gki zrt., gki.hu

GKI Zrt., www.gki.hu

XXVIII. Vezérigazgatói TalálkozóSzidónia Kastélyszálló, 2014. szeptember 11.

Vértes Andráselnök

GKI Gazdaságkutató Zrt.

„…na és most hogyan tovább?!”


A közép-kelet-európai országok helyezésének alakulása, 2007-2014

Forrás WEF, Portfolio


Versenyképességi tükör• Objektív elemek, szubjektív (felmérési) elemek, súlyozás• Versenyképességi rangsor:

- IMD mínusz 30 hely- WEF CZ, PL 30-40. helyen HU, RO, SK, SL, HR 60-80. hely

az EU28-on belül a 24. helyen vagyunk • Magyar előnyök

- árupiacok, munkaerőpiacok hatékonysága- fizikai infrastruktúra

• Magyar hátrányok- szélessávú mobilkommunikáció elterjedtsége- üzleti környezet- intézményi háttér

óriási lemaradás!


Magyar felzárkózás: elvesztegetett évtized

• Sajnos szinte minden tekintetben lemaradtunk a régióhoz képest, nem zárkóztunk fel az EU-átlaghoz a csatlakozás óta (GDP, beruházás, fogyasztás, 7 CEE ország közelít az EU-átlaghoz)

• A régió három legfejlettebb országából (SI, CZ, HU) a három legkevésbé fejlettbe kerültünk (HU, RO, BG + HR most)


GDP (PPS) per capita (as per cent of EU average)

Source: Eurostat


Néhány közép-európai EU-tagállam növekedése, 2000-2014 (1999=100)

Forrás: Európai Bizottság, GKI


Lezárkózók

• Okok többé-kevésbé beazonosíthatók SL – állami bank, állami vállalat CZ – euro elutasítása HU – a túlzott politikai harc a gazdaságot is konccá

tette – jogbiztonság hiánya – gazdasági kiszámíthatatlanság – Magyarország és az EU kettéválasztása


Következtetések

• Igaz, hogy a gazdasági növekedés európai centruma Közép-Kelet-Európában volt, de nem mi voltunk azok

• A szlovénok és a csehek mindig is előttünk voltak, nem közelítettünk hozzájuk.

• A baltiak, a szlovákok és a lengyelek messze mögöttünk voltak, megelőztek minket és gyorsan zárkóznak fel.

• Románia és Bulgária olyan tempóban zárkózik fel, hogy ha mi nem indulunk be, 10 év múlva messze előttünk lesznek.

• Veszély: visegrádi éllovasból balkáni leszakadóvá válunk


Nyugisabb világ jön… vagy mégse?

• Hat sérülékeny ország: Argentína, Venezuela, Thaiföld, Ukrajna, Oroszország, Magyarország (Roubini) ebből 1 pénzügyi csődben, 1 polgárháborúban,

2 egymással háborúban(!!)• EU-tűzoltáson túl vagyunk, de még van mit eltakarítani (görög adósság), de

főleg építeni• Sok múlik azon, hogy Fr. és Olaszo. etatista vagy piacpárti lesz• M. Draghi és az ECB a sztár, a gazdasági kormányzás fő ereje (egyelőre)• Kellenek a Bizottság segítségével kínálati oldali strukturális reformok• A Tanácsnak fel kell építenie a hiányzó részeket: betétbiztosítás, euro-kötvény,

kisegítési mechanizmusok („whatever it takes”)Fiskális és Politikai Unió, EU-adó, széthúzó trendek megfékezése

• Az igazi döntések Merkel, Karlsruhe és az SDP kezében vannak.


Valódi eredmények

• A költségvetési hiány – gyakori korrekciókkal – mindvégig 3% alatt maradt

• A beruházási rátánk 18-19%, elérte a régió alját.

• A kamatok jelentősen csökkentek.

• A külső nettó adósság és a rövidlejáratú adósság a GDP-hez mérten jelentősen mérséklődött.

Adósság 2008 2013

külső nettó 61% 36%

rövidlejáratú 40% 28,5%


Fő makro gondok

• Hosszú távú és potenciális növekedés

• Lényegesen jobb üzleti klíma megteremtése

• Valódi teljesítmény-többletet hozó foglalkoztatás

• Az államadósság folyamatos csökkentése

• Külföldi kitettség mérséklése (az államadósság 60%-a külföldi kezekben van)

• Összességében: mitől lesz felzárkózás?


GKI-Erste konjunktúra index, 2008-2014

Forrás: GKI


A GDP növekedése negyedévenként, 2006-2014 (előző év azonos időszaka = 100)

Forrás: KSH, GKI


A válság hatása a magyar iparágakra, 2008-2014 (2007. december = 100)

Forrás: KSH


Az alkalmazásban állók létszámának változása az előző év azonos időszakához képest, 2010-2014

(ezer fő)

Forrás: KSH


Új költségvetési terhek keletkeznek

• A közszolgáltatások nonprofittá és nemzetivé tétele maga a vásárlás: a GDP 0,5-1%-a a vállalkozási szektor részére történő rezsicsökkentés

esetén az ágazat folyamatos dotációja évente minimum a GDP 1%-a • A stadionok befejezése és működtetése, Paks2

beruházásának megkezdése szintén kb. a GDP 1%-a évente

• Az új EDP szabály miatt szintén a GDP 1%-ával kell csökkenteni az államadósságot, így a költségvetési hiányt

• Mindez együtt évente a GDP 3%-ára rugó új terhet jelent• Az államosítás sokba kerül!


Az államadósság nincs csökkenő pályán

• Az N-nel kezdődő hivatalok száma tart a végtelenhez • Továbbra is mi finanszírozzuk a legdrágábban az adósságot 10 éves kötvény HU RO PL BG CZ

4,8% 4,5% 3,8% 3,2% 3,2%

• Forint árfolyama gyengül negatív hatása nagyobb, mint a rezsicsökkentés pozitívuma

• Az új EDP szabályok (MTO) megsértése miatt visszakerülhetünk a túlzott deficit eljárásba


EU-tagországok államadóssága a GDP százalékában, 2008-2014

Forrás: Európai Bizottság, GKI


Régióbeli kamatfelárak az eurókamatok felett, 2010-2014 (bázispont)

Forrás: Eurostat


Folyamatos romlás a bankszektorban

• A bankrendszer fele már magyar, de…

• NPL arány nem mérséklődik

• Hitelleépítés még mindig tart háztartások cégek (az NHP nem változtatta meg a tendenciát)

• Az ágazat rendkívüli túladóztatása folytatódik az állami pluszterhek idáig 1200 milliárd Ft-ra rúgnak,

most jön még vagy 900 mrd…• Működő bankrendszer nélkül sehol nem volt és nincs

gazdasági fejlődés


Percentage of the banking system that is foreign owned, CEE10 and EAP6

Note: This percentage is calculated as the total assets of foreign owned subsidiaries/branches as % of total banking system assets Source: André Sapir, Guntram B. Wolff (Bruegel) 2013.

SI HU LV PL BG LT RO CZ SK EE ES IT PT EL CY IE0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

2008 2012


Banki hitelek minősége negyedévenként, 2010-2014

Forrás: MNB


A lakossági hitelek nettó negyedéves változása, 2008-2014 (milliárd forint, árfolyamhatás nélkül)

Forrás: MNB


A magyar bankszektorra kivetett különadók, 2008-2013 (milliárd forint)

Forrás: OTP


„Tisztesség” – magyar módra(Egy példa: lakossági eladósodás kezelése)

• Eredetileg szakmai egyetértés volt: állam, bankrendszer, hitelfelvevők közös hibája

• Most elv: minden terhet a bankrendszerre! - a Kúria kinyitott egy kiskaput, a kormány ebből autópályát csinált!

• Mi lenne tisztességes? Az állam is vigye el a balhé ráeső részét! 3 példa: - a kamatemelésekből le kell vonni az országkockázat növekedését (legalább 100bp), ez az állam terhe- minden ÁSZF és blanketta-szerződés rendelkezett PSZÁF engedéllyel, ha ez akkor tisztességes volt, akkor most is az, vagy

ha nem, akkor osztódik a felelősség- az MNB vagy az állam még 2010 nyarán is lefedezhette volna a CHF kinnlevőséget a devizatartalékból vagy az IMF hitelből (azóta

a Ft 15%-ot gyengült), ez mérsékelhette volna a terheket

• +1: az erőltetett kamatcsökkentés lényegesen gyengítette a forintot


A forint alapkamata, árfolyama és állampapír-hozama, 2011-2014


Közép-európai devizák euró-árfolyama, 2010-2014 (2010. január = 100)

Forrás EKB


Összefoglalás 1.

Az eddigi gazdaságpolitika folytatásával csak az eddiginél rosszabb eredményeket lehet elérni!

• Fő kérdés: mitől lesz tartós növekedés eddigi motorok kifulladóban

EU-fejlesztési források 20%-kal csökkennek 2014-2020 között

a belföldi megtakarítás, felhalmozás szerény marad járműgyártás, építőipar növekedése lelassul „újraiparosítás” mint fejlesztési cél „csacsiság” az állami szolgáltatások modernizálása lenne indokolt

(főleg közoktatás, felsőoktatás, egészségügy, MÁV)


Összefoglalás 2.

Nincs más: új hazai vagy külföldi tőke kell az üzleti szektorba! jogi környezet és üzleti klíma javítása (euró bevezetés!?) a hitelezés beindulásához a bankrendszer kiszabadítása konvergencia program GDP-terve a kilábaláshoz nem elég…

2014 2015 2016 2017 2,3 2,5 2,1 3,1

… és az államadósság csökkentéséhez sem! 79,1 78,9 77,5 74,7

Ft gyengítése nem segít• Vissza Európához párbeszéd itthon is az EU modernizálásában a hosszú távú magyar érdekek

érvényesítése


Köszönöm a figyelmet!


Reálkereset és nyugdíj, 2000-2014 (1999 = 100)

Forrás: KSH, GKI


A háztartási hitelállományok alakulása nemzetközi összehasonlításban, 2008-2013

(2008. október =100, árfolyamszűrt)

Forrás: EKB, nemzeti jegybankok, MNB


Államháztartási hiány és államadósság a GDP százalékában az EU-ban, 2014

Forrás: Európai Bizottság, 2014.

gki zrt., gki.hu

Documents