gyermekszegénység magyarországon – európai kitekintéssel

Gyermekszegénység Magyarországon – európai kitekintéssel

Blaskó Zsuzsa (KSH NKI) - Gábos András (TÁRKI)

MTA Demográfiai BizottságBudapest, 2010. október 12.

Az előadás szerkezete

A projekt

Gyermekszegénység az Európai Unióban

Gyermekszegénység Magyarországon

Megrendelő: az Európai Bizottság Foglalkoztatási FőigazgatóságaKonzorcium: TÁRKI (Budapest) és Applica (Brüsszel)Időtáv: 2008. december – 2009. december

A projekt feladatai1. feladat. A gyermekszegénység empirikus elemzése 2. feladat. A gyermekszegénység csökkentését szolgáló társadalompolitikák hatásosságának értékelése3. feladat. Javaslattétel a gyermekek perspektívájából releváns indikátor-együttesre

A projekt

http://www.tarki.hu/en/research/childpoverty/index.htmlhttp://www.tarki.hu/en/research/childpoverty/downloadables.html


A projekt



A gyermekszegénység kockázata

Az EU-ban minden ötödik gyermek szegényA teljes népességhez képest jelentősen magasabb: HU CZ, LU, RO, SKA teljes népességhez képest alacsonyabb: DK, EE, CY, FI

--------------------------------------

A szegénység mélysége a gyermekek körében a teljes népességhez hasonló mértékűViszonylag magas: BG, ROViszonylag alacsony: FR, CY, NL

A gyermekszegénység fő kimeneti mutatói az Európai Unióban, 2008 (%)

Forrás: EUROSTAT

A gyermekszegénység kockázata - országklaszterek

Bevont indikátorok: szegénységi ráta szegénységi rés-arány mindkettő az EU-SILC-ből becsülve

Sztenderdizált távolságok (z-scores) a gyermekek és a népesség átlaga között

országonként az országos és EU-átlag között a

gyermekek körében

A sztenderdizált távolságok súlyozatlanul összeadódnak -5

-4

-3

-2

-1

0

1

2

3

4

5

FI CY DK SE SI DE FR NL BE AT IE EE CZ LV HU SK LU UK PT ES EL LT IT PL

Hat klaszter, úgy hogy a csoportok közötti távolság maximális, a csoporton belüli szóródás minimális legyen

A tagországok teljesítménye+++ legjobb- - - legrosszabb

Jól teljesítők: északi államok, CY, SI, DE, FR

Rossz kimenetek: déli államok, PL, LT

Magyarország: valamelyest az átlag alatt

Munkanélküliség

A munkanélküli háztartásban élő gyermekek nagy valószínűséggel csak az egyik szülővel élnek: BE, EE, IE és UKEzzel szemben Magyarországon a készülős, sokgyermekes családok érintettek leginkább

A munkanélküli háztartásban élő gyermekek aránya az Európai Unióban, 2008 (%)

Forrás: EUROSTAT (EU-LFS)*Svédországra vonatkozóan EU-SILC adatok (WI=0)

Szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásokban élők szegénysége

A gyermeke szegénységi kockázata mindenhol magasabb a felnőttekénélJelentős szóródás a szegénységi ráta értékeibenMagas kockázat: RO, déli és balti államok, LU, PLLehetséges okok

Alacsony bérek Háztartás-összetétel: sok

gyermek, sok eltartott Nem teljes

munkaintenzitás: Egykeresős háztartások Részmunka Társadalmi normák

Forrás: saját számítások az EU-SILC 2008 alapján*Málta esetében hiányzó adat. A francia adat 2007-re vonatkozik.

A szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásokban élő gyermekek szegénysége, EU, 2008 (%)

A szociális transzferek szegénységcsökkentő hatása

A transzferek hatásossága egyaránt függ a kiadási szinttől és a célzottságtólLegerősebb hatás: DK, FI, SE, valamint DE, FR, HU, AT, SILeggyengébb: EL, ES, ITA módszertan elterjedt, de erősen korlátozott

Forrás: EUROSTAT, saját számítások az EU-SILC 2008 alapján

A készpénzes transzferek gyermekszegénység-csökkentő hatása az Európai Unióban, 2008 (%)

A gyermekszegénység kockázata és fő kihívások a tagállamokban

A-csoport: jól teljesítők minden dimenzióban

A gyermekszegénység

kockázata Munkanélküliség

A magas MI háztartásban élők

szegénységeA jóléti transzferek

hatásossága

A-csoportDK + + + + + + + ++ + + +

EE + + + + –

FR + + + + + +

CY + + + + + + + –

NL + + + + + + +

AT + + + + + + + + +

SI + + + + + + + + + +

FI + + + + + + + + + + +

SE + + + + + + + + + +

A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat az A-csoportban

Magas foglalkoztatottsági szint – a legtöbb tagállamban a kétkeresős modell domináns NL: a második kereső jellemzően félállású AT: az egykeresős családmodell a domináns, magas keresetek és jelentős

készpénztranszferek ellensúlyozzák a második kereső hiányát, de viszonylag elterjedt a félállású második kereső modellje is

Kiterjedt és megfizethető gyermekgondozási (közösségi) szolgáltatások CY: informális gyermekgondozás áll a magas női aktivitás mögött

Megfelelő színvonalú készpénztranszferek DK, SE, FI: jelentős összegű alanyi jogú juttatások és kiterjedt

szolgáltatások a szülők munkaerő-piaci vissza-integrálódásához SI: jelentős összegű célzott transzferek az alacsony jövedelmű

háztartásoknak FR: nincs számottevő célzottság, az anyasági támogatások jelentős szerepe

A gyermekszegénység kockázata és a fő kihívások a tagállamokban

C-csoport: viszonylag rossz teljesítmény minden dimenzióban




szegénységeA jóléti transzferek

hatásossága

C-csoport

LV – – – – – –

LT – – – – – –

SK – – – +

UK – – – – – +

RO – – – – – – – – –


D-csoport: a magas MI háztartásokban élők szegénysége a fő kihívás




szegénysége

A jóléti transzferek

hatásossága

D-csoport

EL – – + + + – – – – –

ES – – + – – – – – –

IT – – + + – – – – –

LU – + + + – – +

PL – – + – – –

PT – – + + – – – –

A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat a D-csoportban

A készpénztranszferek jelentősége kicsi, főként az idősebb gyermekek számára

A támogatások csak kismértékben célzottak

A (közösségi) gyermekgondozó szolgáltatások hiánya, a kiterjedt család szerepe még mindig jelentős (IT, EL, ES)

A foglalkoztatottság alacsony és nincs ezt ösztönző politikai gyakorlat; a határozott idejű szerződések gyakoriak, kivéve IT

EL, IT: nincs minimálbér; PL: nagyon alacsony

A változás jelei néhány országban, különösen ES: a határozott idejű szerződések arányának csökkenése, a minimálbér emelése, adókedvezmény a gyermekek után


B-csoport: a munkanélküliség a fő kihívás


kockázata MunkanélküliségA magas MI háztartásban

élők szegénysége

A jóléti transzferek

hatásossága

B-csoport

BE + – + + + +

CZ + – + + + + +

DE + + – + + + +

IE + – – + + + + +

HU – – – + + + +

BG – – – – + – – –

A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat a B-csoportban

Magas az egyszülős háztartásban élő gyermekek száma (BE, DE, IE)

A migráns hátterű gyermekek szegénységi kockázata magas és arányuk számottevő a szegény gyermekek körében

Viszonylag hatásos készpénzes támogatások, de gyakran ellen-ösztönző hatásuk van a munkavállalásra

Elégtelen gyermekgondozási szolgáltatások – korlátozott számú férőhely, rövid, rugalmatlan nyitva tartás és magas költségek

Rugalmatlan munkaidő


A projekt



A magyarországi gyermekszegénység európai kontextusban - összefoglaló

A gyermekszegénység kockázata a felnőtt népességhez viszonyított relatív kockázata

legmagasabb az EU-n belül, emiatt Magyarország teljesítménye valamivel átlag alatti

Munkanélküliség a fő kihívás Magyarország számára a munkanélküli és az

alacsony munka-intenzitású háztartásokban élő gyermekek nagy száma

Szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásokban élő gyermekek szegénysége helyzetük jobb az európai átlagnál

A készpénzes transzferek hatásossága uniós összehasonlításban hatásosak

Gyermekszegénység Magyarországon, 1992-2009

0

5

10

15

20

25

30

1992 1996 2000 2003 2005 2009

0-15 évesek 65+ évesek Összesen

Forrás: Gábos – Szivós (2006), saját számításokEkvivalens jövedelem: OECD1 -skála

A gyermekszegénység fő meghatározói Magyarországon

Demográfiai meghatározók Gyermek életkora Szülők életkora A háztartás típusa (szülők és gyermekek száma)

Szülők humán tőkéje Iskolázottság Munkaerő-piaci helyzet

Egyéb Lakóhely (települési lejtő, regionális meghatározottság) Etnikum

Gyakori a legfontosabb meghatározók halmozott szerepe

Szegénységi profil

A szegénységi profil fő jellemzői: főként a kétszülős, sokgyermekes családokban élők az iskolázatlan szülővel élők munkanélküli vagy alacsony munkaintenzitású

háztartásban élők falvakban élők jelentős regionális egyenlőtlenségek: elsősorban az

Észak-Magyarországon élők erős etnikai dimenzió: a roma gyermekek kétharmada

szegény, de a szegény gyermekek kétharmada nem roma

A háztartás munkaerő-piaci helyzete

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Összes gyermek Szegény gyermekek

MI = 0 MI = 0,01-0,49 MI = 0.5 MI = 0,51-0,99 MI = 1

MI<0,5, Szegény: EU-25 átlag

MI<0,5, összes: EU-25 átlag

Munkanélküli háztartásokban élő gyermekek

Szegénységi ráta a munkanélküli (munkaintenzitás, MI=0) háztartásban élő gyermekekre, 2007: Magyarország: 73% EU-25 átlag : 68%

A szülők munkaerő-piacra jutásának számos akadálya van: regionálisan egyenlőtlen kereslet rugalmatlan munkaerő-piac magas munkakeresési költségek humán tőke hiánya bölcsődei férőhelyek hiánya transzferek munka-ellenösztönző hatása

Egykeresős családban élő gyermekek

Munkaintenzitás, MI=0,5: jellemzően egykeresős családokban élő gyermekek

Szegénységi kockázatuk EU-átlag alatti, DE…

…jelentős különbség a szegénységi kockázatban aszerint, hogy a nem kereső háztartástag munkanélküli, vagy valamilyen gyermekgondozási ellátásban részesül

A családtámogatások szegénységcsökkentő hatása a 0-5 évesek körében a legnagyobb

A készpénzes transzferek szegénységcsökkentő hatása

A transzferek hatásosságának fő indikátora: a készpénzes jóléti transzferek nélkül számított gyermekszegénységi ráta és az összes jövedelem mellett becsült mutató különbsége EU-27 átlag: 38% A leghatásosabb a magas kiadásokkal és univerzális

készpénztranszferekkel jellemezhető északi országok támogatási rendszere: FI, SE

Magyarország az ötödik: 58%

A családtámogatások szegénységcsökkentő hatása különösen a kisgyermekes háztartásokban és a 2 vagy több gyermeket nevelő háztartásokban jelentős, DE nem kiemelkedő a három- és többgyermekesek körében.

www.tarki.hu

gyermekszegénység magyarországon – európai kitekintéssel

Documents