h r e v i e w o f s p o r t s m e d i c i n e...h u n g a r i a n r e v i e w o f s p o r t s m e d...

H u n g a r i a n r e v i e w o f S p o r t S M e d i c i n e

53. ÉVFOLYAM 1. SZÁM (2012/1)HU ISSN 0209-682X

A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012. ÉVI KONGRESSZUSÁNAK TEMATIKUS SZÁMA

TARTALOM:

Az MST Kongresszus tudományos programja . . . . . . . . . 5

Az MST Kongresszus absztraktjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Az absztraktok szerzői indexe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

IMPRESSZUM

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE / CHAIRMAN OF EDITORIAL BOARDPavlik Gábor

FELELŐS SZERKESZTŐ / EDITOR IN CHIEFDobos József

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG / EDITORIAL BOARDFarkas AnnaHalasi TamásHidas PéterJákó Péter

Martos ÉvaMikulán RitaPavlik AttilaPucsok JózsefRadák Zsolt

TANÁCSADÓ TESTÜLET / ADVISORY BOARDNorbert Bachl (Ausztria / Austria)

Frenkl Róbert † (Magyarország / Hungary)Daniel Fritschy (Svájc / Switzerland)Dusan Hamar (Szlovákia / Slovakia)

Tihanyi József (Magyarország / Hungary)Jerzy Widuchowski (Lengyelország / Poland)

HU ISSN 0209-682X Kiadja a Magyar Sportorvos Társaság1123 Budapest, Alkotás út 48. Kiadásért felel: Pavlik Gábor A borító és a címoldal a Krea-Fitt Kft. tervének felhasználásával készült. Tördelés, nyomdai előkészítés: S-Press Media Kft.Nyomdai munka: HVG Press Kft.

A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012 . ÉVI KONGRESSZUSA – PROGRAM

SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53 . ÉVFOLYAM, 1 . SZÁM 5

2012. MÁJUS 31. | CSÜTÖRTÖK

08.00-18.00 Helyszíni regisztráció, kiállítás

09:30-10:00 MEGNYITÓ, KÖSZÖNTŐK

10:00 Szünet

10:15-10:35 JUBILEUMI MEGEMLÉKEZÉSEK

A-0097 70 éves az Országos Sportorvosi Hálózat | Unger Péter

A-0098 60 éves a Sportkórház | Jákó Péter

10:35-11:25 SPORTSÉRÜLÉSEK – EPIDEMIOLÓGIA, ÁLTALÁNOS SPORTSEBÉSZET | ÜLÉSELNÖKÖK: PAVLIK ATTILA, TÁLLAY ANDRÁS

A-0066 Extrém sportok: nagyobb a sérülés kockázata? | Dobos József

A-0039 Kastélypark Klinika, mint specializált sportsebészeti szolgáltató megjelenése az egészségügyi ellátó rendszerben | Béres György Dr.

A-0058 FIFA Medical Centre of Excellence Budapest által ellátott labdarúgó sérülések epidemiológiája | Pánics Gergely, Vásárhelyi Gábor, Szûcs Attila, Domaraczki Olivér, Hangody László

A-0089 Az OSEI tapasztalatai az olimpiai Call Center működtetésével | Halasi Tamás, Tállay András, Téglásy György, Soós Ágnes

A-0047 Egy futóláb története | Varjú Tamás, Csollák-Farkas Zoltán, Nagy Zoltán

11:25 Kávészünet

11:40-12:40 SPORTSÉRÜLÉSEK – BOKAÍZÜLET | ÜLÉSELNÖKÖK: HALASI TAMÁS, BÍRÓ CSABA

A-0034 Sportolók krónikus bokaízületi instabilitásának műtéti ellátásával szerzett tapasztalataink anatómiai rekonstrukció és fibula periosteum lebeny alkalmazásával | Dr.Szilágyi Zoltán, Dr.Biró Csaba, Dr.Unger Péter

A-0037 Bokadisztorziókhoz társuló talus porckárosodás ellátása | Szűcs Attila, Pap Károly, Hangody László, Pánics Gergely

A-0007 Endoszkópiák a bokatájon | Halasi Tamás, Toman József

A-0062 Külboka szalag sérülés funkcionális kezelése sportolóknál | Dr. Móricz Ottó, Dr. Máthé Tibor, Dr. Nőt László Gergely

A-0045 Bokaízületi artroszkópiák utókezelése | Takács Judit

A-0022 Az Achilles-ín sérülést követő rehabilitációs technikák a funkcióspecifikum tükrében – angliai tapasztalatok alapján | Feszthammer Réka

12:40-13:40 BIOMECHANIKA | ÜLÉSELNÖKÖK: LACZKÓ JÓZSEF, RÁCZ LEVENTE

A-0004 Válogatott műkorcsolyázók kinesztéziai paraméterei jobbak-e a hasonló életkorú kontroll csoportnál? | Dr. Pethes Ákos, Dr. Kiss Rita M.

A-0009 Biomechanical aetiology of the so-called idiopathic scoliosis | Tomasz Karski, Jacek Karski

A-0010 Iatrogenic deformity in all groups of scoliosis after previous harmful exercises | Jacek Karski, Tomasz Karski

A-0028 Hirtelen irányváltoztatás utáni egyensúlyozó képesség vizsgálata sportolóknál | Pethes Ákos, Bors István, Kiss Rita M.

A-0069 Az Országos Sportegészségügyi Intézetben végzett összetett teljesítménydiagnosztikai vizsgálatok biomechanikai vonatkozású tapasztalatai | Dr. Rácz Levente, Dr. Kovács Péter, Gál Renátó

13:40 Ebédszünet

14:30-16:10 TÁPLÁLKOZÁS ÉS SPORT | ÜLÉSELNÖKÖK: MARTOS ÉVA, TÉGLÁSY GYÖRGY

A-0076 Sportspecifikus táplálkozás – London 2012 | Martos Éva

A-0014 Testépítők laborparaméterei | Dr Szabó György, Dr Frenkel Emil, Dr Szabó Gergely, Dr Bajnóczky István, Dr Jegessy Andrea, Dr Huszár András

A-0046 Az életkor és a testösszetétel összefüggése az állóképességi teljesítménnyel | Dr. Györe István, Juhász Zsolt

A-0052 A bélflóra és az immunrendszer kapcsolatának jelentősége sportolóknál. | Dr. Pelle Judit, Dr. Téglásy György

A-0057 Multidisciplinalis, iskolabázisú metabolikus tréning program és diéta hatása túlsúlyos gyermekek testösszetételre és kondicionális képességeire | Tóthné Steinhausz Viktória, Gombocz Károly

A-0042 A soproni utánpótlás korú labdajátékosok táplálkozási- és étkezési szokásainak vizsgálata | Simon István Ágoston, Baloghné Bakk Adrienn, Kajtár Gabriella

A-0040 Felnőtt és ifjúsági kézilabdás nők szérum ásványi anyag és Q10 koncentrációjának összehasonlítása | Dr. Sydó Tibor, Dr. Györe István, Sydó Nóra, Prof. Dr. Pucsok József

A-0075 Hogyan együnk elegendő szénhidrátot? | Zentai Andrea, Gódor-Kacsándi Anna, Martos Éva

A-0100 Az olimpiai felkészülések hátterének szakmai, sportegészségügyi kérdései | Dr. Téglásy György, Dr. Gyarmathy Jenő, Dr. Schiszler Gábor

16:10 Kávészünet

16:25-17:10 GYERMEKEK, IDŐSKORÚAK SPORTJA | ÜLÉSELNÖKÖK: DEÁK VALÉRIA, GYARMATHY JENŐ

A-0038 Miért sportoljon a gyerek? | Dr. Farkas Judit

A-0026 Scoliosis – a sportok lehetőségei és határai | Szarka Kovács Enikő

A-0068 A babakocsi, mint sporteszköz: futás és sportgyaloglás babakocsival félmillió „klubtag” részére | Olexó Zsuzsanna Dr, Zsirai Zsuzsanna Dr

A-0023 Mozogj idősen is és tovább élsz orvosi példamutatással | Dr. Kasza Géza, Dr. Szabó Renáta

17:10-17:55 SPORTGENOMIKA. KRÓNIKUS BETEGSÉGEK ÉS SPORT | ÜLÉSELNÖKÖK: PUCSOK JÓZSEF, SCHISZLER GÁBOR

A-0054 Kapcsolat magyar élsportolók maximális oxigénfelvétele és az ACE és ACTN3 gén polimorfizmusok között | Bosnyák, E.; Trájer, E., Udvardy, A., Protzner, A., Komka, Zs., Györe, I., Tóth, M., Szmodis M.

A-0049 A sport szerepe a krónikus betegségek kialakulásában | Bagyura Zsolt, Soós Pál, Pánics Gergely, Andrási Zoltán, Merkely Béla, Szelid Zsolt

A-0001 A 2-es típusú diabetes mellitus szekunder prevenciója a komplex háziorvosi ellátás keretében | Dr. Gerzon László, Dr. Gerzonné Varga Marica

A-0027 Scoli-Fitt – a specifikus, scoliosisra adaptált edzésforma | Horvát Krisztina

17:55-19:00 SPORTSÉRÜLÉSEK – EGYÉB IZÜLETI SÉRÜLÉSEK | ÜLÉSELNÖKÖK: HIDAS PÉTER, VERESS RÓBERT

A-0018 Carpal boss előfordulása sportolóknál | Kovács Rita, Szakács Noémi

A-0090 Mozaikplasztika a könyökízületi osteochondritis dissecans kezelésében: 10 éves eredmények 3 sportolónál | Hidas Péter, Pavlik Attila, Szakács Noémi

A-0031 Az ultrahang vizsgálat szerepe a végtagi lágyrész sérülések diagnosztikájában | Dr. Nyizsnyánszki Anna, Dr. Halasi Tamás, Dr. Kovács Rita, Dr. Tállay András, Dr. Toman József

A-0006 Peroneus-ín luxáció műtéti kezekése | Halasi Tamás, Toman József, Ifj. Halasi Tamás

A-0072 Egy világbajnok junior snowboard világbajnokunk ritka sérülése és műtéti megoldása | Veres Róbert, Tállay András

A-0074 A patellofemoralis ízület rendellenességei és azok radiológiai eltéréseinek vizsgálata sportolóknál | Soós Etelka, Nyizsnyánszki Anna, Halasi Tamás, Tállay András

19:00 Get-together party, helyszín: Testnevelési Egyetem


SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53 . ÉVFOLYAM, 1 . SZÁM6

2012. JÚNIUS 01. | PÉNTEK

08:00-17:00 Helyszíni regisztráció, kiállítás

09:00-10:00 SPORTSÉRÜLÉSEK – TÉRDIZÜLET | ÜLÉSELNÖKÖK: HALASI TAMÁS, HIDAS PÉTER

A-0019 Rotációs térdstabilitás mérőműszerének bemutatása | Knoll Zsolt

A-0020 Elülső keresztszalag pótlás utáni térdízületi stabilitás vizsgálata statikus és dinamikus egyensúlyi paraméterek alapján | Dr. Horváth Ádám, Dr. Mintál Tibor, Dr. Molics Bálint

A-0073 Korai térdízületi porckopás válogatott kézilabdázóknál | Tállay András, Pavlik Attila, Halasi Tamás

A-0059 Elülső keresztszalag-rekonstrukció 50 év feletti betegeken | Berkes István, Béres Gy., Erdélyi G.

A-0056 Hátsó keresztszalag pótlás kétcsatornás technikával. Tippek, trükkök, eredmények. | Erdélyi Gábor, Béres György, Knoll Zsolt, Balogh Péter, Berkes István, Vankó István

A-0070 Arthrosis és sport | Tállay András, Pavlik Attila

10:00 Kávészünet

10:15-11:55 SPORTSÉRÜLÉSEK – KONZERVATÍV KEZELÉS | ÜLÉSELNÖKÖK: BAKANEK GYÖRGY, DOBOS JÓZSEF

A-0011 Lágyrész sérülések kezelése | dr. Csiki Zoltán

A-0088 Egyéni teljes test hidegterápia lehetőségei | Szabó István

A-0024 Elasztikus erőterek vízben – a funkcionális rehabilitáció, kiemelten a térdsérülések rehabilitációjának új lehetőségei | Sziráki Edina, Pribélyi Péter

A-0030 Versenysportolók sérüléseinek infravörös lézer kezelése | Dr. Oláh Csaba, Nagyné Pongrácz Mariann, Páll Valéria, Ragány Zita, Dr. Czabajszki Máté

A-0036 A gyorsasági koordináció és robbanékonyság visszanyerése a sportba való visszatérés előtt | Guti Réka

A-0063 Gymstick bottal végzett prevenció és rehabilitáció lehetőségei | Buzási Beáta

A-0078 A Bioptron polarizált fényterápia gyakorlati tapasztalatai | Inczédy-Farkas Gabriella

A-0094 Guna bioterápia – akupunktúra a sportorvoslásban | Babindák Elvira

A-0095 A Power Plate vibrációs tréning orvosi alkalmazása. Tapasztalatok és lehetőségek a teljes test vibrációval. | Révész Edit

A-0099 Teljesítményfokozó szerek | Besenyei István

11:55-12:55 TELJESÍTMÉNYÉLETTAN | ÜLÉSELNÖKÖK: GYÖRE ISTVÁN, PAVLIK GÁBOR

A-0008 Laboratóriumi- és pályatesztek élettani jellemzőinek vizsgálata és azok gyakorlati alkalmazása elit kézilabdások körében | Ihász Ferenc, Konkoly Csaba, Rikk János, Király Tibor

A-0003 Tejsav, küszöbök, edzésmódszerek | Apor Péter

A-0025 A természetben megtalálható deutérium szerepe a glükóz-anyagcserében, a deutérium depléció hatása a sportolók teljesítőképességére | Somlyai Gábor, Györe István, Molnár Miklós

A-0055 A 2011-es göteborgi transzplantáltak világjátékán részt vett magyar sportolók kardiorespiratorikus teljesítőképessége az eredményesség tükrében | Trájer E., Tóth Sz., Komka Zs., Bosnyák E., Kováts T., Udvardy A., Protzner A., Székely Gy., Tóth M.

A-0065 Az országos sportegészségügyi intézetben végzett összetett teljesítménydiagnosztikai vizsgálatok tapasztalatai | Dr. Kovács Péter, Dr. Rácz Levente, Gál Renátó

12:55 Ebédszünet

13:40-15:10 SPORTKARDIOLÓGIA | ÜLÉSELNÖKÖK: APOR PÉTER, SIDÓ ZOLTÁN

A-0016 Doppler-echokardiográfiás vizsgálatok az edzett szív megítélésében | Pavlik Gábor, Major Zsuzsanna, Csajági Eszter, Kneffel Zsuzsanna, Kováts Tímea, Sidó Zoltán

A-0005 A jobb kamra echokardiográfiás vizsgálata elhízottaknál | Dr. Sidó Zoltán, Dr. Pavlik Gábor

A-0017 A jobb kamra morfológiai és funkcionális adaptációja a rendszeres fizikai aktivitáshoz élsportolóknál | Major Zsuzsanna, Kneffel Zsuzsanna, Csajági Eszter, Kováts Tímea és Pavlik Gábor

A-0044 Sport-adaptációs változások vizsgálata a jobb kamrai szívizomzat deformációjában speckle tracking echocardiographiával | Kováts Tímea, Nagy Anikó Ilona, Apor Astrid, Nagy Andrea, Vágó Hajnalka, Tóth Attila, Tóth Miklós, Merkely Béla

A-0043 A bal kamrai remodeling, a diasztolés funkció és a torziós mechanika összefüggésének vizsgálata fiziológiás és patológiás bal kamra hipertrófia esetén | Kovács Attila, Apor Astrid, Nagy Andrea, Vágó Hajnalka, Tóth Attila, Kováts Tímea, Nagy Anikó Ilona, Sax Balázs, Becker Dávid, Merkely Béla

A-0082 A sport hatására kialakuló kardiális remodeláció | Tóth Attila

A-0096 Élsportolók kamrai strukturális eltéréseinek mr diagnosztikája | Vágó Hajnalka

A-0029 Az úszósport kardiovaszkuláris rendszerre kifejtett hatásának vizsgálata echokardiográfiával | Dr. Csajági Eszter, Major Zsuzsanna, Jaczó Zsuzsanna, Dr. Pavlik Gábor

15:10 Kávészünet

15:30-16:40 SPORTORVOSLÁS: ETIKA, STRUKTÚRA, PRAXIS | ÜLÉSELNÖKÖK: JÁKÓ PÉTER, SOÓS ÁGNES

A-0002 A sportorvos dilemmái – szükség van-e etikai kódexre? | Jákó Péter

A-0071 Vonzó-e a sportorvoslás 2012-ben magyarországon? | Tállay András, Pavlik Attila, Hidas Péter, Dobos József, Halasi Tamás

A-0051 Válogatott sportolók szűrővizsgálatainak tapasztalatai (esetismertetések) | Deák Valéria, Halasi Tamás

A-0012 Korszerű mobil eszközök a csapatorvosi munkában- előtérben a TAO adta lehetőségek | dr. Csiki Zoltán

A-0035 Commotio a labdarúgásban | Toman József, Halasi Tamás

A-0061 Sportsérülések megelőzése és gyógyítása az egészségkultúra jövője | Lángfy György

A-0093 A kiégés jellemző viselkedésváltozásai a versenysportban | Harasztiné Sárosi Ilona, Molnár Péter

16:40-17:15 MEGHÍVOTT ELŐADÁS | ÜLÉSELNÖK: PAVLIK GÁBOR

A-0086 Resistance Exercise and Health: Myths and Facts | Dusan Hamar

09:00-17:15 Poszter szekció

A-0060 A bokaízületet stabilizáló tapelés hatása a statikus és a dinamikus egyensúlyra | Molics Bálint, Dr. Mintál Tibor, Dr. Horváth Ádám, Dr. Kránicz János, Dr. Schmidt Béla, Dr. Boncz Imre

A-0032 Kóros EKG-vel az élsportban? Hol vannak lehetőségeink és határaink? | Dr. Mintál Tibor, Dr. Sárszegi Zsolt

A-0048 Terheléses vizsgálat során kilélegzett levegő analizálása ioncsapdás tömegspektrométerrel | Protzner Anna, Trájer Emese, Bosnyák Edit, Udvardy Anna, Komka Zsolt, Györe István, Tóth Miklós

20.00 Bankett vacsora, Helyszín: Champs Sport Pub



EXTRÉM SPORTOK: NAGYOBB A SÉRÜLÉS KOCKÁZATA?

Dobos JózsefOrszágos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti osztály

Cél: Extrém sportok meghatározása, ezen sportok csoporto-sítása, kialakulásuk okainak valamint sérülési kockázatainak ismertetése.

Anyag, módszer: Az extrém sportokban előforduló sé-rülések incidenciájának összehasonlítása konvencionális sportágak ismert baleseti statisztikáival (előfordulási gyako-riság, testtájankénti megoszlás) irodalmi adatok alapján.

Eredmények: Az extrém sportok csoportjába sorolható sportok a fizikai erőkifejtés, ügyesség igen széles spektrumát foglalják magukba, ezért a kockázatot bemutató adatok is nagy szórást mutatnak, az adatok megbízhatósága is alkal-manként megkérdőjelezhető.

Megbeszélés: Extrém sportolók nagy részét, jellegükből adódóan nem látja el a sportorvosi hálózat, így az alkalmas-sági vizsgálatokról, szűrésről nincs szó. Egyes extrém spor-tok (pl. quad, paintball, gördeszkázás) baleseti kockázata igen magas, a sérültek ellátására baleseti sebészeti osztályok

hivatottak. Ezzel szemben egyes extrém kategóriába is beso-rolható sportok (pl. floorball, korfball, ringo, stb) kockázata alacsony vagy nem haladja meg a konvencionális sportok baleseti kockázatát, mozgásszegény életmód ellensúlyozásá-ra, mozgásigény kielégítésére alkalmasak, ajánlhatóak min-den korosztály számára.

Kulcsszavak: extrém sport, sérülés, incidencia

KASTÉLYPARK KLINIKA, MINT SPECIALIZÁLT SPORTSEBÉSZETI SZOLGÁLTATÓ MEGJELENÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ RENDSZERBEN

Béres György dr.Kastélypark Klinika, Tata

A betegforgalmi adatok indokolttá teszik a sportsebészeti kapacitás bővítését. Az 5 éve működő, 92% arányban közfel-adat ellátását végző Kastélypark Klinika sportsebészeti pro-filú szolgáltató. A több mint 8000, többségében sportsérülés miatt végzett, jól dokumentált műtét alapján foglalom össze a fejlesztés, működtetés, szakmai integrálódás legfontosabb

2012. JÚNIUS 02. | SZOMBAT

08:00-12:00 Helyszíni regisztráció, kiállítás

09:00-10:30 SPORTKARDIOLÓGIA | ÜLÉSELNÖKÖK: MERKELY BÉLA, SZELID ZSOLT

A-0079 A kardiológus helye a sportorvoslásban | Merkely Béla

A-0083 A koronária érhálózatból származó nitrogén monoxid hatása a szívizom működésére tréning hatására | Koller Ákos

A-0081 Élsportolók szűrési programjai – sportolhat-e a szívbeteg? | Szelid Zsolt

A-0050 Sportkardiológiai szűrővizsgálatok jelentősége, Peking 2008 – London 2012 | Komka Zsolt, Udvardy Anna, Kováts Tímea, Bosnyák Edit, Trájer Emese, Protzner Anna, Apor Asztrid, Bárczi György, Szelíd Zsolt, Merkely Béla, Tóth Miklós

A-0080 Miokardiális ischaemia (angina pectoris, miokardiális infarktus) és bridge képződés összefüggése – a Városmajor Miokardialis Bridge Regiszter (VMBR) első adatai. | Bárczi György, Zóka András, Merkely Béla

A-0067 Kombinált, kontrollált, féléves tréningprogram hatása a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra primer prevencióban | Dósa Andrea, Szabó-G. Noé Judit, Pavlik Gábor, Tóth Miklós, Merkely Béla, Vándorfi Győző, Szelíd Zsolt

A-0085 A sportolókban észlelhető kóros strukturális és funkcionális eltérések – a beteg sportszív | Vágó Hajnalka

10:30 Kávészünet

10:50-11:25 SPORTPSZICHOLÓGIA | ÜLÉSELNÖKÖK: BUDAVÁRI ÁGOTA, MIKULÁN RITA

A-0077 Az edzői működés pszichológiai elemzése és fejlesztése | Budavári Ágota

A-0021 A sport és a káros szenvedélyek kapcsolatának vizsgálata serdülőkoban | Mikulán Rita, Pikó Bettina

11:25-12:45 SPORTSÉRÜLÉSEK – VÁLLIZÜLET | ÜLÉSELNÖKÖK: SKALICZKI GÁBOR, SZABÓ ISTVÁN

A-0092 Dobósportolók jellegzetes vállpatológiái | Szabó István, Torkos Miklós, Tóth Zoltán, Henics Dóra

A-0033 Vállízületi instabilitás kezelése sportolóknál | Pavlik Attila, Hidas Péter, Szakács Noémi

A-0053 Arthroscopos biceps tenodesis | Skaliczki Gábor, Antal Imre

A-0087 Latarjet-Bristow műtét elülső váll instabilitas esetében | Szabó István, Torkos Miklós, Tóth Zoltán, Walch Gilles

A-0064 Claviculavég resectio eredményei osztályunkon | Hidas Péter, Pavlik Attila

A-0084 Krónikus acromioclavicularis ízületi instabilitás kezelése | Pavlik Attila, Hidas Péter

A-0091 Plexus neuritis, azaz Parsonage-Turner-szindróma – fontos kórkép a vállövi fájdalom differenciáldiagnosztikájában | Torkos Miklós Bulcsú, Szabó István, Tóth Zoltán, Herczeg Mihály, Nagy Ferenc

12:45-13:00 Kongresszus zárása

ABSZTRAKTOK

SPORTORVOSI SZEMLE | 2012 53 . ÉVFOLYAM, 1 . SZÁM

A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012 . ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK

8

tényezőit. Kitérek a Kastélypark Klinika alapköveinek sport-orvosi vonatkozásaira, az oktatás lehetőségeire. Vázolom a Tatai Edzőtábor és a Kastélypark Klinika együttműködésé-ben kialakítható előnyöket.

Kulcsszavak: sportsérülés, műtéti ellátás

FIFA MEDICAL CENTRE OF EXCELLENCE BUDAPEST ÁLTAL ELLÁTOTT LABDARÚGÓ SÉRÜLÉSEK EPIDEMIOLÓGIÁJA

Pánics Gergely, Vásárhelyi Gábor, Szűcs Attila, Domaraczki Olivér, Hangody LászlóUzsoki Kórház Ortopéd Traumatológiai Osztály Semmelweis Egyetem Traumatológiai Tanszék

Bevezetés: A FMCoE Budapest által ellátott labdarúgók sé-rüléseinek epidemiológiáját vizsgáltuk 2011-ben.

Módszer: Az osztályunk beteg-adatkezelő szoftverjében egy külön kódot használtunk a labdarúgó sérültek megjelö-lésére. Ennek megfelelően 409 ambuláns ellátást regisztrál-tunk, mely 247 sérülthöz (241 férfi, 6 nő) volt köthető. Osz-tályunkon 81 labdarúgót kezeltünk fekvőbetegként.

Eredmények: Az járóbeteg részlegen leggyakrabban térdsé-rülteket láttunk el (42%), melyeket a boka (19%) és a láb (9%) sérültek követtek. A leggyakoribb sérülés típus a rándulás/szalag sérülés volt (38%) zúzódások (30%) előtt. A legveszé-lyeztetettebb a 21-24 korcsoport volt, akik a sérülések 19%-át szenvedték el. A fekvőbetegként ellátott sportolók túlnyomó többségét (75%) térdsérülés miatt kezeltük. Ezen az izületen végzett beavatkozások 61%-a elülső keresztszalag plasztika volt.

Következtetés: Kutatásunk Magyarországon az első olyan vizsgálat, mely prospektívan regisztrálja egy osztályon kezelt sportolók sérüléseit. Eredményünk megegyezik a nemzetközi irodalommal, miszerint labdarúgásban leggyakrabban az alsó végtag sérül, azon belül is a térdízület. Vizsgálatunk rámu-tat, hogy hazánkban is széleskörűen alkalmazni kell azokat a nemzetközi vizsgálatokban már bizonyított prevenciós eszkö-zöket, melyekkel ez a sérülés incidencia csökkenthető.

Kulcsszavak: epidemiológia, labdarúgás

AZ ORSZÁGOS SPORTEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET TAPASZTALATAI AZ OLIMPIAI CALL CENTER MŰKÖDTETÉSÉVEL

Halasi Tamás, Tállay András, Téglásy György, Soós ÁgnesOrszágos Sportegészségügyi Intézet

Az állami sportvezetés, a Magyar Olimpiai Bizottsággal egyetértve 2011-ben életre hívta a Londoni Olimpiára készü-

lő kerettagok sportegészségügyi támogatásának megerősíté-séül a „Call Center”-t. A szolgáltatás célja, hogy a kerettagok olyan ellátásokat is gyorsabban és térítésmentesen megkap-hassanak, amelyek az Országos Sportegészségügyi Intézet korábbi indokolatlan profilszűkítése miatt a Sportkórházban már nem érhetőek el. Az állami sportvezetés egyöntetű dön-tése alapján a kiemelt jelentőségű szolgáltatás működtetését az Országos Sportegészségügyi Intézetre bÍzta. Az előadás célja az első hónapok tapasztalatainak összegzése.A 24-órás szolgáltatásban négy budapesti és hat vidéki intéz-mény vesz részt. A 2011 decemberi indulás után a sportolók körében a Call Center szolgáltatás népszerűvé vált, bár első-sorban a keretorvosok és az Olimpiai rendelő munkatársai-nak tevékenységét könnyítette meg.

A megfelelő finanszírozás és a szerződésekkel szabályo-zott elsőbbség előnyeit elsősorban a diagnosztika területén látjuk. Azon sportolók száma, akik nem keretorvosukon keresztül kérnek segítséget, gyakorlatilag elhanyagolható. A keretorvosok részére viszont a kiegészítő vizsgálatok és kon-zíliumok kérése egyszerűvé vált, a szabályozott viszonyok összehasonlíthatatlanul előnyösebbek a korábbi – kapcsola-tokon és szívességek kérésén alapuló – ellátásnál. A várako-zásnak megfelelően az olimpiára készülő sportolók legma-gasabb számban az Országos Sportegészségügyi Intézet-ben kerültek ellátásra, a vidéki Intézetekben egy kivételével mi-nimális ellátás történt a vizsgált időszakban.

Mindez megerősíti azt, hogy az Országos Sportegészség-ügyi Intézet élsportolók ellátásában szerzett speciális tudását és tapasztalatát továbbra is igénylik a sportolók és a sportve-zetők. A jó kezdeményezés és kiváló finanszírozás azonban jelenleg sem jelent megoldást minden problémára, hiszen pl. a budapesti ellátási területen egyik szolgáltató sem vállalta pl a belgyógyászati fekvőbeteg ellátást.

Összegzésként elmondható, hogy az olimpiai kerettag sportolók kiemelt sportegészségügyi ellátásának szabályozá-sa mindenképpen indokolt, a többlet finanszírozás a prob-lémák jelentős részét megoldja, érdemes lenne egyéb nem olimpiai, de felnőtt kerettag, és utánpótlás korú sportolókra is kiterjeszteni.

Kulcsszavak: call center, kiemelt ellátás

EGY FUTÓLÁB TÖRTÉNETE

Varjú Tamás, Csollák-Farkas Zoltán, Nagy ZoltánORTOPROFIL – Primus Kft.

Esetbemutatás egy olyan fiatalember kapcsán, aki a húszas évei elején, egy autoimmun betegség következtében elveszí-tette az egyik alsó végtagját, a lábszár középső harmadának magasságában.

A betegséget megelőzően rendszeresen sportoló, aktív életet élt. Egy speciális művégtag segítségével adtuk vissza a lehetőséget, hogy visszatérjen korábbi életviteléhez.



Bemutatásra kerül az ellátás technikai / ortopéd műszerészeti, és gyógytorna háttere illetve a speciális alkatrészek, kialakí-tásuk, a speciális gyógytorna és mozgásterápia.

Kulcsszavak: művégtag, csonkolás

SPORTOLÓK KRÓNIKUS BOKAÍZÜLETI INSTABILITÁSÁNAK MŰTÉTI ELLÁTÁSÁVAL SZERZETT TAPASZTALATAINK ANATÓMIAI REKONSTRUKCIÓ ÉS FIBULA PERIOSTEUM LEBENY ALKALMAZÁSÁVAL

Dr. Szilágyi Zoltán, Dr. Biró Csaba, Dr. Unger PéterVas Megyei Regionális Sportorvosi Központ Szombathely Vas Megyei Markusovszky Kórház Baleseti Sebészeti Osztály

Az előadásban ismertetjük a krónikus bokaízületi instabilitás tárgykörét, kialakulását, diagnosztikáját, kezelési stratégiáját, a műtéti ellátás menetét, eredményeit, utókezelését.

A külboka szalag sérülését követően kialakuló felső ug-róízületi instabilitás nagymértékben befolyásolja mind az átlagember, mind a sportolók életvitelét, életminőségét. A bokarándulások és szalagsérülések a leggyakoribb sport-sérülések közé tartoznak. Túlnyomó részük, – 85-90 % – a külboka szalagrendszerét érinti. A nem megfelelően ellátott sérülés következtében kialakul a felső ugróízületi instabilitás.

Súlyosabb formái a mindennapi aktivitás csökkentésére kény-szerítik a beteget és hosszú távon az ízületvisszafordíthatatlan degeneratív károsodásához vezetnek.

A krónikus felső ugróízületi instabilitás kezelése alapve-tően konzervatív vagy műtéti lehet. Általános álláspont sze-rint műtétre, az esetek 10-30 %a-ban, csak korrekt konzer-vatív kezelés eredménytelensége esetén van szükség.

Az előadásunkban 2000. óta 25 hobbi és versenysportoló krónikus bokaízületi instabilitása miatt végzett műtéti ellátá-sával szerzett tapasztalatainkat ismertetjük.

A műtétetek során az anatómiai rekonstrukcióval kom-binált fibula periosteum lebennyel elvégzett külboka szalag plasztikát végeztük.

A sportsérülések diagnosztikáját röntgen felvétel, tartott röntgen felvétel,ultrahang vizsgálat, MR vizsgálat segítségé-vel végeztük. A műtétet csak a konzervatív therapia sikerte-lensége esetén végeztük el.

A műtétek egy részében bokaízületi artroszkópiat is vé-geztünk egy ülésben a bokaszalag pótlással. A betegeket át-lagosan a 2. post operatív napon emittáltuk az osztályunkról rövid alsó végtagi gipszrögzítésben, anticoagulans profilaxis mellett. Az átlagos rögzítési idő 6 hét volt.

A betegek egyéni gyógytorna kezelését a rögzítés eltávo-lítása után kezdtük meg. Kifejezett hangsúlyt helyeztünk a proprioceptív tornára. A betegek átlagosan a 12-16 hét múl-va tértek vissza a sporthoz.

Eredmények: A sportolók nagy része visszatért a verseny illetve hobbi sporthoz, instabilitási panaszaik megszűntek. Reruptura 1 esetben történt adekvát traumára.

A módszert a krónikus bokaízületi instabilitás kezelésére megfelelőnek tartjuk, nem szükséges a boka anatómiai egy-ségének megbontása, viszonylag gyors gyógyulás várható.

Kulcsszavak: bokaízületi instabilitás, rekonstrukció, periosteum

BOKADISZTORZIÓKHOZ TÁRSULÓ TALUS PORCKÁROSODÁS ELLÁTÁSA

Szűcs Attila, Pap Károly, Hangody László, Pánics GergelyUzsoki utcai Kórház, Ortopéd- Traumatológiai Osztály Semmelweis Egyetem, Traumatológiai Tanszék

Esetenként előfordul, hogy a bokadisztorziót és konzerva-tívan kezelt külboka törést követő panaszoknak a kezelőor-vos nem tulajdonít kellő jelentőséget. Előadásunkban 2 eset kapcsán mutatjuk be a konzervatívan kezelt bokasérülések-hez társuló talus porckárosodás ellátásást és osztályunkon lévő rehabilitációs protokollt.

Kulcsszavak: talus, porckárosodás, konzervatív kezelés

ENDOSZKÓPIÁK A BOKATÁJON

Halasi Tamás, Toman JózsefOrszágos Sportegészségügyi Intézet, Budapest

Célkitűzés: A minimális invazivitás a modern operatív tevé-kenység egyik alapvető törekvése. Sportolók ellátásánál ez még fontosabb, mint normál populációban. A törekvést jól mutatja a bokatáji endoszkópiák új módszereinek fejlődése. Az előadás célja e módszerek indikációjának, technikájának ismertetése.

Módszer: Az Országos Sportegészségügyi Intézet Sport-sebészeti Osztályán 1986-ban boka artroszkópia, 1995-ben Achilles tendoszkópia, 2010-11-ben peroneus és tibialis posterior tendoszkópia bevezetése történt.

Eredmények: A boka artroszkópia közép-hosszútávú eredményei a fejlődést mutatják, a tendoszkópiák korai ta-pasztalatai biztatóak.

Következtetések: A bokatáji endoszkópiák indikációja egyre pontosabb, technikája fejlődik és új eljárások beveze-tésére is több lehetőség kínálkozik.

Kulcsszavak: ugróízület, endoszkópia, tendoszkópia



10

KÜLBOKA SZALAG SÉRÜLÉS FUNKCIONÁLIS KEZELÉSE SPORTOLÓKNÁL

Dr. Móricz Ottó, Dr. Máthé Tibor, Dr. Nőt László GergelyTraumatológiai és Kézsebészeti Klinikai Tanszék, Mozgás-szervi Sebészeti Intézet, Általános Orvostudományi Kar, Pécsi Tudományegyetem

2006 és 2010 között 100 külboka szalag szakadást vizsgáltunk felül. Valamennyi beteg sportolás közben sérült. A sérültek 85%-a rendszeres, de hobby sportoló, 15%-a igazolt játékos. A legtöbb sérült labdarúgó, de kosárlabdázó, kézilabdázó, teniszező is volt közöttük. A baleseti sebészetben az utóbbi évtizedben nyilvánvaló szándék észlelhető, ezen sérülések el-látásának esetében is: a rögzítési és tehermentesítési idő lerö-vidítése, gyors mobilizáció, a teljes funkció mielőbbi elérése céljából. A kezelés menete: a klinikai vizsgálatokat követően 2 irányú Rtg felvétel a törések kizárása céljából, majd tartott felvételek a szalagsérülések identifikálására. Ezt követően a betegeket véletlenszerűen, prospektíven két 50 fős csoport-ra osztottuk: első csoportban 1 hétig plantaris gipszrögzítést alkalmaztunk. A második héttől a kezelést Aircast légpár-nás bokarögzítővel folytattuk még 5 hétig. A második cso-port Aircast légpárnás bokarögzítővel lett ellátva priméren. A rögzítés 6 hétig tartott. A primér funkcionális kezelést krioterápiával egészítettük ki. Mindkét csoportnál a 4. héttől fizikoterápiás kezelést folytattunk. A betegeket Karlsson-féle score (fájdalom, duzzanat, instabilitás, ízületi mozgásbeszű-külés, lépcsőzés, futás, sport aktivitás, kiegészítő rögzítő vise-lése) alapján vizsgáltuk felül 3 hónapos, illetve 1 éves korban. Tapasztalatunk alapján friss fibuláris szalag sérülés esetén a priméren Aircast-al ellátott betegek szignifikánsan jobb funkcionális eredményt mutattak.

Kulcsszavak: külboka szalag, funkcionális kezelés

BOKAÍZÜLETI ARTROSZKÓPIÁK UTÓKEZELÉSE

Takács JuditOrszágos Sportegészségügyi Intézet

A bokaízületi artroszkópos beavatkozások mára egyre inkább elterjedt operatív célú műtétekké váltak. Indikációs terüle-tük fokozatosan növekszik. Előnyét, mint az összes minimál invazív operációét, a korán, célzottan indított rehabilitációval tudjuk elérni, illetve megtartani. Így elkerülhetőek vagy mi-nimálisra csökkenthetők a szövődmények. A szerző röviden bemutatja a különböző indikációs területeket, a rehabilitáció rövid- és hosszútávú terveit, eszközöket, gyakorlatokat.

Kulcsszavak: bokaízület, artroszkópia

AZ ACHILLES-ÍN SÉRÜLÉST KÖVETŐ REHABILITÁCIÓS TECHNIKÁK A FUNKCIÓSPECIFIKUM TÜKRÉBEN – ANGLIAI TAPASZTALATOK ALAPJÁN

Feszthammer RékaSemmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Doktori Iskola

Jelen előadásban a szerző az Achilles-ín sérüléseit követő aktív mozgásterápiás rehabilitáció evidence based keze-lési lehetőségeit ismerteti, a funkcionális tréning mód-szereit és eszközeit hangsúlyozva. Bemutatásra kerül-nek egyrészt a mozgásterjedelmet, izomerőt, másrészt a szenzomotóriumot fejlesztő technikák; kiemelve az instabil felszínek jelentőségét. Végül röviden beszámol egy angliai rehabilitációs intézet programjáról, mely során a sérülést követő 3.héttől 8-12 héten át zajlott a komplex rehabilitáció célzott egyéni torna formájában.

Kulcsszavak: Achilles-ín sérülés, rehabilitáció, funkcionális tréning

VÁLOGATOTT MŰKORCSOLYÁZÓK KINESZTÉZIAI PARAMÉTEREI JOBBAK-E A HASONLÓ ÉLETKORÚ KONTROLL CSOPORTNÁL?

Dr. Pethes Ákos1, Dr. Kiss Rita M.2

1: Szent János Kórház Ortopédiai Osztály2: Budapesti Műszaki Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszék

Bevezetés: A gyerekkor óta rendszeresen, naponta több órát egyensúlyozási képességet, más szóval dinamikus stabilitást fejlesztő gyakorlatok végzésével töltő válogatott sportolók járásvizsgálata sportélettani szempontból fontos. Nem fog-lalkozott eddig még tanulmány válogatott korcsolyázók, vagy hasonló fokozott egyensúlyi képességet igénylő sportág sportolóinak járás paramétereinek vizsgálatával. Kutatásunk célja, hogy összehasonlítsuk a válogatott műkorcsolyázók és a hasonló életkorú kontroll csoport dinamikus stabilitását jellemző paramétereket, és a lépések megismétlésének pon-tosságát, vagyis a lépések fluktuációját.

Anyag és módszer: A kutatásba 19 rendszeresen nem-zetközi versenyen induló válogatott műkorcsolyázót és 19 hasonló életkorú és nemű egészséges kontroll személyt vontunk be. Az ultrahang-alapú ZEBRIS CMS- 10 mé-rőműszerrel határoztuk meg a kijelölt anatómiai pontok térbeli koordinátáját mozgó és stabil lapon (PosturoMed) történő helyben járás közben, amelyekből számítottuk a térdízület egy pontjának mozgását, valamint a medenceöv és vállöv mozgást jellemző rotációt és billenést. Ezekből az értékekből számítottuk minden egyes személy összes járás-ciklusából az adott személyre jellemző átlagot, szórást és



relatív szórást (szórás és átlag aránya), majd ezekből cso-port átlagot és szórást képeztünk.

Eredmények: Korcsolyázók mindkét térdízületének me-di alis-lateralis mozgásának relatív szórása szignifikánsan kisebb mozgó platón (domináns oldalon p=0,02, nem do-mináns oldalon p=0,04), mint a kontroll csoporté. Rögzített platón történő járás közben csak domináns oldalon (p=0,03) találtunk szignifikánsan kisebb értéket. A sportolók mindkét térd vertikális mozgásának relatív szórása szignifikánsan na-gyobb, mint a kontroll csoport tagjaié. (fix platón pdom =0,03 és pnemdom =0,03, pnemdom =0,04). A medencerotációt és billenést illetően szignifikáns különbséget nem találtunk a sportolók és a kontroll csoport tagjai között.

Megbeszélés: Egy ízület mozgásának változékonysága az ízület flexibilitására utal. Az eredmények azt mutatják, hogy a sportolók térdízületének medialis-lateralis flexibilitása kisebb, ami vélhetően az igen fejlett izomzatnak a követ-kezménye. A vertikális mozgás nagyobb relatív szórása azt mutatja, hogy az ízület flexibilitása nagyobb, azaz a mozgás koordináltabb, a változó körülményekhez történő alkalmaz-kodás könnyebben megy. A mozgás koordinálásában a me-dence szerepe nem növekedett.

Kulcsszavak: műkorcsolyázó, járásanalízis

BIOMECHANICAL AETIOLOGY OF THE SO-CALLED IDIOPATHIC SCOLIOSIS

Tomasz Karski1, Jacek Karski2

1: Vincent Pol University in Lublin / Professor Lecturer /; Former Head (1995-2009) of Paediatric Orthopaedic and Rehabilitation Department of Medical University in Lublin

2: Paediatric Orthopaedic and Rehabilitation Department of Medical University in Lublin

Introduction: The aetiology of the so-called idiopathic sco-liosis was not defined until 1995. Biomechanical aetiology (1995-2007) enables proper therapy and causal prophylaxis.

Material (1985-2011): In 2011 the material included 1950 cases. The age of patients varied from 3 to 50 years.

Information according the biomechanical aetiology: Development of spine deformity is following: 1/ the asym-metry of movement of hips-“Syndrome of Contractures” (Mau). 2/ During gait, “limited movement of right hips” transmitted to the pelvis and spine. Next asymmetry of load. 3/ The permanent standing “at ease” on the right leg is the cause of curves-L-left and Th-right in “S”-I- etiopatho-logical group (epg), or “C”-II/A-scoliosis. In the group “S”-II/B-epg the cause is standing plus laxity and “harmful exercises”. The “I”-III-epg scoliosis is connected only with gait. 4/ The type of scoliosis depends of the “Model of Hips Movement”(Karski-2006).

New classification: Every type of scoliosis starts to de-velop at the age of 2-3. Groups: 1-st epg of scoliosis - I epg,

(2001) [“S”-double scoliosis]. Special “model of movements of hips”. The cause: gait and standing “at ease” on the right leg. Some cases “lordoscoliosis”. Progression.

2-nd epg of scoliosis - “C” II/A epg deformity and “S” II/B epg deformity (2001). Cause: standing “at ease” on the right leg many years. At the beginning physiological deviation, next scoliosis (“C” or “S”). Some cases kyphoscoliosis. No progression.

3-rd epg of scoliosis (2004) -The cause: only gait. Main symptom - “stiffness of spine”.

Conclusions:A/ The biomechanical aetiology of scoliosis is confirmed by

observations in Lublin (26 years) and in the world (litera-ture), especially in Hungary (see Hungarian Web Site), in Austria, in Germany, in Slovakia, in Czech Republic.

B/ To discover incoming scoliosis we should use old end new tests (see next lecture).

C/ It comes the time for causal prophylaxes for every child in every country through proper exercises and stretch-ing sports.

Literature: www.ortopedia.karski.lublin.pl

Keywords: idiopathic scoliosis, biomechanical aetiology

IATROGENIC DEFORMITY IN ALL GROUPS OF SCOLIOSIS AFTER PREVIOUS HARMFUL EXERCISES

Jacek Karski1, Tomasz Karski2

1: Paediatric Orthopaedic and Rehabilitation Department of Medical University in Lublin

2: MD, PhD - Vincent Pol University in Lublin / Professor Lecturer

Introduction: So-called idiopathic scoliosis and mal-posture of body of children and youth people need the new exercis-es. Old, strengthened exercises were harmful for every type of scoliosis (observation of more than 25 years).Pitfall after incorrect exercises in scoliosis

After extension (strengthened) exercises in scoliosis there were curves bigger, hump larger, stiffness of spine more rigid. We confirmed in 1995-2011 that after extension exercises this big scoliosis was “iatrogenic deformity”. To in-troduce the new exercises for scoliosis we need use the new screening and new tests.

New screening / new clinical tests: Since the etiology of scoliosis is found (1995-2007 – T. Karski) there is also de-scribed rules of new screening for children in kindergartens and in schools. The some rules are also introduced in Slo-vak Republic, Czech Republic, in Germany (Neff), in Austria (Grill) and in other countries. Below list of new tests:a/ checking of symmetry / asymmetry of movement of both

hips (especially of adduction in strait position of joints).b/ checking of flexion contracture of right/both hips (Elly-

Dunkan test, Thom test, Staheli test, kneeing test).



12

c/ side movement in lumbo-thoracic part of spine during extension from flexion.

d/ checking of shape of spine in flexion position (Adams/Meyer test)

e/ using the new “side bending test for scoliosis” (Karski/Lublin)

f/ looking at the “habit to stand at ease of left or right leg” (scoliosis children standing ‘at ease’ is only on the right leg.

g/ looking at the “habit during sleeping” (anamnesis from parents)

h/ body buildi/ anomalies – e.g. spina bifida occulta, pectus infundibili-

forme (yes, no)j/ accompanying illnesses (e.g. rickets)k/ sport – yes, noNew rehabilitation exercises and favourable sport / Conclusion

Below are presented the new exercises introduced in therapy of scoliosis since 1980’s:a/ removal of contracture of the right hip,b/ removal of flexion contracture of both hips / the right hip,c/ removal of contracture on concave side of both curves,d/ removal of extension contracture (“stiff spine”) of tho-

racic and lumbar spine,e/ active participation in sports at school and home every

day (especially kung fu, taekwondo, karate, aikido, tai chi, yoga),

f/ sitting position in school and at home – relaxed, never straight (up-straight),

g/ sleeping on side in “foetus position”,h/ standing position on both legs (no influence), ‘at ease’

standing on the left leg – protection against scoliosis.Literature: www.ortopedia.karski.lublin.pl

Keywords: scoliosis, iatrogenic, harmful exercises

HIRTELEN IRÁNYVÁLTOZTATÁS UTÁNI EGYENSÚLYOZÓ KÉPESSÉG VIZSGÁLATA SPORTOLÓKNÁL

Pethes Ákos, Bors István, Kiss Rita M.Szt. János Kh. Ortopéd-Traumatológiai Osztály, Országos Gerioncgyógyászati Központ, BME Hidak és Szerkezetek Tanszék

Bevezetés: Az egyensúlyozó képesség többféle módszer-rel vizsgálható. A legelterjedtebb a stabilometriás vizsgálat, amely elsősorban az állás közbeni egyensúlyozó képességet jellemzi. A hirtelen erőhatás és irányváltoztatás utáni, dina-mikus egyensúlyozó képesség a legkomplexebb egyensúlyo-zást kívánja meg. A hirtelen irányváltoztatás utáni egyensú-lyozó képességnek különösen fontos egyes sportágak, mint például a síelés és műkorcsolyázás magas szintű művelésé-nél. Kutatásunk célja annak megállapítása, hogyan változik

egészséges személyekhez képest a dinamikus egyensúlyozó képesség válogatott síelők és műkorcsolyázók esetén.

Anyag és módszer: A sportolói csoportot 11 nő (életkor átlaga: 17,8±5,6 év; testmagasság átlaga: 165,7±3,1 cm; testtö-meg átlaga: 55,4±5,8 kg) és 8 férfi (életkor átlaga: 22,2±4,6 év; testmagasság átlaga: 179,2±6,7 cm; testtömeg átlaga: 68,8±6,7 kg válogatott műkorcsolyázó, az egészséges csoportot 10 nő (életkor átlaga: 23,4±4,7 év; testmagasság átlaga: 168,4±2,4 cm; testtömeg átlaga: 70,2±9,4 kg) és 9 férfi (életkor átlaga: 24,9±3,7 év; testmagasság átlaga: 173,6±5,8 cm; testtömeg át-laga: 73,6±7,2 kg). A dinamikus egyensúlyozó képesség mo-dellezéséhez a hirtelen irányváltoztatási tesztet használjuk. A vizsgálat lényege, hogy 8 rugóval a merev kerethez rögzített merev lapot kimozdítás után mozgásba hozzuk és a vizsgált személynek egyensúlyát meg kell tartani, amely a merev lap csillapításával történik. A csillapítás mértékét a merev lap moz-gásából meghatározott Lehr-féle csillapítási számmal jellemez-tük. A vizsgálatot elvégeztük úgy, hogy a merev lapnak csak egyirányú, medialis-laterális mozgása a megengedett (könnyű vizsgálat), illetve úgy, hogy a merev lap mozgása a horizontalis sík mindkét irányában megengedett, sőt a merev lap síkjára merőleges tengely körül el is fordulhat (nehéz vizsgálat).

Eredmények: Mindkét vizsgálati módszer esetén a spor-tolók egyensúlyozó képessége jobb volt, mint a kontrollcso-port eredményei. A könnyű vizsgálat esetén a leglényege-sebb eltérés, hogy a sportolók esetén nem lehet szignifikáns különbséget kimutatni a domináns és a nem-domináns lábon történő állás közbeni egyensúlyozás között. A nehéz vizsgálat esetén már szignifikáns különbség van a sportolók és a kontroll csoport eredményei között, mind két lábon, mind az egy lábon állás közben mért értékeknél.

Megbeszélés, következtetés: Az eredmények hipotézisün-ket igazolták, azaz a síelők és korcsolyázók hirtelen irányvál-toztatás utáni egyensúlyozó képessége jobb, mint a kontroll-csoport tagjaié, amely a vizsgálattal is kimutatható. Fontos eredmény, hogy a sportolók esetén már nincs oldaldominan-cia hatás. A hirtelen irányváltoztatás utáni jobb egyensúlyozó képesség azt is mutatja, hogy a változó külső körülményekhez történő alkalmazkodó képesség sportoló esetén jobb.

Kulcsszavak: egyensúlyozó képesség, műkorcsolyázó, síelő

AZ ORSZÁGOS SPORTEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZETBEN VÉGZETT ÖSSZETETT TELJESÍTMÉNYDIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK BIOMECHANIKAI VONATKOZÁSÚ TAPASZTALATAI

Dr. Rácz Levente, Dr. Kovács Péter, Gál RenátóSemmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi kar Országos Sportegészségügyi Intézet

Az Országos Sportegészségügyi Intézet Teljesítmény Diag-nosztikai Kutató Osztályának egyik fő feladata a Magyar



Olimpiai Bizottság által meghatározott kiemelt Olimpiai ke-ret teljesítménydiagnosztikai ellátása.

A szenzorháló elmélet alapján végzett összetett telje-sítmény diagnosztikai vizsgálatok teljesítmény-élettani, biomechanikai és sportpszichológiai módszerekkel vizsgál-ják a funkcionális szervrendszerek edzettség élettani adaptá-cióját és működésének sajátosságait.

Előadásunk a sportági teljesítmény hátterében lévő ál-talános és sportágspecifikus biomechanikai vizsgálatok tapasztalatait mutatja be szoros összefüggésben a teljesít-mény-élettani vizsgálati eredményekkel.

Több sportág eredményei alapján bemutatjuk, hogy az egyénre jellemző sportág specifikus alkalmazkodási sajátos-ságok pontos megismerése alapján lehetőség van a terhelési mutatók optimalizálására, folyamatos menedzselésére, ezál-tal a teljesítmény legális módszerekkel történő fokozásra.

A 2012-ben végzett nagy elemszámú vizsgálatok tapasz-talatai jól szemléltetik a hazai teljesítménysport sajátosságait és a fejlesztés irányait.

Kulcsszavak: teljesítménydiagnosztika, biomechanika

SPORTSPECIFIKUS TÁPLÁLKOZÁS – LONDON 2012

Martos ÉvaOrszágos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) 2010 októberében konszenzus konferenciát rendezett a téma legismertebb szakér-tőinek bevonásával, azzal a céllal, hogy áttekintve a tudományos szakirodalmat a táplálkozás szerepéről, a sportteljesítményben és a sportoló egészségének megőrzésében, megteremtse ezzel a lehetőségét a bizonyítékokon alapuló ajánlásnak, mely segíti a sportolók felkészítését a londoni olimpiára. A konferencia átte-kintette a legfontosabb témákat, mint az energia-, szénhidrát-, fehérjeszükséglet, folyadék és elektrolitpótlás, étrend-kiegészí-tők, ezen belül is külön foglalkozott az antioxidánsokkal és a D vitaminnal, és végül az egyes sportágak (állóképességi, súlycso-portos, esztétikai stb.) specifikus táplálkozási igényeit. Az ajánlás az alapelvekben nagyon hasonló a korábbihoz. A sportoló ener-giaszükségletének megfelelő, változatos étrend biztosíthatja az edzéshez illetve versenyhez szükséges makro- és mikrotápanyag szükségletet. A szénhidrátraktárak feltöltöttsége, a megfelelő folyadékpótlás, az energiabevitel korlátozásának kerülése, az étrend-kiegészítők megfontolt, csak speciális körülmények kö-zötti alkalmazása is a korábbi ajánlással megegyező alapelvek. Ugyanakkor van több olyan változás illetve új, inkább specifikus elem, például a szénhidrátfeltöltés területén, az energiaszükség-let meghatározásában, az antioxidánsok alkalmazásában stb, amelyek megismerése és beépítése a sportoló táplálkozási straté-giájába hozzájárulhat az eredményesebb szerepléshez.

Kulcsszavak: táplálkozás, energiaszükséglet

TESTÉPÍTŐK LABORPARAMÉTEREI

Dr. Szabó György1, Dr. Frenkel Emil2, Dr. Szabó Gergely1, Dr. Bajnóczky István3, Dr. Jegessy Andrea3, Dr. Huszár András3

1: Táv Kft Enese Csorna Sportorvosi Rendelő2: Kassa Belgyógyászati Klinika3: Pécs Igazságügyi Orvosi Intézet

Négy testépítő rutin laborértékeit vizsgáltuk hat hónapig, havi egy vérvétellel. A vizsgált paraméterek: vércukor, kar-bamid nitrogén, kreatinin, összkoleszterin, HDL, LDL, trig-licerid, GOT, GPT, GGT, We, teljes vérkép, különös tekintet-tel a HBG, RBC, Htk és WBC –re.

A mérésekre technikai okokból 18-20 óra között kerül-hetett sor.

A vércukor értékek a referencia értékeken belül voltak a vizsgált időszakban, feltehetőleg részben az edzésen elvégzett nagy izommunkának és energia felhasználásnak megfelelően.

A vese értékek a referencia értékeket meghaladták rész-ben a közismert táplálkozási extremitások, részben a hasz-nált táplálékkiegészítő anyagok és tiltott teljesítmény fokozó anyagok renális diszfunkciót okozó hatása miatt.A vérzsír értékek a referencia értékeket általában 50-200% meghaladják, de a HDL értékeknél sok anomália van.A GOT, GPT értékek a referenciához képest emelkedetteb-bek, a táplálkozási szokásoknak megfelelően, a használt táp-lálék kiegészítők mennyiségének függvényében.

A vérkép értékei a HGB, RBC értékeknél a referenciát meghaladják, részben poliglobuliásak.

A vizsgált időszakban a paraméterek szintje sem szigni-fikáns, sem tendeniózus változást nem mutattak, ami több gondolatot vethet fel a szakmaiság oldaláról is.

Az anyagot azért is elemezni kell, mert manapság a fiatal-ság egyre jelentősebb része sport helyett a kondizás „anya-gos” részét műveli a minél gyorsabb testkép kialakítása ér-dekében, ami sajnos a nem megfelelő, sőt abszolút hiányos szakmai szabályozás mellett óriási egészségügyi kockázatot és a károsodások kezelése jelentős finanszírozási terhet jelent.

Kulcsszavak: testépítő, laborparaméter

AZ ÉLETKOR ÉS A TESTÖSSZETÉTEL ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ÁLLÓKÉPESSÉGI TELJESÍTMÉNNYEL

Dr. Györe István, Juhász ZsoltMagyar Honvédség Honvédkórház, EHHI AVI

Bevezetés: Az életkor emelkedésével nő a testtömeg, a testtömeg index (BMI), a testzsírszázalék. 30 év felett csökken a maximális O2 felvétel, így az állóképességi teljesítmény is mérséklődik.

Célkitűzés: az életkor szerepének vizsgálata a testösszeté-telre és a 3200 méteres futás teljesítményére.



14

Módszer: A vizsgálatban 10182 férfi (életkor 20-45 év) antropometriai mutatóit és 3200 méteres futó teljesítménye-it dolgoztuk fel.

Életkor alapján 6 életkori csoportot alakítottunk ki (<22 év, 22-25 év, 26-30 év, 31-35 év, 36-40 év, 41-45 év). Az élet-kori csoportokon belül a testtömeg index (BMI) alapján to-vábbi 8 kategóriát képeztünk (BMI 18-20; 20-21,9, 22-23,9; 24-25,9; 26-27,9; 28-29,9; 30-31,9; 32=<). Az életkor és a BMI alapján végül összesen 48 különböző csoportot alakí-tottunk ki. Mindegyik csoportban kiszámítottuk a testma-gasság, testtömeg, testzsírszázalék és a 3200 méteres futási idő (mp) átlag és a szórás értékeit.

Korcsoportonként vizsgáltuk a testtömeg index száza-lékos megoszlását. Összefüggést kerestünk az életkor, vala-mint a testtömeg, a BMI, a testzsírszázalék és a 3200 méteres futási idő között.

Eredmények: Az életkor a testtömeggel és a BMI-vel logaritmikus, ugyanakkor a testzsírszázalékkal és a 3200 méteres futási idővel lineáris, de minden esetben pozitív összefüggést mutatott. Minden korcsoportban pozitív korreláció volt a BMI és a testzsírszázalék között. A kor-csoportok közötti testzsírszázalék különbségek az azonos BMI kategóriákon belül is kimutathatók. A testzsírszázalék pozitív és szoros összefüggést mutatott a futási idővel minden korcsoportban.

Az életkor emelkedésével minden BMI kategóriában romlott az állóképességi teljesítmény. A 26,0 kg/m2 feletti BMI kategóriák esetén a 3200 méteres futás idő szignifikán-san emelkedett, míg a normál BMI kategóriák között nem volt szignifikáns különbség azonos korcsoporton belül.

Következtetés: A vizsgálati eredmények egyértelműen bizonyították, hogy az életkor és a testösszetétel szorosan összefügg az állóképességi teljesítménnyel.

Kulcsszavak: életkor, testösszetétel, állóképesség, BMI index

A BÉLFLÓRA ÉS AZ IMMUNRENDSZER KAPCSOLATÁNAK JELENTŐSÉGE SPORTOLÓKNÁL.

Dr. Pelle Judit1, Dr. Téglásy György2

1: Pasaréti Sportegészségügyi Centrum2: Országos Sportegészségügyi Intézet

A bélflóra és az enterális immunrendszer kapcsolata az utób-bi évtizedben egyre inkább előtérbe került. Ismertté vált, hogy a tartós fizikai terhelés okozta intestinalis ischaemia komplex következményekkel jár. A tartós hypoxia nemcsak a mucosa közvetlen károsodását idézi elő, hanem komplex folyamatokat indít el, amelyek a bélflóra súlyos károsodá-sához is vezetnek. Ez utóbbi a nyálkahártya integritásának csökkenését, a permeábilitás fokozódását, az immunfunk-ciók károsodását, valamint az intraluminalis fermentációs folyamatok kóros megváltozását eredményezik.

Az egészséges bélflóra biológiai aktivitása három szinten zajlik. 1. A mikróba-mikróba kapcsolat a bél lumenében a „Quo rum sensing (QS)”, sejt-sejt szignálrendszeren keresz-tül valósul meg, mely koordinálja a közösség baktériumainak gén-expresszióját. A normál flóra által biztosított kolonizációs rezisztencia lényege, hogy a commensalis flóra tagjai gátolják a patogének kolonizációját, a patogének adhézióját gátló fehér-jéket termelnek, közvetlenül gátolják a patogének növekedését, továbbá a Bifidobacteriumok által termelt acetát és laktát pH csökkentő hatása gátolja a patogének szaporodását. 2. A másik fontos kommunikációs szint a bélflóra és a epithel közti kap-csolat. Ennek révén a bélbaktériumok serkentik az epithel-sejtekben a fucosylált glikánok termelését, melyet a sejtek saját energiaforrásként használnak fel, továbbá metabolitokat ter-melnek, melyek szekunder módon protektív nutriensek, mint az arginin, a glutamin és a rövid láncú zsírsavak. A bélflóra tagjai már postnatalisan is serkentik az epithel érését, az angiogenezist és hatásukra a mucosa integritása stabilizálódik (lokális génre-guláció), továbbá serkentik a nyák termelését és a baktericid fehérjék szintézisét a Paneth-sejtekben. 3. A harmadik szint a bélfóra és a gastrointestinalis immunrendszer kapcsolata, mely a születés után döntő szerepet játszik a bélflóra mennyiségi és minőségi összetételének kialakulásában, valamint szabályozza a TH1/TH2 balansz kialakulását. A bélflóra tagjai modulálják az antigén felvétel-prezentáció-degradáció folyamatát, fokozzák a szekretoros-IgA termelést és számos cytokint (IL-10, IL-6, IL-1) termelnek vagy indukálják azok termelését.

A bélflóra károsodása esetén ezen funkciók zavart szen-vednek, az egyensúly fenntartásával a kihagyott edzésnapok száma csökkenthető.

Kulcsszavak: bélflóra, immunrendszer

MULTIDISCIPLINARIS, ISKOLABÁZISÚ METABOLIKUS TRÉNING PROGRAM ÉS DIÉTA HATÁSA TÚLSÚLYOS GYERMEKEK TESTÖSSZETÉTELRE ÉS KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEIRE

Tóthné Steinhausz Viktória 1, Gombocz Károly 2

1: PTE ETK Fizioterápiás Tanszék2: ZMK Szívsebészet

Bevezetés: A gyermekkori obesitas számos cardiovascularis és mozgásszervi megbetegedés kockázatát hordozza ma-gában, ami az életmód változtatással még visszafordítható. Célkitűzésünk a maximális zsíroxidációs (FATmax) zóná-ban végzett tréning és diéta hatásának vizsgálata volt.

Módszerek: Intervenciós programunkban 3 általános isko-lában, 30 túlsúlyos (BMI>90 percentil) gyermek (átlagéletkor 11,7+/-1,9 év) vett részt. A testösszetétel meghatározásához bio-elektromos impedancia módszert (SALUS) alkalmaztunk. Járó-szalagon történő, lépcsős, szimptóma limitált terheléses vizsgálat során indirekt kalorimetria módszerével (Jaeger Oxycon Pro) a



terheléses anyagcsereküszöböket és maximális oxigen fogyasz-tást határoztuk meg. Tréning pulzus tartománynak a FATmax +/- 10%-t jelöltük meg. Izomerő (DAVID) és nyújthatósági mérések figyelembevételével mozgásszervi vizsgálat után moz-gásprogramot írtunk elő, amelyet heti 2 alkalommal, testnevelő tanár vezetésével végeztek pulzuskontroll mellett (Polar). Diete-tikus a gyermekek szüleinek diétás tanácsokat adott és a számí-tott alapanyagcsere alapján étrendet javasolt. A tréningprogram a három iskolákban 56, 101, ill. 146 napig tartott. Az adatok fel-dolgozásához SPSS statisztikai programcsomag alkalmazásával egy és két mintás T-próbát és varianciaanalízist végeztünk.

Eredmények: A mozgásprogram végére a testsúly és test-magasság növekedése mellett (64,5+/-12,6 vs. 65,7+/-13,2 kg; p=0,018) (151,9+/-9,0 vs. 154,5+/-9,1 cm; p<0,001) a relatív zsírtartalom csökkent (35,7+/-4,5 vs. 33,0+/-5,5%;) az izomtömeg növekedett (22,8+/-4,6 vs. 24,4+/-5,2 kg; p<0,001). A max.izometriás erő, az izomerő és nyújtható-ság pozitív irányba változott. Az alapállóképesség csak a leghosszabb tréningperiódus után növekedett (VO2max: 1841+/- 620 vs. 2011+/-642 ml; p=0,043 ), az anaerob átme-net nem javult (p=0,377).Következtetés: A terheléses anyagcsereküszöbök alapján előírt tréningprogram diétás tanácsadás mellett már rövid tréningperiódus után elindította a testösszetétel kedvező irányú változását. Az alapállóképesség javulása legalább öt hónapos „FATmax” tréning után jelentkezett.

Kulcsszavak: gyerek, obesitas, tréning, diéta

A SOPRONI UTÁNPÓTLÁS KORÚ LABDAJÁTÉKOSOK TÁPLÁLKOZÁSI- ÉS ÉTKEZÉSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA

Simon István Ágoston, Baloghné Bakk Adrienn, Kajtár GabriellaNyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Művészeti és Sporttudományi Intézet

Bevezetés. A rendszeresen sportoló gyermekeknek a fokozott terhelés miatt és a minél jobb teljesítmény elérése érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani az energia-, fehérje-, vitamin- és ásványi anyag bevitelre, mint nem sportoló kortársaiknak. A megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozás meghatározza a fi-atal sportolók fejlődését, teljesítőképességét, edzésmunkáját, regenerálódását. Az edzőknek és a sportoló fiatalok szüleinek felelőssége és feladata, hogy a versenyzők a terhelésüknek megfelelő táplálkozási- és étkezési szokásokat alakítsanak ki, a folyadékpótlásuk optimális mértékben megvalósuljon.

Anyag és módszer. Kutatásunk célja megvizsgálni a sop-roni labdajátékos utánpótlás versenyzők táplálkozási- és étke-zési szokásait. A vizsgálatban az alábbi kérdésekre kerestük a válaszokat: Milyen táplálkozási- és étkezési szokásaik vannak az utánpótlás korú sportolóknak? Fogyasztanak-e és milyen gyakorisággal táplálék-kiegészítőket, vitaminokat, izotóniás

italokat? Van-e különbség a különböző korosztályok (10-14 év, 15-18 év) étkezési-, táplálkozási szokásai között? A kérdé-sek megválaszolására kutatási módszernek az írásbeli kikér-dezést, zárt végű és attitűd skálát tartalmazó kérdőívet hasz-náltunk, amelyhez a mintát a soproni 10-18 éves kosárlabda, labdarúgó és vízilabda sportágban versenyző utánpótlás korú sportolók adták (n=380). Az adatok feldolgozásához StatSoft Statistica 9.0 statisztikai programot használtunk.

Eredmények. A kutatás eddig feldolgozott (60%) adatai alapján elmondható, hogy a sportoló fiatalok közel 90 %-a előnyben részesíti az ásványvizet, ellenben az izotóniás italokat rendszeresen ivók aránya nem éri el az 50 %-t. A fiatal sportolók közel 90 %-a 2 liternél több folyadékot fogyaszt naponta, ami jónak mondható. Meglepő volt azonban, hogy a megkérdezet-tek 42 %-a nem szokott reggelizni, vagy csak ritkán. A sportoló fiataloknak folyamatosan kell pótolniuk az ásványi anyagokat, vitaminokat. A megkérdezettek 32%-a szed napi, vagy heti rendszerességgel Ca-t, illetve Mg-t tartalmazó pezsgőtablettá-kat, s közel ekkora az aránya az ezt nem szedőknek. A táplálék-kiegészítőket illetve plusz fehérje bevitelt segítő tablettát szedők aránya (16%) alacsony. A sportolók nagy százaléka (64%) csak hetente, vagy hetente többször fogyaszt gyümölcsöt, a napi fo-gyasztók aránya (11%) csekély, ami meglepő, hiszen az ilyen nagy terhelésnek kitett fiataloknál fontos a gyümölcsök rend-szeres fogyasztása. A megkérdezettek nagy hányada (74 %) egészséges étkezési- és táplálkozási szokásokkal rendelkezik, de a megfelelő tápanyagbevitelre kevésbé figyelnek.

Következtetések. A vizsgálatból kiderült, hogy a soproni labdajátékos utánpótlás korú versenyzők megfelelő táplálko-zási- és étkezési szokásokkal rendelkeznek, de a versenyzőktől elvárható tudatos táplálkozásra, optimális vitamin és ásványi anyag bevitelre törekvéssel csak kis százalékuknál találkoztunk. A fentiekből következik, hogy szükséges az utánpótlás korú versenyzők körében a helyes táplálkozási- és étkezési szokások kialakítását elősegítő előadások, programok szervezése, amely-ben az edzőknek, sportvezetőknek kiemelt feladatot kell kapnia.

Kulcsszavak: táplálkozás, ifjúsági sportoló

FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI KÉZILABDÁS NŐK SZÉRUM ÁSVÁNYI ANYAG ÉS Q10 KONCENTRÁCIÓJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Dr. Sydó Tibor1, Dr. Györe István2, Sydó Nóra3, Prof. dr. Pucsok József4

1: Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt2: MH Honvédkórház EHHI AVI3: Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ4: Országos Sportegészségügyi Intézet

Bevezetés: A nyomelemek nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára. Számos tanulmány bizonyította, hogy a nyomelemek hiánya, illetve az egyes elemek szintje az embe-ri szervezetben hatással van betegségek kialakulására, lefo-



16

lyására és az energiaforgalomra. A rendszertelen, egyoldalú táplálkozás melletti elégtelen ásványi anyag és vitamin bevi-tel nem csupán az átlag populációra igaz, hanem a sporto-lókra, sőt az élsportolókra is egyaránt.

Célkitűzés: Felnőtt és ifjúsági női kézilabdázók szérum ásványi anyag és Q10 koncentrációjának meghatározása és a korcsoportok közötti különbségek kimutatása. Táplálék kiegészítők 3 hónapos alkalmazása milyen hatással van a szérum ásványi anyag és Q10 koncentrációkra?

Módszerek: 11 felnőtt és 25 ifjúsági női kézilabdázó ásványi anyag (Ca, Mg, P, Fe, Se, Zn) és Q10 szint meghatározást végez-tünk el két alkalommal az alapozás kezdetén (július) és a ver-senyzés időszakában (november). Az első mérés előtt a sporto-lók semmilyen táplálék kiegészítőt nem kaptak. A felnőtt nők az első mérést követően folyamatosan szedtek PharmaNord készítményeket (Zn 1mg/nap, Se 50mcg/nap, Mg 200mg/nap, Q10 30mg/nap, L-carnitin 250mg/nap), ugyanakkor az ifi lányok továbbra sem kaptak táplálék kiegészítőt. A szérum Ca, Mg, P, Fe meghatározás fotometriás módszerrel történt. A Zn koncentrációja ICP, a Se koncentrációja ICP-MS készü-lékkel lett meghatározva. Az Ubiquinone (Coenzime Q10) quantitatív meghatározását HPLC módszerrel végeztük, UV detektálás mellett. Az adatok elemzéséhez, kiértékeléséhez egy és kétmintás t-próbát alkalmaztunk.

Eredmények: Az első mérés alkalmával az ifi lányok szé-rum Ca és Mg koncentrációja szignifikánsan magasabb volt (p<0,001) a felnőtt csoporthoz képest. A többi ásványi anyag koncentrációjában nem volt szignifikáns különbség a két csoport között. 3 hónap után a szérum Ca és Mg koncent-rációban a két csoport közötti szignifikáns különbség meg-szűnt, ugyanakkor a felnőtt nők szérum Se és Q10 koncent-rációja szignifikánsan magasabb volt az ifi lányok értékeihez képest (p<0,05; p<0,01), ez a különbség a Zn esetében nem volt kimutatható, bár mindkét esetben szignifikánsan emel-kedett a szérum Zn koncentrációja.

Konklúzió: Felnőtt és ifi kézilabdás nők szérum nyom-elem koncentrációja között szignifikáns különbséget nem sikerült kimutatni, ugyanakkor a kívülről bevitt napi 50mcg Se , illetve a napi 30mg Q10 szignifikánsan emeli a szérum Se és Q10 koncentrációját. A napi 1mg Zn bevitel szignifi-kánsan megemelte a szérum Zn értékét, de ez a növekedés az ifi csoportban is kimutatható volt, ezért feltételezzük, hogy a szérum Zn koncentrációjának emelkedése más tényezővel (pl. táplálkozás) is összefüggésbe hozható.

Kulcsszavak: ásványi anyag, kézilabda, nő

HOGYAN EGYÜNK ELEGENDŐ SZÉNHIDRÁTOT?

Zentai Andrea, Gódor-Kacsándi Anna, Martos ÉvaOrszágos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet

A kívánt sportteljesítmény elérésében, a megfelelő táplál-kozásnak, ezen belül is az optimális szénhidrátbevitelnek

kiemelt jelentősége van. A szénhidrátok ugyanis a legfőbb energiaszolgáltató tápanyagok a sportaktivitás során, és a regenerációban betöltött szerepük sem elhanyagolható. A szénhidrátszükségletet a sportág jellege, az adott felkészülési periódus, az edzés intenzitása, időtartama, versenyek/edzé-sek közötti idötartam, valamint a sportoló testalkata nagy-mértékben meghatározza. A szénhidrátbevitel időzítése, a glikogénraktárak feltöltöttsége alapvető szempont a megfele-lő sportteljesítmény szempontjából. A szénhidrát típusa (pl. egyszerű vagy összetett) illetve a bevitel formája (szilárd vagy folyékony) sem közömbös, mivel ezek a tényezők befolyásol-ják a szénhidrát felszívódás sebességét, és az egyenletes vér-cukorszint fenntarthatóságát is. A nemzetközi táplálkozási ajánlások hangsúlyozzák, hogy alapvetően táplálkozással kell fedezni a szénhidrátszükségletet, ugyanakkor gramm/óra il-letve gramm/kg szerepel az elérendő célok között. Tekintettel arra, hogy az egyes élelmiszerek szénhidráttartalma igen el-térő, ahhoz, hogy a sportoló az ajánlásnak megfelelően étkez-zen, igen kiterjedt dietetikai ismerettel kellene rendelkeznie. Az Intézetünkben végzett táplálkozási tanácsadás tapasztala-tai azonban azt mutatják, hogy a sportolók ismeretei nagyon hiányosak, táplálkozásuk nagymértékben eltér a sportági ajánlásoktól. Adódik ez az elmélet gyakorlatba való átülte-tésének nehézségeiből, az ajánlások kézzelfogható, konkrét mennyiségekre és élelmiszerekre történő lefordításának hiá-nyából és nem utolsósorban a sportolók között terjedő tév-hitekből. Mindezek alapján levonhatjuk azt a következtetést is, hogy a sportolók eredményességének növelésében a táp-lálkozás területén sok a kiaknázatlan tartalék. Az ajánlásokra épülő, de egyénre szabott, a sportoló táplálkozási szokásait és speciális igényeit is figyelembevevő, konkrét, közérthető mennyiségekkel operáló táplálkozási felkészülési terv elkészí-tése tapasztalt, a témában jártas dietetikus bevonásával rend-szeres konzultáció mellett, kellően motivált sportoló esetén gyors és látványos eredményt hoz.

Kulcsszavak: szénhidrát, sportteljesítmény, táplálkozás

AZ OLIMPIAI FELKÉSZÜLÉSEK HÁTTERÉNEK SZAKMAI, SPORTEGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEI

dr. Téglásy György, dr. Gyarmathy Jenő, dr. Schiszler GáborOrszágos Sportegészségügyi Intézet

Az előadásban a szerzők a rendelkezésükre álló adatok alap-ján, összehasonlítják az 1948-as és a 2012-es londoni olim-piára készülő magyar olimpiai csapatok tagjainak felkészü-lési programját, bemutatják a felkészülés körülményeiben tapasztalható változásokat.

Az olimpiai csapatok sportági összetételének változása, a versenyzők számaránya jól tükrözi az olimpiai mozga-lomban valamint a magyar sport társadalmi hátterében történt változásokat.



A szakmai kérdések tárgyalása során összevetésre kerül az olimpiai évben történt illetve tervezett edzések mennyi-sége, a felkészülési versenyek száma, a központi felkészülés aránya és a központi edzőtáborozás körülményeiben tapasz-talható változás is.

Az előadásban kiemelt hangsúlyt helyeztek a sportegész-ségügyi vizsgálatokban történt változásokra, az edzések kö-rülményeire, az edzőtábori élelmezés mennyiségi és minő-ségi mutatóinak elemzésére.

A válogatott versenyzők felkészítésében fontos szerepet játszó, számos változást és változtatást igénylő kérdés sem kerülhető ki. A távlati elképzeléseket némileg szubjektív, de reális tervben vázolják.

Kulcsszavak: olimpiai felkészülés, táplálkozás

MIÉRT SPORTOLJON A GYEREK?

dr. Farkas JuditSzent János Kórház Gyermeksebészet és Traumatológia ZESZ

Miért NE sportoljon?Ha az érveket és ellenérveket felsoroljuk, nem biztos,

hogy a MIÉRT IGEN kerül ki győztesen az összevetésből. Nehéz olyan indokot találni, ami kellően motiválná a mai világban a gyerekeket a sportolásra. Az utazás lehetősége, erkölcsi vagy anyagi szempontok már nem elegendőek.Teljesítmény -orientált világunkban a szülő sem a sportban látja gyermeke jövőjét.

Sok a téves eszme a gyerekek „tartáshibájával”, ter hel he tő-ségével, de egészségi állapotuk felmérésével kapcsolatban is.

Egy havonta kb.550 gyereket vizsgáló ortopéd-traumato-lógus szemével nézve ez nemcsak egészségügyi, de szocioló-giai, társadalmi és pedagógiai probléma.

Ha végül mégiscsak azt szeretnénk elérni, az objektív ne-hézségek ellenére, hogy éljenek egészségesen, mozogjanak többet és sportoljanak a gyerekek, akkor az alapoktól – az óvodától kezdve az iskolai testnevelésen keresztül – kellene más szemlélettel nevelni az ifjúságot, mert nem feltétlenül a gyerekekben van a hiba.

Kulcsszavak: sportolás, gyermek

SCOLIOSIS – A SPORTOK LEHETŐSÉGEI ÉS HATÁRAI

Szarka Kovács EnikőScolinea Gyógytorna, Budapest

Cél: Az előadás célja rávilágítani, hogy a korábban elterjedt túlzott óvatosság a scolioticus páciensek sporttevékenységét illetően mára már nem állja meg a helyét a korszerű orto-

pédiai gyakorlatban. Egy jól megválasztott sport segítséget nyújthat a rendszeresen végzett specifikus gyógytorna hatá-sainak fokozásában.

Módszer: A modern terápiás megközelítés a páciens korát, a scoliosis mértékét, az aktivitás szintjét, valamint a korzett vise-lését és a műtét utáni állapotot együtt mérlegeli. Egyértelműen elkülöníti az iskolai testnevelést, valamint a hobbi- és verseny-sportot. Az iskolai testnevelésben való részvétel 40 Cobb fok alatti görbület estén a németországi Schroth Klinika, és számos külföldi tanulmány szerint kifejezetten ajánlott. Ezen kívül a hobbiszerűen végzett sporttevékenység kedvezőbb a verseny-sportnál, de az egyes sportágaktól, vagy a versenysporttól való teljes eltiltás csak nagy körültekintéssel, a pszichés hatást is fi-gyelembe véve ajánlott. Szakember segítségével az adott sport negatív hatásait tompítva vagy megszüntetve a rendszeresen végzett specifikus terápia megfelelő kiegészítése lehet.

Eredmények: A scoliosissal kapcsolatban fellépő csökkent terhelhetőség mind a gerincet stabilizáló izomzat gyengülé-sében, mind pedig a cardopulmonális teljesítőképesség csök-kenésében tapasztalható. A Schroth terápia esetén azonban kiemelkedően fontos egy jó alapkondíció, amelyre építve hatékonyabban kezelhető a betegség. A mozgásban gazdag életmód megfelelő alapot jelenthet az aszimmetrikus Schroth terápiával elérhető eredmények megvalósításában. A test-mozgás fejleszti az izomerőt, a koordinációt és a stabilizációt, valamint pozitív hatással van a szervezet cardiopulmonális állapotára, ami a terápiában a bordavölgyi besüppedt terüle-tek kiemelésére kifejlesztett 3 dimenziós légzés elsajátításában jelenthet előnyt. A rendszeresen végzett sporttevékenység se-gíti a scolioticus test komplex korrigálásához elengedhetetlen testtudat fejlődését is. A sport személyiségfejlesztő szerepe szintén kiemelendő, hiszen az évekig tartó terápia nagy kitar-tást és következetességet igényel.

Következtetés: Az új terápiás irányvonalak elsősorban a beteg korát és a scoliosis mértékét figyelembe véve, egy meg-engedőbb szemlélet felé mutatnak a sport terén. A korábbi-akban alkalmazott leginkább tiltó magatartással szemben érdemes a problémát részletesen megvizsgálva, a külföldi szakirodalomban már egyre inkább konkretizálódó határvo-nalakra támaszkodva, de lehetőleg egyénre szabottan kezelni.

Kulcsszavak: scoliosis, sportterhelés

A BABAKOCSI, MINT SPORTESZKÖZ: FUTÁS ÉS SPORTGYALOGLÁS BABAKOCSIVAL FÉLMILLIÓ „KLUBTAG” RÉSZÉRE

Olexó Zsuzsanna dr, Zsirai Zsuzsanna drSemmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék

A babakocsi, mint a kisgyermekes lét szimbóluma egyszer-smind sporteszközzé válik, ha megfelelő mennyiségben és intenzitással használják: babakocsi-sport. Magyarországon



18

egyidejűleg legalább 15o ezer kisgyermeket tolnak baba-kocsiban, az ebben érintett felnőtt populáció nagysága a félmilliót közelíti, az új korosztályok születésével pedig új szülők és nagyszülők lépnek be ebbe a soha el nem fogyó kisgyermekes táborba. Számukra a babakocsi, mint szük-séges eszköz lehetőséget, a gyermek jelenléte pedig értel-met, célt és társaságot ad egy aktívabb gyalogos életforma kialakítására. Az eszközök fejlődése és használatuk módja azonban sajnos egyre inkább az autózáshoz – és ezzel együtt a mozgásszegény életmódhoz – igazodik. A mai divatos ki-nézetű, de kényelmetlenül tolható babakocsik még azoknak is kedvét szeghetik, akik hajlanának egy aktívabb életvitelre kicsi babájukkal is. Szükséges lenne a sportosan használható babakocsiknak is divatot teremteni, hasonlóan mint a cipők esetében megtörtént.

Kulcsszavak: babakocsi, sportfelszerelés

MOZOGJ IDŐSEN IS ÉS TOVÁBB ÉLSZ ORVOSI PÉLDAMUTATÁSSAL

Dr. Kasza Géza1, Dr. Szabó Renáta2

1: Homorúd – SPORT-KA Bt.2: Kecskemét – Bőrgyógyászati szakrendelés

Örökzöld téma az időskori mozgás jótéteményei és a hozzá-tartozó adatok- Az egészség és a sport kézzelfoghatóan összekapcsolódik. - Az orvosok példát mutatnak az egészséges életmód gya-

korlásából. - Az örök jelszó: mozogj és tovább élsz.

Kulcsszavak: időskor, mozgás, orvosi világjátékok, példamutatás

KAPCSOLAT MAGYAR ÉLSPORTOLÓK MAXIMÁLIS OXIGÉNFELVÉTELE ÉS AZ ACE ÉS ACTN3 GÉN POLIMORFIZMUSOK KÖZÖTT

Bosnyák E., Trájer E., Udvardy A., Protzner A., Komka Zs., Györe I., Tóth M., Szmodis M.Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar

Bevezetés: Köztudott, hogy a genetikai háttér nagymérték-ben meghatározza a sportteljesítményt. A teljesítmény-élet-tannal összefüggésben számos tanulmány vizsgálja a genotí-pusban rejlő variációk szerepét. Az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) I/D valamint az alfa-aktinin-3 fehérjét kódoló gén (ACTN3) R/X polimorfizmusai nemzetközi kutatások alapján szoros összefüggésben állnak a fizikai teljesítmény-nyel. Amellett, hogy nem elegendő pusztán a polimorfiz-mus-vizsgálat, hanem az optimális kombinációk jelenlétét

is kutatni kell, a genetikai háttér terhelés-élettani mutatók-kal együttesen történő analizálása is előremutató lehet. Ta-nulmányunkban az előbbi gén polimorfizmusok csopor-tonkénti lehetséges különbségeinek valamint a maximális oxigénfelvétel (VO2max) értékeivel mutatott esetleges ösz-szefüggésének felderítése volt a célunk.

Módszerek: A kutatásban 155 magyar válogatott élspor-toló vett részt, 74 nő és 81 férfi. A versenyzőket 5 csoportra osztottuk, a kategóriák kialakítását a sportági sajátosságok és a versenyek időtartama határozta meg. A vizsgálatban a sportolóknak egy vita maxima típusú terhelésen kellett részt venniük, mely futószalagon történt (állandó sebesség mellett fokozódó meredekség) teljes kifáradásig. A terhelés során több paraméter mellett a maximális oxigén felvételt is mértük. A DNS izolálás vénás vérből Quickgene izoláló kit segítségével történt, a genotipizálás PCR (Polymerase Chain Reaction) technológiával zajlott. Statisztikai analíziseink-hez Statistica 9.0 for Windows® programot használtunk, a szignifikancia-szintet 5%-ban határoztuk meg.

Eredmények: A teljes sportolói mintát tekintve 57%-ban az ACE D, 58%-ban az ACTN3 R allél dominált a le-hetséges változatok közül. Csoportonkénti bontásban az arány közel azonos maradt ehhez, kivételt képzett a lab-dajátékok csoportja, ahol az ACE I és D allélok gyakori-sága megegyezett. Az ACE I alléllel rendelkezőknél mért VO2max értékek alacsonyabbnak bizonyultak, mint a DD genotípusúak esetén, de szignifikáns különbség nem volt a két csoport között. Az állóképességi csoportban megvizs-gálva ugyanezt, az I alléllal rendelkezők magasabb oxigén-felvételi értékkel bírtak, mint a DD homozigóta típusúak, azonban szignifikáns különbség a VO2max értékek között nem volt. A sportági jellegzetességek alapján kialakított öt alcsoportból négy csoport átlagos maximális oxigénfelvé-tele várakozásainknak megfelelően szignifikánsan külön-bözött egymástól.

Összefoglalás: A csapatsportágak sokoldalú motoros jellegének megfelelően a genotípusos eloszlás ennél a cso-portnál volt a legegyenletesebb, nem volt felfedezhető do-mináns genotípus, azonban az ACTN3 R allél előfordulása megelőzte a többi allél gyakoriságát (ACTN3 X, ACE I/D). Ebben a csoportban a mért VO2max értékek átlaga elma-radt a többi csoportétól, ami magyarázható azzal, hogy nem sportág specifikus a terhelés típusa, így nem volt ké-pes a sportoló a saját élettani maximumáig teljesíteni. Az állóképességi csoportban a 9 legmagasabb VO2max érték-ből 7 ACE ID genotípussal rendelkező sportoló eredmé-nye. Előbbi 9 sportoló közül kizárólag 1 nem rendelkezik az ACTN3 gén R alléljával. A teljes minta megvizsgálását követően látható, hogy a 9 leggyengébb VO2max értékhez tartozó ACTN3 genotípusok között is igen frekvens az R allél előfordulása, tehát az ACTN3 gén polimorfizmusok esetén nem találtunk bizonyítékot a genetikai háttér foko-zott hatására.

Kulcsszavak: allél, genetika, élsportoló



A SPORT SZEREPE A KRÓNIKUS BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁBAN

Bagyura Zsolt, Soós Pál, Pánics Gergely, Andrási Zoltán, Merkely Béla, Szelid ZsoltSemmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Tanszék TÁRKI, Budapest

Háttér: A sport szerepét a krónikus betegségek kialakulásá-ban nemzetközi eredmények bizonyítják. A magyar lakosság sportolási szokásairól és morbiditási adatairól azonban meg-bízható eredményeink jelenleg nincsenek.

Módszerek: A Semmelweis Egyetem egy közép-ma-gyarországi kisvárosban a 20. életévét betöltött felnőtt lakosságot célzó szűrési programot indított (Budakalá-szi Epidemiológiai Vizsgálat). A teljes felnőtt lakosságot (8.000 fő) megcélozó önkéntes alapú vizsgálat során egy részletes beteg anamnézist és egészségszociológiai kérdé-seket vizsgáló kérdőíves mintavétel mellett orvosi eszkö-zös vizsgálatokra kerül sor. A rizikóbecsléshez szükséges antropometriai mérések és non-invazív vizsgálatok (szív- és carotis ultrahang, nyugalmi vérnyomás, boka-kar index) mellett a sportolásra vonatkozó anamnesztikus adatok fel-vétele is megtörténik.

Eredmények: Ez év január közepéig 605 fő eszközös vizs-gálatára került sor (átlag életkor: 48,9 év). Kóros BMI (>25kg/m2) 446 fő (74%), emelkedett nyugalmi szisztolés vérnyomás 268 fő (44%), kóros HgbA1c 278 fő (45%), kóros LDL koleszte-rin szint 299 fő (49%) esetében igazolódott. A vizsgált lakosság átlagos 10-éves kardiovaszkuláris mortalitási rizikója 20,7%.

Következtetések: A hazai lakossági minta szív- és érrend-szeri rizikója meghaladja a fejlett európai országok rizikóérté-keit. Mind a fiatalkorban végzett sport, mind a rendszeres ak-tív mozgás befolyásolhatja a krónikus betegségek kialakulását.

A vizsgálat eredményei a Budakalász Epidemiológiai Vizsgálat keretében jöttek létre.

Kulcsszavak: szűrés, rizikó, kérdőíves mintavétel

A 2-ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS SZEKUNDER PREVENCIÓJA A KOMPLEX HÁZIORVOSI ELLÁTÁS KERETÉBEN

Dr. Gerzon László, Dr. Gerzonné Varga MaricaMED KFT.

A diabétesz kezelésének célja az érintett személyek életminő-ségének megfelelő biztosítása mellett a késői szövődmények lehető legteljesebb megelőzése, a már kialakult károsodá-sok visszafordítása, progressziójuk lassítása. E célkitűzések csak holisztikus szemléletű, komplex, a keringési kockázati tényezők mindegyikének hosszú távú, célértékre történő

kezelésével valósíthatóak meg. Jelen kutatásunk Kemecse város egyik háziorvosi praxisában került megvalósításra. A kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy egy kiválasz-tott, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő, túlsúlyos be-tegcsoportban képesek vagyunk e- egy 3 hónapos intenzív életmódprogram (intervenció) megvalósításával a testtömeg redukció elérésére, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kü-lönböző paramétereinek javítására.

A három hónapos vizsgálati időszak alatt két 20 fős csoportot vizsgáltunk illetve hasonlítottunk össze (aktív csoport, kontroll csoport). Az aktív csoportban a mozgás, diéta, edukáció és a motiváció fenntartása révén elért ha-tást vizsgáltuk az átlagos vérnyomásértékre, testtömegre, a haskörfogatra, a BMI-re és az átlagos HgA1c-re. A 3 hó-napos intenzív életmód programunkkal képesek voltunk az aktív csoportban a vizsgált paraméterek egy részében: a BMI, a haskörfogat, a HgbA1c, az összkoleszterin, a SCORE értékek, statisztikailag megbízható mértékben kedvező irányú változását elérni.

Véleményünk szerint a preventív szemléletű ápoló és háziorvos összefogásán alapuló, általuk megvalósított, ala-csony költségigényű életmódprogram hatékony lehet a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek szekunder pre-venciójában, ezáltal az életminőségük javításában, a szövőd-mények kockázatának csökkentésében.

Kulcsszavak: 2-es típusú cukorbetegség, prevenció, mozgás

SCOLI-FITT – A SPECIFIKUS, SCOLIOSISRA ADAPTÁLT EDZÉSFORMA

Horvát KrisztinaScolinea Gyógytorna, Budapest

Cél: Az előadás célja Scoli-Fitt, a scoliosisos betegek számára speciálisan felépített új edzésforma bemutatása. A Scoli-Fitt program célja a csigolyadeformitás további rossz irányba fejlődésének akadályozása, a növekedési zónák kompresszió alóli felszabadítása a gerincoszlop mindhárom síkban törté-nő fiziológiás egyensúlyba hozásával, majd stabilizálásával. A sport irány megjelenése a kezelésben nem kevésbé fontos vitálkapacitás javulást és fizikai erőnlét javulást céloz meg.

Az átfogóan nézett scoliosiskezelés elsődleges célja a progresszióstopp, a görbület mértékének csökkentése, valamint a következményes tünetek, fájdalom kialakulási lehetőségének akadályoztatása és terapizálása, amit a spor-tolási lehetőségekbe is beépítünk. Nagy jelentőségű emel-lett a törzs deformációja következtében kialakult pszichés terhelés leépítése is.

Módszer: A Scoli-Fitt a Schroth módszer alapelemeire épülő, funkcióspecifikus dinamizált rendszerrel célozza meg a scoliosis következményeként elváltozott gerincközeli és gerinctávoli struktúrák helyzetének, működésének hely-reállítását.



20

A görbület folyamatos, akaratlagos aktív, valamint passzív felegyenesítése képez alapot egy megfelelő rotációs korrekció eléréséhez, valamint a progresszió akadályozásához is.

A Schroth módszer egyik részelemével, a háromdimen-ziós légzéssel nem csak a légzésterápia, a cardiopulmonális rendszerre nézve a vitálkapacitás és a beszűkült tüdőterüle-tek átlélegeztetési képességének növelése a fő irányvonal, ha-nem célzott csontos korrekció is. A korrekciók kiterjednek a görbületek felegyenesítésére, a rotációs komponens csökke-nésére, a törzs-medence elcsúszások kompenzálására, vala-mint a légzésfunkció javítására.

Eredmény: A Schroth terápiára épülő kezelések, edzések alatt a szemmel látható azonnali változások az úgynevezett megtartott dinamikus korrekcióval még jelentősebbé tehetők. Ez segíti az új, korrigált tartási érzet kialakulását, stabilizálódá-sát és vonatkozik elsősorban a medence és a törzs eltéréseire.

A Schroth elvek alapján felépített kezelés alatt látható, egyre erősödő korrekciókat érünk el. A hosszútávú (mini-málisan három hónap, maximálisan több éves kontrollidő-szakot átfogó) röntgenfelvételek ideális esetben (a javulási lehetőségek a gerinc adottságait által befolyásoltak) a gör-bületek felegyenesedését, az egyes szegmentumok transzlá-ciójának, billenésének, rotációjának csökkenését mutatják a komplex terápia esetében.

Következtetés: Az idiopathiás scoliosis kialakulásának okai mind a mai napig ismeretlenek számunkra. A gerinc és törzsdeformációkat magával hozó betegség kihatással van a somato-motoros, a pszichoszociális és a fizikai erőn-lét területére is. A terápiával korrigált helyzet hosszabb ideig (hetek, hónapok) történő ismétlésével mind a külső, mind a scoliotikus belső testkép formálhatóvá válik.

Az egyénre szabott korrekciók a terápiában csontos elemek által meghatározott irányok szerint történnek. Ezen korrek-ciók segítségével normalizálhatók a test egyensúlyviszonyai, megteremthetők a betegségben érintett izomzat optimális, a fiziológiáshoz közeli működésének feltételei, alapot adva ezzel a progresszió megelőzésének. A betegség fizikai erőnlétet, va-lamint a pszichés állapotot befolyásoló szerepe megköveteli a sportok jelenlétét a teljes értékű kezelésben. Amennyiben ezt a tevékenységet a korrekciós helyzetekben tudjuk végeztetni a pácienssel, az ő egyéni eltéréseinek figyelembe vételével, a sportolás alatt is képesek lehetünk a progresszió ellen hatni.

Kulcsszavak: scoliosis, sportterhelés

CARPAL BOSS ELŐFORDULÁSA SPORTOLÓKNÁL

Kovács Rita, Szakács NoémiOrszágos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály, Budapest

Bevezetés: A carpal boss ismeretlen etiológiájú cson-tos előboltosulás a csukló dorsalis oldalán, a II-es/III-as metacarpus bázis illetve a capitatum felett. Kiváltó ok-

ként szerepelhet többek között minor trauma, repetitív hyperextenziós trauma, perzisztáló csontmag.

Anyag és módszerek: Az Országos Sportegészségügyi Inté-zet Sportsebészeti Osztályán 2007 és 2011 között 4 beteget (3 férfi, 1 nő) operáltunk carpal boss miatt. A betegeknél a II-es/III-as CMC ízületben illetve a metacarpus bázis felett kemény tapintatú előboltosulás volt látható, ehhez társult az extenzióra fokozódó fájdalom és a mérsékelt extenziós mozgásbeszűkülés. Mindegyik beteg magas szinten sportolt, válogatott tornász, műugró, és 2 ökölvívó volt a páciensünk. A betegek átlagéletko-ra 22 év, panaszok átlagos megléte a műtét idején 5 hónap. Pon-tos oldalirányú röntgen felvételen jól látható volt a II-es/III-as metacarpus bázisa felett lévő exostosis illetve fragmentum. Két betegnél a röntgenvizsgálat mellett CT felvétel is készült, me-lyen szintén jól látható volt az exostosis illetve a fragmentum.

Eredmények: Kezdeti eredménytelen konzervatív kezelést (tehermentesítés, fizioterápia, NSAID) követően műtétet vé-geztünk, mely során két esetben az exostosis levésése, két eset-ben pedig a különálló fragmentum eltávolítása történt. Műtét után rögzítést nem alkalmaztunk. A beavatkozást követően a betegek panaszai csökkentek, a fájdalom csökkent majd rövid időn belül teljesen megszűnt és a mozgásterjedelem is helyre-állt. A műtétek során szövődményt nem észleltünk.

Konklúzió: Extenziót korlátozó fájdalom és duzzanat esetén pontos oldalfelvétel segítségével a II-es/III-as metacarpus bázi-son exostosist illetve csontfragmentumot találhatunk. Minden betegünknél a csukló repetitív hyperextenzióját kiváltó sportág állt a háttérben. Konzervatív kezelés az irodalommal egybevá-góan eredménytelen, az operatív eltávolítás jó eredményt hoz.

Kulcsszavak: carpal boss, metacarpus, mozgásbeszűkülés

MOZAIKPLASZTIKA A KÖNYÖKÍZÜLETI OSTEOCHONDRITIS DISSECANS KEZELÉSÉBEN: 10 ÉVES EREDMÉNYEK 3 SPORTOLÓNÁL

Hidas Péter, Pavlik Attila, Szakács NoémiOrszágos Sportegészségügyi Intézet

Bevezetés: Az ízületi porcfelszín károsodásának kezelése mind az orvos, mind pedig a beteg számára nehéz feladat. Könyökízületi osteochondritis dissecans szignifikánsan rit-kább, mint térdízület esetében.

Vizsgálatunkban fiatal sportolókban több mint 10 évvel ezelőtt a trochlea súlyos osteochondralis defektusa miatt vég-zett könyökízületi mozaikplasztika eredményeit mutatjuk be.

Anyag és módszer: Az Országos Sportegészségügyi Inté-zetben 3 fiatal sportoló klinikai utánvizsgálatát végeztük el több mint 10 évvel a műtétet követően.

Mindhárom betegnél a térdízület nem terhelő felszínéről származó graftokat ültettünk be a trochlea károsodott felszí-nére standard technikával. Mindhárom betegünket – egy 13 éves tornásznő, egy 15 éves tornásznő és egy 25 éves aerobi-kos nőbeteg – ezzel a módszerrel kezeltük.



A preoperatív MRI vizsgálat mindhármuknál a capitulum humeri osteochondritis dissecansat mutatta. A műtét során 6.5 és 8.5 mm-es osteochondralis graftok beültetését végeztük el.

Eredmények: A műtétet követően egyik alkalommal sem észleltünk szeptikus, illetve más szövődményt.

A műtétet követően mindhárom betegünk sikeresen visz-szatért a sportaktivitáshoz. Az utánvizsgálat során a Figgie és az Aarhusi egyetem pontrendszerét alkalmaztuk.

Mindkét pontrendszerrel értékelve a betegek jó és kitűnő eredményeket mutattak. Az elkészített RTG és MRI vizsgálat a graft jó beépülését, kezdődő arthrotikus elváltozásokat és kongruens ízületi felszíneket mutatott.

Összefoglalás: A mozaik plasztika, mint más ízületek-ben már bizonyítást nyert, a könyökízületben is jó lehetőség mély osteochondralis laesiok, mint például a Morbus Panner műtéti kezelésére. A beavatkozás sikere természetesen függ a megfelelő indikációtól, és a kíméletes műtéti technikától.

Kulcsszavak: osteochondritis dissecans, könyökízület, mozaik plasztika

AZ ULTRAHANG VIZSGÁLAT SZEREPE A VÉGTAGI LÁGYRÉSZ SÉRÜLÉSEK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN

Dr. Nyizsnyánszki Anna1, Dr. Halasi Tamás2, Dr. Kovács Rita2, Dr. Tállay András2, Dr. Toman József1

1: Országos Sportegészségügyi Intézet, Radiológiai Osztály,2: Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti

Osztály

Bevezetés: Trauma során a csontok sérülése mellett vagy anélkül, sérülhet a környező izom- és ín állomány, a szalag-rendszer, illetve az itt futó ér, és idegképletek.

Az előadás célja a felsorolt lágyrész képletek közül első-sorban az ín állomány sérüléseinek ultrahang diagnosztiká-jának bemutatása..

Módszer, eredmények: A lágyrészsérülések jelentős része fizikális vizsgálattal diagnosztizálható. Bizonyos esetekben azonban részben diagnosztikus célból, társsérülések kimu-tatásához, esetleges differenciál diagnosztikai problémák tisztázásához szükségessé válhat kiegészítő képalkotó vizs-gálat elvégzése is.

Napjainkban a lágyrész képalkotó diagnosztika jelentős részben MR vizsgálatot jelent ismert előnyei miatt: kiváló anatomiai és térbeli felbontás, teljes keresztmetszeti ábrázolás.

Mikor és miért alkalmazhatjuk az ultrahang vizsgáló mód-szert az egyéb modalitásokkal szemben: MR.kontraindikáció, nincs sugár terhelés, nincs szükség kontrasztanyag adásra, minden egészségügyi intézményben hozzáférhető.

Mit várunk az UH vizsgálattól: az elváltozás kimutatása, követéses vizsgálat, kontroll vizsgálat, Doppler mód, dina-mikus vizsgálat.

Következtetés: Megfelelő indikáció alapján az ultrahang vizsgálat hasznos módszer a lágyrész sérülések képalkotó

diagnosztikájában mind akut mind krónikus elváltozások kimutatása esetén.

Minden más modalitás statikus vizsgáló módszer, míg az ultrahang vizsgálat funkcionális, dinamikus vizsgálatra is lehetőséget nyújt.

Kulcsszavak: ultrahang, lágyrész sérülés

PERONEUS-ÍN LUXATIO MŰTÉTI KEZELÉSE

Halasi Tamás, Toman József, ifj. Halasi TamásOrszágos Sportegészségügyi Intézet, Budapest

Célkitűzés: A peroneus-inak luxacioja ritka, de többnyire műtéti kezelést igénylő elváltozás. Sportolóknál gyakoribb, mint normál populációban, feltehetően a bokasérülések nagy száma miatt. Az előadás célja a műtéti kezelés módsze-reinek és eredményeinek ismertetése.

Módszer: Az Országos Sportegészségügyi Intézet Sport-sebészeti Osztályán 2000. január 1-től 2010. március 1-ig 24 esetben történt műtét panaszt okozó peroneus-luxatio mi-att, ebből 16 esetben retinaculum rekonstrukció, 5 esetben periosteum-lebeny plasztika, 3 esetben csontos gátképzés. A betegek átlagéletkora 30,5 (15-52) év, közülük 19 férfi és 5 nő, 15 versenysportoló, ebből 3 élsportoló volt. Az utánvizsgálati idő átlagosan 5 (1-10) év volt.

Eredmények: Reluxatio 2 esetben fordult elő. Mozgáskor-látozottság, ínletapadás nem volt. Szövődmények: egy felszí-nes sebgyógyulási zavar és egy mély infekció. A sportba 13 beteg visszatért, a sportterhelés megkezdése sportágtól füg-gően 8-12 hét volt.

Következtetések: Akut esetben a konzervatív kezelés si-kertelensége után, krónikus eseteknél mindig műtét indo-kolt. A peroneus-retinaculum rekonstrukciója az elsőként javasolt módszer.

Kulcsszavak: peroneus-ín, luxatio, rekonstrukció

EGY VILÁGBAJNOK JUNIOR SNOWBOARD VILÁGBAJNOKUNK RITKA SÉRÜLÉSE ÉS MŰTÉTI MEGOLDÁSA

Veres Róbert, Tállay AndrásOrszágos Sportegészségügyi Intézet

Esetismertetés: A téli sportok Magyarországon sajnos nem tartoznak a legsikeresebb sportágaink közé. Az elmúlt év nagy sikerét jelentette, hogy fiatal versenyzőnőnknek világ-bajnoki aranyérmet sikerült szerezni.

Sajnálatos módon a sikert követően 1 héttel elülső ke-resztszalag szakadást szenvedett el, melynek sikeres pótlá-sára korai halasztott módon a sérülést követő hatodik hé-



22

ten az Országos Sportegészségügyi Intézet Sportsebészeti Osztályán került sor. A sikeres visszatérést követően talán túlzott edzői nyomás hatására a megszokottnál másfélszer hosszabb, 25 méteres ugratón versenyzett világbajnokunk. A korai, kb. 4 méter magasból történő landolás miatt L III kompressziós csigolyatest törést szenvedett el.

A primer CT felvételek kielégítő helyzete a két hetes kont-roll idején valamelyest romlott, ezért a szerző kyphoplastica mellett döntött, melyet a sérülést követőn a Honvéd kórház idegsebészeti osztályán el is végzett. A műtétet követően 1 hét-tel készített CT felvételek a csigolyatest megfelelő helyreállítá-sát mutatták, így 2 hét gyógytornát követően versenyzőnk a sérüléstől számított hatodik héten újra kezdhette az edzéseket.

A minimális invazivitással járó kyphoplastica jó megol-dást jelent sportolóknál a korai és biztonságos visszatéréshez.

Kulcsszavak: csigolyatörés, kyphoplastica

A PATELLOFEMORALIS ÍZÜLET RENDELLENESSÉGEI ÉS AZOK RADIOLÓGIAI ELTÉRÉSEINEK VIZSGÁLATA SPORTOLÓKNÁL

Soós Etelka, Nyizsnyánszki Anna, Halasi Tamás, Tállay AndrásOrszágos Sportegészségügyi Intézet

Fiatal sportoló beteganyagunkban kiemelkedő számban for-dulnak elő a patellofemoralis problémák. A patellofemoralis fájdalom szindróma mellett patella lateralizáció, subluxatio és ficam is jelentős számban fordul elő.

Az előadás célja, hogy a klinikailag leggyakrabban mért paraméter, a Q-szög mellett meghatározza a patella billené-sét is, és ezen értékeket a hagyományos axiális röntgenfel-vételeken mérhető szögértékekkel (sulcus-szög, patella bille-nési szög, TT-TG érték) összehasonlítsa.

Kulcsszavak: patellofemoralis ízület, sulcus-szög, patella billenés

ROTÁCIÓS TÉRDSTABILITÁS MÉRŐMŰSZERÉNEK BEMUTATÁSA

Knoll ZsoltKastélypark Klinika Tata

Anyag-módszer: a két köteges LCA pótlás műtéti technika eredményességének igazolására kívántunk kifejleszteni egy egyszerű készüléket melynek használata a napi rutinban egy ortopéd rendelőben is hasznára lehet a kontroll vizsgálatot végző szakembernek. A készülék ülő helyzetben vizsgál-ja mindkét térd ki- és berotációs szög nyilását melyet egy erőmérővel összekapcsolva a kapott értékek összevethetőek

mind az ellenoldali végtag, mind más betegek eredményei-vel. A készülék tudományos kutatásokhoz is használható, jól kiegészíti az A-P irányú instabilitás mérésére rutinszerűen alkalmazott KT-1000 illetve Rolimeter készülékeket.

Eredmények: a készülék segítségével a térd berotációs nyilásszög vizsgálatok mutatják, hogy az egészséges térdekhez képest az LCA szakadt térdekben 20 fok kóros nyílás alakul ki a sérülést követően. Transztibiális pótláskor ez az érték átlagban 10 fokkal csökken. A Double-Bundle LCA pótlást követően ez az érték az intakt térd nyilásszög értékére csökken vissza.

Ajánlás: A térdizületi rotációs stabilitást vizsgáló eszköz érzékenysége alkalmas a különböző LCA pótlás technikák eredményességének utánvizsgálatára.

Kulcsszavak: kétköteges LCA pótlás, rotációs nyílásszög

ELÜLSŐ KERESZTSZALAG PÓTLÁS UTÁNI TÉRDÍZÜLETI STABILITÁS VIZSGÁLATA STATIKUS ÉS DINAMIKUS EGYENSÚLYI PARAMÉTEREK ALAPJÁN

Dr. Horváth Ádám1, Dr. Mintál Tibor2, Dr. Molics Bálint3

1: Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Mozgásszervi Sebészeti Intézet Balesetsebészeti és Kézsebészeti Tanszék

2: Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Mozgásszervi Sebészeti Intézet Sportsebészeti tanszék

3: Pécsi Tudományegyetem Fizioterápiás és Táplálkozástu-dományi Intézet

Háttér: Az utóbbi években a térd elülső keresztszalag pót-lások száma növekvő tendenciát mutat és a beavatkozás-sal szembeni elvárások mind a betegek, mind a sebészek, gyógytornászok részéről egyre növekednek. Fontos a moz-gástartomány és az izomerő helyreállítása, illetve a stabi-litás és a propriocepció visszaállítása. A műtéti technika mellett elengedhetetlen tényező a megfelelő rehabilitáció alkalmazása, hogy a betegek mihamarabb visszatérhesse-nek a sérülés előtti életvitelükhöz, munkájukhoz illetve a sportaktivitáshoz.

Célkitűzés: Semitendinosus ínnal pótolt elülső kereszt-szalag műtétet követő, proprioceptív tréninget is magában foglaló rehabilitáció utáni felmérést végeztünk, statikus és dinamikus egyensúlyi paraméterek alapján, összehasonlítva az ép és érintett végtagokat.

Módszer: Az intézetünkben 2009-2010 között 20 semi-ten dinosus ínnal történt elülső keresztszalag pótláson átesett sérültet vizsgáltunk. Átlag életkor 35 év, 15 férfi és 5 nő. A műtétet követően átlag 12 hétig proprioceptív tréninget is magában foglaló gyógytornát végeztek.

A felmérést Bretz típusú stabilométer segítségével végez-tük, az így nyert adatokat táblázatban rögzítettük és 2 mintás T próbával elemeztük azokat.

Eredmények: A feldolgozott adatok alapján nem talál-tunk szignifikáns különbséget az ép és érintett láb dinami-



kus és statikus egyensúlyi paraméterei között, az elülső ke-resztszalag musculus semitendinosus inával történő pótlás utáni rehabilitációt követően.

Összefoglalás: A megfelelő műtéti technika és az azt követő rehabilitáció rendkívül fontos a sikeres keresztszalag pótláshoz. A propriocepció visszaállításának és fejlesztésének mind pre-ventív, mind rehabilitációs területen kiemelt jelentősége van.

Kulcsszavak: LCA pótlás, propriocepció, rehabilitáció

KORAI TÉRDÍZÜLETI PORCKOPÁS VÁLOGATOTT KÉZILABDÁZÓKNÁL

Tállay András, Pavlik Attila, Halasi TamásOrszágos Sportegészségügyi Intézet

A szerzők 10 évvel a Sydney olimpiai ezüstérem megnyeré-sét követően felmérték a női kézilabda válogatott térdízüle-teinek állapotát.

A sportkarrier korai szakaszában elszenvedett súlyos térdízületi sérülések az elvégzett műtétek ellenére is jelentős arthrosishoz vezettek.

A sportolók korábbi műtéteinek időpontjában legkorsze-rűbbnek vélt LCA-pótló technikák jelenlegi tudásunk alap-ján már sok esetben nem elfogadhatóak, sok esetben techni-kailag hibásak is voltak.

A súlyos radiológiai eltérések és funkció károsodások el-lenére a sportolók jelentős része jelenleg még jónak éli meg térdízületének állapotát.

Fontosnak tartjuk, hogy a sportolók minél szélesebb kör-ben megismerjék, hogy a fiatal korban elszenvedett, súlyos térdsérülések élsport folytatása mellettkézilabdázóknál gya-korlatilag kivétel nélkül korai arthrosishoz vezetnek.

Kulcsszavak: arthrosis, LCA pótlás, kézilabda

ELÜLSŐ KERESZTSZALAG-REKONSTRUKCIÓ 50 ÉV FELETTI BETEGEKEN

Berkes István, Béres Gy., Erdélyi G.Kastélypark Klinika, Tata

Cél: Artroszkópos elülső keresztszalag-rekonstrukció ered-ményeinek összehasonlítása 30 fő 50 év feletti és 30 fő 30 évnél fiatalabb beteg minimum 24 hónapos utánvizsgálata alapján.

Módszerek: A térdek stabilitása Lachman-teszttel, pivot shift-teszttel és KT-1000 arthrometerrel, klinikai funkciója és a betegek aktivitási szintje az IKDC-2000 térd formátum és Lysholm ponttáblázat kiértékelése alapján került megítélésre.

Eredmények: A műtét után 2 évvel mindkét csoport értékei jelentős javulást mutattak a műtét előtti állapothoz viszonyítva. A két csoport között nem mutatkozott szignifikáns különbség.

Következtetések: Jelen vizsgálatban az artroszkópos LCA-rekonstrukció kedvező eredményeket mutatott mind az 50 év feletti mind a 30 év alatti betegeknél.

Elülső keresztszalag-hiány esetén a műtéti javallat felállí-tása szempontjából a beteg fiziológiai kora, térdének vizsgá-latkori állapota, jövőbeni igényei és aktivitási szintje sokkal fontosabb, mint a kronológiai életkor.

Körültekintő betegkiválasztás után az 50 év felettiek elülső keresztszalag-rekonstrukciója megfelelő, begyakorlott műtéti technikával biztonsággal és eredményesen elvégezhető.

Kulcsszavak: LCA, artroszkópia, idős sérült

HÁTSÓ KERESZTSZALAG PÓTLÁS KÉTCSATORNÁS TECHNIKÁVAL. TIPPEK, TRÜKKÖK, EREDMÉNYEK.

Erdélyi Gábor, Béres György, Knoll Zsolt, Balogh Péter, Berkes István, Vankó IstvánKastélypark Klinika

Célkitűzés: A szerzők előadásukban bemutatják kétcsator-nás hátsó keresztszalag pótlással szerzett tapasztalataikat.

Módszer: Retrospektív elemzést végeztünk a kétcsator-nás hátsó keresztszalag pótlások műtéti eredményeinek fel-mérésére IKDC2000, Tegner score, Lysholm-Gillquist score, Cincinatti functional assessment score, hop-teszt, KT1000, radiológiai vizsgálat útján.

Eredmények: Előadásunkban ismertetjük kétcsatornás hátsó keresztszalag pótlás használata során szerzett tapasz-talatainkat, majd ismertetjük eredményeinket a fenti score rendszerek alapján. A talált eredmények a nemzetközi iro-dalomban talált adatoknak megfelelnek.

Következtetés: Az anatómiai, kétcsatornás szalagpótlások nagyfokú műtéttechnikai jártasság mellett biztonsággal elvé-gezhető beavatkozások. A kétcsatornás pótlást izolált PCL sérülések esetében javasoljuk. Műtét utáni rögzítés nem szükséges. A kétcsatornás PCL pótlással operált betegek re-habilitációs protokollja megfelel az egycsatornás techniká-nál alkalmazottnak, nehézséget nem okoz.

Kulcsszavak: hátsó keresztszalag, kétcsatornás módszer, térdízület

ARTHROSIS ÉS SPORT

Tállay András, Pavlik AttilaOrszágos Sportegészségügyi Intézet

Polinukleotid és Hialuronsav adásával szerzett tapasztalataink:A korai és előrehaladott térdízületi porckopás kezelése komoly kihívást jelent a sportsebészetben. Mivel egyre gyakoribb azon – életkortól független – sportolók száma, akik rendszeres sport-



24

aktivitásukat előre haladott térdízületi chondropathiajuk mel-lett sem szeretnék feladni, meg kell találni azokat a módszere-ket, melyek az ez irányú igényeket legjobban segíteni képesek.

Az előadás célja, hogy artroszkópos porcfelszín kezelést kö-vetően bemutassa a modern viscosupplementációs szerek közül 10-10 betegnél az egyszeri hialuronsav, valamint a kúraszerűen alkalmazott polinukleotid injekcióval szerzett tapasztalatainkat.

A kedvező ígéretes korai tapasztalatok után a szerzők fon-tosnak tartják, hogy későbbiekben a közép és hosszú távú eredményeiket is ismertessék. A modern, de igen költséges intraarticularis porcvédő szerek adása elsősorban artroszkópos porcfelszín kezeléssel kombinálva jó lehetőséget nyújtanak azon porckopástól szenvedő betegeinknek, akik sportigényük miatt totál térdprotézis beültetés lehetőségétől elzárkóznak.

Kulcsszavak: arthrosis, chondropathia, viscosupplementáció

LÁGYRÉSZ SÉRÜLÉSEK KEZELÉSE

dr. Csiki ZoltánJászberényi Szent Erzsébet Kórház Egészségügyi Nonprofit Kft. Hiro-Medical Lézer Centrum Jászberény

A szerző ismerteti tapasztalatait a légyrész sérülések kezelé-sében. Az elmúlt években hangsúly eltolódás következett be a funkcionális kezelés és rehabilitáció irányában. Itt megemlíti a nagy teljesítményű (1 és 3 Kw) szoft-lézer és a kinezio-tapek együttes alkalmazását, amellyel sikerült lényegesen csökkenteni a sérülést követő fájdalmas időszakot és meggyorsítani a sportba történő visszatérést. A fenti módszerrel elsősorban labdarúgók és kosárlabdázók sérüléseit kezelte, igen jó hatékonysággal. A szerző kiemeli ennek a lézer csoportnak (HILT illetve MLS) a hatékonyságát, a gyors válaszreakciót- már akár az első kezelés során, és a kezelés fájdalom mentességét, ami lehetővé teszi gye-rekek és utánpótláskorú sérültek kezelését is. Ugyancsak felhívja a kinezio-tapek egy speciális formájára, az úgynevezett lyuka-csos tapek használatára a figyelmet. Kiemeli, hogy ezzel a kom-binált kezelési formával kiváltható a gyógyszerek alkalmazása.

Kulcsszavak: szoft-lézer, kineziotape, lágyrész

EGYÉNI TELJES TEST HIDEGTERÁPIA LEHETŐSÉGEI

Szabó IstvánKaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály, Ortopédiai Egység

A Teljes Test Hidegterápiát (TTH) már 80-as évek óta, leg-inkább Észak-Európában és Oroszországban használják. Az egyik leghatékonyabb módszere az egyéni kezelés a Cryosaunában, „Fagyszaunában”. A 2-3 perces kezelés alatt a

pácienst állmagasságig -130°C és -160°C hőmérséklet közöt-ti kriogén gázban hűtjük. A test ezen extrém mértékű hűtése védekező élettani reakciókat vált ki, amely javítja az élettani folyamatokat, helyreállítja a szervezet természetes egyensú-lyát, stimulálja az anyagcsere folyamatokat, a szervkeringést és az immunrendszert. Ezek következményeként csökkenti a fájdalmat, duzzanatot, gyulladást és a túlzott izomtónust.

Az előadás során bemutatásra kerül Teljes Test Hidegte-rápia alapjai, illetve sportolók esetében elérhető lehetőségek, amelyek tudományos eredmények és néhány eset ismerteté-se révén kerül felvázolásra. A T.T.H lehetőségei a sportolók esetében1. Acut sportsérülések kezelése, mint az izomzúzódás

(contusio), intramuscularis haematomák, ízületi rándu-lások (distorsio) és a szalagsérülések első stádiuma.

2. A túlterheléses sportsérülések, mint az entesopathia, tendinopathia, osteochondrosis, kezdődő rotátorköpeny pathológiák, a tibia krónikus periostitis (shin splints), térdkalács pathológiák.

3. Ízületi rekonstrukciós műtétek és ín-izom-szalag-csont műtétek utáni kiegészítő kezelés. Tanulmányok történtek keresztszalag pótlás, illetve térdprotézis beültetés utáni rehabilitációval kapcsolatban, amelyek igazolták a gyor-sabb fájdalomcsökkenést, könnyebb és gyorsabb rehabi-litációt, csökkent műtét utáni duzzanatot „Fagyszauna” használatával.

4. Bajnokságra való felkészülés és intenzív edzések során kialakuló krónikus sportsérülések megelőzésére, illetve a biológiai regeneráció gyorsítására. A verseny után közvet-lenül is alkalmazható az esemény utáni DOMS (Delayed Onset Muscle Soreness) szignifikáns csökkentésére.

5. Edzésprogram intenzitásának fokozása a regenerációs idő, tejsav felszaporodás csökkentésével.

6. A pszichés állapot javításában hatalmas sikereket értek el, főleg a megterhelő felkészülési szakaszban, illetve a sikerte-len verseny utáni újrakezdésben. („Burn out” elkerülése!).

A hazánkban még kevésbé ismert, de bíztató eredményeket mutató kezelés hatásainak további tudományos vizsgálata alapvető a pontos hatásmechanizmus megítélésére és keze-lési algoritmusok felállítására.

Kulcsszavak: hidegterápia, prevenció, rehabilitáció

ELASZTIKUS ERŐTEREK VÍZBEN – A FUNKCIONÁLIS REHABILITÁCIÓ, KIEMELTEN A TÉRDSÉRÜLÉSEK REHABILITÁCIÓJÁNAK ÚJ LEHETŐSÉGEI

Sziráki Edina², Pribélyi Péter1

1: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Fizioterápiai Tanszék Budapest

2: Aquafitt Bt. Budapest

Az elasztikus ellenállással végzett edzés az utóbbi években egyre inkább teret kap – számos felmérés tanulmányozta és



bizonyította, hogy összevetve a súlyzós edzésekkel hatása az izomfejlesztés szempontjából egyezik. A rugalmas ellen-állással szemben végzett munka ugyanakkor a vázizomzat kondicionális és koordinációs képességeit kedvezőbben be-folyásolja, hiszen a rugalmas gumikötéllel, szalaggal végzett munka kontrollált végrehajtást igényel, kiindulópontjának elhelyezésével pedig vektortréning valósítható meg.

A gumikötél alkalmazásával a körív mentén történő el-mozdulástól az egyenes vonalú mozgáson át akár az össze-tett, háromdimenziós mozdulatig is el lehet jutni.

Jelen előadásban röviden bemutatásra került mindazon terápiás eszköz, mozgásforma, mely a víz kedvező élettani hatásait ötvözi az elasztikus ellenállásos tréninggel; komp-lex mozgásokat, dinamikus tréninget tesz lehetővé, valamint együttesen működtethető a felső és alsó végtag. Így nem csupán a vázizomzat, hanem a szenzomotorium, valamint az általános kondíció is hatékonyan fejleszthető.

Előadásunkban sekélyvízi és mély vízben végzett gyakorlati példákkal demonstráltuk az elasztikus ellenállásos tréning, ki-emelten a gumikötéllel végzett tréning alsó végtagi rehabilitá-ció területén, járás/egyensúly-fejlesztésben valamint a sportág-specifikus tréningben való felhasználásának lehetőségeit.

Pilot study-nk rendelkezésre álló eredményeivel igazol-tuk a módszer hatékonyságát térdműtötteknél, zömében ACL-sérülést követő postoperatív rehabilitációban.

Megállapítottuk, hogy sokoldalúsága, komplexitása ré-vén az elasztikus ellenállással végzett célzott mozgásprog-ram vízre adaptált formája mind a prevencióban, mind a re-habilitációban és a sportág-specifikus edzésekben is fontos szerepet kaphat.

Kulcsszavak: rehabilitáció, térdsérülés

VERSENYSPORTOLÓK SÉRÜLÉSEINEK INFRAVÖRÖS LÉZER KEZELÉSE

Dr. Oláh Csaba1, Nagyné Pongrácz Mariann3, Páll Valéria2, Ragány Zita2, Dr. Czabajszki Máté1 1: B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház,

Idegsebészeti Osztály2: B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház ,

Ortopédiai Osztály3: B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház ,

Traumatológiai Osztály

Bevezetés: A sportsérülések kezelésében világszerte – töb-bek között Magyarországon is – fontos szerepet tölt be az infravörös lézerkezelés, melyet professzionális sportolóknál is alkalmazunk mindennapi gyógyításuk során. Az infra-vörös lézer kezelésnek izomlazító, direkt fájdalomcsillapító, ödéma csökkentő, seb regeneráló és gyulladáscsökkentő hatása van. A lézer kezelés gyógyszeres, infuzios és egyéb fizikoterápiás kezelés mellett is – a többi kezelés hatását fo-kozva – vagy önállóan is alkalmazható. Közvetlen traumato-

lógiai, ortopédiai vagy idegsebészeti műtétek után is nagyon jó hatásfokkal alkalmazható és a gyógyulási folyamatok felgyorsíthatóak, a sportolók gyorsabban és gyógyultabban tudnak visszatérni az aktív fizikai terhelésükhöz.

Betegek és módszerek: A B.A.Z. Megyei Kórház és Egye-temi Oktató Kórház Traumatológia, Ortopédia, Idegsebé-szet, Neurológia, Mozgásszervi Rehabilitáció szakrendelésen a lézer keztelést számos indikácio mellett izületi sérülések, izomhúzódások, szalag sérülések, distorsiok. sportsérülések esetén alkalmazzuk. 2011. július 1. és december 12. között 16 olyan professzionális sportolót kezeltünk , akik sportsé-rülést szenvedtek és csak infravörös lézer kezelést kaptak. Magyarországon ezen kezelési eljárás ambulanter módon a TB által finanszírozott. Kezelésünk során a WALT nemzet-közi ajánlás dózisait alkalmaztuk.

Eredmények: A betegek 5-15 alkalommal kaptak lokális lézerkezelést, melynek hatására mindegyik sportoló a kezelés végére panaszmentessé vált és mindenki néhány héten belül vissza tudott térni a mindennapos edzés és aktív sportoláshoz.

Következtetés: Az infravörös lézer kezelés a sportsérü-lések, húzódások, részleges szakadások, contusiok, kisebb gerincsérülések esetén akár önállóan alkalmazva is meg-szünteti a panaszokat. A sportolók gyógyszer szedése nél-kül is rövid időn belül visszatérhetnek az aktív sportoláshoz, melynek a szigorú doppingszabályok miatt is nagy jelentő-sége van. Véleményünk szerint számos skandináv országhoz hasonlóan a lézerkezelést nagyobb számban és gyakrabban kellene alkalmazni aktív sportolóinknál.

Kulcsszavak: élsportoló, infravörös lézer, lágyrész sérülés

A GYORSASÁGI KOORDINÁCIÓ ÉS ROBBANÉKONYSÁG VISSZANYERÉSE A SPORTBA VALÓ VISSZATÉRÉS ELŐTT

Guti RékaFTC Labdarúgó Zrt.

A sportolókkal foglalkozó gyógytornász-fizioterapeuta fel-adata a sportoló mozgásának a lehető legmagasabb szintre való fejlesztése, hogy az adott sportágban a leghatékonyab-ban és a további sérüléseket elkerülve folytathassa tevékeny-ségét. Ehhez a szakembernek ismernie kell a funkcionális vizsgálat elemeit és különböző sportspecifikus vizsgálatokat, teszteket, hogy megállapíthassa, a mozgás mely feltétele hiá-nyos a sportrehabilitáció utolsó fázisában. Ezt követően tud-ja módosítani és kiegészíteni a kezelési tervet.

A mozgások gazdaságossága és ezáltal hatékonysága az összetett mozgások esetében attól függ, hogy az egyes izom-csoportok működésének összerendezését a központi ideg-rendszer hogyan képes megszervezni.

A ritmus, egyensúly-, mozgás-, helyzetérzékelés és tér-észlelés magas szintre fejlesztése sportsérülést követően el-engedhetetlen, mint a sportba való visszatérés alapfeltétele.



26

Sérülés következtében a mozgások térbeli-, időzíté-si-, valamint dinamikai összhangja megbomlik, ezáltal a sportágspecifikus mozgás technikai kivitelezése elégtelen lesz.

Kimagasló sportteljesítmény és siker eléréséhez továbbá az erő és gyorsaság kombinációjára van szükség. A függőleges elugrás nagyságát, súlypontemelkedést, gyorsulási és lassítási képességet, irányváltoztatási képességet és magát a gyorsa-ságot a sportoló által végzett a sportágra jellemző mozgások beépítésével kell fejleszteni a sportrehabilitáció során.

Ebben van kiemelkedő szerepe a pliometrikus edzésnek. Ez az edzésforma gyors, dinamikus mozdulatokból áll, ame-lyek az izom gyorsaságát és az izom-ideg összehangolt mű-ködését fejlesztik.

Az előadás célja ezen edzésforma – mint a sport re ha bi-li táció utolsó láncszeme – gyakorlati elemeinek, eszközös lehetőségeinek bemutatása a gyorsasági koordináció, robba-nékonyság fejlesztésére.

Kulcsszavak: sportsérülés, mozgáskoordináció, visszatérés a sportba, pliometrikus edzés

GYMSTICK BOTTAL VÉGZETT PREVENCIÓ ÉS REHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI

Buzási BeátaOrszágos Sportegészségügyi Intézet

A Gymstick bottal végezhető prevenció és rehabilitáció le-hetőségeinek bemutatása, melyek a tér minden irányában végezhetőek kis helyigénnyel, az egyensúly, koordináció, propriocepció fejlesztésével

Kulcsszavak: Gymstick, prevenció, rehabilitáció

A BIOPTRON POLARIZÁLT FÉNYTERÁPIA GYAKORLATI TAPASZTALATAI

Inczédy-Farkas GabriellaMolekuláris Neurológiai Klinikai és Kutatási Központ

A Bioptron orvostechnikai készülékeket 25 éve alkalmazzák sikerrel számos orvosi szakterületen, világszerte több mint 50 országban. A 480-3400 nanométer hullámhossz-spektrumú, inkoherens, alacsony energiasűrűségű polarizált fény sokré-tű biostimulatív hatást fejt ki az emberi szervezetre. Ezek közül kiemelendő a sejthártya-aktiválás, a mikrokeringés-serkentés, a szövetregeneráció és a génexpressziós szinten leírt immunrendszer-erősítő, gyulladáscsökkentő hatás. Fő klinikai indikációi a fájdalomcsillapítás, a sebgyógyítás (tra-umás és műtéti hegek, égések, fekélyek, felfekvések), a gyer-mek- és újszülöttgyógyászat (felső légúti fertőzések, fogzás, neurológiai problémák, traumás sérülések), különböző bőr-

gyógyászati problémák (ekcéma, akne, psoriasis, herpesz, bakteriális bőrfertőzések) és a szezonális hangulatzavar. Fájdalomcsillapító, szövetregeneráló hatása a sportorvoslás, az ortopédia, a reumatológia és a fizikoterápia szakterületén is releváns. A Bioptron fényterápiás berendezések alkalma-zásával a sportsérülések utáni gyógyulási idő átlagosan a felére csökkenthető. Klinikailag igazoltan gyorsítja a törés utáni csontátépülést, a lágyrész-sérülések regenerációját. Arthritis, arthrosis és autoimmun eredetű ízületi bántal-makban kifejtett, szignifikáns fájdalomcsillapító, gyulla-dáscsökkentő hatását klinikai kutatások sora igazolta. Az ízületi mozgástartomány, az izomerő növekedése nyomán még krónikus ízületi bántalmak esetében is komplex funk-ciójavulás érhető el. A BIOPTRON fényterápia a megelőzés, a kezelés és a rehabilitáció új generációs kezelési formájának számít. Mellékhatások nélkül, széleskörűen alkalmazhatják szakember és laikus felhasználók egyaránt.

Kulcsszavak: polarizált fény, biostimuláció, Bioptron

GUNA BIOTERÁPIA – AKUPUNKTÚRA A SPORTORVOSLÁSBAN

Babindák ElviraGuna Magyarország Kft.

Guna bioterápia – akupunktúra a sportorvoslásban

Kulcsszavak: Guna bioterápia, akupunktúra

A POWER PLATE VIBRÁCIÓS TRÉNING ORVOSI ALKALMAZÁSA. TAPASZTALATOK ÉS LEHETŐSÉGEK A TELJES TEST VIBRÁCIÓVAL.

Révész EditVibrotech

A Power Plate vibrációs tréning orvosi alkalmazása. Tapasz-talatok és lehetőségek a teljes test vibrációval.

Kulcsszavak: vibrációs tréning, Power Plate

TELJESÍTMÉNYFOKOZÓ SZEREK

Besenyei IstvánPannonpharma Kft

Általában a teljesítményfokozó készítményekkel kapcsolat-ban mindenkinek az illegális doppingszerek és az extrém módon elért teljesítmények jutnak az eszébe.



Nem gondolunk azonban arra, hogy más okból is kell ja-vítani a szellemi és fizikai teljesítményt.

Nagyon gyakori, hogy sportolók – nem csak az élspor-tolók – az élet más területein is komoly teljesítményt kell nyújtsanak (pl. felsőfokú tanulmányok )

Szenior sportolók esetében az aktív életmód ellenére is szerveik idősödnek, öregedés jelei megmutatkoznak a szel-lemi és fizikai teljesítőképesség csökkenésében is.

Gyakori, hogy betegségen és operáción esik át a sportoló személy. Egy influenza, vagy egy laparoszkópos beavatkozás is hosszú lábadozási időszakkal járhat.

Ezen problémák megoldására kiváló növényi alapú ké-szítmények találhatóak a piacon, amelyek segíthetnek a szer-vezet pszichés és fizikai teljesítményének fokozásában.

Előadás tartalma a növények kombinációs lehetőségét tartalmazza, alkalmazási lehetőségeikkel:

Leuzea carthamoides, Mentha piperita, Rubus fruticosus, Urtica dioica, Cerasi stipes, Leonuri herba, Hippocastani folium, Tiliae flos, Uvae ursi folium, Betula pendula, Cerasus avium és Cerasus vulgaris, Cerasi stipes, Solidago gigantea, Solidago canadensis, Solidaginis herba, Equisetum arvense

Kulcsszavak: legális teljesítményfokozás, növényi készítmények

LABORATÓRIUMI- ÉS PÁLYATESZTEK ÉLETTANI JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA ÉS AZOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA ELIT KÉZILABDÁSOK KÖRÉBEN

Ihász Ferenc, Konkoly Csaba, Rikk János, Király TiborNyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Impulser International AG.

A fizikai aktivitás hatásai, számos szervrendszer együttmű-ködésében nyilvánulnak meg (mint pl.: cardiovascularis-, légző-, neuroendokrin-, immun- és a mozgatórendszer). A kardiovaszkuláris és légzőrendszeri reakciók feladata elsődlegesen a működő izomzat számára a kellő mennyi-ségű tápanyag és oxigén biztosítása, továbbá a szén-dioxid és más anyagcseretermékek eltávolítása, a szervezet hőmér-sékletének és sav-bázis egyensúlyának megőrzése, valamint az endokrin mirigyek által termelt hormonok elszállítása a célszervhez. Ahhoz, hogy ez kellően hatékony legyen, a cardiovascularis rendszer működési szintjének meg kell megfelelnie a működő izomzat által támasztott igényeknek. Többnyire azonban a vázizomzat igényének növekedésével egy meghatározott intenzitás-tartományig lineárisan nő a cardiovascularis rendszer teljesítménye is, nő a szívfrekven-cia és a vérnyomás, a pulzustérfogat és a perctérfogat, a ma-ximális oxigénfelvétel (VO2max).

A fent leírt fiziológiás törvényszerűségek ismetere (a megvizsgált keringési jellemzők) azonban nem elegendőek ahhoz, hogy a teljesítménysportban eredményes felkészí-tést végezzünk. Számos egyéb szempontot is figyelembe kell

vennünk, amikor ilyen aktivitási tervet készítünk. Ezen kér-désekre próbál választ adni jelen kutatási program is.

Kulcsszavak: cardiovascularis rendszer, kézilabda, nők

TEJSAV, KÜSZÖBÖK, EDZÉSMÓDSZEREK

Apor PéterApor-Med BT; Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kara

A laktacidózis a tejsavtermelés és felhasználás pillanatnyi egyensúlyát tükrözi. Az eliminációt segítő mechanizmusok közül a monokarboxil transzporterek aktivitása tükrözi az edzettséget. A tejsav kedvelt oxidációs tápanyag a szív és egyéb szervek számára, a glukoneogenezis szubsztrátja a terhelés alatt is, és szervező szereppel is bír ”lakthormon. A pufferkapacitás a sejtekben növelhető. A „küszöbök” fi-gyelembevételével végzett edzések előnyeinek bizonyítása hiányzik. Az edzések vagy zömmel a középső energia-zóná-ban, vagy zömmel a kisintenzitású tartományban történnek, a versenyintenzitásnak megfelelő maximális laktát steady state zónába ritkán folyik edzés. Az edzésrendszerek tudo-mányos szintű összehasonlítása még nem történt meg.

Kulcsszavak: tejsav, glukoneogenezis

A TERMÉSZETBEN MEGTALÁLHATÓ DEUTÉRIUM SZEREPE A GLÜKÓZ-ANYAGCSERÉBEN, A DEUTÉRIUM DEPLÉCIÓ HATÁSA A SPORTOLÓK TELJESÍTŐKÉPESSÉGÉRE

Somlyai Gábor1, Györe István2, Molnár Miklós3

1: HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft., Budapest, 2: MH Honvédkórház EHHI AVI, Budapest,3: Semmelweis Egyetem, Budapest

A felszíni vizekben a deutérium (D) koncentrációja több mint 16 mM (150 ppm), az élő szervezetekben 10 mM fö-lötti. A D élettani folyamatok szabályozásában betöltött szerepét a felfedezését követő 60 évig annak ellenére nem vizsgálták, hogy koncentrációja összevethető számos más, élettani szempontból létfontosságú elem koncentrációjával (kalcium, magnézium, kálium). A kísérletek célja az volt, hogy tisztázzuk a D esetleges szerepét a sejtosztódás szabá-lyozásában, illetve hogy megvizsgáljuk a deutérium szén-hidrát-anyagcserére gyakorolt hatását.

59 μmol/L, p±186 μmol/L vs. 280±A D-depléció szénhid-rát-anyagcserére gyakorolt hatását STZ-vel kezelt patkányok normál (150 ppm), illetve csökkentett deutériumtartalmú vízzel (DDW, 25 ppm) történő itatása során vizsgáltuk. A DDW-t egyedüli kezelésként alkalmazva nem befolyásolta



28

a patkányok szérumának glükóz koncentrációját. Azon-ban ha az állatok a napi 2x1 U inzulin kezelés mellett fo-gyasztották a DDW-t, akkor szignifikánsan csökkentette a vér glükóz szintjét. A deutériummegvonásnak a vér glükóz szintjére gyakorolt pozitív hatását támogatta a fruktózamin (409<0,8%, p±3,2% vs. 9,4,2±0.02) és a HbAIc (14,1<0.02) értéke is, mely szintén szignifikánsan alacsonyabb volt az in-zulinkezelésben részesült, DDW-vel itatott patkányokban, az inzulin kezelt, de normál deutériumtartalmú vizet fogyasztó patkányokhoz képest. A további vizsgálatok azt igazolták, hogy a GLUT4 transzporter mennyisége jelentősen megnőtt a membránban, ami magyarázhatja a fenti eredményeket.

Evezős sportolókkal végzett ergometriás terhelési vizs-gálat megerősítette, hogy a DDW fogyasztása kedvező ha-tást gyakorol a glükóz anyagcserére (Sportorvosi Szemle 46/1:27-38, 2005). A DDW-t fogyasztó csoportban a 44 na-pos kezelést követő terhelés során kevésbé csökkent a vér-cukorszint, kisebb volt az egyes terhelési lépcsőkhöz tartozó savasodás, az anionrés a kontroll csoporthoz képest kevésbé változott. Az eredmények alapján, a DDW hatására a szöve-tek oxigenizációja jobb lett, a glükóz mobilizáció javult.

A deutérium szerepének felismerése az élettani folyama-tok szabályozásában új célpontot kínál a diabetes kezelésé-ben, sportolók esetében új lehetőséget nyit meg a teljesít-mény fokozására.

Kulcsszavak: deutérium, glükóz anyagcsere, teljesítőképesség

A 2011-ES GÖTEBORGI TRANSZPLANTÁLTAK VILÁGJÁTÉKÁN RÉSZT VETT MAGYAR SPORTOLÓK CARDIORESPIRATORICUS TELJESÍTŐKÉPESSÉGE AZ EREDMÉNYESSÉG TÜKRÉBEN

Trájer E.1, Tóth Sz.2, Komka Zs.1, Bosnyák E.1, Kováts T.1, Udvardy A.1, Protzner A.1, Székely Gy.3, Tóth M.1

1: Semmelweis Egyetem, Budapest2: SE Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest 3: Magyar Szervátültetettek Szövetsége, Budapest

Bevezetés: A donor szervek hiánya előtérbe helyezi a hosszú távon sikeres transzplantációk iránti igényt. A transzplantál-tak életminőségének jellemzésére a fizikai teljesítőképességük alkalmas. Ennek metabolikus hátterét a cardiorespiratoricus kapacitás nyújtja. A fizikai terhelés alatti maximális oxigén felvétel (Vo2max), oxigén pulzus (O2pmax) prediktív értékű lehet a hosszú távú graft túlélés szempontjából.

Célkitűzés: Tanulmányunk során célunk volt a 2011-es Transzplantáltak Világjátékára utazó magyar sportolók cardiorespiratoricus terhelhetőségének meghatározása és ennek a sportági eredményességgel való összevetése.

Módszer: 25 máj-és vesetranszplantált sportolót vizs-gáltunk (11 nő, 14 férfi, kor: 39±2,4 év). A maximális cardiorespiratoricus kapacitást módosított Bruce-proto-

koll szerinti vita maxima típusú teszttel mértük futószalag ergométeren. A terhelést megelőzte nyugalmi szívultra-hang, EKG és graft-specifikus laborvizsgálat. Regisztráltuk a nyugalmi statikus és dinamikus légzésfunkciós paramé-tereket, a maximális terhelhetőséget,az anaerob küszöböt, a terhelés metabolikus hátteréhez tartozó szívfrekvenciát. A megnyugvási fázisban szívfrekvencia regisztrálása és vérnyomás mérés történt.

Eredmények: Transzplantált sportolóink terhelhetősé-ge az életkornak, nemnek megfelelő egészséges populáció elvárt terhelhetőségénél jobbnak bizonyult (VO2max-pre: 2299 ± 808 ml vs. VO2max:2539 ± 567 ml; O2p-pre: 12.77 ± 3.10 ml vs. O2p: 14.41 ± 4.28 ml). Ez a fizikai terhelhetőség metabolikus hátterét képezte a magyar csapat kiemelkedő szerepléséhez. A Transzplantáltak Világjátékán a 27 magyar sportoló 67 érmet szerzett, mellyel a magyar csapat a 4. he-lyet szerezte meg az éremtáblázaton.

Következtetés: A beültetett graft megfelelő oxigenizációja, és a kellő perctérfogat feltételei a transzplantáció hosszú távú sikerességének, mely életminőség szintjén a sportteljesít-ményben is megmutatkozik. A spiroergometriás vizsgálat révén nyert objektív, funkcionális adatok kellő alapot je-lenthetnek a hosszabb graft túlélés előrejelzésére. A vizsgált transzplantáltak fizikai teljesítőképessége az egészséges po-puláció elvárt teljesítményének szintjénél jobb volt.

Kulcsszavak: transzplantáció, cardiorespiratoricus kapacitás

AZ ORSZÁGOS SPORTEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZETBEN VÉGZETT ÖSSZETETT TELJESÍTMÉNYDIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK TAPASZTALATAI

Dr. Kovács Péter, Dr. Rácz Levente, Gál RenátóOrszágos Sportegészségügyi Intézet Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi kar

Az Országos Sportegészségügyi Intézet Teljesítmény Diag-nosztikai Kutató Osztályának egyik fő feladata a Magyar Olimpiai Bizottság által meghatározott kiemelt Olimpiai ke-ret teljesítménydiagnosztikai ellátása.

A szenzorháló elmélet alapján végzett összetett telje-sítmény diagnosztikai vizsgálatok teljesítmény-élettani, biomechanikai és sportpszichológiai módszerekkel vizsgál-ják a funkcionális szervrendszerek edzettsé- élettani adaptá-cióját és működésének sajátosságait.

A testösszetétel, a légzőrendszer, a keringésrendszer, a vegetatív idegrendszer, az anyagcsere, a mozgás és támasztó rendszer, a gerinc egyénre jellemző sportág specifikus al-kalmazkodási sajátosságainak pontos megismerése alapján lehetőség van az optimális terhelési mutatók meghatározá-sára, valamint folyamat szemléletű menedzselésére, a telje-sítmény legális módszerekkel történő fokozásra.



A 2012-ben végzett nagy elemszámú vizsgálatok tapasz-talatai jól szemléltetik a hazai teljesítménysport alap problé-máit és a fejlesztés lehetséges irányait.

Kulcsszavak: teljesítménydiagnosztika, testösszetétel, legális teljesítmény fokozás

DOPPLER-ECHOKARDIOGRÁFIÁS VIZSGÁLATOK AZ EDZETT SZÍV MEGÍTÉLÉSÉBEN

Pavlik Gábor1, Major Zsuzsanna1, Csajági Eszter1, Kneffel Zsuzsanna2, Kováts Tímea3, Sidó Zoltán4

1: Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék

2: Qatar University, Doha3: Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ4: Pozitron – Diagnosztika Központ, Budapest

A rendszeres edzés egyik legjellegzetesebb hatása a bal kam-ra hipertrófiája. Az általános orvosi gyakorlatban azonban ez a hipertrófia rizikó tényezőnek tekinthető, mint betegsé-gek következményei (hipertónia, obesitas, cardiomyopathia, stb.) vagy a korosodással lép fel. A patológiás és fiziológiás hipertrófia elkülönítésével számos közlemény foglalkozott, jelen előadásunkban a Doppler- echokardiográfiával kimu-tatható mutatókat tárgyaljuk.

a) Áramlási sebességek – A korai és késői kamratelődés csúcssebességének aránya (E/A) arányos a diasztolés funkci-óval, azaz a kamrai tágulékonysággal. Számos szerző és saját régebbi adataink (Kneffel et al. Acta Physiol. Hung. 98 284 2011) szerint a bal kamra hipertrófiája ellenére az E/A nem csökken sportolókban, sőt, egyes esetekben, különösen álló-képességi versenyzőkben és idősebb életkorban inkább javul.

b) A szívciklus időtartamai – Az edzettségi bradycardia megnyújtja a szívciklus időtartamát. A szisztolé időtartama alig különbözik az edzett és nem edzett szívben, az edzett szív hosszabb ciklusideje főként a növekedett diasztolés időtar-tamnak, ezen belül a diasztázis növekedésének köszönhető.

c) Szöveti Doppler echokardiográfia (TDI) – A legtöbb szerző szerint az utóbbi évtizedekben bevezetett vizsgálat előnyei, hogy mutatói, indexei függetlenek a pulzusszámtól, és hogy alkalmas a szisztolés funkció jelzésére is.

Jelen vizsgálatunkban 19-35 éves felnőtt nem-edzett sze-mély és sportoló TDI adatai segítségével mutattuk ki, hogy- a TDI sebességek kevésbé függenek a pulzusszámtól, de nem függetlenek tőle, és hogy- nem mutatható ki a módszerrel az edzettek jobb szisztolés funkciója.

A TDI vizsgálatok tehát fontos kiegészítő adatokat tartal-maznak az edzett szív megítélésében, de ebben a tekintetben nem látszanak nélkülözhetetlennek.

Kulcsszavak: Doppler-echokardiográfia, edzett szív, életkor, szívciklus

A JOBB KAMRA ECHOKARDIOGRÁFIÁS VIZSGÁLATA ELHÍZOTTAKNÁL

Dr. Sidó Zoltán1, Dr. Pavlik Gábor2

1: Pozitron – Diagnosztika Központ, Budapest, 2: Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kar,

Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest*

Jól ismert, hogy a felnőttkori elhízás szoros kapcsolatban van a cardiovascularis morbiditással és mortalitással. Nagyszámú nemzetközi és hazai echokardiográfias adat áll rendelkezésre az elhízás okozta bal szívfél geometriai és funkcionális elté-réseiről, újabban MRI adatok is jelentek meg erről a témáról. Ugyanakkor még kevés vizsgálat történt, melyben a jobb szívfél körültekintő vizsgálatát tűzték ki célul elhízottak esetében.

Jelen munkánkban a jobb szívfél anatómiai, ill. funkci-onális paramétereit hasonlítottuk össze közepes fokban el-hízott és egészséges, azonos életkorú férfiakban és nőkben.

A vizsgálatban 34 elhízott férfi és 48 elhízott nő vett részt, míg nem elhízott, egészséges, azonos életkorú férfiak (42) és nők (39) alkották a kontroll csoportot. A vizsgála-tokat GE vivid E echokardiográffal végeztük standard kö-rülmények között, 2,5 MHz-es transducert használva. Mé-réseinket az Amerikai Echokardiográfiai Társaság (ASE) ajánlása szerint hajtottuk végre.

A statisztikai számításokat kétmintás t-próba segítségével végeztük el.

Az elhízottaknál mindkét nemben szignifikánsan na-gyobbnak bizonyult a jobb pitvar hosszátmérője (RAD), mint a kontroll csoportokban. Ugyancsak szignifikánsan nagyobbnak mutatkozott a jobbkamra mellsőfal vastag-sága is (RVAWT) az elhízottaknál. A jobb kamra systoles funkcióját jelző tricuspidális annulus systoles elmozdulás (TAPSE), ill. a szöveti Doppler (TDI) vizsgálat során mért tricuspidális annulus systoles sebesség (PSV) adatai mind-két nemben az elhízottak szignifikánsan gyengébb systoles funkcióját mutatják, de még a normális tartományban maradtak. A férfiaknál két diastoles paraméterben, a jobb kamrai E hullám decelerációs időben (JKEDT) és a jobb-kamra izovolumiás relaxációs időben (JKIVRT) nem volt szignifikáns a különbség. Ugyanakkor a többi vizsgált muta-tó, a transtricuspidális áramlási sebesség arány (JKE/JKA), valamint a tricuspidális koradiastoles áramlási sebesség és a tricuspidális szöveti Doppler sebesség arány (JKE/JKEa) különbsége mindkét nemben szignifikánsnak bizonyult a nem elhízottakkal szemben, ami a diastoles funkció káro-sodására utal elhízottaknál. Az elhízott férfiaknál és nők-nél szignifikánsan magasabb volt a tricuspidalis áramlásból megbecsült számított systoles pulmonális nyomás (PASP) a kontroll csoportéhoz képest. A nyert adatok is arra utalnak, hogy az elhízás már korán nagy terhet ró a jobb szívfélre, ez a fokozott terhelés pedig a becsült és a mért paraméterek-ben már viszonylag korán megjelenik.

Az adatokból levonhatjuk azt a következtetést, hogy az elhízás hatására már korán jelentkezhetnek markáns elválto-



30

zások a jobb szívfél vonatkozásában. Ezek a változások ma-gyarázhatják az elhízottak terhelhetőségében megfigyelhető csökkenést, valamint a megjelenő klinikai tünetekért is fele-lőssé tehetők. Mindezek miatt feltétlenül szükségesnek vél-jük az elhízottak kivizsgálásában az echokardiográfia alkal-mazását, különös tekintettel a jobb szívfél vonatkozásában.

Kulcsszavak: jobb kamra, echokardiográfia, elhízottak

A JOBB KAMRA MORFOLÓGIAI ÉS FUNKCIONÁLIS ADAPTÁCIÓJA A RENDSZERES FIZIKAI AKTIVITÁSHOZ ÉLSPORTOLÓKNÁL

Major Zsuzsanna1, Kneffel Zsuzsanna2, Csajági Eszter1, Kováts Tímea3, Pavlik Gábor1

1: Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar2: Qatar University, Doha3: Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ

Bevezetés – Ismeretes, hogy a rendszeres fizikai aktivitás a kardiovaszkuláris rendszer adaptációját eredményezi. Szá-mos közlemény igazolta már a bal kamra arányos hiper-trófiáját és dilatációját, mint morfológiai edzettségi jelet, valamint a bal kamra jobb relaxációs képességét és a kamra-izomzat kontraktilitásában bekövetkező változásokat, mint funkcionális edzettségi jelet. Ezzel szemben azonban csak kevés tanulmány foglalkozik a rendszeres testedzés jobb kamrára gyakorolt hatásával.

Vizsgálatunk célja volt a jobb kamra morfológiai és funk-cionális adaptációjának jellemzése a rendszeres fizikai akti-vitáshoz.

Vizsgálati módszerek- Vizsgálatainkban 33 férfi váloga-tott és első osztályú élsportoló vett részt, valamint 19 egész-séges fizikailag inaktív férfi, akiknek heti edzésóraszáma nem haladta meg a 3 órát.

A vizsgálatokat Philips Ultrasound HD 200 típusú echokardiográffal végeztük az Amerikai Echokardiológiai Társaság irányelveinek megfelelően.

A csúcsi négyüregi felvételeken meghatároztuk a jobb kamra hosszanti- és keresztátmérőjét végszisztoléban és vég-diasztoléban, valamint PW Doppler és tissue Doppler techni-kával mértük a jobb kamra szisztolés és diasztolés funkcióját.

Az adatokat a testfelület megfelelő hatványaira vonat-koztattuk.

Eredmények- Pulzatilis Doppler vizsgálat során a jobb kamra diasztolés funkcióját jellemző E/A hányados tekinteté-ben sportolóknál szignifikánsan magasabb értékeket kaptunk (1,99 ± 0,54; 1,58 ± 0,39, p<0,05) nem-edzettekhez viszonyít-va. Szintén szignifikáns volt a különbség a 2 csoport között a szöveti Doppler technikával végzett vizsgálatok során mind a laterális (0,10 ± 0,04; 0,13 ± 0,04 p<0,05), mind a septális (0,07 ± 0,02; 0,09 ± 0,03 p<0,01) késő diasztolés anuláris se-bességek (A’) esetében. Szignifikánsan magasabb értékeket ta-láltunk sportolóknál a laterális (1,49 ± 0,5; 1,1 ± 0,34 p<0,05)

és septalis E’/A’ (1,91 ± 0,6; 1,40 ± 0,67 p<0,05) esetében. Nem találtunk azonban szignifikáns különbséget a koradiasztolés anuláris sebesség (E’) tekintetében, valamint a jobb kamra hosszanti- és keresztátmérőjében a két csoportnál. Szintén nem volt különbség a két csoport között a tricuspidalis be-áramlási görbén mért koradiasztolés sebesség és az anuláris koradiasztolés sebesség arányánál (E/E’) és a jobb kamra szisztolés funkciójában (S’).

Eredményeink arra utalnak, hogy a rendszeres fizikai ak-tivitás a jobb kamra funkcionális adaptációját eredményezi, mely mind a hagyományos, mind pedig a szöveti Doppler technikával végzett mérések során igazolódott.

Kulcsszavak: jobb kamra, diasztolés funkció, szisztolés funkció

SPORT-ADAPTÁCIÓS VÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATA A JOBB KAMRAI SZÍVIZOMZAT DEFORMÁCIÓJÁBAN SPECKLE TRACKING ECHOKARDIOGRÁFIÁVAL

Kováts Tímea, Nagy Anikó Ilona, Apor Astrid, Nagy Andrea, Vágó Hajnalka, Tóth Attila, Tóth Miklós, Merkely BélaSemmelweis Egyetem Kardiológiai Központ Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Sportorvosi Tanszék

A szív sport-adaptációs változásait célzó tanulmányok több-sége a bal kamrára koncentrál. Kevésbé ismertek a kevert állóképességi és erő sportok élsportszintű terhelés hatására a jobb kamra működésében bekövetkező változások. A jobb kamra speciális alakja és a volumenstátusztól való nagyfokú függése csökkenti a hagyományos echokardiográfiás mód-szerek hatékonyságát a jobb kamra élsporthoz való alkal-mazkodásának vizsgálatában.

Célunk az volt, hogy tanulmányozzuk a jobb kamrai szabad fal deformációját nyugalmi helyzetben, kevert álló-képességi és erő sportot űző élsportolókban és egészséges, rendszeresen nem sportoló önkéntesekben.

Hagyományos és speckle tracking echokardiográfiás, va-lamint szív MR vizsgálatot végeztünk húsz kajak-kenu válo-gatott élsportolón és tizennégy, rendszeresen nem sportoló önkéntesen. Speckle tracking echokardiográfiával tanulmá-nyoztuk a bal kamrai lateralis fal, a septum, és a jobb kamrai szabad fal bazális szegmensének longitudinális deformáci-óját és transzverzális elmozdulását. Az echokardiográfiás paramétereket korreláltattuk az MR vizsgálattal nyert volu-men, tömeg, és ejekciós frakció értékekkel.

Eredményeink alapján a jobb kamrai longitudinális strain, transzverzális elmozdulás,valamint a tricuspidalis anulus tengelyirányú szisztolés elmozdulása (TAPSE) szig-nifikánsan magasabb volt az élsportolók csoportjában, mint a kontroll csoportban (longitudinális strain:33.22±10.04% vs. 24.63±5.76%, p<0.05, transzverzális elmozdulás:



0.54±0.16cm vs. 0.43±0.12cm, p<0.05, TAPSE:28±4mm vs. 24±5mm, p<0.05). Ezzel szemben nem találtunk különbsé-get a bal kamrai septalis és lateralis strain, és a transzver-zális elmozdulás tekintetében. Élsportolók esetében az MR vizsgálattal mért bal és jobb kamrai térfogatok és tömegek jelentősen meghaladták a kontroll csoport értékeit. Korrelá-ció vizsgálatok alapján a jobb kamrai longitudinális strain a jobb kamrai végdiasztolés átmérővel (r=0.54, p<0.05), míg a jobb kamrai transzverzális elmozdulás a bal kamrai tömeg-gel (r=0.45, p<0.05) korrelált.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy míg az MR vizs-gálat volumen és tömeg értékei jelezték mind a bal, mind a jobb kamra sport-adaptáció morfológiai eltéréseit, addig a longitudinális strain-nel és transzverzális elmozdulással jellemzett dinamikus paraméterek nyugalmi vizsgálatánál a sportolói értékek csak a jobb kamra esetében haladták meg a kontrollok értékeit. A továbbiakban a speckle tracking tech-nika alkalmazása hatékonyan egészítheti ki a jobb kamrai sport-adaptációs folyamatokról szerzett ismereteinket.

Vizsgálatainkat a TAMOP 4.2.2.-08/1/KMR-2008-00 és az NKTH-OTKA K687924 támogatta.

Kulcsszavak: jobb kamra, echokardiográfia, sport-adaptáció

A BAL KAMRAI REMODELING, A DIASZTOLÉS FUNKCIÓ ÉS A TORZIÓS MECHANIKA ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK VIZSGÁLATA FIZIOLÓGIÁS ÉS PATOLÓGIÁS BAL KAMRA HIPERTRÓFIA ESETÉN

Kovács Attila, Apor Astrid, Nagy Andrea, Vágó Hajnalka, Tóth Attila, Kováts Tímea, Nagy Anikó Ilona, Sax Balázs, Becker Dávid, Merkely BélaSemmelweis Egyetem Kardiológiai Központ

Háttér: A bal kamrai diasztolés untwist jelentős szívóerő létrehozásával meghatározó tényezője a bal kamra telődésé-nek, a diasztolés funkciónak. Az untwist kezdetének késése, valamint sebességének csökkenése a miokardium diszfunk-ciójának korai indikátora számos kardiális betegségben.

Célkitűzés: Célunk a bal kamrai diasztolés funkció és a diasztolés torziós mechanika vizsgálata volt a bal kamra hi-pertrófia és remodeling különböző formáinál: hipertrófiás cardiomyopathias betegekben és élsportolókban.

Anyag és módszer: Hipertrófiás cardiomyopathias (HCM) betegeket (n=15, életkor 32,9±14,4 év), kajak-ke-nus és evezős élsportolókat (n=28, életkor 26,1±8,4 év) és egészséges, rendszeresen nem sportoló önkénteseket (n=13, életkor 30,2±5,2 év) hasonlítottunk össze. Szív MR-rel hatá-roztuk meg a bal kamrai maximális végdiasztolés falvastag-ság/volumen (EDFV/EDVi) és izomtömeg (LVMi) indexált értékeit. Hagyományos és szöveti Dopplert (TDI) használ-tunk a diasztolés funkció vizsgálatához. 2D speckle tracking echokardiográfiával mértük a torziós mechanika paramé-

tereit: az untwist fellépésének idejét, illetve a koradiasztolés untwistet és untwist rate-et (UR). A csoportok összehasonlí-tását ANOVA-t követő Fisher-féle post-hoc teszttel végeztük.

Eredmények: Szignifikáns különbségeket találtunk az LVMi tekintetében a három csoport között (HCM vs. sportoló vs. kontroll: 114,2±9,4 vs. 88,6±2,5 vs. 68,8±2,0 g/m2, átlag±SEM, p<0,01). A remodelinget jellemző EDFV/EDVi HCM esetén szignifikánsan nagyobb volt, a sporto-lók és kontrollok között nem különbözött (0,271±0,032 vs. 0,107±0,004 vs. 0,105±0,004 mm×m2/ml, p<0,001).

Az untwist szignifikánsan később lépett fel a HCM cso-portban (102,0±3,1 vs. 92,6±1,3 vs. 95,4±1,6%, p<0,05). A koradiasztolés untwist, illetve UR mértéke szignifikánsan különbözött a három csoportban: a HCM betegek értékei bizonyultak a legkisebbnek, a sportolók értékei a legna-gyobbnak (untwist: 11,6±2,7 vs. 51,2±3,6 vs. 35,9±4,5%; UR: 10,6±2,8 vs. 32,5±2,5 vs. 23,0±2,1 °/s, p<0,05).

A diasztolés funkciót jellemző mitrális laterális anulusz TDI E’ hulláma szignifikánsan kisebb volt a HCM-es cso-portban, de nem különbözött a sportolók és a kontroll cso-port között (7,9±0,8 vs. 15,3±0,7 vs. 15,0±0,8 cm/s, p<0,001). A bal kamrai töltőnyomással korreláló E/E’ szignifikánsan nagyobb volt a HCM-es csoportban (13,3±1,6 vs. 6,1±0,3 vs. 5,6±0,5; p<0,001).

A koradiasztolés untwist, és az UR pozitív korrelációt mutatott a diasztolés funkciót jellemző E’-vel (r=0,459, illet-ve r=0,657; p<0,001) és negatívan korrelált a töltőnyomást jellemző E/E’-vel, valamint a falvastagsággal és az EDFV/EDVi értékeivel (untwist: vs. E/E’ r=-0,452; vs. EDFV r=-0,565; vs. EDFV/EDVi r=-0,536; UR: vs. E/E’ r=-0,458; vs. EDFV r=-0,515; vs. EDFV/EDVi r=-0,426; p<0,01).

Következtetés: A bal kamrai izomtömeg növekedése a diasztolés torziós mechanika és a diasztolés funkciós para-méterek romlásával jár hipertrófiás cardiomyopathia esetén. A sportolóknál a fiziológiás hipertrófia és remodeling a ko-radiasztolés untwist és az untwist rate fokozódásával jár, ami hozzájárulhat a diasztolés funkció megőrzéséhez.

Kulcsszavak: bal kamra hipertrófia, diasztolés funkció

A SPORT HATÁSÁRA KIALAKULÓ KARDIÁLIS REMODELÁCIÓ

Tóth AttilaSemmelweis Egyetem Kardiológiai Központ

A sportra adott kardiális adaptáció során számos para-méter megváltozik. Az edzett szív értékelése ezért nem le-hetséges a szokványos normál tartományokat alapul véve. Hypertrophias cardiomyopathia (HCM) esetén fontos, hogy pontosan tudjuk mérni a szívizomzat tömeget. Aritmogén jobb kamrai dysplasia (ARVD) gyanújakor a jobb kamrai ejekciós frakciót és tágasságot kell precízen meghatározni. Az MR vizsgáló eljárás alkalmas mindezen paraméterek jól rep-



32

rodukálható kiértékelésére. Intézményünkben számos válo-gatott élsportoló tette tiszteletét a TÁMOP projekt keretén belül. Az elvégzett szív MR vizsgálatokkal kialakítottuk a sa-ját normál érték adatbázisunkat. Előadásomban bemutatom az eredményeinket. Példát mutatok kóros eltérésekre is, hogy demonstráljam a különbségeket. Mágneses rezonancia segít-ségével a koszorúér eredések kontrasztanyag adás nélkül vi-zualizálhatók, sugárzás mentes alternatívát kínálva ezen fiatal csoport kivizsgálására. A módszer segítségével bármely éren meghatározható a perctérfogat. Az áramlás mérés a billentyű funkció kiértékelésére és shuntök kvantifikálására használha-tó. Néhány példán szemléltetném ezen technikákat is.

Kulcsszavak: kardiális adaptáció, élsportoló, MRI

ÉLSPORTOLÓK KAMRAI STRUKTURÁLIS ELTÉRÉSEINEK MR DIAGNOSZTIKÁJA

Vágó HajnalkaSemmelweis Egyetem Kardiológiai Központ

A hirtelen szívhalál kialakulásának hátterében jelentős szá-zalékban strukturális szívbetegség áll, melyek azonosításá-ban és így a hirtelen szívhalál megelőzésében a noninvazív kardiológiai képalkotó vizsgálatoknak kiemelkedő szerepük van. Különleges csoportot képeznek az élsportolók, akik 3-5-szörös hirtelen halál rizikóval rendelkeznek nem ver-senysportoló egyénekkel összehasonlítva. Élsportolók ese-tén a koncentrikus, ill. excentrikus remodelling nehezíti a normál sportszív és kóros formák elkülönítését. Mágneses rezonanciás vizsgálat (MR) segítségével a bal és jobb kam-ra volumenek, szisztolés, diasztolés funkciók, izomtömeg és falvastagság pontos megítélésén túl különféle MR szek-venciák és kontrasztanyag alkalmazásával szövetspecifikus információt is nyerhetünk. Ödéma azonosításával a szívizomkárosodás akut jellegének karakterizálására van lehetőség (pl. akut myocarditis), ill. késői típusú kontraszt-halmozásos felvételekkel a nekrózis/fibrózis/heg azonosítha-tó. Ennek mintázata jellemző az adott alapbetegségre, mely ritka kórképek esetén segíthet a diagnózis felállításában is. Egyre több adat utal arra, hogy számos kardiális kórképben MR vizsgálattal igazolt heg jelenléte, illetve mennyisége pre-diktív értékű kamrai tachyarrhythmiák, hirtelen szívhalál te-kintetében. Hypertrophiás cardiomyopathia diagnózisának felállításában kérdéses esetekben az MR vizsgálat szintén se-gítségünkre lehet, különösen csúcsi érintettség esetén, illetve segíthet differenciálni egyéb hypertrophiát okozó kórképek-től (p. Anderson-Fabry kór). Hirtelen szívhalál hátterében gyakran álló arrhythmogen jobb kamrai cardiomyopathiára (ARVC) vonatkozó 2010-ben módosított Task Force krité-riumok MR tekintetében pontos paramétereket határoznak meg, azonban élsportolók esetén a kardiális adaptáció miatt a normál populációban meghatározott képalkotói normál értékek csak korlátozottan alkalmazhatóak. MR segítségével

az ARVC-re jellemző epicardialis fibrosis, ill. lipidinfiltráció is azonosítható. Koszorúér eredési és lefutási rendellenessé-gek azonosításában az MR coronarographia segíthet.

Kulcsszavak: noninvazív képalkotás, kardiológia, MRI

AZ ÚSZÓSPORT CARDIOVASCULÁRIS RENDSZERRE KIFEJTETT HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA ECHOKARDIOGRÁFIÁVAL

Dr. Csajági Eszter1, Major Zsuzsanna1, Jaczó Zsuzsanna2, Dr. Pavlik Gábor1

1: Semmelweis Egyetem- Egészségtudományi és Sportor-vosi Tanszék

2: Semmelweis Egyetem

Bevezetés: Az állóképességi teljesítményt döntően a szív-ér-rendszer fiziológiás edzésadaptációja határozza meg. Jelen vizsgálatainkban az úszás, mint Magyarországon népszerű verseny- és szabadidősport szív-érrendszerre kifejtett ha-tását vizsgáltuk különböző korú és edzettségű versenyzők-nél, szem előtt tartva a patológiás hipertrófia határait. Az úszás az egyik legnagyobb állóképességet igénylő sportág, melynek jellegzetessége a vízszintes testhelyzetben végzett munka, a karmunka domináns részvétele, a víz, mint közeg, felhajtóereje és stabil, testhőmérsékletnél hűvösebb hőmér-séklete. Ebből is adódik, hogy úszók nyugalmi vérnyomása egyéb állóképességi sportolókhoz viszonyítva magasabb, a jobb szívfél terhelése is nagyobb.

Anyag és módszer: Jelen kutatásunkban összesen 48 egyént vontunk be: 24 úszót (4 felnőtt élvonalbelit, 12 ser-dülő korú válogatottat, 8 másod- és harmadosztályút), valamint velük korban és nemben azonos arányú és lét-számú nem edzett (kontrol) csoportot vizsgáltunk Philips echokardiográffal, reggeli órákban, nyugalmi állapotban. Kerestük az edzettség és állóképesség különböző jeleit: a nyugalmi pulzusszám és vérnyomás, a bal pitvari és kam-rai geometria, a bal kamra falvastagsága, izomtömege, a muscularis kvóciens, a rövidülési frakció, a circumferenciális roströvidülési sebesség, a bal kamra diasztolés funkciója és a perctérfogat. Az echokardiográfiás felvételeket off-line ér-tékeltük ki. A csoportok szív-edzettségét jelző paramétereit Statistica 9.0 szoftver segítségével elemeztük, két mintás t próbát, ANOVA-t és post hoc Tukey tesztet alkalmaztunk.

Eredmények: Mind a felnőtt, mind a serdülőkorú úszók szív edzettségét jelző paraméterei szignifikáns eltérést mutat-tak a velük korban és nemben azonos kontrollcsoporthoz ké-pest (bal pitvari átmérő, bal kamra diasztolés hosszanti és rövid átmérők, relatív hátsófal-vastagság, interventricularis septum vastagság, bal kamrai relatív izomtömeg, muscularis kvóciens, végdiasztolés térfogat, rövidülési frakció, circum ferenciális roströvidülési sebesség, relatív perctérfogat, szívfrekvencia). A relatív érték az adott paraméternek a testfelület számláló-val azonos kitevőjére vonatkoztatott értéke. A 3 különböző



sportolói kategóriában (az evidens életkor, sportkor valamint edzésóraszám mellett) szignifikáns eltérést találtunk a felnőtt élvonalbeli, a serdülő válogatott és az egyéb úszók között az interventricularis septum vastagságában (11,28 vs 9,31 vs 8,66 mm), valamint a felnőtt élvonalbeli és a serdülő válogatott kö-zött a bal kamrai izomtömegben. (217,89 vs 152,08 g).

Következtetések: Mindhárom sportolói csoportban meg-figyelhetők voltak a fiatalkorban végzett sport szív-érrend-szerre kifejtett fiziológiás hatása. Bár a teljesítmény az edzés-óraszámmal és intenzitással korrelál, a kevésbé intenzív edzéssel töltött hosszabb idő alatt is kialakul az edzett szív. A bal kamrai edzésadaptációt jellemző paraméterek közül egyedül az interventrikuláris septum diasztolés vastagsá-gában, valamint a bal kamrai abszolút izomtömegben volt különbség a 3 úszócsoport között. A bal kamrai diasztolés funkció mindhárom csoportban átlagon felüli volt, a fiatal korban amúgy is jó diasztolés funkcióban nem volt szignifi-káns különbség a sportolói és a kontrollcsoport között. Jelen vizsgálatunkban a testmozgás vérnyomásra gyakorolt hatás sem mutatkozott, mely szintén a fiatalkori alacsonyabb vér-nyomásértékeknek és egészséges érrendszernek tudható be.

Kulcsszavak: echokardiográfia, cardiovascularis rendszer

A SPORTORVOS DILEMMÁI – SZÜKSÉG VAN-E ETIKAI KÓDEXRE?

Jákó PéterOrszágos Sportegészségügyi Intézet

A klinikusnak kötelezettsége lényegében egyetlen fél iránt van: ez az általa kezelt beteg. A sportorvos, különösen a vá-logatott keretek mellett, vagy szakosztályokban, sportegyesü-letben dolgozó sportorvos helyzete viszont számos konflik-tus forrása lehet. Ennek magyarázata elsősorban a különféle érdekek ütközése, valamint az orvos esetleges függősége. Ez utóbbi különösen akkor teremthet kritikus körülményeket, ha a sportorvos valamilyen sportszervezettel (szakszövetség, egyesület, állami sportvezetés) és nem egészségügyi intéz-ménnyel áll szerződéses viszonyban. Az érdekek ütközése több síkon jelentkezhet: más lehet az érdeke a sportoló edzőjének, a szakosztály/szövetség vezetőjének, gazdasági, vagy állami vezetőnek, mint a sportolónak. Konfliktust jelenthet, ha a sportoló felkészítésében az eredményesség érdekében olyan eszközöket, módszereket kívánnak alkalmazni, ami egészségét veszélyeztetheti, vagy sérülést, betegséget követően a sportoló edzése, versenyeztetése nem az egészségi állapotának megfe-lelően történik, illetve az esetleg kiderült kóros állapot miatt annak eldöntése válhat szükségessé sportolhat-e egyáltalán. Kényes kérdés az orvosi titoktartás, különösen olyan esetben, mikor a sportoló sérüléséről, betegségéről van szó. A sportoló és sportorvos bizalmi viszonya megköveteli, hogy a sportoló állapotáról szóló információt orvosa mind a szakvezetés, mind a média felé kellő körültekintéssel kezelje. Jelzi a probléma fon-

tosságát, hogy számos testület (ACSM, ACSP, FIMS, FASEM, IOC) dolgozott ki etikai kódexet a közelmúltban is. Igen sok közlemény foglalt különböző módon állást, de a legtöbb kér-désben egyetértés született, valamint abban is, hogy a sport-orvosi etikai kódex az általános orvosi etika elveinek betartása mellett figyelembe kell vegye a nemzet, kulturális, gazdasági, társadalmi különbözőségeket. A Magyar Sportorvos Társaság részére is kihívást jelent a hazai etikai kódex kidolgozása, annál is inkább, mert világszerte sportorvos társaságok dolgozták ki etikai kódexüket, mint a kérdés legavatottabb ismerői.

Kulcsszavak: sportorvos, sportoló, érdekek, konfliktusok, etikai kódex

VONZÓ-E A SPORTORVOSLÁS 2012-BEN MAGYARORSZÁGON?

Tállay András, Pavlik Attila, Hidas Péter, Dobos József, Halasi TamásOrszágos Sportegészségügyi Intézet

A szerző áttekintést nyújt a sportorvoslás jelenlegi helyze-téről. Bemutatja, hogy a tényleges sport szakorvosok közül hányan dolgoznak a szakmában, ill. megközelítőleg hány nem sport szakorvos ténykedik sportorvosi munkakörben.

A sportorvoslás, csapatorvoslás és keretorvoslás bemu-tatásán keresztül áttekintést nyújt a sportorvosi szakma na-pos- és árnyoldalait.

Áttekintést nyújt az Országos Sportorvosi Hálózatban rejlő lehetőségekről, végül beszámol olyan külföldi tapaszta-latairól, amelyek a magyar sportorvosi munkát még vonzób-bá tehetik fiatal kollégák számára.

Kulcsszavak: sportorvoslás, országis hálózat

VÁLOGATOTT SPORTOLÓK SZŰRŐVIZSGÁLATAINAK TAPASZTALATAI (ESETISMERTETÉSEK)

Deák Valéria1, Halasi Tamás2

1: Országos Sportegészségügyi Intézet, Olimpiai Rendelő2: Országos Sportegészségügyi Intézet,

Sportsebészeti Osztály

Bevezetés: A válogatott keretek szűrővizsgálata az Országos Sportegészségügyi Intézet egyik kiemelkedően fontos funk-ciója. Szakmai és szervezési szempontból egyaránt külön-leges feladatot jelent. Az előadás célja három ritka eset be-mutatása és a kapcsolódó, a sportorvosi gyakorlat számára fontos problémák áttekintése.

Módszer, eredmények: Az első, szemészeti témájú eset is-mertetéséhez a labdajátékok, küzdősportok speciális szem-pontjai kapcsolódnak.



34

A második bemutatott eset a krónikus recidív fertőzések témáját érinti.

A harmadik egy olyan sportoló esete, akit mozgásszervi állapota miatt kellett fél évre eltiltani.

Következtetések: Az ismertetett esetekhez kapcsolódó problémák nem túl gyakoriak, mégis a napi rutin sportorvo-si szűrővizsgálatok során is találkozhatunk velük. Az élspor-tolók egészségének védelmében alapos megfontolás, megfe-lelő konzultációk után az időszakos vagy végleges eltiltás is lehet helyes döntés.

Kulcsszavak: szűrés, élsportoló

KORSZERŰ MOBIL ESZKÖZÖK A CSAPATORVOSI MUNKÁBAN- ELŐTÉRBEN A TAO ADTA LEHETŐSÉGEK

dr. Csiki ZoltánHiro-Medical Lézer Centrum Jászberény JKSE Jászberény

A szerző bemutatja a csapatorvosi lehetőségeket a min-dennapokban és a különböző hazai és világversenyeken. Kiemelt kérdésként kezeli a csapatorvos által használható modern fizikoterápiás és rehabilitációs módszereket. A mobilitás nem feltétlenül jelenti a hatékonyság csökkenését – ezt a mobil lézer kezelések és mágnes terápiás kezelések bemutatásával illusztrálja.

A készülékek ismertetése mellett egy kisebb protokollt és kezelési algoritmust is bemutat – elsősorban a lágyrész és ízületi sérülések kezelésében. A szerző elismeri, hogy ezen eszközök beszerzése komoly kihívást jelentenek az egye-sületeknek, ugyanakkor kiemeli, hogy az új TAO pályázati lehetőségek komoly lehetőséget nyújthatnak elsősorban a látványsportok mellett dolgozó sportorvosok és a klubok menedzsmentje részére.

Kulcsszavak: csapatorvos, kezelési algoritmus, fizikoterápia, rehabilitáció

COMMOTIO A LABDARÚGÁSBAN

Toman József, Halasi TamásOrszágos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály

Bevezetés: A fej- és nyaksérülések azon kevés sportsérülé-sek közé tartoznak, amelyek az életet is veszélyeztethetik. A commotio cerebri komplex patofiziológiai folyamat, ame-lyet traumához kapcsolható biomechanikai erőhatások vál-tanak ki. Az esetek jelentős részében eszméletvesztéssel jár, de nem minden esetben.

Cél: Megvizsgálni a commotio cerebri előfordulási gya-koriságát, bemutatni a lehetséges kialakulási mechanizmu-sokat, a kockázati tényezőket, tüneteket, diagnosztikus és terápiás lehetőségeket.

Módszer: A nemzetközi szakirodalom vonatkozó részé-nek áttekintése, bemutatása. A Budapest Honvéd Futball Klub első csapatának és a Magyar Futball Akadémiájának növendékeinél a 2009-2011-es időszak sérülésregiszterének commotio cerebrire vonatkozó részének bemutatása.

Eredmények: A vizsgált időszakban a sérülések 3,85%-a volt fej/arc sérülés, 1%-a commotio cerebri.

Következtetés: A commotio cerebri pontos diagnoszti-kája elengedhetetlen a terápia, a rehabilitáció és a sportba visszatérés megítélésénél. Javasoljuk egységes szemléletű szakmai protokollok létrehozását.

Kulcsszavak: agyrázkódás, sportsérülés

SPORTSÉRÜLÉSEK MEGELŐZÉSE ÉS GYÓGYÍTÁSA AZ EGÉSZSÉGKULTÚRA JÖVŐJE

Lángfy GyörgyOrszágos Sportegészségügyi Intézet, Budapest

A Modern Akadémikus Tudomány Energiamedicinája az életről szerzett ismereteink eddigi legmagasabb szintű összefoglalása. Lehetővé teszi, hogy (egységes rendszerben) gondolkozzunk ar-ról, mi a: BETEGSÉG - EGÉSZSÉG - ELLENÁLLÓ-KÉPESSÉG.

Az energiaszint csökkenés krónikus stressz állapothoz, be-tegséghez vezet, az emelkedés pedig edzettséget ad, „ellenálló-képességet” fejleszt (a nyugalmi energiaszint-csökkenés okai: túl magas inger-frekvencia / intenzitás ill. a szervezeti-reakció).

„Az ember kozmikus lény (Gy. Kulin). A kozmikus tér energiája (elektromágneses), alapvető fontosságú az élőlé-nyek (anyagcseréje) számára. (W. Heisenberg)

A kozmikus energia növelni képes az elektronok energia állapotát, ami tovább emeli sejtek és az egész szervezet nyu-galmi energiaszintjét. Fontos szerepe van az életminőségünk alakításában.

A mindennapi gyakorlatban:Az Ionos Ciklotronos Elektronos Magneto Rezonancia

Stimuláció módszere a VIOFOR-terápia: (Very Important Organiser for Organs Regeneration).

Hatását tartóssá teszi kúraszerű alkalmazása és kiegészí-tése egyéb módszerekkel, melyek indirekt módon növelik a szervezet nyugalmi energiaszintjét:

testmozgás (sport),gyógy-(fürdő)kúra és szauna,táplálék kiegészítők,kombinálva a manuál-terápiával, Aquafit-terápiával.

Együttes alkalmazásuk a „MOOM”: „Magyar Olimpikonok Orvosi Menedzselése”.

Bradytrop szövetek hiányos oxigén-tápanyag-ellátása esetén alkalmazása nélkülözhetetlen. Szerzett kórképek:



bradytrop szövetekké válhatnak a nyakizmok, mert a stressz-re leginkább reagálnak. Szerepet játszik benne, hogy relatíve nehéz testrészt (fej) viselik és mechanikai mozgásváltozások nagymértékben igénybe veszik. Fokozódó tónusuk nehezíti az izmok elernyedését és az aktív pumpa-funkció hiánya mi-att a szöveti anyagcsere károsodást szenved. Ilyen körülmé-nyek ideálisak a Borrelia Gemma-alakjainak szaporodásához.

Esetismertetés - Lyme-kór + „MOOM”- terápia M.Gy.-né (1947.09.03.)

Kezdet: 2001.09.19.Direkt sötétlátóteres Borrelia-leletek: pozitív (sok bak-

térium), aktív (védekező gazdasejt), gemma pozitív (cysta-formájú) alak (nyugvó állapot, gyógyszer nem hat)

végállapot: 2002.01.02. 10 hetes kezelés után (gyógyszer + „MOOM”-terápia után:

Degenerált borrelia alakok, gemmás alak nincs! - Juvenilis Arthritis Rheumatica (porc / cartilago) Először a bal könyök mozgáskorlátozottságának meg-

szüntetésére került sor, mely meglepő sikerrel (teljes funkció helyreállítása és fájdalommentesség) járt.

Gyógyszeres kezelés nélkül panaszmentes, mozgáskor-látozottság nélkül, éli az iskolás gyermekek mindennapjait és külön kedvtelésből röplabda edzésekre jár hetente há-romszor, továbbá görkorcsolyázás, kerékpározás a kedvenc szórakozásai közé tartozik. 2007 nyarán tíz napos röplabda edzőtáborban volt, napi kétszeri edzéssel és esténként még szórakozásból röplabdázott.

- Sclerosis multiplex „SM” ( myelin hüvely / neurolemma) 2002. OCT. 10.Karl-Heinz Krause, MD Prof. of Medicine Biology of

Aging LaboratoryDepartment of Geriatrics 2. Chemin De Petit Bel-

AirCH-1225 Geneve SchwitzerlandAz MRI eredmények multiplex sclerosist sugallnak. „MOOM” mellett menstruációja visszatért, önálló életre

tért, megházasodott és jelenleg 4 éves gyermekét ápolja gya-korlatilag gyógyszer nélkül, panaszmentesen, egyszer jelent-kezik ellenőrzésre.

A modern civilizáció kedvezőtlen hatásai egyre súlyo-sabb károkat okozhatnak a szervezet működésében és be-tegséghez, halálhoz vezethetnek.

De a civilizáció modern eljárásai lehetőséget is adnak ezen problémák gyógyítására és elkerülhetővé teszi kialakulásukat.

A KIÉGÉS JELLEMZŐ VISELKEDÉSVÁLTOZÁSAI A VERSENYSPORTBAN

Harasztiné Sárosi Ilona1, Molnár Péter2

1: Országos Sportegészségügyi Intézet, 2: Altmédia Kft

A kiégés vagy apátia, kimerültség, túledzettség jelensége a versenysportban egyre inkább reflektorfénybe kerül. A fo-lyamatosan növekvő teljesítménykényszer valamint a ver-

senyszezonok hosszúsága olyan tartós stresszként fogható fel, amely fizikailag, mentálisan, emocionálisan hatalmas teherként nehezedik a sportolókra. Gyakran diagnosztizálni is igen nehéz, mert a kiégés szimptómáinak változatossága és fennállásának időtartama egyénenként, a sportoló szemé-lyiségének függvényeként változik.

A sportpszichológiában a kiégést maladaptív kimerültsé-gi szindrómának (MFS) nevezzük (Henschen, 1999), amely pszicho-bio-szociális stresszorok kombinációja révén alakul ki. Következményeként lép fel a korábbi, élvezetes tevékeny-ség iránti érdeklődés elvesztése és a túlzott kimerülés állapota.

A kiégés jelenségét kutatók előrejelző vagy figyelmeztető jelzésének tartják az apátia, mint negatív emocionális állapot megjelenését és/vagy a teljesítmény hirtelen leromlását.

Vizsgálatunk azonban inkább azt támasztja alá, hogy az első, alapvető jelzés a motiváció nagymértékű csökkenése vagy súlyosabb esetben az amotivált állapot, amelynek inkább következményei lehetnek az apátia és a hirtelen teljesítmény csökkenés vagy kiesés jelensége. Sőt, a patológiás, emocioná-lis jelenségek a sportoló viselkedésében mindaddig rejtve is maradhatnak, amíg versenyhelyzetben a teljesítmény-nyomás már olyan elviselhetetlen teher a sportoló számára, amely által a kompenzáló viselkedés szétesik, a célirányos viselkedés meg-szűnik, és felszínre kerülnek az apátiára jellemző szimptómák.

Vizsgálatunkban 309 (224 ffi, 84 nő) sportoló vett részt, életkoruk 14-24év, illetve 24 + év, iskolai végzettségük az ál-talános iskolai végzettségtől az egyetemi végzettségig terjedt.

A vizsgálat módszereként a California Pszichológiai Kér-dőív (CPI, M., Gough, 1957, magyar standard: A., Oláh, 1975) kétféle motivációt (Ac, Ai) a szorongást (An), vala-mint a dominanciát (Do) mérő skáláit alkalmaztuk.

Vizsgálatunkban bizonyítjuk, hogy az amotivált viselkedés következménye, amelyet az összes sportoló 5%-a mutat, szo-rongással (An: 53), és bátortalan, visszahúzódó viselkedéssel jár együtt (Do: 44). A bizonyított patológiás viselkedések az apátia – egyébként számos – szimptómája közé tartoznak.

A kiégést jelző – elsődlegesen megjelenő – amotivált (enervált, energiaszegény) állapotot az egyén környezetének túlingerlésével szembeni védekezéseként foghatjuk fel.

Kulcsszavak: amotivált állapot, kiégés

RESISTANCE EXERCISE AND HEALTH: MYTHS AND FACTS

Dusan HamarFaculty of Physical Education and Sport, Comenius University, SLOVAKIA

Throughout the last three decades, aerobic activities have become an integral part of preventive medicine. Yet the attitude to resistance exercise is rather reserved. The main reason for this are the myths neglecting the most recent sci-entific facts, which still prevail not only among the general



36

public, but also a significant part of medical community. The aim of the presentation will be to briefly elucidate the most relevant fallacies related to resistance exercise and health.

Myth No 1.: Resistance exercise elicits excessive and po-tentially dangerous blood pressure response.

Cardiovascular risks due to blood pressure increase dur-ing strength exercise remain the main objection against re-sistance exercise. However, evidence accumulated over the last decade has shown that blood pressure reaches danger-ously high values only under special circumstances. These include resistance exercise performed with extreme weights, i.e. those close to 1RM involving large muscle groups. On the other hand, pressure response to exercise with moderate weights (up to 70 % of 1RM) does not differ substantially from the one occurring during common forms of aerobic exercise. Slightly more pronounced increase of diastolic pressure, while lifting weights, is considered to be a positive feature, as such a response is fostering coronary perfusion taking place exclusively in the diastolic phase of the heart cycle. In fact, there are several studies involving hundreds of older volunteers in supervised research settings not re-porting any occurrence of stroke or myocardial infarction. It appears that excluding high-risk patients (in similar way as in aerobic exercise programs) and sticking to recommenda-tions to avoid potentially risky blood pressure response, re-sistance exercise can be employed as a reasonably safe form of physical activity (Smutok et al., 1993).

Myth No. 2: Resistance exercise increases resting blood pressure and may lead to hypertension.

Another traditional belief, namely that resistance exercise increases resting blood pressure, has been based more on the simple assumption of long term persistence of acute response rather than solid scientific evidence. Contrary to these false concepts, some studies have even shown positive effects, i.e. reduction of resting blood pressure as a consequence of systematic resistance training. This is clearly reflected in the major meta-analytic paper on this topic (Kelly, 2000), which concludes with the statement: „there is a slight, however, sig-nificant tendency to resting blood pressure reduction“.

Myth No. 3: Resistance training is of no value for body weight reduction.

Though the metabolic demand of a resistance exercise session is rather moderate (corresponding to easy walking), it leads to a slight elevation of energy consumption lasting for several hours after exertion (Elliot et al., 1992). Resting metabolic rate is also enhanced by the increase of muscle mass occurring after several months of resistance training. (Treuth et al. 1995). Resistance training may therefore pro-mote weight reduction and more favorable body composi-tion (Pratey et al. 1994).

Myth No. 4: Resistance exercise is associated with exces-sively high risk of musculoskeletal injuries.

As with any physical activity, resistance exercise involves some risk of musculoskeletal injuries. However, their fre-quency, both acute and overuse, in properly administrated resistance exercise programs, is rather low. In one study

(Pollock et al., 1991), only 2.2 musculoskeletal injuries per 1000 exercise hours were reported. In addition, most of them were minor, so the subjects affected were able to re-sume the program after skipping only a few sessions.

Myth No. 5: Resistance training is an unsuitable physi-cal activity for children. All the concerns related to resist-ance training in children and adolescents, namely the high risk of acute or chronic injuries, impairment of growth, damage of growth plates of long bones and a lack of train-ing response, have proved to be of limited validity. All the negative aspects may come in play, as with any other sport activity, only if training is carried out in incorrect way (ex-cessive volume and intensity, incorrect technique and lack of professional supervision). Nowadays, there is solid evi-dence that strength training in children and adolescents, when properly structured with regard to frequency, mode (type of lifting), intensity, and duration, and performed under supervision of a properly educated professional, can not only increase strength and power, but also reduce the incidence of sport related injuries, and affect positively the bone structure.

Taking into account all the scientific facts and argu-ments available, it becomes evident that the myths unjustly discourage general population from resistance training. When performed properly (i. e., with weights between 50 and 70 % of 1RM, 10 to 12 repetitions in a set, 1 to 3 sets per major muscle group in a session three times a week), it is a reasonably safe activity, which not only increases strength and power, but also positively affects lean body mass, resting metabolic rate, bone mineral density, insulin resistance and proprioceptive functions. These adaptation changes can be of preventive as well as therapeutic value, namely in diabetes mellitus, obesity, cardiovascular dis-ease, osteoarthritis, and osteoporosis. Therefore, resistance exercise can be considered as a safe and effective means, which can substantially enhance the health promoting ef-fect of aerobic activities in general population, including middle aged and elderly persons.References

ELLIOT DL, GOLDBERG L, KUEHL KS. Effect of resist-ance training on excess post-exercise oxygen consumption. J. Appl. Sport Science Research 6(2):77-81, 1992.

KELLEY G. Dynamic resistance exercise and resting blood pressure in adults: a meta-analysis. J. App. Physiol. (Bethesda, Md.) 82(5):1559-1565, 1997.

POLLOCK ML, CARROLL JF, GRAVES JE. Injuries and adherence to walk/jog and resistance training programs in the elderly. Med. Sci. Sports Exerc. 23(10):1194-1200, 1991.

PRATLEY R, NICKLAS B, RUBIN M. Strength training increases resting metabolic rate and norepinephrine levels in healthy 50-to 65-yr-old men. J. Appl. Physiol. 76(1):133-137, 1994.

SMUTOK MA, REECE C, KOKKINOS PF. Aerobic ver-sus strength training for risk factor intervention in middle-aged men at high risk for coronary heart disease. Metabo-lism 42(2):177-184, 1993.



TREUTH MS, HUNTER GR, WEINSIER RL, KELL SH. Energy expenditure and substrate utilization on older wom-en after strength training:24-h calorimeter results. J. Appl. Physiol. 78(6):2140-2146, 1995.

Keywords: aerobic activity, resistance exercise

A BOKAÍZÜLETET STABILIZÁLÓ TAPELÉS HATÁSA A STATIKUS ÉS A DINAMIKUS EGYENSÚLYRA

Molics Bálint1, Dr. Mintál Tibor2, Dr. Horváth Ádám2, Dr. Kránicz János1, Dr. Schmidt Béla1, Dr. Boncz Imre1

1: Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar (Pécs, Zalaegerszeg)

2: Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Mozgásszervi Sebészeti Intézet, Pécs

Háttér: A hobbi és versenysportban bekövetkezett sérülések magas incidenciája, valamint az ezzel járó negatív következ-mények az elmúlt években a preventív módszerek alkalma-zását eredményesen sürgette. Napjainkban a sérülések el-kerülése céljából különféle eszközök, változatos módszerek egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra, a „biztonsá-gos” mozgás alapjának nélkülözhetetlen elemeivé válva. Az ízületet stabilizáló tapelések hatásai is széles körben kutatott és publikált, de az egyensúlyra gyakorolt hatásai még hipo-tézisek megválaszolását szorgalmazza.

Célkitűzés: Keresztmetszeti kutatási típusban a boka-ízületnek stabilizáló tapelésének a statikus és a dinamikus egyensúlyra kifejtett hatásának vizsgálata.

Nullhipotéziseink: 1.) Feltételeztük, hogy a bokaízületet stabilizáló tape felhelyezésével a statikus egyensúlyi próbák-ban nem következik be szignifikáns javulás. 2.) Feltételeztük, hogy a bokaízületi rögzítő tape alkalmazásával a dinamikus egyensúly nem javul szignifikánsan.

Beteganyag és módszer: Mintánkat 10, szabadidős sport-ban aktívan résztvevő személy jelentette (átlag életkor 22,1 ± 3,9 év). A numerikus adatokat Bretz-típusú stabilométer szolgáltatta. A statikus és dinamikus egyensúly állapotáról három-három, mindkét lábon elvégzett (N=20) vizsgálat 14 változójának eredményéből következtettünk.

Változóink: 1. feladat: medio-laterális irányú elmozdulás (X1), antero-posterior irányú elmozdulás (Y1), valamint az elmozdulásra vetített kör sugara (R1); 2. feladat: első feladat csukott szemmel történt megismétlése (X2), (Y2), (R2); kö-rök sugarának aránya (Q=R2/R1); 3. feladat: sikerszázalék (3S); 4, 5, 6 feladat: sikerszázalék (4S), (5S), (6S), és idő (4T), (5T), (6T). 8 változó a statikus, 6 pedig a dinamikus egyen-súly állapotát vizsgálta a nyomásközéppont platformon ér-zékelt kilengése alapján.

Eredmények: A vizsgálat előtti és utáni mért 14 változónk értékét egymintás t-próbával elemeztük ki (Microsoft Excel 2007). A szignifikancia szintet 5%-ban határoztuk meg.

A próba értékei: p=0,65 (X1) p=0,56 (Y1), p=0,89 (R1), p=0,88 (X2), p=0,92 (Y2), p=0,53 (R2), p=0,15 (Q), p=0,13 (4T), p=0,16 (5T), p=0,93 (6S), p=0,37 (6T), teljes megegye-zés (3S), (4S), (5S).

Következtetés: 14 változónkra elvégzett egymintás t-pró-bára kapott eredményeink alapján nullhipotéziseinket mindkét esetben elfogadtuk. A próba nem tudott szignifi-káns különbséget kimutatni. Megállapítható, hogy általunk alkalmazott körülmények mellett a bokaízületet stabilizáló tape nem befolyásolta sem a statikus, sem pedig a dinami-kus egyensúlyt, sem pozitív, sem pedig negatív irányba. A tapelésnek a millimétereken, a hajszálakon múló élsportok-ban, a kifogástalan egyensúlyi képességre kiemelten alapo-zó sportágakban ilyen céllal való alkalmazása nem nyújthat jobb teljesítőképességet.

Kulcsszavak: bokaízület, tapelés, egyensúly

KÓROS EKG-VEL AZ ÉLSPORTBAN? HOL VANNAK LEHETŐSÉGEINK ÉS HATÁRAINK?

Dr. Mintál Tibor1, Dr. Sárszegi Zsolt2

1: PTE KK MSI Sportorvostani Klinikai Tanszék2: PTE KK Szívgyógyászati Klinika

Bevezetés: Sportorvosi tevékenységünk döntések sorából áll, melyek rövid és hosszú távon meghatározzák az általunk gon-dozott sportolók pályafutását, adott esetben egész életére kiha-tással van. A szakirodalom és a klinikai irányelvek segítséget ad-nak a döntéshozásban, de tudunk-e és van-e jogunk mérlegelni az embert de a sportolót is figyelembe véve? Egy eset tanulságai.

Esetleírás: 27 éves afroamerikai profi kosárlabda játékos edzésen húzódást szenvedett. Két napot otthonában töltött felügyelet nélkül. Az edzésmunkához visszatérve rosszul lett, összeesett de eszméletét nem vesztette el. Kis pihenő után állapota rendeződött, tünetmentes lett. Másnap ebéd-időben rosszulléte ismétlődött, az étteremből mentő szállí-totta az ideggyógyászati klinikára.

Ideggyógyászati klinikán kóros idegrendszeri eltérést nem találtak, koponya CT negatív. Labor vizsgálat negatív. A rutinszerűen készített EKG-n sinus ritmus mellett I, II, és aVF elvezetésekben negatív, V2-3-ban csúcsos, V4-6-ban mély negatív T hullámokat láttak.

Rosszulléteinek hátterében cardiológiai eltérést sejtettek, sürgősségi ambulanciára szállították tovább.

Sürgősségi ambulancia: Ismételt labor normál tartomány-ban. EKG: előzővel megegyező kép. Echocardiographia: koncentrikus bal kamra hypertrophia, egyebekben normál lelet. Megfigyelés és további vizsgálatok céljából osztályos felvételt javasoltak.

Szívgyógyászati Klinika: Hasi Uh: cysta renis, egyebek-ben nagatív.

Vércukornap végig normál tartományban.



38

EKG: sinus ritmus, PR 225ms, QRS 90 ms, QTc 446 ms, kp. tengelyállás, átmeneti zóna v2-3-ban, II-III-aVF, V4-6 –ban mély negatív T-hullám. Jelentős strain jelek.

A szakorvosi kar javaslata a sporttól való teljes eltiltás. Echocardiographia: felveti cardiomyopathia lehetőségét,

falvastagság a normális határát meghaladja Ezen lelet alap-ján az eltiltás javaslatát megerősítik.

MRI: CMP kizárvaTerheléses EKG : kóros eltérést nem provokált.Klinika vezetése pacemaker behelyezését javasolja a

telemetrias monitorozás alatt jelentkezett megnyúlt PR át-vezetés és nyugalomban jelentkező ritmuszavar ( Mobitz II, AV blokk) valamint strain jelek miatt.

Ezen elváltozások mellett a szakmai irányelvek alapján csak az 1A típusú, alacsony dinamikus és statikus terheléssel járó sporttevékenység megengedett.

Sportorvos és sportban járatos kardiológus kezelőorvos a szakirodalmat áttekintve és a játékos anamnézisének pontos ismeretében a sport folytatása mellett döntöttek, minden to-vábbi intervenciót elvetettek.

A döntés következményeként a játékos sikeresen szere-pelt tovább élvonalbeli klubjában. Azóta más élvonalbeli klubhoz szerződött, ahol szintén panaszmentesen dolgozik. Diétás előírásokat betartva rosszulléte nem ismétlődött.

Következtetések: A sportoló speciális helyzetét, igényeit és élettani sajátosságait figyelembe véve, a mindennapi klini-kai protokolltól eltérő, normális körülmények között kocká-zatosnak tűnő döntés helyesnek bizonyulhat, visszaadhatja egy játékos karrierjének lehetőségét.

Kulcsszavak: kardiológia, strain, élsportoló

TERHELÉSES VIZSGÁLAT SORÁN KILÉLEGZETT LEVEGŐ ANALIZÁLÁSA IONCSAPDÁS TÖMEGSPEKTROMÉTERREL

Protzner Anna1, Trájer Emese1, Bosnyák Edit1, Udvardy Anna1, Komka Zsolt1, Györe István2, Tóth Miklós1

1: Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Egészségtudományi-és Sportorvosi Tanszék, Budapest

2: MH Honvéd Kórház EHHI AVI

Bevezetés: A XXI. században az edző minél szélesebb, a tu-domány jelenlegi állása szerint lehetséges legkiterjedtebb ké-pet szeretne kapni a versenyzőjéről. Több évtizedes vizsgálati eljárás a kilélegzett levegőből az O2 és CO2 meghatározása. Ezek az ergospirometriás vizsgálatok már a rutin részeit ké-pezik a sportolók állóképességi vizsgálatának. Ugyanakkor a kilélegzett levegő olyan komponenseket is tartalmaz, amely-ből a vizsgált személy fiziológiai és patológiai állapotára is következtetni lehet. Ezen komponensek meghatározásának egyik lehetősége a kilélegzett levegő hűtése során nyert kon-denzátum analitikai elemzése (Pucsok J., és mtsai). Újabb le-hetőségeket nyújt a kilélegzett levegő további analíziséhez az

ion csapdás tömegspektrométer diagnosztikai készülék alkal-mazása. Széles tömegtartománya szerkezeti információt ad ismert és ismeretlen vegyületek szerkezetének felderítéséhez. Az ionizáció nagyfeszültségű tüskével (APCI = Atmospheric Pressure Chemical Ionization) valósítható meg, amely meg-teremti a lehetőségét annak, hogy folyamatosan, real-time legyen vizsgálható kilélegzett levegő, így valós időben teszi lehetővé a komplex mátrixból történő elemzés során gyakran együtt eluálódó vegyületek elválasztását. Nagy érzékenysége biztosítja a nyomnyi mennyiségben jelenlevő vegyületek ész-lelését és biztonságos mennyiségi meghatározását.

Célkitűzés: Az eddig vizsgált gázcsere paraméterek (VE, VCO2, VO2, RQ) mérésével párhuzamosan a terhelés alatt a kilélegzett levegő folyamatos analízise, az érzékenység beál-lítása, és a módszer standardizálása.

Módszer: Futószalagos vizsgálatainkat Schiller terheléses rendszerrel végezzük (Schiller AT-104). Egy vita maxima tí-pusú terhelésen vesznek részt a sportolók, amely során állan-dó a sebesség. A meredekséget azonos időközönként növel-ve, a teszt teljes kifáradásig tart. A folyamatos pulzusmérés mellett a terhelések során párhuzamosan törénik a gázcsere (Schiller CS-200 Ergo-spiro) és a kilélegzett levegő (Finnigan LCQ Advantage Max típusú tömegspektrométerrel LC-MS), analízise. Mindezek mellett vértejsav koncentrációt mérünk kapilláris vérből, fülcimpából történő vérvétellel.

Eredmények: Vizsgálataink során sikerült megoldani, hogy ugyanabból a légtérből (gázcsere analizálásához használt maszkból) egy plusz csatlakozáson keresztül párhuzamosan analizálunk. A terhelés alatt a gázcsere paraméterek változá-saiból következtetni tudunk az egyes anyagcsere folyamatokra (aerob, anaerob glikolízis, béta oxidáció, zsírsav és szénhidrát felhasználás aránya). Ezért a kilélegzett levegő analízise során elsősorban azokat az intermedier anyagcsere termékeket vizs-gáltuk és kerestük, amelyek összefüggésbe hozhatóak az aktu-ális intenzitású terheléssel (tejsav, acetát, béta-hydroxi-vajsav).

Következtetés: Megállapítottuk, hogy terhelés során a kilélegzett levegőben található vegyületek mennyiségi és minőségi előfordulása jelentősen változik és összefüggés-be hozható az izmokban zajló anyagcsere folyamatokkal. Ugyanakkor fontos a még ismeretlen vegyületek beazonosí-tása tömegszámuk és spektrumuk alapján.

Kulcsszavak: ioncsapdás tömegspektrométer, kilélegzett levegő, tejsav koncentráció

A KARDIOLÓGUS HELYE A SPORTORVOSLÁSBAN

Merkely BélaSemmelweis Egyetem Kardiológiai Központ

A rendszeres, tartós fizikai aktivitás a szív jellegzetes struk-turális remodeling-jéhez vezet. A sport jellege meghatározza az átalakulás jellegét és ezek ismeretében megszülettek azok a paraméterek, amelyek alapján a sportolók normál kardiális



átalakulásait el tudjuk különíteni a kóros eltérésektől. A jelen-tősen fokozott fizikai és pszichés igénybevétel során a sporto-lókban jelenlévő betegségek a nem sportoló egyénekhez ké-pest nagyobb valószínűséggel okozhatják a sportolók hirtelen szívhalálát, vagy tartós rokkantságát. A sportolók halálának pontos előfordulása regiszter adatok szerint kb. 2.3:100.000 élsportoló/év, a hirtelen szívhalálé pedig 2.1:100.000 élspor-toló /év. A fiatal sportolók hirtelen halálának előfordulása az azonos életkorú egészséges nem sportolókéhoz képest 2.8-szoros és a férfi: nő arány 10:1 1. A szűrési protokollok alapján ma kardiális szempontból is rendszeresen vizsgáljuk és értékeljük a sportolókat. Az európai szűrési protokollban az egyéni és családi kórelőzmény mellett a nyugalmi EKG ér-tékelése is szerepel. A protokoll több, mint 30 éves alkalma-zása során a kezdeményező olaszországi régióban a szűrésen részt vett regisztrált sportolók hirtelen szívhalálának előfor-dulása a nem szűrt nem sportoló populációhoz képest a felé-re csökkent, holott korábban annak négyszerese volt. Speci-ális esetekben a szűrési protokollt követően egyéb nyugalmi képalkotó vizsgálatok (szívultrahang, szív CT, szív MRI), valamint funkcionális vizsgálatokra (ergo-spirometria, ter-heléses EKG, terheléses szívultrahang, terheléses szív MRI) kerülhet sor, amelynek eredményei alapvetően befolyásol-hatják a kardiológus véleményét a sportolóval kapcsolatosan. A sportolókban található kóros eltérések kiszűrése során a legutóbbi Bethesda ajánlásokat vesszük figyelembe, amelyet 2005-ben publikáltak. Sok esetben az ott megfogalmazott és a korábbi diagnosztikai lehetőségekre épülő orvosi aján-lásokat a mai modern vizsgálati lehetőségeink felülírhatják. Ezeknek az eredményeknek a sportkardiológiai gyakorlatba történő óvatos bevonása során a sportkardiológus feltétle-nül számít a nagy gyakorlattal rendelkező sportkardiológus, sportorvos, valamint az érintett társszakmák véleményére és az egyedi esetekben fontos a konszenzusos vélemény kialakí-tása. A konferencia résztvevői számára a kardiológiai szekci-óban egyrészt bemutatjuk a legújabb ajánlásokat, vizsgálati lehetőségeket, valamint beszámolunk olyan mindennapi di-lemmákról is, amelyek a sportolókkal foglalkozó kardiológus számára is komoly kihívást jelenthet.

Kulcsszavak: kardiológia, hirtelen szívhalál

A CORONARIA ÉRHÁLÓZATBÓL SZÁRMAZÓ NITROGÉN MONOXID HATÁSA A SZÍVIZOM MŰKÖDÉSÉRE TRÉNING HATÁSÁRA

Koller ÁkosPécsi Tudományegyetem, Általános Orovostudományi Kar Kórélettani és Gerontológiai Intézet

A rendszeres fizikai aktivitás és a tréning nagymértékben ja-vítja a cardiovascularis rendszer működését. Mindezek miatt, mind a szív, mind a coronaria keringés működésének vizsgá-lata tréning hatására a kutatás központi témája. Az már régóta

tudott, hogy a működő szívizom az u.n. metabolikus mecha-nizmusok révén nagyban befolyásolja a coronaria keringés mértékét fizikai aktivitás, tréning alatt. Az utóbbi évek kutatá-sai vetették fel azt a lehetőséget, hogy a coronaria erek falából felszabaduló faktor(ok) szintén hatnak a szívizom működésé-re. Kezdetben izolált mitokondriumokon mutatták ki, hogy a kívülről adott nitrogén monoxid (NO) jelentősen megvál-toztatja a terminális oxidáció működését. Később, Hintze és munkatársai kimutatták, hogy külső NO, in vitro, izolált kutya szívizom és vázizom mintákban csökkentette az oxi-génfogyasztást, feltehetően azért, mert verseng az oxigénnel a citokróme-on lévő kötődési helyért. Fizikai aktivitás, tréning során az artériás erekben, így a coronariakban termelt NO nagymértékben megnő, mely hozzájárul a kialakuló funk-cionális hyperaemiához. Korábban azt is kimutatták, hogy a kapillárisok endothel falában is jelen van a NO szintézisért fe-lelős enzim. Mindezek miatt várható volt, hogy éber állatban is fizikai aktivitás során jelentős mennyiségű NO szabadul fel a szívizom ereinek falából, és kimutatták (Recchia és mts.), hogy az nagymértékben hat a szívizom anyagcseréjére azáltal, hogy részben gátolja a glükóz transzportot és a mitokondriális elektron transzportot, így csökkenti az oxigén fogyasztást. To-vábbá, NO jelenlétében inkább szabad zsírsav égetéséből nye-ri az energiát a szívizom és kevésbé a glükózból.

Mindezen eredmények jelzik, hogy a szívben lévő szö-vetek funkcionálisan nem kompartmentalizálódnak, és számos kommunikáció van a vascularis és a kontraktilis egységek között, melyek együttesen alakítják ki a szívizom működését, különösképpen fokozott megterhelés alatt, és a nirogén monoxid összekapcsolja a coronaria keringést a szívizom anyagcserével.

Kulcsszavak: coronaria keringés, fizikai aktivitás

ÉLSPORTOLÓK SZŰRÉSI PROGRAMJAI- SPORTOLHAT-E A SZÍVBETEG?

Szelid ZsoltSemmelweis Egyetem Kardiológiai Központ

A fizikai aktivitás és főként az élsport bizonyos meglévő be-tegségek esetében a hirtelen szívhalál kiváltó tényezője lehet. A fiatal sportolók leggyakoribb hirtelen halálának okainak elemzésekor a nemzeti regiszter adatok kivétel nélkül meg-egyeznek abban, hogy az élsportolók hirtelen szívhalálának első két vezető oka a hypertrophias cardiomyopathia (HCM) és a coronaria anomália. Ezt követik a ritkábban előforduló kórképek, így az extrém fizikai behatás következtében létre jövő commotio és myocarditis. Hirtelen halál minden sport-ágban előfordul, arányaiban azonban leginkább a futball (eu-rópai, 30%), a kosárlabda (25%) és a futás (15%) érintett. A HCM versus sportszív, a leggyakoribb differenciál diagnosz-tikai probléma eldöntéséhez tapasztalati támpontok mellett jelenleg pontos képalkotó paraméterek és genetikai tesztek is



40

rendelkezésünkre állnak. A 35 éves kor feletti sportolókban azonban a hirtelen szívhalált oka 80%-ban atherosclerotikus coronária betegség. A sportolói szűrés során az ismert etiológiai tényezők miatt a kardiológiai kivizsgálás alapvető fontosságú. Az „American Heart Association Sudden Death and Congenital Defects Committee” ajánlásai szerint az USA-ban a szűrés a családi és személyi anamnézis felvételéből, va-lamint fizikális vizsgálatból áll. Tekintettel azonban arra, hogy a vezető fiatalkori sportolói hirtelen halálok, a HCM esetében a nyugalmi 12 elvezetéses EKG a betegek 95%-ában kóros, ezt az amerikai profi sportolói gyakorlat gyakran alkalmaz-za, az AHA hatályos ajánlása regisztrált sportolók esetében azonban nem vezette be a rutin szűrési protokollba. A szigorú olasz jogi környezet az élsportolók évenkénti szűrését írja elő, amely a családi és személyes anamnézis és fizikális vizsgálat mellett 12-elvezetéses EKG készítését írja elő. További tesz-tek elvégzése ezek pozitivitása alapján történik. A rendszeres élsportolói szűrés amerikai és európai ajánlásait újabban egy konszenzusos dokumentum foglalja össze, amely meghatá-rozza az élsportolók szűrésének és diszkvalifikációjának mi-nimumfeltételeit igazolt szívbetegség esetében. A 35 év feletti életkorban lévő sportolók esetében a hirtelen szívhalál oka-ként döntő részben az atherosclerotikus coronária betegség szerepel, amely az élsportot kizárólag alacsony intenzitású sportok esetében engedélyezi.

Kulcsszavak: élsportoló, szűrés, szívbetegség

SPORTKARDIOLÓGIAI SZŰRŐVIZSGÁLATOK JELENTŐSÉGE, PEKING 2008 – LONDON 2012

Komka Zsolt, Udvardy Anna, Kováts Tímea, Bosnyák Edit, Trájer Emese, Protzner Anna, Apor Asztrid, Bárczi György, Szelíd Zsolt, Merkely Béla, Tóth MiklósSemmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ

Előzmények: A sportolói hirtelen szívhalál esetek rendkívül ritkák, azonban 2-3-szor gyakrabban jelentkeznek, mint a hasonló korú és nemű nem edzett populációban. A szakmát is megdöbbentette 2008-ban a több olimpiai éremre is vá-rományos Kolonics György váratlan tragédiája. A korábbi rutin sportorvosi vizsgálat egy sportorvosi kérdőív kitölté-séből, fizikális vizsgálatból, nyugalmi EKG, vizelet-teszt, il-letve szemészeti vizsgálatból állt. A sportolóktól elvárt telje-sítmény egyre nő, a sajnálatos halálesetek a kardiológia egy speciális határterületének, a sportkardiológiának a fejleszté-sét tették szükségessé.

Módszer, célok: 2008 óta a sportolók kardiális vizsgá-latára cardio-MR, -CT, genetikai vizsgálati módszerek, szívultrahangok, spiroergométerek kerültek beszerzésre a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központban illetve a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán megosztva. Célunk a magyar sportolók kardiológiai szűré-

sének kidolgozása,továbbfejlesztése illetve a sportszív élet-/kórélettanának alaposabb megértése. A 2012-es Londoni Olimpia teljes magyar válogatottjának kardiológiai szűrése a Semmelweis Egyetemen zajlik. Eddig 217 sportoló (42 nő, átl. 23,6±1,73 év és 175 ffi, átl. 25,3±1,64 év), 45 fő kajak-ke-nus, 58 vízilabdás, 28 evezős, 32 hosszútávfutó és 54 labdajá-tékos és egyéb sportoló/parasportoló vett részt a szűrésen. A vizsgálat része teljes kardiológiai anamnézis, kérdőív kitölté-se, nyugalmi és terheléses EKG készítése, echocardiographia, szükség szerint MR, CT-képalkotók végzése.

Eredmények: A vizsgáltaknál 7 esetben WPW illetve egyéb járulékos kötegvezetés, 1 sportolónál nsVT, 1 fő-nél monomorph sVT, 1 ASD, 5 HCM, 1 LAD-bridge, 3 bicuspidalis aorta és 40 főnél hypertensio igazolódott. 1 sportolót eltiltottunk vasovagalis syncopek miatt, a többi sportoló rendszeres kontroll alá került, a lehetséges kezelé-seiket megkezdtük.

Következtetések: Az általunk vizsgált sportolók száma folyamatosan nő, tapasztalataink alapján a sportkardiológiai szűréseink – hasonlóan az olaszországi programhoz – ered-ményesek, jó hatásfokon működnek, biztosítva a sportolók biztonságos olimpiai felkészülését.

Kulcsszavak: kardiológia, szűrés

MIOKARDIÁLIS ISCHAEMIA (ANGINA PECTORIS, MIOKARDIÁLIS INFARKTUS) ÉS BRIDGE KÉPZŐDÉS ÖSSZEFÜGGÉSE – A VÁROSMAJOR MIOKARDIALIS BRIDGE REGISZTER (VMBR) ELSŐ ADATAI.

Bárczi György, Zóka András, Merkely BélaSemmelweis Egyetem Kardiológiai Központ

Bevezetés: 2009.04.01-től nagy forgalmú invazív cent-rumunkban bridge regiszter vezetését kezdtük el. Elő-adásunkban a koronária stenosistól mentes, igazolt miokardium ischaemiaval bíró MB-es betegek kvantitatív koronarográfiával (QCA) nyert adatait mutatjuk be.

Módszer: Vizsgálatunkban a 2010.12.01-ig ko ro na ro-gráfiára kerülő betegek adatait elemeztük. Vizsgáltuk azon MB-es betegeket, akiknél az MB mellett coronaria sclerosis, fix coronaria stenosis nem volt kimutatható. Az MB elem-zését QCA-val végeztük. A statisztikai elemzést kétmintás T próbával és Pearson-korrelációval végeztük.

Eredmények: A vizsgálati időszakban 11560 ko ro na ro-gráfiát végeztünk Intézetünkben, 133 (1.15%) betegnél talál-tunk MB-t-t. N=53 (39.8%) betegnél nem volt kimutatható fix koronária stenosis. A betegek átlagéletkora 51.34±13.4 év volt. A férfiak aránya 67.9%. 39 (73.5%) beteget vizsgáltunk igazolt angina pectoris (AP), és 14 (26.5%) beteget definitív miokardiális infarktus (MI) miatt. A betegek 84.9% volt≥ 35 éves (n=45). Az MB átlagos hossza 20.46±8.9 mm, az AP miatt kezelteknél 19.18±8.6 mm, az MI miatt kezelteknél 24±9.1 mm. AP versus MI p=0.056. A minimális szisztolés



lumen átmérő: összes: 1.25±0.53 mm, AP: 1.28±0.57 mm, MI 1.14± 0.39 mm. AP versus MI: p=0.34

Maximális szisztolés lumenszűkület: összes: 50.91±12.97%. AP: 50.44±14.26%, MI: 50.92±9.44%. AP versus MI p= 0.0.89. 35 év alatt a az MI gyakrabban fordult elő (AP: n=3 /37.5%/, MI: n=5 /62.5%/). A 35 évi alatti betegek körében a férfiak aránya 100% volt.

Következtetések: Intézetünkben az MB előfordulási arányi aránya összevethető az irodalomban leírtakkal. Az ischaemias tüneteket okozó, de koronária stenosistól men-tes, MB miatt koronarográfiára került betegek fiatalabbak. A vizsgált paraméterek közül az MB hossza mutatja a leg-szorosabb összefüggést a tünetek súlyosságával. Az adatok folyamatos gyűjtése, és a betegek vizsgálata célzott funkcio-nális tesztekkel választ adhat az MB jelentőségére különböző kardiális kórképekben, ill. szerepét illetően a fiatalkori spor-tolói szívhalál etiológiájában.

Kulcsszavak: ischaemia, miokardiális bridge, koronarográfia

KOMBINÁLT, KONTROLLÁLT, FÉLÉVES TRÉNINGPROGRAM HATÁSA A CARDIOVASCULARIS RIZIKÓFAKTOROKRA PRIMER PREVENCIÓBAN

Dósa Andrea³, Szabó-G. Noé Judit¹,³, Pavlik Gábor², Tóth Miklós², Merkely Béla², Vándorfi Győző³, Szelíd Zsolt²1: Pannon Egyetem TSI Veszprém2: SOTE Kardiológiai Központ Budapest3: SOTE-TSK Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék-

Csolnoky Ferenc Kórház, Diabetológia, Belgyógyászati és Anyagcsere Centrum, Veszprém

A rendszeres fizikai tréning mérsékli a szív- és érrendszeri rizikót primer és szekunder prevencióban. A fizioterapeuta és a kardiológus együttműködése javíthatja az edzések haté-konyságát. Tréning protokollok cardiovascularis rizikófak-torokra gyakorolt hatását vizsgáltuk és hasonlítottuk össze inaktív személyekével. Kettő, vagy több rizikóval (hipertónia, elhízás, emelkedett szérum koleszterin és éhomi vércukor, dohányzás) rendelkező egyén rizikós csoportba került. Öt-ven, cardiovascularis kockázattal rendelkező személy kezdte el a tréninget, 25 fő esetében (RA1 csoport) heti 2-3-szor, 140 min/hét (100 min cardio, és 40 min rezisztencia), míg másik 25 személy esetében (RA2) heti 4-5 alkalommal, 210 min/hét (140 min cardio, és 70 min rezisztencia) tréning történt. Ugyancsak rizikóval bíró 25 egyén esetében nem volt tréning (RI), másik 25 fő pedig rizikóval nem rendelkezett és trénin-get nem végzett (EI). A követés és a tréningek időtartama 6 hónap volt. Az aktív csoportokban az alap értékhez képest 6 hónappal később csökkent a BMI és a nyugalmi szisztolés vérnyomás (RA1: 141±7.5 Hgmm vs 129±7.3 Hgmm; RA2: 146±8.5 Hgmm vs 138±8.3 Hgmm, P<0,0001 valameny-

nyire). A két aktív csoportban a szérum koleszterin szint (RA1: 5.6±0.99mmol/l vs 4.7±0.47mmol/l; RA2: 6.1±0.79 vs 5,3±0.52 P<0.01 mindkettőre) és az éhomi vércukor (RA1: 6.3+0.2 mmol/l vs 5.4+0.3 mmol/l P<0.01) is csökkent. Ezen értékek az inaktív csoportokban nem változtak a követés so-rán. A tréning előtti és utáni átlagos SCORE rizikó a RA1 és RA2 csoportban is csökkent (3.4 vs 1.61 és 3.3 vs 1.58, P<0.05 mindkettőre), a rizikófaktorral rendelkező inaktív RI cso-portban nem változott (3.0 vs 3.0). A bevezetett kombinált aerob és rezisztencia edzés jelentős cardiovascularis kockázat csökkenést eredményezett, szív- és érrendszeri betegséggel nem rendelkező tünetmentes egyénekben. Célunk hogy a betegek számára könnyen megvalósítható és biztonságos tré-ningprogramot tudjunk megtanítani.

Kulcsszavak: aerob és rezisztencia tréning, szív- és érrendszeri rizikó, primer prevenció

A SPORTOLÓKBAN ÉSZLELHETŐ KÓROS STRUKTURÁLIS ÉS FUNKCIONÁLIS ELTÉRÉSEK – A BETEG SPORTSZÍV

Vágó HajnalkaSemmelweis Egyetem Kardiológiai Központ

A rendszeres, tartós fizikai aktivitás a szív jellegzetes struk-turális átalakulásához vezet. A sport jellege meghatározza az átalakulás jellegét és ezek ismeretében megszülettek azok a paraméterek, amelyek alapján a sportolók normál kardiális átalakulásait el tudjuk különíteni a kóros eltérésektől. A jelen-tősen fokozott fizikai és pszichés igénybevétel során a sporto-lókban jelenlévő betegségek a nem sportoló egyénekhez ké-pest nagyobb valószínűséggel okozhatják a sportolók hirtelen szívhalálát, vagy tartós rokkantságát. Ez a felismerés vezetett ahhoz, hogy kialakultak azok a szűrési protokollok, amelyek alapján ma kardiális szempontból vizsgáljuk és értékeljük a sportolókat. A vizsgálati protokollban az európai szűrési pro-tokollban az egyéni és családi kórelőzmény mellett a nyugal-mi EKG értékelése is szerepel. A protokoll több, mint 30 éves alkalmazása során a kezdeményező olaszországi régióban a szűrésen részt vett regisztrált sportolók hirtelen szívhalá-lának előfordulása a nem szűrt nem sportoló populációhoz képest a felére csökkent, holott korábban annak négyszerese volt. Speciális esetekben a szűrési protokollt követően egyéb nyugalmi képalkotó vizsgálatok (szívultrahang, szív CT, szív MRI), valamint funkcionális vizsgálatokra (ergo-spirometria, terheléses EKG, terheléses szívultrahang, terheléses szív MRI) kerülhet sor, amelynek eredményei alapvetően befolyásol-hatják a kardiológus véleményét a sportolóval kapcsolatosan. A sportolókban található kóros eltérések kiszűrése során a legutóbbi Bethesda ajánlásokat vesszük figyelembe, amelyet 2005-ben publikáltak. Sok esetben az ott megfogalmazott és a korábbi diagnosztikai lehetőségekre épülő orvosi aján-lásokat a mai modern vizsgálati lehetőségeink felülírhatják.



42

Ezeknek az eredményeknek a sportkardiológiai gyakorlatba történő óvatos bevonása során a sportkardiológus feltétle-nül számít a nagy gyakorlattal rendelkező sportkardiológus, sportorvos, valamint az érintett társszakmák véleményére és az egyedi esetekben fontos a konszenzusos vélemény kiala-kítása. A konferencia résztvevői számára a kardiológiai szek-cióban egyrészt bemutatjuk a legújabb ajánlásokat, vizsgálati lehetőségeket, valamint beszámolunk olyan mindennapi di-lemmákról is, amelyek a sportolókkal foglalkozó kardiológus számára is komoly kihívást jelenthet.

Kulcsszavak: kardiológia, sportoló

AZ EDZŐI MŰKÖDÉS PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

Budavári ÁgotaOrszágos Sportegészségügyi Intézet

Az edzői működés hatékonyságát az utóbbi húsz évben kezdték szisztematikusan vizsgálni a pszichológusok. Egyér-telműen kiderült, hogy az edző személyiségétől, emocioná-lis érettségétől, viselkedésének tudatosságától függ mennyire képes sikeres sportolót nevelni.

Az edzői viselkedés hatása kimutatható volt a sportolók önbecsülésére, motiváltságára, sportbeli örömére.

Ajánlatosnak gondoljuk, hogy hazánkban az edzői okta-tásba, továbbképzésbe beépítsük a tudatos kommunikáció, a visszajelzés, a megerősítő viselkedés elsajátítását.

Nakamura nyomán kidolgozható az a speciális tréning, amely során az edző saját működésének hatását lesz képes érzékelni, saját viselkedését hatékonyan irányítani (self-monitoring), kommunikációjában az egyoldalú irányítás helyett dialógust folytatni a sportolóval.

Kulcsszavak: edzői viselkedés, személyiség, pszichológia

A SPORT ÉS A KÁROS SZENVEDÉLYEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SERDÜLŐKOBAN

Mikulán Rita1, Pikó Bettina2

1: Szegedi Tudományegyetem, JGYPK, Testnevelés és Sporttudományi Intézet

2: Országos Sportegészségügyi Intézet, Szeged, Megyei Sportorvosi Rendelő

Az iskoláskorú fiatalok egészségmagatartásának megisme-rése és befolyásolása kiemelt egészségfejlesztési prioritás. Az egészségmagatartás elemei közül a rendszeres fizikai aktivitásnak, sportolásnak központi jelentősége van, annál is inkább, mert a serdülőkori rendszeres mozgás, sportolás kedvező hatással van a felnőttkori fizikai aktivitásra. Azon-

ban serdülőkorban a sportolásra szánt idő csökken, és egy-úttal tanúi lehetünk annak is, ahogyan a káros szenvedélyt okozó szerek fogyasztása ugrásszerűen megemelkedik. Amennyiben a sportágválasztást a fokozott élménykeresés motiválja, úgy a fizikai aktivitás párosulhat káros szenve-délyekkel. A sportolók és nem sportolók szerfogyasztási szokásainak összehasonlítása kapcsán gyakran egymásnak ellentmondó hipotézisek fogalmazódnak meg. Egyes kuta-tók szerint a sportolók több alkoholt fogyasztanak, koráb-bi életkorban kezdenek el inni, mint azok, akik soha nem sportoltak, más vizsgálatok eredményei szerint az alkohol-fogyasztás negatívan korrelál a sportaktivitással. Hasonló kettőség áll fenn a rendszeres fizikai aktivitásnak a drog-használatra gyakorolt hatását illetően. Dohányzás tekinte-tében egyértelműen kedvezőbb képet kapunk a sportnak a dohányzásra gyakorolt hatásáról: a sportolás negatívan korrelál a cigarettázással.

Tanulmányunkban megvizsgáltuk sportoló fiatalok köré-ben a káros szenvedélyt okozó szerek fogyasztását családjuk anyagi helyzete, szüleik iskolai végzettsége, sportáguk típu-sa, valamint sportmotivációik tükrében.

A vizsgálatunkban 189 sportoló vett részt. A szegedi, megyei sportorvosi rendelőt sportorvosi versenyengedé-lyük megújítása céljából felkereső, különböző szinteken versenyszerűen sportoló személyek közül ők vállalkoztak arra, hogy részt vesznek felmérésünkben.

Az adatgyűjtés önkitöltéses kérdőíves módszerrel tör-tént, a válaszadás önkéntes és anonim volt. A kérdőív szo ci-o ö ko nómiai státuszra, sportágra (egyéni és csapatsportok) és sportmotivációs struktúrára, valamint szerfogyasztási szokásokra vonatkozó változókra kérdezett rá. Az adatok statisztikai feldolgozása kapcsán khi-négyzet próbát, fak-toranalízist és logisztikus regressziós elemzést használtunk.

A fiúk és a lányok dohányzási szokásai nem különböz-tek, viszont a fiúk többször és több alkoholt ittak, mint a lányok. A minta adatait HBSC felmérésekkel összehason-lítva a sportoló státuszt védőnek találtuk a dohányzással szemben és hajlamosítónak az alkoholfogyasztásra vonat-kozóan. A csapatsportok növelték az esélyét a dohányzás és az alkoholfogyasztás korai kipróbálásának, valamint a rendszeres alkoholfogyasztásnak. A sportmotivációk közül a külső elvárásoknak való megfelelés védőfaktor, a kortárshatást jelző motiváció viszont esélynövelő hatású az alkoholfogyasztás esetén. A serdülők szüleinek iskolai vég-zettsége is befolyásolta a káros szenvedélyek gyakoriságát: a magasabb végzettségű szülőkkel bíró sportolók többször és több alkoholt fogyasztottak, mint a többiek. A család becsült anyagi helyzete a szerfogyasztásta mintákban nem befolyásolta.

Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy serdülő-korban fokozott figyelmet kell fordítani az edzőknek, a szü-lőknek és a tanároknak a sportolással összefüggésbe hozható alkoholfogyasztási lehetőségek csökkentésére.

Kulcsszavak: serdülő, kóros szenvedély



DOBÓSPORTOLÓK JELLEGZETES VÁLLPATOLÓGIÁI

Szabó István1, Torkos Miklós1, Tóth Zoltán2, Henics Dóra1

1: Kaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály, Othopaediai Egység

2: Kaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály, Traumatológiai Egység

A dobó mozdulat egy rendkívül bonyolult és nagy ügyes-séget igénylő mozdulatsor. A dobás során a sportoló egész vállövét kifejezett igénybevételnek teszi ki a hatalmas erők révén, amely a mozdulat kivitelezéséhez szükséges. A váll-ízületnek az extrém kirotáció eléréséhez elég lazának kell lennie, de ezzel egy időben stabilnak kell maradni, nehogy a humerus fej subluxálódjon. Ez a „dobósportolók para-doxonja”. Minden egyes dobás a maximális terhelhetőség határát feszegeti, amely a dobások mennyiségét figyelem-be véve a sérülés veszélyét rejti magában. Az abdukció-kirotáció véghelyzetében fiziológiásan is érintkezés alakul ki a cavitas glenoidalis hátsó-felső pereme és a humerus fej postero-superior quadránsa között. Ez az ismétlődő do-bómozdulatok révén egy, a tolerálhatóság határát túllépő terhelés jelenthet az itt elhelyezkedő szövetekre (labrum, porcfelszín, rotátorköpeny ina és az ütköző csontállo-mány). Az elváltozás kivizsgálásához egy rendkívül precíz fizikális vizsgálat (a szokásos mozgástartomány, ROK-, impingement- és instabilitás-tesztek mellett biomechanikai erővizsgálatok is), hagyományos képalkotó eljárások speci-ális beállítással (pl. Bernageau-felvétel), illetve kiegészítő képalkotók (MRI, MR-artrográfia, CT-artrográfia) szüksé-gesek. Gyakran ezek a sérülések konzervatív úton uralhatók átmeneti pihenéssel, gyulladáscsökkentéssel, a mozgástar-tományt helyreállító nyújtó gyakorlatokkal, propriocepció gyakorlásával, neuromuscularis kontroll fejlesztésével, majd speciális erősítéssel, amelynek nemcsak a felső vég-tagra kell kiterjedni, hanem az egész törzsizomzatra („core strengthening”). Alapvető a játékos mozgásának, technikai hibáinak javítása, esetleg a használt eszköz (pl. teniszütő) elemzése, cseréje. Konzervatív kezelések eredménytelen-sége esetén vállartroszkópia segíthet a sportoló panaszain. Több eljárás ismert az irodalomban. A szerzők leginkább a laesiok débridementjét és a cavitas glenoidalis csontos plasztikáját javasolja. Természetesen rotátorköpeny re-konstrukció vagy instabilitás megoldása is szóba jöhet, ha a dobómozdulat során ezen patológiák alakulnak ki, amely azonban ritkább. A kezelésnél mindig jobb a megelőzés, amely a veszélyeztetett populáció felismerését (abdukciós helyzetben mért teljes rotáció mértéke 20°-kal kisebb, mint az ellenoldalon, illetve a berotáció kisebb, mint az ellen-oldalon), kezelését, a megfelelő technikájú dobómozdulat megtanítását, a váll mozgástartományának fenntartását és az erőviszonyok harmonizálását jelentik.

Kulcsszavak: dobás, vállöv

VÁLLÍZÜLETI INSTABILITÁS KEZELÉSE SPORTOLÓKNÁL

Pavlik Attila, Hidas Péter, Szakács NoémiOrszágos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti osztály

A vállízületi instabilitás diagnosztikája és kezelése rendkívül nagy változásokon ment át az elmúlt 20 év során. Az insta-bilitások Matsen által történt atraumás (AMBRI) és traumás (TUBS) 2 csoportra való felosztása mára egy széles spektrum-má alakult, különösen sportolók esetén. A kezelés során kiszé-lesedett a műtéti indikáció, egyre inkább a műtéti kezelés került előtérbe. A leggyakrabban választott műtéti típus is a koráb-ban leginkább alkalmazott nyitott Bankart rekonstrukció felől az artroszkópos technikák felé tolódott, emellett teret kapott a glenoid perem csontdefektusa esetén végzett Latarjet műtét is.

Az előadásban a szerzők ismertetik a különböző techni-kákkal az irodalomban közölt műtéti eredményeket és bemu-tatják az Országos Sportegészségügyi Intézet Sportsebészeti Osztályán a nyitott Bankart műtéttel és a Fastak (Arthrex) horgonnyal végzett artroszkópos labrum refixációval elért eredményeiket. Tapasztalataink szerint mindkét technikával eredményesen kezelhető a sportolók vállízületi instabilitása, de az artroszkópos módszer kezdeti funkcionális eredmé-nyei kedvezőbben, azonban a recidíva arány tényleges meg-ítélésére hosszabb távú utánvizsgálat szükséges.

Kulcsszavak: vállízületi instabilitás, műtéti kezelés, élsportoló, Latarjet

ARTROSZKOPOS BICEPS TENODESIS

Skaliczki Gábor, Antal ImreSemmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika

A biceps hosszú fejének ína gyakran felelős a vállízületi pa-naszokért. Míg idős korban elsősorban degeneratív elválto-zások miatt válik fájdalmassá, addig fiatal, aktív emberek-nél, sportolók esetében inkább traumás eredetű eltéréseket találunk. A kezelés is alapvetően különbözik a két csoport esetében: időseknél, alacsonyabb igényű betegeknél megfe-lelő ellátás lehet a biceps ín tenotomiája, azonban fiatal, aktív sportolóknál, magasabb szintű igénybevétel esetén szüksé-ges az ín eredeti funkciójának helyreállítása.

Több különböző, jól ismert és széles körben alkalmazott műtéti eljárás ismert, mellyel a leszakadt ín visszarögzíthe-tő, ezeknek azonban hátránya, hogy nem végezhetőek el arthroscopia során. A szerzők előadásukban az általuk al-kalmazott arthroscopos technikát ismertetik, mellyel az ínat az arthroscopia során rutinszerűen használt portálokon ke-resztül, a műtéti terület feltárása nélkül rögzítik.

Kulcsszavak: biceps-ín, tenodesis, artroszkópia



44

LATARJET-BRISTOW MŰTÉT ELÜLSŐ VÁLL INSTABILITAS ESETÉBEN

Szabó István1, Torkos Miklós1, Tóth Zoltán1, Walch Gilles2

1: Kaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály

2: Centre Orthopédique Santy, Lyon, Franciaország.

Bevezetés: A Latarjet-Bristow műtét elülső váll instabilitas esetében nemzetközileg is elfogadott eljárás, amely ismétel-ten virágkorát éli megfelelő indikációval. A szerzők egyrészt a műtét előtti vizsgálatot mutatják be, amely indokolja ezen műtét létjogosultságát, majd részletesen leírják az indikáció kritériumait, műtéti technikát, a posztoperatív rehabilitációt. Az előadásnak nem célja a műtét eredményeinek bemutatása.

Az eljárás javasolt minden olyan traumás vagy atra u matikus elülső vállinstabilitas estében, amely a vápa és/vagy humerus csontos sérülésével jár együtt. Az indikáció megkönnyítésére alkalmazható az „Instability Severity Index Score”, amely az előadás során szintén bemutatásra kerül. Hármas tényező ré-vén fejti ki hatását (Patte-féle „triple blocking”):1. A processus coracoideus stabil csavaros fixatioja a vápa

széle mentén, az ízületbe nem belógva, hosszanti irányba felfektetve.

2. A subscapularis izom alsó harmadának megkímélése és felhasználása a dinamikus stabilizáláshoz

3. A tok varrata a processus coracoideuson megkímélt liga-mentum coracoacromiale 1 cm-es darabjához. (Bankart effektus).

Az eljárás előnye a m. subscapularis megkímélése és a műtét után azonnal indítható rehabilitáció, amely a legrövidebb idő alatt teszi lehetővé a fizikai terheléshez való visszatérést insta-bilitás esetén alkalmazott műtétek közül. Az irodalmi adatok alapján a recidiva arány 1098 beteg felmérése alapján 1%. A posztoperatív arthrosis aránya a pontos műtéti technikával és a csontblokk ízületi vonallal egybeeső pozicionálásával az egyéb nyitott műtétekkel megegyező arányúvá vált.

Összefoglalás: A Latarjet-Bristow műtét elülső váll in-stabilitás esetében megfelelő indikációval és pontos műtéti technikával megfelelő stabilitást biztosít és magas arányban teszi lehetővé a fizikai tevékenységhez való visszatérést.

Kulcsszavak: vállízület, instabilitás, Latarjet-Bristow

CLAVICULA-VÉG RESECTIO EREDMÉNYEI OSZTÁLYUNKON

Hidas Péter, Pavlik AttilaOrszágos Sportegészségügyi Intézet Budapest

Az acromioclavicularis ízület sportsérülései a váll sportsérü-léseinek közel felét teszik ki.

Az acromioclavicularis (AC) ízületben sport során mind a traumás, mind pedig a degeneratív elváltozások gyakran fordulnak elő. Az AC ízületi degeneráció mértéke sok eset-ben nem korrelál a tünetekkel.

Sportolóknál a clavicula-vég osteolysise bekövetkezhet tra-umás, atraumás (túlterheléses), valamint szisztémás okok kö-vetkeztében. Az esetek többségében elegendő a konzervatív kezelés, de erre nem reagáló esetekben műtéti kezelést végzünk.

Intézetünk Sportsebészeti Osztályán 2003 és 2010 janu-árja között összesen 53 esetben végeztünk izolált clavicula-vég reszekciót. Közülük 44 volt férfi, 9 nő. Az átlagéletkor 37 év volt (20-52).

Az utánvizsgálat során a betegek több mint 90%-ában ki-tűnő illetve jó eredményt találtunk.

Megállapítjuk, hogy a jó indikációval, megfelelő beteg-választással elvégzett clavicula-vég reszekció jó megoldása a clavicula-vég osteolysisnek, sportolóknál jó eredményt hoz.

Kulcsszavak: calvicula-vég, reszekció, osteolysis

KRÓNIKUS ACROMIOCLAVICULARIS ÍZÜLETI INSTABILITÁS KEZELÉSE

Pavlik Attila, Hidas PéterOrszágos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály

A sportolók válltáji sérülései közül az acromioclavicularis ízület sérülései a vállficamot követően a második leggya-koribb sérülések. Az AC ízület ficama a claviculát rögzí-tő szalagok, az acromioclaviculáris és a coracoclaviculáris szalagok sérülésének következtében jön létre. Inveterált esetben a beteg panaszait okozhatja az acromioclavicularis ízület poszttraumás károsádása, illetve a szalagsérülés okoz-ta instabilitás, amikor szalagrekonstrukciót végzünk. Ennek számos módszere ismert, osztályunkon 18 éve alkalmazzuk a coracoacromiális szalag áthelyezését (módosított Weaver-Dunn műtét), de bizonyos esetekben a semitendinosus ínnal végzett rekonstrukció is indokolt lehet.

Az előadásban a sérülés mechanizmusának, a diagnosztikai eszközöknek, az indikációs szempontoknak, és a műtéti tech-nikának a bemutatását követően ismertetjük az osztályunkon 1993 és 2011 között operált 85 beteggel szerzett tapasztalata-inkat. Az utánvizsgálat során értékeltük a betegek szubjektív véleményét, a fizikális státuszát és a radiológiai eredményeket.

Az acromioclavicularis ízület krónikus sérülései esetén az ál-talunk végzett módosított Weaver-Dunn műtét jó eredménnyel alkalmazható a sportképesség helyreállítása céljából, bár a végső eredményeket tekintve a kezelés eredményessége kissé elmarad az akut sérülés kezelésének eredményétől. Új módszerként al-kalmazva a semitendinosus ínnal való szalagplasztika előnyei az erősebb graft, a jobb anatómiai és biomechanikai rekonstrukció és a coracoclavicularis csavaros rögzítés szükségtelensége.

Kulcsszavak: AC ízület, rekonstrukció, instabilitás



PLEXUS NEURITIS, AZAZ PARSONAGE-TURNER-SZINDRÓMA – FONTOS KÓRKÉP A VÁLLÖVI FÁJDALOM DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJÁBAN

Torkos Miklós Bulcsú1, Szabó István1, Tóth Zoltán2, Herczeg Mihály3, Nagy Ferenc3

1: Kaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály, Othopaediai Egység,

2: Kaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály, Traumatológiai Egység

3: Kaposi Mór Oktató Kórház, Neurológiai Osztály

A mozgásszervi szakrendeléseken megjelenő betegek egyik leggyakoribb panasza a vállövi fájdalom. Ma már tudjuk, hogy nem minden vállövi fájdalom hátterében áll vállízü-leti pathologia és nem minden vállfájdalom hátterében periarthritis humeroscapularis áll. Alapvető, hogy a felállí-tott diagnózisok pontos anatómiai struktúrákhoz legyenek kötve, mely meghatározza a további terápiás lehetőségeinket is. Véleményünk szerint korrekt anamnézis felvétellel, fizi-kális vizsgálattal és nativ Rtg felvétel birtokában 80-90%-os biztonsággal dignózishoz juthatunk. Számos kórkép ismert, mely különböző megjelenésű vállövi fájdalmas panaszokat okozhat a betegnek. Ezen betegségeknek kitüntetett szerepe van a differenciáldiagnosztikai algoritmus folyamatában. A sokszor hallott „Fáj a vállam!” mondat gyakran félrevezet bennünket, nem is gondolunk vállízületen kívüli patológi-ára, melynek vállkörnyéki megjelenése van.

A vállövi fájdalmak hátterében gyakran a vállízületi és an-nak közvetlen környezetében lévő, vele szoros kapcsolatban álló anatómiai struktúrák elváltozásai (pl.: traumás és nem traumás ROK érintettség, arthrosis, necrosis, befagyott váll szindróma, AC elváltozások, kalcifikáció) állhatnak. Azon-ban a klasszikus diagnosztikai sort követve gyakran csak a vállkörnyéki fájdalom az, ami gyanúnkat vállízületi pato-

lógia irányába terelheti. Számos kórkép ismert, mely vállba sugárzó fájdalom képében is jelentkezik: nyaki gerinc pa-tológiák, coronaria betegség, Pancoast tumor stb. A fentiek közül kiemelten foglalkozunk egy relatíve ritkán előforduló, ám annál gyakrabban elnézett betegséggel. A Parsonage-Turner szindróma, vagy plexus neuritis-neuropátia egy rit-kán előforduló ismeretlen etiológiájú kórkép. Jellemzője a plexus brachialis idegtörzseinek érintettsége fájdalommal, paralízissel, parézissel. Kialakulásában számos tényező sze-repét feltételezik: trauma, sebészi beavatkozás, vírusfertő-zés, vakcináció, autoimmun betegségek. Kezdete hirtelen, heves fájdalom a nyak-, váll-, törzsizmok területén, melyet paresis, flaccid paralízis követ. Leggyakoribb lokalizáció a ROK-izmok, serratus anterior, deltoideus, pectoralisok, biceps és triceps. Képalkotók általában negatívak, szerepük más patológiák differenciáldiagnoszikai elkülönítésében le-het. A diagnózis felállításában a gondos anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat (n. axillaris hypaesthesia, scapula elevata) és elektrofiziológiai vizsgálatok (EMG, ENG) segítenek. Kezelé-se akutan szteroid infúzóval segíti a fájdalmak gyors csökke-nését és a paresisek kialakulásának mértékét. Későbbiekben tüneti fájdalomcsillapítás, és gyógytorna javasolt. Kimenetele általában jó prognózisú. Korai felismerés és terápia a későbbi teljes remisszió esélyét növeli. Az előadásban szakrendelé-sünkön felismert 2 beteg kórtörténetét ismertetjük.

A Parsonage-Turner szindróma felismerése nem ne-héz, azonban felületes vizsgálattal könnyen elnézhető. A korán felismert betegség korai terápiát tesz lehetővé, mely-nek számos financiális és szociális előnye lehet társadalmi szempontból is. Szakrendelésünkön számos esetet sikerült időben felismerni a neurológusokkal való jó kooperációnak köszönhetően.

Kulcsszavak: vállöv, plexus neuritis, Personage-Turner szindróma


A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG 2012 . ÉVI KONGRESSZUSA – ABSZTRAKTOK SZERZŐI MUTATÓJA

46

AApor Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

BBabindák Elvira . . . . . . . . . . . . . 26Bagyura Zsolt . . . . . . . . . . . . . . . 19Bárczi György . . . . . . . . . . . . . . . 40Béres György . . . . . . . . . . . . . . . . 7Berkes István . . . . . . . . . . . . . . . . 23Besenyei István . . . . . . . . . . . . . . 26Bosnyák E. . . . . . . . . . . . . . . . . . 18Budavári Ágota . . . . . . . . . . . . . . 42Buzási Beáta . . . . . . . . . . . . . . . . 26

CCsajági Eszter . . . . . . . . . . . . . . . 32Csiki Zoltán . . . . . . . . . . . . . 24, 34

DDeák Valéria . . . . . . . . . . . . . . . . 33Dobos József . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Dósa Andrea . . . . . . . . . . . . . . . . 41

EErdélyi Gábor . . . . . . . . . . . . . . . 23

FFarkas Judit . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Feszthammer Réka . . . . . . . . . . . 10

GGerzon László . . . . . . . . . . . . . . . 19Guti Réka . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25Györe István . . . . . . . . . . . . . . . . 13

HHalasi Tamás . . . . . . . . . . . . 8, 9, 21Hamar, Dusan . . . . . . . . . . . . . . . 35Harasztiné Sárosi Ilona . . . . . . . 35Hidas Péter . . . . . . . . . . . . . . 20, 44Horváth Ádám . . . . . . . . . . . . . . 22Horvát Krisztina . . . . . . . . . . . . . 19

IIhász Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . . 27Inczédy-Farkas Gabriella . . . . . . 26

JJákó Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

KKarski, Jacek . . . . . . . . . . . . . . . . 11Karski, Tomasz . . . . . . . . . . . . . . 11Kasza Géza . . . . . . . . . . . . . . . . . 18Knoll Zsolt . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Koller Ákos . . . . . . . . . . . . . . . . . 39Komka Zsolt . . . . . . . . . . . . . . . . 40Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . 31Kovács Péter . . . . . . . . . . . . . . . . 28Kovács Rita . . . . . . . . . . . . . . . . . 20Kováts Tímea . . . . . . . . . . . . . . . 30

LLángfy György . . . . . . . . . . . . . . 34

MMajor Zsuzsanna . . . . . . . . . . . . 30Martos Éva . . . . . . . . . . . . . . . . . 13Merkely Béla . . . . . . . . . . . . . . . . 38Mikulán Rita . . . . . . . . . . . . . . . . 42Mintál Tibor . . . . . . . . . . . . . . . . 37Molics Bálint . . . . . . . . . . . . . . . . 37Móricz Ottó . . . . . . . . . . . . . . . . 10

NNyizsnyánszki Anna . . . . . . . . . 21

OOláh Csaba . . . . . . . . . . . . . . . . . 25Olexó Zsuzsanna . . . . . . . . . . . . 17

PPánics Gergely . . . . . . . . . . . . . . . 8Pavlik Attila . . . . . . . . . . . . . 43, 44Pavlik Gábor . . . . . . . . . . . . . . . . 29

Pelle Judit . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14Pethes Ákos . . . . . . . . . . . . . . 10, 12Protzner Anna . . . . . . . . . . . . . . 38

RRácz Levente . . . . . . . . . . . . . . . . 12Révész Edit . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

SSidó Zoltán . . . . . . . . . . . . . . . . . 29Simon István Ágoston . . . . . . . . 15Skaliczki Gábor . . . . . . . . . . . . . 43Somlyai Gábor . . . . . . . . . . . . . . 27Soós Etelka . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Sydó Tibor . . . . . . . . . . . . . . . . . 15Szabó György . . . . . . . . . . . . . . . 13Szabó István . . . . . . . . . . 24, 43, 44Szarka Kovács Enikő . . . . . . . . . 17Szelid Zsolt . . . . . . . . . . . . . . . . . 39Szilágyi Zoltán . . . . . . . . . . . . . . . 9Sziráki Edina . . . . . . . . . . . . . . . . 24Szűcs Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

TTakács Judit . . . . . . . . . . . . . . . . . 10Tállay András . . . . . . . . . . . . 23, 33Téglásy György . . . . . . . . . . . . . . 16Toman József . . . . . . . . . . . . . . . 34Torkos Miklós Bulcsú . . . . . . . . 45Tóth Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31Tóthné Steinhausz Viktória . . . . 14Trájer E. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

VVágó Hajnalka . . . . . . . . . . . 32, 41Varjú Tamás . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Veres Róbert . . . . . . . . . . . . . . . . 21

ZZentai Andrea . . . . . . . . . . . . . . . 16

SZERZŐI MUTATÓ (AZ INDEX AZ ABSZTRAKTOK ELSŐ SZERZŐIT TÜNTETI FEL)

h r e v i e w o f s p o r t s m e d i c i n e...h u n g a r i a n r e v i e w o f s p o r t s m e d...

Documents