GLOBALIZÁCIÓ

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA

Azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége,

amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és a kultúra

területén az egész Földre kiterjedő új rendszereket hoznak létre.

A modern értelemben a globalizáció először a hatvanas-hetvenes évek fordulóján jelent meg.

Római Klub (1968) jelentése következtében egyre több, a Földünk sorsáért aggódó tudós, környezetvédő aktivista kezdett el foglalkozni a globális környezetvédelmi problémákkal.

A Római Klub egy nem hivatalos szervezet. 100 tagja van kb. 40 országból (a Nyugat, a Kelet, valamint a

harmadik világ országait is beleértve) A tudományt, az oktatást, az üzleti életet, valamint kormányokat

és nemzetközi szervezeteket képviseli Célja, hogy elősegítse az általa „világproblematikának" nevezett

világméretű problémák megértését a döntéshozók és a közvélemény körében.

Tanulmányok elkészítésére ad megbízásokat, találkozókat szervez, tanácskozásokat tart, és tagjai személyes kezdeményezései révén nem hivatalos tevékenységet folytat.

Globalizáció kialakulása

A ~ eredeti jelentése rámutat arra, hogy a környezetszennyezés nem egyszerűen helyi, hanem határokon túlnyúló probléma lett.

Az emberi tevékenységeknek az egész bolygóra kiterjedő hatása van.(savas eső, ózonlyuk, éghajlatváltozás stb.)

A Klub mottója:

"Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!"

A földi ökoszisztéma teherbíró képessége azonban véges, nem viseli el a végtelen növekedést.(növekvő környezeti terhelés, szennyezés)

A világméretű gazdaság egyre gyorsuló fejlődésének az előnyös hatásai mellett káros globális problémák is felmerülnek pl.:

globális felmelegedés az üvegházhatás fokozódása miatt, ózonlyuk savas esők a tengerek szennyezése a levegőszennyezés az erdők pusztulása,

a természeti erőforrások kimerülése urbanizációs válság

A 80-as 90-es évekre a globalizáció tartalmát alapvetően a politikai-gazdasági csoportok tevékenysége határozta meg.

20. sz-ig független, földrajzilag körülhatárolható , lokális rendszerek éltek egymástól elszigetelten vagy egymásra kölcsönösen hatva, de identitásukat, mindvégig megőrizve.

A tömegkommunikációnak is köszönhetően a globalizációnak már egy új jelentése terjedt el, amelyben az internet fejlődésén, a kommunikáción, a kereskedelem, a pénzpiacok, a nemzetek feletti vállalatok egész bolygóra való kiterjedésén van a hangsúly.

A gazdasági globalizáció

A politikai és kulturális kölcsönhatások is létrehoztak olyan értékeket, eszméket, szokásokat és intézményeket melyek általánossá váltak és megkönnyítették a lokális rendszerek, csoportok érintkezését.

A nemzetállamok voltak, a „kötőelemek” kitalálói, felhasználói és elterjesztői

A politikai, gazdasági stb. szálak bonyolultan összefonódnak következményeik az egész világot érintik

A pénzügyi tevékenységek, a nemzetközi kereskedelem, nemzetek feletti globális szinten működnek.

Ennek következményeként hatásuk globális(pl. pénzügyi – kereskedelmi válságok).

A gazdasági globalizáció főbb jellemzői: Összekapcsoltság gazdasági, kulturális homogenizáció fogyasztói társadalom létrejötte a gazdasági polarizáció, a jövedelmi különbségek

növekedése a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja túlnépesedés erősödése új népbetegségek környezeti, szociális problémák erősödése városi népesség növekedése az információs és kommunikációs technológiák

fejlődése, gyorsulása

Napjainkbanrövidülés-gyorsulás

A globalizáció a nemzetállami határok "elmosódását" jelenti az élet szinte minden területén.

A közlekedés fejlődésével és a számítástechnikai forradalommal a korábban áthidalhatatlannak tűnő távolságok minimálisra rövidültek.

A repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk.

A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével alig egy-két másodpercet vesznek igénybe, a híradástechnika az információk rendkívül gyors áramlását teszi lehetővé.

A globalizáció nem csak nemzetköziesedést jelent, hanem egyben a világ egységessé válását is.

transznacionális, multinacionális vállalatok, amelyek ugyanazokat a termékeket állítják elő és értékesítik a Föld szinte minden országában. (McDonald’s, Auchan, Snickers)

a globalizáció egyik látványos jele, hogy a világ minden nagyvárosában egyforma szupermarketekben kaphatóak egyforma áruk

A globalizáció következtében egymástól igen távol élő emberek, közösségek is kapcsolatba kerülnek egymással, új közösségi terek létrejötte.(internet chat, fórumok stb.)

Növekszik a kölcsönös függőség (gazdasági, pénzügyi, nyersanyag…)

A híradástechnika (műholdak) fejlődése, az Internet olyan kulturális mintákat, fogyasztói szokásokat, életstílust közvetít (elsősorban a fejlett országokét), amelyek hatására a nemzetek polgárai egyre inkább világpolgárokká válnak.

Globalizáció sokarcúsága György Lajos (ökofilozófus) ~ lényege a

világgyarmatosítás

Mihály Péter (közgaszdász) a ~ egyre gyorsabban terjedő gazdasági, életmódbeli és világnézeti felfogás

Gyulai Iván (ökológus) ~ lényegét a fogyasztói társadalom kultúrájának erőszakos elterjesztésében látja

Világmodellek 70-es évekre érzékelhetővé vált hogy az

összegyűlt problémák gazdasági és társadalmi összefüggései vitathatatlanok

Fontos hogy az emberiség tanuljon és cselekedjen különben konfliktusok sorozata várható

A globális összefüggések, hatások, jó közelítéssel történő gyors vizsgálatára a modellezés nyújt lehetőséget.

A vizsgálatra különböző modellek születtek, amelyeket két alapvető csoportba sorolhatunk:

1. Verbális (logikai összefüggéseken alapul)2. Számítógépes modell

Verbális – számítógépes modellek Gondolkodási modell Az információk gazdag együttesével rendelkeznek

olyan megfoghatatlan dolgokról, mint a motivációk és az értékek

Könnyen – gyorsan és olcsón működtethetőek Számítógépes modell Szigorúak, pontosak, ellentmondásmentesek Bárki számára érthető és hozzáférhető A paraméterek gyorsan változtathatóak és egyből

kipróbálhatóak

"Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!"

(Római Klub)