gazdasági havi tájékoztató - bkmkik.hu · az elemzéshez az mkik gazdaság- és...

_________________________________________________________________________________

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1054 Budapest, Szabadság tér 7.

Tel: (1)235-05-84; e-mail: [email protected]; internet: www.gvi.hu

1/13

Gazdasági Havi Tájékoztató

2019. június

A munkaerőhiány percepciója és a munkaerőhiányra adott reakciók a hazai

vállalkozások körében

Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen arányban szembesültek a

munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel 2018 őszén és 2019 januárjában, valamint,

hogy elsősorban milyen típusú cégek érintettek ebben a problémában. Részletesen bemutatjuk,

hogy a vállalkozások milyen intézkedéseket alkalmaznak meglévő dolgozóik megtartása

érdekében, illetve milyen lépéseket tesznek a munkaerőhiány kezelése szempontjából.

Továbbá kitérünk arra is, hogy milyen arányban alkalmaznak külföldi állampolgárokat a

különböző típusú cégek.

Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves

vállalati konjunktúravizsgálatának 2018. októberi és 2019. januári eredményeit használtuk fel.

A felmérés keretében mindkét alkalommal 400 cégvezető véleményét kérdeztük cégük üzleti

helyzetéről és kilátásairól. Emellett ezekben a hullámokban a munkaerőhiány mértékével,

megelőzésével, kezelésével kapcsolatban is megkérdeztük a válaszadókat. A teljes minta

mindkét esetben 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő

felett) tartalmaz.

A munkaerőhiány percepciója

2018 októberében a válaszadók közel fele

(48%), 2019 januárjában pedig már közel

kétharmada (61%) szembesült a felmérés

időpontját megelőző egy év folyamán

munkaerőhiányra visszavezethető

nehézségekkel. A munkaerőhiány tapasztalata

a nagyvállalatok, a döntően exportáló, illetve

a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek

körében a legintenzívebb.

mailto:[email protected]

http://www.gvi.hu/

GHT 2019. június

_________________________________________________________________________________



2/13

1. ábra: A munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel szembesülő cégek aránya az utóbbi egy

évben, N2018=400, N2019=398; százalék; 2018.10., 2019.01.

Forrás: GVI 2019

A válaszadók több, mint fele (53%) mindkét

vizsgálati időpontban úgy vélte, hogy a

munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák

Magyarországon súlyosabbá fognak válni a

következő egy évben. 2018. októberében 31%-

uk, 2019. januárban 41%-uk vélte úgy, hogy

ezek a problémák a következő egy év

folyamán azonos mértékűek maradnak, és

csupán a válaszadók 16%-a (2018. október),

illetve 6%-a (2019. január) számított arra, hogy

e nehézségek enyhülni fognak.

37%

43%

50%

60%

49%

42%

50%46% 47%

44%

53%

42%

61%

48%

58%53%

63%67%

63% 65%

57% 58% 57%

64%

71%

58%

72%

61%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

2018. okt. 2019. jan.


http://www.gvi.hu/

GHT 2019. június

_________________________________________________________________________________



3/13

2. ábra: A válaszadók véleménye arról, hogy a következő egy évben hogyan fognak alakulni

Magyarországon a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák, N2018=400, N2019=393; százalék; 2018.10.,

2019.01

Forrás: GVI 2019

A munkaerőhiányra vonatkozó jövőbeni

várakozásokat vállalatméret, gazdasági

ágazat, exporttevékenység, illetve tulajdonosi

szerkezet szerint áttekintve nem

tapasztalhatóak különbségek.

Intézkedések a munkatársak megtartása, illetve a munkaerőhiány kezelése érdekében

A meglévő munkaerő megtartását, illetve a

munkaerőhiány kezelését célzó intézkedések

vállalati kategóriák szerinti vizsgálata

rámutat, hogy a munkaerőhiánnyal

erőteljesebben szembesülő cégekre

jellemzőbb, hogy lépéseket tesznek a

probléma megelőzése, illetve megoldása

érdekében. Ugyanakkor a cégek lehetőségei is

meghatározzák, hogy milyen mértékben

tudnak bevezetni ilyen intézkedéseket.

A meglévő munkatársak megtartásával kapcsolatos lépések

A vállalkozások döntő többsége tett már

lépéseket meglévő munkaereje megtartása

érdekében. Legnagyobb arányban (86%)

béremelést vezettek be, 55%-uk a

munkakörülmények, munkaeszközök

fejlesztésével igyekezett vonzóbbá válni

dolgozói számára. A vállalkozások 41%-a

továbbképzések biztosításával, 36%-a pedig

atipikus foglalkoztatási formák bevezetése

által törekedett munkavállalói megtartására.

A munkaerő megtartása érdekében

legkevésbé a 20–49 fős, a nem exportáló,

illetve a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások

tettek lépéseket. Ezzel szemben leginkább a

250 fő feletti, a döntően exportáló, az ipar,

illetve az egyéb gazdasági szolgáltatások

16

6

31

41

53

53

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

2018. okt.

2019. jan.

Enyhülni fognak Azonos mértékűek maradnak Súlyosabbá válnak


http://www.gvi.hu/

GHT 2019. június

_________________________________________________________________________________



4/13

területén tevékenykedő, valamint a külföldi

(rész)tulajdonban álló cégek vezették be a

vizsgált intézkedéseket munkaerejük

megtartása érdekében.

3. ábra: A vállalkozások meglévő munkaerejük megtartása érdekében megtett, illetve tervezett lépései,

N=394–397, százalék, 2019.01.

Forrás: GVI 2019

A munkaerőhiány kezelése

Az adatfelvételek alapján munkaerőhiányra

visszavezethető nehézségekkel szembesülő

vállalkozások legnagyobb arányban (44%)

atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével,

a munkaerőigény csökkentése érdekében

történő beruházásokkal (41%), valamint a

versenytársakhoz képest magasabb bérek

fizetésével, illetve a meglévő munkavállalók

terhelésének növelésével (39–39%) igyekezték

orvosolni a munkaerőhiány kapcsán

felmerülő problémáikat.

A tervek esetében azt láthatjuk, hogy minden

ötödik munkaerőhiánnyal szembesülő

vállalkozás (21%) új toborzási módszereket

alkalmazna, 17%-uk átalakítaná a

munkaszervezést. 13%-uk beruházna a

munkaerőigény csökkentése érdekében,

nagyjából minden tizedik vállalkozás pedig

külföldi állampolgárságú munkatársak

alkalmazását tervezi.

A legkisebb mértékben a 20–49 fős

vállalkozások, illetve az építőipari cégek

vezették be az általunk vizsgált lépéseket.

Jellemzően minél inkább külpiacra értékesít

egy vállalat, annál jellemzőbb, hogy

alkalmazta a vizsgált megoldásokat.

Megállapítható az is, hogy a külföldi

(rész)tulajdonban lévő cégek általában

nagyobb arányban vezették be a

munkaerőhiány kezelésére irányuló

intézkedéseket, mint tisztán hazai tulajdonban

lévő versenytársaik.

8

17

26

28

33

36

41

55

86

6

9

11

10

12

5

12

12

8

85

74

63

62

55

59

47

34

6

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Biztosítási kötvények, egészségmegőrzési programok

finanszírozása

Cafeteria keret bővítése

Vezető-beosztott kapcsolat javítása

Előrelépési lehetőségek felajánlása

Munkahelyi hangulat javítása

Atipikus foglalkoztatási formák bevezetése

Továbbképzések biztosítása, finanszírozása

Munkakörülmények, munkaeszközök fejlesztése

Béremelés

Igen, bevezették Nem, de még idén tervezi bevezetni Nem


http://www.gvi.hu/

GHT 2019. június

_________________________________________________________________________________



5/13

4. ábra: A vállalkozások munkaerőhiány kezelése érdekében megtett, illetve tervezett lépései, N=242,

százalék, 2019.01.

Forrás: GVI 2019

Külföldi állampolgárok alkalmazása

Összességében a megkérdezett vállalkozások

11%-ának (42 darab) voltak külföldi

állampolgárságú dolgozói 2019 januárjában.

Legnagyobb arányban a 250 fő feletti

nagyvállalatok (15%), a feldolgozóipari cégek

(17%), a döntően exportáló vállalatok (29%),

illetve a külföldi (rész)tulajdonban lévő

vállalkozások (19%) alkalmaznak külföldi

állampolgárokat. A munkaerőhiánnyal

szembesülő cégek körében kis mértékben

magasabb (9 %-kal szemben 12%) a külföldi

munkatársakat is foglalkoztató vállalkozások

aránya a munkaerőhiányt nem tapasztaló

vállalatokhoz viszonyítva.

10

19

24

37

39

39

41

44

10

4

21

17

9

7

13

7

80

77

55

46

52

55

46

50

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Külföldi állampolgárságú munkavállalók

alkalmazása

Diákmunka alkalmazása

Új toborzási módszerek alkalmazása

Munkaszervezés átalakítása

Meglévő munkavállalók munkaterhelésének

növelése

Versenytársakhoz képest magasabb bérek fizetése

Beruházások a munkaerőigény csökkentése

érdekében

Részmunkaidő, távmunka vagy egyéb atipikus

foglalkoztatási formák bevezetése

Igen, bevezették Nem, de még idén tervezi bevezetni Nem


http://www.gvi.hu/

GHT 2019. június

_________________________________________________________________________________



6/13

5. ábra: A vállalkozások által alkalmazott külföldi állampolgárok, N=382–390, százalék, 2019.01.

Forrás: GVI 2019

7%6%

14% 15%17%

8%6%

4% 4%

13%

29%

9%

19%

12%9%

11%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%


http://www.gvi.hu/

GHT 2019. június

_________________________________________________________________________________



7/13

A nemzetközi és a hazai makrogazdasági környezet jellemzői

Az alábbiakban a nemzetközi és a hazai makrogazdaság jellemzőit ismertetjük, aminek

keretében elemezzük Németország és az euróövezet GDP-jének növekedését, a GDP változását

a válság kezdete óta eltelt negyedévekben, valamint a magyar ipari termelés alakulását.

Németország gazdasági teljesítménye jelentős

hatással van a magyar cégek üzleti klímájára.

A müncheni Ifo intézet előrejelzései szerint a

német GDP növekedési üteme 0,6% lesz 2019-

ben, az euróövezeté pedig 1%. 2020-ban

Németország esetében 1,8, az euróövezet

esetében pedig 1,5%-os növekedési ütemet

várnak (lásd 6. ábra).

6. ábra: Németország és az euróövezet GDP-jének alakulása

Forrás: CESifo 2019

Megjegyzés: A csillaggal jelölt évek az Ifo becsléseit mutatják.

Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken:

https://www.cesifo-group.de/ifoHome/facts/Forecasts/Ifo-Economic-Forecast/Archiv/ifo-Prognose-14-03-2019.html

A magyar gazdaság válságból való

kilábalásának adatai arra mutatnak, hogy

Magyarországon a GDP sokkal később érte el

a válság előtti szintet, mint Szlovákia,

Csehország, Románia, illetve Németország

esetében (7. ábra). A másik fontos

megfigyelés, ami az ábráról leolvasható, hogy

miközben 2018. IV. negyedévében

Magyarországon a GDP csupán 17%-kal

magasabb szinten állt a válság előtti (2008. I.

negyedév) helyzethez képest, addig

Lengyelországban ez az adat 42%,

Szlovákiában 29%, Romániában pedig 28%.

Ezen időszak alatt a lengyel, a szlovák, a

román és a cseh GDP növekedési üteme is

magasabb volt a magyarénál.

1,7

2,2

2,2

1,40,6

1,82,0

1,9

2,5

1,8

1,0 1,5

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

2015 2016 2017 2018 2019* 2020*

Németország

GDP-változás aránya az

előző évhez képest (%)

Euróövezet


http://www.gvi.hu/

GHT 2019. június

_________________________________________________________________________________



8/13

7. ábra: Hol tartunk a válságban? A GDP változása a válság kezdete óta eltelt negyedévekben (2008 q1 –

2018 q4)

A magyar gazdaság a válságból csak lassan

tudott kilábalni: a német gazdaság már 2011

első negyedévében elérte a válság előtti

szintet, míg ez a magyar gazdaságnak csak

2014 harmadik negyedévében sikerült. Biztató

jel, hogy a magyar és a német gazdaság

növekedési üteme közötti különbség 2016 első

negyedéve és 2017 negyedik negyedéve

között megszűnt, a 2018-as adatok alapján

pedig jelenleg a magyar gazdaság növekedési

üteme egyre nagyobb mértékben megelőzi a

német gazdaságét (lásd a 8. ábrát).

Magyarország

Németország

Cseh Köztársaság

Szlovákia

Lengyelország

Románia

Szlovénia

EU-28

-20

-10

0

10

20

30

40

50

I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

Forrás: GVI, saját számítás KSH, Eurostat és Destatis adatok alapján

GDP-változás aránya

2008-hoz képest (%)


http://www.gvi.hu/

GHT 2019. június

_________________________________________________________________________________



9/13

8. ábra: Hol tart Németország és Magyarország a válságban? 2008–2018

Forrás: GVI 2019

Megjegyzés: a grafikonok a GDP növekedés kumulált értékeit mutatják a 2008 első negyedévi értékhez képest.

A világgazdasági válság második hulláma

2012-ben érte el Magyarországot (lásd a 9.

ábrát), majd a GDP visszaesése 2013-ban

emelkedésbe fordult.

Az ipari termelés volumene 2019 februárjában

1%-os növekedést mutatott az előző havi

adathoz képest, miközben az előző év azonos

időszakának szintjét 5,9%-kal múlta felül (lásd

az 10. és a 11. ábrákat).

Magyarország

Németország

-10

-5

0

5

10

15

20

I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

Forrás: GVI, saját számítás KSH és Destatis adatok alapján

GDP-változás aránya

2008-hoz képest (%)


http://www.gvi.hu/

GHT 2019. június

_________________________________________________________________________________



10/13

9. ábra: A GDP szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott volumenindexe, 2005–2018,

negyedéves adatok

Forrás: KSH 2019

Megjegyzés: Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken:

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qpt001.html

10. ábra: Az ipari termelés szezonálisan és munkanappal kiigazított volumenindexe

(előző hónap = 0,0%), 2014–2019, havi adatok

Forrás: KSH 2019


http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oia029.html

-5

-4

-3

-2

-1

0

1

2

I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

GDP-változás aránya az előző

negyedévhez képest (%)

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

8

10

12

J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J

2014 2015 2016 2017 2018 2019

Az ipari termelés volumenindexének

változása az előző hónaphoz képest (%)


http://www.gvi.hu/

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qpt001.html

GHT 2019. június

_________________________________________________________________________________



11/13

11. ábra: Az ipari termelés volumenindexe (előző év azonos időszaka = 0,0%),

2007–2019, havi adatok

Forrás: KSH 2019


http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oia002.html

-30

-20

-10

0

10

20

30

J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 20182019

Ipari termelés volumenindexének változása az

előző év azonos időszakához képest (%)


http://www.gvi.hu/

GHT 2019. június

_________________________________________________________________________________



12/13

Nemzetközi tendenciák

A termelési, fogyasztási és foglalkoztatási helyzet alakulása egyes, nemzetközileg fontos

gazdaságokban, összehasonlítva a szakértői várakozásokkal és a megelőző időszakkal.

1 https://www.ifo.de/en/umfragen/time-series

2 http://www.insee.fr/en/themes/indicateur.asp?id=105

A többi adat forrása: http://worldeconomiccalendar.com

Németországban a munkanélküliek aránya áprilishoz képest nem változott és a várakozásoknak

megfelelően alakult. A feldolgozóipari beszerzési menedzserindex (PMI) értéke növekedett és

felülmúlta a várakozást. Az IFO üzleti bizalmi index értéke a májusihoz képest csökkent, és a

várakozásoknak megfelelően alakult. A franciaországi INSEE üzleti bizalmi indexe az előző

hónaphoz képest nem változott. Az Egyesült Államokban a munkanélküliek aránya kis mértékben

növekedett, és alulmúlta a várakozást. A CB fogyasztói bizalmi index értéke csökkent és

alacsonyabban alakult, mint a várakozás. A feldolgozóipari beszerzési menedzserindex értéke kis

mértékben csökkent, és alulmúlta a várakozást. A kínai beszerzési index értéke nem változott a

májusi adatokhoz képest, és alulmúlta a korábbi várakozásokat.

Vonatkozási

időszak Tényadat Várakozások

Előző

időszak

Munkanélküliségi ráta (Jún) 5,0% 5,0% 5,0%

Németország Feldolgozóipari beszerzési

menedzserindex (Jún) 45,4 44,6 44,3

IFO üzleti bizalmi index1 (Jún) 97,4 97,4 97,9

Franciaország INSEE üzleti bizalmi index2 (Jún) 106 106

Munkanélküliségi ráta (Jún) 3,7% 3,6% 3,6%

USA CB fogyasztói bizalmi index (Jún) 121,5 131,1 131,3

Feldolgozóipari beszerzési


Kína Feldolgozóipari beszerzési



http://www.gvi.hu/

https://www.ifo.de/en/umfragen/time-series

http://www.insee.fr/en/themes/indicateur.asp?id=105

http://worldeconomiccalendar.com/

GHT 2019. június

__________________________________________________________________________________



13/13

Üzleti bizalmi indexek alakulása hosszú távon

Kapcsolat

Cím: MKIK GVI

1054 Budapest, Szabadság tér 7.

Tel: 235-05-84

e-mail: [email protected]

Internet: http://www.gvi.hu

Készítette:

Horváth Ágoston, elemző, MKIK GVI

Vági Eszter, elemző, MKIK GVI

Kutatásvezető:

Makó Ágnes, PhD

ügyvezető, MKIK GVI

Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az alábbiak szerint hivatkozzon:

MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató,

2019. június, Budapest,

2019-07-12

60

70

80

90

100

110

120

130

Az üzleti bizalom megítélése Németországban és Franciaországban, az

Ifo és az INSEE vállalati konjunktúra-felmérései alapján,

2005. január - 2019. június

Ifo, Németország, 2015=100

INSEE, Franciaország, hosszú távú átlag=100

Forrás: www.ifo.de, www.insee.fr


http://www.gvi.hu/


http://www.gvi.hu/

gazdasági havi tájékoztató - bkmkik.hu · az elemzéshez az mkik gazdaság- és...

Documents