gazdaságföldrajz
TRANSCRIPT
Tessedik Sámuel FőiskolaGazdasági Főiskolai Kar
GAZDASÁGFÖLDRAJZGAZDÁLKODÁSI SZAK
Nappali tagozatI. évfolyam
TARTALOMJEGYZÉK
I. Előadás.....................................................................................................................................3A modern világgazdaság kialakulása, története, fejlődése.....................................................3
II. Előadás...................................................................................................................................6Világgazdaság.........................................................................................................................6A mai világgazd. szerkezete, működése.................................................................................8A világgazd. átalakulásának főbb folyamatai.........................................................................9
III. Előadás................................................................................................................................10Egyéb jellemzői a világgazdaságnak....................................................................................10Világgazdasági erőközpontok...............................................................................................10A világgazdaság globalizálódása..........................................................................................12
IV. Előadás................................................................................................................................13A nemzetállam új szerepei....................................................................................................13
V. Előadás.................................................................................................................................16A társ. és a földrajzi környezet kapcsolata............................................................................16
VI. Előadás................................................................................................................................19Népességföldrajzi alapismeretek..........................................................................................19A népesség vándorlásai, népességmozgások, migráció........................................................21Település-földrajzi ismeretek................................................................................................22
VII. Előadás..............................................................................................................................24Település-földrajz.................................................................................................................24
VIII. Előadás.............................................................................................................................27A nagyvárosok válságtényezői.............................................................................................27A településhálózat térbeli rendje és rangszerinti tagolódása Mo. példáján..........................27A mezőgazdaság földrajza....................................................................................................28
IX. Előadás................................................................................................................................30A mg.-i termelés földrajzi típusai.........................................................................................30A növénytermesztés fő ágazatai............................................................................................31Állattenyésztés......................................................................................................................32
X. Előadás.................................................................................................................................35Halászat, vadászat.................................................................................................................33Az ipar földrajza...................................................................................................................35Az ipar üzemi – területi koncentrációja, termelékenysége...................................................36Az ipar földrajzi elhelyezkedését befolyásoló természeti, gazd.-i, társ.-i tényezők.............36
XI. Előadás................................................................................................................................38Energiagazdaság...................................................................................................................38
XII. Előadás..............................................................................................................................41Közlekedés, hírközlés...........................................................................................................41
XIII. Előadás.............................................................................................................................45Nemzetközi munkamegosztás és kereskedelem...................................................................45
2
Gazdaságföldrajz
I. Előadás
A modern világgazdaság kialakulása, története, fejlődése
Anglia példája:A modern nagyipar hajnala
A XIII. sz. II. felében, Angliában már olyan folyamatok kezdtek elindulni, melyek a feudalizmustól idegenek voltak:
A textilipar erősen koncentrálódik Gyárszerű üzemek kezdtek létrejönni Áthatotta a társadalmat az újító kedv
5 fontos jellemző: Gépi meghajtású eszközök alkalmazása (Watt, Stevenson gőzgépek) Új ipari technológiák jelennek meg (technikai innováció= megújulás) Új anyagok alkalmazása pl.: ötvözetek A termelésbe fokozottan bevezették új energiaforrásként a kőszenet Üzemi koncentráció= az üzemek mérete fokozatosan nő
Jelentős változások: Nőtt a mg.-i termelés A mg.-ban foglalkoztatottak száma csökkent, mezőgazdasági gépeket kezdtek
alkalmazni Háromnyomásos gazdálkodás helyett vetésforgó Szelektív állattenyésztés: a hús-, tej- és gyapjútermelés nőtt
Perkapitalista társ. fejlődése: Nőtt az állatállomány Tagosítás, földrendezés, modern agrártér használati rend jól szervezett, közepes
kisparaszti gazdaságok kial.-a.Mindezek által jobb lett az élelmiszerellátás, egyre nagyobb mennyiségű anyagi eszközöket állítottak elő, mely által fellendült a csere, a kereskedelem és az infrastruktúra is (szállítás: vízi, majd szárazföldi). Visszahatott a pénzügyekre híres angol bankrendszer.Pü.-i, gazd.-i központ: London.
Társ.-i folyamatok:Népességszám nagyarányú, gyors növekedése, mivel jelentősen lecsökkent a halálozási szám, a születések száma viszont nőtt, mert:
Biztosabb, jobb az élelmiszerellátás, Lakás- és higiéniai viszonyok javulása, Orvostudomány fejlődése pl. himlő elleni vakcina
3
Átformálódott a népesség foglalkoztatottsági szerkezete: Lecsökkent az agrárfoglalkoztatottak aránya, Nőtt az iparban dolgozók aránya, Kereskedelem lassú megjelenése.
Felerősödött a népesség vándorlása (negáció): Országon belüli vándorláselmaradott, szegény mg.-i területekről a fejlettebb városi
területekre, Folyamatos vándorlás az anyaországból a gyarmatokra (önkéntes és kényszerített), Megfigyelhető volt egy gyors városfejlődés urbanizáció. Pl. 1700. London: 500e fő
1800. London: több mint 1 M fő 1851-1901. ¾-es fejlődés
Egyének szintjén történt változások: Megjelent a tömeges gyermek- és női munka, A munkások életszínvonala abszolút módon nőtt, de a társ.-i különbségek nagyobbak
lettek, Visszaszorultak a hagyományos mesterségek pl. céhek, Létrejöttek a nagyvárosokban a munkás-negyedek
XIX. századi fejlődés:A XIX. sz.-ban uralomra jut a tőkés termelésmód és társ. , valamint az ehhez kapcsolódó életmód. Angliából átcsap a kontinensre a fejlődés, átgördül Közép-Európán, megérkezik Oroszországba, majd később Japánba, Amerikába.Uralkodóvá válik a tőkés társadalom.
Népesség:A XVIII. sz.-ban megindult növekedés töretlenül folytatódik, mely az akkori legfejlettebb országokban játszódik le.
Európa: 1800.: 200 millió fő 1900.: 400 millió fő
Észak-Amerika: még nagyobb változás, nagy iparvidékek Nagy népsűrűségi gócok jöttek létre, valahol alig maradtak; térségi különbségek jöttek
létre. Európa, Amerika, Japán gyorsan városiasodott, iparosodott.
Természeti erőforrások, technikai fejlődés:A XIX. sz. legfontosabb energiahordozója a kőszén. (90% szén, 10% fa, kőolaj, földgáz tőkefelhasználás). A termeléshez szükséges természeti erőforrások korlátlanul állnak rendelkezésre.
Ipari forradalom: Gőzgép elterjedése (19. sz. technikai alapja) Közlekedés fejlődése, főként a vasút, Modern, nagyobb teljesítményű gépek, Össz-gépkapacitás növekedése, A hőenergiát már nem csak gőzenergiává, hanem elektromos energiává is át tudják
alakítani. Nagy változás a szállításban és a kommunikációban.
4
Szállítás: A vasúthálózat kiterjed az eddig elzárt területekre is, lehetségessé teszi a
nemzetgazdaság kialakulását. Nő a gyorsaság: 80-100 km/h Fejlesztően hat: vaskohászat, acél- és gépgyártás Gőzhajózás
Kommunikáció: Fejlődik a közoktatás, írásbeliség, Morze-, majd Marconi-féle távíró, Bell: telefon (kezdetleges), Fejlődik a nyomdaipar: hírlapok elterjedése, Írógép megjelenése, jelentősen nő az írni-olvasni tudók száma. Kialakul, és dominánssá válik az egypólusú világgazdaság pl. Nagy-Britannia;
érezhetően lemaradt a többi ország (perifériák).
Nagy-Britannia: Késztermék kiáramlása, nyersanyag beáramlása, Országon belül is kialakul a munkamegosztás, Területi fejlettségi differenciák nagyok, Kialakul a nemzetközi „arany-standard” a nemzeti valutákat rögzített árfolyamon
aranyra váltják.
Tőkemozgás: Nagy-Britanniából gyarmatokra, Amerikába, stb. tőkeáramlás, tőkeexport.A legfejlettebb országok gyarmatosítási kedve nő.(I. világháb. kirobbanásának oka).
A kapitalista tőkés fejlődés: Szabad versenyes kapitalizmus Monopol kapitalista korszak
Cél: a kereskedés szabadabbá tegyék.
A tőkés fejlődés ciklusa:Válság fellendülés válság fellendülésA kontinensek közötti erőviszonyok a XIX. sz. végén:
Európa 60% Észak-Amerika 13-14% Ázsia 11-12% Latin-Amerika 7-8% Afrika: kevesebb, mint 4% Óceánia 2-4%
5
II. Előadás
Világgazdaság
A világgazdaság XX. századi fejlődése:Ez az elmúlt 100 évben azt jelentette, hogy a modern fejlődés kiterjedt az egész világra, de nem azonos mértékben terjedt el. A fejlődés üteme soha nem látott méretűvé vált.
Népesség, természeti erőforrások, technológia fejlődése:1. Népesség:A népességszám változását és a népességet, mint munkaerőt kell megvizsgálni. A XX. sz.-ban változatlanul tovább nőtt a népesség népesség-robbanás, nagyobb volt a növekedés dinamikája, mint a XIX. sz.-ban. A népesség gyors növekedése a fejlettebb országokban lelassul, fő színtere a szegényebb, gyarmati országok lettek. (itt magas volt a születési arányszám, a halálozás pedig csökkent) Oka: a közegészségügy és az orvostudomány vívmányai eljutottak ezekbe az országokba is. Tovább folytatódik a városiasodás = urbanizáció. Ez a legszegényebb országokban volt a legjellemzőbb.Népesség, mint munkaerő: A szakmai színvonal jelentősen megnőtt. Ebben szerepe van a tudomány és az oktatás fejlődésének.A XIX. sz.-ban a népesség, a társ. mobilabbá = mozgékonyabbá vált és erős vándorlási = migrációs folyamatok zajlottak le. Ez a XX. sz.-ra még jobban felerősödött.
2. Természeti erőforrások:A népesség fejlődése tömeges és ugrásszerű fogyasztási igényeket vont maga után. Ezeket a gyorsan növekvő igényeket és a természeti erőforrások iránti keresletet a világ jól ki tudta elégíteni. Az elmúlt 100 évben gyorsan és sokat fejlődött a bányászat. Egyre újabb lelőhelyeket fedeztek fel és a korábban nem gazdaságosnak tartott készleteket is ki tudták termelni a technológia fejlődése révén. A XX. sz.-ban egyfajta anyagforradalom valósult meg, műanyagok sokaságát fedezték fel, így az energiahordozók felhasználásában nagy változás következett be. Visszaszorult a kőszén kőolaj, földgáz. Általánossá válik az elektromos energia használata is és megjelenik az atomenergia (bioenergia) is.
3. Technológia fejlődése:Nagy fejlődés játszódik le. Két technológiai forr. játszódik le.A II. világháb. után tudományos technikai forradalom(1950-1960): A tud. termelőerővé válik. Bázisa a motorizáció, atom- és űrkutatás, vegyipar, elektronika.Információs forr.: bázisai az információs technológiák, elektronikai ágazat és a biotechnikai ipar.A XX. sz.-ban jelentősen változott a közlekedés és a mobilizáció. Ma már a közlekedés behálózza az egész világot. A vasúti közlekedés domináns szerepét átvette a közúti közlekedés. Megjelent a légúti közlekedés, a repülés. A közlekedés sebessége is felgyorsult, hanyatlik a hajózás.
6
XX. sz.:Kialakul a tömegkommunikáció, megjelenik a telefon, fejlődik a hírközlés a rádió, TV és műholdak által. Ezek együttes hatására átformálódtak az élet- és munkakörülmények. A társ. életszínvonala modernizáltabb, komfortosabb lett.
Intézmények, int. rendszerek: Nemzetközi hatalmi viszonyok, Kormányok gazd.-i szerepvállalása, Üzleti váll. jellege.
Nemzetközi hatalmi viszonyok:A XIX. sz.-i Anglia egyeduralma, majd a XX. sz. elejére veszélyes versenytársak jelentek meg, akik meg akarják változtatni a nemzetközi viszonyokat. Átrendeződés, az USA válik a világ vezető hatalmává és a mai napig őrzi ezt. Franciao., Nagy-Britannia meggyengült, de nagyhat. maradt, Németo. egy időre kiesik innen, Oroszo. pedig egy (szociálisan fejlődő) szélsőségesen totális állam-kapitalizmus lesz. Olaszo. vesztesnek érzi magát és újabb háború , a II. világháb. alakul ki. Cél: a hatalmi viszonyok megváltoztatása.I. világháb. vége:Új helyzet, szuperhat.-k kora. Az USA mellett szuperhat.-má válik átmenetileg a Szovjetunió. Az eddigi nagyhat.-k (Franciao., Nagy-Britannia, Németo., Japán) középhat.-k lettek.Az 1950-60-as években felbomlik a gyarmati rendszer. Az átmenetileg egyenpólusúvá vált kapitalista világ a ’70-es évekre ismét többpólusúvá alakul, mert Nyugat-Európa és Japán felzárkózik az USA mellé. Az 1989-90-es Szovjetunió felbomlásával az USA maradt az egyedüli szuperhat., de többpólusú maradt a világ.Jelentősen megnő a világgazd. intézményi-készültségi foka a XX. sz.-ban. Pl.: ENSZ, NATO, Világbank. sok nemzetisültségi szervezet, a XIX. sz. szabad versenyes, majd monopolisztikus, XX. sz. 1/3-a monopolisztikus, állami monopolista szakasz. Az állami beavatkozás jelentős pénz-átcsoportosítással jár, vegyes gazdálkodás jellemző, állami jólét.A XIX. sz.-ban állami váll. és KFT. volt.A XX. sz.-ban ezek kiegészülnek a trösztökkel, konszernek, vagyonkezelő holdingok.A vállalkozási műveletek is szóródnak. A kis- és középváll. mellett létrejönnek a multinacionális (nemzetközi) vállalatok is.
Földrajzi munkamegosztás fejlődése:A XX. sz.-ban fokozatosan többpólusúvá vált, földrajzi, területi, fejlődési különbségek jöttek létre. 1929-33. gazd.-i világválság széttörte az egységes világgazd.-ot, amely fokozatosan épült újra egy integráns egységgé.A II. világháb. után fontos változás a gyarmatosítás felbomlása, a szocialista világrendszer megjelenése, az országok közötti egyenetlen fejlődés, 3 pólusú világrendsz., megreformálódott a technikai fejlődés is. Megfigyelhető a két világrendszer politikai-gazd.-i ellentéte. A K-Ny-i szembenállás a XX. sz. végére megszűnik és megfigyelhető egy É-D-i ellentét.
7
A mai világgazd. szerkezete, működése
A mai világgazd. 3 szintre tagolódik:A legmagasabb fok: Centrum-országok (mágnes-országok). Ezzel szemben a másik pólus az egykori gyarmatok, a Periféria-országok.A kettő között helyezkednek el a Félperiféria országai.
1. Centrum-országok: USA, Nyugat-Európa, Japán.Ezek az innovációs centrumok (pólusok). Nagyon erős a megújulási képességük. Az általános technológia hordozói, gazd.-ilag a leggyorsabban fejlődnek, állandó a tőkefelhalmozás. Ezek az országok a világgazd. legfontosabb szereplői, dominálják a világgazd.-i folyamatokat, érdekérvényesítésük nagyon erős. Gazd.-i, politikai-, katonai fejlettségük magas. A többi ország mind a perifériához tartozik.
2. Periféria országok: A leglassabban fejlődnek, Gazdasága a leggyengébb, Gazd.-i szerkezete torz, ezért sebezhető, Adósság-csapda: végleg eladósodottak, Ezen országokban elmaradt az ipari forr. és lassan fejlődött a mg. is, A népesség viszont nő problémák: alultápláltság, éhezés Infrastruktúrájuk kiépítetlen, (belföldi) tőkét nagyon nehezen képesek befogadni, Nyersanyag, energiahordozók szállító funkció, Késztermék-felvevő szerepet töltenek be, ezért kiszolgáltatottak.
3. Félperiféria országok: Félúton vannak a Centrumo.-k és a Periféria o.-k között, Ezek képesek a modern technológiát, tőkebefektetést befogadni, Technológiai szintjük viszont elmaradott a Centrumo.-khoz képest, Itt vannak olyan országok, amelyek „emelkedő nemzetek” és képesek lépést tartani a
fejlett Centrumo.-kal. Más részük hosszú távon itt marad a Félperifériában. Valamint egy részük folyamatosan süllyed le. (Pl.: Oroszo.)
Ezek birtokolják a tudást, technológiát, innovációt, tőkefelhasználást és -kivitelt. Innen terjed ki a gazd.-i fejlettség.
4. Belső peremzóna:Ez a rész intenzíven vonzódik a magterülethez. Ide áramlik ki elsődlegesen az anyagi- és szellemi kultúra.
EU-nál: Közép-Kelet-Európa (10 ország), FÁK országa USA-nál: Kanada, Mexikó együtt alkotják a NAFTA-t (ipari vámmentes övezet).
Az USAtőkéjével, technológiájával, Kanada ásványkincseivel, Mexikó munkaerejével és olajkészletével vesz részt ebben.
Japán: belső peremzóna a „4 kistigris” (Taiwan, Hong-Kong, Koreai Közt., Szingapúr)Jellemző a politikai széttagoltság.
8
5. Külső peremzóna: Innovációs lánc tágabb kapcsolatai.
EU: Észak-Afrika, Közel-Kelet országai (Töröko., Izrael) USA: Közép- és Dél- Amerika, Közel-Kelet (olaj) , Új-Zéland, Ausztrália Japán: Hátsó-indiai országok „Sárkány-országok”, Ausztrália, Közel-Kelet országai:
Irán.
A világgazd. átalakulásának főbb folyamatai
3 alapvető átalakulási folyamat:1. Tömegtermelésből a rugalmas termelésbe való átmenet (30 éve tart)2. Világgazd. globalizálódása, egységesülése3. Neoliberális gazd.-i politika ciklusváltása, uralomrajutása
1.) 1913-14. Henry Ford futószalag alkalmazásaEzzel egy 100 éves versenyt zárt le. Két paradigma versenyzett, az egyik volt a kézi, a másik a tömegtermelési paradigma. Az utóbbi győzött és eluralta a világot a tömegtermelés.A dinamikát a Félperiféria országok jelentik. A modern világgazd. a tőkés termelési mód terméke. Jellemző a nemzetek közötti multinacionális…Fejlődési ciklusosság (4 fejlődési-, 3 válság szakasz volt) ; 1-1 hullám kb. 50 éves.
9
III. Előadás
Egyéb jellemzői a világgazdaságnak
A 3 nagyhat.-i pólus közül 2 mindig összefog a 3. ellen, hogy a 3.-at lefékezze. A 3. mindig az USA volt.Kérdés: Oroszország betagozódása a világazd.-ba hogyan történik? Kihez fog?A másik nagy kérdés Kína. Nagy a fejlődés és kérdéses, hogy kihez csatlakozik vagy esetleg egy újabb 4. innovációs rendszerré válik.Mi lesz a fejletlen, leszakadó déli országokkal?(éhezés, nyomor, népességrobbanás)
Világkereskedelem:Késztermék-nyersanyag reláció visszaszorulóban van, helyette a késztermék-késztermék csere kerül előtérbe.Az integráció (nemzetközi munkamegosztás) ágazaton belülivé válik. Robbanásszerűen terjed a technológia-csere know-how, licencRendkívül gyorsak a szolgáltató szektorok.
Világgazdasági erőközpontok
USA—Európai Unió—Japán
Mindhármuknak van egy magterülete, amelyhez vonzza a közeli területeket „mágnesként”.EU: 15 tagú EU (a csatlakozás előtti EU a magja)Amerika—USATávol-Kelet: Japán
Elindult a Fordizmus. Ez a ’70-es évekig az olajár-robbanásig tartott. Termelékenységi forr.:a munkafolyamatokat részekre tagolták (leegyszerűsítették) Elmélyült az üzemen belüli munkamegosztás Vertikális nagyvállalatok jöttek létre Általánossá vált a bérmunka
Azonban a Fordista termelésnek hiányzott egy oldala: a tömegfogyasztás (túl kevés bért fizettek) ez vezetett az 1929-33-as gazd.-i világválsághoz. Meg kellett teremteni az egyensúlyt a kettő között.
J. M. Keynes gazd.-i, filozófiai elveit felhasználva a fejlett tőkésállamokban elindult az állami monopolkapitalista-termelés.
10
3 fontos eleme a szabályozásnak:1.) Tőkések, munkások társ.-i megegyezéseA tőkések és munkások világát összebékítik. Elismerik, hogy egyik sem létezik a másik nélkül. A tőkések elismerik a munkások szervezeti jogait szakszervezetek alakulnak a magasabb bérért bérmegállapodás. A munkásság lemond a marxi-, lenini- tőkés társ. megdöntéséről.
2.) Az állam közvetlen beavatkozása a gazd.-ba:Az állam megadóztatja a tőkés- és magánjövedelmeket, központosít és konjunktúraserkentő állami megrendeléseket ad. Másrészt szociálpolitikát teremt, fejleszti az elmaradt régiókat, vagyis területfejlesztést valósít meg.
3.) Világgazd. ellenőrzése a nemzetközi szervezetek által:A II. világháb. után létrehozzák a nagy nemzetközi szervezeteket a világgazd. stabilitásának céljából. Pl. IMFKeynes eredménye: jóléti állam kialakulását indítja el, amely az első olajár-robbanásig jól működött.A ’70-es évek közepe: „Posztfordista-korszak”(poszt = utáni) , ma is ebben vagyunk.
Fordista Nagyüzemi, szabványosított
termelés Termelés nemzetállami keretek
közt zajlott Az állam erős befolyást gyakorol a
termelésre
Poszt-Fordista Kisebb méretek (közép- és kisváll.-
k kial.-a) , rugalmas, gyors reagálás a piac változásaira
Termelés gyorsan internacionálódik, globális jelleget ölt
Az állam kivonul a gazd.-ból (privatizáció). A piaci szereplőknek adja át a szerepet. Tevékenységét leszűkíti az oktatás, kultúra, politika területére
Innováció támogatása (humántőke) Társ. biztosítás, a jóléti rendszert
megreformálja A veszteségesen működő állami
vállalatokat eladja, adóreformot vezet be.
Delegulációs folyamat: felülvizsgálja a tevékenységeket, piac szabályozása
„rugalmas reagálás” = rugalmasság a termelésben
Fordista struktúrák visszaszorítása A világtermelés globalizálódik Pénzgazdaság, bankszféra egyre
jelentősebbé válik. A pénzgazdaság rátelepszik a termelő gazd.-ra.
11
A poszt-fordista korszak regionális földrajzi követelményei:A mai Centrum országokban az első ipari forr. ágazatai válságba kerültek (könnyűipar, bányászat, kohászat, acélipar, nehézgép-gyártás, nehéz-vegyipar. Az üzemek száma csökkent, töredékükre zsugorodtak, vagyis lezajlott az ipariatlanodás azaz a deindusztrializáció.Kitelepítették az üzemeket a Félperiféria- a Periféria országokba, ahol alacsony az adó, enyhébbek a környezetvéd.-i előírások, kisebb a munkabér).A fejlett országokban sok munkahely bezárt, helyükbe megindult az újraiparosodás a reindusztrializáció. A régiek helyett új üzemek alakultak, amelyek munka- és technológiaigényes ágazatok lettek. A fejlett országokban új termelési, szervezeti formák jöttek létre. innovációs szigetek alakultak ki, pl. USA Szilícium-völgy.
A világgazdaság globalizálódása
Globalitás: állapot. A világgazd. egységesültségének, homoganizáltságának mértékét jelenti, szintje ugyan alacsony.Globalizmus: eszmerendszer. Neoliberális gazd.-i filozófia, amely a piac mindenhatóságát hirdeti. A piac szabályzórendszerének minden fölé emeli: fundamentalizmus.Globalizáció: folyamat, amely a ’70-es évektől tart. A világgazd. átalakulása, egységesülése.Két részfolyamatból tevődik össze:1.) Megszűnnek azok a fizikai és nem fizikai akadályok, amelyek a tőke, munkaerő, áruk, szolgáltatások szabad áramlásának útjában állnak.2.) A világazd. szereplői: (ezek lehetnek vállalatok, régiók, nemzetállamok)
Egyre erősebben függenek egymástól, megnő az interdepencia. Egyre jobban elmélyül a tőkepiaci összefonódás, erősebb lesz az országok közötti
munkaerő áramlás. A vállalatok a nemzeti munkaerőpiac 1-1 részét egy nemzetközi egységbe fogják
össze. Pénzgazdaság megerősödése, elszakad a pénzgazd. a reálgazd.-tól.
Globalizációs folyamatban az állam szerepe: nemzetgazd. versenyképessége.
Szerepe még, hogy ezeket rendszerré szervezze. A világban a tudások versenyezzenek egymással. Tudáselőny-, gazd.-i előny; tudáshátrány, gazd.-i hátrány.
12
IV. Előadás
A nemzetállam új szerepei
A nemzetek tudása versenyes országok között. A tudáselőny versenyelőnyt hoz és fordítva.A nemzetállam fontos szerepe a kulturális homogenizálódás. A kis kultúrákat megváltoztatja a globalizáció, sekélyes tömegkultúra alakul ki.Egyre több a világban a globalizált termék és szolgáltatás. Ezekhez fogyasztási minták, magatartások, szlogenek kötődnek. Ezen felül címkék, lógok is tartoznak hozzájuk.A legjobb eszközük a tömegmédia, ez a leghasznosabb. Ezek megjelennek a világ kultúráiban és átalakítják azokat.A megjelenő termékek nem kuriózumként, hanem tömegtermékként akarnak megjelenni, az adott kultúra részévé akarnak válni.
Kérdés: mennyire agresszív ezek térfoglalása? Az új termékek mennyire veszélyesek az adott kultúrára? Mit tehet az állam?
Nem szakíthatja ki magát a nemzetgazd.-ból, mert elszigetelődne. Az állam feladata a nemzeti-kulturális védelem. A tömegmédiát szabályozó előírásokkal kényszeríti a közszolgálati feladatok elvégzésére.A tömegmédia felkutatja a gazdagok lehetséges életét és ezt elérendő, lehetséges célnak vetíti ki, amely valójában nem lehet. A szegények világa lokális marad, míg a gazdagok világa globalizálódik.Saját értéket a világban felmutatni egy cél. A globalizáció egyszerre jelent egységesülést (pl. pénzpiac) és szétszakadást ( a globalizációs foly. társ.-i rétegeket zár ki „versenyképtelen rétegek”).A globalitás alacsony szintje tartja fenn a globalizációt. A globalizációt pedig erősíti a globalizmus.
Neoliberális gazd. politika ciklusváltozása, hatalomra jutása:A ’70-es években a Keynes-filozófiát felváltotta a neoliberális gazd. politika.Margaret Thatcher, Ronald Regau
A kis országokban kikényszerítették ezen gazd. politikai „csomagok” elindítását. 10-15 év alatt elterjedt az egész világon. Volt egy elméleti logika, amely
összekapcsolta a gazd.- és társ. politikát. A gazd. Fejlődése hozzon előnyt minden társ.-i rétegnek. Az állam ne telepedjen rá a gazd.-ra (pl. adózással).
A globalizáció a verseny élesedését hozta, mindenki versenyez, ezért lesznek vesztesek is, vagyis nem fog mindenki számára jót hozni a neoliberalizmus gazd. politikája.
A közjó elfelejtődni látszik. A versenyből adódóan lesznek erősebbek és gyengébbek, szélsőségek jönnek létre. Túlzottan megerősödött a pénzgazdaság. Nincs semmi társ.-i kontroll a pénz ellenőrzésére a pénzpiacon okozott károkat a
társ. egésze viseli. Nincs megoldás a közjó kérdésére, a gyengéknek nincs lehetősége.
13
Globális kihívások, nyitott kérdések:A globalizációnak vannak hajtóerői.
Tudományos-technikai forr.: szélesebbé teszi az emberi tevékenységet. Új profitszerzési lehetőséget ad a vállalatok számára.
Hidegháború: szolidális magatartást „tömbfegyelmet” alakított ki. Olyan erők jutottak uralomra, amelyek a liberalizációban, ker.-i, gazd.-i gátak lebontásában voltak érdekeltek.
Transznacionalizálódás: nagy monopóliumok megerősödése, uralma. Szervezetdemonstrációs hatás: az elit fogyasztási mintái lekerülnek a médián keresztül
a tömegfogyasztás szintjére. Az elit fogyasztása tömegméretűvé vált. Világtermelés és fogyasztás jelentős bővülése Amerikai hegemónia: az USA terjesztette ezt leginkább, ők szabták meg ennek a
szintjét.
A globalizálódás 2 dimenziója:
Politikai dimenzionálás: az államok egyre erősebben függnek egymástól. Behatárolja az egyes nemzetállamok cselekvési szabadságát.
Gazdasági: Az emberek államok közötti szabadabb áramlását jelenti. Világgazd.-i orientáció. Piacok térbeli integrálódása, ezek térbeli összekötése. Intézmények hasonló működése. Termelés és fogyasztás összehasonlítása. Termékek és szolgáltatások gyarapodása. A jogi környezet hasonulása. Különböző szabályok, jogrendszerek hasonulása.
Univerzálódás: a gazd.-i folyamatok, nemzetközi intézmények, piacok nagymértékű hasonlóvá válása.Transznacionalizálódás: olyan hatások összessége, amelyek nemzetektől független döntési központokból indulnak ki és ezek a termelést egy sajátos váll.-i globális rendszerbe integrálják.
Nyitott kérdések:Stratégiai fontosságú kérdések:
1. Interaktív kapacitások szerepe hogyan alakul? (Az interaktív kapacitások olyan sajátos képességek, amelyek lehetővé teszik, hogy egy nemzetgazdaság bekapcsolódjon a világgazd.-ba.)
2. Az emberiség képes lesz-e az ökológiai, társ.-i, gazd.-i, pol.-i rendszerek összekapcsolására, képes lesz e harmóniát teremteni?
3. Hogyan hat a globalizáció a társadalmak életmódjára, értékrendszerére?4. A nemzetközi viszonyok bonyolultságának növekedése, a multinacionális nagy
társadalmak uralma hogyan alakítja a nemzetek, nemzetgazd.-ok viszonyait?
Társadalmi kérdések:1. Kik lesznek a globalizáció vesztesei, nyertesei?2. Hogyan hat a glob. a foglalkoztatottságra?3. Hogyan változtatja meg a glob. a társ. különböző rétegeinek érték- és érdekviszonyait?4. Milyen lesz az egyes rétegek államhoz való viszonya?
14
5. Hogyan hat a glob. a parasztságra?A nemzeti és nemzetközi intézményrendszerrel kapcsolatos kérdések:
1. Az állam szerepének és szuverenitásának értelmezése hogy változik?2. Hogyan alakulnak az államhatárok funkciói? (funkciók: jogi, ideológiai, védelmi,
gazd.-i, identitásbeli)3. Hogyan hat az a folyamat, hogy a liberizáció köv.-ben az állam nagyobb mértékben
gyengül meg egy szegény országban, mint egy gazdagban?4. Mit jelentenek a hatalomátadás nemzetközi normái?5. Hogyan lehet az államok békés együttélését nemzetközi szabályozással biztosítani?
A biztonsággal kapcs.-os kérdések:1. Ökológiai biztonság megteremtése, a fenntartható értékek birtoklása2. Gazd.-i biztonság kérdése, technológiákhoz, tőkékhez való hozzájutás3. Társ.-i, szociális biztonság kérdése. Hogyan lehet biztosítani a nagyobb munkához
való jutást?4. Államok biztonságának kérdése. Nemzetközi és országon belüli terrorizmus kérdése
és a nemzetközi bűnözés.
15
V. Előadás
A társ. és a földrajzi környezet kapcsolata
Az emberi társ.-nak nagyon fontos a környezet, mert az ember a környezetben él. Egyre több természeti kincset használunk fel. Az emberi társ. állandó körforgásban van.Földrajzi környezet alatt a geoszférák komplex rendszerét értjük.Ide tartozik:
1. kéreg (litoszféra)2. vízburok (hidroszféra)3. levegőburok (atmoszféra)4. életet átszövő bioszféra
A földrajzi környezetnek vannak gazd.-i földrajzi hatásai:1.) A Föld tömegmozgásából, bolygó jellegéből adódó jelenségek.
a) A bolygó jelleg: nappalok-éjszakák váltakozása, időzónák meghatározása, évszakok váltakozása.
b) Tömegvonzás: figyelembe kell venni a toronyházaknál, közlekedés (szerpentinek), ár-apály jelenség.
2.) A földkéreg szerkezetének és belső erőinek hatásaiból adódó következmények:a) A kéregszerkezet kial.-a, hatásai: ásványkincsek kial.-a 4 nagy szerkezeti forma:
1. Ősmasszívumok: a Föld őskorában (650 millió évvel ezelőtt) keletkezett hegyek maradványai
2. Idős rögszerkezeti hegyek, röghegységek3. Fiatal lánchegységek: földtörténeti Újkorban keletkezett hegyek (az elmúlt 65
millió évben keletkeztek).4. Vízszintes nagyszerkezeti formák, síkságok
Ásványaink:- Ősmasszívumok ásványai: vasérc, acélnemesítők (króm, nikkel, vanádium, kobalt,
molibdén, Mg); ritka fémek, hasadóanyagok (urán), építőanyagok, színes- és nemesércek (ón, ólom, cink, higany, antimon).
- Röghegységek: mindaz, ami az ősmasszívumokban és ezen felül fekete- és barnaszén, grafit, kőolaj, földgáz, sókőzetek, kén, bauxit és építőanyagok, nemesércek (arany, ezüst).
- Lánchegységek: színes és nemesércek, barnaszén, kőolaj, földgáz, kén, sókőzetek, építőanyagok.
- Síkságok: kőolaj, földgáz, építőanyagok és a talajerő.
b) A Föld belső energiája: 1033 méterenként 1°C-ot nő a hőmérséklet a Földben. termálvizek, a belső hő határt szab az ember általi bányászatnak.c) Földrengés: romboló hatása van, ezért az építkezéseknél figyelembe kell vennid) Vulkanizmus: - Negatív hatás: elpusztít az útjában mindent- Pozitív hatás: kiváló talaj alakul ki utána.
16
- Vulkáni mellékhatás: termálvíz.3.) Domborzat hatása a gazd.-i életre:
a) Vízszintes tagoltság: víz-szárazföld határa pl. fjordok b) Domborzati formák: sík, lejtősNem mindegy, hogy milyen fekvésű: a Ny-i lejtők csapadékosabbak, a K-iek szárazabbak.Az É-D-i csapásirányú hegyeknél az É-iak hidegebbek, a D-i felénél melegebbek (az É-i földtekén).c) Tengerszint feletti magasság: a magasság növekedésekor csökken a hőmérséklet és nő
az ultraibolya-sugárzás. Növényi-szintek figyelhetők meg behatárolják a csoportos emberi település határait. Vertikális (függőleges) behatároltság.
d) Lejtési viszonyok: települési viszonyokra hatnak. A túl meredek lejtőkön teraszos művelést kell kialakítani.
4.) Az éghajlat hatása a gazd.-i életre: Legerősebb hatása az emberi településre van Erősen hat a mg.-i termelésre is (termelés ciklusossága) Az iparra is kihat (az éghajlat pótlólagos beruházásokat igényel)
5.) A víz hatása a gazd.-i életre:A Földön 4 nagy globális víztározó van, ezek:
Óceánok és tengervíz Levegő vízkészlete Szárazföldek vizei (tavak, folyók, talajvizek) Sarkvidéki hó- és jégtömegek
a) A világ óceánjai: innen származik a légkör vízkészlete, tengeri közlekedésben is fontos szerepet tölt be, világétkeztetés: halászat
Iparilag is fontos: só kinyerése, É-i olajmezők.b) Levegő vízkészlete: éghajlat, csapadékeloszlás,c) Szárazföldek vízkészlete: ivóvíz, ipari víz, karsztvizek, ásványvizek.
6.) Talaj és bioszféra hatása:a) Talaj:
A kéreg legfelső, humuszban gazdag, elmállott része. Mg-i termelésre hat. A talajok övezetesen, zonálisan jelennek meg. A legjobbak a mérsékelten száraz kontinentális területek, feketeföldek, mezőföldek. Értékesek még a barna erdőtalajok.
b) Bioszféra:Az emberi társ. innen nyeri szervesanyag-szükségletét. A bioszférából nyertük a haszonnövényeinket és állatainkat. Ez egy potenciális génbank, nem tudjuk mikor melyik lesz használható. Vannak élőlények, amelyek a maguk vad állapotában is hasznosak. (pl. az erdők: faanyag, ill. oxigén-forrás)
7.) A földrajzi környezet biológiai és társ.-i hatásai:Az ember a homo-sapienshez tartozik. Ezen belül van 4 nagy fajta:-fehér ember (europid)-fekete ember (negroid)-sárga ember (mongolid)-veddo-ausztralid
17
Az ember elterjedése a Földön:Az ember nem bírja az oxigén- és vízhiányt, ill. a túl meleget és hideget. Ezért nem terjedt el az esőerdőkben, sivatagokban, magas hegységekben, sarkvidékeken.
A környezeti hatások hatottak a társ.-i fejlődésre: a melegebb tájakról a hűvösebb tájak felé vezet az emberiség útja.
A születéseket és halálozásokat tekintve 4 ciklus figyelhető meg:
1. Premodern szakasz: az egész világ ebben volt kb. az 1800-as évekig és a szegény országok a világháb.-ig.
Itt magas a születési és halálozási szám. A népességszám növekedése lassú. Jellemző e korszakra, hogy alacsony az életkor, éhínség és járványok
voltak.
2. Népességrobbanási szakasz: Itt voltak a Centrum-országok a II. világháb.-ig és jelenleg is itt vannak a
szegényebb országok. Kicsit visszaesik a születési szám, viszont a halálozási idő kijjebb tolódik. E korban fejlődött a civilizáció, így az átlag-életkor is megnő.
3. Népességszám lefékeződésének szakasza: Itt vannak ma a Centrum-országok és a Félperiféria-országok. Jellemző a korra, hogy a halálozási idő tovább tolódik, viszont a születési
szám drasztikusan lecsökken. Nő az átlag-életkor.
4. Posztmodern szakasz: Az átlag-életkor megnő, öregszik a társadalom. Csökken a születési arány. Itt vannak a Centrum-országok és a Félperiféria-országok.
18
VI. Előadás
Népességföldrajzi alapismeretek
A népesség alakulásával a demográfia foglalkozik.A népesség száma:
Kr. e. 136 Millió Kr. u. 900. : 273 M 1650. : 545 M 1800. : 907 M 1850. :1171 M 1900. : 1608 M 1950. : 2486 M 2000. : 6500 M
Egyre kevesebb idő kell a népesség megduplázódásához (demográfiai-robbanás). Ez a foly. különösen az 1800-as évektől figyelhető meg. Oka: a civilizációs fejlődés.A másik ok, hogy visszaesett a halálozások száma, ami szintén a civilizáció fejlődéséhez vezethető vissza (ételek megfelelő mennyisége, az orvostudomány fejlődése, stb.).
Természetes szaporodás: élve születések és halálozások száma egy adott időszakban.
Vándorlási mutató: egy adott időszakban adott helyen a bevándorló és kitelepülő lakosság különbsége.
Tényleges szaporodás: az előző kettő összege. Megfigyelhető, hogy nem egyenletes a szaporodás. A leglakottabb kontinens Ázsia, legkevésbé lakott Ausztrália.
1000 születendő gyermekből most kb. 600-an születnek Ázsiában, 200-an Afrikában, 150-en Amerikában, 45-en Európában és kb. 5-en Ausztráliában.
Népességrobbanás következményei: A szegény országok aránya a világ népességéből nő. ( ma már 80:20 a %-os arány
a szegények javára) Jellemző az alultápláltság, egyre rosszabb a kalóriafogyasztás. Foglalkoztatási problémák (sok a munkavállaló, kevés a munka).
Megoldási módok: Külső segítségek (beruházások, segélyek, oktatási segélyek) Belső reformok, hogy a segítség hatékony legyen. (Reformok: születés-
szabályozás, szociál-politika, oktatás, stb.)
19
Népesség szerkezetének belső változásai: Életkor szerinti megoszlás
Korfa:
3 korfa figyelhető meg:1. Fiatalodó korfa (ilyen a fenti). Ez jellemző a szegény országokra.2. Ideális korfa:
3. Öregedő korfa: ez jellemző a Centrum-országokra (Mo.-ra is)
Foglalkoztatás szerinti megoszlás: (16-62 éves korhatáron belül) Foglalkoztatott (gazd.-ilag aktív) Nem foglalkoztatott (gazd.-ilag inaktívak)
Ezek az emberek a gazd. különböző szektoraiban találnak munkát.1. Primer szektor: mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat dolgozói2. Szekunder szektor : ipar, építőipar, bányászat.
A munkájuk eredménye valamilyen új termék, áru.3. Tercier szektor : szolgáltatás. (oktatás, államélet szektorai)4. Kvarterner szektor: pü.-i szolgáltatások szektora.
20
Modern állam szerkezete: Szegény ország szerkezete:
A foglalkoztatási szerkezet időben változott. Foglalkozási átrétegződés, munkaerő átképzése. Két nagy változás volt.1. Ipari forr. idején: mg. visszaesett, ipar megnőtt.2. A II. világháb. után: primer szektor lecsökkent, a tercier szektor pedig megnőtt.
Kulturális színvonal alakulása:Két mutatója van:1. Felnőtt lakosság körében az analfabéták aránya: a fejlettebb országokban kisebb az analfabétizmus aránya.2. Felsőfokú végzettségűek aránya: fejlettebb országokban magasabb.
Nemek arányai: A nemek aránya mindig háb.-ban borul fel, ami problémához vezet.A fejlett országokban enyhe nőtöbblet figyelhető meg.A szegény országokban pedig enyhe férfitöbblet van.
A népesség vándorlásai, népességmozgások, migráció
1. Vándorlás két nagy csoportja: 1. Állandó2. Ideiglenes
Állandó: véglegesen új helyre költözik. Nagyságrend szerint a legnagyobb a kontinensek közötti vándorlás (Ázsiából Európába).A középkor vége felé másik nagy vándorlási hullám, európaiak mentek Amerikába (felfedezése után) és Ázsiába.A II. világháb. után is nagy vándorlási hullám zsidók, európaiak Amerikába.
2. Országok közötti vándorlás: pl. a II. v.háb. után németek ezreit telepítették át (politikai indíték).
A vándorlás lehet politikai és gazd.-i indítékú.-Gazd.-i indíték: vendégmunkások fogadása-Magyaro.-ra is sok idegen-ajkú telepedett be, így M.o. soknemzetiségűvé vált (Trianonban elcsatolják ezeket a területeket).-1956. : 200 ezer magyar fiatal kiment külföldre.
21
3. Országon belüli vándorlás: Ritkán lakott országban az állam kedvezménnyel segíti az embereket, ha ritkán lakott területre költöznek. Normál országban az emberek spontán módon a jobb megélhetés reményében váltanak lakóhelyet (gazd.-i ok). Fejletlenebb területekről a fejlettebbekre (mg.-i területekről az ipari területekre, faluról városra történik a vándorlás).Országon belüli politikai indítékú vándorlás pl. deportálás.
4. Ideiglenes (időszakos): Nomád pásztornépek legelőváltó gazd.-a Ingavándor forgalom: lakóhely – munkahely közötti ingázás, de akkor
tekinthető annak, ha közigazgatási területen kívül esik. Üdülés célú vándorlás
Népesség jellemzők, népességkoncentráció a Földön:A népsűrűség mutatja az egy terület lakosainak számát. Átlagos népsűrűség a Földön: 35
fő/km2 . vannak nagyon sűrűn lakottak pl. 600 fő/ km2 Belgium, Luxemburg, Banglades és
ritkán lakott területek pl. Ausztrália, Oroszo. ha a népsűrűség 10 fő/km2 alá esik.
Magyaro.-on a népsűrűség 109 fő/km2.
Sűrűn lakott részek: Kína, Fülöp-szigetek, Jáva szigete, Ázsia K-i peremvidéke, v.mint Elő- és Hátsó India, Európa a volt Szovjetunió határáig, Amerika K-i partvidéke, Nagy-tavak vidéke és kiformálódóban van a Ny-i partvidék.Ezen területek 2 féleképpen jöhetnek létre:1. Mg. koncentrálta a népsűrűséget, pl. Nílus-völgye.2. Ipar a fontos koncentráló erő, pl. Ruhr-vidék, Nagy-tavak vidéke.
Település-földrajzi ismeretek
Település: térbeli, társ.-i képződmény. Bármilyen nagyságrendű csoport térben elkülönült lakó- és munkahelye. Magába foglalja a lakóegységeket, az ott élők munkahelyeit és az infrastruktúrát.
Települések osztályozása:1. Tartósság alapján:
Állandó települések: elemei a házakVáltozó települések: elemei a sátor, jurta
2. Alaktani szempontból: Lehet magányos pl. tanyaCsoportos (több lakó- és munkahely van)
3. Termelés iránya szerint: Falu (agrárjellegű döntően)Város (ipari szolg. Jellegű)
22
Települések kialakulására ható természet-földrajzi, társ.-i, gazd.-i tényezők:a) Természet-földrajzi:-Domborzat: a síkságok és szelíd dombvidékek a legalkalmasabb a letelepülésre. Leginkább az árvíz-mentes folyóhátakra települnek.A dombvidékeken a lapos, D-i irányú lejtők a legalkalmasabbak. A hegységekben a folyóvölgyekben és –medencékben alkalmas letelepülni. A települések nagy része 1000 méter alatt van.-Víz: tengerpartok, tavak, folyók mentén sok település jött létre.-Éghajlat: a 30 és 60 szélességi kör között van a települések nagy része.-Helyzeti energiák: a földrajzi fekvésből származó előnyök.
1. Vásárvonal: eltérő arculatú tájak váltakozása (pl. hegy – síkság) vonalán sok település jött létre pl. Gödöllő – Gyöngyös – Hatvan – Miskolc – Sárospatak vonal.2. Hágókapu város, hegyszorosok városai pl. Kolozsvár, Innsbruck, Milánó, München, Bécs.3. Medenceközpontú város: Tapolcai-medencében Tapolca, Graz a Grazi-félmedencében.4. Tengerszorosok, csatornák városai: Gibraltár, Isztambul, Panama.5. Révátkelő, hídváros: Tokaj, Szolnok, Szeged, Budapest, Komárom, London, Oxford, Párizs.6. Közúti – vasúti erővonalak találkozásánál kialakult városok: Békéscsaba, Nyíregyháza, Záhony.
b) Társ.-i, gazd.-i tényezők:1. Szórványtelepüléseket hoztak létre: magyar tanya, major, amerikai farm2. Falvak: mg.3. Városok: ipar
1. Szórványtelepülések:Kialakulásuk: mindenhol sűrűn lakott terület volt. A török hódoltság alatt az alföldi területeket kizsákmányolták, ezért a falvakban élők a városokba menekültek. A művelt területek ismét műveletlenné váltak, visszapusztásodtak. A növénytermelés háttérbe szorulásával az állattenyésztés került előtérbe. A sűrűn lakott területek eltűntek és kialakultak az alföldi nagyobb városok. A törökök kiűzése után ismét megindult a növénytermelés, a városokból kirajzás volt a falvakba és sok embert betelepítettek. A földművesek nyári szállásokat építettek, amelyekből kialakultak a tanyák. A tanyákon éltek a fiatalabbak, a tanyavilág a XII. sz.-ban élte virágkorát Mária Terézia idején. A XX. sz.-ra már kb. 1 millióan éltek tanyán. A szocializmus idején erősen leépült a tanyavilág, napjainkban egy kis mértékű tanyafejlődés figyelhető meg. A tanyán élők önmaguknak termeltek, csak a fölösleget adták el.
23
VII. Előadás
Település-földrajz (folyt.)
Major: A középkorban a földesúr gazdálkodott, birtokán jobbágyok dolgoztak. A földesúri birtok az allódium. Volt egy gazdaságszervező központ, ez volt a major. Itt volt a földesúr háza, körülötte a jobbágyok házai voltak és itt is éltek, gazdálkodtak.
Amerikai farm:Telepes gazdaságok jöttek létre. Ez egy árutermelésre specializált üzem. Itt is megvalósul a lakóhely és munkahely közelsége.
2. Falu:Csoportos települési forma. Ezek mg.-i és erdőgazdasági területek, de vannak üdülőfalvak és bányafalvak is. A településrendszerben nem töltenek be központi szerepet, ők veszik igénybe a város szolgáltalásait.Jellemzi, hogy a népsűrűsége alacsony, laza az építettsége. A periféria országainak jellegzetes formája a falu. A fejlett országokban csak 15-20% él falvakban, ezzel szemben a periféria országokban 50-60%. A fejlett országok falvainak jó az infrastruktúrája (víz, villany, gáz, telefon, stb.), városias képet mutatnak. A falu bel- és külterülete funkcionális egységet mutat (egészet alkot).
Tevékenység jellege szerint a faluk osztályozása:Ha a népesség több mint 50%-nak a mg. ad megélhetést, akkor mg.-i falunak hívjuk.Ha a népesség több mint 50%-nak az ipar ad megélhetést, akkor ipar jellegű.Vegyes jellegű gazd.-ilag, ha van egy gazd.-i ág, amelyből legalább 20% él. Vagy egyik ág sem éri el a 20%-ot. 100 főtől több ezerig tartjuk falunak.A falvak sokféle építőanyagból épülhetnek. Lehetnek faházak (erdők mellett), mediterrán országokban kőházak, régen sárból és vályogból is építették a házakat. Jellemző még a tégla és ma már a vasbeton, üveg.
3. Városok:A földrajzi munkamegosztásban központi funkciókra, központi tevékenységekre specializálódott település. Olyan funkciók, amelyeket nem csak a helyiek, hanem a más településeken élők is igénybe vesznek, egy tágabb térség népességét is kiszolgálják.
Ilyenek: Munkahelyek Adminisztratív, központi funkció (rendőrség, bíróság, stb.) Oktatási, kulturális stb. funkciók
Azt a területet, amelynek népességét a város központi funkciói ellátják, nevezzük a város vonzáskörzetének.
24
Városok kialakulása:A kezdeti időszakban falvak voltak. Egy-egy uralmi területen olyan nagyobb központi települések jöttek létre, amelyek gazd.-i, adminisztratív, stb. központok lettek. Ezek a nagyobb települések lettek később a városok. A városfejlődés csúcspontja az ókori Római Birodalom és Görögország területén alakultak ki. Ahol katonai telep alakult ki, ott rövid időn belül város lett.A középkor nem kedvezett a városfejlődésnek. Lehanyatlott a kereskedelem, az emberek önellátóvá váltak és falvakban éltek.A keresztes hadjáratok után indult meg ismét a városfejlődés (Hanza-városok). Igazán nagy fejlődés a földrajzi felfedezések idején indult meg.(gyarmatokon új városok jöttek létre). A II. világháb. után ismét jelentős városfejlődés.
A városok nagyságát nehéz meghatározni: Kisváros: 60 ezer – 200 ezer Középváros: 200 – 500 ezerig Nagyváros: 500 ezer – 1 millióig Metropolisz: 1 millió felett Megalopolisz: (új kategória) 5 millió felett
A városok szerepe különböző. Funkcionális típusok:
Világváros: olyan funkciói is vannak, amely az egész világra kihat. Ilyenek a politikai, pü.-i központok, pl. New York, London, Tokió, Moszkva.
Országos jelentőségű városok: 1-1 régióban dominálnak, az egész országra kiterjed a hatókörük. Pl. Liverpool, Szeged, stb.
Forgalmi és kereskedelmi központok: fontos erő a kereskedelem. Pl. kikötővárosok Hamburg, Sanghaj, Antwerpen.
Iparosítás hozta létre: ipari központok. Pl. Birmingham, Duisburg, Komló, Tiszaújváros, Ajka
Mezőváros: agrár jellegű városok. Pl. Kecskemét, Hódmezővásárhely, Orosháza. Egyéb, nem termelő funkciójú városok: ilyenek az oktatási, vallási központok. Pl.
Oxford, Jeruzsálem. Fürdővárosok pl. Jalta, Miami, stb. Adminisztratív központok pl. Canberra, Bonn, stb.
Városok belső tagolódási rendje: Mindig van egy első (belső) munkahelyövezet city. Ezek a régi történelmi
városnegyedek. Itt vannak a műemlékek, szállodák, politikai központok. Itt alig élnek emberek.
Ezt veszi körül az első (belső) lakónegyed-övezet. Itt is vannak munkahely-funkciók, de itt már megjelenik a lakóhely-funkció is, ez válik dominánssá.
Ezt veszi körül a második munkahely-övezet. Itt már vannak raktárak, stb. Felerősödik a munkahely-funkció, de itt is van lakóhely-f.
Ezt veszi körül a második lakónegyed-övezet. Itt: lakótelepek, villanegyedek. A szegény országokban itt vannak a szegény-negyedek.
25
Városodás = urbanizációA városok méretének, lakosságszámának, a városi népesség arányainak növekedését és a nagyvárosi életmód terjedését nevezzük városodásnak vagy urbanizációnak.
Városiasodás:Falusi települések modernizálódása, olyan fajta fejlődése, mely során a falu fokozatosan városias jellegűvé válik. Falusias térségek modernizálása.
Városfejlődés ciklusai, szakaszai:1. Városrobbanás2. Szétáramlás3. Dezurbanizáció4. Posztmodern urbanizáció
1. Városrobbanás: A legfejlettebb országok a XIX. sz.-ban. Ma a legszegényebbek. Az ipari fejlődés sok munkahelyet teremt, a népesség így beáramlik a városokba. A falu népessége csökken, a városok lélekszáma nő. A városfejlődésnek nincs gazd.-i alapja. Fennmaradnak a város – falu kapcs.-ok a sok betelepülő miatt. A városban elég magas az urbanizáció, a falvakban alacsony a városiasodás.
2. Viszonylagos szétáramlás:Leáll a városok gyors fejlődése. Az emberek a nagyvárosok helyett a kisvárosokba mennek. Kifejlődik az agromerizáció. Ebben voltak a ’70-es években a Centrum-országok, M.o. most ebben van, a szegény országok pedig még nem érték el ezt a szintet.
3. Dezurbanizáció:Már nem növekszik a városok lakossága. A népességnövekedés szintjei a falvak. Felértékelődik az egészséges életmód, a jó levegő, a csend, a közbiztonság, a természethez való közelség. Fontos feltétel a jó közlekedés. Ez csak a Centrum-országokban terjedt el, a Félperiféria-országokban sem teljesedett ki.
4. Posztmodern szakasz:Még nem jött el ez a szakasz. Ezt az információs technológiák fogják irányítani. Ennek kiépülése most zajlik. Megnő az otthonfoglalkoztatottak száma. A házhoz vivő szolgáltatások terjednek majd el.
26
VIII. Előadás
A nagyvárosok válságtényezői
1. A termelőerő túlzott, nagymértékű koncentrálódása területi egyenlőtlenségeket eredményez. 2. A nagyvárosok fenntartási költségei túlzott mértékben megnőnek, így az infrastrukturális kiadások is megnőnek.3. Nagyvárosi ártalmak: szmog, zaj, klímaváltozás.4. Slamosodás – egy városrész túlzott mértékű műszaki lerombolódása. Bádogvárosok.
Agglomeráció:Egy sajátos nagyvárosi urbánus tér, funkcionális település – város együttes. A nagyváros fejlődési hatása alá vonja a környezetét, átformálja. Egyközpontú pl. Budapest és többközpontú pl. Amszterdam, Rotterdam, Hága lehet.
Szuburbanizáció:Sajátos elővárosi, kertvárosi fejlődés. A városi középosztály kiköltözik a város széli villanegyedbe.Az egymáshoz közeli nagyvárosok mamutvárosokká fognak összeforrni. Ilyen pl. Philadelphia – New York – Boston – Baltimore – Warrhington vonal Amerikában vagy Japánban Tokió és környéke.
A településhálózat térbeli rendje és rangszerinti tagolódása Mo. példáján
Rang szerint:
Kiemelt fővárosKiemelt felsőfokú központok ( Ezek
Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr, Pécs)Közép és alsó fokú központok (pl.
Kiskőrös, Gyula, Sopron)Ezek a kis- és középvárosok központi
szerep nélküliek (falvak).
Térbeli rendje: Budapest + 3 városgyűrű: belső, középső és külső. Külső városgyűrű: Budapesttől 100-250 km-re vannak. Ide tartoznak: Miskolc,
Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Szeged, Baja, Pécs, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Szombathely, Győr.
Középső városgyűrű: 60-120 km-re van Budapesttől. Ezek: Salgótarján, Eger, Szolnok, Kecskemét, Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya.
27
Belső városgyűrű: belső agglomeráció része. Ezek: Vác, Dunakeszi, Monor, Dabas, Szentendre.
A mezőgazdaság földrajza
A mezőgazdaság a legősibb gazd.-i ág. A ma élő emberek nagyobb része még mindig mg.-i tevékenységből él.A mg. előállít: élelmiszereket, bizonyos ipari nyersanyagokat pl. textilipar.A mg. egy sajátos ágazat. Több tulajdonsága különíti el más ágazatoktól. Ezek:
Növények – állatok biológiai működésével állítja elő termékeit. Alapvető termelő eszköze a föld, amely nem mozdítható és a területe lényegesen nem
növelhető. Ez az ágazat alkalmazkodik a legjobban a természeti tényezőkhöz. Munkaigényes ágazatból tőkeigényes ágazattá válik. Erőteljesen összefonódik a ráépülő élelmiszeriparral és kereskedelemmel.
Vertikális összefonódási integrációnak nevezzük. Minél fejlettebb egy ország, annál többen dolgoznak a mg.-ban, alacsonyabbak a
hozamok, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás nagy. Egy ember egy fejlett országban sok embernek képes megtermelni a mg.-i javakat,
míg a szegény országokban egy ember kevés embernek képes termelni.
Mg. kapcsolata a természetföldrajzi és társ.-i ,- gazd.-i tényezőkkel
Természetföldrajzi: Domborzat meredeksége, tagoltsága: a mg.-i termelésre legalkalmasabb a sík vidék. 15°-nál magasabb lejtésnél már akadályozott a gépi művelés.Tengerszint feletti magasság: 1000 m-ként 6,5°-kal csökken a hőmérséklet. A fagyhatár elérésével már nem lehet termelni. Klímazónák jönnek létre.Az éghajlatnak nagy szerepe van a növényeknek eltérő hő, fény és csapadék igénye van. A mg.-i termelés az év során a különböző klímazónákon különböző ideig tarthat. Az éven belül azt az időszakot, amely mg.-i termelésre alkalmas tenyészidőszaknak nevezzük. A sarokhoz közelítve a tenyészidőszak csökken (nálunk 180 nap).
A növények hő- és fényigény szerint 3 csoportra bonthatók:1. Ideiglenesen fagytűrő növények (pl. őszi búza).2. Fagyot nem tűrő, hosszú tenyészidejű növények (pl. kávé, kakaó, banán, stb.).3. Rövidebb tenyészidejű fagyot nem tűrő növények (pl. zöldségfélék, cukorrépa).
Csapadék: fontos a mennyisége és éven belüli eloszlása. Növények csapadékigény szerint:
1. Egész évben csapadékot igénylők (pl. trópusi növények).2. Fejlődésük bizonyos időszakában igényelnek csapadékot (pl. kukorica).
Szárazságszint 200 mm/év.
Természetes növénytakaró és talaj:
28
Övezetesen jelennek meg a növények és a talajok. A növények egyik legfontosabb szerepe a talajképző-hatás.Különböző termőképességű földek:
Mezőségi feketetalajok (jó Barna erdőtalajok minőségűek) Vörös esőerdő-talaj Sivatagok szürke talajai (rossz minőségűek) Tundrák láptalajai
Társadalmi – gazd.-i tényezők:1. Termelőerők jelenlegi állapota, színvonala2. Termelési viszonyok3. Szállítás, közlekedés4. Vertikális integráció, kapcsolat más ágazatokkal
1. Földhasználat:a) Mg.-ilag művelt terület: szántó, rét, legelő, kert, gyümölcsös, szőlő, erdő, nádas.b) Jelenleg nem művelt, de művelés alá vonható területek (ugar- és parlagföldek)c) Jelenlegi technikával hasznosíthatatlan és művelés alól kivont terület
Viszonylag alacsony a megművelt területek aránya a világon. Európában a legmagasabb 45-50%. (Kevesebb Norvégiában, több Hollandiában, Mo.-n)Ázsia már nem annyira művelt területű (magas művelési arány Japánban).Észak-Amerika: egyes területeken sok a megművelt terület.Afrika, Ausztrália: nagyon kevés a megművelt terület.
Az 1 főre jutó megművelt terület 7000 m2/fő.A technikai színvonal alakulása: nagy különbségek vannak ezen a téren is.
2. Termelési viszonyok: Földtulajdon, közös birtok Feudális földtulajdon haszonbérlettel, adós rabszolgasággal Tőkés árutermelő földtulajdon Szocialista állami földtulajdon
3. Szállítás, közlekedés:Jelentős tömegű árut állítanak elő, ezért fontos, hogy milyen egy ország úthálózata, járműparkja.A nagy fogyasztópiachoz mindig közel van a termőtáj.Fontos a szállítás
4. Vertikális integráció:A feldolgozó iparhoz és termékkereskedelemhez fűződő kapcsolat. Ezek nagyon gyorsan visszacsatolják a fogyasztópiaci kereslet változását.Fontos kapcsolata van a bankrendszerrel, pénzüggyel, bizonyos iparágakkal és fontos tényező a közgazdasági tényezők változása.
29
IX. Előadás
A mg.-i termelés földrajzi típusai
Mg.-i termelés földrajzi típusán a gazdálkodásnak azt a módját értjük, amely a földfelszín jól meghatározható részén jön létre és amely meghatározott társ.-i – gazd.-i viszonyok között működik.
Típusai:1. Önellátó, hagyományos2. Árutermelő mg.3. Kisárutermelő típus
1. Hagyományos, önellátó mg.: a szegény országok jellemző típusa.Jellemzői:
Önellátásra termel Alacsony technikai színvonalon dolgoznak Nincs specializáció
Alapvető cél: a termelő saját magát és családját ellássa élelmiszerrel, ruházattal, hajlék alapanyagát megteremtsék.
3 típusa:Nomád állattenyésztés: a füves sztyepp zónában figyelhető meg. Ide tartozik a lappok rénszarvas-tenyészete is.Hagyományos szárazgazd.-ás: ott van ilyen, ahol elég csapadék van, nem kell öntözni (pl. a trópusokon).Hagyományos öntözéses gazd.: ez a szavannákon és a trópusi monszun területeken figyelhető meg.
2. Árutermelő mg.:Típusai:
Tőkés Szocialista
Tőkés: több altípus van.Kial.-a két úton történt:
1. porosz út2. amerikai út
A porosz-utas termelésnél van egy feudális nagybirtok, földosztás nincs. Fokozatosan kapitalista nagyüzemek jönnek létre.
Az amerikai-utas fejlesztés lényege, hogy a jobbágyfelszabadítás után földosztás volt és kisbirtokos parasztság jött létre kapitalizálták.
30
A tőkés gazd. típusai:1. Kis- , ill. közepes gazd.-ra alapozó Ny-Európai gazd.: kis családi gazdaságok, művelik a földet, jó a mg.-i struktúra és rendkívül szoros vertikális kapcsolat épült ki. Jellemző, hogy magasak a hozamok, magas szintű a csomagolás, jó marketing munka.2. Közepes-, ill. nagy gazd.-ra alapozó tőkés termelés a tengerentúlon: jellegzetessége ugyanaz, mint az előzőnek, de hatékonyabb, mert nagyobb területen termel.3. Tőkés ültetvényes mg. típusa: a nagy ültetvények jellemzőek. A fejlett gépesítettség keveredik a fejletlen technológiával. Vannak még olyan munkák, amit kézzel végeznek.4. Hagyományos latifundiumok: több ezer, több tízezer hektáros birtokok.
Szocialista:Nagyon visszaszorult (ma Kuba, Észak-Korea). Állami kézben vagy termelőközösségek tulajdonában van a föld. Bizonyos képesítettségi szint figyelhető meg. Alacsony színvonalú tömegtermelés. Pazarlóan bánik a természeti tényezőkkel, pusztítja a környezetet.Nem képes ellátni saját lakosságát.
A növénytermesztés fő ágazatai
1. Gabonafélék:3 csoportba sorolhatók:
1. Közvetlen étkezésre felhasznált, nagy mennyiségben termelt (búza, rizs)2. Közvetlen étkezésre, kis mennyiségben (köles)3. Állati takarmányozásra használjuk, állattenyésztés során használjuk fel (kukorica,
árpa, zab, rozs)
Mindenhol megpróbálnak gabonaféléket termeszteni.2 nagy zóna:
Forró éghajlati zóna: rizs Mérsékelt éghajlati zóna: búza, kukorica
Nagy termelők: rizsből Kína, India, Indonézia, Banglades. Kukorica, búza: USA, Oroszo., EU, Kína.
2. Ipari növények:1. Cukornövények: cukorrépa, cukornád2. Olajos növények: repce, napraforgó, földimogyoró, kókuszpálma, olajpálma, szezám,
olíva.3. Textilnövények: len, kender, gyapot, juta, szizál.
1. Cukornövények:Két nagy zóna forró égh. öv, ahol sok cukornádat termelnek, a mérsékelt övön pedig cukorrépa. Pl. Brazília, USA, Kuba, Kína, Fülöp-szigetek, EU, Oroszország.
31
2. Olajos növények:Forró égh. (pl. olajpálma, kókuszpálma) , szubtrópusi monszun területei (pl. szójabab, földimogyoró) , mérsékelt övön (pl. napraforgó, repce).Nagy termelők: USA, Oroszo. , Kína, India, Japán, Nigéria, Zaire.
3. Textilnövények:Forró égh. (juta, szizál, gyapot), mérs. övön (gyapot, kender, len). Nagy termelők: Kína, India, USA, Oroszo. , Mexikó, Peru.
3. Élvezeti növények:Élénkítő hatásúak pl. kávé, kakaó.A kávé őshazája Afrika, de a termelése átkerült Dél-Amerikába (Brazília, Kolumbia).A kakaó őshazája D-Amerika, de átkerült Afrikába (Ghána, Elefántcsont-part, Venezuela).Tea (Kína, India, Sri-Lanka).Dohány: a hűvös mérsékelt zónáig mindenhol termelhető dohány. Jelentős a dohánykereskedelem, fontos jövedéki termék. Nagy termelők: Kína, India, Brazília, Kuba, USA, Oroszo., Töröko.
4. Fűszernövények:Forróövi melegkedvelő növények. Ilyen a vanília, bors, szegfűszeg, fahéj, sáfrány, fűszerpaprika. Az egykori gyarmatokon a forró égövön mindenhol termelik.
5. Zöldségfélék:Fontos vitamin- és ásványianyag-forrás. Mindenhol termelik őket.
6. Gyümölcsök:Vitamin- és ásványianyag-hordozók. 3 féle termelés van:Forróövi (banán, datolya)Szubtrópusi (narancs, citrom, szőlő)Mérsékelt övi ( szilva, alma, körte, stb.)
Minden országban igyekeznek v.milyen termelést kialakítani. Nagy részét ennek elfogyasztják és csak kis részük jut eladásra.
Állattenyésztés
Állati termékek fogyasztása ott jelentős, ahol a társ. fejlett. Ez alól kivételek a nomád törzsek.Két nagy típus:
Külterjes állattenyésztés Belterjes állattenyésztés
1. Külterjes állattenyésztés:
32
Cél az állatállomány szaporítása. Ennek révén többlet elérése. Nem kapcsolódik össze a növénytermesztéssel.
Altípusai: Nomád, félnomád pásztorkodás Transzhumans állattartás: hegy – völgyi állattartás. Ez a mediterrán országokra
jellemző. tavasztól őszig a hegyi legelőkön vannak az állatok, ősztől tavaszig pedig a lenti völgyekben, síkságokon.
Modern kapitalista legeltető állattartás: ilyen van Dél-Amerikában a pampákon, ill. az USA-ban.
2. Belterjes állattenyésztés:Cél a hozamok fokozása és ezáltal terméktöbblet elérése.Típusai:
Belterjes havasi pásztorkodás: tejtermelő szarvasmarha-tenyésztés. A havasi legelők mellett még takarmányt is kapnak. (Alpokban)
Növénytermesztést kiegészítő állattenyésztés: ilyen van Közép-Európában, USA középső részein. A mg. és állattenyésztés súlya ugyanakkora. Van takarmány-termelés.
Növénytermelésen uralkodó állattenyésztés: a növényterm. szerkezetét az állattenyésztéshez igazítják. ( Belgium, Hollandia, Anglia)
Halászat, vadászat
Halászat: a mg. fontos része. Elsősorban a tengeri halászat a kiemelkedő. Nagy halászati zónák és térségek jöttek létre.Ilyen zónák:
Arktisz körüli hideg tengerek Antarktisz előtti hideg tengerek A mérsékelt égövi tengerek
5 nagy halászati térség alakult ki: Kelet-Ázsiai halászati zóna: Japán, Oroszo., Kína, Fülöp-szigetek Európai halásztérség: Nóvája Zemlja-tól egészen Észak-Spanyolo.-ig. nagy
halásznemzetek: Oroszo., Norvégia, Németo., Franciao., Anglia, Spanyolo. Atlanti-óceán észak-amerikai vizei: Izland, Kanada, USA, Anglia Csendes-óceán átellenes partjai: Kanada, USA Humboldt-áramlás: Peru
Vadászat:Prémes állatok vadászata: a hideg fenyőerdő zónában , Oroszország, Kanada.Vadászturizmus: minden ország igyekszik kialakítani ennek lehetőségét.
33
Erdőgazdaság:A mg. része. Az erdősültség aránya 30%. Az erdők aránya nem egyenletes a Földön.
3 nagy erdőzóna alakult ki: Esőerdők zónája: ezt nem lehet mesterségesen pótolni. Szubtrópusi és a mérs. övezet lombhullató zónája (ebből már alig van őshonos). Tajga zóna (szubarktikus területek): ezek még viszonylag érintetlenek.
Erdőkkel rendelkező országok csoportjai: 10% alatti erdővel rendelkező krónikus fahiánnyal rendelkező országok: nagy
behozatalra tartanak igényt, pl. Anglia. 10-20% erdősültséggel rendelkező országok: ennél képződik jelentős faanyag, de a
kivágott mennyiséget pótolni kell. Pl. Magyaro. , Dánia, Görögo., Olaszo., Töröko. 20-30% erdősültséggel rendelkező országok pl. Románia, Norvégia, Lengyelo. ,
Franciao., Németo., Svájc. Ezek az exportőr országok, v.milyen feldolgozott formában adják el.
30% feletti erdősültségek: nagy exportőrök pl. Oroszo., Kanada, Brazília, Kína, Ausztria.
34
X. Előadás
Az ipar földrajza
Az ipar a mai magyar gazd. legalapvetőbb termelő tevékenysége. Nagy munkamegosztásban vált el a mg.-tól.
Az ipar felosztása:Több szempont szerint tagolható:1. Tevékenység alapján:
Kistermelőipar: ez az ágazat sajátítja el a hasznosítható ásványkincseket. Feldolgozóipar: késztermékeket állít elő.
2. Üzemforma szerinti csoportosítás:Háziipar: mg.-i tevékenység mellett valamilyen ipari tevékenységet is végez.
Kézműipar Gyáripar (nagyipar)
3. termékek rendeltetése alapján való felosztás: Nehézipar: termelő eszközöket állít elő. Könnyűipar: fogyasztási cikkeket állít elő.
Az elmúlt 200 évben lezajlott egy iparosodási folyamat. Iparosodás: az ipar társ.-i fontosságú jelentőségének kiépülése. Ez ma is tart, ill. gyorsul a fejlődés.A mai fejlett országok iparosodása már a XIX. sz.-ban elkezdődött. (első iparosodási szakasz). 2. ip. szakasz: XIX. sz. második felében bekapcsolódó országok: USA, Japán. A XX. sz.-ban történt a Dél-Európai országok bekapcsolódása.„Kistigris” országok: az utóbbi 50 évben fejlődött jelentősen.A legszegényebb országok még az iparosodás kezdetén vannak vagy még be sem kapcsolódtak (pl. Afrika országai).Az ipar egyre fontosabbá vált, a világ fejlődésének hajtóerejévé vált.
Ipar: az általános technikai haladást hordozza. Az ipar termékei sokféle célt szolgálnak. termékeinek egy nagy csoportja a bővített újratermelést szolgálja. A fogyasztást közvetlenül is szolgálja.
35
Az ipar üzemi – területi koncentrációja, termelékenysége
Üzemi koncentráció: ipari üzemek méretében jelenik meg. Az ipari üzem mérhető a létszámmal, mennyi az előállított új termék, stb.
Foglalkoztatottak száma szerint: 10 főig: kisüzem 10-100 főig: középüzem 100-néhány ezerig: nagyüzem Több ezertől tízezres nagyságrendig: óriásüzem
Az üzemi koncentráció növekedésével a termelés nagy része egyre kevesebb üzemre koncentrálódik. Manapság egyre több a kis- és középvállalat.Az ipar egyre terebélyesebb, több iparágazat, melynek sok alágazata van. Itt a mérethatékonyság nagyon eltérő.
Területi koncentráció: az ipar nem egyenletesen helyezkedik el. Vannak országok, ahol erősen koncentrálódik az ipar és vannak, ahol kevésbé.A legjobban a Centrum-országokban koncentrálódik.
Iparból való részesedés: USA: 23-24% 15 tagú EU: 27-28% Japán: 15-16% Afrika: 3% Latin-Amerika: 5%
Termelékenység szempontjából nagyon termelékeny gazd.-i ág. Kevesebb foglalkoztatott 3-szor annyi terméket állít elő, mint a mg.
Az ipar földrajzi elhelyezkedését befolyásoló természeti, gazd.-i, társ.-i tényezők
Cél, hogy a legkevesebb ráfordítással a legtöbb hasznot állítsuk elő. Ahhoz, hogy ezt elérjük a termelési tényezőket optimális módon kell elhelyezni. Ezekhez figyelembe kell venni a természeti – gazd.-i tényezőket.Természeti tényezők, amelyek az ipartelepítést befolyásolják:
Nyersanyag- és energiaforrások pl. kohászat
36
Éghajlat: normál körülmények között az ipart nem befolyásolja, de vannak szélsőségek pl. Szibéria.
Víz : energetika, hőerőművek, kohászat, fa és papíripar, cukoripar esetén fontos a víz jelenléte
Társadalmi, gazd.-i tényezők:Kétféle képpen hat:
Munkaerő mennyisége pl. textilipar Munkaerő minősége pl. mikro-energia, hadipar
Közlekedés, szállítás: fontos, mert: Összeköti a termelőt a fogyasztóval Termelőt a termelővel Munkaerőt közvetíti
Fogyasztópiac: népességgóc odavonzza az ipar telepedését (könnyűiparnál jellemző).
Kooperáció (együttműködés) más ágazatokkal: magas színvonalú high-tech ágazatok. Kooperációs együttműködés jön létre az iparágak között.
Tőke: fontos ipartelepítő tényező. Mobil, bárhol befektethető, a tőkehiány az ami a legjobban befolyásolja az ipar kialakulását.
Az ipar szerkezete, vezető ágazatai: egyre jobban terjeszkedik. Az ipar szerkezete az ipari ágazatok egymáshoz való aránya. Termelési értékből való részesedés. Vannak fontos és kevésbé fontos tulajdonságok. Minden korban voltak vezető, ún. húzóágazatok, ezek fejlődnek a leggyorsabban XIX. sz.-ban: szénbányászat, textilipar, gépgyártásXX. sz.-ban: ezekhez csatlakozott a vegyiparNapjainkban: elektronika, hadipar, műszeripar, gépgyártás, vegyiparA húzóágazatok közös jellemzői, hogy gyorsan fejlődnek, magas K+F igény, magas marketing- és szaktudást igényelnek.
37
XI. Előadás
Energiagazdaság
Az energiahordozók az anyagi javak egy speciális csoportjába tartoznak emberi fogyasztásra alkalmas anyagokká lehet átalakítani az anyagokat. Az energiagazdaság az energiahordozók feltárása, kitermelése.
Energiahordozók:Lehet megújuló és nem megújuló. Megújuló a szél, víz, napsugárzás, geotermikus energia.Nem megújuló pl. a fa, szén, (tőzeg, lignit, barnaszén, feketeszén, antracit, kőolaj, földgáz, urán, plutónium).Elsődleges energiahordozók (az előbbi felsorolás).Másodlagos energiahordozók: az elsődlegesből hozzuk létre, ilyen a gőz, koksz, elektromos-energia.
A világ energiagazdálkodásának általános jellemzői:Az energiahordozók köre állandóan bővül, fejlődik.Az energiafelhasználás szerkezete is állandóan változik.A XIX. sz. legfontosabb energiaforrása a szén, a XX. sz.-ban pedig a szénhidrogének játsszák a vezető szerepet. A felhasználás rohamosan nő (100 év alatt 60-szorosára nőtt).Az energiahordozók felhasználása térben erősen differenciált, néhány térség meghatározó szereppel bírt. A világker.-ben jelentős volt az energiahordozók adás-vétele. Idáig a készletfeltárás lépést tartott a kitermelés mértékével. Az erőforrások végesek.
Energiahordozók jellegzetességei:1. Kőszén: korábbi földtörténeti korokban keletkezett. Egykori láperdők elpusztult élővilága tömegének elszenesedett maradványai. Geológiai korok: Karbon-korszak, Jura- és az Újkorban keletkeztek a szenek.A feketeszén a röghegységekhez, a barnaszén pedig a lánchegységekhez kapcsolódik. A feketeszén kokszolható.Felhasználásuk: energetika (hőerőművek), vas- és acélgyártás, vegyipar.A szénkészletek nagy része az É-i földrészen, a mérsékelt övben található meg. Ezek:Amerika: Appalache-hegység, Anglia: Appenninek-hegység, Belgium: Ardennek, Ruhr-vidék, Cseh – Lengyel Szilézia, Ukrajna: Donyec-medence, Oroszo.: Urál-hegység, Kazahsztán: Karaqundai, Kupecki-medence, Léna-medence, ÉK-Kína: Mandzsúria. Nagy termelők: Oroszo., USA, Kína, Lengyelo., Ausztrália, India, Dél-Afrikai Köztársaság.A szénbányászat több tényező függvénye: természeti és társ.-i tényezők befolyásolják, mint pl.: rétegek vastagsága, teleptani viszonyok, gépesítettség,az adott országnak mennyi egyéb energiahordozója van,mekkora a kitermelés önköltsége.
38
A szén nagy részét az országok felhasználják, csupán 4-5% kerül a ker.-be (ez is főleg feketeszén és koksz).
2. Kőolaj, földgáz:Ezek a fő energiaforrások, amelyek vegyipari nyersanyagként is felhasználhatók. Keletkezésük: tengerben élő planktonok tömeges elpusztulásával, ezek elrothadásával történt. A kőolaj, földgáz elvándorolnak, szénhidrogén csapdában halmozódnak fel.A földgáz önállóan is előfordul, a kőolaj földgáz nélkül viszont nem. A felhozatal a készlet 2/3-ánál több nem lehet.Előfordulásuk: feltöltött síkságokon, sekély tengerek kontinentális talapzatán, lánchegységek előterein.
Kőolaj 3 fajtája:1. Könnyűolaj (magas a fehéráruk aránya pl. petróleum, benzin)2. Nehézolaj vagy parafinos olaj: itt a sötétebb áruk aránya nagyobb pl. bitumen, parafin3. Intermedier: átmenet a kettő között.
Termelésük térben nagyon koncentrált. A világ kőolajkészletének 2/3-ad része a Közel-Keleten van. Kb. 10%-a van az USA-ban, Észak-Afrikában és Oroszo.-ban. A fennmaradt kb. 4% a világ más részein.A földgáz már nem ennyire koncentrált 1/3-a Oroszo., ¼-e Közel-Kelet, 1/6-a Észak-Amerika, 10% Afrika és a többi ország.Nagy olajpala-készletek vannak Oroszo.-ban, Brazíliában.Az ismert készletek kb. 30-40 éve elegendőek. A kitermelésük egyre szélsőségesebb éghajlatú területeken zajlik. Nagy a kitermelési költség.A felhasználás is nagyon koncentrált. döntően a Centrum-országok a nagyfogyasztók.
Nagy termelők:USA, Oroszo., Szaúd-Arábia, Irán, Líbia, Algéria, Mexikó, Venezuela, Nigéria. A nagy exportőrök nagy kartellbe tömörültek: OPEC. Ezt felügyeli az IEA. Földgázból: USA, Oroszo., Hollandia, Algéria, Líbia, Irán.Nagy szénhidrogén exportálók: Oroszo., Irán, Kuvait, Arab-Emirátusok, Líbia, Algéria, Venezuela, Mexikó.Nagy importálók: USA, EU-országok: Németo., Franciao.; Japán, Kína.
3. Atomenergia:A nehézfémekből (urán, plutónium) hasítással nagy mennyiségű energia szabadítható fel. Előnye, hogy bárhova telepíthető. Hátránya, hogy nagyon veszélyes, rendkívül nagy beruházást, eszközmennyiséget és komoly technológiát igényel. A kiégett fűtőelemek elhelyezése gondot okozhat, mert ezek is különösen veszélyesek.Ezeket sok helyen bányásszák a Földön. Az ősmasszívumokhoz köthetők leginkább, pl. USA, Kanada, Oroszo., Zaire, Brazília, Kína, India.A szegény országok is képesek kiépíteni az atomenergia-ipart. A fejlesztés kétféle menete:
Megépíteni a fúziós reaktort: könnyűfémeket alkalmazni ( H, He egyesítése) Szaporító reaktorok: stabil anyagot tesznek le és a sugárzás hatására sugárzóvá
válnak.Kérdés, hogy hogyan tudják a biztonságot fokozni.
39
4. Vízi- és geotermikus energia:Vízi: gyors folyású folyókon lehet kiépíteni, ezért elsősorban hegyi folyókon völgyzáró gátakat hoznak létre, pl. Hoove-gát Kolumbia fölött.Sík vidéken üzemvíz-tározós (víztározó) csatornát hoznak létre, pl. Tiszalök a Tiszán.Folyókat (hogy milyen területen vannak és így mennyire egyenletes a vízjárása) befolyásoló tényezők: ilyen az évszakok váltakozása, pl. télen befagy-e.Rendkívül jelentős vízierő készlete van Afrikának, Észak- és Dél-Amerikának, Oroszo.-nak , ill. Kínának.Jelentős energia-felhasználók: Norvégia, Svájc, Svédo., Ausztria.Előnye: az önköltség alacsony, a víz ingyen van, hatásfoka magas (70-80%-a felhasználható).Hátránya, hogy rendkívül drága.
Geotermikus energia:A Föld belső hőjének felhasználása. Ilyenek: Izland, USA, Olaszo., Új-Zéland.A mélyből feljött sós víz elhelyezése gondot okoz.
40
XII. Előadás
Közlekedés, hírközlés
A közlekedés fejlettsége egyenes arányban van a gazdaság fejlettségével (kiépítettség, szerkezete).Kétféle szállítást jelent:
Személy, Teher és áru.
Fejlődése új dolgokat hozhat ( nagy távolságok megtétele, ingázás, urbanizáció, reggeli és esti csúcsforgalom).
A közlekedés történelmi fejlődése:Az Ókor elejétől fogva beszélhetünk közlekedésről:
Folyón való közlekedés, áruszállítás. Part-menti hajózás Földközi-tengeri kereskedelem (föníciaiak, görögök, rómaiak). Fokozatosan fejlődött a szárazföldi ker. is (Róma). Jól kiépített hadiutak keletkeztek.
Középkor: A társ.-i és a földrajzi közlekedés is visszaesik, a földrajzi felfedezésekkel indul egy
újabb fellendülés. Nincs tömeges közlekedés és áruszállítás, hanem a nagy értékű, de kis mennyiségű áru
ker.-e figyelhető meg a XVII. sz.-ban. A nagy földrajzi felfedezések és tengeri közlekedés. Az igazi fejlődést a XIX. sz. eleje
(gőzgép) hozta meg. Nagy árutömegek megjelenése és mozgatása. Megteremtődött a lehetőség a nagy áruk szállítására.
Tengeri hajózás, létrejön a vasúti közlekedés. Az igazi fejlődést a robbanómotor hozza meg a XX. sz.-ban.
A legfontosabbak a légi közlekedés, vezetékes szállítás (gáz, olaj), elektromos erejű szállítás.
A négy szállítási mód összekapcsolása áttörés a kontinensek felfedezése vertikális közlekedési munkamegosztásnak nevezzük.Horizontális közlekedési munkamegosztás: két régió között egymással párhuzamosan futó szárazföldi, hajózási, vasúti vonalak egy időben.Minden társ.-ban mindegyik ágazat azt végezze, amiben előnye van a másikkal szemben.
A közlekedés szerkezete:(Egyes közlekedési ágazatok egymás közötti arányai)
Hajózás:A legnagyobb szerepe az ömlesztett áruk szállításában van, pl. kőolaj, érc koncentrátum szállítása; gyümölcs, építőanyag, késztermék szállítása. Kiemelkedő jelentőségűek a tankerek. Az elmúlt 100 évben nagyot nőtt a világ hajóparkja, de napjainkra válságágazattá vált, megállt
41
a terjeszkedés. Néhány hajósnemzet: Libéria, Honduras, Görögo., USA, Norvégia, Oroszország.
Tengeri közlekedés:A XX. sz. ’20-as éveitől kezdve fokozatosan visszaszorul, de még ma is fontos ágazat, de a szerepe a szállításban jelentősen megváltozott. 100 évvel ezelőtt a kontinensek közötti áru- és személy-közlekedésben monopol helyzete volt. Ma a repülés miatt ezt elvesztette, de jórészt az áruszállítás megmaradt neki.
Nagy tengeri hajózási útvonalak: Ny-Európa – É-Amerika között, Ny-Európa – Földközi-tenger – Szuezi-csatorna – Arab-öböl – Sziámi-öböl – Kína –
Japán, Fülöp-szigetek – Japán, Ausztrália – Japán, Ausztrália – USA.
Fontos szerepet játszik a Panama- és Szuezi-csatorna. Nagy kikötővárosok: Rotterdam, Antwerpen, London, Hamburg, Marseille, New York, New Orleans, Sanghaj.
Kikötők 3 fajtája:1. Kereskedelmi kikötők (előbbiek)2. Halászkikötők pl. Berken,3. Kompkikötők pl. Dover.
Belföldi, belvízi hajózás:Folyókon, tavakon történik. Előnye, hogy nagyon olcsó és nagy tömegű áru szállítható. Hátránya, hogy lassú és megszabott útvonalon közlekedhet, évszakok, vízjárás. Ezért a legalkalmasabbak az óceáni éghajlatú területek vizei.Nagy tömegű ömlesztett árukat érdemes szállítani.
Nagy belvízi területek főleg Európában: Duna – Majna – Rajna Volga és mellékfolyói USA-ban: 5 tó és a Szent Lőrinc-folyó Mississippi – Missuri folyók
Vasúti közlekedés: A vasút a modern gazd. nagyon fontos közlekedési ága volt. Úgy jött létre, hogy összekapcsolta a fejlett vidékeket. A gazd. húzóágazata volt a vasútépítés a XIX. sz.-ban. A XIX. sz.-tól az I. világháb.-ig a vasút uralma. Jelenleg a vasút visszaszorulóban van, mert jelentős konkurense a közúti közlekedés. Nagyobb távolság esetén még mindig döntő szerepe van a vasútnak, de a nagyon nagy távolságnál ismét visszaszorult a repülőgép miatt.
Előnyei: Viszonylag gyorsan szállít Viszonylag kicsi az önköltsége Jelentős mennyiségű embert és terméket képes szállítani.
42
Hátránya: Kevésbé mozgékony Nem tud háztól – házig szállítani
Visszaszorulása ellenére is még jelentős tényező a vasút a világon.3 féle nyomtáv:Normál (angol szabvány)Széles nyomtávú (orosz)Keskeny nyomtávú (D-Amerika)
A hálózat nagyon egyenlőtlenül alakult. A legfejlettebb országokban lett jelentős: Európa, Amerika, India, Japán, Kelet-Nyugati irányú vonatok (Orient-expresszek), É-D irány: Franszeuropi-expressz.
Közúti közlekedés:A XX. sz.-ban alakult ki, robbanómotorhoz köthető. Nagyon gyorsan fejlődő ágazat. Előnye, hogy gyors, mozgékony. Hátránya, hogy drágább (mint a vasút), jelentős beruházás kell, hogy modern közlekedési úthálózat alakuljon ki. Hátránya még, hogy a szállítókapacitásuk is behatárolt.Fellendülése a ’30-as években történt, az ’50-es években indult meg igazán a fejlődés. napjainkban az egyik legfontosabb infrastrukturális rendszerré vált. A közúti hálózat egyenes arányban áll az ország fejlettségével. Ezeket jelentősen befolyásolják a természetföldrajzi viszonyok.
Függ: Adott ország nagysága Domborzat Településsűrűség Gazd. fejlettsége
A közlekedés fizikai megjelenése, közlekedési hálózat elemei:Pályák (vasútvonal, légifolyosók)Csomópontok
Fejlődése során 5 típus jött létre:Centrális: pl. Mo., Spanyolo.
Transzverziális: pókháló-szerű pl. Franciao.
Periférikus: fővárospl. Argentína
Rácsos:pl. Belgium
43
Párhuzamos:pl. Amerika
Légi közlekedés:A legfiatalabb közlekedési ág, amely a leggyorsabban fejlődik. A II. világháb. után gyorsult fel a fejlődése. Előnye, hogy rendkívül gyorsan nagy távolságokat hidal át. Kis tömegű, nagy értékű szállításban van szerepe. Már minden országban jelen van, a legnagyobb központjai:
1. USA: New York, Chicago2. EU: London, Párizs, Frankfurt, Moszkva3. Ázsia: Tokió
Vezetékes szállítási módok:Lehet csővezetékes és drótvezetékes. Jellemzői, hogy kiépítésük drága, fenntartása olcsó.
Hírközlés:Célja az információ szállítása. Lehet:
Termelést szolgáló Forgalmazást szolgáló Államérdekelt Személyes jellegű
Különleges eszközei: távíró, telefax, telefon, e-mail, Internet, elektronikus és írott média.Legfontosabb fejlettségi mérése: ezer főre jutó telefonok száma.Minél fejlettebb, annál fejlettebb a kommunikáció rendszere, ill. elterjedtebb a hírközlési rendszere.
44
XIII. Előadás
Nemzetközi munkamegosztás és kereskedelem
Az árucsere már Ókor elején megfigyelhető volt. Ez azt jelentette, hogy kis volumenű luxustermékek cseréje volt jellemző a XIX. sz. elejéig. Térben korlátozott volt ez a csere, vagyis nem terjedt ki az egész világra. A nemzetközi árucsere a XIX. sz.-ban bontakozott ki.
Nemzetközi munkamegosztás: a társ.-i munkamegosztás egy fajtája, amelyben bizonyos országok más országok számára is termelnek, ill. szükségleteiket más országok szükségleteiből elégítik ki.Szükséges feltétele:
Nagy mennyiségű áru Szállítás fejlődése Országoknak szakosodnia kellett
Fokozatosan kialakult a világpiac a XIX. sz.-ra, ez a XX. sz.-ban tovább fejlődött.
A világpiac kialakult 3 tényező motiválta: Országok eltérő földrajzi adottságai Népesség egyenlőtlenül oszlik meg a világ fogyasztói igények térben nagyon
eltérnek. A konkrét termelés, mg.-i, ipari zónák egyenlőtlenül helyezkednek el a világban.
A XX. sz.-ban a világpiac elmélyült, különböző gazd.-i tömbök jöttek létre (tömbösödés). Időnként egy-egy tömb kiszakadt a piacról. Ilyen tömbök a Nafta, Arem országok.Az országoknak komparatív előnyeik vagy hátrányaik vannak, ezek kihasználásával lehet…
45