gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezetecomojud/8nepgazdaktiv.pdfgazdasági aktivitás •...
TRANSCRIPT
-
Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet
-
A gazdasági aktivitás fogalma • Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez
tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások területén, egy meghatározott időszak alatt, illetve azok a személyek is, akik állást kereső munkanélküliek, ill. akik első ízben elhelyezkedni kívánók .
• Gazdaságilag aktívak: – foglalkoztatottak – munkanélküliek
• Gazdaságilag nem aktívak – aktív koron aluli személyek – aktív korhatár felettiek, de oktatási intézményekbe járók – háztartási kötelezettséget teljesítő személyek – nyugdíjasok – más okból inaktív személyek (pl. rokkantság, gyes, gyed,
stb.)
-
Gazdasági aktivitás • Gazdaságilag aktívak:
– Aktív keresők • Kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel
rendelkezők – Munkanélküliek
• Függetlenül attól, hogy részesülnek-e munkanélküli segélyben, vagy szerepelnek-e a munkanélküli nyilvántartásban, azok a személyek, akik állást kereső munkanélküliek, ill. akik első ízben elhelyezkedni kívánók
• Gazdaságilag inaktívak: – Inaktív keresők
• Azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek
– Eltartottak • Akik nem taroznak az előbbiekben felsoroltakhoz, mert általában
keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik
-
, 2013
-
A munkanélküliségi ráta a Föld országaiban, 2013
-
Aktív/inaktív népesség egymáshoz való viszonya
• Demográfiai tényezők: fiatalos és elöregedő társadalmak: inaktívak aránya nő
• Társadalmi-kulturális tényezők: pl. iszlám országokban a női munkavállalás korlátozása; fejlett országokban kitolódó tanulási időszak; volt szoc. országokban a nők erőszakos munkába állítása
• Jogi tényezők: szabályozzák a munkába állás legalacsonyabb korhatárát, illetve a nyugdíjkorhatárt is megszabják
• Gazdasági tényezők: gazdaságilag fejlett országokban működik az egykeresős család-modell; világgazdasági ciklusok (Kondratyev, konjunktúra, recesszió)
• Gazdaság szerkezete: több a képzett munkaerő, kisebb munkanélküliség, könnyebben vált
-
A gazdasági aktivitás különböző megközelítésben egy adott
térségben, 2001
aktív
mun
kané
lkül
i
inak
tív
elta
rtott
0
40
80
120
160
200
%
férfiaknõk
aktív
mun
kané
lkül
i
inak
tív
elta
rtott
0
10
20
30
40
50
%
férfiaknõk
-
Gazdaságilag aktívak az összes férfihoz/nőhöz viszonyítva Európában
(%-ban), 1993
0
10
20
30
40
50
60És
zak
EU
Nyu
gat
EU Kel
et-
Köz
épEU
Dél
EU
férfiaknők
-
Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása 1870-2001 között a férfiak %-ban
0
10
20
30
40
50
60
70
80
1870
1880
1890
1900
1910
1920
1930
1940
1950
1960
1970
1980
1990
2000
aktív keresőinaktív keresőeltartottmunkanélküli
-
0102030405060708090
1870
1880
1890
1900
1910
1920
1930
1940
1950
1960
1970
1980
1990
2000
aktív keresőinaktív keresőeltartottmunkanélküli
Magyarország női népességének gazdasági aktivitása 1870-2001 között a nők %-ban
-
0
10
20
30
40
50
60
70
80
1870
1880
1890
1900
1910
1920
1930
1940
1950
1960
1970
1980
1990
2000
0102030405060708090
1870
1880
1890
1900
1910
1920
1930
1940
1950
1960
1970
1980
1990
2000
-
Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), 1994
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0-13 14
15-1
9
20-2
4
25-4
9
50-5
4
55-5
9
60-x
aktív keresőmunkanélküliinaktív keresőeltartott tanulóeltartott egyéb
-
Magyarország női népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), 1994
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0-13 14
15-1
9
20-2
4
25-4
9
50-5
4
55-5
9
60-x
aktív keresőmunkanélküliinaktív keresőeltartott tanulóeltartott egyéb
-
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0-13 14
15-1
9
20-2
4
25-4
9
50-5
4
55-5
9
60-x
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
-
Foglalkozási szerkezet
• Fogalma: az aktív keresők mely gazdasági ágazatban végzik tevékenységüket
• Három alapágazat: – mezőgazdaság, bányászat – primer szektor – ipar, építőipar – szekunder szektor – szolgáltatás – tercier szektor
• a magas qualitást igénylő részeinek kiválása: információ tárolása, továbbítása, kutatás és fejlesztés tevékenységei, stb. – kvaterner szektor
-
Foglalkozási átrétegződés • Ipari forradalomtól kezdődően zajlik
• Első fázis: indusztrializáció, a mezőgazdaságba tömörült aktív
keresők (80-85%-os csúcs) az iparba áramlanak; Magyarországon: 19. sz. 70-es, 80-as éveitől
• Második fázis: a munkaerő a mezőgazdaságból nem csak az iparba, hanem a szolgáltatásba is átvándorol; Magyarországon: 1930-as évektől kezdődően
• Harmadik fázis: az iparból is munkaerő szabadul fel és a szolgáltató szektorba áramlik; Magyarországon: 1970-es évek második felében indul el, de súlypontja a 90-es évek eleje
• Negyedik fázis: poszt-indusztriális fejlődés, már csak az iparból történik átáramlás a szolgáltatásba, a mezőgazdaság 2-4%, átrendeződés a szolgáltatáson belül, kialakul a kvaterner szektor; Magyarországon: ennek a fázisnak a küszöbén áll az ország
-
A foglalkozási átrétegződés menete a Földön
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%
100%
1800 1950 2100
SzekunderTercierPrimer
-
A foglalkozási átrétegződés menete Magyarországon a II. világháború után
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%
100%
1949 1960 1970 1980 1990 1999
SzekunderTercierPrimer
-
Európa gazdaságilag aktív népességének foglalkozási szerkezete (%-ban), 1993
0
10
20
30
40
50
60
70
Kelet-Közép-EU
Észak-EU Dél-Eu Nyugat-EU
PrimerSzekunderTercier
-
Az aktív keresők foglalkozási szerkezete Magyarországon és néhány
Kelet-, Közép-Kelet-európai országban
0
10
20
30
40
50
60
70
Magy
aror
szág
1996
Rom
ánia1
998
Szlo
vákia
1994
Ukra
jna1
996
Ausz
tria2
001
Bulg
ária1
998
Oros
zors
zág2
001
mezőgazdaságiparszolgáltatás
-
Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában I.
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
Mex
ikó1
998
Braz
ilia2
003
Chile
1997
Nigé
ria20
0
Mar
okkó
1999
Etió
pia1
985
Moz
ambi
k199
7
mezőgazdaságiparszolgáltatás
-
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
Kína
2001
Indi
a199
9
Burm
a199
9
Bang
lade
s199
5
Afga
nisz
tán1
990
Nepá
l200
3
mezőgazdaságiparszolgáltatás
Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában II.
-
0
10
20
30
40
50
60
70
80
Japá
n200
2
Ausz
trália
1997
USA2
002
mezőgazdaságiparszolgáltatás
Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlett világ néhány országában
-
A mezőgazdaságban dolgozók aránya a Föld országaiban, 2013
-
Az iparban dolgozók aránya a Föld országaiban, 2013
-
A szolgáltatásban dolgozók aránya a Föld országaiban, 2013
-
Gazdasági fejlettség és a népesség életszínvonala Gazdasági fejlettség – függ:
• Nemzeti vagyon mennyisége • Munkaerő fejlettsége • Természeti erőforrások gazdagsága • Politikai –társadalmi viszonyok fejlettsége
– mérésére: • Bruttó hazai termék GDP $ • Bruttó nemzeti termék GNP $
Életszínvonal (≠ életkörülmény) – népesség számára elérhető javak és szolgáltatások összessége egy adott országban – mérése:
• Egy főre jutó GDP vagy GNP ill. PPP (vásárlóerő paritás = egységnyi pénzmennyiségből mennyi áru v. szolgáltatás vásárolható)
Életkörülmény (objektív életminőség) – életszínvonal + – adott társ. jog és szokásrendje – politikai-gazdasági stabilitás mutatói (infrastruktúra, pl. lakásviszonyok, közlekedés stb.) – környezet állapota és még sok minden más is
Életminőség – Objektív életminőség (jó életfeltételeket értenek, így a jövedelem, a lakáskörülmények, a munkakörülmények, a családi és a szociális
kapcsolatok, az egészség, a társadalmi és a politikai részvétel, stb. )
– Szubjektív életminőség (az érintett saját közérzetét jelenti , ennek kognitív dimenziója: az elégedettség, affektív dimenziója: az érzet )
-
A Föld országai az egy főre jutó GDP értéke alapján
Countries ( '98)szegény országokközepesen fejlett országoktehetõs országokgazdag országokszuper gazdag államok
10000 0 10000 20000 Kilometers
N
EW
S
-
A Föld országai az egy főre jutó GDP értéke alapján, 2013
Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezetA gazdasági aktivitás fogalmaGazdasági aktivitásSlide Number 4A munkanélküliségi ráta a Föld országaiban, 2013Aktív/inaktív népesség egymáshoz való viszonyaA gazdasági aktivitás különböző megközelítésben egy adott térségben, 2001Gazdaságilag aktívak az összes férfihoz/nőhöz viszonyítva Európában (%-ban), 1993 Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása 1870-2001 között a férfiak %-ban Magyarország női népességének gazdasági aktivitása 1870-2001 között a nők %-ban Slide Number 11Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), 1994Magyarország női népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), 1994Slide Number 14Foglalkozási szerkezetFoglalkozási átrétegződésA foglalkozási átrétegződés menete a FöldönA foglalkozási átrétegződés menete Magyarországon a II. világháború után Európa gazdaságilag aktív népességének foglalkozási szerkezete (%-ban), 1993Az aktív keresők foglalkozási szerkezete Magyarországon és néhány �Kelet-, Közép-Kelet-európai országbanAz aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában I.Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában II.Slide Number 23A mezőgazdaságban dolgozók aránya a Föld országaiban, 2013Az iparban dolgozók aránya a Föld országaiban, 2013A szolgáltatásban dolgozók aránya a Föld országaiban, 2013Gazdasági fejlettség és a népesség életszínvonalaA Föld országai az egy főre jutó GDP értéke alapjánA Föld országai az egy főre jutó GDP értéke alapján, 2013