gillemot professzor szobrának avatásafemtech/letoltes/gillemot-szobor/...emlékfüzet gillemot...

Gillemot professzor szobrának avatása

2

Tartalom

Gillemot professzor önéletrajza ...................................................................1. oldal

Visszaemlékezések .......................................................................................4. oldal Becker István Buray Zoltán Czoboly Ernő Ginsztler János Havas István Karsai István Köves Gábor Kristyákné Maróti Gizella Reé András Palásthy Gézáné, Szeless Ágnes

Szöveghű idézetek a korabeli Vicinális Dugóhúzókból ........................... 11. oldal

Levélváltás a 60. születésnap alkalmából ............................................... 12. oldal

Képek Gillemot professzorról ................................................................... 13. oldal

A Kossuth hídról készült kép felhasználását a jogtulajdonos engedélyezte; forrása:

http://www.scitech.mtesz.hu/03czere/images/fig24q.jpg

Az emlékfüzetet készítették: Bognár Eszter, Dobránszky János, Kientzl Imre, Ring György Felelős kiadó: dr. Dévényi László Készült: R-copy, 2007. december

1.

A Lex Expert Műszaki Kft. Dr. Hajós Sándor

A.S.I. Kft. Dr. Gillemot Ferenc

ÁEF Anyagvizsgáló Laboratórium Kft., Fodor Olivér

Alstom Hungária Zrt. Wolff Vilmos

Alsys-2000 Vagyonvédelmi Kft. Fejti György

Dr. Artinger István Bagi István Dr. Blücher József BME Gyártástudomány és

-technológia Tanszék Dr. Mátyási Gyula

BME Polimertechnika Tanszék Dr. Czigány Tibor

Bognár Eszter Dr. Bödök Károly Budapesti és Pest Megyei

Mérnöki Kamara Kassai Ferenc

Dr. Buray Zoltán Burayné dr. Mihály Erika Dr. Buza Gábor CORWELD Kft.

Dr. Bödök Károly Dr. Czoboly Ernő Dr. Dévényi László Dobránszky János Dr. Domanovszky Sándor Dr. Dudás Zoltán Dr. Emhő László ERBE Energetika Mérnökiroda Kft.,

Vavrik Antal Esab Kft.

László Tünde, Kristóf Csaba Dr. Éva András Dr. Farkas Attila FÉMALK Zrt.

Dr. Sándor József Gaál Zoltán Ganz Holding Zrt., Fitos Zoltán Dr. Garbai László

Dr. Gillemot Ferenc Dr. Gillemot László Gillemot László (ifjabb) Dr. Ginsztler János Dr. Gremsperger Géza GRIMAS Kft., Harnisch József Dr. Havas István HEGPONT Kft., Kálmán Iván HEURÉKA Tanácsadó Rt.

Dr. Bozzay László Dr. Horváth János Gábor Horváthné Gillemot Judit Hungalu–BME Alapítvány

Dr. Kozma Mihály Hupka Gyula Dr. Janik József Dr. Kaptay György Kárpáti László Nándor Dr. Karsai István Kientzl Imre KNORR-BREMSE Vasúti Jármű

Rendszerek Hungária Kft. Oláh Antal

Dr. Korach Marcell Dr. Köves Gábor Dr. Krállics György Kranauer Tamás Kristyák Ernő Kristyákné dr. Maróti Gizella Lasersystems Kft.,

Bella Szabolcs, Petti Csaba Dr. Lovas Jenő Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti

Tagozat, Dr. M. Csizmadia Béla Magyar Mérnöki Kamara Kht.

Kassai Ferenc Magyar-Qualiweld Kft.

Borhy István Magyar Televízió Zrt.

Dr. Rudi Zoltán Dr. Markos Sándor MAROVISZ Magyar

Roncsolásmentes Vizsgálati Szö-vetség, Dr. Trampus Péter

Medgyesyné Gillemot Éva Edit Dr. Mészáros István

Metalelektro Kft. Dr. Posgay György

Dr. Molnár Károly Dr. Németh Árpád Dr. Nyulász Pál Orbulov Imre Norbert Orosz Ágnes Paksi Atomerőmű Zrt.

Kovács József Paksi Atomerőmű Karbantartási

Igazgatóság Horváth Miklós, Matus Gábor

Dr. Palásthy Gézáné Szeless Ágnes

Dr. Palotás Béla Dr. Penninger Antal Puskás Zsolt Reé András Rév és Társai Nemesacél Keres-

kedelmi Kft., Barczi Csaba Ring György Dr. Rittinger János Dr. Romvári Pál Dr. Rónay Mária Rotima Kft., Rozgonyi Tibor Rutin Kft. Papp Zoltán Sándor Tamás Siemens Nemzeti Vállalat

Dr. Szentkuti László Dr. Szabadíts Ödön Szabó Péter Szász Domonkos Dr. Szunyogh László Tóth Jenő Dr. Tóth Károly Dr. Tóth László Törköly Tamás Trampus Mérnökiroda Kft.

Dr. Trampus Péter Dr. Varga László Várhelyi Rezső Várkonyiné Gillemot Katalin Dr. Vermes Pál Dr. Verő Balázs

Gillemot László szobrának felállítása a következőmagánszemélyek, vállaltok és civil szervezetek

adományából valósult meg:

Minden adományozónak a legmélyebb tisztelettel köszöni a támogatást a BME Anyagtudomány és Technológia Tanszék kollektívája!

Emlékfüzet Gillemot professzor szobrának avatása alkalmából: 2007. december 14.

1.

Gillemot László 1912–1977

2.


3.


4.

V i s s z a e m l é k e z é s e k B e c k e r I s t v á n

Egy 82 éves volt munkatárs néhány személyes emléke… A GILLEMOT névre a mai fiatal mérnökgeneráció is jól emlékezik, mint hí-

res tudósra és kitűnő professzorra. Az Ő neve ma is kristálytisztán cseng. En-gedjék meg nekem, mint Gillemot prof 1949-1955 között demonstrátora, majd tanársegédje néhány szóval GILLEMOT-ra mint EMBER-re emlékezzem visz-sza, annál is inkább mert az Ő példájának, tanításainak köszönhetem a pá-lyámat.

Már mint hallgatónak feltűnt Gillemot pontossága, nemcsak az előadásai-nak pontos kezdésével, de még inkább a percre pontos befejezéseivel. Mint tanszékvezető is megkívánta a pontosságot: „a munkaidő nem 8 órakor kez-dődik, hanem 7 óra 59 perc 60 másodperckor”.

Fiatal rektorként bűvészi ügyességgel vezette rá a rektori tanács profesz-szorait arra, hogy a 14 órára meghirdetett rektori tanácsülés nem az „akadé-miai negyed” szerint 14h15'-kor kezdődik, hanem 14h00'-kor (egyetlen pro-fesszor sem sértődött meg).

Említeném a sport iránti vonzalmát. A mai aerodinamikai tanszék helyén akkor még teniszpálya volt. Gillemot gyakran teniszezett munkatársaival. A tanszékek közötti „hagyományos” futballmeccseken mindig részt vett, teljes futballfelszerelésben.

Közismert volt Duna-szeretete. Gödön szokott evezni. Én is mint dunai evezős, többször találkoztam Vele a Dunán. Szomorúan gondolok vissza ar-ra, hogy a gödi szigeten érte Őt a végzet.

Gillemot intellektusára, erkölcsi tartására jellemző, hogy soha nem vesztet-te el a nyugalmát. Nem hallottam Őt veszekedni, kiabálni. Nézeteltérések esetén is mindig higgadt, sőt segítőkész maradt. Nem tudom, hogy a későb-biekben is meg tudta-e tartani a higgadtságát …

Mint a tanszék vezetője, fiatal professzorként súlyt fektetett az assziszten-cia előadókészségének fejlesztésére. Tanított minket előadni. Ennek köszön-hető, hogy a tanszék gyorsan elismert lett a hallgatóság körében.

Számos esetben kérték szaktanácsát, általában meghibásodások esetén. Búcsúzáskor a meghívók „viszontlátásra”-t köszöntek. „Csak ezt ne mondták volna! Engem legközelebb megint egy meghibásodáskor látnak viszont.”

Talán még egy mondat a nyelvtudásáról. Angolul kitűnően beszélt. A né-met nyelvet a „der - die – das” miatt nem szerette. „Német nyelvű előadásom előtt megiszom két pohár konyakot, akkor már nem izgat a der-die-das.”

Humorát, szellemességét, társalgási művészetét nem lehet ilyen röviden leírni…


5.

B u r a y Z o l t á n : M e g e m l é k e z é s d r . G i l l e m o t L á s z l ó p r o -f e s s z o r r a e l h u n y t a 3 0 - i k é v f o r d u l ó j á n

A megemlékezést Gillemot Lászlóra azzal az 1943-as évvel kezdeném, amikor mind a ketten Misángyi Vilmos professzor asszisztensei voltunk: ő ad-junktus, én tanársegéd. Misángyi a háború végén nyugatra távozott, és azt szorgalmazta, hogy a tanszék oktatói vele – mint az akkori rektorral – együtt emigráljanak. Ez nem történt meg, mert mi valamennyien az itthon maradást választottuk.

Az ostromot a tanszék szerencsénkre gyakorlatilag sértetlenül vészelte át. Vezetését Zorkóczy Béla, majd a Miskolci Egyetem megszervezése után Gillemot László vette át. Irányításával az itt folyó munka új lendülettel és ad-dig nem tapasztalt intenzitással indult meg. Szerteágazó tevékenységéből néhány részletet emelnék ki.

A tanszéken Gillemot László folytatta az általa Magyarországon elsőként bevezetett ipari röntgenvizsgálatokat. Az újjáépítés keretében, rohammunká-ban végeztük a felrobbantott Duna-hidak pótlására készülő Kossuth híd he-gesztési varratainak ellenőrzését.

Érdemes feleleveníteni az épülőfélben lévő Mátravidéki Hőerőmű hegesz-tési varratainak vizsgálatát is. Ennek jellemzésére fel kell idéznem azt a mun-karendet, amit ott kialakítottunk. Gillemot Lászlóval minden reggel már 7 óra-kor az üzemben voltunk és este 6 óráig röntgeneztünk, majd szállásunk für-dőszobájában előhívtuk a felvételeket. Még aznap este kiértékeltük azokat azért, hogy másnap az észlelt hibákat kijelölhessük és kijavíttathassuk. Ez a munka megszakításokkal több hónapig tartott.

Gillemot László elindította és irányította az Alumíniumipari – későbbi nevén Fémipari – Kutató Intézet megszervezését. Ehhez és a két évvel később lét-rehozott Vasipari Kutató Intézethez a szakma legkiválóbb szakembereit kérte fel az egyes osztályok vezetésére. Az Alumíniumipari Kutató Intézet esetében az osztályok a következők voltak: vegyészeti osztály (analitika és timföldgyár-tás), kohászati osztály (alumínium- és színesfémkohászat), technológiai osz-tály (öntöde, félgyártmánylabor, hegesztési és készgyártmány labor, felület-kezelési és korróziós labor, konstrukciós részleg és forgácsoló műhely).

A háború alatt nem jutottak el hozzánk a nyugati szakfolyóiratok. Amint végre megérkeztek, Gillemot László azt kérte, hogy állítsam össze és értékel-jem az alumínium hegesztésével kapcsolatos irodalmat. Így ismerkedtünk meg az argon védőgázos wolframelektródás ívhegesztéssel. Az eljárás hazai bevezetését és elterjesztését – Gillemot vezetésével – mi indítottuk el, és tanműhelyünkben ezt a technológiát számos tanfolyamon tanítottuk.

Mindez hazánkban megteremtette annak a lehetőségét, hogy az alumíni-umötvözeteket teherviselő szerkezetek anyagaiként lehessen használni. Ezek között meg kell említeni a kontinens első alumíniumhídját Szabadszálláson, továbbá az alumínium villamos motorkocsik és vasúti személykocsik vasúti


6.

prototípusait. Lelkes támogatója volt az alumínium közúti- és vízijármű-építésnek is. A legmodernebb technológiák terén is maradandót alkotott: a nagysebességű alakítás hazai kidolgozása az ő nevéhez fűződik.

Az alumíniummal való kapcsolata akkor sem szűnt meg, amikor már a Fémipari Kutató Intézet igazgatói feladatkörétől megvált. Az Országos Mű-szaki Fejlesztési Bizottság és a Műszaki Kutatásokat Koordináló Tanács tag-jaként állandóan figyelemmel kísérte és segítette az Alumínium Központi Cél-program tervezését és megvalósítását.

Kétséget kizáróan megállapítható, hogy a 20 év alatt, amíg Gillemot az in-tézet igazgatója volt, ez a fénykorát élte. Mint a magyar műszaki tudomány nemzetközileg is elismert kiemelkedő egyénisége, sokoldalúsága, páratlan akaratereje, munkaszeretete mindnyájunk számára példa marad.

E megemlékezés arról a Gillemot Lászlóról szól, aki valamilyen minőség-ben szinte mindnyájunk főnöke, sokunknak közvetlen munkatársa és közü-lünk többeknek személyes barátja is volt. A magam részéről hálát adok a sorsnak, hogy ezt megadta nekem.

C z o b o l y E r n ő : A P r o f e s s z o r ú r t e k i n t é l y e é s h u m o r a Gillemot professzor nagy tekintélynek örvendett, nemcsak a hallgatóság

körében, de az asszisztenseinél is. Ezt a nagy tekintélyt széleskörű, műszaki tudásával és sokrétű munkájával, fontos beosztásaival, feladataival érdemelte ki. De a tekintélyt ő maga is megkívánta; e tekintettben régimódi professzor-nak számított. Mi, zöldfülű tanársegédek sem mehettünk be hozzá csak úgy az 50-es években, csak ha a mindenható titkárnő – Szeless Ágnes – be nem jelentett előbb. Nem szerette azt sem, ha a beosztottjai nyakkendő nélkül jár-tak be és mutatkoztak a hallgatók előtt. Ezért mindenki nyakkendővel jött, ha találkozása volt a Proffal. De előfordulhatott egyszer-egyszer egy váratlan ta-lálkozás is, ha Gillemot professzor úr hívott be valamelyikünket. Az asszisz-tencia erre is felkészült és készenlétben tartott egy „ügyeletes nyakkendőt”, amit az érdekelt delikvens gyorsan magára öltött.

A tekintélyt és a formaságokat megkövetelő professzornak azonban jó hu-mora is volt. Ezért szeme sem rebbent, amikor egy napon szobájából kilépve az irodában találkozott ifjú és bohó, alig 18 éves unokahúgommal, aki akkor jött látogatóba az USA-ból Magyarországra; még elég jól beszélt magyarul, de persze csak az otthoni konyhanyelvet és formulákat ismerte. Ezért neki fel sem tűnt, sőt nagyon is büszke volt, hogy magyarul szólal meg, mikor teljes üde szőkeségével a jelenlévők teljes megdöbbenésére, minden további nélkül köszöntötte a kilépő professzort: Szervusz, hogy vagy?


7.

G i n s z t l e r J á n o s Ifjú tanársegédként, egy gépészkari másodéves csoport osztályfőnökeként

– annak idején még létezett ez a feladatkör – elhatároztuk a hallgatókkal, hogy meghívjuk Gillemot professzor urat a Mátyás Pincébe egy kis kötetlen beszélgetésre a szakmáról, az életről és egyéb társasági témákról.

Professzor úr a meghívásunkat elfogadta. A várható és előre kikalkulált összeget – a vacsora árát, huszonketten voltunk – előzetesen összedobtuk és a jól sikerült együttlétet követően jeleztük a pincérnek, hogy fizetünk. A pincér értetlenül nézett ránk és közölte, hogy a számlát már rendezték. Professzor úr felé fordultunk, aki elmosolyodott, széttárta a karjait és megkérdezett minket:

– Van valami probléma?

H a v a s I s t v á n : E m l é k e k a z A l p h a - l a b o r b ó l 1963. augusztus 6-án öten védtük a diplomatervünket a Gillemot Tanszé-

ken, a „Mechtechben”. Az Állami Vizsgáztató Bizottság egy hosszú asztal mellett foglalt helyet a Tanszék akkori „repi” helyiségében, az Alpha-teremben, ami a közepén álló, már akkor is muzeális szakítógépről kapta a nevét. Az ÁVB elnöke Gillemot László volt. Az eredményhirdetés után a Prof megkérdezett, hogy lennék-e a munkatársa. A megtiszteltetéstől, az első pil-lanatban – ahogy mondani szokták – se nyelni, se köpni nem tudtam. Beinvi-tált a szobájába és elbeszélgettünk. Arra a kérdésére, hogy oktatói vagy kuta-tói állást szeretnék-e, azt rebegtem: ahogy a Professzor Úr jónak látja. Ezzel azután, négy évtizedre sok minden eldőlt…

Teltek az évek, s bár kaptunk új és korszerűbb berendezéseket, az Alpha továbbra is minden munkánkban lényeges szerepet kapott, Gillemot ragasz-kodott is hozzá. 1977. augusztus 19-e szombati nap volt. Akkoriban szomba-ton is dolgoztunk. Az Alphán a Prof aktuálisan kedvenc témájához, a Vastag-lemez-programhoz végeztem kísérletet. Dél körül kiballagott a szobájából a Prof, kezében egy cekker (egy hálós szatyor), benne a hétvégi hideg élelem és egy üveg Kőbányai Világos. Indult Gödre, a nyaralójába, de előbb megnéz-te, hogy mit csinálok, és beszélgettünk néhány percet. Azzal búcsúzott, hogy majd hétfőn találkozunk. Hétfőn reggel az emeleten voltunk néhányan, amikor sírva rohant fel Nagyné Ági a hírrel, hogy vasárnap a Profot a Duna mellett holtan találták.

Évekkel ezelőtt a TV filmet forgatott a Tanszéken Gillemot László életéről és munkásságáról. Engem arra kért a rendező, hogy beszéljek az iskolate-remtő tevékenységéről. Helyszínül az Alpha-labort, háttérként Gillemot egyik kedvenc eszközét az Alpha-szakítógépet választották.


8.

K a r s a i I s t v á n : M a c s k a v a d á s z a t a t a n s z é k e n Gillemot professzor igazi úriember volt; szigorú, de igazságos – sokat

követelt a tanszékiektől, de segítette is a fiatal oktatókat. Mint mindenkinek, neki is volt „gyenge” pontja… Egyszer egy kölyök macska keveredett valahogyan a tanszékre. Szénfeke-

te volt, rögtön el is neveztük Belfegornak. Dugdostuk, titokban vettünk neki ennivalót, finom tejecskét… Hiába volt az óvatosság, egyszer mégis meglátta a kis szőrgombolyagot. Izgatottan és szorongva vártuk a döntését. Mikor ki-mondta, hogy a macska maradhat, de a laboratóriumokba ne mehet be, nagy kő esett le a szívünkről.

A macska hivatalos státuszt kapott, a „tanszék macskája” lett, egyúttal új nevet is adott neki: „CIC” lett az új név. Feladatot is kapott, egerésznie kellett volna, de soha nem fogott egeret. A kis macska szépen gyarapodott, hamar bejárta a „birodalmát”. Túlságosan senkivel sem barátkozott, de törzshelyé-nek a prof. szobájában lévő kanapét választotta, a prof. beleegyezésével.

A hétköznapok jól teltek, de a hétvégék problémát jelentettek. Mi legyen a CIC-cel? A tanszéken nem kószálhat szabadon! Több ötlet felmerült: adjunk altatót neki, zárjuk ketrecbe, tegyük ki az udvarra; egyik sem volt jó, végül megszületett a döntés. A fiatal tanársegédek felváltva minden hét végén vi-gyék haza. Készítettünk neki egy nagy dobozt, kibéleltük, finom kaját tettünk bele, de semmi nem csábította, nem akart bemenni a dobozba. Nagy nehe-zen betuszkoltuk, de sejtettük, hogy lesz még gondunk a szállítással.

A legközelebbi alkalommal, mikor meglátta a dobozt, kígyó ügyességével kiszabadította magát a kezeink közül és egy pillanat alatt bevette magát az egyik technikus kolléga asztala alá. Piszkáltuk, partvissal ösztökéltük, de se-hogyan sem bírtuk kiűzni a védelmet adó asztal alól. Aztán egy óvatlan pilla-natban, mint a villám kiugrott onnan és – ilyen mutatványt még egyikünk sem látott – felugrott az egyik függönyre és felszaladt a tetejéig. Onnan fújt ránk, hiába hívtuk, CIC nem akart lejönni. Aztán keservesen elkezdett „sírni” – csapdába került, a körme valahogyan beleakadt a függönybe és nem tudott kiszabadulni. Magasan volt, nem tudtunk hozzáférni.

Végül a műhelyből sikerült szerezni egy 4 m-es létrát, aminek a segítségé-vel le tudtuk szedni. Egész idő alatt kétségbeesetten nyávogott, amikor meg-mentője elengedte, pánikszerűen elmenekült. Ez volt az első macskavadá-szat, ami ezután a hétvégeken rutinszerűen megismétlődött.

Egyszercsak CIC eltűnt – hiába vártuk, csalogattuk, nem került elő – elkó-borolt? Ellopták? Elgázolta valami? Soha nem tudtuk meg – de hiányérzetet hagyott maga után – bármennyire tiltakoztunk ellene. Reméltük, hogy előkerül – hiába.


9.

K ö v e s G á b o r Életemet két ember irányította. Az első édesapám volt, aki példájával

megmutatta az élet sokrétűségének szépségeit. A második Gillemot profesz-szor, aki először is befogadott a tanszékre rossz – kapitalista – származásom ellenére miután pompás előadásaival megszerettette velem az anyagtudo-mányt és kitűnőt adott második szigorlatomra. Hét éves tanszéki életem során megtanultam tőle, hogy minden vonalon – oktatás, kutatás, konzultálás – csak a legmagasabb szintű teljesítmény fogadható el tanszékünkön. Ez a hét év, melyet ma is korom legszebb részének tartok, oly szellemi fegyverzetet adott, mely amerikai pályafutásom sikereit könnyűvé tette. Utolsó emlékem Róla 1978, amikor meghívtak halálának első évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülésén előadást tartani.

K r i s t y á k n é M a r ó t i G i z e l l a 13 évig voltam Dr. Gillemot László professzor úr akadémiai kutatócsoport-

jában munkatárs, és bár én a 13-as számra gyanakvással gondolok, ez a 13 év szerencsét hozott számomra; tudást és gyakorlatot szerezhettem szakmai életemben. Professzor Úr döntése a metallográfiai vizsgálatok „göröngyös", de izgalmas útjára terelt, ahol nap mint nap találkozhattam a fémes anyagok csodálatos mikrovilágával.

Mivel Ő nyitott, érdeklődő és segítőkész volt az ipar területén felvetődő problémák iránt, számosan keresték fel véleményét kérve, ami fontos volt számukra. Ilyen volt, pl. a δ-ferrit tartalmú, 12% Cr ötvözetű, melegszilárd acélöntvények fejlesztése, amely téma a Bánhidai Erőmű 600 °C frissgőz -hőmérsékletű blokkjához tartozó, első magyar tervezésű és gyártású, 100 MW-os gőzturbina "fúvózsákjai" anyagával függött össze.

Az 1970-es évek elején Professzor Úr szükségesnek látta, hogy a fémes anyagok – egyébként a Tanszéken folyó – törésvizsgálatai elektronmikrosz-kópos vizsgálatokkal bővüljenek ki. Ekkor még nem volt a Tanszéknek ilyen berendezése, így más laborban kezdtem a tanulást transzmissziós mikrosz-kópon. Majd később, a pásztázó elektronmikroszkóppal új világ tárult fel szá-munkra, mely biztosabbá, pontosabbá tette vizsgálati eredményeinket. (Azóta is számomra az őszi kékségben méltósággal úszó hullámos felhőcsíkoktól egy nagy fáradásos töretfelület az ég.)

De visszanézve az időbe, az egyetemen, konferenciákon elhangzó előadá-sait hallgatósága lelkesen figyelte, amint bal keze négy ujját zsebében tartva jobbjával írt és rajzolt a táblára adott esetben közölve: „kérem, ez első közeIítésben egy kör!" Ha levesszük otthon a könyvespolcról a porosodó Vici-nális Dugóhúzó néhány példányát, beleolvasva is megérezhető a hallgatók általi kedveltsége és nagyrabecsültsége.


10.

R e é A n d r á s A nagysebességű ütőművek (szokásos szóhasználattal Dyna) tervezése,

gyártása és az alapvető kísérletek idején – a hatvanas években – Gillemot professzor elméleti modelleket állított fel a gépek működésének leírására, és ezek alapján részletes levezetéseket készített. Az ilyen alkotó munka helye a Gellért söröző volt, ahová tollal és egy adag kockás papírral vonult el ebédel-ni. Délután számos alkalommal megszólalt a telefon: „Öregfiú, le tudnál jönni hozzám egy pár percre?” A titkárnője – Ági pajtás – bejelentése után mindig azonnal fogadott. A lefelé görbülő egyenletekkel teleírt papírok közül felnézve rögtön rátért az aktuális levezetésre: „Öregfiú, ha volna rá időd, átnézhetnéd és megkereshetnéd a hibát, mert nem az jött ki, amit vártam.” Általában sike-rült megtalálni a többnyire elemi hibát, a nehezebb műveleteket – mint a deri-válás, integrálás – nem szokta elrontani.

Az „Öregfiú” megszólításnak egyszerű oka volt. Azokban az években sok fiatal oktató és kutató került a tanszékre, így eltelt egy idő, mire biztonsággal tudta a nevünket. Addig is jól bevált ez a megszólítás, amit jó hangulatban az idősebbeknél is használt. Ha valakit a teljes nevén szólított, az baljós előjel volt.

P a l á s t h y G é z á n é , S z e l e s s Á g n e s Megilletődve, igen szerény „poggyásszal” érkeztem 18 évesen Gillemot

professzor tanszékére, de mellette föl lehetett nőnöm, önállóvá váltam. Nem-csak a tanszéki, de a társadalmi élet útvesztőiben is készséggel és szeretettel segített eligazodnom. Kedves, családias légkör fogadott, rendkívül udvarias professzorral, segítőkész kollégákkal.

A hivatali munkában a Főnök kérlelhetetlenül szigorú volt: a kiadott felada-tokat határidőre megkövetelte, a pontos, szép munkát elismeréssel honorálta. Megtanított arra, hogy a feladatokért lelkesedni is lehet, így könnyebb a meg-oldás.

Véleménye megingathatatlan volt, mások cserélhették meggyőződésüket, ő elveit nem adta fel. (Képes volt félnapi napidíjat visszafizetni egyik külföldi útja után, mert nem károsítjuk meg az Akadémiát.)

Színesítették a napi munkát a postázás közbeni kávézások, ilyenkor meg-ismerhettem, hogy főnököm szakmáján kívül mennyire jártas az irodalom, ze-ne, történelem területén is. Ez irányú gondolatait szívesen osztotta meg mun-katársaival egy-egy „munkaebéd” vagy pohár bor mellett, pl. a „Gellért-kocsmában”, véleményét szellemes fejtegetésekkel, anekdotákkal színezve.

Szeretettel idézem vissza a Tanszéken együtt töltött 28 évet. Hálás va-gyok, hogy munkatársa lehettem!


11.

Szöveghű idézetek a korabeli Vicinális Dugóhúzókból Diplomavédésen

GILLEMOT: (A teljesen teleírt táblánál vitatkozik a jelölttel a korrelációról, majd elkezdi törölni a táblát).

A JELÖLT: Tessék hagyni, professzor úr, én firkáltam tele. GILLEMOT: Hagyja csak, én itthon vagyok.

Diplomavédésen

A JELÖLT: (Nagyon bátortalan és zavart.) GILLEMOT: Kedves kolléga, ne legyen úgy meghatódva, mintha apácává akarnánk szentelni.

Mi csak gépészmérnökké akarjuk avatni. Nyugodtan közölheti tehát, amit tud.

GILLEMOT nemcsak tanít, hanem NEVEL IS – A kifáradásra igénybevett alkatrészt tisztességesen meg kell munkálni), nem pedig

„tényezőt alkalmazni" a számításában.

– 5-8 mérési értékből határozni meg egy Wöhler-görbét kifejezetten pofátlanság!

– Az erősítőt (a villamos erőmérésről van szó) nem ismertetem, mert azt a tisztességes gépészmérnök úgy is készen veszi. Ha rossz, azonnal hív szakembert.

– Az eljárás lényege tehát az, ha már kiszedni nem tudjuk a szennyezőket, akkor igyek-szünk eggyenletesen eloszlatni. Hogy minden vevő azonos joggal reklamálhasson.

Gillemot professzort meghívja valaki a kandidátusi védésére. Gillemot: – Öregem, a legtöbb, amit tehetek érted az, hogy nem megyek el…

Bíztatás?

– Az anyagszerkezettel kapcsolatban felmerült nevek tulajdonosai Nobel-díjat kaptak. Ebből Önök eggyelőre azt a következtetést fogják levonni, hogy könnyű Nobel-díjat kapni... Ké-rem, a rácsparaméter meghatározásáért Bragg kapott Nobel-díjat, de jellemző az érde-mek relatív voltára, hogy mi ezért a vizsgán csak elégségest tudunk adni.

Gillemot rajzol

– Ez egy mikroszkóp kör alakú látómezeje. (élénk derültség a felrajzolt krumpli miatt.) Hm. Hát igen: ez egy kissé használt mikroszkóp.

– Mivel szeretném, ha halálom után kellemesen emlékeznének rám, én csak az anyagvizs-

gálatokhoz elengedhetetlenül szükséges differenciáleggyenleteket ismertetem.

– Tessék nyugodtan kérdezni! A legrosszabb esetben én sem tudom, akkor viszont kvittek vagyunk.

– Magyarországon két helyen található vasérc: Rudabányán és Szarvaskőn. Ez utóbbi

egyben a vas minőségét is jelzi.

– A praxis azon hibák összessége, amelyeket az ember élete során elkövetett.

GILLEMOT professzor egyik tanársegédje trónol a tanszéki WC-n és megismerve a professzor közeledő lépéseit, kiszól: – Tanársegéd: Tiszteletem professzor úr.

– Gillemot: Szervusz fiam. Maradj csak ülve …


12.

Levélváltás a 60. születésnap alkalmából


13.

Képek G i l l emot p ro f e s szo r ró l

A tanszéken (1972.)

A FÉMKUT ünnepségén (1973.)

A Szovjetunióban (1963.)


14.

Londonban (1964.)

Londonban (1967.)

Párizsban (1971.)


15.

Utolsó fényképei 1977-ből


16.

Szentgyörgyi Kornél festménye (1976.)

gillemot professzor szobrának avatásafemtech/letoltes/gillemot-szobor/...emlékfüzet gillemot...

Documents