Gombák

Biológia-ökológia alapok

A gombákról általában

• Testfelépítés – Klorofill nélküli, típusos sejtmaggal rendelkező, szerves

anyagokkal táplálkozó (heterotróf), telepes szervezetek.

– A gombafajok száma a világon kb.100.000.

– Általában egyszerű, teleptestű, szövetalakulást nem

mutató élőlények

– Egysejtűek vagy többsejtűek

– Testszerveződésük nagyon változatos:

1. plazmódium – soksejtmagvú plazma

2. sarjadzó (vagy élesztőtípus) – laza sejtláncok, a sejtekben

gyakran sok sejtmag van (= polienergidás sejt).

3. Soksejtűek csúcsnövekedéssel létrejött fonalai

a hifák – összességük a micélium

– A gombák tulajdonképpeni teste a tenyésztest –

talajban, fában, korhadékokban rejtve

– Felszínen csak a nagyon változatos alakú

szaporítóhifák jönnek (termőtest) – itt a

gombafonalak végei spóratermő szervekké

alakulnak, ez összetapadva a hymenium

– Lehetnek egylakiak és kétlakiak, van, hogy az

ivarszervek alakilag eltérnek, van, hogy nem

– Az alacsonyabb fejlettségűek sejtfal nélküliek –

amőboid mozgással, bekebelezéssel táplálkoznak

– A fejlettebbeknek van sejtfaluk (kitin!) – táplálékukat

csak vizes oldatból tudják felvenni

– Az ősibbek víziek, nyirkos helyen élők

– Tengerekben ritkák

• Életmód

– Szaprofiton – anyagkörforgás! (+;0)

– Parazita (+;-)

– Szimbiofiton (+;+) – zuzmók

• Szaporodás

1. Vegetatív úton

2. Ivartalanul

• Bimbózással vagy sarjadzással – élesztőgombák

• Hifafeldarabolódással, telepdarabok leválásával

• Spórákkal - ez az ivartalan főszaporodásmód

3. Ivarosan – sokféle szaporodásmód

• Gametogámia – mozgó ivarsejtek egyesülése. Az alacsonyabbrendű gombákra jellemző

• Gametangiogámia – egy vagy soksejtű ivarszervek egyesülése. A magasabb szerveződésűekre jellemző

• Szomatogámia (= hifogámia) – hiányoznak a gaméták vagy az ivarszervek. Az ivaros folyamat a szomatikus sejtek egyesülése. A fejlettebb gombákra jellemző.

– A legegyszerűbb struktúrájú egysejtű gombák egész

tenyésztestje (egész sejtje) szaporítószervvé alakul

– Fejlettebbeknél: a tenyésztest és a szaporítószerv

térben és időben jól elkülönül – a tenyésztest egy

rész megmarad, más része szaporítószervvé alakul

• Rendszertani helyük

Növényi tulajdonságok

• sejtfonalas vagy telepes

felépítés

• állandó növekedés

• nincs mozgás

• spórás szaporodás

Állati tulajdonságok

• nincs színanyaguk

• heterotrófok

Egyikre sem jellemző

• az egyszeres és kétszeres info-

tartalmú sejtek szabálytalanul

váltakoznak

• sejtfaluk kitin

• lebontók

• Jelentőségük

– Mineralizáció

– Társnövények

– Kártevők, kórokozók – védekezés!

– Táplálkozás

– Biológiai védekezés

• Rendszerezésük

– A gombák rendszertani helyzete máig vitatott

– 4 nagy csoportjuk van:

1. Nyálkagombák

2. Moszatgombák

3. Tömlősgombák

4. Bazídiumos gombák

Valódi gombák

1. Nyálkagombák törzse

– Szaprofitonok – kiemelkedő szerep az elhalt szerves anyag, elsősorban az avar lebontásában

– Egyszerű felépítésű, ősi, sejtfal nélküli gombák

– Életmód:

• Endoparazita

• Szaprofita

– Rajzóspóráin két ostor, a fejlettebbeken nincs – közeli rokonság az ostoros moszatokkal

– Az állat- és növényvilág határán – fejlődés zsákutcái

– Legismertebb: káposztafélék gyökérgolyvája

– 500 faj, Mo-on több mint 100

2. Valódi gombák törzse

• Plazmódiumuk nincs

• Sejtfaluk kitinből áll

• Testüket hifák alkotják, ezek szövedéke a

micélium

• Előfordulhat ostoros alak – ostorok száma 1

vagy 2

• Szaporodásuk nagyon változatos

2/1. Moszatgombák osztálya

• Egyszerű felépítés, mindig van sejtfaluk

• Származásuk: ostoros és fonalas zöldalgákból

• Vízben, talajban, szárazföldi növényekben és növényeken, korhadékban él

• Sok köztük a kórokozó – főbb fajok:

– Halpenész: vízi szaprofita

– Szőlőperonoszpóra, dohányperonoszpóra - szárazföldi paraziták

– Fejespenész – Mucor-fajok, szaprofitok

– Indáspenész – Rhizopus nigricans, „penészes kenyér”

Peronoszpóra/Plasmopara viticola

2/2. Tömlősgombák (aszkuszos gombák)/

Ascomycetes osztálya

– Gazdagon elágazó telepek

– Soksejtűek, kitin sejtfal

– Nevük: szaporító sejtjeik a mozdulatlan tömlő-

(aszko) spórák – hifavégeken kialakuló tömlőkben

(aszkuszokban) 8 db aszkospóra – ivaros szaporodás

• 2/2a. Élesztőgombák – Fontosabb csoportok:

• Sörélesztő

• Borélesztő

• Candida (borvirág)

• 2/2b. Penészgombák

– Fontosabb csoportok:

• Kannapenész: nedves kenyéren, lekváron

• Ecsetpenész: leggyakoribb, ételen, bőrön

Szeszgyártás, gyógyszeripar

Élesztőgomba/Saccharomyces

Kannapenész

• 2/2c. Csészegombák

– Méret: néhány mm – 10-15 cm

– Fontosabb csoportok: • Szürkepenész (Botrytis cinerea), - a szőlő rothadását okozza esős

időjárás esetén, száraz melegben pedig a szőlőszemek aszúsodását

• Monilia – alma, szilva, körte, birsalma „penészvánkos”

• Számos ehető gomba is ide tartozik: ízletes kucsmagomba, piros

csészegomba

Csészegomba/Peziza

Morchella esculenta/ízletes

kucsmagomba

• 2/2d. Szarvasgombafélék – Lombhullató fákkal, főleg tölgyekkel él mikorrhiza

kapcsolatban

– Kitűnő zamatúak, kevés vizet tartalmaznak, értékes

gombák

– Mo-on: • Nyári szarvasgomba – idősebb tölgy-és bükkerdőkben a

fák gyökereivel szimbiózisban

• Téli szarvasgomba – meszes talajú lomboserdőkben

Szarvasgomba/Tuber sp

2/3. Bazídiumos gombák / Basidiomycetes

• Termőtestük nagyon változatos megjelenésű

• Szaporodásuk a fonálvégekről négyesével

lefűződő bazidiospórákkal

• Soksejtűek, legfejlettebbek

• Valamennyien szárazföldi szervezetek

• A fajok száma több mint 20 000, Mo-on kb.

2000

• 2/3a. Lemeznélküliek

– Taplógombák

– Korallgombák

– Farontó gombák

Lepketapló/Trametes versicolor Bükkfatapló/Fomes

Sárga korallgomba/Clavaria

• 2/3b. Kalapos gombák – A bazidiumok termőréteget alkotnak a kalap alján, amely lehet:

• Csöves – tinórugombák (vargányafélék)

• Lemezes – lemezesgombák

– Nagy spóratermő felület – akár több milliárd spóra is lehet

– Több mint 14 ezer faj, Mo-on 1400

Tinórufélék

Izletes vargánya/ Boletus edulis Izletes vargánya

Sátántinóru / Boletus satanas Farkastinóru/Boletus pachypus)

• Pereszkék

• Galócafélék – Gyilkos galóca (Amanita phalloides)

• Csiperkék

• Őzlábgombák

• Pókhálósgombák

• Tintagombák

• Galambgombák

• Szegfűgombák

Lemezes kalapos gombák

Galócafélék

Gyilkos galóca/Amanita phalloides

Csiperkék/Agaricus-fajok

Óriás őzlábgomba Szegfűgomba

Gyűrűs tölcsérgomba/Armillariella

mellea

Tölcsérgombák

Pöfetegek

Óriáspöfeteg/Langermannia gigantea