geotechnikai projektmenedzsment az eurocode 7 szerintszepesr/anyagok/oktatas/lgb-se005_4/gpm.pdf ·...
TRANSCRIPT
Geotechnikai projektmenedzsment az Eurocode 7 szerint
Szepesházi Róbert
A geotechnikai tevékenység európai szabályozása
MSZ EN 1997-2 Geotechnikai vizsgálatok
általános szabályai
MSZ EN 1997-1 Geotechnikai tervezés általános szabályai
MSZE CEN ISO/TS 17892 Laboratóriumi vizsgálatok
technikai részletei
MSZE CEN ISO/TS 22476 Terepi vizsgálatok technikai részletei
MSZE CEN ISO/TS 22475 Talajmintavétel technikai részletei
MSZE CEN ISO/TS 22282 Talajvízmérések technikai részletei
MSZ EN 14688-14689 Talajok és kızetek leírása, osztályozása
MSZ EN XX … YY Speciális geotechnikai munkák kivitelezése
MSZ EN 13249 …13293 Geomőanyagok alkalmazása
MSZ EN XX … YY Geomőanyagok vizsgálata
MSZ EN 1992-3 Betonszerkezetk tervezése Betonalapok és -cölöpök
MSZ EN 1993-5 Acélszerkezetek tervezése
Cölöpök
MSZ EN 1998 Tartószerkezetek tervezése
földrengésre
MSZ EN 1991 A tartószerkezeteket
érı hatások
MSZ EN XX … YY Mélyépítési
szerkezetek, termékek
MSZ EN 22477 Speciális geotechnikai szerkezetek vizsgálata
Az Eurocode 7-1 tartalma
1. Általános elvek
2. A geotechnikai tervezés alapjai
3. Geotechnikai adatok
4. Az építés mőszaki felügyelete, megfigyelés, fenntartás
5. Földmővek, víztelenítés, talajjavítás és talajerısítés
6. Síkalapok
7. Cölöpalapok
8. Horgonyzások
9. Támszerkezetek
10. Hidraulikus talajtörés
11. Általános állékonyság
12. Töltések
Az Eurocode 7-2 tartalma
1. Általános elvek
2. A talajvizsgálatok megtervezése
3. Mintavétel és talajvízmérések
4. Terepi vizsgálatok
5. Laboratóriumi vizsgálatok
6. Talajvizsgálati jelentés
• tárgy, követelmények, értékelés, felhasználás a fıbb vizsgálatokra
• mellékletekben sok hasznos korrelációs összefüggés és pl. cölöptervezéshez
Tartószerkezeti Eurocode-ok
EN 1990 EC-0 A tartószerkezeti tervezés alapjai
EN 1991 EC-1: A tartószerkezeteket érı hatások
EN 1992 EC-2: Betonszerkezetek tervezése
EN 1993 EC-3: Acélszerkezetek tervezése
EN 1994 EC-4: Betonnal együtt dolgozó acélszerkezetek tervezése
EN 1995 EC-5: Faszerkezetek tervezése
EN 1996 EC-6: Falazott szerkezetek tervezése
EN 1997 EC-7: Geotechnikai tervezés
EN 1998 EC-8: Tartószerkezetek tervezése földrengésre
EN 1999 EC-9: Alumíniumszerkezetek tervezése
EC 7-1 2. fejezet
A geotechnikai tervezés alapjai
Tervezési állapotHatárállapotokTartósság
Geotechnikai kategóriákTervezési szempontokTervezési módszerek
A tervezés alapkövetelménye
Valamennyi geotechnikai tervezési állapotra
vonatkozóan igazolni kell, hogy
egyetlen, az EN 1990:2002-ben értelmezett és
veszélyesnek vélelmezhetı
határállapot túllépése
sem következik be.
Tervezési állapot
A tervezett építmény környezeti körülményeinek,
saját méreteinek és anyagjellemzıinekaz építés vagy az üzemelés közben
kialakuló olyan együttese, melynek kialakulásakor a létesítmény vagy környezetének valamely teherbírási vagy használhatósági határállapota
bekövetkezhet, ezért a jellemzık ezen együttesével leírható állapotot
vizsgálni kell.
Teherbírási határállapot
A tervezett szerkezet, a talaj vagy a környezı építmények valamely részének törés jellegő tönkremenetele, mely
a szerkezet rendeltetésszerő használatát lehetetlenné teszi, s általában a szerkezetet használókat, ill. a környezetben lévıket is veszélyezteti.
GEOa talaj törése vagy túlzott alakváltozása, melynek bekövetkezésekor az ellenállást a talaj vagy a szilárd kızet szilárdsága jelentısen befolyásolja
UPLa tartószerkezet vagy a talaj egyensúly-vesztése a víznyomás (felhajtóerı) vagy más függıleges hatás miatti felúszás folytán
HYDhidraulikus gradiens által a talajban okozott hidraulikus felszakadás, belsı erózió vagy buzgárosodás
EQUaz egyetlen merev testnek tekintett tartószerkezet vagy talajtömb állékonyságvesztése, melynek bekövetkezésekor az ellenállást a szerkezeti anyagok és a talaj szilárdsága nem befolyásolja jelentısen
STRa tartószerkezet vagy a tartószerkezeti elemek, pl. a síkalapok, a cölöpök vagy az alapfalak belsı törése vagy túlzott alakváltozása, melynek bekövetkezésekor az ellenállást a szerkezeti anyagok szilárdsága jelentısen befolyásolja
Használhatósági határállapot
A tervezett szerkezet, a talaj vagy a környezı építmények
olyan mértékő elmozdulása, deformációja, mely
annak rendeltetésszerő használatát
megnehezíti vagy korlátozza.
Tartósság
A talajba kerülı anyagok tervezésekor a következıket kell vizsgálni:
beton esetén
agresszív anyagok, például savak vagy szulfátok elıfordulása
acél esetén
a kémiai korrózió a talajvíz és az oxigén bejutása nyomán
nyílt víznek kitett acélfalak felületi korróziója az átlagos vízszint táján
repedezett vagy porózus betonba ágyazott acél pontkorróziója
faanyagok esetén
a gombák és aerob baktériumok oxigén jelenlétében kifejtett hatása
szintetikus anyagok esetén
az UV-sugárzás vagy az ózondegradáció öregítı hatása
a hımérséklet és a feszültség együttes hatása
kémiai bomlás másodlagos hatásai
A geotechnikai tervezés szempontjai,a tervezési állapotok és a határállapotok azonosítása
Építmény, feladat
• funkció, rendeltetés, jelleg • méret, elrendezés, • tartószerkezetek típusa • terhelés jellemzıi• élettartam• speciális sajátosságok
Helyszíni, környezeti adottságok
• meteorológiai, hidrológiai adottságok• domborzat, növényzet • a hely története• szomszédos építmények, közmővek• közlekedés, megközelíthetıség• speciális veszélyek
Építési körülmények
• építési idıtartam, határidı, ütemezés• technológiai kötöttségek• minıségi követelmények• vállalkozási sajátosságok• korlátozások
Talaj- és talajvízviszonyok
• geológiai adottságok• talajrétegzıdés, talajjellemzık• talajvízszint és ingadozása• földrengésveszély• speciális kedvezıtlen adottságok
Geotechnikai kategorizálás
a várható geotechnikainehézségek és kockázatok,
illetve az alkalmazandó eszközök, eljárások
alapján
Együttesen értékelendık
• a talajkörnyezet
• a feladat, az építmény
• az alkalmazandó geotechnikai megoldások és eljárások
• a környezeti kölcsönhatások
Az Eurocode szerinti tervezés kockázati és megbízhatósági szintjei és
kezelésük az igénybevételek módosító tényezıjével vagy a tervezés és/vagy a kivitelezés megfelelı ellenırzési szintjeivel
β megbízhatósági
index minimális értékei
Igény-bevételek módosító tényezıje
Tervellenırzés szintjei
DSL
A helyszíni ellenırzés szintje IL
Kárhányad szerinti és meg-
bízhatósági osztály
illetve
ellenırzési szintek
1 éves referencia-idıszak
50 éves referencia-idıszak
Tönkremenetellel járó veszteség
KFI Jellemzık
Ajánlott minimális követelmények a számítások, a tervlapok és
a mőszaki leírások ellenırzéséhez
Jellemzık Követelmények
3
CC3 RC3
DSL3 IL3
5,2 4,3
Az emberélet veszélyeztetése nagy,
vagy a gazdasági, társadalmi vagy környezeti károk rendkívül jelentısek
1,1 Kibıvített ellenırzés
Független ellenırzés:
A tervezıtıl független szervezet által
végzett ellenırzés
Kibıvített ellenırzés
Független ellenırzés
2
CC2 RC2
DSL2 IL2
4,7 3,8
Az emberélet veszélyeztetése közepes,
vagy a gazdasági, társadalmi vagy környezeti károk
jelentısek
1,0 Szokásos ellenırzés
A felelıs tervezıtıl független személyek
által végzett ellenırzés a mőködési
szabályzat szerint
Szokásos ellenırzés
A mőködési szabályzat keretei között végzett ellenırzés
1
CC1 RC1
DSL1 IL1
4,2 3,3
Az emberélet veszélyeztetése csekély
és a gazdasági, társadalmi vagy környezeti károk nem jelentısek vagy elhanyagolhatóak
0,9 Szokásos ellenırzés
Önellenırzés:
A tervezı által végzett ellenırzés
Szokásos ellenırzés
Önellenırzés
A geotechnikai tervezés módszerei
• Számításon alapuló tervezés
• Tervezés szokáson alapuló megelızı intézkedésekkel
• Tervezés modellkísérletek és próbaterhelések alapján
• A megfigyelési módszer alkalmazása
Ec 7-1. 2. fejezetA geotechnikai tervezés alapjai
A számításon alapuló tervezésKarakterisztikus értékTervezési értékParciális tényezı
2. A geotechnikai tervezés alapjai
2.4. A számításon alapuló geotechnikai tervezés
(2) A geotechnikában az altalaj állapotának ismerete függ
az elvégzett geotechnikai vizsgálatok mennyiségétıl és
minıségétıl. Ezen ismeretek megszerzése és a
kivitelezés szakszerő irányítása sokkal fontosabb
az alapvetı követelmények teljesítéséhez, mint
a számítási modellek és a parciális tényezık pontossága.
A geotechnikai adatgyőjtés, vizsgálat célja, típusai
EC 7-1 3. fejezet
Geotechnikai adatok
EC 7-1 3. fejezetGeotechnikai adatok
1. A geotechnikai vizsgálatok általános követelménye
Szolgáltatniuk kell
az építés helyszínének és környezetének
talaj- és talajvízviszonyaira vonatkozó
mindazon adatokat, amelyek
a lényeges talajtulajdonságok megfelelı jellemzéséhez és
a tervezési számításokban felhasználandó
talajparaméterek karakterisztikus értékeinek
megbízható felvételéhez szükségesek.
EC 7-1 3. fejezetGeotechnikai adatok
2. Elızetes vizsgálatok célja
– a hely általános alkalmasságát meg lehessen ítélni;
– alternatív helyeket lehessen választani, ha szükséges;
– a tervezett munkálatok nyomán várható változásokat meg lehessen becsülni;
– a tervezési és ellenırzı vizsgálatokat meg lehessen tervezni, beleértve a tartószerkezet viselkedését lényegesen befolyásoló talajzóna kiterjedésének azonosítását;
– az anyagnyerıket – ha szükségesek – ki lehessen jelölni.
EC 7-1 3. fejezetGeotechnikai adatok
3. Tervezési vizsgálatok
Az információk célja
– az ideiglenes és végleges létesítmények megfelelı tervezése
– az építési módszer megtervezése
– az építés közben lehetséges bármely nehézség azonosítása
Az információk tartalma
– a tervezett építés szempontjából lényeges, vagy az által befolyásolt talajzóna felépítését és jellemzıi
– a tartószerkezet teljesítıképességére kiható paraméterek
Mőszaki felügyelet, megfigyelés, fenntartás
EC 7-1 4. fejezet
• Mőszaki felügyeleta körülmények és a kivitelezés
megfelelnek-e a tervben feltételezettnek?
• Megfigyelésaz építmény viselkedése építés és üzemelés közben
megfelel-e a tervezettnek?
• Fenntartásmilyen tevékenységek kellenek
a tervezett viselkedés tartós biztosításához?
EC 7-1Geotechnikai tervezés dokumentumai
Talajvizsgálati jelentés
Geotechnikai terv
(Geotechnikai szakvélemény)
Tervfázisok
• TANULMÁNYTERV
• DISZPOZÍCIÓS TERV
• ENGEDÉLYEZÉSI TERV
• AJÁNLAKÉRİ VAGY TENDERTERV
• AJÁNLATI TERV
• KIVITELI TERV, ÉPÍTÉSI TERV
• MEGVALÓSULÁSI DOKUMENTUMOK
• ÜZEMELTETÉSI FENNTARTÁSI UTASÍTÁS
• KORSZERÜSÍTÉSI-HELYREÁLLÍTÁSI TERV
Káresetek tanulságai
2010. máj. – szept. Az esık évadja!
2010. máj. – szept.
A geotechnikai károk évadja:
árvíz, gátszakadás, árokkimosódás, partfalomlás.M6 127 km
Felsızsolca
Dunaújváros
Kolontár
2010.máj.- szept.
Esık és
károk!
Szádfalbedılés,rézsőhámlás,rézsősuvadás,
háttöltéskimosódás, partfalomlás, „forrás”.
Gyır
Gyırújbarát
M1 58 km
Bp. XIII. ker.
M1 103 kmM0 4,5 km
Csapadék 2010. május
Csapadék 2010. szeptember
M1 autópálya 57+800 km szelvény
2010május 18.
rézső-hámlás
Óvintézkedések
Ok-kere-sés
A víz útjai kifürkészhetetlenek?
KézdiTalajmechanika I.
lejtıbeli vízáramlás hatásának elemzése
kritikus a lejtıvel párhuzamos szivárgás
1:1,5 hajlás eseténa kıszórás 40 %-os
feltöltıdése már elég
a csúszáshoz
Geomőanyagos talajtámfal
és erózióvédelem
Megvalósult
földmőbiztosítás
Bakony, Cuha-patak völgye
Cuha-patak 2010
május-június
M1 autópálya 103+880 Cuha-híd2010. május 19.
Magas cölöpösszefogás, burkolatlan meder, extrém vízhozam:talajkimosódás a cölöpgerenda alatt és a cölöpök között
A mederburkolás elhagyhatóXY sk.
Állapot-felvétel
Cuha-patak vízfolyási jellemzıi a híd közelében
• hóolvadás és nagy nyári záporok idején kilép a medrébıl,
• torkolati szakaszán jelentıs a Duna visszaduzzasztó hatása,
• a meder erısen és egyenetlenül benıtt,
• híd alatti mederszelvényt 100 éves vízhozamra méretezték,
• a csatlakozó meder szelvényei 10 éves hozamra felelnek meg,
• a bal oldali árok jelentıs vízhozamú lehet.
Állapotfelvétel
Állapot-felvétel
Gyors ideiglenes helyreállítás
Gyors ideiglenes helyreállítás
Mederfelmérés
Ideiglenes helyreállítás stabilizálása
Ideiglenes helyreállítás stabilizálása
M0 autópálya 4+450 km szelvény, Annahegy2010 szeptemberi suvadás
2010 szeptemberi suvadás utáni állapotok
Építés közbeni hámlások, kisebb suvadások
2009 nyara
2009 márciusi állapotok és vizsgálatok
Rétegszelvény
Vizesedések a rézsőn
2010-ben a csúszás elıtt
2009-ben a földmunka kezdetén
A csúszás kezdete 2010 szeptember 14.
A suvadás
Talajjellemzık
Rézsőstabilizálási terv
Rézsőstabilizálási munkálatok
Összegzés, kérdések,tanulságok, ajánlások
Váratlanul nagy csapadékok következményei:nagy vízhozamok, gyors vízmozgások, magas és egyenlıtlen vízszintek,
nagyobb víznyomások és nyomáskülönbségek,talajkimosódások, talajállapot-romlások.
Elháríthatatlan természeti csapásokról van-e szó,avagy a nagyvizek „kihozzák”
a tervezés, a kivitelezés és a mőszaki felügyelet apró hibáit, figyelmetlenségeit?
M1 58+500 km sz.: töltésrézső burkolatának lecsúszása
burkolatlan kıanyag telítıdése után kialakult lejtıirányú szivárgás a csúsztató erıket megnövelte
M1 Cuha-patak híd: háttöltés és úszólemez beszakadása
a burkolatlan meder alatt kis takarással összefogott cölöpök közt bejutó víz a háttöltés anyagát kimosta
M0 4+400 km sz.: bevágási rézső suvadása
az építés alatti felszíni beszivárgás a vápaszerő agyagos felület nyírószilárdságát lecsökkentette
Az esettanulmányok tanulságai
Az önkritikus, önbízó, optimista mérnök válasza
Nem! Elháríthattunk volna bizonyos hibákat, vagy legalább enyhíthettük volna a következményeiket.Tanulva belılük (is) javíthatjuk munkánkat, mert tudás, eszköz van hozzá.
Az ilyen válaszok feltétele– a hibázást is megengedı, félelemmentes légkör– a hibát kiszőrı ellenırzési rendszerek– a következményeket jól kezelı szerzıdések, biztosítások
A víz volt az úr?
• A tervezés lényege az adekvát konstrukció és technológia megtalálása, csak utána jön, s kisebb jelentıségő a méretezés.
Szakma vagy tudomány-e a mérnökség?• Dolgozzunk csapatban, a legjobb szakember is elnézhet részleteket.
Gyengébb, de nyitott, nem sértıdékeny szakemberek hibás javaslatainak kölcsönös kritikájából megszülethet a jó megoldás.
• Vizsgáljuk meg a tervet, keressük, hol következhet be baj, romlás, ha a körülmények kissé módosulnak, s miként védhetı ki a károsodás.
Ami elromolhat, el is romlik. • Ne monitoron tervezzünk, a veszélyek felismeréséhez egyszerre kell látni a szerkezetnek s környezetének az egészét és a részleteit is.
Mérnökök a képzımővészetben: rajz fölé hajoló, „okoskodó” csoport. • Ne féljünk tervünk bírálatától, a kritika óv és tanít.
Ha megköpködsz, csípıbıl visszatüzelünk! • Fizetessük meg a gondos tervezést, tervfelülvizsgálatot, kivitelezést, felügyeletet, monitoringot, küzdjünk az infrastruktúra fejlesztéséért!
A katasztrófavédelem fejlesztése helyett inkább építsünk sokat s jól!
Hétköznapi ajánlások (ábrándok?)
Tervezési filozófia, módszertan javítása, kiegészítéseEC 7: tervezési állapotok felvétele
mely körülmények egybeesésével következhetnek be határállapotokEC 7: tervezés megelızı intézkedésekkel
a határállapotok elkerülése bevált konstrukciókkalEC 7: tervezési beszámoló
minden feltevés, megfontolás, döntés részletes leírásaminıségellenırzési és technológiai utasítások
EC 0: tervellenırzés különbözı (ön-, céges és külsı) ellenırzési szintek alkalmazása
Kockázatértékelés (szemléletének) alkalmazása a tervezésbenveszélyazonosítás, a bekövetkezési valószínőségek vagy a káros következmények csökkentése, maradó kockázat kezelése
Haváriaterv (a mőszaki tervben) a körülmények váratlan alakulása esetén teendı intézkedések
Értékelemzésa tervezett ráfordítás mekkora új értéket hoz létrekissé több ráfordítás nem növelné-e ugrásszerően az értéket
Benchmarking (összevetés a legjobb gyakorlattal) bevált megoldások győjtése, betervezése
Kockázatmenedzsmentaz alagútépítésben
Kockázatmenedzsment az alagútépítésben
Kihívások• 15 m feletti átmérı • 4 m alatti takarás • vonalvezetési kötöttségek• sőrő beépítettség • változó és gyenge talajok• magas talajvíz• biztonsági követelmények• szállítási nehézségek• talajfeltárási nehézségek • maradványok a talajban
Kockázatok• Határidı túllépése• Költség túllépése• Baleset (emberélet, anyagi kár)
Válaszok• korszerő pajzsok (TBM)• fejlıdı NATM (NÖT)• pontosabb tervezés• talajszilárdítás• egyéb kisegítı megoldások• cut and cover• monitoring
Kockázatkezelés• Veszélyazonosítás• Kockázatértékelés• Kockázatcsökkentés• Kockázatmegosztás• Biztosítás
Nagy átmérőjű alagutak kis takarással,
sűrű beépítés mellett szállítási nehézségekkel
Omlássüllyedés
üregképzıdésgyenge talajokban
Beomlások
Nagy felszín alatti terek beépített folyópartokon gyenge talajban
Korszerő méretezési módszerek (3D FEM-analízis)
Felszínsüllyedések
Építés kombinált (nyílt pajzsos, bányászati) eljárásokkal és segédtechnológiákkal (talajszilárdítás, -fagyasztás)
Monitoring
Vállalkozói projektmenedzsment elemei
a geotechnikában
• Ajánlatadás– feladatértelmezés a saját képességek tükrében
– információgyőjtés (kiíró, hely, talaj)
– kockázatértékelés (pénz, idı, mőszaki nehézségek)
• Szerzıdéskötés– geotechnikai és idıjárási kockázatok megosztása
– a helyszín berendezése, szolgáltatásai
– átadás kritériumai (szakaszolás, fenntartás, utómunkák)
– garancia, szavatosság
– fizetési feltételek
• Munkaelıkészítés– technológiai terv (saját technológiák, alvállalkozók, beszállítók)
– organizációs terv (helyszín berendezése, ütemezés, kapacitások)
– minıségbiztosítási terv (eljárások, objektumok, eszközök)
– munkavédelem (általános és célzott képzés, eszközrendszer)
– haváriaterv (veszélyes üzem, nagy kockázatok)
• Kivitelezés– folyamatos mőszaki felügyelet, kommunikáció
• Átadás-átvétel– mennyiség
– minıség (tervnek való megfelelés, átadási állapot)
– dokumentációk (megvalósulási dokumentum, talajinformációk)
– javítás, pótlás
– monitoring fenntartása
Utak geotechnikai vizsgálata• földtani, hidrológiai tájékozódás
talajadottságok, talajvízviszonyok, csapadékviszonyok, • úttörténet tanulmányozása
földút, rakott kı, portalanítás, szélesítés, aszfaltbeton, javítások• helyszíni szemle:
útállapot, károsodás, földmő és a környezet leírása, • a földmő geometriájának felmérése
méretek, deformáció• talajfeltárások fúrásokkal
rétegzıdés, talajvíz • a pályaszerkezet és a földmő felsı részének nyílt feltárása
szerkezet, altalaj leírása• behajlásmérés a burkolaton
sávonként két vonalban 50 m-enként • rutin laborvizsgálatok:
azonosítás, víztartalom • speciális laborvizsgálatok:
tömöríthetıség, nyírószilárdság, duzzadási jellemzık
útmérnök geotechnikus mérnök
a tönkremenetel értelmezése
forgalom okozta „szabályos” leromlás
földmő romlása miatt bekövetkezett hiba
szemléletmód jellemzıi
rendszerek, szabványok,
típusmegoldások
egyedi esetek, szakértıi munka,
speciális megoldások
a megoldás tartománya
szakaszokban, egy bizonyos idıszakra
lokálisan, véglegesen
preferált technológia
erısítés aszfaltrétegekkel
víztelenítés, teljes újjáépítés
elsıdleges követelmény
helyreállítás gyorsan, kis zavarással
helyreállítás tartós megoldással
Az útmérnök és a geotechnikus különbözı megközelítésmódja útkárok esetén
SIKERFAKTOROK
• Kollektív célképzés
• Idıtervezés
• Teammunka
• Megbízói kapcsolatok
• Az irányítók és a szakértık együttmőködése
• Célirányos kommunikáció
• Folyamatos ellenırzés és kézbentartás
• Váratlan helyzetek, problémák megoldásai