gazdaság statisztika
DESCRIPTION
Gazdaság statisztika. A gazdasági aktivitás fogalma. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
1
Gazdaság statisztika
2
A gazdasági aktivitás fogalma• A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO), valamint az ENSZ Népszámlálási irányelvei,
ajánlásai alapján a "gazdaságilag aktív népesség" fogalma magában foglalja a mindkét nemhez tatozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és szolgáltatások területén, egy meghatározott időszak alatt. A munka végzés mérése a nemzetközi gyakorlatban kétféle módon történik
– Egy rövid megfigyelési időszak (az ILO ajánlása szerint egy hét) alatt végzett munka, tehát aki ezen időszak alatt akár egy órát is dolgozott gazdaságilag aktívnak tekintendő: ez a "jelenleg aktív népesség" ami ugyanaz mint a "munkaerő" fogalma,
– Egy hosszabb megfigyelési időszak (általában egy év) alatt végzett munka, azaz aki ezen időszak alatt a rendelkezésre álló idő bizonyos részét (a javaslat szerint több mint egy harmadát) munkával töltötte, tekintik gazdaságilag aktívnak.
• Gazdaságilag aktívak:– Foglalkoztatottak = akik a megfigyelési időszakban akár egy órát is dolgoztak
bérért, pénz- vagy természetbeni fizetségért, továbbá akik állásban voltak, de bizonyos okokból (betegség, szabadság, felmondási idő, felfüggesztés stb.) átmenetileg távol voltak a munkától, de formális kapcsolatban voltak munkahelyükkel. Ide tartoznak továbbá az önállóak, akik a megfigyelési időszak alatt pénzért vagy természetbeni haszonért önálló tevékenységet folytattak, illetve ezek segítő családtagjai.
– Munkanélküliek = (nem foglalkoztatottak), akik a megfigyelési időszakban "munka nélkül" voltak, vagyis nem voltak állásban és egy órát sem dolgoztak, de "jelenleg munkára igénybe vehetők", azaz készek voltak fizetett alkalmazásban vagy önállóként dolgozni a megfigyelési időszakban, továbbá akik "munkát kerestek", azaz lépéseket tettek a fizetett alkalmazásba vagy önálló foglalkozásba kerülés érdekében.
3
Munkanélküliség – (társadalomstatisztikai értelemben)
• Munkanélküli az a személy, aki – az eszmei időpontot megelőző héten nem dolgozott,– az eszmei időpontot megelőző négy hét folyamán
aktívan munkát keresett (állás után érdeklődött a Munkaügyi Központnál, munkaközvetítő irodánál vagy magán-munkaközvetítőnél, személyesen vagy írásban megkeresett valamilyen munkáltatót, munkavállalás céljából hirdetést adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött munkaalkalom iránt vagy vállalkozás indítását intézte), valamint
– úgy nyilatkozott, hogy azonnal, vagy legfeljebb két héten belül munkába tudna állni.
– A munkanélküli minősítésnek nem feltétele a munkanélküli-ellátásban (pl. munkanélküli-járadék) való részesülés
• Ez utóbbiak a regisztrált munkanélküliek – EZ NEM UGYANAZ, MINT A (fenti) STATISZTIKAI MUNKANÉLKÜLISÉG
4
Regisztrált munkanélküli (a jogi értelemben tekintett munkanélküli)
• Az illetékes hivatalban regisztrált, nem foglalkoztatott, az előírásoknak megfelelően együttműködő (aktívan kereső) ügyfél tekinthető munkanélkülinek. Feltétel a rendszeres megjelenés, a felkínált lehetőségek elfogadása. (Képzés, foglalkoztatás, programba vonás.)
• A Foglalkoztatási Törvény 2005. november 1-ji változásával új statisztikai fogalmak is bevezetésre kerültek, melyek mögött tartalmi változások is állnak. A „regisztrált munkanélküli” meghatározás helyébe a „nyilvántartott álláskereső”, a „pályakezdő regisztrált munkanélküli” fogalom helyébe a „nyilvántartott pályakezdő álláskereső” megnevezés lépett.
5
Gazdasági aktivitás• A népesség egyszerű felosztása gazdasági aktivitás
szempontjából:– foglalkoztatott,– munkanélküli,– inaktív kereső,– eltartott.
• Inaktív keresők - Azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek
• Eltartottak - Akik általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik
6
Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása 1870-2001 között a férfiak %-ban
0
10
20
30
40
50
60
70
80
1870
1880
1890
1900
1910
1920
1930
1940
1950
1960
1970
1980
1990
2000
aktív kereső
inaktív kereső
eltartott
munkanélküli
7
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
1870
1880
1890
1900
1910
1920
1930
1940
1950
1960
1970
1980
1990
2000
aktív kereső
inaktív kereső
eltartott
munkanélküli
Magyarország női népességének gazdasági
aktivitása 1870-2001 között a nők %-ban
8
A nők gazda-sági akti-vitása 1910-1994
9
A férfiak gaz-dasági akti-vitá-sa 1910-1994
10
A 15-64 éves férfiak és nők gazdasági aktivitása az OECD országokban 1950-98
1998199519901980197019601950
1998199519901980
19701960
1950
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000 18000 20000
GDP/fő (ppp$)
Aktiv
itási
ráta
(%)
15- 64 éves férf iak gazdasági aktivitása 15- 64 éves nők gazdasági aktivitása
11
A 15-64 éves férfiak és nők gazdasági aktivitása posztszocialista országokban 1950-1998
1990
1997 199819961995
1993
1990
1980197019601950
199819971996199519941993
1980
1970
1960
1950
1994
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 10000GDP/fő (ppp$)
Akt
ivitá
si r
áta
(%)
15-64 éves férf iak aktivitása 15-64 éves nők aktivitása
12
A különböző női korcsoportok gazdasági aktivitása az OECD országokban 1950-1998
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
0 5000 10000 15000 20000
GDP/fő (ppp $)
Aktiv
itási
ráta
(%)
15-24 éves nők aktivitása
25-54 éves nők aktivitása
55-64 éves nők aktivitása
65 éves és idősebb nőkgazdasági aktivitása
13
A különböző férfi korcsoportok gazdasági aktivitása az OECD országokban 1950-1998
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
0 5000 10000 15000 20000
GDP/fő (ppp$)
Akt
ivitá
si r
áta
(%)
15-24 éves férf iak aktivitása
25-54 éves férf iak aktivitása
55-64 éves férf iak aktivitása
65 éves és idősebb férf iakgazdasági aktivitása
14
A 15-64 éves férfiak és nők gazdasági aktivitása Magyarországon 1950-2000
8820
8820
1980
1995 19961997 1998
1992
1990
1980
19701960
1950
19951996
1997
19981970
1960
1950
1990
30
40
50
60
70
80
90
100
0 2000 4000 6000 8000 10000
GDP/fő ( pppUS$/fő)
% Férfiak ktivitási rátája
Nők aktivitási rátája
15
Az idő-mér-leg
16
A 18-69 éves népesség havi időalapjának felhasználás (2000-ben)
47%
34%
19%
Társadalmilag kötötttevékenység
Fiziológiailag kötötttevékenység
Szabadon végzetttevékenység
17
Ábra forrása: Falussy Béla - Fazekas Gyula: KSH
18
Ábra forrása: Falussy Béla - Fazekas Gyula: KSH
19
Ábra forrása: Falussy Béla - Fazekas Gyula: KSH
20
Ábra forrása: Falussy Béla - Fazekas Gyula: KSH
21
Ábra forrása: Falussy Béla - Fazekas Gyula: KSH
22
Ábra forrása: Falussy Béla - Fazekas Gyula: KSH
23
Ábra forrása: Falussy Béla - Fazekas Gyula: KSH
24
A 15-74 évesek szabadidejének szerkezete egy átlagos napon (a különböző tevékenységekre fordított idő aránya, %)
Férfi Nő Társas szabadidő 18,6 16,1 Kultúra, szórakozás 1,2 1,0 Olvasás 9,1 8,2 Televíziózás, videózás 59,1 64,6 Testmozgás, sport 6,0 4,3 Hobbik 3,5 3,8 Egyéb szabadidős tevékenység 2,4 2,0 Összesen : 100,0 100,0
Forrás: a KSH időmérleg-vizsgálatai 2000.
A 15–74 évesek időfelhasználása egy átlagos napon (a különböző tevékenységekre fordított idő aránya, %)
Férfi Nő kereső- és termelőtevékenység 18,2 11,9 tanulás 2,3 2,3 háztartási és ház körüli munka 6,5 16,7 ezen belül: házimunka 3,0 12,8 közlekedés 4,5 3,8 fiziológiai szükségletek 47,3 47,4 szabadon felhasználható idő 21,2 17,9 Összesen 100,0 100,0
Forrás: a KSH időmérleg-vizsgálatai 2000.
25
Hétköznap közlekedés
Hétköznap alvás
Hétköznap étkezés
18–39 éves tanuló népesség egyes tevékenységeinek napon belüli ritmusa
26
Hétköznap olvasás
Hétköznap otthoni tanulás, felkészülés
Hétköznap tévézés
18–39 éves tanuló népesség egyes tevékenységeinek napon belüli ritmusa
27
0,0%
10,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
8 ál
talá
nos
isko
láná
l kev
eseb
b
Álta
láno
s is
kola
8.
oszt
álya
Sza
kisk
ola
éssz
akm
unká
skép
ző
Gim
názi
um
Egy
éb é
rett
ségi
Fői
skol
a
Egy
etem
Gazdasági aktivitás 2003
Gazdasági aktivitás 2008
Munkanélküliség 2003
Munkanélküliség 2008
Munkanélküliség 2009 I. né
A gazdasági aktivitás és a
munkanélküliség az iskolai
végzettség függvényében
Magyarországon 2003, 2008, 2009
A 35 éves nők és férfiak életkilátásai iskolai végzettség szerint (Magyarország 2005)
15
20
25
30
35
40
45
50
Alapfokú végzettségű Középfokővégzettségű
Felsőfokú végzettségű
Éle
tév
Várható élettartam - férfiak
Egészségesen várhatóélettartam - férfiak
Várható élettartam - nők
Egészségesen várhatóélettartam - nők
Életkilátások iskolai végzettség
szerint
28
Mára ennyit