gyógyszerészettörténetiii. Évfolyam • 1. szÁm • 2005. februÁr · in 1645, but twenty...

GyógyszerészettörténetÁRA: 2300 FT III. ÉVFOLYAM • 1. SZÁM • 2005. FEBRUÁR

TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÔ SZAKFOLYÓIRAT

III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • 2005. FEBRUÁR 3Gyógyszerészettörténet �

TartalomAz elsô kôszegi polgári patikaThe First Town Pharmacy in Kôszeg4. oldal/page

Üveg állványedényekPharmacy Glassware8. oldal/page

A krakkói gyógyszerészeti múzeumThe Cracow Museum of Pharmacy12. oldal/page

KönyvritkaságBook Rarity16. oldal/page

Arany Szarvas GyógyszertárGolden Deer Pharmacy18. oldal/page

Sikersztori: Coca-ColaA Success Story: Coca-Cola20. oldal/page

Schöpf-Merei Ágoston (1804–1858)

Ágoston Schöpf-Merei (1804–1858)

22. oldal/page

A muzeológus patikusFarkas Sándor (1862–1926)The Museologist PharmacistSándor Farkas (1862–1926)

23. oldal/page

A tárgyak üzeneteThe Message of Articles

24. oldal/page

Dr. Grabarits István 60 évesThe 60 year old Dr. István Grabarits

27. oldal/page

Neves magyar gyógyszerész-

évfordulók 2005-benFamous Hungarian Pharmacist

Anniversaries in 200528. oldal/pages

Események – Kiállítások –Rendezvények

Events – Exhibitions – Programs29. oldal/page

Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. • Felelôs kiadó: Fári IstvánKiadó és szerkesztôség: 1146 Budapest, Dózsa Gy. út 19. ✉ 1437 Bp. 70. Pf. 275Telefon: (1) 467-8070 Fax: (1) 363-9223 Internet-elérhetôség: www.patikamagazin.hu • www.galenus.huFôszerkesztô: dr. Szarvasházi Judit • Tervezés és tipográfia: © Stefan GeorgeMunkatársak: Horváth Réka • Kocsis János • Korrektor: Szôke HajnalkaSzerkesztôség: telefon: (1) 467-8070 • E-mail: [email protected]ési vezetô: Makkai Gyöngyi • Hirdetésfelvétel: (1) 467-8063, (1) 467-8064 Kiadó: telefon: (1) 467-8060 • E-mail: [email protected] • Szedés, tördelés: szerkesztôség. Nyomdai elôállítás: Arrabona Print Nyomda Kft. Gyôr, Bagoly utca 7. • Felelôs vezetô: Ványik LászlóTerjesztés: Elôfizetés útján. • Megrendelhetô a kiadóban • Ára: 2300 FtMegjelenik negyedévente. • ISSN 1785-0924 • Minden jog fenntartva!

GyógyszerészettörténetTUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÔ SZAKFOLYÓIRAT

Galenus Kiadó, a hagyományok ôrzôje!Galenus Kiadó, a hagyományok ôrzôje!

Címlap: Az officina elsô berendezése a XVII. századból.Fekete Szerecseny Patikamúzeum, Kôszeg.Fotó: Révész József

4 Gyógyszerészettörténet �

Az elsô kôszegi polgári patika felfedezéséhez azArany Strucc Szálloda (Hotel zum goldenem Strauß)története vezet el. A szálloda elsô ismert tulajdo-

nosa egy Brnóból Kôszegre települt olasz származású har-mincados, TOMASO FILISINI volt. Halála után özvegyét1645-ben vette feleségül a Szászországból Kôszegre tele-pült patikus, HANS CHRISTOPH HERPIUS. Több bizonyíték isvan arra, hogy 1645-tôl ebben a fogadóban, amelyben1646–1648 között az ország leghatalmasabb fôurai for-dultak meg, már patika is mûködött. Számos forrást talá-lunk, miszerint HERPIUS a kötelezvényeit „Apothäcker undGastgäb” címen írta alá és van olyan leltár is, amely márgyógyszerkimutatást is tartalmaz. Testvére, MATHES NICO-LAUS HERPIUS 1665-ben vette meg a mai Rákóczi út 3. sz.házat és költöztette oda a patikát, amely 318 éven keresz-

tül, egészen 1983-ig mûködött. MATHES HERPIUS elsô há-zasságából született DÁNIEL nevû fia 1694. február 2-ánvette feleségül a korábban Pforzheimbôl bevándoroltJOHANN GALLUS KÜTTEL özvegyét, Pammer Anna Borbálát,aki vitte magával 4 éves fiát, KÜTTEL SÁMUELT. KÜTTEL SÁ-MUEL, aki követte nevelôapját és Sopronban patikusnak ta-nult, 1716-ban vette át a patikát, melyet egészen az álla-mosításáig az ô leszármazottai mûködtettek (KÜTTEL SÁ-MUEL 1690–1765; KÜTTEL JÁNOS ÁDÁM 1738–1812; KÜTTEL

ISTVÁN [II.] 1782–1826; KÜTTEL ISTVÁN [III.] 1820–1864;KÜTTEL ISTVÁN [IV.] 1851–1896; KÜTTEL KÁROLY DEZSÔ

1886–1958; DR. KÜTTEL DEZSÔ 1917–1991). A patika meg-nyitásának idôpontjában a legközelebbi, mai értelembenvett nyilvános forgalmú patika csak Sopronban, Bécsújhe-lyen, Zágrábban, Pozsonyban, Bécsben, illetve Grazbanmûködött, ezért a kôszegi patika ellátási körzete több me-gyényi területre terjedt ki. A „Fekete Szerecseny” ígyhosszú évtizedekig tartotta monopolhelyzetét, az elsô ko-moly konkurenciát csak a jezsuita patika 1743-as megnyi-tása jelentette.

A patika épülete nem különbözött a korabeli keres-kedôházaktól. A sorbeépítésû, földszintes L alakú épület

Az elsô kôszegi polgári patikaAz elsô kôszegi polgári patikaMagyarország egyik legrégebbi patikája, melynek tulaj-donosai és vezetôi – 1716-tól az államosításig, 1950-ig – avalószínûleg szintén a legrégebbi, folytonosan a szak-májában tevékenykedô gyógyszerészdinasztia, a Küttelcsalád tagjai voltak.

Pa

tik

am

úze

um

1.

6 Gyógyszerészettörténet �P

ati

ka

mú

zeu

m

3.

4.


rövidebb szárnyának szélén, a kapu mellett volt a patikusszobája, míg hosszabbik szárnyának utcai frontján helyez-kedett el az officina. Az udvari szárny szolgálhatott lakásula patikusnak és családjának, melynek végéhez csatlakoz-tak a gazdasági épületek. Az épület meredek tetôszerkeze-te lehetôvé tette, hogy a padlásteret szintben megosszák,így alakítva ki elegendô helyet a drogok szárításához és tá-rolásához. Szerencsére fennmaradt az officina festett vö-rösfenyôbôl készült eredeti berendezése, amit a tulajdo-nosok a XIX. századi új bútorzat elkészülése után a materiá-lis kamra berendezéseként használtak tovább. Az officinapolcain álló eredeti edényzetbôl csak néhány hasábüveg,urna alakú üveg, néhány ovális faháncsdoboz, illetve kerá-mia- és fatégely maradt meg. Utóbbiak régi eredetét bizo-nyítja az egymásra festett hét réteg, valamint a rétegek kü-lönbözô kartusa és betûtípusa. A kutatások során elôke-rült adatok alapján elképzelt officina az egyszerû, de ízlés-sel összeválogatott színek miatt pompás lehetett. A fehérremeszelt boltíves helyiségben elhelyezett, fô tömegében ké-kesszürke, óarany szegélylécekkel díszített fiókos korpu-szok a fehér alapon piros iniciálés fekete feliratokkal és afekete fiókhúzókkal igen impozáns látványt nyújtott. Eztcsak fokozták a polcokon elhelyezett ónfehér alapszínû,kékkel díszített habán edények, a fehér és arany alapú,barnás koszorúba foglalt piros iniciálés fekete betûkkel dí-szített üvegek és a még színpompásabb fatégelyek. Az egy-kori laboratórium eredeti berendezésébôl ma is látható abeépített kemence kürtôje, de változatlan formában kötiössze az oldalfalakat az a hatalmas fagerenda is, amelyenaz üstöket és a szükséges edényeket, eszközöket tárolták.

A ma látható kiállítás természetesen nem adhatja visszaa patika korábbi, ámulatba ejtô egyszerû szépségét, deamint a látogatói bejegyzések bizonyítják, nemcsak a laiku-sok, hanem a szakmabeliek is számtalan érdekességet lát-hatnak és páratlan élménnyel gazdagodhatnak e mûemlékmegtekintésével.

Révész Józsefmúzeumigazgató,

KôszegThe First Town Pharmacy in KôszegThe oldest pharmacy of Kôszeg was originally opened in an inn,in 1645, but twenty years later moved to its present place. From1716 until the nationalization of 1950, the pharmacy was run bythe members of the Küttel family, the oldest pharmacist dynasty ofthe town. The relics of the activity at the pharmacy for several cen-turies are shown at the exhibition located in the building.

1. Küttel Károly Dezsô és felesége a Fekete Szerecseny Patika kertjében(Küttel Családi Fotótár)

2. Küttel Sámuel 1759-ben Mária Teréziától kapott nemesi oklevele

3. A Fekete Szerecseny Patika épülete ma. Kôszeg

4. Az officina elsô berendezése a XVII. századból

5. Patikaedények a XVIII. századból

6. Enteriôr a XVII. századi laboratóriumból

7. Enteriôr a XIX. századi laboratóriumból

A tárgyak a Fekete Szerecseny Patikamúzeumban találhatók.Fotók: Révész József

5. 6.

7.

Fekete Szerecseny PatikamúzeumKôszegi Patikamúzeum Fekete Szerecseny Patikaháza9730 Kôszeg, Rákóczi u. 3.Tel.: (94) 360-337 (Arany Egyszarvú Patikaház)Nyitva tartás: március 1-jétôl november 30-ig, K–P 13.00–17.00 óráig.


A Semmelweis OrvostörténetiMúzeum gyógyszerészettörténetiszakgyûjteményeA múzeum szakgyûjteményei között a legnagyobb, s ipar-mûvészeti szempontból is a legjelentôsebb a patikai áll-ványedényzet, ezen belül is az üveg állványedényzetet ma-gában foglaló szakgyûjtemény.

Afa, fém, porcelán és üveg patikaedények a régigyógyszertárakban állandó használatban voltak, semellett díszítették a patikabútorzat polcait is. Az

állványedények közül a legrégebbiek a faedények (már aXV. században megjelentek), aztán nem sokkal késôbb fel-tûntek a kerámia és üveg por-, ill. folyadéktartó edények.Az üveg patikaedényeket nagy formagazdagság jellemzi,pl. létezik gömbtestû üvegkanna, hasáb alakú palack, szé-les szájú porüveg, hengeres testû tégely, nagy fedeles kiön-tôs edény stb…

A patikai üveg állványedényzet nagy részét formába fú-vással alakították ki.

A XVII. században Magyarországon, a törökök kivonu-lása után gyorsan szaporodott a patikák száma. A patiku-soknak viszonylag könnyû volt beszerezni az egységesüvegedény-sorozatokat Magyarországon is, hisz hazánk-

ban nagy hagyományai voltak az üvegiparnak. Ezt bizo-nyítja pl. az a szélesen kihajtott szájperemû, hólyagpapír-ral és spárgával lekötött csontüveg edénysorozat, mely aXVIII. sz. közepén készült Magyarországon, és az 1697-ben alapított pécsi Szerecsen Patikából került a múzeum-ba (1. kép). A XVIII. századi csontüvegek jellegzetes színétaz üvegmasszához adagolt csonthamu adta.

Az ebbôl a korból származó üvegedények elôlapjára agyógyszerfeliratok fölé nagyon gyakran alkimistajeleket israjzoltak. Annak idején ezek a titokzatos jelölések a gyó-gyítók tekintélyét növelték, a legtöbb alkimistajel jelenté-se mára már azonban feledésbe merült. A 2. képen láthatóXVIII. század közepén készült henger alakú porüveg zo-máncfestésû, piros rózsakoszorúval övezett kartusában isegy alkimistajel található. E porüveg a szegedi Szent SzívGyógyszertárból került hozzánk.

A XVIII. század második felében Pest-Budán – a városfejlôdésével párhuzamosan – egyre több gyógyszertár nyílt.A patikaberendezések szinte kivétel nélkül iparmûvészetiszempontból is rendkívül magas színvonalúak. A bútorzatállványain általában a patikabútorzat stílusával összhang-ban lévô porcelán-, fa-, fém- és üvegedények kerültek. A kü-lönbözô anyagból készült gyógyszertartó edények elôlap-ján azonos volt a gyógyszer nevét is magában foglaló, a bú-torzattal egybehangzó stílusú díszítés, a kartus.

A XVIII–XIX. század fordulóján már körülbelül százüveghuta mûködött Magyarországon. A XIX. századbanpedig a magyar fôvárosban és néhány nagyobb vidéki

Mú

zeu

mi

ism

ert

etô

Üveg állványedényekÜveg állványedények

1.

városban már nagy gyári lerakatokat tartottak az üveg-gyárak.

Viszonylag nagy számban maradtak ránk és kerültek bea Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba azok a keskenynyakú, hasáb alakú, formába fúvással kialakított palac-kok, melyek annak idején egyes pest-budai gyógyszertárakrészére készülhettek. Ezek közül a legérdekesebbek azok a

patikaedények, melyek zománcfestésû emblémáin egy kü-lönleges oroszlánfej látható. Ezek az edények valószínûlegmegrendelésre készültek egy észak-magyarországi üveghu-tában valamely Oroszlán nevet viselô pesti patika részére.Az a kérdés, hogy emberi torzfejrôl, bajuszos majomrólvagy oroszlánfejrôl van-e szó, nem mindig dönthetô elegyértelmûen. A kartus festôje valószínûleg sosem látottmég élô oroszlánt, csupán valamilyen oroszlánábrázolást(3. kép).

A Kígyó téren megnyílt Csillag – késôbb Kígyó – Pati-ka részére készültek a csillag díszítésû, talpas, urna alakúopálüveg patikaedények. A 4. képen látható üvegek aXVIII. század végén készültek Magyarországon. Éppen eb-ben az idôben jöttek divatba az opáledények, melyek ol-csóbbak voltak, mint a drága porcelán gyógyszertartók,mégis a porcelán hatását keltették. Az opálüveg színezésé-re az égetett szarvasagancs hamuját használták. Ezek azüvegedények jelenleg a Semmelweis Orvostörténeti Mú-zeum állandó kiállításán, a Gömöry Patika polcain fog-lalnak helyet.

Az oroszlán, ill. a csillag az ábrázolási nehézségek elle-nére is egyszerûbb feladatnak számított a kartus festôjeszámára. De vajon hogyan oldható meg olyan elvont fo-galom képi megfogalmazása, mint pl. isten vagy isten sze-me? A XVIII. század végén (1793-ban) készült a szombat-helyi Isten Szeme Gyógyszertár számára az a patikaedény-sorozat, melynek elôlapjára érdekes emblémát festettek: asárga-arany sugarak közötti háromszögben látható „Istenszeme”, alatta keresztbe fektetett nyílvesszô, a kék függöny

Mú

zeu

mi

ism

ert

etô

Gyógyszerészettörténet �103.

4.

5.


elôtt téglalap alakú fehér kartusban helyezkedik el a felirat(5. kép).

A XIX. században még hazai üveggyáraink látták el a pa-tikákat üvegedényekkel. Ebben az idôben már nagyobbméretû állványedények is készültek. Miután a század má-sodik felében a magyar üveggyárak nagy része tönkre-ment, szerepüket a cseh és az osztrák gyárak vették át. A 6. képen látható palack alakú üvegedényeket is valószí-nûleg Csehországban készítették a XIX. század végén. A pa-lack válla és nyaka csiszolt, elô- és hátlapja domború, ol-dallapjai homorúak. Elôlapján a címerpajzs alakú kartusfölött Eger város címere látható.

A kartusok stílusa is (pl. barokk, klasszicizáló, bieder-meier, szecessziós stb.) általában remek támpontkéntszolgálhat az edények korának meghatározásában. A Sem-melweis Orvostörténeti Múzeumban is van néhány ráége-tett zománcfestéssel készült, szecessziós stílusú kartussalellátott, a XIX. század fordulóján készült patikaedény. A „Pulv. Rhei” feliratú porüveg címkéjén a kígyó mint agyógyítás szimbóluma fonódik össze a szecessziós inda-motívummal (7. kép).

A mûvészi kiképzésû üvegedények a régi patikákbannélkülözhetetlen eszközök voltak, s emellett az officinadíszéül is szolgáltak. E szép edények látványa ma is hozzá-járul ahhoz, hogy a régi patikák hangulatát felidézze.

Jancsikity Erzsébetmuzeológus,

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum,Budapest

Pharmacy GlasswareFrom among the special collections of the museum, the largestone and of the highest artistic value shows pharmacy dishes of thestands, including beautiful glassware. These are the best pieces offine workmanship from Hungary and abroad, representing theglass devices of the pharmacist’s vocation from the 17th centuryonwards.

1. Csontüveg állványedények. XVIII. század közepe. Szerecsen Patika, Pécs

2. Alkimista jelekkel ellátott üveg állványedények a XVIII. századból

3. Oroszlánemblémás üveg állványedény a XVIII. század végérôl

4. Opálüveg tégelyek a XVIII. század végérôl

5. Üveg állványedények. XVIII. század vége. Isten Szeme Patika, Szombathely

6. Üveg állványedények Eger város címerével. XIX. század vége

7. Szecessziós stílusú kartussal ellátott üveg állványedényeka XIX. század fordulójáról

A tárgyak a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban találhatók.Fotók: Vékás Magdolna

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum1013 Budapest, Apród u. 1–3.Tel.: (1) 375-3533, (1) 201-1577 • Fax: (1) 375-3936Nyitva tartás: hétfô kivételével 10.30–18.00 óráig.

6. 7.

Kü

lfö

ldi

mú

zeu

mo

k

A krakkói Jagelló Egyetem Gyógyszerészeti Múzeumát1946-ban alapították. A több szinten – a pincétól a padlá-sig – berendezett kiállítási terület lehetôséget ad a gyógy-szerészi szakma egyik legnagyobb mérvû bemutatásáratárgyakon, eszközökön, írásos emlékeken, könyveken, fo-tókon keresztül.

Amúzeum elsô szervezôje és igazgatója DR.STANISLLAW PRON volt, aki abban az idôben a Krak-kói Gyógyszerészek Kerületi Kamarájában hivatali

igazgatói és jogtanácsosi posztot töltött be. A ’80-as évekvégéig a múzeum egy bérházban, a Basztova utca 3-asszám alatt volt megtalálható, itt azonban nem feleltekmeg a kiállításokhoz szükséges körülmények (a szobákmegvilágítása nem volt megfelelô). Ezek alapvetôen meg-javultak, mikor is a múzeumi gyûjteményt átszállították aFlorianska utca 35-ös szám alatti bérházba – a város köz-pontjába –, amelyet éppen akkorra újítottak fel.

Ezt a bérházat – akárcsak a környezô házakat arrafelé – aXV. században építették. A késôbbiekben többször is új-jáépítették, néhány történelmi értékû alapelemét azonban –mint a gótikus boltíves mennyezet, több reneszánsz stílusúoszlopos elôcsarnok és két szintén reneszánsz fafödém, kö-zülük az egyiket még most is festmény borítja – a mai na-pig megôrizték. Ezenkívül van még három barokk stílusúmennyezet. Ezek közül az egyiket dekoratív tapéta fedi (ezaz úgynevezett falkárpitozás), valamint egy gondosanfelújított XIX. századi freskó az egyik elsô emeleti szobában,amely egy pasztellszínekkel festett stilizált kertet ábrázol.

A Gyógyszerészeti Múzeumban mind az öt emeleten –a pincétôl a padlásig – állandó kiállítást rendeztek be.

Az elôcsarnokban található DR. STANISLLAW PRON, a mú-zeum szervezôjének és egyben a Musaeum PoloniaePharmaceuticum címû könyv szerzôjének mellszobra,ezenkívül felkeltheti érdeklôdésünket egy XVII. századipatikából származó latin felirat, amelyen olvashatjuk agyógyszertár alapításának kódban megírt dátumát (1.kép). A XVII. századi patikai felirat a következôképpenkezdôdik: „Haec domus est Hygieja...”, vagyis „Ez egyolyan ház, amelyet Hygeia Isten oltalmába ajánl a betege-kért. Az összes orvosság kellemes és az összes betegségre

gyógyír. Amit PHOEBE [vagyis APOLLO, az orvosok pártfogó-ja] keze bölcsen felír, pontosan azt írja a patikus is. Az Úraz ô kegyelmével mindig óvja egészségünket.” Ami a pati-ka alapításának dátumát illeti, a latin felirat utolsó sorábafoglalták úgy, hogy néhány betût (a nagybetûket) – mintaz M, D, L, X, V és az I-t római számokként alkalmaztak(M=1000, D=500, L=50, X=10, V=5, I=1). Ha összerakjuka felirat utolsó sorának betû-szám kombinációját a legala-csonyabb értékûtôl a legmagasabbig, majd összeadjukôket, megkapjuk a dátumot: 1625 (M + D + L + L + X + V+ V + I + I + I + I + I). Az ilyen kódolási módszert krono-grammatikának hívják (görögül: chronos=idô).

JAN LACHS szavaival élve (Dawne aptekarstwo krakow-skie) a magyarázat arra, miért került néhány kiállítási da-rab a pincébe, a következô: „A gyógyszertár alatt volt egypince (cellarium), amely olyan anyagok tárolására szol-gált, amelyek más körülmények között, egy száraz vagyvilágos helységben gyorsan megromlottak volna, így vi-szont nedves és sötét helyen tartották ezeket, pontosab-ban a viaszt, az olajat stb.” Évszázadokon keresztül aviaszt a gyógyszerészek nemcsak kenôcsök és gipszekelôállításához használták, hanem egyes idôszakokbanleginkább gyertyakészítéshez is (abban az idôben ez volta legfôbb fényforrás). Ezért láthatunk egy XVII. századirajzon a patikus jelképeként például egy edény vagy egygyógyszerészeszköz helyett egy gyertyát (2. kép). A szin-tén a pincében, hordóban tárolt bort a gyógyszerészekgyógyhatású borok elôállítására használták (3. kép). EgyXVI. századi patikus kézikönyvében például ilyen recep-teket találhatunk: „a szívbetegségekre hatékony bor”,„gondolkodó és hipofízises embereknek való bor”, „meg-fázás elleni bor”, „nehezen átvészelhetô idôszakokbanhatékony bor”, „abszint ízû bor, amely gyomorhurut le-küzdésére szolgál, amióta segíti a szélszorulást, mely a vá-ladékból eredô fájdalmat okozza”, vagy „a sáfrányízûerôs bor, amely könnyít a rágódó lelkeken”. A hordók kö-zött található a következô feliratú is: Vinum Hungaricum.

A második pincerész egy gyógyszerész laboratóriuma,ahol láthatunk egy kéményes kemencét fújtatóval, amelylángra lobbantja a tüzet, vízforraló kannákat a kemence fö-

A krakkói gyógyszA krakkói gyógysz12 Gyógyszerészettörténet �

1.

2.

lött, ezek mellett desztillálásra valórézeszközöket, több sorban lombi-kokat, lepárlókészülékeket, szûrô-ket, olvasztótégelyeket, különfélelevek, olajok és gyümölcsök stb.préselésére szolgáló gépeket – másszóval gyógyhatású alkotóelemekkészítéséhez használt eszközöket.

Ha kilépünk a pincébôl, a mú-zeum földszintjén lévô kiállítóte-remben találjuk magunkat, ahol arégi kolostori gyógyszertárak bú-tordarabjait gyûjtötték össze (pl.barokk stílusú gyógynövénytárolókomódot – 4. kép), régi patikák sa-ját címereit (pl. rajta egy sötét bôrûemberrel, aki egzotikus országok-ból származó gyógyhatású nyers-anyagokat jelképez – ez a stílus aközépkor vége felé és a reneszánszidôszakában volt divatos), ezenkí-vül találhatunk még teknôsbéka-páncélt, halott krokodilt, kígyót,fûrészhal „fogát”, melyek a meny-nyezet alatt a falon lógnak. Azutóbb említett tárgyak a régebbipatikák tradicionális dekorelemei,amelyeket gyakran láthatunk régirajzokon és szépirodalmárok sorai-ban megírva (pl. SHAKESPEARE Ró-meó és Júlia címû mûvének egy jele-netében, amikor RÓMEÓ elmegyegy patikába mérget venni).

Az elsô emelet két termében acsászárság korabeli stílusú patika-bútorokat, a krakkói egyetem gyógy-szertárának elsô professzorairólkészült arcképeket, a legkiemelke-dôbbek közül JAN SZASTER (1746–1793), JÓZEF SAWICZEWSKI (1762–1825) és FLORIAN SAWICZEWSKI

(1797–1876) portréit, rajtuk kívül aKrakkói Gyógyszerészcsoport rang-idôs tagjainak arcképeit találhat-juk. Mellette, a másik kiállítóte-remben láthatunk neobarokk ésbiedermeier stílusú patikabútoro-kat, egy mozsárgyûjteményt (5.kép), gyógyszertári mérlegeket, va-lamint A Patikus címû festményt(6. kép), amelyet a nagyszerû len-gyel realista festô, JÓZEF CHELLMONSKI

(1849–1914) alkotott. Ezen azemeleten található egy kis szoba is,IGNACY LLUKASIEWICZ (1822–1882),vagyis egy olyan gyógyszerész tisz-teletére (Krakkóban és Bécsben ta-nult gyógyszerészetet), aki a vilá-gon elsôként kivonta a petróleumota nyersolajból, és 1853-ban megal-kotta a világ elsô petróleumlámpá-ját. Ebben a szobában a lámpa pro-totípusa mellett megtalálható LLUKA-SIEWICZ házi gyógyszerészszekrényeaz általa írt címkékkel, egy szekre-ter, a Brzostek Patika kézikönyve ésleltára, amelyet szintén LLUKASIEWICZ

készített.A lépcsôházban, a lépcsôk mel-

letti falon portrékat és lengyelgyógyszerészek külföldi egyeteme-ken szerzett értékes diplomáit lát-hatjuk. Meg kell említeni, hogy eb-ben a gyûjteményben van KONS-TANCJA STUDZINSKA nôvér mester fo-kozatú diplomája, amelyet 1824-ben a Krakkói Klinikai Kórház gyógy-szerészeti szakán kapott tudomá-nyos fokozattal kiegészítve a Ja-gelló Egyetem orvosi szakától. Ez az oklevél igencsak egyedülálló, mi-vel ez volt a világon az elsô diplo-ma, amelyet nô kapott. A lépcsô-házban egy nagyszerû STACHIEWICZ-kép is van, amely HYGEIÁT ábrázolja(7. kép), valamint egy gyönyörû szí-nes ablaküveg, amelyen egy gyógy-növényekkel körülvett mozsár lát-ható (8. kép).

A második emeleten lévô kétszobából az elsôben régi, különféleidôszakokból származó gyógysze-részedényeket láthatunk, amelyekfából és ónból, átlátszó és színesüvegbôl készültek, vagy kôedénye-ket és porcelánokat – pl. egy mo-nostorból származó üvegedény-so-rozatot (beleértve két kis szentség-tartó-formájú üveget, amelyek kö-zül az egyikben szerecsendióvirág-olajat tároltak, a másikban pedigfahéjolajat (9. kép). Van még egyolasz, holland, spanyol vagy britmajolikatál-gyûjtemény, amelyet

zerészeti múzeumzerészeti múzeumIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • 2005. FEBRUÁR Gyógyszerészettörténet �13

3.

4.

5.

14 Gyógyszerészettörténet �K

ülf

öld

i m

úze

um

ok

1976-ban MATEUSZ GRABOWSKI

hozott a múzeumnak London-ból (10. kép). Ebben a szobábantalálhatjuk TEODOR TOROSIEWICZ

(1789–1876), egy olyan patikusmellszobrát, aki elsôként hívtafel a figyelmet (egy 1839-esközleményben) a gyógyszeré-szeti célra használható barnaüvegedények hasznosságára.Szintén ebben a szobában olyanrégi érdekességek vannak, mintegy adag ellenméreg (régi len-gyel nyelven dryjakiew) eredeti,XVII. századi csomagolásban, ezen-kívül bezoár (a kérôdzôk gyomrá-ban elôforduló, többnyire növény-rostokból álló képzôdmény, ame-lyet évszázadokon keresztül ellen-szernek használtak), az úgynevezettrinocéroszszarv, vagyis narválfog,amelyet porítás után szintén ellen-szerként használtak. Itt láthatunkmég majolikaedényeket „Axungiahominis” („emberi zsír”), „Mumiavera” („eredeti múmia”) felirattal, egy„Cantharides” („kôrisbogár”) felira-tú üveget, más „Millepedes” („száz-lábúak”) címszóval megjelölteket,valamint egy másikat „Blatta orien-talis” („csótányok”) feliratú cím-kével.

A második emeleten lévô máso-dik szobában többek között asztalimérlegeket, kisebb kézi, szarvból ké-szült mérôcsészés mérlegeket és kü-lönféle súlysorozatokat állítottak ki.Itt érdemes megemlíteni, hogy egyesmérôeszközök egy grammnál keve-sebbet is képesek lemérni. Ezt MA-RIAN ZAHRADNIK találta fel és szaba-dalmaztatta 1893-ban. Szintén eb-ben a szobában találhatók mégüvegbôl és ónból készült menzúrákés büretták, gyógyszertári eszközökkülönféle gyógyszerformák elôállítá-sához, például pilulakészítô gép,tablettázógép, kúpkiöntô gép és egyostyatoktöltô készülék. Más érdekestárgyak mellett megemlíthetünk mégegy széthajtható útiládát elsôsegély-hez, benne a kellô felszerelésekkelés a gyógyszerkészítéshez szükségesanyagokkal, a betegágynál vagy há-ború idején a kórházakban (11. kép).A szobában van TADEUSZ PANKIEWICZ,a krakkói Sas Patika tulajdonosának aszobra, aki egyben a Patika a krakkóigettóban címû könyv írója is. A köny-

vet több nyelvre is lefordították,amelyben a szerzô a német meg-szállás alatti évek megrendítôemlékeit írja le. 1983-ban TA-DEUSZ PANKIEWICZET Izrael állam„Righteous Among the Nations”(„Világ Igazainak érdemrend-je”) Yad Vashem éremmel jutal-mazta.

Az utolsó bemutatótermet aGyógyszerészeti Múzeumban apadláson rendezték be. Ennek –csakúgy, mint a pince esetében– nyomós oka volt, mivel a pad-

lástér tágas és száraz, így a patiku-sok gyakran használták szárításicélra és gyógynövények tárolására.A szoba faszerkezetére – a bárdoltgerenda kialakításához hasonlóan –fakereteket helyeztek, melyek közévastag vásznakat feszítettek. Valami-kor ezt gyógynövények szárításárahasználták. A védôpadozaton tar-tottak különféle gyógynövényvágóeszközöket, szitasorozatokat, prése-ket, folyadékszûrôket, hagyomá-nyos fiókos tárolókat a gyógynö-vénydrogok (levél, szár, gyökérstb.) tárolására, szekrényeket ésháncsból készült kosarakat fatáb-lácskákkal szignatúra gyanánt. (12.kép). A növénygyûjtéssel kapcsola-tos tárgyak gyûjteményét Merck-gyûjteménynek hívják. Ez a gyógy-növény-nyersanyag tudományosanelkészített XIX. századi kollekciója,amelyet speciális üvegedényekbentárolnak.

A múzeum melléképületébenegy könyvtár van, itt található töb-bek között egy régi növénygyûjte-mény, ellenszerek gyûjteménye,gyógyszerkönyv és más, patikustör-ténetekkel kapcsolatos nyomtatvá-nyok (13. kép), korabeli albumokés gyógyszerészeti, valamint gyógy-szerekre vonatkozó kézikönyvek,irattári dossziék, amelyekben ki-váló lengyel gyógyszerészekkel kap-csolatos fotókat és dokumentumo-kat gyûjtöttek össze. Itt tárolnakmég filmeket és diákat is, amelyekkülönbözô nézôpontokból szem-léltetik a lengyel és az európaigyógyszerészek történetét.

dr. Zbigniew Béla igazgató,

Jagelló EgyetemGyógyszerészeti Múzeuma, Krakkó

6.

7.

8.


The Cracow Museum of Pharmacy.The Cracow Museum of Pharmacy was founded in 1946.The permanent exhibition of the Museum of Pharmacy is located onall five stories – from the cellars to the attic. An old apothecary’slaboratory: we can find there a stove with chimney and bellows forrekindling of fire, kettles above the furnace, next to which are cop-per apparati for distillation, rows of retorts and alembics, filters,crucibles, presses for extraction of juices and oils, mills, etc. – inother words, equipment used to make medicinal substances.

The visitors enter an exhibition room through the Museum’sground floor, where pieces of furniture from old monastery pharma-cies have been collected (e.g. Baroque chest of drawers for medicinalherbs), there are pieces of pharmacy furniture in Empire style.

The Museum’s outbuilding houses a library, where, among oth-ers, are stored old herbaria, antidotaria, farmacopoeias and otherprints connected with apothecary history.

9.

10.

11.

12. 13.

Cracow Museum of PharmacyKrakkó, Florianska u. 25.Tel./Fax: 0048-12-422 42 84E-mail: [email protected] tartás K: 15.00–19.00 óráig,Sz–V: 11.00–14.00 óráig.Zárva: hétfôn és a hónap elsô és ötödik szombatján.

1. Kódolt latin felirat egy gyógyszertár alapításáról2. Rajz patikusábrázolással. XVII. század3. Hordók gyógyborok tárolására4. Kolostori gyógyszertárak enteriôrje5. Patikabútor és mozsárgyûjtemény6. Festmény. Józef Chel/monski (1849–1914), A Patikus7. Rajz. Stachiewicz: Hygeia8. Színes ablaküveg9. Üvegedények

10. Majolika patikaedény11. Útiláda elsôsegélyhez12. Háncskosarak a XIX. századból13. Egy kiadvány címlapja a könyvtár anyagából14. Patikabútor

A tárgyak a Jagelló Egyetem Gyógyszerészeti Múzeumában találhatók.

14.

16 Gyógyszerészettörténet �K

uri

ózu

mo

k

JOHANN CHRISTIAN SCHRÖDER avesztfáliai Salzufelnben született1600-ban. Tanulmányait Németor-

szág, Franciaország és Itália különbö-zô egyetemein végezte. Promoveálásaután FELD marsall személyi orvosa-ként került a svéd hadsereghez és ka-tonaorvosi teendôket is ellátott. Az ittszerzett tapasztalatai alapján írta megDe febribus epidemicis c. munkáját.Késôbb Frankfurt am Main városi or-vosaként tevékenykedett, egészen1664-ben bekövetkezett haláláig.

Visszatérve a rendkívüli részletes-séggel megírt kézikönyv – vagyis amintegy 1500 oldalas fóliáns – tar-talmi ismertetésére, leszögezhetjük,hogy nem a véletlennek köszönhettea szakma kitüntetô érdeklôdését, hi-szen mindazt felölelte, amit abban akorban tudtak vagy a gyakorlatbanfelhasználtak a patikusok. Az elsôrészben a gyógyszerészi hivatás lé-nyegével, szellemi gyökereivel ésmozgatóerôivel foglalkozik SCHRÖ-DER. A második rész a gyakorlat rej-telmeibe avat be, vagyis bemutatjaaz officinát a legfontosabb berende-zésekkel, eszközökkel, nélkülözhe-tetlen alapanyagaival. A harmadikfejezet a gyógyszer-alapanyagként al-kalmazható ásványi kincsekkel, a fé-mek és egyéb kôzetek betegségekregyakorolt gyógyító hatásaival ismer-tet meg. Ezután következik a növé-nyek kiapadhatatlan kavalkádja. Azakkor ismert gyógynövények leírásáttartalmazza, a botanikai jellemzô-kön kívül elmondja, hogy melyik ré-szét (gyökerét, szárát, levelét, virá-gát, termését) mikor és milyen mó-don kell begyûjteni, a feldolgozásraalkalmassá tenni. Megtudjuk, hogymilyen kórság ellen lehet ellensze-rül használni és milyen formában(szárítva vagy frissen szedve, fôzet-ként vagy egyéb módon elkészítve).A gyógyszerformák közül SCHRÖDER

már ismerte az ún. Art Morsulit (mor-sulák), vagyis azt a gyógyszerelôál-lítási metódust, amikor illatos fû-nedvekkel és cukorral dolgozzákössze a gyógyanyagot és általábanfasablon segítségével szilárd formátadnak neki. SCHRÖDERNÉL találko-zunk elôször a zselés formában elké-szített gyógyszerrel is. A kötet utolsófejezete az állati eredetû alapanya-gok gyógyszerkénti alkalmazásának

A XVII–XVIII. század legjobb és legtöbbet használt gyógyszerészeti segédköny-vét Johann Christian Schröder állította össze. A számtalan kiadást megért mû el-sô változata 1641-ben látott napvilágot Ulmban Pharmacopoea medico-physica,oder Handbuch der deutschen Apotheker címmel. A késôbbi kiadások –Schröder halála után – a kor több neves, gyógyszerészettel is foglalkozó szerzô-jének kiegészítéseivel, kommentárjaival és fordításában jelentek meg. A németcím ekkor Vollständige und nützreiche Apotheke … oder Artzney-Schatz lett.

KönyvritkaságKönyvritkaság


széles tárházát teszi közkinccsé. A ké-sôbbi – bôvített – kiadások nem csu-pán a felsorolt fejezetek tartalmátgyarapították, hanem az 1747-ben,Nürnbergben kinyomtatott kötethezpéldául gyógyszerárszabást is csatol-tak, amelynek érvényessége Augsburg-ra, Brandenburgra, Braunschweigre,Frankfurtra, Lipcsére, Nürnbergre,Prágára, Ulmra, Bécsre és Würtem-bergre terjedt ki.

Valamennyi változat elengedhetet-len kiegészítôje volt a sok illusztráció.Ezek a patikai eszközöket, a gyógynö-vényeket, illetve néhány olyan állatotábrázoltak, amelyek a gyógyászat szá-mára hasznosítható anyagot „szolgál-tattak”.

A német kiadásokon kívül számosegyéb nyelvre is lefordították SCHRÖ-DER összeállítását. Nevezetes – jegyze-tekkel, kommentárokkal és kiegészí-tésekkel ellátott – változatok fûzôd-nek FRIEDRICH HOFFMANN (1626–1675)orvos nevéhez, aki 1685-ben JOHANN

ULRICH MÜLLER gyógyszerésszel, majd1693-ban az idôsebb GEORG DANIEL

COSCHWITZ orvosdoktorral adta kiSCHRÖDER gyógyszerészeti forrásmun-káját.

dr. Kapronczay Katalinfôkönyvtáros,

Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár, Budapest

Book RarityThe best and most popular 17th-18th cen-tury manual of pharmacy, edited severaltimes, was compiled by Johann ChristianSchröder. The work was first edited in Ulm,in 1641, under the title Pharmacopoeamedico-physica, oder Handbuch der deut-schen Apotheker. It was no accident that theprofession was extremely interested in it asthe book covered all the special knowledgeand practical experiences of the pharmacistsof the age.

1–6. Címlap és belívek.Johann Christian Schröder: Artzney-Schatz. 1693, Nürnberg. Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár.Fotók: Vékás Magdolna

Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár1023 Budapest, Török u. 12.Tel.: (1) 212-5368 • Fax: (1) 212-5438Nyitva tartás: H: 9.00–17.00 óráig,K–Cs: 9.00–19.00 óráig,P: 9.00–16.30 óráig.


Egy XVIII. századi alapításúgyógyszertár MiskolconA levéltári nyilvántartás szerint Borsod megye 1739. április30-i határozatával engedélyezte Miskolcon az elsô gyógy-szertár alapítását és megnyitását. (Az engedélyezô latinnyelvû okirat idôközben elveszett, csak a közgyûlési be-jegyzés a bizonyíték.) Egy 1762-es megyei vizit – elképzel-hetôen – ennek a meglétére és mûködésére utal. Az AranySzarvas Gyógyszertár – minden kétséget kizáró – tényle-ges mûködési engedélyét azonban 1858-ban kapta meg.

1762-tôl az elnevezés folyamatos, de a gyógyszertár há-romszor változtatott helyet. Az elsô gyógyszertár pontosannem azonosítható, gyógyszerésze viszont igen: TRANGUS

ILLÉS doktor, aki Egerbôl került Miskolcra. Házát 1793-ban az akkori Derék utca északi oldalán találjuk, s ez amai Széchenyi utca 17. számú épület telkével azonos (Bor-sod-Miskolci Hitelbank, Széchenyi utca 15–17.). Ha házá-ban volt a patikája, akkor itt vélhetjük felfedezni Miskolcelsô gyógyszertárát.

TRANGUS doktor patikanyitási kérelmét már 1735-benés 1736-ban is tárgyalta a város tanácsa. A patikaalapítást

a doktor saját telkén engedélyezték, s hozzájárultak, hogy„abban nem színmézzel, hanem nádmézzel csinált regge-li italokat vagyis rosolis”-t is árulhasson. Az „égett bort”csakis városi árendátoroktól, korcsmabérlôktôl vásárol-hatta. (Ez a ház egy görög kereskedô kôháza volt, a Kos-suth utca mai 7. számú házával azonos épület.) Egy 1741-ben készült jegyzôkönyv arról tanúskodik, hogy TRANGUS

ILLÉS megállapodásra jutott egy városi ser- és pálinkafôzôbérlôvel, hogy ezentúl nem a Szepességbôl fogja hozatni,hanem a helybeli mester szállítja neki a szükséges alap-anyagokat (malátát, nádmézet stb.).

Lehet, hogy TRANGUS doktor teázóval egybekapcsolt pa-tikájából lett az elsô gyógyszertár, hiszen egy jubileumiszövegben a következô olvasható: „Trangus egri orvosta-nár, aki a miserieknek volt az orvosa, alapította az AranySzarvast 1762-ben. Egyik egri kanonok, régi orvosa irántihálából, az új miskolci gyógyszertár címeréül egy kézzelfaragott, fadarabokból összeállított, természetes nagyságúaranyozott szarvast ajándékozott TRANGUS orvos tanárnak.Így készült az idô folyamán országos hírre szert tett AranySzarvas címer a patika fölé.”

A XIX. század elsô harmada, közepe táján tehette át cé-gérét és székhelyét a patika a Széchenyi utca mai 8. számúházának földszinti, utcai traktusába. E ház (emeletráépí-tés elôtti állapotából tudjuk) 1812-ben épült, s STAJOVICS

PÉTER görög kereskedô volt az építtetôje és a tulajdonosa.Az 1895-ben készült elsô miskolci lakcím és névtár szerintmég itt (az akkori Széchenyi utca 56. szám alatt) mûkö-dött RÁCZ JENÔ gyógyszerészete. Termék- vagy áruajánlatá-ban elsôsorban szépítôszerek, piperekellékek, háztartásiszerek, de állat- és embergyógyászati kellékek is megjelen-tek. Többször hivatkozik a „régi gyógyászatban használt”és jól bevált szerekre, nemkülönben a „saját készítményûkülönlegességekre”.

1896–1898 között épült az Erzsébet tér ma már két-emeletes sarokháza. Emeletét a mindenkori polgármesterlakóházának szánták, földszinti részeit pedig jó hírû keres-kedôk városi üzleteinek. 1897 áprilisában tudósított a he-lyi sajtó arról, hogy DR. RÁCZ JENÔ ide költözteti gyógyszer-tárát. Tehát több mint százéves volt itt 2001. december vé-gi megszûnése elôtt a gyógyszertár, de bejárata fölött azarany szarvas nem bírt ki ennyi idôt. (Az 1960-as évek vé-gén, de mindenképpen 1973 elôtt jelent meg a régi, márnem restaurálható helyett a ma is látható szarvas.)

A Rácz-dinasztia az 1930-as évek elejéig teljes tulajdon-ként birtokolta a gyógyszertárat, majd tulajdonosztódásokés így tulajdonosváltások is voltak. Az államosításig válto-zatlanul megmaradt a XIX. század végi berendezés és bútor-zat. A mûremeknek tekinthetô berendezés pedig Miskolconkészült az egykori jeles, SZÔKE PÁL-féle bútorgyárban.

RÁCZ JENÔ céges levélpapírján gyógyszertárának cégérét,védjegyét, a gyógytár épületkülsôjét és officináját tüntet-te fel, amely a máig megôrzött patikabelsôt ábrázolja.

Arany Szarvas GyógyszertárArany Szarvas GyógyszertárP

ati

ka

tört

én

et

1.

III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • 2005. FEBRUÁR Gyógyszerészettörténet �19

A levélpapírról megtudjuk, hogy a gyógyszerész raktárontart „kül- és belföldi gyógyszerkülönlegességeket, kötszere-ket, orvosi mûtéti eszközöket, hasonszervi-homöopathagyógyszertári felszereléseket, gyógyborokat, valódi francziaés angol illatszereket, pipere és gyógyszappanokat”.

RÁCZ JENÔ nemcsak árusított és elôállított gyógyszereket,hanem konzerválással, különleges állagmegóvással is foglal-kozott. Miskolc egyik nevezetességét, egy 1900-ban elôke-rült, hatalmas méretû mamutagyarat ô preparált és konzer-vált. Munkája hét évtizedig nem kívánt újabb állagmegôrzôbeavatkozást. (A mamutagyar a Herman Ottó Múzeum min-denkori állandó kiállításának egyik fô látványossága.)

A gyógyszertár történetében a megközelítôleg négy ésfél évtizedes idôszak – az államosítás kezdete és a magá-nosítás vagy privatizálás nyitánya közötti – feltárásra várónagy szakasz. Ez volt az az idô, amikor a régi nevek szá-mok mögé bújtak. Így lett az Arany Szarvasból a 19/38-asgyógyszertár, amely 2001-ben bezárt, majd néhány évután újra mûködik.

Az országos visszhangot is keltô mûemlék patika ügye– a miskolciak megelégedésére – 2004 októberébenmegoldódott. Az ingatlan tulajdonosa és a város vezetésea gyógyszertár újbóli üzemeltetése mellett döntött. A régi-új patika tulajdonosa DRÖSZLER BÉLÁNÉ, aki azóta Miskolclegrégebbi alapítású patikáját az ország egyik legszebbgyógyszertáraként vezeti.

dr. Dobrossy István,a B.-A.-Z. Megyei Levéltár igazgatója,

Miskolc

1. Az Arany Szarvas Gyógyszertár a bejárat feletti cégérrel. Miskolc, 18982. Karánsebesi Rácz Jenô cégjelzéses levélpapírja,

1901. B.-A.-Z. Megyei Levéltár3. A gyógyszertár berendezésének részlete, 20054. Dröszler Béláné, a gyógyszertár vezetôje, 2005

Golden Deer PharmacyThis pharmacy of the town of Miskolc was founded in the 18thcentury.

According to archival records, a decree of the authorities ofBorsod County, on 30 April 1739, made it possible to establishthe first pharmacy of Miskolc which received its actual tradelicence only in 1858. Doctor Illés Trangus’ tea-house-pharmacybecame the first real pharmacy of the town. The Rácz dynastyowned it until the beginning of the 1930s.

2. 3.

4.

20 Gyógyszerészettörténet �P

ati

ku

stö

rté

ne

t

Alighanem sokan emlékeznek arra a jelenetre, amikor Azistenek a fejükre estek címû filmben az afrikai busmanok-hoz lepottyan az égbôl egy üres coca-colás üveg, amit az-tán olyan kincsként kezelnek, mintha egy másik bolygórólérkezett volna, és az örök tudás szelencéje lenne. Ebben ajelenetben valódi bölcsesség rejlik. A Coca-Cola ténylegnem csupán egy tárgy, egy üdítô, egy formás üveg. A Co-ca-Cola ennél sokkal több; egy kultúra küldöttje, divatosszóval kifejezve: imázshordozó, mégpedig a „legvaló-dibb”! A Coca-Cola tömény életérzés.

Avilág legismertebb üdítôitalának története többmint száz évvel ezelôtt kezdôdött. 1886. május 8-án a Georgia állambeli Atlantában DR. JOHN

PEMBERTON (1831–1888), a nyughatatlan helyi patikus –aki korábban már kísérletezett tonikok elôállításával – iz-galmas ízû, karamellszínû szirupot kevert ki házának hát-só udvarán, egy háromlábú üstben. Az elsô kortyot termé-szetesen ô ízlelte meg és nagyon meglepôdött; az ital fino-mabb volt, mint amit valaha ivott. Átvitt gyorsan egy po-hárka kóstolót a szemközti Jacob’s patikába, ahol is a fo-gadtatás a vártnál is kedvezôbb volt. A jelenlévôknekolyannyira ízlett az újdonság, hogy egymás után hörpint-gettek a kellemes frissítôbôl, és ezzel a találmány sorsaazonnal el is dôlt. Elhatározták, hogy másnaptól árusítanifogják, mégpedig poharanként 5 centért. Hamar elterjedta híre az üdítôitalnak, és Atlantában egyre többen hódol-tak az új szenvedélynek. Kisvártatva megjelent az elsôeladáshelyi reklám is, nevezetesen egy kirakati viaszosvá-szon, a következô felirattal: Drink Coca-Cola!

Ment az üzlet rendesen, de persze csak a szûkebb kör-nyéken vált ismertté az új különlegesség. Az elsô évben azátlagos napi eladás 9 pohárra rúgott. (Összehasonlítás-képpen: jelenleg a Coca-Colából a világon naponta 143millió liter fogy.)

Mivel egyértelmûvé vált, hogy az ital állandó vevôkörreszámíthat, az utánozhatatlan recept megalkotása után az

utánozhatatlan név ki-találása volt a követke-zô lépés. A nagy ötletPEMBERTON üzlettársaés könyvelôje, FRANK

M. ROBINSON fejébôlpattant ki. Úgy gon-dolta, hogy két C betûjól mutatna egymásmellett, és mivel szépkézírásáról volt híres,maga rajzolta le az általa megálmodott Coca-Cola nevet.A ma ismert logó az ô, ún. Spencer típusú kézírásával író-dott.

PEMBERTON talán soha nem volt tudatában annak, mi-lyen lehetôségeket rejt magában az általa kikísérletezettital. Néhány évvel a feltalálás után rossz egészségi állapo-ta miatt eladta vállalkozásának egy részét a kiváló kereske-delmi érzékkel megáldott ASA CANDLERNEK, aki már rend-szeresen hirdette az üdítôt a helyi lapban „finom és frissí-tô” szlogennel. Ô ké-szítette el az elsô Co-ca-Cola kupont is, amivalószínûleg az egyiklegkorábbi vásárlásösz-tönzô eszköz volt amarketing történeté-ben, és amelyért be-mutatásakor ajándékCoca-Cola járt. CAND-LER fáradhatatlanságá-nak köszönhetôen azüzlet egyre gyorsabbanfejlôdött, nyolc évvelaz ital megszületéseután, 1894-ben meg-nyitották az elsô At-lantán kívüli sûrítményüzemet, mégpedig Dallasban. Ké-sôbb újabb gyárakat avattak, elôször Chicagóban, LosAngelesben, majd egyre több nagyvárosban. 1899-re elter-jedt a nagyüzemi palackozás, így az USA minden államá-ban szinte bárki hozzájuthatott a Coca-Colához, és egyretöbben ismerték meg a jellegzetes ízt, no meg a vele együttjáró „érzést”. A Coca-Colával kapcsolatban mind gyakrab-ban hangzott el a „Kérje az eredetit!” felszólítás, hiszennem is egy hamisítvány jelent meg a piacon.

A Coca-Cola sikere több pilléren nyugszik, az ital egye-di íze, frissítô hatása, kiegyensúlyozott minôsége, a köréjeépített imázs, az általa sugallt életérzés mind-mind hozzá-tették a magukét. Egy valamit azonban még senkinek semsikerült megfejtenie, mégpedig a fizikai összetevôk pontosreceptjét. A Coca-Cola ugyanis tartalmaz egy titkos kom-ponenst, amelynek kódneve: 7X. Hogy ez micsoda, mibôl

2.

Sikersztori: CSikersztori: C

A Coca-Cola név a kokalevélre és a kóladióra utal. A koka-levélbôl ma már természetesen a kokaint a felhasználáselôtt eltávolítják. Habár az ital pontos összetétele nem is-mert, de valószínû, hogy a kóladió anyagain kívül csak ke-vés egyéb aromaanyagot tartalmaz. Ez lehet még a gyöm-bér, a szerecsendió, a narancsvirág, a szentjánoskenyér.Maga a kóladió eredetileg 1,5% koffeint tartalmaz, de maezt – változó mennyiségben – utólag adják hozzá az ital-hoz. Érdekes, hogy a kólában foszforsav is található –amely egyéb élelmiszerekben nem –, ez adja savanykás,hûsítô jellegét és elôsegíti az emésztést, de savasságánálfogva mégsem károsítja a gyomrot.

1.


és milyen eljárással nyerik, csak ketten ismerik a világon,mégpedig a vállalat mindenkori két elsô számú embere,akik olyan komolyan veszik a titok védelmét, hogy a re-ceptet egy atlantai bank páncélszekrényében ôrzik, hétezerlakat alatt.

Az egyedülálló ízkombináció mellett igen hamar felme-rült az igény egy mindenkitôl megkülönböztetô csomago-lásra is. Mivel az egyszerû, egyenes palackot könnyû voltleutánozni, 1916-ban megszületett az azóta fogalommávált ún. kontúrüveg, amely ALEXANDER SAMUELSON, a RootGlass Company üzemvezetôje és EARL R. DEAN közös alko-tása. A feljegyzések szerint DEAN az Encyclopedia Britannica1911-es kiadásában megpillantott egy kakaóbab-illusztrá-ciót, és hirtelen ötlete támadt: mi lenne, ha a Coca-Colaüvege a trópusi növény jellegzetes formáját idézné. Igenhamar hozzáláttak a munkához. Az elsô prototípust fábólfaragták ki, de ez a mai, ismert palacknál sokkal pocako-sabbra sikerült. Mivel az üveg a palackozásnál túl széles-nek bizonyult, megnyújtották alakját, így könnyen kezel-hetôvé vált a nagyüzemi gyártószalagok számára, ugyan-akkor sikerült megôrizni a forma jellegzetességét is. Ma aCoca-Cola egyéni kiképzésû üvegét emberek milliói sötét-ben kitapintva vagy akár törött darabkái láttán azonnalfelismerik.

A Coca-Cola történetében a valódi áttörést a cég 1919-ben felbukkanó újabb tulajdonosa, ERNEST WOODRUFF

hozta. Négy évvel késôbb fiát, a 33 éves ROBERT WINSHIP

WOODRUFFOT választották a cég elnökévé, aki nagy lelkese-déssel folytatta apja munkáját. A fiatal WOODRUFF közelhat évtizedig (!) vezette a vállalatot, és már az elsô évek-ben arról álmodozott, hogy az italt nemzetközivé tegye.Fáradozásait siker koronázta, az 1928-as amszterdamiolimpián már Coca-Colával oltotta szomját a negyvenezerszurkoló. A II. világháború kitörésekor 44 országban pa-lackozták az üdítôt, aztán a háború alatt WOODRUFF meg-hozta az azóta híressé vált rendeletét, miszerint mindenkatona 5 centért vehetett Coca-Colát, „kerüljön is ez bár-mibe a vállalatnak”. EISENHOWER elnök sürgetésére fél évleforgása alatt még tábori palackozóüzemeket is felállítot-tak szerte a hadszíntereken, szám szerint 64-et. Nem meg-lepô ezek után, hogy a háború befejeztével a Coca-Cola abéke, az emberek közti barátság szimbólumává vált, és azsem, hogy a háború évei alatt a Coca-Cola a helyi kultúrákrészévé is vált.

A hihetetlen fejlôdést mi sem bizonyítja jobban, mint hogyjelenleg a The Coca-Cola Company a Coca-Colán kívülmég 231 márkát tudhat magáénak a nemzetközi alkohol-mentes italok piacán. A legfrissebb adatok szerint a világminden lakosa évente átlagosan megközelítôleg 100 pohárCoca-Cola terméket iszik meg, ez azt jelenti, hogy másod-percenként 9000 pohárnyi fogy belôle a világ különbözôpontjain. (Amúgy ez a nemzetközi szénsavas üdítôital-pia-con való értékesítés 48%-a.)

A reklám és a Coca-Cola története szorosan összefonó-dik. A korábban említett kezdetleges technikai kivitelûviaszosvászon hirdetés után 1894-ben, egy catersville-i ve-

gyesbolt falán jelent meg azelsô – mai, kifinomult marke-ting szaknyelven szólva –outdoor reklám, amely való-jában az 1925-tôl elterjedôóriásplakátok és tûzfalfestéselôdjének tekinthetô. A sajtó-hirdetések területén is úttörôvolt a Coca-Cola, amelynekvég nélküli történetét mindigaz adott kor neves alkotóifémjelzik. A Coca-Cola mûvé-szekre ható inspirációja azidô múlásával nem lankad,elég, ha a mindenki által jól ismert ANDY WARHOL pop-artalkotásaira gondolunk.

Az 1930-as években a Coca-Cola többek között felfe-dezte a rádiót mint médiumot. Így valószínûleg elsôkéntszerepelt a világ marketingtörténetében mint hivatalos rá-diómûsor-szponzor. 1950-ben létrejött az elsô tévésszponzoráció is, természetesen a Coca-Cola égisze alatt. A tévé teljes térhódításával egy idôben, a 60-as évektôl ki-emelt fontosságot nyert a Coca-Cola marketingstratégiájá-ban ismert sztárzenekarok folyamatos szerepeltetése aCoca-Cola reklámfilmekben (úgy, mint a Supremes, a TheFour Seasons, Jan and Dean, valamint a Moody Blues),és ekkor születtek az elsô, világot bejáró slágerek, az ún. jingle-ek, amelyek azóta is minden egyes újabb reklám-kampány megjelenésekor világméretû sikerre tarthatnakszámot.

A Coca-Cola történetében a tradicionális betûemb-lémát védjegyezték a legkorábban, 1893. január 31-én.A Coke nevet csak 1945-ben lajstromozták, ez után követ-kezett a Coca-Cola classic, a Coca-Cola light, a CherryCoke, majd a kontúrüveg bejegyzése 1960-ban, és végül aCoca-Cola világa lett a Coca Cola Company hivatalosanbejegyzett védjegye.

Nem véletlen tehát, hogy a Coca-Cola név a világ má-sodik legismertebb kifejezése. (Az elsô egyébként az O. K.)És amikor az ember egy házibulin vagy baráti beszélgetésközben felhajt egy pohár jéghideg Coca-Colát, maradékta-lanul egyetérthet az üdítôital szlogenjével: Élni jó.

Michelberger Miklós

3.

A Success Story: Coca-ColaThe soft drink Coca Cola was originally made of the sugaredsyrup of cola nut and coca leaves by Dr. John Pemberton, phar-macist of Atlanta, in May 1886. Its undiminished popularity waspartly due to the excellent promotional campaigns.

1. Kokacserje – Erythroxylon coca. Pabst, G.: Köhler’s Medizinal-Pflanzen. 1. kötet, Gera-Untermhaus, 1887. Ernyey József Gyógyszerészettörténeti Könyvtár, Budapest.Fotó: Vékás Magdolna

2. Kóla – Cola acuminata. Dr. Max Vogtherr: Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 3. kötet, Gera-Untermhaus, 1898. Ernyey József Gyógyszerészettörténeti Könyvtár, Budapest.Fotó: Vékás Magdolna

3. Reklámtábla

22 Gyógyszerészettörténet �R

ok

on

sza

km

ák

ról

A modern magyar gyermekgyógyászat megalapozója,Schöpf-Merei Ágoston 1804-ben született Gyôrben. 1835ôszétôl – mint rendkívüli egyetemi tanár – egészen 1843-igoktatta a medicina történetét, így a hazai orvosképzésbenô lett e tárgy elsô elôadója.

Nevét többféleképpen írta: Mereinek, Merei-Schöpfnek, Schoepfnek, illetve a ma elterjedtSchöpf-Mereinek is.

Alap- és középszintû iskoláit Gyôrben, Sopronban, majdBécsben végezte. Orvosi tanulmányait Bécsben kezdte el,utána rövid ideig Prágában folytatta, majd a páviai orvosikarra kérte felvételét 1828 februárjában. Páviában mármegszakítások nélkül hallgatta az elôadásokat és tette levizsgáit. 1832 szeptemberében kaptakézhez diplomáját. Tanárai között voltBARTOLOMEO PANIZZA (1785–1867),FRANZ XAVÉR HILDENBRANDT (1789–1847) és CAMILLO PLATTNER (1759–1877).

SCHÖPF-MEREI 1832 októberében ha-zatért Magyarországra, majd néhányhónapos kôszegi tartózkodás után ta-nulmányútra ment Bécsbe, Hildenb-randt kórodájába. JOSEPH BERRES (1796–1844) intézetében anatómiai és bonc-tani gyakorlatokon vett részt, ROSAS

ANTAL (1791–1855) pécsi születésû pro-fesszor szemészeti elôadásait látogatta,több alkalommal felkereste KARL ROKI-TANSKY (1804–1878) bonc- és kórtanielméleti kurzusát és gyakorlatait.

1834-ben Pesten telepedett le.1835-ben jelent meg elsô jelentôsebbmunkája, az orvostörténeti témájú Or-vosi rendszerek-, gyógymódok- ’s némellyrokon tárgyakról címmel. 1835 júliusá-ban kérvényezte, hogy – díjazás nélkül– oktathassa az orvosi karon az orvos-történelmet. 1835 ôszétôl – mint rend-kívüli egyetemi tanár – egészen 1843-ig elôadta a medici-na történetét, így a hazai orvosképzésben ô lett e tárgy el-sô elôadója. Közben megtette a hivatalos lépéseket annakérdekében, hogy a nô- és gyermekbetegségek témakörbenis tarthasson elôadásokat, ez a terve azonban ekkor nemvalósult meg.

Az 1835. szeptember 15-i határozat alapján – TOLDY

(SCHEDEL) FERENC és SZÉCHENYI ISTVÁN ajánlására – a MagyarTudományos Akadémia levelezô tagjává választották.

1837-ben – saját költségén – nyitotta meg elôször gyer-mekkórházát, amelyet az 1838-as árvíz romba döntött.1839-ben – közadakozásból – alapította meg ismét pestiKisded-kórházát, amely Európában a negyedik ilyen intéz-mény volt akkor.

SCHÖPF-MEREI ÁGOSTON aktívan részt vett az orvosiközéletben is, a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek és aMagyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkaközösségé-nek nélkülözhetetlen tagja volt.

1844 januárjában útjára indította a Magyar Orvos-Sebészis Természettudományi Évkönyvek címû folyóiratát, de a fel-merülô problémák (anyagi természetû, illetve az elôfizetôkcsekély száma) miatt csak egy évfolyam jelent meg.

1848. július 17-én a pesti egyetem nyilvános rendes ta-nárává nevezték ki a gyakorlati gyermekgyógyászat tárgy-körben.

A szabadságharcban való aktív részvétele miatt az ara-di összeomlás után SCHÖPFNEK is menekülnie kellett. Út-ja elôször Törökországba vitt, majd hosszas nyugat-euró-pai utazgatás után Manchesterben telepedett le 1850-ben.

1851-tôl JAMES WHITEHEAD (1812–1885) felkérésére megkezdte elôadá-sait a Chatam Street School of Medicineelnevezésû orvosi iskolában, amely akésôbbi manchesteri orvosi kar elôdjé-nek tekinthetô. 1856-ban ClinicalHospital for Diseases of Children el-nevezéssel gyermekkórházat nyitottWHITEHEADDEL, ahol elsôsorban a ra-chitisben szenvedô gyermekekkel fog-lalkoztak. Ez a kórház és ezek a kutatá-sok szinte folytatását jelentettékSCHÖPF itthon elkezdett, hasonló irá-nyultságú munkásságának. Magyaror-szágon szerzett tapasztalatait jól tud-ták hasznosítani, hiszen pesti kórházá-ban is legnagyobb létszámban a „sze-gények betegségének” nevezett, angol-kórban szenvedô gyermekeket gyógyí-totta.

A manchesteri kórház igazi fejlôdé-sét már nem élte meg, mivel 1858.március 12-én májrákban elhunyt.

Hányattatott életútja volt, de bárho-vá sodorta is sorsa, a tudományokbanvilágpolgárként tájékozódva, érzelmei-

ben és gondolataiban azonban mindig magyarként szol-gálta az elesettek ügyét.

TanulmányokSCHÖPF-MEREI ÁGOSTON 1832 szeptemberének elején tettele a végsô vizsgáit „valde bene” minôsítéssel. Szeptember16-án kérvényezte a sebészdoktori vizsga letételének lehe-tôségét. A vizsga témája a törvényszéki orvostan körébetartozott és CAMILLO PLATTNER irányítása alatt zajlott le.SCHÖPF doktori disszertációját De ischuria címmel, 54 ol-dal terjedelemben írta meg. Az értekezés sikeres megvédé-se után az „orvos- és sebészettan tudorává és a szemészetmesterévé” avatták. Ekkori kórtani érdeklôdésének ered-

Schöpf-Merei Ágoston (1804–1858)Schöpf-Merei Ágoston (1804–1858)

Schöpf-Merei Ágoston


ménye – bár munkássága más területeken bontakozott ki –,hogy késôbb Ô vezette be a rendszeres kórtörténet-leírást amagyar orvosi gyakorlatban.

Az elsô gyermekkórház létrehozásaSCHÖPF-MEREI egyik levelében ezt írta SZÉCHENYI ISTVÁNNAK,akivel baráti kapcsolatban állt:

„Szándékozok … magam költségével egy olly intézetetalapítani, mellyben a testi alakelrútulások, az úgy nevezettrachitisnek minden nemei … gyógyítására felvétetnek…”

Az 1837-ben, sajáterôbôl megnyitott inté-zet neve Ortopédiai Pri-vát Intézet volt, a maiDohány utcában állt. Az1839-ben, az akkori Öt-pacsirta utcában (maPuskin utca) közadako-zásból létesített kórház

neve Kisdedkórház volt, elnevezése késôbb Pesti szegény-gyermek kórházra változott. Az intézmény szükségességétaz ápolt beteg gyermekek létszáma támasztotta alá. A kór-ház szakmai rangját bizonyította, hogy a megyei orvosi ál-lások betöltésénél elônyben részesültek azok, akik gyakor-lati képzésük egy részét itt töltötték el. SCHÖPF az itt szer-zett tapasztalatai alapján írta meg gyermekgyógyászatitankönyvét.

Szakirodalmi munkásságaEgyre szaporodó számú önálló kötete megjelentetése mel-lett kedvet kapott saját folyóirat szerkesztéséhez is. 1844januárjában 216 elôfizetôvel indult meg a Magyar Orvos-Sebészi ’s Természettudományi Évkönyvek, kezdetben havi,majd negyedéves periodicitással, a szerkesztô szándékaszerint az orvosok gyakorlati továbbképzése céljából. A lapbeszüntetése után még egy kísérletet tett SCHÖPF-MEREI, te-matikaváltoztatással próbálkozott és gyermekgyógyászatitémájú folyóirat tervét készítette el. Ennek azonban csak apróbaszáma látott napvilágot 1845 augusztusában, címe:Magyar Orvos-Sebészi Évkönyvek a gyermekgyógyászat köré-ben.

dr. Kapronczay Katalinfôkönyvtáros,

Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár, Budapest

Ágoston Schöpf-Merei (1804–1858)The founder of modern Hungarian paediatrics, Ágoston Schöpf-Merei was born in Gyôr.

From the autumn of 1835 to 1843, the extraordinary univer-sity professor lectured on the history of medicine and became thefirst lecturer of the subject in Hungarian medical training. Hisname is also connected to the establishment of the first children’shospital.

Farkas Sándor (1862–1926)

AXIX. század végének és a XX. század elejének mu-zeológusai más diplomás szakmák mûvelôibôl ke-rültek ki. Ezek közé tartozik a gyógyszerész FARKAS

SÁNDOR, aki 1862. november 9-én született Szentesen.Édesanyja FOLKUSHÁZI EMMA, apja FARKAS GEDEON kir.fôjárásbíró, a Tiszaszabályozási Társaság igazgatója. A pol-gári fiúiskola tanulójaként az iskola jelentôs régiséggyûjte-ményével ismerkedhetett tanára, SZÍVÓS BÉLA segítségével. A terepmunkát apja munkatársától, KOMÁROMY LAJOS mér-nöktôl tanulta, aki egyben a Nemzeti Múzeum helyi meg-bízottja volt. A polgári iskola befejezése után nagynénje,özvegy FARKAS ZSIGMONDNÉ Megváltó nevû gyógyszertárá-ban volt segéd. Ebben az idôben jelent meg a helyi lapbanelsô tudósítása Csongrádon elôkerült leletekrôl. Az Orvos-tudományi Egyetemen 1884-ben gyógyszerészmesteri ké-pesítést és oklevelet szerzett. Ekkor ismerhette meg aNemzeti Múzeum kiállításait és a szakfolyóiratokat.

Okleveles gyógyszerészként újból nagynénje patikájá-ban kezdett dolgozni. Szabadidejében Szentes és Csong-rád környékét járta, ahol a folyószabályozás földmunkáitömegével hozták felszínre a régészeti leleteket. Határjárá-sai során így alkalma volt leleteket menteni, régi lelôhe-lyeket beazonosítani, emellett ásatást is végzett. Elsô önál-ló (csongrádi) ásatását 1886-ban az Archeológiai Értesítô-ben elsô publikációjaként közölte. 1888-ban Szegedenjárt, felvette a kapcsolatot REIZNER JÁNOSSAL, a szegedi mú-zeum igazgatójával. Segédôri állásra pályázott, amelybenaz igazgató is támogatta. A rendszeresen küldött szakszerûismertetései alapján a Nemzeti Múzeumból kineveztékhelyi megbízottá. Közben néprajzi tárgyak gyûjtésével isfoglalkozott. Nemcsak régészeti leletei egy részét, hanem aszentesi népélet tárgyait is elküldte a Nemzeti Múzeumba.(A beküldött tárgyak rajzai a Magyarság Néprajza kötetei-ben láthatók.) Ezekhez szöveges feljegyzéseket és fénykép-felvételeket is csatolt. Szentesen és Csongrádra is átjárva1884–1893 között mûködött folyamatosan. Megélhetésigondjai miatt elköltözött Szentesrôl. Útját a Nemzeti Mú-zeumba küldött leletek jelzik. Közben 1906-ban gyógysze-részdoktori oklevelet is szerzett. (Patikusként és muzeoló-gusként is képezte magát.)

Csongrádon 1924. június 15-én tûnt fel egy értekezle-ten, ahol HERRMANN ANTAL egyetemi magántanár, etnog-ráfus elôadásában helyi múzeum és egyesület létrehívásá-nak szükségességérôl beszélt. FARKAS SÁNDOR ezen alka-lommal ismertette a vidék régészeti és néprajzi jelentôsé-gét, majd kimondták a Csongrádi Múzeumi Egyesületmegalakulását. Ettôl kezdve számíthatjuk FARKAS SÁNDOR

1926 karácsonyáig, váratlan haláláig tartó múzeumveze-tôi tevékenységét. Emlékezetét Szentesen emléktábla ôrzi1987 óta.

dr. Szûcs Juditnéprajzkutató, múzeumigazgató,

Tari László Múzeum, Csongrád

Gyermekkórház

Ki

mit

gyû

jtö

tt?A muzeológus patikusA muzeológus patikus


Reklámtárgyak a Semmelweis OrvostörténetiMúzeum gyûjteményeibôlA századforduló idôszakában a reklámanyagok nagy ré-szét a különbözô nyomtatványok tették ki, de már megje-lentek az egyéb, a kommunikációra szánt elemek hordozá-sára alkalmas tárgyak is.

Amodern reklám a XIX. században indult hódító út-jára, s virágkorát elôször a XX. század elsô évti-zedeiben élte. A változó társadalmi, gaz-

dasági és kereskedelmi folyamatokból a leg-szélesebben értelmezett egészségügyi ága-zat sem vonhatta ki magát. A gyógyító te-vékenységgel kapcsolatos különbözôreklámok az orvosi és a gyógyszerészietika, valamint a kereskedelmi elvárá-sok és a realitások állandó egymásra ha-tásában alakultak, s az idô múlásával alegváltozatosabb formákat öltötték. Egy,a Gyógyászat hasábjain megjelent tárca ta-núsága szerint az 1930-as években az évespropagandaanyag a következôképpen oszlottel: legnagyobb számban a röp- és a reklámlapocs-kák jutottak el a célközönséghez, ezután következtek azitatóspapír, a folyóirat, a minták, majd a sort a különféleajándékok, a levelek, a különlenyomatok, valamint a láto-gatás és az ismertetôfüzet zárták. Mint a cikk írója, DR.SCHMIDT BÉLA 1934-ben megjegyezte, a propagandára for-dított kiadásokat „számszerûen még hozzávetôleg sem va-gyunk képesek megbecsülni, de mindenesetre egy igen je-lentôs és tekintélyes összeg”.

DR. SCHMIDT BÉLA felsorolásában talán a különféle aján-dékok közé sorolhatók be azok a tárgyak, melyek esztéti-kai vagy éppen praktikus funkcióikon túl az orvosok,gyógyszerészek, betegek figyelmét voltak hivatva felkelte-ni, valamilyen gyógyszerrel, gyógymóddal, szerrel, gyógy-szertárral kapcsolatban és immár a Semmelweis Orvostör-téneti Múzeum, Könyvtár és Levéltár gyûjteményeit gyara-pítják.

A tárgyak sokfélesége rendkívül gazdag, mivel igen fan-táziadús ötletekkel nyúltak a tárgyakhoz a reklámszakem-berek, s így az áttekintés szinte lehetetlenné válik. A tár-gyat és a rajta megjelenô szöveges és képi tartalmat a ma-

ga egységében akkor láthatjuk igazán, ha a megcélzott„közönség” szempontjából végezzük el a rek-

lámtárgyak áttekintését, hiszen ez a megkö-zelítés tudja leginkább tükrözni minden-

napi funkciójukat és a rajta közölt infor-mációk egységét. A köztük lévô össz-hang figyelembevétele pedig azért is in-dokolt, mert e reklámtárgyak lényegeéppen az, hogy mindennapi használa-tuk folyamán nap mint nap, újra és új-

ra emlékeztessék a használót a reklámtárgyát képezô szerre, gyógymódra, intéz-

ményre, patikára.Mindezeket a szempontokat figyelembe vé-

ve a múzeumunkban fellelhetô reklámtárgyakathárom csoportba sorolhatjuk. Léteznek olyan tárgyak, me-lyeket szakembereknek, orvosoknak, gyógyszerészeknekszántak, vannak olyanok, melyek célközönségét a betegekadják és ezen belül is e tárgyaknak egy jó része a gyerekek-nek készült. A harmadik csoportot viszont azok a tárgyakalkotják, melyek intézményben, rendelôben, patikábanhelyezhetôk el, nem személyre szólók, de a betegek min-

A tárgyak üzeneteA tárgyak üzeneteR

ek

lám

ho

rdo

zók „…reklámunk legyen az ethika

kitaposott útjain szerzett hirnév.”dr. Bayer Emil

1.

2.

26 �

den látogatás alkalmával találkoz-hatnak velük.

A számba vehetô reklámtárgyaknagy része tehát szakembereknek ké-szült, azaz orvosoknak és gyógyszeré-szeknek. Ezzel összhangban a szá-mukra készített tárgyak elsôsorban amunkájukhoz kapcsolódnak. Irattar-tók, levélnehezékek, papírkések, eset-leg hamutálcák sorolhatók ide. Intéz-ményeket, gyárakat vagy vényes gyógy-szereket reklámoznak ezeken a tárgya-kon. Ilyen reklámtárgy például az az1930-ból származó levélnehezék, me-lyen az atomsúlytáblázat van feltüntet-ve, és amelyen Erdély és Szabó Labora-tóriumi Felszerelések, Tanszerek ésPorc. Mérlegek Gyára reklámozza magát,vagy a PÓLYA JENô hagyatékából származólevélnehezék, melyen egy intézmény, aMargitszigeti Szanatórium hívja fel magára a figyel-met. De ebbe a csoportba sorolható az orvosok számárakészült, 1942-bôl származó szénhidrát- és fehérje-egyenérték táblázat, melynek hátoldalán a ChinoinGyógyszergyár reklámozza termékeit.

A betegekszámára készí-tett reklámtárgyakis nagyon sokszí-nûek, ezeken általábangyógyszertárak, fürdôkhirdetései, valamint vény nél-kül vásárolható gyógyszerek, gyógyszer-különlegességekés egyéb, gyógyszertárban kapható, például szépítôszerek,cukorkák, kávék reklámja fedezhetô fel rajtuk. Itt is meg-találhatók a levélnehezékek, reklámpénzek, hamutálcák,könyvjelzôk, legyezô, gyógycukorkatartó, sôt egy, a pös-tyéni Megváltó Gyógyszertárat hirdetô bicska is akad.Ezen az egységen belül említhetôk meg külön a gyerme-kek számára készített tárgyak, melyeken az e korosztály-nak szánt gyógyszereket reklámozzák. Van közöttük fém-bôl készült ördöglakat, melyen az Egger szirup felirat lát-ható, akad reklámcsésze Pátria pótkávé felirattal.

A harmadik csoportba azok a reklámtárgyak tartoz-nak, melyek elsôsorban a gyógyszertárak officinájábanvoltak elhelyezhetôk. Ezek között kétségkívül a szobrokés a különbözô perselyek vannak többségben. Közülüktalán a legkülönlegesebb az a Kristály feliratú szobor,

mely egy poharat tartó nôi alakotmintáz és a Margitszigeti kristályvi-

zet reklámozza. A reklámtárgyak a teljes reklám-

anyagnak csupán elenyészô részét ké-pezték és minden bizonnyal költsége-sebbek voltak, mint a nyomtatott, papír-alapú reklámok. A reklámtárgyak erejetartósságukban, mindennapi funkciótbetöltô jellegükben volt.

Szabó Katalinmuzeológus,

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest

The Message of ArticlesRelics of advertising from thecollection of the SemmelweisMuseum of Medical History

At the turn of the century,advertisement was mainlybased on different printed mat-

ters but other devices of theadvertising media could be alsonoticed.Advertising articles ca be dividedinto three parts: those made forthe profession (physicians andpharmacists), then those target-ing patients, including childrenas a target audience. The thirdcategory covers advertising mate-rials made for public health insti-tutions, dispensaries and phar-macies.

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum1013 Budapest, Apród u. 1–3.Tel.: (1) 375-3533, (1) 201-1577 • Fax: (1) 375-3936Nyitva tartás: hétfô kivételével 10.30–18.00 óráig.

Re

klá

mh

ord

ozó

kGyógyszerészettörténet 4.

5.

6.

1. Levélnehezék (üveg). Sas Gyógyszertár, Békéscsaba

2. Levélnehezék (bronzöntvény).Dr. Bayer és Társa Vegyészeti Gyár

3. Szobor (porcelán). A Margitszigeti kristályvíz emblémája

4. Csésze, Pátria pótkávé5. Bicska, Megváltó Gyógyszertár, Pöstyén6. Olvasójel (papír). Apostol Gyógyszertár,

Budapest

A tárgyak a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban találhatók.Fotók: Vékás Magdolna


A közelmúltban töltötte be a 60. életévét dr. Grabarits István, a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság elnöke.

APest-Pilis-Solt-Kiskun megyei Pereghez (ma Kis-kunlacháza) tartozó Bankháza-pusztán született1945. január 23-án. A Debreceni Református Kol-

légium Gimnáziumában 1963-ban érettségizett. A Buda-pesti Orvostudományi Egyetemen 1968-ban szerzettgyógyszerészi oklevelet. Pest megyei gyógyszertárakbankezdte a pályáját, majd 1971-tôl a Vas megyei gyógyszer-tárak elszámoltató leltárait vezette és gyógyszertárakbanhelyettesített. A megyei patikák leltárait értékelve napikapcsolatba került DR. KÜTTEL DE-ZSÔ fôgyógyszerésszel. Ettôl kezd-ve fordult az érdeklôdése a gyógy-szerésztörténet felé. KÜTTEL DR. ek-kor SZIGETVÁRY FERENCHEZ irányí-totta, aki abban az idôben a háló-zatfejlesztési feladatköre mellettmár gyûjtögette a kiselejtezettgyógyszertári eszközöket és a régiofficinai bútorokat is restaurálta.DR. GRABARITS ISTVÁN SZIGETVÁRY

FERENCCEL részt vett a Kôszegi Pati-kamúzeum létrehozásában. Elsôközleményei az 1970-es évek elejé-tôl jelentek meg. Ekkor már a Kô-szegi Gyógyszerésztörténeti Könyv-tárat is vezette. Az MGYT Gyógy-szerésztörténeti Szakosztályánakvezetôségi tagja lett 1975-tôl. A szakosztálynak alelnöke volt1984-tôl, majd pedig 1992–2001között elnökként vezette a szakosz-tályt. Közben 1977-tôl Kalocsán lett gyógyszertárvezetô.Gyógyszertárát 1995-ben privatizálta és azóta annak szemé-lyi jogos tulajdonosa. Az 1989–1990. évi változások idejéntörténészként kapcsolódott be a szakmai mozgalmakba,így a Magyar Gyógyszerész Kamara munkálataiba. Az egy-kori szakmai érdekvédelmi szervezetek története megvilá-gosította benne a tenni akarás szükségességét. Így nemcsaka kamara országos vezetôségének volt tagja, hanem két íz-ben a kamara alelnöki tisztségét is ellátta. A gyógyszertá-rak privatizációja idején még a régebben alapított gyógy-szertárak tulajdonosait is segítette az egykori patikaelneve-zések nyilvántartásával. Tudományos munkássága: a Kô-szegi Patikamúzeum munkatársaként rekonstruálta a kô-szegi jezsuita patikabútor eredeti (1744) állapotát, mellyelmajdnem egy évszázada tartó mûvészettörténeti vitát zártle. Feldolgozta a kôszegi és a székesfehérvári jezsuitagyógyszertárak leltárait. Ennek segítségével rekonstruáltákés újrafestették a Kôszegi Patikamúzeum állványedényei-nek szignatúráit és officinafiókjait. A Taxa PharmaceuticaPosoniensis (1745) és az Antidotarium Cassoviensis (1743)gyógyszereit is kigyûjtötte. A gyógyszerkincs értékelését

WOLFGANG SCHNEIDER professzor módszerével végezte el. A XVIII. századi magyarországi materia medica értékelését1980-ban gyógyszerészdoktori értekezésben védte meg. A fenti módszerrel dolgozta fel MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER Her-báriumának anyagát. Gyógyszertörténeti munkája volt mégaz I. Magyar Gyógyszerkönyv Addiamentumának a bemuta-tása, mely 1883-ban az antiszeptikus hatású alapanya-gokat tette hivatalossá. Jelentôs az orvostörténeti mun-kássága. Felkutatta a Kalocsai Fôszékesegyházi Könyvtárorvostörténeti könyvritkaságait. Itt tárta fel a XVIII. száza-di magyarországi és osztrák jezsuita gyógyszertárakat és apatikusok névsorát is. Ebbe a munkába még gyógyszerész-

feleségét, IHÁSZ ZSUZSANNÁT is be-vonta. A Magyar OrvostörténelmiTársaság alelnöke napjainkban is.A Magyar Tudományos AkadémiaOrvostörténeti Munkabizottságá-nak tagja. Továbbá a NemzetköziGyógyszerésztörténeti Társaság tag-jaként számos külföldi kongresz-szuson vett részt és tartott azokonelôadást.

A Nemzetközi Gyógyszerész-történeti Akadémia tagja, így nem-csak hazánkban, hanem külföl-dön is neves történész-szaktekin-tély. Kiemelkedô munkásságáért2000-ben elnyerte az orvostörté-nészek legmagasabb kitüntetését,a Weszpémi István-emlékérmet.Létrehozta 2002-ben a MagyarGyógyszerésztörténeti Társaságot.Ennek keretében számos gyógy-szerésztörténeti konferenciát ren-

dezett. Így 2003-ban Kalocsán, majd 2004-ben pedig Sop-ronban szervezett nagy sikerû gyógyszerésztörténeti nyáriegyetemet. Kalocsán a Múzeumbarátok Egyesületének el-nöke. Itt újrarendezte a Tóth Mike-féle ásványgyûjteményt.Korábban is számos gyógyszerésztörténeti (szaksajtó, 75éves az MGYT, erdélyi gyógyszertárak fényképei) összeállí-tása fûzôdött a nevéhez. A Kecskeméti Orvos- és Gyógy-szerészettörténeti Múzeum forgatókönyvének írója és társ-rendezôje. Több könyve jelent meg és kiadványokhoz írtajánlást. Számos hazai és külföldi folyóiratban jelennekmeg a publikációi. Több kitüntetéssel ismerték el munkás-ságát. A Magyar Köztársaság Elnöke 2003. március 15-éna Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt-kitüntetéstadományozta neki.

A kamara Bács-Kiskun megyei szervezete pedig 2003-ban Életmûdíjjal és arany pecsétgyûrûvel jutalmazta. Gra-tulálásunkkal további jó egészséget és sikerekben gazdagmunkát kívánunk a 60 éves DR. GRABARITS ISTVÁNNAK.

Szmodits Lászlógyógyszerésztörténész

Dr. Grabarits István 60 évesDr. Grabarits István 60 éves

Dr. Grabarits István

A g

yóg

ysze

rész

et

na

gyj

ai


175 éve• 1830. VII. 3-án született DR. SCHENEK ISTVÁN (†1909)gyógyszerész, bölcsészdoktor, feltaláló, fôiskolai tanár.Pozsonyban lépett gyógyszerészi pályára. A bécsi egyete-men 1856-ban gyógyszerészi, majd 1857-ben pedig böl-csészdoktori oklevelet szerzett. Pályáját a kassai reáliskolá-ban kezdte, majd a keszthelyigazdasági tanintézetben ok-tatott. Munkásságát elismer-ve a selmecbányai BányászatiAkadémia kémiai tanszékérekerült 1870-ben. Elsô talál-mánya volt a gázgenerátor,melyet 1873-ban arany-éremmel tüntettek ki a bécsikiállításon. FARBAKY ISTVÁNNAL

pedig közvilágításra is alkal-mas akkumulátort szerkesz-tett. A negatív pólusát ólom-dioxiddal, a pozitívot pedigólom-dioxid és mínium (Pb3O4) 1:1 arányú keverékéveltöltötték meg. Az eszköz csak 30%-os kénsavoldattal mûkö-dött. A Magyar Tudományos Akadémia 1889-ben levelezôtagjává választotta. Sírja a budapesti Újköztemetôben van.

150 éve• 1855. VI. 19-én született DR. ISSEKUTZ HUGÓ (†1915)gyógyszerész, gyógyszerészdoktor, egyetemi magántanár.Szamosújvárott, Marosvásárhelyen és végül a kolozsváriMagyar Korona Gyógyszertárban volt gyakornok. A Ko-lozsvári Egyetemen (l. a képen) 1876-ban gyógyszerészi,majd 1882-ben gyógyszerészdoktori diplomát szerzett.LÔTE JÓZSEF professzor mellett tanársegédként a „gyógy-szerészi mûtan” elôadó tanára volt. Egyetemi magántanár-rá habilitálták 1892-ben. Rövid ideig a kolozsvári Hunya-di Mátyás Gyógyszertárat is vezette. Ô rendezte be és ve-zette 1902-tôl a kolozsváriEgyetemi Gyógyszertárat. Fô-mûve volt a DR. JAKABHÁZY

ZSIGMONDDAL és DR. NYÍREDY

GÉZÁVAL együtt írott Gyógyszer-isme címû tankönyve (1892).Az egyetemi hallgatók mel-lett még a gyakornoki tanfo-lyamon is oktatott. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesü-let és az Erdélyi Múzeum Egyesület tagja volt.

125 éve• 1880. II. 13-án született LÁRENCZ LÁSZLÓ senior (†1945)gyógyszerész, gyógynövénytermesztô. A csíkszeredai Feke-te Sas, majd a kolozsvári Hunyadi Mátyás, a püspökladá-nyi Megváltó és a hajdúszoboszlói Gondviselés Gyógy-szertárban volt gyakornok. A tirociális vizsgát letéve

Margittán, Zilahon és Temes-várott volt segéd. A budapes-ti egyetemen 1910-ben szer-zett gyógyszerészi oklevelet.Több fôvárosi gyógyszertár-ban volt alkalmazott. Résztvett az I. világháborúban.Majd Ajkán és Dunaföldvá-rott is dolgozott. Gyógyszer-tári jogosítványt szerzett1926-ban a Bács-Bodrog me-gyei Tompán. Egy évvel ké-sôbb nyitotta meg a SzentSzív Gyógyszertárát, melyethaláláig vezetett. Felesége révén rokonságban volt DR.AUGUSTIN BÉLÁVAL. Buzdítására meghonosította Tompántermesztéssel a ricinusnövényt. A paprikából pedig 1912-ben olyan magas kapszaicin tartalmú oldatot készített,melyre felfigyeltek. Késôbb még a mákszalma felhasználá-sával is foglalkozott. Fiát is a gyógyszerészi pályára nevel-te. Sírja a jánoshalmi temetôben van.

100 éve• 1905. IV. 21-én halt meg SEITZ FERENC (1824) gyógysze-rész, gyógyáru-nagykereskedés alapítója és vezetôje. A bé-csi egyetemen 1844-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett.Pestre költözött 1850-ben, ahol a Belvárosban drogériátnyitott és vezetett. THALLMAYER BÉLÁVAL 1854-ben átvettéka Nádor utcai Tschögl-üzletet. Kiváló üzleti érzékkel ha-marosan a külföldi cégekkel is felvette a versenyt. Tevé-kenységét még a balkáni államokra is kiterjesztette. Az üz-leti teendôin kívül mindig szoros kapcsolatban állt agyógyszerészi kar ügyeivel. Vejével, TÖRÖK SÁNDORRAL

1904-ben együtt alapította meg a Galenus Gyárat. Halálaután pedig a fia, DR. SEITZ OTTÓ vezette a Thallmayer-Seitzgyógyáru-nagykereskedést, mely az 1948. évi államosítá-sig egyik meghatározója volt az ország gyógyszerellátásá-nak. Sírja a budapesti Fiumei úti temetôben van.

75 éve• 1930. V. 1-jén halt meg LAIB REZSÔ (1861) gyógyszerész,gyógynövény-feldolgozó, gyakornoki iskolai tanár. A buda-pesti tudományegyetemen 1885-ben gyógyszerészi okleve-let szerzett. Alkalmazotti éveit követôen a bôsi MegváltóGyógyszertárat vezette. A XIX. század végén gyógynövény-feldolgozó telepet és illóolaj-lepárló üzemet létesített Bô-sön. E tevékenységéért 1903-ban már minisztériumi elisme-rést kapott. A pozsonyi gyakornoki tanfolyam tanára volt1918-tól. Majd 1928-ban átvette a szepesbélai gyógyszertá-rat. Számos gyógynövény-termesztési témájú közleményejelent meg a szaklapokban. Munkásságát elismerve 1941-ben felvették a Magyar Gyógyszerészet Pantheonjába.

Szmodits László, gyógyszerésztörténész

An

niv

ers

ari

um

Kolozsvár, Központi Egyetem

Dr. Schenek István

ANNO...Neves magyar gyógyszerész-évfordulók 2005-benNeves magyar gyógyszerész-évfordulók 2005-ben

Lárencz László


Száz évvel ezelôtt, 1904. novem-ber 27-én nyílt meg a Pécsi VárosiMúzeum elsô kiállítása. A jeles év-forduló tiszteletére a Baranya Me-gyei Múzeumok Igazgatósága Em-lék-Kép címmel egy nagyszabású,több témát felölelô tárlattal várjaaz érdeklôdôket Pécsett, a Város-történeti Múzeumban. A kiállítása Janus Pannonius Múzeum szak-mai osztályainak és a mohácsiKanizsai Dorottya Múzeumnak agyûjteményeibôl ad válogatást. A három részbôl álló kiállítás el-

sôként képeket, emlékeket villant fel a múzeum százévestörténetébôl. A második részben megtekinthetô a raktá-rakban ôrzött ritka és szép mûtárgyakból válogatott kol-lekció. Ezek között említhetjük példaként az egykor PEKÁR

IMRE gyûjteményének részét képezô, s SZALAY IMRE hagyo-mányozásaként a múzeumba került, a pozsonyi SzentErzsébet Apácarend kórházából származó festett patikaifolyadéküveget (l. fotó; XVIII. század második fele, fel-vidéki munka), s a mohácsi, 1848-ban megnyílt II. Lajos Patika ajtóbélleteit díszítô fa dombormûveket.(BACH MÁRTON munkája. SZÉKELY BERTALAN: II. Lajos királyholttestének megtalálása címû festménye szolgált minta-ként elkészítésükhöz.) A harmadik témakör az élet-halálfordulópontját, az emlékezet, a hagyományok, az emberiértékek átörökítésének fontosságát állítja középpontba,különbözô korok, népek, népcsoportok, társadalmi réte-gek halotti kultuszának, temetkezési szokásainak bemu-tatásával.

Kettôs évfordulót ünnepeltek a 2004. esztendô folyamánEgerben. A Szent István király által alapított egyházmegyemillenniumát és a püspökség érseki rangra emelésénekkétszáz esztendejét. A régi püspöki központban, a vár gó-tikus püspöki palotájában megrendezésre került kiállításaz egyházmegye kiemelkedô vezetôit, mûvészetet mece-náló tevékenységét, tudósait, jeles alakjait idézte fel az EgriÉrseki Gyûjteményi Központ és a Dobó István Vármú-zeum közös rendezésében.

A kiállítás a gyógyszerészet relikviáit is felidézte.

RÁDAY MIHÁLY méltán sorolta épületsiratóinak sorába akôbányai Casinót Az egykori impozáns intézményt –Buzás Kálmán és munkatársai rendezésében – a Volt egy-szer egy Casino címû kiállítás idézi meg a Pataky Mûvelô-dési Központ Körgalériájában. A Casino 1976-ban lebon-tott épületében mûködött a X. kerület elsô patikája. Por-tálfotó, postai képes levelezôlap és CSERNUS LUKÁCS LAJOS

gyógyszerész elbeszélése nyomán készült alaprajz tudósíta Fáczányi-féle „Az Isteni Gondviseléshez” gyógyszertárról.Tárgyi és történeti emlékek sora (közöttük vasmûves épü-letdíszek és márvány oszlopfôk a Helytörténeti Látvány-tárból), valamint kávéházi enteriôr várja a látogatókat.

Események – Kiállítások – Rendezvények

Pataky Mûvelôdési KözpontBudapest X., Szent László tér 7–14.Telefon: (1) 262-0379Nyitva tartás: vasárnap kivételével 14.00–18.00 óráig.A kiállítás megtekinthetô: 2004. november 22.–2005. március 4. között.

Janus Pannonius Múzeum – Várostörténeti Múzeum7621 Pécs, Felsômalom u. 9., Tímárház Tel.: (72) 310-165Nyitva tartás: 2004. november 6. és 2005. március 31. között vasárnap és hétfô kivételével 10.00–14.00 óráig.2005. április 1. és október 31. között vasárnap és hétfô kivételével 10.00–14.00 óráig.A kiállítás megtekinthetô 2005. november 30-ig.

Eladóegy régipatika-mérleg!Érdekelne festmény, mûtárgy, bútor, óra.Csepeli Zsolt: 06-70/380-2070

A Szent Anna-templomból származómiseruha, XIX. század közepe.Egri Érseki Gyûjteményi Központ.Patikaedények a Telekessy-patikából.Dobó István Vármúzeum Iparmûvészeti Gyûjteménye, Eger

Bársony miseruha, XVII. század vége.Egri Érseki Gyûjteményi Központ.

Patikaedények az irgalmas rendi Gránátalma Patikából, XVIII. század.

Dobó István Vármúzeum Iparmûvészeti Gyûjteménye, Eger

Fáczányi Piroska férje, Auber IstvánFáczányi Ármin


A modernség talánya

A Mûvészetek Palotájába költözô Ludwig Múzeum nyitóidôszaki kiállítása a világ egyik legjelentôsebb modern éskortárs mûvészeti gyûjteményébôl mutat be válogatást az el-múlt 50 év legfontosabb mûvészeti irányzatainak áttekinté-sével és képzômûvészeinek bemutatásával. A PompidouKözpontban mûködô Modern Mûvészet Nemzeti Múzeu-mát 1947-ben alapították, többek között PICASSO, BRAQUE

és KANDINSZKIJ közremûködésével, és olyan jelentôs mûvé-szek szerepelnek a most Budapesten is bemutatott anyag-ban, mint VICTOR VASARELY, JOSEPH ALBERS, YVES KLEIN, ANDY

WARHOL, ROY LICHTENSTEIN, CLAES OLDENBURG, DANIEL BUREN,BARBARA KRUGER, CHÉRI SAMBA, MARINA ABRAMOVIC, BRACO DI-MITRIJEVIC, LOUISE BOURGEOIS, PIPILOTTI RIST, THOMAS RUFF stb.

A kiállítás címében is utal arra a magatartásra, melyet aközönség gyakran tapasztal modern és kortárs mûalkotásokesetében: a befogadás során a készen kapott minták helyettúj, szinte felfedezôi hozzáállást kívánnak a mûtárgyak. A né-zô saját, gyakran hétköznapi tapasztalatait, olykor legbel-sôbb érzéseit kell hogy mozgósítsa, ha kapcsolatot akar talál-ni a mûalkotásokkal, fel akarja bennük fedezni a szépségklasszikus ideáját. A kiállított mûvek nagy része olyan irány-zatokba sorolható, melyek ezt az aktív nézôi magatartást amûvészi befogadás legfontosabb feltételének tartják (Fluxus,konceptuális mûvészet, politikai mûvészet stb.).

A kiállítás érdekessége, hogy a koncepció a Modern Mû-vészeti Múzeum kurátora, CATHERINE GRENIER, illetve azágrábi Kortárs Mûvészeti Múzeum kurátora, ZELIMIR

KOSCEVIC együttmûködésének eredménye. A Ludwig Mú-zeum a kiállítás budapesti bemutatójával folytatja a zágrá-bi múzeummal és a párizsi Pompidou Központtal évekóta tartó szoros együttmûködését.

Be

mu

tatk

ozó

A modernség talányaVálogatás a párizsi Musée National d’Art Moderne Centre Georges PompidougyûjteménybôlLudwig Múzeum – Kortárs Mûvészeti MúzeumMûvészetek Palotája, IX., Komor Marcell u. 1. 2005. március 15.–május 15.Nyitva tartás: K–V: 10.00–18.00 óráig, Cs: 10.00–20.00 óráigTovábbi információ: 06-20/940-2729Egyszeri ingyenes belépô 1 fô számára.Érvényes: 2005. április 15-ig.

✂

Életem regénye(Móricz-kiállítás a Petôfi Irodalmi Múzeumban)MÓRICZ ZSIGMOND ha-gyatékában szerencsérenagyon sok tárgyi emlékmaradt meg, kéziratai,könyvtára, bútorai, ap-róbb tárgyai is, nem be-szélve a körülbelül 500fotóról.

Az irodalmi forgató-könyv tartalmát és logi-káját az Életem regényemellett az is meghatároz-ta, hogy három teremállt rendelkezésre az élet-út bemutatására. Az elsô terem MÓRICZ ZSIGMOND és a csa-lád erôs kapcsolatát mutatja be. Az indulás, a szülôk, aboldog családi fészek olyan érzelmi biztonságot adtak MÓ-RICZ számára, hogy az élet minden nehézségét képes voltegészséges lélekkel elviselni és feldolgozni. Elsô házasságaHOLICS JANKÁVAL szintén ezt a családi fészekmeleget biztosí-totta az író számára. Ennek a miliônek a makulátlanságátjelképezi az uralkodó fehér szín, ami az igényes puritánság-nak is jó kifejezôje. A családi miliô mellett e korszak szép-irodalmi alkotásai is megjelennek az elsô kiadású könyvekfelsorakoztatásával, s a Légy jó mindhalálig címû regény ke-letkezési körülményeinek körbejárásával.

A második terem a második házasság felidézésére ad al-kalmat. MÓRICZ ZSIGMOND JANKA halála után egy évvelSIMONYI MÁRIA színésznôt vette feleségül. Ez az életrajzimozzanat lehetôséget adott arra, hogy MÓRICZ színpadimûveit is megismerje a látogató.

A harmadik terem az életrajz szerint a Nyugat, valaminta Kelet Népe szerkesztôi korszakát idézi fel, illetve a riport-író MÓRICZ ZSIGMONDOT mutatja be. E szoba fô nôalakjaLITKEI ERZSÉBET (Árvácska, Csibe), aki az író életének utol-só éveiben nemcsak ihletô volt, hanem segítôtárs is.

A kiállításon minden megjelenô szöveg kizárólag MÓ-RICZ ZSIGMOND által megfogalmazott gondolat, a rendezôksemmit nem magyaráznak, minden önmagáért beszél. Azidézetek leveleibôl és naplóiból valók, hogy ezzel még in-kább az író egyénisége tükrözôdjön. A kiállítás kronoló-giája az író haláláig tart.

A legfontosabb cél az volt, hogy újra felfedezve MÓRICZ

nagyságát, minden látogató számára újabb szellemi táplá-lékot nyújtson az író életmûve. A kiállítás rendezôje HEGYI

KATALIN.

Életem regénye (125 éve született Móricz Zsigmond) címû kiállítás a Petôfi IrodalmiMúzeumban 2005. augusztus 31-ig. A belépô 1 fô ingyenes belépésére jogosít.

Petôfi Irodalmi Múzeum1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 16.Telefon: 317-3611, 317-3450 Fax: 317-1722E-mail: [email protected]: www.pim.huLátogatási idô: hétfô kivételével 10.00–18.00 óráig.

✂

Larry Rivers: Tetszik a fekete Olympia

A kiállítás elsô terme Móricz Zsigmondés Holics Janka bútoraival

Kötszerek.Részlet a 2004. évi falinaptárból(Galenus Kiadó).Galenus Gyûjtemény, Budapest.Fotó: Basa János/Kerényi János

gyógyszerészettörténetiii. Évfolyam • 1. szÁm • 2005. februÁr · in 1645, but twenty...

Documents