A kezdetek• Erlangenben született,

1787.03.16.-án • Apja lakatos volt • 16 éves korában felvették

az erlangeni egyetemre, ahol matematikát, fizikát és filozófiát tanult.

• 1811-ben doktorált matematikából.

• Ezután középiskolákban tanított: Nidauban, Neufchatelben, majd 1815-tõl a bambergi reáliskolában.

Felfelé a ranglétrán

• 1817-1826-ig, a kölni jezsuita gimnázium fizikatanára

volt. • a berlini katonaiskolában,1826-tól 1833-ig mûködött. • kutatási eredményei nehezen kaptak elismerést.

Elõször az angol Royal Society tüntette ki 1841-ben a Copley-éremmel, és választotta tagjául 1842-ben.

• 1833-ban került a nürnbergi politechnikai fõiskola fizikai katedrájára, majd 1849-ben a müncheni egyetemre, ahol 1852-ban nevezték ki professzornak

Tudományos munkássága

• Pontos mérésekkel kimutatta, nemcsak az Ohm-törvényt, hanem az ellenállásnak a vezetõtõl és a keresztmetszetétõl való függését is .

• Különbözõ anyagok között ellenállási sorrendet határozott meg.

• törvényeit 1827-ben elméleti meggondolásokkal is alátámasztotta

• megjelent A galvanikus lánc címû könyve.• arra következtetett, hogy a hõjelenségek és az

elektromosság között valamilyen belsõ kapcsolatnak kell lennie.

• Ugyanitt állapította meg, hogy az áram „felbontó ereje” az elektrolízisben arányos az áramerõsséggel.

• Eredményes kutatómunkát végzett az optika, a hangtan és a fényinterferencia területén is.

Ohm-törvény

• elsõ lépéseként kezdte tanulmányozni a különbözõ anyagok vezetõképességét. • A kísérletek lényeges feltétele volt az állandó erõsségû áram, ezért Ohm a

kezdetben használt ingadozó áramú Wollaston-féle oszlopot, Poggendorff tanácsára, felcserélte az állandó áramot szolgáltató Seebeck-féle oszloppal.

• A kísérletek végrehajtásához szükséges volt pontosan mérõ mûszer is az áramerõsség meghatározására. Ohm torziós szálon függõ, az árammal párhuzamos mágnestû elfordulásával mérte az áramerõsséget.

Wollaston-féle oszlop Seebeck-féle oszlop

• Ezen elõfeltételek teljesedésének köszönhetõ, hogy Ohm igen pontos méréseivel meghatározta, hogy egy drót ellenállása egyenesen arányos a hosszával, és fordítottan arányos a keresztmetszetével, valamint függ az anyagi minõségtõl.

• Ezeket az eredményeket 1825-ben hozta nyilvánosságra.

• Egy év múlva közölte a róla elnevezett törvényt, amely szerint az áramerõsség arányos a feszültségkülönbséggel, ahol az arányossági tényezõ az ellenállás.

Amiről nem beszélnek:

• Ohm alkalmazta elõször a törvényét az áramelágazásokra, és fedezte fel a Kirchhoffról elnevezett áramelágazási törvényeket.

• Kirchhoff már Ohm után tanulmányozta az áramelágazások különbözõ eseteit 1847-ben.

• 1854.7.6.-án Münchenben halt meg.

• 1994-ben Németországban limitált példányszámú(94) emlékbélyeget készítettek emlékére.

Készítette: Haidekker Balázs

Forrás: internet, wikipedia