Tartalom

Nemzetközi Migrációs

Szervezet Budapest

2018

Gyermekjogi iránymutatás

a migráns gyermekek

védelmében

Magyarországon

A projekt az Európai Unió finanszírozásában jött létre.

Gyermekjogi iránymutatás a migráns gyermekek védelmében Magyarországon

Az IOM elkötelezett amellett, hogy a humánus és ellenőrzött migráció mind a migránsok mind a társadalom egésze számára hasznos. Kormányközi szervezetként az IOM és nemzetközi közösségbeli partnerei azért tevékenykednek, hogy segítsék a migrációból fakadó kihívások megfelelő kezelését, a migrációs jelenségek megértését, hozzájáruljanak a gazdasági és társadalmi fejlődéshez a migráción keresztül és biztosítsák a migránsok emberi méltóságát és jól-létét. A kiadványban megjelenő vélemények a szerzőké, nem minősülnek a Nemzetközi Migrációs Szervezet hivatalos álláspontjának. A kiadvány az Európai Unió támogatásával és finanszírozásában jött létre. A kiadvány tartalma iránt felelősséget kizárólag a szerzők viselnek és semmilyen módon nem tükrözik az Európai Unió hivatalos álláspontját. Kiadó: Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM)

International Organization for Migration (IOM) Falk Miksa u. 8. 1055 Budapest, Magyarország Tel: +36 1 472 25 00 Website: www.iom.hu © 2018 International Organization for Migration Szerkesztette: dr. Lux Ágnes, M. Ferdaus Momand, Olivia Camus, Vég Zsuzsanna, Tonelli Daniela (IOM Budapest) Minden jog fenntartva. A kiadvány egésze vagy bármely része nem sokszorosítható semmilyen módon a forrás feltüntetése nélkül. Borítókép: IOM / Muse Mohammed

Tartalom

2

Tartalom 1. BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 3

2. FOGALMAK ........................................................................................................................... 6

3. NEMZETKÖZI ÉS HAZAI JOGI KÖRNYEZET .................................................................... 7

3.1. AZ ENSZ GYERMEKJOGI EGYEZMÉNYÉNEK RENDSZERE ...................................... 7

3.2. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA ............................................................................................ 9

3.2.1 Az Európai Unió Alapjogi Chartája ........................................................................... 9

3.2.2 A befogadási feltételekről szóló irányelv (2013/33/EU) .......................................... 10

3.2.3. Eljárási Irányelv (2013/32/EU) ................................................................................. 12

3.2.4 Kvalifikációs Irányelv (2011/95/EU) ......................................................................... 13

3.3. AZ EURÓPA TANÁCS JOGI ESZKÖZEI .................................................................... 15

3.4. A HAZAI JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET ...................................................................... 16

3.4.1. Magyarország Alaptörvénye ................................................................................... 16

3.4.2. A gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) ........................................................................ 16

3.4.3. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (Met.) ...................................... 17

3.4.4. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.

évi II. törvény (Harmtv.) ................................................................................................... 18

4. GYERMEKBARÁT ELJÁRÁS LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE .............................................................. 20

4.1. ÉRKEZÉS A HATÁRRA - ELSŐ KAPCSOLATFELVÉTEL ............................................ 21

4.2. AZONOSÍTÁS, INFORMÁCIÓGYŰJTÉS, ELSŐ SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS ................ 22

4.3. A GYERMEK LEGFŐBB (MINDENEK FELETT ÁLLÓ) ÉRDEKÉNEK

MEGHATÁROZÁSA ............................................................................................................ 25

4.4. A SÉRÜLÉKENYSÉG FELISMERÉSE .............................................................................. 30

4.5. ÉLETKOR-MEGHATÁROZÁS...................................................................................... 35

4.5.1. Fogalom meghatározás és módszerek .................................................................... 35

4.5.2. Magyar gyakorlat ..................................................................................................... 43

4.5.3 További ajánlott módszerek .................................................................................... 53

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS AJÁNLÁSOK ........................................................................................ 56

SEGÍTŐ SZERVEZETEK .......................................................................................................... 58

IRODALOMJEGYZÉK .............................................................................................................. 61

1. Bevezetés

3

1. BEVEZETÉS

A Nemzetközi Migrációs Szervezetet (International Organization for Migration, IOM) 1951-ben alapították, 2016 óta az ENSZ ernyője alatt működik, mint a migráció területén a világ vezető kormányközi szervezete. Az IOM szoros együttműködésben dolgozik kormányzati és nem-kormányzati szervezetekkel. Jelenleg 166 állam tagja, további 8 ország megfigyelő státussal bír, helyi irodája mintegy 100 országban működik, köztük Magyarországon is. Az Európába irányuló migrációs hullám harmadik évében látható, hogy a 18 év alatti gyermekek aránya egyre nő a migránsok között, amely fiatal életükre sokszor végzetes következményekkel bír. 2016-ben az IOM adatai alapján 387.895 menekült és migráns érkezett Európába szárazföldi vagy tengeri útvonalon. 2015-ben ez a szám 1.046.599 fő volt, míg 2017-ben 183,595 fő érkezett.1

Habár nincsenek összesített adataink arra vonatkozóan, hogy hány gyermek érintett a válságban, a Gyermekjogi Ombudsmanok Európai Hálózatának (European Network of Ombudspersons for Children, ENOC) jelenleg elérhető utolsó jelentése alapján 2015-ben 337.000 gyermeket regisztráltak menedékkérőként, akik közül 88.300-an kísérő nélküli kiskorúak voltak.2 Az UNICEF, UNHCR és IOM közös jelentése alapján 2016-ban 100.264 gyermek érkezett Európába, akik közül 33.806-an voltak kísérő nélküli vagy családjuktól elszakított kiskorúak.3

Az UNICEF becslése szerint 2016-ban a Földközi-tengeren érkező 93.066 gyermek közül több mint 850-en lelték tragikus halálukat a tengeri út során.5

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) megállapította, hogy a térség jelentős hiányosságokat mutat a gyermekek azonosításának területén. Visszatérő problémát jelent az egyértelmű iránymutatás hiánya, a limitált számú szakképzett munkaerő, valamint a transzferálás gyorsasága miatt fellépő időhiány, mely megmutatkozik a belépési pontoktól való elszállításkor és a továbbutazás terén is. A felmérés szerint a migránsokat fogadó intézményekben dolgozó szervezetek munkatársai nem rendelkeznek a szükséges belső tréningekkel a gyermekvédelem terén, nem tudják, hogyan lehet megvédeni a gyermekeket. A menekültügyi eljárás során sok gyermek nem érti saját jogi helyzetét, miközben a folyamat során velük kapcsolatba kerülő személyek nem rendelkeznek a gyermekek interjúztatásához szükséges szakértelemmel. Ezen felül a gyermekek tájékoztatásának

1További IOM statisztika elérhető: http://migration.iom.int/europe/; http://migration.iom.int/docs/2016_Flows_to_Europe_Overview.pdf 2 ENOC Task Force on Children on the Move. First report. 2016. január 25. http://enoc.eu/?p=1419 3 UNICEF-UNHCRS-IOM:Refugee and Migrant Children- Including Unaccompanied and Separated Children in Europe - Overview of Trends in 2016, https://www.unicef.org/eca/Factsheet_refugee_migrant.pdf 4 UNICEF: Five-fold increase in number of refugee and migrant children traveling alone since 2010 https://www.unicef.org/media/media_95997.html 5 Refugee and Migrant Crisis in Europe Humanitarian Situation Report #19. 2017.január 16. https://www.unicef.org/appeals/files/UNICEF_Refugee_and_Migrant_Crisis_in_Europe__Regional_Humanitarian_Situation_Report_16_Jan_2017.pdf

200 ezer kísérő nélküli gyermek nyújtott be menedékkérelmet több mint 80 országban 2015-2016-ban.

A 2016-ban Olaszországba érkezett gyermekek 92 százaléka kísérő nélküli volt. Az emberkereskedők áldozatainak 28 százaléka gyermek. A szub-szaharai, valamint a közép-amerikai és karibi térségben a gyermekek aránya (62-

64%) a legnagyobb az emberkereskedők felderített áldozatai között. Az embercsempészek 20 százalékának vannak kapcsolatai emberkereskedői hálózatokkal.

(UNICEF, 2017)4

1.Bevezetés

4

felelősségi köre sem állapítható meg egyértelműen. Továbbá kijelenthető, hogy a legtöbb tagállamban a kísérő nélküli kiskorúak és családok számára kijelölt befogadó állomásokon tapasztalt körülmények nem megfelelőek gyermekek számára. Az IOM “A gyermekek védelme a menekült és a migráns válság kontextusában Európában”6 címet viselő gyermekvédelmi projektje az Európai Unió finanszírozásában valósul meg. A 18 hónapos (2016 október - 2018 április) projekt során hét uniós ország (Olaszország, Görögország, Magyarország, Ausztria, Bulgária, Szlovénia, Horvátország) IOM irodái dolgoznak a megvalósításon, együttműködésben a macedón és a szerb irodákkal. A projekt célkitűzései a következők:

1. A gyermekek elleni erőszak megelőzése; a migráns és a menekült gyermekek jogai tiszteletben tartásának előmozdítása a migrációs útvonal mentén a belépéskor, a hotspotokban, a tranzitzónák területén és a befogadó állomásokon;

2. Integrált nemzeti gyermekvédelmi eljárásrendek támogatása és megerősítése; 3. Kapacitásnövelés (tréning) gyermekvédelmi és nemzeti migrációs szakemberek, továbbá nem

kormányzati szervek és egyéb, gyermekek jólétéért dolgozó személyek, pl. önkéntesek számára;

4. Adatgyűjtés, valamint a migráns és menekült gyermekek helyzetének nyomon követése.

A fenti célok elérése érdekében a következő projekt tevékenységeket végezzük:

- Részt veszünk gyermekjogi-gyermekvédelmi eljárásrend, iránymutatás kidolgozásában a migráns gyermekek védelme érdekében;

- Gyermekbarát és életkorra szabott gyermekjogi tájékoztató anyagokat dolgozunk ki és teszünk elérhetővé a határainkra érkező gyermekek számára;

- Rendszeres helyszíni látogatások során közvetlen tanácsadást folytatunk a migráns gyermekeket ellátó intézményekben;

- Gyermekjogi képzéseket szervezünk az első vonalbeli és gyermekvédelmi szakemberek számára;

- Részt veszünk egy gyermek-specifikus kérdőív kidolgozását követően az adatgyűjtésben is. Ezen Gyermekjogi iránymutatást a migráns gyermekek védelmében azért dolgoztuk ki, hogy

- meghatározzuk azokat a kompetenciákat, amelyek a kísérő nélküli kiskorúak érkezését követő kezdeti stádiumban segítik a gyermekjogokat tiszteletben tartó eljárást;

- támogatást nyújtsunk valamennyi kísérő nélküli kiskorúval foglalkozó szakember számára; - segítsük, hogy a kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos valamennyi intézkedés a gyermek

legfőbb (mindenek felett álló) érdekében történjen; - hozzájáruljunk egy világos életkor-meghatározási protokoll kidolgozásához.

A kontextus minden projektországban eltérő. Néhány országban már létezik hasonló eljárásrend, iránymutatás vagy az IOM Irodák egészítik ki azokat a projekt során gyermekvédelmi aspektussal. Másutt – ahogyan hazánkban is - most kerülnek kidolgozásra, szoros együttműködésben a téma szakértőivel és döntéshozókkal.7

6 Protecting children in the context of the refugee and migrant crisis in Europe http://www.iom.hu/childprotection 7 Ennek érdekében két fókuszcsoportos beszélgetésre került sor Magyarországon. 2017. május 12-én az előzetesen megküldött iránymutatás szövege alapján egyeztettünk a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ, az ORFK, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal valamint a Belügyminisztérium munkatársaival. 2017. május 22-én tartott fókuszcsoporton a Magyar Helsinki Bizottság, a UNHCR és

5

1.Bevezetés

Európa-szerte és Magyarországon is az egyik legtöbb problémát felvető kérdés a kísérő nélküli kiskorúak vonatkozásában a sérülékenység felismerése és az életkor-meghatározás. A problémákat már számos alkalommal járta körbe és tett ajánlásokat az alapvető jogok biztosa (ombudsman)8, számos civil szervezet9 és orvosszakértő is10. A projekt keretében több szakmai találkozót is folytattunk, amelyek során a fenti kérdések is napirendre kerültek, s megerősítést nyert, hogy nincs világos protokoll és jogszabályi rendelkezés a sérülékenység azonosítása és az életkor-meghatározás kapcsán, annak ellenére, hogy a legtöbb menedékkérő kiskorú hivatalos dokumentumok nélkül irregulárisan, és a legtöbb esetben traumatizáltan érkezik hazánkba. Ezúton szeretnénk megköszönni az együttműködést és segítséget a fent nevezett találkozók során a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, a Rendőrség, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság, az SOS Gyermekfalvak Alapítvány, a Terres des Hommes, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület, a Kalunba, valamint a Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért munkatársainak. Továbbá köszönjük az IOM regionális tematikus szakértőjének, Irina Todorovanak a szakmai támogatását és részvételét a kiadvány elkészültében.

a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesületének munkatársai vettek részt. 8 Lásd az AJB-733/2012. számú, az AJB-2731/2012. számú; az AJB-497/2010. számú, az AJB-7120/2009. számú jelentéseket. 9 Hány éves a kapitány? – A migráns gyerekek életkor meghatározásának nehézségei http://helsinkifigyelo.blog.hu/2012/06/06/hany_eves_a_kapitany_a_migrans_gyerekek_eletkor-meghatarozasanak_nehezsegei; A kísérő nélküli kiskorúak menedékhez való jogának érvényesülése az EU-ban http://helsinki.hu/wp-content/uploads/MAGYAR-szintezis.pdf 10 Dr. KRICSKOVICS Antal, Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Bűnügyi Technikai Főosztály Bűnügyi Orvosi Osztály:Kiskorú migránsok életkorbecslése - orvosi lehetőségek és idegenrendészeti elvárások. 2014. http://www.pecshor.hu/periodika/XIV/kricskovicsa.pdf

2. Fogalmak

6

2. FOGALMAK11

Gyermek Az ENSZ Gyermek jogairól szóló egyezményének (továbbiakban: Gyermekjogi egyezmény)12 1. cikke szerint az Egyezmény vonatkozásában gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri. Kiskorú A jelen Iránymutatásban is hivatkozott EU-s irányelvek kiskorúként hivatkoznak minden 18. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgárra vagy hontalan személyre. Kísérő nélküli kiskorú (KNK) Olyan kiskorú, aki jogszabály vagy az érintett tagállam gyakorlata alapján érte felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a tagállamok területére, mindaddig, amíg ilyen személy tényleges felügyelete alá nem kerül; ide tartozik azon kiskorú is, aki a tagállamok területére történt belépést követően maradt felügyelet nélkül. Szüleitől elválasztott gyermekek (separated children) Elválasztott gyermekek azok a 18 év alatti személyek, akiket egyik vagy mindkét szülőjüktől, vagy törvényes gondviselőjüktől, de nem feltétlenül minden hozzátartozójuktól elválasztottak. Így lehetnek más felnőtt családtagjuk kíséretében (pl. nagyszülők, felnőtt testvér). Az úton lévő veszélyeztetett gyermekek A gyermekek életkorukból fakadóan sérülékenyebbek mint a felnőttek. Életkoruktól és érettségüktől függően alapvető szükségleteik terén különböző mértékben függnek a felnőttektől. Néhány, az Európai Unió külső határára érkező gyermek sokkal sérülékenyebb, veszélyeztetettebb, mint mások. Ha ők nem kapnak megfelelő védelmet és gondoskodást, alapvető jogaik sérülnek, s veszélyeztetett gyermekeknek hívjuk őket.13 Az Úton lévő gyermekekkel foglalkozó szakmaközi munkacsoport14 megállapodott egy definícióban, amely meghatározza, mikor tekintendő egy gyermek “úton lévőnek”. A munkacsoport tágabb értelmezése lefedi a különböző háttérrel és tapasztalattal rendelkező gyermekeket is. Eszerint úton lévők “azok a gyermekek, akik bármilyen okból, önkéntesen vagy kényszer hatására, országokon belül vagy kívül, szüleik vagy elsőszámú gondviselőjük társaságában vagy nélkülük úton vannak, akiknek utazása lehetőséget is jelenthet számukra, de (akár súlyosan) veszélyeztetheti is őket a gazdasági vagy szexuális kizsákmányolás, bántalmazás, elhanyagolás szempontjából. A gyermekek ezeket a veszélyeket különösen a migráció eredményeképpen, annak folytán tapasztalják meg.”15

11Az alábbiakban használt fogalmak összeállításánál a nemzetközi és európai jogszabályi rendelkezéseket vettük alapul, elsősorban kiindulva az ENSZ Gyermek jogairól szóló egyezményéből, valamint a 2013/33/EU. számú Befogadási Feltételekről szóló Irányelvből. 12 Magyarországon a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvénnyel lépett hatályba az egyezmény. 13 VEGA Handbook: Children at airports. Children at risk on the move Guidelines for border guards. 2015. p11. http://frontex.europa.eu/assets/Publications/Training/VEGA_Children_Handbook.pdf 14Az Úton lévő gyermekekkel foglalkozó szakmaközi munkacsoportot 2011-ben hozták létre

Barcelonában, az Úton lévő Gyermekekről szóló Globális Konferenciát követően. Tagjai: ILO, IOM, UNHCR, UNICEF, Plan International, Save the Children, Terre des Hommes, the African Movement of Working Children and Youths (AMWCY/MAEJT), Environmental Development Action in the Third World (ENDA), World Vision, the Oak Foundation, és több egyéni szakértők. 15 Save the Children: Working to end violence against children. 2016. https://www.savethechildren.ca/wp-content/uploads/2016/03/working_to_end_violence_against_children_4th_pp.pdf

7

3. Nemzetközi és hazai jogi környezet

3. NEMZETKÖZI ÉS HAZAI JOGI KÖRNYEZET

3.1. AZ ENSZ GYERMEKJOGI EGYEZMÉNYÉNEK RENDSZERE

A Gyermekjogi egyezményt ratifikáló államokat köti a nemzetközi jogból fakadó kötelezettség. Az Egyezménynek való megfelelést és a rendelkezések végrehajtását a genfi székhelyű, független nemzetközi gyermekjogi-gyermekvédelmi szakértőkből álló ENSZ Gyermekjogi Bizottsága rendszeresen vizsgálja.16

A ratifikáló államok kormányainak rendszeres időközönként jelentést kell tenni a Bizottság előtt (országjelentések), hogy bemutassák hogyan hajtották végre az Egyezményben és fakultatív jegyzőkönyveiben foglaltakat az elmúlt 4-5 évben. A jelentéseket a Bizottság megvitatja, majd a jelentéstevő kormányt, plenáris ülést és szóbeli meghallgatást követően, ajánlásokkal látja el (ún. záró észrevételek).

Az ENSZ Közgyűlése 1989. november 20-án fogadta el a Gyermekjogi egyezményt, mely 1990. szeptember 2-án lépett hatályba. Jelenleg egy ország kivételével (USA) a világ valamennyi (196) állama ratifikálta.

Bár a következőkben külön kiemeljük a Gyerkmekjogi egyezmény néhány rendelkezését, fontos hangsúlyozni az Egyezmény valamint annak végrehajtásának és ellenőrzésének átfogó és holisztikus jellegét. Az Egyezményben foglalt összes rendelkezést, nemcsak az itt kiemelteket, minden államnak tiszteletben kell tartania: - 1. cikk: Az Egyezmény vonatkozásában gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri. - 2. cikk: Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják és biztosítják a joghatóságuk alá tartozó gyermekek számára az Egyezményben lefektetett jogokat minden megkülönböztetés, nevezetesen a gyermeknek vagy szüleinek vagy törvényes képviselőjének faja, színe, neme, nyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzeti, nemzetiségi vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, cselekvőképtelensége, születési vagy egyéb helyzete szerinti különbségtétel nélkül. Az Egyezményben részes államok megteszik a megfelelő intézkedéseket arra, hogy a gyermeket hatékonyan megvédjék minden, bármely formában jelentkező megkülönböztetéstől és megtorlástól, amely szülei, törvényes képviselői vagy családtagjai jogi helyzete, tevékenysége, véleménynyilvánítása vagy meggyőződése miatt érhetné őt. - 3. cikk: A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek (legfőbb) mindenek felett álló érdekét17 veszik figyelembe elsősorban. - 8. cikk: Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy törvénysértő beavatkozás nélkül tiszteletben tartják a gyermeknek saját személyazonossága - ideértve állampolgársága, neve, családi kapcsolatai - megtartásához fűződő, a törvényben elismert jogát. - 9. cikk: Az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy a gyermeket szüleitől, akarata ellenére, ne válasszák el, kivéve, ha az illetékes hatóságok, bírói felülvizsgálat lehetőségének

16 Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága http://www.ohchr.org/EN/HRBodies/CRC/Pages/CRCIndex.aspx 17 A Gyermkejogi Egyezmény hivatalos magyar fordításában az angol „best interests of the child” kifejezés „ a

gyermek mindenek felett álló érdeke”-ként került lefordításra. Ugyanakkor a szakirodalom gyakran „legfőbb

érdekként” hivatkozik ugyanerre a fogalomra. Mi a továbbiakban mindkét fogalmat hssználjuk attól függően,

hogy a szóban forgó dokumentum hivatalos magyar fordításában (ha van) milyen megfogalmazás szerepel.

3. Nemzetközi és hazai jogi környezet

8

fenntartásával és az erre vonatkozó törvényeknek és eljárásoknak megfelelően úgy döntenek, hogy ez az elválasztás a gyermek (legfőbb) mindenek felett álló érdekében szükséges. Ilyen értelmű döntés szükséges lehet bizonyos különleges esetekben, például akkor, ha a szülők durván kezelik vagy elhanyagolják gyermeküket, illetőleg ha különválva élnek és dönteni kell a gyermek elhelyezéséről. - 10. cikk: Az Egyezményben részes államokra a 9. cikk első bekezdésében foglaltak értelmében háruló kötelezettségeknek megfelelően, a részes államoknak pozitív szellemben, emberiességgel és kellő gondossággal kell megvizsgálniuk bármely gyermeknek vagy szüleinek családegyesítés céljából valamely részes államba való beutazása vagy onnan való kiutazása iránti kérelmét. Az Egyezményben részes államok gondoskodnak továbbá arról is, hogy az ilyen kérelem előterjesztése ne járjon hátrányos következményekkel a kérelem előterjesztői és családtagjaik számára. Annak a gyermeknek, akinek szülei különböző államokban bírnak állandó lakóhellyel, joga van, kivételes körülményektől eltekintve, mindkét szülőjével rendszeresen személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést fenntartani. - 12. cikk: Az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét. A gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni. Ebből a célból nevezetesen lehetőséget kell adni a gyermeknek arra, hogy bármely olyan bírói vagy közigazgatási eljárásban, amelyben érdekelt, közvetlenül vagy képviselője, illetőleg arra alkalmas szerv útján, a hazai jogszabályokban foglalt eljárási szabályoknak megfelelően meghallgassák. - 20. cikk: Minden olyan gyermeknek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, vagy aki saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam különleges védelmére és segítségére. - 22. cikk: Az Egyezményben részes államok megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy az a gyermek, aki akár egymagában, akár apjával és anyjával vagy bármely más személlyel együtt az erre vonatkozó nemzetközi vagy hazai szabályok és eljárások értelmében menekült helyzetének elismerését kéri vagy menekültnek tekintendő, megkapja az Egyezményben és más emberi jogokkal kapcsolatos vagy humanitárius jellegű egyéb nemzetközi okmányokban, amelyekben az említett államok részesek, elismert jogok élvezetéhez szükséges védelmet és humanitárius támogatást. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága Átfogó Kommentárjaiban18 igyekszik segítséget nyújtani az államoknak az egyezmény jobb és hatékonyabb értelmezésében és végrehajtásában. A kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozóan az alábbi Kommentárok különösen relevánsak: - 5. számú Átfogó Kommentár az egyezmény végrehajtásáról,19 - 6. számú Átfogó Kommentár a kísérő nélküli és szüleiktől elválasztott gyermekek származási

országukon kívüli megfelelő ellátásáról,20 - 12. számú Átfogó Kommentár a gyermekek meghallgatáshoz való jogáról,21

18 Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának honlapján elérhető valamennyi Átfogó Kommentár: http://tbinternet.ohchr.org/_layouts/treatybodyexternal/TBSearch.aspx?Lang=en&TreatyID=5&DocTypeID=11 19 Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának 5.számú Átfogó Kommentárja az egyezmény végrehajtásáról http://www.refworld.org/docid/4538834f11.html 20 Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának 6.számú Átfogó Kommentárja a kísérő nélküli és szüleiktől elválasztott gyermekek származási országukon kívüli megfelelő ellátásról http://www.refworld.org/docid/42dd174b4.html 21 Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának 12.számú Átfogó Kommentárja a gyermekek meghallgatásához való jogáról http://www.refworld.org/docid/4ae562c52.html

9

3. Nemzetközi és hazai jogi környezet

- 14. számú Átfogó Kommentár a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekéről.22

A gyermekeknek - migrációs státuszuktól függetlenül - joguk van alapvető jogaik védelmére 18 éves koruk előtt, így különösen, de nem kizárólagosan:

- emberi méltóságuk tiszteletben tartására; - a velük szembeni diszkrimináció tilalmára; - a bántalmazás minden fajtája elleni védelemhez; - hogy a velük kapcsolatba kerülő felnőttek a legfőbb (mindenek felett álló) érdeküket tartsák elsődlegesen szem előtt; - elmondani a véleményüket; amelyeket a felnőtteknek meg kell hallgatniuk és figyelembe kell venniük; - a helyettesítő védelemhez és gondoskodáshoz, amennyiben nem vérszerinti szüleikkel élnek; - elismert menekültként speciális védelemre és segítségre; - a lehető legjobb egészségügyi ellátáshoz, biztonságos ivóvízhez, tápláló ételhez, tiszta és biztonságos környezethez és egészségmegőrzéshez szükséges információhoz; - jó minőségű oktatáshoz; - saját kultúrájuk, nyelvük és vallásuk gyakorlásához; - pihenéshez és játékhoz; - a kábítószerrel való visszaéléstől való védelemhez; - a szexuális bántalmazástól való védelemhez; - jogi segítségnyújtáshoz és tisztességes eljáráshoz a gyermekjogokat tiszteletben tartó igazságszolgáltatás rendszerén belül.

3.2. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA

3.2.1 Az Európai Unió Alapjogi Chartája23

A Lisszaboni Szerződés (2009) óta kötelező erejű Alapjogi Charta-nak a gyermekek jogainak védelméről szóló 24. cikke kimondja, hogy

(1) A gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A gyermekek véleményüket szabadon kifejezhetik. Az őket érintő ügyekben véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe kell venni. (2) A hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie. (3) Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, kivéve ha ez az érdekeivel ellentétes.

22Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának 14.számú Átfogó Kommentárja a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekéről http://www.refworld.org/docid/51a84b5e4.html 23 Az Európai Unió Alapjogi Chartája http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A12012P%2FTXT

3. Nemzetközi és hazai jogi környezet

10

3.2.2 A befogadási feltételekről szóló irányelv (2013/33/EU)24

Az irányelv 23. cikke szerint a kiskorúakat érintő rendelkezéseinek végrehajtása során a tagállamoknak elsődlegesen a gyermek (legfőbb) mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk. A tagállamok megfelelő életszínvonalat biztosítanak a kiskorú testi, szellemi, lelki, erkölcsi és szociális fejlődéséhez.

A gyermek (legfőbb) mindenek felett álló érdekének vizsgálata során a tagállamok különösen az alábbi tényezőkre fordítanak kellő figyelmet:

(a) családegyesítés lehetőségei; (b) a kiskorú jóléte és szociális fejlődése, különös figyelmet szentelve a kiskorú hátterének;

(c) biztonsági megfontolások, különösen ha fennáll a veszélye annak, hogy a kiskorú

emberkereskedelem áldozatává válik;

(d) a kiskorú véleménye, életkorának és érettségi fokának megfelelően.

A tagállamok a befogadó állomásokon szabadidős tevékenységeket – ideértve a kiskorúak

korának megfelelő játékokat –, valamint szabadtéren végezhető tevékenységeket biztosítanak a kiskorúak számára.

A tagállamok biztosítják olyan kiskorúak rehabilitációs ellátását, akik nemi erőszak, gondatlanság, kizsákmányolás, kínzás vagy kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód bármely formájának estek áldozatául, illetve akik fegyveres konfliktusok folytán szenvedtek, valamint biztosítják, hogy szükség esetén megfelelő mentális egészségügyi ellátást és szaktanácsadást nyújtsanak.

A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezők kiskorú gyermekeit vagy a kiskorú kérelmezőket szüleiknél, nem házas kiskorú testvéreiknél vagy jogszabály vagy az érintett tagállam gyakorlata alapján értük felelős felnőttnél helyezzék el, feltéve, hogy ez szolgálja a kiskorú (legfőbb) mindenek felett álló érdekét.

Az irányelv kísérő nélküli kiskorúakról szóló 24. cikke szerint a tagállamok a lehető leghamarabb intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a kísérő nélküli kiskorút képviselő képviselje és támogassa annak érdekében, hogy ezen irányelvvel összhangban élhessen jogaival, valamint eleget tehessen kötelezettségeinek. A kísérő nélküli kiskorút azonnal tájékoztatni kell a képviselő kijelöléséről. A képviselőnek feladatait a gyermek (legfőbb) mindenek felett álló érdekének elvével összhangban kell ellátnia, és e célból kellő szakértelemmel kell rendelkeznie. Annak érdekében, hogy biztosított legyen a kiskorú jóléte és szociális fejlődése, a képviselőként eljáró személy kizárólag szükség esetén cserélhető le. Az olyan szervezetek vagy magánszemélyek, amelyeknek/akiknek érdekei összeütközésben állnak vagy állhatnak a kísérő nélküli kiskorú érdekeivel, nem választhatók képviselőnek.

A nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó kísérő nélküli kiskorúakat attól az időponttól,

amikor jogosulttá válnak a tagállamban való tartózkodásra addig az időpontig, amíg kötelesek elhagyni a tagállam területét, ahol a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtották, illetve ahol azt kivizsgálják, az alábbi személyeknél helyezik el:

a) felnőtt hozzátartozónál; b) nevelőcsaládnál;

24 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (átdolgozás). http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013L0033&from=EN

11

3. Nemzetközi és hazai jogi környezet

c) kifejezetten kiskorúak ellátására alkalmas befogadó állomásokon;

d) kiskorúak elhelyezésére alkalmas más szálláshelyen.

A tagállamok a legalább 16 éves, kísérő nélküli kiskorúakat elhelyezhetik a felnőtt kérelmezők számára kialakított befogadó állomásokon, ha ez szolgálja (legfőbb) mindenek felett álló érdeküket. Biztosítani kell, hogy a testvérek – figyelembe véve az érintett kiskorú (legfőbb) mindenek felett álló érdekét, valamint különösen életkorát és érettségi szintjét – lehetőség szerint együtt maradhassanak. A kísérő nélküli kiskorúak tartózkodási helyét a lehető legritkábban szabad változtatni.

A tagállamok – a kísérő nélküli kiskorú (legfőbb) mindenek felett álló érdekének védelme mellett, a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően – a lehető leghamarabb megkezdik a kísérő nélküli kiskorú családtagjainak felkutatását, szükség esetén nemzetközi vagy egyéb kapcsolódó szervezetek segítségével. Azokban az esetekben, ha a kiskorú, illetve közeli rokonai életét vagy testi épségét veszély fenyegetheti, különösen, ha azok a származási országban maradtak, biztonságuk veszélyeztetésének elkerülése érdekében gondoskodni kell annak biztosításáról, hogy az e személyekre vonatkozó információk beszerzése, feldolgozása és terjesztése bizalmas keretek között történjen.

A kísérő nélküli kiskorúak gondozását ellátó személyeknek megfelelő képzésben kellett részesülniük és részesülnek továbbra is a kiskorúak igényei tekintetében, és a nemzeti jogban előírt titoktartási kötelezettség terheli őket a munkájuk során tudomásukra jutott valamennyi információval kapcsolatban. Az irányelv 11. cikke a sérülékeny személyek és a különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők őrizetben tartása kapcsán rendelkezik a kiskorúakról is.Az őrizetben tartott, sérülékeny személynek minősülő kérelmezők egészségét – beleértve szellemi egészségüket is – a nemzeti hatóságoknak elsődleges szempontként kell kezelniük. Amennyiben a tagállamok sérülékeny személyeket tartanak őrizetben, az őrizetben tartottak sajátos helyzetére, ideértve egészségüket is, figyelemmel rendszeres felügyeletet és megfelelő támogatást kell biztosítaniuk.

Kiskorúakat kizárólag kivételes körülmények között és végső esetben, felnőttektől elkülönítve lehet őrizetbe venni, és azt követően, hogy megállapítást nyert, hogy kevésbé kényszerítő jellegű alternatív intézkedések alkalmazása nem lenne hatékony. Az őrizetet a legrövidebb időtartamra kell elrendelni, és mindent meg kell tenni az őrizetben tartott kiskorú szabadon bocsátása és a kiskorúak számára megfelelő szálláshelyen történő elhelyezése érdekében. A kiskorú (legfőbb) mindenek felett álló érdekeit a tagállamoknak elsődleges kérdésként kell kezelni. Amennyiben kiskorúakat tartanak őrizetben, biztosítani kell számukra a szabadidős tevékenységekben történő részvétel lehetőségét – ideértve a koruknak megfelelő játékokat és szabadidős tevékenységeket. A kísérő nélküli kiskorúakat nem lehet büntetés-végrehajtási intézményben őrizetben tartani, hanem lehetőség szerint olyan intézményekben kell elhelyezni, amelyek személyzete és felszereltsége az említett korosztály szükségleteit figyelembe veszi.

Az irányelv a kiskorúak oktatásáról szóló 14. cikke szerint a tagállam a kérelmezők kiskorú gyermekeinek és a kiskorú kérelmezőknek a saját állampolgáraihoz hasonló feltételekkel biztosítja a részvételt az oktatási rendszerben addig, amíg velük vagy szüleikkel szemben ténylegesen nem foganatosítanak kiutasítási intézkedést. Az oktatást a befogadó állomásokon lehet biztosítani. Az oktatási rendszerben való részvétel a nemzetközi védelem iránti kérelemnek a kiskorú által vagy a kiskorú nevében történt benyújtása időpontjától számított legfeljebb három hónapig halasztható el.

Szükség esetén előkészítő órákat – köztük nyelvórákat is – kell biztosítani a kiskorúak számára az oktatási rendszerben való részvételük megkönnyítése érdekében.

Amennyiben a kiskorú egyedi helyzete miatt az oktatási rendszerben való részvételre nincs lehetőség, a tagállam más oktatási módozatokat ajánl fel nemzeti jogával és gyakorlatával összhangban.

3. Nemzetközi és hazai jogi környezet

12

Ellenőrző lista a gyermekjogok érvényesülése kapcsán:

„Mi a legjobb a gyermeknek?” kérdést feltette az eljárás minden szakaszában? (a gyermek legfőbb érdekének figyelembe vétele)

Biztosította a játékhoz és pihenéshez való jogot? Amennyiben felismerésre került trauma, bántalmazás, más áldozattá válási esemény,

biztosított a gyermek rehabilitációhoz és áldozatsegítéshez való joga szolgáltatásokkal és segítő szakemberekkel?

Sikerül (a kísérő nélkül érkező) gyermek családi kapcsolatainak felkutatása (családhoz való jog, család felkutatása, családegyesítés)?

A gyermek számára képviseletet a lehető leghamarabb biztosították? A gyermeket elhelyezése elsősorban felnőtt rokonainál, nevelőszülőknél, kifejezetten

kiskorúak ellátására alkalmas befogadó állomásokon vagy kiskorúak elhelyezésére alkalmas más szálláshelyen történt?

A gyermek elzárása, csak mint végső és kivételes lehetőség merült fel? A gyermek oktatáshoz való jogát biztosítják (nyelvtanulás, előkészítő órák)?

3.2.3. Eljárási Irányelv (2013/32/EU)25

Az irányelv 25. cikke a kísérő nélküli kiskorúak részére biztosított garanciákról szól. Az ebben az irányelvben megállapított valamennyi eljárás tekintetében, a tagállamok kötelesek:

a) a lehető legrövidebb időn belül intézkedni annak érdekében, hogy képviselő képviselje és

segítse. A kísérő nélküli kiskorút haladéktalanul értesíteni kell a képviselő kijelöléséről. E

képviselőnek feladatait a gyermek (legfőbb) mindenek felett álló érdekének elvével

összhangban kell ellátnia, és ehhez megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie. A

képviselőként eljáró személy kilétét csak akkor szabad megváltoztatni, ha szükséges. Nem

lehetnek képviselők az olyan szervezetek vagy egyének, akiknek az érdekei ellentétesek vagy

ellentétesek lehetnek a kísérő nélküli kiskorú érdekeivel.

b) biztosítani, hogy a képviselő tájékoztathassa a kísérő nélküli kiskorút a személyes

meghallgatás jelentőségéről és esetleges következményeiről, és adott esetben arról,

hogyan készüljön fel a személyes meghallgatásra. A tagállamok biztosítják, hogy a

meghallgatáson egy képviselő és/vagy jogi tanácsadó, illetve a nemzeti jog által ilyenként

engedélyezett egyéb tanácsadó is jelen legyen, kérdéseket tehessen fel, valamint kifejthesse

észrevételeit a meghallgatást vezető személy által biztosított keretek között.

A tagállamok megkövetelhetik a kísérő nélküli kiskorú jelenlétét a személyes meghallgatáson akkor is, ha képviselője jelen van. A tagállamoknak nem kell képviselőt kijelölniük, ha a kísérő nélküli kiskorú minden valószínűség szerint betölti a 18. életévét mielőtt az elsőfokú határozat meghozatalára sor kerül. A tagállamok biztosítják, hogy:

a) amennyiben ezen irányelv alapján a kísérő nélküli kiskorút nemzetközi védelem iránti

kérelme ügyében személyesen hallgatják meg, a meghallgatást olyan személy végezze, aki a

kiskorú különleges szükségleteinek megfelelő szakértelemmel rendelkezik;

25 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (átdolgozás). http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013L0032&from=en

13

3. Nemzetközi és hazai jogi környezet

b) a kiskorúak különleges szükségletei tekintetében speciális tudással rendelkező ügyintéző

készítse elő az eljáró hatóság számára a döntést a kísérő nélküli kiskorú menedékjog iránti

kérelme ügyében.

A kísérő nélküli kiskorúak és képviselőik számára díjmentesen biztosítani kell a jogi és eljárási információkat a nemzetközi védelem visszavonására vonatkozó eljárások tekintetében is.

A tagállamok a nemzetközi védelem iránti kérelem vizsgálata során orvosi vizsgálatot is igénybe vehetnek a kísérő nélküli kiskorú életkorának meghatározásához, amennyiben az általános nyilatkozatok vagy egyéb erre utaló jelek alapján is kétségük marad a kérelmező életkora felől. Amennyiben mindezek után is maradnak fenn kétségek a kérelmező életkora felől, a tagállamok feltételezik, hogy a kérelmező kiskorú.

Az orvosi vizsgálatokat az egyén méltóságának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett kell elvégezni, az orvosi vizsgálatoknak a legkevésbé invazív jellegű vizsgálatoknak kell lenniük, ezenfelül szakképzett orvosi szakembereknek kell végrehajtani azokat úgy, hogy az eredmény a lehető legmegbízhatóbb legyen.

Azokban az esetekben, amikor orvosi vizsgálatra kerül sor, a tagállamok biztosítják, hogy:

a) a kísérő nélküli kiskorút a nemzetközi védelem iránti kérelmének vizsgálata előtt olyan

nyelven, amelyet megért, tájékoztatják arról, hogy életkorát orvosi vizsgálattal is

megállapíthatják. A tájékoztatásnak információt kell tartalmaznia a vizsgálati módszerről,

valamint az orvosi vizsgálat eredményének a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálását

illető lehetséges következményeiről, valamint annak a következményeiről, ha a kísérő nélküli

kiskorú megtagadja az orvosi vizsgálaton való részvételt,

b) a kísérő nélküli kiskorú és/vagy képviselője hozzájárul ahhoz, hogy az érintett kiskorú

életkorának meghatározása érdekében orvosi vizsgálatot végezzenek;

c) a kísérő nélküli kiskorú nemzetközi védelem iránti kérelmének elutasítására nem kerülhet

sor kizárólag azon az alapon, hogy a kísérő nélküli kiskorú nem vetette alá magát az orvosi

vizsgálatnak.

d) Az a tény, hogy egy kísérő nélküli kiskorú megtagadta az orvosi vizsgálaton való részvételt,

nem akadályozza meg az eljáró hatóságot abban, hogy a kísérő nélküli kiskorú nemzetközi

védelem iránti kérelmének ügyében határozatot hozzon.

Ezen irányelv alkalmazása során a tagállamok elsődlegesen a gyermek (legfőbb) mindenek felett álló

érdekeit szem előtt tartva kötelesek eljárni.

3.2.4 Kvalifikációs Irányelv (2011/95/EU)26

Ez az irányelv kifejezetten rendelkezik arról, hogy amennyiben a menedékkérő kísérő nélküli kiskorú, a megfelelő ellátáshoz és gyámi védelemhez való hozzáférés, a gyermek (legfőbb) mindenek felett álló érdekének meghatározásának része kell legyen.

Az irányelv végrehajtása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük „a gyermek (legfőbb) mindenek felett álló érdekét”, összhangban a Gyermekjogi egyezménnyel. A (legfőbb) mindenek felett álló érdekének vizsgálatakor a tagállamoknak megfelelően tekintetbe kell venniük különösen a

26 Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás). http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32011L0095&qid=1490714882856&from=EN

3. Nemzetközi és hazai jogi környezet

14

család egységének elvét, a kiskorú jólétét és szociális fejlődését, a személyi biztonságát érintő megfontolásokat, valamint a kiskorú véleményét életkorának és érettségi fokának megfelelően.

Az irányelv 31. cikke kimondja, hogy a tagállamok a nemzetközi védelem megadása után haladéktalanul megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kísérő nélküli kiskorúak számára eseti gondnok, illetve szükség esetén a kiskorúak gondozásáért és jólétéért felelős szerv általi, vagy bármely más megfelelő képviseletet biztosítsanak, ideértve a jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló képviseletet is.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kijelölt gondnok vagy a képviselő ezen irányelv rendelkezéseinek végrehajtása során megfelelően figyelembe vegye a kiskorú szükségleteit. A hatáskörrel rendelkező hatóságok rendszeres értékeléseket végeznek.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kísérő nélküli kiskorúakat a következőknél helyezzék el: 1. felnőtt hozzátartozók; vagy

2. nevelőcsalád, vagy

3. kiskorúak elhelyezésére szakosodott gondozóközpontok; vagy

4. kiskorúak elhelyezésére alkalmas más szálláshelyek

Ilyenkor a gyermek kívánságait életkorára és érettségi fokára tekintettel kell figyelembe venni. Biztosítani kell, hogy a testvérek, figyelembe véve az érintett kiskorú érdekének elsődlegességét, valamint különösen életkorát és érettségi szintjét, lehetőség szerint együtt maradhassanak. A kísérő nélküli kiskorúak tartózkodási helyét a lehető legritkábban szabad változtatni.

Amennyiben egy kísérő nélküli kiskorú nemzetközi védelemben részesült, és családtagjainak felkutatása még nem kezdődött meg, a tagállamok a nemzetközi védelem megadását követően mielőbb megkezdik a felkutatásukat a kiskorú (legfőbb) mindenek felett álló érdekének tiszteletben tartásával. Abban az esetben, ha a családtagok felkutatása már megkezdődött, amennyiben szükséges, a tagállamok folytatják a kutatást. Amennyiben a kiskorú, illetve a kiskorú közeli hozzátartozóinak élete vagy testi épsége veszélybe kerülhet, különösen amennyiben azok a származási országban maradtak, ügyelni kell arra, hogy az érintett személyekre vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és közlése bizalmasan történjen.

Kísérő nélküli kiskorúakkal csak az azok szükségleteit illetően megfelelő képzésben részesült, illetve folyamatosan részesülő személyek foglalkozhatnak.

A The Queen, MA. és társai kérelme alapján kontra Secretary of State for the Home Department ügyben27 az Európai Unió Bíróságának (EUB) azt kellett eldöntenie, hogy melyik állam a felelős egy olyan kísérő nélküli gyermek esetében, aki különböző uniós tagállamokban nyújtott be menedékjog iránti kérelmet, és akinek nincsenek családtagjai vagy rokonai más uniós tagállamokban. Az EUB tisztázta, hogy a tagállamok valamelyikének területén jogszerűen tartózkodó családtag hiányában az ilyen kérelem megvizsgálásáért az az állam felelős, amelyben a gyermek fizikailag tartózkodik. Ebben az Európai Unió Alapjogi Chartája 24. cikkének (2) bekezdését vette alapul, miszerint minden, a gyermekekkel kapcsolatos tevékenységben a gyermek (legfőbb) mindenek felett álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie.

Az Európai Unió Bíróságának egyre bővülő migráns gyermekeket érintő esetjogáról lásd bővebben az Európai Unió két vonatkozó kézikönyvét.28

27 EUB, C-648/11.sz. ügy, The Queen, MA és társai kérelme alapján kontra Secretary of State for the Home Department, 2013. június 6. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A62011CJ0648 28Kézikönyv a menekültügyre, határokra és bevándorlásra vonatkozó európai jogról, 2014; http://fra.europa.eu/en/publication/2013/handbook-european-law-relating-asylum-borders-and-immigration és Kézikönyv a gyermekjogokra vonatkozó európai jogról, 2016; http://fra.europa.eu/en/publication/2015/handbook-european-law-child-rights

15

3. Nemzetközi és hazai jogi környezet

3.3. AZ EURÓPA TANÁCS JOGI ESZKÖZEI

Az Európa Tanács rendszerében különösen négy egyezmény támogatja a migráns gyermekek jogait, különféle összefüggésekben:

- az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE); - az Európai Szociális Karta; - a Vendégmunkások jogállásáról szóló európai egyezmény; - az Állampolgárságról szóló európai egyezmény.

Mi a következőkben főként az EJEE rendelkezéseinek végrehajtására összpontosítunk, nevezetesen a 3. cikk (az embertelen, megalázó bánásmóddal szembeni védelem), az 5. cikk (szabadságtól való megfosztás) és a 8. cikk (a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog) végrehajtására, önmagukban véve vagy a 14. cikkel (a hátrányos megkülönböztetés tilalma) összefüggésben. E rendelkezéseket használják a migráns, menekült és menedékjogot kérelmező gyermekek és családtagjaik családegyesítéshez való jogának, igazságszolgáltatáshoz való jogának és a fogadó államban való folyamatos tartózkodáshoz való jogának alátámasztására.

A migráns gyermekek vonatkozásában kiemelten fontos kérdés, hogy az életkor meghatározására EU-szerte alkalmazott módszerek jellege és hatálya jelentősen változó.29 Az Egyesült Királyságban például a bírói kar felülvizsgálta az életkor-meghatározására irányuló belföldi eljárásokat, és a Merton-ügyben megállapította az életkor-meghatározásának eljárási minimumkövetelményeit, ha egy személy azt állítja, hogy kísérő nélküli kiskorú.30 Ezek a követelmények magukban foglalják többek között, hogy a menedékkérőnek joga van ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon az elutasítás okairól vagy a vizsgálatot végző kifogásairól. A nemzeti bíróságok azt is kinyilvánították, hogy az életkor-meghatározási ügyekben kétség esetén a kérelmező javára kell dönteni, jóllehet ezt egyes nemzeti bíróságok egyszerűen „a bizonyítékok jószándékú értékeléseként” értelmezik, nem pedig a „kedvezőbb elbírálás” formális elveként.31

A Muskhadzhiyeva és társai kontra Belgium ügyben32 az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy egy anya és négy, hét hónap és hét év közötti életkorú gyermekének zárt tranzitközpontban való, egyhónapos fogva tartása sértette az EJEE 3. cikkét. Következtetéseinek levonása során a bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a központot „felszereltsége nem tette alkalmassá gyermekek fogadására”, ami súlyos következményekkel járt mentális egészségükre nézve.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyre bővülő esetjogáról lásd bővebben az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének két vonatkozó kézikönyvét.33

29 Az egyes országokban alkalmazott különféle módszerek áttekintését lásd: European Asylum Support Office: Iránymutatások az életkor meghatározásának gyakorlataihoz, Luxemburg, 2013. https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf; 30 Egyesült Királyság, Court of Appeal, R. (B. kérelme alapján) kontra The Mayor and Burgesses of the London Borough of Merton [2003] EWHC 1689, 2003. július 14. http://www.asylumlawdatabase.eu/en/case-law/uk-court-appeal-14-july-2003-b-r-application-v-mayor-and-burgesses-london-borough-merton 31 Egyesült Királyság, Court of Appeal, R. (CJ. kérelme alapján) v. Cardiff County Council [2011] EWCA Civ 1590, 2011. december 20., megerősítette: Egyesült Királyság, Upper Tribunal, R. (MK. kérelme alapján) kontra Wolverhampton City Council [2013] UKUT 00177 (IAC), 2013. március 26. 32 EJEB, Muskhadzhiyeva és társai kontra Belgium (41442/07), 2010. január 19. (elérhető francia nyelven) 33Kézikönyv a menekültügyre, határokra és bevándorlásra vonatkozó európai jogról, 2014; http://fra.europa.eu/en/publication/2013/handbook-european-law-relating-asylum-borders-and-immigration és Kézikönyv a gyermekjogokra vonatkozó európai jogról, 2016; http://fra.europa.eu/en/publication/2015/handbook-european-law-child-rights

3. Nemzetközi és hazai jogi környezet

16

3.4. A HAZAI JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET

3.4.1. Magyarország Alaptörvénye34

Q) cikk

(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.

(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges

védelemhez és gondoskodáshoz.

→ A magyar Parlament a Gyermekjogi egyezményt kihirdető 1991. évi LXIV. törvénnyel a belső jog részévé tette azt.

3.4.2. A gyermekvédelmi törvény (Gyvt.)

A magyar gyermekvédelmi törvény35 1997-ben a Gyermekjogi egyezménnyel összehnagban született meg, hogy meghatározza a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét és alapvető szabályait.

A Gyvt. 2. § (1) bekezdése szerint a gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhatóság, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat), más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek (legfőbb) mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. A 2. § (4) bekezdése értelmében a családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését biztosítani kell.

A Gyvt. 6-10. §-ai rendelkeznek különböző gyermekjogokról:

- így a gyermek méltóságának tiszteletben tartásáról, - a mindenfajta erőszakkal - fizikai, szexuális, érzelmi bántalmazás vagy elhanyagolással -

szembeni védelemről és a kínzás, embertelen bánásmód tilalmáról (6.§(5)); - a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéshez való jogról, valamint az egészséges

felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez való jogról (6.§ (1)); - a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez,

valamint önálló életvitelének megteremtéséhez való jogról (6.§.(2)); - a szabad véleménynyilvánításhoz való jogról, valamint arról, hogy tájékoztatást kapjon

jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá arról a jogról, hogy személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék;

34 Magyarország Alaptörvénye, http://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf 35 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. évi törvény,

https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV

17

3. Nemzetközi és hazai jogi környezet

- arról a jogról, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen; s arról a jogról, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen (8.§)

A Gyvt. részletezi a gyermekjogok védelmére hivatott személyek listáját. A Gyvt.11. § (1) bekezdése szerint a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A Gyvt. X. fejezete a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezéséről rendelkezik. 2015. augusztus elsejétől kezdődően a vérszerinti szüleik felügyelete nélkül maradt gyermekek számára gyermekvédelmi gyám kinevezése vált kötelezővé. A Gyvt. 11. § (2) bekezdése szerint a gyermekvédelmi gyám a gyámhatóság kirendelő határozata alapján

a) képviseli a gyermek érdekét, elősegíti jogainak gyakorlását, b) megismeri a gyermek véleményét és közvetíti azt az ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény, illetve a gyermek ügyeivel foglalkozó hatóságok felé, c) ellátja a gyermek törvényes képviseletét, és d) jogszabályban meghatározott ügyekben eljárást kezdeményez.

→ Lásd a végrehajtási szabályokat a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben

3.4.3. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (Met.)36

A Met. 35. § rendelkezik a menedékkérelem benyújtásáról. A menekültügyi eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott elismerés iránti kérelemmel indul. Az elismerését kérő menekültügyi eljárás hatálya alatt áll. Az elismerését kérő a menekültügyi eljárásban személyesen jár el (35.§ (2)).

A menekültügyi eljárásban a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség (35.§ (3)).

Az elismerés iránti kérelem előterjesztésekor az elismerését kérőnek a menekültügyi hatóság előtt személyesen meg kell jelennie (35.§ (4)).

Ha a cselekvőképtelen személy személyesen kíván elismerés iránti kérelmet előterjeszteni, a menekültügyi hatóság köteles a menekültügyi eljárásba a cselekvőképtelen személy helyett a törvényes képviselőjét bevonni, ennek hiányában ügygondnok kirendelését kérni (35.§ (5)).

A Met. 35. § (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha az elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú, a menekültügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről és egyidejűleg megkeresi a gyámhatóságot a kiskorú képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyám kirendelése iránt. A gyermekvédelmi gyámot a menekültügyi hatóság megkeresésének megérkezését követő nyolc napon belül kell kirendelni. A kirendelt gyermekvédelmi gyám személyéről a gyámhatóság haladéktalanul tájékoztatja a kísérő nélküli kiskorút és a menekültügyi hatóságot.

A kísérő nélküli kiskorú ügyében a menekültügyi eljárást soron kívül kell lefolytatni (35.§(7)). Családtagok közös kérelmezése esetén az elismerés iránti kérelmet az eljárási képességgel

36 A menedékjogról szóló 2007.évi LXXX. törvény,

https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0700080.tv

A Gyvt. legújabb - számos gyermekjogi aggályt felvető – módosításának eredményeképpen, 2017. március 28 óta a törvény hatálya alól (4.§) c) kikerültek a 14-18 év közötti menedékkérő kísérő nélküli kiskorúak a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelése esetén. Számukra gyermekvédelmi gyám nem, csak eseti gyám és jogi képviselő kirendelése biztosított a jogszabály alapján.

3. Nemzetközi és hazai jogi környezet

18

rendelkező elismerését kérő a családtagjaira is kiterjedően nyújtja be. (35.§(8)). Az életkor-meghatározás kapcsán a Met. 44.§-a úgy fogalmaz, hogy amennyiben a magát kiskorúnak valló elismerését kérő kiskorúságát illetően kétség merül fel, életkora megállapítása céljából orvosszakértői vizsgálat kezdeményezhető. A vizsgálat kizárólag az elismerését kérő, ha pedig az elismerését kérő nyilatkozattételre képtelen állapotban van, törvényes képviselője vagy ügygondnoka hozzájárulásával végezhető el.

Az elismerés iránti kérelem elutasítására nem kerülhet sor kizárólag azon az alapon, hogy az elismerését kérő, a törvényes képviselő vagy az ügygondnok nem adta hozzájárulását a vizsgálat elvégzéséhez. (44. § (2)).

Ha az elismerését kérő, a törvényes képviselő vagy az ügygondnok a kiskorúság megállapítására irányuló szakértői vizsgálathoz nem járul hozzá, az elismerését kérőre nézve a kiskorúakra vonatkozó rendelkezések - a törvényes képviselő bevonására, illetve az ügygondnok kirendelésére vonatkozó rendelkezések kivételével - nem alkalmazhatók. (44.§ (3)).

3.4.4. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról

szóló 2007. évi II. törvény (Harmtv.)37

A Harmtv. 2.§ t) bekezdése különleges bánásmódot igénylő személyként definiálja a kísérő nélküli kiskorúakat vagy az olyan kiszolgáltatott személyeket - különösen a kiskorúakat, (valamint az idős személyeket, a fogyatékkal élő személyeket, a várandós nőket, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülőket, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személyeket) -, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik. A 45.§ (5) bekezdése pedig kimondja, hogy kísérő nélküli kiskorú csak akkor utasítható ki, ha a származási államában vagy más befogadó államban a család egyesítése, illetve az állami vagy egyéb intézményi gondoskodás megfelelően biztosított.

„A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” gyermekjogi vonatkozásai

A tranzitzónákról

2015-ben a magyar menedékjogi törvény gyorsított és határon lefolytatott eljárásokkal egészült ki, amelyeknek keretében bevezették a schengeni külső határ mentén kialakított tranzitzónák fogalmát. A 2016. július 5-én hatályba lépett módosítások lehetővé teszik a magyar rendőrség számára, hogy automatikusan visszakísérjenek a határkerítés külső oldalára minden menekülőt, akit a szerb-magyar határtól vagy a horvát-magyar határtól számított 8 km-es sávon belül fognak el, anélkül, hogy benyújthatnának menedékkérelmet, vagy a hatóságok regisztrálnák ôket. 2017. március 28-án további változtatások léptek életbe, amelyek az úgy nevezett „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” elrendelésekor, annak időtartamára alapvetően módosítják a menekültügyi eljárás egészét és a menekültügyi infrastruktúra működését. A Met. alapján válsághelyzet kormányrendelet útján rendelhető el, legfeljebb hat hónapos időszakra, amely azután korlátlan alkalommal további, legfeljebb hat hónapra hosszabbítható meg. 2016. március 9-én az egész országra érvényes válsághelyzetet hirdettek ki, amelyet további hat hónappal meghosszabbítottak 2016 szeptemberében, 2017 márciusában, augusztusában, majd 2018 februárjában. Jelenleg a válsághelyzet 2018. szeptember 6-ig van érvényben. A Met. 2017. március 28-án hatályba lépett módosítása elrendelte, hogy válsághelyzet idején

37 A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.évi II. törvény, https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700002.TV

19

3. Nemzetközi és hazai jogi környezet

menedékkérelmeket csak a tranzitzónákban lehet benyújtani. A 14-18 év közötti kísérő nélküli kiskorúakról

A gyermekvédelmi törvény módosítása következtében a válsághelyzet idejére a 14 évesnél idősebb kísérő nélküli kiskorúak kikerülnek a Gyermekvédelmi törvény hatálya alól. A tranzitzónákban tartózkodó kísérő nélküli kiskorúak számára nem rendelnek ki gyermekvédelmi gyámot, részükre csak eseti gyám és jogi képviselő kirendelése biztosított jogszabály alapján. A 14 év alatti kísérő nélküli kiskorúak kivételével minden menedékkérőnek – így a 14-18 év közötti kísérő nélkülis kiskorúaknak is – a tranzitzónában kell maradnia egészen addig, amíg ügyükben végleges döntés nem születik, amellyel szemben további jogorvoslatnak már nincs helye. A 14 év alatti kísérő nélküli kiskorúakat, a tranzitzónákból a fóti Kísérő Nélküli Kiskorúak otthonába szállítják aznap, amikor menedékkérelmüket benyújtják amennyiben életkorukkal kapcsolatban nem merül fel további kétség.

Lásd még a Magyar Helsinki Bizottság, 2017. májusában publikált jelentését Foszladozó Védőháló: Meneddékkérő gyermekek Magyarországon címmel. http://www.helsinki.hu/foszladozo-vedohalo-menedekkero-gyermekek-magyarorszagon/

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

20

4. GYERMEKBARÁT ELJÁRÁS LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

1. Érkezés a határra - első kapcsolatfelvétel (a hatóságokkal) 2. Azonosítás, információgyűjtés, első szükségletfelmérés 3. Életkor-meghatározás, amennyiben szükséges

ELLENŐRZŐ LISTA EGY GYERMEKBARÁT ELJÁRÁS MEGKEZDÉSÉHEZ

Forrás: Access to the Asylum Procedure. EASO-FRONTEX, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/Poster_0.pdf

Minden 18 év alatti személy gyermeknek

tekintendő!

Figyeljen a testbeszédre, és

arra, hogyan kommunikál!

Legyen proaktív a menekültügyi

eljáráshoz való hozzáférés

biztosítása során!

A sérülékeny személyeket be kell azonosítani és segíteni kell

nekik!

Ne feledje, bárki lehet menekült!

Forduljon tisztelettel a

gyermek felé és ne ítélkezzen!

Legyen nyitott és türelmes!

A gyermekek nyugalomra és

biztonságra vágynak! Adjon

nekik időt!

21

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

4.1. ÉRKEZÉS A HATÁRRA - ELSŐ KAPCSOLATFELVÉTEL

Bármely Magyarországra érkező személy első kapcsolatfelvételének helyszínei a következők lehetnek:

1. határátkelőn; 2. zöld határon, irreguláris határátlépés közben; 3. az ország területén belül bárhol; 4. a reptéren.

Az Európai Unió Schengeni-övezetének tagjaként a magyar határon, a határőrök a Schengeni

határ-ellenőrzési kódex38 előírásait kell kövessék, amely kimondja, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a kiskorúakra. Az EU-n kívüli országok állampolgárait - felnőtteket és gyermekeket egyaránt - be- és kiutazáskor alapos ellenőrzésnek kell alávetni. A Schengeni határ-ellenőrzési kódex VII. Melléklet 6. pontja rendelkezik külön a kiskorúakról:

- A határőrök különleges figyelmet fordítanak a – akár felnőtt kíséretében, akár anélkül utazó – kiskorúakra. A külső határt átlépő kiskorúakat – az ezen rendeletben előírtak szerint – a be- és kiutazáskor a felnőttekkel azonos módon ellenőrzik.

- Abban az esetben, ha a kiskorút felnőtt kíséri, a határőrnek ellenőriznie kell, hogy a kiskorút kísérő személyek rendelkeznek-e szülői felügyeleti joggal, különösen, ha a kiskorút csak egy felnőtt kíséri, és alapos a gyanúja annak, hogy a kiskorút jogellenesen vitték el a szülői felügyeleti jogot jogszerűen gyakorló személy(ek) felügyelete alól. Ez utóbbi esetben a határőrnek további vizsgálatot kell folytatnia az érintettek által adott információk közötti ellentmondások kiderítése érdekében.

- A kíséret nélkül utazó kiskorúak esetében – az úti okmányok és az igazoló okmányok alapos ellenőrzésével – a határőröknek azt kell biztosítaniuk, hogy a kiskorúak a szülői felügyeletet gyakorló személy(ek) akarata ellenére nem hagyják el a tagállamok területét.

Amikor egy gyermek megérkezik a határra vagy az ország területén találják meg, gondoskodására

jogosult felnőtt kísérettel vagy anélkül, azonnali felmérésnek kell alávetni, hogy veszélyben van-e vagy sem. A határra érkezett, potenciális kísérő nélküli kiskorúval való első kapcsolat során a határőr/rendőr a gyermeket a tranzitzónába kíséri (vagy ott találkoznak) és megpróbál olyan alapvető információkat szerezni tőle, mint az életkora és a származási országa.

A veszélyeztetettség olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.

Annak érdekében, hogy a gyermek mindezt tökéletesen megértse és együtt tudjon

működni, már az eljárás e szakaszában tolmácsra van szükség, hogy az anyanyelvén vagy az általa megértett és beszélt más nyelven tudjon kommunikálni.

A FRONTEX VEGA Handbook: Children at airports. Children at risk on the move Guidelines for border guards39 című kézikönyv több olyan szempontot is nyújt, amelyet figyelembe kell vennie a rendőrnek/határőrnek az első találkozás során. Minden helyzetfelmérés fontos eleme az első benyomás. Minden szokatlan jel, szituáció és viselkedés esetén, amit a gyermekkel találkozó személyek tapasztalnak, alaposabb vizsgálat lefolytatása szükséges (pl. a gyermek és a vele lévő felnőtt kapcsolatának tisztázása, a hivatalos dokumentumok vizsgálata). A tapasztalt határőrök, akik

38 Schengeni határ-ellenőrzési kódex http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=URISERV%3Al14514 39 FRONTEX VEGA Handbook: Children at airports. Children at risk on the move. Guidelines for border guards http://frontex.europa.eu/assets/Publications/Operations/VEGA_Children_Handbook.pdf

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

22

gyakran találkoznak a határon gyermekekkel gazdagíthatják tudásukat a következő néhány kérdés megválaszolásával a gyermek érettsége, kora és helyzete vonatkozásában.

Figyeljen a gyermekre és tegye fel magának a következő kérdéseket:

- A gyermek (túlzottan) félénk vagy éppen hivalkodó, visszahúzódó vagy megfélemlítettnek tűnik?

- A gyermek (túlzottan) zárt testbeszédet mutat, olyan kicsinek mutatkozva, amennyire csak lehetséges?

- Kerüli a szemkontaktust, a padlóra néz inkább? - A csoport többi tagjától elválasztottnak tűnik? - A ruhái újnak tűnnek? A gyermek méretének megfelelnek? A helyzetnek megfelelőek? - Próbál szemkontaktust találni olyasvalakivel a csoportból, aki láthatóan nem vesz erről

tudomást? - Fel tud fedezni a szülőnek mondott felnőttel hasonló vonásokat - figyelemmel a

diszkrimináció tilalmára és az objektivitásra? - Nagyon figyeli a vele lévő felnőttek/szülők interakcióját? - A viselkedése alapján komfortosan érzi magát a gyermek a felnőttek között? - Szabadon beszél? - Mutat félelemre utaló jeleket a felnőttek felé?

Kérdezze meg magától: Van bármi szokatlan a látott helyzetben? Ha igen, hallgasson erre a megérzésre és próbáljon utánajárni!

Magyarországon minden bűncselekmény áldozata, nem csak az emberkereskedelem áldozatai, segítséget kapnak, nemre, korra vagy fogyatékosságra való tekintet nélkül. Az Igazságügyi Hivatal kidolgozott egy gyermekbarát eljárásrendet, hogy különleges elbánást biztosítson a gyermekkorú áldozatoknak.

Az áldozatok azonosításának és irányításának összehangolt rendszerét a 354/2012 (XII. 13.), az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló, 2013. január 1-én életbe lépett Kormányrendelet alkotta meg.

További információk: http://www.ravot-eur.eu/

Lépjen kapcsolatba az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal (OKIT) 06-80-20-55-20

4.2. AZONOSÍTÁS, INFORMÁCIÓGYŰJTÉS, ELSŐ SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS

Az általánosan elfogadott és szükségszerű azonosítás lépéseket kiegészítendő a következőkre is figyelemmel kell lenni:

- A bemutatott hivatalos iratok, dokumentumok (útlevél, vízum, igazoló/kiegészítő dokumentumok). A teljesen újszerű útiokmányokat sokkal alaposabban szükséges megvizsgálni, különösen, amennyiben olyan országban adták ki, ahol a hamisítás és/vagy korrupció jellemző.

- Az igazoló/kiegészítő dokumentumok vizsgálata, amennyiben rendelkezésre állnak ilyenek (repülőjegyek, útvonalterv), az utazás céljának kiderítésére irányuló kérdésekkel.

- A Schengeni Határellenőrzési Kódex alapján a Rendőrségnek át kell futtatni a Schengeni Információs Rendszerben és a nemzeti adatbázisain az adatokat - harmadik országbeli személyek esetén ez kötelező, s figyelmeztető jelzés esetén - amennyiben az adott országban elérhető - hozzáférést kell biztosítani a gyermekrablásra/eltűnésre létrehozott

23

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

jelzőrendszerhez.40 Ajánlott megpróbálni beazonosítani és felkutatni olyan személyt, aki a gyermeket várhatja.

Amennyiben felmerül a gyermek veszélyeztettségének gyanúja, s nem állnak rendelkezésre az azonosításra alkalmas dokumentumok, a határőrnek további alapos vizsgálatot, információgyűjtést kell kezdeményeznie.

Az információgyűjtés alatt meg kell vizsgálni, hogy

● a gyermek kísérő nélkül vagy törvényes képviselőjével érkezett-e? (Mivel az útiokmányok hiánya növeli a kockázatát annak, hogy a gyermeket hamisan mutatták be egy család tagjaként és felmerül a lehetősége, hogy a gyermek emberkereskedelem áldozatává vált)

● A gyermeket kíséri-e testvére vagy közeli nagykorú rokona? ● A gyermeket kíséri-e olyan személy, aki semmilyen kapcsolatba nem hozható vele, de

mégis együtt utaznak? ● Alapos gyanúja van-e annak, hogy a gyermek kísérő nélküli kiskorú? ● Vannak-e arra utaló jelek, hogy a kísérő nélküli kiskorú az emberkereskedelem potenciális

áldozata?

Standard Operating Procedures for Dealing with unaccompanied and separated children. 2015. FYROM.

Alapvető lépések egy gyermekközpontú eljárásban a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekének tiszteletben tartására

Az a személy, aki az interjút készíti a gyermekkel, speciális gyermekfókuszú képzésben kell részesüljön, de fontos lenne olyan képzést is biztosítani számára, amely a menedékkérő gyermekekkel, mint különösen sérülékeny csoporttal foglalkozik.

Az EASO Quality Tool on Identification of Persons with Special Needs41 című kézikönyve szerint a lehető leggyorsabban intézkedni kell a kísérő nélküli kiskorú törvényes képviseletének biztosítása érdekében. A szülői védelem hiánya miatt a kísérő nélküli vagy gondviselőiktől elszakított gyermekek fokozottan hátrányos, védendő helyzetben vannak. A képviselő (gyám, ügygondnok, más jogi képviselő) biztosítja illetve segíti a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekének figyelembe vételét az eljárás teljes időtartama alatt. Neki kell garantálnia, hogy a gyermek jogi, szociális, orvosi, pszichés szükségleteit figyelembe vegyék a menekültügyi eljárás során, amíg számára nem találnak tartós és fenntartható megoldást.

40 Az AMBER Alert egy olyan jelzési rendszer, amely a gyermekrablások/eltűnések ellen hozták létre eredetileg 1996-ban az Egyesült Államokban. AMBER hivatalosan “America's Missing: Broadcast Emergency Response” betűszava, ugyanakkor egy 9 éves kislány Amber Hagerman nevét is hordozza, akit elraboltak és meggyilkoltak. Jelenleg, hasonló jelzési rendszer működik a következő 18 európai államban: Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország és az Egyesült Királyság. 41 EASO Quality Tool on Identification of Persons with Special Needs https://ipsn.easo.europa.eu/easo-tool-identification-persons-special-needs

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

24

Családegyesítés Az IOM Budapest naprakész, több nyelven elérhető információt biztosít a családegyesítés és a magyarországi integráció folyamatáról. A lehetséges kedvezményezettek a projekt keretében megszerzett információknak köszönhetően tudomást szereznek az előttük álló folyamatokról, illetve azok pontos végrehajtásának módjáról és feltételeiről, ez által növelve a sikeres családegyesítések számát. Az információ – interneten, telefonon és személyesen – elérhető a Magyarországon tartózkodó kérelmező és a származási országban lévő családtagok számára is, a családegyesítési folyamat minden fázisában. Lásd bővebben: http://www.iom.hu/family-reunification

A magyar Rendőrség 2014-es iránymutatása szerint törekedni kell minden eljárási cselekmény alatt a nyugodt, megnyugtató, támogató jellegű

viselkedésre; a felmerülő szükségletek beazonosítása érdekében mielőbb biztosítani kell a külföldi

személy által beszélt és értett nyelven történő kommunikációt, de addig is törekedni kell az alapvető ellátásra (ideértve a ruházat kiegészítését, pihentetést), és a gyermekek és nők speciális szükségleteinek kielégítését (bébiétel, pelenka, tisztasági betét, stb.)

előállítás esetén is – a biztonságos őrzés mellett – úgy kell róluk gondoskodni, hogy folyóvízhez, WC-hez folyamatosan hozzáférjenek;

a kisgyermekek és várandós/szoptatós nők számára a főétkezések között is kell élelmiszert (tízórai, uzsonna) biztosítani.

ORFK Iránymutatás a kiskorú gyermekkel rendelkező családokkal kapcsolatos bánásmódra. 2014.

Valamennyi résztvevőnek - a gyermeknek is - meg kell értenie az eljárás elemeit, lehetséges

kimenetelét, a különböző választható lehetőségeket, valamint tisztában kell lennie jogaival és kötelezettségeivel. Megfelelő tájékoztatásra van szükségük ahhoz is, hogy tudják, kifejezhetik véleményüket, s hogy azt életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe is kell venni. Éppen ezért a tájékoztatás módját és formáját a gyermek életkorához és érettségéhez mérten kell meghatározni. Megfelelő tájékoztatás nyújtása:

Hozzáférést kell biztosítani panaszmechanizmusokhoz és tolmácshoz. Ahhoz, hogy a gyermek pontosan megértse az átadott információt, és lehetősége legyen az együttműködésre, tolmácsot kell biztosítani számára, aki a gyermek anyanyelvén vagy más, a gyermek által beszélt nyelven közvetít a gyermek és a hatóság között.

● Tájékoztatást kell adni az elérhető szolgáltatásokról a gyermek és/vagy képviselője számára, tolmács biztosítása mellett.

● Hozzáférést kell biztosítani az ingyenes jogi tanácsadáshoz szükség esetén; speciális jogi segítségnyújtás elérhető lehet egyes országokban kifejezetten a kísérő nélküli kiskorúak számára, amelyről szintén tájékoztatást kell adni;

● Az információkat - ideértve a gyermek jogairól és az eljárás mibenlétéről szóló tájékoztatást is - gyermekbarát módon, a gyermek által értett nyelvezetet használva kell átadni: lehetőség szerint figyelemmel kell lenni az egyéni körülményekre is, úgy mint a gyermek életkora és érettsége.

● A gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekét figyelembe kell venni az eljárás teljes időtartama alatt, a gyermekkel való találkozás első pillanatától fogva. A legfőbb érdek meghatározásakor olyan

25

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

tényezők is ideértendők, mint a családegyesítés lehetőségei; a gyermek jól-léte és szociális fejlődése; a gyermek háttere; biztonsági kockázatok; és nem utolsósorban a gyermek véleménye. (Gyermekjogi egyezmény 3. cikk, Befogadási Irányelv 23. cikk. 2 bekezdés; Eljárási Irányelv 33. cikk.)

● Figyelembe kell venni a gyermek véleményét: a gyermeknek joga van a véleménye szabad kifejtéséhez életkorának és érettségének megfelelően azokban a kérdésekben és ügyekben, amelyek közvetlen hatással vannak rá. (Alapjogi Charta 24. cikk 1. bekezdés, Gyermekjogi egyezmény 12. cikk)

● Elsőbbségi eljárás: az időtényező kiemelt fontosságú a gyermekek vonatkozásában, ezért a gyorsított vagy elsőbbségi eljárás indokolt esetükben, ugyanakkor mindez nem csorbíthatja a gyermek jogainak és szükségletei kielégítésének biztosítását. A szabad véleménynyilvánításhoz is hozzájáruló bizalom kialakítása a migráns gyermekek vonatkozásában különösen fontos, ám időt vesz igénybe, ami megnehezíti az idegen országban a gyermekkel találkozó hatóságok, szakemberek feladatát.

● A különleges, speciális igények felmérése és az azokra adott megfelelő reakció (pl. szükséges orvosi ellátás biztosítása) különösen fontos a sérülékeny csoportok számára.

● Megfelelő ellátás-elhelyezés nyújtása a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekének megfelelően. (Befogadási irányelv 22.cikk)

● Tekintettel kell lenni a nemi különbözőségekre, annak kulturális megítélésére, amely fontos tényező az interjút lefolytató hatósági személy és a tolmács, valamint a segítő szakemberek kiválasztása során is.

● Orvosi ellátás biztosítása (beleértve a megfelelő mentális egészségügyi ellátást) a gyermek számára, amennyiben erre szükség van.

4.3. A GYERMEK LEGFŐBB (MINDENEK FELETT ÁLLÓ) ÉRDEKÉNEK

MEGHATÁROZÁSA42

Annak ellenére, hogy mára számos jogi eszköz tartalmazza a gyermek legfőbb (mindenek

felett álló) érdekének elvét, mint alapvető jogot, amelyet a gyermekeknek garantálni kell, magát a fogalmat nehéz meghatározni, és a gyakorlatban még nehezebb alkalmazni.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága 14. számú Átfogó Kommentárja úgy fogalmaz, hogy “Ha azonban az adott döntésnek jelentős hatása lehet az érintett gyermek vagy gyermekek életére, magasabb szintű védelemre és részletesebb eljárásra van szükség a gyermek (legfőbb) mindenek felett álló érdekének meghatározása érdekében.” A 14. számú Átfogó Kommentár a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekét három szinten határozza meg:

● Alapjog: a gyermek joga, hogy legfőbb (mindenek felett álló) érdekét felmérjék és azt elsődleges szempontként figyelembe vegyék.

● Jogi alapelv: amennyiben egy jogi rendelkezés többféleképpen értelmezhető, azt az értelmezést kell választani, amelyik leginkább szolgálja a gyermek legfőbb (mindenek felett

42 E fejezet elsődleges forrása a UNHCR és az UNICEF közös kiadványa, az Épségben és biztonságban. UNHCR-UNICEF, 2014. http://unicef.hu/wp-content/uploads/2015/09/UNHCR-Safe_and_Sound-HUN-screen1.pdf

Tartsa szem előtt, hogy ezek a gyermekek elsősorban gyermekek, függetlenül származásuktól, etnikai hovatartozásuktól vagy migrációs státuszoktól.

Tartsa szem előtt a titok tartás elvét. Próbálja a legjobb tartós megoldást megtalálni a gyermek számára, gondolva többek

között a családegyesítés lehetőségére.

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

26

álló) érdekét. ● Eljárásrend: olyan döntés esetén, amely egy gyermeket, gyermekek egy csoportját vagy a

gyermekeket általában érinti, a döntés meghozatala előtt fel kell mérni a döntés lehetséges (előnyös vagy hátrányos) következményeit az érintett gyermekre vagy gyermekekre nézve.

A UNHCR és az UNICEF közös kiadványa, az Épségben és biztonságban szerint a gyermek legfőbb

(mindenek felett álló) érdekének felmérése (best interests assessment, BIA) és a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekének meghatározása (best interests determination, BID) ugyanazon folyamat részét képezi, amely akkor kezdődik, amikor egy gyermekről kiderül, hogy kísérő nélkül utazik vagy elszakadt szüleitől/gondviselőjétől, és akkor ér véget, amikor sikerül tartós megoldást találni az egyedüllétéből és a származási vagy szokásos tartózkodási hely szerinti országából való távollétéből adódó helyzetére.

A gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekének felmérése (BIA) egyszerű eljárás, amelynek célja azon döntések meghozatala, hogy konkrét esetben milyen – például a védelemmel vagy gondozással kapcsolatos – azonnali beavatkozások szolgálják a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekét. Ennek felmérésére sor kerülhet a folyamat során bármikor, amikor valamely, a gyermeket érintő kérdésben döntést kell hozni. A felmérés során a gyermekvédelem területén megfelelő tapasztalattal, szaktudással és készségekkel rendelkező szakemberek meghallgatják a gyermeket, szükség szerint további információt gyűjtenek, és mérlegelik a gyermek körülményeit. A Gyermekjogi Bizottság azt is megjegyezte, hogy a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekének felmérése ideális esetben „figyelembe veszi, hogy a gyermek képességei fejlődni fognak” és „…a végleges vagy visszafordíthatatlan megoldások helyett olyan megoldások kidolgozását támogatja, amelyek ennek megfelelően módosíthatók”.

A gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekének meghatározása (BID) egy formálisabb eljárás, amely a gyermek jövőbeni fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű döntések meghozatalát jelenti. A gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekének felméréshez hasonlóan ebben a folyamatban is képzett szakemberek hallgatják meg a gyermeket, de a döntések súlya miatt itt szélesebb körű információgyűjtésre, fokozott ellenőrzésre és nagyobb fokú függetlenségre van szükség. → A gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekének felmérése tehát a gyermekkel kapcsolatos fontos döntések meghozatalának előfeltétele.43

4.3.1. Az interjú/meghallgatás lefolytatása

Az esetek többségében a gyermeket traumatizálja maga az utazás, otthona elhagyása és elindulás egy ismeretlen világ felé a migrációs úton. Az Isztambul Protokollt azért fejlesztették ki, hogy segítse a szakembereket ezeknek a helyzeteknek a megfelelő kezelésében.44 A protokoll elsősorban a kínzás és más embertelen bánásmód túlélőire koncentrál, de a trauma kezelése az úton lévő gyermekek számára is fontos.

Tartsa szem előtt, hogy az információ nagyon fontos, de a kikérdezett személy legalább annyira és sokszor hallgatni fontosabb, mint kérdéseket feltenni. Hagyjon kellő időt!

43 Lásd bővebben: Épségben és biztonságban. UNHCR-UNICEF, 2014. http://www.refworld.org/pdfid/5423da264.pdf 19-20.o. 44Az Isztambul Protokoll célja a nemzetközileg elfogadott kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés eredményes kivizsgálásával és dokumentálásával kapcsolatos irányelvek részletes összefoglalása. Iránymutatással szolgál a kínzásról vagy rossz bánásmódról beszámoló személyek vizsgálatában, a feltételezhető kínzások előfordulásának megállapításában, valamint az igazságügyi és egyéb illetékes szervek számára benyújtandó orvosi szakvélemények megfogalmazásában. Magyarul elérhető oktatási anyag mellett a Cordelia Alapítvány honlapján: http://cordelia.hu/documents/ISZTAMBUL%20PROTOKOLL.pdf

27

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

Különösen a gyermekek esetében, az interjú, meghallgatás előtt teremtse meg annak lehetőségét, hogy a gyermek pihenhessen egy kicsit!

Gyermekek esetében a hosszadalmas interjúk nem ajánlatosak.

A kínzás és más embertelen bánásmód túlélői számára nehézséget okozhat a velük történtek elmondása számos okból kifolyólag, például:

1. az a félelem, hogy magukra vagy másokra nézve veszélyt hoznak; 2. a vizsgáló orvos vagy tolmács iránti bizalom hiánya; 3. a kínzás és a trauma pszichológiai hatása, pl. a felfokozott érzelmi állapot és az

emlékezetkiesések, amelyek az olyan traumával társuló mentális betegség mellett fordulhatnak elő, mint a depresszió és a Poszttraumás Stressz Zavar (PTSD);

4. a koponyát ért ütések, fulladás, a vízbefulladás közeli élmény vagy éhezés következményeként felmerülő neuropszichiátriai memóriazavar;

5. a helyzettel való megküzdésre használt védekező mechanizmusok, pl. a tagadás és az elkerülés;

6. az adott kultúra előírásai, amelyek a traumatikus élményeket csak rendkívül bizalmas körülmények között engedik feltárni.

Minden elővigyázatossági intézkedés ellenére a fizikális és pszichológiai vizsgálatok

természetüknél fogva újra traumatizálhatják a beteget azáltal, hogy a fájdalmas hatások és emlékek felidézésével a PTSD tüneteit erősítik, illetve súlyosbítják. A legtöbb hagyományos társadalomban a pszichológiai nehézségekre és különösen a szexuális ügyekre vonatkozóan feltett kérdések tabunak minősülnek, az ilyen kérdések feltevését tiszteletlennek vagy sértőnek tekintik. Ha a felmerült erőszakos cselekményeknek a szexuális kínzás is részét képezte, az erre hivatkozott személy úgy érezheti, visszavonhatatlanul megbélyegződik és erkölcsi, vallási, társadalmi vagy pszichológiai

A VEGA Handbook: Children at airports kézikönyv több praktikus ajánlást tesz a gyermekközpontú eljárás gyakorlatba ültetéséhez:

Teremtsen barátságos környezetet - ez lehet egy gyermekbarát szoba/irodarész;

amennyire lehet csökkentse a hatalmi/hierarchikus viszony külsőségeit (kerülje a

formalitásokat, ügyeljen a testbeszédre, hanghordozásra, szóhasználatra, stb.) és engedje,

hogy a gyermek alkalmazkodni tudjon a környezethez, és komfortosabban érezze magát.

Magyarázza el az eljárásban részt vevő felnőttek szerepét és tevékenységét.

Mindig mondjon igazat és ne ígérjen olyat, amit nem tud betartani.

Világosan beszéljen és kerülje a hivatali terminus technicusokat, amennyire lehetséges

(különös tekintettel a nyelvi különbségekre).

Viselkedjen a gyermek életkorának és érettségének megfelelően.

Hallgassa figyelmesen a gyermeket.

Lehetőség szerint az interjúk során alkalmazzon nyitott kérdéseket, biztosítson kellő időt

a válaszadásra (a gyermek számára komfortosabb elmondani szabadon a véleményét, az

igen/nem válaszok helyett), kerülje a válaszok sugalmazását.

Kérdezzen rá, hogy a gyermek kényelmesen érzi-e magát, éhes vagy szomjas-e,

megfelelő-e a hőmérséklet, van-e valamire szüksége.

Kérdezzen rá, hogy a gyermeknek szüksége van-e egészségügyi ellátásra, segítségre (a

gyermek életkorától függően, lehet ez a kérdés az is, hogy “fáj-e valamid?”).

Különösen figyeljen a látható sérülések, betegségek vagy bántalmazás jeleire!

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

28

integritásában sérül. A megfelelően moderált meghallgatás szempontjából ezért rendkívül fontos kifejezni az ilyen körülmények tiszteletteljes ismeretét, továbbá tisztázni a feltárt információk bizalmas jellegét és azok bizalmas kezelésének lehetséges korlátait. Az értékelőnek szubjektívan kell felmérnie, hogy milyen mértékben szükséges a részletek feltárásának erőltetése a jelentés bíróság előtti érvényesítéséhez, különösen, ha a meghallgatás során az elbeszélő a distressz nyilvánvaló jeleit mutatja.

→ Számos szempontból alapvetően szükséges tolmácsot igénybe venni, annak érdekében, hogy az eljárásban részt vevő személy már a kezdetektől megérthesse az elhangzottakat. A tolmácsokat kötelező tájékoztatni, hogy a meghallgatások során általuk hallott és tolmácsolt információ szigorúan bizalmas. A tolmács az a személy, aki az összes információt első kézből, cenzúra nélkül kapja meg. Az embereket biztosítani kell afelől, hogy a megszerzett információkkal sem a vizsgáló, sem a tolmács nem fog semmilyen módon visszaélni.

Ideális esetben a vizsgáló csoportban mindkét nemhez tartozó szakértőknek is szerepelnie kellene, hogy a meghallgatandó személy megválaszthassa a vizsgáló és szükség esetén a tolmács nemét.

→ Mit tehetünk, ha a beszélgetés során derül ki, hogy kínzás vagy más embertelen bánásmód áldozatává vált a gyermek? Hol kaphat segítséget az áldozat?

A Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért 1996-ban jött létre azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a Magyarországra érkező, kínzást vagy más súlyos traumát átélt menedékkérőknek, menekülteknek és családtagjaiknak pszichiátriai, pszichoterápiás, pszichológiai kezeléssel, pszicho-szociális tanácsadással. Telefon: +36-1-349-14-50 Fax: +36-1-239-13-32 E-mail: cordelia@cordelia.hu

29

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

4.3.2. Bizalom kiépítése a gyermekkel

A UNHCR és az UNICEF közös kiadványa, az Épségben és biztonságban pontos képet ad arról, hogy miért különösen fontos a gyermekkel való bizalmi viszony kiépítése.45 A gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekének tiszteletben tartása érdekében rendkívül fontos a megfelelő eljárási biztosítékok alkalmazása.

● A bizalomra épülő kapcsolat kiépítése lehetővé teszi, hogy a gyermek megnyugodjon és biztonságban érezze magát, amelyhez időre és erős érvekre van szükség.

● A kísérő nélküli kiskorúaknak gyakran alapos okuk van arra, hogy féljenek a felnőttektől. Talán a legutóbbi felnőtt, akiben a gyermek megbízott, éppen egy emberkereskedő vagy egy embercsempész volt. Félelmük hatással lehet arra is, hogy milyen mértékben képesek megérteni és hitelesnek elfogadni a számukra elérhető információt.

● A bizalmatlan gyermek gyakran nem tudja elfogadni a védelmet, és előfordulhat, hogy inkább a továbbutazás mellett dönt anélkül, hogy megpróbálna élni a rendelkezésére álló lehetőségekkel.

● A más személyek – migránsok, családtagok, embercsempészek, emberkereskedők vagy más kísérő nélküli gyermekek – által a gyermekkel közölt hamis információk csak abban az esetben korrigálhatók eredményesen, ha már a folyamat elején sikerül elnyerni a gyermek bizalmát.

● Ahhoz, hogy a gyermekben oldódjon az egyenruhás illetve általában a hatalmat képviselő személyektől való félelem, szükség van a tudatos diszkrécióra, és kerülni kell az olyan helyzeteket, amelyekben a gyermek úgy érezheti, hogy nyomást gyakorolnak rá. A szükséges információ néhány rövid meghallgatás és informális beszélgetés során megszerezhető.

● A regisztráció és a dokumentálás során arra is fény derülhet, milyen körülmények között szakadt el a gyermek családjától. Bizonyos esetekben az elszakadás a közelmúltban történt, és jellegéből adódóan azonnali beavatkozást igényelhet a család egyesítés érdekében.

● A családtagokkal való kapcsolatfelvétel előtt alapvető jelentőségű a bizalomra épülő kapcsolat kialakítása a gyermekkel, hiszen előfordulhat például, hogy éppen a hozzátartozók mondják a gyermeknek, hogy ne bízzon a vele foglalkozókban, és a továbbiakban ne válaszoljon a neki feltett kérdésekre. Egy szociális munkás vagy kulturális mediátor segíthet abban, hogy a gyermek és hozzátartozói közötti telefonbeszélgetések hozzájáruljanak a konszenzus kialakításához.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának 6. számú Átfogó Kommentárja úgy fogalmaz, hogy az első interjúkat is gyermekbarát módon, életkorra szabottan és a nemi különbözőségeket tiszteletben tartva kell lefolytatni olyan nyelven, amelyet a gyermek megért egy speciálisan képzett személy által. → A gyermekjogi megközelítés alapvetése, hogy elhiggyük: a gyermek a legfontosabb információforrás, a legjobb ismerője saját helyzetének és szükségleteinek. Az, hogy a gyermeket valóban meghallgatjuk és odafigyelünk rá nem csupán a megalapozottabb, a gyermeket magát tiszteletben tartó döntés meghozatalát segíti elő, hanem potenciálisan megerősíti a gyermeket is abban, hogy hatással legyen a jövőjét érintő döntésekre. → A gyermek hatékony és tényleges részvételének az őt érintő kérdésekhez kapcsolódó döntésekben szükséges előfeltétel a gyermekbarát tájékoztatás és eljárások alkalmazása, a lehetőségekkel kapcsolatos tanácsadás, tolmács biztosítása, valamint a gyám és indokolt esetben a jogi képviselő által nyújtott támogatás.46

45 Épségben és biztonságban. UNICEF-UNHCR, 2014. http://www.refworld.org/pdfid/5423da264.pdf 30.o . 46 Épségben és biztonságban. UNICEF-UNHCR, 2014. http://www.refworld.org/pdfid/5423da264.pdf

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

30

4.3.3. Aktív hallgatás47 A legfontosabb cél, hogy megértsük a velünk szemben ülő személyt. Szenteljen annak figyelmet, amit és ahogyan hall: kérje, hogy ismételjék meg, ha valami nem volt világos vagy nem érthető. Kerülje el lehetőség szerint a “szelektív hallást”. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének Szüleiktől elszakított menedékkérő gyermekek az Európai Unió tagállamaiban című jelentésében48 bemutatott meghallgatásokon a gyermekek gyakran tartottak attól, hogy esetleg „hazugnak” tartják őket. A professzionális hozzáállás fenntartásának két elkerülendő akadálya van:

● Ítélkezőnek vagy bizalmatlannak mutatkozni: a határőr és más hivatalos személy is azért hallgatja meg az adott személyt, hogy annak helyzetéről tájékozódjon semleges módon;

● Túlzottan szimpatizálni: a határőrök és más hivatalos személyek meghatározott és rögzített jogi lehetőségek között végzik a munkájukat speciális körülmények mellett.

Tartsa szem előtt mindig, hogy

● Lehetséges, hogy a gyermekek félnek őszintén beszélni egy egyenruhát viselő személynek a helyzetükről, mivel a származási országukban esetleg hasonló személyek üldözték őket.

● A gyermekek sokszor valakinek az utasítására viselkednek úgy ahogy például családtagok vagy embercsempészek miatt. Emiatt például lehetséges, hogy nem mondanak igazat.

● Bizalmi viszony kialakítása a gyermekkel különösen fontos, főleg, amikor a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekét kell tiszteletben tartani.

● Gyakran a traumatizált menedékkérők nem hajlandók beszélni az élményekről, mert félnek vagy nincsenek tisztában azzal, hogy joguk van segítséget kapniuk.

● A poszttraumás stresszzavarban zavarban (PTSD) szenvedőknek gyakran lehet emlékezetkiesése.

Az ilyen pszichológiai jelenségeket, ahelyett, hogy a menedékkérők ellen felhasználnák, úgy kell tekinteni, mint az egyén pihenésre, segítségre, tanácsadásra és potenciális speciális kezelésre irányuló szükségletének jeleit.

4.4. A SÉRÜLÉKENYSÉG FELISMERÉSE

Jelenleg nincs nemzetközileg elfogadott definíciója a ”sérülékeny migránsok” vagy a

”sérülékeny helyzetben lévő migránsok” fogalmának, ami komoly problémákat okoz az úton lévő emberek megfelelő védelmének biztosítása során. Azonban a Migrációs Globális Kompakt49 részeként, mely széleskörű elveket és vállalásokat fog tartalmazni a nemzetközi migrációval kapcsolatban, kidolgozás alatt áll az IOM sérülékenységi keretrendszere. Ennek okán az IOM egy

31-32.o. 47 FRA Fundamental Rights Training for Border Guards http://frontex.europa.eu/assets/Publications/Training/Fundamental_Rights_Training_for_Border_Guardsl.pdf 80-81.o. 48 FRA Separated, asylum-seeking children in European Union Member States http://fra.europa.eu/en/publication/2012/separated-asylum-seeking-children-european-union-member-states 49 Global Compact for Migration, https://www.iom.int/global-compact-migration

31

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

olyan modellt javasol50, amely a következő módon deifniálja a sérülékenységet a migráció kontextusában:

A modell alkalmazása a tényezők egyéni, háztartásbeli, közösségi és strukturális szintű alapos

vizsgálatát követeli meg, továbbá bármely más szituációs tényezőjét, mely felmerül és hatással van az

egyének vagy csoportok erőszak, kizsákmányolás vagy jogsérelemmel szembeni sérülékenységére.

Az IOM adatai alapján a közép-mediterrán és a kelet-mediterrán útvonal mentén úton lévő

fiatalok sérülékenyebbek felnőtt társaiknál (főleg az emberkereskedelem és a kizsákmányolás

tekintetében). A sérülékenység kockázata még nagyobb azon fiatalok körében, akik nem csoportban,

hanem egyedül utaznak.51

A családjuktól elszakított és kísérő nélküli kiskorúak sérülékenységének mértékét

meghatározza, hogy már helyzetükből adódóan nagyobb veszélynek vannak kitéve, így különleges

gondoskodást, támogatást és védelmet igényelnek. A velük folytatott meghallgatás és az őket érintő

döntés meghozatala során a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekére valamint a

sérülékenységük felismerésére egyaránt kiemelt figyelmet kell fordítani.

A legfőbb (mindenek felett álló) érdek mellett a gyermek sérülékenységének felmérése is

kulcsfontosságú az eljárás során, főleg annak kezdeti szakaszában. A sérülékenységet személyes

(belső) és környezeti (külső) tényezők egyaránt befolyásolják, így a sérülékenység mértéke

folyamatosan változhat. Az alábbiakban a UNHCR, az International Detention Coalition és az Oak

Foundation által összeállított Sérülékenység-ellenőrző eszköz (’Vulnerability Screening Tool’)52 listája

nyújt segítséget az interjút/meghallgatást lefolytató személyeknek a lehetséges sérülékenységi

tényezők feltárásában. Az ellenőrzés lényege, hogy kiderüljön, szükség van-e további, még

összetettebb vizsgálatokra.

Az interjú/meghallgatás során lefolytatott sérülékenység ellenőrzés ugyan nem kíván különleges

szakértelmet, mégis, az alábbi javaslatokat érdemes szem előtt tartani:

50 IOM Thematic Paper: Protection of Human Rights and Vulnerable Migrants, https://www.iom.int/sites/default/files/our_work/ODG/GCM/IOM-Thematic-Paper-Protection-of-Human-Rights-and-Vulnerable-Migrants.pdf, 5.o. 51 IOM-UNICEF: Harrowing Journeys, 2017, http://publications.iom.int/system/files/pdf/harrowing_journeys.pdf, p.8 52 Vulnerability Screening Tool: Identifying and addressing vulnerability: a tool for asylum and migration systems, UNHCR-IDC, 2016. http://www.unhcr.org/protection/detention/57fe30b14/unhcr-idc-vulnerability-screening-tool-identifying-addressing-vulnerability.html

A migráció kontextusában a sérülékenység az a lecsökkent képességet jelenti egy

egyénnek vagy csoportnak, amellyel ellenállna, megbírkózna vagy felépülne az őt ért

erőszak, kizsákmányolás és jogait ért sérelmet követően. Ezt meghatározza azoknak a

tényezőknek és körülményeknek a megléte, hiánya és interakciója, mely egyrészt növeli a

kockázatát az erőszaknak, a kizsákmányolásnak és jogsérelemnek vagy másrészt

védelmet nyújt azok ellen.

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

32

Értékek és viselkedésmód:

Gondos figyelem az adott személy részletes helyzetére vonatkozóan

Bizonyíték-alapú megközelítés az ellenőrzés és vizsgálat alatt

Tisztelet, empátia és diszkréció, figyelembe véve a kulturális, életkori és gender

tényezőket

Tanácsot kérni, amikor szükséges

A „ne árts”-elv tiszteletben tartása – kerülni az egyén veszélyeztetését okozó

tevékenységeket

Alapvető ismeretek:

Globális és lokális migrációs trendek

Nemzetközi emberi jogi és menedékjogi keretek

A nemzeti menekült és migrációs kormányzati rendszerek

Az elhúzódó és bizonytalan fogvatartás, menedékkérő vagy migrációs folyamatok

kedvezőtlen hatásai

A gondoskodási kötelesség, az informált beleegyezés és a gyermek legfőbb (mindenek

felett álló) érdeke és mindezek gyakorlati használata

Sérülékenység és nemek közötti egyenlőtlenség jellemzői konkrét esetekben

Tényezők, amelyek befolyásolják egy személy képességét, hogy információt osszon meg,

hogy egyértelműen mutassa be helyzetét és hogy ezek a tényezők hogyan

befolyásolhatják az interjút/meghallgatást

Tényezők, melyek miatt az egyének félnek személyes információt megosztani hivatalos

személyeknek (például nők, akik partnerük jelenlétében veszélynek vannak kitéve,

gyermekek, akik gondviselőjük jlenlétében veszélynek vannak kitéve)

Erősségek és feldolgozási stratégiák melyek segítenek megküzdeni a nehézségekkel,

növelik a biztonságérzetet, segítenek a felépülésben és fenntartják a reményt

Helyi szociális szolgáltatások rendszere és elszállásolási lehetőségek

Képességek:

Újonnan érkező, komplex szükségletekkel és különböző kulturális és nyelvi háttérrel

rendelkező emberekkel való hatékony együttműködés képessége

Képesség elmagyarázni a sérülékenységet felmérő ellenőrzés célját és biztosítani a

titoktartást

Kommunikációs és interjú startégiák, melyek elősegítik a bizalom kiépítését és megbízható

információk megszerzését. valamint tisztázzák a sérülékenységet egy kultúrák közötti

kontextusban

A sérülékenységi tényezők és erősségek azonosításának képessége

A trauma hatásának azonosítása és rá megfelelő válasz adása

Azonnali, közepes és hosszútávú szükségletek felismerése és előrejelzése

Stratégiák kialakítása, hogy a megfelelő utókövető vizsgálatok és beavatkozások biztosítva

legyenek

Figyelembe venni, hogy a személyes múlt és háttér befolyásolni fogja az interjút

Vulnerability Screening Tool, 5-6.oldal

33

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

A kísérő nélküli és családjuktól elszakított gyermekek esetében, veszélyeztetett helyzetükből

adódóan, az elsődleges mérlegelési szempont az eljárások során a legfőbb (mindenek felett álló)

érdekük. Az elhelyezésük során kiemelt szempont, hogy nem lehet őket fogvatartani. Az

emberkereskedelem áldozatait pedig nem lehet rendőri őrizetbe venni és megbüntetni olyan

törvénytelen tevékenységekben való részvétel miatt, amelyben kényszer hatására vettek részt.53

A gyermekekkel folytatott meghallgatások, interjúk során a következő kérdéseket érdemes

megválaszolni, hogy azonosítani lehessen a gyermekek sérülékenységének a mértékét.

Szülőktől, családtól, gondviselőtől való elszakadás

Elszakadt a gyermek a szüleitől vagy elsődleges gondviselőjétől?

Hol vannak a gyermek szülei vagy elsődleges gondviselői? Ha a fogadó országban vannak, van-e bármi akadálya a családegyesítésnek?

Kivel utazik a gyermek és biztonságban érzi-e magát velük?

Milyen gyám/jogi képviselet kijelölése szükséges?

Milyen asszisztencia szükséges a családi kapcsolatok visszaállításához, és hogyan lehet hozzáférni ehhez az asszisztenciához?

Kérdezze meg a kísérő nélküli kiskorút: „Mesélj a szüleidről és családtagjaidről. Mi a legjobb és legnehezebb részei az életetednek jelenleg? Milyen segítséged van jelenleg és mire lenne szükséged?

Egészség és biztonság

Van a gyermeken bármilyen betegségre, elhanyagolásra vagy sérülésre utaló fizikai jel?

Önmagára veszélyes-e gyermek, alaptalanul fél vagy szorong, el akar-e szökni vagy veszélyesen viselkedik?

Ki vannak-e elégítve a gyermek alapvető szükségletei? Például: megfelelőe táplált,

rendelkezik megfelelő ruházattal, biztonságos alvási körülmények biztosítottak.

Van-e a gyermeknek hozzáférése minden alapvető egészségügyi ellátáshoz, beleértve a fogászatot, szemészetet és fülészetet? Milyen egészségügyi szakembert látogatott meg a család/a gyermek és milyen egészségügyi problémák kerültek azonosításra, milyen gyógyszerek lettek felírva, továbbá milyen kezelések, kontroll látogatások szükségesek? A gyermek immunizációja/oltásai rendben vannak-e?

Miket jelentenek a gyermek egészségügyi állapotáról és jólétéről más szolgáltatásnyújtók és iskolák?

Tudja-e a család/fiatal szeméy hogyan lehet vészhelyzet esetén kapcsolatba lépni a rendőrséggel, mentőkkel, stb.)?

Tudja a fiatal személy, hogy hogyan tud kapcsolatba lépni az egészsége és fejlődése (beleértve a szexualitás és reproduktív egészség kérdéseit) kapcsán szakértőkkel?

A gyermek/fiatal személy kifejezte-e aggodalmát a saját épségével, biztonságával kapcsolatban?

A gyermek elhelyezése és közvetlen környezete biztonságos és megfelel a különleges szükségleteinek?

Oktatás

Milyen mértékben volt a gyermek oktatása megszakítva, elhanyagolva és mennyire

53 Vulnerability Screening Tool 8.oldal

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

34

sikerült ezen javítani? Megfelelő évfolyamba és rendszeresen jár-e iskolába?

Szülőség és gondviselés

Meg tudja állapítani, hogy a család/elsődleges gondviselő(k) biztonságot jelentenek és biztosítani képesek a gyermek jóllétét?

Kinek a felügyelete alatt áll a gyermek és ez a felügyelet megfelelő-e?

Eléri a gyermek az életkorának megfelelő fejlődési mérföldköveket?

Kérdezze meg az elsődleges gondviselőt: Mit szeret a leginkább a gyermekében? Mit talál benne a legnehezebbnek? Miket szeretnek csinálni családként? Van bármi, amit a gyermeke csinál és ez aggasztja önt? Meséljen egy tipikus napjáról a gyermekével? Mi a legjobb/legnehezebb része a napnak? Mit csinál, amikor stresszesnek érzi magát, és ki támogatja ilyenkor? Milyen támogatásra lenne szüksége, hogy segíthessen a gyermeke szükségleteinek kielégítésében?

Az elsődleges gondviselőnek van olyan problémája, amely miatt úgy érzi nem képes biztonságban tartani a gyermekét (például családon belüli erőszak, drog és alkohol problémák, PTSD, depresszió vagy egyéb mentális egészségügyi problémák)? Hogyan hat ez a gyermekre? Milyen speciális vagy további segítségre lenne szükség?

A gyermek látja el a családfői feladatokat? Vulnerability Screening Tool, 9.oldal

A fenti kérdések és az azokra adott válaszok alapján a következő osztályozás alapján a

további intézkedések szükségesek54:

Alacsony

Jelentős sérülékenységi tényező nem került azonosításra. Az egyén veszélyeztetettségének kockázata alacsonynak tűnik és kezelhető a jelenlegi ellenálló tényezők által.

Közepes

Jelentős sérülékenység alakulhat ki megelőző támogató intézkedések nélkül. A sérülékenységi státusz gyakori monitoringja javasolt.

Magas

Jelentős sérülékenység fennállása egyértelmű. Utóvizsgálat és gondozási terv kialakítása javasolt. Szükséges hivatkozni az interjúztató által beazonosított veszélyeztetettségi kockázatra és az azonnali támogatás szükségességére.

A különleges eljárási és/vagy befogadási igényekkel rendelkező személyek időben történő beazonosítására szolgáló EASO-eszköz (IPSN) a menekültügyi eljárás és a befogadási folyamat bármely szakaszában használható. Nem feltételez a menekültügyi folyamaton kívüli egyéb szakértelmet, így ezt az eljárásban résztvevő/azt lefolytató szakemberek könnyedén használhatják. Bővebb információ magyar nyelven itt elérhető: https://ipsn.easo.europa.eu/hu

54 Vulnerability Screening Tool 7.oldal

35

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

4.5. ÉLETKOR-MEGHATÁROZÁS

Az életkor-meghatározásra szükség lehet a kísérő nélkül érkező kiskorúak esetében. Az ENSZ

Gyermekjogi egyezményének megfelelően 18 éves kora alatt minden személy, speciális jogokkal bíró gyermeknek minősül. Ennek megfelelően alapvető fontosságú, hogy az életkort minél pontosabban meg lehessen határozni, annak érdekében, hogy eldöntésre kerüljön, hogy az adott személy számára garantálni kell-e a gyermekbarát eljárás biztosítékait. Fontos megjegyezni, hogy kétely esetén – különösen a módszerek mindegyike esetén meglévő, években mérhető hibahatárok ismeretében – a kérelmező javára kell dönteni.

Az életkornak nemcsak a menekültügyi eljárás során van jelentősége, hanem az élet más

területein is. Az alábbi lista, a teljesség igénye nélkül, tartalmaz néhány példát: ● házasságkötés; ● beleegyezési korhatár szexuális kapcsolat esetén; ● egészségügyi ellátás elfogadása vagy annak elutasítása; ● katonai szolgálat; ● részvétel versenysportokban; ● minimum korhatár korlátozások munkavállalás kapcsán; ● büntethetőség minimum korhatára; ● jogi cselekvőképesség korhatára ● oktatáshoz való jog; ● eljárási biztosítékok gyermekeknek a büntető igazságszolgáltatási rendszeren

belül A következőkben felsorolt életkor-meghatározással kapcsolatos eljárási biztosítékok minden

gyermeket, nemcsak a menedékért folyamodókat megilletnek, hasonlóan a Gyermekjogi egyezményben foglalt jogokhoz.

4.5.1. Fogalom meghatározás és módszerek

Az egyes országok életkor-meghatározási eljárása nemzetközi és nemzeti szabályokon

nyugszik. Az egyértelmű elvárás az elsősorban nem-medikális módszerek alkalmazása. Ez lehet a hivatalos dokumentumok vizsgálata, gyermekközpontú interjú lefolytatása, a különböző szociális szakemberek bevonása vagy a fizikai-külső jegyek alapján történő vélelmezés. A medikális módszerek között találhatók a röntgensugaras vizsgálatok (csukló, kulcscsont, fogazat), fogorvosi vizsgálat, pszichológiai interjú, fizikai fejlettség felmérése vagy a nemi érettség vizsgálata.

Az Európai Unió irányelvei alapján, amikor kétség merül fel arra vonatkozóan, hogy egy személy 18 év alatti-e, az életkor-meghatározási eljárásnak megbízhatónak, multidiszciplinárisnak és teljesen összehangban kell lennie az EU jog által biztosított jogi előírásokkal.55 A különböző elérhető módszereket és azok vonatkozásait gyűjti össze az EASO Az életkor-meghatározás gyakorlata Európában című 2013-ban publikált kiadványa56, mely jelenleg átdolgozás alatt van.

A fentieken túl azonban fontos megjegyezni, hogy egyik ma ismert módszer sem nyújt 100

%-os pontosságot. Mindkét módszertanra hatással lehet a megfelelő képzés vagy az eljáráshoz szükséges protokoll, szakmai módszertan hiánya. A nem-medikális módszerek esetén eleve nem áll rendelkezésre egységes szakmai protokoll, így csupán “valószínűsíthető” életkort lehet

55 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: A migráns gyermekek védelme, 2017. Április, http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2017/HU/COM-2017-211-F1-HU-MAIN-PART-1.PDF 56 EASO: Age assessment Practice in Europe, 2013,

https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

36

meghatározni. A medikális módszereket más okból éri még több kritika: jellemzően körülbelül két év

hibahatárral dolgoznak és nem veszik figyelembe a csontok és a fogazat fejlődésének lehetséges egyéni késedelmét. A legelterjedtebb röntgenes vizsgálat az ún. Greulich-Pyle módszerhez nyújt segítséget, amelyet 1935-ben dolgoztak ki, és amely a kéz-és csuklócsont formáját és méretét, illetve a csontosodás mértékét veszi alapul. Megjegyzendő továbbá, hogy ez a röntgensugaras vizsgálat a kaukázusi rasszhoz tartozó gyermekek vizsgálatára optimalizálódott. Ez a módszer ma aligha tud pontos képet nyújtani a mai gyermekek csontfejlődéséről, amelyet befolyásol a faji, etnikai háttér, a társadalmi-gazdasági környezet és táplálkozási szokások is.

Mindemellett a medikális módszerek invazívak, azaz beavatkozással járnak. Egyfelől a röntgen sugaras módszerek sugárzásnak teszik ki az egyént, másfelől a nemi érettség vizsgálata az intim területekre való beavatkozással jár, amely a gyermek méltóságát, magánszféráját, testi integritását is érinti.

→ A hibalehetőségek minimalizálása és a legteljesebb életkor-meghatározás lefolytatása holisztikus megközelítést igényel. A módszerek megfelelő kombinálása több tényező figyelembe vételét teszi lehetővé. A holisztikus megközelítés továbbá lehetőséget teremt olyan tényezők értékelésére is, mint a kulturális háttér és az etnikai hovatartozás. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága ajánlásokat tett az életkor-meghatározás vonatkozásában is, és elvárásként fogalmazta meg, hogy az életkor-meghatározás során nem csak az egyén fizikai-külső megjelenését kell értékelni, hanem a pszichológiai érettségét is. A hibalehetőségek fennállása és a teljesen megbízható pontosságú módszerek hiánya miatt, a “kétség esetén” elvét minden alkalommal alkalmazni kell.

“Az élekor-meghatározást az ENSZ Gyermekjogi egyezményével összhangban kell lefolytatni, különös figyelemmel azon zsinórmértékül szolgáló elvekre, mint a diszkrimináció tilalma, a gyermek (legfőbb) mindenek felett álló érdekének tiszteletben tartása, az élethez, túléléshez, fejlődéshez való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága. De tiszteletben kell tartani a identitás megőrzéséhez való jogot (8. cikk), az erőszak minden formájával szembeni védelmet (19.cikk) és a menekült gyermekekre vonatkozó cikket is (22.cikk).” 57

57 Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának 6.számú Átfogó Kommentárja a kísérő nélküli és szüleiktől elválasztott gyermekek származási országukon kívüli megfelelő ellátásról http://www.refworld.org/docid/42dd174b4.html 58 SCEP Statement of Good Practice http://www.scepnetwork.org/images/18/219.pdf

A Felnőtt Hozzátartozóiktól Elszakított Gyermekek Európában Program (Separated Children in Europe Programme (SCEP) által kiadott és a UNHCR és UNICEF által is támogatott Állásfoglalás

példaértékű gyakorlatról58 (továbbiakban: SCEP Állásfoglalás) című kiadványa a következőket javasolja:

Az életkorral kapcsolatban felmerülő kétely esetén azt a személyt, aki 18 évesnél

fiatalabbnak vallja magát, ideiglenesen gyermekként kell kezelni.

Az életkor-meghatározási eljárásokat csak végső megoldásként, kivételesen célszerű

alkalmazni olyan esetekben, amikor komoly kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy a

személy kiskorú, és más módszerekkel nem sikerült meghatározni életkorát.

Az érintett személynek tájékozott hozzájárulását kell adnia a folyamathoz.

Az eljárás során multidiszciplináris megközelítést kell alkalmazni, és támaszkodni kell a

területtel kapcsolatos szaktudásra.

A vizsgálatok nem végezhetők el kényszer alkalmazásával vagy kulturális szempontból

37

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

Mikor kell életkor-meghatározást lefolytatni?

Az életkor-meghatározás nem automatikus része a menedékkérő gyermekeket érintő menekültügyi eljárásnak. A Felnőtt Hozzátartozóiktól Elszakított Gyermekek Európában Program59 kiemeli, hogy az életkor-meghatározást nem lehet lefolytatni akkor, ha nincs megfelelő indok az állított életkor megkérdőjelezésére. Az első kapcsolatfelvételt követően, a vélelmezett kiskorú életkorának meghatározása a beazonosításra alkalmas dokumentumok vizsgálatával kell kezdődjön. Az SCEP Állásfoglalás példaértékű gyakorlatról szerint:

- az életkor-meghatározást utolsó lépésként lehet csak alkalmazni és abban az esetben, ha komoly kétség merül fel az életkor kapcsán, és ahol egyéb módokon nem lehet megállapítani az egyén életkorát;

- kétség esetén, ellenkező bizonyításáig, a magát kiskorúnak valló menedékkérőt kiskorúnak kell tekinteni.

A SCEP Állásfoglalás és az EASO életkor-meghatározásról szóló kiadványa javasol számos kérdést, amelyekre kapott pozitív válasz esetén lehet megkezdeni az életkor-meghatározást,

betartva a vonatkozó nemzetközi sztenderdeket A kérelmezőt tájékoztatták-e érettségének megfelelő módon és azon a nyelven, amelyet

megért annak fontosságáról, hogy teljeskörű és valós információt adjon?

Minden rendelkezésre álló bizonyítékot elemeztek, és valóban szükséges további

vizsgálat?

A gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekét figyelembe vették-e az életkor-

meghatározáshoz alkalmazandó módszer(ek) kiválasztásakor?

A kiválasztott módszer tiszteletben tartja a gyermek méltóságát, nemét és kulturális

hátterét?

Az eljárás multidiszciplináris, kellő szaktudáson nyugszik és figyelembe veszi az egyén

pszichológiai, fizikai, fejlettségi, kulturális, társadalmi és kulturális hátterét?

A gyermeket bevonták-e az eljárásba, lehetővé téve, hogy elmondja a véleményét?

Amennyiben elérhetőek, másokat is megkérdeztek, akiknek információjuk lehet a

59 Separated Children in Europe Programme (SCEP) http://www.separated-children-europe-

programme.org/

elfogadhatatlan módon, és tiszteletben kell tartaniuk az érintett emberi méltóságát.

A lehető legkevésbé invazív lehetőséget kell választani, és egyensúlyra kell törekedni a

fizikai, fejlődési, pszichológiai, környezeti és kulturális tényezők között.

A felmérést a nemi szempontokra érzékeny módon kell elvégezni.

A felmérést a gyámnak kell felügyelnie, aki legyen jelen a vizsgálat során, ha azt az érintett

személy igényli.

Az eljárásról, valamint annak eredményéről és következményeiről tájékoztatni kell az

érintett személyt, mégpedig olyan nyelven és módon, amelyet megért.

Alkalmazni kell egy olyan eljárást, amelynek keretében a személy fellebbezhet a döntés ellen,

és ehhez támogatást kell biztosítani számára.

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

38

gyermek életkoráról pl. a gyermek hozzátartozói, szociális munkás, interkulturális

mediátor, stb.?

Megadták-e a lehetőségét annak, hogy a gyermek a mások által elmondottakat

értékelje és megjegyzéseket fűzzön hozzá?

Kapott-e a kérelmező írásbeli másolatot a döntésről és más releváns eljárási

cselekményről?

Az országinformációkat beszerezték és értékelték?

Figyelembe vettek-e olyan külső tényezőket, mint például a különböző

naptárak/időszámítás használata a származási országban, vagy az életkorhoz kapcsolódó

eltérő felfogások ?

Figyelembe vettek-e olyan belső tényezőket, mint például a nemi, etnikai hovatartozás,

vallás, szocio-kulturális háttér, iskolázottság, családtörténet, lehetséges traumák?

Amennyiben az írásos dokumentáció nem elégséges a kor meghatározásához,

tájékoztatták-e az egyént ennek okairól és lehetővé tették-e számára, hogy magyarázatot

adjon vagy más bizonyítékot mutasson be?

A gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekének figyelembe vétele elsődleges szempontként

Az életkor-meghatározás során is a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekét kell elsődleges szempontként figyelembe venni: annak eldöntésekor is, hogy szükséges-e életkor-meghatározás, és akkor is, amikor a módszer kiválasztásra kerül.

39

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

Gyámrendelés / jogi képviselet biztosítása

A gyermek részére amilyen hamar csak lehetséges, gyám vagy jogi képviselő kirendelésére van szükség, hogy a menekültügyi eljárásban segítse és képviselje. Neki különösen kell vigyáznia arra is, hogy a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekét figyelembe vegyék a teljes eljárás alatt.

60 EASO: Age assessment Practice in Europe, 2013, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf 16.o. 61 EASO: Age assessment Practice in Europe, 2013, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf 22.o.

EASO ellenőrző lista a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdeke figyelembe vételéhez60

Mindennemű eljárási cselekmény megkezdése előtt, a gyermek legfőbb (mindenek

felett álló) érdekét tekintették elsődleges szempontnak?

Ezt írásban rögzítették vagy más módon dokumentálták?

A legfőbb (mindenek felett álló) érdek meghatározásakor olyan tényezőket figyelembe

vettek, mint

1. az életkor-meghatározás szükségessége,

2. az egyén emberi méltóságának tiszteletben tartása,

3. a módszerrel járó beavatkozás mértéke,

4. az eredmény megbízhatósága,

5. az életkor-meghatározásból származó előnyök mérlegelése?

Bevonták-e a gyermeket a döntéshozatalba, kifejthette-e a véleményét ő és/vagy a

törvényes képviselője összefüggésben az életkorával és érettségével?

Hogyan és milyen formában tették lehetővé, hogy a gyermekkel kapcsolatos bármely

cselekmény kapcsán felmérjék a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekét? Ezt

valamilyen módon dokumentálták-e?

A döntésekből világosan kitűnik, hogy a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekét

figyelembe vették?

Arra van bizonyíték, hogy a gyermekkel dolgozó szakemberek (tolmácsok, képviselők, az

életkor-meghatározásban részt vevő személyek) a szükséges szakértelemmel bírnak a

gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekének megfelelően?

EASO ellenőrző lista a gyámrendeléshez61

Az életkor-meghatározás alatt jelen/elérhető volt a gyám/képviselő?

A gyám/képviselő szerepét és feladatait érthetően elmagyarázták a gyermek számára is?

A gyám/képviselő tisztában van a legfőbb (mindenek felett álló) érdek elvével és azzal,

hogyan kell figyelembe venni annak minden aspektusát?

Tisztában van azzal is, hogy a gyermek véleményének meghallgatása és becsatornázása

is feladata?

A gyámnak/képviselőnek lehetőségében áll leállítani az életkor-meghatározást,

amennyiben úgy érzi, hogy az nem megfelelően történik, vagy az nem áll a gyermek

legfőbb (mindenek felett álló) érdekében?

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

40

Az élekor-meghatározás előtt Az életkor-meghatározás megkezdése előtt néhány elemet ellenőrizni kell:

1. Az Eljárási irányelv értelmében a legkevésbé invazív orvosi vizsgálati módszert kell választani.

Ezen irányelv ahhoz azonban nem ad támpontot, hogy a különböző módszerek invazív jellege

milyen mértékig elfogadott.

2. Az életkor-meghatározás visszautasításának következményeit a gyermekkel, számára érthető

módon kell közölni. Mindez nem járhat azzal, hogy a felelős hatóságok ne hozzanak döntést a

menekültügyi eljárásban, illetve negatív döntést hozzanak az érintett beadott kérelmével

kapcsolatban, kizárólag az életkor-meghatározás visszautasítása alapján. Mindemellett a gyermek

számára alapvető fontosságú, hogy megértse az életkor-meghatározás visszautasítása azt is

jelentheti számára, hogy felnőttként kezeljék a menekültügyi eljárás további szakaszaiban és nem

részesülhet a speciális védelmi garanciákból, amelyeket gyermekek számára biztosítani kell.

3. Miután minden információról tájékoztatták a gyermeket az életkor-meghatározás kapcsán,

szükség van a gyermek teljes beleegyezésére az eljárás kapcsán felmerült különböző módszerek

használatához. Az életkor-meghatározási eljárásról, annak eredményéről és az vizsgálaton való

részvétel visszautasításának következményeiről szóló tájékoztatást olyan nyelven kell nyújtani,

amelyet a gyermek megért.

EASO ellenőrzési lista a legkevésbé invazív módszer kapcsán62

Hogyan került meghatározásra a lehetőség szerinti legkevésbé invazív módszer? A kiválasztott módszer tiszteletben tartja a gyermek méltóságát? A vizsgálatok során tiszteletben tartják a gyermek testi integritását? Megkérdezték a gyermeket a vizsgálatot végző személy nemével kapcsolatos

véleményéről és preferenciájáról, amennyiben igen, tiszteletben tartották azt? A vizsgálatban részt vevők rendelkeznek ismeretekkel a gyermek kulturális és etnikai

háttere vonatkozásában, és mindezt tudják alkalmazni az életkor-meghatározás vonatkozásában?

A vizsgálat során le kell-e vetkőznie a gyermeknek és megvizsgálják-e a mellek fejlettségét és a nemi szerveit?

Röntgen sugaras vizsgálat esetén, az Euratom szerződéssel harmóniában, amennyiben nem jár medikális előnnyel, minden egyes esetben megvizsgálták annak szükségességét?

A gyermek magánszféráját tiszteletben tartották az életkor-meghatározás során? A gyermeket az eljárás során mindvégig udvariasan és kellő tisztelettel kezelték? Amennyiben szükség volt tolmács használatára, megkapta a szükséges képzést, amely a

kísérő nélküli kiskorúak speciális szükségleteire fókuszál?

62 EASO: Age assessment Practice in Europe, 2013, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf 20.o

A gyermek kapott jogi tanácsot az élekor-meghatározás előtt?

A képviseletet ellátó személy szaktudását és képzettségét bizonyította?

41

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

EASO ellenőrzési lista az életkor-meghatározás visszautasítása kapcsán63

Lehetséges a beleegyezést megtagadni, ha feltételezhető, hogy az eljárás nem szolgálja a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekét?

Lehetséges a beleegyezést megtagadni, ha feltételezhető, hogy az eljárás fizikai vagy mentális értelemben káros az egyén számára?

Ellenőrízték, hogy a gyermek megértette-e az életkor-meghatározás eljárás célját, elemeit, folyamatát?

Kapott tájékoztatást a gyermek arra vonatkozóan, mi történik, ha nem veti alá magát az eljárásnak?

Volt lehetősége a gyermeknek előadni indokait az eljárás visszautasítására és ezt megfelelő módon dokumentálták?

A visszautasítást a gyám/jogi képviselő támogatta? Egyértelműen bizonyítható, hogy ha a menedékkérelem elutasításra került az nem

kizárólag amiatt történt, hogy a gyermek visszautasította az életkor-meghatározást?

EASO ellenőrzési lista az eljárásról szóló teljeskörű tájékoztatás kapcsán64

Tájékoztatták-e a gyermeket arról, hogy az életkorát orvosi és/vagy más vizsgálatok során fogják megállapítani?

Tájékoztatták-e a gyermeket ennek lehetséges kimenetéről és következményeiről? Beazonosítottak-e lehetséges egészségügyi kockázatokat és az ezen kockázatokat

minimalizáló lépéseket? Ezeket világosan kommunikálták-e? Kapott-e arról tájékoztatást a gyermek, hogy ki fogja a vizsgálatot végezni, ideértve

szaktudásáról és tapasztalatáról szóló információkat is? Kapott-e arról tájékoztatást, hogy az eljárás során hogyan és hol lehet jogorvoslatért

folyamodni? Megvizsgálták-e azt, hogy figyelemmel egészségi állapotára/érettségére/iskolázottságára,

képes-e a gyermek beleegyezését adni? A tájékoztatást a gyermek által értett nyelven nyújtották-e? A tájékoztatást oly módon nyújtották-e, hogy azt a gyermek megértse? Bizonyítható, hogy a gyermek beleegyezését adta az orvosi vizsgálathoz, amennyiben ez

része az életkor-meghatározásnak? Tájékoztatták az egyént az életkor-meghatározási vizsgálatok visszautasítása esetén

várható következményekről?

Az életkor-meghatározás során

Az élekor-meghatározást képzett szakembereknek kell végezniük. Valamennyi, gyermekekkel dolgozó szakembernek kifejezetten, gyermek-specifikus képzésben is részesülnie kell, amely kellő segítséget nyújt a menedékkérő kiskorúakkal való munka során.

63 EASO: Age assessment Practice in Europe, 2013, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf p.18 64 EASO: Age assessment Practice in Europe, 2013, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf p.20

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

42

EASO ellenőrzési lista a megfelelő képzettség kapcsán65 Az eljárásban érintett / részt vevő személyek megfelelő képzést kaptak, a gyermekek

szükségleteire és jogaira vonatkozóan? A szakemberek tisztában vannak-e azzal, hogy valamennyi gyermeket érintő cselekmény

során az elsődleges szempont a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekének szem előtt tartása?

Ellenőrízték-e, hogy az eljárásban szereplőknek - ideértve az életkor-meghatározási eljárásban részt vevőket és a gyámokat / jogi képviselőket - nincsen semmilyen lehetséges érdekkonfliktusuk a gyermekkel?

Orvosi vizsgálat esetén, ellenőrizték-e az azt elvégző személy szakértelmét és végzettségét, a szükséges speciális követelményeknek megfelelően?

A vizsgálatot végző személy végzettsége, neme, szaktudása, tapasztalatai részét képezik az életkor-meghatározási jelentésnek?

A magánélet védelme mellett a személyes adatok védelmét is garantálni kell a gyermek

számára. A gyermeket tájékoztatni kell, hogy az általa megosztott információk megosztásra kerülhetnek másokkal is az életkor-meghatározási eljárás céljából.

EASO ellenőrzési lista a magánélet és a személyes adatok védelme kapcsán66

A gyermek magánélethez való jogának védelmével összhangban, a tájékozott beleegyezést vagy véleményét kinyílvánította-e a gyermek mielőtt az általa adott információkat harmadik féllel megosztották?

Amennyiben tájékozott beleegyezés szükséges, meggyőzödtek arról, hogy a gyermek biztosan megértette, mihez kérik az engedélyét és megfelelően tájékoztatták arról, hogy az információt mire és hogyan használják fel?

A gyermek véleménye és beleegyezése bizonyítható? Az eljárás során az információkat tisztességesen, jogszerűen és kifejezetten az életkor-

meghatározás céljából használták fel? Az információk átadása harmadik fél felé megfelel az adatvédelmi előírásoknak? Kötöttek olyan megállapodást, amely az adatok bizalmas kezelésére vonatkozik?

Amennyiben igen, a gyermeket tájékoztatták arról, hogy ez mit jelent?

Az életkor-meghatározás után

Amennyiben az életkor-meghatározást követően kétség marad a gyermek életkorára vonatkozóan, számára kedvezően, gyermekként kell tekinteni, míg a kétség nem tisztázódik más módon.

65 EASO: Age assessment Practice in Europe, 2013, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf 21.o. 66 EASO: Age assessment Practice in Europe, 2013, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf 18.o.

43

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

Negatív döntés esetén, a gyermek és/vagy gyámja/jogi képviselője számára biztosítani kell a

jogorvoslat lehetőségét: vagy külön, az életkor-meghatározás vonatkozásában bírósági felülvizsgálati kérelem formájában vagy a menekültügyi eljárás során.

EASO ellenőrző lista negatív döntés esetére68

Az egyén számára biztosították az ingyenes jogi segítségnyújtást, tájékoztatást? E tájékoztatás az egyén életkorának és érettségének megfelelő volt? A jogorvoslat eredményét ismertették az érintettel és gyámjával/jogi képviselőjével? Negatív döntés esetén, az egyént megfelelő módon tájékoztatták annak indokairól? Negatív döntés esetén, az egyént megfelelő módon tájékoztatták a jogorvoslat

lehetőségéről? Jogorvoslat esetén, az egyén számára biztosítják véleménye kifejtésének lehetőségét és

azt kellő súllyal figyelembe is veszik? Az egyént segíti jogi képviselő a jogorvoslati eljárás során? Az egyént gyermeknek tekintik a jogerős döntés meghozataláig?

4.5.2. Magyar gyakorlat

2012-ben az ombudsman AJB-2731/2012. számú jelentésében többek között megállapította, hogy a rendőrség gyakorlata során az életkor-meghatározás elrendelése szinte automatikus volt a szerb-magyar határon érkezett, szemmel láthatóan kiskorú gyermekek esetében is. Ez azt jelentette, hogy ezek a gyermekek őrizetben voltak addig tartva (max. 24 óra), míg kiskorúságuk nem került megerősítésre.69

67 EASO: Age assessment Practice in Europe, 2013, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf 17.o. 68 EASO: Age assessment Practice in Europe, 2013, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf 21.o. 69 AJB-2731/2012 Magyarországra menekült, kísérő nélküli kiskorúak helyzetével kapcsolatos átfogó vizsgálat, https://www.ajbh.hu/documents/10180/1210223/Mell%C3%A9klet+1+-+2013+els%C5%91+f%C3%A9l%C3%A9v%C3%A9ben+kiadott+jelent%C3%A9sek/3f797e3f-20a1-

EASO ellenőrző lista a „kétség esetén” való döntés kapcsán67

Amikor az életkor kérdéses és van ok azt hinni, hogy az egyén gyermek, gyermekként is

kezelik az életkor ellenőrzéséig? Amennyiben az életkor-meghatározást követően is kétség marad fenn az életkor

vonatkozásában az egyént akkor gyermekként kezelik? Amennyiben kétség esetén nem gyermekként kezelik az egyént, ennek okait megfelelő

módon, kellő részletességgel és világosan dokumentálták? Amennyiben kétség esetén nem gyermekként kezelték az egyént, az erről szóló döntést

jóváhagyta a döntést hozó feljebbvalója? Amennyiben kétség esetén nem gyermekként kezelték az egyént, ennek indokát megfelelő

módon kommunikálták a gyermek és a gyám/jogi képviselő felé? Amennyiben az eljárásban több szervezet részt vett, valamennyien egyetértettek az

eredménnyel? Amennyiben volt nézetkülönbség, megfelelő módon dokumentálták azt?

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

44

Az elmúlt években több előrelépés is történt az életkor-meghatározás magyar gyakorlata

kapcsán. Az egyik ilyen, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet által kidolgozott módszertani útmutató70 az idegenrendészeti eljárásban lefolytatott életkor-meghatározási vizsgálatokra vonatkozóan, amelynek azonban nincs jogi kötőereje. Előrelépésnek tekinthető az is, hogy a menekültügyi eljárásban lefolytatott életkor-meghatározási eljárás immár igazságügyi szakértő bevonásával, ügygondnok jelenlétében, a GREULICH-PYLE módszertan szerint (nem pedig elsődlegesen szemrevételezés alapján) történik. Ugyanakkor az eljárás kapcsán több aggály is felmerül.71 Ilyen többek között az életkor-meghatározási eljárás elrendelésének szükségessége körüli nehézségek (a törvényi “kétség esetén” kitétel meghatározása, annak gyakorlati megvalósulásának kérdései); az interdiszciplináris megközelítés hiánya (az életkor-meghatározás kizárólag orvosi kérdésnek tekintett jellege); a nemzeti szinten egységes életkor-meghatározási eljárások hiánya; az orvosi (szak)véleménnyel szembeni hatékony önálló jogorvoslat hiánya; az idegenrendészeti eljárás során elrendelt életkor-meghatározási vizsgálaton az ügygondnok jelenlétének hiánya.72

Magyarországon az életkor-meghatározására elsősorban a hivatalos dokumentumok vizsgálatát, személyes interjút és fizikai jegyek alapján történő becslést / ”általános benyomást”, valamint röntgen sugaras vizsgálatokat, a fogazat megtekintését és a nemi érettség (másodlagos nemi jegyek) vizsgálatát használják. A Met. 44.§.-a úgy rendelkezik, hogy “(1) Amennyiben a magát kiskorúnak valló elismerését kérő kiskorúságát illetően kétség merül fel, életkora megállapítása céljából orvosszakértői vizsgálat kezdeményezhető. A vizsgálat kizárólag az elismerését kérő, ha pedig az elismerését kérő nyilatkozattételre képtelen állapotban van, törvényes képviselője vagy ügygondnoka hozzájárulásával végezhető el.

(2) Az elismerés iránti kérelem elutasítására nem kerülhet sor kizárólag azon az alapon, hogy az elismerését kérő, a törvényes képviselő vagy az ügygondnok nem adta hozzájárulását a vizsgálat elvégzéséhez.

(3) Ha az elismerését kérő, a törvényes képviselő vagy az ügygondnok a kiskorúság megállapítására irányuló szakértői vizsgálathoz nem járul hozzá, az elismerését kérőre nézve a kiskorúakra vonatkozó rendelkezések - a törvényes képviselő bevonására, illetve az ügygondnok kirendelésére vonatkozó rendelkezések kivételével - nem alkalmazhatók.” Amennyiben a rendőrség a határon igazoltatja a jogszerűtlenül belépő kísérő nélküli kiskorút és kétség merül fel az életkorát illetően, az elfogástól számított 24 órán belül az idegenrendészeti eljárás keretében életkor-meghatározási eljárás lefolyatására kerül sor. Ennek időtartama alatt a kiskorút nem lehet visszairányítani a határon. Amennyiben nagykorúnak bizonyul az orvosi vélemény szerint, úgy a Harmtv. rendelkezései alapján kiutasítható, amennyiben ennek törvényi feltételei adottak. Amikor a menekültügyi eljárás során merül fel kétség menedékkérő esetében, akkor a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal rendelhet el életkor-meghatározási eljárást.73 Ez az eljárás

4ac7-9c19-cfb6eb59cd7b?version=1.1, 291-310. 70 Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet: Szakmai ajánlás a kísérő nélküli, magukat kiskorúnak valló migránsok életkor meghatározására http://www.bszki.hu/e107_files/downloads/szakmai_modszertani_ajanlas_kiskoru_migrans.pdf 71 Júlia IVÁN: Research report - Children on the move in Hungary. Mario Project, Terre des hommes. 2016; See also: Policies, practices and data on unaccompanied minors in 2014 Hungary, See also reports of the Hungarian Ombudsman: e.g. AJB 497/2010. report. 72 Kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos szakpolitikák, gyakorlatok és adatok. Magyarország, 2014. https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/what-we-do/networks/european_migration_network/reports/docs/emn-studies/unaccompanied-minors/13b_hungary_unaccompanied_minors_hu.pdf 5.o. 73 Zsolt Szekeres: The detention of asylumseeking children in Hungary: Dire tendencies in upholding the basic rights of children, 2017, http://www.asylumlawdatabase.eu/en/journal/detention-asylum-seeking-children-hungary-dire-

45

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

jelenleg a tranzit zónákban kerül lefolytatásra.

A kötvetkezőkben az EASO Európai Életkor-meghatározási Gyakorlatokról szóló összefoglalója alapján áttekintjük a hazánkban alkalmazott módszerek értékelését.74 Míg számos uniós tagállamban használják ezeket a módszereket, gyakran különböző kombinációkban vagy sorrendben alkalmazzák őket. A legfőbb oka ennek, hogy az életkor-meghatározás eljárása nemzeti hatáskörben maradó kérdés.

4.5.2.1. A hazánkban alkalmazott életkor-meghatározási nem orvosi módszerek

● Életkor-meghatározási interjú75

E módszer során összegyűjtik a vitatott életkorú egyén által adott információkat és kiértékelik azokat. Különféle szakemberek végezhetik, akik kísérő nélküli kiskorúakkal foglalkoznak, tehát nem kizárólag bevándorlási hivatali munkatársak. Például az Egyesült Királyságban és Írországban az interjút szociális munkások végzik, Máltán pedig a holisztikus megközelítés érvényesülése érdekében szociális munkásból, bevándorlási hivatali munkatársból és pszichológusokból álló csapat végzi.

Erősségek Gyengeségek

- Nem jár fizikai beavatkozással - Része lehet a menedékkérelmi interjúnak - Tiszteletben tartja a gyermek véleménynyilvánításhoz és részvételhez való jogát - Tekintetbe veszi a személy érettségét

- Protokoll, szakmai iránymutatás hiánya az interjúk lefolytatásához és a szükséges információk listájához - A hibalehetőség jelentős, “hozzávetőleges” életkor becsülhető csak

Lehetőségek Veszélyek

- Az interjú illeszkedik egy elemként a holisztikus megközelítésbe

- Szubjektív - Az interjút folytató személyek nem feltétlenül kaptak speciális képzést - Indokolatlanul hosszú interjúk és a sztenderdizált megközelítés hiánya sértheti a gyermek alapvető jogát - Kapott információk minőségét befolyásolják az interjúk körülményei - A nem megfelelő interjú alapján hozott döntések kérdéses jogorvoslata

→ A gyermek számára lehetőséget kell adni, hogy saját szavaival adja elő bizonyítékait, kérdezhessen és válaszolhasson a kérdésekre.

tendenciesupholding-basic-rights-children 74 European Asylum Support Office: Iránymutatások az életkor meghatározásának gyakorlataihoz Európában, Luxemburg, 2013. https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf 75 EASO: Iránymutatások az életkor meghatározásának gyakorlataihoz Európában, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf, 26.o.

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

46

→ Az interjúnak a holisztikus megközelítés részét kell képeznie → A gyermek jólétét és jól-létét is figyelembe kell venni, ideértve, hogy az interjút gyermekbarát módon kell lefolytatni (stílusában, időtartamában, szóhasználatában, stb.), a gyermek életkorának és érettségének megfelelően (pl. a gyermek fejezhesse ki magát rajzban vagy írásban); a gyermek napi rutinjára, tevékenységeire, szokásaira irányuló kérdések segíthetik életkorának meghatározását. → Protokollok és ellenőrző listák kidolgozása szükséges az információk minőségére és szükségességére, elemzésükre vonatkozóan. → A gyermeket támogatni kell, hogy bizonyíthassa “igazát”, ideértve a bizonytalanságok tisztázásának lehetőségét is. → A hibalehetőségek minimalizálása érdekében, s annak ismeretében, hogy nincs 100 százalékos megbízhatóságú módszer, valamennyi rendelkezésre álló információt értékelni kell az interjú során. Ahol kétség marad, ott a “kétség esetén kedvező döntés” elvét kell alkalmazni. → Az interjúknak és döntéseknek naprakész, friss információkon kell nyugodniuk, és ahol szükséges, témában jártas külső szakértőt is be kell vonni. Releváns információ és szakértelem érintheti a kulturális háttér, nemi hovatartozás, oktatás, országspecifikus információk és gyermek/életkor vonatkozású információkat.

Külső megjelenés alapján történő véleményezés76 Ez a módszer külső jegyek és viselkedés megfigyelését, szemrevételezését jelenti az életkor meghatározása céljából, amelyet akár a Bevándorlási Hivatal munkatársa is elvégezhet.

Erősségek Gyengeségek

- Az egyén gyermekként való kezdeti/első beazonosításának lehetősége, amikor az életkor ismeretlen, vagy nem áll rendelkezésre megfelelő /megbízható (dokumentumon nyugvó) bizonyíték - Ezek alapján az egyént hamarabb referálhatják a megfelelő hatóságokhoz, elősegítve, hogy a segítségnyújtás mielőbb megtörténhessen

- Jelentős hibahatár szubjektív véleményen nyugodva - A fizikai/külső jegyek túlértékelése a biológiai életkor kapcsán önkényes és inkozisztens eredményre vezethet - Nem veszi figyelembe a pszichés és érzelmi érettséget Ez a szemrevételezés is tekinthető invazívnak, minthogy a külső jegyek értékelése és az abból való következtetés az egyedüli szempont

Lehetőségek Veszélyek

- Hozzáadott értéket jelenthet az összes rendelkezésre álló bizonyíték értékelése során

- Kamaszkorban a fizikai fejlettség és pubertás jelei széles skálán mozognak

76 EASO: Iránymutatások az életkor meghatározásának gyakorlataihoz Európában, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf, 26.o.

47

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

→ A kizárólag külső/fizikai jegyek értékelésén nyugvó életkor-meghatározás téves eredményre vezethet, amely potenciálisan veszélyeztetheti a megfelelő garanciák és szükségletek biztosítását. → Kamaszkorban a téves életkor-meghatározás esélye jelentős a fizikai szemrevételezéskor. → A vizsgálatot végzők képzése során ki kell térni a nemi és kulturális különbözőségekre, az életkor-érzékenységre, a pubertás és a fizikai fejlettség kapcsolatára, külön fókusszal arra, hogy ezek hogyan változhatnak, nem feltétlenül összhangban a biológiai életkorral.

4.5.2.2. A hazánkban alkalmazott életkor-meghatározási orvosi módszerek

● Röntgen sugaras vizsgálatok

A csontozat életkorát a csontfejlődés szakaszaiból állapítják meg. Ezek a módszerek különböző csontok érettségének és kialakultságának vizsgálatán alapuló becslést céloznak. A legelterjedtebb a csukló-, a kulcscsont és a fogazat röntgensugaras vizsgálata.

Csukló/kéz/kéztő Röntgen77 Mindehhez a Greulich and Pyle atlasz (GP) használata a sztenderd hivatkozási alap. Ezt a módszertant 1935-ben az Egyesült Államokban készült kutatás alapján dolgozták ki a csontozat érettségének meghatározására, nem pedig életkor-meghatározásra. A módszer nem vesz figyelembe etnikai és szocio-gazdasági háttérből fakadó különbségeket jellemzően európai testfelépítésű gyerekekről készített röntgenfelvételek alapján összeállított skálát használ. A vizsgálat alapját az jelentette, hogy a csontosodás lezárultával az egyén biológiai értelemben felnőttnek tekinthető.

Erősségek Gyengeségek

- Tudományos módszer, kisebb hibahatárral, amely lehetővé teszi az életkor-meghatározás szűkítését bizonyos paramétereken belül - Objektív és bizonyíték alapú - Bizonyos életkori sávokban ez a módszer használható eszköz lehet az életkor becslésére, ha az egyén beleesik a referencia tanulmány életkori paramétereibe

- A GP módszer kapcsán megjegyzendő, hogy a csontozat érettségét befolyásolja az etnikai hovatartozás, szocio-gazdasági háttér és a táplálkozással kapcsolatos tényezők. - A legtöbb esetben a hibahatár +/- 2 év, amely a becsült életkortól függ - Nincs szükségszerű összefüggés a biológiai életkor és a gyermek csontozatának felnőtt státuszba éréséhez vezető fejlődési fázisainak előrehaladottsága között - Ionizáló sugárzás, még kis mennyiségben, amennyiben nincs feltétlenül szükség rá, fölösleges sugárterhelést jelent és mint ilyen egyben invazív eljárásnak minősül

Lehetőségek Veszélyek

- A módszerek megbízhatóságának javítására tett törekvések során a minta

- Orvosilag bizonyítható, hogy a gyermekek ma gyorsabban fejlődnek minden tekintetben, mint a

77 EASO: Iránymutatások az életkor meghatározásának gyakorlataihoz Európában, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf, 35.o.

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

48

felismerő szoftver fejlődése is elindult, amely a komputeres képalkotó csontéletkor meghatározást is lehetővé tenné

módszer kidolgozásakor, a 30-as években. A royal College of Paediatrics and Child Health (rCPCH) szakvéleménye szerint egy fiúgyermek csontozata napjainkra elérheti a teljes fejlettségét 16-17 éves korára, egy lánygyermek pedig 15-16 éves korára, amely 2-3 évvel tér el a GP módszertanhoz képest. - Ahol alultápláltság jellemző vagy nem megfelelő táplálkozási lehetőségei vannak a gyermekeknek, ezen tényezők természetesen befolyásolják a fejlődésüket, amelynek megfelelően a csontozat életkora fiatalabbnak mutatkozhat. - Nem egészségügyi, hanem igazgatási-hivatali eljárásban használva a röntgensugaras vizsgálatot néhány országban jogszabályba ütközik. -Terápiás haszon nélkül röntgen sugaras vizsgálatot migrációs eljárásban végezni etikai megfontolásokba ütközhet. - Ezeket a vizsgálatokat csak megfelelően képzett szakemberek végezhetik, akiket szigorú szakmai protokollok, iránymutatások kötnek.

→ Az Euratom-irányelvvel78 összhangban, ahol nincs közvetlen egészségügyi haszna, külön figyelmet kell fordítani az egyes esetek vizsgálatára, a röntgensugaras vizsgálat alkalmazásának igazolásakor. → Számításba kell venni azt is, hogy az ehelyütt említett referencia dokumentumot olyan esetekre dolgozták ki, amikor az életkor ismert és nem a biológiai életkor megállapítására. → Az igazgatási szerveknek radiológusokkal és más szakértőkkel együtt kell dolgozniuk, hogy a gyermek jogait tiszteletben tartó vizsgálati módszereket fogadjanak el. → Az Euratom-irányelvvel összhangban, írásos protokollok szükségesek mindenfajta radiológiai módszer használatához, mind az eszközhasználatot, mind az eljárást tekintve. Biztosítani kell a folyamatos képzést és továbbképzést, az új technológiák és módszerek klinikai használatát speciális esetekben, az erre vonatkozó képzések megszervezését és a szükséges radiológiai védelmi előírások betartását. → A vizsgálatokat az egyén magánszférához való jogának és emberi méltóságának tiszteletben tartásával kell végezni. → A kísérő nélküli kiskorúakat és képviselőiket tájékoztatni kell megfelelő módon, annak érdekében, hogy a gyermek átláthassa és megérthesse az eljárást, ideértve valamennyi kockázat felmérését is. Ennek a tájékoztatásnak a gyermekhez kell igazodnia. → Az etikai megfontolásokkal kapcsolatos információkat közzé kell tenni, amely tartalmazza az eljárás menetét, a sugárzással kapcsolatos adatokat, és potenciális kockázatokat, világos és érthető

78 A Tanács 2013/59/Euratom irányelve ( 2013. december 5. ) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32013L0059

49

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

formában. → A nemzetközi védelmet elutasító döntés, nem alapulhat kizárólag azon a tényen, hogy a kísérő nélküli kiskorú visszautasította az orvosi vizsgálaton való részvételt az életkor-meghatározás céljából. → Az értékeléskor figyelembe kell venni a vizsgálatok esetén, hogy a csontfejlődést befolyásolja az etnikai-, szocio-gazdasági háttér és kulturális tényezők is. → Valamennyi rendelkezésre álló bizonyítékot értékelni kell az életkor-meghatározás eljárásának részeként. → A szakembereknek ki kell dolgozniuk egy olyan módszertant, amely figyelembe veszi, hogy a használatos és elterjedt módszerek többségéhez képest a gyermekek más ütemben és eltérő módon fejlődnek.

Fogászati röntgen79

Ez a módszer a fogazat röntgensugaras vizsgálatát jelenti. A csontozat fejlettsége mérhető a gyermekkori növekedés során a fogazat szerkezeti változásainak vizsgálatával. Az ember fogai 16-20 éves korára teljesen kifejlődnek, míg a harmadik őrlőfog vagy ún. bölcsességfog széles skálán mozog fejlettségét tekintve a gyökértől a koronáig. A fog koronák és gyökerek fejlettségéből a fogazat életkorára lehet következtetni. A becsült biológiai életkor meghatározható a fogak életkorából. Az ezt gyűjtő táblázat különböző életkorú, különböző hátterű populáció vizsgálatán nyugszik.

Erősségek Gyengeségek

- A fogazat érettsége, fejlődése, különböző régiókban élő emberek esetén is hasonlít, amelyből az életkorra is lehet következtetni -Szakorvosok végzik, akiket protokoll és iránymutatás köt -Tudományos módszer, világos hibahatárral - Objektív és bizonyítékokon nyugvó módszer - A fogazat fejlődéséhez szükséges meszesedést sokkal inkább befolyásolják a gének, semmint környezeti tényezők (ideértve a táplálkozást is) - A digitális képalkotás módszerének használata kedvezőbb alternatívát nyújt, a röntgen sugaras beavatkozás okozta sugárzás negatív hatásaival szemben

- Friss kutatások szerint a harmadik őrlőfog nem megfelelő indikátora a biológiai életkornak, minthogy 15-17 évesek között 6%-ban tévesen határozzák meg az életkort felnőttnek, a 18-20 évesek között pedig 64%-ot gyermeknek - A biológiai életkorra lehet következtetni a fogazat életkorából, de azt ebből még nem lehet tudni, hogy a gyermek elmaradt vagy előre haladt a fogazata fejlődése során - Ez a módszer a 3-16 éves korosztályban használható leginkább, a fogazat különböző fejlettségi fokozatai miatt az idősebb korosztályban, sőt a 12 évesnél idősebb korosztályban is kellő óvatossággal alkalmazható megbízható módszerként - Az ionizáló sugárzást használni káros lehet, különösen orvosi előny nélkül; a röntgensugaras vizsgálatot gyakran invazív módszerként tartják számon

79 EASO: Iránymutatások az életkor meghatározásának gyakorlataihoz Európában, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf, 39.o.

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

50

Lehetőségek Veszélyek

- Értékes részét képezheti egy multidiszciplináris/holisztikus életkor-meghatározásnak - Felmérések azt mutatják, hogy a több elemből álló medikális vizsgálat során alkalmazott fogászati röntgensugaras vizsgálat csökkentheti a hibahatár mértékét - A radiológusok kapacitása növelhető lehet az életkor-meghatározás vonatkozásában - Az életkor-meghatározásban részt vevő radiológusok számára fontos lenne kidolgozni egy iránymutatást a konzisztens gyakorlat érdekében

- Annak eldöntésére, hogy valaki felnőtt-e vagy sem, az egyetlen fog, a harmadik őrlő fog vagy ún. bölcsességfog, amely genetikai és környezeti tényezők miatt viszont 16-26 éves kor között, de az esetek bizonyos százalékában egyáltalán nem vagy közülük nem mindegyik bújik elő. - Tanulmányok hívták fel a figyelmet a harmadik őrlőfog fejlődési különbségeire az egyes országok lakossága között - A fejlődő országokban élők fogazatának fejlődési mintázata kapcsán sok a bizonytalanság - A fogazat fejlődését befolyásolja az endokrin-rendszer fejlettséges vagy késedelme - A fogazat életkorának és állapotának megfelelő vizsgálatához speciális képzettség szükséges és a megbízható véleményhez kellő tapasztalat - A nem egészségügyi szükségszerűségből fakadó röntgensugaras vizsgálattal szemben felmerülhetnek etikai megfontolások

→ A röntgen sugaras vizsgálatot megfelelően képzett, és kellő szakértelemmel bíró szakembernek kell végeznie. → Az Euratom-irányelvvel összhangban, írásos protokollok szükségesek mindenfajta radiológiai módszer használatához, mind az eszközhasználatot, mind az eljárást tekintve. Biztosítani kell a folyamatos képzést és továbbképzést, az új technológiák és módszerek klinikai használatát speciális esetekben, az erre vonatkozó képzések megszervezését és a szükséges radiológiai védelmi előírások betartását. → A kísérő nélküli kiskorúak életkor-meghatározását végző radiológusok számára iránymutatást szükséges kidolgozni a konzisztens gyakorlat érdekében. → A szakemberek számára speciális képzést szükséges biztosítani mielőtt életkor-meghatározást végeznének.

● A fogazat vizsgálata80

A fogazat vizsgálata szemrevételezést jelent, nem röntgenezést. Minthogy a fogazat fejlődést nem korrelál teljesen a biológiai életkorral, ezért széles skálán mozoghat a vélelmezett életkor. Egy tapasztalt és képzett fogász összehasonlítja a fogazat fejlettségét a referencia értékekkel, amelyeket képalkotó eljárással készített képi dokumentáció és szöveges magyarázat kommentál.

80 EASO: Iránymutatások az életkor meghatározásának gyakorlataihoz Európában, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf, 30.o.

51

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

Erősségek Gyengeségek

- A fogak fejlődés bizonyos életkori sávban világos mintázatot mutat - A fogazat meszesedését nem befolyásolja az etnikai hovatartozás vagy táplálkozással összefüggő tényezők. - Alternatívát jelent a röntgensugaras vizsgálathoz képest, mivel nem használ ionizáló sugárzást

- A fogazat meszesedésének vizsgálata +/– 2 év hibahatárral megbízható. - Azon szakemberek számára hasznos módszer, akik ismerik a gyermek valódi életkorát és a fejlődési normától való esetleges eltérésekre kíváncsiak, s nem a biológiai életkor meghatározására szolgálóan dolgozták ki - Hasznos indikátorként egyedül a harmadik őrlőfog vizsgálata tekinthető, amely 15-23 éves kor között bújik elő (ha egyáltalán)

Lehetőségek Veszélyek

- Értékes része lehet egy multidiszciplináris életkor-meghatározásnak - A kísérő nélküli kiskorúak életkor-meghatározását végző fogászok számára iránymutatást szükséges kidolgozni a konzisztens gyakorlat érdekében - A szakemberek számára speciális képzést szükséges biztosítani mielőtt életkor-meghatározást végeznének

- Jelentős mértékű hibahatár - Csupán a fogászok egy töredékét vonják be jellemzően az életkor-meghatározásba - Friss kutatások szerint a harmadik őrlőfog nem megfelelő indikátora a biológiai életkornak, minthogy 15-17 évesek között 6%-ban tévesen határozzák meg az életkort felnőttnek, a 18-20 évesek között pedig 64%-ot gyermeknek.

→ A vizsgálat előtt fel kell mérni, hogy a gyermek valószínűsíthetően beleesik-e a mérhető életkori sávba. → Biztosítani szükséges, hogy a vizsgálatot megfelelően képzett fogorvos végezze. → Orvosi vizsgálat lévén, szükséges a gyermek és/vagy jogi képviselőjének tájékozott beleegyezését megszerezni, a gyermeket tájékoztatni kell az általa értett nyelven. → Fogászati vizsgálat részét képezheti egy multidiszciplináris életkor-meghatározásnak.

● Nemi érettség (másodlagos nemi jegyek) vizsgálata81

Ez a módszer a látható másodlagos nemi jegyek vizsgálatát jelenti. Az általános szemrevételezés során minden olyan jegyet vizsgálnak és dokumentálnak, amely befolyással lehet az érettség meghatározására. Fiúk esetében a vizsgálat a pénisz és a herék fejlettségét, a szeméremszőrzet, a szakáll növekedését, az ádámcsutka fejlettségét vizsgálják. Lányok esetében a vizsgálat során a mellek fejlettségére, a szeméremszőrzet és a csipő fejlettségére koncentrálnak. Átlagosan elmondható, hogy a lányok 16 éves korukra érik el teljes nemi érettségüket, míg a fiúk 17 éves korukra. A legismertebb referencia anyag a Tanner féle osztályozás, amelynél az elsődleges és másodlagos nemi jegyek fejlettségük alapján 5 különböző csoportba sorolhatók, megadva a hozzátartozó általános életkor tartományokat.

81 EASO: Iránymutatások az életkor meghatározásának gyakorlataihoz Európában, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf, 33.o.

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

52

Erősségek Gyengeségek

- Figyelembe veszi a gyermek fizikai jóllétét - Lehetőséget nyújt a gyermekkel való beszélgetésre az eljárás részeként - Lehetőséget nyújt a gyermek bevonására az életkor-meghatározás folyamatába saját értékelésének kikérésére

- A nemi érettség értékelése széles hibahatárral mérhető - A forenzikus módszerek esetén, a külső jegyek szemrevételezése a legkevésbé megbízható - A vizsgálat jellegénél fogva invazív eljárás, amely sértheti az egyén magánszférához való jogát és emberi méltóságát. - A pubertáskor kezdetének a 11. életévet tartjuk általában, ezért 13 éves kor felett a módszer nem kellően hatékony és alkalmatlan annak megállapítására, hogy valaki 18 éves korát már elérte vagy sem. - Nem veszi figyelembe az egyén pszichés vagy érzelmi érettségét - Referencia tanulmányok alapján való fizikai vizsgálatot jelent, amely így invazívnak minősül

Lehetőségek Veszélyek

- A kamaszok számára lehetővé válik, hogy meghatározzák saját fejlettségüket a Tanner-féle osztályozás alapján - A vizsgálat eredményét fel lehet használni egy multidiszciplináris életkor-meghatározás során

- Különböző etnikai csoporthoz tartozó személyek életkori skálájának e paramétereken nyugvó vizsgálatára vonatkozó kevés tanulmány áll rendelkezésre - Antropometriai jellemzőket nem vesz figyelembe, amelyek változóak az etnikai, faji hovatartozás, táplálkozási szokások és szocio-gazdasági héttértől függően. - Az élekor felül/alulbecslésének kockázata jelentősebb, az egyén bizonyos körülményei /betegségek fennállása esetén - A vizsgálat eredményének értékelhetősége változó, minthogy az a nemi érettség fejlődését méri, amely erősen változó életkori sávban mozog

→ Az, hogy ez a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekét szolgáló módszerként használható-e, a gyermek fizikai és pszichés fejlettségétől függ → Az egészségügyi szakemberekkel való munkára kell fókuszálni annak érdekében, hogy az életkor-meghatározást a gyermek jogait és méltóságát tiszteletben tartva végezzék el konzisztens módon → A gyermek speciális körülményeit, jellemzőit is figyelembe kell venni, mert ez a módszer nem számol számos változóval → Az ügyintézők és hivatalos személyek számára tartandó képzésen ki kell térni arra is, hogy a fizikai fejlettség és a pubertás nem szükségszerűen korrelál a biológiai életkorral. → A képzésnek tartalmaznia kell, hogyan kezeljék a fizikai megjelenés és viselkedés alapján történő meghatározásból fakadó nehézségeket → Nemi különbözőségek, kultúra és életkorról szóló tudásbővítést kell nyújtani, valamint a testi fejlődésről szóló képzést, különös hangsúllyal arra vonatkozóan, hogy mindez hogyan változhat és hogy nincs szükségszerű összefüggésben a biológiai életkorral

53

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

→ Hangsúlyt kell fektetni a “kétség esetén a gyermek javára döntés” elvének és a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekének értelmezéséről és alkalmazásáról → Orvosi vizsgálat esetén a gyermek és/vagy jogi képviselője tájékozott beleegyezését szükséges megszerezni → A gyermeket előzetesen tájékoztatni kell a számára érthető módon és nyelven → A vizsgálatot magánszférája és emberi méltóságának tiszteletben tartásával kell elvégezni → Az életkorról szóló döntés nem alapulhat kizárólag fizikai jegyek és viselkedés külső szemrevételezésén, ideértve a nemi érettség (másodlagos nemi jegyek) vizsgálatát is. Valamennyi rendelkezésre álló bizonyítékot, adatot értékelni kell.

Mindezek alapján megállapítható, hogy ezen módszerek önmagukban alkalmatlanok a vizsgált személy életkorának meghatározására, de elvégzésük ettől függetlenül szükséges a megfelelő összkép kialakítására és nem utolsósorban a táplálkozási, illetve fejlődési zavarok, valamint esetleges betegségek (táplálék felszívódási zavart okozó bélbetegségek, növekedési hormon túltermelésével járó betegségek, pajzsmirigybetegségek) okozta növekedési zavarok felismerése révén lehetőséget ad ezen eltérések figyelembe vételére a későbbi vizsgálati eredmények értékelésénél.82

4.5.3 További ajánlott módszerek

Pszichológiai interjúk/tesztek83 Az eljárás célja inkább mentális állapot felmérése, mintsem a testi fejlettségé vagy nemi érettségé. A vizsgálati módszerek kognitív és viselkedésbeli értékelésen nyugszanak az életkor meghatározása céljából. A szakember az egyén személyes történetét tárja fel. A hatékonyság érdekében, a bizalom a vizsgáló személy és a vizsgált kliens között alapvető fontosságú.

Erősségek Gyengeségek

- Nem jár fizikai beavatkozással, s nem igényli a test vizsgálatát sem. - A hivatalos iratok/dokumentáció vagy bizonyíték hiányában a pszichés és fejlődésbeli érettség hasznos indikátor lehet az életkor-meghatározásnál. - Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága ajánlásának megfelelően, ez a módszer a pszichés és kognitív érettséget, valamint a személyes élettörténetet és tapasztalatokat veszi figyelembe.

- Megfelelően képzett és kellően tapasztalt pszichológus bevonására van szükség. - Nincs megfelelő protokoll vagy iránymutatás, illetve tudományosan valid módszertan a hibahatár csökkentése érdekében.

82 Dr. KRICSKOVICS Antal: Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Bűnügyi Technikai Főosztály Bűnügyi Orvosi Osztály „Kiskorú migránsok életkorbecslése - orvosi lehetőségek és idegenrendészeti elvárások 2014. http://www.pecshor.hu/periodika/XIV/kricskovicsa.pdf 274.o. 83 EASO: Iránymutatások az életkor meghatározásának gyakorlataihoz Európában, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf, 32.o.

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

54

Lehetőségek Veszélyek

- Megfelelő iránymutatás mellett, kellő súllyal lehet értékelni a nemi, társadalmi és kulturális tényezőket.

- Nagyon kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a pszichológiai módszer az életkor-meghatározás kapcsán hogyan végzendő.

→ Lehetőséget nyújt a pszichés tényezők fókuszba állítására, amely hozzájárulhat a különböző védelmi intézkedések szükségességének felméréséhez, az életkor fizikai indikátorai mellett. → Minthogy nincs egységes módszer és/vagy iránymutatás, a vizsgálat természetéből fakadóan a gyermek körülményei és képességei, valamint a vizsgálatot végző szakember tapasztalata és szaktudása meghatározó. A közreműködő szociális munkásoknak és szakembereknek konzisztens módon tiszteletben kell tartaniuk a gyermek jogait az eljárás alatt. → Képzés szükséges a megfelelő eljárás kialakításához, amely figyelembe veszi a kulturális, nemi hovatartozásbeli tényezőket, különböző társadalmi normákat és elvárásokat, az iskolázottság szintjét, amelyek mind befolyásolhatják az érettséget és ezáltal a becsült életkort. → Más módszerek mellett alkalmazható vizsgálat, amely által több tényező kerülhet értékelésre.

● A testi fejlettség gyermekorvosi vizsgálata84

Idetartozik a magasság, súly, bőr összehasonlító vizsgálata különböző egyének vagy populációk referencia értékeivel. Az általános fizikai/külső jegyek vizsgálata során minden olyan körülményt, jelet fel kell jegyezni, amely befolyásolhatja az érettség, az életkor meghatározását.

Erősségek Gyengeségek

- Olyan szakember végzi a vizsgálatot, aki kifejezetten gyermekekkel dolgozik. - A gyermekorvosok tanulmányaik és munkájuk során alaposan megismerkednek a növekedés meghatározásával, illetve a gyermekek és kamaszok normális és abnormális testi, nemi és pszichés fejlődésének fokozataival. - A gyermek endokrinológusok szakterülete nem csak a normális hormonális működés, hanem az e téren eltérő fejlődés is. - A gyermekorvosok számára külön klinikai gyakorlat szükséges. - A vizsgálat során a gyermekkel való kommunikáció által lehetővé válik a gyermek bevonása.

- Nem veszi figyelembe a különböző etnikai, faji hovatartozású személyek különbözőségét, az eltérő táplálkozási szokásokat és szocio-gazdasági hátteret. - Invazív módszer

84 EASO: Iránymutatások az életkor meghatározásának gyakorlataihoz Európában, https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf, 31.o.

55

4. Gyermekbarát eljárás lépésről lépésre

Lehetőségek Veszélyek

- Nemzeti /uniós szintű képzési programok kidolgozása. - Gyermekorvosi protokoll kidolgozása a következetes gyakorlat érdekében. - A gyermekorvosok kapacitásának és szaktudásának bővítése.

- Bíróságok néhány esetben megkérdőjelezték a gyermekorvos véleményét. - Szubjektív véleményen nyugszik. - Kevés gyermekorvos rendelkezik speciális képzéssel az életkor-meghatározásának területén. - Protokoll hiánya.

→ A gyermek speciális körülményeit figyelembe kell venni e vizsgálati módszer alkalmazásánál, mivel számos egyéb tényezővel nem számol (etnikai, faji, szocio-gazdasági háttér). → A test vizsgálatának és annak referencia tanulmányokkal való összehasonlításának fényében, ez a módszer invazívnak tekintendő. → A szakemberek számára képzést kell nyújtani, amely olyan speciális tényezőkre, lehetséges sérülékenységi faktorokra, szükségletekre is fókuszál, amely lényeges lehet az életkor-meghatározás szempontjából. → Az életkor-meghatározásban részt vevő hivatalos személyek számára fontos továbbképzést nyújtani a nemi különbözőségek, a kultúra, az életkor valamint a testi fejlődés kapcsán, különös hangsúllyal arra vonatkozóan, hogy ezen tényezők hogyan változhatnak, és hogy nincsenek szükségszerű összefüggésben a biológiai életkorral. → A gyermekeket előzetesen tájékoztatni kell arról, hogy életkorukat meghatározhatják orvosi módszerekkel, olyan módon és nyelven, amelyet megértenek. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy ezen döntésre milyen módon van lehetőségük fellebbezni. → Ez a módszer része lehet egy holisztikus megközelítésnek.

Összefoglaló és ajánlások

56

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS AJÁNLÁSOK

A menekültügyi eljárás különböző fázisaiban, különös figyelem és védelem illeti meg a gyermeket, akár kísérővel, akár kísérő nélkül érkezett, az ENSZ Gyermekjogi egyezménye alapján. Az első kapcsolatfelvételkor meg kell bizonyosodni róla, hogy a gyermek kísérővel vagy kísérő nélkül érkezett, vagy valamely felnőtt hozzátartozójától szakadt el. A szükségletei felmérésekor arra is ki kell térni, hogy a gyermek lehetett-e emberkereskedelem áldozata. Amennyiben igen, úgy azonnal szükséges a megfelelő segítő szolgáltatásokat biztosítani számára. A gyermek jogainak védelmét hatékonyan és az eljárás teljes időtartama alatt biztosítani kell. Egyebek mellett a gyermeket megfelelő módon kell tájékoztatni jogairól, az eljárás körülményeiről, lehetséges következményeiről is. Amint lehetséges azonnal gyámot/jogi képviselőt kell kijelölni számára. A gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekét elsődleges szempontként kell figyelembe venni a teljes eljárás folyamán. Az eljárás egésze alatt szem előtt kell tartani a migráns gyermekek speciális hátterét és ebből fakadó szükségleteit. Valamennyi kapcsolatfelvételnek, interjúnak gyermekbarát módon kell zajlania, különös figyelemmel a nemi különbségekre is. Az életkor meghatározása döntő fontosságú a menedékkérővel kapcsolatos eljárás és bánásmód szempontjából, hiszen amennyiben 18 év alatti gyermekről van szó, úgy speciális garanciák és védelem illetik meg. A nemzetközi és uniós normáknak megfelelően az életkor-meghatározás lehetőség szerint elkerülendő, s ha mégis szükséges, úgy a legkevésbé invazív, nem orvosi módszert kell választani, figyelembe véve azt is, hogy egyik ismert módszer sem nyújt 100 %-ban megbízható eredményt. A módszerek kiválasztásánál, illetve a teljes eljárás során a gyermek legfőbb (mindenek felett álló) érdekét kell szem előtt tartani, valamint számára érthető módon, teljeskörű tájékoztatást kell nyújtani az eljárás szükségességéről és lehetséges kimeneteléről, amelynek megkezdéséhez a gyermek, illetve törvényes képviselőjének beleegyezése is szükséges. Ajánlások a Belügyminisztérium, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal és a Rendőrség számára:

Alakítsanak ki speciális gyermekbarát szobát, irodahelységet vagy olyan helységrészt, amelyek kifejezetten a 18 év alatti személyekkel való munkára alkalmasak, mind a Rendőrség mind a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) fenntartásában álló objektumokban;

Állítsanak össze egy névjegyzéket, amely tartalmazza azon tolmácsok nevét és elérhetőségét, akik a hazánkba érkező migráns gyermekek által beszélt nyelveken (legalább farszi, pashtu és arab nyelven) dolgoznak;

Alakítsanak ki egy bírálói rendszert, ami alapján foglalkoztatják a tolmácsokat és dolgozanak ki egy etikai kódexet számukra;

A BMH és a rendőri állomány (ideértve a határrendészet és határvadászok állományát is) rendszeres képzésébe építsenek be – a migráns gyermekekkel kapcsolatban releváns tudással és gyakorlattal bíró külső szakértők, nemzetközi és/nem-kormányzati szervezetek szakértői bevonásával – olyan képzési modult, amely kifejezetten a migráns családokra és a kísérő nélküli kiskorú gyermekekre, mint különösen sérülékeny csoportra fókuszál;

57

Összefoglaló és ajánlások

A BMH és a rendőri állomány számára (ideértve a határrendészet és határvadászok állományát is) szervezzenek – a migráns gyermekekkel kapcsolatban releváns tudással és gyakorlattal bíró külső szakértők, nemzetközi és/nem-kormányzati szervezetek szakértői bevonásával - olyan képzést, amely az ENSZ Gyermekjogi egyezményének és migráns gyermekekre vonatkozó nemzetközi jogi szabályok hatékony végrehajtását segítik;

Hozzanak létre olyan helyi szakmaközi csoportokat (határrendészeti állomány tagjai, szociális munkás, gyermekpszichológus, gyermekvédelmi szakember, tolmács), akik gyorsan elérhetők a sérülékeny kísérő nélküli kiskorúak azonosítása és segítése érdekében;

Egy holisztikus életkor-meghatározási protokoll kidolgozása érdekében a fenti ajánlásokat és gyakorlatokat figyelembe véve hozzanak létre egy szakmaközi munkacsoportot - a migráns gyermekekkel kapcsolatban releváns tudással és gyakorlattal bíró külső szakértők, nemzetközi és/nem-kormányzati szervezetek szakértői bevonásával – amely a holisztikus és multidiszciplináris megközelítést hatékonyan tudja alkalmazni;

Az életkor-meghatározási protokollt tegyék elérhetővé széles körben, a rendőrorvosok számára is, külön hangsúlyt fektetve az életkor-meghatározási eljárásban résztvevőként kijelölt állomány számára kidolgozott speciális képzésre.

Segítő szervezetek

58

SEGÍTŐ SZERVEZETEK

Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) Budapest Az IOM Budapest projektjei közé tartozik többek között a családegyesítés, az önkéntes hazatérési és reintegrációs program, az emberekereskedelem áldozatainak nyújtott asszisztencia valamint tanácsadás kiskorú menekülteknek és menedékkérőknek. Telefon: 00 36 1 472 2500 E-mail: iombudapest@iom.int Facebook: https://www.facebook.com/iommagyarorszag/

Hová lehet fordulni, ha a gyermeknek további jogi segítségnyújtásra lehet szüksége? A Magyar Helsinki Bizottság 1994 óta nyújt jogi segítséget ügyfeleinek. Jogászaikkal azon dolgoznak, hogy legyen hová fordulni, ha emberi jogi sérelem ér valakit. Jogászai rendszeresen látogatást tesznek Vámosszabadiban, Békéscsabán és Fóton.

Telefon: 00 36 1 321 4323 E-mail: helsinki@helsinki.hu Facebook: https://www.facebook.com/helsinkibizottsag

Hová lehet fordulni, ha a gyermeknek segítségre lehet szüksége tanulásban vagy más szociális, oktatási, kulturális kérdésben?

A Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület munkatársai Budapesten, Fóton és Vámosszabadiban is elérhetők.

Telefon: 00 36 1 322 1502 Email: http://menedek.hu Facebook: https://www.facebook.com/menedekegyesulet

Hová lehet fordulni, ha a gyermeknek magyar nyelvtanulással, beiskolázással, munkakereséssel, pályaorientációval kapcsolatos kérdései vannak?

A Kalunba Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. megpróbál segíteni a lakhatással és a nyelvtanulással kapcsolatos kérdésekben. Valamint közösségi házat működtetnek a 1073 Budapest, Erzsébet körút 5. cím alatt.

Email: kalunbameeting@gmail.com Facebook: https://www.facebook.com/kalunbacharity/

Hová lehet fordulni, ha fennáll a gyanúja annak, hogy a gyermek erőszak vagy emberkereskedelem áldozatává vált?

A Cordelia Alapítvány mellett az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat szolgáltatásának elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, a prostitúció- és emberkereskedelem áldozatainak és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről. A Telefonszolgálat állandó elérhetőséget kíván biztosítani minden bajba jutott és azonnali segítséget kérő embernek a nap minden órájában, az ország egész területén és külföldön, rendelkezésre kíván

59

Segítő szervezetek

állni mindenki számára, akinek szüksége van rá. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat a nap 24 órájában, Magyarországról ingyenesen elérhető a 06-80-20-55-20-as telefonszámon. E-mail:okit@csbo.hu Honlap: www.csbo.hu

Hová lehet még fordulni az eljárás során való segítségnyújtás érdekében?

A UNHCR (ENSZ Menekültügyi Főbiztosság) elsődleges feladata a menekültek jogainak és jólétének védelme. Célja annak biztosítása, hogy mindenki szabadon élhessen azon jogával, hogy más országban menedéket vagy menekültstátuszt kérhet, és onnan bármikor, önként hazatérhet. UNHCR Magyarország Tel.: + 36 1 336 3060 Fax: + 36 1 336 3080 E-mail: hunbu@unhcr.org

Állami szervek elérhetőségei Alapvető jogok biztosa (ombudsman) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) első helyen jelöli meg az ombudsman kiemelt feladataként 1.§ (2) bekezdésében, hogy az alapvető jogok biztosa tevékenysége során - különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával - megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek jogainak védelmére. Az ombudsmanhoz bárki fordulhat, akinek – megítélése szerint - valameny hatóság vagy közszolgáltatást ellátó szerv alkotmányos jogát megsértette. Postacím: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 1387 Budapest Pf. 40. Telefon: +36 1 475 7100 Email: panasz@ajbh.hu Integrált Jogvédelmi Szolgálat 2017. január elsejétől Integrált Jogvédelmi Szolgálat jött létre az egészségügyért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett Emberi Erőforrások Minisztériuma önálló szervezeti egységeként. A szolgálat a beteg, ellátott-, gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok integrált érvényesítésének érdekében működik, és a jogvédelmi biztos vezeti, ezzel párhuzamosan a korábban ezt a feladatot ellátó Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megszűnt. A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére, így a gyermekvédelmi törvény alapján a kísérő nélküli kiskorúak jogainak védelmére is. A jogvédők elérhetőségei: http://www.ijsz.hu/jogvedelmi-kepviselok-elerhetosegei.html

Segítő szervezetek

60

Egyéb segítőszervezetek

Magyar Máltai Szeretetszolgálat

A menekültügyi és migrációs aktivitásaikat 2015 nyara óta végzik – változó intenzitással és kapacitásokkal. 2017 tavaszán a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hetente 3 napot van jelen Szerbiában, elsősorban Szabadkán és annak térségében mobil egységeivel. Élelmiszert, ital, meleg teát, ruhákat, takarót és higiénés eszközöket oszt a várakozó vagy átutazó migránsoknak. A szabadkai befogadó állomáson gyerekfoglalkozásokat szervez fiatalkorúaknak. 2015 őszén, a budapesti és határ menti eseményeket követően tartós egészségügyi és pszichoszociális szolgálatot indított a röszkei és tompai határátkelő pontoknál. A tranzitzónákban illetve azokon kívül, az úgynevezett határnyiladékokban (a jogi lehetőségeik keretében), a Szeretetszolgálat önkéntesei és munkatársai alapvető eszközöket osztanak. Telefon: + 36 1 39 14 700, + 36 1 39 14 704 Fax: + 36 1 39 14 728 E-mail: mmszok@maltai.hu

Ökumenikus Segélyszervezet

A Segélyszervezet a nemzetiségi, vallási és világnézeti hovatartozásra való tekintet nélkül, a legszigorúbb szakmai és átláthatósági követelményeknek megfelelve nyújt segítséget a rászorulóknak Magyarországon, a Kárpát-medencében és a nemzetközi közösség részeként.

Telefonszám: +36 1 382 0700 Fax: +36 1 382 0700 /752 E-mail: segelyszervezet@segelyszervezet.hu

***

Magyarországon működik a Karitatív Tanács, amelynek tagjai a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet.

Katolikus Karitász - Országos Központ Telefon: +36 1 372 0910 Fax: +36 1 372 0914 E-mail: office@caritas.org.hu Magyar Református Szeretetszolgálat Közhasznú Alapítvány E-mail: mrsz@jobbadni.hu Telefon: +36 1 273 0449 Baptista Szeretetszolgálat Email: hbaid@hbaid.org Telefon: + 36 1 466 59 78

61

Irodalomjegyzék

IRODALOMJEGYZÉK AJB-2731/2012 Magyarországra menekült, kísérő nélküli kiskorúak helyzetével kapcsolatos átfogó vizsgálat. https://www.ajbh.hu/documents/10180/1210223/Mell%C3%A9klet+1+-+2013+els%C5%91+f%C3%A9l%C3%A9v%C3%A9ben+kiadott+jelent%C3%A9sek/3f797e3f-20a1-4ac7-9c19-cfb6eb59cd7b?version=1.1 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: A migráns gyermekek védelme, 2017. Április. http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2017/HU/COM-2017-211-F1-HU-MAIN-PART-1.PDF Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága. http://www.ohchr.org/EN/HRBodies/CRC/Pages/CRCIndex.aspx Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága Átfogó Kommentárjainak listája. http://tbinternet.ohchr.org/_layouts/treatybodyexternal/TBSearch.aspx?Lang=en&TreatyID=5&DocTypeID=11 Az Európai Unió Alapjogi Chartája. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:12012P/TXT A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. évi törvény. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.évi II. törvény. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700002.TV A menedékjogról szóló 2007.évi LXXX. törvény. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0700080.tv A Tanács 2013/59/Euratom irányelve ( 2013. december 5. ) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32013L0059 Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet: Szakmai ajánlás a kísérő nélküli, magukat kiskorúnak valló migránsok életkor meghatározására. http://www.bszki.hu/e107_files/downloads/szakmai_modszertani_ajanlas_kiskoru_migrans.pdf Directive 2011/95/EU of the European Parliament and of the of 13 December 2011 on standards for the qualification of third-country nationals or stateless persons as beneficiaries of international protection, for a uniform status for refugees or for persons eligible for subsidiary protection, and for the content of the protection granted. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex:32011L0095 Directive 2013/32/EU of the European Parliament and of the Council of 26 June 2013 on common procedures for granting and withdrawing international protection (recast). http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013L0032&from=en

Irodalomjegyzék

62

Directive 2013/33/EU of the European Parliament and of the Council of 26 June 2013 laying down standards for the reception of applicants for international protection (recast). http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex%3A32013L0033 Dr. KRICSKOVICS: Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Bűnügyi Technikai Főosztály Bűnügyi Orvosi Osztály „Kiskorú migránsok életkorbecslése - orvosi lehetőségek és idegenrendészeti elvárások 2014. http://www.pecshor.hu/periodika/XIV/kricskovicsa.pdf EASO Guidelines on Age Assessment Practice in Europe, Luxembourg, 2014. https://www.easo.europa.eu/sites/default/files/public/EASO-Age-assessment-practice-in-Europe1.pdf EASO Quality Tool on identification of persons with special needs. https://ipsn.easo.europa.eu/easo-tool-identification-persons-special-needs ENOC Task Force on Children on the Move. First report. 25 January 2016. http://enoc.eu/?p=1419 European Commission: Final Study on prevention initiatives on trafficking in human beings. 2015. http://ec.europa.eu/anti-trafficking/sites/antitrafficking/files/study_on_prevention_initiatives_on_trafficking_in_human_beings_0.pdf FRA Fundamental Rights Training for Border Guards. http://frontex.europa.eu/assets/Publications/Training/Fundamental_Rights_Training_for_Border_Guardsl.pdf FRA Handbook on European law relating to asylum, borders and immigration. 2014. http://fra.europa.eu/en/publication/2013/handbook-european-law-relating-asylum-borders-and-immigration FRA Handbook on European law relating to the rights of the child. 2015. http://fra.europa.eu/en/publication/2015/handbook-european-law-child-rights FRA Handbook on Guardianship for children deprived of parental care. http://fra.europa.eu/en/publication/2015/guardianship-children-deprived-parental-care FRA: Separated, asylum-seeking children in European Union Member States. http://fra.europa.eu/en/publication/2012/separated-asylum-seeking-children-european-union-member-states FRONTEX Handbook on Trafficking in human beings. Situational Overview on Trafficking in Human Beings, June 2011. http://frontex.europa.eu/assets/Publications/Risk_Analysis/Situational_Overview_on_Trafficking_in_Human_Beings.pdf Global Compact for Migration https://www.iom.int/global-compact-migration Government of the Republic of Macedonia: Standard Operating Procedures for dealing with

Irodalomjegyzék

63

unaccompanied and separated children. 2015. HARASZTI Margit Katalin: Kísérő nélküli kiskorúak a menekültjogban és a gyermekvédelemben: árnyak a Paradicsomban. In: Családi Jog 2014. (12. évfolyam) 4. szám 7-21. https://goo.gl/Dv3PQe IOM Thematic Paper: Protection of Human Rights and Vulnerable Migrants. https://www.iom.int/sites/default/files/our_work/ODG/GCM/IOM-Thematic-Paper-Protection-of-Human-Rights-and-Vulnerable-Migrants.pdf IOM-UNICEF: Harrowing Journeys, 2017. http://publications.iom.int/system/files/pdf/harrowing_journeys.pdf Isztambul Protokoll http://www.ohchr.org/Documents/Publications/training8Rev1en.pdf IVÁN Júlia: Research report - Children on the move in Hungary. Mario Project, Terre des hommes. 2016. http://tdh-europe.org/upload/document/7252/Research%20Children%20on%20the%20Move%20Hungary_final.pdf Kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos szakpolitikák, gyakorlatok és adatok. Magyarország, 2014. https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/what-we-do/networks/european_migration_network/reports/docs/emn-studies/unaccompanied-minors/13a_hungary_unaccompanied_minors_en.pdf Magyar Helsinki Bizottság: A kísérő nélküli kiskorúak menedékhez való jogának érvényesülése az EU-ban. http://hlsinki.hu/wp-content/uploads/MAGYAR-szintezis.pdf Magyar Helsinki Bizottság: Hány éves a kapitány? – A migráns gyerekek életkor meghatározásának nehézségei. http://helsinkifigyelo.blog.hu/2012/06/06/hany_eves_a_kapitany_a_migrans_gyerekek_eletkor-meghatarozasanak_nehezsegei Magyarország Alaptörvénye http://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf Migration Flows – Europe, IOM. http://migration.iom.int/europe/ Protecting children in the context of the refugee and migrant crisis in Europe http://www.iom.hu/childprotection Refugee and Migrant Crisis in Europe Humanitarian Situation Report #19. 2017.január 16. https://www.unicef.org/appeals/files/UNICEF_Refugee_and_Migrant_Crisis_in_Europe__Regional_Humanitarian_Situation_Report_16_Jan_2017.pdf Reports of the Commissioner for Fundamental Rights in Hungary, AJB-733/2012., AJB-2731/2012; AJB-497/2010, AJB-7120/2009.

Irodalomjegyzék

64

Save the Children: Working to end violence against children. 2016. https://www.savethechildren.ca/wp-content/uploads/2016/03/working_to_end_violence_against_children_4th_pp.pdf SCEP Statement of Good Practice http://www.scepnetwork.org/images/18/219.pdf Schengen Border Codes http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=URISERV%3Al14514 Separated Children in Europe Programme (SCEP) http://www.separated-children-europe-programme.org/ Standard Operating Procedures for Dealing with unaccompanied and separated children. 2015. FYROM. SZABÓ Máté - HAJAS Barnabás (eds.): Pajzsuk a törvény – Rászoruló csoportok az ombudsmani jogvédelemben. AJBH. Budapest. 2013. http://www.ajbh.hu/documents/10180/125038/pajzsuk_a_torveny.pdf/1cc8924d-b610-4813-92f4-30c289223207 UNHCR-IDC: Vulnerability Screening Tool: Identifying and addressing vulnerability: a tool for asylum and migration systems, 2016. http://www.unhcr.org/protection/detention/57fe30b14/unhcr-idc-vulnerability-screening-tool-identifying-addressing-vulnerability.html UNHCR-UNICEF: Safe and Sound. What states can do to ensure respect for the best interests of unaccompanied and separated children in Europe. 2014. http://www.refworld.org/pdfid/5423da264.pdf UNHCR: A Framework for Protecting the Children. 2012. http://www.unhcr.org/50f6cf0b9.pdf UNICEF: Five-fold increase in number of refugee and migrant children traveling alone since 2010, https://www.unicef.org/media/media_95997.html VEGA Handbook: Children at airports: Children at risk on the move Guidelines for border guards. http://frontex.europa.eu/assets/Publications/Operations/VEGA_Children_Handbook.pdf

Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM)

International Organization for Migration (IOM)

Falk Miksa u. 8.

1055 Budapest, Magyarország Tel: +36 1 472 25 00

Website: www.iom.hu, www.iom.hu/childprotection

© 2018 International Organization for Migration

A projekt az Európai Unió finanszírozásában jött létre.