gépészeti intézet története -...

Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar

Gépészeti Intézet

50 éves a Gépészeti Intézet

Sopron 2009.

2

IMPRESSZUM Fıszerkesztı: Prof. Dr. Varga Mihály egyetemi tanár

Szerkesztık: Prof. Dr. Sitkei György akadémikus, professor emeritus,

ny. egyetemi tanár

Prof. Dr. Lang Miklós professor emeritus, ny. egyetemi tanár

Prof. Dr. Boronkai László professor emeritus, ny. egyetemi tanár

Dr. Horváth Mihály ny. egyetemi adjunktus

Dr. Molnár László ny. egyetemi adjunktus

Dr. Gyurácz Sándor ny. egyetemi adjunktus

Németh Gábor egyetemi adjunktus

Szabó Csilla oktatásszervezı

3

TARTALOMJEGYZÉK

1. A FAIPARI FELSİOKTATÁS TÖRTÉNETE ............................................................................ 4

2. A GÉPÉSZETI INTÉZET KIALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE................................................. 4

3. A GÉPÉSZETI INTÉZET SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA 1959-2009 KÖZÖTT....................... 12

4. A GÉPÉSZETI INTÉZET NAPJAINKBAN............................................................................... 15

4.1 JELENLEG AKTÍV OKTATÓK OKTATÁSI-KUTATÁSI ÉS PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE................ 17 4.2 A KÖZELMÚLTBAN SZERVEZETT HAZAI ÉS NEMZETKÖZI SZEMINÁRIUMOK, KONFERENCIÁK... 22 4.3 DIPLOMATERV, SZAKDOLGOZAT TÉMÁK (VÁLOGATÁS AZ INTÉZET LEGJELENTİSEBB

HALLGATÓI MUNKÁIBÓL) ........................................................................................................ 23 4.4 K+F TEVÉKENYSÉGEK AZ ELMÚLT 5 ÉVBEN (REFERENCIAMUNKÁK)....................................... 27 4.5 AZ KÖZELMÚLT SIKERES PÁLYZATAI....................................................................................... 33 4.6 A GÉPÉSZETI INTÉZET JELENLEGI NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI ÉS KUTATÁSI TÉMÁI................ 35 4.7 INTÉZET LABORATÓRIUMAI, MŐSZEREZETTSÉGE..................................................................... 37

4.7.1 Mechatronikai laboratórium (FESTO) .............................................................................. 37 4.7.2 Metallográfia és szerszámtechnika laboratórium .............................................................. 40 4.7.3 Kísérleti forgácsoló laboratórium...................................................................................... 40 4.7.4 CAD-CAM-CNC laboratórium .......................................................................................... 42 4.7.5 Energetikai-légtechnikai laboratórium.............................................................................. 43 4.7.6 Anyagszállítás és logisztika laboratórium.......................................................................... 44

4.8 INTÉZETÜNK SZEREPE A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDÉSZETI ÉS FAIPARI

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUMÁBAN ............................................................................................. 45

ELÉRHETİSÉGEINK........................................................................................................................... 47

4

1. A FAIPARI FELSİOKTATÁS TÖRTÉNETE A faipari felsıfokú oktatás kezdete az erdészeti szakoktatással együtt fejlıdött ki. Az erdészeti szakoktatás és ezen belül a faipari ismeretek oktatása elıször 1808-ban kapott önálló intézményt. 1808. január 5-én alapították meg az Erdészeti Tanintézetet, amely a Selmecbányai Bányászati Akadémia mellett mőködött. A Tanintézet 1846-ban betagozódott a Bányászati-Kohászati és Erdészeti Akadémiába. Mindkét intézményben oktatták már a fa feldolgozását, megmunkálását, a faanyag tulajdonságait. 1872-ben önálló erdészeti iparmőtan – erdıhasználattan tanszéket alapítottak. Ennek keretében Szécsi Zsigmond, majd Hermann Emil oktatta a főrészüzemek kialakítását, gépeit, sıt megkezdıdött a gépek elemeinek (gépelemek) oktatása, szerkezeti felépítésük ismertetése is. 1904-ben ismét változott az intézmény felépítése, Magyar kir. Bányászati és Erdészeti Fıiskola lett, ahol a tanszékeket egységesítették, de az erdıhasználat keretei között Kövesi Antal folytatta a famegmunkáló gépek szerkezetének, mőködésének oktatását. Az I. világháború után az újra alakult Magyar kir. Bányamérnöki és Erdımérnöki Fıiskolán Krippel Móric és Török Béla kezdeményezésére Mechanika és faipari technológia tanszék, majd önálló Fatechnológia tanszék alakul, ahol a faipari ismeretek oktatása folytatódik. A II. világháború után pedig 1949-54. között külön ipari tagozat mőködött. Többszöri kezdeményezés után a földmővelésügyi miniszter a 13/1956 (IX.15.) FM. sz. rendeletével engedélyezte a soproni Erdımérnöki Fıiskolán az önálló faipari mérnök szak létesítését, ami 1957 ıszén el is indult. Az elsı okl. faipari mérnökök kibocsátásával 1962-ben alakult meg a Faipari Mérnöki Kar és egyben megalakult az Erdészeti és Faipari Egyetem. Idıközben az önálló faipari felsıoktatás kialakításáért folytatott küzdelem egy másik szálon is elindult. Ugyanis a II. világháború elıtt és közvetlenül utána, a gyors ipari fejlıdés következtében kezdett kialakulni a korszerőségre törekvı faipar. Az új faipar mőszaki színvonala már megkövetelte a felsıfokú végzettségő szakemberek jelenlétét és munkáját. Ezért a faiparban dolgozó szakemberek kezdeményezésére (FATE Oktatási Bizottsága) a Budapesti Mőszaki Egyetemen esti tagozatos faipari gépészmérnöki szak indítását kezdeményezték. Ez a tagozat 3 évig élt, azután belátva, hogy az oktatás nincs megfelelı helyen, megszőnt. A két kezdeményezés (Erdımérnöki Fıiskola és a faipari szakemberek) közös eredménye lett az önálló faipari mérnökképzés létrejötte Sopronban.

2. A GÉPÉSZETI INTÉZET KIALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE A faipari mérnökképzés indítása nem volt minden nehézség nélküli. Az Erdımérnöki Fıiskola nem volt még felkészülve a faipari szaktárgyak oktatására. A korábban itt oktatott faiparral kapcsolatos tantárgyak nem tudták átfogni az egész faipar területét. Az 1957-ben indult faipari mérnökképzés elsı tanterve szerint a faipari mérnökhallgatók oktatását az elsı két évben a Erdımérnöki Fıiskola tanszékei látták el, részben közösen az erdımérnök hallgatókkal és csak a harmadik évtıl különbözik a két tanterv erıteljes mértékben. A Fıiskola vezetısége ezért olyan szakembert keresett, akinek van oktatási gyakorlata, megfelelı szakmai ismerete, hogy vezetésével a végleges tantervet ki lehessen alakítani.

5

Ez a szakember Szabó Dénes volt, aki már 10 éve a faipar különbözı területein dolgozott (üzemek, tervezı vállalat, kutatóintézet) és egyik szervezıje és oktatója volt a Budapesti Mőszaki Egyetemen korábban mőködött esti faipari gépészmérnök képzésnek. Az Intézet 1959-ben alakult Faipari Géptani Tanszék néven Szabó Dénes (1959-1979) professzor vezetésével az Erdımérnöki Kar keretében. Kezdetben a Tanszéknek a vezetın kívül egy fıállású oktatója volt Botár Antal (1959-1982) egyetemi adjunktus személyében és rajta kívül több óraadó tevékenykedett. Ebben az idıben kellett kialakítani a faipari szakoktatás fı tematikáit, úgy az elıadások, mint a gyakorlatok vonatkozásában és meg kellett teremteni a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeit is (bemutató és oktatási eszközök, laboratóriumok, stb.). A Tanszék személyi állománya 1960-ban Horváth

Mihály (1960-1996) egyetemi adjunktus belépésével bıvült ki, személyével megalapozva a faipari gépészeti oktatás, mérés és irányítástechnikai és automatizálási képzést. A Tanszék megalakulásakor az elsı faipari mérnökhallgató évfolyam a 2. tanévet fejezte be. A Tanszék oktatási tevékenysége 1959 ıszén a tanterv 3. év elsı félévében szereplı Gépelemek c. tantárggyal indult. A Gépelemek I-II. c. tantárgyaknál még Vörös Imre BME egyetemi tanár tankönyvére lehetett támaszkodni. A következı félévekben induló Faipari anyagszállítás I-II. és Faipari gépek I-II, valamint Faipari automatika c. tantárgyaknál azonban egészen új elıadási és gyakorlati tematikákat kellett kidolgozni. A gyakorlatok megszervezéseivel összefüggésben segédleteket, bemutató eszközöket, mérımőszereket kellett kialakítani, illetve beszerezni. A Tanszék dolgozói különös figyelmet fordítottak a gyakorlati élettel való kapcsolattartásra. Ezért megszervezték tanrendi kereteken belül a faipari mőhelygyakorlatokat, a nyári üzemi gyakorlatok rendszerét, valamint az egyes tantárgyakhoz csatlakozó egynapos és az évzáró egyhetes tanulmányutakat. A sok és szerteágazó feladatot az induló létszámmal már nem lehetett ellátni, ezért létszámbıvítésre volt szükség. 1962-ben az addig óraadóként alkalmazott Lugosi

Armand (1962-1969) okleveles gépészmérnököt kinevezték a Tanszékre egyetemi docensnek, valamint vele egyidıben Varga József (1962-1969) okleveles gépészmérnököt egyetemi adjunktusnak. Lugosi Armand átvette a Gépelemek I. és folytatta az Erıgépek és Faipari gépek I-II. c. tantárgyak elıadásainak tartását. Késıbb e tantárgyakhoz

Horváth Mihály

Botár Antal †

Szabó Dénes †

Botár Antal †

Lugosi Armand †

6

csatlakoztak 1966-ban a Biztonságtechnika, 1968-ban a Faipari géptan III. tantárgyai. Varga József a Gépelemek és az Anyagszállítás I-II., valamint az Erıgépek c. tantárgyak gyakorlatait vezette. Az 1962-es évben további nevezetes események történtek a Tanszék életében. 1962-ben végzett az elsı okleveles faipari mérnök évfolyam (17 fı), akiknek jelentıs része a Tanszéken készítette a diplomatervét. Mindegyik diplomaterv feladat üzemi, gyakorlati téma volt. Ezek elıkészítése, az üzemekkel való egyeztetése további jelentıs erıket kötött le. Ezen év ıszén alakult meg a Faipari Mérnöki Kar, melynek elsı dékánja a Tanszék vezetıje Szabó Dénes lett. A tanszékvezetı kettıs feladata miatt a Tanszék dolgozóira akarva-akaratlanul további feladatok hárultak. 1964-ben egy további oktató felvételére volt lehetıség. Ekkor került Boronkai László (1964-2005) okleveles faipari mérnök a tanszékre, aki elıször a Gépelemek I-II. és a Faipari gépek I-II., majd késıbb az Anyagszállítás I-II. c. tantárgyak gyakorlatainak tanításába kapcsolódott be. Ebben az idıben, egyrészt Szabó Dénes és Lugosi Armand korábbi kapcsolatai révén, másrészt a faipari üzemeknek a végzett faipari mérnökökkel való elégedettsége miatt a Tanszék oktatói egyre több tervezési, fejlesztési, kutatási témát dolgoztak ki és végeztek el. Ez a tevékenység nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az abban az idıben végzett faipari mérnökök keresettek lettek, komoly feladatok elvégzésével, vezetı pozíciókkal bízták meg ıket a faipari üzemekben. A Tanszék életében az 1969-es év jelentıs változásokat hozott. Lugosi Armand egyetemi docens megvált az egyetemtıl és Budapestre költözött, ahol különbözı faipari cégek vezetésében vállalt munkát. Varga József egyetemi adjunktus pedig nyugállományba került. Ezen változások miatt át kellett alakítani az egyes oktatók oktatási területeit és új oktatók felvételére volt szükség. 1968-ban Molnár László (1968-2004) okleveles faipari mérnök került a tanszékre, aki elıször különbözı tantárgyak gyakorlatait vezette, majd ezután a Gépelemek I-II. gyakorlatait vette át. A megüresedett oktatói helyekre 1969-ben Nagy Attila (1969-1974) okleveles gépészmérnök és Lang Miklós (1969-2007) okleveles faipari mérnök érkezett. A Lugosi Armand által oktatott tantárgyak közül a Gépelemek I. és a Biztonságtechnika c. tantárgyakat Nagy Attila egyetemi adjunktus (a Gépelemek II. c. tantárgyat Szabó Dénestıl vette át), a Faipari gépek I-II. c. tárgyakat Horváth Mihály egyetemi adjunktus, az idıközben belépı Faipari gépek III. c. tantárgyat Boronkai László egyetemi adjunktus, az Erıgépek c. tantárgyat Lang Miklós egyetem adjunktus

Boronkai László

Molnár László

Varga József †

Nagy Attila

7

(aki ezen kívül a Faipari gépek I-II. gyakorlatait vezette) vette át. Varga József által vezetett gyakorlatokon Boronkai László és Molnár László osztozott. Alig alakult ki a Tanszék új oktatási szerkezete, máris újabb jelentıs változás következett a Faipari Mérnöki Kar, így a Tanszék életében is. A rohamos technikai fejlıdés a faipart sem kerülte el. A faiparban egyre fejlettebb eszközök, gépek, gépsorok jelentek meg, ami maga után vonta a technológiák és az üzemszervezés magasabb szintjét is. Az új feladatok ellátására több felkészült szakemberre volt szükség. Ezért a Faipari Mérnöki Kar az eddig sikeresen folyó 5 éves okleveles faipari mérnökképzés mellett elindította 1971-ben nappali és 1972-ben levelezı tagozaton a 3 éves faipari üzemmérnöki szakot. Az új szak további oktatási feladatokat adott a Tanszék oktatóinak. A tantervben szereplı Munkavédelem és biztonságtechnika c. tantárgyat Nagy Attila, az Általános géptan c. tantárgyat Lang Miklós, a Faforgácsolás és az Üzemi anyagmozgatás c. tantárgyakat Botár Antal, a Faipari gépek üzemtana I. c. tantárgyat Horváth Mihály, a Faipari gépek üzemtana II. c. tantárgyat Boronkai László és a Mérés és irányítástechnika c. tantárgyat Horváth Mihály alakította ki és tartotta. Ezekhez a tantárgyakhoz gyakorlati órák, foglalkozások is tartoztak, amelyeket a Tanszék akkori oktatói már nem tudtak ellátni, ezért új oktatók felvételére volt szükség. 1972-ben Gyurácz Sándor (1972-2003) okleveles faipari mérnök került a tanszékre, aki a Faforgácsolás, Gépelemek és a Faipari anyagszállítás c. tantárgyak gyakorlatainak tartásába kapcsolódott be. További oktatók felvételére is sor került, 1974-ben Pichler András (1974-2008) okleveles faipari mérnök és Varga Mihály (1974-tıl) okleveles faipari mérnök lett a Tanszék oktatója. Pichler András az Általános géptan, a Faipari géptan I-II., illetve a Faipari automatika c. tantárgyak gyakorlatainak vezetésébe kapcsolódott be. Varga Mihály pedig a Gépelemek és az Erıgépek c. tantárgy gyakorlatait tartotta. A következı személyi és oktatási szerkezeti változás a Tanszéken Nagy Attila egyetemi adjunktus 1974-ben történı távozásával következett be. Az általa tartott Gépelemek I-II. c. tantárgy elıadásait Molnár László egyetemi adjunktus, a Biztonságtechnika, illetve a Munkavédelem és biztonságtechnika c. tantárgyakat pedig Gyurácz Sándor egyetemi adjunktus vette át. A távozó oktató helyére 1975-ben Déry József (1975-1991) okleveles faipari mérnököt alkalmazták, természetesen más oktatási feladatokkal. Feladata ugyanis a

Lang Miklós

Gyurácz Sándor

Pichler András

Varga Mihály

8

Fémtechnológia és a Faipari gépek üzemtana gyakorlatainak tartása volt. A következı évben stabilizálódott a Tanszék oktatói létszáma és oktatási szerkezete. Ez lehetıvé tette a kutatási témák elıtérbe helyezését. Nagyon értékes és tartalmas kutatási zárójelentések készültek. Ez kihatott a Tanszék tervezıi tevékenységére, amelyek fıleg anyagszállítási és légtechnikai témakörőek voltak. A Tanszék a legtöbb faipari vállalattal élı munkakapcsolatban volt és nagyszámban készültek diplomatervek és szakdolgozatok. A Tanszék bekapcsolódott az akkor induló szakmérnök képzésekbe is, és felvállalta az Anyagmozgató és üzemszervezı szakmérnöki képzés megszervezését és lebonyolítását. Ennek keretében a Tanszék több oktatója tartott elıadásokat és gyakorlatokat. A következı nagy változást a Tanszék életében Szabó Dénes 1979-ben bekövetkezı nyugdíjba menetele jelentette. Szabó Dénes 20 évig volt a Tanszék vezetıje és egyben a faipar meghatározó embere. Ezzel a Tanszék életében is lezárult egy sikeres korszak, amelynek jellemzıje volt a gyakori személyi összetétel változás, melyet legtöbbször a Kar oktatási szerkezetének változása is indokolt és ez magával hozta a tantárgyak oktatásának változását is. A Tanszék oktatói sok tantárgy oktatásába folytak bele, így könnyebb volt a tantárgyak között összhangot megtalálni, az átfedéseket kiküszöbölni. Az 1979/1980-as tanévben a Kar vezetése Rónai Ferenc (1979-1980) egyetemi tanárt, a Mechanika Tanszék vezetıjét bízta meg a Faipari Géptani Tanszék vezetésével. Az Egyetem által kiírt pályázat alapján 1980-ban Sitkei György (1980-1996) okleveles gépészmérnököt kinevezték a Faipari Géptani Tanszékre egyetemi tanárnak és egyben megbízták a Tanszék vezetésével. Szabó Dénes nyugdíjba menetele és Sitkei György belépése természetesen a tantárgyak elosztásában változásokat hozott. Szabó Dénestıl a Faipari légtechnikát és a Faipari anyagszállítást Boronkai László, az Automatikát Horváth Mihály vette át. Sitkei György pedig 1981-tıl a Faipari légtechnika és a Faipari gépek I. tárgy oktatását választotta. Ebben az idıközben tantervreform következtében megváltozott a Faipari gépek c. tantárgy, a Faipari gépek I. tantárgyból Faforgácsolás c. tantárgy lett, amelyet Sitkei György tartott, a Faipari gépek III. c. tantárgy pedig megszőnt. A következı változások Botár Antal nyugdíjba menetele (1982) és Csanády Etelének (1983-tól) a Tanszékre való

Rónai Ferenc

Déry József †

Csanády Etele

Sitkei György

9

felvétele miatt következtek be. Botár Antal által tartott tantárgyak közül a Fémtechológiát Molnár László, az Üzemi anyagmozgatást Varga Mihály vette át, a Faforgácsolás c. tantárgy a faipari üzemmérnöki szakon pedig 1978-ban megszőnt. Csanády Etele az Általános géptan és a Fémtechnológia c. tantárgyak gyakorlatainak tartásába kapcsolódott be. Ebben az idıszakban indultak a Karon az okleveles faipari és okleveles papíripari mérnök kiegészítı képzések levelezı tagozaton. Ezekben a képzésekben is több tantárgy oktatását vállalták fel a Tanszék oktatói. A következı években csupán egy jelentıs változás következett be, az Ábrázoló Geometria Tanszékrıl a Faipari Géptani Tanszékre került a Géprajz oktatása, amelyet Déry József tartott. Déry József sajnálatos korai halála (1991) miatt ez a tantárgy Varga Mihályhoz került, amelyet 1996-ban a Fémtechnológia tantárggyal összevontak és Gépészeti alapismeretek címen futott tovább. Az 1990-es évek eleje is sok változást hozott. 1992-ben elindult az okleveles papíripari mérnök nappali képzés az okleveles könnyőipari mérnök kiegészítı képzés levelezı tagozaton, valamint 1993-ban az okleveles faipari mérnökképzés szakirányai. Az szakirányok közül a gépész-üzemfenntartás, illetve utána a technológus szakiránnyal való összevonás következtében kialakult technológus-gépész szakirányban volt és van sok tantárgya a Tanszéknek. Bár más szakirányokban is oktatott néhány tantárgyat, mint pl. a Gépszerkezetek agy az Üzemfenntartás. A szakirányokban voltak kötelezı és választható tantárgyak, ennek megfelelıen a választható tantárgyak nem indultak minden évben, csak megfelelı számú jelentkezı esetén. A szakirányban oktatott tantárgyak plusz leterhelést jelentettek a Tanszék oktatóinak. A megnövekedett feladatok ellátására Magoss Endrét 1995-ben a Tanszék állományába vették fel. Magoss Endre elıször különbözı tantárgyak, így a Géprajz, Gépelemek, Faipari légtechnika c. tantárgyak gyakorlatainak oktatásába kapcsolódott be. Ebben az idıben sikerült a Tanszéknek az elsı CNC felsımarógépet beszereznie és így elıször választható, majd kötelezı tantárgyként is a Faipari géptan tantárgy keretén belül 1997-ben elindult a CNC technika és berendezéseinek oktatása, melyet Csanády Etele tartott. Ugyanebben az évben a Faipari Mérnöki Kar Székelyudvarhelyen kihelyezett formában elindította a faipari üzemmérnök képzés levelezı tagozatán az elsı évfolyamot. A Tanszék tantárgyait az oktatók fáradságot nem kímélve Erdélyben tartották. Ezután kezdetét vette a Tanszék oktatói állományának nagyarányú átalakulása, ugyanis az elsı generáció tagjai egymás után elérték a nyugdíjkorhatárt. Horváth Mihály 1996-ban ment nyugdíjba azonban, az óráit óraadóként még évekig megtartotta, kivéve a Faipari automatikát, melyet Pichler András vett át. 1996-ban Sitkei György tanszékvezetı egyetemi tanár is nyugdíjba vonult. Tantárgyai közül a Faforgácsolást Csanády Etele, a Faipari légtechnikát pedig Boronkai László kapta meg. 2000-ben a Tanszék szerkezetében is változás állt be. A Kar oktatási egységeit intézetesítette, így megalakult a Faipari Gépészeti Intézet két tanszékkel a Faipari Géptani és az Anyagszállítási Tanszékkel. Az Intézet és a Géptani Tanszék vezetésére Lang Miklós, az Anyagszállítási Tanszék vezetésére pedig Boronkai László kapott megbízást. Az Intézet megtartotta a korábbi tantárgyait. Az oktatók közül elıbbi

Magoss Endre

10

tanszékhez Lang Miklós, Gyurácz Sándor, Pichler András és Csanády Etele, az utóbbi tanszékhez Boronkai László, Varga Mihály, Molnár László és Magoss Endre került. Ezután folytatódott a nyugdíjazások sora, 2003-ban Gyurácz Sándor, 2004-ben Molnár László, 2005-ben Boronkai László és 2007-ben Lang Miklós ment nyugdíjba. A változásokat fokozta az a tény is, hogy a magyar felsıoktatás átállt az ún. „Bolognai-egyezmény” alapján az egymásra épülı oktatási rendszerre. Ennek lényege, hogy egy egységes 3 és fél éves alapképzés (BSc) után egy 2 éves mesterképzés (MSc) következik. Ezáltal megszőnik az egymással párhuzamosan haladó faipari (üzem)mérnök és az okleveles faipari mérnökképzés. A két oktatás összevonásával kevesebb tantárgyra lett szükség. Az alap, alapozó és szakmai tantárgyak nagy része megmaradt, de fıleg a mesterképzésben új tantárgyak is megjelentek. A nyugdíjba menık helyett új oktatókat kellett felvenni, és ekkor kerültek az Intézethez 2005-ben Tatai Sándor (2005-tıl) okleveles gépészmérnök, az addig doktorandusz képzésben résztvevı Németh Gábor (2005-tıl) és Németh Szabolcs (2005-tıl) okleveles faipari mérnökök. A nyugdíjba menık tantárgyai közül Gyurácz Sándor óráit Németh Szabolcs, Molnár László Gépelemek tantárgyait Tatai Sándor és Németh Gábor, Boronkai László tantárgyai közül a Faipari légtechnikát és a Faipari anyagmozgatást Varga Mihály, a Faipari gépek üzemtana II-t és Lang Miklós tantárgyát az Általános géptant pedig Csanády Etele vette át. Az elızıekben ismertetett nyugdíjazásokkal a Faipari Géptani Tanszék / Faipari Gépészeti Intézet második sikeres szakasza zárult le. Ugyanis nemcsak az oktatók cserélıdtek ki, hanem az új oktatási szerkezet miatt a tantárgyak tananyaga, felépítettsége is részben megváltozott. A korábbi szakirányok helyett a mesterképzésben új szakirányok alakultak, amelyekben új tantárgyak is megjelentek a Faipari Gépészeti Intézet gondozásában. A Faipari Mérnöki Kar 2007-ben takarékossági okokból megszüntette az Intézeten belüli tanszékeket. Ezáltal megszőnt a különálló Faipari Géptani és az Anyagszállítási Tanszék és ismét visszaállt az egységes intézet Gépészeti Intézet néven, melynek vezetésére Lang Miklós nyugdíjazása után Varga Mihály kapott megbízást. 2007-tıl jelentısen megfiatalodott az intézeti állomány, szorgos munkával igyekezett a nagy tapasztalatú elıdök munkáját folytatni. Az oktatási feladatok ellátása mellett a fiatalok bekapcsolódtak a doktorképzésbe és az alkalmazott kutatásokba is. Tatai Sándor korábbi szakmai gyakorlati tapasztalatai alapján 2008 végére átvette Pichler Andrástól az automatizálás és mechatronika oktatást. 2008-ban Németh Gábor és Németh Szabolcs sikeres doktori szigorlatot tett, így mindkettıjüket egyetemi adjunktusnak nevezték ki.

Tatai Sándor

Németh Szabolcs

Németh Gábor

11

Idıközben Kocsis Zoltán (2005-tıl) doktoranduszként kapcsolódott be az intézet munkájába. Doktori tanulmányival egy idıben, az intézet oktatási tevékenységének fejlesztésével összhangban logisztikus mérnöki oklevelet is szerzett és 2008-ban egyetemi tanársegédnek nevezték ki. Oktatási és kutatási feladatai is elsısorban anyagszállítási és logisztikai témájúak. 2009. január 1-tıl Pichler András nyugdíjba vonult. Az utóbbi két évben az intézet infrastruktúrája is jelentısen fejlıdött. Jelentıs értékben – pályázati és saját forrásból – korszerő eszközök, mőszerek kerültek beszerzésre, laboratóriumok épültek (Festo mechatronikai labor, CAD-CAM-CNC, metallográfia-szerszámtechnika stb.) A Tanszék / Intézet majdnem 50 éves oktatási tevékenységét az állományban lévı oktatókon kívül sok külsı óraadó, technikai és adminisztratív személy segítette, akiknek munkájukért köszönetet kell mondani.

Kocsis Zoltán

12

3. A GÉPÉSZETI INTÉZET SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA 1959-2009 KÖZÖTT

Oktatók Utolsó beosztása Tanszéken / Intézetben eltöltött idı

Dr. Szabó Dénes okl. gépészmérnök mőszaki tudományok kandidátusa 1910-1993

tanszékvezetı egyetemi tanár

1958-1979

Botár Antal okl. erdımérnök 1922-2004

egyetemi adjunktus 1959-1982

Dr. Horváth Mihály okl. erdımérnök mőszaki doktor 1936-


Dr. Lugosi Armand okl. gépészmérnök mőszaki doktor 1924-1990

egyetemi docens 1962-1969

Varga József okl. gépészmérnök 1906-1969


Dr. Boronkai László okl. faipari mérnök mezıgazdasági tudományok kandidátusa habilitált doktor 1939-

tanszékvezetı egyetemi tanár prof. emeritus

1964-2005

Dr. Molnár László okl. faipari mérnök képesített radiológiai anyagvizsgáló mőszaki doktor 1941-


Dr. Nagy Attila okl. gépészmérnök mőszaki doktor 1934-


Dr. Lang Miklós okl. faipari mérnök mőszaki tudományok kandidátusa habilitált doktor 1941-

intézetigazgató egyetemi tanár

1969-2007

Dr. Gyurácz Sándor okl. faipari mérnök munkabiztonsági szakmérnök mőszaki doktor 1941-


13

Dr. Varga Mihály okl. faipari mérnök anyagmozgatási és munkaszervezési szakmérnök mőszaki tudományok kandidátusa habilitált doktor 1948-

intézetigazgató egyetemi tanár

1974-

Dr. Pichler András okl. faipari mérnök automatizálási szakmérnök mőszaki doktor 1948-


Dr. Déry József okl. faipari mérnök mőszaki doktor 1947-1991


Dr. Rónai Ferenc okl. erdımérnök mőszaki tudományok kandidátusa MTA doktor 1926-

tanszékvezetı egyetemi tanár, prof. emeritus,

1979-1980

Dr. Sitkei György okl. gépészmérnök mőszaki tudományok kandidátusa MTA doktor 1930-

tanszékvezetı egyetemi tanár; prof. emeritus, akadémikus

1980-1996

Dr. Csanády Etele okl. faipari mérnök mőszaki tudományok kandidátusa habilitált doktor 1955-

egyetemi docens 1983-

Dr. Magoss Endre (Phd.) okl. faipari mérnök mőszaki doktor 1967-

egyetemi docens 1995-

Tatai Sándor okl. gépészmérnök okleveles mérnök-közgazdász 1970-

egyetemi adjunktus 2005-

Németh Gábor okl. faipari mérnök doktorjelölt 1979-


Németh Szabolcs okl. faipari mérnök doktorjelölt 1978-


Kocsis Zoltán okl. faipari mérnök okl. logisztikai és szállítmányozási szakmérnök 1981-

egyetemi tanársegéd

2008-

14

Technikai személyzet Utolsó beosztása Tanszéken /

Intézetben eltöltött idı

Pölcz József technikus 1960-1970 Bokán Antal technikus 1971-1981 Gutjahr József technikus 1981-1989 Tóth Gyula technikus 1989-2002 Fodor M. Gábor technikus 2003-2007 Magyar László karbantartó 2007- Adminisztratív személyzet Utolsó beosztása Tanszéken /

Intézetben eltöltött idı

Dorozsmai Jánosné adminisztrátor 1959-1962 Rozmán Gabriella (dr. Boronkai Lászlóné)

adminisztrátor 1963-1970 1977-1980

Faltin Márta mőszaki rajzoló 1963-1965 Tanka Gizella mőszaki rajzoló 1966-1977 Kiss Ágota mőszaki rajzoló 1972-1982 Németh Andrásné mőszaki rajzoló 1978-1994 Arthoffer Ilona adminisztrátor 1972-1973 Németh Mária (Honti Csabáné)

adminisztrátor 1973-1976

Horváth Sz. Gézáné adminisztrátor 1979-1999 Módos Gabriella adminisztrátor 1999-2002 Szabó Csilla oktatásszervezı 2002-

15

4. A GÉPÉSZETI INTÉZET NAPJAINKBAN A Gépészeti Intézet jelenleg 7 oktatóval végzi munkáját az alábbi szakokon:

� Okleveles Faipari Mérnöki Szak nappali (hagyományos képzés kifutó évfolyam) � Faipari Mérnök levelezı (kifutó évfolyam) � Faipari Mérnöki BSc. (alapszak) nappali és levelezı � Faipari Mérnök MSc. nappali és levelezı � Okleveles könnyőipari Mérnök nappali � Könnyőipari Mérnök BSc. nappali � Könnyőipari Mérnök MSc. levelezı � Ipari Termék és Formatervezı BSc. nappali � Okleveles Gazdaság Informatikus (hagyományos képzés kifutó évfolyam) � Gazdaság Informatikus BSc. � Mérnök Tanár MSc. Levelezı

Nappali és levelezı tagozatos hallgatóink részére gépészeti, mechatronikai, CNC technológiai, logisztikai, légtechnikai, energetikai ismereteket oktatunk, ugyanakkor számos aktív és nyugalmazott oktatónk vesz részt a Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola doktor képzésben is. Intézetünk aktív kutatómunkáját hazai és külföldi konferenciákon elhangzott elıadások, publikációk valamint K+F+I munkák, tanulmányok és sikeres pályázatok sora jellemzi.

17

4.1 Jelenleg aktív oktatók oktatási-kutatási és publikációs tevékenysége

Prof. Dr. Varga Mihály egyetemi tanár

Oktatott tárgyak: Gépészeti alapismeretek (Bsc.), Anyagmozgatás (Bsc.), Logisztika (Bsc.), Pneumatikus szállítás - légtechnika. (Bsc.) Doktori Képzésben oktatott tárgy: Faiparban alkalmazott légtechnikai berendezések elmélete

Kutatási területek: Por-forgács halmazok mechanikája, faiparban alkalmazott légtechnikai berendezések elmélete, fejlesztése különös tekintettel az energiafelhasználás csökkentésére; CNC gépek munkahelyi porexpozíciójának csökkentése, szerszám ventiláció és elszívási hatékonyság. 10 legfontosabb publikáció:

1. M. Varga; T. Alpar, G. Nemeth,: General Waste Handling and Recycling in Particle Board Production. ICECFOP (International Conference on Environmentally-Compatible Forest Products), Fernando Pessoa University, Oporto, Portugal (2004, szeptember. 22-24) (elıadás, lektorált konferencia kiadvány: pp.255-268.) ISBN 972-8830-23-8

2. Varga M., Németh G.: Modellek a faiparban keletkezı hulladékok kezelésére és hasznosítására I., Faipar LII. Évf. 2004/3.: (pp. 7-12.) HU ISSN 0014-6897

3. Varga M., Németh G.: Modellek a faiparban keletkezı hulladékok kezelésére és hasznosítására II. Faipar LII. Évf. 2004/4.: (pp. 24-28.) HU ISSN 0014-6897

4. Varga M., Csanády E., Németh G., Németh Sz.: CNC megmunkáló gépek elszívófejeinek aerodinamikai vizsgálata., Magyar Tudományos Akadémia Agrár Mőszaki Bizottság XXIX. Kutatási és fejlesztési tanácskozás kiadványa, Gödöllı, 2005 (elıadás, konferencia kiadvány)

5. M. Varga, S. Molnár, E. Csanády: Heat Load in Circular Saw Blades; Convective Heat Transefr Towards the Atmosphere, SawTech 2005, The 9th International Conference on Sawing Technology, July 27-28, 2005, Las Vegas, USA (poszter, konferencia kiadvány)

6. M. Varga, G. Nemeth, E. Csanady, Sz. Nemeth: Aerodynamic assessment of the extraction attachmenet of CNC processing machinery; Drevarsky Vyskum Wood Research Journal 51(2) 2006 (pp. 49-62, ISSN 1336-4561)

7. M. Varga, G. Nemeth: Wood waste handling and recycling in Hungary; 2nd International Science Conference: Woodworking Techniques; Zalesina, September 11 – 15, 2007 (elıadás, konferencia kiadvány: pp. 331-338.) ISBN 953-6307-94-4

8. M. Varga, E. Csanády, Sz. Németh: Investigation of clamping on a CNC router; COST Action E35 3rd International Symposium on Wood Machining, Lausanne, 2007; (elıadás, konferencia kiadvány)

9. M. Varga, E. Csanády, Z. Kocsis, Z. Kovács: Simulation in Hungarian furniture industry 1. Producing components, Trieskové A Beztrieskové Obrábanie Dreva, pp. 257-263; 2008 (elıadás, konferencia kiadvány)

10. M. Varga, E. Csanády, Z. Kocsis, Z. Kovács: Simulation at suppoliers of wood industry. Making of window and door hard wares, Automation in der Holzwirtschaft, Biel, pp. 63-73; 2008 (elıadás, konferencia kiadvány)

18

Dr. habil Csanády Etele egyetemi docens Oktatott tárgyak: Általános géptan (BSc.), Faipari gépek II. (BSc.), CAD-CAM-CNC I-II. (BSc., MSc.), Ipari méréstechnika (MSc.), Faforgácsoláselmélet (MSc.); Mechanizmusok és elemeik (BSc.). Kutatási terület: Szerszámok hıterhelése; Faipari szerszámok forgácsolás elmélete; CNC technika; faipari gépek üzemeltetési paraméterei 10 legfontosabb publikáció:

1. Csanády E.: Modellierung der Temperaturverteilung in Holzschneider-werkzeugen mit Finite Element Methode.; Acta Facultatis Ligniensis Sopron, 1988. 33-39. o.

2. Csanády E.: Messung der Thermischen Belastung und der Schneiderkräfte mit Analog/Digital Konverter; Acta Facultatis Ligniensis Sopron, 1988. 55-62. o.

3. Csanády E.: Többfejes gyalugépek rezgéseinek vizsgálata I.; Faipar 2002/3. 16-21. o.; HU ISSN 0014-6897

4. Csanády E.: Többfejes gyalugépek rezgéseinek vizsgálata I.; Faipar 2002/4. 12-18. o.; HU ISSN 0014-6897

5. Csanády E., Gyurácz S. Németh Sz.: Rezgésvizsgálatok CNC felsımarógépen; Faipar 2004/1. 3-8. o.; HU ISSN 0014-6897

6. E. Csanady, M. Varga, G. Nemeth, Sz. Nemeth: Aerodynamic investigation of head of vacuum apparatus of CNC processing machinery; Drevarsky Vyskum Wood Research Journal 51(2) 2006 (pp. 49-62, ISSN 1336-4561)

7. E. Csanády: Die thermische Belastung von spannenden Holzbearbeitungs-werkzeugen. Teil 1; Holztechnologie 2007. Februar 1. pp. 30-36.; ISSN 0018-3881

8. E. Csanády: Die thermische Belastung von spannenden Holzbearbeitungs-werkzeugen. Teil 2; Holztechnologie 2007. April 2. pp. 33-38.; ISSN 0018-3881

9. E. Csanady, Sz. Nemeth: Untersuchungen von Vakuumspannvorrichtungen an CNC Bearbeitungszentren. Teil 1 Grundlagen und Methodik Holztechnolgie; Holztechnologie 2007. Juli 4. pp. 33-37.; ISSN 0018-3881

10. E. Csanady, Sz. Nemeth: Untersuchungen von Vakuumspannvorrichtungen an CNC Bearbeitungszentren. Teil 2 Grundlagen und Methodik Holztechnolgie; Holztechnologie 2007. September 5. pp. 29-35. ISSN 0018-3881

Dr. Magoss Endre egyetemi docens Oktatott tárgyak: A CAD alapjai (BSc.), Faipari gépek I. (BSc.), Üzemfenntartás (BSc.). Kutatási terület: Természetes faanyag felületi érdességének vizsgálata; Faipari gépek rezgésanalízise. 10 legfontosabb publikáció:

1. E. Magoss, F. Divós: Qualitätskontrolle der Festigkeit von Spanplatten, basierend auf der während des laufenden Produktionsprozesses durchgeführten „on line” Schwingungmessung, First European Symposium on Nondestructive Evalution of Wood. Proceedings 1994.

2. Magoss E.: Forgácslapok dinamikus rugalmassági modulusának meghatározása, Roncsolásmentes Faanyagvizsgálat. Egyetemi jegyzet. 53-60. o. 1999.

3. E. Magoss und G. Sitkei: Strukturbedingte Rauheit von mechanish bearbeiteten Holzoberflächen für Möbel, Möbeltage in Dresden 2000. S. 231-239.

4. Magoss E.: Természetes faanyag felületi érdességének alapvetı összefüggései. Faipar, L. évf. 2002/2-3.

19

5. E. Magoss, G. Sitkei: Optimum Surface Roughness of Solid Woods Affected By Internal Structure And Woodworking Operations, Proceedings of The 16th International Wood Machining Seminar. 2003. pp. 366-371.

6. E. Magoss, G. Sitkei und M. Lang: Allgemeine Zusammenhänge für die rauheit von Mechanish Bearbeiteten Holzoberfläche für, Möbeltage in Dresden 2004.

7. Magoss Endre: Természetes faanyag felületi érdessége Egyetemi jegyzet. Sopron. 2006

8. E. Magoss, G. Sitkei: Surface roughness of solid woods affected by internal structure and woodworking operations Proceedings of The 1TH Problems of Woodprocessing Workshop Sopron, 2007. pp. 75-92.

9. Endre Magoss, PhD: General Regularities of the Wood Surface Roughness. Progress Report No.1. Sopron. 2008. 38 p.

10. Magoss, Endre: General Regularities of Wood Surface Roughness. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica Volume 4. 2008. pp. 81-93.

Németh Gábor egyetemi adjunktus Oktatott tárgyak: Gépelemek (BSc.), Faenergetika (BSc.). Kutatási terület: Faipari hulladékgazdálkodás; Faipari anyagmozgatás és légtechnika; CNC gépek por-forgács elszívása; Faenergetika. 10 legfontosabb publikáció:

1. G. Nemeth, T. Alpar, M. Varga: General Waste Handling and Recycling in Particle Board Production. Management of Environmental Quality An International Journal Volume 15 Number 5, 2004., (pp. 509-520., ISBN 1-84544-006-4; ISSN 1477-7835)

2. G. Nemeth, M. Varga, E. Csanady, Sz. Nemeth: Aerodynamic assessment of the extraction attachmenet of CNC processing machinery; Drevarsky Vyskum Wood Research Journal 51(2) 2006 (pp. 49-62, ISSN 1336-4561)

3. G. Nemeth, M. Varga: Waste Managament in the Wood Product Industry. Magyar Tudományos Akadémia Agrár Mőszaki Bizottság idegennyelvő kiadványa Hungarian Agricultural Engineering. N 16/2003 (pp. 47-51, HU ISSN 0864-7410).

4. G. Nemeth, M. Varga, E. Csanady, Sz. Nemeth: Component analysis of particles of residues orginating from CNC milling machines correlation with the milling parameters; Magyar Tudományos Akadémia Agrár Mőszaki Bizottság idegen nyelvő kiadványa Agricultural Engineering N 17/2004 (pp. 68-70, HU ISSN 0864-7410).

5. Németh G., Varga M.: Modellek a faiparban keletkezı hulladékok kezelésére és hasznosítására I., Faipar LII. Évf. 2004/3.: (pp. 7-12.) HU ISSN 0014-6897

6. Németh G., Varga M.: Modellek a faiparban keletkezı hulladékok kezelésére és hasznosítására II. Faipar LII. Évf. 2004/4.: (pp. 24-28.) HU ISSN 0014-6897

7. G. Nemeth, T. Alpar, M. Varga: General Waste Handling and Recycling in Particle Board Production. ICECFOP (International Conference on Environmentally-Compatible Forest Products), Fernando Pessoa University, Oporto, Portugal (2004, szeptember. 22-24) (elıadás, lektorált konferencia kiadvány: pp.255-268.) ISBN 972-8830-23-8

8. G. Nemeth, M. Varga, E. Csanady, Sz. Nemeth: Analysis of exhausted and remaining dust at workplaces applying CNC processing machinery; The 4th International Science Conference Chip and Chipless Woodworking Processes; Trieskové A Beztrieskové Obrábanie Dreva ’04 Technical University in Zvolen, Szlovákia 14-16. Oct. 2004, ISBN 80-228-1385-0 (elıadás, lektorált konferencia kiadvány pp.263-273.)

20

9. G. Nemeth, M. Varga: Wood waste handling and recycling in Hungary; 2nd International Science Conference: Woodworking Techniques; Zalesina, September 11 – 15, 2007 (elıadás, konferencia kiadvány: pp. 331-338.) ISBN 953-6307-94-4

10. Németh G., Varga M.: A faiparban keletkezı hulladékok keletkezésének és újrahasznosításának modellezése MTA Agrártudományok Osztálya Agrár-mőszaki Bizottsága, XXVIII. Kutatási és fejlesztési tanácskozás kiadványa, Gödöllı 2004 január (elıadás, konferencia kiadvány: pp. 27-28) ISBN 963 611 406 4

Tatai Sándor egyetemi adjunktus Oktatott tárgyak: Gépelemek II. (MSc.), Gépszerkezetek (MSc.), Mérés-irányítástechnika (BSc.), Szabályozástechnika (BSc.), Csomagoló gépek (BSc.). Kutatási terület: Forgácsolószerszám élgeometriájának hatása a megmunkált faanyag felületi minıségére; Felületi minıségi mérıszámok meghatározása a felület mért profiljából, szőrési algoritmusok felhasználásával Legfontosabb publikációk:

1. Tatai S. : Érintésmentes hımérsékletmérés alkalmazása a lámpagyártásban. Raytek - Global Focus Infravörös Hımérsékletmérés Konferencia Budapest, 2007.okt. 15. pp. 12-20. (elıadás, konferencia kiadvány: pp. 12-20.)

2. S. Tatai, F. Csille, E. Magoss: Examination of kinematically different cutting processes. Proceedings of the 2nd Woodworking Technique International Scientific Conference Zalesina 2007. ISBN 953-6307-94 (elıadás, konferencia kiadvány: pp. 153-161.)

3. S. Tatai, F. Csille, E. Magoss: Examination of kinematically different cutting processes. Proceedings of The 1st Problems of Woodprocessing Workshop Sopron, 2007. (elıadás, konferencia kiadvány: pp. 53-59.)

4. Tatai S., Csille F., Magoss E.: Finiselıgép és vastagsági gyalugép összehasonlító vizsgálata, különös tekintettel a felületi minıségre; MTA, Agrár - Mőszaki Bizottsága XXXII. Kutatási és fejlesztési tanácskozás poszterszekció, Gödöllı, 2008. január 22.

5. Tatai S., Endre Magoss: Researches on surface roughness of natural wood, in particular the filtering, Chip and Chipless Woodworking Processes Conference, Technická univerzita vo Zvolene, Drevárska fakulta, The 6th International Sience Conference, Stúrovo, 11-13 September 2008.

6. Tatai S.: Vizsgálatok a fa felületi érdességének témakörében. Soproni Tudós Társaság Faipari Szellemi Mőhelyek bemutatkozása 1. Gépészeti Intézet; Sopron, 2009 (elıadás)

Németh Szabolcs egyetemi adjunktus Oktatott tárgyak: Szerszámkarbantartás és gazdálkodás, Munkavédelem-biztonságtechnika. Kutatási terület: Faipari szerszámok, CNC megmunkálógépek 10 legfontosabb publikáció:

1. Sz. Nemeth, M. Varga, E. Csanady, G. Nemeth: Investigation of CNC processing machinery centres; 16th International Wood Machining Seminar Matsue, Japan. aug. 24-30. 2003. (poszter és elektronikus publikáció)

2. Sz. Nemeth, M. Varga, E. Csanady: Investigation of vacuum holding device on CNC upper moulder. The 4th International Science Conference Chip and Chipless Woodworking Processes 253-263. Technical University in Zvolen 14-16. oct. 2004. Drevarsky Vyskum - Wood Research Journal

21

3. Sz. Nemeth, M. Varga, E. Csanady, G. Nemeth: CNC megmunkáló gépek elszívófejeinek aerodinamikai vizsgálata. MTA Agrár-Mőszaki Bizottság Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás Nr. 28. Gödöllı 2004

4. Sz. Nemeth, M. Varga, E. Csanady, G. Nemeth: Vákuumos munkadarab lefogás vizsgálata faipari CNC megmunkáló központokon. MTA Agrár-Mőszaki Bizottság Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás Nr. 28. Gödöllı 2004.

5. Sz. Nemeth, M. Varga, E. Csanady: Investigation of Clamping on a CNC Router 17th International Wood Machining Seminar, 26-28. Sept. 2005. Rosenheim Germany Proceedings 456-471

6. Sz. Nemeth, M. Varga, E. Csanady: Investigation of clamping on a CNC router. Hardwood Conference 2005. sept. Sopron

7. Sz. Nemeth, M. Varga, E. Csanady, G. Nemeth: CNC megmunkálógépek elszívófejeinek aerodinamikai vizsgálata II. MTA Agrár-Mőszaki Bizottság Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás Nr. 30. Gödöllı 2006. január

8. Sz. Nemeth, E. Csanady: Untersuchung von Vakuumspannvorrichtungen an CNC-Bearbeitungszentren, Holztechnologie 2007/4-5. IHD Dresden Deutschland (folyóirat cikk 2 részben) ISSN: 0018-3881

9. Sz. Nemeth, M. Varga, E. Csanady: Investigation of clamping on a CNC router, COST Action E35, 3rd International Symposium on Wood Machining, Lausanne may. 21-23. 2007

10. Sz. Nemeth, E. Csanady: Investigation of clamping on a CNC router, Problems of Woodprocessing 2nd Workshop (2008. 02. 18-19.) Biel, Switzerland

Kocsis Zoltán egyetemi tanársegéd Kutatási terület: forgómozgású faipari gépek elszívófejeinek áramlástani vizsgálata Legfontosabb publikációk:

1. Kocsis Z., Csanády E.: CNC technika elterjedése a faiparban. Magyar Asztalos és Faipar 2007/10 sz. 92-94.

2. Kocsis Z., Csanády E.: CNC megmunkáló központok programozás-kompatibilitás problémái. Magyar Asztalos és Faipar 2007/10. pp. 106-109.

3. Kocsis Z., Varga M., Csanády E.: CNC-gépek por-forgács elszívórendszerének fejlesztése. Magyar Asztalos és Faipar 2008/5, pp. 17.

4. Varga M., Csanády E., Kocsis Z.: CNC megmunkálóközpontok vákuumlefogásának erıtani vizsgálata. Magyar Asztalos és Faipar 2008/5, pp. 19.

5. Kocsis Z., Varga M., Csanády E.: Szimuláció a magyar bútoriparban. MTA, Agrár - Mőszaki Bizottsága XXXII. Kutatási és fejlesztési tanácskozás poszterszekció, Gödöllı, 2008. január 22.)

6. Kocsis Z., Varga M., Csanády E.: CNC megmunkálógépek elszívófejeinek aerodinamikai vizsgálata. MTA Soproni Tudós Társaság, Konferencia 2008. okt.

7. Kocsis Zoltán, Mihály Varga, Németh Gábor: Wood waste handling and recycling in hungary. Problems of Woodprocessing 1nd Workshop, Sopron 2007

8. Zoltán Kocsis, Mihály Varga, Etele Csanády: Development of suction heads of CNC miller in order to increase the efficiency of suction part I. Problems of Woodprocessing 2nd Workshop, Svájc (2008. február 18-19.)

9. Kocsis Z., Varga M., Csanády E.: Online ware managing in a logistical warehouse via Internet. Chip and Chipless Woodworking Processes. Párkány (2008. szeptember 11-13.)

4.2 A közelmúltban szervezett Hazai és nemzetközi szemináriumok, konferenciák

Faporok, mint veszélyes anyagok munkahelyi és környezetvédelmi kérdései. Faipar szakmai konferencia. Sopron, 1992.

Por-forgácstárolás nehézségei a faiparban. Szakmai fórum a Ligno Novum szakkiállításon. Sopron, 1994.

Mőszaki Egyetemek Országos Tudományos Diákköri Konferenciája Sopron, 1994.

CAD-CAM-CNC nemzetközi konferencia. Sopron, 1995.

CAD-CAM-CNC nemzetközi konferencia. Sopron, 2000.

Tőz- és robbanásveszély a faiparban. Ligno-Novum szimpózium. Sopron, 2000.

Faipari üzemek légtechnikai kérdései. Szakmai szimpózium Sopron, 2001.

Hulladékgazdálkodás a faiparban. Légtechnika és környezetvédelem a faiparban. Ligno-Novum szimpózium. Sopron, 2002.

Rákkeltık-e a faporok? Ligno-Novum szimpózium. Sopron, 2002.

CAD-CAM-CNC technika újdonságai. Szeminárium a faipari szakközépiskoláknak Budapest, 2006.

Problems of Wood Processing 1st Workshop. Nemzetközi angol és német nyelvő konferencia. Sopron, 2007.

3rd International Conference on Problems of Wood Processing -Wood Machining, Energetic and Logistic Aspects, Nemzetközi angol nyelvő konferencia. Sopron, 2009. június 17-20

23

4.3 Diplomaterv, szakdolgozat témák (válogatás az Intézet legjelentısebb hallgatói munkáiból)

2001-2002.

1. Unimat-23 kombinált gyalu-és marógép 2. Gyémántélő marószerszám élezése 3. Irodabútor-gyártásban használt alapanyagok megmunkálására alkalmas

keményfémlapkás és gyémántélő körfőrészek kialakításának szempontjai 4. Fénykép utáni dombormő marási technológiája 5. A CNC technika oktatása a faiparban. (tananyagkészítés) 6. SURFCAM programcsomag alkalmazási lehetıségei 7. Munkadarab lefogás CNC felsımarógépeken 8. Cs-Fa Kft. csurgói főrészcsarnoka por-forgácselszívó rendszerének korszerősítése 9. Fafeldolgozási hulladékok kezelése, felhasználhatósága 10. Többfejes gyalugépek rezgéseinek vizsgálata 11. Légcsavar gyártás CNC felsımarógépen 12. Kismérető faipari üzem hıenergia ellátásának megoldása fagáz-tüzeléssel. 13. Munkahelyi porexpozíció mérések tapasztalatai CNC megmunkáló központoknál 14. CNC vezérléső felsımarógép üzemeltetési feladatai a Zala Bútornál 15. Mőszerfal készítés lehetıségei CNC felsımarógépen

2002-2003. 1. Korszerő szerkezeti megoldások faipari alapgépeken 2. 3-nál több szabadságfokú CNC megmunkáló központok (Egy kiválasztott géptípus

részletes ismertetése) 3. Faipari megmunkáló gépek kiszolgáló berendezései 4. Rezgésvizsgálatok CNC felsımarógépen 5. Stilbútor gyártása CNC felsımarógépen 6. Intarzia készítés 2 ½ D-s CNC felsımarógépen 7. A Pápai Asztalos Kft. por-forgács elszívóhálózatának kialakítása 8. Faipari tanmőhely új por-forgácselszívó rendszerének légtechnikai bemérése. 9. Vadállat fej sablon készítés 10. Vákuumos munkadarab lefogás 11. Postprocesszor készítés CAM programokhoz

2003-2004. 1. Korszerő fahulladék tüzelı berendezések 2. Faalapú hulladékok felhasználásának gazdasági és energetikai összefüggéseinek

vizsgálata. 3. Rezgésvizsgálatok CNC felsımarógépen 4. Por-forgácselszívó hálózat méretezése számítógépes optimalizálással 5. Rezgésvizsgálatok CNC felsımarógépen megmunkálás közben a munkadarabon 6. Háromdimenziós felület képzése 4D-s CNC felsımarógépen 7. Szabadkézi rajzok átviteli lehetısége a CNC marási technikába 8. Vákuumos munkadarab lefogás vizsgálata 9. Fa- és fémipari CNC vezérléső megmunkáló központok összehasonlítása. 10. Az egy fogra esı elıtolás és a természetes faanyag felületi érdessége

összefüggésének vizsgálata marási mővelet esetén 11. CNC szerszámok karbantartása

24

12. Az Északerdı Rt. sárospataki faipari üzeme por-forgácselszívó rendszerének vizsgálata.

13. Bútorajtó frontfelület készítés 14. Székelem készítés ipari körülmények között 15. A forgácsolási paraméterek és a keletkezı por-forgács szemcseösszetételek közötti

összefüggések vizsgálata

2004-2005. 1. CNC megmunkáló gépeknél keletkezı munkahelyi porexpozíció vizsgálata 2. Bútoriparban alkalmazott tömbszivacs-vágó gépek 3. CIM technika alkalmazása a Lamella Kft-nél 4. CNC megmunkáló központ elszívó fejének légsebesség eloszlás vizsgálata 5. Többfejes gyalugépek szerszámbefogási módszereinek összehasonlító elemzése 6. Forgácsolással kapcsolatos rezgésvizsgálatok CNC vezérléső felsımarógépen 7. Munkadarab megfogó és forgató adapter CNC megmunkáló központhoz 8. Xilofon hanglap gyártása CNC megmunkáló központon 9. CNC megmunkáló központok vákuumlefogásának erıtani vizsgálata

2005-2006. 1. A nyíracsádi főrészüzem por-forgácselszívó és szárító hálózatának optimalizációja 2. Uniteam Professional CNC vezérléső felsımarógép rezgésvizsgálata forgácsolás

közben 3. Szobortest készítése CNC vezérléső megmunkáló központon ALPHACAM

program segítségével 4. CNC vezérléső gerenda megmunkáló egység ismertetése 5. Szabad felület készítése 5D szabadságfokú CNC megmunkáló központon

ALPHACAM program segítségével 6. Keményfémlapkás marószerszám hıterhelési vizsgálata 7. Munkadarab vákuumos lefogásának vizsgálata CNC felsımarógépen 8. 5D szabadságfokú CNC felsımarógép gépészeti ismertetése, pontossági vizsgálatok 9. Uniteam Professional 5 szabadságfokú megmunkáló központ elszívórendszerének

légtechnikai vizsgálata 10. Uniteam Professional 5D szabadságfokú CNC vezérléső megmunkáló központ

szerkezeti felépítése és vezérlése 11. Uniteam Professional CNC vezérléső felsımarógép rezgésvizsgálata

2006-2007. 1. 5 szabadságfokú CNC marógép megmunkálási határai 2. CNC megmunkáló központok dinamikus vizsgálata 3. CNC megmunkáló központok statikus és dinamikus vizsgálata 4. Finiselıgép és vastagsági gyalugép összehasonlító vizsgálata, különös tekintettel a

felületi minıségre 5. Többfejes gyalugépek dinamikus vizsgálata 6. CNC technika alkalmazása az asztalos iparban (oktatási anyag) 7. Oktatási segédlet az Alphacam programcsomaghoz 8. Vákuumos munkadarab lefogás dinamikus vizsgálata 9. Robot faipari alkalmazási lehetıségei (tanulmány) 10. Por-forgács elszívás hatékonysága CNC megmunkáló központokon

25

11. Uniteam Professional 5 szabadságfokú megmunkáló központ elszívórendszerének légtechnikai vizsgálata

12. Szerelıautomata és integrált robotegység hatékonyságvizsgálata

2007-2008. 1. Sopronban keletkezı faalapú hulladékok, „másodnyersanyagok” mennyisége és

hasznosíthatósága 2. Erımérés három dimenzióban 3. Erımérés National Instrument mérırendszeren 4. Fémipari sajtológép munkaidı optimalizálása 5. Emberfej készítés 5D-s szabadságfokú CNC marógépen 6. CNC megmunkáló központok szerszámpálya követési pontossága 7. A Kanizsa Trend Kft. tömörfa megmunkáló üzemének por-forgács elszívó

hálózatának hatékonyságnövelése 8. Tranzitraktár anyagmozgatásának modellezése Simul8 programmal 9. CNC vezérléső gépek biztonságtechnikája 10. Szerszámkopás vizsgálat Zoller szerszámmérı mikroszkóp segítségével 11. A szerszámgazdálkodás vizsgálata egy magyarországi vasalatgyártó Kft-nél

Választható diplomaterv témák 1. Hulladékok kezelésének és hasznosításának korszerősítése az EU-s

környezetvédelmi követelményekkel összhangban. 2. Termelési hatékonyság növelése korszerő logisztikai módszer alkalmazásával

(Simul8). 3. Felületkezelı üzem munkaegészségügyi és környezetvédelmi vizsgálata. 4. Faalapú hulladékok hasznosítási lehetıségei az energiaellátásban. 5. Por-forgácselszívó rendszerek hatékonyság-növelésének vizsgálata. 6. Famegmunkáló szerszámok aerodinamikai vizsgálata. 7. Forgácsoló szerszámok éltartósságának vizsgálata. 8. Szerszámanyagok összehasonlító kopásvizsgálata. 9. Raktárkapacitás fejlesztése szimulációs program segítségével. 10. CNC gépek elszívófejeinek vizsgálata. 11. Por-forgácselszívó rendszerek villamos energiafelhasználásnak csökkentési

lehetıségei. 12. Felületi érdességmérésnél alkalmazott szőrıeljárások összehasonlító vizsgálata. 13. Síkkéseléssel, illetve gyalulással gyártott fa felületek felületi minıségének

összehasonlító elemzése. 14. Csapágy állapotfigyelési rendszer alkalmazása faipari gépeken. 15. Faipari gépek rezgésanalízise. 16. Pótautomatizálási lehetıség vizsgálata és tervezése pneumatikus elemek

alkalmazásával. 17. Szabadon programozható vezérlırendszerek (PLC) alkalmazhatósága a faiparban. 18. Hidraulika alkalmazása a faiparban. 19. Grafikus megjelenítés alkalmazása és szerepe az automatizálásban. 20. Szenzorok faipari alkalmazása. 21. Sőrített levegıvel hajtott gépjármő gépészeti és irányítástechnikai tervezése (2-3 fı

részére). 22. Faipari légtechnikai és levegıtisztaságvédelmi korszerő mérések. 23. A tanszéki légcsatorna vizsgálata és korszerősítése. 24. Környezetbarát hı- és villamos energia elıállítás fahulladékok hasznosításával.

26

25. CNC felsımarógép elszívó burkolatának légáramlástani vizsgálata. 26. Végeselemmodell alkalmazása és modellkészítés áramlástani problémák feltárására. 27. CNC felsımarógép elszívási vizsgálataival kapcsolatos mérırendszer kidolgozása. 28. Sopron és környéki vállalatok logisztikai rendszerének vizsgálata. 29. Elemekbıl felépített CNC marógép elkészítése. 30. CNC marógép programozása üzemi viszonyok között AutoCAD-bıl kiindulva. 31. Szabad felületek készítése 5D szabadságfokú CNC megmunkáló központtal. 32. Keményfémlapkás szerszámok hıterhelésének vizsgálata. 33. National Instruments mérırendszer alkalmazása a faiparban. 34. Háromirányú erımérés forgácsolás közben. 35. Párhuzamos rezgés- és erımérés vizsgálat forgácsolás közben. 36. Háromirányú elmozdulás vizsgálat mérése elektronikusan. 37. Munkadarabok vákuumos lefogása. 38. Szerszámkopási vizsgálatok, összehasonlító elemzés. 39. Erı- és teljesítménymérés párhuzamos végrehajtása National Instruments

rendszerrel.

27

4.4 K+F tevékenységek az elmúlt 5 évben (referenciamunkák) A Gépészeti Intézet tevékenységi körébe tartozó kutatási és szolgáltatási témakörök:

� Kockázatelemzés üzemcsarnokban, irodákban, stb. � Ipari folyamatok idıarányos szimulációja, kapacitáselemzés, szőkkeresztmetszet

modellezés, raktárkészlet, szállítás optimalizálás (logisztikai szimuláció). � Gépek pontossági vizsgálata szabványok szerint. � Gép-, berendezés-, technológiai sor vizsgálatok:

- erımérés (egy- és háromtengelyő), - hımérsékletmérés, - rezgésmérés, - elmozdulásmérés, - villamos teljesítménymérés.

A fent említett paraméterek esetenkénti párhuzamos mérése, elemzése esetlegesen több mérési helyen is egyidejőleg.

� Légsebességmérés elszívórendszerekben, valamint munkatérben. � Csapágydiagnosztika. � Szerszámvizsgálatok (a faipar teljes vertikumát kiszolgáló szerszámok

valamennyi geometriai paraméterének meghatározása három dimenzióban), számítógépes jegyzıkönyv.

� Energetikai optimalizálás por-forgácselszívó hálózatoknál. � Por-forgácselszívó rendszerek tervezése, áttervezése. � Egyedi géptervezések. � Egyedi anyagmozgató berendezések, rendszerek tervezése. � Karbantartási tervek készítése. � Munkavédelmi vizsgálatok. � Gép védıburkolatok tervezése. � Programozás, mérések és tanácsadás CNC vezérléső gépeknél. � Pneumatika, hidraulika elemeire épülı rendszerek vizsgálata, tervezése. � Technológia folyamatok elemzése, vizsgálata gépészeti szempontból. � PLC vezérlırendszerek programozása. � Munkahelyi porterhelés vizsgálata. � Automatizálási feladatok megoldása. � Fémipari anyagvizsgálatok. � Mikrokeménység, makrokeménység mérés. � CAD-CAM programok és CNC vezérlések programozás oktatása. � Logisztikai feladatok megoldása. � Hulladékgazdálkodás. � Folyamatok gyorskamerás elemzése. � Felületi érdességmérés. � Bútoripari vasalatok fárasztó vizsgálta, a fárasztógép megtervezése, a vizsgálat

lebonyolítása.

28

A fentiekkel összefüggésben 2004 és 2008 között az alábbi ipari megbízásokat végeztük:

Cégnév Téma 2004

Interfa Kft. Az Interfa Kft-nél keletkezı hulladékok kezelési és és hasznosítási lehetıségeinek kidolgozása az EU-s környezetvédelmi követelményekkel összhangban

Spektíva Kft. Üzemi hatékonysági és gazdaságossági elemzés a szabászati technológia megújítására, optimalizálására

Garzon Bútor Rt. Hulladékkezelés és hasznosítás

Visegrádi Faipari Kft. Felületkezelı üzem munkaegészségügyi és környezetvédelmi vizsgálata

Csiba Faipari Kft. CNC rezgésvizsgálat

Falco Rt. Nem éghetı (A2) cementkötéső forgácslap mint új termék kifejlesztése

Hungaropro Kft. Hulladékkezelés és hasznosítás Csercsics Faipari Kft. CNC gépek munkadarab kinematikája Lamello Kft. CNC gépek rezgéstani vizsgálata

2005

Hungaropro Kft. Faalapú hulladékok hasznosításának és innovatív fejlesztésének lehetıségei a Hungaropro Kft-nél, különös tekintettel az energiaelıállításra

Walter Autó Kft. A Walter Autó Kft. hulladékkezelésének lehetséges innovációja a hazai és az Európai Uniós törvénykezéseknek megfelelıen

Garzon Kft. A bútoripari szakágazat helyzetelemzésére irányuló multi client kutatás, fogyasztói és kereskedıi magatartás vizsgálat

Interfa Kft. ISO 9001 és 9002 minıségbiztosítási rendszer elemzése és bevezetése

Spektíva Kft. ISO 9001 és 9002 minıségbiztosítási rendszer elemzése és bevezetése

Visegrádi Faipari Kft. Új típusú technológiai tervezés beltéri ajtók gyártására Garzon Bútor Rt. CNC gépek munkadarab kinematikája

Forest Hungary Kft. Munkadarabok rezgésvizsgálata CNC megmunkáló központokon

Északerdı Rt. Keményfaporok morfológiai sajátosságai a faporok rákkeltı hatásának összefüggésében

Fagépszer Kft. Munkadarabok rezgésvizsgálata CNC megmunkáló központon

CNC megmunkáló központok vákuumlefogás-hatékonysági vizsgálata.

Csercsics Faipari Kft. Szerszámválasztás vizsgálata gazdaságossági szempontból (elızetes koptatási vizsgálatok)

Forest Hungary Kft. CNC gépek munkadarab kinematikája AKE Hungária Kft. Faforgácsoló szerszámok hıterhelése (gyorsacélok)

29

2006

Csercsics Faipari Kft.

Szerszámválasztás vizsgálata gazdaságossági szempontból. Összehasonlító koptatási vizsgálatok keményfémlapkás és gyémántlapkás szerszámok esetében. Vákuumfóliázott bútorajtók klimatikus terhelése. Fólialeválás vizsgálata hımérséklet és páratartalom hatására. Tömörfa ajtók klímaterheléses vizsgálata.

Forest Hungary Kft. Por-forgácselszívó rendszer innovatív hatékonyság növelésének vizsgálata

Garzon Kft. A Garzon Bútor Kft-nél technológiai innovációval összefüggı korszerő logisztika kidolgozása.

Hungaropro Kft. A Hungaropro Termelési és Kereskedelmi Kft. fertıszentmiklósi üzemének a hatékonyság növelését célzó technológiai innovációs tevékenység

Interfa Kft. Az Interfa Kft. szanyi üzemének a hatékonyságnövelését célzó technológiai innovációs tevékenység.

Nyíracsádi főrészüzem

Por-forgácselszívó rendszer innovatív hatékonyság növelésének vizsgálata

Roto Elzett Certa Kft.

1. téma: A ROTO Elzett Kft. lövıi üzemének sajtoló üzemrészében Brück sajtológépek (4 db) termelékenység- és hatékonyságnövelését célzó technológiai innovációs tevékenység. 2. téma: A ROTO Elzett Kft. lövıi üzemében az automata gépek hatékonyság növelését eredményezı új logisztikai rendszer kidolgozása. 3. téma: Sajtolószerszám alkatrész-ellátás logisztikájának korszerősítése.

Sellaton Rt. A Debreceni Sellaton Hajlítottbútorgyár Rt. por-forgács hálózatainak innovatív átalakítási lehetıségei

Spektíva Kft. Bırsablon raktár sablonnyilvántartásának megújítása és korszerősítése

Swedwood Kft. Lakkcsiszolatpor hasznosításának újszerő (innovatív) lehetısége

30

2007 Keményfémlapkás és gyémántlapkás szerszámok kopásmechanizmusának kutatása 2. Csercsics Faipari Kft. Bútorvasalatok kifáradástechnikai folyamat modellezése

Garzon Bútor ZRt. CNC gépek munkadarab kinematikája 2.

A tömörfa alkatrészek újszerő vágásoptimalizálásának kidolgozása, különös tekintettel a CNC megmunkáló központokra, lap és tömörfa szabászat gépeinek optimális igénybevételére, valamint a gépek programozásának korszerősítésére.

Interfa Kft.

Az Interfa Kft. kiválasztott üzemegysége termelésének szimulációs logisztikai modellje

1. téma: 4500 m2-es szerelıcsarnok logisztikai modelljének felépítése

2. téma: Régi szerelıcsarnok új logisztikai modelljének felépítése 3. téma: Javaslat kidolgozása a régi csarnok elıszerelı és szerelıautomatáinak termelékenység növelési lehetıségeire

4. téma: Javaslat az új csarnok szerelıautomatáinak termelékenység növelési lehetıségeire

5. téma: Sajtolószerszám alkatrész-ellátás logisztikájának korszerősítése

Roto Elzett Certa Kft.

6. téma: Termelıgépek pótalkatrész-ellátás logisztikájának korszerősítése

Spektiva 2000 Kft. Bırszabászat korszerősítése logisztikai modell felhasználásával 1. téma: Szerelı- és csomagoló üzem hatékonyságvizsgálata

2. téma: Teljesítménynövelés lehetıségeinek vizsgálata Weinig és Fruilmac gépeken

3. téma: Hogyan lehet biztosítani az eltérı alapanyag színek mellett a kész felületek színazonosságát.

Swedwood Sopron Kft.

4. téma: Szárítási minıség ellenırzése a Swedwood soproni üzemének konvekciós szárítóberendezésében.

1. téma: Huncargo Zrt. magasraktári tároló rendszer újszerő informatikai nyilvántartás Web-es elérési lehetıségének kidolgozása

2. téma: A FIFO és a JIT rendszerek elterjedésének kutatása és cégen belüli továbbfejlesztésének lehetıségei

Huncargo Zrt.

3. téma: Raktárkapacitás-fejlesztés szimulációs program segítségével

Walter Auto Kft. A napenergia hasznosításának lehetısége a Walter Auto Kft-nél

31

Hungaropro Kft. A Hungaropro Termelési és Kereskedelmi Kft. fertıszentmiklósi üzemében újonnan épült raktárak korszerő logisztikai rendszerének kialakítása

Falco ZRt. Új típusú zajvédı panel (új termék) fejlesztése kutatás-fejlesztési projekt keretében 2007-2008

Sempermed Kft. Csomagolási tevékenység során adódó nem megfelelı termék kiválogatási lehetıségeinek feltárása, automatizált válogató állomás kifejlesztésének megalapozása

1. téma: Szoftverfejlesztés CNC megmunkáló központon

A.H. Universal Bau Kft.

2. téma: CNC megmunkáló központ aerodinamikai vizsgálata az elszívási hatékonyság növelése céljából, a környezetvédelem és munkaegészségügyi elıírásokkal összefüggésben

AKE Hungária Forgácsoló szerszámok légáramlást befolyásoló hatása CNC megmunkáló központok por-forgács elszívásánál

Bakonyerdı Zrt. A kemény faporok morfológiája, figyelemmel a munkaegészségügyi szempontokra.

Velux Kft.

Por-forgács elszívó rendszerek fejlesztése az elszívási hatékonyság növelése, valamint a munkahelyi porexpozíciós- és környezetvédelmi követelmények kielégítése céljából a Velux Magyarország Fertıdi Építıkomponens Kft. P1 üzemegységében

2008

A.H. Universal-Bau Kft.

Az A.H. Universal-Bau Kft. körmendi telephelyén lévı por-forgácselszívó rendszerek fejlesztése

AKE Hungária Kft. Váltólapkás szerszám fejlesztése a szerszám által keltett és irányított levegı ventiláció növelése céljából, segítve a forgácselszívást

Vákumfóliázás technológiájának innovatív fejlesztése. Csercsics Faipari Kft. Innovatív technológia-módosítás MDF lapok furnérozott

felületének felületkezelésekor

Garzon Bútor Zrt. A Garzon Bútor Zrt. életképessége, különös tekintettel a korszerő logisztika alkalmazására

Hoffmann Kft. Új típusú autóemelı berendezés gyártási folyamatába robotizált hegesztési technológia kifejlesztése eljárás-innovációval összefüggésben

Hungaropro Kft. A Hungaropro Kft. faházgyártási folyamat szinkronizálásának fejlesztése, szimulációs modell kidolgozása

Interfa Kft.

Por-forgácselszívó rendszerek fejlesztése az elszívási hatékonyság növelése, valamint a munkahelyi porexpozíciós- és környezetvédelmi követelmények kielégítése céljából az Interfa Kft. szanyi üzemében

32

Meyer Kft.

Por-forgácselszívó rendszerek innovatív fejlesztése az elszívási hatékonyság növelése céljából, a munkaegészségügyi és környezetvédelmi kielégítésével követelményekkel összhangban

Roto Elzett Kft. Gépi idı elemzés elvégzése

Sempermed Kft. Csomagolt termék automatizált válogató állomásának kifejlesztése

Spektíva 2000 Kft. Az új bırraktározási rendszer korszerő logisztikájának kifejlesztése és korszerő szimulációs modell kidolgozása

Fenster-X Kft. CNC marógép elszívófejeinek fejlesztése az elszívási hatékonyság növelése céljából

33

4.5 Az közelmúlt sikeres pályzatai Résztvevık Projekt megnevezése

Lég- és portechnikai laboratórium létrehozása oktatási és kutatási célra. 1992-1994

Alapítvány a Magyar Felsıoktatásért pályázat Varga Mihály

Támogatási összeg: 500 eFt.

CAD-CAM-CNC a faiparban. Faipari Géptani Tanszék CAD-CAM-CNC laboratórium tervezırészlegének számítógéppark cseréje oktatási és kutatási célra; 1998

PFP 021/98.

Csanády Etele; Lang Miklós

Támogatási összeg: 1.000 eFt

CAD-CAM-CNC a faiparban. Faipari Géptani Tanszék CAD-CAM-CNC szoftver cseréje oktatási és kutatási célra; 1999

PFP 027/99.

Csanády Etele; Lang Miklós

Támogatási összeg: 1.510 eFt A fa felületi minıségének általános törvényszerőségei mechanikai megmunkáláskor. 2001-2003 FKFP 0021/2001; 20062 Magoss Endre


A nemzeti erdıvagyon minıségi fejlesztésének és bıvítésének, valamint a fahasznosítás korszerősítésének programja 2001-2004

Széchenyi Terv Nemzeti Kutatásfejlesztési Program Erdı-Fa Kutatási program

7/4. alprogram: Fafeldolgozási hulladékok keletkezése, kezelése, felhasználhatósága.

Varga Mihály; Németh Gábor

Támogatási összeg: 3.838 eFt Tangazdaság, tanüzem támogatási pályázat Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2002.

„Új por-forgácselszívó rendszer kialakítása a faipari tanmőhelyben”.

Varga Mihály


„Keménylombos fafajok technológiai porának morfológiája és munkaegészségügyi összefüggései” témájú kutatás 2002-2005

OTKA-Kutatás

Varga Mihály; Németh Gábor; Fehér Sándor

Támogatási összeg:8.801 eFt Tangazdaság, tanüzem támogatási pályázat Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2003. „Korszerő éllezáró és csiszolási technológia kialakítása.”

Varga Mihály


34

Gyakorlati faipari munkavédelmi ismeretek. Tanulságos faipari balesetek. 2003

Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fıfelügyelıség Varga Mihály


CAD-CAM-CNC a faiparban. CAD-CAM-CNC laboratórium létrehozása oktatási és kutatási célra; 2004-2005

KT-70/12/2004. Csanády Etele; Németh Szabolcs


Faforgácsoló szerszámok fejlesztése a hıterhelés, éltartósság, megmunkált felületi minıség és a környezeti hatások figyelembevételével. (Faforgácsoló szerszámok fejlesztése); 2005-2006

GVOP Baross Gábor Beszerzett eszközök: Mikrokeménységmérı berendezés Nagypontosságú szerszámmérı mikroszkóp Komplex adatgyőjtı-kiértékelı rendszer

Varga Mihály; Csanády Etele; Németh Szabolcs; Németh Gábor; Tatai Sándor; Kocsis Zoltán

Támogatási összeg: 24.891 eFt Mechatronikai oktatási eszközök beszerzése I. 2006

MPA (Munkaerıpiaci Alap) képzési alaprész decentralizált keret

Beszerzett eszközök: Mechatronikai oktatási eszközök

Varga Mihály; Csanády Etele; Németh Szabolcs; Németh Gábor; Tatai Sándor; Pichler András Támogatási összeg: 18.000 eFt

Mechatronikai oktatási eszközök beszerzése II. 2007

MPA (Munkaerıpiaci Alap) képzési alaprész decentralizált keret

Beszerzett eszközök: PLC technika haladó oktatókészlet Folyamatszabályozás oktatókészlet NC hajtástechnika alapjai oktatókészlet Mechatronikai mérések, analóg szenzorok oktatókészlet

Varga Mihály; Tatai Sándor

Támogatási összeg: 15.420 eFt Egyéni pályázatok Pályázat megnevezése

Széchenyi István Ösztöndíj pályázat Varga Mihály

Futamidı: 2002-2005. Oktatási és Kulturális Minisztérium „Deák Ferenc Ösztöndíj”

Németh Gábor Futamidı: 2007-2008.

35

4.6 A Gépészeti Intézet jelenlegi nemzetközi kapcsolatai és kutatási témái

Technische Universität Braunschweig, Institut für Werkzeugmaschinen und Fertigungstechnik. Kapcsolattartó: Dr.-Ing. Hans Werner Hoffmeister Leiter Fertigungstechnik. Együttmőködési téma: forgácsoláselmélet, szerszámtervezés, por-forgácselszívás.

Fachhochschule Rosenheim, Holztechnik. Kapcsolattartó: Prof.Dr.-Ing. Frieder Scholz és Prof.Dr.-Ing. Matthias Zscheile. Együttmőködési téma: forgácsoláselmélet, szerszámtervezés, faipari gépek, CNC technika.

Berner Fachhochschule, Hochschule für Architektur Bau und Holz HSB Burgdorf Biel. Kapcsolattartó: Prof.Dr.-Ing.habil. Thomas Stautmeister, F+E Einheitsleiter. Együttmőködési téma: forgácsoláselmélet, szerszámtervezés, faipari gépek, CNC technika, logisztika.

IHD Institut für Holztechnologie Dresden GmbH. Kapcsolattartó: Dr.-Ing. Ingrid Fuchs Resortleiterin Bearbeitung/Gestaltung. Együttmőködési téma: forgácsoláselmélet, szerszámtervezés, por-forgácselszívás.

Technische Universität Dresden, Institut für Holz- und Papiertechnik. Kapcsolattartó: Prof.Dr.-Ing. André Wagenführ. Együttmőködési téma: forgácsoláselmélet, szerszámtervezés, por-forgácselszívás.

ETH Eidgenössische Technische Hochschule Zürich, Institut für Baustoffe, Arbeitsgruppe Holzphysik. Kapcsolattartó: Prof.Dr-Ing.habil. Peter Niemz. Együttmőködési téma: forgácsoláselmélet.

Universität Stuttgart. Kapcsolattartó: Dr. sc. techn. Johannes Tröger (in Pension) Bereich Holzbearbeitung am Institut für Werkzeugmaschinen. Együttmőködési téma: forgácsoláselmélet, szerszámtervezés, por-forgácselszívás.

European Science Foundation COST Office Brussels, Belgium. Kapcsolattartó: Günter Siegel. Együttmőködési téma: teljes intézeti kutatási vertikum.

Ecole Nationale Supérieure d’Arts of Métiers, Cluny. Kapcsolattartó: Rémy Marchal Labomap Groupe Bois. Együttmőködési téma: forgácsoláselmélet, faipari gépek.

Holztechnikum Kuchl, Salzburg. Kapcsolattartó: Prof.-Dipl.-Ing. Raimund Görtler Direktor. Együttmőködési téma: faipari gépek, szerszámtervezés, CNC technika, por-forgácselszívás. Montanuniversität Leoben. Kapcsolattartó: Dipl.-Ing.-Dr. István Godor Lehrstuhl für Allgemeinen Maschinenbau. Együttmőködési téma: méréstechnika, gépészeti alaptudományok.

Univerza v Ljubljani Biotehniska fakulteta. Kapcsolattartó: doc.dr. Bojan Bucar. Együttmőködési téma: faipari gépek, forgácsoláselmélet, faipari szerszámok, por-forgácselszívás, CNC technika.

Sumarski fakultet, Sveuciliste u Zagrebu. Kapcsolattartó: dr. sc. dr. h.c. Vlado Goglia dipl. ing. és Ruzica Beljo Lucic PhD. Vice Dean. Együttmőködési téma: forgácsoláselmélet, szerszámtervezés, por-forgácselszívás.

Gdansk University of Technology, Department of Manufacturing Engineering and Automation. Kapcsolattartó: Kazimierz A. Orlowski PhD, DSc. Együttmőködési téma: forgácsoláselmélet, szerszámtervezés, por-forgácselszívás.

Akademia Rolnicza im Augusta Cleszkowskiego w Poznaniu, Wydzial Technologii Drewna, Katedra Obrabiarek i Podstaw Konstrukcji Maszyn. Kapcsolattartó: dr. hab.

36

inz. Piotr Pohl. Együttmőködési téma: forgácsoláselmélet, faipari gépek, CNC technika, por-forgácselszívás.

Wood Technology Institute Poznan. Kapcsolattartó: Prof. Ewa Ratajczak PhD Deputy Director. Együttmőködési téma: forgácsoláselmélet, faipari gépek, CNC technika, por-forgácselszívás.

Czech University of Agriculture Prague, Deparment of Wood Processing. Kapcsolattartó: Ass.Prof. Stefan Barcik PhD. Head of Department. Együttmőködési téma: forgácsoláselmélet, faipari gépek, CNC technika, por-forgácselszívás.

Technical University of Zvolen, Faculty of Wood Sciences and Technology. Kapcsolattartó: Dr.-Prof. Ladislav Dzurenda PhD. Együttmőködési téma: forgácsoláselmélet, faipari gépek, CNC technika, por-forgácselszívás.

Shimane University, Faculty of Science and Engineering, Matsue, Japán Kapcsolattartó: Prof. C. Tanaka: Együttmőködési téma: por-forgácselszívás.

Universität für Bodenkultur, Wien, Austria Department für Materialwissenschaften und Processtechnik. Kapcsolattartó és együttmőködı: Prof. dr. Stefanie Tschegy. Együttmőködési téma: Por-forgácselszívás vizsgálata

37

4.7 Intézet laboratóriumai, mőszerezettsége

A Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Gépészeti Intézetében sokfajta kutatás, mérés, vizsgálat folyik. Az Intézet két nagy területtel foglalkozik: a géptan és anyagszállítás témakörével. Az oktatott tárgyak utalnak a sokrétőségre így: géprajz, fémtechnológia, hidraulika, pneumatika, forgácsoláselmélet, gépelemek, mechanizmusok, mechanikus anyagszállítás, pneumatikus anyagszállítás, faipari gépek, faipari gépek üzemtana, üzemfenntartás, CAD-CAM-CNC, karbantartás, munkavédelem, tüzeléstechnika, energiagazdálkodás, valamint hulladékgazdálkodás. Az Intézet elmúlt évben új laboratóriumokat épített és a meglévıket is korszerősítette, felújította. Ennek keretében a 2006. évben beindított – a FESTO Kft. támogatásával készült - mechatronikai laboratórium is bıvítésre került, valamint új CAD-CAM-CNC, szerszámvizsgáló, metallográfiai, elméleti forgácsoló és légtechnikai laboratóriumok kerültek kialakításra. A laboratóriumok a jövıben sikeresen szolgálhatják az oktatási kutatási feladatokat és igény esetén továbbképzési lehetıséget is biztosítanak a régió vállalatai számára. A laboratóriumok ünnepélyes átadására 2008. szeptember 12-én került sor, ahol számos neves gyártó és beszállító cég is képviseltette magát, akik a jövıbeni együttmőködés lehetıségeivel is megismerkedhettek.

4.7.1 Mechatronikai laboratórium (FESTO) A mechatronika néhány éve vált szélesebb körben alkalmazott kifejezéssé. A fogalom a gépészet, informatika és az elektronika szoros kapcsolatára utal. Napjainkban egyre több olyan berendezés készül és használják a faiparban, ahol a hajtások, érzékelık, a vezérlés olyan fokú integrációja valósul meg, hogy a tervezés, javítás során a teljes rendszert egységes egészként kell kezelni. Az intelligens szenzorok, öntanuló szabályozások megjelenése a régi értelemben vett határok elmosódását jelzi. Régebben a gépész a mechanikai kialakítással, a villamos szakember az érzékelıkkel, irányító rendszer kialakításával foglalkozott, és - természetesen együttmőködve, de mégis szétválasztható tevékenységek eredményeképpen - hozta létre a berendezést. Az iparban létrejött integrált rendszerek kialakulása szükségessé teszi az oktatás átalakítását: egyre több olyan szakemberre van szükség, aki egy újfajta, egységes szemlélet alapján tudja a gépet és mőködését látni. Az Intézet és a FESTO Kft. közös munkájának eredménye a Kar egyik legkiválóbb feltételeket biztosító oktatási laboratóriumainak létrejötte. A hazai automatizálási piacvezetı cége, a FESTO Kft. támogatásával kialakított Mechatronikai Laboratórium kiváló oktatási körülményeket biztosít. A légkondicionált, felújított terem megfelel a FESTO oktatótermek szigorú elıírásainak. Eszköz és oktatói felkészültség tekintetében is teljesíti a FESTO elvárásait, így a világon mindenhol elismert minısített oktatóközpontban a FESTO-val kötött megállapodás keretein belül tanfolyamok tarthatóak.

38

A korszerő laboratóriumok nagymértékben elısegítik az egyetemi oktatást, illetve a tanulók szakmai képzését. A szakmai képzésben elért jelentıségét két sikeres MPA képzési alaprész decentralizált kerete terhére elnyert pályázat is bizonyítja. A laboratórium az alapozó képzésben több tantárgy oktatását segíti, integrált fejlesztési koncepciója szerint azonban az alkalmazott jellegő felhasználás oktató berendezéseinek beszerzése még hátra van. A BSc. hallgatók gyakorlatorientált képzése, valamint a tervezett mechatronikai mérnökasszisztens felsıfokú szakképzés a demonstrációs eszközök, mérési, kísérleti berendezések beszerzését, megújítását is szükségessé teszi. Jelenleg rendelkezésre állnak a hagyományos alappneumatikai, elektorpneumatikai elemek, klasszikus oktató berendezések kapcsolási rajzok kialakításához. A kapcsolási rajzok készítéséhez olyan számítógépes program szolgál segítségül, amelynek segítségével szimulációval végig lehet próbálni az elkészítendı feladatot. A gépeken mostanában egy re többet használt érzékelık fıbb típusaival is megismerkedhetnek a hallgatók (optikai, indukciós, kapacitív elvő szenzorokkal). Ezeknek mőködését a gyakorlatban is ki tudják próbálni, ill. a berendezésekben lejátszódó folyamatokat végig tudják követni a hallgatók. A pneumatika mellett betekintést nyerhetnek a hallgatók a hidraulika bizonyos területeire is, olyan kapcsolási tervek összeépítésével, melyek szerszámgépeken és megmunkálóközpontokon használhatók. További témakör, melyhez a labor fejlett eszközkészlettel rendelkezik, a PLC technika, valamint a mind jobban terjedı terepi buszrendszerek oktatásához alkalmas berendezések. A FESTO és az Egyetem közös célja - a korszerő oktatási eszközök bevezetése a mérnökképzésbe, szakképzésbe. A mai kor követelményeinek megfelelıen kialakított teremben az oktatás minden feltétele adott. A tanulók csoportokban tudnak dolgozni, csoportonként számítógép, illetve a gyakorlati ismeretek megszerzéséhez szükséges pneumatikus, elektropneumatika gyakorlókészletekkel, amelyeket a FESTO Kft. bocsátott az egyetem rendelkezésére. A Gépészeti Intézet az eszközparkot továbbfejlesztette, így PLC technika, terepi

39

buszrendszerek alapjai, proporcionálhidraulika és szabályozástechnikai ismeretek megszerzésére is alkalmassá vált a Labor. 2008. szeptember 26-án Budapesten, a FESTO székházában Szövényi-Lux Márton, a FESTO Kft. ügyvezetı igazgatója és Németh Attila, a FESTO DIDACTIC vezetıje személyesen adta át a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Gépészeti Intézet Mechatronikai Laboratóriumának a F:A:C:T (Festo Authorized and Certified Training Centre) cím elnyerését tanúsító oklevelet. A rövidítés azt jelenti, hogy "Festo által hitelesített és minısített Oktató Központ", azaz a terem kialakítása, oktatóeszközökkel való felszereltsége és az oktatók felkészültsége a FESTO standardnak megfelelı, így a Mechatronikai Laboratórium a FESTO nemzetközileg elismert tanfolyamait tarthatja. A cím jelentıségét növeli, hogy Magyarországon az elsı felsıoktatási intézményként lettünk jogosultak a cím viselésére. A Mechatronikai Laboratórium a cím birtokában a FESTO

� P111 Ipari pneumatika a gyakorlatban, � EP211 Ipari elektropneumatika és � E311 PLC programozási gyakorlatok

tanfolyamokat tarthatja a FESTO tematika és oktatási anyagok felhasználásával. A tanfolyamon részt vevık a FESTO-val kötnek szerzıdést, így lehetıvé válik számukra a tanfolyami költségek elszámolása a szakképzési hozzájárulás terhére. A tanfolyamot sikeresen teljesítık FESTO bizonyítvány kapnak. A tanfolyamokat Sopronban az Egyetem területén található Mechatronika Laboratóriumban tartjuk, kb. 2-3 naposak. A tanfolyami résztvevıknek igény esetén szállást is tudunk biztosítani. A tanfolyamok tematikája a Festo Didactic Képzések tájékoztatóban találhatóak illetve a FESTO honlapján is megtalálhatóak:

http://www.kekvilag.hu/didactic/tanfolyamok/tanfolyamok.php http://www.festo.hu a Didactic pontra kattintva.

Mőszerezettség:

� Bosch-Rexroth (régebben Mecman) pneumatikus elemtár oktatáshoz � Bosch-Rexroth (korábban Danuvia) hidraulikus elemtár oktatáshoz � Siemens PLC programozó egységek (S5) � Korszerő pneumatikus, elektropneumatikus rendszerek � PLC, ipari vezérléstechnika (Siemens S7-300) � Szenzortechnika � Ipari folyamatmegjelenítés, számítógépes mérés/beavatkozás alapjai � Proporcionál hidraulika rendszerek alapjai � Tervezett oktatási területek:

� Terepi buszrendszerek alapismeretei � Elektromos hajtások, szervorendszerek � Arányos pneumatika rendszerek alapjai

40

4.7.2 Metallográfia és szerszámtechnika laboratórium A mőszaki, gépészeti elméleti és gyakorlati ismeretek megalapozását szolgáló tárgyak gyakorlati oktatását hivatott biztosítani. Számtalan kisebb és nagyobb ipari megbízás formájában végeztünk fémtechnológiai vizsgálatokat. Így elsısorban a fémek legfontosabb alaptulajdonságait vizsgáltuk, mint szakítószilárdság, keménység, mélyhúzhatóság és készült a legkülönfélébb kivitelben fárasztó vizsgálat is. Az intézet egyik fı profilja a szerszámkarbantartás témakör új vizsgálati mérési eszközöket is hozott a laboratóriumba. A még mai napig is kiválóan mőködı optikai szerszámmérı mikroszkóp mellé digitális mérımikroszkóp is beszerzésre került, mely 3 dimenzióban is képes a szerszámokat elemezni. A keményfémlapkás szerszámok anyagvizsgálatát egy új mikrokeménységmérı berendezés egészítette ki. A szerszámok geometriai mérése mellett lehetıség van kiegyensúlyozásra és egyszerőbb szerszámok élezésére is. A laboratóriumban jelenleg a régebbi hagyományos berendezések mellett a legmodernebbek is megtalálhatók. Mőszerezettség:

� Rendelkezésre állnak hagyományos mérıeszközök � Brinnel-Rockwell keménységmérı � Poldi kalapács � Általános kiegyensúlyozó berendezés � Hagyományos optikai szerszámvizsgáló

mikroszkóp � Mélyhúzó berendezés � Makro és Mikrokeménységmérı

berendezések � Szerszám mérımikroszkóp számítógépes

képfeldolgozással (Zoller) � Élezıgépek

4.7.3 Kísérleti forgácsoló laboratórium A forgácsoláselmélet kutatása az intézet egyik legrégebbi profilja. A laboratóriumban végzett számtalan irányú mérés sok esetben egyedi készítéső berendezéssel tette lehetıvé többek között azt is, hogy Sitkei György által írt Faipari mőveletek elmélete c. könyv Faforgácsoláselmélet c. fejezete nemzetközi viszonylatban is elsıként foglalta össze a legfontosabb törvényszerőségeket. Meghatározásra kerültek forgácsoláskor a szerszám élére, homlokára ható erık, a forgács folyáshatára, a csúszóvágás jellegzetességei. A gyors jelenségek mérésénél és adatrögzítésénél gyakran kerültek alkalmazásra nyúlásmérı bélyegek, oszcillográf, oszcilloszkóp majd késıbb ezeket felváltotta a vivıfrekvenciás erısítı, A/D plotter, átvivıgyőrő és különbözı erımérı cellák. Hosszú kutatómunkával meghatározásra került a forgácsolóélek hıállapota is,

41

mérésekre és végeselem módszert alkalmazó számításokra alapozva. Az egyedi készítéső lineáris pad lehetıvé tette a forgács deformációjának követését képrögzítés segítségével, valamint vele párhuzamosan az erıviszonyok vizsgálatát. Különféle iparban alkalmazott forgácsológépek egyedi teljesítmény igénye is meghatározásra került elméleti és gyakorlati úton. A laboratóriumi tevékenység történetében fontos lépés volt a természetes faanyagok felületi érdességének és az ebbıl származó törvényszerőségek meghatározása perthométer segítségével. A legújabb fejlesztés eredményeként egy univerzális adatgyőjtı rendszer és egy széles skálájú jeladó kollekció került beszerzésre. Az adatgyőjtı rendszert a National Instrument gyártotta, kiszolgáló programja pedig a LabView. A fenti rendszer közel 20 mérıkártyájával és a kártyákhoz illesztett megfelelı jeladókkal lehetıvé vált többek között a forgácsolásvizsgálatokkor, de egyéb faipari mérésekkor, is a legkülönbözıbb fizikai mennyiségek egyidejő rögzítése: háromirányú erımérés, nagyterheléső egytengelyes erımérés, rezgésmérés egyidejőleg három irányban, alacsony frekvenciájú rezgésmérés, hımérsékletmérés széles tartományban, légsebességmérés, nyomás- és nyomáskülönbség meghatározás, elmozdulásmérés egyidejőleg három irányban stb. A mért adatok a program segítségével a virtuális mérıeszközön a legkülönfélébb grafikai formában jeleníthetık meg és a legbonyolultabb matematikai feldolgozások is lehetségesek. A nemrégiben beszerzett gyorskamera a nagysebességő jelenségek elemzését teszik lehetıvé. Gépdiagnosztika területén beszerzett új rezgésmérı berendezés, teljesítménymérı berendezés, csapágyvizsgáló mőszer lehetıvé teszi a csapágyak és bármilyen faipari gép leglényegesebb vizsgálatait is. Mőszerezettség:

� Csapágydiagnosztikai mérımőszer (SKF) � Hottinger vivıfrekvenciás mérıerısítı

erıméréshez (nyúlásmérı bélyegekkel) � HP analóg-digitál átalakító mérı plotter � Lineáris forgácsolóerı mérıpad � Hottinger 12 pólusú forgó jelátvivı

(jellevétel forgó tengelyekrıl) � Rezgésanalizátor (SKF) � Testhangvizsgáló berendezés � Síkforgácsológép � Hagyományos faipari forgácsológépek

alapmérésekhez � Termoelemes mérıkörök, különféle

tartományú hımérsékletméréshez � Erımérı cellák különbözı

erıtartományokhoz � Zajmérı berendezés � Egyedi tervezéső berendezések

technológia fárasztóvizsgálatokhoz � Villamos teljesítménymérı berendezés � Felületi érdességmérı berendezés � National Instruments + Labview

mérırendszer és feldolgozó program (3D erımérıcella, egytengelyő erımérı cella, nyomás- és nyomáskülönbség jeladók, útjeladók, piezorezgés jeladók, thermoelemek, thermoanameométer)

42

4.7.4 CAD-CAM-CNC laboratórium A Gépészeti Intézet jogelıdjénél a Faipari Géptani Tanszéken 1993-ban jelentek meg az elsı CAD-CAM programok, AutoCAD, Cadkey és Mastercam programok formájában. Ezzel megkezdıdött a gépi rajzolás és a gépi rajzolás mellett a CNC programozás megismerése. A téma oktatása elıször fakultatívan indult. 1995-ben világbanki pályázaton 2.5D szabadságfokú Reichenbacher gyártmányú CNC marógépet sikerült vásárolni. Akkoriban Magyarországon ez a gép az elsık között volt és az ipar számára is nagy újdonságot jelentett. A hallgatóság és az ipar figyelme intézetünk felé fordult, számtalan diplomaterv készült, oktatásokat tartottunk üzemi szakembereknek és nemzetközi konferenciákat is szerveztünk. A fenti megmunkáló központhoz elkészítettük a szükséges posztprocesszort is. A diplomatervek keretén belül a hallgatók a legmerészebb háromdimenziós munkadarabjaikat is el tudták készíteni. Természetesen a rövidesen elindult reguláris oktatásba a CNC vezérléső marógép központi helyet kapott. Egy hosszabb idıszak után egy újabb pályázaton egy Uniteam Professional 5D-s szabadságfokú megmunkálóközpontot pályáztunk meg sikerrel. Ezzel ismét az ipar élvonalába kerültünk. Az Alphacam program segítségével a legbonyolultabb feladatokat is meg tudtuk oldani, így a fényképezett arcok fából készült szoborformát öltöttek. A hallgatók érdeklıdése – úgy, mint az iparé is – változatlanul nagy maradt, CNC technikával kapcsolatosan ma már biztos, hogy közel 100 db diplomaterv fémjelzi az új technológia fontosságát. Természetesen a megmunkáló központokon nemcsak munkadarabok készültek, hanem nagyon komoly kutatási témákat is végeztek az intézeti kollégák, így szerszám rezgésvizsgálat, megmunkált anyag felületi érdesség vizsgálata, forgácsolóerı meghatározása három irányban, munkadarab vákuumlefogás hatékonysága, por-forgácselszívás mérése és fejlesztése. Az alkalmazott számítástechnikai programok: Autocad, Inventor, Mastercam, Alphacam.

Mőszerezettség:

� Reichenbacher RANC 2.5D AMW 250 CNC megmunkáló központ (fa és mőanyag megmunkáláshoz)

� UNITEAM Professional 5.0D CNC megmunkáló központ (fa és mőanyag megmunkáláshoz)

� 15 db Alphacam CAM program munkadarab tervezéshez, valamint szerszámpálya generáláshoz

� Dinamikus vákuumlefogást vizsgáló berendezés

� Forgácsolóerı mérı cella � Nagy értékő szerszámbefogó tokmányok,

szerszámok (gyorsacél, keményfémlapka, gyémánt)

43

4.7.5 Energetikai-légtechnikai laboratórium Az energetikai laboratórium a faipari mérnökképzésben 2009-ben beinduló Faenergetika oktatást, valamint a két éve sikeresen mőködı Energiagazdálkodási szakmérnöki képzést segíti. Energiagazdálkodási szakmérnök továbbképzési szakon az egyetemi, illetve a fıiskolai oklevéllel rendelkezı személyek – posztgraduális képzés keretében – szakirányú továbbképzést folytathatnak. Ennek során tanulmányaik energetikai épületgépészet, energiagazdálkodás, környezet és hulladékgazdálkodás, alternatív villamos energia ellátás, napenergia hasznosítás, alternatív főtési rendszerek, biomassza hasznosítás, stb. területén gyakorlatorientált képzésben részesülnek. A faiparban szükséges alternatív energiafelhasználási kutatások bázisa (gızölık, szárítók energiaellátása stb.) is a laboratórium. A faiparban a légtechnika különösen fontos szerepet tölt be a sajátos faipari technológiákban, illetve azok kiszolgálásában. A por-forgács elszívás és szállítás a gız-gáz elszívás és ártalmatlanítás, a hulladékkezelés és általános szellızés korszerő ismereteinek oktatása csak megfelelı laboratóriumi háttérrel lehetséges. Az ilyen jellegő kutatások is országosan csak a mi karunkon lehetségesek. Az ipar igényei növekvıek a munkaegészségügyi és környezetvédelmi elıírások szigorodásával az EU csatlakozást követıen. Jelenleg a laboratórium jelentıs fejlesztés elıtt áll.

Mőszerezettség:

� Ahlborn típusú hordozható légsebesség-, hı- és páratartalommérı mőszer, dinamikus nyomásmérésen alapuló sebesség meghatározással kiegészítve

� Prandtl csövek, anemométerek � Kanalas, szárnylapátos

légsebességérzékelı (Ahlborn típusú mőszer kiegészítıje), thermoanemométer alacsony légsebességhez

� Füstgázelemzı készülék � Hordozható, automatizált emissziós

pormintavevı mérıkör (KS-404): Helyhez kötött légszennyezı források szilárd (nem toxikus) légszennyezı anyag emisszió értékének méréséhez (környezetvédelmi

44

mérésekhez) � Mintavevı készülék fapor- és egyéb faalapú szennyezıanyag mintavételezési

eljárásához és gravimetriás vizsgálatához (Persométerek, PORKON) � Villamos teljesítménymérı és analizátor. � Kísérleti légtechnikai rendszer

4.7.6 Anyagszállítás és logisztika laboratórium A faipari és könnyőipari mérnökképzésben a mechanikus anyagszállító berendezések és azok gépelemeinek oktatását, az anyagmozgatási folyamatok tervezését, valamint a korszerő logisztika elméleti és gyakorlati képzését szolgálja a labor. A fenti témákban TDK dolgozatok, szakdolgozatok és diplomatervek, valamint PhD dolgozatok készültek. A laboratórium jelenleg a korszerő anyagmozgatási ismeretek oktatásának kiszolgálására is alkalmas. Bemutató eszközök és tablók, számítási segédletek és szabványok, valamint egyéb szakirodalmi anyagok segítik az oktatást. A logisztika oktatásához teljesen új szoftver áll rendelkezésre: SIMUL8 program, az oktatási verzió mellett az ipari verzióban is, mely alkalmazásával több ipari feladatot oldottunk meg sikeresen.

45

4.8 Intézetünk szerepe a Nyugat-magyarországi egyetem Erdészeti és Faipari Vizsgálólaboratóriumában

A Vizsgálólaboratórium a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a soproni egyetemi karokon belül mőködik. A Vizsgálólaboratórium az Erdészeti-Mőszaki és Környezettechnikai Intézet (Erdımérnöki Kar), a Gépészeti Intézet, a Faanyagtudományi Intézet valamint a Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet (Faipari Mérnöki Kar) szakembereire épülve szervezıdött, az akkreditálás mőszaki területében meghatározott feladatok ellátására. Egyéb oktatási- és kutatási feladatainak ellátásában mindegyik tanszék önállóan, az egyetem Szervezeti és mőködési szabályzatának megfelelıen tevékenykedik. A laboratóriumot alkotó tanszékek szakmai múltja jelentıs, azokat mind az erdészeti-, mind a faipari szakterület elismeri. A laboratórium az ipari szolgáltatásban tölt be hiánypótoló szerepet, üzemek számára munkaeszközökön végzett munkabiztonsági vizsgálatok révén, ipari létesítmények környezeti és munkahelyi zajvizsgálata, helyhez kötött légszennyezı források szilárd légszennyezı anyag emisszió mérése, fa- fém és mőanyagok mechanikai szilárdsági vizsgálata területén. A vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges hazai, külföldi és házi szabványok tára elengedhetetlen feltétel a munkák elvégzésében. A Vizsgálólaboratórium elıször 1996-ban kérelmezett sikeresen akkreditált státuszt a NAT-nál, melyet 1999-ben és 2004, valamint 2007-ben – részben a változó követelmények okán – megújított. Jelenleg a Nemzeti Akkreditáló Testület által NAT-1-1521/2007 számon akkreditált státuszban az alábbi tevékenységi körökben folytat vizsgálatokat szemrevételezéssel, mőszeres méréssel, mőködtetéssel valamint fizikai és kémiai vizsgálatokkal:

� Erdészeti és faipari munkaeszközök munkabiztonsági vizsgálata, � Ipari létesítmények zajkibocsátásának vizsgálata, � Egész testre ható rezgésterhelés vizsgálata; � Helyi (kéz- kar) rezgésterhelés vizsgálata; � Környezeti zajterhelés vizsgálata; � Dolgozót érı zajterhelés vizsgálata; � A munkahelyi légteret szennyezı fapor és egyéb faalapú porok mintavétele és

gravimetriás vizsgálata, � Faanyag, fém és mőanyagok mechanikai, szilárdsági vizsgálatai, � Fa tartószerkezeti vizsgálatok: Egyensúlyi fanedvesség-tartalom meghatározása;

Alakváltozás- és feszültségmezı mérése elektromos nyúlásmérési eljárással szerkezeten, vagy szerkezeti elemen;

� Faipari anyagvizsgálatok: Faanyagok fizikai-mechanikai tulajdonságainak meghatározása; Faanyagok anatómiai jellemzıinek meghatározása; Hengeresfa- és főrészárú vizsgálata; Faalapú anyagok vizsgálata; Faipari ragasztások vizsgálata; Fafajmeghatározás.

� Faipari termékvizsgálatok: Fa alapú padlószerkezetek (parketta, hajópadló, stb.) vizsgálata; Fa alapú fal- és mennyezetburkolók vizsgálata; Épületasztalos ipari termékek (ajtók, ablakok) vizsgálata; Vasúti talpfák vizsgálata; Szerszámnyelek vizsgálata; Háztartási eszközök vizsgálata.

� Faanyagvédelmi vizsgálatok: Természetes állapotú faanyag tartósságának, és az azt befolyásoló tényezık hatásainak vizsgálata; Természetes állapotú fa- és faalapú termékek tartósságának vizsgálata; Kezelt faanyag kéküléssel szembeni tartósságának vizsgálata; Védıszer hatásosságának vizsgálata farontó gombákkal szemben; Védıszer hatásossági határértékeinek a meghatározása;

46

Vízben oldható védıszer kioldódási tulajdonságainak, és az azokat befolyásoló tényezık hatásainak a meghatározása; Védıszer kimutatása a faanyagban; A kezelési paraméterek és az elérhetı védettség közötti kapcsolat vizsgálata; Biocid anyagot nem tartalmazó készítmények farontó gombákkal szembeni hatásosságának vizsgálata; Farontó gombák növekedési tulajdonságainak, és az azokat befolyásoló tényezık hatásainak a vizsgálata.

� Faanyag osztályozás szilárdság szerint � Helyhez kötött légszennyezı források szilárd (nem toxikus) légszennyezı anyag

emisszió értékének mérése

47

ELÉRHETİSÉGEINK

Levelezési cím: H-9400 Sopron, Bajcsy Zs. u.4

Pf. 132.

Telefon: (+36) 99/518-158 Telefax: (+36) 99/318-969,

E-mail: [email protected]

Internet: http://geptan.fmk.nyme.hu

Intézetünk a Nyugat-magyarországi Egyetem Botanikus Kertjén belül

gépészeti intézet története -...

Documents