Témakör: 5.1. Népesség, település, életmódRésztéma: 7.6. Gazdaságunk a dualizmus korábanTétel, feladat: Ismertesse a kiegyezés utáni gazdasági eredményeket! Mutassa be az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődését a dualizmus korában!

Kühne Ede mezőgazdasági gépgyára

Vetőgép A Pannónia Gőzmalom Pesten 1866.

Lovas postakocsi és automobil találkozása A Láng Gépgyár üzemcsarnoka

Gőzvontatású billenő eke

Az ipartörvény - 1872. évi VIII. törvénycikk1. § A magyar korona területén minden nagykoru vagy nagykorunak nyilvánitott egyén, nemre való tekintet nélkül, ezen törvény korlátai közt, bármely iparágat, ideértve a kereskedést is, bárhol, önállólag és szabadon gyakorolhat.2. § Önálló ipart az atya, gyám vagy gyámhatóság beleegyezésével kiskoruak is üzhetnek, és ily esetben vagyonukról szabadon rendelkeznek.3. § Jogi személyek szintén szabadon üzhetnek ipart, ha üzletvezetőt állitanak (24. §).4. § A ki szabadon gyakorolható ipart üzni szándékozik, tartozik ebbeli szándékát az illetékes iparhatóságnak szóval vagy irásban bejelenteni s ezen alkalommal kimutatni, hogy az ipar önálló gyakorlására az 1., illetőleg 2. vagy 3-dik §-okban kivánt kellékeknek megfelel; mi ha megtörtént, a bejelentésről szóló iparhatósági igazolvány, a 26. § alá tartozó eseteket kivéve, meg nem tagadható, és az iparhatóság által az illetőnek legfölebb 3 nap alatt ingyen kiszolgáltatandó, különben a bejelentő iparának üzését megkezdheti.

A kereskedelmi és iparkamarákról-1868. évi VI. törvénycikk1. § A kereskedelmi és iparkamarák a kereskedelem és ipar érdekeinek együttes előmozdítására hivatott közegek.2. § A kereskedelmi és iparkamarák a földmivelési, ipar és kereskedelmi minister alatt állanak, egyenesen veszik és teljesítik

rendeleteit, s közvetlenül hozzá intézik előterjesztéseiket. Hivatásuk teljesítésében azonban mind az ország törvényhatóságaival, mind magán testületekkel és magánosokkal, mind végre egymás között és egyenes levelezés által szabadon érintkeznek.

3. § A kamarák hivatása és kötelessége:a) A kereskedés és ipar, valamint az e téren működő osztályok szükségeit folytonos figyelemmel kisérve, czélszerű javaslatokat

készíteni, ezeket a minister elé terjeszteni, úgy annak s az osztrák törvényhatóságainak, kereskedelmi és iparügyekben, a kivánt felvilágosítást vagy véleményt kiszolgáltatni, a szakképzést s egyáltalában a kereskedelem és ipar fejlődését közvetlenül előmozdítani.

b) A kamarai kerületben a kereskedelmi és ipar-statisztikához tartozó adatokat gyüjteni és minden év végével a ministernek átszolgáltatni.

A magyarországi hitelintézetek számának alakulása (1866-1895)Hitelintézetek 1866 1873 1880 1890 1895

Bankok 4 122 107 170 264Takarékpénztárak 57 298 316 455 583Földhitelintézetek 1 4 5 5 7Hitelszövetkezetek 22 208 249 591 968

Összesen 84 632 677 1221 1822

Tőkebefektetések alakulása Magyarországon 1867-1900 (évi átlag; millió forint)1867-1873

1874-1880

1881-1885

1886-1890

1891-1895

1896-1900

Állami beruházások 20,4 8,1 25,4 17,9 25,2 46,5A vasúti tőke növekedése

53,8 21,1 15,8 23,5 41,5 52,5

Ipari részvénytőke növekedése

10 4 7,9 6,5 16 17

Jelzálogkölcsönök 12,3 11,1 18,7 41,5 61 61,5Budapest építkezései 12,3 7 13,2 15,5 23 40

Gépimport 9,1 5,5 12,5 7,4 15 17,5

A magyarországi vasúthálózat fejlődése

Év Km1846 351848 1781860 16161867 22851875 64221880 70781890 112461900 171011905 18122

A Pécsi takarékpénztár részvénye

Gőzlokomobil hajtotta cséplőgép Az egységes új mértékrendszer, 1876