GAZDASÁGFEJLESZTÉSI

LEHETŐSÉGEK A DÉL-ALFÖLDÖN

Európa 2020 – Foglalkoztatás a Dél-alföldi régióban

CSMKIK – Enterprise Europe Network Szegedi Iroda

Szakmai rendezvény, Szeged, 2013. október 1.

.

Prof. Dr. Lengyel ImreMTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár

Közgazdaságtani Doktori Iskola vezetője

Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Előadás szerkezeteKiinduló gondolatok:

Regionális/helyi gazdaságfejlesztés: a térség versenyképességének javítása, egyrészt a munkatermelékenység növelése, másrészt a foglalkoztatás kiterjesztése által

Két, egymással disszonanciában lévő cél

Előadásom felépítése:

1. Helyzetkép és realitások

2. Eddigi gazdaságfejlesztési tapasztalatok

3. EU-s támogatási lehetőségek 2014-20 között

  GDP/lakos (PPS), %(EU-27=100)

Foglalkoztatott-sági ráta, %

(20-64 évesek)

Munkanélküli-ségi ráta, %

(15-74 évesek)

Diplomások aránya, %

(25-64 évesek)

  2009-2000 2007 2011 2000 2010 2000 2011 2011

Közép-Magyar. +26 101,5 105,9 65,3 65,0 5,2 8,8 30,9

Közép-Dunántúl +2 56,9 58,7 64,6 62,5 4,8 9,3 17,2

Nyugat-Dunánt. -1 60,1 67,4 68,9 64,1 4,2 7,4 17,9

Dél-Dunántúl +4 41,8 44,1 58,1 58,1 7,8 12,7 16,6

Észak-Magyar. +5 39,3 39,8 53,9 53,7 10,1 16,7 15,6

Észak-Alföld +7 38,6 42,5 53,7 54,4 9,2 14,5 16,3

Dél-Alföld +3 40,6 43,7 61,0 59,5 5,2 10,6 17,1

Magyarország +11 61,5 65,7 61,2 60,4 6,4 10,9 21,0

EU-27 100 100,0 100,0 66,5 68,5 - 9,6 22,4*

1. Helyzetkép és realitások

Egy lakosra jutó GDP alakulása a megyékben (%, EU-27=100, PPS)

A munkanélküliségi ráta (%) a 15-74 évesek körében

(munkaerő-felmérés)

3

5

7

9

11

13

15

17

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Szabolcs-Sz-B.

Borsod-Abaúj-Z.

Nógrád

Hajdú-Bihar

Békés

Heves

Somogy

Jász-Nagykun-Sz.

Baranya

Veszprém

Bács-Kiskun

Zala

Fejér

Magyarország

Tolna

Vas

Csongrád

Komárom-Eszt.

Pest

Győr-Moson-S.

Budapest

Munkanélküliségi ráta alakulása a Dél-alföldi régió

kistérségeiben

0

5

10

15

20

25

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Sarkadi

Mezőkovácsházai

Jánoshalmi

Bácsalmási

Békési

Szeghalmi

Kunszentmiklósi

Makói

Kalocsai

Bajai

Mórahalmi

Kisteleki

Csongrádi

Kiskunmajsai

Orosházai

Kiskunhalasi

Hódmezővásárhelyi

Szarvasi

Kiskőrösi

Kecskeméti

Békéscsabai

Gyulai

Szentesi

Kiskunfélegyházi

Szegedi

Munkanélküliség és a kistérségek lakónépességének nagysága

0

5

10

15

20

25

30

0 50.000 100.000 150.000 200.000 250.000 300.000

Kistérség lakónépessége (fő, 2008)

Mu

nkan

élk

üli

ség

i rá

ta (

%,

2009)

2. Eddigi gazdaságfejlesztési tapasztalatok

• Térségekben, városi vonzáskörzetekben kell gondolkozni, ha tartós munkahelyeket szeretnénk ösztönözni

• Újra kell gondolni a fejlesztési célrendszert: az üzleti szféra valós érdekei és igényei mentén

• Integrált térségi stratégiát kell kidolgozni (erős a verseny a térségek és az ott működő vállakozások között)

A vállalati/iparági versenyelőnyök forrásai és fejlesztésük

Iparági versenyelőnyök determinánsai Michael Porter szerint (Marshallt modernizálva):• Makrogazdasági feltételek: infrastruktúra, intézmények és gazdaságpolitkák stb.• Mikrogazdasági feltételek:- a vállalati működés és stratégia kifinomultsága (közgazdaságtudomány: belső

méretgazdaságosság),- a helyi üzleti környezet minősége (közgazdaságtudomány: külső méretgazdaságosság):

ahonnan a munkaerő, helyi szolgáltatások stb. érkezik- regionális klaszterek fejlettsége

Makrogazdasági versenyképesség

Mikrogazdasági versenyképesség

Társadalmi infrastruktúraés közintézmények

(közintézmények, alapvetőhumán erőforrás,

jogszabályi háttér)

Makrogazdasági politikák(fiskális politika,

monetáris politika)

Vállalati működés és

stratégia kifinomultsága

Mikrogazdasági üzleti

környezet minősége

Klaszterek fejlettsége

Természeti adottságok

Michael Porter

A Dél-Alföldi régió gazdaságfejlesztési stratégiája

2005-ben az MTA Regionális Kutatások Központja koordinálásával készült (3 munkacsoport: társadalom, gazdaság, környezet)

A SZTE GTK Regionális Gazdaságfejlesztési Szakcsoport irányította a gazdasági munkacsoportot és készítette a régió gazdasági helyzetelemzését és azon alapuló gazdaságfejlesztési stratégiát

Helyzetfelmérés főbb következtetései (piramis modell alapján: Lengyel-Lukovics): Dél-alföldi régió: neofordista (periférikus) régió Kevéssé fejlett agrárjellegű régió rurális kistérségekkel Lassú gazdasági növekedés (és alacsony export: gyenge traded szektor) Alacsony foglalkoztatási ráta Foglalkoztatottak alacsony iskolázottsága (diplomások alacsony aránya) A régió belüli eltérő fejlődési pályák a kistérségekre, mint munkaerő-

vonzáskörzetekre (csomóponti régiók)

Agglomerációs előnyök szerinti kistérség típusok: Lokalizációs előnyök → városi vonzáskörzetek (tudásalkalmazó: Szeged, részben

Kecskemét) Ipari térségek → , verbuválás, szerkezetváltás (neofordista: Békéscsaba,

Hódmezővásárhely, Baja, Orosháza) Rurális → vidékfejlesztési (többi)

De!! A kistérségek egy része „átfedéses”!!

1. Fejlesztési prioritás (Dél-Alföld): A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA ÉS A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSE – BEFEKTETÉS A GAZDASÁGBA

Fejlesztési prioritás → fejlesztési célKét horizontális cél: bármelyik kistérségből pályázhatnak (1.1. és 1.2.

fejlesztési irány)1.1. Fejlesztési irány: A gazdasági szerkezetváltás- és dinamizálás

feltételeinek támogatása1.2. Fejlesztési irány: Kis- és középvállalkozások támogatása és üzleti

környezetük javítása

Két térségspecifikus cél: megadott kistérségből pályázhatnak (1.3. és 1.4. fejlesztési irány)

1.3. Fejlesztési irány:SZEGED BIOPOLISZ Növekedési pólus és regionális innovációs pólusok fejlesztése

1.4. Fejlesztési irány: Vonzó feldolgozóipari telephelyi feltételek és üzleti környezet kialakítása

Rurális térségek a Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) pénzekből részesülnek!!

A regionális gazdaságfejlesztés veszélyei és kockázatai

FÜGGŐSÉG

TÁMOGATÁS ‘AGYELSZÍVÁS’

VERSENYTÁRSAKMEGJELENÉSE

FEJLESZTENDŐGAZDASÁGI

TEVÉKENYSÉG

Infrastruktúra

Munkaerőképzettsége

Bejövőbefektetések

Helyicégek

ÖsszeillőHelyi cégek ésInfrastruktúra

Összeillő Munkaerőképzettsége és Infrastruktúra

ÖsszeillőBejövő befektetésekés Helyi cégek

Összeillő Bejövő befektetések és

Munkaerő képzettsége

Alulról-szerveződő (bottom-up) integrált gazdaság- és vállalkozásfejlesztési stratégia kellA veszélyek és kockázatok alapvető esetei projekt-orientált pályázatoknál:- Függőség kialakulása: a betelepülő, régión kívüli cégek (FDI) nem

ágyazódnak be (+jövedelem kivonása), nincsenek helyi beszállítók- Versenytársak megjelenése: a bevonzott cégek miatt kiszorulnak és

tönkremennek a helyi cégek (és nő a munkanélküliség)- ‘Agyelszívás’: a munkaerőképzés (pl. nyelvoktatás, felsőoktatás)

felfuttatásának hatására elköltözik a képzett munkaerő- Támogatás: a gyorsan fejlődő cégek éretté válva elköltöznek a régióból

- Integrált bottom-up regionális fejlesztésre van szükség: a szinergiák, egymásra hatások előzetes mérlegelésére (hatástanulmányokra és a döntéshozók felkészítésére), ‘összeillő programokra’

- A jelenlegi projekt-szemléletű és top-down magyar gyakorlat hatékonysága nagyon gyenge (emiatt sem fejlődnek a térségek): egy-egy projekt sikeres lehet önmagában, de nem javítja a térség versenyképességét, mert a hátrányok meghaladják a projekt előnyeit

3. EU-s támogatási lehetőségek 2014-20 közöttOperatív programok – A Kormány 1322/2013. (VI. 12.) Korm. határozata

Operatív program megnevezése ForrásTervezésért első helyen felelős tárca

Irányító hatóság

elhelyezése

Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ERFA, ESZA NGM NGM

Integrált közlekedésfejlesztési OP (IKOP) KA, ERFA NFM NFM

Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) KA, ERFA NFM, VM NFM

Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) ESZA, ERFA EMMI EMMI

Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) ERFA, ESZA NGM NGM

Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) ERFA, ESZA NGM NGM

Végrehajtási Koordinációs OP (KOOP) KA ME ME

Vidékfejlesztési OP (VOP) EMVA VM VM

Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP) EHTA VM VM

GINOP: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

Célterületek:

1. Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés• A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása.• A munkaerő-piaci szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása.• A fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációjának segítése.• Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és a szociális gazdaság

fejlesztése.• Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása.• A gazdaság igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása.• A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása.• Munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása.• A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása.

1. Prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése

1. intézkedés: Támogató üzleti környezet fejlesztés

2. intézkedés: Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex

gazdaságfejlesztési programjai

3. intézkedés: Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai

4. intézkedés: Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése

5. intézkedés: Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései

Új területi integrációs eszközök (EU 2014-2020)

Új kohéziós politika: igazodik az EU távlati céljaihoz (nincs ingyen ebéd!!)

(a) Integrált Területi Beruházások (Integrated Territorial Investment)

(b) Helyi Közösségvezérelt Fejlesztések (Community Led Local Development)

Magyarországon a CLLD eszköz: Vidéki térségek közösségeinek fejlesztése Városi közösségek által vezérelt integrált és fenntartható fejlesztés Városi és vidéki közösségek integrált fejlesztése, város-vidék

gazdasági, rekreációs, közszolgáltatási kapcsolatok fejlesztése.

A CLLD alkalmazási területei különösen:- A helyi gazdaság felélesztése- A helyi közösségépítés: (felelős, öngondoskodásra és tudatos jövőformálásra képes helyi közösségek erősítése.)

Köszönöm a figyelmet!