ha a lehetõség adott, nem szabad kihagyni!

8/16/2019 Ha a lehetõség adott, nem szabad kihagyni!

1/36

Ha a lehetõség adott, nem szabad kihagyni!(Bács-Kiskun megye, Bácsalmás)

Bács-Kiskun megyében, az ország déli határától néhány kilométerre, a kitûnõ adottságú Fel-sõ-Bácskában gazdálkodik a BácsAgro Zrt. A bácsalmási központú társaság fõ tevékenységea növénytermesztés, valamint az integráció és a kereskedelem. Õszi kalászosokkal, kukoricá-val, cukorrépával és napraforgóval foglalkoznak, s összesen 1300 hektáron gazdálkodnak.

A társaság az alaptevékenységén kívül az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásunkat kö-vetõen megnyílt lehetõségek kihasználásában is eredményes – az Agrár- és VidékfejlesztésiOperatív Program (AVOP) keretében már három pályázatukkal nyertek tekintélyes összegû tá-mogatást gépvásárláshoz, magtárépítéshez.

– Elöregedett gépparkunk volt, állandó javításra szoruló gépekkel. Integrált partnereink termé-

nyét és a saját termésünket sem tudtuk teljes mértékben betárolni, ezért kapóra jöttek az AVOPpályázati lehetõségek, amelyekrõl a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és az FVMhonlapjairól, valamint a sajtóból értesültünk – mondta Juhász Gábor, a cég ügyvezetõje.

– Noha korábban nem volt tapasztalatunk az EU által finanszírozott programokkal kapcso-latban, gyorsan cselekedtünk. A döntésünk után néhány héttel már be is adtuk a pályázatokat.A gépvásárlási pályázatokhoz segítséget is igénybe vettünk, a magtárét már magunk készítet-tük el. Kezdetben ugyan volt némi bizonytalanság a pályázati felhívásban megfogalmazottakértelmezése körül, de viszonylag gyorsan tisztáztuk a kérdéseket.

Mindhárom beruházásunk már tavaly befejezõdött, az elszámolás menetét azonban olykorhátráltatta, hogy kezdetben az MVH kaposvári, regionális illetõségû megyei kirendeltségének

munkatársai – akiktõl egyébként nagyon sok segítséget kaptunk – számára sem volt mindenegyértelmû. Végül mégis olyan sikeres volt az együttmûködésünk, hogy az országban elsõkközött kaphattuk meg a támogatásokat. A régióban szervezett tájékoztató elõadásokon a mielszámolásunk volt a minta. Nem az udvariasság mondatja velem, hogy csak pozitív véle-ménnyel lehetek a hivatalról – hangsúlyozta Juhász Gábor.

Az ügyvezetõ azt is leszögezte, hogy a BácsAgro Zrt. számára beigazolódtak a pályázatok-hoz fûzött várakozások. A munkaeszközök és betakarítógépek bruttó 353 millió forint beszer-

zési költségéhez 45 szá-zalék támogatást kap-tak. A 20 ezer tonna tá-rolókapacitású magtár250 millióba került, ami-hez szintén 45 százaléktámogatást biztosított azAVOP.

– Ha a lehetõségadott, nem szabad ki-hagyni! Akik a jövõbenpályáznak, nagyon fi-gyeljenek oda a feltéte-lekre, különösen a beru-

házás elkészülte utánitovábbi kötelezettségek-re – magyarázta JuhászGábor.

1


2/36

Sikert hozott a gépberuházás(Baranya megye, Belvárdgyula)

Csaknem 90 millió forint gépberuházási támogatáshoz jutott sikeres AVOP-pályázatával aBelvárdgyulai Mezõgazdasági Zrt. Ezzel egy csaknem 200 millió forint költségû projektet indít-hattak el, amely keretében a növénytermesztésben hasznosítható nagy értékû gépeket vásá-roltak.

A Belvárdgyulai Mezõgazdasági Zrt. ma Baranya megye egyik meghatározó mezõgazda-sági vállalkozása. Jogelõdeit is tekintve már 45 éve folytatnak mezõgazdasági tevékenységet.A Pécset és Mohácsot összekötõ 57. sz. fõút mellett gazdálkodnak, 22 község határában.

– Társaságunk kizárólag mezõgazdasági alaptevékenységgel foglalkozik. Összesen5300 hektáron termesztünk árpát, búzát, repcét, napraforgót, kukoricát, takarmánynövénye-

ket. Ezen kívül 47 hektáron termelünk fehér borszõlõt, amit magunk dolgozunk fel minõségifehérborrá. Egy 550 egyedet számláló tehenészettel, valamint egy 600 kocás sertésteleppelis rendelkezünk – mutatta be a társaságot Wilhelm József mûszaki és gazdasági igazgató-helyettes.

A társaság mûködése szempontjából kulcskérdés a termelés hatékonysága és a megter-melt áru versenyképessége. Ez késztette õket az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program(AVOP) keretében kínálkozó támogatási lehetõség kihasználására, a szükséges pályázat el-készítésére, s arra, hogy a remélt külsõ forrás segítségével az önköltség csökkentését, kor-szerûbb termelési technológiák meghonosítását tûzzék ki célul.

– A pályázatunk sikeresnek bizonyult, s az elnyert támogatással 13 eszközt, köztük négy

traktort, egy adapterrel felszerelt kombájnt, egy bálázót, két pótkocsit, egy rakodógépet, egyvetõgépet, egy ekét és egy kombinátort vásároltunk és állítottunk üzembe. A projekt elszámol-ható összköltsége 198.549.000 forint, amihez 89.347.000 forint támogatást ítélt meg a Mezõ-gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Nem ez volt az elsõ sikerünk, hiszen a SAPARDkeretében 2002-ben már sikeresen pályáztunk két gabonatároló-csarnok építésére, amelyek2003-ban el is készültek – számolt be pályázati eredményeikrõl Wilhelm József.

Mint elmondta, rendszeresen figyelemmel kísérik az MVH honlapját, a sajtót, valamint a Pá-lyázati figyelõ címû honlapot is. Legfontosabb tényezõként azonban az érdekképviseleti szer-vezetüket, a MOSZ–t, illetve a megyei TESZÖV-öt említette, amelyeket mindenkor napraké-szeknek találtak a támogatási lehetõségek ismeretében.

A társaság életében is igen nagy horderejû fejlesztést eredményezõ pályázat elõkészítésé-be külsõ szakértõ segítségét is igénybe vették.A 2005-ben lezárult beruházás eddig igazolta acég vezetésének várakozásait.

– Azt tanácsolom a miénkhez hasonló társa-ságoknak, hogy mindenképpen pályázzanak,mert csak saját erõbõl nem lehet véghezvinnimindazt a fejlesztést, amellyel csökkenthetjükhátrányunkat a versenytársainkkal szemben.Ha pedig e fejlesztések elmaradása miattnem tudunk megfelelni a ránk váró kihívások-

nak, akkor végképp lemaradunk a verseny-ben – vonta le a végsõ következtetéstWilhelm József.

2


3/36

A hentesmester álma(Baranya megye, Gerde)

Kiss József hentesmester az elmúlt közel húsz évben sok mindent kipróbált, csak a régóta vá-gyott önállóságra nem volt hosszú ideig lehetõsége. 2000-ben végre beindíthatta saját vállal-kozását. Ez Gerdén, ebben a Baranya megyei pici faluban, ahol él, még öt falubélinek jelen-tette, hogy lekerül az állástalanok listájáról.

Sokáig vágyott a saját üzemre, sikerült végül olyat felépítenie, amilyet hajdanán meg-álmodott?

– Itt a házunk végét alakítottuk át, a barátok, rokonok segítségével. A berendezésekethasználtan vettem, így indul a legtöbb kisvállalkozás. Aztán mikor az egyik ismerõsöm szólt,

hogy pályázhatnék korszerûbb gépekre, azonnal belevágtam. Elõször a SAPARD támogatás-sal próbálkoztam, de az nem sikerült. 2004 végén az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Prog-ram (AVOP) keretében a Vidéki jövedelemszerzési lehetõségek bõvítése jogcím alapján pá-lyáztam támogatásra, s akkor már eredményesen.

Le tudta cserélni a támogatás segítségével a teljes gépparkot? – A beruházási költsége 2 150 000 forint volt, amihez 774 000 forint vissza nem térítendõ

támogatást nyertem. Persze nem ment volna kárba ennél sokkal több pénz sem, de mivel eza támogatás utófinanszírozási rendszerû, elsõsorban a saját pénztárcám szorította korlátokközé a fejlesztést. Ez is igen megterhelt bennünket. De nézze meg milyen szép kis üzemünk

lett! Ma ugyan már befejeztük a munkát, mûködés közben nem láthatja a gépeket, de az lát-szik, hogy újak, korszerûek.

Van az üzemben vágás is, vagy csak feldolgozzák a húst? – Itt nincs vágás, a sellyei vágóhídról hetente 20-25 félsertést veszek, s ebbõl készítünk a

kollégáimmal hurkát, kolbászt, szalámit, disznósajtot, mikor mire van igény. Tõkehúst is szál-lítunk.

Hol tudja eladni a termékeit? – Szentlõrinci, pécsi és néhány környékbeli kisboltokban, meg a hentesüzletben. Szeren-

csére keresik már a „Kiss-féle” kolbászokat, hurkákat, nem kell attól tartanom, hogy a nyakun-kon maradnak. A fogyasztók észreveszik és kedvelik a házias ízeket.

A vásárlók véleménye eljut Önhöz?Miután leginkább a környék üzleteibe szállítok, a vevõk többsége ismer, bármikor elmond-

hatja, mit gondol a termékeimrõl.

Újabb korszerûsítésen, bõvítésen nem töri a fejét? – Jó lenne, ha lennének saját boltjaim, de attól tartok ez az álmom sem fog rövidebb idõ

alatt valóra válni, mint a saját feldolgozó. Egyelõre a holnap túlélése a célom, még nem tu-dom, hogyan fogom kigazdálkodni a többletterheket. Az árakat nem nagyon tudom emelni,

hogy mi lesz a kiút, ezen töröm a fejem mostanában. Sokat vártam az önállóságra, könnyennem adom fel.

3


4/36

Átgondolt piacépítés vezethet sikerre(Baranya megye, Kisjakabfalva)

A villányi Jackfall Bormanufaktúrát öt éve alapította Bányai Gábor Botond és Horváth József.Idõközben két új befektetõtárssal együtt a kezdeti 2 hektárról 14-re gyarapították a szõlõültet-vényeket és az értékesítési csatornák szélesítésére törekedtek. Ebben segített az Agrár- ésVidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében pályázattal nyert támogatás, amellyel afeldolgozó korszerûsítése mellett vendégházat is építettek.

Elõször két kis villányi pincében rendezkedtek be, majd miután a Jackfall nevet kapta a vál-lalkozás (Jackfall = Kisjakabfalva sváb neve), értelemszerûen Kisjakabfalván kerestek telep-helyet. Rá is akadtak a megfelelõ házra, amit sikerült megvásárolniuk és az AVOP-támogatás-sal újjáépíteni és ott a szükséges technológiai berendezést elhelyezni és az említett vendég-

házat kialakítani. Több mint 80 millió forint volt a borászati beruházás, amihez közel 30 millióforint támogatást kaptak az AVOP-pályázatuk eredményeként, amit az elsõk közt adtak be azországban. Egy korábbi SAPARD pályázatukat dolgozták át, s 2004 nyarán három pályázatotnyújtottak be a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz.

A vidékfejlesztési (vendégház) és az élelmiszeripari (szõlõfeldolgozó üzem) beruházásaik-hoz elnyerték a támogatást, a mezõgazdaságigép-beszerzési pályázatukkal viszont elkéstek.

Az új feldolgozó évi 100-120 ezer palackra méretezett borászat, hûtõrendszerrel, pneuma-tikus préssel, acél erjesztõ- és tároló tartályokkal, barrique hordókkal. Tavaly októberre elké-szült az üzem, de még most is van mit javítani, bõvíteni rajta. Az idén nyáron a tízmillió forin-tos támogatással felépült a vendégház is és már az elszámolással is kész vannak. Ez nem volt

egyszerû, mert az idõközben bekövetkezett elõírás- és adóváltozások miatt többször át kellettszámolni.Villányban különösen jól mûködik a borturizmus, az országban elsõként megalakult borvi-

déki borút egyesületnek köszönhetõen. A környéken nincs elég szálláshely, úgyhogy BányaiGábor és társai is további építkezést terveznek: már elkészült a panzió terve és megvan rá azépítési engedély. Boraik nagyrészt helyben találnak vevõre, a villányi pincesoron lévõ, turisták-nak a hétvégeken nyitva tartó pincében. Budapesten vinotékát is mûködtetnek, ahol saját bo-

raik mellett más termelõkkülönleges tételei talál-hatók meg. Ezt a régipesti bérházban lévõboltíves pincét most épí-tik át, hogy kóstoltatásra,vendéglátásra is alkal-mas legyen.

A céget egyébkéntteljesen tagi hitelbõl hoz-ták létre, a bevételekegyelõre a mûvelés ésfenntartás költségeit fe-dezik. Sokat segített raj-

tuk az AVOP-támogatás,s a napjainkra már „kike-rekedett” vállalkozás si-kerére számítanak.

4


5/36

Turisztikai információs központ lett az egykorivágóhídból(Baranya megye, Mecseknádasd)

A település egykori vágóhídjából turisz-tikai információs központot alakítottak kiMecseknádasdon. Az Agrár- és Vidék-fejlesztési Operatív Program (AVOP)keretében sikeres pályázat révén el-nyert támogatással megvalósult projekthozzájárul a helyi idegenforgalom fel-pezsdítéséhez.

Mecseknádasd a Kelet-Mecsek Táj-

védelmi Körzet területén található, majd’2000 lakosú község, s így az aprófalvasBaranyában már viszonylag nagy tele-pülésnek számít. A szomszédos közsé-gek közül Óbánya, Kisújbánya, Püspökszentlászló szintén a tájvédelmi területtel övezett, ke-let felé az esztergályosairól, székfonóiról híres Ófaluval határos, míg az északra fekvõ Hidasegykori barnaszén-és lignittelepei, valamint a betelepült székelyek kultúrájáról vált ismertté. Atérséget emellett nemzeti sokszínûség jellemzi, a lakosok háromnegyede Mecseknádasdon isnémet nemzetiségû.

A község gazdaságában az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kapott a falusi turiz-

mus, amely elsõsorban a környezetbõl, a tájvédelmi körzetbõl adódó lehetõség kihasználásraalapozott. Növekvõ szükségét érezték, hogy a turistákat, látogatókat kellõen tájékoztassák ahelyi és kistérségi programokról, turisztikai termékekrõl, szolgáltatásokról, s ezek elérhetõsé-gérõl. Így született meg egy turisztikai információs központ kialakításának a terve.

A több mint 10,3 millió forintos fejlesztés megvalósításához a település 8,3 millió forint AVOP-támogatást pályázott meg és nyert el. A „Vágóhídból turisztikai információs központ” elnevezésûprojekt célja Mecseknádasdon az idegenforgalmi infrastruktúra elemeként mind a település, minda kistérség számára fontos turisztikai információs marketingcentrum kialakítása volt.

– A beruházással a község múltjának jellegzetes épületét újítottuk fel, és adtunk neki újfunkciót, emellett munkahelyet teremtettünk. Az egykori közvágóhíd épülete, amely a XIX. –

XX. században a település jellegzetes épülete volt, igen romos állapotban volt – mutatta be azúj létesítményt Schlapp Anita, az önkormányzat munkatársa.A tavaly elkészült, s idén január óta már teljes intenzitással mûködõ intézménnyel olyan tu-

risztikai fogadó környezetet hoztunk létre, amely egy helyre koncentrálja a pécsváradi kistér-ség idegenforgalmi információit.

A pályázati sikerek egyébként nem ismeretlenek a falu számára, hiszen címzett támogatás-sal építették át kultúrközponttá a barokk kastély magtárépületét. Másrészt AVOP-forrásbólnyert támogatással alakították ki a Mesterségek Házát, s újították fel a település belterületi út-hálózatát is.

Mint Schlapp Anita elmondta, a forrásszerzõ lehetõségrõl az agrártárca honlapjáról szerez-tek tudomást, és ahogy már több esetben, ezt a pályázatot is az önkormányzat pályázatírói ké-szítették el. Külön hangsúlyozta, hogy a jövõben is élni kívánnak a megpályázható támogatá-si lehetõségekkel. A magas támogatási intenzitás mellett az AVOP nagy elõnyének tekintik,hogy sikeres pályázat esetén az elõkészítés költségei is elszámolhatóak a projekt költségke-retében.

5


6/36

A környezetvédelmet tekintve is nagy az elõrelépés(Békés megye, Szarvas)

A Szarvasi Agrár Rt. Szarvas, Csabacsüd és Örménykút területén gazdálkodik 3379 hektáron,dolgozói létszáma pedig 150 fõ. A Békés-megyei társaság legfontosabb tevékenységei közé anövénytermesztés, a tejhasznú szarvasmarhatartás, a rizs- és egyéb szemestermény-feldol-gozás tartozik.

Szitó Imre, a cég vezérigazgatója elmondta, az Agrár- és vidékfejlesztési Operatív Program(AVOP) keretében elnyert támogatással végrehajtott beruházás a fejõházi technológiai beren-dezések teljes lecserélésére, valamint a trágyatároló és a hozzá vezetõ út megépítésére irá-nyult.

A projekt megvalósulása elõsegíti az egyre növekvõ piaci igények magas minõségû, ver-senyképes áru elõállításával történõ kielégítését. E mellett a tevékenységük megfelel a szigo-rú környezetvédelmi és állategészségügyi követelményeknek.

A fejõházi technológia korszerûsítésével a fenntartási költségek jelentõsen csökkentek, afejés kíméletességével javult az állatok komfortérzete és ennek köszönhetõen növekedett atejleadás. A rendszer zártsága biztosítja, hogy idegen anyag nem kerülhet a tejbe, ráadásul azúj berendezés 15-20 százalékkal hatékonyabban mûködik, mint a korábbi. Az új fejõházi tech-nológia üzemeltetésével naponta 14-15 köbméter mosóvízzel kevesebb keletkezik, ami kör-nyezetvédelmi szempontból kedvezõ változás.

A trágyatároló és az út megépítésével a trágyakezelés költségei csökkentek, hiszen a trá-

gya elhelyezését, szállítását esõ esetén sem hátráltatja a felázott talaj. A trágyakazal kezelé-se, ellenõrzése megfelel a szigorú környezetvédelmi elõírásoknak is. Ennek köszönhetõen amintegy 12 ezer tonna almos-trágyából nem jut a talajba környezetet károsító trágyalé.

A beruházás költsége 197 millió forint volt, ehhez a társaság 87,2 millió forint AVOP-támo-gatást kapott.

Szitó Imre szerint a pályázati lehetõségekrõl állandó pályázatfigyeléssel tájékozódnak. Apályázati felhívások és kitöltési útmutatók megértése, majd a pályázat elkészítése a pénzügyiés gazdasági ismeretekkel rendelkezõ szakembereknek különösebb nehézséget nem okozott.Ha kérdésük merült fel, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) illetékes munka-társaitól korrekt segítséget kaptak. A beruházás 2005. június 1-jétõl 2005. október 31-ig tartott,a támogatást 2006. április 28-áig teljes egészében kifizették számukra.

Szitó Imre hozzátette, hogy új mezõgazdasági erõ- és munkagépek beszerzését is megva-lósíthatták AVOP-támogatással. Hat erõgépet,egy önjáró rakodógépet, egy hidas permetezõ-traktort, 12 munkagépet, négy pótkocsit, két szip-pantó pótkocsit, két 30 köbméteres, egy 10 köb-méteres üzemanyagtartályt és egy állattenyész-tési etetõ-kocsit vásároltak. E beruházás teljesköltsége 247 millió forint volt, ehhez az MVH 90millió forint AVOP-támogatást folyósított.

Az új gépek üzembeállításával az optimális

technológia teljes mértékben betartható. Ennekeredményeként állandósult a jó minõség éscsökkent a termelés kockázata.

6


7/36

A település közlekedési helyzetén is javított(Békés megye,Gyomaendrõd)

Gyomaendrõd életé-ben létfontosságú akülterületi utak fej-lesztése. A Békésmegye északi részénfekvõ város közigaz-gatási területéhez or-szágos szinten az

egyik legnagyobbmezõgazdasági terü-let tartozik. A földekmegközelítése jelen-tõs nehézséget okoza gazdáknak, mivelalacsony a burkoltutak aránya.

Az önkormányzatterveiben szerepelt a

mezõgazdasági úthá-lózat korszerûsítése,a burkolt utak arányának javítása, a saját erõforrás szûkössége miatt azonban csak kevés fej-lesztésre kerülhetett sor. A város vezetése, valamint a gazdálkodók részérõl egyaránt elsõsor-ban olyan igények merültek fel, amelyek több funkciót betöltõ utak kiépítésére irányultak.

Ezért került elõtérbe a külterületi Öregszõlõ városrészben a Szarvasi és a Kondorosi utatösszekötõ földút (Iskola út) burkolattal való ellátásának terve. A beruházás léptéke miatt sajátforrásból nem volt megvalósítható, ezért az önkormányzat 2004 õszén pályázatot nyújtott bea Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) az Agrár- és Vidékfejlesztési OperatívProgram (AVOP) „Mezõgazdasághoz kötõdõ infrastruktúra fejlesztése” címû pályázati felhívá-sára. A pályázatot maguk készítették el. A felhívás és a kitöltési útmutatók értelmezése nemokozott nehézséget, kérdéseikre az MVH munkatársai mind a pályázatírás, mind a projektmegvalósítása szakaszában készségesen adtak felvilágosítást.

Gyomaendrõd a csaknem 9 millió forint önrészhez több, mint 50 millió forint vissza nem té-rítendõ támogatást nyert. Az önkormányzat által a törvény elõírásai szerint lefolytatott közbe-szerzési eljáráson nyertes kivitelezõ a munkát 57,6 millió forintért vállalta.

A beruházás két részben valósult meg. Az elsõ ütemben 2005. november 30-ig a 10 cmvastagságú kavicságy és 20 cm vastagságú beton útalap készült el. A második ütemben 2006.

június 15-ig az összesen 11 cm vastagságú záró aszfaltburkolattal végeztek. Az út szélessé-ge négy méter, hossza a 40 méter u.n. „sárrázóval” együtt 1011 méter.

A támogatási szerzõdés aláírására 2005. július 27-én, az új út ünnepélyes átadására 2006.

június 10-én került sor.A pályázat benyújtásától, a beruházástól várt eredmények nem maradtak el. Az út meg-épültével számos mezõgazdasági vállalkozás került kedvezõbb feltételek közé, a projekt a vá-ros közlekedési helyzetén is javított, hiszen jelentõs terhet vett le a belterületi utakról.

7


8/36

Újra a régi fényében a görög katolikus templom(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Alsóregmec )

A magyar–szlovák határ mellett fekvõAlsóregmec döntõ részben görög katolikusvallású lakossága nyár eleje óta gyönyör-ködhet az Agrár- és Vidékfejlesztési Ope-ratív Program (AVOP) segítségével meg-újult templomban. A település a „Falufej-lesztés, -megújítás, a vidék tárgyi és szel-lemi örökségének védelme és megõrzése”

jogcímen nyert 15,4 millió forintos támoga-

tást a görög katolikus templom külsõ re-konstrukciójára. Az összesen 20 milliósberuházás költségeihez az önkormányzatés a lakosság – adományok útján – 5 mil-lió forinttal járult hozzá. A templomra új te-tõ került, a faszerkezet új deszkázatot ka-pott, amelyen cserépborítást helyeztek el.Kicserélték a torony tetõszerkezetét is,amit horganyzott lemezzel borítottak be.Az 1930-ban épült templom új külsõ vako-

latot és színezést kapott. A rekonstrukció-nak köszönhetõen a bejárati lépcsõ szin-tén megújult, s ma már új lépcsõ vezet akarzatra is.

Az Alsóregmeci Görög Katolikus Egy-házközség a tervezési, építési engedélye-ket még 2003-ban megkérte. Mivel a 2004áprilisában benyújtott SAPARD-pályázatot forráshiány miatt elutasították, szeptemberben azAVOP keretében ismét pályáztak és ezúttal sikeresen. A 2005 augusztusában megkötött tá-mogatási szerzõdés után egy hónappal már le is folytatták a közbeszerzési eljárást, s novem-ber végére a kivitelezés is befejezõdött. A pénzügyi elszámolás 2006 januárjától áprilisig folyt.A templomot 2006. május 28-án adták át és szentelték fel. Az átadási ünnepségen a telepü-lésrõl származó, de már máshol élõ lakosok is jelen voltak és ott volt a Görög Katolikus Egy-ház kormányzója is.

Az egyház és az önkormányzat a templom minõségi megújítását várta a projekttõl, amely-nek révén remélhetõleg élénkül a falu élete, idegenforgalma, s ezen keresztül erõsödik a la-kosság identitástudata. A fejlesztés hatására az alsóregmeciek bíznak a település vonzerejé-nek növekedésében, a helyi kötõdés, illetve összetartozás érzetének erõsödésében, a telepü-léskép esztétikai javulásában, a falu megújulásában.

A Zempléni-hegységben, a Ronyva-patak völgyében megbúvó Alsóregmecen továbbifejlesztésekre készülnek: a templom ülõpadjait helyi mesterek által faragottakra cserél-

nék, a jelenlegi légbefúvásos fûtést pedig központira, emellett mûemlékvédelem alá vétet-nék az épületet. A késõbbi jövõt illetõen a településközpont és a belterületi utak felújítá-sa, közösségi sportcentrum építése, teleház kialakítása, a turistaszálló felújítása szerepela terveikben.

8


9/36

Legyen a tarsolyban egy ötlet!(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encs )

Az encsi Agrárcenter Rt. részleges átalakulással 1998. január 1-jén jött létre. Abaúj térségé-ben 2500 hektáron gazdálkodnak, s emellett 3000-3500 hektár területet „integrálnak” – mint-egy 200 gazda kapcsolódik ily módon a társasághoz.

– Input anyagokat (vetõanyagot, mûtrágyát, vegyszert) adunk nekik, amelyek fejében õkterményt szállítanak – mondja Pataki László vezérigazgató. Ezek átvételének, tárolásának mi-nél ésszerûbb megoldásához úgy döntöttek, hogy bõvítik az ehhez szükséges kapacitásukat,terménytárolót, tisztítóberendezést és hídmérleget építenek.

A tervet tett követte. A beruházáshoz az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program(AVOP) keretében támogatást igényeltek – a társaság 2004-ben nyújtotta be az ehhez szük-

séges pályázatot és tavaly szeptemberben befejezték a beruházást. A 200 millió forintos fej-lesztéshez 90 millió volt az AVOP-támogatás. – Bõvítettük az átvételi vonalat, hogy gyorsítsuk a terményátvételt, ami a kis gazdálkodók-

nak nagyon lényeges szempont. A beruházásnak köszönhetõen idén már fél órán belül le tud- ják adni a terményt, amit nagyon elégedetten tapasztaltak a gazdák.

Megtudtuk, a társaság már korábban is kapott Európai Unió által finanszírozott támogatást(a SAPARD keretében), amivel 2004-ben 110 millió forint értékben modern, nagy teljesítmé-nyû munkagépeket vásároltak.

– A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szakembereitõl idõben megismerhet-tük a támogatási lehetõségeket, és így fel tudtunk készülni a pályázatokra. A SAPARD- és

AVOP-támogatások pályázati követelményei kissé szokatlanok voltak a korábbi nemzeti pá-lyázatokhoz képest – bonyolultnak tûnt, és sokféle igazolás beszerzése terhelte – de sokat fi-nomult az utóbbi idõben. Az AVOP-nál már gördülékenyen mentek a dolgok, s egyszerûsödötta kiírás is – magyarázta –, de pontosítani kellett bizonyos dolgokat, nehogy másképp értelmez-zünk egy-egy pontot.

Magunk készítettük el a pályázatot, s ha elakadtunk, segítséget kértünk olyan kollegától,akinek már gyakorlata van a pályázatok készítésében, illetve tanácsért fordultunk az MVHmunkatársaihoz is.

Pataki László szerintszámolni kell azzal, hogy etámogatás utófinanszírozá-si rendszerû, de aki önerõ-bõl, vagy pénzintézeti se-gítséggel át tudja ezt hidal-ni, az bátran pályázzon.Legalább ilyen fontos, hogyidõben lépjünk, mert sokanakkor kezdtek gondolkodnia pályázaton, amikor márkimerült a támogatási ke-ret. Éppen ezért mindig kell

lennie a tarsolyban egyolyan elképzelésnek, amitcsak aktualizálni kell és mi-elõbb benyújtani

9


10/36

Az új magtár soha nem áll üresen(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelény )

Edelényben 2005 márciusában fejezõdött be annak a magtárnak az építése, amely mára egy-értelmûen beváltotta a beruházó várakozásait. Gyakorlatilag soha nem áll üresen, ha nincs ter-mény, gépet tárolnak benne.

Tóth Bálint az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében magánvállal-kozóként nyert magtárépítésre támogatást. Számára ez nem újdonság, 2004-ben és 2005-benmár gépberuházáshoz kaptak SAPARD-, illetve AVOP-támogatást.

– Edelény környékén gazdálkodunk, 1993-94-tõl vannak mezõgazdasági vállalkozásaink,amikor is szabad utat kapott ez a fajta tevékenység – teszi hozzá.

A szóban forgó magtár közel 2000 négyzetméter területû, s a központi telephelyükön épült

fel, mintegy 60 millió forintos bekerülési költséggel. A beruházáshoz közel 26 millió forintAVOP-támogatást nyertek, a többit önerõbõl finanszírozták. – Részben a saját terményt tároljuk benne, másrészt a térség kisebb termelõi részére is vál-

lalunk bértárolást. Amikor pedig nincs termény, a gépek „raktározására” szolgál az épület –árulta el Tóth Bálint.

A pályázati lehetõségekrõl a médiából, valamint a Földmûvelési Hivatal munkatársainak tá- jékoztatóiból értesültek. A pályázatokat befogadó és kiértékelõ Mezõgazdasági és Vidékfej-lesztési Hivatal (MVH) miskolci regionális illetõségû megyei kirendeltségének munkatársaitóltovábbi információt kaptak.

– Azt figyelmesen végigolvasva, a pályázati felhívás értelmezésével nem volt különösebb

gondunk, ennek ellenére a kirendeltség munkatársaival is konzultáltunk, hogy biztosan jól ér-tettünk-e egy-egy pontot. A lányommal közösen készítettük el a pályázatot, viszonylag rövididõ alatt. Ha valahol elakadtunk és segítségre volt szükségünk, az MVH munkatársainak kö-szönhetõen sikerült a problémát hamar megoldani és továbblépni. Csak pozitív tapasztalata-ink voltak e téren, és a szükséges elszámolás után a támogatás is rendben megérkezett – ösz-szegezte.

Tóth Bálint már gyakorlott pályázó, jelentõs tapasztalattal a háta mögött. – Komoly szakmaifelkészültséggel kell rendelkezni, vagy pályázatíró segítségét kell kérni. Emellett minden szük-

séges dokumentumot,engedélyt, igazolástelõre össze kell szed-ni, s akkor nem leszfennakadás a pályázatkörül. A pályázás te-kintélyes adatszolgál-tatási kötelezettséggel

jár, ám akinek valóbankell a támogatás éstesz is azért, hogy si-keres legyen a pályá-zata, s kellõen felké-

szült, azt nem érheticsalódás – hangzik aTóth Bálint-féle jó ta-nács.

10


11/36

Megszépült a fõtéri park(Csongrád megye, Forráskút)

Forráskút önkormányzata az Európai Unió és a nemzeti költségvetés által „társfinanszírozott”Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében elnyert támogatásnak köszön-hetõen újíthatta fel fõterét. E fejlesztéstõl azt remélik, hogy megnõ a község idegenforgalmivonzereje. A beruházás teljes költségvetése 46,5 millió forint volt, ebbõl 39,5 milliót fedezett azAVOP-támogatás.

A Csongrád-megyei Forráskút tipikus alföldi homokhátsági tanyás település, a Szegedet ésKiskunmajsát összekötõ út mentén terül el, a megyeszékhelytõl 23 kilométerre.

Olyan jellegû projekt korábban még nem valósult meg a településen, mint az, amelyikheza sikeres AVOP-pályázatuknak köszönhetõen sikerült forrást találni – mondta Fodor Imrepolgármester. A fejlesztés célja a község fõtéri parkjának kertépítészeti felújítása és a dísz-kivilágítás kivitelezése volt. „Azt tûztük ki célul, hogy a község központi terét esztétikusanalakítjuk ki, oly módon, hogy az a mai kor igényeinek megfelelõ legyen, közösségi funkció-kat töltsön be és idegenforgalmi vonzerõt képviseljen” – fejtette ki a polgármester. A 2005.október végén befejezett felújítás elõtt a közparkban csak egy fiatal fákkal körülvett emlék-mûvet, egy tûzcsapot és nyolc padot lehetett csak látni. A pályázat segítségével új, korsze-rû burkolatot építettek, új kerti padokat, hulladékgyûjtõket, három zászló-árbócot helyeztekel és automata öntözõrendszert telepítettek. A projekt teljes költsége 46 millió 524 ezer fo-rint volt, amelybõl az AVOP-támogatás 39 millió 545 ezer forintot fedezett. A szükséges ön-

erõ 70 százalékára is pályázatot adtak be, így az EU Önerõ Alapból 4 millió 884 ezer forin-tos támogatást kaptak.A település korábban még nem részesült EU által finanszírozott program keretében támo-

gatásban. A lehetõségrõl az MVH és az FVM honlapjáról értesültek, az anyagot pályázatírócég állította össze.

„A fejlesztésnek köszönhetõen a megfelelõ minõségû térburkolat kialakításával, az eszté-tikus padok kihelyezésével, valamint a növényzet, fák, cserjék telepítésével megfelelõ kör-

nyezetet tudtunk ki-alakítani a pihennivágyók és az idelá-

togató vendégekszámára – értékeltea beruházást FodorImre. – A díszkivilá-gítás kiépítésével éj-szakába nyúló ren-dezvények is meg-valósíthatók. Úgyö ssze g e zh e t j ü k ,hogy meg tudtuk va-

lósítani azt a célt,amit e pályázat se-gítségével el akar-tunk érni.”

11


12/36

Bértárolásra is alkalmas az új gabonatároló(Csongrád megye, Hódmezõvásárhely)

A hódmezõvásárhelyiHódagro Zrt. 207 millió fo-rintos beruházással új ga-bonatárolót épített 2005-ben. Az összeg közel felé-hez, 90 millió forinthoz egysikeres AVOP-pályázatsegítségével jutottak.

Az Agrár- és Vidékfej-lesztési Operatív Program(AVOP) keretében tavaly15 ezer tonna kapacitásúgabonatároló építéséheznyert támogatást a hód-mezõvásárhelyi székhe-lyû, ám a városközponttól12 kilométerre, Szikán-cson gazdálkodó Hódagro

Zrt. A 142 fõt foglalkoztatótársaság, amely árbevétel-ének 70 százaléka növénytermesztésbõl származik, kedvezõ lehetõséget látott az AVOP-pályázatban – mondta el Szabó Lajos, elnök-vezérigazgató.

Azt követõen, hogy a MOSZ Csongrád-megyei szervezetének ajánlására megismerkedtekaz AVOP-pályázat feltételeivel, gyorsan döntöttek: mintegy 50 nap elteltével pályázatírójuk se-gítségével már össze is állították az anyagot. A pályázati felhívást és a kitöltési útmutatókatközérthetõnek találták, így a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Csongrád-megyei ki-rendeltségének segítségére sem szorultak rá.

A Hódagro Zrt. e sikeres AVOP-pályázatot megelõzõen már két SAPARD-pályázata ered-

ményeként is kapott támogatást különbözõ gépek (közöttük nagy teljesítményû traktorok, ara-tó-cséplõgépek, és eke) vásárlásához. Jelenleg is folyamatban van egy újabb AVOP-pályázatuk – három állattartó telepet „kiszolgáló” trágyatároló építéséhez igényeltek támoga-tást.

Az elnök-vezérigazgató szerint éppen jókor jött számukra a pályázati felhívás, mert a ter-més tárolása már egyre nagyobb gondot okozott a társaságnak. A régi magtárak elöregedtek,a 2300 hektáron megtermõ gabonának pedig helyet kellett biztosítani. Emellett arra is gondol-nak, hogy kapacitásaik jobb kihasználása érdekében környékbeli gazdálkodóknak bértárolástajánlanak fel. Szabó Lajos elmondta, még hosszabb távra is terveztek: arra számítanak, hogyha az intervenció megszûnik, Románia pedig az Európai Unió tagja lesz, akkor a szomszédos

országban termett búzát is tárolhatnak Szikáncson.A 207 millió forintos költségvetéssel megvalósított gabonatároló építését 2005 novemberé-

ben fejezték be, s azóta már a 90 millió forint utófinanszírozási rendszerû AVOP-támogatást ismegkapták. Szabó Lajos joggal elégedett a végeredménnyel.

12


13/36

AVOP-támogatással újult meg a takarmánykeverõ(Fejér megye, Lovasberény)

A Fejér-megyei Lovasberényi MezõgazdaságiSzövetkezetben 1972 óta mûködik takar-mánykeverõ üzem. Az elavult rendszert ön-erõbõl és az Európai Unió által finanszírozottAgrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program(AVOP) keretében kapott támogatásból tavalyújították fel.

Nem privatizálták, a tagság tulajdonolja mais a lovasberényi szövetkezetet, igaz, a földte-

rületei jelentõsen megfogyatkoztak, amikor1991-ben kiválási lehetõséget adott a törvény.Az 51 aktív és 97 nyugdíjas tag ma csupán100 hektár saját földet birtokol, ám a bérelt föl-dekkel együtt 2000 hektárt mûvelnek.

– Hagyományos gazdálkodást folytatunk növénytermesztõ és állattenyésztõ ágazatainkban – mondja az elnök, Fülöp László, aki civilben növényvédelmi szakmérnök.

Az összes terület felén õszi kalászosokat, 550-600 hektáron kukoricát, 400 hektáron nap-raforgót, 50-60 hektáron pedig takarmányborsót termesztenek.

A szövetkezet szarvasmarha-állományában 260 tehén adja a szaporulatot, a növendék bi-

kákat 4-500 kilogrammos korukig nevelik, azután eladják, az üszõket tenyészállatként értéke-sítik. A 360 anyakoca szaporulata évente mintegy 5000 sertés.A szövetkezet már korábban is a maga elõállította keveréktakarmánnyal etette a jelentõs

állatállományát, ám a takarmánykeverõ üzemük technológiája már meglehetõsen elavult volt.Korszerûsítését mind a gazdaságossági, energiatakarékossági megfontolások, mind pedig a„Takarmánykódex”-ben rögzített minõségi elõírások egyre sürgetõbbé tették.

A szövetkezet vezetõi úgy döntöttek, hogy a beruházáshoz megpályázzák az AVOP kereté-ben igényelhetõ támogatást. A pályázatuk sikeres volt, s ennek köszönhetõen a 17,9 millió fo-rint költségû beruházáshoz mintegy 7,5 millió forint vissza nem térítendõ támogatást nyertek.

– Noha hasonló (500 kg/óra) kapacitású, terjedelmét tekintve az új, korszerû technológiaiberendezés összehasonlíthatatlanul kisebb, mint a régi – mutatja Fülöp László a régi épület-ben az új gépeket.

– Pont az egyszerûsége miatt olyan korszerû – magyarázza Nemes Lajos sertéstelep-ve-zetõ, majd arról beszél, hogyan mûködik a rendszer. Az öt szemestermény-tárolóból csigasorszállítja a búzát, kukoricát, tritikálét, borsót, árpát a darálóba, végül a keverõbe, – sorolja. A re-ceptek alapján a vezérlõpultnál állítjuk be az automatikus adagolást, emberi kéz nem is érintiaz alapanyagokat. Maga a rendszer méri össze az alkotókat, teszi hozzá a premixet is. Egykeverés öt percig tart, a zárt rendszer nem porzik, mint korábban, s vályús csiga viszi ki azépületen kívül elhelyezett négy silóba a kész keveréket. Szarvasmarhatápot és háromféle ser-téstápot állítanak elõ: kocának, malacnak és süldõnek.

Mint Fülöp László elmondta, õk már felkészülve várták az AVOP-pályázati felhívások meg-

jelenését, hiszen az AVOP elõkészítésének idején az Agrárkamarában részt vett a támogatá-si célok, az intézkedés-csoportok véleményezésében. A továbbiakban pedig a Mezõgazdasá-gi és Vidékfejlesztési Hivatal veszprémi regionális illetõségû megyei kirendeltségének munka-társai is rendkívül segítõkészek voltak.

13


14/36

„Duplázott” a K.T.K. Kft(Gyõr-Moson-Sopron megye, Koroncó

A „K. T. K.” Kft tizennegyedikéve mûködik a Gyõr mellettiKoroncón. A felszámolt mezõ-gazdasági szövetkezet romjai-ból újraélesztett társaság tulaj-donosa ma Kovács György, azegykori háztáji-agronómus ésfia. Saját vállalkozásban 640hektár bérelt területen fõként

gabonaféléket termesztenek,további 800 hektáron szolgál-tatnak gépi munkákat a földtu-lajdonosoknak, 10-12 alkalma-zott közremûködésével.

Az állattenyésztéssel már aszövetkezeti idõkben felhagy-tak Koroncón, a sokáig híreskertészeti tevékenység pedig a változások áldozata lett: ahogy szaporodtak a Gyõr környékimunkalehetõségek, úgy fogytak a dolgos kezek az élõmunka-igényes málnásokból, uborká-

sokból. A kertészeti hagyományok felelevenítésénél már erre is figyelemmel voltak, ugyanis apár éve telepített 25 hektárnyi meggyes esetében a termés betakarítása már géppel megold-ható.

A cég az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) pályázati felhívása feltétele-inek az árbevétel, a mûködés biztonságossága, nyereségessége szempontjából egyarántmegfelelt, ám az elsõként még 2004-ben benyújtott gépbeszerzés iránti pályázatuk sorsát so-káig a bizonytalanság jellemezte. Ez nem szegte kedvüket, a tárolókapacitás növelését célzótámogatásra ismételten kidolgoztak egy pályázatot. A meglévõ 2500 tonna befogadó képessé-gû magtáruk ugyanis sok esetben a saját terményük tárolására sem volt elegendõ. Nem kismeglepetésükre két hét idõkülönbséggel értesültek mindkét pályázatuk sikerérõl. Az új helyzetgyors döntést igényelt, a saját erõt ki kellett egészíteni némi bankhitellel, hiszen egy nyertespályázatra számítottak, az elmúlt évek nyereségét pedig mind beruházásra fordították.

A pályázat technikai részét Gaál Jenõné pénzügyi vezetõ készítette elõ, õ szolgáltatta aszükséges adatokat a pályázatíró cégnek. Elmondta, korábban is nyertek már támogatást, amostanitól azonban arányaiban a legnagyobb elõrelépést várják. Terveik hosszú távúak, eh-hez szükséges a jövedelmezõség javítása, ezt szolgálja a géppark fiatalítása és az új termény-tároló építése egyaránt. Az 57 millió forint összértékû gépbeszerzésükhöz 22,8 millió forint tá-mogatást kaptak. Egy traktort, egy szippantó-kocsit, egy permetezõgépet és egy nagyteljesít-ményû kombájnt vettek – mint sejthetõ, ez utóbbi vitte el a pénz döntõ részét.

A 3000 tonna kapacitású terménytároló 55 millió forintos költségébõl pedig 24,8 millió forin-tot fedezett az AVOP-támogatás.

– A gépbeszerzéshez önmagában meglett volna a saját erõnk, a raktár befejezéséhez hi-telt kellett felvennünk. A lehetõséget azonban nem volt szabad kihagyni, ha már megnyertüka pályázatot – fejezi be tájékoztatóját Gál Jenõné, érzékeltetve, hogy a gyors, jó döntésekhezmegfelelõ kockázatvállalási képesség is szükséges.

14


15/36

Emelték a technológiai színvonalat(Hajdú-Bihar megye, Debrecen)

Éves szinten 300 ezer sertést levágni és feldolgozni – pestiesen szólva – nem semmi. A Deb-receni Hús Rt.-nél azonban (bármilyen tekintélyes is) nem elégedtek meg a mennyiséggel, aminõséget is szem elõtt tartották, amikor új, korszerû technológiai berendezések beszerzésé-hez igényelték az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében elérhetõ tá-mogatást a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) benyújtott pályázatukkal.

A több mint százéves múltra visszatekintõ Debreceni Hús Rt., egy hazai tulajdonban lévõhúsipari cégcsoport „zászlóshajója” 580-600 embernek ad munkát. A 2006. évi üzleti tervük-ben, amely mintegy 20 milliárd forint árbevétellel számol, 300 ezer sertés levágása és 11 ezertonna húskészítmény gyártása szerepel. Burai István mûszaki fõmérnök a cégismertetõt még

annyival egészítette ki, hogy a vállalatcsoport kapacitásainak, illetve árbevételének is nagyjá-ból a fele a Debreceni Hús Rt.-hez kötõdik. – Az AVOP-pályázatunk, amely korszerû gépek beszerzésére, a versenyképesség javí-

tására irányult, egy négy évvel ezelõtt indított, összesen 3 milliárd forintos technológiai fej-lesztési program része volt. Az elsõ ütemben önerõbõl, több mint egy milliárdért új vágóvo-nalat építettünk, ezt követte a három SAPARD-pályázattal elnyert összesen 300 milliós tá-mogatás, amihez 650 millió forint saját forrást rendeltünk, majd pedig a már említett AVOP-pályázatunk, amely révén a 257 millió forint összköltségû fejlesztéshez 89 millió forint tá-mogatásban részesültünk – sorolta a logikusan egymásra épülõ projektjeiket a fiatal szak-ember.

– Az EU-csatlakozás közeledtével, 2002-ben a cégvezetésnek azt kellett eldöntenie, hogymeghagyja-e a társaságot az akkori középszerû technológiai, higiéniai színvonalon, vagy fel-veszi a kesztyût és jelentõs ráfordításokkal nemzetközileg is ütõképes üzemmé fejleszti. A tu-lajdonosok és a menedzsment az utóbbi mellett döntött, s ma már világosan látszik, hogy ezvolt számunkra az egyetlen járható út, amin persze soha nincs megállás – fogalmazott.

A fõmérnök elmondta, hogy számukra az AVOP-pályázat elkészítése (tekintve, hogy aSAPARD-on már megedzõdtek) különösebb nehézséget nem jelentett. – Van egy kollégánk,

aki folyamatosan figyeli apályázati lehetõségeket ésadott esetben az MVHmunkatársaival egyeztetveelkészíti a pályázati anya-got. Az AVOP esetében aztlehet mondani, hogy a hi-vatal ügyintézõi 99 száza-lékban segítõkészek voltakvelünk, a maradék egy szá-zalékkal kapcsolatosan pe-dig talán fogalmazhatunkúgy, hogy ott is emberekdolgoznak – számolt be az

AVOP-pályázat lebonyolí-tása során szerzett szemé-lyes tapasztalataikról BuraiIstván.

15


16/36

Elõbb a tyúk, utána a tojás (?)(Hajdú-Bihar megye, Nádudvar)

A nádudvari székhelyû Nagisz Zrt. tyúkágazata négy telephelyen mûködik: Derecskén keltet-nek, Balmazújvárosban elõnevelnek, Hajdúszováton és Tetétlenen pedig keltetõ-tojás elõállí-tással foglalkoznak. Ez utóbbi telepükön AVOP-támogatással és saját forrással 30 millió forin-tos tartástechnológia-fejlesztést valósítottak meg.

– Tetétlenen 1978 óta üzemel a telepünk, éppen ezért, bár idõközben kisebb fejlesztésekvoltak, nagyon ráfért már a technológiai korszerûsítés. Elõször még 2003 õszén a SAPARDkeretében igyekeztünk támogatáshoz jutni, de abba már nem fértünk bele, ezért egy évvel ké-sõbb az annak helyébe lépõ Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretébenigényelhetõ támogatásra pályáztunk és nyertünk – mondta el Leiter Ferenc, a tyúkágazat ve-

zetõje. Hozzátette, hogy a magas munkanélküliségi rátával sújtott kistelepülésen a baromfite-lep (amely 16 istállóból áll és nevelõ felülete összesen 16 ezer négyzetméter) jelentõs foglal-koztatónak számít, hiszen éves átlagban mintegy 40 embernek ad munkát. A telep befogadó-képessége 80 ezer tyúk és 8 ezer kakas, a szülõpár-állományok kifutási ideje hozzávetõlegegy év.

Az AVOP-támogatással a 16 istálló közül kettõben újult meg a tartástechnológia. Vadona-túj automata etetõsorokat, és automata tojófészkeket alakítottak ki. A beruházás bruttó költsé-ge mintegy 30 millió forint volt, amelynek 45 százalékát fedezte a támogatás, s 55 százalékátpedig az „önerõ”.

– Az automata etetõsor optimalizálja a takarmányozást, ettõl azt reméljük, hogy a tojásterme-

lés volumene és a tojásminõség is tovább javul. Az automata tojófészkeknél érdemes megemlí-teni, hogy a hozzájuk csatlakozó taposórács mûanyagból készült, amit sokkal könnyebb takarí-tani, ezért higiéniailag is megfelelõbbek, mint a korábbi, fából készült taposórácsok. További elõ-nye, hogy a fészek kigurulós rendszerû, tehát ha megtojta a tyúk a tojást, tovább nem ül rajta, hi-szen az egy futószalagra kigurul. A gondozó a szalag elindításával gyûjti össze a tojásokat, nem„stresszelve” ezzel az állatokat – avatott be a szakmai részletekbe az ágazatvezetõ.

A pályázat kedvezõ elbírálása ugyan már 2005 tavaszán megtörtént, de mivel munkálato-kat végezni csak üres istállókban lehet, meg kellett várni, amíg a bennük lévõ állományt kivág-

ják. Így végül csak õsszel ké-szülhetett el a beruházás. Az-óta már egy újabb állomány iskiment a modernizált épületek-bõl. Mint megtudtuk, a takar-mányozási és tojástermelésiadatok feldolgozása most vanfolyamatban.

Leiter Ferenc úgy fogalma-zott, hogy bár a pályázat elbírá-lása során kisebb hiánypótlá-sokat kértek tõlük az MVHszakemberei, összességében

segítõkészek voltak, így semminem akadályozta a fejlesztéshatáridõre történõ megvalósu-lását.

16


17/36

Tervezhetik a további fejlesztéseket(Heves megye, Andornoktálya)

Az andornoktályai gazdál-kodó, Besenyei Lajos, azAgria Borászati Szövetke-zet elnöke, örömmel, s kism e g k ö n n y e b b ü l é s s e lnyugtázta, amikor befolytaz Agrár- és Vidékfejlesz-tési Operatív Program(AVOP) keretében megpá-lyázott és elnyert 5,2 millióforint támogatás. Mint el-mondta, e támogatás se-gítségével valósíthattameg fejlesztési elképzelé-seit és tervezheti a szövet-kezet jövõjét.

– Huszonkét hektáron mûvelünk szõlõt, amely termését magunk dolgozzuk fel, de kisebb

mennyiségben a helyi gazdáktól is vásárolunk – tájékoztat a szövetkezet elnöke. – Ötféle bortkészítünk és értékesítünk kereskedõknek, éttermeknek. A kékszõlõ erjesztésére szolgálótechnológiai berendezésre régóta „fájt a fogunk”, de csak az Agrár- és Vidékfejlesztési Opera-tív Programnak, illetve az arra benyújtott pályázatunknak köszönhetõen nyílt módunk e beru-házásra.

Ahhoz, hogy egyáltalán pályázni tudjanak, nyereségre kellett szert tenniük. Ezt úgy tudtamegvalósítani, hogy 2004-ben a saját pénzébõl vett a szövetkezetnek prést és zúzót, s ezek-kel bérmunkát vállaltak sikeresen, így már megfeleltek az egyik alapvetõ pályázati feltételnek.A 12 millió forintos beruházási összeget megelõlegezve – tagi kölcsönt adott a szövetkezetnek

– megvásárolta a munkájukhoz nélkülözhetetlen cefreszivattyút és kialakítottak öt krómacéltartályt. Az új berendezést 2005. augusztus 31-én adták át, majd öt hónap elteltével kaptákmeg az 5,2 millió forint AVOP-támogatást. – Ezzel fellélegezhetünk és tervezhetjük a jövõnket

– mondja Besenyei úr.

A pályázatról különben véletlenül értesültek és miután nincs ebben tapasztalatuk, szakem-bert kértek fel a szükséges dokumentumok elkészítésére, de sok segítséget kaptak a Mezõ-gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal miskolci székhelyû regionális illetõségû megyei kiren-deltségétõl is.

– Érdemes volt pályázni – tette hozzá –, hiszen a támogatás elõsegítette a szakmai elõre-lépésünket, az új technológiai berendezéssel folyamatossá vált a szõlõfeldolgozás a szövet-kezetben. A kedvezõ tapasztalataik alapján a jövõben is élni kívánnak az adódó pályázati le-hetõségekkel, s erre bátorít másokat is.

17


18/36

A siker titka: terveztek, mérlegeltek, pályáztak(Jász-Nagykun-Szolnok megye, Jászapáti)

Jász-Nagykun-Szolnok megye legnagyobb ag-rárcége, a Jászapáti 2000 Mezõgazdasági Zrt.sikerrel használta ki a SAPARD, majd az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) kí-nálta pályázati lehetõségeket. Az elnyert támo-gatásokból a gépvásárlásokon túl terménytáro-lókat, korszerû állattartó telepeket létesítettek.

A szövetkezeti jogelõdjével együtt immár 57éves múltra visszatekintõ Jászapáti 2000 Me-

zõgazdasági Zrt. mindig is fontos szerepetszánt a fejlesztésnek – az utóbbi idõszakbanévente majd 250 millió forintot fordítottak ilyencélokra. Az 1,1 milliárd forint jegyzett tõkéjû cégéves árbevétele megközelíti az 5 milliárd forintot.

A 6500 hektáron folyó növénytermesztésben a gabona, a cukorrépa, a napraforgó, a rep-ce, a zöldborsó, valamint a takarmánynövények a legfontosabbak.

A Holstein-friz fajtára alapozott szarvasmarha-állományukkal az ezer-férõhelyes szakosítotttelepen a korszerû, csoportos tartástechnológiának köszönhetõen extra minõségû tejet állíta-nak elõ. Sertéstelepük HUNGAHIB tenyésztési konstrukcióban 450 koca és szaporulatának

nevelésével foglalkozik.A társaság példaszerûen használta ki az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásunkkalmegnyíló agrárfejlesztési lehetõségeket. Erre jó példa a sertéstelepük korszerûsítése. A pro-

jekt elsõ ütemének fõ célja az EU higiéniai, állatjóléti, állatvédelmi és környezetvédelmi szabá-lyainak való megfelelés volt. A meglévõ épület bõvítésével 96 férõhelyes fiaztatót alakítottakki, s átépítették a vemhesítõt is, aminek eredményeként a csoportos kocatartás helyett egye-di állásos tartásra térhettek át.

A beruházás összköltsége 139 millió forint volt, amihez 63 millió forint AVOP-támogatástigényeltek. A pályázatukat a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) regionális ille-tõségû nyíregyházi kirendeltsége 2005 áprilisában fogadta be, a támogatási szerzõdést szep-temberben írták alá. A projekt megvalósítása 2005 októberében kezdõdött és 2006 augusztusvégén fejezõdött be.

A társaság döntéshozói az eddigi pályázati lehetõségekrõl jellemzõen a nyomtatott sajtó-ból, a MVH, vagy az FVM honlapjáról szereznek tudomást. Pályázataikat maguk állították ösz-sze, s noha a pályázati felhívásokat és a kitöltési útmutatót közérthetõnek találták, a késõbbi-ek folyamán több pontosításra, hiánypótlásra volt szükség. A szolnoki megyei MVH kirendelt-ség a legtöbb esetben az AVOP tekintetében illetékes nyíregyházi kirendeltségnek továbbítot-ta kérdéseiket, így késõbb rájöttek, hogy egyszerûbb és gyorsabb, ha mindjárt oda fordulnak.

A projektekhez fûzött várakozásaik teljesültek, annak ellenére, hogy a terv megszületésé-tõl a megvalósításig eltelt két év nem volt egyszerû: mind a kiíró, mind a beruházó, mind a ki-vitelezõ részérõl több módosítási igény merült fel. Az MVH illetékes ügyintézõinek segítõkész

hozzáállásával azonban a kezdeti információhiányt áthidalták, s a projekt sikeres megvalósí-tását elõsegítõ jó munkakapcsolatot alakítottak ki.

A jászapáti sikerek kovácsai azt tanácsolják minden agrárszereplõnek, hogy tervezzenek,mérlegeljenek és ha döntöttek, pályázzanak bátran!

18


19/36

Korszerû trágyatároló révén csökkent a környezetiterhelés(Komárom-Esztergom megye, Gyermely)

A több mint egy évtizede étkezé-si tojás elõállításával foglalkozóGyermelyi Tojás Zrt. 2005-ben15,2 millió forintot nyert az Ag-rár- és Vidékfejlesztési OperatívProgram (AVOP) keretébenmegpályázható támogatások-ból. Ezzel lehetõsége nyílt,hogy mintegy 38,4 millió forin-tos beruházással a jogszabály-oknak és az EU normáknakmegfelelõ trágyatároló meden-cét létesíthessen.

Rónay Balázs, a társaságpénzügyi csoportjának vezetõjeelmondta, hogy a beruházás2005 júniusában kezdõdött és rákét hónapra már be is fejezték.

E fejlesztésnek köszönhetõen a 4000 köbméteres, vízzáró, szulfátálló vasbeton tárolóvalhosszú távra megoldottnak tekinthetõ a biztonságos, szivárgásmentes környezetkímélõ trá-gyaelhelyezés. Így a trágya kijuttatása a talaj tulajdonságainak, tápanyag-ellátottságának, kör-nyezeti feltételeinek és a termesztett növény helyesen megválasztott termelési szintjéhez tar-tozó tápanyagigényének megfelelõ idõben, adagban és módon, a 170 kg/ha határértéket be-tartva oldható meg.

A társaság a korszerû technológiával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy Gyermely község kül-területén tartósan olyan állattartó telepek mûködhessenek, amelyek nagy gondot fordítanak atelepülés környezetének megóvására. A tárolómedence elõtt kialakított térburkolat biztosítja aszállító, rakodó és trágyaszóró gépek szennyezõdéstõl mentes fordulását, rakodását és vára-

kozását. A 20 centiméter vastag betonból készülõ térburkolat lejtésével a felületre folyó csa-padék a tárolómedencébe juttatható. – A pályázati lehetõségekrõl a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és az FVM

honlapjáról, illetve szakmai elõadásokon és tanfolyamokon szereztünk információkat – mond-ta Rónay Balázs. – A pályázati felhívás összességében közérthetõ volt, azonban bizonyos ré-szeit illetõen további információkra volt szükségünk. A biztosítékok, a megvalósítás és az el-számolás ütemezési idõpontjainak meghatározásában kértük az MVH veszprémi regionális ki-rendeltsége munkatársainak a segítségét. Kijelenthetem, mindenben készségesen segítetteknekünk.

A pályázatot körülbelül egy hét alatt, saját magunk készítettük el. A beruházási döntés és

a pályázat benyújtása között – a tervezés és engedélyeztetés idõigénye miatt – mintegy fél évtelt el. Bár korábban nem pályáztunk uniós forrásokra, a jövõben élni fogunk az ilyen lehetõ-ségekkel, ugyanis tapasztalataink azt mutatják, hogy a beruházás megvalósítása, az elszámo-lás a terveinknek megfelelõen zárult.

19


20/36

Kevésbõl sokat(Nógrád megye, Mátramindszent)

A Hollandiából érkezett, Mátramindszent határában gazdálkodó Michel van Oirschot egyikeazoknak a nyugat-európai gazdáknak, akik hosszú távon is Magyarországon képzelik el jövõ-

jüket.Gyönyörû környezetben, az ország legmagasabb hegyeinek lábánál található a Mátrafarm

Hungária Kft. telepe, ahol a nemrég megvalósult fejlesztéseket bemutató tulajdonos vezetettkörbe. Bár a lejtõs terület és a savanyú talajok nem kedveznek a gazdálkodásnak, Michel vanOirschot úgy érzi, jól választott, amikor ide települt. Az általa irányított gazdaság fõ profilja atejtermelés, és a kétszázharminc állatot számláló tehenészet takarmányellátását is szolgálóezer hektáros szántóföldi terület mûvelése. Õszi búzát, kukoricát, repcét, cirkot, illetve lucer-

nát és vöröshere-fû keveréket termesztenek. Michel van Oirschot elmondta: ha tehetnék, a je-lenleginél nagyobb területen vetnének kukoricát, de a terület adottságai ezt nem teszik lehetõ-vé. A tartástechnológiában évekkel ezelõtt végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetõen, a tejminõségével nincs gond, a mennyiség növelését azonban korlátozza a kevés tömegtakar-mány, illetve az elõnytelen adottságú földterület.

A telep fejlesztése folyamatos, amióta 2001-ben átvették irányítását. Az elsõ komolyabbmunkákat – így például a mélyalmosról a pihenõ-boxos tartásra való átállást – még teljesensaját forrásból valósították meg, késõbb azonban eredményesen pályáztak a különbözõ támo-gatásokra, amelyeknek köszönhetõen egyebek mellett a géppark korszerûsítését is meg tud-ták kezdeni.

Egy az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében benyújtott sikerespályázatuk tette lehetõvé a trágyakezelés megoldását, és a telep infrastruktúrájának fejleszté-sét is. A 3500 köbméteres hígtrágya-tározó megépítésére – amely teljes költsége mintegy 30millió forint volt – nem csak a környezetvédelmi követelmények miatt volt szükség, hanem atelep mûködésének ésszerûsítését is szolgálta.

Michel van Oirschot elmondta: a beruházás megvalósítása elõtt a trágyát kénytelenek vol-tak rendszeres idõközönként kijuttatni, függetlenül a földek állapotától. A tározó és a hozzá tar-tozó berendezések megépítésével végre lehetõvé vált, hogy csak akkor, és olyan mennyiség-ben juttassák ki a földekre, ahogy az optimális. Ezzel nem csak ésszerûbbé, hanem gazdasá-gosabbá is vált a telep mûködése, mert a folyamatosan rendelkezésre álló saját szerves trá-

gyának köszönhetõen, kevesebb mûtrá-gyát kell vásárolniuk. Ugyanebbõl a pá-lyázatból valósították meg a telep belsõútjainak részleges rekonstrukcióját is,ami a korábbi állapotokhoz képest jelen-tõs elõnyt jelent a napi munkák során.

Ami a jövõt illeti, a holland szakem-ber, jó gazdához méltóan kész tervek-kel rendelkezik: a gazdaság gépparkjá-ból nagyon hiányzik még egy traktor ésegy kombájn, amivel kiválthatnák a sok

bizonytalansággal járó bérmunkát,emellett bõvíteni szeretnék az agrár-környezetvédelmi programba bejegy-zett földterületeik nagyságát is.

20


21/36

Megoldották a raktározás gondját(Nógrád megye, Patak)

Az árunövény-termesztõ gazdaságok mûködésének egyik alapvetõ feltétele a termény tárolá-sának lehetõsége, hiszen ha ez nem megoldott, nem lehet hosszú távra tervezni, és a piaconversenyképesen megjelenni. A Nógrád megyei Derék-Pataki Mezõgazdasági Zrt. esetében isa tárolókapacitás hiánya akadályozta a gazdaság fejlõdését, de egy az Agrár- és Vidékfejlesz-tési Operatív Program (AVOP) keretében benyújtott sikeres pályázattal elnyert támogatásnakköszönhetõen, már segítettek a gondon.

– Patak – a megyei többi községéhez viszonyítva – elõnyös adottságokkal rendelke-zik a mezõgazdasági árutermeléshez, így részben ebbõl, részben a 180 tehenünk általtermelt tejbõl próbálunk megélni – mondta el a településen mûködõ társaság elnöke, Saj-gó Ferenc.

A cég jól mûködik, több mint 20 ember számára jelent megélhetést, de világossá vált: ha apiacon akarnak maradni, elengedhetetlen a tárolás megoldása. A 800 hektárnyi szántóterüle-ten gazdálkodó társaságnál a tároló megépülése elõtt kényszer szülte megoldásokat kellett al-kalmazni a termény tárolására, s a szükségtárolók, valamint a szabad ég alatti fóliatakarás sokgondot okozott. Jelentõs volt a tárolási veszteség, a minõségromlás, s nem volt megoldható atermény megfelelõ kezelése sem. A közvetlen károkon túl a tárolási kapacitás hiánya rontottaa gazdaság piaci pozícióit is.

Noha a tehenészetüknek folyamatosan szüksége volt abraktakarmányra, a megoldatlan tá-

rolás miatt ezt is vásárolniuk kellett, miközben a saját terményt el kellett adni. A beruházásratehát égetõ szükség volt.Sajgó Ferenc hozzátette: a különbözõ pályázati rendszereket illetõen ekkor már voltak ta-

pasztalataik, hiszen a gazdaság addigi fejlesztését is részben ilyen forrásokból valósítottákmeg. A pályázatírói segítséggel sikeresen pályáztak az AVOP tároló-építési támogatására is.Így épülhetett meg a múlt év augusztusa és novembere között a 2500 tonna kapacitású, többmint ezer négyzetméteres, hagyományos sík tárolóépület, ami ma már tele van terménnyel, sa minõségéért most már nem kell aggódniuk.

Terveikrõl szólva, Sajgó Ferenc elmondta: szükségük van a tárolókapacitás további bõví-tésére és a telep infrastruk-

túrája is fejlesztésre szo-rul. Emellett az állattartásfeltételein, az állatjólét ele-mein, és az ezt kiszolgálótechnikán is van mit javíta-ni a telepen belül, így a fej-lesztések egyik fõ irányamindenképpen ez lesz. Fo-lyamatosan figyelik a lehe-tõségeket és igyekeznek

úgy gazdálkodni, hogy aszükséges saját erõt bár-milyen célhoz elõ tudják te-remteni.

21


22/36

Profi pályázók Pásztóról(Nógrád megye, Pásztó)

A pásztói Agro-Produkt Mezõgazdasági és Húsipari Kft. megalakulásának és elsõ éveinek vi-szontagságos története nagyon hasonlít az ország teljesen más adottságú területein mûködõmezõgazdasági vállalkozásokéra. Tóth László ügyvezetõ igazgató a megye legnagyobb, szá-mos vihart túlélõ vállalkozásának vezetõjeként beszél a sikerrel vett akadályokról és a leküz-désükhöz bevetett eszközökrõl.

Társaságunk az egykori Mátraaljai Állami Gazdaság alaptevékenységére építve,2300–2700 hektáron termel, fõleg búzát, abból is javító minõségû, martonvásári fajtákat. A ve-tésforgó betartására repcét és napraforgót is vetünk.

Kollégáimmal már 1992-ben elkezdtünk tapasztalatokat gyûjteni a pályázatírásban: az ek-kor induló reorganizációs programba bekapcsolódva tudtuk megalapítani magát a kft.-t is. Ameghirdetett támogatás-igénylési lehetõségeket folyamatosan figyelemmel kísérjük, s igénye-ink, valamint saját forrásaink függvényében pedig meg is próbáljuk kihasználni azokat.

– Az alapítás idején, amikor úgy döntöttünk, hogy kitartunk a sertés-tenyésztés mellett, mégnem látszottak a maihoz hasonló lehetõségek az ágazat számára. Mégis ragaszkodtunk hoz-zá, és mert az élõ-sertésárak már régóta elfogadhatatlanok voltak, SAPARD-támogatással

megépítettük saját vágóhidunkat. Kívülállók persze sokan úgy látják: a beruházási érték 60százalékát kidobtuk az ablakon, de mi fordítva nézzük: szerintünk a 40 százalékát vissza nemtérítendõ támogatásként megnyertük. Az évi 36 ezer sertés vágását lehetõvé tévõ kapacitástegyelõre nem tudjuk kihasználni, de 110 család megélhetésérõl van szó. Nem volt és ma sincsmás lehetõségünk, mint elõre menekülni.

– De ezután sem pihenhettünk meg, mezõgazdasági alapanyag-termelõként alig-alig lehettalpon maradni ezért tetõ alá hoztunk egy feldolgozó-üzemet is, így a sertéseinket – a minden-kori igények szerint – bontva adjuk tovább a kereskedõ partnereknek. Az állatok megmaradórészét kolbászként, saját márkanév alatt hozzuk forgalomba..

– Szükség volt a saját vágóhídra azért is, mert a malacaink hústömege 3-4 kilogrammal na-gyobb az átlagosnál. Tapasztalataink szerint ezt egyetlen vágóhíd sem fizetné meg. Nem be-szélve arról, hogy a hús maga kiemelkedõ minõségû: az etalonnak tartott dán gazdaságokhozképest ugyan majd egy kilóval több, körülbelül 3,3 kilogramm takarmányt használunk egy kilóhús elõállításához. Ez a többlet – az adalékok megspórolásával – nekünk még így is olcsóbb.

– Állattenyésztési üzletágunk kizárólag sertésekkel foglalkozik. A koca-állomány ezer dara-bos, évente 23 ezer malacot nevelünk, ebbõl 20 ezret levágunk, a többibõl a tenyészállományttartjuk fent. Az EU-csatlakozás után alkalmazkodnunk kellett a megváltozott környezetgazdál-

kodási követelményekhez – mondta az ügyvezetõ igazgató. A vágóhíd szennyvízének elõírá-sok szerinti ártalmatlanításához kerestünk és az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Progra-mon belül találtunk is pályázati lehetõséget. A beruházás költsége meghaladta a 34 millió fo-rintot, ennek fedezéséhez csaknem 14 millió forint AVOP-támogatást kaptunk.

22


23/36

Gyönyörû lett és még a belvíztõl is védve van a falu(Nógrád megye, Alsótold)

Megszépült a Zsunyi-patak völ-gyében, a Kelet-Cserhát Tájvé-delmi Körzet szélén fekvõ,mintegy 300 lakost számlálóAlsótold. A község önkormány-zata az Agrár- és Vidékfejlesz-tési Operatív Program (AVOP)keretében, a „Falufejlesztés, -megújítás a vidék tárgyi és

szellemi örökségének védelmeés megõrzése” címen nyertcsaknem 20 millió forint támo-gatást.

– Ebbõl, valamint a közel 7millió forint önrészbõl, teljesenfelújítottuk többek között az elsõés második világháborús emlékparkunkat – mondja Klátyik András, Alsótold polgármestere. –A munkát talajcserével kezdtük, majd virágokat, cserjéket ültettünk és új padokat helyeztünkel. A kultúrház környékén szintén földet cseréltünk és parkosítottunk.

A község a Hollókõ felé vezetõ úton fekszik, igen nagy az átmenõ forgalma, így az AVOP-támogatással megvalósított falufejlesztés komoly turistavonzó erõ lehet. A munkálatok során jutott pénz még az 1958-ban épült és elég romos állapotú harangláb rekonstrukciójára is. Eznem csupán a turizmus miatt jelentõs elõrelépés, hanem az itt élõ emberek életében is fontosszerepet játszik. Minden jelentõs esemény alkalmával megkondítják a harangot, legyen az es-küvõ vagy haláleset.

Alsótold két új, a tájba illõ, természetes anyagokból készült autóbuszmegállóval és számosszemeteskukával is gyarapodott. Kiépítettek egy 127 és egy 70 méter hosszú árokrendszertis, amelyek gyakorlatilag teljesen megszüntetik a majd’ minden évben gondokat okozó belvíz-veszélyt a községben. Mostantól remélhetõleg nem emészt majd fel a költségvetésünkbõl ko-moly pénzeket tavasszal az olvadás, õsszel pedig az esõzés.

– A kultúrház tornácát és a polgármesteri hivatal elõtti dísz-kutat is felújítottuk, ez utóbbitpalóc stílusban.

Pozitívak a tapasztalataink, érdemes pályázni, legközelebb is megpróbáljuk. Komolyabbproblémát csak az elõfinanszírozási feltétel okozott. Sokat jelentene, fõként a kistelepülések-nek, ha nem elõre kellene elõteremtenünk a beruházás teljes fedezetét és nem csak utólagkapnák meg a támogatást – vélekedik Klátyik András.

A világörökség részévé nyilvánított Hollókõ közelsége nagy elõny Alsótold számára, a faluhelyzetébõl adódó idegenforgalmi lehetõségeket pedig könnyebb lesz kihasználni a most vég-hezvitt beruházások révén. A megszûnt iskola épületébe például megyei vadászmúzeumot ter-veznek, egyebek mellett újabb pályázati pénzek felhasználásával. Nógrád megyében külön-

ben még nincs vadászmúzeum, az a kezdeményezésük, hogy ez náluk valósuljon meg, ked-vezõ fogadtatásra talált. Mögéjük állt a vadászszövetség, több környékbeli önkormányzat ésszámos civil felajánlást is kaptak már. Mindenképpen folytatják a falu fejlesztését, amit azAVOP segítségével éppen, hogy megkezdtek – bizakodik a polgármester.

23


24/36

Újabb lehetõségek kihasználására készülnek(Nógrád megye, Dejtár)

A Dejtári MezõgazdaságiSzövetkezet sikerrel pályá-zott az Agrár- és Vidékfej-lesztési Operatív Program(AVOP) keretében igényel-hetõ támogatásra, s ennekköszönhetõen gyarapodotta gépparkjuk. Az új korsze-rû szántóföldi permetezõ, a

folyékonymûtrágya-szóróés a szippantó jelentõsenmegkönnyíti a munkájukat.

A Dejtári Mezõgazdasá-gi Szövetkezet 1993. janu-ár 1. óta mûködik önállóan,ekkor váltak ki az Érsek-vadkerti MCsB MGTSz-bõl.Jelenleg növénytermesz-téssel és erdõgazdálkodás-

sal foglalkoznak, összesen 510 hektár szántón és 370 hektár erdõterületen. Egyebek mellettfõleg búzát, zabot, tritikálét, repcét és napraforgót termesztenek.A szövetkezet elnöke, Körtvélyesi András nem csak jó gazdálkodó, hanem szemfüles is,

õ bukkant arra az AVOP pályázati felhívásra, amelynek köszönhetõen gyarapíthatták agépparkjukat. A szóban forgó pályázathoz 50 százalékos önerõ kellett, vagyis körülbelülegymillió-hétszázezer forint, mivel a terveikben szereplõ gépek összesen három és félmil-lióba kerültek.

A felhívás ismeretében a dejtáriak nem vesztegették az idõt, belekezdtek a pályázat meg-írásába. Voltak olyan számszaki követelmények, amelyek elõször nem voltak világosak és azanyag bizonyos hiányosságainak pótlása is szükségessé vált. Emiatt többször is Miskolcra kel-lett utazniuk a támogatási pályázatok befogadásában és kiértékelésében illetékes Mezõgaz-dasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) regionális illetõségû megyei kirendeltségéhez, ahol amunkatársak nagyon segítõkészek voltak. A pályázatuk végül eredményes lett, a több hóna-pos, kitartó munka meghozta gyümölcsét.

Körtvélyesi András szerint megérte pályázni, még akkor is, ha az tetemes, s bizony nemegyszerû adminisztrációs munkával járt. Most sem hátrálnának meg és ugyanúgy belevágná-nak gépbeszerzésbe, pontosabban a pályázat elkészítésébe, mivel összességében kedvezõ-ek az ilyen irányú tapasztalataik.

A szövetkezet is kapja a területalapú támogatást, de az AVOP keretében igényelhetõhözhasonló, megpályázható támogatást korábban még nem nyertek, ezért is örülnek, hogy élteka lehetõséggel.

A szántóföldi permetezõ, a folyékonymûtrágya-szóró és a szippantó mellé elkelne még né-hány gép, ezért a gyenge földeken gazdálkodó szövetkezetnél továbbra is pásztázzák a köz-lönyöket, hátha újabb pályázati lehetõségekre bukkannak, amelyek kihasználásával közelebb

juthatnak terveik megvalósításához.

24


25/36

Egy „újító” ember Kartalból(Pest megye, Kartal)

Nagyon várom a követ-kezõ pályázatot –mondta lelkesen ÁcsLászló kartali 220 hek-táros birtokán, aholcsaládjával növényter-mesztést folytat –, utal-va arra, hogy az Agrár-és VidékfejlesztésiOperatív Program(AVOP) keretében el-nyert támogatással ré-gi álma teljesülhetett.Egy csaknem 10 millióforint értékû korszerûgabonavetõgépre fájt afoga évek óta, ami je-lentõsen megkönnyíti a

munkáját. – Ezzel a berende-zéssel idõben és fõleg jó minõségben végezhetem el a vetést, s nem utolsó sorban költ-séghatékonyan, ami a mai világban igen fontos szempontnak számít – újságolta a gazdál-kodó.

Az új gép négy munkafolyamatban „jeleskedik”, kevesebb munkaerõre van szükség és aminem elhanyagolható, engem is megkímél a nehéz fizikai munkától.

A sikeres pályázatnak köszönhetõen megítélt támogatásból ezen kívül vettem egy szemen-ként vetõ vetõgépet és egy homlokrakodót raklapvillával, emelõvel és rakodókanállal. A beru-házás összértéke 17.985.000 forintra rúgott, ebbõl 7.114.945 forintot fedezett a megítélt

AVOP-támogatás.Ács László a sajtóból, és az Interneten keresztül, illetve a falugazdásztól értesült az AVOPkínálta támogatásokról. A már említett okokból nagyon megörült a lehetõségnek, ebben láttaálmai megvalósulásának esélyét.

A pályázata elkészítéséhez segítséget vett igénybe, majd 2004 szeptemberében be is nyúj-totta. A támogatást – utófinanszírozásról lévén szó – a gépek megvásárlását követõen tavalyév elején kapta kézhez.

Ács László arról is ismert, hogy szinte minden évben próbál megújulni, beruházni gazdasá-gába. Azt mondja, e nélkül nem lehet fejlõdni. 2002-ben például középnehéz traktort, ahhozváltvaforgató ekét és középnehéz tárcsát, 2003-ban pedig univerzális traktort, ahhoz mûtrá-

gyaszórót és permetezõgépet, továbbá egy gabonakombájnt és a kombájnhoz napraforgó-adaptert vásárolt. Tervei között szerepel, hogy régebbi már elhasználódott gépeit, traktorait le-cseréli. Ezen kívül szeretne egy nagyobb erõgépet és kombájnt, valamint talajmûvelõ eszkö-zöket vásárolni, ha lesz rá lehetõség, az AVOP-hoz hasonló támogatásból.

25


26/3626

Korszerûbb tojó-fészkek, tisztább, higiénikusabb tojás(Pest megye, Újhartyán)

Minden évben pályáztunkés fejlesztettünk – ezekkela szavakkal fogadottTemesi István, az újhar-tyáni Bro-Ker-Bét Kft. gaz-dasági igazgatója, akiörömmel újságolta, hogyaz Agrár- és Vidékfejlesz-

tési Operatív Program(AVOP) keretében tavalybenyújtott pályázatukramegítélt támogatás29.840.247 forinttal gazda-gította vállalkozásukat. Enélkül bizony nem tudtakvolna beruházni cégükbe.

– Évente 15 millió tenyész-tojást állítunk elõ, amit Bábolnán értékesítünk – kezdte az igaz-gató. A kft 1989-ben alakult és azóta minden évben igyekszünk fejleszteni, mert úgy gondol-

juk ez a jó gazdálkodás alapfeltétele. Tavaly határoztuk el, hogy a III. számú telepünkön tízépületben kicseréljük a broiler-szülõpárok tartásához szükséges tojófészkeket, ennek eredmé-nyeként összesen 52 ezer darab tartástér vált korszerûbbé. Az automata tojófészkek kialakí-tásával egy idõben kicseréltük az itatóberendezéseket is. A támogatás elnyeréséhez szüksé-ges pályázatot 2005. elején adtuk be és októberben már meg is kaptuk a csaknem 30 millióforintot. Közben persze ehhez meg kellet valósítanunk a 75 millió forint összköltségû beruhá-zásunkat.

A fejlesztésnek köszönhetõen csökkent az „alom-tojás” mennyisége, aránya, s a korsze-rûbb technológia biztosítja, hogy a tojás ne érintkezzen a trágyával, s így csökken a szalmo-nella és egyéb fertõzés veszélye. Ezen túlmenõen az új tojófészkek javítják a tartási körülmé-nyeket is, hozzájárulva az állatjóléti körülmények javulásához.

Emellett a szigorú elõírások megkövetelik azt is, hogy a teleprõl kikerült tojást megfelelõ fel-iratokkal lássák el, ezért a fejlesztés része volt egy félautomata tojásjelölõ berendezés is, ami

jelentõsen megkönnyíti ezt a munkát.Mint Temesi István elmondta, 30 millió forint körüli támogatással kalkuláltak, ami, idéz-

zük: „szerencsére bejött”. Persze hozzátette, ez valójában nem a szerencsén, hanem a jólelkészített pályázaton múlott. Elengedhetetlen feltétel volt a cég elmúlt egy-két évbeni nye-reségessége, s hogy e jelentõs beruházáshoz megkapják a környezetvédelmi hatósági en-gedélyt is.

Milyen fejlesztéseket terveznek a jövõben? – kérdeztem Temesi Istvántól. – Ez évben mármegvalósíthattuk a vízvezeték-hálózatra való csatlakozást, a jövõ évben pedig a szennyvíz-csatornák kiépítését tervezzük. Ehhez még 20-30 millió forintra van szükségünk, amire 2007-ben szintén szeretnénk pályázni.


27/36

Gazdaságosabb talajmûvelés, jobb munkakörülmények(Somogy megye, Balatonfenyves)

– Megnõtt a kapacitás,növekedett a hatékony-ság és javultak a munka-körülmények – így össze-gezte a cég Agrár- és Vi-dékfejlesztési OperatívProgramban (AVOP) si-keres pályázatainak ho-zadékát Csató András, abalatonyfenyvesi székhe-lyû Hubertus Bt. üzletve-zetõje.

A Nagybereki ÁllamiGazdaság utódaként 13esztendeje mûködõ ma-gánvállalkozás fõbb profil-

jai a húsmarhatartás, a takarmánynövény-termesztés, az erdõ- és vadgazdálkodás és nemutolsó sorban a turisztikai szolgáltatás. A betéti társaság 10.000 hektár mezõgazdasági mûve-

lésû területen gazdálkodik, 2.600 hektáron szemes terményt, valamint repcét és napraforgóttermesztenek. Az AVOP keretében öt pályázatuk volt sikeres az elmúlt évben. Ennek köszön-hetõen a 98.2 millió forint összértékû projektjeik megvalósításához 38.8 millió forint támoga-tásban részesültek, a fennmaradó részt saját forrásokból biztosították. A gépbeszerzések ré-szeként traktorokat, homlokrakodót, két billentõs pótkocsit és szállítószalagot vásároltak.Csató András szerint a nagyobb munkagépeknek köszönhetõen a talajmûvelést gazdaságo-sabban, idõtakarékosabban végezhetik, s jelentõs elõrelépésnek számít a gépek GPS-felsz-ereltsége, s a légkondicionálás is.

– Német üzletvezetõ-társam jól ismerte az új technológiákat, amire pályáztunk. Azt gondo-

lom, a beruházás messzemenõkig igazolta a várakozásait – mondta Csató András.A Hubertus Bt. nem elõször könyvelhetett el sikert az EU-támogatások szerzésében. Ko-rábban közel 150 millió forint SAPARD-támogatással valósíthatták meg a cég 300 millió forintösszértékû vadonatúj és korszerû marhatelepét. Az ezzel szerzett tapasztalataik is közreját-szottak abban, hogy az új pályázatok elkészítése, amibe egy a céggel szoros kapcsolatban ál-ló tanácsadót is bevontak, nem jelentettek nehézséget. Másfelõl – mint Csató András kiemel-te – a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megyei kirendeltsége jól felkészültmunkatársainak segítõkészségére is támaszkodhattak.

– Csak elismerõen szólhatunk a hivatal részérõl tapasztalt lokálpatrióta hozzáállásról, arról,

hogy eredményeinket a maguk sikerének is tekintették – fogalmazott az üzletvezetõ.A balatonfenyvesi cég fontosnak tartja, s ugyanakkor minden gazdának, gazdálkodónak

ajánlja az MVH honlapjának folyamatos figyelemmel kísérését, mert ez naprakész és részletestájékoztatást nyújt az igényelhetõ, megpályázható agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról.

27


28/36

A jövõben ismét pályáznak(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Csenger)

Gondozott, korszerû gyümölcsös aSzabolcs-Szatmár-Bereg megyeiCsenger város határában. A szep-temberi aranyló napsütésben alma-szüret folyik. A családi gazdaságbana munkát a családfõ, Apáti Lászlószervezi. Már az édesapjának is voltalmáskertje, így hát nem véletlen,hogy 1993-tól, amikor egyéni gaz-

dálkodó lett, kizárólag gyümölcster-mesztésre rendezkedett be. Jelen-leg a 43 hektárnyi földterületébõlmár 31 hektárt ölel fel a gyümölcsös,21 hektár korszerû fajta-összetételûalmás, négy hektár meggyes és hat hektár szilvás.

– A vállalkozásunkat évek óta tudatosan fejlesztjük a debreceni Agrártudományi Centrum-ban dolgozó agrárközgazdász fiammal együtt. Elõször a versenyképes ültetvény-méret meg-teremtését, s ezzel párhuzamosan a termesztés- és a szüret utáni technológia színvonalánakemelését tûztük ki célul.

Korábban ilyesmivel még nem próbálkozó Apátiék 2004 õszén az Agrár- és Vidékfejleszté-si Operatív Program (AVOP) keretében igényelhetõ támogatásokra egyszerre öt pályázatotnyújtottak be: az összesen 73 millió forint költségû beruházási elképzeléseikhez 32,2 millió fo-rint támogatást igényeltek. Ültetvénytelepítéshez, egy hûtõház technológiai felújításához, egyválogatóterem építéséhez és csepegtetõ öntözés létesítéséhez a 7,8 hektáros újonnan telepí-tett és egy 5,2 hektáros már meglévõ ültetvényen. Az öntözési beruházások bekerülési értékeösszesen 23,7 millió forint, amihez 10,8 millió forint támogatást sikerült elnyerniük.

– Annak idején hallottuk rádióban, tévében, s már vártuk az AVOP-pályázat kiírásait, ame-lyek 2004 május elején jelentek meg a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) hon-lapján – emlékszik vissza a fiú, Apáti Ferenc. – Attól kezdve elindult családunkban a tervezés,majd õsszel a kész pályázatok benyújtása. Addig azonban még, mi tagadás, voltak kisebbgondjaink. A pályázati felhívások elsõ változatainál még akadtak tisztázni valók, ebben viszontminden segítséget megkaptunk az MVH nyíregyházi kirendeltségétõl.

Az ötlet megszületésétõl a megtervezéséig egy-két hónap, a pályázat megírásáig és be-nyújtásáig még egyszer ennyi idõ telt el. Innentõl kezdve közel tíz hónapra volt szükség a tá-mogatási szerzõdés megkötéséig.

A csepegtetõ öntözõrendszer azóta már megvalósult az Apáti birtokon. A 2005 augusztusiszerzõdéskötést követõen 2006 májusára fizikailag befejezték a munkálatokat, s augusztus-ban az MVH annak rendje-módja szerint teljesítettnek minõsítette a beruházást.

Nagy segítség volt, hogy a támogatási összeg 25 százalékát szerzõdéskötés után néhányhéten belül megkaptuk támogatási elõlegként – mondja elismerõleg Apáti László. Saját erõbõl,

AVOP- támogatás nélkül, ekkora fejlesztést nem tudtunk volna megvalósítani. Úgyhogy mi a jövõben is élni fogunk a pályázati lehetõségekkel, mivel a családi gazdaságunk életben mara-dásához szükséges beruházásokon ugyan túl vagyunk, de nem dõlhetünk hátra: indítani kellaz elsõnek telepített ültetvény felújítását.

28


29/3629

Gyorsan megkedvelték az új piacot(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyíregyháza)

A környéken élõ emberek örömére, az EU-elõírásoknak is minden tekintetben megfelelõ pia-cot nyitottak 2005 decemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyének egyik legna-gyobb lakótelepén, a 20 ezer lakosú Örökösföldön. A beruházást az Agrár- és Vidékfejleszté-si Operatív Program (AVOP) keretében „A mezõgazdasághoz kötõdõ infrastruktúra fejleszté-se” jogcímen elnyert támogatás segítségével a Piac és Vagyonkezelõ Kft. valósította meg. ANyíregyháza város önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévõ kft feladata a piacok-,vásárok mûködtetése, lakóingatlanok és nem lakás céljára szolgáló helyiségek üzemeltetése.

Az EU-támogatásra elsõ ízben, s mindjárt sikeresen pályázó gazdasági társaság ügyveze-tõ igazgatója, Hámoriné Rudolf Irén örömmel beszél arról, mennyi gondot oldottak meg az új

piac létrehozásával:A lassan már negyedszázada épült 3 ezer lakásos Örökösföld-i lakótelep utóbb társashá-zakkal és családi házakkal számottevõen bõvült. Az itt lakók ellátását egyetlen szupermarketés néhány „garázs-boltocska” próbálta megoldani. Friss zöldség-gyümölcs beszerzése végettvagy a városközponti vásárcsarnokba, vagy egy, csak félórás autóbusz-utazással elérhetõ, rá-adásul csupán heti két napon üzemelõ másik piacra kellett utazniuk.

ha a lehetõség adott, nem szabad kihagyni!

Documents