gettósodás és következmények az aprófalvak világában
DESCRIPTION
Gettósodás és következmények az aprófalvak világában. Virág Tünde MTA RKK TKO. A szocializmus öröksége. Körzetesítés – fejlesztések, intézmények, a tsz-kel a munkahelyek elvonása az aprófalvakból – szelektív migráció - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
Gettósodás és következmények az
aprófalvak világában
Virág TündeMTA RKK TKO
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
A szocializmus öröksége
Körzetesítés – fejlesztések, intézmények, a tsz-kel a munkahelyek elvonása az aprófalvakból – szelektív migráció
A cigánytelepek felszámolása során kedvezményes kölcsön lehetősége az aprófalvakban
Aprófalvak társadalma kétfelé mozog lakónépesség erőteljes csökkenése – elöregedett
aprófalu fiatal, több gyermekes cigány népesség költözik a
faluba – gettósodó aprófalu
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
Lakóhelyi szegregáció jellemző mintái a rendszerváltás előtt
Külterületi lakott hely, cigánytelep „hagyományos” cigánytelep a falun belül CS-házas telep a falun belül vagy a falu
határában Szegregált utcák, falurészek
Ezekben az esetekben a települési (munkahelyi, oktatási) térben jelen vannak más társadalmi csoportok képviselői is – mintaadó réteg jelenléte
gettósodott aprófalu
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
Gazdasági, társadalmi változások a rendszerváltás után
Gazdasági szerkezetváltás, munkahelyek számának
drasztikus csökkenése – regionális egyenlőtlenségek
felerősödése. A munka eltűnése. Település nagyság és a településeken élők státusza
között egyes vidékeken erős összefüggés, azaz:
alacsony társadalmi státuszú népesség koncentrációja az
aprófalvakban, amely népességen belül a cigányok erősen
felülreprezentáltak
Lakóhelyi szegregáció erősödése, gettósodó települések
térséggé szerveződése, amelyek tartós munkanélküliség,
szegénységgel, alacsony iskolázottsággal, a cigány népesség
magas arányával jellemezhetőek.
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
A települési lejtő legalján
A települések alsó decilise, ahol:
az aktív korú népesség foglalkoztatottsága a legalacsonyabb
ÉSa fiatal korú népesség aránya a legmagasabb
ÉS
az alacsony iskolai végzettségűek aránya a legmagasabb
A települések alsó decilise
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
A települések társadalma a lejtő legalján
Országos átlag
Településrendszer alsó decilisébe tartozó települések szélső
értékei
Eltérés az
országos
átlagtól
Alacsony iskolai végzettségűek aránya
46,29 96,37 58,84 27%
Fiatalok aránya 16,6 46,72 21,77 31%
Foglalkoztatottak aránya
57,47 5,91 39,83 31%
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
A települések alsó decilise
A települések alsó decilisébe tartozó települések foglalkoztatottsági, demográfiai, iskolázottsági jellemzői legalább 30%-ban eltérnek az országos átlagtól.
Az 1990-es népszámlálás szerint csak 11 településnek volt ennyire szélsőséges a mutatója.
Az alsó decilisbe tartozó települések mindegyike gettósodónak tekinthető
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
A települési lejtő legalján elhelyezkedő települések megoszlása megyénként
megye Települések száma
Településeken élő népesség száma
Aránya
Baranya 59 17989 5,1%
Békés 3 1889 0,5%
Borsod-Abaúj-Zemplén
92 99510 28,4%
Hajdú-Bihar 16 57215 16,4%
Heves 6 7079 2,0%
Jász-Nagykun-Szolnok
4 10816 3,1%
Nógrád 5 4653 1,3%
Pest 1 444 0,1%
Somogy 25 11080 3,2%
Szabolcs-Szatmár-Bereg
83 136305 39,0%
Tolna 4 2524 0,7%
Veszprém 2 280 0,1%
Végösszeg 300 349784 100,0%
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
A települési lejtő legalján elhelyezkedő települések megoszlása településnagyság
szerint
megye Települések
száma
Városi rangú
0-999 1000-4999
5000-
Baranya 59 58 1 0
Békés 3 3 0
Borsod-Abaúj-Zemplén 92 2 54 38
Hajdú-Bihar 16 4 3 9 4
Heves 6 2 4
Jász-Nagykun-Szolnok 4 1 2 1
Nógrád 4 3 1
Pest 1 1 0
Somogy 25 24 1
Szabolcs-Szatmár-Bereg
83 6 34 47 2
Tolna 4 3 1
Veszprém 2 2 0
Végösszeg 300 12 187 106 7
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
Gettósodás az ezredfordulón
A gettósodott települések összefüggő területet alkotnak – gettósodó térségek kialakulása
Bár a gettósodott települések nagyobb része továbbra is kistelepülés, de a gettósodás településmérettől független jelenség lett, már nemcsak nagyobb településeket, hanem kisebb városokat is érint.
A Dunántúlon a gettósodás nem lép ki a kistelepülési méretből, az ország észak-keleti megyéiben érinti a nagyobb településeket, városokat.
Következmények: a kirekesztés társadalmi ára
.
„Mi csak a feszültségeket tudjuk csökkenteni és elkerülni a konfliktusokat.”
(munkaügyi kirendeltség vezetője)
A munka eltűnése, hosszú távú munkanélküliség, a harmadik generáció lesz munkanélküli
Támogatott munkaerőpiac célja nem a munka-erőpiaci integráció, hanem a társadalmi feszültségek csökkentése.
Függőségi rendszerek (segélyektől és a segélyek elosztóitól).
Ingatlanárak különbségei – mobilitási csapda.
Alacsony iskolai végzettség – szegénység, kirekesztettség újratermelődése.
„Itt le lehet élni egy életet úgy, hogy valaki megszületik, felnő, leéli az életét és meghal anélkül, hogy elhagyná a települést”
A többségi társadalom mintái eltűntek a települések életéből
A személyes, gazdasági és intézményes kapcsolatok megszűntek a többségi társadalommal
Településre érkező források elosztása helyben, a helyi érdekeknek megfelelően történik
Függőségi rendszerek a településen belül
a gettó kialakította a saját szabályait, amelyek lényegesen eltérnek a többségi társadalom által követettektől
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies