Funkcioacuteigeacutes szerkezetek a Funkcioacuteigeacutes szerkezetek a Funkcioacuteigeacutes szerkezetek a Funkcioacuteigeacutes szerkezetek a veacutedikus oacuteind nyelvbenveacutedikus oacuteind nyelvbenveacutedikus oacuteind nyelvbenveacutedikus oacuteind nyelvben

Ittzeacutes Maacuteteacute

Habilitaacutecioacutes dolgozat

Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Kar

2016

3

ELİSZOacute

Habilitaacutecioacutes dolgozatom teacutemaacuteja a funkcioacuteigeacutes szerkezetek keacuterdeacuteskoumlre egyetemi hallgatoacute korom oacuteta foglalkoztat 2001-ben e teacutemaacuteban keacutesziacutetettem magyar szakos szakdolgozatomat Egy vitatott szoacutefaji csoport a funkcioacuteigeacutek ciacutemmel melynek teacutemavezetıje Keszler Borbaacutela volt Maacuter annak elsı fejezeteacuteben nagyon roumlviden eacuterin-tettem a szanszkrit nyelv funkcioacuteigeacutes szerkezeteit Ezt koumlvette 2007-ben egy vala-mivel reacuteszletesebb probleacutemafelvetı jellegő tanulmaacuteny (Ittzeacutes 2007) amelyben a goumlroumlg eacutes a latin nyelvet is bevontam a vizsgaacutelatba 2008 eacutes 2011 koumlzoumltt az MTA Bolyai Jaacutenos Kutataacutesi Oumlsztoumlndiacutej 2012 eacutes 2016 koumlzoumltt az OTKA (PD 100700 sz projekt) taacutemogataacutesaacuteval folytattam kutataacutesokat a veacutedikus oacuteind nyelvvel kapcsolatban

Eleacutert eredmeacutenyeimrıl azoacuteta nemzetkoumlzi (2009 Szoacutefia 2010 Patiala [India] 2011 Varsoacute 2013 Muumlnster) eacutes hazai konferenciaacutekon (2010 MTA NyTI Budapest 2015 XI MOacuteK Budapest) tartottam elıadaacutest eacutes toumlbb tanulmaacutenyt is publikaacuteltam Ezek illetve egyes reacuteszeik ndash neacutemi aacutetdolgozaacutessal eacutes termeacuteszetesen magyar nyelven ndash a jelen dolgozatban is helyet kaptak meacutegpedig reacuteszben a Bevezeteacutes kuumlloumlnboumlzı el-meacuteleti fejezeteiben reacuteszben ndash jobban azonosiacutethatoacutean ndash az Esettanulmaacutenyok koumlzoumltt Iacutegy 2009-es szoacutefiai elıadaacutesomnak amely hat eacuteves keacuteseacutessel eacutes szaacutemomra is vaacuteratla-nul veacuteguumll tavaly egy elektronikus folyoacuteiratcikk formaacutejaacuteban (Ittzeacutes 2015b) megje-lent a fı gondolatmenete keacutepezi alapjaacutet a II 1 fejezetnek Ittzeacutes 2013 magyar vaacutel-tozata a II 2 fejezet 1ndash6 alfejezeteiben Ittzeacutes 2015c magyar vaacuteltozata a II 2 7 alfejezetben olvashatoacute Ittzeacutes 2015a a jelen dolgozatban szeacutetbontva a II 5 II 7 eacutes II 8 fejezetekben talaacutelhatoacute meg aacutetdolgozva eacutes kiegeacutesziacutetve

A dolgozat elkeacutesziacuteteacutese az OTKA (NKFIH) PD 100700 sz projektjeacutenek taacutemoga-taacutesaacuteval toumlrteacutent

5

TARTALOM

ElıszoacuteElıszoacuteElıszoacuteElıszoacute 3 TartalomTartalomTartalomTartalom 5 I BevezeteacutesI BevezeteacutesI BevezeteacutesI Bevezeteacutes 7

I 1 Teacutemamegjeloumlleacutes eacutes aacuteltalaacutenos szempontok 9 I 2 Szintetikus eacutes analitikus formaacutek az indo-aacuterja nyelvekben 11 I 3 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek definiaacutelaacutesaacutenak eacutes elhataacuterolaacutesaacutenak keacuterdeacutese 16 I 4 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek a diakroacuteniaacuteban 27 I 5 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek az indoeuroacutepai alapnyelvben 28 I 6 Az indo-iraacuteni nyelvek funkcioacuteigeacutes szerkezeteinek nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacutelata 33

I 6 1 Az indo-aacuterja oumlsszetett igeacutek 33 I 6 2 Az N+V tiacutepus a perzsa nyelv toumlrteacuteneteacuteben 35

I 7 A kar- igeacutevel alkotott funkcioacuteigeacutes szerkezetek a veacutedikus nyelvben 37 I 8 A kar- ige etimoloacutegiaacuteja eacutes hasznaacutelati koumlrei 39

I 8 1 A kar- ige etimoloacutegiaacuteja 39 I 8 2 A kar- mint faktitiacutev kopula 41 I 8 3 A Nacc + kar- tiacutepusuacute szerkezetek 44 I 8 4 A deverbaacutelis neacutevszoacutek tiacutepusai 52

I 9 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes a grammatikalizaacutecioacute 56 II EsettanulmaacutenyokII EsettanulmaacutenyokII EsettanulmaacutenyokII Esettanulmaacutenyok 59

II 1 Śruṣṭiacuteṃ kar- 61 II 2 Vimoacutecanaṃ kar- 66

II 2 1 A moc- ige igenemeinek hasznaacutelata a gvedaacuteban 67 II 2 2 Az igekoumltıs viacute moc- ige a gvedaacuteban 69 II 2 3 Versmeacuterteacutek eacutes formulaacutek viacute mucadhvam aacuteśvān 73 II 2 4 A vimoacutecanaṃ kṇute szerkezet interpretaacutecioacuteja 77 II 2 5 Oumlsszefoglalaacutes 79 II 2 6 Fuumlggeleacutek a viacute moc- mediuma a koumlzeacutep- eacutes uacutejveacutedikusban 80 II 2 7 Kiteacuterı a praacuteti hellip mucāte RV 102711c alak eacutertelmezeacutese 84

II 2 7 1 A praacuteti hellip mucāte igealak koraacutebbi eacutertelmezeacutesei 87 II 2 7 2 A pāda uacutej eacutertelmezeacutese 89

II 3 Oacutekaḥ kar- 94 II 4 Abhipitvaacuteṃ kar- 103 II 5 ˚heacuteḷanaṃ kar- 108 II 6 Raacuteṇaṃ dhā- eacutes raacuteṇaṃ kar- 114 II 7 Steacuteyaṃ kar‑ 120 II 8 Saacutergaṃ kar- 124 II 9 (Vi- saṃ-) ˚cʴtaṃ kar- 127 II 10 Salalkaṃ kar- 130

BibliograacutefiaBibliograacutefiaBibliograacutefiaBibliograacutefia 133

I BevezeteacutesI BevezeteacutesI BevezeteacutesI Bevezeteacutes

9

I 1 TEacuteMAMEGJELOumlLEacuteS EacuteS AacuteLTALAacuteNOS SZEMPONTOK

Habilitaacutecioacutes dolgozatomban a veacutedikus oacuteind nyelv funkcioacuteigeacutes szerkezeteit vizsgaacute-lom Mivel az alaacutebbiakban a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kategoacuteriaacutejaacutenak definiaacutelaacutesaacuteroacutel eacutes annak neheacutezseacutegeirıl reacuteszletesebben lesz szoacute ezeacutert itt a bevezeteacutes elejeacuten csak egy roumlvid nagyon aacuteltalaacutenos eacutes inkaacutebb csak az orientaacutecioacutet elısegiacutetı meghataacuterozaacutest adok ebben a dolgozatban funkcioacuteigeacutes szerkezet alatt olyan neacutevszoacute+ige feleacutepiacuteteacuteső szer-kezeteket eacutertek amelyek lexikaacutelis jelenteacutese a neacutevszoacutei tagban koncentraacuteloacutedik miacuteg az igei tag az uacuten funkcioacuteige elsısorban grammatikai funkcioacutekkal rendelkezik Ti-pikus magyar peacuteldakeacutent ld az eladaacutesra keruumll nyilatkozatot tesz taacutemadaacutest inteacutez elıadaacutest tart szerkezeteket

A veacutedikus (vagy veacutedikus oacuteind) nyelv az oacuteind korszakon beluumll a Veacutedaacutekkeacutent ismert szoumlvegek (verses saṃhitāk illetve proacutezai brāhmaṇaacutek āraṇyakaacutek upaniṣadok eacutes e-gyeacuteb szoumlvegek) nyelvvaacuteltozata1 A veacutedikus nyelven beluumll Witzelt (1989 124ndash127) koumlvetve oumlt korszakot kuumlloumlnboumlztetek meg (ld Kuumlmmel 2000 5ndash6)2

1 korai veacutedikus (RV) 2 oacuteveacutedikus (egyeacuteb mantra‑szoumlvegek RVKh SV AV YVm) 3 koumlzeacutepveacutedikus (reacutegebbi proacuteza YVp eacutes reacutegebbi brāhmaṇa‑proacuteza) 4 uacutejveacutedikus (uacutejabb proacuteza uacutejabb brāhmaṇa‑proacuteza āraṇyakaacutek upaniṣadok) 5 keacutesıveacutedikus (kalpasūtra‑szoumlvegek)

Vizsgaacuteloacutedaacutesaim a korai veacutedikus korszakot jelentı gveda himnuszainak nyelvaacutella-potaacutera oumlsszpontosiacutetanak aminek toumlbb oka van Egyreacuteszt a veacutedikus irodalom oacuteriaacutesi terjedelme praktikus szempontboacutel maacuter csak az aacutettekinthetıseacuteg kedveacuteeacutert is szuumlkseacute-gesseacute tette egy behataacuterolt eacutes kezelhetı meacuterető reacuteszkorpusz kivaacutelasztaacutesaacutet Vaacuterhatoacute volt azonban hogy maacuter egy ilyen leszőkiacutetett de meacuteg mindig viszonylag terjedelmes szoumlveganyag vizsgaacutelataacuteboacutel is relevaacutens eacutes esetleges aacuteltalaacutenosiacutetaacutesokra lehetıseacuteget adoacute koumlvetkezteteacuteseket tudunk levonni

Termeacuteszetesen nem veacuteletlen az sem hogy eacuteppen a legkoraacutebbi szoumlvegekre oumlssz-pontosiacutetok Ahogy az oacuteind nyelv toumlrteacuteneteacuteben haladunk elıre a funkcioacuteigeacutek eacutes funkcioacuteigeacutes szerkezetek egyre gyakoribbaacute egyre termeacutekenyebb nyelvi eszkoumlzzeacute vaacutelnak Ez a folyamat a klasszikus szanszkrit nyelvben csuacutecsosodik ki (vouml Speijer 1886 232ndash235 Gaeffke 1967 191ndash192 ThumbndashHauschild 1959 423ndash424) de maacuter az epikus szanszkritban sıt a veacutedikus nyelv keacutesıbbi szakaszaiban is vilaacutegosan megfigyelhetı A korai veacutedikus korszak ndash minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint a funkcioacute-igeacutes szerkezetek viszonylagos ritkasaacutega miatt ndash mindezidaacuteig nem keacutepezte taacutergyaacutet

1 Nem tehetuumlnk egyenlıseacutegjelet a veacutedikus oacuteind eacutes aacuteltalaacuteban az oacuteind koumlzeacute hiszen az oacuteind korszak-ba tartozik az epikus eacutes a klasszikus szanszkrit nyelvvaacuteltozat is

2 Zaacuteroacutejelben az egyes korszakokba tartozoacute saṃhitā‑szoumlvegek roumlvidiacuteteacutese szerepel (a forraacutesok roumlvi-diacuteteacuteseinek hasznaacutelata itt eacutes az egeacutesz dolgozatban az indoloacutegiaacuteban megszokott moacutedon toumlrteacutenik Gotō 1987 15ndash18 eacutes VIA 5ndash28 nyomaacuten) A felsorolaacutes 3 pontjaacutetoacutel kezdıdıen maacuter nem reacuteszletezem kuumlloumln a (proacutezai) szoumlvegeket Ezeket ld Kuumlmmel 2000 5ndash6 aacutettekinteacuteseacuteben

10

szisztematikus vizsgaacutelatnak noha logikusan remeacutelhetjuumlk azt hogy a korai peacuteldaacute-nyok elemzeacutese hozzaacutesegiacutethet minket ahhoz hogy a kategoacuteria kialakulaacutesaacuteroacutel (ha egyaacuteltalaacuten lehet errıl beszeacutelni) de legalaacutebbis toumlrteacuteneteacutenek kezdeti szakaszaacuteroacutel eacuter-demben megtudjunk valamit

Anyaggyőjteacutesem forraacutesa tehaacutet a gveda3 de a Vishva Bandhu‑feacutele monumentaacute-lis veacutedikus konkordancia (VWC) segiacutetseacutegeacutevel igyekeztem felteacuterkeacutepezni azt is hogy egy gvedaacuteban fellelhetı funkcioacuteigeacutes szerkezet elıfordul‑e a keacutesıbbi veacutedikus szouml-vegekben eacutes ha igen mennyiben azonos vagy mennyiben maacutes a nyelvi rendszerben betoumlltoumltt szerepe mint a korai veacutedikusban Ilyen moacutedon ndash baacuter koraacutentsem szisztema-tikusan inkaacutebb csak eacuterintılegesen ndash keacutesıbbi veacutedikus korszakokat is bevontam az elemzeacutesbe eacutes ezzel a munka amely alapvetıen szinkroacuten szemleacutelető az egyes szer-kezetek kialakulaacutesaacutenak okait eacutes keacutesıbbi esetleges tovaacutebbeacuteleacutesuumlket vizsgaacutelva diakroacuten vetuumlletet is kapott

Nyilvaacutenvaloacutean maacuter maga az is egyfajta aacuteltalaacutenosiacutetaacutes eacutes absztrakcioacute hogy a szouml-veghagyomaacuteny reacuteveacuten megismerhetı gveda‑saṃhitā egeacuteszeacutet pontosabban az ab-boacutel megismerhetı nyelvi elemek oumlsszesseacutegeacutet egy szinkroacuten nyelvaacutellapotnak fogjuk fel Koumlzismert ugyanis hogy a korpusz kuumlloumlnboumlzı idıkben keletkezett eacutes oraacutelis ha-gyomaacuteny uacutetjaacuten hagyomaacutenyozott szoumlvegeket tartalmaz hogy vannak koraacutebbi (az uacuten csalaacutedi koumlnyvek) eacutes keacutesıbbi koumlnyvei (a legkeacutesıbbi a 10 maṇḍala) mint ahogyan tudjuk hogy a himnuszok keletkezeacutese eacutes a szoumlvegek uacuten redakcioacuteja koumlzoumltt is nem keveacutes idı telt el melynek soraacuten a nyelvben szaacutemottevı vaacuteltozaacutesok (peacuteldaacuteul metri-kailag vilaacutegosan kimutathatoacute hangtani vaacuteltozaacutesok) zajlottak le Mivel azonban a szintaxis felteacutetelezhetıen keveacutesbeacute volt kiteacuteve ezeknek a folyamatoknak de legalaacuteb-bis nagyon nehezen lehet megragadni az esetleges szintaktikai vaacuteltozaacutesokat min-denkeacuteppen az tőnt ceacutelszerőnek hogy a vizsgaacutelt korpuszt egy szinkroacuten metszet ter-meacutekeacutenek tekintsem

A dolgozat tehaacutet a korai veacutedikus nyelvben azaz a gveda nyelveacuteben talaacutelhatoacute funkcioacuteigeacutes szerkezeteket vizsgaacutelja Nem tartalmazza az oumlsszes leacutetezı szerkezetet eacutes azok elemzeacuteseacutet ezt a teljes aacutettekinteacutest a dolgozat keacutesıbb koumlnyv formaacutejaacuteban meg-jelenı vaacuteltozata hivatott elveacutegezni Az elmeacuteleti haacutetteacuter a vizsgaacutelat alapjaacutet keacutepezı moacutedszertani megfontolaacutesok valamint egy roumlvid a fıbb csomoacutepontokat kiemelı teljesseacutegre a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre vonatkozoacute szakirodalom aacutettekinthetetlen meacuterete miatt nem toumlrekvı kutataacutestoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes utaacuten az egyes esettanulmaacute-nyokban a korai veacutedikus nyelv (eacutes valoacutejaacuteban az egeacutesz oacuteind nyelv) legjellegzetesebb funkcioacuteigeacutesszerkezet‑tiacutepusa aacutell a koumlzeacuteppontban tudniillik az amelynek funkcioacuteigei tagja a kar‑ rsquotesz csinaacutelrsquo ige

3 Az oacuteind toumlrteacuteneti nyelveacuteszetben nem egyeduumllaacutelloacute az ilyen csak a gvedaacutera vagyis a korai veacutedikus

korszakra (neacutem Fruumlhvedisch ang Early Vedic) oumlsszpontosiacutetoacute monografikus vizsgaacutelat A leguacutejabb korszak termeacuteseacutebıl laacutesd pl E Dahl koumlnyveacutet (Dahl 2010) az igeidı eacutes az aspektus probleacutemaacutejaacuteroacutel vagy G Keydana monograacutefiaacutejaacutet (Keydana 2013 [Keydana 2003 aacutetdolgozaacutesa]) az infinitivusokroacutel A gveda eacutes a legkoraacutebbi oacuteveacutedikus saṃhitā az Atharvaveda egyuumltt keacutepezi terepeacutet peacuteldaacuteul SW Jamison ‑aya‑keacutepzıs igetoumlvekrıl szoacuteloacute elemzeacuteseacutenek (Jamison 1983)

11

A munka leacutenyegeacuteben veacuteve keacutet feladatboacutel tevıdik oumlssze Az elsı hogy szaacutemba vegyuumlk milyen funkcioacuteigeacutes szerkezetek leacuteteznek a korai veacutedikus nyelvben Ez a keacuterdeacutes szorosan oumlsszefonoacutedik a funkcioacuteige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet definiaacutelaacutesaacute-nak eacutes maacutes kategoacuteriaacutektoacutel (ti egyfelıl a szabad szintagmaacutektoacutel maacutesfelıl az idioma-tikus szoacutekapcsolatoktoacutel) toumlrteacutenı elhataacuterolaacutesaacutenak sokat taacutergyalt probleacutemaacutejaacuteval melyre az alaacutebbiakban fogok kiteacuterni A keacuterdeacutes a gyakorlatban uacutegy jelentkezik hogy valamely korai veacutedikus szoumlveghelyen elıforduloacute toumlbbszavas kifejezeacutesrıl amely el-sıre funkcioacuteigeacutes szerkezet bdquobenyomaacutesaacutetrdquo kelti lehetıseacuteg szerint objektiacutev kriteacuteriumok alapjaacuten meg kell aacutellapiacutetanunk valoacuteban beletartozik‑e a vizsgaacutelat taacutergyaacutet keacutepezı ka-tegoacuteriaacuteba A maacutesodik ndash eacutes veacutelemeacutenyem szerint az igazaacuten fontos noha mindezidaacuteig gyakorlatilag teljesen elhanyagolt ndash keacuterdeacutes hogy mi a funkcioacutejuk ezeknek a szerke-zeteknek a korai veacutedikus nyelv szinkroacuten rendszereacuteben meacutegpedig elsıdlegesen a nyelvben rendelkezeacutesre aacutelloacute egyszerő igeacutekkel szemben

I 2 SZINTETIKUS EacuteS ANALITIKUS FORMAacuteK

AZ INDO-AacuteRJA NYELVEKBEN

Az utoacutebbi keacuterdeacutes azeacutert vetıdik fel kuumlloumlnoumls hangsuacutellyal az oacuteind eacutes konkreacutetan a veacutedikus oacuteind eseteacuteben mert messzemenıen szintetikus tiacutepusuacute nyelvrıl van szoacute amelyre ndash keveacutes kiveacuteteltıl eltekintve (ezekrıl reacuteszletesebben ld alaacutebb) ndash szintetikus alakokboacutel aacutelloacute igerendszer jellemzı Az oacuteind nyelv keacutepes minden kuumlloumlnoumlsebb mor-foloacutegiai erıfesziacuteteacutes neacutelkuumll szintetikus igealakokkal kifejezni olyan komplex igei je-lenteacutestartalmakat mint peacuteldaacuteul rsquovmit csinaacutelni akarrsquo (desiderativum) rsquovmit csinaacutel-tatrsquo (causativum) rsquovmit csinaacuteltatni fogrsquo (futurum causativi) vagy rsquovmit csinaacuteltatni akarrsquo (desiderativum causativi) Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat4

(1) jiacute~ghā‑s‑ati (RV 22312b)

DES~oumll‑DES‑PRSINDACT3SG

rsquooumllni akarrsquo

4 A causativum eacutes a desiderativum maacuter a korai veacutedikusban viszonylag gyakori (ld roumlvid aacutettekin-

teacuteskeacutent Macdonell 1910 393ndash398 ill 387ndash390) A causativum futuruma a gvedaacuteban eacutes az Athar-vavedaacuteban oumlsszesen neacutegy igeacutebıl adatolt (ld Macdonell 1910 397) A causativumboacutel keacutepzett desi-derativum a koumlzeacutepveacutedikus korban jelenik meg de a brāhmaṇaacutekban maacuter viszonylag elterjedt (ld Heenen 2006 adatait) A szanszkrit grammatikusok lehetseacutegesnek tartanak tovaacutebbi kombinaacutecioacutekat is (pl desiderativumboacutel keacutepzett causativum jighāṃsayati rsquoraacutevesz vkit hogy oumllni [han‑] akarjonrsquo a desiderativumboacutel keacutepzett causativum futuruma jighāṃsayiṣyati rsquoraacute fog venni valakit hogy oumllni akarjonrsquo stb ld Whitney 1993 372 377 386) ezek azonban a veacutedikus nyelvben nem fordulnak elı eacutes a szanszkritban is inkaacutebb csak elmeacuteleti lehetıseacutegkeacutent leacuteteznek

12

(2) gam‑ay‑āmasi (RV 101454d)

megy‑CAUS‑PRSINDACT3PL

rsquokuumllduumlnk indiacutetunkrsquo

(3) vās‑ay‑iṣy‑aacutese (RV 924c 96613c)

visel‑CAUS‑FUT‑INDMED2SG

rsquofel fogod magad ruhaacuteznirsquo

(4) pi~pāy‑ay‑iṣ‑et (KS 136)

DES~iszik‑CAUS‑DES‑OPTACT3SG

rsquoitatni akarnarsquo

E tulajdonsaacuteg feacutenyeacuteben jogosan vetıdik fel a keacuterdeacutes vajon mieacutert van bdquoszuumlkseacutegerdquo egy ilyen nyelvnek koumlruumlliacuteroacute analitikus funkcioacuteigeacutes szerkezetekre amikor rendel-kezeacuteseacutere aacutell sok szaacutez sıt egyes lexikograacutefiai tradiacutecioacutek szerint toumlbb ezer igegyoumlk5 Egy peacutelda segiacutetseacutegeacutevel meacuteg egyszerőbben megfogalmazva mieacutert olvassuk a Pantilde-catantra ciacutemő szanszkrit mesegyőjtemeacuteny egyik meseacutejeacuteben azt hogy yaḥ salile pra-veśaṃ karoti (5) amikor azt is lehetne mondani hogy yaḥ salile praviśati (6)

(5) yaḥ salile praveśaṃ karoti (Pt 59)

aki toacuteLOC beleacutepeacutesACC csinaacutel6

rsquoaki beleacutep a toacutebarsquo (szoacute szerint rsquoaki beleacutepeacutest csinaacutel a toacutebarsquo)

(6) yaḥ salile praviśati

aki toacuteLOC beleacutep

rsquoaki beleacutep a toacutebarsquo

Fontos tehaacutet hogy amikor az oacuteind nyelvet vizsgaacuteljuk nem olyan nyelvrıl beszeacute-luumlnk amelyben az igeacutek viszonylag keveacutes tagboacutel aacutelloacute zaacutert szoacuteosztaacutelyt alkotnak eacutes az analitikus szerkezetek a nyelvi rendszerben valoacutejaacuteban egyszerő igekeacutent funkci-onaacutelnak mert teacutenylegesen nincsen egyszerő igei megfelelıjuumlk7

5 A gyoumlk fogalmaacuteroacutel eacutes a gyoumlkoumlk szaacutemaacuteval kapcsolatos hagyomaacutenyokroacutel ld VIA 127ndash145 6 A glosszaacutekban az egyszerőseacuteg kedveacuteeacutert aacuteltalaacuteban csak azokat a morfoloacutegiai jegyeket tuumlntetem

fel amelyeknek az adott helyen jelentıseacutege van Az alkalmazott roumlvidiacuteteacutesek a szakirodalomban megszokott moacutedon a Leipzig Glossing Rules leiacuteraacutesaacutet koumlvetik (httpwwwevampgdelingua resourcesglossing‑rulesphp) az esetleges elteacutereacuteseket jeloumlloumlm Az oacuteind szavak morfeacutemaacuteit rend-szerint nem kuumlloumlniacutetem el koumltıjellel Ez aloacutel kiveacutetelt keacutepeznek a neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelek ahol alkal-mazom a koumltıjelet eacutes ahol a magyar megfelelıneacutel is koumltıjellel vaacutelasztom el az oumlsszeteacuteteli tagokat

7 Ilyen nyelv az uacutejperzsa amelynek megfelelı szerkezeteivel Telegdi Zsigmond is foglalkozott toumlbb tanulmaacutenyaacuteban (Telegdi 1950ndash51 1973 2006 [ez utoacutebbi iacuteraacutes Telegdi 1979‑es akadeacutemiai dok-tori eacutertekezeacuteseacutenek teacutezisei]) İ magyar nyelvő munkaacuteiban ezekre az bdquoigei szoacutelaacutesrdquo elnevezeacutest hasz-naacutelta E komplex predikaacutetumoknak (a fogalomroacutel ld 26 o) a perzsa nyelv rendszereacuteben elfoglalt staacutetuszaacuteroacutel ld meacuteg Korn 2013 32ndash33 (tovaacutebbi hivatkozaacutesokkal) vouml tovaacutebbaacute Lazard 1989 286ndash287 Ahadi 2001 215ndash280 WindfuhrndashPerry 2009 496ndash498 Ciancaglini 2011 3ndash8 Az indo‑aacuterja

13

Elsı pillantaacutesra egyeacutertelmőnek laacutetszik hogy az analitikus funkcioacuteigeacutes szerkeze-tek elterjedeacutese oumlsszefuumlgg azzal az indo‑aacuterja nyelvek toumlrteacuteneteacuteben megfigyelhetı tendenciaacuteval hogy a szintetikus formaacutek helyeacutet analitikus szerkezetek veszik aacutet8 Az igeragozaacutesboacutel emliacutethetı az a teacuteny hogy miacuteg az oacuteind nyelv igerendszere ahogy az imeacutent laacutettuk alapvetıen szintetikus igealakokboacutel aacutell (ld meacuteg (7) korai veacuted act ind praes impf) addig az uacutejind nyelvekben iacutegy a hindiacuteben is az igealakok toumlbb-seacutege ndash mint az alaacutebbi (8)‑as peacuteldaacuteban szereplı egyszerő jelen idejő igealak szem-leacutelteti ndash analitikus szerkezető amelyet egy igeneacutev eacutes egy segeacutedige alkot

(7) k‑ṇoacute‑ti (RV utaacuten kar‑oacute‑ti)

csinaacutel‑IPFV‑PRSINDACT3SG

rsquocsinaacutelrsquo

(8) kar‑tā hai

csinaacutel‑PTCPIPFVMSG vanAUX3SG

rsquocsinaacutelrsquo

Hasonloacutekeacuteppen a birtokos szerkezetekben a birtokos az oacuteindben (9) genitivusi ese-tet kap a hindiacuteben (10) viszont neacutevutoacutes szerkezetet kell hasznaacutelni amelyben a neacutev-utoacute a birtokkal van egyeztetve A sor termeacuteszetesen tovaacutebb is folytathatoacute lenne

(9) gopm taacutesya (RV 118b)

ırACCSG taGENSG

rsquoa ta (Rend) ıreacutetrsquo

(10) laṛke kī pustak

fiuacuteOBL POSSPOSTPSGF9 koumlnyvSGF

rsquoa fiuacute koumlnyversquo

nyelvekneacutel maradva emliacutethetneacutenk az uacutejind nyelvek koumlzeacute tartozoacute hindiacutet amelyben a nem tuacutelsaacutegosan termeacutekeny denominaacutelis igekeacutepzeacutes helyett gyakoriak meacuteg ha nem is annyira mint a perzsaacuteban a vizsgaacutelatunk taacutergyaacutet keacutepezı bdquokoumlruumlliacuteroacuterdquo szerkezetek toumlbbnyire a karnā rsquocsinaacutelnirsquo igeacutevel meacutegpedig elsısorban a kuumlloumlnfeacutele (fıkeacutent arab perzsa eacutes szanszkrit) joumlveveacutenyszavakboacutel toumlrteacutenı keacutepzeacutesekneacutel Ld pl hindiacute andāz karnā rsquobecsuumll eacuterteacutekelrsquo (vouml perzsa andāz rsquoeacuterteacutekeleacutes becsleacutesrsquo) pās karnā rsquoletesz (vizsgaacutet)rsquo (vouml ang to pass) gussā karnā rsquoharagszikrsquo (vouml arab guṣṣa rsquoduumlh haragrsquo) bhojan karnā rsquoeszikrsquo (vouml szkt bhojana‑ rsquoeveacutesrsquo) upadeś denā rsquotanaacutecsolrsquo (vouml szkt upadeśa‑ rsquotaniacutetaacutes tanaacutecsrsquo) E hindiacute szerkezetekrıl melyeket rendszerint bdquoconjunct verbsrdquo neacutevvel illet a kutataacutes ld toumlbbek koumlzoumltt Gaeffke 1967 95ndash207 Bahl 1974ndash1979 Mohanan 1997 Montaut 2004 89ndash93 2016 Kachru 2006 92ndash93 Neacutegyesi 2013 238ndash239 a bdquoszerkesztett igeacutekrdquo elnevezeacutest hasznaacutelja Az ilyen tiacutepusuacute szerkezetek szerepeacuterıl a joumlveveacutenyszavak integraacutelaacutesaacuteban (reacuteszben aacuteltalaacutenossaacutegban reacuteszben konkreacutet nyelvekre vonatkozoacutelag) ld toumlbbek koumlzoumltt Bowern 2008 172ndash173 Schultze‑Berndt 2008 194 Butt 2010 52 Ciancaglini 2011 5ndash6 Schutzeichel 2014 76ndash77 Paul 2016 177ndash178

8 Vouml ButtndashLahiri 2013 18 Az analitikussaacuteg noumlvekedeacutese Traugott 1999 247 szerint az angol N+V komplex predikaacutetumok teacuternyereacuteseacutet is befolyaacutesolhatta

9 A POSSPOSTP roumlvidiacuteteacutest a birtokviszonyt kifejezı kākekī neacutevutoacutera hasznaacutelom amelyet a hindiacute-ben egyeztetni kell a birtokkal

14

Aacuteltalaacutenossaacutegban valoacuteban igaz hogy a perifrasztikus szerkeszteacutesmoacuted a veacutedikus nyelv korai szakaszaiban marginaacutelis perifeacuterikus szerepő (ld pl Keydana 2013 68 eacutes n 20 megaacutellapiacutetaacutesaacutet)10 hiszen az olyan analitikus formaacutek mint a perifrasztikus futurum vagy a perifrasztikus perfectum csupaacuten a veacutedikus proacutezaacuteban nyernek teret a korai eacutes az oacuteveacutedikusban pedig meacuteg nem fordulnak elı

A cselekvıt kifejezı nomen agentis eacutes a leacutetige kapcsolata amely keacutesıbb a koumlruumll-iacutert futurumot alkotja (pl kartāsmi [ti kartā asmi] rsquocsinaacutelni fogokrsquo) ugyan maacuter a gvedaacuteban is megjelenik de meacuteg nem fejez ki tisztaacuten joumlvı idıt11 hanem legfeljebb anticipatiacutev moacutedon utal raacute mikoumlzben valoacutejaacuteban az alany jelenben fennaacutelloacute tulajdon-saacutegaacutet nevezi meg vagyis kartāsmi eredeti jelenteacutese rsquocsinaacuteloacute vagyokrsquo (ld Gonda 1971 5ndash6 1975 Tichy 1992)12

Az ‑m veacutegzıdeacuteső deverbaacutelis szaacutermazeacutek eacutes a kar‑ majd keacutesıbb az as‑ (eacutes bhavi‑) ige perfectuma aacuteltal alkotott perifrasztikus perfectum (ld Kuumlmmel 2000 61ndash62 Ittzeacutes 2007 6ndash8 laacutesd meacuteg I 9) ugyan kezdettıl fogva perfectumi funkcioacuteval ren-delkezett elterjedeacutese ennek is joacuteval keacutesıbbi mint a korai veacutedikus korszak Elsı elszigetelt megjeleneacutese egy oacuteveacutedikus Atharvaveda‑reacuteszletben talaacutelhatoacute (AVŚ 182 27d gamayṃ cakāra rsquoeljuttattarsquo a gam‑ rsquomegyrsquo gyoumlk gamaacuteyati causativumaacuteboacutel) de csak a koumlzeacutepveacutedikus Yajurveda‑proacutezaacuteban kezd valamelyest nagyobb szerephez jut-ni mint az olyan igeacutek eacutes derivatiacutev konjugaacutecioacutek (causativum desiderativum inten-sivum denominativum) perfectuma amelyekneacutel nem volt lehetseacuteges a reduplikaacutelt perfectum keacutepzeacutese

Mindazonaacuteltal azt hogy a helyzet sokkal oumlsszetettebb eacutes nem iacuterhatoacute le sematiku-san egy korai vagy eacuteppenseacuteggel oacuteveacutedikus kor utaacuten beinduloacute szintetikus‑analitikus vaacuteltaacutes folyamatakeacutent joacutel mutatja hogy maacuter a korai veacutedikusban baacuter teacutenylegesen marginaacutelisan megjelennek bizonyos perifrasztikus analitikus szerkezetek Gon-doljunk csak a kuumlloumlnfeacutele rsquoakar vaacutegyik kiacutevaacutenrsquo jelenteacuteső igeacutek (vaś‑ vayi

‑ keacutesıbb eṣ‑ kam‑ eacutes maacutesok is) infinitivusszal alkotott kapcsolataacutera amely a szintetikus desi-derativum13 funkcionaacutelis megfelelıjeacutenek tekinthetı Ez a fajta analitikus dezidera-tiacutev szerkezet (ld pl Delbruumlck 1888 428ndash429 Keydana 2003 264ndash285 2013 271ndash299) amelyben a vaś‑ eacutes szinonimaacutei akaacuter modaacutelis segeacutedigeacutenek is tekinthetık maacuter a gvedaacuteban is elıfordul a veacutedikus proacutezaacuteban eacutes a szanszkritban pedig teljesen aacutel-talaacutenos jelenseacuteg (a raacute vonatkozoacute szabaacutely Pāṇini nyelvtanaacuteban [33158] is helyet kap) Laacutesd a koumlvetkezı korai veacutedikus peacuteldaacutet

10 A mag‑nyelvtan eacutes a perifeacuteria fogalmainak alkalmazaacutesaacuteroacutel az uacutejind nyelvek koumlnnyő igeacutes eacutes

rokon szerkezeteire vonatkozoacutelag ld Slade 2013 9ndash10 (a koumlnnyő igeacutes szerkezet terminusroacutel ld alaacutebb)

11 A perifrasztikus futurum Pāṇini taniacutetaacutesa (3315 anadyatane luṭ) szerint olyan joumlvı idejő ese-meacutenyek kifejezeacuteseacutere szolgaacutel amelyek nem az adott napon hanem keacutesıbb fognak megtoumlrteacutenni Ez a coniunctivus igemoacuted uacuten prospektiacutev hasznaacutelataacutet vaacuteltotta fel (Tichy 1992)

12 A koumlruumlliacutert futurum neacutevszoacutei alkotoacuteelemeacutenek a ‑tar‑keacutepzıs nomen agentisnek a problematikaacute-jaacuteroacutel oumlsszefoglaloacutelag ld Tichy 1995

13 A veacutedikus desiderativumroacutel ld Heenen 2006

15

(11) t vāṃ vstūniy uśmasi

ezPLACC tiDUGEN lakhelyPLACC kiacutevaacutenPRS1PL

gaacutemadhyai14 (RV 11546a)

megyINF

rsquoEzekre a lakhelyeitekre kiacutevaacutenunk mennirsquo

Megemliacutethetjuumlk emellett a perifrasztikus causativumot is (ld Jamison 1983 37ndash39 monografikusan Zehnder 2011) amely egy finaacutelis eacutertelmő kifejezeacutesbıl (amely vagy egy deverbaacutelis absztrakt fıneacutev dativusa vagy egy dativusi infinitivus) eacutes a kar‑ rsquocsinaacutelrsquo (vagy ritkaacutebban a dhā‑ rsquotesz helyezrsquo) igeacutebıl aacutell A szerkeszteacutesmoacuted a korai veacutedikusban alakult ki eacutes neacutehaacuteny szoacutervaacutenyos keacutesıbbi peacuteldaacutetoacutel eltekintve csak a g-vedaacuteban eacutes az Atharvavedaacuteban fordul elı Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat

(12) iacutendram aacutevase kṇudhvam (RV 10745a)

IndraACC segiacuteteacutesDAT csinaacutelIMPMED2PL

rsquoVegyeacutetek raacute Indraacutet hogy segiacutetsen (nektek)rsquo

(13) tuvaacutem hellip sraacutevitav apaacutes kaḥ (RV 7213a)

teNOM folyikINF viacutezPLACC csinaacutelINJACT2SG

rsquoTe keacuteszteted folyaacutesra a folyoacutekatrsquo

Az adatok azt mutatjaacutek hogy a szintetikus eacutes a perifrasztikus causativum eredetileg kiegeacutesziacutetı megoszlaacutesban volt tudniillik az utoacutebbit olyan igeacutekbıl keacutepezteacutek ame-lyekbıl ilyen vagy olyan okboacutel nem lehetett szintetikus ‑aacuteya‑causativumot eacutes re-duplikaacutelt (kauzatiacutev) aoristost alkotni Mielıtt azonban a perifrasztikus causativum grammatikalizaacuteloacutedhatott volna az ‑aacuteya‑causativum rendkiacutevuumll nagy produktivitaacutesra tett szert aminek koumlvetkezteacuteben a perifrasztikus causativum eltőnt a nyelvbıl

Laacutetjuk tehaacutet hogy baacuter valoacuteban megfigyelhetı egy szintetikus‑analitikus vaacuteltaacutes az ind nyelvek toumlrteacuteneteacuteben ez nem jelenti azt hogy ne talaacutelnaacutenk koraacutebbi (sıt a legkoraacutebbi) korszakokban meacuteg ha marginaacutelisan is analitikus perifrasztikus konst-rukcioacutekat az igeragozaacutesban

Megalapozatlan az az aacutellaacutespont amely a funkcioacuteigeacutes szerkezeteket aacuteltalaacutenossaacuteg-ban az uacutejabb nyelvaacutellapotokhoz koumlti Teacuteny ugyan hogy peacuteldaacuteul a mai magyar nyelvben a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elszaporodaacutesaacutenak lehetuumlnk tanuacutei15 ez nem je-lenti azt hogy ne leacutetezhettek volna ilyen konstrukcioacutek a magyar vagy baacutermilyen maacutes nyelv toumlrteacuteneteacutenek koraacutebbi szakaszaiban is (a funkcioacuteigeacutes szerkezetek reacutegebbi

14 A peacuteldaacuteban szereplı uśmasi gaacutemadhyai konstrukcioacute szintetikus (desiderativumi) megfelelıje

jiacutegāsāmas(i) lenne Konkreacutetan a jiacutegāṃsa‑ desiderativumi tı azonban csak az AV‑toacutel kezdve ada-tolt eacutes keacutesıbb a Yajurveda proacutezaacutejaacuteban megjelenik mellette a jiacutegamiṣa‑ vaacuteltozat is Mindkettınek bizonyos esetekben kauzatiacutev jelenteacutese is van Mindezekrıl (az elıfordulaacutesok reacuteszletes felsorolaacutesaacute-val) ld Heenen 2006 115ndash119

15 Baacuter igaz az is hogy ez a radikaacutelis szaporodaacutes elsısorban a hivatalos vagy eacuteppen hivatalosnak laacutetszani akaroacute stiacutelusra illetve bizonyos szaknyelvekre jellemzı

16

nyelvaacutellapotokban valoacute megleacuteteacuterıl ld Pottelberge 2007 438 Ittzeacutes 2007 Schutz-eichel 2014 27ndash30) Ez a felteacutetelezeacutes empirikusan is caacutefolhatoacute az oacuteind nyelvvel kapcsolatban erre tesz kiacuteseacuterletet a jelen munka is Hangsuacutelyoznom kell azonban az hogy funkcioacuteigeacutes szerkezetek minden nyelvaacutellapotban leacutetezhettek eacutes leacuteteztek nem jelenti azt hogy gyakorisaacuteguk vagy a nyelvi rendszerben betoumlltoumltt szerepuumlk ne vaacuteltozhatott volna az idık soraacuten

I 3 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK DEFINIAacuteLAacuteSAacuteNAK EacuteS

ELHATAacuteROLAacuteSAacuteNAK KEacuteRDEacuteSE

Mindeddig elkeruumlltem a funkcioacuteigeacutes szerkezetek definiaacutelaacutesaacutenak eacutes elhataacuterolaacutesaacutenak probleacutemaacutejaacutet meacutegpedig annak eacuterdekeacuteben hogy bizonyos aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutesokat tehessek a keacuterdeacutes haacutettereacutet jelentı teacutenyezıkrıl A koumlvetkezıkben azonban felteacutetlenuumll taacutergyalnunk kell ezt a rendkiacutevuumll problematikus keacuterdeacuteskoumlrt is16 A szakirodalom aacutettekinthetetlenuumll nagy meacuterete miatt nem szaacutendeacutekozom kimeriacutetı kutataacutestoumlrteacutenetet adni17 inkaacutebb csak a kutataacutes neacutehaacuteny fontosabb sarokpontjaacutet tendenciaacutejaacutet emelem ki eacutes roumlviden bemutatok keacutet olyan moacutedszert (A Kamber prototiacutepus‑elmeacuteleti moacuted-szereacutet eacutes E Schultze‑Berndt szemantikai megkoumlzeliacuteteacuteseacutet) amely veacutelemeacutenyem sze-rint alkalmas lehet arra hogy a veacutedikus szerkezetek felteacuterkeacutepezeacuteseacuteneacutel is eredmeacute-nyesen felhasznaacutelhassuk

Elıszoumlr is fontosnak tartom tisztaacutezni hogy a dolgozatban a bdquofunkcioacuteigeacutes szerke-zetrdquo elnevezeacutest amely a magyar nyelvő szakirodalomban eacutes az egyetemi oktataacutesban talaacuten meacuteg mindig a legaacuteltalaacutenosabb18 legtoumlbbszoumlr egyfajta bdquoernyı‑fogalomkeacutentrdquo fogom hasznaacutelni Tisztaacuteban vagyok azzal hogy maacutes kutatoacutek ugyanerre a jelenseacutegre maacutes elnevezeacutest hasznaacutelnak illetve hogy ezen vagy valamilyen hasonloacute terminuson ndash legalaacutebbis reacuteszben ndash maacutes jelenseacuteget eacutertenek (a terminoloacutegiai keacuterdeacutesekrıl ld pl Langer 2005 280ndash281 Vincze 2008 279ndash280) Funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tehaacutet ebben a munkaacuteban amint azt a bevezeteacutes legelejeacuten maacuter eacuterintettem olyan neacutevszoacute+

16 A szakirodalomban szinte koumlzhelynek szaacutemiacutet az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet-

nek mint olyannak nem leacutetezik egyeacutertelmő pontos definiacutecioacuteja (vouml pl Winhart 2005 1 bdquoeine klare eindeutige Definition fuumlr Funktionsverbgefuumlge (FVG) ist in der Literatur nicht zu findenrdquo Kamber 2008 9)

17 Joacute aacutettekinteacutest nyuacutejt baacuter elsısorban a neacutemet nyelvő szakirodalomroacutel peacuteldaacuteul Kamber 2008 9ndash35 18 Peacuteldaacuteul az egyetemi tankoumlnyvnek szaacutent Magyar grammatika a bdquofunkcioacuteigeacutes szerkezetrdquo termi-

nust alkalmazza (Lengyel 2000 256ndash257) amelyet a magyar nyelv leiacuteraacutesaacuteban eacuteppen a koumltet szer-kesztıje Keszler Borbaacutela honosiacutetott meg (Keszler 1992 137 vouml 1995 303) feltehetıleg a neacutemet szakirodalom hataacutesaacutera Ezt a terminoloacutegiaacutet alkalmazza pl Dobos 2001 is Tudomaacutesom szerint Ma-gyarorszaacutegon leguacutejabban Vincze Veronika foglalkozott toumlbb tanulmaacutenyaacuteban (pl Vincze 2008 2009 2011a VinczendashCsirik 2010) eacutes doktori disszertaacutecioacutejaacuteban (Vincze 2011b) ezzel a jelenseacuteggel İ a bdquofeacutelig kompozicionaacutelis szerkezetekrdquo elnevezeacutest hasznaacutelja A kuumllfoumlldi szakirodalomban bdquokoumlnnyőrdquo illetve bdquotaacutemasztoacute igeacutes szerkezetrdquo terminussal is gyakran talaacutelkozunk baacuter ndash ismeacutet hangsuacutelyozom ndash ezeken az egyes nyelveacuteszek nem mindig ugyanazt a jelenseacuteget eacutertik

17

ige szerkezeteket nevezek amelyek lexikaacutelis jelenteacutese a neacutevszoacutei tagban koncentraacute-loacutedik miacuteg az igei tag az uacuten funkcioacuteige fıkeacutent grammatikai funkcioacutekkal rendelke-zik19 E szerkezetek szemantikai eacutertelemben vett feje tehaacutet a neacutevszoacute az igei tag csak a szintaktikai fej szerepeacutet toumllti be (ld pl Vincze 2011b 158)20

A kategoacuteria probleacutemaacuteit az elhataacuterolaacutesaacuteval s iacutegy valoacutejaacuteban a leacutetjogosultsaacutegaacuteval kapcsolatos idınkeacutenti szkepszis21 magyaraacutezataacutet az adja hogy a legkeveacutesbeacute sem ho-mogeacuten kategoacuteriaacuteroacutel van szoacute A szakirodalomban emlegetett eacutes hasznaacutelt elhataacuterolaacutesi kriteacuteriumok eacutes tesztek22 (neacutemelyikrıl ld alaacutebb) ugyanis nem adnak ugyanolyan

19 Ez az aacuteltalaacutenos meghataacuterozaacutes egyelıre toumlbb szempontot figyelmen kiacutevuumll hagy peacuteldaacuteul hogy a

neacutevszoacutei tag szintaktikailag hogyan viszonyul a funkcioacuteigeacutehez (taacutergya‑e vagy valamilyen hataacuterozoacuteja) vagy hogy milyen derivaacutecioacutes kapcsolat van koumlzte eacutes egy rokon jelenteacuteső egyszerő ige koumlzoumltt (dever-baacutelis fıneacutev‑e vagy sem) Ezekrıl eacutes maacutes hasonloacute keacuterdeacutesekrıl a keacutesıbbiekben lesz szoacute

20 Funkcioacuteigeacutes szerkezet (neacutem Funktionsverbgefuumlge) ndash eacutes ugyaniacutegy taacutemasztoacute igeacutes szerkezet (ang support verb construction) ndash alatt a szakirodalomban kiveacutetel neacutelkuumll fıneacutev (ill prepoziacutecioacutes fıneacutev) + ige (tehaacutet N+V vagy PP+V) feleacutepiacuteteacuteső szerkezeteket szoktak eacuterteni viszont a koumlnnyő igeacutes szerke-zeteket (ang light verb construction) taacutergyalva szaacutemos fontos eacutes reprezentatiacutev tanulmaacuteny elemzi az ige+ige (V1+V2) struktuacuteraacutejuacute konstrukcioacutekat is Ez utoacutebbi teacutemakoumlrrel a jelen munkaacuteban nem fogok reacuteszletekbe menıen foglalkozni baacuter keacutesıbb az elmeacuteleti keacuterdeacutesekkel kapcsolatban neacutehaacuteny jellemzı-juumlkre kiteacuterek Az uacutejind nyelvekben toumlbbek koumlzoumltt a hindiacuteben eacutes az urduacuteban a V1+V2 tiacutepus (az uacuten bdquooumlsszetett igeacutekrdquo ang compound verb az elnevezeacutes feacutelrevezetı eacutes helytelen voltaacuteroacutel ld pl ButtndashLahiri 2013 14) hasznaacutelata nagyon gyakori eacutes jellegzetes pl hindiacute ā jānā rsquojoumlnnirsquo (V1 ānā rsquojoumlnnirsquo V2 jānā rsquomennirsquo) cal denā rsquoelindulnirsquo (V1 calnā rsquomozognirsquo V2 denā rsquoadnirsquo) kar baiṭhnā rsquovmi rosszat sajnaacutelkozaacutest kivaacuteltoacute dolgot csinaacutelnirsquo (V1 karnā rsquocsinaacutelnirsquo V2 baiṭhnā rsquouumllnirsquo) A keacutet ige koumlzuumll a maacutesodik (V2) ragozoacutedik az elsı (V1) vaacuteltozatlan formaacuteban aacutell amely az ige uacuten tıalakjaacuteval egyezik meg de nyelvtoumlrteacutenetileg a hataacuterozoacutei igeneacutevi alakboacutel (absolutivum) ered (erre utal a glosszaacutekban az ABS roumlvidiacuteteacutes amelyet Slade 2013 nyomaacuten alkalmazok) Aacutelljon itt keacutet peacuteldamondat az oumlsszetett igeacutek hasznaacutelataacutera a hindiacuteben (forraacutesuk Slade 2013 2 ill PoornimandashPainter 2010 80)

a vah khānā khā gay‑ā ı eacutetelSGM eszik(V1)ABS megy(V2)PRFPTCP‑SGM rsquoMegette az eacuteteltrsquo b maĩ ne das baje āp ko fon kar

eacuten ERG tiacutez oacuterakor te DAT telefonSGM csinaacutel(V1)ABS liy‑ā vesz(V2)PRFPTCP‑SGM rsquoTiacutez oacuterakor telefonaacuteltam nekedrsquo

Az N+V szerkezetekhez hasonloacutean itt is az elsı tag (V1) tartalmazza a valoacutedi lexikaacutelis jelenteacutest miacuteg a maacutesodik elem a koumlnnyő ige maacutes neacuteven vektor‑ explikaacutetor‑ vagy sziacutenezıige (V2) elsısorban gram-matikai jegyeket hordoz mindenekelıtt a perfektivitaacutest eacutes a kuumlloumlnfeacutele akcioacuteminıseacutegeket fejezi ki de ezen kiacutevuumll tovaacutebbi jelenteacutesjegyeket is tartalmaz (ld alaacutebb 26 o) A hindiacute oumlsszetett igeacutek irodalma oacuteriaacutesi ld toumlbbek koumlzoumltt Burton‑Page 1957 Hacker 1961 Hook 1974 Kosticʴ 1999 HopperndashTraugott 2003 112ndash4 Kachru 2006 85ndash92 Neacutegyesi 2013 239ndash242 Elsısorban a megfelelı urduacute szerkezeteket taacutergyalja de szeacutelesebb elmeacuteleti oumlsszefuumlggeacutesekben Butt 2010

21 E tekintetben a legradikaacutelisabb Pottelberge 2001 vele szemben ld Langer 2005 181 megjegy-zeacuteseacutet

22 A neacutemet szakirodalomban a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre alkalmazott legreacuteszletesebb kriteacuterium-lista tudomaacutesom szerint Gerhard Helbigneacutel (1984) talaacutelhatoacute amelyet roumlvidiacutetve Winhart 2005 7ndash10

18

eredmeacutenyt az oumlsszes szoacuteba joumlhetı szerkezetneacutel Enneacutelfogva egyfelıl a szabad szoacute-szerkezetek maacutesfelıl az idioacutemaacutek iraacutenyaacuteban nem eacuteles a hataacuter nem beszeacutelhetuumlnk diszkreacutet kategoacuteriaacutekroacutel Az uacutejabb tanulmaacutenyokban ez a szempont ti hogy a funk-cioacuteigeacutes szerkezetek nem alkotnak egyseacuteges kategoacuteriaacutet meacuteg a koraacutebbinaacutel is hangsuacute-lyosabban fogalmazoacutedik meg Ez azonban nem jelenti azt hogy magaacutenak a kategoacute-riaacutenak a leacuteteacutet kellene megkeacuterdıjeleznuumlnk Sokkal inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kategoacuteriaacutejaacuten beluumll leacuteteznek centraacutelis illetve marginaacutelis szerkezetek eacutes az utoacutebbiak koumlzoumltt vannak olyanok amelyek inkaacutebb a szabad szoacute-szerkezetekkel mutatnak rokonsaacutegot maacutesok viszont inkaacutebb az aacutellandoacutesult szoacutekap-csolatokhoz az idioacutemaacutekhoz koumlzeliacutetenek Maacutes szoacuteval vilaacutegosan graduaacutelis skalaacuteris jelenseacutegrıl azaz egy kontinuumroacutel van szoacute23 A kutataacutes egyik koumlzponti keacuterdeacutese ezek utaacuten az hogyan lehet ezt a graduaacutelis jelleget valamilyen moacutedon formaacutelisan megragadni

Kifejezetten e sajaacutetossaacuteg a graduaacutelis jelleg miatt alkalmazza Kamber 2008 20ndash32 a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre a prototiacutepus‑szemantika vagy prototiacutepus‑elmeacutelet moacutedszereacutet24 Kamber maga is kriteacuteriumokkal dolgozik (igaz Helbig hosszuacute listaacutejaacute-hoz keacutepest sokkal kevesebbet csak neacutegyet vesz figyelembe)25 ezek azonban ndash az alaacutebb emliacutetett alapkriteacuterium kiveacuteteleacutevel ndash immaacuter nem arra szolgaacutelnak hogy egy szerkezetrıl megmondjuk funkcioacuteigeacutes szerkezet‑e vagy sem hanem arra hogy a kategoacuteria kontinuumaacuten beluumll pontosabban elhelyezzuumlk Azok a szerkezetek ame-lyek az oumlsszes kriteacuteriumnak eleget tesznek tekinthetık a kategoacuteria (proto)tipikus keacutepviselıinek miacuteg azok amelyek kevesebbet vagy esetleg csak az alapkriteacuteriumot teljesiacutetik perifeacuterikus poziacutecioacutet foglalnak el ami azonban nem jelenti azt hogy a

is felsorol Az uacutejabb angol szakirodalomboacutel Langer 2005 189ndash198 taacutemasztoacuteigeacutes szerkezetekre vo-natkozoacute tesztjeit emliacutethetjuumlk amelyet Vincze 2008 285ndash294 is aacutetvesz a magyar uacuten feacutelig kompozi-cionaacutelis szerkezetek vizsgaacutelataacuteban Ld meacuteg Schutzeichel 2014 23ndash27

23 Ugyanez a tulajdonsaacuteg peacuteldaacuteul az idioacutemaacutekroacutel is elmondhatoacute vouml Tanos 2015 230ndash232 a sumer oumlsszetett igeacutekkel kapcsolatban Sıt valoacutejaacuteban a neacutevszoacute+ige szoacuteszerkezetek teljes koumlre kezelhetı ilyen moacutedon Erre tesz kiacuteseacuterletet peacuteldaacuteul Kaacutelmaacuten 2006 tanulmaacutenya aki konstrukcioacutes nyelvtani meg-koumlzeliacuteteacutesben taacutergyalja a bıviacutetmeacutenyek kuumlloumlnboumlzı tiacutepusait (hagyomaacutenyosan vonzatok eacutes szabad hataacute-rozoacutek) eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a konstrukcioacutek a kompozicionalitaacutes a produktivitaacutes il-letve a tagok egyenranguacutesaacutega szimmetriaacuteja alapjaacuten szeacuteles skaacutelaacuten helyezhetık el Baacuter konkreacutetan nem emliacuteti a funkcioacuteigeacutes szerkezeteket modelljeacuteben koumlnnyen megtalaacutelhatjuk a helyuumlket azok koumlzoumltt a konstrukcioacutek koumlzoumltt amelyeket a (formailag) reacutegens szerepő elem kiuumlresedeacutese jellemez amelyek-ben bdquoa reacutegens jelenteacutese szerepe az igekeacutepzıkeacutere emleacutekeztet oumlnaacutelloacutesaacutega minimaacutelisrdquo Peacuteldaacutei koumlzuumll a jelt ad rsquojelezrsquo tekinthetı funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Vincze 2008 292 taacuteblaacutezata szinteacuten a produktiacutev szerkezetektıl az idioacutemaacutekig terjedı kontinuumot fogja aacutet amelyben koumlzbuumllsı poziacutecioacutet foglalnak el a feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetek amelyek azonban maguk sem viselkednek teljesen egyseacutegesen (Vincze haacuterom alcsoportot aacutelliacutet fel koumlzoumlttuumlk) Traugott 1999 247ndash250 az angol N+V komplex pre-dikaacutetumokat osztaacutelyozza a kompozicionalitaacutes eacutes az idiomaticitaacutes meacuterteacuteke alapjaacuten Mohanan 1997 eacutes Montaut 2016 pedig a hindiacute N+V szerkezetek koumlzoumltt aacutelliacutet fel csoportokat Storrer 2006 153 is megjegyzi hogy az uacuten nominalizaacutecioacutes igeacutes szerkezetek (errıl a terminusroacutel ld 22ndash23 o) az idio-matizaacuteltsaacuteg eacutes a lexikalizaacuteltsaacuteg szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnboumlzıek lehetnek

24 A prototiacutepus‑elmeacuteletnek nevezett jelenteacutestani iraacutenyzatroacutel eacutes elmeacuteleti haacutettereacuterıl ld pl Kiefer 2007 91ndash111 Tolcsvai Nagy 2011 25ndash31

25 Ezek a prototiacutepus‑szemantika tipikalitaacutesi felteacuteteleinek (ld Kiefer 2007 92ndash95) felelnek meg

19

funkcioacuteigeacutes szerkezetek kategoacuteriaacutejaacutehoz valoacute tartozaacutesuk megkeacuterdıjelezıdne Ha-sonloacutean fogalmaz Langer 2005 188 is az aacuteltala taacutemasztoacute igeacutesnek nevezett szerke-zetek kapcsaacuten amikor megaacutellapiacutetja hogy az alkalmazott tesztek segiacutetseacutegeacutevel a kategoacuteria prototipikus keacutepviselıit azonosiacutethatjuk amelyek mellett leacuteteznek margi-naacutelis esetek is (vouml Vincze 2008 292ndash295)

A kuumlloumlnfeacutele megkoumlzeliacuteteacutesek alapvetıen megegyeznek abban hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elhataacuterolaacutesaacuteban a legfontosabb szerepet az a kriteacuterium toumllti be hogy az igei tag26 nem tekinthetı a szerkezet szemantikai eacutertelemben vett fejeacutenek hiszen lexikaacutelis jelenteacutese valamilyen szinten kiuumlresedik bdquogyengeacutebbrdquo bdquokoumlnnyebbrdquo abszt-raktabb lesz azaz a megfelelı lexikaacutelis vagy fıigeacutehez keacutepest27 deszemantizaacutecioacutet mutat (ld pl Kamber 2008 23ndash25 alapkriteacuteriumaacutet)28 Langer 2005 185 taacutemasztoacute igeacutes szerkezetekre vonatkozoacute formaacutelis definiacutecioacutejaacuteban szinteacuten megfogalmazoacutedik az a szempont hogy az ige melletti szintaktikai poziacutecioacutekat szemantikailag nem az ige alkategorizaacutelja ugyanis az ige hozzaacutejaacuterulaacutesa a szerkezet egeacuteszeacutenek jelenteacuteseacutehez nem‑predikatiacutev jellegő29

26 Butt 2010 eacutes ButtndashLahiri 2013 8ndash14 23 szaacutemos eacutervet sorakoztat fel amellett hogy a koumlnnyő

igeacuteket (azaz az itt hasznaacutelt terminoloacutegia szerint funkcioacuteigeacuteket) a fıigeacutektıl eacutes a segeacutedigeacutektıl (tovaacuteb-baacute az uacuten szeriaacutelis igeacutektıl eacutes a szoacuteoumlsszeteacutetelektıl) elteacuterı oumlnaacutelloacute szintaktikai kategoacuteriaacutenak kell tekin-teni (vouml meacuteg Schutzeichel 2014 8) A hagyomaacutenyos magyar grammatikai szakirodalom uacutejabban szinteacuten a funkcioacuteigeacutek oumlnaacutelloacute szoacutefaji volta mellett eacutervel baacuter bdquosegeacutedigeszerőnekrdquo tartja ıket (Lengyel 2000 256ndash257)

27 Butt 2010 53ndash54 eacutes ButtndashLahiri 2013 16ndash18 veacutelemeacutenye szerint a koumlnnyő igeacutek (azaz a funk-cioacuteigeacutek) formailag mindig azonosak egy‑egy fıigeacutevel meacutegpedig egy nyelv toumlrteacuteneteacuteben mindig Ha a fıige hangalakilag vaacuteltozik a koumlnnyő ige is eacutes ha a fıige eltőnik akkor vele egyuumltt a koumlnnyő ige is kiveszik a nyelvbıl Messzire vezetne annak a bonyolult keacuterdeacutesnek a koumlruumlljaacuteraacutesa hogy az egy-maacutessal hangalakilag azonos tartalmas fıigeacutek eacutes koumlnnyő igeacutek hogyan reprezentaacutelhatoacutek egy nyelv mentaacutelis lexikonaacuteban Butt 2010 68ndash69 73ndash74 eacutes ButtndashLahiri 2013 8 23ndash24 amellett eacutervel hogy egyetlen moumlgoumlttes lexikaacutelis teacutetellel kell szaacutemolnunk amely kuumlloumlnboumlzı szintaktikai koumlrnyezetekben keacutetfeacutelekeacuteppen bdquotestesuumllhet megrdquo Butt felfogaacutesaacutet kritizaacutelja Slade 2013 17ndash19 aki nepaacuteli (ṭopalnu rsquotettet uacutegy tesz mintharsquo) eacutes hindiacute (saknā rsquokeacutepesrsquo) koumlnnyő igeacutek peacuteldaacutejaacuteval bizonyiacutetja hogy a fıigeacutek eacutes koumlnnyő igeacutek egyuumlttes jelenleacutete eacutes formai azonossaacutega csak nagyon erıs tendencia amely aloacutel leacute-teznek ritka kiveacutetelek

28 Ez nem jelenti azt hogy a funkcioacuteige teljes meacuterteacutekben uumlres lenne eacutes mint a grammatikai funk-cioacutek hordozoacuteja pusztaacuten az bdquoigeacutesiacuteteacuteseacutertrdquo lenne felelıs Ha iacutegy lenne vagyis az ige nem ırizneacute meg bizonyos bdquotartalmasabbrdquo szemantikai komponenseit akkor nem tudnaacutenk megmagyaraacutezni olyan ndash intuitiacuteven persze triviaacutelisnak tőnı ndash keacuterdeacuteseket mint peacuteldaacuteul azt hogy a tanaacutecsot ad szerkezet mel-lett mieacutert agrammatikus a tanaacutecsot vesz vaacuteltozat Ezzel analoacuteg jelenseacuteg a hindiacuteben hogy a V1+V2 szerkezetekben a denā rsquoadrsquo koumlnnyő ige a perfektivitaacutes mellett a benefaktivitaacutest is kifejezi miacuteg a lenā rsquoveszrsquo az alanyra iraacutenyuloacute cselekveacutest (ButtndashLahiri 2013 18)

29 Langer 2005 185 formaacutelis definiacutecioacutejaacutet eacuterdemes egeacuteszeacuteben ideacutezni bdquoGiven a predicative noun (a noun denoting an event or a state) N with the semantic arguments [A1hellipAn] where ngt0 and given a verb V with the syntactic slots [S1hellipSm] where mgt0 N and V form a support verb construction if

ndash The predicative noun N is realised in one Si (typically the direct object) of the verb ndash At least one Sj (typically the subject position) is occupied by argument Ak of the predicative

noun ndash None of the syntactic slots Si is semantically subcategorized by the verb ndash ie the verb encodes

the syntactic subcategorization only

20

Baacuter az ige ilyen jellegő szemantikai bdquouumlresseacutegeacutenekrdquo szempontja valoacuteban teret ad-hat bizonyos meacuterteacutekő szubjektivitaacutesnak30 leacutetezik keacutet teszt amellyel ezt viszonylag joacutel formalizaacutelni is lehet A keacutet emliacutetendı tesztnek Langer 2005 195ndash196 nem tu-lajdoniacutet kuumlloumlnleges fontossaacutegot Vincze 2008 293 2011b 78ndash79 azonban megaacutel-lapiacutetja hogy a magyar feacutelig kompozicionaacutelis szerkezeteket (vagyis a funkcioacuteigeacutes szerkezeteket) ezek reacuteveacuten nemcsak a produktiacutev teljesen kompozicionaacutelis szerkeze-tektıl hanem a nem kompozicionaacutelis idioacutemaacutektoacutel is el lehet hataacuterolni31 azaz itt bi-naacuteris oppoziacutecioacuteval aacutellunk szemben (feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetek vs a maacutesik keacutet csoport) bdquoHa e keacutet teszt baacutermelyikeacutere grammatikus eredmeacutenyt kapunk egy szer-kezet eseteacuteben az eleacutegseacuteges felteacutetel ahhoz hogy a szerkezetet feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetnek tekintsuumlkrdquo (Vincze 2008 293)32 A keacutet teszt a koumlvetkezı

1 A variativitaacutes33 tesztje A szerkezet kivaacutelthatoacute-e a fıneacutevvel azonos tıbıl keacutep-zett34 egyszerő igeacutevel (Vincze 2008 286 289) A teszt csak a feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetekre ad pozitiacutev eredmeacutenyt a szabad szoacuteszerkezetekre eacutes az idioacutemaacutekra nem Pl elıadaacutest tart ~ elıad de koumlnyvet iacuter ~ koumlnyvel csuumltoumlrtoumlkoumlt mond ~ csuuml-toumlrtoumlkoumll csuumltoumlrtoumlkoumlzik35

A kivaacutelthatoacutesaacuteggal felcsereacutelhetıseacuteggel kapcsolatban mindenkeacuteppen eacuteszben kell tartanunk hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet eacutes az egyszerő ige koumlzoumltt a legritkaacutebb eset-ben van szoacute teljes ekvivalenciaacuteroacutel A magyarorszaacutegi kutataacutes ndash reacuteszben a koraacutebbi nyelvmővelı aacutellaacutesponttal szemben amely a bdquoterpeszkedırdquo kifejezeacuteseket az egysze-rő igeacutekkel szemben feleslegesnek eacutes ezeacutert keruumllendınek tartotta eacutes tartja (vouml repre-zentatiacutev peacuteldakeacutent NyKk II 1007ndash1015 megkoumlzeliacuteteacuteseacutet) ndash uacutejabban szinteacuten nagy hangsuacutelyt fektet arra hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet eacutes az egyszerő ige koumlzoumltt a leg-toumlbb esetben peacuteldaacuteul aspektus‑ vagy akcioacuteminıseacutegbeli kuumlloumlnbseacuteg vagy egyeacuteb jelen-teacutesbeli elteacutereacutes van illetve szintaktikailag (elsısorban vonzatkeretuumlkben) is kuumlloumln-boumlznek Ez azt jelenti hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek igenis van leacutetjogosultsaacutega

ndash The semantic contribution of the verb is exclusively non‑predicative and ndash if not empty ndash re-

stricted to aspect mode attenuationamplificationrdquo 30 Amint erre Kamber 2008 30 felhiacutevja a figyelmet baacuter azt is megjegyzi hogy hasonloacute oumlnkeacute-

nyesseacuteg minden maacutes megkoumlzeliacuteteacutesben megtalaacutelhatoacute 31 Felteacutetelezhetjuumlk hogy ez maacutes nyelvek eseteacuteben is mőkoumldı moacutedszer 32 Ez azonban csak eleacutegseacuteges de nem szuumlkseacuteges felteacutetel (Vincze 2011b 79) 33 Vincze 2008 286 n 4 2009 265 n 1 (Lırincz Julianna egy tanulmaacutenya nyomaacuten) a funkcioacuteigeacutes

szerkezet eacutes az azonos tıbıl keacutepzett egyszerő ige viszonyaacutet az alaki hasonloacutesaacuteg miatt nem szinoniacute-miakeacutent hanem varianciakeacutent fogja fel

34 A fıneacutevi tag eacutes az egyszerő ige derivaacutecioacutes kapcsolata toumlbbfeacutele lehet attoacutel fuumlggıen hogy dever-baacutelis fıneacutevrıl van‑e szoacute vagy sem Az elsı esetben az egyszerő ige a deverbaacutelis fıneacutev baacutezisigeacuteje (pl elıadaacutest tart ~ elıad) a maacutesodikban az egyszerő ige aacuteltalaacuteban a fıneacutevi tagboacutel keacutepzett denomi-naacutelis ige (pl jelt ad ~ jelez) Leacuteteznek azonban egyedi esetek is (ld pl lehetıseacuteg nyiacutelik ~ lehetseacuteges Vincze 2008 289) Az angol N+V szerkezetek fıneacutevi tagja eacutes a megfelelı egyszerő ige kapcsolataacute-roacutel ld pl Hiltunen 1999 140

35 Termeacuteszetesen a koumlnyvel ige leacutetezik a magyarban de teljesen maacutest jelent mint a koumlnyvet iacuter szintagma vagyis bdquohelytelenseacutegerdquo csak a szerkezettel valoacute szinoniacutemia tekinteteacuteben aacutell fenn Itt jegy-zem meg azt is hogy a dolgozatban az agrammatikussaacuteg jeloumlleacuteseacutere szolgaacutel a jeloumlleacutest a toumlrteacuteneti‑ oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eljaacuteraacutesaacuteval oumlsszhangban a rekonstruaacutelt alakok jeloumlleacuteseacutere tartom fenn

21

(vouml pl a jogi szaknyelv kapcsaacuten B Kovaacutecs 1999 aacuteltalaacutenossaacutegban Vincze 2009 2011b 85ndash110)36

2 Az ige elhagyhatoacutesaacutegaacutenak tesztje Az ige elhagyaacutesa eseteacuten (pl birtokos szer-kezetben) rekonstruaacutelhatoacute‑e egyeacutertelmően37 az eredeti cselekveacutes (Vincze 2008 287 290) A teszt ismeacutet csak a feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetekre ad pozitiacutev ered-meacutenyt a szabad szoacuteszerkezetekre eacutes az idioacutemaacutekra nem Pl Lajos elıdaacutest tart ~ Lajos elıadaacutesa de Lajos koumlnyvet iacuter ~ Lajos koumlnyve (a szerkezet aacuteltal hordozott jelenteacutesben agrammatikus) A fegyver csuumltoumlrtoumlkoumlt mondott ~ a fegyver csuumltoumlr-toumlke

Mint laacutethatjuk mindkeacutet tesztnek az az alapja hogy a produktiacutev szerkezetekneacutel eacutes az idioacutemaacuteknaacutel az igei tag kihagyaacutesaacuteval alapvetıen seacuteruumll a szerkezet szemantikai tartalma a feacutelig kompozicionaacutelis (azaz funkcioacuteigeacutes) szerkezetekneacutel viszont nem ugyanis itt az igei tag szemantikailag bdquokoumlnnyőrdquo vagy bdquouumlresrdquo38 eacutes a megmaradoacute fı-neacutevi tag a szerkezet szemantikai magja

Nem ceacutelom hogy reacuteszletesen felsoroljam a szakirodalomban alkalmazott vala-mennyi elhataacuterolaacutesi kriteacuteriumot eacutes meacuterlegre tegyem eacuterveacutenyesseacuteguumlket39 ezeacutert roumlvi-den mintegy illusztraacutecioacutekeacutent csak Kamber 2008 25ndash28 felfogaacutesaacutet ismertetem aki a szakirodalom (elsısorban a neacutemet szakirodalom) toumlbbseacutegeacutehez keacutepest joacuteval bdquomeg-engedıbbrdquo aacutellaacutespontot tesz magaacuteeacutevaacute a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elhataacuterolaacutesaacuteval kap-csolatban eacutes meglehetısen taacutegra nyitja a kategoacuteriaacutet alkotoacute kontinuumot40 Kamber a fentebb emliacutetett alapkriteacuteriumon (ti az igei tag funkcioacuteigei voltaacuten) tuacutel meacuteg tovaacutebbi haacuterom szempontot vesz figyelembe a funkcioacuteigeacutes szerkezetek tipikalitaacutesi eacuterteacutekeleacute-seacuteneacutel41

36 Ez a keacuterdeacutes tapasztalatom szerint nem minden nyelv leiacuteraacutesaacuteban vetıdik fel olyan hangsuacutellyal

mint a magyarnaacutel Ennek termeacuteszetesen lehetnek a nyelvi rendszer egeacuteszeacutevel kapcsolatos okai is ld a perzsa nyelv funkcioacuteigeacutes vagy koumlnnyő igeacutes szerkezeteinek staacutetuszaacuteroacutel fentebb (7 jz) mondottakat Traugott 1999 241 az angol N+V szerkezetekkel kapcsolatban megjegyzi hogy az egyszerő igeacutekhez keacutepest peacuteldaacuteul a cselekveacutes nagyobb fokuacute szaacutendeacutekossaacutegaacutet individuaacutecioacutejaacutet eacutes telikussaacutegaacutet fejezhetik ki (vouml meacuteg BrintonndashAkimoto 1999 6 Hiltunen 1999 137 a koumlzeacutep‑angolra vonatkozoacutelag Iglesias‑ Raacutebade 2001 158ndash161)

37 Ugyan a Vinczeacuteneacutel szereplı bdquoegyeacutertelmőenrdquo kiteacutetelt kisseacute erısnek eacuterzem a teszt alapvetıen mőkoumldıkeacutepes

38 A deszemantizaacutecioacute illetve szemantikai bdquokifakulaacutesrdquo (ang bleaching) fogalma a grammatikali-zaacutecioacuteval foglalkozoacute szakirodalomban kituumlntetett szerepet jaacutetszik (ld pl Deacuter 2008 aacutettekinteacuteseacutet) ugyanakkor formaacutelis megkoumlzeliacuteteacutese meglehetısen neheacutez feladat Erre tesz kiacuteseacuterletet peacuteldaacuteul Eckardt 2002 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes a grammatikalizaacutecioacute kapcsolataacutenak bizonyos keacuterdeacuteseirıl reacuteszle-tesebben ld alaacutebb eacutes I 9

39 Neacutemelyikuumlkre keacutesıbb a bevezeteacutesben illetve az esettanulmaacutenyokban fogok kiteacuterni Vouml meacuteg a 22 jegyzetben hivatkozott irodalmat

40 Peacuteldaacuteul perifeacuterikus poziacutecioacuteban olyan szerkezeteket is ide sorol mint ein Foto machen rsquofeacuteny-keacutepet keacutesziacutetrsquo Lust haben rsquokedve van vmihezrsquo (Kamber 2008 22)

41 Kamber 2008 28ndash29 megjegyzi hogy az emliacutetetteken kiacutevuumll elmeacuteletileg meacuteg tovaacutebbi szem-pontokkal is lehetne gazdagiacutetani az elemzeacutest de ezek neacutemelyikeacutenek az alkalmazhatoacutesaacutegaacutet eleve erısen keacuterdeacutesesnek tartja

22

1 a szerkezet igei tagja taacuteg eacutertelemben vett mozgaacutest illetve mozgataacutest (pl rsquomegyrsquo rsquodobrsquo rsquokuumlldrsquo rsquoteszrsquo rsquoveszrsquo) vagy valamilyen teacuterbeli poziacutecioacuteban le-veacutest (pl rsquoaacutellrsquo rsquouumllrsquo rsquofekszikrsquo) fejez ki

2 a szerkezet neacutevszoacutei tagja prepoziacutecioacutes kifejezeacutes 3 a szerkezet neacutevszoacutei tagja deverbaacutelis absztrakt fıneacutev42

Vegyuumlk eacuteszre hogy az itteni elsı eacutes maacutesodik szempont vilaacutegosan mutatja hogy a neacutemet szakirodalom funkcioacuteigeacutes szerkezetnek nevezett kategoacuteriaacuteja nem ugyanazt a szegmenseacutet fedi le a neacutevszoacute+ige szoacutekapcsolatoknak mint amelyre az angol eacutes maacutes nyelvő szakirodalom a taacutemasztoacute igeacutes szerkezet (ang support verb construction) el-nevezeacutest hasznaacutelja Ez utoacutebbi tiacutepus prototipikus keacutepviselıiben ugyanis a neacutevszoacutei tag szintaktikai eacutertelemben az igei elem taacutergyi bıviacutetmeacutenyekeacutent realizaacuteloacutedik (pl to give a lecture rsquoelıadaacutest tartrsquo to commit a murder rsquogyilkossaacutegot koumlvet elrsquo) Ezeacutert van az hogy Langer 2005 186 a PP+V szerkezeteket (pl to come into bloom rsquovi-raacutegba borulrsquo) amelyek prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetek Kamberneacutel (2008 22 26) a marginaacutelis esetek koumlzoumltt tartja szaacutemon miacuteg Kamber 2008 22 osztaacutelyozaacutesaacute-ban az N+V szerkezetek (pl Stellung nehmen rsquoaacutellaacutest foglalrsquo Zuruumlckhaltung uumlben rsquooumlnmeacuterseacutekletet gyakorolrsquo) azok amelyek nem tartoznak a centraacutelis konstrukcioacutek koumlzeacute43

Szuumlkseacuteges ezen a ponton tovaacutebbi terminoloacutegiai megjegyzeacuteseket is tennuumlnk Von Polenz 1987 169ndash170 nyomaacuten a neacutemet szakirodalomban (vouml pl a Kamber 2008 34 aacuteltal hivatkozott irodalmat tovaacutebbaacute Storrer 2006 [kuumlloumlnoumlsen 149ndash150] Schutz-eichel 2014 10ndash11) olykor meg szoktaacutek kuumlloumlnboumlzetni a Funktionsverbgefuumlge eacutes a Nominalisierungsverbgefuumlge kategoacuteriaacutejaacutet Miacuteg az elıbbibe olyan szerkezeteket so-rolnak amelyekben az igei reacutesz maga is valamilyen szisztematikusan leiacuterhatoacute oumlnaacutel-loacute grammatikai jelenteacutessel (pl a kauzativitaacutes az akcioacuteminıseacuteg vagy az igenem ki-fejezeacutese) jaacuterul hozzaacute a szerkezet egeacuteszeacutenek szemantikaacutejaacutehoz addig az utoacutebbi tiacutepusuacute szerkezetek igei tagjaacutera ez a megaacutellapiacutetaacutes nem eacuterveacutenyes Csak a funkcioacuteigeacutekre jel-lemzı az hogy szerkezetek nagyobb csoportjaacuteban rendelkeznek ugyanazzal a joacutel

42 Mind a neacutegy emliacutetett szempont teljesuumll a prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel mint amilyen

a neacutemetben pl zum Ausdruck kommen rsquokifejezeacutesre jutrsquo in Aufregung geraten rsquoizgalomba joumlnrsquo 43 A tesztek koumlzuumll csupaacuten egy olyat emliacutetek amelyneacutel vilaacutegos kuumlloumlnbseacuteg van a keacutet felfogaacutes pon-

tosabban a keacutet koumlzpontikeacutent kezelt tiacutepus koumlzoumltt Langer 2005 189ndash190 hangsuacutelyozzaa hogy a neacutev-szoacutei tag pronominalizaacutecioacutejaacutenak lehetıseacutege egyike azon keveacutes tesztnek amely mindegyik taacutemasztoacute igeacutes szerkezetneacutel pozitiacutev eredmeacutenyt ad (pl He gives a lecture that no one understands) Ezzel szem-ben Winhart 2005 8 funkcioacuteigeacutes szerkezetekre alkalmazott kriteacuteriumai koumlzoumltt eacuteppen az szerepel hogy a neacutevszoacutei tag nem anaforizaacutelhatoacute eacutes nem lehet raacutekeacuterdezni (pl Er gab dem Kind Antwort Er gab sie dem Kind) Mivel azonban ez aloacutel szeacutep szaacutemmal vannak kiveacutetelek Kamber 2008 29 ezt az elhataacuterolaacutesi szempontot eleve eleacutegtelennek tartja Termeacuteszetesen az hogy egy kriteacuterium aloacutel vannak kiveacutetelek nem csak a neacutevmaacutesiacutetaacutesra eacuterveacutenyes egyedi eset ezeacutert peacuteldaacuteul Winhart 2005 7ndash10 is hoz minden egyes kriteacuteriumnaacutel ellenpeacuteldaacutet

23

koumlruumlliacuterhatoacute funkcioacuteval (sorkeacutepzeacutes jelenseacutege44)45 Ebben a megkoumlzeliacuteteacutesben a nomi-nalizaacutecioacutes igeacutek (eacutes nem a funkcioacuteigeacutek) koumlzeacute szoktaacutek sorolni a kuumlloumlnboumlzı nyelvek rsquocsinaacutelrsquo jelenteacuteső igeacuteit is (ld pl Schutzeichel 2014 10 peacuteldaacutejaacutet einen Besuch ma-chen)46 Ilyen ige a jelen dolgozatban reacuteszletesebben vizsgaacutelt oacutei kar‑ ige is Kamber 2008 33ndash35 veacutelemeacutenye szerint szuumlkseacutegtelen ez a megkuumlloumlnboumlzteteacutes inkaacutebb ugyan-annak a kategoacuteriaacutenak (amit e dolgozatban funkcioacuteigeacutes szerkezetnek nevezuumlnk) pro-totipikus (centraacutelis) eacutes keveacutesbeacute tipikus (perifeacuterikus) keacutepviselıirıl beszeacutelhetuumlnk A tovaacutebbiakban eacuten is Kamber aacutellaacutespontjaacutet koumlvetem eacutes a kar‑ igeacutevel alkotott szerke-zeteket ha Kamber alapkriteacuteriumaacutenak eleget tesznek a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kouml-reacutebe sorolom47

Egy tovaacutebbi keacuterdeacuteskoumlr amely bizonyos pontokon eacuterintkezik a funkcioacuteigeacutes szer-kezetek probleacutemaacutejaacuteval az uacuten fıneacutevi inkorporaacutecioacute jelenseacutege (vouml toumlbbek koumlzoumltt Mithun 1984 Farkasndashde Swart 2003 Booij 2007 92ndash93 2009 Kulikov 2010 111ndash114) Az inkorporaacuteloacute nyelvekben az inkorporaacutecioacute mővelete produktiacutev morfo-loacutegiai eljaacuteraacutes amely nagy szaacutemuacute (ideaacutelis esetben valamennyi) igeacuteneacutel alkalmazhatoacute Az inkorporaacutecioacute soraacuten az igeacutebıl eacutes legtoumlbbszoumlr paacuteciens vagy teacutema thematikus sze-repő argumentumaacuteboacutel olyan oumlsszeteacuteteli alakulat joumln leacutetre amely az azonos elemekbıl

44 Ez mint a funkcioacuteigeacutes szerkezetek egyik elhataacuterolaacutesi kriteacuteriuma Helbig listaacutejaacuteban is szerepel

(vouml Winhart 2005 7ndash8) 45 A neacutemet szakirodalom a von Polenz‑feacutele keacutet kategoacuteria koumlzuumll kezdettıl fogva inkaacutebb a funk-

cioacuteigeacutes tiacutepusra koncentraacutel Ritka kiveacutetelt jelent ez aloacutel Storrer 2006 aki a nominalizaacutecioacutes igeacutes kife-jezeacutesek funkcioacutejaacutet vizsgaacutelja eacutes arra az eredmeacutenyre jut hogy szerepuumlk elsısorban pragmatikai sti-lisztikai eacutes szoumlvegkoheacutezioacutes jellegő Megaacutellapiacutetja (Storrer 2006 159ndash165) hogy a nominalizaacutecioacutes igeacutes szerkezet eacutes a baacutezisige toumlbbnyire nem tekinthetı teljesen szinonimnak ugyanis az elıbbi aacutelta-laacuteban szemantikailag specifikusabb eacutes a baacutezisige nem mindegyik jelenteacuteseacutet olvasataacutet fedi le Slade 2013 4 megjegyzeacutese azt implikaacutelja hogy az N+V szerkezetek igei tagja veacutelemeacutenye szerint nem jaacuterul hozzaacute szemantikailag a szerkezet egeacuteszeacutenek jelenteacuteseacutehez (baacuter a 8 laacutebjegyzetben megemliacuteti Butt aacutellaacutespontjaacutet aki Traugott nyomaacuten bizonyos szerkezetekben szaacutemol valamifeacutele szemantikai ho-zadeacutekkal)

46 Hasonloacute felfogaacutest laacutetunk Kearns tanulmaacutenyaacuteban (Kearns 2002) aki az angol koumlnnyő igeacutes szer-kezeteket vizsgaacutelva kuumlloumlnbseacuteget tesz valoacutedi koumlnnyő igeacutek (true light verbs TLV) eacutes aacuteltalaacutenos jelen-teacuteső cselekveacutesigeacutek (vague action verbs VAV) koumlzoumltt Az elsı tiacutepusba tartozoacute igeacutek olyan fıneacutevi tag-gal alkotnak szerkezetet amely formailag egy igeacutevel egyezik meg (pl to give a groan to have a drink) az utoacutebbi keacutepviselıi pedig rendszerint keacutepzett neacutevszoacutekkal kapcsoloacutednak (pl to make an in-spection to do the ironing) A keacutetfeacutele szerkezettiacutepust tesztek segiacutetseacutegeacutevel is el lehet kuumlloumlniacuteteni (ld Kearns 2002 6 oumlsszefoglaloacute taacuteblaacutezataacutet) Megfigyelhetjuumlk hogy bizonyos tesztek alapjaacuten a TLV‑ szerkezetek inkaacutebb a neacutemet szakirodalomban funkcioacuteigeacutesnek nevezett szerkezetek jellegzetesseacutege-ivel mutatnak rokonsaacutegot (pl ezekben sem lehet pronominalizaacutelni a neacutevszoacutei tagot I gave the soup a heat and then Bill gave it one too) miacuteg a VAV‑szerkezetek ndash legalaacutebbis bizonyos szempontok alapjaacuten ndash a hagyomaacutenyosan taacutemasztoacute igeacutesnek nevezett konstrukcioacutek tulajdonsaacutegaival hozhatoacutek kap-csolatba (pl a neacutevszoacutei tag itt pronominalizaacutelhatoacute If you can give a presentation after lunch Irsquoll give onemine after yours a peacuteldaacutek forraacutesa Kearns 2002 3)

47 Fontosnak tartom ezen a ponton is kiemelni hogy az a teacuteny hogy az igei tagnak adott esetben nincsen koumlruumlliacuterhatoacute oumlnaacutelloacute szemantikai hozzaacutejaacuterulaacutesa a szerkezet jelenteacuteseacutehez nem jelenti azt hogy a szerkezet egeacuteszeacutenek ne lehetne sajaacutetos grammatikai funkcioacuteja a megfelelı egyszerő igeacutevel szem-ben eacutes felteacutetlenuumll csupaacuten az utoacutebbi stilisztikai‑pragmatikai vaacuteltozataacutenak kellene tekintenuumlnk amellyel szemantikailag ekvivalensnek tőnik (iacutegy veacutelekedik pl Schutzeichel 2014 10ndash11)

24

eacutepiacutetkezı szabad szintagmaacuteval szemben konvencionalizaacutelt inteacutezmeacutenyesuumllt cselek-veacutest fejez ki Az inkorporaacutecioacute kanonikus formaacutejaacuteban a fıneacutev eacutes az ige morfoloacutegia-ilag egy szoacutet alkot Laacutesd az alaacutebbi friacutez (14) eacutes ponapei48 (15) peacuteldaacutekat (forraacutesuk Kulikov 2012 115 ill Booij 2007 92)

(14) Hja bocircle‑bak‑t al jieren met njocht

ıF kenyeacuter‑suumlt‑PRS3SG maacuter eacutevPL ‑vel oumlroumlm

rsquoİ maacuter eacutevek oacuteta oumlroumlmmel suumlt kenyeretrsquo

(15) I keng‑winih‑la

eacuten eszik‑gyoacutegyszer‑COMPL

rsquoBefejeztem a gyoacutegyszerszedeacutestrsquo

Az inkorporaacutecioacute imeacutent emliacutetett jellemzıi koumlzuumll az utolsoacute termeacuteszetesen nem eacuterveacute-nyesuumll a funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel hiszen bennuumlk a keacutet tag koumlzoumltt szintaktikai viszony van Ez azonban oumlnmagaacuteban meacuteg nem felteacutetlenuumll zaacuternaacute ki annak a lehetı-seacutegeacutet hogy esetuumlkben inkorporaacutecioacuteroacutel beszeacuteljuumlnk hiszen leacutetezik az analitikus jel-legő uacuten pszeudo‑ vagy kvaacutezi‑inkorporaacutecioacute jelenseacutege is (ld pl Mithun 1984 849ndash854 Booij 2009 Dayal 2011 2015 BorikndashGehrke 2015) amelyneacutel az elemek fo-noloacutegiai eacutes morfoloacutegiai eacutertelemben oumlnaacutelloacuteak maradnak Ezt laacutetjuk a mokil nyelvbıl (egy mikroneacuteziai nyelv) szaacutermazoacute alaacutebbi (16) peacuteldaacuteban is (forraacutesa Mithun 1984 849 ld meacuteg pl holland auto rijden rsquoautoacutet vezetrsquo piano spelen rsquozongoraacutezikrsquo Booij 2009 9ndash10)49

(16) Ngoah ko oaring

eacuten daraacutelPRS3SG koacutekuszdioacute

rsquoKoacutekuszdioacutet daraacutelokrsquo (mint inteacutezmeacutenyesuumllt cselekveacutes)

Nem eacuterveacutenyesuumll azonban a funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel a teljes de meacuteg csak a nagy meacuterteacutekő produktivitaacutes kriteacuteriuma sem hiszen a funkcioacuteigeacutek egy‑egy nyelvben kis szaacutemuacute zaacutert csoportot alkotnak50 Ugyancsak nem beszeacutelhetuumlnk a funkcioacuteigeacutes szer-kezet fıneacutevi tagjaacutenaacutel ndash ellenteacutetben az inkorporaacutelt fıneacutevvel ndash szemantikai argumen-tum‑szereprıl Mindezek miatt Kulikov 2010 113ndash114 az oacuteind nyelvet vizsgaacutelva egyeacutertelmően kuumlloumlnvaacutelasztja a fıneacutevi inkorporaacutecioacute jelenseacutegeacutet a koumlnnyő igeacutekkel al-kotott komplex predikaacutetumoktoacutel (azaz a funkcioacuteigeacutes szerkezetektıl)

48 A ponapei egy mikroneacuteziai nyelv 49 Ez a fajta bdquoaacutelinkorporaacutecioacuterdquo figyelhetı meg a magyarban is (ld 25 o) 50 Vouml peacuteldaacuteul Vincze 2011b 41 taacuteblaacutezataacutet amelyben a leggyakoribb magyar funkcioacuteigeacuteket so-

rolja fel (az elsı neacutegy vesz ad tesz hoz) Taacuteblaacutezataacuteboacutel toumlbbek koumlzoumltt az is kideruumll hogy a gyako-risaacuteg szempontjaacuteboacutel tizedik helyen aacutelloacute ige ndash a korpusz megvaacutelasztaacutesaacutetoacutel fuumlggetlenuumll ndash maacuter csaknem tiacutezszer olyan ritka mint a lista elsı helyeacuten szereplı

25

E keacuterdeacuteskoumlr kapcsaacuten eacuterdemes roumlviden kiteacuternuumlnk a magyar nyelvre vonatkozoacute szakirodalomra is51 A magyar puszta koumlzneacutev + ige komplexumokat mint a (pszeu-do‑)inkorporaacutecioacute eseteit elsıkeacutent Kiefer 1990ndash1991 vizsgaacutelta52 A taacutergyragos koumlz-neacutev + ige egyseacutegekre koncentraacutelva koumlztuumlk keacutet csoportot aacutelliacutetott fel a produktiacutev eacutes az idiomatikus szerkezetek csoportjaacutet Az aacuteltala felsorolt idiomatikus lexikalizaacute-loacutedott kifejezeacutesek (pl tapasztalatot csereacutel erıt vesz eleacutegteacutetelt vesz) paacuterhuzamot mutatnak a funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek azzal a tiacutepusaacuteval amelyben puszta koumlzneacutev szerepel (pl elıadaacutest tart) Komloacutesy 1992 506ndash519 az ige + neacutevelıtlen eacutes kvantaacute-latlan koumlznevek roumlviden koumlzneacutevi vonzatok (maacutes szoacuteval fıneacutevi igemoacutedosiacutetoacutek) kap-csolataacutet elemzi Ennek soraacuten az idioacutemaacutekkal rokoniacutetja az alkalom nyiacutelik vmire alkalmat ad vmire stb aacutellandoacute fordulatokat (amelyek a mi megkoumlzeliacuteteacutesuumlnkben funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek tekinthetık vouml Vincze 2008 294)

Hangsuacutelyozni kell azonban hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek van olyan ndash igaz nem prototipikus ndash formaacuteja amikor a fıneacutevi tag neacutevelıt vagy valamilyen maacutes bı-viacutetmeacutenyt kap aminek koumlvetkezteacuteben elvesziacuteti generikus eacutertelmeacutet eacutes referenciaacutelis jelenteacutese lesz (pl elıadaacutest tart Jaacutenos elıadaacutest tart ~ Jaacutenos tartott egy elıadaacutest Jaacutenos tartotta a legjobb elıadaacutest vouml Vincze 2011b 30ndash31)53 Ilyen esetekben ter-meacuteszetesen nem beszeacutelhetuumlnk (pszeudo‑)inkorporaacutecioacuteroacutel igemoacutedosiacutetoacute + ige kap-csolatroacutel sem54 Mindez azt jelenti hogy a magyar funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek azt a formaacutejaacutet amikor a fıneacutevi tag neacutevelıtlen puszta koumlzneacutev (elıadaacutest tart‑tiacutepus) bi-zonyos eacutertelemben peacuteldaacuteul hangsuacutelyozaacutes eacutes szintaktikai viselkedeacutes alapjaacuten a (pszeudo‑)inkorporaacutecioacuteval rokoniacutethatjuk55 ugyanakkor leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg hogy az inkorporaacutecioacutenaacutel a moacutedosiacutetoacute elem szemantikai eacutertelemben argumentuma az igeacute-nek Ilyen kapcsolat a funkcioacuteige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet neacutevszoacutei tagja koumlzoumltt

51 Roumlviden ld Vincze 2008 281ndash284 aacutettekinteacuteseacutet 52 Kiefer egyeacuteb munkaacuteiban (pl KieferndashLadaacutenyi 2000 461ndash463 Kiefer 2003 2007 233) az ige-

moacutedosiacutetoacute (preverbum) + ige egyseacutegek (azaz komplex igeacutek) koumlzoumltt jutnak szoacutehoz ezek az inkorporaacute-cioacutes szoacutekapcsolatok (Az igemoacutedosiacutetoacute azonban taacutegabb fogalom hiszen az igekoumltık is ide tartoznak ld az ideacutezett munkaacutekat elsısorban Kiefer 2003)

53 Ciancaglini 2011 8 a perzsa szerkezetekkel kapcsolatban jegyzi meg (Telegdi 1951 328ndash330 nyomaacuten) hogy nem teljesen univerbaacuteloacutedtak eacutes lexikalizaacuteloacutedtak hiszen felbonthatoacuteak neacutevszoacutei tag-juk expressziacutev eacutes pragmatikai okok miatt vissza is nyerheti autonoacutemiaacutejaacutet

54 A neacutevelıs vagy maacuteshogyan bıviacutetett neacutevszoacutei tagot tartalmazoacute nem funkcioacuteigeacutes olvassa az uacutej-saacutegot keacutet uacutejsaacutegot olvas angol nyelvő uacutejsaacutegot olvas stb tiacutepusuacute szerkezetek eseteacuteben szabad szoacuteszer-kezettel van dolgunk amelyben a neacutevszoacutei tag DP kategoacuteriaacutejuacute eacutes az ige argumentumaacutenak tekintendı Ezzel szemben az uacutejsaacutegot olvas tiacutepusuacute komplex igeacutekneacutel a puszta koumlzneacutevi igemoacutedosiacutetoacute N0 kategoacuteri-aacutejuacute amely az igeacutevel a koumlvetkezı szintaktikai konfiguraacutecioacuteban aacutell V0 rarr N0 V0 (ld pl KieferndashLadaacute-nyi 2000 461 Kiefer 2007 233) Eacute Kiss 1999 35 a pusztai neacutevszoacutei igemoacutedosiacutetoacutekat is kifejezeacutes-szintőnek tartja

55 A szemantikai kompozicionalitaacutes szempontjaacuteboacutel is van neacutemi rokonsaacuteg a keacutet jelenseacuteg koumlzoumltt amennyiben az inkorporaacutecioacutenaacutel sem (meacuteg a Kiefer aacuteltal produktiacutevnak nevezett tiacutepusnaacutel sem) teljesen kompozicionaacutelis a leacutetrejoumlvı egyseacuteg szemantikaacuteja hiszen az elemei jelenteacuteseacutebıl kikoumlvetkeztethetı-neacutel szőkebb jelenteacutessel rendelkezik minthogy valamilyen konvencionalizaacutelt ceacutelt szolgaacuteloacute cselekveacutest fejez ki (vouml pl Komloacutesy 1992 513ndash514 Vincze 2008 281) Elteacutereacutest jelent viszont hogy az inkor-poraacutecioacutenaacutel az igei tag is lexikaacutelis alapjelenteacuteseacuteben szerepel

26

nem aacutell fenn itt csak uacuten kvaacutezi‑argumentumroacutel beszeacutelhetuumlnk (Vincze 2011b 152ndash153 VinczendashCsirik 2011 1111)

M Butt aki a teacutema egyik vezetı kutatoacuteja szinteacuten szaacutemos tanulmaacutenyaacuteban eacutes elı-adaacutesaacuteban56 foglalkozott a koumlnnyő igeacutes (illetve funkcioacuteigeacutes) szerkezetekkel mint a komplex predikaacutetumok egyik tiacutepusaacuteval Butt szerint a koumlnnyő igeacutes szerkezeteknek mint komplex predikaacutetumoknak az a legfontosabb ismeacuterve hogy baacuter keacutet predikatiacutev elemet tartalmaznak ezek meacutegis egyuumltt fejeznek ki egy elemi aacutelliacutetaacutest predikaacutecioacutet vagyis szintaktikailag egy tagmondatos (monoklauzaacutelis) szerkezetrıl van szoacute57 A komplex predikaacutetumokban Butt szerint valamilyen szinten mindkeacutet tag hozzaacutejaacuterul a koumlzoumls predikaacutecioacutehoz ami peacuteldaacuteul az N+V szerkezetekben abban nyilvaacutenul meg hogy a fıneacutevi tag is bdquomagaacuteval hozzardquo argumentumaacutet (vagy argumentumait) a szer-kezetbe (vouml pl vki parancsot ad vkinek vmire amelyben a vkinek az ad ige vonzat-kereteacutebıl szaacutermazik a vmire pedig a parancs fıneacuteveacutebıl a funkcioacuteigeacutes szerkezetek vonzatkereteacutenek elmeacuteleti keacuterdeacuteseirıl ld pl Vincze 2011a 227ndash228 hivatkozaacutesok-kal) Butt 2010 50ndash51 emiatt ndash Kulikov fentebb ideacutezett aacutellaacutespontjaacutehoz hasonloacutean ndash a komplex predikaacutetumokat hataacuterozottan kuumlloumlnvaacutelasztja a fıneacutevi inkorporaacutecioacutetoacutel meacutegpedig azon az alapon hogy az inkorporaacutecioacutenaacutel a fıneacutevi tag a predikaacutetum reacutesze lesz ugyan de ezen kiacutevuumll semmilyen moacutedon nem jaacuterul hozzaacute a predikaacutecioacutehoz (pl nem viszi magaacuteval az argumentumait)

Butt 2010 52 szerint az N+V szerkezetekben a koumlnnyő igei elem igeacutesiacutetı szerep-pel rendelkezik (vouml Bowern 2008 163) Ez toumlbbek koumlzoumltt a kuumlloumlnfeacutele joumlveveacuteny-szavak bevonaacutesaacutet is lehetıveacute teszi az adott nyelv igerendszereacutebe (vouml Bowern 2008 172 Schultze‑Berndt 2008 194) Ami a koumlnnyő ige szemantikai hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet il-leti Butt 2010 72 ndash elsısorban a V1+V2 szerkezetek kapcsaacuten ndash uacutegy fogalmaz (ld meacuteg pl ButtndashLahiri 2013 8) hogy a koumlnnyő ige bdquomodulaacuteljardquo a tagmondat fı pre-dikatiacutev elemeacutenek (V1+V2 eseteacuteben a tartalmas fıigeacutenek) a predikaacutecioacutejaacutet azaz az aspektuaacutelis eacutes akcioacuteminıseacuteg‑jelenteacutesen tuacutel kuumlloumlnfeacutele egyeacuteb finom jelenteacutesaacuternyala-tokkal jaacuterul hozzaacute a szerkezet szemantikaacutejaacutehoz (pl szaacutendeacutekossaacuteg hirtelenseacuteg vaacute-ratlansaacuteg erıszakos cselekveacutes kifejezeacutese)58

56 Mint pl a programmatikus Butt 2003 amelynek uacutejabb vaacuteltozata Butt 2010 ButtndashLahiri 2013

Szaacutemos tovaacutebbi tanulmaacuteny eacutes prezentaacutecioacute toumllthetı le a szerzı honlapjaacuteroacutel httplinguni‑konstanzde pageshomebutt

57 A komplex predikaacutetumokroacutel ugyaniacutegy pl Bowern 2008 165 58 Toumlbbek koumlzoumltt ez kuumlloumlnboumlzteti meg a segeacutedigeacutetıl amely csak grammatikai viszonyjelenteacutest

hordoz (ButtndashLahiri 2013 23 vouml Lengyel 2000 256) A hindiacute N+V szerkezetek jelenteacutestoumlbbleteacuterıl ld meacuteg Montaut 2016 169ndash171 A segeacutedige vs funkcioacuteigekoumlnnyő ige megkuumlloumlnboumlzteteacutes neacutehaacuteny aspektusaacuteroacutel ld meacuteg 57 o

27

I 4 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK A DIAKROacuteNIAacuteBAN

Butt 2010 (vouml Bowern 2008 PoornimandashPainter 2010 ButtndashLahiri 2013) egyik leg-fontosabb megaacutellapiacutetaacutesa (szemben pl P E Hook veacutelemeacutenyeacutevel amelyet ideacutez Hop-perndashTraugott 2003 112ndash114) hogy a koumlnnyő igeacutek amelyek meglaacutetaacutesa szerint for-mailag mindig azonosak egy‑egy fıigeacutevel nem elemei a fıigeacutetıl a segeacutedigeacuten aacutet az igei affixumig huacutezoacutedoacute grammatikalizaacutecioacutes kontinuumnak (cline)59 Butt 2010 49 69 ndash Bowern 2008 (kuumlloumlnoumlsen 174) nyomaacuten ndash hangsuacutelyozza hogy koumlnnyő ige rarr segeacutedige nyelvtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesroacutel nincsenek adataink (vouml meacuteg Traugott 1999 257)60 Ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak az abszoluacutet igazsaacutegaacutet Slade 2013 20ndash24 peacuteldaacutekkal caacutefolja ugyanakkor megjegyzi hogy a koumlnnyő ige rarr segeacutedige vaacuteltozaacutes nem a megszokott graduaacutelis grammatikalizaacutecioacutes oumlsveacutenyen halad veacutegig hanem nagyobb leacutepteacutekő laacutencszerő morfoszintaktikai aacutetrendezıdeacutes koumlvetkezmeacutenye

Egy tovaacutebbi fontos teacuteny hogy ndash ha maacuter egyszer megjelentek ndash a nyelv nagyon koumlnnyen eacutes termeacutekenyen tud uacutejabb eacutes uacutejabb funkcioacute‑ vagy koumlnnyő igeacutes szerkezete-ket leacutetrehozni (Bowern 2008 168) A statisztikai adatok azt mutatjaacutek hogy baacuter a kategoacuteria megjeleneacutese utaacuten egy ideig e szerkezetek aacuteltalaacuteban ritkaacutek marginaacutelis sze-repőek az idı elırehaladtaacuteval megszaporodnak (vouml pl BrintonndashTraugott [szerk] 1999 tanulmaacutenyait az angol nyelv N+V szerkezeteivel kapcsolatban) Ebbıl keacutet fontos megaacutellapiacutetaacutes koumlvetkezik (vouml Bowern 2008 168ndash169) egyfelıl az hogy nem minden adatolt funkcioacuteigeacutes szerkezet felteacutetelezi a megfelelı lexikaacutelis fıigeacutet tartalmazoacute szerkezet koraacutebbi teacutenyleges megleacuteteacutet az adott nyelvben maacutesreacuteszt az hogy ha rokon nyelvekben etimoloacutegiailag azonos elemekbıl eacutepiacutetkezı funkcioacuteigeacutes szerkezeteket talaacutelunk ez nem felteacutetlenuumll jelent koumlzoumls alapnyelvi oumlroumlkseacuteget hiszen

59 Ez azt is jelenti hogy ha egy igeacutenek van segeacutedigei hasznaacutelata az Butt szerint nem a koumlnnyő‑

avagy funkcioacuteigei vaacuteltozatboacutel hanem a fıigeibıl grammatikalizaacuteloacutedott 60 Butt eacutes Lahiri koraacutebban (vouml ButtndashLahiri 2013 25 hivatkozaacutesaacutet a tanulmaacuteny koraacutebbi vaacuteltoza-

taacutera) arra a koumlvetkezteteacutesre jutottak hogy a koumlnnyő igeacutes szerkezetek a nyelvtoumlrteacuteneti fejlıdeacutes szem-pontjaacuteboacutel mintegy zsaacutekutcaacutet jelentenek tovaacutebbi vaacuteltozaacutesokban nem vesznek reacuteszt Ez Bowern 2008 175 szerint tuacutel erıs kijelenteacutes eacutes leacuteteznek a koumlnnyő igeacuteket eacuterintı vaacuteltozaacutesok meacuteg ha ezek nem so-rolhatoacutek is a grammatikalizaacutecioacute koumlreacutebe (ezt uacutejabban maacuter ButtndashLahiri 2013 25ndash26 is elfogadja) Toumlbben eacutervelnek peacuteldaacuteul a komplex predikaacutetumok lexikalizaacutecioacuteja illetve idiomatizaacutecioacuteja mellett (ld pl BrintonndashAkimoto 1999 17 eacutes Traugott 1999 257ndash259 az angol N+V komplex predikaacutetu-mokkal kapcsolatban) PoornimandashPainter 2010 97ndash99 bizonyos hindiacute V1+V2 szerkezetek koumlnnyő igei tagjaacuteval kapcsolatban szinteacuten lexikalizaacutecioacuteroacutel beszeacutel Maacutes igeacutekneacutel a szerzıpaacuteros grammatikali-zaacuteloacutedaacutest figyel meg (88ndash96) ugyanakkor szkeptikusak azzal szemben hogy a koumlnnyő igeacutek a tartal-mas fıigeacutek eacutes a segeacutedigeacutek koumlzoumltt koumlztes poziacutecioacutet foglalnaacutenak el a grammatikalizaacutecioacutes kontinuumon hiszen ennek jellemzıi (pl szemantikai kifakulaacutes fonoloacutegiai eroacutezioacute morfoloacutegiai fuacutezioacute egy tıhoumlz stb) nem jellemzı a koumlnnyő igeacutekre kiveacuteve talaacuten a fuacutezioacute nagyobb meacuterteacutekeacutet egy maacutesik elemhez (PoornimandashPainter 2010 76 78 82) Slade 2013 12ndash16 az indo‑aacuterja komplex predikaacutetumok (oumlsszetett igeacutek) morfoszintaktikai vaacuteltozaacutesai mellett hoz fel eacuterveket A funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes az oumlsszeolvadaacutes (ang univerbation) viszonyaacuteroacutel (vouml Bowern 2008 175) ld reacuteszletesebben alaacutebb (I 5) az indogermanisztikai szakirodalom aacutettekinteacuteseacuteneacutel Mindezen megfigyeleacutesek elleneacutere azt mond-hatjuk (ahogy emellett ButtndashLahiri 2013 is kitart) hogy a koumlnnyő igeacutek vagy funkcioacuteigeacutek meacutegis nagy-saacutegrendekkel stabilabbak mint a segeacutedigeacutek eacutes jobban ellenaacutellnak a nyelvtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesoknak

28

nagy valoacutesziacutenőseacutege van annak hogy az eacuterintett szerkezetek analogikusan joumlttek leacutet-re a nyelvek kuumlloumln eacutelete folyamaacuten

A funkcioacuteigeacutes szerkezetek gyakoribbaacute vaacutelaacutesaacuteban kuumllsı hataacutes is szerepet jaacutetszhat Itt azonban nemcsak sıt elsısorban nem kalkokra vagyis teljes szerkezetek tuumlkoumlr-fordiacutetaacutesaacutera kell gondolnunk61 hanem inkaacutebb a joumlveveacutenyszavaknak az adott nyelv igerendszereacutebe toumlrteacutenı integraacutelaacutesaacutenak egy sajaacutetos moacutedjaacutera amely egy maacuter leacutetezı eljaacuteraacutest hasznaacutel fel eacutes tesz produktiacutevabbaacute62

I 5 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK AZ INDOEUROacutePAI

ALAPNYELVBEN

Baacuter munkaacutem a veacutedikus nyelv funkcioacuteigeacutes szerkezeteivel foglalkozik meacutegpedig elsısorban szinkroacuten szempontboacutel meacutegis szuumlkseacutegesnek tartom hogy legalaacutebb roumlvi-den bemutassam azokat a kutataacutesokat amelyek az utoacutebbi egy‑maacutesfeacutel eacutevtizedben az indoeuroacutepai nyelvtudomaacutenyban a funkcioacuteigeacutes szerkezetek iraacutenti eacuterdeklıdeacutes fellen-duumlleacuteseacuterıl tanuacuteskodnak Ennek a folyamatnak a leguacutejabb jele M Schutzeichel muumlns-teri disszertaacutecioacutejaacutenak megjeleneacutese (Schutzeichel 2014) A szerzıt ahogy monograacute-fiaacuteja bevezeteacuteseacuteben iacuterja elsısorban az eacuterdekli milyen meacuterteacutekben rekonstruaacutelhatoacutek funkcioacuteigeacutes szerkezetek az indoeuroacutepai alapnyelvre (Schutzeichel 2014 1) Termeacute-szetesen oumlnmagaacuteban az a teacuteny hogy funkcioacuteigeacutes szerkezetek leacutetezhettek az alap-nyelvben nem meglepı63 hiszen a kategoacuteria gyakorlatilag minden indoeuroacutepai le-aacutenynyelvben meacuteg a legreacutegebbrıl adatoltakban is kimutathatoacute raacuteadaacutesul szaacutemos maacutes nyelvcsalaacutedba tartozoacute nyelvben is ndash kisebb vagy nagyobb meacuterteacutekben ndash megfigyel-hetı vagyis azt mondhatjuk leacutenyegeacuteben veacuteve univerzaacutelis jelenseacutegrıl van szoacute Azaz tulajdonkeacuteppen semmi kuumlloumlnlegeset nem aacutelliacutetunk akkor ha feltesszuumlk hogy olyan

61 Baacuter keacutetseacutegtelenuumll ilyenek is leacuteteznek ld pl a perzsa nyelv hataacutesaacutera keletkezett szerkezeteket

az araacutemiban a sziacuterben az oumlrmeacutenyben eacutes maacutes nyelvekben (Ciancaglini 2011 Korn 2013) A magyar nyelvmővelı irodalomban gyakori (de legalaacutebbis koraacutebban gyakori volt) a funkcioacuteigeacutes szerkezetek stigmatizaacutelaacutesa eacutes elmarasztalaacutesa azon az alapon hogy ezek a magyar nyelvtıl alapvetıen idegenek nyelvuumlnkben germanizmusnak tekintendık eacutes emiatt keruumllni kell ıket Ld pl a Molnaacuter 1997 93 aacuteltal hivatkozott Magyar Nyelvır‑beli iacuteraacutesokat

62 Ez figyelhetı meg toumlbbek koumlzoumltt a japaacutenban ahol a suru rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel alkotott koumlnnyő igeacutes szerkezetek (ezekrıl reacuteszletesen ld GrimshawndashMester 1988) maacuter az oacutejapaacuten korszak oacuteta jelen vannak a nyelvben de a jelenseacuteg igazi produktivitaacutesra csak keacutesıbb a kiacutenai joumlveveacutenyszavak toumlmeges meg-jeleneacuteseacutevel tett szert (Bowern 2008 172) Ugyanez figyelhetı meg a koumlzeacutep‑angolban a francia nyelv hataacutesaacutera (Traugott 1999 244ndash246 aki azonban felhiacutevja a figyelmet hogy a francia hataacutest ennek elleneacutere nem szabad tuacuteldimenzionaacutelni ld meacuteg Iglesias‑Raacutebade 2001 161) Hasonloacutet laacutethatunk a magyar nyelvben amelynek toumlrteacuteneteacuteben biztosan szaacutemolnunk kell a latin nyelv befolyaacutesaacuteval is (ld Zsilinszky 1996) Valamennyi nyelvben megfigyelhetı hogy a szerkezetekben hasznaacutelt igeacutek szaacutema viszonylag kicsi eacutes az idık folyamaacuten nagyjaacuteboacutel aacutellandoacute mikoumlzben a neacutevszoacutei tagkeacutent elıforduloacute fı-nevek csoportja egyre bıvuumll (Traugott 1999 241 244)

63 Vouml Hackstein 2002 6 bdquoEs darf zunaumlchst auszliger Zweifel stehen daszlig die uridg Wurzel dheh1‑ bereits grundsprachlich zur Bildung von Funktionsverbgefuumlgen gedient hatrdquo

29

igeacutek mint peacuteldaacuteul a h1e‑ rsquomegyrsquo (eacutes szinonimaacutei) a deh3‑ rsquoadrsquo eacutes mindenekelıtt a dheh1‑ rsquotesz helyezrsquo (ld Schutzeichel 2014 82ndash83 listaacutejaacutet az aacuteltala vizsgaacutelt igeacutek-rıl) az alapnyelvben funkcioacuteigei hasznaacutelattal is rendelkeztek

Sokkal nehezebb feladat konkreacutet alapnyelvi szerkezetek rekonstrukcioacuteja A szin-taktikai rekonstrukcioacute aacuteltalaacutenos neheacutezseacutegein (vouml Schutzeichel 2014 3ndash4) tuacutel itt meacuteg arra a 27 oldalon maacuter emliacutetett szempontra is tekintettel kell lennuumlnk hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlre egy nyelvben rendkiacutevuumll koumlnnyen bıvuumllhet analogikus uacuteton (Bowern 2008 168) Ez azt jelenti hogy meacuteg ha talaacutelunk is rokon nyelvi megfelelıket koumlzoumlttuumlk64 nem vehetjuumlk biztosra alapnyelvi eredetuumlket hiszen nagy eseacutely van arra hogy analogikusan joumlttek leacutetre a nyelvek kuumlloumln eacutelete soraacuten65 A szak-irodalmat aacutettekintve azonban arra lehetuumlnk figyelmesek hogy a teacutemaacuteval foglalkozoacute tanulmaacutenyok toumlbbseacutege nem kuumlloumlnnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezetekbıl indul ki ha-nem inkaacutebb etimoloacutegiailag elhomaacutelyosult kuumlloumlnnyelvi lexeacutemaacutekat vesznek alapul eacutes azokat proacutebaacuteljaacutek meg ndash oumlsszeolvadaacutest (univerbaacutecioacutet) felteacutetelezve ndash alapnyelvi

64 Teljes funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlzoumltti pontos egyezeacutes szinte alig talaacutelhatoacute (vouml Schutzeichel

2014 31 megjegyzeacuteseacutet) legfeljebb olyan koumlzeli nyelvekneacutel van erre eseacutely mint peacuteldaacuteul a veacutedikus eacutes az avesztai amelyekben egyaraacutent megtalaacutelhatoacute peacuteldaacuteul a ḱreacuted(s) dheh1‑ rsquobiacutezik vkiben hisz vki-ben (szoacute szerint) sziacuteveacutet helyezi vmibersquo alapnyelvi szintagma folytataacutesa veacuted śraacuted dhā‑ av zras‑ča dātʣ (Ezzel szemben a lat credo oacuteiacuter creitim igeacutek maacuter az univerbaacutecioacutet koumlvetı faacutezist mutatjaacutek) Azt is meg kell azonban jegyeznuumlnk hogy a veacutedikus szoacutekapcsolat maga sem volt maacuter transzparens sze-mantikailag eacutes morfoloacutegiailag eacutes bizonyos esetekben a śraacuted elem az igekoumltıkhoumlz (lokaacutelis partiku-laacutekhoz) hasonloacute viselkedeacutest mutat A szerkezet reacuteszletes elemzeacuteseacutet ld Hackstein 2012 90ndash93 Veacute-lemeacutenyem szerint azonban meacuteg az is keacuterdeacutes hogy a ḱreacuted(s) dheh1‑ eseteacuteben egyaacuteltalaacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl van‑e szoacute Figyelembe veacuteve hogy mindkeacutet tagja aacutetvitt eacutertelemben szerepel vagyis a szerkezet jelenteacutese teljes meacuterteacutekben nem kompozicionaacutelis inkaacutebb idioacutemaacutenak kell tekintenuumlnk (Ha funkcioacuteigeacutes szerkezetnek fogjuk is fel bizonyosan nem prototipikus peacutelda hiszen neacutevszoacutei tagja nem deverbaacutelis absztrakt fıneacutev) Egy maacutesik immaacuter iacutegeacuteretesebb peacutelda a rsquonevet ad nevez (szoacute szerint) nevet helyezrsquo jelenteacuteső ie h1nēh3m dheh1‑ amelynek folytataacutesa ugyanazzal a neacutevszoacutei eacutes igei taggal toumlbb nyelvbıl adatolt (Hackstein 2002 6 Schutzeichel 2014 115ndash117 a rsquoneacutevrsquo szoacute h1nēh3m for-maacutejaacuteban valoacute rekonstrukcioacutejaacutet nem mindenki fogadja el [ld pl van Beek 2011 52ndash53] de keacuterdeacute-suumlnk szempontjaacuteboacutel ez irrelevaacutens) gr Ocircnoma tiqšnai oacutei nma dhā‑ lat nomen facereindere hett lāman dāi‑ tokh B ntildeem tā‑ szerb‑horvaacutet ȉme djȅsti Ennek alapnyelvi rekonstrukcioacuteja a nagy szaacute-muacute egyezeacutes miatt valoacutesziacutenőnek laacutetszik ugyanakkor azt is vegyuumlk eacuteszre hogy a szintagma egyik nyelvben sem ment keresztuumll univerbaacutecioacuten Az egyetlen szoacuteba joumlhetı kiveacutetel az oacutei nāmadh‑ rsquoneacutev-adoacutersquo nomen agentis (errıl ld Scarlata 1999 254ndash255) lehetne amelyet Schutzeichel 2014 114 uni-verbaacuteloacutedott alaknak tart De mieacutert ne foghatnaacutenk ezt fel egyszerően a funkcioacuteigeacutes szerkezet elemei-vel azonos elemekbıl eacutepiacutetkezı determinatiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelnek

65 Ha egy nyelvben produktiacutevak a funkcioacuteigeacutes szerkezetek (mint pl a tokhaacuter tā‑ lt ie dheh1‑ eseteacuteben ld Hackstein 2002 6) ez oumlnmagaacuteban meacuteg nem jelent megırzoumltt alapnyelvi oumlroumlkseacuteget Sıt a Hackstein 2002 6 aacuteltal emliacutetett keacutet tokhaacuter peacutelda egyike sem szerencseacutes A tokh A (eacutes mel-lesleg B) śāp tā‑ rsquoelaacutetkoznirsquo funkcioacuteigeacutes szerkezet egyeacutertelmően keacutesıi kuumlloumlnnyelvi eredető hiszen neacutevszoacutei tagja szanszkrit joumlveveacutenyszoacute (oacutei śāpa‑ rsquoaacutetok eskuumlrsquo vouml Adams 1999 sv śāp) Maacutesik peacutel-daacutejaacutenak (tokh B keś tā‑ rsquofigyelembe vesz szaacutemba vesz megiacuteteacutelrsquo) neacutevszoacutei eleme (B keś A kaś rsquoszaacutemrsquo hangtanilag lt koḱi vouml Adams 1999 sv keś) nem adatolt maacutes nyelvbıl ezeacutert alapnyelvi staacutetusza szinteacuten teljesen keacutetseacuteges A szerkezetet ezeacutert nem vezethetjuumlk vissza az alapnyelvre mint ahogy Hackstein teszi (ie koḱi dheh1‑ rsquouumlgyel vmire tekintetbe vesz vmitrsquo)

30

funkcioacuteigeacutes szerkezetekre visszavezetni66 Aacutelljon itt a teljesseacuteg legcsekeacutelyebb igeacute-nye neacutelkuumll haacuterom illusztraacuteloacute peacutelda erre az eljaacuteraacutesra a leguacutejabb szakirodalmi termeacutesbıl

Garnier 2006 a gr ypoundmaqoj rsquopor homokrsquo szoacutet egy ie bhs‑h2‑dhh1‑oacute‑ rsquoporraacute zuacutezott poriacutetottrsquo melleacutekneacutevre vezeti vissza amely veacutelemeacutenye szerint egy ısi ie bhs‑m‑eacuteh2 dheh1‑ rsquoporraacute zuacutez poriacutet (szoacute szerint porraacute tesz)rsquo szintagmaacuten67 alapul (bhs‑m‑eacuteh2‑ rsquoszemeacutet hordaleacutek porrsquo kollektiacutevum a bhos‑moacute‑ rsquodoumlrzsoumlleacutes soumlpreacutesrsquo fıneacutevbıl amely az ie bhes‑ rsquomorzsol soumlpoumlrrsquo ige szaacutermazeacuteka) Szinteacuten ugyanabboacutel a melleacutekneacutevbıl ered szerinte baacuter neacutemi analogikus aacutetalakulaacuteson ment keresztuumll az ısgerm samethaz rsquohomokrsquo szoacute is (vouml pl neacutem Sand) Azt jelenteneacute ez hogy az indoeuroacutepaiak tudataacuteban voltak annak hogy a homok pontosabban a homokszem-cseacutek bizonyos kızetek vagy aacutesvaacutenyi anyagok aproacutezoacutedaacutesaacuteval joumlnnek leacutetre68 Valoacute-sziacutenőbbnek laacutetszik ndash termeacuteszetesen amennyiben elfogadjuk Garnier etimoloacutegiaacutejaacutet ndash hogy a bhs‑h2‑dhh1‑oacute‑ melleacutekneacutev arra az idıre amikor fınevesuumllve a homok megnevezeacutesre kezdteacutek hasznaacutelni maacuter elvesziacutetette eredeti jelenteacuteseacutet lexikalizaacuteloacute-dott eacutes egyszerően csak rsquoporszerő szemcseacutesrsquo jelenteacutessel rendelkezett69 Ez triviaacutelis szemantikai vaacuteltozaacutes azonban azt jelenti hogy az univerbaacutecioacutet magaacutet egy nagyon ısi pre‑proto‑indoeuroacutepai korszakba kellene visszatolnunk

Balles 2009 21ndash22 a gr kulhellipndw rsquogoumlrget hengeriacutetrsquo med kulhellipndomai rsquogoumlrduumll forogrsquo igeacutet egy kolh1imdheh1‑ vagy kolh1imdhh1o‑ rsquogoumlrduumllı forduloacutersquo melleacutekneacutev thematikus igei szaacutermazeacutekakeacutent veacutegsı soron egy alapnyelvi kolh1im dheh1‑ rsquofor-dulaacutes(oka)t csinaacutel forog goumlrduumllrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezetre kiacuteseacuterli meg visszavezetni

66 Ez aloacutel Schutzeichel 2014 monograacutefiaacuteja kiveacutetelt jelent mert ı korpuszalapuacute vizsgaacutelatot is veacute-

gez meghataacuterozott goumlroumlg (Hom Il eacutes Od) veacutedikus (RV) avesztai (gāθā‑k) eacutes hettita (toumlrveacutenyszouml-vegek) szoumlvegek alapjaacuten Ez azonban az alapnyelvi funkcioacuteigeacutekkel eacutes funkcioacuteigeacutes szerkezetekkel kapcsolatban inkaacutebb csak aacuteltalaacutenos koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutet teszi lehetıveacute hiszen a korpuszokban vizsgaacutelt igeacutek funkcioacuteigei hasznaacutelata eacutes annak sajaacutetossaacutegai nem igazaacuten nyelvcsalaacuted‑specifikusak

67 Garnier maga nem hasznaacutelja a funkcioacuteigeacutes szerkezet kifejezeacutest (sem semmilyen maacutes hasonloacute terminust) ehelyett perifrasztikus kauzatiacutev keacutepzıdmeacutenyrıl (bdquorsquoplacer mettre dans tel eacutetatrsquordquo Garnier 2006 82) beszeacutel Schutzeichel 2014 109 maacuter funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent sorolja be a Garnier aacuteltal rekonstruaacutelt szintagmaacutet Balles 2006 35 azonban felhiacutevja a figyelmet arra hogy az oacuteind cvi‑konst-rukcioacutenaacutel (ld 42 o) amelynek neacutevszoacutei eleme instrumentalisi eredető eacutes amely ugyanolyan jelen-teacutest fejez ki mint a Garnier aacuteltal taacutergyalt alapnyelvi dheh1‑igeacutes szerkezetek szőkebb eacutertelemben veacuteve nem funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl hanem kopula‑predikatiacutevum‑konstrukcioacuteroacutel van szoacute Ezeacutert nem taacutergyalom eacuten sem azokat a veacutedikus szerkezeteket amelyben a kar‑ ige faktitiacutev kopulakeacutent fordul elı (ld I 8 2)

68 Schutzeichel 2014 109 a homok szedimentaacutecioacuteval valoacute kialakulaacutesaacutera hivatkozik de veacutelemeacute-nyem szerint a felteacutetelezett indoeuroacutepai szintagma nem erre a folyamatra utalna

69 Garnier 2006 83ndash84 tipoloacutegiai paacuterhuzamkeacutent a szanszkrit bhasmī‑kar‑ rsquohamvaszt hamuvaacute teszrsquo cvi‑konstrukcioacutera (vouml Balles 2006 126) hivatkozik eacutes egy Mahābhārata‑reacuteszletet (MBh 1394ndash9) is ideacutez amelyben ennek neacutevszoacutei oumlsszeteacutetellel bıviacutetett bhasma‑rāśī‑ktam rsquo(szoacute szerint) hamukupaccaacute tettrsquo formaacuteja adatolt (ld meacuteg bhasmīktā purī rsquohamuvaacute eacutegetett vaacuterosrsquo Rām 55511 ideacutezi Balles 2006 126) A MBh‑szoumlvegreacuteszben azonban konkreacutetan szoacute van a fa eleacutegeteacuteseacuterıl elham-vasztaacutesaacuteroacutel azaz a bdquohamuaacutellapotrdquo elızmeacutenyeacuterıl vagyis itt a kifejezeacutes eredeti jelenteacuteseacuteben hasznaacute-latos nem pedig olyan jelenteacutesvaacuteltozaacutessal mint amilyet az alapnyelvi melleacutekneacutevneacutel (illetve fıneve-suumllve a rsquohomokrsquo szoacutenaacutel) minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint felteacuteteleznuumlnk kellene

31

amelynek neacutevszoacutei tagja az ie kelh1‑ rsquofordul megfordulrsquo ige nomen actionisi de-rivaacutetuma Balles tudataacuteban van annak hogy ez a levezeteacutes egy vitatott goumlroumlg hang-vaacuteltozaacutest felteacutetelez (NDh gt ND bdquoin bestimmten Kontextenrdquo) ezeacutert alternatiacutevakeacutent (n 1) a deh3‑ rsquoadrsquo funkcioacuteigeacutet sem zaacuterja ki Ugyanakkor azt is meg kell jegyez-nuumlnk hogy ha figyelembe vesszuumlk a kelh1‑ ige inattingens (intranzitiacutev) voltaacutet eacutes a kolh1i‑ nomen actionis ebbıl eredı rsquofordulaacutesrsquo (nem pedig rsquofordiacutetaacutes goumlrdiacuteteacutesrsquo) jelenteacuteseacutet a kulhellipndw ige tranzitiacutev activumaacutet a mediumhoz keacutepest maacutesodlagosnak kell tartanunk hacsak nem teacutetelezzuumlk fel ndash amirıl Balles nem tesz emliacuteteacutest ndash hogy az alapnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezet kauzatiacutev jelenteacuteső volt (rsquofordulaacutest csinaacutelokoz vmivki maacutesban megforgatrsquo) Schutzeichel 2014 128ndash129 Balles etimoloacutegiaacutejaacutet az emliacutetett hangtani probleacutemaacutek miatt tartja keacutetseacutegesnek

Schutzeichel 2014 107ndash108 (Janda 2000 240ndash241 gondolataacutet koumlvetve) egy ie bhero dheh1‑ rsquozsaacutemaacutenyt szerez zsaacutekmaacutenyolrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezetet felteacutetelez az alapnyelvre A rekonstrukcioacute keacutet aacutelliacutetoacutelagos bizonyiacuteteacutekon alapul de ezek egyike sem teljesen meggyızı Az elsı a gr pšrqw rsquolerombol zsaacutekmaacutenyolrsquo ige amely hangtanilag ndash Grassmann toumlrveacutenyeacutet figyelembe veacuteve ndash szaacutermazhat ugyan egy ie bherdh

‑ gyoumlkbıl de erre a felteacutetelezett gyoumlkre maacutes nyelvekbıl sajnos semmifeacutele paacuterhuzam nincs (ld LIV 77ndash78) ezeacutert alapnyelvi staacutetusza maga is keacutetseacuteges (amire LIV keacuterdıjellel utal) Janda eacutes Schutzeichel ezt a felteacutetelezett gyoumlkoumlt egy bher(o) eacutes dheh1‑ elemekbıl aacutelloacute funkcioacuteigeacutes szerkezetre vezetik vissza oumlsszeolvadaacutessal univerbaacutecioacuteval70 A maacutesik aacutelliacutetoacutelagos eacuterv egy korai veacutedikus szoumlveghely volna mely a bhaacutere dhāḥ szintagmaacutet tartalmazza

(17) saacute no vqṣā vqṣarathaḥ suśipra

azNOM miPLACC bikaNOM erıs_kocsijuacuteNOM szeacutep_ajkuacuteVOC

vqṣakrato vqṣā vajrin bhaacutere

bika_erejőVOC bikaNOM vajrahordozoacuteVOC zsaacutekmaacutenyLOC

dhāḥ (RV 5365cd)

teszAORINJACT2SG

rsquoErıs kocsijuacute bikakeacutent oacute szeacutepajkuacute bikaerejő vajrahordozoacute bikakeacutent segiacutets minket

zsaacutekmaacutenyhozrsquo71

Igaz ugyan hogy a veacuted bhaacutera‑ and dhā‑ etimoloacutegiailag az ie bher‑ eacutes dheh1‑ igeacutekbıl ered viszont az ideacutezett veacutedikus peacuteldaacuteban teljesen elteacuterı argumentumszer-kezet szerepel mint amit fentebb a goumlroumlg ige felteacutetezett eredeteacuteneacutel laacutettunk Itt ugyanis a nas neacutevmaacutesi klitikum az ige taacutergya miacuteg a bhaacutere fıneacutev locativusban aacutelloacute

70 Figyelembe veacuteve hogy az univerbaacutecioacute folyamata rendhagyoacute hangalaki redukcioacuteval jaacuterhat (vouml Balles 2009 22ndash23) leacutenyegeacuteben veacuteve eacuterdektelen hogy miacuteg Janda a neacutevszoacutei tagban egy bher gyoumlk-neacutevszoacutet laacutet a bher‑ rsquovisz elviszrsquo igeacutebıl addig Schutzeichel ugyanabboacutel a gyoumlkbıl thematikus bhero toumlvet rekonstruaacutel Nem deruumll ki azonban hogy Schutzeichel itt puszta tıalakot felteacutetelez‑e a rekonst-ruaacutelt szintagmaacuteban vagy valamilyen sajaacutetos esetragos alakkeacutent fogja fel a bhero formaacutet

71 Schutzeichel 2014 108 Geldner fordiacutetaacutesaacutet koumlveti aki a c eacutes a d pādaacutet kuumlloumln mondatokkeacutent fogja fel Ebben az esetben a c pādaacuteban szereplı nas neacutevmaacutest accusativusi eacuterteacutekben oda kell eacutertenuumlnk a d pādaacuteba is

32

bıviacutetmeacutenykeacutent jelenik meg rsquosegiacutets minket zsaacutekmaacutenyhoz (szoacute szerint) helyezz minket a zsaacutekmaacutenyhozzsaacutekmaacutenynaacutelrsquo (a megszoacuteliacutetott Indra isten) Laacutethatjuk hogy az egyes tagok etimoloacutegiai rokonsaacutegaacuten kiacutevuumll nincs pontos szintaktikai eacutes szemanti-kai paacuterhuzam a keacutet szerkezet koumlzoumltt ezeacutert azt kell mondanunk hogy oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszeti bizonyiacuteteacutek hiacutejaacuten a bher(o) dheh1‑ rsquozsaacutekmaacutenyolaacutest csinaacutel zsaacutekmaacutenyt szerezrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezet rekonstrukcioacuteja teljesen alaptalan

Baacuter keacutetseacutegtelenuumll igaz (vouml Bowern 2008 175ndash176) hogy a funkcioacuteigeacutes szerke-zetek reacuteszt vehetnek oumlsszeolvadaacutesban (univerbaacutecioacuteban) a fentebb ideacutezett eacutes tovaacutebbi hasonloacute szemleacutelető munkaacutek (pl Hackstein 2002 2012 Balles 2006 37ndash39 Janda 2000 2005 2010 stb) veacutelemeacutenyem szerint olyan toumlmegben felteacutetelezik ezt a folya-matot az alapnyelvre illetve a korai kuumlloumlnnyelvi korszakra amely ellentmondani laacutetszik annak a megfigyeleacutesnek hogy a funkcioacuteigeacutek vagy koumlnnyő igeacutek toumlrteacutenetileg aacuteltalaacuteban stabilabbak mint peacuteldaacuteul a segeacutedigeacutek eacutes jobban ellenaacutellnak a nyelvi vaacutel-tozaacutesoknak (ld 60 jz) Gyakran a konkreacutet etimoloacutegiai javaslatok is probleacutemaacutesak eacutes inkaacutebb egyfajta bdquotudomaacutenyos neacutepetimoloacutegiardquo benyomaacutesaacutet keltik72 Nem is be-szeacutelve arroacutel a moacutedszertani probleacutemaacuteroacutel hogy a funkcioacuteigeacutes magyaraacutezatot veacutegsı so-ron baacutermikor alkalmazhatjuk amikor egy szoacuteban egy ndash hagyomaacutenyosan Wurzeler-weiterung‑nak tekintett ndash ‑dh

‑ vagy maacutes potenciaacutelis funkcioacuteigeacutere akaacuter csak taacutevolroacutel emleacutekeztetı szegmentum elıfordul (pl ‑gh

‑ ~ gheh1‑ rsquoeleacuter vhovarsquo) Meacuteg spekula-tiacutevabbaacute vaacutelhat ez a moacutedszer ha raacuteadaacutesul a neacutevszoacutei tag kuumlloumlnboumlzı tıvaacuteltozatait is megengedjuumlk egy adott alapnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezetben73 vagy eacuteppenseacuteggel lexikaacutelisan nyiacutelt azaz kuumlloumlnboumlzı szavakkal betoumllthetı poziacutecioacutekat tartalmazoacute (open‑

slot) konstrukcioacutekat felteacutetelezuumlnk74 Nem tagadva hogy az alapnyelvben is leacutetez(het)tek funkcioacuteigeacutes szerkezetek a

magam reacuteszeacuterıl plauzibilisebbnek tartom azt a forgatoacutekoumlnyvet (vouml Schutzeichel

72 Ld pl Janda 2005 265ndash266 oumltleteacutet (reacuteszben moacutedosiacutetja Balles 2009 20 24 vouml Janda 2010

Schutzeichel 2014 144) gr korUacutembh rsquohegykuacutep orom hegycsuacutecs stbrsquo kOgraverumboj rsquodombtetırsquo lt ie ḱorumgh2o‑ bdquowo man zur Spitze gelangtrdquo vagyis a hegycsuacutecs az ahol a csuacutecsra fel lehet eacuterni () Beekes (GED I 756ndash758) ezzel a szemben az ideacutezett szavakat pregoumlroumlg (azaz nem ie) eredetőnek tartja amit egyeacutebkeacutent a minden bizonnyal rokon korufraquo rsquovminek a teteje koponyarsquo szoacute is taacutemogatni laacutetszik (mb ~ f alternaacutecioacute) Janda nem ad szaacutemot a korufraquo szoacuteroacutel

73 Mint ahogy peacuteldaacuteul Balles 2009 23 teszi a gr dolicOgravej lat longus stb szoacutecsalaacuteddal kapcso-latban amelyet egy ie d(o)lh1(iuo)‑ () + gheh1‑ rsquohosszuacutesaacutegot eleacuterrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezetre vezet vissza Az ilyen tıkeacutepzeacutesbeli kuumlloumlnboumlzıseacuteg maacutes esetekben vilaacutegosan a kuumlloumlnnyelvi keacutepzeacutes bizonyiacute-teacuteka szokott lenni (ld klasszikus peacuteldakeacutent az rsquoaranyrsquo szoacute kuumlloumlnboumlzı tıvaacuteltozatainak keacuterdeacuteseacutet pl Simon 2009 231) hasonloacute moacutedszertani szigorra lenne tehaacutet itt is szuumlkseacuteg

74 Iacutegy jaacuter el bizonyos esetekben peacuteldaacuteul Hackstein 2012 ami lehetıveacute teszi szaacutemaacutera hogy ilyen akaacuter teljesen kuumlloumlnboumlzı funkcioacuteigeacutet eacutes a pontos derivaacutecioacutet illetıen szinteacuten elteacuterı neacutevszoacutei tagot tar-talmazoacute kuumlloumlnnyelvi szerkezeteket nyitott alapnyelvi konstrukcioacutekra vezessen vissza (pl oacutefn wara tuon lt (s)orh3‑eh2 + dheh1‑ ~ gr Atildera fšrein lt (s)ērh3‑ + bher‑ ~ hett warri nāi‑ lt (s)erh3‑i + neHi‑ ld Hackstein 2012 96) Van ugyan raacute kuumlloumlnnyelvi adatunk hogy egy funkcioacuteigeacutet egy szerkezetben egy maacutesik vaacuteltott fel (pl oacutefn wara tuon rsquofigyel vmire figyelmet szentel vminekrsquo a-melyet a kfn‑re teljesen kiszoriacutet a wara neman ld Hackstein 2012 99) de veacutelemeacutenyem szerint erre a jelenseacutegre csak akkor hivatkozhatunk ha konkreacutet bizonyiacuteteacutekaink vannak mind a reacutegebbi mind az uacutej funkcioacuteigeacutere az adott nyelv toumlrteacutenete folyamaacuten

33

2014 145ndash150) hogy bizonyos szerkezetek elemei teacutenylegesen maacuter az alapnyelv-ben oumlsszeolvadtak (univerbaacutecioacute) Az univerbaacuteloacutedott forma szekundeacuter gyoumlkkeacutent eacuter-telmezıdhetett aacutet (reanaliacutezis) ami az eredeti funkcioacuteige szuffixumszerő bdquoWurzel-erweiterungrdquo‑keacutent valoacute absztrakcioacutejaacutet eacutes produktiacutevvaacute vaacutelaacutesaacutet eredmeacutenyezhette (a ‑dh

‑ peacuteldaacuteul faktitiacutev‑kauzatiacutev jelenteacutessel) Ezt azutaacuten uacutejabb szekundeacuter gyoumlkoumlk leacutet-rejoumltte koumlvethette Ez azt jelenti hogy szaacutemos olyan peacutelda lehet a szakirodalomban emliacutetettek koumlzoumltt amelyik valoacutejaacuteban soha nem leacutetezett funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent csak ilyen maacutesodlagos gyoumlk formaacutejaacuteban

A legnagyobb de sajnos szuumlkseacutegszerő hiaacutenyossaacutega minden alapnyelvi funkcioacute-igeacutes szerkezeteket rekonstruaacuteloacute tanulmaacutenynak hogy nem tud semmi biztosat mon-dani a szerkezeteknek a nyelvi rendszerben betoumlltoumltt szerepeacuterıl funkcioacutejaacuteroacutel az egyszerő igeacutekkel szembeni sajaacutetossaacutegairoacutel Ezt ugyanis csak korpuszalapuacute empiri-kus vizsgaacutelat segiacutetseacutegeacutevel tudnaacutenk felderiacuteteni (vouml a neacutemettel kapcsolatban pl Stor-rer 2006 Kamber 2008) Eacutelı nyelvi tipoloacutegiai paacuterhuzamokat figyelembe veacuteve aacutelta-laacuteban azt szoktaacutek felteacutetelezni ndash maacuter amennyiben kiteacuternek erre a keacuterdeacutesre (mint pl Balles 2006 37 Schutzeichel 2014 79) ndash hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek az alap-nyelvben elsısorban stilisztikai‑pragmatikai variaacutensokkeacutent esetleg szaknyelvi ter-minusokkeacutent leacuteteztek hiszen egyreacuteszt az igeacutek sok elembıl aacutelloacute nyitott szoacuteosztaacutelyt alkottak maacutesreacuteszt a denominatiacutev igekeacutepzeacutes eacutes kuumlloumlnfeacutele grammatikai kategoacuteriaacutek (pl aspektus akcioacuteminıseacuteg igeidı igemoacuted) kifejezeacutese is morfoloacutegiai eszkoumlzoumlkkel toumlrteacutent azaz ilyen ceacutelokra funkcioacuteigeacutes szerkezetekre nem volt szuumlkseacuteg Ezek szerint az aspektus‑akcioacuteminıseacuteg kifejezeacutese a kuumlloumlnnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek csak maacutesodlagosan kialakult feladata lenne (Schutzeichel 2014 79)

I 6 AZ INDO-IRAacuteNI NYELVEK FUNKCIOacuteIGEacuteS

SZERKEZETEINEK NYELVTOumlRTEacuteNETI VIZSGAacuteLATA

I 6 1 AZ INDO-AacuteRJA OumlSSZETETT IGEacuteK

Az indo-aacuterja nyelvek komplex predikaacutetumainak diakroacuten vizsgaacutelata eddig eacuterdemben csak a V1+V2 tiacutepusra a hagyomaacutenyosan uacuten oumlsszetett igeacuteknek nevezett jelenseacutegre (amelyrıl ld 20 jz) koncentraacutelt A kutataacutes ma maacuter aacuteltalaacutenosan elfogadott teacutenykeacutent kezeli hogy a V1+V2 tiacutepus az indoaacuterja nyelvekben a hagyomaacutenyosan absolutivum-nak nevezett ragozhatatlan igeneacutev (konverbium) + ige kapcsolatokboacutel eredeztethetı (Butt 2010 66ndash68 ButtndashLahiri 2013 15ndash18 Slade 2013 vouml Tikkanen 1987 174ndash

34

178)75 Butt 2010 66ndash67 eacutes ButtndashLahiri 2013 16ndash17 uacutegy veacutelekednek hogy a kate-goacuteria kezdetei egeacuteszen az oacuteindig vezethetık vissza eacutes maacuter bizonyos veacutedikus szer-kezetekben is a V1+V2 tiacutepus embrionaacutelis formaacutejaacutet veacutelik felfedezni

(18) vayaacutem hellip yeacute tvā~76 āraacutebhya caacuterāmasi (RV 1574ab)

miPLNOM akiPLNOM teACC megragadABS mozogPRS3PL

rsquomi akik teacuteged (ti Indraacutet) megragadva haladunkrsquo

Butt szerint rsquomi akik aacutellandoacutean ragaszkodunk hozzaacutedrsquo

Ezzel szemben Slade 2013 5ndash12 amellett eacutervel hogy azok az elıfordulaacutesok ame-lyeket Butt eacutes szerzıtaacutersa emliacutet teljesen marginaacutelisak az oacuteindben eacutes bennuumlk az absolutivumi alakot Butt‑tal ellenteacutetben minden tovaacutebbi neacutelkuumll lehet eredeti kon-verbiumi jelenteacutessel is eacutertelmezni Hasonloacute a helyzet a Butt aacuteltal ideacutezett paacuteli szer-kezetekneacutel is (pl (19) benefaktiacutev olvasata) amelyek ugyan tekinthetık a keacutesıbbi fejlıdeacutes kiinduloacutepontjaacutenak de nem bizonyiacutethatoacute minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutelag hogy maacuter itt megtoumlrteacutent az a bizonyos uacutejraelemzeacutes (reanaliacutezis) amely a V1+V2 komplex predikaacutetumokhoz azaz az uacuten oumlsszetett igeacutekhez vezetett

(19) dārūni āharitvā aggiṁ katvā

faaacutegPLACC hozABS tőzACC csinaacutelABS

dassati (Jātaka 129610)

adFUT3SG

rsquoFaaacutegakat hozva tuumlzet keacutesziacutetve oda fogja (azt) adni (neki)rsquo

Butt szerint rsquoFaaacutegakat hozva tuumlzet fog keacutesziacuteteni nekirsquo

Slade 2013 12 megaacutellapiacutetja hogy az uacuten oumlsszetett igeacutek elsı keacutetseacutegtelen peacuteldaacutei csak a 16ndash18 szaacutezadban a korai uacutejind nyelvekben jelennek meg (hasonloacutean veacutelekedik Masica 1991 326 is)

Az indo‑aacuterja nyelvek oumlsszetett igeacuteit areaacutelis szempontboacutel is szoktaacutek vizsgaacutelni mint a deacutel‑aacutezsiai nyelvi teacuterseacuteg egyik jellegzetes vonaacutesaacutet (Masica 1976 141ndash158 vouml Masica 1991 326ndash330) A jelenseacuteg kialakulaacutesaacuteban eacutes elterjedeacuteseacuteben toumlbben a dra-vida nyelvek szubsztraacutetumhataacutesaacuteval szaacutemolnak aminek azonban ellentmondani laacutet-szik (vouml ButtndashLahiri 2013 25 P E Hook nyomaacuten) hogy az a mai indo‑aacuterja teruumllet

75 Ashwini Deo egy kiadatlan elıadaacutesa alapjaacuten Butt 2010 69ndash71 azt is valoacutesziacutenősiacuteti hogy a

V1+V2 komplex predikaacutetumok egyre gyakoribb hasznaacutelata az indo‑aacuterja nyelvekben oumlsszefuumlgg az igekoumltık (preverbumok vagy lokaacutelis partikulaacutek) fokozatos eltőneacuteseacutevel

76 Itt jegyzem meg hogy a veacutedikus szoumlvegek koumlzuumll a metrikus szoumlvegeket a metrikailag bdquohelyre-aacutelliacutetottrdquo formaacuteban koumlzloumlm (a RV‑naacutel van NootenndashHolland 1995 kiadaacutesa alapjaacuten) A saṃhitā‑pāṭhaacute-ban nem szereplı de metrikailag bizonyiacutethatoacutean egykor meglevı magaacutenhangzoacutekat alsoacute indexben tuumlntetem fel Ezen feluumll ndash a glosszaacutelaacutes megkoumlnnyiacuteteacutese eacuterdekeacuteben ndash kuumlloumlnvaacutelasztottam azokat a sza-vakat is amelyek valamilyen magaacutenhangzoacute‑saṃdhi miatt a saṃhitā‑szoumlvegben oumlsszevontan szere-pelnek Ezeket az eseteket ~ jellel jeloumlloumlm A fenti szoumlveghelyen peacuteldaacuteul a saṃhitā-pāṭha olvasata tvā~ āraacutebhya helyett tvāraacutebhya

35

ahol a legnagyobb a komplex predikaacutetumok gyakorisaacutega a dravida nyelvteruumllet kouml-zeacuteppontjaacutetoacutel messze talaacutelhatoacute ButtndashLahiri 2013 26 ezeacutert lehetseacutegesnek tartjaacutek hogy a jelenseacuteg szeacutelesebb koumlrő koumlzeacutepkori elterjedeacutese inkaacutebb a mogul invaacutezioacuteval megjelenı toumlroumlk nyelvi hataacutessal fuumlgg oumlssze

Ennek a V1+V2 tiacutepusra vonatkozoacute eacuteleacutenk tudomaacutenyos diskurzusnak a feacutenyeacuteben meglepınek tőnhet hogy az indo‑aacuterja N+V funkcioacuteigeacutes szerkezetekkel kapcsolat-ban szinte nem is talaacutelunk diakroacuten szempontuacute vizsgaacutelatokat sıt a szakirodalom az oacuteindre vonatkozoacutelag az alapos szinkroacuten elemzeacutessel is adoacutes marad Az uacutejind nyel-vekkel foglalkozoacute tanulmaacutenyok jobbaacutera csak megemliacutetik hogy a jelenseacuteg maacuter az oacuteindben is leacutetezett (ld pl Gaeffke 1967 191ndash19277) de a kategoacuteria nyelvtoumlrteacuteneti fejlıdeacuteseacutet eacuterdemben nem taacutergyaljaacutek78 Kiveacutetelt jelent Montaut 2016 aki tanulmaacute-nyaacuteban kiteacuter a hindiacute N+V komplex predikaacutetumok toumlrteacuteneti fejlıdeacuteseacutere is Montaut a igerendszer aacutetalakulaacutesaacuteval (a tranzitivitaacutes eacutes az igenem koacutedolaacutesaacutenak vaacuteltozaacutesai-val) eacutes a perzsa joumlveveacutenyszavak 16ndash18 szaacutezadtoacutel kezdıdı toumlmeges megjeleneacuteseacutevel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe e komplex predikaacutetumok gyors elterjedeacuteseacutet mikoumlzben meg-jegyzi hogy jelenleacutetuumlk a szanszkritban marginaacutelis volt mint ahogy peacuteldaacuteul az an-golban is az79

I 6 2 AZ N+V TIacutePUS A PERZSA NYELV TOumlRTEacuteNETEacuteBEN

A perzsa nyelvvel kapcsolatban amelyben ndash mint fentebb (7 jz) emliacutetettem ndash a funkcioacuteigeacutes szerkezetek avagy komplex predikaacutetumok sajaacutetos staacutetusszal rendelkez-nek maacuter szuumlletettek eacuterdemi nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacutelatok Aneacutelkuumll hogy a reacuteszletek-ben elmeruumllneacutenk eacuterdemes megemliacuteteni A Korn tanulmaacutenyaacutet (Korn 2013) aki arra a megaacutellapiacutetaacutesra jut hogy a komplex predikaacutetumok a nyelvi rendszerben bekoumlvet-kezı kuumlloumlnfeacutele aacutetrendezıdeacutesek koumlvetkezteacuteben a koumlzeacutep‑perzsaacuteban formaacuteloacutedtak ki (vouml Telegdi 1951 320ndash321 Ciancaglini 2011 11ndash12) baacuter bizonyos kar‑ igeacutevel alkotott roumlgzuumllt szerkezetek maacuter az oacuteperzsa korszakban is kitapinthatoacutek amelyek szinteacuten fontos szerepet jaacutetszottak a folyamatban

77 Krause 2014 504ndash505 az oacuteeacuteszaki szkaldikus koumllteacuteszet stiacutelusaacuteval kapcsolatban emliacuteteacutest tesz a szanszkrit nyelv kar‑ igeacutevel alkotott koumlruumlliacuteraacutesairoacutel eacutes szembeaacutelliacutetja azt a veacutedikus himnuszok nyelveacute-vel bdquowelche Fuumllle von finiten Verbalformen tritt uns da entgegenrdquo Mint laacutetni fogjuk a helyzetkeacutep enneacutel a kisseacute romantikus megaacutellapiacutetaacutesnaacutel valamivel aacuternyaltabb

78 Ciancaglini 2011 8ndash9 eacutertelmezeacuteseacuteben az hogy az uacutejind nyelvekben iacutegy a hindiacuteben eacutes az urduacute-ban leacuteteznek N+V funkcioacuteigeacutes szerkezetek elsısorban a perzsa nyelv hataacutesaacutenak tudhatoacute be baacuter megjegyzi (9 n 23) hogy ezt nagy meacuterteacutekben taacutemogatta a sok hasonloacute oacuteind eredető szerkezet jelen-leacutete Ez tehaacutet ugyanolyan folyamat lenne mint amelyet fentebb (62 jz) peacuteldaacuteul a japaacutennal eacutes az angollal kapcsolatban emliacutetettem ti hogy a nyelvben maacuter eleve leacutetezı kategoacuteria kuumllsı hataacutesra lesz igazaacuten produktiacutev eacutes gyakori nyelvi eszkoumlz Azonban keacuterdeacuteskeacutent vetıdik fel hogyan egyeztethetı ez oumlssze azzal hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek a klasszikus szanszkritban nagy szaacutemban jelen vannak szaporodaacutesuk eacutes elterjedeacutesuumlk pedig maacuter a veacutedikus nyelv keacutesıbbi szakaszaiban is megfigyelhetı Ekkor ugyanis perzsa hataacutessal meacuteg nem szaacutemolhatunk

79 Az utoacutebbi aacutelliacutetaacutes mindkeacutet fele (ti mind a szanszkritra mind az angolra vonatkozoacutelag) lega-laacutebbis vitathatoacute

36

Talaacuten kisseacute tuacutelzott Korn oacutevatossaacutega azt illetıen hogy leacuteteztek‑e maacuter a koumlzeacutep‑

perzsa elıtt is funkcioacuteigeacutes szerkezetek ha figyelembe vesszuumlk Ciancaglini 2011 15ndash16 megfigyeleacuteseacutet hogy Kr e 5 szaacutezadi Egyiptomban talaacutelt de a susai perzsa kiraacutelyi kancellaacuteriaacuteban keacuteszuumllt araacutemi szoumlvegekben maacuter olyan szerkezetekkel ta-laacutelkozunk (a ‛bd rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel) amelyek a seacutemitıl idegenek eacutes minden valoacutesziacute-nőseacuteg szerint perzsa mintaacutera alakultak ki E szerkezetek fıneacutevi tagja nem egy eset-ben maga is perzsa joumlveveacutenyszoacute pl araacutemi hndrz y‛bdwn rsquoutasiacutetaacutesokat fognak adnirsquo (az araacutemi hndrz szoacute egy oacutep handarza fıneacutev aacutetveacutetele vouml kp handarz rsquotanaacutecsrsquo) Ezek a kalkok azt mutatjaacutek hogy az oacuteperzsaacuteban ndash meacuteg ha nem is a kiraacutelyfeliratokroacutel ismert regisztereacuteben ndash maacuter leacuteteztek a keacutesıbbi komplex predikaacutetumokkal analoacuteg de legalaacutebbis azok koumlzvetlen elızmeacutenyeacutenek tekinthetı szerkezetek80 Az araacutemi adatok indirekt tanuacutesaacutega eacutes az oacuteperzsa korpusz csekeacutely meacuterete miatt azonban ezek vizsgaacute-lata nem kecsegtet sok eredmeacutennyel81 Elmeacuteletileg sokkal jobb helyzetben vagyunk az indo‑aacuterja nyelvekkel kapcsolatban ugyanis itt maacuter az oacuteind korszakban nagy mennyiseacutegő szoumlvegre alapozhatjuk vizsgaacutelatainkat

80 A feliratokon adatolt szerkezetek koumlzuumll leginkaacutebb a szaacutemos alkalommal (ld Kent 1953 213)

elıforduloacute hamaranam kar‑ figyelemre meacuteltoacute a a‑v‑d‑a h‑m‑r‑n‑m a‑ku‑u‑n‑v (DB II 34) avadā hamaranam akunava ott csataACC csinaacutelPST3PL Korn 2013 42ndash43 szerint a szerkezet nem tekinthetı komplex predikaacutetumnak ugyanis itt szerinte

az ige megırzi lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (rsquoveacutegrehajt veacuteghezviszrsquo) eacutes a fıneacutev is referenciaacutelis jeleneacuteső rsquoott vitteacutek veacuteghez (azt) a (bizonyos) harcot ott viacutevtaacutek meg (azt) a (konkreacutet) uumltkoumlzetetrsquo azaz a kifejezeacutes Korn eacutertelmezeacuteseacuteben nem egyszerően azt jelenti hogy rsquoharcolrsquo Ezzel rokoniacutethatoacute veacutelemeacutenyt keacutep-visel Schmitt 2014 188 is aki azonban azokban az esetekben amikor a szerkezetben az ige carta-naiy infinitivusa szerepel (pl DB I 93 II 33 stb) maacuter az aacuteltalaacutenosabb rsquoharcba szaacutellrsquo jelenteacutessel szaacutemol Veacutelemeacutenyem szerint neheacutez a keacutet eset koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteget tenni eacutes uacutegy gondolom a szerkezet esetleg funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tekinthetı (meacuteg ha komplex predikaacutetumnak bizonyos esetekben nem is mert a referenciaacutelis fıneacutevi tag miatt VP‑keacutent kell kezelnuumlnk) ugyanis az ige jelenteacutese abszt-rakt jellegő nem az eredeti konkreacutet rsquoalkot leacutetrehoz megcsinaacutelrsquo A fıneacutev referenciaacutelis jelenteacutese sem akadaacutelyozza a funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest hiszen amint fentebb (ld 25 o) laacutettuk a funkcioacuteigeacutes szer-kezeteknek leacutetezik ilyen nem prototipikus formaacuteja is Szinteacuten ezt laacutetszik taacutemogatni a hamaranam kar‑ szintagmaacuten alapuloacute hamaranakara DNb 34 determinatiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel is amelynek jelen-teacutese rsquoharcosrsquo vagyis az aki bdquoharcotharcolaacutest csinaacutelrdquo (vouml ugyanabban a sorban ušhamaranakara rsquojoacute harcosrsquo)

81 Ciancaglini 2011 17ndash18 Korn veacutelemeacutenyeacutetıl elteacuterıen arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a jelenseacuteg indo‑iraacuteni koruacute hiszen mind az oacuteindben mind az oacuteperzsaacuteban van raacute adatunk Keacutesıi uacutejiacutetaacutesnak tartja azonban amiatt hogy hasonloacute szerkezetek nem mutathatoacutek ki a rokon nyelvekbıl eacutes az oacuteind ill oacuteiraacuteni korszakban a szerkezet maga sem grammatikalizaacuteloacutedott meacuteg Kiemeli hogy csak a klasszikus szanszkritban eacutes a koumlzeacutep‑perzsaacuteban nıtt meg a gyakorisaacutega eacutes ekkor vaacutelt a denominaacutelis igekeacutepzeacutes fı eszkoumlzeacuteveacute

37

I 7 A KAR- IGEacuteVEL ALKOTOTT FUNKCIOacuteIGEacuteS

SZERKEZETEK A VEacuteDIKUS NYELVBEN

Oumlsszpontosiacutetsunk ezek utaacuten a bevezetı gondolatok utaacuten magaacutera a veacutedikus nyelvre Mielıtt azonban munkaacutem tulajdonkeacuteppeni teacutemaacutejaacutera a kar‑ igeacutere eacutes a vele alkotott szerkezetek vizsgaacutelataacutera raacuteteacuterneacutek eacuterintsuumlnk roumlviden neacutehaacuteny olyan kifejezeacutest ame-lyek Kamber prototiacutepus‑elmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacuteseacutet alkalmazva prototipikus funkcioacutei-geacutes szerkezeteknek minısiacutethetık Igaz Kamber fentebb emliacutetett kriteacuteriumai koumlzuumll a 2 pont egybıl kiesik a veacutedikus szerkezetek vizsgaacutelataacutenaacutel ugyanis a veacutedikus nyelv-ben elenyeacuteszı azoknak a szavaknak a szaacutema amelyek valoacuteban neacutevszoacutet kormaacutenyzoacute pre‑ vagy posztpoziacutecioacutenak tekinthetık (vouml Renou 1952 323ndash324) eacutes eddigi meg-figyeleacuteseim szerint ezek potenciaacutelisan funkcioacuteigeacutesnek tekinthetı szerkezetekben nem is szerepelnek A neacutemet nyelv mozgaacutest eacutes egyeacuteb rokon jelenteacuteseket kifejezı igeacutei mellett aacutelloacute prepoziacutecioacutes kifejezeacuteseknek a veacutedikus oacuteindben rendszerint puszta esetek felelnek meg

A maradeacutek haacuterom szempont alapjaacuten a neacutemet in Zorn geraten‑tiacutepusnak megfelelı prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tekinthetjuumlk a rsquomegy haladrsquo jelenteacuteső igeacutek (gam‑ ay‑ yā‑) aacutellapotot kifejezı deverbaacutelis (ritkaacutebban deadjektivaacutelis) absztrakt fıneacutevvel alkotott kapcsolataacutet amely valamilyen aacutellapotba keruumlleacutest valamilyen aacutel-lapotuacutevaacute vaacutelaacutest fejez ki (ingressziacutev akcioacuteminıseacuteggel) A tiacutepus maacuter a korai veacutedikus-ban felbukkan (20) (21) de igazaacuteboacutel csak keacutesıbb lesz igazaacuten elterjedt Itt illuszt-raacutecioacutekeacuteppen neacutehaacuteny epikus szanszkritboacutel szaacutermazoacute tipikus peacuteldaacutet ideacutezek (22)ndash(25)

(20) saacute puṣṭiacuteṃ yāti (RV 1775d)

az gyarapodaacutesACC megyPRS3SG

rsquoaz felviraacutegzikrsquo (szoacute szerint rsquogyarapodaacutesba megyrsquo)

(21) aacutegann hellip śraacutevo bhaacuted (RV 33710a)

megyPST2SG hiacuterneacutevACC nagyACC

rsquonagy hiacuternevet szerezteacutelrsquo (szoacute szerint rsquonagy hiacuterneacutevbe menteacutelrsquo)82

(22) vismayaṃ hellip paraṃ yayuḥ (MBh 111733d)

csodaacutelkozaacutesACC legnagyobbACC megyPRF3PL

rsquonagyon elcsodaacutelkoztakrsquo

82 A peacuteldaacuteboacutel kitőnik hogy az oacuteindben ez a tiacutepus megengedi a neacutevszoacutei tag melleacutekneacutevi jelzıvel

toumlrteacutenı bıviacuteteacuteseacutet (bhaacuted rsquonagyrsquo ld (22) (25) paraṃ rsquolegnagyobbrsquo) Ezek a jelzık a neacutevszoacuteban fog-lalt cselekveacutes fokaacutet fejezik ki (a cselekveacutest itt taacuteg eacutertelemben veacuteve) A (21)‑ben talaacutelhatoacute szerkezet neacutevszoacutei tagja (śraacutevas‑ rsquohiacuterneacutevrsquo) keacutetseacutegtelenuumll deverbaacutelis absztrakt fıneacutev (a śrav‑ rsquohallrsquo igeacutebıl) azon-ban nem nomen actionis hanem nomen rei actae rsquoaz amit valakirıl hallanakrsquo A deverbaacutelis fınevek tiacutepusairoacutel eacutes jelenteacuteseacuterıl ld alaacutebb (I 8 4)

38

(23) nāśaṃ yāsyati (MBh 51314b)

pusztulaacutesACC megyFUT3SG

rsquoel fog pusztulnirsquo

(24) paritoṣaṃ na gacchanti (Rām 15720c)

oumlroumlmACC nem megyPRS3PL

rsquonem fakadnak oumlroumlmrersquo

(25) viṣādam agamat param (Rām 2712d)

szomoruacutesaacutegACC megyAOR3SG legnagyobbACC

rsquonagyon elszomorodottrsquo

Ezekneacutel a szerkezetekneacutel az igei tag deszemantizaacuteloacutedaacutesa abban aacutell hogy nem konk-reacutet fizikai eacutertelemben vett mozgaacutest jelent hanem absztrakt moacutedon egy aacutellapot eleacute-reacuteseacutet valamilyen aacutellapotba keruumlleacutest fejez ki

Nehezebb dolgunk van a kar‑ rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel amelynek funkcioacuteigeacutes hasznaacutelata munkaacutem tulajdonkeacuteppeni taacutergyaacutet keacutepezi A kar‑ ige jelenteacutese ugyanis nem mozgaacutest ill valamilyen poziacutecioacuteban leveacutest fejez ki azaz a vele alkotott szerkezetek eleve nem eleacutegiacutetik ki a fenti neacutegy illetve ndash a 2 kriteacuteriumot a prepoziacutecioacutes szerkezet hasznaacutelataacutet mellızve ndash haacuterom szempont mindegyikeacutet Ez azt jelenti hogy kar‑ igeacutevel alkotott funkcioacuteigeacutes szerkezetek ndash legalaacutebbis Kamber modelljeacuteben ndash nem tartoznak a proto-tipikus centraacutelis szerkezetek koumlzeacute hanem perifeacuterikusabb poziacutecioacutet foglalnak el83

Vizsgaacuteljuk meg a maradeacutek keacutet Kamber‑feacutele kriteacuteriumot a kar‑ ige funkcioacuteigei voltaacutet azaz szemantikai kiuumlresedeacuteseacutet deszemantizaacutecioacutejaacutet (ez Kamber alapkriteacuteriu-ma) illetve a neacutevszoacutei tag deverbaacutelis absztrakt fıneacutevi jellegeacutet

Ahhoz hogy egy ige funkcioacuteigei hasznaacutelatban megfigyelhetı deszemantizaacutecioacute-jaacuteroacutel beszeacutelhessuumlnk ideaacutelis esetben szuumlkseacuteges lenne tisztaacutezni az igeacutenek azt az alap-jelenteacuteseacutet amelyhez keacutepest jelenteacutesbeli kiuumlresedeacutest mutat Baacuter itt szigoruacutean veacuteve csak szinkroacuten szempontokat kellene figyelembe vennuumlnk eacutes az egyes elıfordulaacutesok kontextuaacutelis segiacutetseacutegeacutevel kellene ezt meghataacuteroznunk szuumlkseacutegesnek tartom bemu-tatni az ige etimoloacutegiaacutejaacutet is

83 Amint fentebb (23 o) maacuter emliacutetettem a rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel alkotott szerkezeteket a neacutemet szaki-

rodalom egy reacutesze nem is sorolja a funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlzeacute hanem az uacuten nominalizaacutecioacutes igeacutes szerkezetek koumlzoumltt tartja szaacutemon A taacutemasztoacute igeacutes szerkezetek koumlzoumltt ez a tiacutepus prototipikusnak szaacutemiacutet

39

I 8 A KAR- IGE ETIMOLOacuteGIAacuteJA EacuteS HASZNAacuteLATI KOumlREI

I 8 1 A KAR- IGE ETIMOLOacuteGIAacuteJA

Az oacutei kar‑ ige a legelterjedtebb felfogaacutes szerint az ie ker‑ folytataacutesa (ld IEW 641ndash642 LIV 391ndash392 az s mobileacutes vaacuteltozatroacutel LIV 391 n 3 392 n 6) Ennek elsıdleges konkreacutet jelenteacutese rsquovaacuteg levaacuteg faragrsquo volt amelyet igei formaacuteban legtisz-taacutebban az anatoacuteliai nyelvekben laacutetunk hett kuerzi rsquovaacutegrsquo iteratiacutev kuraski[zzi] rsquouacutejra eacutes uacutejra vaacutegrsquo kurkuriyat (praet) rsquomegcsonkiacutetottarsquo eacutekiacuteraacutesos luvi kuwarti rsquovaacutegrsquo hier luvi REL+rai‑ (azaz kwar‑) rsquovaacuteg levaacutegrsquo84 Az igeacutet minden bizonnyal eredmeacutenytaacuter-gyas szintagmaacuteban is lehetett hasznaacutelni rsquo(egy alakot egy szobrot egy taacutelat stb) kifaragrsquo Ennek a jelenteacutesnek a kiterjeszteacuteseacutevel joumlhetett leacutetre a rsquoleacutetrehoz elıaacutelliacutet megalkotrsquo jelenteacutes amely maacuter nem korlaacutetozoacutedott a faragaacutes kivaacutejaacutes vaacutegaacutes mővele-teacutere eacutes baacutermilyen taacutergy leacutetrehozaacutesaacutet jelenthette Ez utoacutebbi jelenteacutesbıl (de tulajdon-keacuteppen akaacuter meacuteg a szőkebb jelenteacutesbıl is) magyaraacutezhatoacute az oacuteiacuter cruth velszi pryd (lt k‑tu‑) rsquoalak formarsquo neacutevszoacutei derivaacutetum jelenteacutese is (lt rsquoamit vki alkotott leacutetre-hozottrsquo azaz nomen rei actae)85 Szinteacuten van konkreacutet jelenteacutese az etimoloacutegiailag ide tartozoacute litvaacuten kugraverti igeacutenek is rsquoalapiacutet eacutepiacutet felaacutelliacutet leacutetrehozrsquo illetve rsquotuumlzel főtrsquo (Fraenkel 1962 I 319)

Absztrakt jelenteacutessel az indo‑iraacuteni nyelvekben (oacutei kar‑ av kar‑ oacutep kar‑) eacutes bizonyos kelta adatokban talaacutelkozunk (koumlzeacutep‑velszi paraf [praes sing 1] rsquookoz veacuteghezvisz szerezrsquo koumlzeacutep‑breton paras [praet sing 3] LIV 391 Matasović 2009 178) Ez a megoszlaacutes (indo‑iraacuteni eacutes kelta adatok) ndash hozzaacuteteacuteve hogy a legko-raacutebbi (anatoacuteliai) adatokban kizaacuteroacutelag konkreacutet jelenteacutese van a rokon igeacuteknek ndash arra utal hogy az absztrakt jelenteacutes nem vezethetı vissza az alapnyelvre hanem poszt‑

84 A hettita igeacuterıl eacutes oumlsszes elıfordulaacutesaacuteroacutel ld EDHIL 486ndash487 (az alapnyelvre rsquometsz vaacuteg

vaacutegaacutessal formaacutelrsquo jelenteacutest teacutetelez fel) az eacutekiacuteraacutesos luvi szavakroacutel ld Melchert 1993 116 a hieroglif luvi igeacuterıl LIV 391 n 2 EDHIL 487 IEW 641 figyelmen kiacutevuumll hagyja az anatoacuteliai adatokat eacutes aacuteltalaacutenosabb jelenteacutest ad meg bdquomachen gestalten vielleicht urspruumlnglich von irgendeiner nicht mehr bestimmbaren Handwerkstaumltigkeitrdquo Meglepı moacutedon Knobloch 1981 45ndash46 szinteacuten nem em-liacuteti az anatoacuteliai adatokat meacutegis Pokorny‑naacutel sokkal pontosabb ndash eacutes alapvetıen helyes ndash alapjelenteacutest hataacuteroz meg bdquodurch Schleifen oder Schnitzen aushoumlhlenrdquo azaz rsquocsiszolaacutessal vagy faragaacutessal kivaacutej vmitrsquo Eacuterdekesseacutegkeacuteppen megjegyezhetjuumlk hogy Knobloch ehhez a jelenteacuteshez kapcsolja az oacutei kxmi‑ rsquofeacutereg kukacrsquo szoacutet is (lt k‑mi‑) meacutegpedig azon az alapon hogy az ilyen aacutellatok jellemzıje hogy kivaacutejjaacutek a faacutet vagy a gyuumlmoumllcsoumlt Errıl a lehetseacuteges etimoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesrıl EWAia I 394ndash395 nem tesz emliacuteteacutest Neheziacuteti a keacuterdeacutest hogy a k‑mi‑ rekonstruktum mellett az alapnyelvre egy ‑mi‑ toumlvet is fel kell teacuteteleznuumlnk ugyanazzal a jelenteacutessel (amelybıl pl a neacutem Wurm ang worm szoacute szaacutermazik) eacutes a kettı viszonya nem tisztaacutezott

85 Vouml a lat figura szoacute viszonyaacutet a fingo rsquoalkot keacutesziacutetrsquo igeacutevel A latin ige az ie dheǵh‑ rsquogyuacuter dagasztrsquo (LIV 140ndash141) gyoumlkbıl szaacutermazik (az elsıdleges jelenteacuteshez vouml goacutet daigs oacutefn teig neacutem Teig rsquoteacutesztarsquo lt dhoǵho‑)

40

alapnyelvi uacutejiacutetaacutes86 az egyes aacutegakban87 Ez egyeacutertelmően azt implikaacutelja hogy a kar‑ igeacutenek legkoraacutebban az indo‑iraacuteni korszakban alakulhatott ki a szemantikai abszt-rakcioacutet felteacutetelezı funkcioacuteigei hasznaacutelata (vouml Korn 2013 52) a ker‑ ige az indo-euroacutepai alapnyelvben ilyen szereppel biztosan nem rendelkezett

Ami a formai szempontokat illeti mindenkeacuteppen szoacutet kell meacuteg ejtenuumlnk az ige imperfectumtoumlveacutenek a keacutepzeacuteseacuterıl Mint ismeretes a kar‑ ige a gvedaacuteban szinte kiveacutetel neacutelkuumll ‑nu‑‑no‑ nazaacutelis szuffixummal keacutepezi imperfectumtoumlveacutet az uacuten 5 igeosztaacutely keacutepzeacutesi mintaacutejaacutenak megfelelıen (kṇoacute-kṇu‑ elıfordulaacutesait ld Lubots-ky 1997 434ndash439) Az oacuteveacutedikus korszaktoacutel kezdıdıen ezt a keacutepzeacutesi moacutedot a 8 igeosztaacutelyos karo‑kuru‑ imperfectumtı vaacuteltja fel A gvedaacuteban meacuteg csupaacuten haacuterom alkalommal (act imperat sing 2 kuru RV 10192b eacutes 101452d act ind praes impf plur 1 kurmaacutes RV 10517a) fordul elı a kur(u)‑ gyenge imperfectumtı de roumlvidesen leacutenyegileg maacuter a koumlzeacutepveacutedikus proacutezai szoumlvegek koraacutera az uacutej forma tel-jesen kiszoriacutetja a koraacutebbi nazaacutelis tıkeacutepzeacutest (Hoffmann 1976 575) K Hoffmann meggyızıen mutatja be (Hoffmann 1976 575ndash588 vouml meacuteg Werba 1992 16 LIV 392 n 7 Lubotsky 2012 177 eacutes n 4) hogy a karo‑kuru‑inflexioacutes alakok alleg-ro‑vaacuteltozatkeacutent joumlhettek leacutetre a gyors tempoacutejuacute beszeacutedben meacutegpedig a keacutesıbbi kouml-zeacutepind hangfejlıdeacutest megelılegezı az ismert oacuteind nyelvvaacuteltozatokban kiveacuteteles-nek szaacutemiacutetoacute hangvaacuteltozaacutesok reacuteveacuten Ebben a vaacuteltozaacutesban kulcsszerepe volt annak hogy a kar‑ ige faktitiacutev kopulakeacutent (ld errıl I 8 2) eacutes perifrasztikus szerkezetek igei tagjakeacutent azaz toumlbbeacute‑keveacutesbeacute kiuumlresedett jelenteacutessel segeacutedigeszerően is hasz-naacutelatos volt (Hoffmann 1976 580) ugyanis a funkcioacuteszavak kuumlloumlnoumlsen az allegro koumlzleacutesben nagy meacuterteacutekben ki vannak teacuteve a fonoloacutegiai eroacutezioacutenak elkopaacutesnak88 Az is igaz azonban hogy ez az imperfectumkeacutepzeacutest illetı vaacuteltozaacutes a kar‑ ige fıigei hasznaacutelataacuteban is megfigyelhetı nem csak a funkcioacuteigei hasznaacutelatban89

86 Vouml LIV 391 n 1 erre vonatkozoacute megjegyzeacuteseacutet 87 A kar‑ ige etimoloacutegiaacutejaacutera vonatkozoacute maacutesik lehetıseacuteg az eredetileg szinteacuten joacutel koumlruumllhataacuterolhatoacute

konkreacutet jelenteacutessel rendelkezı ie (s)ker‑ rsquonyuacutez kapar levaacutegrsquo gyoumlkbıl (LIV 556ndash557 vouml oacuteeacutesz skera rsquovaacuteg nyuacutezrsquo neacutem scheren gr kehelliprw rsquolenyiacuter levaacutegrsquo) valoacute szaacutermaztataacutes (vouml LIVAdd sv 1 (s)ker Schutzeichel 2014 95) VIA 168ndash170 eacutes 259 azzal szaacutemol hogy a keacutet ie gyoumlk (ker‑ eacutes (s)ker‑) reflexe az oacuteindben kontaminaacuteloacutedott Ha a laacutebjegyzetben megfogalmazott aacutellaacutespontot fo-gadjuk is el az absztrakt rsquocsinaacutel stbrsquo jelenteacutest mindenkeacuteppen indo‑iraacuteni kuumlloumlnnyelvi innovaacutecioacutenak kell tartanunk

88 A fonoloacutegiai eroacutezioacute eacutes a grammatikalizaacutecioacute viszonyaacuteroacutel ld HopperndashTraugott 2003 154ndash159 (a szerzık raacutemutatnak arra is hogy a fonoloacutegiai eroacutezioacute nem szuumlkseacutegszerő velejaacuteroacuteja a grammatika-lizaacutecioacutenak)

89 Ld fentebb (27 jz) arroacutel hogy a koumlnnyő vagy funkcioacuteigeacutek egy‑keacutet ritka kiveacuteteltıl eltekintve mindig azonosak egy lexikaacutelis fıigeacutevel

41

I 8 2 A KAR- MINT FAKTITIacuteV KOPULA

Ki kell emelnem azt is hogy munkaacutemban a veacutedikus kar‑ igeacutevel alkotott szerkezetek koumlzuumll csak azokat taacutergyalom amelyekben a neacutevszoacutei tag az ige egyetlen accusati-vusban90 aacutelloacute bıviacutetmeacutenye (Nacc + kar-)91 Nem keacutepezik tehaacutet taacutergyaacutet a vizsgaacutelatnak a kar‑ igeacutenek azok az ndash egyeacutebkeacutent rendkiacutevuumll gyakori ndash elıfordulaacutesai amikor uacuten faktitiacutev kopulakeacutent szerepel92 Ezen a hasznaacutelaton beluumll keacutet csoportot lehet megkuuml-loumlnboumlztetni Egyreacuteszt aacutellhatnak a kar‑ faktitiacutev kopula mellett rsquovmitvkit vmiveacutevki-veacutevmilyenneacute teszrsquo jelenteacutesben predikatiacutev neacutevszoacutek (fınevek eacutes melleacuteknevek) a ha-gyomaacutenyosan kettıs accusativusnak nevezett szerkezetben vagyis amikor a pre-dikatiacutev neacutevszoacutet (eredmeacutenyhataacuterozoacutet) esetben93 egyeztetjuumlk a taacuterggyal Laacutesd peacuteldaacuteul

(26) kdhiacute mā devaacutevantam (RV 64710d)

csinaacutelAORIMP2SG eacutenACC istenek_aacuteltal_kedveltACC

rsquoTegyeacutel engem az istenek aacuteltal kedveltteacutersquo

(27) tuvm agna āditiysa āsiacuteyagraveṃ

teACC AgniVOC ĀdityaPLNOM szaacutejACC

tuvṃ jihvṃ śuacutecayaś cakrire

teACC nyelvACC feacutenyesPLNOM csinaacutelPRFMED3PL

kave (RV 2113ab)

boumllcsVOC

rsquoOacute Agni teacuteged tettek az Ādityaacutek a szaacutejukkaacute teacuteged a feacutenyesek a nyelvuumlkkeacute oacute boumllcsrsquo

90 Ez aloacutel a ragozhatatlan ideofoacutenok jelentenek kiveacutetelt (ld 48ndash49 o) de szintaktikailag itt is

taacutergyas szintagmaacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk 91 Fontos kiemelni hogy ez nem mindig jelent taacutergyi argumentum‑szerepet ugyanis a funkcioacute-

igeacutes szerkezetek prototipikus fajtaacutejaacutenaacutel valoacutejaacuteban komplex predikaacutetumokroacutel van szoacute amelyben a fıneacutevi tag nem DP hanem N0 kategoacuteriaacutejuacute eacutes nem argumentuma csupaacuten bdquokvaacutezi‑argumentumardquo (ld VinczendashCsirik 2011 1111 Vincze 2011b 152ndash153) a funkcioacuteigeacutenek Itt jegyzem meg azt is hogy bizonyos szoumlveghelyek arra utalnak leacutetezik a kar‑ igeacutenek szintaktikailag intranzitiacutev hasznaacutelata is Laacutesd peacuteldaacuteul

a taacutethā kṇu yaacutethā hellip uśmaacutesi hellip (RV 13012bc) uacutegy cselekszikIMP2SG ahogy vaacutegyikPRS3PL rsquoCselekedj uacutegy ahogy akarjukrsquo

Ezzel szemben Keydana 2013 276ndash277 a kṇu igealakot itt is tranzitiacutevnak fogja fel taacutergya pro amely az itt nem ideacutezett a pāda tad neacutevmaacutesaacuteval koreferens (bdquoso mache esrdquo) Persze elmeacuteletileg minden intranzitiacutevnak tőnı esetben lehetseacuteges valamilyen rejtett taacutergyat felteacutetelezni

92 Szinteacuten kiacutevuumll marad a vizsgaacutelaton a kar‑ ige perifrasztikus causativumban valoacute hasznaacutelata amelyben egy finalis eacutertelmő szoacuteval kapcsoloacutedik eacutes alkot komplex predikaacutetumot (ld 15 o)

93 A nem eacutes szaacutem egyezteteacutese csak melleacuteknevekneacutel valoacutesul meg

42

(28) kdhiacute kṣumaacutentaṃ jaritram

csinaacutelAORIMP2SG marhaacuteban_gazdagACC eacutenekesACC

agne (RV 295c)

AgniVOC

rsquoTedd az eacutenekest marhaacuteban gazdaggaacute oacute Agnirsquo

A maacutesik esetben a predikatiacutev elem nincs egyeztetve az ige taacutergyaacuteval Ide sorolandoacute elsısorban az ind grammatikusi hagyomaacutenyban cvi‑nek nevezett konstrukcioacute (ld Pāṇ 5450) amelyben a neacutevszoacutei elem ‑ veacutegzıdeacutest kap94 A cvi‑konstrukcioacute eacutes az uacuten kettıs accusativusi szerkezet koumlzoumltt szemantikai szempontboacutel legtoumlbbszoumlr nin-csen kuumlloumlnbseacuteg igaz viszonylag ritka azoknak a kifejezeacuteseknek a szaacutema amelyek mindkeacutet szerkeszteacutessel elıfordulnak a fennmaradt szoumlvegekben (pl krūraacuteṃ kar‑ KS 265 eacutes krūr kar‑ ŚB 12416 rsquomegsebesiacutet veacuteresseacutesebesseacute [krūraacute‑] teszrsquo ld Balles 2006 50ndash57 80ndash82)

Ugyancsak ebbe a maacutesodik csoportba tartoznak azok az esetek amikor a kar‑ mint faktitiacutev kopula mellett predikatiacutev adverbium95 aacutell96

(29) guacutehā~ akar iacutendram māt (RV 4185ab)

rejtveADV csinaacutelAORIND3SG IndraACC anyaNOM

rsquoElrejtette Indraacutet az anyjarsquo97

94 A cvi‑konstrukcioacutet Balles 2006 dolgozta fel monografikus formaacuteban A kar‑ ige mellett ebben

a szerkezetben fientiacutev kopulakeacutent a bhavi‑ ige is elıfordul ekkor a szerkezet jelenteacutese rsquovkivmi vkiveacutevmiveacutevmilyenneacute vaacutelikrsquo (egyik legkoraacutebbi elıfordulaacutesa sakhī bhavan rsquobaraacutettaacute [saacutekhi‑] vaacutelvarsquo AVP 18245c ld Balles 2006 108) A szerkezet predikatiacutev instrumentalisi eredeteacuterıl ld meacuteg Wid-mer 2005 190ndash191

95 A predikatiacutev adverbiumokroacutel ld Hoffmann 1976 339ndash349 96 Bizonyos peacuteldaacuteknaacutel arra kell gondolnunk hogy a kar‑ (mint bdquoAllerweltsverbumrdquo vagy bdquopasse-

partoutrdquo‑ige) valamilyen tartalmasabb konkreacutetabb jelenteacuteső ige (beszeacutelt nyelvre jellemzı kollok-viaacutelis) helyettesiacutetıje a szerkezetben Iacutegy peacuteldaacuteul az āreacute rsquotaacutevol messzersquo adverbium (ld (31) āreacute kar‑) elıfordul a dhā‑ rsquotesz helyezrsquo (pl RV 84713d) a bādh‑ rsquokiszoriacutet előzrsquo (pl RV 96619c) a yav‑ rsquotaacutevoltart elhaacuteriacutetrsquo (pl RV 106312c) igeacutek mellett is Vouml ezzel peacuteldaacuteul az olyan neacutemet paacuterokat mint Bring hierher ~ Schaffe hierher

97 Vouml intranzitiacutev guacutehā (as‑ bhavi‑) rsquorejtve vanrsquo A (nem faktitiacutev) kopula hasznaacutelata itt opcionaacutelis ld az alaacutebbi peacuteldaacutek szembenaacutellaacutesaacutet

a yny āviacuter y ca guacutehā amelyPLNOM laacutethatoacuteanADV amelyPLNOM eacutes rejtveADV vaacutesūni (RV 10545b) javakPLNOM rsquoa javak amelyek laacutethatoacuteak eacutes amelyek rejtve vannakrsquo

b guacutehā saacutentam mātariacuteśvā rejtveADV vanPTCPIPFVACTSGACCM MātariacuteśvanNOM mathāyaacuteti (RV 11413d) koumlpuumllPRS3SG rsquoA rejtve levıt (ti Agnit a tőz isteneacutet) Mātariacuteśvan kikoumlpuumllirsquo

43

(30) āviacutes taacutet kṣva yaacuted

laacutethatoacuteanADV azSGACCN csinaacutelAORIMPMED2SG amiSGNOMN

aacutesat ta ukthiacuteyagravem (RV 22314c)

vanIPFVSBJVACT3SG teGEN dicseacuteretre_meacuteltoacuteSGNOMN

rsquoTedd laacutethatoacutevaacute (mutasd meg) azt ami belıled dicseacuteretre meacuteltoacutersquo

(31) āreacute asmaacutet kṇuhi daacuteiviyam bhayaacutem

taacutevol miABL csinaacutelIMP2SG istenektıl_valoacuteSGACCN feacutelelemSGACCN

āreacute hetr aacutedevĩḥ (RV 86116cd)

taacutevol loumlvedeacutekPLACCF istentelenPLACCF

rsquoTartsd taacutevol tıluumlnk az istenek feacutelelmeacutet taacutevol az istentelen loumlvedeacutekeketrsquo

Ezek a szinkroacuten szempontboacutel adverbiumnak tekintendı predikatiacutev hasznaacutelatuacute sza-vak nyelvtoumlrteacutenetileg toumlbbnyire valamilyen neacutevszoacute predikatiacutev hasznaacutelatuacute instru-mentalisaacutera mennek vissza98

Veacutelemeacutenyem szerint ide kell sorolnunk a mxdhas kar‑ rsquomegvet leneacutezrsquo szerkeze-tet is amely keacutetszer fordul elı a gvedaacuteban

(32) ayaacuteṃ sutaacuteḥ hellip m mɹdhas kaḥ (RV 2184d)

ezNOM kisajtolPTCPPRFPASSNOM ne megveteacutes csinaacutelINJ2SG

rsquoEz (ti a szoacutemaleacute) kisajtoltatott ne vesd megrsquo

(33) aacutegne m no devaacutetātā

AgniVOC ne miACC istenek_gyuumllekezeteLOC

mɹdhas kaḥ (RV 7433d)

megveteacutes csinaacutelINJ2SG

rsquoOacute Agni ne teacutegy minket megvetetteacute az istenek gyuumllekezeteacutebenrsquo

Koraacutebban azt gondoltaacutek (ld pl MW 830 KEWA II 595) hogy a mʴdhas a mardh‑ rsquoelhanyagol megvet cserben hagyrsquo gyoumlkbıl keacutepzett ‑as‑toumlvő nomen actionis amely accusativusban aacutell a tranzitiacutev kar‑ ige mellett eacutes ndash tegyuumlk hozzaacute ndash vele funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkot (rsquomegveteacutest csinaacutelrsquo azaz rsquomegvetrsquo) A megveteacutes taacutergyaacutet keacutepezı szemeacutelyt a maacutesodik reacuteszletben99 a nas (no) neacutevmaacutesi klitikum jeloumlli Ez eseteacutet tekint-ve lehetne genitivus obiectivus (rsquoa mi megveteacutesuumlnketrsquo) de akaacuter accusativusnak is

98 Az instrumentalis predikatiacutev hasznaacutelataacuteroacutel az oacuteindben Balles 2006 245ndash257 ld meacuteg Hoff-

mann 1976 350ndash355 A szoacutefajvaacuteltaacutest (fıneacutev instr-a rarr adv) neacutehaacuteny esetben a hangsuacutely poziacutecioacutejaacute-nak megvaacuteltozaacutesa is mutatja (kontraszthangsuacutely) pl guacutehā rsquorejtve titokbanrsquo adverbium a guacuteh‑ rsquorej-tekhelyrsquo fıneacutev guh sing instrumentalisaacuteval (RV 1676b) szemben hasonloacutekeacuteppen śla‑ rsquonyaacutersrsquo de śūl predikatiacutev adverbium a śūl kar‑ rsquonyaacuterson megsuumltrsquo kollokviaacutelis beszeacutelt nyelvi fordulatban Ez utoacutebbiban Hoffmann 1976 350 (eacutes n 4) eacutertelmezeacutese szerint a kar‑ ige a rsquosuumlt fızrsquo jelenteacuteső pac‑ igeacutet vagy a śrā‑ rsquomegsuumll megfırsquo gyoumlk śrapaya‑ causativumaacutet helyettesiacuteti (vouml 96 jz eacutes Hoffmann 1976 582ndash583)

99 Az elsı peacuteldaacutenaacutel a megveteacutes taacutergyaacutet keacutepezı dolog (a kisajtolt szoacutemaleacute) nincs megnevezve explicit moacutedon ezt az informaacutecioacutet a kontextusboacutel kell kiegeacutesziacutetenuumlnk

44

felfoghatjuk hiszen leacuteteznek maacutes olyan funkcioacuteigeacutes szerkezetek is a veacutedikusban (igaz keacutesıbbi szoumlvegekben) amelyek szintaktikailag uacutegy viselkednek mint egy egyszerő tranzitiacutev ige100 Ilyen peacuteldaacuteul (34) amelyben a vivāhaṃ kar‑ rsquofeleseacuteguumll vesz (szoacute szerint) haacutezasodaacutest csinaacutelrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezet fordul elı (ideacutezi Ai Gr II2 258)

(34) anyāṃ vivāhaṃ kuryāt (VaiGS 162)

maacutesikACCF haacutezasodaacutesACC csinaacutelOPT3SG

rsquovegyen feleseacuteguumll egy maacutesik nıtrsquo

Az ilyen jellegő paacuterhuzamok azt jelenteneacutek hogy (33)‑ban a nas neacutevmaacutesi klitikum accusativusi eacutertelmezeacutese sem szoacutel egyeacutertelmően a funkcioacuteigeacutes felfogaacutes ellen Ugyan-akkor a mxdhas szoacute ‑as‑toumlvő fıneacutevkeacutent valoacute eacutertelmezeacuteseacutenek szeacutepseacuteghibaacuteja hogy ez a felteacutetelezett tı semmilyen maacutes kontextusban nem fordul elı Eacuteppen ezeacutert valoacutesziacute-nőbb hogy inkaacutebb a korai veacutedikusban viszonylag gyakran adatolt gyoumlktoumlvő mxdh‑ rsquomegveteacutes leneacutezeacutesrsquo fıneacutev genitivusi alakjakeacutent kell felfognunk (EWAia II 328) amely predikatiacutev funkcioacuteval rendelkezik a kar‑ faktitiacutev kopula mellett101 eacutes a nas egyszerően az ige taacutergyakeacutent eacutertelmezendı102 Szinkroacuten szempontboacutel a mxdhas szoacutet akaacuter lexikalizaacuteloacutedott adverbiumkeacutent is kezelhetjuumlk

I 8 3 A NACC + KAR- TIacutePUSUacute SZERKEZETEK

Laacutessuk tehaacutet a veacutedikus kar‑ ige jelenteacuteseacutet olyan szintagmaacutekban amelyben bıviacutetmeacute-nye taacutergyesetben aacutell Minthogy az ennyire aacuteltalaacutenos jelenteacutessel eacutes ennyire sok funk-cioacuteval rendelkezı igeacutekneacutel mind a parafraacutezison alapuloacute jelenteacutesmeghataacuterozaacutes mind a szemantikai dekompoziacutecioacute probleacutemaacutekba uumltkoumlzik (Schultze‑Berndt 2008 200)103 ezeacutert a kar‑ szemantikai leiacuteraacutesa soraacuten E Schultze‑Berndt moacutedszereacutet koumlvetem aki tanulmaacutenyaacuteban (Schultze‑Berndt 2008) tipoloacutegiai szempontboacutel vizsgaacutelja kuumlloumlnboumlzı nyelvek aacuteltalaacutenos cselekveacutesigeacuteinek (generalised action verb [GAV]) szemantikaacutejaacutet

100 Ez egyeacutebiraacutent az egyik legegyeacutertelmőbb jele annak hogy a keacuterdeacuteses N+V szerkezetet valoacuteban

komplex predikaacutetumnak kell minısiacuteteni 101 A gen a bdquohatoacutekoumlr genitivusardquo‑keacutent (bdquogenitive of sphererdquo) eacutertelmezendı rsquovkit a bdquomegveteacuteseacute-

veacuterdquo (azaz a megveteacutes taacutergyaacutevaacute) teszrsquo vouml EWAia II 328 102 Hasonloacute jelenseacuteget laacutetunk az avesztai yaož‑dā‑ rsquo(eacutelet)erıvel felruhaacutez vkit az bdquoeacuteleterıeacuteveacuterdquo

(azaz eacuteleterıben levıveacute) teszrsquo eseteacuteben amelyben a yaož˚ tulajdonkeacuteppen az āiiu‑ rsquoeacuteleterırsquo fıneacutev sing gen‑a (vouml EWAia II 420ndash421 hivatkozaacutesokkal)

103 A keacutetszintő szemantika felfogaacutesa (ld Kiefer 2007 129ndash131) eacutertelmeacuteben az igeacutekneacutel egy alul-specifikaacutelt kiinduloacute (szemantikai) jelenteacutest kellene feltaacuterni amelybıl konceptuaacutelis differenciaacuteloacutedaacutes-sal joumlnnek leacutetre az uacutejabb (konceptuaacutelis) jelenteacutesek Az ilyen taacuteg jelenteacuteső igeacutekneacutel mint a kar‑ ez kivitelezhetetlennek tőnik ButtndashLahiri 2013 24ndash25 a koumlnnyő igeacuteket amelyek koumlzeacute a veacutedikus kar‑ is tartozik bdquopassepartoutrdquo‑igeacuteknek nevezi ugyanis ezek azok az igeacutek amelyek maacutes igeacutekkel oumlssze-hasonliacutetva joacuteval kevesebb lexikaacutelisan specifikaacutelt informaacutecioacutet hordoznak eacutes ez teszi lehetıveacute szeacuteles koumlrő alkalmazaacutesukat

45

Ezek az igeacutek egyreacuteszt bdquoigemaacutesirdquo (pro‑verb) szerepben hasznaacutelatosak azaz olyan-kor amikor az esemeacuteny vagy cselekveacutes pontos mibenleacutete ismeretlen vagy szaacutendeacute-koltan nincs specifikaacutelva (vouml pl Mit csinaacutelsz holnap) Maacutesreacuteszt a vizsgaacutelt igeacuteknek szaacutemos tovaacutebbi funkcioacuteja is van amelyek egymaacutessal oumlsszefuumlggı haacuteloacutezatos struktuacute-raacutet mutatnak Ezeket Schultze‑Berndt egy szemantikai teacuterkeacutep segiacutetseacutegeacutevel aacutebraacutezolja

(Schulze‑Berndt 2008 201)

46

A veacutedikus nyelvben ahogy a (35)‑oumls mondat mutatja a kar‑ ige hasznaacutelatos ilyen aacuteltalaacutenos cselekveacutesigekeacutent

(35) kiacutem mm anindrḥ kṇavann

miACC eacutenACC Indra_neacutelkuumlliPLNOM csinaacutelSBJVACT3PL

anukthḥ (RV 523d)

himnusz_neacutelkuumlliPLNOM

rsquoMit fognak ellenem tenni az Indraacutet nem tisztelık a himnuszt nem eacuteneklıkrsquo

Baacuter a kar‑ tovaacutebbi hasznaacutelatainak koumlre koraacutentsem fedi le Schultze‑Berndt szeman-tikai teacuterkeacutepeacutenek minden szegmenseacutet az ige szaacutemos aacuteltala felsorolt funkcioacuteval ren-delkezik Hasonloacutean a teacuterkeacutepen is szereplı neacutemet machen igeacutehez a veacutedikus kar‑ is csak agentiacutev szerepekben fordul elı viszont az agentiacutev szerepek koumlzuumll mindegyikben

Hasznaacutelatos elıszoumlr is keacutesziacuteteacutest gyaacutertaacutest elıaacutelliacutetaacutest kifejezı lexikaacutelis fıigekeacutent (rsquoalkot leacutetrehoz keacutesziacutetrsquo) eredmeacutenytaacuterggyal (CREATE) igaz a toumlbbi funkcioacutejaacutehoz keacutepest joacuteval ritkaacutebban Bizonyos szoumlveghelyeken mint amilyen (36) is akaacuter meacuteg az alapnyelvi rsquokifarag kivaacutejrsquo jelenteacutest (ld 39 o) is felfedezhetjuumlk

(36) jyeṣṭhaacute āha camas dv

legidısebbNOM mondPRF3SG serlegDUACC kettıDUACC

karā~ iacuteti

csinaacutelAORSBJV1SG QUOT

kaacutenīyān trn kṇavāma~ iacutetiy āha

fiatalabbNOM haacuteromPLACC csinaacutelIPFVSBJV3PL QUOT mondPRF3SG

kaniṣṭhaacute āha catuacuteras karā~

legfiatalabbNOM mondPRF3SG neacutegyPLACC csinaacutelAORSBJV1SG

iacuteti (RV 4335andashc)

QUOT

rsquoA legidısebb mondta bdquoKeacutet serleget fogok keacutesziacutetenirdquo A fiatalabb mondta bdquoHaacutermat fogunk

keacutesziacutetenirdquo A legfiatalabb mondta bdquoNeacutegyet fogok keacutesziacutetenirdquorsquo

(37) raacutethaṃ yeacute cakruacuteḥ suvxtaṃ (RV 4338a)

kocsiACC akiPLNOM keacutesziacutetPRFACT3PL joacutel_forgoacuteACC

rsquoakik koumlnnyen goumlrduumllı kocsit keacutesziacutetettekrsquo104

104 A (36) eacutes (37) reacuteszletben a bhu‑knak nevezett istenalakokroacutel van szoacute akiknek hiacuteres a keacutez-

mőves mesterseacutegbeli uumlgyesseacutege (Oberlies 2012 157ndash158) A maacutesik ige amely a bhu‑k teveacutekeny-seacutegeacutevel kapcsolatban elıfordul a takṣ‑ rsquoaacutecsol kalapaacutel keacutesziacutetrsquo (pl RV 1111 [6x])

a taacutekṣan raacutethaṃ suvxtaṃ vidmanpasas (RV 11111a) aacutecsolINJACT3PL kocsiACC joacutel_forgoacuteACC hozzaacuteeacutertıen_dolgozoacutePLNOM rsquoKoumlnnyen goumlrduumllı kocsit aacutecsoltak hozzaacuteeacutertıen dolgozvarsquo

47

(38) apaacutede pdā praacutetidhātave rsquokar (RV 1248c)

laacuteb_neacutelkuumlliDAT laacutebDUACC leteszINF csinaacutelAORIND3SG

rsquoA laacuteb neacutelkuumllinek laacutebakat csinaacutelt hogy letehessersquo105

Metaforikusan (bdquoa vers himnusz eacutenek stb egy mőalkotaacutesrdquo metafora alapjaacuten) ebbe a koumlrbe sorolom azokat az elıfordulaacutesokat amikor a kar‑ igeacutenek rsquovers himnusz eacutenekrsquo vagy maacutes hasonloacute jelenteacuteső szoacute a taacutergya Ezek ugyan maacuter nem keacutezzel foghatoacute eacutes nem keacutezzel formaacutelhatoacute alkothatoacute taacutergyak viszont kimondhatoacute eacutes hallhatoacute tehaacutet legalaacutebb egy tekintetben (hangzaacutes) eacuterzeacutekelhetı konkreacutet dolgok amelyek leacutetrehozaacute-saacuteroacutel megalkotaacutesaacuteroacutel van szoacute Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat melyek koumlzuumll az elsı kettı szenvedı szerkezetet tartalmaz tehaacutet a fıneacutevi tag a mondat alanya

(39) aacutekāri te harivo braacutehma

keacutesziacutetAORPASS3SG teDAT fakoacute_lovuacuteVOC himnuszNOM

naacutevyaṃ (RV 41621c)

uacutejNOM

rsquoElkeacutesziacutettetett szaacutemodra oacute fakoacute lovuacute egy uacutej himnuszrsquo106

(40) eṣaacute vāṃ stoacutemo aśvināv

ezNOM tiDUDAT magasztaloacute_eacutenekNOM AśvinDUVOC

akāri (RV 11845a)

keacutesziacutetAORPASS3SG

rsquoElkeacutesziacutettetett szaacutemotokra oacute Asvinok ez a magasztaloacute eacutenekrsquo

(41) etni vām aśvinā vaacuterdhanāni

ezPLACC tiDUDAT AśvinDUVOC erısiacutetıszerPLACC

braacutehma stoacutemaṃ gtsamadso

himnuszSGACC dicsıiacutetı_eacutenekSGACC GtsamadaPLNOM

akran (RV 2398ab)

keacutesziacutetAORIND3PL

rsquoOacute Aśvinok ezeket az erısiacutetıszereket himnuszt eacutes dicsıiacutetı eacuteneket keacutesziacutetetteacutek szaacutemotokra

a Gtsamadaacutekrsquo

Szinteacuten ide tartoznak azok a peacuteldaacutek is amelyekben a kar‑ ige taacutergya valamilyen teacuterbeli dolog (rsquouacutet107 teacuter taacutegas teruumlletrsquo eacutes hasonloacutek) amelynek megteremteacuteseacuterıl leacutet-rehozaacutesaacuteroacutel van szoacute

105 Az itteni infinitivus adjunktum‑szerepeacutevel (azaz mondatbeli elhagyhatoacutesaacutegaacuteval) kapcsolatban

ld Keydana 2013 164 n 154 (vagyis a praacutetidhātave kar‑ nem perifrasztikus causativum) 106 A braacutehman‑ rsquoimaformula himnuszrsquo fıneacutev toumlbbszoumlr elıfordul a kar‑ ige taacutergyakeacutent A kap-

csolat neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelkeacutent is ismert (brahmakxt‑) Ld Scarlata 1999 76ndash77 107 Itt az uacutetnak nem konkreacutet fizikai mivoltaacutera kell gondolnunk hanem inkaacutebb a mozgaacutes haladaacutes

lehetıseacutegeacutet adoacute eszkoumlzre

48

(42) yaacutetrā cakruacuter amxtā gātuacutem asmai (RV 7635a)

ahol keacutesziacutetPRF3PL halhatatlanPLNOM uacutetACC ıDAT

rsquoahol neki a halhatatlanok utat keacutesziacutetettekrsquo

(43) anyaacuteṃ kṇuṣva~ itaacuteḥ paacutenthāṃ (RV 101427c)

maacutesikSGACC csinaacutelIMPMED2SG ezABL uacutetSGACC

rsquoKeacutesziacutets magadnak maacutes utat mint ezrsquo

(44) asmaacutebhyam indra vaacuterivaḥ su-gaacuteṃ

miPLDAT IndraVOC szeacuteles_teacuterACC joacute-jaacuteraacutesACC

kdhi (RV 11024c)

keacutesziacutetAORIMPACT2SG

rsquoOacute Indra keacutesziacutets nekuumlnk szeacuteles teret eacutes koumlnnyő jaacuteraacutestrsquo

(45) uruacuteṃ kdhi tuvāyataacute

taacutegasACC keacutesziacutetAORIMPACT2SG teacuteged_tisztelıDAT

uloacutekam (RV 6237d)

teacuterACC

rsquoKeacutesziacutets taacutegas teret a teacuteged tisztelınekrsquo

A kar‑ ige hasznaacutelatos uacuten mimetikus igekeacutent is Ideofoacutenokkal azaz hangutaacutenzoacute hangokat zajokat ikonikusan reprezentaacuteloacute ragozhatatlan szavakkal alkotott szoacutekap-csolatokban igeacutesiacutetı szereppel rendelkezik (IDEO)108 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

(46) gauacuter amīmed aacutenu vatsaacutem

teheacutenNOM bıgPSTACT3SG utaacuten borjuacuteACC

miṣaacutentam

szemet_kinyitPTCPIPFVACTACC

mūrdhnaṃ hiacuteṅṅ akṇon mtav u (RV 116428ab)

fejACC IDEO109 csinaacutelPSTIND3SG bıgINF PTCL

rsquoA teheacuten bıgoumltt a szemeacutet eacuteppen kinyitoacute borjuacute utaacuten a feje feleacute (meacutely buacutegoacute hangon ejtett)

hiṅ hangot110 adott ki hogy bıgjoumlnrsquo

Emliacutetsuumlnk meg meacuteg egy ideofoacutennak tekinthetı szoacutet eacutes a kar‑ igeacutevel valoacute kapcsola-taacutet A svhā az aacuteldozatnak az aacuteldozati tőzbe veteacutesekor a mantra veacutegeacuten hasznaacutelt fel-kiaacuteltaacutes (Mylius 1995 140) amelynek etimoloacutegiaacuteja homaacutelyos (ld KEWA III 569 EWAia II 798) A koumlzeacutepveacutedikus kortoacutel (Br+) adatolt svāhākāraacute‑ rsquosv‑felkiaacuteltaacutes

108 Ehhez a funkcioacutehoz kapcsoloacutedoacutean Schultze‑Berndt 2008 194 megemliacuteti a joumlveveacutenyszavakat

igeacutesiacutetı szerepet is de ezt terjedelmi okok miatt reacuteszletesen nem taacutergyalja 109 Itt eacutes alaacutebb az IDEO roumlvidiacuteteacutest az ideofoacuten glosszaacutelaacutesaacutera alkalmazom 110 Vouml hiṅkṇvat PTCPIPFVACTSGNOMF (RV 116427a) Geldner 1951 I 232 rsquomegszaglaacuteszrsquo

(schnuumlffeln beschnuumlffeln) jelenteacutessel fordiacutetja a keacutet kifejezeacutest A hiṅ szoacutetag keacutesıbbi szoumlvegekben elıforduloacute rituaacutelis szerepeacutevel kapcsolatban ld Mylius 1995 142

49

sv‑csinaacutelaacutesrsquo oumlsszeteacutetel egy svhā + kar‑ rsquosv‑t csinaacutel sv‑felkiaacuteltaacutest hallatrsquo szintag-maacutet felteacutetelez amely szerkezetileg megfelel az elıbbi hiacuteṅ + kar‑ konstrukcioacutenak

(47) aacutento vaiacute yajntildeaacutesya svāhā‑kāroacute (ŚB 15313)

veacutegNOM PTCL aacuteldozatGEN svāhā‑csinaacutelaacutesNOM

rsquoA sv‑felkiaacuteltaacutes jelenti az aacuteldozat veacutegeacutetrsquo111

Az IDEO szereppel rokoniacutethatoacute a GAV‑igeacutek ideacutezetet bevezetı uacuten kvotatiacutev funkcioacuteja (QUOT) Az egyenes ideacutezet helyeacutet bizonyos nyelvekben rsquoszoacutersquo rsquobeszeacutedrsquo stb jelenteacuteső fınevek vehetik aacutet (vouml pl lat verba facere rsquoszoacutet szoacutel mondrsquo) Baacuter egyenes ideacutezettel a kar‑ ige nem fordul elı az utoacutebbi hasznaacutelat (pl vcaṃ kar‑) a veacutedikus nyelvben is megfigyelhetı

(48) vaacutesiṣṭhāsaḥ pitvaacuted vcam

VasiṣṭhaPLNOM atyaacutekhoz_hasonloacuteanADV szoacuteACC

akrata (RV 106614a)

csinaacutelAORINDMED3PL

rsquoA Vasiṣṭhaacutek uacutegy szoacuteltak (szoacutet) mikeacutent ıseikrsquo112

111 A svhā eacutes a kar‑ ige a korai veacutedikusban is elıfordul egy tagmondatban szintaktikai viszo-

nyuk azonban maacutes ugyanis ilyenkor az igeacutenek meacuteg van egy taacutergyi bıviacutetmeacutenye a svhā pedig rsquosv‑felkiaacuteltaacutessal sv‑felkiaacuteltaacutes kiacuteseacutereteacutebenrsquo jelenteacutessel azaz mintegy instrumentalisi szereppel eacuter-telmezendı (vouml svhākta‑ rsquosv‑felkiaacuteltaacutessal felajaacutenlottrsquo pl haviacutes‑ rsquofelajaacutenlaacutes aacuteldozati szubsztanciarsquo [pl RV 1011011d]) Laacutesd peacuteldaacuteul

a svhā yajntildeaacuteṃ kṇotana svhā aacuteldozatACC csinaacutelIMPACT2PL iacutendrāya yaacutejvano gheacute (RV 11312ab) IndraDAT aacuteldozoacuteGEN haacutezLOC

rsquoSv‑felkiaacuteltaacutes kiacuteseacutereteacuteben aacuteldozzatok Indraacutenak az aacuteldozoacute haacutezaacutebanrsquo Ebben a peacuteldaacuteban a yajntildeaacuteṃ kṇotana alkot taacutergyas szintagmaacutet eacutes egyben funkcioacuteigeacutes szerkezetet (rsquoaacuteldozatot csinaacutel aacuteldoz aacuteldozatot bemutatrsquo) Minthogy a svhā maacuter az aacuteldozat soraacuten nem pedig annak el(ı)keacutesziacuteteacutesekor hangzik fel ezeacutert itt a kar‑ igeacutenek nem tulajdoniacutethatunk CREATE szerepet eacutes lexikaacutelis jelenteacutest (ti rsquokeacutesziacutetseacutetek elelı az aacuteldozatotrsquo)

Figyelemremeacuteltoacute a koumlvetkezı epikus szanszkrit peacutelda is amelyben a kar‑ ragozott igekeacutent a Schultze‑Berndt‑feacutele ACTIVITY szereppel rendelkezik (funkcioacuteigeacutes szerkezetben nomen actionis mellett) de maga az az oumlsszeteacutetel amellyel szintagmaacutet alkot egy IDEO funkcioacutejuacute kar‑ igeacutet tartalmazoacute szoacuteszerkezetbıl vezethetı le huṃ‑kāra‑ larr huṃ + kar‑ (ld huṃ ktvā ABS [MBh 8128d] huṃ kārayati CAUSPRSINDACT3SG [MBh 131484d])

b kapilo hellip roṣeṇa mahatā~ āviṣṭo huṃ‑kāram KapilaNOM haragINS nagyINS elteltNOM IDEO‑csinaacutelaacutesACC akarot tadā (Rām 13927bndashd) csinaacutelPSTIND3SG akkor rsquoKapila akkor nagy haraggal eltelve kiadta a (haragot kifejezı) hum hangot (szoacute szerint hum‑csinaacutelaacutest csinaacutelt)rsquo

112 A formulajellegő vcam akrata szintagma maacutes korai veacutedikus szoumlveghelyeken is elıfordul (71038a 10345c 10945a 109414a) de ezek inkaacutebb rsquohangot adrsquo jelenteacutessel rendelkeznek a-melyet a fentebb laacutetott IDEO funkcioacutehoz koumlthetuumlnk Ezt a fajta hasznaacutelatot illusztraacutelja az alaacutebbi szouml-veghely is

50

A kar‑ ige elıfordul a perifrasztikus causativumban is (CAUSE ld 15 o113) tovaacutebbaacute bdquoigeacutesiacutetırdquo szerepe van cselekveacuteseket eacutes teljesiacutetmeacutenyeket kifejezı szerkezetekben (ACT[IVITY]) Ezt laacutetjuk majd az esettanulmaacutenyok funkcioacuteigeacutes szerkezeteiben de ezzel rokoniacutethatjuk azokat az eseteket is amikor a kar‑ ige taacutergya a rsquotettrsquo fıneacutev vagy valamilyen meghataacuterozott bdquotett‑tiacutepusrdquo (pl rsquohıstettrsquo rsquobőnrsquo stb) illetve egy ilyenre utaloacute neacutevmaacutes (pl rsquox tettecselekedte eztezeketrsquo ti a szőkebb vagy taacutegabb kontextusban emliacutetett tettet vagy tetteket) Ilyenkor a kar‑ ige rsquoelkoumlvet veacutegrehajt veacuteghezviszrsquo jelenteacuteső (erre a tiacutepusra alaacutebb meacuteg visszateacuterek) Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat

a suparṇ vcam akrata uacutepa

sasPLNOM hangACC csinaacutelAORINDMED3PL feleacute dyaacutevi (RV 10945a) eacutegLOC rsquoA sasok hangot hallattak az eacuteg feleacutersquo

RV 10712ab‑ben szinteacuten elıfordul a szoacutekapcsolat de ott a kar‑ ige megırzi lexikaacutelis jelenteacuteseacutet nem funkcioacuteige (rsquoalkot leacutetrehozrsquo) A hasonlat joacutel mutatja hogy itt teacutenylegesen valaminek az elıaacutel-liacutetaacutesaacuteroacutel bdquokinyereacuteseacuterılrdquo van szoacute

b saacutektum iva tiacutetauumlnā punaacutento daraACC mint szitaINS tisztiacutetPTCPIPFVACTPLNOM yaacutetra dhrā maacutenasā vcam akrata (RV 10712ab) ahol boumllcsPLNOM eacutertelemINS szoacuteACC csinaacutelAORINDMED3PL rsquoahol a boumllcsek mintha szitaacuteval daraacutet tisztiacutetanaacutenak megalkottaacutek eacutertelmuumlkkel a szoacutetrsquo

A vcam kar‑ szerkezetben a kar‑ igeacutet tekinthetjuumlk uacutegy is mint egy lexikaacutelis fıigeacutet (pl vad‑ rsquomond szoacutelrsquo) helyettesiacutetı bdquoAllerweltswortrdquo‑ot (ld 96 jz) Ld az alaacutebbi figura etymologica‑szerő peacuteldaacutekat amelyekben a fıneacutev eacutes az ige csak jelenteacutesben rokon etimoloacutegiailag nem

c chandasiacuteyāṃ vcaṃ vadan (RV 91136b) metrikusACC beszeacutedACC mondPTCPIPFVACTSGNOM rsquometrikus beszeacutedet mondvarsquo

d grvabhyaḥ vcaṃ vadatā sajtoloacutekıPLDAT beszeacutedACC mondIMPACT2PL

vaacutedadbhyaḥ (RV 10941b) beszeacutelPTCPIPFVACTPLDAT

rsquoMondjatok beszeacutedet a beszeacutelı sajtoloacutekoumlveknekrsquo A vcaṃ praacute kar‑ rsquoelıre kuumlldi (csinaacutelja) a szoacutetbeszeacutedetrsquo szintagmaacuteban (pl RV 7349b) a kar‑ szin-teacuten egy lexikaacutelis igeacutet helyettesiacutet meacutegpedig az eṣi‑ rsquomozgaacutesba hoz kuumlldrsquo igeacutet (vouml vcaṃ praacute eṣi‑ pl RV 4331a 9126a) Az itt is laacutethatoacute bdquohelyettesiacutetırdquo hasznaacutelat beszeacutelt nyelvi jellegeacutet joacutel mutatja az a teacuteny (ld Hoffmann 1976 580ndash583) hogy az ige ebben a szerepben szaacutemos alkalommal (maacuter a RV‑ban 1x az AV‑ban pedig sokszor) elıfordul az innovatiacutev karoacutetikuruteacute‑ragozaacutessal (amelyrıl ld 40 o) Eacuterdekesseacutegkeacuteppen hozzaacutetehetjuumlk hogy egyes kutatoacutek szerint a cigaacuteny vakerel rsquobeszeacutelrsquo szoacute is ebbıl az oacuteind kifejezeacutesbıl ered univerbaacutecioacuteval (pl Mānušš et al 1997 108) Taacutelos 1999 219 egy etimoloacutegiailag elteacuterı de ugyancsak rsquoszoacutersquo jelenteacuteső fıneacutevvel szaacutemol vakerel lt (ala)va kǩrǩl mely-ben az alav rsquoszoacutersquo lt oacutei ālāpaacute‑ rsquobeszeacutedrsquo (CDIAL 1373) pluralisaacutenak redukaacuteloacutedott formaacutejaacutet laacutetnaacutenk (Koumlszoumlnoumlm Naacutedasdy Aacutedaacutemnak hogy egy 2010‑ben tartott elıadaacutesomhoz főzoumltt megjegyzeacuteseacuteben felhiacutevta figyelmemet a cigaacuteny szoacutera eacutes Taacutelos Endre tanulmaacutenyaacutera)

113 A fent (15 o) emliacutetett peacuteldaacutekboacutel laacutethatoacute hogy a hagyomaacutenyosan perifrasztikus causativum-nak nevezett szerkezetben a kar‑ ige mellett a keacutesztetett reacutesztvevı (causee) kap accusativusi esetet ami leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg az alaacutebb (55 o) taacutergyalandoacute kauzatiacutev eacutertelmő funkcioacuteigeacutes szerkezetekhez keacutepest ahol az okozott esemeacutenyt megnevezı fıneacutev kapja meg ezt az esetet Az utoacutebbiak aacutetmenetet keacutepeznek az ACT eacutes a CAUSE szerepek koumlzoumltt

51

(49) vīryā kdhi yni te

hıstettPLACC csinaacutelAORACTIMP2SG amelyPLNOM teDAT

kaacutertuvāni (RV 23010b)

csinaacutelandoacutePLNOMN

rsquoHajtsd veacutegre a hıstetteket amelyeket veacutegre kell hajtanodrsquo

(50) etaacuted gheacuted utaacute vīriacuteyagravem

ezACC bizony is hıstettACC

iacutendra cakaacutertha paacuteusiyam

IndraVOC csinaacutelPRF2SG feacuterfitettACC

striacuteyaṃ yaacuted durhaṇāyuacutevaṃ

asszonyACC hogy indulatosACC

vaacutedhīr duhitaacuteraṃ divaacuteḥ (RV 4308)

megoumllAORINJ2SG laacutenyACC eacutegGEN

rsquoBizony azt a hıstettet eacutes feacuterfitettet is veacuteghez vitted oacute Indra hogy megoumllted az indulatos

asszonyt az eacuteg laacutenyaacutetrsquo

(51) yaacutes t cakra naacuteriyā

akiSGNOMM azPLACCN csinaacutelPRF3SG feacuterfiasPLACCN

purṇi (RV 41616b)

sokPLACCN

rsquoaki azt a sok feacuterfias (tettet) veacuteghezvittersquo

(52) vadhaacuteir hellip yeacute hellip

fegyverPLINSM amelyPLNOMM

eacutenaḥ kṇvaacutentam hellip asura bhriṇaacutenti (RV 2287ab)

bőnSGACCN csinaacutelPTCPIPFVSGACCM uacuterVOC megsebezPRSACT3PL

rsquoa fegyverekkel amelyek megsebzik azt oacute uacuter aki bőnt koumlvet elrsquo

(53) yaacutet sīm gaś cakm

amiACC csak bőnACC csinaacutelPRFACT1PL

śiśraacutethas taacutet (RV 5857d)

megbocsaacutetAORSBJVACT2SG azACC

rsquoAmi bőnt csak elkoumlvettuumlnk bocsaacutesd meg aztrsquo

(54) soacutemasya t maacuteda iacutendraś

szoacutemaGEN ezPLACCN boacutedulatLOC IndraNOM

cakāra (RV 2152d)

csinaacutelPRFACT3SG

rsquoA szoacutema boacutedulataacuteban hajtotta ezeket veacutegre Indrarsquo114

114 Ez a hasznaacutelat szorosan eacuterintkezik a DO (GAV) ciacutemkeacutejő funkcioacuteval

52

A felsorolt szerepek koumlzuumll a CREATE ciacutemkeacutevel jeloumllt egyeacutertelmően lexikaacutelis fıigei hasznaacutelatot takar maacutesfelıl bizonyosan funkcioacuteigekeacutent vagy koumlnnyő igekeacutent kell felfognunk a kar‑t az IDEO eacutes CAUSE szerepekben Oumlsszetettebb eacutes nehezebb az AC-TIVITY ciacutemkeacutejő szerepkoumlr megiacuteteacuteleacutese Mivel a keacuterdeacutes szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy milyen fıneacutev szerepel a kar‑ ige szintaktikai eacutertelemben vett taacutergyakeacutent ezeacutert a koumlvetkezıkben ezt a keacuterdeacutest kell koumlruumlljaacuternunk

I 8 4 A DEVERBAacuteLIS NEacuteVSZOacuteK TIacutePUSAI

Fentebb laacutettuk hogy Kamber egyik kriteacuteriuma a funkcioacuteigeacutes szerkezetekkel kap-csolatban az hogy a szerkezet fıneacutevi tagja deverbaacutelis115 absztrakt fıneacutev legyen116 A deverbaacutelis absztrakt fınevek azonban nemcsak morfoloacutegiai hanem szemantikai alapon is meglehetısen heterogeacuten csoportot alkotnak raacuteadaacutesul deverbaacutelis de konk-reacutet jelenteacuteső neacutevszoacutek is leacuteteznek

A deverbaacutelis neacutevszoacutek koumlzeacute tartoznak a cselekveacutest kifejezı nomen actionison kiacute-vuumll a cselekvıt (nomen agentis) a cselekveacutes eszkoumlzeacutet (nomen instrumenti) helyeacutet (nomen loci) taacutergyaacutet (nomen rei actae) illetve eredmeacutenyeacutet (nomen resultativum) megnevezı neacutevszoacutek A nomen agentis instrumenti eacutes loci tiacutepusokba rendszerint konkreacutet fınevek tartoznak Ilyenek a koumlvetkezı peacuteldaacutek oacutei han‑ rsquooumllrsquo rarr hantaacuter‑ rsquooumllı aki oumllrsquo (nomen agentis) oacutei pavi

‑ rsquotisztiacutetrsquo rarr paacutevana‑ rsquoszita szőrı amivel tisz-tiacutetani szőrni lehetrsquo (nomen instrumenti) oacutei sad‑ rsquouumllrsquo rarr saacutedas‑ rsquouumllıhely ahol le lehet uumllnirsquo (nomen loci)

A nomen rei actae megnevezheti a cselekveacutes iraacutenytaacutergyaacutet vagy eredmeacutenytaacutergyaacutet itt azonban konkreacutet fıneacutevek mellett absztrakt fıneveket is szeacutep szaacutemmal talaacutelunk ld pl oacutei dā‑ rsquoadrsquo rarr konkreacutet dna‑ rsquoadomaacuteny ajaacutendeacutek amit (iraacutenytaacutergy) vki adrsquo ie nem(h1)‑ rsquooszt juttatrsquo117 rarr absztrakt oacutei naacutemas‑ rsquotisztelet hoacutedolat amit (ere-detileg iraacutenytaacutergy) valakinek kiosztanak juttatnakrsquo oacutei vac‑ rsquomondrsquo rarr konkreacutet vaacutecas‑ rsquoszoacute beszeacuted amit (eredmeacutenytaacutergy) vki mondrsquo oacutei jani

‑ rsquonemz szuumllrsquo rarr absztrakt118 jaacutenas‑ rsquonemzetseacuteg amit (eredmeacutenytaacutergy) valaki nemzettrsquo

A nomen rei actae‑k koumlzoumltt azonban egy harmadik csoportot is el lehet kuumlloumlniacuteteni (ld Stuumlber 2002 229ndash231) a cselekveacutes uacuten belsı taacutergyaacutet megnevezı fıneveket ti

115 Az alaacutebbiakban a deverbaacutelis neacutevszoacutek szemantikaacutejaacutet elsısorban Brugmann Gr2 II1 598ndash686

megfelelı alfejezetei illetve Stuumlber 2002 217ndash255 alapjaacuten veszem sorra 116 Ez a felteacutetel sok maacutes elemzeacutesben is kulcsszerepet jaacutetszik (ld pl Winhart 2005 2 18) 117 Ld Stuumlber 2002 224ndash225 EWAia II 16 Mayrhofer felhiacutevja a figyelmet hogy a naacutemas‑ fıneacutev

etimoloacutegiailag nem a nam‑ rsquohajolrsquo ige szaacutermazeacuteka tehaacutet nem rsquomeghajlaacutesrsquo gt rsquohoacutedolat tiszteletrsquo je-lenteacutesvaacuteltozaacutesroacutel van szoacute Az alapnyelvre keacutet homoniacutem nem‑ gyoumlkoumlt (rsquooszt juttatrsquo ill rsquohajolrsquo) szoktak rekonstruaacutelni (ld LIV 453ndash454) uacutejabban azonban toumlbben amellett eacuterveltek hogy az elsı koumlzuumlluumlk laringaacutelisra veacutegzıdoumltt (nemh1‑ ld LIVAdd hivatkozaacutesokkal) Ez az ie gyoumlk az oacuteindben igei formaacuteban uacutegy tőnik nem maradt meg legfeljebb egy‑keacutet rsquouumlt suacutejtrsquo jelenteacutessel eacutertelmezhetı elszigetelt alakot szoktak neacuteha emliacuteteni (ld ismeacutet LIVAdd sv) amely az rsquoosztrsquo jelenteacutesbıl lenne valamilyen moacutedon levezethetı Ezt azonban elutasiacutetja pl Gotō 1987 194 n 364 VIA 201

118 Baacuter konkreacutet jelenteacutesőkeacutent is felfoghatoacute

53

amelyek azt a konkreacutet vagy absztrakt dolgot nevezik meg amelyet a cselekveacutes imp-likaacutel amely a cselekveacutes reacuteveacuten elıaacutell Amint az alaacutebbi peacuteldaacutek mutatjaacutek ez a tiacutepus a laacutetszoacutelagos hasonloacutesaacuteg elleneacutere megkuumlloumlnboumlztetendı az eredmeacutenytaacutergyat megne-vezı nomen rei actae‑tıl Ilyen pl gr stšgw rsquobefedrsquo rarr konkreacutet (s)tšgoj rsquotetı fedeacutelrsquo oacutei avi

‑ rsquosegiacutet taacutemogatrsquo rarr absztrakt aacutevas‑ rsquosegiacutetseacutegrsquo A (s)tšgoj fıneacutev ugyanis azt a konkreacutet dolgot nevezi meg amely a befedeacutes esemeacutenye soraacuten leacutetrejoumln119 miacuteg az aacutevas‑ azt az elvont fogalmat amelyet a segiacuteteacutes esemeacutenye cselekveacutese implikaacutel120

Az uacuten nomen resultativum a cselekveacutes eredmeacutenyeacutet pontosabban a cselekveacutes e-redmeacutenyekeacutent leacutetrejoumlvı aacutellapotot nevezi meg amely aacutellapot azonban ndash ellenteacutetben a nomen rei actae‑k elsı eacutes maacutesodik tiacutepusaacuteval ndash nem a cselekveacutes taacutergyaacutet hanem alanyaacutet eacuterinti Ez a fajta deverbaacutelis fıneacutev ingressziacutev jelenteacuteső intranzitiacutev igeacutekbıl keacutepezhetı Ld pl oacutei bhayi

‑ rsquofeacutelrsquo eredetileg rsquomegijed feacutelelembe esikrsquo rarr nomen resultativum bhiyaacutes‑ rsquofeacutelelemrsquo

A deverbaacutelis neacutevszoacutek utolsoacute de egyszersmind a funkcioacuteigeacutes szerkezetek szem-pontjaacuteboacutel legfontosabb tiacutepusa a nomen actionis amely magaacutet a cselekveacutest nevezi meg vagyis a baacutezisigeacutet predikaacutetumkeacutent tartalmazoacute mondat aacutelliacutetmaacutenyaacutenak felel meg eacutes amely mindig absztrakt fıneacutev Ld pl av raod‑ rsquosiacuterrsquo (vouml oacutei rod(i)

‑) rarr raoδah‑ rsquosiacuteraacutes jajveszeacutekeleacutesrsquo

Az egyes tiacutepusok koumlzti hataacuterok aacutetjaacuterhatoacutesaacutegaacuteval kapcsolatban meg kell jegyez-nuumlnk hogy elıfordul hogy egy deverbaacutelis neacutevszoacute toumlbbfeacutele jelenteacutessel is rendelke-zik Peacuteldaacuteu az angol building szoacute lehet nomen actionis (rsquoeacutepiacuteteacutesrsquo) eacutes nomen rei actae (rsquoeacutepuumlletrsquo) a gr rsaquodoj aacuteltalaacuteban rsquouumlleacutes uumllıhelyrsquo jelenteacuteső nomen loci neacutehaacuteny homeacute-rosi szoumlveghelyen azonban nomen actionis rsquo(le)uumlleacutes az hogy valaki (le)uumllrsquo (Stuumlber 2002 142ndash143 223) A magyar tojaacutes szoacute nomen rei actae de elkeacutepzelhetı olyan kontextus amelyben nomen actionis‑i hasznaacutelata van (pl A tojaacutes nagyon megviselte a tyuacutekot) Vannak esetek amikor meglehetısen neheacutez eldoumlnteni hogy egy dever-baacutelis neacutevszoacute eacuteppen melyik tiacutepusba sorolhatoacute Peacuteldaacuteul az oacutei aacutevas‑ fıneacutevneacutel (az avi

‑ rsquosegiacutet taacutemogatrsquo igeacutebıl) a nomen actionis (rsquosegiacuteteacutes az az esemeacuteny hogy vki vkinek segiacutetrsquo) eacutes a belsı taacutergyat megnevezı nomen rei actae (rsquosegiacutetseacuteg amit a segiacuteteacutes soraacuten vki vkinek nyuacutejtrsquo) koumlzoumltt nem mindig koumlnnyő eacuteles hataacutert huacutezni nem utolsoacute sorban azeacutert mert itt mindkettı absztrakt jelenteacuteső

119 Vilaacutegos hogy a (s)tšgoj fıneacutev nem az eacutepuumlletet jelenti amit befednek (ez lenne az iraacutenytaacuter-

gyat jeloumllı nomen rei actae) eacutes nem is azt az eszkoumlzt amivel (mint pl csereacuteppel palaacuteval stb) a befedeacutes toumlrteacutenik (ekkor nomen instrumenti‑rıl beszeacutelneacutenk)

120 Az ilyen fajta nomen rei actae‑k aacuteltal megnevezett dolog a baacutezisige mellett nem jelenik meg sem vonzatkeacutent sem szabad hataacuterozoacutekeacutent ellenteacutetben a maacutesik keacutet nomen rei actae‑tiacutepussal ahol a megnevezett dolog a baacutezisige taacutergya Iacutegy peacuteldaacuteul Az aacutecs csereacuteppel fedi be a haacutezat mondatban nem jelenik meg semmilyen formaacuteban az a dolog amelyet a fedeacutel fıneacutev megnevez annak elleneacutere hogy a fedeacutel deverbaacutelis fıneacutev a fed igeacutebıl

54

A deverbaacutelis absztrakt fınevek koumlzuumll a nomen actionisszal alkotott Nacc + kar‑ szerkezetek funkcioacuteigeacutes szerkezetek meacutegpedig a tiacutepus121 prototipikus keacutepviselıi Ez teljesen egyeacutertelmő akkor ha a nomen actionis nem referenciaacutelis azaz nem egy meghataacuterozott szituaacutecioacutera hanem szituaacutecioacute‑ vagy teveacutekenyseacutegfajtaacutera utal122 (ld pl az esettanulmaacutenyok koumlzuumll II 1 śruṣtiacuteṃ kar‑ rsquoengedelmeskedeacutest csinaacutel engedelmes-kedikrsquo)

Nehezebb a megiacuteteacuteleacutese annak ha az ilyen szerkezetek neacutevszoacutei tagja referenciaacutelis jelenteacutest kap valamilyen determinaacutens vonatkozoacutei melleacutekmondat stb reacuteveacuten (ld a Jaacutenos tartotta a legjobb elıadaacutest‑tiacutepusuacute eseteket a 25 oldalon) Ugyanis ha az ige szemantikai tulajdonsaacutegai ennek soraacuten nem vaacuteltoznak akkor elmeacuteletileg tovaacutebbra is azt mondhatjuk hogy a szerkezet kieleacutegiacuteti Kamber alapkriteacuteriumaacutet vagyis funk-cioacuteigeacutes szerkezetnek tarthatoacute123 Maacutesreacuteszt keacuterdeacutes hogy ilyenkor tovaacutebbra is nomen actionisroacutel van‑e szoacute vagy esetleg konverzioacute reacuteveacuten valamilyen maacutes deverbaacutelis fı-neacutevtiacutepus leacutetrejoumltteacutevel kell‑e szaacutemolnunk

Az egyik esettanulmaacutenyban (ld II 5) azt mutatom be hogy a deva‑heacuteḷḍana‑ rsquobdquoisten‑megharagiacutetaacutesrdquorsquo fıneacutev nomen actioniskeacutent (rsquoaz istenek megharagiacutetaacutesa az hogyamikor vki az isteneket haragra gerjesztirsquo) eacutes belsı taacutergyat kifejezı nomen rei actae‑keacutent is (rsquoaz isteneket haragra gerjesztı dologtettrsquo) elıfordul124 Az elsı eset-ben a szintagma funkcioacuteigeacutes szerkezetnek minısiacutethetı Az utoacutebbi hasznaacutelatban vi-szont a duṣktaacute‑ rsquogonosztettrsquo ill eacutenas‑ rsquoveacutetek bőnrsquo fınevekkel aacutell melleacuterendelı vagy koumlzvetetten appoziacutecioacutes viszonyban amikor a kar‑ ige inkaacutebb lexikaacutelis je-lenteacutest hordoz (rsquoelkoumlvet veacutegrehajtrsquo) azaz a kifejezeacutest ez alapjaacuten nem tekinthetjuumlk

121 Itt most a Nacc + kar‑ szerkezeteket osztaacutelyozom a tipikalitaacutes szempontjaacuteboacutel ami nem felteacutet-

lenuumll jelenti azt hogy ezek a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kontinuumaacutenak egeacuteszeacuten beluumll is minden szer-zıneacutel prototipikusnak minısuumllneacutenek Fentebb (23 o) laacutettuk hogy egyes neacutemet szerzık ezeket nem is soroljaacutek a tulajdonkeacuteppeni funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlzeacute

122 Ezt a tiacutepust nevezi Laczkoacute 2000 303ndash371 a magyar nyelv ‑Aacutes keacutepzıs fıneveit taacutergyalva egy-szerő esemeacuteny jelenteacuteső fıneveknek

123 Komplex predikaacutetumnak azaz igemoacutedosiacutetoacute + ige kapcsolatnak termeacuteszetesen nem mert ilyen-kor a neacutevszoacutei tag maacuter DP kategoacuteriaacutejuacutekeacutent eacutertelmezendı (vouml 25 o)

124 Vannak (pl Kim 2010) akik a kettıt nem vaacutelasztjaacutek szeacutet eacutes mindkeacutet esetben nomen actionis-roacutel beszeacutelnek Amikor a fıneacutevnek (jelen esetben a deva‑heacuteḷḍana‑ fıneacutevnek) nincsen semmifeacutele bıviacutetmeacutenye elmeacuteletileg akkor is lehetseacuteges lenne a harmadik tiacutepusuacute nomen rei actae‑i eacutertelmezeacutes (ld Kim fordiacutetaacutesaacutet RV 7608d‑hez a 111 oldalon) de semmi nem zaacuterja ki a nomen actionis‑i inter-pretaacutecioacutet (eacutes iacutegy a biztosan funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest) sem toumlbbek koumlzoumltt azeacutert mert a veacutedikusban nem leacutetezik neacutevelı Raacuteadaacutesul a deva‑heacuteḷḍana‑ fıneacutevneacutel a nomen instrumenti-eacutertelmezeacutest (rsquoamivel vki az isteneket megharagiacutetjarsquo) sem vethetjuumlk el eleve meacuteg ha ezt nem tudjuk is veacutedikus peacuteldaacuteval alaacutetaacutemasztani tundiillik a heḍ‑ gyoumlk attingens (causativumi eacutes kiveacutetelt jelentı act perfectumi [RV 10835c Kuumlmmel 2000 611]) alakjai mellett a veacutedikusban nem aacutell eszkoumlzhataacuterozoacutei bıviacutetmeacuteny Egyelıre egy peacuteldaacutet talaacuteltam erre az instrumentalisi bıviacutetmeacutenyre de az keacutesıi szanszkrit adat (BhāgP 106713a vouml PW VII 764) Ez a hiaacuteny azonban termeacuteszetesen lehet a veacuteletlen mőve is hiszen az ige csak keveacutes alkalommal fordul elı raacuteadaacutesul maacutes rsquomegharagiacutet felduumlhiacutetrsquo jelenteacuteső ige mellett ta-laacutelunk instrumentalisi bıviacutetmeacutenyt Laacutesd peacuteldaacuteul

a m tvā cukrudhāmā naacutemobhir (RV 2334a) ne teACC haragszikCAUSAORACT1PL tiszteletadaacutesPLINS rsquoNe haragiacutetsunk meg teacuteged (helytelen) tiszteletadaacutesainkkalrsquo

55

funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Az hogy ebbıl a szempontboacutel a szerkezet maacuteshogyan viselkedik mint a magyar elıadaacutest tart amely referenciaacutelis fıneacutevvel is (nem proto-tipikus) funkcioacuteigeacutes szerkezetnek foghatoacute fel az az oacutei kar‑ eacutes a magyar tart igeacutek elteacuterı szemantikai tulajdonsaacutegaiboacutel fakad

Az ingressziacutev jelenteacuteső intranzitiacutev igeacutekbıl keacutepzett nomen resultativummal alko-tott szerkezetek szinteacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetek de ezek emellett kauzatiacutev jelenteacutes-sel is rendelkeznek125 (ld pl az esettanulmaacutenyokboacutel raacuteṇaṃ kar‑ rsquooumlroumlmoumlt csinaacutel oumlroumlmet okozrsquo)126

Oumlsszefoglalva az elmondattakat a deverbaacutelis absztrakt fıneacutev (Nacc) + kar‑ szer-kezetek nem alkotnak homogeacuten csoportot kuumlloumlnboumlzıkeacuteppen kell eacuterteacutekelnuumlnk ıket Funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tartom a nomen actionisszal eacutes a nomen resultativummal alkotott szintagmaacutekat Ezek koumlzuumll a prototipikus szerkezetet az elsı csoport jelenti az ide tartozoacute kifejezeacutesek szemantikailag ekvivalensnek tőnnek a deverbaacutelis fıneacutev baacutezisigeacutejeacutevel (az esetleges kuumlloumlnbseacutegekrıl ld az egyes esettanulmaacutenyokat eacutes 20ndash21 o) A maacutesik tiacutepusnaacutel a funkcioacuteigeacutes szerkezet kauzatiacutev jelenteacutesjegyet is hordoz A nomen rei actae‑vel alkotott szerkezeteket hasonloacutean azokhoz az esetekhez a-melyekben rsquotettrsquo jelenteacuteső vagy valamilyen tett‑fajtaacutet kifejezı nem deverbaacutelis fıneacutev vagy valamilyen neacutevmaacutes szerepel nem tartom funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Ezekben az ige veacutelemeacutenyem szerint lexikaacutelis rsquoelkoumlvet veacuteghezviszrsquo jelenteacutessel rendelkezik Ez utoacutebbi csoportot peacuteldaacuteul egy PERFORM ciacutemke alaacute lehetne besorolni amely Schul-tze‑Berndt szemantikai teacuterkeacutepeacuten a CREATE eacutes ACT ciacutemkeacutek koumlzoumltt helyezhetı el127 Fontosnak tartom azonban hangsuacutelyozni hogy az egyes tiacutepusok nem alkotnak sem homogeacuten sem diszkreacuteten elhataacuterolhatoacute kategoacuteriaacutekat vagyis bizonyos esetekben az egyes szerkezetek megiacuteteacuteleacutese akaacuter toumlbbfeacutele is lehet

125 Ezek tehaacutet aacutetmenetnek is tekinthetık ACT eacutes CAUSE koumlzoumltt 126 A raacuteṇaṃ kar‑ jelenteacutese tehaacutet nem rsquooumlroumlmoumltoumlruumlleacutest csinaacutel azaz oumlruumllrsquo (kauzatiacutev jelenteacutes neacutelkuumll)

Ez oumlsszefuumlgg azzal hogy a veacutedikus kar‑ ige csak agentiacutev szerepekben fordul elı vagyis nem hasz-naacutelatos a Schultze‑Berndt‑feacutele (2008 196) nem‑agentiacutev FEEL szerepben Hasonloacutet laacutetunk az alaacutebbi peacuteldaacuteban is ahol a śraddhṃ kar‑ szerkezet nem azt jelenti hogy rsquobiacutezik vkibenrsquo hanem kauzatiacutev jelenteacutessel rsquobizalmat eacutebreszt vkibenrsquo

a yaacutethā dev aacutesureṣu ahogyan istenPLNOM asuraPLLOC śraddhm ugreacuteṣu cakrireacute (RV 101513ab) bizalomACC hatalmasPLLOC csinaacutelPRFINDMED3PL rsquoahogyan az istenek a hatalmas asuraacutekban bizalmat keltettek (maguk iraacutent)rsquo

Igleacutesias‑Raacutebade 2001 158ndash159 a koumlzeacutep‑angol nimen eacutes taken igeacutekkel alkott N+V komplex predi-kaacutetumok egyik tulajdonsaacutegakeacutent a keacutet tag alanyaacutenak koreferenciaacutejaacutet nevezi meg Ez a veacutedikus kar‑ ige prototipikus funkcioacuteigei hasznaacutelataacutenaacutel szinteacuten iacutegy van azonban a kauzatiacutev tiacutepusnaacutel nyilvaacutenvaloacute-an nem

127 El lehetne gondolkodni azon hogy a keacutet lexikaacutelis jelenteacutest (ti x kar‑ y rsquoalkot leacutetrehoz keacutesziacutetrsquo azaz rsquox vmilyen teveacutekenyseacutegeacutenek hataacutesaacutera y leacutetrejoumlnrsquo ill rsquoveacuteghezvisz elkoumlvetrsquo azaz rsquox vmilyen teveacutekenyseacutegeacutenek hataacutesaacutera y megvaloacutesulrsquo) oumlssze lehet‑e fogni egyetlen lexikaacutelis alapjelenteacutesben de uacutegy gondolom hogy a funkcioacuteigeacutes hasznaacutelat szempontjaacuteboacutel ez nem kardinaacutelis keacuterdeacutes

56

I 9 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK EacuteS A

GRAMMATIKALIZAacuteCIOacute

Veacuteguumll teacuterjuumlnk ki roumlviden a funkcioacuteigeacutek ill funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes a gramma-tikalizaacutecioacute kapcsolataacutera Amint a bevezeteacutes koraacutebbi reacuteszeacuteben maacuter szoacute volt roacutela Butt 2010 eacutes ButtndashLahiri 2013 uacutegy veacutelekednek hogy a koumlnnyő igeacutek (vagy funkcioacuteigeacutek) nem tagjai a fıigeacutek eacutes a segeacutedigeacutek koumlzoumltt az uacuten grammatikalizaacutecioacutes kontinuumnak eacutes ezzel egyuumltt azt is aacutelliacutetjaacutek hogy koumlnnyő ige rarr segeacutedige diakroacuten vaacuteltozaacutesroacutel nincsenek adataink Az alaacutebbiakban azt kiacutevaacutenom roumlviden bemutatni hogy a veacutedikus nyelvben leacutetezik olyan vaacuteltozaacutes amely ilyen moacutedon iacuterhatoacute le

Fentebb (14 o) a veacutedikus nyelv analitikus szerkezetei kapcsaacuten maacuter volt szoacute a perifrasztikus perfectumroacutel Fontos teacuteny hogy a perifrasztikus perfectumban elı-szoumlr csak a tranzitiacutev kar‑ fordult elı segeacutedigekeacutent az intranzitiacutev as‑ eacutes bhavi

‑ csak keacutesıbb jelent meg ebben a funkcioacuteban128 Az as‑ elsı elıfordulaacutesa (act sing 3 āmantrayām āsa az āmantrayate rsquovkhez szoacutel beszeacutelrsquo denominatiacutev igeacutebıl) egy uacutej-veacutedikus proacutezai szoumlvegben (AB 7148) talaacutelhatoacute Az hogy kezdetben csak a kar‑ ige volt hasznaacutelatos vilaacutegosan mutatja hogy az ‑m veacutegzıdeacuteső alak eredetileg egy ‑ā‑keacutepzıs deverbaacutelis absztrakt fıneacutev (nomen actionis) accusativusa volt amely szintaktikailag a tranzitiacutev kar‑ ige taacutergyakeacutent funkcionaacutelt eacutes vele prototipikus funk-cioacuteigeacutes szerkezetet alkotott Azaz a fent (14 o) emliacutetett gamayṃ cakāra eredeti szoacute szerinti jelenteacutese valami ilyesmi lehetett rsquoeljuttataacutest csinaacuteltrsquo Az intranzitiacutev igeacutek (elsısorban az as‑ amely maacuteshol is segeacutedigei szereppel rendelkezik) akkor jelen-hettek meg eacutes vehetteacutek aacutet a kar‑ ige funkcioacutejaacutet a koumlruumlliacutert perfectumban amikor a szerkezet pontos szintaktikai feleacutepiacuteteacutese elhomaacutelyosult129

Leacutenyeges hogy kuumlloumlnfeacutele veacutedikus szoumlvegekben elsısorban a Yajurveda‑proacutezaacute-ban a perfectumon kiacutevuumll a kar‑ ige maacutes (gyoumlkaoristosi) alakjaival is talaacutelkozunk az ‑ā‑keacutepzıs deverbaacutelis absztrakt fıneacutev accusativusa mellett130 aor ind act plur 3 vidm akran (ved‑ rsquotudrsquo) TS 35102 MS 147131 TB 13103 aor ind act sing 3

128 Pāṇini (3140) csak a kar‑ igegyoumlkoumlt emliacuteti (a keacutesıbbi grammatikusok Kātyāyana eacutes Patantildejali

maacuter az as‑ eacutes a bhavi‑ igeacutet is) Egyesek (pl Vasu 1988 365) a kar‑ gyoumlkoumlt ebben a Pāṇini‑sūtraacuteban uacuten pratyāhāraacutenak tekintik amely a kar‑ as‑ eacutes bhavi‑ gyoumlkoumlk mindegyikeacutet lefedi Ez a felfogaacutes teacuteves (Speijer 1886 251 Renou 1930 490 Ai Gr II2 256)

129 Vouml ThumbndashHauschild 1959 295 Kuumlmmel 2000 62 Debrunner (Ai Gr II2 259) szerint nem vilaacutegos bdquowieso ein Ersatz [ti a kar‑ ige helyett] noumltig warrdquo A vaacuteltozaacutest azonban nem a bdquoszuumlk-seacutegszerőseacutegrdquo diktaacutelta Inkaacutebb azt mondhatjuk hogy az as‑ leacutetige kuumlloumlnfeacutele analitikus perifrasztikus szerkezetekben betoumlltoumltt segeacutedigei illetve kopula‑szerepeacutenek analogikus kiterjeszteacuteseacutevel aacutellunk szem-ben

130 Ai Gr II2 252ndash253 Whitney 1993 394 vouml Pāṇ 3141ndash42 A causativumokboacutel keacutepzett ilyen alakokra Amano 2009 182 n 247 eacutes 224 n 484 (Hoffmann eacutes Gotō nyomaacuten) a bdquoperifrasztikus kauzatiacutev aoristosrdquo elnevezeacutest hasznaacutelja

131 Vouml Amano 2009 148 n 49

57

abhyutsādaym akaḥ (caus abhyutsādaacuteya‑ rsquovmire odauumlltetrsquo) MS 165132 prajana-ym akaḥ (caus prajanaacuteya‑ rsquonemzrsquo) MS 1610133 185 pratiṣṭhāpaym akaḥ (caus pratiṣṭhāpaacuteya‑ rsquoodaaacutelliacutetrsquo) MS 333 339 svadaym akaḥ (caus svadaacuteya‑ rsquoehetıveacute tesz megeacutedesiacutetrsquo) MS 184134 ramayām akaḥ (caus ramaya‑ rsquomegnyug-tat megaacutelliacutetrsquo) KS 77 precat act sing 3 pāvayṃ kriyāt (caus pāvaacuteya‑ rsquotisztiacutet megtisztiacutetrsquo) MS 213135 Pāṇini (3141) az imperat impf act plur 3 igealakot tartalmazoacute vidāṃ kurvantu (szinteacuten a ved‑ rsquotudrsquo igeacutebıl) formaacutet is emliacuteti meacutegpedig a 3142‑ben felsorolt igealakokhoz főzoumltt chandasi kiteacutetel neacutelkuumll ami arra utal hogy a vidāṃ kurvantu a szanszkritban is hasznaacutelatos lehetett136

Mindez arra utal hogy a koumlzeacutepveacutedikus korszakban (ti a YV‑proacuteza keletkezeacuteseacute-nek idejeacuten) leacutetezett egy ‑ā‑keacutepzıs deverbaacutelis absztrakt fıneacutevbıl eacutes a kar‑ igeacutebıl aacutelloacute szerkezet‑tiacutepus (rsquoV‑Aacutes‑t csinaacutelrsquo) amelyben a kar‑ nem lexikaacutelis fıigekeacutent ha-nem deszemantizaacuteloacutedva szerepelt Az igei tag a YVp

‑ban aor ind (akar akran) prec (kriyāt) eacutes perf ind (cakāra) alakokban egyaraacutent megjelenik (ill impf impe-rat‑i alakban [kurvantu] Pāṇinineacutel)137 Az hogy az ige ebben a konfiguraacutecioacuteban az igei paradigma toumlbb kuumlloumlnboumlzı alakjaacuteban megjelenik tipikusan a funkcioacuteigeacutekre jel-lemzı tulajdonsaacuteg amely a kategoacuteriaacutet markaacutensan elhataacuterolja a segeacutedigeacutektıl ame-lyek jellemzıen az igei paradigmaacutenak csak egy reacuteszeacuteben bizonyos TAM‑kategoacuteri-aacutek keacutepzeacutese soraacuten jutnak szerephez (ButtndashLahiri 2013 11 Schutzeichel 2014 8) Szinteacuten fontos hogy a perifrasztikus aoristosi alakok mellett a MS‑ban a szintetikus forma a megszokott reduplikaacutelt kauzatiacutevaoristos‑tiacutepus is elıfordul (Amano 2009 182 n 247) ami a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre jellemzı varianciaacuteroacutel tanuacuteskodik

A koumlzeacutepveacutedikus kor utaacuten ebbıl a gazdagabb rendszerbıl csak a perfectumi szer-kezet maradt meg Ez a korlaacutetozott disztribuacutecioacute (csak egy TAM‑kategoacuteria keacutepzeacutese) eacutes ezzel paacuterhuzamosan a szerkezet produktivitaacutesa eacutes gyakorisaacutega segeacutedigei szerep-rıl tanuacuteskodik A keacutet aacutellapot koumlzoumltti vaacuteltozaacutes veacutelemeacutenyem szerint egyeacutertelmően grammatikalizaacutecioacutekeacutent eacutertelmezhetı ami iacutegy (Slade 2013 20ndash24 peacuteldaacutei mellett) uacutejabb elleneacuterv Butt eacutes Lahiri fentebb ideacutezett veacutelemeacutenyeacutevel szemben

132 Vouml Amano 2009 224 n 484 133 Vouml Amano 2009 248 n 634 134 Vouml Amano 2009 294 n 907 A keacuteziratok eacutes kiadaacutesok bdquosvadhaymrdquo vaacuteltozatot tartalmaznak

a svadaym alak szoumlvegjaviacutetaacutes eredmeacutenye (ld Gotō 1987 340ndash341 n 837 Hoffmann 1976 469ndash470 n 6)

135 Vouml Amano 2009 439 n 1733 1735 E perifraacutezis leacutetrejoumltteacutenek felteacutetelezhetı indokaacuteroacutel ld Hoffmann 1976 469ndash470 n 6

136 Ugyancsak Pāṇini (3142) emliacuteti a veacutedikusban aacutelliacutetoacutelag elıforduloacute bdquocikayām akaḥrdquo alakot is (a cay‑ rsquogyőjtrsquo gyoumlkbıl vouml Kāśikāvtti ad loc Vasu 1988 366) ez azonban a fennmaradt szoumlve-gekbıl nem adatolt (vouml Hoffmann 1976 469 n 6)

137 A 3 szemeacutelyő alakok kizaacuteroacutelagossaacutega a korpuszban egybevaacuteg Iglesias‑Raacutebade 2001 161 megfigyeleacuteseacutevel ti hogy a koumlzeacutep‑angolban a nimen eacutes taken igeacutekkel alkotott N+V komplex predi-kaacutetumok dominaacutensan 3 szemeacutelyben hasznaacutelatosak

II EsettanulmaacutenyokII EsettanulmaacutenyokII EsettanulmaacutenyokII Esettanulmaacutenyok

61

II 1 ŚRUṢṬIacuteṂ KAR-

A śruṣṭiacuteṃ kar- szerkezet a gvedaacuteban neacutegy alkalommal fordul elı (RV 1697b 2149a 7186c 71810d)138 Szoacute szerinti jelenteacutese rsquoengedelmeskedeacutest csinaacutelrsquo eacutes uacutegy tőnik teljesen ekvivalens eacutes szinoniacutem az egyszerő śroṣ- rsquohallgat valakire en-gedelmeskedikrsquo igeacutevel amelybıl a szerkezet neacutevszoacutei tagja a śruṣṭiacute- rsquoengedelmes-kedeacutesrsquo deverbaacutelis nomen actionis keacutepezve van

(55) aacutedhvaryavaḥ kaacutertanā śruṣṭiacutem

adhvaryuPLVOC csinaacutelAORIMP2PL engedelmeskedeacutesACC

asmai (RV 2149a)139

DAT

rsquoOacute adhvaryuk engedelmeskedjetek nekirsquo

(56) śruṣṭiacuteṃ cakrur bhɹgavo druhyaacutevaś

engedelmeskedeacutesACC csinaacutelPRFACT3PL BhguPLNOM DruhyuPLNOM

ca (RV 7186c)

eacutes

rsquoA Bhguk eacutes a Druhyuk engedelmeskedtekrsquo

(57) śruṣṭiacuteṃ cakrur niyuacuteto raacutentayaś

engedelmeskedeacutesACC csinaacutelPRFACT3PL loacutefogatPLNOM harcos()PLNOM

ca (RV 71810d)

eacutes

rsquoA fogatok eacutes a harcosok () engedelmeskedtekrsquo

(58) nɹbhyo yaacuted ebhyaacuteḥ śruṣṭiacuteṃ

feacuterfiPLDAT mivel ezPLDAT engedelmeskedeacutesACC

cakartha (RV 1697b)

csinaacutelPRFACT2SG

rsquomivel engedelmeskedteacutel ezeknek a feacuterfiaknakrsquo

Vegyuumlk szaacutemba a śruṣṭiacuteṃ kar- szerkezetben elıforduloacute igealakokat Az (55)-oumls peacutel-daacuteban egy gyoumlkaoristos imperativusi alakkal (plur 2 kaacutertanā) aacutellunk szemben miacuteg a toumlbbi haacuteromban indicativus perfectumi igealakokat talaacutelunk (plur 3 cakrur eacutes sing 2 cakartha) Ezek az adatok rendkiacutevuumll fontosak annak feacutenyeacuteben hogy az egy-szerő śroṣ- igeacutenek a veacutedikusban kizaacuteroacutelag imperfectumi alakjai leacuteteznek eacutes egyaacutel-talaacuten nem hasznaacutelatos aoristosban vagy perfectumban A veacutedikus nyelvben a śroṣ-

138 Az elıfordulaacutesokra vonatkozoacute adataimat itt eacutes a tovaacutebbiakban a VWC megfelelı koumlteteire (a

RV eseteacuteben emellett meacuteg Lubotksy 1997 konkordanciaacutejaacutera) alapozom A szoumlveghelyeket a primeacuter forraacutesokban ellenıriztem a kontextussal egyuumltt

139 Ezt a pādaacutet ideacutezi a RV-Prātiśākhya 833 is

62

ige koumlvetkezı alakjaival talaacutelkozhatunk (vouml Gotō 1987 316ndash317) act inj impf plur 3 śroacuteṣan RV 1689b act imperat impf plur 3 śroṣantu RV 1865a SVK 1172c = JS 1188c med part impf śroacuteṣamāṇa- RV 3810c 776c 7511d140 Az a teacuteny hogy a śroṣ- igeacutenek a veacutedikus nyelv szinkroacuten igerendszereacuteben csak im-perfectumi alakjai leacuteteznek nyilvaacutenvaloacutean oumlsszefuumlgg ennek az uacuten szekundeacuter ige-gyoumlknek (śroṣ- lt PIE ḱles-) az eredeteacutevel Ez ugyanis eredetileg vagy desidera-tivuma (iacutegy veacutelekedik pl LIV 336 kuumlloumlnoumlsen n 1 vouml VIA 247) vagy s-aoristos coniunctivusa volt (ahogy Jasanoff 2003 182 gondolja) a śrav- (lt PIE ḱle-) ige-gyoumlknek Veacutelemeacutenyem szerint a LIV (vouml LIVAdd sv ḱle-) aacuteltal felsorolt tovaacutebbi toumlvek (aoristos fientiacutev essziacutev toumlvek) egyike sem tarthat szuumlkseacutegszerően szaacutemot alapnyelvi staacutetuszra hiszen az egyes nyelvek illetve aacutegak alapnyelv utaacuteni uacutejiacutetaacutesai-keacutent is magyaraacutezhatoacutek

Az egyszerő ige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet itt vaacutezolt kiegeacutesziacutetı megoszlaacutesa azaz komplementaacuteris disztribuacutecioacuteja gyenge vagy reacuteszleges szuppletivizmusroacutel (weak partial suppletion141) tanuacuteskodik az igei aspektus szempontjaacuteboacutel142 Ezeacutert joggal felteacutetelezhetjuumlk azt hogy a śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet nem csupaacuten stiliszti-kai vagy pragmatikai vaacuteltozatnak szaacutemiacutetott hanem elsıdleges funkcioacuteja eacuteppen az volt hogy a hiaacutenyos ragozaacutesuacute śroṣ- ige paradigmaacutejaacutenak uumlres pontjait betoumlltse eacutes magaacutenak a leacutetrejoumltteacutenek is ez a grammatikai funkcioacute lehetett az oka143 Az ige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet kapcsolataacutet az alaacutebbi taacuteblaacutezatos formaacuteban szemleacuteltethetjuumlk

impf śroacuteṣ‑a‑ mdash perf mdash śruṣṭiacuteṃ cakaacuter‑cak‑ aor mdash śruṣṭiacuteṃ kaacuter‑k‑

Meg kell azonban jegyeznuumlnk hogy H Grassmann (1876 22) az (55)-oumls peacuteldaacute-

ban szereplı mondatot a fentitıl elteacuterı moacutedon eacutertelmezi bdquoO Priester schaffet euch Gehoumlr bei diesemrdquo Eacuteles kuumlloumlnbseacuteg van a keacutet interpretaacutecioacute koumlzoumltt A fenti fordiacutetaacute-somban is koumlvetett eacutertelmezeacutes (amely megegyezik peacuteldaacuteul Geldnereacutevel [1951 I 294] eacutes maacutesok fordiacutetaacutesaacuteval) azt felteacutetelezi hogy a kaacutertanā ige alanya eacutes a deverbaacutelis fıneacutevben (śruṣṭiacutem) szereplı cselekveacutes veacutegrehajtoacuteja egy eacutes ugyanaz a szemeacutely Grassmann azonban uacutegy veacuteli a keacutet szereplı kuumlloumlnboumlzı Ha Grassmann-nak igaza

140 Az upāśroṣat JB 3276 alak probleacutemaacutejaacuteroacutel (act ind praet impf sing 3 az uacutepa śroṣ- igeacutebıl

Narten 1964 261 n 819 eacutes maacutesok szerint) ld Gotō 1987 317 n 762 Az avesztai nyelvben leacutetezik egy sing 1 szemeacutelyő coniunctivusi sǩraošānē Y 504 alak (LIV 336 EWAia II 672) de ezt a srauu- ige (a veacuted śrav- rsquohall hallgatrsquo megfelelıje) s-aoristosaacuteboacutel is levezethetjuumlk (vouml Kellens 1995 67)

141 A szuppletivizmus tiacutepusairoacutel roumlviden ld Spencer 2003 217 142 Az hogy az imperfectum aoristos eacutes perfectum vonatkozaacutesaacuteban az aspektus fogalmaacutet hasznaacute-

lom inkaacutebb csak roumlvid eacutes keacutenyelmes utalaacutes arra a funkcioacutera amellyel az egyes primeacuter igetoumlvek a korai veacutedikus nyelvben rendelkezhettek eacutes nem jelenti felteacutetlenuumll azt hogy teacutenylegesen tisztaacuten as-pektuaacutelis jelleguumlk lett volna Ezekrıl a keacuterdeacutesekrıl leguacutejabban laacutesd Dahl 2010

143 Aacuteltalaacuteban veacuteve elmondhatoacute hogy a perifrasztikus szerkezetek alkalmasak arra hogy bizonyos paradigmatikus hiaacutenyokat betoumlltsenek (ld Haspelmath 2000 657 Schutzeichel 2014 60 193ndash194)

63

lenne akkor a szerkezet hasonloacute lenne a latin audientiam facere rsquohallgataacutesra keacutesz-tetrsquo144 szerkezethez amelyben a facere igeacutenek grammatikalizaacuteloacutedott kauzatiacutev-fak-titiacutev jelenteacutese van145

(59) exsurge praeco fac populo

felkelIMPACT2SG kikiaacuteltoacuteVOC csinaacutelIMPACT2SG neacutepDAT

audientiam (Pl Poen 11)

hallgataacutesACC

rsquoKelj fel kikiaacuteltoacute eacutes biacuterd hallgataacutesra a neacutepetrsquo146

Ha azonban a RV 214 himnusz szoumlvegeacutenek egeacuteszeacutet figyelembe vesszuumlk hamar vilaacutegossaacute vaacutelik hogy aki a keacuterdeacuteses helyen hallgat valakira vagy engedelmeskedik nem lehet Indra (akire a mondatban az anaforikus hasznaacutelatuacute koumlzelre mutatoacute asmai neacutevmaacutes utal) hanem csak az adhvaryuk eacutes az asmai azt kell hogy jelentse akinek a papok engedelmesseacuteggel tartoznak aki iraacutenyaacuteban a papoknak engedelmeskedni kell Amellett hogy az egeacutesz himnusz leacutenyegeacuteben egy felszoacuteliacutetaacutes vagy keacutereacutes az adhvaryukhoz hogy aacuteldozzanak Indraacutenak eacutes iacutegy eleacutegiacutetseacutek ki szoacutemaital iraacutenti vaacute-gyaacutet eacutes szomjaacutet vilaacutegosan mutatja az itt megfogalmazott eacutertelmezeacutes helyesseacutegeacutet az is hogy a 8ab pādaacutekban ugyancsak a śruṣṭiacute- fıneacutev szerepel eacutes ott keacutetseacuteget kizaacuteroacutean a papokra vonatkozik147

144 Vouml Ittzeacutes 2007 11 n 31 (Cic Div Caec 42 kapcsaacuten) 145 Laacutesd Hofmann 1996 204ndash207 az adferre igeacutevel alkotott hasonloacute latin kauzatiacutev szerkezetekrıl 146 A plautusi audientiam facere korai veacutedikus paacuterhuzamakeacutent laacutesd a koumlvetkezı szoumlveghelyet

amelyben az aacutesureṣu hellip ugreacuteṣu locativusi bıviacutetmeacuteny a plautusi ideacutezet populo dativusaacutenak feleltet-hetı meg

a yaacutethā dev aacutesureṣu ahogyan istenPLNOM asuraPLLOC śraddhm ugreacuteṣu cakrireacute (RV 101513ab) bizalomACC hatalmasPLLOC csinaacutelPRFINDMED3PL rsquoahogyan az istenek bizalmat eacutebresztettek (maguk iraacutent) a hatalmas asuraacutekbanrsquo

A latin dativushoz laacutesd meacuteg (a glosszaacuteban az INTENS roumlvidiacuteteacutes a nyomateacutekosiacutetoacute neacutevmaacutest jelenti) b facit hellip per se ipsa sibi

csinaacutelPRS3SG aacuteltal magaREFLACC magaINTENSNOMF magaDAT audientiam diserti senis composita hallgataacutesACC eacutekesszoacuteloacuteGEN oumlregGEN rendezettNOMF et mitis oratio (Cic Sen 28) eacutes szeliacutedNOMF beszeacutedNOMF rsquoAz eacutekesszoacuteloacute oumlregember rendezett eacutes szeliacuted beszeacutede maga nyer magaacutenak meghallgataacutestrsquo

147 A śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet maacutesik haacuterom elıfordulaacutesa termeacuteszetesen szinteacuten megerı-siacuteti a hagyomaacutenyos eacutertelmezeacutest

64

(60) aacutedhvaryavo yaacuten naraḥ kāmayādhve

adhvaryuPLVOC amiSGACC feacuterfiPLVOC oacutehajtIPFVSBJVMED2PL

śruṣṭ vaacutehanto naśathā

engedelmeskedeacutesSGINS viszPTCPIPFVACTPLNOM eleacuterAORSBJVACT2PL

taacuted indre (RV 2148ab)

azSGACC IndraLOC

rsquoOacute adhvaryuk amit csak oacute feacuterfiak oacutehajtotok (magatoknak) el fogjaacutetok eacuterni Indraacutenaacutel ha

engedelmesseacutegel viszitek (neki az aacuteldozatot)rsquo

Veacuteguumll meg kell jegyeznuumlnk hogy a śroṣ‑ ige eacutes a śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet koumlzoumltt fennaacutelloacute szuppletiacutev viszony nem vezetett arra az eredmeacutenyre hogy a szerke-zet az ige perifrasztikus aoristosi eacutes perfectumi alakjakeacutent grammatikalizaacuteloacutedott volna Eacuteppen ellenkezıleg a śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet a korai veacutedikus kor-szak utaacuten teljesen eltőnt a veacutedikus nyelvbıl eacutes ndash elenyeacuteszı szaacutemuacute keacutesıbbi megjele-neacuteseacutetıl (ld fentebb) eltekintve ndash leacutenyegeacuteben ez a sors vaacutert magaacutera a śroṣ‑ igeacutere is148 Teacuterjuumlnk ki roumlviden ebbıl a peacuteldaacuteboacutel kiindulva a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elemeinek szoacuterendjeacutere A śruṣṭiacuteṃ kar- mind a neacutegy elıfordulaacutesakor a keacutet tag koumlzvetlenuumll egy-maacutes mellett helyezkedik el Aacuteltalaacuteban N+V sorrendet talaacutelunk kiveacuteve az (55)-oumls peacuteldaacutet ahol V+N sorrendet149 A fordiacutetott szoacuterendneacutel a kar- imperativusban aacutell (kaacuter-tanā śruṣṭiacutem) ami arra utal hogy itt a felszoacuteliacutetoacute (direktiacutev) mondatban egy szintak-tikai mozgataacutesi mővelet toumlrteacutenhetett ndash feltehetıen ndash a tagmondat bal perifeacuteriaacutejaacutera150 Egyelıre nincs eleacuteg adatunk ahhoz hogy eldoumlntsuumlk elmeacuteletileg lehetseacuteges lenne-e maacutes elemek megjeleneacutese is a V eacutes az N koumlzoumltt vagy ilyen esetekben is felteacutetlenuumll szomszeacutedosnak kell lennie a keacutet oumlsszetevınek

A toumlbbi esettanulmaacuteny is alaacutetaacutemasztja az itt elmondottakat ugyanis azokban a veacutedikus oacuteind szerkezetekben amelyek biztosan funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tekinten-dık a keacutet tag koumlzvetlenuumll egymaacutes mellett helyezkedik el V+N szoacuterendet talaacutelunk egy tiltoacute mondatban (m karma devaheacuteḷanam ld II 5) ami egybecseng a kaacutertanā śruṣṭiacutem szoacuterenddel A szinteacuten imperativusi raacuteṇaṃ kdhi (N+V ld II 6) eacutes a parti-cipiumot tartalmazoacute kṇvaacuten saṃcʴtaṃ vicʴtam (V+N ld II 9) alapjaacuten azonban azt

148 A veacutedikus śruṣṭiacuteṃ kar-ral szinoniacutem funkcioacuteigeacutes szerkezetet talaacutelunk az avesztaiban is amelyet

a dā- rsquotesz helyezrsquo funkcioacuteige (vouml oacutei dhā-) eacutes a śruṣṭiacute-val etimoloacutegiai rokonsaacutegban aacutelloacute de elteacuterı keacutepzeacuteső sǩraoa- rsquoengedelmesseacutegrsquo fıneacutev alkot (vouml Schutzeichel 2014 161ndash162 Skjaeligrvoslash 2009 156)

a yōi mōi ahmāi sǩraoǩm dąn akiPLNOM eacutenGEN ezDAT engedelmesseacutegACC teszAORINJACT3PL caiiascā (Y 455c) baacuterkiPLNOM rsquobaacuterkik akik az eacuten eme (szavam) iraacutent (esetleg iraacutentam itt) engedelmesseacuteget tanuacutesiacutetanakrsquo

149 Hasonloacutet laacutetunk a hindiacuteben is ahol az N+V sorrend alapvetıen koumltoumltt eacutes a keacutet tag koumlzoumltt csak a tagadoacuteszoacute (nahī) eacutes bizonyos klitikumok (pl bhī rsquoisrsquo) fordulhatnak elı Az ige a szerkezetbıl topi-kalizaacutecioacute reacuteveacuten a mondat elejeacutere mozgathatoacute ami azt eredmeacutenyezheti hogy a keacutet tag elvaacutelik egy-maacutestoacutel Ld Mohanan 1997 444ndash447 460ndash466

150 Ezt a jelenseacuteget laacutetjuk a latinban is ahol az ige bal perifeacuteriaacutera toumlrteacutenı mozgataacutesa szinteacuten vala-milyen specifikus szemantikai eacuterteacutekkel biacuter (Salvi 2005 441ndash444 2015 373)

65

kell mondanunk hogy a felteacutetelezett mozgataacutes egyreacuteszt nem volt koumltelezı a felszoacute-liacutetoacute mondatokban maacutesreacuteszt lehetseacuteges volt peacuteldaacuteul participiumi igealaknaacutel is Az N+V szoacuterendre eacutes a tagok koumlzvetlenuumll szomszeacutedos poziacutecioacutejaacutera vonatkozoacutelag ld meacuteg az esettanulmaacutenyok kereteacuteben taacutergyalt vimoacutecanaṃ kṇute (II 2) abhipitvaacuteṃ karate-taḥ (II 4) eacutes saacutergam akṇod (II 8) kifejezeacuteseket

66

II 2 VIMOacuteCANAṂ KAR-

Ebben a fejezetben a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezetet elemzem amelynek jelenteacutese rsquo(igaacuteboacutel) kifog elenged szabadon enged (szoacute szerint kifogaacutest csinaacutel)rsquo Az itt levont koumlvetkezteteacutesek szuumlkseacutegszerően spekulatiacutevabbak lesznek toumlbb maacutesik eset-tanulmaacuteny tanulsaacutegainaacutel hiszen a vizsgaacutelt szerkezet az egeacutesz veacutedikus korpuszban egyetlenegy alkalommal fordul elı151 Mivel a cselekveacutest kifejezı vimoacutecana- rsquokifo-gaacutes elengedeacutes szabadon engedeacutesrsquo nomen actionis amely oumlnmagaacuteban is ritka a veacute-dikus szoumlvegekben152 az igekoumltıs viacute moc- rsquo(igaacuteboacutel) kifog elenged szabadon enged kioldrsquo igeacutebıl van keacutepezve ezeacutert elıszoumlr az utoacutebbi ige morfoszintaktikai eacutes szeman-tikai tulajdonsaacutegait fogom megvizsgaacutelni majd utaacutena adok szaacutemot a viacute moc- ige eacutes a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet kapcsolataacuteroacutel Elemzeacutesem soraacuten elsısor-ban a gveda szinkroacuten nyelvi rendszereacutere fogok oumlsszpontosiacutetani eacutes csak a fejezet

151 Ami az esetleges keacutesıbbi elıfordulaacutesokat illeti a szentpeacutetervaacuteri szanszkrit-szoacutetaacuter vimoacutecana-

szoacutecikke a rsquomegszabadiacutetaacutes megmenteacutesrsquo jelenteacutesneacutel (PW V 1145) regisztraacutelja a Mahābhārata egy szoumlveghelyeacutet

a athavā~ ahaṃ kariṣyāmi kulasya~ asya vagy eacutenNOM csinaacutelFUTACT1SG csalaacutedGEN ezGEN vimocanam (MBh 114713ab) megmenteacutesACC rsquovagy eacuten ezt a csalaacutedot meg fogom mentenirsquo (szoacute szerint rsquoennek a csalaacutednak a megmenteacuteseacutet fogom csinaacutelnirsquo)

A szoacutetaacuter aacuteltal hozott olvasatot az eposz poonai kritikai kiadaacutesa nem fıszoumlvegben hanem varia lectioacute-keacutent tartalmazza eacutes a vimocanam helyett az ndash etimoloacutegiailag vele oumlsszefuumlggı ndash vimokṣaṇam olva-satot reacuteszesiacuteti elınyben Ezen a szoumlvegvaacuteltozaton kiacutevuumll semmifeacutele maacutes elıfordulaacutesaacutet nem talaacuteltam a vimoacutecanaṃ kar- szerkezetnek a veacutedikus oacuteind az epikus eacutes a klasszikus szanszkrit szoumlvegekben A szoumlveg modernseacutege miatt irrelevaacutensnak tekintem a szerkezet elıfordulaacutesaacutet Mukunda Jha Bakshinak a keacutesıveacutedikus Lāṭyāyana-Śrautasūtraacutehoz keacutesziacutetett 20 szaacutezadi Saralā elnevezeacuteső kommentaacuterjaacuteban (Bakshi 1984) ahol a veacutedikus proacutezai szoumlveg stomaṃ vimuntildeceyur kifejezeacuteseacutet a stomavimocanaṃ kuryuḥ koumlruumlliacuteraacutessal parafrazeaacutelja

b stomaṃ vimuntildeceyur (LāŚS 2111) dicsıiacutetı_eacutenekACC kibocsaacutetOPTACT3PL rsquomondjanak (szoacute szerint bocsaacutessanak ki) dicsıiacutetı eacuteneketrsquo

c stoma-vimocanaṃ kuryuḥ dicsıiacutetı_eacutenek-kibocsaacutetaacutesACC csinaacutelOPTACT3PL

152 A szoacute a veacutedikus nyelvben szinte kizaacuteroacutelag a gvedaacuteboacutel adatolt (oumlsszesen 8x [eacutes 2x nomen agentiskeacutent] ld Lubotsky 1997 II 1306) Tovaacutebbi saṃhitā-elıfordulaacutesai a koumlvetkezık

a samudraacutesya vimoacutecanam (KS 1717 KKS 281) oacuteceaacutenGEN kifogaacutesNOM rsquoaz oacuteceaacuten bdquokifogaacutesardquorsquo

(Az a peacuteldaacuteban szereplı kifejezeacutes a samudraacutesya niveacuteśanam rsquoaz oacuteceaacuten megpiheneacutesersquo RV 101427b TSm 4613 stb szerkezet variaacutensa)

b vimoacutecanam evaacute taacutet (TSp 7515) kifogaacutesNOM valoacuteban azNOM rsquoaz valoacuteban kifogaacutes(a vminek)rsquo

67

veacutegeacuten teacuterek ki a keacutesıbbi szoumlvegekre mivel azok egy leacutenyegesen elteacuterı szinkroacuten nyelvtan (vagy nyelvtanok) termeacutekei

II 2 1 A MOC- IGE IGENEMEINEK HASZNAacuteLATA A GVEDAacuteBAN

A morfoszintaktikai kategoacuteriaacutek koumlzuumll a moc- igeacutevel kapcsolatban vizsgaacutelatunk szempontjaacuteboacutel az igenem azaz diateacutezis keacuterdeacutese eacuterdemel kituumlntetett figyelmet153 Baacuter aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy a moc- ige mind aktiacutev mind mediaacutelis rago-zaacutessal elıfordul a keacutet igenem hasznaacutelata koumlzoumltt a legtoumlbb esetben nagyon vilaacutegos szemantikai-funkcionaacutelis kuumlloumlnbseacuteg figyelhetı meg Activumban az igeacutenek aacuteltalaacute-ban agentiacutev-attingens jelenteacutese154 (rsquoelenged kiold szabadon engedrsquo) eacutes szintakti-kailag tranzitiacutev szerkeszteacutese van Ezt a hasznaacutelatot mutatjaacutek az alaacutebbi peacuteldaacutek

(61) muntildećmi tvā haviacuteṣā jvanāya kaacutem (RV 101611a)

elengedPRSACT1SG teACC aacuteldozatINS eacuteletDAT PTCL

rsquoSzabadon engedlek teacuteged az aacuteldozat aacuteltal hogy eacutelhessrsquo

(62) yoacute vo mahy abhiacuteśaster

akiNOM tiPLACC nagyABL aacutetokABL

aacutemuntildecat (RV 10307b)

elengedPSTACT3SG

rsquoaki megszabadiacutetott titeket a suacutelyos aacutetoktoacutelrsquo

A medium hasznaacutelata enneacutel valamivel oumlsszetettebb A reduplikaacutelt perfectum mediaacute-lis alakjainak (RV 9295c 101119c) pacientiacutevfientiacutev-inattingens155 jelenteacutese van (rsquoelengedtetik megszabadulrsquo) eacutes szintaktikailag intranzitiacutevkeacutent viselkednek

(63) nidoacute yaacutetra mumucmaheacute (RV 9295c)

szidaacutesABL ahol elengedPRFMEDIND1PL

rsquoahol megszabadultunk a szidalmazaacutestoacutelrsquo

153 Az igenemek funkcioacuteira vonatkozoacute terminoloacutegiaacuteval kapcsolatban ld Gotō 1987 25ndash29 Kuumlm-

mel 2000 6ndash7 A moc- RV-beli elıfordulaacutesait ld Lubotsky 1997 II 1078ndash1079 (sv muc) 154 Azaz az elsı aktaacutens az aacutegens (ezt fejezi ki az bdquoagentiacutevrdquo terminus) eacutes az aacuteltala kontrollaacutelt

cselekveacutes koumlzvetlenuumll eacuterint (erre utal az bdquoattingensrdquo kifejezeacutes) egy maacutesodik aktaacutenst 155 Azaz az elsı aktaacutens paacuteciense egy maacutesik aktaacutens aacuteltal veacutegrehajtott eacutes kontrollaacutelt cselekveacutesnek

illetve nincs kontrollaacuteloacute aktaacutens vagy szemeacutelye irrelevaacutens

68

(64) muacutemukṣamāṇā utaacute y mumucre (RV 101119c)

elengedDESPTCPMEDPLNOMF eacutes akiPLNOMF elengedPRFMEDIND3PL

rsquoa megszabadulni vaacutegyoacutek eacutes akik megszabadultakrsquo156

Az aoristos mediaacutelis alakjai a perfectumi alakokhoz hasonloacutean viselkednek eacutes lehet pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacutesuumlk (RV 75912d 108719d) Laacutesd a koumlvetke-zı peacuteldaacutet

(65) mtyoacuter mukṣīya (RV 75912d)

halaacutelABL elengedAOROPTMED1SG

rsquoBaacutercsak megszabadulneacutek a halaacuteltoacutelrsquo

Leacuteteznek azonban az ige aoristosaacutenak agentiacutev-attingens jelenteacuteső mediaacutelis alakjai is amelyek szintaktikailag tranzitiacutevak Ezekben az esetekben az ige aacuteltalaacuteban a praacute-ti igekoumltıvel van ellaacutetva (RV 5556b 7598c 102711c) amely bdquomegfordiacutetjardquo a cselekveacutes iraacutenyaacutet157 (rsquofelvesz feloumllt magaacutera vesz larr el-raacuteenged valamit magaacute-rarsquo) A mediumnak ilyenkor indirekt-reflexiacutev maacutes kifejezeacutessel affektiacutev jelenteacutesaacuter-nyalata van158 Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutet

(66) hiraṇyaacuteyān praacutetiy aacutetkā aacutemugdhvam (RV 5556b)

aranyPLACC PREV159 ruhaPLACC felveszAORINDMED2PL

rsquoMagatokra oumlltoumltteacutetek arany ruhaacutetokatrsquo

A moc- ige keacutet kuumlloumlnboumlzı keacutepzeacuteső imperfectumtıvel is rendelkezik A kizaacuteroacutelag mediumban ragozoacutedoacute intranzitiacutev muacutec-ya-imperfectumtınek (RV 1314c 86913d 102724d) pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacutese van (Kulikov 2012 420ndash425 Kuumlmmel 1996 83ndash84)160 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

156 Az ideacutezett reacuteszletben a desiderativumboacutel keacutepzett mediaacutelis melleacutekneacutevi igeneacutev (plur nom f

muacutemukṣamāṇās) ugyanilyen pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacutessel rendelkezik (ld a fordiacutetaacutest rsquomegszabadulni vaacutegyoacutekrsquo) Vouml Heenen 2006 201ndash202

157 Vouml Kuumlmmel 1996 84 n 147 (bdquoGegensatz zum Simplexrdquo) 158 Azaz az elsı aktaacutens egyben az aacuteltala veacutegrehajtott cselekveacutes ciacutemzettje vagy kedvezmeacutenyezettje

is Az egyetlen kiveacutetel a praacuteti moc- itt leiacutert hasznaacutelata aloacutel a kataroacute meniacuteṃ praacuteti taacuteṃ mucāte 1027 11c (thematikus aor med conj sing 3) mondat lenne amelyben a praacuteti moc- igeacutet minden magya-raacutezoacute eacutes fordiacutetoacute rsquoeldob raacutedob raacutevetrsquo vagy valamilyen hasonloacute jelenteacutessel fordiacutetja a mediaacutelis igenem elleneacutere (pl Geldner 1951 III 167 bdquoWelcher von beiden wird seinen Zorn auf ihn werfenrdquo) A fejezethez csatlakozoacute kiteacuterıben fejtem ki hogy ez az eacutertelmezeacutes helytelen eacutes a mediaacutelis igeacutet a szo-kaacutesos indirekt-reflexiacutevaffektiacutev jelenteacutessel kell eacutertelmeznuumlnk A szinteacuten mediaacutelis viacute mucadhvam alak-roacutel ld alaacutebb II 2 3

159 Itt eacutes az alaacutebbiakban egyszerőseacuteg kedveacuteeacutert PREV-vel glosszaacutelom azokat az igekoumltıket (ill uacuten lokaacutelis partikulaacutekat) amelyek az ige jelenteacuteseacutehez eredeti jelenteacutesuumlktıl elteacuterı nem aacutettetszı jelenteacutest adnak hozzaacute Az igekoumltıs ige egeacuteszeacutenek jelenteacuteseacutet az igetıneacutel adom meg

160 Kuumlmmel eacuterinti a gvedaacuteban keacutetszer (RV 512d 101071b) elıforduloacute amoci pass aor sing 3 alakot is

69

(67) saacute pāduacuter asya nirṇiacutejo naacute

azNOM laacutebNOM ezGEN ruhaABL mint

mucyate (RV 102724d)

elengedPRSINDMED3SG

rsquoA laacuteba kiszabadul (kibuacutejik) mintha egy ruhaacuteboacutel (buacutejna ki)rsquo

A sőrőn elıforduloacute nazaacutelis infixumot tartalmazoacute 6 igeosztaacutelyos thematikus muntildec-aacute- imperfectumtı mindkeacutet igenemben ragozoacutedik (Hill 2007 52ndash57 [a thematikus ao-ristosroacutel is]) Fontos hogy a gvedaacuteban mind a tı gyakoribb aktiacutev mind valamivel ritkaacutebb mediaacutelis alakjai rendszerint agentiacutev-attingens jelenteacutessel rendelkeznek (vouml Kuumlmmel 1996 84) Ugyanakkor leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg hogy a med impf muntildec-aacute-te mindig igekoumltıvel aacutell meacutegpedig toumlbbnyire (RV 2172d 4532b 5812a 91009c) a praacuteti-val (rsquofelvesz magaacutera veszrsquo161) egy alkalommal (RV 10385c) a kettıs praacute paacuteri igekoumltıvel (rsquomegszabadul kiszabadiacutetja magaacutetrsquo direkt-reflexiacutev jelenteacutessel162) Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

(68) praacuteti drāpiacutem amuntildecathāḥ (RV 91009c)

PREV ruhaACC felveszPSTMED2SG

rsquoFelvetted a ruhaacutedatrsquo

(69) praacute muntildecasva paacuteri kuacutetsād (RV 10385c)

PREV elengedIMPMED2SG PREV KutsaABL

rsquoSzabadulj megszabadiacutetsd ki magad Kutsaacutetoacutelrsquo

A kuumlloumlnfeacutele aspektustoumlvek igenemeinek hasznaacutelataacuteroacutel tehaacutet oumlsszefoglaloacutelag a kouml-vetkezıket mondhatjuk A moc- ige activumban mindig agentiacutev-attingens jelenteacutes-sel rendelkezik Mediaacutelis alakjai toumlbbnyire pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacuteső-ek azonban ezek is hasznaacutelhatoacuteak agentiacutev-attingens jelenteacutessel de csak abban az esetben ha bizonyos igekoumltık (praacuteti eacutes praacute paacuteri) jaacuterulnak hozzaacutejuk Ezekkel egyuumltt viszont a mediaacutelis alakoknak egyszersmind direkt vagy indirekt reflexiacutev aacuternyalata is van

II 2 2 AZ IGEKOumlTİS VIacute MOC- IGE A GVEDAacuteBAN

A moc- ige a gvedaacuteban nagyon gyakran (oumlsszesen 21x) fordul elı a viacute igekoumltıvel egyuumltt (RV 12413d 11711d 11774d 2284c 2286c 2383a 3321d 3341c 3353c 3418a 4126c 527d 5621b 6401b 7887b 7915d 109414c 10104

161 Vouml a med aor praacuteti-val egyuumltti hasznaacutelataacuteroacutel a 68 oldalon mondottakat 162 Azt hogy a medium a (69) peacuteldaacuteban agentiacutev jelenteacuteső eacutes direkt-reflexiacutev aacuternyalattal rendelke-

zik az imperativus igemoacuted hasznaacutelata bizonyiacutetja hiszen ez azt mutatja hogy az elsı aktaacutens kont-rollaacutelja a cselekveacutest

70

1c 101268c 101383a 101601b) Aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy az igekouml-tıs viacute moc- rsquo(igaacuteboacutel) kifog elenged szabadon enged kioldrsquo ige viselkedeacutese megfe-lel annak az aacuteltalaacutenos keacutepnek amelyet az elızı alfejezetben a moc- igenemeinek hasznaacutelataacuteroacutel felvaacutezoltam Vannak azonban olyan alakjai amelyek neacutemi magyaraacute-zatot igeacutenyelnek

Elıszoumlr is leacutetezik a thematikus aoristosnak egy mediaacutelis imperativus plur 2 sze-meacutelyő alakja (viacute mucadhvam) amely vaacuteratlanul agentiacutev-attingens jelenteacutessel ren-delkezik aneacutelkuumll hogy ezzel egyidejőleg direkt vagy indirekt (affektiacutev) reflexivitaacutest fejezne ki Mint fentebb laacutettuk ilyen jelenteacutest az aktiacutev alakok szoktak hordozni163 A keacutesıbbiekben (II 2 3) visszateacuterek erre a fontos alakra itt most egyelıre csak regisztraacutelom az elıfordulaacutes teacutenyeacutet

(70) niacute heacuteḷo dhattaacute viacute mucadhvam

le duumlhACC teszIMPACT2PL PREV kifogAORIMPMED2PL

aacuteśvān (RV 11711d)

loacutePLACC

rsquoNyomjaacutetok el duumlhoumltoumlket fogjaacutetok ki lovaitokatrsquo164

Az egyszer elıforduloacute sing 2 szemeacutelyő reduplikaacutelt iniunctivusi viacute mumucas alak (amely a m tiltoacuteszoacuteval egyuumltt tiltaacutest fejez ki) vitatott megiacuteteacuteleacuteső a szakirodalomban

(71) m~ āreacute asmaacuted viacute mumuco (RV 3418a AVŚ 20238a)

ne taacutevol miPLABL PREV kifogINJ2SG

rsquoNe taacutevol tıluumlnk fogj kirsquo

A keacuterdeacuteses igealak minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint agentiacutev-attingens jelenteacutessel ren-delkezik (ld alaacutebb a taacutergy ellipsziseacuterıl) de pontos morfoloacutegiai eacutertelmezeacutese sok keacuter-deacutest vet fel Baacuter egyesek egy reduplikaacutelt imperfectumtı (pl Thieme 1929 42 52) vagy perfectumtı (pl Lubotsky 1997 II 1078) aktiacutev alakjaacutenak tartjaacutek Kuumlmmel

163 Laacutesd peacuteldaacuteul a koumlvetkezı szoumlveghelyeket ahol a viacute moc- aktiacutev alakjai fordulnak elı teljesen

azonos jelenteacutessel a viacute mucā haacuterī ihaacute (RV 11774d)

PREV kifogAORIMPACT2SG fakoacuteDUACC itt rsquoItt fogd ki a fakoacute (lovakat)rsquo

b graacutesetām aacuteśvā viacute muca~ ihaacute eszikIMPMED3DU loacuteDUNOM PREV kifogAORIMPACT2SG itt śoacuteṇā (RV 3353c) rıtsziacutenőDUACC rsquoEgyenek lovaid fogd ki itt a rıtsziacutenőeketrsquo

164 Kuumlmmel 2000 382 (egy ŚB-szoumlveghely mellett) eacuteppen erre az elıfordulaacutesra hivatkozik hogy igazolni proacutebaacutelja a moc- ige mediaacutelis alakjainak az aktiacutev alakokkal megegyezıen agentiacutev-attingens jelenteacutese is lehet

71

2000 381ndash382 leguacutejabban a mediaacutelis perfectumi eacutertelmezeacutes mellett eacutervelt165 To-vaacutebbi lehetıseacutegkeacutent meacuteg az is felvetıdhet hogy a gāyatrī pāda jambikus sorzaacuterla-taacuteban egy metrikailag megfelelıbb hosszuacute magaacutenhangzoacutes viacute mūmucas formaacutet aacutel-liacutetsunk helyre amelyet reduplikaacutelt aor inj act sing 2 szemeacutelyő alakkeacutent lehetne eacutertelmezni166 Teacuteny azonban hogy az ige reduplikaacutelt aoristosa csak joacuteval keacutesıbb a klasszikus szanszkritboacutel adatolt elıszoumlr167 Az elsı elıfordulaacutes amirıl tudomaacutesom van egy Kr u 5 szaacutezadi Vākāṭaka-feliraton (CII V no 27 17 sor168) szerepel amūmucat act ind sing 3 (vouml tovaacutebbaacute amūmucat act ind sing 3 BhāP 8131 8333 121321 amūmucan act ind plur 3 BhāP 6220) E neheacutezseacutegek miatt az igenemet eacuterintı tovaacutebbi fejtegeteacutesek soraacuten a viacute mumucas alakot figyelmen kiacutevuumll fogom hagyni169

Haacuterom (vagy talaacuten neacutegy) olyan szoumlveghely van a gvedaacuteban amelyben a viacute moc- ige valamely szemantikailag agentiacutev aktiacutev alakja laacutetszoacutelag inattingens jelenteacutessel hasznaacutelatos Szintaktikai eacutertelemben ilyenkor a mondatban nincsen taacutergy azaz az ige laacutetszoacutelag intranzitiacutevkeacutent viselkedik Ezeken a helyeken az igeacutet egyszerően rsquomegaacutell megpihen nyugovoacutera teacuterrsquo jelenteacutessel is vissza lehetne adni170

(72) āśuacutebhiś cid yn viacute

gyorsPLINS meacuteg_is megyPTCPIPFVACTSGNOM PREV

mucāti nūnaacutem (RV 2383a)

bdquomegpihenrdquoAORSBJVACT3SG most

rsquoMeacuteg az is aki gyors (lovakon) lovagol pihenjen most megrsquo

165 Kuumlmmel szaacutemaacutera fontos eacuterv az eacutertelmezeacutes soraacuten hogy a viacute moc- igeacutenek a veacutedikus nyelvben

maacutes olyan mediaacutelis alakjai is vannak amelyek agentiacutev-attingens jelenteacutessel rendelkeznek (vouml 164 jz) Ahogy alaacutebb laacutetni fogjuk a korai veacutedikus nyelv szinkroacuten rendszereacuteben ez az eacuterv nem aacutellja meg a helyeacutet

166 Ezt a lehetıseacuteget Kuumlmmel 2000 382 is szaacutemiacutetaacutesba veszi de el is utasiacutetja 167 A reduplikaacutelt aoristoshoz hasonloacutean mőveltetı jelenteacuteső eacutes vele paradigmatikusan oumlsszetarto-

zoacute causativum maga is csak az epikus szanszkrittoacutel kezdve ismert (vouml PW V 812‒813) 168 Mirashi (ed) 1963 126 (a felirat dataacutelaacutesaacuteroacutel ld a 121 oldalt) Koumlszoumlnoumlm Dezsı Csabaacutenak

hogy erre az elıfordulaacutesra felhiacutevta a figyelmemet 169 Megoldaacutest jelenthetne az eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutekra (Hoffmann 1967 43ndash106 megaacutellapiacutetaacutesai-

val oumlsszhangban) ha meg tudnaacutenk mondani hogy a m hellip viacute mumucas tiltaacutesnak (aoristoskeacutent) pre-ventiacutev vagy (imperfectumi vagy perfectumi alakkeacutent) inhibitiacutev eacutertelme van Sajnos a tiltaacutes eacutertelme-zeacutese nem egyeacutertelmő Baacuter Hoffmann 1967 83 azt aacutelliacutetja inhibitiacutev tiltaacutesroacutel van szoacute eacutes a beszeacutelı egy ismeacutetlıdıen elıforduloacute esemeacutenyt kiacutevaacuten megszakiacutetani felfuumlggeszteni (Hoffmann fordiacutetaacutesa bdquospann nicht [immer wieder] fern von uns ausrdquo) uacutegy veacutelem a kontextus alapjaacuten valoacutesziacutenőbb az az eacutertel-mezeacutes hogy a tiltaacutes egy meghataacuterozott szituaacutecioacutera vonatkozik (ld a proximaacutelis deiktikus idaacutem neacutev-maacutes hasznaacutelataacutet im 3a eṣuacute 4b) eacutes ezeacutert a m hellip viacute mumucas tiltaacutest preventiacutev jellegőnek kell fel-fognunk (vouml Kuumlmmel 2000 382) Ez az aoristosi eacutertelmezeacutes feleacute billenteneacute a meacuterleg nyelveacutet

170 Mivel alaacutebb amellett fogok eacutervelni hogy ez a fordiacutetaacutes nem szuumlkseacutegszerő ezeacutert a glosszaacutekban ideacutezıjelbe teszem a bdquomegpihenrdquo szoacutet A negyedik peacutelda a fentebb (71) emliacutetett mreacute asmaacuted viacute mu-muco 3418a lehet (rsquone taacutevol tıluumlnk bdquopihenj megrdquorsquo) ndash felteacuteve persze hogy a mumucas aktiacutev alak

72

(73) naacute śrāmyanti naacute viacute mucantiy

nem elfaacuteradPRSINDACT3PL nem PREV bdquomegpihenrdquoPRSINDACT3PL171

eteacute (RV 2284c)

ezPLNOM

rsquoİk (ti a folyoacutek [siacutendhavo 4b]) nem faacuteradnak el eacutes nem pihennek megrsquo

(74) aacutedha prīṇān viacute

haacutet megeleacutegedikPTCPIPFVMEDPLNOM PREV

mumuktam asmeacute (RV 7915d)

bdquomegpihenrdquoPRFIMPACT2DU miPLLOC

rsquoMegelegeacutedve pihenjetek haacutet meg (ti Indra eacutes Vāyu istenek) naacutelunkrsquo

Jobb megoldaacutesnak tőnik azonban az ha felteacutetelezzuumlk hogy ezek az igealakok is valoacutejaacuteban attingens jelenteacutesőek csak eacuteppen taacutergyi argumentumuk ti a kifogott lo-vak vagy egyeacuteb aacutellatok elliptikusan hiaacutenyzik a mondatboacutel A szoumlvegkoumlrnyezetben azonban ezek a kifogandoacute aacutellatok rendszerint vagy explicit (ld āśuacutebhiś RV 2383a rsquogyors (lovakon)rsquo172 haacuteripriya RV 3418b voc rsquoa fakoacute [lovaknak] kedvesrsquo vagy rsquofakoacute [lovakat] kedvelırsquo oumlsszeteacutetel elıtagja haacuteribhyāṃ RV 3411c rsquofakoacute [lova-kon]rsquo) vagy implicit (saraacutethaṃ yātam RV 7915b rsquojoumljjetek ugyanazon a kocsinrsquo amelyet termeacuteszetesen lovak huacuteznak) moacutedon jelen vannak eacutes onnan kell ıket ezek-be a mondatokba is odaeacutertenuumlnk173 Egyeduumll RV 2284c-ben szerepel a viacute moc- ige metaforikus eacutertelemben hiszen alanya itt a folyoacutek (siacutendhavo RV 2284b) A folyoacutek azok akik rsquonem fogjaacutek ki (lovaikat)rsquo174 azaz nem pihennek meg mivel soha nem faacuteradnak el (naacute śrāmyanti)

Mindez azt jelenti hogy figyelmen kiacutevuumll hagyva a diateacutezis szempontjaacuteboacutel keacutetes viacute mumucas RV 3418a alakot az igekoumltıs viacute moc- ige egy kiveacutetellel (viacute muca-dhvam RV 11711d) mindig activumban ragozoacutedik eacutes mindig agentiacutev-attingens jelenteacutese van Az imeacutent taacutergyalt haacuterom (vagy neacutegy) szoumlveghelyen elıforduloacute laacutetszoacute-lag inattingens hasznaacutelata csupaacuten a taacutergyi argumentum szintaktikai ellipsziseacutenek koumlszoumlnhetı

171 Valoacutesziacutenőleg muntildecanti helyett (Lubotsky 1997 II 1078) 172 Azaz a (72)ndash(74) szereplı mondatok taacutergya ezekkel a szőkebb kontextusban megjelenı aacutella-

tokkal koreferens pro A (72)-es peacutelda egeacuteszen pontos fordiacutetaacutesa tehaacutet ez lehetne rsquomeacuteg az is aki gyors (lovakon) lovagol fogja ki (azokat)rsquo Megjegyezhetjuumlk hogy a magyarban is hasznaacutelhatoacute ugyaniacutegy explicit taacutergy neacutelkuumll a kifog ige

173 Vouml peacuteldaacuteul RV 3418a Kuumlmmel-feacutele (2000 381) fordiacutetaacutesaacutet bdquoSpannSpannSpannSpanneeee nicht fern von uns [deideideidei----nenenene Zugtiere] ausausausausrdquo (kiemeleacutes az eredetiben) eacutes a Grassmann 1996 1048 aacuteltal megadott jelenteacutest bdquoeinkehren [eigentlich Rosse abspannen] rastenrdquo

174 JamisonndashBrereton 2014 I 442 sajaacutetos moacutedon szenvedı eacutertelemben veszi az aktiacutev igealakot bdquonor are they unharnessedrdquo

73

II 2 3 VERSMEacuteRTEacuteK EacuteS FORMULAacuteK VIacute MUCADHVAM AacuteŚVĀN

Az elmondottak feacutenyeacuteben meacuteg kuumlloumlnoumlsebbnek bizonyul a mediaacutelis aoristost tartal-mazoacute viacute mucadhvam aacuteśvān kifejezeacutes A szoumlveghelyet a koumlnnyebb koumlvethetıseacuteg kedveacuteeacutert uacutejra ideacutezem

(75) niacute heacuteḷo dhattaacute viacute mucadhvam

le duumlhACC teszIMPACT2PL el engedAORIMPMED2PL

aacuteśvān (RV 11711d)

loacutePLACC

rsquoNyomjaacutetok el duumlhoumltoumlket fogjaacutetok ki lovaitokatrsquo

Elengedhetetlenuumll fontos hogy a keacuterdeacuteses igealak metrikai koumlrnyezeteacutet is megvizs-gaacuteljuk

(76) niacute heacuteḷo dhattaacute viacute mucadhvam aacuteśvviacute mucadhvam aacuteśvviacute mucadhvam aacuteśvviacute mucadhvam aacuteśvānānānān

ndash ndash ndash rsquo 6 7| ndash8 9 ndash10 ndash11

Laacutethatjuk hogy a viacute igekoumltı koumlzvetlenuumll a trimeter-sor (triṣṭubh pāda) 5 szoacutetagjaacutet koumlvetı uacuten keacutesıi cezuacutera utaacuten talaacutelhatoacute175 eacutes azt koumlveti a haacuterom szoacutetagos muca-dhvam A pādaacutet az ige taacutergyi bıviacutetmeacutenye zaacuterja Ha a viacute moc- ige toumlbbi gveda-beli elıfordulaacutesaacutet megneacutezzuumlk roumlgtoumln eacuteszrevehetjuumlk hogy szaacutemos maacutes szoumlveghelyen az egyes szavak ugyanilyen konstellaacutecioacuteban aacutellnak a sor hatodik szoacutetagja a viacute igekoumltı ezt koumlveti a moc- valamilyen haacuterom szoacutetagos aktiacutev alakja a sorzaacuterlat utolsoacute keacutet szoacutetagjaacutet pedig a taacutergy (ritkaacuten az alany vagy az ige valamilyen maacutes bıviacutetmeacutenye) foglalja el

(77) sryasya yaacutetra vimucaacutentiy aacuteśvān (RV 5621b)

SūryaGEN ahol kifogPRSINDACT3PL176 loacutePLACC

ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoahol kifogjaacutek Sūrya lovaitrsquo177

(78) vidv aacutedabdho viacute mumoktu

boumllcsNOM csalhatatlanNOM PREV kioldPRFIMPACT3SG

pśān (RV 12413d)

koumlteleacutekPLACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoOldja ki a koumlteleacutekeket a boumllcs eacutes csalhatatlanrsquo

175 A metrikai fogalmakkal kapcsolatban ld Arnold 1905 illetve roumlvid aacutettekinteacuteskeacutent pl Macdo-

nell 1916 436ndash447 176 Valoacutesziacutenőleg vimuntildecaacutenti helyett (Lubotsky 1997 II 1078) 177 Vegyuumlk eacuteszre hogy itt pontosan ugyanaz a taacutergya az igeacutenek mint RV 11711d-ben

74

(79) dme(a-i)va178 vatsd viacute mumugdhiy

koumlteacutelACC_mint borjuacuteABL PREV leoldPRFIMPACT2SG

aacuteṃho (RV 2286c)

szorongattataacutesACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoMikeacutent a koumltelet a borjuacuteroacutel oldd le (roacutelam) a szonrongattataacutestrsquo179

(80) ev(aacute-a)smaacuted agne viacute mumugdhi

iacutegy_miPLABL AgniVOC PREV leoldPRFIMPACT2SG

pśān (RV 527c)

koumlteleacutekPLACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoIacutegy oldd le roacutelunk a koumlteleacutekeket oacute Agnirsquo

(81) āśuacutebhiś cid yn viacute

gyorsPLINS meacuteg_is megyPTCPIPFVACTSGNOM PREV

mucāti nūnaacutem (RV 2383a)

kifogAORSBJVACT3SG most

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoMeacuteg az is aki gyors (lovakon) lovagol fogja ki (azokat)rsquo

(82) aacutedha prīṇān viacute

haacutet megeleacutegedikPTCPIPFVMEDPLNOM PREV

mumuktam asmeacute (RV 7915d)

kifogPRFIMPACT2DU miPLLOC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoMegelegeacutedve fogjatok haacutet ki naacutelunkrsquo

(83) naacute śrāmyanti naacute viacute

nem elfaacuteradPRSINDACT3PL nem PREV

mucantiy eteacute (RV 2284c)

kifogPRSINDACT3PL ezPLNOM

ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoEzek nem faacuteradnak el eacutes nem pihennek megrsquo

178 A metrum jobb azonosiacutethatoacutesaacutega eacuterdekeacuteben ezekben a szoumlvegpeacuteldaacutekban a saṃdhikat nem

oldottam fel viszont alsoacute indexben zaacuteroacutejelben feltuumlntettem az oumlsszevont magaacutenhangzoacutekat 179 Scarlata 1999 389 felveti annak lehetıseacutegeacutet hogy RV 2286c-ben (hasonloacutekeacuteppen a RV

4126c = 101268c sorokban) az aacuteṃho (aacuteṃhas) alak a verssor veacutegeacuten haplologikusan roumlviduumllt vaacutel-tozata a szabaacutelyos aacuteṃhasas rsquoa szorongattataacutesboacutelrsquo ablativusnak Ennek azonban vilaacutegosan ellent-mond az a teacuteny hogy RV 4126c = 101268c-ben a tagmondatban maacuter szerepel egy ablativus (as-maacuted rsquoroacutelunkrsquo) miacuteg RV 2286c-ben a hasonlattal fennaacutelloacute paacuterhuzam teszi vilaacutegossaacute hogy az aacuteṃhas-t accusativusnak kell tekintenuumlnk

75

Figyelemremeacuteltoacuteak az alaacutebbi peacuteldaacutek is ahol a viacute ugyanabban a poziacutecioacuteban szerepel csak eacuteppen a moc- ige keacutetszoacutetagos aktiacutev alakja koumlveti

(84) aacuteva sya haacuterī viacute mucā

ki koumltIMPACT2SG fakoacuteDUACC PREV kifogAORIMPACT2SG

saacutekhāyā (RV 6401b)

baraacutetDUACC

ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoKoumlsd ki a fakoacute (lovakat) fogd ki a taacutersaidatrsquo

(85) graacutesetām aacuteśvā viacute muce(a-i)haacute

eszikIMPMED3DU loacuteDUNOM PREV kifogAORIMPACT2SG_itt

śoacuteṇā (RV 3533c)

rıtsziacutenőDUACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoHadd egyenek lovaid fogd ki itt a rıtsziacutenőeketrsquo

(86) priy saacutekhāyā viacute mucoacute(a-uacute)pa

kedvesDUACC baraacutetDUACC PREV kifogAORIMPACT2SG_feleacute

barhiacutes (RV 3431c)

aacuteldozati_főACC

ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoFogd ki a kedves taacutersaidat Az aacuteldozati főhoumlz (hellip)rsquo180

A viacute mucadhvam alakkal kapcsolatban laacutetnunk kell hogy a thematikus aoristos megfelelı aktiacutev plur 2 alakja (viacute mucata) a RV 11711d triṣṭubh pādaacuteban felboriacute-tanaacute a trochaikus zaacuterlatot meacuteg abban az esetben is ha az aacuteltalaacutenosan alkalmazott uacuten praśliṣṭasaṃdhi (a szoacuteveacutegi eacutes a szoacutekezdı a oumlsszeolvadaacutesa) helyett a keacutet szoacute kouml-zoumltt megtartanaacutenk a hiaacutetust annak eacuterdekeacuteben hogy a sor a megfelelı szaacutemuacute azaz tizenegy szoacutetaggal rendelkezzen

(87) hellip viacute mucata aacuteśvān hellip rsquo | () ndash ndash

Ezeacutert valoacutesziacutenőnek tartom hogy a mediaacutelis viacute mucadhvam igealak egy metrikai okokboacutel fakadoacute alkalmi keacutepzeacutes (neacutemet terminussal bdquoAugenblicksbildungrdquo) a koumlltıi

180 Az uacutepa barhiacutes rsquoaz aacuteldozati főhoumlzrsquo kifejezeacutes minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint a d pādaacuteban talaacutelhatoacute

mondathoz tartozik (vouml Geldner 1951 I 385 a vonatkozoacute jegyzettel egyuumltt) a tuvm imeacute havyavho havante (RV 3431d)

teACC ezPLNOM aacuteldozatvivıPLNOM hiacutevPRSMED3PL rsquohellip hiacutevnak teacuteged ezek az aacuteldozatvivıkrsquo

JamisonndashBrereton 2014 I 527 a kifejezeacutest a c pādaacutehoz veszi bdquounharness them at the ritual grassrdquo

76

nyelvtanban181 amelynek leacutetrejoumltteacutet a fentebb taacutergyalt formulaszerő szoacutekapcsolatok segiacutetetteacutek amelyekben azonos vagy hasonloacute metrikai feleacutepiacuteteacuteső aktiacutev alakok szere-peltek ugyanabban a metrikai poziacutecioacuteban182

Oumlsszefoglalva az elmondottakat az igekoumltıs viacute moc- ige a korai veacutedikus nyelv azaz a gveda nyelveacutenek szinkroacuten nyelvtanaacuteban kizaacuteroacutelag aktiacutev ragozaacutessal rendel-kezı ige volt183 Nem voltak hasznaacutelatosak mediaacutelis alakjai184 noha az indirekt-reflexiacutev posszessziacutev (Kuumlmmel) vagy posszessziacutev-affektiacutev (Gotō) medium185 hasz-naacutelata teljes meacuterteacutekben elkeacutepzelhetı lenne peacuteldaacuteul ha valaki sajaacutet lovaacutet vagy lovait fogja ki sajaacutet kocsija elıl vagy jaacutermaacuteboacutel Adataink vilaacutegosan mutatjaacutek hogy ilyen jelenteacutestartalmat a korai veacutedikus nyelv nem fejezett ki a viacute moc- ige posszessziacutev (-affektiacutev) mediumaacuteval (mint alaacutebb laacutetni fogjuk ez a nyelv keacutesıbbi korszakaira is igaz egeacuteszen a legkeacutesıbbi uacutejveacutedikus faacutezisig)186 Ahogy a fenti peacuteldaacutekboacutel joacutel laacutethatoacute

181 Lett volna maacutesik lehetıseacuteg is a metrikailag nem megfelelı aktiacutev viacute mucata alaknak a sor met-rikai mintaacutejaacuteba toumlrteacutenı integraacutelaacutesaacutera meacutegpedig az ige eacutes taacutergya sorrendjeacutenek felcsereacuteleacutese (hellip mu-catā viacutey aacuteśvān hellip | ndash ndash ndash) Ez a strateacutegia nem lett volna egyeduumllaacutelloacute hiszen ezt laacutetjuk RV 4126c = 101268c-ben is

a evoacute ṣuacutev agravesmaacuten muntildecatā viacutey iacutegy joacutel miPLABL leoldIMPACT2PL PREV aacuteṃhaḥ (RV 4126c 101268c) szorongattataacutesACC ndash ndash ndash ndash rsquo ndash | ndash ndash ndash rsquoIacutegy oldjaacutetok le roacutelunk joacutel a szorongattataacutestrsquo

Esetuumlnkben talaacuten a RV 5621b pāda (77) analoacutegiaacuteja miatt tartotta meg a koumlltı az eredeti szoacuterendet eacutes keruumllte az inverzioacutet (hellip viacute mucadhvam aacuteśvān RV 11711d ~ hellip vimucaacutentiy aacuteśvān RV 5621b)

182 Hasonloacute metrikai teacutenyezı felelıs peacuteldaacuteul a mediaacutelis inj impf sing 2 yuyothāḥ alak leacutetrejoumlt-teacuteeacutert a szabaacutelyos aktiacutev yuyoḥ helyett (Hoffmann 1967 90 Kuumlmmel 2000 402)

183 A szemeacutelyragos aktiacutev alakokon (eacutes a fentebb taacutergyalt kiveacutetelesen mediaacutelis viacute mucadhvam-on) kiacutevuumll az igeacutenek csak absolutivuma adatolt a gvedaacuteboacutel (vimuacutecyā RV 11041c 3321d) A viacute cart- ige leacutenyegeacuteben veacuteve szinonim a viacute moc- igeacutevel vouml a koumlvetkezı mantraacutet amelyben AVŚ 61123c viacute hellip mucyantāṃ AVP 1704c pedig vi hellip ctyantām igeacutet tartalmaz

a yeacutebhiḥ pśaiḥ hellip viacute teacute amelyPLINS koumlteleacutekPLINS PREV azPLNOM mucyantāṃ (AVŚ 61123andashc) kioldPASSIMP3PL rsquoa koumlteleacutekek amelyekkel hellip oldoztassanak kirsquo

A viacute cart- ige agentiacutev-attingens jelenteacutesben szinteacuten kizaacuteroacutelag activumban ragozoacutedik a veacutedikus nyelv-ben pl viacute hellip ctaacutenti RV 1678a (act ind praes impf plur 3) viacute ctāmi eacutes viacute ctāmasi AVŚ 931d+ (act ind praes impf sing eacutes plur 1) viacute hellip ctaacute RV 12521b viacute cta AVŚ 61121c (act imperat impf sing 2) viacute cacarta AVŚ 14156d = AVP 1864d VS 1263 (act ind perf sing 3)

184 Uacutegy gondolom a kellıkeacuteppen nagy szaacutemuacute elıfordulaacutes (felsorolaacutesukat ld 69ndash70 o) toumlbb mint valoacutesziacutenőveacute teszi hogy a mediaacutelis alakok hiaacutenya nem egyszerően a veacuteletlen mőve

185 Azaz a cselekveacutes olyan valamire iraacutenyul ami az elsı aktaacutenseacute (az aacutegenseacute) ıhozzaacute tartozik A terminoloacutegiaacuteval kapcsolatban ld ismeacutet a 153 jegyzetben emliacutetett szakirodalmat

186 Ezt kuumlloumlnoumlsen Boumlhtlingk eacutes Roth szoacutetaacuteraacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacuteval (PW V 818) szemben hangsuacute-lyozom akiket minden bizonnyal RV 11711d feluumlletes interpretaacutecioacuteja vezetett feacutelre akkor amikor a viacute moc- igeacutere ezt a jelenteacutest adjaacutek meg bdquoabloumlsen losbinden befreien med an sich oder fuumlr sich Etwas abloumlsen z B die eigenen (Pferde) abspannenrdquo (az aacutelloacute betős kiemeleacutes tılem) Feltehetıen a szentpeacutetervaacuteri szoacutetaacuterat koumlveti Monier Williams (MW 980) is bdquoto unloose unharness (Ā lsquoonersquos

77

szaacutemos olyan szoumlveghely van amelyben a viacute moc- ige taacutergyi argumentuma valami olyan aacutellat (elsısorban loacute) amely nyilvaacutenvaloacutean az elsı aktaacutenshoz tartozik meacutegsem jut kifejezeacutesre ez a szemantikai mozzanat a mediaacutelis igenem reacuteveacuten Ezt a megfi-gyeleacutest erısiacuteti hogy nem talaacutelhatoacute olyan peacutelda amelyben a kifogott aacutellat maacuteseacute len-ne mint az elsı aktaacutens

II 2 4 A VIMOacuteCANAṂ KRʘṆUTE SZERKEZET INTERPRETAacuteCIOacuteJA

Mindezek feacutenyeacuteben eacuterdekes megfigyelnuumlnk hogy a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet igei tagja RV 33012d-ben mediumban ragozoacutedik (vimoacutecanaṃ kṇute med ind praes impf sing 3)

(88) saacuteṃ yaacuted naḷ aacutedhvana d iacuted

PREV amikor befejezAORINDACT3SG uacutetPLACC akkor csak

aacuteśvair vimoacutecanaṃ kṇute (RV 33012cd)

loacutePLINS kifogaacutesACC csinaacutelPRSMED3SG

Elismerve hogy neacutemikeacutepp kockaacutezatos vaacutellalkozaacutes a vimoacutecanaṃ kar- egyetlen elı-fordulaacutesa alapjaacuten aacuteltalaacutenosiacutetani eacutes koumlvetkezteteacutest levonni azt gondolom legalaacutebbis nem zaacuterhatoacute ki annak lehetıseacutege hogy a vimoacutecanaṃ kar- szerkezet azeacutert joumltt leacutetre a viacute moc- ige mellett hogy vele a diateacutezis szempontjaacuteboacutel (reacuteszlegesen) szuppletiacutev

own horsesrsquo)rdquo (az aacutelloacute betős kiemeleacutes tılem) Maacutesfelıl laacutesd Apte 1959 1458 sv vi-muc- helyes besorolaacutesaacutet bdquo6Prdquo Megaacutellapiacutethatjuk tehaacutet hogy a viacute moc- ige a gvedaacuteban nem uacutegy viselkedett mint peacuteldaacuteul az ava-moc- rsquoelenged levesz ledobrsquo az Atharvavedaacuteban amelynek agentiacutev-attingens mediuma joacutel koumlruumllhataacuterolhatoacute posszessziacutev-affektiacutev jelenteacutessel rendelkezik (szemben a nem reflexiacutev hasznaacutelatuacute activummal) Ld az activum eacutes a medium koumlzoumltti vilaacutegos kuumlloumlnbseacuteget a koumlvetkezı keacutet peacuteldaacuteban

a avamuntildecaacuten mtyu-pāśn aacuteśastiṃ leveszPTCPACTSGNOM halaacutel-koumlteleacutekPLACC aacutetokACC drghīya yuḥ prataraacuteṃ te dadhāmi (AVŚ 822c) hosszabbACC eacuteletACC tovaacutebb teGEN teszPRSACT1SG rsquoLeveacuteve (roacutelad) a halaacutel koumlteleacutekeit eacutes az aacutetkot eacuteletedet hosszabbra nyuacutejtomrsquo

b uacutet krāma~ aacutetaḥ puruṣa m~ aacuteva fel leacutepIMPACT2SG innen emberVOC ne le patthā megyAORIMPMED2SG mtyoacuteḥ paacuteḍvīṣam avamuntildecaacutemānaḥ (AVŚ 814b)

halaacutelGEN beacuteklyoacuteACC leveszPTCPMEDSGNOM rsquoKelj fel innen ember Leveacuteve (magadroacutel) a halaacutel beacuteklyoacutejaacutet ne meruumllj elrsquo

78

paradigmaacutet alkosson187 Mivel az igekoumltıs ige mint laacutettuk csak activumban rago-zoacutedott hiaacutenyzoacute mediumaacutet poacutetolhatta a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacutegeacutes szerkezet188 A vimoacutecanaṃ kar- tehaacutet a viacute moc- ige hiaacutenyos paradigmaacutejaacutenak uumlres pontjait toumlltoumltte be

act viacute moc‑ mdash med mdash vimoacutecanaṃ kar‑

A koumlvetkezı leacutenyegesen nehezebb de egyben legfontosabb keacuterdeacutes mieacutert volt szuumlkseacutege a veacutedikus koumlltınek ebben a verssorban a mediumra a leacutetezı aktiacutev alak helyett Mi az a jelenteacutestoumlbblet amelyet nem tudott kifejezni a rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute szabaacutelyos aktiacutev viacute muntildecati formaacuteval Mi indiacutetotta arra hogy a vimoacutecanaṃ kṇute szerkezetben a medium hasznaacutelataacutehoz folyamodjon a bdquopoeacutetikailag nyitott gramma-tikai rendszereacutebenrdquo189190

Az egyik interpretaacutecioacute szerint az aacuteśvair vimoacutecanaṃ kṇute szoacutekapcsolat egysze-rően azt jelenti hogy Sūrya a napisten kifogja a lovait (ld peacuteldaacuteul Sāyaṇa eacutertelme-zeacuteseacutet [aśvānāṃ vimocanaṃ kurute] eacutes Griffith 1973 175 fordiacutetaacutesaacutet [bdquohis Steeds he loosesrdquo]191) Ekkor azonban az aacuteśvair instrumentalis okoz neheacutezseacuteget hiszen in-kaacutebb genitivus obiectivust vaacuternaacutenk mint ahogy Sāyaṇa eacutertelmezeacutese szoacutel vagy eset-leg accusativust192 (aacuteśvān vimoacutecanaṃ krʘṇute193) Az egyetlen megoldaacutes amely megmenthetneacute Sāyaṇa eacutes Griffith egyeacutebkeacutent keacutezenfekvı eacutes egyszerő eacutertelmezeacuteseacutet az lenne ha az instrumentalisnak limitatiacutev azaz tekintet- vagy korlaacutetozoacutehataacuterozoacutei eacutertelmet tulajdoniacutetanaacutenk (rsquoa lovak tereacutenlovak tekinteteacutebenrsquo) ti a kifogaacutes cselekveacute-se a lovakra korlaacutetozoacutedik A gvedaacuteban azonban a limitatiacutev instrumentalis hasznaacute-lata rendszerint olyan neacutevszoacuteknaacutel fordul elı amelyek szorosan az alanyhoz tartozoacute

187 Ellenveteacuteskeacutent persze megfogalmazoacutedhat hogy a mediaacutelis kṇute RV 33012d-ben valoacutejaacuteban

csak metrikai alapuacute helyettesiacutetıje lenne az aktiacutev kṇoti-nak Ezt a lehetıseacuteget elvethetjuumlk hiszen a trimeter sorok negyedik szoacutetagot koumlvetı uacuten korai cezuacuteraacuteja utaacuten a ndash metrikai keacuteplet (azaz act kṇoti) eacuteppuacutegy lehetseacuteges lenne meacuteg akkor is ha a mediaacutelis kṇute aacuteltal alkotott ndash egyeacutertelmően a leggyakoribb metrikai mintaacutezat ebben a poziacutecioacuteban Ez azt jelenti hogy metrikai teacutenyezıkkel nem indokolhatjuk a mediaacutelis alak vaacutelasztaacutesaacutet

188 Aacuteltalaacutenossaacutegban a perifraacutezis ilyen helyettesiacutetı funkcioacutejaacuteroacutel ld Haspelmath 2000 657 Schutz-eichel 2014 60 193ndash194 Paacuterhuzamkeacutent vouml a śruṣṭiacuteṃ kar- esettanulmaacutenyt (II 1)

189 Vouml Knobl 2004 262 (bdquopoetically open grammatical systemrdquo) 190 Az oacutegoumlroumlg nyelvben a ποιέω rsquocsinaacutelrsquo ige keveacutes kiveacuteteltıl eltekintve mediumban ragozoacutedik

funkcioacuteigeacutes szerkezetekben (vouml Ittzeacutes 2007 20ndash21 hivatkozaacutesokkal) Ilyen szabaacutely vagy tendencia a veacutedikus nyelvben eddigi vizsgaacutelataim alapjaacuten nem figyelhetı meg (vouml a śruṣṭiacuteṃ kar- eseteacutet [II 1] amely mindig activumban fordul elı)

191 Vouml JamisonndashBrereton 2014 I 506 bdquoonly after that does he perform his unyoking of the horsesrdquo 192 Ekkor a funkcioacuteigeacutes szerkezet szintaktikailag egy egyszerő tranzitiacutev igeacutevel ekvivalens moacutedon

viselkedne eacutes accusativusban aacutelloacute taacutergya lenne (vouml a (34)-es peacuteldaacutet) Ld ehhez Hackstein 2012 89 193 Vegyuumlk eacuteszre hogy az aacuteśvān accusativusnak ugyanaz a metrikai keacuteplete (‒ ‒) mint az aacuteśvair

instrumentalisnak azaz hasznaacutelata ebbıl a szempontboacutel teljesen probleacutemamentes lett volna ha teacuteny-leg az lett volna a szaacutendeacutekolt jelenteacutes amit peacuteldaacuteul Griffith is keacutepvisel

79

dolgot jelentenek mint peacuteldaacuteul az alany fizikai eacutes mentaacutelis tulajdonsaacutegai eacutes jelleg-zetesseacutegei testreacuteszek stb (Hettrich 2002 54)194 viszont valakinek a lovai nyilvaacuten-valoacutean nem tartoznak ebbe a koumlrbe

Veacutelemeacutenyem szerint az aacuteśvair instrumentalis egyetlen eacutesszerő eacutertelmezeacutese az ha ndash toumlbbek koumlzoumltt Geldnert (1951 I 365) eacutes Grassmannt (1876 77) koumlvetve (bdquomit den Rossenrdquo) ndash uacutegy tekintjuumlk hogy taacutershataacuterozoacutei fukcioacuteja van rsquolovaival egyuumlttrsquo De mieacutert nem hasznaacutelja akkor a koumlltı egyszerően azt hogy viacute muntildecati aacuteśvair Hiszen ahogy fentebb laacutettuk a viacute moc- ige elliptikus szerkeszteacuteső aktiacutev alakjainak teacutenyleg lehetseacuteges eacutertelmezeacutese az hogy rsquomegpihenrsquo eacutes mondatunk ekkor elmeacuteletileg azt jelenthetneacute rsquolovaival egyuumltt megpihenrsquo Veacutelemeacutenyem szerint a laacutetszoacutelag intranzitiacutev viacute muntildecati igealak keruumlleacuteseacutenek pontosan az aacuteśvair instrumentalis jelenleacutete az oka Laacutethattuk ugyanis hogy ha az ige ezzel a laacutetszoacutelag inattingens jelenteacutessel rendelke-zik a kifogott aacutellatok sohasem jelennek meg explicit moacutedon ugyanabban a tagmon-datban mert maacuter a kontextus alapjaacuten implicit moacutedon jelen vannak A viacute muntildecati (ti aacuteśvān) aacuteśvair mondat (rsquokifog [ti a lovait] a lovaival egyuumlttrsquo) emiatt eacutertelmetlen volna

Mindezek miatt azt gondolom hogy a tagmondatban a mediumnak csak direkt-reflexiacutev eacutertelme lehet Sūrya nemcsak a lovait fogja ki a haacutemboacutel (konkreacutetan) hanem magaacutet is (metaforikusan) lovai eacutes ı maga is mentesuumllnek eacutes megszabadulnak napi terhuumlk munkaacutejuk aloacutel Az aacuteśvair instrumentalist tehaacutet a reflexiacutev mediumban imp-licit moacutedon bennfoglalt taacutergy (aki ugyanaz a szemeacutely mint az alany ti Sūrya) mel-letti taacutershataacuterozoacutekeacutent fogom fel195 a mondat egeacuteszeacutet pedig a koumlvetkezıkeacuteppen eacuter-telmezem

(89) rsquo(szoacute szerint) Amikor uacutetjaacutenak veacutegeacutere eacuter (ti Sūrya) csak akkor fogja ki (magaacutet) lovaival

egyuumltt csak akkor csinaacutelja lovaival (lovainak kifogaacutesaacuteval) egyuumltt a (maga) kifogaacutesaacutet

(szabadabban) csak akkor pihen meg lovaival egyuumlttrsquo

II 2 5 OumlSSZEFOGLALAacuteS

Uacutegy tőnik tehaacutet hogy a mediaacutelisan ragozoacutedoacute vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet a viacute moc- ige hiaacutenyzoacute (direkt-reflexiacutev) mediumaacutet poacutetolja mivel az utoacutebbi ige a korai

194 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet a limitatiacutev instrumentalisra a sthireacutebhir aacuteṅgaiḥ hellip śukreacutebhiḥ pipiśe

szilaacuterdPLINS veacutegtagPLINS ragyogoacutePLINS feleacutekesiacutetPRFMED3SG hiacuteraṇyaiḥ (RV 2339ab) aranyPLINS rsquo(szoacute szerint) Szilaacuterd tagjai tekinteteacuteben ragyogoacute aranyeacutekszerekkel eacutekesiacutetette fel magaacutet van feleacutekesiacutetversquo (azaz rsquoSzilaacuterd tagjai aranyeacutekszerekkel vannak feleacutekesiacutetversquo)

195 Vouml Hettrich 2002 51ndash52 peacuteldaacuteit amelyekben az instrumentalis az explicit taacutergy melletti taacuters-hataacuterozoacutekeacutent szerepel

80

veacutedikus nyelvben mediumban nem ragozoacutedott196 Viszont ndash hasonloacutean ahhoz amit az elızı fejezetben a śruṣtiacuteṃ kar- śroṣ- paacuterral kapcsolatban laacutettunk ndash a vimoacutecanaṃ kar- eacutes viacute moc- koumlzoumltti szuppletiacutev kapcsolat sem folytatoacutedott tovaacutebb a veacutedikusban eacutes a szanszkrit nyelvben eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet nem grammatikalizaacuteloacutedott eacutes nem roumlgzuumllt abban a funkcioacuteban amelyben a legkoraacutebbi perioacutedusban hasznaacutelatban lehetett Amiacuteg azonban a śroṣ- ige maga is gyakorlatilag eltőnt a gveda korszakaacutet koumlvetıen (ld Gotō 1987 316ndash317) addig a viacute moc- gyakori maradt a veacutedikusban eacutes a szanszkritban egyaraacutent

Tovaacutebbi elıfordulaacutesok hiacutejaacuten azt kell mondanunk hogy a vimoacutecanaṃ kṇute kife-jezeacutes a veacutedikusban csupaacuten alkalmi keacutepzeacutes (bdquoAugenblicksbildungrdquo) azaz egyetlen koumlltı kiacuteseacuterlete arra hogy valami olyasmit fejezzen ki amit nem tudott volna kife-jezni a nyelv grammatikai konvencioacuteinak keretei koumlzoumltt Ez a kiacuteseacuterlet a keacutesıbbiekben folytataacutes neacutelkuumll maradt eacutes nem vaacutelt a veacutedikus nyelv aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt elemeacute-veacute197 Laacutetnunk kell azonban hogy ez az alkalmi keacutepzeacutes ahogy fentebb bemutattam ugyanazok szerint a mechanizmusok szerint mőkoumldoumltt eacutes ugyanazt a szuppletiacutev strateacutegiaacutet koumlvette mint a gyakoribb śruṣṭiacuteṃ kar- vagyis ebben az eacutertelemben egy-aacuteltalaacuten nem tekinthetı elszigeteltnek a korai veacutedikus nyelvben

II 2 6 FUumlGGELEacuteK A VIacute MOC- MEDIUMA A KOumlZEacuteP- EacuteS UacuteJVEacuteDIKUSBAN

Tekintsuumlk aacutet roumlviden milyen igenem-hasznaacutelati vaacuteltozaacutesokon ment keresztuumll a viacute moc- ige a veacutedikus nyelv keacutesıbb szakaszaiban Az ige mediuma (a fentebb taacutergyalt eacutes metrikai okokra visszavezethetı viacute mucadhvam alak kiveacuteteleacutevel) elıszoumlr a kouml-zeacutepveacutedikus korszakban jelenik meg de csupaacuten a Fekete Yajurveda egyetlen saṃ-hitā-proacutezai198 reacuteszleteacuteben vimuntildecate med ind praes impf sing 3 vimuntildecamā-neṣu med part impf masc plur loc (mindkettı a nazaacutelis infixumot tartalmazoacute thematikus muntildeca- imperfectumtıbıl van keacutepezve)

(90) yoacute v agniacute vimokaacute gate

akiNOM PTCL tőzACC kifogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC

naacute vimuntildecaacutete naacute vimuntildecaacutemāneṣu

nem kifogPRSMED3SG nem kifogPTCPIPFVMEDPLLOC

196 Az a teacuteny hogy a vimoacutecanaṃ kar- szerkezet a fentebb (151 jz) emliacutetett MBh-reacuteszlet egyik

szoumlvegvaacuteltozataacuteban activumban szerepel teljesen irrelevaacutens a korai veacutedikus nyelvaacutellapotra neacutezve hiszen a MBh-adat egyreacuteszt kronoloacutegiailag is sokkal keacutesıbbi maacutesreacuteszt az igenemek hasznaacutelata koumlz-ismerten keacutepleacutekeny az epikus szanszkritban (vouml Oberlies 2003 129ndash132) A MBh-szoumlveghely ezeacutert minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint csupaacuten annyit mutat hogy az epikus szanszkrit nyelv korszakaacuteban egy (aktiacutev) funkcioacuteigeacutes szerkezet eacutes egy (aktiacutev) egyszerő ige szemantikailag eacutes funkcionaacutelisan ekviva-lens lehetett azaz ekkor maacuter pusztaacuten stilisztikai (vagy pragmatikai) variaacutensokkeacutent leacutetezhettek

197 Vouml ezzel kapcsolatban Knobl 2004 262 bizonyos veacutedikus alkalmi keacutepzeacutesekre alkalmazott frappaacutens kifejezeacuteseacutet bdquoforerunners without a followingrdquo

198 VWC aacutelliacutetaacutesaacuteval szemben a mediumnak nincs mantra-elıfordulaacutesa a YV-ban

81

viacutemuntildecate viacute te muntildecāmi raśan

kifogPRSMED3SG PREV teGEN kioldPRSACT1SG koumlteleacutekACC

viacute raśmn ity agniacute v etaacuted

PREV koumlteacutelPLACC QUOT tőzACC PTCL iacutegyADV

vimokaacute gate viacutemuntildecate viacute

kifogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC kifogPRSMED3SG PREV

muntildecaacutemāneṣu muntildecate (MS 345)

kifogPTCPIPFVMEDPLLOC kifogPRSMED3SG

rsquoAz aki nem fogja ki a tőzoltaacutert amikor eljoumltt a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifognak

nem fog(ja) ki (igazaacuteboacutel) (de az aki) iacutegy kifogja a tőzoltaacutert (ezzel a mantraacuteval) bdquoKioldom

koumlteleacutekedet kioldom koumlteleidetrdquo amikor eljoumltt a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifog-

nak kifog(ja azt igazaacuteboacutel)rsquo199

(91) yo ha vā agniṃ vimoka āgate na vimuntildecati na vimuntildecamāneṣu vimuntildecate [hellip] ity agnim

evaitad vimoka āgate vimuntildecati vimuntildecamāneṣu vimuntildecate (KS vi vimuntildecamāneṣu muntilde-

cate) ya evaṃ veda (KKS 341 asymp KS 226) rsquoAz aki nem fogja ki a tőzoltaacutert amikor eljoumltt

a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifognak nem fog(ja) ki (igazaacuteboacutel) bdquohelliprdquo (ezekkel a

szavakkal) kifogja iacutegy a tőzoltaacutert amikor eljoumltt a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifog-

nak (igazaacuteboacutel) kifog(ja) az aki iacutegy tudjarsquo200

Laacutethatjuk hogy a Kapiṣṭhala-Kaṭha- eacutes a Kāṭhaka-Saṃhitā szoumlvegvaacuteltozataacuteban az ige mediuma csak akkor hasznaacutelatos ha nincsen a mondatban explicit moacutedon kiteacuteve a taacutergy (na vimuntildecamāneṣu vimuntildecate vimuntildecamāneṣu vimuntildecate KKS asymp vi vi-muntildecamāneṣu muntildecate KS) Amikor a taacutergy explicit moacutedon emliacutetve van az acti-vum hasznaacutelatos helyette (yo hellip agniṃ hellip na vimuntildecati hellip ity agnim hellip vimuntildecati) Azt felteacutetelezem hogy ez lehetett a szoumlveg eredeti formaacuteja201 eacutes a Maitrāyaṇī-Saṃ-hitā-vaacuteltozat yoacute hellip agniacute hellip naacute vimuntildecaacutete eacutes hellip ity agniacute hellip viacutemuntildecate tagmon-dataiban szereplı mediaacutelis alakok az explicit taacutergy neacutelkuumlli tagmondatok mediaacutelis igealakjainak analoacutegiaacuteja miatt keruumlltek a szoumlvegbe (naacute vimuntildecaacutemāneṣu viacutemuntildecate viacute muntildecaacutemāneṣu muntildecate)202

199 A fordiacutetaacutes aproacute vaacuteltoztataacutesokkal Oertel 1926 169ndash170 fordiacutetaacutesaacutet koumlveti 200 A reacuteszletet nem glosszaacutelom mert az alaacutebb taacutergyalandoacute igealakbeli kuumlloumlnbseacutegektıl eltekintve

a keacutet vaacuteltozat leacutenyegeacuteben veacuteve megegyezik Az MS-vaacuteltozatban az utolsoacute tagmondat nem szerepel a ya evaṃ veda

akiNOM iacutegy tudPRFACT3SG rsquoaki iacutegy tudjarsquo

A fordiacutetaacutes (91)-ben is Oerteleacutet (1926 169ndash170) koumlveti 201 Meacuteg akkor is ha aacuteltalaacutenossaacutegban veacuteve a MS reacutegebbi vaacuteltozat mint a KS eacutes a KKS (vouml

Kuumlmmel 2000 5) 202 Azt is megfontolandoacutenak tartom hogy a viacute moc- ige mediaacutelis alakjai (vimuntildecate eacutes vimuntildeca-

māneṣu) itt mindhaacuterom szoumlvegvaacuteltozatban a megelızı szoumlvegreacutesz analoacutegiaacutejaacutera hasznaacutelatosak amely-ben a pont ellenteacutetes yoj- rsquobefogrsquo ige mediaacutelis alakjai fordulnak elı (yuṅkte med ind praes impf sing 3 yuntildejāneṣu med part impf masc plur loc) eacutespedig szintaktikailag teljesen paacuterhuzamos mondatokban Ld peacuteldaacuteul a fent ideacutezett (91)-es reacuteszletet megelızı szakasz KKS-verzioacutejaacutet

82

A viacute moc- ige mediuma leacutenyegesen gyakrabban adatolt a koumlzeacutepveacutedikus korszak brāhmaṇa-faacutezisaacutetoacutel kezdve de meacuteg ekkor sem jelenik meg explicit taacuterggyal egyuumltt csak implicit taacuterggyal A legtoumlbb esetben a fentebbi YVp-helyhez hasonloacutean meta-forikus eacutertelme van hiszen aacutetvitt eacutertelmő kifogaacutesra megaacutellaacutesra utal meghataacuterozott rituaacuteleacutek soraacuten Valoacutesziacutenőnek tartom hogy ez a laacutetszoacutelag intranzitiacutev agentiacutev-attin-gens medium azt a koraacutebbi korai veacutedikus hasznaacutelatot vaacuteltotta fel amikor az activum elliptikus taacuterggyal szerepelt (ld 71ndash72 o) Tekintsuumlk a koumlvetkezı peacuteldaacutekat ame-lyek koumlzuumll (92) a koumlzeacutepveacutedikus korszakot (reacutegebbi brāhmaṇa-proacuteza) (93) eacutes (94) pedig az uacutejveacutedikus korszakot (uacutejabb brāhmaṇa-proacuteza) keacutepviseli

(92) saacute yaacutedi pur vasatyaiacute vimuntildeceacuteta aacutenasy

SP ha elıtt szaacutellaacutesDAT kifogOPTMED3SG szekeacuterLOC

evaacute~ agniacuteḥ syād (ŚB 68112)203

bizony tőzNOM vanOPTACT3SG

rsquoHa a szaacutellaacutesa (eleacutereacutese) elıtt fogna ki maradjon a tőz magaacuten a szekeacuterenrsquo

a yo ha vā agniṃ yoga āgate na

akiNOM PTCL PTCL tőzACC befogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC nem yunakti na yuntildejāneṣu yuṅkte [hellip] befogPRSACT3SG nem befogPTCPIPFVMEDPLLOC befogPRSMED3SG ity agnim eva~ etad yoga āgate QUOT tőzACC PTCL iacutegyADV befogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC yunakti yuṅkte yuntildejāneṣu befogPRSACT3SG befogPRSMED3SG befogPTCPIPFVMEDPLLOC ya evaṃ veda (KKS 341) akiNOM iacutegy tudPRFACT3SG rsquoAz aki nem fogja igaacuteba a tőzoltaacutert amikor a befogaacutes (ideje) eljoumltt azok koumlzoumltt akik befognak nem fog(ja) be (igazaacuteboacutel) bdquohelliprdquo ezekkel a szavakkal igaacuteba fogja a tőzoltaacutert amikor a befogaacutes (ideje) eljoumltt azok koumlzoumltt akik befognak (igazaacuteboacutel) befog(ja) az aki iacutegy tudjarsquo (a fordiacutetaacutes Oertel 1926 169 nyomaacuten)

Eacuterdekes hogy a rsquobefog igaacuteba fogrsquo jelenteacuteső yoj- ige agentiacutev-attingens jelenteacutessel maacuter a gvedaacuteban egyaraacutent ragozoacutedik activumban eacutes (minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint) posszessziacutev-affektiacutev mediumban Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

b yuṅgdhvaacuteṃ haacuterī ajir dhuriacute befogIMPMED2PL fakoacuteDUACC gyorsDUACC kocsiruacutedLOC voacuteḷhave (RV 5566c) huacutezINF rsquoFogjaacutetok be a gyors fakoacute (lovakat) a kocsiruacutedhoz hogy huacutezzanakrsquo

c haacuterī raacutethasya dhūrṣuacutev yunajmi (RV 3352b) fakoacuteDUACC kocsiGEN kocsiruacutedPLLOC PREV befogPRSINDACT1SG rsquoA fakoacute (lovakat) a kocsirudakhoz fogom bersquo

203 Vouml ŚB 3415 67410 stb A Śatapatha-brāhmaṇaacuteban a viacute moc- ige activuma eacutes mediuma olykor egy szakaszon beluumll egymaacutes mellett fordul elı minden eacuterzeacutekelhetı jelenteacuteskuumlloumlnbseacuteg neacutelkuumll (vouml Delbruumlck 1888 248) A (92)-es peacutelda elejeacuten a saacute mondatbevezetı partikula (SP = sentence par-ticle)

83

(93) atha vimuntildeceta bhatā vimuntildece

akkor kifogOPTMED3SG bhatINS204 kifogPRSMED1SG

vāmadevyena vimuntildece rathantareṇa vimuntildeca

vāmadevyaINS kifogPRSMED1SG rathantaraINS kifogPRSMED1SG

iti (JB 254 vouml JB 3303)

QUOT

rsquoAkkor fogjon ki (ezt mondva) bdquoKifogok a bhat sāmannal kifogok a vāmadevya

sāmannal kifogok a rathantara sāmannalrdquorsquo

(94) vy ū muntildecante (AB 623)

PREV PTCL kifogPRSMED3PL

rsquokifognakrsquo

A nyelvtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutes koumlvetkezı eacutes egyben utolsoacute szakasza a keacutesıveacutedikus kor-szakban jaacutetszoacutedik le Ekkor a śrautasūtra-szoumlvegekben jelenik meg ugyanis elsı alkalommal az a hasznaacutelat hogy a viacute moc- ige agentiacutev-attingens mediumban rago-zoacutedik toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyeacutertelmő posszessziacutev-affektiacutev jelenteacutessel (rsquoelenged leold magaacuteroacutel [ill a maga valamijeacuterıl] a maga szaacutemaacuterarsquo) eacutes ezzel egyidejőleg explicit taacutergyi bıviacutetmeacutenye van Laacutesd a koumlvetkezı keacutet peacuteldaacutet

(95) mātā~ iva putram iti śikyād ukhā

anyaNOM mint fiuacuteACC QUOT hurokABL edeacutenyACC

vimuntildecate (VārŚS 21419)

leoldPRSINDMED3SG

rsquobdquoMint az anya a fiaacutetrdquo ndash (ezzel a mantraacuteval) leoldja az edeacutenyt a hurokroacutelrsquo

(96) imaṃ viṣyāmi~ iti patnī yoktrapāśaṃ

ezACC kioldPRSACT1SG QUOT uacuternıNOM igasziacutejACC

vimuntildecate (ĀpŚS 3106 8814)

leoldPRSINDMED3SG

rsquobdquoKioldom eztrdquo ndash (ezzel a mantraacuteval) az uacuternı leoldja (magaacuteroacutel) az igasziacutejatrsquo

Mindezek a teacutenyek megerısiacutetik azt a koraacutebbi megfigyeleacutesuumlnket hogy a viacute muca-dhvam aacuteśvān RV 11711d szerkezet amelyben a viacute moc- ige mediuma explicit taacuterggyal szerepel teljes meacuterteacutekben elszigetelt a veacutedikus nyelvben az uacutejveacutedikus kor-szakot megelızıen eacutes ezeacutert a korai veacutedikusban egy metrikai okok miatt alkotott alkalmi keacutepzeacutesnek kell tekintenuumlnk

204 A haacuterom le nem fordiacutetott szoacute egy-egy uacuten sāman vagyis rituaacutelis hasznaacutelatuacute meloacutedia neve

84

II 2 7 KITEacuteRİ A PRAacuteTI hellip MUCĀTE RV 102711C ALAK EacuteRTELMEZEacuteSE

A moc- igeacutevel egyuumltt elıforduloacute igekoumltık (avagy lokaacutelis partikulaacutek) koumlzuumll a praacuteti a gyakoribbak koumlzeacute szaacutemiacutet A praacuteti moc- a gvedaacuteben heacutetszer (RV 2172d 4532b 5556b 5812a 7598c 91009c 102711c) az oacuteveacutedikus saṃhitākban eacutes kuumlloumln-feacutele proacutezai szoumlvegekben szaacutemos tovaacutebbi alkalommal adatolt205 Amint A Casaretto kimutatja a praacuteti a moc- ige mellett lexikalizoacutedott eacutes ebben a kapcsolatban valoacutedi igekoumltınek lehet tekinteni (bdquofungiert die LP mit Sicherheit als Praumlverbrdquo Casaretto 2010 48ndash49)

A gvedaacuteban a praacuteti moc‑ igeacutenek csak mediaacutelis alakjai fordulnak elı Az igekouml-tıs ige jelenteacutese ekkor rsquofelvesz magaacutera vesz feloumlltrsquo azaz agentiacutev-attingens jelenteacute-seacutehez az indirekt reflexivitaacutes taacutersul (affektiacutev medium)206 Az affektiacutev medium hasz-naacutelata keacutesıbbi veacutedikus szoumlvegekben is gyakori207 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

205 Casaretto 2010 21ndash22 statisztikaacuteja azt mutatja hogy csak nyolc olyan ige van a gvedaacuteban

(ay‑ dhā‑ cakṣ‑ darś‑ grabhi‑ har‑ rsquooumlruumllrsquo bodh‑ eacutes joṣ‑) amelyik gyakrabban taacutersul a praacuteti ige-koumltıvel a moc- igeacuteneacutel

206 A terminusroacutel ld 76 o A praacuteti moc- igeacutenek ez a maacuter gveacutedikus affektiacutev hasznaacutelata paacuterhu-zamba hozhatoacute olyan igekoumltıs igeacutek keacutesıbbrıl ismert indirekt reflexiacutev hasznaacutelataacuteval (vouml Delbruumlck 1888 247 bdquodas sog dativische m[edium]rdquo) mint peacuteldaacuteul uacuted moc‑ rsquolevesz magaacuteroacutelrsquo (ld pl MS 321 ŚB 6738) eacutes uacutepa moc‑ rsquomagaacutera veszrsquo (ld pl TS 5444 5661 ŚB 54319 5537 TB 1794 AVP 19374c) Ahogy Kuumlmmel 1996 84 n 147 megjegyzi bdquopraacuteti moc hellip bezeichnet hellip den Gegensatz zum Simplexrdquo de amint a posztgveacutedikus aktiacutev alakok jelenteacutese bizonyiacutetja (ld ezek-rıl reacuteszletesen alaacutebb) ez (legalaacutebbis reacuteszben) a mediaacutelis igenemnek eacutes nem egyszerően a praacuteti ige-koumltınek a szaacutemlaacutejaacutera iacuterhatoacute

207 Ez aloacutel a szabaacutelyszerőseacuteg aloacutel a koumlzeacutepveacutedikus korszakig egyetlen kiveacutetelt talaacuteltam (azaz olyat amelyikben a mediaacutelis igenemhez nem kapcsoloacutedik vilaacutegosan affektiacutev jelenteacutes) meacutegpedig egy saṃ-hitā-proacutezareacuteszletben

a rukmaacutem aacutentaraṃ praacuteti muntildecate (TS 51103) aranylemezACC beluumll PREV raacuteteszPRSINDMED3SG rsquoBeluumllre teszi az aranylemeztrsquo (vouml Keith 1914 40)

A mondat az agnicayana-szertartaacutes egy rituaacutelis cselekedeteacutere utal amikor a szertartaacutest veacutegzı sze-meacutely a tőzoltaacuter eacutepiacuteteacutese koumlzben egy aranylemezt helyez egy loacutetuszleveacutel tetejeacutere Egy maacutesik szoumlveg a ŚB 74110 ugyanerre a cselekedetre az uacutepadadhāti rsquoodatesz raacuteteszrsquo igeacutet hasznaacutelja Vouml tovaacutebbaacute a koumlvetkezı szoumlveghelyet

b rukmaacuteṃ pratimuacutecya bibharti (ŚB 6711) aranylemezACC feloumlltABS hordPRSINDACT3SG rsquoFeloumlltve hordja az aranylemeztrsquo

Ez a mondat azonban egy maacutesik rituaacutelis cselekveacutest iacuter le ti amikor az aacuteldozoacute a rituaacuteleacute kezdeteacuten aranylemezt akaszt a nyakaacuteba Vagyis itt a pratimuacutecya absolutivum az ige affektiacutev mediumaacutenak felel meg eacutes olyan jelenteacutese van mint a (97)ndash(103)-as peacuteldaacutek igeacutejeacutenek Vouml meacuteg peacuteldaacuteul

c rukmaṃ pratimuntildecate (MS 321) aranylemezACC feloumlltPRSINDMED3SG rsquomagaacutera veszi az aranylemeztrsquo

d rukmaṃ pratimuntildeceta (KS 1911) aranylemezACC feloumlltOPTMED3SG rsquovegye magaacutera az aranylemeztrsquo

85

(97) hiraṇyaacuteyān praacutetiy aacutetkā aacutemugdhvam (RV 5556b)

aranyPLACC PREV ruhaPLACC feloumlltAORINDMED2PL

rsquoMagatokra vetteacutetek arany ruhaacutetokatrsquo

(98) praacuteti drāpiacutem amuntildecathāḥ (RV 91009c)

PREV ruhaACC feloumlltPSTINDMED2SG

rsquoFelvetted a ruhaacutetrsquo

(99) druhaacuteḥ pśān praacuteti saacute mucīṣṭa (RV 7598c)

aacutertaacutesGEN koumlteleacutekPLACC PREV azSGNOM feloumlltPRECMED3SG

rsquoVegye magaacutera az aacutertaacutes koumlteleacutekeitrsquo208

(100) taacutem agniacuteḥ praacutety amuntildecata (AVŚ 1066c)

ezACC AgniNOM PREV feloumlltPSTINDMED3SG

rsquoAgni magaacutera vette eztrsquo

(101) rāyaacutes poacuteṣāya praacuteti muntildece ahaacuteṃ

gazdagsaacutegGEN gyarapodaacutesDAT PREV feloumlltPRSINDMED1SG eacutenNOM

tvm (AVŚ 193113e AVP 10513e)

teACC

rsquoMagamra veszlek a gazdagsaacuteg gyarapodaacutesa ceacuteljaacuteboacutelrsquo

(102) ut tanuṣva dhanuḥ prati muntildecasva

fel fesziacutetIMPMED2SG iacutejACC PREV feloumlltIMPMED2SG

varma (AVP 1255a)

fegyverzetACC

rsquoAjzzad fel az iacutejat vedd magadra a fegyverzetetrsquo

(103) jyoacutetiṣmatī (MS ˚tīḥ) praacuteti muntildecate

ragyogoacuteNOM PREV feloumlltPRSINDMED3SG

naacutebho (TS 43113a MS 21310a KS 3910a PāGS 335a)

felhıACC

rsquoA ragyogoacute magaacutera oumllti a felhıtrsquo

A praacuteti moc- ige aktiacutev alakjai amelyek toumlrteacutenetesen meacuteg nem hasznaacutelatosak a g-vedaacuteban csak az Atharvavedaacutetoacutel kezdve jelennek meg agentiacutev-attingens jelenteacutes-

E keacutet szoumlveghely ugyanarra a rituaacutelis cselekveacutesre utal mint ŚB 6711 Kuumlloumlnfeacutele taacutergyak rituaacutelis

nyakbaakasztaacutesaacuteroacutel ld meacuteg Griffiths 2009 267 208 JamisonndashBrereton 2014 II 954 szenvedı eacutertelmet tulajdoniacutet az igealaknak bdquomay he be fastened

to the fetters of deceitrdquo

86

sel rendelkeznek a reflexivitaacutes kifejezeacutese neacutelkuumll (rsquoraacutetesz valakire raacuteerısiacutet raacute-rakrsquo209) Amennyiben irreflexiacutev jelenteacutest kell a praacuteti moc- igeacutenek kifejeznie mindig az activum hasznaacutelata szuumlkseacuteges210 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

(104) sarvāṃs tve tān prati muntildecāmiy

mindenPLACC teLOC ezPLACC PREV raacuteteszPRSINDACT1SG

atra (AVP 5327d)

itt

rsquoMindezeket itt raacuted roumlgziacutetemrsquo211

209 A jelenteacutessel kapcsolatban vouml Lubotsky 2002 147 Amano 2009 433 n 1701 (bdquoetwas (Akk)

an jemandem (Lok) festziehenrdquo) Griffiths 2009 267 hivatkozaacutessal Sommer munkaacutejaacutera (Sommer 1977 64 eacutes 80 n 5)

210 Az egyetlen kiveacutetel ez aloacutel a koumlvetkezı sor amelyben az aktiacutev muntildecāmi szerepel a vaacutert medi-aacutelis muntildece helyett

a praacuteti muntildecāmi me śivaacutem (AVŚ 10630b) PREV raacuteteszPRSINDACT1SG eacutenDAT kegyesACC rsquoMagamra erısiacutetem a kegyestjoacuteindulatuacutetrsquo (WhitneyndashLanman 1905 588 bdquoI fasten on my-self the propitious onerdquo vouml Griffiths 2009 332)

A sing 2 muntildecāsi olvasat (amely RothndashWhitney 1856 229 kiadaacutesaacuteban nyomtatva szerepel) sajtoacute-hiba ahogy erre Whitney eacutes Lanman az elıbb ideacutezett helyen felhiacutevja a figyelmet Bloomfield 1897 87 fordiacutetaacutesa (bdquoAn [amulet] auspicious for me thou shalt fasten upon [me]rdquo) feltehetıleg ebbıl a sajtoacutehibaacutes szoumlvegbıl keacuteszuumllt Az AVŚ 106 himnusz szoumlvegeacuteben az affektiacutev medium a megszokott moacutedon eacutes jelenteacutessel heacutet alkalommal fordul elı (ld a fenti (100)-as peacuteldaacutet eacutes a koumlvetkezı pādaacutekat 7c 8c 9c 15cd 17cd 21a) miacuteg az activum a szabaacutelyos irreflexiacutev jelenteacutessel 34ab-ben jelenik meg

b yaacutesmai tvā yajntildea-vardhana maacuteṇe pratyaacutemucaṃ akiDAT teACC aacuteldozat-noumlvelıVOC amulettVOC raacuteteszAORINDACT1SG śivaacutem (AVŚ 10634ab) kegyesACC rsquoakire oacute aacuteldozatnoumlvelı amulett raacuteerısiacutetettelek teacuteged a kegyestrsquo (ford WhitneyndashLanman 1905 589 alapjaacuten)

Figyelembe veacuteve a śivaacutem melleacutekneacutev sorveacutegi helyzeteacutet eacutes az aktiacutev praacuteti moc- hasznaacutelataacutet mindkeacutet esetben (ti 30b eacutes 34ab) valamint a keacutet igenem (30b-tıl eltekintve) teljesen egyseacuteges eacutes szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutet a himnuszban fel kell teacuteteleznuumlnk hogy a 30b-ben szereplı szerkeszteacutesmoacuted nem az eredeti hanem valamilyen maacuter nem tisztaacutezhatoacute moacutedon a 34b pāda hataacutesaacutera eacutes mintaacutejaacutera alakult aacutet Azt a felteveacutest hogy AVŚ 10630b szoumlvegezeacutese maacutesodlagos megerısiacuteti a Paippalāda-recenzioacute szouml-vegvariaacutensa amely iacutegy szoacutel

c prati muntildecāmi te [sic] śivam (AVP 16452c) PREV raacuteteszPRSINDACT1SG teDAT kegyesACC rsquoRaacuted () erısiacutetem a kegyestjoacuteindulatuacutetrsquo

A te olvasat helyesseacutegeacutet az utoacutebbi szoumlveghelyen a 2d-ben szereplı maacutesodik szemeacutelyő tvā neacutevmaacutes bizonyiacutetja

d sa tvā~ ayam abhi rohatu (AVP 16452d) azNOM teACC ezNOM PREV felmaacuteszikIMPACT3SG rsquoEz maacutesszon fel raacutedrsquo

Koumlszoumlnoumlm Prof Alexander Lubotsky-nak hogy az AVP-beli variaacutensra felhiacutevta a figyelmemet 211 A fordiacutetaacutes Lubotsky-eacutet (2002 147) koumlveti

87

(105) ktyṃ ktyā-kɹte devā niṣkaacutem

boszorkaacutenysaacutegACC varaacutezslat-elkoumlvetıDAT istenPLVOC aranylemezACC

iva praacuteti muntildecata (AVŚ 5143cd)212

mint PREV raacuteteszIMPACT2PL

rsquoOacute istenek erısiacutetseacutetek a boszorkonysaacutegot a varaacutezslat elkoumlvetıjeacutere mint egy aranylemeztrsquo

(106) vkṣd iva sraacutejam ktv

faABL mint fuumlzeacuterACC csinaacutelABS

aacutepriye praacuteti muntildeca taacutet (AVŚ 8626cd AVP 16817cd)

ellenseacutegLOC PREV raacuteteszIMPACT2SG azACC

rsquoMintha egy faacuteroacutel fuumlzeacutert keacutesziacuteteneacutetek tegyeacutetek azt az ellenseacutegrersquo213

(107) yaacuteṃ dviṣmaacutes taacutesmin praacuteti muntildecāmi

akiACC győloumllPRSINDACT1PL azLOC PREV raacuteteszPRSINDACT1SG

pśam (BauŚS ˚ān) (TS 3144d ĀpŚS 7177 BauŚS 461186 1146915 152923314)

koumlteacutelSGPLACC

rsquoAkit győloumlluumlnk arra teszem raacute a koumltel(ek)etrsquo

(108) atha pāśān pratimokṣyāmi (AB 410)

most koumlteacutelPLACC raacuteteszFUTACT1SG

rsquoMost raacute fogom rakni a koumlteleketrsquo

II 2 7 1 A praacuteti hellip mucāte igealak koraacutebbi eacutertelmezeacutesei

Laacutethattuk hogy a veacutedikus nyelvben a praacuteti moc‑ igeacuteneacutel nagyon egyeacutertelmő korre-laacutecioacute van a reflexivitaacutes eacutes a mediaacutelis igenem hasznaacutelata koumlzoumltt A korai eacutes oacuteveacutedikus korszakban egyetlenegy olyan mediaacutelis igealak talaacutelhatoacute amelyik laacutetszoacutelag nem il-lik bele a fentebb felvaacutezolt helyzetkeacutepbe

(109) kataroacute meniacuteṃ praacuteti taacuteṃ mucāte (RV 102711c)

melyikNOM meniACC214 PREV azACC mucAORSBJVMED()3SG

Ezen a szoumlveghelyen a praacuteti moc‑ igeacutet rendszerint rsquoeldob elhajiacutet raacutedob raacutevetrsquo je-lenteacutessel szoktaacutek fordiacutetani amelynek nincsen reflexiacutev jelenteacutesaacuternyalata Laacutesd a kouml-vetkezı fordiacutetaacutesokat

212 A d sorral vouml a koumlvetkezı reacuteszletet a niṣkaacutem iva praacuteti muntildecatām (AVŚ 19575b AVP 3306d)

aranylemezACC mint PREV raacuteerısiacutetIMPACT3DU rsquoErısiacutetseacutetek raacute mint egy aranylemeztrsquo

213 Vouml Sommer 1977 64 214 A szoacute jelenteacuteseacuterıl reacuteszletesen ld alaacutebb

88

(110) welcher [von zweien] wird gegen disen richten den Zorn (Ludwig 1876 615)

(111) Welcher von diesen beiden wird auf jenen [den Vater] das Schleudergeschoss

abschiessenhellip (Grassmann 1877 469)

(112) Welcher von beiden wird an ihm seine Rache auslassen (Geldner 1888 31)215

(113) Wer wird das Geschoszlig auf den nachstellenden Vater entsenden (Oldenberg 1912 228)216

(114) Welcher von beiden wird seinen Zorn auf ihn werfen (Geldner 1951 III 167)

(115) Which of the two will loose on him his angerhellip (Griffith 1973 548)

(116) Welcher (von beiden) wird ein Wurfgeschoszlig gegen ihn loslassenhellip (Etter 1985 26)

(117) Кто из двоих будет вымещать на немhellip (Elizarenkova 1999 147)217

(118) Welcher von beiden wird seinen Zorn auf ihn werfen (woumlrtl ihm den Zorn anlegen)hellip

(Casaretto 2010 48)

(119) Which of the two will unleash (the power of) violated exchange against him [= the

father]hellip (JamisonndashBrereton 2014 III 1416)

Fordiacutetsuk figyelmuumlnket elıszoumlr a pādaacuteban szereplı igealakra Ha figyelembe vesszuumlk a fentebbi elemzeacutest vilaacutegosnak tőnik hogy valami probleacutema van ezekkel az eacutertelmezeacutesekkel Elıszoumlr is amint laacutethattuk a praacuteti moc- ige mediaacutelis alakjainak rendszerint indrekt reflexiacutev (affektiacutev) jelenteacutese szokott lenni218 Maacutesodszor az ige aktiacutev alakjai csak az Atharvavedaacutetoacutel kezdıdıen jelennek meg eacutes jelenteacutesuumlk nem az hogy rsquoraacutedob raacutevetrsquo hanem inkaacutebb rsquoraacutetesz raacuteerısiacutetrsquo219 Harmadszor az a sze-meacutely vagy dolog amire valaki valamit raacutetesz vagy raacuteerısiacutet rendszerint dativusban

215 Geldner az epikus szanszkrit krodhaṃ prati moc‑ kifejezeacutest hozza paacuterhuzamkeacutent a veacutedikus

meniacuteṃ praacuteti moc‑ szerkezet mellett a adya~ imaṃ saṃyataṃ krodham a-sat-kāraṃ ca

ma ezACC visszatartottACC haragACC nem-joacute-baacutenaacutesmoacutedACC eacutes pratimokṣyāmi yodheṣu kiengedFUTACT1SG katonaPLLOC rsquoHeute will ich meinen verhaltenen Groll und die schlechte Behandlung an den Soldaten auslassenrsquo (Geldner)

A szoumlveghely Rām 210625 a Geldner aacuteltal hasznaacutelt kiadaacutesban Az eposz barodai kritikai kiadaacutesa azonban maacutes olvasatot fogad el (eacutes a szoumlveghely is maacutes) Itt a moc- ige a prati igekoumltı neacutelkuumll szerepel

b adyemaṃ saṃyataṃ krodham asatkāraṃ ca māna-da [mint a-ban] tisztelet-tanuacutesiacutetoacuteVOC mokṣyāmi śatru-sainyeṣu (Rām 29022)

kiengedFUTACT1SG ellenseacuteg-katonaPLLOC rsquohellip oacute tiszteletet tanuacutesiacutetoacute az ellenseacuteg katonaacuteira fogom bocsaacutetanirsquo 216 Oldenberg hozzaacuteteszi bdquo(oder Rache an ihm nehmen vgl Geldner a a O)rdquo (azaz Geldner

1888 31) Ld tovaacutebbaacute Oldenberg 1914 122 ldquoDanach glaube ich daszlig meniacute eine schaumldigende Zau-bermacht ist die der Zauberer oft etwa wie ein unsichtbares Wurfgeschoszlig auf den Feind schleudertrdquo

217 Vouml Elizarenkova 1999 434 bdquoБукв ldquoнаправит выстрел на негоrdquo те на отца слепой дочериrdquo Koumlszoumlnoumlm Prof Jaacuteszay Laacuteszloacute segiacutetseacutegeacutet az orosz szoumlvegekkel kapcsolatban

218 Laacutethattuk hogy ez aloacutel a mantra-szoumlvegekben nincsen kiveacutetel Az egyetlen kiveacutetel egy YVp-szoumlveghelyen talaacutelhatoacute

219 Baacuter az ige elıfordulaacutesaival kapcsolatban nem veacutegeztem teljes koumlrő vizsgaacutelatot a keacutesıbbi szouml-vegekben a szoacutetaacuterak (elsısorban PW V 817ndash818) adatai azt sugalljaacutek hogy a rsquoraacutedob raacutehajiacutet (el-lenseacuteges szaacutendeacutekkal)rsquo jelenteacutes elıszoumlr az epikus szanszkrit nyelvben jelenik meg A koumlvetkezı KS-

89

(ld pl a fenti (105)-oumls peacuteldaacutet) vagy locativusban220 van (ld pl a fenti (107)-es peacuteldaacutet) nem pedig accusativusban mint a most vizsgaacutelt gveda-reacuteszletben (Lu-botsky 2002 147 Griffiths 2009 332 Amano 2009 433 n 1701) Azaz ha az emliacute-tett fordiacutetaacutesokhoz hasonloacutean ragaszkodnaacutenk a pāda hagyomaacutenyos eacutertelmezeacuteseacutehez a mediaacutelis igealaknak olyan jelenteacutest kellene tulajdoniacutetanunk amely nemcsak a ko-rai veacutedikus himnuszokban eacutes a mantra-szoumlvegekben lenne teljesen egyeduumllaacutelloacute ha-nem leacutenyegeacuteben veacuteve az egeacutesz veacutedikus korpuszban is

II 2 7 2 A pāda uacutej eacutertelmezeacutese

A fentebbiekben vilaacutegosan laacutethattuk a praacuteti moc- ige mediumaacutenak eacutes az indirekt reflexiacutev (affektiacutev) jelenteacutesnek a szoros oumlsszefuumlggeacuteseacutet a veacutedikus nyelvben Teljesen egyeacutertelmő hogy ha lehetseacuteges elınyben kell reacuteszesiacutetenuumlnk RV 102711c-nek azt az eacutertelmezeacuteseacutet amely oumlsszhangban van az igeacutenek ezzel a tulajdonsaacutegaacuteval Ezeacutert azt javaslom hogy a med aor conj praacuteti hellip mucāte alakot a megszokott indirekt reflexiacutev jelenteacutessel eacutertelmezzuumlk a kataroacute meniacuteṃ praacuteti hellip mucāte mondatot pedig a koumlvetkezıkeacuteppen fordiacutetsuk rsquoMelyikuumlk (a kettı koumlzuumll) fogja magaacutera venni a meniacute-trsquo221

reacuteszlet (KS 1010) sem jelenti azt hogy rsquoPrajāpati a vajraacutet Indraacutera dobtarsquo hanem sokkal inkaacutebb azt hogy rsquoPrajāpati a vajraacutet Indraacutera (azaz Indra kezeacutebe) tettersquo

a prajāpatir vā indrāya vajraṃ pratyamuntildecat (KS 1010) PrajāpatiNOM PTCL IndraDAT vajraACC raacuteteszPSTINDACT3SG

A szoumlveg ugyanis iacutegy folytatoacutedik b mahanāmnīs tena vyajayata

nagy-nevőPLACC azINS legyızPSTINDMED3SG rsquoAzzal (ti a vajraacuteval) legyızte (Indra) a mahanāmnī (verseket)rsquo

220 Locativusi bıviacutetmeacuteny olykor a praacuteti moc- mediaacutelis alakja mellett is elıfordul iacutegy a koumlvetkezı peacuteldaacuteban

a śro hellip śīrṣaacuteṇi dyṃ hellip praacutety amuntildecata (RV 2172cd) hısNOM fejLOC eacutegboltACC PREV feloumlltPSTMED3SG rsquoA hıs felvette a fejeacutere az eacutegboltotrsquo (vouml Casaretto 2010 48)

A cselekveacutes veacutegpontja azonban az ige mediaacutelis alakjai mellett aacuteltalaacuteban nincsen megnevezve ugyanis a reflexiacutev medium implikaacutelja azt (ti magaacutera vesz) A gvedaacuteban nincsen peacutelda az iraacutenyt kifejezı accusativusra (bdquoAkkusativ der Richtungrdquo) a praacuteti moc- ige mellett Casaretto erre vonatkozoacute egyetlen peacuteldaacuteja eacuteppen RV 102711c amelyet azonban veacutelemeacutenyem szerint maacuteshogy kell eacutertelmez-ni (ld roumlgtoumln a fıszoumlvegben)

221 A meniacute- fıneacutev jelenteacuteseacuterıl ld alaacutebb Az ige javasolt aacutetvitt eacutertelmő jelenteacuteseacutevel kapcsolatban vagyis amikor nem valami konkreacutet keacutezzel foghatoacute dolog feloumllteacuteseacuterıl van szoacute ld peacuteldaacuteul a fentebbi (99)-es peacuteldaacutet valamint a koumlvetkezı szoumlveghelyeket amelyek koumlzuumll az egyikben mediaacutelis a maacutesik-ban aktiacutev alakban aacutell az ige

a viacuteśvā rūpni praacuteti muntildecate kaviacuteḥ (RV 5812a) mindenPLACC alakPLACC PREV feloumlltPRSINDMED3SG laacutetnokNOM rsquoA laacutetnok minden alakot magaacutera veszrsquo (vouml Casaretto 2010 48)

b tad duḥ-svapnyaṃ prati muntildecāmi sapatne (AVP 16762c) azACC rossz-aacutelomACC PREV raacuteteszPRSINDACT1SG ellenseacutegLOC rsquoAzt a rossz aacutelmot az ellenseacutegre helyezemrsquo

90

Ami a taacuteṃ accusativus magyaraacutezataacutet illeti egy sajaacutetos bdquoapo koinourdquo-szerkeszteacutest felteacutetelezek a pādaacuteban222 eacutes uacutegy fogom fel hogy a praacuteti szoacute egyfelıl igekoumltıkeacutent a mucāte igeacutehez tartozik (praacuteti mucāte rsquomagaacutera fog vennirsquo) maacutesfelıl prepoziacutecioacutekeacutent a taacuteṃ neacutevmaacuteshoz (praacuteti taacuteṃ rsquoellene vele szembenrsquo)223 Ez egyszersmind azt is je-lenti hogy a (praacuteti) taacuteṃ nem argumentuma az igeacutenek a mondatban224 hanem sza-bad hataacuterozoacuteja225

Vizsgaacuteljuk most meg milyen koumlvetkezmeacutenyei vannak ennek az uacutej interpretaacutecioacute-nak a teljes veacutedikus versszak (RV 102711) eacutertelmezeacuteseacutere neacutezve Ez a stroacutefa a leg-koraacutebbi olyan szoumlveghely az indiai irodalomban amely a testi vagy szellemi hibaacute-val fogyateacutekossaacuteggal rendelkezı menyasszony teacutemaacutejaacuteval foglalkozik (szemben a 12 stroacutefaacuteval amely az ideaacutelis vaacutegyott menyasszonyroacutel szoacutel)

222 Veacutelemeacutenyem szerint pontosan ez az bdquoapo koinourdquo-alakzat a felelıs a Casaretto (2010 49 n

114) aacuteltal is megfigyelt rendhagyoacute szoacuterendnek bdquoHier steht die LP interessanterweise vor dem BN im Ari (taacutem) bildet also eine Ausnahme von der Regel dass die LP in lexikalischen Komposita ad-verbal steht Trotzdem ist sie auch in diesem Beleg aufgrund der Lexikalisierung als Praumlverb zu beurteilenrdquo (Casaretto roumlvidiacuteteacutesei LP = Lokalpartikel BN = Bezugsnomen Ari = Akkusativ der Richtung) Fontos azonban hogy a tagmondat argumentumszerkezeteacutet maacuteshogyan fogom fel mint Casaretto (ld alaacutebb a 224ndash225 jegyzetben)

223 A maacutesik lehetıseacuteg ami szoacuteba joumlhet hogy a taacuteṃ accusativusnak egyszerően limitatiacutev (korlaacute-tozoacutehataacuterozoacutei) funkcioacutet tulajdoniacutetunk (rsquoıraacute vonatkozoacutelag ıt illetıenrsquo [ebben a mondatban ez gya-korlatilag ekvivalens azzal hogy rsquoellene vele szembenrsquo]) joacutellehet jelenleg nem tudok vitathatlan paacuterhuzamokat felhozni erre a hasznaacutelatra A legkoumlzelebbi paacuterhuzamokkeacutent a koumlvetkezık peacuteldaacutek jut-hatnak eszuumlnkbe

a yaacuteḥ hellip tvm gāṃsi kṇavat (RV 7886ab) akiNOM teACC bőnPLACC csinaacutelSBJVACT3SG rsquoaki ellened bőnoumlket koumlvet elrsquo (vouml bdquocelui qui commet des fautes agrave ton eacutegardrdquo Renou 1952 345 bdquowenn einer dir gegenuumlber Freveltaten begehen wirdrdquo Gotō 2002 31)

b kiacuteṃ mā karann (RV 5309b) miACC eacutenACC csinaacutelAORSBJVACT3PL rsquoMit fognak ellenem tennirsquo (vouml bdquowas koumlnnen mir hellip tunrdquo Delbruumlck 1888 180 Gotō 2002 31 bdquowhat can hellip do to merdquo Macdonell 1916 305)

Lehetseacuteges azonban hogy ezeket a szerkezeteket maacutesmilyen moacutedon kell eacutertelmeznuumlnk (ld Gotō 2002 31ndash32) Meglaacutetaacutesom szerint az accusativus limitatiacutev funkcioacutejaacutet laacutethatjuk a dīv‑ rsquojaacutetszikrsquo ige mellett is peacuteldaacuteul a koumlvetkezı proacutezai reacuteszletben

c gm dīvyadhvam (ŚB 54423) teheacutenACC jaacutetszikIMPMED2PL rsquoJaacutetsszatok a teheacuteneacutertrsquo (szoacute szerint rsquoa teheacutenre vonatkozoacutelagrsquo)

Vouml azonban ehhez Delbruumlck 1888 178 eacutes kuumlloumlnoumlsen Gotō 2002 30 elteacuterı interpretaacutecioacutejaacutet 224 Mint ahogy Casaretto 2010 48 aacutelliacutetja Nst ndash Aob‑e ndash Ari + LP (Casaretto roumlvidiacuteteacutesei Nst =

Nominativ des Sachverhaltstraumlger Aob-e = Akkusativ des engeren Objekts Ari = Akkusativ der Rich-tung LP = Lokalpartikel)

225 Casaretto jeloumlleacutesrendszereacutet hasznaacutelva a tagmondat argumentumszerkezete a koumlvetkezı Nst (kataroacute) ndash Aob‑e (meniacuteṃ) ndash LP (praacuteti) azaz leacutenyegileg hasonloacute a fenti (98)-as peacuteldaacuteeacutehoz Nst (tvaacutem a tagmondatban nem szerepel kiteacuteve) ndash Aob‑e (drāpiacutem) ndash LP (praacuteti) (Casaretto 2010 48)

91

(120) yaacutesya~ anakṣ duhit jtuv sa

akiGENM vakNOMF laacutenyNOMF eleve vanPRFACT3SG

kaacutes tṃ vidv abhiacute

kiNOMM azACCF tudPTCPPRFACTSGNOMM PREV

manyāte andhm

haragszikvaacutegyikSBJVMED3SG vakACCF

kataroacute meniacutem praacuteti taacutem

melyikNOMM meniACC PREV azACCM

mucāte

mucAORSBJVMED3SG

yaacute īṃ vaacutehāte yaacute īṃ vā

akiNOMM ıACCF elveszSBJVMED3SG akiNOMM ıACCF vagy

vareyt (RV 102711)

megkeacuterSBJVACT3SG

A szoumlveghely legkoherensebb eacutertelmezeacuteseacutet tudomaacutesom szerint S W Jamison fo-galmazta meg az iir mani- szoacutenak eacutes kuumlloumlnnyelvi keacutepviseleteinek (veacuted meniacute- av maēni-) a jelenteacuteseacuterıl szoacuteloacute tanulmaacutenyaacuteban (Jamison 1996 197ndash200)226

(121) (A father) who has a daughter blind from birth ndash who knowing her (as) blind will desire

(her)will be hostile (to him = the father)

(On the other hand not knowing her state) which of the two will unleash meni against him

[= the father] ndash the one who marries her or the one who woos her (on the bridegroomrsquos

behalf)227

Jamison meggyızıen eacutervel amellett hogy a sokat taacutergyalt fıneacutev eredeti jelenteacutese ez volt bdquothe power or embodiment of negative exchange It is the dangerous force that is created when the standard system of tit-for-tat is interfered withrdquo (Jamison 1996 193)228 Jamison interpretaacutecioacuteja a szoacute jelenteacuteseacutet ndash etimoloacutegiaacutejaacuteval229 oumlssz-hangban ndash a csere szfeacuteraacutejaacuteban hataacuterozza meg amely egyike volt az aacuterja taacutersadalmat oumlsszekoumltı legalapvetıbb elveknek

226 Oldenberg (1912 228 1914 122) eacutes Geldner (1888 1951 III 167) koraacutebbi eacutertelmezeacuteseinek

kritikaacutejaacutet ld Jamison 1996 198 227 JamisonndashBrereton 2014 III 1416 fordiacutetaacutesa gyakorlatilag ugyaniacutegy hangzik csupaacuten a bdquowill

desire (her)rdquo reacutesz helyett szerepel bdquowill have designs on herrdquo eacutes a meni szoacute van pontosabban ki-fejtve bdquo(the power of) violated exchangerdquo

228 A koraacutebbi eacutertelmezeacutesekrıl (mint peacuteldaacuteul rsquofegyver hajiacutetoacutefegyverrsquo ld kuumlloumlnoumlsen meniṃ vajraṃ Sāyaṇa comm ad RV 102711c) laacutesd EWAia II 379 eacutes Jamison 1996 188 mindkettı hivat-kozaacutesokkal

229 Az iir mani- fıneacutev az ie me- rsquocsereacutel kicsereacutelrsquo gyoumlk szaacutermazeacuteka (Jamison 1996 187 n 1 EWAia II 379)

92

Ami a versszak mondattani feleacutepiacuteteacuteseacutet illet230 Jamison legradikaacutelisabb elteacutereacutese a koraacutebbi interpretaacutecioacutektoacutel az a felteveacutes hogy a stroacutefa keacutet fele nem ugyanarra a szitu-aacutecioacutera vonatkozik eacutes a b eacutes c pāda alanya kuumlloumlnboumlzı Amellett eacutervel hogy a b pāda vidvn rsquotudoacute tudvarsquo participiumaacuteval szemben a c pāda a fosztoacutekeacutepzıs aacutevidvān rsquonem tudoacute nem tudvarsquo szoacuteval egeacutesziacutetendı ki A versszak maacutesodik fele azt iacuterja le hogy ha az apa eltitkolja testi vagy szellemi hibaacuteval rendelkezı laacutenya valoacutedi aacutellapo-taacutet a keacuterık elıl uacutegy hogy azoknak nincsen roacutela tudomaacutesa akkor bdquohe violates the exchange relations that regulate marriage and the power of negative exchange meniacute is properly used against himrdquo (Jamison 1996 199)

Vizsgaacutelatunk szempontjaacuteboacutel az a legfontosabb keacuterdeacutes mit kell csinaacutelni ebben a szituaacutecioacuteban azzal amit a meniacute- szoacute jeloumll hogyan kell alkalmazni Mint fentebb laacutethattuk Jamison a c pādaacuteban a praacuteti hellip mucāte igealakot uacutegy fordiacutetja bdquowill un-leashrdquo azaz rsquoel fogja engednirsquo Ez a fordiacutetaacutes leacutenyegeacuteben veacuteve koumlveti a megszokott interpretaacutecioacutes iraacutenyt eacutes nem veszi megfelelı moacutedon figyelembe az igealak diateacuteziseacutet Sajnos azok a tovaacutebbi szoumlveghelyek amelyek tartalmazzaacutek a meniacute- szoacutet sem adnak vaacutelaszt erre a keacuterdeacutesre Elıszoumlr is nincs maacutes olyan elıfordulaacutesa a szoacutenak ahol tranzitiacutev ige taacutergyakeacutent szerepelne a mondatban231 Maacutesodsorban azok a veacutedikus szoumlveghelyek amelyekben a meny instrumentalis egy rsquomegoumll elpusztiacutetrsquo jelenteacuteső ige (vadh- star- han- caus parābhāvaya-) eszkoumlzhataacuterozoacutei bıvetmeacutenyekeacutent sze-repel232 legfeljebb arroacutel tanuacuteskodnak hogy a meniacute- aacutertoacute erıveacute tud vaacuteltozni amelyet valamilyen moacutedon az ellenseacuteg elpusztiacutetaacutesaacutenak az eszkoumlzekeacutent lehet felhasznaacutelni de nem mondjaacutek meg pontosan milyen moacutedon kell a meniacute-t alkalmazni

230 Jamison (1996 198 vouml JamisonndashBrereton 2014 III 1416) nyitva hagyja a keacuterdeacutest hogy me-

lyik szemeacutely az abhiacute manyāte ige taacutergya a laacuteny vagy az apja bdquowill desire (her)will be hostile (to him = the father)rdquo Veacutelemeacutenyem szerint a mondat szintaktikailag keveacutesbeacute komplikaacutelt ha az ige taacutergyakeacutent egy implicit utaloacuteszoacutet (taacuteṃ az apaacutera vonatkozoacutelag) keacutepzeluumlnk el amelyet az a pādaacuteban aacutelloacute vonatkozoacutei melleacutekmondat fejt ki abhiacute manyāte [taacuteṃ] yaacutesya hellip rsquoellenseacuteges lesz vele szemben aki helliprsquo El kell azonban ismerni hogy az anakoluthiaacutes szerkeszteacutest felteacutetelezı maacutesik eacutertelmezeacutes sem zaacuterhatoacute ki teljesen Az utoacutebbi esetben a tṃ neacutevmaacutes a stroacutefa egy maacutesik bdquoapo koinourdquo-alakzataacuteban szerepelne kettıs funkcioacuteval tṃ hellip abhiacute manyāte rsquovaacutegyni fog raacutersquo eacutes tṃ vidv hellip andhm rsquotudva hogy ı vakrsquo A stroacutefa szintaxisaacuteval kapcsolatban vouml meacuteg OrsquoRyan 2015 alapvetı munkaacutejaacutet

231 A Fekete Yajurveda KS 123 eacutes MS 245 helyein (amelyeket Jamison 1996 195 is ideacutez) a fıneacutev kettıs accusativusi szerkezetben szerepel a kar- faktitiacutev kopula mellett A VWC ugyan keacuterdı-jelesen hivatkozik az AVP 20204 szoumlveghelyre amely aacutelliacutetoacutelagosan az acc meniacutem alakot tartal-mazza de megjegyzi hogy ez a szoumlvegvaacuteltozat valoacutejaacuteban csak egy emendaacutecioacute VaiS 386 pedig nem maacutes mint RV 102711 szoacute szerinti ideacutezeacutese

232 Emliacutetsuumlk meg ezen kiacutevuumll a menihan- rsquomeni-vel megoumllırsquo determinatiacutev (instrumentalisi tatpu-ruṣa) oumlsszeteacutetelt amely AVP 251-ben tiacutez alkalommal is elıfordul valamint a meniacuteḥ śataacutevadhā rsquoszaacutezat megoumllı menirsquo (AVŚ 12516a AVP 161422c) jelzıs szerkezetet

93

(122) taacuteṃ vadheyaṃ taacuteṃ stṣīya~ aneacutena

azACC megoumllOPTACT1SG azACC leteriacutetOPTMED1SG ezINSN

braacutehmaṇā~ aneacutena kaacutermaṇā anaacuteyā meny (AVŚ 10515g)

imaINSN ezINSN aacuteldozatINSN ezINSF meniacuteINSF

rsquoMegoumllneacutem oumlt leteriacuteteneacutem ıt ezzel az imaacuteval ezzel az aacuteldozattal ezzel a meniacute-velrsquo233

(123) mā tvā vadhiṣur menibhiḥ piśācāḥ (AVP 1459d)

ne teACC megoumllAORINJACT3PL meniacutePLINS piśācaPLNOM

rsquoNe oumlljenek meg teacuteged a piśācaacutek meniacute-kkelrsquo

(124) ghnantuv enaṃ deveṣavo

megoumllIMPACT3PL ezACC istenek_nyilaPLNOM

brahmāṇo ghnantu meniyā (AVP 20284ab)

papPLNOM megoumllIMPACT3PL meniacuteINS

rsquoOumlljeacutek meg ıt az istenek nyilai oumlljeacutek meg a papok meniacute-velrsquo

(125) sā~ eṣā yajntildea-meniḥ etayā vai menyā

azNOMF ezNOMF aacuteldozat-meniNOM ezINSF PTCL meniacuteINS

devā asurān parābhāvayāṃ cakrus (ŚB 112724)

istenPLNOM asuraPLACC elpusztulCAUS csinaacutelAUXPRFACT3PL

rsquoEz az aacuteldozat meniacute-je csakis ezzel a meniacute-vel pusztiacutetottaacutek el az istenek az asuraacutekatrsquo

Ezek miatt az okok miatt a RV 102711c pāda pontos eacutertelmezeacuteseacutet nem alapozhat-juk a meniacute- szoacutet tartalmazoacute egyeacuteb szoumlveghelyek tanuacutesaacutegaacutera hanem csakis a praacuteti hellip mucāte igealak helyes interpretaacutecioacutejaacutera amelyet a fentebbiekben bemutattam234 Mindazonaacuteltal uacutegy gondolom hogy elemzeacutesem koumlnnyen oumlsszhangba hozhatoacute Ja-mison maacutes tekintetben meggyızı interpretaacutecioacutejaacuteval A vizsgaacutelt gveda-reacuteszletben a meniacute-nek a meghiuacutesult (negatiacutev) csere erejeacutenek feloumllteacutese felveveacutese (meniacuteṃ praacuteti hellip mucāte) azt jelenti hogy az illetı szemeacutely magaacutera veszi a felelısseacuteget az apa megbuumlnteteacuteseacuteeacutert aki megseacutertette a laacutenykeacutereacutest eacutes a haacutezassaacutegkoumlteacutest szabaacutelyozoacute csere-viszonyokat azzal hogy eltitkolta testileg seacuteruumllt laacutenyaacutenak valoacutedi aacutellapotaacutet a keacuterık elıl Oumlsszefoglalva a teljes stroacutefa szoumlvegkoumlrnyezeteacuteben a vizsgaacutelt pādaacutet a koumlvetkezı-keacuteppen eacutertelmezem eacutes fordiacutetom kataroacute meniacuteṃ praacuteti taacuteṃ mucāte rsquoKettejuumlk koumlzuumll melyik veszi magaacutera a meniacute-t [a meghiuacutesult csere aacutertoacute erejeacutet azaz a felelısseacuteget a haacutezassaacutegi csereuumlgyletet megseacutertı szemeacutely megbuumlnteteacuteseacuteeacutert] vele [az apaacuteval] szem-benrsquo

233 A pāda tovaacutebbi hat alkalommal fordul elı ugyanabban a himnuszban A stṣīya optativus

helyett a paacuterhuzamos AVP-hely (161291f eacutes 10f) a bdquostviṣīyardquo igealakot hozza amelynek semmi eacutertelme nincs eacutes vilaacutegosan szoumlvegromlaacutes eredmeacutenye

234 Veacutelemeacutenyem szerint az a reacutegi egeacuteszen az indiai kommentaacuter-irodalomig (ld a 228 jegyzetben ideacutezett Sāyaṇa-glosszaacutet) visszavezethetı elmeacutelet hogy a meniacute- valamifeacutele hajiacutetoacutefegyver lenne akaacuter valoacutesaacutegos akaacuter aacutetvitt eacutertelemben amelyet egy ellenseacutegre lehet dobni pontosan RV 102711c feacutelre-eacutertelmezeacuteseacutebıl eredt meacutegpedig elsısorban az igealak helytelen eacutertelmezeacuteseacutebıl

94

II 3 OacuteKAḤ KAR-

Ebben a fejezetben egy konkreacutet kifejezeacutes vizsgaacutelataacuten keresztuumll szeretneacutem eacuterzekel-tetni milyen neheacutezseacutegekkel szembesuumlluumlnk a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elhataacuterolaacutesaacutenak soraacuten Szaacutemos alkalommal uumltkoumlzuumlnk ugyanis abba a probleacutemaacuteba hogy adataink egyszerően nem elegendıek ahhoz hogy biztosan aacutelliacutethassuk egy szerkezet funkcioacute-igeacutes szerkezet-e vagy sem Induljunk ki a RV 725 Indra-himnusz negyedik stroacutefaacute-jaacuteboacutel

(126) viacuteśvā~ iacuted aacutehāni taviṣīva ugra

mindenPLACC bizony napPLACC erısVOC hatalmasVOC

oacutekaḥ kṇuṣva harivo naacute

lakhely()SGACC csinaacutelIMPMED2SG fakoacute_lovuacuteVOC nem

mardhīḥ (RV 7254cd)

cserben_hagyAORINJ2SG

A stroacutefaacuteban szereplı haacuterom vocativusi alak (taviṣīva rsquoerıs hevesrsquo ugra[] rsquoerıs hatalmasrsquo harivo rsquofakoacute [lovakkal] rendelkezırsquo) a himnusz bdquociacutemzettjeacutererdquo Indraacutera vonatkozik Viszonylag probleacutemamentes a naacute mardhīḥ mondat eacutertelmezeacutese is rsquonem hagysz cserbenrsquo235

Abboacutel kiindulva hogy az oacutekas- deverbaacutelis fıneacutev (az alaacutebb reacuteszletesebben taacuter-gyalt oc- igeacutebıl) felvetıdhet hogy az oacutekaḥ kṇuṣva taacutergyas szintagma esetleg funk-cioacuteigeacutes szerkezet Az oacutekas- fıneacutev pontos jelenteacuteseacutet azonban ebben a kontextusban nem egyszerő megaacutellapiacutetani joacutellehet ez ndash termeacuteszetesen ndash kulcsfontossaacuteguacute lenne az egeacutesz szerkezet eacutertelmezeacuteseacutere neacutezve Biztosan valamilyen idıhataacuterozoacute a viacuteśvā hellip aacutehāni kifejezeacutes (tagjai viacuteśva- rsquomindenrsquo aacuteharn- rsquonaprsquo) de hogy pontosan milyen keacuterdeacutesre felel szinteacuten nem egyeacutertelmő maacuterpedig a szerkezet interpretaacutecioacuteja mint alaacutebb laacutetni fogjuk reacuteszben ettıl is fuumlgg

Az oacutekas- semlegesnemő fıneacutev az oc- ige fıneacutevi szaacutermazeacuteka Az ige jelenteacuteseacutet a szoacutetaacuterak eacutes maacutes nyelveacuteszeti munkaacutek iacutegy adjaacutek meg rsquohozzaacuteszokik vmihez hozzaacute van szokva vmhez ismerıs vhol lakik tartoacutezkodik oumlroumlmeacutet leli vmben sziacutevesen tesz vmitrsquo (ld pl PW I 869 MW 172 Grassmann 1996 247 EWAia I 277 Kuumlm-mel 2000 128ndash129 vouml ie h1ek LIV 244ndash245) A veacutedikus nyelvben az oacutekas- fıneacutevnek csak elveacutetve van olyan elıfordulaacutesa ahol esetleg szoacuteba joumlhet valami olyan elvont jelenteacutes hogy rsquotetszeacutes megeleacutegedeacutesrsquo Ilyen talaacuten RV 3586ab ahol az oacutekas-

235 A naacute tagadoacuteszoacute hasznaacutelata miatt egyeacutertelmő hogy az iniunctivus itt aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyő kije-

lenteacutest fogalmaz meg (genereller Injunktiv) vouml Hoffmann 1967 101 Geldner 1951 II 204 bdquomodaacute-lisrdquo tiltoacute eacutertelmő fordiacutetaacutesa (bdquoverschmaumlh uns nichtrdquo) azeacutert nem lehet helytaacutelloacute mert ez szabaacutelyosan a m tiltoacuteszoacutet kiacutevaacutennaacute meg a mondatban (Geldnerhez hasonloacutean fordiacutetja JamisonndashBrereton 2014 II 913 is)

95

az egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacutesben aszindetikusan aacutell az elvont sakhiyaacute- rsquobaraacutetsaacutegrsquo fıneacutev mellett236

(127) purāṇaacutem oacutekaḥ sakhiyaacuteṃ śivaacuteṃ vāṃ

reacutegiNOM megeleacutegedeacutesNOM baraacutetsaacutegNOM kedvesNOM tiDUGEN

yuvoacuter narā draacuteviṇaṃ jahnviyām (RV 3586ab)

tiDUGEN feacuterfiDUVOC tulajdonNOM Jahnu_toumlrzseLOC

rsquoReacutegi megeleacutegedeacutesetek kedves baraacutetsaacutegotok a ti tulajdonotok oacute feacuterfiak Jahnu toumlrzseacuteneacutel

vanrsquo

Nagysaacutegrendekkel gyakoribb a fıneacutev rsquomegszokott hely tartoacutezkodaacutesi hely lakhely haacutez otthonrsquo jelenteacutese Ezt illusztraacutelja peacuteldaacuteul RV 11045b amelyben a fıneacutev egy hasonlatban szerepel eacutes a saacutedanam rsquo(uumllı)hely tartoacutezkodaacutesi helyrsquo nomen loci a megfelelıje a hasonliacutetotti oldalon237

(128) oacuteko naacute~ aacutecchā saacutedanaṃ jānat

otthonACC mint feleacute helyACC ismerPTCPIPFVACTSGNOMF

gāt (RV 11045b)

megyINJ3SG

rsquoMint otthonaacuteba uacutegy ment a helyeacutere az (utat) ismerırsquo

Ha felteacutetelezzuumlk hogy a fıneacutev az elsıkeacutent ideacutezett stroacutefaacuteban RV 7254d-ben is a gyakoribb (vagy talaacuten kizaacuteroacutelagos) konkreacutet rsquolakhely otthonrsquo jelenteacuteseacuteben szere-pel akkor arra gondolhatunk hogy a kar- ige mediaacutelis alakja mellette indirekt ref-lexiacutev (affektiacutev) hasznaacutelatuacute rsquokeacutesziacutets lakhelyetotthont magadnakrsquo238 Ez az interpre-taacutecioacute azt jelenti hogy a kar- ige megtartja eredeti lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (rsquocsinaacutel leacutetre-hoz keacutesziacutetrsquo) vagyis a szintagmaacutet nem tekinthetjuumlk funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Ahogy ugyanis a kategoacuteria definiaacutelaacutesaacuteval eacutes elhataacuterolaacutesaacuteval kapcsolatban laacutettuk (ld 19 o) a funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel talaacuten az egyetlen vitathatatlan (baacuter egyszers-mind nehezen formalizaacutelhatoacute) kriteacuterium hogy a szerkezet igei tagjaacutenak lexikaacutelis

236 PW I 1117 a szoumlveghelyet a bdquoBehagen Gefallenrdquo jelenteacutes alatt hozza viszont pl

Elizarenkova 1999 I 352 az oacutekas-t itt rsquoszuumllıhaacutezrsquo-nak fordiacutetja (ugyaniacutegy JamisonndashBrereton 2014 I 549)

237 Nem igazaacuten segiacutet a szemantikai pontosiacutetaacutesban az egyetlen rokonnyelvi megfelelı az avesztai anaočah- oumlsszeteacutetel amely hapax legomenon A kontextus alapjaacuten (ti a szoacute a szemben aacutelloacute sere-gekre vonatkozoacute jelzı) felteacutetelezhetı hogy jelenteacutese rsquoellenseacutegesrsquo vagy valami hasonloacute (ld Ai Wb 114 Ai Gr II2 235 EWAia I 276)

a hiia hm spādā anaočaŋhā jamaētē (Y 4415c) amikor oumlssze seregDUNOM ellenseacuteges()DUNOM megyAORSBJV3DU

rsquoamikor a keacutet ellenseacuteges sereg oumlsszecsaprsquo A melleacutekneacutev eredeti jelenteacuteseacutet azonban elvileg toumlbbfelıl is megkoumlzeliacutethetjuumlk pl rsquo(koumlzoumls) szokaacutesok neacutelkuumllirsquo rsquootthon tartoacutezkodaacutesi hely neacutelkuumllirsquo stb (ld EWAia I 276 Normier 1980 65 n 90)

238 Nem nagyon valoacutesziacutenő Sāyaṇaacutenak (ad loc) a mediaacutelis igenemet figyelmen kiacutevuumll hagyoacute ma-gyaraacutezata okaḥ asmākaṃ () sthānaṃ kuruṣva kuru (azaz szerinte az oacutekaḥ itt a rsquomi [lak]helyuumlnkrsquo)

96

jelenteacutese elhalvaacutenyul szemantikailag koumlnnyőveacute uumlresseacute vaacutelik Ha RV 7245d itt megfogalmazott eacutertelmezeacutese helyes akkor a kṇuṣva ige ilyenfajta kiuumlresedeacutest nem mutat

Felvetıdhet azonban hogy az oacutekaḥ + kar- rsquolakhelyotthon + csinaacutelrsquo szerkezet egyszerően annyit jelent hogy rsquolakozik tartoacutezkodikrsquo (ld pl Griffith 1973 347 bdquodwellrdquo) Ellenteacutetben a II 1 eacutes 2 fejezetekben megismert korai veacutedikus funkcioacute-igeacutes szerkezetekkel amelyeknek neacutevszoacutei tagja absztrakt nomen actionis volt itt most konkreacutet jelenteacuteső fıneacutev szerepelne a szerkezetben Olyan tiacutepusuacute szoacutekapcso-latra kellene gondolnunk mint amilyennel toumlbbek koumlzoumltt a perzsa nyelvben talaacutel-kozunk (vouml Telegdi 2006 353ndash354) pl zanjir kardan rsquolaacutencolrsquo (rsquolaacutencrsquo + rsquocsinaacutelrsquo) pacircru kardan rsquolapaacutetolrsquo (rsquolapaacutetrsquo + rsquocsinaacutelrsquo)239 A paacuterhuzam azonban nem teljes hiszen az ilyen perzsa szerkezetekneacutel a fıneacutevi tag rendszerint valamilyen eszkoumlzt jeloumll240

A keacutet eacutertelmezeacutes koumlzoumltt meacuteg egy fontos kuumlloumlnbseacuteg van miacuteg az rsquootthont keacutesziacutet (magaacutenak)rsquo igeacutes kifejezeacutes telikus jellegő azaz egy inherens veacutegpont feleacute tart (ti amikor elkeacuteszuumll az otthon) addig a rsquolakik tartoacutezkodikrsquo atelikus vagyis nem impli-kaacutel inherens veacutegpontot241

A kettı koumlzti doumlnteacutesben jaacutetszhatna szerepet a taacutergyesetben (accusativus temporis) aacutelloacute viacuteśvā hellip aacutehāni idıhataacuterozoacutei szintagma pontos eacutertelmezeacutese242 Maacutes oacutekori indo-euroacutepai nyelvekbıl joacutel ismerjuumlk az acc temporis meddig keacuterdeacutesre felelı hasznaacute-lataacutet (ld pl lat tres dies rsquohaacuterom napig haacuterom napon aacutetrsquo gr sup1mšraj ˜ptpound rsquoheacutet napigrsquo) a veacutedikus nyelvben azonban a meddig (pl śataacuteṃ hellip śaraacutedo RV 101614a rsquoszaacutez ıszoumln aacutetrsquo) mellett mikor keacuterdeacutesre is felelhet Az utoacutebbit laacutethatjuk peacuteldaacuteul a koumlvetkezı reacuteszletben a plur acc viacuteśvā(ḥ) hellip usr(ḥ) rsquominden hajnalbanrsquo szerkezetneacutel

(129) viacuteśvā iacuted usr spaacuteḷ uacuted eti

mindenPLACC PTCL hajnalPLACC keacutemNOM fel megyPRSACT3SG

sriyaḥ (RV 10358c)

napNOM

rsquoMinden hajnalban felkel a Nap mint keacutemrsquo243

239 Vilaacutegos hogy itt nem lexikaacutelis jelenteacuteseacuteben szerepel az ige hiszen rsquolaacutencrsquo + rsquocsinaacutelrsquo =ʫ rsquolaacutencot

keacutesziacutet elıaacutelliacutetrsquo hanem rsquolaacutencol laacutenccal veacutegzett teveacutekenyseacuteget folytatrsquo stb 240 Elvileg gondolhatnaacutenk arra is hogy az oacutekas- fınevet a szerkezetben nomen actioniskeacutent (az

‑s‑toumlvőek ilyen jelenteacuteseacuterıl ld toumlbbek koumlzoumltt Ai Gr II2 229 Stuumlber 2002 238ndash243) fogjuk fel (ti rsquotartoacutezkodaacutest csinaacutelrsquo azaz rsquotartoacutezkodik lakikrsquo) eacutes iacutegy tekintjuumlk funkcioacuteigeacutes szerkezetnek azonban ndash mint fentebb laacutettuk ndash az oacutekas-nak csak a legritkaacutebb esetben tulajdoniacutethatunk ilyen jelenteacutest

241 Azzal kapcsolatban hogy nem lexikaacutelis igeacutek hanem igei fraacutezisok vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes a telikussaacuteg tulajdonsaacutegaacuteroacutel beszeacutelni ld Dahl 2010 41ndash42 Kiefer 2006 reacuteszben hasonloacute kriteacuteriumok alapjaacuten kuumlloumlniacuteti el a mondat belsı idıszerkezeteacutevel kapcsolatban a folyamatos eacutes a befejezett aspek-tust Kiefer (2006 22ndash24 33) szaacutemaacutera a keacutet aspektus megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben az oszthatoacutesaacuteg a leg-fontosabb kriteacuterium vagyis akkor beszeacutelhetuumlnk folyamatos aspektusroacutel ha az ige illetve mondat aacuteltal leiacutert esemeacuteny bdquoaz adott idıtartomaacuteny legtoumlbb reacutesztartomaacutenyaacuteban eacuterveacutenyesrdquo (23)

242 Az idıhataacuterozoacutei bıviacutetmeacutenyek vagy idımoacutedosiacutetoacutek teszt-szerepeacuterıl a telikussaacuteg (Kieferneacutel az aspektus) megaacutellapiacutetaacutesaacuteban ld Dahl 2010 42ndash43 Kiefer 2006 36ndash41

243 A veacutedikus acc temporisroacutel ld toumlbbek koumlzoumltt Gaedicke 1880 175ndash181 Delbruumlck 1888 170ndash171 Speijer 1896 9 Renou 1952 345 Gotō 2002 36ndash37 Delbruumlck felhiacutevja a figyelmet arra hogy

97

Ha a vizsgaacutelt mondatban a viacuteśvā hellip aacutehāni idıhataacuterozoacute mikor keacuterdeacutesre felel (azaz rsquominden nap minden naponrsquo) akkor az oacutekaḥ kṇuṣva igeacutes szintagmaacutenak telikus olvasatot kell tulajdoniacutetanunk (rsquokeacutesziacutets otthont magadnak minden naprsquo) ami a fen-tebb elmondottak eacutertelmeacuteben a nem funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutes feleacute billenti a meacuterleg nyelveacutet Ha viszont az idıhataacuterozoacute meddig keacuterdeacutesre felel (rsquominden napon aacutet min-digrsquo) akkor az igei fraacutezis atelikus olvasataacutet kell elfogadnunk (rsquolakozz [ti naacutelunk] oumlroumlkkeacutersquo) ami potenciaacutelisan a funkcioacuteigeacutes interpretaacutecioacute mellett szoacutelhatna Mindkeacutet felfogaacutesnak vannak hiacutevei az elsı szellemeacuteben fordiacutetja a feacutelverset peacuteldaacuteul Hoffmann 1967 101 (bdquoalle Tage hellip mach dir eine behagliche Bleiberdquo) a maacutesodik felfogaacutest koumlveti peacuteldaacuteul Griffith 1973 347 (bdquodwell with me now and everrdquo)

Sajnos sem a rsquomindenrsquo jelenteacuteső melleacuteknevekkel (viacuteśva- saacuterva-) alkotott toumlbbi jelzıs szerkezet sem maga a viacuteśva- + aacuteharn- rsquominden naprsquo szerkezet toumlbbi elıfor-dulaacutesa nem oldja meg a keacuterdeacutest Keacutetseacutegtelen ugyan hogy az utoacutebbinaacutel talaacuten gyako-ribb a mikor keacuterdeacutesre felelı hasznaacutelat244 olykor meacutegis valoacutesziacutenőbbnek laacutetszik a meddig keacuterdeacutesre felelı idıhataacuterozoacutei eacutertelmezeacutes Iacutegy peacuteldaacuteul

(130) aacutehā viacuteśvā sumaacutenā dīdihī

napPLACC mindenPLACC joacuteindulatuacuteNOM ragyogIMP2SG

naḥ (RV 35422d)

miPLDAT

rsquoRagyogj (ti Agni) raacutenk oumlroumlkkeacute (minden napon aacutet) joacuteindulatuacuteanrsquo245

Vegyuumlk most sorra az oacutekas- + kar- szintagma toumlbbi veacutedikus elıfordulaacutesaacutet A leg-fontosabb szoumlveghely (131) az Atharvaveda egy temeteacutesi himnuszaacuteban talaacutelhatoacute (AVŚ 1838) amelyben a szerkezet pontosan ugyanolyan formaacuteban (oacutekaḥ kṇuṣva) fordul elı mint az imeacutent taacutergyalt gveda-reacuteszletben Mivel azonban a szoumlvegkoumlr-nyezet teljesen elteacuterı (vagyis nem az egeacutesz versszakra kiterjedı szoacute szerinti RV-ideacutezetrıl vagy mantra-variaacutensroacutel van szoacute) ezeacutert eseacutely kiacutenaacutelkozik a szintagma pon-tosabb megeacuterteacuteseacutere

a mikor keacuterdeacutesre felelı hasznaacutelatnaacutel az idıhataacuterozoacute toumlbbnyire nem konkreacutet idıpontot ad meg ha-nem inkaacutebb egy intervallumot jeloumll ki amelyen beluumll a megnevezett esemeacuteny lejaacutetszoacutedik (bdquoZeitlinie innerhalb deren etwas geschiehtrdquo)

244 Ezt taacutemasztja alaacute peacuteldaacuteul Gaedicke 1880 176 győjteacutese amelyben a szintagma toumlbbszoumlr is elıfordul Mivel nem neacuteztem meg az acc temporis oumlsszes elıfordulaacutesaacutet a korai veacutedikusban nem tudom megiacuteteacutelni hogy aacutettekinteacutese mennyire tekinthetı valoacuteban reprezentatiacutevnak

245 Nem tartom valoacutesziacutenőnek a mondat rsquominden nap (naponta) ragyogj raacutenkrsquo eacutertelmezeacuteseacutet ugyan-is ez azt implikaacutelnaacute hogy a (fel)ragyogaacutesok koumlzoumltt bdquoragyogaacutesmentesrdquo idıszakok is vannak Ezt az eacutertelmezeacutest egyeacutebkeacutent az ige perfectumaacutenak duratiacutev jelenteacutese (vouml Kuumlmmel 2000 227ndash230) is ki-zaacuterja Csupaacuten a RV elsı maṇḍalaacutejaacuteban talaacutelkozunk egy elszigetelt esetben az ind perf muacuteltra vo-natkozoacute nem duratiacutev jelenteacuteseacutevel dīdiyuḥ rsquofelragyogtakrsquo (Kuumlmmel 2000 229 bdquosind hervorgeleuchtetrdquo)

98

(131) ut tiṣṭha praacute~ ihi praacute drava

fel aacutellIMPACT2SG elıre megyIMPACT2SG elıre futIMPACT2SG

oacutekaḥ kṇuṣva salileacute sadhaacutesthe

lakhelyACC csinaacutelIMPMED2SG viacutezLOC helyLOC

taacutetra tuvaacuteṃ pitɹbhiḥ saṃvidānaacuteḥ

ott teNOM atyaPLINS egyesuumllPTCPAORMEDSGNOMM

saacuteṃ soacutemena maacutedasva saacuteṃ svadhbhiḥ (AVŚ 1838246)

PREV szoacutemaINS oumlruumllIMPMED2SG PREV felajaacutenlaacutesPLINS

Az Atharvaveda-versszak oumlt imperfectumtıbıl keacutepzett imperativusi aacutelliacutetmaacutenyt tar-talmaz (uacutet tiṣṭha rsquokelj felrsquo praacute ihi rsquomenj [elıre] induljrsquo praacute drava rsquofuss [elıre]rsquo kṇuṣva rsquocsinaacuteljrsquo maacutedasva rsquooumlruumlljrsquo) Ezek a halott szemeacutelyhez inteacutezett imperativusi alakok olyan esemeacutenyeket cselekveacuteseket neveznek meg amelyek minden valoacutesziacute-nőseacuteg szerint egymaacutes utaacuten koumlvetkeznek vagyis szekvenciaacutelis olvasatuk van247 Ez ebben a szoumlvegkoumlrnyezetben csak uacutegy lehetseacuteges ha az oacutekaḥ kṇuṣva szintagmaacutet is telikus jellegőnek fogjuk fel248 ami a fenti RV-reacuteszletneacutel elmondottak eacutertelmeacuteben a nem funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest taacutemogatja rsquoKelj fel indulj fuss elıre keacutesziacutets ma-gadnak szaacutellaacutest a viacutezben a lakhelyeden ott az ısoumlkkel egyesuumllve leld oumlroumlmoumldet a szoacutemaacuteban eacutes az aacuteldozati felajaacutenlaacutesokbanrsquo249

246 Az AVŚ-stroacutefaacutenak leacutetezik egy mantra-variaacutensa a Taittirīya-āraṇyakaacuteban (642) amely azon-

ban keacuterdeacutesfelveteacutesuumlnk szempontjaacuteboacutel nem ad uacutejat ezeacutert a tovaacutebbiakban csak a AVŚ-reacuteszletre oumlssz-pontosiacutetok

a uacutet tiṣṭha praacute~ ihi praacute drava fel aacutellIMPACT2SG elıre megyIMPACT2SG elıre futIMPACT2SG oacutekaḥ kṇuṣva parameacute viacuteyograveman lakhelyACC csinaacutelIMPMED2SG legfelsıLOC eacutegLOC yameacutena tvaacuteṃ yamiacuteyā saṃvidān YamaINS teNOM YamīINS egyesuumllPTCPAORMEDSGNOMF uttamaacuteṃ nkam aacutedhi roha~ imaacutem (TĀ 642) legfelsıACC eacutegboltACC PREV felhaacutegIMPACT2SG ezACC rsquoKelj fel indulj fuss elıre keacutesziacutets magadnak szaacutellaacutest a legfelsı mennyben Yamaacuteval Yamīval egyesuumllve emelkedj fel ebbe a legfelsı eacutegbersquo

Az AVP leideni elektronikus szoumlvegeacuteben szereplı mantra-variaacutens (AVP 18696b) az okaḥ helyett ekaḥ alakot tartalmaz Nem tudom megaacutellapiacutetani hogy ez csak eliacuteraacutes vagy az AVP-recenzioacuteban teacutenyleg ez a vaacuteltozat szerepel Ezuacuteton koumlszoumlnoumlm Prof Alexander Lubotsky-nak hogy az elektroni-kus AVP-szoumlveget rendelkezeacutesemre bocsaacutetotta

247 Egyeduumll a praacute~ ihi eacutes a praacute drava koumlzoumltti viszonynaacutel lehetne talaacuten ezt vitatni hiszen felvetıd-het hogy a keacutet tagmondat valoacutejaacuteban ugyanarra az esemeacutenyre utal rsquomenj (elıre) fuss (elıre)rsquo Valoacute-sziacutenőbbnek tartom azonban azt az eacutertelmezeacutest hogy a preacutehi rsquoleacutepjmenj (elıre)rsquo imperativus az indu-laacutesra utal a praacute drava rsquofuss (elıre)rsquo pedig egy ezt koumlvetı futaacutes-esemeacutenyre

248 Az egymaacutesutaacutenisaacuteg szempontja Kieferneacutel is szerepel (2006 34) mint a befejezett eacutes folyama-tos aspektus egyik elhataacuteroloacute kriteacuteriuma a befejezett igei szerkezetek melleacuterendelve egymaacutesutaacuteni-saacutegot fejeznek ki a folyamatos aspektusuacuteak erre nem adnak lehetıseacuteget

249 Ehhez vouml meacuteg az alaacutebbi proacutezareacuteszletet a oko ha~ asmin yajntildeaḥ (vl yajntildee) kurute

lakhelyACC PTCL ezSGLOC aacuteldozatNOM (vagy LOC) csinaacutelPRSMED3SG

99

A maacutesik szoumlveghely ami keacuterdeacutesfelveteacutesuumlnk szempontjaacuteboacutel esetleg relevaacutens le-het RV 1405

(132) praacute nūnaṃ braacutehmaṇas_paacutetir

PREV most BrahmaṇaspatiNOM

maacutentraṃ vadatiy ukthiacuteyagravem

formulaACC mondPRSACT3SG kimondaacutesra_meacuteltoacuteACC

yaacutesminn iacutendro vaacuteruṇo mitroacute aryam

amelyLOC IndraNOM VaruṇaNOM MitraNOM AryamanNOM

dev oacutekāṃsi cakrireacute (RV 1405)

istenPLNOM lakhelyPLACC csinaacutelPRFMED3PL

A c eacutes d pādaacutekat kitoumlltı vonatkozoacutei melleacutekmondat a fımondat maacutentraṃ rsquoformula mondaacutes ige imarsquo szavaacutera vonatkozik Az igealak (cakrireacute ind perf plur 3) itt is mediumban van mint a fenti kṇuṣva imperativusi alaknaacutel viszont a szintagma neacutevszoacutei reacutesze itt pluralisban szerepel Ez a teacuteny amellett szoacutel hogy a szerkezet nem funkcioacuteigeacutes szerkezet hiszen a prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel a neacutevszoacutei tag mivel elveszti referencialitaacutesaacutet rendszerint nem szokott szaacutembeli variaacutecioacutet mu-tatni baacuter bizonyos nyelvekben iacutegy a neacutemetben vannak kiveacutetelek (ld Winhart 2005 8) A stroacutefa eacutertelmezeacutese tehaacutet valoacutesziacutenőleg ez rsquoMost Brahmaṇaspati raacutekezd a kimon-daacutesra meacuteltoacute igeacutere amelyben Indra Varuṇa Mitra Aryaman (eacutes az) istenek maguk-nak lakhelyet keacutesziacutetettekrsquo250

ya evaṃ veda (ṢB 1415) akiNOM iacutegy tudPRFACT3SG rsquoaz aacuteldozat lakhelyet keacutesziacutet abban aki iacutegy tudjarsquo vagy (a vl olvasataacutet koumlvetve) rsquoebben az aacuteldozatban lakhelyet keacutesziacutet (az) aki iacutegy tudjarsquo

Figyelemre meacuteltoacute hogy Sāyaṇa ṢB-kommentaacuterjaacuteban iacutegy interpretaacutelja a mondatot okaḥ sthānam eva kurute tatraiva pratitiṣṭhatītyarthaḥ vagyis az okaḥ kar- szerkezetet iacutegy eacuterti rsquolakik tartoacutezkodikrsquo (pratitiṣṭhati) ami atelikus eacutes mintha funkcioacuteigeacutes szerkezet lenne (ld fentebb) Baacuter ebben a proacutezai reacuteszletben ez akaacuter jaacuterhatoacute uacutet lenne is az AVŚ-versszakban a szekvenciaacutelis olvasat miatt kizaacuterhatoacute

250 A perfectumi alakot rezultatiacutev eacutertelmőkeacutent fogom fel (bdquoobjektsresultativrdquo vouml Kuumlmmel 2000 76ndash77) Witzel (Witzel et al [Hrsg] 2007 557) Renou nyomaacuten felteszi hogy a pādaacuteban az oacutekas- fıneacutevnek kettıs jelenteacutese van (bdquodoppelte Bedeutungrdquo) rsquooumlroumlm tetszeacutesrsquo eacutes rsquomegszokott hely szokaacute-sos tartoacutezkodaacutesi helyrsquo Keacutezenfekvıbbnek tartom hogy a fıneacutev itt is konkreacutet jelenteacuteseacutevel (rsquootthon lakhelyrsquo) szerepel ami termeacuteszetesen nem zaacuterja ki hogy a jelenteacutes egy metaforikus szintjeacuten a mon-dat azt jelenti hogy az istenek oumlroumlmuumlket lelik a mantraacuteban

100

Ugyancsak taacutergyalnunk kell a RV 2191 szoumlveghelyet is

(133) aacutepāyi asya aacutendhaso maacutedāya

iszikAORPASS3SG ezGEN leacuteGEN boacutedulatDAT

maacutenīṣiṇaḥ suvānaacutesya praacuteyasaḥ

ihletettPLVOC kisajtolPTCPAORMEDSGGEN italGEN

yaacutesminn iacutendraḥ pradiacutevi vāvdhānaacute

amelyLOC IndraNOM reacutegen erısoumldikPTCPPRFMEDSGNOM

oacuteko dadheacute brahmaṇyaacutentaś ca

lakhelyACC teszPRFMED3SG igeacutet_mondPTCPIPFVACTPLNOM eacutes

naacuteraḥ (RV 2191)

feacuterfiPLNOM

Az oumlsszetett mondat szerkezete hasonloacute a fentebbihez az oacutekas- fıneacutev itt is egy vo-natkozoacutei melleacutekmondatban szerepel taacutergykeacutent csak most egy maacutesik ige a dhā- rsquotesz helyezrsquo mellett (dadheacute med ind perf sing 3 a perfectum itt is minden bi-zonnyal rezultatiacutev eacutertelemben aacutell) A vonatkozoacute neacutevmaacutes itt a fımondati aacutendhas- rsquo(szoacutema)leacutersquo eacutes praacuteyas- rsquoitalrsquo szavakra vonatkozik Ježić (Witzel et al [szerk] 2007 381 koumlvetve Geldnert [1951 I 299]) iacutegy fordiacutetja a keacuterdeacuteses reacuteszt bdquoan den er sich gewoumlhnt hatrdquo Uacutegy tőnik hogy a fordiacutetoacute funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent fogja fel az oacutekas- + dhā- szintagmaacutet hiszen egyszerő igeacutevel (sich gewoumlhnen) adja vissza Ez a megoldaacutes veacutelemeacutenyem szerint nem szuumlkseacutegszerő hiszen a kifejezeacutest metaforikusan is eacutertelmezhetjuumlk rsquoamelybe lakhelyeacutetotthonaacutet (a maga szaacutemaacutera indirekt reflexiacutev medium) helyeztersquo Ez metaforikus szinten termeacuteszetesen szinteacuten azt jelenti hogy Indra megszokta azt sziacutevesen tartoacutezkodik eacutes oumlroumlmeacutet leli benne A stroacutefa fordiacutetaacutesa tehaacutet ez rsquoIttak (szemeacutelytelen passziacutevum ivaacutes toumlrteacutent) ebbıl a szoacutemaleacutebıl boacutedula-tukra oacute ihletett gondolatuacuteak a kisajtolt italboacutel amelybe lakhelyeacutet helyezte a reacuteg megerısoumldoumltt Indra eacutes az igeacutet mondoacute feacuterfiakrsquo

Az utolsoacute szoumlvegreacuteszlet amely vizsgaacutelatunk szempontjaacuteboacutel fontos lehet SVK 49273c amelyben ugyanaz a pāda szerepel mint RV 1405d-ben csak eacuteppen maacutes szintaktikai koumlrnyezetben

(134) gāyatraṃ traiṣṭubhaṃ jagad

gāyatrī-versmeacuterteacutekACC triṣṭhubh-versmeacuterteacutekACC jagatī-versmeacuterteacutekACC

viśvā rūpāṇi saṃbhtā

mindenPLACC formaPLACC egyuumlttesPLACC

devā okāsi cakrire (SVK 49273c)

istenPLNOM lakhelyPLACC csinaacutelPRFMED3PL

Mivel az elsı keacutet pādaacuteban is accusativusok szerepelnek veacutelemeacutenyem szerint a legkeacutezenfekvıbb a kettıs accusativusi szerkeszteacutes felteacutetelezeacutese (amibıl egyenesen

101

koumlvetkezik hogy itt sincs szoacute funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl) rsquoaz istenek a gāyatrī- a triṣ-ṭhubh- eacutes a jagatī-versmeacuterteacuteket az oumlsszes formaacutet egyuumltt a lakhelyuumlkkeacute (megszokott tartoacutezkodaacutesi helyuumlkkeacute) tetteacutekrsquo

Uacutegy tőnik tehaacutet hogy azokban az esetekben ahol az oacutekas- fıneacutev pluralisban (oacutekāsi) szerepel bizonyosan nem beszeacutelhetuumlnk funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl A sin-gularist tartalmazoacute elıfordulaacutesok koumlzuumll az AVŚ-reacuteszlet (1838b) a szekvenciaacutelis olvasat miatt telikus interpretaacutecioacutet sugall ami a fentebb elmondottak eacutertelmeacuteben szinteacuten kizaacuterja a funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest Egyeduumll a kiindulaacutesul szolgaacuteloacute RV-reacuteszlet (7254d) az amely elmeacuteletileg ettıl elteacuterı funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest is megenged hiszen nem tudjuk egyeacutertelmően eldoumlnteni hogy a tagmondat idıhataacuterozoacuteja (viacuteśvā hellip aacutehāni) meddig vagy mikor keacuterdeacutesre felel

Mivel a koraacutebbi fejezetekben azt laacutettuk hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet valamilyen igeragozaacutesi tulajdonsaacuteg (igenem vagy aspektus) szempontjaacuteboacutel szuppletiacutev viszony-ban aacutellhat a neacutevszoacutei taggal etimoloacutegiai eacutes derivaacutecioacutes rokonsaacutegban aacutelloacute egyszerő igeacute-vel itt is eacuterdemes koumlruumlljaacuterni az oc- ige morfoloacutegiai tulajdonsaacutegait

Az oc- ige amint fentebb roumlviden maacuter utaltam raacute a koumlvetkezı jelenteacutesekkel ren-delkezik rsquohozzaacuteszokik hozzaacute van szokva vmhez ismerıs vhol lakik tartoacutezkodik oumlroumlmeacutet kedveacutet leli vmben sziacutevesen tesz vmitrsquo Ragozaacutesaacuteval kapcsolatban ezen a ponton az a legfontosabb teacutenyezı hogy a gvedaacuteban azaz a korai veacutedikus nyelv-ben egy kiveacuteteltıl eltekintve mindig perfectumi alakban fordul elı (oumlsszesen nyolc-szor ld Lubotsky 1997 I 341) eacutes mindig jelenbeli aacutellapotot fejez ki pl act sing 3 uvoacuteca rsquohozzaacute van szokva vmihezrsquo (ld Kuumlmmel 2000 128ndash129) Az egyetlen kiveacutetel egy -ya-keacutepzıs imperfectumi alak RV 5814ab-ben (saacutem ucyasi)

(135) utaacute yāsi savitas trṇi rocan

eacutes megyPRSACT2SG SavitVOC haacuteromPLACC feacutenyPLACC

utaacute sryasya raśmiacutebhiḥ saacutem ucyasi (RV 5814ab)

eacutes napGEN sugaacuterPLINS PREV hozzaacute_van_szokvaPRSACT2SG

rsquoOacute Savit a haacuterom feacutenybe meacutesz eacutes a nap sugaraival meghitt kapcsolatban vagyrsquo

Kuumlmmel (2000 129) a veacutedikus ucya- imperfectumtoumlvet251 (iacutegy ezt a konkreacutet alakot is) aacutellapotot kifejezı a perfectumeacutenak teljesen megfelelı jelenteacutessel eacutertelmezi bdquoUnd du faumlhrst Savitar zu den drei Lichtern und du bist mit den Strahlen der Sonne vertrautrdquo (vouml Kulikov 2012 529 bdquoand you are wont to live with the rays of Sūryardquo a -ya-imperfectumtı jelenteacuteseacuterıl bdquointr staterdquo) Kuumlmmel felhiacutevja a fi-gyelmet arra hogy ndash ellenteacutetben sok maacutes fientiacutev jelenteacuteső -ya-imperfectumtıvel ndash az ucya- aacutellapotot kifejezı jelenteacutessel biacuter eacutes ez teszi alkalmassaacute arra hogy a poszt-gveacutedikus korban felvaacuteltsa az elavulttaacute vaacutelt uvoacutec- perfectumtoumlvet

Az uc-ya- imperfectumtı koraacuteroacutel nem tudunk biztosat mondani Baacuter LIV 244 keacuterdıjelesen egy ie h1uk-eacute- imperfectumtıre vezeti vissza az oacuteorosz vyče- rsquotanulrsquo

251 Kuumlmmel 2000 129 a gyoumlkmorfeacutemaacuten hangsuacutelyos bdquouacutec-ya-rdquo toumlvet emliacutet pedig valoacutejaacuteban egy-

szer sem fordul elı a veacutedikusban hangsuacutelyos formaacuteban (ld Kulikov 2012 528ndash530)

102

igeacutevel egyuumltt megjegyzi (n 6 eacutes 7) hogy bizonyos formai illetve jelenteacutesbeli sa-jaacutetossaacutegok miatt mindkettı akaacuter kuumlloumlnnyelvi keacutepzeacutes is lehet A veacutedikus fejlıdeacutes (ti hogy az uc-ya- imperfectumtı a RV-ban csak egyszer fordul elı akkor is perfectu-mi jelenteacutessel eacutes keacutesıbb fel is vaacuteltja a perfectumot amely viszont kikopik a nyelv-bıl) valoacuteban erre a kuumlloumlnnyelvi eredetre laacutetszik utalni Ez azt jelentheti hogy a korai veacutedikusban talaacuten meacuteg nem volt hasznaacutelatos de legalaacutebbis nem volt elterjedt a gyoumlk -ya-keacutepzıs imperfectumtoumlve vagyis elmeacuteletileg ebbıl a szempontboacutel hiaacutenyos ra-gozaacutesuacute lehetett

Neacutezzuumlk meg lehetseacuteges-e az a felveteacutes hogy az elızı fejezetekben taacutergyalt szer-kezetekhez hasonloacutean itt is (reacuteszleges vagy gyenge) szuppletiacutev viszonyroacutel van szoacute azaz az oc- ige ekkor meacuteg nem hasznaacutelatos imperfectumi ragozaacutesaacutet az oacutekaḥ kar- mint funkcioacuteigeacutes szerkezet poacutetolja eacutes az oacutekaḥ kṇuṣva szintagma (impf imperat) ugyanazt jelenti mint keacutesıbb az ucya- imperfectumtı megfelelı imperativusi alak-ja (sing 2 ucya [a -ya-imperfectumtı csak activumban ragozoacutedik]) Ez csak akkor lenne lehetseacuteges ha a keacuterdeacuteses szoumlvegkoumlrnyezetben a gyoumlknek teacutenylegesen eredeti fientiacutev jelenteacutese szerepelne (rsquohozzaacuteszokik vmihezrsquo) hiszen mieacutert lett volna szuumlkseacute-ges a leacutetezı eacutes gyakori perfectumtoumlvet helyettesiacuteteni ilyen moacutedon A vizsgaacutelt szouml-veghelyen azonban ezzel a jelenteacutessel (rsquoszokj hozzaacutersquo) egyaacuteltalaacuten nem tudunk mit kezdeni252

Ezek a szempontok ismeacutet csak amellett szoacutelnak hogy az oacutekaḥ kṇuṣva kifejezeacutes nem tekinthetı funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Benne az ige ırzi lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (rsquokeacute-sziacutet megteremtrsquo) eacutes fıneacutevi tagja is megszokott konkreacutet jelenteacuteseacuteben szerepel A mediaacutelis igenemnek minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint indirekt reflexiacutev (affektiacutev) funk-cioacutet kell tulajdoniacutetanunk rsquoKeacutesziacutets lakhelyetotthont (a magad szaacutemaacutera)rsquo

252 Toumlbbek koumlzoumltt peacuteldaacuteul a hiaacutenyzoacute accusativusi vagy locativusi vonzat miatt sem (a vonzatroacutel

ld Kuumlmmel 2000 128) Veacutegkeacutepp nem tudnaacutenk mit kezdeni ebben az eacutertelmezeacutesben a mediaacutelis ige-nemmel hiszen az oc- ige a veacutedikusban egy elszigetelt RV-beli mediaacutelis perfectumi alaktoacutel (sing 2 ūciṣeacute ) eltekintve csak activumban fordul elı Az ucya- imperfectumtı egyetlen mediaacutelis elıfor-dulaacutesa (-ucyatām az AVP 253c kasmiacuteri recenzioacutejaacuteban) szoumlvegromlaacutes eredmeacutenye (valoacutesziacutenősiacutethetı emendaacutecioacutejaacuteroacutel ld Kulikov 2012 455ndash456 hivatkozaacutesokkal) Mieacutert kellene haacutet a szerkezetnek me-diumban lennie ha a funkcioacuteigeacutes szerkezetek a veacutedikus nyelvben nem koumlvetelik meg eleve ennek az igenemnek a hasznaacutelataacutet (ellenteacutetben az oacutegoumlroumlgben megfigyelhetı tendenciaacuteval ld Ittzeacutes 2007 20ndash21)

103

II 4 ABHIPITVAacuteṂ KAR-

Eacuterdekes keacuterdeacuteseket vet fel a RV 4161d-ben eacutes 10402b-ben talaacutelhatoacute kar- igeacutevel alkotott szintagma (ezeket a stroacutefaacutek fordiacutetaacutesaacuteban egyelıre kihagyom)

(136) satyoacute yātu maghaacutevā jīṣ

ide igazNOM megyIMPACT3SG bıkezőNOM NOM

draacutevantu asya haacuteraya uacutepa naḥ

futIMPACT3PL ezGEN fakoacutePLNOM koumlzel miPLACC

taacutesmā iacuted aacutendhaḥ suṣumā sudaacutekṣam

ezDAT PTCL szoacutemaleacuteACC sajtolPRFACT1PL hataacutesosACC

ihaacute~ abhipitvaacuteṃ karate gṇānaacuteḥ (RV 4161)

itt ACC csinaacutelAORSBJVMED3SG magasztalPTCPAORMEDSGNOM

rsquoJoumljjoumln ide az igaz a bıkező hellip253 fussanak hozzaacutenk fakoacute lovai neki sajtoltuk ki (ı az

akinek kisajtoltuk) a hataacutesos szoacutemaleacutet itt [abhipitvaacuteṃ karate] magasztalvarsquo

(137) kuacuteha svid doṣ kuacuteha vaacutestor aśviacutenā

hol PTCL esteINS hol reggelGEN AśvinDUNOM

kuacuteha~ abhipitvaacuteṃ karataḥ kuacuteha~ ūṣatuḥ (RV 10402ab)

hol ACC csinaacutelAORSBJVACT3DU hol tartoacutezkodikPRFACT3DU

rsquoHol vannak esteacutenkeacutent hol reggelente az Aśvinok Hol [abhipitvaacuteṃ karataḥ] hol haacuteltak

megrsquo

A kar- ige mindkeacutet szoumlvegreacuteszben az abhipitvaacute- fıneacutevvel alkot taacutergyas szintagmaacutet Fı keacuterdeacutesuumlnk az vajon ezt a szintagmaacutet (abhipitvaacuteṃ kar-) funkcioacuteigeacutes szerkezet-keacutent kell-e eacutertelmeznuumlnk mint ahogy peacuteldaacuteul RV 4161d koumlvetkezı fordiacutetaacutesai su-galljaacutek bdquohier moumlge der Gepriesene Einkehr haltenrdquo (Geldner 1951 I 434) bdquohere praised with song let him effect his visitrdquo (Griffith 1973 209)

A szerkezet eacutertelmezeacutese elsısorban az abhipitvaacute- fıneacutev jelenteacuteseacutenek meghataacutero-zaacutesaacutetoacutel fuumlgg amely azonban nem tisztaacutezott eacutes toumlbb szoumlgesen elteacuterı megkoumlzeliacuteteacutese van A peacuteldaacuteul Geldner (1951 I 434) aacuteltal is keacutepviselt254 rsquomegeacuterkezeacutes beteacutereacutesrsquo je-lenteacutes nem csekeacutely reacuteszben az ind exegetikai hagyomaacutenyon alapul eacutes legalaacutebb Yās-ka Niruktaacutejaacuteig vezethetı vissza (pl Nir 315 abhiprāpti rsquoeacuterkezeacutesrsquo)255 Keacutetseacutegtelen

253 A jīṣ szoacute eacutertelmezeacutese vitatott de mivel keacuterdeacutesuumlnk szempontjaacuteboacutel irrelevaacutens ezeacutert itt nem is

taacutergyalom (ld EWAia I 252 hivatkozaacutesokkal) 254 Ld tovaacutebbaacute PischelndashGeldner 1892 155 (rsquoErholung Rast Zeit des Rastens Feierabend

Abendrsquo) Az oldalon talaacutelhatoacute jegyzetben Geldner konkreacutetan az bdquoabhipitvaacuteṃ krdquo szerkezetre hivat-kozik amelynek jelenteacutese ez lenne bdquoRast Feierabend machenrdquo ill RV 7189b (abhipitvaacuteṃ ja-gāma ld alaacutebb) fordiacutetaacutesaacuteban is funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest alkalmaz bdquoauch der schnelle kam nicht mehr zur Rastrdquo

255 Az ind eacutertelmezık (ld Bloomfield 1896 25ndash26 aacutettekinteacuteseacutet) rendszerint az āp- rsquoeleacuterrsquo vagy a pat- rsquoesik szaacutellrsquo gyoumlkbıl eredeztetik a szoacutet

104

hogy ilyen jelenteacutesben (mint cselekeveacutest kifejezı nomen actionis256) a fıneacutev valoacute-ban funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkothatna a kar- igeacutevel rsquo(szoacute szerint) beteacutereacutest meg-aacutellaacutest csinaacutel vholrsquo azaz rsquobeteacuter megaacutell vholrsquo257 Meg kell azonban vizsgaacutelnunk hogy ez az interpretaacutecioacute valoacuteban megaacutellja-e a helyeacutet azaz a fıneacutev valoacuteban ezt jelenti-e Keacuterdeacutesuumlnkre neheacutez megnyugtatoacute megoldaacutest talaacutelni ugyanis az abhipitvaacute- fıneacutevnek toumlbb kuumlloumlnboumlzı a szinkroacuteniaacuteban azaz az etimoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesek ismerete neacutel-kuumll elsı pillantaacutesra nehezen oumlsszeegyeztethetı jelenteacutese van Iacutegy peacuteldaacuteul leguacutejab-ban Vance 2002 is vilaacutegosan raacutemutatott arra hogy bizonyos szoumlvegkoumlrnyezetben a ˚pitvaacute- utoacutetaguacute oumlsszeteacuteteleknek temporaacutelis eacutertelme van eacutes ilyenkor az abhipitvaacute- rsquoeste eacutejszakarsquo jelenteacutessel rendelkezik Peacuteldaacuteul RV 5762c-ben a diacutevā~ abhipitveacute rsquonappal eacutes a-korrsquo szoacutekapcsolatot talaacuteljuk amelyre a 3c pāda azonos pontjaacuten a megszokott diacutevā naacutektam rsquonappal eacutes eacutejjelrsquo felel (ld kuumlloumlnoumlsen Vance 2002 429 vouml maacuter Bloomfield 1896 39)258 Viszont az is nyilvaacutenvaloacute hogy maacutes kontextusokban Bloomfield 1896 28ndash33 eacutertelmezeacutese (ti rsquo[esti] szoacutemaaacuteldozatrsquo) tőnik keacutezenfek-vınek Laacutesd peacuteldaacuteul

(138) iacutendro abhipitveacuteṣu raṇyati (RV 1836d)

IndraNOM aPLLOC oumlruumllPRSACT3SG

rsquoIndra oumlroumlmeacutet leli a szoacutemaaacuteldozatokbanrsquo259

Ami a szoacute etimoloacutegiaacutejaacutet illeti a ˚pitvaacute- utoacutetaguacute oumlsszeteacutetelek a pituacute- rsquotaacuteplaacuteleacutek eacutetelrsquo fıneacutevvel fuumlggnek oumlssze abboacutel keacutepzett bdquoZugehoumlrigkeitsbildungrdquo-keacutent foghatoacutek fel (ld Werba 1982 342 EWAia II 131ndash132 Steer 2015 137)260 tehaacutet elsı leacutepeacutesben az abhipitvaacute- szoacutenak rsquoaz aholamikor taacuteplaacuteleacutekhoz jut vkirsquo jelenteacutese lehetett Ebbıl termeacuteszetesen minden kuumlloumlnoumlsebb neheacutezseacuteg neacutelkuumll levezethetı Bloomfield jelen-teacutesmeghataacuterozaacutesa (rsquo[esti] szoacutemaaacuteldozatrsquo ti a szoacutema az istenek taacuteplaacuteleacuteka) eacutes a Vance-feacutele temporaacutelis eacutertelmezeacutes is (rsquoestersquo amikor egy bizonyos szoacutemaaacuteldozatot mutattak be az isteneknek majd rsquoeacutejszakarsquo) A tovaacutebbiakban azt kell megvizsgaacutel-nunk hogy a Bloomfield aacuteltal javasolt jelenteacutes alkalmazhatoacute-e a kar- igeacutevel alkotott szintagmaacutekban (a temporaacutelis jelenteacutes nyilvaacutenvaloacutean nem) vagy szuumlkseacuteges-e valami

256 Egyelıre eltekintve attoacutel hogy pontosan mibıl eacutes milyen moacutedon van keacutepezve 257 Elizarenkova 1999 I 732 a RV 4161d-hez iacutert kommentaacuterban az abhipitvaacute-naacutel szoacute szerinti

успокоение rsquomegnyugvaacutes lecsillapodaacutesrsquo jelenteacutessel szaacutemol fordiacutetaacutesaacuteban pedig (I 375) a задер-жится rsquomegaacutell marad tartoacutezkodik vholrsquo szoacutet hasznaacutelja

258 Ugyancsak Vance (2002 430) mutatott raacute arra hogy az ebbe a koumlrbe tartozoacute szavaknaacutel maacuter a korai veacutedikus idıszak alatt is (vagyis a gveda-himnuszgyőjtemeacutenyen beluumll) jelenteacutesmoacutedosulaacutessal kell szaacutemolnunk

259 Vouml a II 6 fejezetben (287ndash288 jz) aacuteltalam is ideacutezett suteacute raṇa rsquoleld oumlroumlmoumldet a szoacutemaital-banrsquo tiacutepusuacute szintagmaacutekat ld Bloomfield 1896 29

260 Valoacutesziacutenőtlen Geldner etimoloacutegiaacuteja (PischelndashGeldner 1892 179) aki a pay(i)- rsquodagad duzzad aacuteradrsquo gyoumlkbıl proacutebaacutelja eredeztetni a szoacutet (KEWA II 280 EWAia II 131ndash132)

105

maacutest felteacuteteleznuumlnk (mint peacuteldaacuteul a Geldner aacuteltal is keacutepviselt nomen actionis-eacuterteacute-kő261 rsquoesti hazateacutereacutes esti beteacutereacutes vhova megszaacutellaacutes vholrsquo)262

Bloomfield (1896 29ndash30) koumlvetkezetesen azt az aacutellaacutespontot keacutepviseli hogy mindkeacutet fentebb ideacutezett szoumlveghelyen megmaradhatunk az rsquo(esti) szoacutemaital szoacute-maaacuteldozatrsquo jelenteacutesneacutel A szintagmaacutekban a kar- igeacutet a rsquotakersquo angol megfelelıvel adja vissza (bdquowhere do you take your potations of pituacuterdquo ill bdquomay he while songs of praise are singing for him take here his potation of soma [pituacute]rdquo) Ekkor azon-ban abba a probleacutemaacuteba uumltkoumlzuumlnk hogy a kar- igeacutenek legfeljebb mediaacutelis alakjai kaphatnak olyan indirekt-reflexiacutevaffektiacutev jelenteacutest amilyet Bloomfield fetleacutetelez (rsquovesz magaacutehoz vesz magaacutera vesz elnyer stbrsquo) Ilyenek esetleg peacuteldaacuteul a koumlvet-kezı szoumlveghelyek263

(139) oacutejaḥ kṣva (RV 10444c)

erıACC csinaacutelAORIMPMED2SG

rsquovedd magadra-hoz az erıtrsquo

(140) cakra hellip nma (RV 356a)

csinaacutelPRFMED3SG neacutevACC

rsquoelnyerte a nevetrsquo

(141) rayiacutem hellip cakre (RV 5803b)

gazdagsaacutegACC csinaacutelPRFMED3SG

rsquogazdagsaacutegot nyert elrsquo

RV 10402b-ben ezzel szemben aktiacutev (gyoumlkaor conj du 3) karataḥ alakot talaacute-lunk Az igeacutenek a mediaacutelis alakokhoz koumltıdı indirekt-reflexiacutev aacuternyalata neacutelkuumll a-zonban a mondat eacutertelmeacutet veszti ha a fıneacutev jelenteacuteseacutet Bloomfield nyomaacuten hataacuteroz-zuk meg Ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy a mediaacutelis alakot tartalmazoacute RV 4161d (med gyoumlkaor conj sing 3 karate) Bloomfield-et koumlvetı interpretaacutecioacuteja megaacutellnaacute

261 Az imeacutent elmondottak eacutertelmeacuteben vilaacutegos hogy a szoacute derivaacutecioacutejaacutet tekintve nem lehet dever-

baacutelis nomen actionis hiszen denominaacutelis keacutepzeacuteső legfeljebb aacutetvitt eacutertelmő jelenteacutese mutathat sze-mantikai rokonsaacutegot a deverbaacutelis fıneveknek ezzel a csoportjaacuteval

262 Egyeteacutertek Bloomfielddal (1896 39ndash40) abban hogy nem felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges ilyen jelenteacutes-moacutedosulaacutessal szaacutemolnunk a gam- igeacutevel alkotott szintagmaacuteban RV 7189b-ben ahogy peacuteldaacuteul Geldner 1951 II 196 teszi (bdquoauch der Flinke kam nicht zur Heimkehrrdquo)

a āśuacuteś canaacute~ iacuted abhipitvaacuteṃ jagāma (RV 7189b) gyorsNOM meacuteg_is PTCL aACC megyPRFACT3SG

Bloomfield eacutertelmezeacutese ezen a ponton keacutetseacutegtelenuumll megaacutellhatja a helyeacutet bdquocame to the evening so-ma i e reached homerdquo

263 Megjegyzem azonban hogy nem felteacutetlenuumll tartom mindig indokoltnak ezt a toumlbbek koumlzoumltt Grassmann szoacutetaacutera aacuteltal is hozott jelenteacutest (Grassmann-naacutel [1996 333] ez a kar- ige 19 jelenteacutese bdquoetwas [A] sich aneignen erlangen sich erwerbenhelliprdquo)

106

a helyeacutet (rsquoitt fogja magaacutehoz vennimegkapni ill itt vegye magaacutehozkapja meg az esti szoacutemaaacuteldozatot-italt mikoumlzben eacutenekeluumlnk roacutelarsquo)264

Uacutegy tőnik tehaacutet hogy az aktiacutev igealak hasznaacutelata miatt RV 10402b-ben min-denkeacuteppen az eddigiektıl elteacuterı sajaacutetos jelenteacutesaacuternyalattal kell szaacutemolnunk Figye-lembe veacuteve a b pādaacuteban talaacutelhatoacute paacuterhuzamos keacuterdı mondat ūṣatuḥ igealakjaacutenak (act ind perf du 3) jelenteacutesmezıjeacutet (vas- rsquotartoacutezkodik idıt eltoumllt meghaacutel vholrsquo) logikusan adoacutedik a Geldner eacutes maacutesok aacuteltal taacutemogatott nomen actionis eacuterteacutekő rsquobeteacute-reacutes vhova megszaacutellaacutes vholrsquo (vouml Kuumlmmel 2000 483 bdquowo werden die beiden Ein-kehr halten wo haben sie uumlbernachtetrdquo265) Ekkor a szerkezetet prototipikus funk-cioacuteigeacutes szerkezetnek kell tartanunk meacuteg ha nem talaacutelunk is a szerkezettel szinonim egyszerő igeacutet Baacuter ez a felteacutetelezett jelenteacutes taacutevol van a szoacute etimoloacutegiai eredeteacutetıl (ld pituacute- rsquotaacuteplaacuteleacutek eacutetelrsquo) a taacutevolsaacuteg nem tőnik aacutethidalhatatlannak (rsquoaz amikorahol vki taacutelpaacuteleacutekhoz jutrsquo rarr rsquo[esti] szoacutemaaacuteldozatrsquo rarr rsquoeste a megnyugvaacutes idejersquo rarr rsquomeg-aacutellaacutes megnyugvaacutes beteacutereacutes valahova [estidıben]rsquo)266

A leguacutejabb neacutemet nyelvő gveda-fordiacutetaacutesban (Witzel et al [szerk] 2013 140) T Gotō RV 4161d-t a koumlvetkezıkeacuteppen fordiacutetja bdquohier soll er seine Abendmahlzeit ausfuumlhren bewillkommnetrdquo Az abhipitvaacute- szoacute rsquoesti eacutetkezeacutes taacuteplaacutelkozaacutesrsquo jelenteacutese mindkeacutet kar- igeacutes szintagmaacuteban megfelelınek tőnik (rsquoveacutegrehajtja az esti eacutetke-zeacutestrsquo)267 eacutes szinteacuten funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest von maga utaacuten268

264 A karate mediaacutelis alaknaacutel esetleg felvetıdhetne egy olyan tiacutepusuacute kauzatiacutev jelenteacutes (rsquomaga

szaacutemaacutera csinaacuteltatkeacutesziacutettetrsquo) felteacutetelezeacutese mint amilyet a yaj- ige mediumaacutenaacutel laacutetunk (rsquoaacuteldozatot mutattat be [a maga javaacutera]rsquo) Ahogy azonban Gotō 1987 27 megjegyzi ez a nyelven kiacutevuumlli teacutenye-zıkbıl ti a veacutedikus aacuteldozat sajaacutetossaacutegaiboacutel fakadoacute jelenteacutes csak a yaj- igeacutere jellemzı nem tekint-hetı oumlnaacutelloacute medium-funkcioacutenak tehaacutet maacutes igeacutere nem vihetjuumlk aacutet

265 Geldner (1951 III 193) bdquowo halten sie Einkehrrdquo fordiacutetaacutesa nyomaacuten 266 Jegyezzuumlk meg hogy Geldner (PischelndashGeldner 1892 155) eacuteppen fordiacutetott iraacutenyuacute jelenteacutes-

fejlıdeacutest tesz fel legalaacutebbis a megadott jelenteacutesek sorrendje ezt sugallja elıszoumlr rsquopiheneacutes meg-nyugvaacutesrsquo majd rsquoa piheneacutes ideje estersquo Igaz mint fentebb laacutethattuk (260 jz) Geldner nem a pituacute- fıneacutevbıl eredezteti az abhipitvaacute- szoacutet

267 Ezzel nem aacutelliacutetom azt hogy minden szoumlveghelyen ezzel a jelenteacutessel kell szaacutemolnunk Nem zaacuterhatoacute ki ugyanis az sem hogy RV 4161d-ben Bloomfield eacutertelmezeacuteseacutet koumlvetjuumlk eacutes csak RV 10402b-ben tekintjuumlk a szoacutet nomen actionis jellegőnek Hiszen ahogyan Vance 2002 430 a pra-pitvaacute- szoacuteval kapcsolatban felhiacutevta a figyelmet (ld 258 jz) a keacutesıi maṇḍalaacutekban mint amilyen elsısorban a 10 maṇḍala jelenteacutesvaacuteltozaacutesokkal is szaacutemolnunk kell

268 Pillanatnyilag nem laacutetok semmilyen plauzibilis magyaraacutezatot az igenembeli elteacutereacutesre (ti abhi-pitvaacuteṃ karataḥ activum vs abhipitvaacuteṃ karate medium) Figyelembe veacuteve hogy az abhipitvaacuteṃ kar- szintagma mindkeacutet pādaacuteban ugyanazt a metrikai poziacutecioacutet toumllti be (a trimeter versben [RV 4161d triṣṭubh RV 10402b jagatī] a fıneacutev az uacuten keacutesıi cezuacutera elıtt az igealak roumlgtoumln a cezuacutera utaacuten az aacutetvezetı reacuteszben eacutes a zaacuterlat elsı szoacutetagjaacuteban) eacutes az igealakok maguk is ugyanazt a metrikai mintaacutet koumlvetik (ti ndash) felvetıdhet hogy esetleg metrikai okok aacutellhatnak a haacutetteacuterben A karate mediaacutelis alak helyett az aktiacutev karati alak meacuteg ha nem teljesen kizaacutert is mindenkeacuteppen joacuteval ritkaacutebb kadenciaacutet eredmeacutenyezne ugyanis a triṣṭubh pāda 8 szoacutetagja rendszerint hosszuacute (Gippert 1999 107 statisztikaacutei szerint a ndash ndash x kadencia 11 szoacutetagos pādaacuteban 15707-szer fordul elı a ndash x 333 elıfordulaacutesaacuteval szemben [kb 47 1 araacuteny]) Az aktiacutev karathaḥ helyett a mediaacutelis karaite a 12 szoacutetagos pāda aacutetvezetı reacuteszeacutet moacutedosiacutetanaacute metrikailag Az erre vonatkozoacute statisztikai adatok a koumlvetkezık (Gippert 1999 111) ndash 4638 vs ndash ndash 138 (kb 34 1 araacuteny) Az araacutenyok tehaacutet nagyjaacuteboacutel megegyeznek (az aproacute

107

Mivel a felteacutetelezett abhipitvaacuteṃ kar- rsquo(esti) eacutetkezeacutest csinaacutel hajt veacutegrersquo funkcioacute-igeacutes szerkezet mellett nem aacutell etimoloacutegiailag rokon egyszerő ige hiszen nem de-verbaacutelis fıneacutev a neacutevszoacutei tagja vele kapcsolatban nem tudunk olyan jellegő kont-rasztiacutev vizsgaacutelatot veacutegezni mint peacuteldaacuteul a viacute moc- vs vimoacutecanaṃ kar- (II 2) a śroṣ- vs śruṣtiacuteṃ kar- (II 1) vagy a viacutesaacuteṃ cart- vs visaṃcxtaṃ kar- (II 9) paacuterok-naacutel Mindazonaacuteltal adataink szőkoumlsseacutege elleneacutere talaacuten eacuteppen ez lehet a kulcs a szer-kezet funkcioacutejaacutenak megeacuterteacuteseacutehez Gyakori jelenseacuteg ugyanis hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet nem teljesen szinonim a rokon egyszerő igeacutevel hanem valamilyen speci-aacutelis jelenteacutest hordoz Ez sokszor megfigyelhetı peacuteldaacuteul szaknyelvi terminusoknaacutel (vouml pl a magyar bejelenteacutest tesz szerkezet speciaacutelisabb jelenteacuteseacutet a bejelent igeacutehez keacutepest269) Arra gyanakodhatunk hogy a vizsgaacutelt esetben ndash etimoloacutegiailag rokon egyszerő ige hiacutejaacuten is ndash az abhipitvaacute- fıneacutev sajaacutetos szemantikaacuteja speciaacutelis jelenteacutese indokolja a funkcioacuteigeacutes szerkezet hasznaacutelataacutet

kuumlloumlnbseacuteg annak tudhatoacute be hogy a kadencia eleve sokkal roumlgziacutetettebb metrikailag) vagyis ez a-lapjaacuten nem doumlnthetı el melyik igenem hasznaacutelata lenne grammatikailag indokolt eacutes melyikeacutet szuumllte ndash ha a felveteacutes helytaacutelloacute ndash metrikai szuumlkseacutegszerőseacuteg

269 Bıven szolgaacutel tovaacutebbi peacuteldaacutekkal a jogi szaknyelv (B Kovaacutecs 1999) de nyilvaacuten maacutes szak-nyelvi teruumlleten is talaacutelnaacutenk ilyeneket Vannak a jogi szaknyelvben (eacutes maacuteshol) olyan funkcioacuteigeacutes szerkezetek is amelyek egyaacuteltalaacuten nem helyettesiacutethetık egyszerő igeacutevel (pl haacutezkutataacutest tart [nincs haacutezkutat eacutes az aacutetkutatja a haacutezat is sokkal aacuteltalaacutenosabb mint a jogi terminus])

108

II 5 ˚HEacuteḶANAṂ KAR-

Tekintsuumlk elıszoumlr a RV 7608d‑ben talaacutelhatoacute tiltoacute mondatot

(142) yaacuted gopvad aacuteditiḥ śaacuterma bhadraacutem

amelyACCN oltalmazoacuteACCN AditiNOM menedeacutekACCN aacuteldottACCN

mitroacute yaacutecchanti vaacuteruṇaḥ sudse

MitraNOM adPRSINDACT3PL VaruṇaNOM SudāsDAT

taacutesminn tokaacuteṃ taacutenayaṃ daacutedhānā

azLOCN PREV magACC utoacutedseregACC teszPTCPIPFVMEDPLNOM

m karma deva-heacuteḷanaṃ turāsaḥ (RV 7608)

ne csinaacutelAORIMPACT1PL isten-haragiacutetaacutesACC hatalmasPLVOC

rsquoAz oltalmazoacute aacuteldott menedeacutekbe amelyet Aditi Mitra eacutes Varuṇa Sudāsnak adnak helyezve

a magot az utoacutedokat ne hellip oacute hatalmasokrsquo

A devaheacuteḷanam neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel utoacutetagja a ˚heacuteḷana‑ fıneacutev veacutegsı soron a heḍ‑ rsquoharagudni haragosnak lennirsquo ige szaacutermazeacuteka de koumlzvetlenuumll a heḍḷaacuteya‑ causati-vumi tıhoumlz tartozik vagyis mőveltetı jelenteacutest hordoz270 Mivel a szoacute elsıdlegesen absztrakt nomen actionis amelynek jelenteacutese rsquo(meg)haragiacutetaacutes (fel)duumlhiacuteteacutesrsquo a mon-datnak koumlruumllbeluumll olyasmit kell jelentenie hogy rsquone haragiacutetsuk meg az isteneketrsquo Ha a kifejezeacutest iacutegy eacutertelmezzuumlk akkor a vele ekvivalens szintetikus igealak a re-duplikaacutelt kauzatiacutev aoristos lenne271 m devntilde jīhiḷāma rsquone haragiacutetsuk meg az iste-neketrsquo Az ige kauzatiacutev aoristosa azonban az egeacutesz veacutedikus korpuszban egyetlen alkalommal fordul elı meacutegpedig a gvedaacutenaacutel keacutesıbbi oacuteveacutedikus korszakba tartozoacute Atharvaveda egyik himnuszaacuteban (aacutejīhiḍat aor ind act sing 3 AVŚ 1248b = AVP 17167b272) ami azt sugallhatja hogy egy keacutesıbbi keacutepzeacutessel aacutellunk szemben ame-lyet Vasiṣṭha a hagyomaacuteny szerint RV 760 koumlltıje meacuteg nem hasznaacutelt Mindezek alapjaacuten felvetıdhet hogy a ˚heacuteḷanaṃ kar‑ funkcioacuteigeacutes szerkezet a korai veacutedikus nyelvben eacuteppen arra szolgaacutelt hogy a funkcioacuteige gyoumlkaoristosi alakjait hasznaacutelva az

270 A gyoumlkrıl eacutes etimoloacutegiaacutejaacuteroacutel ld EWAia II 819 VIA 386‒387 A heḍḷaacuteya‑ rsquomegharagiacutetrsquo cau-

sativum a gvedaacuteban fosztoacutekeacutepzıs part impf act‑keacutent fordul elı aacuteheḷayat‑ RV 10375b (Gotō 1987 351 [Jamison 1983 64ndash65 aacutellaacutespontjaacuteval szemben] Kuumlmmel 2000 611) Az hogy egy -ana-keacutepzıs fıneacutev a causativummal (eacutes nem koumlzvetlenuumll az igegyoumlkkel) aacutell derivaacutecioacutes kapcsolatban indoiraacuteni uacutejiacutetaacutes (Ai Gr II2 182ndash183 195ndash196 198ndash202 Kim 2010 329ndash330)

271 A reduplikaacutelt kauzatiacutev aor imperat hasznaacutelata (az imperfektiacutev causativum imperativusa he-lyett) Hoffmann 1967 nyomaacuten azzal indokolhatoacute hogy itt minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint preventiacutev tiltaacutesroacutel van szoacute azaz a beszeacutelı egy meacuteg nem fennaacutelloacute szituaacutecioacutet esemeacutenyt akar a tiltaacutessal megelızni (vouml Ne oumllj meg) Erre a fajta a tiltaacutesra a veacutedikus nyelv toumlrteacutenete folyamaacuten veacutegig az aoristos iniunc-tivusa hasznaacutelatos nem pedig az iniunctivus imperfectus amely inhibitiacutev bdquofeacutelbeszakiacutetoacuterdquo tiltaacutest fejez ki (vouml Ne siacuterj)

272 A kauzatiacutev aoristosi alak jelenteacutese itt raacuteadaacutesul kicsit el is teacuter attoacutel mint amit a gyoumlk alapjelen-teacuteseacutebıl vaacuternaacutenk loacutema hellip aacutejīhiḍat rsquofelborzolta a szırtrsquo ld Gotō 1987 351 n 866 A szemantikai kettıseacutegre taacutevolabbi paacuterhuzamkeacutent vouml a latin horreo ige jelenteacuteseacutet (rsquoborzad rettegrsquo ill rsquofelborzad meredrsquo)

109

ekkor meacuteg hiaacutenyzoacute szintetikus kauzatiacutev aoristost poacutetolhassa Keacutesıbb a jīhiḷa‑ re-duplikaacutelt kauzatiacutev aoristos leacutettrejoumltteacutevel ez a gyenge vagy reacuteszleges szuppletiacutev pa-radigma felszaacutemoloacutedott (impf heḍḷaacuteya‑ aor jīhiḷa‑) A felteacutetelezett korai veacutedikus aacutellapotot az alaacutebbi taacuteblaacutezat szemleacutelteti

impf heḍḷaacuteya‑ mdash aor mdash ˚heacuteḍḷanaṃ kaacuterk‑

Mivel a ˚heacuteḍḷanaṃ kar- szerkezet maacuteshol is elıfordul ezeket a tovaacutebbi szoumlveghe-lyeket is meg kell vizsgaacutelnunk abboacutel a szempontboacutel hogy alaacutetaacutemasztjaacutek-e a funk-cioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest Nemcsak azeacutert vagyunk szerencseacutes helyzetben mert eleve toumlbbszoumlr adatolt a vizsgaacutelt szintagma273 hanem azeacutert is mert ezekben a tovaacutebbi peacuteldaacutekban olyan jelenseacutegeket figyelhetuumlnk meg mint amilyeneket az eacutelı nyelvek-ben a kategoacuteria elhataacuterolaacutesaacutenaacutel tesztekkeacutent szoktak alkalmazni

Elıszoumlr is fontos kriteacuteriumnak szoktaacutek tekinteni (ld pl Mohanan 1997 451ndash453 Winhart 2005 9) hogy a valoacutedi funkcioacuteigeacutes szerkezetekben a neacutevszoacutei tag nem pronominalizaacutelhatoacute eacutes nem relativizaacutelhatoacute (vouml pl a koumlnyv eladaacutesra keruumll vs el-adaacutes amelyre a koumlnyv keruumll arramire keruumll a koumlnyv) Maacuterpedig az Atharvaveda egy helyeacuten a koumlvetkezı mondattal talaacutelkozunk

(143) yaacuted devā deva‑heacuteḷanaṃ

amelyACC istenPLVOC isten‑megharagiacutetaacutesACC

devsaś cakm vayaacutem

istenPLVOC csinaacutelPRFACT1PL miPLNOM

dityās taacutesmān no yūyaacutem

ĀdityaPLVOC azABL miPLACC tiPLNOM

taacutesya~ teacutena muntildecata (AVŚ 61141 AVP 16491)

RendGEN RendINS elengedIMPACT2PL

rsquoOacute istenek amely bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquo oacute istenek mi elkoumlvettuumlnk oacute Aacuteditjaacutek oldjatok fel

az aloacutel minket a Rendnek a Rendjeacutevelrsquo274

Mivel az oacuteindben a vonatkozoacutei melleacutekmondat feje rendszerint a melleacutekmondaton beluumll helyezkedik el ezeacutert a szoumlvegben szereplı yaacuted hellip devaheacuteḷanaṃ hellip cakm hellip taacutesmān hellip eacutertelmileg a magyar mondatszerkeszteacutest tuumlkroumlzı taacutesmād devaheacuteḷanāt hellip yaacuted hellip cakm hellip vaacuteltozattal (rsquoaz aloacutel az bdquoistenmegharagiacutetaacutesrdquo aloacutel amelyet el-koumlvettuumlnkrsquo) ekvivalens azaz a devaheacuteḷanaṃ fıneacutev itt egy vonatkozoacutei melleacutekmon-dati bıviacutetmeacutennyel rendelkezik

Maacutesodsorban az is viszonylag elfogadott neacutezet hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet neacutevszoacutei tagja aacuteltalaacuteban nem bıviacutethetı melleacutekneacutevvel (ld pl Mohanan 1997 449

273 Ahogyan maacutes esettanulmaacutenyokban laacutettuk toumlbb funkcioacuteigeacutesnek tekinthetı szerkezet csak egy

alkalommal fordul elı a veacutedikus korpuszban 274 Itt eacutes az alaacutebbiakban a fordiacutetaacutesokhoz vouml Kim 2010 346

110

Winhart 2005 9) Ezzel szemben RV 101007ab‑ben a devaheacuteḷanam fıneacutevnek fel-tehetıleg melleacutekneacutevi jezıje van (āviacuteṣṭiyaṃ)275

(144) naacute vo guacutehā cakma bhri

nem tiPLACC titokban csinaacutelPRFACT1PL sokACC

duṣktaacuteṃ

gonosztettSGACC

naacute~ āviacuteṣṭiyaṃ vasavo deva‑heacuteḷanam (RV 101007ab)

nem nyiacuteltACC VasuPLVOC isten‑megharagiacutetaacutesACC

rsquoNem vittuumlnk veacuteghez veletek szemben oacute Vasuk sem titokban sok gonosztettet sem nyiacutelt

bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquorsquo

Ennek az eacutertelmezeacutesnek azonban leacutetezik egy alternatiacutevaacuteja is Minthogy ugyanis az oacuteindben a melleacuteknevek semlegesnemő sing acc alakja adverbiumkeacutent is hasznaacutela-tos illetve ndash maacuteskeacutepp fogalmazva ndash homonim az adverbiumi alakjukkal felvetıdhet hogy az āviacuteṣṭiyaṃ szoacute valoacutejaacuteban adverbiumkeacutent kezelendı Emellett szoacutel a paacuterhu-zamos szerkezet guacutehā adverbiuma ellene szoacutel viszont az hogy az āviacuteṣṭiya- melleacutek-neacutev adverbiumi paacuterja valoacutejaacuteban az az āviacutes rsquonyiacuteltan laacutethatoacute moacutedonrsquo hataacuterozoacuteszoacute276 amelybıl a melleacutekneacutev maga keacutepezve van

Vegyuumlk eacuteszre azt is hogy a (144)-es peacuteldaacuteban a devaheacuteḷanam fıneacutev kapcsolatos melleacuterendeleacutesben aacutell a duṣktaacutem rsquogonosztettrsquo fıneacutevvel ami azt valoacutesziacutenősiacuteti hogy baacuter absztrakt fıneacutev valoacutejaacuteban nem a cselekveacutes folyamataacutet (rsquoaz istenek felduumlhiacuteteacuteseacute-nek az esemeacutenyersquo) fejezi ki vagyis szigoruacutean veacuteve nem nomen actionis Szemanti-kai alapon inkaacutebb a cselekveacutes uacuten belsı taacutergyaacutet megnevezı nomen rei actaenak tart-hatjuk (a fogalomroacutel ld a bevezeteacutest 53o) azaz azt a dolgot nevezi meg amit a

275 Amint az alaacutebbi peacuteldaacutek is mutatjaacutek teljesen aacuteltalaacutenos jelenseacuteg ndash legalaacutebbis a peacuteldaacutek forraacutesaacuteul

szolgaacuteloacute klasszikus szanszkrit szoumlvegekben ndash a funkcioacuteigeacutes szerkezetek neacutevszoacutei tagjaacutenak fıneacutevvel toumlrteacutenı bıviacuteteacutese meacutegpedig akaacuter genitivus obiectivus akaacuter egy determinatiacutev (szanszkrit terminussal eacutelve tatpuruṣa) oumlsszeteacuteteli elıtag formaacutejaacuteban

a kṣatriyeṇa hellip sarvasya asya hellip kartavyaṃ parirakṣaṇam (MaS 72) kṣatriyaINS mindenGEN ezGEN csinaacutelandoacuteNOM megveacutedeacutesNOM rsquoA kṣatriyaacutenak mindezt meg kell veacutedenie (szoacute szerint) a kṣatriya aacuteltal mindennek a megveacutedeacutese csinaacutelandoacutersquo

b jala‑krīḍāṃ karoti (Pt 16) viacutez‑jaacuteteacutekACC csinaacutelPRSINDACT3SG rsquopancsol a viacutezben (szoacute szerint) viacutezben‑jaacutetszaacutest csinaacutelrsquo

c kusuma~‑avacayaṃ karomi (Mś 928) viraacuteg‑szedeacutesACC csinaacutelPRSINDACT1SG

rsquoviraacutegot szedek (szoacute szerint) viraacutegszedeacutest csinaacutelokrsquo 276 Ennek predikatiacutev hasznaacutelataacuteroacutel a kar- ige mellett ld a (30)-as peacuteldaacutet

111

cselekveacutes implikaacutel ami a cselekveacutes reacuteveacuten elıaacutell rsquoaz ami az isteneket haragra ger-jesztirsquo277 Errıl a nomen rei actae-i jelentaacutesaacuternyalatroacutel tanuacuteskodik a koumlvetkezı peacutelda is (RV 103712)

(145) yaacuted vo devāś cakmaacute hellip

amelyACC tiPLACC istenPLVOC csinaacutelPRFACT1PL

guruacute hellip deva‑heacuteḷanam hellip

suacutelyosACC isten‑megharagiacutetaacutesACC

taacutesmin taacuted eacuteno vasavo niacute

azLOC azACC bőnACC VasuPLVOC le

dhetana (RV 103712abd)

teszAORIMP2PL

rsquoHaacuteriacutetsaacutetok raacute oacute ti Vasuk azt a bőnt amelyet mi mint suacutelyos bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquo veletek

szemben oacute istenek elkoumlvettuumlnkrsquo (vagy rsquoamely suacutelyos bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquo hellip azt a bőnt helliprsquo)

Baacuter a mondatot szintaktikailag toumlbbfeacutelekeacuteppen is lehetne eacutertelmezni a devaheacuteḷa-nam fıneacutev valoacutesziacutenőleg a yaacuted vonatkozoacute neacutevmaacutes appoziacutecioacutejakeacutent foghatoacute fel a-mely pedig az eacutenas rsquobőn veacutetekrsquo fıneacutevre vonatkozik

Ezek a szempontok ahogyan azt maacuter a bevezeteacutesben is eacuterintettem amellett szoacutel-nak hogy a (143) (144) eacutes (145) peacuteldaacuteban a devaheacuteḷanaṃ kar‑ kifejezeacutesben a fı-neacutevi tag nem nomen actionis hanem nomen rei actae az igei elem pedig lexikaacutelis jelenteacutessel rendelkezik (rsquoelkoumlvet veacutegrehajtrsquo) vagyis a szerkezet ilyenkor nem te-kinthetı funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Az (142)-es peacuteldaacutenaacutel amikor a szerkezet neacutev-szoacutei tagja bıviacutetmeacuteny neacutelkuumlli fıneacutev baacuter szinteacuten lehetseacuteges ez az interpretaacutecioacute (ld Kim 2010 346 fordiacutetaacutesaacutet bdquoWir sollen nicht das tun was die Goumltter aumlrgertrdquo) azt sem zaacuterhatjuk ki hogy itt a fıneacutev nomen actionis a szerkezet pedig prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezet a kar- igeacutevel A nomen rei actae tiacutepust konverzioacuteval a nomen actionisboacutel szaacutermaztathatjuk

Hasonloacutean kell eacuterteacutekelnuumlnk veacutelemeacutenyem szerint a RV 9472ab szoumlveghelyet is

(146) ktni~ iacuted asya kaacutertuvā

csinaacutelPTCPPRFPASSPLNOM PTCL ezGEN csinaacutelandoacutePLNOM

cetante dasyu-taacuterhaṇā (RV 9472ab)

kitőnikPRSMED3PL Dasyu-szeacutetzuacutezaacutesPLNOM

rsquoKitőnnek az ı megtett eacutes megteendı Dasyu-szeacutetzuacutezaacutesairsquo278

277 A keacutet szemantikai tartalom koumlzoumltt mint a bevezeteacutesben laacutettuk gyakran nem eacuteles a hataacuter Paacuter-

huzamkeacutent az oacutei aacutevas- fınevet emliacutethetjuumlk (vouml Stuumlber 2002 91ndash92) Ez bizonyos esetekben teacuteny-legesen pusztaacuten a cselekveacutest magaacutet kifejezı nomen actioniskeacutent hasznaacutelatos (rsquosegiacuteteacutes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesrsquo) amirıl dativusaacutenak (aacutevase) finaacutelis vagy akaacuter infinitivusinak nevezhetı hasznaacutelata is tanuacuteskodik (toumlb-bek koumlzoumltt a perifrasztikus causativumban ld Zehnder 2011 7) Maacuteshol azonban elsısorban ott ahol pluralisban vagy minıseacutegjelzıi ill birtokos jelzıi bıviacutetmeacutennyel kiegeacutesziacutetve szerepel inkaacutebb nomen rei actae-keacutent kell felfognunk (rsquosegiacutetseacutegrsquo ami a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes cselekveacuteseacutenek tartalma) Hozzaacutetehetjuumlk hogy a szoacute akaacuter rsquosegiacutetıkeacuteszseacuteg segiacutetı magatartaacutesrsquo jelenteacutessel is rendelkezhet

278 Vouml Gotō 1987 139 Kim 2010 343

112

A dasyu-taacuterhaṇā szoacute toumlbbes szaacutema eacutes az hogy jelzıjekeacutent szerepel a ktaacute- eacutes a kaacutertuva- igeneacutev azt mutatja hogy itt a fıneacutev referenciaacutelis jelenteacuteső (meghataacuterozott muacuteltbeli eacutes joumlvıbeli tettekre utal) eacutes nem nomen actionis hanem inkaacutebb a belsı taacutergyat megnevezı nomen rei actae Ezeacutert a mondat felfogaacutesom szerint oumlnmagaacuteban semmikeacuteppen sem bizonyiacutetja egy ˚taacuterhaṇaṃ kar- rsquoszeacutetzuacutez (szoacute szerint) szeacutetzuacutezaacutest csinaacutelrsquo (vouml tarh- rsquoszeacutetzuacutezrsquo EWAia I 636 VIA 192ndash193) funkcioacuteigeacutes szerkezet leacutetezeacuteseacutet279

Hasonloacute megiacuteteacuteleacutes alaacute esik veacutelemeacutenyem szerint a koumlvetkezı mondatban talaacutelhatoacute kar- igeacutevel alkotott kifejezeacutes is

(147) yoacute no aacuterātiṃ samidhāna

akiNOM miPLACC ACC meggyuacutejtPTCPAORMEDSGVOC

cakre

csinaacutelPRFMED3SG

nīc taacuteṃ dhakṣiy atasaacuteṃ naacute śuacuteṣkam (RV 444cd)

le azACC eacutegetAORIMP2SG bozoacutetACC mint szaacuterazACC

rsquoAki ellenuumlnk oacute laacutengra lobbantott (ti Agni) [aacuterātiṃ hellip cakre] eacutegesd azt le mint szaacuteraz

bozoacutetotrsquo

A kontextus alapjaacuten vilaacutegosan negatiacutev eacutertelmő aacuterāti- fıneacutev fosztoacutekeacutepzıvel ellaacutetott oumlsszeteacutetele a rātiacute- rsquoajaacutendeacutekozaacutes adomaacuteny ajaacutendeacutek kegyrsquo fıneacutevnek tehaacutet nem te-kinthetı koumlzvetlenuumll a rā- rsquoad ajaacutendeacutekoz nyuacutejtrsquo ige deverbaacutelis fıneacutevi szaacutermazeacutekaacute-nak (ld KEWA III 53 EWAia II 446ndash447 hivatkozaacutesokkal280) Az aacuterāti- fıneacutev hangsuacutelyozaacutesa nem perdoumlntı az oumlsszeteacutetel tiacutepusaacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacuteban ugyanis a ‑ti‑keacutepzıs utoacutetaguacute fosztoacutekeacutepzıs oumlsszeteacutetelek mindig a fosztoacutekeacutepzın hangsuacutelyosak akaacuter posszessziacutev (bahuvrīhi) akaacuter determinatiacutev (karmadhāraya) oumlsszeteacutetelrıl van szoacute (vouml Ai Gr II1 231 293)

279 Vouml meacuteg a koumlvetkezı szoumlveghelyet amely szinteacuten a fenti szintagma nem funkcioacuteigeacutes eacutertelme-

zeacuteseacutet taacutemogatja a iacutendre viacuteśvāni vīriacuteyā

IndraLOC mindenPLNOM hıstettPLNOM ktni kaacutertuvāni ca (RV 8636ab) megtettPLNOM megteendıPLNOM eacutes rsquoIndraacutenaacutel van minden megtett eacutes megteendı hıstettrsquo

A keacutet mondat paacuterhuzama arra mutat raacute hogy az absztrakt taacuterhaṇa- fıneacutev a vīriacuteyagrave- rsquohıstettrsquo fıneacutevvel egyeneacuterteacutekő amely szemantikailag ndash meacuteg ha konkreacutetan nem is igeacutebıl van keacutepezve ndash nem nomen actionis- hanem vilaacutegosan nomen rei actae-jellegő

280 Ld tovaacutebbaacute EWAia II 444 hivatkozaacutesaacutet Thieme egy megjegyzeacuteseacutere aki egy felteacutetelezett maacute-sik rā- gyoumlkbıl (rsquonyugszik nyugalomban csendben vanrsquo) eredezteti az oumlsszeteacutetelt aacuterāti- rsquonem-nyugton-leveacutes nem-baraacutetsaacutegossaacutegrsquo

113

A szoacute alapjelenteacuteseacutet281 ennek megfelelıen keacutet iraacutenyboacutel koumlzeliacutethetjuumlk meg Ha a rātiacute- fıneacutev ndash maacuter a gvedaacuteban is nagyon ritka ndash nomen actionis-i hasznaacutelataacuteboacutel282 indulunk ki akkor karmadhārayakeacutent eacutertelmezhetjuumlk rsquobdquonem-adakozaacutesrdquorsquo Ha azon-ban a gyakoribb nomen rei actae-i jelenteacuteseacutet (rsquoadomaacuteny ajaacutendeacutek amit ad vkirsquo) vesszuumlk alapul akkor fınevesuumllt bahuvrīhinek lehet tekinteni rsquobdquoadomaacutenytalan-saacutegrdquorsquo Nem zaacuterhatoacute ki azonban az sem hogy lexikalizaacuteloacutedaacutes reacuteveacuten aacuteltalaacutenosabb je-lenteacutessel kell szaacutemolnunk rsquoellenseacutegeskedeacutes rosszakarat gonoszsaacuteg gonosztettrsquo Ezt a rsquogonosztettrsquo jelenteacutest absztrakt volta elleneacutere nem a cselekveacutes folyamataacutet ese-meacutenyeacutet kifejezı nomen actioniskeacutent fogom fel hanem ndash hasonloacutean a fentebbi ese-tekhez ndash nomen rei actae-keacutent meacuteg akkor is ha nem egy igegyoumlk koumlzvetlen neacutevszoacutei derivaacutetumaacuteval aacutellunk szemben Veacutelemeacutenyem szerint tehaacutet a szintagma jelenteacutese nem az hogy rsquobdquonem-adakozaacutestrdquo gyakorolrsquo (ami potenciaacutelisan funkcioacuteigeacutes szerkezet lenne) hanem inkaacutebb rsquogonosztettet koumlvet elrsquo283

Eacuterdemes arra is figyelnuumlnk hogy egyeduumll az (142)-es peacuteldaacuteban aacutell a kar- ige koumlzvetlenuumll a fıneacutev mellett maacuterpedig ndash ahogyan azt fentebb (II 1) egy maacutesik eset-tanulmaacutenyban laacutettuk ndash a biztosan funkcioacuteigeacutesnek tekinthetı szerkezetekben a keacutet tag koumlzeacute nem eacutekelıdik be maacutesik szoacute akaacuter N+V akaacuter V+N sorrendben jelennek meg a tagok Ez a szempont uacutejabb eacuterv amellett hogy az (142)-es peacuteldaacutet a toumlbbitıl elteacute-rıen funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent lehet eacutertelmezni

281 Ld toumlbbek koumlzoumltt Renou 1958 6 Burrow 1959 288 Kuiper 1961ndash1962 50 n 10 Elizaren-

kova 1995 95 VIA 314 409 282 Ezt kell vilaacutegosan feltennuumlnk RV 5106ab-ben ahol dativusa finaacutelis (infinitivusszerő) hasz-

naacutelatuacute eacutes az ūtaacuteye szoacuteval aacutell aszindetikus melleacuterendelı kapcsolatban a nũmiddot no agna ūtaacuteye

most miPLGEN AgniVOC segiacuteteacutesDAT sabdhasaś ca rātaye (RV 5106ab) szorongatottGEN eacutes megajaacutendeacutekozaacutesDAT rsquoOacute Agni (joumljj) most a mi megsegiacuteteacutesuumlnkre eacutes a szorongatott megajaacutendeacutekozaacutesaacuterarsquo

Az ūtaacuteye hasznaacutelataacuteroacutel a perifrasztikus causativumban ld Zehnder 2011 22 283 Ebbe az eacutertelmezeacutesbe joacutel illeszkedik a no accusativus is (vouml az accusativus hasznaacutelataacutet a 223

jegyzetben ideacutezett a peacuteldaacuteban)

114

II 6 RAacuteṆAṂ DHĀ- EacuteS RAacuteṆAṂ KAR-

Ebben a fejezetben egy olyan szerkezetet fogok koumlruumlljaacuterni amelyben azonos dever-baacutelis absztrakt fıneacutevvel (raacuteṇa-) nemcsak a kar- hanem a dhā- rsquotesz helyezrsquo ige is elıfordul Mint laacutetni fogjuk a szerkezet minden bizonnyal funkcioacuteigeacutes szerkezet-keacutent eacutertelmezendı Leacutetezik emellett egy azonos elemekbıl eacutepiacutetkezı neacutevszoacutei oumlssze-teacutetel is (raṇakxt-)

Induljunk ki RV 89616-boacutel

(148) tuvaacuteṃ ha tyaacutet saptaacutebhyo jyamāno

te PTCL bizony heacutetPLDAT szuumlletikPTCPIPFVMEDSGNOMM

aśatruacutebhyo abhavaḥ śaacutetrur indra

ellenfeacutel_neacutelkuumlliPLDAT vaacutelikPSTIND2SG ellenfeacutelNOM IndraVOC

gūḷheacute dyvāpthiv aacutenv avindo

elrejtettDUACC eacuteg_eacutes_foumlldDUACC PREV talaacutelPSTIND2SG

vibhumaacutedbhyo bhuacutevanebhyo raacuteṇaṃ dhāḥ (RV 89616)

parancsoloacuteval_rendelkezıPLDAT eacutelıleacutenyPLDAT oumlroumlmACC teszAORINJ2SG

rsquoMegszuumlletve te letteacutel oacute Indra a heacutet ellenfeacutel neacutelkuumllinek az ellenfele a vilaacuteg keacutet elrejtett

feleacutet fellelted az eacutelıleacutenyeknek akiknek (benned) parancsoloacutejuk (lett) [raacuteṇaṃ dhāḥ]rsquo

Neacutezzuumlk meg elıszoumlr a raacuteṇa- deverbaacutelis fıneacutev illetve az alapjaacuteul szolgaacuteloacute raṇ- ige jelenteacuteseacutet Az indo-iraacuteni aacutegon kiacutevuumll maacutes nyelvekbıl nem ismert raṇ- ige alapjelen-teacutese rsquooumlruumllrsquo Az ebbıl keacutepzett raacuteṇa- rsquooumlroumlm eacutelvezetrsquo fıneacutev (vouml a szinonim gyoumlktoumlvő raacuteṇ- rsquooumlroumlmrsquo fınevet is) a gvedaacuteban leginkaacutebb dativusi alakban (raacuteṇāya) fordul elı meacutegpedig ceacutelhataacuterozoacutei hasznaacutelatban (rsquooumlroumlm vaacutegy ceacuteljaacuteboacutelrsquo) Laacutesd peacuteldaacuteul

(149) raacuteṇāya piacutebā soacutemam (RV 3471ab)

oumlroumlmDAT iszikIMPACT2SG szoacutemaACC

rsquoIdd a szoacutemaacutet hogy oumlroumlm gerjedjen benned (szoacute szerint oumlroumlmoumldrel)rsquo

Sokak szerint leacutetezik a fıneacutevnek egy az elızıbıl levezethetı rsquocsata harcrsquo jelenteacutese is (a jelenteacutesvaacuteltozaacuteshoz vouml gr cpoundrmh rsquoharci heacutev harc csatarsquo a cahelliprw rsquooumlruumllrsquo igeacute-bıl EWAia II 427ndash428 GED II 1606 Werba 1986 352) Laacutesd peacuteldaacuteul

(150) dhṣṇuacuteṃ yaacuted raacuteṇe vxṣaṇaṃ yunaacutejan (RV 66711cd)

erısSGACC amikor csataLOC bikaSGACC befogIPFVSBJV3PL

rsquoamikor az erıs bikaacutet a csataacuteban befogjaacutekrsquo (Geldner nyomaacuten)284

Az (148)-as peacuteldaacuteban olvashatoacute RV 89616 elsı keacutet pādaacutejaacuteban Indra mint a vele szembeszeguumllık ellenfele jelenik meg a maacutesodik kettıben pedig olyan istenkeacutent

284 JamisonndashBrereton 2014 II 868 ndash koumlzelebb maradva a szoacute etimoloacutegiaacutejaacutehoz ndash bdquoin battle-lustrdquo

fordiacutetaacutest ad a keacuterdeacuteses fıneacutevre

115

aki az ıt parancsoloacutejuknak elfogadoacutek szaacutemaacutera pozitiacutev dolgokat biztosiacutet Ebbe a kontextusba kell illesztenuumlnk az utolsoacute szintagmaacutet is amely iacutegy minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint azt jelenti rsquooumlroumlmoumlt tetteacutel adtaacutelrsquo285

Jaacuterjuk egy kicsit jobban koumlruumll a szinte kizaacuteroacutelag a gvedaacuteban elıforduloacute raṇ- igeacutet Ahogy az imeacutent laacutettuk az ige alapjelenteacutese rsquooumlruumll oumlroumlmeacutet leli vmiben (loc)rsquo286 azaz fientiacutev-inattingens jelenteacuteső eacutes intranzitiacutev287 A gyoumlk haacuterom kuumlloumlnboumlzı imper-fectumkeacutepzeacutessel rendelkezik amelyek koumlzoumltt funkcionaacutelis kuumlloumlnbseacuteg alapvetıen nem mutathatoacute ki raacuteṇ-a- raacuteṇ-ya- raṇ-aacuteya- (Gotō 1987 258) Az -aya-keacutepzıs ala-kok koumlzoumltt azonban vannak olyanok amelyeket causativumnak kell tekintenuumlnk (Gotō 1987 258 n 583 Jamison 1983 143) Laacutesd peacuteldaacuteul

(151) vayaacutem hellip tvā hellip uktheacuteṣu raṇayāmasi (RV 89212)

miNOM teACC himnuszPLLOC megoumlrvendeztetPRS3PL

rsquoOumlroumlmoumlt okozunk neked a himnuszokkal (szoacute szerint) arra keacutesztetuumlnk hogy oumlroumlmedet leld

a himnuszokbanrsquo

A fientiacutev-inattingens (tehaacutet nem kauzatiacutev) jelenteacuteső -aya-imperfectumtıre288 laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

(152) uktheacuteṣu raṇayā iha (RV 83411b)

himnuszPLLOC oumlruumllIMP2SG itt

rsquoLeld itt oumlroumlmoumldet a himnuszokbanrsquo

A gyoumlk eacutes a belıle keacutepzett deverbaacutelis fıneacutev (raacuteṇa- rsquooumlruumlleacutes oumlroumlmrsquo) inattingens-fien-tiacutev jelenteacuteseacutebıl egyenesen koumlvetkezik hogy a vizsgaacutelt RV-stroacutefaacuteban szereplı raacute-ṇaṃ dhā- szerkezet valoacutejaacuteban egy ehhez tartozoacute kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezetnek

285 Baacuter a c eacutes a d pāda koumlzoumltti kapcsolat egyszerő aszindetikus melleacuterendeleacutesnek tőnik valoacutejaacuteban

toumlbb van benne logikailag a c sorban megjeleniacutetett esemeacuteny az ami a d-ben szereplı oumlroumlmnek a forraacutesa (rsquofellelted eacutes ezzel oumlroumlmoumlt adtaacutelhelliprsquo) A szintagma (VWC adatai alapjaacuten) nem fordul elı toumlbb-szoumlr sem a gvedaacuteban sem maacutes veacutedikus szoumlvegekben

286 Kuumlmmel 2000 414 szerint elkeacutepzelhetı hogy a gyoumlknek valoacutejaacuteban ingressziacutev alapjelenteacutese volt rsquomegoumlruumll valaminekrsquo A duratiacutev rsquooumlruumll vmnekrsquo eacutes az ingressziacutev rsquomegoumlruumll vminekrsquo jelenteacutest a legtoumlbb kontextusban amuacutegy is meglehetısen neheacutez elkuumlloumlniacuteteni A jelenteacutesrıl ld meacuteg Schaefer 1994 29 Krisch 1996 32

287 Ezt a jelenteacutest mutatja az igeacutebıl keacutepzett raacuteṇitar- nomen agentis is Laacutesd peacuteldaacuteul a raacuteṇitā yaacuteḥ suteacuteṣu (RV 89619a)

oumlruumllıNOM akiNOM kisajtoltPLLOC rsquoaki oumlroumlmeacutet leli a szoacutemaaacuteldozatokbanrsquo (vouml Geldner 1951 II 423)

Minthogy a veacutedikus nyelv nomen agentiseket elsısorban agentiacutev igeacutekbıl keacutepez ezeacutert Tichy 1995 32 n 11 a raacuteṇitar-naacutel egy agentiacutev jelenteacuteskomponens (bdquogenieszligenrdquo azaz rsquoeacutelvezrsquo) jelenleacuteteacutet felteacutetelezi

288 Jamison 1983 75 szerint ez a tı valoacutejaacuteban denominativum a fentebb taacutergyalt raacuteṇa- rsquooumlroumlmrsquo fıneacutevbıl Vouml a thematikus imperfectumtıvel toumlbb alkalommal elıforduloacute a fıszoumlvegben szereplı-vel teljesen analoacuteg suteacute raṇa rsquoleld oumlroumlmoumldet a szoacutemaacutebanrsquo kifejezeacutest (pl RV 5518d)

116

foghatoacute fel (hasonloacutean a II 8 fejezetben taacutergyalt saacutergaṃ kar- szerkezethez) bhuacuteva-nebhyo raacuteṇaṃ dhāḥ rsquooumlroumlmoumlt tetteacuteladtaacutelokoztaacutel az eacutelıleacutenyeknekrsquo azaz rsquomegoumlrven-deztetted az eacutelıleacutenyeketrsquo

Mi lehet az oka eacutes szerepe a kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezet hasznaacutelataacutenak ha rendelkezeacutesre aacutell a szintetikus raṇaacuteya- causativum is Mivel a szerkezet egy alka-lommal fordul elı ezeacutert csak oacutevatosan foglalhatunk aacutellaacutest ebben a keacuterdeacutesben Keacutet szempont vetıdhet fel Az egyik teacutenyezı esetleg a fientiacutev-inattingens (Jamison sze-rint denominatiacutev) -aya-imperfectumtıvel valoacute homonimikus uumltkoumlzeacutes keruumlleacutese le-hetne Ha valoacuteban ez lenne a doumlntı szempont akkor meg kellene magyaraacuteznunk azt is hogy maacuteshol viszont (keacutet esetben ld Jamison 1983 143 Gotō 1987 258 n 583) mieacutert hasznaacutelatos meacutegis az ige szintetikus -aya-causativuma

A maacutesik szempont esetleg az aspektus lehet amiacuteg ugyanis a szintetikus causati-vum a veacutedikus nyelvben csak imperfectumi alakokat keacutepez a hozzaacute tartozoacute redup-likaacutelt kauzatiacutev aoristos viszont nem fordul elı addig a kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szer-kezet egyetlen elıfordulaacutesakor aoristosban aacutell (dhāḥ aor inj act sing 2) Tovaacutebbi keacuterdeacuteskeacutent vetıdik fel hogy relevaacutens-e itt az aspektuaacutelis szembenaacutellaacutes azaz mennyiben jelent maacutest a raacuteṇaṃ dhāḥ mint amit egy szintetikus caus inj raṇaacuteyaḥ jelentene Meacuteg egyszerőbben fogalmazva valoacuteban szuumlkseacuteg volt-e grammatikai okok miatt a funkcioacuteigeacutes szerkezetre nem lehetett-e volna hasznaacutelni ugyanolyan joggal a szintetikus causativumot

Mivel a korai veacutedikus korpuszban a szintetikus causativumnak is adatolt iniunc-tivusi alakja (raṇayan plur 3) ezeacutert elmeacuteletileg lehetıseacuteguumlnk nyiacutelhatna az esetle-ges oppoziacutecioacute megaacutellapiacutetaacutesaacutera Neacutezzuumlk meg tehaacutet a caus inj elıfordulaacutesaacutet

(153) taacutem ūtaacuteyo raṇayantilde chrasātau

ıACC segiacutetıPLNOM oumlruumllCAUSINJACT3PL csataLOC

taacuteṃ kṣeacutemasya kṣitaacuteyaḥ kṇvata

ıACC nyugalomGEN neacutepPLNOM teszINJMED3PL

trm

veacutedelmezıACC

saacute viacuteśvasya karuacuteṇasya~ īśa eacuteko

ıNOM mindenGEN sikerGEN uacuterNOM egyeduumlliNOM

maruacutetvān no bhavatuv iacutendra

Marutokkal_egyuumlttiNOM miPLDAT leszIMP3SG IndraNOM

ūt (RV 11007)

segiacutetseacutegINS

rsquoİ az akit segiacutetıi raacutebiacuternak hogy oumlroumlmeacutet lelje a csataacuteban ıt teszik a nyugalom (beacuteke) veacute-

delmezıjeacuteveacute a neacutepek ı ura egyeduumll minden sikernek ndash A Marutokkal egyuumltt legyen Indra

segiacutetseacuteguumlnkrersquo

A keacutet elıfordulaacutes koumlzoumltt elıszoumlr is az a kuumlloumlnbseacuteg hogy miacuteg az 11007a-ban elı-forduloacute raṇayan iniunctivus aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyő azaz minden idıben eacuterveacutenyes ese-meacutenyt fejez ki (Hoffmann teminusaacuteval bdquogenereller Injunktivrdquo) addig a 89616d

117

iniunctivusi funkcioacuteigeacutet tartalmazoacute raacuteṇaṃ dhāḥ szerkezete muacuteltbeli esemeacutenyt iacuter le Reacuteszben ezzel fuumlgg oumlssze hogy miacuteg az elıbbi mondatban leiacutert esemeacuteny ismeacutetlıdı uacutejra eacutes uacutejra visszateacuterı jellegő addig az utoacutebbi egyszeri esemeacutenyt fejez ki289 E kuumllsı idıszerkezetet eacuterintı kuumlloumlnbseacutegek elleneacutere azonban a mondatok belsı idıszerkeze-te azonos Kiefer felfogaacutesaacutet koumlvetve azt mondhatjuk hogy mindkettı kiegeacutesziacutethetı lenne olyan idımoacutedosiacutetoacuteval amely befejezettseacutegre utal (peacuteldaacuteul haacuterom nap alatt megoumlrvendeztetik megoumlrvendeztette de haacuterom napon aacutet megoumlrvendeztetik meg-oumlrvendeztette) Egyik vizsgaacutelt esemeacuteny vonatkozaacutesaacuteban sem eacuterveacutenyes az oszthatoacute-saacuteg kriteacuteriuma sem Az is igaz tovaacutebbaacute hogy az aoristos iniunctivus alapvetıen ugyanuacutegy keacutepes lenne aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyő ismeacutetlıdeacutest kifejezni mint a causativum (imperfektiacutev) iniunctivusa tehaacutet a keacutet mondat kuumlloumlnbseacutege nem fakadhat az igetoumlvek kuumlloumlnbseacutegeacutebıl Mindez azt jelenti hogy nem vilaacutegos van-e sajaacutetos szerepe funk-cioacuteja a kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezetnek a szintetikus causativummal szemben

Laacutessuk a raacuteṇa- fıneacutev kar- igeacutevel alkotott kapcsolataacutet eacutes az ezen alapuloacute determi-natiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelt (raṇakxt-) Baacuter leacutetezik olyan eacutertelmezıi (ld pl Geldner 1951 III 335 [RV 1011210c]) eacutes szoacutetaacuteriacuteroacutei (ld pl PW VI 242 EWAia II 427ndash428) hagyomaacuteny amely a raacuteṇa- fıneacutevnek maacuter a gveda bizonyos himnuszaiban rsquocsata harcrsquo jelenteacutest tulajdoniacutet (ld fentebb) igazat adhatunk Kimnek (Kim 2010 78) abban hogy ez nem felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges eacutes mindenhol (de a szaacutemunkra eacuter-dekes 1011210c-ben bizonyosan) elboldogulhatunk az etimoloacutegiai alapon elsıd-leges rsquooumlruumlleacutes oumlroumlmrsquo (Kim szerint neacuteha rsquooumlroumlmszerzeacutesrsquo) jelenteacutessel Ez az eacutertelme-zeacutesi kettısseacuteg a szaacutemunkra relevaacutens szoumlveghely (RV 1011210) interpretaacutecioacutejaacuteban is megjelenik (a fordiacutetaacutesban a c pāda elsı haacuterom szava egyelıre nem szerepel)

(154) abhikhy no maghavan ndhamānān

pillantaacutesINS miPLACC bıkezőVOC szuumlkseacutegben_levıPLACC

saacutekhe bodhiacute vasupate saacutekhīnām

baraacutetVOC figyelAORIMP2SG javak_uraVOC baraacutetPLGEN

raacuteṇaṃ kdhi raṇakt

oumlroumlmharcACC csinaacutelAORIMP2SG oumlroumlmoumltharcot_csinaacuteloacuteVOC

satyaśuṣma

igaz_tettvaacutegyuacuteVOC

aacutebhakte cid bhajā rāyeacute

fel_nem_osztottLOC is PREV reacuteszesiacutetIMPACT2SG gazdagsaacutegDAT

asmn (RV 1011210)

miPLACC

rsquoOacute bıkező raacutenk a szuumlkseacuteget szenvedıkre pillantva oacute baraacutet gondolj oacute javak ura a baraacute-

taidra [raacuteṇaṃ kdhi raṇakt] oacute igazi tettvaacutegyuacute adj osztaacutelyreacuteszt nekuumlnk a (meacuteg) fel nem

osztott (javakban) is gazdagsaacutegunkrarsquo

289 Ez nem jelenti azt hogy a mitoloacutegia siacutekjaacuten ez ne lehetne uacutejra eacutes uacutejra elıforduloacute esemeacuteny Az

egyszeri muacuteltbeli olvasatot a b eacutes c pāda praeteritum impf-i alakjai (abhavaḥ aacutenv avindo) taacutemogatjaacutek

118

Az egeacutesz himnusz alapvetıen bdquobeacutekeacutesrdquo kontextusa290 (ti a beszeacutelı Indraacutet egy szoacute-maaacuteldozathoz hiacutevja) veacutelemeacutenyem szerint is valoacuteban amellett szoacutel hogy 1011210c-ben sem harcroacutel van szoacute Nem osztom ezeacutert Geldner aacutellaacutespontjaacutet aki (Geldner 1951 III 335) iacutegy fordiacutetja a keacuterdeacuteses sort bdquoBereite ein Kampffest du Kampfbereiter von echtem Eiferrdquo291 Inkaacutebb Kim 2010 78 eacutes Scarlata 1999 79 nyomaacuten kell keresnuumlnk a megoldaacutest akik a pādaacuteban elsısorban az oumlroumlm illetve oumlroumlmszerzeacutes motiacutevumaacuteval szaacutemolnak Kettıjuumlk koumlzuumll azonban inkaacutebb Scarlata interpretaacutecioacutejaacuteval eacutertek egyet aki a raacuteṇa- fıneacutevet a bdquoFreuderdquo szoacuteval fordiacutetja ellenteacutetben Kimmel aki bdquoErfreuli-chesrdquo-keacutent Veacutelemeacutenyem szerint a raacuteṇa- fıneacutev itt absztrakt nomen actionisi jelen-teacuteseacuteben szerepel (rsquooumlroumlm oumlruumlleacutesrsquo) eacutes a raacuteṇaṃ kar- szerkezet a koraacutebban elemzett raacuteṇaṃ dhā- szinonimaacutejakeacutent eacutertelmezendı vagyis kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezet-tel aacutellunk szemben (rsquookozz oumlroumlmet oumlrvendeztess megrsquo) A determinatiacutev oumlsszeteacutetel ennek egeacuteszen pontos neacutevszoacutei megfelelıje (rsquooumlroumlmet okozoacute megoumlrvendeztetırsquo)292

Scarlata 1999 79 felhiacutevja a figyelmet egy maacutesik szerkezetre amely etimoloacutegiai-lag rokon elemekbıl eacutepiacutetkezik (raacuteṇya- + kar-)293 Az utoacutebbi szerkezet neacutevszoacutei ele-me azonban nem nomen actionis (rsquooumlroumlm oumlruumlleacutesrsquo) hanem eredetileg egy rsquooumlroumlmteli oumlroumlmoumlt hozoacute okozoacutersquo jelenteacuteső melleacutekneacutev amely a (155) eacutes (156) peacuteldaacuteban fıneve-suumllve aacutell a kar- ige taacutergyakeacutent (rsquooumlroumlmoumlt okozoacute oumlroumlmteli dolgotdolgokat csinaacutel hajt veacutegrersquo)

(155) maacutede soacutemasya raacuteṇiyāni cakrire (RV 18510d)

boacutedulatLOC szoacutemaGEN oumlroumlmteliPLACC teszPRFMED3PL

rsquoA szoacutema boacutedulataacuteban oumlroumlmteli dolgokat hajtottak veacutegrersquo (vouml RV 101125b)

290 Termeacuteszetesen vannak a himnuszban utalaacutesok Indra tetteire koumlztuumlk haditetteire is (pl 1c az

ellenseacutegek megoumlleacuteseacutet emliacuteti akik 5a-ban szinteacuten megjelennek) de a beszeacutelıre eacutes az aacuteldozoacutekra vo-natkoztatva a harc motiacutevuma nem jelenik meg

291 Vouml tovaacutebbaacute Griffith 1973 623 bdquoFight Warrior strong in truth fight thou the battlerdquo Uacutegy tőnik Griffith is funkcioacuteigeacutes szerkezetet laacutet a kifejezeacutesben (rsquocsinaacutelj harcot = harcoljrsquo) de nem kauza-tiacutev aacuternyalattal (ti rsquoharcot sziacutetrsquo vagy hasonloacute) Vouml ezzel az igenem hasznaacutelataacutet a goumlroumlg poišw poišomai igeacutevel alkotott szerkezetekben (ld Ittzeacutes 2007 20ndash21 hivatkozaacutesokkal) a mediaacutelis igenem hasznaacutelatakor aacuteltalaacuteban nincs kauzatiacutev aacuternyalat (pl naumachelliphn poiraquosasqai Hdt 8701 rsquotengeri csataacutet viacutevnirsquo [= naumacraquosasqai]) az activumnaacutel igen (pl pOgravelemon poiraquosei Thuk 1402 rsquohaacuteboruacutet fog sziacutetani maacutesokat haacuteboruacuteba fog kevernirsquo [nem = polemraquosei]) Elizarenkova 1999 III 269 a fenti RV-helyen rsquokelts harci kedvetoumlroumlmoumltrsquo fordiacutetaacutest ad JamisonndashBrereton 2014 III 1580 mindkeacutet eacutertelmezeacutest lehetseacutegesnek tartja bdquoDo battle you battle-doer [make joy you joy-maker]rdquo

292 Az Ātharvaṇajyotiṣa ciacutemő (a szoumlvegkiadoacute Bhagavad Datta szerint a veacutedikus kornaacutel joacuteval keacute-sıbbi) asztroloacutegiai iacuteraacutesban (85 [VWC-ben teacutevesen 75 szerepel]) talaacutelhatoacute egy etimoloacutegiailag rokon maacutesik neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel raṇakāraṇārtham amelynek jelenteacutese rsquoharc ceacuteljaacuteboacutelrsquo Ez azonban keacutesıi volta miatt nem perdoumlntı a veacutedikus aacutellapotra neacutezve A veacutedikus utaacuteni korszakokra (epikus eacutes klasszi-kus szanszkrit) az rsquooumlroumlmrsquo jelenteacutes ndash legalaacutebbis a szoacutetaacuterak (PW MW) tanuacutesaacutega alapjaacuten ndash maacuter kiveszett a nyelvbıl

293 A kifejezeacutes neacutevszoacutei oumlsszeteacuteteli megfelelıje az avesztai nyelvben is megtalaacutelhatoacute (rāniō skǩrǩiti- rsquooumlroumlmoumlt [ered rānas azaz oumlroumlmtelibbet] adoacutersquo) Ld Ai Wb 1523ndash1524 EWAia II 427 hivatkozaacutesokkal

119

(156) iacutendrāya soacutemo raacuteṇyo (RV 9969b)

IndraDAT szoacutemaNOM oumlroumlmet_okozoacuteNOM

rsquoIndraacutenak oumlroumlmoumlt okozoacute szoacutemarsquo

Ebben a szintagmaacuteban a kar- ige megtartja lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (ld a bevezeteacutesben taacutergyalt PERFORM ciacutemkeacutejő szerepet) funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl tehaacutet nem beszeacutelhe-tuumlnk Emellett szoacutel meacuteg az is hogy a szerkezet neacutevszoacutei tagja pluralisban szerepel vagyis referenciaacutelis jelenteacuteső

A koumlvetkezı peacuteldaacuteban a melleacutekneacutev faktitiacutev kopula melletti kettıs accusativusi szerkezetben laacutethatoacute amely szinteacuten nem funkcioacuteigeacutes szerkezet

(157) prajpatiḥ pthivṃ hellip raacuteṇiyāṃ naḥ

PrajāpatiNOM foumlldACC oumlroumlmteliACC miPLDAT

kṇotu (AVŚ 12143cd AVP 1752cd)

teszIMPACT3SG

rsquoPrajāpati tegye szaacutemunkra oumlroumlmteliveacute a foumlldetrsquo

A raacuteṇaṃ kdhi (RV 1011210c) szerkezettel kapcsolatban ismeacutet figyelemremeacuteltoacute hogy funkcioacuteigei tagja aoristosban aacutell (aor imperat act sing 2) vagyis ugyanazok a szempontok vethetık fel itt is mint amelyeket a raacuteṇaṃ dhā- szerkezettel kapcso-latban fentebb elemeztuumlnk Emellett azonban itt meacuteg a vonzatkeret vaacuteltozaacutesaira is figyelnuumlnk kell Amiacuteg ugyanis a raṇaacuteya- causativum mellıl a keacutesztetett szereplıt (causee) megnevezı szoacute nem hagyhatoacute el (ld a fentebbi peacuteldaacutekban szereplı taacutergy-esető neacutevmaacutesokat tvā hellip raṇayāmasi RV 89212 taacutem hellip raṇayantilde RV 11007a) addig a funkcioacuteigeacutes szerkezet mellıl ennek megnevezeacutese opcionaacutelisan minden to-vaacutebbi neacutelkuumll elmaradhat (ez az elhagyaacutes azonban nem szuumlkseacutegszerő ld a kiinduloacute peacuteldaacutet bhuacutevanebhyo raacuteṇaṃ dhāḥ RV 89616d) Noha a RV 1011210 stroacutefa keacutet-szer is tartalmaz plur 1 szemeacutelyő szemeacutelyes neacutevmaacutesi alakot (no 10a asmn 10d) azaz a c pādaacuteban is elsısorban ezt kell keacutesztetettkeacutent felteacuteteleznuumlnk (azaz [asmaacute-bhyam] raacuteṇaṃ kdhi rsquooumlrvendeztess meg [bennuumlnket]rsquo) nem zaacuterhatoacute ki az az eacutertel-mezeacutes sem hogy a c pāda a vonzatkeret megvaacuteltozaacutesa reacuteveacuten aacuteltalaacutenosabb megfo-galmazaacutest tesz lehetıveacute eacutes ezzel kitaacutegiacutetja a megoumlrvendeztetettek koumlreacutet294

294 Vouml ezzel azt hogy maacuter a b pāda is csak sakhīnām-ot emliacutet (azaz egeacuteszen pontosan rsquogondolj

a baraacutetokrarsquo) Igaz az a teacuteny hogy a b pāda a no neacutevmaacutest tartalmazoacute a pādaacuteval egy mondatot alkot azt sugallja hogy a sakhīnām is valoacutejaacuteban iacutegy eacutertelmezendı rsquo(raacutenk) a baraacutetokrabaraacutetaidrarsquo

120

II 7 STEacuteYAṂ KAR‑

A steacuteyaṃ kar‑ rsquolop (szoacute szerint) lopaacutest csinaacutelrsquo igeacutes szintagma formaacutejaacuteban ugyan csak a veacutedikus proacutezaacuteban fordul elı (158) (159) de a korai veacutedikus korszakban valoacute megleacuteteacutet felteacutetelezi maacuter a gvedaacuteban is (RV 710410c [= AVŚ 8410c = AVP 16910c] keacutesıbb is pl MaS 1199a) elıforduloacute steyakqt‑ rsquobdquolopaacutest csinaacuteloacuterdquo lopoacute tolvajrsquo determinatiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel ld (160) (161)

(158) steyaṃ ktvā (JB 2441)

lopaacutesACC csinaacutelABS

rsquolopva (szoacute szerint) lopaacutest csinaacutelvarsquo

(159) steyam akārṣīt (ChU 6161)

lopaacutesACC csinaacutelAORIND3SG

rsquolopott (szoacute szerint) lopaacutest csinaacuteltrsquo

(160) ripuacute stenaacute steya-kqd dabhraacutem

csaloacuteNOM tolvajNOM lopaacutes-csinaacuteloacuteNOM jelenteacutektelenseacutegACC

etu (RV 710410c)

megyIMPACT3SG

rsquoA lopaacutest elkoumlvetı csaloacute tolvaj semmisuumlljoumln meg (szoacute szerint jusson jelenteacutektelenseacuteg-

be)rsquo295

(161) suvarṇa-steya-kd vipro (MaS 1199a)

arany-lopaacutes-csinaacuteloacuteNOM brāhmaṇaNOM

rsquoaranyat ellopoacute (szoacute szerint arany lopaacutesaacutet csinaacuteloacute) brāhmaṇarsquo

A steacuteyaṃ kar‑ szerkezet leacutetrejoumltteacutenek az egyszerő igeacutevel szemben veacutelemeacutenyem sze-rint az lehetett az oka hogy az oacuteind nyelvbıl ndash ahogy egyeacutebkeacutent az indoeuroacutepai nyelvek toumlbbseacutegeacutebıl296 ndash igei hasznaacutelataacuteban teljesen eltőnt az alapnyelvi (s)teh2‑ rsquoloprsquo (VIA 448 EWAia II 759 LIV 616) folytataacutesa (stā‑) A gyoumlknek csupaacuten nomen agentisi derivaacutetumai (stenaacute- eacutes (s)tāyuacute- rsquotolvajrsquo) maradtak fenn illetve a stya- imperfectumtıbıl keacutepzett egykori act part impf-a amely a stāyaacutet rsquotitok-ban lopvarsquo adverbiumban lexikalizaacuteloacutedott297 A steacuteya- deverbaacutelis absztrakt fınevet

295 A dabhraacutem ay- szintagma funkcioacuteigeacutes szerkezet amelynek neacutevszoacutei tagja deadjektivaacutelis (vouml

dabhraacute- rsquokicsi jelenteacutektelen silaacutenyrsquo) absztrakt fıneacutev A rsquomegyrsquo jelenteacuteső igeacutekkel alkotott tiacutepusroacutel ld a bevezeteacutesben (37ndash38 o)

296 A latin nyelvben az archaikus kori Duenos-feliraton (CIL I2 4) meacuteg talaacutelkozunk az igeacutevel NE hellip (S)TATOD rsquone lopjon elrsquo (Rix 1985) utaacutena teljesen eltőnik

297 Ezt a folyamatot akaacuter egy bdquototaacutelis szuppletivizmusnakrdquo is tekinthetjuumlk amelynek soraacuten a nyelvbıl eltőnı ige teljes paradigmaacutejaacutet a funkcioacuteigeacutes szerkezet veszi aacutet eacutes toumllti be

121

(vouml VIA 448) a legkeacutezenfekvıbb nomen actionisnak tekinteni (rsquolopaacutes az az ese-meacuteny hogy vki vmit loprsquo)298

A steacuteyaṃ kar‑ szerkezettel kapcsolatban haacuterom teacutenyezıt emelek ki Elıszoumlr is ahogy az maacuter maacuteshol (pl 20 o) is szoacuteba keruumllt gyakran talaacutelkozunk azzal a jelen-seacuteggel hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet a megfelelı egyszerő igeacutehez keacutepest vonzat-szerkezet‑vaacuteltozaacutest leggyakrabban a valencia csoumlkkeneacuteseacutet mutatja (ld pl Winhart 2005 10 Vincze 2009) Gyakori peacuteldaacuteul hogy a tranzitiacutev egyszerő ige taacutergya a funkcioacuteigeacutes szerkezet mellıl elmarad hiszen a funkcioacuteige szintaktikai eacutertelemben vett taacutergyi argumentum-poziacutecioacutejaacutet a neacutevszoacutei tag maacuter lefoglalja Ezt laacutethatjuk a steacute-yaṃ kar‑ szerkezet Chāndogya‑upaniṣad‑beli (uacutejveacutedikus) elıfordulaacutesakor ahol a steyam akārṣīt kifejezeacutes teljesen grammatikus meacuteg ha az ellopott dolog nincs is megnevezve a mondatban

(162) puruṣaṃ hellip hasta‑ghītam ānayanty

emberACC keacutez‑megfogottACC hozPRSINDACT3PL

apahārṣīt steyam akārṣīt paraśum

elveszAORIND3SG lopaacutesACC csinaacutelAORIND3SG baacuterdACC

asmai tapata~ iti (ChU 6161)

ezDAT heviacutetIMPACT2PL QUOT

rsquoEgy embert hoznak keacutezen fogva (e szavak kiacuteseacutereteacuteben) bdquoRabolt lopaacutest koumlvetett el forroacute-

siacutetsatok fel neki egy baacuterdotrdquorsquo

A tranzitiacutev ige taacutergyaacutenak elmaradaacutesa a funkcioacuteigeacutes szerkezet mellıl termeacuteszetesen nem koumltelezı hiszen az ellopott dolog megjelenhet genitivus obiectivuskeacutent mint ahogy azt a koumlvetkezı ndash igaz nem veacutedikus kori hanem szanszkrit ndash peacuteldaacuteboacutel laacutet-hatjuk

(163) dravyāṇāṃ alpa‑sārāṇāṃ steyaṃ ktvā~

dologPLGEN kis‑eacuterteacutekőPLGEN lopaacutesACC csinaacutelABS

anya‑veśmataḥ (MaS 11164ab)

maacutesik‑haacutezABL

rsquoeacuterteacutektelen dolgokat lopva el maacutesnak a haacutezaacuteboacutelrsquo (szoacute szerint rsquoeacuterteacutektelen dolgoknak az el-

lopaacutesaacutet csinaacutelvarsquo)

Aacuternyalja a helyzetkeacutepet az hogy a fentebbi upaniṣad‑peacuteldaacuteban (162) az apahārṣīt tranzitiacutev egyszerő ige (apa-har- rsquoelvesz rabolrsquo) mellett sem szerepel taacutergy ami azt

298 Baacuter teacuteny hogy eacuterintkezik azzal a bevezeteacutesben emliacutetett tiacutepussal amikor a szerkezet fıneacutevi

tagja valamilyen bdquotett-tiacutepustrdquo nevez meg (pl rsquobőnrsquo rsquohıstettrsquo stb) eacutes amelyneacutel az igeacutet lexikaacutelis je-lenteacutesőnek tarthatjuk (PERFORM ciacutemke) a fınevet pedig belsı taacutergyat megnevezı nomen rei actae-nek A nomen actionisi interpretaacutecioacutet taacutemogatja peacuteldaacuteul a fentebbi (161) peacuteldaacuteban szereplı suvarṇa-steya-kt- oumlsszeteacutetel ahol az elsı oumlsszeteacuteteli tag a steya- gen obiectivusi bıviacutetmeacutenyeacutenek tekintendı rsquoaz arany ellopaacutesarsquo (felbontva suvarṇasya steyaṃ kar-)

122

mutatja hogy itt nem kizaacuteroacutelagosan a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre jellemzı sajaacutetos-saacuteggal aacutellunk szemben

Elsısorban a neacutemet szakirodalomban elhataacuteroloacute kriteacuteriumkeacutent szoktaacutek emliacuteteni azt hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek igei tagja aacuteltalaacuteban nem vaacutelthatoacute ki maacutesik szi-nonim igeacutevel (ld pl Winhart 2005 7) Ez a megaacutellapiacutetaacutes azonban nem minden funkcioacuteigeacutes szerkezetre igaz Ha koumlzoumlttuumlk alcsoportokat aacutelliacutetunk fel akkor azt laacutet-hatjuk hogy csak az idiomatikus egyseacutegekhez koumlzel aacutelloacute tiacutepusban koumltoumltt az igei tag a produktiacutevabb tiacutepusban a csere aacuteltalaacuteban lehetseacuteges (Vincze 2008 290 vouml Langer 2005 196)

Ez jellemzı e peacuteldaacutenaacutel a veacutedikus oacuteind nyelvre is ugyanis egy keacutesıveacutedikus proacutezai szoumlvegben talaacutelunk egy funkcioacuteigeacutes szerkezetet amelyben a car‑ rsquomozog vmit veacute-gez csinaacutelrsquo ige fordul elı az aacuteltalaacutenosabban hasznaacutelt kar‑ ige helyett eacutes amely a koraacutebbroacutel adatolt steacuteyaṃ kar‑ szerkezet szinonimaacutejaacutenak tekinthetı

(164) steyam acārīt (BauŚS 2412)

lopaacutesACC csinaacutelAORINDACT3SG

rsquo(szoacute szerint) lopaacutest csinaacuteltrsquo

Utolsoacute szempontkeacutent vizsgaacuteljuk meg a passzivaacutelaacutes lehetıseacutegeacutet A neacutemet szakiroda-lomban az az aacuteltalaacutenosnak mondhatoacute felfogaacutes hogy a taacutergyesető fıneacutevi tagot tar-talmazoacute funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel a passzivaacutelaacutes lehetıseacutege eacutes ezzel egyuumltt a szer-kezet neacutevszoacutei tagjaacutenak passziacutev mondatbeli alany-szerepe korlaacutetozott baacuter leacuteteznek kiveacutetelek is (ld pl Winhart 2005 9) A hindiacute N+V komplex predikaacutetumoknaacutel ezzel szemben teljesen maacutes a helyzet (ld Mohanan 1997 456ndash459) a passzivaacutelaacutes meg-engedett eacutes produktiacutev eljaacuteraacutes csupaacuten abban van elteacutereacutes hogy a passziacutev mondatban a szerkezet neacutevszoacutei tagja lesz-e az alany (ez a gyakoribb eset) vagy valamilyen maacutes bıviacutetmeacuteny (az utoacutebbi megoldaacutes csak neacutehaacuteny szerkezetre korlaacutetozoacutedik pl yād karnā rsquoemleacutekezikrsquo kṣamā karnā rsquomgbocsaacutetrsquo)299

Adataink vilaacutegosan mutatjaacutek hogy steacuteyaṃ kar‑ szerkezetneacutel (eacutes aacuteltalaacuteban a kar- igeacutevel alkotott funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel300) az oacuteind nyelv szinteacuten megengedi a

299 A keacutet passzivaacutelaacutesi tiacutepus a hindiacuteben korrelaacutel azzal hogy a szerkezeten beluumll mőkoumldik-e egyez-

teteacutes a fıneacutevi tag eacutes az ige koumlzoumltt (ez a gyakoribb tiacutepus) vagy nem Ld Montaut 2016 148ndash150 A multidimenzionaacutelis felfogaacutest koumlvetı Mohanan 1997 458ndash459 szaacutemaacutera a szerkezet tagjai koumlzti egyezteteacutes azt bizonyiacutetanaacute hogy a neacutevszoacutei tag argumentum-staacutetuszuacute Langer 2005 193 az aacuteltala taacutemasztoacute igeacutesnek nevezett szerkezetekneacutel szinteacuten kriteacuteriumkeacutent hasznaacutelja a passzivaacutelaacutes megengedett voltaacutet megjegyezve hogy ez ndash logikusan ndash csak azoknaacutel a szerkezetekneacutel eacuterveacutenyes amelyekneacutel a fıneacutevi tag formailag az ige taacutergya (ld pl to commit a murder ~ A murder was committed)

300 Laacutesd az alaacutebbi szanszkrit peacuteldaacutekat a kṣatriyeṇa sarvasya~ asya hellip kartavyaṃ parirakṣaṇam (MaS 72)

harcosINS mindenGEN ezGEN csinaacutelandoacuteNOM veacutedelemNOM rsquoA harcosnak mindezt meg kell veacutedenie (szoacute szerint) a harcos aacuteltal mindennek a megveacutedeacutese csinaacutelandoacutersquo

b yasya vacasi tvayā viśvāsaḥ ktas (Hu 19) akiGEN beszeacutedLOC teINS bizalomNOM csinaacutelPASSPTCPPRFNOM

123

passzivaacutelaacutest meacutegpedig olyan moacutedon hogy a fıneacutevi tag toumllti be a passziacutev mondat alanyaacutenak szerepeacutet Laacutesd erre vonatkozoacutelag az alaacutebbi epikus szanszkrit peacuteldaacutet

(165) steyaṃ tvayā ktam idaṃ

lopaacutesNOM teINS csinaacutelPTCPPRFPASSSGNOM ez301

phalāny ādadatā svayam (MBh 12249cd)

gyuumlmoumllcsPLACC elveszPTCPIPFVACTSGINS magad

rsquoLopaacutest koumlvetteacutel el azzal hogy elvetted a gyuumlmoumllcsoumlket magadrsquo (szoacute szerint rsquolopaacutes csinaacutel-

tatott aacuteltaladhelliprsquo)

rsquoakinek a beszeacutedeacuteben megbiacuteztaacutel (szoacute szerint) akinek a beszeacutedeacutebe aacuteltalad bizalom csinaacuteltatottrsquo

c adatta~-ādānam eva~ idaṃ ktaṃ (MBh 122410ab (165) utaacuten) nem_adott-elveveacutesNOM PTCL ez csinaacutelPASSPTCPPRFNOM rsquo(Nekem) oda nem adott dolgokat vettem el (szoacute szerint) az oda nem adott elveveacutese csinaacuteltatottrsquo

301 Az idam eacutertelmezeacutese keacutetfeacutele lehet ezeacutert a fordiacutetaacutesba nem foglaltam bele egyreacuteszt felfoghatoacute uacutegy mint ami referenciaacutelissaacute teszi a szerkezet neacutevszoacutei reacuteszeacutet amellyel egyeztetve ven (rsquoelkoumlvetted ezt a lopaacutestrsquo) de valoacutesziacutenőbbnek tartom azt hogy predikatiacutev aacutellapothataacuterozoacutei funkcioacuteban (rsquobdquoek-keacutentrdquorsquo) eacutertelmezendı amit a magyarban leginkaacutebb az rsquoittrsquo hataacuterozoacuteszoacuteval tudunk visszaadni (ugyan-ezt laacutetjuk az elızı jegyzet c peacuteldaacutejaacutenaacutel is) Az idam ilyen hasznaacutelataacuteroacutel ld Speijer 1886 202

124

II 8 SAacuteRGAṂ KAR-

A saacutergaṃ kar- szerkezet hasonloacutean toumlbb maacutes funkcioacuteigeacutes szerkezethez a veacutedikus korpuszban egyetlen alkalommal egy Indraacutehoz szoacuteloacute himnuszban fordul elı (RV 71811d) A szőkebb szoumlvegkoumlrnyezetben arroacutel van szoacute hogy Indra segiacutet az aacuteltala taacutemogatott kiraacutelynak Sudāsnak legyızni ellenseacutegeit Az alaacutebbi fordiacutetaacutesban a d pā-daacutet egyelıre kihagyom

(166) eacutekaṃ ca yoacute viṃśatiacuteṃ ca śravasy

egyACC eacutes akiNOM huacuteszACC eacutes dicsvaacutegyINS

vaikarṇaacuteyor jaacutenān rjā niacute aacutestaḥ

VaikarṇaDUGEN emberPLACC kiraacutelyNOM le teriacutetAORINDACT3SG

dasmoacute naacute saacutedman niacute śiśāti

hozzaacuteeacutertıNOM mint aacuteldozoacutehelyLOC le metszPRSINDACT3SG

barhiacuteḥ

aacuteldozati_főACC

śraḥ saacutergam akṇod iacutendra

hısNOM ACC csinaacutelPSTACT3SG IndraNOM

eṣām (RV 71811)

ezPLGEN

rsquoA kiraacutely aki a keacutet Vaikarṇa huszonegy embereacutet dicsvaacutegyboacutel leteriacutetette levaacutegja (ıket)

mint a hozzaacuteeacutertı (pap) az aacuteldozoacutehelyen az aacuteldozati fuumlvet [hellip]rsquo

Az elsı probleacutemaacutet amelyre itt csak roumlviden felhiacutevom a figyelmet aneacutelkuumll hogy reacuteszletes magyaraacutezatot adneacutek raacute az jelenti hogy mikoumlzben a sarj‑ ige alapvetıen agentiacutev‑attingens jelenteacuteső eacutes szintaktikailag tranzitiacutev (rsquoelenged elbocsaacutet kibocsaacutet aacuteraszt futni folyni enged vmitrsquo ld Hill 2007 246‒247)302 itt elıforduloacute deverbaacutelis fıneacutevi szaacutermazeacuteka az absztrakt saacuterga‑ nomen actionis az ebbıl koumlzvetlenuumll leve-zethetı rsquoelengedeacutes kibocsaacutetaacutesrsquo jelenteacutessel a gvedaacuteban eacutes aacuteltalaacuteban a veacutedikus nyelvben egyaacuteltalaacuten nem fordul elı csak keacutesıbb meacutegpedig a szoacutetaacuterak tanuacutesaacutega szerint elıszoumlr az epikus szanszkrit nyelvben Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

302 A terminoloacutegiaacuteval kapcsolatban ld ismeacutet Gotō 1987 25ndash29 Kuumlmmel 2000 6ndash7

125

(167) rājamārge gavāṃ madhye goṣṭha‑madhye ca

fıuacutetLOC teheacutenPLGEN koumlzoumltt teheacutenistaacutelloacute‑koumlzeacutepLOC eacutes

dharmiṇaḥ

dharmakoumlvetıPLNOM

na~ upasevanti hellip sargaṃ mūtra‑purīṣayoḥ (MBh 131489)

nem gyakorolPRSINDACT3PL kibocsaacutetaacutesACC vizelet‑szeacutekletDUGEN

rsquoAkik a dharmaacutet koumlvetik nem vizelnek eacutes nem szeacutekelnek fıuacuteton tehenek koumlzoumltt eacutes

teheacutenistaacutelloacutebanrsquo303

Ezzel szemben a gvedaacuteban a saacuterga- fıneacutev olyan jelenteacutessel rendelkezik (ld Kim 2010 87) amely laacutetszoacutelag egy fientiacutev‑inattingens eacutes intranzitiacutev rsquofut folyik aacuteradrsquo igeacutebıl vezethetı le rsquoelfutaacutes folyaacutes aacuteradaacutesrsquo (illetve bizonyos szoumlveghelyeken konk-reacutet jelenteacutessel rsquoaacuteradat sereg stbrsquo)

Ha a saacuterga- fıneacutevnek ezt a szemantikai sajaacutetossaacutegaacutet figyelembe vesszuumlk akkor a fenti szoumlveghelyen (RV 71811d) az az interpretaacutecioacute a valoacutesziacutenőbb hogy az akṇot ige alanya eacutes a deverbaacutelis saacuterga‑ fıneacutev bdquoalanyardquo kuumlloumlnboumlzı az elsı magaacute-nak a tagmondatnak az alanya (śraḥ hellip iacutendra rsquoa hıs Indrarsquo) miacuteg a maacutesodikat az eṣām genitivus subiectivus fejezi ki rsquo(szoacute szerint) a hıs Indra az ı elfutaacutesukataacutera-daacutesukat csinaacuteltaelıideacuteztersquo304 Ebbıl az koumlvetkezik hogy a saacutergaṃ kar‑ funkcioacuteigeacutes szerkezet kauzatiacutev jelenteacutessel rendelkezik eacutes uacutegy tekinthetı mint egyfajta peri-frasztikus causativuma annak a hipotetikus inattingens igeacutenek (rsquoelfut folyikrsquo) amelybıl a saacuterga‑ fıneacutev a veacutedikusban hasznaacutelt jelenteacutessel levezethetı (rsquoa hıs Indra megfutamiacutetotta ıket [szoacute szerint] Indra az ı aacuteradaacutesukatmegfutamodaacutesukat csinaacuteltaokoztarsquo)305

303 Laacutethatjuk hogy az itt ideacutezett reacuteszletben a sarga‑ fıneacutev egy maacutesik ige (upa‑sev‑ rsquogyakorol

veacutegezrsquo) taacutergyakeacutent szerepel eacutes vele szinteacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkot 304 A maacutesik a fentebbiek eacutertelmeacuteben valoacutesziacutenőtlen elkeacutepzeleacutes az lenne hogy az eṣām genitivus

obiectivus eacutes az agentiacutev‑attingens igeacutebıl levezethetı jelenteacuteső saacuterga‑ alanya megegyezik az akṇod ige alanyaacuteval azaz Indraacuteval rsquoIndra az ı megfutamiacutetaacutesukat csinaacuteltarsquo Vouml azonban PW VII 790 sv saacuterga‑ (a 2 jelenteacutes alatt) bdquostragem fecit 71811rdquo

305 Vouml bdquoDer Held Indra machte das Losschieszligen der [feindlichen Voumllker]rdquo (ford Kim 2010 87) A kauzatiacutev jelenteacuteső funkcioacuteigeacutes szerkezetekrıl a bevezeteacutesben elmondottakhoz keacutepest itt annyiban maacutes a helyzet hogy ebben a szerkezetben a saacuterga- fıneacutev nem nomen resultativum hanem nomen actionis csak eacuteppen az igei jelenteacutes amelybıl levezethetı nem agentiacutev-attingens hanem fientiacutev-inattingens

126

A kifejezeacutes azokra a R Hoffmann (1996 204ndash210) aacuteltal taacutergyalt latin kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezetekre emleacutekeztet amelyek egy deverbaacutelis absztrakt fıneacutevbıl eacutes az adferre rsquoodaviszrsquo igeacutebıl aacutellnak Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

(168) quae generi humano angorem

amelyPLNOMN nemDAT emberiDAT aggoacutedaacutesACC

nequicquam afferunt (Cic Tusc 359)

alaptalanul odaviszPRSINDACT3PL

rsquoamely dolgok ok neacutelkuumll aggasztjaacutek az emberi nemetrsquo (szoacute szerint rsquovisznek aggoacutedaacutestrsquo)306

Hasonloacute latin funkcioacuteigeacutes szerkezeteket a facere rsquocsinaacutelnirsquo igeacutevel is talaacutelunk

(169) exsurge praeco fac populo

felkelIMPACT2SG kikiaacuteltoacuteVOC csinaacutelIMPACT2SG neacutepDAT

audientiam (Pl Poen 11)

hallgataacutesACC

rsquoKelj fel kikiaacuteltoacute eacutes biacuterd hallgataacutesra a neacutepetrsquo

Nem vilaacutegos azonban az hogy miben kuumlloumlnboumlzik a saacutergaṃ kar‑ kauzatiacutev funkcioacute-igeacutes szerkezet a gvedaacuteban gyakori agentiacutev‑attingens tranzitiacutev sarj‑ igeacutetıl hiszen pusztaacuten szintaktikailag a mondatban szereplı śraḥ saacutergam akṇod hellip eṣām ek-vivalensnek tőnik az alaacutebbi egyszerő igeacutes konstrukcioacuteval

(170) śra imān asjat

hısNOM ezPLACC futni_hagyPSTINDACT3SG

Egyelıre nem tudok vaacutelaszt adni arra a keacuterdeacutesre hogy a keacutet variaacutens (ti sarj‑ vs saacutergaṃ kar‑) jelenteacuteseacuteben is megegyezett-e vagy koumlzoumlttuumlk valamilyen szaacutemunkra maacuter nem eacuterzeacutekelhetı jelenteacutesbeli elteacutereacutes volt Nem tudjuk megaacutellapiacutetani van-e je-lentıseacutege peacuteldaacuteul annak hogy a gvedaacuteban az egyszerő sarj- ige sosem vesz maga melleacute taacutergyi bıviacutetmeacutenykeacutent rsquoellenseacuteg ellenseacuteges toumlrzsrsquo vagy hasonloacute jelenteacuteső fı-nevet (a reacuteszletben szereplı eṣām genitivus subiectivus ugyanis az andashb pādaacutekban emliacutetett ellenseacutegekre utal vissza)

306 A sor Eur Hyps frg 7574 Nauck fordiacutetaacutesa a kaˆ tpoundd yencqontai brotohellip

eacutes ezPLACC aggoacutedikPRSMED3PL halandoacutePLNOM rsquoeacutes a halandoacutek aggoacutednak ezek miattrsquo

127

II 9 (VI- SAṂ-) ˚Cfrac14TAṂ KAR-

Kiinduloacutepontunk legyen a szerkezet egyetlen veacutedikus elfordulaacutesa RV 9842

(171) yaacutes tasthauacute bhuacutevanāniy aacutemartiyo

raacute akiSGNOMM aacutellPRFIND3SG vilaacutegPLACCN halhatatlanSGNOMM

viacuteśvāni soacutemaḥ paacuteri tniy

mindenPLACCN SzoacutemaSGNOMM koumlruumll azPLACCN

arṣati

folyikPRSIND3SG

kṇvaacuten saṃcɹtaṃ vicɹtam abhiacuteṣṭaya

csinaacutelPTCPIPFVACTSGNOMM koumlteacutesACC oldaacutesACC segiacutetseacutegDAT

iacutenduḥ siṣaktiy uṣaacutesaṃ naacute sriyaḥ (RV 9842)

cseppNOM koumlvetPRS3SG UṣasACC mint SūryaNOM

rsquoSzoacutema a halhatatlan aki a vilaacutegokra felhaacutegott ıket mind koumlrbefolyja koumltve eacutes oldva (szoacute

szerint koumlteacutest eacutes oldaacutest csinaacutelva) segiacutetseacuteguumll a csepp koumlveti (ıket) mikeacutent Uṣast (a Hajnalt)

Sūrya (a Nap)rsquo

Az tőnik legvaloacutesziacutenőbbnek hogy itt a kar- igeacutevel szintagmaacutet alkotoacute mindkeacutet neacutev-szoacutet absztrakt nomen actioniskeacutent kell eacutertelmeznuumlnk307 A saṃcʴt- rsquokoumlteacutesrsquo eacutes vicʴt- rsquooldaacutesrsquo fınevek (a saacuteṃ ill viacute cart- igeacutebıl308) a kar- igeacutevel funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkotnak A saṃcʴt- fıneacutev a veacutedikus nyelvben hapax legomenon a vicʴt- elıfordul ugyan maacuteshol de sing acc-ban csak itt309 A funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest koumlveti toumlbbek koumlzoumltt Geldner fordiacutetaacutesa is aki szinonim egyszerő igeacutekkel fordiacutetja a kifejezeacutest bdquoin-dem er bindet und loumlsetrdquo (Geldner 1951 III 77) Geldner a vonatkozoacute jegyzetben azt is megaacutellapiacutetja hogy nem teljesen vilaacutegos a kifejezeacutesnek pontosan mi az eacutertelme Neacutezzuumlk meg most a funkcioacuteigeacutes szerkezetek (vicʴtaṃ kar- saṃcʴtaṃ kar-) eacutes a deverbaacutelis fınevek keacutepzeacuteseacutenek alapjaacutet jelentı baacutezisigeacutek (viacute cart- saacuteṃ cart-) kap-csolataacutet A keacutet ige legfontosabb szintaktikai tulajdonsaacutega hogy mindkettı tranzitiacutev Veacutedikus elıfordulaacutesaik azt mutatjaacutek hogy taacutergyi bıviacutetmeacutenyuumlk koumltelezı vonzat

307 Vouml Scarlata 1999 125 (bdquowohl Nactrdquo fordiacutetaacutesa bdquoindem er zum Beistand bald Verknuumlpfung

bald Losloumlsung bewirktrdquo) Scarlata oacutevatosan foumllveti azt a lehetıseacuteget is hogy a keacutet szoacute esetleg no-men agentisi jelenteacuteső (vouml a koumlvetkezı jegyzetben ideacutezett AVP-szoumlveghelyet ahol a vict- biztosan nomen agentis) igaz ekkor az sem lenne vilaacutegos hogy kire utalnak

308 A cart- ige ahogy fentebb (183 jz) laacutethattuk a moc- szinonimaacuteja A most vizsgaacutelt peacuteldaacuteval ellenteacutetben azonban a vimuacutec- fıneacutev a veacutedikus nyelvben nem fordul elı funkcioacuteigeacutes szerkezetben a kar- igeacutevel A victo hi santi AVP 1704c = 193310c ~ vimuacuteco hiacute santi AVŚ 61123c mantravari-aacutensokban a fınevek nomen agentisi jelenteacutesben szerepelnek Vouml Kulikov 2012 91 eacutes n 207

309 A vicɹtam ezen kiacutevuumll meacuteg infinitivusi hasznaacutelattal is adatolt de ez a dolgozat teacutemaacuteja szem-pontjaacuteboacutel valoacutejaacuteban irrelevaacutens Laacutesd peacuteldaacuteul

a tuvaacuteṃ pśān vicɹtam vettha saacutervān (AVŚ 61171d) teNOM koumlteleacutekPLACC kioldINF tudPRFIND2SG mindPLACC rsquoTe az oumlsszes koumlteleacuteket ki tudod oldanirsquo (vouml AVŚ 61192c AVP 16508c)

128

nem hagyhatoacute el (ld pl (172)) vagy ha laacutetszoacutelag meacutegis elmarad akkor a kontex-tusboacutel egyeacutertelmően kiegeacutesziacutethetı odaeacuterthetı Iacutegy peacuteldaacuteul (173)-ban a laacutetszoacutelag taacutergyatlan ige melleacute vagy a megelızı stroacutefaacuteboacutel (7a) kell odaeacutertenuumlnk az īm neacutevmaacutest (ld pl Geldner 1951 I 89 bdquojedem der (ihn) entbindetrdquo) vagy az ugyanabban a pādaacuteban talaacutelhatoacute t szoacutet kell kettıs funkcioacuteban felfognunk egyreacuteszt mint a śa-panta[ḥ] participium taacutergya maacutesreacuteszt mint az igei aacutelliacutetmaacuteny taacutergya (ezt keacutepviseli pl E Dōyama [Witzel (szerk) 2007 126] bdquowelche (naumlmlich) die tas aufknoten (sie) pflegendrdquo)

(172) viacute pśam madhyamaacuteṃ cta (RV 12521b)

le koumlteleacutekACC koumlzeacutepsıACC oldIMP2SG

rsquoOldjad le a koumlzeacutepsı koumlteleacuteketrsquo

(173) viacute yeacute ctaacutentiy t

le akiPLNOMM oldPRSIND3PL taPLACC

saacutepanta (RV 1678a)

tisztelPTCPIPFVACTPLNOMM

rsquoaki a taacutekat tisztelve leoldja (azt vagy ıket)rsquo

AVŚ 933-ban a d pādaacuteban nincs taacutergya a viacute ctāmasi igeacutenek de feltehetıleg a b pāda granthn (-ṃś) fıneveacutet kell ide is eacutertenuumlnk mint ahogy a c pāda elliptikus (igei aacutelliacutetmaacutenyt nem tartalmazoacute) hasonlataacuteban is megtalaacuteljuk ennek a szoacutenak a megfele-lıjeacutet (paacuterūṃṣi)

(174) yayāma saacuteṃ babarha

oda huacutezPRFIND3SG oumlssze illesztPRFIND3SG

granthṃś cakāra te dḍhn

csomoacutePLACC teszPRFIND3SG teGEN szilaacuterdPLACC

paacuterūṃṣi vidvṃ chaacutestā~ ivaacute

iacutezuumlletPLACC hozzaacuteeacutertıSGNOM meacuteszaacuterosaacuteldozoacutepapSGNOM mint

iacutendreṇa viacute ctāmasi (AVŚ 933)

IndraINS el oldPRSIND1PL

rsquo(Az eacutepiacutetı) oumlsszehuacutezta oumlsszeillesztette szilaacuterddaacute tette csomoacuteidat mint egy hozzaacuteeacutertı

meacuteszaacuteros (aacuteldozoacutepap) az iacutezuumlleteket uacutegy oldjuk meg (azokat) Indra aacuteltalrsquo310

Ezzel a koumltelezıen tranzitiacutev igeacutevel szemben a funkcioacuteigeacutes szerkezet mint oly sok maacutes esetben valenciaelteacutereacutest mutat ti mellette nem szuumlkseacuteges (genitivus obiecti-vuskeacutent vagy determinatiacutev oumlsszeteacuteteli elıtagkeacutent) megjeleniacuteteni azt az oumlsszetevıt amelyik az egyszerő ige mellett taacutergykeacutent szerepelne Uacutegy gondolom lehetseacuteges

310 A maacutesik lehetıseacuteg az hogy a paacuterūṃṣi szoacutet a hasonlaton kiacutevuumll (metaforikusan az eacutepuumlletre

vonatkoztatva) eacutertelmezzuumlk eacutes akkor ez a szoacute lesz a viacute ctāmasi taacutergya Laacutesd pl M Bloomfield (1897) fordiacutetaacutesaacutet bdquoSkilfully as the priest who butchers (the sacrificial animal) do we with Indrarsquos aid disjoint thy limbsrdquo

129

hogy a vizsgaacutelt szoumlveghelyen eacuteppen ez adja meg a funkcioacuteigeacutes szerkezet hasznaacutela-taacutenak az okaacutet Segiacutetseacutegeacutevel ugyanis szaacutendeacutekoltan toumlbbeacutertelmő aacuteltalaacutenosabb meg-fogalmazaacutesra nyiacutelik moacuted a kifejezeacutes nem szőkiacuteti le a Szoacutema aacuteltal feloldottak eacutes megkoumltoumlzoumlttek koumlreacutet a versszakban emliacutetett akaacutermely szereplıre hanem taacutegabb aacutel-talaacutenosabb interpretaacutecioacute lehetıseacutegeacutet hagyja meg

130

II 10 SALALŪfrac14KAṂ KAR-

RV 33017c-ben szinteacuten talaacutelunk egy olyan szoacutet amellyel kapcsolatban felvetıd-het hogy a kar- igeacutevel alkot taacutergyas szintagmaacutet esetlegesen funkcioacuteigeacutes szerkeze-tet Mivel azonban a szoacute jelenteacutese meglehetısen homaacutelyos ndash elsısorban azeacutert mert hapax legomenon ndash reaacutelis alternatiacutevakeacutent kell szaacutemolnunk azzal hogy a szoacute nem is fıneacutev hanem valamilyen maacutes szoacutefaji csoportba tartozik Az alaacutebbi fordiacutetaacutesban a keacuterdeacuteses szavakat egyelıre kihagyom

(175) uacuted vha raacutekṣaḥ sahaacutemūlam indra

fel raacutentIMPACT2SG deacutemonACC gyoumlkeacuterrel_egyuumlttiACC IndraVOC

vśc maacutedhyam praacutetiy aacutegraṃ

szeacutetvaacutegIMPACT2SG koumlzeacutepACC PREV hegyACC

śṇīhi

szeacutetzuacutezIMPACT2SG

kvataḥ salalkaṃ cakartha

PREP milyen_hosszuacuteABL csinaacutelPRFACT2SG

brahmadviacuteṣe taacutepuṣiṃ hetiacutem asya (RV 33017)

imaacutet_győloumllıDAT izzoacuteACC fegyverACC dobIMPACT2SG

rsquoOacute Indra irtsd ki a deacutemont gyoumlkerestuumll vaacutegd szeacutet a koumlzepeacutet zuacutezd szeacutet a hegyeacutet Mily

sokaacuteig [salalkaṃ cakartha] Hajiacutetsd izzoacute fegyveredet az ima győloumllıjeacuterersquo

Mayrhofer (EWAia II 712 KEWA III 448) a vitatott etimoloacutegiaacutejuacute szoacute eacutertelmezeacute-seacuteben Pischel (PischelndashGeldner 1901 204ndash205) magyaraacutezataacutet tartja a legvaloacutesziacute-nőbbnek aki a fıneacutevnek rsquoelneacutezeacutes tuumlrelem kiacutemeacuteletrsquo jelenteacutest tulajdoniacutet a szintag-maacutet pedig iacutegy fordiacutetja bdquowie lange hast du schon Nachsicht geuumlbtrdquo azaz rsquomily sokaacute gyakoroltaacutel tuumlrelmetrsquo (ezt az eacutertelmezeacutest koumlveti Geldner 1951 I 365 fordiacutetaacutesa is de a bdquoNachsichtrdquo szoacute utaacuten keacuterdıjelet tesz) Eszerint a szintagma funkcioacuteigeacutes szer-kezet lehetne311

Maacutes magyaraacutezoacutek a szoacutet a sar- rsquofut elfut sietrsquo igegyoumlkkel proacutebaacuteljaacutek kapcsolatba hozni Ebbe a koumlrbe tartozik peacuteldaacuteul a peacutetervaacuteri szanszkrit szoacutetaacuter (PW VII 838 koumlveti MW 1189) amely bdquomuumlssiges Umherschweifenrdquo azaz rsquoceacuteltalan koacuteborlaacutesrsquo nomen actionisi jelenteacutest ad meg (vouml bdquoaimless wanderingrdquo MW 1189) Ez esetben szinteacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetre gyanakodhatnaacutenk (rsquokoacuteborlaacutest csinaacutelrsquo azaz rsquokoacute-borol ceacuteltalanul jaacuterkaacutelrsquo) Mindkeacutet eddig emliacutetett interpretaacutecioacutet a stroacutefa imperativusi felszoacuteliacutetaacutesai feacutenyeacuteben kell eacutertelmeznuumlnk a beszeacutelı keacuteri Indraacutet hogy pusztiacutetsa el a

311 Megjegyzem hogy Pischel magyaraacutezata elsısorban kontextuaacutelis indiacutettataacutesuacute eacutes baacuter keacutetseacutegte-

lenuumll beleillik a stroacutefaacuteba nem is keacutenyszeriacutetı erejő Az etimoloacutegiai indoklaacutes sem tuacutelsaacutegosan meg-gyızı Pischel ugyanis paacuterhuzamkeacutent csak egy praacutekrit salalī- szoacutera tud hivatkozni amelynek jelen-teacutese rsquotisztelet ragaszkodaacutes hőseacuteg odaadaacutesrsquo Ez viszonylag taacutevol aacutell a salalka- aacuteltala felteacutetelezett eacutertelmeacutetıl

131

deacutemont eacutes mintegy felhiacutevja a figyelmeacutet arra hogy ezt maacuter reacutegen meg kellett volna tennie de ehelyett tuumlrelmes volt vele eacutes teacutetlenuumll neacutezte kaacuterteacutekony teveacutekenykedeacuteseacutet

A szoacute felteacutetelezhetı morfoloacutegiai feleacutepiacuteteacutese azonban ellentmondani laacutetszik a no-men actionis-i eacutertelmezeacutesnek A veacutedikus nyelv -ka-keacutepzıvel alkotott neacutevszoacutei ugyan-is amennyiben etimoloacutegiaacutejuk tiszta cselekvıt neveznek meg (Ai Gr II2 498ndash499) pl jāgarka- RV+ rsquoeacuteberrsquo (vouml jar- rsquofeleacutebredrsquo) dandaśka- YVm+ rsquoharapoacutesrsquo (vouml daṃś- rsquoharaprsquo) yāyajka- ŚB+ rsquoszorgalmasan aacuteldozoacutersquo (vouml yaj- rsquoaacuteldozrsquo) Mivel ezek a szavak fıkeacutent reduplikaacutelt igetoumlvet tartalmaznak312 felvetıdoumltt hogy ere-detileg a salalka- szoacutenaacutel is ezzel a morfoloacutegiai mővelettel aacutellunk szemben salal˚ lt sal-sal˚ (vouml Grassmann 1955 1491313) A sal- eszerint az interpretaacutecioacute szerint a sar- rsquofut elfut sietrsquo gyoumlk (EWAia II 705ndash706) dialektaacutelis vaacuteltozata lenne Az ‑ka-keacutepzı jelenleacuteteacutebıl tehaacutet arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy a salalka- szoacute nem no-men actionis Valoacutesziacutenőbb talaacuten egy melleacutekneacutev vagy egy belıle keacutepzett adverbium felteacutetelezeacutese Ez az interpretaacutecioacute sem uacutejkelető hiszen Yāska Niruktaacutejaacuteig vezethetı vissza (Nir 63 [ideacutezi Sāyaṇa comm ad loc is] a modern eacutertelmezık koumlzuumll ld Grassmann 1996 1491 bdquozerflossen oder umherschweifendrdquo azaz rsquoszeacutetfolyt vagy koacuteborloacutersquo Ai GrI Nachtr 121 bdquoumherschweifendrdquo)

Ha melleacutekneacutevkeacutent eacutertelmezzuumlk a szoacutet akkor az a pāda raacutekṣaḥ fıneveacutet314 eacuterthet-juumlk melleacuteje315 vagyis a kar- ige kettıs accusativusi szerkeszteacutessel faktitiacutev kopula-keacutent aacutellhatna rsquomily sokaacuteig tetted ıt koacuteborloacutevaacutersquo azaz rsquomily sokaacuteig hagytad hogy ide-oda koacuteboroljonrsquo316 A szoacutet adverbiumkeacutent is felfoghatjuk ekkor a kar- inattin-gens eacutertelmet kap317 rsquomily sokaacute cselekedteacutelteveacutekenykedteacutel ceacuteltalanul koacuteborolvarsquo Akaacutermelyiket vaacutelasztjuk is e keacutet eacutertelmezeacutes koumlzuumll annyi biztosan kijelenthetı hogy a szintagmaacutet nem tekinthetjuumlk funkcioacuteigeacutes szerkezetnek

312 A reduplikaacutecioacute toumlbbnyire intenziacutevumi jelenteacutessel paacuterosul (energikusan vagy ismeacutetlıdı jelleg-

gel cselekvı szemeacutely) A nem reduplikaacutelt -ka-keacutepzıs neacutevszoacutek nem vezethetık vissza igei eredetre etimoloacutegiaacutejuk is sokszor teljesen homaacutelyos (vouml Ai Gr II2 498 keacuterdıjellel emliacutetve a salalka-t is)

313 Ugyaniacutegy maacuter Nir 63 sarter abhyastāt rsquoa s- gyoumlkbıl reduplikaacutecioacutevalrsquo Hopkins 1893 32 elveti a reduplikaacutecioacute felteacutetelezeacuteseacutet

314 Esetleg a raacutekoumlvetkezı d pāda brahmadviacuteṣ- szavaacutet 315 Erre laacutetszik utalni szoacutetaacuteraacuteban Grassmann 1996 1491 is baacuter RV-fordiacutetaacutesaacuteban maacutes megoldaacutest

vaacutelaszt bdquoWie weit bist du umhergeschweift vergeblichrdquo (Grassmann 1876 78) ami feltehetıleg egy PW-feacutele (ld fentebb) nomen actionis-felfogaacuteson alapszik

316 Vouml JamisonndashBrereton 2014 I 507 bdquoHow far have you sent it scootingrdquo

317 Errıl a lehetseacuteges agentiacutev-inattingens szintaktikailag intranzitiacutev hasznaacutelatroacutel ld 91 jz

133

BIBLIOGRAacuteFIA

ROumlVIDIacuteTEacuteSEK

Ai Gr Ia [Jakob Wackernagel ndash] Albert Debrunner Altindische Grammatik Bd Ia Nachtraumlge zu Band I Goumlttingen 1957 Vandenhoeck amp Ruprecht

Ai Gr II1 Jakob Wackernagel Altindische Grammatik Bd II 1 Einleitung zur Wortlehre No-minalkomposition Goumlttingen 1905 Vandenhoeck amp Ruprecht

Ai Gr II2 [Jakob Wackernagel ndash] Albert Debrunner Altindische Grammatik Bd II 2 Die No-minalsuffixe Goumlttingen 1954 Vandenhoeck amp Ruprecht

Ai Wb Christian Bartholomae Altiranisches Woumlrterbuch Strassburg 1904 K J Truumlbner CDIAL Ralph L Turner A Comparative Dictionary of the Indo-Aryan Languages London 1966

Oxford University Press CII ld Mirashi (ed) 1963 EDHIL Alwin Kloekhorst Etymological Dictionary of the Hittite Inherited Lexicon LeidenndashBos-

ton 2008 Brill Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series 5 EWAia Manfred Mayrhofer Etymologisches Woumlrterbuch des Altindoarischen Bd 1ndash3 Heidel-

berg 1992ndash2001 Winter GED Robert Beekes Etymological Dictionary of Greek With the assistance of Lucien van Beek

Vol 1ndash2 LeidenndashBoston 2009 Brill Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series 101ndash2

IEW Julius Pokorny Indogermanisches etymologisches Woumlrterbuch Bd 1ndash2 4 Aufl TuumlbingenndashBasel 2002 Francke

KEWA Manfred Mayrhofer Kurzgefaszligtes etymologisches Woumlrterbuch des Altindischen A Concise Etymological Sanskrit Dictionary Bd 1ndash4 Heidelberg 1956ndash1980 Winter

LIV Helmut Rix et al (Hrsg) Lexikon der indogermanischen Verben (LIV) 2 erw und verbess Aufl Wiesbaden 2001 Reichert

LIVAdd Martin Joachim Kuumlmmel Addenda und Corrigenda zu LIV2 httpwwworiindufauni-jenadeiskvomediaindogermanistikKC3BCmmel_liv2_addpdf (letoumlltve 2015 12 28)

MW Monier Monier-Williams A SanskritndashEnglish Dictionary New ed with the collaboration of E Leumann and C Cappeller Reprint Delhi 1999 Motilal Banarsidass (1st publ 1899)

NyKk Greacutetsy Laacuteszloacute ndash Kovalovszky Mikloacutes (szerk) Nyelvmővelı keacutezikoumlnyv 1ndash2 koumlt Budapest 1985 Akadeacutemiai Kiadoacute

PW Otto Boumlhtlingk ndash Rudolf Roth Sanskrit-Woumlrterbuch Bd 1ndash7 St Petersburg 1855ndash1875 Kai-serliche Akademie der Wissenschaften

VIA Chlodwig H Werba Verba Indoarica Die primaumlren und sekundaumlren Wurzeln der Sanskrit-Sprache Pars I Radices primariae Wien 1997 Verlag der Oumlsterreichischen Akademie der Wis-senschaften

VWC Vaidika‑padānukrama‑kośaḥ A Vedic Word Concordance Ed by Vishva Bandhu Shastri in collaboration with R Bhim Dev and A Nath LahorendashHoshiarpur 1935ndash1965 21973ndash Vish-veshvaranand Vedic Research Institute [Section I Samhitas (6 parts) 1942ndash63 19762 Section II Brahmanas (2 parts) 1935ndash36 19732 Section III Upanisads (2 parts) 1945 19772 Section IV Vedanga-sūtras (4 parts) 1958ndash61 Section V Consolidated indices to vols IndashIV (2 parts) 1964ndash65]

134

HIVATKOZAacuteSOK

Adams Douglas Q 1999 A Dictionary of Tocharian B AmsterdamndashAtalanta Rodopi Leiden Studies in Indo-European 10

Ahadi Shahram 2001 Verbergaumlnzungen und zusammengesetzte Verben im Persischen Eine va-lenztheoretische Analyse Wiesbaden Reichert IranndashTuran 3

Amano Kyoko 2009 Maitrāyaṇī Saṁhitā IndashII Uumlbersetzung der Prosapartien mit Kommentar zur Lexik und Syntax der aumllteren vedischen Prosa Bremen Hempen Verlag Muumlnchner Forschun-gen zur historischen Sprachwissenschaft 9

Amberber Mengistu ndash Brett Baker ndash Mark Harvey (eds) 2010 Complex Predicates Cross-linguis-tic Perspectives on Event Structure Cambridge Cambridge University Press

Apte Vaman Shivram 1957‒1959 A Practical Sanskrit-English Dictionary Rev and enlarged ed Vol 1‒3 Poona Prasad Prakashan

Arnold E Vernon 1905 Vedic Metre in Its Historical Development Cambridge Cambridge Univer-sity Press

Bahl Kali Charan 1974ndash1979 Studies in the Semantic Structure of Hindi Vol 1ndash2 Synonymous Nouns and Adjectives with karanā With the assistance of Richard A Williams Delhi MotilalndashManohar

Bakshi Mukunda Jha (ed) 1984 Śrautasūtra of Lāṭyāyana (Ending with Agniṣṭoma Chapter) Ed with an original commentary called Saralā and notes by M J Bakshi 2nd ed Varanasi Chau-khambha Sanskrit Sansthan

Balles Irene 2006 Die altindische Cvi-Konstruktion Form Funktion Ursprung Bremen Hempen mdash 2009 Lang rund und krumm zu einigen indogermanischen Zusammenbildungen Die Sprache

48 [= Robert Nedoma ndash David Stifter (Hrsg) h2nr Festschrift fuumlr Heiner Eichner] 20ndash26 B Kovaacutecs Maacuteria 1999 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek a jogi szaknyelvben Magyar Nyelvır 123 388ndash394 van Beek Lucien 2011 Vowel assimilations in Greek the evidence reconsidered In Thomas Krisch

et al (Hrsg) Indogermanistik und Linguistik im Dialog Akten der XIII Fachtagung der Indo-germanischen Gesellschaft vom 21 bis 27 September 2008 in Salzburg Wiesbaden Reichert 49ndash58

Bloomfield Maurice 1896 Contributions to the interpretation of the Veda Journal of the American Oriental Society 16 1ndash42

mdash 1897 The Hymns of the Atharva-Veda Together with Extracts from the Ritual Books and the Commentaries Transl by M Bloomfield Oxford Clarendon The Sacred Books of the East 42

Booij Geert 2007 The Grammar of Words An Introduction to Linguistic Morphology 2nd ed Oxford Oxford University Press

mdash 2009 A constructional analysis of quasi-incorporation in Dutch Gengo Kenkyu 135 5ndash28 Borik Olga ndash Berit Gehrke (eds) 2015 The Syntax and Semantics of Pseudo-Incorporation Lei-

den Brill Syntax and Semantics 40 Bowern Claire 2008 The diachrony of complex predicates Diachronica 25 161ndash185 Brinton Laurel J ndash Minoji Akimoto 1999 Introduction In Brintonndash Akimoto (eds) 1999 1ndash20 Brinton Laurel J ndash Minoji Akimoto (eds) 1999 Collocational and Idiomatic Aspects of Composite

Predicates in the History of English AmsterdamndashPhiladelphia John Benjamins Brugmann Karl 1897ndash1916 Grundriss der vergleichenden Grammatik der indogermanischen

Sprachen 2 Bearb Bd 1ndash2 Strassburg K J Truumlbner (I 1897 II1ndash3 1906 1911 1916) Burrow Thomas 1959 [Review of Renou 1958] Journal of the American Oriental Society 79 287ndash289 Burton-Page John 1957 Compound and Conjunct Verbs in Hindi Bulletin of the School of Oriental

and African Studies 19 469ndash478 Butt Miriam 2003 The light verb jungle Harvard Working Papers in Linguistics 9 1ndash49 mdash 2010 The light verb jungle still hacking away In AmberberndashBakerndashHarvey (eds) 2010 48ndash78 Butt Miriam ndash Aditi Lahiri 2013 Diachronic pertinacity of light verbs Lingua 135 7ndash29

135

Cardona George 2007 Sanskrit In George Cardona ndash Dhanesh Jain (eds) The Indo‑Aryan Lan-guages LondonndashNew York Routledge 104ndash160 Routledge Language Family Series

Casaretto Antje 2010 Syntax und Wortarten der Lokalpartikeln des gveda VI praacuteti International Journal of Diachronic Linguistics and Linguistic Reconstruction 7 1‒53

Ciancaglini Claudia A 2011 The formation of the periphrastic verbs in Persian and neighbouring languages In Mauro Maggi ndash Paola Orsatti (eds) The Persian Language in History Wiesbaden Reichert 3ndash21

Dahl Eystein 2010 Time Tense and Aspect in Early Vedic Grammar Exploring Inflectional Se-mantics in the Rigveda Leiden Brill Brillrsquos Studies in Indo-European Languages amp Linguis-tics 5

Datta Bhagavad (ed) 1924 Ātharvaṇa jyotiṣam or the Vedāṅga jyotiṣa of the Atharva Veda La-hore Motilal Banarsidass The Punjab Sanskrit Series 6

Dayal Veneeta 2011 Hindi pseudo-incorporation Natural Language and Linguistic Theory 29 123ndash167

mdash 2015 Incorporation morpho-syntactic vs semantic considerations In BorikndashGehrke (eds) 2015 47ndash87

Delbruumlck Berthold 1888 Altindische Syntax Halle Verlag der Buchhandlung des Waisenhauses Deacuter Csilla Ilona 2008 Grammatikalizaacutecioacute Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute Nyelvtudomaacutenyi Eacuterteke-

zeacutesek 158 Dobos Csilla 2001 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek vizsgaacutelata (kuumlloumlnoumls tekintettel az orosz jogi szaknyelv-

re) Doktori (PhD) disszertaacutecioacute Debreceni Egyetem Eckardt Regine 2002 Semantic change in grammaticalization In Graham Katz ndash Sabine Reinhard

ndash Philip Reuter (eds) Sinn amp Bedeutung VI Proceedings of the Sixth Annual Meeting of the Gesellschaft fuumlr Semantik October 8ndash10 2001 Osnabruumlck Institute of Cognitive Science 53ndash67

Eacute Kiss Katalin 1999 Mondattan In Eacute Kiss Katalin ndash Kiefer Ferenc ndash Siptaacuter Peacuteter Uacutej magyar nyelv-tan Budapest Osiris 15ndash184

Elizarenkova Tatyana Y 1995 Language and Style of the Vedic Ṛṣis Albany State University of New York Press SUNY Series in Hindu Studies

mdash 1999 Rigveda Vol 1ndash3 Moskva Nauka Etter Annemarie 1985 Die Fragesaumltze im gveda BerlinndashNew York De Gruyter Farkas Donka F ndash Henrieumltte de Swart 2003 The Semantics of Incorporation From Argument Struc-

ture to Discourse Transparency Stanford CSLI Stanford Monographs in Linguistics Fraenkel Ernst 1962ndash1965 Litauisches etymologisches Woumlrterbuch Bd 1ndash2 Heidelberg Winter Gaedicke Carl 1880 Der Accusativ im Veda Breslau Verlag von Wilhelm Koebner Gaeffke Peter 1967 Untersuchungen zur Syntax des Hindi The HaguendashParis Mouton amp Co Garnier Romain 2006 Nouvelles reacuteflexions autour de gr ypoundmaqoj Die Sprache 26 81ndash93 Geldner Karl F 1888 Uumlber das vedische Wort meni In Festgruss an Otto von Boumlhtlingk zum Dok-

tor‑Jubilaumlum 3 Februar 1888 von seinen Freunden Stuttgart Verlag von W Kohlhammer 31ndash33 mdash 1951 Der Rig-Veda Aus dem Sanskrit ins Deutsche uumlbersetzt und mit einem laufenden Kom-

mentar versehen Bd 1ndash3 Cambridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series 33ndash35

Gippert Jost 1999 Neue Wege zur sprachwissenschaftlichen Analyse der vedischen Metrik In Heiner Eichner ndash Hans Christian Luschuumltzky (Hrsg) Compositiones indogermanicae in memo-riam Jochem Schindler Praha Enigma 97ndash125

Gonda Jan 1971 Old Indian LeidenndashKoumlln Brill Handbuch der Orientlistik 2 Abt Indien 1 Bd Die indischen Sprachen 1 Abschnitt

mdash 1975 A critical survey of the publications on the periphrastic future in Sanskrit In Id Selected Studies Vol 3 Leiden Brill 69ndash90

Gotō Toshifumi 1987 Die ldquoI Praumlsensklasserdquo im Vedischen Untersuchung der vollstufigen the-matischen Wurzelpraumlsentia Wien Verlag der Oumlsterreichischen Akademie der Wissenschaften SbOumlAW Phil‑hist Klasse 489

136

mdash 2002 Funktionen des Akkusativs und Rektionsarten des Verbums ndash anhand des Altindoarischen ndash In Heinrich Hettrich ndash Jeong‑Soo Kim (Hrsg) Indogermanische Syntax Fragen und Per-spektiven Wiesbaden Reichert 22ndash42

Grassmann Hermann 1876ndash1877 Rig‑Veda Uumlbersetzt und mit kritischen und erlaumluternden Anmer-kungen versehen von H Grassmann Bd 1ndash2 Leipzig Brockhaus

mdash 1996 Woumlrterbuch zum Rig-Veda 6 uumlberarb und ergaumlnzte Aufl Bearb von Maria Kozianka Wiesbaden Harrasowitz

Griffith Ralph T 1973 The Hymns of the Rʘgveda Ed by J L Shastri New rev ed Delhi Motilal Banarsidass

Griffiths Arlo 2009 The Paippalādasaṃhitā of the Atharvaveda Kāṇḍas 6 and 7 A New Edition with Translation and Commentary Groningen Egbert Forsten Groningen Oriental Studies 22

Grimshaw Jane ndash Armin Mester 1988 Light verbs and θ-marking Linguistic Inquiry 19 205ndash232 Hacker Paul 1961 On the problem of a method for treating the compound and conjunct verbs in

Hindi Bulletin of the School of Oriental and African Studies 24 484ndash516 Hackstein Olav 2002 Uridg CHCC gt CCC Historische Sprachforschung 115 1ndash22 mdash 2012 When words coalesce chunking and morphophonemic extension In H Craig Melchert

(ed) The Indo-European Verb Proceedings of the Conference of the Society for Indo-European Studies Los Angeles 13ndash15 September 2010 Wiesbaden Reichert 87ndash104

Haspelmath Martin 2000 Periphrasis In Geert Booij et al (eds) Morphology A Handbook on Inflection and Word Formation Vol 1 BerlinndashNew York de Gruyter 654ndash664 Handbuumlcher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft 171

Heenen Franccedilois 2006 Le deacutesideacuteratif en veacutedique AmsterdamndashNew York Rodopi Leiden Studies in Indo-European 13

Helbig Gerhard 1984 Probleme der Beschreibung von Funktionsverbgefuumlgen im Deutschen In Id Studien zur deutschen Syntax 2 Bd Leipzig VEB Verlag Enzyklopaumldie 163‒188

Hettrich Heinrich 2002 Das Projekt einer Kasussyntax des Rgveda Der Instrumental In Id (Hrsg) Indogermanische Syntax Fragen und Perspektiven Wiesbaden Reichert 43ndash63

Hill Eugen 2007 Die Aorist‑Praumlsentien des Indoiranischen Untersuchungen zur Morphologie und Semantik einer Praumlsensklasse Bremen Hempen Muumlnchner Forschungen zur historischen Sprach-wissenschaft 7

Hiltunen Risto 1999 Verbal phrases and phrasal verbs in Early Modern English In BrintonndashAki-moto (eds) 1999 133ndash165

Hoffmann Karl 1967 Der Injunktiv im Veda Heidelberg Winter mdash 1976 Aufsaumltze zur Indoiranistik 2 Bd Hrsg von Johanna Narten Wiesbaden Reichert Hoffmann Roland 1996 Funktionsverbgefuumlge im Lateinischen In Alfred Bammesberger ‒ Fried-

rich Heberlein (Hrsg) Akten des VIII Internationalen Kolloquiums zur lateinischen Linguistik Heidelberg Carl Winter 200ndash212

Hook Peter Edwin 1974 The Compound Verb in Hindi Ann Arbor The University of Michigan Center for South and Southeast Asian Studies

Hook Peter Edwin ndash Prashant Pardeshi 2006 Are Vector Verbs Eternal Paper presented at the Eleventh Biennial Symposium Intertheoretical Approaches to Complex Verb Constructions Rice University 16ndash18 March 2006 (a prezentaacutecioacute letoumllthetı a konferencia honlapjaacuteroacutel httpwwwrufriceedu~lingsympPardeshi_paperpdf letoumlltve 2016 01 12)

Hopkins Edward W 1893 Vedic reduplication of nouns and adjectives The American Journal of Philology 14 1ndash40 138

Hopper Paul J ndash Elizabeth Closs Traugott 2003 Grammaticalization 2nd ed Cambridge Cam-bridge University Press

Iglesias-Raacutebade Luis 2001 Composite predicates in Middle English with the verbs nimen and ta-ken Studia Neophilologica 73 143ndash163

137

Ittzeacutes Maacuteteacute 2007 Remarks on the periphrastic constructions with the verb lsquoto make to dorsquo in Sanskrit Greek and Latin In Csaba Dezsı (ed) Indian Languages and Texts Through the Ages Essays of Hungarian Indologists in Honour of Prof Csaba Toumlttoumlssy New Delhi Manohar 1ndash40

mdash 2013 Light verb constructions vs simple verbs in Vedic vimoacutecanaṃ kṇute (RV 33012d) In Danuta Stasik ndash Anna Trynkowska (eds) CEENIS Current Research Series Vol 1 Warszawa Dom Wydawniczy Elipsa 107ndash123

mdash 2015a Funkcioacuteigeacutes szerkezetek a kar- rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel a gveda 7 koumlnyveacuteben In Baacuteraacuteny Istvaacuten et al (szerk) Studia Classica Tanulmaacutenyok az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Oacutekortudomaacute-nyi Inteacutezeteacutebıl Budapest ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute 339ndash350

mdash 2015b Light verb constructions in Vedic Manas Studies into Asia and Africa Electronic Jour-nal of the Centre for Eastern Languages and Cultures Sofia University bdquoSt Kliment Ohridskirdquo Issue 22015 Tradition and Modernity in Indian Culture httpmanasbgentradition-and-mo-dernity-indian-culturelight-verb-constructions-vedic (letoumlltve 2016 februaacuter 22)

mdash 2015c The interpretation of praacuteti hellip mucāte in gveda 102711c Indo-Iranian Journal 58 203ndash215

Jamison Stephanie W 1983 Function and Form in the -aacuteya-Formations of the Rig Veda and Athar-va Veda Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht

mdash 1996 Vedic meniacute Avestan maēni and the power of thwarted exchange Studien zur Indologie und Iranistik 20 [= Veda-vyākaraṇa-vyākhyāna Fs Paul Thieme] 187ndash203

Jamison Stephanie W ndash Joel P Brereton 2014 The Rigveda The Earliest Religious Poetry of India Transl by S W Jamison ndash J P Brereton Vol 1ndash3 New York Oxford University Press South Asia Research

Janda Michael 2000 Eleusis Das indogermanische Erbe der Mysterien Innsbruck Institut fuumlr Sprachwissenschaft Innsbrucker Beitraumlge zur Sprachwissenschaft 96

mdash 2005 Elysion Enstehung und Entwicklung der griechischen Religion Innsbruck Institut fuumlr Sprachen und Literaturen Innsbrucker Beitraumlge zur Sprachwissenschaft 119

mdash 2010 bdquoDer Weg nach obenrdquo Fruumlhgriechische Funktionsverbgefuumlge A Greek and Latin from an Indo-European Perspective 3 konferenciaacuten (Bratislava 2010 juacutelius 9) tartott elıadaacutes hand-out-ja

Jasanoff Jay H 2003 Hittite and the Indo‑European Verb Oxford Oxford University Press Kachru Yamuna 2006 Hindi AmsterdamndashPhiladelphia John Benjamins London Oriental and

African Language Library 12 Kamber Alain 2008 Funktionsverbgefuumlge empirisch Eine korpusbasierte Untersuchung zu den

nominalen Praumldikaten des Deutschen Tuumlbingen Max Niemeyer Verlag Germanistische Lin-guistik 281

Kaacutelmaacuten Laacuteszloacute 2006 Mieacutert nem vonzanak a reacutegensek In Uı (szerk) KB 120 ndash A titkos koumltet Nyelveacuteszeti tanulmaacutenyok Baacutenreacuteti Zoltaacuten eacutes Komloacutesy Andraacutes tiszteleteacutere Budapest Tinta Kiadoacute 229ndash246

Kearns Kate 2002 Light Verbs in English Keacutezirat httpciteseerxistpsueduviewdocdownload doi=101113229amprep=rep1amptype=pdf (letoumlltve 2015 12 28)

Keith Arthur Berriedale 1914 The Veda of the Black Yajus School entitled Taittiriya Sanhita Part 2 Kāṇḍas IVndashVII Transl by A B Keith Cambridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series 19

Kellens Jean 1995 Liste du verbe avestique Wiesbaden Reichert Keszler Borbaacutela 1992 A mai magyar nyelv szoacutefaji rendszere In Kozocsa Saacutendor Geacuteza ndash Laczkoacute

Krisztina (szerk) Emleacutekkoumlnyv Raacutecz Endre hetvenedik szuumlleteacutesnapjaacutera Budapest ELTE 131ndash139 mdash 1995 A mai magyar nyelv szoacutefaji rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacutei Magyar Nyelvır 119 293ndash308 Keszler Borbaacutela (szerk) 2000 Magyar grammatika Budapest Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Keydana Goumltz 2003 Infinitive im gveda Habilitationsschrift Goumlttingen mdash 2013 Infinitive im gveda Formen Funktion Diachronie Leiden Brill Brillrsquos Studies in

Indo-European Languages and Linguistics 9

138

Kiefer Ferenc 1990ndash1991 Noun Incorporation in Hungarian Acta Linguistica Hungarica 40 149ndash177 mdash 2003 A keacutetfeacutele igemoacutedosiacutetoacuteroacutel Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 100 177ndash186 mdash 2006 Aspektus eacutes akcioacuteminıseacuteg Kuumlloumlnoumls tekintettel a magyar nyelvre Budapest Akadeacutemiai

Kiadoacute mdash 2007 Jelenteacuteselmeacutelet Budapest Corvina Kiefer Ferenc (szerk) 1992 Strukturaacutelis magyar nyelvtan 1 koumltet Mondattan Budapest Akadeacute-

miai Kiadoacute mdash 2000 Strukturaacutelis magyar nyelvtan 3 koumltet Morfoloacutegia Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute Kiefer Ferenc ndash Ladaacutenyi Maacuteria (2000) Az igekoumltık In Kiefer (szerk) 2000 453ndash518 Kim Jeong‑Soo 2010 Untersuchungen zu altindischen Abstrakta und Adjektiven im Rigveda und

Atharvaveda Die primaumlren a‑Staumlmme und die ana‑Bildungen Bremen Hempen Verlag Muumlnchner Forschungen zur historischen Sprachwissenschaft 10

Knobl Werner 2004 The nonce formation A more-than-momentary look at the Augenblicksbil-dung In Arlo Griffiths ndash Jan E M Houben (eds) The Vedas Texts Language amp Ritual Pro-ceedings of the Third International Vedic Workshop Leiden 2002 Groningen Egbert Forsten 261ndash283 Groningen Oriental Studies 20

Knobloch Johann 1981 Indogermanische Wurzelsemantik Lingua 54 41ndash46 Komloacutesy Andraacutes 1992 Reacutegensek eacutes vonzatok In Kiefer (szerk) 1992 299ndash527 Korn Agnes 2013 Looking for the middle way Voice and transitivity in complex predicates in

Iranian Lingua 135 30ndash55 Kostić Svetislav 1999 Verb Syntagmata in Hindī Structure and Functions Praha Univerzita Kar-

lova v Praze Nakladatelstviacute Karolinum Krause Wolfgang 2014 Altindische und altnordische Kunstpoesie ein Vergleich ihres Sprachstils

In Wolfgang Krause Schriften zur Runologie und Sprachwissenschaft Hrsg von Heinrich Beck et al BerlinndashBoston de Gruyter 502ndash533

Krisch Thomas 1996 Zur Genese und Funktion der altindischen Perfekta mit langem Reduplikati-onsvokal Mit kommentierter Materialsammlung Innsbruck Institut fuumlr Sprachwissenschaft der Universitaumlt Innsbruck Innsbrucker Beitraumlge zur Sprachwissenschaft 87

Kuiper Franciscus B J 1961ndash1962 Remarks on The Avestan Hymn to Mithra Indo-Iranian Jour-nal 5 39ndash60

Kulikov Leonid 2010 Nominal composition noun incorporation and non-finite formations in Sans-krit delimiting the boundaries of the verbal paradigm In Klaus Karttunen (ed) Anantaṁ śās-tram Indological and Linguistic Studies in Honour of Bertil Tikannen [= Studia Orientalia 108] Helsinki Finnish Oriental Society 111ndash131

mdash 2012 The Vedic ‑ya‑presents Passives and intransitivity in Old Indo‑Aryan AmsterdamndashNew York Rodopi Leiden Studies in Indo‑European 19

Kuumlmmel Martin Joachim 1996 Stativ und Passivaorist im Indoiranischen Goumlttingen Vanden-hoeck amp Ruprecht

mdash 2000 Das Perfekt im Indoiranischen Eine Untersuchung der Form und Funktion einer ererbten Kategorie des Verbums und ihrer Weiterentwicklung in den altindoiranischen Sprachen Wies-baden Reichert

Laczkoacute Tibor 2000 Az ige argumentumszerkezeteacutet megırzı fıneacutevkeacutepzeacutes In Kiefer (szerk) 2000 293ndash407

Langer Stefan 2005 A formal specification of support verb constructions In Stefan Langer ndashDaniel Schnorbusch (Hrsg) Semantik im Lexikon Tuumlbingen Guumlnter Narr Verlag 179ndash202 Tuumlbinger Beitraumlge zur Linguistik 479

Lazard Gilbert 1989 Le persan In Ruumldiger Schmitt (Hrsg) Compendium linguarum Iranicarum Wiesbaden Reichert 263ndash293

Lengyel Klaacutera 2000 A segeacutedigeacutek eacutes szaacutermazeacutekaik In Keszler (szerk) 2000 252ndash258 Lubotsky Alexander M 1997 A Rʘgvedic Word Concordance Vol 1ndash2 New Haven American

Oriental Society American Oriental Series 82ndash83

139

mdash 2002 Atharvaveda‑Paippalāda Kāṇḍa Five Text Translation Commentary Cambridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series Opera Minora 4

mdash 2012 Dissimilatory loss of i in Sanskrit In Roman Sukač ndash Ondřej Šefčiacutek (eds) The Sound of Indo-European 2 Papers on Indo-European Phonetics Phonemics and Morphophonemics Muumln-chen LINCOM 177ndash181

Ludwig Alfred 1876ndash1888 Der Rig‑Veda oder die heiligen Hymnen der Bracirchmana Zum ersten Male vollstaumlndig ins Deutsche uumlbersetzt mit Commentar und Einleitung Bd 1ndash6 Prag Tempsky

Macdonell Arthur A 1910 Vedic Grammar Strassburg K J Truumlbner Grundriss der Indo-Ari-schen Philologie und Altertumskunde 14

mdash 1916 A Vedic Grammar for Students Oxford Clarendon Mānušš Leksa et al 1997 Čigānu-latviešu-angḷu etimoloăiskā vārdnīca un latviešu-čigānu vārd-

nīca Rīgā Zvaigzne ABC Masica Colin P 1976 Defining a Linguistic Area South Asia Chicago University of Chicago Press mdash 1991 The Indo-Aryan Languages Cambridge Cambridge University Press Matasović Ranko 2009 Etymological Dictionary of Proto-Celtic LeidenndashBoston Brill Leiden

Indo-European Etymological Dictionary Series 9 Melchert H Craig 1993 Cuneiform Luvian Lexicon Chapel Hill Lexica Anatolica 2 Mirashi Vasudev Vishnu (ed) 1963 Inscriptions of the Vākāṭakas Ootacamund Government Epi-

graphist for India Corpus Inscriptionum Indicarum 5 Mithun Marianne 1984 The evolution of noun incorporation Language 60 847ndash894 Mohanan Tara 1997 Multidimensionality of representation NV complex predicates in Hindi In

Alex Alsina et al (eds) Complex Predicates Stanford CSLI 431‒471 CSLI Lecture Notes 64 Molnaacuter Katalin 1997 Egy rendhagyoacute terminustoumlrteacutenet tanulsaacutegai Magyar Nyelvır 121 93ndash97 Montaut Annie 2004 A Grammar of Hindi Muumlnchen Lincom Europa mdash 2016 Noun-verb complex predicates in Hindi and the rise of non-canonical subjects In Nashndash

Samvelian (eds) 2016 142ndash174 Mylius Klaus 1995 Woumlrterbuch des altindischen Rituals Mit einer Uumlbersicht uumlber das altindische

Opferritual und einem Plan der Opferstaumltte Wichtrach Institut fuumlr Indologie Narten Johanna 1964 Die sigmatischen Aoriste im Veda Wiesbaden Reichert Nash Leacutea ndash Pollet Samvelian (eds) 2016 Approaches to Complex Predicates LeidenndashBoston Brill

Syntax and Semantics 41 Neacutegyesi Maacuteria 2013 Hindiacute nyelvkoumlnyv Wardha Mahatma Gandhi Antarrashtriya Hindi Vishwa-

vidyalaya Normier Rudolf 1980 Nochmals zu sor- Indogermanische Forschungen 85 43ndash80 Oberlies Thomas 2003 A Grammar of Epic Sanskrit BerlinndashNew York de Gruyter mdash 2012 Der Rigveda und seine Religion Berlin Verlag der Weltreligionen Oertel Hanns 1926 The Syntax of Cases in the Narrative and Descriptive Prose of the Brāhmaṇas

Heidelberg Winter Oldenberg Hermann 1912 gveda Textkritische und exegetische Noten Siebentes bis zehntes

Buch Berlin Weidmannsche Buchhandlung Abhandlungen der koumlniglichen Gesellschaft der Wissenschaften zu Goumlttingen Phil‑hist Klasse Neue Folge 133

mdash 1914 Zwei vedische Worte In Festschrift Ernst Windisch zum siebzigsten Geburtstag am 4 September 1914 Dargebracht von Freunden und Schuumllern Leipzig Harrassowitz 116ndash122

OrsquoRyan P Bob 2015 An optimality-theoretic analysis of syntactic absurdity In Evett Kay ndash Tom Peeka (eds) Is It Normal Syntactic and Dystactic Studies Dedicated to Stephen Bashanew on the Occasion of His 60th Brithday Melbourne Iron Hen Press 25ndash39

Paul Pooja 2016 Malayalam ceyy-support and its relation to event and argument structure In NashndashSamvelian (eds) 2016 175ndash211

Pischel Richard ndash Karl F Geldner 1889ndash1901 Vedische Studien Bd 1ndash3 Stuttgart Verlag von W Kohlhammer

140

von Polenz Peter 1987 Funktionsverben Funktionsverbgefuumlge und Verwandtes Vorschlaumlge zur satzsemantischen Lexikographie Zeitschrift fuumlr germanistische Linguistik 15 169ndash189

Poornima Shakthi ndash Robert Painter 2010 Diverging pathways The current status of grammatical-ization of Hindi light verbs In Rajendra Singh (ed) Annual Review of South Asian Languages and Linguistics 2010 BerlinndashNew York De Gruyter Mouton 75ndash103 Trends in Linguistics Studies and Monographs 238

van Pottelberge Jeroen 2001 Verbonominale Konstruktionen Funktionsverbgefuumlge Vom Sinn und Unsinn eines Untersuchungsgegenstandes Heidelberg Winter

mdash 2007 Funktionsverbgefuumlge und verwandte Erscheinungen In Harald Burger et al (eds) Phra-seology An International Handbook of Contemporary Research BerlinndashNew York de Gruyter 436ndash444

Renou Louis 1930 Grammaire sanscrite Vol 1ndash2 Paris Adrien-Maisonneuve mdash 1952 Grammaire de la langue veacutedique Lyon Edition IAC Les langues du monde Seacuterie gram-

maire philologie litteacuterature 9 mdash 1958 Eacutetudes sur le vocabulaire du Ṛgveda Premiegravere Seacuterie Pondicheacutery Institut Franccedilais

drsquoIndologie Publications de lrsquoInstitut Franccedilais drsquoIndologie 5 Rix Helmut 1985 Das letzte Wort der Duenos-Inschrift Muumlnchener Studien zur Sprachwissen-

schaft 46 193ndash220 Roth Rudolf ndash William Dwight Whitney 1856 Atharva Veda Sanhita Bd 1 Text Bern F Duumlmmler Salvi Giampaolo 2005 Some firm points on Latin word order The left periphery In Eacute Kiss Katalin

(ed) Universal Grammar in the Reconstruction of Ancient Languages BerlinndashNew York Mou-ton de Gruyter 429ndash456 Studies in Generative Grammar 83

mdash 2015 Mozgataacutesok eacutes kiemeleacutesek a latinban In Baacuteraacuteny Istvaacuten et al (szerk) Studia Classica Tanulmaacutenyok az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Oacutekortudomaacutenyi Inteacutezeteacutebıl Budapest ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute 369ndash380

Scarlata Salvatore 1999 Die Wurzelkomposita im Rʘgveda Wiesbaden Reichert Schaefer Christiane 1994 Das Intensivum im Vedischen Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht

Historische Sprachforschung Ergaumlnzungsheft 37 Schmitt Ruumldiger 2014 Woumlrterbuch der altpersischen Koumlnigsinschriften Wiesbaden Reichert Schultze-Berndt Eva 2008 What do ldquodordquo verbs do The semantic diversity of generalised action

verbs In Elisabeth Verhoeven et al (eds) Studies on Grammaticalization BerlinndashNew York Mouton de Gruyter 185ndash207 Trends in Linguistics Studies and Monographs 205

Schutzeichel Marc 2014 Indogermanische Funktionsverbgefuumlge Muumlnster Verlagshaus Monsen-stein und Vannerdat Wissenschaftliche Schriften der WWU Muumlnster XII13

Simon Zsolt 2009 Az indoeuroacutepai feacutemneacutev-terminoloacutegia Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 106 227ndash241 Skjaeligrvoslash Prods Oktor 2009 Old Iranian In Gernot Windfuhr (ed) The Iranian Languages

LondonndashNew York Routledge 43ndash195 Routledge Language Family Series Slade Benjamin 2013 The diachrony of light and auxiliary verbs in Indo-Aryan Diachronica 30

531ndash578 (bdquopre-printrdquo vaacuteltozat [a dolgozatban ennek oldalszaacutemaira hivatkozom] httplingauf netlingbuzz002198 letoumlltve 2016 01 10)

Sommer Ferdinand 1977 śatvayam RV V 615 In Id Schriften aus dem Nachlaszlig Hrsg von Bernhard Forssman Muumlnchen Kitzinger 61ndash85

Speijer Jakob S 1886 Sanskrit Syntax Leiden Brill mdash 1896 Vedische und Sanskrit-Syntax Strassburg K J Truumlbner Grundriss der Indo-Arischen

Philologie und Altertumskunde 17 Spencer Andrew 2003 Morphology In Mark Aronoff ndash Janie Rees-Miller (eds) The Handbook

of Linguistics OxfordndashMalden Blackwell 213ndash237 Steer Thomas 2015 Amphikinese und Amphigenese Morphologische und phonologische Untersu-

chungen zur Genese amphikinetischer Sekundaumlrbildungen und zur internen Derivation im Indo-germanischen Wiesbaden Reichert

141

Storrer Angelika 2006 Funktionen von Nominalisierungsverbgefuumlgen im Text Eine corpusbasier-te Fallstudie In Kristel Proost ndash Edeltraud Winkle (Hrsg) Von Intentionalitaumlt zur Bedeutung konventionalisierter Zeichen Festschrift fuumlr Gisela Harras zum 65 Geburtstag Tuumlbingen Guumlnter Narr 147ndash178

Stuumlber Karin 2002 Die primaumlren s-Staumlmme des Indogermanischen Wiesbaden Reichert Tanos Baacutelint 2015 A sumer oumlsszetett igeacutek mint idioacutemaacutek In Baacutecs Tamaacutes ndash Dezsı Tamaacutes ndash Veacuter

Aacutedaacutem (szerk) Aegyptiaca et Assyriaca Tanulmaacutenyok az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Oacutekortudomaacutenyi Inteacutezeteacutebıl Budapest ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute 229ndash244 Antiqua et Orientalia 5

Taacutelos Endre 1999 Etymologica Zingarica Acta Linguistica Acad Scient Hung 46 215‒268 Telegdi Zsigmond 1950ndash1951 Nature et fonction des peacuteriphrases verbales dites ldquoverbes composeacutesrdquo

en persan Acta Orientalia Acad Scient Hungaricae 1 315ndash334 mdash 1973 Remarques sur les emprunts arabes en persan Acta Linguistica Acad Scient Hung 23

51ndash58 mdash 2006 Az igei szoacutekincs organikus oumlsszeteacuteteleacutenek aacutetalakulaacutesa a perzsa toumlrteacuteneteacutenek folyamaacuten In

Uı Opera omnia II Szerk M Jeremiaacutes Eacuteva PiliscsabandashBudapest Avicenna Koumlzel‑Kelet Ku-tataacutesok InteacutezetendashAkadeacutemiai Kiadoacute 350ndash366 Acta et Studia 4

Thieme Paul 1929 Das Plusquamperfectum im Veda Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht Thumb Albert ndash Richard Hauschild 1959 Handbuch des Sanskrit Bd I2 Formenlehre 3 stark

umgearb Aufl Heidelberg Winter Tichy Eva 1992 Wozu braucht das Altindische ein periphrastisches Futur Zeitschrift der Deut-

schen Morgenlaumlndischen Gesellschaft 142 334ndash342 mdash 1995 Die Nomina agentis auf -tar- im Vedischen Heidelberg Winter Tikkanen Bertil 1987 The Sanskrit Gerund A Synchronic Diachronic and Typological Analysis

Helsinki Finnish Oriental Society Studia Orientalia 62 Tolcsvai Nagy Gaacutebor 2011 Kognitiacutev szemantika 2 jav kiad Nyitra Konstantin Filozoacutefus Egyetem Traugott Elizabeth Closs 1999 A historical overview of complex predicate types In BrintonndashAki-

moto (eds) 1999 239ndash260 Vance William A 2002 Remarks on the temporal values of the Rig Vedic terms in -pitvaacute- Journal

of the American Oriental Society 122 428ndash431 Vasu Srisa Chandra 1988 The Aṣṭādhyāyī of Pāṇini Vol 1ndash2 Ed and transl by S Ch Vasu

Reprint Delhi Motilal Banarsidass (1st publ 1891) Vincze Veronika 2008 A puszta koumlzneacutev + ige komplexumok staacutetusaacuteroacutel In Sinkovics Balaacutezs (szerk)

LingDok 7 Nyelveacutesz-doktoranduszok dolgozatai Szeged Szegedi Tudomaacutenyegyetem Nyelv-tudomaacutenyi Doktori Iskola 279ndash297

mdash 2009 Elıadaacutest tart vs elıad fıneacutev + ige szerkezetek igei variaacutensai In Sinkovics Balaacutezs (szerk) LingDok 8 Nyelveacutesz-doktoranduszok dolgozatai Szeged Szegedi Tudomaacutenyegyetem Nyelv-tudomaacutenyi Doktori Iskola 265ndash278

mdash 2011a Mi faacuten terem a fıneacutev + ige szerkezet In Geacutecseg Zsuzsanna (szerk) LingDok 10 Nyel-veacutesz-doktoranduszok dolgozatai Szeged Szegedi Tudomaacutenyegyetem Nyelvtudomaacutenyi Doktori Iskola 225ndash243

mdash 2011b Semi-Compositional Noun + Verb Constructions Theoretical Questions and Computa-tional Linguistic Analyses Doktori (PhD) disszertaacutecioacute Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Vincze Veronika ndash Csirik Jaacutenos 2010 Hungarian corpus of light verb constructions In Proceedings of the 23rd International Conference on Computational Linguistics (Coling 2010) Beijing Coling 2010 Organizing Committee 1110ndash1118

Werba Chlodwig H 1986 Ghost-words in den Gāθās Die Sprache 32 334ndash364 mdash 1992 Prakritic wordforms in the gvedasaṃhitā Wiener Zeitschrift fuumlr die Kunde Suumldasiens 36

11ndash18 Whitney William Dwight 1993 Sanskrit Grammar Reprint Delhi Motilal Banarsidass (5th ed

1924)

142

Whitney William Dwight ndash Charles Rockwell Lanman 1905 Atharva-Veda Saṁhitā Transl with a critical and exegetical commentary by W D Whitney Rev by C R Lanman Vol 1ndash2 Cam-bridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series 7ndash8

Widmer Paul 2005 Der altindische vk‑Typus und hethitisch nakkɩ‑ Der indogermanische Instru-mental zwischen Syntax und Morphologie Die Sprache 45 190ndash208

Windfuhr Gernot ndash John R Perry 2009 Persian and Tajik In Gernot Windfuhr (ed) The Iranian Languages LondonndashNew York Routledge 416ndash544 Routledge Language Family Series

Winhart Heike 2005 Funktionsverbgefuumlge im Deutschen Zur Verbindung von Verben und Nomi-nalisierungen Diss Tuumlbingen httptobias‑libuni‑tuebingendevolltexte20051696pdfDisser-tation‑Drivepdf (letoumlltve 2015 04 07)

Witzel Michael 1989 Tracing the Vedic dialects In Colette Caillat (eacuted) Dialects dans les littera-tures indo-aryennes Actes du Colloque International organiseacute par UA 1058 sous les auspices du CNRS avec le soutien du Collegravege de France de la Fondation Hugot du College de France de lUniversite de Paris III du Ministre des Affaires Etrangeres Paris (Fondation Hugot) 16ndash18 Septembre 1986 Paris Collegravege de France Institut de Civilisation Indienne 97ndash264

Witzel Michael et al (Hrsg) 2007 Rig-Veda Das heilige Wissen Erster und zweiter Liederkreis Aus dem vedischen Sanskrit uumlbersetzt und herausgegeben von Michael Witzel und Toshifumi Gotō unter Mitarbeit von Eijirō Dōyama und Mislav Ježić Franukfurt aMndashLeipzig Verlag der Weltreligionen

Witzel Michael et al (Hrsg) 2013 Rig-Veda Das heilige Wissen Dritter bis fuumlnfter Liederkreis Aus dem vedischen Sanskrit uumlbersetzt und herausgegeben von Michael Witzel Toshifumi Gotō und Salvatore Scarlata Berlin Verlag der Weltreligionen

Wohlgemuth Jan 2009 A Typology of Verbal Borrowings BerlinndashNew York Mouton de Gruyter Trends in Linguisticsryan Studies and Monographs 211

Zehnder Thomas 2011 Das periphrastische Kausativ im Vedischen Bremen Hempen Verlag Muumlnchner Forschungen zur historischen Sprachwissenschaft 12

Zsilinszky Eacuteva 1996 Aacutellandoacute szoacutekapcsolatok a XVII szaacutezadi jogi szoumlvegekben Magyar Nyelvır 120 92ndash96

3

ELİSZOacute

Habilitaacutecioacutes dolgozatom teacutemaacuteja a funkcioacuteigeacutes szerkezetek keacuterdeacuteskoumlre egyetemi hallgatoacute korom oacuteta foglalkoztat 2001-ben e teacutemaacuteban keacutesziacutetettem magyar szakos szakdolgozatomat Egy vitatott szoacutefaji csoport a funkcioacuteigeacutek ciacutemmel melynek teacutemavezetıje Keszler Borbaacutela volt Maacuter annak elsı fejezeteacuteben nagyon roumlviden eacuterin-tettem a szanszkrit nyelv funkcioacuteigeacutes szerkezeteit Ezt koumlvette 2007-ben egy vala-mivel reacuteszletesebb probleacutemafelvetı jellegő tanulmaacuteny (Ittzeacutes 2007) amelyben a goumlroumlg eacutes a latin nyelvet is bevontam a vizsgaacutelatba 2008 eacutes 2011 koumlzoumltt az MTA Bolyai Jaacutenos Kutataacutesi Oumlsztoumlndiacutej 2012 eacutes 2016 koumlzoumltt az OTKA (PD 100700 sz projekt) taacutemogataacutesaacuteval folytattam kutataacutesokat a veacutedikus oacuteind nyelvvel kapcsolatban

Eleacutert eredmeacutenyeimrıl azoacuteta nemzetkoumlzi (2009 Szoacutefia 2010 Patiala [India] 2011 Varsoacute 2013 Muumlnster) eacutes hazai konferenciaacutekon (2010 MTA NyTI Budapest 2015 XI MOacuteK Budapest) tartottam elıadaacutest eacutes toumlbb tanulmaacutenyt is publikaacuteltam Ezek illetve egyes reacuteszeik ndash neacutemi aacutetdolgozaacutessal eacutes termeacuteszetesen magyar nyelven ndash a jelen dolgozatban is helyet kaptak meacutegpedig reacuteszben a Bevezeteacutes kuumlloumlnboumlzı el-meacuteleti fejezeteiben reacuteszben ndash jobban azonosiacutethatoacutean ndash az Esettanulmaacutenyok koumlzoumltt Iacutegy 2009-es szoacutefiai elıadaacutesomnak amely hat eacuteves keacuteseacutessel eacutes szaacutemomra is vaacuteratla-nul veacuteguumll tavaly egy elektronikus folyoacuteiratcikk formaacutejaacuteban (Ittzeacutes 2015b) megje-lent a fı gondolatmenete keacutepezi alapjaacutet a II 1 fejezetnek Ittzeacutes 2013 magyar vaacutel-tozata a II 2 fejezet 1ndash6 alfejezeteiben Ittzeacutes 2015c magyar vaacuteltozata a II 2 7 alfejezetben olvashatoacute Ittzeacutes 2015a a jelen dolgozatban szeacutetbontva a II 5 II 7 eacutes II 8 fejezetekben talaacutelhatoacute meg aacutetdolgozva eacutes kiegeacutesziacutetve

A dolgozat elkeacutesziacuteteacutese az OTKA (NKFIH) PD 100700 sz projektjeacutenek taacutemoga-taacutesaacuteval toumlrteacutent

5

TARTALOM

ElıszoacuteElıszoacuteElıszoacuteElıszoacute 3 TartalomTartalomTartalomTartalom 5 I BevezeteacutesI BevezeteacutesI BevezeteacutesI Bevezeteacutes 7

I 1 Teacutemamegjeloumlleacutes eacutes aacuteltalaacutenos szempontok 9 I 2 Szintetikus eacutes analitikus formaacutek az indo-aacuterja nyelvekben 11 I 3 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek definiaacutelaacutesaacutenak eacutes elhataacuterolaacutesaacutenak keacuterdeacutese 16 I 4 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek a diakroacuteniaacuteban 27 I 5 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek az indoeuroacutepai alapnyelvben 28 I 6 Az indo-iraacuteni nyelvek funkcioacuteigeacutes szerkezeteinek nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacutelata 33

I 6 1 Az indo-aacuterja oumlsszetett igeacutek 33 I 6 2 Az N+V tiacutepus a perzsa nyelv toumlrteacuteneteacuteben 35

I 7 A kar- igeacutevel alkotott funkcioacuteigeacutes szerkezetek a veacutedikus nyelvben 37 I 8 A kar- ige etimoloacutegiaacuteja eacutes hasznaacutelati koumlrei 39

I 8 1 A kar- ige etimoloacutegiaacuteja 39 I 8 2 A kar- mint faktitiacutev kopula 41 I 8 3 A Nacc + kar- tiacutepusuacute szerkezetek 44 I 8 4 A deverbaacutelis neacutevszoacutek tiacutepusai 52

I 9 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes a grammatikalizaacutecioacute 56 II EsettanulmaacutenyokII EsettanulmaacutenyokII EsettanulmaacutenyokII Esettanulmaacutenyok 59

II 1 Śruṣṭiacuteṃ kar- 61 II 2 Vimoacutecanaṃ kar- 66

II 2 1 A moc- ige igenemeinek hasznaacutelata a gvedaacuteban 67 II 2 2 Az igekoumltıs viacute moc- ige a gvedaacuteban 69 II 2 3 Versmeacuterteacutek eacutes formulaacutek viacute mucadhvam aacuteśvān 73 II 2 4 A vimoacutecanaṃ kṇute szerkezet interpretaacutecioacuteja 77 II 2 5 Oumlsszefoglalaacutes 79 II 2 6 Fuumlggeleacutek a viacute moc- mediuma a koumlzeacutep- eacutes uacutejveacutedikusban 80 II 2 7 Kiteacuterı a praacuteti hellip mucāte RV 102711c alak eacutertelmezeacutese 84

II 2 7 1 A praacuteti hellip mucāte igealak koraacutebbi eacutertelmezeacutesei 87 II 2 7 2 A pāda uacutej eacutertelmezeacutese 89

II 3 Oacutekaḥ kar- 94 II 4 Abhipitvaacuteṃ kar- 103 II 5 ˚heacuteḷanaṃ kar- 108 II 6 Raacuteṇaṃ dhā- eacutes raacuteṇaṃ kar- 114 II 7 Steacuteyaṃ kar‑ 120 II 8 Saacutergaṃ kar- 124 II 9 (Vi- saṃ-) ˚cʴtaṃ kar- 127 II 10 Salalkaṃ kar- 130

BibliograacutefiaBibliograacutefiaBibliograacutefiaBibliograacutefia 133

I BevezeteacutesI BevezeteacutesI BevezeteacutesI Bevezeteacutes

9

I 1 TEacuteMAMEGJELOumlLEacuteS EacuteS AacuteLTALAacuteNOS SZEMPONTOK

Habilitaacutecioacutes dolgozatomban a veacutedikus oacuteind nyelv funkcioacuteigeacutes szerkezeteit vizsgaacute-lom Mivel az alaacutebbiakban a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kategoacuteriaacutejaacutenak definiaacutelaacutesaacuteroacutel eacutes annak neheacutezseacutegeirıl reacuteszletesebben lesz szoacute ezeacutert itt a bevezeteacutes elejeacuten csak egy roumlvid nagyon aacuteltalaacutenos eacutes inkaacutebb csak az orientaacutecioacutet elısegiacutetı meghataacuterozaacutest adok ebben a dolgozatban funkcioacuteigeacutes szerkezet alatt olyan neacutevszoacute+ige feleacutepiacuteteacuteső szer-kezeteket eacutertek amelyek lexikaacutelis jelenteacutese a neacutevszoacutei tagban koncentraacuteloacutedik miacuteg az igei tag az uacuten funkcioacuteige elsısorban grammatikai funkcioacutekkal rendelkezik Ti-pikus magyar peacuteldakeacutent ld az eladaacutesra keruumll nyilatkozatot tesz taacutemadaacutest inteacutez elıadaacutest tart szerkezeteket

A veacutedikus (vagy veacutedikus oacuteind) nyelv az oacuteind korszakon beluumll a Veacutedaacutekkeacutent ismert szoumlvegek (verses saṃhitāk illetve proacutezai brāhmaṇaacutek āraṇyakaacutek upaniṣadok eacutes e-gyeacuteb szoumlvegek) nyelvvaacuteltozata1 A veacutedikus nyelven beluumll Witzelt (1989 124ndash127) koumlvetve oumlt korszakot kuumlloumlnboumlztetek meg (ld Kuumlmmel 2000 5ndash6)2

1 korai veacutedikus (RV) 2 oacuteveacutedikus (egyeacuteb mantra‑szoumlvegek RVKh SV AV YVm) 3 koumlzeacutepveacutedikus (reacutegebbi proacuteza YVp eacutes reacutegebbi brāhmaṇa‑proacuteza) 4 uacutejveacutedikus (uacutejabb proacuteza uacutejabb brāhmaṇa‑proacuteza āraṇyakaacutek upaniṣadok) 5 keacutesıveacutedikus (kalpasūtra‑szoumlvegek)

Vizsgaacuteloacutedaacutesaim a korai veacutedikus korszakot jelentı gveda himnuszainak nyelvaacutella-potaacutera oumlsszpontosiacutetanak aminek toumlbb oka van Egyreacuteszt a veacutedikus irodalom oacuteriaacutesi terjedelme praktikus szempontboacutel maacuter csak az aacutettekinthetıseacuteg kedveacuteeacutert is szuumlkseacute-gesseacute tette egy behataacuterolt eacutes kezelhetı meacuterető reacuteszkorpusz kivaacutelasztaacutesaacutet Vaacuterhatoacute volt azonban hogy maacuter egy ilyen leszőkiacutetett de meacuteg mindig viszonylag terjedelmes szoumlveganyag vizsgaacutelataacuteboacutel is relevaacutens eacutes esetleges aacuteltalaacutenosiacutetaacutesokra lehetıseacuteget adoacute koumlvetkezteteacuteseket tudunk levonni

Termeacuteszetesen nem veacuteletlen az sem hogy eacuteppen a legkoraacutebbi szoumlvegekre oumlssz-pontosiacutetok Ahogy az oacuteind nyelv toumlrteacuteneteacuteben haladunk elıre a funkcioacuteigeacutek eacutes funkcioacuteigeacutes szerkezetek egyre gyakoribbaacute egyre termeacutekenyebb nyelvi eszkoumlzzeacute vaacutelnak Ez a folyamat a klasszikus szanszkrit nyelvben csuacutecsosodik ki (vouml Speijer 1886 232ndash235 Gaeffke 1967 191ndash192 ThumbndashHauschild 1959 423ndash424) de maacuter az epikus szanszkritban sıt a veacutedikus nyelv keacutesıbbi szakaszaiban is vilaacutegosan megfigyelhetı A korai veacutedikus korszak ndash minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint a funkcioacute-igeacutes szerkezetek viszonylagos ritkasaacutega miatt ndash mindezidaacuteig nem keacutepezte taacutergyaacutet

1 Nem tehetuumlnk egyenlıseacutegjelet a veacutedikus oacuteind eacutes aacuteltalaacuteban az oacuteind koumlzeacute hiszen az oacuteind korszak-ba tartozik az epikus eacutes a klasszikus szanszkrit nyelvvaacuteltozat is

2 Zaacuteroacutejelben az egyes korszakokba tartozoacute saṃhitā‑szoumlvegek roumlvidiacuteteacutese szerepel (a forraacutesok roumlvi-diacuteteacuteseinek hasznaacutelata itt eacutes az egeacutesz dolgozatban az indoloacutegiaacuteban megszokott moacutedon toumlrteacutenik Gotō 1987 15ndash18 eacutes VIA 5ndash28 nyomaacuten) A felsorolaacutes 3 pontjaacutetoacutel kezdıdıen maacuter nem reacuteszletezem kuumlloumln a (proacutezai) szoumlvegeket Ezeket ld Kuumlmmel 2000 5ndash6 aacutettekinteacuteseacuteben

10

szisztematikus vizsgaacutelatnak noha logikusan remeacutelhetjuumlk azt hogy a korai peacuteldaacute-nyok elemzeacutese hozzaacutesegiacutethet minket ahhoz hogy a kategoacuteria kialakulaacutesaacuteroacutel (ha egyaacuteltalaacuten lehet errıl beszeacutelni) de legalaacutebbis toumlrteacuteneteacutenek kezdeti szakaszaacuteroacutel eacuter-demben megtudjunk valamit

Anyaggyőjteacutesem forraacutesa tehaacutet a gveda3 de a Vishva Bandhu‑feacutele monumentaacute-lis veacutedikus konkordancia (VWC) segiacutetseacutegeacutevel igyekeztem felteacuterkeacutepezni azt is hogy egy gvedaacuteban fellelhetı funkcioacuteigeacutes szerkezet elıfordul‑e a keacutesıbbi veacutedikus szouml-vegekben eacutes ha igen mennyiben azonos vagy mennyiben maacutes a nyelvi rendszerben betoumlltoumltt szerepe mint a korai veacutedikusban Ilyen moacutedon ndash baacuter koraacutentsem szisztema-tikusan inkaacutebb csak eacuterintılegesen ndash keacutesıbbi veacutedikus korszakokat is bevontam az elemzeacutesbe eacutes ezzel a munka amely alapvetıen szinkroacuten szemleacutelető az egyes szer-kezetek kialakulaacutesaacutenak okait eacutes keacutesıbbi esetleges tovaacutebbeacuteleacutesuumlket vizsgaacutelva diakroacuten vetuumlletet is kapott

Nyilvaacutenvaloacutean maacuter maga az is egyfajta aacuteltalaacutenosiacutetaacutes eacutes absztrakcioacute hogy a szouml-veghagyomaacuteny reacuteveacuten megismerhetı gveda‑saṃhitā egeacuteszeacutet pontosabban az ab-boacutel megismerhetı nyelvi elemek oumlsszesseacutegeacutet egy szinkroacuten nyelvaacutellapotnak fogjuk fel Koumlzismert ugyanis hogy a korpusz kuumlloumlnboumlzı idıkben keletkezett eacutes oraacutelis ha-gyomaacuteny uacutetjaacuten hagyomaacutenyozott szoumlvegeket tartalmaz hogy vannak koraacutebbi (az uacuten csalaacutedi koumlnyvek) eacutes keacutesıbbi koumlnyvei (a legkeacutesıbbi a 10 maṇḍala) mint ahogyan tudjuk hogy a himnuszok keletkezeacutese eacutes a szoumlvegek uacuten redakcioacuteja koumlzoumltt is nem keveacutes idı telt el melynek soraacuten a nyelvben szaacutemottevı vaacuteltozaacutesok (peacuteldaacuteul metri-kailag vilaacutegosan kimutathatoacute hangtani vaacuteltozaacutesok) zajlottak le Mivel azonban a szintaxis felteacutetelezhetıen keveacutesbeacute volt kiteacuteve ezeknek a folyamatoknak de legalaacuteb-bis nagyon nehezen lehet megragadni az esetleges szintaktikai vaacuteltozaacutesokat min-denkeacuteppen az tőnt ceacutelszerőnek hogy a vizsgaacutelt korpuszt egy szinkroacuten metszet ter-meacutekeacutenek tekintsem

A dolgozat tehaacutet a korai veacutedikus nyelvben azaz a gveda nyelveacuteben talaacutelhatoacute funkcioacuteigeacutes szerkezeteket vizsgaacutelja Nem tartalmazza az oumlsszes leacutetezı szerkezetet eacutes azok elemzeacuteseacutet ezt a teljes aacutettekinteacutest a dolgozat keacutesıbb koumlnyv formaacutejaacuteban meg-jelenı vaacuteltozata hivatott elveacutegezni Az elmeacuteleti haacutetteacuter a vizsgaacutelat alapjaacutet keacutepezı moacutedszertani megfontolaacutesok valamint egy roumlvid a fıbb csomoacutepontokat kiemelı teljesseacutegre a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre vonatkozoacute szakirodalom aacutettekinthetetlen meacuterete miatt nem toumlrekvı kutataacutestoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes utaacuten az egyes esettanulmaacute-nyokban a korai veacutedikus nyelv (eacutes valoacutejaacuteban az egeacutesz oacuteind nyelv) legjellegzetesebb funkcioacuteigeacutesszerkezet‑tiacutepusa aacutell a koumlzeacuteppontban tudniillik az amelynek funkcioacuteigei tagja a kar‑ rsquotesz csinaacutelrsquo ige

3 Az oacuteind toumlrteacuteneti nyelveacuteszetben nem egyeduumllaacutelloacute az ilyen csak a gvedaacutera vagyis a korai veacutedikus

korszakra (neacutem Fruumlhvedisch ang Early Vedic) oumlsszpontosiacutetoacute monografikus vizsgaacutelat A leguacutejabb korszak termeacuteseacutebıl laacutesd pl E Dahl koumlnyveacutet (Dahl 2010) az igeidı eacutes az aspektus probleacutemaacutejaacuteroacutel vagy G Keydana monograacutefiaacutejaacutet (Keydana 2013 [Keydana 2003 aacutetdolgozaacutesa]) az infinitivusokroacutel A gveda eacutes a legkoraacutebbi oacuteveacutedikus saṃhitā az Atharvaveda egyuumltt keacutepezi terepeacutet peacuteldaacuteul SW Jamison ‑aya‑keacutepzıs igetoumlvekrıl szoacuteloacute elemzeacuteseacutenek (Jamison 1983)

11

A munka leacutenyegeacuteben veacuteve keacutet feladatboacutel tevıdik oumlssze Az elsı hogy szaacutemba vegyuumlk milyen funkcioacuteigeacutes szerkezetek leacuteteznek a korai veacutedikus nyelvben Ez a keacuterdeacutes szorosan oumlsszefonoacutedik a funkcioacuteige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet definiaacutelaacutesaacute-nak eacutes maacutes kategoacuteriaacutektoacutel (ti egyfelıl a szabad szintagmaacutektoacutel maacutesfelıl az idioma-tikus szoacutekapcsolatoktoacutel) toumlrteacutenı elhataacuterolaacutesaacutenak sokat taacutergyalt probleacutemaacutejaacuteval melyre az alaacutebbiakban fogok kiteacuterni A keacuterdeacutes a gyakorlatban uacutegy jelentkezik hogy valamely korai veacutedikus szoumlveghelyen elıforduloacute toumlbbszavas kifejezeacutesrıl amely el-sıre funkcioacuteigeacutes szerkezet bdquobenyomaacutesaacutetrdquo kelti lehetıseacuteg szerint objektiacutev kriteacuteriumok alapjaacuten meg kell aacutellapiacutetanunk valoacuteban beletartozik‑e a vizsgaacutelat taacutergyaacutet keacutepezı ka-tegoacuteriaacuteba A maacutesodik ndash eacutes veacutelemeacutenyem szerint az igazaacuten fontos noha mindezidaacuteig gyakorlatilag teljesen elhanyagolt ndash keacuterdeacutes hogy mi a funkcioacutejuk ezeknek a szerke-zeteknek a korai veacutedikus nyelv szinkroacuten rendszereacuteben meacutegpedig elsıdlegesen a nyelvben rendelkezeacutesre aacutelloacute egyszerő igeacutekkel szemben

I 2 SZINTETIKUS EacuteS ANALITIKUS FORMAacuteK

AZ INDO-AacuteRJA NYELVEKBEN

Az utoacutebbi keacuterdeacutes azeacutert vetıdik fel kuumlloumlnoumls hangsuacutellyal az oacuteind eacutes konkreacutetan a veacutedikus oacuteind eseteacuteben mert messzemenıen szintetikus tiacutepusuacute nyelvrıl van szoacute amelyre ndash keveacutes kiveacuteteltıl eltekintve (ezekrıl reacuteszletesebben ld alaacutebb) ndash szintetikus alakokboacutel aacutelloacute igerendszer jellemzı Az oacuteind nyelv keacutepes minden kuumlloumlnoumlsebb mor-foloacutegiai erıfesziacuteteacutes neacutelkuumll szintetikus igealakokkal kifejezni olyan komplex igei je-lenteacutestartalmakat mint peacuteldaacuteul rsquovmit csinaacutelni akarrsquo (desiderativum) rsquovmit csinaacutel-tatrsquo (causativum) rsquovmit csinaacuteltatni fogrsquo (futurum causativi) vagy rsquovmit csinaacuteltatni akarrsquo (desiderativum causativi) Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat4

(1) jiacute~ghā‑s‑ati (RV 22312b)

DES~oumll‑DES‑PRSINDACT3SG

rsquooumllni akarrsquo

4 A causativum eacutes a desiderativum maacuter a korai veacutedikusban viszonylag gyakori (ld roumlvid aacutettekin-

teacuteskeacutent Macdonell 1910 393ndash398 ill 387ndash390) A causativum futuruma a gvedaacuteban eacutes az Athar-vavedaacuteban oumlsszesen neacutegy igeacutebıl adatolt (ld Macdonell 1910 397) A causativumboacutel keacutepzett desi-derativum a koumlzeacutepveacutedikus korban jelenik meg de a brāhmaṇaacutekban maacuter viszonylag elterjedt (ld Heenen 2006 adatait) A szanszkrit grammatikusok lehetseacutegesnek tartanak tovaacutebbi kombinaacutecioacutekat is (pl desiderativumboacutel keacutepzett causativum jighāṃsayati rsquoraacutevesz vkit hogy oumllni [han‑] akarjonrsquo a desiderativumboacutel keacutepzett causativum futuruma jighāṃsayiṣyati rsquoraacute fog venni valakit hogy oumllni akarjonrsquo stb ld Whitney 1993 372 377 386) ezek azonban a veacutedikus nyelvben nem fordulnak elı eacutes a szanszkritban is inkaacutebb csak elmeacuteleti lehetıseacutegkeacutent leacuteteznek

12

(2) gam‑ay‑āmasi (RV 101454d)

megy‑CAUS‑PRSINDACT3PL

rsquokuumllduumlnk indiacutetunkrsquo

(3) vās‑ay‑iṣy‑aacutese (RV 924c 96613c)

visel‑CAUS‑FUT‑INDMED2SG

rsquofel fogod magad ruhaacuteznirsquo

(4) pi~pāy‑ay‑iṣ‑et (KS 136)

DES~iszik‑CAUS‑DES‑OPTACT3SG

rsquoitatni akarnarsquo

E tulajdonsaacuteg feacutenyeacuteben jogosan vetıdik fel a keacuterdeacutes vajon mieacutert van bdquoszuumlkseacutegerdquo egy ilyen nyelvnek koumlruumlliacuteroacute analitikus funkcioacuteigeacutes szerkezetekre amikor rendel-kezeacuteseacutere aacutell sok szaacutez sıt egyes lexikograacutefiai tradiacutecioacutek szerint toumlbb ezer igegyoumlk5 Egy peacutelda segiacutetseacutegeacutevel meacuteg egyszerőbben megfogalmazva mieacutert olvassuk a Pantilde-catantra ciacutemő szanszkrit mesegyőjtemeacuteny egyik meseacutejeacuteben azt hogy yaḥ salile pra-veśaṃ karoti (5) amikor azt is lehetne mondani hogy yaḥ salile praviśati (6)

(5) yaḥ salile praveśaṃ karoti (Pt 59)

aki toacuteLOC beleacutepeacutesACC csinaacutel6

rsquoaki beleacutep a toacutebarsquo (szoacute szerint rsquoaki beleacutepeacutest csinaacutel a toacutebarsquo)

(6) yaḥ salile praviśati

aki toacuteLOC beleacutep

rsquoaki beleacutep a toacutebarsquo

Fontos tehaacutet hogy amikor az oacuteind nyelvet vizsgaacuteljuk nem olyan nyelvrıl beszeacute-luumlnk amelyben az igeacutek viszonylag keveacutes tagboacutel aacutelloacute zaacutert szoacuteosztaacutelyt alkotnak eacutes az analitikus szerkezetek a nyelvi rendszerben valoacutejaacuteban egyszerő igekeacutent funkci-onaacutelnak mert teacutenylegesen nincsen egyszerő igei megfelelıjuumlk7

5 A gyoumlk fogalmaacuteroacutel eacutes a gyoumlkoumlk szaacutemaacuteval kapcsolatos hagyomaacutenyokroacutel ld VIA 127ndash145 6 A glosszaacutekban az egyszerőseacuteg kedveacuteeacutert aacuteltalaacuteban csak azokat a morfoloacutegiai jegyeket tuumlntetem

fel amelyeknek az adott helyen jelentıseacutege van Az alkalmazott roumlvidiacuteteacutesek a szakirodalomban megszokott moacutedon a Leipzig Glossing Rules leiacuteraacutesaacutet koumlvetik (httpwwwevampgdelingua resourcesglossing‑rulesphp) az esetleges elteacutereacuteseket jeloumlloumlm Az oacuteind szavak morfeacutemaacuteit rend-szerint nem kuumlloumlniacutetem el koumltıjellel Ez aloacutel kiveacutetelt keacutepeznek a neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelek ahol alkal-mazom a koumltıjelet eacutes ahol a magyar megfelelıneacutel is koumltıjellel vaacutelasztom el az oumlsszeteacuteteli tagokat

7 Ilyen nyelv az uacutejperzsa amelynek megfelelı szerkezeteivel Telegdi Zsigmond is foglalkozott toumlbb tanulmaacutenyaacuteban (Telegdi 1950ndash51 1973 2006 [ez utoacutebbi iacuteraacutes Telegdi 1979‑es akadeacutemiai dok-tori eacutertekezeacuteseacutenek teacutezisei]) İ magyar nyelvő munkaacuteiban ezekre az bdquoigei szoacutelaacutesrdquo elnevezeacutest hasz-naacutelta E komplex predikaacutetumoknak (a fogalomroacutel ld 26 o) a perzsa nyelv rendszereacuteben elfoglalt staacutetuszaacuteroacutel ld meacuteg Korn 2013 32ndash33 (tovaacutebbi hivatkozaacutesokkal) vouml tovaacutebbaacute Lazard 1989 286ndash287 Ahadi 2001 215ndash280 WindfuhrndashPerry 2009 496ndash498 Ciancaglini 2011 3ndash8 Az indo‑aacuterja

13

Elsı pillantaacutesra egyeacutertelmőnek laacutetszik hogy az analitikus funkcioacuteigeacutes szerkeze-tek elterjedeacutese oumlsszefuumlgg azzal az indo‑aacuterja nyelvek toumlrteacuteneteacuteben megfigyelhetı tendenciaacuteval hogy a szintetikus formaacutek helyeacutet analitikus szerkezetek veszik aacutet8 Az igeragozaacutesboacutel emliacutethetı az a teacuteny hogy miacuteg az oacuteind nyelv igerendszere ahogy az imeacutent laacutettuk alapvetıen szintetikus igealakokboacutel aacutell (ld meacuteg (7) korai veacuted act ind praes impf) addig az uacutejind nyelvekben iacutegy a hindiacuteben is az igealakok toumlbb-seacutege ndash mint az alaacutebbi (8)‑as peacuteldaacuteban szereplı egyszerő jelen idejő igealak szem-leacutelteti ndash analitikus szerkezető amelyet egy igeneacutev eacutes egy segeacutedige alkot

(7) k‑ṇoacute‑ti (RV utaacuten kar‑oacute‑ti)

csinaacutel‑IPFV‑PRSINDACT3SG

rsquocsinaacutelrsquo

(8) kar‑tā hai

csinaacutel‑PTCPIPFVMSG vanAUX3SG

rsquocsinaacutelrsquo

Hasonloacutekeacuteppen a birtokos szerkezetekben a birtokos az oacuteindben (9) genitivusi ese-tet kap a hindiacuteben (10) viszont neacutevutoacutes szerkezetet kell hasznaacutelni amelyben a neacutev-utoacute a birtokkal van egyeztetve A sor termeacuteszetesen tovaacutebb is folytathatoacute lenne

(9) gopm taacutesya (RV 118b)

ırACCSG taGENSG

rsquoa ta (Rend) ıreacutetrsquo

(10) laṛke kī pustak

fiuacuteOBL POSSPOSTPSGF9 koumlnyvSGF

rsquoa fiuacute koumlnyversquo

nyelvekneacutel maradva emliacutethetneacutenk az uacutejind nyelvek koumlzeacute tartozoacute hindiacutet amelyben a nem tuacutelsaacutegosan termeacutekeny denominaacutelis igekeacutepzeacutes helyett gyakoriak meacuteg ha nem is annyira mint a perzsaacuteban a vizsgaacutelatunk taacutergyaacutet keacutepezı bdquokoumlruumlliacuteroacuterdquo szerkezetek toumlbbnyire a karnā rsquocsinaacutelnirsquo igeacutevel meacutegpedig elsısorban a kuumlloumlnfeacutele (fıkeacutent arab perzsa eacutes szanszkrit) joumlveveacutenyszavakboacutel toumlrteacutenı keacutepzeacutesekneacutel Ld pl hindiacute andāz karnā rsquobecsuumll eacuterteacutekelrsquo (vouml perzsa andāz rsquoeacuterteacutekeleacutes becsleacutesrsquo) pās karnā rsquoletesz (vizsgaacutet)rsquo (vouml ang to pass) gussā karnā rsquoharagszikrsquo (vouml arab guṣṣa rsquoduumlh haragrsquo) bhojan karnā rsquoeszikrsquo (vouml szkt bhojana‑ rsquoeveacutesrsquo) upadeś denā rsquotanaacutecsolrsquo (vouml szkt upadeśa‑ rsquotaniacutetaacutes tanaacutecsrsquo) E hindiacute szerkezetekrıl melyeket rendszerint bdquoconjunct verbsrdquo neacutevvel illet a kutataacutes ld toumlbbek koumlzoumltt Gaeffke 1967 95ndash207 Bahl 1974ndash1979 Mohanan 1997 Montaut 2004 89ndash93 2016 Kachru 2006 92ndash93 Neacutegyesi 2013 238ndash239 a bdquoszerkesztett igeacutekrdquo elnevezeacutest hasznaacutelja Az ilyen tiacutepusuacute szerkezetek szerepeacuterıl a joumlveveacutenyszavak integraacutelaacutesaacuteban (reacuteszben aacuteltalaacutenossaacutegban reacuteszben konkreacutet nyelvekre vonatkozoacutelag) ld toumlbbek koumlzoumltt Bowern 2008 172ndash173 Schultze‑Berndt 2008 194 Butt 2010 52 Ciancaglini 2011 5ndash6 Schutzeichel 2014 76ndash77 Paul 2016 177ndash178

8 Vouml ButtndashLahiri 2013 18 Az analitikussaacuteg noumlvekedeacutese Traugott 1999 247 szerint az angol N+V komplex predikaacutetumok teacuternyereacuteseacutet is befolyaacutesolhatta

9 A POSSPOSTP roumlvidiacuteteacutest a birtokviszonyt kifejezı kākekī neacutevutoacutera hasznaacutelom amelyet a hindiacute-ben egyeztetni kell a birtokkal

14

Aacuteltalaacutenossaacutegban valoacuteban igaz hogy a perifrasztikus szerkeszteacutesmoacuted a veacutedikus nyelv korai szakaszaiban marginaacutelis perifeacuterikus szerepő (ld pl Keydana 2013 68 eacutes n 20 megaacutellapiacutetaacutesaacutet)10 hiszen az olyan analitikus formaacutek mint a perifrasztikus futurum vagy a perifrasztikus perfectum csupaacuten a veacutedikus proacutezaacuteban nyernek teret a korai eacutes az oacuteveacutedikusban pedig meacuteg nem fordulnak elı

A cselekvıt kifejezı nomen agentis eacutes a leacutetige kapcsolata amely keacutesıbb a koumlruumll-iacutert futurumot alkotja (pl kartāsmi [ti kartā asmi] rsquocsinaacutelni fogokrsquo) ugyan maacuter a gvedaacuteban is megjelenik de meacuteg nem fejez ki tisztaacuten joumlvı idıt11 hanem legfeljebb anticipatiacutev moacutedon utal raacute mikoumlzben valoacutejaacuteban az alany jelenben fennaacutelloacute tulajdon-saacutegaacutet nevezi meg vagyis kartāsmi eredeti jelenteacutese rsquocsinaacuteloacute vagyokrsquo (ld Gonda 1971 5ndash6 1975 Tichy 1992)12

Az ‑m veacutegzıdeacuteső deverbaacutelis szaacutermazeacutek eacutes a kar‑ majd keacutesıbb az as‑ (eacutes bhavi‑) ige perfectuma aacuteltal alkotott perifrasztikus perfectum (ld Kuumlmmel 2000 61ndash62 Ittzeacutes 2007 6ndash8 laacutesd meacuteg I 9) ugyan kezdettıl fogva perfectumi funkcioacuteval ren-delkezett elterjedeacutese ennek is joacuteval keacutesıbbi mint a korai veacutedikus korszak Elsı elszigetelt megjeleneacutese egy oacuteveacutedikus Atharvaveda‑reacuteszletben talaacutelhatoacute (AVŚ 182 27d gamayṃ cakāra rsquoeljuttattarsquo a gam‑ rsquomegyrsquo gyoumlk gamaacuteyati causativumaacuteboacutel) de csak a koumlzeacutepveacutedikus Yajurveda‑proacutezaacuteban kezd valamelyest nagyobb szerephez jut-ni mint az olyan igeacutek eacutes derivatiacutev konjugaacutecioacutek (causativum desiderativum inten-sivum denominativum) perfectuma amelyekneacutel nem volt lehetseacuteges a reduplikaacutelt perfectum keacutepzeacutese

Mindazonaacuteltal azt hogy a helyzet sokkal oumlsszetettebb eacutes nem iacuterhatoacute le sematiku-san egy korai vagy eacuteppenseacuteggel oacuteveacutedikus kor utaacuten beinduloacute szintetikus‑analitikus vaacuteltaacutes folyamatakeacutent joacutel mutatja hogy maacuter a korai veacutedikusban baacuter teacutenylegesen marginaacutelisan megjelennek bizonyos perifrasztikus analitikus szerkezetek Gon-doljunk csak a kuumlloumlnfeacutele rsquoakar vaacutegyik kiacutevaacutenrsquo jelenteacuteső igeacutek (vaś‑ vayi

‑ keacutesıbb eṣ‑ kam‑ eacutes maacutesok is) infinitivusszal alkotott kapcsolataacutera amely a szintetikus desi-derativum13 funkcionaacutelis megfelelıjeacutenek tekinthetı Ez a fajta analitikus dezidera-tiacutev szerkezet (ld pl Delbruumlck 1888 428ndash429 Keydana 2003 264ndash285 2013 271ndash299) amelyben a vaś‑ eacutes szinonimaacutei akaacuter modaacutelis segeacutedigeacutenek is tekinthetık maacuter a gvedaacuteban is elıfordul a veacutedikus proacutezaacuteban eacutes a szanszkritban pedig teljesen aacutel-talaacutenos jelenseacuteg (a raacute vonatkozoacute szabaacutely Pāṇini nyelvtanaacuteban [33158] is helyet kap) Laacutesd a koumlvetkezı korai veacutedikus peacuteldaacutet

10 A mag‑nyelvtan eacutes a perifeacuteria fogalmainak alkalmazaacutesaacuteroacutel az uacutejind nyelvek koumlnnyő igeacutes eacutes

rokon szerkezeteire vonatkozoacutelag ld Slade 2013 9ndash10 (a koumlnnyő igeacutes szerkezet terminusroacutel ld alaacutebb)

11 A perifrasztikus futurum Pāṇini taniacutetaacutesa (3315 anadyatane luṭ) szerint olyan joumlvı idejő ese-meacutenyek kifejezeacuteseacutere szolgaacutel amelyek nem az adott napon hanem keacutesıbb fognak megtoumlrteacutenni Ez a coniunctivus igemoacuted uacuten prospektiacutev hasznaacutelataacutet vaacuteltotta fel (Tichy 1992)

12 A koumlruumlliacutert futurum neacutevszoacutei alkotoacuteelemeacutenek a ‑tar‑keacutepzıs nomen agentisnek a problematikaacute-jaacuteroacutel oumlsszefoglaloacutelag ld Tichy 1995

13 A veacutedikus desiderativumroacutel ld Heenen 2006

15

(11) t vāṃ vstūniy uśmasi

ezPLACC tiDUGEN lakhelyPLACC kiacutevaacutenPRS1PL

gaacutemadhyai14 (RV 11546a)

megyINF

rsquoEzekre a lakhelyeitekre kiacutevaacutenunk mennirsquo

Megemliacutethetjuumlk emellett a perifrasztikus causativumot is (ld Jamison 1983 37ndash39 monografikusan Zehnder 2011) amely egy finaacutelis eacutertelmő kifejezeacutesbıl (amely vagy egy deverbaacutelis absztrakt fıneacutev dativusa vagy egy dativusi infinitivus) eacutes a kar‑ rsquocsinaacutelrsquo (vagy ritkaacutebban a dhā‑ rsquotesz helyezrsquo) igeacutebıl aacutell A szerkeszteacutesmoacuted a korai veacutedikusban alakult ki eacutes neacutehaacuteny szoacutervaacutenyos keacutesıbbi peacuteldaacutetoacutel eltekintve csak a g-vedaacuteban eacutes az Atharvavedaacuteban fordul elı Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat

(12) iacutendram aacutevase kṇudhvam (RV 10745a)

IndraACC segiacuteteacutesDAT csinaacutelIMPMED2PL

rsquoVegyeacutetek raacute Indraacutet hogy segiacutetsen (nektek)rsquo

(13) tuvaacutem hellip sraacutevitav apaacutes kaḥ (RV 7213a)

teNOM folyikINF viacutezPLACC csinaacutelINJACT2SG

rsquoTe keacuteszteted folyaacutesra a folyoacutekatrsquo

Az adatok azt mutatjaacutek hogy a szintetikus eacutes a perifrasztikus causativum eredetileg kiegeacutesziacutetı megoszlaacutesban volt tudniillik az utoacutebbit olyan igeacutekbıl keacutepezteacutek ame-lyekbıl ilyen vagy olyan okboacutel nem lehetett szintetikus ‑aacuteya‑causativumot eacutes re-duplikaacutelt (kauzatiacutev) aoristost alkotni Mielıtt azonban a perifrasztikus causativum grammatikalizaacuteloacutedhatott volna az ‑aacuteya‑causativum rendkiacutevuumll nagy produktivitaacutesra tett szert aminek koumlvetkezteacuteben a perifrasztikus causativum eltőnt a nyelvbıl

Laacutetjuk tehaacutet hogy baacuter valoacuteban megfigyelhetı egy szintetikus‑analitikus vaacuteltaacutes az ind nyelvek toumlrteacuteneteacuteben ez nem jelenti azt hogy ne talaacutelnaacutenk koraacutebbi (sıt a legkoraacutebbi) korszakokban meacuteg ha marginaacutelisan is analitikus perifrasztikus konst-rukcioacutekat az igeragozaacutesban

Megalapozatlan az az aacutellaacutespont amely a funkcioacuteigeacutes szerkezeteket aacuteltalaacutenossaacuteg-ban az uacutejabb nyelvaacutellapotokhoz koumlti Teacuteny ugyan hogy peacuteldaacuteul a mai magyar nyelvben a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elszaporodaacutesaacutenak lehetuumlnk tanuacutei15 ez nem je-lenti azt hogy ne leacutetezhettek volna ilyen konstrukcioacutek a magyar vagy baacutermilyen maacutes nyelv toumlrteacuteneteacutenek koraacutebbi szakaszaiban is (a funkcioacuteigeacutes szerkezetek reacutegebbi

14 A peacuteldaacuteban szereplı uśmasi gaacutemadhyai konstrukcioacute szintetikus (desiderativumi) megfelelıje

jiacutegāsāmas(i) lenne Konkreacutetan a jiacutegāṃsa‑ desiderativumi tı azonban csak az AV‑toacutel kezdve ada-tolt eacutes keacutesıbb a Yajurveda proacutezaacutejaacuteban megjelenik mellette a jiacutegamiṣa‑ vaacuteltozat is Mindkettınek bizonyos esetekben kauzatiacutev jelenteacutese is van Mindezekrıl (az elıfordulaacutesok reacuteszletes felsorolaacutesaacute-val) ld Heenen 2006 115ndash119

15 Baacuter igaz az is hogy ez a radikaacutelis szaporodaacutes elsısorban a hivatalos vagy eacuteppen hivatalosnak laacutetszani akaroacute stiacutelusra illetve bizonyos szaknyelvekre jellemzı

16

nyelvaacutellapotokban valoacute megleacuteteacuterıl ld Pottelberge 2007 438 Ittzeacutes 2007 Schutz-eichel 2014 27ndash30) Ez a felteacutetelezeacutes empirikusan is caacutefolhatoacute az oacuteind nyelvvel kapcsolatban erre tesz kiacuteseacuterletet a jelen munka is Hangsuacutelyoznom kell azonban az hogy funkcioacuteigeacutes szerkezetek minden nyelvaacutellapotban leacutetezhettek eacutes leacuteteztek nem jelenti azt hogy gyakorisaacuteguk vagy a nyelvi rendszerben betoumlltoumltt szerepuumlk ne vaacuteltozhatott volna az idık soraacuten

I 3 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK DEFINIAacuteLAacuteSAacuteNAK EacuteS

ELHATAacuteROLAacuteSAacuteNAK KEacuteRDEacuteSE

Mindeddig elkeruumlltem a funkcioacuteigeacutes szerkezetek definiaacutelaacutesaacutenak eacutes elhataacuterolaacutesaacutenak probleacutemaacutejaacutet meacutegpedig annak eacuterdekeacuteben hogy bizonyos aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutesokat tehessek a keacuterdeacutes haacutettereacutet jelentı teacutenyezıkrıl A koumlvetkezıkben azonban felteacutetlenuumll taacutergyalnunk kell ezt a rendkiacutevuumll problematikus keacuterdeacuteskoumlrt is16 A szakirodalom aacutettekinthetetlenuumll nagy meacuterete miatt nem szaacutendeacutekozom kimeriacutetı kutataacutestoumlrteacutenetet adni17 inkaacutebb csak a kutataacutes neacutehaacuteny fontosabb sarokpontjaacutet tendenciaacutejaacutet emelem ki eacutes roumlviden bemutatok keacutet olyan moacutedszert (A Kamber prototiacutepus‑elmeacuteleti moacuted-szereacutet eacutes E Schultze‑Berndt szemantikai megkoumlzeliacuteteacuteseacutet) amely veacutelemeacutenyem sze-rint alkalmas lehet arra hogy a veacutedikus szerkezetek felteacuterkeacutepezeacuteseacuteneacutel is eredmeacute-nyesen felhasznaacutelhassuk

Elıszoumlr is fontosnak tartom tisztaacutezni hogy a dolgozatban a bdquofunkcioacuteigeacutes szerke-zetrdquo elnevezeacutest amely a magyar nyelvő szakirodalomban eacutes az egyetemi oktataacutesban talaacuten meacuteg mindig a legaacuteltalaacutenosabb18 legtoumlbbszoumlr egyfajta bdquoernyı‑fogalomkeacutentrdquo fogom hasznaacutelni Tisztaacuteban vagyok azzal hogy maacutes kutatoacutek ugyanerre a jelenseacutegre maacutes elnevezeacutest hasznaacutelnak illetve hogy ezen vagy valamilyen hasonloacute terminuson ndash legalaacutebbis reacuteszben ndash maacutes jelenseacuteget eacutertenek (a terminoloacutegiai keacuterdeacutesekrıl ld pl Langer 2005 280ndash281 Vincze 2008 279ndash280) Funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tehaacutet ebben a munkaacuteban amint azt a bevezeteacutes legelejeacuten maacuter eacuterintettem olyan neacutevszoacute+

16 A szakirodalomban szinte koumlzhelynek szaacutemiacutet az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet-

nek mint olyannak nem leacutetezik egyeacutertelmő pontos definiacutecioacuteja (vouml pl Winhart 2005 1 bdquoeine klare eindeutige Definition fuumlr Funktionsverbgefuumlge (FVG) ist in der Literatur nicht zu findenrdquo Kamber 2008 9)

17 Joacute aacutettekinteacutest nyuacutejt baacuter elsısorban a neacutemet nyelvő szakirodalomroacutel peacuteldaacuteul Kamber 2008 9ndash35 18 Peacuteldaacuteul az egyetemi tankoumlnyvnek szaacutent Magyar grammatika a bdquofunkcioacuteigeacutes szerkezetrdquo termi-

nust alkalmazza (Lengyel 2000 256ndash257) amelyet a magyar nyelv leiacuteraacutesaacuteban eacuteppen a koumltet szer-kesztıje Keszler Borbaacutela honosiacutetott meg (Keszler 1992 137 vouml 1995 303) feltehetıleg a neacutemet szakirodalom hataacutesaacutera Ezt a terminoloacutegiaacutet alkalmazza pl Dobos 2001 is Tudomaacutesom szerint Ma-gyarorszaacutegon leguacutejabban Vincze Veronika foglalkozott toumlbb tanulmaacutenyaacuteban (pl Vincze 2008 2009 2011a VinczendashCsirik 2010) eacutes doktori disszertaacutecioacutejaacuteban (Vincze 2011b) ezzel a jelenseacuteggel İ a bdquofeacutelig kompozicionaacutelis szerkezetekrdquo elnevezeacutest hasznaacutelja A kuumllfoumlldi szakirodalomban bdquokoumlnnyőrdquo illetve bdquotaacutemasztoacute igeacutes szerkezetrdquo terminussal is gyakran talaacutelkozunk baacuter ndash ismeacutet hangsuacutelyozom ndash ezeken az egyes nyelveacuteszek nem mindig ugyanazt a jelenseacuteget eacutertik

17

ige szerkezeteket nevezek amelyek lexikaacutelis jelenteacutese a neacutevszoacutei tagban koncentraacute-loacutedik miacuteg az igei tag az uacuten funkcioacuteige fıkeacutent grammatikai funkcioacutekkal rendelke-zik19 E szerkezetek szemantikai eacutertelemben vett feje tehaacutet a neacutevszoacute az igei tag csak a szintaktikai fej szerepeacutet toumllti be (ld pl Vincze 2011b 158)20

A kategoacuteria probleacutemaacuteit az elhataacuterolaacutesaacuteval s iacutegy valoacutejaacuteban a leacutetjogosultsaacutegaacuteval kapcsolatos idınkeacutenti szkepszis21 magyaraacutezataacutet az adja hogy a legkeveacutesbeacute sem ho-mogeacuten kategoacuteriaacuteroacutel van szoacute A szakirodalomban emlegetett eacutes hasznaacutelt elhataacuterolaacutesi kriteacuteriumok eacutes tesztek22 (neacutemelyikrıl ld alaacutebb) ugyanis nem adnak ugyanolyan

19 Ez az aacuteltalaacutenos meghataacuterozaacutes egyelıre toumlbb szempontot figyelmen kiacutevuumll hagy peacuteldaacuteul hogy a

neacutevszoacutei tag szintaktikailag hogyan viszonyul a funkcioacuteigeacutehez (taacutergya‑e vagy valamilyen hataacuterozoacuteja) vagy hogy milyen derivaacutecioacutes kapcsolat van koumlzte eacutes egy rokon jelenteacuteső egyszerő ige koumlzoumltt (dever-baacutelis fıneacutev‑e vagy sem) Ezekrıl eacutes maacutes hasonloacute keacuterdeacutesekrıl a keacutesıbbiekben lesz szoacute

20 Funkcioacuteigeacutes szerkezet (neacutem Funktionsverbgefuumlge) ndash eacutes ugyaniacutegy taacutemasztoacute igeacutes szerkezet (ang support verb construction) ndash alatt a szakirodalomban kiveacutetel neacutelkuumll fıneacutev (ill prepoziacutecioacutes fıneacutev) + ige (tehaacutet N+V vagy PP+V) feleacutepiacuteteacuteső szerkezeteket szoktak eacuterteni viszont a koumlnnyő igeacutes szerke-zeteket (ang light verb construction) taacutergyalva szaacutemos fontos eacutes reprezentatiacutev tanulmaacuteny elemzi az ige+ige (V1+V2) struktuacuteraacutejuacute konstrukcioacutekat is Ez utoacutebbi teacutemakoumlrrel a jelen munkaacuteban nem fogok reacuteszletekbe menıen foglalkozni baacuter keacutesıbb az elmeacuteleti keacuterdeacutesekkel kapcsolatban neacutehaacuteny jellemzı-juumlkre kiteacuterek Az uacutejind nyelvekben toumlbbek koumlzoumltt a hindiacuteben eacutes az urduacuteban a V1+V2 tiacutepus (az uacuten bdquooumlsszetett igeacutekrdquo ang compound verb az elnevezeacutes feacutelrevezetı eacutes helytelen voltaacuteroacutel ld pl ButtndashLahiri 2013 14) hasznaacutelata nagyon gyakori eacutes jellegzetes pl hindiacute ā jānā rsquojoumlnnirsquo (V1 ānā rsquojoumlnnirsquo V2 jānā rsquomennirsquo) cal denā rsquoelindulnirsquo (V1 calnā rsquomozognirsquo V2 denā rsquoadnirsquo) kar baiṭhnā rsquovmi rosszat sajnaacutelkozaacutest kivaacuteltoacute dolgot csinaacutelnirsquo (V1 karnā rsquocsinaacutelnirsquo V2 baiṭhnā rsquouumllnirsquo) A keacutet ige koumlzuumll a maacutesodik (V2) ragozoacutedik az elsı (V1) vaacuteltozatlan formaacuteban aacutell amely az ige uacuten tıalakjaacuteval egyezik meg de nyelvtoumlrteacutenetileg a hataacuterozoacutei igeneacutevi alakboacutel (absolutivum) ered (erre utal a glosszaacutekban az ABS roumlvidiacuteteacutes amelyet Slade 2013 nyomaacuten alkalmazok) Aacutelljon itt keacutet peacuteldamondat az oumlsszetett igeacutek hasznaacutelataacutera a hindiacuteben (forraacutesuk Slade 2013 2 ill PoornimandashPainter 2010 80)

a vah khānā khā gay‑ā ı eacutetelSGM eszik(V1)ABS megy(V2)PRFPTCP‑SGM rsquoMegette az eacuteteltrsquo b maĩ ne das baje āp ko fon kar

eacuten ERG tiacutez oacuterakor te DAT telefonSGM csinaacutel(V1)ABS liy‑ā vesz(V2)PRFPTCP‑SGM rsquoTiacutez oacuterakor telefonaacuteltam nekedrsquo

Az N+V szerkezetekhez hasonloacutean itt is az elsı tag (V1) tartalmazza a valoacutedi lexikaacutelis jelenteacutest miacuteg a maacutesodik elem a koumlnnyő ige maacutes neacuteven vektor‑ explikaacutetor‑ vagy sziacutenezıige (V2) elsısorban gram-matikai jegyeket hordoz mindenekelıtt a perfektivitaacutest eacutes a kuumlloumlnfeacutele akcioacuteminıseacutegeket fejezi ki de ezen kiacutevuumll tovaacutebbi jelenteacutesjegyeket is tartalmaz (ld alaacutebb 26 o) A hindiacute oumlsszetett igeacutek irodalma oacuteriaacutesi ld toumlbbek koumlzoumltt Burton‑Page 1957 Hacker 1961 Hook 1974 Kosticʴ 1999 HopperndashTraugott 2003 112ndash4 Kachru 2006 85ndash92 Neacutegyesi 2013 239ndash242 Elsısorban a megfelelı urduacute szerkezeteket taacutergyalja de szeacutelesebb elmeacuteleti oumlsszefuumlggeacutesekben Butt 2010

21 E tekintetben a legradikaacutelisabb Pottelberge 2001 vele szemben ld Langer 2005 181 megjegy-zeacuteseacutet

22 A neacutemet szakirodalomban a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre alkalmazott legreacuteszletesebb kriteacuterium-lista tudomaacutesom szerint Gerhard Helbigneacutel (1984) talaacutelhatoacute amelyet roumlvidiacutetve Winhart 2005 7ndash10

18

eredmeacutenyt az oumlsszes szoacuteba joumlhetı szerkezetneacutel Enneacutelfogva egyfelıl a szabad szoacute-szerkezetek maacutesfelıl az idioacutemaacutek iraacutenyaacuteban nem eacuteles a hataacuter nem beszeacutelhetuumlnk diszkreacutet kategoacuteriaacutekroacutel Az uacutejabb tanulmaacutenyokban ez a szempont ti hogy a funk-cioacuteigeacutes szerkezetek nem alkotnak egyseacuteges kategoacuteriaacutet meacuteg a koraacutebbinaacutel is hangsuacute-lyosabban fogalmazoacutedik meg Ez azonban nem jelenti azt hogy magaacutenak a kategoacute-riaacutenak a leacuteteacutet kellene megkeacuterdıjeleznuumlnk Sokkal inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kategoacuteriaacutejaacuten beluumll leacuteteznek centraacutelis illetve marginaacutelis szerkezetek eacutes az utoacutebbiak koumlzoumltt vannak olyanok amelyek inkaacutebb a szabad szoacute-szerkezetekkel mutatnak rokonsaacutegot maacutesok viszont inkaacutebb az aacutellandoacutesult szoacutekap-csolatokhoz az idioacutemaacutekhoz koumlzeliacutetenek Maacutes szoacuteval vilaacutegosan graduaacutelis skalaacuteris jelenseacutegrıl azaz egy kontinuumroacutel van szoacute23 A kutataacutes egyik koumlzponti keacuterdeacutese ezek utaacuten az hogyan lehet ezt a graduaacutelis jelleget valamilyen moacutedon formaacutelisan megragadni

Kifejezetten e sajaacutetossaacuteg a graduaacutelis jelleg miatt alkalmazza Kamber 2008 20ndash32 a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre a prototiacutepus‑szemantika vagy prototiacutepus‑elmeacutelet moacutedszereacutet24 Kamber maga is kriteacuteriumokkal dolgozik (igaz Helbig hosszuacute listaacutejaacute-hoz keacutepest sokkal kevesebbet csak neacutegyet vesz figyelembe)25 ezek azonban ndash az alaacutebb emliacutetett alapkriteacuterium kiveacuteteleacutevel ndash immaacuter nem arra szolgaacutelnak hogy egy szerkezetrıl megmondjuk funkcioacuteigeacutes szerkezet‑e vagy sem hanem arra hogy a kategoacuteria kontinuumaacuten beluumll pontosabban elhelyezzuumlk Azok a szerkezetek ame-lyek az oumlsszes kriteacuteriumnak eleget tesznek tekinthetık a kategoacuteria (proto)tipikus keacutepviselıinek miacuteg azok amelyek kevesebbet vagy esetleg csak az alapkriteacuteriumot teljesiacutetik perifeacuterikus poziacutecioacutet foglalnak el ami azonban nem jelenti azt hogy a

is felsorol Az uacutejabb angol szakirodalomboacutel Langer 2005 189ndash198 taacutemasztoacuteigeacutes szerkezetekre vo-natkozoacute tesztjeit emliacutethetjuumlk amelyet Vincze 2008 285ndash294 is aacutetvesz a magyar uacuten feacutelig kompozi-cionaacutelis szerkezetek vizsgaacutelataacuteban Ld meacuteg Schutzeichel 2014 23ndash27

23 Ugyanez a tulajdonsaacuteg peacuteldaacuteul az idioacutemaacutekroacutel is elmondhatoacute vouml Tanos 2015 230ndash232 a sumer oumlsszetett igeacutekkel kapcsolatban Sıt valoacutejaacuteban a neacutevszoacute+ige szoacuteszerkezetek teljes koumlre kezelhetı ilyen moacutedon Erre tesz kiacuteseacuterletet peacuteldaacuteul Kaacutelmaacuten 2006 tanulmaacutenya aki konstrukcioacutes nyelvtani meg-koumlzeliacuteteacutesben taacutergyalja a bıviacutetmeacutenyek kuumlloumlnboumlzı tiacutepusait (hagyomaacutenyosan vonzatok eacutes szabad hataacute-rozoacutek) eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a konstrukcioacutek a kompozicionalitaacutes a produktivitaacutes il-letve a tagok egyenranguacutesaacutega szimmetriaacuteja alapjaacuten szeacuteles skaacutelaacuten helyezhetık el Baacuter konkreacutetan nem emliacuteti a funkcioacuteigeacutes szerkezeteket modelljeacuteben koumlnnyen megtalaacutelhatjuk a helyuumlket azok koumlzoumltt a konstrukcioacutek koumlzoumltt amelyeket a (formailag) reacutegens szerepő elem kiuumlresedeacutese jellemez amelyek-ben bdquoa reacutegens jelenteacutese szerepe az igekeacutepzıkeacutere emleacutekeztet oumlnaacutelloacutesaacutega minimaacutelisrdquo Peacuteldaacutei koumlzuumll a jelt ad rsquojelezrsquo tekinthetı funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Vincze 2008 292 taacuteblaacutezata szinteacuten a produktiacutev szerkezetektıl az idioacutemaacutekig terjedı kontinuumot fogja aacutet amelyben koumlzbuumllsı poziacutecioacutet foglalnak el a feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetek amelyek azonban maguk sem viselkednek teljesen egyseacutegesen (Vincze haacuterom alcsoportot aacutelliacutet fel koumlzoumlttuumlk) Traugott 1999 247ndash250 az angol N+V komplex pre-dikaacutetumokat osztaacutelyozza a kompozicionalitaacutes eacutes az idiomaticitaacutes meacuterteacuteke alapjaacuten Mohanan 1997 eacutes Montaut 2016 pedig a hindiacute N+V szerkezetek koumlzoumltt aacutelliacutet fel csoportokat Storrer 2006 153 is megjegyzi hogy az uacuten nominalizaacutecioacutes igeacutes szerkezetek (errıl a terminusroacutel ld 22ndash23 o) az idio-matizaacuteltsaacuteg eacutes a lexikalizaacuteltsaacuteg szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnboumlzıek lehetnek

24 A prototiacutepus‑elmeacuteletnek nevezett jelenteacutestani iraacutenyzatroacutel eacutes elmeacuteleti haacutettereacuterıl ld pl Kiefer 2007 91ndash111 Tolcsvai Nagy 2011 25ndash31

25 Ezek a prototiacutepus‑szemantika tipikalitaacutesi felteacuteteleinek (ld Kiefer 2007 92ndash95) felelnek meg

19

funkcioacuteigeacutes szerkezetek kategoacuteriaacutejaacutehoz valoacute tartozaacutesuk megkeacuterdıjelezıdne Ha-sonloacutean fogalmaz Langer 2005 188 is az aacuteltala taacutemasztoacute igeacutesnek nevezett szerke-zetek kapcsaacuten amikor megaacutellapiacutetja hogy az alkalmazott tesztek segiacutetseacutegeacutevel a kategoacuteria prototipikus keacutepviselıit azonosiacutethatjuk amelyek mellett leacuteteznek margi-naacutelis esetek is (vouml Vincze 2008 292ndash295)

A kuumlloumlnfeacutele megkoumlzeliacuteteacutesek alapvetıen megegyeznek abban hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elhataacuterolaacutesaacuteban a legfontosabb szerepet az a kriteacuterium toumllti be hogy az igei tag26 nem tekinthetı a szerkezet szemantikai eacutertelemben vett fejeacutenek hiszen lexikaacutelis jelenteacutese valamilyen szinten kiuumlresedik bdquogyengeacutebbrdquo bdquokoumlnnyebbrdquo abszt-raktabb lesz azaz a megfelelı lexikaacutelis vagy fıigeacutehez keacutepest27 deszemantizaacutecioacutet mutat (ld pl Kamber 2008 23ndash25 alapkriteacuteriumaacutet)28 Langer 2005 185 taacutemasztoacute igeacutes szerkezetekre vonatkozoacute formaacutelis definiacutecioacutejaacuteban szinteacuten megfogalmazoacutedik az a szempont hogy az ige melletti szintaktikai poziacutecioacutekat szemantikailag nem az ige alkategorizaacutelja ugyanis az ige hozzaacutejaacuterulaacutesa a szerkezet egeacuteszeacutenek jelenteacuteseacutehez nem‑predikatiacutev jellegő29

26 Butt 2010 eacutes ButtndashLahiri 2013 8ndash14 23 szaacutemos eacutervet sorakoztat fel amellett hogy a koumlnnyő

igeacuteket (azaz az itt hasznaacutelt terminoloacutegia szerint funkcioacuteigeacuteket) a fıigeacutektıl eacutes a segeacutedigeacutektıl (tovaacuteb-baacute az uacuten szeriaacutelis igeacutektıl eacutes a szoacuteoumlsszeteacutetelektıl) elteacuterı oumlnaacutelloacute szintaktikai kategoacuteriaacutenak kell tekin-teni (vouml meacuteg Schutzeichel 2014 8) A hagyomaacutenyos magyar grammatikai szakirodalom uacutejabban szinteacuten a funkcioacuteigeacutek oumlnaacutelloacute szoacutefaji volta mellett eacutervel baacuter bdquosegeacutedigeszerőnekrdquo tartja ıket (Lengyel 2000 256ndash257)

27 Butt 2010 53ndash54 eacutes ButtndashLahiri 2013 16ndash18 veacutelemeacutenye szerint a koumlnnyő igeacutek (azaz a funk-cioacuteigeacutek) formailag mindig azonosak egy‑egy fıigeacutevel meacutegpedig egy nyelv toumlrteacuteneteacuteben mindig Ha a fıige hangalakilag vaacuteltozik a koumlnnyő ige is eacutes ha a fıige eltőnik akkor vele egyuumltt a koumlnnyő ige is kiveszik a nyelvbıl Messzire vezetne annak a bonyolult keacuterdeacutesnek a koumlruumlljaacuteraacutesa hogy az egy-maacutessal hangalakilag azonos tartalmas fıigeacutek eacutes koumlnnyő igeacutek hogyan reprezentaacutelhatoacutek egy nyelv mentaacutelis lexikonaacuteban Butt 2010 68ndash69 73ndash74 eacutes ButtndashLahiri 2013 8 23ndash24 amellett eacutervel hogy egyetlen moumlgoumlttes lexikaacutelis teacutetellel kell szaacutemolnunk amely kuumlloumlnboumlzı szintaktikai koumlrnyezetekben keacutetfeacutelekeacuteppen bdquotestesuumllhet megrdquo Butt felfogaacutesaacutet kritizaacutelja Slade 2013 17ndash19 aki nepaacuteli (ṭopalnu rsquotettet uacutegy tesz mintharsquo) eacutes hindiacute (saknā rsquokeacutepesrsquo) koumlnnyő igeacutek peacuteldaacutejaacuteval bizonyiacutetja hogy a fıigeacutek eacutes koumlnnyő igeacutek egyuumlttes jelenleacutete eacutes formai azonossaacutega csak nagyon erıs tendencia amely aloacutel leacute-teznek ritka kiveacutetelek

28 Ez nem jelenti azt hogy a funkcioacuteige teljes meacuterteacutekben uumlres lenne eacutes mint a grammatikai funk-cioacutek hordozoacuteja pusztaacuten az bdquoigeacutesiacuteteacuteseacutertrdquo lenne felelıs Ha iacutegy lenne vagyis az ige nem ırizneacute meg bizonyos bdquotartalmasabbrdquo szemantikai komponenseit akkor nem tudnaacutenk megmagyaraacutezni olyan ndash intuitiacuteven persze triviaacutelisnak tőnı ndash keacuterdeacuteseket mint peacuteldaacuteul azt hogy a tanaacutecsot ad szerkezet mel-lett mieacutert agrammatikus a tanaacutecsot vesz vaacuteltozat Ezzel analoacuteg jelenseacuteg a hindiacuteben hogy a V1+V2 szerkezetekben a denā rsquoadrsquo koumlnnyő ige a perfektivitaacutes mellett a benefaktivitaacutest is kifejezi miacuteg a lenā rsquoveszrsquo az alanyra iraacutenyuloacute cselekveacutest (ButtndashLahiri 2013 18)

29 Langer 2005 185 formaacutelis definiacutecioacutejaacutet eacuterdemes egeacuteszeacuteben ideacutezni bdquoGiven a predicative noun (a noun denoting an event or a state) N with the semantic arguments [A1hellipAn] where ngt0 and given a verb V with the syntactic slots [S1hellipSm] where mgt0 N and V form a support verb construction if

ndash The predicative noun N is realised in one Si (typically the direct object) of the verb ndash At least one Sj (typically the subject position) is occupied by argument Ak of the predicative

noun ndash None of the syntactic slots Si is semantically subcategorized by the verb ndash ie the verb encodes

the syntactic subcategorization only

20

Baacuter az ige ilyen jellegő szemantikai bdquouumlresseacutegeacutenekrdquo szempontja valoacuteban teret ad-hat bizonyos meacuterteacutekő szubjektivitaacutesnak30 leacutetezik keacutet teszt amellyel ezt viszonylag joacutel formalizaacutelni is lehet A keacutet emliacutetendı tesztnek Langer 2005 195ndash196 nem tu-lajdoniacutet kuumlloumlnleges fontossaacutegot Vincze 2008 293 2011b 78ndash79 azonban megaacutel-lapiacutetja hogy a magyar feacutelig kompozicionaacutelis szerkezeteket (vagyis a funkcioacuteigeacutes szerkezeteket) ezek reacuteveacuten nemcsak a produktiacutev teljesen kompozicionaacutelis szerkeze-tektıl hanem a nem kompozicionaacutelis idioacutemaacutektoacutel is el lehet hataacuterolni31 azaz itt bi-naacuteris oppoziacutecioacuteval aacutellunk szemben (feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetek vs a maacutesik keacutet csoport) bdquoHa e keacutet teszt baacutermelyikeacutere grammatikus eredmeacutenyt kapunk egy szer-kezet eseteacuteben az eleacutegseacuteges felteacutetel ahhoz hogy a szerkezetet feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetnek tekintsuumlkrdquo (Vincze 2008 293)32 A keacutet teszt a koumlvetkezı

1 A variativitaacutes33 tesztje A szerkezet kivaacutelthatoacute-e a fıneacutevvel azonos tıbıl keacutep-zett34 egyszerő igeacutevel (Vincze 2008 286 289) A teszt csak a feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetekre ad pozitiacutev eredmeacutenyt a szabad szoacuteszerkezetekre eacutes az idioacutemaacutekra nem Pl elıadaacutest tart ~ elıad de koumlnyvet iacuter ~ koumlnyvel csuumltoumlrtoumlkoumlt mond ~ csuuml-toumlrtoumlkoumll csuumltoumlrtoumlkoumlzik35

A kivaacutelthatoacutesaacuteggal felcsereacutelhetıseacuteggel kapcsolatban mindenkeacuteppen eacuteszben kell tartanunk hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet eacutes az egyszerő ige koumlzoumltt a legritkaacutebb eset-ben van szoacute teljes ekvivalenciaacuteroacutel A magyarorszaacutegi kutataacutes ndash reacuteszben a koraacutebbi nyelvmővelı aacutellaacutesponttal szemben amely a bdquoterpeszkedırdquo kifejezeacuteseket az egysze-rő igeacutekkel szemben feleslegesnek eacutes ezeacutert keruumllendınek tartotta eacutes tartja (vouml repre-zentatiacutev peacuteldakeacutent NyKk II 1007ndash1015 megkoumlzeliacuteteacuteseacutet) ndash uacutejabban szinteacuten nagy hangsuacutelyt fektet arra hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet eacutes az egyszerő ige koumlzoumltt a leg-toumlbb esetben peacuteldaacuteul aspektus‑ vagy akcioacuteminıseacutegbeli kuumlloumlnbseacuteg vagy egyeacuteb jelen-teacutesbeli elteacutereacutes van illetve szintaktikailag (elsısorban vonzatkeretuumlkben) is kuumlloumln-boumlznek Ez azt jelenti hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek igenis van leacutetjogosultsaacutega

ndash The semantic contribution of the verb is exclusively non‑predicative and ndash if not empty ndash re-

stricted to aspect mode attenuationamplificationrdquo 30 Amint erre Kamber 2008 30 felhiacutevja a figyelmet baacuter azt is megjegyzi hogy hasonloacute oumlnkeacute-

nyesseacuteg minden maacutes megkoumlzeliacuteteacutesben megtalaacutelhatoacute 31 Felteacutetelezhetjuumlk hogy ez maacutes nyelvek eseteacuteben is mőkoumldı moacutedszer 32 Ez azonban csak eleacutegseacuteges de nem szuumlkseacuteges felteacutetel (Vincze 2011b 79) 33 Vincze 2008 286 n 4 2009 265 n 1 (Lırincz Julianna egy tanulmaacutenya nyomaacuten) a funkcioacuteigeacutes

szerkezet eacutes az azonos tıbıl keacutepzett egyszerő ige viszonyaacutet az alaki hasonloacutesaacuteg miatt nem szinoniacute-miakeacutent hanem varianciakeacutent fogja fel

34 A fıneacutevi tag eacutes az egyszerő ige derivaacutecioacutes kapcsolata toumlbbfeacutele lehet attoacutel fuumlggıen hogy dever-baacutelis fıneacutevrıl van‑e szoacute vagy sem Az elsı esetben az egyszerő ige a deverbaacutelis fıneacutev baacutezisigeacuteje (pl elıadaacutest tart ~ elıad) a maacutesodikban az egyszerő ige aacuteltalaacuteban a fıneacutevi tagboacutel keacutepzett denomi-naacutelis ige (pl jelt ad ~ jelez) Leacuteteznek azonban egyedi esetek is (ld pl lehetıseacuteg nyiacutelik ~ lehetseacuteges Vincze 2008 289) Az angol N+V szerkezetek fıneacutevi tagja eacutes a megfelelı egyszerő ige kapcsolataacute-roacutel ld pl Hiltunen 1999 140

35 Termeacuteszetesen a koumlnyvel ige leacutetezik a magyarban de teljesen maacutest jelent mint a koumlnyvet iacuter szintagma vagyis bdquohelytelenseacutegerdquo csak a szerkezettel valoacute szinoniacutemia tekinteteacuteben aacutell fenn Itt jegy-zem meg azt is hogy a dolgozatban az agrammatikussaacuteg jeloumlleacuteseacutere szolgaacutel a jeloumlleacutest a toumlrteacuteneti‑ oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eljaacuteraacutesaacuteval oumlsszhangban a rekonstruaacutelt alakok jeloumlleacuteseacutere tartom fenn

21

(vouml pl a jogi szaknyelv kapcsaacuten B Kovaacutecs 1999 aacuteltalaacutenossaacutegban Vincze 2009 2011b 85ndash110)36

2 Az ige elhagyhatoacutesaacutegaacutenak tesztje Az ige elhagyaacutesa eseteacuten (pl birtokos szer-kezetben) rekonstruaacutelhatoacute‑e egyeacutertelmően37 az eredeti cselekveacutes (Vincze 2008 287 290) A teszt ismeacutet csak a feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetekre ad pozitiacutev ered-meacutenyt a szabad szoacuteszerkezetekre eacutes az idioacutemaacutekra nem Pl Lajos elıdaacutest tart ~ Lajos elıadaacutesa de Lajos koumlnyvet iacuter ~ Lajos koumlnyve (a szerkezet aacuteltal hordozott jelenteacutesben agrammatikus) A fegyver csuumltoumlrtoumlkoumlt mondott ~ a fegyver csuumltoumlr-toumlke

Mint laacutethatjuk mindkeacutet tesztnek az az alapja hogy a produktiacutev szerkezetekneacutel eacutes az idioacutemaacuteknaacutel az igei tag kihagyaacutesaacuteval alapvetıen seacuteruumll a szerkezet szemantikai tartalma a feacutelig kompozicionaacutelis (azaz funkcioacuteigeacutes) szerkezetekneacutel viszont nem ugyanis itt az igei tag szemantikailag bdquokoumlnnyőrdquo vagy bdquouumlresrdquo38 eacutes a megmaradoacute fı-neacutevi tag a szerkezet szemantikai magja

Nem ceacutelom hogy reacuteszletesen felsoroljam a szakirodalomban alkalmazott vala-mennyi elhataacuterolaacutesi kriteacuteriumot eacutes meacuterlegre tegyem eacuterveacutenyesseacuteguumlket39 ezeacutert roumlvi-den mintegy illusztraacutecioacutekeacutent csak Kamber 2008 25ndash28 felfogaacutesaacutet ismertetem aki a szakirodalom (elsısorban a neacutemet szakirodalom) toumlbbseacutegeacutehez keacutepest joacuteval bdquomeg-engedıbbrdquo aacutellaacutespontot tesz magaacuteeacutevaacute a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elhataacuterolaacutesaacuteval kap-csolatban eacutes meglehetısen taacutegra nyitja a kategoacuteriaacutet alkotoacute kontinuumot40 Kamber a fentebb emliacutetett alapkriteacuteriumon (ti az igei tag funkcioacuteigei voltaacuten) tuacutel meacuteg tovaacutebbi haacuterom szempontot vesz figyelembe a funkcioacuteigeacutes szerkezetek tipikalitaacutesi eacuterteacutekeleacute-seacuteneacutel41

36 Ez a keacuterdeacutes tapasztalatom szerint nem minden nyelv leiacuteraacutesaacuteban vetıdik fel olyan hangsuacutellyal

mint a magyarnaacutel Ennek termeacuteszetesen lehetnek a nyelvi rendszer egeacuteszeacutevel kapcsolatos okai is ld a perzsa nyelv funkcioacuteigeacutes vagy koumlnnyő igeacutes szerkezeteinek staacutetuszaacuteroacutel fentebb (7 jz) mondottakat Traugott 1999 241 az angol N+V szerkezetekkel kapcsolatban megjegyzi hogy az egyszerő igeacutekhez keacutepest peacuteldaacuteul a cselekveacutes nagyobb fokuacute szaacutendeacutekossaacutegaacutet individuaacutecioacutejaacutet eacutes telikussaacutegaacutet fejezhetik ki (vouml meacuteg BrintonndashAkimoto 1999 6 Hiltunen 1999 137 a koumlzeacutep‑angolra vonatkozoacutelag Iglesias‑ Raacutebade 2001 158ndash161)

37 Ugyan a Vinczeacuteneacutel szereplı bdquoegyeacutertelmőenrdquo kiteacutetelt kisseacute erısnek eacuterzem a teszt alapvetıen mőkoumldıkeacutepes

38 A deszemantizaacutecioacute illetve szemantikai bdquokifakulaacutesrdquo (ang bleaching) fogalma a grammatikali-zaacutecioacuteval foglalkozoacute szakirodalomban kituumlntetett szerepet jaacutetszik (ld pl Deacuter 2008 aacutettekinteacuteseacutet) ugyanakkor formaacutelis megkoumlzeliacuteteacutese meglehetısen neheacutez feladat Erre tesz kiacuteseacuterletet peacuteldaacuteul Eckardt 2002 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes a grammatikalizaacutecioacute kapcsolataacutenak bizonyos keacuterdeacuteseirıl reacuteszle-tesebben ld alaacutebb eacutes I 9

39 Neacutemelyikuumlkre keacutesıbb a bevezeteacutesben illetve az esettanulmaacutenyokban fogok kiteacuterni Vouml meacuteg a 22 jegyzetben hivatkozott irodalmat

40 Peacuteldaacuteul perifeacuterikus poziacutecioacuteban olyan szerkezeteket is ide sorol mint ein Foto machen rsquofeacuteny-keacutepet keacutesziacutetrsquo Lust haben rsquokedve van vmihezrsquo (Kamber 2008 22)

41 Kamber 2008 28ndash29 megjegyzi hogy az emliacutetetteken kiacutevuumll elmeacuteletileg meacuteg tovaacutebbi szem-pontokkal is lehetne gazdagiacutetani az elemzeacutest de ezek neacutemelyikeacutenek az alkalmazhatoacutesaacutegaacutet eleve erısen keacuterdeacutesesnek tartja

22

1 a szerkezet igei tagja taacuteg eacutertelemben vett mozgaacutest illetve mozgataacutest (pl rsquomegyrsquo rsquodobrsquo rsquokuumlldrsquo rsquoteszrsquo rsquoveszrsquo) vagy valamilyen teacuterbeli poziacutecioacuteban le-veacutest (pl rsquoaacutellrsquo rsquouumllrsquo rsquofekszikrsquo) fejez ki

2 a szerkezet neacutevszoacutei tagja prepoziacutecioacutes kifejezeacutes 3 a szerkezet neacutevszoacutei tagja deverbaacutelis absztrakt fıneacutev42

Vegyuumlk eacuteszre hogy az itteni elsı eacutes maacutesodik szempont vilaacutegosan mutatja hogy a neacutemet szakirodalom funkcioacuteigeacutes szerkezetnek nevezett kategoacuteriaacuteja nem ugyanazt a szegmenseacutet fedi le a neacutevszoacute+ige szoacutekapcsolatoknak mint amelyre az angol eacutes maacutes nyelvő szakirodalom a taacutemasztoacute igeacutes szerkezet (ang support verb construction) el-nevezeacutest hasznaacutelja Ez utoacutebbi tiacutepus prototipikus keacutepviselıiben ugyanis a neacutevszoacutei tag szintaktikai eacutertelemben az igei elem taacutergyi bıviacutetmeacutenyekeacutent realizaacuteloacutedik (pl to give a lecture rsquoelıadaacutest tartrsquo to commit a murder rsquogyilkossaacutegot koumlvet elrsquo) Ezeacutert van az hogy Langer 2005 186 a PP+V szerkezeteket (pl to come into bloom rsquovi-raacutegba borulrsquo) amelyek prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetek Kamberneacutel (2008 22 26) a marginaacutelis esetek koumlzoumltt tartja szaacutemon miacuteg Kamber 2008 22 osztaacutelyozaacutesaacute-ban az N+V szerkezetek (pl Stellung nehmen rsquoaacutellaacutest foglalrsquo Zuruumlckhaltung uumlben rsquooumlnmeacuterseacutekletet gyakorolrsquo) azok amelyek nem tartoznak a centraacutelis konstrukcioacutek koumlzeacute43

Szuumlkseacuteges ezen a ponton tovaacutebbi terminoloacutegiai megjegyzeacuteseket is tennuumlnk Von Polenz 1987 169ndash170 nyomaacuten a neacutemet szakirodalomban (vouml pl a Kamber 2008 34 aacuteltal hivatkozott irodalmat tovaacutebbaacute Storrer 2006 [kuumlloumlnoumlsen 149ndash150] Schutz-eichel 2014 10ndash11) olykor meg szoktaacutek kuumlloumlnboumlzetni a Funktionsverbgefuumlge eacutes a Nominalisierungsverbgefuumlge kategoacuteriaacutejaacutet Miacuteg az elıbbibe olyan szerkezeteket so-rolnak amelyekben az igei reacutesz maga is valamilyen szisztematikusan leiacuterhatoacute oumlnaacutel-loacute grammatikai jelenteacutessel (pl a kauzativitaacutes az akcioacuteminıseacuteg vagy az igenem ki-fejezeacutese) jaacuterul hozzaacute a szerkezet egeacuteszeacutenek szemantikaacutejaacutehoz addig az utoacutebbi tiacutepusuacute szerkezetek igei tagjaacutera ez a megaacutellapiacutetaacutes nem eacuterveacutenyes Csak a funkcioacuteigeacutekre jel-lemzı az hogy szerkezetek nagyobb csoportjaacuteban rendelkeznek ugyanazzal a joacutel

42 Mind a neacutegy emliacutetett szempont teljesuumll a prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel mint amilyen

a neacutemetben pl zum Ausdruck kommen rsquokifejezeacutesre jutrsquo in Aufregung geraten rsquoizgalomba joumlnrsquo 43 A tesztek koumlzuumll csupaacuten egy olyat emliacutetek amelyneacutel vilaacutegos kuumlloumlnbseacuteg van a keacutet felfogaacutes pon-

tosabban a keacutet koumlzpontikeacutent kezelt tiacutepus koumlzoumltt Langer 2005 189ndash190 hangsuacutelyozzaa hogy a neacutev-szoacutei tag pronominalizaacutecioacutejaacutenak lehetıseacutege egyike azon keveacutes tesztnek amely mindegyik taacutemasztoacute igeacutes szerkezetneacutel pozitiacutev eredmeacutenyt ad (pl He gives a lecture that no one understands) Ezzel szem-ben Winhart 2005 8 funkcioacuteigeacutes szerkezetekre alkalmazott kriteacuteriumai koumlzoumltt eacuteppen az szerepel hogy a neacutevszoacutei tag nem anaforizaacutelhatoacute eacutes nem lehet raacutekeacuterdezni (pl Er gab dem Kind Antwort Er gab sie dem Kind) Mivel azonban ez aloacutel szeacutep szaacutemmal vannak kiveacutetelek Kamber 2008 29 ezt az elhataacuterolaacutesi szempontot eleve eleacutegtelennek tartja Termeacuteszetesen az hogy egy kriteacuterium aloacutel vannak kiveacutetelek nem csak a neacutevmaacutesiacutetaacutesra eacuterveacutenyes egyedi eset ezeacutert peacuteldaacuteul Winhart 2005 7ndash10 is hoz minden egyes kriteacuteriumnaacutel ellenpeacuteldaacutet

23

koumlruumlliacuterhatoacute funkcioacuteval (sorkeacutepzeacutes jelenseacutege44)45 Ebben a megkoumlzeliacuteteacutesben a nomi-nalizaacutecioacutes igeacutek (eacutes nem a funkcioacuteigeacutek) koumlzeacute szoktaacutek sorolni a kuumlloumlnboumlzı nyelvek rsquocsinaacutelrsquo jelenteacuteső igeacuteit is (ld pl Schutzeichel 2014 10 peacuteldaacutejaacutet einen Besuch ma-chen)46 Ilyen ige a jelen dolgozatban reacuteszletesebben vizsgaacutelt oacutei kar‑ ige is Kamber 2008 33ndash35 veacutelemeacutenye szerint szuumlkseacutegtelen ez a megkuumlloumlnboumlzteteacutes inkaacutebb ugyan-annak a kategoacuteriaacutenak (amit e dolgozatban funkcioacuteigeacutes szerkezetnek nevezuumlnk) pro-totipikus (centraacutelis) eacutes keveacutesbeacute tipikus (perifeacuterikus) keacutepviselıirıl beszeacutelhetuumlnk A tovaacutebbiakban eacuten is Kamber aacutellaacutespontjaacutet koumlvetem eacutes a kar‑ igeacutevel alkotott szerke-zeteket ha Kamber alapkriteacuteriumaacutenak eleget tesznek a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kouml-reacutebe sorolom47

Egy tovaacutebbi keacuterdeacuteskoumlr amely bizonyos pontokon eacuterintkezik a funkcioacuteigeacutes szer-kezetek probleacutemaacutejaacuteval az uacuten fıneacutevi inkorporaacutecioacute jelenseacutege (vouml toumlbbek koumlzoumltt Mithun 1984 Farkasndashde Swart 2003 Booij 2007 92ndash93 2009 Kulikov 2010 111ndash114) Az inkorporaacuteloacute nyelvekben az inkorporaacutecioacute mővelete produktiacutev morfo-loacutegiai eljaacuteraacutes amely nagy szaacutemuacute (ideaacutelis esetben valamennyi) igeacuteneacutel alkalmazhatoacute Az inkorporaacutecioacute soraacuten az igeacutebıl eacutes legtoumlbbszoumlr paacuteciens vagy teacutema thematikus sze-repő argumentumaacuteboacutel olyan oumlsszeteacuteteli alakulat joumln leacutetre amely az azonos elemekbıl

44 Ez mint a funkcioacuteigeacutes szerkezetek egyik elhataacuterolaacutesi kriteacuteriuma Helbig listaacutejaacuteban is szerepel

(vouml Winhart 2005 7ndash8) 45 A neacutemet szakirodalom a von Polenz‑feacutele keacutet kategoacuteria koumlzuumll kezdettıl fogva inkaacutebb a funk-

cioacuteigeacutes tiacutepusra koncentraacutel Ritka kiveacutetelt jelent ez aloacutel Storrer 2006 aki a nominalizaacutecioacutes igeacutes kife-jezeacutesek funkcioacutejaacutet vizsgaacutelja eacutes arra az eredmeacutenyre jut hogy szerepuumlk elsısorban pragmatikai sti-lisztikai eacutes szoumlvegkoheacutezioacutes jellegő Megaacutellapiacutetja (Storrer 2006 159ndash165) hogy a nominalizaacutecioacutes igeacutes szerkezet eacutes a baacutezisige toumlbbnyire nem tekinthetı teljesen szinonimnak ugyanis az elıbbi aacutelta-laacuteban szemantikailag specifikusabb eacutes a baacutezisige nem mindegyik jelenteacuteseacutet olvasataacutet fedi le Slade 2013 4 megjegyzeacutese azt implikaacutelja hogy az N+V szerkezetek igei tagja veacutelemeacutenye szerint nem jaacuterul hozzaacute szemantikailag a szerkezet egeacuteszeacutenek jelenteacuteseacutehez (baacuter a 8 laacutebjegyzetben megemliacuteti Butt aacutellaacutespontjaacutet aki Traugott nyomaacuten bizonyos szerkezetekben szaacutemol valamifeacutele szemantikai ho-zadeacutekkal)

46 Hasonloacute felfogaacutest laacutetunk Kearns tanulmaacutenyaacuteban (Kearns 2002) aki az angol koumlnnyő igeacutes szer-kezeteket vizsgaacutelva kuumlloumlnbseacuteget tesz valoacutedi koumlnnyő igeacutek (true light verbs TLV) eacutes aacuteltalaacutenos jelen-teacuteső cselekveacutesigeacutek (vague action verbs VAV) koumlzoumltt Az elsı tiacutepusba tartozoacute igeacutek olyan fıneacutevi tag-gal alkotnak szerkezetet amely formailag egy igeacutevel egyezik meg (pl to give a groan to have a drink) az utoacutebbi keacutepviselıi pedig rendszerint keacutepzett neacutevszoacutekkal kapcsoloacutednak (pl to make an in-spection to do the ironing) A keacutetfeacutele szerkezettiacutepust tesztek segiacutetseacutegeacutevel is el lehet kuumlloumlniacuteteni (ld Kearns 2002 6 oumlsszefoglaloacute taacuteblaacutezataacutet) Megfigyelhetjuumlk hogy bizonyos tesztek alapjaacuten a TLV‑ szerkezetek inkaacutebb a neacutemet szakirodalomban funkcioacuteigeacutesnek nevezett szerkezetek jellegzetesseacutege-ivel mutatnak rokonsaacutegot (pl ezekben sem lehet pronominalizaacutelni a neacutevszoacutei tagot I gave the soup a heat and then Bill gave it one too) miacuteg a VAV‑szerkezetek ndash legalaacutebbis bizonyos szempontok alapjaacuten ndash a hagyomaacutenyosan taacutemasztoacute igeacutesnek nevezett konstrukcioacutek tulajdonsaacutegaival hozhatoacutek kap-csolatba (pl a neacutevszoacutei tag itt pronominalizaacutelhatoacute If you can give a presentation after lunch Irsquoll give onemine after yours a peacuteldaacutek forraacutesa Kearns 2002 3)

47 Fontosnak tartom ezen a ponton is kiemelni hogy az a teacuteny hogy az igei tagnak adott esetben nincsen koumlruumlliacuterhatoacute oumlnaacutelloacute szemantikai hozzaacutejaacuterulaacutesa a szerkezet jelenteacuteseacutehez nem jelenti azt hogy a szerkezet egeacuteszeacutenek ne lehetne sajaacutetos grammatikai funkcioacuteja a megfelelı egyszerő igeacutevel szem-ben eacutes felteacutetlenuumll csupaacuten az utoacutebbi stilisztikai‑pragmatikai vaacuteltozataacutenak kellene tekintenuumlnk amellyel szemantikailag ekvivalensnek tőnik (iacutegy veacutelekedik pl Schutzeichel 2014 10ndash11)

24

eacutepiacutetkezı szabad szintagmaacuteval szemben konvencionalizaacutelt inteacutezmeacutenyesuumllt cselek-veacutest fejez ki Az inkorporaacutecioacute kanonikus formaacutejaacuteban a fıneacutev eacutes az ige morfoloacutegia-ilag egy szoacutet alkot Laacutesd az alaacutebbi friacutez (14) eacutes ponapei48 (15) peacuteldaacutekat (forraacutesuk Kulikov 2012 115 ill Booij 2007 92)

(14) Hja bocircle‑bak‑t al jieren met njocht

ıF kenyeacuter‑suumlt‑PRS3SG maacuter eacutevPL ‑vel oumlroumlm

rsquoİ maacuter eacutevek oacuteta oumlroumlmmel suumlt kenyeretrsquo

(15) I keng‑winih‑la

eacuten eszik‑gyoacutegyszer‑COMPL

rsquoBefejeztem a gyoacutegyszerszedeacutestrsquo

Az inkorporaacutecioacute imeacutent emliacutetett jellemzıi koumlzuumll az utolsoacute termeacuteszetesen nem eacuterveacute-nyesuumll a funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel hiszen bennuumlk a keacutet tag koumlzoumltt szintaktikai viszony van Ez azonban oumlnmagaacuteban meacuteg nem felteacutetlenuumll zaacuternaacute ki annak a lehetı-seacutegeacutet hogy esetuumlkben inkorporaacutecioacuteroacutel beszeacuteljuumlnk hiszen leacutetezik az analitikus jel-legő uacuten pszeudo‑ vagy kvaacutezi‑inkorporaacutecioacute jelenseacutege is (ld pl Mithun 1984 849ndash854 Booij 2009 Dayal 2011 2015 BorikndashGehrke 2015) amelyneacutel az elemek fo-noloacutegiai eacutes morfoloacutegiai eacutertelemben oumlnaacutelloacuteak maradnak Ezt laacutetjuk a mokil nyelvbıl (egy mikroneacuteziai nyelv) szaacutermazoacute alaacutebbi (16) peacuteldaacuteban is (forraacutesa Mithun 1984 849 ld meacuteg pl holland auto rijden rsquoautoacutet vezetrsquo piano spelen rsquozongoraacutezikrsquo Booij 2009 9ndash10)49

(16) Ngoah ko oaring

eacuten daraacutelPRS3SG koacutekuszdioacute

rsquoKoacutekuszdioacutet daraacutelokrsquo (mint inteacutezmeacutenyesuumllt cselekveacutes)

Nem eacuterveacutenyesuumll azonban a funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel a teljes de meacuteg csak a nagy meacuterteacutekő produktivitaacutes kriteacuteriuma sem hiszen a funkcioacuteigeacutek egy‑egy nyelvben kis szaacutemuacute zaacutert csoportot alkotnak50 Ugyancsak nem beszeacutelhetuumlnk a funkcioacuteigeacutes szer-kezet fıneacutevi tagjaacutenaacutel ndash ellenteacutetben az inkorporaacutelt fıneacutevvel ndash szemantikai argumen-tum‑szereprıl Mindezek miatt Kulikov 2010 113ndash114 az oacuteind nyelvet vizsgaacutelva egyeacutertelmően kuumlloumlnvaacutelasztja a fıneacutevi inkorporaacutecioacute jelenseacutegeacutet a koumlnnyő igeacutekkel al-kotott komplex predikaacutetumoktoacutel (azaz a funkcioacuteigeacutes szerkezetektıl)

48 A ponapei egy mikroneacuteziai nyelv 49 Ez a fajta bdquoaacutelinkorporaacutecioacuterdquo figyelhetı meg a magyarban is (ld 25 o) 50 Vouml peacuteldaacuteul Vincze 2011b 41 taacuteblaacutezataacutet amelyben a leggyakoribb magyar funkcioacuteigeacuteket so-

rolja fel (az elsı neacutegy vesz ad tesz hoz) Taacuteblaacutezataacuteboacutel toumlbbek koumlzoumltt az is kideruumll hogy a gyako-risaacuteg szempontjaacuteboacutel tizedik helyen aacutelloacute ige ndash a korpusz megvaacutelasztaacutesaacutetoacutel fuumlggetlenuumll ndash maacuter csaknem tiacutezszer olyan ritka mint a lista elsı helyeacuten szereplı

25

E keacuterdeacuteskoumlr kapcsaacuten eacuterdemes roumlviden kiteacuternuumlnk a magyar nyelvre vonatkozoacute szakirodalomra is51 A magyar puszta koumlzneacutev + ige komplexumokat mint a (pszeu-do‑)inkorporaacutecioacute eseteit elsıkeacutent Kiefer 1990ndash1991 vizsgaacutelta52 A taacutergyragos koumlz-neacutev + ige egyseacutegekre koncentraacutelva koumlztuumlk keacutet csoportot aacutelliacutetott fel a produktiacutev eacutes az idiomatikus szerkezetek csoportjaacutet Az aacuteltala felsorolt idiomatikus lexikalizaacute-loacutedott kifejezeacutesek (pl tapasztalatot csereacutel erıt vesz eleacutegteacutetelt vesz) paacuterhuzamot mutatnak a funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek azzal a tiacutepusaacuteval amelyben puszta koumlzneacutev szerepel (pl elıadaacutest tart) Komloacutesy 1992 506ndash519 az ige + neacutevelıtlen eacutes kvantaacute-latlan koumlznevek roumlviden koumlzneacutevi vonzatok (maacutes szoacuteval fıneacutevi igemoacutedosiacutetoacutek) kap-csolataacutet elemzi Ennek soraacuten az idioacutemaacutekkal rokoniacutetja az alkalom nyiacutelik vmire alkalmat ad vmire stb aacutellandoacute fordulatokat (amelyek a mi megkoumlzeliacuteteacutesuumlnkben funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek tekinthetık vouml Vincze 2008 294)

Hangsuacutelyozni kell azonban hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek van olyan ndash igaz nem prototipikus ndash formaacuteja amikor a fıneacutevi tag neacutevelıt vagy valamilyen maacutes bı-viacutetmeacutenyt kap aminek koumlvetkezteacuteben elvesziacuteti generikus eacutertelmeacutet eacutes referenciaacutelis jelenteacutese lesz (pl elıadaacutest tart Jaacutenos elıadaacutest tart ~ Jaacutenos tartott egy elıadaacutest Jaacutenos tartotta a legjobb elıadaacutest vouml Vincze 2011b 30ndash31)53 Ilyen esetekben ter-meacuteszetesen nem beszeacutelhetuumlnk (pszeudo‑)inkorporaacutecioacuteroacutel igemoacutedosiacutetoacute + ige kap-csolatroacutel sem54 Mindez azt jelenti hogy a magyar funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek azt a formaacutejaacutet amikor a fıneacutevi tag neacutevelıtlen puszta koumlzneacutev (elıadaacutest tart‑tiacutepus) bi-zonyos eacutertelemben peacuteldaacuteul hangsuacutelyozaacutes eacutes szintaktikai viselkedeacutes alapjaacuten a (pszeudo‑)inkorporaacutecioacuteval rokoniacutethatjuk55 ugyanakkor leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg hogy az inkorporaacutecioacutenaacutel a moacutedosiacutetoacute elem szemantikai eacutertelemben argumentuma az igeacute-nek Ilyen kapcsolat a funkcioacuteige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet neacutevszoacutei tagja koumlzoumltt

51 Roumlviden ld Vincze 2008 281ndash284 aacutettekinteacuteseacutet 52 Kiefer egyeacuteb munkaacuteiban (pl KieferndashLadaacutenyi 2000 461ndash463 Kiefer 2003 2007 233) az ige-

moacutedosiacutetoacute (preverbum) + ige egyseacutegek (azaz komplex igeacutek) koumlzoumltt jutnak szoacutehoz ezek az inkorporaacute-cioacutes szoacutekapcsolatok (Az igemoacutedosiacutetoacute azonban taacutegabb fogalom hiszen az igekoumltık is ide tartoznak ld az ideacutezett munkaacutekat elsısorban Kiefer 2003)

53 Ciancaglini 2011 8 a perzsa szerkezetekkel kapcsolatban jegyzi meg (Telegdi 1951 328ndash330 nyomaacuten) hogy nem teljesen univerbaacuteloacutedtak eacutes lexikalizaacuteloacutedtak hiszen felbonthatoacuteak neacutevszoacutei tag-juk expressziacutev eacutes pragmatikai okok miatt vissza is nyerheti autonoacutemiaacutejaacutet

54 A neacutevelıs vagy maacuteshogyan bıviacutetett neacutevszoacutei tagot tartalmazoacute nem funkcioacuteigeacutes olvassa az uacutej-saacutegot keacutet uacutejsaacutegot olvas angol nyelvő uacutejsaacutegot olvas stb tiacutepusuacute szerkezetek eseteacuteben szabad szoacuteszer-kezettel van dolgunk amelyben a neacutevszoacutei tag DP kategoacuteriaacutejuacute eacutes az ige argumentumaacutenak tekintendı Ezzel szemben az uacutejsaacutegot olvas tiacutepusuacute komplex igeacutekneacutel a puszta koumlzneacutevi igemoacutedosiacutetoacute N0 kategoacuteri-aacutejuacute amely az igeacutevel a koumlvetkezı szintaktikai konfiguraacutecioacuteban aacutell V0 rarr N0 V0 (ld pl KieferndashLadaacute-nyi 2000 461 Kiefer 2007 233) Eacute Kiss 1999 35 a pusztai neacutevszoacutei igemoacutedosiacutetoacutekat is kifejezeacutes-szintőnek tartja

55 A szemantikai kompozicionalitaacutes szempontjaacuteboacutel is van neacutemi rokonsaacuteg a keacutet jelenseacuteg koumlzoumltt amennyiben az inkorporaacutecioacutenaacutel sem (meacuteg a Kiefer aacuteltal produktiacutevnak nevezett tiacutepusnaacutel sem) teljesen kompozicionaacutelis a leacutetrejoumlvı egyseacuteg szemantikaacuteja hiszen az elemei jelenteacuteseacutebıl kikoumlvetkeztethetı-neacutel szőkebb jelenteacutessel rendelkezik minthogy valamilyen konvencionalizaacutelt ceacutelt szolgaacuteloacute cselekveacutest fejez ki (vouml pl Komloacutesy 1992 513ndash514 Vincze 2008 281) Elteacutereacutest jelent viszont hogy az inkor-poraacutecioacutenaacutel az igei tag is lexikaacutelis alapjelenteacuteseacuteben szerepel

26

nem aacutell fenn itt csak uacuten kvaacutezi‑argumentumroacutel beszeacutelhetuumlnk (Vincze 2011b 152ndash153 VinczendashCsirik 2011 1111)

M Butt aki a teacutema egyik vezetı kutatoacuteja szinteacuten szaacutemos tanulmaacutenyaacuteban eacutes elı-adaacutesaacuteban56 foglalkozott a koumlnnyő igeacutes (illetve funkcioacuteigeacutes) szerkezetekkel mint a komplex predikaacutetumok egyik tiacutepusaacuteval Butt szerint a koumlnnyő igeacutes szerkezeteknek mint komplex predikaacutetumoknak az a legfontosabb ismeacuterve hogy baacuter keacutet predikatiacutev elemet tartalmaznak ezek meacutegis egyuumltt fejeznek ki egy elemi aacutelliacutetaacutest predikaacutecioacutet vagyis szintaktikailag egy tagmondatos (monoklauzaacutelis) szerkezetrıl van szoacute57 A komplex predikaacutetumokban Butt szerint valamilyen szinten mindkeacutet tag hozzaacutejaacuterul a koumlzoumls predikaacutecioacutehoz ami peacuteldaacuteul az N+V szerkezetekben abban nyilvaacutenul meg hogy a fıneacutevi tag is bdquomagaacuteval hozzardquo argumentumaacutet (vagy argumentumait) a szer-kezetbe (vouml pl vki parancsot ad vkinek vmire amelyben a vkinek az ad ige vonzat-kereteacutebıl szaacutermazik a vmire pedig a parancs fıneacuteveacutebıl a funkcioacuteigeacutes szerkezetek vonzatkereteacutenek elmeacuteleti keacuterdeacuteseirıl ld pl Vincze 2011a 227ndash228 hivatkozaacutesok-kal) Butt 2010 50ndash51 emiatt ndash Kulikov fentebb ideacutezett aacutellaacutespontjaacutehoz hasonloacutean ndash a komplex predikaacutetumokat hataacuterozottan kuumlloumlnvaacutelasztja a fıneacutevi inkorporaacutecioacutetoacutel meacutegpedig azon az alapon hogy az inkorporaacutecioacutenaacutel a fıneacutevi tag a predikaacutetum reacutesze lesz ugyan de ezen kiacutevuumll semmilyen moacutedon nem jaacuterul hozzaacute a predikaacutecioacutehoz (pl nem viszi magaacuteval az argumentumait)

Butt 2010 52 szerint az N+V szerkezetekben a koumlnnyő igei elem igeacutesiacutetı szerep-pel rendelkezik (vouml Bowern 2008 163) Ez toumlbbek koumlzoumltt a kuumlloumlnfeacutele joumlveveacuteny-szavak bevonaacutesaacutet is lehetıveacute teszi az adott nyelv igerendszereacutebe (vouml Bowern 2008 172 Schultze‑Berndt 2008 194) Ami a koumlnnyő ige szemantikai hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet il-leti Butt 2010 72 ndash elsısorban a V1+V2 szerkezetek kapcsaacuten ndash uacutegy fogalmaz (ld meacuteg pl ButtndashLahiri 2013 8) hogy a koumlnnyő ige bdquomodulaacuteljardquo a tagmondat fı pre-dikatiacutev elemeacutenek (V1+V2 eseteacuteben a tartalmas fıigeacutenek) a predikaacutecioacutejaacutet azaz az aspektuaacutelis eacutes akcioacuteminıseacuteg‑jelenteacutesen tuacutel kuumlloumlnfeacutele egyeacuteb finom jelenteacutesaacuternyala-tokkal jaacuterul hozzaacute a szerkezet szemantikaacutejaacutehoz (pl szaacutendeacutekossaacuteg hirtelenseacuteg vaacute-ratlansaacuteg erıszakos cselekveacutes kifejezeacutese)58

56 Mint pl a programmatikus Butt 2003 amelynek uacutejabb vaacuteltozata Butt 2010 ButtndashLahiri 2013

Szaacutemos tovaacutebbi tanulmaacuteny eacutes prezentaacutecioacute toumllthetı le a szerzı honlapjaacuteroacutel httplinguni‑konstanzde pageshomebutt

57 A komplex predikaacutetumokroacutel ugyaniacutegy pl Bowern 2008 165 58 Toumlbbek koumlzoumltt ez kuumlloumlnboumlzteti meg a segeacutedigeacutetıl amely csak grammatikai viszonyjelenteacutest

hordoz (ButtndashLahiri 2013 23 vouml Lengyel 2000 256) A hindiacute N+V szerkezetek jelenteacutestoumlbbleteacuterıl ld meacuteg Montaut 2016 169ndash171 A segeacutedige vs funkcioacuteigekoumlnnyő ige megkuumlloumlnboumlzteteacutes neacutehaacuteny aspektusaacuteroacutel ld meacuteg 57 o

27

I 4 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK A DIAKROacuteNIAacuteBAN

Butt 2010 (vouml Bowern 2008 PoornimandashPainter 2010 ButtndashLahiri 2013) egyik leg-fontosabb megaacutellapiacutetaacutesa (szemben pl P E Hook veacutelemeacutenyeacutevel amelyet ideacutez Hop-perndashTraugott 2003 112ndash114) hogy a koumlnnyő igeacutek amelyek meglaacutetaacutesa szerint for-mailag mindig azonosak egy‑egy fıigeacutevel nem elemei a fıigeacutetıl a segeacutedigeacuten aacutet az igei affixumig huacutezoacutedoacute grammatikalizaacutecioacutes kontinuumnak (cline)59 Butt 2010 49 69 ndash Bowern 2008 (kuumlloumlnoumlsen 174) nyomaacuten ndash hangsuacutelyozza hogy koumlnnyő ige rarr segeacutedige nyelvtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesroacutel nincsenek adataink (vouml meacuteg Traugott 1999 257)60 Ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak az abszoluacutet igazsaacutegaacutet Slade 2013 20ndash24 peacuteldaacutekkal caacutefolja ugyanakkor megjegyzi hogy a koumlnnyő ige rarr segeacutedige vaacuteltozaacutes nem a megszokott graduaacutelis grammatikalizaacutecioacutes oumlsveacutenyen halad veacutegig hanem nagyobb leacutepteacutekő laacutencszerő morfoszintaktikai aacutetrendezıdeacutes koumlvetkezmeacutenye

Egy tovaacutebbi fontos teacuteny hogy ndash ha maacuter egyszer megjelentek ndash a nyelv nagyon koumlnnyen eacutes termeacutekenyen tud uacutejabb eacutes uacutejabb funkcioacute‑ vagy koumlnnyő igeacutes szerkezete-ket leacutetrehozni (Bowern 2008 168) A statisztikai adatok azt mutatjaacutek hogy baacuter a kategoacuteria megjeleneacutese utaacuten egy ideig e szerkezetek aacuteltalaacuteban ritkaacutek marginaacutelis sze-repőek az idı elırehaladtaacuteval megszaporodnak (vouml pl BrintonndashTraugott [szerk] 1999 tanulmaacutenyait az angol nyelv N+V szerkezeteivel kapcsolatban) Ebbıl keacutet fontos megaacutellapiacutetaacutes koumlvetkezik (vouml Bowern 2008 168ndash169) egyfelıl az hogy nem minden adatolt funkcioacuteigeacutes szerkezet felteacutetelezi a megfelelı lexikaacutelis fıigeacutet tartalmazoacute szerkezet koraacutebbi teacutenyleges megleacuteteacutet az adott nyelvben maacutesreacuteszt az hogy ha rokon nyelvekben etimoloacutegiailag azonos elemekbıl eacutepiacutetkezı funkcioacuteigeacutes szerkezeteket talaacutelunk ez nem felteacutetlenuumll jelent koumlzoumls alapnyelvi oumlroumlkseacuteget hiszen

59 Ez azt is jelenti hogy ha egy igeacutenek van segeacutedigei hasznaacutelata az Butt szerint nem a koumlnnyő‑

avagy funkcioacuteigei vaacuteltozatboacutel hanem a fıigeibıl grammatikalizaacuteloacutedott 60 Butt eacutes Lahiri koraacutebban (vouml ButtndashLahiri 2013 25 hivatkozaacutesaacutet a tanulmaacuteny koraacutebbi vaacuteltoza-

taacutera) arra a koumlvetkezteteacutesre jutottak hogy a koumlnnyő igeacutes szerkezetek a nyelvtoumlrteacuteneti fejlıdeacutes szem-pontjaacuteboacutel mintegy zsaacutekutcaacutet jelentenek tovaacutebbi vaacuteltozaacutesokban nem vesznek reacuteszt Ez Bowern 2008 175 szerint tuacutel erıs kijelenteacutes eacutes leacuteteznek a koumlnnyő igeacuteket eacuterintı vaacuteltozaacutesok meacuteg ha ezek nem so-rolhatoacutek is a grammatikalizaacutecioacute koumlreacutebe (ezt uacutejabban maacuter ButtndashLahiri 2013 25ndash26 is elfogadja) Toumlbben eacutervelnek peacuteldaacuteul a komplex predikaacutetumok lexikalizaacutecioacuteja illetve idiomatizaacutecioacuteja mellett (ld pl BrintonndashAkimoto 1999 17 eacutes Traugott 1999 257ndash259 az angol N+V komplex predikaacutetu-mokkal kapcsolatban) PoornimandashPainter 2010 97ndash99 bizonyos hindiacute V1+V2 szerkezetek koumlnnyő igei tagjaacuteval kapcsolatban szinteacuten lexikalizaacutecioacuteroacutel beszeacutel Maacutes igeacutekneacutel a szerzıpaacuteros grammatikali-zaacuteloacutedaacutest figyel meg (88ndash96) ugyanakkor szkeptikusak azzal szemben hogy a koumlnnyő igeacutek a tartal-mas fıigeacutek eacutes a segeacutedigeacutek koumlzoumltt koumlztes poziacutecioacutet foglalnaacutenak el a grammatikalizaacutecioacutes kontinuumon hiszen ennek jellemzıi (pl szemantikai kifakulaacutes fonoloacutegiai eroacutezioacute morfoloacutegiai fuacutezioacute egy tıhoumlz stb) nem jellemzı a koumlnnyő igeacutekre kiveacuteve talaacuten a fuacutezioacute nagyobb meacuterteacutekeacutet egy maacutesik elemhez (PoornimandashPainter 2010 76 78 82) Slade 2013 12ndash16 az indo‑aacuterja komplex predikaacutetumok (oumlsszetett igeacutek) morfoszintaktikai vaacuteltozaacutesai mellett hoz fel eacuterveket A funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes az oumlsszeolvadaacutes (ang univerbation) viszonyaacuteroacutel (vouml Bowern 2008 175) ld reacuteszletesebben alaacutebb (I 5) az indogermanisztikai szakirodalom aacutettekinteacuteseacuteneacutel Mindezen megfigyeleacutesek elleneacutere azt mond-hatjuk (ahogy emellett ButtndashLahiri 2013 is kitart) hogy a koumlnnyő igeacutek vagy funkcioacuteigeacutek meacutegis nagy-saacutegrendekkel stabilabbak mint a segeacutedigeacutek eacutes jobban ellenaacutellnak a nyelvtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesoknak

28

nagy valoacutesziacutenőseacutege van annak hogy az eacuterintett szerkezetek analogikusan joumlttek leacutet-re a nyelvek kuumlloumln eacutelete folyamaacuten

A funkcioacuteigeacutes szerkezetek gyakoribbaacute vaacutelaacutesaacuteban kuumllsı hataacutes is szerepet jaacutetszhat Itt azonban nemcsak sıt elsısorban nem kalkokra vagyis teljes szerkezetek tuumlkoumlr-fordiacutetaacutesaacutera kell gondolnunk61 hanem inkaacutebb a joumlveveacutenyszavaknak az adott nyelv igerendszereacutebe toumlrteacutenı integraacutelaacutesaacutenak egy sajaacutetos moacutedjaacutera amely egy maacuter leacutetezı eljaacuteraacutest hasznaacutel fel eacutes tesz produktiacutevabbaacute62

I 5 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK AZ INDOEUROacutePAI

ALAPNYELVBEN

Baacuter munkaacutem a veacutedikus nyelv funkcioacuteigeacutes szerkezeteivel foglalkozik meacutegpedig elsısorban szinkroacuten szempontboacutel meacutegis szuumlkseacutegesnek tartom hogy legalaacutebb roumlvi-den bemutassam azokat a kutataacutesokat amelyek az utoacutebbi egy‑maacutesfeacutel eacutevtizedben az indoeuroacutepai nyelvtudomaacutenyban a funkcioacuteigeacutes szerkezetek iraacutenti eacuterdeklıdeacutes fellen-duumlleacuteseacuterıl tanuacuteskodnak Ennek a folyamatnak a leguacutejabb jele M Schutzeichel muumlns-teri disszertaacutecioacutejaacutenak megjeleneacutese (Schutzeichel 2014) A szerzıt ahogy monograacute-fiaacuteja bevezeteacuteseacuteben iacuterja elsısorban az eacuterdekli milyen meacuterteacutekben rekonstruaacutelhatoacutek funkcioacuteigeacutes szerkezetek az indoeuroacutepai alapnyelvre (Schutzeichel 2014 1) Termeacute-szetesen oumlnmagaacuteban az a teacuteny hogy funkcioacuteigeacutes szerkezetek leacutetezhettek az alap-nyelvben nem meglepı63 hiszen a kategoacuteria gyakorlatilag minden indoeuroacutepai le-aacutenynyelvben meacuteg a legreacutegebbrıl adatoltakban is kimutathatoacute raacuteadaacutesul szaacutemos maacutes nyelvcsalaacutedba tartozoacute nyelvben is ndash kisebb vagy nagyobb meacuterteacutekben ndash megfigyel-hetı vagyis azt mondhatjuk leacutenyegeacuteben veacuteve univerzaacutelis jelenseacutegrıl van szoacute Azaz tulajdonkeacuteppen semmi kuumlloumlnlegeset nem aacutelliacutetunk akkor ha feltesszuumlk hogy olyan

61 Baacuter keacutetseacutegtelenuumll ilyenek is leacuteteznek ld pl a perzsa nyelv hataacutesaacutera keletkezett szerkezeteket

az araacutemiban a sziacuterben az oumlrmeacutenyben eacutes maacutes nyelvekben (Ciancaglini 2011 Korn 2013) A magyar nyelvmővelı irodalomban gyakori (de legalaacutebbis koraacutebban gyakori volt) a funkcioacuteigeacutes szerkezetek stigmatizaacutelaacutesa eacutes elmarasztalaacutesa azon az alapon hogy ezek a magyar nyelvtıl alapvetıen idegenek nyelvuumlnkben germanizmusnak tekintendık eacutes emiatt keruumllni kell ıket Ld pl a Molnaacuter 1997 93 aacuteltal hivatkozott Magyar Nyelvır‑beli iacuteraacutesokat

62 Ez figyelhetı meg toumlbbek koumlzoumltt a japaacutenban ahol a suru rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel alkotott koumlnnyő igeacutes szerkezetek (ezekrıl reacuteszletesen ld GrimshawndashMester 1988) maacuter az oacutejapaacuten korszak oacuteta jelen vannak a nyelvben de a jelenseacuteg igazi produktivitaacutesra csak keacutesıbb a kiacutenai joumlveveacutenyszavak toumlmeges meg-jeleneacuteseacutevel tett szert (Bowern 2008 172) Ugyanez figyelhetı meg a koumlzeacutep‑angolban a francia nyelv hataacutesaacutera (Traugott 1999 244ndash246 aki azonban felhiacutevja a figyelmet hogy a francia hataacutest ennek elleneacutere nem szabad tuacuteldimenzionaacutelni ld meacuteg Iglesias‑Raacutebade 2001 161) Hasonloacutet laacutethatunk a magyar nyelvben amelynek toumlrteacuteneteacuteben biztosan szaacutemolnunk kell a latin nyelv befolyaacutesaacuteval is (ld Zsilinszky 1996) Valamennyi nyelvben megfigyelhetı hogy a szerkezetekben hasznaacutelt igeacutek szaacutema viszonylag kicsi eacutes az idık folyamaacuten nagyjaacuteboacutel aacutellandoacute mikoumlzben a neacutevszoacutei tagkeacutent elıforduloacute fı-nevek csoportja egyre bıvuumll (Traugott 1999 241 244)

63 Vouml Hackstein 2002 6 bdquoEs darf zunaumlchst auszliger Zweifel stehen daszlig die uridg Wurzel dheh1‑ bereits grundsprachlich zur Bildung von Funktionsverbgefuumlgen gedient hatrdquo

29

igeacutek mint peacuteldaacuteul a h1e‑ rsquomegyrsquo (eacutes szinonimaacutei) a deh3‑ rsquoadrsquo eacutes mindenekelıtt a dheh1‑ rsquotesz helyezrsquo (ld Schutzeichel 2014 82ndash83 listaacutejaacutet az aacuteltala vizsgaacutelt igeacutek-rıl) az alapnyelvben funkcioacuteigei hasznaacutelattal is rendelkeztek

Sokkal nehezebb feladat konkreacutet alapnyelvi szerkezetek rekonstrukcioacuteja A szin-taktikai rekonstrukcioacute aacuteltalaacutenos neheacutezseacutegein (vouml Schutzeichel 2014 3ndash4) tuacutel itt meacuteg arra a 27 oldalon maacuter emliacutetett szempontra is tekintettel kell lennuumlnk hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlre egy nyelvben rendkiacutevuumll koumlnnyen bıvuumllhet analogikus uacuteton (Bowern 2008 168) Ez azt jelenti hogy meacuteg ha talaacutelunk is rokon nyelvi megfelelıket koumlzoumlttuumlk64 nem vehetjuumlk biztosra alapnyelvi eredetuumlket hiszen nagy eseacutely van arra hogy analogikusan joumlttek leacutetre a nyelvek kuumlloumln eacutelete soraacuten65 A szak-irodalmat aacutettekintve azonban arra lehetuumlnk figyelmesek hogy a teacutemaacuteval foglalkozoacute tanulmaacutenyok toumlbbseacutege nem kuumlloumlnnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezetekbıl indul ki ha-nem inkaacutebb etimoloacutegiailag elhomaacutelyosult kuumlloumlnnyelvi lexeacutemaacutekat vesznek alapul eacutes azokat proacutebaacuteljaacutek meg ndash oumlsszeolvadaacutest (univerbaacutecioacutet) felteacutetelezve ndash alapnyelvi

64 Teljes funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlzoumltti pontos egyezeacutes szinte alig talaacutelhatoacute (vouml Schutzeichel

2014 31 megjegyzeacuteseacutet) legfeljebb olyan koumlzeli nyelvekneacutel van erre eseacutely mint peacuteldaacuteul a veacutedikus eacutes az avesztai amelyekben egyaraacutent megtalaacutelhatoacute peacuteldaacuteul a ḱreacuted(s) dheh1‑ rsquobiacutezik vkiben hisz vki-ben (szoacute szerint) sziacuteveacutet helyezi vmibersquo alapnyelvi szintagma folytataacutesa veacuted śraacuted dhā‑ av zras‑ča dātʣ (Ezzel szemben a lat credo oacuteiacuter creitim igeacutek maacuter az univerbaacutecioacutet koumlvetı faacutezist mutatjaacutek) Azt is meg kell azonban jegyeznuumlnk hogy a veacutedikus szoacutekapcsolat maga sem volt maacuter transzparens sze-mantikailag eacutes morfoloacutegiailag eacutes bizonyos esetekben a śraacuted elem az igekoumltıkhoumlz (lokaacutelis partiku-laacutekhoz) hasonloacute viselkedeacutest mutat A szerkezet reacuteszletes elemzeacuteseacutet ld Hackstein 2012 90ndash93 Veacute-lemeacutenyem szerint azonban meacuteg az is keacuterdeacutes hogy a ḱreacuted(s) dheh1‑ eseteacuteben egyaacuteltalaacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl van‑e szoacute Figyelembe veacuteve hogy mindkeacutet tagja aacutetvitt eacutertelemben szerepel vagyis a szerkezet jelenteacutese teljes meacuterteacutekben nem kompozicionaacutelis inkaacutebb idioacutemaacutenak kell tekintenuumlnk (Ha funkcioacuteigeacutes szerkezetnek fogjuk is fel bizonyosan nem prototipikus peacutelda hiszen neacutevszoacutei tagja nem deverbaacutelis absztrakt fıneacutev) Egy maacutesik immaacuter iacutegeacuteretesebb peacutelda a rsquonevet ad nevez (szoacute szerint) nevet helyezrsquo jelenteacuteső ie h1nēh3m dheh1‑ amelynek folytataacutesa ugyanazzal a neacutevszoacutei eacutes igei taggal toumlbb nyelvbıl adatolt (Hackstein 2002 6 Schutzeichel 2014 115ndash117 a rsquoneacutevrsquo szoacute h1nēh3m for-maacutejaacuteban valoacute rekonstrukcioacutejaacutet nem mindenki fogadja el [ld pl van Beek 2011 52ndash53] de keacuterdeacute-suumlnk szempontjaacuteboacutel ez irrelevaacutens) gr Ocircnoma tiqšnai oacutei nma dhā‑ lat nomen facereindere hett lāman dāi‑ tokh B ntildeem tā‑ szerb‑horvaacutet ȉme djȅsti Ennek alapnyelvi rekonstrukcioacuteja a nagy szaacute-muacute egyezeacutes miatt valoacutesziacutenőnek laacutetszik ugyanakkor azt is vegyuumlk eacuteszre hogy a szintagma egyik nyelvben sem ment keresztuumll univerbaacutecioacuten Az egyetlen szoacuteba joumlhetı kiveacutetel az oacutei nāmadh‑ rsquoneacutev-adoacutersquo nomen agentis (errıl ld Scarlata 1999 254ndash255) lehetne amelyet Schutzeichel 2014 114 uni-verbaacuteloacutedott alaknak tart De mieacutert ne foghatnaacutenk ezt fel egyszerően a funkcioacuteigeacutes szerkezet elemei-vel azonos elemekbıl eacutepiacutetkezı determinatiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelnek

65 Ha egy nyelvben produktiacutevak a funkcioacuteigeacutes szerkezetek (mint pl a tokhaacuter tā‑ lt ie dheh1‑ eseteacuteben ld Hackstein 2002 6) ez oumlnmagaacuteban meacuteg nem jelent megırzoumltt alapnyelvi oumlroumlkseacuteget Sıt a Hackstein 2002 6 aacuteltal emliacutetett keacutet tokhaacuter peacutelda egyike sem szerencseacutes A tokh A (eacutes mel-lesleg B) śāp tā‑ rsquoelaacutetkoznirsquo funkcioacuteigeacutes szerkezet egyeacutertelmően keacutesıi kuumlloumlnnyelvi eredető hiszen neacutevszoacutei tagja szanszkrit joumlveveacutenyszoacute (oacutei śāpa‑ rsquoaacutetok eskuumlrsquo vouml Adams 1999 sv śāp) Maacutesik peacutel-daacutejaacutenak (tokh B keś tā‑ rsquofigyelembe vesz szaacutemba vesz megiacuteteacutelrsquo) neacutevszoacutei eleme (B keś A kaś rsquoszaacutemrsquo hangtanilag lt koḱi vouml Adams 1999 sv keś) nem adatolt maacutes nyelvbıl ezeacutert alapnyelvi staacutetusza szinteacuten teljesen keacutetseacuteges A szerkezetet ezeacutert nem vezethetjuumlk vissza az alapnyelvre mint ahogy Hackstein teszi (ie koḱi dheh1‑ rsquouumlgyel vmire tekintetbe vesz vmitrsquo)

30

funkcioacuteigeacutes szerkezetekre visszavezetni66 Aacutelljon itt a teljesseacuteg legcsekeacutelyebb igeacute-nye neacutelkuumll haacuterom illusztraacuteloacute peacutelda erre az eljaacuteraacutesra a leguacutejabb szakirodalmi termeacutesbıl

Garnier 2006 a gr ypoundmaqoj rsquopor homokrsquo szoacutet egy ie bhs‑h2‑dhh1‑oacute‑ rsquoporraacute zuacutezott poriacutetottrsquo melleacutekneacutevre vezeti vissza amely veacutelemeacutenye szerint egy ısi ie bhs‑m‑eacuteh2 dheh1‑ rsquoporraacute zuacutez poriacutet (szoacute szerint porraacute tesz)rsquo szintagmaacuten67 alapul (bhs‑m‑eacuteh2‑ rsquoszemeacutet hordaleacutek porrsquo kollektiacutevum a bhos‑moacute‑ rsquodoumlrzsoumlleacutes soumlpreacutesrsquo fıneacutevbıl amely az ie bhes‑ rsquomorzsol soumlpoumlrrsquo ige szaacutermazeacuteka) Szinteacuten ugyanabboacutel a melleacutekneacutevbıl ered szerinte baacuter neacutemi analogikus aacutetalakulaacuteson ment keresztuumll az ısgerm samethaz rsquohomokrsquo szoacute is (vouml pl neacutem Sand) Azt jelenteneacute ez hogy az indoeuroacutepaiak tudataacuteban voltak annak hogy a homok pontosabban a homokszem-cseacutek bizonyos kızetek vagy aacutesvaacutenyi anyagok aproacutezoacutedaacutesaacuteval joumlnnek leacutetre68 Valoacute-sziacutenőbbnek laacutetszik ndash termeacuteszetesen amennyiben elfogadjuk Garnier etimoloacutegiaacutejaacutet ndash hogy a bhs‑h2‑dhh1‑oacute‑ melleacutekneacutev arra az idıre amikor fınevesuumllve a homok megnevezeacutesre kezdteacutek hasznaacutelni maacuter elvesziacutetette eredeti jelenteacuteseacutet lexikalizaacuteloacute-dott eacutes egyszerően csak rsquoporszerő szemcseacutesrsquo jelenteacutessel rendelkezett69 Ez triviaacutelis szemantikai vaacuteltozaacutes azonban azt jelenti hogy az univerbaacutecioacutet magaacutet egy nagyon ısi pre‑proto‑indoeuroacutepai korszakba kellene visszatolnunk

Balles 2009 21ndash22 a gr kulhellipndw rsquogoumlrget hengeriacutetrsquo med kulhellipndomai rsquogoumlrduumll forogrsquo igeacutet egy kolh1imdheh1‑ vagy kolh1imdhh1o‑ rsquogoumlrduumllı forduloacutersquo melleacutekneacutev thematikus igei szaacutermazeacutekakeacutent veacutegsı soron egy alapnyelvi kolh1im dheh1‑ rsquofor-dulaacutes(oka)t csinaacutel forog goumlrduumllrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezetre kiacuteseacuterli meg visszavezetni

66 Ez aloacutel Schutzeichel 2014 monograacutefiaacuteja kiveacutetelt jelent mert ı korpuszalapuacute vizsgaacutelatot is veacute-

gez meghataacuterozott goumlroumlg (Hom Il eacutes Od) veacutedikus (RV) avesztai (gāθā‑k) eacutes hettita (toumlrveacutenyszouml-vegek) szoumlvegek alapjaacuten Ez azonban az alapnyelvi funkcioacuteigeacutekkel eacutes funkcioacuteigeacutes szerkezetekkel kapcsolatban inkaacutebb csak aacuteltalaacutenos koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutet teszi lehetıveacute hiszen a korpuszokban vizsgaacutelt igeacutek funkcioacuteigei hasznaacutelata eacutes annak sajaacutetossaacutegai nem igazaacuten nyelvcsalaacuted‑specifikusak

67 Garnier maga nem hasznaacutelja a funkcioacuteigeacutes szerkezet kifejezeacutest (sem semmilyen maacutes hasonloacute terminust) ehelyett perifrasztikus kauzatiacutev keacutepzıdmeacutenyrıl (bdquorsquoplacer mettre dans tel eacutetatrsquordquo Garnier 2006 82) beszeacutel Schutzeichel 2014 109 maacuter funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent sorolja be a Garnier aacuteltal rekonstruaacutelt szintagmaacutet Balles 2006 35 azonban felhiacutevja a figyelmet arra hogy az oacuteind cvi‑konst-rukcioacutenaacutel (ld 42 o) amelynek neacutevszoacutei eleme instrumentalisi eredető eacutes amely ugyanolyan jelen-teacutest fejez ki mint a Garnier aacuteltal taacutergyalt alapnyelvi dheh1‑igeacutes szerkezetek szőkebb eacutertelemben veacuteve nem funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl hanem kopula‑predikatiacutevum‑konstrukcioacuteroacutel van szoacute Ezeacutert nem taacutergyalom eacuten sem azokat a veacutedikus szerkezeteket amelyben a kar‑ ige faktitiacutev kopulakeacutent fordul elı (ld I 8 2)

68 Schutzeichel 2014 109 a homok szedimentaacutecioacuteval valoacute kialakulaacutesaacutera hivatkozik de veacutelemeacute-nyem szerint a felteacutetelezett indoeuroacutepai szintagma nem erre a folyamatra utalna

69 Garnier 2006 83ndash84 tipoloacutegiai paacuterhuzamkeacutent a szanszkrit bhasmī‑kar‑ rsquohamvaszt hamuvaacute teszrsquo cvi‑konstrukcioacutera (vouml Balles 2006 126) hivatkozik eacutes egy Mahābhārata‑reacuteszletet (MBh 1394ndash9) is ideacutez amelyben ennek neacutevszoacutei oumlsszeteacutetellel bıviacutetett bhasma‑rāśī‑ktam rsquo(szoacute szerint) hamukupaccaacute tettrsquo formaacuteja adatolt (ld meacuteg bhasmīktā purī rsquohamuvaacute eacutegetett vaacuterosrsquo Rām 55511 ideacutezi Balles 2006 126) A MBh‑szoumlvegreacuteszben azonban konkreacutetan szoacute van a fa eleacutegeteacuteseacuterıl elham-vasztaacutesaacuteroacutel azaz a bdquohamuaacutellapotrdquo elızmeacutenyeacuterıl vagyis itt a kifejezeacutes eredeti jelenteacuteseacuteben hasznaacute-latos nem pedig olyan jelenteacutesvaacuteltozaacutessal mint amilyet az alapnyelvi melleacutekneacutevneacutel (illetve fıneve-suumllve a rsquohomokrsquo szoacutenaacutel) minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint felteacuteteleznuumlnk kellene

31

amelynek neacutevszoacutei tagja az ie kelh1‑ rsquofordul megfordulrsquo ige nomen actionisi de-rivaacutetuma Balles tudataacuteban van annak hogy ez a levezeteacutes egy vitatott goumlroumlg hang-vaacuteltozaacutest felteacutetelez (NDh gt ND bdquoin bestimmten Kontextenrdquo) ezeacutert alternatiacutevakeacutent (n 1) a deh3‑ rsquoadrsquo funkcioacuteigeacutet sem zaacuterja ki Ugyanakkor azt is meg kell jegyez-nuumlnk hogy ha figyelembe vesszuumlk a kelh1‑ ige inattingens (intranzitiacutev) voltaacutet eacutes a kolh1i‑ nomen actionis ebbıl eredı rsquofordulaacutesrsquo (nem pedig rsquofordiacutetaacutes goumlrdiacuteteacutesrsquo) jelenteacuteseacutet a kulhellipndw ige tranzitiacutev activumaacutet a mediumhoz keacutepest maacutesodlagosnak kell tartanunk hacsak nem teacutetelezzuumlk fel ndash amirıl Balles nem tesz emliacuteteacutest ndash hogy az alapnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezet kauzatiacutev jelenteacuteső volt (rsquofordulaacutest csinaacutelokoz vmivki maacutesban megforgatrsquo) Schutzeichel 2014 128ndash129 Balles etimoloacutegiaacutejaacutet az emliacutetett hangtani probleacutemaacutek miatt tartja keacutetseacutegesnek

Schutzeichel 2014 107ndash108 (Janda 2000 240ndash241 gondolataacutet koumlvetve) egy ie bhero dheh1‑ rsquozsaacutemaacutenyt szerez zsaacutekmaacutenyolrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezetet felteacutetelez az alapnyelvre A rekonstrukcioacute keacutet aacutelliacutetoacutelagos bizonyiacuteteacutekon alapul de ezek egyike sem teljesen meggyızı Az elsı a gr pšrqw rsquolerombol zsaacutekmaacutenyolrsquo ige amely hangtanilag ndash Grassmann toumlrveacutenyeacutet figyelembe veacuteve ndash szaacutermazhat ugyan egy ie bherdh

‑ gyoumlkbıl de erre a felteacutetelezett gyoumlkre maacutes nyelvekbıl sajnos semmifeacutele paacuterhuzam nincs (ld LIV 77ndash78) ezeacutert alapnyelvi staacutetusza maga is keacutetseacuteges (amire LIV keacuterdıjellel utal) Janda eacutes Schutzeichel ezt a felteacutetelezett gyoumlkoumlt egy bher(o) eacutes dheh1‑ elemekbıl aacutelloacute funkcioacuteigeacutes szerkezetre vezetik vissza oumlsszeolvadaacutessal univerbaacutecioacuteval70 A maacutesik aacutelliacutetoacutelagos eacuterv egy korai veacutedikus szoumlveghely volna mely a bhaacutere dhāḥ szintagmaacutet tartalmazza

(17) saacute no vqṣā vqṣarathaḥ suśipra

azNOM miPLACC bikaNOM erıs_kocsijuacuteNOM szeacutep_ajkuacuteVOC

vqṣakrato vqṣā vajrin bhaacutere

bika_erejőVOC bikaNOM vajrahordozoacuteVOC zsaacutekmaacutenyLOC

dhāḥ (RV 5365cd)

teszAORINJACT2SG

rsquoErıs kocsijuacute bikakeacutent oacute szeacutepajkuacute bikaerejő vajrahordozoacute bikakeacutent segiacutets minket

zsaacutekmaacutenyhozrsquo71

Igaz ugyan hogy a veacuted bhaacutera‑ and dhā‑ etimoloacutegiailag az ie bher‑ eacutes dheh1‑ igeacutekbıl ered viszont az ideacutezett veacutedikus peacuteldaacuteban teljesen elteacuterı argumentumszer-kezet szerepel mint amit fentebb a goumlroumlg ige felteacutetezett eredeteacuteneacutel laacutettunk Itt ugyanis a nas neacutevmaacutesi klitikum az ige taacutergya miacuteg a bhaacutere fıneacutev locativusban aacutelloacute

70 Figyelembe veacuteve hogy az univerbaacutecioacute folyamata rendhagyoacute hangalaki redukcioacuteval jaacuterhat (vouml Balles 2009 22ndash23) leacutenyegeacuteben veacuteve eacuterdektelen hogy miacuteg Janda a neacutevszoacutei tagban egy bher gyoumlk-neacutevszoacutet laacutet a bher‑ rsquovisz elviszrsquo igeacutebıl addig Schutzeichel ugyanabboacutel a gyoumlkbıl thematikus bhero toumlvet rekonstruaacutel Nem deruumll ki azonban hogy Schutzeichel itt puszta tıalakot felteacutetelez‑e a rekonst-ruaacutelt szintagmaacuteban vagy valamilyen sajaacutetos esetragos alakkeacutent fogja fel a bhero formaacutet

71 Schutzeichel 2014 108 Geldner fordiacutetaacutesaacutet koumlveti aki a c eacutes a d pādaacutet kuumlloumln mondatokkeacutent fogja fel Ebben az esetben a c pādaacuteban szereplı nas neacutevmaacutest accusativusi eacuterteacutekben oda kell eacutertenuumlnk a d pādaacuteba is

32

bıviacutetmeacutenykeacutent jelenik meg rsquosegiacutets minket zsaacutekmaacutenyhoz (szoacute szerint) helyezz minket a zsaacutekmaacutenyhozzsaacutekmaacutenynaacutelrsquo (a megszoacuteliacutetott Indra isten) Laacutethatjuk hogy az egyes tagok etimoloacutegiai rokonsaacutegaacuten kiacutevuumll nincs pontos szintaktikai eacutes szemanti-kai paacuterhuzam a keacutet szerkezet koumlzoumltt ezeacutert azt kell mondanunk hogy oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszeti bizonyiacuteteacutek hiacutejaacuten a bher(o) dheh1‑ rsquozsaacutekmaacutenyolaacutest csinaacutel zsaacutekmaacutenyt szerezrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezet rekonstrukcioacuteja teljesen alaptalan

Baacuter keacutetseacutegtelenuumll igaz (vouml Bowern 2008 175ndash176) hogy a funkcioacuteigeacutes szerke-zetek reacuteszt vehetnek oumlsszeolvadaacutesban (univerbaacutecioacuteban) a fentebb ideacutezett eacutes tovaacutebbi hasonloacute szemleacutelető munkaacutek (pl Hackstein 2002 2012 Balles 2006 37ndash39 Janda 2000 2005 2010 stb) veacutelemeacutenyem szerint olyan toumlmegben felteacutetelezik ezt a folya-matot az alapnyelvre illetve a korai kuumlloumlnnyelvi korszakra amely ellentmondani laacutetszik annak a megfigyeleacutesnek hogy a funkcioacuteigeacutek vagy koumlnnyő igeacutek toumlrteacutenetileg aacuteltalaacuteban stabilabbak mint peacuteldaacuteul a segeacutedigeacutek eacutes jobban ellenaacutellnak a nyelvi vaacutel-tozaacutesoknak (ld 60 jz) Gyakran a konkreacutet etimoloacutegiai javaslatok is probleacutemaacutesak eacutes inkaacutebb egyfajta bdquotudomaacutenyos neacutepetimoloacutegiardquo benyomaacutesaacutet keltik72 Nem is be-szeacutelve arroacutel a moacutedszertani probleacutemaacuteroacutel hogy a funkcioacuteigeacutes magyaraacutezatot veacutegsı so-ron baacutermikor alkalmazhatjuk amikor egy szoacuteban egy ndash hagyomaacutenyosan Wurzeler-weiterung‑nak tekintett ndash ‑dh

‑ vagy maacutes potenciaacutelis funkcioacuteigeacutere akaacuter csak taacutevolroacutel emleacutekeztetı szegmentum elıfordul (pl ‑gh

‑ ~ gheh1‑ rsquoeleacuter vhovarsquo) Meacuteg spekula-tiacutevabbaacute vaacutelhat ez a moacutedszer ha raacuteadaacutesul a neacutevszoacutei tag kuumlloumlnboumlzı tıvaacuteltozatait is megengedjuumlk egy adott alapnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezetben73 vagy eacuteppenseacuteggel lexikaacutelisan nyiacutelt azaz kuumlloumlnboumlzı szavakkal betoumllthetı poziacutecioacutekat tartalmazoacute (open‑

slot) konstrukcioacutekat felteacutetelezuumlnk74 Nem tagadva hogy az alapnyelvben is leacutetez(het)tek funkcioacuteigeacutes szerkezetek a

magam reacuteszeacuterıl plauzibilisebbnek tartom azt a forgatoacutekoumlnyvet (vouml Schutzeichel

72 Ld pl Janda 2005 265ndash266 oumltleteacutet (reacuteszben moacutedosiacutetja Balles 2009 20 24 vouml Janda 2010

Schutzeichel 2014 144) gr korUacutembh rsquohegykuacutep orom hegycsuacutecs stbrsquo kOgraverumboj rsquodombtetırsquo lt ie ḱorumgh2o‑ bdquowo man zur Spitze gelangtrdquo vagyis a hegycsuacutecs az ahol a csuacutecsra fel lehet eacuterni () Beekes (GED I 756ndash758) ezzel a szemben az ideacutezett szavakat pregoumlroumlg (azaz nem ie) eredetőnek tartja amit egyeacutebkeacutent a minden bizonnyal rokon korufraquo rsquovminek a teteje koponyarsquo szoacute is taacutemogatni laacutetszik (mb ~ f alternaacutecioacute) Janda nem ad szaacutemot a korufraquo szoacuteroacutel

73 Mint ahogy peacuteldaacuteul Balles 2009 23 teszi a gr dolicOgravej lat longus stb szoacutecsalaacuteddal kapcso-latban amelyet egy ie d(o)lh1(iuo)‑ () + gheh1‑ rsquohosszuacutesaacutegot eleacuterrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezetre vezet vissza Az ilyen tıkeacutepzeacutesbeli kuumlloumlnboumlzıseacuteg maacutes esetekben vilaacutegosan a kuumlloumlnnyelvi keacutepzeacutes bizonyiacute-teacuteka szokott lenni (ld klasszikus peacuteldakeacutent az rsquoaranyrsquo szoacute kuumlloumlnboumlzı tıvaacuteltozatainak keacuterdeacuteseacutet pl Simon 2009 231) hasonloacute moacutedszertani szigorra lenne tehaacutet itt is szuumlkseacuteg

74 Iacutegy jaacuter el bizonyos esetekben peacuteldaacuteul Hackstein 2012 ami lehetıveacute teszi szaacutemaacutera hogy ilyen akaacuter teljesen kuumlloumlnboumlzı funkcioacuteigeacutet eacutes a pontos derivaacutecioacutet illetıen szinteacuten elteacuterı neacutevszoacutei tagot tar-talmazoacute kuumlloumlnnyelvi szerkezeteket nyitott alapnyelvi konstrukcioacutekra vezessen vissza (pl oacutefn wara tuon lt (s)orh3‑eh2 + dheh1‑ ~ gr Atildera fšrein lt (s)ērh3‑ + bher‑ ~ hett warri nāi‑ lt (s)erh3‑i + neHi‑ ld Hackstein 2012 96) Van ugyan raacute kuumlloumlnnyelvi adatunk hogy egy funkcioacuteigeacutet egy szerkezetben egy maacutesik vaacuteltott fel (pl oacutefn wara tuon rsquofigyel vmire figyelmet szentel vminekrsquo a-melyet a kfn‑re teljesen kiszoriacutet a wara neman ld Hackstein 2012 99) de veacutelemeacutenyem szerint erre a jelenseacutegre csak akkor hivatkozhatunk ha konkreacutet bizonyiacuteteacutekaink vannak mind a reacutegebbi mind az uacutej funkcioacuteigeacutere az adott nyelv toumlrteacutenete folyamaacuten

33

2014 145ndash150) hogy bizonyos szerkezetek elemei teacutenylegesen maacuter az alapnyelv-ben oumlsszeolvadtak (univerbaacutecioacute) Az univerbaacuteloacutedott forma szekundeacuter gyoumlkkeacutent eacuter-telmezıdhetett aacutet (reanaliacutezis) ami az eredeti funkcioacuteige szuffixumszerő bdquoWurzel-erweiterungrdquo‑keacutent valoacute absztrakcioacutejaacutet eacutes produktiacutevvaacute vaacutelaacutesaacutet eredmeacutenyezhette (a ‑dh

‑ peacuteldaacuteul faktitiacutev‑kauzatiacutev jelenteacutessel) Ezt azutaacuten uacutejabb szekundeacuter gyoumlkoumlk leacutet-rejoumltte koumlvethette Ez azt jelenti hogy szaacutemos olyan peacutelda lehet a szakirodalomban emliacutetettek koumlzoumltt amelyik valoacutejaacuteban soha nem leacutetezett funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent csak ilyen maacutesodlagos gyoumlk formaacutejaacuteban

A legnagyobb de sajnos szuumlkseacutegszerő hiaacutenyossaacutega minden alapnyelvi funkcioacute-igeacutes szerkezeteket rekonstruaacuteloacute tanulmaacutenynak hogy nem tud semmi biztosat mon-dani a szerkezeteknek a nyelvi rendszerben betoumlltoumltt szerepeacuterıl funkcioacutejaacuteroacutel az egyszerő igeacutekkel szembeni sajaacutetossaacutegairoacutel Ezt ugyanis csak korpuszalapuacute empiri-kus vizsgaacutelat segiacutetseacutegeacutevel tudnaacutenk felderiacuteteni (vouml a neacutemettel kapcsolatban pl Stor-rer 2006 Kamber 2008) Eacutelı nyelvi tipoloacutegiai paacuterhuzamokat figyelembe veacuteve aacutelta-laacuteban azt szoktaacutek felteacutetelezni ndash maacuter amennyiben kiteacuternek erre a keacuterdeacutesre (mint pl Balles 2006 37 Schutzeichel 2014 79) ndash hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek az alap-nyelvben elsısorban stilisztikai‑pragmatikai variaacutensokkeacutent esetleg szaknyelvi ter-minusokkeacutent leacuteteztek hiszen egyreacuteszt az igeacutek sok elembıl aacutelloacute nyitott szoacuteosztaacutelyt alkottak maacutesreacuteszt a denominatiacutev igekeacutepzeacutes eacutes kuumlloumlnfeacutele grammatikai kategoacuteriaacutek (pl aspektus akcioacuteminıseacuteg igeidı igemoacuted) kifejezeacutese is morfoloacutegiai eszkoumlzoumlkkel toumlrteacutent azaz ilyen ceacutelokra funkcioacuteigeacutes szerkezetekre nem volt szuumlkseacuteg Ezek szerint az aspektus‑akcioacuteminıseacuteg kifejezeacutese a kuumlloumlnnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek csak maacutesodlagosan kialakult feladata lenne (Schutzeichel 2014 79)

I 6 AZ INDO-IRAacuteNI NYELVEK FUNKCIOacuteIGEacuteS

SZERKEZETEINEK NYELVTOumlRTEacuteNETI VIZSGAacuteLATA

I 6 1 AZ INDO-AacuteRJA OumlSSZETETT IGEacuteK

Az indo-aacuterja nyelvek komplex predikaacutetumainak diakroacuten vizsgaacutelata eddig eacuterdemben csak a V1+V2 tiacutepusra a hagyomaacutenyosan uacuten oumlsszetett igeacuteknek nevezett jelenseacutegre (amelyrıl ld 20 jz) koncentraacutelt A kutataacutes ma maacuter aacuteltalaacutenosan elfogadott teacutenykeacutent kezeli hogy a V1+V2 tiacutepus az indoaacuterja nyelvekben a hagyomaacutenyosan absolutivum-nak nevezett ragozhatatlan igeneacutev (konverbium) + ige kapcsolatokboacutel eredeztethetı (Butt 2010 66ndash68 ButtndashLahiri 2013 15ndash18 Slade 2013 vouml Tikkanen 1987 174ndash

34

178)75 Butt 2010 66ndash67 eacutes ButtndashLahiri 2013 16ndash17 uacutegy veacutelekednek hogy a kate-goacuteria kezdetei egeacuteszen az oacuteindig vezethetık vissza eacutes maacuter bizonyos veacutedikus szer-kezetekben is a V1+V2 tiacutepus embrionaacutelis formaacutejaacutet veacutelik felfedezni

(18) vayaacutem hellip yeacute tvā~76 āraacutebhya caacuterāmasi (RV 1574ab)

miPLNOM akiPLNOM teACC megragadABS mozogPRS3PL

rsquomi akik teacuteged (ti Indraacutet) megragadva haladunkrsquo

Butt szerint rsquomi akik aacutellandoacutean ragaszkodunk hozzaacutedrsquo

Ezzel szemben Slade 2013 5ndash12 amellett eacutervel hogy azok az elıfordulaacutesok ame-lyeket Butt eacutes szerzıtaacutersa emliacutet teljesen marginaacutelisak az oacuteindben eacutes bennuumlk az absolutivumi alakot Butt‑tal ellenteacutetben minden tovaacutebbi neacutelkuumll lehet eredeti kon-verbiumi jelenteacutessel is eacutertelmezni Hasonloacute a helyzet a Butt aacuteltal ideacutezett paacuteli szer-kezetekneacutel is (pl (19) benefaktiacutev olvasata) amelyek ugyan tekinthetık a keacutesıbbi fejlıdeacutes kiinduloacutepontjaacutenak de nem bizonyiacutethatoacute minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutelag hogy maacuter itt megtoumlrteacutent az a bizonyos uacutejraelemzeacutes (reanaliacutezis) amely a V1+V2 komplex predikaacutetumokhoz azaz az uacuten oumlsszetett igeacutekhez vezetett

(19) dārūni āharitvā aggiṁ katvā

faaacutegPLACC hozABS tőzACC csinaacutelABS

dassati (Jātaka 129610)

adFUT3SG

rsquoFaaacutegakat hozva tuumlzet keacutesziacutetve oda fogja (azt) adni (neki)rsquo

Butt szerint rsquoFaaacutegakat hozva tuumlzet fog keacutesziacuteteni nekirsquo

Slade 2013 12 megaacutellapiacutetja hogy az uacuten oumlsszetett igeacutek elsı keacutetseacutegtelen peacuteldaacutei csak a 16ndash18 szaacutezadban a korai uacutejind nyelvekben jelennek meg (hasonloacutean veacutelekedik Masica 1991 326 is)

Az indo‑aacuterja nyelvek oumlsszetett igeacuteit areaacutelis szempontboacutel is szoktaacutek vizsgaacutelni mint a deacutel‑aacutezsiai nyelvi teacuterseacuteg egyik jellegzetes vonaacutesaacutet (Masica 1976 141ndash158 vouml Masica 1991 326ndash330) A jelenseacuteg kialakulaacutesaacuteban eacutes elterjedeacuteseacuteben toumlbben a dra-vida nyelvek szubsztraacutetumhataacutesaacuteval szaacutemolnak aminek azonban ellentmondani laacutet-szik (vouml ButtndashLahiri 2013 25 P E Hook nyomaacuten) hogy az a mai indo‑aacuterja teruumllet

75 Ashwini Deo egy kiadatlan elıadaacutesa alapjaacuten Butt 2010 69ndash71 azt is valoacutesziacutenősiacuteti hogy a

V1+V2 komplex predikaacutetumok egyre gyakoribb hasznaacutelata az indo‑aacuterja nyelvekben oumlsszefuumlgg az igekoumltık (preverbumok vagy lokaacutelis partikulaacutek) fokozatos eltőneacuteseacutevel

76 Itt jegyzem meg hogy a veacutedikus szoumlvegek koumlzuumll a metrikus szoumlvegeket a metrikailag bdquohelyre-aacutelliacutetottrdquo formaacuteban koumlzloumlm (a RV‑naacutel van NootenndashHolland 1995 kiadaacutesa alapjaacuten) A saṃhitā‑pāṭhaacute-ban nem szereplı de metrikailag bizonyiacutethatoacutean egykor meglevı magaacutenhangzoacutekat alsoacute indexben tuumlntetem fel Ezen feluumll ndash a glosszaacutelaacutes megkoumlnnyiacuteteacutese eacuterdekeacuteben ndash kuumlloumlnvaacutelasztottam azokat a sza-vakat is amelyek valamilyen magaacutenhangzoacute‑saṃdhi miatt a saṃhitā‑szoumlvegben oumlsszevontan szere-pelnek Ezeket az eseteket ~ jellel jeloumlloumlm A fenti szoumlveghelyen peacuteldaacuteul a saṃhitā-pāṭha olvasata tvā~ āraacutebhya helyett tvāraacutebhya

35

ahol a legnagyobb a komplex predikaacutetumok gyakorisaacutega a dravida nyelvteruumllet kouml-zeacuteppontjaacutetoacutel messze talaacutelhatoacute ButtndashLahiri 2013 26 ezeacutert lehetseacutegesnek tartjaacutek hogy a jelenseacuteg szeacutelesebb koumlrő koumlzeacutepkori elterjedeacutese inkaacutebb a mogul invaacutezioacuteval megjelenı toumlroumlk nyelvi hataacutessal fuumlgg oumlssze

Ennek a V1+V2 tiacutepusra vonatkozoacute eacuteleacutenk tudomaacutenyos diskurzusnak a feacutenyeacuteben meglepınek tőnhet hogy az indo‑aacuterja N+V funkcioacuteigeacutes szerkezetekkel kapcsolat-ban szinte nem is talaacutelunk diakroacuten szempontuacute vizsgaacutelatokat sıt a szakirodalom az oacuteindre vonatkozoacutelag az alapos szinkroacuten elemzeacutessel is adoacutes marad Az uacutejind nyel-vekkel foglalkozoacute tanulmaacutenyok jobbaacutera csak megemliacutetik hogy a jelenseacuteg maacuter az oacuteindben is leacutetezett (ld pl Gaeffke 1967 191ndash19277) de a kategoacuteria nyelvtoumlrteacuteneti fejlıdeacuteseacutet eacuterdemben nem taacutergyaljaacutek78 Kiveacutetelt jelent Montaut 2016 aki tanulmaacute-nyaacuteban kiteacuter a hindiacute N+V komplex predikaacutetumok toumlrteacuteneti fejlıdeacuteseacutere is Montaut a igerendszer aacutetalakulaacutesaacuteval (a tranzitivitaacutes eacutes az igenem koacutedolaacutesaacutenak vaacuteltozaacutesai-val) eacutes a perzsa joumlveveacutenyszavak 16ndash18 szaacutezadtoacutel kezdıdı toumlmeges megjeleneacuteseacutevel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe e komplex predikaacutetumok gyors elterjedeacuteseacutet mikoumlzben meg-jegyzi hogy jelenleacutetuumlk a szanszkritban marginaacutelis volt mint ahogy peacuteldaacuteul az an-golban is az79

I 6 2 AZ N+V TIacutePUS A PERZSA NYELV TOumlRTEacuteNETEacuteBEN

A perzsa nyelvvel kapcsolatban amelyben ndash mint fentebb (7 jz) emliacutetettem ndash a funkcioacuteigeacutes szerkezetek avagy komplex predikaacutetumok sajaacutetos staacutetusszal rendelkez-nek maacuter szuumlletettek eacuterdemi nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacutelatok Aneacutelkuumll hogy a reacuteszletek-ben elmeruumllneacutenk eacuterdemes megemliacuteteni A Korn tanulmaacutenyaacutet (Korn 2013) aki arra a megaacutellapiacutetaacutesra jut hogy a komplex predikaacutetumok a nyelvi rendszerben bekoumlvet-kezı kuumlloumlnfeacutele aacutetrendezıdeacutesek koumlvetkezteacuteben a koumlzeacutep‑perzsaacuteban formaacuteloacutedtak ki (vouml Telegdi 1951 320ndash321 Ciancaglini 2011 11ndash12) baacuter bizonyos kar‑ igeacutevel alkotott roumlgzuumllt szerkezetek maacuter az oacuteperzsa korszakban is kitapinthatoacutek amelyek szinteacuten fontos szerepet jaacutetszottak a folyamatban

77 Krause 2014 504ndash505 az oacuteeacuteszaki szkaldikus koumllteacuteszet stiacutelusaacuteval kapcsolatban emliacuteteacutest tesz a szanszkrit nyelv kar‑ igeacutevel alkotott koumlruumlliacuteraacutesairoacutel eacutes szembeaacutelliacutetja azt a veacutedikus himnuszok nyelveacute-vel bdquowelche Fuumllle von finiten Verbalformen tritt uns da entgegenrdquo Mint laacutetni fogjuk a helyzetkeacutep enneacutel a kisseacute romantikus megaacutellapiacutetaacutesnaacutel valamivel aacuternyaltabb

78 Ciancaglini 2011 8ndash9 eacutertelmezeacuteseacuteben az hogy az uacutejind nyelvekben iacutegy a hindiacuteben eacutes az urduacute-ban leacuteteznek N+V funkcioacuteigeacutes szerkezetek elsısorban a perzsa nyelv hataacutesaacutenak tudhatoacute be baacuter megjegyzi (9 n 23) hogy ezt nagy meacuterteacutekben taacutemogatta a sok hasonloacute oacuteind eredető szerkezet jelen-leacutete Ez tehaacutet ugyanolyan folyamat lenne mint amelyet fentebb (62 jz) peacuteldaacuteul a japaacutennal eacutes az angollal kapcsolatban emliacutetettem ti hogy a nyelvben maacuter eleve leacutetezı kategoacuteria kuumllsı hataacutesra lesz igazaacuten produktiacutev eacutes gyakori nyelvi eszkoumlz Azonban keacuterdeacuteskeacutent vetıdik fel hogyan egyeztethetı ez oumlssze azzal hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek a klasszikus szanszkritban nagy szaacutemban jelen vannak szaporodaacutesuk eacutes elterjedeacutesuumlk pedig maacuter a veacutedikus nyelv keacutesıbbi szakaszaiban is megfigyelhetı Ekkor ugyanis perzsa hataacutessal meacuteg nem szaacutemolhatunk

79 Az utoacutebbi aacutelliacutetaacutes mindkeacutet fele (ti mind a szanszkritra mind az angolra vonatkozoacutelag) lega-laacutebbis vitathatoacute

36

Talaacuten kisseacute tuacutelzott Korn oacutevatossaacutega azt illetıen hogy leacuteteztek‑e maacuter a koumlzeacutep‑

perzsa elıtt is funkcioacuteigeacutes szerkezetek ha figyelembe vesszuumlk Ciancaglini 2011 15ndash16 megfigyeleacuteseacutet hogy Kr e 5 szaacutezadi Egyiptomban talaacutelt de a susai perzsa kiraacutelyi kancellaacuteriaacuteban keacuteszuumllt araacutemi szoumlvegekben maacuter olyan szerkezetekkel ta-laacutelkozunk (a ‛bd rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel) amelyek a seacutemitıl idegenek eacutes minden valoacutesziacute-nőseacuteg szerint perzsa mintaacutera alakultak ki E szerkezetek fıneacutevi tagja nem egy eset-ben maga is perzsa joumlveveacutenyszoacute pl araacutemi hndrz y‛bdwn rsquoutasiacutetaacutesokat fognak adnirsquo (az araacutemi hndrz szoacute egy oacutep handarza fıneacutev aacutetveacutetele vouml kp handarz rsquotanaacutecsrsquo) Ezek a kalkok azt mutatjaacutek hogy az oacuteperzsaacuteban ndash meacuteg ha nem is a kiraacutelyfeliratokroacutel ismert regisztereacuteben ndash maacuter leacuteteztek a keacutesıbbi komplex predikaacutetumokkal analoacuteg de legalaacutebbis azok koumlzvetlen elızmeacutenyeacutenek tekinthetı szerkezetek80 Az araacutemi adatok indirekt tanuacutesaacutega eacutes az oacuteperzsa korpusz csekeacutely meacuterete miatt azonban ezek vizsgaacute-lata nem kecsegtet sok eredmeacutennyel81 Elmeacuteletileg sokkal jobb helyzetben vagyunk az indo‑aacuterja nyelvekkel kapcsolatban ugyanis itt maacuter az oacuteind korszakban nagy mennyiseacutegő szoumlvegre alapozhatjuk vizsgaacutelatainkat

80 A feliratokon adatolt szerkezetek koumlzuumll leginkaacutebb a szaacutemos alkalommal (ld Kent 1953 213)

elıforduloacute hamaranam kar‑ figyelemre meacuteltoacute a a‑v‑d‑a h‑m‑r‑n‑m a‑ku‑u‑n‑v (DB II 34) avadā hamaranam akunava ott csataACC csinaacutelPST3PL Korn 2013 42ndash43 szerint a szerkezet nem tekinthetı komplex predikaacutetumnak ugyanis itt szerinte

az ige megırzi lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (rsquoveacutegrehajt veacuteghezviszrsquo) eacutes a fıneacutev is referenciaacutelis jeleneacuteső rsquoott vitteacutek veacuteghez (azt) a (bizonyos) harcot ott viacutevtaacutek meg (azt) a (konkreacutet) uumltkoumlzetetrsquo azaz a kifejezeacutes Korn eacutertelmezeacuteseacuteben nem egyszerően azt jelenti hogy rsquoharcolrsquo Ezzel rokoniacutethatoacute veacutelemeacutenyt keacutep-visel Schmitt 2014 188 is aki azonban azokban az esetekben amikor a szerkezetben az ige carta-naiy infinitivusa szerepel (pl DB I 93 II 33 stb) maacuter az aacuteltalaacutenosabb rsquoharcba szaacutellrsquo jelenteacutessel szaacutemol Veacutelemeacutenyem szerint neheacutez a keacutet eset koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteget tenni eacutes uacutegy gondolom a szerkezet esetleg funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tekinthetı (meacuteg ha komplex predikaacutetumnak bizonyos esetekben nem is mert a referenciaacutelis fıneacutevi tag miatt VP‑keacutent kell kezelnuumlnk) ugyanis az ige jelenteacutese abszt-rakt jellegő nem az eredeti konkreacutet rsquoalkot leacutetrehoz megcsinaacutelrsquo A fıneacutev referenciaacutelis jelenteacutese sem akadaacutelyozza a funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest hiszen amint fentebb (ld 25 o) laacutettuk a funkcioacuteigeacutes szer-kezeteknek leacutetezik ilyen nem prototipikus formaacuteja is Szinteacuten ezt laacutetszik taacutemogatni a hamaranam kar‑ szintagmaacuten alapuloacute hamaranakara DNb 34 determinatiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel is amelynek jelen-teacutese rsquoharcosrsquo vagyis az aki bdquoharcotharcolaacutest csinaacutelrdquo (vouml ugyanabban a sorban ušhamaranakara rsquojoacute harcosrsquo)

81 Ciancaglini 2011 17ndash18 Korn veacutelemeacutenyeacutetıl elteacuterıen arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a jelenseacuteg indo‑iraacuteni koruacute hiszen mind az oacuteindben mind az oacuteperzsaacuteban van raacute adatunk Keacutesıi uacutejiacutetaacutesnak tartja azonban amiatt hogy hasonloacute szerkezetek nem mutathatoacutek ki a rokon nyelvekbıl eacutes az oacuteind ill oacuteiraacuteni korszakban a szerkezet maga sem grammatikalizaacuteloacutedott meacuteg Kiemeli hogy csak a klasszikus szanszkritban eacutes a koumlzeacutep‑perzsaacuteban nıtt meg a gyakorisaacutega eacutes ekkor vaacutelt a denominaacutelis igekeacutepzeacutes fı eszkoumlzeacuteveacute

37

I 7 A KAR- IGEacuteVEL ALKOTOTT FUNKCIOacuteIGEacuteS

SZERKEZETEK A VEacuteDIKUS NYELVBEN

Oumlsszpontosiacutetsunk ezek utaacuten a bevezetı gondolatok utaacuten magaacutera a veacutedikus nyelvre Mielıtt azonban munkaacutem tulajdonkeacuteppeni teacutemaacutejaacutera a kar‑ igeacutere eacutes a vele alkotott szerkezetek vizsgaacutelataacutera raacuteteacuterneacutek eacuterintsuumlnk roumlviden neacutehaacuteny olyan kifejezeacutest ame-lyek Kamber prototiacutepus‑elmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacuteseacutet alkalmazva prototipikus funkcioacutei-geacutes szerkezeteknek minısiacutethetık Igaz Kamber fentebb emliacutetett kriteacuteriumai koumlzuumll a 2 pont egybıl kiesik a veacutedikus szerkezetek vizsgaacutelataacutenaacutel ugyanis a veacutedikus nyelv-ben elenyeacuteszı azoknak a szavaknak a szaacutema amelyek valoacuteban neacutevszoacutet kormaacutenyzoacute pre‑ vagy posztpoziacutecioacutenak tekinthetık (vouml Renou 1952 323ndash324) eacutes eddigi meg-figyeleacuteseim szerint ezek potenciaacutelisan funkcioacuteigeacutesnek tekinthetı szerkezetekben nem is szerepelnek A neacutemet nyelv mozgaacutest eacutes egyeacuteb rokon jelenteacuteseket kifejezı igeacutei mellett aacutelloacute prepoziacutecioacutes kifejezeacuteseknek a veacutedikus oacuteindben rendszerint puszta esetek felelnek meg

A maradeacutek haacuterom szempont alapjaacuten a neacutemet in Zorn geraten‑tiacutepusnak megfelelı prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tekinthetjuumlk a rsquomegy haladrsquo jelenteacuteső igeacutek (gam‑ ay‑ yā‑) aacutellapotot kifejezı deverbaacutelis (ritkaacutebban deadjektivaacutelis) absztrakt fıneacutevvel alkotott kapcsolataacutet amely valamilyen aacutellapotba keruumlleacutest valamilyen aacutel-lapotuacutevaacute vaacutelaacutest fejez ki (ingressziacutev akcioacuteminıseacuteggel) A tiacutepus maacuter a korai veacutedikus-ban felbukkan (20) (21) de igazaacuteboacutel csak keacutesıbb lesz igazaacuten elterjedt Itt illuszt-raacutecioacutekeacuteppen neacutehaacuteny epikus szanszkritboacutel szaacutermazoacute tipikus peacuteldaacutet ideacutezek (22)ndash(25)

(20) saacute puṣṭiacuteṃ yāti (RV 1775d)

az gyarapodaacutesACC megyPRS3SG

rsquoaz felviraacutegzikrsquo (szoacute szerint rsquogyarapodaacutesba megyrsquo)

(21) aacutegann hellip śraacutevo bhaacuted (RV 33710a)

megyPST2SG hiacuterneacutevACC nagyACC

rsquonagy hiacuternevet szerezteacutelrsquo (szoacute szerint rsquonagy hiacuterneacutevbe menteacutelrsquo)82

(22) vismayaṃ hellip paraṃ yayuḥ (MBh 111733d)

csodaacutelkozaacutesACC legnagyobbACC megyPRF3PL

rsquonagyon elcsodaacutelkoztakrsquo

82 A peacuteldaacuteboacutel kitőnik hogy az oacuteindben ez a tiacutepus megengedi a neacutevszoacutei tag melleacutekneacutevi jelzıvel

toumlrteacutenı bıviacuteteacuteseacutet (bhaacuted rsquonagyrsquo ld (22) (25) paraṃ rsquolegnagyobbrsquo) Ezek a jelzık a neacutevszoacuteban fog-lalt cselekveacutes fokaacutet fejezik ki (a cselekveacutest itt taacuteg eacutertelemben veacuteve) A (21)‑ben talaacutelhatoacute szerkezet neacutevszoacutei tagja (śraacutevas‑ rsquohiacuterneacutevrsquo) keacutetseacutegtelenuumll deverbaacutelis absztrakt fıneacutev (a śrav‑ rsquohallrsquo igeacutebıl) azon-ban nem nomen actionis hanem nomen rei actae rsquoaz amit valakirıl hallanakrsquo A deverbaacutelis fınevek tiacutepusairoacutel eacutes jelenteacuteseacuterıl ld alaacutebb (I 8 4)

38

(23) nāśaṃ yāsyati (MBh 51314b)

pusztulaacutesACC megyFUT3SG

rsquoel fog pusztulnirsquo

(24) paritoṣaṃ na gacchanti (Rām 15720c)

oumlroumlmACC nem megyPRS3PL

rsquonem fakadnak oumlroumlmrersquo

(25) viṣādam agamat param (Rām 2712d)

szomoruacutesaacutegACC megyAOR3SG legnagyobbACC

rsquonagyon elszomorodottrsquo

Ezekneacutel a szerkezetekneacutel az igei tag deszemantizaacuteloacutedaacutesa abban aacutell hogy nem konk-reacutet fizikai eacutertelemben vett mozgaacutest jelent hanem absztrakt moacutedon egy aacutellapot eleacute-reacuteseacutet valamilyen aacutellapotba keruumlleacutest fejez ki

Nehezebb dolgunk van a kar‑ rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel amelynek funkcioacuteigeacutes hasznaacutelata munkaacutem tulajdonkeacuteppeni taacutergyaacutet keacutepezi A kar‑ ige jelenteacutese ugyanis nem mozgaacutest ill valamilyen poziacutecioacuteban leveacutest fejez ki azaz a vele alkotott szerkezetek eleve nem eleacutegiacutetik ki a fenti neacutegy illetve ndash a 2 kriteacuteriumot a prepoziacutecioacutes szerkezet hasznaacutelataacutet mellızve ndash haacuterom szempont mindegyikeacutet Ez azt jelenti hogy kar‑ igeacutevel alkotott funkcioacuteigeacutes szerkezetek ndash legalaacutebbis Kamber modelljeacuteben ndash nem tartoznak a proto-tipikus centraacutelis szerkezetek koumlzeacute hanem perifeacuterikusabb poziacutecioacutet foglalnak el83

Vizsgaacuteljuk meg a maradeacutek keacutet Kamber‑feacutele kriteacuteriumot a kar‑ ige funkcioacuteigei voltaacutet azaz szemantikai kiuumlresedeacuteseacutet deszemantizaacutecioacutejaacutet (ez Kamber alapkriteacuteriu-ma) illetve a neacutevszoacutei tag deverbaacutelis absztrakt fıneacutevi jellegeacutet

Ahhoz hogy egy ige funkcioacuteigei hasznaacutelatban megfigyelhetı deszemantizaacutecioacute-jaacuteroacutel beszeacutelhessuumlnk ideaacutelis esetben szuumlkseacuteges lenne tisztaacutezni az igeacutenek azt az alap-jelenteacuteseacutet amelyhez keacutepest jelenteacutesbeli kiuumlresedeacutest mutat Baacuter itt szigoruacutean veacuteve csak szinkroacuten szempontokat kellene figyelembe vennuumlnk eacutes az egyes elıfordulaacutesok kontextuaacutelis segiacutetseacutegeacutevel kellene ezt meghataacuteroznunk szuumlkseacutegesnek tartom bemu-tatni az ige etimoloacutegiaacutejaacutet is

83 Amint fentebb (23 o) maacuter emliacutetettem a rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel alkotott szerkezeteket a neacutemet szaki-

rodalom egy reacutesze nem is sorolja a funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlzeacute hanem az uacuten nominalizaacutecioacutes igeacutes szerkezetek koumlzoumltt tartja szaacutemon A taacutemasztoacute igeacutes szerkezetek koumlzoumltt ez a tiacutepus prototipikusnak szaacutemiacutet

39

I 8 A KAR- IGE ETIMOLOacuteGIAacuteJA EacuteS HASZNAacuteLATI KOumlREI

I 8 1 A KAR- IGE ETIMOLOacuteGIAacuteJA

Az oacutei kar‑ ige a legelterjedtebb felfogaacutes szerint az ie ker‑ folytataacutesa (ld IEW 641ndash642 LIV 391ndash392 az s mobileacutes vaacuteltozatroacutel LIV 391 n 3 392 n 6) Ennek elsıdleges konkreacutet jelenteacutese rsquovaacuteg levaacuteg faragrsquo volt amelyet igei formaacuteban legtisz-taacutebban az anatoacuteliai nyelvekben laacutetunk hett kuerzi rsquovaacutegrsquo iteratiacutev kuraski[zzi] rsquouacutejra eacutes uacutejra vaacutegrsquo kurkuriyat (praet) rsquomegcsonkiacutetottarsquo eacutekiacuteraacutesos luvi kuwarti rsquovaacutegrsquo hier luvi REL+rai‑ (azaz kwar‑) rsquovaacuteg levaacutegrsquo84 Az igeacutet minden bizonnyal eredmeacutenytaacuter-gyas szintagmaacuteban is lehetett hasznaacutelni rsquo(egy alakot egy szobrot egy taacutelat stb) kifaragrsquo Ennek a jelenteacutesnek a kiterjeszteacuteseacutevel joumlhetett leacutetre a rsquoleacutetrehoz elıaacutelliacutet megalkotrsquo jelenteacutes amely maacuter nem korlaacutetozoacutedott a faragaacutes kivaacutejaacutes vaacutegaacutes mővele-teacutere eacutes baacutermilyen taacutergy leacutetrehozaacutesaacutet jelenthette Ez utoacutebbi jelenteacutesbıl (de tulajdon-keacuteppen akaacuter meacuteg a szőkebb jelenteacutesbıl is) magyaraacutezhatoacute az oacuteiacuter cruth velszi pryd (lt k‑tu‑) rsquoalak formarsquo neacutevszoacutei derivaacutetum jelenteacutese is (lt rsquoamit vki alkotott leacutetre-hozottrsquo azaz nomen rei actae)85 Szinteacuten van konkreacutet jelenteacutese az etimoloacutegiailag ide tartozoacute litvaacuten kugraverti igeacutenek is rsquoalapiacutet eacutepiacutet felaacutelliacutet leacutetrehozrsquo illetve rsquotuumlzel főtrsquo (Fraenkel 1962 I 319)

Absztrakt jelenteacutessel az indo‑iraacuteni nyelvekben (oacutei kar‑ av kar‑ oacutep kar‑) eacutes bizonyos kelta adatokban talaacutelkozunk (koumlzeacutep‑velszi paraf [praes sing 1] rsquookoz veacuteghezvisz szerezrsquo koumlzeacutep‑breton paras [praet sing 3] LIV 391 Matasović 2009 178) Ez a megoszlaacutes (indo‑iraacuteni eacutes kelta adatok) ndash hozzaacuteteacuteve hogy a legko-raacutebbi (anatoacuteliai) adatokban kizaacuteroacutelag konkreacutet jelenteacutese van a rokon igeacuteknek ndash arra utal hogy az absztrakt jelenteacutes nem vezethetı vissza az alapnyelvre hanem poszt‑

84 A hettita igeacuterıl eacutes oumlsszes elıfordulaacutesaacuteroacutel ld EDHIL 486ndash487 (az alapnyelvre rsquometsz vaacuteg

vaacutegaacutessal formaacutelrsquo jelenteacutest teacutetelez fel) az eacutekiacuteraacutesos luvi szavakroacutel ld Melchert 1993 116 a hieroglif luvi igeacuterıl LIV 391 n 2 EDHIL 487 IEW 641 figyelmen kiacutevuumll hagyja az anatoacuteliai adatokat eacutes aacuteltalaacutenosabb jelenteacutest ad meg bdquomachen gestalten vielleicht urspruumlnglich von irgendeiner nicht mehr bestimmbaren Handwerkstaumltigkeitrdquo Meglepı moacutedon Knobloch 1981 45ndash46 szinteacuten nem em-liacuteti az anatoacuteliai adatokat meacutegis Pokorny‑naacutel sokkal pontosabb ndash eacutes alapvetıen helyes ndash alapjelenteacutest hataacuteroz meg bdquodurch Schleifen oder Schnitzen aushoumlhlenrdquo azaz rsquocsiszolaacutessal vagy faragaacutessal kivaacutej vmitrsquo Eacuterdekesseacutegkeacuteppen megjegyezhetjuumlk hogy Knobloch ehhez a jelenteacuteshez kapcsolja az oacutei kxmi‑ rsquofeacutereg kukacrsquo szoacutet is (lt k‑mi‑) meacutegpedig azon az alapon hogy az ilyen aacutellatok jellemzıje hogy kivaacutejjaacutek a faacutet vagy a gyuumlmoumllcsoumlt Errıl a lehetseacuteges etimoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesrıl EWAia I 394ndash395 nem tesz emliacuteteacutest Neheziacuteti a keacuterdeacutest hogy a k‑mi‑ rekonstruktum mellett az alapnyelvre egy ‑mi‑ toumlvet is fel kell teacuteteleznuumlnk ugyanazzal a jelenteacutessel (amelybıl pl a neacutem Wurm ang worm szoacute szaacutermazik) eacutes a kettı viszonya nem tisztaacutezott

85 Vouml a lat figura szoacute viszonyaacutet a fingo rsquoalkot keacutesziacutetrsquo igeacutevel A latin ige az ie dheǵh‑ rsquogyuacuter dagasztrsquo (LIV 140ndash141) gyoumlkbıl szaacutermazik (az elsıdleges jelenteacuteshez vouml goacutet daigs oacutefn teig neacutem Teig rsquoteacutesztarsquo lt dhoǵho‑)

40

alapnyelvi uacutejiacutetaacutes86 az egyes aacutegakban87 Ez egyeacutertelmően azt implikaacutelja hogy a kar‑ igeacutenek legkoraacutebban az indo‑iraacuteni korszakban alakulhatott ki a szemantikai abszt-rakcioacutet felteacutetelezı funkcioacuteigei hasznaacutelata (vouml Korn 2013 52) a ker‑ ige az indo-euroacutepai alapnyelvben ilyen szereppel biztosan nem rendelkezett

Ami a formai szempontokat illeti mindenkeacuteppen szoacutet kell meacuteg ejtenuumlnk az ige imperfectumtoumlveacutenek a keacutepzeacuteseacuterıl Mint ismeretes a kar‑ ige a gvedaacuteban szinte kiveacutetel neacutelkuumll ‑nu‑‑no‑ nazaacutelis szuffixummal keacutepezi imperfectumtoumlveacutet az uacuten 5 igeosztaacutely keacutepzeacutesi mintaacutejaacutenak megfelelıen (kṇoacute-kṇu‑ elıfordulaacutesait ld Lubots-ky 1997 434ndash439) Az oacuteveacutedikus korszaktoacutel kezdıdıen ezt a keacutepzeacutesi moacutedot a 8 igeosztaacutelyos karo‑kuru‑ imperfectumtı vaacuteltja fel A gvedaacuteban meacuteg csupaacuten haacuterom alkalommal (act imperat sing 2 kuru RV 10192b eacutes 101452d act ind praes impf plur 1 kurmaacutes RV 10517a) fordul elı a kur(u)‑ gyenge imperfectumtı de roumlvidesen leacutenyegileg maacuter a koumlzeacutepveacutedikus proacutezai szoumlvegek koraacutera az uacutej forma tel-jesen kiszoriacutetja a koraacutebbi nazaacutelis tıkeacutepzeacutest (Hoffmann 1976 575) K Hoffmann meggyızıen mutatja be (Hoffmann 1976 575ndash588 vouml meacuteg Werba 1992 16 LIV 392 n 7 Lubotsky 2012 177 eacutes n 4) hogy a karo‑kuru‑inflexioacutes alakok alleg-ro‑vaacuteltozatkeacutent joumlhettek leacutetre a gyors tempoacutejuacute beszeacutedben meacutegpedig a keacutesıbbi kouml-zeacutepind hangfejlıdeacutest megelılegezı az ismert oacuteind nyelvvaacuteltozatokban kiveacuteteles-nek szaacutemiacutetoacute hangvaacuteltozaacutesok reacuteveacuten Ebben a vaacuteltozaacutesban kulcsszerepe volt annak hogy a kar‑ ige faktitiacutev kopulakeacutent (ld errıl I 8 2) eacutes perifrasztikus szerkezetek igei tagjakeacutent azaz toumlbbeacute‑keveacutesbeacute kiuumlresedett jelenteacutessel segeacutedigeszerően is hasz-naacutelatos volt (Hoffmann 1976 580) ugyanis a funkcioacuteszavak kuumlloumlnoumlsen az allegro koumlzleacutesben nagy meacuterteacutekben ki vannak teacuteve a fonoloacutegiai eroacutezioacutenak elkopaacutesnak88 Az is igaz azonban hogy ez az imperfectumkeacutepzeacutest illetı vaacuteltozaacutes a kar‑ ige fıigei hasznaacutelataacuteban is megfigyelhetı nem csak a funkcioacuteigei hasznaacutelatban89

86 Vouml LIV 391 n 1 erre vonatkozoacute megjegyzeacuteseacutet 87 A kar‑ ige etimoloacutegiaacutejaacutera vonatkozoacute maacutesik lehetıseacuteg az eredetileg szinteacuten joacutel koumlruumllhataacuterolhatoacute

konkreacutet jelenteacutessel rendelkezı ie (s)ker‑ rsquonyuacutez kapar levaacutegrsquo gyoumlkbıl (LIV 556ndash557 vouml oacuteeacutesz skera rsquovaacuteg nyuacutezrsquo neacutem scheren gr kehelliprw rsquolenyiacuter levaacutegrsquo) valoacute szaacutermaztataacutes (vouml LIVAdd sv 1 (s)ker Schutzeichel 2014 95) VIA 168ndash170 eacutes 259 azzal szaacutemol hogy a keacutet ie gyoumlk (ker‑ eacutes (s)ker‑) reflexe az oacuteindben kontaminaacuteloacutedott Ha a laacutebjegyzetben megfogalmazott aacutellaacutespontot fo-gadjuk is el az absztrakt rsquocsinaacutel stbrsquo jelenteacutest mindenkeacuteppen indo‑iraacuteni kuumlloumlnnyelvi innovaacutecioacutenak kell tartanunk

88 A fonoloacutegiai eroacutezioacute eacutes a grammatikalizaacutecioacute viszonyaacuteroacutel ld HopperndashTraugott 2003 154ndash159 (a szerzık raacutemutatnak arra is hogy a fonoloacutegiai eroacutezioacute nem szuumlkseacutegszerő velejaacuteroacuteja a grammatika-lizaacutecioacutenak)

89 Ld fentebb (27 jz) arroacutel hogy a koumlnnyő vagy funkcioacuteigeacutek egy‑keacutet ritka kiveacuteteltıl eltekintve mindig azonosak egy lexikaacutelis fıigeacutevel

41

I 8 2 A KAR- MINT FAKTITIacuteV KOPULA

Ki kell emelnem azt is hogy munkaacutemban a veacutedikus kar‑ igeacutevel alkotott szerkezetek koumlzuumll csak azokat taacutergyalom amelyekben a neacutevszoacutei tag az ige egyetlen accusati-vusban90 aacutelloacute bıviacutetmeacutenye (Nacc + kar-)91 Nem keacutepezik tehaacutet taacutergyaacutet a vizsgaacutelatnak a kar‑ igeacutenek azok az ndash egyeacutebkeacutent rendkiacutevuumll gyakori ndash elıfordulaacutesai amikor uacuten faktitiacutev kopulakeacutent szerepel92 Ezen a hasznaacutelaton beluumll keacutet csoportot lehet megkuuml-loumlnboumlztetni Egyreacuteszt aacutellhatnak a kar‑ faktitiacutev kopula mellett rsquovmitvkit vmiveacutevki-veacutevmilyenneacute teszrsquo jelenteacutesben predikatiacutev neacutevszoacutek (fınevek eacutes melleacuteknevek) a ha-gyomaacutenyosan kettıs accusativusnak nevezett szerkezetben vagyis amikor a pre-dikatiacutev neacutevszoacutet (eredmeacutenyhataacuterozoacutet) esetben93 egyeztetjuumlk a taacuterggyal Laacutesd peacuteldaacuteul

(26) kdhiacute mā devaacutevantam (RV 64710d)

csinaacutelAORIMP2SG eacutenACC istenek_aacuteltal_kedveltACC

rsquoTegyeacutel engem az istenek aacuteltal kedveltteacutersquo

(27) tuvm agna āditiysa āsiacuteyagraveṃ

teACC AgniVOC ĀdityaPLNOM szaacutejACC

tuvṃ jihvṃ śuacutecayaś cakrire

teACC nyelvACC feacutenyesPLNOM csinaacutelPRFMED3PL

kave (RV 2113ab)

boumllcsVOC

rsquoOacute Agni teacuteged tettek az Ādityaacutek a szaacutejukkaacute teacuteged a feacutenyesek a nyelvuumlkkeacute oacute boumllcsrsquo

90 Ez aloacutel a ragozhatatlan ideofoacutenok jelentenek kiveacutetelt (ld 48ndash49 o) de szintaktikailag itt is

taacutergyas szintagmaacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk 91 Fontos kiemelni hogy ez nem mindig jelent taacutergyi argumentum‑szerepet ugyanis a funkcioacute-

igeacutes szerkezetek prototipikus fajtaacutejaacutenaacutel valoacutejaacuteban komplex predikaacutetumokroacutel van szoacute amelyben a fıneacutevi tag nem DP hanem N0 kategoacuteriaacutejuacute eacutes nem argumentuma csupaacuten bdquokvaacutezi‑argumentumardquo (ld VinczendashCsirik 2011 1111 Vincze 2011b 152ndash153) a funkcioacuteigeacutenek Itt jegyzem meg azt is hogy bizonyos szoumlveghelyek arra utalnak leacutetezik a kar‑ igeacutenek szintaktikailag intranzitiacutev hasznaacutelata is Laacutesd peacuteldaacuteul

a taacutethā kṇu yaacutethā hellip uśmaacutesi hellip (RV 13012bc) uacutegy cselekszikIMP2SG ahogy vaacutegyikPRS3PL rsquoCselekedj uacutegy ahogy akarjukrsquo

Ezzel szemben Keydana 2013 276ndash277 a kṇu igealakot itt is tranzitiacutevnak fogja fel taacutergya pro amely az itt nem ideacutezett a pāda tad neacutevmaacutesaacuteval koreferens (bdquoso mache esrdquo) Persze elmeacuteletileg minden intranzitiacutevnak tőnı esetben lehetseacuteges valamilyen rejtett taacutergyat felteacutetelezni

92 Szinteacuten kiacutevuumll marad a vizsgaacutelaton a kar‑ ige perifrasztikus causativumban valoacute hasznaacutelata amelyben egy finalis eacutertelmő szoacuteval kapcsoloacutedik eacutes alkot komplex predikaacutetumot (ld 15 o)

93 A nem eacutes szaacutem egyezteteacutese csak melleacuteknevekneacutel valoacutesul meg

42

(28) kdhiacute kṣumaacutentaṃ jaritram

csinaacutelAORIMP2SG marhaacuteban_gazdagACC eacutenekesACC

agne (RV 295c)

AgniVOC

rsquoTedd az eacutenekest marhaacuteban gazdaggaacute oacute Agnirsquo

A maacutesik esetben a predikatiacutev elem nincs egyeztetve az ige taacutergyaacuteval Ide sorolandoacute elsısorban az ind grammatikusi hagyomaacutenyban cvi‑nek nevezett konstrukcioacute (ld Pāṇ 5450) amelyben a neacutevszoacutei elem ‑ veacutegzıdeacutest kap94 A cvi‑konstrukcioacute eacutes az uacuten kettıs accusativusi szerkezet koumlzoumltt szemantikai szempontboacutel legtoumlbbszoumlr nin-csen kuumlloumlnbseacuteg igaz viszonylag ritka azoknak a kifejezeacuteseknek a szaacutema amelyek mindkeacutet szerkeszteacutessel elıfordulnak a fennmaradt szoumlvegekben (pl krūraacuteṃ kar‑ KS 265 eacutes krūr kar‑ ŚB 12416 rsquomegsebesiacutet veacuteresseacutesebesseacute [krūraacute‑] teszrsquo ld Balles 2006 50ndash57 80ndash82)

Ugyancsak ebbe a maacutesodik csoportba tartoznak azok az esetek amikor a kar‑ mint faktitiacutev kopula mellett predikatiacutev adverbium95 aacutell96

(29) guacutehā~ akar iacutendram māt (RV 4185ab)

rejtveADV csinaacutelAORIND3SG IndraACC anyaNOM

rsquoElrejtette Indraacutet az anyjarsquo97

94 A cvi‑konstrukcioacutet Balles 2006 dolgozta fel monografikus formaacuteban A kar‑ ige mellett ebben

a szerkezetben fientiacutev kopulakeacutent a bhavi‑ ige is elıfordul ekkor a szerkezet jelenteacutese rsquovkivmi vkiveacutevmiveacutevmilyenneacute vaacutelikrsquo (egyik legkoraacutebbi elıfordulaacutesa sakhī bhavan rsquobaraacutettaacute [saacutekhi‑] vaacutelvarsquo AVP 18245c ld Balles 2006 108) A szerkezet predikatiacutev instrumentalisi eredeteacuterıl ld meacuteg Wid-mer 2005 190ndash191

95 A predikatiacutev adverbiumokroacutel ld Hoffmann 1976 339ndash349 96 Bizonyos peacuteldaacuteknaacutel arra kell gondolnunk hogy a kar‑ (mint bdquoAllerweltsverbumrdquo vagy bdquopasse-

partoutrdquo‑ige) valamilyen tartalmasabb konkreacutetabb jelenteacuteső ige (beszeacutelt nyelvre jellemzı kollok-viaacutelis) helyettesiacutetıje a szerkezetben Iacutegy peacuteldaacuteul az āreacute rsquotaacutevol messzersquo adverbium (ld (31) āreacute kar‑) elıfordul a dhā‑ rsquotesz helyezrsquo (pl RV 84713d) a bādh‑ rsquokiszoriacutet előzrsquo (pl RV 96619c) a yav‑ rsquotaacutevoltart elhaacuteriacutetrsquo (pl RV 106312c) igeacutek mellett is Vouml ezzel peacuteldaacuteul az olyan neacutemet paacuterokat mint Bring hierher ~ Schaffe hierher

97 Vouml intranzitiacutev guacutehā (as‑ bhavi‑) rsquorejtve vanrsquo A (nem faktitiacutev) kopula hasznaacutelata itt opcionaacutelis ld az alaacutebbi peacuteldaacutek szembenaacutellaacutesaacutet

a yny āviacuter y ca guacutehā amelyPLNOM laacutethatoacuteanADV amelyPLNOM eacutes rejtveADV vaacutesūni (RV 10545b) javakPLNOM rsquoa javak amelyek laacutethatoacuteak eacutes amelyek rejtve vannakrsquo

b guacutehā saacutentam mātariacuteśvā rejtveADV vanPTCPIPFVACTSGACCM MātariacuteśvanNOM mathāyaacuteti (RV 11413d) koumlpuumllPRS3SG rsquoA rejtve levıt (ti Agnit a tőz isteneacutet) Mātariacuteśvan kikoumlpuumllirsquo

43

(30) āviacutes taacutet kṣva yaacuted

laacutethatoacuteanADV azSGACCN csinaacutelAORIMPMED2SG amiSGNOMN

aacutesat ta ukthiacuteyagravem (RV 22314c)

vanIPFVSBJVACT3SG teGEN dicseacuteretre_meacuteltoacuteSGNOMN

rsquoTedd laacutethatoacutevaacute (mutasd meg) azt ami belıled dicseacuteretre meacuteltoacutersquo

(31) āreacute asmaacutet kṇuhi daacuteiviyam bhayaacutem

taacutevol miABL csinaacutelIMP2SG istenektıl_valoacuteSGACCN feacutelelemSGACCN

āreacute hetr aacutedevĩḥ (RV 86116cd)

taacutevol loumlvedeacutekPLACCF istentelenPLACCF

rsquoTartsd taacutevol tıluumlnk az istenek feacutelelmeacutet taacutevol az istentelen loumlvedeacutekeketrsquo

Ezek a szinkroacuten szempontboacutel adverbiumnak tekintendı predikatiacutev hasznaacutelatuacute sza-vak nyelvtoumlrteacutenetileg toumlbbnyire valamilyen neacutevszoacute predikatiacutev hasznaacutelatuacute instru-mentalisaacutera mennek vissza98

Veacutelemeacutenyem szerint ide kell sorolnunk a mxdhas kar‑ rsquomegvet leneacutezrsquo szerkeze-tet is amely keacutetszer fordul elı a gvedaacuteban

(32) ayaacuteṃ sutaacuteḥ hellip m mɹdhas kaḥ (RV 2184d)

ezNOM kisajtolPTCPPRFPASSNOM ne megveteacutes csinaacutelINJ2SG

rsquoEz (ti a szoacutemaleacute) kisajtoltatott ne vesd megrsquo

(33) aacutegne m no devaacutetātā

AgniVOC ne miACC istenek_gyuumllekezeteLOC

mɹdhas kaḥ (RV 7433d)

megveteacutes csinaacutelINJ2SG

rsquoOacute Agni ne teacutegy minket megvetetteacute az istenek gyuumllekezeteacutebenrsquo

Koraacutebban azt gondoltaacutek (ld pl MW 830 KEWA II 595) hogy a mʴdhas a mardh‑ rsquoelhanyagol megvet cserben hagyrsquo gyoumlkbıl keacutepzett ‑as‑toumlvő nomen actionis amely accusativusban aacutell a tranzitiacutev kar‑ ige mellett eacutes ndash tegyuumlk hozzaacute ndash vele funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkot (rsquomegveteacutest csinaacutelrsquo azaz rsquomegvetrsquo) A megveteacutes taacutergyaacutet keacutepezı szemeacutelyt a maacutesodik reacuteszletben99 a nas (no) neacutevmaacutesi klitikum jeloumlli Ez eseteacutet tekint-ve lehetne genitivus obiectivus (rsquoa mi megveteacutesuumlnketrsquo) de akaacuter accusativusnak is

98 Az instrumentalis predikatiacutev hasznaacutelataacuteroacutel az oacuteindben Balles 2006 245ndash257 ld meacuteg Hoff-

mann 1976 350ndash355 A szoacutefajvaacuteltaacutest (fıneacutev instr-a rarr adv) neacutehaacuteny esetben a hangsuacutely poziacutecioacutejaacute-nak megvaacuteltozaacutesa is mutatja (kontraszthangsuacutely) pl guacutehā rsquorejtve titokbanrsquo adverbium a guacuteh‑ rsquorej-tekhelyrsquo fıneacutev guh sing instrumentalisaacuteval (RV 1676b) szemben hasonloacutekeacuteppen śla‑ rsquonyaacutersrsquo de śūl predikatiacutev adverbium a śūl kar‑ rsquonyaacuterson megsuumltrsquo kollokviaacutelis beszeacutelt nyelvi fordulatban Ez utoacutebbiban Hoffmann 1976 350 (eacutes n 4) eacutertelmezeacutese szerint a kar‑ ige a rsquosuumlt fızrsquo jelenteacuteső pac‑ igeacutet vagy a śrā‑ rsquomegsuumll megfırsquo gyoumlk śrapaya‑ causativumaacutet helyettesiacuteti (vouml 96 jz eacutes Hoffmann 1976 582ndash583)

99 Az elsı peacuteldaacutenaacutel a megveteacutes taacutergyaacutet keacutepezı dolog (a kisajtolt szoacutemaleacute) nincs megnevezve explicit moacutedon ezt az informaacutecioacutet a kontextusboacutel kell kiegeacutesziacutetenuumlnk

44

felfoghatjuk hiszen leacuteteznek maacutes olyan funkcioacuteigeacutes szerkezetek is a veacutedikusban (igaz keacutesıbbi szoumlvegekben) amelyek szintaktikailag uacutegy viselkednek mint egy egyszerő tranzitiacutev ige100 Ilyen peacuteldaacuteul (34) amelyben a vivāhaṃ kar‑ rsquofeleseacuteguumll vesz (szoacute szerint) haacutezasodaacutest csinaacutelrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezet fordul elı (ideacutezi Ai Gr II2 258)

(34) anyāṃ vivāhaṃ kuryāt (VaiGS 162)

maacutesikACCF haacutezasodaacutesACC csinaacutelOPT3SG

rsquovegyen feleseacuteguumll egy maacutesik nıtrsquo

Az ilyen jellegő paacuterhuzamok azt jelenteneacutek hogy (33)‑ban a nas neacutevmaacutesi klitikum accusativusi eacutertelmezeacutese sem szoacutel egyeacutertelmően a funkcioacuteigeacutes felfogaacutes ellen Ugyan-akkor a mxdhas szoacute ‑as‑toumlvő fıneacutevkeacutent valoacute eacutertelmezeacuteseacutenek szeacutepseacuteghibaacuteja hogy ez a felteacutetelezett tı semmilyen maacutes kontextusban nem fordul elı Eacuteppen ezeacutert valoacutesziacute-nőbb hogy inkaacutebb a korai veacutedikusban viszonylag gyakran adatolt gyoumlktoumlvő mxdh‑ rsquomegveteacutes leneacutezeacutesrsquo fıneacutev genitivusi alakjakeacutent kell felfognunk (EWAia II 328) amely predikatiacutev funkcioacuteval rendelkezik a kar‑ faktitiacutev kopula mellett101 eacutes a nas egyszerően az ige taacutergyakeacutent eacutertelmezendı102 Szinkroacuten szempontboacutel a mxdhas szoacutet akaacuter lexikalizaacuteloacutedott adverbiumkeacutent is kezelhetjuumlk

I 8 3 A NACC + KAR- TIacutePUSUacute SZERKEZETEK

Laacutessuk tehaacutet a veacutedikus kar‑ ige jelenteacuteseacutet olyan szintagmaacutekban amelyben bıviacutetmeacute-nye taacutergyesetben aacutell Minthogy az ennyire aacuteltalaacutenos jelenteacutessel eacutes ennyire sok funk-cioacuteval rendelkezı igeacutekneacutel mind a parafraacutezison alapuloacute jelenteacutesmeghataacuterozaacutes mind a szemantikai dekompoziacutecioacute probleacutemaacutekba uumltkoumlzik (Schultze‑Berndt 2008 200)103 ezeacutert a kar‑ szemantikai leiacuteraacutesa soraacuten E Schultze‑Berndt moacutedszereacutet koumlvetem aki tanulmaacutenyaacuteban (Schultze‑Berndt 2008) tipoloacutegiai szempontboacutel vizsgaacutelja kuumlloumlnboumlzı nyelvek aacuteltalaacutenos cselekveacutesigeacuteinek (generalised action verb [GAV]) szemantikaacutejaacutet

100 Ez egyeacutebiraacutent az egyik legegyeacutertelmőbb jele annak hogy a keacuterdeacuteses N+V szerkezetet valoacuteban

komplex predikaacutetumnak kell minısiacuteteni 101 A gen a bdquohatoacutekoumlr genitivusardquo‑keacutent (bdquogenitive of sphererdquo) eacutertelmezendı rsquovkit a bdquomegveteacuteseacute-

veacuterdquo (azaz a megveteacutes taacutergyaacutevaacute) teszrsquo vouml EWAia II 328 102 Hasonloacute jelenseacuteget laacutetunk az avesztai yaož‑dā‑ rsquo(eacutelet)erıvel felruhaacutez vkit az bdquoeacuteleterıeacuteveacuterdquo

(azaz eacuteleterıben levıveacute) teszrsquo eseteacuteben amelyben a yaož˚ tulajdonkeacuteppen az āiiu‑ rsquoeacuteleterırsquo fıneacutev sing gen‑a (vouml EWAia II 420ndash421 hivatkozaacutesokkal)

103 A keacutetszintő szemantika felfogaacutesa (ld Kiefer 2007 129ndash131) eacutertelmeacuteben az igeacutekneacutel egy alul-specifikaacutelt kiinduloacute (szemantikai) jelenteacutest kellene feltaacuterni amelybıl konceptuaacutelis differenciaacuteloacutedaacutes-sal joumlnnek leacutetre az uacutejabb (konceptuaacutelis) jelenteacutesek Az ilyen taacuteg jelenteacuteső igeacutekneacutel mint a kar‑ ez kivitelezhetetlennek tőnik ButtndashLahiri 2013 24ndash25 a koumlnnyő igeacuteket amelyek koumlzeacute a veacutedikus kar‑ is tartozik bdquopassepartoutrdquo‑igeacuteknek nevezi ugyanis ezek azok az igeacutek amelyek maacutes igeacutekkel oumlssze-hasonliacutetva joacuteval kevesebb lexikaacutelisan specifikaacutelt informaacutecioacutet hordoznak eacutes ez teszi lehetıveacute szeacuteles koumlrő alkalmazaacutesukat

45

Ezek az igeacutek egyreacuteszt bdquoigemaacutesirdquo (pro‑verb) szerepben hasznaacutelatosak azaz olyan-kor amikor az esemeacuteny vagy cselekveacutes pontos mibenleacutete ismeretlen vagy szaacutendeacute-koltan nincs specifikaacutelva (vouml pl Mit csinaacutelsz holnap) Maacutesreacuteszt a vizsgaacutelt igeacuteknek szaacutemos tovaacutebbi funkcioacuteja is van amelyek egymaacutessal oumlsszefuumlggı haacuteloacutezatos struktuacute-raacutet mutatnak Ezeket Schultze‑Berndt egy szemantikai teacuterkeacutep segiacutetseacutegeacutevel aacutebraacutezolja

(Schulze‑Berndt 2008 201)

46

A veacutedikus nyelvben ahogy a (35)‑oumls mondat mutatja a kar‑ ige hasznaacutelatos ilyen aacuteltalaacutenos cselekveacutesigekeacutent

(35) kiacutem mm anindrḥ kṇavann

miACC eacutenACC Indra_neacutelkuumlliPLNOM csinaacutelSBJVACT3PL

anukthḥ (RV 523d)

himnusz_neacutelkuumlliPLNOM

rsquoMit fognak ellenem tenni az Indraacutet nem tisztelık a himnuszt nem eacuteneklıkrsquo

Baacuter a kar‑ tovaacutebbi hasznaacutelatainak koumlre koraacutentsem fedi le Schultze‑Berndt szeman-tikai teacuterkeacutepeacutenek minden szegmenseacutet az ige szaacutemos aacuteltala felsorolt funkcioacuteval ren-delkezik Hasonloacutean a teacuterkeacutepen is szereplı neacutemet machen igeacutehez a veacutedikus kar‑ is csak agentiacutev szerepekben fordul elı viszont az agentiacutev szerepek koumlzuumll mindegyikben

Hasznaacutelatos elıszoumlr is keacutesziacuteteacutest gyaacutertaacutest elıaacutelliacutetaacutest kifejezı lexikaacutelis fıigekeacutent (rsquoalkot leacutetrehoz keacutesziacutetrsquo) eredmeacutenytaacuterggyal (CREATE) igaz a toumlbbi funkcioacutejaacutehoz keacutepest joacuteval ritkaacutebban Bizonyos szoumlveghelyeken mint amilyen (36) is akaacuter meacuteg az alapnyelvi rsquokifarag kivaacutejrsquo jelenteacutest (ld 39 o) is felfedezhetjuumlk

(36) jyeṣṭhaacute āha camas dv

legidısebbNOM mondPRF3SG serlegDUACC kettıDUACC

karā~ iacuteti

csinaacutelAORSBJV1SG QUOT

kaacutenīyān trn kṇavāma~ iacutetiy āha

fiatalabbNOM haacuteromPLACC csinaacutelIPFVSBJV3PL QUOT mondPRF3SG

kaniṣṭhaacute āha catuacuteras karā~

legfiatalabbNOM mondPRF3SG neacutegyPLACC csinaacutelAORSBJV1SG

iacuteti (RV 4335andashc)

QUOT

rsquoA legidısebb mondta bdquoKeacutet serleget fogok keacutesziacutetenirdquo A fiatalabb mondta bdquoHaacutermat fogunk

keacutesziacutetenirdquo A legfiatalabb mondta bdquoNeacutegyet fogok keacutesziacutetenirdquorsquo

(37) raacutethaṃ yeacute cakruacuteḥ suvxtaṃ (RV 4338a)

kocsiACC akiPLNOM keacutesziacutetPRFACT3PL joacutel_forgoacuteACC

rsquoakik koumlnnyen goumlrduumllı kocsit keacutesziacutetettekrsquo104

104 A (36) eacutes (37) reacuteszletben a bhu‑knak nevezett istenalakokroacutel van szoacute akiknek hiacuteres a keacutez-

mőves mesterseacutegbeli uumlgyesseacutege (Oberlies 2012 157ndash158) A maacutesik ige amely a bhu‑k teveacutekeny-seacutegeacutevel kapcsolatban elıfordul a takṣ‑ rsquoaacutecsol kalapaacutel keacutesziacutetrsquo (pl RV 1111 [6x])

a taacutekṣan raacutethaṃ suvxtaṃ vidmanpasas (RV 11111a) aacutecsolINJACT3PL kocsiACC joacutel_forgoacuteACC hozzaacuteeacutertıen_dolgozoacutePLNOM rsquoKoumlnnyen goumlrduumllı kocsit aacutecsoltak hozzaacuteeacutertıen dolgozvarsquo

47

(38) apaacutede pdā praacutetidhātave rsquokar (RV 1248c)

laacuteb_neacutelkuumlliDAT laacutebDUACC leteszINF csinaacutelAORIND3SG

rsquoA laacuteb neacutelkuumllinek laacutebakat csinaacutelt hogy letehessersquo105

Metaforikusan (bdquoa vers himnusz eacutenek stb egy mőalkotaacutesrdquo metafora alapjaacuten) ebbe a koumlrbe sorolom azokat az elıfordulaacutesokat amikor a kar‑ igeacutenek rsquovers himnusz eacutenekrsquo vagy maacutes hasonloacute jelenteacuteső szoacute a taacutergya Ezek ugyan maacuter nem keacutezzel foghatoacute eacutes nem keacutezzel formaacutelhatoacute alkothatoacute taacutergyak viszont kimondhatoacute eacutes hallhatoacute tehaacutet legalaacutebb egy tekintetben (hangzaacutes) eacuterzeacutekelhetı konkreacutet dolgok amelyek leacutetrehozaacute-saacuteroacutel megalkotaacutesaacuteroacutel van szoacute Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat melyek koumlzuumll az elsı kettı szenvedı szerkezetet tartalmaz tehaacutet a fıneacutevi tag a mondat alanya

(39) aacutekāri te harivo braacutehma

keacutesziacutetAORPASS3SG teDAT fakoacute_lovuacuteVOC himnuszNOM

naacutevyaṃ (RV 41621c)

uacutejNOM

rsquoElkeacutesziacutettetett szaacutemodra oacute fakoacute lovuacute egy uacutej himnuszrsquo106

(40) eṣaacute vāṃ stoacutemo aśvināv

ezNOM tiDUDAT magasztaloacute_eacutenekNOM AśvinDUVOC

akāri (RV 11845a)

keacutesziacutetAORPASS3SG

rsquoElkeacutesziacutettetett szaacutemotokra oacute Asvinok ez a magasztaloacute eacutenekrsquo

(41) etni vām aśvinā vaacuterdhanāni

ezPLACC tiDUDAT AśvinDUVOC erısiacutetıszerPLACC

braacutehma stoacutemaṃ gtsamadso

himnuszSGACC dicsıiacutetı_eacutenekSGACC GtsamadaPLNOM

akran (RV 2398ab)

keacutesziacutetAORIND3PL

rsquoOacute Aśvinok ezeket az erısiacutetıszereket himnuszt eacutes dicsıiacutetı eacuteneket keacutesziacutetetteacutek szaacutemotokra

a Gtsamadaacutekrsquo

Szinteacuten ide tartoznak azok a peacuteldaacutek is amelyekben a kar‑ ige taacutergya valamilyen teacuterbeli dolog (rsquouacutet107 teacuter taacutegas teruumlletrsquo eacutes hasonloacutek) amelynek megteremteacuteseacuterıl leacutet-rehozaacutesaacuteroacutel van szoacute

105 Az itteni infinitivus adjunktum‑szerepeacutevel (azaz mondatbeli elhagyhatoacutesaacutegaacuteval) kapcsolatban

ld Keydana 2013 164 n 154 (vagyis a praacutetidhātave kar‑ nem perifrasztikus causativum) 106 A braacutehman‑ rsquoimaformula himnuszrsquo fıneacutev toumlbbszoumlr elıfordul a kar‑ ige taacutergyakeacutent A kap-

csolat neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelkeacutent is ismert (brahmakxt‑) Ld Scarlata 1999 76ndash77 107 Itt az uacutetnak nem konkreacutet fizikai mivoltaacutera kell gondolnunk hanem inkaacutebb a mozgaacutes haladaacutes

lehetıseacutegeacutet adoacute eszkoumlzre

48

(42) yaacutetrā cakruacuter amxtā gātuacutem asmai (RV 7635a)

ahol keacutesziacutetPRF3PL halhatatlanPLNOM uacutetACC ıDAT

rsquoahol neki a halhatatlanok utat keacutesziacutetettekrsquo

(43) anyaacuteṃ kṇuṣva~ itaacuteḥ paacutenthāṃ (RV 101427c)

maacutesikSGACC csinaacutelIMPMED2SG ezABL uacutetSGACC

rsquoKeacutesziacutets magadnak maacutes utat mint ezrsquo

(44) asmaacutebhyam indra vaacuterivaḥ su-gaacuteṃ

miPLDAT IndraVOC szeacuteles_teacuterACC joacute-jaacuteraacutesACC

kdhi (RV 11024c)

keacutesziacutetAORIMPACT2SG

rsquoOacute Indra keacutesziacutets nekuumlnk szeacuteles teret eacutes koumlnnyő jaacuteraacutestrsquo

(45) uruacuteṃ kdhi tuvāyataacute

taacutegasACC keacutesziacutetAORIMPACT2SG teacuteged_tisztelıDAT

uloacutekam (RV 6237d)

teacuterACC

rsquoKeacutesziacutets taacutegas teret a teacuteged tisztelınekrsquo

A kar‑ ige hasznaacutelatos uacuten mimetikus igekeacutent is Ideofoacutenokkal azaz hangutaacutenzoacute hangokat zajokat ikonikusan reprezentaacuteloacute ragozhatatlan szavakkal alkotott szoacutekap-csolatokban igeacutesiacutetı szereppel rendelkezik (IDEO)108 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

(46) gauacuter amīmed aacutenu vatsaacutem

teheacutenNOM bıgPSTACT3SG utaacuten borjuacuteACC

miṣaacutentam

szemet_kinyitPTCPIPFVACTACC

mūrdhnaṃ hiacuteṅṅ akṇon mtav u (RV 116428ab)

fejACC IDEO109 csinaacutelPSTIND3SG bıgINF PTCL

rsquoA teheacuten bıgoumltt a szemeacutet eacuteppen kinyitoacute borjuacute utaacuten a feje feleacute (meacutely buacutegoacute hangon ejtett)

hiṅ hangot110 adott ki hogy bıgjoumlnrsquo

Emliacutetsuumlnk meg meacuteg egy ideofoacutennak tekinthetı szoacutet eacutes a kar‑ igeacutevel valoacute kapcsola-taacutet A svhā az aacuteldozatnak az aacuteldozati tőzbe veteacutesekor a mantra veacutegeacuten hasznaacutelt fel-kiaacuteltaacutes (Mylius 1995 140) amelynek etimoloacutegiaacuteja homaacutelyos (ld KEWA III 569 EWAia II 798) A koumlzeacutepveacutedikus kortoacutel (Br+) adatolt svāhākāraacute‑ rsquosv‑felkiaacuteltaacutes

108 Ehhez a funkcioacutehoz kapcsoloacutedoacutean Schultze‑Berndt 2008 194 megemliacuteti a joumlveveacutenyszavakat

igeacutesiacutetı szerepet is de ezt terjedelmi okok miatt reacuteszletesen nem taacutergyalja 109 Itt eacutes alaacutebb az IDEO roumlvidiacuteteacutest az ideofoacuten glosszaacutelaacutesaacutera alkalmazom 110 Vouml hiṅkṇvat PTCPIPFVACTSGNOMF (RV 116427a) Geldner 1951 I 232 rsquomegszaglaacuteszrsquo

(schnuumlffeln beschnuumlffeln) jelenteacutessel fordiacutetja a keacutet kifejezeacutest A hiṅ szoacutetag keacutesıbbi szoumlvegekben elıforduloacute rituaacutelis szerepeacutevel kapcsolatban ld Mylius 1995 142

49

sv‑csinaacutelaacutesrsquo oumlsszeteacutetel egy svhā + kar‑ rsquosv‑t csinaacutel sv‑felkiaacuteltaacutest hallatrsquo szintag-maacutet felteacutetelez amely szerkezetileg megfelel az elıbbi hiacuteṅ + kar‑ konstrukcioacutenak

(47) aacutento vaiacute yajntildeaacutesya svāhā‑kāroacute (ŚB 15313)

veacutegNOM PTCL aacuteldozatGEN svāhā‑csinaacutelaacutesNOM

rsquoA sv‑felkiaacuteltaacutes jelenti az aacuteldozat veacutegeacutetrsquo111

Az IDEO szereppel rokoniacutethatoacute a GAV‑igeacutek ideacutezetet bevezetı uacuten kvotatiacutev funkcioacuteja (QUOT) Az egyenes ideacutezet helyeacutet bizonyos nyelvekben rsquoszoacutersquo rsquobeszeacutedrsquo stb jelenteacuteső fınevek vehetik aacutet (vouml pl lat verba facere rsquoszoacutet szoacutel mondrsquo) Baacuter egyenes ideacutezettel a kar‑ ige nem fordul elı az utoacutebbi hasznaacutelat (pl vcaṃ kar‑) a veacutedikus nyelvben is megfigyelhetı

(48) vaacutesiṣṭhāsaḥ pitvaacuted vcam

VasiṣṭhaPLNOM atyaacutekhoz_hasonloacuteanADV szoacuteACC

akrata (RV 106614a)

csinaacutelAORINDMED3PL

rsquoA Vasiṣṭhaacutek uacutegy szoacuteltak (szoacutet) mikeacutent ıseikrsquo112

111 A svhā eacutes a kar‑ ige a korai veacutedikusban is elıfordul egy tagmondatban szintaktikai viszo-

nyuk azonban maacutes ugyanis ilyenkor az igeacutenek meacuteg van egy taacutergyi bıviacutetmeacutenye a svhā pedig rsquosv‑felkiaacuteltaacutessal sv‑felkiaacuteltaacutes kiacuteseacutereteacutebenrsquo jelenteacutessel azaz mintegy instrumentalisi szereppel eacuter-telmezendı (vouml svhākta‑ rsquosv‑felkiaacuteltaacutessal felajaacutenlottrsquo pl haviacutes‑ rsquofelajaacutenlaacutes aacuteldozati szubsztanciarsquo [pl RV 1011011d]) Laacutesd peacuteldaacuteul

a svhā yajntildeaacuteṃ kṇotana svhā aacuteldozatACC csinaacutelIMPACT2PL iacutendrāya yaacutejvano gheacute (RV 11312ab) IndraDAT aacuteldozoacuteGEN haacutezLOC

rsquoSv‑felkiaacuteltaacutes kiacuteseacutereteacuteben aacuteldozzatok Indraacutenak az aacuteldozoacute haacutezaacutebanrsquo Ebben a peacuteldaacuteban a yajntildeaacuteṃ kṇotana alkot taacutergyas szintagmaacutet eacutes egyben funkcioacuteigeacutes szerkezetet (rsquoaacuteldozatot csinaacutel aacuteldoz aacuteldozatot bemutatrsquo) Minthogy a svhā maacuter az aacuteldozat soraacuten nem pedig annak el(ı)keacutesziacuteteacutesekor hangzik fel ezeacutert itt a kar‑ igeacutenek nem tulajdoniacutethatunk CREATE szerepet eacutes lexikaacutelis jelenteacutest (ti rsquokeacutesziacutetseacutetek elelı az aacuteldozatotrsquo)

Figyelemremeacuteltoacute a koumlvetkezı epikus szanszkrit peacutelda is amelyben a kar‑ ragozott igekeacutent a Schultze‑Berndt‑feacutele ACTIVITY szereppel rendelkezik (funkcioacuteigeacutes szerkezetben nomen actionis mellett) de maga az az oumlsszeteacutetel amellyel szintagmaacutet alkot egy IDEO funkcioacutejuacute kar‑ igeacutet tartalmazoacute szoacuteszerkezetbıl vezethetı le huṃ‑kāra‑ larr huṃ + kar‑ (ld huṃ ktvā ABS [MBh 8128d] huṃ kārayati CAUSPRSINDACT3SG [MBh 131484d])

b kapilo hellip roṣeṇa mahatā~ āviṣṭo huṃ‑kāram KapilaNOM haragINS nagyINS elteltNOM IDEO‑csinaacutelaacutesACC akarot tadā (Rām 13927bndashd) csinaacutelPSTIND3SG akkor rsquoKapila akkor nagy haraggal eltelve kiadta a (haragot kifejezı) hum hangot (szoacute szerint hum‑csinaacutelaacutest csinaacutelt)rsquo

112 A formulajellegő vcam akrata szintagma maacutes korai veacutedikus szoumlveghelyeken is elıfordul (71038a 10345c 10945a 109414a) de ezek inkaacutebb rsquohangot adrsquo jelenteacutessel rendelkeznek a-melyet a fentebb laacutetott IDEO funkcioacutehoz koumlthetuumlnk Ezt a fajta hasznaacutelatot illusztraacutelja az alaacutebbi szouml-veghely is

50

A kar‑ ige elıfordul a perifrasztikus causativumban is (CAUSE ld 15 o113) tovaacutebbaacute bdquoigeacutesiacutetırdquo szerepe van cselekveacuteseket eacutes teljesiacutetmeacutenyeket kifejezı szerkezetekben (ACT[IVITY]) Ezt laacutetjuk majd az esettanulmaacutenyok funkcioacuteigeacutes szerkezeteiben de ezzel rokoniacutethatjuk azokat az eseteket is amikor a kar‑ ige taacutergya a rsquotettrsquo fıneacutev vagy valamilyen meghataacuterozott bdquotett‑tiacutepusrdquo (pl rsquohıstettrsquo rsquobőnrsquo stb) illetve egy ilyenre utaloacute neacutevmaacutes (pl rsquox tettecselekedte eztezeketrsquo ti a szőkebb vagy taacutegabb kontextusban emliacutetett tettet vagy tetteket) Ilyenkor a kar‑ ige rsquoelkoumlvet veacutegrehajt veacuteghezviszrsquo jelenteacuteső (erre a tiacutepusra alaacutebb meacuteg visszateacuterek) Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat

a suparṇ vcam akrata uacutepa

sasPLNOM hangACC csinaacutelAORINDMED3PL feleacute dyaacutevi (RV 10945a) eacutegLOC rsquoA sasok hangot hallattak az eacuteg feleacutersquo

RV 10712ab‑ben szinteacuten elıfordul a szoacutekapcsolat de ott a kar‑ ige megırzi lexikaacutelis jelenteacuteseacutet nem funkcioacuteige (rsquoalkot leacutetrehozrsquo) A hasonlat joacutel mutatja hogy itt teacutenylegesen valaminek az elıaacutel-liacutetaacutesaacuteroacutel bdquokinyereacuteseacuterılrdquo van szoacute

b saacutektum iva tiacutetauumlnā punaacutento daraACC mint szitaINS tisztiacutetPTCPIPFVACTPLNOM yaacutetra dhrā maacutenasā vcam akrata (RV 10712ab) ahol boumllcsPLNOM eacutertelemINS szoacuteACC csinaacutelAORINDMED3PL rsquoahol a boumllcsek mintha szitaacuteval daraacutet tisztiacutetanaacutenak megalkottaacutek eacutertelmuumlkkel a szoacutetrsquo

A vcam kar‑ szerkezetben a kar‑ igeacutet tekinthetjuumlk uacutegy is mint egy lexikaacutelis fıigeacutet (pl vad‑ rsquomond szoacutelrsquo) helyettesiacutetı bdquoAllerweltswortrdquo‑ot (ld 96 jz) Ld az alaacutebbi figura etymologica‑szerő peacuteldaacutekat amelyekben a fıneacutev eacutes az ige csak jelenteacutesben rokon etimoloacutegiailag nem

c chandasiacuteyāṃ vcaṃ vadan (RV 91136b) metrikusACC beszeacutedACC mondPTCPIPFVACTSGNOM rsquometrikus beszeacutedet mondvarsquo

d grvabhyaḥ vcaṃ vadatā sajtoloacutekıPLDAT beszeacutedACC mondIMPACT2PL

vaacutedadbhyaḥ (RV 10941b) beszeacutelPTCPIPFVACTPLDAT

rsquoMondjatok beszeacutedet a beszeacutelı sajtoloacutekoumlveknekrsquo A vcaṃ praacute kar‑ rsquoelıre kuumlldi (csinaacutelja) a szoacutetbeszeacutedetrsquo szintagmaacuteban (pl RV 7349b) a kar‑ szin-teacuten egy lexikaacutelis igeacutet helyettesiacutet meacutegpedig az eṣi‑ rsquomozgaacutesba hoz kuumlldrsquo igeacutet (vouml vcaṃ praacute eṣi‑ pl RV 4331a 9126a) Az itt is laacutethatoacute bdquohelyettesiacutetırdquo hasznaacutelat beszeacutelt nyelvi jellegeacutet joacutel mutatja az a teacuteny (ld Hoffmann 1976 580ndash583) hogy az ige ebben a szerepben szaacutemos alkalommal (maacuter a RV‑ban 1x az AV‑ban pedig sokszor) elıfordul az innovatiacutev karoacutetikuruteacute‑ragozaacutessal (amelyrıl ld 40 o) Eacuterdekesseacutegkeacuteppen hozzaacutetehetjuumlk hogy egyes kutatoacutek szerint a cigaacuteny vakerel rsquobeszeacutelrsquo szoacute is ebbıl az oacuteind kifejezeacutesbıl ered univerbaacutecioacuteval (pl Mānušš et al 1997 108) Taacutelos 1999 219 egy etimoloacutegiailag elteacuterı de ugyancsak rsquoszoacutersquo jelenteacuteső fıneacutevvel szaacutemol vakerel lt (ala)va kǩrǩl mely-ben az alav rsquoszoacutersquo lt oacutei ālāpaacute‑ rsquobeszeacutedrsquo (CDIAL 1373) pluralisaacutenak redukaacuteloacutedott formaacutejaacutet laacutetnaacutenk (Koumlszoumlnoumlm Naacutedasdy Aacutedaacutemnak hogy egy 2010‑ben tartott elıadaacutesomhoz főzoumltt megjegyzeacuteseacuteben felhiacutevta figyelmemet a cigaacuteny szoacutera eacutes Taacutelos Endre tanulmaacutenyaacutera)

113 A fent (15 o) emliacutetett peacuteldaacutekboacutel laacutethatoacute hogy a hagyomaacutenyosan perifrasztikus causativum-nak nevezett szerkezetben a kar‑ ige mellett a keacutesztetett reacutesztvevı (causee) kap accusativusi esetet ami leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg az alaacutebb (55 o) taacutergyalandoacute kauzatiacutev eacutertelmő funkcioacuteigeacutes szerkezetekhez keacutepest ahol az okozott esemeacutenyt megnevezı fıneacutev kapja meg ezt az esetet Az utoacutebbiak aacutetmenetet keacutepeznek az ACT eacutes a CAUSE szerepek koumlzoumltt

51

(49) vīryā kdhi yni te

hıstettPLACC csinaacutelAORACTIMP2SG amelyPLNOM teDAT

kaacutertuvāni (RV 23010b)

csinaacutelandoacutePLNOMN

rsquoHajtsd veacutegre a hıstetteket amelyeket veacutegre kell hajtanodrsquo

(50) etaacuted gheacuted utaacute vīriacuteyagravem

ezACC bizony is hıstettACC

iacutendra cakaacutertha paacuteusiyam

IndraVOC csinaacutelPRF2SG feacuterfitettACC

striacuteyaṃ yaacuted durhaṇāyuacutevaṃ

asszonyACC hogy indulatosACC

vaacutedhīr duhitaacuteraṃ divaacuteḥ (RV 4308)

megoumllAORINJ2SG laacutenyACC eacutegGEN

rsquoBizony azt a hıstettet eacutes feacuterfitettet is veacuteghez vitted oacute Indra hogy megoumllted az indulatos

asszonyt az eacuteg laacutenyaacutetrsquo

(51) yaacutes t cakra naacuteriyā

akiSGNOMM azPLACCN csinaacutelPRF3SG feacuterfiasPLACCN

purṇi (RV 41616b)

sokPLACCN

rsquoaki azt a sok feacuterfias (tettet) veacuteghezvittersquo

(52) vadhaacuteir hellip yeacute hellip

fegyverPLINSM amelyPLNOMM

eacutenaḥ kṇvaacutentam hellip asura bhriṇaacutenti (RV 2287ab)

bőnSGACCN csinaacutelPTCPIPFVSGACCM uacuterVOC megsebezPRSACT3PL

rsquoa fegyverekkel amelyek megsebzik azt oacute uacuter aki bőnt koumlvet elrsquo

(53) yaacutet sīm gaś cakm

amiACC csak bőnACC csinaacutelPRFACT1PL

śiśraacutethas taacutet (RV 5857d)

megbocsaacutetAORSBJVACT2SG azACC

rsquoAmi bőnt csak elkoumlvettuumlnk bocsaacutesd meg aztrsquo

(54) soacutemasya t maacuteda iacutendraś

szoacutemaGEN ezPLACCN boacutedulatLOC IndraNOM

cakāra (RV 2152d)

csinaacutelPRFACT3SG

rsquoA szoacutema boacutedulataacuteban hajtotta ezeket veacutegre Indrarsquo114

114 Ez a hasznaacutelat szorosan eacuterintkezik a DO (GAV) ciacutemkeacutejő funkcioacuteval

52

A felsorolt szerepek koumlzuumll a CREATE ciacutemkeacutevel jeloumllt egyeacutertelmően lexikaacutelis fıigei hasznaacutelatot takar maacutesfelıl bizonyosan funkcioacuteigekeacutent vagy koumlnnyő igekeacutent kell felfognunk a kar‑t az IDEO eacutes CAUSE szerepekben Oumlsszetettebb eacutes nehezebb az AC-TIVITY ciacutemkeacutejő szerepkoumlr megiacuteteacuteleacutese Mivel a keacuterdeacutes szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy milyen fıneacutev szerepel a kar‑ ige szintaktikai eacutertelemben vett taacutergyakeacutent ezeacutert a koumlvetkezıkben ezt a keacuterdeacutest kell koumlruumlljaacuternunk

I 8 4 A DEVERBAacuteLIS NEacuteVSZOacuteK TIacutePUSAI

Fentebb laacutettuk hogy Kamber egyik kriteacuteriuma a funkcioacuteigeacutes szerkezetekkel kap-csolatban az hogy a szerkezet fıneacutevi tagja deverbaacutelis115 absztrakt fıneacutev legyen116 A deverbaacutelis absztrakt fınevek azonban nemcsak morfoloacutegiai hanem szemantikai alapon is meglehetısen heterogeacuten csoportot alkotnak raacuteadaacutesul deverbaacutelis de konk-reacutet jelenteacuteső neacutevszoacutek is leacuteteznek

A deverbaacutelis neacutevszoacutek koumlzeacute tartoznak a cselekveacutest kifejezı nomen actionison kiacute-vuumll a cselekvıt (nomen agentis) a cselekveacutes eszkoumlzeacutet (nomen instrumenti) helyeacutet (nomen loci) taacutergyaacutet (nomen rei actae) illetve eredmeacutenyeacutet (nomen resultativum) megnevezı neacutevszoacutek A nomen agentis instrumenti eacutes loci tiacutepusokba rendszerint konkreacutet fınevek tartoznak Ilyenek a koumlvetkezı peacuteldaacutek oacutei han‑ rsquooumllrsquo rarr hantaacuter‑ rsquooumllı aki oumllrsquo (nomen agentis) oacutei pavi

‑ rsquotisztiacutetrsquo rarr paacutevana‑ rsquoszita szőrı amivel tisz-tiacutetani szőrni lehetrsquo (nomen instrumenti) oacutei sad‑ rsquouumllrsquo rarr saacutedas‑ rsquouumllıhely ahol le lehet uumllnirsquo (nomen loci)

A nomen rei actae megnevezheti a cselekveacutes iraacutenytaacutergyaacutet vagy eredmeacutenytaacutergyaacutet itt azonban konkreacutet fıneacutevek mellett absztrakt fıneveket is szeacutep szaacutemmal talaacutelunk ld pl oacutei dā‑ rsquoadrsquo rarr konkreacutet dna‑ rsquoadomaacuteny ajaacutendeacutek amit (iraacutenytaacutergy) vki adrsquo ie nem(h1)‑ rsquooszt juttatrsquo117 rarr absztrakt oacutei naacutemas‑ rsquotisztelet hoacutedolat amit (ere-detileg iraacutenytaacutergy) valakinek kiosztanak juttatnakrsquo oacutei vac‑ rsquomondrsquo rarr konkreacutet vaacutecas‑ rsquoszoacute beszeacuted amit (eredmeacutenytaacutergy) vki mondrsquo oacutei jani

‑ rsquonemz szuumllrsquo rarr absztrakt118 jaacutenas‑ rsquonemzetseacuteg amit (eredmeacutenytaacutergy) valaki nemzettrsquo

A nomen rei actae‑k koumlzoumltt azonban egy harmadik csoportot is el lehet kuumlloumlniacuteteni (ld Stuumlber 2002 229ndash231) a cselekveacutes uacuten belsı taacutergyaacutet megnevezı fıneveket ti

115 Az alaacutebbiakban a deverbaacutelis neacutevszoacutek szemantikaacutejaacutet elsısorban Brugmann Gr2 II1 598ndash686

megfelelı alfejezetei illetve Stuumlber 2002 217ndash255 alapjaacuten veszem sorra 116 Ez a felteacutetel sok maacutes elemzeacutesben is kulcsszerepet jaacutetszik (ld pl Winhart 2005 2 18) 117 Ld Stuumlber 2002 224ndash225 EWAia II 16 Mayrhofer felhiacutevja a figyelmet hogy a naacutemas‑ fıneacutev

etimoloacutegiailag nem a nam‑ rsquohajolrsquo ige szaacutermazeacuteka tehaacutet nem rsquomeghajlaacutesrsquo gt rsquohoacutedolat tiszteletrsquo je-lenteacutesvaacuteltozaacutesroacutel van szoacute Az alapnyelvre keacutet homoniacutem nem‑ gyoumlkoumlt (rsquooszt juttatrsquo ill rsquohajolrsquo) szoktak rekonstruaacutelni (ld LIV 453ndash454) uacutejabban azonban toumlbben amellett eacuterveltek hogy az elsı koumlzuumlluumlk laringaacutelisra veacutegzıdoumltt (nemh1‑ ld LIVAdd hivatkozaacutesokkal) Ez az ie gyoumlk az oacuteindben igei formaacuteban uacutegy tőnik nem maradt meg legfeljebb egy‑keacutet rsquouumlt suacutejtrsquo jelenteacutessel eacutertelmezhetı elszigetelt alakot szoktak neacuteha emliacuteteni (ld ismeacutet LIVAdd sv) amely az rsquoosztrsquo jelenteacutesbıl lenne valamilyen moacutedon levezethetı Ezt azonban elutasiacutetja pl Gotō 1987 194 n 364 VIA 201

118 Baacuter konkreacutet jelenteacutesőkeacutent is felfoghatoacute

53

amelyek azt a konkreacutet vagy absztrakt dolgot nevezik meg amelyet a cselekveacutes imp-likaacutel amely a cselekveacutes reacuteveacuten elıaacutell Amint az alaacutebbi peacuteldaacutek mutatjaacutek ez a tiacutepus a laacutetszoacutelagos hasonloacutesaacuteg elleneacutere megkuumlloumlnboumlztetendı az eredmeacutenytaacutergyat megne-vezı nomen rei actae‑tıl Ilyen pl gr stšgw rsquobefedrsquo rarr konkreacutet (s)tšgoj rsquotetı fedeacutelrsquo oacutei avi

‑ rsquosegiacutet taacutemogatrsquo rarr absztrakt aacutevas‑ rsquosegiacutetseacutegrsquo A (s)tšgoj fıneacutev ugyanis azt a konkreacutet dolgot nevezi meg amely a befedeacutes esemeacutenye soraacuten leacutetrejoumln119 miacuteg az aacutevas‑ azt az elvont fogalmat amelyet a segiacuteteacutes esemeacutenye cselekveacutese implikaacutel120

Az uacuten nomen resultativum a cselekveacutes eredmeacutenyeacutet pontosabban a cselekveacutes e-redmeacutenyekeacutent leacutetrejoumlvı aacutellapotot nevezi meg amely aacutellapot azonban ndash ellenteacutetben a nomen rei actae‑k elsı eacutes maacutesodik tiacutepusaacuteval ndash nem a cselekveacutes taacutergyaacutet hanem alanyaacutet eacuterinti Ez a fajta deverbaacutelis fıneacutev ingressziacutev jelenteacuteső intranzitiacutev igeacutekbıl keacutepezhetı Ld pl oacutei bhayi

‑ rsquofeacutelrsquo eredetileg rsquomegijed feacutelelembe esikrsquo rarr nomen resultativum bhiyaacutes‑ rsquofeacutelelemrsquo

A deverbaacutelis neacutevszoacutek utolsoacute de egyszersmind a funkcioacuteigeacutes szerkezetek szem-pontjaacuteboacutel legfontosabb tiacutepusa a nomen actionis amely magaacutet a cselekveacutest nevezi meg vagyis a baacutezisigeacutet predikaacutetumkeacutent tartalmazoacute mondat aacutelliacutetmaacutenyaacutenak felel meg eacutes amely mindig absztrakt fıneacutev Ld pl av raod‑ rsquosiacuterrsquo (vouml oacutei rod(i)

‑) rarr raoδah‑ rsquosiacuteraacutes jajveszeacutekeleacutesrsquo

Az egyes tiacutepusok koumlzti hataacuterok aacutetjaacuterhatoacutesaacutegaacuteval kapcsolatban meg kell jegyez-nuumlnk hogy elıfordul hogy egy deverbaacutelis neacutevszoacute toumlbbfeacutele jelenteacutessel is rendelke-zik Peacuteldaacuteu az angol building szoacute lehet nomen actionis (rsquoeacutepiacuteteacutesrsquo) eacutes nomen rei actae (rsquoeacutepuumlletrsquo) a gr rsaquodoj aacuteltalaacuteban rsquouumlleacutes uumllıhelyrsquo jelenteacuteső nomen loci neacutehaacuteny homeacute-rosi szoumlveghelyen azonban nomen actionis rsquo(le)uumlleacutes az hogy valaki (le)uumllrsquo (Stuumlber 2002 142ndash143 223) A magyar tojaacutes szoacute nomen rei actae de elkeacutepzelhetı olyan kontextus amelyben nomen actionis‑i hasznaacutelata van (pl A tojaacutes nagyon megviselte a tyuacutekot) Vannak esetek amikor meglehetısen neheacutez eldoumlnteni hogy egy dever-baacutelis neacutevszoacute eacuteppen melyik tiacutepusba sorolhatoacute Peacuteldaacuteul az oacutei aacutevas‑ fıneacutevneacutel (az avi

‑ rsquosegiacutet taacutemogatrsquo igeacutebıl) a nomen actionis (rsquosegiacuteteacutes az az esemeacuteny hogy vki vkinek segiacutetrsquo) eacutes a belsı taacutergyat megnevezı nomen rei actae (rsquosegiacutetseacuteg amit a segiacuteteacutes soraacuten vki vkinek nyuacutejtrsquo) koumlzoumltt nem mindig koumlnnyő eacuteles hataacutert huacutezni nem utolsoacute sorban azeacutert mert itt mindkettı absztrakt jelenteacuteső

119 Vilaacutegos hogy a (s)tšgoj fıneacutev nem az eacutepuumlletet jelenti amit befednek (ez lenne az iraacutenytaacuter-

gyat jeloumllı nomen rei actae) eacutes nem is azt az eszkoumlzt amivel (mint pl csereacuteppel palaacuteval stb) a befedeacutes toumlrteacutenik (ekkor nomen instrumenti‑rıl beszeacutelneacutenk)

120 Az ilyen fajta nomen rei actae‑k aacuteltal megnevezett dolog a baacutezisige mellett nem jelenik meg sem vonzatkeacutent sem szabad hataacuterozoacutekeacutent ellenteacutetben a maacutesik keacutet nomen rei actae‑tiacutepussal ahol a megnevezett dolog a baacutezisige taacutergya Iacutegy peacuteldaacuteul Az aacutecs csereacuteppel fedi be a haacutezat mondatban nem jelenik meg semmilyen formaacuteban az a dolog amelyet a fedeacutel fıneacutev megnevez annak elleneacutere hogy a fedeacutel deverbaacutelis fıneacutev a fed igeacutebıl

54

A deverbaacutelis absztrakt fınevek koumlzuumll a nomen actionisszal alkotott Nacc + kar‑ szerkezetek funkcioacuteigeacutes szerkezetek meacutegpedig a tiacutepus121 prototipikus keacutepviselıi Ez teljesen egyeacutertelmő akkor ha a nomen actionis nem referenciaacutelis azaz nem egy meghataacuterozott szituaacutecioacutera hanem szituaacutecioacute‑ vagy teveacutekenyseacutegfajtaacutera utal122 (ld pl az esettanulmaacutenyok koumlzuumll II 1 śruṣtiacuteṃ kar‑ rsquoengedelmeskedeacutest csinaacutel engedelmes-kedikrsquo)

Nehezebb a megiacuteteacuteleacutese annak ha az ilyen szerkezetek neacutevszoacutei tagja referenciaacutelis jelenteacutest kap valamilyen determinaacutens vonatkozoacutei melleacutekmondat stb reacuteveacuten (ld a Jaacutenos tartotta a legjobb elıadaacutest‑tiacutepusuacute eseteket a 25 oldalon) Ugyanis ha az ige szemantikai tulajdonsaacutegai ennek soraacuten nem vaacuteltoznak akkor elmeacuteletileg tovaacutebbra is azt mondhatjuk hogy a szerkezet kieleacutegiacuteti Kamber alapkriteacuteriumaacutet vagyis funk-cioacuteigeacutes szerkezetnek tarthatoacute123 Maacutesreacuteszt keacuterdeacutes hogy ilyenkor tovaacutebbra is nomen actionisroacutel van‑e szoacute vagy esetleg konverzioacute reacuteveacuten valamilyen maacutes deverbaacutelis fı-neacutevtiacutepus leacutetrejoumltteacutevel kell‑e szaacutemolnunk

Az egyik esettanulmaacutenyban (ld II 5) azt mutatom be hogy a deva‑heacuteḷḍana‑ rsquobdquoisten‑megharagiacutetaacutesrdquorsquo fıneacutev nomen actioniskeacutent (rsquoaz istenek megharagiacutetaacutesa az hogyamikor vki az isteneket haragra gerjesztirsquo) eacutes belsı taacutergyat kifejezı nomen rei actae‑keacutent is (rsquoaz isteneket haragra gerjesztı dologtettrsquo) elıfordul124 Az elsı eset-ben a szintagma funkcioacuteigeacutes szerkezetnek minısiacutethetı Az utoacutebbi hasznaacutelatban vi-szont a duṣktaacute‑ rsquogonosztettrsquo ill eacutenas‑ rsquoveacutetek bőnrsquo fınevekkel aacutell melleacuterendelı vagy koumlzvetetten appoziacutecioacutes viszonyban amikor a kar‑ ige inkaacutebb lexikaacutelis je-lenteacutest hordoz (rsquoelkoumlvet veacutegrehajtrsquo) azaz a kifejezeacutest ez alapjaacuten nem tekinthetjuumlk

121 Itt most a Nacc + kar‑ szerkezeteket osztaacutelyozom a tipikalitaacutes szempontjaacuteboacutel ami nem felteacutet-

lenuumll jelenti azt hogy ezek a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kontinuumaacutenak egeacuteszeacuten beluumll is minden szer-zıneacutel prototipikusnak minısuumllneacutenek Fentebb (23 o) laacutettuk hogy egyes neacutemet szerzık ezeket nem is soroljaacutek a tulajdonkeacuteppeni funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlzeacute

122 Ezt a tiacutepust nevezi Laczkoacute 2000 303ndash371 a magyar nyelv ‑Aacutes keacutepzıs fıneveit taacutergyalva egy-szerő esemeacuteny jelenteacuteső fıneveknek

123 Komplex predikaacutetumnak azaz igemoacutedosiacutetoacute + ige kapcsolatnak termeacuteszetesen nem mert ilyen-kor a neacutevszoacutei tag maacuter DP kategoacuteriaacutejuacutekeacutent eacutertelmezendı (vouml 25 o)

124 Vannak (pl Kim 2010) akik a kettıt nem vaacutelasztjaacutek szeacutet eacutes mindkeacutet esetben nomen actionis-roacutel beszeacutelnek Amikor a fıneacutevnek (jelen esetben a deva‑heacuteḷḍana‑ fıneacutevnek) nincsen semmifeacutele bıviacutetmeacutenye elmeacuteletileg akkor is lehetseacuteges lenne a harmadik tiacutepusuacute nomen rei actae‑i eacutertelmezeacutes (ld Kim fordiacutetaacutesaacutet RV 7608d‑hez a 111 oldalon) de semmi nem zaacuterja ki a nomen actionis‑i inter-pretaacutecioacutet (eacutes iacutegy a biztosan funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest) sem toumlbbek koumlzoumltt azeacutert mert a veacutedikusban nem leacutetezik neacutevelı Raacuteadaacutesul a deva‑heacuteḷḍana‑ fıneacutevneacutel a nomen instrumenti-eacutertelmezeacutest (rsquoamivel vki az isteneket megharagiacutetjarsquo) sem vethetjuumlk el eleve meacuteg ha ezt nem tudjuk is veacutedikus peacuteldaacuteval alaacutetaacutemasztani tundiillik a heḍ‑ gyoumlk attingens (causativumi eacutes kiveacutetelt jelentı act perfectumi [RV 10835c Kuumlmmel 2000 611]) alakjai mellett a veacutedikusban nem aacutell eszkoumlzhataacuterozoacutei bıviacutetmeacuteny Egyelıre egy peacuteldaacutet talaacuteltam erre az instrumentalisi bıviacutetmeacutenyre de az keacutesıi szanszkrit adat (BhāgP 106713a vouml PW VII 764) Ez a hiaacuteny azonban termeacuteszetesen lehet a veacuteletlen mőve is hiszen az ige csak keveacutes alkalommal fordul elı raacuteadaacutesul maacutes rsquomegharagiacutet felduumlhiacutetrsquo jelenteacuteső ige mellett ta-laacutelunk instrumentalisi bıviacutetmeacutenyt Laacutesd peacuteldaacuteul

a m tvā cukrudhāmā naacutemobhir (RV 2334a) ne teACC haragszikCAUSAORACT1PL tiszteletadaacutesPLINS rsquoNe haragiacutetsunk meg teacuteged (helytelen) tiszteletadaacutesainkkalrsquo

55

funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Az hogy ebbıl a szempontboacutel a szerkezet maacuteshogyan viselkedik mint a magyar elıadaacutest tart amely referenciaacutelis fıneacutevvel is (nem proto-tipikus) funkcioacuteigeacutes szerkezetnek foghatoacute fel az az oacutei kar‑ eacutes a magyar tart igeacutek elteacuterı szemantikai tulajdonsaacutegaiboacutel fakad

Az ingressziacutev jelenteacuteső intranzitiacutev igeacutekbıl keacutepzett nomen resultativummal alko-tott szerkezetek szinteacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetek de ezek emellett kauzatiacutev jelenteacutes-sel is rendelkeznek125 (ld pl az esettanulmaacutenyokboacutel raacuteṇaṃ kar‑ rsquooumlroumlmoumlt csinaacutel oumlroumlmet okozrsquo)126

Oumlsszefoglalva az elmondattakat a deverbaacutelis absztrakt fıneacutev (Nacc) + kar‑ szer-kezetek nem alkotnak homogeacuten csoportot kuumlloumlnboumlzıkeacuteppen kell eacuterteacutekelnuumlnk ıket Funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tartom a nomen actionisszal eacutes a nomen resultativummal alkotott szintagmaacutekat Ezek koumlzuumll a prototipikus szerkezetet az elsı csoport jelenti az ide tartozoacute kifejezeacutesek szemantikailag ekvivalensnek tőnnek a deverbaacutelis fıneacutev baacutezisigeacutejeacutevel (az esetleges kuumlloumlnbseacutegekrıl ld az egyes esettanulmaacutenyokat eacutes 20ndash21 o) A maacutesik tiacutepusnaacutel a funkcioacuteigeacutes szerkezet kauzatiacutev jelenteacutesjegyet is hordoz A nomen rei actae‑vel alkotott szerkezeteket hasonloacutean azokhoz az esetekhez a-melyekben rsquotettrsquo jelenteacuteső vagy valamilyen tett‑fajtaacutet kifejezı nem deverbaacutelis fıneacutev vagy valamilyen neacutevmaacutes szerepel nem tartom funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Ezekben az ige veacutelemeacutenyem szerint lexikaacutelis rsquoelkoumlvet veacuteghezviszrsquo jelenteacutessel rendelkezik Ez utoacutebbi csoportot peacuteldaacuteul egy PERFORM ciacutemke alaacute lehetne besorolni amely Schul-tze‑Berndt szemantikai teacuterkeacutepeacuten a CREATE eacutes ACT ciacutemkeacutek koumlzoumltt helyezhetı el127 Fontosnak tartom azonban hangsuacutelyozni hogy az egyes tiacutepusok nem alkotnak sem homogeacuten sem diszkreacuteten elhataacuterolhatoacute kategoacuteriaacutekat vagyis bizonyos esetekben az egyes szerkezetek megiacuteteacuteleacutese akaacuter toumlbbfeacutele is lehet

125 Ezek tehaacutet aacutetmenetnek is tekinthetık ACT eacutes CAUSE koumlzoumltt 126 A raacuteṇaṃ kar‑ jelenteacutese tehaacutet nem rsquooumlroumlmoumltoumlruumlleacutest csinaacutel azaz oumlruumllrsquo (kauzatiacutev jelenteacutes neacutelkuumll)

Ez oumlsszefuumlgg azzal hogy a veacutedikus kar‑ ige csak agentiacutev szerepekben fordul elı vagyis nem hasz-naacutelatos a Schultze‑Berndt‑feacutele (2008 196) nem‑agentiacutev FEEL szerepben Hasonloacutet laacutetunk az alaacutebbi peacuteldaacuteban is ahol a śraddhṃ kar‑ szerkezet nem azt jelenti hogy rsquobiacutezik vkibenrsquo hanem kauzatiacutev jelenteacutessel rsquobizalmat eacutebreszt vkibenrsquo

a yaacutethā dev aacutesureṣu ahogyan istenPLNOM asuraPLLOC śraddhm ugreacuteṣu cakrireacute (RV 101513ab) bizalomACC hatalmasPLLOC csinaacutelPRFINDMED3PL rsquoahogyan az istenek a hatalmas asuraacutekban bizalmat keltettek (maguk iraacutent)rsquo

Igleacutesias‑Raacutebade 2001 158ndash159 a koumlzeacutep‑angol nimen eacutes taken igeacutekkel alkott N+V komplex predi-kaacutetumok egyik tulajdonsaacutegakeacutent a keacutet tag alanyaacutenak koreferenciaacutejaacutet nevezi meg Ez a veacutedikus kar‑ ige prototipikus funkcioacuteigei hasznaacutelataacutenaacutel szinteacuten iacutegy van azonban a kauzatiacutev tiacutepusnaacutel nyilvaacutenvaloacute-an nem

127 El lehetne gondolkodni azon hogy a keacutet lexikaacutelis jelenteacutest (ti x kar‑ y rsquoalkot leacutetrehoz keacutesziacutetrsquo azaz rsquox vmilyen teveacutekenyseacutegeacutenek hataacutesaacutera y leacutetrejoumlnrsquo ill rsquoveacuteghezvisz elkoumlvetrsquo azaz rsquox vmilyen teveacutekenyseacutegeacutenek hataacutesaacutera y megvaloacutesulrsquo) oumlssze lehet‑e fogni egyetlen lexikaacutelis alapjelenteacutesben de uacutegy gondolom hogy a funkcioacuteigeacutes hasznaacutelat szempontjaacuteboacutel ez nem kardinaacutelis keacuterdeacutes

56

I 9 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK EacuteS A

GRAMMATIKALIZAacuteCIOacute

Veacuteguumll teacuterjuumlnk ki roumlviden a funkcioacuteigeacutek ill funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes a gramma-tikalizaacutecioacute kapcsolataacutera Amint a bevezeteacutes koraacutebbi reacuteszeacuteben maacuter szoacute volt roacutela Butt 2010 eacutes ButtndashLahiri 2013 uacutegy veacutelekednek hogy a koumlnnyő igeacutek (vagy funkcioacuteigeacutek) nem tagjai a fıigeacutek eacutes a segeacutedigeacutek koumlzoumltt az uacuten grammatikalizaacutecioacutes kontinuumnak eacutes ezzel egyuumltt azt is aacutelliacutetjaacutek hogy koumlnnyő ige rarr segeacutedige diakroacuten vaacuteltozaacutesroacutel nincsenek adataink Az alaacutebbiakban azt kiacutevaacutenom roumlviden bemutatni hogy a veacutedikus nyelvben leacutetezik olyan vaacuteltozaacutes amely ilyen moacutedon iacuterhatoacute le

Fentebb (14 o) a veacutedikus nyelv analitikus szerkezetei kapcsaacuten maacuter volt szoacute a perifrasztikus perfectumroacutel Fontos teacuteny hogy a perifrasztikus perfectumban elı-szoumlr csak a tranzitiacutev kar‑ fordult elı segeacutedigekeacutent az intranzitiacutev as‑ eacutes bhavi

‑ csak keacutesıbb jelent meg ebben a funkcioacuteban128 Az as‑ elsı elıfordulaacutesa (act sing 3 āmantrayām āsa az āmantrayate rsquovkhez szoacutel beszeacutelrsquo denominatiacutev igeacutebıl) egy uacutej-veacutedikus proacutezai szoumlvegben (AB 7148) talaacutelhatoacute Az hogy kezdetben csak a kar‑ ige volt hasznaacutelatos vilaacutegosan mutatja hogy az ‑m veacutegzıdeacuteső alak eredetileg egy ‑ā‑keacutepzıs deverbaacutelis absztrakt fıneacutev (nomen actionis) accusativusa volt amely szintaktikailag a tranzitiacutev kar‑ ige taacutergyakeacutent funkcionaacutelt eacutes vele prototipikus funk-cioacuteigeacutes szerkezetet alkotott Azaz a fent (14 o) emliacutetett gamayṃ cakāra eredeti szoacute szerinti jelenteacutese valami ilyesmi lehetett rsquoeljuttataacutest csinaacuteltrsquo Az intranzitiacutev igeacutek (elsısorban az as‑ amely maacuteshol is segeacutedigei szereppel rendelkezik) akkor jelen-hettek meg eacutes vehetteacutek aacutet a kar‑ ige funkcioacutejaacutet a koumlruumlliacutert perfectumban amikor a szerkezet pontos szintaktikai feleacutepiacuteteacutese elhomaacutelyosult129

Leacutenyeges hogy kuumlloumlnfeacutele veacutedikus szoumlvegekben elsısorban a Yajurveda‑proacutezaacute-ban a perfectumon kiacutevuumll a kar‑ ige maacutes (gyoumlkaoristosi) alakjaival is talaacutelkozunk az ‑ā‑keacutepzıs deverbaacutelis absztrakt fıneacutev accusativusa mellett130 aor ind act plur 3 vidm akran (ved‑ rsquotudrsquo) TS 35102 MS 147131 TB 13103 aor ind act sing 3

128 Pāṇini (3140) csak a kar‑ igegyoumlkoumlt emliacuteti (a keacutesıbbi grammatikusok Kātyāyana eacutes Patantildejali

maacuter az as‑ eacutes a bhavi‑ igeacutet is) Egyesek (pl Vasu 1988 365) a kar‑ gyoumlkoumlt ebben a Pāṇini‑sūtraacuteban uacuten pratyāhāraacutenak tekintik amely a kar‑ as‑ eacutes bhavi‑ gyoumlkoumlk mindegyikeacutet lefedi Ez a felfogaacutes teacuteves (Speijer 1886 251 Renou 1930 490 Ai Gr II2 256)

129 Vouml ThumbndashHauschild 1959 295 Kuumlmmel 2000 62 Debrunner (Ai Gr II2 259) szerint nem vilaacutegos bdquowieso ein Ersatz [ti a kar‑ ige helyett] noumltig warrdquo A vaacuteltozaacutest azonban nem a bdquoszuumlk-seacutegszerőseacutegrdquo diktaacutelta Inkaacutebb azt mondhatjuk hogy az as‑ leacutetige kuumlloumlnfeacutele analitikus perifrasztikus szerkezetekben betoumlltoumltt segeacutedigei illetve kopula‑szerepeacutenek analogikus kiterjeszteacuteseacutevel aacutellunk szem-ben

130 Ai Gr II2 252ndash253 Whitney 1993 394 vouml Pāṇ 3141ndash42 A causativumokboacutel keacutepzett ilyen alakokra Amano 2009 182 n 247 eacutes 224 n 484 (Hoffmann eacutes Gotō nyomaacuten) a bdquoperifrasztikus kauzatiacutev aoristosrdquo elnevezeacutest hasznaacutelja

131 Vouml Amano 2009 148 n 49

57

abhyutsādaym akaḥ (caus abhyutsādaacuteya‑ rsquovmire odauumlltetrsquo) MS 165132 prajana-ym akaḥ (caus prajanaacuteya‑ rsquonemzrsquo) MS 1610133 185 pratiṣṭhāpaym akaḥ (caus pratiṣṭhāpaacuteya‑ rsquoodaaacutelliacutetrsquo) MS 333 339 svadaym akaḥ (caus svadaacuteya‑ rsquoehetıveacute tesz megeacutedesiacutetrsquo) MS 184134 ramayām akaḥ (caus ramaya‑ rsquomegnyug-tat megaacutelliacutetrsquo) KS 77 precat act sing 3 pāvayṃ kriyāt (caus pāvaacuteya‑ rsquotisztiacutet megtisztiacutetrsquo) MS 213135 Pāṇini (3141) az imperat impf act plur 3 igealakot tartalmazoacute vidāṃ kurvantu (szinteacuten a ved‑ rsquotudrsquo igeacutebıl) formaacutet is emliacuteti meacutegpedig a 3142‑ben felsorolt igealakokhoz főzoumltt chandasi kiteacutetel neacutelkuumll ami arra utal hogy a vidāṃ kurvantu a szanszkritban is hasznaacutelatos lehetett136

Mindez arra utal hogy a koumlzeacutepveacutedikus korszakban (ti a YV‑proacuteza keletkezeacuteseacute-nek idejeacuten) leacutetezett egy ‑ā‑keacutepzıs deverbaacutelis absztrakt fıneacutevbıl eacutes a kar‑ igeacutebıl aacutelloacute szerkezet‑tiacutepus (rsquoV‑Aacutes‑t csinaacutelrsquo) amelyben a kar‑ nem lexikaacutelis fıigekeacutent ha-nem deszemantizaacuteloacutedva szerepelt Az igei tag a YVp

‑ban aor ind (akar akran) prec (kriyāt) eacutes perf ind (cakāra) alakokban egyaraacutent megjelenik (ill impf impe-rat‑i alakban [kurvantu] Pāṇinineacutel)137 Az hogy az ige ebben a konfiguraacutecioacuteban az igei paradigma toumlbb kuumlloumlnboumlzı alakjaacuteban megjelenik tipikusan a funkcioacuteigeacutekre jel-lemzı tulajdonsaacuteg amely a kategoacuteriaacutet markaacutensan elhataacuterolja a segeacutedigeacutektıl ame-lyek jellemzıen az igei paradigmaacutenak csak egy reacuteszeacuteben bizonyos TAM‑kategoacuteri-aacutek keacutepzeacutese soraacuten jutnak szerephez (ButtndashLahiri 2013 11 Schutzeichel 2014 8) Szinteacuten fontos hogy a perifrasztikus aoristosi alakok mellett a MS‑ban a szintetikus forma a megszokott reduplikaacutelt kauzatiacutevaoristos‑tiacutepus is elıfordul (Amano 2009 182 n 247) ami a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre jellemzı varianciaacuteroacutel tanuacuteskodik

A koumlzeacutepveacutedikus kor utaacuten ebbıl a gazdagabb rendszerbıl csak a perfectumi szer-kezet maradt meg Ez a korlaacutetozott disztribuacutecioacute (csak egy TAM‑kategoacuteria keacutepzeacutese) eacutes ezzel paacuterhuzamosan a szerkezet produktivitaacutesa eacutes gyakorisaacutega segeacutedigei szerep-rıl tanuacuteskodik A keacutet aacutellapot koumlzoumltti vaacuteltozaacutes veacutelemeacutenyem szerint egyeacutertelmően grammatikalizaacutecioacutekeacutent eacutertelmezhetı ami iacutegy (Slade 2013 20ndash24 peacuteldaacutei mellett) uacutejabb elleneacuterv Butt eacutes Lahiri fentebb ideacutezett veacutelemeacutenyeacutevel szemben

132 Vouml Amano 2009 224 n 484 133 Vouml Amano 2009 248 n 634 134 Vouml Amano 2009 294 n 907 A keacuteziratok eacutes kiadaacutesok bdquosvadhaymrdquo vaacuteltozatot tartalmaznak

a svadaym alak szoumlvegjaviacutetaacutes eredmeacutenye (ld Gotō 1987 340ndash341 n 837 Hoffmann 1976 469ndash470 n 6)

135 Vouml Amano 2009 439 n 1733 1735 E perifraacutezis leacutetrejoumltteacutenek felteacutetelezhetı indokaacuteroacutel ld Hoffmann 1976 469ndash470 n 6

136 Ugyancsak Pāṇini (3142) emliacuteti a veacutedikusban aacutelliacutetoacutelag elıforduloacute bdquocikayām akaḥrdquo alakot is (a cay‑ rsquogyőjtrsquo gyoumlkbıl vouml Kāśikāvtti ad loc Vasu 1988 366) ez azonban a fennmaradt szoumlve-gekbıl nem adatolt (vouml Hoffmann 1976 469 n 6)

137 A 3 szemeacutelyő alakok kizaacuteroacutelagossaacutega a korpuszban egybevaacuteg Iglesias‑Raacutebade 2001 161 megfigyeleacuteseacutevel ti hogy a koumlzeacutep‑angolban a nimen eacutes taken igeacutekkel alkotott N+V komplex predi-kaacutetumok dominaacutensan 3 szemeacutelyben hasznaacutelatosak

II EsettanulmaacutenyokII EsettanulmaacutenyokII EsettanulmaacutenyokII Esettanulmaacutenyok

61

II 1 ŚRUṢṬIacuteṂ KAR-

A śruṣṭiacuteṃ kar- szerkezet a gvedaacuteban neacutegy alkalommal fordul elı (RV 1697b 2149a 7186c 71810d)138 Szoacute szerinti jelenteacutese rsquoengedelmeskedeacutest csinaacutelrsquo eacutes uacutegy tőnik teljesen ekvivalens eacutes szinoniacutem az egyszerő śroṣ- rsquohallgat valakire en-gedelmeskedikrsquo igeacutevel amelybıl a szerkezet neacutevszoacutei tagja a śruṣṭiacute- rsquoengedelmes-kedeacutesrsquo deverbaacutelis nomen actionis keacutepezve van

(55) aacutedhvaryavaḥ kaacutertanā śruṣṭiacutem

adhvaryuPLVOC csinaacutelAORIMP2PL engedelmeskedeacutesACC

asmai (RV 2149a)139

DAT

rsquoOacute adhvaryuk engedelmeskedjetek nekirsquo

(56) śruṣṭiacuteṃ cakrur bhɹgavo druhyaacutevaś

engedelmeskedeacutesACC csinaacutelPRFACT3PL BhguPLNOM DruhyuPLNOM

ca (RV 7186c)

eacutes

rsquoA Bhguk eacutes a Druhyuk engedelmeskedtekrsquo

(57) śruṣṭiacuteṃ cakrur niyuacuteto raacutentayaś

engedelmeskedeacutesACC csinaacutelPRFACT3PL loacutefogatPLNOM harcos()PLNOM

ca (RV 71810d)

eacutes

rsquoA fogatok eacutes a harcosok () engedelmeskedtekrsquo

(58) nɹbhyo yaacuted ebhyaacuteḥ śruṣṭiacuteṃ

feacuterfiPLDAT mivel ezPLDAT engedelmeskedeacutesACC

cakartha (RV 1697b)

csinaacutelPRFACT2SG

rsquomivel engedelmeskedteacutel ezeknek a feacuterfiaknakrsquo

Vegyuumlk szaacutemba a śruṣṭiacuteṃ kar- szerkezetben elıforduloacute igealakokat Az (55)-oumls peacutel-daacuteban egy gyoumlkaoristos imperativusi alakkal (plur 2 kaacutertanā) aacutellunk szemben miacuteg a toumlbbi haacuteromban indicativus perfectumi igealakokat talaacutelunk (plur 3 cakrur eacutes sing 2 cakartha) Ezek az adatok rendkiacutevuumll fontosak annak feacutenyeacuteben hogy az egy-szerő śroṣ- igeacutenek a veacutedikusban kizaacuteroacutelag imperfectumi alakjai leacuteteznek eacutes egyaacutel-talaacuten nem hasznaacutelatos aoristosban vagy perfectumban A veacutedikus nyelvben a śroṣ-

138 Az elıfordulaacutesokra vonatkozoacute adataimat itt eacutes a tovaacutebbiakban a VWC megfelelı koumlteteire (a

RV eseteacuteben emellett meacuteg Lubotksy 1997 konkordanciaacutejaacutera) alapozom A szoumlveghelyeket a primeacuter forraacutesokban ellenıriztem a kontextussal egyuumltt

139 Ezt a pādaacutet ideacutezi a RV-Prātiśākhya 833 is

62

ige koumlvetkezı alakjaival talaacutelkozhatunk (vouml Gotō 1987 316ndash317) act inj impf plur 3 śroacuteṣan RV 1689b act imperat impf plur 3 śroṣantu RV 1865a SVK 1172c = JS 1188c med part impf śroacuteṣamāṇa- RV 3810c 776c 7511d140 Az a teacuteny hogy a śroṣ- igeacutenek a veacutedikus nyelv szinkroacuten igerendszereacuteben csak im-perfectumi alakjai leacuteteznek nyilvaacutenvaloacutean oumlsszefuumlgg ennek az uacuten szekundeacuter ige-gyoumlknek (śroṣ- lt PIE ḱles-) az eredeteacutevel Ez ugyanis eredetileg vagy desidera-tivuma (iacutegy veacutelekedik pl LIV 336 kuumlloumlnoumlsen n 1 vouml VIA 247) vagy s-aoristos coniunctivusa volt (ahogy Jasanoff 2003 182 gondolja) a śrav- (lt PIE ḱle-) ige-gyoumlknek Veacutelemeacutenyem szerint a LIV (vouml LIVAdd sv ḱle-) aacuteltal felsorolt tovaacutebbi toumlvek (aoristos fientiacutev essziacutev toumlvek) egyike sem tarthat szuumlkseacutegszerően szaacutemot alapnyelvi staacutetuszra hiszen az egyes nyelvek illetve aacutegak alapnyelv utaacuteni uacutejiacutetaacutesai-keacutent is magyaraacutezhatoacutek

Az egyszerő ige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet itt vaacutezolt kiegeacutesziacutetı megoszlaacutesa azaz komplementaacuteris disztribuacutecioacuteja gyenge vagy reacuteszleges szuppletivizmusroacutel (weak partial suppletion141) tanuacuteskodik az igei aspektus szempontjaacuteboacutel142 Ezeacutert joggal felteacutetelezhetjuumlk azt hogy a śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet nem csupaacuten stiliszti-kai vagy pragmatikai vaacuteltozatnak szaacutemiacutetott hanem elsıdleges funkcioacuteja eacuteppen az volt hogy a hiaacutenyos ragozaacutesuacute śroṣ- ige paradigmaacutejaacutenak uumlres pontjait betoumlltse eacutes magaacutenak a leacutetrejoumltteacutenek is ez a grammatikai funkcioacute lehetett az oka143 Az ige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet kapcsolataacutet az alaacutebbi taacuteblaacutezatos formaacuteban szemleacuteltethetjuumlk

impf śroacuteṣ‑a‑ mdash perf mdash śruṣṭiacuteṃ cakaacuter‑cak‑ aor mdash śruṣṭiacuteṃ kaacuter‑k‑

Meg kell azonban jegyeznuumlnk hogy H Grassmann (1876 22) az (55)-oumls peacuteldaacute-

ban szereplı mondatot a fentitıl elteacuterı moacutedon eacutertelmezi bdquoO Priester schaffet euch Gehoumlr bei diesemrdquo Eacuteles kuumlloumlnbseacuteg van a keacutet interpretaacutecioacute koumlzoumltt A fenti fordiacutetaacute-somban is koumlvetett eacutertelmezeacutes (amely megegyezik peacuteldaacuteul Geldnereacutevel [1951 I 294] eacutes maacutesok fordiacutetaacutesaacuteval) azt felteacutetelezi hogy a kaacutertanā ige alanya eacutes a deverbaacutelis fıneacutevben (śruṣṭiacutem) szereplı cselekveacutes veacutegrehajtoacuteja egy eacutes ugyanaz a szemeacutely Grassmann azonban uacutegy veacuteli a keacutet szereplı kuumlloumlnboumlzı Ha Grassmann-nak igaza

140 Az upāśroṣat JB 3276 alak probleacutemaacutejaacuteroacutel (act ind praet impf sing 3 az uacutepa śroṣ- igeacutebıl

Narten 1964 261 n 819 eacutes maacutesok szerint) ld Gotō 1987 317 n 762 Az avesztai nyelvben leacutetezik egy sing 1 szemeacutelyő coniunctivusi sǩraošānē Y 504 alak (LIV 336 EWAia II 672) de ezt a srauu- ige (a veacuted śrav- rsquohall hallgatrsquo megfelelıje) s-aoristosaacuteboacutel is levezethetjuumlk (vouml Kellens 1995 67)

141 A szuppletivizmus tiacutepusairoacutel roumlviden ld Spencer 2003 217 142 Az hogy az imperfectum aoristos eacutes perfectum vonatkozaacutesaacuteban az aspektus fogalmaacutet hasznaacute-

lom inkaacutebb csak roumlvid eacutes keacutenyelmes utalaacutes arra a funkcioacutera amellyel az egyes primeacuter igetoumlvek a korai veacutedikus nyelvben rendelkezhettek eacutes nem jelenti felteacutetlenuumll azt hogy teacutenylegesen tisztaacuten as-pektuaacutelis jelleguumlk lett volna Ezekrıl a keacuterdeacutesekrıl leguacutejabban laacutesd Dahl 2010

143 Aacuteltalaacuteban veacuteve elmondhatoacute hogy a perifrasztikus szerkezetek alkalmasak arra hogy bizonyos paradigmatikus hiaacutenyokat betoumlltsenek (ld Haspelmath 2000 657 Schutzeichel 2014 60 193ndash194)

63

lenne akkor a szerkezet hasonloacute lenne a latin audientiam facere rsquohallgataacutesra keacutesz-tetrsquo144 szerkezethez amelyben a facere igeacutenek grammatikalizaacuteloacutedott kauzatiacutev-fak-titiacutev jelenteacutese van145

(59) exsurge praeco fac populo

felkelIMPACT2SG kikiaacuteltoacuteVOC csinaacutelIMPACT2SG neacutepDAT

audientiam (Pl Poen 11)

hallgataacutesACC

rsquoKelj fel kikiaacuteltoacute eacutes biacuterd hallgataacutesra a neacutepetrsquo146

Ha azonban a RV 214 himnusz szoumlvegeacutenek egeacuteszeacutet figyelembe vesszuumlk hamar vilaacutegossaacute vaacutelik hogy aki a keacuterdeacuteses helyen hallgat valakira vagy engedelmeskedik nem lehet Indra (akire a mondatban az anaforikus hasznaacutelatuacute koumlzelre mutatoacute asmai neacutevmaacutes utal) hanem csak az adhvaryuk eacutes az asmai azt kell hogy jelentse akinek a papok engedelmesseacuteggel tartoznak aki iraacutenyaacuteban a papoknak engedelmeskedni kell Amellett hogy az egeacutesz himnusz leacutenyegeacuteben egy felszoacuteliacutetaacutes vagy keacutereacutes az adhvaryukhoz hogy aacuteldozzanak Indraacutenak eacutes iacutegy eleacutegiacutetseacutek ki szoacutemaital iraacutenti vaacute-gyaacutet eacutes szomjaacutet vilaacutegosan mutatja az itt megfogalmazott eacutertelmezeacutes helyesseacutegeacutet az is hogy a 8ab pādaacutekban ugyancsak a śruṣṭiacute- fıneacutev szerepel eacutes ott keacutetseacuteget kizaacuteroacutean a papokra vonatkozik147

144 Vouml Ittzeacutes 2007 11 n 31 (Cic Div Caec 42 kapcsaacuten) 145 Laacutesd Hofmann 1996 204ndash207 az adferre igeacutevel alkotott hasonloacute latin kauzatiacutev szerkezetekrıl 146 A plautusi audientiam facere korai veacutedikus paacuterhuzamakeacutent laacutesd a koumlvetkezı szoumlveghelyet

amelyben az aacutesureṣu hellip ugreacuteṣu locativusi bıviacutetmeacuteny a plautusi ideacutezet populo dativusaacutenak feleltet-hetı meg

a yaacutethā dev aacutesureṣu ahogyan istenPLNOM asuraPLLOC śraddhm ugreacuteṣu cakrireacute (RV 101513ab) bizalomACC hatalmasPLLOC csinaacutelPRFINDMED3PL rsquoahogyan az istenek bizalmat eacutebresztettek (maguk iraacutent) a hatalmas asuraacutekbanrsquo

A latin dativushoz laacutesd meacuteg (a glosszaacuteban az INTENS roumlvidiacuteteacutes a nyomateacutekosiacutetoacute neacutevmaacutest jelenti) b facit hellip per se ipsa sibi

csinaacutelPRS3SG aacuteltal magaREFLACC magaINTENSNOMF magaDAT audientiam diserti senis composita hallgataacutesACC eacutekesszoacuteloacuteGEN oumlregGEN rendezettNOMF et mitis oratio (Cic Sen 28) eacutes szeliacutedNOMF beszeacutedNOMF rsquoAz eacutekesszoacuteloacute oumlregember rendezett eacutes szeliacuted beszeacutede maga nyer magaacutenak meghallgataacutestrsquo

147 A śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet maacutesik haacuterom elıfordulaacutesa termeacuteszetesen szinteacuten megerı-siacuteti a hagyomaacutenyos eacutertelmezeacutest

64

(60) aacutedhvaryavo yaacuten naraḥ kāmayādhve

adhvaryuPLVOC amiSGACC feacuterfiPLVOC oacutehajtIPFVSBJVMED2PL

śruṣṭ vaacutehanto naśathā

engedelmeskedeacutesSGINS viszPTCPIPFVACTPLNOM eleacuterAORSBJVACT2PL

taacuted indre (RV 2148ab)

azSGACC IndraLOC

rsquoOacute adhvaryuk amit csak oacute feacuterfiak oacutehajtotok (magatoknak) el fogjaacutetok eacuterni Indraacutenaacutel ha

engedelmesseacutegel viszitek (neki az aacuteldozatot)rsquo

Veacuteguumll meg kell jegyeznuumlnk hogy a śroṣ‑ ige eacutes a śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet koumlzoumltt fennaacutelloacute szuppletiacutev viszony nem vezetett arra az eredmeacutenyre hogy a szerke-zet az ige perifrasztikus aoristosi eacutes perfectumi alakjakeacutent grammatikalizaacuteloacutedott volna Eacuteppen ellenkezıleg a śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet a korai veacutedikus kor-szak utaacuten teljesen eltőnt a veacutedikus nyelvbıl eacutes ndash elenyeacuteszı szaacutemuacute keacutesıbbi megjele-neacuteseacutetıl (ld fentebb) eltekintve ndash leacutenyegeacuteben ez a sors vaacutert magaacutera a śroṣ‑ igeacutere is148 Teacuterjuumlnk ki roumlviden ebbıl a peacuteldaacuteboacutel kiindulva a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elemeinek szoacuterendjeacutere A śruṣṭiacuteṃ kar- mind a neacutegy elıfordulaacutesakor a keacutet tag koumlzvetlenuumll egy-maacutes mellett helyezkedik el Aacuteltalaacuteban N+V sorrendet talaacutelunk kiveacuteve az (55)-oumls peacuteldaacutet ahol V+N sorrendet149 A fordiacutetott szoacuterendneacutel a kar- imperativusban aacutell (kaacuter-tanā śruṣṭiacutem) ami arra utal hogy itt a felszoacuteliacutetoacute (direktiacutev) mondatban egy szintak-tikai mozgataacutesi mővelet toumlrteacutenhetett ndash feltehetıen ndash a tagmondat bal perifeacuteriaacutejaacutera150 Egyelıre nincs eleacuteg adatunk ahhoz hogy eldoumlntsuumlk elmeacuteletileg lehetseacuteges lenne-e maacutes elemek megjeleneacutese is a V eacutes az N koumlzoumltt vagy ilyen esetekben is felteacutetlenuumll szomszeacutedosnak kell lennie a keacutet oumlsszetevınek

A toumlbbi esettanulmaacuteny is alaacutetaacutemasztja az itt elmondottakat ugyanis azokban a veacutedikus oacuteind szerkezetekben amelyek biztosan funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tekinten-dık a keacutet tag koumlzvetlenuumll egymaacutes mellett helyezkedik el V+N szoacuterendet talaacutelunk egy tiltoacute mondatban (m karma devaheacuteḷanam ld II 5) ami egybecseng a kaacutertanā śruṣṭiacutem szoacuterenddel A szinteacuten imperativusi raacuteṇaṃ kdhi (N+V ld II 6) eacutes a parti-cipiumot tartalmazoacute kṇvaacuten saṃcʴtaṃ vicʴtam (V+N ld II 9) alapjaacuten azonban azt

148 A veacutedikus śruṣṭiacuteṃ kar-ral szinoniacutem funkcioacuteigeacutes szerkezetet talaacutelunk az avesztaiban is amelyet

a dā- rsquotesz helyezrsquo funkcioacuteige (vouml oacutei dhā-) eacutes a śruṣṭiacute-val etimoloacutegiai rokonsaacutegban aacutelloacute de elteacuterı keacutepzeacuteső sǩraoa- rsquoengedelmesseacutegrsquo fıneacutev alkot (vouml Schutzeichel 2014 161ndash162 Skjaeligrvoslash 2009 156)

a yōi mōi ahmāi sǩraoǩm dąn akiPLNOM eacutenGEN ezDAT engedelmesseacutegACC teszAORINJACT3PL caiiascā (Y 455c) baacuterkiPLNOM rsquobaacuterkik akik az eacuten eme (szavam) iraacutent (esetleg iraacutentam itt) engedelmesseacuteget tanuacutesiacutetanakrsquo

149 Hasonloacutet laacutetunk a hindiacuteben is ahol az N+V sorrend alapvetıen koumltoumltt eacutes a keacutet tag koumlzoumltt csak a tagadoacuteszoacute (nahī) eacutes bizonyos klitikumok (pl bhī rsquoisrsquo) fordulhatnak elı Az ige a szerkezetbıl topi-kalizaacutecioacute reacuteveacuten a mondat elejeacutere mozgathatoacute ami azt eredmeacutenyezheti hogy a keacutet tag elvaacutelik egy-maacutestoacutel Ld Mohanan 1997 444ndash447 460ndash466

150 Ezt a jelenseacuteget laacutetjuk a latinban is ahol az ige bal perifeacuteriaacutera toumlrteacutenı mozgataacutesa szinteacuten vala-milyen specifikus szemantikai eacuterteacutekkel biacuter (Salvi 2005 441ndash444 2015 373)

65

kell mondanunk hogy a felteacutetelezett mozgataacutes egyreacuteszt nem volt koumltelezı a felszoacute-liacutetoacute mondatokban maacutesreacuteszt lehetseacuteges volt peacuteldaacuteul participiumi igealaknaacutel is Az N+V szoacuterendre eacutes a tagok koumlzvetlenuumll szomszeacutedos poziacutecioacutejaacutera vonatkozoacutelag ld meacuteg az esettanulmaacutenyok kereteacuteben taacutergyalt vimoacutecanaṃ kṇute (II 2) abhipitvaacuteṃ karate-taḥ (II 4) eacutes saacutergam akṇod (II 8) kifejezeacuteseket

66

II 2 VIMOacuteCANAṂ KAR-

Ebben a fejezetben a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezetet elemzem amelynek jelenteacutese rsquo(igaacuteboacutel) kifog elenged szabadon enged (szoacute szerint kifogaacutest csinaacutel)rsquo Az itt levont koumlvetkezteteacutesek szuumlkseacutegszerően spekulatiacutevabbak lesznek toumlbb maacutesik eset-tanulmaacuteny tanulsaacutegainaacutel hiszen a vizsgaacutelt szerkezet az egeacutesz veacutedikus korpuszban egyetlenegy alkalommal fordul elı151 Mivel a cselekveacutest kifejezı vimoacutecana- rsquokifo-gaacutes elengedeacutes szabadon engedeacutesrsquo nomen actionis amely oumlnmagaacuteban is ritka a veacute-dikus szoumlvegekben152 az igekoumltıs viacute moc- rsquo(igaacuteboacutel) kifog elenged szabadon enged kioldrsquo igeacutebıl van keacutepezve ezeacutert elıszoumlr az utoacutebbi ige morfoszintaktikai eacutes szeman-tikai tulajdonsaacutegait fogom megvizsgaacutelni majd utaacutena adok szaacutemot a viacute moc- ige eacutes a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet kapcsolataacuteroacutel Elemzeacutesem soraacuten elsısor-ban a gveda szinkroacuten nyelvi rendszereacutere fogok oumlsszpontosiacutetani eacutes csak a fejezet

151 Ami az esetleges keacutesıbbi elıfordulaacutesokat illeti a szentpeacutetervaacuteri szanszkrit-szoacutetaacuter vimoacutecana-

szoacutecikke a rsquomegszabadiacutetaacutes megmenteacutesrsquo jelenteacutesneacutel (PW V 1145) regisztraacutelja a Mahābhārata egy szoumlveghelyeacutet

a athavā~ ahaṃ kariṣyāmi kulasya~ asya vagy eacutenNOM csinaacutelFUTACT1SG csalaacutedGEN ezGEN vimocanam (MBh 114713ab) megmenteacutesACC rsquovagy eacuten ezt a csalaacutedot meg fogom mentenirsquo (szoacute szerint rsquoennek a csalaacutednak a megmenteacuteseacutet fogom csinaacutelnirsquo)

A szoacutetaacuter aacuteltal hozott olvasatot az eposz poonai kritikai kiadaacutesa nem fıszoumlvegben hanem varia lectioacute-keacutent tartalmazza eacutes a vimocanam helyett az ndash etimoloacutegiailag vele oumlsszefuumlggı ndash vimokṣaṇam olva-satot reacuteszesiacuteti elınyben Ezen a szoumlvegvaacuteltozaton kiacutevuumll semmifeacutele maacutes elıfordulaacutesaacutet nem talaacuteltam a vimoacutecanaṃ kar- szerkezetnek a veacutedikus oacuteind az epikus eacutes a klasszikus szanszkrit szoumlvegekben A szoumlveg modernseacutege miatt irrelevaacutensnak tekintem a szerkezet elıfordulaacutesaacutet Mukunda Jha Bakshinak a keacutesıveacutedikus Lāṭyāyana-Śrautasūtraacutehoz keacutesziacutetett 20 szaacutezadi Saralā elnevezeacuteső kommentaacuterjaacuteban (Bakshi 1984) ahol a veacutedikus proacutezai szoumlveg stomaṃ vimuntildeceyur kifejezeacuteseacutet a stomavimocanaṃ kuryuḥ koumlruumlliacuteraacutessal parafrazeaacutelja

b stomaṃ vimuntildeceyur (LāŚS 2111) dicsıiacutetı_eacutenekACC kibocsaacutetOPTACT3PL rsquomondjanak (szoacute szerint bocsaacutessanak ki) dicsıiacutetı eacuteneketrsquo

c stoma-vimocanaṃ kuryuḥ dicsıiacutetı_eacutenek-kibocsaacutetaacutesACC csinaacutelOPTACT3PL

152 A szoacute a veacutedikus nyelvben szinte kizaacuteroacutelag a gvedaacuteboacutel adatolt (oumlsszesen 8x [eacutes 2x nomen agentiskeacutent] ld Lubotsky 1997 II 1306) Tovaacutebbi saṃhitā-elıfordulaacutesai a koumlvetkezık

a samudraacutesya vimoacutecanam (KS 1717 KKS 281) oacuteceaacutenGEN kifogaacutesNOM rsquoaz oacuteceaacuten bdquokifogaacutesardquorsquo

(Az a peacuteldaacuteban szereplı kifejezeacutes a samudraacutesya niveacuteśanam rsquoaz oacuteceaacuten megpiheneacutesersquo RV 101427b TSm 4613 stb szerkezet variaacutensa)

b vimoacutecanam evaacute taacutet (TSp 7515) kifogaacutesNOM valoacuteban azNOM rsquoaz valoacuteban kifogaacutes(a vminek)rsquo

67

veacutegeacuten teacuterek ki a keacutesıbbi szoumlvegekre mivel azok egy leacutenyegesen elteacuterı szinkroacuten nyelvtan (vagy nyelvtanok) termeacutekei

II 2 1 A MOC- IGE IGENEMEINEK HASZNAacuteLATA A GVEDAacuteBAN

A morfoszintaktikai kategoacuteriaacutek koumlzuumll a moc- igeacutevel kapcsolatban vizsgaacutelatunk szempontjaacuteboacutel az igenem azaz diateacutezis keacuterdeacutese eacuterdemel kituumlntetett figyelmet153 Baacuter aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy a moc- ige mind aktiacutev mind mediaacutelis rago-zaacutessal elıfordul a keacutet igenem hasznaacutelata koumlzoumltt a legtoumlbb esetben nagyon vilaacutegos szemantikai-funkcionaacutelis kuumlloumlnbseacuteg figyelhetı meg Activumban az igeacutenek aacuteltalaacute-ban agentiacutev-attingens jelenteacutese154 (rsquoelenged kiold szabadon engedrsquo) eacutes szintakti-kailag tranzitiacutev szerkeszteacutese van Ezt a hasznaacutelatot mutatjaacutek az alaacutebbi peacuteldaacutek

(61) muntildećmi tvā haviacuteṣā jvanāya kaacutem (RV 101611a)

elengedPRSACT1SG teACC aacuteldozatINS eacuteletDAT PTCL

rsquoSzabadon engedlek teacuteged az aacuteldozat aacuteltal hogy eacutelhessrsquo

(62) yoacute vo mahy abhiacuteśaster

akiNOM tiPLACC nagyABL aacutetokABL

aacutemuntildecat (RV 10307b)

elengedPSTACT3SG

rsquoaki megszabadiacutetott titeket a suacutelyos aacutetoktoacutelrsquo

A medium hasznaacutelata enneacutel valamivel oumlsszetettebb A reduplikaacutelt perfectum mediaacute-lis alakjainak (RV 9295c 101119c) pacientiacutevfientiacutev-inattingens155 jelenteacutese van (rsquoelengedtetik megszabadulrsquo) eacutes szintaktikailag intranzitiacutevkeacutent viselkednek

(63) nidoacute yaacutetra mumucmaheacute (RV 9295c)

szidaacutesABL ahol elengedPRFMEDIND1PL

rsquoahol megszabadultunk a szidalmazaacutestoacutelrsquo

153 Az igenemek funkcioacuteira vonatkozoacute terminoloacutegiaacuteval kapcsolatban ld Gotō 1987 25ndash29 Kuumlm-

mel 2000 6ndash7 A moc- RV-beli elıfordulaacutesait ld Lubotsky 1997 II 1078ndash1079 (sv muc) 154 Azaz az elsı aktaacutens az aacutegens (ezt fejezi ki az bdquoagentiacutevrdquo terminus) eacutes az aacuteltala kontrollaacutelt

cselekveacutes koumlzvetlenuumll eacuterint (erre utal az bdquoattingensrdquo kifejezeacutes) egy maacutesodik aktaacutenst 155 Azaz az elsı aktaacutens paacuteciense egy maacutesik aktaacutens aacuteltal veacutegrehajtott eacutes kontrollaacutelt cselekveacutesnek

illetve nincs kontrollaacuteloacute aktaacutens vagy szemeacutelye irrelevaacutens

68

(64) muacutemukṣamāṇā utaacute y mumucre (RV 101119c)

elengedDESPTCPMEDPLNOMF eacutes akiPLNOMF elengedPRFMEDIND3PL

rsquoa megszabadulni vaacutegyoacutek eacutes akik megszabadultakrsquo156

Az aoristos mediaacutelis alakjai a perfectumi alakokhoz hasonloacutean viselkednek eacutes lehet pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacutesuumlk (RV 75912d 108719d) Laacutesd a koumlvetke-zı peacuteldaacutet

(65) mtyoacuter mukṣīya (RV 75912d)

halaacutelABL elengedAOROPTMED1SG

rsquoBaacutercsak megszabadulneacutek a halaacuteltoacutelrsquo

Leacuteteznek azonban az ige aoristosaacutenak agentiacutev-attingens jelenteacuteső mediaacutelis alakjai is amelyek szintaktikailag tranzitiacutevak Ezekben az esetekben az ige aacuteltalaacuteban a praacute-ti igekoumltıvel van ellaacutetva (RV 5556b 7598c 102711c) amely bdquomegfordiacutetjardquo a cselekveacutes iraacutenyaacutet157 (rsquofelvesz feloumllt magaacutera vesz larr el-raacuteenged valamit magaacute-rarsquo) A mediumnak ilyenkor indirekt-reflexiacutev maacutes kifejezeacutessel affektiacutev jelenteacutesaacuter-nyalata van158 Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutet

(66) hiraṇyaacuteyān praacutetiy aacutetkā aacutemugdhvam (RV 5556b)

aranyPLACC PREV159 ruhaPLACC felveszAORINDMED2PL

rsquoMagatokra oumlltoumltteacutetek arany ruhaacutetokatrsquo

A moc- ige keacutet kuumlloumlnboumlzı keacutepzeacuteső imperfectumtıvel is rendelkezik A kizaacuteroacutelag mediumban ragozoacutedoacute intranzitiacutev muacutec-ya-imperfectumtınek (RV 1314c 86913d 102724d) pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacutese van (Kulikov 2012 420ndash425 Kuumlmmel 1996 83ndash84)160 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

156 Az ideacutezett reacuteszletben a desiderativumboacutel keacutepzett mediaacutelis melleacutekneacutevi igeneacutev (plur nom f

muacutemukṣamāṇās) ugyanilyen pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacutessel rendelkezik (ld a fordiacutetaacutest rsquomegszabadulni vaacutegyoacutekrsquo) Vouml Heenen 2006 201ndash202

157 Vouml Kuumlmmel 1996 84 n 147 (bdquoGegensatz zum Simplexrdquo) 158 Azaz az elsı aktaacutens egyben az aacuteltala veacutegrehajtott cselekveacutes ciacutemzettje vagy kedvezmeacutenyezettje

is Az egyetlen kiveacutetel a praacuteti moc- itt leiacutert hasznaacutelata aloacutel a kataroacute meniacuteṃ praacuteti taacuteṃ mucāte 1027 11c (thematikus aor med conj sing 3) mondat lenne amelyben a praacuteti moc- igeacutet minden magya-raacutezoacute eacutes fordiacutetoacute rsquoeldob raacutedob raacutevetrsquo vagy valamilyen hasonloacute jelenteacutessel fordiacutetja a mediaacutelis igenem elleneacutere (pl Geldner 1951 III 167 bdquoWelcher von beiden wird seinen Zorn auf ihn werfenrdquo) A fejezethez csatlakozoacute kiteacuterıben fejtem ki hogy ez az eacutertelmezeacutes helytelen eacutes a mediaacutelis igeacutet a szo-kaacutesos indirekt-reflexiacutevaffektiacutev jelenteacutessel kell eacutertelmeznuumlnk A szinteacuten mediaacutelis viacute mucadhvam alak-roacutel ld alaacutebb II 2 3

159 Itt eacutes az alaacutebbiakban egyszerőseacuteg kedveacuteeacutert PREV-vel glosszaacutelom azokat az igekoumltıket (ill uacuten lokaacutelis partikulaacutekat) amelyek az ige jelenteacuteseacutehez eredeti jelenteacutesuumlktıl elteacuterı nem aacutettetszı jelenteacutest adnak hozzaacute Az igekoumltıs ige egeacuteszeacutenek jelenteacuteseacutet az igetıneacutel adom meg

160 Kuumlmmel eacuterinti a gvedaacuteban keacutetszer (RV 512d 101071b) elıforduloacute amoci pass aor sing 3 alakot is

69

(67) saacute pāduacuter asya nirṇiacutejo naacute

azNOM laacutebNOM ezGEN ruhaABL mint

mucyate (RV 102724d)

elengedPRSINDMED3SG

rsquoA laacuteba kiszabadul (kibuacutejik) mintha egy ruhaacuteboacutel (buacutejna ki)rsquo

A sőrőn elıforduloacute nazaacutelis infixumot tartalmazoacute 6 igeosztaacutelyos thematikus muntildec-aacute- imperfectumtı mindkeacutet igenemben ragozoacutedik (Hill 2007 52ndash57 [a thematikus ao-ristosroacutel is]) Fontos hogy a gvedaacuteban mind a tı gyakoribb aktiacutev mind valamivel ritkaacutebb mediaacutelis alakjai rendszerint agentiacutev-attingens jelenteacutessel rendelkeznek (vouml Kuumlmmel 1996 84) Ugyanakkor leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg hogy a med impf muntildec-aacute-te mindig igekoumltıvel aacutell meacutegpedig toumlbbnyire (RV 2172d 4532b 5812a 91009c) a praacuteti-val (rsquofelvesz magaacutera veszrsquo161) egy alkalommal (RV 10385c) a kettıs praacute paacuteri igekoumltıvel (rsquomegszabadul kiszabadiacutetja magaacutetrsquo direkt-reflexiacutev jelenteacutessel162) Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

(68) praacuteti drāpiacutem amuntildecathāḥ (RV 91009c)

PREV ruhaACC felveszPSTMED2SG

rsquoFelvetted a ruhaacutedatrsquo

(69) praacute muntildecasva paacuteri kuacutetsād (RV 10385c)

PREV elengedIMPMED2SG PREV KutsaABL

rsquoSzabadulj megszabadiacutetsd ki magad Kutsaacutetoacutelrsquo

A kuumlloumlnfeacutele aspektustoumlvek igenemeinek hasznaacutelataacuteroacutel tehaacutet oumlsszefoglaloacutelag a kouml-vetkezıket mondhatjuk A moc- ige activumban mindig agentiacutev-attingens jelenteacutes-sel rendelkezik Mediaacutelis alakjai toumlbbnyire pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacuteső-ek azonban ezek is hasznaacutelhatoacuteak agentiacutev-attingens jelenteacutessel de csak abban az esetben ha bizonyos igekoumltık (praacuteti eacutes praacute paacuteri) jaacuterulnak hozzaacutejuk Ezekkel egyuumltt viszont a mediaacutelis alakoknak egyszersmind direkt vagy indirekt reflexiacutev aacuternyalata is van

II 2 2 AZ IGEKOumlTİS VIacute MOC- IGE A GVEDAacuteBAN

A moc- ige a gvedaacuteban nagyon gyakran (oumlsszesen 21x) fordul elı a viacute igekoumltıvel egyuumltt (RV 12413d 11711d 11774d 2284c 2286c 2383a 3321d 3341c 3353c 3418a 4126c 527d 5621b 6401b 7887b 7915d 109414c 10104

161 Vouml a med aor praacuteti-val egyuumltti hasznaacutelataacuteroacutel a 68 oldalon mondottakat 162 Azt hogy a medium a (69) peacuteldaacuteban agentiacutev jelenteacuteső eacutes direkt-reflexiacutev aacuternyalattal rendelke-

zik az imperativus igemoacuted hasznaacutelata bizonyiacutetja hiszen ez azt mutatja hogy az elsı aktaacutens kont-rollaacutelja a cselekveacutest

70

1c 101268c 101383a 101601b) Aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy az igekouml-tıs viacute moc- rsquo(igaacuteboacutel) kifog elenged szabadon enged kioldrsquo ige viselkedeacutese megfe-lel annak az aacuteltalaacutenos keacutepnek amelyet az elızı alfejezetben a moc- igenemeinek hasznaacutelataacuteroacutel felvaacutezoltam Vannak azonban olyan alakjai amelyek neacutemi magyaraacute-zatot igeacutenyelnek

Elıszoumlr is leacutetezik a thematikus aoristosnak egy mediaacutelis imperativus plur 2 sze-meacutelyő alakja (viacute mucadhvam) amely vaacuteratlanul agentiacutev-attingens jelenteacutessel ren-delkezik aneacutelkuumll hogy ezzel egyidejőleg direkt vagy indirekt (affektiacutev) reflexivitaacutest fejezne ki Mint fentebb laacutettuk ilyen jelenteacutest az aktiacutev alakok szoktak hordozni163 A keacutesıbbiekben (II 2 3) visszateacuterek erre a fontos alakra itt most egyelıre csak regisztraacutelom az elıfordulaacutes teacutenyeacutet

(70) niacute heacuteḷo dhattaacute viacute mucadhvam

le duumlhACC teszIMPACT2PL PREV kifogAORIMPMED2PL

aacuteśvān (RV 11711d)

loacutePLACC

rsquoNyomjaacutetok el duumlhoumltoumlket fogjaacutetok ki lovaitokatrsquo164

Az egyszer elıforduloacute sing 2 szemeacutelyő reduplikaacutelt iniunctivusi viacute mumucas alak (amely a m tiltoacuteszoacuteval egyuumltt tiltaacutest fejez ki) vitatott megiacuteteacuteleacuteső a szakirodalomban

(71) m~ āreacute asmaacuted viacute mumuco (RV 3418a AVŚ 20238a)

ne taacutevol miPLABL PREV kifogINJ2SG

rsquoNe taacutevol tıluumlnk fogj kirsquo

A keacuterdeacuteses igealak minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint agentiacutev-attingens jelenteacutessel ren-delkezik (ld alaacutebb a taacutergy ellipsziseacuterıl) de pontos morfoloacutegiai eacutertelmezeacutese sok keacuter-deacutest vet fel Baacuter egyesek egy reduplikaacutelt imperfectumtı (pl Thieme 1929 42 52) vagy perfectumtı (pl Lubotsky 1997 II 1078) aktiacutev alakjaacutenak tartjaacutek Kuumlmmel

163 Laacutesd peacuteldaacuteul a koumlvetkezı szoumlveghelyeket ahol a viacute moc- aktiacutev alakjai fordulnak elı teljesen

azonos jelenteacutessel a viacute mucā haacuterī ihaacute (RV 11774d)

PREV kifogAORIMPACT2SG fakoacuteDUACC itt rsquoItt fogd ki a fakoacute (lovakat)rsquo

b graacutesetām aacuteśvā viacute muca~ ihaacute eszikIMPMED3DU loacuteDUNOM PREV kifogAORIMPACT2SG itt śoacuteṇā (RV 3353c) rıtsziacutenőDUACC rsquoEgyenek lovaid fogd ki itt a rıtsziacutenőeketrsquo

164 Kuumlmmel 2000 382 (egy ŚB-szoumlveghely mellett) eacuteppen erre az elıfordulaacutesra hivatkozik hogy igazolni proacutebaacutelja a moc- ige mediaacutelis alakjainak az aktiacutev alakokkal megegyezıen agentiacutev-attingens jelenteacutese is lehet

71

2000 381ndash382 leguacutejabban a mediaacutelis perfectumi eacutertelmezeacutes mellett eacutervelt165 To-vaacutebbi lehetıseacutegkeacutent meacuteg az is felvetıdhet hogy a gāyatrī pāda jambikus sorzaacuterla-taacuteban egy metrikailag megfelelıbb hosszuacute magaacutenhangzoacutes viacute mūmucas formaacutet aacutel-liacutetsunk helyre amelyet reduplikaacutelt aor inj act sing 2 szemeacutelyő alakkeacutent lehetne eacutertelmezni166 Teacuteny azonban hogy az ige reduplikaacutelt aoristosa csak joacuteval keacutesıbb a klasszikus szanszkritboacutel adatolt elıszoumlr167 Az elsı elıfordulaacutes amirıl tudomaacutesom van egy Kr u 5 szaacutezadi Vākāṭaka-feliraton (CII V no 27 17 sor168) szerepel amūmucat act ind sing 3 (vouml tovaacutebbaacute amūmucat act ind sing 3 BhāP 8131 8333 121321 amūmucan act ind plur 3 BhāP 6220) E neheacutezseacutegek miatt az igenemet eacuterintı tovaacutebbi fejtegeteacutesek soraacuten a viacute mumucas alakot figyelmen kiacutevuumll fogom hagyni169

Haacuterom (vagy talaacuten neacutegy) olyan szoumlveghely van a gvedaacuteban amelyben a viacute moc- ige valamely szemantikailag agentiacutev aktiacutev alakja laacutetszoacutelag inattingens jelenteacutessel hasznaacutelatos Szintaktikai eacutertelemben ilyenkor a mondatban nincsen taacutergy azaz az ige laacutetszoacutelag intranzitiacutevkeacutent viselkedik Ezeken a helyeken az igeacutet egyszerően rsquomegaacutell megpihen nyugovoacutera teacuterrsquo jelenteacutessel is vissza lehetne adni170

(72) āśuacutebhiś cid yn viacute

gyorsPLINS meacuteg_is megyPTCPIPFVACTSGNOM PREV

mucāti nūnaacutem (RV 2383a)

bdquomegpihenrdquoAORSBJVACT3SG most

rsquoMeacuteg az is aki gyors (lovakon) lovagol pihenjen most megrsquo

165 Kuumlmmel szaacutemaacutera fontos eacuterv az eacutertelmezeacutes soraacuten hogy a viacute moc- igeacutenek a veacutedikus nyelvben

maacutes olyan mediaacutelis alakjai is vannak amelyek agentiacutev-attingens jelenteacutessel rendelkeznek (vouml 164 jz) Ahogy alaacutebb laacutetni fogjuk a korai veacutedikus nyelv szinkroacuten rendszereacuteben ez az eacuterv nem aacutellja meg a helyeacutet

166 Ezt a lehetıseacuteget Kuumlmmel 2000 382 is szaacutemiacutetaacutesba veszi de el is utasiacutetja 167 A reduplikaacutelt aoristoshoz hasonloacutean mőveltetı jelenteacuteső eacutes vele paradigmatikusan oumlsszetarto-

zoacute causativum maga is csak az epikus szanszkrittoacutel kezdve ismert (vouml PW V 812‒813) 168 Mirashi (ed) 1963 126 (a felirat dataacutelaacutesaacuteroacutel ld a 121 oldalt) Koumlszoumlnoumlm Dezsı Csabaacutenak

hogy erre az elıfordulaacutesra felhiacutevta a figyelmemet 169 Megoldaacutest jelenthetne az eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutekra (Hoffmann 1967 43ndash106 megaacutellapiacutetaacutesai-

val oumlsszhangban) ha meg tudnaacutenk mondani hogy a m hellip viacute mumucas tiltaacutesnak (aoristoskeacutent) pre-ventiacutev vagy (imperfectumi vagy perfectumi alakkeacutent) inhibitiacutev eacutertelme van Sajnos a tiltaacutes eacutertelme-zeacutese nem egyeacutertelmő Baacuter Hoffmann 1967 83 azt aacutelliacutetja inhibitiacutev tiltaacutesroacutel van szoacute eacutes a beszeacutelı egy ismeacutetlıdıen elıforduloacute esemeacutenyt kiacutevaacuten megszakiacutetani felfuumlggeszteni (Hoffmann fordiacutetaacutesa bdquospann nicht [immer wieder] fern von uns ausrdquo) uacutegy veacutelem a kontextus alapjaacuten valoacutesziacutenőbb az az eacutertel-mezeacutes hogy a tiltaacutes egy meghataacuterozott szituaacutecioacutera vonatkozik (ld a proximaacutelis deiktikus idaacutem neacutev-maacutes hasznaacutelataacutet im 3a eṣuacute 4b) eacutes ezeacutert a m hellip viacute mumucas tiltaacutest preventiacutev jellegőnek kell fel-fognunk (vouml Kuumlmmel 2000 382) Ez az aoristosi eacutertelmezeacutes feleacute billenteneacute a meacuterleg nyelveacutet

170 Mivel alaacutebb amellett fogok eacutervelni hogy ez a fordiacutetaacutes nem szuumlkseacutegszerő ezeacutert a glosszaacutekban ideacutezıjelbe teszem a bdquomegpihenrdquo szoacutet A negyedik peacutelda a fentebb (71) emliacutetett mreacute asmaacuted viacute mu-muco 3418a lehet (rsquone taacutevol tıluumlnk bdquopihenj megrdquorsquo) ndash felteacuteve persze hogy a mumucas aktiacutev alak

72

(73) naacute śrāmyanti naacute viacute mucantiy

nem elfaacuteradPRSINDACT3PL nem PREV bdquomegpihenrdquoPRSINDACT3PL171

eteacute (RV 2284c)

ezPLNOM

rsquoİk (ti a folyoacutek [siacutendhavo 4b]) nem faacuteradnak el eacutes nem pihennek megrsquo

(74) aacutedha prīṇān viacute

haacutet megeleacutegedikPTCPIPFVMEDPLNOM PREV

mumuktam asmeacute (RV 7915d)

bdquomegpihenrdquoPRFIMPACT2DU miPLLOC

rsquoMegelegeacutedve pihenjetek haacutet meg (ti Indra eacutes Vāyu istenek) naacutelunkrsquo

Jobb megoldaacutesnak tőnik azonban az ha felteacutetelezzuumlk hogy ezek az igealakok is valoacutejaacuteban attingens jelenteacutesőek csak eacuteppen taacutergyi argumentumuk ti a kifogott lo-vak vagy egyeacuteb aacutellatok elliptikusan hiaacutenyzik a mondatboacutel A szoumlvegkoumlrnyezetben azonban ezek a kifogandoacute aacutellatok rendszerint vagy explicit (ld āśuacutebhiś RV 2383a rsquogyors (lovakon)rsquo172 haacuteripriya RV 3418b voc rsquoa fakoacute [lovaknak] kedvesrsquo vagy rsquofakoacute [lovakat] kedvelırsquo oumlsszeteacutetel elıtagja haacuteribhyāṃ RV 3411c rsquofakoacute [lova-kon]rsquo) vagy implicit (saraacutethaṃ yātam RV 7915b rsquojoumljjetek ugyanazon a kocsinrsquo amelyet termeacuteszetesen lovak huacuteznak) moacutedon jelen vannak eacutes onnan kell ıket ezek-be a mondatokba is odaeacutertenuumlnk173 Egyeduumll RV 2284c-ben szerepel a viacute moc- ige metaforikus eacutertelemben hiszen alanya itt a folyoacutek (siacutendhavo RV 2284b) A folyoacutek azok akik rsquonem fogjaacutek ki (lovaikat)rsquo174 azaz nem pihennek meg mivel soha nem faacuteradnak el (naacute śrāmyanti)

Mindez azt jelenti hogy figyelmen kiacutevuumll hagyva a diateacutezis szempontjaacuteboacutel keacutetes viacute mumucas RV 3418a alakot az igekoumltıs viacute moc- ige egy kiveacutetellel (viacute muca-dhvam RV 11711d) mindig activumban ragozoacutedik eacutes mindig agentiacutev-attingens jelenteacutese van Az imeacutent taacutergyalt haacuterom (vagy neacutegy) szoumlveghelyen elıforduloacute laacutetszoacute-lag inattingens hasznaacutelata csupaacuten a taacutergyi argumentum szintaktikai ellipsziseacutenek koumlszoumlnhetı

171 Valoacutesziacutenőleg muntildecanti helyett (Lubotsky 1997 II 1078) 172 Azaz a (72)ndash(74) szereplı mondatok taacutergya ezekkel a szőkebb kontextusban megjelenı aacutella-

tokkal koreferens pro A (72)-es peacutelda egeacuteszen pontos fordiacutetaacutesa tehaacutet ez lehetne rsquomeacuteg az is aki gyors (lovakon) lovagol fogja ki (azokat)rsquo Megjegyezhetjuumlk hogy a magyarban is hasznaacutelhatoacute ugyaniacutegy explicit taacutergy neacutelkuumll a kifog ige

173 Vouml peacuteldaacuteul RV 3418a Kuumlmmel-feacutele (2000 381) fordiacutetaacutesaacutet bdquoSpannSpannSpannSpanneeee nicht fern von uns [deideideidei----nenenene Zugtiere] ausausausausrdquo (kiemeleacutes az eredetiben) eacutes a Grassmann 1996 1048 aacuteltal megadott jelenteacutest bdquoeinkehren [eigentlich Rosse abspannen] rastenrdquo

174 JamisonndashBrereton 2014 I 442 sajaacutetos moacutedon szenvedı eacutertelemben veszi az aktiacutev igealakot bdquonor are they unharnessedrdquo

73

II 2 3 VERSMEacuteRTEacuteK EacuteS FORMULAacuteK VIacute MUCADHVAM AacuteŚVĀN

Az elmondottak feacutenyeacuteben meacuteg kuumlloumlnoumlsebbnek bizonyul a mediaacutelis aoristost tartal-mazoacute viacute mucadhvam aacuteśvān kifejezeacutes A szoumlveghelyet a koumlnnyebb koumlvethetıseacuteg kedveacuteeacutert uacutejra ideacutezem

(75) niacute heacuteḷo dhattaacute viacute mucadhvam

le duumlhACC teszIMPACT2PL el engedAORIMPMED2PL

aacuteśvān (RV 11711d)

loacutePLACC

rsquoNyomjaacutetok el duumlhoumltoumlket fogjaacutetok ki lovaitokatrsquo

Elengedhetetlenuumll fontos hogy a keacuterdeacuteses igealak metrikai koumlrnyezeteacutet is megvizs-gaacuteljuk

(76) niacute heacuteḷo dhattaacute viacute mucadhvam aacuteśvviacute mucadhvam aacuteśvviacute mucadhvam aacuteśvviacute mucadhvam aacuteśvānānānān

ndash ndash ndash rsquo 6 7| ndash8 9 ndash10 ndash11

Laacutethatjuk hogy a viacute igekoumltı koumlzvetlenuumll a trimeter-sor (triṣṭubh pāda) 5 szoacutetagjaacutet koumlvetı uacuten keacutesıi cezuacutera utaacuten talaacutelhatoacute175 eacutes azt koumlveti a haacuterom szoacutetagos muca-dhvam A pādaacutet az ige taacutergyi bıviacutetmeacutenye zaacuterja Ha a viacute moc- ige toumlbbi gveda-beli elıfordulaacutesaacutet megneacutezzuumlk roumlgtoumln eacuteszrevehetjuumlk hogy szaacutemos maacutes szoumlveghelyen az egyes szavak ugyanilyen konstellaacutecioacuteban aacutellnak a sor hatodik szoacutetagja a viacute igekoumltı ezt koumlveti a moc- valamilyen haacuterom szoacutetagos aktiacutev alakja a sorzaacuterlat utolsoacute keacutet szoacutetagjaacutet pedig a taacutergy (ritkaacuten az alany vagy az ige valamilyen maacutes bıviacutetmeacutenye) foglalja el

(77) sryasya yaacutetra vimucaacutentiy aacuteśvān (RV 5621b)

SūryaGEN ahol kifogPRSINDACT3PL176 loacutePLACC

ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoahol kifogjaacutek Sūrya lovaitrsquo177

(78) vidv aacutedabdho viacute mumoktu

boumllcsNOM csalhatatlanNOM PREV kioldPRFIMPACT3SG

pśān (RV 12413d)

koumlteleacutekPLACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoOldja ki a koumlteleacutekeket a boumllcs eacutes csalhatatlanrsquo

175 A metrikai fogalmakkal kapcsolatban ld Arnold 1905 illetve roumlvid aacutettekinteacuteskeacutent pl Macdo-

nell 1916 436ndash447 176 Valoacutesziacutenőleg vimuntildecaacutenti helyett (Lubotsky 1997 II 1078) 177 Vegyuumlk eacuteszre hogy itt pontosan ugyanaz a taacutergya az igeacutenek mint RV 11711d-ben

74

(79) dme(a-i)va178 vatsd viacute mumugdhiy

koumlteacutelACC_mint borjuacuteABL PREV leoldPRFIMPACT2SG

aacuteṃho (RV 2286c)

szorongattataacutesACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoMikeacutent a koumltelet a borjuacuteroacutel oldd le (roacutelam) a szonrongattataacutestrsquo179

(80) ev(aacute-a)smaacuted agne viacute mumugdhi

iacutegy_miPLABL AgniVOC PREV leoldPRFIMPACT2SG

pśān (RV 527c)

koumlteleacutekPLACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoIacutegy oldd le roacutelunk a koumlteleacutekeket oacute Agnirsquo

(81) āśuacutebhiś cid yn viacute

gyorsPLINS meacuteg_is megyPTCPIPFVACTSGNOM PREV

mucāti nūnaacutem (RV 2383a)

kifogAORSBJVACT3SG most

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoMeacuteg az is aki gyors (lovakon) lovagol fogja ki (azokat)rsquo

(82) aacutedha prīṇān viacute

haacutet megeleacutegedikPTCPIPFVMEDPLNOM PREV

mumuktam asmeacute (RV 7915d)

kifogPRFIMPACT2DU miPLLOC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoMegelegeacutedve fogjatok haacutet ki naacutelunkrsquo

(83) naacute śrāmyanti naacute viacute

nem elfaacuteradPRSINDACT3PL nem PREV

mucantiy eteacute (RV 2284c)

kifogPRSINDACT3PL ezPLNOM

ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoEzek nem faacuteradnak el eacutes nem pihennek megrsquo

178 A metrum jobb azonosiacutethatoacutesaacutega eacuterdekeacuteben ezekben a szoumlvegpeacuteldaacutekban a saṃdhikat nem

oldottam fel viszont alsoacute indexben zaacuteroacutejelben feltuumlntettem az oumlsszevont magaacutenhangzoacutekat 179 Scarlata 1999 389 felveti annak lehetıseacutegeacutet hogy RV 2286c-ben (hasonloacutekeacuteppen a RV

4126c = 101268c sorokban) az aacuteṃho (aacuteṃhas) alak a verssor veacutegeacuten haplologikusan roumlviduumllt vaacutel-tozata a szabaacutelyos aacuteṃhasas rsquoa szorongattataacutesboacutelrsquo ablativusnak Ennek azonban vilaacutegosan ellent-mond az a teacuteny hogy RV 4126c = 101268c-ben a tagmondatban maacuter szerepel egy ablativus (as-maacuted rsquoroacutelunkrsquo) miacuteg RV 2286c-ben a hasonlattal fennaacutelloacute paacuterhuzam teszi vilaacutegossaacute hogy az aacuteṃhas-t accusativusnak kell tekintenuumlnk

75

Figyelemremeacuteltoacuteak az alaacutebbi peacuteldaacutek is ahol a viacute ugyanabban a poziacutecioacuteban szerepel csak eacuteppen a moc- ige keacutetszoacutetagos aktiacutev alakja koumlveti

(84) aacuteva sya haacuterī viacute mucā

ki koumltIMPACT2SG fakoacuteDUACC PREV kifogAORIMPACT2SG

saacutekhāyā (RV 6401b)

baraacutetDUACC

ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoKoumlsd ki a fakoacute (lovakat) fogd ki a taacutersaidatrsquo

(85) graacutesetām aacuteśvā viacute muce(a-i)haacute

eszikIMPMED3DU loacuteDUNOM PREV kifogAORIMPACT2SG_itt

śoacuteṇā (RV 3533c)

rıtsziacutenőDUACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoHadd egyenek lovaid fogd ki itt a rıtsziacutenőeketrsquo

(86) priy saacutekhāyā viacute mucoacute(a-uacute)pa

kedvesDUACC baraacutetDUACC PREV kifogAORIMPACT2SG_feleacute

barhiacutes (RV 3431c)

aacuteldozati_főACC

ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoFogd ki a kedves taacutersaidat Az aacuteldozati főhoumlz (hellip)rsquo180

A viacute mucadhvam alakkal kapcsolatban laacutetnunk kell hogy a thematikus aoristos megfelelı aktiacutev plur 2 alakja (viacute mucata) a RV 11711d triṣṭubh pādaacuteban felboriacute-tanaacute a trochaikus zaacuterlatot meacuteg abban az esetben is ha az aacuteltalaacutenosan alkalmazott uacuten praśliṣṭasaṃdhi (a szoacuteveacutegi eacutes a szoacutekezdı a oumlsszeolvadaacutesa) helyett a keacutet szoacute kouml-zoumltt megtartanaacutenk a hiaacutetust annak eacuterdekeacuteben hogy a sor a megfelelı szaacutemuacute azaz tizenegy szoacutetaggal rendelkezzen

(87) hellip viacute mucata aacuteśvān hellip rsquo | () ndash ndash

Ezeacutert valoacutesziacutenőnek tartom hogy a mediaacutelis viacute mucadhvam igealak egy metrikai okokboacutel fakadoacute alkalmi keacutepzeacutes (neacutemet terminussal bdquoAugenblicksbildungrdquo) a koumlltıi

180 Az uacutepa barhiacutes rsquoaz aacuteldozati főhoumlzrsquo kifejezeacutes minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint a d pādaacuteban talaacutelhatoacute

mondathoz tartozik (vouml Geldner 1951 I 385 a vonatkozoacute jegyzettel egyuumltt) a tuvm imeacute havyavho havante (RV 3431d)

teACC ezPLNOM aacuteldozatvivıPLNOM hiacutevPRSMED3PL rsquohellip hiacutevnak teacuteged ezek az aacuteldozatvivıkrsquo

JamisonndashBrereton 2014 I 527 a kifejezeacutest a c pādaacutehoz veszi bdquounharness them at the ritual grassrdquo

76

nyelvtanban181 amelynek leacutetrejoumltteacutet a fentebb taacutergyalt formulaszerő szoacutekapcsolatok segiacutetetteacutek amelyekben azonos vagy hasonloacute metrikai feleacutepiacuteteacuteső aktiacutev alakok szere-peltek ugyanabban a metrikai poziacutecioacuteban182

Oumlsszefoglalva az elmondottakat az igekoumltıs viacute moc- ige a korai veacutedikus nyelv azaz a gveda nyelveacutenek szinkroacuten nyelvtanaacuteban kizaacuteroacutelag aktiacutev ragozaacutessal rendel-kezı ige volt183 Nem voltak hasznaacutelatosak mediaacutelis alakjai184 noha az indirekt-reflexiacutev posszessziacutev (Kuumlmmel) vagy posszessziacutev-affektiacutev (Gotō) medium185 hasz-naacutelata teljes meacuterteacutekben elkeacutepzelhetı lenne peacuteldaacuteul ha valaki sajaacutet lovaacutet vagy lovait fogja ki sajaacutet kocsija elıl vagy jaacutermaacuteboacutel Adataink vilaacutegosan mutatjaacutek hogy ilyen jelenteacutestartalmat a korai veacutedikus nyelv nem fejezett ki a viacute moc- ige posszessziacutev (-affektiacutev) mediumaacuteval (mint alaacutebb laacutetni fogjuk ez a nyelv keacutesıbbi korszakaira is igaz egeacuteszen a legkeacutesıbbi uacutejveacutedikus faacutezisig)186 Ahogy a fenti peacuteldaacutekboacutel joacutel laacutethatoacute

181 Lett volna maacutesik lehetıseacuteg is a metrikailag nem megfelelı aktiacutev viacute mucata alaknak a sor met-rikai mintaacutejaacuteba toumlrteacutenı integraacutelaacutesaacutera meacutegpedig az ige eacutes taacutergya sorrendjeacutenek felcsereacuteleacutese (hellip mu-catā viacutey aacuteśvān hellip | ndash ndash ndash) Ez a strateacutegia nem lett volna egyeduumllaacutelloacute hiszen ezt laacutetjuk RV 4126c = 101268c-ben is

a evoacute ṣuacutev agravesmaacuten muntildecatā viacutey iacutegy joacutel miPLABL leoldIMPACT2PL PREV aacuteṃhaḥ (RV 4126c 101268c) szorongattataacutesACC ndash ndash ndash ndash rsquo ndash | ndash ndash ndash rsquoIacutegy oldjaacutetok le roacutelunk joacutel a szorongattataacutestrsquo

Esetuumlnkben talaacuten a RV 5621b pāda (77) analoacutegiaacuteja miatt tartotta meg a koumlltı az eredeti szoacuterendet eacutes keruumllte az inverzioacutet (hellip viacute mucadhvam aacuteśvān RV 11711d ~ hellip vimucaacutentiy aacuteśvān RV 5621b)

182 Hasonloacute metrikai teacutenyezı felelıs peacuteldaacuteul a mediaacutelis inj impf sing 2 yuyothāḥ alak leacutetrejoumlt-teacuteeacutert a szabaacutelyos aktiacutev yuyoḥ helyett (Hoffmann 1967 90 Kuumlmmel 2000 402)

183 A szemeacutelyragos aktiacutev alakokon (eacutes a fentebb taacutergyalt kiveacutetelesen mediaacutelis viacute mucadhvam-on) kiacutevuumll az igeacutenek csak absolutivuma adatolt a gvedaacuteboacutel (vimuacutecyā RV 11041c 3321d) A viacute cart- ige leacutenyegeacuteben veacuteve szinonim a viacute moc- igeacutevel vouml a koumlvetkezı mantraacutet amelyben AVŚ 61123c viacute hellip mucyantāṃ AVP 1704c pedig vi hellip ctyantām igeacutet tartalmaz

a yeacutebhiḥ pśaiḥ hellip viacute teacute amelyPLINS koumlteleacutekPLINS PREV azPLNOM mucyantāṃ (AVŚ 61123andashc) kioldPASSIMP3PL rsquoa koumlteleacutekek amelyekkel hellip oldoztassanak kirsquo

A viacute cart- ige agentiacutev-attingens jelenteacutesben szinteacuten kizaacuteroacutelag activumban ragozoacutedik a veacutedikus nyelv-ben pl viacute hellip ctaacutenti RV 1678a (act ind praes impf plur 3) viacute ctāmi eacutes viacute ctāmasi AVŚ 931d+ (act ind praes impf sing eacutes plur 1) viacute hellip ctaacute RV 12521b viacute cta AVŚ 61121c (act imperat impf sing 2) viacute cacarta AVŚ 14156d = AVP 1864d VS 1263 (act ind perf sing 3)

184 Uacutegy gondolom a kellıkeacuteppen nagy szaacutemuacute elıfordulaacutes (felsorolaacutesukat ld 69ndash70 o) toumlbb mint valoacutesziacutenőveacute teszi hogy a mediaacutelis alakok hiaacutenya nem egyszerően a veacuteletlen mőve

185 Azaz a cselekveacutes olyan valamire iraacutenyul ami az elsı aktaacutenseacute (az aacutegenseacute) ıhozzaacute tartozik A terminoloacutegiaacuteval kapcsolatban ld ismeacutet a 153 jegyzetben emliacutetett szakirodalmat

186 Ezt kuumlloumlnoumlsen Boumlhtlingk eacutes Roth szoacutetaacuteraacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacuteval (PW V 818) szemben hangsuacute-lyozom akiket minden bizonnyal RV 11711d feluumlletes interpretaacutecioacuteja vezetett feacutelre akkor amikor a viacute moc- igeacutere ezt a jelenteacutest adjaacutek meg bdquoabloumlsen losbinden befreien med an sich oder fuumlr sich Etwas abloumlsen z B die eigenen (Pferde) abspannenrdquo (az aacutelloacute betős kiemeleacutes tılem) Feltehetıen a szentpeacutetervaacuteri szoacutetaacuterat koumlveti Monier Williams (MW 980) is bdquoto unloose unharness (Ā lsquoonersquos

77

szaacutemos olyan szoumlveghely van amelyben a viacute moc- ige taacutergyi argumentuma valami olyan aacutellat (elsısorban loacute) amely nyilvaacutenvaloacutean az elsı aktaacutenshoz tartozik meacutegsem jut kifejezeacutesre ez a szemantikai mozzanat a mediaacutelis igenem reacuteveacuten Ezt a megfi-gyeleacutest erısiacuteti hogy nem talaacutelhatoacute olyan peacutelda amelyben a kifogott aacutellat maacuteseacute len-ne mint az elsı aktaacutens

II 2 4 A VIMOacuteCANAṂ KRʘṆUTE SZERKEZET INTERPRETAacuteCIOacuteJA

Mindezek feacutenyeacuteben eacuterdekes megfigyelnuumlnk hogy a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet igei tagja RV 33012d-ben mediumban ragozoacutedik (vimoacutecanaṃ kṇute med ind praes impf sing 3)

(88) saacuteṃ yaacuted naḷ aacutedhvana d iacuted

PREV amikor befejezAORINDACT3SG uacutetPLACC akkor csak

aacuteśvair vimoacutecanaṃ kṇute (RV 33012cd)

loacutePLINS kifogaacutesACC csinaacutelPRSMED3SG

Elismerve hogy neacutemikeacutepp kockaacutezatos vaacutellalkozaacutes a vimoacutecanaṃ kar- egyetlen elı-fordulaacutesa alapjaacuten aacuteltalaacutenosiacutetani eacutes koumlvetkezteteacutest levonni azt gondolom legalaacutebbis nem zaacuterhatoacute ki annak lehetıseacutege hogy a vimoacutecanaṃ kar- szerkezet azeacutert joumltt leacutetre a viacute moc- ige mellett hogy vele a diateacutezis szempontjaacuteboacutel (reacuteszlegesen) szuppletiacutev

own horsesrsquo)rdquo (az aacutelloacute betős kiemeleacutes tılem) Maacutesfelıl laacutesd Apte 1959 1458 sv vi-muc- helyes besorolaacutesaacutet bdquo6Prdquo Megaacutellapiacutethatjuk tehaacutet hogy a viacute moc- ige a gvedaacuteban nem uacutegy viselkedett mint peacuteldaacuteul az ava-moc- rsquoelenged levesz ledobrsquo az Atharvavedaacuteban amelynek agentiacutev-attingens mediuma joacutel koumlruumllhataacuterolhatoacute posszessziacutev-affektiacutev jelenteacutessel rendelkezik (szemben a nem reflexiacutev hasznaacutelatuacute activummal) Ld az activum eacutes a medium koumlzoumltti vilaacutegos kuumlloumlnbseacuteget a koumlvetkezı keacutet peacuteldaacuteban

a avamuntildecaacuten mtyu-pāśn aacuteśastiṃ leveszPTCPACTSGNOM halaacutel-koumlteleacutekPLACC aacutetokACC drghīya yuḥ prataraacuteṃ te dadhāmi (AVŚ 822c) hosszabbACC eacuteletACC tovaacutebb teGEN teszPRSACT1SG rsquoLeveacuteve (roacutelad) a halaacutel koumlteleacutekeit eacutes az aacutetkot eacuteletedet hosszabbra nyuacutejtomrsquo

b uacutet krāma~ aacutetaḥ puruṣa m~ aacuteva fel leacutepIMPACT2SG innen emberVOC ne le patthā megyAORIMPMED2SG mtyoacuteḥ paacuteḍvīṣam avamuntildecaacutemānaḥ (AVŚ 814b)

halaacutelGEN beacuteklyoacuteACC leveszPTCPMEDSGNOM rsquoKelj fel innen ember Leveacuteve (magadroacutel) a halaacutel beacuteklyoacutejaacutet ne meruumllj elrsquo

78

paradigmaacutet alkosson187 Mivel az igekoumltıs ige mint laacutettuk csak activumban rago-zoacutedott hiaacutenyzoacute mediumaacutet poacutetolhatta a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacutegeacutes szerkezet188 A vimoacutecanaṃ kar- tehaacutet a viacute moc- ige hiaacutenyos paradigmaacutejaacutenak uumlres pontjait toumlltoumltte be

act viacute moc‑ mdash med mdash vimoacutecanaṃ kar‑

A koumlvetkezı leacutenyegesen nehezebb de egyben legfontosabb keacuterdeacutes mieacutert volt szuumlkseacutege a veacutedikus koumlltınek ebben a verssorban a mediumra a leacutetezı aktiacutev alak helyett Mi az a jelenteacutestoumlbblet amelyet nem tudott kifejezni a rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute szabaacutelyos aktiacutev viacute muntildecati formaacuteval Mi indiacutetotta arra hogy a vimoacutecanaṃ kṇute szerkezetben a medium hasznaacutelataacutehoz folyamodjon a bdquopoeacutetikailag nyitott gramma-tikai rendszereacutebenrdquo189190

Az egyik interpretaacutecioacute szerint az aacuteśvair vimoacutecanaṃ kṇute szoacutekapcsolat egysze-rően azt jelenti hogy Sūrya a napisten kifogja a lovait (ld peacuteldaacuteul Sāyaṇa eacutertelme-zeacuteseacutet [aśvānāṃ vimocanaṃ kurute] eacutes Griffith 1973 175 fordiacutetaacutesaacutet [bdquohis Steeds he loosesrdquo]191) Ekkor azonban az aacuteśvair instrumentalis okoz neheacutezseacuteget hiszen in-kaacutebb genitivus obiectivust vaacuternaacutenk mint ahogy Sāyaṇa eacutertelmezeacutese szoacutel vagy eset-leg accusativust192 (aacuteśvān vimoacutecanaṃ krʘṇute193) Az egyetlen megoldaacutes amely megmenthetneacute Sāyaṇa eacutes Griffith egyeacutebkeacutent keacutezenfekvı eacutes egyszerő eacutertelmezeacuteseacutet az lenne ha az instrumentalisnak limitatiacutev azaz tekintet- vagy korlaacutetozoacutehataacuterozoacutei eacutertelmet tulajdoniacutetanaacutenk (rsquoa lovak tereacutenlovak tekinteteacutebenrsquo) ti a kifogaacutes cselekveacute-se a lovakra korlaacutetozoacutedik A gvedaacuteban azonban a limitatiacutev instrumentalis hasznaacute-lata rendszerint olyan neacutevszoacuteknaacutel fordul elı amelyek szorosan az alanyhoz tartozoacute

187 Ellenveteacuteskeacutent persze megfogalmazoacutedhat hogy a mediaacutelis kṇute RV 33012d-ben valoacutejaacuteban

csak metrikai alapuacute helyettesiacutetıje lenne az aktiacutev kṇoti-nak Ezt a lehetıseacuteget elvethetjuumlk hiszen a trimeter sorok negyedik szoacutetagot koumlvetı uacuten korai cezuacuteraacuteja utaacuten a ndash metrikai keacuteplet (azaz act kṇoti) eacuteppuacutegy lehetseacuteges lenne meacuteg akkor is ha a mediaacutelis kṇute aacuteltal alkotott ndash egyeacutertelmően a leggyakoribb metrikai mintaacutezat ebben a poziacutecioacuteban Ez azt jelenti hogy metrikai teacutenyezıkkel nem indokolhatjuk a mediaacutelis alak vaacutelasztaacutesaacutet

188 Aacuteltalaacutenossaacutegban a perifraacutezis ilyen helyettesiacutetı funkcioacutejaacuteroacutel ld Haspelmath 2000 657 Schutz-eichel 2014 60 193ndash194 Paacuterhuzamkeacutent vouml a śruṣṭiacuteṃ kar- esettanulmaacutenyt (II 1)

189 Vouml Knobl 2004 262 (bdquopoetically open grammatical systemrdquo) 190 Az oacutegoumlroumlg nyelvben a ποιέω rsquocsinaacutelrsquo ige keveacutes kiveacuteteltıl eltekintve mediumban ragozoacutedik

funkcioacuteigeacutes szerkezetekben (vouml Ittzeacutes 2007 20ndash21 hivatkozaacutesokkal) Ilyen szabaacutely vagy tendencia a veacutedikus nyelvben eddigi vizsgaacutelataim alapjaacuten nem figyelhetı meg (vouml a śruṣṭiacuteṃ kar- eseteacutet [II 1] amely mindig activumban fordul elı)

191 Vouml JamisonndashBrereton 2014 I 506 bdquoonly after that does he perform his unyoking of the horsesrdquo 192 Ekkor a funkcioacuteigeacutes szerkezet szintaktikailag egy egyszerő tranzitiacutev igeacutevel ekvivalens moacutedon

viselkedne eacutes accusativusban aacutelloacute taacutergya lenne (vouml a (34)-es peacuteldaacutet) Ld ehhez Hackstein 2012 89 193 Vegyuumlk eacuteszre hogy az aacuteśvān accusativusnak ugyanaz a metrikai keacuteplete (‒ ‒) mint az aacuteśvair

instrumentalisnak azaz hasznaacutelata ebbıl a szempontboacutel teljesen probleacutemamentes lett volna ha teacuteny-leg az lett volna a szaacutendeacutekolt jelenteacutes amit peacuteldaacuteul Griffith is keacutepvisel

79

dolgot jelentenek mint peacuteldaacuteul az alany fizikai eacutes mentaacutelis tulajdonsaacutegai eacutes jelleg-zetesseacutegei testreacuteszek stb (Hettrich 2002 54)194 viszont valakinek a lovai nyilvaacuten-valoacutean nem tartoznak ebbe a koumlrbe

Veacutelemeacutenyem szerint az aacuteśvair instrumentalis egyetlen eacutesszerő eacutertelmezeacutese az ha ndash toumlbbek koumlzoumltt Geldnert (1951 I 365) eacutes Grassmannt (1876 77) koumlvetve (bdquomit den Rossenrdquo) ndash uacutegy tekintjuumlk hogy taacutershataacuterozoacutei fukcioacuteja van rsquolovaival egyuumlttrsquo De mieacutert nem hasznaacutelja akkor a koumlltı egyszerően azt hogy viacute muntildecati aacuteśvair Hiszen ahogy fentebb laacutettuk a viacute moc- ige elliptikus szerkeszteacuteső aktiacutev alakjainak teacutenyleg lehetseacuteges eacutertelmezeacutese az hogy rsquomegpihenrsquo eacutes mondatunk ekkor elmeacuteletileg azt jelenthetneacute rsquolovaival egyuumltt megpihenrsquo Veacutelemeacutenyem szerint a laacutetszoacutelag intranzitiacutev viacute muntildecati igealak keruumlleacuteseacutenek pontosan az aacuteśvair instrumentalis jelenleacutete az oka Laacutethattuk ugyanis hogy ha az ige ezzel a laacutetszoacutelag inattingens jelenteacutessel rendelke-zik a kifogott aacutellatok sohasem jelennek meg explicit moacutedon ugyanabban a tagmon-datban mert maacuter a kontextus alapjaacuten implicit moacutedon jelen vannak A viacute muntildecati (ti aacuteśvān) aacuteśvair mondat (rsquokifog [ti a lovait] a lovaival egyuumlttrsquo) emiatt eacutertelmetlen volna

Mindezek miatt azt gondolom hogy a tagmondatban a mediumnak csak direkt-reflexiacutev eacutertelme lehet Sūrya nemcsak a lovait fogja ki a haacutemboacutel (konkreacutetan) hanem magaacutet is (metaforikusan) lovai eacutes ı maga is mentesuumllnek eacutes megszabadulnak napi terhuumlk munkaacutejuk aloacutel Az aacuteśvair instrumentalist tehaacutet a reflexiacutev mediumban imp-licit moacutedon bennfoglalt taacutergy (aki ugyanaz a szemeacutely mint az alany ti Sūrya) mel-letti taacutershataacuterozoacutekeacutent fogom fel195 a mondat egeacuteszeacutet pedig a koumlvetkezıkeacuteppen eacuter-telmezem

(89) rsquo(szoacute szerint) Amikor uacutetjaacutenak veacutegeacutere eacuter (ti Sūrya) csak akkor fogja ki (magaacutet) lovaival

egyuumltt csak akkor csinaacutelja lovaival (lovainak kifogaacutesaacuteval) egyuumltt a (maga) kifogaacutesaacutet

(szabadabban) csak akkor pihen meg lovaival egyuumlttrsquo

II 2 5 OumlSSZEFOGLALAacuteS

Uacutegy tőnik tehaacutet hogy a mediaacutelisan ragozoacutedoacute vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet a viacute moc- ige hiaacutenyzoacute (direkt-reflexiacutev) mediumaacutet poacutetolja mivel az utoacutebbi ige a korai

194 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet a limitatiacutev instrumentalisra a sthireacutebhir aacuteṅgaiḥ hellip śukreacutebhiḥ pipiśe

szilaacuterdPLINS veacutegtagPLINS ragyogoacutePLINS feleacutekesiacutetPRFMED3SG hiacuteraṇyaiḥ (RV 2339ab) aranyPLINS rsquo(szoacute szerint) Szilaacuterd tagjai tekinteteacuteben ragyogoacute aranyeacutekszerekkel eacutekesiacutetette fel magaacutet van feleacutekesiacutetversquo (azaz rsquoSzilaacuterd tagjai aranyeacutekszerekkel vannak feleacutekesiacutetversquo)

195 Vouml Hettrich 2002 51ndash52 peacuteldaacuteit amelyekben az instrumentalis az explicit taacutergy melletti taacuters-hataacuterozoacutekeacutent szerepel

80

veacutedikus nyelvben mediumban nem ragozoacutedott196 Viszont ndash hasonloacutean ahhoz amit az elızı fejezetben a śruṣtiacuteṃ kar- śroṣ- paacuterral kapcsolatban laacutettunk ndash a vimoacutecanaṃ kar- eacutes viacute moc- koumlzoumltti szuppletiacutev kapcsolat sem folytatoacutedott tovaacutebb a veacutedikusban eacutes a szanszkrit nyelvben eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet nem grammatikalizaacuteloacutedott eacutes nem roumlgzuumllt abban a funkcioacuteban amelyben a legkoraacutebbi perioacutedusban hasznaacutelatban lehetett Amiacuteg azonban a śroṣ- ige maga is gyakorlatilag eltőnt a gveda korszakaacutet koumlvetıen (ld Gotō 1987 316ndash317) addig a viacute moc- gyakori maradt a veacutedikusban eacutes a szanszkritban egyaraacutent

Tovaacutebbi elıfordulaacutesok hiacutejaacuten azt kell mondanunk hogy a vimoacutecanaṃ kṇute kife-jezeacutes a veacutedikusban csupaacuten alkalmi keacutepzeacutes (bdquoAugenblicksbildungrdquo) azaz egyetlen koumlltı kiacuteseacuterlete arra hogy valami olyasmit fejezzen ki amit nem tudott volna kife-jezni a nyelv grammatikai konvencioacuteinak keretei koumlzoumltt Ez a kiacuteseacuterlet a keacutesıbbiekben folytataacutes neacutelkuumll maradt eacutes nem vaacutelt a veacutedikus nyelv aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt elemeacute-veacute197 Laacutetnunk kell azonban hogy ez az alkalmi keacutepzeacutes ahogy fentebb bemutattam ugyanazok szerint a mechanizmusok szerint mőkoumldoumltt eacutes ugyanazt a szuppletiacutev strateacutegiaacutet koumlvette mint a gyakoribb śruṣṭiacuteṃ kar- vagyis ebben az eacutertelemben egy-aacuteltalaacuten nem tekinthetı elszigeteltnek a korai veacutedikus nyelvben

II 2 6 FUumlGGELEacuteK A VIacute MOC- MEDIUMA A KOumlZEacuteP- EacuteS UacuteJVEacuteDIKUSBAN

Tekintsuumlk aacutet roumlviden milyen igenem-hasznaacutelati vaacuteltozaacutesokon ment keresztuumll a viacute moc- ige a veacutedikus nyelv keacutesıbb szakaszaiban Az ige mediuma (a fentebb taacutergyalt eacutes metrikai okokra visszavezethetı viacute mucadhvam alak kiveacuteteleacutevel) elıszoumlr a kouml-zeacutepveacutedikus korszakban jelenik meg de csupaacuten a Fekete Yajurveda egyetlen saṃ-hitā-proacutezai198 reacuteszleteacuteben vimuntildecate med ind praes impf sing 3 vimuntildecamā-neṣu med part impf masc plur loc (mindkettı a nazaacutelis infixumot tartalmazoacute thematikus muntildeca- imperfectumtıbıl van keacutepezve)

(90) yoacute v agniacute vimokaacute gate

akiNOM PTCL tőzACC kifogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC

naacute vimuntildecaacutete naacute vimuntildecaacutemāneṣu

nem kifogPRSMED3SG nem kifogPTCPIPFVMEDPLLOC

196 Az a teacuteny hogy a vimoacutecanaṃ kar- szerkezet a fentebb (151 jz) emliacutetett MBh-reacuteszlet egyik

szoumlvegvaacuteltozataacuteban activumban szerepel teljesen irrelevaacutens a korai veacutedikus nyelvaacutellapotra neacutezve hiszen a MBh-adat egyreacuteszt kronoloacutegiailag is sokkal keacutesıbbi maacutesreacuteszt az igenemek hasznaacutelata koumlz-ismerten keacutepleacutekeny az epikus szanszkritban (vouml Oberlies 2003 129ndash132) A MBh-szoumlveghely ezeacutert minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint csupaacuten annyit mutat hogy az epikus szanszkrit nyelv korszakaacuteban egy (aktiacutev) funkcioacuteigeacutes szerkezet eacutes egy (aktiacutev) egyszerő ige szemantikailag eacutes funkcionaacutelisan ekviva-lens lehetett azaz ekkor maacuter pusztaacuten stilisztikai (vagy pragmatikai) variaacutensokkeacutent leacutetezhettek

197 Vouml ezzel kapcsolatban Knobl 2004 262 bizonyos veacutedikus alkalmi keacutepzeacutesekre alkalmazott frappaacutens kifejezeacuteseacutet bdquoforerunners without a followingrdquo

198 VWC aacutelliacutetaacutesaacuteval szemben a mediumnak nincs mantra-elıfordulaacutesa a YV-ban

81

viacutemuntildecate viacute te muntildecāmi raśan

kifogPRSMED3SG PREV teGEN kioldPRSACT1SG koumlteleacutekACC

viacute raśmn ity agniacute v etaacuted

PREV koumlteacutelPLACC QUOT tőzACC PTCL iacutegyADV

vimokaacute gate viacutemuntildecate viacute

kifogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC kifogPRSMED3SG PREV

muntildecaacutemāneṣu muntildecate (MS 345)

kifogPTCPIPFVMEDPLLOC kifogPRSMED3SG

rsquoAz aki nem fogja ki a tőzoltaacutert amikor eljoumltt a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifognak

nem fog(ja) ki (igazaacuteboacutel) (de az aki) iacutegy kifogja a tőzoltaacutert (ezzel a mantraacuteval) bdquoKioldom

koumlteleacutekedet kioldom koumlteleidetrdquo amikor eljoumltt a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifog-

nak kifog(ja azt igazaacuteboacutel)rsquo199

(91) yo ha vā agniṃ vimoka āgate na vimuntildecati na vimuntildecamāneṣu vimuntildecate [hellip] ity agnim

evaitad vimoka āgate vimuntildecati vimuntildecamāneṣu vimuntildecate (KS vi vimuntildecamāneṣu muntilde-

cate) ya evaṃ veda (KKS 341 asymp KS 226) rsquoAz aki nem fogja ki a tőzoltaacutert amikor eljoumltt

a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifognak nem fog(ja) ki (igazaacuteboacutel) bdquohelliprdquo (ezekkel a

szavakkal) kifogja iacutegy a tőzoltaacutert amikor eljoumltt a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifog-

nak (igazaacuteboacutel) kifog(ja) az aki iacutegy tudjarsquo200

Laacutethatjuk hogy a Kapiṣṭhala-Kaṭha- eacutes a Kāṭhaka-Saṃhitā szoumlvegvaacuteltozataacuteban az ige mediuma csak akkor hasznaacutelatos ha nincsen a mondatban explicit moacutedon kiteacuteve a taacutergy (na vimuntildecamāneṣu vimuntildecate vimuntildecamāneṣu vimuntildecate KKS asymp vi vi-muntildecamāneṣu muntildecate KS) Amikor a taacutergy explicit moacutedon emliacutetve van az acti-vum hasznaacutelatos helyette (yo hellip agniṃ hellip na vimuntildecati hellip ity agnim hellip vimuntildecati) Azt felteacutetelezem hogy ez lehetett a szoumlveg eredeti formaacuteja201 eacutes a Maitrāyaṇī-Saṃ-hitā-vaacuteltozat yoacute hellip agniacute hellip naacute vimuntildecaacutete eacutes hellip ity agniacute hellip viacutemuntildecate tagmon-dataiban szereplı mediaacutelis alakok az explicit taacutergy neacutelkuumlli tagmondatok mediaacutelis igealakjainak analoacutegiaacuteja miatt keruumlltek a szoumlvegbe (naacute vimuntildecaacutemāneṣu viacutemuntildecate viacute muntildecaacutemāneṣu muntildecate)202

199 A fordiacutetaacutes aproacute vaacuteltoztataacutesokkal Oertel 1926 169ndash170 fordiacutetaacutesaacutet koumlveti 200 A reacuteszletet nem glosszaacutelom mert az alaacutebb taacutergyalandoacute igealakbeli kuumlloumlnbseacutegektıl eltekintve

a keacutet vaacuteltozat leacutenyegeacuteben veacuteve megegyezik Az MS-vaacuteltozatban az utolsoacute tagmondat nem szerepel a ya evaṃ veda

akiNOM iacutegy tudPRFACT3SG rsquoaki iacutegy tudjarsquo

A fordiacutetaacutes (91)-ben is Oerteleacutet (1926 169ndash170) koumlveti 201 Meacuteg akkor is ha aacuteltalaacutenossaacutegban veacuteve a MS reacutegebbi vaacuteltozat mint a KS eacutes a KKS (vouml

Kuumlmmel 2000 5) 202 Azt is megfontolandoacutenak tartom hogy a viacute moc- ige mediaacutelis alakjai (vimuntildecate eacutes vimuntildeca-

māneṣu) itt mindhaacuterom szoumlvegvaacuteltozatban a megelızı szoumlvegreacutesz analoacutegiaacutejaacutera hasznaacutelatosak amely-ben a pont ellenteacutetes yoj- rsquobefogrsquo ige mediaacutelis alakjai fordulnak elı (yuṅkte med ind praes impf sing 3 yuntildejāneṣu med part impf masc plur loc) eacutespedig szintaktikailag teljesen paacuterhuzamos mondatokban Ld peacuteldaacuteul a fent ideacutezett (91)-es reacuteszletet megelızı szakasz KKS-verzioacutejaacutet

82

A viacute moc- ige mediuma leacutenyegesen gyakrabban adatolt a koumlzeacutepveacutedikus korszak brāhmaṇa-faacutezisaacutetoacutel kezdve de meacuteg ekkor sem jelenik meg explicit taacuterggyal egyuumltt csak implicit taacuterggyal A legtoumlbb esetben a fentebbi YVp-helyhez hasonloacutean meta-forikus eacutertelme van hiszen aacutetvitt eacutertelmő kifogaacutesra megaacutellaacutesra utal meghataacuterozott rituaacuteleacutek soraacuten Valoacutesziacutenőnek tartom hogy ez a laacutetszoacutelag intranzitiacutev agentiacutev-attin-gens medium azt a koraacutebbi korai veacutedikus hasznaacutelatot vaacuteltotta fel amikor az activum elliptikus taacuterggyal szerepelt (ld 71ndash72 o) Tekintsuumlk a koumlvetkezı peacuteldaacutekat ame-lyek koumlzuumll (92) a koumlzeacutepveacutedikus korszakot (reacutegebbi brāhmaṇa-proacuteza) (93) eacutes (94) pedig az uacutejveacutedikus korszakot (uacutejabb brāhmaṇa-proacuteza) keacutepviseli

(92) saacute yaacutedi pur vasatyaiacute vimuntildeceacuteta aacutenasy

SP ha elıtt szaacutellaacutesDAT kifogOPTMED3SG szekeacuterLOC

evaacute~ agniacuteḥ syād (ŚB 68112)203

bizony tőzNOM vanOPTACT3SG

rsquoHa a szaacutellaacutesa (eleacutereacutese) elıtt fogna ki maradjon a tőz magaacuten a szekeacuterenrsquo

a yo ha vā agniṃ yoga āgate na

akiNOM PTCL PTCL tőzACC befogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC nem yunakti na yuntildejāneṣu yuṅkte [hellip] befogPRSACT3SG nem befogPTCPIPFVMEDPLLOC befogPRSMED3SG ity agnim eva~ etad yoga āgate QUOT tőzACC PTCL iacutegyADV befogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC yunakti yuṅkte yuntildejāneṣu befogPRSACT3SG befogPRSMED3SG befogPTCPIPFVMEDPLLOC ya evaṃ veda (KKS 341) akiNOM iacutegy tudPRFACT3SG rsquoAz aki nem fogja igaacuteba a tőzoltaacutert amikor a befogaacutes (ideje) eljoumltt azok koumlzoumltt akik befognak nem fog(ja) be (igazaacuteboacutel) bdquohelliprdquo ezekkel a szavakkal igaacuteba fogja a tőzoltaacutert amikor a befogaacutes (ideje) eljoumltt azok koumlzoumltt akik befognak (igazaacuteboacutel) befog(ja) az aki iacutegy tudjarsquo (a fordiacutetaacutes Oertel 1926 169 nyomaacuten)

Eacuterdekes hogy a rsquobefog igaacuteba fogrsquo jelenteacuteső yoj- ige agentiacutev-attingens jelenteacutessel maacuter a gvedaacuteban egyaraacutent ragozoacutedik activumban eacutes (minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint) posszessziacutev-affektiacutev mediumban Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

b yuṅgdhvaacuteṃ haacuterī ajir dhuriacute befogIMPMED2PL fakoacuteDUACC gyorsDUACC kocsiruacutedLOC voacuteḷhave (RV 5566c) huacutezINF rsquoFogjaacutetok be a gyors fakoacute (lovakat) a kocsiruacutedhoz hogy huacutezzanakrsquo

c haacuterī raacutethasya dhūrṣuacutev yunajmi (RV 3352b) fakoacuteDUACC kocsiGEN kocsiruacutedPLLOC PREV befogPRSINDACT1SG rsquoA fakoacute (lovakat) a kocsirudakhoz fogom bersquo

203 Vouml ŚB 3415 67410 stb A Śatapatha-brāhmaṇaacuteban a viacute moc- ige activuma eacutes mediuma olykor egy szakaszon beluumll egymaacutes mellett fordul elı minden eacuterzeacutekelhetı jelenteacuteskuumlloumlnbseacuteg neacutelkuumll (vouml Delbruumlck 1888 248) A (92)-es peacutelda elejeacuten a saacute mondatbevezetı partikula (SP = sentence par-ticle)

83

(93) atha vimuntildeceta bhatā vimuntildece

akkor kifogOPTMED3SG bhatINS204 kifogPRSMED1SG

vāmadevyena vimuntildece rathantareṇa vimuntildeca

vāmadevyaINS kifogPRSMED1SG rathantaraINS kifogPRSMED1SG

iti (JB 254 vouml JB 3303)

QUOT

rsquoAkkor fogjon ki (ezt mondva) bdquoKifogok a bhat sāmannal kifogok a vāmadevya

sāmannal kifogok a rathantara sāmannalrdquorsquo

(94) vy ū muntildecante (AB 623)

PREV PTCL kifogPRSMED3PL

rsquokifognakrsquo

A nyelvtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutes koumlvetkezı eacutes egyben utolsoacute szakasza a keacutesıveacutedikus kor-szakban jaacutetszoacutedik le Ekkor a śrautasūtra-szoumlvegekben jelenik meg ugyanis elsı alkalommal az a hasznaacutelat hogy a viacute moc- ige agentiacutev-attingens mediumban rago-zoacutedik toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyeacutertelmő posszessziacutev-affektiacutev jelenteacutessel (rsquoelenged leold magaacuteroacutel [ill a maga valamijeacuterıl] a maga szaacutemaacuterarsquo) eacutes ezzel egyidejőleg explicit taacutergyi bıviacutetmeacutenye van Laacutesd a koumlvetkezı keacutet peacuteldaacutet

(95) mātā~ iva putram iti śikyād ukhā

anyaNOM mint fiuacuteACC QUOT hurokABL edeacutenyACC

vimuntildecate (VārŚS 21419)

leoldPRSINDMED3SG

rsquobdquoMint az anya a fiaacutetrdquo ndash (ezzel a mantraacuteval) leoldja az edeacutenyt a hurokroacutelrsquo

(96) imaṃ viṣyāmi~ iti patnī yoktrapāśaṃ

ezACC kioldPRSACT1SG QUOT uacuternıNOM igasziacutejACC

vimuntildecate (ĀpŚS 3106 8814)

leoldPRSINDMED3SG

rsquobdquoKioldom eztrdquo ndash (ezzel a mantraacuteval) az uacuternı leoldja (magaacuteroacutel) az igasziacutejatrsquo

Mindezek a teacutenyek megerısiacutetik azt a koraacutebbi megfigyeleacutesuumlnket hogy a viacute muca-dhvam aacuteśvān RV 11711d szerkezet amelyben a viacute moc- ige mediuma explicit taacuterggyal szerepel teljes meacuterteacutekben elszigetelt a veacutedikus nyelvben az uacutejveacutedikus kor-szakot megelızıen eacutes ezeacutert a korai veacutedikusban egy metrikai okok miatt alkotott alkalmi keacutepzeacutesnek kell tekintenuumlnk

204 A haacuterom le nem fordiacutetott szoacute egy-egy uacuten sāman vagyis rituaacutelis hasznaacutelatuacute meloacutedia neve

84

II 2 7 KITEacuteRİ A PRAacuteTI hellip MUCĀTE RV 102711C ALAK EacuteRTELMEZEacuteSE

A moc- igeacutevel egyuumltt elıforduloacute igekoumltık (avagy lokaacutelis partikulaacutek) koumlzuumll a praacuteti a gyakoribbak koumlzeacute szaacutemiacutet A praacuteti moc- a gvedaacuteben heacutetszer (RV 2172d 4532b 5556b 5812a 7598c 91009c 102711c) az oacuteveacutedikus saṃhitākban eacutes kuumlloumln-feacutele proacutezai szoumlvegekben szaacutemos tovaacutebbi alkalommal adatolt205 Amint A Casaretto kimutatja a praacuteti a moc- ige mellett lexikalizoacutedott eacutes ebben a kapcsolatban valoacutedi igekoumltınek lehet tekinteni (bdquofungiert die LP mit Sicherheit als Praumlverbrdquo Casaretto 2010 48ndash49)

A gvedaacuteban a praacuteti moc‑ igeacutenek csak mediaacutelis alakjai fordulnak elı Az igekouml-tıs ige jelenteacutese ekkor rsquofelvesz magaacutera vesz feloumlltrsquo azaz agentiacutev-attingens jelenteacute-seacutehez az indirekt reflexivitaacutes taacutersul (affektiacutev medium)206 Az affektiacutev medium hasz-naacutelata keacutesıbbi veacutedikus szoumlvegekben is gyakori207 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

205 Casaretto 2010 21ndash22 statisztikaacuteja azt mutatja hogy csak nyolc olyan ige van a gvedaacuteban

(ay‑ dhā‑ cakṣ‑ darś‑ grabhi‑ har‑ rsquooumlruumllrsquo bodh‑ eacutes joṣ‑) amelyik gyakrabban taacutersul a praacuteti ige-koumltıvel a moc- igeacuteneacutel

206 A terminusroacutel ld 76 o A praacuteti moc- igeacutenek ez a maacuter gveacutedikus affektiacutev hasznaacutelata paacuterhu-zamba hozhatoacute olyan igekoumltıs igeacutek keacutesıbbrıl ismert indirekt reflexiacutev hasznaacutelataacuteval (vouml Delbruumlck 1888 247 bdquodas sog dativische m[edium]rdquo) mint peacuteldaacuteul uacuted moc‑ rsquolevesz magaacuteroacutelrsquo (ld pl MS 321 ŚB 6738) eacutes uacutepa moc‑ rsquomagaacutera veszrsquo (ld pl TS 5444 5661 ŚB 54319 5537 TB 1794 AVP 19374c) Ahogy Kuumlmmel 1996 84 n 147 megjegyzi bdquopraacuteti moc hellip bezeichnet hellip den Gegensatz zum Simplexrdquo de amint a posztgveacutedikus aktiacutev alakok jelenteacutese bizonyiacutetja (ld ezek-rıl reacuteszletesen alaacutebb) ez (legalaacutebbis reacuteszben) a mediaacutelis igenemnek eacutes nem egyszerően a praacuteti ige-koumltınek a szaacutemlaacutejaacutera iacuterhatoacute

207 Ez aloacutel a szabaacutelyszerőseacuteg aloacutel a koumlzeacutepveacutedikus korszakig egyetlen kiveacutetelt talaacuteltam (azaz olyat amelyikben a mediaacutelis igenemhez nem kapcsoloacutedik vilaacutegosan affektiacutev jelenteacutes) meacutegpedig egy saṃ-hitā-proacutezareacuteszletben

a rukmaacutem aacutentaraṃ praacuteti muntildecate (TS 51103) aranylemezACC beluumll PREV raacuteteszPRSINDMED3SG rsquoBeluumllre teszi az aranylemeztrsquo (vouml Keith 1914 40)

A mondat az agnicayana-szertartaacutes egy rituaacutelis cselekedeteacutere utal amikor a szertartaacutest veacutegzı sze-meacutely a tőzoltaacuter eacutepiacuteteacutese koumlzben egy aranylemezt helyez egy loacutetuszleveacutel tetejeacutere Egy maacutesik szoumlveg a ŚB 74110 ugyanerre a cselekedetre az uacutepadadhāti rsquoodatesz raacuteteszrsquo igeacutet hasznaacutelja Vouml tovaacutebbaacute a koumlvetkezı szoumlveghelyet

b rukmaacuteṃ pratimuacutecya bibharti (ŚB 6711) aranylemezACC feloumlltABS hordPRSINDACT3SG rsquoFeloumlltve hordja az aranylemeztrsquo

Ez a mondat azonban egy maacutesik rituaacutelis cselekveacutest iacuter le ti amikor az aacuteldozoacute a rituaacuteleacute kezdeteacuten aranylemezt akaszt a nyakaacuteba Vagyis itt a pratimuacutecya absolutivum az ige affektiacutev mediumaacutenak felel meg eacutes olyan jelenteacutese van mint a (97)ndash(103)-as peacuteldaacutek igeacutejeacutenek Vouml meacuteg peacuteldaacuteul

c rukmaṃ pratimuntildecate (MS 321) aranylemezACC feloumlltPRSINDMED3SG rsquomagaacutera veszi az aranylemeztrsquo

d rukmaṃ pratimuntildeceta (KS 1911) aranylemezACC feloumlltOPTMED3SG rsquovegye magaacutera az aranylemeztrsquo

85

(97) hiraṇyaacuteyān praacutetiy aacutetkā aacutemugdhvam (RV 5556b)

aranyPLACC PREV ruhaPLACC feloumlltAORINDMED2PL

rsquoMagatokra vetteacutetek arany ruhaacutetokatrsquo

(98) praacuteti drāpiacutem amuntildecathāḥ (RV 91009c)

PREV ruhaACC feloumlltPSTINDMED2SG

rsquoFelvetted a ruhaacutetrsquo

(99) druhaacuteḥ pśān praacuteti saacute mucīṣṭa (RV 7598c)

aacutertaacutesGEN koumlteleacutekPLACC PREV azSGNOM feloumlltPRECMED3SG

rsquoVegye magaacutera az aacutertaacutes koumlteleacutekeitrsquo208

(100) taacutem agniacuteḥ praacutety amuntildecata (AVŚ 1066c)

ezACC AgniNOM PREV feloumlltPSTINDMED3SG

rsquoAgni magaacutera vette eztrsquo

(101) rāyaacutes poacuteṣāya praacuteti muntildece ahaacuteṃ

gazdagsaacutegGEN gyarapodaacutesDAT PREV feloumlltPRSINDMED1SG eacutenNOM

tvm (AVŚ 193113e AVP 10513e)

teACC

rsquoMagamra veszlek a gazdagsaacuteg gyarapodaacutesa ceacuteljaacuteboacutelrsquo

(102) ut tanuṣva dhanuḥ prati muntildecasva

fel fesziacutetIMPMED2SG iacutejACC PREV feloumlltIMPMED2SG

varma (AVP 1255a)

fegyverzetACC

rsquoAjzzad fel az iacutejat vedd magadra a fegyverzetetrsquo

(103) jyoacutetiṣmatī (MS ˚tīḥ) praacuteti muntildecate

ragyogoacuteNOM PREV feloumlltPRSINDMED3SG

naacutebho (TS 43113a MS 21310a KS 3910a PāGS 335a)

felhıACC

rsquoA ragyogoacute magaacutera oumllti a felhıtrsquo

A praacuteti moc- ige aktiacutev alakjai amelyek toumlrteacutenetesen meacuteg nem hasznaacutelatosak a g-vedaacuteban csak az Atharvavedaacutetoacutel kezdve jelennek meg agentiacutev-attingens jelenteacutes-

E keacutet szoumlveghely ugyanarra a rituaacutelis cselekveacutesre utal mint ŚB 6711 Kuumlloumlnfeacutele taacutergyak rituaacutelis

nyakbaakasztaacutesaacuteroacutel ld meacuteg Griffiths 2009 267 208 JamisonndashBrereton 2014 II 954 szenvedı eacutertelmet tulajdoniacutet az igealaknak bdquomay he be fastened

to the fetters of deceitrdquo

86

sel rendelkeznek a reflexivitaacutes kifejezeacutese neacutelkuumll (rsquoraacutetesz valakire raacuteerısiacutet raacute-rakrsquo209) Amennyiben irreflexiacutev jelenteacutest kell a praacuteti moc- igeacutenek kifejeznie mindig az activum hasznaacutelata szuumlkseacuteges210 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

(104) sarvāṃs tve tān prati muntildecāmiy

mindenPLACC teLOC ezPLACC PREV raacuteteszPRSINDACT1SG

atra (AVP 5327d)

itt

rsquoMindezeket itt raacuted roumlgziacutetemrsquo211

209 A jelenteacutessel kapcsolatban vouml Lubotsky 2002 147 Amano 2009 433 n 1701 (bdquoetwas (Akk)

an jemandem (Lok) festziehenrdquo) Griffiths 2009 267 hivatkozaacutessal Sommer munkaacutejaacutera (Sommer 1977 64 eacutes 80 n 5)

210 Az egyetlen kiveacutetel ez aloacutel a koumlvetkezı sor amelyben az aktiacutev muntildecāmi szerepel a vaacutert medi-aacutelis muntildece helyett

a praacuteti muntildecāmi me śivaacutem (AVŚ 10630b) PREV raacuteteszPRSINDACT1SG eacutenDAT kegyesACC rsquoMagamra erısiacutetem a kegyestjoacuteindulatuacutetrsquo (WhitneyndashLanman 1905 588 bdquoI fasten on my-self the propitious onerdquo vouml Griffiths 2009 332)

A sing 2 muntildecāsi olvasat (amely RothndashWhitney 1856 229 kiadaacutesaacuteban nyomtatva szerepel) sajtoacute-hiba ahogy erre Whitney eacutes Lanman az elıbb ideacutezett helyen felhiacutevja a figyelmet Bloomfield 1897 87 fordiacutetaacutesa (bdquoAn [amulet] auspicious for me thou shalt fasten upon [me]rdquo) feltehetıleg ebbıl a sajtoacutehibaacutes szoumlvegbıl keacuteszuumllt Az AVŚ 106 himnusz szoumlvegeacuteben az affektiacutev medium a megszokott moacutedon eacutes jelenteacutessel heacutet alkalommal fordul elı (ld a fenti (100)-as peacuteldaacutet eacutes a koumlvetkezı pādaacutekat 7c 8c 9c 15cd 17cd 21a) miacuteg az activum a szabaacutelyos irreflexiacutev jelenteacutessel 34ab-ben jelenik meg

b yaacutesmai tvā yajntildea-vardhana maacuteṇe pratyaacutemucaṃ akiDAT teACC aacuteldozat-noumlvelıVOC amulettVOC raacuteteszAORINDACT1SG śivaacutem (AVŚ 10634ab) kegyesACC rsquoakire oacute aacuteldozatnoumlvelı amulett raacuteerısiacutetettelek teacuteged a kegyestrsquo (ford WhitneyndashLanman 1905 589 alapjaacuten)

Figyelembe veacuteve a śivaacutem melleacutekneacutev sorveacutegi helyzeteacutet eacutes az aktiacutev praacuteti moc- hasznaacutelataacutet mindkeacutet esetben (ti 30b eacutes 34ab) valamint a keacutet igenem (30b-tıl eltekintve) teljesen egyseacuteges eacutes szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutet a himnuszban fel kell teacuteteleznuumlnk hogy a 30b-ben szereplı szerkeszteacutesmoacuted nem az eredeti hanem valamilyen maacuter nem tisztaacutezhatoacute moacutedon a 34b pāda hataacutesaacutera eacutes mintaacutejaacutera alakult aacutet Azt a felteveacutest hogy AVŚ 10630b szoumlvegezeacutese maacutesodlagos megerısiacuteti a Paippalāda-recenzioacute szouml-vegvariaacutensa amely iacutegy szoacutel

c prati muntildecāmi te [sic] śivam (AVP 16452c) PREV raacuteteszPRSINDACT1SG teDAT kegyesACC rsquoRaacuted () erısiacutetem a kegyestjoacuteindulatuacutetrsquo

A te olvasat helyesseacutegeacutet az utoacutebbi szoumlveghelyen a 2d-ben szereplı maacutesodik szemeacutelyő tvā neacutevmaacutes bizonyiacutetja

d sa tvā~ ayam abhi rohatu (AVP 16452d) azNOM teACC ezNOM PREV felmaacuteszikIMPACT3SG rsquoEz maacutesszon fel raacutedrsquo

Koumlszoumlnoumlm Prof Alexander Lubotsky-nak hogy az AVP-beli variaacutensra felhiacutevta a figyelmemet 211 A fordiacutetaacutes Lubotsky-eacutet (2002 147) koumlveti

87

(105) ktyṃ ktyā-kɹte devā niṣkaacutem

boszorkaacutenysaacutegACC varaacutezslat-elkoumlvetıDAT istenPLVOC aranylemezACC

iva praacuteti muntildecata (AVŚ 5143cd)212

mint PREV raacuteteszIMPACT2PL

rsquoOacute istenek erısiacutetseacutetek a boszorkonysaacutegot a varaacutezslat elkoumlvetıjeacutere mint egy aranylemeztrsquo

(106) vkṣd iva sraacutejam ktv

faABL mint fuumlzeacuterACC csinaacutelABS

aacutepriye praacuteti muntildeca taacutet (AVŚ 8626cd AVP 16817cd)

ellenseacutegLOC PREV raacuteteszIMPACT2SG azACC

rsquoMintha egy faacuteroacutel fuumlzeacutert keacutesziacuteteneacutetek tegyeacutetek azt az ellenseacutegrersquo213

(107) yaacuteṃ dviṣmaacutes taacutesmin praacuteti muntildecāmi

akiACC győloumllPRSINDACT1PL azLOC PREV raacuteteszPRSINDACT1SG

pśam (BauŚS ˚ān) (TS 3144d ĀpŚS 7177 BauŚS 461186 1146915 152923314)

koumlteacutelSGPLACC

rsquoAkit győloumlluumlnk arra teszem raacute a koumltel(ek)etrsquo

(108) atha pāśān pratimokṣyāmi (AB 410)

most koumlteacutelPLACC raacuteteszFUTACT1SG

rsquoMost raacute fogom rakni a koumlteleketrsquo

II 2 7 1 A praacuteti hellip mucāte igealak koraacutebbi eacutertelmezeacutesei

Laacutethattuk hogy a veacutedikus nyelvben a praacuteti moc‑ igeacuteneacutel nagyon egyeacutertelmő korre-laacutecioacute van a reflexivitaacutes eacutes a mediaacutelis igenem hasznaacutelata koumlzoumltt A korai eacutes oacuteveacutedikus korszakban egyetlenegy olyan mediaacutelis igealak talaacutelhatoacute amelyik laacutetszoacutelag nem il-lik bele a fentebb felvaacutezolt helyzetkeacutepbe

(109) kataroacute meniacuteṃ praacuteti taacuteṃ mucāte (RV 102711c)

melyikNOM meniACC214 PREV azACC mucAORSBJVMED()3SG

Ezen a szoumlveghelyen a praacuteti moc‑ igeacutet rendszerint rsquoeldob elhajiacutet raacutedob raacutevetrsquo je-lenteacutessel szoktaacutek fordiacutetani amelynek nincsen reflexiacutev jelenteacutesaacuternyalata Laacutesd a kouml-vetkezı fordiacutetaacutesokat

212 A d sorral vouml a koumlvetkezı reacuteszletet a niṣkaacutem iva praacuteti muntildecatām (AVŚ 19575b AVP 3306d)

aranylemezACC mint PREV raacuteerısiacutetIMPACT3DU rsquoErısiacutetseacutetek raacute mint egy aranylemeztrsquo

213 Vouml Sommer 1977 64 214 A szoacute jelenteacuteseacuterıl reacuteszletesen ld alaacutebb

88

(110) welcher [von zweien] wird gegen disen richten den Zorn (Ludwig 1876 615)

(111) Welcher von diesen beiden wird auf jenen [den Vater] das Schleudergeschoss

abschiessenhellip (Grassmann 1877 469)

(112) Welcher von beiden wird an ihm seine Rache auslassen (Geldner 1888 31)215

(113) Wer wird das Geschoszlig auf den nachstellenden Vater entsenden (Oldenberg 1912 228)216

(114) Welcher von beiden wird seinen Zorn auf ihn werfen (Geldner 1951 III 167)

(115) Which of the two will loose on him his angerhellip (Griffith 1973 548)

(116) Welcher (von beiden) wird ein Wurfgeschoszlig gegen ihn loslassenhellip (Etter 1985 26)

(117) Кто из двоих будет вымещать на немhellip (Elizarenkova 1999 147)217

(118) Welcher von beiden wird seinen Zorn auf ihn werfen (woumlrtl ihm den Zorn anlegen)hellip

(Casaretto 2010 48)

(119) Which of the two will unleash (the power of) violated exchange against him [= the

father]hellip (JamisonndashBrereton 2014 III 1416)

Fordiacutetsuk figyelmuumlnket elıszoumlr a pādaacuteban szereplı igealakra Ha figyelembe vesszuumlk a fentebbi elemzeacutest vilaacutegosnak tőnik hogy valami probleacutema van ezekkel az eacutertelmezeacutesekkel Elıszoumlr is amint laacutethattuk a praacuteti moc- ige mediaacutelis alakjainak rendszerint indrekt reflexiacutev (affektiacutev) jelenteacutese szokott lenni218 Maacutesodszor az ige aktiacutev alakjai csak az Atharvavedaacutetoacutel kezdıdıen jelennek meg eacutes jelenteacutesuumlk nem az hogy rsquoraacutedob raacutevetrsquo hanem inkaacutebb rsquoraacutetesz raacuteerısiacutetrsquo219 Harmadszor az a sze-meacutely vagy dolog amire valaki valamit raacutetesz vagy raacuteerısiacutet rendszerint dativusban

215 Geldner az epikus szanszkrit krodhaṃ prati moc‑ kifejezeacutest hozza paacuterhuzamkeacutent a veacutedikus

meniacuteṃ praacuteti moc‑ szerkezet mellett a adya~ imaṃ saṃyataṃ krodham a-sat-kāraṃ ca

ma ezACC visszatartottACC haragACC nem-joacute-baacutenaacutesmoacutedACC eacutes pratimokṣyāmi yodheṣu kiengedFUTACT1SG katonaPLLOC rsquoHeute will ich meinen verhaltenen Groll und die schlechte Behandlung an den Soldaten auslassenrsquo (Geldner)

A szoumlveghely Rām 210625 a Geldner aacuteltal hasznaacutelt kiadaacutesban Az eposz barodai kritikai kiadaacutesa azonban maacutes olvasatot fogad el (eacutes a szoumlveghely is maacutes) Itt a moc- ige a prati igekoumltı neacutelkuumll szerepel

b adyemaṃ saṃyataṃ krodham asatkāraṃ ca māna-da [mint a-ban] tisztelet-tanuacutesiacutetoacuteVOC mokṣyāmi śatru-sainyeṣu (Rām 29022)

kiengedFUTACT1SG ellenseacuteg-katonaPLLOC rsquohellip oacute tiszteletet tanuacutesiacutetoacute az ellenseacuteg katonaacuteira fogom bocsaacutetanirsquo 216 Oldenberg hozzaacuteteszi bdquo(oder Rache an ihm nehmen vgl Geldner a a O)rdquo (azaz Geldner

1888 31) Ld tovaacutebbaacute Oldenberg 1914 122 ldquoDanach glaube ich daszlig meniacute eine schaumldigende Zau-bermacht ist die der Zauberer oft etwa wie ein unsichtbares Wurfgeschoszlig auf den Feind schleudertrdquo

217 Vouml Elizarenkova 1999 434 bdquoБукв ldquoнаправит выстрел на негоrdquo те на отца слепой дочериrdquo Koumlszoumlnoumlm Prof Jaacuteszay Laacuteszloacute segiacutetseacutegeacutet az orosz szoumlvegekkel kapcsolatban

218 Laacutethattuk hogy ez aloacutel a mantra-szoumlvegekben nincsen kiveacutetel Az egyetlen kiveacutetel egy YVp-szoumlveghelyen talaacutelhatoacute

219 Baacuter az ige elıfordulaacutesaival kapcsolatban nem veacutegeztem teljes koumlrő vizsgaacutelatot a keacutesıbbi szouml-vegekben a szoacutetaacuterak (elsısorban PW V 817ndash818) adatai azt sugalljaacutek hogy a rsquoraacutedob raacutehajiacutet (el-lenseacuteges szaacutendeacutekkal)rsquo jelenteacutes elıszoumlr az epikus szanszkrit nyelvben jelenik meg A koumlvetkezı KS-

89

(ld pl a fenti (105)-oumls peacuteldaacutet) vagy locativusban220 van (ld pl a fenti (107)-es peacuteldaacutet) nem pedig accusativusban mint a most vizsgaacutelt gveda-reacuteszletben (Lu-botsky 2002 147 Griffiths 2009 332 Amano 2009 433 n 1701) Azaz ha az emliacute-tett fordiacutetaacutesokhoz hasonloacutean ragaszkodnaacutenk a pāda hagyomaacutenyos eacutertelmezeacuteseacutehez a mediaacutelis igealaknak olyan jelenteacutest kellene tulajdoniacutetanunk amely nemcsak a ko-rai veacutedikus himnuszokban eacutes a mantra-szoumlvegekben lenne teljesen egyeduumllaacutelloacute ha-nem leacutenyegeacuteben veacuteve az egeacutesz veacutedikus korpuszban is

II 2 7 2 A pāda uacutej eacutertelmezeacutese

A fentebbiekben vilaacutegosan laacutethattuk a praacuteti moc- ige mediumaacutenak eacutes az indirekt reflexiacutev (affektiacutev) jelenteacutesnek a szoros oumlsszefuumlggeacuteseacutet a veacutedikus nyelvben Teljesen egyeacutertelmő hogy ha lehetseacuteges elınyben kell reacuteszesiacutetenuumlnk RV 102711c-nek azt az eacutertelmezeacuteseacutet amely oumlsszhangban van az igeacutenek ezzel a tulajdonsaacutegaacuteval Ezeacutert azt javaslom hogy a med aor conj praacuteti hellip mucāte alakot a megszokott indirekt reflexiacutev jelenteacutessel eacutertelmezzuumlk a kataroacute meniacuteṃ praacuteti hellip mucāte mondatot pedig a koumlvetkezıkeacuteppen fordiacutetsuk rsquoMelyikuumlk (a kettı koumlzuumll) fogja magaacutera venni a meniacute-trsquo221

reacuteszlet (KS 1010) sem jelenti azt hogy rsquoPrajāpati a vajraacutet Indraacutera dobtarsquo hanem sokkal inkaacutebb azt hogy rsquoPrajāpati a vajraacutet Indraacutera (azaz Indra kezeacutebe) tettersquo

a prajāpatir vā indrāya vajraṃ pratyamuntildecat (KS 1010) PrajāpatiNOM PTCL IndraDAT vajraACC raacuteteszPSTINDACT3SG

A szoumlveg ugyanis iacutegy folytatoacutedik b mahanāmnīs tena vyajayata

nagy-nevőPLACC azINS legyızPSTINDMED3SG rsquoAzzal (ti a vajraacuteval) legyızte (Indra) a mahanāmnī (verseket)rsquo

220 Locativusi bıviacutetmeacuteny olykor a praacuteti moc- mediaacutelis alakja mellett is elıfordul iacutegy a koumlvetkezı peacuteldaacuteban

a śro hellip śīrṣaacuteṇi dyṃ hellip praacutety amuntildecata (RV 2172cd) hısNOM fejLOC eacutegboltACC PREV feloumlltPSTMED3SG rsquoA hıs felvette a fejeacutere az eacutegboltotrsquo (vouml Casaretto 2010 48)

A cselekveacutes veacutegpontja azonban az ige mediaacutelis alakjai mellett aacuteltalaacuteban nincsen megnevezve ugyanis a reflexiacutev medium implikaacutelja azt (ti magaacutera vesz) A gvedaacuteban nincsen peacutelda az iraacutenyt kifejezı accusativusra (bdquoAkkusativ der Richtungrdquo) a praacuteti moc- ige mellett Casaretto erre vonatkozoacute egyetlen peacuteldaacuteja eacuteppen RV 102711c amelyet azonban veacutelemeacutenyem szerint maacuteshogy kell eacutertelmez-ni (ld roumlgtoumln a fıszoumlvegben)

221 A meniacute- fıneacutev jelenteacuteseacuterıl ld alaacutebb Az ige javasolt aacutetvitt eacutertelmő jelenteacuteseacutevel kapcsolatban vagyis amikor nem valami konkreacutet keacutezzel foghatoacute dolog feloumllteacuteseacuterıl van szoacute ld peacuteldaacuteul a fentebbi (99)-es peacuteldaacutet valamint a koumlvetkezı szoumlveghelyeket amelyek koumlzuumll az egyikben mediaacutelis a maacutesik-ban aktiacutev alakban aacutell az ige

a viacuteśvā rūpni praacuteti muntildecate kaviacuteḥ (RV 5812a) mindenPLACC alakPLACC PREV feloumlltPRSINDMED3SG laacutetnokNOM rsquoA laacutetnok minden alakot magaacutera veszrsquo (vouml Casaretto 2010 48)

b tad duḥ-svapnyaṃ prati muntildecāmi sapatne (AVP 16762c) azACC rossz-aacutelomACC PREV raacuteteszPRSINDACT1SG ellenseacutegLOC rsquoAzt a rossz aacutelmot az ellenseacutegre helyezemrsquo

90

Ami a taacuteṃ accusativus magyaraacutezataacutet illeti egy sajaacutetos bdquoapo koinourdquo-szerkeszteacutest felteacutetelezek a pādaacuteban222 eacutes uacutegy fogom fel hogy a praacuteti szoacute egyfelıl igekoumltıkeacutent a mucāte igeacutehez tartozik (praacuteti mucāte rsquomagaacutera fog vennirsquo) maacutesfelıl prepoziacutecioacutekeacutent a taacuteṃ neacutevmaacuteshoz (praacuteti taacuteṃ rsquoellene vele szembenrsquo)223 Ez egyszersmind azt is je-lenti hogy a (praacuteti) taacuteṃ nem argumentuma az igeacutenek a mondatban224 hanem sza-bad hataacuterozoacuteja225

Vizsgaacuteljuk most meg milyen koumlvetkezmeacutenyei vannak ennek az uacutej interpretaacutecioacute-nak a teljes veacutedikus versszak (RV 102711) eacutertelmezeacuteseacutere neacutezve Ez a stroacutefa a leg-koraacutebbi olyan szoumlveghely az indiai irodalomban amely a testi vagy szellemi hibaacute-val fogyateacutekossaacuteggal rendelkezı menyasszony teacutemaacutejaacuteval foglalkozik (szemben a 12 stroacutefaacuteval amely az ideaacutelis vaacutegyott menyasszonyroacutel szoacutel)

222 Veacutelemeacutenyem szerint pontosan ez az bdquoapo koinourdquo-alakzat a felelıs a Casaretto (2010 49 n

114) aacuteltal is megfigyelt rendhagyoacute szoacuterendnek bdquoHier steht die LP interessanterweise vor dem BN im Ari (taacutem) bildet also eine Ausnahme von der Regel dass die LP in lexikalischen Komposita ad-verbal steht Trotzdem ist sie auch in diesem Beleg aufgrund der Lexikalisierung als Praumlverb zu beurteilenrdquo (Casaretto roumlvidiacuteteacutesei LP = Lokalpartikel BN = Bezugsnomen Ari = Akkusativ der Richtung) Fontos azonban hogy a tagmondat argumentumszerkezeteacutet maacuteshogyan fogom fel mint Casaretto (ld alaacutebb a 224ndash225 jegyzetben)

223 A maacutesik lehetıseacuteg ami szoacuteba joumlhet hogy a taacuteṃ accusativusnak egyszerően limitatiacutev (korlaacute-tozoacutehataacuterozoacutei) funkcioacutet tulajdoniacutetunk (rsquoıraacute vonatkozoacutelag ıt illetıenrsquo [ebben a mondatban ez gya-korlatilag ekvivalens azzal hogy rsquoellene vele szembenrsquo]) joacutellehet jelenleg nem tudok vitathatlan paacuterhuzamokat felhozni erre a hasznaacutelatra A legkoumlzelebbi paacuterhuzamokkeacutent a koumlvetkezık peacuteldaacutek jut-hatnak eszuumlnkbe

a yaacuteḥ hellip tvm gāṃsi kṇavat (RV 7886ab) akiNOM teACC bőnPLACC csinaacutelSBJVACT3SG rsquoaki ellened bőnoumlket koumlvet elrsquo (vouml bdquocelui qui commet des fautes agrave ton eacutegardrdquo Renou 1952 345 bdquowenn einer dir gegenuumlber Freveltaten begehen wirdrdquo Gotō 2002 31)

b kiacuteṃ mā karann (RV 5309b) miACC eacutenACC csinaacutelAORSBJVACT3PL rsquoMit fognak ellenem tennirsquo (vouml bdquowas koumlnnen mir hellip tunrdquo Delbruumlck 1888 180 Gotō 2002 31 bdquowhat can hellip do to merdquo Macdonell 1916 305)

Lehetseacuteges azonban hogy ezeket a szerkezeteket maacutesmilyen moacutedon kell eacutertelmeznuumlnk (ld Gotō 2002 31ndash32) Meglaacutetaacutesom szerint az accusativus limitatiacutev funkcioacutejaacutet laacutethatjuk a dīv‑ rsquojaacutetszikrsquo ige mellett is peacuteldaacuteul a koumlvetkezı proacutezai reacuteszletben

c gm dīvyadhvam (ŚB 54423) teheacutenACC jaacutetszikIMPMED2PL rsquoJaacutetsszatok a teheacuteneacutertrsquo (szoacute szerint rsquoa teheacutenre vonatkozoacutelagrsquo)

Vouml azonban ehhez Delbruumlck 1888 178 eacutes kuumlloumlnoumlsen Gotō 2002 30 elteacuterı interpretaacutecioacutejaacutet 224 Mint ahogy Casaretto 2010 48 aacutelliacutetja Nst ndash Aob‑e ndash Ari + LP (Casaretto roumlvidiacuteteacutesei Nst =

Nominativ des Sachverhaltstraumlger Aob-e = Akkusativ des engeren Objekts Ari = Akkusativ der Rich-tung LP = Lokalpartikel)

225 Casaretto jeloumlleacutesrendszereacutet hasznaacutelva a tagmondat argumentumszerkezete a koumlvetkezı Nst (kataroacute) ndash Aob‑e (meniacuteṃ) ndash LP (praacuteti) azaz leacutenyegileg hasonloacute a fenti (98)-as peacuteldaacuteeacutehoz Nst (tvaacutem a tagmondatban nem szerepel kiteacuteve) ndash Aob‑e (drāpiacutem) ndash LP (praacuteti) (Casaretto 2010 48)

91

(120) yaacutesya~ anakṣ duhit jtuv sa

akiGENM vakNOMF laacutenyNOMF eleve vanPRFACT3SG

kaacutes tṃ vidv abhiacute

kiNOMM azACCF tudPTCPPRFACTSGNOMM PREV

manyāte andhm

haragszikvaacutegyikSBJVMED3SG vakACCF

kataroacute meniacutem praacuteti taacutem

melyikNOMM meniACC PREV azACCM

mucāte

mucAORSBJVMED3SG

yaacute īṃ vaacutehāte yaacute īṃ vā

akiNOMM ıACCF elveszSBJVMED3SG akiNOMM ıACCF vagy

vareyt (RV 102711)

megkeacuterSBJVACT3SG

A szoumlveghely legkoherensebb eacutertelmezeacuteseacutet tudomaacutesom szerint S W Jamison fo-galmazta meg az iir mani- szoacutenak eacutes kuumlloumlnnyelvi keacutepviseleteinek (veacuted meniacute- av maēni-) a jelenteacuteseacuterıl szoacuteloacute tanulmaacutenyaacuteban (Jamison 1996 197ndash200)226

(121) (A father) who has a daughter blind from birth ndash who knowing her (as) blind will desire

(her)will be hostile (to him = the father)

(On the other hand not knowing her state) which of the two will unleash meni against him

[= the father] ndash the one who marries her or the one who woos her (on the bridegroomrsquos

behalf)227

Jamison meggyızıen eacutervel amellett hogy a sokat taacutergyalt fıneacutev eredeti jelenteacutese ez volt bdquothe power or embodiment of negative exchange It is the dangerous force that is created when the standard system of tit-for-tat is interfered withrdquo (Jamison 1996 193)228 Jamison interpretaacutecioacuteja a szoacute jelenteacuteseacutet ndash etimoloacutegiaacutejaacuteval229 oumlssz-hangban ndash a csere szfeacuteraacutejaacuteban hataacuterozza meg amely egyike volt az aacuterja taacutersadalmat oumlsszekoumltı legalapvetıbb elveknek

226 Oldenberg (1912 228 1914 122) eacutes Geldner (1888 1951 III 167) koraacutebbi eacutertelmezeacuteseinek

kritikaacutejaacutet ld Jamison 1996 198 227 JamisonndashBrereton 2014 III 1416 fordiacutetaacutesa gyakorlatilag ugyaniacutegy hangzik csupaacuten a bdquowill

desire (her)rdquo reacutesz helyett szerepel bdquowill have designs on herrdquo eacutes a meni szoacute van pontosabban ki-fejtve bdquo(the power of) violated exchangerdquo

228 A koraacutebbi eacutertelmezeacutesekrıl (mint peacuteldaacuteul rsquofegyver hajiacutetoacutefegyverrsquo ld kuumlloumlnoumlsen meniṃ vajraṃ Sāyaṇa comm ad RV 102711c) laacutesd EWAia II 379 eacutes Jamison 1996 188 mindkettı hivat-kozaacutesokkal

229 Az iir mani- fıneacutev az ie me- rsquocsereacutel kicsereacutelrsquo gyoumlk szaacutermazeacuteka (Jamison 1996 187 n 1 EWAia II 379)

92

Ami a versszak mondattani feleacutepiacuteteacuteseacutet illet230 Jamison legradikaacutelisabb elteacutereacutese a koraacutebbi interpretaacutecioacutektoacutel az a felteveacutes hogy a stroacutefa keacutet fele nem ugyanarra a szitu-aacutecioacutera vonatkozik eacutes a b eacutes c pāda alanya kuumlloumlnboumlzı Amellett eacutervel hogy a b pāda vidvn rsquotudoacute tudvarsquo participiumaacuteval szemben a c pāda a fosztoacutekeacutepzıs aacutevidvān rsquonem tudoacute nem tudvarsquo szoacuteval egeacutesziacutetendı ki A versszak maacutesodik fele azt iacuterja le hogy ha az apa eltitkolja testi vagy szellemi hibaacuteval rendelkezı laacutenya valoacutedi aacutellapo-taacutet a keacuterık elıl uacutegy hogy azoknak nincsen roacutela tudomaacutesa akkor bdquohe violates the exchange relations that regulate marriage and the power of negative exchange meniacute is properly used against himrdquo (Jamison 1996 199)

Vizsgaacutelatunk szempontjaacuteboacutel az a legfontosabb keacuterdeacutes mit kell csinaacutelni ebben a szituaacutecioacuteban azzal amit a meniacute- szoacute jeloumll hogyan kell alkalmazni Mint fentebb laacutethattuk Jamison a c pādaacuteban a praacuteti hellip mucāte igealakot uacutegy fordiacutetja bdquowill un-leashrdquo azaz rsquoel fogja engednirsquo Ez a fordiacutetaacutes leacutenyegeacuteben veacuteve koumlveti a megszokott interpretaacutecioacutes iraacutenyt eacutes nem veszi megfelelı moacutedon figyelembe az igealak diateacuteziseacutet Sajnos azok a tovaacutebbi szoumlveghelyek amelyek tartalmazzaacutek a meniacute- szoacutet sem adnak vaacutelaszt erre a keacuterdeacutesre Elıszoumlr is nincs maacutes olyan elıfordulaacutesa a szoacutenak ahol tranzitiacutev ige taacutergyakeacutent szerepelne a mondatban231 Maacutesodsorban azok a veacutedikus szoumlveghelyek amelyekben a meny instrumentalis egy rsquomegoumll elpusztiacutetrsquo jelenteacuteső ige (vadh- star- han- caus parābhāvaya-) eszkoumlzhataacuterozoacutei bıvetmeacutenyekeacutent sze-repel232 legfeljebb arroacutel tanuacuteskodnak hogy a meniacute- aacutertoacute erıveacute tud vaacuteltozni amelyet valamilyen moacutedon az ellenseacuteg elpusztiacutetaacutesaacutenak az eszkoumlzekeacutent lehet felhasznaacutelni de nem mondjaacutek meg pontosan milyen moacutedon kell a meniacute-t alkalmazni

230 Jamison (1996 198 vouml JamisonndashBrereton 2014 III 1416) nyitva hagyja a keacuterdeacutest hogy me-

lyik szemeacutely az abhiacute manyāte ige taacutergya a laacuteny vagy az apja bdquowill desire (her)will be hostile (to him = the father)rdquo Veacutelemeacutenyem szerint a mondat szintaktikailag keveacutesbeacute komplikaacutelt ha az ige taacutergyakeacutent egy implicit utaloacuteszoacutet (taacuteṃ az apaacutera vonatkozoacutelag) keacutepzeluumlnk el amelyet az a pādaacuteban aacutelloacute vonatkozoacutei melleacutekmondat fejt ki abhiacute manyāte [taacuteṃ] yaacutesya hellip rsquoellenseacuteges lesz vele szemben aki helliprsquo El kell azonban ismerni hogy az anakoluthiaacutes szerkeszteacutest felteacutetelezı maacutesik eacutertelmezeacutes sem zaacuterhatoacute ki teljesen Az utoacutebbi esetben a tṃ neacutevmaacutes a stroacutefa egy maacutesik bdquoapo koinourdquo-alakzataacuteban szerepelne kettıs funkcioacuteval tṃ hellip abhiacute manyāte rsquovaacutegyni fog raacutersquo eacutes tṃ vidv hellip andhm rsquotudva hogy ı vakrsquo A stroacutefa szintaxisaacuteval kapcsolatban vouml meacuteg OrsquoRyan 2015 alapvetı munkaacutejaacutet

231 A Fekete Yajurveda KS 123 eacutes MS 245 helyein (amelyeket Jamison 1996 195 is ideacutez) a fıneacutev kettıs accusativusi szerkezetben szerepel a kar- faktitiacutev kopula mellett A VWC ugyan keacuterdı-jelesen hivatkozik az AVP 20204 szoumlveghelyre amely aacutelliacutetoacutelagosan az acc meniacutem alakot tartal-mazza de megjegyzi hogy ez a szoumlvegvaacuteltozat valoacutejaacuteban csak egy emendaacutecioacute VaiS 386 pedig nem maacutes mint RV 102711 szoacute szerinti ideacutezeacutese

232 Emliacutetsuumlk meg ezen kiacutevuumll a menihan- rsquomeni-vel megoumllırsquo determinatiacutev (instrumentalisi tatpu-ruṣa) oumlsszeteacutetelt amely AVP 251-ben tiacutez alkalommal is elıfordul valamint a meniacuteḥ śataacutevadhā rsquoszaacutezat megoumllı menirsquo (AVŚ 12516a AVP 161422c) jelzıs szerkezetet

93

(122) taacuteṃ vadheyaṃ taacuteṃ stṣīya~ aneacutena

azACC megoumllOPTACT1SG azACC leteriacutetOPTMED1SG ezINSN

braacutehmaṇā~ aneacutena kaacutermaṇā anaacuteyā meny (AVŚ 10515g)

imaINSN ezINSN aacuteldozatINSN ezINSF meniacuteINSF

rsquoMegoumllneacutem oumlt leteriacuteteneacutem ıt ezzel az imaacuteval ezzel az aacuteldozattal ezzel a meniacute-velrsquo233

(123) mā tvā vadhiṣur menibhiḥ piśācāḥ (AVP 1459d)

ne teACC megoumllAORINJACT3PL meniacutePLINS piśācaPLNOM

rsquoNe oumlljenek meg teacuteged a piśācaacutek meniacute-kkelrsquo

(124) ghnantuv enaṃ deveṣavo

megoumllIMPACT3PL ezACC istenek_nyilaPLNOM

brahmāṇo ghnantu meniyā (AVP 20284ab)

papPLNOM megoumllIMPACT3PL meniacuteINS

rsquoOumlljeacutek meg ıt az istenek nyilai oumlljeacutek meg a papok meniacute-velrsquo

(125) sā~ eṣā yajntildea-meniḥ etayā vai menyā

azNOMF ezNOMF aacuteldozat-meniNOM ezINSF PTCL meniacuteINS

devā asurān parābhāvayāṃ cakrus (ŚB 112724)

istenPLNOM asuraPLACC elpusztulCAUS csinaacutelAUXPRFACT3PL

rsquoEz az aacuteldozat meniacute-je csakis ezzel a meniacute-vel pusztiacutetottaacutek el az istenek az asuraacutekatrsquo

Ezek miatt az okok miatt a RV 102711c pāda pontos eacutertelmezeacuteseacutet nem alapozhat-juk a meniacute- szoacutet tartalmazoacute egyeacuteb szoumlveghelyek tanuacutesaacutegaacutera hanem csakis a praacuteti hellip mucāte igealak helyes interpretaacutecioacutejaacutera amelyet a fentebbiekben bemutattam234 Mindazonaacuteltal uacutegy gondolom hogy elemzeacutesem koumlnnyen oumlsszhangba hozhatoacute Ja-mison maacutes tekintetben meggyızı interpretaacutecioacutejaacuteval A vizsgaacutelt gveda-reacuteszletben a meniacute-nek a meghiuacutesult (negatiacutev) csere erejeacutenek feloumllteacutese felveveacutese (meniacuteṃ praacuteti hellip mucāte) azt jelenti hogy az illetı szemeacutely magaacutera veszi a felelısseacuteget az apa megbuumlnteteacuteseacuteeacutert aki megseacutertette a laacutenykeacutereacutest eacutes a haacutezassaacutegkoumlteacutest szabaacutelyozoacute csere-viszonyokat azzal hogy eltitkolta testileg seacuteruumllt laacutenyaacutenak valoacutedi aacutellapotaacutet a keacuterık elıl Oumlsszefoglalva a teljes stroacutefa szoumlvegkoumlrnyezeteacuteben a vizsgaacutelt pādaacutet a koumlvetkezı-keacuteppen eacutertelmezem eacutes fordiacutetom kataroacute meniacuteṃ praacuteti taacuteṃ mucāte rsquoKettejuumlk koumlzuumll melyik veszi magaacutera a meniacute-t [a meghiuacutesult csere aacutertoacute erejeacutet azaz a felelısseacuteget a haacutezassaacutegi csereuumlgyletet megseacutertı szemeacutely megbuumlnteteacuteseacuteeacutert] vele [az apaacuteval] szem-benrsquo

233 A pāda tovaacutebbi hat alkalommal fordul elı ugyanabban a himnuszban A stṣīya optativus

helyett a paacuterhuzamos AVP-hely (161291f eacutes 10f) a bdquostviṣīyardquo igealakot hozza amelynek semmi eacutertelme nincs eacutes vilaacutegosan szoumlvegromlaacutes eredmeacutenye

234 Veacutelemeacutenyem szerint az a reacutegi egeacuteszen az indiai kommentaacuter-irodalomig (ld a 228 jegyzetben ideacutezett Sāyaṇa-glosszaacutet) visszavezethetı elmeacutelet hogy a meniacute- valamifeacutele hajiacutetoacutefegyver lenne akaacuter valoacutesaacutegos akaacuter aacutetvitt eacutertelemben amelyet egy ellenseacutegre lehet dobni pontosan RV 102711c feacutelre-eacutertelmezeacuteseacutebıl eredt meacutegpedig elsısorban az igealak helytelen eacutertelmezeacuteseacutebıl

94

II 3 OacuteKAḤ KAR-

Ebben a fejezetben egy konkreacutet kifejezeacutes vizsgaacutelataacuten keresztuumll szeretneacutem eacuterzekel-tetni milyen neheacutezseacutegekkel szembesuumlluumlnk a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elhataacuterolaacutesaacutenak soraacuten Szaacutemos alkalommal uumltkoumlzuumlnk ugyanis abba a probleacutemaacuteba hogy adataink egyszerően nem elegendıek ahhoz hogy biztosan aacutelliacutethassuk egy szerkezet funkcioacute-igeacutes szerkezet-e vagy sem Induljunk ki a RV 725 Indra-himnusz negyedik stroacutefaacute-jaacuteboacutel

(126) viacuteśvā~ iacuted aacutehāni taviṣīva ugra

mindenPLACC bizony napPLACC erısVOC hatalmasVOC

oacutekaḥ kṇuṣva harivo naacute

lakhely()SGACC csinaacutelIMPMED2SG fakoacute_lovuacuteVOC nem

mardhīḥ (RV 7254cd)

cserben_hagyAORINJ2SG

A stroacutefaacuteban szereplı haacuterom vocativusi alak (taviṣīva rsquoerıs hevesrsquo ugra[] rsquoerıs hatalmasrsquo harivo rsquofakoacute [lovakkal] rendelkezırsquo) a himnusz bdquociacutemzettjeacutererdquo Indraacutera vonatkozik Viszonylag probleacutemamentes a naacute mardhīḥ mondat eacutertelmezeacutese is rsquonem hagysz cserbenrsquo235

Abboacutel kiindulva hogy az oacutekas- deverbaacutelis fıneacutev (az alaacutebb reacuteszletesebben taacuter-gyalt oc- igeacutebıl) felvetıdhet hogy az oacutekaḥ kṇuṣva taacutergyas szintagma esetleg funk-cioacuteigeacutes szerkezet Az oacutekas- fıneacutev pontos jelenteacuteseacutet azonban ebben a kontextusban nem egyszerő megaacutellapiacutetani joacutellehet ez ndash termeacuteszetesen ndash kulcsfontossaacuteguacute lenne az egeacutesz szerkezet eacutertelmezeacuteseacutere neacutezve Biztosan valamilyen idıhataacuterozoacute a viacuteśvā hellip aacutehāni kifejezeacutes (tagjai viacuteśva- rsquomindenrsquo aacuteharn- rsquonaprsquo) de hogy pontosan milyen keacuterdeacutesre felel szinteacuten nem egyeacutertelmő maacuterpedig a szerkezet interpretaacutecioacuteja mint alaacutebb laacutetni fogjuk reacuteszben ettıl is fuumlgg

Az oacutekas- semlegesnemő fıneacutev az oc- ige fıneacutevi szaacutermazeacuteka Az ige jelenteacuteseacutet a szoacutetaacuterak eacutes maacutes nyelveacuteszeti munkaacutek iacutegy adjaacutek meg rsquohozzaacuteszokik vmihez hozzaacute van szokva vmhez ismerıs vhol lakik tartoacutezkodik oumlroumlmeacutet leli vmben sziacutevesen tesz vmitrsquo (ld pl PW I 869 MW 172 Grassmann 1996 247 EWAia I 277 Kuumlm-mel 2000 128ndash129 vouml ie h1ek LIV 244ndash245) A veacutedikus nyelvben az oacutekas- fıneacutevnek csak elveacutetve van olyan elıfordulaacutesa ahol esetleg szoacuteba joumlhet valami olyan elvont jelenteacutes hogy rsquotetszeacutes megeleacutegedeacutesrsquo Ilyen talaacuten RV 3586ab ahol az oacutekas-

235 A naacute tagadoacuteszoacute hasznaacutelata miatt egyeacutertelmő hogy az iniunctivus itt aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyő kije-

lenteacutest fogalmaz meg (genereller Injunktiv) vouml Hoffmann 1967 101 Geldner 1951 II 204 bdquomodaacute-lisrdquo tiltoacute eacutertelmő fordiacutetaacutesa (bdquoverschmaumlh uns nichtrdquo) azeacutert nem lehet helytaacutelloacute mert ez szabaacutelyosan a m tiltoacuteszoacutet kiacutevaacutennaacute meg a mondatban (Geldnerhez hasonloacutean fordiacutetja JamisonndashBrereton 2014 II 913 is)

95

az egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacutesben aszindetikusan aacutell az elvont sakhiyaacute- rsquobaraacutetsaacutegrsquo fıneacutev mellett236

(127) purāṇaacutem oacutekaḥ sakhiyaacuteṃ śivaacuteṃ vāṃ

reacutegiNOM megeleacutegedeacutesNOM baraacutetsaacutegNOM kedvesNOM tiDUGEN

yuvoacuter narā draacuteviṇaṃ jahnviyām (RV 3586ab)

tiDUGEN feacuterfiDUVOC tulajdonNOM Jahnu_toumlrzseLOC

rsquoReacutegi megeleacutegedeacutesetek kedves baraacutetsaacutegotok a ti tulajdonotok oacute feacuterfiak Jahnu toumlrzseacuteneacutel

vanrsquo

Nagysaacutegrendekkel gyakoribb a fıneacutev rsquomegszokott hely tartoacutezkodaacutesi hely lakhely haacutez otthonrsquo jelenteacutese Ezt illusztraacutelja peacuteldaacuteul RV 11045b amelyben a fıneacutev egy hasonlatban szerepel eacutes a saacutedanam rsquo(uumllı)hely tartoacutezkodaacutesi helyrsquo nomen loci a megfelelıje a hasonliacutetotti oldalon237

(128) oacuteko naacute~ aacutecchā saacutedanaṃ jānat

otthonACC mint feleacute helyACC ismerPTCPIPFVACTSGNOMF

gāt (RV 11045b)

megyINJ3SG

rsquoMint otthonaacuteba uacutegy ment a helyeacutere az (utat) ismerırsquo

Ha felteacutetelezzuumlk hogy a fıneacutev az elsıkeacutent ideacutezett stroacutefaacuteban RV 7254d-ben is a gyakoribb (vagy talaacuten kizaacuteroacutelagos) konkreacutet rsquolakhely otthonrsquo jelenteacuteseacuteben szere-pel akkor arra gondolhatunk hogy a kar- ige mediaacutelis alakja mellette indirekt ref-lexiacutev (affektiacutev) hasznaacutelatuacute rsquokeacutesziacutets lakhelyetotthont magadnakrsquo238 Ez az interpre-taacutecioacute azt jelenti hogy a kar- ige megtartja eredeti lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (rsquocsinaacutel leacutetre-hoz keacutesziacutetrsquo) vagyis a szintagmaacutet nem tekinthetjuumlk funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Ahogy ugyanis a kategoacuteria definiaacutelaacutesaacuteval eacutes elhataacuterolaacutesaacuteval kapcsolatban laacutettuk (ld 19 o) a funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel talaacuten az egyetlen vitathatatlan (baacuter egyszers-mind nehezen formalizaacutelhatoacute) kriteacuterium hogy a szerkezet igei tagjaacutenak lexikaacutelis

236 PW I 1117 a szoumlveghelyet a bdquoBehagen Gefallenrdquo jelenteacutes alatt hozza viszont pl

Elizarenkova 1999 I 352 az oacutekas-t itt rsquoszuumllıhaacutezrsquo-nak fordiacutetja (ugyaniacutegy JamisonndashBrereton 2014 I 549)

237 Nem igazaacuten segiacutet a szemantikai pontosiacutetaacutesban az egyetlen rokonnyelvi megfelelı az avesztai anaočah- oumlsszeteacutetel amely hapax legomenon A kontextus alapjaacuten (ti a szoacute a szemben aacutelloacute sere-gekre vonatkozoacute jelzı) felteacutetelezhetı hogy jelenteacutese rsquoellenseacutegesrsquo vagy valami hasonloacute (ld Ai Wb 114 Ai Gr II2 235 EWAia I 276)

a hiia hm spādā anaočaŋhā jamaētē (Y 4415c) amikor oumlssze seregDUNOM ellenseacuteges()DUNOM megyAORSBJV3DU

rsquoamikor a keacutet ellenseacuteges sereg oumlsszecsaprsquo A melleacutekneacutev eredeti jelenteacuteseacutet azonban elvileg toumlbbfelıl is megkoumlzeliacutethetjuumlk pl rsquo(koumlzoumls) szokaacutesok neacutelkuumllirsquo rsquootthon tartoacutezkodaacutesi hely neacutelkuumllirsquo stb (ld EWAia I 276 Normier 1980 65 n 90)

238 Nem nagyon valoacutesziacutenő Sāyaṇaacutenak (ad loc) a mediaacutelis igenemet figyelmen kiacutevuumll hagyoacute ma-gyaraacutezata okaḥ asmākaṃ () sthānaṃ kuruṣva kuru (azaz szerinte az oacutekaḥ itt a rsquomi [lak]helyuumlnkrsquo)

96

jelenteacutese elhalvaacutenyul szemantikailag koumlnnyőveacute uumlresseacute vaacutelik Ha RV 7245d itt megfogalmazott eacutertelmezeacutese helyes akkor a kṇuṣva ige ilyenfajta kiuumlresedeacutest nem mutat

Felvetıdhet azonban hogy az oacutekaḥ + kar- rsquolakhelyotthon + csinaacutelrsquo szerkezet egyszerően annyit jelent hogy rsquolakozik tartoacutezkodikrsquo (ld pl Griffith 1973 347 bdquodwellrdquo) Ellenteacutetben a II 1 eacutes 2 fejezetekben megismert korai veacutedikus funkcioacute-igeacutes szerkezetekkel amelyeknek neacutevszoacutei tagja absztrakt nomen actionis volt itt most konkreacutet jelenteacuteső fıneacutev szerepelne a szerkezetben Olyan tiacutepusuacute szoacutekapcso-latra kellene gondolnunk mint amilyennel toumlbbek koumlzoumltt a perzsa nyelvben talaacutel-kozunk (vouml Telegdi 2006 353ndash354) pl zanjir kardan rsquolaacutencolrsquo (rsquolaacutencrsquo + rsquocsinaacutelrsquo) pacircru kardan rsquolapaacutetolrsquo (rsquolapaacutetrsquo + rsquocsinaacutelrsquo)239 A paacuterhuzam azonban nem teljes hiszen az ilyen perzsa szerkezetekneacutel a fıneacutevi tag rendszerint valamilyen eszkoumlzt jeloumll240

A keacutet eacutertelmezeacutes koumlzoumltt meacuteg egy fontos kuumlloumlnbseacuteg van miacuteg az rsquootthont keacutesziacutet (magaacutenak)rsquo igeacutes kifejezeacutes telikus jellegő azaz egy inherens veacutegpont feleacute tart (ti amikor elkeacuteszuumll az otthon) addig a rsquolakik tartoacutezkodikrsquo atelikus vagyis nem impli-kaacutel inherens veacutegpontot241

A kettı koumlzti doumlnteacutesben jaacutetszhatna szerepet a taacutergyesetben (accusativus temporis) aacutelloacute viacuteśvā hellip aacutehāni idıhataacuterozoacutei szintagma pontos eacutertelmezeacutese242 Maacutes oacutekori indo-euroacutepai nyelvekbıl joacutel ismerjuumlk az acc temporis meddig keacuterdeacutesre felelı hasznaacute-lataacutet (ld pl lat tres dies rsquohaacuterom napig haacuterom napon aacutetrsquo gr sup1mšraj ˜ptpound rsquoheacutet napigrsquo) a veacutedikus nyelvben azonban a meddig (pl śataacuteṃ hellip śaraacutedo RV 101614a rsquoszaacutez ıszoumln aacutetrsquo) mellett mikor keacuterdeacutesre is felelhet Az utoacutebbit laacutethatjuk peacuteldaacuteul a koumlvetkezı reacuteszletben a plur acc viacuteśvā(ḥ) hellip usr(ḥ) rsquominden hajnalbanrsquo szerkezetneacutel

(129) viacuteśvā iacuted usr spaacuteḷ uacuted eti

mindenPLACC PTCL hajnalPLACC keacutemNOM fel megyPRSACT3SG

sriyaḥ (RV 10358c)

napNOM

rsquoMinden hajnalban felkel a Nap mint keacutemrsquo243

239 Vilaacutegos hogy itt nem lexikaacutelis jelenteacuteseacuteben szerepel az ige hiszen rsquolaacutencrsquo + rsquocsinaacutelrsquo =ʫ rsquolaacutencot

keacutesziacutet elıaacutelliacutetrsquo hanem rsquolaacutencol laacutenccal veacutegzett teveacutekenyseacuteget folytatrsquo stb 240 Elvileg gondolhatnaacutenk arra is hogy az oacutekas- fınevet a szerkezetben nomen actioniskeacutent (az

‑s‑toumlvőek ilyen jelenteacuteseacuterıl ld toumlbbek koumlzoumltt Ai Gr II2 229 Stuumlber 2002 238ndash243) fogjuk fel (ti rsquotartoacutezkodaacutest csinaacutelrsquo azaz rsquotartoacutezkodik lakikrsquo) eacutes iacutegy tekintjuumlk funkcioacuteigeacutes szerkezetnek azonban ndash mint fentebb laacutettuk ndash az oacutekas-nak csak a legritkaacutebb esetben tulajdoniacutethatunk ilyen jelenteacutest

241 Azzal kapcsolatban hogy nem lexikaacutelis igeacutek hanem igei fraacutezisok vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes a telikussaacuteg tulajdonsaacutegaacuteroacutel beszeacutelni ld Dahl 2010 41ndash42 Kiefer 2006 reacuteszben hasonloacute kriteacuteriumok alapjaacuten kuumlloumlniacuteti el a mondat belsı idıszerkezeteacutevel kapcsolatban a folyamatos eacutes a befejezett aspek-tust Kiefer (2006 22ndash24 33) szaacutemaacutera a keacutet aspektus megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben az oszthatoacutesaacuteg a leg-fontosabb kriteacuterium vagyis akkor beszeacutelhetuumlnk folyamatos aspektusroacutel ha az ige illetve mondat aacuteltal leiacutert esemeacuteny bdquoaz adott idıtartomaacuteny legtoumlbb reacutesztartomaacutenyaacuteban eacuterveacutenyesrdquo (23)

242 Az idıhataacuterozoacutei bıviacutetmeacutenyek vagy idımoacutedosiacutetoacutek teszt-szerepeacuterıl a telikussaacuteg (Kieferneacutel az aspektus) megaacutellapiacutetaacutesaacuteban ld Dahl 2010 42ndash43 Kiefer 2006 36ndash41

243 A veacutedikus acc temporisroacutel ld toumlbbek koumlzoumltt Gaedicke 1880 175ndash181 Delbruumlck 1888 170ndash171 Speijer 1896 9 Renou 1952 345 Gotō 2002 36ndash37 Delbruumlck felhiacutevja a figyelmet arra hogy

97

Ha a vizsgaacutelt mondatban a viacuteśvā hellip aacutehāni idıhataacuterozoacute mikor keacuterdeacutesre felel (azaz rsquominden nap minden naponrsquo) akkor az oacutekaḥ kṇuṣva igeacutes szintagmaacutenak telikus olvasatot kell tulajdoniacutetanunk (rsquokeacutesziacutets otthont magadnak minden naprsquo) ami a fen-tebb elmondottak eacutertelmeacuteben a nem funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutes feleacute billenti a meacuterleg nyelveacutet Ha viszont az idıhataacuterozoacute meddig keacuterdeacutesre felel (rsquominden napon aacutet min-digrsquo) akkor az igei fraacutezis atelikus olvasataacutet kell elfogadnunk (rsquolakozz [ti naacutelunk] oumlroumlkkeacutersquo) ami potenciaacutelisan a funkcioacuteigeacutes interpretaacutecioacute mellett szoacutelhatna Mindkeacutet felfogaacutesnak vannak hiacutevei az elsı szellemeacuteben fordiacutetja a feacutelverset peacuteldaacuteul Hoffmann 1967 101 (bdquoalle Tage hellip mach dir eine behagliche Bleiberdquo) a maacutesodik felfogaacutest koumlveti peacuteldaacuteul Griffith 1973 347 (bdquodwell with me now and everrdquo)

Sajnos sem a rsquomindenrsquo jelenteacuteső melleacuteknevekkel (viacuteśva- saacuterva-) alkotott toumlbbi jelzıs szerkezet sem maga a viacuteśva- + aacuteharn- rsquominden naprsquo szerkezet toumlbbi elıfor-dulaacutesa nem oldja meg a keacuterdeacutest Keacutetseacutegtelen ugyan hogy az utoacutebbinaacutel talaacuten gyako-ribb a mikor keacuterdeacutesre felelı hasznaacutelat244 olykor meacutegis valoacutesziacutenőbbnek laacutetszik a meddig keacuterdeacutesre felelı idıhataacuterozoacutei eacutertelmezeacutes Iacutegy peacuteldaacuteul

(130) aacutehā viacuteśvā sumaacutenā dīdihī

napPLACC mindenPLACC joacuteindulatuacuteNOM ragyogIMP2SG

naḥ (RV 35422d)

miPLDAT

rsquoRagyogj (ti Agni) raacutenk oumlroumlkkeacute (minden napon aacutet) joacuteindulatuacuteanrsquo245

Vegyuumlk most sorra az oacutekas- + kar- szintagma toumlbbi veacutedikus elıfordulaacutesaacutet A leg-fontosabb szoumlveghely (131) az Atharvaveda egy temeteacutesi himnuszaacuteban talaacutelhatoacute (AVŚ 1838) amelyben a szerkezet pontosan ugyanolyan formaacuteban (oacutekaḥ kṇuṣva) fordul elı mint az imeacutent taacutergyalt gveda-reacuteszletben Mivel azonban a szoumlvegkoumlr-nyezet teljesen elteacuterı (vagyis nem az egeacutesz versszakra kiterjedı szoacute szerinti RV-ideacutezetrıl vagy mantra-variaacutensroacutel van szoacute) ezeacutert eseacutely kiacutenaacutelkozik a szintagma pon-tosabb megeacuterteacuteseacutere

a mikor keacuterdeacutesre felelı hasznaacutelatnaacutel az idıhataacuterozoacute toumlbbnyire nem konkreacutet idıpontot ad meg ha-nem inkaacutebb egy intervallumot jeloumll ki amelyen beluumll a megnevezett esemeacuteny lejaacutetszoacutedik (bdquoZeitlinie innerhalb deren etwas geschiehtrdquo)

244 Ezt taacutemasztja alaacute peacuteldaacuteul Gaedicke 1880 176 győjteacutese amelyben a szintagma toumlbbszoumlr is elıfordul Mivel nem neacuteztem meg az acc temporis oumlsszes elıfordulaacutesaacutet a korai veacutedikusban nem tudom megiacuteteacutelni hogy aacutettekinteacutese mennyire tekinthetı valoacuteban reprezentatiacutevnak

245 Nem tartom valoacutesziacutenőnek a mondat rsquominden nap (naponta) ragyogj raacutenkrsquo eacutertelmezeacuteseacutet ugyan-is ez azt implikaacutelnaacute hogy a (fel)ragyogaacutesok koumlzoumltt bdquoragyogaacutesmentesrdquo idıszakok is vannak Ezt az eacutertelmezeacutest egyeacutebkeacutent az ige perfectumaacutenak duratiacutev jelenteacutese (vouml Kuumlmmel 2000 227ndash230) is ki-zaacuterja Csupaacuten a RV elsı maṇḍalaacutejaacuteban talaacutelkozunk egy elszigetelt esetben az ind perf muacuteltra vo-natkozoacute nem duratiacutev jelenteacuteseacutevel dīdiyuḥ rsquofelragyogtakrsquo (Kuumlmmel 2000 229 bdquosind hervorgeleuchtetrdquo)

98

(131) ut tiṣṭha praacute~ ihi praacute drava

fel aacutellIMPACT2SG elıre megyIMPACT2SG elıre futIMPACT2SG

oacutekaḥ kṇuṣva salileacute sadhaacutesthe

lakhelyACC csinaacutelIMPMED2SG viacutezLOC helyLOC

taacutetra tuvaacuteṃ pitɹbhiḥ saṃvidānaacuteḥ

ott teNOM atyaPLINS egyesuumllPTCPAORMEDSGNOMM

saacuteṃ soacutemena maacutedasva saacuteṃ svadhbhiḥ (AVŚ 1838246)

PREV szoacutemaINS oumlruumllIMPMED2SG PREV felajaacutenlaacutesPLINS

Az Atharvaveda-versszak oumlt imperfectumtıbıl keacutepzett imperativusi aacutelliacutetmaacutenyt tar-talmaz (uacutet tiṣṭha rsquokelj felrsquo praacute ihi rsquomenj [elıre] induljrsquo praacute drava rsquofuss [elıre]rsquo kṇuṣva rsquocsinaacuteljrsquo maacutedasva rsquooumlruumlljrsquo) Ezek a halott szemeacutelyhez inteacutezett imperativusi alakok olyan esemeacutenyeket cselekveacuteseket neveznek meg amelyek minden valoacutesziacute-nőseacuteg szerint egymaacutes utaacuten koumlvetkeznek vagyis szekvenciaacutelis olvasatuk van247 Ez ebben a szoumlvegkoumlrnyezetben csak uacutegy lehetseacuteges ha az oacutekaḥ kṇuṣva szintagmaacutet is telikus jellegőnek fogjuk fel248 ami a fenti RV-reacuteszletneacutel elmondottak eacutertelmeacuteben a nem funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest taacutemogatja rsquoKelj fel indulj fuss elıre keacutesziacutets ma-gadnak szaacutellaacutest a viacutezben a lakhelyeden ott az ısoumlkkel egyesuumllve leld oumlroumlmoumldet a szoacutemaacuteban eacutes az aacuteldozati felajaacutenlaacutesokbanrsquo249

246 Az AVŚ-stroacutefaacutenak leacutetezik egy mantra-variaacutensa a Taittirīya-āraṇyakaacuteban (642) amely azon-

ban keacuterdeacutesfelveteacutesuumlnk szempontjaacuteboacutel nem ad uacutejat ezeacutert a tovaacutebbiakban csak a AVŚ-reacuteszletre oumlssz-pontosiacutetok

a uacutet tiṣṭha praacute~ ihi praacute drava fel aacutellIMPACT2SG elıre megyIMPACT2SG elıre futIMPACT2SG oacutekaḥ kṇuṣva parameacute viacuteyograveman lakhelyACC csinaacutelIMPMED2SG legfelsıLOC eacutegLOC yameacutena tvaacuteṃ yamiacuteyā saṃvidān YamaINS teNOM YamīINS egyesuumllPTCPAORMEDSGNOMF uttamaacuteṃ nkam aacutedhi roha~ imaacutem (TĀ 642) legfelsıACC eacutegboltACC PREV felhaacutegIMPACT2SG ezACC rsquoKelj fel indulj fuss elıre keacutesziacutets magadnak szaacutellaacutest a legfelsı mennyben Yamaacuteval Yamīval egyesuumllve emelkedj fel ebbe a legfelsı eacutegbersquo

Az AVP leideni elektronikus szoumlvegeacuteben szereplı mantra-variaacutens (AVP 18696b) az okaḥ helyett ekaḥ alakot tartalmaz Nem tudom megaacutellapiacutetani hogy ez csak eliacuteraacutes vagy az AVP-recenzioacuteban teacutenyleg ez a vaacuteltozat szerepel Ezuacuteton koumlszoumlnoumlm Prof Alexander Lubotsky-nak hogy az elektroni-kus AVP-szoumlveget rendelkezeacutesemre bocsaacutetotta

247 Egyeduumll a praacute~ ihi eacutes a praacute drava koumlzoumltti viszonynaacutel lehetne talaacuten ezt vitatni hiszen felvetıd-het hogy a keacutet tagmondat valoacutejaacuteban ugyanarra az esemeacutenyre utal rsquomenj (elıre) fuss (elıre)rsquo Valoacute-sziacutenőbbnek tartom azonban azt az eacutertelmezeacutest hogy a preacutehi rsquoleacutepjmenj (elıre)rsquo imperativus az indu-laacutesra utal a praacute drava rsquofuss (elıre)rsquo pedig egy ezt koumlvetı futaacutes-esemeacutenyre

248 Az egymaacutesutaacutenisaacuteg szempontja Kieferneacutel is szerepel (2006 34) mint a befejezett eacutes folyama-tos aspektus egyik elhataacuteroloacute kriteacuteriuma a befejezett igei szerkezetek melleacuterendelve egymaacutesutaacuteni-saacutegot fejeznek ki a folyamatos aspektusuacuteak erre nem adnak lehetıseacuteget

249 Ehhez vouml meacuteg az alaacutebbi proacutezareacuteszletet a oko ha~ asmin yajntildeaḥ (vl yajntildee) kurute

lakhelyACC PTCL ezSGLOC aacuteldozatNOM (vagy LOC) csinaacutelPRSMED3SG

99

A maacutesik szoumlveghely ami keacuterdeacutesfelveteacutesuumlnk szempontjaacuteboacutel esetleg relevaacutens le-het RV 1405

(132) praacute nūnaṃ braacutehmaṇas_paacutetir

PREV most BrahmaṇaspatiNOM

maacutentraṃ vadatiy ukthiacuteyagravem

formulaACC mondPRSACT3SG kimondaacutesra_meacuteltoacuteACC

yaacutesminn iacutendro vaacuteruṇo mitroacute aryam

amelyLOC IndraNOM VaruṇaNOM MitraNOM AryamanNOM

dev oacutekāṃsi cakrireacute (RV 1405)

istenPLNOM lakhelyPLACC csinaacutelPRFMED3PL

A c eacutes d pādaacutekat kitoumlltı vonatkozoacutei melleacutekmondat a fımondat maacutentraṃ rsquoformula mondaacutes ige imarsquo szavaacutera vonatkozik Az igealak (cakrireacute ind perf plur 3) itt is mediumban van mint a fenti kṇuṣva imperativusi alaknaacutel viszont a szintagma neacutevszoacutei reacutesze itt pluralisban szerepel Ez a teacuteny amellett szoacutel hogy a szerkezet nem funkcioacuteigeacutes szerkezet hiszen a prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel a neacutevszoacutei tag mivel elveszti referencialitaacutesaacutet rendszerint nem szokott szaacutembeli variaacutecioacutet mu-tatni baacuter bizonyos nyelvekben iacutegy a neacutemetben vannak kiveacutetelek (ld Winhart 2005 8) A stroacutefa eacutertelmezeacutese tehaacutet valoacutesziacutenőleg ez rsquoMost Brahmaṇaspati raacutekezd a kimon-daacutesra meacuteltoacute igeacutere amelyben Indra Varuṇa Mitra Aryaman (eacutes az) istenek maguk-nak lakhelyet keacutesziacutetettekrsquo250

ya evaṃ veda (ṢB 1415) akiNOM iacutegy tudPRFACT3SG rsquoaz aacuteldozat lakhelyet keacutesziacutet abban aki iacutegy tudjarsquo vagy (a vl olvasataacutet koumlvetve) rsquoebben az aacuteldozatban lakhelyet keacutesziacutet (az) aki iacutegy tudjarsquo

Figyelemre meacuteltoacute hogy Sāyaṇa ṢB-kommentaacuterjaacuteban iacutegy interpretaacutelja a mondatot okaḥ sthānam eva kurute tatraiva pratitiṣṭhatītyarthaḥ vagyis az okaḥ kar- szerkezetet iacutegy eacuterti rsquolakik tartoacutezkodikrsquo (pratitiṣṭhati) ami atelikus eacutes mintha funkcioacuteigeacutes szerkezet lenne (ld fentebb) Baacuter ebben a proacutezai reacuteszletben ez akaacuter jaacuterhatoacute uacutet lenne is az AVŚ-versszakban a szekvenciaacutelis olvasat miatt kizaacuterhatoacute

250 A perfectumi alakot rezultatiacutev eacutertelmőkeacutent fogom fel (bdquoobjektsresultativrdquo vouml Kuumlmmel 2000 76ndash77) Witzel (Witzel et al [Hrsg] 2007 557) Renou nyomaacuten felteszi hogy a pādaacuteban az oacutekas- fıneacutevnek kettıs jelenteacutese van (bdquodoppelte Bedeutungrdquo) rsquooumlroumlm tetszeacutesrsquo eacutes rsquomegszokott hely szokaacute-sos tartoacutezkodaacutesi helyrsquo Keacutezenfekvıbbnek tartom hogy a fıneacutev itt is konkreacutet jelenteacuteseacutevel (rsquootthon lakhelyrsquo) szerepel ami termeacuteszetesen nem zaacuterja ki hogy a jelenteacutes egy metaforikus szintjeacuten a mon-dat azt jelenti hogy az istenek oumlroumlmuumlket lelik a mantraacuteban

100

Ugyancsak taacutergyalnunk kell a RV 2191 szoumlveghelyet is

(133) aacutepāyi asya aacutendhaso maacutedāya

iszikAORPASS3SG ezGEN leacuteGEN boacutedulatDAT

maacutenīṣiṇaḥ suvānaacutesya praacuteyasaḥ

ihletettPLVOC kisajtolPTCPAORMEDSGGEN italGEN

yaacutesminn iacutendraḥ pradiacutevi vāvdhānaacute

amelyLOC IndraNOM reacutegen erısoumldikPTCPPRFMEDSGNOM

oacuteko dadheacute brahmaṇyaacutentaś ca

lakhelyACC teszPRFMED3SG igeacutet_mondPTCPIPFVACTPLNOM eacutes

naacuteraḥ (RV 2191)

feacuterfiPLNOM

Az oumlsszetett mondat szerkezete hasonloacute a fentebbihez az oacutekas- fıneacutev itt is egy vo-natkozoacutei melleacutekmondatban szerepel taacutergykeacutent csak most egy maacutesik ige a dhā- rsquotesz helyezrsquo mellett (dadheacute med ind perf sing 3 a perfectum itt is minden bi-zonnyal rezultatiacutev eacutertelemben aacutell) A vonatkozoacute neacutevmaacutes itt a fımondati aacutendhas- rsquo(szoacutema)leacutersquo eacutes praacuteyas- rsquoitalrsquo szavakra vonatkozik Ježić (Witzel et al [szerk] 2007 381 koumlvetve Geldnert [1951 I 299]) iacutegy fordiacutetja a keacuterdeacuteses reacuteszt bdquoan den er sich gewoumlhnt hatrdquo Uacutegy tőnik hogy a fordiacutetoacute funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent fogja fel az oacutekas- + dhā- szintagmaacutet hiszen egyszerő igeacutevel (sich gewoumlhnen) adja vissza Ez a megoldaacutes veacutelemeacutenyem szerint nem szuumlkseacutegszerő hiszen a kifejezeacutest metaforikusan is eacutertelmezhetjuumlk rsquoamelybe lakhelyeacutetotthonaacutet (a maga szaacutemaacutera indirekt reflexiacutev medium) helyeztersquo Ez metaforikus szinten termeacuteszetesen szinteacuten azt jelenti hogy Indra megszokta azt sziacutevesen tartoacutezkodik eacutes oumlroumlmeacutet leli benne A stroacutefa fordiacutetaacutesa tehaacutet ez rsquoIttak (szemeacutelytelen passziacutevum ivaacutes toumlrteacutent) ebbıl a szoacutemaleacutebıl boacutedula-tukra oacute ihletett gondolatuacuteak a kisajtolt italboacutel amelybe lakhelyeacutet helyezte a reacuteg megerısoumldoumltt Indra eacutes az igeacutet mondoacute feacuterfiakrsquo

Az utolsoacute szoumlvegreacuteszlet amely vizsgaacutelatunk szempontjaacuteboacutel fontos lehet SVK 49273c amelyben ugyanaz a pāda szerepel mint RV 1405d-ben csak eacuteppen maacutes szintaktikai koumlrnyezetben

(134) gāyatraṃ traiṣṭubhaṃ jagad

gāyatrī-versmeacuterteacutekACC triṣṭhubh-versmeacuterteacutekACC jagatī-versmeacuterteacutekACC

viśvā rūpāṇi saṃbhtā

mindenPLACC formaPLACC egyuumlttesPLACC

devā okāsi cakrire (SVK 49273c)

istenPLNOM lakhelyPLACC csinaacutelPRFMED3PL

Mivel az elsı keacutet pādaacuteban is accusativusok szerepelnek veacutelemeacutenyem szerint a legkeacutezenfekvıbb a kettıs accusativusi szerkeszteacutes felteacutetelezeacutese (amibıl egyenesen

101

koumlvetkezik hogy itt sincs szoacute funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl) rsquoaz istenek a gāyatrī- a triṣ-ṭhubh- eacutes a jagatī-versmeacuterteacuteket az oumlsszes formaacutet egyuumltt a lakhelyuumlkkeacute (megszokott tartoacutezkodaacutesi helyuumlkkeacute) tetteacutekrsquo

Uacutegy tőnik tehaacutet hogy azokban az esetekben ahol az oacutekas- fıneacutev pluralisban (oacutekāsi) szerepel bizonyosan nem beszeacutelhetuumlnk funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl A sin-gularist tartalmazoacute elıfordulaacutesok koumlzuumll az AVŚ-reacuteszlet (1838b) a szekvenciaacutelis olvasat miatt telikus interpretaacutecioacutet sugall ami a fentebb elmondottak eacutertelmeacuteben szinteacuten kizaacuterja a funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest Egyeduumll a kiindulaacutesul szolgaacuteloacute RV-reacuteszlet (7254d) az amely elmeacuteletileg ettıl elteacuterı funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest is megenged hiszen nem tudjuk egyeacutertelmően eldoumlnteni hogy a tagmondat idıhataacuterozoacuteja (viacuteśvā hellip aacutehāni) meddig vagy mikor keacuterdeacutesre felel

Mivel a koraacutebbi fejezetekben azt laacutettuk hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet valamilyen igeragozaacutesi tulajdonsaacuteg (igenem vagy aspektus) szempontjaacuteboacutel szuppletiacutev viszony-ban aacutellhat a neacutevszoacutei taggal etimoloacutegiai eacutes derivaacutecioacutes rokonsaacutegban aacutelloacute egyszerő igeacute-vel itt is eacuterdemes koumlruumlljaacuterni az oc- ige morfoloacutegiai tulajdonsaacutegait

Az oc- ige amint fentebb roumlviden maacuter utaltam raacute a koumlvetkezı jelenteacutesekkel ren-delkezik rsquohozzaacuteszokik hozzaacute van szokva vmhez ismerıs vhol lakik tartoacutezkodik oumlroumlmeacutet kedveacutet leli vmben sziacutevesen tesz vmitrsquo Ragozaacutesaacuteval kapcsolatban ezen a ponton az a legfontosabb teacutenyezı hogy a gvedaacuteban azaz a korai veacutedikus nyelv-ben egy kiveacuteteltıl eltekintve mindig perfectumi alakban fordul elı (oumlsszesen nyolc-szor ld Lubotsky 1997 I 341) eacutes mindig jelenbeli aacutellapotot fejez ki pl act sing 3 uvoacuteca rsquohozzaacute van szokva vmihezrsquo (ld Kuumlmmel 2000 128ndash129) Az egyetlen kiveacutetel egy -ya-keacutepzıs imperfectumi alak RV 5814ab-ben (saacutem ucyasi)

(135) utaacute yāsi savitas trṇi rocan

eacutes megyPRSACT2SG SavitVOC haacuteromPLACC feacutenyPLACC

utaacute sryasya raśmiacutebhiḥ saacutem ucyasi (RV 5814ab)

eacutes napGEN sugaacuterPLINS PREV hozzaacute_van_szokvaPRSACT2SG

rsquoOacute Savit a haacuterom feacutenybe meacutesz eacutes a nap sugaraival meghitt kapcsolatban vagyrsquo

Kuumlmmel (2000 129) a veacutedikus ucya- imperfectumtoumlvet251 (iacutegy ezt a konkreacutet alakot is) aacutellapotot kifejezı a perfectumeacutenak teljesen megfelelı jelenteacutessel eacutertelmezi bdquoUnd du faumlhrst Savitar zu den drei Lichtern und du bist mit den Strahlen der Sonne vertrautrdquo (vouml Kulikov 2012 529 bdquoand you are wont to live with the rays of Sūryardquo a -ya-imperfectumtı jelenteacuteseacuterıl bdquointr staterdquo) Kuumlmmel felhiacutevja a fi-gyelmet arra hogy ndash ellenteacutetben sok maacutes fientiacutev jelenteacuteső -ya-imperfectumtıvel ndash az ucya- aacutellapotot kifejezı jelenteacutessel biacuter eacutes ez teszi alkalmassaacute arra hogy a poszt-gveacutedikus korban felvaacuteltsa az elavulttaacute vaacutelt uvoacutec- perfectumtoumlvet

Az uc-ya- imperfectumtı koraacuteroacutel nem tudunk biztosat mondani Baacuter LIV 244 keacuterdıjelesen egy ie h1uk-eacute- imperfectumtıre vezeti vissza az oacuteorosz vyče- rsquotanulrsquo

251 Kuumlmmel 2000 129 a gyoumlkmorfeacutemaacuten hangsuacutelyos bdquouacutec-ya-rdquo toumlvet emliacutet pedig valoacutejaacuteban egy-

szer sem fordul elı a veacutedikusban hangsuacutelyos formaacuteban (ld Kulikov 2012 528ndash530)

102

igeacutevel egyuumltt megjegyzi (n 6 eacutes 7) hogy bizonyos formai illetve jelenteacutesbeli sa-jaacutetossaacutegok miatt mindkettı akaacuter kuumlloumlnnyelvi keacutepzeacutes is lehet A veacutedikus fejlıdeacutes (ti hogy az uc-ya- imperfectumtı a RV-ban csak egyszer fordul elı akkor is perfectu-mi jelenteacutessel eacutes keacutesıbb fel is vaacuteltja a perfectumot amely viszont kikopik a nyelv-bıl) valoacuteban erre a kuumlloumlnnyelvi eredetre laacutetszik utalni Ez azt jelentheti hogy a korai veacutedikusban talaacuten meacuteg nem volt hasznaacutelatos de legalaacutebbis nem volt elterjedt a gyoumlk -ya-keacutepzıs imperfectumtoumlve vagyis elmeacuteletileg ebbıl a szempontboacutel hiaacutenyos ra-gozaacutesuacute lehetett

Neacutezzuumlk meg lehetseacuteges-e az a felveteacutes hogy az elızı fejezetekben taacutergyalt szer-kezetekhez hasonloacutean itt is (reacuteszleges vagy gyenge) szuppletiacutev viszonyroacutel van szoacute azaz az oc- ige ekkor meacuteg nem hasznaacutelatos imperfectumi ragozaacutesaacutet az oacutekaḥ kar- mint funkcioacuteigeacutes szerkezet poacutetolja eacutes az oacutekaḥ kṇuṣva szintagma (impf imperat) ugyanazt jelenti mint keacutesıbb az ucya- imperfectumtı megfelelı imperativusi alak-ja (sing 2 ucya [a -ya-imperfectumtı csak activumban ragozoacutedik]) Ez csak akkor lenne lehetseacuteges ha a keacuterdeacuteses szoumlvegkoumlrnyezetben a gyoumlknek teacutenylegesen eredeti fientiacutev jelenteacutese szerepelne (rsquohozzaacuteszokik vmihezrsquo) hiszen mieacutert lett volna szuumlkseacute-ges a leacutetezı eacutes gyakori perfectumtoumlvet helyettesiacuteteni ilyen moacutedon A vizsgaacutelt szouml-veghelyen azonban ezzel a jelenteacutessel (rsquoszokj hozzaacutersquo) egyaacuteltalaacuten nem tudunk mit kezdeni252

Ezek a szempontok ismeacutet csak amellett szoacutelnak hogy az oacutekaḥ kṇuṣva kifejezeacutes nem tekinthetı funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Benne az ige ırzi lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (rsquokeacute-sziacutet megteremtrsquo) eacutes fıneacutevi tagja is megszokott konkreacutet jelenteacuteseacuteben szerepel A mediaacutelis igenemnek minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint indirekt reflexiacutev (affektiacutev) funk-cioacutet kell tulajdoniacutetanunk rsquoKeacutesziacutets lakhelyetotthont (a magad szaacutemaacutera)rsquo

252 Toumlbbek koumlzoumltt peacuteldaacuteul a hiaacutenyzoacute accusativusi vagy locativusi vonzat miatt sem (a vonzatroacutel

ld Kuumlmmel 2000 128) Veacutegkeacutepp nem tudnaacutenk mit kezdeni ebben az eacutertelmezeacutesben a mediaacutelis ige-nemmel hiszen az oc- ige a veacutedikusban egy elszigetelt RV-beli mediaacutelis perfectumi alaktoacutel (sing 2 ūciṣeacute ) eltekintve csak activumban fordul elı Az ucya- imperfectumtı egyetlen mediaacutelis elıfor-dulaacutesa (-ucyatām az AVP 253c kasmiacuteri recenzioacutejaacuteban) szoumlvegromlaacutes eredmeacutenye (valoacutesziacutenősiacutethetı emendaacutecioacutejaacuteroacutel ld Kulikov 2012 455ndash456 hivatkozaacutesokkal) Mieacutert kellene haacutet a szerkezetnek me-diumban lennie ha a funkcioacuteigeacutes szerkezetek a veacutedikus nyelvben nem koumlvetelik meg eleve ennek az igenemnek a hasznaacutelataacutet (ellenteacutetben az oacutegoumlroumlgben megfigyelhetı tendenciaacuteval ld Ittzeacutes 2007 20ndash21)

103

II 4 ABHIPITVAacuteṂ KAR-

Eacuterdekes keacuterdeacuteseket vet fel a RV 4161d-ben eacutes 10402b-ben talaacutelhatoacute kar- igeacutevel alkotott szintagma (ezeket a stroacutefaacutek fordiacutetaacutesaacuteban egyelıre kihagyom)

(136) satyoacute yātu maghaacutevā jīṣ

ide igazNOM megyIMPACT3SG bıkezőNOM NOM

draacutevantu asya haacuteraya uacutepa naḥ

futIMPACT3PL ezGEN fakoacutePLNOM koumlzel miPLACC

taacutesmā iacuted aacutendhaḥ suṣumā sudaacutekṣam

ezDAT PTCL szoacutemaleacuteACC sajtolPRFACT1PL hataacutesosACC

ihaacute~ abhipitvaacuteṃ karate gṇānaacuteḥ (RV 4161)

itt ACC csinaacutelAORSBJVMED3SG magasztalPTCPAORMEDSGNOM

rsquoJoumljjoumln ide az igaz a bıkező hellip253 fussanak hozzaacutenk fakoacute lovai neki sajtoltuk ki (ı az

akinek kisajtoltuk) a hataacutesos szoacutemaleacutet itt [abhipitvaacuteṃ karate] magasztalvarsquo

(137) kuacuteha svid doṣ kuacuteha vaacutestor aśviacutenā

hol PTCL esteINS hol reggelGEN AśvinDUNOM

kuacuteha~ abhipitvaacuteṃ karataḥ kuacuteha~ ūṣatuḥ (RV 10402ab)

hol ACC csinaacutelAORSBJVACT3DU hol tartoacutezkodikPRFACT3DU

rsquoHol vannak esteacutenkeacutent hol reggelente az Aśvinok Hol [abhipitvaacuteṃ karataḥ] hol haacuteltak

megrsquo

A kar- ige mindkeacutet szoumlvegreacuteszben az abhipitvaacute- fıneacutevvel alkot taacutergyas szintagmaacutet Fı keacuterdeacutesuumlnk az vajon ezt a szintagmaacutet (abhipitvaacuteṃ kar-) funkcioacuteigeacutes szerkezet-keacutent kell-e eacutertelmeznuumlnk mint ahogy peacuteldaacuteul RV 4161d koumlvetkezı fordiacutetaacutesai su-galljaacutek bdquohier moumlge der Gepriesene Einkehr haltenrdquo (Geldner 1951 I 434) bdquohere praised with song let him effect his visitrdquo (Griffith 1973 209)

A szerkezet eacutertelmezeacutese elsısorban az abhipitvaacute- fıneacutev jelenteacuteseacutenek meghataacutero-zaacutesaacutetoacutel fuumlgg amely azonban nem tisztaacutezott eacutes toumlbb szoumlgesen elteacuterı megkoumlzeliacuteteacutese van A peacuteldaacuteul Geldner (1951 I 434) aacuteltal is keacutepviselt254 rsquomegeacuterkezeacutes beteacutereacutesrsquo je-lenteacutes nem csekeacutely reacuteszben az ind exegetikai hagyomaacutenyon alapul eacutes legalaacutebb Yās-ka Niruktaacutejaacuteig vezethetı vissza (pl Nir 315 abhiprāpti rsquoeacuterkezeacutesrsquo)255 Keacutetseacutegtelen

253 A jīṣ szoacute eacutertelmezeacutese vitatott de mivel keacuterdeacutesuumlnk szempontjaacuteboacutel irrelevaacutens ezeacutert itt nem is

taacutergyalom (ld EWAia I 252 hivatkozaacutesokkal) 254 Ld tovaacutebbaacute PischelndashGeldner 1892 155 (rsquoErholung Rast Zeit des Rastens Feierabend

Abendrsquo) Az oldalon talaacutelhatoacute jegyzetben Geldner konkreacutetan az bdquoabhipitvaacuteṃ krdquo szerkezetre hivat-kozik amelynek jelenteacutese ez lenne bdquoRast Feierabend machenrdquo ill RV 7189b (abhipitvaacuteṃ ja-gāma ld alaacutebb) fordiacutetaacutesaacuteban is funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest alkalmaz bdquoauch der schnelle kam nicht mehr zur Rastrdquo

255 Az ind eacutertelmezık (ld Bloomfield 1896 25ndash26 aacutettekinteacuteseacutet) rendszerint az āp- rsquoeleacuterrsquo vagy a pat- rsquoesik szaacutellrsquo gyoumlkbıl eredeztetik a szoacutet

104

hogy ilyen jelenteacutesben (mint cselekeveacutest kifejezı nomen actionis256) a fıneacutev valoacute-ban funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkothatna a kar- igeacutevel rsquo(szoacute szerint) beteacutereacutest meg-aacutellaacutest csinaacutel vholrsquo azaz rsquobeteacuter megaacutell vholrsquo257 Meg kell azonban vizsgaacutelnunk hogy ez az interpretaacutecioacute valoacuteban megaacutellja-e a helyeacutet azaz a fıneacutev valoacuteban ezt jelenti-e Keacuterdeacutesuumlnkre neheacutez megnyugtatoacute megoldaacutest talaacutelni ugyanis az abhipitvaacute- fıneacutevnek toumlbb kuumlloumlnboumlzı a szinkroacuteniaacuteban azaz az etimoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesek ismerete neacutel-kuumll elsı pillantaacutesra nehezen oumlsszeegyeztethetı jelenteacutese van Iacutegy peacuteldaacuteul leguacutejab-ban Vance 2002 is vilaacutegosan raacutemutatott arra hogy bizonyos szoumlvegkoumlrnyezetben a ˚pitvaacute- utoacutetaguacute oumlsszeteacuteteleknek temporaacutelis eacutertelme van eacutes ilyenkor az abhipitvaacute- rsquoeste eacutejszakarsquo jelenteacutessel rendelkezik Peacuteldaacuteul RV 5762c-ben a diacutevā~ abhipitveacute rsquonappal eacutes a-korrsquo szoacutekapcsolatot talaacuteljuk amelyre a 3c pāda azonos pontjaacuten a megszokott diacutevā naacutektam rsquonappal eacutes eacutejjelrsquo felel (ld kuumlloumlnoumlsen Vance 2002 429 vouml maacuter Bloomfield 1896 39)258 Viszont az is nyilvaacutenvaloacute hogy maacutes kontextusokban Bloomfield 1896 28ndash33 eacutertelmezeacutese (ti rsquo[esti] szoacutemaaacuteldozatrsquo) tőnik keacutezenfek-vınek Laacutesd peacuteldaacuteul

(138) iacutendro abhipitveacuteṣu raṇyati (RV 1836d)

IndraNOM aPLLOC oumlruumllPRSACT3SG

rsquoIndra oumlroumlmeacutet leli a szoacutemaaacuteldozatokbanrsquo259

Ami a szoacute etimoloacutegiaacutejaacutet illeti a ˚pitvaacute- utoacutetaguacute oumlsszeteacutetelek a pituacute- rsquotaacuteplaacuteleacutek eacutetelrsquo fıneacutevvel fuumlggnek oumlssze abboacutel keacutepzett bdquoZugehoumlrigkeitsbildungrdquo-keacutent foghatoacutek fel (ld Werba 1982 342 EWAia II 131ndash132 Steer 2015 137)260 tehaacutet elsı leacutepeacutesben az abhipitvaacute- szoacutenak rsquoaz aholamikor taacuteplaacuteleacutekhoz jut vkirsquo jelenteacutese lehetett Ebbıl termeacuteszetesen minden kuumlloumlnoumlsebb neheacutezseacuteg neacutelkuumll levezethetı Bloomfield jelen-teacutesmeghataacuterozaacutesa (rsquo[esti] szoacutemaaacuteldozatrsquo ti a szoacutema az istenek taacuteplaacuteleacuteka) eacutes a Vance-feacutele temporaacutelis eacutertelmezeacutes is (rsquoestersquo amikor egy bizonyos szoacutemaaacuteldozatot mutattak be az isteneknek majd rsquoeacutejszakarsquo) A tovaacutebbiakban azt kell megvizsgaacutel-nunk hogy a Bloomfield aacuteltal javasolt jelenteacutes alkalmazhatoacute-e a kar- igeacutevel alkotott szintagmaacutekban (a temporaacutelis jelenteacutes nyilvaacutenvaloacutean nem) vagy szuumlkseacuteges-e valami

256 Egyelıre eltekintve attoacutel hogy pontosan mibıl eacutes milyen moacutedon van keacutepezve 257 Elizarenkova 1999 I 732 a RV 4161d-hez iacutert kommentaacuterban az abhipitvaacute-naacutel szoacute szerinti

успокоение rsquomegnyugvaacutes lecsillapodaacutesrsquo jelenteacutessel szaacutemol fordiacutetaacutesaacuteban pedig (I 375) a задер-жится rsquomegaacutell marad tartoacutezkodik vholrsquo szoacutet hasznaacutelja

258 Ugyancsak Vance (2002 430) mutatott raacute arra hogy az ebbe a koumlrbe tartozoacute szavaknaacutel maacuter a korai veacutedikus idıszak alatt is (vagyis a gveda-himnuszgyőjtemeacutenyen beluumll) jelenteacutesmoacutedosulaacutessal kell szaacutemolnunk

259 Vouml a II 6 fejezetben (287ndash288 jz) aacuteltalam is ideacutezett suteacute raṇa rsquoleld oumlroumlmoumldet a szoacutemaital-banrsquo tiacutepusuacute szintagmaacutekat ld Bloomfield 1896 29

260 Valoacutesziacutenőtlen Geldner etimoloacutegiaacuteja (PischelndashGeldner 1892 179) aki a pay(i)- rsquodagad duzzad aacuteradrsquo gyoumlkbıl proacutebaacutelja eredeztetni a szoacutet (KEWA II 280 EWAia II 131ndash132)

105

maacutest felteacuteteleznuumlnk (mint peacuteldaacuteul a Geldner aacuteltal is keacutepviselt nomen actionis-eacuterteacute-kő261 rsquoesti hazateacutereacutes esti beteacutereacutes vhova megszaacutellaacutes vholrsquo)262

Bloomfield (1896 29ndash30) koumlvetkezetesen azt az aacutellaacutespontot keacutepviseli hogy mindkeacutet fentebb ideacutezett szoumlveghelyen megmaradhatunk az rsquo(esti) szoacutemaital szoacute-maaacuteldozatrsquo jelenteacutesneacutel A szintagmaacutekban a kar- igeacutet a rsquotakersquo angol megfelelıvel adja vissza (bdquowhere do you take your potations of pituacuterdquo ill bdquomay he while songs of praise are singing for him take here his potation of soma [pituacute]rdquo) Ekkor azon-ban abba a probleacutemaacuteba uumltkoumlzuumlnk hogy a kar- igeacutenek legfeljebb mediaacutelis alakjai kaphatnak olyan indirekt-reflexiacutevaffektiacutev jelenteacutest amilyet Bloomfield fetleacutetelez (rsquovesz magaacutehoz vesz magaacutera vesz elnyer stbrsquo) Ilyenek esetleg peacuteldaacuteul a koumlvet-kezı szoumlveghelyek263

(139) oacutejaḥ kṣva (RV 10444c)

erıACC csinaacutelAORIMPMED2SG

rsquovedd magadra-hoz az erıtrsquo

(140) cakra hellip nma (RV 356a)

csinaacutelPRFMED3SG neacutevACC

rsquoelnyerte a nevetrsquo

(141) rayiacutem hellip cakre (RV 5803b)

gazdagsaacutegACC csinaacutelPRFMED3SG

rsquogazdagsaacutegot nyert elrsquo

RV 10402b-ben ezzel szemben aktiacutev (gyoumlkaor conj du 3) karataḥ alakot talaacute-lunk Az igeacutenek a mediaacutelis alakokhoz koumltıdı indirekt-reflexiacutev aacuternyalata neacutelkuumll a-zonban a mondat eacutertelmeacutet veszti ha a fıneacutev jelenteacuteseacutet Bloomfield nyomaacuten hataacuteroz-zuk meg Ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy a mediaacutelis alakot tartalmazoacute RV 4161d (med gyoumlkaor conj sing 3 karate) Bloomfield-et koumlvetı interpretaacutecioacuteja megaacutellnaacute

261 Az imeacutent elmondottak eacutertelmeacuteben vilaacutegos hogy a szoacute derivaacutecioacutejaacutet tekintve nem lehet dever-

baacutelis nomen actionis hiszen denominaacutelis keacutepzeacuteső legfeljebb aacutetvitt eacutertelmő jelenteacutese mutathat sze-mantikai rokonsaacutegot a deverbaacutelis fıneveknek ezzel a csoportjaacuteval

262 Egyeteacutertek Bloomfielddal (1896 39ndash40) abban hogy nem felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges ilyen jelenteacutes-moacutedosulaacutessal szaacutemolnunk a gam- igeacutevel alkotott szintagmaacuteban RV 7189b-ben ahogy peacuteldaacuteul Geldner 1951 II 196 teszi (bdquoauch der Flinke kam nicht zur Heimkehrrdquo)

a āśuacuteś canaacute~ iacuted abhipitvaacuteṃ jagāma (RV 7189b) gyorsNOM meacuteg_is PTCL aACC megyPRFACT3SG

Bloomfield eacutertelmezeacutese ezen a ponton keacutetseacutegtelenuumll megaacutellhatja a helyeacutet bdquocame to the evening so-ma i e reached homerdquo

263 Megjegyzem azonban hogy nem felteacutetlenuumll tartom mindig indokoltnak ezt a toumlbbek koumlzoumltt Grassmann szoacutetaacutera aacuteltal is hozott jelenteacutest (Grassmann-naacutel [1996 333] ez a kar- ige 19 jelenteacutese bdquoetwas [A] sich aneignen erlangen sich erwerbenhelliprdquo)

106

a helyeacutet (rsquoitt fogja magaacutehoz vennimegkapni ill itt vegye magaacutehozkapja meg az esti szoacutemaaacuteldozatot-italt mikoumlzben eacutenekeluumlnk roacutelarsquo)264

Uacutegy tőnik tehaacutet hogy az aktiacutev igealak hasznaacutelata miatt RV 10402b-ben min-denkeacuteppen az eddigiektıl elteacuterı sajaacutetos jelenteacutesaacuternyalattal kell szaacutemolnunk Figye-lembe veacuteve a b pādaacuteban talaacutelhatoacute paacuterhuzamos keacuterdı mondat ūṣatuḥ igealakjaacutenak (act ind perf du 3) jelenteacutesmezıjeacutet (vas- rsquotartoacutezkodik idıt eltoumllt meghaacutel vholrsquo) logikusan adoacutedik a Geldner eacutes maacutesok aacuteltal taacutemogatott nomen actionis eacuterteacutekő rsquobeteacute-reacutes vhova megszaacutellaacutes vholrsquo (vouml Kuumlmmel 2000 483 bdquowo werden die beiden Ein-kehr halten wo haben sie uumlbernachtetrdquo265) Ekkor a szerkezetet prototipikus funk-cioacuteigeacutes szerkezetnek kell tartanunk meacuteg ha nem talaacutelunk is a szerkezettel szinonim egyszerő igeacutet Baacuter ez a felteacutetelezett jelenteacutes taacutevol van a szoacute etimoloacutegiai eredeteacutetıl (ld pituacute- rsquotaacuteplaacuteleacutek eacutetelrsquo) a taacutevolsaacuteg nem tőnik aacutethidalhatatlannak (rsquoaz amikorahol vki taacutelpaacuteleacutekhoz jutrsquo rarr rsquo[esti] szoacutemaaacuteldozatrsquo rarr rsquoeste a megnyugvaacutes idejersquo rarr rsquomeg-aacutellaacutes megnyugvaacutes beteacutereacutes valahova [estidıben]rsquo)266

A leguacutejabb neacutemet nyelvő gveda-fordiacutetaacutesban (Witzel et al [szerk] 2013 140) T Gotō RV 4161d-t a koumlvetkezıkeacuteppen fordiacutetja bdquohier soll er seine Abendmahlzeit ausfuumlhren bewillkommnetrdquo Az abhipitvaacute- szoacute rsquoesti eacutetkezeacutes taacuteplaacutelkozaacutesrsquo jelenteacutese mindkeacutet kar- igeacutes szintagmaacuteban megfelelınek tőnik (rsquoveacutegrehajtja az esti eacutetke-zeacutestrsquo)267 eacutes szinteacuten funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest von maga utaacuten268

264 A karate mediaacutelis alaknaacutel esetleg felvetıdhetne egy olyan tiacutepusuacute kauzatiacutev jelenteacutes (rsquomaga

szaacutemaacutera csinaacuteltatkeacutesziacutettetrsquo) felteacutetelezeacutese mint amilyet a yaj- ige mediumaacutenaacutel laacutetunk (rsquoaacuteldozatot mutattat be [a maga javaacutera]rsquo) Ahogy azonban Gotō 1987 27 megjegyzi ez a nyelven kiacutevuumlli teacutenye-zıkbıl ti a veacutedikus aacuteldozat sajaacutetossaacutegaiboacutel fakadoacute jelenteacutes csak a yaj- igeacutere jellemzı nem tekint-hetı oumlnaacutelloacute medium-funkcioacutenak tehaacutet maacutes igeacutere nem vihetjuumlk aacutet

265 Geldner (1951 III 193) bdquowo halten sie Einkehrrdquo fordiacutetaacutesa nyomaacuten 266 Jegyezzuumlk meg hogy Geldner (PischelndashGeldner 1892 155) eacuteppen fordiacutetott iraacutenyuacute jelenteacutes-

fejlıdeacutest tesz fel legalaacutebbis a megadott jelenteacutesek sorrendje ezt sugallja elıszoumlr rsquopiheneacutes meg-nyugvaacutesrsquo majd rsquoa piheneacutes ideje estersquo Igaz mint fentebb laacutethattuk (260 jz) Geldner nem a pituacute- fıneacutevbıl eredezteti az abhipitvaacute- szoacutet

267 Ezzel nem aacutelliacutetom azt hogy minden szoumlveghelyen ezzel a jelenteacutessel kell szaacutemolnunk Nem zaacuterhatoacute ki ugyanis az sem hogy RV 4161d-ben Bloomfield eacutertelmezeacuteseacutet koumlvetjuumlk eacutes csak RV 10402b-ben tekintjuumlk a szoacutet nomen actionis jellegőnek Hiszen ahogyan Vance 2002 430 a pra-pitvaacute- szoacuteval kapcsolatban felhiacutevta a figyelmet (ld 258 jz) a keacutesıi maṇḍalaacutekban mint amilyen elsısorban a 10 maṇḍala jelenteacutesvaacuteltozaacutesokkal is szaacutemolnunk kell

268 Pillanatnyilag nem laacutetok semmilyen plauzibilis magyaraacutezatot az igenembeli elteacutereacutesre (ti abhi-pitvaacuteṃ karataḥ activum vs abhipitvaacuteṃ karate medium) Figyelembe veacuteve hogy az abhipitvaacuteṃ kar- szintagma mindkeacutet pādaacuteban ugyanazt a metrikai poziacutecioacutet toumllti be (a trimeter versben [RV 4161d triṣṭubh RV 10402b jagatī] a fıneacutev az uacuten keacutesıi cezuacutera elıtt az igealak roumlgtoumln a cezuacutera utaacuten az aacutetvezetı reacuteszben eacutes a zaacuterlat elsı szoacutetagjaacuteban) eacutes az igealakok maguk is ugyanazt a metrikai mintaacutet koumlvetik (ti ndash) felvetıdhet hogy esetleg metrikai okok aacutellhatnak a haacutetteacuterben A karate mediaacutelis alak helyett az aktiacutev karati alak meacuteg ha nem teljesen kizaacutert is mindenkeacuteppen joacuteval ritkaacutebb kadenciaacutet eredmeacutenyezne ugyanis a triṣṭubh pāda 8 szoacutetagja rendszerint hosszuacute (Gippert 1999 107 statisztikaacutei szerint a ndash ndash x kadencia 11 szoacutetagos pādaacuteban 15707-szer fordul elı a ndash x 333 elıfordulaacutesaacuteval szemben [kb 47 1 araacuteny]) Az aktiacutev karathaḥ helyett a mediaacutelis karaite a 12 szoacutetagos pāda aacutetvezetı reacuteszeacutet moacutedosiacutetanaacute metrikailag Az erre vonatkozoacute statisztikai adatok a koumlvetkezık (Gippert 1999 111) ndash 4638 vs ndash ndash 138 (kb 34 1 araacuteny) Az araacutenyok tehaacutet nagyjaacuteboacutel megegyeznek (az aproacute

107

Mivel a felteacutetelezett abhipitvaacuteṃ kar- rsquo(esti) eacutetkezeacutest csinaacutel hajt veacutegrersquo funkcioacute-igeacutes szerkezet mellett nem aacutell etimoloacutegiailag rokon egyszerő ige hiszen nem de-verbaacutelis fıneacutev a neacutevszoacutei tagja vele kapcsolatban nem tudunk olyan jellegő kont-rasztiacutev vizsgaacutelatot veacutegezni mint peacuteldaacuteul a viacute moc- vs vimoacutecanaṃ kar- (II 2) a śroṣ- vs śruṣtiacuteṃ kar- (II 1) vagy a viacutesaacuteṃ cart- vs visaṃcxtaṃ kar- (II 9) paacuterok-naacutel Mindazonaacuteltal adataink szőkoumlsseacutege elleneacutere talaacuten eacuteppen ez lehet a kulcs a szer-kezet funkcioacutejaacutenak megeacuterteacuteseacutehez Gyakori jelenseacuteg ugyanis hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet nem teljesen szinonim a rokon egyszerő igeacutevel hanem valamilyen speci-aacutelis jelenteacutest hordoz Ez sokszor megfigyelhetı peacuteldaacuteul szaknyelvi terminusoknaacutel (vouml pl a magyar bejelenteacutest tesz szerkezet speciaacutelisabb jelenteacuteseacutet a bejelent igeacutehez keacutepest269) Arra gyanakodhatunk hogy a vizsgaacutelt esetben ndash etimoloacutegiailag rokon egyszerő ige hiacutejaacuten is ndash az abhipitvaacute- fıneacutev sajaacutetos szemantikaacuteja speciaacutelis jelenteacutese indokolja a funkcioacuteigeacutes szerkezet hasznaacutelataacutet

kuumlloumlnbseacuteg annak tudhatoacute be hogy a kadencia eleve sokkal roumlgziacutetettebb metrikailag) vagyis ez a-lapjaacuten nem doumlnthetı el melyik igenem hasznaacutelata lenne grammatikailag indokolt eacutes melyikeacutet szuumllte ndash ha a felveteacutes helytaacutelloacute ndash metrikai szuumlkseacutegszerőseacuteg

269 Bıven szolgaacutel tovaacutebbi peacuteldaacutekkal a jogi szaknyelv (B Kovaacutecs 1999) de nyilvaacuten maacutes szak-nyelvi teruumlleten is talaacutelnaacutenk ilyeneket Vannak a jogi szaknyelvben (eacutes maacuteshol) olyan funkcioacuteigeacutes szerkezetek is amelyek egyaacuteltalaacuten nem helyettesiacutethetık egyszerő igeacutevel (pl haacutezkutataacutest tart [nincs haacutezkutat eacutes az aacutetkutatja a haacutezat is sokkal aacuteltalaacutenosabb mint a jogi terminus])

108

II 5 ˚HEacuteḶANAṂ KAR-

Tekintsuumlk elıszoumlr a RV 7608d‑ben talaacutelhatoacute tiltoacute mondatot

(142) yaacuted gopvad aacuteditiḥ śaacuterma bhadraacutem

amelyACCN oltalmazoacuteACCN AditiNOM menedeacutekACCN aacuteldottACCN

mitroacute yaacutecchanti vaacuteruṇaḥ sudse

MitraNOM adPRSINDACT3PL VaruṇaNOM SudāsDAT

taacutesminn tokaacuteṃ taacutenayaṃ daacutedhānā

azLOCN PREV magACC utoacutedseregACC teszPTCPIPFVMEDPLNOM

m karma deva-heacuteḷanaṃ turāsaḥ (RV 7608)

ne csinaacutelAORIMPACT1PL isten-haragiacutetaacutesACC hatalmasPLVOC

rsquoAz oltalmazoacute aacuteldott menedeacutekbe amelyet Aditi Mitra eacutes Varuṇa Sudāsnak adnak helyezve

a magot az utoacutedokat ne hellip oacute hatalmasokrsquo

A devaheacuteḷanam neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel utoacutetagja a ˚heacuteḷana‑ fıneacutev veacutegsı soron a heḍ‑ rsquoharagudni haragosnak lennirsquo ige szaacutermazeacuteka de koumlzvetlenuumll a heḍḷaacuteya‑ causati-vumi tıhoumlz tartozik vagyis mőveltetı jelenteacutest hordoz270 Mivel a szoacute elsıdlegesen absztrakt nomen actionis amelynek jelenteacutese rsquo(meg)haragiacutetaacutes (fel)duumlhiacuteteacutesrsquo a mon-datnak koumlruumllbeluumll olyasmit kell jelentenie hogy rsquone haragiacutetsuk meg az isteneketrsquo Ha a kifejezeacutest iacutegy eacutertelmezzuumlk akkor a vele ekvivalens szintetikus igealak a re-duplikaacutelt kauzatiacutev aoristos lenne271 m devntilde jīhiḷāma rsquone haragiacutetsuk meg az iste-neketrsquo Az ige kauzatiacutev aoristosa azonban az egeacutesz veacutedikus korpuszban egyetlen alkalommal fordul elı meacutegpedig a gvedaacutenaacutel keacutesıbbi oacuteveacutedikus korszakba tartozoacute Atharvaveda egyik himnuszaacuteban (aacutejīhiḍat aor ind act sing 3 AVŚ 1248b = AVP 17167b272) ami azt sugallhatja hogy egy keacutesıbbi keacutepzeacutessel aacutellunk szemben ame-lyet Vasiṣṭha a hagyomaacuteny szerint RV 760 koumlltıje meacuteg nem hasznaacutelt Mindezek alapjaacuten felvetıdhet hogy a ˚heacuteḷanaṃ kar‑ funkcioacuteigeacutes szerkezet a korai veacutedikus nyelvben eacuteppen arra szolgaacutelt hogy a funkcioacuteige gyoumlkaoristosi alakjait hasznaacutelva az

270 A gyoumlkrıl eacutes etimoloacutegiaacutejaacuteroacutel ld EWAia II 819 VIA 386‒387 A heḍḷaacuteya‑ rsquomegharagiacutetrsquo cau-

sativum a gvedaacuteban fosztoacutekeacutepzıs part impf act‑keacutent fordul elı aacuteheḷayat‑ RV 10375b (Gotō 1987 351 [Jamison 1983 64ndash65 aacutellaacutespontjaacuteval szemben] Kuumlmmel 2000 611) Az hogy egy -ana-keacutepzıs fıneacutev a causativummal (eacutes nem koumlzvetlenuumll az igegyoumlkkel) aacutell derivaacutecioacutes kapcsolatban indoiraacuteni uacutejiacutetaacutes (Ai Gr II2 182ndash183 195ndash196 198ndash202 Kim 2010 329ndash330)

271 A reduplikaacutelt kauzatiacutev aor imperat hasznaacutelata (az imperfektiacutev causativum imperativusa he-lyett) Hoffmann 1967 nyomaacuten azzal indokolhatoacute hogy itt minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint preventiacutev tiltaacutesroacutel van szoacute azaz a beszeacutelı egy meacuteg nem fennaacutelloacute szituaacutecioacutet esemeacutenyt akar a tiltaacutessal megelızni (vouml Ne oumllj meg) Erre a fajta a tiltaacutesra a veacutedikus nyelv toumlrteacutenete folyamaacuten veacutegig az aoristos iniunc-tivusa hasznaacutelatos nem pedig az iniunctivus imperfectus amely inhibitiacutev bdquofeacutelbeszakiacutetoacuterdquo tiltaacutest fejez ki (vouml Ne siacuterj)

272 A kauzatiacutev aoristosi alak jelenteacutese itt raacuteadaacutesul kicsit el is teacuter attoacutel mint amit a gyoumlk alapjelen-teacuteseacutebıl vaacuternaacutenk loacutema hellip aacutejīhiḍat rsquofelborzolta a szırtrsquo ld Gotō 1987 351 n 866 A szemantikai kettıseacutegre taacutevolabbi paacuterhuzamkeacutent vouml a latin horreo ige jelenteacuteseacutet (rsquoborzad rettegrsquo ill rsquofelborzad meredrsquo)

109

ekkor meacuteg hiaacutenyzoacute szintetikus kauzatiacutev aoristost poacutetolhassa Keacutesıbb a jīhiḷa‑ re-duplikaacutelt kauzatiacutev aoristos leacutettrejoumltteacutevel ez a gyenge vagy reacuteszleges szuppletiacutev pa-radigma felszaacutemoloacutedott (impf heḍḷaacuteya‑ aor jīhiḷa‑) A felteacutetelezett korai veacutedikus aacutellapotot az alaacutebbi taacuteblaacutezat szemleacutelteti

impf heḍḷaacuteya‑ mdash aor mdash ˚heacuteḍḷanaṃ kaacuterk‑

Mivel a ˚heacuteḍḷanaṃ kar- szerkezet maacuteshol is elıfordul ezeket a tovaacutebbi szoumlveghe-lyeket is meg kell vizsgaacutelnunk abboacutel a szempontboacutel hogy alaacutetaacutemasztjaacutek-e a funk-cioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest Nemcsak azeacutert vagyunk szerencseacutes helyzetben mert eleve toumlbbszoumlr adatolt a vizsgaacutelt szintagma273 hanem azeacutert is mert ezekben a tovaacutebbi peacuteldaacutekban olyan jelenseacutegeket figyelhetuumlnk meg mint amilyeneket az eacutelı nyelvek-ben a kategoacuteria elhataacuterolaacutesaacutenaacutel tesztekkeacutent szoktak alkalmazni

Elıszoumlr is fontos kriteacuteriumnak szoktaacutek tekinteni (ld pl Mohanan 1997 451ndash453 Winhart 2005 9) hogy a valoacutedi funkcioacuteigeacutes szerkezetekben a neacutevszoacutei tag nem pronominalizaacutelhatoacute eacutes nem relativizaacutelhatoacute (vouml pl a koumlnyv eladaacutesra keruumll vs el-adaacutes amelyre a koumlnyv keruumll arramire keruumll a koumlnyv) Maacuterpedig az Atharvaveda egy helyeacuten a koumlvetkezı mondattal talaacutelkozunk

(143) yaacuted devā deva‑heacuteḷanaṃ

amelyACC istenPLVOC isten‑megharagiacutetaacutesACC

devsaś cakm vayaacutem

istenPLVOC csinaacutelPRFACT1PL miPLNOM

dityās taacutesmān no yūyaacutem

ĀdityaPLVOC azABL miPLACC tiPLNOM

taacutesya~ teacutena muntildecata (AVŚ 61141 AVP 16491)

RendGEN RendINS elengedIMPACT2PL

rsquoOacute istenek amely bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquo oacute istenek mi elkoumlvettuumlnk oacute Aacuteditjaacutek oldjatok fel

az aloacutel minket a Rendnek a Rendjeacutevelrsquo274

Mivel az oacuteindben a vonatkozoacutei melleacutekmondat feje rendszerint a melleacutekmondaton beluumll helyezkedik el ezeacutert a szoumlvegben szereplı yaacuted hellip devaheacuteḷanaṃ hellip cakm hellip taacutesmān hellip eacutertelmileg a magyar mondatszerkeszteacutest tuumlkroumlzı taacutesmād devaheacuteḷanāt hellip yaacuted hellip cakm hellip vaacuteltozattal (rsquoaz aloacutel az bdquoistenmegharagiacutetaacutesrdquo aloacutel amelyet el-koumlvettuumlnkrsquo) ekvivalens azaz a devaheacuteḷanaṃ fıneacutev itt egy vonatkozoacutei melleacutekmon-dati bıviacutetmeacutennyel rendelkezik

Maacutesodsorban az is viszonylag elfogadott neacutezet hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet neacutevszoacutei tagja aacuteltalaacuteban nem bıviacutethetı melleacutekneacutevvel (ld pl Mohanan 1997 449

273 Ahogyan maacutes esettanulmaacutenyokban laacutettuk toumlbb funkcioacuteigeacutesnek tekinthetı szerkezet csak egy

alkalommal fordul elı a veacutedikus korpuszban 274 Itt eacutes az alaacutebbiakban a fordiacutetaacutesokhoz vouml Kim 2010 346

110

Winhart 2005 9) Ezzel szemben RV 101007ab‑ben a devaheacuteḷanam fıneacutevnek fel-tehetıleg melleacutekneacutevi jezıje van (āviacuteṣṭiyaṃ)275

(144) naacute vo guacutehā cakma bhri

nem tiPLACC titokban csinaacutelPRFACT1PL sokACC

duṣktaacuteṃ

gonosztettSGACC

naacute~ āviacuteṣṭiyaṃ vasavo deva‑heacuteḷanam (RV 101007ab)

nem nyiacuteltACC VasuPLVOC isten‑megharagiacutetaacutesACC

rsquoNem vittuumlnk veacuteghez veletek szemben oacute Vasuk sem titokban sok gonosztettet sem nyiacutelt

bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquorsquo

Ennek az eacutertelmezeacutesnek azonban leacutetezik egy alternatiacutevaacuteja is Minthogy ugyanis az oacuteindben a melleacuteknevek semlegesnemő sing acc alakja adverbiumkeacutent is hasznaacutela-tos illetve ndash maacuteskeacutepp fogalmazva ndash homonim az adverbiumi alakjukkal felvetıdhet hogy az āviacuteṣṭiyaṃ szoacute valoacutejaacuteban adverbiumkeacutent kezelendı Emellett szoacutel a paacuterhu-zamos szerkezet guacutehā adverbiuma ellene szoacutel viszont az hogy az āviacuteṣṭiya- melleacutek-neacutev adverbiumi paacuterja valoacutejaacuteban az az āviacutes rsquonyiacuteltan laacutethatoacute moacutedonrsquo hataacuterozoacuteszoacute276 amelybıl a melleacutekneacutev maga keacutepezve van

Vegyuumlk eacuteszre azt is hogy a (144)-es peacuteldaacuteban a devaheacuteḷanam fıneacutev kapcsolatos melleacuterendeleacutesben aacutell a duṣktaacutem rsquogonosztettrsquo fıneacutevvel ami azt valoacutesziacutenősiacuteti hogy baacuter absztrakt fıneacutev valoacutejaacuteban nem a cselekveacutes folyamataacutet (rsquoaz istenek felduumlhiacuteteacuteseacute-nek az esemeacutenyersquo) fejezi ki vagyis szigoruacutean veacuteve nem nomen actionis Szemanti-kai alapon inkaacutebb a cselekveacutes uacuten belsı taacutergyaacutet megnevezı nomen rei actaenak tart-hatjuk (a fogalomroacutel ld a bevezeteacutest 53o) azaz azt a dolgot nevezi meg amit a

275 Amint az alaacutebbi peacuteldaacutek is mutatjaacutek teljesen aacuteltalaacutenos jelenseacuteg ndash legalaacutebbis a peacuteldaacutek forraacutesaacuteul

szolgaacuteloacute klasszikus szanszkrit szoumlvegekben ndash a funkcioacuteigeacutes szerkezetek neacutevszoacutei tagjaacutenak fıneacutevvel toumlrteacutenı bıviacuteteacutese meacutegpedig akaacuter genitivus obiectivus akaacuter egy determinatiacutev (szanszkrit terminussal eacutelve tatpuruṣa) oumlsszeteacuteteli elıtag formaacutejaacuteban

a kṣatriyeṇa hellip sarvasya asya hellip kartavyaṃ parirakṣaṇam (MaS 72) kṣatriyaINS mindenGEN ezGEN csinaacutelandoacuteNOM megveacutedeacutesNOM rsquoA kṣatriyaacutenak mindezt meg kell veacutedenie (szoacute szerint) a kṣatriya aacuteltal mindennek a megveacutedeacutese csinaacutelandoacutersquo

b jala‑krīḍāṃ karoti (Pt 16) viacutez‑jaacuteteacutekACC csinaacutelPRSINDACT3SG rsquopancsol a viacutezben (szoacute szerint) viacutezben‑jaacutetszaacutest csinaacutelrsquo

c kusuma~‑avacayaṃ karomi (Mś 928) viraacuteg‑szedeacutesACC csinaacutelPRSINDACT1SG

rsquoviraacutegot szedek (szoacute szerint) viraacutegszedeacutest csinaacutelokrsquo 276 Ennek predikatiacutev hasznaacutelataacuteroacutel a kar- ige mellett ld a (30)-as peacuteldaacutet

111

cselekveacutes implikaacutel ami a cselekveacutes reacuteveacuten elıaacutell rsquoaz ami az isteneket haragra ger-jesztirsquo277 Errıl a nomen rei actae-i jelentaacutesaacuternyalatroacutel tanuacuteskodik a koumlvetkezı peacutelda is (RV 103712)

(145) yaacuted vo devāś cakmaacute hellip

amelyACC tiPLACC istenPLVOC csinaacutelPRFACT1PL

guruacute hellip deva‑heacuteḷanam hellip

suacutelyosACC isten‑megharagiacutetaacutesACC

taacutesmin taacuted eacuteno vasavo niacute

azLOC azACC bőnACC VasuPLVOC le

dhetana (RV 103712abd)

teszAORIMP2PL

rsquoHaacuteriacutetsaacutetok raacute oacute ti Vasuk azt a bőnt amelyet mi mint suacutelyos bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquo veletek

szemben oacute istenek elkoumlvettuumlnkrsquo (vagy rsquoamely suacutelyos bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquo hellip azt a bőnt helliprsquo)

Baacuter a mondatot szintaktikailag toumlbbfeacutelekeacuteppen is lehetne eacutertelmezni a devaheacuteḷa-nam fıneacutev valoacutesziacutenőleg a yaacuted vonatkozoacute neacutevmaacutes appoziacutecioacutejakeacutent foghatoacute fel a-mely pedig az eacutenas rsquobőn veacutetekrsquo fıneacutevre vonatkozik

Ezek a szempontok ahogyan azt maacuter a bevezeteacutesben is eacuterintettem amellett szoacutel-nak hogy a (143) (144) eacutes (145) peacuteldaacuteban a devaheacuteḷanaṃ kar‑ kifejezeacutesben a fı-neacutevi tag nem nomen actionis hanem nomen rei actae az igei elem pedig lexikaacutelis jelenteacutessel rendelkezik (rsquoelkoumlvet veacutegrehajtrsquo) vagyis a szerkezet ilyenkor nem te-kinthetı funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Az (142)-es peacuteldaacutenaacutel amikor a szerkezet neacutev-szoacutei tagja bıviacutetmeacuteny neacutelkuumlli fıneacutev baacuter szinteacuten lehetseacuteges ez az interpretaacutecioacute (ld Kim 2010 346 fordiacutetaacutesaacutet bdquoWir sollen nicht das tun was die Goumltter aumlrgertrdquo) azt sem zaacuterhatjuk ki hogy itt a fıneacutev nomen actionis a szerkezet pedig prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezet a kar- igeacutevel A nomen rei actae tiacutepust konverzioacuteval a nomen actionisboacutel szaacutermaztathatjuk

Hasonloacutean kell eacuterteacutekelnuumlnk veacutelemeacutenyem szerint a RV 9472ab szoumlveghelyet is

(146) ktni~ iacuted asya kaacutertuvā

csinaacutelPTCPPRFPASSPLNOM PTCL ezGEN csinaacutelandoacutePLNOM

cetante dasyu-taacuterhaṇā (RV 9472ab)

kitőnikPRSMED3PL Dasyu-szeacutetzuacutezaacutesPLNOM

rsquoKitőnnek az ı megtett eacutes megteendı Dasyu-szeacutetzuacutezaacutesairsquo278

277 A keacutet szemantikai tartalom koumlzoumltt mint a bevezeteacutesben laacutettuk gyakran nem eacuteles a hataacuter Paacuter-

huzamkeacutent az oacutei aacutevas- fınevet emliacutethetjuumlk (vouml Stuumlber 2002 91ndash92) Ez bizonyos esetekben teacuteny-legesen pusztaacuten a cselekveacutest magaacutet kifejezı nomen actioniskeacutent hasznaacutelatos (rsquosegiacuteteacutes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesrsquo) amirıl dativusaacutenak (aacutevase) finaacutelis vagy akaacuter infinitivusinak nevezhetı hasznaacutelata is tanuacuteskodik (toumlb-bek koumlzoumltt a perifrasztikus causativumban ld Zehnder 2011 7) Maacuteshol azonban elsısorban ott ahol pluralisban vagy minıseacutegjelzıi ill birtokos jelzıi bıviacutetmeacutennyel kiegeacutesziacutetve szerepel inkaacutebb nomen rei actae-keacutent kell felfognunk (rsquosegiacutetseacutegrsquo ami a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes cselekveacuteseacutenek tartalma) Hozzaacutetehetjuumlk hogy a szoacute akaacuter rsquosegiacutetıkeacuteszseacuteg segiacutetı magatartaacutesrsquo jelenteacutessel is rendelkezhet

278 Vouml Gotō 1987 139 Kim 2010 343

112

A dasyu-taacuterhaṇā szoacute toumlbbes szaacutema eacutes az hogy jelzıjekeacutent szerepel a ktaacute- eacutes a kaacutertuva- igeneacutev azt mutatja hogy itt a fıneacutev referenciaacutelis jelenteacuteső (meghataacuterozott muacuteltbeli eacutes joumlvıbeli tettekre utal) eacutes nem nomen actionis hanem inkaacutebb a belsı taacutergyat megnevezı nomen rei actae Ezeacutert a mondat felfogaacutesom szerint oumlnmagaacuteban semmikeacuteppen sem bizonyiacutetja egy ˚taacuterhaṇaṃ kar- rsquoszeacutetzuacutez (szoacute szerint) szeacutetzuacutezaacutest csinaacutelrsquo (vouml tarh- rsquoszeacutetzuacutezrsquo EWAia I 636 VIA 192ndash193) funkcioacuteigeacutes szerkezet leacutetezeacuteseacutet279

Hasonloacute megiacuteteacuteleacutes alaacute esik veacutelemeacutenyem szerint a koumlvetkezı mondatban talaacutelhatoacute kar- igeacutevel alkotott kifejezeacutes is

(147) yoacute no aacuterātiṃ samidhāna

akiNOM miPLACC ACC meggyuacutejtPTCPAORMEDSGVOC

cakre

csinaacutelPRFMED3SG

nīc taacuteṃ dhakṣiy atasaacuteṃ naacute śuacuteṣkam (RV 444cd)

le azACC eacutegetAORIMP2SG bozoacutetACC mint szaacuterazACC

rsquoAki ellenuumlnk oacute laacutengra lobbantott (ti Agni) [aacuterātiṃ hellip cakre] eacutegesd azt le mint szaacuteraz

bozoacutetotrsquo

A kontextus alapjaacuten vilaacutegosan negatiacutev eacutertelmő aacuterāti- fıneacutev fosztoacutekeacutepzıvel ellaacutetott oumlsszeteacutetele a rātiacute- rsquoajaacutendeacutekozaacutes adomaacuteny ajaacutendeacutek kegyrsquo fıneacutevnek tehaacutet nem te-kinthetı koumlzvetlenuumll a rā- rsquoad ajaacutendeacutekoz nyuacutejtrsquo ige deverbaacutelis fıneacutevi szaacutermazeacutekaacute-nak (ld KEWA III 53 EWAia II 446ndash447 hivatkozaacutesokkal280) Az aacuterāti- fıneacutev hangsuacutelyozaacutesa nem perdoumlntı az oumlsszeteacutetel tiacutepusaacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacuteban ugyanis a ‑ti‑keacutepzıs utoacutetaguacute fosztoacutekeacutepzıs oumlsszeteacutetelek mindig a fosztoacutekeacutepzın hangsuacutelyosak akaacuter posszessziacutev (bahuvrīhi) akaacuter determinatiacutev (karmadhāraya) oumlsszeteacutetelrıl van szoacute (vouml Ai Gr II1 231 293)

279 Vouml meacuteg a koumlvetkezı szoumlveghelyet amely szinteacuten a fenti szintagma nem funkcioacuteigeacutes eacutertelme-

zeacuteseacutet taacutemogatja a iacutendre viacuteśvāni vīriacuteyā

IndraLOC mindenPLNOM hıstettPLNOM ktni kaacutertuvāni ca (RV 8636ab) megtettPLNOM megteendıPLNOM eacutes rsquoIndraacutenaacutel van minden megtett eacutes megteendı hıstettrsquo

A keacutet mondat paacuterhuzama arra mutat raacute hogy az absztrakt taacuterhaṇa- fıneacutev a vīriacuteyagrave- rsquohıstettrsquo fıneacutevvel egyeneacuterteacutekő amely szemantikailag ndash meacuteg ha konkreacutetan nem is igeacutebıl van keacutepezve ndash nem nomen actionis- hanem vilaacutegosan nomen rei actae-jellegő

280 Ld tovaacutebbaacute EWAia II 444 hivatkozaacutesaacutet Thieme egy megjegyzeacuteseacutere aki egy felteacutetelezett maacute-sik rā- gyoumlkbıl (rsquonyugszik nyugalomban csendben vanrsquo) eredezteti az oumlsszeteacutetelt aacuterāti- rsquonem-nyugton-leveacutes nem-baraacutetsaacutegossaacutegrsquo

113

A szoacute alapjelenteacuteseacutet281 ennek megfelelıen keacutet iraacutenyboacutel koumlzeliacutethetjuumlk meg Ha a rātiacute- fıneacutev ndash maacuter a gvedaacuteban is nagyon ritka ndash nomen actionis-i hasznaacutelataacuteboacutel282 indulunk ki akkor karmadhārayakeacutent eacutertelmezhetjuumlk rsquobdquonem-adakozaacutesrdquorsquo Ha azon-ban a gyakoribb nomen rei actae-i jelenteacuteseacutet (rsquoadomaacuteny ajaacutendeacutek amit ad vkirsquo) vesszuumlk alapul akkor fınevesuumllt bahuvrīhinek lehet tekinteni rsquobdquoadomaacutenytalan-saacutegrdquorsquo Nem zaacuterhatoacute ki azonban az sem hogy lexikalizaacuteloacutedaacutes reacuteveacuten aacuteltalaacutenosabb je-lenteacutessel kell szaacutemolnunk rsquoellenseacutegeskedeacutes rosszakarat gonoszsaacuteg gonosztettrsquo Ezt a rsquogonosztettrsquo jelenteacutest absztrakt volta elleneacutere nem a cselekveacutes folyamataacutet ese-meacutenyeacutet kifejezı nomen actioniskeacutent fogom fel hanem ndash hasonloacutean a fentebbi ese-tekhez ndash nomen rei actae-keacutent meacuteg akkor is ha nem egy igegyoumlk koumlzvetlen neacutevszoacutei derivaacutetumaacuteval aacutellunk szemben Veacutelemeacutenyem szerint tehaacutet a szintagma jelenteacutese nem az hogy rsquobdquonem-adakozaacutestrdquo gyakorolrsquo (ami potenciaacutelisan funkcioacuteigeacutes szerkezet lenne) hanem inkaacutebb rsquogonosztettet koumlvet elrsquo283

Eacuterdemes arra is figyelnuumlnk hogy egyeduumll az (142)-es peacuteldaacuteban aacutell a kar- ige koumlzvetlenuumll a fıneacutev mellett maacuterpedig ndash ahogyan azt fentebb (II 1) egy maacutesik eset-tanulmaacutenyban laacutettuk ndash a biztosan funkcioacuteigeacutesnek tekinthetı szerkezetekben a keacutet tag koumlzeacute nem eacutekelıdik be maacutesik szoacute akaacuter N+V akaacuter V+N sorrendben jelennek meg a tagok Ez a szempont uacutejabb eacuterv amellett hogy az (142)-es peacuteldaacutet a toumlbbitıl elteacute-rıen funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent lehet eacutertelmezni

281 Ld toumlbbek koumlzoumltt Renou 1958 6 Burrow 1959 288 Kuiper 1961ndash1962 50 n 10 Elizaren-

kova 1995 95 VIA 314 409 282 Ezt kell vilaacutegosan feltennuumlnk RV 5106ab-ben ahol dativusa finaacutelis (infinitivusszerő) hasz-

naacutelatuacute eacutes az ūtaacuteye szoacuteval aacutell aszindetikus melleacuterendelı kapcsolatban a nũmiddot no agna ūtaacuteye

most miPLGEN AgniVOC segiacuteteacutesDAT sabdhasaś ca rātaye (RV 5106ab) szorongatottGEN eacutes megajaacutendeacutekozaacutesDAT rsquoOacute Agni (joumljj) most a mi megsegiacuteteacutesuumlnkre eacutes a szorongatott megajaacutendeacutekozaacutesaacuterarsquo

Az ūtaacuteye hasznaacutelataacuteroacutel a perifrasztikus causativumban ld Zehnder 2011 22 283 Ebbe az eacutertelmezeacutesbe joacutel illeszkedik a no accusativus is (vouml az accusativus hasznaacutelataacutet a 223

jegyzetben ideacutezett a peacuteldaacuteban)

114

II 6 RAacuteṆAṂ DHĀ- EacuteS RAacuteṆAṂ KAR-

Ebben a fejezetben egy olyan szerkezetet fogok koumlruumlljaacuterni amelyben azonos dever-baacutelis absztrakt fıneacutevvel (raacuteṇa-) nemcsak a kar- hanem a dhā- rsquotesz helyezrsquo ige is elıfordul Mint laacutetni fogjuk a szerkezet minden bizonnyal funkcioacuteigeacutes szerkezet-keacutent eacutertelmezendı Leacutetezik emellett egy azonos elemekbıl eacutepiacutetkezı neacutevszoacutei oumlssze-teacutetel is (raṇakxt-)

Induljunk ki RV 89616-boacutel

(148) tuvaacuteṃ ha tyaacutet saptaacutebhyo jyamāno

te PTCL bizony heacutetPLDAT szuumlletikPTCPIPFVMEDSGNOMM

aśatruacutebhyo abhavaḥ śaacutetrur indra

ellenfeacutel_neacutelkuumlliPLDAT vaacutelikPSTIND2SG ellenfeacutelNOM IndraVOC

gūḷheacute dyvāpthiv aacutenv avindo

elrejtettDUACC eacuteg_eacutes_foumlldDUACC PREV talaacutelPSTIND2SG

vibhumaacutedbhyo bhuacutevanebhyo raacuteṇaṃ dhāḥ (RV 89616)

parancsoloacuteval_rendelkezıPLDAT eacutelıleacutenyPLDAT oumlroumlmACC teszAORINJ2SG

rsquoMegszuumlletve te letteacutel oacute Indra a heacutet ellenfeacutel neacutelkuumllinek az ellenfele a vilaacuteg keacutet elrejtett

feleacutet fellelted az eacutelıleacutenyeknek akiknek (benned) parancsoloacutejuk (lett) [raacuteṇaṃ dhāḥ]rsquo

Neacutezzuumlk meg elıszoumlr a raacuteṇa- deverbaacutelis fıneacutev illetve az alapjaacuteul szolgaacuteloacute raṇ- ige jelenteacuteseacutet Az indo-iraacuteni aacutegon kiacutevuumll maacutes nyelvekbıl nem ismert raṇ- ige alapjelen-teacutese rsquooumlruumllrsquo Az ebbıl keacutepzett raacuteṇa- rsquooumlroumlm eacutelvezetrsquo fıneacutev (vouml a szinonim gyoumlktoumlvő raacuteṇ- rsquooumlroumlmrsquo fınevet is) a gvedaacuteban leginkaacutebb dativusi alakban (raacuteṇāya) fordul elı meacutegpedig ceacutelhataacuterozoacutei hasznaacutelatban (rsquooumlroumlm vaacutegy ceacuteljaacuteboacutelrsquo) Laacutesd peacuteldaacuteul

(149) raacuteṇāya piacutebā soacutemam (RV 3471ab)

oumlroumlmDAT iszikIMPACT2SG szoacutemaACC

rsquoIdd a szoacutemaacutet hogy oumlroumlm gerjedjen benned (szoacute szerint oumlroumlmoumldrel)rsquo

Sokak szerint leacutetezik a fıneacutevnek egy az elızıbıl levezethetı rsquocsata harcrsquo jelenteacutese is (a jelenteacutesvaacuteltozaacuteshoz vouml gr cpoundrmh rsquoharci heacutev harc csatarsquo a cahelliprw rsquooumlruumllrsquo igeacute-bıl EWAia II 427ndash428 GED II 1606 Werba 1986 352) Laacutesd peacuteldaacuteul

(150) dhṣṇuacuteṃ yaacuted raacuteṇe vxṣaṇaṃ yunaacutejan (RV 66711cd)

erısSGACC amikor csataLOC bikaSGACC befogIPFVSBJV3PL

rsquoamikor az erıs bikaacutet a csataacuteban befogjaacutekrsquo (Geldner nyomaacuten)284

Az (148)-as peacuteldaacuteban olvashatoacute RV 89616 elsı keacutet pādaacutejaacuteban Indra mint a vele szembeszeguumllık ellenfele jelenik meg a maacutesodik kettıben pedig olyan istenkeacutent

284 JamisonndashBrereton 2014 II 868 ndash koumlzelebb maradva a szoacute etimoloacutegiaacutejaacutehoz ndash bdquoin battle-lustrdquo

fordiacutetaacutest ad a keacuterdeacuteses fıneacutevre

115

aki az ıt parancsoloacutejuknak elfogadoacutek szaacutemaacutera pozitiacutev dolgokat biztosiacutet Ebbe a kontextusba kell illesztenuumlnk az utolsoacute szintagmaacutet is amely iacutegy minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint azt jelenti rsquooumlroumlmoumlt tetteacutel adtaacutelrsquo285

Jaacuterjuk egy kicsit jobban koumlruumll a szinte kizaacuteroacutelag a gvedaacuteban elıforduloacute raṇ- igeacutet Ahogy az imeacutent laacutettuk az ige alapjelenteacutese rsquooumlruumll oumlroumlmeacutet leli vmiben (loc)rsquo286 azaz fientiacutev-inattingens jelenteacuteső eacutes intranzitiacutev287 A gyoumlk haacuterom kuumlloumlnboumlzı imper-fectumkeacutepzeacutessel rendelkezik amelyek koumlzoumltt funkcionaacutelis kuumlloumlnbseacuteg alapvetıen nem mutathatoacute ki raacuteṇ-a- raacuteṇ-ya- raṇ-aacuteya- (Gotō 1987 258) Az -aya-keacutepzıs ala-kok koumlzoumltt azonban vannak olyanok amelyeket causativumnak kell tekintenuumlnk (Gotō 1987 258 n 583 Jamison 1983 143) Laacutesd peacuteldaacuteul

(151) vayaacutem hellip tvā hellip uktheacuteṣu raṇayāmasi (RV 89212)

miNOM teACC himnuszPLLOC megoumlrvendeztetPRS3PL

rsquoOumlroumlmoumlt okozunk neked a himnuszokkal (szoacute szerint) arra keacutesztetuumlnk hogy oumlroumlmedet leld

a himnuszokbanrsquo

A fientiacutev-inattingens (tehaacutet nem kauzatiacutev) jelenteacuteső -aya-imperfectumtıre288 laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

(152) uktheacuteṣu raṇayā iha (RV 83411b)

himnuszPLLOC oumlruumllIMP2SG itt

rsquoLeld itt oumlroumlmoumldet a himnuszokbanrsquo

A gyoumlk eacutes a belıle keacutepzett deverbaacutelis fıneacutev (raacuteṇa- rsquooumlruumlleacutes oumlroumlmrsquo) inattingens-fien-tiacutev jelenteacuteseacutebıl egyenesen koumlvetkezik hogy a vizsgaacutelt RV-stroacutefaacuteban szereplı raacute-ṇaṃ dhā- szerkezet valoacutejaacuteban egy ehhez tartozoacute kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezetnek

285 Baacuter a c eacutes a d pāda koumlzoumltti kapcsolat egyszerő aszindetikus melleacuterendeleacutesnek tőnik valoacutejaacuteban

toumlbb van benne logikailag a c sorban megjeleniacutetett esemeacuteny az ami a d-ben szereplı oumlroumlmnek a forraacutesa (rsquofellelted eacutes ezzel oumlroumlmoumlt adtaacutelhelliprsquo) A szintagma (VWC adatai alapjaacuten) nem fordul elı toumlbb-szoumlr sem a gvedaacuteban sem maacutes veacutedikus szoumlvegekben

286 Kuumlmmel 2000 414 szerint elkeacutepzelhetı hogy a gyoumlknek valoacutejaacuteban ingressziacutev alapjelenteacutese volt rsquomegoumlruumll valaminekrsquo A duratiacutev rsquooumlruumll vmnekrsquo eacutes az ingressziacutev rsquomegoumlruumll vminekrsquo jelenteacutest a legtoumlbb kontextusban amuacutegy is meglehetısen neheacutez elkuumlloumlniacuteteni A jelenteacutesrıl ld meacuteg Schaefer 1994 29 Krisch 1996 32

287 Ezt a jelenteacutest mutatja az igeacutebıl keacutepzett raacuteṇitar- nomen agentis is Laacutesd peacuteldaacuteul a raacuteṇitā yaacuteḥ suteacuteṣu (RV 89619a)

oumlruumllıNOM akiNOM kisajtoltPLLOC rsquoaki oumlroumlmeacutet leli a szoacutemaaacuteldozatokbanrsquo (vouml Geldner 1951 II 423)

Minthogy a veacutedikus nyelv nomen agentiseket elsısorban agentiacutev igeacutekbıl keacutepez ezeacutert Tichy 1995 32 n 11 a raacuteṇitar-naacutel egy agentiacutev jelenteacuteskomponens (bdquogenieszligenrdquo azaz rsquoeacutelvezrsquo) jelenleacuteteacutet felteacutetelezi

288 Jamison 1983 75 szerint ez a tı valoacutejaacuteban denominativum a fentebb taacutergyalt raacuteṇa- rsquooumlroumlmrsquo fıneacutevbıl Vouml a thematikus imperfectumtıvel toumlbb alkalommal elıforduloacute a fıszoumlvegben szereplı-vel teljesen analoacuteg suteacute raṇa rsquoleld oumlroumlmoumldet a szoacutemaacutebanrsquo kifejezeacutest (pl RV 5518d)

116

foghatoacute fel (hasonloacutean a II 8 fejezetben taacutergyalt saacutergaṃ kar- szerkezethez) bhuacuteva-nebhyo raacuteṇaṃ dhāḥ rsquooumlroumlmoumlt tetteacuteladtaacutelokoztaacutel az eacutelıleacutenyeknekrsquo azaz rsquomegoumlrven-deztetted az eacutelıleacutenyeketrsquo

Mi lehet az oka eacutes szerepe a kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezet hasznaacutelataacutenak ha rendelkezeacutesre aacutell a szintetikus raṇaacuteya- causativum is Mivel a szerkezet egy alka-lommal fordul elı ezeacutert csak oacutevatosan foglalhatunk aacutellaacutest ebben a keacuterdeacutesben Keacutet szempont vetıdhet fel Az egyik teacutenyezı esetleg a fientiacutev-inattingens (Jamison sze-rint denominatiacutev) -aya-imperfectumtıvel valoacute homonimikus uumltkoumlzeacutes keruumlleacutese le-hetne Ha valoacuteban ez lenne a doumlntı szempont akkor meg kellene magyaraacuteznunk azt is hogy maacuteshol viszont (keacutet esetben ld Jamison 1983 143 Gotō 1987 258 n 583) mieacutert hasznaacutelatos meacutegis az ige szintetikus -aya-causativuma

A maacutesik szempont esetleg az aspektus lehet amiacuteg ugyanis a szintetikus causati-vum a veacutedikus nyelvben csak imperfectumi alakokat keacutepez a hozzaacute tartozoacute redup-likaacutelt kauzatiacutev aoristos viszont nem fordul elı addig a kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szer-kezet egyetlen elıfordulaacutesakor aoristosban aacutell (dhāḥ aor inj act sing 2) Tovaacutebbi keacuterdeacuteskeacutent vetıdik fel hogy relevaacutens-e itt az aspektuaacutelis szembenaacutellaacutes azaz mennyiben jelent maacutest a raacuteṇaṃ dhāḥ mint amit egy szintetikus caus inj raṇaacuteyaḥ jelentene Meacuteg egyszerőbben fogalmazva valoacuteban szuumlkseacuteg volt-e grammatikai okok miatt a funkcioacuteigeacutes szerkezetre nem lehetett-e volna hasznaacutelni ugyanolyan joggal a szintetikus causativumot

Mivel a korai veacutedikus korpuszban a szintetikus causativumnak is adatolt iniunc-tivusi alakja (raṇayan plur 3) ezeacutert elmeacuteletileg lehetıseacuteguumlnk nyiacutelhatna az esetle-ges oppoziacutecioacute megaacutellapiacutetaacutesaacutera Neacutezzuumlk meg tehaacutet a caus inj elıfordulaacutesaacutet

(153) taacutem ūtaacuteyo raṇayantilde chrasātau

ıACC segiacutetıPLNOM oumlruumllCAUSINJACT3PL csataLOC

taacuteṃ kṣeacutemasya kṣitaacuteyaḥ kṇvata

ıACC nyugalomGEN neacutepPLNOM teszINJMED3PL

trm

veacutedelmezıACC

saacute viacuteśvasya karuacuteṇasya~ īśa eacuteko

ıNOM mindenGEN sikerGEN uacuterNOM egyeduumlliNOM

maruacutetvān no bhavatuv iacutendra

Marutokkal_egyuumlttiNOM miPLDAT leszIMP3SG IndraNOM

ūt (RV 11007)

segiacutetseacutegINS

rsquoİ az akit segiacutetıi raacutebiacuternak hogy oumlroumlmeacutet lelje a csataacuteban ıt teszik a nyugalom (beacuteke) veacute-

delmezıjeacuteveacute a neacutepek ı ura egyeduumll minden sikernek ndash A Marutokkal egyuumltt legyen Indra

segiacutetseacuteguumlnkrersquo

A keacutet elıfordulaacutes koumlzoumltt elıszoumlr is az a kuumlloumlnbseacuteg hogy miacuteg az 11007a-ban elı-forduloacute raṇayan iniunctivus aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyő azaz minden idıben eacuterveacutenyes ese-meacutenyt fejez ki (Hoffmann teminusaacuteval bdquogenereller Injunktivrdquo) addig a 89616d

117

iniunctivusi funkcioacuteigeacutet tartalmazoacute raacuteṇaṃ dhāḥ szerkezete muacuteltbeli esemeacutenyt iacuter le Reacuteszben ezzel fuumlgg oumlssze hogy miacuteg az elıbbi mondatban leiacutert esemeacuteny ismeacutetlıdı uacutejra eacutes uacutejra visszateacuterı jellegő addig az utoacutebbi egyszeri esemeacutenyt fejez ki289 E kuumllsı idıszerkezetet eacuterintı kuumlloumlnbseacutegek elleneacutere azonban a mondatok belsı idıszerkeze-te azonos Kiefer felfogaacutesaacutet koumlvetve azt mondhatjuk hogy mindkettı kiegeacutesziacutethetı lenne olyan idımoacutedosiacutetoacuteval amely befejezettseacutegre utal (peacuteldaacuteul haacuterom nap alatt megoumlrvendeztetik megoumlrvendeztette de haacuterom napon aacutet megoumlrvendeztetik meg-oumlrvendeztette) Egyik vizsgaacutelt esemeacuteny vonatkozaacutesaacuteban sem eacuterveacutenyes az oszthatoacute-saacuteg kriteacuteriuma sem Az is igaz tovaacutebbaacute hogy az aoristos iniunctivus alapvetıen ugyanuacutegy keacutepes lenne aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyő ismeacutetlıdeacutest kifejezni mint a causativum (imperfektiacutev) iniunctivusa tehaacutet a keacutet mondat kuumlloumlnbseacutege nem fakadhat az igetoumlvek kuumlloumlnbseacutegeacutebıl Mindez azt jelenti hogy nem vilaacutegos van-e sajaacutetos szerepe funk-cioacuteja a kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezetnek a szintetikus causativummal szemben

Laacutessuk a raacuteṇa- fıneacutev kar- igeacutevel alkotott kapcsolataacutet eacutes az ezen alapuloacute determi-natiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelt (raṇakxt-) Baacuter leacutetezik olyan eacutertelmezıi (ld pl Geldner 1951 III 335 [RV 1011210c]) eacutes szoacutetaacuteriacuteroacutei (ld pl PW VI 242 EWAia II 427ndash428) hagyomaacuteny amely a raacuteṇa- fıneacutevnek maacuter a gveda bizonyos himnuszaiban rsquocsata harcrsquo jelenteacutest tulajdoniacutet (ld fentebb) igazat adhatunk Kimnek (Kim 2010 78) abban hogy ez nem felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges eacutes mindenhol (de a szaacutemunkra eacuter-dekes 1011210c-ben bizonyosan) elboldogulhatunk az etimoloacutegiai alapon elsıd-leges rsquooumlruumlleacutes oumlroumlmrsquo (Kim szerint neacuteha rsquooumlroumlmszerzeacutesrsquo) jelenteacutessel Ez az eacutertelme-zeacutesi kettısseacuteg a szaacutemunkra relevaacutens szoumlveghely (RV 1011210) interpretaacutecioacutejaacuteban is megjelenik (a fordiacutetaacutesban a c pāda elsı haacuterom szava egyelıre nem szerepel)

(154) abhikhy no maghavan ndhamānān

pillantaacutesINS miPLACC bıkezőVOC szuumlkseacutegben_levıPLACC

saacutekhe bodhiacute vasupate saacutekhīnām

baraacutetVOC figyelAORIMP2SG javak_uraVOC baraacutetPLGEN

raacuteṇaṃ kdhi raṇakt

oumlroumlmharcACC csinaacutelAORIMP2SG oumlroumlmoumltharcot_csinaacuteloacuteVOC

satyaśuṣma

igaz_tettvaacutegyuacuteVOC

aacutebhakte cid bhajā rāyeacute

fel_nem_osztottLOC is PREV reacuteszesiacutetIMPACT2SG gazdagsaacutegDAT

asmn (RV 1011210)

miPLACC

rsquoOacute bıkező raacutenk a szuumlkseacuteget szenvedıkre pillantva oacute baraacutet gondolj oacute javak ura a baraacute-

taidra [raacuteṇaṃ kdhi raṇakt] oacute igazi tettvaacutegyuacute adj osztaacutelyreacuteszt nekuumlnk a (meacuteg) fel nem

osztott (javakban) is gazdagsaacutegunkrarsquo

289 Ez nem jelenti azt hogy a mitoloacutegia siacutekjaacuten ez ne lehetne uacutejra eacutes uacutejra elıforduloacute esemeacuteny Az

egyszeri muacuteltbeli olvasatot a b eacutes c pāda praeteritum impf-i alakjai (abhavaḥ aacutenv avindo) taacutemogatjaacutek

118

Az egeacutesz himnusz alapvetıen bdquobeacutekeacutesrdquo kontextusa290 (ti a beszeacutelı Indraacutet egy szoacute-maaacuteldozathoz hiacutevja) veacutelemeacutenyem szerint is valoacuteban amellett szoacutel hogy 1011210c-ben sem harcroacutel van szoacute Nem osztom ezeacutert Geldner aacutellaacutespontjaacutet aki (Geldner 1951 III 335) iacutegy fordiacutetja a keacuterdeacuteses sort bdquoBereite ein Kampffest du Kampfbereiter von echtem Eiferrdquo291 Inkaacutebb Kim 2010 78 eacutes Scarlata 1999 79 nyomaacuten kell keresnuumlnk a megoldaacutest akik a pādaacuteban elsısorban az oumlroumlm illetve oumlroumlmszerzeacutes motiacutevumaacuteval szaacutemolnak Kettıjuumlk koumlzuumll azonban inkaacutebb Scarlata interpretaacutecioacutejaacuteval eacutertek egyet aki a raacuteṇa- fıneacutevet a bdquoFreuderdquo szoacuteval fordiacutetja ellenteacutetben Kimmel aki bdquoErfreuli-chesrdquo-keacutent Veacutelemeacutenyem szerint a raacuteṇa- fıneacutev itt absztrakt nomen actionisi jelen-teacuteseacuteben szerepel (rsquooumlroumlm oumlruumlleacutesrsquo) eacutes a raacuteṇaṃ kar- szerkezet a koraacutebban elemzett raacuteṇaṃ dhā- szinonimaacutejakeacutent eacutertelmezendı vagyis kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezet-tel aacutellunk szemben (rsquookozz oumlroumlmet oumlrvendeztess megrsquo) A determinatiacutev oumlsszeteacutetel ennek egeacuteszen pontos neacutevszoacutei megfelelıje (rsquooumlroumlmet okozoacute megoumlrvendeztetırsquo)292

Scarlata 1999 79 felhiacutevja a figyelmet egy maacutesik szerkezetre amely etimoloacutegiai-lag rokon elemekbıl eacutepiacutetkezik (raacuteṇya- + kar-)293 Az utoacutebbi szerkezet neacutevszoacutei ele-me azonban nem nomen actionis (rsquooumlroumlm oumlruumlleacutesrsquo) hanem eredetileg egy rsquooumlroumlmteli oumlroumlmoumlt hozoacute okozoacutersquo jelenteacuteső melleacutekneacutev amely a (155) eacutes (156) peacuteldaacuteban fıneve-suumllve aacutell a kar- ige taacutergyakeacutent (rsquooumlroumlmoumlt okozoacute oumlroumlmteli dolgotdolgokat csinaacutel hajt veacutegrersquo)

(155) maacutede soacutemasya raacuteṇiyāni cakrire (RV 18510d)

boacutedulatLOC szoacutemaGEN oumlroumlmteliPLACC teszPRFMED3PL

rsquoA szoacutema boacutedulataacuteban oumlroumlmteli dolgokat hajtottak veacutegrersquo (vouml RV 101125b)

290 Termeacuteszetesen vannak a himnuszban utalaacutesok Indra tetteire koumlztuumlk haditetteire is (pl 1c az

ellenseacutegek megoumlleacuteseacutet emliacuteti akik 5a-ban szinteacuten megjelennek) de a beszeacutelıre eacutes az aacuteldozoacutekra vo-natkoztatva a harc motiacutevuma nem jelenik meg

291 Vouml tovaacutebbaacute Griffith 1973 623 bdquoFight Warrior strong in truth fight thou the battlerdquo Uacutegy tőnik Griffith is funkcioacuteigeacutes szerkezetet laacutet a kifejezeacutesben (rsquocsinaacutelj harcot = harcoljrsquo) de nem kauza-tiacutev aacuternyalattal (ti rsquoharcot sziacutetrsquo vagy hasonloacute) Vouml ezzel az igenem hasznaacutelataacutet a goumlroumlg poišw poišomai igeacutevel alkotott szerkezetekben (ld Ittzeacutes 2007 20ndash21 hivatkozaacutesokkal) a mediaacutelis igenem hasznaacutelatakor aacuteltalaacuteban nincs kauzatiacutev aacuternyalat (pl naumachelliphn poiraquosasqai Hdt 8701 rsquotengeri csataacutet viacutevnirsquo [= naumacraquosasqai]) az activumnaacutel igen (pl pOgravelemon poiraquosei Thuk 1402 rsquohaacuteboruacutet fog sziacutetani maacutesokat haacuteboruacuteba fog kevernirsquo [nem = polemraquosei]) Elizarenkova 1999 III 269 a fenti RV-helyen rsquokelts harci kedvetoumlroumlmoumltrsquo fordiacutetaacutest ad JamisonndashBrereton 2014 III 1580 mindkeacutet eacutertelmezeacutest lehetseacutegesnek tartja bdquoDo battle you battle-doer [make joy you joy-maker]rdquo

292 Az Ātharvaṇajyotiṣa ciacutemő (a szoumlvegkiadoacute Bhagavad Datta szerint a veacutedikus kornaacutel joacuteval keacute-sıbbi) asztroloacutegiai iacuteraacutesban (85 [VWC-ben teacutevesen 75 szerepel]) talaacutelhatoacute egy etimoloacutegiailag rokon maacutesik neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel raṇakāraṇārtham amelynek jelenteacutese rsquoharc ceacuteljaacuteboacutelrsquo Ez azonban keacutesıi volta miatt nem perdoumlntı a veacutedikus aacutellapotra neacutezve A veacutedikus utaacuteni korszakokra (epikus eacutes klasszi-kus szanszkrit) az rsquooumlroumlmrsquo jelenteacutes ndash legalaacutebbis a szoacutetaacuterak (PW MW) tanuacutesaacutega alapjaacuten ndash maacuter kiveszett a nyelvbıl

293 A kifejezeacutes neacutevszoacutei oumlsszeteacuteteli megfelelıje az avesztai nyelvben is megtalaacutelhatoacute (rāniō skǩrǩiti- rsquooumlroumlmoumlt [ered rānas azaz oumlroumlmtelibbet] adoacutersquo) Ld Ai Wb 1523ndash1524 EWAia II 427 hivatkozaacutesokkal

119

(156) iacutendrāya soacutemo raacuteṇyo (RV 9969b)

IndraDAT szoacutemaNOM oumlroumlmet_okozoacuteNOM

rsquoIndraacutenak oumlroumlmoumlt okozoacute szoacutemarsquo

Ebben a szintagmaacuteban a kar- ige megtartja lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (ld a bevezeteacutesben taacutergyalt PERFORM ciacutemkeacutejő szerepet) funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl tehaacutet nem beszeacutelhe-tuumlnk Emellett szoacutel meacuteg az is hogy a szerkezet neacutevszoacutei tagja pluralisban szerepel vagyis referenciaacutelis jelenteacuteső

A koumlvetkezı peacuteldaacuteban a melleacutekneacutev faktitiacutev kopula melletti kettıs accusativusi szerkezetben laacutethatoacute amely szinteacuten nem funkcioacuteigeacutes szerkezet

(157) prajpatiḥ pthivṃ hellip raacuteṇiyāṃ naḥ

PrajāpatiNOM foumlldACC oumlroumlmteliACC miPLDAT

kṇotu (AVŚ 12143cd AVP 1752cd)

teszIMPACT3SG

rsquoPrajāpati tegye szaacutemunkra oumlroumlmteliveacute a foumlldetrsquo

A raacuteṇaṃ kdhi (RV 1011210c) szerkezettel kapcsolatban ismeacutet figyelemremeacuteltoacute hogy funkcioacuteigei tagja aoristosban aacutell (aor imperat act sing 2) vagyis ugyanazok a szempontok vethetık fel itt is mint amelyeket a raacuteṇaṃ dhā- szerkezettel kapcso-latban fentebb elemeztuumlnk Emellett azonban itt meacuteg a vonzatkeret vaacuteltozaacutesaira is figyelnuumlnk kell Amiacuteg ugyanis a raṇaacuteya- causativum mellıl a keacutesztetett szereplıt (causee) megnevezı szoacute nem hagyhatoacute el (ld a fentebbi peacuteldaacutekban szereplı taacutergy-esető neacutevmaacutesokat tvā hellip raṇayāmasi RV 89212 taacutem hellip raṇayantilde RV 11007a) addig a funkcioacuteigeacutes szerkezet mellıl ennek megnevezeacutese opcionaacutelisan minden to-vaacutebbi neacutelkuumll elmaradhat (ez az elhagyaacutes azonban nem szuumlkseacutegszerő ld a kiinduloacute peacuteldaacutet bhuacutevanebhyo raacuteṇaṃ dhāḥ RV 89616d) Noha a RV 1011210 stroacutefa keacutet-szer is tartalmaz plur 1 szemeacutelyő szemeacutelyes neacutevmaacutesi alakot (no 10a asmn 10d) azaz a c pādaacuteban is elsısorban ezt kell keacutesztetettkeacutent felteacuteteleznuumlnk (azaz [asmaacute-bhyam] raacuteṇaṃ kdhi rsquooumlrvendeztess meg [bennuumlnket]rsquo) nem zaacuterhatoacute ki az az eacutertel-mezeacutes sem hogy a c pāda a vonzatkeret megvaacuteltozaacutesa reacuteveacuten aacuteltalaacutenosabb megfo-galmazaacutest tesz lehetıveacute eacutes ezzel kitaacutegiacutetja a megoumlrvendeztetettek koumlreacutet294

294 Vouml ezzel azt hogy maacuter a b pāda is csak sakhīnām-ot emliacutet (azaz egeacuteszen pontosan rsquogondolj

a baraacutetokrarsquo) Igaz az a teacuteny hogy a b pāda a no neacutevmaacutest tartalmazoacute a pādaacuteval egy mondatot alkot azt sugallja hogy a sakhīnām is valoacutejaacuteban iacutegy eacutertelmezendı rsquo(raacutenk) a baraacutetokrabaraacutetaidrarsquo

120

II 7 STEacuteYAṂ KAR‑

A steacuteyaṃ kar‑ rsquolop (szoacute szerint) lopaacutest csinaacutelrsquo igeacutes szintagma formaacutejaacuteban ugyan csak a veacutedikus proacutezaacuteban fordul elı (158) (159) de a korai veacutedikus korszakban valoacute megleacuteteacutet felteacutetelezi maacuter a gvedaacuteban is (RV 710410c [= AVŚ 8410c = AVP 16910c] keacutesıbb is pl MaS 1199a) elıforduloacute steyakqt‑ rsquobdquolopaacutest csinaacuteloacuterdquo lopoacute tolvajrsquo determinatiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel ld (160) (161)

(158) steyaṃ ktvā (JB 2441)

lopaacutesACC csinaacutelABS

rsquolopva (szoacute szerint) lopaacutest csinaacutelvarsquo

(159) steyam akārṣīt (ChU 6161)

lopaacutesACC csinaacutelAORIND3SG

rsquolopott (szoacute szerint) lopaacutest csinaacuteltrsquo

(160) ripuacute stenaacute steya-kqd dabhraacutem

csaloacuteNOM tolvajNOM lopaacutes-csinaacuteloacuteNOM jelenteacutektelenseacutegACC

etu (RV 710410c)

megyIMPACT3SG

rsquoA lopaacutest elkoumlvetı csaloacute tolvaj semmisuumlljoumln meg (szoacute szerint jusson jelenteacutektelenseacuteg-

be)rsquo295

(161) suvarṇa-steya-kd vipro (MaS 1199a)

arany-lopaacutes-csinaacuteloacuteNOM brāhmaṇaNOM

rsquoaranyat ellopoacute (szoacute szerint arany lopaacutesaacutet csinaacuteloacute) brāhmaṇarsquo

A steacuteyaṃ kar‑ szerkezet leacutetrejoumltteacutenek az egyszerő igeacutevel szemben veacutelemeacutenyem sze-rint az lehetett az oka hogy az oacuteind nyelvbıl ndash ahogy egyeacutebkeacutent az indoeuroacutepai nyelvek toumlbbseacutegeacutebıl296 ndash igei hasznaacutelataacuteban teljesen eltőnt az alapnyelvi (s)teh2‑ rsquoloprsquo (VIA 448 EWAia II 759 LIV 616) folytataacutesa (stā‑) A gyoumlknek csupaacuten nomen agentisi derivaacutetumai (stenaacute- eacutes (s)tāyuacute- rsquotolvajrsquo) maradtak fenn illetve a stya- imperfectumtıbıl keacutepzett egykori act part impf-a amely a stāyaacutet rsquotitok-ban lopvarsquo adverbiumban lexikalizaacuteloacutedott297 A steacuteya- deverbaacutelis absztrakt fınevet

295 A dabhraacutem ay- szintagma funkcioacuteigeacutes szerkezet amelynek neacutevszoacutei tagja deadjektivaacutelis (vouml

dabhraacute- rsquokicsi jelenteacutektelen silaacutenyrsquo) absztrakt fıneacutev A rsquomegyrsquo jelenteacuteső igeacutekkel alkotott tiacutepusroacutel ld a bevezeteacutesben (37ndash38 o)

296 A latin nyelvben az archaikus kori Duenos-feliraton (CIL I2 4) meacuteg talaacutelkozunk az igeacutevel NE hellip (S)TATOD rsquone lopjon elrsquo (Rix 1985) utaacutena teljesen eltőnik

297 Ezt a folyamatot akaacuter egy bdquototaacutelis szuppletivizmusnakrdquo is tekinthetjuumlk amelynek soraacuten a nyelvbıl eltőnı ige teljes paradigmaacutejaacutet a funkcioacuteigeacutes szerkezet veszi aacutet eacutes toumllti be

121

(vouml VIA 448) a legkeacutezenfekvıbb nomen actionisnak tekinteni (rsquolopaacutes az az ese-meacuteny hogy vki vmit loprsquo)298

A steacuteyaṃ kar‑ szerkezettel kapcsolatban haacuterom teacutenyezıt emelek ki Elıszoumlr is ahogy az maacuter maacuteshol (pl 20 o) is szoacuteba keruumllt gyakran talaacutelkozunk azzal a jelen-seacuteggel hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet a megfelelı egyszerő igeacutehez keacutepest vonzat-szerkezet‑vaacuteltozaacutest leggyakrabban a valencia csoumlkkeneacuteseacutet mutatja (ld pl Winhart 2005 10 Vincze 2009) Gyakori peacuteldaacuteul hogy a tranzitiacutev egyszerő ige taacutergya a funkcioacuteigeacutes szerkezet mellıl elmarad hiszen a funkcioacuteige szintaktikai eacutertelemben vett taacutergyi argumentum-poziacutecioacutejaacutet a neacutevszoacutei tag maacuter lefoglalja Ezt laacutethatjuk a steacute-yaṃ kar‑ szerkezet Chāndogya‑upaniṣad‑beli (uacutejveacutedikus) elıfordulaacutesakor ahol a steyam akārṣīt kifejezeacutes teljesen grammatikus meacuteg ha az ellopott dolog nincs is megnevezve a mondatban

(162) puruṣaṃ hellip hasta‑ghītam ānayanty

emberACC keacutez‑megfogottACC hozPRSINDACT3PL

apahārṣīt steyam akārṣīt paraśum

elveszAORIND3SG lopaacutesACC csinaacutelAORIND3SG baacuterdACC

asmai tapata~ iti (ChU 6161)

ezDAT heviacutetIMPACT2PL QUOT

rsquoEgy embert hoznak keacutezen fogva (e szavak kiacuteseacutereteacuteben) bdquoRabolt lopaacutest koumlvetett el forroacute-

siacutetsatok fel neki egy baacuterdotrdquorsquo

A tranzitiacutev ige taacutergyaacutenak elmaradaacutesa a funkcioacuteigeacutes szerkezet mellıl termeacuteszetesen nem koumltelezı hiszen az ellopott dolog megjelenhet genitivus obiectivuskeacutent mint ahogy azt a koumlvetkezı ndash igaz nem veacutedikus kori hanem szanszkrit ndash peacuteldaacuteboacutel laacutet-hatjuk

(163) dravyāṇāṃ alpa‑sārāṇāṃ steyaṃ ktvā~

dologPLGEN kis‑eacuterteacutekőPLGEN lopaacutesACC csinaacutelABS

anya‑veśmataḥ (MaS 11164ab)

maacutesik‑haacutezABL

rsquoeacuterteacutektelen dolgokat lopva el maacutesnak a haacutezaacuteboacutelrsquo (szoacute szerint rsquoeacuterteacutektelen dolgoknak az el-

lopaacutesaacutet csinaacutelvarsquo)

Aacuternyalja a helyzetkeacutepet az hogy a fentebbi upaniṣad‑peacuteldaacuteban (162) az apahārṣīt tranzitiacutev egyszerő ige (apa-har- rsquoelvesz rabolrsquo) mellett sem szerepel taacutergy ami azt

298 Baacuter teacuteny hogy eacuterintkezik azzal a bevezeteacutesben emliacutetett tiacutepussal amikor a szerkezet fıneacutevi

tagja valamilyen bdquotett-tiacutepustrdquo nevez meg (pl rsquobőnrsquo rsquohıstettrsquo stb) eacutes amelyneacutel az igeacutet lexikaacutelis je-lenteacutesőnek tarthatjuk (PERFORM ciacutemke) a fınevet pedig belsı taacutergyat megnevezı nomen rei actae-nek A nomen actionisi interpretaacutecioacutet taacutemogatja peacuteldaacuteul a fentebbi (161) peacuteldaacuteban szereplı suvarṇa-steya-kt- oumlsszeteacutetel ahol az elsı oumlsszeteacuteteli tag a steya- gen obiectivusi bıviacutetmeacutenyeacutenek tekintendı rsquoaz arany ellopaacutesarsquo (felbontva suvarṇasya steyaṃ kar-)

122

mutatja hogy itt nem kizaacuteroacutelagosan a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre jellemzı sajaacutetos-saacuteggal aacutellunk szemben

Elsısorban a neacutemet szakirodalomban elhataacuteroloacute kriteacuteriumkeacutent szoktaacutek emliacuteteni azt hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek igei tagja aacuteltalaacuteban nem vaacutelthatoacute ki maacutesik szi-nonim igeacutevel (ld pl Winhart 2005 7) Ez a megaacutellapiacutetaacutes azonban nem minden funkcioacuteigeacutes szerkezetre igaz Ha koumlzoumlttuumlk alcsoportokat aacutelliacutetunk fel akkor azt laacutet-hatjuk hogy csak az idiomatikus egyseacutegekhez koumlzel aacutelloacute tiacutepusban koumltoumltt az igei tag a produktiacutevabb tiacutepusban a csere aacuteltalaacuteban lehetseacuteges (Vincze 2008 290 vouml Langer 2005 196)

Ez jellemzı e peacuteldaacutenaacutel a veacutedikus oacuteind nyelvre is ugyanis egy keacutesıveacutedikus proacutezai szoumlvegben talaacutelunk egy funkcioacuteigeacutes szerkezetet amelyben a car‑ rsquomozog vmit veacute-gez csinaacutelrsquo ige fordul elı az aacuteltalaacutenosabban hasznaacutelt kar‑ ige helyett eacutes amely a koraacutebbroacutel adatolt steacuteyaṃ kar‑ szerkezet szinonimaacutejaacutenak tekinthetı

(164) steyam acārīt (BauŚS 2412)

lopaacutesACC csinaacutelAORINDACT3SG

rsquo(szoacute szerint) lopaacutest csinaacuteltrsquo

Utolsoacute szempontkeacutent vizsgaacuteljuk meg a passzivaacutelaacutes lehetıseacutegeacutet A neacutemet szakiroda-lomban az az aacuteltalaacutenosnak mondhatoacute felfogaacutes hogy a taacutergyesető fıneacutevi tagot tar-talmazoacute funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel a passzivaacutelaacutes lehetıseacutege eacutes ezzel egyuumltt a szer-kezet neacutevszoacutei tagjaacutenak passziacutev mondatbeli alany-szerepe korlaacutetozott baacuter leacuteteznek kiveacutetelek is (ld pl Winhart 2005 9) A hindiacute N+V komplex predikaacutetumoknaacutel ezzel szemben teljesen maacutes a helyzet (ld Mohanan 1997 456ndash459) a passzivaacutelaacutes meg-engedett eacutes produktiacutev eljaacuteraacutes csupaacuten abban van elteacutereacutes hogy a passziacutev mondatban a szerkezet neacutevszoacutei tagja lesz-e az alany (ez a gyakoribb eset) vagy valamilyen maacutes bıviacutetmeacuteny (az utoacutebbi megoldaacutes csak neacutehaacuteny szerkezetre korlaacutetozoacutedik pl yād karnā rsquoemleacutekezikrsquo kṣamā karnā rsquomgbocsaacutetrsquo)299

Adataink vilaacutegosan mutatjaacutek hogy steacuteyaṃ kar‑ szerkezetneacutel (eacutes aacuteltalaacuteban a kar- igeacutevel alkotott funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel300) az oacuteind nyelv szinteacuten megengedi a

299 A keacutet passzivaacutelaacutesi tiacutepus a hindiacuteben korrelaacutel azzal hogy a szerkezeten beluumll mőkoumldik-e egyez-

teteacutes a fıneacutevi tag eacutes az ige koumlzoumltt (ez a gyakoribb tiacutepus) vagy nem Ld Montaut 2016 148ndash150 A multidimenzionaacutelis felfogaacutest koumlvetı Mohanan 1997 458ndash459 szaacutemaacutera a szerkezet tagjai koumlzti egyezteteacutes azt bizonyiacutetanaacute hogy a neacutevszoacutei tag argumentum-staacutetuszuacute Langer 2005 193 az aacuteltala taacutemasztoacute igeacutesnek nevezett szerkezetekneacutel szinteacuten kriteacuteriumkeacutent hasznaacutelja a passzivaacutelaacutes megengedett voltaacutet megjegyezve hogy ez ndash logikusan ndash csak azoknaacutel a szerkezetekneacutel eacuterveacutenyes amelyekneacutel a fıneacutevi tag formailag az ige taacutergya (ld pl to commit a murder ~ A murder was committed)

300 Laacutesd az alaacutebbi szanszkrit peacuteldaacutekat a kṣatriyeṇa sarvasya~ asya hellip kartavyaṃ parirakṣaṇam (MaS 72)

harcosINS mindenGEN ezGEN csinaacutelandoacuteNOM veacutedelemNOM rsquoA harcosnak mindezt meg kell veacutedenie (szoacute szerint) a harcos aacuteltal mindennek a megveacutedeacutese csinaacutelandoacutersquo

b yasya vacasi tvayā viśvāsaḥ ktas (Hu 19) akiGEN beszeacutedLOC teINS bizalomNOM csinaacutelPASSPTCPPRFNOM

123

passzivaacutelaacutest meacutegpedig olyan moacutedon hogy a fıneacutevi tag toumllti be a passziacutev mondat alanyaacutenak szerepeacutet Laacutesd erre vonatkozoacutelag az alaacutebbi epikus szanszkrit peacuteldaacutet

(165) steyaṃ tvayā ktam idaṃ

lopaacutesNOM teINS csinaacutelPTCPPRFPASSSGNOM ez301

phalāny ādadatā svayam (MBh 12249cd)

gyuumlmoumllcsPLACC elveszPTCPIPFVACTSGINS magad

rsquoLopaacutest koumlvetteacutel el azzal hogy elvetted a gyuumlmoumllcsoumlket magadrsquo (szoacute szerint rsquolopaacutes csinaacutel-

tatott aacuteltaladhelliprsquo)

rsquoakinek a beszeacutedeacuteben megbiacuteztaacutel (szoacute szerint) akinek a beszeacutedeacutebe aacuteltalad bizalom csinaacuteltatottrsquo

c adatta~-ādānam eva~ idaṃ ktaṃ (MBh 122410ab (165) utaacuten) nem_adott-elveveacutesNOM PTCL ez csinaacutelPASSPTCPPRFNOM rsquo(Nekem) oda nem adott dolgokat vettem el (szoacute szerint) az oda nem adott elveveacutese csinaacuteltatottrsquo

301 Az idam eacutertelmezeacutese keacutetfeacutele lehet ezeacutert a fordiacutetaacutesba nem foglaltam bele egyreacuteszt felfoghatoacute uacutegy mint ami referenciaacutelissaacute teszi a szerkezet neacutevszoacutei reacuteszeacutet amellyel egyeztetve ven (rsquoelkoumlvetted ezt a lopaacutestrsquo) de valoacutesziacutenőbbnek tartom azt hogy predikatiacutev aacutellapothataacuterozoacutei funkcioacuteban (rsquobdquoek-keacutentrdquorsquo) eacutertelmezendı amit a magyarban leginkaacutebb az rsquoittrsquo hataacuterozoacuteszoacuteval tudunk visszaadni (ugyan-ezt laacutetjuk az elızı jegyzet c peacuteldaacutejaacutenaacutel is) Az idam ilyen hasznaacutelataacuteroacutel ld Speijer 1886 202

124

II 8 SAacuteRGAṂ KAR-

A saacutergaṃ kar- szerkezet hasonloacutean toumlbb maacutes funkcioacuteigeacutes szerkezethez a veacutedikus korpuszban egyetlen alkalommal egy Indraacutehoz szoacuteloacute himnuszban fordul elı (RV 71811d) A szőkebb szoumlvegkoumlrnyezetben arroacutel van szoacute hogy Indra segiacutet az aacuteltala taacutemogatott kiraacutelynak Sudāsnak legyızni ellenseacutegeit Az alaacutebbi fordiacutetaacutesban a d pā-daacutet egyelıre kihagyom

(166) eacutekaṃ ca yoacute viṃśatiacuteṃ ca śravasy

egyACC eacutes akiNOM huacuteszACC eacutes dicsvaacutegyINS

vaikarṇaacuteyor jaacutenān rjā niacute aacutestaḥ

VaikarṇaDUGEN emberPLACC kiraacutelyNOM le teriacutetAORINDACT3SG

dasmoacute naacute saacutedman niacute śiśāti

hozzaacuteeacutertıNOM mint aacuteldozoacutehelyLOC le metszPRSINDACT3SG

barhiacuteḥ

aacuteldozati_főACC

śraḥ saacutergam akṇod iacutendra

hısNOM ACC csinaacutelPSTACT3SG IndraNOM

eṣām (RV 71811)

ezPLGEN

rsquoA kiraacutely aki a keacutet Vaikarṇa huszonegy embereacutet dicsvaacutegyboacutel leteriacutetette levaacutegja (ıket)

mint a hozzaacuteeacutertı (pap) az aacuteldozoacutehelyen az aacuteldozati fuumlvet [hellip]rsquo

Az elsı probleacutemaacutet amelyre itt csak roumlviden felhiacutevom a figyelmet aneacutelkuumll hogy reacuteszletes magyaraacutezatot adneacutek raacute az jelenti hogy mikoumlzben a sarj‑ ige alapvetıen agentiacutev‑attingens jelenteacuteső eacutes szintaktikailag tranzitiacutev (rsquoelenged elbocsaacutet kibocsaacutet aacuteraszt futni folyni enged vmitrsquo ld Hill 2007 246‒247)302 itt elıforduloacute deverbaacutelis fıneacutevi szaacutermazeacuteka az absztrakt saacuterga‑ nomen actionis az ebbıl koumlzvetlenuumll leve-zethetı rsquoelengedeacutes kibocsaacutetaacutesrsquo jelenteacutessel a gvedaacuteban eacutes aacuteltalaacuteban a veacutedikus nyelvben egyaacuteltalaacuten nem fordul elı csak keacutesıbb meacutegpedig a szoacutetaacuterak tanuacutesaacutega szerint elıszoumlr az epikus szanszkrit nyelvben Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

302 A terminoloacutegiaacuteval kapcsolatban ld ismeacutet Gotō 1987 25ndash29 Kuumlmmel 2000 6ndash7

125

(167) rājamārge gavāṃ madhye goṣṭha‑madhye ca

fıuacutetLOC teheacutenPLGEN koumlzoumltt teheacutenistaacutelloacute‑koumlzeacutepLOC eacutes

dharmiṇaḥ

dharmakoumlvetıPLNOM

na~ upasevanti hellip sargaṃ mūtra‑purīṣayoḥ (MBh 131489)

nem gyakorolPRSINDACT3PL kibocsaacutetaacutesACC vizelet‑szeacutekletDUGEN

rsquoAkik a dharmaacutet koumlvetik nem vizelnek eacutes nem szeacutekelnek fıuacuteton tehenek koumlzoumltt eacutes

teheacutenistaacutelloacutebanrsquo303

Ezzel szemben a gvedaacuteban a saacuterga- fıneacutev olyan jelenteacutessel rendelkezik (ld Kim 2010 87) amely laacutetszoacutelag egy fientiacutev‑inattingens eacutes intranzitiacutev rsquofut folyik aacuteradrsquo igeacutebıl vezethetı le rsquoelfutaacutes folyaacutes aacuteradaacutesrsquo (illetve bizonyos szoumlveghelyeken konk-reacutet jelenteacutessel rsquoaacuteradat sereg stbrsquo)

Ha a saacuterga- fıneacutevnek ezt a szemantikai sajaacutetossaacutegaacutet figyelembe vesszuumlk akkor a fenti szoumlveghelyen (RV 71811d) az az interpretaacutecioacute a valoacutesziacutenőbb hogy az akṇot ige alanya eacutes a deverbaacutelis saacuterga‑ fıneacutev bdquoalanyardquo kuumlloumlnboumlzı az elsı magaacute-nak a tagmondatnak az alanya (śraḥ hellip iacutendra rsquoa hıs Indrarsquo) miacuteg a maacutesodikat az eṣām genitivus subiectivus fejezi ki rsquo(szoacute szerint) a hıs Indra az ı elfutaacutesukataacutera-daacutesukat csinaacuteltaelıideacuteztersquo304 Ebbıl az koumlvetkezik hogy a saacutergaṃ kar‑ funkcioacuteigeacutes szerkezet kauzatiacutev jelenteacutessel rendelkezik eacutes uacutegy tekinthetı mint egyfajta peri-frasztikus causativuma annak a hipotetikus inattingens igeacutenek (rsquoelfut folyikrsquo) amelybıl a saacuterga‑ fıneacutev a veacutedikusban hasznaacutelt jelenteacutessel levezethetı (rsquoa hıs Indra megfutamiacutetotta ıket [szoacute szerint] Indra az ı aacuteradaacutesukatmegfutamodaacutesukat csinaacuteltaokoztarsquo)305

303 Laacutethatjuk hogy az itt ideacutezett reacuteszletben a sarga‑ fıneacutev egy maacutesik ige (upa‑sev‑ rsquogyakorol

veacutegezrsquo) taacutergyakeacutent szerepel eacutes vele szinteacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkot 304 A maacutesik a fentebbiek eacutertelmeacuteben valoacutesziacutenőtlen elkeacutepzeleacutes az lenne hogy az eṣām genitivus

obiectivus eacutes az agentiacutev‑attingens igeacutebıl levezethetı jelenteacuteső saacuterga‑ alanya megegyezik az akṇod ige alanyaacuteval azaz Indraacuteval rsquoIndra az ı megfutamiacutetaacutesukat csinaacuteltarsquo Vouml azonban PW VII 790 sv saacuterga‑ (a 2 jelenteacutes alatt) bdquostragem fecit 71811rdquo

305 Vouml bdquoDer Held Indra machte das Losschieszligen der [feindlichen Voumllker]rdquo (ford Kim 2010 87) A kauzatiacutev jelenteacuteső funkcioacuteigeacutes szerkezetekrıl a bevezeteacutesben elmondottakhoz keacutepest itt annyiban maacutes a helyzet hogy ebben a szerkezetben a saacuterga- fıneacutev nem nomen resultativum hanem nomen actionis csak eacuteppen az igei jelenteacutes amelybıl levezethetı nem agentiacutev-attingens hanem fientiacutev-inattingens

126

A kifejezeacutes azokra a R Hoffmann (1996 204ndash210) aacuteltal taacutergyalt latin kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezetekre emleacutekeztet amelyek egy deverbaacutelis absztrakt fıneacutevbıl eacutes az adferre rsquoodaviszrsquo igeacutebıl aacutellnak Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

(168) quae generi humano angorem

amelyPLNOMN nemDAT emberiDAT aggoacutedaacutesACC

nequicquam afferunt (Cic Tusc 359)

alaptalanul odaviszPRSINDACT3PL

rsquoamely dolgok ok neacutelkuumll aggasztjaacutek az emberi nemetrsquo (szoacute szerint rsquovisznek aggoacutedaacutestrsquo)306

Hasonloacute latin funkcioacuteigeacutes szerkezeteket a facere rsquocsinaacutelnirsquo igeacutevel is talaacutelunk

(169) exsurge praeco fac populo

felkelIMPACT2SG kikiaacuteltoacuteVOC csinaacutelIMPACT2SG neacutepDAT

audientiam (Pl Poen 11)

hallgataacutesACC

rsquoKelj fel kikiaacuteltoacute eacutes biacuterd hallgataacutesra a neacutepetrsquo

Nem vilaacutegos azonban az hogy miben kuumlloumlnboumlzik a saacutergaṃ kar‑ kauzatiacutev funkcioacute-igeacutes szerkezet a gvedaacuteban gyakori agentiacutev‑attingens tranzitiacutev sarj‑ igeacutetıl hiszen pusztaacuten szintaktikailag a mondatban szereplı śraḥ saacutergam akṇod hellip eṣām ek-vivalensnek tőnik az alaacutebbi egyszerő igeacutes konstrukcioacuteval

(170) śra imān asjat

hısNOM ezPLACC futni_hagyPSTINDACT3SG

Egyelıre nem tudok vaacutelaszt adni arra a keacuterdeacutesre hogy a keacutet variaacutens (ti sarj‑ vs saacutergaṃ kar‑) jelenteacuteseacuteben is megegyezett-e vagy koumlzoumlttuumlk valamilyen szaacutemunkra maacuter nem eacuterzeacutekelhetı jelenteacutesbeli elteacutereacutes volt Nem tudjuk megaacutellapiacutetani van-e je-lentıseacutege peacuteldaacuteul annak hogy a gvedaacuteban az egyszerő sarj- ige sosem vesz maga melleacute taacutergyi bıviacutetmeacutenykeacutent rsquoellenseacuteg ellenseacuteges toumlrzsrsquo vagy hasonloacute jelenteacuteső fı-nevet (a reacuteszletben szereplı eṣām genitivus subiectivus ugyanis az andashb pādaacutekban emliacutetett ellenseacutegekre utal vissza)

306 A sor Eur Hyps frg 7574 Nauck fordiacutetaacutesa a kaˆ tpoundd yencqontai brotohellip

eacutes ezPLACC aggoacutedikPRSMED3PL halandoacutePLNOM rsquoeacutes a halandoacutek aggoacutednak ezek miattrsquo

127

II 9 (VI- SAṂ-) ˚Cfrac14TAṂ KAR-

Kiinduloacutepontunk legyen a szerkezet egyetlen veacutedikus elfordulaacutesa RV 9842

(171) yaacutes tasthauacute bhuacutevanāniy aacutemartiyo

raacute akiSGNOMM aacutellPRFIND3SG vilaacutegPLACCN halhatatlanSGNOMM

viacuteśvāni soacutemaḥ paacuteri tniy

mindenPLACCN SzoacutemaSGNOMM koumlruumll azPLACCN

arṣati

folyikPRSIND3SG

kṇvaacuten saṃcɹtaṃ vicɹtam abhiacuteṣṭaya

csinaacutelPTCPIPFVACTSGNOMM koumlteacutesACC oldaacutesACC segiacutetseacutegDAT

iacutenduḥ siṣaktiy uṣaacutesaṃ naacute sriyaḥ (RV 9842)

cseppNOM koumlvetPRS3SG UṣasACC mint SūryaNOM

rsquoSzoacutema a halhatatlan aki a vilaacutegokra felhaacutegott ıket mind koumlrbefolyja koumltve eacutes oldva (szoacute

szerint koumlteacutest eacutes oldaacutest csinaacutelva) segiacutetseacuteguumll a csepp koumlveti (ıket) mikeacutent Uṣast (a Hajnalt)

Sūrya (a Nap)rsquo

Az tőnik legvaloacutesziacutenőbbnek hogy itt a kar- igeacutevel szintagmaacutet alkotoacute mindkeacutet neacutev-szoacutet absztrakt nomen actioniskeacutent kell eacutertelmeznuumlnk307 A saṃcʴt- rsquokoumlteacutesrsquo eacutes vicʴt- rsquooldaacutesrsquo fınevek (a saacuteṃ ill viacute cart- igeacutebıl308) a kar- igeacutevel funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkotnak A saṃcʴt- fıneacutev a veacutedikus nyelvben hapax legomenon a vicʴt- elıfordul ugyan maacuteshol de sing acc-ban csak itt309 A funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest koumlveti toumlbbek koumlzoumltt Geldner fordiacutetaacutesa is aki szinonim egyszerő igeacutekkel fordiacutetja a kifejezeacutest bdquoin-dem er bindet und loumlsetrdquo (Geldner 1951 III 77) Geldner a vonatkozoacute jegyzetben azt is megaacutellapiacutetja hogy nem teljesen vilaacutegos a kifejezeacutesnek pontosan mi az eacutertelme Neacutezzuumlk meg most a funkcioacuteigeacutes szerkezetek (vicʴtaṃ kar- saṃcʴtaṃ kar-) eacutes a deverbaacutelis fınevek keacutepzeacuteseacutenek alapjaacutet jelentı baacutezisigeacutek (viacute cart- saacuteṃ cart-) kap-csolataacutet A keacutet ige legfontosabb szintaktikai tulajdonsaacutega hogy mindkettı tranzitiacutev Veacutedikus elıfordulaacutesaik azt mutatjaacutek hogy taacutergyi bıviacutetmeacutenyuumlk koumltelezı vonzat

307 Vouml Scarlata 1999 125 (bdquowohl Nactrdquo fordiacutetaacutesa bdquoindem er zum Beistand bald Verknuumlpfung

bald Losloumlsung bewirktrdquo) Scarlata oacutevatosan foumllveti azt a lehetıseacuteget is hogy a keacutet szoacute esetleg no-men agentisi jelenteacuteső (vouml a koumlvetkezı jegyzetben ideacutezett AVP-szoumlveghelyet ahol a vict- biztosan nomen agentis) igaz ekkor az sem lenne vilaacutegos hogy kire utalnak

308 A cart- ige ahogy fentebb (183 jz) laacutethattuk a moc- szinonimaacuteja A most vizsgaacutelt peacuteldaacuteval ellenteacutetben azonban a vimuacutec- fıneacutev a veacutedikus nyelvben nem fordul elı funkcioacuteigeacutes szerkezetben a kar- igeacutevel A victo hi santi AVP 1704c = 193310c ~ vimuacuteco hiacute santi AVŚ 61123c mantravari-aacutensokban a fınevek nomen agentisi jelenteacutesben szerepelnek Vouml Kulikov 2012 91 eacutes n 207

309 A vicɹtam ezen kiacutevuumll meacuteg infinitivusi hasznaacutelattal is adatolt de ez a dolgozat teacutemaacuteja szem-pontjaacuteboacutel valoacutejaacuteban irrelevaacutens Laacutesd peacuteldaacuteul

a tuvaacuteṃ pśān vicɹtam vettha saacutervān (AVŚ 61171d) teNOM koumlteleacutekPLACC kioldINF tudPRFIND2SG mindPLACC rsquoTe az oumlsszes koumlteleacuteket ki tudod oldanirsquo (vouml AVŚ 61192c AVP 16508c)

128

nem hagyhatoacute el (ld pl (172)) vagy ha laacutetszoacutelag meacutegis elmarad akkor a kontex-tusboacutel egyeacutertelmően kiegeacutesziacutethetı odaeacuterthetı Iacutegy peacuteldaacuteul (173)-ban a laacutetszoacutelag taacutergyatlan ige melleacute vagy a megelızı stroacutefaacuteboacutel (7a) kell odaeacutertenuumlnk az īm neacutevmaacutest (ld pl Geldner 1951 I 89 bdquojedem der (ihn) entbindetrdquo) vagy az ugyanabban a pādaacuteban talaacutelhatoacute t szoacutet kell kettıs funkcioacuteban felfognunk egyreacuteszt mint a śa-panta[ḥ] participium taacutergya maacutesreacuteszt mint az igei aacutelliacutetmaacuteny taacutergya (ezt keacutepviseli pl E Dōyama [Witzel (szerk) 2007 126] bdquowelche (naumlmlich) die tas aufknoten (sie) pflegendrdquo)

(172) viacute pśam madhyamaacuteṃ cta (RV 12521b)

le koumlteleacutekACC koumlzeacutepsıACC oldIMP2SG

rsquoOldjad le a koumlzeacutepsı koumlteleacuteketrsquo

(173) viacute yeacute ctaacutentiy t

le akiPLNOMM oldPRSIND3PL taPLACC

saacutepanta (RV 1678a)

tisztelPTCPIPFVACTPLNOMM

rsquoaki a taacutekat tisztelve leoldja (azt vagy ıket)rsquo

AVŚ 933-ban a d pādaacuteban nincs taacutergya a viacute ctāmasi igeacutenek de feltehetıleg a b pāda granthn (-ṃś) fıneveacutet kell ide is eacutertenuumlnk mint ahogy a c pāda elliptikus (igei aacutelliacutetmaacutenyt nem tartalmazoacute) hasonlataacuteban is megtalaacuteljuk ennek a szoacutenak a megfele-lıjeacutet (paacuterūṃṣi)

(174) yayāma saacuteṃ babarha

oda huacutezPRFIND3SG oumlssze illesztPRFIND3SG

granthṃś cakāra te dḍhn

csomoacutePLACC teszPRFIND3SG teGEN szilaacuterdPLACC

paacuterūṃṣi vidvṃ chaacutestā~ ivaacute

iacutezuumlletPLACC hozzaacuteeacutertıSGNOM meacuteszaacuterosaacuteldozoacutepapSGNOM mint

iacutendreṇa viacute ctāmasi (AVŚ 933)

IndraINS el oldPRSIND1PL

rsquo(Az eacutepiacutetı) oumlsszehuacutezta oumlsszeillesztette szilaacuterddaacute tette csomoacuteidat mint egy hozzaacuteeacutertı

meacuteszaacuteros (aacuteldozoacutepap) az iacutezuumlleteket uacutegy oldjuk meg (azokat) Indra aacuteltalrsquo310

Ezzel a koumltelezıen tranzitiacutev igeacutevel szemben a funkcioacuteigeacutes szerkezet mint oly sok maacutes esetben valenciaelteacutereacutest mutat ti mellette nem szuumlkseacuteges (genitivus obiecti-vuskeacutent vagy determinatiacutev oumlsszeteacuteteli elıtagkeacutent) megjeleniacuteteni azt az oumlsszetevıt amelyik az egyszerő ige mellett taacutergykeacutent szerepelne Uacutegy gondolom lehetseacuteges

310 A maacutesik lehetıseacuteg az hogy a paacuterūṃṣi szoacutet a hasonlaton kiacutevuumll (metaforikusan az eacutepuumlletre

vonatkoztatva) eacutertelmezzuumlk eacutes akkor ez a szoacute lesz a viacute ctāmasi taacutergya Laacutesd pl M Bloomfield (1897) fordiacutetaacutesaacutet bdquoSkilfully as the priest who butchers (the sacrificial animal) do we with Indrarsquos aid disjoint thy limbsrdquo

129

hogy a vizsgaacutelt szoumlveghelyen eacuteppen ez adja meg a funkcioacuteigeacutes szerkezet hasznaacutela-taacutenak az okaacutet Segiacutetseacutegeacutevel ugyanis szaacutendeacutekoltan toumlbbeacutertelmő aacuteltalaacutenosabb meg-fogalmazaacutesra nyiacutelik moacuted a kifejezeacutes nem szőkiacuteti le a Szoacutema aacuteltal feloldottak eacutes megkoumltoumlzoumlttek koumlreacutet a versszakban emliacutetett akaacutermely szereplıre hanem taacutegabb aacutel-talaacutenosabb interpretaacutecioacute lehetıseacutegeacutet hagyja meg

130

II 10 SALALŪfrac14KAṂ KAR-

RV 33017c-ben szinteacuten talaacutelunk egy olyan szoacutet amellyel kapcsolatban felvetıd-het hogy a kar- igeacutevel alkot taacutergyas szintagmaacutet esetlegesen funkcioacuteigeacutes szerkeze-tet Mivel azonban a szoacute jelenteacutese meglehetısen homaacutelyos ndash elsısorban azeacutert mert hapax legomenon ndash reaacutelis alternatiacutevakeacutent kell szaacutemolnunk azzal hogy a szoacute nem is fıneacutev hanem valamilyen maacutes szoacutefaji csoportba tartozik Az alaacutebbi fordiacutetaacutesban a keacuterdeacuteses szavakat egyelıre kihagyom

(175) uacuted vha raacutekṣaḥ sahaacutemūlam indra

fel raacutentIMPACT2SG deacutemonACC gyoumlkeacuterrel_egyuumlttiACC IndraVOC

vśc maacutedhyam praacutetiy aacutegraṃ

szeacutetvaacutegIMPACT2SG koumlzeacutepACC PREV hegyACC

śṇīhi

szeacutetzuacutezIMPACT2SG

kvataḥ salalkaṃ cakartha

PREP milyen_hosszuacuteABL csinaacutelPRFACT2SG

brahmadviacuteṣe taacutepuṣiṃ hetiacutem asya (RV 33017)

imaacutet_győloumllıDAT izzoacuteACC fegyverACC dobIMPACT2SG

rsquoOacute Indra irtsd ki a deacutemont gyoumlkerestuumll vaacutegd szeacutet a koumlzepeacutet zuacutezd szeacutet a hegyeacutet Mily

sokaacuteig [salalkaṃ cakartha] Hajiacutetsd izzoacute fegyveredet az ima győloumllıjeacuterersquo

Mayrhofer (EWAia II 712 KEWA III 448) a vitatott etimoloacutegiaacutejuacute szoacute eacutertelmezeacute-seacuteben Pischel (PischelndashGeldner 1901 204ndash205) magyaraacutezataacutet tartja a legvaloacutesziacute-nőbbnek aki a fıneacutevnek rsquoelneacutezeacutes tuumlrelem kiacutemeacuteletrsquo jelenteacutest tulajdoniacutet a szintag-maacutet pedig iacutegy fordiacutetja bdquowie lange hast du schon Nachsicht geuumlbtrdquo azaz rsquomily sokaacute gyakoroltaacutel tuumlrelmetrsquo (ezt az eacutertelmezeacutest koumlveti Geldner 1951 I 365 fordiacutetaacutesa is de a bdquoNachsichtrdquo szoacute utaacuten keacuterdıjelet tesz) Eszerint a szintagma funkcioacuteigeacutes szer-kezet lehetne311

Maacutes magyaraacutezoacutek a szoacutet a sar- rsquofut elfut sietrsquo igegyoumlkkel proacutebaacuteljaacutek kapcsolatba hozni Ebbe a koumlrbe tartozik peacuteldaacuteul a peacutetervaacuteri szanszkrit szoacutetaacuter (PW VII 838 koumlveti MW 1189) amely bdquomuumlssiges Umherschweifenrdquo azaz rsquoceacuteltalan koacuteborlaacutesrsquo nomen actionisi jelenteacutest ad meg (vouml bdquoaimless wanderingrdquo MW 1189) Ez esetben szinteacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetre gyanakodhatnaacutenk (rsquokoacuteborlaacutest csinaacutelrsquo azaz rsquokoacute-borol ceacuteltalanul jaacuterkaacutelrsquo) Mindkeacutet eddig emliacutetett interpretaacutecioacutet a stroacutefa imperativusi felszoacuteliacutetaacutesai feacutenyeacuteben kell eacutertelmeznuumlnk a beszeacutelı keacuteri Indraacutet hogy pusztiacutetsa el a

311 Megjegyzem hogy Pischel magyaraacutezata elsısorban kontextuaacutelis indiacutettataacutesuacute eacutes baacuter keacutetseacutegte-

lenuumll beleillik a stroacutefaacuteba nem is keacutenyszeriacutetı erejő Az etimoloacutegiai indoklaacutes sem tuacutelsaacutegosan meg-gyızı Pischel ugyanis paacuterhuzamkeacutent csak egy praacutekrit salalī- szoacutera tud hivatkozni amelynek jelen-teacutese rsquotisztelet ragaszkodaacutes hőseacuteg odaadaacutesrsquo Ez viszonylag taacutevol aacutell a salalka- aacuteltala felteacutetelezett eacutertelmeacutetıl

131

deacutemont eacutes mintegy felhiacutevja a figyelmeacutet arra hogy ezt maacuter reacutegen meg kellett volna tennie de ehelyett tuumlrelmes volt vele eacutes teacutetlenuumll neacutezte kaacuterteacutekony teveacutekenykedeacuteseacutet

A szoacute felteacutetelezhetı morfoloacutegiai feleacutepiacuteteacutese azonban ellentmondani laacutetszik a no-men actionis-i eacutertelmezeacutesnek A veacutedikus nyelv -ka-keacutepzıvel alkotott neacutevszoacutei ugyan-is amennyiben etimoloacutegiaacutejuk tiszta cselekvıt neveznek meg (Ai Gr II2 498ndash499) pl jāgarka- RV+ rsquoeacuteberrsquo (vouml jar- rsquofeleacutebredrsquo) dandaśka- YVm+ rsquoharapoacutesrsquo (vouml daṃś- rsquoharaprsquo) yāyajka- ŚB+ rsquoszorgalmasan aacuteldozoacutersquo (vouml yaj- rsquoaacuteldozrsquo) Mivel ezek a szavak fıkeacutent reduplikaacutelt igetoumlvet tartalmaznak312 felvetıdoumltt hogy ere-detileg a salalka- szoacutenaacutel is ezzel a morfoloacutegiai mővelettel aacutellunk szemben salal˚ lt sal-sal˚ (vouml Grassmann 1955 1491313) A sal- eszerint az interpretaacutecioacute szerint a sar- rsquofut elfut sietrsquo gyoumlk (EWAia II 705ndash706) dialektaacutelis vaacuteltozata lenne Az ‑ka-keacutepzı jelenleacuteteacutebıl tehaacutet arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy a salalka- szoacute nem no-men actionis Valoacutesziacutenőbb talaacuten egy melleacutekneacutev vagy egy belıle keacutepzett adverbium felteacutetelezeacutese Ez az interpretaacutecioacute sem uacutejkelető hiszen Yāska Niruktaacutejaacuteig vezethetı vissza (Nir 63 [ideacutezi Sāyaṇa comm ad loc is] a modern eacutertelmezık koumlzuumll ld Grassmann 1996 1491 bdquozerflossen oder umherschweifendrdquo azaz rsquoszeacutetfolyt vagy koacuteborloacutersquo Ai GrI Nachtr 121 bdquoumherschweifendrdquo)

Ha melleacutekneacutevkeacutent eacutertelmezzuumlk a szoacutet akkor az a pāda raacutekṣaḥ fıneveacutet314 eacuterthet-juumlk melleacuteje315 vagyis a kar- ige kettıs accusativusi szerkeszteacutessel faktitiacutev kopula-keacutent aacutellhatna rsquomily sokaacuteig tetted ıt koacuteborloacutevaacutersquo azaz rsquomily sokaacuteig hagytad hogy ide-oda koacuteboroljonrsquo316 A szoacutet adverbiumkeacutent is felfoghatjuk ekkor a kar- inattin-gens eacutertelmet kap317 rsquomily sokaacute cselekedteacutelteveacutekenykedteacutel ceacuteltalanul koacuteborolvarsquo Akaacutermelyiket vaacutelasztjuk is e keacutet eacutertelmezeacutes koumlzuumll annyi biztosan kijelenthetı hogy a szintagmaacutet nem tekinthetjuumlk funkcioacuteigeacutes szerkezetnek

312 A reduplikaacutecioacute toumlbbnyire intenziacutevumi jelenteacutessel paacuterosul (energikusan vagy ismeacutetlıdı jelleg-

gel cselekvı szemeacutely) A nem reduplikaacutelt -ka-keacutepzıs neacutevszoacutek nem vezethetık vissza igei eredetre etimoloacutegiaacutejuk is sokszor teljesen homaacutelyos (vouml Ai Gr II2 498 keacuterdıjellel emliacutetve a salalka-t is)

313 Ugyaniacutegy maacuter Nir 63 sarter abhyastāt rsquoa s- gyoumlkbıl reduplikaacutecioacutevalrsquo Hopkins 1893 32 elveti a reduplikaacutecioacute felteacutetelezeacuteseacutet

314 Esetleg a raacutekoumlvetkezı d pāda brahmadviacuteṣ- szavaacutet 315 Erre laacutetszik utalni szoacutetaacuteraacuteban Grassmann 1996 1491 is baacuter RV-fordiacutetaacutesaacuteban maacutes megoldaacutest

vaacutelaszt bdquoWie weit bist du umhergeschweift vergeblichrdquo (Grassmann 1876 78) ami feltehetıleg egy PW-feacutele (ld fentebb) nomen actionis-felfogaacuteson alapszik

316 Vouml JamisonndashBrereton 2014 I 507 bdquoHow far have you sent it scootingrdquo

317 Errıl a lehetseacuteges agentiacutev-inattingens szintaktikailag intranzitiacutev hasznaacutelatroacutel ld 91 jz

133

BIBLIOGRAacuteFIA

ROumlVIDIacuteTEacuteSEK

Ai Gr Ia [Jakob Wackernagel ndash] Albert Debrunner Altindische Grammatik Bd Ia Nachtraumlge zu Band I Goumlttingen 1957 Vandenhoeck amp Ruprecht

Ai Gr II1 Jakob Wackernagel Altindische Grammatik Bd II 1 Einleitung zur Wortlehre No-minalkomposition Goumlttingen 1905 Vandenhoeck amp Ruprecht

Ai Gr II2 [Jakob Wackernagel ndash] Albert Debrunner Altindische Grammatik Bd II 2 Die No-minalsuffixe Goumlttingen 1954 Vandenhoeck amp Ruprecht

Ai Wb Christian Bartholomae Altiranisches Woumlrterbuch Strassburg 1904 K J Truumlbner CDIAL Ralph L Turner A Comparative Dictionary of the Indo-Aryan Languages London 1966

Oxford University Press CII ld Mirashi (ed) 1963 EDHIL Alwin Kloekhorst Etymological Dictionary of the Hittite Inherited Lexicon LeidenndashBos-

ton 2008 Brill Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series 5 EWAia Manfred Mayrhofer Etymologisches Woumlrterbuch des Altindoarischen Bd 1ndash3 Heidel-

berg 1992ndash2001 Winter GED Robert Beekes Etymological Dictionary of Greek With the assistance of Lucien van Beek

Vol 1ndash2 LeidenndashBoston 2009 Brill Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series 101ndash2

IEW Julius Pokorny Indogermanisches etymologisches Woumlrterbuch Bd 1ndash2 4 Aufl TuumlbingenndashBasel 2002 Francke

KEWA Manfred Mayrhofer Kurzgefaszligtes etymologisches Woumlrterbuch des Altindischen A Concise Etymological Sanskrit Dictionary Bd 1ndash4 Heidelberg 1956ndash1980 Winter

LIV Helmut Rix et al (Hrsg) Lexikon der indogermanischen Verben (LIV) 2 erw und verbess Aufl Wiesbaden 2001 Reichert

LIVAdd Martin Joachim Kuumlmmel Addenda und Corrigenda zu LIV2 httpwwworiindufauni-jenadeiskvomediaindogermanistikKC3BCmmel_liv2_addpdf (letoumlltve 2015 12 28)

MW Monier Monier-Williams A SanskritndashEnglish Dictionary New ed with the collaboration of E Leumann and C Cappeller Reprint Delhi 1999 Motilal Banarsidass (1st publ 1899)

NyKk Greacutetsy Laacuteszloacute ndash Kovalovszky Mikloacutes (szerk) Nyelvmővelı keacutezikoumlnyv 1ndash2 koumlt Budapest 1985 Akadeacutemiai Kiadoacute

PW Otto Boumlhtlingk ndash Rudolf Roth Sanskrit-Woumlrterbuch Bd 1ndash7 St Petersburg 1855ndash1875 Kai-serliche Akademie der Wissenschaften

VIA Chlodwig H Werba Verba Indoarica Die primaumlren und sekundaumlren Wurzeln der Sanskrit-Sprache Pars I Radices primariae Wien 1997 Verlag der Oumlsterreichischen Akademie der Wis-senschaften

VWC Vaidika‑padānukrama‑kośaḥ A Vedic Word Concordance Ed by Vishva Bandhu Shastri in collaboration with R Bhim Dev and A Nath LahorendashHoshiarpur 1935ndash1965 21973ndash Vish-veshvaranand Vedic Research Institute [Section I Samhitas (6 parts) 1942ndash63 19762 Section II Brahmanas (2 parts) 1935ndash36 19732 Section III Upanisads (2 parts) 1945 19772 Section IV Vedanga-sūtras (4 parts) 1958ndash61 Section V Consolidated indices to vols IndashIV (2 parts) 1964ndash65]

134

HIVATKOZAacuteSOK

Adams Douglas Q 1999 A Dictionary of Tocharian B AmsterdamndashAtalanta Rodopi Leiden Studies in Indo-European 10

Ahadi Shahram 2001 Verbergaumlnzungen und zusammengesetzte Verben im Persischen Eine va-lenztheoretische Analyse Wiesbaden Reichert IranndashTuran 3

Amano Kyoko 2009 Maitrāyaṇī Saṁhitā IndashII Uumlbersetzung der Prosapartien mit Kommentar zur Lexik und Syntax der aumllteren vedischen Prosa Bremen Hempen Verlag Muumlnchner Forschun-gen zur historischen Sprachwissenschaft 9

Amberber Mengistu ndash Brett Baker ndash Mark Harvey (eds) 2010 Complex Predicates Cross-linguis-tic Perspectives on Event Structure Cambridge Cambridge University Press

Apte Vaman Shivram 1957‒1959 A Practical Sanskrit-English Dictionary Rev and enlarged ed Vol 1‒3 Poona Prasad Prakashan

Arnold E Vernon 1905 Vedic Metre in Its Historical Development Cambridge Cambridge Univer-sity Press

Bahl Kali Charan 1974ndash1979 Studies in the Semantic Structure of Hindi Vol 1ndash2 Synonymous Nouns and Adjectives with karanā With the assistance of Richard A Williams Delhi MotilalndashManohar

Bakshi Mukunda Jha (ed) 1984 Śrautasūtra of Lāṭyāyana (Ending with Agniṣṭoma Chapter) Ed with an original commentary called Saralā and notes by M J Bakshi 2nd ed Varanasi Chau-khambha Sanskrit Sansthan

Balles Irene 2006 Die altindische Cvi-Konstruktion Form Funktion Ursprung Bremen Hempen mdash 2009 Lang rund und krumm zu einigen indogermanischen Zusammenbildungen Die Sprache

48 [= Robert Nedoma ndash David Stifter (Hrsg) h2nr Festschrift fuumlr Heiner Eichner] 20ndash26 B Kovaacutecs Maacuteria 1999 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek a jogi szaknyelvben Magyar Nyelvır 123 388ndash394 van Beek Lucien 2011 Vowel assimilations in Greek the evidence reconsidered In Thomas Krisch

et al (Hrsg) Indogermanistik und Linguistik im Dialog Akten der XIII Fachtagung der Indo-germanischen Gesellschaft vom 21 bis 27 September 2008 in Salzburg Wiesbaden Reichert 49ndash58

Bloomfield Maurice 1896 Contributions to the interpretation of the Veda Journal of the American Oriental Society 16 1ndash42

mdash 1897 The Hymns of the Atharva-Veda Together with Extracts from the Ritual Books and the Commentaries Transl by M Bloomfield Oxford Clarendon The Sacred Books of the East 42

Booij Geert 2007 The Grammar of Words An Introduction to Linguistic Morphology 2nd ed Oxford Oxford University Press

mdash 2009 A constructional analysis of quasi-incorporation in Dutch Gengo Kenkyu 135 5ndash28 Borik Olga ndash Berit Gehrke (eds) 2015 The Syntax and Semantics of Pseudo-Incorporation Lei-

den Brill Syntax and Semantics 40 Bowern Claire 2008 The diachrony of complex predicates Diachronica 25 161ndash185 Brinton Laurel J ndash Minoji Akimoto 1999 Introduction In Brintonndash Akimoto (eds) 1999 1ndash20 Brinton Laurel J ndash Minoji Akimoto (eds) 1999 Collocational and Idiomatic Aspects of Composite

Predicates in the History of English AmsterdamndashPhiladelphia John Benjamins Brugmann Karl 1897ndash1916 Grundriss der vergleichenden Grammatik der indogermanischen

Sprachen 2 Bearb Bd 1ndash2 Strassburg K J Truumlbner (I 1897 II1ndash3 1906 1911 1916) Burrow Thomas 1959 [Review of Renou 1958] Journal of the American Oriental Society 79 287ndash289 Burton-Page John 1957 Compound and Conjunct Verbs in Hindi Bulletin of the School of Oriental

and African Studies 19 469ndash478 Butt Miriam 2003 The light verb jungle Harvard Working Papers in Linguistics 9 1ndash49 mdash 2010 The light verb jungle still hacking away In AmberberndashBakerndashHarvey (eds) 2010 48ndash78 Butt Miriam ndash Aditi Lahiri 2013 Diachronic pertinacity of light verbs Lingua 135 7ndash29

135

Cardona George 2007 Sanskrit In George Cardona ndash Dhanesh Jain (eds) The Indo‑Aryan Lan-guages LondonndashNew York Routledge 104ndash160 Routledge Language Family Series

Casaretto Antje 2010 Syntax und Wortarten der Lokalpartikeln des gveda VI praacuteti International Journal of Diachronic Linguistics and Linguistic Reconstruction 7 1‒53

Ciancaglini Claudia A 2011 The formation of the periphrastic verbs in Persian and neighbouring languages In Mauro Maggi ndash Paola Orsatti (eds) The Persian Language in History Wiesbaden Reichert 3ndash21

Dahl Eystein 2010 Time Tense and Aspect in Early Vedic Grammar Exploring Inflectional Se-mantics in the Rigveda Leiden Brill Brillrsquos Studies in Indo-European Languages amp Linguis-tics 5

Datta Bhagavad (ed) 1924 Ātharvaṇa jyotiṣam or the Vedāṅga jyotiṣa of the Atharva Veda La-hore Motilal Banarsidass The Punjab Sanskrit Series 6

Dayal Veneeta 2011 Hindi pseudo-incorporation Natural Language and Linguistic Theory 29 123ndash167

mdash 2015 Incorporation morpho-syntactic vs semantic considerations In BorikndashGehrke (eds) 2015 47ndash87

Delbruumlck Berthold 1888 Altindische Syntax Halle Verlag der Buchhandlung des Waisenhauses Deacuter Csilla Ilona 2008 Grammatikalizaacutecioacute Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute Nyelvtudomaacutenyi Eacuterteke-

zeacutesek 158 Dobos Csilla 2001 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek vizsgaacutelata (kuumlloumlnoumls tekintettel az orosz jogi szaknyelv-

re) Doktori (PhD) disszertaacutecioacute Debreceni Egyetem Eckardt Regine 2002 Semantic change in grammaticalization In Graham Katz ndash Sabine Reinhard

ndash Philip Reuter (eds) Sinn amp Bedeutung VI Proceedings of the Sixth Annual Meeting of the Gesellschaft fuumlr Semantik October 8ndash10 2001 Osnabruumlck Institute of Cognitive Science 53ndash67

Eacute Kiss Katalin 1999 Mondattan In Eacute Kiss Katalin ndash Kiefer Ferenc ndash Siptaacuter Peacuteter Uacutej magyar nyelv-tan Budapest Osiris 15ndash184

Elizarenkova Tatyana Y 1995 Language and Style of the Vedic Ṛṣis Albany State University of New York Press SUNY Series in Hindu Studies

mdash 1999 Rigveda Vol 1ndash3 Moskva Nauka Etter Annemarie 1985 Die Fragesaumltze im gveda BerlinndashNew York De Gruyter Farkas Donka F ndash Henrieumltte de Swart 2003 The Semantics of Incorporation From Argument Struc-

ture to Discourse Transparency Stanford CSLI Stanford Monographs in Linguistics Fraenkel Ernst 1962ndash1965 Litauisches etymologisches Woumlrterbuch Bd 1ndash2 Heidelberg Winter Gaedicke Carl 1880 Der Accusativ im Veda Breslau Verlag von Wilhelm Koebner Gaeffke Peter 1967 Untersuchungen zur Syntax des Hindi The HaguendashParis Mouton amp Co Garnier Romain 2006 Nouvelles reacuteflexions autour de gr ypoundmaqoj Die Sprache 26 81ndash93 Geldner Karl F 1888 Uumlber das vedische Wort meni In Festgruss an Otto von Boumlhtlingk zum Dok-

tor‑Jubilaumlum 3 Februar 1888 von seinen Freunden Stuttgart Verlag von W Kohlhammer 31ndash33 mdash 1951 Der Rig-Veda Aus dem Sanskrit ins Deutsche uumlbersetzt und mit einem laufenden Kom-

mentar versehen Bd 1ndash3 Cambridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series 33ndash35

Gippert Jost 1999 Neue Wege zur sprachwissenschaftlichen Analyse der vedischen Metrik In Heiner Eichner ndash Hans Christian Luschuumltzky (Hrsg) Compositiones indogermanicae in memo-riam Jochem Schindler Praha Enigma 97ndash125

Gonda Jan 1971 Old Indian LeidenndashKoumlln Brill Handbuch der Orientlistik 2 Abt Indien 1 Bd Die indischen Sprachen 1 Abschnitt

mdash 1975 A critical survey of the publications on the periphrastic future in Sanskrit In Id Selected Studies Vol 3 Leiden Brill 69ndash90

Gotō Toshifumi 1987 Die ldquoI Praumlsensklasserdquo im Vedischen Untersuchung der vollstufigen the-matischen Wurzelpraumlsentia Wien Verlag der Oumlsterreichischen Akademie der Wissenschaften SbOumlAW Phil‑hist Klasse 489

136

mdash 2002 Funktionen des Akkusativs und Rektionsarten des Verbums ndash anhand des Altindoarischen ndash In Heinrich Hettrich ndash Jeong‑Soo Kim (Hrsg) Indogermanische Syntax Fragen und Per-spektiven Wiesbaden Reichert 22ndash42

Grassmann Hermann 1876ndash1877 Rig‑Veda Uumlbersetzt und mit kritischen und erlaumluternden Anmer-kungen versehen von H Grassmann Bd 1ndash2 Leipzig Brockhaus

mdash 1996 Woumlrterbuch zum Rig-Veda 6 uumlberarb und ergaumlnzte Aufl Bearb von Maria Kozianka Wiesbaden Harrasowitz

Griffith Ralph T 1973 The Hymns of the Rʘgveda Ed by J L Shastri New rev ed Delhi Motilal Banarsidass

Griffiths Arlo 2009 The Paippalādasaṃhitā of the Atharvaveda Kāṇḍas 6 and 7 A New Edition with Translation and Commentary Groningen Egbert Forsten Groningen Oriental Studies 22

Grimshaw Jane ndash Armin Mester 1988 Light verbs and θ-marking Linguistic Inquiry 19 205ndash232 Hacker Paul 1961 On the problem of a method for treating the compound and conjunct verbs in

Hindi Bulletin of the School of Oriental and African Studies 24 484ndash516 Hackstein Olav 2002 Uridg CHCC gt CCC Historische Sprachforschung 115 1ndash22 mdash 2012 When words coalesce chunking and morphophonemic extension In H Craig Melchert

(ed) The Indo-European Verb Proceedings of the Conference of the Society for Indo-European Studies Los Angeles 13ndash15 September 2010 Wiesbaden Reichert 87ndash104

Haspelmath Martin 2000 Periphrasis In Geert Booij et al (eds) Morphology A Handbook on Inflection and Word Formation Vol 1 BerlinndashNew York de Gruyter 654ndash664 Handbuumlcher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft 171

Heenen Franccedilois 2006 Le deacutesideacuteratif en veacutedique AmsterdamndashNew York Rodopi Leiden Studies in Indo-European 13

Helbig Gerhard 1984 Probleme der Beschreibung von Funktionsverbgefuumlgen im Deutschen In Id Studien zur deutschen Syntax 2 Bd Leipzig VEB Verlag Enzyklopaumldie 163‒188

Hettrich Heinrich 2002 Das Projekt einer Kasussyntax des Rgveda Der Instrumental In Id (Hrsg) Indogermanische Syntax Fragen und Perspektiven Wiesbaden Reichert 43ndash63

Hill Eugen 2007 Die Aorist‑Praumlsentien des Indoiranischen Untersuchungen zur Morphologie und Semantik einer Praumlsensklasse Bremen Hempen Muumlnchner Forschungen zur historischen Sprach-wissenschaft 7

Hiltunen Risto 1999 Verbal phrases and phrasal verbs in Early Modern English In BrintonndashAki-moto (eds) 1999 133ndash165

Hoffmann Karl 1967 Der Injunktiv im Veda Heidelberg Winter mdash 1976 Aufsaumltze zur Indoiranistik 2 Bd Hrsg von Johanna Narten Wiesbaden Reichert Hoffmann Roland 1996 Funktionsverbgefuumlge im Lateinischen In Alfred Bammesberger ‒ Fried-

rich Heberlein (Hrsg) Akten des VIII Internationalen Kolloquiums zur lateinischen Linguistik Heidelberg Carl Winter 200ndash212

Hook Peter Edwin 1974 The Compound Verb in Hindi Ann Arbor The University of Michigan Center for South and Southeast Asian Studies

Hook Peter Edwin ndash Prashant Pardeshi 2006 Are Vector Verbs Eternal Paper presented at the Eleventh Biennial Symposium Intertheoretical Approaches to Complex Verb Constructions Rice University 16ndash18 March 2006 (a prezentaacutecioacute letoumllthetı a konferencia honlapjaacuteroacutel httpwwwrufriceedu~lingsympPardeshi_paperpdf letoumlltve 2016 01 12)

Hopkins Edward W 1893 Vedic reduplication of nouns and adjectives The American Journal of Philology 14 1ndash40 138

Hopper Paul J ndash Elizabeth Closs Traugott 2003 Grammaticalization 2nd ed Cambridge Cam-bridge University Press

Iglesias-Raacutebade Luis 2001 Composite predicates in Middle English with the verbs nimen and ta-ken Studia Neophilologica 73 143ndash163

137

Ittzeacutes Maacuteteacute 2007 Remarks on the periphrastic constructions with the verb lsquoto make to dorsquo in Sanskrit Greek and Latin In Csaba Dezsı (ed) Indian Languages and Texts Through the Ages Essays of Hungarian Indologists in Honour of Prof Csaba Toumlttoumlssy New Delhi Manohar 1ndash40

mdash 2013 Light verb constructions vs simple verbs in Vedic vimoacutecanaṃ kṇute (RV 33012d) In Danuta Stasik ndash Anna Trynkowska (eds) CEENIS Current Research Series Vol 1 Warszawa Dom Wydawniczy Elipsa 107ndash123

mdash 2015a Funkcioacuteigeacutes szerkezetek a kar- rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel a gveda 7 koumlnyveacuteben In Baacuteraacuteny Istvaacuten et al (szerk) Studia Classica Tanulmaacutenyok az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Oacutekortudomaacute-nyi Inteacutezeteacutebıl Budapest ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute 339ndash350

mdash 2015b Light verb constructions in Vedic Manas Studies into Asia and Africa Electronic Jour-nal of the Centre for Eastern Languages and Cultures Sofia University bdquoSt Kliment Ohridskirdquo Issue 22015 Tradition and Modernity in Indian Culture httpmanasbgentradition-and-mo-dernity-indian-culturelight-verb-constructions-vedic (letoumlltve 2016 februaacuter 22)

mdash 2015c The interpretation of praacuteti hellip mucāte in gveda 102711c Indo-Iranian Journal 58 203ndash215

Jamison Stephanie W 1983 Function and Form in the -aacuteya-Formations of the Rig Veda and Athar-va Veda Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht

mdash 1996 Vedic meniacute Avestan maēni and the power of thwarted exchange Studien zur Indologie und Iranistik 20 [= Veda-vyākaraṇa-vyākhyāna Fs Paul Thieme] 187ndash203

Jamison Stephanie W ndash Joel P Brereton 2014 The Rigveda The Earliest Religious Poetry of India Transl by S W Jamison ndash J P Brereton Vol 1ndash3 New York Oxford University Press South Asia Research

Janda Michael 2000 Eleusis Das indogermanische Erbe der Mysterien Innsbruck Institut fuumlr Sprachwissenschaft Innsbrucker Beitraumlge zur Sprachwissenschaft 96

mdash 2005 Elysion Enstehung und Entwicklung der griechischen Religion Innsbruck Institut fuumlr Sprachen und Literaturen Innsbrucker Beitraumlge zur Sprachwissenschaft 119

mdash 2010 bdquoDer Weg nach obenrdquo Fruumlhgriechische Funktionsverbgefuumlge A Greek and Latin from an Indo-European Perspective 3 konferenciaacuten (Bratislava 2010 juacutelius 9) tartott elıadaacutes hand-out-ja

Jasanoff Jay H 2003 Hittite and the Indo‑European Verb Oxford Oxford University Press Kachru Yamuna 2006 Hindi AmsterdamndashPhiladelphia John Benjamins London Oriental and

African Language Library 12 Kamber Alain 2008 Funktionsverbgefuumlge empirisch Eine korpusbasierte Untersuchung zu den

nominalen Praumldikaten des Deutschen Tuumlbingen Max Niemeyer Verlag Germanistische Lin-guistik 281

Kaacutelmaacuten Laacuteszloacute 2006 Mieacutert nem vonzanak a reacutegensek In Uı (szerk) KB 120 ndash A titkos koumltet Nyelveacuteszeti tanulmaacutenyok Baacutenreacuteti Zoltaacuten eacutes Komloacutesy Andraacutes tiszteleteacutere Budapest Tinta Kiadoacute 229ndash246

Kearns Kate 2002 Light Verbs in English Keacutezirat httpciteseerxistpsueduviewdocdownload doi=101113229amprep=rep1amptype=pdf (letoumlltve 2015 12 28)

Keith Arthur Berriedale 1914 The Veda of the Black Yajus School entitled Taittiriya Sanhita Part 2 Kāṇḍas IVndashVII Transl by A B Keith Cambridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series 19

Kellens Jean 1995 Liste du verbe avestique Wiesbaden Reichert Keszler Borbaacutela 1992 A mai magyar nyelv szoacutefaji rendszere In Kozocsa Saacutendor Geacuteza ndash Laczkoacute

Krisztina (szerk) Emleacutekkoumlnyv Raacutecz Endre hetvenedik szuumlleteacutesnapjaacutera Budapest ELTE 131ndash139 mdash 1995 A mai magyar nyelv szoacutefaji rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacutei Magyar Nyelvır 119 293ndash308 Keszler Borbaacutela (szerk) 2000 Magyar grammatika Budapest Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Keydana Goumltz 2003 Infinitive im gveda Habilitationsschrift Goumlttingen mdash 2013 Infinitive im gveda Formen Funktion Diachronie Leiden Brill Brillrsquos Studies in

Indo-European Languages and Linguistics 9

138

Kiefer Ferenc 1990ndash1991 Noun Incorporation in Hungarian Acta Linguistica Hungarica 40 149ndash177 mdash 2003 A keacutetfeacutele igemoacutedosiacutetoacuteroacutel Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 100 177ndash186 mdash 2006 Aspektus eacutes akcioacuteminıseacuteg Kuumlloumlnoumls tekintettel a magyar nyelvre Budapest Akadeacutemiai

Kiadoacute mdash 2007 Jelenteacuteselmeacutelet Budapest Corvina Kiefer Ferenc (szerk) 1992 Strukturaacutelis magyar nyelvtan 1 koumltet Mondattan Budapest Akadeacute-

miai Kiadoacute mdash 2000 Strukturaacutelis magyar nyelvtan 3 koumltet Morfoloacutegia Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute Kiefer Ferenc ndash Ladaacutenyi Maacuteria (2000) Az igekoumltık In Kiefer (szerk) 2000 453ndash518 Kim Jeong‑Soo 2010 Untersuchungen zu altindischen Abstrakta und Adjektiven im Rigveda und

Atharvaveda Die primaumlren a‑Staumlmme und die ana‑Bildungen Bremen Hempen Verlag Muumlnchner Forschungen zur historischen Sprachwissenschaft 10

Knobl Werner 2004 The nonce formation A more-than-momentary look at the Augenblicksbil-dung In Arlo Griffiths ndash Jan E M Houben (eds) The Vedas Texts Language amp Ritual Pro-ceedings of the Third International Vedic Workshop Leiden 2002 Groningen Egbert Forsten 261ndash283 Groningen Oriental Studies 20

Knobloch Johann 1981 Indogermanische Wurzelsemantik Lingua 54 41ndash46 Komloacutesy Andraacutes 1992 Reacutegensek eacutes vonzatok In Kiefer (szerk) 1992 299ndash527 Korn Agnes 2013 Looking for the middle way Voice and transitivity in complex predicates in

Iranian Lingua 135 30ndash55 Kostić Svetislav 1999 Verb Syntagmata in Hindī Structure and Functions Praha Univerzita Kar-

lova v Praze Nakladatelstviacute Karolinum Krause Wolfgang 2014 Altindische und altnordische Kunstpoesie ein Vergleich ihres Sprachstils

In Wolfgang Krause Schriften zur Runologie und Sprachwissenschaft Hrsg von Heinrich Beck et al BerlinndashBoston de Gruyter 502ndash533

Krisch Thomas 1996 Zur Genese und Funktion der altindischen Perfekta mit langem Reduplikati-onsvokal Mit kommentierter Materialsammlung Innsbruck Institut fuumlr Sprachwissenschaft der Universitaumlt Innsbruck Innsbrucker Beitraumlge zur Sprachwissenschaft 87

Kuiper Franciscus B J 1961ndash1962 Remarks on The Avestan Hymn to Mithra Indo-Iranian Jour-nal 5 39ndash60

Kulikov Leonid 2010 Nominal composition noun incorporation and non-finite formations in Sans-krit delimiting the boundaries of the verbal paradigm In Klaus Karttunen (ed) Anantaṁ śās-tram Indological and Linguistic Studies in Honour of Bertil Tikannen [= Studia Orientalia 108] Helsinki Finnish Oriental Society 111ndash131

mdash 2012 The Vedic ‑ya‑presents Passives and intransitivity in Old Indo‑Aryan AmsterdamndashNew York Rodopi Leiden Studies in Indo‑European 19

Kuumlmmel Martin Joachim 1996 Stativ und Passivaorist im Indoiranischen Goumlttingen Vanden-hoeck amp Ruprecht

mdash 2000 Das Perfekt im Indoiranischen Eine Untersuchung der Form und Funktion einer ererbten Kategorie des Verbums und ihrer Weiterentwicklung in den altindoiranischen Sprachen Wies-baden Reichert

Laczkoacute Tibor 2000 Az ige argumentumszerkezeteacutet megırzı fıneacutevkeacutepzeacutes In Kiefer (szerk) 2000 293ndash407

Langer Stefan 2005 A formal specification of support verb constructions In Stefan Langer ndashDaniel Schnorbusch (Hrsg) Semantik im Lexikon Tuumlbingen Guumlnter Narr Verlag 179ndash202 Tuumlbinger Beitraumlge zur Linguistik 479

Lazard Gilbert 1989 Le persan In Ruumldiger Schmitt (Hrsg) Compendium linguarum Iranicarum Wiesbaden Reichert 263ndash293

Lengyel Klaacutera 2000 A segeacutedigeacutek eacutes szaacutermazeacutekaik In Keszler (szerk) 2000 252ndash258 Lubotsky Alexander M 1997 A Rʘgvedic Word Concordance Vol 1ndash2 New Haven American

Oriental Society American Oriental Series 82ndash83

139

mdash 2002 Atharvaveda‑Paippalāda Kāṇḍa Five Text Translation Commentary Cambridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series Opera Minora 4

mdash 2012 Dissimilatory loss of i in Sanskrit In Roman Sukač ndash Ondřej Šefčiacutek (eds) The Sound of Indo-European 2 Papers on Indo-European Phonetics Phonemics and Morphophonemics Muumln-chen LINCOM 177ndash181

Ludwig Alfred 1876ndash1888 Der Rig‑Veda oder die heiligen Hymnen der Bracirchmana Zum ersten Male vollstaumlndig ins Deutsche uumlbersetzt mit Commentar und Einleitung Bd 1ndash6 Prag Tempsky

Macdonell Arthur A 1910 Vedic Grammar Strassburg K J Truumlbner Grundriss der Indo-Ari-schen Philologie und Altertumskunde 14

mdash 1916 A Vedic Grammar for Students Oxford Clarendon Mānušš Leksa et al 1997 Čigānu-latviešu-angḷu etimoloăiskā vārdnīca un latviešu-čigānu vārd-

nīca Rīgā Zvaigzne ABC Masica Colin P 1976 Defining a Linguistic Area South Asia Chicago University of Chicago Press mdash 1991 The Indo-Aryan Languages Cambridge Cambridge University Press Matasović Ranko 2009 Etymological Dictionary of Proto-Celtic LeidenndashBoston Brill Leiden

Indo-European Etymological Dictionary Series 9 Melchert H Craig 1993 Cuneiform Luvian Lexicon Chapel Hill Lexica Anatolica 2 Mirashi Vasudev Vishnu (ed) 1963 Inscriptions of the Vākāṭakas Ootacamund Government Epi-

graphist for India Corpus Inscriptionum Indicarum 5 Mithun Marianne 1984 The evolution of noun incorporation Language 60 847ndash894 Mohanan Tara 1997 Multidimensionality of representation NV complex predicates in Hindi In

Alex Alsina et al (eds) Complex Predicates Stanford CSLI 431‒471 CSLI Lecture Notes 64 Molnaacuter Katalin 1997 Egy rendhagyoacute terminustoumlrteacutenet tanulsaacutegai Magyar Nyelvır 121 93ndash97 Montaut Annie 2004 A Grammar of Hindi Muumlnchen Lincom Europa mdash 2016 Noun-verb complex predicates in Hindi and the rise of non-canonical subjects In Nashndash

Samvelian (eds) 2016 142ndash174 Mylius Klaus 1995 Woumlrterbuch des altindischen Rituals Mit einer Uumlbersicht uumlber das altindische

Opferritual und einem Plan der Opferstaumltte Wichtrach Institut fuumlr Indologie Narten Johanna 1964 Die sigmatischen Aoriste im Veda Wiesbaden Reichert Nash Leacutea ndash Pollet Samvelian (eds) 2016 Approaches to Complex Predicates LeidenndashBoston Brill

Syntax and Semantics 41 Neacutegyesi Maacuteria 2013 Hindiacute nyelvkoumlnyv Wardha Mahatma Gandhi Antarrashtriya Hindi Vishwa-

vidyalaya Normier Rudolf 1980 Nochmals zu sor- Indogermanische Forschungen 85 43ndash80 Oberlies Thomas 2003 A Grammar of Epic Sanskrit BerlinndashNew York de Gruyter mdash 2012 Der Rigveda und seine Religion Berlin Verlag der Weltreligionen Oertel Hanns 1926 The Syntax of Cases in the Narrative and Descriptive Prose of the Brāhmaṇas

Heidelberg Winter Oldenberg Hermann 1912 gveda Textkritische und exegetische Noten Siebentes bis zehntes

Buch Berlin Weidmannsche Buchhandlung Abhandlungen der koumlniglichen Gesellschaft der Wissenschaften zu Goumlttingen Phil‑hist Klasse Neue Folge 133

mdash 1914 Zwei vedische Worte In Festschrift Ernst Windisch zum siebzigsten Geburtstag am 4 September 1914 Dargebracht von Freunden und Schuumllern Leipzig Harrassowitz 116ndash122

OrsquoRyan P Bob 2015 An optimality-theoretic analysis of syntactic absurdity In Evett Kay ndash Tom Peeka (eds) Is It Normal Syntactic and Dystactic Studies Dedicated to Stephen Bashanew on the Occasion of His 60th Brithday Melbourne Iron Hen Press 25ndash39

Paul Pooja 2016 Malayalam ceyy-support and its relation to event and argument structure In NashndashSamvelian (eds) 2016 175ndash211

Pischel Richard ndash Karl F Geldner 1889ndash1901 Vedische Studien Bd 1ndash3 Stuttgart Verlag von W Kohlhammer

140

von Polenz Peter 1987 Funktionsverben Funktionsverbgefuumlge und Verwandtes Vorschlaumlge zur satzsemantischen Lexikographie Zeitschrift fuumlr germanistische Linguistik 15 169ndash189

Poornima Shakthi ndash Robert Painter 2010 Diverging pathways The current status of grammatical-ization of Hindi light verbs In Rajendra Singh (ed) Annual Review of South Asian Languages and Linguistics 2010 BerlinndashNew York De Gruyter Mouton 75ndash103 Trends in Linguistics Studies and Monographs 238

van Pottelberge Jeroen 2001 Verbonominale Konstruktionen Funktionsverbgefuumlge Vom Sinn und Unsinn eines Untersuchungsgegenstandes Heidelberg Winter

mdash 2007 Funktionsverbgefuumlge und verwandte Erscheinungen In Harald Burger et al (eds) Phra-seology An International Handbook of Contemporary Research BerlinndashNew York de Gruyter 436ndash444

Renou Louis 1930 Grammaire sanscrite Vol 1ndash2 Paris Adrien-Maisonneuve mdash 1952 Grammaire de la langue veacutedique Lyon Edition IAC Les langues du monde Seacuterie gram-

maire philologie litteacuterature 9 mdash 1958 Eacutetudes sur le vocabulaire du Ṛgveda Premiegravere Seacuterie Pondicheacutery Institut Franccedilais

drsquoIndologie Publications de lrsquoInstitut Franccedilais drsquoIndologie 5 Rix Helmut 1985 Das letzte Wort der Duenos-Inschrift Muumlnchener Studien zur Sprachwissen-

schaft 46 193ndash220 Roth Rudolf ndash William Dwight Whitney 1856 Atharva Veda Sanhita Bd 1 Text Bern F Duumlmmler Salvi Giampaolo 2005 Some firm points on Latin word order The left periphery In Eacute Kiss Katalin

(ed) Universal Grammar in the Reconstruction of Ancient Languages BerlinndashNew York Mou-ton de Gruyter 429ndash456 Studies in Generative Grammar 83

mdash 2015 Mozgataacutesok eacutes kiemeleacutesek a latinban In Baacuteraacuteny Istvaacuten et al (szerk) Studia Classica Tanulmaacutenyok az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Oacutekortudomaacutenyi Inteacutezeteacutebıl Budapest ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute 369ndash380

Scarlata Salvatore 1999 Die Wurzelkomposita im Rʘgveda Wiesbaden Reichert Schaefer Christiane 1994 Das Intensivum im Vedischen Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht

Historische Sprachforschung Ergaumlnzungsheft 37 Schmitt Ruumldiger 2014 Woumlrterbuch der altpersischen Koumlnigsinschriften Wiesbaden Reichert Schultze-Berndt Eva 2008 What do ldquodordquo verbs do The semantic diversity of generalised action

verbs In Elisabeth Verhoeven et al (eds) Studies on Grammaticalization BerlinndashNew York Mouton de Gruyter 185ndash207 Trends in Linguistics Studies and Monographs 205

Schutzeichel Marc 2014 Indogermanische Funktionsverbgefuumlge Muumlnster Verlagshaus Monsen-stein und Vannerdat Wissenschaftliche Schriften der WWU Muumlnster XII13

Simon Zsolt 2009 Az indoeuroacutepai feacutemneacutev-terminoloacutegia Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 106 227ndash241 Skjaeligrvoslash Prods Oktor 2009 Old Iranian In Gernot Windfuhr (ed) The Iranian Languages

LondonndashNew York Routledge 43ndash195 Routledge Language Family Series Slade Benjamin 2013 The diachrony of light and auxiliary verbs in Indo-Aryan Diachronica 30

531ndash578 (bdquopre-printrdquo vaacuteltozat [a dolgozatban ennek oldalszaacutemaira hivatkozom] httplingauf netlingbuzz002198 letoumlltve 2016 01 10)

Sommer Ferdinand 1977 śatvayam RV V 615 In Id Schriften aus dem Nachlaszlig Hrsg von Bernhard Forssman Muumlnchen Kitzinger 61ndash85

Speijer Jakob S 1886 Sanskrit Syntax Leiden Brill mdash 1896 Vedische und Sanskrit-Syntax Strassburg K J Truumlbner Grundriss der Indo-Arischen

Philologie und Altertumskunde 17 Spencer Andrew 2003 Morphology In Mark Aronoff ndash Janie Rees-Miller (eds) The Handbook

of Linguistics OxfordndashMalden Blackwell 213ndash237 Steer Thomas 2015 Amphikinese und Amphigenese Morphologische und phonologische Untersu-

chungen zur Genese amphikinetischer Sekundaumlrbildungen und zur internen Derivation im Indo-germanischen Wiesbaden Reichert

141

Storrer Angelika 2006 Funktionen von Nominalisierungsverbgefuumlgen im Text Eine corpusbasier-te Fallstudie In Kristel Proost ndash Edeltraud Winkle (Hrsg) Von Intentionalitaumlt zur Bedeutung konventionalisierter Zeichen Festschrift fuumlr Gisela Harras zum 65 Geburtstag Tuumlbingen Guumlnter Narr 147ndash178

Stuumlber Karin 2002 Die primaumlren s-Staumlmme des Indogermanischen Wiesbaden Reichert Tanos Baacutelint 2015 A sumer oumlsszetett igeacutek mint idioacutemaacutek In Baacutecs Tamaacutes ndash Dezsı Tamaacutes ndash Veacuter

Aacutedaacutem (szerk) Aegyptiaca et Assyriaca Tanulmaacutenyok az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Oacutekortudomaacutenyi Inteacutezeteacutebıl Budapest ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute 229ndash244 Antiqua et Orientalia 5

Taacutelos Endre 1999 Etymologica Zingarica Acta Linguistica Acad Scient Hung 46 215‒268 Telegdi Zsigmond 1950ndash1951 Nature et fonction des peacuteriphrases verbales dites ldquoverbes composeacutesrdquo

en persan Acta Orientalia Acad Scient Hungaricae 1 315ndash334 mdash 1973 Remarques sur les emprunts arabes en persan Acta Linguistica Acad Scient Hung 23

51ndash58 mdash 2006 Az igei szoacutekincs organikus oumlsszeteacuteteleacutenek aacutetalakulaacutesa a perzsa toumlrteacuteneteacutenek folyamaacuten In

Uı Opera omnia II Szerk M Jeremiaacutes Eacuteva PiliscsabandashBudapest Avicenna Koumlzel‑Kelet Ku-tataacutesok InteacutezetendashAkadeacutemiai Kiadoacute 350ndash366 Acta et Studia 4

Thieme Paul 1929 Das Plusquamperfectum im Veda Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht Thumb Albert ndash Richard Hauschild 1959 Handbuch des Sanskrit Bd I2 Formenlehre 3 stark

umgearb Aufl Heidelberg Winter Tichy Eva 1992 Wozu braucht das Altindische ein periphrastisches Futur Zeitschrift der Deut-

schen Morgenlaumlndischen Gesellschaft 142 334ndash342 mdash 1995 Die Nomina agentis auf -tar- im Vedischen Heidelberg Winter Tikkanen Bertil 1987 The Sanskrit Gerund A Synchronic Diachronic and Typological Analysis

Helsinki Finnish Oriental Society Studia Orientalia 62 Tolcsvai Nagy Gaacutebor 2011 Kognitiacutev szemantika 2 jav kiad Nyitra Konstantin Filozoacutefus Egyetem Traugott Elizabeth Closs 1999 A historical overview of complex predicate types In BrintonndashAki-

moto (eds) 1999 239ndash260 Vance William A 2002 Remarks on the temporal values of the Rig Vedic terms in -pitvaacute- Journal

of the American Oriental Society 122 428ndash431 Vasu Srisa Chandra 1988 The Aṣṭādhyāyī of Pāṇini Vol 1ndash2 Ed and transl by S Ch Vasu

Reprint Delhi Motilal Banarsidass (1st publ 1891) Vincze Veronika 2008 A puszta koumlzneacutev + ige komplexumok staacutetusaacuteroacutel In Sinkovics Balaacutezs (szerk)

LingDok 7 Nyelveacutesz-doktoranduszok dolgozatai Szeged Szegedi Tudomaacutenyegyetem Nyelv-tudomaacutenyi Doktori Iskola 279ndash297

mdash 2009 Elıadaacutest tart vs elıad fıneacutev + ige szerkezetek igei variaacutensai In Sinkovics Balaacutezs (szerk) LingDok 8 Nyelveacutesz-doktoranduszok dolgozatai Szeged Szegedi Tudomaacutenyegyetem Nyelv-tudomaacutenyi Doktori Iskola 265ndash278

mdash 2011a Mi faacuten terem a fıneacutev + ige szerkezet In Geacutecseg Zsuzsanna (szerk) LingDok 10 Nyel-veacutesz-doktoranduszok dolgozatai Szeged Szegedi Tudomaacutenyegyetem Nyelvtudomaacutenyi Doktori Iskola 225ndash243

mdash 2011b Semi-Compositional Noun + Verb Constructions Theoretical Questions and Computa-tional Linguistic Analyses Doktori (PhD) disszertaacutecioacute Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Vincze Veronika ndash Csirik Jaacutenos 2010 Hungarian corpus of light verb constructions In Proceedings of the 23rd International Conference on Computational Linguistics (Coling 2010) Beijing Coling 2010 Organizing Committee 1110ndash1118

Werba Chlodwig H 1986 Ghost-words in den Gāθās Die Sprache 32 334ndash364 mdash 1992 Prakritic wordforms in the gvedasaṃhitā Wiener Zeitschrift fuumlr die Kunde Suumldasiens 36

11ndash18 Whitney William Dwight 1993 Sanskrit Grammar Reprint Delhi Motilal Banarsidass (5th ed

1924)

142

Whitney William Dwight ndash Charles Rockwell Lanman 1905 Atharva-Veda Saṁhitā Transl with a critical and exegetical commentary by W D Whitney Rev by C R Lanman Vol 1ndash2 Cam-bridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series 7ndash8

Widmer Paul 2005 Der altindische vk‑Typus und hethitisch nakkɩ‑ Der indogermanische Instru-mental zwischen Syntax und Morphologie Die Sprache 45 190ndash208

Windfuhr Gernot ndash John R Perry 2009 Persian and Tajik In Gernot Windfuhr (ed) The Iranian Languages LondonndashNew York Routledge 416ndash544 Routledge Language Family Series

Winhart Heike 2005 Funktionsverbgefuumlge im Deutschen Zur Verbindung von Verben und Nomi-nalisierungen Diss Tuumlbingen httptobias‑libuni‑tuebingendevolltexte20051696pdfDisser-tation‑Drivepdf (letoumlltve 2015 04 07)

Witzel Michael 1989 Tracing the Vedic dialects In Colette Caillat (eacuted) Dialects dans les littera-tures indo-aryennes Actes du Colloque International organiseacute par UA 1058 sous les auspices du CNRS avec le soutien du Collegravege de France de la Fondation Hugot du College de France de lUniversite de Paris III du Ministre des Affaires Etrangeres Paris (Fondation Hugot) 16ndash18 Septembre 1986 Paris Collegravege de France Institut de Civilisation Indienne 97ndash264

Witzel Michael et al (Hrsg) 2007 Rig-Veda Das heilige Wissen Erster und zweiter Liederkreis Aus dem vedischen Sanskrit uumlbersetzt und herausgegeben von Michael Witzel und Toshifumi Gotō unter Mitarbeit von Eijirō Dōyama und Mislav Ježić Franukfurt aMndashLeipzig Verlag der Weltreligionen

Witzel Michael et al (Hrsg) 2013 Rig-Veda Das heilige Wissen Dritter bis fuumlnfter Liederkreis Aus dem vedischen Sanskrit uumlbersetzt und herausgegeben von Michael Witzel Toshifumi Gotō und Salvatore Scarlata Berlin Verlag der Weltreligionen

Wohlgemuth Jan 2009 A Typology of Verbal Borrowings BerlinndashNew York Mouton de Gruyter Trends in Linguisticsryan Studies and Monographs 211

Zehnder Thomas 2011 Das periphrastische Kausativ im Vedischen Bremen Hempen Verlag Muumlnchner Forschungen zur historischen Sprachwissenschaft 12

Zsilinszky Eacuteva 1996 Aacutellandoacute szoacutekapcsolatok a XVII szaacutezadi jogi szoumlvegekben Magyar Nyelvır 120 92ndash96

5

TARTALOM

ElıszoacuteElıszoacuteElıszoacuteElıszoacute 3 TartalomTartalomTartalomTartalom 5 I BevezeteacutesI BevezeteacutesI BevezeteacutesI Bevezeteacutes 7

I 1 Teacutemamegjeloumlleacutes eacutes aacuteltalaacutenos szempontok 9 I 2 Szintetikus eacutes analitikus formaacutek az indo-aacuterja nyelvekben 11 I 3 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek definiaacutelaacutesaacutenak eacutes elhataacuterolaacutesaacutenak keacuterdeacutese 16 I 4 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek a diakroacuteniaacuteban 27 I 5 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek az indoeuroacutepai alapnyelvben 28 I 6 Az indo-iraacuteni nyelvek funkcioacuteigeacutes szerkezeteinek nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacutelata 33

I 6 1 Az indo-aacuterja oumlsszetett igeacutek 33 I 6 2 Az N+V tiacutepus a perzsa nyelv toumlrteacuteneteacuteben 35

I 7 A kar- igeacutevel alkotott funkcioacuteigeacutes szerkezetek a veacutedikus nyelvben 37 I 8 A kar- ige etimoloacutegiaacuteja eacutes hasznaacutelati koumlrei 39

I 8 1 A kar- ige etimoloacutegiaacuteja 39 I 8 2 A kar- mint faktitiacutev kopula 41 I 8 3 A Nacc + kar- tiacutepusuacute szerkezetek 44 I 8 4 A deverbaacutelis neacutevszoacutek tiacutepusai 52

I 9 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes a grammatikalizaacutecioacute 56 II EsettanulmaacutenyokII EsettanulmaacutenyokII EsettanulmaacutenyokII Esettanulmaacutenyok 59

II 1 Śruṣṭiacuteṃ kar- 61 II 2 Vimoacutecanaṃ kar- 66

II 2 1 A moc- ige igenemeinek hasznaacutelata a gvedaacuteban 67 II 2 2 Az igekoumltıs viacute moc- ige a gvedaacuteban 69 II 2 3 Versmeacuterteacutek eacutes formulaacutek viacute mucadhvam aacuteśvān 73 II 2 4 A vimoacutecanaṃ kṇute szerkezet interpretaacutecioacuteja 77 II 2 5 Oumlsszefoglalaacutes 79 II 2 6 Fuumlggeleacutek a viacute moc- mediuma a koumlzeacutep- eacutes uacutejveacutedikusban 80 II 2 7 Kiteacuterı a praacuteti hellip mucāte RV 102711c alak eacutertelmezeacutese 84

II 2 7 1 A praacuteti hellip mucāte igealak koraacutebbi eacutertelmezeacutesei 87 II 2 7 2 A pāda uacutej eacutertelmezeacutese 89

II 3 Oacutekaḥ kar- 94 II 4 Abhipitvaacuteṃ kar- 103 II 5 ˚heacuteḷanaṃ kar- 108 II 6 Raacuteṇaṃ dhā- eacutes raacuteṇaṃ kar- 114 II 7 Steacuteyaṃ kar‑ 120 II 8 Saacutergaṃ kar- 124 II 9 (Vi- saṃ-) ˚cʴtaṃ kar- 127 II 10 Salalkaṃ kar- 130

BibliograacutefiaBibliograacutefiaBibliograacutefiaBibliograacutefia 133

I BevezeteacutesI BevezeteacutesI BevezeteacutesI Bevezeteacutes

9

I 1 TEacuteMAMEGJELOumlLEacuteS EacuteS AacuteLTALAacuteNOS SZEMPONTOK

Habilitaacutecioacutes dolgozatomban a veacutedikus oacuteind nyelv funkcioacuteigeacutes szerkezeteit vizsgaacute-lom Mivel az alaacutebbiakban a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kategoacuteriaacutejaacutenak definiaacutelaacutesaacuteroacutel eacutes annak neheacutezseacutegeirıl reacuteszletesebben lesz szoacute ezeacutert itt a bevezeteacutes elejeacuten csak egy roumlvid nagyon aacuteltalaacutenos eacutes inkaacutebb csak az orientaacutecioacutet elısegiacutetı meghataacuterozaacutest adok ebben a dolgozatban funkcioacuteigeacutes szerkezet alatt olyan neacutevszoacute+ige feleacutepiacuteteacuteső szer-kezeteket eacutertek amelyek lexikaacutelis jelenteacutese a neacutevszoacutei tagban koncentraacuteloacutedik miacuteg az igei tag az uacuten funkcioacuteige elsısorban grammatikai funkcioacutekkal rendelkezik Ti-pikus magyar peacuteldakeacutent ld az eladaacutesra keruumll nyilatkozatot tesz taacutemadaacutest inteacutez elıadaacutest tart szerkezeteket

A veacutedikus (vagy veacutedikus oacuteind) nyelv az oacuteind korszakon beluumll a Veacutedaacutekkeacutent ismert szoumlvegek (verses saṃhitāk illetve proacutezai brāhmaṇaacutek āraṇyakaacutek upaniṣadok eacutes e-gyeacuteb szoumlvegek) nyelvvaacuteltozata1 A veacutedikus nyelven beluumll Witzelt (1989 124ndash127) koumlvetve oumlt korszakot kuumlloumlnboumlztetek meg (ld Kuumlmmel 2000 5ndash6)2

1 korai veacutedikus (RV) 2 oacuteveacutedikus (egyeacuteb mantra‑szoumlvegek RVKh SV AV YVm) 3 koumlzeacutepveacutedikus (reacutegebbi proacuteza YVp eacutes reacutegebbi brāhmaṇa‑proacuteza) 4 uacutejveacutedikus (uacutejabb proacuteza uacutejabb brāhmaṇa‑proacuteza āraṇyakaacutek upaniṣadok) 5 keacutesıveacutedikus (kalpasūtra‑szoumlvegek)

Vizsgaacuteloacutedaacutesaim a korai veacutedikus korszakot jelentı gveda himnuszainak nyelvaacutella-potaacutera oumlsszpontosiacutetanak aminek toumlbb oka van Egyreacuteszt a veacutedikus irodalom oacuteriaacutesi terjedelme praktikus szempontboacutel maacuter csak az aacutettekinthetıseacuteg kedveacuteeacutert is szuumlkseacute-gesseacute tette egy behataacuterolt eacutes kezelhetı meacuterető reacuteszkorpusz kivaacutelasztaacutesaacutet Vaacuterhatoacute volt azonban hogy maacuter egy ilyen leszőkiacutetett de meacuteg mindig viszonylag terjedelmes szoumlveganyag vizsgaacutelataacuteboacutel is relevaacutens eacutes esetleges aacuteltalaacutenosiacutetaacutesokra lehetıseacuteget adoacute koumlvetkezteteacuteseket tudunk levonni

Termeacuteszetesen nem veacuteletlen az sem hogy eacuteppen a legkoraacutebbi szoumlvegekre oumlssz-pontosiacutetok Ahogy az oacuteind nyelv toumlrteacuteneteacuteben haladunk elıre a funkcioacuteigeacutek eacutes funkcioacuteigeacutes szerkezetek egyre gyakoribbaacute egyre termeacutekenyebb nyelvi eszkoumlzzeacute vaacutelnak Ez a folyamat a klasszikus szanszkrit nyelvben csuacutecsosodik ki (vouml Speijer 1886 232ndash235 Gaeffke 1967 191ndash192 ThumbndashHauschild 1959 423ndash424) de maacuter az epikus szanszkritban sıt a veacutedikus nyelv keacutesıbbi szakaszaiban is vilaacutegosan megfigyelhetı A korai veacutedikus korszak ndash minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint a funkcioacute-igeacutes szerkezetek viszonylagos ritkasaacutega miatt ndash mindezidaacuteig nem keacutepezte taacutergyaacutet

1 Nem tehetuumlnk egyenlıseacutegjelet a veacutedikus oacuteind eacutes aacuteltalaacuteban az oacuteind koumlzeacute hiszen az oacuteind korszak-ba tartozik az epikus eacutes a klasszikus szanszkrit nyelvvaacuteltozat is

2 Zaacuteroacutejelben az egyes korszakokba tartozoacute saṃhitā‑szoumlvegek roumlvidiacuteteacutese szerepel (a forraacutesok roumlvi-diacuteteacuteseinek hasznaacutelata itt eacutes az egeacutesz dolgozatban az indoloacutegiaacuteban megszokott moacutedon toumlrteacutenik Gotō 1987 15ndash18 eacutes VIA 5ndash28 nyomaacuten) A felsorolaacutes 3 pontjaacutetoacutel kezdıdıen maacuter nem reacuteszletezem kuumlloumln a (proacutezai) szoumlvegeket Ezeket ld Kuumlmmel 2000 5ndash6 aacutettekinteacuteseacuteben

10

szisztematikus vizsgaacutelatnak noha logikusan remeacutelhetjuumlk azt hogy a korai peacuteldaacute-nyok elemzeacutese hozzaacutesegiacutethet minket ahhoz hogy a kategoacuteria kialakulaacutesaacuteroacutel (ha egyaacuteltalaacuten lehet errıl beszeacutelni) de legalaacutebbis toumlrteacuteneteacutenek kezdeti szakaszaacuteroacutel eacuter-demben megtudjunk valamit

Anyaggyőjteacutesem forraacutesa tehaacutet a gveda3 de a Vishva Bandhu‑feacutele monumentaacute-lis veacutedikus konkordancia (VWC) segiacutetseacutegeacutevel igyekeztem felteacuterkeacutepezni azt is hogy egy gvedaacuteban fellelhetı funkcioacuteigeacutes szerkezet elıfordul‑e a keacutesıbbi veacutedikus szouml-vegekben eacutes ha igen mennyiben azonos vagy mennyiben maacutes a nyelvi rendszerben betoumlltoumltt szerepe mint a korai veacutedikusban Ilyen moacutedon ndash baacuter koraacutentsem szisztema-tikusan inkaacutebb csak eacuterintılegesen ndash keacutesıbbi veacutedikus korszakokat is bevontam az elemzeacutesbe eacutes ezzel a munka amely alapvetıen szinkroacuten szemleacutelető az egyes szer-kezetek kialakulaacutesaacutenak okait eacutes keacutesıbbi esetleges tovaacutebbeacuteleacutesuumlket vizsgaacutelva diakroacuten vetuumlletet is kapott

Nyilvaacutenvaloacutean maacuter maga az is egyfajta aacuteltalaacutenosiacutetaacutes eacutes absztrakcioacute hogy a szouml-veghagyomaacuteny reacuteveacuten megismerhetı gveda‑saṃhitā egeacuteszeacutet pontosabban az ab-boacutel megismerhetı nyelvi elemek oumlsszesseacutegeacutet egy szinkroacuten nyelvaacutellapotnak fogjuk fel Koumlzismert ugyanis hogy a korpusz kuumlloumlnboumlzı idıkben keletkezett eacutes oraacutelis ha-gyomaacuteny uacutetjaacuten hagyomaacutenyozott szoumlvegeket tartalmaz hogy vannak koraacutebbi (az uacuten csalaacutedi koumlnyvek) eacutes keacutesıbbi koumlnyvei (a legkeacutesıbbi a 10 maṇḍala) mint ahogyan tudjuk hogy a himnuszok keletkezeacutese eacutes a szoumlvegek uacuten redakcioacuteja koumlzoumltt is nem keveacutes idı telt el melynek soraacuten a nyelvben szaacutemottevı vaacuteltozaacutesok (peacuteldaacuteul metri-kailag vilaacutegosan kimutathatoacute hangtani vaacuteltozaacutesok) zajlottak le Mivel azonban a szintaxis felteacutetelezhetıen keveacutesbeacute volt kiteacuteve ezeknek a folyamatoknak de legalaacuteb-bis nagyon nehezen lehet megragadni az esetleges szintaktikai vaacuteltozaacutesokat min-denkeacuteppen az tőnt ceacutelszerőnek hogy a vizsgaacutelt korpuszt egy szinkroacuten metszet ter-meacutekeacutenek tekintsem

A dolgozat tehaacutet a korai veacutedikus nyelvben azaz a gveda nyelveacuteben talaacutelhatoacute funkcioacuteigeacutes szerkezeteket vizsgaacutelja Nem tartalmazza az oumlsszes leacutetezı szerkezetet eacutes azok elemzeacuteseacutet ezt a teljes aacutettekinteacutest a dolgozat keacutesıbb koumlnyv formaacutejaacuteban meg-jelenı vaacuteltozata hivatott elveacutegezni Az elmeacuteleti haacutetteacuter a vizsgaacutelat alapjaacutet keacutepezı moacutedszertani megfontolaacutesok valamint egy roumlvid a fıbb csomoacutepontokat kiemelı teljesseacutegre a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre vonatkozoacute szakirodalom aacutettekinthetetlen meacuterete miatt nem toumlrekvı kutataacutestoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes utaacuten az egyes esettanulmaacute-nyokban a korai veacutedikus nyelv (eacutes valoacutejaacuteban az egeacutesz oacuteind nyelv) legjellegzetesebb funkcioacuteigeacutesszerkezet‑tiacutepusa aacutell a koumlzeacuteppontban tudniillik az amelynek funkcioacuteigei tagja a kar‑ rsquotesz csinaacutelrsquo ige

3 Az oacuteind toumlrteacuteneti nyelveacuteszetben nem egyeduumllaacutelloacute az ilyen csak a gvedaacutera vagyis a korai veacutedikus

korszakra (neacutem Fruumlhvedisch ang Early Vedic) oumlsszpontosiacutetoacute monografikus vizsgaacutelat A leguacutejabb korszak termeacuteseacutebıl laacutesd pl E Dahl koumlnyveacutet (Dahl 2010) az igeidı eacutes az aspektus probleacutemaacutejaacuteroacutel vagy G Keydana monograacutefiaacutejaacutet (Keydana 2013 [Keydana 2003 aacutetdolgozaacutesa]) az infinitivusokroacutel A gveda eacutes a legkoraacutebbi oacuteveacutedikus saṃhitā az Atharvaveda egyuumltt keacutepezi terepeacutet peacuteldaacuteul SW Jamison ‑aya‑keacutepzıs igetoumlvekrıl szoacuteloacute elemzeacuteseacutenek (Jamison 1983)

11

A munka leacutenyegeacuteben veacuteve keacutet feladatboacutel tevıdik oumlssze Az elsı hogy szaacutemba vegyuumlk milyen funkcioacuteigeacutes szerkezetek leacuteteznek a korai veacutedikus nyelvben Ez a keacuterdeacutes szorosan oumlsszefonoacutedik a funkcioacuteige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet definiaacutelaacutesaacute-nak eacutes maacutes kategoacuteriaacutektoacutel (ti egyfelıl a szabad szintagmaacutektoacutel maacutesfelıl az idioma-tikus szoacutekapcsolatoktoacutel) toumlrteacutenı elhataacuterolaacutesaacutenak sokat taacutergyalt probleacutemaacutejaacuteval melyre az alaacutebbiakban fogok kiteacuterni A keacuterdeacutes a gyakorlatban uacutegy jelentkezik hogy valamely korai veacutedikus szoumlveghelyen elıforduloacute toumlbbszavas kifejezeacutesrıl amely el-sıre funkcioacuteigeacutes szerkezet bdquobenyomaacutesaacutetrdquo kelti lehetıseacuteg szerint objektiacutev kriteacuteriumok alapjaacuten meg kell aacutellapiacutetanunk valoacuteban beletartozik‑e a vizsgaacutelat taacutergyaacutet keacutepezı ka-tegoacuteriaacuteba A maacutesodik ndash eacutes veacutelemeacutenyem szerint az igazaacuten fontos noha mindezidaacuteig gyakorlatilag teljesen elhanyagolt ndash keacuterdeacutes hogy mi a funkcioacutejuk ezeknek a szerke-zeteknek a korai veacutedikus nyelv szinkroacuten rendszereacuteben meacutegpedig elsıdlegesen a nyelvben rendelkezeacutesre aacutelloacute egyszerő igeacutekkel szemben

I 2 SZINTETIKUS EacuteS ANALITIKUS FORMAacuteK

AZ INDO-AacuteRJA NYELVEKBEN

Az utoacutebbi keacuterdeacutes azeacutert vetıdik fel kuumlloumlnoumls hangsuacutellyal az oacuteind eacutes konkreacutetan a veacutedikus oacuteind eseteacuteben mert messzemenıen szintetikus tiacutepusuacute nyelvrıl van szoacute amelyre ndash keveacutes kiveacuteteltıl eltekintve (ezekrıl reacuteszletesebben ld alaacutebb) ndash szintetikus alakokboacutel aacutelloacute igerendszer jellemzı Az oacuteind nyelv keacutepes minden kuumlloumlnoumlsebb mor-foloacutegiai erıfesziacuteteacutes neacutelkuumll szintetikus igealakokkal kifejezni olyan komplex igei je-lenteacutestartalmakat mint peacuteldaacuteul rsquovmit csinaacutelni akarrsquo (desiderativum) rsquovmit csinaacutel-tatrsquo (causativum) rsquovmit csinaacuteltatni fogrsquo (futurum causativi) vagy rsquovmit csinaacuteltatni akarrsquo (desiderativum causativi) Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat4

(1) jiacute~ghā‑s‑ati (RV 22312b)

DES~oumll‑DES‑PRSINDACT3SG

rsquooumllni akarrsquo

4 A causativum eacutes a desiderativum maacuter a korai veacutedikusban viszonylag gyakori (ld roumlvid aacutettekin-

teacuteskeacutent Macdonell 1910 393ndash398 ill 387ndash390) A causativum futuruma a gvedaacuteban eacutes az Athar-vavedaacuteban oumlsszesen neacutegy igeacutebıl adatolt (ld Macdonell 1910 397) A causativumboacutel keacutepzett desi-derativum a koumlzeacutepveacutedikus korban jelenik meg de a brāhmaṇaacutekban maacuter viszonylag elterjedt (ld Heenen 2006 adatait) A szanszkrit grammatikusok lehetseacutegesnek tartanak tovaacutebbi kombinaacutecioacutekat is (pl desiderativumboacutel keacutepzett causativum jighāṃsayati rsquoraacutevesz vkit hogy oumllni [han‑] akarjonrsquo a desiderativumboacutel keacutepzett causativum futuruma jighāṃsayiṣyati rsquoraacute fog venni valakit hogy oumllni akarjonrsquo stb ld Whitney 1993 372 377 386) ezek azonban a veacutedikus nyelvben nem fordulnak elı eacutes a szanszkritban is inkaacutebb csak elmeacuteleti lehetıseacutegkeacutent leacuteteznek

12

(2) gam‑ay‑āmasi (RV 101454d)

megy‑CAUS‑PRSINDACT3PL

rsquokuumllduumlnk indiacutetunkrsquo

(3) vās‑ay‑iṣy‑aacutese (RV 924c 96613c)

visel‑CAUS‑FUT‑INDMED2SG

rsquofel fogod magad ruhaacuteznirsquo

(4) pi~pāy‑ay‑iṣ‑et (KS 136)

DES~iszik‑CAUS‑DES‑OPTACT3SG

rsquoitatni akarnarsquo

E tulajdonsaacuteg feacutenyeacuteben jogosan vetıdik fel a keacuterdeacutes vajon mieacutert van bdquoszuumlkseacutegerdquo egy ilyen nyelvnek koumlruumlliacuteroacute analitikus funkcioacuteigeacutes szerkezetekre amikor rendel-kezeacuteseacutere aacutell sok szaacutez sıt egyes lexikograacutefiai tradiacutecioacutek szerint toumlbb ezer igegyoumlk5 Egy peacutelda segiacutetseacutegeacutevel meacuteg egyszerőbben megfogalmazva mieacutert olvassuk a Pantilde-catantra ciacutemő szanszkrit mesegyőjtemeacuteny egyik meseacutejeacuteben azt hogy yaḥ salile pra-veśaṃ karoti (5) amikor azt is lehetne mondani hogy yaḥ salile praviśati (6)

(5) yaḥ salile praveśaṃ karoti (Pt 59)

aki toacuteLOC beleacutepeacutesACC csinaacutel6

rsquoaki beleacutep a toacutebarsquo (szoacute szerint rsquoaki beleacutepeacutest csinaacutel a toacutebarsquo)

(6) yaḥ salile praviśati

aki toacuteLOC beleacutep

rsquoaki beleacutep a toacutebarsquo

Fontos tehaacutet hogy amikor az oacuteind nyelvet vizsgaacuteljuk nem olyan nyelvrıl beszeacute-luumlnk amelyben az igeacutek viszonylag keveacutes tagboacutel aacutelloacute zaacutert szoacuteosztaacutelyt alkotnak eacutes az analitikus szerkezetek a nyelvi rendszerben valoacutejaacuteban egyszerő igekeacutent funkci-onaacutelnak mert teacutenylegesen nincsen egyszerő igei megfelelıjuumlk7

5 A gyoumlk fogalmaacuteroacutel eacutes a gyoumlkoumlk szaacutemaacuteval kapcsolatos hagyomaacutenyokroacutel ld VIA 127ndash145 6 A glosszaacutekban az egyszerőseacuteg kedveacuteeacutert aacuteltalaacuteban csak azokat a morfoloacutegiai jegyeket tuumlntetem

fel amelyeknek az adott helyen jelentıseacutege van Az alkalmazott roumlvidiacuteteacutesek a szakirodalomban megszokott moacutedon a Leipzig Glossing Rules leiacuteraacutesaacutet koumlvetik (httpwwwevampgdelingua resourcesglossing‑rulesphp) az esetleges elteacutereacuteseket jeloumlloumlm Az oacuteind szavak morfeacutemaacuteit rend-szerint nem kuumlloumlniacutetem el koumltıjellel Ez aloacutel kiveacutetelt keacutepeznek a neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelek ahol alkal-mazom a koumltıjelet eacutes ahol a magyar megfelelıneacutel is koumltıjellel vaacutelasztom el az oumlsszeteacuteteli tagokat

7 Ilyen nyelv az uacutejperzsa amelynek megfelelı szerkezeteivel Telegdi Zsigmond is foglalkozott toumlbb tanulmaacutenyaacuteban (Telegdi 1950ndash51 1973 2006 [ez utoacutebbi iacuteraacutes Telegdi 1979‑es akadeacutemiai dok-tori eacutertekezeacuteseacutenek teacutezisei]) İ magyar nyelvő munkaacuteiban ezekre az bdquoigei szoacutelaacutesrdquo elnevezeacutest hasz-naacutelta E komplex predikaacutetumoknak (a fogalomroacutel ld 26 o) a perzsa nyelv rendszereacuteben elfoglalt staacutetuszaacuteroacutel ld meacuteg Korn 2013 32ndash33 (tovaacutebbi hivatkozaacutesokkal) vouml tovaacutebbaacute Lazard 1989 286ndash287 Ahadi 2001 215ndash280 WindfuhrndashPerry 2009 496ndash498 Ciancaglini 2011 3ndash8 Az indo‑aacuterja

13

Elsı pillantaacutesra egyeacutertelmőnek laacutetszik hogy az analitikus funkcioacuteigeacutes szerkeze-tek elterjedeacutese oumlsszefuumlgg azzal az indo‑aacuterja nyelvek toumlrteacuteneteacuteben megfigyelhetı tendenciaacuteval hogy a szintetikus formaacutek helyeacutet analitikus szerkezetek veszik aacutet8 Az igeragozaacutesboacutel emliacutethetı az a teacuteny hogy miacuteg az oacuteind nyelv igerendszere ahogy az imeacutent laacutettuk alapvetıen szintetikus igealakokboacutel aacutell (ld meacuteg (7) korai veacuted act ind praes impf) addig az uacutejind nyelvekben iacutegy a hindiacuteben is az igealakok toumlbb-seacutege ndash mint az alaacutebbi (8)‑as peacuteldaacuteban szereplı egyszerő jelen idejő igealak szem-leacutelteti ndash analitikus szerkezető amelyet egy igeneacutev eacutes egy segeacutedige alkot

(7) k‑ṇoacute‑ti (RV utaacuten kar‑oacute‑ti)

csinaacutel‑IPFV‑PRSINDACT3SG

rsquocsinaacutelrsquo

(8) kar‑tā hai

csinaacutel‑PTCPIPFVMSG vanAUX3SG

rsquocsinaacutelrsquo

Hasonloacutekeacuteppen a birtokos szerkezetekben a birtokos az oacuteindben (9) genitivusi ese-tet kap a hindiacuteben (10) viszont neacutevutoacutes szerkezetet kell hasznaacutelni amelyben a neacutev-utoacute a birtokkal van egyeztetve A sor termeacuteszetesen tovaacutebb is folytathatoacute lenne

(9) gopm taacutesya (RV 118b)

ırACCSG taGENSG

rsquoa ta (Rend) ıreacutetrsquo

(10) laṛke kī pustak

fiuacuteOBL POSSPOSTPSGF9 koumlnyvSGF

rsquoa fiuacute koumlnyversquo

nyelvekneacutel maradva emliacutethetneacutenk az uacutejind nyelvek koumlzeacute tartozoacute hindiacutet amelyben a nem tuacutelsaacutegosan termeacutekeny denominaacutelis igekeacutepzeacutes helyett gyakoriak meacuteg ha nem is annyira mint a perzsaacuteban a vizsgaacutelatunk taacutergyaacutet keacutepezı bdquokoumlruumlliacuteroacuterdquo szerkezetek toumlbbnyire a karnā rsquocsinaacutelnirsquo igeacutevel meacutegpedig elsısorban a kuumlloumlnfeacutele (fıkeacutent arab perzsa eacutes szanszkrit) joumlveveacutenyszavakboacutel toumlrteacutenı keacutepzeacutesekneacutel Ld pl hindiacute andāz karnā rsquobecsuumll eacuterteacutekelrsquo (vouml perzsa andāz rsquoeacuterteacutekeleacutes becsleacutesrsquo) pās karnā rsquoletesz (vizsgaacutet)rsquo (vouml ang to pass) gussā karnā rsquoharagszikrsquo (vouml arab guṣṣa rsquoduumlh haragrsquo) bhojan karnā rsquoeszikrsquo (vouml szkt bhojana‑ rsquoeveacutesrsquo) upadeś denā rsquotanaacutecsolrsquo (vouml szkt upadeśa‑ rsquotaniacutetaacutes tanaacutecsrsquo) E hindiacute szerkezetekrıl melyeket rendszerint bdquoconjunct verbsrdquo neacutevvel illet a kutataacutes ld toumlbbek koumlzoumltt Gaeffke 1967 95ndash207 Bahl 1974ndash1979 Mohanan 1997 Montaut 2004 89ndash93 2016 Kachru 2006 92ndash93 Neacutegyesi 2013 238ndash239 a bdquoszerkesztett igeacutekrdquo elnevezeacutest hasznaacutelja Az ilyen tiacutepusuacute szerkezetek szerepeacuterıl a joumlveveacutenyszavak integraacutelaacutesaacuteban (reacuteszben aacuteltalaacutenossaacutegban reacuteszben konkreacutet nyelvekre vonatkozoacutelag) ld toumlbbek koumlzoumltt Bowern 2008 172ndash173 Schultze‑Berndt 2008 194 Butt 2010 52 Ciancaglini 2011 5ndash6 Schutzeichel 2014 76ndash77 Paul 2016 177ndash178

8 Vouml ButtndashLahiri 2013 18 Az analitikussaacuteg noumlvekedeacutese Traugott 1999 247 szerint az angol N+V komplex predikaacutetumok teacuternyereacuteseacutet is befolyaacutesolhatta

9 A POSSPOSTP roumlvidiacuteteacutest a birtokviszonyt kifejezı kākekī neacutevutoacutera hasznaacutelom amelyet a hindiacute-ben egyeztetni kell a birtokkal

14

Aacuteltalaacutenossaacutegban valoacuteban igaz hogy a perifrasztikus szerkeszteacutesmoacuted a veacutedikus nyelv korai szakaszaiban marginaacutelis perifeacuterikus szerepő (ld pl Keydana 2013 68 eacutes n 20 megaacutellapiacutetaacutesaacutet)10 hiszen az olyan analitikus formaacutek mint a perifrasztikus futurum vagy a perifrasztikus perfectum csupaacuten a veacutedikus proacutezaacuteban nyernek teret a korai eacutes az oacuteveacutedikusban pedig meacuteg nem fordulnak elı

A cselekvıt kifejezı nomen agentis eacutes a leacutetige kapcsolata amely keacutesıbb a koumlruumll-iacutert futurumot alkotja (pl kartāsmi [ti kartā asmi] rsquocsinaacutelni fogokrsquo) ugyan maacuter a gvedaacuteban is megjelenik de meacuteg nem fejez ki tisztaacuten joumlvı idıt11 hanem legfeljebb anticipatiacutev moacutedon utal raacute mikoumlzben valoacutejaacuteban az alany jelenben fennaacutelloacute tulajdon-saacutegaacutet nevezi meg vagyis kartāsmi eredeti jelenteacutese rsquocsinaacuteloacute vagyokrsquo (ld Gonda 1971 5ndash6 1975 Tichy 1992)12

Az ‑m veacutegzıdeacuteső deverbaacutelis szaacutermazeacutek eacutes a kar‑ majd keacutesıbb az as‑ (eacutes bhavi‑) ige perfectuma aacuteltal alkotott perifrasztikus perfectum (ld Kuumlmmel 2000 61ndash62 Ittzeacutes 2007 6ndash8 laacutesd meacuteg I 9) ugyan kezdettıl fogva perfectumi funkcioacuteval ren-delkezett elterjedeacutese ennek is joacuteval keacutesıbbi mint a korai veacutedikus korszak Elsı elszigetelt megjeleneacutese egy oacuteveacutedikus Atharvaveda‑reacuteszletben talaacutelhatoacute (AVŚ 182 27d gamayṃ cakāra rsquoeljuttattarsquo a gam‑ rsquomegyrsquo gyoumlk gamaacuteyati causativumaacuteboacutel) de csak a koumlzeacutepveacutedikus Yajurveda‑proacutezaacuteban kezd valamelyest nagyobb szerephez jut-ni mint az olyan igeacutek eacutes derivatiacutev konjugaacutecioacutek (causativum desiderativum inten-sivum denominativum) perfectuma amelyekneacutel nem volt lehetseacuteges a reduplikaacutelt perfectum keacutepzeacutese

Mindazonaacuteltal azt hogy a helyzet sokkal oumlsszetettebb eacutes nem iacuterhatoacute le sematiku-san egy korai vagy eacuteppenseacuteggel oacuteveacutedikus kor utaacuten beinduloacute szintetikus‑analitikus vaacuteltaacutes folyamatakeacutent joacutel mutatja hogy maacuter a korai veacutedikusban baacuter teacutenylegesen marginaacutelisan megjelennek bizonyos perifrasztikus analitikus szerkezetek Gon-doljunk csak a kuumlloumlnfeacutele rsquoakar vaacutegyik kiacutevaacutenrsquo jelenteacuteső igeacutek (vaś‑ vayi

‑ keacutesıbb eṣ‑ kam‑ eacutes maacutesok is) infinitivusszal alkotott kapcsolataacutera amely a szintetikus desi-derativum13 funkcionaacutelis megfelelıjeacutenek tekinthetı Ez a fajta analitikus dezidera-tiacutev szerkezet (ld pl Delbruumlck 1888 428ndash429 Keydana 2003 264ndash285 2013 271ndash299) amelyben a vaś‑ eacutes szinonimaacutei akaacuter modaacutelis segeacutedigeacutenek is tekinthetık maacuter a gvedaacuteban is elıfordul a veacutedikus proacutezaacuteban eacutes a szanszkritban pedig teljesen aacutel-talaacutenos jelenseacuteg (a raacute vonatkozoacute szabaacutely Pāṇini nyelvtanaacuteban [33158] is helyet kap) Laacutesd a koumlvetkezı korai veacutedikus peacuteldaacutet

10 A mag‑nyelvtan eacutes a perifeacuteria fogalmainak alkalmazaacutesaacuteroacutel az uacutejind nyelvek koumlnnyő igeacutes eacutes

rokon szerkezeteire vonatkozoacutelag ld Slade 2013 9ndash10 (a koumlnnyő igeacutes szerkezet terminusroacutel ld alaacutebb)

11 A perifrasztikus futurum Pāṇini taniacutetaacutesa (3315 anadyatane luṭ) szerint olyan joumlvı idejő ese-meacutenyek kifejezeacuteseacutere szolgaacutel amelyek nem az adott napon hanem keacutesıbb fognak megtoumlrteacutenni Ez a coniunctivus igemoacuted uacuten prospektiacutev hasznaacutelataacutet vaacuteltotta fel (Tichy 1992)

12 A koumlruumlliacutert futurum neacutevszoacutei alkotoacuteelemeacutenek a ‑tar‑keacutepzıs nomen agentisnek a problematikaacute-jaacuteroacutel oumlsszefoglaloacutelag ld Tichy 1995

13 A veacutedikus desiderativumroacutel ld Heenen 2006

15

(11) t vāṃ vstūniy uśmasi

ezPLACC tiDUGEN lakhelyPLACC kiacutevaacutenPRS1PL

gaacutemadhyai14 (RV 11546a)

megyINF

rsquoEzekre a lakhelyeitekre kiacutevaacutenunk mennirsquo

Megemliacutethetjuumlk emellett a perifrasztikus causativumot is (ld Jamison 1983 37ndash39 monografikusan Zehnder 2011) amely egy finaacutelis eacutertelmő kifejezeacutesbıl (amely vagy egy deverbaacutelis absztrakt fıneacutev dativusa vagy egy dativusi infinitivus) eacutes a kar‑ rsquocsinaacutelrsquo (vagy ritkaacutebban a dhā‑ rsquotesz helyezrsquo) igeacutebıl aacutell A szerkeszteacutesmoacuted a korai veacutedikusban alakult ki eacutes neacutehaacuteny szoacutervaacutenyos keacutesıbbi peacuteldaacutetoacutel eltekintve csak a g-vedaacuteban eacutes az Atharvavedaacuteban fordul elı Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat

(12) iacutendram aacutevase kṇudhvam (RV 10745a)

IndraACC segiacuteteacutesDAT csinaacutelIMPMED2PL

rsquoVegyeacutetek raacute Indraacutet hogy segiacutetsen (nektek)rsquo

(13) tuvaacutem hellip sraacutevitav apaacutes kaḥ (RV 7213a)

teNOM folyikINF viacutezPLACC csinaacutelINJACT2SG

rsquoTe keacuteszteted folyaacutesra a folyoacutekatrsquo

Az adatok azt mutatjaacutek hogy a szintetikus eacutes a perifrasztikus causativum eredetileg kiegeacutesziacutetı megoszlaacutesban volt tudniillik az utoacutebbit olyan igeacutekbıl keacutepezteacutek ame-lyekbıl ilyen vagy olyan okboacutel nem lehetett szintetikus ‑aacuteya‑causativumot eacutes re-duplikaacutelt (kauzatiacutev) aoristost alkotni Mielıtt azonban a perifrasztikus causativum grammatikalizaacuteloacutedhatott volna az ‑aacuteya‑causativum rendkiacutevuumll nagy produktivitaacutesra tett szert aminek koumlvetkezteacuteben a perifrasztikus causativum eltőnt a nyelvbıl

Laacutetjuk tehaacutet hogy baacuter valoacuteban megfigyelhetı egy szintetikus‑analitikus vaacuteltaacutes az ind nyelvek toumlrteacuteneteacuteben ez nem jelenti azt hogy ne talaacutelnaacutenk koraacutebbi (sıt a legkoraacutebbi) korszakokban meacuteg ha marginaacutelisan is analitikus perifrasztikus konst-rukcioacutekat az igeragozaacutesban

Megalapozatlan az az aacutellaacutespont amely a funkcioacuteigeacutes szerkezeteket aacuteltalaacutenossaacuteg-ban az uacutejabb nyelvaacutellapotokhoz koumlti Teacuteny ugyan hogy peacuteldaacuteul a mai magyar nyelvben a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elszaporodaacutesaacutenak lehetuumlnk tanuacutei15 ez nem je-lenti azt hogy ne leacutetezhettek volna ilyen konstrukcioacutek a magyar vagy baacutermilyen maacutes nyelv toumlrteacuteneteacutenek koraacutebbi szakaszaiban is (a funkcioacuteigeacutes szerkezetek reacutegebbi

14 A peacuteldaacuteban szereplı uśmasi gaacutemadhyai konstrukcioacute szintetikus (desiderativumi) megfelelıje

jiacutegāsāmas(i) lenne Konkreacutetan a jiacutegāṃsa‑ desiderativumi tı azonban csak az AV‑toacutel kezdve ada-tolt eacutes keacutesıbb a Yajurveda proacutezaacutejaacuteban megjelenik mellette a jiacutegamiṣa‑ vaacuteltozat is Mindkettınek bizonyos esetekben kauzatiacutev jelenteacutese is van Mindezekrıl (az elıfordulaacutesok reacuteszletes felsorolaacutesaacute-val) ld Heenen 2006 115ndash119

15 Baacuter igaz az is hogy ez a radikaacutelis szaporodaacutes elsısorban a hivatalos vagy eacuteppen hivatalosnak laacutetszani akaroacute stiacutelusra illetve bizonyos szaknyelvekre jellemzı

16

nyelvaacutellapotokban valoacute megleacuteteacuterıl ld Pottelberge 2007 438 Ittzeacutes 2007 Schutz-eichel 2014 27ndash30) Ez a felteacutetelezeacutes empirikusan is caacutefolhatoacute az oacuteind nyelvvel kapcsolatban erre tesz kiacuteseacuterletet a jelen munka is Hangsuacutelyoznom kell azonban az hogy funkcioacuteigeacutes szerkezetek minden nyelvaacutellapotban leacutetezhettek eacutes leacuteteztek nem jelenti azt hogy gyakorisaacuteguk vagy a nyelvi rendszerben betoumlltoumltt szerepuumlk ne vaacuteltozhatott volna az idık soraacuten

I 3 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK DEFINIAacuteLAacuteSAacuteNAK EacuteS

ELHATAacuteROLAacuteSAacuteNAK KEacuteRDEacuteSE

Mindeddig elkeruumlltem a funkcioacuteigeacutes szerkezetek definiaacutelaacutesaacutenak eacutes elhataacuterolaacutesaacutenak probleacutemaacutejaacutet meacutegpedig annak eacuterdekeacuteben hogy bizonyos aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutesokat tehessek a keacuterdeacutes haacutettereacutet jelentı teacutenyezıkrıl A koumlvetkezıkben azonban felteacutetlenuumll taacutergyalnunk kell ezt a rendkiacutevuumll problematikus keacuterdeacuteskoumlrt is16 A szakirodalom aacutettekinthetetlenuumll nagy meacuterete miatt nem szaacutendeacutekozom kimeriacutetı kutataacutestoumlrteacutenetet adni17 inkaacutebb csak a kutataacutes neacutehaacuteny fontosabb sarokpontjaacutet tendenciaacutejaacutet emelem ki eacutes roumlviden bemutatok keacutet olyan moacutedszert (A Kamber prototiacutepus‑elmeacuteleti moacuted-szereacutet eacutes E Schultze‑Berndt szemantikai megkoumlzeliacuteteacuteseacutet) amely veacutelemeacutenyem sze-rint alkalmas lehet arra hogy a veacutedikus szerkezetek felteacuterkeacutepezeacuteseacuteneacutel is eredmeacute-nyesen felhasznaacutelhassuk

Elıszoumlr is fontosnak tartom tisztaacutezni hogy a dolgozatban a bdquofunkcioacuteigeacutes szerke-zetrdquo elnevezeacutest amely a magyar nyelvő szakirodalomban eacutes az egyetemi oktataacutesban talaacuten meacuteg mindig a legaacuteltalaacutenosabb18 legtoumlbbszoumlr egyfajta bdquoernyı‑fogalomkeacutentrdquo fogom hasznaacutelni Tisztaacuteban vagyok azzal hogy maacutes kutatoacutek ugyanerre a jelenseacutegre maacutes elnevezeacutest hasznaacutelnak illetve hogy ezen vagy valamilyen hasonloacute terminuson ndash legalaacutebbis reacuteszben ndash maacutes jelenseacuteget eacutertenek (a terminoloacutegiai keacuterdeacutesekrıl ld pl Langer 2005 280ndash281 Vincze 2008 279ndash280) Funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tehaacutet ebben a munkaacuteban amint azt a bevezeteacutes legelejeacuten maacuter eacuterintettem olyan neacutevszoacute+

16 A szakirodalomban szinte koumlzhelynek szaacutemiacutet az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet-

nek mint olyannak nem leacutetezik egyeacutertelmő pontos definiacutecioacuteja (vouml pl Winhart 2005 1 bdquoeine klare eindeutige Definition fuumlr Funktionsverbgefuumlge (FVG) ist in der Literatur nicht zu findenrdquo Kamber 2008 9)

17 Joacute aacutettekinteacutest nyuacutejt baacuter elsısorban a neacutemet nyelvő szakirodalomroacutel peacuteldaacuteul Kamber 2008 9ndash35 18 Peacuteldaacuteul az egyetemi tankoumlnyvnek szaacutent Magyar grammatika a bdquofunkcioacuteigeacutes szerkezetrdquo termi-

nust alkalmazza (Lengyel 2000 256ndash257) amelyet a magyar nyelv leiacuteraacutesaacuteban eacuteppen a koumltet szer-kesztıje Keszler Borbaacutela honosiacutetott meg (Keszler 1992 137 vouml 1995 303) feltehetıleg a neacutemet szakirodalom hataacutesaacutera Ezt a terminoloacutegiaacutet alkalmazza pl Dobos 2001 is Tudomaacutesom szerint Ma-gyarorszaacutegon leguacutejabban Vincze Veronika foglalkozott toumlbb tanulmaacutenyaacuteban (pl Vincze 2008 2009 2011a VinczendashCsirik 2010) eacutes doktori disszertaacutecioacutejaacuteban (Vincze 2011b) ezzel a jelenseacuteggel İ a bdquofeacutelig kompozicionaacutelis szerkezetekrdquo elnevezeacutest hasznaacutelja A kuumllfoumlldi szakirodalomban bdquokoumlnnyőrdquo illetve bdquotaacutemasztoacute igeacutes szerkezetrdquo terminussal is gyakran talaacutelkozunk baacuter ndash ismeacutet hangsuacutelyozom ndash ezeken az egyes nyelveacuteszek nem mindig ugyanazt a jelenseacuteget eacutertik

17

ige szerkezeteket nevezek amelyek lexikaacutelis jelenteacutese a neacutevszoacutei tagban koncentraacute-loacutedik miacuteg az igei tag az uacuten funkcioacuteige fıkeacutent grammatikai funkcioacutekkal rendelke-zik19 E szerkezetek szemantikai eacutertelemben vett feje tehaacutet a neacutevszoacute az igei tag csak a szintaktikai fej szerepeacutet toumllti be (ld pl Vincze 2011b 158)20

A kategoacuteria probleacutemaacuteit az elhataacuterolaacutesaacuteval s iacutegy valoacutejaacuteban a leacutetjogosultsaacutegaacuteval kapcsolatos idınkeacutenti szkepszis21 magyaraacutezataacutet az adja hogy a legkeveacutesbeacute sem ho-mogeacuten kategoacuteriaacuteroacutel van szoacute A szakirodalomban emlegetett eacutes hasznaacutelt elhataacuterolaacutesi kriteacuteriumok eacutes tesztek22 (neacutemelyikrıl ld alaacutebb) ugyanis nem adnak ugyanolyan

19 Ez az aacuteltalaacutenos meghataacuterozaacutes egyelıre toumlbb szempontot figyelmen kiacutevuumll hagy peacuteldaacuteul hogy a

neacutevszoacutei tag szintaktikailag hogyan viszonyul a funkcioacuteigeacutehez (taacutergya‑e vagy valamilyen hataacuterozoacuteja) vagy hogy milyen derivaacutecioacutes kapcsolat van koumlzte eacutes egy rokon jelenteacuteső egyszerő ige koumlzoumltt (dever-baacutelis fıneacutev‑e vagy sem) Ezekrıl eacutes maacutes hasonloacute keacuterdeacutesekrıl a keacutesıbbiekben lesz szoacute

20 Funkcioacuteigeacutes szerkezet (neacutem Funktionsverbgefuumlge) ndash eacutes ugyaniacutegy taacutemasztoacute igeacutes szerkezet (ang support verb construction) ndash alatt a szakirodalomban kiveacutetel neacutelkuumll fıneacutev (ill prepoziacutecioacutes fıneacutev) + ige (tehaacutet N+V vagy PP+V) feleacutepiacuteteacuteső szerkezeteket szoktak eacuterteni viszont a koumlnnyő igeacutes szerke-zeteket (ang light verb construction) taacutergyalva szaacutemos fontos eacutes reprezentatiacutev tanulmaacuteny elemzi az ige+ige (V1+V2) struktuacuteraacutejuacute konstrukcioacutekat is Ez utoacutebbi teacutemakoumlrrel a jelen munkaacuteban nem fogok reacuteszletekbe menıen foglalkozni baacuter keacutesıbb az elmeacuteleti keacuterdeacutesekkel kapcsolatban neacutehaacuteny jellemzı-juumlkre kiteacuterek Az uacutejind nyelvekben toumlbbek koumlzoumltt a hindiacuteben eacutes az urduacuteban a V1+V2 tiacutepus (az uacuten bdquooumlsszetett igeacutekrdquo ang compound verb az elnevezeacutes feacutelrevezetı eacutes helytelen voltaacuteroacutel ld pl ButtndashLahiri 2013 14) hasznaacutelata nagyon gyakori eacutes jellegzetes pl hindiacute ā jānā rsquojoumlnnirsquo (V1 ānā rsquojoumlnnirsquo V2 jānā rsquomennirsquo) cal denā rsquoelindulnirsquo (V1 calnā rsquomozognirsquo V2 denā rsquoadnirsquo) kar baiṭhnā rsquovmi rosszat sajnaacutelkozaacutest kivaacuteltoacute dolgot csinaacutelnirsquo (V1 karnā rsquocsinaacutelnirsquo V2 baiṭhnā rsquouumllnirsquo) A keacutet ige koumlzuumll a maacutesodik (V2) ragozoacutedik az elsı (V1) vaacuteltozatlan formaacuteban aacutell amely az ige uacuten tıalakjaacuteval egyezik meg de nyelvtoumlrteacutenetileg a hataacuterozoacutei igeneacutevi alakboacutel (absolutivum) ered (erre utal a glosszaacutekban az ABS roumlvidiacuteteacutes amelyet Slade 2013 nyomaacuten alkalmazok) Aacutelljon itt keacutet peacuteldamondat az oumlsszetett igeacutek hasznaacutelataacutera a hindiacuteben (forraacutesuk Slade 2013 2 ill PoornimandashPainter 2010 80)

a vah khānā khā gay‑ā ı eacutetelSGM eszik(V1)ABS megy(V2)PRFPTCP‑SGM rsquoMegette az eacuteteltrsquo b maĩ ne das baje āp ko fon kar

eacuten ERG tiacutez oacuterakor te DAT telefonSGM csinaacutel(V1)ABS liy‑ā vesz(V2)PRFPTCP‑SGM rsquoTiacutez oacuterakor telefonaacuteltam nekedrsquo

Az N+V szerkezetekhez hasonloacutean itt is az elsı tag (V1) tartalmazza a valoacutedi lexikaacutelis jelenteacutest miacuteg a maacutesodik elem a koumlnnyő ige maacutes neacuteven vektor‑ explikaacutetor‑ vagy sziacutenezıige (V2) elsısorban gram-matikai jegyeket hordoz mindenekelıtt a perfektivitaacutest eacutes a kuumlloumlnfeacutele akcioacuteminıseacutegeket fejezi ki de ezen kiacutevuumll tovaacutebbi jelenteacutesjegyeket is tartalmaz (ld alaacutebb 26 o) A hindiacute oumlsszetett igeacutek irodalma oacuteriaacutesi ld toumlbbek koumlzoumltt Burton‑Page 1957 Hacker 1961 Hook 1974 Kosticʴ 1999 HopperndashTraugott 2003 112ndash4 Kachru 2006 85ndash92 Neacutegyesi 2013 239ndash242 Elsısorban a megfelelı urduacute szerkezeteket taacutergyalja de szeacutelesebb elmeacuteleti oumlsszefuumlggeacutesekben Butt 2010

21 E tekintetben a legradikaacutelisabb Pottelberge 2001 vele szemben ld Langer 2005 181 megjegy-zeacuteseacutet

22 A neacutemet szakirodalomban a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre alkalmazott legreacuteszletesebb kriteacuterium-lista tudomaacutesom szerint Gerhard Helbigneacutel (1984) talaacutelhatoacute amelyet roumlvidiacutetve Winhart 2005 7ndash10

18

eredmeacutenyt az oumlsszes szoacuteba joumlhetı szerkezetneacutel Enneacutelfogva egyfelıl a szabad szoacute-szerkezetek maacutesfelıl az idioacutemaacutek iraacutenyaacuteban nem eacuteles a hataacuter nem beszeacutelhetuumlnk diszkreacutet kategoacuteriaacutekroacutel Az uacutejabb tanulmaacutenyokban ez a szempont ti hogy a funk-cioacuteigeacutes szerkezetek nem alkotnak egyseacuteges kategoacuteriaacutet meacuteg a koraacutebbinaacutel is hangsuacute-lyosabban fogalmazoacutedik meg Ez azonban nem jelenti azt hogy magaacutenak a kategoacute-riaacutenak a leacuteteacutet kellene megkeacuterdıjeleznuumlnk Sokkal inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kategoacuteriaacutejaacuten beluumll leacuteteznek centraacutelis illetve marginaacutelis szerkezetek eacutes az utoacutebbiak koumlzoumltt vannak olyanok amelyek inkaacutebb a szabad szoacute-szerkezetekkel mutatnak rokonsaacutegot maacutesok viszont inkaacutebb az aacutellandoacutesult szoacutekap-csolatokhoz az idioacutemaacutekhoz koumlzeliacutetenek Maacutes szoacuteval vilaacutegosan graduaacutelis skalaacuteris jelenseacutegrıl azaz egy kontinuumroacutel van szoacute23 A kutataacutes egyik koumlzponti keacuterdeacutese ezek utaacuten az hogyan lehet ezt a graduaacutelis jelleget valamilyen moacutedon formaacutelisan megragadni

Kifejezetten e sajaacutetossaacuteg a graduaacutelis jelleg miatt alkalmazza Kamber 2008 20ndash32 a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre a prototiacutepus‑szemantika vagy prototiacutepus‑elmeacutelet moacutedszereacutet24 Kamber maga is kriteacuteriumokkal dolgozik (igaz Helbig hosszuacute listaacutejaacute-hoz keacutepest sokkal kevesebbet csak neacutegyet vesz figyelembe)25 ezek azonban ndash az alaacutebb emliacutetett alapkriteacuterium kiveacuteteleacutevel ndash immaacuter nem arra szolgaacutelnak hogy egy szerkezetrıl megmondjuk funkcioacuteigeacutes szerkezet‑e vagy sem hanem arra hogy a kategoacuteria kontinuumaacuten beluumll pontosabban elhelyezzuumlk Azok a szerkezetek ame-lyek az oumlsszes kriteacuteriumnak eleget tesznek tekinthetık a kategoacuteria (proto)tipikus keacutepviselıinek miacuteg azok amelyek kevesebbet vagy esetleg csak az alapkriteacuteriumot teljesiacutetik perifeacuterikus poziacutecioacutet foglalnak el ami azonban nem jelenti azt hogy a

is felsorol Az uacutejabb angol szakirodalomboacutel Langer 2005 189ndash198 taacutemasztoacuteigeacutes szerkezetekre vo-natkozoacute tesztjeit emliacutethetjuumlk amelyet Vincze 2008 285ndash294 is aacutetvesz a magyar uacuten feacutelig kompozi-cionaacutelis szerkezetek vizsgaacutelataacuteban Ld meacuteg Schutzeichel 2014 23ndash27

23 Ugyanez a tulajdonsaacuteg peacuteldaacuteul az idioacutemaacutekroacutel is elmondhatoacute vouml Tanos 2015 230ndash232 a sumer oumlsszetett igeacutekkel kapcsolatban Sıt valoacutejaacuteban a neacutevszoacute+ige szoacuteszerkezetek teljes koumlre kezelhetı ilyen moacutedon Erre tesz kiacuteseacuterletet peacuteldaacuteul Kaacutelmaacuten 2006 tanulmaacutenya aki konstrukcioacutes nyelvtani meg-koumlzeliacuteteacutesben taacutergyalja a bıviacutetmeacutenyek kuumlloumlnboumlzı tiacutepusait (hagyomaacutenyosan vonzatok eacutes szabad hataacute-rozoacutek) eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a konstrukcioacutek a kompozicionalitaacutes a produktivitaacutes il-letve a tagok egyenranguacutesaacutega szimmetriaacuteja alapjaacuten szeacuteles skaacutelaacuten helyezhetık el Baacuter konkreacutetan nem emliacuteti a funkcioacuteigeacutes szerkezeteket modelljeacuteben koumlnnyen megtalaacutelhatjuk a helyuumlket azok koumlzoumltt a konstrukcioacutek koumlzoumltt amelyeket a (formailag) reacutegens szerepő elem kiuumlresedeacutese jellemez amelyek-ben bdquoa reacutegens jelenteacutese szerepe az igekeacutepzıkeacutere emleacutekeztet oumlnaacutelloacutesaacutega minimaacutelisrdquo Peacuteldaacutei koumlzuumll a jelt ad rsquojelezrsquo tekinthetı funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Vincze 2008 292 taacuteblaacutezata szinteacuten a produktiacutev szerkezetektıl az idioacutemaacutekig terjedı kontinuumot fogja aacutet amelyben koumlzbuumllsı poziacutecioacutet foglalnak el a feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetek amelyek azonban maguk sem viselkednek teljesen egyseacutegesen (Vincze haacuterom alcsoportot aacutelliacutet fel koumlzoumlttuumlk) Traugott 1999 247ndash250 az angol N+V komplex pre-dikaacutetumokat osztaacutelyozza a kompozicionalitaacutes eacutes az idiomaticitaacutes meacuterteacuteke alapjaacuten Mohanan 1997 eacutes Montaut 2016 pedig a hindiacute N+V szerkezetek koumlzoumltt aacutelliacutet fel csoportokat Storrer 2006 153 is megjegyzi hogy az uacuten nominalizaacutecioacutes igeacutes szerkezetek (errıl a terminusroacutel ld 22ndash23 o) az idio-matizaacuteltsaacuteg eacutes a lexikalizaacuteltsaacuteg szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnboumlzıek lehetnek

24 A prototiacutepus‑elmeacuteletnek nevezett jelenteacutestani iraacutenyzatroacutel eacutes elmeacuteleti haacutettereacuterıl ld pl Kiefer 2007 91ndash111 Tolcsvai Nagy 2011 25ndash31

25 Ezek a prototiacutepus‑szemantika tipikalitaacutesi felteacuteteleinek (ld Kiefer 2007 92ndash95) felelnek meg

19

funkcioacuteigeacutes szerkezetek kategoacuteriaacutejaacutehoz valoacute tartozaacutesuk megkeacuterdıjelezıdne Ha-sonloacutean fogalmaz Langer 2005 188 is az aacuteltala taacutemasztoacute igeacutesnek nevezett szerke-zetek kapcsaacuten amikor megaacutellapiacutetja hogy az alkalmazott tesztek segiacutetseacutegeacutevel a kategoacuteria prototipikus keacutepviselıit azonosiacutethatjuk amelyek mellett leacuteteznek margi-naacutelis esetek is (vouml Vincze 2008 292ndash295)

A kuumlloumlnfeacutele megkoumlzeliacuteteacutesek alapvetıen megegyeznek abban hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elhataacuterolaacutesaacuteban a legfontosabb szerepet az a kriteacuterium toumllti be hogy az igei tag26 nem tekinthetı a szerkezet szemantikai eacutertelemben vett fejeacutenek hiszen lexikaacutelis jelenteacutese valamilyen szinten kiuumlresedik bdquogyengeacutebbrdquo bdquokoumlnnyebbrdquo abszt-raktabb lesz azaz a megfelelı lexikaacutelis vagy fıigeacutehez keacutepest27 deszemantizaacutecioacutet mutat (ld pl Kamber 2008 23ndash25 alapkriteacuteriumaacutet)28 Langer 2005 185 taacutemasztoacute igeacutes szerkezetekre vonatkozoacute formaacutelis definiacutecioacutejaacuteban szinteacuten megfogalmazoacutedik az a szempont hogy az ige melletti szintaktikai poziacutecioacutekat szemantikailag nem az ige alkategorizaacutelja ugyanis az ige hozzaacutejaacuterulaacutesa a szerkezet egeacuteszeacutenek jelenteacuteseacutehez nem‑predikatiacutev jellegő29

26 Butt 2010 eacutes ButtndashLahiri 2013 8ndash14 23 szaacutemos eacutervet sorakoztat fel amellett hogy a koumlnnyő

igeacuteket (azaz az itt hasznaacutelt terminoloacutegia szerint funkcioacuteigeacuteket) a fıigeacutektıl eacutes a segeacutedigeacutektıl (tovaacuteb-baacute az uacuten szeriaacutelis igeacutektıl eacutes a szoacuteoumlsszeteacutetelektıl) elteacuterı oumlnaacutelloacute szintaktikai kategoacuteriaacutenak kell tekin-teni (vouml meacuteg Schutzeichel 2014 8) A hagyomaacutenyos magyar grammatikai szakirodalom uacutejabban szinteacuten a funkcioacuteigeacutek oumlnaacutelloacute szoacutefaji volta mellett eacutervel baacuter bdquosegeacutedigeszerőnekrdquo tartja ıket (Lengyel 2000 256ndash257)

27 Butt 2010 53ndash54 eacutes ButtndashLahiri 2013 16ndash18 veacutelemeacutenye szerint a koumlnnyő igeacutek (azaz a funk-cioacuteigeacutek) formailag mindig azonosak egy‑egy fıigeacutevel meacutegpedig egy nyelv toumlrteacuteneteacuteben mindig Ha a fıige hangalakilag vaacuteltozik a koumlnnyő ige is eacutes ha a fıige eltőnik akkor vele egyuumltt a koumlnnyő ige is kiveszik a nyelvbıl Messzire vezetne annak a bonyolult keacuterdeacutesnek a koumlruumlljaacuteraacutesa hogy az egy-maacutessal hangalakilag azonos tartalmas fıigeacutek eacutes koumlnnyő igeacutek hogyan reprezentaacutelhatoacutek egy nyelv mentaacutelis lexikonaacuteban Butt 2010 68ndash69 73ndash74 eacutes ButtndashLahiri 2013 8 23ndash24 amellett eacutervel hogy egyetlen moumlgoumlttes lexikaacutelis teacutetellel kell szaacutemolnunk amely kuumlloumlnboumlzı szintaktikai koumlrnyezetekben keacutetfeacutelekeacuteppen bdquotestesuumllhet megrdquo Butt felfogaacutesaacutet kritizaacutelja Slade 2013 17ndash19 aki nepaacuteli (ṭopalnu rsquotettet uacutegy tesz mintharsquo) eacutes hindiacute (saknā rsquokeacutepesrsquo) koumlnnyő igeacutek peacuteldaacutejaacuteval bizonyiacutetja hogy a fıigeacutek eacutes koumlnnyő igeacutek egyuumlttes jelenleacutete eacutes formai azonossaacutega csak nagyon erıs tendencia amely aloacutel leacute-teznek ritka kiveacutetelek

28 Ez nem jelenti azt hogy a funkcioacuteige teljes meacuterteacutekben uumlres lenne eacutes mint a grammatikai funk-cioacutek hordozoacuteja pusztaacuten az bdquoigeacutesiacuteteacuteseacutertrdquo lenne felelıs Ha iacutegy lenne vagyis az ige nem ırizneacute meg bizonyos bdquotartalmasabbrdquo szemantikai komponenseit akkor nem tudnaacutenk megmagyaraacutezni olyan ndash intuitiacuteven persze triviaacutelisnak tőnı ndash keacuterdeacuteseket mint peacuteldaacuteul azt hogy a tanaacutecsot ad szerkezet mel-lett mieacutert agrammatikus a tanaacutecsot vesz vaacuteltozat Ezzel analoacuteg jelenseacuteg a hindiacuteben hogy a V1+V2 szerkezetekben a denā rsquoadrsquo koumlnnyő ige a perfektivitaacutes mellett a benefaktivitaacutest is kifejezi miacuteg a lenā rsquoveszrsquo az alanyra iraacutenyuloacute cselekveacutest (ButtndashLahiri 2013 18)

29 Langer 2005 185 formaacutelis definiacutecioacutejaacutet eacuterdemes egeacuteszeacuteben ideacutezni bdquoGiven a predicative noun (a noun denoting an event or a state) N with the semantic arguments [A1hellipAn] where ngt0 and given a verb V with the syntactic slots [S1hellipSm] where mgt0 N and V form a support verb construction if

ndash The predicative noun N is realised in one Si (typically the direct object) of the verb ndash At least one Sj (typically the subject position) is occupied by argument Ak of the predicative

noun ndash None of the syntactic slots Si is semantically subcategorized by the verb ndash ie the verb encodes

the syntactic subcategorization only

20

Baacuter az ige ilyen jellegő szemantikai bdquouumlresseacutegeacutenekrdquo szempontja valoacuteban teret ad-hat bizonyos meacuterteacutekő szubjektivitaacutesnak30 leacutetezik keacutet teszt amellyel ezt viszonylag joacutel formalizaacutelni is lehet A keacutet emliacutetendı tesztnek Langer 2005 195ndash196 nem tu-lajdoniacutet kuumlloumlnleges fontossaacutegot Vincze 2008 293 2011b 78ndash79 azonban megaacutel-lapiacutetja hogy a magyar feacutelig kompozicionaacutelis szerkezeteket (vagyis a funkcioacuteigeacutes szerkezeteket) ezek reacuteveacuten nemcsak a produktiacutev teljesen kompozicionaacutelis szerkeze-tektıl hanem a nem kompozicionaacutelis idioacutemaacutektoacutel is el lehet hataacuterolni31 azaz itt bi-naacuteris oppoziacutecioacuteval aacutellunk szemben (feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetek vs a maacutesik keacutet csoport) bdquoHa e keacutet teszt baacutermelyikeacutere grammatikus eredmeacutenyt kapunk egy szer-kezet eseteacuteben az eleacutegseacuteges felteacutetel ahhoz hogy a szerkezetet feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetnek tekintsuumlkrdquo (Vincze 2008 293)32 A keacutet teszt a koumlvetkezı

1 A variativitaacutes33 tesztje A szerkezet kivaacutelthatoacute-e a fıneacutevvel azonos tıbıl keacutep-zett34 egyszerő igeacutevel (Vincze 2008 286 289) A teszt csak a feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetekre ad pozitiacutev eredmeacutenyt a szabad szoacuteszerkezetekre eacutes az idioacutemaacutekra nem Pl elıadaacutest tart ~ elıad de koumlnyvet iacuter ~ koumlnyvel csuumltoumlrtoumlkoumlt mond ~ csuuml-toumlrtoumlkoumll csuumltoumlrtoumlkoumlzik35

A kivaacutelthatoacutesaacuteggal felcsereacutelhetıseacuteggel kapcsolatban mindenkeacuteppen eacuteszben kell tartanunk hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet eacutes az egyszerő ige koumlzoumltt a legritkaacutebb eset-ben van szoacute teljes ekvivalenciaacuteroacutel A magyarorszaacutegi kutataacutes ndash reacuteszben a koraacutebbi nyelvmővelı aacutellaacutesponttal szemben amely a bdquoterpeszkedırdquo kifejezeacuteseket az egysze-rő igeacutekkel szemben feleslegesnek eacutes ezeacutert keruumllendınek tartotta eacutes tartja (vouml repre-zentatiacutev peacuteldakeacutent NyKk II 1007ndash1015 megkoumlzeliacuteteacuteseacutet) ndash uacutejabban szinteacuten nagy hangsuacutelyt fektet arra hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet eacutes az egyszerő ige koumlzoumltt a leg-toumlbb esetben peacuteldaacuteul aspektus‑ vagy akcioacuteminıseacutegbeli kuumlloumlnbseacuteg vagy egyeacuteb jelen-teacutesbeli elteacutereacutes van illetve szintaktikailag (elsısorban vonzatkeretuumlkben) is kuumlloumln-boumlznek Ez azt jelenti hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek igenis van leacutetjogosultsaacutega

ndash The semantic contribution of the verb is exclusively non‑predicative and ndash if not empty ndash re-

stricted to aspect mode attenuationamplificationrdquo 30 Amint erre Kamber 2008 30 felhiacutevja a figyelmet baacuter azt is megjegyzi hogy hasonloacute oumlnkeacute-

nyesseacuteg minden maacutes megkoumlzeliacuteteacutesben megtalaacutelhatoacute 31 Felteacutetelezhetjuumlk hogy ez maacutes nyelvek eseteacuteben is mőkoumldı moacutedszer 32 Ez azonban csak eleacutegseacuteges de nem szuumlkseacuteges felteacutetel (Vincze 2011b 79) 33 Vincze 2008 286 n 4 2009 265 n 1 (Lırincz Julianna egy tanulmaacutenya nyomaacuten) a funkcioacuteigeacutes

szerkezet eacutes az azonos tıbıl keacutepzett egyszerő ige viszonyaacutet az alaki hasonloacutesaacuteg miatt nem szinoniacute-miakeacutent hanem varianciakeacutent fogja fel

34 A fıneacutevi tag eacutes az egyszerő ige derivaacutecioacutes kapcsolata toumlbbfeacutele lehet attoacutel fuumlggıen hogy dever-baacutelis fıneacutevrıl van‑e szoacute vagy sem Az elsı esetben az egyszerő ige a deverbaacutelis fıneacutev baacutezisigeacuteje (pl elıadaacutest tart ~ elıad) a maacutesodikban az egyszerő ige aacuteltalaacuteban a fıneacutevi tagboacutel keacutepzett denomi-naacutelis ige (pl jelt ad ~ jelez) Leacuteteznek azonban egyedi esetek is (ld pl lehetıseacuteg nyiacutelik ~ lehetseacuteges Vincze 2008 289) Az angol N+V szerkezetek fıneacutevi tagja eacutes a megfelelı egyszerő ige kapcsolataacute-roacutel ld pl Hiltunen 1999 140

35 Termeacuteszetesen a koumlnyvel ige leacutetezik a magyarban de teljesen maacutest jelent mint a koumlnyvet iacuter szintagma vagyis bdquohelytelenseacutegerdquo csak a szerkezettel valoacute szinoniacutemia tekinteteacuteben aacutell fenn Itt jegy-zem meg azt is hogy a dolgozatban az agrammatikussaacuteg jeloumlleacuteseacutere szolgaacutel a jeloumlleacutest a toumlrteacuteneti‑ oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eljaacuteraacutesaacuteval oumlsszhangban a rekonstruaacutelt alakok jeloumlleacuteseacutere tartom fenn

21

(vouml pl a jogi szaknyelv kapcsaacuten B Kovaacutecs 1999 aacuteltalaacutenossaacutegban Vincze 2009 2011b 85ndash110)36

2 Az ige elhagyhatoacutesaacutegaacutenak tesztje Az ige elhagyaacutesa eseteacuten (pl birtokos szer-kezetben) rekonstruaacutelhatoacute‑e egyeacutertelmően37 az eredeti cselekveacutes (Vincze 2008 287 290) A teszt ismeacutet csak a feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetekre ad pozitiacutev ered-meacutenyt a szabad szoacuteszerkezetekre eacutes az idioacutemaacutekra nem Pl Lajos elıdaacutest tart ~ Lajos elıadaacutesa de Lajos koumlnyvet iacuter ~ Lajos koumlnyve (a szerkezet aacuteltal hordozott jelenteacutesben agrammatikus) A fegyver csuumltoumlrtoumlkoumlt mondott ~ a fegyver csuumltoumlr-toumlke

Mint laacutethatjuk mindkeacutet tesztnek az az alapja hogy a produktiacutev szerkezetekneacutel eacutes az idioacutemaacuteknaacutel az igei tag kihagyaacutesaacuteval alapvetıen seacuteruumll a szerkezet szemantikai tartalma a feacutelig kompozicionaacutelis (azaz funkcioacuteigeacutes) szerkezetekneacutel viszont nem ugyanis itt az igei tag szemantikailag bdquokoumlnnyőrdquo vagy bdquouumlresrdquo38 eacutes a megmaradoacute fı-neacutevi tag a szerkezet szemantikai magja

Nem ceacutelom hogy reacuteszletesen felsoroljam a szakirodalomban alkalmazott vala-mennyi elhataacuterolaacutesi kriteacuteriumot eacutes meacuterlegre tegyem eacuterveacutenyesseacuteguumlket39 ezeacutert roumlvi-den mintegy illusztraacutecioacutekeacutent csak Kamber 2008 25ndash28 felfogaacutesaacutet ismertetem aki a szakirodalom (elsısorban a neacutemet szakirodalom) toumlbbseacutegeacutehez keacutepest joacuteval bdquomeg-engedıbbrdquo aacutellaacutespontot tesz magaacuteeacutevaacute a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elhataacuterolaacutesaacuteval kap-csolatban eacutes meglehetısen taacutegra nyitja a kategoacuteriaacutet alkotoacute kontinuumot40 Kamber a fentebb emliacutetett alapkriteacuteriumon (ti az igei tag funkcioacuteigei voltaacuten) tuacutel meacuteg tovaacutebbi haacuterom szempontot vesz figyelembe a funkcioacuteigeacutes szerkezetek tipikalitaacutesi eacuterteacutekeleacute-seacuteneacutel41

36 Ez a keacuterdeacutes tapasztalatom szerint nem minden nyelv leiacuteraacutesaacuteban vetıdik fel olyan hangsuacutellyal

mint a magyarnaacutel Ennek termeacuteszetesen lehetnek a nyelvi rendszer egeacuteszeacutevel kapcsolatos okai is ld a perzsa nyelv funkcioacuteigeacutes vagy koumlnnyő igeacutes szerkezeteinek staacutetuszaacuteroacutel fentebb (7 jz) mondottakat Traugott 1999 241 az angol N+V szerkezetekkel kapcsolatban megjegyzi hogy az egyszerő igeacutekhez keacutepest peacuteldaacuteul a cselekveacutes nagyobb fokuacute szaacutendeacutekossaacutegaacutet individuaacutecioacutejaacutet eacutes telikussaacutegaacutet fejezhetik ki (vouml meacuteg BrintonndashAkimoto 1999 6 Hiltunen 1999 137 a koumlzeacutep‑angolra vonatkozoacutelag Iglesias‑ Raacutebade 2001 158ndash161)

37 Ugyan a Vinczeacuteneacutel szereplı bdquoegyeacutertelmőenrdquo kiteacutetelt kisseacute erısnek eacuterzem a teszt alapvetıen mőkoumldıkeacutepes

38 A deszemantizaacutecioacute illetve szemantikai bdquokifakulaacutesrdquo (ang bleaching) fogalma a grammatikali-zaacutecioacuteval foglalkozoacute szakirodalomban kituumlntetett szerepet jaacutetszik (ld pl Deacuter 2008 aacutettekinteacuteseacutet) ugyanakkor formaacutelis megkoumlzeliacuteteacutese meglehetısen neheacutez feladat Erre tesz kiacuteseacuterletet peacuteldaacuteul Eckardt 2002 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes a grammatikalizaacutecioacute kapcsolataacutenak bizonyos keacuterdeacuteseirıl reacuteszle-tesebben ld alaacutebb eacutes I 9

39 Neacutemelyikuumlkre keacutesıbb a bevezeteacutesben illetve az esettanulmaacutenyokban fogok kiteacuterni Vouml meacuteg a 22 jegyzetben hivatkozott irodalmat

40 Peacuteldaacuteul perifeacuterikus poziacutecioacuteban olyan szerkezeteket is ide sorol mint ein Foto machen rsquofeacuteny-keacutepet keacutesziacutetrsquo Lust haben rsquokedve van vmihezrsquo (Kamber 2008 22)

41 Kamber 2008 28ndash29 megjegyzi hogy az emliacutetetteken kiacutevuumll elmeacuteletileg meacuteg tovaacutebbi szem-pontokkal is lehetne gazdagiacutetani az elemzeacutest de ezek neacutemelyikeacutenek az alkalmazhatoacutesaacutegaacutet eleve erısen keacuterdeacutesesnek tartja

22

1 a szerkezet igei tagja taacuteg eacutertelemben vett mozgaacutest illetve mozgataacutest (pl rsquomegyrsquo rsquodobrsquo rsquokuumlldrsquo rsquoteszrsquo rsquoveszrsquo) vagy valamilyen teacuterbeli poziacutecioacuteban le-veacutest (pl rsquoaacutellrsquo rsquouumllrsquo rsquofekszikrsquo) fejez ki

2 a szerkezet neacutevszoacutei tagja prepoziacutecioacutes kifejezeacutes 3 a szerkezet neacutevszoacutei tagja deverbaacutelis absztrakt fıneacutev42

Vegyuumlk eacuteszre hogy az itteni elsı eacutes maacutesodik szempont vilaacutegosan mutatja hogy a neacutemet szakirodalom funkcioacuteigeacutes szerkezetnek nevezett kategoacuteriaacuteja nem ugyanazt a szegmenseacutet fedi le a neacutevszoacute+ige szoacutekapcsolatoknak mint amelyre az angol eacutes maacutes nyelvő szakirodalom a taacutemasztoacute igeacutes szerkezet (ang support verb construction) el-nevezeacutest hasznaacutelja Ez utoacutebbi tiacutepus prototipikus keacutepviselıiben ugyanis a neacutevszoacutei tag szintaktikai eacutertelemben az igei elem taacutergyi bıviacutetmeacutenyekeacutent realizaacuteloacutedik (pl to give a lecture rsquoelıadaacutest tartrsquo to commit a murder rsquogyilkossaacutegot koumlvet elrsquo) Ezeacutert van az hogy Langer 2005 186 a PP+V szerkezeteket (pl to come into bloom rsquovi-raacutegba borulrsquo) amelyek prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetek Kamberneacutel (2008 22 26) a marginaacutelis esetek koumlzoumltt tartja szaacutemon miacuteg Kamber 2008 22 osztaacutelyozaacutesaacute-ban az N+V szerkezetek (pl Stellung nehmen rsquoaacutellaacutest foglalrsquo Zuruumlckhaltung uumlben rsquooumlnmeacuterseacutekletet gyakorolrsquo) azok amelyek nem tartoznak a centraacutelis konstrukcioacutek koumlzeacute43

Szuumlkseacuteges ezen a ponton tovaacutebbi terminoloacutegiai megjegyzeacuteseket is tennuumlnk Von Polenz 1987 169ndash170 nyomaacuten a neacutemet szakirodalomban (vouml pl a Kamber 2008 34 aacuteltal hivatkozott irodalmat tovaacutebbaacute Storrer 2006 [kuumlloumlnoumlsen 149ndash150] Schutz-eichel 2014 10ndash11) olykor meg szoktaacutek kuumlloumlnboumlzetni a Funktionsverbgefuumlge eacutes a Nominalisierungsverbgefuumlge kategoacuteriaacutejaacutet Miacuteg az elıbbibe olyan szerkezeteket so-rolnak amelyekben az igei reacutesz maga is valamilyen szisztematikusan leiacuterhatoacute oumlnaacutel-loacute grammatikai jelenteacutessel (pl a kauzativitaacutes az akcioacuteminıseacuteg vagy az igenem ki-fejezeacutese) jaacuterul hozzaacute a szerkezet egeacuteszeacutenek szemantikaacutejaacutehoz addig az utoacutebbi tiacutepusuacute szerkezetek igei tagjaacutera ez a megaacutellapiacutetaacutes nem eacuterveacutenyes Csak a funkcioacuteigeacutekre jel-lemzı az hogy szerkezetek nagyobb csoportjaacuteban rendelkeznek ugyanazzal a joacutel

42 Mind a neacutegy emliacutetett szempont teljesuumll a prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel mint amilyen

a neacutemetben pl zum Ausdruck kommen rsquokifejezeacutesre jutrsquo in Aufregung geraten rsquoizgalomba joumlnrsquo 43 A tesztek koumlzuumll csupaacuten egy olyat emliacutetek amelyneacutel vilaacutegos kuumlloumlnbseacuteg van a keacutet felfogaacutes pon-

tosabban a keacutet koumlzpontikeacutent kezelt tiacutepus koumlzoumltt Langer 2005 189ndash190 hangsuacutelyozzaa hogy a neacutev-szoacutei tag pronominalizaacutecioacutejaacutenak lehetıseacutege egyike azon keveacutes tesztnek amely mindegyik taacutemasztoacute igeacutes szerkezetneacutel pozitiacutev eredmeacutenyt ad (pl He gives a lecture that no one understands) Ezzel szem-ben Winhart 2005 8 funkcioacuteigeacutes szerkezetekre alkalmazott kriteacuteriumai koumlzoumltt eacuteppen az szerepel hogy a neacutevszoacutei tag nem anaforizaacutelhatoacute eacutes nem lehet raacutekeacuterdezni (pl Er gab dem Kind Antwort Er gab sie dem Kind) Mivel azonban ez aloacutel szeacutep szaacutemmal vannak kiveacutetelek Kamber 2008 29 ezt az elhataacuterolaacutesi szempontot eleve eleacutegtelennek tartja Termeacuteszetesen az hogy egy kriteacuterium aloacutel vannak kiveacutetelek nem csak a neacutevmaacutesiacutetaacutesra eacuterveacutenyes egyedi eset ezeacutert peacuteldaacuteul Winhart 2005 7ndash10 is hoz minden egyes kriteacuteriumnaacutel ellenpeacuteldaacutet

23

koumlruumlliacuterhatoacute funkcioacuteval (sorkeacutepzeacutes jelenseacutege44)45 Ebben a megkoumlzeliacuteteacutesben a nomi-nalizaacutecioacutes igeacutek (eacutes nem a funkcioacuteigeacutek) koumlzeacute szoktaacutek sorolni a kuumlloumlnboumlzı nyelvek rsquocsinaacutelrsquo jelenteacuteső igeacuteit is (ld pl Schutzeichel 2014 10 peacuteldaacutejaacutet einen Besuch ma-chen)46 Ilyen ige a jelen dolgozatban reacuteszletesebben vizsgaacutelt oacutei kar‑ ige is Kamber 2008 33ndash35 veacutelemeacutenye szerint szuumlkseacutegtelen ez a megkuumlloumlnboumlzteteacutes inkaacutebb ugyan-annak a kategoacuteriaacutenak (amit e dolgozatban funkcioacuteigeacutes szerkezetnek nevezuumlnk) pro-totipikus (centraacutelis) eacutes keveacutesbeacute tipikus (perifeacuterikus) keacutepviselıirıl beszeacutelhetuumlnk A tovaacutebbiakban eacuten is Kamber aacutellaacutespontjaacutet koumlvetem eacutes a kar‑ igeacutevel alkotott szerke-zeteket ha Kamber alapkriteacuteriumaacutenak eleget tesznek a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kouml-reacutebe sorolom47

Egy tovaacutebbi keacuterdeacuteskoumlr amely bizonyos pontokon eacuterintkezik a funkcioacuteigeacutes szer-kezetek probleacutemaacutejaacuteval az uacuten fıneacutevi inkorporaacutecioacute jelenseacutege (vouml toumlbbek koumlzoumltt Mithun 1984 Farkasndashde Swart 2003 Booij 2007 92ndash93 2009 Kulikov 2010 111ndash114) Az inkorporaacuteloacute nyelvekben az inkorporaacutecioacute mővelete produktiacutev morfo-loacutegiai eljaacuteraacutes amely nagy szaacutemuacute (ideaacutelis esetben valamennyi) igeacuteneacutel alkalmazhatoacute Az inkorporaacutecioacute soraacuten az igeacutebıl eacutes legtoumlbbszoumlr paacuteciens vagy teacutema thematikus sze-repő argumentumaacuteboacutel olyan oumlsszeteacuteteli alakulat joumln leacutetre amely az azonos elemekbıl

44 Ez mint a funkcioacuteigeacutes szerkezetek egyik elhataacuterolaacutesi kriteacuteriuma Helbig listaacutejaacuteban is szerepel

(vouml Winhart 2005 7ndash8) 45 A neacutemet szakirodalom a von Polenz‑feacutele keacutet kategoacuteria koumlzuumll kezdettıl fogva inkaacutebb a funk-

cioacuteigeacutes tiacutepusra koncentraacutel Ritka kiveacutetelt jelent ez aloacutel Storrer 2006 aki a nominalizaacutecioacutes igeacutes kife-jezeacutesek funkcioacutejaacutet vizsgaacutelja eacutes arra az eredmeacutenyre jut hogy szerepuumlk elsısorban pragmatikai sti-lisztikai eacutes szoumlvegkoheacutezioacutes jellegő Megaacutellapiacutetja (Storrer 2006 159ndash165) hogy a nominalizaacutecioacutes igeacutes szerkezet eacutes a baacutezisige toumlbbnyire nem tekinthetı teljesen szinonimnak ugyanis az elıbbi aacutelta-laacuteban szemantikailag specifikusabb eacutes a baacutezisige nem mindegyik jelenteacuteseacutet olvasataacutet fedi le Slade 2013 4 megjegyzeacutese azt implikaacutelja hogy az N+V szerkezetek igei tagja veacutelemeacutenye szerint nem jaacuterul hozzaacute szemantikailag a szerkezet egeacuteszeacutenek jelenteacuteseacutehez (baacuter a 8 laacutebjegyzetben megemliacuteti Butt aacutellaacutespontjaacutet aki Traugott nyomaacuten bizonyos szerkezetekben szaacutemol valamifeacutele szemantikai ho-zadeacutekkal)

46 Hasonloacute felfogaacutest laacutetunk Kearns tanulmaacutenyaacuteban (Kearns 2002) aki az angol koumlnnyő igeacutes szer-kezeteket vizsgaacutelva kuumlloumlnbseacuteget tesz valoacutedi koumlnnyő igeacutek (true light verbs TLV) eacutes aacuteltalaacutenos jelen-teacuteső cselekveacutesigeacutek (vague action verbs VAV) koumlzoumltt Az elsı tiacutepusba tartozoacute igeacutek olyan fıneacutevi tag-gal alkotnak szerkezetet amely formailag egy igeacutevel egyezik meg (pl to give a groan to have a drink) az utoacutebbi keacutepviselıi pedig rendszerint keacutepzett neacutevszoacutekkal kapcsoloacutednak (pl to make an in-spection to do the ironing) A keacutetfeacutele szerkezettiacutepust tesztek segiacutetseacutegeacutevel is el lehet kuumlloumlniacuteteni (ld Kearns 2002 6 oumlsszefoglaloacute taacuteblaacutezataacutet) Megfigyelhetjuumlk hogy bizonyos tesztek alapjaacuten a TLV‑ szerkezetek inkaacutebb a neacutemet szakirodalomban funkcioacuteigeacutesnek nevezett szerkezetek jellegzetesseacutege-ivel mutatnak rokonsaacutegot (pl ezekben sem lehet pronominalizaacutelni a neacutevszoacutei tagot I gave the soup a heat and then Bill gave it one too) miacuteg a VAV‑szerkezetek ndash legalaacutebbis bizonyos szempontok alapjaacuten ndash a hagyomaacutenyosan taacutemasztoacute igeacutesnek nevezett konstrukcioacutek tulajdonsaacutegaival hozhatoacutek kap-csolatba (pl a neacutevszoacutei tag itt pronominalizaacutelhatoacute If you can give a presentation after lunch Irsquoll give onemine after yours a peacuteldaacutek forraacutesa Kearns 2002 3)

47 Fontosnak tartom ezen a ponton is kiemelni hogy az a teacuteny hogy az igei tagnak adott esetben nincsen koumlruumlliacuterhatoacute oumlnaacutelloacute szemantikai hozzaacutejaacuterulaacutesa a szerkezet jelenteacuteseacutehez nem jelenti azt hogy a szerkezet egeacuteszeacutenek ne lehetne sajaacutetos grammatikai funkcioacuteja a megfelelı egyszerő igeacutevel szem-ben eacutes felteacutetlenuumll csupaacuten az utoacutebbi stilisztikai‑pragmatikai vaacuteltozataacutenak kellene tekintenuumlnk amellyel szemantikailag ekvivalensnek tőnik (iacutegy veacutelekedik pl Schutzeichel 2014 10ndash11)

24

eacutepiacutetkezı szabad szintagmaacuteval szemben konvencionalizaacutelt inteacutezmeacutenyesuumllt cselek-veacutest fejez ki Az inkorporaacutecioacute kanonikus formaacutejaacuteban a fıneacutev eacutes az ige morfoloacutegia-ilag egy szoacutet alkot Laacutesd az alaacutebbi friacutez (14) eacutes ponapei48 (15) peacuteldaacutekat (forraacutesuk Kulikov 2012 115 ill Booij 2007 92)

(14) Hja bocircle‑bak‑t al jieren met njocht

ıF kenyeacuter‑suumlt‑PRS3SG maacuter eacutevPL ‑vel oumlroumlm

rsquoİ maacuter eacutevek oacuteta oumlroumlmmel suumlt kenyeretrsquo

(15) I keng‑winih‑la

eacuten eszik‑gyoacutegyszer‑COMPL

rsquoBefejeztem a gyoacutegyszerszedeacutestrsquo

Az inkorporaacutecioacute imeacutent emliacutetett jellemzıi koumlzuumll az utolsoacute termeacuteszetesen nem eacuterveacute-nyesuumll a funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel hiszen bennuumlk a keacutet tag koumlzoumltt szintaktikai viszony van Ez azonban oumlnmagaacuteban meacuteg nem felteacutetlenuumll zaacuternaacute ki annak a lehetı-seacutegeacutet hogy esetuumlkben inkorporaacutecioacuteroacutel beszeacuteljuumlnk hiszen leacutetezik az analitikus jel-legő uacuten pszeudo‑ vagy kvaacutezi‑inkorporaacutecioacute jelenseacutege is (ld pl Mithun 1984 849ndash854 Booij 2009 Dayal 2011 2015 BorikndashGehrke 2015) amelyneacutel az elemek fo-noloacutegiai eacutes morfoloacutegiai eacutertelemben oumlnaacutelloacuteak maradnak Ezt laacutetjuk a mokil nyelvbıl (egy mikroneacuteziai nyelv) szaacutermazoacute alaacutebbi (16) peacuteldaacuteban is (forraacutesa Mithun 1984 849 ld meacuteg pl holland auto rijden rsquoautoacutet vezetrsquo piano spelen rsquozongoraacutezikrsquo Booij 2009 9ndash10)49

(16) Ngoah ko oaring

eacuten daraacutelPRS3SG koacutekuszdioacute

rsquoKoacutekuszdioacutet daraacutelokrsquo (mint inteacutezmeacutenyesuumllt cselekveacutes)

Nem eacuterveacutenyesuumll azonban a funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel a teljes de meacuteg csak a nagy meacuterteacutekő produktivitaacutes kriteacuteriuma sem hiszen a funkcioacuteigeacutek egy‑egy nyelvben kis szaacutemuacute zaacutert csoportot alkotnak50 Ugyancsak nem beszeacutelhetuumlnk a funkcioacuteigeacutes szer-kezet fıneacutevi tagjaacutenaacutel ndash ellenteacutetben az inkorporaacutelt fıneacutevvel ndash szemantikai argumen-tum‑szereprıl Mindezek miatt Kulikov 2010 113ndash114 az oacuteind nyelvet vizsgaacutelva egyeacutertelmően kuumlloumlnvaacutelasztja a fıneacutevi inkorporaacutecioacute jelenseacutegeacutet a koumlnnyő igeacutekkel al-kotott komplex predikaacutetumoktoacutel (azaz a funkcioacuteigeacutes szerkezetektıl)

48 A ponapei egy mikroneacuteziai nyelv 49 Ez a fajta bdquoaacutelinkorporaacutecioacuterdquo figyelhetı meg a magyarban is (ld 25 o) 50 Vouml peacuteldaacuteul Vincze 2011b 41 taacuteblaacutezataacutet amelyben a leggyakoribb magyar funkcioacuteigeacuteket so-

rolja fel (az elsı neacutegy vesz ad tesz hoz) Taacuteblaacutezataacuteboacutel toumlbbek koumlzoumltt az is kideruumll hogy a gyako-risaacuteg szempontjaacuteboacutel tizedik helyen aacutelloacute ige ndash a korpusz megvaacutelasztaacutesaacutetoacutel fuumlggetlenuumll ndash maacuter csaknem tiacutezszer olyan ritka mint a lista elsı helyeacuten szereplı

25

E keacuterdeacuteskoumlr kapcsaacuten eacuterdemes roumlviden kiteacuternuumlnk a magyar nyelvre vonatkozoacute szakirodalomra is51 A magyar puszta koumlzneacutev + ige komplexumokat mint a (pszeu-do‑)inkorporaacutecioacute eseteit elsıkeacutent Kiefer 1990ndash1991 vizsgaacutelta52 A taacutergyragos koumlz-neacutev + ige egyseacutegekre koncentraacutelva koumlztuumlk keacutet csoportot aacutelliacutetott fel a produktiacutev eacutes az idiomatikus szerkezetek csoportjaacutet Az aacuteltala felsorolt idiomatikus lexikalizaacute-loacutedott kifejezeacutesek (pl tapasztalatot csereacutel erıt vesz eleacutegteacutetelt vesz) paacuterhuzamot mutatnak a funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek azzal a tiacutepusaacuteval amelyben puszta koumlzneacutev szerepel (pl elıadaacutest tart) Komloacutesy 1992 506ndash519 az ige + neacutevelıtlen eacutes kvantaacute-latlan koumlznevek roumlviden koumlzneacutevi vonzatok (maacutes szoacuteval fıneacutevi igemoacutedosiacutetoacutek) kap-csolataacutet elemzi Ennek soraacuten az idioacutemaacutekkal rokoniacutetja az alkalom nyiacutelik vmire alkalmat ad vmire stb aacutellandoacute fordulatokat (amelyek a mi megkoumlzeliacuteteacutesuumlnkben funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek tekinthetık vouml Vincze 2008 294)

Hangsuacutelyozni kell azonban hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek van olyan ndash igaz nem prototipikus ndash formaacuteja amikor a fıneacutevi tag neacutevelıt vagy valamilyen maacutes bı-viacutetmeacutenyt kap aminek koumlvetkezteacuteben elvesziacuteti generikus eacutertelmeacutet eacutes referenciaacutelis jelenteacutese lesz (pl elıadaacutest tart Jaacutenos elıadaacutest tart ~ Jaacutenos tartott egy elıadaacutest Jaacutenos tartotta a legjobb elıadaacutest vouml Vincze 2011b 30ndash31)53 Ilyen esetekben ter-meacuteszetesen nem beszeacutelhetuumlnk (pszeudo‑)inkorporaacutecioacuteroacutel igemoacutedosiacutetoacute + ige kap-csolatroacutel sem54 Mindez azt jelenti hogy a magyar funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek azt a formaacutejaacutet amikor a fıneacutevi tag neacutevelıtlen puszta koumlzneacutev (elıadaacutest tart‑tiacutepus) bi-zonyos eacutertelemben peacuteldaacuteul hangsuacutelyozaacutes eacutes szintaktikai viselkedeacutes alapjaacuten a (pszeudo‑)inkorporaacutecioacuteval rokoniacutethatjuk55 ugyanakkor leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg hogy az inkorporaacutecioacutenaacutel a moacutedosiacutetoacute elem szemantikai eacutertelemben argumentuma az igeacute-nek Ilyen kapcsolat a funkcioacuteige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet neacutevszoacutei tagja koumlzoumltt

51 Roumlviden ld Vincze 2008 281ndash284 aacutettekinteacuteseacutet 52 Kiefer egyeacuteb munkaacuteiban (pl KieferndashLadaacutenyi 2000 461ndash463 Kiefer 2003 2007 233) az ige-

moacutedosiacutetoacute (preverbum) + ige egyseacutegek (azaz komplex igeacutek) koumlzoumltt jutnak szoacutehoz ezek az inkorporaacute-cioacutes szoacutekapcsolatok (Az igemoacutedosiacutetoacute azonban taacutegabb fogalom hiszen az igekoumltık is ide tartoznak ld az ideacutezett munkaacutekat elsısorban Kiefer 2003)

53 Ciancaglini 2011 8 a perzsa szerkezetekkel kapcsolatban jegyzi meg (Telegdi 1951 328ndash330 nyomaacuten) hogy nem teljesen univerbaacuteloacutedtak eacutes lexikalizaacuteloacutedtak hiszen felbonthatoacuteak neacutevszoacutei tag-juk expressziacutev eacutes pragmatikai okok miatt vissza is nyerheti autonoacutemiaacutejaacutet

54 A neacutevelıs vagy maacuteshogyan bıviacutetett neacutevszoacutei tagot tartalmazoacute nem funkcioacuteigeacutes olvassa az uacutej-saacutegot keacutet uacutejsaacutegot olvas angol nyelvő uacutejsaacutegot olvas stb tiacutepusuacute szerkezetek eseteacuteben szabad szoacuteszer-kezettel van dolgunk amelyben a neacutevszoacutei tag DP kategoacuteriaacutejuacute eacutes az ige argumentumaacutenak tekintendı Ezzel szemben az uacutejsaacutegot olvas tiacutepusuacute komplex igeacutekneacutel a puszta koumlzneacutevi igemoacutedosiacutetoacute N0 kategoacuteri-aacutejuacute amely az igeacutevel a koumlvetkezı szintaktikai konfiguraacutecioacuteban aacutell V0 rarr N0 V0 (ld pl KieferndashLadaacute-nyi 2000 461 Kiefer 2007 233) Eacute Kiss 1999 35 a pusztai neacutevszoacutei igemoacutedosiacutetoacutekat is kifejezeacutes-szintőnek tartja

55 A szemantikai kompozicionalitaacutes szempontjaacuteboacutel is van neacutemi rokonsaacuteg a keacutet jelenseacuteg koumlzoumltt amennyiben az inkorporaacutecioacutenaacutel sem (meacuteg a Kiefer aacuteltal produktiacutevnak nevezett tiacutepusnaacutel sem) teljesen kompozicionaacutelis a leacutetrejoumlvı egyseacuteg szemantikaacuteja hiszen az elemei jelenteacuteseacutebıl kikoumlvetkeztethetı-neacutel szőkebb jelenteacutessel rendelkezik minthogy valamilyen konvencionalizaacutelt ceacutelt szolgaacuteloacute cselekveacutest fejez ki (vouml pl Komloacutesy 1992 513ndash514 Vincze 2008 281) Elteacutereacutest jelent viszont hogy az inkor-poraacutecioacutenaacutel az igei tag is lexikaacutelis alapjelenteacuteseacuteben szerepel

26

nem aacutell fenn itt csak uacuten kvaacutezi‑argumentumroacutel beszeacutelhetuumlnk (Vincze 2011b 152ndash153 VinczendashCsirik 2011 1111)

M Butt aki a teacutema egyik vezetı kutatoacuteja szinteacuten szaacutemos tanulmaacutenyaacuteban eacutes elı-adaacutesaacuteban56 foglalkozott a koumlnnyő igeacutes (illetve funkcioacuteigeacutes) szerkezetekkel mint a komplex predikaacutetumok egyik tiacutepusaacuteval Butt szerint a koumlnnyő igeacutes szerkezeteknek mint komplex predikaacutetumoknak az a legfontosabb ismeacuterve hogy baacuter keacutet predikatiacutev elemet tartalmaznak ezek meacutegis egyuumltt fejeznek ki egy elemi aacutelliacutetaacutest predikaacutecioacutet vagyis szintaktikailag egy tagmondatos (monoklauzaacutelis) szerkezetrıl van szoacute57 A komplex predikaacutetumokban Butt szerint valamilyen szinten mindkeacutet tag hozzaacutejaacuterul a koumlzoumls predikaacutecioacutehoz ami peacuteldaacuteul az N+V szerkezetekben abban nyilvaacutenul meg hogy a fıneacutevi tag is bdquomagaacuteval hozzardquo argumentumaacutet (vagy argumentumait) a szer-kezetbe (vouml pl vki parancsot ad vkinek vmire amelyben a vkinek az ad ige vonzat-kereteacutebıl szaacutermazik a vmire pedig a parancs fıneacuteveacutebıl a funkcioacuteigeacutes szerkezetek vonzatkereteacutenek elmeacuteleti keacuterdeacuteseirıl ld pl Vincze 2011a 227ndash228 hivatkozaacutesok-kal) Butt 2010 50ndash51 emiatt ndash Kulikov fentebb ideacutezett aacutellaacutespontjaacutehoz hasonloacutean ndash a komplex predikaacutetumokat hataacuterozottan kuumlloumlnvaacutelasztja a fıneacutevi inkorporaacutecioacutetoacutel meacutegpedig azon az alapon hogy az inkorporaacutecioacutenaacutel a fıneacutevi tag a predikaacutetum reacutesze lesz ugyan de ezen kiacutevuumll semmilyen moacutedon nem jaacuterul hozzaacute a predikaacutecioacutehoz (pl nem viszi magaacuteval az argumentumait)

Butt 2010 52 szerint az N+V szerkezetekben a koumlnnyő igei elem igeacutesiacutetı szerep-pel rendelkezik (vouml Bowern 2008 163) Ez toumlbbek koumlzoumltt a kuumlloumlnfeacutele joumlveveacuteny-szavak bevonaacutesaacutet is lehetıveacute teszi az adott nyelv igerendszereacutebe (vouml Bowern 2008 172 Schultze‑Berndt 2008 194) Ami a koumlnnyő ige szemantikai hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet il-leti Butt 2010 72 ndash elsısorban a V1+V2 szerkezetek kapcsaacuten ndash uacutegy fogalmaz (ld meacuteg pl ButtndashLahiri 2013 8) hogy a koumlnnyő ige bdquomodulaacuteljardquo a tagmondat fı pre-dikatiacutev elemeacutenek (V1+V2 eseteacuteben a tartalmas fıigeacutenek) a predikaacutecioacutejaacutet azaz az aspektuaacutelis eacutes akcioacuteminıseacuteg‑jelenteacutesen tuacutel kuumlloumlnfeacutele egyeacuteb finom jelenteacutesaacuternyala-tokkal jaacuterul hozzaacute a szerkezet szemantikaacutejaacutehoz (pl szaacutendeacutekossaacuteg hirtelenseacuteg vaacute-ratlansaacuteg erıszakos cselekveacutes kifejezeacutese)58

56 Mint pl a programmatikus Butt 2003 amelynek uacutejabb vaacuteltozata Butt 2010 ButtndashLahiri 2013

Szaacutemos tovaacutebbi tanulmaacuteny eacutes prezentaacutecioacute toumllthetı le a szerzı honlapjaacuteroacutel httplinguni‑konstanzde pageshomebutt

57 A komplex predikaacutetumokroacutel ugyaniacutegy pl Bowern 2008 165 58 Toumlbbek koumlzoumltt ez kuumlloumlnboumlzteti meg a segeacutedigeacutetıl amely csak grammatikai viszonyjelenteacutest

hordoz (ButtndashLahiri 2013 23 vouml Lengyel 2000 256) A hindiacute N+V szerkezetek jelenteacutestoumlbbleteacuterıl ld meacuteg Montaut 2016 169ndash171 A segeacutedige vs funkcioacuteigekoumlnnyő ige megkuumlloumlnboumlzteteacutes neacutehaacuteny aspektusaacuteroacutel ld meacuteg 57 o

27

I 4 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK A DIAKROacuteNIAacuteBAN

Butt 2010 (vouml Bowern 2008 PoornimandashPainter 2010 ButtndashLahiri 2013) egyik leg-fontosabb megaacutellapiacutetaacutesa (szemben pl P E Hook veacutelemeacutenyeacutevel amelyet ideacutez Hop-perndashTraugott 2003 112ndash114) hogy a koumlnnyő igeacutek amelyek meglaacutetaacutesa szerint for-mailag mindig azonosak egy‑egy fıigeacutevel nem elemei a fıigeacutetıl a segeacutedigeacuten aacutet az igei affixumig huacutezoacutedoacute grammatikalizaacutecioacutes kontinuumnak (cline)59 Butt 2010 49 69 ndash Bowern 2008 (kuumlloumlnoumlsen 174) nyomaacuten ndash hangsuacutelyozza hogy koumlnnyő ige rarr segeacutedige nyelvtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesroacutel nincsenek adataink (vouml meacuteg Traugott 1999 257)60 Ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak az abszoluacutet igazsaacutegaacutet Slade 2013 20ndash24 peacuteldaacutekkal caacutefolja ugyanakkor megjegyzi hogy a koumlnnyő ige rarr segeacutedige vaacuteltozaacutes nem a megszokott graduaacutelis grammatikalizaacutecioacutes oumlsveacutenyen halad veacutegig hanem nagyobb leacutepteacutekő laacutencszerő morfoszintaktikai aacutetrendezıdeacutes koumlvetkezmeacutenye

Egy tovaacutebbi fontos teacuteny hogy ndash ha maacuter egyszer megjelentek ndash a nyelv nagyon koumlnnyen eacutes termeacutekenyen tud uacutejabb eacutes uacutejabb funkcioacute‑ vagy koumlnnyő igeacutes szerkezete-ket leacutetrehozni (Bowern 2008 168) A statisztikai adatok azt mutatjaacutek hogy baacuter a kategoacuteria megjeleneacutese utaacuten egy ideig e szerkezetek aacuteltalaacuteban ritkaacutek marginaacutelis sze-repőek az idı elırehaladtaacuteval megszaporodnak (vouml pl BrintonndashTraugott [szerk] 1999 tanulmaacutenyait az angol nyelv N+V szerkezeteivel kapcsolatban) Ebbıl keacutet fontos megaacutellapiacutetaacutes koumlvetkezik (vouml Bowern 2008 168ndash169) egyfelıl az hogy nem minden adatolt funkcioacuteigeacutes szerkezet felteacutetelezi a megfelelı lexikaacutelis fıigeacutet tartalmazoacute szerkezet koraacutebbi teacutenyleges megleacuteteacutet az adott nyelvben maacutesreacuteszt az hogy ha rokon nyelvekben etimoloacutegiailag azonos elemekbıl eacutepiacutetkezı funkcioacuteigeacutes szerkezeteket talaacutelunk ez nem felteacutetlenuumll jelent koumlzoumls alapnyelvi oumlroumlkseacuteget hiszen

59 Ez azt is jelenti hogy ha egy igeacutenek van segeacutedigei hasznaacutelata az Butt szerint nem a koumlnnyő‑

avagy funkcioacuteigei vaacuteltozatboacutel hanem a fıigeibıl grammatikalizaacuteloacutedott 60 Butt eacutes Lahiri koraacutebban (vouml ButtndashLahiri 2013 25 hivatkozaacutesaacutet a tanulmaacuteny koraacutebbi vaacuteltoza-

taacutera) arra a koumlvetkezteteacutesre jutottak hogy a koumlnnyő igeacutes szerkezetek a nyelvtoumlrteacuteneti fejlıdeacutes szem-pontjaacuteboacutel mintegy zsaacutekutcaacutet jelentenek tovaacutebbi vaacuteltozaacutesokban nem vesznek reacuteszt Ez Bowern 2008 175 szerint tuacutel erıs kijelenteacutes eacutes leacuteteznek a koumlnnyő igeacuteket eacuterintı vaacuteltozaacutesok meacuteg ha ezek nem so-rolhatoacutek is a grammatikalizaacutecioacute koumlreacutebe (ezt uacutejabban maacuter ButtndashLahiri 2013 25ndash26 is elfogadja) Toumlbben eacutervelnek peacuteldaacuteul a komplex predikaacutetumok lexikalizaacutecioacuteja illetve idiomatizaacutecioacuteja mellett (ld pl BrintonndashAkimoto 1999 17 eacutes Traugott 1999 257ndash259 az angol N+V komplex predikaacutetu-mokkal kapcsolatban) PoornimandashPainter 2010 97ndash99 bizonyos hindiacute V1+V2 szerkezetek koumlnnyő igei tagjaacuteval kapcsolatban szinteacuten lexikalizaacutecioacuteroacutel beszeacutel Maacutes igeacutekneacutel a szerzıpaacuteros grammatikali-zaacuteloacutedaacutest figyel meg (88ndash96) ugyanakkor szkeptikusak azzal szemben hogy a koumlnnyő igeacutek a tartal-mas fıigeacutek eacutes a segeacutedigeacutek koumlzoumltt koumlztes poziacutecioacutet foglalnaacutenak el a grammatikalizaacutecioacutes kontinuumon hiszen ennek jellemzıi (pl szemantikai kifakulaacutes fonoloacutegiai eroacutezioacute morfoloacutegiai fuacutezioacute egy tıhoumlz stb) nem jellemzı a koumlnnyő igeacutekre kiveacuteve talaacuten a fuacutezioacute nagyobb meacuterteacutekeacutet egy maacutesik elemhez (PoornimandashPainter 2010 76 78 82) Slade 2013 12ndash16 az indo‑aacuterja komplex predikaacutetumok (oumlsszetett igeacutek) morfoszintaktikai vaacuteltozaacutesai mellett hoz fel eacuterveket A funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes az oumlsszeolvadaacutes (ang univerbation) viszonyaacuteroacutel (vouml Bowern 2008 175) ld reacuteszletesebben alaacutebb (I 5) az indogermanisztikai szakirodalom aacutettekinteacuteseacuteneacutel Mindezen megfigyeleacutesek elleneacutere azt mond-hatjuk (ahogy emellett ButtndashLahiri 2013 is kitart) hogy a koumlnnyő igeacutek vagy funkcioacuteigeacutek meacutegis nagy-saacutegrendekkel stabilabbak mint a segeacutedigeacutek eacutes jobban ellenaacutellnak a nyelvtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesoknak

28

nagy valoacutesziacutenőseacutege van annak hogy az eacuterintett szerkezetek analogikusan joumlttek leacutet-re a nyelvek kuumlloumln eacutelete folyamaacuten

A funkcioacuteigeacutes szerkezetek gyakoribbaacute vaacutelaacutesaacuteban kuumllsı hataacutes is szerepet jaacutetszhat Itt azonban nemcsak sıt elsısorban nem kalkokra vagyis teljes szerkezetek tuumlkoumlr-fordiacutetaacutesaacutera kell gondolnunk61 hanem inkaacutebb a joumlveveacutenyszavaknak az adott nyelv igerendszereacutebe toumlrteacutenı integraacutelaacutesaacutenak egy sajaacutetos moacutedjaacutera amely egy maacuter leacutetezı eljaacuteraacutest hasznaacutel fel eacutes tesz produktiacutevabbaacute62

I 5 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK AZ INDOEUROacutePAI

ALAPNYELVBEN

Baacuter munkaacutem a veacutedikus nyelv funkcioacuteigeacutes szerkezeteivel foglalkozik meacutegpedig elsısorban szinkroacuten szempontboacutel meacutegis szuumlkseacutegesnek tartom hogy legalaacutebb roumlvi-den bemutassam azokat a kutataacutesokat amelyek az utoacutebbi egy‑maacutesfeacutel eacutevtizedben az indoeuroacutepai nyelvtudomaacutenyban a funkcioacuteigeacutes szerkezetek iraacutenti eacuterdeklıdeacutes fellen-duumlleacuteseacuterıl tanuacuteskodnak Ennek a folyamatnak a leguacutejabb jele M Schutzeichel muumlns-teri disszertaacutecioacutejaacutenak megjeleneacutese (Schutzeichel 2014) A szerzıt ahogy monograacute-fiaacuteja bevezeteacuteseacuteben iacuterja elsısorban az eacuterdekli milyen meacuterteacutekben rekonstruaacutelhatoacutek funkcioacuteigeacutes szerkezetek az indoeuroacutepai alapnyelvre (Schutzeichel 2014 1) Termeacute-szetesen oumlnmagaacuteban az a teacuteny hogy funkcioacuteigeacutes szerkezetek leacutetezhettek az alap-nyelvben nem meglepı63 hiszen a kategoacuteria gyakorlatilag minden indoeuroacutepai le-aacutenynyelvben meacuteg a legreacutegebbrıl adatoltakban is kimutathatoacute raacuteadaacutesul szaacutemos maacutes nyelvcsalaacutedba tartozoacute nyelvben is ndash kisebb vagy nagyobb meacuterteacutekben ndash megfigyel-hetı vagyis azt mondhatjuk leacutenyegeacuteben veacuteve univerzaacutelis jelenseacutegrıl van szoacute Azaz tulajdonkeacuteppen semmi kuumlloumlnlegeset nem aacutelliacutetunk akkor ha feltesszuumlk hogy olyan

61 Baacuter keacutetseacutegtelenuumll ilyenek is leacuteteznek ld pl a perzsa nyelv hataacutesaacutera keletkezett szerkezeteket

az araacutemiban a sziacuterben az oumlrmeacutenyben eacutes maacutes nyelvekben (Ciancaglini 2011 Korn 2013) A magyar nyelvmővelı irodalomban gyakori (de legalaacutebbis koraacutebban gyakori volt) a funkcioacuteigeacutes szerkezetek stigmatizaacutelaacutesa eacutes elmarasztalaacutesa azon az alapon hogy ezek a magyar nyelvtıl alapvetıen idegenek nyelvuumlnkben germanizmusnak tekintendık eacutes emiatt keruumllni kell ıket Ld pl a Molnaacuter 1997 93 aacuteltal hivatkozott Magyar Nyelvır‑beli iacuteraacutesokat

62 Ez figyelhetı meg toumlbbek koumlzoumltt a japaacutenban ahol a suru rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel alkotott koumlnnyő igeacutes szerkezetek (ezekrıl reacuteszletesen ld GrimshawndashMester 1988) maacuter az oacutejapaacuten korszak oacuteta jelen vannak a nyelvben de a jelenseacuteg igazi produktivitaacutesra csak keacutesıbb a kiacutenai joumlveveacutenyszavak toumlmeges meg-jeleneacuteseacutevel tett szert (Bowern 2008 172) Ugyanez figyelhetı meg a koumlzeacutep‑angolban a francia nyelv hataacutesaacutera (Traugott 1999 244ndash246 aki azonban felhiacutevja a figyelmet hogy a francia hataacutest ennek elleneacutere nem szabad tuacuteldimenzionaacutelni ld meacuteg Iglesias‑Raacutebade 2001 161) Hasonloacutet laacutethatunk a magyar nyelvben amelynek toumlrteacuteneteacuteben biztosan szaacutemolnunk kell a latin nyelv befolyaacutesaacuteval is (ld Zsilinszky 1996) Valamennyi nyelvben megfigyelhetı hogy a szerkezetekben hasznaacutelt igeacutek szaacutema viszonylag kicsi eacutes az idık folyamaacuten nagyjaacuteboacutel aacutellandoacute mikoumlzben a neacutevszoacutei tagkeacutent elıforduloacute fı-nevek csoportja egyre bıvuumll (Traugott 1999 241 244)

63 Vouml Hackstein 2002 6 bdquoEs darf zunaumlchst auszliger Zweifel stehen daszlig die uridg Wurzel dheh1‑ bereits grundsprachlich zur Bildung von Funktionsverbgefuumlgen gedient hatrdquo

29

igeacutek mint peacuteldaacuteul a h1e‑ rsquomegyrsquo (eacutes szinonimaacutei) a deh3‑ rsquoadrsquo eacutes mindenekelıtt a dheh1‑ rsquotesz helyezrsquo (ld Schutzeichel 2014 82ndash83 listaacutejaacutet az aacuteltala vizsgaacutelt igeacutek-rıl) az alapnyelvben funkcioacuteigei hasznaacutelattal is rendelkeztek

Sokkal nehezebb feladat konkreacutet alapnyelvi szerkezetek rekonstrukcioacuteja A szin-taktikai rekonstrukcioacute aacuteltalaacutenos neheacutezseacutegein (vouml Schutzeichel 2014 3ndash4) tuacutel itt meacuteg arra a 27 oldalon maacuter emliacutetett szempontra is tekintettel kell lennuumlnk hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlre egy nyelvben rendkiacutevuumll koumlnnyen bıvuumllhet analogikus uacuteton (Bowern 2008 168) Ez azt jelenti hogy meacuteg ha talaacutelunk is rokon nyelvi megfelelıket koumlzoumlttuumlk64 nem vehetjuumlk biztosra alapnyelvi eredetuumlket hiszen nagy eseacutely van arra hogy analogikusan joumlttek leacutetre a nyelvek kuumlloumln eacutelete soraacuten65 A szak-irodalmat aacutettekintve azonban arra lehetuumlnk figyelmesek hogy a teacutemaacuteval foglalkozoacute tanulmaacutenyok toumlbbseacutege nem kuumlloumlnnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezetekbıl indul ki ha-nem inkaacutebb etimoloacutegiailag elhomaacutelyosult kuumlloumlnnyelvi lexeacutemaacutekat vesznek alapul eacutes azokat proacutebaacuteljaacutek meg ndash oumlsszeolvadaacutest (univerbaacutecioacutet) felteacutetelezve ndash alapnyelvi

64 Teljes funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlzoumltti pontos egyezeacutes szinte alig talaacutelhatoacute (vouml Schutzeichel

2014 31 megjegyzeacuteseacutet) legfeljebb olyan koumlzeli nyelvekneacutel van erre eseacutely mint peacuteldaacuteul a veacutedikus eacutes az avesztai amelyekben egyaraacutent megtalaacutelhatoacute peacuteldaacuteul a ḱreacuted(s) dheh1‑ rsquobiacutezik vkiben hisz vki-ben (szoacute szerint) sziacuteveacutet helyezi vmibersquo alapnyelvi szintagma folytataacutesa veacuted śraacuted dhā‑ av zras‑ča dātʣ (Ezzel szemben a lat credo oacuteiacuter creitim igeacutek maacuter az univerbaacutecioacutet koumlvetı faacutezist mutatjaacutek) Azt is meg kell azonban jegyeznuumlnk hogy a veacutedikus szoacutekapcsolat maga sem volt maacuter transzparens sze-mantikailag eacutes morfoloacutegiailag eacutes bizonyos esetekben a śraacuted elem az igekoumltıkhoumlz (lokaacutelis partiku-laacutekhoz) hasonloacute viselkedeacutest mutat A szerkezet reacuteszletes elemzeacuteseacutet ld Hackstein 2012 90ndash93 Veacute-lemeacutenyem szerint azonban meacuteg az is keacuterdeacutes hogy a ḱreacuted(s) dheh1‑ eseteacuteben egyaacuteltalaacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl van‑e szoacute Figyelembe veacuteve hogy mindkeacutet tagja aacutetvitt eacutertelemben szerepel vagyis a szerkezet jelenteacutese teljes meacuterteacutekben nem kompozicionaacutelis inkaacutebb idioacutemaacutenak kell tekintenuumlnk (Ha funkcioacuteigeacutes szerkezetnek fogjuk is fel bizonyosan nem prototipikus peacutelda hiszen neacutevszoacutei tagja nem deverbaacutelis absztrakt fıneacutev) Egy maacutesik immaacuter iacutegeacuteretesebb peacutelda a rsquonevet ad nevez (szoacute szerint) nevet helyezrsquo jelenteacuteső ie h1nēh3m dheh1‑ amelynek folytataacutesa ugyanazzal a neacutevszoacutei eacutes igei taggal toumlbb nyelvbıl adatolt (Hackstein 2002 6 Schutzeichel 2014 115ndash117 a rsquoneacutevrsquo szoacute h1nēh3m for-maacutejaacuteban valoacute rekonstrukcioacutejaacutet nem mindenki fogadja el [ld pl van Beek 2011 52ndash53] de keacuterdeacute-suumlnk szempontjaacuteboacutel ez irrelevaacutens) gr Ocircnoma tiqšnai oacutei nma dhā‑ lat nomen facereindere hett lāman dāi‑ tokh B ntildeem tā‑ szerb‑horvaacutet ȉme djȅsti Ennek alapnyelvi rekonstrukcioacuteja a nagy szaacute-muacute egyezeacutes miatt valoacutesziacutenőnek laacutetszik ugyanakkor azt is vegyuumlk eacuteszre hogy a szintagma egyik nyelvben sem ment keresztuumll univerbaacutecioacuten Az egyetlen szoacuteba joumlhetı kiveacutetel az oacutei nāmadh‑ rsquoneacutev-adoacutersquo nomen agentis (errıl ld Scarlata 1999 254ndash255) lehetne amelyet Schutzeichel 2014 114 uni-verbaacuteloacutedott alaknak tart De mieacutert ne foghatnaacutenk ezt fel egyszerően a funkcioacuteigeacutes szerkezet elemei-vel azonos elemekbıl eacutepiacutetkezı determinatiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelnek

65 Ha egy nyelvben produktiacutevak a funkcioacuteigeacutes szerkezetek (mint pl a tokhaacuter tā‑ lt ie dheh1‑ eseteacuteben ld Hackstein 2002 6) ez oumlnmagaacuteban meacuteg nem jelent megırzoumltt alapnyelvi oumlroumlkseacuteget Sıt a Hackstein 2002 6 aacuteltal emliacutetett keacutet tokhaacuter peacutelda egyike sem szerencseacutes A tokh A (eacutes mel-lesleg B) śāp tā‑ rsquoelaacutetkoznirsquo funkcioacuteigeacutes szerkezet egyeacutertelmően keacutesıi kuumlloumlnnyelvi eredető hiszen neacutevszoacutei tagja szanszkrit joumlveveacutenyszoacute (oacutei śāpa‑ rsquoaacutetok eskuumlrsquo vouml Adams 1999 sv śāp) Maacutesik peacutel-daacutejaacutenak (tokh B keś tā‑ rsquofigyelembe vesz szaacutemba vesz megiacuteteacutelrsquo) neacutevszoacutei eleme (B keś A kaś rsquoszaacutemrsquo hangtanilag lt koḱi vouml Adams 1999 sv keś) nem adatolt maacutes nyelvbıl ezeacutert alapnyelvi staacutetusza szinteacuten teljesen keacutetseacuteges A szerkezetet ezeacutert nem vezethetjuumlk vissza az alapnyelvre mint ahogy Hackstein teszi (ie koḱi dheh1‑ rsquouumlgyel vmire tekintetbe vesz vmitrsquo)

30

funkcioacuteigeacutes szerkezetekre visszavezetni66 Aacutelljon itt a teljesseacuteg legcsekeacutelyebb igeacute-nye neacutelkuumll haacuterom illusztraacuteloacute peacutelda erre az eljaacuteraacutesra a leguacutejabb szakirodalmi termeacutesbıl

Garnier 2006 a gr ypoundmaqoj rsquopor homokrsquo szoacutet egy ie bhs‑h2‑dhh1‑oacute‑ rsquoporraacute zuacutezott poriacutetottrsquo melleacutekneacutevre vezeti vissza amely veacutelemeacutenye szerint egy ısi ie bhs‑m‑eacuteh2 dheh1‑ rsquoporraacute zuacutez poriacutet (szoacute szerint porraacute tesz)rsquo szintagmaacuten67 alapul (bhs‑m‑eacuteh2‑ rsquoszemeacutet hordaleacutek porrsquo kollektiacutevum a bhos‑moacute‑ rsquodoumlrzsoumlleacutes soumlpreacutesrsquo fıneacutevbıl amely az ie bhes‑ rsquomorzsol soumlpoumlrrsquo ige szaacutermazeacuteka) Szinteacuten ugyanabboacutel a melleacutekneacutevbıl ered szerinte baacuter neacutemi analogikus aacutetalakulaacuteson ment keresztuumll az ısgerm samethaz rsquohomokrsquo szoacute is (vouml pl neacutem Sand) Azt jelenteneacute ez hogy az indoeuroacutepaiak tudataacuteban voltak annak hogy a homok pontosabban a homokszem-cseacutek bizonyos kızetek vagy aacutesvaacutenyi anyagok aproacutezoacutedaacutesaacuteval joumlnnek leacutetre68 Valoacute-sziacutenőbbnek laacutetszik ndash termeacuteszetesen amennyiben elfogadjuk Garnier etimoloacutegiaacutejaacutet ndash hogy a bhs‑h2‑dhh1‑oacute‑ melleacutekneacutev arra az idıre amikor fınevesuumllve a homok megnevezeacutesre kezdteacutek hasznaacutelni maacuter elvesziacutetette eredeti jelenteacuteseacutet lexikalizaacuteloacute-dott eacutes egyszerően csak rsquoporszerő szemcseacutesrsquo jelenteacutessel rendelkezett69 Ez triviaacutelis szemantikai vaacuteltozaacutes azonban azt jelenti hogy az univerbaacutecioacutet magaacutet egy nagyon ısi pre‑proto‑indoeuroacutepai korszakba kellene visszatolnunk

Balles 2009 21ndash22 a gr kulhellipndw rsquogoumlrget hengeriacutetrsquo med kulhellipndomai rsquogoumlrduumll forogrsquo igeacutet egy kolh1imdheh1‑ vagy kolh1imdhh1o‑ rsquogoumlrduumllı forduloacutersquo melleacutekneacutev thematikus igei szaacutermazeacutekakeacutent veacutegsı soron egy alapnyelvi kolh1im dheh1‑ rsquofor-dulaacutes(oka)t csinaacutel forog goumlrduumllrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezetre kiacuteseacuterli meg visszavezetni

66 Ez aloacutel Schutzeichel 2014 monograacutefiaacuteja kiveacutetelt jelent mert ı korpuszalapuacute vizsgaacutelatot is veacute-

gez meghataacuterozott goumlroumlg (Hom Il eacutes Od) veacutedikus (RV) avesztai (gāθā‑k) eacutes hettita (toumlrveacutenyszouml-vegek) szoumlvegek alapjaacuten Ez azonban az alapnyelvi funkcioacuteigeacutekkel eacutes funkcioacuteigeacutes szerkezetekkel kapcsolatban inkaacutebb csak aacuteltalaacutenos koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutet teszi lehetıveacute hiszen a korpuszokban vizsgaacutelt igeacutek funkcioacuteigei hasznaacutelata eacutes annak sajaacutetossaacutegai nem igazaacuten nyelvcsalaacuted‑specifikusak

67 Garnier maga nem hasznaacutelja a funkcioacuteigeacutes szerkezet kifejezeacutest (sem semmilyen maacutes hasonloacute terminust) ehelyett perifrasztikus kauzatiacutev keacutepzıdmeacutenyrıl (bdquorsquoplacer mettre dans tel eacutetatrsquordquo Garnier 2006 82) beszeacutel Schutzeichel 2014 109 maacuter funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent sorolja be a Garnier aacuteltal rekonstruaacutelt szintagmaacutet Balles 2006 35 azonban felhiacutevja a figyelmet arra hogy az oacuteind cvi‑konst-rukcioacutenaacutel (ld 42 o) amelynek neacutevszoacutei eleme instrumentalisi eredető eacutes amely ugyanolyan jelen-teacutest fejez ki mint a Garnier aacuteltal taacutergyalt alapnyelvi dheh1‑igeacutes szerkezetek szőkebb eacutertelemben veacuteve nem funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl hanem kopula‑predikatiacutevum‑konstrukcioacuteroacutel van szoacute Ezeacutert nem taacutergyalom eacuten sem azokat a veacutedikus szerkezeteket amelyben a kar‑ ige faktitiacutev kopulakeacutent fordul elı (ld I 8 2)

68 Schutzeichel 2014 109 a homok szedimentaacutecioacuteval valoacute kialakulaacutesaacutera hivatkozik de veacutelemeacute-nyem szerint a felteacutetelezett indoeuroacutepai szintagma nem erre a folyamatra utalna

69 Garnier 2006 83ndash84 tipoloacutegiai paacuterhuzamkeacutent a szanszkrit bhasmī‑kar‑ rsquohamvaszt hamuvaacute teszrsquo cvi‑konstrukcioacutera (vouml Balles 2006 126) hivatkozik eacutes egy Mahābhārata‑reacuteszletet (MBh 1394ndash9) is ideacutez amelyben ennek neacutevszoacutei oumlsszeteacutetellel bıviacutetett bhasma‑rāśī‑ktam rsquo(szoacute szerint) hamukupaccaacute tettrsquo formaacuteja adatolt (ld meacuteg bhasmīktā purī rsquohamuvaacute eacutegetett vaacuterosrsquo Rām 55511 ideacutezi Balles 2006 126) A MBh‑szoumlvegreacuteszben azonban konkreacutetan szoacute van a fa eleacutegeteacuteseacuterıl elham-vasztaacutesaacuteroacutel azaz a bdquohamuaacutellapotrdquo elızmeacutenyeacuterıl vagyis itt a kifejezeacutes eredeti jelenteacuteseacuteben hasznaacute-latos nem pedig olyan jelenteacutesvaacuteltozaacutessal mint amilyet az alapnyelvi melleacutekneacutevneacutel (illetve fıneve-suumllve a rsquohomokrsquo szoacutenaacutel) minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint felteacuteteleznuumlnk kellene

31

amelynek neacutevszoacutei tagja az ie kelh1‑ rsquofordul megfordulrsquo ige nomen actionisi de-rivaacutetuma Balles tudataacuteban van annak hogy ez a levezeteacutes egy vitatott goumlroumlg hang-vaacuteltozaacutest felteacutetelez (NDh gt ND bdquoin bestimmten Kontextenrdquo) ezeacutert alternatiacutevakeacutent (n 1) a deh3‑ rsquoadrsquo funkcioacuteigeacutet sem zaacuterja ki Ugyanakkor azt is meg kell jegyez-nuumlnk hogy ha figyelembe vesszuumlk a kelh1‑ ige inattingens (intranzitiacutev) voltaacutet eacutes a kolh1i‑ nomen actionis ebbıl eredı rsquofordulaacutesrsquo (nem pedig rsquofordiacutetaacutes goumlrdiacuteteacutesrsquo) jelenteacuteseacutet a kulhellipndw ige tranzitiacutev activumaacutet a mediumhoz keacutepest maacutesodlagosnak kell tartanunk hacsak nem teacutetelezzuumlk fel ndash amirıl Balles nem tesz emliacuteteacutest ndash hogy az alapnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezet kauzatiacutev jelenteacuteső volt (rsquofordulaacutest csinaacutelokoz vmivki maacutesban megforgatrsquo) Schutzeichel 2014 128ndash129 Balles etimoloacutegiaacutejaacutet az emliacutetett hangtani probleacutemaacutek miatt tartja keacutetseacutegesnek

Schutzeichel 2014 107ndash108 (Janda 2000 240ndash241 gondolataacutet koumlvetve) egy ie bhero dheh1‑ rsquozsaacutemaacutenyt szerez zsaacutekmaacutenyolrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezetet felteacutetelez az alapnyelvre A rekonstrukcioacute keacutet aacutelliacutetoacutelagos bizonyiacuteteacutekon alapul de ezek egyike sem teljesen meggyızı Az elsı a gr pšrqw rsquolerombol zsaacutekmaacutenyolrsquo ige amely hangtanilag ndash Grassmann toumlrveacutenyeacutet figyelembe veacuteve ndash szaacutermazhat ugyan egy ie bherdh

‑ gyoumlkbıl de erre a felteacutetelezett gyoumlkre maacutes nyelvekbıl sajnos semmifeacutele paacuterhuzam nincs (ld LIV 77ndash78) ezeacutert alapnyelvi staacutetusza maga is keacutetseacuteges (amire LIV keacuterdıjellel utal) Janda eacutes Schutzeichel ezt a felteacutetelezett gyoumlkoumlt egy bher(o) eacutes dheh1‑ elemekbıl aacutelloacute funkcioacuteigeacutes szerkezetre vezetik vissza oumlsszeolvadaacutessal univerbaacutecioacuteval70 A maacutesik aacutelliacutetoacutelagos eacuterv egy korai veacutedikus szoumlveghely volna mely a bhaacutere dhāḥ szintagmaacutet tartalmazza

(17) saacute no vqṣā vqṣarathaḥ suśipra

azNOM miPLACC bikaNOM erıs_kocsijuacuteNOM szeacutep_ajkuacuteVOC

vqṣakrato vqṣā vajrin bhaacutere

bika_erejőVOC bikaNOM vajrahordozoacuteVOC zsaacutekmaacutenyLOC

dhāḥ (RV 5365cd)

teszAORINJACT2SG

rsquoErıs kocsijuacute bikakeacutent oacute szeacutepajkuacute bikaerejő vajrahordozoacute bikakeacutent segiacutets minket

zsaacutekmaacutenyhozrsquo71

Igaz ugyan hogy a veacuted bhaacutera‑ and dhā‑ etimoloacutegiailag az ie bher‑ eacutes dheh1‑ igeacutekbıl ered viszont az ideacutezett veacutedikus peacuteldaacuteban teljesen elteacuterı argumentumszer-kezet szerepel mint amit fentebb a goumlroumlg ige felteacutetezett eredeteacuteneacutel laacutettunk Itt ugyanis a nas neacutevmaacutesi klitikum az ige taacutergya miacuteg a bhaacutere fıneacutev locativusban aacutelloacute

70 Figyelembe veacuteve hogy az univerbaacutecioacute folyamata rendhagyoacute hangalaki redukcioacuteval jaacuterhat (vouml Balles 2009 22ndash23) leacutenyegeacuteben veacuteve eacuterdektelen hogy miacuteg Janda a neacutevszoacutei tagban egy bher gyoumlk-neacutevszoacutet laacutet a bher‑ rsquovisz elviszrsquo igeacutebıl addig Schutzeichel ugyanabboacutel a gyoumlkbıl thematikus bhero toumlvet rekonstruaacutel Nem deruumll ki azonban hogy Schutzeichel itt puszta tıalakot felteacutetelez‑e a rekonst-ruaacutelt szintagmaacuteban vagy valamilyen sajaacutetos esetragos alakkeacutent fogja fel a bhero formaacutet

71 Schutzeichel 2014 108 Geldner fordiacutetaacutesaacutet koumlveti aki a c eacutes a d pādaacutet kuumlloumln mondatokkeacutent fogja fel Ebben az esetben a c pādaacuteban szereplı nas neacutevmaacutest accusativusi eacuterteacutekben oda kell eacutertenuumlnk a d pādaacuteba is

32

bıviacutetmeacutenykeacutent jelenik meg rsquosegiacutets minket zsaacutekmaacutenyhoz (szoacute szerint) helyezz minket a zsaacutekmaacutenyhozzsaacutekmaacutenynaacutelrsquo (a megszoacuteliacutetott Indra isten) Laacutethatjuk hogy az egyes tagok etimoloacutegiai rokonsaacutegaacuten kiacutevuumll nincs pontos szintaktikai eacutes szemanti-kai paacuterhuzam a keacutet szerkezet koumlzoumltt ezeacutert azt kell mondanunk hogy oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszeti bizonyiacuteteacutek hiacutejaacuten a bher(o) dheh1‑ rsquozsaacutekmaacutenyolaacutest csinaacutel zsaacutekmaacutenyt szerezrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezet rekonstrukcioacuteja teljesen alaptalan

Baacuter keacutetseacutegtelenuumll igaz (vouml Bowern 2008 175ndash176) hogy a funkcioacuteigeacutes szerke-zetek reacuteszt vehetnek oumlsszeolvadaacutesban (univerbaacutecioacuteban) a fentebb ideacutezett eacutes tovaacutebbi hasonloacute szemleacutelető munkaacutek (pl Hackstein 2002 2012 Balles 2006 37ndash39 Janda 2000 2005 2010 stb) veacutelemeacutenyem szerint olyan toumlmegben felteacutetelezik ezt a folya-matot az alapnyelvre illetve a korai kuumlloumlnnyelvi korszakra amely ellentmondani laacutetszik annak a megfigyeleacutesnek hogy a funkcioacuteigeacutek vagy koumlnnyő igeacutek toumlrteacutenetileg aacuteltalaacuteban stabilabbak mint peacuteldaacuteul a segeacutedigeacutek eacutes jobban ellenaacutellnak a nyelvi vaacutel-tozaacutesoknak (ld 60 jz) Gyakran a konkreacutet etimoloacutegiai javaslatok is probleacutemaacutesak eacutes inkaacutebb egyfajta bdquotudomaacutenyos neacutepetimoloacutegiardquo benyomaacutesaacutet keltik72 Nem is be-szeacutelve arroacutel a moacutedszertani probleacutemaacuteroacutel hogy a funkcioacuteigeacutes magyaraacutezatot veacutegsı so-ron baacutermikor alkalmazhatjuk amikor egy szoacuteban egy ndash hagyomaacutenyosan Wurzeler-weiterung‑nak tekintett ndash ‑dh

‑ vagy maacutes potenciaacutelis funkcioacuteigeacutere akaacuter csak taacutevolroacutel emleacutekeztetı szegmentum elıfordul (pl ‑gh

‑ ~ gheh1‑ rsquoeleacuter vhovarsquo) Meacuteg spekula-tiacutevabbaacute vaacutelhat ez a moacutedszer ha raacuteadaacutesul a neacutevszoacutei tag kuumlloumlnboumlzı tıvaacuteltozatait is megengedjuumlk egy adott alapnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezetben73 vagy eacuteppenseacuteggel lexikaacutelisan nyiacutelt azaz kuumlloumlnboumlzı szavakkal betoumllthetı poziacutecioacutekat tartalmazoacute (open‑

slot) konstrukcioacutekat felteacutetelezuumlnk74 Nem tagadva hogy az alapnyelvben is leacutetez(het)tek funkcioacuteigeacutes szerkezetek a

magam reacuteszeacuterıl plauzibilisebbnek tartom azt a forgatoacutekoumlnyvet (vouml Schutzeichel

72 Ld pl Janda 2005 265ndash266 oumltleteacutet (reacuteszben moacutedosiacutetja Balles 2009 20 24 vouml Janda 2010

Schutzeichel 2014 144) gr korUacutembh rsquohegykuacutep orom hegycsuacutecs stbrsquo kOgraverumboj rsquodombtetırsquo lt ie ḱorumgh2o‑ bdquowo man zur Spitze gelangtrdquo vagyis a hegycsuacutecs az ahol a csuacutecsra fel lehet eacuterni () Beekes (GED I 756ndash758) ezzel a szemben az ideacutezett szavakat pregoumlroumlg (azaz nem ie) eredetőnek tartja amit egyeacutebkeacutent a minden bizonnyal rokon korufraquo rsquovminek a teteje koponyarsquo szoacute is taacutemogatni laacutetszik (mb ~ f alternaacutecioacute) Janda nem ad szaacutemot a korufraquo szoacuteroacutel

73 Mint ahogy peacuteldaacuteul Balles 2009 23 teszi a gr dolicOgravej lat longus stb szoacutecsalaacuteddal kapcso-latban amelyet egy ie d(o)lh1(iuo)‑ () + gheh1‑ rsquohosszuacutesaacutegot eleacuterrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezetre vezet vissza Az ilyen tıkeacutepzeacutesbeli kuumlloumlnboumlzıseacuteg maacutes esetekben vilaacutegosan a kuumlloumlnnyelvi keacutepzeacutes bizonyiacute-teacuteka szokott lenni (ld klasszikus peacuteldakeacutent az rsquoaranyrsquo szoacute kuumlloumlnboumlzı tıvaacuteltozatainak keacuterdeacuteseacutet pl Simon 2009 231) hasonloacute moacutedszertani szigorra lenne tehaacutet itt is szuumlkseacuteg

74 Iacutegy jaacuter el bizonyos esetekben peacuteldaacuteul Hackstein 2012 ami lehetıveacute teszi szaacutemaacutera hogy ilyen akaacuter teljesen kuumlloumlnboumlzı funkcioacuteigeacutet eacutes a pontos derivaacutecioacutet illetıen szinteacuten elteacuterı neacutevszoacutei tagot tar-talmazoacute kuumlloumlnnyelvi szerkezeteket nyitott alapnyelvi konstrukcioacutekra vezessen vissza (pl oacutefn wara tuon lt (s)orh3‑eh2 + dheh1‑ ~ gr Atildera fšrein lt (s)ērh3‑ + bher‑ ~ hett warri nāi‑ lt (s)erh3‑i + neHi‑ ld Hackstein 2012 96) Van ugyan raacute kuumlloumlnnyelvi adatunk hogy egy funkcioacuteigeacutet egy szerkezetben egy maacutesik vaacuteltott fel (pl oacutefn wara tuon rsquofigyel vmire figyelmet szentel vminekrsquo a-melyet a kfn‑re teljesen kiszoriacutet a wara neman ld Hackstein 2012 99) de veacutelemeacutenyem szerint erre a jelenseacutegre csak akkor hivatkozhatunk ha konkreacutet bizonyiacuteteacutekaink vannak mind a reacutegebbi mind az uacutej funkcioacuteigeacutere az adott nyelv toumlrteacutenete folyamaacuten

33

2014 145ndash150) hogy bizonyos szerkezetek elemei teacutenylegesen maacuter az alapnyelv-ben oumlsszeolvadtak (univerbaacutecioacute) Az univerbaacuteloacutedott forma szekundeacuter gyoumlkkeacutent eacuter-telmezıdhetett aacutet (reanaliacutezis) ami az eredeti funkcioacuteige szuffixumszerő bdquoWurzel-erweiterungrdquo‑keacutent valoacute absztrakcioacutejaacutet eacutes produktiacutevvaacute vaacutelaacutesaacutet eredmeacutenyezhette (a ‑dh

‑ peacuteldaacuteul faktitiacutev‑kauzatiacutev jelenteacutessel) Ezt azutaacuten uacutejabb szekundeacuter gyoumlkoumlk leacutet-rejoumltte koumlvethette Ez azt jelenti hogy szaacutemos olyan peacutelda lehet a szakirodalomban emliacutetettek koumlzoumltt amelyik valoacutejaacuteban soha nem leacutetezett funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent csak ilyen maacutesodlagos gyoumlk formaacutejaacuteban

A legnagyobb de sajnos szuumlkseacutegszerő hiaacutenyossaacutega minden alapnyelvi funkcioacute-igeacutes szerkezeteket rekonstruaacuteloacute tanulmaacutenynak hogy nem tud semmi biztosat mon-dani a szerkezeteknek a nyelvi rendszerben betoumlltoumltt szerepeacuterıl funkcioacutejaacuteroacutel az egyszerő igeacutekkel szembeni sajaacutetossaacutegairoacutel Ezt ugyanis csak korpuszalapuacute empiri-kus vizsgaacutelat segiacutetseacutegeacutevel tudnaacutenk felderiacuteteni (vouml a neacutemettel kapcsolatban pl Stor-rer 2006 Kamber 2008) Eacutelı nyelvi tipoloacutegiai paacuterhuzamokat figyelembe veacuteve aacutelta-laacuteban azt szoktaacutek felteacutetelezni ndash maacuter amennyiben kiteacuternek erre a keacuterdeacutesre (mint pl Balles 2006 37 Schutzeichel 2014 79) ndash hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek az alap-nyelvben elsısorban stilisztikai‑pragmatikai variaacutensokkeacutent esetleg szaknyelvi ter-minusokkeacutent leacuteteztek hiszen egyreacuteszt az igeacutek sok elembıl aacutelloacute nyitott szoacuteosztaacutelyt alkottak maacutesreacuteszt a denominatiacutev igekeacutepzeacutes eacutes kuumlloumlnfeacutele grammatikai kategoacuteriaacutek (pl aspektus akcioacuteminıseacuteg igeidı igemoacuted) kifejezeacutese is morfoloacutegiai eszkoumlzoumlkkel toumlrteacutent azaz ilyen ceacutelokra funkcioacuteigeacutes szerkezetekre nem volt szuumlkseacuteg Ezek szerint az aspektus‑akcioacuteminıseacuteg kifejezeacutese a kuumlloumlnnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek csak maacutesodlagosan kialakult feladata lenne (Schutzeichel 2014 79)

I 6 AZ INDO-IRAacuteNI NYELVEK FUNKCIOacuteIGEacuteS

SZERKEZETEINEK NYELVTOumlRTEacuteNETI VIZSGAacuteLATA

I 6 1 AZ INDO-AacuteRJA OumlSSZETETT IGEacuteK

Az indo-aacuterja nyelvek komplex predikaacutetumainak diakroacuten vizsgaacutelata eddig eacuterdemben csak a V1+V2 tiacutepusra a hagyomaacutenyosan uacuten oumlsszetett igeacuteknek nevezett jelenseacutegre (amelyrıl ld 20 jz) koncentraacutelt A kutataacutes ma maacuter aacuteltalaacutenosan elfogadott teacutenykeacutent kezeli hogy a V1+V2 tiacutepus az indoaacuterja nyelvekben a hagyomaacutenyosan absolutivum-nak nevezett ragozhatatlan igeneacutev (konverbium) + ige kapcsolatokboacutel eredeztethetı (Butt 2010 66ndash68 ButtndashLahiri 2013 15ndash18 Slade 2013 vouml Tikkanen 1987 174ndash

34

178)75 Butt 2010 66ndash67 eacutes ButtndashLahiri 2013 16ndash17 uacutegy veacutelekednek hogy a kate-goacuteria kezdetei egeacuteszen az oacuteindig vezethetık vissza eacutes maacuter bizonyos veacutedikus szer-kezetekben is a V1+V2 tiacutepus embrionaacutelis formaacutejaacutet veacutelik felfedezni

(18) vayaacutem hellip yeacute tvā~76 āraacutebhya caacuterāmasi (RV 1574ab)

miPLNOM akiPLNOM teACC megragadABS mozogPRS3PL

rsquomi akik teacuteged (ti Indraacutet) megragadva haladunkrsquo

Butt szerint rsquomi akik aacutellandoacutean ragaszkodunk hozzaacutedrsquo

Ezzel szemben Slade 2013 5ndash12 amellett eacutervel hogy azok az elıfordulaacutesok ame-lyeket Butt eacutes szerzıtaacutersa emliacutet teljesen marginaacutelisak az oacuteindben eacutes bennuumlk az absolutivumi alakot Butt‑tal ellenteacutetben minden tovaacutebbi neacutelkuumll lehet eredeti kon-verbiumi jelenteacutessel is eacutertelmezni Hasonloacute a helyzet a Butt aacuteltal ideacutezett paacuteli szer-kezetekneacutel is (pl (19) benefaktiacutev olvasata) amelyek ugyan tekinthetık a keacutesıbbi fejlıdeacutes kiinduloacutepontjaacutenak de nem bizonyiacutethatoacute minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutelag hogy maacuter itt megtoumlrteacutent az a bizonyos uacutejraelemzeacutes (reanaliacutezis) amely a V1+V2 komplex predikaacutetumokhoz azaz az uacuten oumlsszetett igeacutekhez vezetett

(19) dārūni āharitvā aggiṁ katvā

faaacutegPLACC hozABS tőzACC csinaacutelABS

dassati (Jātaka 129610)

adFUT3SG

rsquoFaaacutegakat hozva tuumlzet keacutesziacutetve oda fogja (azt) adni (neki)rsquo

Butt szerint rsquoFaaacutegakat hozva tuumlzet fog keacutesziacuteteni nekirsquo

Slade 2013 12 megaacutellapiacutetja hogy az uacuten oumlsszetett igeacutek elsı keacutetseacutegtelen peacuteldaacutei csak a 16ndash18 szaacutezadban a korai uacutejind nyelvekben jelennek meg (hasonloacutean veacutelekedik Masica 1991 326 is)

Az indo‑aacuterja nyelvek oumlsszetett igeacuteit areaacutelis szempontboacutel is szoktaacutek vizsgaacutelni mint a deacutel‑aacutezsiai nyelvi teacuterseacuteg egyik jellegzetes vonaacutesaacutet (Masica 1976 141ndash158 vouml Masica 1991 326ndash330) A jelenseacuteg kialakulaacutesaacuteban eacutes elterjedeacuteseacuteben toumlbben a dra-vida nyelvek szubsztraacutetumhataacutesaacuteval szaacutemolnak aminek azonban ellentmondani laacutet-szik (vouml ButtndashLahiri 2013 25 P E Hook nyomaacuten) hogy az a mai indo‑aacuterja teruumllet

75 Ashwini Deo egy kiadatlan elıadaacutesa alapjaacuten Butt 2010 69ndash71 azt is valoacutesziacutenősiacuteti hogy a

V1+V2 komplex predikaacutetumok egyre gyakoribb hasznaacutelata az indo‑aacuterja nyelvekben oumlsszefuumlgg az igekoumltık (preverbumok vagy lokaacutelis partikulaacutek) fokozatos eltőneacuteseacutevel

76 Itt jegyzem meg hogy a veacutedikus szoumlvegek koumlzuumll a metrikus szoumlvegeket a metrikailag bdquohelyre-aacutelliacutetottrdquo formaacuteban koumlzloumlm (a RV‑naacutel van NootenndashHolland 1995 kiadaacutesa alapjaacuten) A saṃhitā‑pāṭhaacute-ban nem szereplı de metrikailag bizonyiacutethatoacutean egykor meglevı magaacutenhangzoacutekat alsoacute indexben tuumlntetem fel Ezen feluumll ndash a glosszaacutelaacutes megkoumlnnyiacuteteacutese eacuterdekeacuteben ndash kuumlloumlnvaacutelasztottam azokat a sza-vakat is amelyek valamilyen magaacutenhangzoacute‑saṃdhi miatt a saṃhitā‑szoumlvegben oumlsszevontan szere-pelnek Ezeket az eseteket ~ jellel jeloumlloumlm A fenti szoumlveghelyen peacuteldaacuteul a saṃhitā-pāṭha olvasata tvā~ āraacutebhya helyett tvāraacutebhya

35

ahol a legnagyobb a komplex predikaacutetumok gyakorisaacutega a dravida nyelvteruumllet kouml-zeacuteppontjaacutetoacutel messze talaacutelhatoacute ButtndashLahiri 2013 26 ezeacutert lehetseacutegesnek tartjaacutek hogy a jelenseacuteg szeacutelesebb koumlrő koumlzeacutepkori elterjedeacutese inkaacutebb a mogul invaacutezioacuteval megjelenı toumlroumlk nyelvi hataacutessal fuumlgg oumlssze

Ennek a V1+V2 tiacutepusra vonatkozoacute eacuteleacutenk tudomaacutenyos diskurzusnak a feacutenyeacuteben meglepınek tőnhet hogy az indo‑aacuterja N+V funkcioacuteigeacutes szerkezetekkel kapcsolat-ban szinte nem is talaacutelunk diakroacuten szempontuacute vizsgaacutelatokat sıt a szakirodalom az oacuteindre vonatkozoacutelag az alapos szinkroacuten elemzeacutessel is adoacutes marad Az uacutejind nyel-vekkel foglalkozoacute tanulmaacutenyok jobbaacutera csak megemliacutetik hogy a jelenseacuteg maacuter az oacuteindben is leacutetezett (ld pl Gaeffke 1967 191ndash19277) de a kategoacuteria nyelvtoumlrteacuteneti fejlıdeacuteseacutet eacuterdemben nem taacutergyaljaacutek78 Kiveacutetelt jelent Montaut 2016 aki tanulmaacute-nyaacuteban kiteacuter a hindiacute N+V komplex predikaacutetumok toumlrteacuteneti fejlıdeacuteseacutere is Montaut a igerendszer aacutetalakulaacutesaacuteval (a tranzitivitaacutes eacutes az igenem koacutedolaacutesaacutenak vaacuteltozaacutesai-val) eacutes a perzsa joumlveveacutenyszavak 16ndash18 szaacutezadtoacutel kezdıdı toumlmeges megjeleneacuteseacutevel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe e komplex predikaacutetumok gyors elterjedeacuteseacutet mikoumlzben meg-jegyzi hogy jelenleacutetuumlk a szanszkritban marginaacutelis volt mint ahogy peacuteldaacuteul az an-golban is az79

I 6 2 AZ N+V TIacutePUS A PERZSA NYELV TOumlRTEacuteNETEacuteBEN

A perzsa nyelvvel kapcsolatban amelyben ndash mint fentebb (7 jz) emliacutetettem ndash a funkcioacuteigeacutes szerkezetek avagy komplex predikaacutetumok sajaacutetos staacutetusszal rendelkez-nek maacuter szuumlletettek eacuterdemi nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacutelatok Aneacutelkuumll hogy a reacuteszletek-ben elmeruumllneacutenk eacuterdemes megemliacuteteni A Korn tanulmaacutenyaacutet (Korn 2013) aki arra a megaacutellapiacutetaacutesra jut hogy a komplex predikaacutetumok a nyelvi rendszerben bekoumlvet-kezı kuumlloumlnfeacutele aacutetrendezıdeacutesek koumlvetkezteacuteben a koumlzeacutep‑perzsaacuteban formaacuteloacutedtak ki (vouml Telegdi 1951 320ndash321 Ciancaglini 2011 11ndash12) baacuter bizonyos kar‑ igeacutevel alkotott roumlgzuumllt szerkezetek maacuter az oacuteperzsa korszakban is kitapinthatoacutek amelyek szinteacuten fontos szerepet jaacutetszottak a folyamatban

77 Krause 2014 504ndash505 az oacuteeacuteszaki szkaldikus koumllteacuteszet stiacutelusaacuteval kapcsolatban emliacuteteacutest tesz a szanszkrit nyelv kar‑ igeacutevel alkotott koumlruumlliacuteraacutesairoacutel eacutes szembeaacutelliacutetja azt a veacutedikus himnuszok nyelveacute-vel bdquowelche Fuumllle von finiten Verbalformen tritt uns da entgegenrdquo Mint laacutetni fogjuk a helyzetkeacutep enneacutel a kisseacute romantikus megaacutellapiacutetaacutesnaacutel valamivel aacuternyaltabb

78 Ciancaglini 2011 8ndash9 eacutertelmezeacuteseacuteben az hogy az uacutejind nyelvekben iacutegy a hindiacuteben eacutes az urduacute-ban leacuteteznek N+V funkcioacuteigeacutes szerkezetek elsısorban a perzsa nyelv hataacutesaacutenak tudhatoacute be baacuter megjegyzi (9 n 23) hogy ezt nagy meacuterteacutekben taacutemogatta a sok hasonloacute oacuteind eredető szerkezet jelen-leacutete Ez tehaacutet ugyanolyan folyamat lenne mint amelyet fentebb (62 jz) peacuteldaacuteul a japaacutennal eacutes az angollal kapcsolatban emliacutetettem ti hogy a nyelvben maacuter eleve leacutetezı kategoacuteria kuumllsı hataacutesra lesz igazaacuten produktiacutev eacutes gyakori nyelvi eszkoumlz Azonban keacuterdeacuteskeacutent vetıdik fel hogyan egyeztethetı ez oumlssze azzal hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek a klasszikus szanszkritban nagy szaacutemban jelen vannak szaporodaacutesuk eacutes elterjedeacutesuumlk pedig maacuter a veacutedikus nyelv keacutesıbbi szakaszaiban is megfigyelhetı Ekkor ugyanis perzsa hataacutessal meacuteg nem szaacutemolhatunk

79 Az utoacutebbi aacutelliacutetaacutes mindkeacutet fele (ti mind a szanszkritra mind az angolra vonatkozoacutelag) lega-laacutebbis vitathatoacute

36

Talaacuten kisseacute tuacutelzott Korn oacutevatossaacutega azt illetıen hogy leacuteteztek‑e maacuter a koumlzeacutep‑

perzsa elıtt is funkcioacuteigeacutes szerkezetek ha figyelembe vesszuumlk Ciancaglini 2011 15ndash16 megfigyeleacuteseacutet hogy Kr e 5 szaacutezadi Egyiptomban talaacutelt de a susai perzsa kiraacutelyi kancellaacuteriaacuteban keacuteszuumllt araacutemi szoumlvegekben maacuter olyan szerkezetekkel ta-laacutelkozunk (a ‛bd rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel) amelyek a seacutemitıl idegenek eacutes minden valoacutesziacute-nőseacuteg szerint perzsa mintaacutera alakultak ki E szerkezetek fıneacutevi tagja nem egy eset-ben maga is perzsa joumlveveacutenyszoacute pl araacutemi hndrz y‛bdwn rsquoutasiacutetaacutesokat fognak adnirsquo (az araacutemi hndrz szoacute egy oacutep handarza fıneacutev aacutetveacutetele vouml kp handarz rsquotanaacutecsrsquo) Ezek a kalkok azt mutatjaacutek hogy az oacuteperzsaacuteban ndash meacuteg ha nem is a kiraacutelyfeliratokroacutel ismert regisztereacuteben ndash maacuter leacuteteztek a keacutesıbbi komplex predikaacutetumokkal analoacuteg de legalaacutebbis azok koumlzvetlen elızmeacutenyeacutenek tekinthetı szerkezetek80 Az araacutemi adatok indirekt tanuacutesaacutega eacutes az oacuteperzsa korpusz csekeacutely meacuterete miatt azonban ezek vizsgaacute-lata nem kecsegtet sok eredmeacutennyel81 Elmeacuteletileg sokkal jobb helyzetben vagyunk az indo‑aacuterja nyelvekkel kapcsolatban ugyanis itt maacuter az oacuteind korszakban nagy mennyiseacutegő szoumlvegre alapozhatjuk vizsgaacutelatainkat

80 A feliratokon adatolt szerkezetek koumlzuumll leginkaacutebb a szaacutemos alkalommal (ld Kent 1953 213)

elıforduloacute hamaranam kar‑ figyelemre meacuteltoacute a a‑v‑d‑a h‑m‑r‑n‑m a‑ku‑u‑n‑v (DB II 34) avadā hamaranam akunava ott csataACC csinaacutelPST3PL Korn 2013 42ndash43 szerint a szerkezet nem tekinthetı komplex predikaacutetumnak ugyanis itt szerinte

az ige megırzi lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (rsquoveacutegrehajt veacuteghezviszrsquo) eacutes a fıneacutev is referenciaacutelis jeleneacuteső rsquoott vitteacutek veacuteghez (azt) a (bizonyos) harcot ott viacutevtaacutek meg (azt) a (konkreacutet) uumltkoumlzetetrsquo azaz a kifejezeacutes Korn eacutertelmezeacuteseacuteben nem egyszerően azt jelenti hogy rsquoharcolrsquo Ezzel rokoniacutethatoacute veacutelemeacutenyt keacutep-visel Schmitt 2014 188 is aki azonban azokban az esetekben amikor a szerkezetben az ige carta-naiy infinitivusa szerepel (pl DB I 93 II 33 stb) maacuter az aacuteltalaacutenosabb rsquoharcba szaacutellrsquo jelenteacutessel szaacutemol Veacutelemeacutenyem szerint neheacutez a keacutet eset koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteget tenni eacutes uacutegy gondolom a szerkezet esetleg funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tekinthetı (meacuteg ha komplex predikaacutetumnak bizonyos esetekben nem is mert a referenciaacutelis fıneacutevi tag miatt VP‑keacutent kell kezelnuumlnk) ugyanis az ige jelenteacutese abszt-rakt jellegő nem az eredeti konkreacutet rsquoalkot leacutetrehoz megcsinaacutelrsquo A fıneacutev referenciaacutelis jelenteacutese sem akadaacutelyozza a funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest hiszen amint fentebb (ld 25 o) laacutettuk a funkcioacuteigeacutes szer-kezeteknek leacutetezik ilyen nem prototipikus formaacuteja is Szinteacuten ezt laacutetszik taacutemogatni a hamaranam kar‑ szintagmaacuten alapuloacute hamaranakara DNb 34 determinatiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel is amelynek jelen-teacutese rsquoharcosrsquo vagyis az aki bdquoharcotharcolaacutest csinaacutelrdquo (vouml ugyanabban a sorban ušhamaranakara rsquojoacute harcosrsquo)

81 Ciancaglini 2011 17ndash18 Korn veacutelemeacutenyeacutetıl elteacuterıen arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a jelenseacuteg indo‑iraacuteni koruacute hiszen mind az oacuteindben mind az oacuteperzsaacuteban van raacute adatunk Keacutesıi uacutejiacutetaacutesnak tartja azonban amiatt hogy hasonloacute szerkezetek nem mutathatoacutek ki a rokon nyelvekbıl eacutes az oacuteind ill oacuteiraacuteni korszakban a szerkezet maga sem grammatikalizaacuteloacutedott meacuteg Kiemeli hogy csak a klasszikus szanszkritban eacutes a koumlzeacutep‑perzsaacuteban nıtt meg a gyakorisaacutega eacutes ekkor vaacutelt a denominaacutelis igekeacutepzeacutes fı eszkoumlzeacuteveacute

37

I 7 A KAR- IGEacuteVEL ALKOTOTT FUNKCIOacuteIGEacuteS

SZERKEZETEK A VEacuteDIKUS NYELVBEN

Oumlsszpontosiacutetsunk ezek utaacuten a bevezetı gondolatok utaacuten magaacutera a veacutedikus nyelvre Mielıtt azonban munkaacutem tulajdonkeacuteppeni teacutemaacutejaacutera a kar‑ igeacutere eacutes a vele alkotott szerkezetek vizsgaacutelataacutera raacuteteacuterneacutek eacuterintsuumlnk roumlviden neacutehaacuteny olyan kifejezeacutest ame-lyek Kamber prototiacutepus‑elmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacuteseacutet alkalmazva prototipikus funkcioacutei-geacutes szerkezeteknek minısiacutethetık Igaz Kamber fentebb emliacutetett kriteacuteriumai koumlzuumll a 2 pont egybıl kiesik a veacutedikus szerkezetek vizsgaacutelataacutenaacutel ugyanis a veacutedikus nyelv-ben elenyeacuteszı azoknak a szavaknak a szaacutema amelyek valoacuteban neacutevszoacutet kormaacutenyzoacute pre‑ vagy posztpoziacutecioacutenak tekinthetık (vouml Renou 1952 323ndash324) eacutes eddigi meg-figyeleacuteseim szerint ezek potenciaacutelisan funkcioacuteigeacutesnek tekinthetı szerkezetekben nem is szerepelnek A neacutemet nyelv mozgaacutest eacutes egyeacuteb rokon jelenteacuteseket kifejezı igeacutei mellett aacutelloacute prepoziacutecioacutes kifejezeacuteseknek a veacutedikus oacuteindben rendszerint puszta esetek felelnek meg

A maradeacutek haacuterom szempont alapjaacuten a neacutemet in Zorn geraten‑tiacutepusnak megfelelı prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tekinthetjuumlk a rsquomegy haladrsquo jelenteacuteső igeacutek (gam‑ ay‑ yā‑) aacutellapotot kifejezı deverbaacutelis (ritkaacutebban deadjektivaacutelis) absztrakt fıneacutevvel alkotott kapcsolataacutet amely valamilyen aacutellapotba keruumlleacutest valamilyen aacutel-lapotuacutevaacute vaacutelaacutest fejez ki (ingressziacutev akcioacuteminıseacuteggel) A tiacutepus maacuter a korai veacutedikus-ban felbukkan (20) (21) de igazaacuteboacutel csak keacutesıbb lesz igazaacuten elterjedt Itt illuszt-raacutecioacutekeacuteppen neacutehaacuteny epikus szanszkritboacutel szaacutermazoacute tipikus peacuteldaacutet ideacutezek (22)ndash(25)

(20) saacute puṣṭiacuteṃ yāti (RV 1775d)

az gyarapodaacutesACC megyPRS3SG

rsquoaz felviraacutegzikrsquo (szoacute szerint rsquogyarapodaacutesba megyrsquo)

(21) aacutegann hellip śraacutevo bhaacuted (RV 33710a)

megyPST2SG hiacuterneacutevACC nagyACC

rsquonagy hiacuternevet szerezteacutelrsquo (szoacute szerint rsquonagy hiacuterneacutevbe menteacutelrsquo)82

(22) vismayaṃ hellip paraṃ yayuḥ (MBh 111733d)

csodaacutelkozaacutesACC legnagyobbACC megyPRF3PL

rsquonagyon elcsodaacutelkoztakrsquo

82 A peacuteldaacuteboacutel kitőnik hogy az oacuteindben ez a tiacutepus megengedi a neacutevszoacutei tag melleacutekneacutevi jelzıvel

toumlrteacutenı bıviacuteteacuteseacutet (bhaacuted rsquonagyrsquo ld (22) (25) paraṃ rsquolegnagyobbrsquo) Ezek a jelzık a neacutevszoacuteban fog-lalt cselekveacutes fokaacutet fejezik ki (a cselekveacutest itt taacuteg eacutertelemben veacuteve) A (21)‑ben talaacutelhatoacute szerkezet neacutevszoacutei tagja (śraacutevas‑ rsquohiacuterneacutevrsquo) keacutetseacutegtelenuumll deverbaacutelis absztrakt fıneacutev (a śrav‑ rsquohallrsquo igeacutebıl) azon-ban nem nomen actionis hanem nomen rei actae rsquoaz amit valakirıl hallanakrsquo A deverbaacutelis fınevek tiacutepusairoacutel eacutes jelenteacuteseacuterıl ld alaacutebb (I 8 4)

38

(23) nāśaṃ yāsyati (MBh 51314b)

pusztulaacutesACC megyFUT3SG

rsquoel fog pusztulnirsquo

(24) paritoṣaṃ na gacchanti (Rām 15720c)

oumlroumlmACC nem megyPRS3PL

rsquonem fakadnak oumlroumlmrersquo

(25) viṣādam agamat param (Rām 2712d)

szomoruacutesaacutegACC megyAOR3SG legnagyobbACC

rsquonagyon elszomorodottrsquo

Ezekneacutel a szerkezetekneacutel az igei tag deszemantizaacuteloacutedaacutesa abban aacutell hogy nem konk-reacutet fizikai eacutertelemben vett mozgaacutest jelent hanem absztrakt moacutedon egy aacutellapot eleacute-reacuteseacutet valamilyen aacutellapotba keruumlleacutest fejez ki

Nehezebb dolgunk van a kar‑ rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel amelynek funkcioacuteigeacutes hasznaacutelata munkaacutem tulajdonkeacuteppeni taacutergyaacutet keacutepezi A kar‑ ige jelenteacutese ugyanis nem mozgaacutest ill valamilyen poziacutecioacuteban leveacutest fejez ki azaz a vele alkotott szerkezetek eleve nem eleacutegiacutetik ki a fenti neacutegy illetve ndash a 2 kriteacuteriumot a prepoziacutecioacutes szerkezet hasznaacutelataacutet mellızve ndash haacuterom szempont mindegyikeacutet Ez azt jelenti hogy kar‑ igeacutevel alkotott funkcioacuteigeacutes szerkezetek ndash legalaacutebbis Kamber modelljeacuteben ndash nem tartoznak a proto-tipikus centraacutelis szerkezetek koumlzeacute hanem perifeacuterikusabb poziacutecioacutet foglalnak el83

Vizsgaacuteljuk meg a maradeacutek keacutet Kamber‑feacutele kriteacuteriumot a kar‑ ige funkcioacuteigei voltaacutet azaz szemantikai kiuumlresedeacuteseacutet deszemantizaacutecioacutejaacutet (ez Kamber alapkriteacuteriu-ma) illetve a neacutevszoacutei tag deverbaacutelis absztrakt fıneacutevi jellegeacutet

Ahhoz hogy egy ige funkcioacuteigei hasznaacutelatban megfigyelhetı deszemantizaacutecioacute-jaacuteroacutel beszeacutelhessuumlnk ideaacutelis esetben szuumlkseacuteges lenne tisztaacutezni az igeacutenek azt az alap-jelenteacuteseacutet amelyhez keacutepest jelenteacutesbeli kiuumlresedeacutest mutat Baacuter itt szigoruacutean veacuteve csak szinkroacuten szempontokat kellene figyelembe vennuumlnk eacutes az egyes elıfordulaacutesok kontextuaacutelis segiacutetseacutegeacutevel kellene ezt meghataacuteroznunk szuumlkseacutegesnek tartom bemu-tatni az ige etimoloacutegiaacutejaacutet is

83 Amint fentebb (23 o) maacuter emliacutetettem a rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel alkotott szerkezeteket a neacutemet szaki-

rodalom egy reacutesze nem is sorolja a funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlzeacute hanem az uacuten nominalizaacutecioacutes igeacutes szerkezetek koumlzoumltt tartja szaacutemon A taacutemasztoacute igeacutes szerkezetek koumlzoumltt ez a tiacutepus prototipikusnak szaacutemiacutet

39

I 8 A KAR- IGE ETIMOLOacuteGIAacuteJA EacuteS HASZNAacuteLATI KOumlREI

I 8 1 A KAR- IGE ETIMOLOacuteGIAacuteJA

Az oacutei kar‑ ige a legelterjedtebb felfogaacutes szerint az ie ker‑ folytataacutesa (ld IEW 641ndash642 LIV 391ndash392 az s mobileacutes vaacuteltozatroacutel LIV 391 n 3 392 n 6) Ennek elsıdleges konkreacutet jelenteacutese rsquovaacuteg levaacuteg faragrsquo volt amelyet igei formaacuteban legtisz-taacutebban az anatoacuteliai nyelvekben laacutetunk hett kuerzi rsquovaacutegrsquo iteratiacutev kuraski[zzi] rsquouacutejra eacutes uacutejra vaacutegrsquo kurkuriyat (praet) rsquomegcsonkiacutetottarsquo eacutekiacuteraacutesos luvi kuwarti rsquovaacutegrsquo hier luvi REL+rai‑ (azaz kwar‑) rsquovaacuteg levaacutegrsquo84 Az igeacutet minden bizonnyal eredmeacutenytaacuter-gyas szintagmaacuteban is lehetett hasznaacutelni rsquo(egy alakot egy szobrot egy taacutelat stb) kifaragrsquo Ennek a jelenteacutesnek a kiterjeszteacuteseacutevel joumlhetett leacutetre a rsquoleacutetrehoz elıaacutelliacutet megalkotrsquo jelenteacutes amely maacuter nem korlaacutetozoacutedott a faragaacutes kivaacutejaacutes vaacutegaacutes mővele-teacutere eacutes baacutermilyen taacutergy leacutetrehozaacutesaacutet jelenthette Ez utoacutebbi jelenteacutesbıl (de tulajdon-keacuteppen akaacuter meacuteg a szőkebb jelenteacutesbıl is) magyaraacutezhatoacute az oacuteiacuter cruth velszi pryd (lt k‑tu‑) rsquoalak formarsquo neacutevszoacutei derivaacutetum jelenteacutese is (lt rsquoamit vki alkotott leacutetre-hozottrsquo azaz nomen rei actae)85 Szinteacuten van konkreacutet jelenteacutese az etimoloacutegiailag ide tartozoacute litvaacuten kugraverti igeacutenek is rsquoalapiacutet eacutepiacutet felaacutelliacutet leacutetrehozrsquo illetve rsquotuumlzel főtrsquo (Fraenkel 1962 I 319)

Absztrakt jelenteacutessel az indo‑iraacuteni nyelvekben (oacutei kar‑ av kar‑ oacutep kar‑) eacutes bizonyos kelta adatokban talaacutelkozunk (koumlzeacutep‑velszi paraf [praes sing 1] rsquookoz veacuteghezvisz szerezrsquo koumlzeacutep‑breton paras [praet sing 3] LIV 391 Matasović 2009 178) Ez a megoszlaacutes (indo‑iraacuteni eacutes kelta adatok) ndash hozzaacuteteacuteve hogy a legko-raacutebbi (anatoacuteliai) adatokban kizaacuteroacutelag konkreacutet jelenteacutese van a rokon igeacuteknek ndash arra utal hogy az absztrakt jelenteacutes nem vezethetı vissza az alapnyelvre hanem poszt‑

84 A hettita igeacuterıl eacutes oumlsszes elıfordulaacutesaacuteroacutel ld EDHIL 486ndash487 (az alapnyelvre rsquometsz vaacuteg

vaacutegaacutessal formaacutelrsquo jelenteacutest teacutetelez fel) az eacutekiacuteraacutesos luvi szavakroacutel ld Melchert 1993 116 a hieroglif luvi igeacuterıl LIV 391 n 2 EDHIL 487 IEW 641 figyelmen kiacutevuumll hagyja az anatoacuteliai adatokat eacutes aacuteltalaacutenosabb jelenteacutest ad meg bdquomachen gestalten vielleicht urspruumlnglich von irgendeiner nicht mehr bestimmbaren Handwerkstaumltigkeitrdquo Meglepı moacutedon Knobloch 1981 45ndash46 szinteacuten nem em-liacuteti az anatoacuteliai adatokat meacutegis Pokorny‑naacutel sokkal pontosabb ndash eacutes alapvetıen helyes ndash alapjelenteacutest hataacuteroz meg bdquodurch Schleifen oder Schnitzen aushoumlhlenrdquo azaz rsquocsiszolaacutessal vagy faragaacutessal kivaacutej vmitrsquo Eacuterdekesseacutegkeacuteppen megjegyezhetjuumlk hogy Knobloch ehhez a jelenteacuteshez kapcsolja az oacutei kxmi‑ rsquofeacutereg kukacrsquo szoacutet is (lt k‑mi‑) meacutegpedig azon az alapon hogy az ilyen aacutellatok jellemzıje hogy kivaacutejjaacutek a faacutet vagy a gyuumlmoumllcsoumlt Errıl a lehetseacuteges etimoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesrıl EWAia I 394ndash395 nem tesz emliacuteteacutest Neheziacuteti a keacuterdeacutest hogy a k‑mi‑ rekonstruktum mellett az alapnyelvre egy ‑mi‑ toumlvet is fel kell teacuteteleznuumlnk ugyanazzal a jelenteacutessel (amelybıl pl a neacutem Wurm ang worm szoacute szaacutermazik) eacutes a kettı viszonya nem tisztaacutezott

85 Vouml a lat figura szoacute viszonyaacutet a fingo rsquoalkot keacutesziacutetrsquo igeacutevel A latin ige az ie dheǵh‑ rsquogyuacuter dagasztrsquo (LIV 140ndash141) gyoumlkbıl szaacutermazik (az elsıdleges jelenteacuteshez vouml goacutet daigs oacutefn teig neacutem Teig rsquoteacutesztarsquo lt dhoǵho‑)

40

alapnyelvi uacutejiacutetaacutes86 az egyes aacutegakban87 Ez egyeacutertelmően azt implikaacutelja hogy a kar‑ igeacutenek legkoraacutebban az indo‑iraacuteni korszakban alakulhatott ki a szemantikai abszt-rakcioacutet felteacutetelezı funkcioacuteigei hasznaacutelata (vouml Korn 2013 52) a ker‑ ige az indo-euroacutepai alapnyelvben ilyen szereppel biztosan nem rendelkezett

Ami a formai szempontokat illeti mindenkeacuteppen szoacutet kell meacuteg ejtenuumlnk az ige imperfectumtoumlveacutenek a keacutepzeacuteseacuterıl Mint ismeretes a kar‑ ige a gvedaacuteban szinte kiveacutetel neacutelkuumll ‑nu‑‑no‑ nazaacutelis szuffixummal keacutepezi imperfectumtoumlveacutet az uacuten 5 igeosztaacutely keacutepzeacutesi mintaacutejaacutenak megfelelıen (kṇoacute-kṇu‑ elıfordulaacutesait ld Lubots-ky 1997 434ndash439) Az oacuteveacutedikus korszaktoacutel kezdıdıen ezt a keacutepzeacutesi moacutedot a 8 igeosztaacutelyos karo‑kuru‑ imperfectumtı vaacuteltja fel A gvedaacuteban meacuteg csupaacuten haacuterom alkalommal (act imperat sing 2 kuru RV 10192b eacutes 101452d act ind praes impf plur 1 kurmaacutes RV 10517a) fordul elı a kur(u)‑ gyenge imperfectumtı de roumlvidesen leacutenyegileg maacuter a koumlzeacutepveacutedikus proacutezai szoumlvegek koraacutera az uacutej forma tel-jesen kiszoriacutetja a koraacutebbi nazaacutelis tıkeacutepzeacutest (Hoffmann 1976 575) K Hoffmann meggyızıen mutatja be (Hoffmann 1976 575ndash588 vouml meacuteg Werba 1992 16 LIV 392 n 7 Lubotsky 2012 177 eacutes n 4) hogy a karo‑kuru‑inflexioacutes alakok alleg-ro‑vaacuteltozatkeacutent joumlhettek leacutetre a gyors tempoacutejuacute beszeacutedben meacutegpedig a keacutesıbbi kouml-zeacutepind hangfejlıdeacutest megelılegezı az ismert oacuteind nyelvvaacuteltozatokban kiveacuteteles-nek szaacutemiacutetoacute hangvaacuteltozaacutesok reacuteveacuten Ebben a vaacuteltozaacutesban kulcsszerepe volt annak hogy a kar‑ ige faktitiacutev kopulakeacutent (ld errıl I 8 2) eacutes perifrasztikus szerkezetek igei tagjakeacutent azaz toumlbbeacute‑keveacutesbeacute kiuumlresedett jelenteacutessel segeacutedigeszerően is hasz-naacutelatos volt (Hoffmann 1976 580) ugyanis a funkcioacuteszavak kuumlloumlnoumlsen az allegro koumlzleacutesben nagy meacuterteacutekben ki vannak teacuteve a fonoloacutegiai eroacutezioacutenak elkopaacutesnak88 Az is igaz azonban hogy ez az imperfectumkeacutepzeacutest illetı vaacuteltozaacutes a kar‑ ige fıigei hasznaacutelataacuteban is megfigyelhetı nem csak a funkcioacuteigei hasznaacutelatban89

86 Vouml LIV 391 n 1 erre vonatkozoacute megjegyzeacuteseacutet 87 A kar‑ ige etimoloacutegiaacutejaacutera vonatkozoacute maacutesik lehetıseacuteg az eredetileg szinteacuten joacutel koumlruumllhataacuterolhatoacute

konkreacutet jelenteacutessel rendelkezı ie (s)ker‑ rsquonyuacutez kapar levaacutegrsquo gyoumlkbıl (LIV 556ndash557 vouml oacuteeacutesz skera rsquovaacuteg nyuacutezrsquo neacutem scheren gr kehelliprw rsquolenyiacuter levaacutegrsquo) valoacute szaacutermaztataacutes (vouml LIVAdd sv 1 (s)ker Schutzeichel 2014 95) VIA 168ndash170 eacutes 259 azzal szaacutemol hogy a keacutet ie gyoumlk (ker‑ eacutes (s)ker‑) reflexe az oacuteindben kontaminaacuteloacutedott Ha a laacutebjegyzetben megfogalmazott aacutellaacutespontot fo-gadjuk is el az absztrakt rsquocsinaacutel stbrsquo jelenteacutest mindenkeacuteppen indo‑iraacuteni kuumlloumlnnyelvi innovaacutecioacutenak kell tartanunk

88 A fonoloacutegiai eroacutezioacute eacutes a grammatikalizaacutecioacute viszonyaacuteroacutel ld HopperndashTraugott 2003 154ndash159 (a szerzık raacutemutatnak arra is hogy a fonoloacutegiai eroacutezioacute nem szuumlkseacutegszerő velejaacuteroacuteja a grammatika-lizaacutecioacutenak)

89 Ld fentebb (27 jz) arroacutel hogy a koumlnnyő vagy funkcioacuteigeacutek egy‑keacutet ritka kiveacuteteltıl eltekintve mindig azonosak egy lexikaacutelis fıigeacutevel

41

I 8 2 A KAR- MINT FAKTITIacuteV KOPULA

Ki kell emelnem azt is hogy munkaacutemban a veacutedikus kar‑ igeacutevel alkotott szerkezetek koumlzuumll csak azokat taacutergyalom amelyekben a neacutevszoacutei tag az ige egyetlen accusati-vusban90 aacutelloacute bıviacutetmeacutenye (Nacc + kar-)91 Nem keacutepezik tehaacutet taacutergyaacutet a vizsgaacutelatnak a kar‑ igeacutenek azok az ndash egyeacutebkeacutent rendkiacutevuumll gyakori ndash elıfordulaacutesai amikor uacuten faktitiacutev kopulakeacutent szerepel92 Ezen a hasznaacutelaton beluumll keacutet csoportot lehet megkuuml-loumlnboumlztetni Egyreacuteszt aacutellhatnak a kar‑ faktitiacutev kopula mellett rsquovmitvkit vmiveacutevki-veacutevmilyenneacute teszrsquo jelenteacutesben predikatiacutev neacutevszoacutek (fınevek eacutes melleacuteknevek) a ha-gyomaacutenyosan kettıs accusativusnak nevezett szerkezetben vagyis amikor a pre-dikatiacutev neacutevszoacutet (eredmeacutenyhataacuterozoacutet) esetben93 egyeztetjuumlk a taacuterggyal Laacutesd peacuteldaacuteul

(26) kdhiacute mā devaacutevantam (RV 64710d)

csinaacutelAORIMP2SG eacutenACC istenek_aacuteltal_kedveltACC

rsquoTegyeacutel engem az istenek aacuteltal kedveltteacutersquo

(27) tuvm agna āditiysa āsiacuteyagraveṃ

teACC AgniVOC ĀdityaPLNOM szaacutejACC

tuvṃ jihvṃ śuacutecayaś cakrire

teACC nyelvACC feacutenyesPLNOM csinaacutelPRFMED3PL

kave (RV 2113ab)

boumllcsVOC

rsquoOacute Agni teacuteged tettek az Ādityaacutek a szaacutejukkaacute teacuteged a feacutenyesek a nyelvuumlkkeacute oacute boumllcsrsquo

90 Ez aloacutel a ragozhatatlan ideofoacutenok jelentenek kiveacutetelt (ld 48ndash49 o) de szintaktikailag itt is

taacutergyas szintagmaacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk 91 Fontos kiemelni hogy ez nem mindig jelent taacutergyi argumentum‑szerepet ugyanis a funkcioacute-

igeacutes szerkezetek prototipikus fajtaacutejaacutenaacutel valoacutejaacuteban komplex predikaacutetumokroacutel van szoacute amelyben a fıneacutevi tag nem DP hanem N0 kategoacuteriaacutejuacute eacutes nem argumentuma csupaacuten bdquokvaacutezi‑argumentumardquo (ld VinczendashCsirik 2011 1111 Vincze 2011b 152ndash153) a funkcioacuteigeacutenek Itt jegyzem meg azt is hogy bizonyos szoumlveghelyek arra utalnak leacutetezik a kar‑ igeacutenek szintaktikailag intranzitiacutev hasznaacutelata is Laacutesd peacuteldaacuteul

a taacutethā kṇu yaacutethā hellip uśmaacutesi hellip (RV 13012bc) uacutegy cselekszikIMP2SG ahogy vaacutegyikPRS3PL rsquoCselekedj uacutegy ahogy akarjukrsquo

Ezzel szemben Keydana 2013 276ndash277 a kṇu igealakot itt is tranzitiacutevnak fogja fel taacutergya pro amely az itt nem ideacutezett a pāda tad neacutevmaacutesaacuteval koreferens (bdquoso mache esrdquo) Persze elmeacuteletileg minden intranzitiacutevnak tőnı esetben lehetseacuteges valamilyen rejtett taacutergyat felteacutetelezni

92 Szinteacuten kiacutevuumll marad a vizsgaacutelaton a kar‑ ige perifrasztikus causativumban valoacute hasznaacutelata amelyben egy finalis eacutertelmő szoacuteval kapcsoloacutedik eacutes alkot komplex predikaacutetumot (ld 15 o)

93 A nem eacutes szaacutem egyezteteacutese csak melleacuteknevekneacutel valoacutesul meg

42

(28) kdhiacute kṣumaacutentaṃ jaritram

csinaacutelAORIMP2SG marhaacuteban_gazdagACC eacutenekesACC

agne (RV 295c)

AgniVOC

rsquoTedd az eacutenekest marhaacuteban gazdaggaacute oacute Agnirsquo

A maacutesik esetben a predikatiacutev elem nincs egyeztetve az ige taacutergyaacuteval Ide sorolandoacute elsısorban az ind grammatikusi hagyomaacutenyban cvi‑nek nevezett konstrukcioacute (ld Pāṇ 5450) amelyben a neacutevszoacutei elem ‑ veacutegzıdeacutest kap94 A cvi‑konstrukcioacute eacutes az uacuten kettıs accusativusi szerkezet koumlzoumltt szemantikai szempontboacutel legtoumlbbszoumlr nin-csen kuumlloumlnbseacuteg igaz viszonylag ritka azoknak a kifejezeacuteseknek a szaacutema amelyek mindkeacutet szerkeszteacutessel elıfordulnak a fennmaradt szoumlvegekben (pl krūraacuteṃ kar‑ KS 265 eacutes krūr kar‑ ŚB 12416 rsquomegsebesiacutet veacuteresseacutesebesseacute [krūraacute‑] teszrsquo ld Balles 2006 50ndash57 80ndash82)

Ugyancsak ebbe a maacutesodik csoportba tartoznak azok az esetek amikor a kar‑ mint faktitiacutev kopula mellett predikatiacutev adverbium95 aacutell96

(29) guacutehā~ akar iacutendram māt (RV 4185ab)

rejtveADV csinaacutelAORIND3SG IndraACC anyaNOM

rsquoElrejtette Indraacutet az anyjarsquo97

94 A cvi‑konstrukcioacutet Balles 2006 dolgozta fel monografikus formaacuteban A kar‑ ige mellett ebben

a szerkezetben fientiacutev kopulakeacutent a bhavi‑ ige is elıfordul ekkor a szerkezet jelenteacutese rsquovkivmi vkiveacutevmiveacutevmilyenneacute vaacutelikrsquo (egyik legkoraacutebbi elıfordulaacutesa sakhī bhavan rsquobaraacutettaacute [saacutekhi‑] vaacutelvarsquo AVP 18245c ld Balles 2006 108) A szerkezet predikatiacutev instrumentalisi eredeteacuterıl ld meacuteg Wid-mer 2005 190ndash191

95 A predikatiacutev adverbiumokroacutel ld Hoffmann 1976 339ndash349 96 Bizonyos peacuteldaacuteknaacutel arra kell gondolnunk hogy a kar‑ (mint bdquoAllerweltsverbumrdquo vagy bdquopasse-

partoutrdquo‑ige) valamilyen tartalmasabb konkreacutetabb jelenteacuteső ige (beszeacutelt nyelvre jellemzı kollok-viaacutelis) helyettesiacutetıje a szerkezetben Iacutegy peacuteldaacuteul az āreacute rsquotaacutevol messzersquo adverbium (ld (31) āreacute kar‑) elıfordul a dhā‑ rsquotesz helyezrsquo (pl RV 84713d) a bādh‑ rsquokiszoriacutet előzrsquo (pl RV 96619c) a yav‑ rsquotaacutevoltart elhaacuteriacutetrsquo (pl RV 106312c) igeacutek mellett is Vouml ezzel peacuteldaacuteul az olyan neacutemet paacuterokat mint Bring hierher ~ Schaffe hierher

97 Vouml intranzitiacutev guacutehā (as‑ bhavi‑) rsquorejtve vanrsquo A (nem faktitiacutev) kopula hasznaacutelata itt opcionaacutelis ld az alaacutebbi peacuteldaacutek szembenaacutellaacutesaacutet

a yny āviacuter y ca guacutehā amelyPLNOM laacutethatoacuteanADV amelyPLNOM eacutes rejtveADV vaacutesūni (RV 10545b) javakPLNOM rsquoa javak amelyek laacutethatoacuteak eacutes amelyek rejtve vannakrsquo

b guacutehā saacutentam mātariacuteśvā rejtveADV vanPTCPIPFVACTSGACCM MātariacuteśvanNOM mathāyaacuteti (RV 11413d) koumlpuumllPRS3SG rsquoA rejtve levıt (ti Agnit a tőz isteneacutet) Mātariacuteśvan kikoumlpuumllirsquo

43

(30) āviacutes taacutet kṣva yaacuted

laacutethatoacuteanADV azSGACCN csinaacutelAORIMPMED2SG amiSGNOMN

aacutesat ta ukthiacuteyagravem (RV 22314c)

vanIPFVSBJVACT3SG teGEN dicseacuteretre_meacuteltoacuteSGNOMN

rsquoTedd laacutethatoacutevaacute (mutasd meg) azt ami belıled dicseacuteretre meacuteltoacutersquo

(31) āreacute asmaacutet kṇuhi daacuteiviyam bhayaacutem

taacutevol miABL csinaacutelIMP2SG istenektıl_valoacuteSGACCN feacutelelemSGACCN

āreacute hetr aacutedevĩḥ (RV 86116cd)

taacutevol loumlvedeacutekPLACCF istentelenPLACCF

rsquoTartsd taacutevol tıluumlnk az istenek feacutelelmeacutet taacutevol az istentelen loumlvedeacutekeketrsquo

Ezek a szinkroacuten szempontboacutel adverbiumnak tekintendı predikatiacutev hasznaacutelatuacute sza-vak nyelvtoumlrteacutenetileg toumlbbnyire valamilyen neacutevszoacute predikatiacutev hasznaacutelatuacute instru-mentalisaacutera mennek vissza98

Veacutelemeacutenyem szerint ide kell sorolnunk a mxdhas kar‑ rsquomegvet leneacutezrsquo szerkeze-tet is amely keacutetszer fordul elı a gvedaacuteban

(32) ayaacuteṃ sutaacuteḥ hellip m mɹdhas kaḥ (RV 2184d)

ezNOM kisajtolPTCPPRFPASSNOM ne megveteacutes csinaacutelINJ2SG

rsquoEz (ti a szoacutemaleacute) kisajtoltatott ne vesd megrsquo

(33) aacutegne m no devaacutetātā

AgniVOC ne miACC istenek_gyuumllekezeteLOC

mɹdhas kaḥ (RV 7433d)

megveteacutes csinaacutelINJ2SG

rsquoOacute Agni ne teacutegy minket megvetetteacute az istenek gyuumllekezeteacutebenrsquo

Koraacutebban azt gondoltaacutek (ld pl MW 830 KEWA II 595) hogy a mʴdhas a mardh‑ rsquoelhanyagol megvet cserben hagyrsquo gyoumlkbıl keacutepzett ‑as‑toumlvő nomen actionis amely accusativusban aacutell a tranzitiacutev kar‑ ige mellett eacutes ndash tegyuumlk hozzaacute ndash vele funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkot (rsquomegveteacutest csinaacutelrsquo azaz rsquomegvetrsquo) A megveteacutes taacutergyaacutet keacutepezı szemeacutelyt a maacutesodik reacuteszletben99 a nas (no) neacutevmaacutesi klitikum jeloumlli Ez eseteacutet tekint-ve lehetne genitivus obiectivus (rsquoa mi megveteacutesuumlnketrsquo) de akaacuter accusativusnak is

98 Az instrumentalis predikatiacutev hasznaacutelataacuteroacutel az oacuteindben Balles 2006 245ndash257 ld meacuteg Hoff-

mann 1976 350ndash355 A szoacutefajvaacuteltaacutest (fıneacutev instr-a rarr adv) neacutehaacuteny esetben a hangsuacutely poziacutecioacutejaacute-nak megvaacuteltozaacutesa is mutatja (kontraszthangsuacutely) pl guacutehā rsquorejtve titokbanrsquo adverbium a guacuteh‑ rsquorej-tekhelyrsquo fıneacutev guh sing instrumentalisaacuteval (RV 1676b) szemben hasonloacutekeacuteppen śla‑ rsquonyaacutersrsquo de śūl predikatiacutev adverbium a śūl kar‑ rsquonyaacuterson megsuumltrsquo kollokviaacutelis beszeacutelt nyelvi fordulatban Ez utoacutebbiban Hoffmann 1976 350 (eacutes n 4) eacutertelmezeacutese szerint a kar‑ ige a rsquosuumlt fızrsquo jelenteacuteső pac‑ igeacutet vagy a śrā‑ rsquomegsuumll megfırsquo gyoumlk śrapaya‑ causativumaacutet helyettesiacuteti (vouml 96 jz eacutes Hoffmann 1976 582ndash583)

99 Az elsı peacuteldaacutenaacutel a megveteacutes taacutergyaacutet keacutepezı dolog (a kisajtolt szoacutemaleacute) nincs megnevezve explicit moacutedon ezt az informaacutecioacutet a kontextusboacutel kell kiegeacutesziacutetenuumlnk

44

felfoghatjuk hiszen leacuteteznek maacutes olyan funkcioacuteigeacutes szerkezetek is a veacutedikusban (igaz keacutesıbbi szoumlvegekben) amelyek szintaktikailag uacutegy viselkednek mint egy egyszerő tranzitiacutev ige100 Ilyen peacuteldaacuteul (34) amelyben a vivāhaṃ kar‑ rsquofeleseacuteguumll vesz (szoacute szerint) haacutezasodaacutest csinaacutelrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezet fordul elı (ideacutezi Ai Gr II2 258)

(34) anyāṃ vivāhaṃ kuryāt (VaiGS 162)

maacutesikACCF haacutezasodaacutesACC csinaacutelOPT3SG

rsquovegyen feleseacuteguumll egy maacutesik nıtrsquo

Az ilyen jellegő paacuterhuzamok azt jelenteneacutek hogy (33)‑ban a nas neacutevmaacutesi klitikum accusativusi eacutertelmezeacutese sem szoacutel egyeacutertelmően a funkcioacuteigeacutes felfogaacutes ellen Ugyan-akkor a mxdhas szoacute ‑as‑toumlvő fıneacutevkeacutent valoacute eacutertelmezeacuteseacutenek szeacutepseacuteghibaacuteja hogy ez a felteacutetelezett tı semmilyen maacutes kontextusban nem fordul elı Eacuteppen ezeacutert valoacutesziacute-nőbb hogy inkaacutebb a korai veacutedikusban viszonylag gyakran adatolt gyoumlktoumlvő mxdh‑ rsquomegveteacutes leneacutezeacutesrsquo fıneacutev genitivusi alakjakeacutent kell felfognunk (EWAia II 328) amely predikatiacutev funkcioacuteval rendelkezik a kar‑ faktitiacutev kopula mellett101 eacutes a nas egyszerően az ige taacutergyakeacutent eacutertelmezendı102 Szinkroacuten szempontboacutel a mxdhas szoacutet akaacuter lexikalizaacuteloacutedott adverbiumkeacutent is kezelhetjuumlk

I 8 3 A NACC + KAR- TIacutePUSUacute SZERKEZETEK

Laacutessuk tehaacutet a veacutedikus kar‑ ige jelenteacuteseacutet olyan szintagmaacutekban amelyben bıviacutetmeacute-nye taacutergyesetben aacutell Minthogy az ennyire aacuteltalaacutenos jelenteacutessel eacutes ennyire sok funk-cioacuteval rendelkezı igeacutekneacutel mind a parafraacutezison alapuloacute jelenteacutesmeghataacuterozaacutes mind a szemantikai dekompoziacutecioacute probleacutemaacutekba uumltkoumlzik (Schultze‑Berndt 2008 200)103 ezeacutert a kar‑ szemantikai leiacuteraacutesa soraacuten E Schultze‑Berndt moacutedszereacutet koumlvetem aki tanulmaacutenyaacuteban (Schultze‑Berndt 2008) tipoloacutegiai szempontboacutel vizsgaacutelja kuumlloumlnboumlzı nyelvek aacuteltalaacutenos cselekveacutesigeacuteinek (generalised action verb [GAV]) szemantikaacutejaacutet

100 Ez egyeacutebiraacutent az egyik legegyeacutertelmőbb jele annak hogy a keacuterdeacuteses N+V szerkezetet valoacuteban

komplex predikaacutetumnak kell minısiacuteteni 101 A gen a bdquohatoacutekoumlr genitivusardquo‑keacutent (bdquogenitive of sphererdquo) eacutertelmezendı rsquovkit a bdquomegveteacuteseacute-

veacuterdquo (azaz a megveteacutes taacutergyaacutevaacute) teszrsquo vouml EWAia II 328 102 Hasonloacute jelenseacuteget laacutetunk az avesztai yaož‑dā‑ rsquo(eacutelet)erıvel felruhaacutez vkit az bdquoeacuteleterıeacuteveacuterdquo

(azaz eacuteleterıben levıveacute) teszrsquo eseteacuteben amelyben a yaož˚ tulajdonkeacuteppen az āiiu‑ rsquoeacuteleterırsquo fıneacutev sing gen‑a (vouml EWAia II 420ndash421 hivatkozaacutesokkal)

103 A keacutetszintő szemantika felfogaacutesa (ld Kiefer 2007 129ndash131) eacutertelmeacuteben az igeacutekneacutel egy alul-specifikaacutelt kiinduloacute (szemantikai) jelenteacutest kellene feltaacuterni amelybıl konceptuaacutelis differenciaacuteloacutedaacutes-sal joumlnnek leacutetre az uacutejabb (konceptuaacutelis) jelenteacutesek Az ilyen taacuteg jelenteacuteső igeacutekneacutel mint a kar‑ ez kivitelezhetetlennek tőnik ButtndashLahiri 2013 24ndash25 a koumlnnyő igeacuteket amelyek koumlzeacute a veacutedikus kar‑ is tartozik bdquopassepartoutrdquo‑igeacuteknek nevezi ugyanis ezek azok az igeacutek amelyek maacutes igeacutekkel oumlssze-hasonliacutetva joacuteval kevesebb lexikaacutelisan specifikaacutelt informaacutecioacutet hordoznak eacutes ez teszi lehetıveacute szeacuteles koumlrő alkalmazaacutesukat

45

Ezek az igeacutek egyreacuteszt bdquoigemaacutesirdquo (pro‑verb) szerepben hasznaacutelatosak azaz olyan-kor amikor az esemeacuteny vagy cselekveacutes pontos mibenleacutete ismeretlen vagy szaacutendeacute-koltan nincs specifikaacutelva (vouml pl Mit csinaacutelsz holnap) Maacutesreacuteszt a vizsgaacutelt igeacuteknek szaacutemos tovaacutebbi funkcioacuteja is van amelyek egymaacutessal oumlsszefuumlggı haacuteloacutezatos struktuacute-raacutet mutatnak Ezeket Schultze‑Berndt egy szemantikai teacuterkeacutep segiacutetseacutegeacutevel aacutebraacutezolja

(Schulze‑Berndt 2008 201)

46

A veacutedikus nyelvben ahogy a (35)‑oumls mondat mutatja a kar‑ ige hasznaacutelatos ilyen aacuteltalaacutenos cselekveacutesigekeacutent

(35) kiacutem mm anindrḥ kṇavann

miACC eacutenACC Indra_neacutelkuumlliPLNOM csinaacutelSBJVACT3PL

anukthḥ (RV 523d)

himnusz_neacutelkuumlliPLNOM

rsquoMit fognak ellenem tenni az Indraacutet nem tisztelık a himnuszt nem eacuteneklıkrsquo

Baacuter a kar‑ tovaacutebbi hasznaacutelatainak koumlre koraacutentsem fedi le Schultze‑Berndt szeman-tikai teacuterkeacutepeacutenek minden szegmenseacutet az ige szaacutemos aacuteltala felsorolt funkcioacuteval ren-delkezik Hasonloacutean a teacuterkeacutepen is szereplı neacutemet machen igeacutehez a veacutedikus kar‑ is csak agentiacutev szerepekben fordul elı viszont az agentiacutev szerepek koumlzuumll mindegyikben

Hasznaacutelatos elıszoumlr is keacutesziacuteteacutest gyaacutertaacutest elıaacutelliacutetaacutest kifejezı lexikaacutelis fıigekeacutent (rsquoalkot leacutetrehoz keacutesziacutetrsquo) eredmeacutenytaacuterggyal (CREATE) igaz a toumlbbi funkcioacutejaacutehoz keacutepest joacuteval ritkaacutebban Bizonyos szoumlveghelyeken mint amilyen (36) is akaacuter meacuteg az alapnyelvi rsquokifarag kivaacutejrsquo jelenteacutest (ld 39 o) is felfedezhetjuumlk

(36) jyeṣṭhaacute āha camas dv

legidısebbNOM mondPRF3SG serlegDUACC kettıDUACC

karā~ iacuteti

csinaacutelAORSBJV1SG QUOT

kaacutenīyān trn kṇavāma~ iacutetiy āha

fiatalabbNOM haacuteromPLACC csinaacutelIPFVSBJV3PL QUOT mondPRF3SG

kaniṣṭhaacute āha catuacuteras karā~

legfiatalabbNOM mondPRF3SG neacutegyPLACC csinaacutelAORSBJV1SG

iacuteti (RV 4335andashc)

QUOT

rsquoA legidısebb mondta bdquoKeacutet serleget fogok keacutesziacutetenirdquo A fiatalabb mondta bdquoHaacutermat fogunk

keacutesziacutetenirdquo A legfiatalabb mondta bdquoNeacutegyet fogok keacutesziacutetenirdquorsquo

(37) raacutethaṃ yeacute cakruacuteḥ suvxtaṃ (RV 4338a)

kocsiACC akiPLNOM keacutesziacutetPRFACT3PL joacutel_forgoacuteACC

rsquoakik koumlnnyen goumlrduumllı kocsit keacutesziacutetettekrsquo104

104 A (36) eacutes (37) reacuteszletben a bhu‑knak nevezett istenalakokroacutel van szoacute akiknek hiacuteres a keacutez-

mőves mesterseacutegbeli uumlgyesseacutege (Oberlies 2012 157ndash158) A maacutesik ige amely a bhu‑k teveacutekeny-seacutegeacutevel kapcsolatban elıfordul a takṣ‑ rsquoaacutecsol kalapaacutel keacutesziacutetrsquo (pl RV 1111 [6x])

a taacutekṣan raacutethaṃ suvxtaṃ vidmanpasas (RV 11111a) aacutecsolINJACT3PL kocsiACC joacutel_forgoacuteACC hozzaacuteeacutertıen_dolgozoacutePLNOM rsquoKoumlnnyen goumlrduumllı kocsit aacutecsoltak hozzaacuteeacutertıen dolgozvarsquo

47

(38) apaacutede pdā praacutetidhātave rsquokar (RV 1248c)

laacuteb_neacutelkuumlliDAT laacutebDUACC leteszINF csinaacutelAORIND3SG

rsquoA laacuteb neacutelkuumllinek laacutebakat csinaacutelt hogy letehessersquo105

Metaforikusan (bdquoa vers himnusz eacutenek stb egy mőalkotaacutesrdquo metafora alapjaacuten) ebbe a koumlrbe sorolom azokat az elıfordulaacutesokat amikor a kar‑ igeacutenek rsquovers himnusz eacutenekrsquo vagy maacutes hasonloacute jelenteacuteső szoacute a taacutergya Ezek ugyan maacuter nem keacutezzel foghatoacute eacutes nem keacutezzel formaacutelhatoacute alkothatoacute taacutergyak viszont kimondhatoacute eacutes hallhatoacute tehaacutet legalaacutebb egy tekintetben (hangzaacutes) eacuterzeacutekelhetı konkreacutet dolgok amelyek leacutetrehozaacute-saacuteroacutel megalkotaacutesaacuteroacutel van szoacute Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat melyek koumlzuumll az elsı kettı szenvedı szerkezetet tartalmaz tehaacutet a fıneacutevi tag a mondat alanya

(39) aacutekāri te harivo braacutehma

keacutesziacutetAORPASS3SG teDAT fakoacute_lovuacuteVOC himnuszNOM

naacutevyaṃ (RV 41621c)

uacutejNOM

rsquoElkeacutesziacutettetett szaacutemodra oacute fakoacute lovuacute egy uacutej himnuszrsquo106

(40) eṣaacute vāṃ stoacutemo aśvināv

ezNOM tiDUDAT magasztaloacute_eacutenekNOM AśvinDUVOC

akāri (RV 11845a)

keacutesziacutetAORPASS3SG

rsquoElkeacutesziacutettetett szaacutemotokra oacute Asvinok ez a magasztaloacute eacutenekrsquo

(41) etni vām aśvinā vaacuterdhanāni

ezPLACC tiDUDAT AśvinDUVOC erısiacutetıszerPLACC

braacutehma stoacutemaṃ gtsamadso

himnuszSGACC dicsıiacutetı_eacutenekSGACC GtsamadaPLNOM

akran (RV 2398ab)

keacutesziacutetAORIND3PL

rsquoOacute Aśvinok ezeket az erısiacutetıszereket himnuszt eacutes dicsıiacutetı eacuteneket keacutesziacutetetteacutek szaacutemotokra

a Gtsamadaacutekrsquo

Szinteacuten ide tartoznak azok a peacuteldaacutek is amelyekben a kar‑ ige taacutergya valamilyen teacuterbeli dolog (rsquouacutet107 teacuter taacutegas teruumlletrsquo eacutes hasonloacutek) amelynek megteremteacuteseacuterıl leacutet-rehozaacutesaacuteroacutel van szoacute

105 Az itteni infinitivus adjunktum‑szerepeacutevel (azaz mondatbeli elhagyhatoacutesaacutegaacuteval) kapcsolatban

ld Keydana 2013 164 n 154 (vagyis a praacutetidhātave kar‑ nem perifrasztikus causativum) 106 A braacutehman‑ rsquoimaformula himnuszrsquo fıneacutev toumlbbszoumlr elıfordul a kar‑ ige taacutergyakeacutent A kap-

csolat neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelkeacutent is ismert (brahmakxt‑) Ld Scarlata 1999 76ndash77 107 Itt az uacutetnak nem konkreacutet fizikai mivoltaacutera kell gondolnunk hanem inkaacutebb a mozgaacutes haladaacutes

lehetıseacutegeacutet adoacute eszkoumlzre

48

(42) yaacutetrā cakruacuter amxtā gātuacutem asmai (RV 7635a)

ahol keacutesziacutetPRF3PL halhatatlanPLNOM uacutetACC ıDAT

rsquoahol neki a halhatatlanok utat keacutesziacutetettekrsquo

(43) anyaacuteṃ kṇuṣva~ itaacuteḥ paacutenthāṃ (RV 101427c)

maacutesikSGACC csinaacutelIMPMED2SG ezABL uacutetSGACC

rsquoKeacutesziacutets magadnak maacutes utat mint ezrsquo

(44) asmaacutebhyam indra vaacuterivaḥ su-gaacuteṃ

miPLDAT IndraVOC szeacuteles_teacuterACC joacute-jaacuteraacutesACC

kdhi (RV 11024c)

keacutesziacutetAORIMPACT2SG

rsquoOacute Indra keacutesziacutets nekuumlnk szeacuteles teret eacutes koumlnnyő jaacuteraacutestrsquo

(45) uruacuteṃ kdhi tuvāyataacute

taacutegasACC keacutesziacutetAORIMPACT2SG teacuteged_tisztelıDAT

uloacutekam (RV 6237d)

teacuterACC

rsquoKeacutesziacutets taacutegas teret a teacuteged tisztelınekrsquo

A kar‑ ige hasznaacutelatos uacuten mimetikus igekeacutent is Ideofoacutenokkal azaz hangutaacutenzoacute hangokat zajokat ikonikusan reprezentaacuteloacute ragozhatatlan szavakkal alkotott szoacutekap-csolatokban igeacutesiacutetı szereppel rendelkezik (IDEO)108 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

(46) gauacuter amīmed aacutenu vatsaacutem

teheacutenNOM bıgPSTACT3SG utaacuten borjuacuteACC

miṣaacutentam

szemet_kinyitPTCPIPFVACTACC

mūrdhnaṃ hiacuteṅṅ akṇon mtav u (RV 116428ab)

fejACC IDEO109 csinaacutelPSTIND3SG bıgINF PTCL

rsquoA teheacuten bıgoumltt a szemeacutet eacuteppen kinyitoacute borjuacute utaacuten a feje feleacute (meacutely buacutegoacute hangon ejtett)

hiṅ hangot110 adott ki hogy bıgjoumlnrsquo

Emliacutetsuumlnk meg meacuteg egy ideofoacutennak tekinthetı szoacutet eacutes a kar‑ igeacutevel valoacute kapcsola-taacutet A svhā az aacuteldozatnak az aacuteldozati tőzbe veteacutesekor a mantra veacutegeacuten hasznaacutelt fel-kiaacuteltaacutes (Mylius 1995 140) amelynek etimoloacutegiaacuteja homaacutelyos (ld KEWA III 569 EWAia II 798) A koumlzeacutepveacutedikus kortoacutel (Br+) adatolt svāhākāraacute‑ rsquosv‑felkiaacuteltaacutes

108 Ehhez a funkcioacutehoz kapcsoloacutedoacutean Schultze‑Berndt 2008 194 megemliacuteti a joumlveveacutenyszavakat

igeacutesiacutetı szerepet is de ezt terjedelmi okok miatt reacuteszletesen nem taacutergyalja 109 Itt eacutes alaacutebb az IDEO roumlvidiacuteteacutest az ideofoacuten glosszaacutelaacutesaacutera alkalmazom 110 Vouml hiṅkṇvat PTCPIPFVACTSGNOMF (RV 116427a) Geldner 1951 I 232 rsquomegszaglaacuteszrsquo

(schnuumlffeln beschnuumlffeln) jelenteacutessel fordiacutetja a keacutet kifejezeacutest A hiṅ szoacutetag keacutesıbbi szoumlvegekben elıforduloacute rituaacutelis szerepeacutevel kapcsolatban ld Mylius 1995 142

49

sv‑csinaacutelaacutesrsquo oumlsszeteacutetel egy svhā + kar‑ rsquosv‑t csinaacutel sv‑felkiaacuteltaacutest hallatrsquo szintag-maacutet felteacutetelez amely szerkezetileg megfelel az elıbbi hiacuteṅ + kar‑ konstrukcioacutenak

(47) aacutento vaiacute yajntildeaacutesya svāhā‑kāroacute (ŚB 15313)

veacutegNOM PTCL aacuteldozatGEN svāhā‑csinaacutelaacutesNOM

rsquoA sv‑felkiaacuteltaacutes jelenti az aacuteldozat veacutegeacutetrsquo111

Az IDEO szereppel rokoniacutethatoacute a GAV‑igeacutek ideacutezetet bevezetı uacuten kvotatiacutev funkcioacuteja (QUOT) Az egyenes ideacutezet helyeacutet bizonyos nyelvekben rsquoszoacutersquo rsquobeszeacutedrsquo stb jelenteacuteső fınevek vehetik aacutet (vouml pl lat verba facere rsquoszoacutet szoacutel mondrsquo) Baacuter egyenes ideacutezettel a kar‑ ige nem fordul elı az utoacutebbi hasznaacutelat (pl vcaṃ kar‑) a veacutedikus nyelvben is megfigyelhetı

(48) vaacutesiṣṭhāsaḥ pitvaacuted vcam

VasiṣṭhaPLNOM atyaacutekhoz_hasonloacuteanADV szoacuteACC

akrata (RV 106614a)

csinaacutelAORINDMED3PL

rsquoA Vasiṣṭhaacutek uacutegy szoacuteltak (szoacutet) mikeacutent ıseikrsquo112

111 A svhā eacutes a kar‑ ige a korai veacutedikusban is elıfordul egy tagmondatban szintaktikai viszo-

nyuk azonban maacutes ugyanis ilyenkor az igeacutenek meacuteg van egy taacutergyi bıviacutetmeacutenye a svhā pedig rsquosv‑felkiaacuteltaacutessal sv‑felkiaacuteltaacutes kiacuteseacutereteacutebenrsquo jelenteacutessel azaz mintegy instrumentalisi szereppel eacuter-telmezendı (vouml svhākta‑ rsquosv‑felkiaacuteltaacutessal felajaacutenlottrsquo pl haviacutes‑ rsquofelajaacutenlaacutes aacuteldozati szubsztanciarsquo [pl RV 1011011d]) Laacutesd peacuteldaacuteul

a svhā yajntildeaacuteṃ kṇotana svhā aacuteldozatACC csinaacutelIMPACT2PL iacutendrāya yaacutejvano gheacute (RV 11312ab) IndraDAT aacuteldozoacuteGEN haacutezLOC

rsquoSv‑felkiaacuteltaacutes kiacuteseacutereteacuteben aacuteldozzatok Indraacutenak az aacuteldozoacute haacutezaacutebanrsquo Ebben a peacuteldaacuteban a yajntildeaacuteṃ kṇotana alkot taacutergyas szintagmaacutet eacutes egyben funkcioacuteigeacutes szerkezetet (rsquoaacuteldozatot csinaacutel aacuteldoz aacuteldozatot bemutatrsquo) Minthogy a svhā maacuter az aacuteldozat soraacuten nem pedig annak el(ı)keacutesziacuteteacutesekor hangzik fel ezeacutert itt a kar‑ igeacutenek nem tulajdoniacutethatunk CREATE szerepet eacutes lexikaacutelis jelenteacutest (ti rsquokeacutesziacutetseacutetek elelı az aacuteldozatotrsquo)

Figyelemremeacuteltoacute a koumlvetkezı epikus szanszkrit peacutelda is amelyben a kar‑ ragozott igekeacutent a Schultze‑Berndt‑feacutele ACTIVITY szereppel rendelkezik (funkcioacuteigeacutes szerkezetben nomen actionis mellett) de maga az az oumlsszeteacutetel amellyel szintagmaacutet alkot egy IDEO funkcioacutejuacute kar‑ igeacutet tartalmazoacute szoacuteszerkezetbıl vezethetı le huṃ‑kāra‑ larr huṃ + kar‑ (ld huṃ ktvā ABS [MBh 8128d] huṃ kārayati CAUSPRSINDACT3SG [MBh 131484d])

b kapilo hellip roṣeṇa mahatā~ āviṣṭo huṃ‑kāram KapilaNOM haragINS nagyINS elteltNOM IDEO‑csinaacutelaacutesACC akarot tadā (Rām 13927bndashd) csinaacutelPSTIND3SG akkor rsquoKapila akkor nagy haraggal eltelve kiadta a (haragot kifejezı) hum hangot (szoacute szerint hum‑csinaacutelaacutest csinaacutelt)rsquo

112 A formulajellegő vcam akrata szintagma maacutes korai veacutedikus szoumlveghelyeken is elıfordul (71038a 10345c 10945a 109414a) de ezek inkaacutebb rsquohangot adrsquo jelenteacutessel rendelkeznek a-melyet a fentebb laacutetott IDEO funkcioacutehoz koumlthetuumlnk Ezt a fajta hasznaacutelatot illusztraacutelja az alaacutebbi szouml-veghely is

50

A kar‑ ige elıfordul a perifrasztikus causativumban is (CAUSE ld 15 o113) tovaacutebbaacute bdquoigeacutesiacutetırdquo szerepe van cselekveacuteseket eacutes teljesiacutetmeacutenyeket kifejezı szerkezetekben (ACT[IVITY]) Ezt laacutetjuk majd az esettanulmaacutenyok funkcioacuteigeacutes szerkezeteiben de ezzel rokoniacutethatjuk azokat az eseteket is amikor a kar‑ ige taacutergya a rsquotettrsquo fıneacutev vagy valamilyen meghataacuterozott bdquotett‑tiacutepusrdquo (pl rsquohıstettrsquo rsquobőnrsquo stb) illetve egy ilyenre utaloacute neacutevmaacutes (pl rsquox tettecselekedte eztezeketrsquo ti a szőkebb vagy taacutegabb kontextusban emliacutetett tettet vagy tetteket) Ilyenkor a kar‑ ige rsquoelkoumlvet veacutegrehajt veacuteghezviszrsquo jelenteacuteső (erre a tiacutepusra alaacutebb meacuteg visszateacuterek) Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat

a suparṇ vcam akrata uacutepa

sasPLNOM hangACC csinaacutelAORINDMED3PL feleacute dyaacutevi (RV 10945a) eacutegLOC rsquoA sasok hangot hallattak az eacuteg feleacutersquo

RV 10712ab‑ben szinteacuten elıfordul a szoacutekapcsolat de ott a kar‑ ige megırzi lexikaacutelis jelenteacuteseacutet nem funkcioacuteige (rsquoalkot leacutetrehozrsquo) A hasonlat joacutel mutatja hogy itt teacutenylegesen valaminek az elıaacutel-liacutetaacutesaacuteroacutel bdquokinyereacuteseacuterılrdquo van szoacute

b saacutektum iva tiacutetauumlnā punaacutento daraACC mint szitaINS tisztiacutetPTCPIPFVACTPLNOM yaacutetra dhrā maacutenasā vcam akrata (RV 10712ab) ahol boumllcsPLNOM eacutertelemINS szoacuteACC csinaacutelAORINDMED3PL rsquoahol a boumllcsek mintha szitaacuteval daraacutet tisztiacutetanaacutenak megalkottaacutek eacutertelmuumlkkel a szoacutetrsquo

A vcam kar‑ szerkezetben a kar‑ igeacutet tekinthetjuumlk uacutegy is mint egy lexikaacutelis fıigeacutet (pl vad‑ rsquomond szoacutelrsquo) helyettesiacutetı bdquoAllerweltswortrdquo‑ot (ld 96 jz) Ld az alaacutebbi figura etymologica‑szerő peacuteldaacutekat amelyekben a fıneacutev eacutes az ige csak jelenteacutesben rokon etimoloacutegiailag nem

c chandasiacuteyāṃ vcaṃ vadan (RV 91136b) metrikusACC beszeacutedACC mondPTCPIPFVACTSGNOM rsquometrikus beszeacutedet mondvarsquo

d grvabhyaḥ vcaṃ vadatā sajtoloacutekıPLDAT beszeacutedACC mondIMPACT2PL

vaacutedadbhyaḥ (RV 10941b) beszeacutelPTCPIPFVACTPLDAT

rsquoMondjatok beszeacutedet a beszeacutelı sajtoloacutekoumlveknekrsquo A vcaṃ praacute kar‑ rsquoelıre kuumlldi (csinaacutelja) a szoacutetbeszeacutedetrsquo szintagmaacuteban (pl RV 7349b) a kar‑ szin-teacuten egy lexikaacutelis igeacutet helyettesiacutet meacutegpedig az eṣi‑ rsquomozgaacutesba hoz kuumlldrsquo igeacutet (vouml vcaṃ praacute eṣi‑ pl RV 4331a 9126a) Az itt is laacutethatoacute bdquohelyettesiacutetırdquo hasznaacutelat beszeacutelt nyelvi jellegeacutet joacutel mutatja az a teacuteny (ld Hoffmann 1976 580ndash583) hogy az ige ebben a szerepben szaacutemos alkalommal (maacuter a RV‑ban 1x az AV‑ban pedig sokszor) elıfordul az innovatiacutev karoacutetikuruteacute‑ragozaacutessal (amelyrıl ld 40 o) Eacuterdekesseacutegkeacuteppen hozzaacutetehetjuumlk hogy egyes kutatoacutek szerint a cigaacuteny vakerel rsquobeszeacutelrsquo szoacute is ebbıl az oacuteind kifejezeacutesbıl ered univerbaacutecioacuteval (pl Mānušš et al 1997 108) Taacutelos 1999 219 egy etimoloacutegiailag elteacuterı de ugyancsak rsquoszoacutersquo jelenteacuteső fıneacutevvel szaacutemol vakerel lt (ala)va kǩrǩl mely-ben az alav rsquoszoacutersquo lt oacutei ālāpaacute‑ rsquobeszeacutedrsquo (CDIAL 1373) pluralisaacutenak redukaacuteloacutedott formaacutejaacutet laacutetnaacutenk (Koumlszoumlnoumlm Naacutedasdy Aacutedaacutemnak hogy egy 2010‑ben tartott elıadaacutesomhoz főzoumltt megjegyzeacuteseacuteben felhiacutevta figyelmemet a cigaacuteny szoacutera eacutes Taacutelos Endre tanulmaacutenyaacutera)

113 A fent (15 o) emliacutetett peacuteldaacutekboacutel laacutethatoacute hogy a hagyomaacutenyosan perifrasztikus causativum-nak nevezett szerkezetben a kar‑ ige mellett a keacutesztetett reacutesztvevı (causee) kap accusativusi esetet ami leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg az alaacutebb (55 o) taacutergyalandoacute kauzatiacutev eacutertelmő funkcioacuteigeacutes szerkezetekhez keacutepest ahol az okozott esemeacutenyt megnevezı fıneacutev kapja meg ezt az esetet Az utoacutebbiak aacutetmenetet keacutepeznek az ACT eacutes a CAUSE szerepek koumlzoumltt

51

(49) vīryā kdhi yni te

hıstettPLACC csinaacutelAORACTIMP2SG amelyPLNOM teDAT

kaacutertuvāni (RV 23010b)

csinaacutelandoacutePLNOMN

rsquoHajtsd veacutegre a hıstetteket amelyeket veacutegre kell hajtanodrsquo

(50) etaacuted gheacuted utaacute vīriacuteyagravem

ezACC bizony is hıstettACC

iacutendra cakaacutertha paacuteusiyam

IndraVOC csinaacutelPRF2SG feacuterfitettACC

striacuteyaṃ yaacuted durhaṇāyuacutevaṃ

asszonyACC hogy indulatosACC

vaacutedhīr duhitaacuteraṃ divaacuteḥ (RV 4308)

megoumllAORINJ2SG laacutenyACC eacutegGEN

rsquoBizony azt a hıstettet eacutes feacuterfitettet is veacuteghez vitted oacute Indra hogy megoumllted az indulatos

asszonyt az eacuteg laacutenyaacutetrsquo

(51) yaacutes t cakra naacuteriyā

akiSGNOMM azPLACCN csinaacutelPRF3SG feacuterfiasPLACCN

purṇi (RV 41616b)

sokPLACCN

rsquoaki azt a sok feacuterfias (tettet) veacuteghezvittersquo

(52) vadhaacuteir hellip yeacute hellip

fegyverPLINSM amelyPLNOMM

eacutenaḥ kṇvaacutentam hellip asura bhriṇaacutenti (RV 2287ab)

bőnSGACCN csinaacutelPTCPIPFVSGACCM uacuterVOC megsebezPRSACT3PL

rsquoa fegyverekkel amelyek megsebzik azt oacute uacuter aki bőnt koumlvet elrsquo

(53) yaacutet sīm gaś cakm

amiACC csak bőnACC csinaacutelPRFACT1PL

śiśraacutethas taacutet (RV 5857d)

megbocsaacutetAORSBJVACT2SG azACC

rsquoAmi bőnt csak elkoumlvettuumlnk bocsaacutesd meg aztrsquo

(54) soacutemasya t maacuteda iacutendraś

szoacutemaGEN ezPLACCN boacutedulatLOC IndraNOM

cakāra (RV 2152d)

csinaacutelPRFACT3SG

rsquoA szoacutema boacutedulataacuteban hajtotta ezeket veacutegre Indrarsquo114

114 Ez a hasznaacutelat szorosan eacuterintkezik a DO (GAV) ciacutemkeacutejő funkcioacuteval

52

A felsorolt szerepek koumlzuumll a CREATE ciacutemkeacutevel jeloumllt egyeacutertelmően lexikaacutelis fıigei hasznaacutelatot takar maacutesfelıl bizonyosan funkcioacuteigekeacutent vagy koumlnnyő igekeacutent kell felfognunk a kar‑t az IDEO eacutes CAUSE szerepekben Oumlsszetettebb eacutes nehezebb az AC-TIVITY ciacutemkeacutejő szerepkoumlr megiacuteteacuteleacutese Mivel a keacuterdeacutes szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy milyen fıneacutev szerepel a kar‑ ige szintaktikai eacutertelemben vett taacutergyakeacutent ezeacutert a koumlvetkezıkben ezt a keacuterdeacutest kell koumlruumlljaacuternunk

I 8 4 A DEVERBAacuteLIS NEacuteVSZOacuteK TIacutePUSAI

Fentebb laacutettuk hogy Kamber egyik kriteacuteriuma a funkcioacuteigeacutes szerkezetekkel kap-csolatban az hogy a szerkezet fıneacutevi tagja deverbaacutelis115 absztrakt fıneacutev legyen116 A deverbaacutelis absztrakt fınevek azonban nemcsak morfoloacutegiai hanem szemantikai alapon is meglehetısen heterogeacuten csoportot alkotnak raacuteadaacutesul deverbaacutelis de konk-reacutet jelenteacuteső neacutevszoacutek is leacuteteznek

A deverbaacutelis neacutevszoacutek koumlzeacute tartoznak a cselekveacutest kifejezı nomen actionison kiacute-vuumll a cselekvıt (nomen agentis) a cselekveacutes eszkoumlzeacutet (nomen instrumenti) helyeacutet (nomen loci) taacutergyaacutet (nomen rei actae) illetve eredmeacutenyeacutet (nomen resultativum) megnevezı neacutevszoacutek A nomen agentis instrumenti eacutes loci tiacutepusokba rendszerint konkreacutet fınevek tartoznak Ilyenek a koumlvetkezı peacuteldaacutek oacutei han‑ rsquooumllrsquo rarr hantaacuter‑ rsquooumllı aki oumllrsquo (nomen agentis) oacutei pavi

‑ rsquotisztiacutetrsquo rarr paacutevana‑ rsquoszita szőrı amivel tisz-tiacutetani szőrni lehetrsquo (nomen instrumenti) oacutei sad‑ rsquouumllrsquo rarr saacutedas‑ rsquouumllıhely ahol le lehet uumllnirsquo (nomen loci)

A nomen rei actae megnevezheti a cselekveacutes iraacutenytaacutergyaacutet vagy eredmeacutenytaacutergyaacutet itt azonban konkreacutet fıneacutevek mellett absztrakt fıneveket is szeacutep szaacutemmal talaacutelunk ld pl oacutei dā‑ rsquoadrsquo rarr konkreacutet dna‑ rsquoadomaacuteny ajaacutendeacutek amit (iraacutenytaacutergy) vki adrsquo ie nem(h1)‑ rsquooszt juttatrsquo117 rarr absztrakt oacutei naacutemas‑ rsquotisztelet hoacutedolat amit (ere-detileg iraacutenytaacutergy) valakinek kiosztanak juttatnakrsquo oacutei vac‑ rsquomondrsquo rarr konkreacutet vaacutecas‑ rsquoszoacute beszeacuted amit (eredmeacutenytaacutergy) vki mondrsquo oacutei jani

‑ rsquonemz szuumllrsquo rarr absztrakt118 jaacutenas‑ rsquonemzetseacuteg amit (eredmeacutenytaacutergy) valaki nemzettrsquo

A nomen rei actae‑k koumlzoumltt azonban egy harmadik csoportot is el lehet kuumlloumlniacuteteni (ld Stuumlber 2002 229ndash231) a cselekveacutes uacuten belsı taacutergyaacutet megnevezı fıneveket ti

115 Az alaacutebbiakban a deverbaacutelis neacutevszoacutek szemantikaacutejaacutet elsısorban Brugmann Gr2 II1 598ndash686

megfelelı alfejezetei illetve Stuumlber 2002 217ndash255 alapjaacuten veszem sorra 116 Ez a felteacutetel sok maacutes elemzeacutesben is kulcsszerepet jaacutetszik (ld pl Winhart 2005 2 18) 117 Ld Stuumlber 2002 224ndash225 EWAia II 16 Mayrhofer felhiacutevja a figyelmet hogy a naacutemas‑ fıneacutev

etimoloacutegiailag nem a nam‑ rsquohajolrsquo ige szaacutermazeacuteka tehaacutet nem rsquomeghajlaacutesrsquo gt rsquohoacutedolat tiszteletrsquo je-lenteacutesvaacuteltozaacutesroacutel van szoacute Az alapnyelvre keacutet homoniacutem nem‑ gyoumlkoumlt (rsquooszt juttatrsquo ill rsquohajolrsquo) szoktak rekonstruaacutelni (ld LIV 453ndash454) uacutejabban azonban toumlbben amellett eacuterveltek hogy az elsı koumlzuumlluumlk laringaacutelisra veacutegzıdoumltt (nemh1‑ ld LIVAdd hivatkozaacutesokkal) Ez az ie gyoumlk az oacuteindben igei formaacuteban uacutegy tőnik nem maradt meg legfeljebb egy‑keacutet rsquouumlt suacutejtrsquo jelenteacutessel eacutertelmezhetı elszigetelt alakot szoktak neacuteha emliacuteteni (ld ismeacutet LIVAdd sv) amely az rsquoosztrsquo jelenteacutesbıl lenne valamilyen moacutedon levezethetı Ezt azonban elutasiacutetja pl Gotō 1987 194 n 364 VIA 201

118 Baacuter konkreacutet jelenteacutesőkeacutent is felfoghatoacute

53

amelyek azt a konkreacutet vagy absztrakt dolgot nevezik meg amelyet a cselekveacutes imp-likaacutel amely a cselekveacutes reacuteveacuten elıaacutell Amint az alaacutebbi peacuteldaacutek mutatjaacutek ez a tiacutepus a laacutetszoacutelagos hasonloacutesaacuteg elleneacutere megkuumlloumlnboumlztetendı az eredmeacutenytaacutergyat megne-vezı nomen rei actae‑tıl Ilyen pl gr stšgw rsquobefedrsquo rarr konkreacutet (s)tšgoj rsquotetı fedeacutelrsquo oacutei avi

‑ rsquosegiacutet taacutemogatrsquo rarr absztrakt aacutevas‑ rsquosegiacutetseacutegrsquo A (s)tšgoj fıneacutev ugyanis azt a konkreacutet dolgot nevezi meg amely a befedeacutes esemeacutenye soraacuten leacutetrejoumln119 miacuteg az aacutevas‑ azt az elvont fogalmat amelyet a segiacuteteacutes esemeacutenye cselekveacutese implikaacutel120

Az uacuten nomen resultativum a cselekveacutes eredmeacutenyeacutet pontosabban a cselekveacutes e-redmeacutenyekeacutent leacutetrejoumlvı aacutellapotot nevezi meg amely aacutellapot azonban ndash ellenteacutetben a nomen rei actae‑k elsı eacutes maacutesodik tiacutepusaacuteval ndash nem a cselekveacutes taacutergyaacutet hanem alanyaacutet eacuterinti Ez a fajta deverbaacutelis fıneacutev ingressziacutev jelenteacuteső intranzitiacutev igeacutekbıl keacutepezhetı Ld pl oacutei bhayi

‑ rsquofeacutelrsquo eredetileg rsquomegijed feacutelelembe esikrsquo rarr nomen resultativum bhiyaacutes‑ rsquofeacutelelemrsquo

A deverbaacutelis neacutevszoacutek utolsoacute de egyszersmind a funkcioacuteigeacutes szerkezetek szem-pontjaacuteboacutel legfontosabb tiacutepusa a nomen actionis amely magaacutet a cselekveacutest nevezi meg vagyis a baacutezisigeacutet predikaacutetumkeacutent tartalmazoacute mondat aacutelliacutetmaacutenyaacutenak felel meg eacutes amely mindig absztrakt fıneacutev Ld pl av raod‑ rsquosiacuterrsquo (vouml oacutei rod(i)

‑) rarr raoδah‑ rsquosiacuteraacutes jajveszeacutekeleacutesrsquo

Az egyes tiacutepusok koumlzti hataacuterok aacutetjaacuterhatoacutesaacutegaacuteval kapcsolatban meg kell jegyez-nuumlnk hogy elıfordul hogy egy deverbaacutelis neacutevszoacute toumlbbfeacutele jelenteacutessel is rendelke-zik Peacuteldaacuteu az angol building szoacute lehet nomen actionis (rsquoeacutepiacuteteacutesrsquo) eacutes nomen rei actae (rsquoeacutepuumlletrsquo) a gr rsaquodoj aacuteltalaacuteban rsquouumlleacutes uumllıhelyrsquo jelenteacuteső nomen loci neacutehaacuteny homeacute-rosi szoumlveghelyen azonban nomen actionis rsquo(le)uumlleacutes az hogy valaki (le)uumllrsquo (Stuumlber 2002 142ndash143 223) A magyar tojaacutes szoacute nomen rei actae de elkeacutepzelhetı olyan kontextus amelyben nomen actionis‑i hasznaacutelata van (pl A tojaacutes nagyon megviselte a tyuacutekot) Vannak esetek amikor meglehetısen neheacutez eldoumlnteni hogy egy dever-baacutelis neacutevszoacute eacuteppen melyik tiacutepusba sorolhatoacute Peacuteldaacuteul az oacutei aacutevas‑ fıneacutevneacutel (az avi

‑ rsquosegiacutet taacutemogatrsquo igeacutebıl) a nomen actionis (rsquosegiacuteteacutes az az esemeacuteny hogy vki vkinek segiacutetrsquo) eacutes a belsı taacutergyat megnevezı nomen rei actae (rsquosegiacutetseacuteg amit a segiacuteteacutes soraacuten vki vkinek nyuacutejtrsquo) koumlzoumltt nem mindig koumlnnyő eacuteles hataacutert huacutezni nem utolsoacute sorban azeacutert mert itt mindkettı absztrakt jelenteacuteső

119 Vilaacutegos hogy a (s)tšgoj fıneacutev nem az eacutepuumlletet jelenti amit befednek (ez lenne az iraacutenytaacuter-

gyat jeloumllı nomen rei actae) eacutes nem is azt az eszkoumlzt amivel (mint pl csereacuteppel palaacuteval stb) a befedeacutes toumlrteacutenik (ekkor nomen instrumenti‑rıl beszeacutelneacutenk)

120 Az ilyen fajta nomen rei actae‑k aacuteltal megnevezett dolog a baacutezisige mellett nem jelenik meg sem vonzatkeacutent sem szabad hataacuterozoacutekeacutent ellenteacutetben a maacutesik keacutet nomen rei actae‑tiacutepussal ahol a megnevezett dolog a baacutezisige taacutergya Iacutegy peacuteldaacuteul Az aacutecs csereacuteppel fedi be a haacutezat mondatban nem jelenik meg semmilyen formaacuteban az a dolog amelyet a fedeacutel fıneacutev megnevez annak elleneacutere hogy a fedeacutel deverbaacutelis fıneacutev a fed igeacutebıl

54

A deverbaacutelis absztrakt fınevek koumlzuumll a nomen actionisszal alkotott Nacc + kar‑ szerkezetek funkcioacuteigeacutes szerkezetek meacutegpedig a tiacutepus121 prototipikus keacutepviselıi Ez teljesen egyeacutertelmő akkor ha a nomen actionis nem referenciaacutelis azaz nem egy meghataacuterozott szituaacutecioacutera hanem szituaacutecioacute‑ vagy teveacutekenyseacutegfajtaacutera utal122 (ld pl az esettanulmaacutenyok koumlzuumll II 1 śruṣtiacuteṃ kar‑ rsquoengedelmeskedeacutest csinaacutel engedelmes-kedikrsquo)

Nehezebb a megiacuteteacuteleacutese annak ha az ilyen szerkezetek neacutevszoacutei tagja referenciaacutelis jelenteacutest kap valamilyen determinaacutens vonatkozoacutei melleacutekmondat stb reacuteveacuten (ld a Jaacutenos tartotta a legjobb elıadaacutest‑tiacutepusuacute eseteket a 25 oldalon) Ugyanis ha az ige szemantikai tulajdonsaacutegai ennek soraacuten nem vaacuteltoznak akkor elmeacuteletileg tovaacutebbra is azt mondhatjuk hogy a szerkezet kieleacutegiacuteti Kamber alapkriteacuteriumaacutet vagyis funk-cioacuteigeacutes szerkezetnek tarthatoacute123 Maacutesreacuteszt keacuterdeacutes hogy ilyenkor tovaacutebbra is nomen actionisroacutel van‑e szoacute vagy esetleg konverzioacute reacuteveacuten valamilyen maacutes deverbaacutelis fı-neacutevtiacutepus leacutetrejoumltteacutevel kell‑e szaacutemolnunk

Az egyik esettanulmaacutenyban (ld II 5) azt mutatom be hogy a deva‑heacuteḷḍana‑ rsquobdquoisten‑megharagiacutetaacutesrdquorsquo fıneacutev nomen actioniskeacutent (rsquoaz istenek megharagiacutetaacutesa az hogyamikor vki az isteneket haragra gerjesztirsquo) eacutes belsı taacutergyat kifejezı nomen rei actae‑keacutent is (rsquoaz isteneket haragra gerjesztı dologtettrsquo) elıfordul124 Az elsı eset-ben a szintagma funkcioacuteigeacutes szerkezetnek minısiacutethetı Az utoacutebbi hasznaacutelatban vi-szont a duṣktaacute‑ rsquogonosztettrsquo ill eacutenas‑ rsquoveacutetek bőnrsquo fınevekkel aacutell melleacuterendelı vagy koumlzvetetten appoziacutecioacutes viszonyban amikor a kar‑ ige inkaacutebb lexikaacutelis je-lenteacutest hordoz (rsquoelkoumlvet veacutegrehajtrsquo) azaz a kifejezeacutest ez alapjaacuten nem tekinthetjuumlk

121 Itt most a Nacc + kar‑ szerkezeteket osztaacutelyozom a tipikalitaacutes szempontjaacuteboacutel ami nem felteacutet-

lenuumll jelenti azt hogy ezek a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kontinuumaacutenak egeacuteszeacuten beluumll is minden szer-zıneacutel prototipikusnak minısuumllneacutenek Fentebb (23 o) laacutettuk hogy egyes neacutemet szerzık ezeket nem is soroljaacutek a tulajdonkeacuteppeni funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlzeacute

122 Ezt a tiacutepust nevezi Laczkoacute 2000 303ndash371 a magyar nyelv ‑Aacutes keacutepzıs fıneveit taacutergyalva egy-szerő esemeacuteny jelenteacuteső fıneveknek

123 Komplex predikaacutetumnak azaz igemoacutedosiacutetoacute + ige kapcsolatnak termeacuteszetesen nem mert ilyen-kor a neacutevszoacutei tag maacuter DP kategoacuteriaacutejuacutekeacutent eacutertelmezendı (vouml 25 o)

124 Vannak (pl Kim 2010) akik a kettıt nem vaacutelasztjaacutek szeacutet eacutes mindkeacutet esetben nomen actionis-roacutel beszeacutelnek Amikor a fıneacutevnek (jelen esetben a deva‑heacuteḷḍana‑ fıneacutevnek) nincsen semmifeacutele bıviacutetmeacutenye elmeacuteletileg akkor is lehetseacuteges lenne a harmadik tiacutepusuacute nomen rei actae‑i eacutertelmezeacutes (ld Kim fordiacutetaacutesaacutet RV 7608d‑hez a 111 oldalon) de semmi nem zaacuterja ki a nomen actionis‑i inter-pretaacutecioacutet (eacutes iacutegy a biztosan funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest) sem toumlbbek koumlzoumltt azeacutert mert a veacutedikusban nem leacutetezik neacutevelı Raacuteadaacutesul a deva‑heacuteḷḍana‑ fıneacutevneacutel a nomen instrumenti-eacutertelmezeacutest (rsquoamivel vki az isteneket megharagiacutetjarsquo) sem vethetjuumlk el eleve meacuteg ha ezt nem tudjuk is veacutedikus peacuteldaacuteval alaacutetaacutemasztani tundiillik a heḍ‑ gyoumlk attingens (causativumi eacutes kiveacutetelt jelentı act perfectumi [RV 10835c Kuumlmmel 2000 611]) alakjai mellett a veacutedikusban nem aacutell eszkoumlzhataacuterozoacutei bıviacutetmeacuteny Egyelıre egy peacuteldaacutet talaacuteltam erre az instrumentalisi bıviacutetmeacutenyre de az keacutesıi szanszkrit adat (BhāgP 106713a vouml PW VII 764) Ez a hiaacuteny azonban termeacuteszetesen lehet a veacuteletlen mőve is hiszen az ige csak keveacutes alkalommal fordul elı raacuteadaacutesul maacutes rsquomegharagiacutet felduumlhiacutetrsquo jelenteacuteső ige mellett ta-laacutelunk instrumentalisi bıviacutetmeacutenyt Laacutesd peacuteldaacuteul

a m tvā cukrudhāmā naacutemobhir (RV 2334a) ne teACC haragszikCAUSAORACT1PL tiszteletadaacutesPLINS rsquoNe haragiacutetsunk meg teacuteged (helytelen) tiszteletadaacutesainkkalrsquo

55

funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Az hogy ebbıl a szempontboacutel a szerkezet maacuteshogyan viselkedik mint a magyar elıadaacutest tart amely referenciaacutelis fıneacutevvel is (nem proto-tipikus) funkcioacuteigeacutes szerkezetnek foghatoacute fel az az oacutei kar‑ eacutes a magyar tart igeacutek elteacuterı szemantikai tulajdonsaacutegaiboacutel fakad

Az ingressziacutev jelenteacuteső intranzitiacutev igeacutekbıl keacutepzett nomen resultativummal alko-tott szerkezetek szinteacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetek de ezek emellett kauzatiacutev jelenteacutes-sel is rendelkeznek125 (ld pl az esettanulmaacutenyokboacutel raacuteṇaṃ kar‑ rsquooumlroumlmoumlt csinaacutel oumlroumlmet okozrsquo)126

Oumlsszefoglalva az elmondattakat a deverbaacutelis absztrakt fıneacutev (Nacc) + kar‑ szer-kezetek nem alkotnak homogeacuten csoportot kuumlloumlnboumlzıkeacuteppen kell eacuterteacutekelnuumlnk ıket Funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tartom a nomen actionisszal eacutes a nomen resultativummal alkotott szintagmaacutekat Ezek koumlzuumll a prototipikus szerkezetet az elsı csoport jelenti az ide tartozoacute kifejezeacutesek szemantikailag ekvivalensnek tőnnek a deverbaacutelis fıneacutev baacutezisigeacutejeacutevel (az esetleges kuumlloumlnbseacutegekrıl ld az egyes esettanulmaacutenyokat eacutes 20ndash21 o) A maacutesik tiacutepusnaacutel a funkcioacuteigeacutes szerkezet kauzatiacutev jelenteacutesjegyet is hordoz A nomen rei actae‑vel alkotott szerkezeteket hasonloacutean azokhoz az esetekhez a-melyekben rsquotettrsquo jelenteacuteső vagy valamilyen tett‑fajtaacutet kifejezı nem deverbaacutelis fıneacutev vagy valamilyen neacutevmaacutes szerepel nem tartom funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Ezekben az ige veacutelemeacutenyem szerint lexikaacutelis rsquoelkoumlvet veacuteghezviszrsquo jelenteacutessel rendelkezik Ez utoacutebbi csoportot peacuteldaacuteul egy PERFORM ciacutemke alaacute lehetne besorolni amely Schul-tze‑Berndt szemantikai teacuterkeacutepeacuten a CREATE eacutes ACT ciacutemkeacutek koumlzoumltt helyezhetı el127 Fontosnak tartom azonban hangsuacutelyozni hogy az egyes tiacutepusok nem alkotnak sem homogeacuten sem diszkreacuteten elhataacuterolhatoacute kategoacuteriaacutekat vagyis bizonyos esetekben az egyes szerkezetek megiacuteteacuteleacutese akaacuter toumlbbfeacutele is lehet

125 Ezek tehaacutet aacutetmenetnek is tekinthetık ACT eacutes CAUSE koumlzoumltt 126 A raacuteṇaṃ kar‑ jelenteacutese tehaacutet nem rsquooumlroumlmoumltoumlruumlleacutest csinaacutel azaz oumlruumllrsquo (kauzatiacutev jelenteacutes neacutelkuumll)

Ez oumlsszefuumlgg azzal hogy a veacutedikus kar‑ ige csak agentiacutev szerepekben fordul elı vagyis nem hasz-naacutelatos a Schultze‑Berndt‑feacutele (2008 196) nem‑agentiacutev FEEL szerepben Hasonloacutet laacutetunk az alaacutebbi peacuteldaacuteban is ahol a śraddhṃ kar‑ szerkezet nem azt jelenti hogy rsquobiacutezik vkibenrsquo hanem kauzatiacutev jelenteacutessel rsquobizalmat eacutebreszt vkibenrsquo

a yaacutethā dev aacutesureṣu ahogyan istenPLNOM asuraPLLOC śraddhm ugreacuteṣu cakrireacute (RV 101513ab) bizalomACC hatalmasPLLOC csinaacutelPRFINDMED3PL rsquoahogyan az istenek a hatalmas asuraacutekban bizalmat keltettek (maguk iraacutent)rsquo

Igleacutesias‑Raacutebade 2001 158ndash159 a koumlzeacutep‑angol nimen eacutes taken igeacutekkel alkott N+V komplex predi-kaacutetumok egyik tulajdonsaacutegakeacutent a keacutet tag alanyaacutenak koreferenciaacutejaacutet nevezi meg Ez a veacutedikus kar‑ ige prototipikus funkcioacuteigei hasznaacutelataacutenaacutel szinteacuten iacutegy van azonban a kauzatiacutev tiacutepusnaacutel nyilvaacutenvaloacute-an nem

127 El lehetne gondolkodni azon hogy a keacutet lexikaacutelis jelenteacutest (ti x kar‑ y rsquoalkot leacutetrehoz keacutesziacutetrsquo azaz rsquox vmilyen teveacutekenyseacutegeacutenek hataacutesaacutera y leacutetrejoumlnrsquo ill rsquoveacuteghezvisz elkoumlvetrsquo azaz rsquox vmilyen teveacutekenyseacutegeacutenek hataacutesaacutera y megvaloacutesulrsquo) oumlssze lehet‑e fogni egyetlen lexikaacutelis alapjelenteacutesben de uacutegy gondolom hogy a funkcioacuteigeacutes hasznaacutelat szempontjaacuteboacutel ez nem kardinaacutelis keacuterdeacutes

56

I 9 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK EacuteS A

GRAMMATIKALIZAacuteCIOacute

Veacuteguumll teacuterjuumlnk ki roumlviden a funkcioacuteigeacutek ill funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes a gramma-tikalizaacutecioacute kapcsolataacutera Amint a bevezeteacutes koraacutebbi reacuteszeacuteben maacuter szoacute volt roacutela Butt 2010 eacutes ButtndashLahiri 2013 uacutegy veacutelekednek hogy a koumlnnyő igeacutek (vagy funkcioacuteigeacutek) nem tagjai a fıigeacutek eacutes a segeacutedigeacutek koumlzoumltt az uacuten grammatikalizaacutecioacutes kontinuumnak eacutes ezzel egyuumltt azt is aacutelliacutetjaacutek hogy koumlnnyő ige rarr segeacutedige diakroacuten vaacuteltozaacutesroacutel nincsenek adataink Az alaacutebbiakban azt kiacutevaacutenom roumlviden bemutatni hogy a veacutedikus nyelvben leacutetezik olyan vaacuteltozaacutes amely ilyen moacutedon iacuterhatoacute le

Fentebb (14 o) a veacutedikus nyelv analitikus szerkezetei kapcsaacuten maacuter volt szoacute a perifrasztikus perfectumroacutel Fontos teacuteny hogy a perifrasztikus perfectumban elı-szoumlr csak a tranzitiacutev kar‑ fordult elı segeacutedigekeacutent az intranzitiacutev as‑ eacutes bhavi

‑ csak keacutesıbb jelent meg ebben a funkcioacuteban128 Az as‑ elsı elıfordulaacutesa (act sing 3 āmantrayām āsa az āmantrayate rsquovkhez szoacutel beszeacutelrsquo denominatiacutev igeacutebıl) egy uacutej-veacutedikus proacutezai szoumlvegben (AB 7148) talaacutelhatoacute Az hogy kezdetben csak a kar‑ ige volt hasznaacutelatos vilaacutegosan mutatja hogy az ‑m veacutegzıdeacuteső alak eredetileg egy ‑ā‑keacutepzıs deverbaacutelis absztrakt fıneacutev (nomen actionis) accusativusa volt amely szintaktikailag a tranzitiacutev kar‑ ige taacutergyakeacutent funkcionaacutelt eacutes vele prototipikus funk-cioacuteigeacutes szerkezetet alkotott Azaz a fent (14 o) emliacutetett gamayṃ cakāra eredeti szoacute szerinti jelenteacutese valami ilyesmi lehetett rsquoeljuttataacutest csinaacuteltrsquo Az intranzitiacutev igeacutek (elsısorban az as‑ amely maacuteshol is segeacutedigei szereppel rendelkezik) akkor jelen-hettek meg eacutes vehetteacutek aacutet a kar‑ ige funkcioacutejaacutet a koumlruumlliacutert perfectumban amikor a szerkezet pontos szintaktikai feleacutepiacuteteacutese elhomaacutelyosult129

Leacutenyeges hogy kuumlloumlnfeacutele veacutedikus szoumlvegekben elsısorban a Yajurveda‑proacutezaacute-ban a perfectumon kiacutevuumll a kar‑ ige maacutes (gyoumlkaoristosi) alakjaival is talaacutelkozunk az ‑ā‑keacutepzıs deverbaacutelis absztrakt fıneacutev accusativusa mellett130 aor ind act plur 3 vidm akran (ved‑ rsquotudrsquo) TS 35102 MS 147131 TB 13103 aor ind act sing 3

128 Pāṇini (3140) csak a kar‑ igegyoumlkoumlt emliacuteti (a keacutesıbbi grammatikusok Kātyāyana eacutes Patantildejali

maacuter az as‑ eacutes a bhavi‑ igeacutet is) Egyesek (pl Vasu 1988 365) a kar‑ gyoumlkoumlt ebben a Pāṇini‑sūtraacuteban uacuten pratyāhāraacutenak tekintik amely a kar‑ as‑ eacutes bhavi‑ gyoumlkoumlk mindegyikeacutet lefedi Ez a felfogaacutes teacuteves (Speijer 1886 251 Renou 1930 490 Ai Gr II2 256)

129 Vouml ThumbndashHauschild 1959 295 Kuumlmmel 2000 62 Debrunner (Ai Gr II2 259) szerint nem vilaacutegos bdquowieso ein Ersatz [ti a kar‑ ige helyett] noumltig warrdquo A vaacuteltozaacutest azonban nem a bdquoszuumlk-seacutegszerőseacutegrdquo diktaacutelta Inkaacutebb azt mondhatjuk hogy az as‑ leacutetige kuumlloumlnfeacutele analitikus perifrasztikus szerkezetekben betoumlltoumltt segeacutedigei illetve kopula‑szerepeacutenek analogikus kiterjeszteacuteseacutevel aacutellunk szem-ben

130 Ai Gr II2 252ndash253 Whitney 1993 394 vouml Pāṇ 3141ndash42 A causativumokboacutel keacutepzett ilyen alakokra Amano 2009 182 n 247 eacutes 224 n 484 (Hoffmann eacutes Gotō nyomaacuten) a bdquoperifrasztikus kauzatiacutev aoristosrdquo elnevezeacutest hasznaacutelja

131 Vouml Amano 2009 148 n 49

57

abhyutsādaym akaḥ (caus abhyutsādaacuteya‑ rsquovmire odauumlltetrsquo) MS 165132 prajana-ym akaḥ (caus prajanaacuteya‑ rsquonemzrsquo) MS 1610133 185 pratiṣṭhāpaym akaḥ (caus pratiṣṭhāpaacuteya‑ rsquoodaaacutelliacutetrsquo) MS 333 339 svadaym akaḥ (caus svadaacuteya‑ rsquoehetıveacute tesz megeacutedesiacutetrsquo) MS 184134 ramayām akaḥ (caus ramaya‑ rsquomegnyug-tat megaacutelliacutetrsquo) KS 77 precat act sing 3 pāvayṃ kriyāt (caus pāvaacuteya‑ rsquotisztiacutet megtisztiacutetrsquo) MS 213135 Pāṇini (3141) az imperat impf act plur 3 igealakot tartalmazoacute vidāṃ kurvantu (szinteacuten a ved‑ rsquotudrsquo igeacutebıl) formaacutet is emliacuteti meacutegpedig a 3142‑ben felsorolt igealakokhoz főzoumltt chandasi kiteacutetel neacutelkuumll ami arra utal hogy a vidāṃ kurvantu a szanszkritban is hasznaacutelatos lehetett136

Mindez arra utal hogy a koumlzeacutepveacutedikus korszakban (ti a YV‑proacuteza keletkezeacuteseacute-nek idejeacuten) leacutetezett egy ‑ā‑keacutepzıs deverbaacutelis absztrakt fıneacutevbıl eacutes a kar‑ igeacutebıl aacutelloacute szerkezet‑tiacutepus (rsquoV‑Aacutes‑t csinaacutelrsquo) amelyben a kar‑ nem lexikaacutelis fıigekeacutent ha-nem deszemantizaacuteloacutedva szerepelt Az igei tag a YVp

‑ban aor ind (akar akran) prec (kriyāt) eacutes perf ind (cakāra) alakokban egyaraacutent megjelenik (ill impf impe-rat‑i alakban [kurvantu] Pāṇinineacutel)137 Az hogy az ige ebben a konfiguraacutecioacuteban az igei paradigma toumlbb kuumlloumlnboumlzı alakjaacuteban megjelenik tipikusan a funkcioacuteigeacutekre jel-lemzı tulajdonsaacuteg amely a kategoacuteriaacutet markaacutensan elhataacuterolja a segeacutedigeacutektıl ame-lyek jellemzıen az igei paradigmaacutenak csak egy reacuteszeacuteben bizonyos TAM‑kategoacuteri-aacutek keacutepzeacutese soraacuten jutnak szerephez (ButtndashLahiri 2013 11 Schutzeichel 2014 8) Szinteacuten fontos hogy a perifrasztikus aoristosi alakok mellett a MS‑ban a szintetikus forma a megszokott reduplikaacutelt kauzatiacutevaoristos‑tiacutepus is elıfordul (Amano 2009 182 n 247) ami a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre jellemzı varianciaacuteroacutel tanuacuteskodik

A koumlzeacutepveacutedikus kor utaacuten ebbıl a gazdagabb rendszerbıl csak a perfectumi szer-kezet maradt meg Ez a korlaacutetozott disztribuacutecioacute (csak egy TAM‑kategoacuteria keacutepzeacutese) eacutes ezzel paacuterhuzamosan a szerkezet produktivitaacutesa eacutes gyakorisaacutega segeacutedigei szerep-rıl tanuacuteskodik A keacutet aacutellapot koumlzoumltti vaacuteltozaacutes veacutelemeacutenyem szerint egyeacutertelmően grammatikalizaacutecioacutekeacutent eacutertelmezhetı ami iacutegy (Slade 2013 20ndash24 peacuteldaacutei mellett) uacutejabb elleneacuterv Butt eacutes Lahiri fentebb ideacutezett veacutelemeacutenyeacutevel szemben

132 Vouml Amano 2009 224 n 484 133 Vouml Amano 2009 248 n 634 134 Vouml Amano 2009 294 n 907 A keacuteziratok eacutes kiadaacutesok bdquosvadhaymrdquo vaacuteltozatot tartalmaznak

a svadaym alak szoumlvegjaviacutetaacutes eredmeacutenye (ld Gotō 1987 340ndash341 n 837 Hoffmann 1976 469ndash470 n 6)

135 Vouml Amano 2009 439 n 1733 1735 E perifraacutezis leacutetrejoumltteacutenek felteacutetelezhetı indokaacuteroacutel ld Hoffmann 1976 469ndash470 n 6

136 Ugyancsak Pāṇini (3142) emliacuteti a veacutedikusban aacutelliacutetoacutelag elıforduloacute bdquocikayām akaḥrdquo alakot is (a cay‑ rsquogyőjtrsquo gyoumlkbıl vouml Kāśikāvtti ad loc Vasu 1988 366) ez azonban a fennmaradt szoumlve-gekbıl nem adatolt (vouml Hoffmann 1976 469 n 6)

137 A 3 szemeacutelyő alakok kizaacuteroacutelagossaacutega a korpuszban egybevaacuteg Iglesias‑Raacutebade 2001 161 megfigyeleacuteseacutevel ti hogy a koumlzeacutep‑angolban a nimen eacutes taken igeacutekkel alkotott N+V komplex predi-kaacutetumok dominaacutensan 3 szemeacutelyben hasznaacutelatosak

II EsettanulmaacutenyokII EsettanulmaacutenyokII EsettanulmaacutenyokII Esettanulmaacutenyok

61

II 1 ŚRUṢṬIacuteṂ KAR-

A śruṣṭiacuteṃ kar- szerkezet a gvedaacuteban neacutegy alkalommal fordul elı (RV 1697b 2149a 7186c 71810d)138 Szoacute szerinti jelenteacutese rsquoengedelmeskedeacutest csinaacutelrsquo eacutes uacutegy tőnik teljesen ekvivalens eacutes szinoniacutem az egyszerő śroṣ- rsquohallgat valakire en-gedelmeskedikrsquo igeacutevel amelybıl a szerkezet neacutevszoacutei tagja a śruṣṭiacute- rsquoengedelmes-kedeacutesrsquo deverbaacutelis nomen actionis keacutepezve van

(55) aacutedhvaryavaḥ kaacutertanā śruṣṭiacutem

adhvaryuPLVOC csinaacutelAORIMP2PL engedelmeskedeacutesACC

asmai (RV 2149a)139

DAT

rsquoOacute adhvaryuk engedelmeskedjetek nekirsquo

(56) śruṣṭiacuteṃ cakrur bhɹgavo druhyaacutevaś

engedelmeskedeacutesACC csinaacutelPRFACT3PL BhguPLNOM DruhyuPLNOM

ca (RV 7186c)

eacutes

rsquoA Bhguk eacutes a Druhyuk engedelmeskedtekrsquo

(57) śruṣṭiacuteṃ cakrur niyuacuteto raacutentayaś

engedelmeskedeacutesACC csinaacutelPRFACT3PL loacutefogatPLNOM harcos()PLNOM

ca (RV 71810d)

eacutes

rsquoA fogatok eacutes a harcosok () engedelmeskedtekrsquo

(58) nɹbhyo yaacuted ebhyaacuteḥ śruṣṭiacuteṃ

feacuterfiPLDAT mivel ezPLDAT engedelmeskedeacutesACC

cakartha (RV 1697b)

csinaacutelPRFACT2SG

rsquomivel engedelmeskedteacutel ezeknek a feacuterfiaknakrsquo

Vegyuumlk szaacutemba a śruṣṭiacuteṃ kar- szerkezetben elıforduloacute igealakokat Az (55)-oumls peacutel-daacuteban egy gyoumlkaoristos imperativusi alakkal (plur 2 kaacutertanā) aacutellunk szemben miacuteg a toumlbbi haacuteromban indicativus perfectumi igealakokat talaacutelunk (plur 3 cakrur eacutes sing 2 cakartha) Ezek az adatok rendkiacutevuumll fontosak annak feacutenyeacuteben hogy az egy-szerő śroṣ- igeacutenek a veacutedikusban kizaacuteroacutelag imperfectumi alakjai leacuteteznek eacutes egyaacutel-talaacuten nem hasznaacutelatos aoristosban vagy perfectumban A veacutedikus nyelvben a śroṣ-

138 Az elıfordulaacutesokra vonatkozoacute adataimat itt eacutes a tovaacutebbiakban a VWC megfelelı koumlteteire (a

RV eseteacuteben emellett meacuteg Lubotksy 1997 konkordanciaacutejaacutera) alapozom A szoumlveghelyeket a primeacuter forraacutesokban ellenıriztem a kontextussal egyuumltt

139 Ezt a pādaacutet ideacutezi a RV-Prātiśākhya 833 is

62

ige koumlvetkezı alakjaival talaacutelkozhatunk (vouml Gotō 1987 316ndash317) act inj impf plur 3 śroacuteṣan RV 1689b act imperat impf plur 3 śroṣantu RV 1865a SVK 1172c = JS 1188c med part impf śroacuteṣamāṇa- RV 3810c 776c 7511d140 Az a teacuteny hogy a śroṣ- igeacutenek a veacutedikus nyelv szinkroacuten igerendszereacuteben csak im-perfectumi alakjai leacuteteznek nyilvaacutenvaloacutean oumlsszefuumlgg ennek az uacuten szekundeacuter ige-gyoumlknek (śroṣ- lt PIE ḱles-) az eredeteacutevel Ez ugyanis eredetileg vagy desidera-tivuma (iacutegy veacutelekedik pl LIV 336 kuumlloumlnoumlsen n 1 vouml VIA 247) vagy s-aoristos coniunctivusa volt (ahogy Jasanoff 2003 182 gondolja) a śrav- (lt PIE ḱle-) ige-gyoumlknek Veacutelemeacutenyem szerint a LIV (vouml LIVAdd sv ḱle-) aacuteltal felsorolt tovaacutebbi toumlvek (aoristos fientiacutev essziacutev toumlvek) egyike sem tarthat szuumlkseacutegszerően szaacutemot alapnyelvi staacutetuszra hiszen az egyes nyelvek illetve aacutegak alapnyelv utaacuteni uacutejiacutetaacutesai-keacutent is magyaraacutezhatoacutek

Az egyszerő ige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet itt vaacutezolt kiegeacutesziacutetı megoszlaacutesa azaz komplementaacuteris disztribuacutecioacuteja gyenge vagy reacuteszleges szuppletivizmusroacutel (weak partial suppletion141) tanuacuteskodik az igei aspektus szempontjaacuteboacutel142 Ezeacutert joggal felteacutetelezhetjuumlk azt hogy a śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet nem csupaacuten stiliszti-kai vagy pragmatikai vaacuteltozatnak szaacutemiacutetott hanem elsıdleges funkcioacuteja eacuteppen az volt hogy a hiaacutenyos ragozaacutesuacute śroṣ- ige paradigmaacutejaacutenak uumlres pontjait betoumlltse eacutes magaacutenak a leacutetrejoumltteacutenek is ez a grammatikai funkcioacute lehetett az oka143 Az ige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet kapcsolataacutet az alaacutebbi taacuteblaacutezatos formaacuteban szemleacuteltethetjuumlk

impf śroacuteṣ‑a‑ mdash perf mdash śruṣṭiacuteṃ cakaacuter‑cak‑ aor mdash śruṣṭiacuteṃ kaacuter‑k‑

Meg kell azonban jegyeznuumlnk hogy H Grassmann (1876 22) az (55)-oumls peacuteldaacute-

ban szereplı mondatot a fentitıl elteacuterı moacutedon eacutertelmezi bdquoO Priester schaffet euch Gehoumlr bei diesemrdquo Eacuteles kuumlloumlnbseacuteg van a keacutet interpretaacutecioacute koumlzoumltt A fenti fordiacutetaacute-somban is koumlvetett eacutertelmezeacutes (amely megegyezik peacuteldaacuteul Geldnereacutevel [1951 I 294] eacutes maacutesok fordiacutetaacutesaacuteval) azt felteacutetelezi hogy a kaacutertanā ige alanya eacutes a deverbaacutelis fıneacutevben (śruṣṭiacutem) szereplı cselekveacutes veacutegrehajtoacuteja egy eacutes ugyanaz a szemeacutely Grassmann azonban uacutegy veacuteli a keacutet szereplı kuumlloumlnboumlzı Ha Grassmann-nak igaza

140 Az upāśroṣat JB 3276 alak probleacutemaacutejaacuteroacutel (act ind praet impf sing 3 az uacutepa śroṣ- igeacutebıl

Narten 1964 261 n 819 eacutes maacutesok szerint) ld Gotō 1987 317 n 762 Az avesztai nyelvben leacutetezik egy sing 1 szemeacutelyő coniunctivusi sǩraošānē Y 504 alak (LIV 336 EWAia II 672) de ezt a srauu- ige (a veacuted śrav- rsquohall hallgatrsquo megfelelıje) s-aoristosaacuteboacutel is levezethetjuumlk (vouml Kellens 1995 67)

141 A szuppletivizmus tiacutepusairoacutel roumlviden ld Spencer 2003 217 142 Az hogy az imperfectum aoristos eacutes perfectum vonatkozaacutesaacuteban az aspektus fogalmaacutet hasznaacute-

lom inkaacutebb csak roumlvid eacutes keacutenyelmes utalaacutes arra a funkcioacutera amellyel az egyes primeacuter igetoumlvek a korai veacutedikus nyelvben rendelkezhettek eacutes nem jelenti felteacutetlenuumll azt hogy teacutenylegesen tisztaacuten as-pektuaacutelis jelleguumlk lett volna Ezekrıl a keacuterdeacutesekrıl leguacutejabban laacutesd Dahl 2010

143 Aacuteltalaacuteban veacuteve elmondhatoacute hogy a perifrasztikus szerkezetek alkalmasak arra hogy bizonyos paradigmatikus hiaacutenyokat betoumlltsenek (ld Haspelmath 2000 657 Schutzeichel 2014 60 193ndash194)

63

lenne akkor a szerkezet hasonloacute lenne a latin audientiam facere rsquohallgataacutesra keacutesz-tetrsquo144 szerkezethez amelyben a facere igeacutenek grammatikalizaacuteloacutedott kauzatiacutev-fak-titiacutev jelenteacutese van145

(59) exsurge praeco fac populo

felkelIMPACT2SG kikiaacuteltoacuteVOC csinaacutelIMPACT2SG neacutepDAT

audientiam (Pl Poen 11)

hallgataacutesACC

rsquoKelj fel kikiaacuteltoacute eacutes biacuterd hallgataacutesra a neacutepetrsquo146

Ha azonban a RV 214 himnusz szoumlvegeacutenek egeacuteszeacutet figyelembe vesszuumlk hamar vilaacutegossaacute vaacutelik hogy aki a keacuterdeacuteses helyen hallgat valakira vagy engedelmeskedik nem lehet Indra (akire a mondatban az anaforikus hasznaacutelatuacute koumlzelre mutatoacute asmai neacutevmaacutes utal) hanem csak az adhvaryuk eacutes az asmai azt kell hogy jelentse akinek a papok engedelmesseacuteggel tartoznak aki iraacutenyaacuteban a papoknak engedelmeskedni kell Amellett hogy az egeacutesz himnusz leacutenyegeacuteben egy felszoacuteliacutetaacutes vagy keacutereacutes az adhvaryukhoz hogy aacuteldozzanak Indraacutenak eacutes iacutegy eleacutegiacutetseacutek ki szoacutemaital iraacutenti vaacute-gyaacutet eacutes szomjaacutet vilaacutegosan mutatja az itt megfogalmazott eacutertelmezeacutes helyesseacutegeacutet az is hogy a 8ab pādaacutekban ugyancsak a śruṣṭiacute- fıneacutev szerepel eacutes ott keacutetseacuteget kizaacuteroacutean a papokra vonatkozik147

144 Vouml Ittzeacutes 2007 11 n 31 (Cic Div Caec 42 kapcsaacuten) 145 Laacutesd Hofmann 1996 204ndash207 az adferre igeacutevel alkotott hasonloacute latin kauzatiacutev szerkezetekrıl 146 A plautusi audientiam facere korai veacutedikus paacuterhuzamakeacutent laacutesd a koumlvetkezı szoumlveghelyet

amelyben az aacutesureṣu hellip ugreacuteṣu locativusi bıviacutetmeacuteny a plautusi ideacutezet populo dativusaacutenak feleltet-hetı meg

a yaacutethā dev aacutesureṣu ahogyan istenPLNOM asuraPLLOC śraddhm ugreacuteṣu cakrireacute (RV 101513ab) bizalomACC hatalmasPLLOC csinaacutelPRFINDMED3PL rsquoahogyan az istenek bizalmat eacutebresztettek (maguk iraacutent) a hatalmas asuraacutekbanrsquo

A latin dativushoz laacutesd meacuteg (a glosszaacuteban az INTENS roumlvidiacuteteacutes a nyomateacutekosiacutetoacute neacutevmaacutest jelenti) b facit hellip per se ipsa sibi

csinaacutelPRS3SG aacuteltal magaREFLACC magaINTENSNOMF magaDAT audientiam diserti senis composita hallgataacutesACC eacutekesszoacuteloacuteGEN oumlregGEN rendezettNOMF et mitis oratio (Cic Sen 28) eacutes szeliacutedNOMF beszeacutedNOMF rsquoAz eacutekesszoacuteloacute oumlregember rendezett eacutes szeliacuted beszeacutede maga nyer magaacutenak meghallgataacutestrsquo

147 A śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet maacutesik haacuterom elıfordulaacutesa termeacuteszetesen szinteacuten megerı-siacuteti a hagyomaacutenyos eacutertelmezeacutest

64

(60) aacutedhvaryavo yaacuten naraḥ kāmayādhve

adhvaryuPLVOC amiSGACC feacuterfiPLVOC oacutehajtIPFVSBJVMED2PL

śruṣṭ vaacutehanto naśathā

engedelmeskedeacutesSGINS viszPTCPIPFVACTPLNOM eleacuterAORSBJVACT2PL

taacuted indre (RV 2148ab)

azSGACC IndraLOC

rsquoOacute adhvaryuk amit csak oacute feacuterfiak oacutehajtotok (magatoknak) el fogjaacutetok eacuterni Indraacutenaacutel ha

engedelmesseacutegel viszitek (neki az aacuteldozatot)rsquo

Veacuteguumll meg kell jegyeznuumlnk hogy a śroṣ‑ ige eacutes a śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet koumlzoumltt fennaacutelloacute szuppletiacutev viszony nem vezetett arra az eredmeacutenyre hogy a szerke-zet az ige perifrasztikus aoristosi eacutes perfectumi alakjakeacutent grammatikalizaacuteloacutedott volna Eacuteppen ellenkezıleg a śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet a korai veacutedikus kor-szak utaacuten teljesen eltőnt a veacutedikus nyelvbıl eacutes ndash elenyeacuteszı szaacutemuacute keacutesıbbi megjele-neacuteseacutetıl (ld fentebb) eltekintve ndash leacutenyegeacuteben ez a sors vaacutert magaacutera a śroṣ‑ igeacutere is148 Teacuterjuumlnk ki roumlviden ebbıl a peacuteldaacuteboacutel kiindulva a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elemeinek szoacuterendjeacutere A śruṣṭiacuteṃ kar- mind a neacutegy elıfordulaacutesakor a keacutet tag koumlzvetlenuumll egy-maacutes mellett helyezkedik el Aacuteltalaacuteban N+V sorrendet talaacutelunk kiveacuteve az (55)-oumls peacuteldaacutet ahol V+N sorrendet149 A fordiacutetott szoacuterendneacutel a kar- imperativusban aacutell (kaacuter-tanā śruṣṭiacutem) ami arra utal hogy itt a felszoacuteliacutetoacute (direktiacutev) mondatban egy szintak-tikai mozgataacutesi mővelet toumlrteacutenhetett ndash feltehetıen ndash a tagmondat bal perifeacuteriaacutejaacutera150 Egyelıre nincs eleacuteg adatunk ahhoz hogy eldoumlntsuumlk elmeacuteletileg lehetseacuteges lenne-e maacutes elemek megjeleneacutese is a V eacutes az N koumlzoumltt vagy ilyen esetekben is felteacutetlenuumll szomszeacutedosnak kell lennie a keacutet oumlsszetevınek

A toumlbbi esettanulmaacuteny is alaacutetaacutemasztja az itt elmondottakat ugyanis azokban a veacutedikus oacuteind szerkezetekben amelyek biztosan funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tekinten-dık a keacutet tag koumlzvetlenuumll egymaacutes mellett helyezkedik el V+N szoacuterendet talaacutelunk egy tiltoacute mondatban (m karma devaheacuteḷanam ld II 5) ami egybecseng a kaacutertanā śruṣṭiacutem szoacuterenddel A szinteacuten imperativusi raacuteṇaṃ kdhi (N+V ld II 6) eacutes a parti-cipiumot tartalmazoacute kṇvaacuten saṃcʴtaṃ vicʴtam (V+N ld II 9) alapjaacuten azonban azt

148 A veacutedikus śruṣṭiacuteṃ kar-ral szinoniacutem funkcioacuteigeacutes szerkezetet talaacutelunk az avesztaiban is amelyet

a dā- rsquotesz helyezrsquo funkcioacuteige (vouml oacutei dhā-) eacutes a śruṣṭiacute-val etimoloacutegiai rokonsaacutegban aacutelloacute de elteacuterı keacutepzeacuteső sǩraoa- rsquoengedelmesseacutegrsquo fıneacutev alkot (vouml Schutzeichel 2014 161ndash162 Skjaeligrvoslash 2009 156)

a yōi mōi ahmāi sǩraoǩm dąn akiPLNOM eacutenGEN ezDAT engedelmesseacutegACC teszAORINJACT3PL caiiascā (Y 455c) baacuterkiPLNOM rsquobaacuterkik akik az eacuten eme (szavam) iraacutent (esetleg iraacutentam itt) engedelmesseacuteget tanuacutesiacutetanakrsquo

149 Hasonloacutet laacutetunk a hindiacuteben is ahol az N+V sorrend alapvetıen koumltoumltt eacutes a keacutet tag koumlzoumltt csak a tagadoacuteszoacute (nahī) eacutes bizonyos klitikumok (pl bhī rsquoisrsquo) fordulhatnak elı Az ige a szerkezetbıl topi-kalizaacutecioacute reacuteveacuten a mondat elejeacutere mozgathatoacute ami azt eredmeacutenyezheti hogy a keacutet tag elvaacutelik egy-maacutestoacutel Ld Mohanan 1997 444ndash447 460ndash466

150 Ezt a jelenseacuteget laacutetjuk a latinban is ahol az ige bal perifeacuteriaacutera toumlrteacutenı mozgataacutesa szinteacuten vala-milyen specifikus szemantikai eacuterteacutekkel biacuter (Salvi 2005 441ndash444 2015 373)

65

kell mondanunk hogy a felteacutetelezett mozgataacutes egyreacuteszt nem volt koumltelezı a felszoacute-liacutetoacute mondatokban maacutesreacuteszt lehetseacuteges volt peacuteldaacuteul participiumi igealaknaacutel is Az N+V szoacuterendre eacutes a tagok koumlzvetlenuumll szomszeacutedos poziacutecioacutejaacutera vonatkozoacutelag ld meacuteg az esettanulmaacutenyok kereteacuteben taacutergyalt vimoacutecanaṃ kṇute (II 2) abhipitvaacuteṃ karate-taḥ (II 4) eacutes saacutergam akṇod (II 8) kifejezeacuteseket

66

II 2 VIMOacuteCANAṂ KAR-

Ebben a fejezetben a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezetet elemzem amelynek jelenteacutese rsquo(igaacuteboacutel) kifog elenged szabadon enged (szoacute szerint kifogaacutest csinaacutel)rsquo Az itt levont koumlvetkezteteacutesek szuumlkseacutegszerően spekulatiacutevabbak lesznek toumlbb maacutesik eset-tanulmaacuteny tanulsaacutegainaacutel hiszen a vizsgaacutelt szerkezet az egeacutesz veacutedikus korpuszban egyetlenegy alkalommal fordul elı151 Mivel a cselekveacutest kifejezı vimoacutecana- rsquokifo-gaacutes elengedeacutes szabadon engedeacutesrsquo nomen actionis amely oumlnmagaacuteban is ritka a veacute-dikus szoumlvegekben152 az igekoumltıs viacute moc- rsquo(igaacuteboacutel) kifog elenged szabadon enged kioldrsquo igeacutebıl van keacutepezve ezeacutert elıszoumlr az utoacutebbi ige morfoszintaktikai eacutes szeman-tikai tulajdonsaacutegait fogom megvizsgaacutelni majd utaacutena adok szaacutemot a viacute moc- ige eacutes a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet kapcsolataacuteroacutel Elemzeacutesem soraacuten elsısor-ban a gveda szinkroacuten nyelvi rendszereacutere fogok oumlsszpontosiacutetani eacutes csak a fejezet

151 Ami az esetleges keacutesıbbi elıfordulaacutesokat illeti a szentpeacutetervaacuteri szanszkrit-szoacutetaacuter vimoacutecana-

szoacutecikke a rsquomegszabadiacutetaacutes megmenteacutesrsquo jelenteacutesneacutel (PW V 1145) regisztraacutelja a Mahābhārata egy szoumlveghelyeacutet

a athavā~ ahaṃ kariṣyāmi kulasya~ asya vagy eacutenNOM csinaacutelFUTACT1SG csalaacutedGEN ezGEN vimocanam (MBh 114713ab) megmenteacutesACC rsquovagy eacuten ezt a csalaacutedot meg fogom mentenirsquo (szoacute szerint rsquoennek a csalaacutednak a megmenteacuteseacutet fogom csinaacutelnirsquo)

A szoacutetaacuter aacuteltal hozott olvasatot az eposz poonai kritikai kiadaacutesa nem fıszoumlvegben hanem varia lectioacute-keacutent tartalmazza eacutes a vimocanam helyett az ndash etimoloacutegiailag vele oumlsszefuumlggı ndash vimokṣaṇam olva-satot reacuteszesiacuteti elınyben Ezen a szoumlvegvaacuteltozaton kiacutevuumll semmifeacutele maacutes elıfordulaacutesaacutet nem talaacuteltam a vimoacutecanaṃ kar- szerkezetnek a veacutedikus oacuteind az epikus eacutes a klasszikus szanszkrit szoumlvegekben A szoumlveg modernseacutege miatt irrelevaacutensnak tekintem a szerkezet elıfordulaacutesaacutet Mukunda Jha Bakshinak a keacutesıveacutedikus Lāṭyāyana-Śrautasūtraacutehoz keacutesziacutetett 20 szaacutezadi Saralā elnevezeacuteső kommentaacuterjaacuteban (Bakshi 1984) ahol a veacutedikus proacutezai szoumlveg stomaṃ vimuntildeceyur kifejezeacuteseacutet a stomavimocanaṃ kuryuḥ koumlruumlliacuteraacutessal parafrazeaacutelja

b stomaṃ vimuntildeceyur (LāŚS 2111) dicsıiacutetı_eacutenekACC kibocsaacutetOPTACT3PL rsquomondjanak (szoacute szerint bocsaacutessanak ki) dicsıiacutetı eacuteneketrsquo

c stoma-vimocanaṃ kuryuḥ dicsıiacutetı_eacutenek-kibocsaacutetaacutesACC csinaacutelOPTACT3PL

152 A szoacute a veacutedikus nyelvben szinte kizaacuteroacutelag a gvedaacuteboacutel adatolt (oumlsszesen 8x [eacutes 2x nomen agentiskeacutent] ld Lubotsky 1997 II 1306) Tovaacutebbi saṃhitā-elıfordulaacutesai a koumlvetkezık

a samudraacutesya vimoacutecanam (KS 1717 KKS 281) oacuteceaacutenGEN kifogaacutesNOM rsquoaz oacuteceaacuten bdquokifogaacutesardquorsquo

(Az a peacuteldaacuteban szereplı kifejezeacutes a samudraacutesya niveacuteśanam rsquoaz oacuteceaacuten megpiheneacutesersquo RV 101427b TSm 4613 stb szerkezet variaacutensa)

b vimoacutecanam evaacute taacutet (TSp 7515) kifogaacutesNOM valoacuteban azNOM rsquoaz valoacuteban kifogaacutes(a vminek)rsquo

67

veacutegeacuten teacuterek ki a keacutesıbbi szoumlvegekre mivel azok egy leacutenyegesen elteacuterı szinkroacuten nyelvtan (vagy nyelvtanok) termeacutekei

II 2 1 A MOC- IGE IGENEMEINEK HASZNAacuteLATA A GVEDAacuteBAN

A morfoszintaktikai kategoacuteriaacutek koumlzuumll a moc- igeacutevel kapcsolatban vizsgaacutelatunk szempontjaacuteboacutel az igenem azaz diateacutezis keacuterdeacutese eacuterdemel kituumlntetett figyelmet153 Baacuter aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy a moc- ige mind aktiacutev mind mediaacutelis rago-zaacutessal elıfordul a keacutet igenem hasznaacutelata koumlzoumltt a legtoumlbb esetben nagyon vilaacutegos szemantikai-funkcionaacutelis kuumlloumlnbseacuteg figyelhetı meg Activumban az igeacutenek aacuteltalaacute-ban agentiacutev-attingens jelenteacutese154 (rsquoelenged kiold szabadon engedrsquo) eacutes szintakti-kailag tranzitiacutev szerkeszteacutese van Ezt a hasznaacutelatot mutatjaacutek az alaacutebbi peacuteldaacutek

(61) muntildećmi tvā haviacuteṣā jvanāya kaacutem (RV 101611a)

elengedPRSACT1SG teACC aacuteldozatINS eacuteletDAT PTCL

rsquoSzabadon engedlek teacuteged az aacuteldozat aacuteltal hogy eacutelhessrsquo

(62) yoacute vo mahy abhiacuteśaster

akiNOM tiPLACC nagyABL aacutetokABL

aacutemuntildecat (RV 10307b)

elengedPSTACT3SG

rsquoaki megszabadiacutetott titeket a suacutelyos aacutetoktoacutelrsquo

A medium hasznaacutelata enneacutel valamivel oumlsszetettebb A reduplikaacutelt perfectum mediaacute-lis alakjainak (RV 9295c 101119c) pacientiacutevfientiacutev-inattingens155 jelenteacutese van (rsquoelengedtetik megszabadulrsquo) eacutes szintaktikailag intranzitiacutevkeacutent viselkednek

(63) nidoacute yaacutetra mumucmaheacute (RV 9295c)

szidaacutesABL ahol elengedPRFMEDIND1PL

rsquoahol megszabadultunk a szidalmazaacutestoacutelrsquo

153 Az igenemek funkcioacuteira vonatkozoacute terminoloacutegiaacuteval kapcsolatban ld Gotō 1987 25ndash29 Kuumlm-

mel 2000 6ndash7 A moc- RV-beli elıfordulaacutesait ld Lubotsky 1997 II 1078ndash1079 (sv muc) 154 Azaz az elsı aktaacutens az aacutegens (ezt fejezi ki az bdquoagentiacutevrdquo terminus) eacutes az aacuteltala kontrollaacutelt

cselekveacutes koumlzvetlenuumll eacuterint (erre utal az bdquoattingensrdquo kifejezeacutes) egy maacutesodik aktaacutenst 155 Azaz az elsı aktaacutens paacuteciense egy maacutesik aktaacutens aacuteltal veacutegrehajtott eacutes kontrollaacutelt cselekveacutesnek

illetve nincs kontrollaacuteloacute aktaacutens vagy szemeacutelye irrelevaacutens

68

(64) muacutemukṣamāṇā utaacute y mumucre (RV 101119c)

elengedDESPTCPMEDPLNOMF eacutes akiPLNOMF elengedPRFMEDIND3PL

rsquoa megszabadulni vaacutegyoacutek eacutes akik megszabadultakrsquo156

Az aoristos mediaacutelis alakjai a perfectumi alakokhoz hasonloacutean viselkednek eacutes lehet pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacutesuumlk (RV 75912d 108719d) Laacutesd a koumlvetke-zı peacuteldaacutet

(65) mtyoacuter mukṣīya (RV 75912d)

halaacutelABL elengedAOROPTMED1SG

rsquoBaacutercsak megszabadulneacutek a halaacuteltoacutelrsquo

Leacuteteznek azonban az ige aoristosaacutenak agentiacutev-attingens jelenteacuteső mediaacutelis alakjai is amelyek szintaktikailag tranzitiacutevak Ezekben az esetekben az ige aacuteltalaacuteban a praacute-ti igekoumltıvel van ellaacutetva (RV 5556b 7598c 102711c) amely bdquomegfordiacutetjardquo a cselekveacutes iraacutenyaacutet157 (rsquofelvesz feloumllt magaacutera vesz larr el-raacuteenged valamit magaacute-rarsquo) A mediumnak ilyenkor indirekt-reflexiacutev maacutes kifejezeacutessel affektiacutev jelenteacutesaacuter-nyalata van158 Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutet

(66) hiraṇyaacuteyān praacutetiy aacutetkā aacutemugdhvam (RV 5556b)

aranyPLACC PREV159 ruhaPLACC felveszAORINDMED2PL

rsquoMagatokra oumlltoumltteacutetek arany ruhaacutetokatrsquo

A moc- ige keacutet kuumlloumlnboumlzı keacutepzeacuteső imperfectumtıvel is rendelkezik A kizaacuteroacutelag mediumban ragozoacutedoacute intranzitiacutev muacutec-ya-imperfectumtınek (RV 1314c 86913d 102724d) pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacutese van (Kulikov 2012 420ndash425 Kuumlmmel 1996 83ndash84)160 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

156 Az ideacutezett reacuteszletben a desiderativumboacutel keacutepzett mediaacutelis melleacutekneacutevi igeneacutev (plur nom f

muacutemukṣamāṇās) ugyanilyen pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacutessel rendelkezik (ld a fordiacutetaacutest rsquomegszabadulni vaacutegyoacutekrsquo) Vouml Heenen 2006 201ndash202

157 Vouml Kuumlmmel 1996 84 n 147 (bdquoGegensatz zum Simplexrdquo) 158 Azaz az elsı aktaacutens egyben az aacuteltala veacutegrehajtott cselekveacutes ciacutemzettje vagy kedvezmeacutenyezettje

is Az egyetlen kiveacutetel a praacuteti moc- itt leiacutert hasznaacutelata aloacutel a kataroacute meniacuteṃ praacuteti taacuteṃ mucāte 1027 11c (thematikus aor med conj sing 3) mondat lenne amelyben a praacuteti moc- igeacutet minden magya-raacutezoacute eacutes fordiacutetoacute rsquoeldob raacutedob raacutevetrsquo vagy valamilyen hasonloacute jelenteacutessel fordiacutetja a mediaacutelis igenem elleneacutere (pl Geldner 1951 III 167 bdquoWelcher von beiden wird seinen Zorn auf ihn werfenrdquo) A fejezethez csatlakozoacute kiteacuterıben fejtem ki hogy ez az eacutertelmezeacutes helytelen eacutes a mediaacutelis igeacutet a szo-kaacutesos indirekt-reflexiacutevaffektiacutev jelenteacutessel kell eacutertelmeznuumlnk A szinteacuten mediaacutelis viacute mucadhvam alak-roacutel ld alaacutebb II 2 3

159 Itt eacutes az alaacutebbiakban egyszerőseacuteg kedveacuteeacutert PREV-vel glosszaacutelom azokat az igekoumltıket (ill uacuten lokaacutelis partikulaacutekat) amelyek az ige jelenteacuteseacutehez eredeti jelenteacutesuumlktıl elteacuterı nem aacutettetszı jelenteacutest adnak hozzaacute Az igekoumltıs ige egeacuteszeacutenek jelenteacuteseacutet az igetıneacutel adom meg

160 Kuumlmmel eacuterinti a gvedaacuteban keacutetszer (RV 512d 101071b) elıforduloacute amoci pass aor sing 3 alakot is

69

(67) saacute pāduacuter asya nirṇiacutejo naacute

azNOM laacutebNOM ezGEN ruhaABL mint

mucyate (RV 102724d)

elengedPRSINDMED3SG

rsquoA laacuteba kiszabadul (kibuacutejik) mintha egy ruhaacuteboacutel (buacutejna ki)rsquo

A sőrőn elıforduloacute nazaacutelis infixumot tartalmazoacute 6 igeosztaacutelyos thematikus muntildec-aacute- imperfectumtı mindkeacutet igenemben ragozoacutedik (Hill 2007 52ndash57 [a thematikus ao-ristosroacutel is]) Fontos hogy a gvedaacuteban mind a tı gyakoribb aktiacutev mind valamivel ritkaacutebb mediaacutelis alakjai rendszerint agentiacutev-attingens jelenteacutessel rendelkeznek (vouml Kuumlmmel 1996 84) Ugyanakkor leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg hogy a med impf muntildec-aacute-te mindig igekoumltıvel aacutell meacutegpedig toumlbbnyire (RV 2172d 4532b 5812a 91009c) a praacuteti-val (rsquofelvesz magaacutera veszrsquo161) egy alkalommal (RV 10385c) a kettıs praacute paacuteri igekoumltıvel (rsquomegszabadul kiszabadiacutetja magaacutetrsquo direkt-reflexiacutev jelenteacutessel162) Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

(68) praacuteti drāpiacutem amuntildecathāḥ (RV 91009c)

PREV ruhaACC felveszPSTMED2SG

rsquoFelvetted a ruhaacutedatrsquo

(69) praacute muntildecasva paacuteri kuacutetsād (RV 10385c)

PREV elengedIMPMED2SG PREV KutsaABL

rsquoSzabadulj megszabadiacutetsd ki magad Kutsaacutetoacutelrsquo

A kuumlloumlnfeacutele aspektustoumlvek igenemeinek hasznaacutelataacuteroacutel tehaacutet oumlsszefoglaloacutelag a kouml-vetkezıket mondhatjuk A moc- ige activumban mindig agentiacutev-attingens jelenteacutes-sel rendelkezik Mediaacutelis alakjai toumlbbnyire pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacuteső-ek azonban ezek is hasznaacutelhatoacuteak agentiacutev-attingens jelenteacutessel de csak abban az esetben ha bizonyos igekoumltık (praacuteti eacutes praacute paacuteri) jaacuterulnak hozzaacutejuk Ezekkel egyuumltt viszont a mediaacutelis alakoknak egyszersmind direkt vagy indirekt reflexiacutev aacuternyalata is van

II 2 2 AZ IGEKOumlTİS VIacute MOC- IGE A GVEDAacuteBAN

A moc- ige a gvedaacuteban nagyon gyakran (oumlsszesen 21x) fordul elı a viacute igekoumltıvel egyuumltt (RV 12413d 11711d 11774d 2284c 2286c 2383a 3321d 3341c 3353c 3418a 4126c 527d 5621b 6401b 7887b 7915d 109414c 10104

161 Vouml a med aor praacuteti-val egyuumltti hasznaacutelataacuteroacutel a 68 oldalon mondottakat 162 Azt hogy a medium a (69) peacuteldaacuteban agentiacutev jelenteacuteső eacutes direkt-reflexiacutev aacuternyalattal rendelke-

zik az imperativus igemoacuted hasznaacutelata bizonyiacutetja hiszen ez azt mutatja hogy az elsı aktaacutens kont-rollaacutelja a cselekveacutest

70

1c 101268c 101383a 101601b) Aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy az igekouml-tıs viacute moc- rsquo(igaacuteboacutel) kifog elenged szabadon enged kioldrsquo ige viselkedeacutese megfe-lel annak az aacuteltalaacutenos keacutepnek amelyet az elızı alfejezetben a moc- igenemeinek hasznaacutelataacuteroacutel felvaacutezoltam Vannak azonban olyan alakjai amelyek neacutemi magyaraacute-zatot igeacutenyelnek

Elıszoumlr is leacutetezik a thematikus aoristosnak egy mediaacutelis imperativus plur 2 sze-meacutelyő alakja (viacute mucadhvam) amely vaacuteratlanul agentiacutev-attingens jelenteacutessel ren-delkezik aneacutelkuumll hogy ezzel egyidejőleg direkt vagy indirekt (affektiacutev) reflexivitaacutest fejezne ki Mint fentebb laacutettuk ilyen jelenteacutest az aktiacutev alakok szoktak hordozni163 A keacutesıbbiekben (II 2 3) visszateacuterek erre a fontos alakra itt most egyelıre csak regisztraacutelom az elıfordulaacutes teacutenyeacutet

(70) niacute heacuteḷo dhattaacute viacute mucadhvam

le duumlhACC teszIMPACT2PL PREV kifogAORIMPMED2PL

aacuteśvān (RV 11711d)

loacutePLACC

rsquoNyomjaacutetok el duumlhoumltoumlket fogjaacutetok ki lovaitokatrsquo164

Az egyszer elıforduloacute sing 2 szemeacutelyő reduplikaacutelt iniunctivusi viacute mumucas alak (amely a m tiltoacuteszoacuteval egyuumltt tiltaacutest fejez ki) vitatott megiacuteteacuteleacuteső a szakirodalomban

(71) m~ āreacute asmaacuted viacute mumuco (RV 3418a AVŚ 20238a)

ne taacutevol miPLABL PREV kifogINJ2SG

rsquoNe taacutevol tıluumlnk fogj kirsquo

A keacuterdeacuteses igealak minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint agentiacutev-attingens jelenteacutessel ren-delkezik (ld alaacutebb a taacutergy ellipsziseacuterıl) de pontos morfoloacutegiai eacutertelmezeacutese sok keacuter-deacutest vet fel Baacuter egyesek egy reduplikaacutelt imperfectumtı (pl Thieme 1929 42 52) vagy perfectumtı (pl Lubotsky 1997 II 1078) aktiacutev alakjaacutenak tartjaacutek Kuumlmmel

163 Laacutesd peacuteldaacuteul a koumlvetkezı szoumlveghelyeket ahol a viacute moc- aktiacutev alakjai fordulnak elı teljesen

azonos jelenteacutessel a viacute mucā haacuterī ihaacute (RV 11774d)

PREV kifogAORIMPACT2SG fakoacuteDUACC itt rsquoItt fogd ki a fakoacute (lovakat)rsquo

b graacutesetām aacuteśvā viacute muca~ ihaacute eszikIMPMED3DU loacuteDUNOM PREV kifogAORIMPACT2SG itt śoacuteṇā (RV 3353c) rıtsziacutenőDUACC rsquoEgyenek lovaid fogd ki itt a rıtsziacutenőeketrsquo

164 Kuumlmmel 2000 382 (egy ŚB-szoumlveghely mellett) eacuteppen erre az elıfordulaacutesra hivatkozik hogy igazolni proacutebaacutelja a moc- ige mediaacutelis alakjainak az aktiacutev alakokkal megegyezıen agentiacutev-attingens jelenteacutese is lehet

71

2000 381ndash382 leguacutejabban a mediaacutelis perfectumi eacutertelmezeacutes mellett eacutervelt165 To-vaacutebbi lehetıseacutegkeacutent meacuteg az is felvetıdhet hogy a gāyatrī pāda jambikus sorzaacuterla-taacuteban egy metrikailag megfelelıbb hosszuacute magaacutenhangzoacutes viacute mūmucas formaacutet aacutel-liacutetsunk helyre amelyet reduplikaacutelt aor inj act sing 2 szemeacutelyő alakkeacutent lehetne eacutertelmezni166 Teacuteny azonban hogy az ige reduplikaacutelt aoristosa csak joacuteval keacutesıbb a klasszikus szanszkritboacutel adatolt elıszoumlr167 Az elsı elıfordulaacutes amirıl tudomaacutesom van egy Kr u 5 szaacutezadi Vākāṭaka-feliraton (CII V no 27 17 sor168) szerepel amūmucat act ind sing 3 (vouml tovaacutebbaacute amūmucat act ind sing 3 BhāP 8131 8333 121321 amūmucan act ind plur 3 BhāP 6220) E neheacutezseacutegek miatt az igenemet eacuterintı tovaacutebbi fejtegeteacutesek soraacuten a viacute mumucas alakot figyelmen kiacutevuumll fogom hagyni169

Haacuterom (vagy talaacuten neacutegy) olyan szoumlveghely van a gvedaacuteban amelyben a viacute moc- ige valamely szemantikailag agentiacutev aktiacutev alakja laacutetszoacutelag inattingens jelenteacutessel hasznaacutelatos Szintaktikai eacutertelemben ilyenkor a mondatban nincsen taacutergy azaz az ige laacutetszoacutelag intranzitiacutevkeacutent viselkedik Ezeken a helyeken az igeacutet egyszerően rsquomegaacutell megpihen nyugovoacutera teacuterrsquo jelenteacutessel is vissza lehetne adni170

(72) āśuacutebhiś cid yn viacute

gyorsPLINS meacuteg_is megyPTCPIPFVACTSGNOM PREV

mucāti nūnaacutem (RV 2383a)

bdquomegpihenrdquoAORSBJVACT3SG most

rsquoMeacuteg az is aki gyors (lovakon) lovagol pihenjen most megrsquo

165 Kuumlmmel szaacutemaacutera fontos eacuterv az eacutertelmezeacutes soraacuten hogy a viacute moc- igeacutenek a veacutedikus nyelvben

maacutes olyan mediaacutelis alakjai is vannak amelyek agentiacutev-attingens jelenteacutessel rendelkeznek (vouml 164 jz) Ahogy alaacutebb laacutetni fogjuk a korai veacutedikus nyelv szinkroacuten rendszereacuteben ez az eacuterv nem aacutellja meg a helyeacutet

166 Ezt a lehetıseacuteget Kuumlmmel 2000 382 is szaacutemiacutetaacutesba veszi de el is utasiacutetja 167 A reduplikaacutelt aoristoshoz hasonloacutean mőveltetı jelenteacuteső eacutes vele paradigmatikusan oumlsszetarto-

zoacute causativum maga is csak az epikus szanszkrittoacutel kezdve ismert (vouml PW V 812‒813) 168 Mirashi (ed) 1963 126 (a felirat dataacutelaacutesaacuteroacutel ld a 121 oldalt) Koumlszoumlnoumlm Dezsı Csabaacutenak

hogy erre az elıfordulaacutesra felhiacutevta a figyelmemet 169 Megoldaacutest jelenthetne az eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutekra (Hoffmann 1967 43ndash106 megaacutellapiacutetaacutesai-

val oumlsszhangban) ha meg tudnaacutenk mondani hogy a m hellip viacute mumucas tiltaacutesnak (aoristoskeacutent) pre-ventiacutev vagy (imperfectumi vagy perfectumi alakkeacutent) inhibitiacutev eacutertelme van Sajnos a tiltaacutes eacutertelme-zeacutese nem egyeacutertelmő Baacuter Hoffmann 1967 83 azt aacutelliacutetja inhibitiacutev tiltaacutesroacutel van szoacute eacutes a beszeacutelı egy ismeacutetlıdıen elıforduloacute esemeacutenyt kiacutevaacuten megszakiacutetani felfuumlggeszteni (Hoffmann fordiacutetaacutesa bdquospann nicht [immer wieder] fern von uns ausrdquo) uacutegy veacutelem a kontextus alapjaacuten valoacutesziacutenőbb az az eacutertel-mezeacutes hogy a tiltaacutes egy meghataacuterozott szituaacutecioacutera vonatkozik (ld a proximaacutelis deiktikus idaacutem neacutev-maacutes hasznaacutelataacutet im 3a eṣuacute 4b) eacutes ezeacutert a m hellip viacute mumucas tiltaacutest preventiacutev jellegőnek kell fel-fognunk (vouml Kuumlmmel 2000 382) Ez az aoristosi eacutertelmezeacutes feleacute billenteneacute a meacuterleg nyelveacutet

170 Mivel alaacutebb amellett fogok eacutervelni hogy ez a fordiacutetaacutes nem szuumlkseacutegszerő ezeacutert a glosszaacutekban ideacutezıjelbe teszem a bdquomegpihenrdquo szoacutet A negyedik peacutelda a fentebb (71) emliacutetett mreacute asmaacuted viacute mu-muco 3418a lehet (rsquone taacutevol tıluumlnk bdquopihenj megrdquorsquo) ndash felteacuteve persze hogy a mumucas aktiacutev alak

72

(73) naacute śrāmyanti naacute viacute mucantiy

nem elfaacuteradPRSINDACT3PL nem PREV bdquomegpihenrdquoPRSINDACT3PL171

eteacute (RV 2284c)

ezPLNOM

rsquoİk (ti a folyoacutek [siacutendhavo 4b]) nem faacuteradnak el eacutes nem pihennek megrsquo

(74) aacutedha prīṇān viacute

haacutet megeleacutegedikPTCPIPFVMEDPLNOM PREV

mumuktam asmeacute (RV 7915d)

bdquomegpihenrdquoPRFIMPACT2DU miPLLOC

rsquoMegelegeacutedve pihenjetek haacutet meg (ti Indra eacutes Vāyu istenek) naacutelunkrsquo

Jobb megoldaacutesnak tőnik azonban az ha felteacutetelezzuumlk hogy ezek az igealakok is valoacutejaacuteban attingens jelenteacutesőek csak eacuteppen taacutergyi argumentumuk ti a kifogott lo-vak vagy egyeacuteb aacutellatok elliptikusan hiaacutenyzik a mondatboacutel A szoumlvegkoumlrnyezetben azonban ezek a kifogandoacute aacutellatok rendszerint vagy explicit (ld āśuacutebhiś RV 2383a rsquogyors (lovakon)rsquo172 haacuteripriya RV 3418b voc rsquoa fakoacute [lovaknak] kedvesrsquo vagy rsquofakoacute [lovakat] kedvelırsquo oumlsszeteacutetel elıtagja haacuteribhyāṃ RV 3411c rsquofakoacute [lova-kon]rsquo) vagy implicit (saraacutethaṃ yātam RV 7915b rsquojoumljjetek ugyanazon a kocsinrsquo amelyet termeacuteszetesen lovak huacuteznak) moacutedon jelen vannak eacutes onnan kell ıket ezek-be a mondatokba is odaeacutertenuumlnk173 Egyeduumll RV 2284c-ben szerepel a viacute moc- ige metaforikus eacutertelemben hiszen alanya itt a folyoacutek (siacutendhavo RV 2284b) A folyoacutek azok akik rsquonem fogjaacutek ki (lovaikat)rsquo174 azaz nem pihennek meg mivel soha nem faacuteradnak el (naacute śrāmyanti)

Mindez azt jelenti hogy figyelmen kiacutevuumll hagyva a diateacutezis szempontjaacuteboacutel keacutetes viacute mumucas RV 3418a alakot az igekoumltıs viacute moc- ige egy kiveacutetellel (viacute muca-dhvam RV 11711d) mindig activumban ragozoacutedik eacutes mindig agentiacutev-attingens jelenteacutese van Az imeacutent taacutergyalt haacuterom (vagy neacutegy) szoumlveghelyen elıforduloacute laacutetszoacute-lag inattingens hasznaacutelata csupaacuten a taacutergyi argumentum szintaktikai ellipsziseacutenek koumlszoumlnhetı

171 Valoacutesziacutenőleg muntildecanti helyett (Lubotsky 1997 II 1078) 172 Azaz a (72)ndash(74) szereplı mondatok taacutergya ezekkel a szőkebb kontextusban megjelenı aacutella-

tokkal koreferens pro A (72)-es peacutelda egeacuteszen pontos fordiacutetaacutesa tehaacutet ez lehetne rsquomeacuteg az is aki gyors (lovakon) lovagol fogja ki (azokat)rsquo Megjegyezhetjuumlk hogy a magyarban is hasznaacutelhatoacute ugyaniacutegy explicit taacutergy neacutelkuumll a kifog ige

173 Vouml peacuteldaacuteul RV 3418a Kuumlmmel-feacutele (2000 381) fordiacutetaacutesaacutet bdquoSpannSpannSpannSpanneeee nicht fern von uns [deideideidei----nenenene Zugtiere] ausausausausrdquo (kiemeleacutes az eredetiben) eacutes a Grassmann 1996 1048 aacuteltal megadott jelenteacutest bdquoeinkehren [eigentlich Rosse abspannen] rastenrdquo

174 JamisonndashBrereton 2014 I 442 sajaacutetos moacutedon szenvedı eacutertelemben veszi az aktiacutev igealakot bdquonor are they unharnessedrdquo

73

II 2 3 VERSMEacuteRTEacuteK EacuteS FORMULAacuteK VIacute MUCADHVAM AacuteŚVĀN

Az elmondottak feacutenyeacuteben meacuteg kuumlloumlnoumlsebbnek bizonyul a mediaacutelis aoristost tartal-mazoacute viacute mucadhvam aacuteśvān kifejezeacutes A szoumlveghelyet a koumlnnyebb koumlvethetıseacuteg kedveacuteeacutert uacutejra ideacutezem

(75) niacute heacuteḷo dhattaacute viacute mucadhvam

le duumlhACC teszIMPACT2PL el engedAORIMPMED2PL

aacuteśvān (RV 11711d)

loacutePLACC

rsquoNyomjaacutetok el duumlhoumltoumlket fogjaacutetok ki lovaitokatrsquo

Elengedhetetlenuumll fontos hogy a keacuterdeacuteses igealak metrikai koumlrnyezeteacutet is megvizs-gaacuteljuk

(76) niacute heacuteḷo dhattaacute viacute mucadhvam aacuteśvviacute mucadhvam aacuteśvviacute mucadhvam aacuteśvviacute mucadhvam aacuteśvānānānān

ndash ndash ndash rsquo 6 7| ndash8 9 ndash10 ndash11

Laacutethatjuk hogy a viacute igekoumltı koumlzvetlenuumll a trimeter-sor (triṣṭubh pāda) 5 szoacutetagjaacutet koumlvetı uacuten keacutesıi cezuacutera utaacuten talaacutelhatoacute175 eacutes azt koumlveti a haacuterom szoacutetagos muca-dhvam A pādaacutet az ige taacutergyi bıviacutetmeacutenye zaacuterja Ha a viacute moc- ige toumlbbi gveda-beli elıfordulaacutesaacutet megneacutezzuumlk roumlgtoumln eacuteszrevehetjuumlk hogy szaacutemos maacutes szoumlveghelyen az egyes szavak ugyanilyen konstellaacutecioacuteban aacutellnak a sor hatodik szoacutetagja a viacute igekoumltı ezt koumlveti a moc- valamilyen haacuterom szoacutetagos aktiacutev alakja a sorzaacuterlat utolsoacute keacutet szoacutetagjaacutet pedig a taacutergy (ritkaacuten az alany vagy az ige valamilyen maacutes bıviacutetmeacutenye) foglalja el

(77) sryasya yaacutetra vimucaacutentiy aacuteśvān (RV 5621b)

SūryaGEN ahol kifogPRSINDACT3PL176 loacutePLACC

ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoahol kifogjaacutek Sūrya lovaitrsquo177

(78) vidv aacutedabdho viacute mumoktu

boumllcsNOM csalhatatlanNOM PREV kioldPRFIMPACT3SG

pśān (RV 12413d)

koumlteleacutekPLACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoOldja ki a koumlteleacutekeket a boumllcs eacutes csalhatatlanrsquo

175 A metrikai fogalmakkal kapcsolatban ld Arnold 1905 illetve roumlvid aacutettekinteacuteskeacutent pl Macdo-

nell 1916 436ndash447 176 Valoacutesziacutenőleg vimuntildecaacutenti helyett (Lubotsky 1997 II 1078) 177 Vegyuumlk eacuteszre hogy itt pontosan ugyanaz a taacutergya az igeacutenek mint RV 11711d-ben

74

(79) dme(a-i)va178 vatsd viacute mumugdhiy

koumlteacutelACC_mint borjuacuteABL PREV leoldPRFIMPACT2SG

aacuteṃho (RV 2286c)

szorongattataacutesACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoMikeacutent a koumltelet a borjuacuteroacutel oldd le (roacutelam) a szonrongattataacutestrsquo179

(80) ev(aacute-a)smaacuted agne viacute mumugdhi

iacutegy_miPLABL AgniVOC PREV leoldPRFIMPACT2SG

pśān (RV 527c)

koumlteleacutekPLACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoIacutegy oldd le roacutelunk a koumlteleacutekeket oacute Agnirsquo

(81) āśuacutebhiś cid yn viacute

gyorsPLINS meacuteg_is megyPTCPIPFVACTSGNOM PREV

mucāti nūnaacutem (RV 2383a)

kifogAORSBJVACT3SG most

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoMeacuteg az is aki gyors (lovakon) lovagol fogja ki (azokat)rsquo

(82) aacutedha prīṇān viacute

haacutet megeleacutegedikPTCPIPFVMEDPLNOM PREV

mumuktam asmeacute (RV 7915d)

kifogPRFIMPACT2DU miPLLOC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoMegelegeacutedve fogjatok haacutet ki naacutelunkrsquo

(83) naacute śrāmyanti naacute viacute

nem elfaacuteradPRSINDACT3PL nem PREV

mucantiy eteacute (RV 2284c)

kifogPRSINDACT3PL ezPLNOM

ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoEzek nem faacuteradnak el eacutes nem pihennek megrsquo

178 A metrum jobb azonosiacutethatoacutesaacutega eacuterdekeacuteben ezekben a szoumlvegpeacuteldaacutekban a saṃdhikat nem

oldottam fel viszont alsoacute indexben zaacuteroacutejelben feltuumlntettem az oumlsszevont magaacutenhangzoacutekat 179 Scarlata 1999 389 felveti annak lehetıseacutegeacutet hogy RV 2286c-ben (hasonloacutekeacuteppen a RV

4126c = 101268c sorokban) az aacuteṃho (aacuteṃhas) alak a verssor veacutegeacuten haplologikusan roumlviduumllt vaacutel-tozata a szabaacutelyos aacuteṃhasas rsquoa szorongattataacutesboacutelrsquo ablativusnak Ennek azonban vilaacutegosan ellent-mond az a teacuteny hogy RV 4126c = 101268c-ben a tagmondatban maacuter szerepel egy ablativus (as-maacuted rsquoroacutelunkrsquo) miacuteg RV 2286c-ben a hasonlattal fennaacutelloacute paacuterhuzam teszi vilaacutegossaacute hogy az aacuteṃhas-t accusativusnak kell tekintenuumlnk

75

Figyelemremeacuteltoacuteak az alaacutebbi peacuteldaacutek is ahol a viacute ugyanabban a poziacutecioacuteban szerepel csak eacuteppen a moc- ige keacutetszoacutetagos aktiacutev alakja koumlveti

(84) aacuteva sya haacuterī viacute mucā

ki koumltIMPACT2SG fakoacuteDUACC PREV kifogAORIMPACT2SG

saacutekhāyā (RV 6401b)

baraacutetDUACC

ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoKoumlsd ki a fakoacute (lovakat) fogd ki a taacutersaidatrsquo

(85) graacutesetām aacuteśvā viacute muce(a-i)haacute

eszikIMPMED3DU loacuteDUNOM PREV kifogAORIMPACT2SG_itt

śoacuteṇā (RV 3533c)

rıtsziacutenőDUACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoHadd egyenek lovaid fogd ki itt a rıtsziacutenőeketrsquo

(86) priy saacutekhāyā viacute mucoacute(a-uacute)pa

kedvesDUACC baraacutetDUACC PREV kifogAORIMPACT2SG_feleacute

barhiacutes (RV 3431c)

aacuteldozati_főACC

ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoFogd ki a kedves taacutersaidat Az aacuteldozati főhoumlz (hellip)rsquo180

A viacute mucadhvam alakkal kapcsolatban laacutetnunk kell hogy a thematikus aoristos megfelelı aktiacutev plur 2 alakja (viacute mucata) a RV 11711d triṣṭubh pādaacuteban felboriacute-tanaacute a trochaikus zaacuterlatot meacuteg abban az esetben is ha az aacuteltalaacutenosan alkalmazott uacuten praśliṣṭasaṃdhi (a szoacuteveacutegi eacutes a szoacutekezdı a oumlsszeolvadaacutesa) helyett a keacutet szoacute kouml-zoumltt megtartanaacutenk a hiaacutetust annak eacuterdekeacuteben hogy a sor a megfelelı szaacutemuacute azaz tizenegy szoacutetaggal rendelkezzen

(87) hellip viacute mucata aacuteśvān hellip rsquo | () ndash ndash

Ezeacutert valoacutesziacutenőnek tartom hogy a mediaacutelis viacute mucadhvam igealak egy metrikai okokboacutel fakadoacute alkalmi keacutepzeacutes (neacutemet terminussal bdquoAugenblicksbildungrdquo) a koumlltıi

180 Az uacutepa barhiacutes rsquoaz aacuteldozati főhoumlzrsquo kifejezeacutes minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint a d pādaacuteban talaacutelhatoacute

mondathoz tartozik (vouml Geldner 1951 I 385 a vonatkozoacute jegyzettel egyuumltt) a tuvm imeacute havyavho havante (RV 3431d)

teACC ezPLNOM aacuteldozatvivıPLNOM hiacutevPRSMED3PL rsquohellip hiacutevnak teacuteged ezek az aacuteldozatvivıkrsquo

JamisonndashBrereton 2014 I 527 a kifejezeacutest a c pādaacutehoz veszi bdquounharness them at the ritual grassrdquo

76

nyelvtanban181 amelynek leacutetrejoumltteacutet a fentebb taacutergyalt formulaszerő szoacutekapcsolatok segiacutetetteacutek amelyekben azonos vagy hasonloacute metrikai feleacutepiacuteteacuteső aktiacutev alakok szere-peltek ugyanabban a metrikai poziacutecioacuteban182

Oumlsszefoglalva az elmondottakat az igekoumltıs viacute moc- ige a korai veacutedikus nyelv azaz a gveda nyelveacutenek szinkroacuten nyelvtanaacuteban kizaacuteroacutelag aktiacutev ragozaacutessal rendel-kezı ige volt183 Nem voltak hasznaacutelatosak mediaacutelis alakjai184 noha az indirekt-reflexiacutev posszessziacutev (Kuumlmmel) vagy posszessziacutev-affektiacutev (Gotō) medium185 hasz-naacutelata teljes meacuterteacutekben elkeacutepzelhetı lenne peacuteldaacuteul ha valaki sajaacutet lovaacutet vagy lovait fogja ki sajaacutet kocsija elıl vagy jaacutermaacuteboacutel Adataink vilaacutegosan mutatjaacutek hogy ilyen jelenteacutestartalmat a korai veacutedikus nyelv nem fejezett ki a viacute moc- ige posszessziacutev (-affektiacutev) mediumaacuteval (mint alaacutebb laacutetni fogjuk ez a nyelv keacutesıbbi korszakaira is igaz egeacuteszen a legkeacutesıbbi uacutejveacutedikus faacutezisig)186 Ahogy a fenti peacuteldaacutekboacutel joacutel laacutethatoacute

181 Lett volna maacutesik lehetıseacuteg is a metrikailag nem megfelelı aktiacutev viacute mucata alaknak a sor met-rikai mintaacutejaacuteba toumlrteacutenı integraacutelaacutesaacutera meacutegpedig az ige eacutes taacutergya sorrendjeacutenek felcsereacuteleacutese (hellip mu-catā viacutey aacuteśvān hellip | ndash ndash ndash) Ez a strateacutegia nem lett volna egyeduumllaacutelloacute hiszen ezt laacutetjuk RV 4126c = 101268c-ben is

a evoacute ṣuacutev agravesmaacuten muntildecatā viacutey iacutegy joacutel miPLABL leoldIMPACT2PL PREV aacuteṃhaḥ (RV 4126c 101268c) szorongattataacutesACC ndash ndash ndash ndash rsquo ndash | ndash ndash ndash rsquoIacutegy oldjaacutetok le roacutelunk joacutel a szorongattataacutestrsquo

Esetuumlnkben talaacuten a RV 5621b pāda (77) analoacutegiaacuteja miatt tartotta meg a koumlltı az eredeti szoacuterendet eacutes keruumllte az inverzioacutet (hellip viacute mucadhvam aacuteśvān RV 11711d ~ hellip vimucaacutentiy aacuteśvān RV 5621b)

182 Hasonloacute metrikai teacutenyezı felelıs peacuteldaacuteul a mediaacutelis inj impf sing 2 yuyothāḥ alak leacutetrejoumlt-teacuteeacutert a szabaacutelyos aktiacutev yuyoḥ helyett (Hoffmann 1967 90 Kuumlmmel 2000 402)

183 A szemeacutelyragos aktiacutev alakokon (eacutes a fentebb taacutergyalt kiveacutetelesen mediaacutelis viacute mucadhvam-on) kiacutevuumll az igeacutenek csak absolutivuma adatolt a gvedaacuteboacutel (vimuacutecyā RV 11041c 3321d) A viacute cart- ige leacutenyegeacuteben veacuteve szinonim a viacute moc- igeacutevel vouml a koumlvetkezı mantraacutet amelyben AVŚ 61123c viacute hellip mucyantāṃ AVP 1704c pedig vi hellip ctyantām igeacutet tartalmaz

a yeacutebhiḥ pśaiḥ hellip viacute teacute amelyPLINS koumlteleacutekPLINS PREV azPLNOM mucyantāṃ (AVŚ 61123andashc) kioldPASSIMP3PL rsquoa koumlteleacutekek amelyekkel hellip oldoztassanak kirsquo

A viacute cart- ige agentiacutev-attingens jelenteacutesben szinteacuten kizaacuteroacutelag activumban ragozoacutedik a veacutedikus nyelv-ben pl viacute hellip ctaacutenti RV 1678a (act ind praes impf plur 3) viacute ctāmi eacutes viacute ctāmasi AVŚ 931d+ (act ind praes impf sing eacutes plur 1) viacute hellip ctaacute RV 12521b viacute cta AVŚ 61121c (act imperat impf sing 2) viacute cacarta AVŚ 14156d = AVP 1864d VS 1263 (act ind perf sing 3)

184 Uacutegy gondolom a kellıkeacuteppen nagy szaacutemuacute elıfordulaacutes (felsorolaacutesukat ld 69ndash70 o) toumlbb mint valoacutesziacutenőveacute teszi hogy a mediaacutelis alakok hiaacutenya nem egyszerően a veacuteletlen mőve

185 Azaz a cselekveacutes olyan valamire iraacutenyul ami az elsı aktaacutenseacute (az aacutegenseacute) ıhozzaacute tartozik A terminoloacutegiaacuteval kapcsolatban ld ismeacutet a 153 jegyzetben emliacutetett szakirodalmat

186 Ezt kuumlloumlnoumlsen Boumlhtlingk eacutes Roth szoacutetaacuteraacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacuteval (PW V 818) szemben hangsuacute-lyozom akiket minden bizonnyal RV 11711d feluumlletes interpretaacutecioacuteja vezetett feacutelre akkor amikor a viacute moc- igeacutere ezt a jelenteacutest adjaacutek meg bdquoabloumlsen losbinden befreien med an sich oder fuumlr sich Etwas abloumlsen z B die eigenen (Pferde) abspannenrdquo (az aacutelloacute betős kiemeleacutes tılem) Feltehetıen a szentpeacutetervaacuteri szoacutetaacuterat koumlveti Monier Williams (MW 980) is bdquoto unloose unharness (Ā lsquoonersquos

77

szaacutemos olyan szoumlveghely van amelyben a viacute moc- ige taacutergyi argumentuma valami olyan aacutellat (elsısorban loacute) amely nyilvaacutenvaloacutean az elsı aktaacutenshoz tartozik meacutegsem jut kifejezeacutesre ez a szemantikai mozzanat a mediaacutelis igenem reacuteveacuten Ezt a megfi-gyeleacutest erısiacuteti hogy nem talaacutelhatoacute olyan peacutelda amelyben a kifogott aacutellat maacuteseacute len-ne mint az elsı aktaacutens

II 2 4 A VIMOacuteCANAṂ KRʘṆUTE SZERKEZET INTERPRETAacuteCIOacuteJA

Mindezek feacutenyeacuteben eacuterdekes megfigyelnuumlnk hogy a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet igei tagja RV 33012d-ben mediumban ragozoacutedik (vimoacutecanaṃ kṇute med ind praes impf sing 3)

(88) saacuteṃ yaacuted naḷ aacutedhvana d iacuted

PREV amikor befejezAORINDACT3SG uacutetPLACC akkor csak

aacuteśvair vimoacutecanaṃ kṇute (RV 33012cd)

loacutePLINS kifogaacutesACC csinaacutelPRSMED3SG

Elismerve hogy neacutemikeacutepp kockaacutezatos vaacutellalkozaacutes a vimoacutecanaṃ kar- egyetlen elı-fordulaacutesa alapjaacuten aacuteltalaacutenosiacutetani eacutes koumlvetkezteteacutest levonni azt gondolom legalaacutebbis nem zaacuterhatoacute ki annak lehetıseacutege hogy a vimoacutecanaṃ kar- szerkezet azeacutert joumltt leacutetre a viacute moc- ige mellett hogy vele a diateacutezis szempontjaacuteboacutel (reacuteszlegesen) szuppletiacutev

own horsesrsquo)rdquo (az aacutelloacute betős kiemeleacutes tılem) Maacutesfelıl laacutesd Apte 1959 1458 sv vi-muc- helyes besorolaacutesaacutet bdquo6Prdquo Megaacutellapiacutethatjuk tehaacutet hogy a viacute moc- ige a gvedaacuteban nem uacutegy viselkedett mint peacuteldaacuteul az ava-moc- rsquoelenged levesz ledobrsquo az Atharvavedaacuteban amelynek agentiacutev-attingens mediuma joacutel koumlruumllhataacuterolhatoacute posszessziacutev-affektiacutev jelenteacutessel rendelkezik (szemben a nem reflexiacutev hasznaacutelatuacute activummal) Ld az activum eacutes a medium koumlzoumltti vilaacutegos kuumlloumlnbseacuteget a koumlvetkezı keacutet peacuteldaacuteban

a avamuntildecaacuten mtyu-pāśn aacuteśastiṃ leveszPTCPACTSGNOM halaacutel-koumlteleacutekPLACC aacutetokACC drghīya yuḥ prataraacuteṃ te dadhāmi (AVŚ 822c) hosszabbACC eacuteletACC tovaacutebb teGEN teszPRSACT1SG rsquoLeveacuteve (roacutelad) a halaacutel koumlteleacutekeit eacutes az aacutetkot eacuteletedet hosszabbra nyuacutejtomrsquo

b uacutet krāma~ aacutetaḥ puruṣa m~ aacuteva fel leacutepIMPACT2SG innen emberVOC ne le patthā megyAORIMPMED2SG mtyoacuteḥ paacuteḍvīṣam avamuntildecaacutemānaḥ (AVŚ 814b)

halaacutelGEN beacuteklyoacuteACC leveszPTCPMEDSGNOM rsquoKelj fel innen ember Leveacuteve (magadroacutel) a halaacutel beacuteklyoacutejaacutet ne meruumllj elrsquo

78

paradigmaacutet alkosson187 Mivel az igekoumltıs ige mint laacutettuk csak activumban rago-zoacutedott hiaacutenyzoacute mediumaacutet poacutetolhatta a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacutegeacutes szerkezet188 A vimoacutecanaṃ kar- tehaacutet a viacute moc- ige hiaacutenyos paradigmaacutejaacutenak uumlres pontjait toumlltoumltte be

act viacute moc‑ mdash med mdash vimoacutecanaṃ kar‑

A koumlvetkezı leacutenyegesen nehezebb de egyben legfontosabb keacuterdeacutes mieacutert volt szuumlkseacutege a veacutedikus koumlltınek ebben a verssorban a mediumra a leacutetezı aktiacutev alak helyett Mi az a jelenteacutestoumlbblet amelyet nem tudott kifejezni a rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute szabaacutelyos aktiacutev viacute muntildecati formaacuteval Mi indiacutetotta arra hogy a vimoacutecanaṃ kṇute szerkezetben a medium hasznaacutelataacutehoz folyamodjon a bdquopoeacutetikailag nyitott gramma-tikai rendszereacutebenrdquo189190

Az egyik interpretaacutecioacute szerint az aacuteśvair vimoacutecanaṃ kṇute szoacutekapcsolat egysze-rően azt jelenti hogy Sūrya a napisten kifogja a lovait (ld peacuteldaacuteul Sāyaṇa eacutertelme-zeacuteseacutet [aśvānāṃ vimocanaṃ kurute] eacutes Griffith 1973 175 fordiacutetaacutesaacutet [bdquohis Steeds he loosesrdquo]191) Ekkor azonban az aacuteśvair instrumentalis okoz neheacutezseacuteget hiszen in-kaacutebb genitivus obiectivust vaacuternaacutenk mint ahogy Sāyaṇa eacutertelmezeacutese szoacutel vagy eset-leg accusativust192 (aacuteśvān vimoacutecanaṃ krʘṇute193) Az egyetlen megoldaacutes amely megmenthetneacute Sāyaṇa eacutes Griffith egyeacutebkeacutent keacutezenfekvı eacutes egyszerő eacutertelmezeacuteseacutet az lenne ha az instrumentalisnak limitatiacutev azaz tekintet- vagy korlaacutetozoacutehataacuterozoacutei eacutertelmet tulajdoniacutetanaacutenk (rsquoa lovak tereacutenlovak tekinteteacutebenrsquo) ti a kifogaacutes cselekveacute-se a lovakra korlaacutetozoacutedik A gvedaacuteban azonban a limitatiacutev instrumentalis hasznaacute-lata rendszerint olyan neacutevszoacuteknaacutel fordul elı amelyek szorosan az alanyhoz tartozoacute

187 Ellenveteacuteskeacutent persze megfogalmazoacutedhat hogy a mediaacutelis kṇute RV 33012d-ben valoacutejaacuteban

csak metrikai alapuacute helyettesiacutetıje lenne az aktiacutev kṇoti-nak Ezt a lehetıseacuteget elvethetjuumlk hiszen a trimeter sorok negyedik szoacutetagot koumlvetı uacuten korai cezuacuteraacuteja utaacuten a ndash metrikai keacuteplet (azaz act kṇoti) eacuteppuacutegy lehetseacuteges lenne meacuteg akkor is ha a mediaacutelis kṇute aacuteltal alkotott ndash egyeacutertelmően a leggyakoribb metrikai mintaacutezat ebben a poziacutecioacuteban Ez azt jelenti hogy metrikai teacutenyezıkkel nem indokolhatjuk a mediaacutelis alak vaacutelasztaacutesaacutet

188 Aacuteltalaacutenossaacutegban a perifraacutezis ilyen helyettesiacutetı funkcioacutejaacuteroacutel ld Haspelmath 2000 657 Schutz-eichel 2014 60 193ndash194 Paacuterhuzamkeacutent vouml a śruṣṭiacuteṃ kar- esettanulmaacutenyt (II 1)

189 Vouml Knobl 2004 262 (bdquopoetically open grammatical systemrdquo) 190 Az oacutegoumlroumlg nyelvben a ποιέω rsquocsinaacutelrsquo ige keveacutes kiveacuteteltıl eltekintve mediumban ragozoacutedik

funkcioacuteigeacutes szerkezetekben (vouml Ittzeacutes 2007 20ndash21 hivatkozaacutesokkal) Ilyen szabaacutely vagy tendencia a veacutedikus nyelvben eddigi vizsgaacutelataim alapjaacuten nem figyelhetı meg (vouml a śruṣṭiacuteṃ kar- eseteacutet [II 1] amely mindig activumban fordul elı)

191 Vouml JamisonndashBrereton 2014 I 506 bdquoonly after that does he perform his unyoking of the horsesrdquo 192 Ekkor a funkcioacuteigeacutes szerkezet szintaktikailag egy egyszerő tranzitiacutev igeacutevel ekvivalens moacutedon

viselkedne eacutes accusativusban aacutelloacute taacutergya lenne (vouml a (34)-es peacuteldaacutet) Ld ehhez Hackstein 2012 89 193 Vegyuumlk eacuteszre hogy az aacuteśvān accusativusnak ugyanaz a metrikai keacuteplete (‒ ‒) mint az aacuteśvair

instrumentalisnak azaz hasznaacutelata ebbıl a szempontboacutel teljesen probleacutemamentes lett volna ha teacuteny-leg az lett volna a szaacutendeacutekolt jelenteacutes amit peacuteldaacuteul Griffith is keacutepvisel

79

dolgot jelentenek mint peacuteldaacuteul az alany fizikai eacutes mentaacutelis tulajdonsaacutegai eacutes jelleg-zetesseacutegei testreacuteszek stb (Hettrich 2002 54)194 viszont valakinek a lovai nyilvaacuten-valoacutean nem tartoznak ebbe a koumlrbe

Veacutelemeacutenyem szerint az aacuteśvair instrumentalis egyetlen eacutesszerő eacutertelmezeacutese az ha ndash toumlbbek koumlzoumltt Geldnert (1951 I 365) eacutes Grassmannt (1876 77) koumlvetve (bdquomit den Rossenrdquo) ndash uacutegy tekintjuumlk hogy taacutershataacuterozoacutei fukcioacuteja van rsquolovaival egyuumlttrsquo De mieacutert nem hasznaacutelja akkor a koumlltı egyszerően azt hogy viacute muntildecati aacuteśvair Hiszen ahogy fentebb laacutettuk a viacute moc- ige elliptikus szerkeszteacuteső aktiacutev alakjainak teacutenyleg lehetseacuteges eacutertelmezeacutese az hogy rsquomegpihenrsquo eacutes mondatunk ekkor elmeacuteletileg azt jelenthetneacute rsquolovaival egyuumltt megpihenrsquo Veacutelemeacutenyem szerint a laacutetszoacutelag intranzitiacutev viacute muntildecati igealak keruumlleacuteseacutenek pontosan az aacuteśvair instrumentalis jelenleacutete az oka Laacutethattuk ugyanis hogy ha az ige ezzel a laacutetszoacutelag inattingens jelenteacutessel rendelke-zik a kifogott aacutellatok sohasem jelennek meg explicit moacutedon ugyanabban a tagmon-datban mert maacuter a kontextus alapjaacuten implicit moacutedon jelen vannak A viacute muntildecati (ti aacuteśvān) aacuteśvair mondat (rsquokifog [ti a lovait] a lovaival egyuumlttrsquo) emiatt eacutertelmetlen volna

Mindezek miatt azt gondolom hogy a tagmondatban a mediumnak csak direkt-reflexiacutev eacutertelme lehet Sūrya nemcsak a lovait fogja ki a haacutemboacutel (konkreacutetan) hanem magaacutet is (metaforikusan) lovai eacutes ı maga is mentesuumllnek eacutes megszabadulnak napi terhuumlk munkaacutejuk aloacutel Az aacuteśvair instrumentalist tehaacutet a reflexiacutev mediumban imp-licit moacutedon bennfoglalt taacutergy (aki ugyanaz a szemeacutely mint az alany ti Sūrya) mel-letti taacutershataacuterozoacutekeacutent fogom fel195 a mondat egeacuteszeacutet pedig a koumlvetkezıkeacuteppen eacuter-telmezem

(89) rsquo(szoacute szerint) Amikor uacutetjaacutenak veacutegeacutere eacuter (ti Sūrya) csak akkor fogja ki (magaacutet) lovaival

egyuumltt csak akkor csinaacutelja lovaival (lovainak kifogaacutesaacuteval) egyuumltt a (maga) kifogaacutesaacutet

(szabadabban) csak akkor pihen meg lovaival egyuumlttrsquo

II 2 5 OumlSSZEFOGLALAacuteS

Uacutegy tőnik tehaacutet hogy a mediaacutelisan ragozoacutedoacute vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet a viacute moc- ige hiaacutenyzoacute (direkt-reflexiacutev) mediumaacutet poacutetolja mivel az utoacutebbi ige a korai

194 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet a limitatiacutev instrumentalisra a sthireacutebhir aacuteṅgaiḥ hellip śukreacutebhiḥ pipiśe

szilaacuterdPLINS veacutegtagPLINS ragyogoacutePLINS feleacutekesiacutetPRFMED3SG hiacuteraṇyaiḥ (RV 2339ab) aranyPLINS rsquo(szoacute szerint) Szilaacuterd tagjai tekinteteacuteben ragyogoacute aranyeacutekszerekkel eacutekesiacutetette fel magaacutet van feleacutekesiacutetversquo (azaz rsquoSzilaacuterd tagjai aranyeacutekszerekkel vannak feleacutekesiacutetversquo)

195 Vouml Hettrich 2002 51ndash52 peacuteldaacuteit amelyekben az instrumentalis az explicit taacutergy melletti taacuters-hataacuterozoacutekeacutent szerepel

80

veacutedikus nyelvben mediumban nem ragozoacutedott196 Viszont ndash hasonloacutean ahhoz amit az elızı fejezetben a śruṣtiacuteṃ kar- śroṣ- paacuterral kapcsolatban laacutettunk ndash a vimoacutecanaṃ kar- eacutes viacute moc- koumlzoumltti szuppletiacutev kapcsolat sem folytatoacutedott tovaacutebb a veacutedikusban eacutes a szanszkrit nyelvben eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet nem grammatikalizaacuteloacutedott eacutes nem roumlgzuumllt abban a funkcioacuteban amelyben a legkoraacutebbi perioacutedusban hasznaacutelatban lehetett Amiacuteg azonban a śroṣ- ige maga is gyakorlatilag eltőnt a gveda korszakaacutet koumlvetıen (ld Gotō 1987 316ndash317) addig a viacute moc- gyakori maradt a veacutedikusban eacutes a szanszkritban egyaraacutent

Tovaacutebbi elıfordulaacutesok hiacutejaacuten azt kell mondanunk hogy a vimoacutecanaṃ kṇute kife-jezeacutes a veacutedikusban csupaacuten alkalmi keacutepzeacutes (bdquoAugenblicksbildungrdquo) azaz egyetlen koumlltı kiacuteseacuterlete arra hogy valami olyasmit fejezzen ki amit nem tudott volna kife-jezni a nyelv grammatikai konvencioacuteinak keretei koumlzoumltt Ez a kiacuteseacuterlet a keacutesıbbiekben folytataacutes neacutelkuumll maradt eacutes nem vaacutelt a veacutedikus nyelv aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt elemeacute-veacute197 Laacutetnunk kell azonban hogy ez az alkalmi keacutepzeacutes ahogy fentebb bemutattam ugyanazok szerint a mechanizmusok szerint mőkoumldoumltt eacutes ugyanazt a szuppletiacutev strateacutegiaacutet koumlvette mint a gyakoribb śruṣṭiacuteṃ kar- vagyis ebben az eacutertelemben egy-aacuteltalaacuten nem tekinthetı elszigeteltnek a korai veacutedikus nyelvben

II 2 6 FUumlGGELEacuteK A VIacute MOC- MEDIUMA A KOumlZEacuteP- EacuteS UacuteJVEacuteDIKUSBAN

Tekintsuumlk aacutet roumlviden milyen igenem-hasznaacutelati vaacuteltozaacutesokon ment keresztuumll a viacute moc- ige a veacutedikus nyelv keacutesıbb szakaszaiban Az ige mediuma (a fentebb taacutergyalt eacutes metrikai okokra visszavezethetı viacute mucadhvam alak kiveacuteteleacutevel) elıszoumlr a kouml-zeacutepveacutedikus korszakban jelenik meg de csupaacuten a Fekete Yajurveda egyetlen saṃ-hitā-proacutezai198 reacuteszleteacuteben vimuntildecate med ind praes impf sing 3 vimuntildecamā-neṣu med part impf masc plur loc (mindkettı a nazaacutelis infixumot tartalmazoacute thematikus muntildeca- imperfectumtıbıl van keacutepezve)

(90) yoacute v agniacute vimokaacute gate

akiNOM PTCL tőzACC kifogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC

naacute vimuntildecaacutete naacute vimuntildecaacutemāneṣu

nem kifogPRSMED3SG nem kifogPTCPIPFVMEDPLLOC

196 Az a teacuteny hogy a vimoacutecanaṃ kar- szerkezet a fentebb (151 jz) emliacutetett MBh-reacuteszlet egyik

szoumlvegvaacuteltozataacuteban activumban szerepel teljesen irrelevaacutens a korai veacutedikus nyelvaacutellapotra neacutezve hiszen a MBh-adat egyreacuteszt kronoloacutegiailag is sokkal keacutesıbbi maacutesreacuteszt az igenemek hasznaacutelata koumlz-ismerten keacutepleacutekeny az epikus szanszkritban (vouml Oberlies 2003 129ndash132) A MBh-szoumlveghely ezeacutert minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint csupaacuten annyit mutat hogy az epikus szanszkrit nyelv korszakaacuteban egy (aktiacutev) funkcioacuteigeacutes szerkezet eacutes egy (aktiacutev) egyszerő ige szemantikailag eacutes funkcionaacutelisan ekviva-lens lehetett azaz ekkor maacuter pusztaacuten stilisztikai (vagy pragmatikai) variaacutensokkeacutent leacutetezhettek

197 Vouml ezzel kapcsolatban Knobl 2004 262 bizonyos veacutedikus alkalmi keacutepzeacutesekre alkalmazott frappaacutens kifejezeacuteseacutet bdquoforerunners without a followingrdquo

198 VWC aacutelliacutetaacutesaacuteval szemben a mediumnak nincs mantra-elıfordulaacutesa a YV-ban

81

viacutemuntildecate viacute te muntildecāmi raśan

kifogPRSMED3SG PREV teGEN kioldPRSACT1SG koumlteleacutekACC

viacute raśmn ity agniacute v etaacuted

PREV koumlteacutelPLACC QUOT tőzACC PTCL iacutegyADV

vimokaacute gate viacutemuntildecate viacute

kifogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC kifogPRSMED3SG PREV

muntildecaacutemāneṣu muntildecate (MS 345)

kifogPTCPIPFVMEDPLLOC kifogPRSMED3SG

rsquoAz aki nem fogja ki a tőzoltaacutert amikor eljoumltt a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifognak

nem fog(ja) ki (igazaacuteboacutel) (de az aki) iacutegy kifogja a tőzoltaacutert (ezzel a mantraacuteval) bdquoKioldom

koumlteleacutekedet kioldom koumlteleidetrdquo amikor eljoumltt a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifog-

nak kifog(ja azt igazaacuteboacutel)rsquo199

(91) yo ha vā agniṃ vimoka āgate na vimuntildecati na vimuntildecamāneṣu vimuntildecate [hellip] ity agnim

evaitad vimoka āgate vimuntildecati vimuntildecamāneṣu vimuntildecate (KS vi vimuntildecamāneṣu muntilde-

cate) ya evaṃ veda (KKS 341 asymp KS 226) rsquoAz aki nem fogja ki a tőzoltaacutert amikor eljoumltt

a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifognak nem fog(ja) ki (igazaacuteboacutel) bdquohelliprdquo (ezekkel a

szavakkal) kifogja iacutegy a tőzoltaacutert amikor eljoumltt a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifog-

nak (igazaacuteboacutel) kifog(ja) az aki iacutegy tudjarsquo200

Laacutethatjuk hogy a Kapiṣṭhala-Kaṭha- eacutes a Kāṭhaka-Saṃhitā szoumlvegvaacuteltozataacuteban az ige mediuma csak akkor hasznaacutelatos ha nincsen a mondatban explicit moacutedon kiteacuteve a taacutergy (na vimuntildecamāneṣu vimuntildecate vimuntildecamāneṣu vimuntildecate KKS asymp vi vi-muntildecamāneṣu muntildecate KS) Amikor a taacutergy explicit moacutedon emliacutetve van az acti-vum hasznaacutelatos helyette (yo hellip agniṃ hellip na vimuntildecati hellip ity agnim hellip vimuntildecati) Azt felteacutetelezem hogy ez lehetett a szoumlveg eredeti formaacuteja201 eacutes a Maitrāyaṇī-Saṃ-hitā-vaacuteltozat yoacute hellip agniacute hellip naacute vimuntildecaacutete eacutes hellip ity agniacute hellip viacutemuntildecate tagmon-dataiban szereplı mediaacutelis alakok az explicit taacutergy neacutelkuumlli tagmondatok mediaacutelis igealakjainak analoacutegiaacuteja miatt keruumlltek a szoumlvegbe (naacute vimuntildecaacutemāneṣu viacutemuntildecate viacute muntildecaacutemāneṣu muntildecate)202

199 A fordiacutetaacutes aproacute vaacuteltoztataacutesokkal Oertel 1926 169ndash170 fordiacutetaacutesaacutet koumlveti 200 A reacuteszletet nem glosszaacutelom mert az alaacutebb taacutergyalandoacute igealakbeli kuumlloumlnbseacutegektıl eltekintve

a keacutet vaacuteltozat leacutenyegeacuteben veacuteve megegyezik Az MS-vaacuteltozatban az utolsoacute tagmondat nem szerepel a ya evaṃ veda

akiNOM iacutegy tudPRFACT3SG rsquoaki iacutegy tudjarsquo

A fordiacutetaacutes (91)-ben is Oerteleacutet (1926 169ndash170) koumlveti 201 Meacuteg akkor is ha aacuteltalaacutenossaacutegban veacuteve a MS reacutegebbi vaacuteltozat mint a KS eacutes a KKS (vouml

Kuumlmmel 2000 5) 202 Azt is megfontolandoacutenak tartom hogy a viacute moc- ige mediaacutelis alakjai (vimuntildecate eacutes vimuntildeca-

māneṣu) itt mindhaacuterom szoumlvegvaacuteltozatban a megelızı szoumlvegreacutesz analoacutegiaacutejaacutera hasznaacutelatosak amely-ben a pont ellenteacutetes yoj- rsquobefogrsquo ige mediaacutelis alakjai fordulnak elı (yuṅkte med ind praes impf sing 3 yuntildejāneṣu med part impf masc plur loc) eacutespedig szintaktikailag teljesen paacuterhuzamos mondatokban Ld peacuteldaacuteul a fent ideacutezett (91)-es reacuteszletet megelızı szakasz KKS-verzioacutejaacutet

82

A viacute moc- ige mediuma leacutenyegesen gyakrabban adatolt a koumlzeacutepveacutedikus korszak brāhmaṇa-faacutezisaacutetoacutel kezdve de meacuteg ekkor sem jelenik meg explicit taacuterggyal egyuumltt csak implicit taacuterggyal A legtoumlbb esetben a fentebbi YVp-helyhez hasonloacutean meta-forikus eacutertelme van hiszen aacutetvitt eacutertelmő kifogaacutesra megaacutellaacutesra utal meghataacuterozott rituaacuteleacutek soraacuten Valoacutesziacutenőnek tartom hogy ez a laacutetszoacutelag intranzitiacutev agentiacutev-attin-gens medium azt a koraacutebbi korai veacutedikus hasznaacutelatot vaacuteltotta fel amikor az activum elliptikus taacuterggyal szerepelt (ld 71ndash72 o) Tekintsuumlk a koumlvetkezı peacuteldaacutekat ame-lyek koumlzuumll (92) a koumlzeacutepveacutedikus korszakot (reacutegebbi brāhmaṇa-proacuteza) (93) eacutes (94) pedig az uacutejveacutedikus korszakot (uacutejabb brāhmaṇa-proacuteza) keacutepviseli

(92) saacute yaacutedi pur vasatyaiacute vimuntildeceacuteta aacutenasy

SP ha elıtt szaacutellaacutesDAT kifogOPTMED3SG szekeacuterLOC

evaacute~ agniacuteḥ syād (ŚB 68112)203

bizony tőzNOM vanOPTACT3SG

rsquoHa a szaacutellaacutesa (eleacutereacutese) elıtt fogna ki maradjon a tőz magaacuten a szekeacuterenrsquo

a yo ha vā agniṃ yoga āgate na

akiNOM PTCL PTCL tőzACC befogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC nem yunakti na yuntildejāneṣu yuṅkte [hellip] befogPRSACT3SG nem befogPTCPIPFVMEDPLLOC befogPRSMED3SG ity agnim eva~ etad yoga āgate QUOT tőzACC PTCL iacutegyADV befogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC yunakti yuṅkte yuntildejāneṣu befogPRSACT3SG befogPRSMED3SG befogPTCPIPFVMEDPLLOC ya evaṃ veda (KKS 341) akiNOM iacutegy tudPRFACT3SG rsquoAz aki nem fogja igaacuteba a tőzoltaacutert amikor a befogaacutes (ideje) eljoumltt azok koumlzoumltt akik befognak nem fog(ja) be (igazaacuteboacutel) bdquohelliprdquo ezekkel a szavakkal igaacuteba fogja a tőzoltaacutert amikor a befogaacutes (ideje) eljoumltt azok koumlzoumltt akik befognak (igazaacuteboacutel) befog(ja) az aki iacutegy tudjarsquo (a fordiacutetaacutes Oertel 1926 169 nyomaacuten)

Eacuterdekes hogy a rsquobefog igaacuteba fogrsquo jelenteacuteső yoj- ige agentiacutev-attingens jelenteacutessel maacuter a gvedaacuteban egyaraacutent ragozoacutedik activumban eacutes (minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint) posszessziacutev-affektiacutev mediumban Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

b yuṅgdhvaacuteṃ haacuterī ajir dhuriacute befogIMPMED2PL fakoacuteDUACC gyorsDUACC kocsiruacutedLOC voacuteḷhave (RV 5566c) huacutezINF rsquoFogjaacutetok be a gyors fakoacute (lovakat) a kocsiruacutedhoz hogy huacutezzanakrsquo

c haacuterī raacutethasya dhūrṣuacutev yunajmi (RV 3352b) fakoacuteDUACC kocsiGEN kocsiruacutedPLLOC PREV befogPRSINDACT1SG rsquoA fakoacute (lovakat) a kocsirudakhoz fogom bersquo

203 Vouml ŚB 3415 67410 stb A Śatapatha-brāhmaṇaacuteban a viacute moc- ige activuma eacutes mediuma olykor egy szakaszon beluumll egymaacutes mellett fordul elı minden eacuterzeacutekelhetı jelenteacuteskuumlloumlnbseacuteg neacutelkuumll (vouml Delbruumlck 1888 248) A (92)-es peacutelda elejeacuten a saacute mondatbevezetı partikula (SP = sentence par-ticle)

83

(93) atha vimuntildeceta bhatā vimuntildece

akkor kifogOPTMED3SG bhatINS204 kifogPRSMED1SG

vāmadevyena vimuntildece rathantareṇa vimuntildeca

vāmadevyaINS kifogPRSMED1SG rathantaraINS kifogPRSMED1SG

iti (JB 254 vouml JB 3303)

QUOT

rsquoAkkor fogjon ki (ezt mondva) bdquoKifogok a bhat sāmannal kifogok a vāmadevya

sāmannal kifogok a rathantara sāmannalrdquorsquo

(94) vy ū muntildecante (AB 623)

PREV PTCL kifogPRSMED3PL

rsquokifognakrsquo

A nyelvtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutes koumlvetkezı eacutes egyben utolsoacute szakasza a keacutesıveacutedikus kor-szakban jaacutetszoacutedik le Ekkor a śrautasūtra-szoumlvegekben jelenik meg ugyanis elsı alkalommal az a hasznaacutelat hogy a viacute moc- ige agentiacutev-attingens mediumban rago-zoacutedik toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyeacutertelmő posszessziacutev-affektiacutev jelenteacutessel (rsquoelenged leold magaacuteroacutel [ill a maga valamijeacuterıl] a maga szaacutemaacuterarsquo) eacutes ezzel egyidejőleg explicit taacutergyi bıviacutetmeacutenye van Laacutesd a koumlvetkezı keacutet peacuteldaacutet

(95) mātā~ iva putram iti śikyād ukhā

anyaNOM mint fiuacuteACC QUOT hurokABL edeacutenyACC

vimuntildecate (VārŚS 21419)

leoldPRSINDMED3SG

rsquobdquoMint az anya a fiaacutetrdquo ndash (ezzel a mantraacuteval) leoldja az edeacutenyt a hurokroacutelrsquo

(96) imaṃ viṣyāmi~ iti patnī yoktrapāśaṃ

ezACC kioldPRSACT1SG QUOT uacuternıNOM igasziacutejACC

vimuntildecate (ĀpŚS 3106 8814)

leoldPRSINDMED3SG

rsquobdquoKioldom eztrdquo ndash (ezzel a mantraacuteval) az uacuternı leoldja (magaacuteroacutel) az igasziacutejatrsquo

Mindezek a teacutenyek megerısiacutetik azt a koraacutebbi megfigyeleacutesuumlnket hogy a viacute muca-dhvam aacuteśvān RV 11711d szerkezet amelyben a viacute moc- ige mediuma explicit taacuterggyal szerepel teljes meacuterteacutekben elszigetelt a veacutedikus nyelvben az uacutejveacutedikus kor-szakot megelızıen eacutes ezeacutert a korai veacutedikusban egy metrikai okok miatt alkotott alkalmi keacutepzeacutesnek kell tekintenuumlnk

204 A haacuterom le nem fordiacutetott szoacute egy-egy uacuten sāman vagyis rituaacutelis hasznaacutelatuacute meloacutedia neve

84

II 2 7 KITEacuteRİ A PRAacuteTI hellip MUCĀTE RV 102711C ALAK EacuteRTELMEZEacuteSE

A moc- igeacutevel egyuumltt elıforduloacute igekoumltık (avagy lokaacutelis partikulaacutek) koumlzuumll a praacuteti a gyakoribbak koumlzeacute szaacutemiacutet A praacuteti moc- a gvedaacuteben heacutetszer (RV 2172d 4532b 5556b 5812a 7598c 91009c 102711c) az oacuteveacutedikus saṃhitākban eacutes kuumlloumln-feacutele proacutezai szoumlvegekben szaacutemos tovaacutebbi alkalommal adatolt205 Amint A Casaretto kimutatja a praacuteti a moc- ige mellett lexikalizoacutedott eacutes ebben a kapcsolatban valoacutedi igekoumltınek lehet tekinteni (bdquofungiert die LP mit Sicherheit als Praumlverbrdquo Casaretto 2010 48ndash49)

A gvedaacuteban a praacuteti moc‑ igeacutenek csak mediaacutelis alakjai fordulnak elı Az igekouml-tıs ige jelenteacutese ekkor rsquofelvesz magaacutera vesz feloumlltrsquo azaz agentiacutev-attingens jelenteacute-seacutehez az indirekt reflexivitaacutes taacutersul (affektiacutev medium)206 Az affektiacutev medium hasz-naacutelata keacutesıbbi veacutedikus szoumlvegekben is gyakori207 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

205 Casaretto 2010 21ndash22 statisztikaacuteja azt mutatja hogy csak nyolc olyan ige van a gvedaacuteban

(ay‑ dhā‑ cakṣ‑ darś‑ grabhi‑ har‑ rsquooumlruumllrsquo bodh‑ eacutes joṣ‑) amelyik gyakrabban taacutersul a praacuteti ige-koumltıvel a moc- igeacuteneacutel

206 A terminusroacutel ld 76 o A praacuteti moc- igeacutenek ez a maacuter gveacutedikus affektiacutev hasznaacutelata paacuterhu-zamba hozhatoacute olyan igekoumltıs igeacutek keacutesıbbrıl ismert indirekt reflexiacutev hasznaacutelataacuteval (vouml Delbruumlck 1888 247 bdquodas sog dativische m[edium]rdquo) mint peacuteldaacuteul uacuted moc‑ rsquolevesz magaacuteroacutelrsquo (ld pl MS 321 ŚB 6738) eacutes uacutepa moc‑ rsquomagaacutera veszrsquo (ld pl TS 5444 5661 ŚB 54319 5537 TB 1794 AVP 19374c) Ahogy Kuumlmmel 1996 84 n 147 megjegyzi bdquopraacuteti moc hellip bezeichnet hellip den Gegensatz zum Simplexrdquo de amint a posztgveacutedikus aktiacutev alakok jelenteacutese bizonyiacutetja (ld ezek-rıl reacuteszletesen alaacutebb) ez (legalaacutebbis reacuteszben) a mediaacutelis igenemnek eacutes nem egyszerően a praacuteti ige-koumltınek a szaacutemlaacutejaacutera iacuterhatoacute

207 Ez aloacutel a szabaacutelyszerőseacuteg aloacutel a koumlzeacutepveacutedikus korszakig egyetlen kiveacutetelt talaacuteltam (azaz olyat amelyikben a mediaacutelis igenemhez nem kapcsoloacutedik vilaacutegosan affektiacutev jelenteacutes) meacutegpedig egy saṃ-hitā-proacutezareacuteszletben

a rukmaacutem aacutentaraṃ praacuteti muntildecate (TS 51103) aranylemezACC beluumll PREV raacuteteszPRSINDMED3SG rsquoBeluumllre teszi az aranylemeztrsquo (vouml Keith 1914 40)

A mondat az agnicayana-szertartaacutes egy rituaacutelis cselekedeteacutere utal amikor a szertartaacutest veacutegzı sze-meacutely a tőzoltaacuter eacutepiacuteteacutese koumlzben egy aranylemezt helyez egy loacutetuszleveacutel tetejeacutere Egy maacutesik szoumlveg a ŚB 74110 ugyanerre a cselekedetre az uacutepadadhāti rsquoodatesz raacuteteszrsquo igeacutet hasznaacutelja Vouml tovaacutebbaacute a koumlvetkezı szoumlveghelyet

b rukmaacuteṃ pratimuacutecya bibharti (ŚB 6711) aranylemezACC feloumlltABS hordPRSINDACT3SG rsquoFeloumlltve hordja az aranylemeztrsquo

Ez a mondat azonban egy maacutesik rituaacutelis cselekveacutest iacuter le ti amikor az aacuteldozoacute a rituaacuteleacute kezdeteacuten aranylemezt akaszt a nyakaacuteba Vagyis itt a pratimuacutecya absolutivum az ige affektiacutev mediumaacutenak felel meg eacutes olyan jelenteacutese van mint a (97)ndash(103)-as peacuteldaacutek igeacutejeacutenek Vouml meacuteg peacuteldaacuteul

c rukmaṃ pratimuntildecate (MS 321) aranylemezACC feloumlltPRSINDMED3SG rsquomagaacutera veszi az aranylemeztrsquo

d rukmaṃ pratimuntildeceta (KS 1911) aranylemezACC feloumlltOPTMED3SG rsquovegye magaacutera az aranylemeztrsquo

85

(97) hiraṇyaacuteyān praacutetiy aacutetkā aacutemugdhvam (RV 5556b)

aranyPLACC PREV ruhaPLACC feloumlltAORINDMED2PL

rsquoMagatokra vetteacutetek arany ruhaacutetokatrsquo

(98) praacuteti drāpiacutem amuntildecathāḥ (RV 91009c)

PREV ruhaACC feloumlltPSTINDMED2SG

rsquoFelvetted a ruhaacutetrsquo

(99) druhaacuteḥ pśān praacuteti saacute mucīṣṭa (RV 7598c)

aacutertaacutesGEN koumlteleacutekPLACC PREV azSGNOM feloumlltPRECMED3SG

rsquoVegye magaacutera az aacutertaacutes koumlteleacutekeitrsquo208

(100) taacutem agniacuteḥ praacutety amuntildecata (AVŚ 1066c)

ezACC AgniNOM PREV feloumlltPSTINDMED3SG

rsquoAgni magaacutera vette eztrsquo

(101) rāyaacutes poacuteṣāya praacuteti muntildece ahaacuteṃ

gazdagsaacutegGEN gyarapodaacutesDAT PREV feloumlltPRSINDMED1SG eacutenNOM

tvm (AVŚ 193113e AVP 10513e)

teACC

rsquoMagamra veszlek a gazdagsaacuteg gyarapodaacutesa ceacuteljaacuteboacutelrsquo

(102) ut tanuṣva dhanuḥ prati muntildecasva

fel fesziacutetIMPMED2SG iacutejACC PREV feloumlltIMPMED2SG

varma (AVP 1255a)

fegyverzetACC

rsquoAjzzad fel az iacutejat vedd magadra a fegyverzetetrsquo

(103) jyoacutetiṣmatī (MS ˚tīḥ) praacuteti muntildecate

ragyogoacuteNOM PREV feloumlltPRSINDMED3SG

naacutebho (TS 43113a MS 21310a KS 3910a PāGS 335a)

felhıACC

rsquoA ragyogoacute magaacutera oumllti a felhıtrsquo

A praacuteti moc- ige aktiacutev alakjai amelyek toumlrteacutenetesen meacuteg nem hasznaacutelatosak a g-vedaacuteban csak az Atharvavedaacutetoacutel kezdve jelennek meg agentiacutev-attingens jelenteacutes-

E keacutet szoumlveghely ugyanarra a rituaacutelis cselekveacutesre utal mint ŚB 6711 Kuumlloumlnfeacutele taacutergyak rituaacutelis

nyakbaakasztaacutesaacuteroacutel ld meacuteg Griffiths 2009 267 208 JamisonndashBrereton 2014 II 954 szenvedı eacutertelmet tulajdoniacutet az igealaknak bdquomay he be fastened

to the fetters of deceitrdquo

86

sel rendelkeznek a reflexivitaacutes kifejezeacutese neacutelkuumll (rsquoraacutetesz valakire raacuteerısiacutet raacute-rakrsquo209) Amennyiben irreflexiacutev jelenteacutest kell a praacuteti moc- igeacutenek kifejeznie mindig az activum hasznaacutelata szuumlkseacuteges210 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

(104) sarvāṃs tve tān prati muntildecāmiy

mindenPLACC teLOC ezPLACC PREV raacuteteszPRSINDACT1SG

atra (AVP 5327d)

itt

rsquoMindezeket itt raacuted roumlgziacutetemrsquo211

209 A jelenteacutessel kapcsolatban vouml Lubotsky 2002 147 Amano 2009 433 n 1701 (bdquoetwas (Akk)

an jemandem (Lok) festziehenrdquo) Griffiths 2009 267 hivatkozaacutessal Sommer munkaacutejaacutera (Sommer 1977 64 eacutes 80 n 5)

210 Az egyetlen kiveacutetel ez aloacutel a koumlvetkezı sor amelyben az aktiacutev muntildecāmi szerepel a vaacutert medi-aacutelis muntildece helyett

a praacuteti muntildecāmi me śivaacutem (AVŚ 10630b) PREV raacuteteszPRSINDACT1SG eacutenDAT kegyesACC rsquoMagamra erısiacutetem a kegyestjoacuteindulatuacutetrsquo (WhitneyndashLanman 1905 588 bdquoI fasten on my-self the propitious onerdquo vouml Griffiths 2009 332)

A sing 2 muntildecāsi olvasat (amely RothndashWhitney 1856 229 kiadaacutesaacuteban nyomtatva szerepel) sajtoacute-hiba ahogy erre Whitney eacutes Lanman az elıbb ideacutezett helyen felhiacutevja a figyelmet Bloomfield 1897 87 fordiacutetaacutesa (bdquoAn [amulet] auspicious for me thou shalt fasten upon [me]rdquo) feltehetıleg ebbıl a sajtoacutehibaacutes szoumlvegbıl keacuteszuumllt Az AVŚ 106 himnusz szoumlvegeacuteben az affektiacutev medium a megszokott moacutedon eacutes jelenteacutessel heacutet alkalommal fordul elı (ld a fenti (100)-as peacuteldaacutet eacutes a koumlvetkezı pādaacutekat 7c 8c 9c 15cd 17cd 21a) miacuteg az activum a szabaacutelyos irreflexiacutev jelenteacutessel 34ab-ben jelenik meg

b yaacutesmai tvā yajntildea-vardhana maacuteṇe pratyaacutemucaṃ akiDAT teACC aacuteldozat-noumlvelıVOC amulettVOC raacuteteszAORINDACT1SG śivaacutem (AVŚ 10634ab) kegyesACC rsquoakire oacute aacuteldozatnoumlvelı amulett raacuteerısiacutetettelek teacuteged a kegyestrsquo (ford WhitneyndashLanman 1905 589 alapjaacuten)

Figyelembe veacuteve a śivaacutem melleacutekneacutev sorveacutegi helyzeteacutet eacutes az aktiacutev praacuteti moc- hasznaacutelataacutet mindkeacutet esetben (ti 30b eacutes 34ab) valamint a keacutet igenem (30b-tıl eltekintve) teljesen egyseacuteges eacutes szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutet a himnuszban fel kell teacuteteleznuumlnk hogy a 30b-ben szereplı szerkeszteacutesmoacuted nem az eredeti hanem valamilyen maacuter nem tisztaacutezhatoacute moacutedon a 34b pāda hataacutesaacutera eacutes mintaacutejaacutera alakult aacutet Azt a felteveacutest hogy AVŚ 10630b szoumlvegezeacutese maacutesodlagos megerısiacuteti a Paippalāda-recenzioacute szouml-vegvariaacutensa amely iacutegy szoacutel

c prati muntildecāmi te [sic] śivam (AVP 16452c) PREV raacuteteszPRSINDACT1SG teDAT kegyesACC rsquoRaacuted () erısiacutetem a kegyestjoacuteindulatuacutetrsquo

A te olvasat helyesseacutegeacutet az utoacutebbi szoumlveghelyen a 2d-ben szereplı maacutesodik szemeacutelyő tvā neacutevmaacutes bizonyiacutetja

d sa tvā~ ayam abhi rohatu (AVP 16452d) azNOM teACC ezNOM PREV felmaacuteszikIMPACT3SG rsquoEz maacutesszon fel raacutedrsquo

Koumlszoumlnoumlm Prof Alexander Lubotsky-nak hogy az AVP-beli variaacutensra felhiacutevta a figyelmemet 211 A fordiacutetaacutes Lubotsky-eacutet (2002 147) koumlveti

87

(105) ktyṃ ktyā-kɹte devā niṣkaacutem

boszorkaacutenysaacutegACC varaacutezslat-elkoumlvetıDAT istenPLVOC aranylemezACC

iva praacuteti muntildecata (AVŚ 5143cd)212

mint PREV raacuteteszIMPACT2PL

rsquoOacute istenek erısiacutetseacutetek a boszorkonysaacutegot a varaacutezslat elkoumlvetıjeacutere mint egy aranylemeztrsquo

(106) vkṣd iva sraacutejam ktv

faABL mint fuumlzeacuterACC csinaacutelABS

aacutepriye praacuteti muntildeca taacutet (AVŚ 8626cd AVP 16817cd)

ellenseacutegLOC PREV raacuteteszIMPACT2SG azACC

rsquoMintha egy faacuteroacutel fuumlzeacutert keacutesziacuteteneacutetek tegyeacutetek azt az ellenseacutegrersquo213

(107) yaacuteṃ dviṣmaacutes taacutesmin praacuteti muntildecāmi

akiACC győloumllPRSINDACT1PL azLOC PREV raacuteteszPRSINDACT1SG

pśam (BauŚS ˚ān) (TS 3144d ĀpŚS 7177 BauŚS 461186 1146915 152923314)

koumlteacutelSGPLACC

rsquoAkit győloumlluumlnk arra teszem raacute a koumltel(ek)etrsquo

(108) atha pāśān pratimokṣyāmi (AB 410)

most koumlteacutelPLACC raacuteteszFUTACT1SG

rsquoMost raacute fogom rakni a koumlteleketrsquo

II 2 7 1 A praacuteti hellip mucāte igealak koraacutebbi eacutertelmezeacutesei

Laacutethattuk hogy a veacutedikus nyelvben a praacuteti moc‑ igeacuteneacutel nagyon egyeacutertelmő korre-laacutecioacute van a reflexivitaacutes eacutes a mediaacutelis igenem hasznaacutelata koumlzoumltt A korai eacutes oacuteveacutedikus korszakban egyetlenegy olyan mediaacutelis igealak talaacutelhatoacute amelyik laacutetszoacutelag nem il-lik bele a fentebb felvaacutezolt helyzetkeacutepbe

(109) kataroacute meniacuteṃ praacuteti taacuteṃ mucāte (RV 102711c)

melyikNOM meniACC214 PREV azACC mucAORSBJVMED()3SG

Ezen a szoumlveghelyen a praacuteti moc‑ igeacutet rendszerint rsquoeldob elhajiacutet raacutedob raacutevetrsquo je-lenteacutessel szoktaacutek fordiacutetani amelynek nincsen reflexiacutev jelenteacutesaacuternyalata Laacutesd a kouml-vetkezı fordiacutetaacutesokat

212 A d sorral vouml a koumlvetkezı reacuteszletet a niṣkaacutem iva praacuteti muntildecatām (AVŚ 19575b AVP 3306d)

aranylemezACC mint PREV raacuteerısiacutetIMPACT3DU rsquoErısiacutetseacutetek raacute mint egy aranylemeztrsquo

213 Vouml Sommer 1977 64 214 A szoacute jelenteacuteseacuterıl reacuteszletesen ld alaacutebb

88

(110) welcher [von zweien] wird gegen disen richten den Zorn (Ludwig 1876 615)

(111) Welcher von diesen beiden wird auf jenen [den Vater] das Schleudergeschoss

abschiessenhellip (Grassmann 1877 469)

(112) Welcher von beiden wird an ihm seine Rache auslassen (Geldner 1888 31)215

(113) Wer wird das Geschoszlig auf den nachstellenden Vater entsenden (Oldenberg 1912 228)216

(114) Welcher von beiden wird seinen Zorn auf ihn werfen (Geldner 1951 III 167)

(115) Which of the two will loose on him his angerhellip (Griffith 1973 548)

(116) Welcher (von beiden) wird ein Wurfgeschoszlig gegen ihn loslassenhellip (Etter 1985 26)

(117) Кто из двоих будет вымещать на немhellip (Elizarenkova 1999 147)217

(118) Welcher von beiden wird seinen Zorn auf ihn werfen (woumlrtl ihm den Zorn anlegen)hellip

(Casaretto 2010 48)

(119) Which of the two will unleash (the power of) violated exchange against him [= the

father]hellip (JamisonndashBrereton 2014 III 1416)

Fordiacutetsuk figyelmuumlnket elıszoumlr a pādaacuteban szereplı igealakra Ha figyelembe vesszuumlk a fentebbi elemzeacutest vilaacutegosnak tőnik hogy valami probleacutema van ezekkel az eacutertelmezeacutesekkel Elıszoumlr is amint laacutethattuk a praacuteti moc- ige mediaacutelis alakjainak rendszerint indrekt reflexiacutev (affektiacutev) jelenteacutese szokott lenni218 Maacutesodszor az ige aktiacutev alakjai csak az Atharvavedaacutetoacutel kezdıdıen jelennek meg eacutes jelenteacutesuumlk nem az hogy rsquoraacutedob raacutevetrsquo hanem inkaacutebb rsquoraacutetesz raacuteerısiacutetrsquo219 Harmadszor az a sze-meacutely vagy dolog amire valaki valamit raacutetesz vagy raacuteerısiacutet rendszerint dativusban

215 Geldner az epikus szanszkrit krodhaṃ prati moc‑ kifejezeacutest hozza paacuterhuzamkeacutent a veacutedikus

meniacuteṃ praacuteti moc‑ szerkezet mellett a adya~ imaṃ saṃyataṃ krodham a-sat-kāraṃ ca

ma ezACC visszatartottACC haragACC nem-joacute-baacutenaacutesmoacutedACC eacutes pratimokṣyāmi yodheṣu kiengedFUTACT1SG katonaPLLOC rsquoHeute will ich meinen verhaltenen Groll und die schlechte Behandlung an den Soldaten auslassenrsquo (Geldner)

A szoumlveghely Rām 210625 a Geldner aacuteltal hasznaacutelt kiadaacutesban Az eposz barodai kritikai kiadaacutesa azonban maacutes olvasatot fogad el (eacutes a szoumlveghely is maacutes) Itt a moc- ige a prati igekoumltı neacutelkuumll szerepel

b adyemaṃ saṃyataṃ krodham asatkāraṃ ca māna-da [mint a-ban] tisztelet-tanuacutesiacutetoacuteVOC mokṣyāmi śatru-sainyeṣu (Rām 29022)

kiengedFUTACT1SG ellenseacuteg-katonaPLLOC rsquohellip oacute tiszteletet tanuacutesiacutetoacute az ellenseacuteg katonaacuteira fogom bocsaacutetanirsquo 216 Oldenberg hozzaacuteteszi bdquo(oder Rache an ihm nehmen vgl Geldner a a O)rdquo (azaz Geldner

1888 31) Ld tovaacutebbaacute Oldenberg 1914 122 ldquoDanach glaube ich daszlig meniacute eine schaumldigende Zau-bermacht ist die der Zauberer oft etwa wie ein unsichtbares Wurfgeschoszlig auf den Feind schleudertrdquo

217 Vouml Elizarenkova 1999 434 bdquoБукв ldquoнаправит выстрел на негоrdquo те на отца слепой дочериrdquo Koumlszoumlnoumlm Prof Jaacuteszay Laacuteszloacute segiacutetseacutegeacutet az orosz szoumlvegekkel kapcsolatban

218 Laacutethattuk hogy ez aloacutel a mantra-szoumlvegekben nincsen kiveacutetel Az egyetlen kiveacutetel egy YVp-szoumlveghelyen talaacutelhatoacute

219 Baacuter az ige elıfordulaacutesaival kapcsolatban nem veacutegeztem teljes koumlrő vizsgaacutelatot a keacutesıbbi szouml-vegekben a szoacutetaacuterak (elsısorban PW V 817ndash818) adatai azt sugalljaacutek hogy a rsquoraacutedob raacutehajiacutet (el-lenseacuteges szaacutendeacutekkal)rsquo jelenteacutes elıszoumlr az epikus szanszkrit nyelvben jelenik meg A koumlvetkezı KS-

89

(ld pl a fenti (105)-oumls peacuteldaacutet) vagy locativusban220 van (ld pl a fenti (107)-es peacuteldaacutet) nem pedig accusativusban mint a most vizsgaacutelt gveda-reacuteszletben (Lu-botsky 2002 147 Griffiths 2009 332 Amano 2009 433 n 1701) Azaz ha az emliacute-tett fordiacutetaacutesokhoz hasonloacutean ragaszkodnaacutenk a pāda hagyomaacutenyos eacutertelmezeacuteseacutehez a mediaacutelis igealaknak olyan jelenteacutest kellene tulajdoniacutetanunk amely nemcsak a ko-rai veacutedikus himnuszokban eacutes a mantra-szoumlvegekben lenne teljesen egyeduumllaacutelloacute ha-nem leacutenyegeacuteben veacuteve az egeacutesz veacutedikus korpuszban is

II 2 7 2 A pāda uacutej eacutertelmezeacutese

A fentebbiekben vilaacutegosan laacutethattuk a praacuteti moc- ige mediumaacutenak eacutes az indirekt reflexiacutev (affektiacutev) jelenteacutesnek a szoros oumlsszefuumlggeacuteseacutet a veacutedikus nyelvben Teljesen egyeacutertelmő hogy ha lehetseacuteges elınyben kell reacuteszesiacutetenuumlnk RV 102711c-nek azt az eacutertelmezeacuteseacutet amely oumlsszhangban van az igeacutenek ezzel a tulajdonsaacutegaacuteval Ezeacutert azt javaslom hogy a med aor conj praacuteti hellip mucāte alakot a megszokott indirekt reflexiacutev jelenteacutessel eacutertelmezzuumlk a kataroacute meniacuteṃ praacuteti hellip mucāte mondatot pedig a koumlvetkezıkeacuteppen fordiacutetsuk rsquoMelyikuumlk (a kettı koumlzuumll) fogja magaacutera venni a meniacute-trsquo221

reacuteszlet (KS 1010) sem jelenti azt hogy rsquoPrajāpati a vajraacutet Indraacutera dobtarsquo hanem sokkal inkaacutebb azt hogy rsquoPrajāpati a vajraacutet Indraacutera (azaz Indra kezeacutebe) tettersquo

a prajāpatir vā indrāya vajraṃ pratyamuntildecat (KS 1010) PrajāpatiNOM PTCL IndraDAT vajraACC raacuteteszPSTINDACT3SG

A szoumlveg ugyanis iacutegy folytatoacutedik b mahanāmnīs tena vyajayata

nagy-nevőPLACC azINS legyızPSTINDMED3SG rsquoAzzal (ti a vajraacuteval) legyızte (Indra) a mahanāmnī (verseket)rsquo

220 Locativusi bıviacutetmeacuteny olykor a praacuteti moc- mediaacutelis alakja mellett is elıfordul iacutegy a koumlvetkezı peacuteldaacuteban

a śro hellip śīrṣaacuteṇi dyṃ hellip praacutety amuntildecata (RV 2172cd) hısNOM fejLOC eacutegboltACC PREV feloumlltPSTMED3SG rsquoA hıs felvette a fejeacutere az eacutegboltotrsquo (vouml Casaretto 2010 48)

A cselekveacutes veacutegpontja azonban az ige mediaacutelis alakjai mellett aacuteltalaacuteban nincsen megnevezve ugyanis a reflexiacutev medium implikaacutelja azt (ti magaacutera vesz) A gvedaacuteban nincsen peacutelda az iraacutenyt kifejezı accusativusra (bdquoAkkusativ der Richtungrdquo) a praacuteti moc- ige mellett Casaretto erre vonatkozoacute egyetlen peacuteldaacuteja eacuteppen RV 102711c amelyet azonban veacutelemeacutenyem szerint maacuteshogy kell eacutertelmez-ni (ld roumlgtoumln a fıszoumlvegben)

221 A meniacute- fıneacutev jelenteacuteseacuterıl ld alaacutebb Az ige javasolt aacutetvitt eacutertelmő jelenteacuteseacutevel kapcsolatban vagyis amikor nem valami konkreacutet keacutezzel foghatoacute dolog feloumllteacuteseacuterıl van szoacute ld peacuteldaacuteul a fentebbi (99)-es peacuteldaacutet valamint a koumlvetkezı szoumlveghelyeket amelyek koumlzuumll az egyikben mediaacutelis a maacutesik-ban aktiacutev alakban aacutell az ige

a viacuteśvā rūpni praacuteti muntildecate kaviacuteḥ (RV 5812a) mindenPLACC alakPLACC PREV feloumlltPRSINDMED3SG laacutetnokNOM rsquoA laacutetnok minden alakot magaacutera veszrsquo (vouml Casaretto 2010 48)

b tad duḥ-svapnyaṃ prati muntildecāmi sapatne (AVP 16762c) azACC rossz-aacutelomACC PREV raacuteteszPRSINDACT1SG ellenseacutegLOC rsquoAzt a rossz aacutelmot az ellenseacutegre helyezemrsquo

90

Ami a taacuteṃ accusativus magyaraacutezataacutet illeti egy sajaacutetos bdquoapo koinourdquo-szerkeszteacutest felteacutetelezek a pādaacuteban222 eacutes uacutegy fogom fel hogy a praacuteti szoacute egyfelıl igekoumltıkeacutent a mucāte igeacutehez tartozik (praacuteti mucāte rsquomagaacutera fog vennirsquo) maacutesfelıl prepoziacutecioacutekeacutent a taacuteṃ neacutevmaacuteshoz (praacuteti taacuteṃ rsquoellene vele szembenrsquo)223 Ez egyszersmind azt is je-lenti hogy a (praacuteti) taacuteṃ nem argumentuma az igeacutenek a mondatban224 hanem sza-bad hataacuterozoacuteja225

Vizsgaacuteljuk most meg milyen koumlvetkezmeacutenyei vannak ennek az uacutej interpretaacutecioacute-nak a teljes veacutedikus versszak (RV 102711) eacutertelmezeacuteseacutere neacutezve Ez a stroacutefa a leg-koraacutebbi olyan szoumlveghely az indiai irodalomban amely a testi vagy szellemi hibaacute-val fogyateacutekossaacuteggal rendelkezı menyasszony teacutemaacutejaacuteval foglalkozik (szemben a 12 stroacutefaacuteval amely az ideaacutelis vaacutegyott menyasszonyroacutel szoacutel)

222 Veacutelemeacutenyem szerint pontosan ez az bdquoapo koinourdquo-alakzat a felelıs a Casaretto (2010 49 n

114) aacuteltal is megfigyelt rendhagyoacute szoacuterendnek bdquoHier steht die LP interessanterweise vor dem BN im Ari (taacutem) bildet also eine Ausnahme von der Regel dass die LP in lexikalischen Komposita ad-verbal steht Trotzdem ist sie auch in diesem Beleg aufgrund der Lexikalisierung als Praumlverb zu beurteilenrdquo (Casaretto roumlvidiacuteteacutesei LP = Lokalpartikel BN = Bezugsnomen Ari = Akkusativ der Richtung) Fontos azonban hogy a tagmondat argumentumszerkezeteacutet maacuteshogyan fogom fel mint Casaretto (ld alaacutebb a 224ndash225 jegyzetben)

223 A maacutesik lehetıseacuteg ami szoacuteba joumlhet hogy a taacuteṃ accusativusnak egyszerően limitatiacutev (korlaacute-tozoacutehataacuterozoacutei) funkcioacutet tulajdoniacutetunk (rsquoıraacute vonatkozoacutelag ıt illetıenrsquo [ebben a mondatban ez gya-korlatilag ekvivalens azzal hogy rsquoellene vele szembenrsquo]) joacutellehet jelenleg nem tudok vitathatlan paacuterhuzamokat felhozni erre a hasznaacutelatra A legkoumlzelebbi paacuterhuzamokkeacutent a koumlvetkezık peacuteldaacutek jut-hatnak eszuumlnkbe

a yaacuteḥ hellip tvm gāṃsi kṇavat (RV 7886ab) akiNOM teACC bőnPLACC csinaacutelSBJVACT3SG rsquoaki ellened bőnoumlket koumlvet elrsquo (vouml bdquocelui qui commet des fautes agrave ton eacutegardrdquo Renou 1952 345 bdquowenn einer dir gegenuumlber Freveltaten begehen wirdrdquo Gotō 2002 31)

b kiacuteṃ mā karann (RV 5309b) miACC eacutenACC csinaacutelAORSBJVACT3PL rsquoMit fognak ellenem tennirsquo (vouml bdquowas koumlnnen mir hellip tunrdquo Delbruumlck 1888 180 Gotō 2002 31 bdquowhat can hellip do to merdquo Macdonell 1916 305)

Lehetseacuteges azonban hogy ezeket a szerkezeteket maacutesmilyen moacutedon kell eacutertelmeznuumlnk (ld Gotō 2002 31ndash32) Meglaacutetaacutesom szerint az accusativus limitatiacutev funkcioacutejaacutet laacutethatjuk a dīv‑ rsquojaacutetszikrsquo ige mellett is peacuteldaacuteul a koumlvetkezı proacutezai reacuteszletben

c gm dīvyadhvam (ŚB 54423) teheacutenACC jaacutetszikIMPMED2PL rsquoJaacutetsszatok a teheacuteneacutertrsquo (szoacute szerint rsquoa teheacutenre vonatkozoacutelagrsquo)

Vouml azonban ehhez Delbruumlck 1888 178 eacutes kuumlloumlnoumlsen Gotō 2002 30 elteacuterı interpretaacutecioacutejaacutet 224 Mint ahogy Casaretto 2010 48 aacutelliacutetja Nst ndash Aob‑e ndash Ari + LP (Casaretto roumlvidiacuteteacutesei Nst =

Nominativ des Sachverhaltstraumlger Aob-e = Akkusativ des engeren Objekts Ari = Akkusativ der Rich-tung LP = Lokalpartikel)

225 Casaretto jeloumlleacutesrendszereacutet hasznaacutelva a tagmondat argumentumszerkezete a koumlvetkezı Nst (kataroacute) ndash Aob‑e (meniacuteṃ) ndash LP (praacuteti) azaz leacutenyegileg hasonloacute a fenti (98)-as peacuteldaacuteeacutehoz Nst (tvaacutem a tagmondatban nem szerepel kiteacuteve) ndash Aob‑e (drāpiacutem) ndash LP (praacuteti) (Casaretto 2010 48)

91

(120) yaacutesya~ anakṣ duhit jtuv sa

akiGENM vakNOMF laacutenyNOMF eleve vanPRFACT3SG

kaacutes tṃ vidv abhiacute

kiNOMM azACCF tudPTCPPRFACTSGNOMM PREV

manyāte andhm

haragszikvaacutegyikSBJVMED3SG vakACCF

kataroacute meniacutem praacuteti taacutem

melyikNOMM meniACC PREV azACCM

mucāte

mucAORSBJVMED3SG

yaacute īṃ vaacutehāte yaacute īṃ vā

akiNOMM ıACCF elveszSBJVMED3SG akiNOMM ıACCF vagy

vareyt (RV 102711)

megkeacuterSBJVACT3SG

A szoumlveghely legkoherensebb eacutertelmezeacuteseacutet tudomaacutesom szerint S W Jamison fo-galmazta meg az iir mani- szoacutenak eacutes kuumlloumlnnyelvi keacutepviseleteinek (veacuted meniacute- av maēni-) a jelenteacuteseacuterıl szoacuteloacute tanulmaacutenyaacuteban (Jamison 1996 197ndash200)226

(121) (A father) who has a daughter blind from birth ndash who knowing her (as) blind will desire

(her)will be hostile (to him = the father)

(On the other hand not knowing her state) which of the two will unleash meni against him

[= the father] ndash the one who marries her or the one who woos her (on the bridegroomrsquos

behalf)227

Jamison meggyızıen eacutervel amellett hogy a sokat taacutergyalt fıneacutev eredeti jelenteacutese ez volt bdquothe power or embodiment of negative exchange It is the dangerous force that is created when the standard system of tit-for-tat is interfered withrdquo (Jamison 1996 193)228 Jamison interpretaacutecioacuteja a szoacute jelenteacuteseacutet ndash etimoloacutegiaacutejaacuteval229 oumlssz-hangban ndash a csere szfeacuteraacutejaacuteban hataacuterozza meg amely egyike volt az aacuterja taacutersadalmat oumlsszekoumltı legalapvetıbb elveknek

226 Oldenberg (1912 228 1914 122) eacutes Geldner (1888 1951 III 167) koraacutebbi eacutertelmezeacuteseinek

kritikaacutejaacutet ld Jamison 1996 198 227 JamisonndashBrereton 2014 III 1416 fordiacutetaacutesa gyakorlatilag ugyaniacutegy hangzik csupaacuten a bdquowill

desire (her)rdquo reacutesz helyett szerepel bdquowill have designs on herrdquo eacutes a meni szoacute van pontosabban ki-fejtve bdquo(the power of) violated exchangerdquo

228 A koraacutebbi eacutertelmezeacutesekrıl (mint peacuteldaacuteul rsquofegyver hajiacutetoacutefegyverrsquo ld kuumlloumlnoumlsen meniṃ vajraṃ Sāyaṇa comm ad RV 102711c) laacutesd EWAia II 379 eacutes Jamison 1996 188 mindkettı hivat-kozaacutesokkal

229 Az iir mani- fıneacutev az ie me- rsquocsereacutel kicsereacutelrsquo gyoumlk szaacutermazeacuteka (Jamison 1996 187 n 1 EWAia II 379)

92

Ami a versszak mondattani feleacutepiacuteteacuteseacutet illet230 Jamison legradikaacutelisabb elteacutereacutese a koraacutebbi interpretaacutecioacutektoacutel az a felteveacutes hogy a stroacutefa keacutet fele nem ugyanarra a szitu-aacutecioacutera vonatkozik eacutes a b eacutes c pāda alanya kuumlloumlnboumlzı Amellett eacutervel hogy a b pāda vidvn rsquotudoacute tudvarsquo participiumaacuteval szemben a c pāda a fosztoacutekeacutepzıs aacutevidvān rsquonem tudoacute nem tudvarsquo szoacuteval egeacutesziacutetendı ki A versszak maacutesodik fele azt iacuterja le hogy ha az apa eltitkolja testi vagy szellemi hibaacuteval rendelkezı laacutenya valoacutedi aacutellapo-taacutet a keacuterık elıl uacutegy hogy azoknak nincsen roacutela tudomaacutesa akkor bdquohe violates the exchange relations that regulate marriage and the power of negative exchange meniacute is properly used against himrdquo (Jamison 1996 199)

Vizsgaacutelatunk szempontjaacuteboacutel az a legfontosabb keacuterdeacutes mit kell csinaacutelni ebben a szituaacutecioacuteban azzal amit a meniacute- szoacute jeloumll hogyan kell alkalmazni Mint fentebb laacutethattuk Jamison a c pādaacuteban a praacuteti hellip mucāte igealakot uacutegy fordiacutetja bdquowill un-leashrdquo azaz rsquoel fogja engednirsquo Ez a fordiacutetaacutes leacutenyegeacuteben veacuteve koumlveti a megszokott interpretaacutecioacutes iraacutenyt eacutes nem veszi megfelelı moacutedon figyelembe az igealak diateacuteziseacutet Sajnos azok a tovaacutebbi szoumlveghelyek amelyek tartalmazzaacutek a meniacute- szoacutet sem adnak vaacutelaszt erre a keacuterdeacutesre Elıszoumlr is nincs maacutes olyan elıfordulaacutesa a szoacutenak ahol tranzitiacutev ige taacutergyakeacutent szerepelne a mondatban231 Maacutesodsorban azok a veacutedikus szoumlveghelyek amelyekben a meny instrumentalis egy rsquomegoumll elpusztiacutetrsquo jelenteacuteső ige (vadh- star- han- caus parābhāvaya-) eszkoumlzhataacuterozoacutei bıvetmeacutenyekeacutent sze-repel232 legfeljebb arroacutel tanuacuteskodnak hogy a meniacute- aacutertoacute erıveacute tud vaacuteltozni amelyet valamilyen moacutedon az ellenseacuteg elpusztiacutetaacutesaacutenak az eszkoumlzekeacutent lehet felhasznaacutelni de nem mondjaacutek meg pontosan milyen moacutedon kell a meniacute-t alkalmazni

230 Jamison (1996 198 vouml JamisonndashBrereton 2014 III 1416) nyitva hagyja a keacuterdeacutest hogy me-

lyik szemeacutely az abhiacute manyāte ige taacutergya a laacuteny vagy az apja bdquowill desire (her)will be hostile (to him = the father)rdquo Veacutelemeacutenyem szerint a mondat szintaktikailag keveacutesbeacute komplikaacutelt ha az ige taacutergyakeacutent egy implicit utaloacuteszoacutet (taacuteṃ az apaacutera vonatkozoacutelag) keacutepzeluumlnk el amelyet az a pādaacuteban aacutelloacute vonatkozoacutei melleacutekmondat fejt ki abhiacute manyāte [taacuteṃ] yaacutesya hellip rsquoellenseacuteges lesz vele szemben aki helliprsquo El kell azonban ismerni hogy az anakoluthiaacutes szerkeszteacutest felteacutetelezı maacutesik eacutertelmezeacutes sem zaacuterhatoacute ki teljesen Az utoacutebbi esetben a tṃ neacutevmaacutes a stroacutefa egy maacutesik bdquoapo koinourdquo-alakzataacuteban szerepelne kettıs funkcioacuteval tṃ hellip abhiacute manyāte rsquovaacutegyni fog raacutersquo eacutes tṃ vidv hellip andhm rsquotudva hogy ı vakrsquo A stroacutefa szintaxisaacuteval kapcsolatban vouml meacuteg OrsquoRyan 2015 alapvetı munkaacutejaacutet

231 A Fekete Yajurveda KS 123 eacutes MS 245 helyein (amelyeket Jamison 1996 195 is ideacutez) a fıneacutev kettıs accusativusi szerkezetben szerepel a kar- faktitiacutev kopula mellett A VWC ugyan keacuterdı-jelesen hivatkozik az AVP 20204 szoumlveghelyre amely aacutelliacutetoacutelagosan az acc meniacutem alakot tartal-mazza de megjegyzi hogy ez a szoumlvegvaacuteltozat valoacutejaacuteban csak egy emendaacutecioacute VaiS 386 pedig nem maacutes mint RV 102711 szoacute szerinti ideacutezeacutese

232 Emliacutetsuumlk meg ezen kiacutevuumll a menihan- rsquomeni-vel megoumllırsquo determinatiacutev (instrumentalisi tatpu-ruṣa) oumlsszeteacutetelt amely AVP 251-ben tiacutez alkalommal is elıfordul valamint a meniacuteḥ śataacutevadhā rsquoszaacutezat megoumllı menirsquo (AVŚ 12516a AVP 161422c) jelzıs szerkezetet

93

(122) taacuteṃ vadheyaṃ taacuteṃ stṣīya~ aneacutena

azACC megoumllOPTACT1SG azACC leteriacutetOPTMED1SG ezINSN

braacutehmaṇā~ aneacutena kaacutermaṇā anaacuteyā meny (AVŚ 10515g)

imaINSN ezINSN aacuteldozatINSN ezINSF meniacuteINSF

rsquoMegoumllneacutem oumlt leteriacuteteneacutem ıt ezzel az imaacuteval ezzel az aacuteldozattal ezzel a meniacute-velrsquo233

(123) mā tvā vadhiṣur menibhiḥ piśācāḥ (AVP 1459d)

ne teACC megoumllAORINJACT3PL meniacutePLINS piśācaPLNOM

rsquoNe oumlljenek meg teacuteged a piśācaacutek meniacute-kkelrsquo

(124) ghnantuv enaṃ deveṣavo

megoumllIMPACT3PL ezACC istenek_nyilaPLNOM

brahmāṇo ghnantu meniyā (AVP 20284ab)

papPLNOM megoumllIMPACT3PL meniacuteINS

rsquoOumlljeacutek meg ıt az istenek nyilai oumlljeacutek meg a papok meniacute-velrsquo

(125) sā~ eṣā yajntildea-meniḥ etayā vai menyā

azNOMF ezNOMF aacuteldozat-meniNOM ezINSF PTCL meniacuteINS

devā asurān parābhāvayāṃ cakrus (ŚB 112724)

istenPLNOM asuraPLACC elpusztulCAUS csinaacutelAUXPRFACT3PL

rsquoEz az aacuteldozat meniacute-je csakis ezzel a meniacute-vel pusztiacutetottaacutek el az istenek az asuraacutekatrsquo

Ezek miatt az okok miatt a RV 102711c pāda pontos eacutertelmezeacuteseacutet nem alapozhat-juk a meniacute- szoacutet tartalmazoacute egyeacuteb szoumlveghelyek tanuacutesaacutegaacutera hanem csakis a praacuteti hellip mucāte igealak helyes interpretaacutecioacutejaacutera amelyet a fentebbiekben bemutattam234 Mindazonaacuteltal uacutegy gondolom hogy elemzeacutesem koumlnnyen oumlsszhangba hozhatoacute Ja-mison maacutes tekintetben meggyızı interpretaacutecioacutejaacuteval A vizsgaacutelt gveda-reacuteszletben a meniacute-nek a meghiuacutesult (negatiacutev) csere erejeacutenek feloumllteacutese felveveacutese (meniacuteṃ praacuteti hellip mucāte) azt jelenti hogy az illetı szemeacutely magaacutera veszi a felelısseacuteget az apa megbuumlnteteacuteseacuteeacutert aki megseacutertette a laacutenykeacutereacutest eacutes a haacutezassaacutegkoumlteacutest szabaacutelyozoacute csere-viszonyokat azzal hogy eltitkolta testileg seacuteruumllt laacutenyaacutenak valoacutedi aacutellapotaacutet a keacuterık elıl Oumlsszefoglalva a teljes stroacutefa szoumlvegkoumlrnyezeteacuteben a vizsgaacutelt pādaacutet a koumlvetkezı-keacuteppen eacutertelmezem eacutes fordiacutetom kataroacute meniacuteṃ praacuteti taacuteṃ mucāte rsquoKettejuumlk koumlzuumll melyik veszi magaacutera a meniacute-t [a meghiuacutesult csere aacutertoacute erejeacutet azaz a felelısseacuteget a haacutezassaacutegi csereuumlgyletet megseacutertı szemeacutely megbuumlnteteacuteseacuteeacutert] vele [az apaacuteval] szem-benrsquo

233 A pāda tovaacutebbi hat alkalommal fordul elı ugyanabban a himnuszban A stṣīya optativus

helyett a paacuterhuzamos AVP-hely (161291f eacutes 10f) a bdquostviṣīyardquo igealakot hozza amelynek semmi eacutertelme nincs eacutes vilaacutegosan szoumlvegromlaacutes eredmeacutenye

234 Veacutelemeacutenyem szerint az a reacutegi egeacuteszen az indiai kommentaacuter-irodalomig (ld a 228 jegyzetben ideacutezett Sāyaṇa-glosszaacutet) visszavezethetı elmeacutelet hogy a meniacute- valamifeacutele hajiacutetoacutefegyver lenne akaacuter valoacutesaacutegos akaacuter aacutetvitt eacutertelemben amelyet egy ellenseacutegre lehet dobni pontosan RV 102711c feacutelre-eacutertelmezeacuteseacutebıl eredt meacutegpedig elsısorban az igealak helytelen eacutertelmezeacuteseacutebıl

94

II 3 OacuteKAḤ KAR-

Ebben a fejezetben egy konkreacutet kifejezeacutes vizsgaacutelataacuten keresztuumll szeretneacutem eacuterzekel-tetni milyen neheacutezseacutegekkel szembesuumlluumlnk a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elhataacuterolaacutesaacutenak soraacuten Szaacutemos alkalommal uumltkoumlzuumlnk ugyanis abba a probleacutemaacuteba hogy adataink egyszerően nem elegendıek ahhoz hogy biztosan aacutelliacutethassuk egy szerkezet funkcioacute-igeacutes szerkezet-e vagy sem Induljunk ki a RV 725 Indra-himnusz negyedik stroacutefaacute-jaacuteboacutel

(126) viacuteśvā~ iacuted aacutehāni taviṣīva ugra

mindenPLACC bizony napPLACC erısVOC hatalmasVOC

oacutekaḥ kṇuṣva harivo naacute

lakhely()SGACC csinaacutelIMPMED2SG fakoacute_lovuacuteVOC nem

mardhīḥ (RV 7254cd)

cserben_hagyAORINJ2SG

A stroacutefaacuteban szereplı haacuterom vocativusi alak (taviṣīva rsquoerıs hevesrsquo ugra[] rsquoerıs hatalmasrsquo harivo rsquofakoacute [lovakkal] rendelkezırsquo) a himnusz bdquociacutemzettjeacutererdquo Indraacutera vonatkozik Viszonylag probleacutemamentes a naacute mardhīḥ mondat eacutertelmezeacutese is rsquonem hagysz cserbenrsquo235

Abboacutel kiindulva hogy az oacutekas- deverbaacutelis fıneacutev (az alaacutebb reacuteszletesebben taacuter-gyalt oc- igeacutebıl) felvetıdhet hogy az oacutekaḥ kṇuṣva taacutergyas szintagma esetleg funk-cioacuteigeacutes szerkezet Az oacutekas- fıneacutev pontos jelenteacuteseacutet azonban ebben a kontextusban nem egyszerő megaacutellapiacutetani joacutellehet ez ndash termeacuteszetesen ndash kulcsfontossaacuteguacute lenne az egeacutesz szerkezet eacutertelmezeacuteseacutere neacutezve Biztosan valamilyen idıhataacuterozoacute a viacuteśvā hellip aacutehāni kifejezeacutes (tagjai viacuteśva- rsquomindenrsquo aacuteharn- rsquonaprsquo) de hogy pontosan milyen keacuterdeacutesre felel szinteacuten nem egyeacutertelmő maacuterpedig a szerkezet interpretaacutecioacuteja mint alaacutebb laacutetni fogjuk reacuteszben ettıl is fuumlgg

Az oacutekas- semlegesnemő fıneacutev az oc- ige fıneacutevi szaacutermazeacuteka Az ige jelenteacuteseacutet a szoacutetaacuterak eacutes maacutes nyelveacuteszeti munkaacutek iacutegy adjaacutek meg rsquohozzaacuteszokik vmihez hozzaacute van szokva vmhez ismerıs vhol lakik tartoacutezkodik oumlroumlmeacutet leli vmben sziacutevesen tesz vmitrsquo (ld pl PW I 869 MW 172 Grassmann 1996 247 EWAia I 277 Kuumlm-mel 2000 128ndash129 vouml ie h1ek LIV 244ndash245) A veacutedikus nyelvben az oacutekas- fıneacutevnek csak elveacutetve van olyan elıfordulaacutesa ahol esetleg szoacuteba joumlhet valami olyan elvont jelenteacutes hogy rsquotetszeacutes megeleacutegedeacutesrsquo Ilyen talaacuten RV 3586ab ahol az oacutekas-

235 A naacute tagadoacuteszoacute hasznaacutelata miatt egyeacutertelmő hogy az iniunctivus itt aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyő kije-

lenteacutest fogalmaz meg (genereller Injunktiv) vouml Hoffmann 1967 101 Geldner 1951 II 204 bdquomodaacute-lisrdquo tiltoacute eacutertelmő fordiacutetaacutesa (bdquoverschmaumlh uns nichtrdquo) azeacutert nem lehet helytaacutelloacute mert ez szabaacutelyosan a m tiltoacuteszoacutet kiacutevaacutennaacute meg a mondatban (Geldnerhez hasonloacutean fordiacutetja JamisonndashBrereton 2014 II 913 is)

95

az egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacutesben aszindetikusan aacutell az elvont sakhiyaacute- rsquobaraacutetsaacutegrsquo fıneacutev mellett236

(127) purāṇaacutem oacutekaḥ sakhiyaacuteṃ śivaacuteṃ vāṃ

reacutegiNOM megeleacutegedeacutesNOM baraacutetsaacutegNOM kedvesNOM tiDUGEN

yuvoacuter narā draacuteviṇaṃ jahnviyām (RV 3586ab)

tiDUGEN feacuterfiDUVOC tulajdonNOM Jahnu_toumlrzseLOC

rsquoReacutegi megeleacutegedeacutesetek kedves baraacutetsaacutegotok a ti tulajdonotok oacute feacuterfiak Jahnu toumlrzseacuteneacutel

vanrsquo

Nagysaacutegrendekkel gyakoribb a fıneacutev rsquomegszokott hely tartoacutezkodaacutesi hely lakhely haacutez otthonrsquo jelenteacutese Ezt illusztraacutelja peacuteldaacuteul RV 11045b amelyben a fıneacutev egy hasonlatban szerepel eacutes a saacutedanam rsquo(uumllı)hely tartoacutezkodaacutesi helyrsquo nomen loci a megfelelıje a hasonliacutetotti oldalon237

(128) oacuteko naacute~ aacutecchā saacutedanaṃ jānat

otthonACC mint feleacute helyACC ismerPTCPIPFVACTSGNOMF

gāt (RV 11045b)

megyINJ3SG

rsquoMint otthonaacuteba uacutegy ment a helyeacutere az (utat) ismerırsquo

Ha felteacutetelezzuumlk hogy a fıneacutev az elsıkeacutent ideacutezett stroacutefaacuteban RV 7254d-ben is a gyakoribb (vagy talaacuten kizaacuteroacutelagos) konkreacutet rsquolakhely otthonrsquo jelenteacuteseacuteben szere-pel akkor arra gondolhatunk hogy a kar- ige mediaacutelis alakja mellette indirekt ref-lexiacutev (affektiacutev) hasznaacutelatuacute rsquokeacutesziacutets lakhelyetotthont magadnakrsquo238 Ez az interpre-taacutecioacute azt jelenti hogy a kar- ige megtartja eredeti lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (rsquocsinaacutel leacutetre-hoz keacutesziacutetrsquo) vagyis a szintagmaacutet nem tekinthetjuumlk funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Ahogy ugyanis a kategoacuteria definiaacutelaacutesaacuteval eacutes elhataacuterolaacutesaacuteval kapcsolatban laacutettuk (ld 19 o) a funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel talaacuten az egyetlen vitathatatlan (baacuter egyszers-mind nehezen formalizaacutelhatoacute) kriteacuterium hogy a szerkezet igei tagjaacutenak lexikaacutelis

236 PW I 1117 a szoumlveghelyet a bdquoBehagen Gefallenrdquo jelenteacutes alatt hozza viszont pl

Elizarenkova 1999 I 352 az oacutekas-t itt rsquoszuumllıhaacutezrsquo-nak fordiacutetja (ugyaniacutegy JamisonndashBrereton 2014 I 549)

237 Nem igazaacuten segiacutet a szemantikai pontosiacutetaacutesban az egyetlen rokonnyelvi megfelelı az avesztai anaočah- oumlsszeteacutetel amely hapax legomenon A kontextus alapjaacuten (ti a szoacute a szemben aacutelloacute sere-gekre vonatkozoacute jelzı) felteacutetelezhetı hogy jelenteacutese rsquoellenseacutegesrsquo vagy valami hasonloacute (ld Ai Wb 114 Ai Gr II2 235 EWAia I 276)

a hiia hm spādā anaočaŋhā jamaētē (Y 4415c) amikor oumlssze seregDUNOM ellenseacuteges()DUNOM megyAORSBJV3DU

rsquoamikor a keacutet ellenseacuteges sereg oumlsszecsaprsquo A melleacutekneacutev eredeti jelenteacuteseacutet azonban elvileg toumlbbfelıl is megkoumlzeliacutethetjuumlk pl rsquo(koumlzoumls) szokaacutesok neacutelkuumllirsquo rsquootthon tartoacutezkodaacutesi hely neacutelkuumllirsquo stb (ld EWAia I 276 Normier 1980 65 n 90)

238 Nem nagyon valoacutesziacutenő Sāyaṇaacutenak (ad loc) a mediaacutelis igenemet figyelmen kiacutevuumll hagyoacute ma-gyaraacutezata okaḥ asmākaṃ () sthānaṃ kuruṣva kuru (azaz szerinte az oacutekaḥ itt a rsquomi [lak]helyuumlnkrsquo)

96

jelenteacutese elhalvaacutenyul szemantikailag koumlnnyőveacute uumlresseacute vaacutelik Ha RV 7245d itt megfogalmazott eacutertelmezeacutese helyes akkor a kṇuṣva ige ilyenfajta kiuumlresedeacutest nem mutat

Felvetıdhet azonban hogy az oacutekaḥ + kar- rsquolakhelyotthon + csinaacutelrsquo szerkezet egyszerően annyit jelent hogy rsquolakozik tartoacutezkodikrsquo (ld pl Griffith 1973 347 bdquodwellrdquo) Ellenteacutetben a II 1 eacutes 2 fejezetekben megismert korai veacutedikus funkcioacute-igeacutes szerkezetekkel amelyeknek neacutevszoacutei tagja absztrakt nomen actionis volt itt most konkreacutet jelenteacuteső fıneacutev szerepelne a szerkezetben Olyan tiacutepusuacute szoacutekapcso-latra kellene gondolnunk mint amilyennel toumlbbek koumlzoumltt a perzsa nyelvben talaacutel-kozunk (vouml Telegdi 2006 353ndash354) pl zanjir kardan rsquolaacutencolrsquo (rsquolaacutencrsquo + rsquocsinaacutelrsquo) pacircru kardan rsquolapaacutetolrsquo (rsquolapaacutetrsquo + rsquocsinaacutelrsquo)239 A paacuterhuzam azonban nem teljes hiszen az ilyen perzsa szerkezetekneacutel a fıneacutevi tag rendszerint valamilyen eszkoumlzt jeloumll240

A keacutet eacutertelmezeacutes koumlzoumltt meacuteg egy fontos kuumlloumlnbseacuteg van miacuteg az rsquootthont keacutesziacutet (magaacutenak)rsquo igeacutes kifejezeacutes telikus jellegő azaz egy inherens veacutegpont feleacute tart (ti amikor elkeacuteszuumll az otthon) addig a rsquolakik tartoacutezkodikrsquo atelikus vagyis nem impli-kaacutel inherens veacutegpontot241

A kettı koumlzti doumlnteacutesben jaacutetszhatna szerepet a taacutergyesetben (accusativus temporis) aacutelloacute viacuteśvā hellip aacutehāni idıhataacuterozoacutei szintagma pontos eacutertelmezeacutese242 Maacutes oacutekori indo-euroacutepai nyelvekbıl joacutel ismerjuumlk az acc temporis meddig keacuterdeacutesre felelı hasznaacute-lataacutet (ld pl lat tres dies rsquohaacuterom napig haacuterom napon aacutetrsquo gr sup1mšraj ˜ptpound rsquoheacutet napigrsquo) a veacutedikus nyelvben azonban a meddig (pl śataacuteṃ hellip śaraacutedo RV 101614a rsquoszaacutez ıszoumln aacutetrsquo) mellett mikor keacuterdeacutesre is felelhet Az utoacutebbit laacutethatjuk peacuteldaacuteul a koumlvetkezı reacuteszletben a plur acc viacuteśvā(ḥ) hellip usr(ḥ) rsquominden hajnalbanrsquo szerkezetneacutel

(129) viacuteśvā iacuted usr spaacuteḷ uacuted eti

mindenPLACC PTCL hajnalPLACC keacutemNOM fel megyPRSACT3SG

sriyaḥ (RV 10358c)

napNOM

rsquoMinden hajnalban felkel a Nap mint keacutemrsquo243

239 Vilaacutegos hogy itt nem lexikaacutelis jelenteacuteseacuteben szerepel az ige hiszen rsquolaacutencrsquo + rsquocsinaacutelrsquo =ʫ rsquolaacutencot

keacutesziacutet elıaacutelliacutetrsquo hanem rsquolaacutencol laacutenccal veacutegzett teveacutekenyseacuteget folytatrsquo stb 240 Elvileg gondolhatnaacutenk arra is hogy az oacutekas- fınevet a szerkezetben nomen actioniskeacutent (az

‑s‑toumlvőek ilyen jelenteacuteseacuterıl ld toumlbbek koumlzoumltt Ai Gr II2 229 Stuumlber 2002 238ndash243) fogjuk fel (ti rsquotartoacutezkodaacutest csinaacutelrsquo azaz rsquotartoacutezkodik lakikrsquo) eacutes iacutegy tekintjuumlk funkcioacuteigeacutes szerkezetnek azonban ndash mint fentebb laacutettuk ndash az oacutekas-nak csak a legritkaacutebb esetben tulajdoniacutethatunk ilyen jelenteacutest

241 Azzal kapcsolatban hogy nem lexikaacutelis igeacutek hanem igei fraacutezisok vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes a telikussaacuteg tulajdonsaacutegaacuteroacutel beszeacutelni ld Dahl 2010 41ndash42 Kiefer 2006 reacuteszben hasonloacute kriteacuteriumok alapjaacuten kuumlloumlniacuteti el a mondat belsı idıszerkezeteacutevel kapcsolatban a folyamatos eacutes a befejezett aspek-tust Kiefer (2006 22ndash24 33) szaacutemaacutera a keacutet aspektus megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben az oszthatoacutesaacuteg a leg-fontosabb kriteacuterium vagyis akkor beszeacutelhetuumlnk folyamatos aspektusroacutel ha az ige illetve mondat aacuteltal leiacutert esemeacuteny bdquoaz adott idıtartomaacuteny legtoumlbb reacutesztartomaacutenyaacuteban eacuterveacutenyesrdquo (23)

242 Az idıhataacuterozoacutei bıviacutetmeacutenyek vagy idımoacutedosiacutetoacutek teszt-szerepeacuterıl a telikussaacuteg (Kieferneacutel az aspektus) megaacutellapiacutetaacutesaacuteban ld Dahl 2010 42ndash43 Kiefer 2006 36ndash41

243 A veacutedikus acc temporisroacutel ld toumlbbek koumlzoumltt Gaedicke 1880 175ndash181 Delbruumlck 1888 170ndash171 Speijer 1896 9 Renou 1952 345 Gotō 2002 36ndash37 Delbruumlck felhiacutevja a figyelmet arra hogy

97

Ha a vizsgaacutelt mondatban a viacuteśvā hellip aacutehāni idıhataacuterozoacute mikor keacuterdeacutesre felel (azaz rsquominden nap minden naponrsquo) akkor az oacutekaḥ kṇuṣva igeacutes szintagmaacutenak telikus olvasatot kell tulajdoniacutetanunk (rsquokeacutesziacutets otthont magadnak minden naprsquo) ami a fen-tebb elmondottak eacutertelmeacuteben a nem funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutes feleacute billenti a meacuterleg nyelveacutet Ha viszont az idıhataacuterozoacute meddig keacuterdeacutesre felel (rsquominden napon aacutet min-digrsquo) akkor az igei fraacutezis atelikus olvasataacutet kell elfogadnunk (rsquolakozz [ti naacutelunk] oumlroumlkkeacutersquo) ami potenciaacutelisan a funkcioacuteigeacutes interpretaacutecioacute mellett szoacutelhatna Mindkeacutet felfogaacutesnak vannak hiacutevei az elsı szellemeacuteben fordiacutetja a feacutelverset peacuteldaacuteul Hoffmann 1967 101 (bdquoalle Tage hellip mach dir eine behagliche Bleiberdquo) a maacutesodik felfogaacutest koumlveti peacuteldaacuteul Griffith 1973 347 (bdquodwell with me now and everrdquo)

Sajnos sem a rsquomindenrsquo jelenteacuteső melleacuteknevekkel (viacuteśva- saacuterva-) alkotott toumlbbi jelzıs szerkezet sem maga a viacuteśva- + aacuteharn- rsquominden naprsquo szerkezet toumlbbi elıfor-dulaacutesa nem oldja meg a keacuterdeacutest Keacutetseacutegtelen ugyan hogy az utoacutebbinaacutel talaacuten gyako-ribb a mikor keacuterdeacutesre felelı hasznaacutelat244 olykor meacutegis valoacutesziacutenőbbnek laacutetszik a meddig keacuterdeacutesre felelı idıhataacuterozoacutei eacutertelmezeacutes Iacutegy peacuteldaacuteul

(130) aacutehā viacuteśvā sumaacutenā dīdihī

napPLACC mindenPLACC joacuteindulatuacuteNOM ragyogIMP2SG

naḥ (RV 35422d)

miPLDAT

rsquoRagyogj (ti Agni) raacutenk oumlroumlkkeacute (minden napon aacutet) joacuteindulatuacuteanrsquo245

Vegyuumlk most sorra az oacutekas- + kar- szintagma toumlbbi veacutedikus elıfordulaacutesaacutet A leg-fontosabb szoumlveghely (131) az Atharvaveda egy temeteacutesi himnuszaacuteban talaacutelhatoacute (AVŚ 1838) amelyben a szerkezet pontosan ugyanolyan formaacuteban (oacutekaḥ kṇuṣva) fordul elı mint az imeacutent taacutergyalt gveda-reacuteszletben Mivel azonban a szoumlvegkoumlr-nyezet teljesen elteacuterı (vagyis nem az egeacutesz versszakra kiterjedı szoacute szerinti RV-ideacutezetrıl vagy mantra-variaacutensroacutel van szoacute) ezeacutert eseacutely kiacutenaacutelkozik a szintagma pon-tosabb megeacuterteacuteseacutere

a mikor keacuterdeacutesre felelı hasznaacutelatnaacutel az idıhataacuterozoacute toumlbbnyire nem konkreacutet idıpontot ad meg ha-nem inkaacutebb egy intervallumot jeloumll ki amelyen beluumll a megnevezett esemeacuteny lejaacutetszoacutedik (bdquoZeitlinie innerhalb deren etwas geschiehtrdquo)

244 Ezt taacutemasztja alaacute peacuteldaacuteul Gaedicke 1880 176 győjteacutese amelyben a szintagma toumlbbszoumlr is elıfordul Mivel nem neacuteztem meg az acc temporis oumlsszes elıfordulaacutesaacutet a korai veacutedikusban nem tudom megiacuteteacutelni hogy aacutettekinteacutese mennyire tekinthetı valoacuteban reprezentatiacutevnak

245 Nem tartom valoacutesziacutenőnek a mondat rsquominden nap (naponta) ragyogj raacutenkrsquo eacutertelmezeacuteseacutet ugyan-is ez azt implikaacutelnaacute hogy a (fel)ragyogaacutesok koumlzoumltt bdquoragyogaacutesmentesrdquo idıszakok is vannak Ezt az eacutertelmezeacutest egyeacutebkeacutent az ige perfectumaacutenak duratiacutev jelenteacutese (vouml Kuumlmmel 2000 227ndash230) is ki-zaacuterja Csupaacuten a RV elsı maṇḍalaacutejaacuteban talaacutelkozunk egy elszigetelt esetben az ind perf muacuteltra vo-natkozoacute nem duratiacutev jelenteacuteseacutevel dīdiyuḥ rsquofelragyogtakrsquo (Kuumlmmel 2000 229 bdquosind hervorgeleuchtetrdquo)

98

(131) ut tiṣṭha praacute~ ihi praacute drava

fel aacutellIMPACT2SG elıre megyIMPACT2SG elıre futIMPACT2SG

oacutekaḥ kṇuṣva salileacute sadhaacutesthe

lakhelyACC csinaacutelIMPMED2SG viacutezLOC helyLOC

taacutetra tuvaacuteṃ pitɹbhiḥ saṃvidānaacuteḥ

ott teNOM atyaPLINS egyesuumllPTCPAORMEDSGNOMM

saacuteṃ soacutemena maacutedasva saacuteṃ svadhbhiḥ (AVŚ 1838246)

PREV szoacutemaINS oumlruumllIMPMED2SG PREV felajaacutenlaacutesPLINS

Az Atharvaveda-versszak oumlt imperfectumtıbıl keacutepzett imperativusi aacutelliacutetmaacutenyt tar-talmaz (uacutet tiṣṭha rsquokelj felrsquo praacute ihi rsquomenj [elıre] induljrsquo praacute drava rsquofuss [elıre]rsquo kṇuṣva rsquocsinaacuteljrsquo maacutedasva rsquooumlruumlljrsquo) Ezek a halott szemeacutelyhez inteacutezett imperativusi alakok olyan esemeacutenyeket cselekveacuteseket neveznek meg amelyek minden valoacutesziacute-nőseacuteg szerint egymaacutes utaacuten koumlvetkeznek vagyis szekvenciaacutelis olvasatuk van247 Ez ebben a szoumlvegkoumlrnyezetben csak uacutegy lehetseacuteges ha az oacutekaḥ kṇuṣva szintagmaacutet is telikus jellegőnek fogjuk fel248 ami a fenti RV-reacuteszletneacutel elmondottak eacutertelmeacuteben a nem funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest taacutemogatja rsquoKelj fel indulj fuss elıre keacutesziacutets ma-gadnak szaacutellaacutest a viacutezben a lakhelyeden ott az ısoumlkkel egyesuumllve leld oumlroumlmoumldet a szoacutemaacuteban eacutes az aacuteldozati felajaacutenlaacutesokbanrsquo249

246 Az AVŚ-stroacutefaacutenak leacutetezik egy mantra-variaacutensa a Taittirīya-āraṇyakaacuteban (642) amely azon-

ban keacuterdeacutesfelveteacutesuumlnk szempontjaacuteboacutel nem ad uacutejat ezeacutert a tovaacutebbiakban csak a AVŚ-reacuteszletre oumlssz-pontosiacutetok

a uacutet tiṣṭha praacute~ ihi praacute drava fel aacutellIMPACT2SG elıre megyIMPACT2SG elıre futIMPACT2SG oacutekaḥ kṇuṣva parameacute viacuteyograveman lakhelyACC csinaacutelIMPMED2SG legfelsıLOC eacutegLOC yameacutena tvaacuteṃ yamiacuteyā saṃvidān YamaINS teNOM YamīINS egyesuumllPTCPAORMEDSGNOMF uttamaacuteṃ nkam aacutedhi roha~ imaacutem (TĀ 642) legfelsıACC eacutegboltACC PREV felhaacutegIMPACT2SG ezACC rsquoKelj fel indulj fuss elıre keacutesziacutets magadnak szaacutellaacutest a legfelsı mennyben Yamaacuteval Yamīval egyesuumllve emelkedj fel ebbe a legfelsı eacutegbersquo

Az AVP leideni elektronikus szoumlvegeacuteben szereplı mantra-variaacutens (AVP 18696b) az okaḥ helyett ekaḥ alakot tartalmaz Nem tudom megaacutellapiacutetani hogy ez csak eliacuteraacutes vagy az AVP-recenzioacuteban teacutenyleg ez a vaacuteltozat szerepel Ezuacuteton koumlszoumlnoumlm Prof Alexander Lubotsky-nak hogy az elektroni-kus AVP-szoumlveget rendelkezeacutesemre bocsaacutetotta

247 Egyeduumll a praacute~ ihi eacutes a praacute drava koumlzoumltti viszonynaacutel lehetne talaacuten ezt vitatni hiszen felvetıd-het hogy a keacutet tagmondat valoacutejaacuteban ugyanarra az esemeacutenyre utal rsquomenj (elıre) fuss (elıre)rsquo Valoacute-sziacutenőbbnek tartom azonban azt az eacutertelmezeacutest hogy a preacutehi rsquoleacutepjmenj (elıre)rsquo imperativus az indu-laacutesra utal a praacute drava rsquofuss (elıre)rsquo pedig egy ezt koumlvetı futaacutes-esemeacutenyre

248 Az egymaacutesutaacutenisaacuteg szempontja Kieferneacutel is szerepel (2006 34) mint a befejezett eacutes folyama-tos aspektus egyik elhataacuteroloacute kriteacuteriuma a befejezett igei szerkezetek melleacuterendelve egymaacutesutaacuteni-saacutegot fejeznek ki a folyamatos aspektusuacuteak erre nem adnak lehetıseacuteget

249 Ehhez vouml meacuteg az alaacutebbi proacutezareacuteszletet a oko ha~ asmin yajntildeaḥ (vl yajntildee) kurute

lakhelyACC PTCL ezSGLOC aacuteldozatNOM (vagy LOC) csinaacutelPRSMED3SG

99

A maacutesik szoumlveghely ami keacuterdeacutesfelveteacutesuumlnk szempontjaacuteboacutel esetleg relevaacutens le-het RV 1405

(132) praacute nūnaṃ braacutehmaṇas_paacutetir

PREV most BrahmaṇaspatiNOM

maacutentraṃ vadatiy ukthiacuteyagravem

formulaACC mondPRSACT3SG kimondaacutesra_meacuteltoacuteACC

yaacutesminn iacutendro vaacuteruṇo mitroacute aryam

amelyLOC IndraNOM VaruṇaNOM MitraNOM AryamanNOM

dev oacutekāṃsi cakrireacute (RV 1405)

istenPLNOM lakhelyPLACC csinaacutelPRFMED3PL

A c eacutes d pādaacutekat kitoumlltı vonatkozoacutei melleacutekmondat a fımondat maacutentraṃ rsquoformula mondaacutes ige imarsquo szavaacutera vonatkozik Az igealak (cakrireacute ind perf plur 3) itt is mediumban van mint a fenti kṇuṣva imperativusi alaknaacutel viszont a szintagma neacutevszoacutei reacutesze itt pluralisban szerepel Ez a teacuteny amellett szoacutel hogy a szerkezet nem funkcioacuteigeacutes szerkezet hiszen a prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel a neacutevszoacutei tag mivel elveszti referencialitaacutesaacutet rendszerint nem szokott szaacutembeli variaacutecioacutet mu-tatni baacuter bizonyos nyelvekben iacutegy a neacutemetben vannak kiveacutetelek (ld Winhart 2005 8) A stroacutefa eacutertelmezeacutese tehaacutet valoacutesziacutenőleg ez rsquoMost Brahmaṇaspati raacutekezd a kimon-daacutesra meacuteltoacute igeacutere amelyben Indra Varuṇa Mitra Aryaman (eacutes az) istenek maguk-nak lakhelyet keacutesziacutetettekrsquo250

ya evaṃ veda (ṢB 1415) akiNOM iacutegy tudPRFACT3SG rsquoaz aacuteldozat lakhelyet keacutesziacutet abban aki iacutegy tudjarsquo vagy (a vl olvasataacutet koumlvetve) rsquoebben az aacuteldozatban lakhelyet keacutesziacutet (az) aki iacutegy tudjarsquo

Figyelemre meacuteltoacute hogy Sāyaṇa ṢB-kommentaacuterjaacuteban iacutegy interpretaacutelja a mondatot okaḥ sthānam eva kurute tatraiva pratitiṣṭhatītyarthaḥ vagyis az okaḥ kar- szerkezetet iacutegy eacuterti rsquolakik tartoacutezkodikrsquo (pratitiṣṭhati) ami atelikus eacutes mintha funkcioacuteigeacutes szerkezet lenne (ld fentebb) Baacuter ebben a proacutezai reacuteszletben ez akaacuter jaacuterhatoacute uacutet lenne is az AVŚ-versszakban a szekvenciaacutelis olvasat miatt kizaacuterhatoacute

250 A perfectumi alakot rezultatiacutev eacutertelmőkeacutent fogom fel (bdquoobjektsresultativrdquo vouml Kuumlmmel 2000 76ndash77) Witzel (Witzel et al [Hrsg] 2007 557) Renou nyomaacuten felteszi hogy a pādaacuteban az oacutekas- fıneacutevnek kettıs jelenteacutese van (bdquodoppelte Bedeutungrdquo) rsquooumlroumlm tetszeacutesrsquo eacutes rsquomegszokott hely szokaacute-sos tartoacutezkodaacutesi helyrsquo Keacutezenfekvıbbnek tartom hogy a fıneacutev itt is konkreacutet jelenteacuteseacutevel (rsquootthon lakhelyrsquo) szerepel ami termeacuteszetesen nem zaacuterja ki hogy a jelenteacutes egy metaforikus szintjeacuten a mon-dat azt jelenti hogy az istenek oumlroumlmuumlket lelik a mantraacuteban

100

Ugyancsak taacutergyalnunk kell a RV 2191 szoumlveghelyet is

(133) aacutepāyi asya aacutendhaso maacutedāya

iszikAORPASS3SG ezGEN leacuteGEN boacutedulatDAT

maacutenīṣiṇaḥ suvānaacutesya praacuteyasaḥ

ihletettPLVOC kisajtolPTCPAORMEDSGGEN italGEN

yaacutesminn iacutendraḥ pradiacutevi vāvdhānaacute

amelyLOC IndraNOM reacutegen erısoumldikPTCPPRFMEDSGNOM

oacuteko dadheacute brahmaṇyaacutentaś ca

lakhelyACC teszPRFMED3SG igeacutet_mondPTCPIPFVACTPLNOM eacutes

naacuteraḥ (RV 2191)

feacuterfiPLNOM

Az oumlsszetett mondat szerkezete hasonloacute a fentebbihez az oacutekas- fıneacutev itt is egy vo-natkozoacutei melleacutekmondatban szerepel taacutergykeacutent csak most egy maacutesik ige a dhā- rsquotesz helyezrsquo mellett (dadheacute med ind perf sing 3 a perfectum itt is minden bi-zonnyal rezultatiacutev eacutertelemben aacutell) A vonatkozoacute neacutevmaacutes itt a fımondati aacutendhas- rsquo(szoacutema)leacutersquo eacutes praacuteyas- rsquoitalrsquo szavakra vonatkozik Ježić (Witzel et al [szerk] 2007 381 koumlvetve Geldnert [1951 I 299]) iacutegy fordiacutetja a keacuterdeacuteses reacuteszt bdquoan den er sich gewoumlhnt hatrdquo Uacutegy tőnik hogy a fordiacutetoacute funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent fogja fel az oacutekas- + dhā- szintagmaacutet hiszen egyszerő igeacutevel (sich gewoumlhnen) adja vissza Ez a megoldaacutes veacutelemeacutenyem szerint nem szuumlkseacutegszerő hiszen a kifejezeacutest metaforikusan is eacutertelmezhetjuumlk rsquoamelybe lakhelyeacutetotthonaacutet (a maga szaacutemaacutera indirekt reflexiacutev medium) helyeztersquo Ez metaforikus szinten termeacuteszetesen szinteacuten azt jelenti hogy Indra megszokta azt sziacutevesen tartoacutezkodik eacutes oumlroumlmeacutet leli benne A stroacutefa fordiacutetaacutesa tehaacutet ez rsquoIttak (szemeacutelytelen passziacutevum ivaacutes toumlrteacutent) ebbıl a szoacutemaleacutebıl boacutedula-tukra oacute ihletett gondolatuacuteak a kisajtolt italboacutel amelybe lakhelyeacutet helyezte a reacuteg megerısoumldoumltt Indra eacutes az igeacutet mondoacute feacuterfiakrsquo

Az utolsoacute szoumlvegreacuteszlet amely vizsgaacutelatunk szempontjaacuteboacutel fontos lehet SVK 49273c amelyben ugyanaz a pāda szerepel mint RV 1405d-ben csak eacuteppen maacutes szintaktikai koumlrnyezetben

(134) gāyatraṃ traiṣṭubhaṃ jagad

gāyatrī-versmeacuterteacutekACC triṣṭhubh-versmeacuterteacutekACC jagatī-versmeacuterteacutekACC

viśvā rūpāṇi saṃbhtā

mindenPLACC formaPLACC egyuumlttesPLACC

devā okāsi cakrire (SVK 49273c)

istenPLNOM lakhelyPLACC csinaacutelPRFMED3PL

Mivel az elsı keacutet pādaacuteban is accusativusok szerepelnek veacutelemeacutenyem szerint a legkeacutezenfekvıbb a kettıs accusativusi szerkeszteacutes felteacutetelezeacutese (amibıl egyenesen

101

koumlvetkezik hogy itt sincs szoacute funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl) rsquoaz istenek a gāyatrī- a triṣ-ṭhubh- eacutes a jagatī-versmeacuterteacuteket az oumlsszes formaacutet egyuumltt a lakhelyuumlkkeacute (megszokott tartoacutezkodaacutesi helyuumlkkeacute) tetteacutekrsquo

Uacutegy tőnik tehaacutet hogy azokban az esetekben ahol az oacutekas- fıneacutev pluralisban (oacutekāsi) szerepel bizonyosan nem beszeacutelhetuumlnk funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl A sin-gularist tartalmazoacute elıfordulaacutesok koumlzuumll az AVŚ-reacuteszlet (1838b) a szekvenciaacutelis olvasat miatt telikus interpretaacutecioacutet sugall ami a fentebb elmondottak eacutertelmeacuteben szinteacuten kizaacuterja a funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest Egyeduumll a kiindulaacutesul szolgaacuteloacute RV-reacuteszlet (7254d) az amely elmeacuteletileg ettıl elteacuterı funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest is megenged hiszen nem tudjuk egyeacutertelmően eldoumlnteni hogy a tagmondat idıhataacuterozoacuteja (viacuteśvā hellip aacutehāni) meddig vagy mikor keacuterdeacutesre felel

Mivel a koraacutebbi fejezetekben azt laacutettuk hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet valamilyen igeragozaacutesi tulajdonsaacuteg (igenem vagy aspektus) szempontjaacuteboacutel szuppletiacutev viszony-ban aacutellhat a neacutevszoacutei taggal etimoloacutegiai eacutes derivaacutecioacutes rokonsaacutegban aacutelloacute egyszerő igeacute-vel itt is eacuterdemes koumlruumlljaacuterni az oc- ige morfoloacutegiai tulajdonsaacutegait

Az oc- ige amint fentebb roumlviden maacuter utaltam raacute a koumlvetkezı jelenteacutesekkel ren-delkezik rsquohozzaacuteszokik hozzaacute van szokva vmhez ismerıs vhol lakik tartoacutezkodik oumlroumlmeacutet kedveacutet leli vmben sziacutevesen tesz vmitrsquo Ragozaacutesaacuteval kapcsolatban ezen a ponton az a legfontosabb teacutenyezı hogy a gvedaacuteban azaz a korai veacutedikus nyelv-ben egy kiveacuteteltıl eltekintve mindig perfectumi alakban fordul elı (oumlsszesen nyolc-szor ld Lubotsky 1997 I 341) eacutes mindig jelenbeli aacutellapotot fejez ki pl act sing 3 uvoacuteca rsquohozzaacute van szokva vmihezrsquo (ld Kuumlmmel 2000 128ndash129) Az egyetlen kiveacutetel egy -ya-keacutepzıs imperfectumi alak RV 5814ab-ben (saacutem ucyasi)

(135) utaacute yāsi savitas trṇi rocan

eacutes megyPRSACT2SG SavitVOC haacuteromPLACC feacutenyPLACC

utaacute sryasya raśmiacutebhiḥ saacutem ucyasi (RV 5814ab)

eacutes napGEN sugaacuterPLINS PREV hozzaacute_van_szokvaPRSACT2SG

rsquoOacute Savit a haacuterom feacutenybe meacutesz eacutes a nap sugaraival meghitt kapcsolatban vagyrsquo

Kuumlmmel (2000 129) a veacutedikus ucya- imperfectumtoumlvet251 (iacutegy ezt a konkreacutet alakot is) aacutellapotot kifejezı a perfectumeacutenak teljesen megfelelı jelenteacutessel eacutertelmezi bdquoUnd du faumlhrst Savitar zu den drei Lichtern und du bist mit den Strahlen der Sonne vertrautrdquo (vouml Kulikov 2012 529 bdquoand you are wont to live with the rays of Sūryardquo a -ya-imperfectumtı jelenteacuteseacuterıl bdquointr staterdquo) Kuumlmmel felhiacutevja a fi-gyelmet arra hogy ndash ellenteacutetben sok maacutes fientiacutev jelenteacuteső -ya-imperfectumtıvel ndash az ucya- aacutellapotot kifejezı jelenteacutessel biacuter eacutes ez teszi alkalmassaacute arra hogy a poszt-gveacutedikus korban felvaacuteltsa az elavulttaacute vaacutelt uvoacutec- perfectumtoumlvet

Az uc-ya- imperfectumtı koraacuteroacutel nem tudunk biztosat mondani Baacuter LIV 244 keacuterdıjelesen egy ie h1uk-eacute- imperfectumtıre vezeti vissza az oacuteorosz vyče- rsquotanulrsquo

251 Kuumlmmel 2000 129 a gyoumlkmorfeacutemaacuten hangsuacutelyos bdquouacutec-ya-rdquo toumlvet emliacutet pedig valoacutejaacuteban egy-

szer sem fordul elı a veacutedikusban hangsuacutelyos formaacuteban (ld Kulikov 2012 528ndash530)

102

igeacutevel egyuumltt megjegyzi (n 6 eacutes 7) hogy bizonyos formai illetve jelenteacutesbeli sa-jaacutetossaacutegok miatt mindkettı akaacuter kuumlloumlnnyelvi keacutepzeacutes is lehet A veacutedikus fejlıdeacutes (ti hogy az uc-ya- imperfectumtı a RV-ban csak egyszer fordul elı akkor is perfectu-mi jelenteacutessel eacutes keacutesıbb fel is vaacuteltja a perfectumot amely viszont kikopik a nyelv-bıl) valoacuteban erre a kuumlloumlnnyelvi eredetre laacutetszik utalni Ez azt jelentheti hogy a korai veacutedikusban talaacuten meacuteg nem volt hasznaacutelatos de legalaacutebbis nem volt elterjedt a gyoumlk -ya-keacutepzıs imperfectumtoumlve vagyis elmeacuteletileg ebbıl a szempontboacutel hiaacutenyos ra-gozaacutesuacute lehetett

Neacutezzuumlk meg lehetseacuteges-e az a felveteacutes hogy az elızı fejezetekben taacutergyalt szer-kezetekhez hasonloacutean itt is (reacuteszleges vagy gyenge) szuppletiacutev viszonyroacutel van szoacute azaz az oc- ige ekkor meacuteg nem hasznaacutelatos imperfectumi ragozaacutesaacutet az oacutekaḥ kar- mint funkcioacuteigeacutes szerkezet poacutetolja eacutes az oacutekaḥ kṇuṣva szintagma (impf imperat) ugyanazt jelenti mint keacutesıbb az ucya- imperfectumtı megfelelı imperativusi alak-ja (sing 2 ucya [a -ya-imperfectumtı csak activumban ragozoacutedik]) Ez csak akkor lenne lehetseacuteges ha a keacuterdeacuteses szoumlvegkoumlrnyezetben a gyoumlknek teacutenylegesen eredeti fientiacutev jelenteacutese szerepelne (rsquohozzaacuteszokik vmihezrsquo) hiszen mieacutert lett volna szuumlkseacute-ges a leacutetezı eacutes gyakori perfectumtoumlvet helyettesiacuteteni ilyen moacutedon A vizsgaacutelt szouml-veghelyen azonban ezzel a jelenteacutessel (rsquoszokj hozzaacutersquo) egyaacuteltalaacuten nem tudunk mit kezdeni252

Ezek a szempontok ismeacutet csak amellett szoacutelnak hogy az oacutekaḥ kṇuṣva kifejezeacutes nem tekinthetı funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Benne az ige ırzi lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (rsquokeacute-sziacutet megteremtrsquo) eacutes fıneacutevi tagja is megszokott konkreacutet jelenteacuteseacuteben szerepel A mediaacutelis igenemnek minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint indirekt reflexiacutev (affektiacutev) funk-cioacutet kell tulajdoniacutetanunk rsquoKeacutesziacutets lakhelyetotthont (a magad szaacutemaacutera)rsquo

252 Toumlbbek koumlzoumltt peacuteldaacuteul a hiaacutenyzoacute accusativusi vagy locativusi vonzat miatt sem (a vonzatroacutel

ld Kuumlmmel 2000 128) Veacutegkeacutepp nem tudnaacutenk mit kezdeni ebben az eacutertelmezeacutesben a mediaacutelis ige-nemmel hiszen az oc- ige a veacutedikusban egy elszigetelt RV-beli mediaacutelis perfectumi alaktoacutel (sing 2 ūciṣeacute ) eltekintve csak activumban fordul elı Az ucya- imperfectumtı egyetlen mediaacutelis elıfor-dulaacutesa (-ucyatām az AVP 253c kasmiacuteri recenzioacutejaacuteban) szoumlvegromlaacutes eredmeacutenye (valoacutesziacutenősiacutethetı emendaacutecioacutejaacuteroacutel ld Kulikov 2012 455ndash456 hivatkozaacutesokkal) Mieacutert kellene haacutet a szerkezetnek me-diumban lennie ha a funkcioacuteigeacutes szerkezetek a veacutedikus nyelvben nem koumlvetelik meg eleve ennek az igenemnek a hasznaacutelataacutet (ellenteacutetben az oacutegoumlroumlgben megfigyelhetı tendenciaacuteval ld Ittzeacutes 2007 20ndash21)

103

II 4 ABHIPITVAacuteṂ KAR-

Eacuterdekes keacuterdeacuteseket vet fel a RV 4161d-ben eacutes 10402b-ben talaacutelhatoacute kar- igeacutevel alkotott szintagma (ezeket a stroacutefaacutek fordiacutetaacutesaacuteban egyelıre kihagyom)

(136) satyoacute yātu maghaacutevā jīṣ

ide igazNOM megyIMPACT3SG bıkezőNOM NOM

draacutevantu asya haacuteraya uacutepa naḥ

futIMPACT3PL ezGEN fakoacutePLNOM koumlzel miPLACC

taacutesmā iacuted aacutendhaḥ suṣumā sudaacutekṣam

ezDAT PTCL szoacutemaleacuteACC sajtolPRFACT1PL hataacutesosACC

ihaacute~ abhipitvaacuteṃ karate gṇānaacuteḥ (RV 4161)

itt ACC csinaacutelAORSBJVMED3SG magasztalPTCPAORMEDSGNOM

rsquoJoumljjoumln ide az igaz a bıkező hellip253 fussanak hozzaacutenk fakoacute lovai neki sajtoltuk ki (ı az

akinek kisajtoltuk) a hataacutesos szoacutemaleacutet itt [abhipitvaacuteṃ karate] magasztalvarsquo

(137) kuacuteha svid doṣ kuacuteha vaacutestor aśviacutenā

hol PTCL esteINS hol reggelGEN AśvinDUNOM

kuacuteha~ abhipitvaacuteṃ karataḥ kuacuteha~ ūṣatuḥ (RV 10402ab)

hol ACC csinaacutelAORSBJVACT3DU hol tartoacutezkodikPRFACT3DU

rsquoHol vannak esteacutenkeacutent hol reggelente az Aśvinok Hol [abhipitvaacuteṃ karataḥ] hol haacuteltak

megrsquo

A kar- ige mindkeacutet szoumlvegreacuteszben az abhipitvaacute- fıneacutevvel alkot taacutergyas szintagmaacutet Fı keacuterdeacutesuumlnk az vajon ezt a szintagmaacutet (abhipitvaacuteṃ kar-) funkcioacuteigeacutes szerkezet-keacutent kell-e eacutertelmeznuumlnk mint ahogy peacuteldaacuteul RV 4161d koumlvetkezı fordiacutetaacutesai su-galljaacutek bdquohier moumlge der Gepriesene Einkehr haltenrdquo (Geldner 1951 I 434) bdquohere praised with song let him effect his visitrdquo (Griffith 1973 209)

A szerkezet eacutertelmezeacutese elsısorban az abhipitvaacute- fıneacutev jelenteacuteseacutenek meghataacutero-zaacutesaacutetoacutel fuumlgg amely azonban nem tisztaacutezott eacutes toumlbb szoumlgesen elteacuterı megkoumlzeliacuteteacutese van A peacuteldaacuteul Geldner (1951 I 434) aacuteltal is keacutepviselt254 rsquomegeacuterkezeacutes beteacutereacutesrsquo je-lenteacutes nem csekeacutely reacuteszben az ind exegetikai hagyomaacutenyon alapul eacutes legalaacutebb Yās-ka Niruktaacutejaacuteig vezethetı vissza (pl Nir 315 abhiprāpti rsquoeacuterkezeacutesrsquo)255 Keacutetseacutegtelen

253 A jīṣ szoacute eacutertelmezeacutese vitatott de mivel keacuterdeacutesuumlnk szempontjaacuteboacutel irrelevaacutens ezeacutert itt nem is

taacutergyalom (ld EWAia I 252 hivatkozaacutesokkal) 254 Ld tovaacutebbaacute PischelndashGeldner 1892 155 (rsquoErholung Rast Zeit des Rastens Feierabend

Abendrsquo) Az oldalon talaacutelhatoacute jegyzetben Geldner konkreacutetan az bdquoabhipitvaacuteṃ krdquo szerkezetre hivat-kozik amelynek jelenteacutese ez lenne bdquoRast Feierabend machenrdquo ill RV 7189b (abhipitvaacuteṃ ja-gāma ld alaacutebb) fordiacutetaacutesaacuteban is funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest alkalmaz bdquoauch der schnelle kam nicht mehr zur Rastrdquo

255 Az ind eacutertelmezık (ld Bloomfield 1896 25ndash26 aacutettekinteacuteseacutet) rendszerint az āp- rsquoeleacuterrsquo vagy a pat- rsquoesik szaacutellrsquo gyoumlkbıl eredeztetik a szoacutet

104

hogy ilyen jelenteacutesben (mint cselekeveacutest kifejezı nomen actionis256) a fıneacutev valoacute-ban funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkothatna a kar- igeacutevel rsquo(szoacute szerint) beteacutereacutest meg-aacutellaacutest csinaacutel vholrsquo azaz rsquobeteacuter megaacutell vholrsquo257 Meg kell azonban vizsgaacutelnunk hogy ez az interpretaacutecioacute valoacuteban megaacutellja-e a helyeacutet azaz a fıneacutev valoacuteban ezt jelenti-e Keacuterdeacutesuumlnkre neheacutez megnyugtatoacute megoldaacutest talaacutelni ugyanis az abhipitvaacute- fıneacutevnek toumlbb kuumlloumlnboumlzı a szinkroacuteniaacuteban azaz az etimoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesek ismerete neacutel-kuumll elsı pillantaacutesra nehezen oumlsszeegyeztethetı jelenteacutese van Iacutegy peacuteldaacuteul leguacutejab-ban Vance 2002 is vilaacutegosan raacutemutatott arra hogy bizonyos szoumlvegkoumlrnyezetben a ˚pitvaacute- utoacutetaguacute oumlsszeteacuteteleknek temporaacutelis eacutertelme van eacutes ilyenkor az abhipitvaacute- rsquoeste eacutejszakarsquo jelenteacutessel rendelkezik Peacuteldaacuteul RV 5762c-ben a diacutevā~ abhipitveacute rsquonappal eacutes a-korrsquo szoacutekapcsolatot talaacuteljuk amelyre a 3c pāda azonos pontjaacuten a megszokott diacutevā naacutektam rsquonappal eacutes eacutejjelrsquo felel (ld kuumlloumlnoumlsen Vance 2002 429 vouml maacuter Bloomfield 1896 39)258 Viszont az is nyilvaacutenvaloacute hogy maacutes kontextusokban Bloomfield 1896 28ndash33 eacutertelmezeacutese (ti rsquo[esti] szoacutemaaacuteldozatrsquo) tőnik keacutezenfek-vınek Laacutesd peacuteldaacuteul

(138) iacutendro abhipitveacuteṣu raṇyati (RV 1836d)

IndraNOM aPLLOC oumlruumllPRSACT3SG

rsquoIndra oumlroumlmeacutet leli a szoacutemaaacuteldozatokbanrsquo259

Ami a szoacute etimoloacutegiaacutejaacutet illeti a ˚pitvaacute- utoacutetaguacute oumlsszeteacutetelek a pituacute- rsquotaacuteplaacuteleacutek eacutetelrsquo fıneacutevvel fuumlggnek oumlssze abboacutel keacutepzett bdquoZugehoumlrigkeitsbildungrdquo-keacutent foghatoacutek fel (ld Werba 1982 342 EWAia II 131ndash132 Steer 2015 137)260 tehaacutet elsı leacutepeacutesben az abhipitvaacute- szoacutenak rsquoaz aholamikor taacuteplaacuteleacutekhoz jut vkirsquo jelenteacutese lehetett Ebbıl termeacuteszetesen minden kuumlloumlnoumlsebb neheacutezseacuteg neacutelkuumll levezethetı Bloomfield jelen-teacutesmeghataacuterozaacutesa (rsquo[esti] szoacutemaaacuteldozatrsquo ti a szoacutema az istenek taacuteplaacuteleacuteka) eacutes a Vance-feacutele temporaacutelis eacutertelmezeacutes is (rsquoestersquo amikor egy bizonyos szoacutemaaacuteldozatot mutattak be az isteneknek majd rsquoeacutejszakarsquo) A tovaacutebbiakban azt kell megvizsgaacutel-nunk hogy a Bloomfield aacuteltal javasolt jelenteacutes alkalmazhatoacute-e a kar- igeacutevel alkotott szintagmaacutekban (a temporaacutelis jelenteacutes nyilvaacutenvaloacutean nem) vagy szuumlkseacuteges-e valami

256 Egyelıre eltekintve attoacutel hogy pontosan mibıl eacutes milyen moacutedon van keacutepezve 257 Elizarenkova 1999 I 732 a RV 4161d-hez iacutert kommentaacuterban az abhipitvaacute-naacutel szoacute szerinti

успокоение rsquomegnyugvaacutes lecsillapodaacutesrsquo jelenteacutessel szaacutemol fordiacutetaacutesaacuteban pedig (I 375) a задер-жится rsquomegaacutell marad tartoacutezkodik vholrsquo szoacutet hasznaacutelja

258 Ugyancsak Vance (2002 430) mutatott raacute arra hogy az ebbe a koumlrbe tartozoacute szavaknaacutel maacuter a korai veacutedikus idıszak alatt is (vagyis a gveda-himnuszgyőjtemeacutenyen beluumll) jelenteacutesmoacutedosulaacutessal kell szaacutemolnunk

259 Vouml a II 6 fejezetben (287ndash288 jz) aacuteltalam is ideacutezett suteacute raṇa rsquoleld oumlroumlmoumldet a szoacutemaital-banrsquo tiacutepusuacute szintagmaacutekat ld Bloomfield 1896 29

260 Valoacutesziacutenőtlen Geldner etimoloacutegiaacuteja (PischelndashGeldner 1892 179) aki a pay(i)- rsquodagad duzzad aacuteradrsquo gyoumlkbıl proacutebaacutelja eredeztetni a szoacutet (KEWA II 280 EWAia II 131ndash132)

105

maacutest felteacuteteleznuumlnk (mint peacuteldaacuteul a Geldner aacuteltal is keacutepviselt nomen actionis-eacuterteacute-kő261 rsquoesti hazateacutereacutes esti beteacutereacutes vhova megszaacutellaacutes vholrsquo)262

Bloomfield (1896 29ndash30) koumlvetkezetesen azt az aacutellaacutespontot keacutepviseli hogy mindkeacutet fentebb ideacutezett szoumlveghelyen megmaradhatunk az rsquo(esti) szoacutemaital szoacute-maaacuteldozatrsquo jelenteacutesneacutel A szintagmaacutekban a kar- igeacutet a rsquotakersquo angol megfelelıvel adja vissza (bdquowhere do you take your potations of pituacuterdquo ill bdquomay he while songs of praise are singing for him take here his potation of soma [pituacute]rdquo) Ekkor azon-ban abba a probleacutemaacuteba uumltkoumlzuumlnk hogy a kar- igeacutenek legfeljebb mediaacutelis alakjai kaphatnak olyan indirekt-reflexiacutevaffektiacutev jelenteacutest amilyet Bloomfield fetleacutetelez (rsquovesz magaacutehoz vesz magaacutera vesz elnyer stbrsquo) Ilyenek esetleg peacuteldaacuteul a koumlvet-kezı szoumlveghelyek263

(139) oacutejaḥ kṣva (RV 10444c)

erıACC csinaacutelAORIMPMED2SG

rsquovedd magadra-hoz az erıtrsquo

(140) cakra hellip nma (RV 356a)

csinaacutelPRFMED3SG neacutevACC

rsquoelnyerte a nevetrsquo

(141) rayiacutem hellip cakre (RV 5803b)

gazdagsaacutegACC csinaacutelPRFMED3SG

rsquogazdagsaacutegot nyert elrsquo

RV 10402b-ben ezzel szemben aktiacutev (gyoumlkaor conj du 3) karataḥ alakot talaacute-lunk Az igeacutenek a mediaacutelis alakokhoz koumltıdı indirekt-reflexiacutev aacuternyalata neacutelkuumll a-zonban a mondat eacutertelmeacutet veszti ha a fıneacutev jelenteacuteseacutet Bloomfield nyomaacuten hataacuteroz-zuk meg Ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy a mediaacutelis alakot tartalmazoacute RV 4161d (med gyoumlkaor conj sing 3 karate) Bloomfield-et koumlvetı interpretaacutecioacuteja megaacutellnaacute

261 Az imeacutent elmondottak eacutertelmeacuteben vilaacutegos hogy a szoacute derivaacutecioacutejaacutet tekintve nem lehet dever-

baacutelis nomen actionis hiszen denominaacutelis keacutepzeacuteső legfeljebb aacutetvitt eacutertelmő jelenteacutese mutathat sze-mantikai rokonsaacutegot a deverbaacutelis fıneveknek ezzel a csoportjaacuteval

262 Egyeteacutertek Bloomfielddal (1896 39ndash40) abban hogy nem felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges ilyen jelenteacutes-moacutedosulaacutessal szaacutemolnunk a gam- igeacutevel alkotott szintagmaacuteban RV 7189b-ben ahogy peacuteldaacuteul Geldner 1951 II 196 teszi (bdquoauch der Flinke kam nicht zur Heimkehrrdquo)

a āśuacuteś canaacute~ iacuted abhipitvaacuteṃ jagāma (RV 7189b) gyorsNOM meacuteg_is PTCL aACC megyPRFACT3SG

Bloomfield eacutertelmezeacutese ezen a ponton keacutetseacutegtelenuumll megaacutellhatja a helyeacutet bdquocame to the evening so-ma i e reached homerdquo

263 Megjegyzem azonban hogy nem felteacutetlenuumll tartom mindig indokoltnak ezt a toumlbbek koumlzoumltt Grassmann szoacutetaacutera aacuteltal is hozott jelenteacutest (Grassmann-naacutel [1996 333] ez a kar- ige 19 jelenteacutese bdquoetwas [A] sich aneignen erlangen sich erwerbenhelliprdquo)

106

a helyeacutet (rsquoitt fogja magaacutehoz vennimegkapni ill itt vegye magaacutehozkapja meg az esti szoacutemaaacuteldozatot-italt mikoumlzben eacutenekeluumlnk roacutelarsquo)264

Uacutegy tőnik tehaacutet hogy az aktiacutev igealak hasznaacutelata miatt RV 10402b-ben min-denkeacuteppen az eddigiektıl elteacuterı sajaacutetos jelenteacutesaacuternyalattal kell szaacutemolnunk Figye-lembe veacuteve a b pādaacuteban talaacutelhatoacute paacuterhuzamos keacuterdı mondat ūṣatuḥ igealakjaacutenak (act ind perf du 3) jelenteacutesmezıjeacutet (vas- rsquotartoacutezkodik idıt eltoumllt meghaacutel vholrsquo) logikusan adoacutedik a Geldner eacutes maacutesok aacuteltal taacutemogatott nomen actionis eacuterteacutekő rsquobeteacute-reacutes vhova megszaacutellaacutes vholrsquo (vouml Kuumlmmel 2000 483 bdquowo werden die beiden Ein-kehr halten wo haben sie uumlbernachtetrdquo265) Ekkor a szerkezetet prototipikus funk-cioacuteigeacutes szerkezetnek kell tartanunk meacuteg ha nem talaacutelunk is a szerkezettel szinonim egyszerő igeacutet Baacuter ez a felteacutetelezett jelenteacutes taacutevol van a szoacute etimoloacutegiai eredeteacutetıl (ld pituacute- rsquotaacuteplaacuteleacutek eacutetelrsquo) a taacutevolsaacuteg nem tőnik aacutethidalhatatlannak (rsquoaz amikorahol vki taacutelpaacuteleacutekhoz jutrsquo rarr rsquo[esti] szoacutemaaacuteldozatrsquo rarr rsquoeste a megnyugvaacutes idejersquo rarr rsquomeg-aacutellaacutes megnyugvaacutes beteacutereacutes valahova [estidıben]rsquo)266

A leguacutejabb neacutemet nyelvő gveda-fordiacutetaacutesban (Witzel et al [szerk] 2013 140) T Gotō RV 4161d-t a koumlvetkezıkeacuteppen fordiacutetja bdquohier soll er seine Abendmahlzeit ausfuumlhren bewillkommnetrdquo Az abhipitvaacute- szoacute rsquoesti eacutetkezeacutes taacuteplaacutelkozaacutesrsquo jelenteacutese mindkeacutet kar- igeacutes szintagmaacuteban megfelelınek tőnik (rsquoveacutegrehajtja az esti eacutetke-zeacutestrsquo)267 eacutes szinteacuten funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest von maga utaacuten268

264 A karate mediaacutelis alaknaacutel esetleg felvetıdhetne egy olyan tiacutepusuacute kauzatiacutev jelenteacutes (rsquomaga

szaacutemaacutera csinaacuteltatkeacutesziacutettetrsquo) felteacutetelezeacutese mint amilyet a yaj- ige mediumaacutenaacutel laacutetunk (rsquoaacuteldozatot mutattat be [a maga javaacutera]rsquo) Ahogy azonban Gotō 1987 27 megjegyzi ez a nyelven kiacutevuumlli teacutenye-zıkbıl ti a veacutedikus aacuteldozat sajaacutetossaacutegaiboacutel fakadoacute jelenteacutes csak a yaj- igeacutere jellemzı nem tekint-hetı oumlnaacutelloacute medium-funkcioacutenak tehaacutet maacutes igeacutere nem vihetjuumlk aacutet

265 Geldner (1951 III 193) bdquowo halten sie Einkehrrdquo fordiacutetaacutesa nyomaacuten 266 Jegyezzuumlk meg hogy Geldner (PischelndashGeldner 1892 155) eacuteppen fordiacutetott iraacutenyuacute jelenteacutes-

fejlıdeacutest tesz fel legalaacutebbis a megadott jelenteacutesek sorrendje ezt sugallja elıszoumlr rsquopiheneacutes meg-nyugvaacutesrsquo majd rsquoa piheneacutes ideje estersquo Igaz mint fentebb laacutethattuk (260 jz) Geldner nem a pituacute- fıneacutevbıl eredezteti az abhipitvaacute- szoacutet

267 Ezzel nem aacutelliacutetom azt hogy minden szoumlveghelyen ezzel a jelenteacutessel kell szaacutemolnunk Nem zaacuterhatoacute ki ugyanis az sem hogy RV 4161d-ben Bloomfield eacutertelmezeacuteseacutet koumlvetjuumlk eacutes csak RV 10402b-ben tekintjuumlk a szoacutet nomen actionis jellegőnek Hiszen ahogyan Vance 2002 430 a pra-pitvaacute- szoacuteval kapcsolatban felhiacutevta a figyelmet (ld 258 jz) a keacutesıi maṇḍalaacutekban mint amilyen elsısorban a 10 maṇḍala jelenteacutesvaacuteltozaacutesokkal is szaacutemolnunk kell

268 Pillanatnyilag nem laacutetok semmilyen plauzibilis magyaraacutezatot az igenembeli elteacutereacutesre (ti abhi-pitvaacuteṃ karataḥ activum vs abhipitvaacuteṃ karate medium) Figyelembe veacuteve hogy az abhipitvaacuteṃ kar- szintagma mindkeacutet pādaacuteban ugyanazt a metrikai poziacutecioacutet toumllti be (a trimeter versben [RV 4161d triṣṭubh RV 10402b jagatī] a fıneacutev az uacuten keacutesıi cezuacutera elıtt az igealak roumlgtoumln a cezuacutera utaacuten az aacutetvezetı reacuteszben eacutes a zaacuterlat elsı szoacutetagjaacuteban) eacutes az igealakok maguk is ugyanazt a metrikai mintaacutet koumlvetik (ti ndash) felvetıdhet hogy esetleg metrikai okok aacutellhatnak a haacutetteacuterben A karate mediaacutelis alak helyett az aktiacutev karati alak meacuteg ha nem teljesen kizaacutert is mindenkeacuteppen joacuteval ritkaacutebb kadenciaacutet eredmeacutenyezne ugyanis a triṣṭubh pāda 8 szoacutetagja rendszerint hosszuacute (Gippert 1999 107 statisztikaacutei szerint a ndash ndash x kadencia 11 szoacutetagos pādaacuteban 15707-szer fordul elı a ndash x 333 elıfordulaacutesaacuteval szemben [kb 47 1 araacuteny]) Az aktiacutev karathaḥ helyett a mediaacutelis karaite a 12 szoacutetagos pāda aacutetvezetı reacuteszeacutet moacutedosiacutetanaacute metrikailag Az erre vonatkozoacute statisztikai adatok a koumlvetkezık (Gippert 1999 111) ndash 4638 vs ndash ndash 138 (kb 34 1 araacuteny) Az araacutenyok tehaacutet nagyjaacuteboacutel megegyeznek (az aproacute

107

Mivel a felteacutetelezett abhipitvaacuteṃ kar- rsquo(esti) eacutetkezeacutest csinaacutel hajt veacutegrersquo funkcioacute-igeacutes szerkezet mellett nem aacutell etimoloacutegiailag rokon egyszerő ige hiszen nem de-verbaacutelis fıneacutev a neacutevszoacutei tagja vele kapcsolatban nem tudunk olyan jellegő kont-rasztiacutev vizsgaacutelatot veacutegezni mint peacuteldaacuteul a viacute moc- vs vimoacutecanaṃ kar- (II 2) a śroṣ- vs śruṣtiacuteṃ kar- (II 1) vagy a viacutesaacuteṃ cart- vs visaṃcxtaṃ kar- (II 9) paacuterok-naacutel Mindazonaacuteltal adataink szőkoumlsseacutege elleneacutere talaacuten eacuteppen ez lehet a kulcs a szer-kezet funkcioacutejaacutenak megeacuterteacuteseacutehez Gyakori jelenseacuteg ugyanis hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet nem teljesen szinonim a rokon egyszerő igeacutevel hanem valamilyen speci-aacutelis jelenteacutest hordoz Ez sokszor megfigyelhetı peacuteldaacuteul szaknyelvi terminusoknaacutel (vouml pl a magyar bejelenteacutest tesz szerkezet speciaacutelisabb jelenteacuteseacutet a bejelent igeacutehez keacutepest269) Arra gyanakodhatunk hogy a vizsgaacutelt esetben ndash etimoloacutegiailag rokon egyszerő ige hiacutejaacuten is ndash az abhipitvaacute- fıneacutev sajaacutetos szemantikaacuteja speciaacutelis jelenteacutese indokolja a funkcioacuteigeacutes szerkezet hasznaacutelataacutet

kuumlloumlnbseacuteg annak tudhatoacute be hogy a kadencia eleve sokkal roumlgziacutetettebb metrikailag) vagyis ez a-lapjaacuten nem doumlnthetı el melyik igenem hasznaacutelata lenne grammatikailag indokolt eacutes melyikeacutet szuumllte ndash ha a felveteacutes helytaacutelloacute ndash metrikai szuumlkseacutegszerőseacuteg

269 Bıven szolgaacutel tovaacutebbi peacuteldaacutekkal a jogi szaknyelv (B Kovaacutecs 1999) de nyilvaacuten maacutes szak-nyelvi teruumlleten is talaacutelnaacutenk ilyeneket Vannak a jogi szaknyelvben (eacutes maacuteshol) olyan funkcioacuteigeacutes szerkezetek is amelyek egyaacuteltalaacuten nem helyettesiacutethetık egyszerő igeacutevel (pl haacutezkutataacutest tart [nincs haacutezkutat eacutes az aacutetkutatja a haacutezat is sokkal aacuteltalaacutenosabb mint a jogi terminus])

108

II 5 ˚HEacuteḶANAṂ KAR-

Tekintsuumlk elıszoumlr a RV 7608d‑ben talaacutelhatoacute tiltoacute mondatot

(142) yaacuted gopvad aacuteditiḥ śaacuterma bhadraacutem

amelyACCN oltalmazoacuteACCN AditiNOM menedeacutekACCN aacuteldottACCN

mitroacute yaacutecchanti vaacuteruṇaḥ sudse

MitraNOM adPRSINDACT3PL VaruṇaNOM SudāsDAT

taacutesminn tokaacuteṃ taacutenayaṃ daacutedhānā

azLOCN PREV magACC utoacutedseregACC teszPTCPIPFVMEDPLNOM

m karma deva-heacuteḷanaṃ turāsaḥ (RV 7608)

ne csinaacutelAORIMPACT1PL isten-haragiacutetaacutesACC hatalmasPLVOC

rsquoAz oltalmazoacute aacuteldott menedeacutekbe amelyet Aditi Mitra eacutes Varuṇa Sudāsnak adnak helyezve

a magot az utoacutedokat ne hellip oacute hatalmasokrsquo

A devaheacuteḷanam neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel utoacutetagja a ˚heacuteḷana‑ fıneacutev veacutegsı soron a heḍ‑ rsquoharagudni haragosnak lennirsquo ige szaacutermazeacuteka de koumlzvetlenuumll a heḍḷaacuteya‑ causati-vumi tıhoumlz tartozik vagyis mőveltetı jelenteacutest hordoz270 Mivel a szoacute elsıdlegesen absztrakt nomen actionis amelynek jelenteacutese rsquo(meg)haragiacutetaacutes (fel)duumlhiacuteteacutesrsquo a mon-datnak koumlruumllbeluumll olyasmit kell jelentenie hogy rsquone haragiacutetsuk meg az isteneketrsquo Ha a kifejezeacutest iacutegy eacutertelmezzuumlk akkor a vele ekvivalens szintetikus igealak a re-duplikaacutelt kauzatiacutev aoristos lenne271 m devntilde jīhiḷāma rsquone haragiacutetsuk meg az iste-neketrsquo Az ige kauzatiacutev aoristosa azonban az egeacutesz veacutedikus korpuszban egyetlen alkalommal fordul elı meacutegpedig a gvedaacutenaacutel keacutesıbbi oacuteveacutedikus korszakba tartozoacute Atharvaveda egyik himnuszaacuteban (aacutejīhiḍat aor ind act sing 3 AVŚ 1248b = AVP 17167b272) ami azt sugallhatja hogy egy keacutesıbbi keacutepzeacutessel aacutellunk szemben ame-lyet Vasiṣṭha a hagyomaacuteny szerint RV 760 koumlltıje meacuteg nem hasznaacutelt Mindezek alapjaacuten felvetıdhet hogy a ˚heacuteḷanaṃ kar‑ funkcioacuteigeacutes szerkezet a korai veacutedikus nyelvben eacuteppen arra szolgaacutelt hogy a funkcioacuteige gyoumlkaoristosi alakjait hasznaacutelva az

270 A gyoumlkrıl eacutes etimoloacutegiaacutejaacuteroacutel ld EWAia II 819 VIA 386‒387 A heḍḷaacuteya‑ rsquomegharagiacutetrsquo cau-

sativum a gvedaacuteban fosztoacutekeacutepzıs part impf act‑keacutent fordul elı aacuteheḷayat‑ RV 10375b (Gotō 1987 351 [Jamison 1983 64ndash65 aacutellaacutespontjaacuteval szemben] Kuumlmmel 2000 611) Az hogy egy -ana-keacutepzıs fıneacutev a causativummal (eacutes nem koumlzvetlenuumll az igegyoumlkkel) aacutell derivaacutecioacutes kapcsolatban indoiraacuteni uacutejiacutetaacutes (Ai Gr II2 182ndash183 195ndash196 198ndash202 Kim 2010 329ndash330)

271 A reduplikaacutelt kauzatiacutev aor imperat hasznaacutelata (az imperfektiacutev causativum imperativusa he-lyett) Hoffmann 1967 nyomaacuten azzal indokolhatoacute hogy itt minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint preventiacutev tiltaacutesroacutel van szoacute azaz a beszeacutelı egy meacuteg nem fennaacutelloacute szituaacutecioacutet esemeacutenyt akar a tiltaacutessal megelızni (vouml Ne oumllj meg) Erre a fajta a tiltaacutesra a veacutedikus nyelv toumlrteacutenete folyamaacuten veacutegig az aoristos iniunc-tivusa hasznaacutelatos nem pedig az iniunctivus imperfectus amely inhibitiacutev bdquofeacutelbeszakiacutetoacuterdquo tiltaacutest fejez ki (vouml Ne siacuterj)

272 A kauzatiacutev aoristosi alak jelenteacutese itt raacuteadaacutesul kicsit el is teacuter attoacutel mint amit a gyoumlk alapjelen-teacuteseacutebıl vaacuternaacutenk loacutema hellip aacutejīhiḍat rsquofelborzolta a szırtrsquo ld Gotō 1987 351 n 866 A szemantikai kettıseacutegre taacutevolabbi paacuterhuzamkeacutent vouml a latin horreo ige jelenteacuteseacutet (rsquoborzad rettegrsquo ill rsquofelborzad meredrsquo)

109

ekkor meacuteg hiaacutenyzoacute szintetikus kauzatiacutev aoristost poacutetolhassa Keacutesıbb a jīhiḷa‑ re-duplikaacutelt kauzatiacutev aoristos leacutettrejoumltteacutevel ez a gyenge vagy reacuteszleges szuppletiacutev pa-radigma felszaacutemoloacutedott (impf heḍḷaacuteya‑ aor jīhiḷa‑) A felteacutetelezett korai veacutedikus aacutellapotot az alaacutebbi taacuteblaacutezat szemleacutelteti

impf heḍḷaacuteya‑ mdash aor mdash ˚heacuteḍḷanaṃ kaacuterk‑

Mivel a ˚heacuteḍḷanaṃ kar- szerkezet maacuteshol is elıfordul ezeket a tovaacutebbi szoumlveghe-lyeket is meg kell vizsgaacutelnunk abboacutel a szempontboacutel hogy alaacutetaacutemasztjaacutek-e a funk-cioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest Nemcsak azeacutert vagyunk szerencseacutes helyzetben mert eleve toumlbbszoumlr adatolt a vizsgaacutelt szintagma273 hanem azeacutert is mert ezekben a tovaacutebbi peacuteldaacutekban olyan jelenseacutegeket figyelhetuumlnk meg mint amilyeneket az eacutelı nyelvek-ben a kategoacuteria elhataacuterolaacutesaacutenaacutel tesztekkeacutent szoktak alkalmazni

Elıszoumlr is fontos kriteacuteriumnak szoktaacutek tekinteni (ld pl Mohanan 1997 451ndash453 Winhart 2005 9) hogy a valoacutedi funkcioacuteigeacutes szerkezetekben a neacutevszoacutei tag nem pronominalizaacutelhatoacute eacutes nem relativizaacutelhatoacute (vouml pl a koumlnyv eladaacutesra keruumll vs el-adaacutes amelyre a koumlnyv keruumll arramire keruumll a koumlnyv) Maacuterpedig az Atharvaveda egy helyeacuten a koumlvetkezı mondattal talaacutelkozunk

(143) yaacuted devā deva‑heacuteḷanaṃ

amelyACC istenPLVOC isten‑megharagiacutetaacutesACC

devsaś cakm vayaacutem

istenPLVOC csinaacutelPRFACT1PL miPLNOM

dityās taacutesmān no yūyaacutem

ĀdityaPLVOC azABL miPLACC tiPLNOM

taacutesya~ teacutena muntildecata (AVŚ 61141 AVP 16491)

RendGEN RendINS elengedIMPACT2PL

rsquoOacute istenek amely bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquo oacute istenek mi elkoumlvettuumlnk oacute Aacuteditjaacutek oldjatok fel

az aloacutel minket a Rendnek a Rendjeacutevelrsquo274

Mivel az oacuteindben a vonatkozoacutei melleacutekmondat feje rendszerint a melleacutekmondaton beluumll helyezkedik el ezeacutert a szoumlvegben szereplı yaacuted hellip devaheacuteḷanaṃ hellip cakm hellip taacutesmān hellip eacutertelmileg a magyar mondatszerkeszteacutest tuumlkroumlzı taacutesmād devaheacuteḷanāt hellip yaacuted hellip cakm hellip vaacuteltozattal (rsquoaz aloacutel az bdquoistenmegharagiacutetaacutesrdquo aloacutel amelyet el-koumlvettuumlnkrsquo) ekvivalens azaz a devaheacuteḷanaṃ fıneacutev itt egy vonatkozoacutei melleacutekmon-dati bıviacutetmeacutennyel rendelkezik

Maacutesodsorban az is viszonylag elfogadott neacutezet hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet neacutevszoacutei tagja aacuteltalaacuteban nem bıviacutethetı melleacutekneacutevvel (ld pl Mohanan 1997 449

273 Ahogyan maacutes esettanulmaacutenyokban laacutettuk toumlbb funkcioacuteigeacutesnek tekinthetı szerkezet csak egy

alkalommal fordul elı a veacutedikus korpuszban 274 Itt eacutes az alaacutebbiakban a fordiacutetaacutesokhoz vouml Kim 2010 346

110

Winhart 2005 9) Ezzel szemben RV 101007ab‑ben a devaheacuteḷanam fıneacutevnek fel-tehetıleg melleacutekneacutevi jezıje van (āviacuteṣṭiyaṃ)275

(144) naacute vo guacutehā cakma bhri

nem tiPLACC titokban csinaacutelPRFACT1PL sokACC

duṣktaacuteṃ

gonosztettSGACC

naacute~ āviacuteṣṭiyaṃ vasavo deva‑heacuteḷanam (RV 101007ab)

nem nyiacuteltACC VasuPLVOC isten‑megharagiacutetaacutesACC

rsquoNem vittuumlnk veacuteghez veletek szemben oacute Vasuk sem titokban sok gonosztettet sem nyiacutelt

bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquorsquo

Ennek az eacutertelmezeacutesnek azonban leacutetezik egy alternatiacutevaacuteja is Minthogy ugyanis az oacuteindben a melleacuteknevek semlegesnemő sing acc alakja adverbiumkeacutent is hasznaacutela-tos illetve ndash maacuteskeacutepp fogalmazva ndash homonim az adverbiumi alakjukkal felvetıdhet hogy az āviacuteṣṭiyaṃ szoacute valoacutejaacuteban adverbiumkeacutent kezelendı Emellett szoacutel a paacuterhu-zamos szerkezet guacutehā adverbiuma ellene szoacutel viszont az hogy az āviacuteṣṭiya- melleacutek-neacutev adverbiumi paacuterja valoacutejaacuteban az az āviacutes rsquonyiacuteltan laacutethatoacute moacutedonrsquo hataacuterozoacuteszoacute276 amelybıl a melleacutekneacutev maga keacutepezve van

Vegyuumlk eacuteszre azt is hogy a (144)-es peacuteldaacuteban a devaheacuteḷanam fıneacutev kapcsolatos melleacuterendeleacutesben aacutell a duṣktaacutem rsquogonosztettrsquo fıneacutevvel ami azt valoacutesziacutenősiacuteti hogy baacuter absztrakt fıneacutev valoacutejaacuteban nem a cselekveacutes folyamataacutet (rsquoaz istenek felduumlhiacuteteacuteseacute-nek az esemeacutenyersquo) fejezi ki vagyis szigoruacutean veacuteve nem nomen actionis Szemanti-kai alapon inkaacutebb a cselekveacutes uacuten belsı taacutergyaacutet megnevezı nomen rei actaenak tart-hatjuk (a fogalomroacutel ld a bevezeteacutest 53o) azaz azt a dolgot nevezi meg amit a

275 Amint az alaacutebbi peacuteldaacutek is mutatjaacutek teljesen aacuteltalaacutenos jelenseacuteg ndash legalaacutebbis a peacuteldaacutek forraacutesaacuteul

szolgaacuteloacute klasszikus szanszkrit szoumlvegekben ndash a funkcioacuteigeacutes szerkezetek neacutevszoacutei tagjaacutenak fıneacutevvel toumlrteacutenı bıviacuteteacutese meacutegpedig akaacuter genitivus obiectivus akaacuter egy determinatiacutev (szanszkrit terminussal eacutelve tatpuruṣa) oumlsszeteacuteteli elıtag formaacutejaacuteban

a kṣatriyeṇa hellip sarvasya asya hellip kartavyaṃ parirakṣaṇam (MaS 72) kṣatriyaINS mindenGEN ezGEN csinaacutelandoacuteNOM megveacutedeacutesNOM rsquoA kṣatriyaacutenak mindezt meg kell veacutedenie (szoacute szerint) a kṣatriya aacuteltal mindennek a megveacutedeacutese csinaacutelandoacutersquo

b jala‑krīḍāṃ karoti (Pt 16) viacutez‑jaacuteteacutekACC csinaacutelPRSINDACT3SG rsquopancsol a viacutezben (szoacute szerint) viacutezben‑jaacutetszaacutest csinaacutelrsquo

c kusuma~‑avacayaṃ karomi (Mś 928) viraacuteg‑szedeacutesACC csinaacutelPRSINDACT1SG

rsquoviraacutegot szedek (szoacute szerint) viraacutegszedeacutest csinaacutelokrsquo 276 Ennek predikatiacutev hasznaacutelataacuteroacutel a kar- ige mellett ld a (30)-as peacuteldaacutet

111

cselekveacutes implikaacutel ami a cselekveacutes reacuteveacuten elıaacutell rsquoaz ami az isteneket haragra ger-jesztirsquo277 Errıl a nomen rei actae-i jelentaacutesaacuternyalatroacutel tanuacuteskodik a koumlvetkezı peacutelda is (RV 103712)

(145) yaacuted vo devāś cakmaacute hellip

amelyACC tiPLACC istenPLVOC csinaacutelPRFACT1PL

guruacute hellip deva‑heacuteḷanam hellip

suacutelyosACC isten‑megharagiacutetaacutesACC

taacutesmin taacuted eacuteno vasavo niacute

azLOC azACC bőnACC VasuPLVOC le

dhetana (RV 103712abd)

teszAORIMP2PL

rsquoHaacuteriacutetsaacutetok raacute oacute ti Vasuk azt a bőnt amelyet mi mint suacutelyos bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquo veletek

szemben oacute istenek elkoumlvettuumlnkrsquo (vagy rsquoamely suacutelyos bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquo hellip azt a bőnt helliprsquo)

Baacuter a mondatot szintaktikailag toumlbbfeacutelekeacuteppen is lehetne eacutertelmezni a devaheacuteḷa-nam fıneacutev valoacutesziacutenőleg a yaacuted vonatkozoacute neacutevmaacutes appoziacutecioacutejakeacutent foghatoacute fel a-mely pedig az eacutenas rsquobőn veacutetekrsquo fıneacutevre vonatkozik

Ezek a szempontok ahogyan azt maacuter a bevezeteacutesben is eacuterintettem amellett szoacutel-nak hogy a (143) (144) eacutes (145) peacuteldaacuteban a devaheacuteḷanaṃ kar‑ kifejezeacutesben a fı-neacutevi tag nem nomen actionis hanem nomen rei actae az igei elem pedig lexikaacutelis jelenteacutessel rendelkezik (rsquoelkoumlvet veacutegrehajtrsquo) vagyis a szerkezet ilyenkor nem te-kinthetı funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Az (142)-es peacuteldaacutenaacutel amikor a szerkezet neacutev-szoacutei tagja bıviacutetmeacuteny neacutelkuumlli fıneacutev baacuter szinteacuten lehetseacuteges ez az interpretaacutecioacute (ld Kim 2010 346 fordiacutetaacutesaacutet bdquoWir sollen nicht das tun was die Goumltter aumlrgertrdquo) azt sem zaacuterhatjuk ki hogy itt a fıneacutev nomen actionis a szerkezet pedig prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezet a kar- igeacutevel A nomen rei actae tiacutepust konverzioacuteval a nomen actionisboacutel szaacutermaztathatjuk

Hasonloacutean kell eacuterteacutekelnuumlnk veacutelemeacutenyem szerint a RV 9472ab szoumlveghelyet is

(146) ktni~ iacuted asya kaacutertuvā

csinaacutelPTCPPRFPASSPLNOM PTCL ezGEN csinaacutelandoacutePLNOM

cetante dasyu-taacuterhaṇā (RV 9472ab)

kitőnikPRSMED3PL Dasyu-szeacutetzuacutezaacutesPLNOM

rsquoKitőnnek az ı megtett eacutes megteendı Dasyu-szeacutetzuacutezaacutesairsquo278

277 A keacutet szemantikai tartalom koumlzoumltt mint a bevezeteacutesben laacutettuk gyakran nem eacuteles a hataacuter Paacuter-

huzamkeacutent az oacutei aacutevas- fınevet emliacutethetjuumlk (vouml Stuumlber 2002 91ndash92) Ez bizonyos esetekben teacuteny-legesen pusztaacuten a cselekveacutest magaacutet kifejezı nomen actioniskeacutent hasznaacutelatos (rsquosegiacuteteacutes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesrsquo) amirıl dativusaacutenak (aacutevase) finaacutelis vagy akaacuter infinitivusinak nevezhetı hasznaacutelata is tanuacuteskodik (toumlb-bek koumlzoumltt a perifrasztikus causativumban ld Zehnder 2011 7) Maacuteshol azonban elsısorban ott ahol pluralisban vagy minıseacutegjelzıi ill birtokos jelzıi bıviacutetmeacutennyel kiegeacutesziacutetve szerepel inkaacutebb nomen rei actae-keacutent kell felfognunk (rsquosegiacutetseacutegrsquo ami a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes cselekveacuteseacutenek tartalma) Hozzaacutetehetjuumlk hogy a szoacute akaacuter rsquosegiacutetıkeacuteszseacuteg segiacutetı magatartaacutesrsquo jelenteacutessel is rendelkezhet

278 Vouml Gotō 1987 139 Kim 2010 343

112

A dasyu-taacuterhaṇā szoacute toumlbbes szaacutema eacutes az hogy jelzıjekeacutent szerepel a ktaacute- eacutes a kaacutertuva- igeneacutev azt mutatja hogy itt a fıneacutev referenciaacutelis jelenteacuteső (meghataacuterozott muacuteltbeli eacutes joumlvıbeli tettekre utal) eacutes nem nomen actionis hanem inkaacutebb a belsı taacutergyat megnevezı nomen rei actae Ezeacutert a mondat felfogaacutesom szerint oumlnmagaacuteban semmikeacuteppen sem bizonyiacutetja egy ˚taacuterhaṇaṃ kar- rsquoszeacutetzuacutez (szoacute szerint) szeacutetzuacutezaacutest csinaacutelrsquo (vouml tarh- rsquoszeacutetzuacutezrsquo EWAia I 636 VIA 192ndash193) funkcioacuteigeacutes szerkezet leacutetezeacuteseacutet279

Hasonloacute megiacuteteacuteleacutes alaacute esik veacutelemeacutenyem szerint a koumlvetkezı mondatban talaacutelhatoacute kar- igeacutevel alkotott kifejezeacutes is

(147) yoacute no aacuterātiṃ samidhāna

akiNOM miPLACC ACC meggyuacutejtPTCPAORMEDSGVOC

cakre

csinaacutelPRFMED3SG

nīc taacuteṃ dhakṣiy atasaacuteṃ naacute śuacuteṣkam (RV 444cd)

le azACC eacutegetAORIMP2SG bozoacutetACC mint szaacuterazACC

rsquoAki ellenuumlnk oacute laacutengra lobbantott (ti Agni) [aacuterātiṃ hellip cakre] eacutegesd azt le mint szaacuteraz

bozoacutetotrsquo

A kontextus alapjaacuten vilaacutegosan negatiacutev eacutertelmő aacuterāti- fıneacutev fosztoacutekeacutepzıvel ellaacutetott oumlsszeteacutetele a rātiacute- rsquoajaacutendeacutekozaacutes adomaacuteny ajaacutendeacutek kegyrsquo fıneacutevnek tehaacutet nem te-kinthetı koumlzvetlenuumll a rā- rsquoad ajaacutendeacutekoz nyuacutejtrsquo ige deverbaacutelis fıneacutevi szaacutermazeacutekaacute-nak (ld KEWA III 53 EWAia II 446ndash447 hivatkozaacutesokkal280) Az aacuterāti- fıneacutev hangsuacutelyozaacutesa nem perdoumlntı az oumlsszeteacutetel tiacutepusaacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacuteban ugyanis a ‑ti‑keacutepzıs utoacutetaguacute fosztoacutekeacutepzıs oumlsszeteacutetelek mindig a fosztoacutekeacutepzın hangsuacutelyosak akaacuter posszessziacutev (bahuvrīhi) akaacuter determinatiacutev (karmadhāraya) oumlsszeteacutetelrıl van szoacute (vouml Ai Gr II1 231 293)

279 Vouml meacuteg a koumlvetkezı szoumlveghelyet amely szinteacuten a fenti szintagma nem funkcioacuteigeacutes eacutertelme-

zeacuteseacutet taacutemogatja a iacutendre viacuteśvāni vīriacuteyā

IndraLOC mindenPLNOM hıstettPLNOM ktni kaacutertuvāni ca (RV 8636ab) megtettPLNOM megteendıPLNOM eacutes rsquoIndraacutenaacutel van minden megtett eacutes megteendı hıstettrsquo

A keacutet mondat paacuterhuzama arra mutat raacute hogy az absztrakt taacuterhaṇa- fıneacutev a vīriacuteyagrave- rsquohıstettrsquo fıneacutevvel egyeneacuterteacutekő amely szemantikailag ndash meacuteg ha konkreacutetan nem is igeacutebıl van keacutepezve ndash nem nomen actionis- hanem vilaacutegosan nomen rei actae-jellegő

280 Ld tovaacutebbaacute EWAia II 444 hivatkozaacutesaacutet Thieme egy megjegyzeacuteseacutere aki egy felteacutetelezett maacute-sik rā- gyoumlkbıl (rsquonyugszik nyugalomban csendben vanrsquo) eredezteti az oumlsszeteacutetelt aacuterāti- rsquonem-nyugton-leveacutes nem-baraacutetsaacutegossaacutegrsquo

113

A szoacute alapjelenteacuteseacutet281 ennek megfelelıen keacutet iraacutenyboacutel koumlzeliacutethetjuumlk meg Ha a rātiacute- fıneacutev ndash maacuter a gvedaacuteban is nagyon ritka ndash nomen actionis-i hasznaacutelataacuteboacutel282 indulunk ki akkor karmadhārayakeacutent eacutertelmezhetjuumlk rsquobdquonem-adakozaacutesrdquorsquo Ha azon-ban a gyakoribb nomen rei actae-i jelenteacuteseacutet (rsquoadomaacuteny ajaacutendeacutek amit ad vkirsquo) vesszuumlk alapul akkor fınevesuumllt bahuvrīhinek lehet tekinteni rsquobdquoadomaacutenytalan-saacutegrdquorsquo Nem zaacuterhatoacute ki azonban az sem hogy lexikalizaacuteloacutedaacutes reacuteveacuten aacuteltalaacutenosabb je-lenteacutessel kell szaacutemolnunk rsquoellenseacutegeskedeacutes rosszakarat gonoszsaacuteg gonosztettrsquo Ezt a rsquogonosztettrsquo jelenteacutest absztrakt volta elleneacutere nem a cselekveacutes folyamataacutet ese-meacutenyeacutet kifejezı nomen actioniskeacutent fogom fel hanem ndash hasonloacutean a fentebbi ese-tekhez ndash nomen rei actae-keacutent meacuteg akkor is ha nem egy igegyoumlk koumlzvetlen neacutevszoacutei derivaacutetumaacuteval aacutellunk szemben Veacutelemeacutenyem szerint tehaacutet a szintagma jelenteacutese nem az hogy rsquobdquonem-adakozaacutestrdquo gyakorolrsquo (ami potenciaacutelisan funkcioacuteigeacutes szerkezet lenne) hanem inkaacutebb rsquogonosztettet koumlvet elrsquo283

Eacuterdemes arra is figyelnuumlnk hogy egyeduumll az (142)-es peacuteldaacuteban aacutell a kar- ige koumlzvetlenuumll a fıneacutev mellett maacuterpedig ndash ahogyan azt fentebb (II 1) egy maacutesik eset-tanulmaacutenyban laacutettuk ndash a biztosan funkcioacuteigeacutesnek tekinthetı szerkezetekben a keacutet tag koumlzeacute nem eacutekelıdik be maacutesik szoacute akaacuter N+V akaacuter V+N sorrendben jelennek meg a tagok Ez a szempont uacutejabb eacuterv amellett hogy az (142)-es peacuteldaacutet a toumlbbitıl elteacute-rıen funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent lehet eacutertelmezni

281 Ld toumlbbek koumlzoumltt Renou 1958 6 Burrow 1959 288 Kuiper 1961ndash1962 50 n 10 Elizaren-

kova 1995 95 VIA 314 409 282 Ezt kell vilaacutegosan feltennuumlnk RV 5106ab-ben ahol dativusa finaacutelis (infinitivusszerő) hasz-

naacutelatuacute eacutes az ūtaacuteye szoacuteval aacutell aszindetikus melleacuterendelı kapcsolatban a nũmiddot no agna ūtaacuteye

most miPLGEN AgniVOC segiacuteteacutesDAT sabdhasaś ca rātaye (RV 5106ab) szorongatottGEN eacutes megajaacutendeacutekozaacutesDAT rsquoOacute Agni (joumljj) most a mi megsegiacuteteacutesuumlnkre eacutes a szorongatott megajaacutendeacutekozaacutesaacuterarsquo

Az ūtaacuteye hasznaacutelataacuteroacutel a perifrasztikus causativumban ld Zehnder 2011 22 283 Ebbe az eacutertelmezeacutesbe joacutel illeszkedik a no accusativus is (vouml az accusativus hasznaacutelataacutet a 223

jegyzetben ideacutezett a peacuteldaacuteban)

114

II 6 RAacuteṆAṂ DHĀ- EacuteS RAacuteṆAṂ KAR-

Ebben a fejezetben egy olyan szerkezetet fogok koumlruumlljaacuterni amelyben azonos dever-baacutelis absztrakt fıneacutevvel (raacuteṇa-) nemcsak a kar- hanem a dhā- rsquotesz helyezrsquo ige is elıfordul Mint laacutetni fogjuk a szerkezet minden bizonnyal funkcioacuteigeacutes szerkezet-keacutent eacutertelmezendı Leacutetezik emellett egy azonos elemekbıl eacutepiacutetkezı neacutevszoacutei oumlssze-teacutetel is (raṇakxt-)

Induljunk ki RV 89616-boacutel

(148) tuvaacuteṃ ha tyaacutet saptaacutebhyo jyamāno

te PTCL bizony heacutetPLDAT szuumlletikPTCPIPFVMEDSGNOMM

aśatruacutebhyo abhavaḥ śaacutetrur indra

ellenfeacutel_neacutelkuumlliPLDAT vaacutelikPSTIND2SG ellenfeacutelNOM IndraVOC

gūḷheacute dyvāpthiv aacutenv avindo

elrejtettDUACC eacuteg_eacutes_foumlldDUACC PREV talaacutelPSTIND2SG

vibhumaacutedbhyo bhuacutevanebhyo raacuteṇaṃ dhāḥ (RV 89616)

parancsoloacuteval_rendelkezıPLDAT eacutelıleacutenyPLDAT oumlroumlmACC teszAORINJ2SG

rsquoMegszuumlletve te letteacutel oacute Indra a heacutet ellenfeacutel neacutelkuumllinek az ellenfele a vilaacuteg keacutet elrejtett

feleacutet fellelted az eacutelıleacutenyeknek akiknek (benned) parancsoloacutejuk (lett) [raacuteṇaṃ dhāḥ]rsquo

Neacutezzuumlk meg elıszoumlr a raacuteṇa- deverbaacutelis fıneacutev illetve az alapjaacuteul szolgaacuteloacute raṇ- ige jelenteacuteseacutet Az indo-iraacuteni aacutegon kiacutevuumll maacutes nyelvekbıl nem ismert raṇ- ige alapjelen-teacutese rsquooumlruumllrsquo Az ebbıl keacutepzett raacuteṇa- rsquooumlroumlm eacutelvezetrsquo fıneacutev (vouml a szinonim gyoumlktoumlvő raacuteṇ- rsquooumlroumlmrsquo fınevet is) a gvedaacuteban leginkaacutebb dativusi alakban (raacuteṇāya) fordul elı meacutegpedig ceacutelhataacuterozoacutei hasznaacutelatban (rsquooumlroumlm vaacutegy ceacuteljaacuteboacutelrsquo) Laacutesd peacuteldaacuteul

(149) raacuteṇāya piacutebā soacutemam (RV 3471ab)

oumlroumlmDAT iszikIMPACT2SG szoacutemaACC

rsquoIdd a szoacutemaacutet hogy oumlroumlm gerjedjen benned (szoacute szerint oumlroumlmoumldrel)rsquo

Sokak szerint leacutetezik a fıneacutevnek egy az elızıbıl levezethetı rsquocsata harcrsquo jelenteacutese is (a jelenteacutesvaacuteltozaacuteshoz vouml gr cpoundrmh rsquoharci heacutev harc csatarsquo a cahelliprw rsquooumlruumllrsquo igeacute-bıl EWAia II 427ndash428 GED II 1606 Werba 1986 352) Laacutesd peacuteldaacuteul

(150) dhṣṇuacuteṃ yaacuted raacuteṇe vxṣaṇaṃ yunaacutejan (RV 66711cd)

erısSGACC amikor csataLOC bikaSGACC befogIPFVSBJV3PL

rsquoamikor az erıs bikaacutet a csataacuteban befogjaacutekrsquo (Geldner nyomaacuten)284

Az (148)-as peacuteldaacuteban olvashatoacute RV 89616 elsı keacutet pādaacutejaacuteban Indra mint a vele szembeszeguumllık ellenfele jelenik meg a maacutesodik kettıben pedig olyan istenkeacutent

284 JamisonndashBrereton 2014 II 868 ndash koumlzelebb maradva a szoacute etimoloacutegiaacutejaacutehoz ndash bdquoin battle-lustrdquo

fordiacutetaacutest ad a keacuterdeacuteses fıneacutevre

115

aki az ıt parancsoloacutejuknak elfogadoacutek szaacutemaacutera pozitiacutev dolgokat biztosiacutet Ebbe a kontextusba kell illesztenuumlnk az utolsoacute szintagmaacutet is amely iacutegy minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint azt jelenti rsquooumlroumlmoumlt tetteacutel adtaacutelrsquo285

Jaacuterjuk egy kicsit jobban koumlruumll a szinte kizaacuteroacutelag a gvedaacuteban elıforduloacute raṇ- igeacutet Ahogy az imeacutent laacutettuk az ige alapjelenteacutese rsquooumlruumll oumlroumlmeacutet leli vmiben (loc)rsquo286 azaz fientiacutev-inattingens jelenteacuteső eacutes intranzitiacutev287 A gyoumlk haacuterom kuumlloumlnboumlzı imper-fectumkeacutepzeacutessel rendelkezik amelyek koumlzoumltt funkcionaacutelis kuumlloumlnbseacuteg alapvetıen nem mutathatoacute ki raacuteṇ-a- raacuteṇ-ya- raṇ-aacuteya- (Gotō 1987 258) Az -aya-keacutepzıs ala-kok koumlzoumltt azonban vannak olyanok amelyeket causativumnak kell tekintenuumlnk (Gotō 1987 258 n 583 Jamison 1983 143) Laacutesd peacuteldaacuteul

(151) vayaacutem hellip tvā hellip uktheacuteṣu raṇayāmasi (RV 89212)

miNOM teACC himnuszPLLOC megoumlrvendeztetPRS3PL

rsquoOumlroumlmoumlt okozunk neked a himnuszokkal (szoacute szerint) arra keacutesztetuumlnk hogy oumlroumlmedet leld

a himnuszokbanrsquo

A fientiacutev-inattingens (tehaacutet nem kauzatiacutev) jelenteacuteső -aya-imperfectumtıre288 laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

(152) uktheacuteṣu raṇayā iha (RV 83411b)

himnuszPLLOC oumlruumllIMP2SG itt

rsquoLeld itt oumlroumlmoumldet a himnuszokbanrsquo

A gyoumlk eacutes a belıle keacutepzett deverbaacutelis fıneacutev (raacuteṇa- rsquooumlruumlleacutes oumlroumlmrsquo) inattingens-fien-tiacutev jelenteacuteseacutebıl egyenesen koumlvetkezik hogy a vizsgaacutelt RV-stroacutefaacuteban szereplı raacute-ṇaṃ dhā- szerkezet valoacutejaacuteban egy ehhez tartozoacute kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezetnek

285 Baacuter a c eacutes a d pāda koumlzoumltti kapcsolat egyszerő aszindetikus melleacuterendeleacutesnek tőnik valoacutejaacuteban

toumlbb van benne logikailag a c sorban megjeleniacutetett esemeacuteny az ami a d-ben szereplı oumlroumlmnek a forraacutesa (rsquofellelted eacutes ezzel oumlroumlmoumlt adtaacutelhelliprsquo) A szintagma (VWC adatai alapjaacuten) nem fordul elı toumlbb-szoumlr sem a gvedaacuteban sem maacutes veacutedikus szoumlvegekben

286 Kuumlmmel 2000 414 szerint elkeacutepzelhetı hogy a gyoumlknek valoacutejaacuteban ingressziacutev alapjelenteacutese volt rsquomegoumlruumll valaminekrsquo A duratiacutev rsquooumlruumll vmnekrsquo eacutes az ingressziacutev rsquomegoumlruumll vminekrsquo jelenteacutest a legtoumlbb kontextusban amuacutegy is meglehetısen neheacutez elkuumlloumlniacuteteni A jelenteacutesrıl ld meacuteg Schaefer 1994 29 Krisch 1996 32

287 Ezt a jelenteacutest mutatja az igeacutebıl keacutepzett raacuteṇitar- nomen agentis is Laacutesd peacuteldaacuteul a raacuteṇitā yaacuteḥ suteacuteṣu (RV 89619a)

oumlruumllıNOM akiNOM kisajtoltPLLOC rsquoaki oumlroumlmeacutet leli a szoacutemaaacuteldozatokbanrsquo (vouml Geldner 1951 II 423)

Minthogy a veacutedikus nyelv nomen agentiseket elsısorban agentiacutev igeacutekbıl keacutepez ezeacutert Tichy 1995 32 n 11 a raacuteṇitar-naacutel egy agentiacutev jelenteacuteskomponens (bdquogenieszligenrdquo azaz rsquoeacutelvezrsquo) jelenleacuteteacutet felteacutetelezi

288 Jamison 1983 75 szerint ez a tı valoacutejaacuteban denominativum a fentebb taacutergyalt raacuteṇa- rsquooumlroumlmrsquo fıneacutevbıl Vouml a thematikus imperfectumtıvel toumlbb alkalommal elıforduloacute a fıszoumlvegben szereplı-vel teljesen analoacuteg suteacute raṇa rsquoleld oumlroumlmoumldet a szoacutemaacutebanrsquo kifejezeacutest (pl RV 5518d)

116

foghatoacute fel (hasonloacutean a II 8 fejezetben taacutergyalt saacutergaṃ kar- szerkezethez) bhuacuteva-nebhyo raacuteṇaṃ dhāḥ rsquooumlroumlmoumlt tetteacuteladtaacutelokoztaacutel az eacutelıleacutenyeknekrsquo azaz rsquomegoumlrven-deztetted az eacutelıleacutenyeketrsquo

Mi lehet az oka eacutes szerepe a kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezet hasznaacutelataacutenak ha rendelkezeacutesre aacutell a szintetikus raṇaacuteya- causativum is Mivel a szerkezet egy alka-lommal fordul elı ezeacutert csak oacutevatosan foglalhatunk aacutellaacutest ebben a keacuterdeacutesben Keacutet szempont vetıdhet fel Az egyik teacutenyezı esetleg a fientiacutev-inattingens (Jamison sze-rint denominatiacutev) -aya-imperfectumtıvel valoacute homonimikus uumltkoumlzeacutes keruumlleacutese le-hetne Ha valoacuteban ez lenne a doumlntı szempont akkor meg kellene magyaraacuteznunk azt is hogy maacuteshol viszont (keacutet esetben ld Jamison 1983 143 Gotō 1987 258 n 583) mieacutert hasznaacutelatos meacutegis az ige szintetikus -aya-causativuma

A maacutesik szempont esetleg az aspektus lehet amiacuteg ugyanis a szintetikus causati-vum a veacutedikus nyelvben csak imperfectumi alakokat keacutepez a hozzaacute tartozoacute redup-likaacutelt kauzatiacutev aoristos viszont nem fordul elı addig a kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szer-kezet egyetlen elıfordulaacutesakor aoristosban aacutell (dhāḥ aor inj act sing 2) Tovaacutebbi keacuterdeacuteskeacutent vetıdik fel hogy relevaacutens-e itt az aspektuaacutelis szembenaacutellaacutes azaz mennyiben jelent maacutest a raacuteṇaṃ dhāḥ mint amit egy szintetikus caus inj raṇaacuteyaḥ jelentene Meacuteg egyszerőbben fogalmazva valoacuteban szuumlkseacuteg volt-e grammatikai okok miatt a funkcioacuteigeacutes szerkezetre nem lehetett-e volna hasznaacutelni ugyanolyan joggal a szintetikus causativumot

Mivel a korai veacutedikus korpuszban a szintetikus causativumnak is adatolt iniunc-tivusi alakja (raṇayan plur 3) ezeacutert elmeacuteletileg lehetıseacuteguumlnk nyiacutelhatna az esetle-ges oppoziacutecioacute megaacutellapiacutetaacutesaacutera Neacutezzuumlk meg tehaacutet a caus inj elıfordulaacutesaacutet

(153) taacutem ūtaacuteyo raṇayantilde chrasātau

ıACC segiacutetıPLNOM oumlruumllCAUSINJACT3PL csataLOC

taacuteṃ kṣeacutemasya kṣitaacuteyaḥ kṇvata

ıACC nyugalomGEN neacutepPLNOM teszINJMED3PL

trm

veacutedelmezıACC

saacute viacuteśvasya karuacuteṇasya~ īśa eacuteko

ıNOM mindenGEN sikerGEN uacuterNOM egyeduumlliNOM

maruacutetvān no bhavatuv iacutendra

Marutokkal_egyuumlttiNOM miPLDAT leszIMP3SG IndraNOM

ūt (RV 11007)

segiacutetseacutegINS

rsquoİ az akit segiacutetıi raacutebiacuternak hogy oumlroumlmeacutet lelje a csataacuteban ıt teszik a nyugalom (beacuteke) veacute-

delmezıjeacuteveacute a neacutepek ı ura egyeduumll minden sikernek ndash A Marutokkal egyuumltt legyen Indra

segiacutetseacuteguumlnkrersquo

A keacutet elıfordulaacutes koumlzoumltt elıszoumlr is az a kuumlloumlnbseacuteg hogy miacuteg az 11007a-ban elı-forduloacute raṇayan iniunctivus aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyő azaz minden idıben eacuterveacutenyes ese-meacutenyt fejez ki (Hoffmann teminusaacuteval bdquogenereller Injunktivrdquo) addig a 89616d

117

iniunctivusi funkcioacuteigeacutet tartalmazoacute raacuteṇaṃ dhāḥ szerkezete muacuteltbeli esemeacutenyt iacuter le Reacuteszben ezzel fuumlgg oumlssze hogy miacuteg az elıbbi mondatban leiacutert esemeacuteny ismeacutetlıdı uacutejra eacutes uacutejra visszateacuterı jellegő addig az utoacutebbi egyszeri esemeacutenyt fejez ki289 E kuumllsı idıszerkezetet eacuterintı kuumlloumlnbseacutegek elleneacutere azonban a mondatok belsı idıszerkeze-te azonos Kiefer felfogaacutesaacutet koumlvetve azt mondhatjuk hogy mindkettı kiegeacutesziacutethetı lenne olyan idımoacutedosiacutetoacuteval amely befejezettseacutegre utal (peacuteldaacuteul haacuterom nap alatt megoumlrvendeztetik megoumlrvendeztette de haacuterom napon aacutet megoumlrvendeztetik meg-oumlrvendeztette) Egyik vizsgaacutelt esemeacuteny vonatkozaacutesaacuteban sem eacuterveacutenyes az oszthatoacute-saacuteg kriteacuteriuma sem Az is igaz tovaacutebbaacute hogy az aoristos iniunctivus alapvetıen ugyanuacutegy keacutepes lenne aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyő ismeacutetlıdeacutest kifejezni mint a causativum (imperfektiacutev) iniunctivusa tehaacutet a keacutet mondat kuumlloumlnbseacutege nem fakadhat az igetoumlvek kuumlloumlnbseacutegeacutebıl Mindez azt jelenti hogy nem vilaacutegos van-e sajaacutetos szerepe funk-cioacuteja a kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezetnek a szintetikus causativummal szemben

Laacutessuk a raacuteṇa- fıneacutev kar- igeacutevel alkotott kapcsolataacutet eacutes az ezen alapuloacute determi-natiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelt (raṇakxt-) Baacuter leacutetezik olyan eacutertelmezıi (ld pl Geldner 1951 III 335 [RV 1011210c]) eacutes szoacutetaacuteriacuteroacutei (ld pl PW VI 242 EWAia II 427ndash428) hagyomaacuteny amely a raacuteṇa- fıneacutevnek maacuter a gveda bizonyos himnuszaiban rsquocsata harcrsquo jelenteacutest tulajdoniacutet (ld fentebb) igazat adhatunk Kimnek (Kim 2010 78) abban hogy ez nem felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges eacutes mindenhol (de a szaacutemunkra eacuter-dekes 1011210c-ben bizonyosan) elboldogulhatunk az etimoloacutegiai alapon elsıd-leges rsquooumlruumlleacutes oumlroumlmrsquo (Kim szerint neacuteha rsquooumlroumlmszerzeacutesrsquo) jelenteacutessel Ez az eacutertelme-zeacutesi kettısseacuteg a szaacutemunkra relevaacutens szoumlveghely (RV 1011210) interpretaacutecioacutejaacuteban is megjelenik (a fordiacutetaacutesban a c pāda elsı haacuterom szava egyelıre nem szerepel)

(154) abhikhy no maghavan ndhamānān

pillantaacutesINS miPLACC bıkezőVOC szuumlkseacutegben_levıPLACC

saacutekhe bodhiacute vasupate saacutekhīnām

baraacutetVOC figyelAORIMP2SG javak_uraVOC baraacutetPLGEN

raacuteṇaṃ kdhi raṇakt

oumlroumlmharcACC csinaacutelAORIMP2SG oumlroumlmoumltharcot_csinaacuteloacuteVOC

satyaśuṣma

igaz_tettvaacutegyuacuteVOC

aacutebhakte cid bhajā rāyeacute

fel_nem_osztottLOC is PREV reacuteszesiacutetIMPACT2SG gazdagsaacutegDAT

asmn (RV 1011210)

miPLACC

rsquoOacute bıkező raacutenk a szuumlkseacuteget szenvedıkre pillantva oacute baraacutet gondolj oacute javak ura a baraacute-

taidra [raacuteṇaṃ kdhi raṇakt] oacute igazi tettvaacutegyuacute adj osztaacutelyreacuteszt nekuumlnk a (meacuteg) fel nem

osztott (javakban) is gazdagsaacutegunkrarsquo

289 Ez nem jelenti azt hogy a mitoloacutegia siacutekjaacuten ez ne lehetne uacutejra eacutes uacutejra elıforduloacute esemeacuteny Az

egyszeri muacuteltbeli olvasatot a b eacutes c pāda praeteritum impf-i alakjai (abhavaḥ aacutenv avindo) taacutemogatjaacutek

118

Az egeacutesz himnusz alapvetıen bdquobeacutekeacutesrdquo kontextusa290 (ti a beszeacutelı Indraacutet egy szoacute-maaacuteldozathoz hiacutevja) veacutelemeacutenyem szerint is valoacuteban amellett szoacutel hogy 1011210c-ben sem harcroacutel van szoacute Nem osztom ezeacutert Geldner aacutellaacutespontjaacutet aki (Geldner 1951 III 335) iacutegy fordiacutetja a keacuterdeacuteses sort bdquoBereite ein Kampffest du Kampfbereiter von echtem Eiferrdquo291 Inkaacutebb Kim 2010 78 eacutes Scarlata 1999 79 nyomaacuten kell keresnuumlnk a megoldaacutest akik a pādaacuteban elsısorban az oumlroumlm illetve oumlroumlmszerzeacutes motiacutevumaacuteval szaacutemolnak Kettıjuumlk koumlzuumll azonban inkaacutebb Scarlata interpretaacutecioacutejaacuteval eacutertek egyet aki a raacuteṇa- fıneacutevet a bdquoFreuderdquo szoacuteval fordiacutetja ellenteacutetben Kimmel aki bdquoErfreuli-chesrdquo-keacutent Veacutelemeacutenyem szerint a raacuteṇa- fıneacutev itt absztrakt nomen actionisi jelen-teacuteseacuteben szerepel (rsquooumlroumlm oumlruumlleacutesrsquo) eacutes a raacuteṇaṃ kar- szerkezet a koraacutebban elemzett raacuteṇaṃ dhā- szinonimaacutejakeacutent eacutertelmezendı vagyis kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezet-tel aacutellunk szemben (rsquookozz oumlroumlmet oumlrvendeztess megrsquo) A determinatiacutev oumlsszeteacutetel ennek egeacuteszen pontos neacutevszoacutei megfelelıje (rsquooumlroumlmet okozoacute megoumlrvendeztetırsquo)292

Scarlata 1999 79 felhiacutevja a figyelmet egy maacutesik szerkezetre amely etimoloacutegiai-lag rokon elemekbıl eacutepiacutetkezik (raacuteṇya- + kar-)293 Az utoacutebbi szerkezet neacutevszoacutei ele-me azonban nem nomen actionis (rsquooumlroumlm oumlruumlleacutesrsquo) hanem eredetileg egy rsquooumlroumlmteli oumlroumlmoumlt hozoacute okozoacutersquo jelenteacuteső melleacutekneacutev amely a (155) eacutes (156) peacuteldaacuteban fıneve-suumllve aacutell a kar- ige taacutergyakeacutent (rsquooumlroumlmoumlt okozoacute oumlroumlmteli dolgotdolgokat csinaacutel hajt veacutegrersquo)

(155) maacutede soacutemasya raacuteṇiyāni cakrire (RV 18510d)

boacutedulatLOC szoacutemaGEN oumlroumlmteliPLACC teszPRFMED3PL

rsquoA szoacutema boacutedulataacuteban oumlroumlmteli dolgokat hajtottak veacutegrersquo (vouml RV 101125b)

290 Termeacuteszetesen vannak a himnuszban utalaacutesok Indra tetteire koumlztuumlk haditetteire is (pl 1c az

ellenseacutegek megoumlleacuteseacutet emliacuteti akik 5a-ban szinteacuten megjelennek) de a beszeacutelıre eacutes az aacuteldozoacutekra vo-natkoztatva a harc motiacutevuma nem jelenik meg

291 Vouml tovaacutebbaacute Griffith 1973 623 bdquoFight Warrior strong in truth fight thou the battlerdquo Uacutegy tőnik Griffith is funkcioacuteigeacutes szerkezetet laacutet a kifejezeacutesben (rsquocsinaacutelj harcot = harcoljrsquo) de nem kauza-tiacutev aacuternyalattal (ti rsquoharcot sziacutetrsquo vagy hasonloacute) Vouml ezzel az igenem hasznaacutelataacutet a goumlroumlg poišw poišomai igeacutevel alkotott szerkezetekben (ld Ittzeacutes 2007 20ndash21 hivatkozaacutesokkal) a mediaacutelis igenem hasznaacutelatakor aacuteltalaacuteban nincs kauzatiacutev aacuternyalat (pl naumachelliphn poiraquosasqai Hdt 8701 rsquotengeri csataacutet viacutevnirsquo [= naumacraquosasqai]) az activumnaacutel igen (pl pOgravelemon poiraquosei Thuk 1402 rsquohaacuteboruacutet fog sziacutetani maacutesokat haacuteboruacuteba fog kevernirsquo [nem = polemraquosei]) Elizarenkova 1999 III 269 a fenti RV-helyen rsquokelts harci kedvetoumlroumlmoumltrsquo fordiacutetaacutest ad JamisonndashBrereton 2014 III 1580 mindkeacutet eacutertelmezeacutest lehetseacutegesnek tartja bdquoDo battle you battle-doer [make joy you joy-maker]rdquo

292 Az Ātharvaṇajyotiṣa ciacutemő (a szoumlvegkiadoacute Bhagavad Datta szerint a veacutedikus kornaacutel joacuteval keacute-sıbbi) asztroloacutegiai iacuteraacutesban (85 [VWC-ben teacutevesen 75 szerepel]) talaacutelhatoacute egy etimoloacutegiailag rokon maacutesik neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel raṇakāraṇārtham amelynek jelenteacutese rsquoharc ceacuteljaacuteboacutelrsquo Ez azonban keacutesıi volta miatt nem perdoumlntı a veacutedikus aacutellapotra neacutezve A veacutedikus utaacuteni korszakokra (epikus eacutes klasszi-kus szanszkrit) az rsquooumlroumlmrsquo jelenteacutes ndash legalaacutebbis a szoacutetaacuterak (PW MW) tanuacutesaacutega alapjaacuten ndash maacuter kiveszett a nyelvbıl

293 A kifejezeacutes neacutevszoacutei oumlsszeteacuteteli megfelelıje az avesztai nyelvben is megtalaacutelhatoacute (rāniō skǩrǩiti- rsquooumlroumlmoumlt [ered rānas azaz oumlroumlmtelibbet] adoacutersquo) Ld Ai Wb 1523ndash1524 EWAia II 427 hivatkozaacutesokkal

119

(156) iacutendrāya soacutemo raacuteṇyo (RV 9969b)

IndraDAT szoacutemaNOM oumlroumlmet_okozoacuteNOM

rsquoIndraacutenak oumlroumlmoumlt okozoacute szoacutemarsquo

Ebben a szintagmaacuteban a kar- ige megtartja lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (ld a bevezeteacutesben taacutergyalt PERFORM ciacutemkeacutejő szerepet) funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl tehaacutet nem beszeacutelhe-tuumlnk Emellett szoacutel meacuteg az is hogy a szerkezet neacutevszoacutei tagja pluralisban szerepel vagyis referenciaacutelis jelenteacuteső

A koumlvetkezı peacuteldaacuteban a melleacutekneacutev faktitiacutev kopula melletti kettıs accusativusi szerkezetben laacutethatoacute amely szinteacuten nem funkcioacuteigeacutes szerkezet

(157) prajpatiḥ pthivṃ hellip raacuteṇiyāṃ naḥ

PrajāpatiNOM foumlldACC oumlroumlmteliACC miPLDAT

kṇotu (AVŚ 12143cd AVP 1752cd)

teszIMPACT3SG

rsquoPrajāpati tegye szaacutemunkra oumlroumlmteliveacute a foumlldetrsquo

A raacuteṇaṃ kdhi (RV 1011210c) szerkezettel kapcsolatban ismeacutet figyelemremeacuteltoacute hogy funkcioacuteigei tagja aoristosban aacutell (aor imperat act sing 2) vagyis ugyanazok a szempontok vethetık fel itt is mint amelyeket a raacuteṇaṃ dhā- szerkezettel kapcso-latban fentebb elemeztuumlnk Emellett azonban itt meacuteg a vonzatkeret vaacuteltozaacutesaira is figyelnuumlnk kell Amiacuteg ugyanis a raṇaacuteya- causativum mellıl a keacutesztetett szereplıt (causee) megnevezı szoacute nem hagyhatoacute el (ld a fentebbi peacuteldaacutekban szereplı taacutergy-esető neacutevmaacutesokat tvā hellip raṇayāmasi RV 89212 taacutem hellip raṇayantilde RV 11007a) addig a funkcioacuteigeacutes szerkezet mellıl ennek megnevezeacutese opcionaacutelisan minden to-vaacutebbi neacutelkuumll elmaradhat (ez az elhagyaacutes azonban nem szuumlkseacutegszerő ld a kiinduloacute peacuteldaacutet bhuacutevanebhyo raacuteṇaṃ dhāḥ RV 89616d) Noha a RV 1011210 stroacutefa keacutet-szer is tartalmaz plur 1 szemeacutelyő szemeacutelyes neacutevmaacutesi alakot (no 10a asmn 10d) azaz a c pādaacuteban is elsısorban ezt kell keacutesztetettkeacutent felteacuteteleznuumlnk (azaz [asmaacute-bhyam] raacuteṇaṃ kdhi rsquooumlrvendeztess meg [bennuumlnket]rsquo) nem zaacuterhatoacute ki az az eacutertel-mezeacutes sem hogy a c pāda a vonzatkeret megvaacuteltozaacutesa reacuteveacuten aacuteltalaacutenosabb megfo-galmazaacutest tesz lehetıveacute eacutes ezzel kitaacutegiacutetja a megoumlrvendeztetettek koumlreacutet294

294 Vouml ezzel azt hogy maacuter a b pāda is csak sakhīnām-ot emliacutet (azaz egeacuteszen pontosan rsquogondolj

a baraacutetokrarsquo) Igaz az a teacuteny hogy a b pāda a no neacutevmaacutest tartalmazoacute a pādaacuteval egy mondatot alkot azt sugallja hogy a sakhīnām is valoacutejaacuteban iacutegy eacutertelmezendı rsquo(raacutenk) a baraacutetokrabaraacutetaidrarsquo

120

II 7 STEacuteYAṂ KAR‑

A steacuteyaṃ kar‑ rsquolop (szoacute szerint) lopaacutest csinaacutelrsquo igeacutes szintagma formaacutejaacuteban ugyan csak a veacutedikus proacutezaacuteban fordul elı (158) (159) de a korai veacutedikus korszakban valoacute megleacuteteacutet felteacutetelezi maacuter a gvedaacuteban is (RV 710410c [= AVŚ 8410c = AVP 16910c] keacutesıbb is pl MaS 1199a) elıforduloacute steyakqt‑ rsquobdquolopaacutest csinaacuteloacuterdquo lopoacute tolvajrsquo determinatiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel ld (160) (161)

(158) steyaṃ ktvā (JB 2441)

lopaacutesACC csinaacutelABS

rsquolopva (szoacute szerint) lopaacutest csinaacutelvarsquo

(159) steyam akārṣīt (ChU 6161)

lopaacutesACC csinaacutelAORIND3SG

rsquolopott (szoacute szerint) lopaacutest csinaacuteltrsquo

(160) ripuacute stenaacute steya-kqd dabhraacutem

csaloacuteNOM tolvajNOM lopaacutes-csinaacuteloacuteNOM jelenteacutektelenseacutegACC

etu (RV 710410c)

megyIMPACT3SG

rsquoA lopaacutest elkoumlvetı csaloacute tolvaj semmisuumlljoumln meg (szoacute szerint jusson jelenteacutektelenseacuteg-

be)rsquo295

(161) suvarṇa-steya-kd vipro (MaS 1199a)

arany-lopaacutes-csinaacuteloacuteNOM brāhmaṇaNOM

rsquoaranyat ellopoacute (szoacute szerint arany lopaacutesaacutet csinaacuteloacute) brāhmaṇarsquo

A steacuteyaṃ kar‑ szerkezet leacutetrejoumltteacutenek az egyszerő igeacutevel szemben veacutelemeacutenyem sze-rint az lehetett az oka hogy az oacuteind nyelvbıl ndash ahogy egyeacutebkeacutent az indoeuroacutepai nyelvek toumlbbseacutegeacutebıl296 ndash igei hasznaacutelataacuteban teljesen eltőnt az alapnyelvi (s)teh2‑ rsquoloprsquo (VIA 448 EWAia II 759 LIV 616) folytataacutesa (stā‑) A gyoumlknek csupaacuten nomen agentisi derivaacutetumai (stenaacute- eacutes (s)tāyuacute- rsquotolvajrsquo) maradtak fenn illetve a stya- imperfectumtıbıl keacutepzett egykori act part impf-a amely a stāyaacutet rsquotitok-ban lopvarsquo adverbiumban lexikalizaacuteloacutedott297 A steacuteya- deverbaacutelis absztrakt fınevet

295 A dabhraacutem ay- szintagma funkcioacuteigeacutes szerkezet amelynek neacutevszoacutei tagja deadjektivaacutelis (vouml

dabhraacute- rsquokicsi jelenteacutektelen silaacutenyrsquo) absztrakt fıneacutev A rsquomegyrsquo jelenteacuteső igeacutekkel alkotott tiacutepusroacutel ld a bevezeteacutesben (37ndash38 o)

296 A latin nyelvben az archaikus kori Duenos-feliraton (CIL I2 4) meacuteg talaacutelkozunk az igeacutevel NE hellip (S)TATOD rsquone lopjon elrsquo (Rix 1985) utaacutena teljesen eltőnik

297 Ezt a folyamatot akaacuter egy bdquototaacutelis szuppletivizmusnakrdquo is tekinthetjuumlk amelynek soraacuten a nyelvbıl eltőnı ige teljes paradigmaacutejaacutet a funkcioacuteigeacutes szerkezet veszi aacutet eacutes toumllti be

121

(vouml VIA 448) a legkeacutezenfekvıbb nomen actionisnak tekinteni (rsquolopaacutes az az ese-meacuteny hogy vki vmit loprsquo)298

A steacuteyaṃ kar‑ szerkezettel kapcsolatban haacuterom teacutenyezıt emelek ki Elıszoumlr is ahogy az maacuter maacuteshol (pl 20 o) is szoacuteba keruumllt gyakran talaacutelkozunk azzal a jelen-seacuteggel hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet a megfelelı egyszerő igeacutehez keacutepest vonzat-szerkezet‑vaacuteltozaacutest leggyakrabban a valencia csoumlkkeneacuteseacutet mutatja (ld pl Winhart 2005 10 Vincze 2009) Gyakori peacuteldaacuteul hogy a tranzitiacutev egyszerő ige taacutergya a funkcioacuteigeacutes szerkezet mellıl elmarad hiszen a funkcioacuteige szintaktikai eacutertelemben vett taacutergyi argumentum-poziacutecioacutejaacutet a neacutevszoacutei tag maacuter lefoglalja Ezt laacutethatjuk a steacute-yaṃ kar‑ szerkezet Chāndogya‑upaniṣad‑beli (uacutejveacutedikus) elıfordulaacutesakor ahol a steyam akārṣīt kifejezeacutes teljesen grammatikus meacuteg ha az ellopott dolog nincs is megnevezve a mondatban

(162) puruṣaṃ hellip hasta‑ghītam ānayanty

emberACC keacutez‑megfogottACC hozPRSINDACT3PL

apahārṣīt steyam akārṣīt paraśum

elveszAORIND3SG lopaacutesACC csinaacutelAORIND3SG baacuterdACC

asmai tapata~ iti (ChU 6161)

ezDAT heviacutetIMPACT2PL QUOT

rsquoEgy embert hoznak keacutezen fogva (e szavak kiacuteseacutereteacuteben) bdquoRabolt lopaacutest koumlvetett el forroacute-

siacutetsatok fel neki egy baacuterdotrdquorsquo

A tranzitiacutev ige taacutergyaacutenak elmaradaacutesa a funkcioacuteigeacutes szerkezet mellıl termeacuteszetesen nem koumltelezı hiszen az ellopott dolog megjelenhet genitivus obiectivuskeacutent mint ahogy azt a koumlvetkezı ndash igaz nem veacutedikus kori hanem szanszkrit ndash peacuteldaacuteboacutel laacutet-hatjuk

(163) dravyāṇāṃ alpa‑sārāṇāṃ steyaṃ ktvā~

dologPLGEN kis‑eacuterteacutekőPLGEN lopaacutesACC csinaacutelABS

anya‑veśmataḥ (MaS 11164ab)

maacutesik‑haacutezABL

rsquoeacuterteacutektelen dolgokat lopva el maacutesnak a haacutezaacuteboacutelrsquo (szoacute szerint rsquoeacuterteacutektelen dolgoknak az el-

lopaacutesaacutet csinaacutelvarsquo)

Aacuternyalja a helyzetkeacutepet az hogy a fentebbi upaniṣad‑peacuteldaacuteban (162) az apahārṣīt tranzitiacutev egyszerő ige (apa-har- rsquoelvesz rabolrsquo) mellett sem szerepel taacutergy ami azt

298 Baacuter teacuteny hogy eacuterintkezik azzal a bevezeteacutesben emliacutetett tiacutepussal amikor a szerkezet fıneacutevi

tagja valamilyen bdquotett-tiacutepustrdquo nevez meg (pl rsquobőnrsquo rsquohıstettrsquo stb) eacutes amelyneacutel az igeacutet lexikaacutelis je-lenteacutesőnek tarthatjuk (PERFORM ciacutemke) a fınevet pedig belsı taacutergyat megnevezı nomen rei actae-nek A nomen actionisi interpretaacutecioacutet taacutemogatja peacuteldaacuteul a fentebbi (161) peacuteldaacuteban szereplı suvarṇa-steya-kt- oumlsszeteacutetel ahol az elsı oumlsszeteacuteteli tag a steya- gen obiectivusi bıviacutetmeacutenyeacutenek tekintendı rsquoaz arany ellopaacutesarsquo (felbontva suvarṇasya steyaṃ kar-)

122

mutatja hogy itt nem kizaacuteroacutelagosan a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre jellemzı sajaacutetos-saacuteggal aacutellunk szemben

Elsısorban a neacutemet szakirodalomban elhataacuteroloacute kriteacuteriumkeacutent szoktaacutek emliacuteteni azt hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek igei tagja aacuteltalaacuteban nem vaacutelthatoacute ki maacutesik szi-nonim igeacutevel (ld pl Winhart 2005 7) Ez a megaacutellapiacutetaacutes azonban nem minden funkcioacuteigeacutes szerkezetre igaz Ha koumlzoumlttuumlk alcsoportokat aacutelliacutetunk fel akkor azt laacutet-hatjuk hogy csak az idiomatikus egyseacutegekhez koumlzel aacutelloacute tiacutepusban koumltoumltt az igei tag a produktiacutevabb tiacutepusban a csere aacuteltalaacuteban lehetseacuteges (Vincze 2008 290 vouml Langer 2005 196)

Ez jellemzı e peacuteldaacutenaacutel a veacutedikus oacuteind nyelvre is ugyanis egy keacutesıveacutedikus proacutezai szoumlvegben talaacutelunk egy funkcioacuteigeacutes szerkezetet amelyben a car‑ rsquomozog vmit veacute-gez csinaacutelrsquo ige fordul elı az aacuteltalaacutenosabban hasznaacutelt kar‑ ige helyett eacutes amely a koraacutebbroacutel adatolt steacuteyaṃ kar‑ szerkezet szinonimaacutejaacutenak tekinthetı

(164) steyam acārīt (BauŚS 2412)

lopaacutesACC csinaacutelAORINDACT3SG

rsquo(szoacute szerint) lopaacutest csinaacuteltrsquo

Utolsoacute szempontkeacutent vizsgaacuteljuk meg a passzivaacutelaacutes lehetıseacutegeacutet A neacutemet szakiroda-lomban az az aacuteltalaacutenosnak mondhatoacute felfogaacutes hogy a taacutergyesető fıneacutevi tagot tar-talmazoacute funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel a passzivaacutelaacutes lehetıseacutege eacutes ezzel egyuumltt a szer-kezet neacutevszoacutei tagjaacutenak passziacutev mondatbeli alany-szerepe korlaacutetozott baacuter leacuteteznek kiveacutetelek is (ld pl Winhart 2005 9) A hindiacute N+V komplex predikaacutetumoknaacutel ezzel szemben teljesen maacutes a helyzet (ld Mohanan 1997 456ndash459) a passzivaacutelaacutes meg-engedett eacutes produktiacutev eljaacuteraacutes csupaacuten abban van elteacutereacutes hogy a passziacutev mondatban a szerkezet neacutevszoacutei tagja lesz-e az alany (ez a gyakoribb eset) vagy valamilyen maacutes bıviacutetmeacuteny (az utoacutebbi megoldaacutes csak neacutehaacuteny szerkezetre korlaacutetozoacutedik pl yād karnā rsquoemleacutekezikrsquo kṣamā karnā rsquomgbocsaacutetrsquo)299

Adataink vilaacutegosan mutatjaacutek hogy steacuteyaṃ kar‑ szerkezetneacutel (eacutes aacuteltalaacuteban a kar- igeacutevel alkotott funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel300) az oacuteind nyelv szinteacuten megengedi a

299 A keacutet passzivaacutelaacutesi tiacutepus a hindiacuteben korrelaacutel azzal hogy a szerkezeten beluumll mőkoumldik-e egyez-

teteacutes a fıneacutevi tag eacutes az ige koumlzoumltt (ez a gyakoribb tiacutepus) vagy nem Ld Montaut 2016 148ndash150 A multidimenzionaacutelis felfogaacutest koumlvetı Mohanan 1997 458ndash459 szaacutemaacutera a szerkezet tagjai koumlzti egyezteteacutes azt bizonyiacutetanaacute hogy a neacutevszoacutei tag argumentum-staacutetuszuacute Langer 2005 193 az aacuteltala taacutemasztoacute igeacutesnek nevezett szerkezetekneacutel szinteacuten kriteacuteriumkeacutent hasznaacutelja a passzivaacutelaacutes megengedett voltaacutet megjegyezve hogy ez ndash logikusan ndash csak azoknaacutel a szerkezetekneacutel eacuterveacutenyes amelyekneacutel a fıneacutevi tag formailag az ige taacutergya (ld pl to commit a murder ~ A murder was committed)

300 Laacutesd az alaacutebbi szanszkrit peacuteldaacutekat a kṣatriyeṇa sarvasya~ asya hellip kartavyaṃ parirakṣaṇam (MaS 72)

harcosINS mindenGEN ezGEN csinaacutelandoacuteNOM veacutedelemNOM rsquoA harcosnak mindezt meg kell veacutedenie (szoacute szerint) a harcos aacuteltal mindennek a megveacutedeacutese csinaacutelandoacutersquo

b yasya vacasi tvayā viśvāsaḥ ktas (Hu 19) akiGEN beszeacutedLOC teINS bizalomNOM csinaacutelPASSPTCPPRFNOM

123

passzivaacutelaacutest meacutegpedig olyan moacutedon hogy a fıneacutevi tag toumllti be a passziacutev mondat alanyaacutenak szerepeacutet Laacutesd erre vonatkozoacutelag az alaacutebbi epikus szanszkrit peacuteldaacutet

(165) steyaṃ tvayā ktam idaṃ

lopaacutesNOM teINS csinaacutelPTCPPRFPASSSGNOM ez301

phalāny ādadatā svayam (MBh 12249cd)

gyuumlmoumllcsPLACC elveszPTCPIPFVACTSGINS magad

rsquoLopaacutest koumlvetteacutel el azzal hogy elvetted a gyuumlmoumllcsoumlket magadrsquo (szoacute szerint rsquolopaacutes csinaacutel-

tatott aacuteltaladhelliprsquo)

rsquoakinek a beszeacutedeacuteben megbiacuteztaacutel (szoacute szerint) akinek a beszeacutedeacutebe aacuteltalad bizalom csinaacuteltatottrsquo

c adatta~-ādānam eva~ idaṃ ktaṃ (MBh 122410ab (165) utaacuten) nem_adott-elveveacutesNOM PTCL ez csinaacutelPASSPTCPPRFNOM rsquo(Nekem) oda nem adott dolgokat vettem el (szoacute szerint) az oda nem adott elveveacutese csinaacuteltatottrsquo

301 Az idam eacutertelmezeacutese keacutetfeacutele lehet ezeacutert a fordiacutetaacutesba nem foglaltam bele egyreacuteszt felfoghatoacute uacutegy mint ami referenciaacutelissaacute teszi a szerkezet neacutevszoacutei reacuteszeacutet amellyel egyeztetve ven (rsquoelkoumlvetted ezt a lopaacutestrsquo) de valoacutesziacutenőbbnek tartom azt hogy predikatiacutev aacutellapothataacuterozoacutei funkcioacuteban (rsquobdquoek-keacutentrdquorsquo) eacutertelmezendı amit a magyarban leginkaacutebb az rsquoittrsquo hataacuterozoacuteszoacuteval tudunk visszaadni (ugyan-ezt laacutetjuk az elızı jegyzet c peacuteldaacutejaacutenaacutel is) Az idam ilyen hasznaacutelataacuteroacutel ld Speijer 1886 202

124

II 8 SAacuteRGAṂ KAR-

A saacutergaṃ kar- szerkezet hasonloacutean toumlbb maacutes funkcioacuteigeacutes szerkezethez a veacutedikus korpuszban egyetlen alkalommal egy Indraacutehoz szoacuteloacute himnuszban fordul elı (RV 71811d) A szőkebb szoumlvegkoumlrnyezetben arroacutel van szoacute hogy Indra segiacutet az aacuteltala taacutemogatott kiraacutelynak Sudāsnak legyızni ellenseacutegeit Az alaacutebbi fordiacutetaacutesban a d pā-daacutet egyelıre kihagyom

(166) eacutekaṃ ca yoacute viṃśatiacuteṃ ca śravasy

egyACC eacutes akiNOM huacuteszACC eacutes dicsvaacutegyINS

vaikarṇaacuteyor jaacutenān rjā niacute aacutestaḥ

VaikarṇaDUGEN emberPLACC kiraacutelyNOM le teriacutetAORINDACT3SG

dasmoacute naacute saacutedman niacute śiśāti

hozzaacuteeacutertıNOM mint aacuteldozoacutehelyLOC le metszPRSINDACT3SG

barhiacuteḥ

aacuteldozati_főACC

śraḥ saacutergam akṇod iacutendra

hısNOM ACC csinaacutelPSTACT3SG IndraNOM

eṣām (RV 71811)

ezPLGEN

rsquoA kiraacutely aki a keacutet Vaikarṇa huszonegy embereacutet dicsvaacutegyboacutel leteriacutetette levaacutegja (ıket)

mint a hozzaacuteeacutertı (pap) az aacuteldozoacutehelyen az aacuteldozati fuumlvet [hellip]rsquo

Az elsı probleacutemaacutet amelyre itt csak roumlviden felhiacutevom a figyelmet aneacutelkuumll hogy reacuteszletes magyaraacutezatot adneacutek raacute az jelenti hogy mikoumlzben a sarj‑ ige alapvetıen agentiacutev‑attingens jelenteacuteső eacutes szintaktikailag tranzitiacutev (rsquoelenged elbocsaacutet kibocsaacutet aacuteraszt futni folyni enged vmitrsquo ld Hill 2007 246‒247)302 itt elıforduloacute deverbaacutelis fıneacutevi szaacutermazeacuteka az absztrakt saacuterga‑ nomen actionis az ebbıl koumlzvetlenuumll leve-zethetı rsquoelengedeacutes kibocsaacutetaacutesrsquo jelenteacutessel a gvedaacuteban eacutes aacuteltalaacuteban a veacutedikus nyelvben egyaacuteltalaacuten nem fordul elı csak keacutesıbb meacutegpedig a szoacutetaacuterak tanuacutesaacutega szerint elıszoumlr az epikus szanszkrit nyelvben Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

302 A terminoloacutegiaacuteval kapcsolatban ld ismeacutet Gotō 1987 25ndash29 Kuumlmmel 2000 6ndash7

125

(167) rājamārge gavāṃ madhye goṣṭha‑madhye ca

fıuacutetLOC teheacutenPLGEN koumlzoumltt teheacutenistaacutelloacute‑koumlzeacutepLOC eacutes

dharmiṇaḥ

dharmakoumlvetıPLNOM

na~ upasevanti hellip sargaṃ mūtra‑purīṣayoḥ (MBh 131489)

nem gyakorolPRSINDACT3PL kibocsaacutetaacutesACC vizelet‑szeacutekletDUGEN

rsquoAkik a dharmaacutet koumlvetik nem vizelnek eacutes nem szeacutekelnek fıuacuteton tehenek koumlzoumltt eacutes

teheacutenistaacutelloacutebanrsquo303

Ezzel szemben a gvedaacuteban a saacuterga- fıneacutev olyan jelenteacutessel rendelkezik (ld Kim 2010 87) amely laacutetszoacutelag egy fientiacutev‑inattingens eacutes intranzitiacutev rsquofut folyik aacuteradrsquo igeacutebıl vezethetı le rsquoelfutaacutes folyaacutes aacuteradaacutesrsquo (illetve bizonyos szoumlveghelyeken konk-reacutet jelenteacutessel rsquoaacuteradat sereg stbrsquo)

Ha a saacuterga- fıneacutevnek ezt a szemantikai sajaacutetossaacutegaacutet figyelembe vesszuumlk akkor a fenti szoumlveghelyen (RV 71811d) az az interpretaacutecioacute a valoacutesziacutenőbb hogy az akṇot ige alanya eacutes a deverbaacutelis saacuterga‑ fıneacutev bdquoalanyardquo kuumlloumlnboumlzı az elsı magaacute-nak a tagmondatnak az alanya (śraḥ hellip iacutendra rsquoa hıs Indrarsquo) miacuteg a maacutesodikat az eṣām genitivus subiectivus fejezi ki rsquo(szoacute szerint) a hıs Indra az ı elfutaacutesukataacutera-daacutesukat csinaacuteltaelıideacuteztersquo304 Ebbıl az koumlvetkezik hogy a saacutergaṃ kar‑ funkcioacuteigeacutes szerkezet kauzatiacutev jelenteacutessel rendelkezik eacutes uacutegy tekinthetı mint egyfajta peri-frasztikus causativuma annak a hipotetikus inattingens igeacutenek (rsquoelfut folyikrsquo) amelybıl a saacuterga‑ fıneacutev a veacutedikusban hasznaacutelt jelenteacutessel levezethetı (rsquoa hıs Indra megfutamiacutetotta ıket [szoacute szerint] Indra az ı aacuteradaacutesukatmegfutamodaacutesukat csinaacuteltaokoztarsquo)305

303 Laacutethatjuk hogy az itt ideacutezett reacuteszletben a sarga‑ fıneacutev egy maacutesik ige (upa‑sev‑ rsquogyakorol

veacutegezrsquo) taacutergyakeacutent szerepel eacutes vele szinteacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkot 304 A maacutesik a fentebbiek eacutertelmeacuteben valoacutesziacutenőtlen elkeacutepzeleacutes az lenne hogy az eṣām genitivus

obiectivus eacutes az agentiacutev‑attingens igeacutebıl levezethetı jelenteacuteső saacuterga‑ alanya megegyezik az akṇod ige alanyaacuteval azaz Indraacuteval rsquoIndra az ı megfutamiacutetaacutesukat csinaacuteltarsquo Vouml azonban PW VII 790 sv saacuterga‑ (a 2 jelenteacutes alatt) bdquostragem fecit 71811rdquo

305 Vouml bdquoDer Held Indra machte das Losschieszligen der [feindlichen Voumllker]rdquo (ford Kim 2010 87) A kauzatiacutev jelenteacuteső funkcioacuteigeacutes szerkezetekrıl a bevezeteacutesben elmondottakhoz keacutepest itt annyiban maacutes a helyzet hogy ebben a szerkezetben a saacuterga- fıneacutev nem nomen resultativum hanem nomen actionis csak eacuteppen az igei jelenteacutes amelybıl levezethetı nem agentiacutev-attingens hanem fientiacutev-inattingens

126

A kifejezeacutes azokra a R Hoffmann (1996 204ndash210) aacuteltal taacutergyalt latin kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezetekre emleacutekeztet amelyek egy deverbaacutelis absztrakt fıneacutevbıl eacutes az adferre rsquoodaviszrsquo igeacutebıl aacutellnak Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

(168) quae generi humano angorem

amelyPLNOMN nemDAT emberiDAT aggoacutedaacutesACC

nequicquam afferunt (Cic Tusc 359)

alaptalanul odaviszPRSINDACT3PL

rsquoamely dolgok ok neacutelkuumll aggasztjaacutek az emberi nemetrsquo (szoacute szerint rsquovisznek aggoacutedaacutestrsquo)306

Hasonloacute latin funkcioacuteigeacutes szerkezeteket a facere rsquocsinaacutelnirsquo igeacutevel is talaacutelunk

(169) exsurge praeco fac populo

felkelIMPACT2SG kikiaacuteltoacuteVOC csinaacutelIMPACT2SG neacutepDAT

audientiam (Pl Poen 11)

hallgataacutesACC

rsquoKelj fel kikiaacuteltoacute eacutes biacuterd hallgataacutesra a neacutepetrsquo

Nem vilaacutegos azonban az hogy miben kuumlloumlnboumlzik a saacutergaṃ kar‑ kauzatiacutev funkcioacute-igeacutes szerkezet a gvedaacuteban gyakori agentiacutev‑attingens tranzitiacutev sarj‑ igeacutetıl hiszen pusztaacuten szintaktikailag a mondatban szereplı śraḥ saacutergam akṇod hellip eṣām ek-vivalensnek tőnik az alaacutebbi egyszerő igeacutes konstrukcioacuteval

(170) śra imān asjat

hısNOM ezPLACC futni_hagyPSTINDACT3SG

Egyelıre nem tudok vaacutelaszt adni arra a keacuterdeacutesre hogy a keacutet variaacutens (ti sarj‑ vs saacutergaṃ kar‑) jelenteacuteseacuteben is megegyezett-e vagy koumlzoumlttuumlk valamilyen szaacutemunkra maacuter nem eacuterzeacutekelhetı jelenteacutesbeli elteacutereacutes volt Nem tudjuk megaacutellapiacutetani van-e je-lentıseacutege peacuteldaacuteul annak hogy a gvedaacuteban az egyszerő sarj- ige sosem vesz maga melleacute taacutergyi bıviacutetmeacutenykeacutent rsquoellenseacuteg ellenseacuteges toumlrzsrsquo vagy hasonloacute jelenteacuteső fı-nevet (a reacuteszletben szereplı eṣām genitivus subiectivus ugyanis az andashb pādaacutekban emliacutetett ellenseacutegekre utal vissza)

306 A sor Eur Hyps frg 7574 Nauck fordiacutetaacutesa a kaˆ tpoundd yencqontai brotohellip

eacutes ezPLACC aggoacutedikPRSMED3PL halandoacutePLNOM rsquoeacutes a halandoacutek aggoacutednak ezek miattrsquo

127

II 9 (VI- SAṂ-) ˚Cfrac14TAṂ KAR-

Kiinduloacutepontunk legyen a szerkezet egyetlen veacutedikus elfordulaacutesa RV 9842

(171) yaacutes tasthauacute bhuacutevanāniy aacutemartiyo

raacute akiSGNOMM aacutellPRFIND3SG vilaacutegPLACCN halhatatlanSGNOMM

viacuteśvāni soacutemaḥ paacuteri tniy

mindenPLACCN SzoacutemaSGNOMM koumlruumll azPLACCN

arṣati

folyikPRSIND3SG

kṇvaacuten saṃcɹtaṃ vicɹtam abhiacuteṣṭaya

csinaacutelPTCPIPFVACTSGNOMM koumlteacutesACC oldaacutesACC segiacutetseacutegDAT

iacutenduḥ siṣaktiy uṣaacutesaṃ naacute sriyaḥ (RV 9842)

cseppNOM koumlvetPRS3SG UṣasACC mint SūryaNOM

rsquoSzoacutema a halhatatlan aki a vilaacutegokra felhaacutegott ıket mind koumlrbefolyja koumltve eacutes oldva (szoacute

szerint koumlteacutest eacutes oldaacutest csinaacutelva) segiacutetseacuteguumll a csepp koumlveti (ıket) mikeacutent Uṣast (a Hajnalt)

Sūrya (a Nap)rsquo

Az tőnik legvaloacutesziacutenőbbnek hogy itt a kar- igeacutevel szintagmaacutet alkotoacute mindkeacutet neacutev-szoacutet absztrakt nomen actioniskeacutent kell eacutertelmeznuumlnk307 A saṃcʴt- rsquokoumlteacutesrsquo eacutes vicʴt- rsquooldaacutesrsquo fınevek (a saacuteṃ ill viacute cart- igeacutebıl308) a kar- igeacutevel funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkotnak A saṃcʴt- fıneacutev a veacutedikus nyelvben hapax legomenon a vicʴt- elıfordul ugyan maacuteshol de sing acc-ban csak itt309 A funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest koumlveti toumlbbek koumlzoumltt Geldner fordiacutetaacutesa is aki szinonim egyszerő igeacutekkel fordiacutetja a kifejezeacutest bdquoin-dem er bindet und loumlsetrdquo (Geldner 1951 III 77) Geldner a vonatkozoacute jegyzetben azt is megaacutellapiacutetja hogy nem teljesen vilaacutegos a kifejezeacutesnek pontosan mi az eacutertelme Neacutezzuumlk meg most a funkcioacuteigeacutes szerkezetek (vicʴtaṃ kar- saṃcʴtaṃ kar-) eacutes a deverbaacutelis fınevek keacutepzeacuteseacutenek alapjaacutet jelentı baacutezisigeacutek (viacute cart- saacuteṃ cart-) kap-csolataacutet A keacutet ige legfontosabb szintaktikai tulajdonsaacutega hogy mindkettı tranzitiacutev Veacutedikus elıfordulaacutesaik azt mutatjaacutek hogy taacutergyi bıviacutetmeacutenyuumlk koumltelezı vonzat

307 Vouml Scarlata 1999 125 (bdquowohl Nactrdquo fordiacutetaacutesa bdquoindem er zum Beistand bald Verknuumlpfung

bald Losloumlsung bewirktrdquo) Scarlata oacutevatosan foumllveti azt a lehetıseacuteget is hogy a keacutet szoacute esetleg no-men agentisi jelenteacuteső (vouml a koumlvetkezı jegyzetben ideacutezett AVP-szoumlveghelyet ahol a vict- biztosan nomen agentis) igaz ekkor az sem lenne vilaacutegos hogy kire utalnak

308 A cart- ige ahogy fentebb (183 jz) laacutethattuk a moc- szinonimaacuteja A most vizsgaacutelt peacuteldaacuteval ellenteacutetben azonban a vimuacutec- fıneacutev a veacutedikus nyelvben nem fordul elı funkcioacuteigeacutes szerkezetben a kar- igeacutevel A victo hi santi AVP 1704c = 193310c ~ vimuacuteco hiacute santi AVŚ 61123c mantravari-aacutensokban a fınevek nomen agentisi jelenteacutesben szerepelnek Vouml Kulikov 2012 91 eacutes n 207

309 A vicɹtam ezen kiacutevuumll meacuteg infinitivusi hasznaacutelattal is adatolt de ez a dolgozat teacutemaacuteja szem-pontjaacuteboacutel valoacutejaacuteban irrelevaacutens Laacutesd peacuteldaacuteul

a tuvaacuteṃ pśān vicɹtam vettha saacutervān (AVŚ 61171d) teNOM koumlteleacutekPLACC kioldINF tudPRFIND2SG mindPLACC rsquoTe az oumlsszes koumlteleacuteket ki tudod oldanirsquo (vouml AVŚ 61192c AVP 16508c)

128

nem hagyhatoacute el (ld pl (172)) vagy ha laacutetszoacutelag meacutegis elmarad akkor a kontex-tusboacutel egyeacutertelmően kiegeacutesziacutethetı odaeacuterthetı Iacutegy peacuteldaacuteul (173)-ban a laacutetszoacutelag taacutergyatlan ige melleacute vagy a megelızı stroacutefaacuteboacutel (7a) kell odaeacutertenuumlnk az īm neacutevmaacutest (ld pl Geldner 1951 I 89 bdquojedem der (ihn) entbindetrdquo) vagy az ugyanabban a pādaacuteban talaacutelhatoacute t szoacutet kell kettıs funkcioacuteban felfognunk egyreacuteszt mint a śa-panta[ḥ] participium taacutergya maacutesreacuteszt mint az igei aacutelliacutetmaacuteny taacutergya (ezt keacutepviseli pl E Dōyama [Witzel (szerk) 2007 126] bdquowelche (naumlmlich) die tas aufknoten (sie) pflegendrdquo)

(172) viacute pśam madhyamaacuteṃ cta (RV 12521b)

le koumlteleacutekACC koumlzeacutepsıACC oldIMP2SG

rsquoOldjad le a koumlzeacutepsı koumlteleacuteketrsquo

(173) viacute yeacute ctaacutentiy t

le akiPLNOMM oldPRSIND3PL taPLACC

saacutepanta (RV 1678a)

tisztelPTCPIPFVACTPLNOMM

rsquoaki a taacutekat tisztelve leoldja (azt vagy ıket)rsquo

AVŚ 933-ban a d pādaacuteban nincs taacutergya a viacute ctāmasi igeacutenek de feltehetıleg a b pāda granthn (-ṃś) fıneveacutet kell ide is eacutertenuumlnk mint ahogy a c pāda elliptikus (igei aacutelliacutetmaacutenyt nem tartalmazoacute) hasonlataacuteban is megtalaacuteljuk ennek a szoacutenak a megfele-lıjeacutet (paacuterūṃṣi)

(174) yayāma saacuteṃ babarha

oda huacutezPRFIND3SG oumlssze illesztPRFIND3SG

granthṃś cakāra te dḍhn

csomoacutePLACC teszPRFIND3SG teGEN szilaacuterdPLACC

paacuterūṃṣi vidvṃ chaacutestā~ ivaacute

iacutezuumlletPLACC hozzaacuteeacutertıSGNOM meacuteszaacuterosaacuteldozoacutepapSGNOM mint

iacutendreṇa viacute ctāmasi (AVŚ 933)

IndraINS el oldPRSIND1PL

rsquo(Az eacutepiacutetı) oumlsszehuacutezta oumlsszeillesztette szilaacuterddaacute tette csomoacuteidat mint egy hozzaacuteeacutertı

meacuteszaacuteros (aacuteldozoacutepap) az iacutezuumlleteket uacutegy oldjuk meg (azokat) Indra aacuteltalrsquo310

Ezzel a koumltelezıen tranzitiacutev igeacutevel szemben a funkcioacuteigeacutes szerkezet mint oly sok maacutes esetben valenciaelteacutereacutest mutat ti mellette nem szuumlkseacuteges (genitivus obiecti-vuskeacutent vagy determinatiacutev oumlsszeteacuteteli elıtagkeacutent) megjeleniacuteteni azt az oumlsszetevıt amelyik az egyszerő ige mellett taacutergykeacutent szerepelne Uacutegy gondolom lehetseacuteges

310 A maacutesik lehetıseacuteg az hogy a paacuterūṃṣi szoacutet a hasonlaton kiacutevuumll (metaforikusan az eacutepuumlletre

vonatkoztatva) eacutertelmezzuumlk eacutes akkor ez a szoacute lesz a viacute ctāmasi taacutergya Laacutesd pl M Bloomfield (1897) fordiacutetaacutesaacutet bdquoSkilfully as the priest who butchers (the sacrificial animal) do we with Indrarsquos aid disjoint thy limbsrdquo

129

hogy a vizsgaacutelt szoumlveghelyen eacuteppen ez adja meg a funkcioacuteigeacutes szerkezet hasznaacutela-taacutenak az okaacutet Segiacutetseacutegeacutevel ugyanis szaacutendeacutekoltan toumlbbeacutertelmő aacuteltalaacutenosabb meg-fogalmazaacutesra nyiacutelik moacuted a kifejezeacutes nem szőkiacuteti le a Szoacutema aacuteltal feloldottak eacutes megkoumltoumlzoumlttek koumlreacutet a versszakban emliacutetett akaacutermely szereplıre hanem taacutegabb aacutel-talaacutenosabb interpretaacutecioacute lehetıseacutegeacutet hagyja meg

130

II 10 SALALŪfrac14KAṂ KAR-

RV 33017c-ben szinteacuten talaacutelunk egy olyan szoacutet amellyel kapcsolatban felvetıd-het hogy a kar- igeacutevel alkot taacutergyas szintagmaacutet esetlegesen funkcioacuteigeacutes szerkeze-tet Mivel azonban a szoacute jelenteacutese meglehetısen homaacutelyos ndash elsısorban azeacutert mert hapax legomenon ndash reaacutelis alternatiacutevakeacutent kell szaacutemolnunk azzal hogy a szoacute nem is fıneacutev hanem valamilyen maacutes szoacutefaji csoportba tartozik Az alaacutebbi fordiacutetaacutesban a keacuterdeacuteses szavakat egyelıre kihagyom

(175) uacuted vha raacutekṣaḥ sahaacutemūlam indra

fel raacutentIMPACT2SG deacutemonACC gyoumlkeacuterrel_egyuumlttiACC IndraVOC

vśc maacutedhyam praacutetiy aacutegraṃ

szeacutetvaacutegIMPACT2SG koumlzeacutepACC PREV hegyACC

śṇīhi

szeacutetzuacutezIMPACT2SG

kvataḥ salalkaṃ cakartha

PREP milyen_hosszuacuteABL csinaacutelPRFACT2SG

brahmadviacuteṣe taacutepuṣiṃ hetiacutem asya (RV 33017)

imaacutet_győloumllıDAT izzoacuteACC fegyverACC dobIMPACT2SG

rsquoOacute Indra irtsd ki a deacutemont gyoumlkerestuumll vaacutegd szeacutet a koumlzepeacutet zuacutezd szeacutet a hegyeacutet Mily

sokaacuteig [salalkaṃ cakartha] Hajiacutetsd izzoacute fegyveredet az ima győloumllıjeacuterersquo

Mayrhofer (EWAia II 712 KEWA III 448) a vitatott etimoloacutegiaacutejuacute szoacute eacutertelmezeacute-seacuteben Pischel (PischelndashGeldner 1901 204ndash205) magyaraacutezataacutet tartja a legvaloacutesziacute-nőbbnek aki a fıneacutevnek rsquoelneacutezeacutes tuumlrelem kiacutemeacuteletrsquo jelenteacutest tulajdoniacutet a szintag-maacutet pedig iacutegy fordiacutetja bdquowie lange hast du schon Nachsicht geuumlbtrdquo azaz rsquomily sokaacute gyakoroltaacutel tuumlrelmetrsquo (ezt az eacutertelmezeacutest koumlveti Geldner 1951 I 365 fordiacutetaacutesa is de a bdquoNachsichtrdquo szoacute utaacuten keacuterdıjelet tesz) Eszerint a szintagma funkcioacuteigeacutes szer-kezet lehetne311

Maacutes magyaraacutezoacutek a szoacutet a sar- rsquofut elfut sietrsquo igegyoumlkkel proacutebaacuteljaacutek kapcsolatba hozni Ebbe a koumlrbe tartozik peacuteldaacuteul a peacutetervaacuteri szanszkrit szoacutetaacuter (PW VII 838 koumlveti MW 1189) amely bdquomuumlssiges Umherschweifenrdquo azaz rsquoceacuteltalan koacuteborlaacutesrsquo nomen actionisi jelenteacutest ad meg (vouml bdquoaimless wanderingrdquo MW 1189) Ez esetben szinteacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetre gyanakodhatnaacutenk (rsquokoacuteborlaacutest csinaacutelrsquo azaz rsquokoacute-borol ceacuteltalanul jaacuterkaacutelrsquo) Mindkeacutet eddig emliacutetett interpretaacutecioacutet a stroacutefa imperativusi felszoacuteliacutetaacutesai feacutenyeacuteben kell eacutertelmeznuumlnk a beszeacutelı keacuteri Indraacutet hogy pusztiacutetsa el a

311 Megjegyzem hogy Pischel magyaraacutezata elsısorban kontextuaacutelis indiacutettataacutesuacute eacutes baacuter keacutetseacutegte-

lenuumll beleillik a stroacutefaacuteba nem is keacutenyszeriacutetı erejő Az etimoloacutegiai indoklaacutes sem tuacutelsaacutegosan meg-gyızı Pischel ugyanis paacuterhuzamkeacutent csak egy praacutekrit salalī- szoacutera tud hivatkozni amelynek jelen-teacutese rsquotisztelet ragaszkodaacutes hőseacuteg odaadaacutesrsquo Ez viszonylag taacutevol aacutell a salalka- aacuteltala felteacutetelezett eacutertelmeacutetıl

131

deacutemont eacutes mintegy felhiacutevja a figyelmeacutet arra hogy ezt maacuter reacutegen meg kellett volna tennie de ehelyett tuumlrelmes volt vele eacutes teacutetlenuumll neacutezte kaacuterteacutekony teveacutekenykedeacuteseacutet

A szoacute felteacutetelezhetı morfoloacutegiai feleacutepiacuteteacutese azonban ellentmondani laacutetszik a no-men actionis-i eacutertelmezeacutesnek A veacutedikus nyelv -ka-keacutepzıvel alkotott neacutevszoacutei ugyan-is amennyiben etimoloacutegiaacutejuk tiszta cselekvıt neveznek meg (Ai Gr II2 498ndash499) pl jāgarka- RV+ rsquoeacuteberrsquo (vouml jar- rsquofeleacutebredrsquo) dandaśka- YVm+ rsquoharapoacutesrsquo (vouml daṃś- rsquoharaprsquo) yāyajka- ŚB+ rsquoszorgalmasan aacuteldozoacutersquo (vouml yaj- rsquoaacuteldozrsquo) Mivel ezek a szavak fıkeacutent reduplikaacutelt igetoumlvet tartalmaznak312 felvetıdoumltt hogy ere-detileg a salalka- szoacutenaacutel is ezzel a morfoloacutegiai mővelettel aacutellunk szemben salal˚ lt sal-sal˚ (vouml Grassmann 1955 1491313) A sal- eszerint az interpretaacutecioacute szerint a sar- rsquofut elfut sietrsquo gyoumlk (EWAia II 705ndash706) dialektaacutelis vaacuteltozata lenne Az ‑ka-keacutepzı jelenleacuteteacutebıl tehaacutet arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy a salalka- szoacute nem no-men actionis Valoacutesziacutenőbb talaacuten egy melleacutekneacutev vagy egy belıle keacutepzett adverbium felteacutetelezeacutese Ez az interpretaacutecioacute sem uacutejkelető hiszen Yāska Niruktaacutejaacuteig vezethetı vissza (Nir 63 [ideacutezi Sāyaṇa comm ad loc is] a modern eacutertelmezık koumlzuumll ld Grassmann 1996 1491 bdquozerflossen oder umherschweifendrdquo azaz rsquoszeacutetfolyt vagy koacuteborloacutersquo Ai GrI Nachtr 121 bdquoumherschweifendrdquo)

Ha melleacutekneacutevkeacutent eacutertelmezzuumlk a szoacutet akkor az a pāda raacutekṣaḥ fıneveacutet314 eacuterthet-juumlk melleacuteje315 vagyis a kar- ige kettıs accusativusi szerkeszteacutessel faktitiacutev kopula-keacutent aacutellhatna rsquomily sokaacuteig tetted ıt koacuteborloacutevaacutersquo azaz rsquomily sokaacuteig hagytad hogy ide-oda koacuteboroljonrsquo316 A szoacutet adverbiumkeacutent is felfoghatjuk ekkor a kar- inattin-gens eacutertelmet kap317 rsquomily sokaacute cselekedteacutelteveacutekenykedteacutel ceacuteltalanul koacuteborolvarsquo Akaacutermelyiket vaacutelasztjuk is e keacutet eacutertelmezeacutes koumlzuumll annyi biztosan kijelenthetı hogy a szintagmaacutet nem tekinthetjuumlk funkcioacuteigeacutes szerkezetnek

312 A reduplikaacutecioacute toumlbbnyire intenziacutevumi jelenteacutessel paacuterosul (energikusan vagy ismeacutetlıdı jelleg-

gel cselekvı szemeacutely) A nem reduplikaacutelt -ka-keacutepzıs neacutevszoacutek nem vezethetık vissza igei eredetre etimoloacutegiaacutejuk is sokszor teljesen homaacutelyos (vouml Ai Gr II2 498 keacuterdıjellel emliacutetve a salalka-t is)

313 Ugyaniacutegy maacuter Nir 63 sarter abhyastāt rsquoa s- gyoumlkbıl reduplikaacutecioacutevalrsquo Hopkins 1893 32 elveti a reduplikaacutecioacute felteacutetelezeacuteseacutet

314 Esetleg a raacutekoumlvetkezı d pāda brahmadviacuteṣ- szavaacutet 315 Erre laacutetszik utalni szoacutetaacuteraacuteban Grassmann 1996 1491 is baacuter RV-fordiacutetaacutesaacuteban maacutes megoldaacutest

vaacutelaszt bdquoWie weit bist du umhergeschweift vergeblichrdquo (Grassmann 1876 78) ami feltehetıleg egy PW-feacutele (ld fentebb) nomen actionis-felfogaacuteson alapszik

316 Vouml JamisonndashBrereton 2014 I 507 bdquoHow far have you sent it scootingrdquo

317 Errıl a lehetseacuteges agentiacutev-inattingens szintaktikailag intranzitiacutev hasznaacutelatroacutel ld 91 jz

133

BIBLIOGRAacuteFIA

ROumlVIDIacuteTEacuteSEK

Ai Gr Ia [Jakob Wackernagel ndash] Albert Debrunner Altindische Grammatik Bd Ia Nachtraumlge zu Band I Goumlttingen 1957 Vandenhoeck amp Ruprecht

Ai Gr II1 Jakob Wackernagel Altindische Grammatik Bd II 1 Einleitung zur Wortlehre No-minalkomposition Goumlttingen 1905 Vandenhoeck amp Ruprecht

Ai Gr II2 [Jakob Wackernagel ndash] Albert Debrunner Altindische Grammatik Bd II 2 Die No-minalsuffixe Goumlttingen 1954 Vandenhoeck amp Ruprecht

Ai Wb Christian Bartholomae Altiranisches Woumlrterbuch Strassburg 1904 K J Truumlbner CDIAL Ralph L Turner A Comparative Dictionary of the Indo-Aryan Languages London 1966

Oxford University Press CII ld Mirashi (ed) 1963 EDHIL Alwin Kloekhorst Etymological Dictionary of the Hittite Inherited Lexicon LeidenndashBos-

ton 2008 Brill Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series 5 EWAia Manfred Mayrhofer Etymologisches Woumlrterbuch des Altindoarischen Bd 1ndash3 Heidel-

berg 1992ndash2001 Winter GED Robert Beekes Etymological Dictionary of Greek With the assistance of Lucien van Beek

Vol 1ndash2 LeidenndashBoston 2009 Brill Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series 101ndash2

IEW Julius Pokorny Indogermanisches etymologisches Woumlrterbuch Bd 1ndash2 4 Aufl TuumlbingenndashBasel 2002 Francke

KEWA Manfred Mayrhofer Kurzgefaszligtes etymologisches Woumlrterbuch des Altindischen A Concise Etymological Sanskrit Dictionary Bd 1ndash4 Heidelberg 1956ndash1980 Winter

LIV Helmut Rix et al (Hrsg) Lexikon der indogermanischen Verben (LIV) 2 erw und verbess Aufl Wiesbaden 2001 Reichert

LIVAdd Martin Joachim Kuumlmmel Addenda und Corrigenda zu LIV2 httpwwworiindufauni-jenadeiskvomediaindogermanistikKC3BCmmel_liv2_addpdf (letoumlltve 2015 12 28)

MW Monier Monier-Williams A SanskritndashEnglish Dictionary New ed with the collaboration of E Leumann and C Cappeller Reprint Delhi 1999 Motilal Banarsidass (1st publ 1899)

NyKk Greacutetsy Laacuteszloacute ndash Kovalovszky Mikloacutes (szerk) Nyelvmővelı keacutezikoumlnyv 1ndash2 koumlt Budapest 1985 Akadeacutemiai Kiadoacute

PW Otto Boumlhtlingk ndash Rudolf Roth Sanskrit-Woumlrterbuch Bd 1ndash7 St Petersburg 1855ndash1875 Kai-serliche Akademie der Wissenschaften

VIA Chlodwig H Werba Verba Indoarica Die primaumlren und sekundaumlren Wurzeln der Sanskrit-Sprache Pars I Radices primariae Wien 1997 Verlag der Oumlsterreichischen Akademie der Wis-senschaften

VWC Vaidika‑padānukrama‑kośaḥ A Vedic Word Concordance Ed by Vishva Bandhu Shastri in collaboration with R Bhim Dev and A Nath LahorendashHoshiarpur 1935ndash1965 21973ndash Vish-veshvaranand Vedic Research Institute [Section I Samhitas (6 parts) 1942ndash63 19762 Section II Brahmanas (2 parts) 1935ndash36 19732 Section III Upanisads (2 parts) 1945 19772 Section IV Vedanga-sūtras (4 parts) 1958ndash61 Section V Consolidated indices to vols IndashIV (2 parts) 1964ndash65]

134

HIVATKOZAacuteSOK

Adams Douglas Q 1999 A Dictionary of Tocharian B AmsterdamndashAtalanta Rodopi Leiden Studies in Indo-European 10

Ahadi Shahram 2001 Verbergaumlnzungen und zusammengesetzte Verben im Persischen Eine va-lenztheoretische Analyse Wiesbaden Reichert IranndashTuran 3

Amano Kyoko 2009 Maitrāyaṇī Saṁhitā IndashII Uumlbersetzung der Prosapartien mit Kommentar zur Lexik und Syntax der aumllteren vedischen Prosa Bremen Hempen Verlag Muumlnchner Forschun-gen zur historischen Sprachwissenschaft 9

Amberber Mengistu ndash Brett Baker ndash Mark Harvey (eds) 2010 Complex Predicates Cross-linguis-tic Perspectives on Event Structure Cambridge Cambridge University Press

Apte Vaman Shivram 1957‒1959 A Practical Sanskrit-English Dictionary Rev and enlarged ed Vol 1‒3 Poona Prasad Prakashan

Arnold E Vernon 1905 Vedic Metre in Its Historical Development Cambridge Cambridge Univer-sity Press

Bahl Kali Charan 1974ndash1979 Studies in the Semantic Structure of Hindi Vol 1ndash2 Synonymous Nouns and Adjectives with karanā With the assistance of Richard A Williams Delhi MotilalndashManohar

Bakshi Mukunda Jha (ed) 1984 Śrautasūtra of Lāṭyāyana (Ending with Agniṣṭoma Chapter) Ed with an original commentary called Saralā and notes by M J Bakshi 2nd ed Varanasi Chau-khambha Sanskrit Sansthan

Balles Irene 2006 Die altindische Cvi-Konstruktion Form Funktion Ursprung Bremen Hempen mdash 2009 Lang rund und krumm zu einigen indogermanischen Zusammenbildungen Die Sprache

48 [= Robert Nedoma ndash David Stifter (Hrsg) h2nr Festschrift fuumlr Heiner Eichner] 20ndash26 B Kovaacutecs Maacuteria 1999 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek a jogi szaknyelvben Magyar Nyelvır 123 388ndash394 van Beek Lucien 2011 Vowel assimilations in Greek the evidence reconsidered In Thomas Krisch

et al (Hrsg) Indogermanistik und Linguistik im Dialog Akten der XIII Fachtagung der Indo-germanischen Gesellschaft vom 21 bis 27 September 2008 in Salzburg Wiesbaden Reichert 49ndash58

Bloomfield Maurice 1896 Contributions to the interpretation of the Veda Journal of the American Oriental Society 16 1ndash42

mdash 1897 The Hymns of the Atharva-Veda Together with Extracts from the Ritual Books and the Commentaries Transl by M Bloomfield Oxford Clarendon The Sacred Books of the East 42

Booij Geert 2007 The Grammar of Words An Introduction to Linguistic Morphology 2nd ed Oxford Oxford University Press

mdash 2009 A constructional analysis of quasi-incorporation in Dutch Gengo Kenkyu 135 5ndash28 Borik Olga ndash Berit Gehrke (eds) 2015 The Syntax and Semantics of Pseudo-Incorporation Lei-

den Brill Syntax and Semantics 40 Bowern Claire 2008 The diachrony of complex predicates Diachronica 25 161ndash185 Brinton Laurel J ndash Minoji Akimoto 1999 Introduction In Brintonndash Akimoto (eds) 1999 1ndash20 Brinton Laurel J ndash Minoji Akimoto (eds) 1999 Collocational and Idiomatic Aspects of Composite

Predicates in the History of English AmsterdamndashPhiladelphia John Benjamins Brugmann Karl 1897ndash1916 Grundriss der vergleichenden Grammatik der indogermanischen

Sprachen 2 Bearb Bd 1ndash2 Strassburg K J Truumlbner (I 1897 II1ndash3 1906 1911 1916) Burrow Thomas 1959 [Review of Renou 1958] Journal of the American Oriental Society 79 287ndash289 Burton-Page John 1957 Compound and Conjunct Verbs in Hindi Bulletin of the School of Oriental

and African Studies 19 469ndash478 Butt Miriam 2003 The light verb jungle Harvard Working Papers in Linguistics 9 1ndash49 mdash 2010 The light verb jungle still hacking away In AmberberndashBakerndashHarvey (eds) 2010 48ndash78 Butt Miriam ndash Aditi Lahiri 2013 Diachronic pertinacity of light verbs Lingua 135 7ndash29

135

Cardona George 2007 Sanskrit In George Cardona ndash Dhanesh Jain (eds) The Indo‑Aryan Lan-guages LondonndashNew York Routledge 104ndash160 Routledge Language Family Series

Casaretto Antje 2010 Syntax und Wortarten der Lokalpartikeln des gveda VI praacuteti International Journal of Diachronic Linguistics and Linguistic Reconstruction 7 1‒53

Ciancaglini Claudia A 2011 The formation of the periphrastic verbs in Persian and neighbouring languages In Mauro Maggi ndash Paola Orsatti (eds) The Persian Language in History Wiesbaden Reichert 3ndash21

Dahl Eystein 2010 Time Tense and Aspect in Early Vedic Grammar Exploring Inflectional Se-mantics in the Rigveda Leiden Brill Brillrsquos Studies in Indo-European Languages amp Linguis-tics 5

Datta Bhagavad (ed) 1924 Ātharvaṇa jyotiṣam or the Vedāṅga jyotiṣa of the Atharva Veda La-hore Motilal Banarsidass The Punjab Sanskrit Series 6

Dayal Veneeta 2011 Hindi pseudo-incorporation Natural Language and Linguistic Theory 29 123ndash167

mdash 2015 Incorporation morpho-syntactic vs semantic considerations In BorikndashGehrke (eds) 2015 47ndash87

Delbruumlck Berthold 1888 Altindische Syntax Halle Verlag der Buchhandlung des Waisenhauses Deacuter Csilla Ilona 2008 Grammatikalizaacutecioacute Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute Nyelvtudomaacutenyi Eacuterteke-

zeacutesek 158 Dobos Csilla 2001 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek vizsgaacutelata (kuumlloumlnoumls tekintettel az orosz jogi szaknyelv-

re) Doktori (PhD) disszertaacutecioacute Debreceni Egyetem Eckardt Regine 2002 Semantic change in grammaticalization In Graham Katz ndash Sabine Reinhard

ndash Philip Reuter (eds) Sinn amp Bedeutung VI Proceedings of the Sixth Annual Meeting of the Gesellschaft fuumlr Semantik October 8ndash10 2001 Osnabruumlck Institute of Cognitive Science 53ndash67

Eacute Kiss Katalin 1999 Mondattan In Eacute Kiss Katalin ndash Kiefer Ferenc ndash Siptaacuter Peacuteter Uacutej magyar nyelv-tan Budapest Osiris 15ndash184

Elizarenkova Tatyana Y 1995 Language and Style of the Vedic Ṛṣis Albany State University of New York Press SUNY Series in Hindu Studies

mdash 1999 Rigveda Vol 1ndash3 Moskva Nauka Etter Annemarie 1985 Die Fragesaumltze im gveda BerlinndashNew York De Gruyter Farkas Donka F ndash Henrieumltte de Swart 2003 The Semantics of Incorporation From Argument Struc-

ture to Discourse Transparency Stanford CSLI Stanford Monographs in Linguistics Fraenkel Ernst 1962ndash1965 Litauisches etymologisches Woumlrterbuch Bd 1ndash2 Heidelberg Winter Gaedicke Carl 1880 Der Accusativ im Veda Breslau Verlag von Wilhelm Koebner Gaeffke Peter 1967 Untersuchungen zur Syntax des Hindi The HaguendashParis Mouton amp Co Garnier Romain 2006 Nouvelles reacuteflexions autour de gr ypoundmaqoj Die Sprache 26 81ndash93 Geldner Karl F 1888 Uumlber das vedische Wort meni In Festgruss an Otto von Boumlhtlingk zum Dok-

tor‑Jubilaumlum 3 Februar 1888 von seinen Freunden Stuttgart Verlag von W Kohlhammer 31ndash33 mdash 1951 Der Rig-Veda Aus dem Sanskrit ins Deutsche uumlbersetzt und mit einem laufenden Kom-

mentar versehen Bd 1ndash3 Cambridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series 33ndash35

Gippert Jost 1999 Neue Wege zur sprachwissenschaftlichen Analyse der vedischen Metrik In Heiner Eichner ndash Hans Christian Luschuumltzky (Hrsg) Compositiones indogermanicae in memo-riam Jochem Schindler Praha Enigma 97ndash125

Gonda Jan 1971 Old Indian LeidenndashKoumlln Brill Handbuch der Orientlistik 2 Abt Indien 1 Bd Die indischen Sprachen 1 Abschnitt

mdash 1975 A critical survey of the publications on the periphrastic future in Sanskrit In Id Selected Studies Vol 3 Leiden Brill 69ndash90

Gotō Toshifumi 1987 Die ldquoI Praumlsensklasserdquo im Vedischen Untersuchung der vollstufigen the-matischen Wurzelpraumlsentia Wien Verlag der Oumlsterreichischen Akademie der Wissenschaften SbOumlAW Phil‑hist Klasse 489

136

mdash 2002 Funktionen des Akkusativs und Rektionsarten des Verbums ndash anhand des Altindoarischen ndash In Heinrich Hettrich ndash Jeong‑Soo Kim (Hrsg) Indogermanische Syntax Fragen und Per-spektiven Wiesbaden Reichert 22ndash42

Grassmann Hermann 1876ndash1877 Rig‑Veda Uumlbersetzt und mit kritischen und erlaumluternden Anmer-kungen versehen von H Grassmann Bd 1ndash2 Leipzig Brockhaus

mdash 1996 Woumlrterbuch zum Rig-Veda 6 uumlberarb und ergaumlnzte Aufl Bearb von Maria Kozianka Wiesbaden Harrasowitz

Griffith Ralph T 1973 The Hymns of the Rʘgveda Ed by J L Shastri New rev ed Delhi Motilal Banarsidass

Griffiths Arlo 2009 The Paippalādasaṃhitā of the Atharvaveda Kāṇḍas 6 and 7 A New Edition with Translation and Commentary Groningen Egbert Forsten Groningen Oriental Studies 22

Grimshaw Jane ndash Armin Mester 1988 Light verbs and θ-marking Linguistic Inquiry 19 205ndash232 Hacker Paul 1961 On the problem of a method for treating the compound and conjunct verbs in

Hindi Bulletin of the School of Oriental and African Studies 24 484ndash516 Hackstein Olav 2002 Uridg CHCC gt CCC Historische Sprachforschung 115 1ndash22 mdash 2012 When words coalesce chunking and morphophonemic extension In H Craig Melchert

(ed) The Indo-European Verb Proceedings of the Conference of the Society for Indo-European Studies Los Angeles 13ndash15 September 2010 Wiesbaden Reichert 87ndash104

Haspelmath Martin 2000 Periphrasis In Geert Booij et al (eds) Morphology A Handbook on Inflection and Word Formation Vol 1 BerlinndashNew York de Gruyter 654ndash664 Handbuumlcher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft 171

Heenen Franccedilois 2006 Le deacutesideacuteratif en veacutedique AmsterdamndashNew York Rodopi Leiden Studies in Indo-European 13

Helbig Gerhard 1984 Probleme der Beschreibung von Funktionsverbgefuumlgen im Deutschen In Id Studien zur deutschen Syntax 2 Bd Leipzig VEB Verlag Enzyklopaumldie 163‒188

Hettrich Heinrich 2002 Das Projekt einer Kasussyntax des Rgveda Der Instrumental In Id (Hrsg) Indogermanische Syntax Fragen und Perspektiven Wiesbaden Reichert 43ndash63

Hill Eugen 2007 Die Aorist‑Praumlsentien des Indoiranischen Untersuchungen zur Morphologie und Semantik einer Praumlsensklasse Bremen Hempen Muumlnchner Forschungen zur historischen Sprach-wissenschaft 7

Hiltunen Risto 1999 Verbal phrases and phrasal verbs in Early Modern English In BrintonndashAki-moto (eds) 1999 133ndash165

Hoffmann Karl 1967 Der Injunktiv im Veda Heidelberg Winter mdash 1976 Aufsaumltze zur Indoiranistik 2 Bd Hrsg von Johanna Narten Wiesbaden Reichert Hoffmann Roland 1996 Funktionsverbgefuumlge im Lateinischen In Alfred Bammesberger ‒ Fried-

rich Heberlein (Hrsg) Akten des VIII Internationalen Kolloquiums zur lateinischen Linguistik Heidelberg Carl Winter 200ndash212

Hook Peter Edwin 1974 The Compound Verb in Hindi Ann Arbor The University of Michigan Center for South and Southeast Asian Studies

Hook Peter Edwin ndash Prashant Pardeshi 2006 Are Vector Verbs Eternal Paper presented at the Eleventh Biennial Symposium Intertheoretical Approaches to Complex Verb Constructions Rice University 16ndash18 March 2006 (a prezentaacutecioacute letoumllthetı a konferencia honlapjaacuteroacutel httpwwwrufriceedu~lingsympPardeshi_paperpdf letoumlltve 2016 01 12)

Hopkins Edward W 1893 Vedic reduplication of nouns and adjectives The American Journal of Philology 14 1ndash40 138

Hopper Paul J ndash Elizabeth Closs Traugott 2003 Grammaticalization 2nd ed Cambridge Cam-bridge University Press

Iglesias-Raacutebade Luis 2001 Composite predicates in Middle English with the verbs nimen and ta-ken Studia Neophilologica 73 143ndash163

137

Ittzeacutes Maacuteteacute 2007 Remarks on the periphrastic constructions with the verb lsquoto make to dorsquo in Sanskrit Greek and Latin In Csaba Dezsı (ed) Indian Languages and Texts Through the Ages Essays of Hungarian Indologists in Honour of Prof Csaba Toumlttoumlssy New Delhi Manohar 1ndash40

mdash 2013 Light verb constructions vs simple verbs in Vedic vimoacutecanaṃ kṇute (RV 33012d) In Danuta Stasik ndash Anna Trynkowska (eds) CEENIS Current Research Series Vol 1 Warszawa Dom Wydawniczy Elipsa 107ndash123

mdash 2015a Funkcioacuteigeacutes szerkezetek a kar- rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel a gveda 7 koumlnyveacuteben In Baacuteraacuteny Istvaacuten et al (szerk) Studia Classica Tanulmaacutenyok az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Oacutekortudomaacute-nyi Inteacutezeteacutebıl Budapest ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute 339ndash350

mdash 2015b Light verb constructions in Vedic Manas Studies into Asia and Africa Electronic Jour-nal of the Centre for Eastern Languages and Cultures Sofia University bdquoSt Kliment Ohridskirdquo Issue 22015 Tradition and Modernity in Indian Culture httpmanasbgentradition-and-mo-dernity-indian-culturelight-verb-constructions-vedic (letoumlltve 2016 februaacuter 22)

mdash 2015c The interpretation of praacuteti hellip mucāte in gveda 102711c Indo-Iranian Journal 58 203ndash215

Jamison Stephanie W 1983 Function and Form in the -aacuteya-Formations of the Rig Veda and Athar-va Veda Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht

mdash 1996 Vedic meniacute Avestan maēni and the power of thwarted exchange Studien zur Indologie und Iranistik 20 [= Veda-vyākaraṇa-vyākhyāna Fs Paul Thieme] 187ndash203

Jamison Stephanie W ndash Joel P Brereton 2014 The Rigveda The Earliest Religious Poetry of India Transl by S W Jamison ndash J P Brereton Vol 1ndash3 New York Oxford University Press South Asia Research

Janda Michael 2000 Eleusis Das indogermanische Erbe der Mysterien Innsbruck Institut fuumlr Sprachwissenschaft Innsbrucker Beitraumlge zur Sprachwissenschaft 96

mdash 2005 Elysion Enstehung und Entwicklung der griechischen Religion Innsbruck Institut fuumlr Sprachen und Literaturen Innsbrucker Beitraumlge zur Sprachwissenschaft 119

mdash 2010 bdquoDer Weg nach obenrdquo Fruumlhgriechische Funktionsverbgefuumlge A Greek and Latin from an Indo-European Perspective 3 konferenciaacuten (Bratislava 2010 juacutelius 9) tartott elıadaacutes hand-out-ja

Jasanoff Jay H 2003 Hittite and the Indo‑European Verb Oxford Oxford University Press Kachru Yamuna 2006 Hindi AmsterdamndashPhiladelphia John Benjamins London Oriental and

African Language Library 12 Kamber Alain 2008 Funktionsverbgefuumlge empirisch Eine korpusbasierte Untersuchung zu den

nominalen Praumldikaten des Deutschen Tuumlbingen Max Niemeyer Verlag Germanistische Lin-guistik 281

Kaacutelmaacuten Laacuteszloacute 2006 Mieacutert nem vonzanak a reacutegensek In Uı (szerk) KB 120 ndash A titkos koumltet Nyelveacuteszeti tanulmaacutenyok Baacutenreacuteti Zoltaacuten eacutes Komloacutesy Andraacutes tiszteleteacutere Budapest Tinta Kiadoacute 229ndash246

Kearns Kate 2002 Light Verbs in English Keacutezirat httpciteseerxistpsueduviewdocdownload doi=101113229amprep=rep1amptype=pdf (letoumlltve 2015 12 28)

Keith Arthur Berriedale 1914 The Veda of the Black Yajus School entitled Taittiriya Sanhita Part 2 Kāṇḍas IVndashVII Transl by A B Keith Cambridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series 19

Kellens Jean 1995 Liste du verbe avestique Wiesbaden Reichert Keszler Borbaacutela 1992 A mai magyar nyelv szoacutefaji rendszere In Kozocsa Saacutendor Geacuteza ndash Laczkoacute

Krisztina (szerk) Emleacutekkoumlnyv Raacutecz Endre hetvenedik szuumlleteacutesnapjaacutera Budapest ELTE 131ndash139 mdash 1995 A mai magyar nyelv szoacutefaji rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacutei Magyar Nyelvır 119 293ndash308 Keszler Borbaacutela (szerk) 2000 Magyar grammatika Budapest Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Keydana Goumltz 2003 Infinitive im gveda Habilitationsschrift Goumlttingen mdash 2013 Infinitive im gveda Formen Funktion Diachronie Leiden Brill Brillrsquos Studies in

Indo-European Languages and Linguistics 9

138

Kiefer Ferenc 1990ndash1991 Noun Incorporation in Hungarian Acta Linguistica Hungarica 40 149ndash177 mdash 2003 A keacutetfeacutele igemoacutedosiacutetoacuteroacutel Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 100 177ndash186 mdash 2006 Aspektus eacutes akcioacuteminıseacuteg Kuumlloumlnoumls tekintettel a magyar nyelvre Budapest Akadeacutemiai

Kiadoacute mdash 2007 Jelenteacuteselmeacutelet Budapest Corvina Kiefer Ferenc (szerk) 1992 Strukturaacutelis magyar nyelvtan 1 koumltet Mondattan Budapest Akadeacute-

miai Kiadoacute mdash 2000 Strukturaacutelis magyar nyelvtan 3 koumltet Morfoloacutegia Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute Kiefer Ferenc ndash Ladaacutenyi Maacuteria (2000) Az igekoumltık In Kiefer (szerk) 2000 453ndash518 Kim Jeong‑Soo 2010 Untersuchungen zu altindischen Abstrakta und Adjektiven im Rigveda und

Atharvaveda Die primaumlren a‑Staumlmme und die ana‑Bildungen Bremen Hempen Verlag Muumlnchner Forschungen zur historischen Sprachwissenschaft 10

Knobl Werner 2004 The nonce formation A more-than-momentary look at the Augenblicksbil-dung In Arlo Griffiths ndash Jan E M Houben (eds) The Vedas Texts Language amp Ritual Pro-ceedings of the Third International Vedic Workshop Leiden 2002 Groningen Egbert Forsten 261ndash283 Groningen Oriental Studies 20

Knobloch Johann 1981 Indogermanische Wurzelsemantik Lingua 54 41ndash46 Komloacutesy Andraacutes 1992 Reacutegensek eacutes vonzatok In Kiefer (szerk) 1992 299ndash527 Korn Agnes 2013 Looking for the middle way Voice and transitivity in complex predicates in

Iranian Lingua 135 30ndash55 Kostić Svetislav 1999 Verb Syntagmata in Hindī Structure and Functions Praha Univerzita Kar-

lova v Praze Nakladatelstviacute Karolinum Krause Wolfgang 2014 Altindische und altnordische Kunstpoesie ein Vergleich ihres Sprachstils

In Wolfgang Krause Schriften zur Runologie und Sprachwissenschaft Hrsg von Heinrich Beck et al BerlinndashBoston de Gruyter 502ndash533

Krisch Thomas 1996 Zur Genese und Funktion der altindischen Perfekta mit langem Reduplikati-onsvokal Mit kommentierter Materialsammlung Innsbruck Institut fuumlr Sprachwissenschaft der Universitaumlt Innsbruck Innsbrucker Beitraumlge zur Sprachwissenschaft 87

Kuiper Franciscus B J 1961ndash1962 Remarks on The Avestan Hymn to Mithra Indo-Iranian Jour-nal 5 39ndash60

Kulikov Leonid 2010 Nominal composition noun incorporation and non-finite formations in Sans-krit delimiting the boundaries of the verbal paradigm In Klaus Karttunen (ed) Anantaṁ śās-tram Indological and Linguistic Studies in Honour of Bertil Tikannen [= Studia Orientalia 108] Helsinki Finnish Oriental Society 111ndash131

mdash 2012 The Vedic ‑ya‑presents Passives and intransitivity in Old Indo‑Aryan AmsterdamndashNew York Rodopi Leiden Studies in Indo‑European 19

Kuumlmmel Martin Joachim 1996 Stativ und Passivaorist im Indoiranischen Goumlttingen Vanden-hoeck amp Ruprecht

mdash 2000 Das Perfekt im Indoiranischen Eine Untersuchung der Form und Funktion einer ererbten Kategorie des Verbums und ihrer Weiterentwicklung in den altindoiranischen Sprachen Wies-baden Reichert

Laczkoacute Tibor 2000 Az ige argumentumszerkezeteacutet megırzı fıneacutevkeacutepzeacutes In Kiefer (szerk) 2000 293ndash407

Langer Stefan 2005 A formal specification of support verb constructions In Stefan Langer ndashDaniel Schnorbusch (Hrsg) Semantik im Lexikon Tuumlbingen Guumlnter Narr Verlag 179ndash202 Tuumlbinger Beitraumlge zur Linguistik 479

Lazard Gilbert 1989 Le persan In Ruumldiger Schmitt (Hrsg) Compendium linguarum Iranicarum Wiesbaden Reichert 263ndash293

Lengyel Klaacutera 2000 A segeacutedigeacutek eacutes szaacutermazeacutekaik In Keszler (szerk) 2000 252ndash258 Lubotsky Alexander M 1997 A Rʘgvedic Word Concordance Vol 1ndash2 New Haven American

Oriental Society American Oriental Series 82ndash83

139

mdash 2002 Atharvaveda‑Paippalāda Kāṇḍa Five Text Translation Commentary Cambridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series Opera Minora 4

mdash 2012 Dissimilatory loss of i in Sanskrit In Roman Sukač ndash Ondřej Šefčiacutek (eds) The Sound of Indo-European 2 Papers on Indo-European Phonetics Phonemics and Morphophonemics Muumln-chen LINCOM 177ndash181

Ludwig Alfred 1876ndash1888 Der Rig‑Veda oder die heiligen Hymnen der Bracirchmana Zum ersten Male vollstaumlndig ins Deutsche uumlbersetzt mit Commentar und Einleitung Bd 1ndash6 Prag Tempsky

Macdonell Arthur A 1910 Vedic Grammar Strassburg K J Truumlbner Grundriss der Indo-Ari-schen Philologie und Altertumskunde 14

mdash 1916 A Vedic Grammar for Students Oxford Clarendon Mānušš Leksa et al 1997 Čigānu-latviešu-angḷu etimoloăiskā vārdnīca un latviešu-čigānu vārd-

nīca Rīgā Zvaigzne ABC Masica Colin P 1976 Defining a Linguistic Area South Asia Chicago University of Chicago Press mdash 1991 The Indo-Aryan Languages Cambridge Cambridge University Press Matasović Ranko 2009 Etymological Dictionary of Proto-Celtic LeidenndashBoston Brill Leiden

Indo-European Etymological Dictionary Series 9 Melchert H Craig 1993 Cuneiform Luvian Lexicon Chapel Hill Lexica Anatolica 2 Mirashi Vasudev Vishnu (ed) 1963 Inscriptions of the Vākāṭakas Ootacamund Government Epi-

graphist for India Corpus Inscriptionum Indicarum 5 Mithun Marianne 1984 The evolution of noun incorporation Language 60 847ndash894 Mohanan Tara 1997 Multidimensionality of representation NV complex predicates in Hindi In

Alex Alsina et al (eds) Complex Predicates Stanford CSLI 431‒471 CSLI Lecture Notes 64 Molnaacuter Katalin 1997 Egy rendhagyoacute terminustoumlrteacutenet tanulsaacutegai Magyar Nyelvır 121 93ndash97 Montaut Annie 2004 A Grammar of Hindi Muumlnchen Lincom Europa mdash 2016 Noun-verb complex predicates in Hindi and the rise of non-canonical subjects In Nashndash

Samvelian (eds) 2016 142ndash174 Mylius Klaus 1995 Woumlrterbuch des altindischen Rituals Mit einer Uumlbersicht uumlber das altindische

Opferritual und einem Plan der Opferstaumltte Wichtrach Institut fuumlr Indologie Narten Johanna 1964 Die sigmatischen Aoriste im Veda Wiesbaden Reichert Nash Leacutea ndash Pollet Samvelian (eds) 2016 Approaches to Complex Predicates LeidenndashBoston Brill

Syntax and Semantics 41 Neacutegyesi Maacuteria 2013 Hindiacute nyelvkoumlnyv Wardha Mahatma Gandhi Antarrashtriya Hindi Vishwa-

vidyalaya Normier Rudolf 1980 Nochmals zu sor- Indogermanische Forschungen 85 43ndash80 Oberlies Thomas 2003 A Grammar of Epic Sanskrit BerlinndashNew York de Gruyter mdash 2012 Der Rigveda und seine Religion Berlin Verlag der Weltreligionen Oertel Hanns 1926 The Syntax of Cases in the Narrative and Descriptive Prose of the Brāhmaṇas

Heidelberg Winter Oldenberg Hermann 1912 gveda Textkritische und exegetische Noten Siebentes bis zehntes

Buch Berlin Weidmannsche Buchhandlung Abhandlungen der koumlniglichen Gesellschaft der Wissenschaften zu Goumlttingen Phil‑hist Klasse Neue Folge 133

mdash 1914 Zwei vedische Worte In Festschrift Ernst Windisch zum siebzigsten Geburtstag am 4 September 1914 Dargebracht von Freunden und Schuumllern Leipzig Harrassowitz 116ndash122

OrsquoRyan P Bob 2015 An optimality-theoretic analysis of syntactic absurdity In Evett Kay ndash Tom Peeka (eds) Is It Normal Syntactic and Dystactic Studies Dedicated to Stephen Bashanew on the Occasion of His 60th Brithday Melbourne Iron Hen Press 25ndash39

Paul Pooja 2016 Malayalam ceyy-support and its relation to event and argument structure In NashndashSamvelian (eds) 2016 175ndash211

Pischel Richard ndash Karl F Geldner 1889ndash1901 Vedische Studien Bd 1ndash3 Stuttgart Verlag von W Kohlhammer

140

von Polenz Peter 1987 Funktionsverben Funktionsverbgefuumlge und Verwandtes Vorschlaumlge zur satzsemantischen Lexikographie Zeitschrift fuumlr germanistische Linguistik 15 169ndash189

Poornima Shakthi ndash Robert Painter 2010 Diverging pathways The current status of grammatical-ization of Hindi light verbs In Rajendra Singh (ed) Annual Review of South Asian Languages and Linguistics 2010 BerlinndashNew York De Gruyter Mouton 75ndash103 Trends in Linguistics Studies and Monographs 238

van Pottelberge Jeroen 2001 Verbonominale Konstruktionen Funktionsverbgefuumlge Vom Sinn und Unsinn eines Untersuchungsgegenstandes Heidelberg Winter

mdash 2007 Funktionsverbgefuumlge und verwandte Erscheinungen In Harald Burger et al (eds) Phra-seology An International Handbook of Contemporary Research BerlinndashNew York de Gruyter 436ndash444

Renou Louis 1930 Grammaire sanscrite Vol 1ndash2 Paris Adrien-Maisonneuve mdash 1952 Grammaire de la langue veacutedique Lyon Edition IAC Les langues du monde Seacuterie gram-

maire philologie litteacuterature 9 mdash 1958 Eacutetudes sur le vocabulaire du Ṛgveda Premiegravere Seacuterie Pondicheacutery Institut Franccedilais

drsquoIndologie Publications de lrsquoInstitut Franccedilais drsquoIndologie 5 Rix Helmut 1985 Das letzte Wort der Duenos-Inschrift Muumlnchener Studien zur Sprachwissen-

schaft 46 193ndash220 Roth Rudolf ndash William Dwight Whitney 1856 Atharva Veda Sanhita Bd 1 Text Bern F Duumlmmler Salvi Giampaolo 2005 Some firm points on Latin word order The left periphery In Eacute Kiss Katalin

(ed) Universal Grammar in the Reconstruction of Ancient Languages BerlinndashNew York Mou-ton de Gruyter 429ndash456 Studies in Generative Grammar 83

mdash 2015 Mozgataacutesok eacutes kiemeleacutesek a latinban In Baacuteraacuteny Istvaacuten et al (szerk) Studia Classica Tanulmaacutenyok az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Oacutekortudomaacutenyi Inteacutezeteacutebıl Budapest ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute 369ndash380

Scarlata Salvatore 1999 Die Wurzelkomposita im Rʘgveda Wiesbaden Reichert Schaefer Christiane 1994 Das Intensivum im Vedischen Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht

Historische Sprachforschung Ergaumlnzungsheft 37 Schmitt Ruumldiger 2014 Woumlrterbuch der altpersischen Koumlnigsinschriften Wiesbaden Reichert Schultze-Berndt Eva 2008 What do ldquodordquo verbs do The semantic diversity of generalised action

verbs In Elisabeth Verhoeven et al (eds) Studies on Grammaticalization BerlinndashNew York Mouton de Gruyter 185ndash207 Trends in Linguistics Studies and Monographs 205

Schutzeichel Marc 2014 Indogermanische Funktionsverbgefuumlge Muumlnster Verlagshaus Monsen-stein und Vannerdat Wissenschaftliche Schriften der WWU Muumlnster XII13

Simon Zsolt 2009 Az indoeuroacutepai feacutemneacutev-terminoloacutegia Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 106 227ndash241 Skjaeligrvoslash Prods Oktor 2009 Old Iranian In Gernot Windfuhr (ed) The Iranian Languages

LondonndashNew York Routledge 43ndash195 Routledge Language Family Series Slade Benjamin 2013 The diachrony of light and auxiliary verbs in Indo-Aryan Diachronica 30

531ndash578 (bdquopre-printrdquo vaacuteltozat [a dolgozatban ennek oldalszaacutemaira hivatkozom] httplingauf netlingbuzz002198 letoumlltve 2016 01 10)

Sommer Ferdinand 1977 śatvayam RV V 615 In Id Schriften aus dem Nachlaszlig Hrsg von Bernhard Forssman Muumlnchen Kitzinger 61ndash85

Speijer Jakob S 1886 Sanskrit Syntax Leiden Brill mdash 1896 Vedische und Sanskrit-Syntax Strassburg K J Truumlbner Grundriss der Indo-Arischen

Philologie und Altertumskunde 17 Spencer Andrew 2003 Morphology In Mark Aronoff ndash Janie Rees-Miller (eds) The Handbook

of Linguistics OxfordndashMalden Blackwell 213ndash237 Steer Thomas 2015 Amphikinese und Amphigenese Morphologische und phonologische Untersu-

chungen zur Genese amphikinetischer Sekundaumlrbildungen und zur internen Derivation im Indo-germanischen Wiesbaden Reichert

141

Storrer Angelika 2006 Funktionen von Nominalisierungsverbgefuumlgen im Text Eine corpusbasier-te Fallstudie In Kristel Proost ndash Edeltraud Winkle (Hrsg) Von Intentionalitaumlt zur Bedeutung konventionalisierter Zeichen Festschrift fuumlr Gisela Harras zum 65 Geburtstag Tuumlbingen Guumlnter Narr 147ndash178

Stuumlber Karin 2002 Die primaumlren s-Staumlmme des Indogermanischen Wiesbaden Reichert Tanos Baacutelint 2015 A sumer oumlsszetett igeacutek mint idioacutemaacutek In Baacutecs Tamaacutes ndash Dezsı Tamaacutes ndash Veacuter

Aacutedaacutem (szerk) Aegyptiaca et Assyriaca Tanulmaacutenyok az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Oacutekortudomaacutenyi Inteacutezeteacutebıl Budapest ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute 229ndash244 Antiqua et Orientalia 5

Taacutelos Endre 1999 Etymologica Zingarica Acta Linguistica Acad Scient Hung 46 215‒268 Telegdi Zsigmond 1950ndash1951 Nature et fonction des peacuteriphrases verbales dites ldquoverbes composeacutesrdquo

en persan Acta Orientalia Acad Scient Hungaricae 1 315ndash334 mdash 1973 Remarques sur les emprunts arabes en persan Acta Linguistica Acad Scient Hung 23

51ndash58 mdash 2006 Az igei szoacutekincs organikus oumlsszeteacuteteleacutenek aacutetalakulaacutesa a perzsa toumlrteacuteneteacutenek folyamaacuten In

Uı Opera omnia II Szerk M Jeremiaacutes Eacuteva PiliscsabandashBudapest Avicenna Koumlzel‑Kelet Ku-tataacutesok InteacutezetendashAkadeacutemiai Kiadoacute 350ndash366 Acta et Studia 4

Thieme Paul 1929 Das Plusquamperfectum im Veda Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht Thumb Albert ndash Richard Hauschild 1959 Handbuch des Sanskrit Bd I2 Formenlehre 3 stark

umgearb Aufl Heidelberg Winter Tichy Eva 1992 Wozu braucht das Altindische ein periphrastisches Futur Zeitschrift der Deut-

schen Morgenlaumlndischen Gesellschaft 142 334ndash342 mdash 1995 Die Nomina agentis auf -tar- im Vedischen Heidelberg Winter Tikkanen Bertil 1987 The Sanskrit Gerund A Synchronic Diachronic and Typological Analysis

Helsinki Finnish Oriental Society Studia Orientalia 62 Tolcsvai Nagy Gaacutebor 2011 Kognitiacutev szemantika 2 jav kiad Nyitra Konstantin Filozoacutefus Egyetem Traugott Elizabeth Closs 1999 A historical overview of complex predicate types In BrintonndashAki-

moto (eds) 1999 239ndash260 Vance William A 2002 Remarks on the temporal values of the Rig Vedic terms in -pitvaacute- Journal

of the American Oriental Society 122 428ndash431 Vasu Srisa Chandra 1988 The Aṣṭādhyāyī of Pāṇini Vol 1ndash2 Ed and transl by S Ch Vasu

Reprint Delhi Motilal Banarsidass (1st publ 1891) Vincze Veronika 2008 A puszta koumlzneacutev + ige komplexumok staacutetusaacuteroacutel In Sinkovics Balaacutezs (szerk)

LingDok 7 Nyelveacutesz-doktoranduszok dolgozatai Szeged Szegedi Tudomaacutenyegyetem Nyelv-tudomaacutenyi Doktori Iskola 279ndash297

mdash 2009 Elıadaacutest tart vs elıad fıneacutev + ige szerkezetek igei variaacutensai In Sinkovics Balaacutezs (szerk) LingDok 8 Nyelveacutesz-doktoranduszok dolgozatai Szeged Szegedi Tudomaacutenyegyetem Nyelv-tudomaacutenyi Doktori Iskola 265ndash278

mdash 2011a Mi faacuten terem a fıneacutev + ige szerkezet In Geacutecseg Zsuzsanna (szerk) LingDok 10 Nyel-veacutesz-doktoranduszok dolgozatai Szeged Szegedi Tudomaacutenyegyetem Nyelvtudomaacutenyi Doktori Iskola 225ndash243

mdash 2011b Semi-Compositional Noun + Verb Constructions Theoretical Questions and Computa-tional Linguistic Analyses Doktori (PhD) disszertaacutecioacute Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Vincze Veronika ndash Csirik Jaacutenos 2010 Hungarian corpus of light verb constructions In Proceedings of the 23rd International Conference on Computational Linguistics (Coling 2010) Beijing Coling 2010 Organizing Committee 1110ndash1118

Werba Chlodwig H 1986 Ghost-words in den Gāθās Die Sprache 32 334ndash364 mdash 1992 Prakritic wordforms in the gvedasaṃhitā Wiener Zeitschrift fuumlr die Kunde Suumldasiens 36

11ndash18 Whitney William Dwight 1993 Sanskrit Grammar Reprint Delhi Motilal Banarsidass (5th ed

1924)

142

Whitney William Dwight ndash Charles Rockwell Lanman 1905 Atharva-Veda Saṁhitā Transl with a critical and exegetical commentary by W D Whitney Rev by C R Lanman Vol 1ndash2 Cam-bridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series 7ndash8

Widmer Paul 2005 Der altindische vk‑Typus und hethitisch nakkɩ‑ Der indogermanische Instru-mental zwischen Syntax und Morphologie Die Sprache 45 190ndash208

Windfuhr Gernot ndash John R Perry 2009 Persian and Tajik In Gernot Windfuhr (ed) The Iranian Languages LondonndashNew York Routledge 416ndash544 Routledge Language Family Series

Winhart Heike 2005 Funktionsverbgefuumlge im Deutschen Zur Verbindung von Verben und Nomi-nalisierungen Diss Tuumlbingen httptobias‑libuni‑tuebingendevolltexte20051696pdfDisser-tation‑Drivepdf (letoumlltve 2015 04 07)

Witzel Michael 1989 Tracing the Vedic dialects In Colette Caillat (eacuted) Dialects dans les littera-tures indo-aryennes Actes du Colloque International organiseacute par UA 1058 sous les auspices du CNRS avec le soutien du Collegravege de France de la Fondation Hugot du College de France de lUniversite de Paris III du Ministre des Affaires Etrangeres Paris (Fondation Hugot) 16ndash18 Septembre 1986 Paris Collegravege de France Institut de Civilisation Indienne 97ndash264

Witzel Michael et al (Hrsg) 2007 Rig-Veda Das heilige Wissen Erster und zweiter Liederkreis Aus dem vedischen Sanskrit uumlbersetzt und herausgegeben von Michael Witzel und Toshifumi Gotō unter Mitarbeit von Eijirō Dōyama und Mislav Ježić Franukfurt aMndashLeipzig Verlag der Weltreligionen

Witzel Michael et al (Hrsg) 2013 Rig-Veda Das heilige Wissen Dritter bis fuumlnfter Liederkreis Aus dem vedischen Sanskrit uumlbersetzt und herausgegeben von Michael Witzel Toshifumi Gotō und Salvatore Scarlata Berlin Verlag der Weltreligionen

Wohlgemuth Jan 2009 A Typology of Verbal Borrowings BerlinndashNew York Mouton de Gruyter Trends in Linguisticsryan Studies and Monographs 211

Zehnder Thomas 2011 Das periphrastische Kausativ im Vedischen Bremen Hempen Verlag Muumlnchner Forschungen zur historischen Sprachwissenschaft 12

Zsilinszky Eacuteva 1996 Aacutellandoacute szoacutekapcsolatok a XVII szaacutezadi jogi szoumlvegekben Magyar Nyelvır 120 92ndash96

I BevezeteacutesI BevezeteacutesI BevezeteacutesI Bevezeteacutes

9

I 1 TEacuteMAMEGJELOumlLEacuteS EacuteS AacuteLTALAacuteNOS SZEMPONTOK

Habilitaacutecioacutes dolgozatomban a veacutedikus oacuteind nyelv funkcioacuteigeacutes szerkezeteit vizsgaacute-lom Mivel az alaacutebbiakban a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kategoacuteriaacutejaacutenak definiaacutelaacutesaacuteroacutel eacutes annak neheacutezseacutegeirıl reacuteszletesebben lesz szoacute ezeacutert itt a bevezeteacutes elejeacuten csak egy roumlvid nagyon aacuteltalaacutenos eacutes inkaacutebb csak az orientaacutecioacutet elısegiacutetı meghataacuterozaacutest adok ebben a dolgozatban funkcioacuteigeacutes szerkezet alatt olyan neacutevszoacute+ige feleacutepiacuteteacuteső szer-kezeteket eacutertek amelyek lexikaacutelis jelenteacutese a neacutevszoacutei tagban koncentraacuteloacutedik miacuteg az igei tag az uacuten funkcioacuteige elsısorban grammatikai funkcioacutekkal rendelkezik Ti-pikus magyar peacuteldakeacutent ld az eladaacutesra keruumll nyilatkozatot tesz taacutemadaacutest inteacutez elıadaacutest tart szerkezeteket

A veacutedikus (vagy veacutedikus oacuteind) nyelv az oacuteind korszakon beluumll a Veacutedaacutekkeacutent ismert szoumlvegek (verses saṃhitāk illetve proacutezai brāhmaṇaacutek āraṇyakaacutek upaniṣadok eacutes e-gyeacuteb szoumlvegek) nyelvvaacuteltozata1 A veacutedikus nyelven beluumll Witzelt (1989 124ndash127) koumlvetve oumlt korszakot kuumlloumlnboumlztetek meg (ld Kuumlmmel 2000 5ndash6)2

1 korai veacutedikus (RV) 2 oacuteveacutedikus (egyeacuteb mantra‑szoumlvegek RVKh SV AV YVm) 3 koumlzeacutepveacutedikus (reacutegebbi proacuteza YVp eacutes reacutegebbi brāhmaṇa‑proacuteza) 4 uacutejveacutedikus (uacutejabb proacuteza uacutejabb brāhmaṇa‑proacuteza āraṇyakaacutek upaniṣadok) 5 keacutesıveacutedikus (kalpasūtra‑szoumlvegek)

Vizsgaacuteloacutedaacutesaim a korai veacutedikus korszakot jelentı gveda himnuszainak nyelvaacutella-potaacutera oumlsszpontosiacutetanak aminek toumlbb oka van Egyreacuteszt a veacutedikus irodalom oacuteriaacutesi terjedelme praktikus szempontboacutel maacuter csak az aacutettekinthetıseacuteg kedveacuteeacutert is szuumlkseacute-gesseacute tette egy behataacuterolt eacutes kezelhetı meacuterető reacuteszkorpusz kivaacutelasztaacutesaacutet Vaacuterhatoacute volt azonban hogy maacuter egy ilyen leszőkiacutetett de meacuteg mindig viszonylag terjedelmes szoumlveganyag vizsgaacutelataacuteboacutel is relevaacutens eacutes esetleges aacuteltalaacutenosiacutetaacutesokra lehetıseacuteget adoacute koumlvetkezteteacuteseket tudunk levonni

Termeacuteszetesen nem veacuteletlen az sem hogy eacuteppen a legkoraacutebbi szoumlvegekre oumlssz-pontosiacutetok Ahogy az oacuteind nyelv toumlrteacuteneteacuteben haladunk elıre a funkcioacuteigeacutek eacutes funkcioacuteigeacutes szerkezetek egyre gyakoribbaacute egyre termeacutekenyebb nyelvi eszkoumlzzeacute vaacutelnak Ez a folyamat a klasszikus szanszkrit nyelvben csuacutecsosodik ki (vouml Speijer 1886 232ndash235 Gaeffke 1967 191ndash192 ThumbndashHauschild 1959 423ndash424) de maacuter az epikus szanszkritban sıt a veacutedikus nyelv keacutesıbbi szakaszaiban is vilaacutegosan megfigyelhetı A korai veacutedikus korszak ndash minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint a funkcioacute-igeacutes szerkezetek viszonylagos ritkasaacutega miatt ndash mindezidaacuteig nem keacutepezte taacutergyaacutet

1 Nem tehetuumlnk egyenlıseacutegjelet a veacutedikus oacuteind eacutes aacuteltalaacuteban az oacuteind koumlzeacute hiszen az oacuteind korszak-ba tartozik az epikus eacutes a klasszikus szanszkrit nyelvvaacuteltozat is

2 Zaacuteroacutejelben az egyes korszakokba tartozoacute saṃhitā‑szoumlvegek roumlvidiacuteteacutese szerepel (a forraacutesok roumlvi-diacuteteacuteseinek hasznaacutelata itt eacutes az egeacutesz dolgozatban az indoloacutegiaacuteban megszokott moacutedon toumlrteacutenik Gotō 1987 15ndash18 eacutes VIA 5ndash28 nyomaacuten) A felsorolaacutes 3 pontjaacutetoacutel kezdıdıen maacuter nem reacuteszletezem kuumlloumln a (proacutezai) szoumlvegeket Ezeket ld Kuumlmmel 2000 5ndash6 aacutettekinteacuteseacuteben

10

szisztematikus vizsgaacutelatnak noha logikusan remeacutelhetjuumlk azt hogy a korai peacuteldaacute-nyok elemzeacutese hozzaacutesegiacutethet minket ahhoz hogy a kategoacuteria kialakulaacutesaacuteroacutel (ha egyaacuteltalaacuten lehet errıl beszeacutelni) de legalaacutebbis toumlrteacuteneteacutenek kezdeti szakaszaacuteroacutel eacuter-demben megtudjunk valamit

Anyaggyőjteacutesem forraacutesa tehaacutet a gveda3 de a Vishva Bandhu‑feacutele monumentaacute-lis veacutedikus konkordancia (VWC) segiacutetseacutegeacutevel igyekeztem felteacuterkeacutepezni azt is hogy egy gvedaacuteban fellelhetı funkcioacuteigeacutes szerkezet elıfordul‑e a keacutesıbbi veacutedikus szouml-vegekben eacutes ha igen mennyiben azonos vagy mennyiben maacutes a nyelvi rendszerben betoumlltoumltt szerepe mint a korai veacutedikusban Ilyen moacutedon ndash baacuter koraacutentsem szisztema-tikusan inkaacutebb csak eacuterintılegesen ndash keacutesıbbi veacutedikus korszakokat is bevontam az elemzeacutesbe eacutes ezzel a munka amely alapvetıen szinkroacuten szemleacutelető az egyes szer-kezetek kialakulaacutesaacutenak okait eacutes keacutesıbbi esetleges tovaacutebbeacuteleacutesuumlket vizsgaacutelva diakroacuten vetuumlletet is kapott

Nyilvaacutenvaloacutean maacuter maga az is egyfajta aacuteltalaacutenosiacutetaacutes eacutes absztrakcioacute hogy a szouml-veghagyomaacuteny reacuteveacuten megismerhetı gveda‑saṃhitā egeacuteszeacutet pontosabban az ab-boacutel megismerhetı nyelvi elemek oumlsszesseacutegeacutet egy szinkroacuten nyelvaacutellapotnak fogjuk fel Koumlzismert ugyanis hogy a korpusz kuumlloumlnboumlzı idıkben keletkezett eacutes oraacutelis ha-gyomaacuteny uacutetjaacuten hagyomaacutenyozott szoumlvegeket tartalmaz hogy vannak koraacutebbi (az uacuten csalaacutedi koumlnyvek) eacutes keacutesıbbi koumlnyvei (a legkeacutesıbbi a 10 maṇḍala) mint ahogyan tudjuk hogy a himnuszok keletkezeacutese eacutes a szoumlvegek uacuten redakcioacuteja koumlzoumltt is nem keveacutes idı telt el melynek soraacuten a nyelvben szaacutemottevı vaacuteltozaacutesok (peacuteldaacuteul metri-kailag vilaacutegosan kimutathatoacute hangtani vaacuteltozaacutesok) zajlottak le Mivel azonban a szintaxis felteacutetelezhetıen keveacutesbeacute volt kiteacuteve ezeknek a folyamatoknak de legalaacuteb-bis nagyon nehezen lehet megragadni az esetleges szintaktikai vaacuteltozaacutesokat min-denkeacuteppen az tőnt ceacutelszerőnek hogy a vizsgaacutelt korpuszt egy szinkroacuten metszet ter-meacutekeacutenek tekintsem

A dolgozat tehaacutet a korai veacutedikus nyelvben azaz a gveda nyelveacuteben talaacutelhatoacute funkcioacuteigeacutes szerkezeteket vizsgaacutelja Nem tartalmazza az oumlsszes leacutetezı szerkezetet eacutes azok elemzeacuteseacutet ezt a teljes aacutettekinteacutest a dolgozat keacutesıbb koumlnyv formaacutejaacuteban meg-jelenı vaacuteltozata hivatott elveacutegezni Az elmeacuteleti haacutetteacuter a vizsgaacutelat alapjaacutet keacutepezı moacutedszertani megfontolaacutesok valamint egy roumlvid a fıbb csomoacutepontokat kiemelı teljesseacutegre a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre vonatkozoacute szakirodalom aacutettekinthetetlen meacuterete miatt nem toumlrekvı kutataacutestoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes utaacuten az egyes esettanulmaacute-nyokban a korai veacutedikus nyelv (eacutes valoacutejaacuteban az egeacutesz oacuteind nyelv) legjellegzetesebb funkcioacuteigeacutesszerkezet‑tiacutepusa aacutell a koumlzeacuteppontban tudniillik az amelynek funkcioacuteigei tagja a kar‑ rsquotesz csinaacutelrsquo ige

3 Az oacuteind toumlrteacuteneti nyelveacuteszetben nem egyeduumllaacutelloacute az ilyen csak a gvedaacutera vagyis a korai veacutedikus

korszakra (neacutem Fruumlhvedisch ang Early Vedic) oumlsszpontosiacutetoacute monografikus vizsgaacutelat A leguacutejabb korszak termeacuteseacutebıl laacutesd pl E Dahl koumlnyveacutet (Dahl 2010) az igeidı eacutes az aspektus probleacutemaacutejaacuteroacutel vagy G Keydana monograacutefiaacutejaacutet (Keydana 2013 [Keydana 2003 aacutetdolgozaacutesa]) az infinitivusokroacutel A gveda eacutes a legkoraacutebbi oacuteveacutedikus saṃhitā az Atharvaveda egyuumltt keacutepezi terepeacutet peacuteldaacuteul SW Jamison ‑aya‑keacutepzıs igetoumlvekrıl szoacuteloacute elemzeacuteseacutenek (Jamison 1983)

11

A munka leacutenyegeacuteben veacuteve keacutet feladatboacutel tevıdik oumlssze Az elsı hogy szaacutemba vegyuumlk milyen funkcioacuteigeacutes szerkezetek leacuteteznek a korai veacutedikus nyelvben Ez a keacuterdeacutes szorosan oumlsszefonoacutedik a funkcioacuteige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet definiaacutelaacutesaacute-nak eacutes maacutes kategoacuteriaacutektoacutel (ti egyfelıl a szabad szintagmaacutektoacutel maacutesfelıl az idioma-tikus szoacutekapcsolatoktoacutel) toumlrteacutenı elhataacuterolaacutesaacutenak sokat taacutergyalt probleacutemaacutejaacuteval melyre az alaacutebbiakban fogok kiteacuterni A keacuterdeacutes a gyakorlatban uacutegy jelentkezik hogy valamely korai veacutedikus szoumlveghelyen elıforduloacute toumlbbszavas kifejezeacutesrıl amely el-sıre funkcioacuteigeacutes szerkezet bdquobenyomaacutesaacutetrdquo kelti lehetıseacuteg szerint objektiacutev kriteacuteriumok alapjaacuten meg kell aacutellapiacutetanunk valoacuteban beletartozik‑e a vizsgaacutelat taacutergyaacutet keacutepezı ka-tegoacuteriaacuteba A maacutesodik ndash eacutes veacutelemeacutenyem szerint az igazaacuten fontos noha mindezidaacuteig gyakorlatilag teljesen elhanyagolt ndash keacuterdeacutes hogy mi a funkcioacutejuk ezeknek a szerke-zeteknek a korai veacutedikus nyelv szinkroacuten rendszereacuteben meacutegpedig elsıdlegesen a nyelvben rendelkezeacutesre aacutelloacute egyszerő igeacutekkel szemben

I 2 SZINTETIKUS EacuteS ANALITIKUS FORMAacuteK

AZ INDO-AacuteRJA NYELVEKBEN

Az utoacutebbi keacuterdeacutes azeacutert vetıdik fel kuumlloumlnoumls hangsuacutellyal az oacuteind eacutes konkreacutetan a veacutedikus oacuteind eseteacuteben mert messzemenıen szintetikus tiacutepusuacute nyelvrıl van szoacute amelyre ndash keveacutes kiveacuteteltıl eltekintve (ezekrıl reacuteszletesebben ld alaacutebb) ndash szintetikus alakokboacutel aacutelloacute igerendszer jellemzı Az oacuteind nyelv keacutepes minden kuumlloumlnoumlsebb mor-foloacutegiai erıfesziacuteteacutes neacutelkuumll szintetikus igealakokkal kifejezni olyan komplex igei je-lenteacutestartalmakat mint peacuteldaacuteul rsquovmit csinaacutelni akarrsquo (desiderativum) rsquovmit csinaacutel-tatrsquo (causativum) rsquovmit csinaacuteltatni fogrsquo (futurum causativi) vagy rsquovmit csinaacuteltatni akarrsquo (desiderativum causativi) Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat4

(1) jiacute~ghā‑s‑ati (RV 22312b)

DES~oumll‑DES‑PRSINDACT3SG

rsquooumllni akarrsquo

4 A causativum eacutes a desiderativum maacuter a korai veacutedikusban viszonylag gyakori (ld roumlvid aacutettekin-

teacuteskeacutent Macdonell 1910 393ndash398 ill 387ndash390) A causativum futuruma a gvedaacuteban eacutes az Athar-vavedaacuteban oumlsszesen neacutegy igeacutebıl adatolt (ld Macdonell 1910 397) A causativumboacutel keacutepzett desi-derativum a koumlzeacutepveacutedikus korban jelenik meg de a brāhmaṇaacutekban maacuter viszonylag elterjedt (ld Heenen 2006 adatait) A szanszkrit grammatikusok lehetseacutegesnek tartanak tovaacutebbi kombinaacutecioacutekat is (pl desiderativumboacutel keacutepzett causativum jighāṃsayati rsquoraacutevesz vkit hogy oumllni [han‑] akarjonrsquo a desiderativumboacutel keacutepzett causativum futuruma jighāṃsayiṣyati rsquoraacute fog venni valakit hogy oumllni akarjonrsquo stb ld Whitney 1993 372 377 386) ezek azonban a veacutedikus nyelvben nem fordulnak elı eacutes a szanszkritban is inkaacutebb csak elmeacuteleti lehetıseacutegkeacutent leacuteteznek

12

(2) gam‑ay‑āmasi (RV 101454d)

megy‑CAUS‑PRSINDACT3PL

rsquokuumllduumlnk indiacutetunkrsquo

(3) vās‑ay‑iṣy‑aacutese (RV 924c 96613c)

visel‑CAUS‑FUT‑INDMED2SG

rsquofel fogod magad ruhaacuteznirsquo

(4) pi~pāy‑ay‑iṣ‑et (KS 136)

DES~iszik‑CAUS‑DES‑OPTACT3SG

rsquoitatni akarnarsquo

E tulajdonsaacuteg feacutenyeacuteben jogosan vetıdik fel a keacuterdeacutes vajon mieacutert van bdquoszuumlkseacutegerdquo egy ilyen nyelvnek koumlruumlliacuteroacute analitikus funkcioacuteigeacutes szerkezetekre amikor rendel-kezeacuteseacutere aacutell sok szaacutez sıt egyes lexikograacutefiai tradiacutecioacutek szerint toumlbb ezer igegyoumlk5 Egy peacutelda segiacutetseacutegeacutevel meacuteg egyszerőbben megfogalmazva mieacutert olvassuk a Pantilde-catantra ciacutemő szanszkrit mesegyőjtemeacuteny egyik meseacutejeacuteben azt hogy yaḥ salile pra-veśaṃ karoti (5) amikor azt is lehetne mondani hogy yaḥ salile praviśati (6)

(5) yaḥ salile praveśaṃ karoti (Pt 59)

aki toacuteLOC beleacutepeacutesACC csinaacutel6

rsquoaki beleacutep a toacutebarsquo (szoacute szerint rsquoaki beleacutepeacutest csinaacutel a toacutebarsquo)

(6) yaḥ salile praviśati

aki toacuteLOC beleacutep

rsquoaki beleacutep a toacutebarsquo

Fontos tehaacutet hogy amikor az oacuteind nyelvet vizsgaacuteljuk nem olyan nyelvrıl beszeacute-luumlnk amelyben az igeacutek viszonylag keveacutes tagboacutel aacutelloacute zaacutert szoacuteosztaacutelyt alkotnak eacutes az analitikus szerkezetek a nyelvi rendszerben valoacutejaacuteban egyszerő igekeacutent funkci-onaacutelnak mert teacutenylegesen nincsen egyszerő igei megfelelıjuumlk7

5 A gyoumlk fogalmaacuteroacutel eacutes a gyoumlkoumlk szaacutemaacuteval kapcsolatos hagyomaacutenyokroacutel ld VIA 127ndash145 6 A glosszaacutekban az egyszerőseacuteg kedveacuteeacutert aacuteltalaacuteban csak azokat a morfoloacutegiai jegyeket tuumlntetem

fel amelyeknek az adott helyen jelentıseacutege van Az alkalmazott roumlvidiacuteteacutesek a szakirodalomban megszokott moacutedon a Leipzig Glossing Rules leiacuteraacutesaacutet koumlvetik (httpwwwevampgdelingua resourcesglossing‑rulesphp) az esetleges elteacutereacuteseket jeloumlloumlm Az oacuteind szavak morfeacutemaacuteit rend-szerint nem kuumlloumlniacutetem el koumltıjellel Ez aloacutel kiveacutetelt keacutepeznek a neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelek ahol alkal-mazom a koumltıjelet eacutes ahol a magyar megfelelıneacutel is koumltıjellel vaacutelasztom el az oumlsszeteacuteteli tagokat

7 Ilyen nyelv az uacutejperzsa amelynek megfelelı szerkezeteivel Telegdi Zsigmond is foglalkozott toumlbb tanulmaacutenyaacuteban (Telegdi 1950ndash51 1973 2006 [ez utoacutebbi iacuteraacutes Telegdi 1979‑es akadeacutemiai dok-tori eacutertekezeacuteseacutenek teacutezisei]) İ magyar nyelvő munkaacuteiban ezekre az bdquoigei szoacutelaacutesrdquo elnevezeacutest hasz-naacutelta E komplex predikaacutetumoknak (a fogalomroacutel ld 26 o) a perzsa nyelv rendszereacuteben elfoglalt staacutetuszaacuteroacutel ld meacuteg Korn 2013 32ndash33 (tovaacutebbi hivatkozaacutesokkal) vouml tovaacutebbaacute Lazard 1989 286ndash287 Ahadi 2001 215ndash280 WindfuhrndashPerry 2009 496ndash498 Ciancaglini 2011 3ndash8 Az indo‑aacuterja

13

Elsı pillantaacutesra egyeacutertelmőnek laacutetszik hogy az analitikus funkcioacuteigeacutes szerkeze-tek elterjedeacutese oumlsszefuumlgg azzal az indo‑aacuterja nyelvek toumlrteacuteneteacuteben megfigyelhetı tendenciaacuteval hogy a szintetikus formaacutek helyeacutet analitikus szerkezetek veszik aacutet8 Az igeragozaacutesboacutel emliacutethetı az a teacuteny hogy miacuteg az oacuteind nyelv igerendszere ahogy az imeacutent laacutettuk alapvetıen szintetikus igealakokboacutel aacutell (ld meacuteg (7) korai veacuted act ind praes impf) addig az uacutejind nyelvekben iacutegy a hindiacuteben is az igealakok toumlbb-seacutege ndash mint az alaacutebbi (8)‑as peacuteldaacuteban szereplı egyszerő jelen idejő igealak szem-leacutelteti ndash analitikus szerkezető amelyet egy igeneacutev eacutes egy segeacutedige alkot

(7) k‑ṇoacute‑ti (RV utaacuten kar‑oacute‑ti)

csinaacutel‑IPFV‑PRSINDACT3SG

rsquocsinaacutelrsquo

(8) kar‑tā hai

csinaacutel‑PTCPIPFVMSG vanAUX3SG

rsquocsinaacutelrsquo

Hasonloacutekeacuteppen a birtokos szerkezetekben a birtokos az oacuteindben (9) genitivusi ese-tet kap a hindiacuteben (10) viszont neacutevutoacutes szerkezetet kell hasznaacutelni amelyben a neacutev-utoacute a birtokkal van egyeztetve A sor termeacuteszetesen tovaacutebb is folytathatoacute lenne

(9) gopm taacutesya (RV 118b)

ırACCSG taGENSG

rsquoa ta (Rend) ıreacutetrsquo

(10) laṛke kī pustak

fiuacuteOBL POSSPOSTPSGF9 koumlnyvSGF

rsquoa fiuacute koumlnyversquo

nyelvekneacutel maradva emliacutethetneacutenk az uacutejind nyelvek koumlzeacute tartozoacute hindiacutet amelyben a nem tuacutelsaacutegosan termeacutekeny denominaacutelis igekeacutepzeacutes helyett gyakoriak meacuteg ha nem is annyira mint a perzsaacuteban a vizsgaacutelatunk taacutergyaacutet keacutepezı bdquokoumlruumlliacuteroacuterdquo szerkezetek toumlbbnyire a karnā rsquocsinaacutelnirsquo igeacutevel meacutegpedig elsısorban a kuumlloumlnfeacutele (fıkeacutent arab perzsa eacutes szanszkrit) joumlveveacutenyszavakboacutel toumlrteacutenı keacutepzeacutesekneacutel Ld pl hindiacute andāz karnā rsquobecsuumll eacuterteacutekelrsquo (vouml perzsa andāz rsquoeacuterteacutekeleacutes becsleacutesrsquo) pās karnā rsquoletesz (vizsgaacutet)rsquo (vouml ang to pass) gussā karnā rsquoharagszikrsquo (vouml arab guṣṣa rsquoduumlh haragrsquo) bhojan karnā rsquoeszikrsquo (vouml szkt bhojana‑ rsquoeveacutesrsquo) upadeś denā rsquotanaacutecsolrsquo (vouml szkt upadeśa‑ rsquotaniacutetaacutes tanaacutecsrsquo) E hindiacute szerkezetekrıl melyeket rendszerint bdquoconjunct verbsrdquo neacutevvel illet a kutataacutes ld toumlbbek koumlzoumltt Gaeffke 1967 95ndash207 Bahl 1974ndash1979 Mohanan 1997 Montaut 2004 89ndash93 2016 Kachru 2006 92ndash93 Neacutegyesi 2013 238ndash239 a bdquoszerkesztett igeacutekrdquo elnevezeacutest hasznaacutelja Az ilyen tiacutepusuacute szerkezetek szerepeacuterıl a joumlveveacutenyszavak integraacutelaacutesaacuteban (reacuteszben aacuteltalaacutenossaacutegban reacuteszben konkreacutet nyelvekre vonatkozoacutelag) ld toumlbbek koumlzoumltt Bowern 2008 172ndash173 Schultze‑Berndt 2008 194 Butt 2010 52 Ciancaglini 2011 5ndash6 Schutzeichel 2014 76ndash77 Paul 2016 177ndash178

8 Vouml ButtndashLahiri 2013 18 Az analitikussaacuteg noumlvekedeacutese Traugott 1999 247 szerint az angol N+V komplex predikaacutetumok teacuternyereacuteseacutet is befolyaacutesolhatta

9 A POSSPOSTP roumlvidiacuteteacutest a birtokviszonyt kifejezı kākekī neacutevutoacutera hasznaacutelom amelyet a hindiacute-ben egyeztetni kell a birtokkal

14

Aacuteltalaacutenossaacutegban valoacuteban igaz hogy a perifrasztikus szerkeszteacutesmoacuted a veacutedikus nyelv korai szakaszaiban marginaacutelis perifeacuterikus szerepő (ld pl Keydana 2013 68 eacutes n 20 megaacutellapiacutetaacutesaacutet)10 hiszen az olyan analitikus formaacutek mint a perifrasztikus futurum vagy a perifrasztikus perfectum csupaacuten a veacutedikus proacutezaacuteban nyernek teret a korai eacutes az oacuteveacutedikusban pedig meacuteg nem fordulnak elı

A cselekvıt kifejezı nomen agentis eacutes a leacutetige kapcsolata amely keacutesıbb a koumlruumll-iacutert futurumot alkotja (pl kartāsmi [ti kartā asmi] rsquocsinaacutelni fogokrsquo) ugyan maacuter a gvedaacuteban is megjelenik de meacuteg nem fejez ki tisztaacuten joumlvı idıt11 hanem legfeljebb anticipatiacutev moacutedon utal raacute mikoumlzben valoacutejaacuteban az alany jelenben fennaacutelloacute tulajdon-saacutegaacutet nevezi meg vagyis kartāsmi eredeti jelenteacutese rsquocsinaacuteloacute vagyokrsquo (ld Gonda 1971 5ndash6 1975 Tichy 1992)12

Az ‑m veacutegzıdeacuteső deverbaacutelis szaacutermazeacutek eacutes a kar‑ majd keacutesıbb az as‑ (eacutes bhavi‑) ige perfectuma aacuteltal alkotott perifrasztikus perfectum (ld Kuumlmmel 2000 61ndash62 Ittzeacutes 2007 6ndash8 laacutesd meacuteg I 9) ugyan kezdettıl fogva perfectumi funkcioacuteval ren-delkezett elterjedeacutese ennek is joacuteval keacutesıbbi mint a korai veacutedikus korszak Elsı elszigetelt megjeleneacutese egy oacuteveacutedikus Atharvaveda‑reacuteszletben talaacutelhatoacute (AVŚ 182 27d gamayṃ cakāra rsquoeljuttattarsquo a gam‑ rsquomegyrsquo gyoumlk gamaacuteyati causativumaacuteboacutel) de csak a koumlzeacutepveacutedikus Yajurveda‑proacutezaacuteban kezd valamelyest nagyobb szerephez jut-ni mint az olyan igeacutek eacutes derivatiacutev konjugaacutecioacutek (causativum desiderativum inten-sivum denominativum) perfectuma amelyekneacutel nem volt lehetseacuteges a reduplikaacutelt perfectum keacutepzeacutese

Mindazonaacuteltal azt hogy a helyzet sokkal oumlsszetettebb eacutes nem iacuterhatoacute le sematiku-san egy korai vagy eacuteppenseacuteggel oacuteveacutedikus kor utaacuten beinduloacute szintetikus‑analitikus vaacuteltaacutes folyamatakeacutent joacutel mutatja hogy maacuter a korai veacutedikusban baacuter teacutenylegesen marginaacutelisan megjelennek bizonyos perifrasztikus analitikus szerkezetek Gon-doljunk csak a kuumlloumlnfeacutele rsquoakar vaacutegyik kiacutevaacutenrsquo jelenteacuteső igeacutek (vaś‑ vayi

‑ keacutesıbb eṣ‑ kam‑ eacutes maacutesok is) infinitivusszal alkotott kapcsolataacutera amely a szintetikus desi-derativum13 funkcionaacutelis megfelelıjeacutenek tekinthetı Ez a fajta analitikus dezidera-tiacutev szerkezet (ld pl Delbruumlck 1888 428ndash429 Keydana 2003 264ndash285 2013 271ndash299) amelyben a vaś‑ eacutes szinonimaacutei akaacuter modaacutelis segeacutedigeacutenek is tekinthetık maacuter a gvedaacuteban is elıfordul a veacutedikus proacutezaacuteban eacutes a szanszkritban pedig teljesen aacutel-talaacutenos jelenseacuteg (a raacute vonatkozoacute szabaacutely Pāṇini nyelvtanaacuteban [33158] is helyet kap) Laacutesd a koumlvetkezı korai veacutedikus peacuteldaacutet

10 A mag‑nyelvtan eacutes a perifeacuteria fogalmainak alkalmazaacutesaacuteroacutel az uacutejind nyelvek koumlnnyő igeacutes eacutes

rokon szerkezeteire vonatkozoacutelag ld Slade 2013 9ndash10 (a koumlnnyő igeacutes szerkezet terminusroacutel ld alaacutebb)

11 A perifrasztikus futurum Pāṇini taniacutetaacutesa (3315 anadyatane luṭ) szerint olyan joumlvı idejő ese-meacutenyek kifejezeacuteseacutere szolgaacutel amelyek nem az adott napon hanem keacutesıbb fognak megtoumlrteacutenni Ez a coniunctivus igemoacuted uacuten prospektiacutev hasznaacutelataacutet vaacuteltotta fel (Tichy 1992)

12 A koumlruumlliacutert futurum neacutevszoacutei alkotoacuteelemeacutenek a ‑tar‑keacutepzıs nomen agentisnek a problematikaacute-jaacuteroacutel oumlsszefoglaloacutelag ld Tichy 1995

13 A veacutedikus desiderativumroacutel ld Heenen 2006

15

(11) t vāṃ vstūniy uśmasi

ezPLACC tiDUGEN lakhelyPLACC kiacutevaacutenPRS1PL

gaacutemadhyai14 (RV 11546a)

megyINF

rsquoEzekre a lakhelyeitekre kiacutevaacutenunk mennirsquo

Megemliacutethetjuumlk emellett a perifrasztikus causativumot is (ld Jamison 1983 37ndash39 monografikusan Zehnder 2011) amely egy finaacutelis eacutertelmő kifejezeacutesbıl (amely vagy egy deverbaacutelis absztrakt fıneacutev dativusa vagy egy dativusi infinitivus) eacutes a kar‑ rsquocsinaacutelrsquo (vagy ritkaacutebban a dhā‑ rsquotesz helyezrsquo) igeacutebıl aacutell A szerkeszteacutesmoacuted a korai veacutedikusban alakult ki eacutes neacutehaacuteny szoacutervaacutenyos keacutesıbbi peacuteldaacutetoacutel eltekintve csak a g-vedaacuteban eacutes az Atharvavedaacuteban fordul elı Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat

(12) iacutendram aacutevase kṇudhvam (RV 10745a)

IndraACC segiacuteteacutesDAT csinaacutelIMPMED2PL

rsquoVegyeacutetek raacute Indraacutet hogy segiacutetsen (nektek)rsquo

(13) tuvaacutem hellip sraacutevitav apaacutes kaḥ (RV 7213a)

teNOM folyikINF viacutezPLACC csinaacutelINJACT2SG

rsquoTe keacuteszteted folyaacutesra a folyoacutekatrsquo

Az adatok azt mutatjaacutek hogy a szintetikus eacutes a perifrasztikus causativum eredetileg kiegeacutesziacutetı megoszlaacutesban volt tudniillik az utoacutebbit olyan igeacutekbıl keacutepezteacutek ame-lyekbıl ilyen vagy olyan okboacutel nem lehetett szintetikus ‑aacuteya‑causativumot eacutes re-duplikaacutelt (kauzatiacutev) aoristost alkotni Mielıtt azonban a perifrasztikus causativum grammatikalizaacuteloacutedhatott volna az ‑aacuteya‑causativum rendkiacutevuumll nagy produktivitaacutesra tett szert aminek koumlvetkezteacuteben a perifrasztikus causativum eltőnt a nyelvbıl

Laacutetjuk tehaacutet hogy baacuter valoacuteban megfigyelhetı egy szintetikus‑analitikus vaacuteltaacutes az ind nyelvek toumlrteacuteneteacuteben ez nem jelenti azt hogy ne talaacutelnaacutenk koraacutebbi (sıt a legkoraacutebbi) korszakokban meacuteg ha marginaacutelisan is analitikus perifrasztikus konst-rukcioacutekat az igeragozaacutesban

Megalapozatlan az az aacutellaacutespont amely a funkcioacuteigeacutes szerkezeteket aacuteltalaacutenossaacuteg-ban az uacutejabb nyelvaacutellapotokhoz koumlti Teacuteny ugyan hogy peacuteldaacuteul a mai magyar nyelvben a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elszaporodaacutesaacutenak lehetuumlnk tanuacutei15 ez nem je-lenti azt hogy ne leacutetezhettek volna ilyen konstrukcioacutek a magyar vagy baacutermilyen maacutes nyelv toumlrteacuteneteacutenek koraacutebbi szakaszaiban is (a funkcioacuteigeacutes szerkezetek reacutegebbi

14 A peacuteldaacuteban szereplı uśmasi gaacutemadhyai konstrukcioacute szintetikus (desiderativumi) megfelelıje

jiacutegāsāmas(i) lenne Konkreacutetan a jiacutegāṃsa‑ desiderativumi tı azonban csak az AV‑toacutel kezdve ada-tolt eacutes keacutesıbb a Yajurveda proacutezaacutejaacuteban megjelenik mellette a jiacutegamiṣa‑ vaacuteltozat is Mindkettınek bizonyos esetekben kauzatiacutev jelenteacutese is van Mindezekrıl (az elıfordulaacutesok reacuteszletes felsorolaacutesaacute-val) ld Heenen 2006 115ndash119

15 Baacuter igaz az is hogy ez a radikaacutelis szaporodaacutes elsısorban a hivatalos vagy eacuteppen hivatalosnak laacutetszani akaroacute stiacutelusra illetve bizonyos szaknyelvekre jellemzı

16

nyelvaacutellapotokban valoacute megleacuteteacuterıl ld Pottelberge 2007 438 Ittzeacutes 2007 Schutz-eichel 2014 27ndash30) Ez a felteacutetelezeacutes empirikusan is caacutefolhatoacute az oacuteind nyelvvel kapcsolatban erre tesz kiacuteseacuterletet a jelen munka is Hangsuacutelyoznom kell azonban az hogy funkcioacuteigeacutes szerkezetek minden nyelvaacutellapotban leacutetezhettek eacutes leacuteteztek nem jelenti azt hogy gyakorisaacuteguk vagy a nyelvi rendszerben betoumlltoumltt szerepuumlk ne vaacuteltozhatott volna az idık soraacuten

I 3 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK DEFINIAacuteLAacuteSAacuteNAK EacuteS

ELHATAacuteROLAacuteSAacuteNAK KEacuteRDEacuteSE

Mindeddig elkeruumlltem a funkcioacuteigeacutes szerkezetek definiaacutelaacutesaacutenak eacutes elhataacuterolaacutesaacutenak probleacutemaacutejaacutet meacutegpedig annak eacuterdekeacuteben hogy bizonyos aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutesokat tehessek a keacuterdeacutes haacutettereacutet jelentı teacutenyezıkrıl A koumlvetkezıkben azonban felteacutetlenuumll taacutergyalnunk kell ezt a rendkiacutevuumll problematikus keacuterdeacuteskoumlrt is16 A szakirodalom aacutettekinthetetlenuumll nagy meacuterete miatt nem szaacutendeacutekozom kimeriacutetı kutataacutestoumlrteacutenetet adni17 inkaacutebb csak a kutataacutes neacutehaacuteny fontosabb sarokpontjaacutet tendenciaacutejaacutet emelem ki eacutes roumlviden bemutatok keacutet olyan moacutedszert (A Kamber prototiacutepus‑elmeacuteleti moacuted-szereacutet eacutes E Schultze‑Berndt szemantikai megkoumlzeliacuteteacuteseacutet) amely veacutelemeacutenyem sze-rint alkalmas lehet arra hogy a veacutedikus szerkezetek felteacuterkeacutepezeacuteseacuteneacutel is eredmeacute-nyesen felhasznaacutelhassuk

Elıszoumlr is fontosnak tartom tisztaacutezni hogy a dolgozatban a bdquofunkcioacuteigeacutes szerke-zetrdquo elnevezeacutest amely a magyar nyelvő szakirodalomban eacutes az egyetemi oktataacutesban talaacuten meacuteg mindig a legaacuteltalaacutenosabb18 legtoumlbbszoumlr egyfajta bdquoernyı‑fogalomkeacutentrdquo fogom hasznaacutelni Tisztaacuteban vagyok azzal hogy maacutes kutatoacutek ugyanerre a jelenseacutegre maacutes elnevezeacutest hasznaacutelnak illetve hogy ezen vagy valamilyen hasonloacute terminuson ndash legalaacutebbis reacuteszben ndash maacutes jelenseacuteget eacutertenek (a terminoloacutegiai keacuterdeacutesekrıl ld pl Langer 2005 280ndash281 Vincze 2008 279ndash280) Funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tehaacutet ebben a munkaacuteban amint azt a bevezeteacutes legelejeacuten maacuter eacuterintettem olyan neacutevszoacute+

16 A szakirodalomban szinte koumlzhelynek szaacutemiacutet az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet-

nek mint olyannak nem leacutetezik egyeacutertelmő pontos definiacutecioacuteja (vouml pl Winhart 2005 1 bdquoeine klare eindeutige Definition fuumlr Funktionsverbgefuumlge (FVG) ist in der Literatur nicht zu findenrdquo Kamber 2008 9)

17 Joacute aacutettekinteacutest nyuacutejt baacuter elsısorban a neacutemet nyelvő szakirodalomroacutel peacuteldaacuteul Kamber 2008 9ndash35 18 Peacuteldaacuteul az egyetemi tankoumlnyvnek szaacutent Magyar grammatika a bdquofunkcioacuteigeacutes szerkezetrdquo termi-

nust alkalmazza (Lengyel 2000 256ndash257) amelyet a magyar nyelv leiacuteraacutesaacuteban eacuteppen a koumltet szer-kesztıje Keszler Borbaacutela honosiacutetott meg (Keszler 1992 137 vouml 1995 303) feltehetıleg a neacutemet szakirodalom hataacutesaacutera Ezt a terminoloacutegiaacutet alkalmazza pl Dobos 2001 is Tudomaacutesom szerint Ma-gyarorszaacutegon leguacutejabban Vincze Veronika foglalkozott toumlbb tanulmaacutenyaacuteban (pl Vincze 2008 2009 2011a VinczendashCsirik 2010) eacutes doktori disszertaacutecioacutejaacuteban (Vincze 2011b) ezzel a jelenseacuteggel İ a bdquofeacutelig kompozicionaacutelis szerkezetekrdquo elnevezeacutest hasznaacutelja A kuumllfoumlldi szakirodalomban bdquokoumlnnyőrdquo illetve bdquotaacutemasztoacute igeacutes szerkezetrdquo terminussal is gyakran talaacutelkozunk baacuter ndash ismeacutet hangsuacutelyozom ndash ezeken az egyes nyelveacuteszek nem mindig ugyanazt a jelenseacuteget eacutertik

17

ige szerkezeteket nevezek amelyek lexikaacutelis jelenteacutese a neacutevszoacutei tagban koncentraacute-loacutedik miacuteg az igei tag az uacuten funkcioacuteige fıkeacutent grammatikai funkcioacutekkal rendelke-zik19 E szerkezetek szemantikai eacutertelemben vett feje tehaacutet a neacutevszoacute az igei tag csak a szintaktikai fej szerepeacutet toumllti be (ld pl Vincze 2011b 158)20

A kategoacuteria probleacutemaacuteit az elhataacuterolaacutesaacuteval s iacutegy valoacutejaacuteban a leacutetjogosultsaacutegaacuteval kapcsolatos idınkeacutenti szkepszis21 magyaraacutezataacutet az adja hogy a legkeveacutesbeacute sem ho-mogeacuten kategoacuteriaacuteroacutel van szoacute A szakirodalomban emlegetett eacutes hasznaacutelt elhataacuterolaacutesi kriteacuteriumok eacutes tesztek22 (neacutemelyikrıl ld alaacutebb) ugyanis nem adnak ugyanolyan

19 Ez az aacuteltalaacutenos meghataacuterozaacutes egyelıre toumlbb szempontot figyelmen kiacutevuumll hagy peacuteldaacuteul hogy a

neacutevszoacutei tag szintaktikailag hogyan viszonyul a funkcioacuteigeacutehez (taacutergya‑e vagy valamilyen hataacuterozoacuteja) vagy hogy milyen derivaacutecioacutes kapcsolat van koumlzte eacutes egy rokon jelenteacuteső egyszerő ige koumlzoumltt (dever-baacutelis fıneacutev‑e vagy sem) Ezekrıl eacutes maacutes hasonloacute keacuterdeacutesekrıl a keacutesıbbiekben lesz szoacute

20 Funkcioacuteigeacutes szerkezet (neacutem Funktionsverbgefuumlge) ndash eacutes ugyaniacutegy taacutemasztoacute igeacutes szerkezet (ang support verb construction) ndash alatt a szakirodalomban kiveacutetel neacutelkuumll fıneacutev (ill prepoziacutecioacutes fıneacutev) + ige (tehaacutet N+V vagy PP+V) feleacutepiacuteteacuteső szerkezeteket szoktak eacuterteni viszont a koumlnnyő igeacutes szerke-zeteket (ang light verb construction) taacutergyalva szaacutemos fontos eacutes reprezentatiacutev tanulmaacuteny elemzi az ige+ige (V1+V2) struktuacuteraacutejuacute konstrukcioacutekat is Ez utoacutebbi teacutemakoumlrrel a jelen munkaacuteban nem fogok reacuteszletekbe menıen foglalkozni baacuter keacutesıbb az elmeacuteleti keacuterdeacutesekkel kapcsolatban neacutehaacuteny jellemzı-juumlkre kiteacuterek Az uacutejind nyelvekben toumlbbek koumlzoumltt a hindiacuteben eacutes az urduacuteban a V1+V2 tiacutepus (az uacuten bdquooumlsszetett igeacutekrdquo ang compound verb az elnevezeacutes feacutelrevezetı eacutes helytelen voltaacuteroacutel ld pl ButtndashLahiri 2013 14) hasznaacutelata nagyon gyakori eacutes jellegzetes pl hindiacute ā jānā rsquojoumlnnirsquo (V1 ānā rsquojoumlnnirsquo V2 jānā rsquomennirsquo) cal denā rsquoelindulnirsquo (V1 calnā rsquomozognirsquo V2 denā rsquoadnirsquo) kar baiṭhnā rsquovmi rosszat sajnaacutelkozaacutest kivaacuteltoacute dolgot csinaacutelnirsquo (V1 karnā rsquocsinaacutelnirsquo V2 baiṭhnā rsquouumllnirsquo) A keacutet ige koumlzuumll a maacutesodik (V2) ragozoacutedik az elsı (V1) vaacuteltozatlan formaacuteban aacutell amely az ige uacuten tıalakjaacuteval egyezik meg de nyelvtoumlrteacutenetileg a hataacuterozoacutei igeneacutevi alakboacutel (absolutivum) ered (erre utal a glosszaacutekban az ABS roumlvidiacuteteacutes amelyet Slade 2013 nyomaacuten alkalmazok) Aacutelljon itt keacutet peacuteldamondat az oumlsszetett igeacutek hasznaacutelataacutera a hindiacuteben (forraacutesuk Slade 2013 2 ill PoornimandashPainter 2010 80)

a vah khānā khā gay‑ā ı eacutetelSGM eszik(V1)ABS megy(V2)PRFPTCP‑SGM rsquoMegette az eacuteteltrsquo b maĩ ne das baje āp ko fon kar

eacuten ERG tiacutez oacuterakor te DAT telefonSGM csinaacutel(V1)ABS liy‑ā vesz(V2)PRFPTCP‑SGM rsquoTiacutez oacuterakor telefonaacuteltam nekedrsquo

Az N+V szerkezetekhez hasonloacutean itt is az elsı tag (V1) tartalmazza a valoacutedi lexikaacutelis jelenteacutest miacuteg a maacutesodik elem a koumlnnyő ige maacutes neacuteven vektor‑ explikaacutetor‑ vagy sziacutenezıige (V2) elsısorban gram-matikai jegyeket hordoz mindenekelıtt a perfektivitaacutest eacutes a kuumlloumlnfeacutele akcioacuteminıseacutegeket fejezi ki de ezen kiacutevuumll tovaacutebbi jelenteacutesjegyeket is tartalmaz (ld alaacutebb 26 o) A hindiacute oumlsszetett igeacutek irodalma oacuteriaacutesi ld toumlbbek koumlzoumltt Burton‑Page 1957 Hacker 1961 Hook 1974 Kosticʴ 1999 HopperndashTraugott 2003 112ndash4 Kachru 2006 85ndash92 Neacutegyesi 2013 239ndash242 Elsısorban a megfelelı urduacute szerkezeteket taacutergyalja de szeacutelesebb elmeacuteleti oumlsszefuumlggeacutesekben Butt 2010

21 E tekintetben a legradikaacutelisabb Pottelberge 2001 vele szemben ld Langer 2005 181 megjegy-zeacuteseacutet

22 A neacutemet szakirodalomban a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre alkalmazott legreacuteszletesebb kriteacuterium-lista tudomaacutesom szerint Gerhard Helbigneacutel (1984) talaacutelhatoacute amelyet roumlvidiacutetve Winhart 2005 7ndash10

18

eredmeacutenyt az oumlsszes szoacuteba joumlhetı szerkezetneacutel Enneacutelfogva egyfelıl a szabad szoacute-szerkezetek maacutesfelıl az idioacutemaacutek iraacutenyaacuteban nem eacuteles a hataacuter nem beszeacutelhetuumlnk diszkreacutet kategoacuteriaacutekroacutel Az uacutejabb tanulmaacutenyokban ez a szempont ti hogy a funk-cioacuteigeacutes szerkezetek nem alkotnak egyseacuteges kategoacuteriaacutet meacuteg a koraacutebbinaacutel is hangsuacute-lyosabban fogalmazoacutedik meg Ez azonban nem jelenti azt hogy magaacutenak a kategoacute-riaacutenak a leacuteteacutet kellene megkeacuterdıjeleznuumlnk Sokkal inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kategoacuteriaacutejaacuten beluumll leacuteteznek centraacutelis illetve marginaacutelis szerkezetek eacutes az utoacutebbiak koumlzoumltt vannak olyanok amelyek inkaacutebb a szabad szoacute-szerkezetekkel mutatnak rokonsaacutegot maacutesok viszont inkaacutebb az aacutellandoacutesult szoacutekap-csolatokhoz az idioacutemaacutekhoz koumlzeliacutetenek Maacutes szoacuteval vilaacutegosan graduaacutelis skalaacuteris jelenseacutegrıl azaz egy kontinuumroacutel van szoacute23 A kutataacutes egyik koumlzponti keacuterdeacutese ezek utaacuten az hogyan lehet ezt a graduaacutelis jelleget valamilyen moacutedon formaacutelisan megragadni

Kifejezetten e sajaacutetossaacuteg a graduaacutelis jelleg miatt alkalmazza Kamber 2008 20ndash32 a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre a prototiacutepus‑szemantika vagy prototiacutepus‑elmeacutelet moacutedszereacutet24 Kamber maga is kriteacuteriumokkal dolgozik (igaz Helbig hosszuacute listaacutejaacute-hoz keacutepest sokkal kevesebbet csak neacutegyet vesz figyelembe)25 ezek azonban ndash az alaacutebb emliacutetett alapkriteacuterium kiveacuteteleacutevel ndash immaacuter nem arra szolgaacutelnak hogy egy szerkezetrıl megmondjuk funkcioacuteigeacutes szerkezet‑e vagy sem hanem arra hogy a kategoacuteria kontinuumaacuten beluumll pontosabban elhelyezzuumlk Azok a szerkezetek ame-lyek az oumlsszes kriteacuteriumnak eleget tesznek tekinthetık a kategoacuteria (proto)tipikus keacutepviselıinek miacuteg azok amelyek kevesebbet vagy esetleg csak az alapkriteacuteriumot teljesiacutetik perifeacuterikus poziacutecioacutet foglalnak el ami azonban nem jelenti azt hogy a

is felsorol Az uacutejabb angol szakirodalomboacutel Langer 2005 189ndash198 taacutemasztoacuteigeacutes szerkezetekre vo-natkozoacute tesztjeit emliacutethetjuumlk amelyet Vincze 2008 285ndash294 is aacutetvesz a magyar uacuten feacutelig kompozi-cionaacutelis szerkezetek vizsgaacutelataacuteban Ld meacuteg Schutzeichel 2014 23ndash27

23 Ugyanez a tulajdonsaacuteg peacuteldaacuteul az idioacutemaacutekroacutel is elmondhatoacute vouml Tanos 2015 230ndash232 a sumer oumlsszetett igeacutekkel kapcsolatban Sıt valoacutejaacuteban a neacutevszoacute+ige szoacuteszerkezetek teljes koumlre kezelhetı ilyen moacutedon Erre tesz kiacuteseacuterletet peacuteldaacuteul Kaacutelmaacuten 2006 tanulmaacutenya aki konstrukcioacutes nyelvtani meg-koumlzeliacuteteacutesben taacutergyalja a bıviacutetmeacutenyek kuumlloumlnboumlzı tiacutepusait (hagyomaacutenyosan vonzatok eacutes szabad hataacute-rozoacutek) eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a konstrukcioacutek a kompozicionalitaacutes a produktivitaacutes il-letve a tagok egyenranguacutesaacutega szimmetriaacuteja alapjaacuten szeacuteles skaacutelaacuten helyezhetık el Baacuter konkreacutetan nem emliacuteti a funkcioacuteigeacutes szerkezeteket modelljeacuteben koumlnnyen megtalaacutelhatjuk a helyuumlket azok koumlzoumltt a konstrukcioacutek koumlzoumltt amelyeket a (formailag) reacutegens szerepő elem kiuumlresedeacutese jellemez amelyek-ben bdquoa reacutegens jelenteacutese szerepe az igekeacutepzıkeacutere emleacutekeztet oumlnaacutelloacutesaacutega minimaacutelisrdquo Peacuteldaacutei koumlzuumll a jelt ad rsquojelezrsquo tekinthetı funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Vincze 2008 292 taacuteblaacutezata szinteacuten a produktiacutev szerkezetektıl az idioacutemaacutekig terjedı kontinuumot fogja aacutet amelyben koumlzbuumllsı poziacutecioacutet foglalnak el a feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetek amelyek azonban maguk sem viselkednek teljesen egyseacutegesen (Vincze haacuterom alcsoportot aacutelliacutet fel koumlzoumlttuumlk) Traugott 1999 247ndash250 az angol N+V komplex pre-dikaacutetumokat osztaacutelyozza a kompozicionalitaacutes eacutes az idiomaticitaacutes meacuterteacuteke alapjaacuten Mohanan 1997 eacutes Montaut 2016 pedig a hindiacute N+V szerkezetek koumlzoumltt aacutelliacutet fel csoportokat Storrer 2006 153 is megjegyzi hogy az uacuten nominalizaacutecioacutes igeacutes szerkezetek (errıl a terminusroacutel ld 22ndash23 o) az idio-matizaacuteltsaacuteg eacutes a lexikalizaacuteltsaacuteg szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnboumlzıek lehetnek

24 A prototiacutepus‑elmeacuteletnek nevezett jelenteacutestani iraacutenyzatroacutel eacutes elmeacuteleti haacutettereacuterıl ld pl Kiefer 2007 91ndash111 Tolcsvai Nagy 2011 25ndash31

25 Ezek a prototiacutepus‑szemantika tipikalitaacutesi felteacuteteleinek (ld Kiefer 2007 92ndash95) felelnek meg

19

funkcioacuteigeacutes szerkezetek kategoacuteriaacutejaacutehoz valoacute tartozaacutesuk megkeacuterdıjelezıdne Ha-sonloacutean fogalmaz Langer 2005 188 is az aacuteltala taacutemasztoacute igeacutesnek nevezett szerke-zetek kapcsaacuten amikor megaacutellapiacutetja hogy az alkalmazott tesztek segiacutetseacutegeacutevel a kategoacuteria prototipikus keacutepviselıit azonosiacutethatjuk amelyek mellett leacuteteznek margi-naacutelis esetek is (vouml Vincze 2008 292ndash295)

A kuumlloumlnfeacutele megkoumlzeliacuteteacutesek alapvetıen megegyeznek abban hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elhataacuterolaacutesaacuteban a legfontosabb szerepet az a kriteacuterium toumllti be hogy az igei tag26 nem tekinthetı a szerkezet szemantikai eacutertelemben vett fejeacutenek hiszen lexikaacutelis jelenteacutese valamilyen szinten kiuumlresedik bdquogyengeacutebbrdquo bdquokoumlnnyebbrdquo abszt-raktabb lesz azaz a megfelelı lexikaacutelis vagy fıigeacutehez keacutepest27 deszemantizaacutecioacutet mutat (ld pl Kamber 2008 23ndash25 alapkriteacuteriumaacutet)28 Langer 2005 185 taacutemasztoacute igeacutes szerkezetekre vonatkozoacute formaacutelis definiacutecioacutejaacuteban szinteacuten megfogalmazoacutedik az a szempont hogy az ige melletti szintaktikai poziacutecioacutekat szemantikailag nem az ige alkategorizaacutelja ugyanis az ige hozzaacutejaacuterulaacutesa a szerkezet egeacuteszeacutenek jelenteacuteseacutehez nem‑predikatiacutev jellegő29

26 Butt 2010 eacutes ButtndashLahiri 2013 8ndash14 23 szaacutemos eacutervet sorakoztat fel amellett hogy a koumlnnyő

igeacuteket (azaz az itt hasznaacutelt terminoloacutegia szerint funkcioacuteigeacuteket) a fıigeacutektıl eacutes a segeacutedigeacutektıl (tovaacuteb-baacute az uacuten szeriaacutelis igeacutektıl eacutes a szoacuteoumlsszeteacutetelektıl) elteacuterı oumlnaacutelloacute szintaktikai kategoacuteriaacutenak kell tekin-teni (vouml meacuteg Schutzeichel 2014 8) A hagyomaacutenyos magyar grammatikai szakirodalom uacutejabban szinteacuten a funkcioacuteigeacutek oumlnaacutelloacute szoacutefaji volta mellett eacutervel baacuter bdquosegeacutedigeszerőnekrdquo tartja ıket (Lengyel 2000 256ndash257)

27 Butt 2010 53ndash54 eacutes ButtndashLahiri 2013 16ndash18 veacutelemeacutenye szerint a koumlnnyő igeacutek (azaz a funk-cioacuteigeacutek) formailag mindig azonosak egy‑egy fıigeacutevel meacutegpedig egy nyelv toumlrteacuteneteacuteben mindig Ha a fıige hangalakilag vaacuteltozik a koumlnnyő ige is eacutes ha a fıige eltőnik akkor vele egyuumltt a koumlnnyő ige is kiveszik a nyelvbıl Messzire vezetne annak a bonyolult keacuterdeacutesnek a koumlruumlljaacuteraacutesa hogy az egy-maacutessal hangalakilag azonos tartalmas fıigeacutek eacutes koumlnnyő igeacutek hogyan reprezentaacutelhatoacutek egy nyelv mentaacutelis lexikonaacuteban Butt 2010 68ndash69 73ndash74 eacutes ButtndashLahiri 2013 8 23ndash24 amellett eacutervel hogy egyetlen moumlgoumlttes lexikaacutelis teacutetellel kell szaacutemolnunk amely kuumlloumlnboumlzı szintaktikai koumlrnyezetekben keacutetfeacutelekeacuteppen bdquotestesuumllhet megrdquo Butt felfogaacutesaacutet kritizaacutelja Slade 2013 17ndash19 aki nepaacuteli (ṭopalnu rsquotettet uacutegy tesz mintharsquo) eacutes hindiacute (saknā rsquokeacutepesrsquo) koumlnnyő igeacutek peacuteldaacutejaacuteval bizonyiacutetja hogy a fıigeacutek eacutes koumlnnyő igeacutek egyuumlttes jelenleacutete eacutes formai azonossaacutega csak nagyon erıs tendencia amely aloacutel leacute-teznek ritka kiveacutetelek

28 Ez nem jelenti azt hogy a funkcioacuteige teljes meacuterteacutekben uumlres lenne eacutes mint a grammatikai funk-cioacutek hordozoacuteja pusztaacuten az bdquoigeacutesiacuteteacuteseacutertrdquo lenne felelıs Ha iacutegy lenne vagyis az ige nem ırizneacute meg bizonyos bdquotartalmasabbrdquo szemantikai komponenseit akkor nem tudnaacutenk megmagyaraacutezni olyan ndash intuitiacuteven persze triviaacutelisnak tőnı ndash keacuterdeacuteseket mint peacuteldaacuteul azt hogy a tanaacutecsot ad szerkezet mel-lett mieacutert agrammatikus a tanaacutecsot vesz vaacuteltozat Ezzel analoacuteg jelenseacuteg a hindiacuteben hogy a V1+V2 szerkezetekben a denā rsquoadrsquo koumlnnyő ige a perfektivitaacutes mellett a benefaktivitaacutest is kifejezi miacuteg a lenā rsquoveszrsquo az alanyra iraacutenyuloacute cselekveacutest (ButtndashLahiri 2013 18)

29 Langer 2005 185 formaacutelis definiacutecioacutejaacutet eacuterdemes egeacuteszeacuteben ideacutezni bdquoGiven a predicative noun (a noun denoting an event or a state) N with the semantic arguments [A1hellipAn] where ngt0 and given a verb V with the syntactic slots [S1hellipSm] where mgt0 N and V form a support verb construction if

ndash The predicative noun N is realised in one Si (typically the direct object) of the verb ndash At least one Sj (typically the subject position) is occupied by argument Ak of the predicative

noun ndash None of the syntactic slots Si is semantically subcategorized by the verb ndash ie the verb encodes

the syntactic subcategorization only

20

Baacuter az ige ilyen jellegő szemantikai bdquouumlresseacutegeacutenekrdquo szempontja valoacuteban teret ad-hat bizonyos meacuterteacutekő szubjektivitaacutesnak30 leacutetezik keacutet teszt amellyel ezt viszonylag joacutel formalizaacutelni is lehet A keacutet emliacutetendı tesztnek Langer 2005 195ndash196 nem tu-lajdoniacutet kuumlloumlnleges fontossaacutegot Vincze 2008 293 2011b 78ndash79 azonban megaacutel-lapiacutetja hogy a magyar feacutelig kompozicionaacutelis szerkezeteket (vagyis a funkcioacuteigeacutes szerkezeteket) ezek reacuteveacuten nemcsak a produktiacutev teljesen kompozicionaacutelis szerkeze-tektıl hanem a nem kompozicionaacutelis idioacutemaacutektoacutel is el lehet hataacuterolni31 azaz itt bi-naacuteris oppoziacutecioacuteval aacutellunk szemben (feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetek vs a maacutesik keacutet csoport) bdquoHa e keacutet teszt baacutermelyikeacutere grammatikus eredmeacutenyt kapunk egy szer-kezet eseteacuteben az eleacutegseacuteges felteacutetel ahhoz hogy a szerkezetet feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetnek tekintsuumlkrdquo (Vincze 2008 293)32 A keacutet teszt a koumlvetkezı

1 A variativitaacutes33 tesztje A szerkezet kivaacutelthatoacute-e a fıneacutevvel azonos tıbıl keacutep-zett34 egyszerő igeacutevel (Vincze 2008 286 289) A teszt csak a feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetekre ad pozitiacutev eredmeacutenyt a szabad szoacuteszerkezetekre eacutes az idioacutemaacutekra nem Pl elıadaacutest tart ~ elıad de koumlnyvet iacuter ~ koumlnyvel csuumltoumlrtoumlkoumlt mond ~ csuuml-toumlrtoumlkoumll csuumltoumlrtoumlkoumlzik35

A kivaacutelthatoacutesaacuteggal felcsereacutelhetıseacuteggel kapcsolatban mindenkeacuteppen eacuteszben kell tartanunk hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet eacutes az egyszerő ige koumlzoumltt a legritkaacutebb eset-ben van szoacute teljes ekvivalenciaacuteroacutel A magyarorszaacutegi kutataacutes ndash reacuteszben a koraacutebbi nyelvmővelı aacutellaacutesponttal szemben amely a bdquoterpeszkedırdquo kifejezeacuteseket az egysze-rő igeacutekkel szemben feleslegesnek eacutes ezeacutert keruumllendınek tartotta eacutes tartja (vouml repre-zentatiacutev peacuteldakeacutent NyKk II 1007ndash1015 megkoumlzeliacuteteacuteseacutet) ndash uacutejabban szinteacuten nagy hangsuacutelyt fektet arra hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet eacutes az egyszerő ige koumlzoumltt a leg-toumlbb esetben peacuteldaacuteul aspektus‑ vagy akcioacuteminıseacutegbeli kuumlloumlnbseacuteg vagy egyeacuteb jelen-teacutesbeli elteacutereacutes van illetve szintaktikailag (elsısorban vonzatkeretuumlkben) is kuumlloumln-boumlznek Ez azt jelenti hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek igenis van leacutetjogosultsaacutega

ndash The semantic contribution of the verb is exclusively non‑predicative and ndash if not empty ndash re-

stricted to aspect mode attenuationamplificationrdquo 30 Amint erre Kamber 2008 30 felhiacutevja a figyelmet baacuter azt is megjegyzi hogy hasonloacute oumlnkeacute-

nyesseacuteg minden maacutes megkoumlzeliacuteteacutesben megtalaacutelhatoacute 31 Felteacutetelezhetjuumlk hogy ez maacutes nyelvek eseteacuteben is mőkoumldı moacutedszer 32 Ez azonban csak eleacutegseacuteges de nem szuumlkseacuteges felteacutetel (Vincze 2011b 79) 33 Vincze 2008 286 n 4 2009 265 n 1 (Lırincz Julianna egy tanulmaacutenya nyomaacuten) a funkcioacuteigeacutes

szerkezet eacutes az azonos tıbıl keacutepzett egyszerő ige viszonyaacutet az alaki hasonloacutesaacuteg miatt nem szinoniacute-miakeacutent hanem varianciakeacutent fogja fel

34 A fıneacutevi tag eacutes az egyszerő ige derivaacutecioacutes kapcsolata toumlbbfeacutele lehet attoacutel fuumlggıen hogy dever-baacutelis fıneacutevrıl van‑e szoacute vagy sem Az elsı esetben az egyszerő ige a deverbaacutelis fıneacutev baacutezisigeacuteje (pl elıadaacutest tart ~ elıad) a maacutesodikban az egyszerő ige aacuteltalaacuteban a fıneacutevi tagboacutel keacutepzett denomi-naacutelis ige (pl jelt ad ~ jelez) Leacuteteznek azonban egyedi esetek is (ld pl lehetıseacuteg nyiacutelik ~ lehetseacuteges Vincze 2008 289) Az angol N+V szerkezetek fıneacutevi tagja eacutes a megfelelı egyszerő ige kapcsolataacute-roacutel ld pl Hiltunen 1999 140

35 Termeacuteszetesen a koumlnyvel ige leacutetezik a magyarban de teljesen maacutest jelent mint a koumlnyvet iacuter szintagma vagyis bdquohelytelenseacutegerdquo csak a szerkezettel valoacute szinoniacutemia tekinteteacuteben aacutell fenn Itt jegy-zem meg azt is hogy a dolgozatban az agrammatikussaacuteg jeloumlleacuteseacutere szolgaacutel a jeloumlleacutest a toumlrteacuteneti‑ oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eljaacuteraacutesaacuteval oumlsszhangban a rekonstruaacutelt alakok jeloumlleacuteseacutere tartom fenn

21

(vouml pl a jogi szaknyelv kapcsaacuten B Kovaacutecs 1999 aacuteltalaacutenossaacutegban Vincze 2009 2011b 85ndash110)36

2 Az ige elhagyhatoacutesaacutegaacutenak tesztje Az ige elhagyaacutesa eseteacuten (pl birtokos szer-kezetben) rekonstruaacutelhatoacute‑e egyeacutertelmően37 az eredeti cselekveacutes (Vincze 2008 287 290) A teszt ismeacutet csak a feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetekre ad pozitiacutev ered-meacutenyt a szabad szoacuteszerkezetekre eacutes az idioacutemaacutekra nem Pl Lajos elıdaacutest tart ~ Lajos elıadaacutesa de Lajos koumlnyvet iacuter ~ Lajos koumlnyve (a szerkezet aacuteltal hordozott jelenteacutesben agrammatikus) A fegyver csuumltoumlrtoumlkoumlt mondott ~ a fegyver csuumltoumlr-toumlke

Mint laacutethatjuk mindkeacutet tesztnek az az alapja hogy a produktiacutev szerkezetekneacutel eacutes az idioacutemaacuteknaacutel az igei tag kihagyaacutesaacuteval alapvetıen seacuteruumll a szerkezet szemantikai tartalma a feacutelig kompozicionaacutelis (azaz funkcioacuteigeacutes) szerkezetekneacutel viszont nem ugyanis itt az igei tag szemantikailag bdquokoumlnnyőrdquo vagy bdquouumlresrdquo38 eacutes a megmaradoacute fı-neacutevi tag a szerkezet szemantikai magja

Nem ceacutelom hogy reacuteszletesen felsoroljam a szakirodalomban alkalmazott vala-mennyi elhataacuterolaacutesi kriteacuteriumot eacutes meacuterlegre tegyem eacuterveacutenyesseacuteguumlket39 ezeacutert roumlvi-den mintegy illusztraacutecioacutekeacutent csak Kamber 2008 25ndash28 felfogaacutesaacutet ismertetem aki a szakirodalom (elsısorban a neacutemet szakirodalom) toumlbbseacutegeacutehez keacutepest joacuteval bdquomeg-engedıbbrdquo aacutellaacutespontot tesz magaacuteeacutevaacute a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elhataacuterolaacutesaacuteval kap-csolatban eacutes meglehetısen taacutegra nyitja a kategoacuteriaacutet alkotoacute kontinuumot40 Kamber a fentebb emliacutetett alapkriteacuteriumon (ti az igei tag funkcioacuteigei voltaacuten) tuacutel meacuteg tovaacutebbi haacuterom szempontot vesz figyelembe a funkcioacuteigeacutes szerkezetek tipikalitaacutesi eacuterteacutekeleacute-seacuteneacutel41

36 Ez a keacuterdeacutes tapasztalatom szerint nem minden nyelv leiacuteraacutesaacuteban vetıdik fel olyan hangsuacutellyal

mint a magyarnaacutel Ennek termeacuteszetesen lehetnek a nyelvi rendszer egeacuteszeacutevel kapcsolatos okai is ld a perzsa nyelv funkcioacuteigeacutes vagy koumlnnyő igeacutes szerkezeteinek staacutetuszaacuteroacutel fentebb (7 jz) mondottakat Traugott 1999 241 az angol N+V szerkezetekkel kapcsolatban megjegyzi hogy az egyszerő igeacutekhez keacutepest peacuteldaacuteul a cselekveacutes nagyobb fokuacute szaacutendeacutekossaacutegaacutet individuaacutecioacutejaacutet eacutes telikussaacutegaacutet fejezhetik ki (vouml meacuteg BrintonndashAkimoto 1999 6 Hiltunen 1999 137 a koumlzeacutep‑angolra vonatkozoacutelag Iglesias‑ Raacutebade 2001 158ndash161)

37 Ugyan a Vinczeacuteneacutel szereplı bdquoegyeacutertelmőenrdquo kiteacutetelt kisseacute erısnek eacuterzem a teszt alapvetıen mőkoumldıkeacutepes

38 A deszemantizaacutecioacute illetve szemantikai bdquokifakulaacutesrdquo (ang bleaching) fogalma a grammatikali-zaacutecioacuteval foglalkozoacute szakirodalomban kituumlntetett szerepet jaacutetszik (ld pl Deacuter 2008 aacutettekinteacuteseacutet) ugyanakkor formaacutelis megkoumlzeliacuteteacutese meglehetısen neheacutez feladat Erre tesz kiacuteseacuterletet peacuteldaacuteul Eckardt 2002 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes a grammatikalizaacutecioacute kapcsolataacutenak bizonyos keacuterdeacuteseirıl reacuteszle-tesebben ld alaacutebb eacutes I 9

39 Neacutemelyikuumlkre keacutesıbb a bevezeteacutesben illetve az esettanulmaacutenyokban fogok kiteacuterni Vouml meacuteg a 22 jegyzetben hivatkozott irodalmat

40 Peacuteldaacuteul perifeacuterikus poziacutecioacuteban olyan szerkezeteket is ide sorol mint ein Foto machen rsquofeacuteny-keacutepet keacutesziacutetrsquo Lust haben rsquokedve van vmihezrsquo (Kamber 2008 22)

41 Kamber 2008 28ndash29 megjegyzi hogy az emliacutetetteken kiacutevuumll elmeacuteletileg meacuteg tovaacutebbi szem-pontokkal is lehetne gazdagiacutetani az elemzeacutest de ezek neacutemelyikeacutenek az alkalmazhatoacutesaacutegaacutet eleve erısen keacuterdeacutesesnek tartja

22

1 a szerkezet igei tagja taacuteg eacutertelemben vett mozgaacutest illetve mozgataacutest (pl rsquomegyrsquo rsquodobrsquo rsquokuumlldrsquo rsquoteszrsquo rsquoveszrsquo) vagy valamilyen teacuterbeli poziacutecioacuteban le-veacutest (pl rsquoaacutellrsquo rsquouumllrsquo rsquofekszikrsquo) fejez ki

2 a szerkezet neacutevszoacutei tagja prepoziacutecioacutes kifejezeacutes 3 a szerkezet neacutevszoacutei tagja deverbaacutelis absztrakt fıneacutev42

Vegyuumlk eacuteszre hogy az itteni elsı eacutes maacutesodik szempont vilaacutegosan mutatja hogy a neacutemet szakirodalom funkcioacuteigeacutes szerkezetnek nevezett kategoacuteriaacuteja nem ugyanazt a szegmenseacutet fedi le a neacutevszoacute+ige szoacutekapcsolatoknak mint amelyre az angol eacutes maacutes nyelvő szakirodalom a taacutemasztoacute igeacutes szerkezet (ang support verb construction) el-nevezeacutest hasznaacutelja Ez utoacutebbi tiacutepus prototipikus keacutepviselıiben ugyanis a neacutevszoacutei tag szintaktikai eacutertelemben az igei elem taacutergyi bıviacutetmeacutenyekeacutent realizaacuteloacutedik (pl to give a lecture rsquoelıadaacutest tartrsquo to commit a murder rsquogyilkossaacutegot koumlvet elrsquo) Ezeacutert van az hogy Langer 2005 186 a PP+V szerkezeteket (pl to come into bloom rsquovi-raacutegba borulrsquo) amelyek prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetek Kamberneacutel (2008 22 26) a marginaacutelis esetek koumlzoumltt tartja szaacutemon miacuteg Kamber 2008 22 osztaacutelyozaacutesaacute-ban az N+V szerkezetek (pl Stellung nehmen rsquoaacutellaacutest foglalrsquo Zuruumlckhaltung uumlben rsquooumlnmeacuterseacutekletet gyakorolrsquo) azok amelyek nem tartoznak a centraacutelis konstrukcioacutek koumlzeacute43

Szuumlkseacuteges ezen a ponton tovaacutebbi terminoloacutegiai megjegyzeacuteseket is tennuumlnk Von Polenz 1987 169ndash170 nyomaacuten a neacutemet szakirodalomban (vouml pl a Kamber 2008 34 aacuteltal hivatkozott irodalmat tovaacutebbaacute Storrer 2006 [kuumlloumlnoumlsen 149ndash150] Schutz-eichel 2014 10ndash11) olykor meg szoktaacutek kuumlloumlnboumlzetni a Funktionsverbgefuumlge eacutes a Nominalisierungsverbgefuumlge kategoacuteriaacutejaacutet Miacuteg az elıbbibe olyan szerkezeteket so-rolnak amelyekben az igei reacutesz maga is valamilyen szisztematikusan leiacuterhatoacute oumlnaacutel-loacute grammatikai jelenteacutessel (pl a kauzativitaacutes az akcioacuteminıseacuteg vagy az igenem ki-fejezeacutese) jaacuterul hozzaacute a szerkezet egeacuteszeacutenek szemantikaacutejaacutehoz addig az utoacutebbi tiacutepusuacute szerkezetek igei tagjaacutera ez a megaacutellapiacutetaacutes nem eacuterveacutenyes Csak a funkcioacuteigeacutekre jel-lemzı az hogy szerkezetek nagyobb csoportjaacuteban rendelkeznek ugyanazzal a joacutel

42 Mind a neacutegy emliacutetett szempont teljesuumll a prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel mint amilyen

a neacutemetben pl zum Ausdruck kommen rsquokifejezeacutesre jutrsquo in Aufregung geraten rsquoizgalomba joumlnrsquo 43 A tesztek koumlzuumll csupaacuten egy olyat emliacutetek amelyneacutel vilaacutegos kuumlloumlnbseacuteg van a keacutet felfogaacutes pon-

tosabban a keacutet koumlzpontikeacutent kezelt tiacutepus koumlzoumltt Langer 2005 189ndash190 hangsuacutelyozzaa hogy a neacutev-szoacutei tag pronominalizaacutecioacutejaacutenak lehetıseacutege egyike azon keveacutes tesztnek amely mindegyik taacutemasztoacute igeacutes szerkezetneacutel pozitiacutev eredmeacutenyt ad (pl He gives a lecture that no one understands) Ezzel szem-ben Winhart 2005 8 funkcioacuteigeacutes szerkezetekre alkalmazott kriteacuteriumai koumlzoumltt eacuteppen az szerepel hogy a neacutevszoacutei tag nem anaforizaacutelhatoacute eacutes nem lehet raacutekeacuterdezni (pl Er gab dem Kind Antwort Er gab sie dem Kind) Mivel azonban ez aloacutel szeacutep szaacutemmal vannak kiveacutetelek Kamber 2008 29 ezt az elhataacuterolaacutesi szempontot eleve eleacutegtelennek tartja Termeacuteszetesen az hogy egy kriteacuterium aloacutel vannak kiveacutetelek nem csak a neacutevmaacutesiacutetaacutesra eacuterveacutenyes egyedi eset ezeacutert peacuteldaacuteul Winhart 2005 7ndash10 is hoz minden egyes kriteacuteriumnaacutel ellenpeacuteldaacutet

23

koumlruumlliacuterhatoacute funkcioacuteval (sorkeacutepzeacutes jelenseacutege44)45 Ebben a megkoumlzeliacuteteacutesben a nomi-nalizaacutecioacutes igeacutek (eacutes nem a funkcioacuteigeacutek) koumlzeacute szoktaacutek sorolni a kuumlloumlnboumlzı nyelvek rsquocsinaacutelrsquo jelenteacuteső igeacuteit is (ld pl Schutzeichel 2014 10 peacuteldaacutejaacutet einen Besuch ma-chen)46 Ilyen ige a jelen dolgozatban reacuteszletesebben vizsgaacutelt oacutei kar‑ ige is Kamber 2008 33ndash35 veacutelemeacutenye szerint szuumlkseacutegtelen ez a megkuumlloumlnboumlzteteacutes inkaacutebb ugyan-annak a kategoacuteriaacutenak (amit e dolgozatban funkcioacuteigeacutes szerkezetnek nevezuumlnk) pro-totipikus (centraacutelis) eacutes keveacutesbeacute tipikus (perifeacuterikus) keacutepviselıirıl beszeacutelhetuumlnk A tovaacutebbiakban eacuten is Kamber aacutellaacutespontjaacutet koumlvetem eacutes a kar‑ igeacutevel alkotott szerke-zeteket ha Kamber alapkriteacuteriumaacutenak eleget tesznek a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kouml-reacutebe sorolom47

Egy tovaacutebbi keacuterdeacuteskoumlr amely bizonyos pontokon eacuterintkezik a funkcioacuteigeacutes szer-kezetek probleacutemaacutejaacuteval az uacuten fıneacutevi inkorporaacutecioacute jelenseacutege (vouml toumlbbek koumlzoumltt Mithun 1984 Farkasndashde Swart 2003 Booij 2007 92ndash93 2009 Kulikov 2010 111ndash114) Az inkorporaacuteloacute nyelvekben az inkorporaacutecioacute mővelete produktiacutev morfo-loacutegiai eljaacuteraacutes amely nagy szaacutemuacute (ideaacutelis esetben valamennyi) igeacuteneacutel alkalmazhatoacute Az inkorporaacutecioacute soraacuten az igeacutebıl eacutes legtoumlbbszoumlr paacuteciens vagy teacutema thematikus sze-repő argumentumaacuteboacutel olyan oumlsszeteacuteteli alakulat joumln leacutetre amely az azonos elemekbıl

44 Ez mint a funkcioacuteigeacutes szerkezetek egyik elhataacuterolaacutesi kriteacuteriuma Helbig listaacutejaacuteban is szerepel

(vouml Winhart 2005 7ndash8) 45 A neacutemet szakirodalom a von Polenz‑feacutele keacutet kategoacuteria koumlzuumll kezdettıl fogva inkaacutebb a funk-

cioacuteigeacutes tiacutepusra koncentraacutel Ritka kiveacutetelt jelent ez aloacutel Storrer 2006 aki a nominalizaacutecioacutes igeacutes kife-jezeacutesek funkcioacutejaacutet vizsgaacutelja eacutes arra az eredmeacutenyre jut hogy szerepuumlk elsısorban pragmatikai sti-lisztikai eacutes szoumlvegkoheacutezioacutes jellegő Megaacutellapiacutetja (Storrer 2006 159ndash165) hogy a nominalizaacutecioacutes igeacutes szerkezet eacutes a baacutezisige toumlbbnyire nem tekinthetı teljesen szinonimnak ugyanis az elıbbi aacutelta-laacuteban szemantikailag specifikusabb eacutes a baacutezisige nem mindegyik jelenteacuteseacutet olvasataacutet fedi le Slade 2013 4 megjegyzeacutese azt implikaacutelja hogy az N+V szerkezetek igei tagja veacutelemeacutenye szerint nem jaacuterul hozzaacute szemantikailag a szerkezet egeacuteszeacutenek jelenteacuteseacutehez (baacuter a 8 laacutebjegyzetben megemliacuteti Butt aacutellaacutespontjaacutet aki Traugott nyomaacuten bizonyos szerkezetekben szaacutemol valamifeacutele szemantikai ho-zadeacutekkal)

46 Hasonloacute felfogaacutest laacutetunk Kearns tanulmaacutenyaacuteban (Kearns 2002) aki az angol koumlnnyő igeacutes szer-kezeteket vizsgaacutelva kuumlloumlnbseacuteget tesz valoacutedi koumlnnyő igeacutek (true light verbs TLV) eacutes aacuteltalaacutenos jelen-teacuteső cselekveacutesigeacutek (vague action verbs VAV) koumlzoumltt Az elsı tiacutepusba tartozoacute igeacutek olyan fıneacutevi tag-gal alkotnak szerkezetet amely formailag egy igeacutevel egyezik meg (pl to give a groan to have a drink) az utoacutebbi keacutepviselıi pedig rendszerint keacutepzett neacutevszoacutekkal kapcsoloacutednak (pl to make an in-spection to do the ironing) A keacutetfeacutele szerkezettiacutepust tesztek segiacutetseacutegeacutevel is el lehet kuumlloumlniacuteteni (ld Kearns 2002 6 oumlsszefoglaloacute taacuteblaacutezataacutet) Megfigyelhetjuumlk hogy bizonyos tesztek alapjaacuten a TLV‑ szerkezetek inkaacutebb a neacutemet szakirodalomban funkcioacuteigeacutesnek nevezett szerkezetek jellegzetesseacutege-ivel mutatnak rokonsaacutegot (pl ezekben sem lehet pronominalizaacutelni a neacutevszoacutei tagot I gave the soup a heat and then Bill gave it one too) miacuteg a VAV‑szerkezetek ndash legalaacutebbis bizonyos szempontok alapjaacuten ndash a hagyomaacutenyosan taacutemasztoacute igeacutesnek nevezett konstrukcioacutek tulajdonsaacutegaival hozhatoacutek kap-csolatba (pl a neacutevszoacutei tag itt pronominalizaacutelhatoacute If you can give a presentation after lunch Irsquoll give onemine after yours a peacuteldaacutek forraacutesa Kearns 2002 3)

47 Fontosnak tartom ezen a ponton is kiemelni hogy az a teacuteny hogy az igei tagnak adott esetben nincsen koumlruumlliacuterhatoacute oumlnaacutelloacute szemantikai hozzaacutejaacuterulaacutesa a szerkezet jelenteacuteseacutehez nem jelenti azt hogy a szerkezet egeacuteszeacutenek ne lehetne sajaacutetos grammatikai funkcioacuteja a megfelelı egyszerő igeacutevel szem-ben eacutes felteacutetlenuumll csupaacuten az utoacutebbi stilisztikai‑pragmatikai vaacuteltozataacutenak kellene tekintenuumlnk amellyel szemantikailag ekvivalensnek tőnik (iacutegy veacutelekedik pl Schutzeichel 2014 10ndash11)

24

eacutepiacutetkezı szabad szintagmaacuteval szemben konvencionalizaacutelt inteacutezmeacutenyesuumllt cselek-veacutest fejez ki Az inkorporaacutecioacute kanonikus formaacutejaacuteban a fıneacutev eacutes az ige morfoloacutegia-ilag egy szoacutet alkot Laacutesd az alaacutebbi friacutez (14) eacutes ponapei48 (15) peacuteldaacutekat (forraacutesuk Kulikov 2012 115 ill Booij 2007 92)

(14) Hja bocircle‑bak‑t al jieren met njocht

ıF kenyeacuter‑suumlt‑PRS3SG maacuter eacutevPL ‑vel oumlroumlm

rsquoİ maacuter eacutevek oacuteta oumlroumlmmel suumlt kenyeretrsquo

(15) I keng‑winih‑la

eacuten eszik‑gyoacutegyszer‑COMPL

rsquoBefejeztem a gyoacutegyszerszedeacutestrsquo

Az inkorporaacutecioacute imeacutent emliacutetett jellemzıi koumlzuumll az utolsoacute termeacuteszetesen nem eacuterveacute-nyesuumll a funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel hiszen bennuumlk a keacutet tag koumlzoumltt szintaktikai viszony van Ez azonban oumlnmagaacuteban meacuteg nem felteacutetlenuumll zaacuternaacute ki annak a lehetı-seacutegeacutet hogy esetuumlkben inkorporaacutecioacuteroacutel beszeacuteljuumlnk hiszen leacutetezik az analitikus jel-legő uacuten pszeudo‑ vagy kvaacutezi‑inkorporaacutecioacute jelenseacutege is (ld pl Mithun 1984 849ndash854 Booij 2009 Dayal 2011 2015 BorikndashGehrke 2015) amelyneacutel az elemek fo-noloacutegiai eacutes morfoloacutegiai eacutertelemben oumlnaacutelloacuteak maradnak Ezt laacutetjuk a mokil nyelvbıl (egy mikroneacuteziai nyelv) szaacutermazoacute alaacutebbi (16) peacuteldaacuteban is (forraacutesa Mithun 1984 849 ld meacuteg pl holland auto rijden rsquoautoacutet vezetrsquo piano spelen rsquozongoraacutezikrsquo Booij 2009 9ndash10)49

(16) Ngoah ko oaring

eacuten daraacutelPRS3SG koacutekuszdioacute

rsquoKoacutekuszdioacutet daraacutelokrsquo (mint inteacutezmeacutenyesuumllt cselekveacutes)

Nem eacuterveacutenyesuumll azonban a funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel a teljes de meacuteg csak a nagy meacuterteacutekő produktivitaacutes kriteacuteriuma sem hiszen a funkcioacuteigeacutek egy‑egy nyelvben kis szaacutemuacute zaacutert csoportot alkotnak50 Ugyancsak nem beszeacutelhetuumlnk a funkcioacuteigeacutes szer-kezet fıneacutevi tagjaacutenaacutel ndash ellenteacutetben az inkorporaacutelt fıneacutevvel ndash szemantikai argumen-tum‑szereprıl Mindezek miatt Kulikov 2010 113ndash114 az oacuteind nyelvet vizsgaacutelva egyeacutertelmően kuumlloumlnvaacutelasztja a fıneacutevi inkorporaacutecioacute jelenseacutegeacutet a koumlnnyő igeacutekkel al-kotott komplex predikaacutetumoktoacutel (azaz a funkcioacuteigeacutes szerkezetektıl)

48 A ponapei egy mikroneacuteziai nyelv 49 Ez a fajta bdquoaacutelinkorporaacutecioacuterdquo figyelhetı meg a magyarban is (ld 25 o) 50 Vouml peacuteldaacuteul Vincze 2011b 41 taacuteblaacutezataacutet amelyben a leggyakoribb magyar funkcioacuteigeacuteket so-

rolja fel (az elsı neacutegy vesz ad tesz hoz) Taacuteblaacutezataacuteboacutel toumlbbek koumlzoumltt az is kideruumll hogy a gyako-risaacuteg szempontjaacuteboacutel tizedik helyen aacutelloacute ige ndash a korpusz megvaacutelasztaacutesaacutetoacutel fuumlggetlenuumll ndash maacuter csaknem tiacutezszer olyan ritka mint a lista elsı helyeacuten szereplı

25

E keacuterdeacuteskoumlr kapcsaacuten eacuterdemes roumlviden kiteacuternuumlnk a magyar nyelvre vonatkozoacute szakirodalomra is51 A magyar puszta koumlzneacutev + ige komplexumokat mint a (pszeu-do‑)inkorporaacutecioacute eseteit elsıkeacutent Kiefer 1990ndash1991 vizsgaacutelta52 A taacutergyragos koumlz-neacutev + ige egyseacutegekre koncentraacutelva koumlztuumlk keacutet csoportot aacutelliacutetott fel a produktiacutev eacutes az idiomatikus szerkezetek csoportjaacutet Az aacuteltala felsorolt idiomatikus lexikalizaacute-loacutedott kifejezeacutesek (pl tapasztalatot csereacutel erıt vesz eleacutegteacutetelt vesz) paacuterhuzamot mutatnak a funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek azzal a tiacutepusaacuteval amelyben puszta koumlzneacutev szerepel (pl elıadaacutest tart) Komloacutesy 1992 506ndash519 az ige + neacutevelıtlen eacutes kvantaacute-latlan koumlznevek roumlviden koumlzneacutevi vonzatok (maacutes szoacuteval fıneacutevi igemoacutedosiacutetoacutek) kap-csolataacutet elemzi Ennek soraacuten az idioacutemaacutekkal rokoniacutetja az alkalom nyiacutelik vmire alkalmat ad vmire stb aacutellandoacute fordulatokat (amelyek a mi megkoumlzeliacuteteacutesuumlnkben funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek tekinthetık vouml Vincze 2008 294)

Hangsuacutelyozni kell azonban hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek van olyan ndash igaz nem prototipikus ndash formaacuteja amikor a fıneacutevi tag neacutevelıt vagy valamilyen maacutes bı-viacutetmeacutenyt kap aminek koumlvetkezteacuteben elvesziacuteti generikus eacutertelmeacutet eacutes referenciaacutelis jelenteacutese lesz (pl elıadaacutest tart Jaacutenos elıadaacutest tart ~ Jaacutenos tartott egy elıadaacutest Jaacutenos tartotta a legjobb elıadaacutest vouml Vincze 2011b 30ndash31)53 Ilyen esetekben ter-meacuteszetesen nem beszeacutelhetuumlnk (pszeudo‑)inkorporaacutecioacuteroacutel igemoacutedosiacutetoacute + ige kap-csolatroacutel sem54 Mindez azt jelenti hogy a magyar funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek azt a formaacutejaacutet amikor a fıneacutevi tag neacutevelıtlen puszta koumlzneacutev (elıadaacutest tart‑tiacutepus) bi-zonyos eacutertelemben peacuteldaacuteul hangsuacutelyozaacutes eacutes szintaktikai viselkedeacutes alapjaacuten a (pszeudo‑)inkorporaacutecioacuteval rokoniacutethatjuk55 ugyanakkor leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg hogy az inkorporaacutecioacutenaacutel a moacutedosiacutetoacute elem szemantikai eacutertelemben argumentuma az igeacute-nek Ilyen kapcsolat a funkcioacuteige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet neacutevszoacutei tagja koumlzoumltt

51 Roumlviden ld Vincze 2008 281ndash284 aacutettekinteacuteseacutet 52 Kiefer egyeacuteb munkaacuteiban (pl KieferndashLadaacutenyi 2000 461ndash463 Kiefer 2003 2007 233) az ige-

moacutedosiacutetoacute (preverbum) + ige egyseacutegek (azaz komplex igeacutek) koumlzoumltt jutnak szoacutehoz ezek az inkorporaacute-cioacutes szoacutekapcsolatok (Az igemoacutedosiacutetoacute azonban taacutegabb fogalom hiszen az igekoumltık is ide tartoznak ld az ideacutezett munkaacutekat elsısorban Kiefer 2003)

53 Ciancaglini 2011 8 a perzsa szerkezetekkel kapcsolatban jegyzi meg (Telegdi 1951 328ndash330 nyomaacuten) hogy nem teljesen univerbaacuteloacutedtak eacutes lexikalizaacuteloacutedtak hiszen felbonthatoacuteak neacutevszoacutei tag-juk expressziacutev eacutes pragmatikai okok miatt vissza is nyerheti autonoacutemiaacutejaacutet

54 A neacutevelıs vagy maacuteshogyan bıviacutetett neacutevszoacutei tagot tartalmazoacute nem funkcioacuteigeacutes olvassa az uacutej-saacutegot keacutet uacutejsaacutegot olvas angol nyelvő uacutejsaacutegot olvas stb tiacutepusuacute szerkezetek eseteacuteben szabad szoacuteszer-kezettel van dolgunk amelyben a neacutevszoacutei tag DP kategoacuteriaacutejuacute eacutes az ige argumentumaacutenak tekintendı Ezzel szemben az uacutejsaacutegot olvas tiacutepusuacute komplex igeacutekneacutel a puszta koumlzneacutevi igemoacutedosiacutetoacute N0 kategoacuteri-aacutejuacute amely az igeacutevel a koumlvetkezı szintaktikai konfiguraacutecioacuteban aacutell V0 rarr N0 V0 (ld pl KieferndashLadaacute-nyi 2000 461 Kiefer 2007 233) Eacute Kiss 1999 35 a pusztai neacutevszoacutei igemoacutedosiacutetoacutekat is kifejezeacutes-szintőnek tartja

55 A szemantikai kompozicionalitaacutes szempontjaacuteboacutel is van neacutemi rokonsaacuteg a keacutet jelenseacuteg koumlzoumltt amennyiben az inkorporaacutecioacutenaacutel sem (meacuteg a Kiefer aacuteltal produktiacutevnak nevezett tiacutepusnaacutel sem) teljesen kompozicionaacutelis a leacutetrejoumlvı egyseacuteg szemantikaacuteja hiszen az elemei jelenteacuteseacutebıl kikoumlvetkeztethetı-neacutel szőkebb jelenteacutessel rendelkezik minthogy valamilyen konvencionalizaacutelt ceacutelt szolgaacuteloacute cselekveacutest fejez ki (vouml pl Komloacutesy 1992 513ndash514 Vincze 2008 281) Elteacutereacutest jelent viszont hogy az inkor-poraacutecioacutenaacutel az igei tag is lexikaacutelis alapjelenteacuteseacuteben szerepel

26

nem aacutell fenn itt csak uacuten kvaacutezi‑argumentumroacutel beszeacutelhetuumlnk (Vincze 2011b 152ndash153 VinczendashCsirik 2011 1111)

M Butt aki a teacutema egyik vezetı kutatoacuteja szinteacuten szaacutemos tanulmaacutenyaacuteban eacutes elı-adaacutesaacuteban56 foglalkozott a koumlnnyő igeacutes (illetve funkcioacuteigeacutes) szerkezetekkel mint a komplex predikaacutetumok egyik tiacutepusaacuteval Butt szerint a koumlnnyő igeacutes szerkezeteknek mint komplex predikaacutetumoknak az a legfontosabb ismeacuterve hogy baacuter keacutet predikatiacutev elemet tartalmaznak ezek meacutegis egyuumltt fejeznek ki egy elemi aacutelliacutetaacutest predikaacutecioacutet vagyis szintaktikailag egy tagmondatos (monoklauzaacutelis) szerkezetrıl van szoacute57 A komplex predikaacutetumokban Butt szerint valamilyen szinten mindkeacutet tag hozzaacutejaacuterul a koumlzoumls predikaacutecioacutehoz ami peacuteldaacuteul az N+V szerkezetekben abban nyilvaacutenul meg hogy a fıneacutevi tag is bdquomagaacuteval hozzardquo argumentumaacutet (vagy argumentumait) a szer-kezetbe (vouml pl vki parancsot ad vkinek vmire amelyben a vkinek az ad ige vonzat-kereteacutebıl szaacutermazik a vmire pedig a parancs fıneacuteveacutebıl a funkcioacuteigeacutes szerkezetek vonzatkereteacutenek elmeacuteleti keacuterdeacuteseirıl ld pl Vincze 2011a 227ndash228 hivatkozaacutesok-kal) Butt 2010 50ndash51 emiatt ndash Kulikov fentebb ideacutezett aacutellaacutespontjaacutehoz hasonloacutean ndash a komplex predikaacutetumokat hataacuterozottan kuumlloumlnvaacutelasztja a fıneacutevi inkorporaacutecioacutetoacutel meacutegpedig azon az alapon hogy az inkorporaacutecioacutenaacutel a fıneacutevi tag a predikaacutetum reacutesze lesz ugyan de ezen kiacutevuumll semmilyen moacutedon nem jaacuterul hozzaacute a predikaacutecioacutehoz (pl nem viszi magaacuteval az argumentumait)

Butt 2010 52 szerint az N+V szerkezetekben a koumlnnyő igei elem igeacutesiacutetı szerep-pel rendelkezik (vouml Bowern 2008 163) Ez toumlbbek koumlzoumltt a kuumlloumlnfeacutele joumlveveacuteny-szavak bevonaacutesaacutet is lehetıveacute teszi az adott nyelv igerendszereacutebe (vouml Bowern 2008 172 Schultze‑Berndt 2008 194) Ami a koumlnnyő ige szemantikai hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet il-leti Butt 2010 72 ndash elsısorban a V1+V2 szerkezetek kapcsaacuten ndash uacutegy fogalmaz (ld meacuteg pl ButtndashLahiri 2013 8) hogy a koumlnnyő ige bdquomodulaacuteljardquo a tagmondat fı pre-dikatiacutev elemeacutenek (V1+V2 eseteacuteben a tartalmas fıigeacutenek) a predikaacutecioacutejaacutet azaz az aspektuaacutelis eacutes akcioacuteminıseacuteg‑jelenteacutesen tuacutel kuumlloumlnfeacutele egyeacuteb finom jelenteacutesaacuternyala-tokkal jaacuterul hozzaacute a szerkezet szemantikaacutejaacutehoz (pl szaacutendeacutekossaacuteg hirtelenseacuteg vaacute-ratlansaacuteg erıszakos cselekveacutes kifejezeacutese)58

56 Mint pl a programmatikus Butt 2003 amelynek uacutejabb vaacuteltozata Butt 2010 ButtndashLahiri 2013

Szaacutemos tovaacutebbi tanulmaacuteny eacutes prezentaacutecioacute toumllthetı le a szerzı honlapjaacuteroacutel httplinguni‑konstanzde pageshomebutt

57 A komplex predikaacutetumokroacutel ugyaniacutegy pl Bowern 2008 165 58 Toumlbbek koumlzoumltt ez kuumlloumlnboumlzteti meg a segeacutedigeacutetıl amely csak grammatikai viszonyjelenteacutest

hordoz (ButtndashLahiri 2013 23 vouml Lengyel 2000 256) A hindiacute N+V szerkezetek jelenteacutestoumlbbleteacuterıl ld meacuteg Montaut 2016 169ndash171 A segeacutedige vs funkcioacuteigekoumlnnyő ige megkuumlloumlnboumlzteteacutes neacutehaacuteny aspektusaacuteroacutel ld meacuteg 57 o

27

I 4 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK A DIAKROacuteNIAacuteBAN

Butt 2010 (vouml Bowern 2008 PoornimandashPainter 2010 ButtndashLahiri 2013) egyik leg-fontosabb megaacutellapiacutetaacutesa (szemben pl P E Hook veacutelemeacutenyeacutevel amelyet ideacutez Hop-perndashTraugott 2003 112ndash114) hogy a koumlnnyő igeacutek amelyek meglaacutetaacutesa szerint for-mailag mindig azonosak egy‑egy fıigeacutevel nem elemei a fıigeacutetıl a segeacutedigeacuten aacutet az igei affixumig huacutezoacutedoacute grammatikalizaacutecioacutes kontinuumnak (cline)59 Butt 2010 49 69 ndash Bowern 2008 (kuumlloumlnoumlsen 174) nyomaacuten ndash hangsuacutelyozza hogy koumlnnyő ige rarr segeacutedige nyelvtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesroacutel nincsenek adataink (vouml meacuteg Traugott 1999 257)60 Ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak az abszoluacutet igazsaacutegaacutet Slade 2013 20ndash24 peacuteldaacutekkal caacutefolja ugyanakkor megjegyzi hogy a koumlnnyő ige rarr segeacutedige vaacuteltozaacutes nem a megszokott graduaacutelis grammatikalizaacutecioacutes oumlsveacutenyen halad veacutegig hanem nagyobb leacutepteacutekő laacutencszerő morfoszintaktikai aacutetrendezıdeacutes koumlvetkezmeacutenye

Egy tovaacutebbi fontos teacuteny hogy ndash ha maacuter egyszer megjelentek ndash a nyelv nagyon koumlnnyen eacutes termeacutekenyen tud uacutejabb eacutes uacutejabb funkcioacute‑ vagy koumlnnyő igeacutes szerkezete-ket leacutetrehozni (Bowern 2008 168) A statisztikai adatok azt mutatjaacutek hogy baacuter a kategoacuteria megjeleneacutese utaacuten egy ideig e szerkezetek aacuteltalaacuteban ritkaacutek marginaacutelis sze-repőek az idı elırehaladtaacuteval megszaporodnak (vouml pl BrintonndashTraugott [szerk] 1999 tanulmaacutenyait az angol nyelv N+V szerkezeteivel kapcsolatban) Ebbıl keacutet fontos megaacutellapiacutetaacutes koumlvetkezik (vouml Bowern 2008 168ndash169) egyfelıl az hogy nem minden adatolt funkcioacuteigeacutes szerkezet felteacutetelezi a megfelelı lexikaacutelis fıigeacutet tartalmazoacute szerkezet koraacutebbi teacutenyleges megleacuteteacutet az adott nyelvben maacutesreacuteszt az hogy ha rokon nyelvekben etimoloacutegiailag azonos elemekbıl eacutepiacutetkezı funkcioacuteigeacutes szerkezeteket talaacutelunk ez nem felteacutetlenuumll jelent koumlzoumls alapnyelvi oumlroumlkseacuteget hiszen

59 Ez azt is jelenti hogy ha egy igeacutenek van segeacutedigei hasznaacutelata az Butt szerint nem a koumlnnyő‑

avagy funkcioacuteigei vaacuteltozatboacutel hanem a fıigeibıl grammatikalizaacuteloacutedott 60 Butt eacutes Lahiri koraacutebban (vouml ButtndashLahiri 2013 25 hivatkozaacutesaacutet a tanulmaacuteny koraacutebbi vaacuteltoza-

taacutera) arra a koumlvetkezteteacutesre jutottak hogy a koumlnnyő igeacutes szerkezetek a nyelvtoumlrteacuteneti fejlıdeacutes szem-pontjaacuteboacutel mintegy zsaacutekutcaacutet jelentenek tovaacutebbi vaacuteltozaacutesokban nem vesznek reacuteszt Ez Bowern 2008 175 szerint tuacutel erıs kijelenteacutes eacutes leacuteteznek a koumlnnyő igeacuteket eacuterintı vaacuteltozaacutesok meacuteg ha ezek nem so-rolhatoacutek is a grammatikalizaacutecioacute koumlreacutebe (ezt uacutejabban maacuter ButtndashLahiri 2013 25ndash26 is elfogadja) Toumlbben eacutervelnek peacuteldaacuteul a komplex predikaacutetumok lexikalizaacutecioacuteja illetve idiomatizaacutecioacuteja mellett (ld pl BrintonndashAkimoto 1999 17 eacutes Traugott 1999 257ndash259 az angol N+V komplex predikaacutetu-mokkal kapcsolatban) PoornimandashPainter 2010 97ndash99 bizonyos hindiacute V1+V2 szerkezetek koumlnnyő igei tagjaacuteval kapcsolatban szinteacuten lexikalizaacutecioacuteroacutel beszeacutel Maacutes igeacutekneacutel a szerzıpaacuteros grammatikali-zaacuteloacutedaacutest figyel meg (88ndash96) ugyanakkor szkeptikusak azzal szemben hogy a koumlnnyő igeacutek a tartal-mas fıigeacutek eacutes a segeacutedigeacutek koumlzoumltt koumlztes poziacutecioacutet foglalnaacutenak el a grammatikalizaacutecioacutes kontinuumon hiszen ennek jellemzıi (pl szemantikai kifakulaacutes fonoloacutegiai eroacutezioacute morfoloacutegiai fuacutezioacute egy tıhoumlz stb) nem jellemzı a koumlnnyő igeacutekre kiveacuteve talaacuten a fuacutezioacute nagyobb meacuterteacutekeacutet egy maacutesik elemhez (PoornimandashPainter 2010 76 78 82) Slade 2013 12ndash16 az indo‑aacuterja komplex predikaacutetumok (oumlsszetett igeacutek) morfoszintaktikai vaacuteltozaacutesai mellett hoz fel eacuterveket A funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes az oumlsszeolvadaacutes (ang univerbation) viszonyaacuteroacutel (vouml Bowern 2008 175) ld reacuteszletesebben alaacutebb (I 5) az indogermanisztikai szakirodalom aacutettekinteacuteseacuteneacutel Mindezen megfigyeleacutesek elleneacutere azt mond-hatjuk (ahogy emellett ButtndashLahiri 2013 is kitart) hogy a koumlnnyő igeacutek vagy funkcioacuteigeacutek meacutegis nagy-saacutegrendekkel stabilabbak mint a segeacutedigeacutek eacutes jobban ellenaacutellnak a nyelvtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesoknak

28

nagy valoacutesziacutenőseacutege van annak hogy az eacuterintett szerkezetek analogikusan joumlttek leacutet-re a nyelvek kuumlloumln eacutelete folyamaacuten

A funkcioacuteigeacutes szerkezetek gyakoribbaacute vaacutelaacutesaacuteban kuumllsı hataacutes is szerepet jaacutetszhat Itt azonban nemcsak sıt elsısorban nem kalkokra vagyis teljes szerkezetek tuumlkoumlr-fordiacutetaacutesaacutera kell gondolnunk61 hanem inkaacutebb a joumlveveacutenyszavaknak az adott nyelv igerendszereacutebe toumlrteacutenı integraacutelaacutesaacutenak egy sajaacutetos moacutedjaacutera amely egy maacuter leacutetezı eljaacuteraacutest hasznaacutel fel eacutes tesz produktiacutevabbaacute62

I 5 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK AZ INDOEUROacutePAI

ALAPNYELVBEN

Baacuter munkaacutem a veacutedikus nyelv funkcioacuteigeacutes szerkezeteivel foglalkozik meacutegpedig elsısorban szinkroacuten szempontboacutel meacutegis szuumlkseacutegesnek tartom hogy legalaacutebb roumlvi-den bemutassam azokat a kutataacutesokat amelyek az utoacutebbi egy‑maacutesfeacutel eacutevtizedben az indoeuroacutepai nyelvtudomaacutenyban a funkcioacuteigeacutes szerkezetek iraacutenti eacuterdeklıdeacutes fellen-duumlleacuteseacuterıl tanuacuteskodnak Ennek a folyamatnak a leguacutejabb jele M Schutzeichel muumlns-teri disszertaacutecioacutejaacutenak megjeleneacutese (Schutzeichel 2014) A szerzıt ahogy monograacute-fiaacuteja bevezeteacuteseacuteben iacuterja elsısorban az eacuterdekli milyen meacuterteacutekben rekonstruaacutelhatoacutek funkcioacuteigeacutes szerkezetek az indoeuroacutepai alapnyelvre (Schutzeichel 2014 1) Termeacute-szetesen oumlnmagaacuteban az a teacuteny hogy funkcioacuteigeacutes szerkezetek leacutetezhettek az alap-nyelvben nem meglepı63 hiszen a kategoacuteria gyakorlatilag minden indoeuroacutepai le-aacutenynyelvben meacuteg a legreacutegebbrıl adatoltakban is kimutathatoacute raacuteadaacutesul szaacutemos maacutes nyelvcsalaacutedba tartozoacute nyelvben is ndash kisebb vagy nagyobb meacuterteacutekben ndash megfigyel-hetı vagyis azt mondhatjuk leacutenyegeacuteben veacuteve univerzaacutelis jelenseacutegrıl van szoacute Azaz tulajdonkeacuteppen semmi kuumlloumlnlegeset nem aacutelliacutetunk akkor ha feltesszuumlk hogy olyan

61 Baacuter keacutetseacutegtelenuumll ilyenek is leacuteteznek ld pl a perzsa nyelv hataacutesaacutera keletkezett szerkezeteket

az araacutemiban a sziacuterben az oumlrmeacutenyben eacutes maacutes nyelvekben (Ciancaglini 2011 Korn 2013) A magyar nyelvmővelı irodalomban gyakori (de legalaacutebbis koraacutebban gyakori volt) a funkcioacuteigeacutes szerkezetek stigmatizaacutelaacutesa eacutes elmarasztalaacutesa azon az alapon hogy ezek a magyar nyelvtıl alapvetıen idegenek nyelvuumlnkben germanizmusnak tekintendık eacutes emiatt keruumllni kell ıket Ld pl a Molnaacuter 1997 93 aacuteltal hivatkozott Magyar Nyelvır‑beli iacuteraacutesokat

62 Ez figyelhetı meg toumlbbek koumlzoumltt a japaacutenban ahol a suru rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel alkotott koumlnnyő igeacutes szerkezetek (ezekrıl reacuteszletesen ld GrimshawndashMester 1988) maacuter az oacutejapaacuten korszak oacuteta jelen vannak a nyelvben de a jelenseacuteg igazi produktivitaacutesra csak keacutesıbb a kiacutenai joumlveveacutenyszavak toumlmeges meg-jeleneacuteseacutevel tett szert (Bowern 2008 172) Ugyanez figyelhetı meg a koumlzeacutep‑angolban a francia nyelv hataacutesaacutera (Traugott 1999 244ndash246 aki azonban felhiacutevja a figyelmet hogy a francia hataacutest ennek elleneacutere nem szabad tuacuteldimenzionaacutelni ld meacuteg Iglesias‑Raacutebade 2001 161) Hasonloacutet laacutethatunk a magyar nyelvben amelynek toumlrteacuteneteacuteben biztosan szaacutemolnunk kell a latin nyelv befolyaacutesaacuteval is (ld Zsilinszky 1996) Valamennyi nyelvben megfigyelhetı hogy a szerkezetekben hasznaacutelt igeacutek szaacutema viszonylag kicsi eacutes az idık folyamaacuten nagyjaacuteboacutel aacutellandoacute mikoumlzben a neacutevszoacutei tagkeacutent elıforduloacute fı-nevek csoportja egyre bıvuumll (Traugott 1999 241 244)

63 Vouml Hackstein 2002 6 bdquoEs darf zunaumlchst auszliger Zweifel stehen daszlig die uridg Wurzel dheh1‑ bereits grundsprachlich zur Bildung von Funktionsverbgefuumlgen gedient hatrdquo

29

igeacutek mint peacuteldaacuteul a h1e‑ rsquomegyrsquo (eacutes szinonimaacutei) a deh3‑ rsquoadrsquo eacutes mindenekelıtt a dheh1‑ rsquotesz helyezrsquo (ld Schutzeichel 2014 82ndash83 listaacutejaacutet az aacuteltala vizsgaacutelt igeacutek-rıl) az alapnyelvben funkcioacuteigei hasznaacutelattal is rendelkeztek

Sokkal nehezebb feladat konkreacutet alapnyelvi szerkezetek rekonstrukcioacuteja A szin-taktikai rekonstrukcioacute aacuteltalaacutenos neheacutezseacutegein (vouml Schutzeichel 2014 3ndash4) tuacutel itt meacuteg arra a 27 oldalon maacuter emliacutetett szempontra is tekintettel kell lennuumlnk hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlre egy nyelvben rendkiacutevuumll koumlnnyen bıvuumllhet analogikus uacuteton (Bowern 2008 168) Ez azt jelenti hogy meacuteg ha talaacutelunk is rokon nyelvi megfelelıket koumlzoumlttuumlk64 nem vehetjuumlk biztosra alapnyelvi eredetuumlket hiszen nagy eseacutely van arra hogy analogikusan joumlttek leacutetre a nyelvek kuumlloumln eacutelete soraacuten65 A szak-irodalmat aacutettekintve azonban arra lehetuumlnk figyelmesek hogy a teacutemaacuteval foglalkozoacute tanulmaacutenyok toumlbbseacutege nem kuumlloumlnnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezetekbıl indul ki ha-nem inkaacutebb etimoloacutegiailag elhomaacutelyosult kuumlloumlnnyelvi lexeacutemaacutekat vesznek alapul eacutes azokat proacutebaacuteljaacutek meg ndash oumlsszeolvadaacutest (univerbaacutecioacutet) felteacutetelezve ndash alapnyelvi

64 Teljes funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlzoumltti pontos egyezeacutes szinte alig talaacutelhatoacute (vouml Schutzeichel

2014 31 megjegyzeacuteseacutet) legfeljebb olyan koumlzeli nyelvekneacutel van erre eseacutely mint peacuteldaacuteul a veacutedikus eacutes az avesztai amelyekben egyaraacutent megtalaacutelhatoacute peacuteldaacuteul a ḱreacuted(s) dheh1‑ rsquobiacutezik vkiben hisz vki-ben (szoacute szerint) sziacuteveacutet helyezi vmibersquo alapnyelvi szintagma folytataacutesa veacuted śraacuted dhā‑ av zras‑ča dātʣ (Ezzel szemben a lat credo oacuteiacuter creitim igeacutek maacuter az univerbaacutecioacutet koumlvetı faacutezist mutatjaacutek) Azt is meg kell azonban jegyeznuumlnk hogy a veacutedikus szoacutekapcsolat maga sem volt maacuter transzparens sze-mantikailag eacutes morfoloacutegiailag eacutes bizonyos esetekben a śraacuted elem az igekoumltıkhoumlz (lokaacutelis partiku-laacutekhoz) hasonloacute viselkedeacutest mutat A szerkezet reacuteszletes elemzeacuteseacutet ld Hackstein 2012 90ndash93 Veacute-lemeacutenyem szerint azonban meacuteg az is keacuterdeacutes hogy a ḱreacuted(s) dheh1‑ eseteacuteben egyaacuteltalaacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl van‑e szoacute Figyelembe veacuteve hogy mindkeacutet tagja aacutetvitt eacutertelemben szerepel vagyis a szerkezet jelenteacutese teljes meacuterteacutekben nem kompozicionaacutelis inkaacutebb idioacutemaacutenak kell tekintenuumlnk (Ha funkcioacuteigeacutes szerkezetnek fogjuk is fel bizonyosan nem prototipikus peacutelda hiszen neacutevszoacutei tagja nem deverbaacutelis absztrakt fıneacutev) Egy maacutesik immaacuter iacutegeacuteretesebb peacutelda a rsquonevet ad nevez (szoacute szerint) nevet helyezrsquo jelenteacuteső ie h1nēh3m dheh1‑ amelynek folytataacutesa ugyanazzal a neacutevszoacutei eacutes igei taggal toumlbb nyelvbıl adatolt (Hackstein 2002 6 Schutzeichel 2014 115ndash117 a rsquoneacutevrsquo szoacute h1nēh3m for-maacutejaacuteban valoacute rekonstrukcioacutejaacutet nem mindenki fogadja el [ld pl van Beek 2011 52ndash53] de keacuterdeacute-suumlnk szempontjaacuteboacutel ez irrelevaacutens) gr Ocircnoma tiqšnai oacutei nma dhā‑ lat nomen facereindere hett lāman dāi‑ tokh B ntildeem tā‑ szerb‑horvaacutet ȉme djȅsti Ennek alapnyelvi rekonstrukcioacuteja a nagy szaacute-muacute egyezeacutes miatt valoacutesziacutenőnek laacutetszik ugyanakkor azt is vegyuumlk eacuteszre hogy a szintagma egyik nyelvben sem ment keresztuumll univerbaacutecioacuten Az egyetlen szoacuteba joumlhetı kiveacutetel az oacutei nāmadh‑ rsquoneacutev-adoacutersquo nomen agentis (errıl ld Scarlata 1999 254ndash255) lehetne amelyet Schutzeichel 2014 114 uni-verbaacuteloacutedott alaknak tart De mieacutert ne foghatnaacutenk ezt fel egyszerően a funkcioacuteigeacutes szerkezet elemei-vel azonos elemekbıl eacutepiacutetkezı determinatiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelnek

65 Ha egy nyelvben produktiacutevak a funkcioacuteigeacutes szerkezetek (mint pl a tokhaacuter tā‑ lt ie dheh1‑ eseteacuteben ld Hackstein 2002 6) ez oumlnmagaacuteban meacuteg nem jelent megırzoumltt alapnyelvi oumlroumlkseacuteget Sıt a Hackstein 2002 6 aacuteltal emliacutetett keacutet tokhaacuter peacutelda egyike sem szerencseacutes A tokh A (eacutes mel-lesleg B) śāp tā‑ rsquoelaacutetkoznirsquo funkcioacuteigeacutes szerkezet egyeacutertelmően keacutesıi kuumlloumlnnyelvi eredető hiszen neacutevszoacutei tagja szanszkrit joumlveveacutenyszoacute (oacutei śāpa‑ rsquoaacutetok eskuumlrsquo vouml Adams 1999 sv śāp) Maacutesik peacutel-daacutejaacutenak (tokh B keś tā‑ rsquofigyelembe vesz szaacutemba vesz megiacuteteacutelrsquo) neacutevszoacutei eleme (B keś A kaś rsquoszaacutemrsquo hangtanilag lt koḱi vouml Adams 1999 sv keś) nem adatolt maacutes nyelvbıl ezeacutert alapnyelvi staacutetusza szinteacuten teljesen keacutetseacuteges A szerkezetet ezeacutert nem vezethetjuumlk vissza az alapnyelvre mint ahogy Hackstein teszi (ie koḱi dheh1‑ rsquouumlgyel vmire tekintetbe vesz vmitrsquo)

30

funkcioacuteigeacutes szerkezetekre visszavezetni66 Aacutelljon itt a teljesseacuteg legcsekeacutelyebb igeacute-nye neacutelkuumll haacuterom illusztraacuteloacute peacutelda erre az eljaacuteraacutesra a leguacutejabb szakirodalmi termeacutesbıl

Garnier 2006 a gr ypoundmaqoj rsquopor homokrsquo szoacutet egy ie bhs‑h2‑dhh1‑oacute‑ rsquoporraacute zuacutezott poriacutetottrsquo melleacutekneacutevre vezeti vissza amely veacutelemeacutenye szerint egy ısi ie bhs‑m‑eacuteh2 dheh1‑ rsquoporraacute zuacutez poriacutet (szoacute szerint porraacute tesz)rsquo szintagmaacuten67 alapul (bhs‑m‑eacuteh2‑ rsquoszemeacutet hordaleacutek porrsquo kollektiacutevum a bhos‑moacute‑ rsquodoumlrzsoumlleacutes soumlpreacutesrsquo fıneacutevbıl amely az ie bhes‑ rsquomorzsol soumlpoumlrrsquo ige szaacutermazeacuteka) Szinteacuten ugyanabboacutel a melleacutekneacutevbıl ered szerinte baacuter neacutemi analogikus aacutetalakulaacuteson ment keresztuumll az ısgerm samethaz rsquohomokrsquo szoacute is (vouml pl neacutem Sand) Azt jelenteneacute ez hogy az indoeuroacutepaiak tudataacuteban voltak annak hogy a homok pontosabban a homokszem-cseacutek bizonyos kızetek vagy aacutesvaacutenyi anyagok aproacutezoacutedaacutesaacuteval joumlnnek leacutetre68 Valoacute-sziacutenőbbnek laacutetszik ndash termeacuteszetesen amennyiben elfogadjuk Garnier etimoloacutegiaacutejaacutet ndash hogy a bhs‑h2‑dhh1‑oacute‑ melleacutekneacutev arra az idıre amikor fınevesuumllve a homok megnevezeacutesre kezdteacutek hasznaacutelni maacuter elvesziacutetette eredeti jelenteacuteseacutet lexikalizaacuteloacute-dott eacutes egyszerően csak rsquoporszerő szemcseacutesrsquo jelenteacutessel rendelkezett69 Ez triviaacutelis szemantikai vaacuteltozaacutes azonban azt jelenti hogy az univerbaacutecioacutet magaacutet egy nagyon ısi pre‑proto‑indoeuroacutepai korszakba kellene visszatolnunk

Balles 2009 21ndash22 a gr kulhellipndw rsquogoumlrget hengeriacutetrsquo med kulhellipndomai rsquogoumlrduumll forogrsquo igeacutet egy kolh1imdheh1‑ vagy kolh1imdhh1o‑ rsquogoumlrduumllı forduloacutersquo melleacutekneacutev thematikus igei szaacutermazeacutekakeacutent veacutegsı soron egy alapnyelvi kolh1im dheh1‑ rsquofor-dulaacutes(oka)t csinaacutel forog goumlrduumllrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezetre kiacuteseacuterli meg visszavezetni

66 Ez aloacutel Schutzeichel 2014 monograacutefiaacuteja kiveacutetelt jelent mert ı korpuszalapuacute vizsgaacutelatot is veacute-

gez meghataacuterozott goumlroumlg (Hom Il eacutes Od) veacutedikus (RV) avesztai (gāθā‑k) eacutes hettita (toumlrveacutenyszouml-vegek) szoumlvegek alapjaacuten Ez azonban az alapnyelvi funkcioacuteigeacutekkel eacutes funkcioacuteigeacutes szerkezetekkel kapcsolatban inkaacutebb csak aacuteltalaacutenos koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutet teszi lehetıveacute hiszen a korpuszokban vizsgaacutelt igeacutek funkcioacuteigei hasznaacutelata eacutes annak sajaacutetossaacutegai nem igazaacuten nyelvcsalaacuted‑specifikusak

67 Garnier maga nem hasznaacutelja a funkcioacuteigeacutes szerkezet kifejezeacutest (sem semmilyen maacutes hasonloacute terminust) ehelyett perifrasztikus kauzatiacutev keacutepzıdmeacutenyrıl (bdquorsquoplacer mettre dans tel eacutetatrsquordquo Garnier 2006 82) beszeacutel Schutzeichel 2014 109 maacuter funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent sorolja be a Garnier aacuteltal rekonstruaacutelt szintagmaacutet Balles 2006 35 azonban felhiacutevja a figyelmet arra hogy az oacuteind cvi‑konst-rukcioacutenaacutel (ld 42 o) amelynek neacutevszoacutei eleme instrumentalisi eredető eacutes amely ugyanolyan jelen-teacutest fejez ki mint a Garnier aacuteltal taacutergyalt alapnyelvi dheh1‑igeacutes szerkezetek szőkebb eacutertelemben veacuteve nem funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl hanem kopula‑predikatiacutevum‑konstrukcioacuteroacutel van szoacute Ezeacutert nem taacutergyalom eacuten sem azokat a veacutedikus szerkezeteket amelyben a kar‑ ige faktitiacutev kopulakeacutent fordul elı (ld I 8 2)

68 Schutzeichel 2014 109 a homok szedimentaacutecioacuteval valoacute kialakulaacutesaacutera hivatkozik de veacutelemeacute-nyem szerint a felteacutetelezett indoeuroacutepai szintagma nem erre a folyamatra utalna

69 Garnier 2006 83ndash84 tipoloacutegiai paacuterhuzamkeacutent a szanszkrit bhasmī‑kar‑ rsquohamvaszt hamuvaacute teszrsquo cvi‑konstrukcioacutera (vouml Balles 2006 126) hivatkozik eacutes egy Mahābhārata‑reacuteszletet (MBh 1394ndash9) is ideacutez amelyben ennek neacutevszoacutei oumlsszeteacutetellel bıviacutetett bhasma‑rāśī‑ktam rsquo(szoacute szerint) hamukupaccaacute tettrsquo formaacuteja adatolt (ld meacuteg bhasmīktā purī rsquohamuvaacute eacutegetett vaacuterosrsquo Rām 55511 ideacutezi Balles 2006 126) A MBh‑szoumlvegreacuteszben azonban konkreacutetan szoacute van a fa eleacutegeteacuteseacuterıl elham-vasztaacutesaacuteroacutel azaz a bdquohamuaacutellapotrdquo elızmeacutenyeacuterıl vagyis itt a kifejezeacutes eredeti jelenteacuteseacuteben hasznaacute-latos nem pedig olyan jelenteacutesvaacuteltozaacutessal mint amilyet az alapnyelvi melleacutekneacutevneacutel (illetve fıneve-suumllve a rsquohomokrsquo szoacutenaacutel) minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint felteacuteteleznuumlnk kellene

31

amelynek neacutevszoacutei tagja az ie kelh1‑ rsquofordul megfordulrsquo ige nomen actionisi de-rivaacutetuma Balles tudataacuteban van annak hogy ez a levezeteacutes egy vitatott goumlroumlg hang-vaacuteltozaacutest felteacutetelez (NDh gt ND bdquoin bestimmten Kontextenrdquo) ezeacutert alternatiacutevakeacutent (n 1) a deh3‑ rsquoadrsquo funkcioacuteigeacutet sem zaacuterja ki Ugyanakkor azt is meg kell jegyez-nuumlnk hogy ha figyelembe vesszuumlk a kelh1‑ ige inattingens (intranzitiacutev) voltaacutet eacutes a kolh1i‑ nomen actionis ebbıl eredı rsquofordulaacutesrsquo (nem pedig rsquofordiacutetaacutes goumlrdiacuteteacutesrsquo) jelenteacuteseacutet a kulhellipndw ige tranzitiacutev activumaacutet a mediumhoz keacutepest maacutesodlagosnak kell tartanunk hacsak nem teacutetelezzuumlk fel ndash amirıl Balles nem tesz emliacuteteacutest ndash hogy az alapnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezet kauzatiacutev jelenteacuteső volt (rsquofordulaacutest csinaacutelokoz vmivki maacutesban megforgatrsquo) Schutzeichel 2014 128ndash129 Balles etimoloacutegiaacutejaacutet az emliacutetett hangtani probleacutemaacutek miatt tartja keacutetseacutegesnek

Schutzeichel 2014 107ndash108 (Janda 2000 240ndash241 gondolataacutet koumlvetve) egy ie bhero dheh1‑ rsquozsaacutemaacutenyt szerez zsaacutekmaacutenyolrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezetet felteacutetelez az alapnyelvre A rekonstrukcioacute keacutet aacutelliacutetoacutelagos bizonyiacuteteacutekon alapul de ezek egyike sem teljesen meggyızı Az elsı a gr pšrqw rsquolerombol zsaacutekmaacutenyolrsquo ige amely hangtanilag ndash Grassmann toumlrveacutenyeacutet figyelembe veacuteve ndash szaacutermazhat ugyan egy ie bherdh

‑ gyoumlkbıl de erre a felteacutetelezett gyoumlkre maacutes nyelvekbıl sajnos semmifeacutele paacuterhuzam nincs (ld LIV 77ndash78) ezeacutert alapnyelvi staacutetusza maga is keacutetseacuteges (amire LIV keacuterdıjellel utal) Janda eacutes Schutzeichel ezt a felteacutetelezett gyoumlkoumlt egy bher(o) eacutes dheh1‑ elemekbıl aacutelloacute funkcioacuteigeacutes szerkezetre vezetik vissza oumlsszeolvadaacutessal univerbaacutecioacuteval70 A maacutesik aacutelliacutetoacutelagos eacuterv egy korai veacutedikus szoumlveghely volna mely a bhaacutere dhāḥ szintagmaacutet tartalmazza

(17) saacute no vqṣā vqṣarathaḥ suśipra

azNOM miPLACC bikaNOM erıs_kocsijuacuteNOM szeacutep_ajkuacuteVOC

vqṣakrato vqṣā vajrin bhaacutere

bika_erejőVOC bikaNOM vajrahordozoacuteVOC zsaacutekmaacutenyLOC

dhāḥ (RV 5365cd)

teszAORINJACT2SG

rsquoErıs kocsijuacute bikakeacutent oacute szeacutepajkuacute bikaerejő vajrahordozoacute bikakeacutent segiacutets minket

zsaacutekmaacutenyhozrsquo71

Igaz ugyan hogy a veacuted bhaacutera‑ and dhā‑ etimoloacutegiailag az ie bher‑ eacutes dheh1‑ igeacutekbıl ered viszont az ideacutezett veacutedikus peacuteldaacuteban teljesen elteacuterı argumentumszer-kezet szerepel mint amit fentebb a goumlroumlg ige felteacutetezett eredeteacuteneacutel laacutettunk Itt ugyanis a nas neacutevmaacutesi klitikum az ige taacutergya miacuteg a bhaacutere fıneacutev locativusban aacutelloacute

70 Figyelembe veacuteve hogy az univerbaacutecioacute folyamata rendhagyoacute hangalaki redukcioacuteval jaacuterhat (vouml Balles 2009 22ndash23) leacutenyegeacuteben veacuteve eacuterdektelen hogy miacuteg Janda a neacutevszoacutei tagban egy bher gyoumlk-neacutevszoacutet laacutet a bher‑ rsquovisz elviszrsquo igeacutebıl addig Schutzeichel ugyanabboacutel a gyoumlkbıl thematikus bhero toumlvet rekonstruaacutel Nem deruumll ki azonban hogy Schutzeichel itt puszta tıalakot felteacutetelez‑e a rekonst-ruaacutelt szintagmaacuteban vagy valamilyen sajaacutetos esetragos alakkeacutent fogja fel a bhero formaacutet

71 Schutzeichel 2014 108 Geldner fordiacutetaacutesaacutet koumlveti aki a c eacutes a d pādaacutet kuumlloumln mondatokkeacutent fogja fel Ebben az esetben a c pādaacuteban szereplı nas neacutevmaacutest accusativusi eacuterteacutekben oda kell eacutertenuumlnk a d pādaacuteba is

32

bıviacutetmeacutenykeacutent jelenik meg rsquosegiacutets minket zsaacutekmaacutenyhoz (szoacute szerint) helyezz minket a zsaacutekmaacutenyhozzsaacutekmaacutenynaacutelrsquo (a megszoacuteliacutetott Indra isten) Laacutethatjuk hogy az egyes tagok etimoloacutegiai rokonsaacutegaacuten kiacutevuumll nincs pontos szintaktikai eacutes szemanti-kai paacuterhuzam a keacutet szerkezet koumlzoumltt ezeacutert azt kell mondanunk hogy oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszeti bizonyiacuteteacutek hiacutejaacuten a bher(o) dheh1‑ rsquozsaacutekmaacutenyolaacutest csinaacutel zsaacutekmaacutenyt szerezrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezet rekonstrukcioacuteja teljesen alaptalan

Baacuter keacutetseacutegtelenuumll igaz (vouml Bowern 2008 175ndash176) hogy a funkcioacuteigeacutes szerke-zetek reacuteszt vehetnek oumlsszeolvadaacutesban (univerbaacutecioacuteban) a fentebb ideacutezett eacutes tovaacutebbi hasonloacute szemleacutelető munkaacutek (pl Hackstein 2002 2012 Balles 2006 37ndash39 Janda 2000 2005 2010 stb) veacutelemeacutenyem szerint olyan toumlmegben felteacutetelezik ezt a folya-matot az alapnyelvre illetve a korai kuumlloumlnnyelvi korszakra amely ellentmondani laacutetszik annak a megfigyeleacutesnek hogy a funkcioacuteigeacutek vagy koumlnnyő igeacutek toumlrteacutenetileg aacuteltalaacuteban stabilabbak mint peacuteldaacuteul a segeacutedigeacutek eacutes jobban ellenaacutellnak a nyelvi vaacutel-tozaacutesoknak (ld 60 jz) Gyakran a konkreacutet etimoloacutegiai javaslatok is probleacutemaacutesak eacutes inkaacutebb egyfajta bdquotudomaacutenyos neacutepetimoloacutegiardquo benyomaacutesaacutet keltik72 Nem is be-szeacutelve arroacutel a moacutedszertani probleacutemaacuteroacutel hogy a funkcioacuteigeacutes magyaraacutezatot veacutegsı so-ron baacutermikor alkalmazhatjuk amikor egy szoacuteban egy ndash hagyomaacutenyosan Wurzeler-weiterung‑nak tekintett ndash ‑dh

‑ vagy maacutes potenciaacutelis funkcioacuteigeacutere akaacuter csak taacutevolroacutel emleacutekeztetı szegmentum elıfordul (pl ‑gh

‑ ~ gheh1‑ rsquoeleacuter vhovarsquo) Meacuteg spekula-tiacutevabbaacute vaacutelhat ez a moacutedszer ha raacuteadaacutesul a neacutevszoacutei tag kuumlloumlnboumlzı tıvaacuteltozatait is megengedjuumlk egy adott alapnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezetben73 vagy eacuteppenseacuteggel lexikaacutelisan nyiacutelt azaz kuumlloumlnboumlzı szavakkal betoumllthetı poziacutecioacutekat tartalmazoacute (open‑

slot) konstrukcioacutekat felteacutetelezuumlnk74 Nem tagadva hogy az alapnyelvben is leacutetez(het)tek funkcioacuteigeacutes szerkezetek a

magam reacuteszeacuterıl plauzibilisebbnek tartom azt a forgatoacutekoumlnyvet (vouml Schutzeichel

72 Ld pl Janda 2005 265ndash266 oumltleteacutet (reacuteszben moacutedosiacutetja Balles 2009 20 24 vouml Janda 2010

Schutzeichel 2014 144) gr korUacutembh rsquohegykuacutep orom hegycsuacutecs stbrsquo kOgraverumboj rsquodombtetırsquo lt ie ḱorumgh2o‑ bdquowo man zur Spitze gelangtrdquo vagyis a hegycsuacutecs az ahol a csuacutecsra fel lehet eacuterni () Beekes (GED I 756ndash758) ezzel a szemben az ideacutezett szavakat pregoumlroumlg (azaz nem ie) eredetőnek tartja amit egyeacutebkeacutent a minden bizonnyal rokon korufraquo rsquovminek a teteje koponyarsquo szoacute is taacutemogatni laacutetszik (mb ~ f alternaacutecioacute) Janda nem ad szaacutemot a korufraquo szoacuteroacutel

73 Mint ahogy peacuteldaacuteul Balles 2009 23 teszi a gr dolicOgravej lat longus stb szoacutecsalaacuteddal kapcso-latban amelyet egy ie d(o)lh1(iuo)‑ () + gheh1‑ rsquohosszuacutesaacutegot eleacuterrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezetre vezet vissza Az ilyen tıkeacutepzeacutesbeli kuumlloumlnboumlzıseacuteg maacutes esetekben vilaacutegosan a kuumlloumlnnyelvi keacutepzeacutes bizonyiacute-teacuteka szokott lenni (ld klasszikus peacuteldakeacutent az rsquoaranyrsquo szoacute kuumlloumlnboumlzı tıvaacuteltozatainak keacuterdeacuteseacutet pl Simon 2009 231) hasonloacute moacutedszertani szigorra lenne tehaacutet itt is szuumlkseacuteg

74 Iacutegy jaacuter el bizonyos esetekben peacuteldaacuteul Hackstein 2012 ami lehetıveacute teszi szaacutemaacutera hogy ilyen akaacuter teljesen kuumlloumlnboumlzı funkcioacuteigeacutet eacutes a pontos derivaacutecioacutet illetıen szinteacuten elteacuterı neacutevszoacutei tagot tar-talmazoacute kuumlloumlnnyelvi szerkezeteket nyitott alapnyelvi konstrukcioacutekra vezessen vissza (pl oacutefn wara tuon lt (s)orh3‑eh2 + dheh1‑ ~ gr Atildera fšrein lt (s)ērh3‑ + bher‑ ~ hett warri nāi‑ lt (s)erh3‑i + neHi‑ ld Hackstein 2012 96) Van ugyan raacute kuumlloumlnnyelvi adatunk hogy egy funkcioacuteigeacutet egy szerkezetben egy maacutesik vaacuteltott fel (pl oacutefn wara tuon rsquofigyel vmire figyelmet szentel vminekrsquo a-melyet a kfn‑re teljesen kiszoriacutet a wara neman ld Hackstein 2012 99) de veacutelemeacutenyem szerint erre a jelenseacutegre csak akkor hivatkozhatunk ha konkreacutet bizonyiacuteteacutekaink vannak mind a reacutegebbi mind az uacutej funkcioacuteigeacutere az adott nyelv toumlrteacutenete folyamaacuten

33

2014 145ndash150) hogy bizonyos szerkezetek elemei teacutenylegesen maacuter az alapnyelv-ben oumlsszeolvadtak (univerbaacutecioacute) Az univerbaacuteloacutedott forma szekundeacuter gyoumlkkeacutent eacuter-telmezıdhetett aacutet (reanaliacutezis) ami az eredeti funkcioacuteige szuffixumszerő bdquoWurzel-erweiterungrdquo‑keacutent valoacute absztrakcioacutejaacutet eacutes produktiacutevvaacute vaacutelaacutesaacutet eredmeacutenyezhette (a ‑dh

‑ peacuteldaacuteul faktitiacutev‑kauzatiacutev jelenteacutessel) Ezt azutaacuten uacutejabb szekundeacuter gyoumlkoumlk leacutet-rejoumltte koumlvethette Ez azt jelenti hogy szaacutemos olyan peacutelda lehet a szakirodalomban emliacutetettek koumlzoumltt amelyik valoacutejaacuteban soha nem leacutetezett funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent csak ilyen maacutesodlagos gyoumlk formaacutejaacuteban

A legnagyobb de sajnos szuumlkseacutegszerő hiaacutenyossaacutega minden alapnyelvi funkcioacute-igeacutes szerkezeteket rekonstruaacuteloacute tanulmaacutenynak hogy nem tud semmi biztosat mon-dani a szerkezeteknek a nyelvi rendszerben betoumlltoumltt szerepeacuterıl funkcioacutejaacuteroacutel az egyszerő igeacutekkel szembeni sajaacutetossaacutegairoacutel Ezt ugyanis csak korpuszalapuacute empiri-kus vizsgaacutelat segiacutetseacutegeacutevel tudnaacutenk felderiacuteteni (vouml a neacutemettel kapcsolatban pl Stor-rer 2006 Kamber 2008) Eacutelı nyelvi tipoloacutegiai paacuterhuzamokat figyelembe veacuteve aacutelta-laacuteban azt szoktaacutek felteacutetelezni ndash maacuter amennyiben kiteacuternek erre a keacuterdeacutesre (mint pl Balles 2006 37 Schutzeichel 2014 79) ndash hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek az alap-nyelvben elsısorban stilisztikai‑pragmatikai variaacutensokkeacutent esetleg szaknyelvi ter-minusokkeacutent leacuteteztek hiszen egyreacuteszt az igeacutek sok elembıl aacutelloacute nyitott szoacuteosztaacutelyt alkottak maacutesreacuteszt a denominatiacutev igekeacutepzeacutes eacutes kuumlloumlnfeacutele grammatikai kategoacuteriaacutek (pl aspektus akcioacuteminıseacuteg igeidı igemoacuted) kifejezeacutese is morfoloacutegiai eszkoumlzoumlkkel toumlrteacutent azaz ilyen ceacutelokra funkcioacuteigeacutes szerkezetekre nem volt szuumlkseacuteg Ezek szerint az aspektus‑akcioacuteminıseacuteg kifejezeacutese a kuumlloumlnnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek csak maacutesodlagosan kialakult feladata lenne (Schutzeichel 2014 79)

I 6 AZ INDO-IRAacuteNI NYELVEK FUNKCIOacuteIGEacuteS

SZERKEZETEINEK NYELVTOumlRTEacuteNETI VIZSGAacuteLATA

I 6 1 AZ INDO-AacuteRJA OumlSSZETETT IGEacuteK

Az indo-aacuterja nyelvek komplex predikaacutetumainak diakroacuten vizsgaacutelata eddig eacuterdemben csak a V1+V2 tiacutepusra a hagyomaacutenyosan uacuten oumlsszetett igeacuteknek nevezett jelenseacutegre (amelyrıl ld 20 jz) koncentraacutelt A kutataacutes ma maacuter aacuteltalaacutenosan elfogadott teacutenykeacutent kezeli hogy a V1+V2 tiacutepus az indoaacuterja nyelvekben a hagyomaacutenyosan absolutivum-nak nevezett ragozhatatlan igeneacutev (konverbium) + ige kapcsolatokboacutel eredeztethetı (Butt 2010 66ndash68 ButtndashLahiri 2013 15ndash18 Slade 2013 vouml Tikkanen 1987 174ndash

34

178)75 Butt 2010 66ndash67 eacutes ButtndashLahiri 2013 16ndash17 uacutegy veacutelekednek hogy a kate-goacuteria kezdetei egeacuteszen az oacuteindig vezethetık vissza eacutes maacuter bizonyos veacutedikus szer-kezetekben is a V1+V2 tiacutepus embrionaacutelis formaacutejaacutet veacutelik felfedezni

(18) vayaacutem hellip yeacute tvā~76 āraacutebhya caacuterāmasi (RV 1574ab)

miPLNOM akiPLNOM teACC megragadABS mozogPRS3PL

rsquomi akik teacuteged (ti Indraacutet) megragadva haladunkrsquo

Butt szerint rsquomi akik aacutellandoacutean ragaszkodunk hozzaacutedrsquo

Ezzel szemben Slade 2013 5ndash12 amellett eacutervel hogy azok az elıfordulaacutesok ame-lyeket Butt eacutes szerzıtaacutersa emliacutet teljesen marginaacutelisak az oacuteindben eacutes bennuumlk az absolutivumi alakot Butt‑tal ellenteacutetben minden tovaacutebbi neacutelkuumll lehet eredeti kon-verbiumi jelenteacutessel is eacutertelmezni Hasonloacute a helyzet a Butt aacuteltal ideacutezett paacuteli szer-kezetekneacutel is (pl (19) benefaktiacutev olvasata) amelyek ugyan tekinthetık a keacutesıbbi fejlıdeacutes kiinduloacutepontjaacutenak de nem bizonyiacutethatoacute minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutelag hogy maacuter itt megtoumlrteacutent az a bizonyos uacutejraelemzeacutes (reanaliacutezis) amely a V1+V2 komplex predikaacutetumokhoz azaz az uacuten oumlsszetett igeacutekhez vezetett

(19) dārūni āharitvā aggiṁ katvā

faaacutegPLACC hozABS tőzACC csinaacutelABS

dassati (Jātaka 129610)

adFUT3SG

rsquoFaaacutegakat hozva tuumlzet keacutesziacutetve oda fogja (azt) adni (neki)rsquo

Butt szerint rsquoFaaacutegakat hozva tuumlzet fog keacutesziacuteteni nekirsquo

Slade 2013 12 megaacutellapiacutetja hogy az uacuten oumlsszetett igeacutek elsı keacutetseacutegtelen peacuteldaacutei csak a 16ndash18 szaacutezadban a korai uacutejind nyelvekben jelennek meg (hasonloacutean veacutelekedik Masica 1991 326 is)

Az indo‑aacuterja nyelvek oumlsszetett igeacuteit areaacutelis szempontboacutel is szoktaacutek vizsgaacutelni mint a deacutel‑aacutezsiai nyelvi teacuterseacuteg egyik jellegzetes vonaacutesaacutet (Masica 1976 141ndash158 vouml Masica 1991 326ndash330) A jelenseacuteg kialakulaacutesaacuteban eacutes elterjedeacuteseacuteben toumlbben a dra-vida nyelvek szubsztraacutetumhataacutesaacuteval szaacutemolnak aminek azonban ellentmondani laacutet-szik (vouml ButtndashLahiri 2013 25 P E Hook nyomaacuten) hogy az a mai indo‑aacuterja teruumllet

75 Ashwini Deo egy kiadatlan elıadaacutesa alapjaacuten Butt 2010 69ndash71 azt is valoacutesziacutenősiacuteti hogy a

V1+V2 komplex predikaacutetumok egyre gyakoribb hasznaacutelata az indo‑aacuterja nyelvekben oumlsszefuumlgg az igekoumltık (preverbumok vagy lokaacutelis partikulaacutek) fokozatos eltőneacuteseacutevel

76 Itt jegyzem meg hogy a veacutedikus szoumlvegek koumlzuumll a metrikus szoumlvegeket a metrikailag bdquohelyre-aacutelliacutetottrdquo formaacuteban koumlzloumlm (a RV‑naacutel van NootenndashHolland 1995 kiadaacutesa alapjaacuten) A saṃhitā‑pāṭhaacute-ban nem szereplı de metrikailag bizonyiacutethatoacutean egykor meglevı magaacutenhangzoacutekat alsoacute indexben tuumlntetem fel Ezen feluumll ndash a glosszaacutelaacutes megkoumlnnyiacuteteacutese eacuterdekeacuteben ndash kuumlloumlnvaacutelasztottam azokat a sza-vakat is amelyek valamilyen magaacutenhangzoacute‑saṃdhi miatt a saṃhitā‑szoumlvegben oumlsszevontan szere-pelnek Ezeket az eseteket ~ jellel jeloumlloumlm A fenti szoumlveghelyen peacuteldaacuteul a saṃhitā-pāṭha olvasata tvā~ āraacutebhya helyett tvāraacutebhya

35

ahol a legnagyobb a komplex predikaacutetumok gyakorisaacutega a dravida nyelvteruumllet kouml-zeacuteppontjaacutetoacutel messze talaacutelhatoacute ButtndashLahiri 2013 26 ezeacutert lehetseacutegesnek tartjaacutek hogy a jelenseacuteg szeacutelesebb koumlrő koumlzeacutepkori elterjedeacutese inkaacutebb a mogul invaacutezioacuteval megjelenı toumlroumlk nyelvi hataacutessal fuumlgg oumlssze

Ennek a V1+V2 tiacutepusra vonatkozoacute eacuteleacutenk tudomaacutenyos diskurzusnak a feacutenyeacuteben meglepınek tőnhet hogy az indo‑aacuterja N+V funkcioacuteigeacutes szerkezetekkel kapcsolat-ban szinte nem is talaacutelunk diakroacuten szempontuacute vizsgaacutelatokat sıt a szakirodalom az oacuteindre vonatkozoacutelag az alapos szinkroacuten elemzeacutessel is adoacutes marad Az uacutejind nyel-vekkel foglalkozoacute tanulmaacutenyok jobbaacutera csak megemliacutetik hogy a jelenseacuteg maacuter az oacuteindben is leacutetezett (ld pl Gaeffke 1967 191ndash19277) de a kategoacuteria nyelvtoumlrteacuteneti fejlıdeacuteseacutet eacuterdemben nem taacutergyaljaacutek78 Kiveacutetelt jelent Montaut 2016 aki tanulmaacute-nyaacuteban kiteacuter a hindiacute N+V komplex predikaacutetumok toumlrteacuteneti fejlıdeacuteseacutere is Montaut a igerendszer aacutetalakulaacutesaacuteval (a tranzitivitaacutes eacutes az igenem koacutedolaacutesaacutenak vaacuteltozaacutesai-val) eacutes a perzsa joumlveveacutenyszavak 16ndash18 szaacutezadtoacutel kezdıdı toumlmeges megjeleneacuteseacutevel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe e komplex predikaacutetumok gyors elterjedeacuteseacutet mikoumlzben meg-jegyzi hogy jelenleacutetuumlk a szanszkritban marginaacutelis volt mint ahogy peacuteldaacuteul az an-golban is az79

I 6 2 AZ N+V TIacutePUS A PERZSA NYELV TOumlRTEacuteNETEacuteBEN

A perzsa nyelvvel kapcsolatban amelyben ndash mint fentebb (7 jz) emliacutetettem ndash a funkcioacuteigeacutes szerkezetek avagy komplex predikaacutetumok sajaacutetos staacutetusszal rendelkez-nek maacuter szuumlletettek eacuterdemi nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacutelatok Aneacutelkuumll hogy a reacuteszletek-ben elmeruumllneacutenk eacuterdemes megemliacuteteni A Korn tanulmaacutenyaacutet (Korn 2013) aki arra a megaacutellapiacutetaacutesra jut hogy a komplex predikaacutetumok a nyelvi rendszerben bekoumlvet-kezı kuumlloumlnfeacutele aacutetrendezıdeacutesek koumlvetkezteacuteben a koumlzeacutep‑perzsaacuteban formaacuteloacutedtak ki (vouml Telegdi 1951 320ndash321 Ciancaglini 2011 11ndash12) baacuter bizonyos kar‑ igeacutevel alkotott roumlgzuumllt szerkezetek maacuter az oacuteperzsa korszakban is kitapinthatoacutek amelyek szinteacuten fontos szerepet jaacutetszottak a folyamatban

77 Krause 2014 504ndash505 az oacuteeacuteszaki szkaldikus koumllteacuteszet stiacutelusaacuteval kapcsolatban emliacuteteacutest tesz a szanszkrit nyelv kar‑ igeacutevel alkotott koumlruumlliacuteraacutesairoacutel eacutes szembeaacutelliacutetja azt a veacutedikus himnuszok nyelveacute-vel bdquowelche Fuumllle von finiten Verbalformen tritt uns da entgegenrdquo Mint laacutetni fogjuk a helyzetkeacutep enneacutel a kisseacute romantikus megaacutellapiacutetaacutesnaacutel valamivel aacuternyaltabb

78 Ciancaglini 2011 8ndash9 eacutertelmezeacuteseacuteben az hogy az uacutejind nyelvekben iacutegy a hindiacuteben eacutes az urduacute-ban leacuteteznek N+V funkcioacuteigeacutes szerkezetek elsısorban a perzsa nyelv hataacutesaacutenak tudhatoacute be baacuter megjegyzi (9 n 23) hogy ezt nagy meacuterteacutekben taacutemogatta a sok hasonloacute oacuteind eredető szerkezet jelen-leacutete Ez tehaacutet ugyanolyan folyamat lenne mint amelyet fentebb (62 jz) peacuteldaacuteul a japaacutennal eacutes az angollal kapcsolatban emliacutetettem ti hogy a nyelvben maacuter eleve leacutetezı kategoacuteria kuumllsı hataacutesra lesz igazaacuten produktiacutev eacutes gyakori nyelvi eszkoumlz Azonban keacuterdeacuteskeacutent vetıdik fel hogyan egyeztethetı ez oumlssze azzal hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek a klasszikus szanszkritban nagy szaacutemban jelen vannak szaporodaacutesuk eacutes elterjedeacutesuumlk pedig maacuter a veacutedikus nyelv keacutesıbbi szakaszaiban is megfigyelhetı Ekkor ugyanis perzsa hataacutessal meacuteg nem szaacutemolhatunk

79 Az utoacutebbi aacutelliacutetaacutes mindkeacutet fele (ti mind a szanszkritra mind az angolra vonatkozoacutelag) lega-laacutebbis vitathatoacute

36

Talaacuten kisseacute tuacutelzott Korn oacutevatossaacutega azt illetıen hogy leacuteteztek‑e maacuter a koumlzeacutep‑

perzsa elıtt is funkcioacuteigeacutes szerkezetek ha figyelembe vesszuumlk Ciancaglini 2011 15ndash16 megfigyeleacuteseacutet hogy Kr e 5 szaacutezadi Egyiptomban talaacutelt de a susai perzsa kiraacutelyi kancellaacuteriaacuteban keacuteszuumllt araacutemi szoumlvegekben maacuter olyan szerkezetekkel ta-laacutelkozunk (a ‛bd rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel) amelyek a seacutemitıl idegenek eacutes minden valoacutesziacute-nőseacuteg szerint perzsa mintaacutera alakultak ki E szerkezetek fıneacutevi tagja nem egy eset-ben maga is perzsa joumlveveacutenyszoacute pl araacutemi hndrz y‛bdwn rsquoutasiacutetaacutesokat fognak adnirsquo (az araacutemi hndrz szoacute egy oacutep handarza fıneacutev aacutetveacutetele vouml kp handarz rsquotanaacutecsrsquo) Ezek a kalkok azt mutatjaacutek hogy az oacuteperzsaacuteban ndash meacuteg ha nem is a kiraacutelyfeliratokroacutel ismert regisztereacuteben ndash maacuter leacuteteztek a keacutesıbbi komplex predikaacutetumokkal analoacuteg de legalaacutebbis azok koumlzvetlen elızmeacutenyeacutenek tekinthetı szerkezetek80 Az araacutemi adatok indirekt tanuacutesaacutega eacutes az oacuteperzsa korpusz csekeacutely meacuterete miatt azonban ezek vizsgaacute-lata nem kecsegtet sok eredmeacutennyel81 Elmeacuteletileg sokkal jobb helyzetben vagyunk az indo‑aacuterja nyelvekkel kapcsolatban ugyanis itt maacuter az oacuteind korszakban nagy mennyiseacutegő szoumlvegre alapozhatjuk vizsgaacutelatainkat

80 A feliratokon adatolt szerkezetek koumlzuumll leginkaacutebb a szaacutemos alkalommal (ld Kent 1953 213)

elıforduloacute hamaranam kar‑ figyelemre meacuteltoacute a a‑v‑d‑a h‑m‑r‑n‑m a‑ku‑u‑n‑v (DB II 34) avadā hamaranam akunava ott csataACC csinaacutelPST3PL Korn 2013 42ndash43 szerint a szerkezet nem tekinthetı komplex predikaacutetumnak ugyanis itt szerinte

az ige megırzi lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (rsquoveacutegrehajt veacuteghezviszrsquo) eacutes a fıneacutev is referenciaacutelis jeleneacuteső rsquoott vitteacutek veacuteghez (azt) a (bizonyos) harcot ott viacutevtaacutek meg (azt) a (konkreacutet) uumltkoumlzetetrsquo azaz a kifejezeacutes Korn eacutertelmezeacuteseacuteben nem egyszerően azt jelenti hogy rsquoharcolrsquo Ezzel rokoniacutethatoacute veacutelemeacutenyt keacutep-visel Schmitt 2014 188 is aki azonban azokban az esetekben amikor a szerkezetben az ige carta-naiy infinitivusa szerepel (pl DB I 93 II 33 stb) maacuter az aacuteltalaacutenosabb rsquoharcba szaacutellrsquo jelenteacutessel szaacutemol Veacutelemeacutenyem szerint neheacutez a keacutet eset koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteget tenni eacutes uacutegy gondolom a szerkezet esetleg funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tekinthetı (meacuteg ha komplex predikaacutetumnak bizonyos esetekben nem is mert a referenciaacutelis fıneacutevi tag miatt VP‑keacutent kell kezelnuumlnk) ugyanis az ige jelenteacutese abszt-rakt jellegő nem az eredeti konkreacutet rsquoalkot leacutetrehoz megcsinaacutelrsquo A fıneacutev referenciaacutelis jelenteacutese sem akadaacutelyozza a funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest hiszen amint fentebb (ld 25 o) laacutettuk a funkcioacuteigeacutes szer-kezeteknek leacutetezik ilyen nem prototipikus formaacuteja is Szinteacuten ezt laacutetszik taacutemogatni a hamaranam kar‑ szintagmaacuten alapuloacute hamaranakara DNb 34 determinatiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel is amelynek jelen-teacutese rsquoharcosrsquo vagyis az aki bdquoharcotharcolaacutest csinaacutelrdquo (vouml ugyanabban a sorban ušhamaranakara rsquojoacute harcosrsquo)

81 Ciancaglini 2011 17ndash18 Korn veacutelemeacutenyeacutetıl elteacuterıen arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a jelenseacuteg indo‑iraacuteni koruacute hiszen mind az oacuteindben mind az oacuteperzsaacuteban van raacute adatunk Keacutesıi uacutejiacutetaacutesnak tartja azonban amiatt hogy hasonloacute szerkezetek nem mutathatoacutek ki a rokon nyelvekbıl eacutes az oacuteind ill oacuteiraacuteni korszakban a szerkezet maga sem grammatikalizaacuteloacutedott meacuteg Kiemeli hogy csak a klasszikus szanszkritban eacutes a koumlzeacutep‑perzsaacuteban nıtt meg a gyakorisaacutega eacutes ekkor vaacutelt a denominaacutelis igekeacutepzeacutes fı eszkoumlzeacuteveacute

37

I 7 A KAR- IGEacuteVEL ALKOTOTT FUNKCIOacuteIGEacuteS

SZERKEZETEK A VEacuteDIKUS NYELVBEN

Oumlsszpontosiacutetsunk ezek utaacuten a bevezetı gondolatok utaacuten magaacutera a veacutedikus nyelvre Mielıtt azonban munkaacutem tulajdonkeacuteppeni teacutemaacutejaacutera a kar‑ igeacutere eacutes a vele alkotott szerkezetek vizsgaacutelataacutera raacuteteacuterneacutek eacuterintsuumlnk roumlviden neacutehaacuteny olyan kifejezeacutest ame-lyek Kamber prototiacutepus‑elmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacuteseacutet alkalmazva prototipikus funkcioacutei-geacutes szerkezeteknek minısiacutethetık Igaz Kamber fentebb emliacutetett kriteacuteriumai koumlzuumll a 2 pont egybıl kiesik a veacutedikus szerkezetek vizsgaacutelataacutenaacutel ugyanis a veacutedikus nyelv-ben elenyeacuteszı azoknak a szavaknak a szaacutema amelyek valoacuteban neacutevszoacutet kormaacutenyzoacute pre‑ vagy posztpoziacutecioacutenak tekinthetık (vouml Renou 1952 323ndash324) eacutes eddigi meg-figyeleacuteseim szerint ezek potenciaacutelisan funkcioacuteigeacutesnek tekinthetı szerkezetekben nem is szerepelnek A neacutemet nyelv mozgaacutest eacutes egyeacuteb rokon jelenteacuteseket kifejezı igeacutei mellett aacutelloacute prepoziacutecioacutes kifejezeacuteseknek a veacutedikus oacuteindben rendszerint puszta esetek felelnek meg

A maradeacutek haacuterom szempont alapjaacuten a neacutemet in Zorn geraten‑tiacutepusnak megfelelı prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tekinthetjuumlk a rsquomegy haladrsquo jelenteacuteső igeacutek (gam‑ ay‑ yā‑) aacutellapotot kifejezı deverbaacutelis (ritkaacutebban deadjektivaacutelis) absztrakt fıneacutevvel alkotott kapcsolataacutet amely valamilyen aacutellapotba keruumlleacutest valamilyen aacutel-lapotuacutevaacute vaacutelaacutest fejez ki (ingressziacutev akcioacuteminıseacuteggel) A tiacutepus maacuter a korai veacutedikus-ban felbukkan (20) (21) de igazaacuteboacutel csak keacutesıbb lesz igazaacuten elterjedt Itt illuszt-raacutecioacutekeacuteppen neacutehaacuteny epikus szanszkritboacutel szaacutermazoacute tipikus peacuteldaacutet ideacutezek (22)ndash(25)

(20) saacute puṣṭiacuteṃ yāti (RV 1775d)

az gyarapodaacutesACC megyPRS3SG

rsquoaz felviraacutegzikrsquo (szoacute szerint rsquogyarapodaacutesba megyrsquo)

(21) aacutegann hellip śraacutevo bhaacuted (RV 33710a)

megyPST2SG hiacuterneacutevACC nagyACC

rsquonagy hiacuternevet szerezteacutelrsquo (szoacute szerint rsquonagy hiacuterneacutevbe menteacutelrsquo)82

(22) vismayaṃ hellip paraṃ yayuḥ (MBh 111733d)

csodaacutelkozaacutesACC legnagyobbACC megyPRF3PL

rsquonagyon elcsodaacutelkoztakrsquo

82 A peacuteldaacuteboacutel kitőnik hogy az oacuteindben ez a tiacutepus megengedi a neacutevszoacutei tag melleacutekneacutevi jelzıvel

toumlrteacutenı bıviacuteteacuteseacutet (bhaacuted rsquonagyrsquo ld (22) (25) paraṃ rsquolegnagyobbrsquo) Ezek a jelzık a neacutevszoacuteban fog-lalt cselekveacutes fokaacutet fejezik ki (a cselekveacutest itt taacuteg eacutertelemben veacuteve) A (21)‑ben talaacutelhatoacute szerkezet neacutevszoacutei tagja (śraacutevas‑ rsquohiacuterneacutevrsquo) keacutetseacutegtelenuumll deverbaacutelis absztrakt fıneacutev (a śrav‑ rsquohallrsquo igeacutebıl) azon-ban nem nomen actionis hanem nomen rei actae rsquoaz amit valakirıl hallanakrsquo A deverbaacutelis fınevek tiacutepusairoacutel eacutes jelenteacuteseacuterıl ld alaacutebb (I 8 4)

38

(23) nāśaṃ yāsyati (MBh 51314b)

pusztulaacutesACC megyFUT3SG

rsquoel fog pusztulnirsquo

(24) paritoṣaṃ na gacchanti (Rām 15720c)

oumlroumlmACC nem megyPRS3PL

rsquonem fakadnak oumlroumlmrersquo

(25) viṣādam agamat param (Rām 2712d)

szomoruacutesaacutegACC megyAOR3SG legnagyobbACC

rsquonagyon elszomorodottrsquo

Ezekneacutel a szerkezetekneacutel az igei tag deszemantizaacuteloacutedaacutesa abban aacutell hogy nem konk-reacutet fizikai eacutertelemben vett mozgaacutest jelent hanem absztrakt moacutedon egy aacutellapot eleacute-reacuteseacutet valamilyen aacutellapotba keruumlleacutest fejez ki

Nehezebb dolgunk van a kar‑ rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel amelynek funkcioacuteigeacutes hasznaacutelata munkaacutem tulajdonkeacuteppeni taacutergyaacutet keacutepezi A kar‑ ige jelenteacutese ugyanis nem mozgaacutest ill valamilyen poziacutecioacuteban leveacutest fejez ki azaz a vele alkotott szerkezetek eleve nem eleacutegiacutetik ki a fenti neacutegy illetve ndash a 2 kriteacuteriumot a prepoziacutecioacutes szerkezet hasznaacutelataacutet mellızve ndash haacuterom szempont mindegyikeacutet Ez azt jelenti hogy kar‑ igeacutevel alkotott funkcioacuteigeacutes szerkezetek ndash legalaacutebbis Kamber modelljeacuteben ndash nem tartoznak a proto-tipikus centraacutelis szerkezetek koumlzeacute hanem perifeacuterikusabb poziacutecioacutet foglalnak el83

Vizsgaacuteljuk meg a maradeacutek keacutet Kamber‑feacutele kriteacuteriumot a kar‑ ige funkcioacuteigei voltaacutet azaz szemantikai kiuumlresedeacuteseacutet deszemantizaacutecioacutejaacutet (ez Kamber alapkriteacuteriu-ma) illetve a neacutevszoacutei tag deverbaacutelis absztrakt fıneacutevi jellegeacutet

Ahhoz hogy egy ige funkcioacuteigei hasznaacutelatban megfigyelhetı deszemantizaacutecioacute-jaacuteroacutel beszeacutelhessuumlnk ideaacutelis esetben szuumlkseacuteges lenne tisztaacutezni az igeacutenek azt az alap-jelenteacuteseacutet amelyhez keacutepest jelenteacutesbeli kiuumlresedeacutest mutat Baacuter itt szigoruacutean veacuteve csak szinkroacuten szempontokat kellene figyelembe vennuumlnk eacutes az egyes elıfordulaacutesok kontextuaacutelis segiacutetseacutegeacutevel kellene ezt meghataacuteroznunk szuumlkseacutegesnek tartom bemu-tatni az ige etimoloacutegiaacutejaacutet is

83 Amint fentebb (23 o) maacuter emliacutetettem a rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel alkotott szerkezeteket a neacutemet szaki-

rodalom egy reacutesze nem is sorolja a funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlzeacute hanem az uacuten nominalizaacutecioacutes igeacutes szerkezetek koumlzoumltt tartja szaacutemon A taacutemasztoacute igeacutes szerkezetek koumlzoumltt ez a tiacutepus prototipikusnak szaacutemiacutet

39

I 8 A KAR- IGE ETIMOLOacuteGIAacuteJA EacuteS HASZNAacuteLATI KOumlREI

I 8 1 A KAR- IGE ETIMOLOacuteGIAacuteJA

Az oacutei kar‑ ige a legelterjedtebb felfogaacutes szerint az ie ker‑ folytataacutesa (ld IEW 641ndash642 LIV 391ndash392 az s mobileacutes vaacuteltozatroacutel LIV 391 n 3 392 n 6) Ennek elsıdleges konkreacutet jelenteacutese rsquovaacuteg levaacuteg faragrsquo volt amelyet igei formaacuteban legtisz-taacutebban az anatoacuteliai nyelvekben laacutetunk hett kuerzi rsquovaacutegrsquo iteratiacutev kuraski[zzi] rsquouacutejra eacutes uacutejra vaacutegrsquo kurkuriyat (praet) rsquomegcsonkiacutetottarsquo eacutekiacuteraacutesos luvi kuwarti rsquovaacutegrsquo hier luvi REL+rai‑ (azaz kwar‑) rsquovaacuteg levaacutegrsquo84 Az igeacutet minden bizonnyal eredmeacutenytaacuter-gyas szintagmaacuteban is lehetett hasznaacutelni rsquo(egy alakot egy szobrot egy taacutelat stb) kifaragrsquo Ennek a jelenteacutesnek a kiterjeszteacuteseacutevel joumlhetett leacutetre a rsquoleacutetrehoz elıaacutelliacutet megalkotrsquo jelenteacutes amely maacuter nem korlaacutetozoacutedott a faragaacutes kivaacutejaacutes vaacutegaacutes mővele-teacutere eacutes baacutermilyen taacutergy leacutetrehozaacutesaacutet jelenthette Ez utoacutebbi jelenteacutesbıl (de tulajdon-keacuteppen akaacuter meacuteg a szőkebb jelenteacutesbıl is) magyaraacutezhatoacute az oacuteiacuter cruth velszi pryd (lt k‑tu‑) rsquoalak formarsquo neacutevszoacutei derivaacutetum jelenteacutese is (lt rsquoamit vki alkotott leacutetre-hozottrsquo azaz nomen rei actae)85 Szinteacuten van konkreacutet jelenteacutese az etimoloacutegiailag ide tartozoacute litvaacuten kugraverti igeacutenek is rsquoalapiacutet eacutepiacutet felaacutelliacutet leacutetrehozrsquo illetve rsquotuumlzel főtrsquo (Fraenkel 1962 I 319)

Absztrakt jelenteacutessel az indo‑iraacuteni nyelvekben (oacutei kar‑ av kar‑ oacutep kar‑) eacutes bizonyos kelta adatokban talaacutelkozunk (koumlzeacutep‑velszi paraf [praes sing 1] rsquookoz veacuteghezvisz szerezrsquo koumlzeacutep‑breton paras [praet sing 3] LIV 391 Matasović 2009 178) Ez a megoszlaacutes (indo‑iraacuteni eacutes kelta adatok) ndash hozzaacuteteacuteve hogy a legko-raacutebbi (anatoacuteliai) adatokban kizaacuteroacutelag konkreacutet jelenteacutese van a rokon igeacuteknek ndash arra utal hogy az absztrakt jelenteacutes nem vezethetı vissza az alapnyelvre hanem poszt‑

84 A hettita igeacuterıl eacutes oumlsszes elıfordulaacutesaacuteroacutel ld EDHIL 486ndash487 (az alapnyelvre rsquometsz vaacuteg

vaacutegaacutessal formaacutelrsquo jelenteacutest teacutetelez fel) az eacutekiacuteraacutesos luvi szavakroacutel ld Melchert 1993 116 a hieroglif luvi igeacuterıl LIV 391 n 2 EDHIL 487 IEW 641 figyelmen kiacutevuumll hagyja az anatoacuteliai adatokat eacutes aacuteltalaacutenosabb jelenteacutest ad meg bdquomachen gestalten vielleicht urspruumlnglich von irgendeiner nicht mehr bestimmbaren Handwerkstaumltigkeitrdquo Meglepı moacutedon Knobloch 1981 45ndash46 szinteacuten nem em-liacuteti az anatoacuteliai adatokat meacutegis Pokorny‑naacutel sokkal pontosabb ndash eacutes alapvetıen helyes ndash alapjelenteacutest hataacuteroz meg bdquodurch Schleifen oder Schnitzen aushoumlhlenrdquo azaz rsquocsiszolaacutessal vagy faragaacutessal kivaacutej vmitrsquo Eacuterdekesseacutegkeacuteppen megjegyezhetjuumlk hogy Knobloch ehhez a jelenteacuteshez kapcsolja az oacutei kxmi‑ rsquofeacutereg kukacrsquo szoacutet is (lt k‑mi‑) meacutegpedig azon az alapon hogy az ilyen aacutellatok jellemzıje hogy kivaacutejjaacutek a faacutet vagy a gyuumlmoumllcsoumlt Errıl a lehetseacuteges etimoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesrıl EWAia I 394ndash395 nem tesz emliacuteteacutest Neheziacuteti a keacuterdeacutest hogy a k‑mi‑ rekonstruktum mellett az alapnyelvre egy ‑mi‑ toumlvet is fel kell teacuteteleznuumlnk ugyanazzal a jelenteacutessel (amelybıl pl a neacutem Wurm ang worm szoacute szaacutermazik) eacutes a kettı viszonya nem tisztaacutezott

85 Vouml a lat figura szoacute viszonyaacutet a fingo rsquoalkot keacutesziacutetrsquo igeacutevel A latin ige az ie dheǵh‑ rsquogyuacuter dagasztrsquo (LIV 140ndash141) gyoumlkbıl szaacutermazik (az elsıdleges jelenteacuteshez vouml goacutet daigs oacutefn teig neacutem Teig rsquoteacutesztarsquo lt dhoǵho‑)

40

alapnyelvi uacutejiacutetaacutes86 az egyes aacutegakban87 Ez egyeacutertelmően azt implikaacutelja hogy a kar‑ igeacutenek legkoraacutebban az indo‑iraacuteni korszakban alakulhatott ki a szemantikai abszt-rakcioacutet felteacutetelezı funkcioacuteigei hasznaacutelata (vouml Korn 2013 52) a ker‑ ige az indo-euroacutepai alapnyelvben ilyen szereppel biztosan nem rendelkezett

Ami a formai szempontokat illeti mindenkeacuteppen szoacutet kell meacuteg ejtenuumlnk az ige imperfectumtoumlveacutenek a keacutepzeacuteseacuterıl Mint ismeretes a kar‑ ige a gvedaacuteban szinte kiveacutetel neacutelkuumll ‑nu‑‑no‑ nazaacutelis szuffixummal keacutepezi imperfectumtoumlveacutet az uacuten 5 igeosztaacutely keacutepzeacutesi mintaacutejaacutenak megfelelıen (kṇoacute-kṇu‑ elıfordulaacutesait ld Lubots-ky 1997 434ndash439) Az oacuteveacutedikus korszaktoacutel kezdıdıen ezt a keacutepzeacutesi moacutedot a 8 igeosztaacutelyos karo‑kuru‑ imperfectumtı vaacuteltja fel A gvedaacuteban meacuteg csupaacuten haacuterom alkalommal (act imperat sing 2 kuru RV 10192b eacutes 101452d act ind praes impf plur 1 kurmaacutes RV 10517a) fordul elı a kur(u)‑ gyenge imperfectumtı de roumlvidesen leacutenyegileg maacuter a koumlzeacutepveacutedikus proacutezai szoumlvegek koraacutera az uacutej forma tel-jesen kiszoriacutetja a koraacutebbi nazaacutelis tıkeacutepzeacutest (Hoffmann 1976 575) K Hoffmann meggyızıen mutatja be (Hoffmann 1976 575ndash588 vouml meacuteg Werba 1992 16 LIV 392 n 7 Lubotsky 2012 177 eacutes n 4) hogy a karo‑kuru‑inflexioacutes alakok alleg-ro‑vaacuteltozatkeacutent joumlhettek leacutetre a gyors tempoacutejuacute beszeacutedben meacutegpedig a keacutesıbbi kouml-zeacutepind hangfejlıdeacutest megelılegezı az ismert oacuteind nyelvvaacuteltozatokban kiveacuteteles-nek szaacutemiacutetoacute hangvaacuteltozaacutesok reacuteveacuten Ebben a vaacuteltozaacutesban kulcsszerepe volt annak hogy a kar‑ ige faktitiacutev kopulakeacutent (ld errıl I 8 2) eacutes perifrasztikus szerkezetek igei tagjakeacutent azaz toumlbbeacute‑keveacutesbeacute kiuumlresedett jelenteacutessel segeacutedigeszerően is hasz-naacutelatos volt (Hoffmann 1976 580) ugyanis a funkcioacuteszavak kuumlloumlnoumlsen az allegro koumlzleacutesben nagy meacuterteacutekben ki vannak teacuteve a fonoloacutegiai eroacutezioacutenak elkopaacutesnak88 Az is igaz azonban hogy ez az imperfectumkeacutepzeacutest illetı vaacuteltozaacutes a kar‑ ige fıigei hasznaacutelataacuteban is megfigyelhetı nem csak a funkcioacuteigei hasznaacutelatban89

86 Vouml LIV 391 n 1 erre vonatkozoacute megjegyzeacuteseacutet 87 A kar‑ ige etimoloacutegiaacutejaacutera vonatkozoacute maacutesik lehetıseacuteg az eredetileg szinteacuten joacutel koumlruumllhataacuterolhatoacute

konkreacutet jelenteacutessel rendelkezı ie (s)ker‑ rsquonyuacutez kapar levaacutegrsquo gyoumlkbıl (LIV 556ndash557 vouml oacuteeacutesz skera rsquovaacuteg nyuacutezrsquo neacutem scheren gr kehelliprw rsquolenyiacuter levaacutegrsquo) valoacute szaacutermaztataacutes (vouml LIVAdd sv 1 (s)ker Schutzeichel 2014 95) VIA 168ndash170 eacutes 259 azzal szaacutemol hogy a keacutet ie gyoumlk (ker‑ eacutes (s)ker‑) reflexe az oacuteindben kontaminaacuteloacutedott Ha a laacutebjegyzetben megfogalmazott aacutellaacutespontot fo-gadjuk is el az absztrakt rsquocsinaacutel stbrsquo jelenteacutest mindenkeacuteppen indo‑iraacuteni kuumlloumlnnyelvi innovaacutecioacutenak kell tartanunk

88 A fonoloacutegiai eroacutezioacute eacutes a grammatikalizaacutecioacute viszonyaacuteroacutel ld HopperndashTraugott 2003 154ndash159 (a szerzık raacutemutatnak arra is hogy a fonoloacutegiai eroacutezioacute nem szuumlkseacutegszerő velejaacuteroacuteja a grammatika-lizaacutecioacutenak)

89 Ld fentebb (27 jz) arroacutel hogy a koumlnnyő vagy funkcioacuteigeacutek egy‑keacutet ritka kiveacuteteltıl eltekintve mindig azonosak egy lexikaacutelis fıigeacutevel

41

I 8 2 A KAR- MINT FAKTITIacuteV KOPULA

Ki kell emelnem azt is hogy munkaacutemban a veacutedikus kar‑ igeacutevel alkotott szerkezetek koumlzuumll csak azokat taacutergyalom amelyekben a neacutevszoacutei tag az ige egyetlen accusati-vusban90 aacutelloacute bıviacutetmeacutenye (Nacc + kar-)91 Nem keacutepezik tehaacutet taacutergyaacutet a vizsgaacutelatnak a kar‑ igeacutenek azok az ndash egyeacutebkeacutent rendkiacutevuumll gyakori ndash elıfordulaacutesai amikor uacuten faktitiacutev kopulakeacutent szerepel92 Ezen a hasznaacutelaton beluumll keacutet csoportot lehet megkuuml-loumlnboumlztetni Egyreacuteszt aacutellhatnak a kar‑ faktitiacutev kopula mellett rsquovmitvkit vmiveacutevki-veacutevmilyenneacute teszrsquo jelenteacutesben predikatiacutev neacutevszoacutek (fınevek eacutes melleacuteknevek) a ha-gyomaacutenyosan kettıs accusativusnak nevezett szerkezetben vagyis amikor a pre-dikatiacutev neacutevszoacutet (eredmeacutenyhataacuterozoacutet) esetben93 egyeztetjuumlk a taacuterggyal Laacutesd peacuteldaacuteul

(26) kdhiacute mā devaacutevantam (RV 64710d)

csinaacutelAORIMP2SG eacutenACC istenek_aacuteltal_kedveltACC

rsquoTegyeacutel engem az istenek aacuteltal kedveltteacutersquo

(27) tuvm agna āditiysa āsiacuteyagraveṃ

teACC AgniVOC ĀdityaPLNOM szaacutejACC

tuvṃ jihvṃ śuacutecayaś cakrire

teACC nyelvACC feacutenyesPLNOM csinaacutelPRFMED3PL

kave (RV 2113ab)

boumllcsVOC

rsquoOacute Agni teacuteged tettek az Ādityaacutek a szaacutejukkaacute teacuteged a feacutenyesek a nyelvuumlkkeacute oacute boumllcsrsquo

90 Ez aloacutel a ragozhatatlan ideofoacutenok jelentenek kiveacutetelt (ld 48ndash49 o) de szintaktikailag itt is

taacutergyas szintagmaacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk 91 Fontos kiemelni hogy ez nem mindig jelent taacutergyi argumentum‑szerepet ugyanis a funkcioacute-

igeacutes szerkezetek prototipikus fajtaacutejaacutenaacutel valoacutejaacuteban komplex predikaacutetumokroacutel van szoacute amelyben a fıneacutevi tag nem DP hanem N0 kategoacuteriaacutejuacute eacutes nem argumentuma csupaacuten bdquokvaacutezi‑argumentumardquo (ld VinczendashCsirik 2011 1111 Vincze 2011b 152ndash153) a funkcioacuteigeacutenek Itt jegyzem meg azt is hogy bizonyos szoumlveghelyek arra utalnak leacutetezik a kar‑ igeacutenek szintaktikailag intranzitiacutev hasznaacutelata is Laacutesd peacuteldaacuteul

a taacutethā kṇu yaacutethā hellip uśmaacutesi hellip (RV 13012bc) uacutegy cselekszikIMP2SG ahogy vaacutegyikPRS3PL rsquoCselekedj uacutegy ahogy akarjukrsquo

Ezzel szemben Keydana 2013 276ndash277 a kṇu igealakot itt is tranzitiacutevnak fogja fel taacutergya pro amely az itt nem ideacutezett a pāda tad neacutevmaacutesaacuteval koreferens (bdquoso mache esrdquo) Persze elmeacuteletileg minden intranzitiacutevnak tőnı esetben lehetseacuteges valamilyen rejtett taacutergyat felteacutetelezni

92 Szinteacuten kiacutevuumll marad a vizsgaacutelaton a kar‑ ige perifrasztikus causativumban valoacute hasznaacutelata amelyben egy finalis eacutertelmő szoacuteval kapcsoloacutedik eacutes alkot komplex predikaacutetumot (ld 15 o)

93 A nem eacutes szaacutem egyezteteacutese csak melleacuteknevekneacutel valoacutesul meg

42

(28) kdhiacute kṣumaacutentaṃ jaritram

csinaacutelAORIMP2SG marhaacuteban_gazdagACC eacutenekesACC

agne (RV 295c)

AgniVOC

rsquoTedd az eacutenekest marhaacuteban gazdaggaacute oacute Agnirsquo

A maacutesik esetben a predikatiacutev elem nincs egyeztetve az ige taacutergyaacuteval Ide sorolandoacute elsısorban az ind grammatikusi hagyomaacutenyban cvi‑nek nevezett konstrukcioacute (ld Pāṇ 5450) amelyben a neacutevszoacutei elem ‑ veacutegzıdeacutest kap94 A cvi‑konstrukcioacute eacutes az uacuten kettıs accusativusi szerkezet koumlzoumltt szemantikai szempontboacutel legtoumlbbszoumlr nin-csen kuumlloumlnbseacuteg igaz viszonylag ritka azoknak a kifejezeacuteseknek a szaacutema amelyek mindkeacutet szerkeszteacutessel elıfordulnak a fennmaradt szoumlvegekben (pl krūraacuteṃ kar‑ KS 265 eacutes krūr kar‑ ŚB 12416 rsquomegsebesiacutet veacuteresseacutesebesseacute [krūraacute‑] teszrsquo ld Balles 2006 50ndash57 80ndash82)

Ugyancsak ebbe a maacutesodik csoportba tartoznak azok az esetek amikor a kar‑ mint faktitiacutev kopula mellett predikatiacutev adverbium95 aacutell96

(29) guacutehā~ akar iacutendram māt (RV 4185ab)

rejtveADV csinaacutelAORIND3SG IndraACC anyaNOM

rsquoElrejtette Indraacutet az anyjarsquo97

94 A cvi‑konstrukcioacutet Balles 2006 dolgozta fel monografikus formaacuteban A kar‑ ige mellett ebben

a szerkezetben fientiacutev kopulakeacutent a bhavi‑ ige is elıfordul ekkor a szerkezet jelenteacutese rsquovkivmi vkiveacutevmiveacutevmilyenneacute vaacutelikrsquo (egyik legkoraacutebbi elıfordulaacutesa sakhī bhavan rsquobaraacutettaacute [saacutekhi‑] vaacutelvarsquo AVP 18245c ld Balles 2006 108) A szerkezet predikatiacutev instrumentalisi eredeteacuterıl ld meacuteg Wid-mer 2005 190ndash191

95 A predikatiacutev adverbiumokroacutel ld Hoffmann 1976 339ndash349 96 Bizonyos peacuteldaacuteknaacutel arra kell gondolnunk hogy a kar‑ (mint bdquoAllerweltsverbumrdquo vagy bdquopasse-

partoutrdquo‑ige) valamilyen tartalmasabb konkreacutetabb jelenteacuteső ige (beszeacutelt nyelvre jellemzı kollok-viaacutelis) helyettesiacutetıje a szerkezetben Iacutegy peacuteldaacuteul az āreacute rsquotaacutevol messzersquo adverbium (ld (31) āreacute kar‑) elıfordul a dhā‑ rsquotesz helyezrsquo (pl RV 84713d) a bādh‑ rsquokiszoriacutet előzrsquo (pl RV 96619c) a yav‑ rsquotaacutevoltart elhaacuteriacutetrsquo (pl RV 106312c) igeacutek mellett is Vouml ezzel peacuteldaacuteul az olyan neacutemet paacuterokat mint Bring hierher ~ Schaffe hierher

97 Vouml intranzitiacutev guacutehā (as‑ bhavi‑) rsquorejtve vanrsquo A (nem faktitiacutev) kopula hasznaacutelata itt opcionaacutelis ld az alaacutebbi peacuteldaacutek szembenaacutellaacutesaacutet

a yny āviacuter y ca guacutehā amelyPLNOM laacutethatoacuteanADV amelyPLNOM eacutes rejtveADV vaacutesūni (RV 10545b) javakPLNOM rsquoa javak amelyek laacutethatoacuteak eacutes amelyek rejtve vannakrsquo

b guacutehā saacutentam mātariacuteśvā rejtveADV vanPTCPIPFVACTSGACCM MātariacuteśvanNOM mathāyaacuteti (RV 11413d) koumlpuumllPRS3SG rsquoA rejtve levıt (ti Agnit a tőz isteneacutet) Mātariacuteśvan kikoumlpuumllirsquo

43

(30) āviacutes taacutet kṣva yaacuted

laacutethatoacuteanADV azSGACCN csinaacutelAORIMPMED2SG amiSGNOMN

aacutesat ta ukthiacuteyagravem (RV 22314c)

vanIPFVSBJVACT3SG teGEN dicseacuteretre_meacuteltoacuteSGNOMN

rsquoTedd laacutethatoacutevaacute (mutasd meg) azt ami belıled dicseacuteretre meacuteltoacutersquo

(31) āreacute asmaacutet kṇuhi daacuteiviyam bhayaacutem

taacutevol miABL csinaacutelIMP2SG istenektıl_valoacuteSGACCN feacutelelemSGACCN

āreacute hetr aacutedevĩḥ (RV 86116cd)

taacutevol loumlvedeacutekPLACCF istentelenPLACCF

rsquoTartsd taacutevol tıluumlnk az istenek feacutelelmeacutet taacutevol az istentelen loumlvedeacutekeketrsquo

Ezek a szinkroacuten szempontboacutel adverbiumnak tekintendı predikatiacutev hasznaacutelatuacute sza-vak nyelvtoumlrteacutenetileg toumlbbnyire valamilyen neacutevszoacute predikatiacutev hasznaacutelatuacute instru-mentalisaacutera mennek vissza98

Veacutelemeacutenyem szerint ide kell sorolnunk a mxdhas kar‑ rsquomegvet leneacutezrsquo szerkeze-tet is amely keacutetszer fordul elı a gvedaacuteban

(32) ayaacuteṃ sutaacuteḥ hellip m mɹdhas kaḥ (RV 2184d)

ezNOM kisajtolPTCPPRFPASSNOM ne megveteacutes csinaacutelINJ2SG

rsquoEz (ti a szoacutemaleacute) kisajtoltatott ne vesd megrsquo

(33) aacutegne m no devaacutetātā

AgniVOC ne miACC istenek_gyuumllekezeteLOC

mɹdhas kaḥ (RV 7433d)

megveteacutes csinaacutelINJ2SG

rsquoOacute Agni ne teacutegy minket megvetetteacute az istenek gyuumllekezeteacutebenrsquo

Koraacutebban azt gondoltaacutek (ld pl MW 830 KEWA II 595) hogy a mʴdhas a mardh‑ rsquoelhanyagol megvet cserben hagyrsquo gyoumlkbıl keacutepzett ‑as‑toumlvő nomen actionis amely accusativusban aacutell a tranzitiacutev kar‑ ige mellett eacutes ndash tegyuumlk hozzaacute ndash vele funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkot (rsquomegveteacutest csinaacutelrsquo azaz rsquomegvetrsquo) A megveteacutes taacutergyaacutet keacutepezı szemeacutelyt a maacutesodik reacuteszletben99 a nas (no) neacutevmaacutesi klitikum jeloumlli Ez eseteacutet tekint-ve lehetne genitivus obiectivus (rsquoa mi megveteacutesuumlnketrsquo) de akaacuter accusativusnak is

98 Az instrumentalis predikatiacutev hasznaacutelataacuteroacutel az oacuteindben Balles 2006 245ndash257 ld meacuteg Hoff-

mann 1976 350ndash355 A szoacutefajvaacuteltaacutest (fıneacutev instr-a rarr adv) neacutehaacuteny esetben a hangsuacutely poziacutecioacutejaacute-nak megvaacuteltozaacutesa is mutatja (kontraszthangsuacutely) pl guacutehā rsquorejtve titokbanrsquo adverbium a guacuteh‑ rsquorej-tekhelyrsquo fıneacutev guh sing instrumentalisaacuteval (RV 1676b) szemben hasonloacutekeacuteppen śla‑ rsquonyaacutersrsquo de śūl predikatiacutev adverbium a śūl kar‑ rsquonyaacuterson megsuumltrsquo kollokviaacutelis beszeacutelt nyelvi fordulatban Ez utoacutebbiban Hoffmann 1976 350 (eacutes n 4) eacutertelmezeacutese szerint a kar‑ ige a rsquosuumlt fızrsquo jelenteacuteső pac‑ igeacutet vagy a śrā‑ rsquomegsuumll megfırsquo gyoumlk śrapaya‑ causativumaacutet helyettesiacuteti (vouml 96 jz eacutes Hoffmann 1976 582ndash583)

99 Az elsı peacuteldaacutenaacutel a megveteacutes taacutergyaacutet keacutepezı dolog (a kisajtolt szoacutemaleacute) nincs megnevezve explicit moacutedon ezt az informaacutecioacutet a kontextusboacutel kell kiegeacutesziacutetenuumlnk

44

felfoghatjuk hiszen leacuteteznek maacutes olyan funkcioacuteigeacutes szerkezetek is a veacutedikusban (igaz keacutesıbbi szoumlvegekben) amelyek szintaktikailag uacutegy viselkednek mint egy egyszerő tranzitiacutev ige100 Ilyen peacuteldaacuteul (34) amelyben a vivāhaṃ kar‑ rsquofeleseacuteguumll vesz (szoacute szerint) haacutezasodaacutest csinaacutelrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezet fordul elı (ideacutezi Ai Gr II2 258)

(34) anyāṃ vivāhaṃ kuryāt (VaiGS 162)

maacutesikACCF haacutezasodaacutesACC csinaacutelOPT3SG

rsquovegyen feleseacuteguumll egy maacutesik nıtrsquo

Az ilyen jellegő paacuterhuzamok azt jelenteneacutek hogy (33)‑ban a nas neacutevmaacutesi klitikum accusativusi eacutertelmezeacutese sem szoacutel egyeacutertelmően a funkcioacuteigeacutes felfogaacutes ellen Ugyan-akkor a mxdhas szoacute ‑as‑toumlvő fıneacutevkeacutent valoacute eacutertelmezeacuteseacutenek szeacutepseacuteghibaacuteja hogy ez a felteacutetelezett tı semmilyen maacutes kontextusban nem fordul elı Eacuteppen ezeacutert valoacutesziacute-nőbb hogy inkaacutebb a korai veacutedikusban viszonylag gyakran adatolt gyoumlktoumlvő mxdh‑ rsquomegveteacutes leneacutezeacutesrsquo fıneacutev genitivusi alakjakeacutent kell felfognunk (EWAia II 328) amely predikatiacutev funkcioacuteval rendelkezik a kar‑ faktitiacutev kopula mellett101 eacutes a nas egyszerően az ige taacutergyakeacutent eacutertelmezendı102 Szinkroacuten szempontboacutel a mxdhas szoacutet akaacuter lexikalizaacuteloacutedott adverbiumkeacutent is kezelhetjuumlk

I 8 3 A NACC + KAR- TIacutePUSUacute SZERKEZETEK

Laacutessuk tehaacutet a veacutedikus kar‑ ige jelenteacuteseacutet olyan szintagmaacutekban amelyben bıviacutetmeacute-nye taacutergyesetben aacutell Minthogy az ennyire aacuteltalaacutenos jelenteacutessel eacutes ennyire sok funk-cioacuteval rendelkezı igeacutekneacutel mind a parafraacutezison alapuloacute jelenteacutesmeghataacuterozaacutes mind a szemantikai dekompoziacutecioacute probleacutemaacutekba uumltkoumlzik (Schultze‑Berndt 2008 200)103 ezeacutert a kar‑ szemantikai leiacuteraacutesa soraacuten E Schultze‑Berndt moacutedszereacutet koumlvetem aki tanulmaacutenyaacuteban (Schultze‑Berndt 2008) tipoloacutegiai szempontboacutel vizsgaacutelja kuumlloumlnboumlzı nyelvek aacuteltalaacutenos cselekveacutesigeacuteinek (generalised action verb [GAV]) szemantikaacutejaacutet

100 Ez egyeacutebiraacutent az egyik legegyeacutertelmőbb jele annak hogy a keacuterdeacuteses N+V szerkezetet valoacuteban

komplex predikaacutetumnak kell minısiacuteteni 101 A gen a bdquohatoacutekoumlr genitivusardquo‑keacutent (bdquogenitive of sphererdquo) eacutertelmezendı rsquovkit a bdquomegveteacuteseacute-

veacuterdquo (azaz a megveteacutes taacutergyaacutevaacute) teszrsquo vouml EWAia II 328 102 Hasonloacute jelenseacuteget laacutetunk az avesztai yaož‑dā‑ rsquo(eacutelet)erıvel felruhaacutez vkit az bdquoeacuteleterıeacuteveacuterdquo

(azaz eacuteleterıben levıveacute) teszrsquo eseteacuteben amelyben a yaož˚ tulajdonkeacuteppen az āiiu‑ rsquoeacuteleterırsquo fıneacutev sing gen‑a (vouml EWAia II 420ndash421 hivatkozaacutesokkal)

103 A keacutetszintő szemantika felfogaacutesa (ld Kiefer 2007 129ndash131) eacutertelmeacuteben az igeacutekneacutel egy alul-specifikaacutelt kiinduloacute (szemantikai) jelenteacutest kellene feltaacuterni amelybıl konceptuaacutelis differenciaacuteloacutedaacutes-sal joumlnnek leacutetre az uacutejabb (konceptuaacutelis) jelenteacutesek Az ilyen taacuteg jelenteacuteső igeacutekneacutel mint a kar‑ ez kivitelezhetetlennek tőnik ButtndashLahiri 2013 24ndash25 a koumlnnyő igeacuteket amelyek koumlzeacute a veacutedikus kar‑ is tartozik bdquopassepartoutrdquo‑igeacuteknek nevezi ugyanis ezek azok az igeacutek amelyek maacutes igeacutekkel oumlssze-hasonliacutetva joacuteval kevesebb lexikaacutelisan specifikaacutelt informaacutecioacutet hordoznak eacutes ez teszi lehetıveacute szeacuteles koumlrő alkalmazaacutesukat

45

Ezek az igeacutek egyreacuteszt bdquoigemaacutesirdquo (pro‑verb) szerepben hasznaacutelatosak azaz olyan-kor amikor az esemeacuteny vagy cselekveacutes pontos mibenleacutete ismeretlen vagy szaacutendeacute-koltan nincs specifikaacutelva (vouml pl Mit csinaacutelsz holnap) Maacutesreacuteszt a vizsgaacutelt igeacuteknek szaacutemos tovaacutebbi funkcioacuteja is van amelyek egymaacutessal oumlsszefuumlggı haacuteloacutezatos struktuacute-raacutet mutatnak Ezeket Schultze‑Berndt egy szemantikai teacuterkeacutep segiacutetseacutegeacutevel aacutebraacutezolja

(Schulze‑Berndt 2008 201)

46

A veacutedikus nyelvben ahogy a (35)‑oumls mondat mutatja a kar‑ ige hasznaacutelatos ilyen aacuteltalaacutenos cselekveacutesigekeacutent

(35) kiacutem mm anindrḥ kṇavann

miACC eacutenACC Indra_neacutelkuumlliPLNOM csinaacutelSBJVACT3PL

anukthḥ (RV 523d)

himnusz_neacutelkuumlliPLNOM

rsquoMit fognak ellenem tenni az Indraacutet nem tisztelık a himnuszt nem eacuteneklıkrsquo

Baacuter a kar‑ tovaacutebbi hasznaacutelatainak koumlre koraacutentsem fedi le Schultze‑Berndt szeman-tikai teacuterkeacutepeacutenek minden szegmenseacutet az ige szaacutemos aacuteltala felsorolt funkcioacuteval ren-delkezik Hasonloacutean a teacuterkeacutepen is szereplı neacutemet machen igeacutehez a veacutedikus kar‑ is csak agentiacutev szerepekben fordul elı viszont az agentiacutev szerepek koumlzuumll mindegyikben

Hasznaacutelatos elıszoumlr is keacutesziacuteteacutest gyaacutertaacutest elıaacutelliacutetaacutest kifejezı lexikaacutelis fıigekeacutent (rsquoalkot leacutetrehoz keacutesziacutetrsquo) eredmeacutenytaacuterggyal (CREATE) igaz a toumlbbi funkcioacutejaacutehoz keacutepest joacuteval ritkaacutebban Bizonyos szoumlveghelyeken mint amilyen (36) is akaacuter meacuteg az alapnyelvi rsquokifarag kivaacutejrsquo jelenteacutest (ld 39 o) is felfedezhetjuumlk

(36) jyeṣṭhaacute āha camas dv

legidısebbNOM mondPRF3SG serlegDUACC kettıDUACC

karā~ iacuteti

csinaacutelAORSBJV1SG QUOT

kaacutenīyān trn kṇavāma~ iacutetiy āha

fiatalabbNOM haacuteromPLACC csinaacutelIPFVSBJV3PL QUOT mondPRF3SG

kaniṣṭhaacute āha catuacuteras karā~

legfiatalabbNOM mondPRF3SG neacutegyPLACC csinaacutelAORSBJV1SG

iacuteti (RV 4335andashc)

QUOT

rsquoA legidısebb mondta bdquoKeacutet serleget fogok keacutesziacutetenirdquo A fiatalabb mondta bdquoHaacutermat fogunk

keacutesziacutetenirdquo A legfiatalabb mondta bdquoNeacutegyet fogok keacutesziacutetenirdquorsquo

(37) raacutethaṃ yeacute cakruacuteḥ suvxtaṃ (RV 4338a)

kocsiACC akiPLNOM keacutesziacutetPRFACT3PL joacutel_forgoacuteACC

rsquoakik koumlnnyen goumlrduumllı kocsit keacutesziacutetettekrsquo104

104 A (36) eacutes (37) reacuteszletben a bhu‑knak nevezett istenalakokroacutel van szoacute akiknek hiacuteres a keacutez-

mőves mesterseacutegbeli uumlgyesseacutege (Oberlies 2012 157ndash158) A maacutesik ige amely a bhu‑k teveacutekeny-seacutegeacutevel kapcsolatban elıfordul a takṣ‑ rsquoaacutecsol kalapaacutel keacutesziacutetrsquo (pl RV 1111 [6x])

a taacutekṣan raacutethaṃ suvxtaṃ vidmanpasas (RV 11111a) aacutecsolINJACT3PL kocsiACC joacutel_forgoacuteACC hozzaacuteeacutertıen_dolgozoacutePLNOM rsquoKoumlnnyen goumlrduumllı kocsit aacutecsoltak hozzaacuteeacutertıen dolgozvarsquo

47

(38) apaacutede pdā praacutetidhātave rsquokar (RV 1248c)

laacuteb_neacutelkuumlliDAT laacutebDUACC leteszINF csinaacutelAORIND3SG

rsquoA laacuteb neacutelkuumllinek laacutebakat csinaacutelt hogy letehessersquo105

Metaforikusan (bdquoa vers himnusz eacutenek stb egy mőalkotaacutesrdquo metafora alapjaacuten) ebbe a koumlrbe sorolom azokat az elıfordulaacutesokat amikor a kar‑ igeacutenek rsquovers himnusz eacutenekrsquo vagy maacutes hasonloacute jelenteacuteső szoacute a taacutergya Ezek ugyan maacuter nem keacutezzel foghatoacute eacutes nem keacutezzel formaacutelhatoacute alkothatoacute taacutergyak viszont kimondhatoacute eacutes hallhatoacute tehaacutet legalaacutebb egy tekintetben (hangzaacutes) eacuterzeacutekelhetı konkreacutet dolgok amelyek leacutetrehozaacute-saacuteroacutel megalkotaacutesaacuteroacutel van szoacute Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat melyek koumlzuumll az elsı kettı szenvedı szerkezetet tartalmaz tehaacutet a fıneacutevi tag a mondat alanya

(39) aacutekāri te harivo braacutehma

keacutesziacutetAORPASS3SG teDAT fakoacute_lovuacuteVOC himnuszNOM

naacutevyaṃ (RV 41621c)

uacutejNOM

rsquoElkeacutesziacutettetett szaacutemodra oacute fakoacute lovuacute egy uacutej himnuszrsquo106

(40) eṣaacute vāṃ stoacutemo aśvināv

ezNOM tiDUDAT magasztaloacute_eacutenekNOM AśvinDUVOC

akāri (RV 11845a)

keacutesziacutetAORPASS3SG

rsquoElkeacutesziacutettetett szaacutemotokra oacute Asvinok ez a magasztaloacute eacutenekrsquo

(41) etni vām aśvinā vaacuterdhanāni

ezPLACC tiDUDAT AśvinDUVOC erısiacutetıszerPLACC

braacutehma stoacutemaṃ gtsamadso

himnuszSGACC dicsıiacutetı_eacutenekSGACC GtsamadaPLNOM

akran (RV 2398ab)

keacutesziacutetAORIND3PL

rsquoOacute Aśvinok ezeket az erısiacutetıszereket himnuszt eacutes dicsıiacutetı eacuteneket keacutesziacutetetteacutek szaacutemotokra

a Gtsamadaacutekrsquo

Szinteacuten ide tartoznak azok a peacuteldaacutek is amelyekben a kar‑ ige taacutergya valamilyen teacuterbeli dolog (rsquouacutet107 teacuter taacutegas teruumlletrsquo eacutes hasonloacutek) amelynek megteremteacuteseacuterıl leacutet-rehozaacutesaacuteroacutel van szoacute

105 Az itteni infinitivus adjunktum‑szerepeacutevel (azaz mondatbeli elhagyhatoacutesaacutegaacuteval) kapcsolatban

ld Keydana 2013 164 n 154 (vagyis a praacutetidhātave kar‑ nem perifrasztikus causativum) 106 A braacutehman‑ rsquoimaformula himnuszrsquo fıneacutev toumlbbszoumlr elıfordul a kar‑ ige taacutergyakeacutent A kap-

csolat neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelkeacutent is ismert (brahmakxt‑) Ld Scarlata 1999 76ndash77 107 Itt az uacutetnak nem konkreacutet fizikai mivoltaacutera kell gondolnunk hanem inkaacutebb a mozgaacutes haladaacutes

lehetıseacutegeacutet adoacute eszkoumlzre

48

(42) yaacutetrā cakruacuter amxtā gātuacutem asmai (RV 7635a)

ahol keacutesziacutetPRF3PL halhatatlanPLNOM uacutetACC ıDAT

rsquoahol neki a halhatatlanok utat keacutesziacutetettekrsquo

(43) anyaacuteṃ kṇuṣva~ itaacuteḥ paacutenthāṃ (RV 101427c)

maacutesikSGACC csinaacutelIMPMED2SG ezABL uacutetSGACC

rsquoKeacutesziacutets magadnak maacutes utat mint ezrsquo

(44) asmaacutebhyam indra vaacuterivaḥ su-gaacuteṃ

miPLDAT IndraVOC szeacuteles_teacuterACC joacute-jaacuteraacutesACC

kdhi (RV 11024c)

keacutesziacutetAORIMPACT2SG

rsquoOacute Indra keacutesziacutets nekuumlnk szeacuteles teret eacutes koumlnnyő jaacuteraacutestrsquo

(45) uruacuteṃ kdhi tuvāyataacute

taacutegasACC keacutesziacutetAORIMPACT2SG teacuteged_tisztelıDAT

uloacutekam (RV 6237d)

teacuterACC

rsquoKeacutesziacutets taacutegas teret a teacuteged tisztelınekrsquo

A kar‑ ige hasznaacutelatos uacuten mimetikus igekeacutent is Ideofoacutenokkal azaz hangutaacutenzoacute hangokat zajokat ikonikusan reprezentaacuteloacute ragozhatatlan szavakkal alkotott szoacutekap-csolatokban igeacutesiacutetı szereppel rendelkezik (IDEO)108 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

(46) gauacuter amīmed aacutenu vatsaacutem

teheacutenNOM bıgPSTACT3SG utaacuten borjuacuteACC

miṣaacutentam

szemet_kinyitPTCPIPFVACTACC

mūrdhnaṃ hiacuteṅṅ akṇon mtav u (RV 116428ab)

fejACC IDEO109 csinaacutelPSTIND3SG bıgINF PTCL

rsquoA teheacuten bıgoumltt a szemeacutet eacuteppen kinyitoacute borjuacute utaacuten a feje feleacute (meacutely buacutegoacute hangon ejtett)

hiṅ hangot110 adott ki hogy bıgjoumlnrsquo

Emliacutetsuumlnk meg meacuteg egy ideofoacutennak tekinthetı szoacutet eacutes a kar‑ igeacutevel valoacute kapcsola-taacutet A svhā az aacuteldozatnak az aacuteldozati tőzbe veteacutesekor a mantra veacutegeacuten hasznaacutelt fel-kiaacuteltaacutes (Mylius 1995 140) amelynek etimoloacutegiaacuteja homaacutelyos (ld KEWA III 569 EWAia II 798) A koumlzeacutepveacutedikus kortoacutel (Br+) adatolt svāhākāraacute‑ rsquosv‑felkiaacuteltaacutes

108 Ehhez a funkcioacutehoz kapcsoloacutedoacutean Schultze‑Berndt 2008 194 megemliacuteti a joumlveveacutenyszavakat

igeacutesiacutetı szerepet is de ezt terjedelmi okok miatt reacuteszletesen nem taacutergyalja 109 Itt eacutes alaacutebb az IDEO roumlvidiacuteteacutest az ideofoacuten glosszaacutelaacutesaacutera alkalmazom 110 Vouml hiṅkṇvat PTCPIPFVACTSGNOMF (RV 116427a) Geldner 1951 I 232 rsquomegszaglaacuteszrsquo

(schnuumlffeln beschnuumlffeln) jelenteacutessel fordiacutetja a keacutet kifejezeacutest A hiṅ szoacutetag keacutesıbbi szoumlvegekben elıforduloacute rituaacutelis szerepeacutevel kapcsolatban ld Mylius 1995 142

49

sv‑csinaacutelaacutesrsquo oumlsszeteacutetel egy svhā + kar‑ rsquosv‑t csinaacutel sv‑felkiaacuteltaacutest hallatrsquo szintag-maacutet felteacutetelez amely szerkezetileg megfelel az elıbbi hiacuteṅ + kar‑ konstrukcioacutenak

(47) aacutento vaiacute yajntildeaacutesya svāhā‑kāroacute (ŚB 15313)

veacutegNOM PTCL aacuteldozatGEN svāhā‑csinaacutelaacutesNOM

rsquoA sv‑felkiaacuteltaacutes jelenti az aacuteldozat veacutegeacutetrsquo111

Az IDEO szereppel rokoniacutethatoacute a GAV‑igeacutek ideacutezetet bevezetı uacuten kvotatiacutev funkcioacuteja (QUOT) Az egyenes ideacutezet helyeacutet bizonyos nyelvekben rsquoszoacutersquo rsquobeszeacutedrsquo stb jelenteacuteső fınevek vehetik aacutet (vouml pl lat verba facere rsquoszoacutet szoacutel mondrsquo) Baacuter egyenes ideacutezettel a kar‑ ige nem fordul elı az utoacutebbi hasznaacutelat (pl vcaṃ kar‑) a veacutedikus nyelvben is megfigyelhetı

(48) vaacutesiṣṭhāsaḥ pitvaacuted vcam

VasiṣṭhaPLNOM atyaacutekhoz_hasonloacuteanADV szoacuteACC

akrata (RV 106614a)

csinaacutelAORINDMED3PL

rsquoA Vasiṣṭhaacutek uacutegy szoacuteltak (szoacutet) mikeacutent ıseikrsquo112

111 A svhā eacutes a kar‑ ige a korai veacutedikusban is elıfordul egy tagmondatban szintaktikai viszo-

nyuk azonban maacutes ugyanis ilyenkor az igeacutenek meacuteg van egy taacutergyi bıviacutetmeacutenye a svhā pedig rsquosv‑felkiaacuteltaacutessal sv‑felkiaacuteltaacutes kiacuteseacutereteacutebenrsquo jelenteacutessel azaz mintegy instrumentalisi szereppel eacuter-telmezendı (vouml svhākta‑ rsquosv‑felkiaacuteltaacutessal felajaacutenlottrsquo pl haviacutes‑ rsquofelajaacutenlaacutes aacuteldozati szubsztanciarsquo [pl RV 1011011d]) Laacutesd peacuteldaacuteul

a svhā yajntildeaacuteṃ kṇotana svhā aacuteldozatACC csinaacutelIMPACT2PL iacutendrāya yaacutejvano gheacute (RV 11312ab) IndraDAT aacuteldozoacuteGEN haacutezLOC

rsquoSv‑felkiaacuteltaacutes kiacuteseacutereteacuteben aacuteldozzatok Indraacutenak az aacuteldozoacute haacutezaacutebanrsquo Ebben a peacuteldaacuteban a yajntildeaacuteṃ kṇotana alkot taacutergyas szintagmaacutet eacutes egyben funkcioacuteigeacutes szerkezetet (rsquoaacuteldozatot csinaacutel aacuteldoz aacuteldozatot bemutatrsquo) Minthogy a svhā maacuter az aacuteldozat soraacuten nem pedig annak el(ı)keacutesziacuteteacutesekor hangzik fel ezeacutert itt a kar‑ igeacutenek nem tulajdoniacutethatunk CREATE szerepet eacutes lexikaacutelis jelenteacutest (ti rsquokeacutesziacutetseacutetek elelı az aacuteldozatotrsquo)

Figyelemremeacuteltoacute a koumlvetkezı epikus szanszkrit peacutelda is amelyben a kar‑ ragozott igekeacutent a Schultze‑Berndt‑feacutele ACTIVITY szereppel rendelkezik (funkcioacuteigeacutes szerkezetben nomen actionis mellett) de maga az az oumlsszeteacutetel amellyel szintagmaacutet alkot egy IDEO funkcioacutejuacute kar‑ igeacutet tartalmazoacute szoacuteszerkezetbıl vezethetı le huṃ‑kāra‑ larr huṃ + kar‑ (ld huṃ ktvā ABS [MBh 8128d] huṃ kārayati CAUSPRSINDACT3SG [MBh 131484d])

b kapilo hellip roṣeṇa mahatā~ āviṣṭo huṃ‑kāram KapilaNOM haragINS nagyINS elteltNOM IDEO‑csinaacutelaacutesACC akarot tadā (Rām 13927bndashd) csinaacutelPSTIND3SG akkor rsquoKapila akkor nagy haraggal eltelve kiadta a (haragot kifejezı) hum hangot (szoacute szerint hum‑csinaacutelaacutest csinaacutelt)rsquo

112 A formulajellegő vcam akrata szintagma maacutes korai veacutedikus szoumlveghelyeken is elıfordul (71038a 10345c 10945a 109414a) de ezek inkaacutebb rsquohangot adrsquo jelenteacutessel rendelkeznek a-melyet a fentebb laacutetott IDEO funkcioacutehoz koumlthetuumlnk Ezt a fajta hasznaacutelatot illusztraacutelja az alaacutebbi szouml-veghely is

50

A kar‑ ige elıfordul a perifrasztikus causativumban is (CAUSE ld 15 o113) tovaacutebbaacute bdquoigeacutesiacutetırdquo szerepe van cselekveacuteseket eacutes teljesiacutetmeacutenyeket kifejezı szerkezetekben (ACT[IVITY]) Ezt laacutetjuk majd az esettanulmaacutenyok funkcioacuteigeacutes szerkezeteiben de ezzel rokoniacutethatjuk azokat az eseteket is amikor a kar‑ ige taacutergya a rsquotettrsquo fıneacutev vagy valamilyen meghataacuterozott bdquotett‑tiacutepusrdquo (pl rsquohıstettrsquo rsquobőnrsquo stb) illetve egy ilyenre utaloacute neacutevmaacutes (pl rsquox tettecselekedte eztezeketrsquo ti a szőkebb vagy taacutegabb kontextusban emliacutetett tettet vagy tetteket) Ilyenkor a kar‑ ige rsquoelkoumlvet veacutegrehajt veacuteghezviszrsquo jelenteacuteső (erre a tiacutepusra alaacutebb meacuteg visszateacuterek) Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat

a suparṇ vcam akrata uacutepa

sasPLNOM hangACC csinaacutelAORINDMED3PL feleacute dyaacutevi (RV 10945a) eacutegLOC rsquoA sasok hangot hallattak az eacuteg feleacutersquo

RV 10712ab‑ben szinteacuten elıfordul a szoacutekapcsolat de ott a kar‑ ige megırzi lexikaacutelis jelenteacuteseacutet nem funkcioacuteige (rsquoalkot leacutetrehozrsquo) A hasonlat joacutel mutatja hogy itt teacutenylegesen valaminek az elıaacutel-liacutetaacutesaacuteroacutel bdquokinyereacuteseacuterılrdquo van szoacute

b saacutektum iva tiacutetauumlnā punaacutento daraACC mint szitaINS tisztiacutetPTCPIPFVACTPLNOM yaacutetra dhrā maacutenasā vcam akrata (RV 10712ab) ahol boumllcsPLNOM eacutertelemINS szoacuteACC csinaacutelAORINDMED3PL rsquoahol a boumllcsek mintha szitaacuteval daraacutet tisztiacutetanaacutenak megalkottaacutek eacutertelmuumlkkel a szoacutetrsquo

A vcam kar‑ szerkezetben a kar‑ igeacutet tekinthetjuumlk uacutegy is mint egy lexikaacutelis fıigeacutet (pl vad‑ rsquomond szoacutelrsquo) helyettesiacutetı bdquoAllerweltswortrdquo‑ot (ld 96 jz) Ld az alaacutebbi figura etymologica‑szerő peacuteldaacutekat amelyekben a fıneacutev eacutes az ige csak jelenteacutesben rokon etimoloacutegiailag nem

c chandasiacuteyāṃ vcaṃ vadan (RV 91136b) metrikusACC beszeacutedACC mondPTCPIPFVACTSGNOM rsquometrikus beszeacutedet mondvarsquo

d grvabhyaḥ vcaṃ vadatā sajtoloacutekıPLDAT beszeacutedACC mondIMPACT2PL

vaacutedadbhyaḥ (RV 10941b) beszeacutelPTCPIPFVACTPLDAT

rsquoMondjatok beszeacutedet a beszeacutelı sajtoloacutekoumlveknekrsquo A vcaṃ praacute kar‑ rsquoelıre kuumlldi (csinaacutelja) a szoacutetbeszeacutedetrsquo szintagmaacuteban (pl RV 7349b) a kar‑ szin-teacuten egy lexikaacutelis igeacutet helyettesiacutet meacutegpedig az eṣi‑ rsquomozgaacutesba hoz kuumlldrsquo igeacutet (vouml vcaṃ praacute eṣi‑ pl RV 4331a 9126a) Az itt is laacutethatoacute bdquohelyettesiacutetırdquo hasznaacutelat beszeacutelt nyelvi jellegeacutet joacutel mutatja az a teacuteny (ld Hoffmann 1976 580ndash583) hogy az ige ebben a szerepben szaacutemos alkalommal (maacuter a RV‑ban 1x az AV‑ban pedig sokszor) elıfordul az innovatiacutev karoacutetikuruteacute‑ragozaacutessal (amelyrıl ld 40 o) Eacuterdekesseacutegkeacuteppen hozzaacutetehetjuumlk hogy egyes kutatoacutek szerint a cigaacuteny vakerel rsquobeszeacutelrsquo szoacute is ebbıl az oacuteind kifejezeacutesbıl ered univerbaacutecioacuteval (pl Mānušš et al 1997 108) Taacutelos 1999 219 egy etimoloacutegiailag elteacuterı de ugyancsak rsquoszoacutersquo jelenteacuteső fıneacutevvel szaacutemol vakerel lt (ala)va kǩrǩl mely-ben az alav rsquoszoacutersquo lt oacutei ālāpaacute‑ rsquobeszeacutedrsquo (CDIAL 1373) pluralisaacutenak redukaacuteloacutedott formaacutejaacutet laacutetnaacutenk (Koumlszoumlnoumlm Naacutedasdy Aacutedaacutemnak hogy egy 2010‑ben tartott elıadaacutesomhoz főzoumltt megjegyzeacuteseacuteben felhiacutevta figyelmemet a cigaacuteny szoacutera eacutes Taacutelos Endre tanulmaacutenyaacutera)

113 A fent (15 o) emliacutetett peacuteldaacutekboacutel laacutethatoacute hogy a hagyomaacutenyosan perifrasztikus causativum-nak nevezett szerkezetben a kar‑ ige mellett a keacutesztetett reacutesztvevı (causee) kap accusativusi esetet ami leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg az alaacutebb (55 o) taacutergyalandoacute kauzatiacutev eacutertelmő funkcioacuteigeacutes szerkezetekhez keacutepest ahol az okozott esemeacutenyt megnevezı fıneacutev kapja meg ezt az esetet Az utoacutebbiak aacutetmenetet keacutepeznek az ACT eacutes a CAUSE szerepek koumlzoumltt

51

(49) vīryā kdhi yni te

hıstettPLACC csinaacutelAORACTIMP2SG amelyPLNOM teDAT

kaacutertuvāni (RV 23010b)

csinaacutelandoacutePLNOMN

rsquoHajtsd veacutegre a hıstetteket amelyeket veacutegre kell hajtanodrsquo

(50) etaacuted gheacuted utaacute vīriacuteyagravem

ezACC bizony is hıstettACC

iacutendra cakaacutertha paacuteusiyam

IndraVOC csinaacutelPRF2SG feacuterfitettACC

striacuteyaṃ yaacuted durhaṇāyuacutevaṃ

asszonyACC hogy indulatosACC

vaacutedhīr duhitaacuteraṃ divaacuteḥ (RV 4308)

megoumllAORINJ2SG laacutenyACC eacutegGEN

rsquoBizony azt a hıstettet eacutes feacuterfitettet is veacuteghez vitted oacute Indra hogy megoumllted az indulatos

asszonyt az eacuteg laacutenyaacutetrsquo

(51) yaacutes t cakra naacuteriyā

akiSGNOMM azPLACCN csinaacutelPRF3SG feacuterfiasPLACCN

purṇi (RV 41616b)

sokPLACCN

rsquoaki azt a sok feacuterfias (tettet) veacuteghezvittersquo

(52) vadhaacuteir hellip yeacute hellip

fegyverPLINSM amelyPLNOMM

eacutenaḥ kṇvaacutentam hellip asura bhriṇaacutenti (RV 2287ab)

bőnSGACCN csinaacutelPTCPIPFVSGACCM uacuterVOC megsebezPRSACT3PL

rsquoa fegyverekkel amelyek megsebzik azt oacute uacuter aki bőnt koumlvet elrsquo

(53) yaacutet sīm gaś cakm

amiACC csak bőnACC csinaacutelPRFACT1PL

śiśraacutethas taacutet (RV 5857d)

megbocsaacutetAORSBJVACT2SG azACC

rsquoAmi bőnt csak elkoumlvettuumlnk bocsaacutesd meg aztrsquo

(54) soacutemasya t maacuteda iacutendraś

szoacutemaGEN ezPLACCN boacutedulatLOC IndraNOM

cakāra (RV 2152d)

csinaacutelPRFACT3SG

rsquoA szoacutema boacutedulataacuteban hajtotta ezeket veacutegre Indrarsquo114

114 Ez a hasznaacutelat szorosan eacuterintkezik a DO (GAV) ciacutemkeacutejő funkcioacuteval

52

A felsorolt szerepek koumlzuumll a CREATE ciacutemkeacutevel jeloumllt egyeacutertelmően lexikaacutelis fıigei hasznaacutelatot takar maacutesfelıl bizonyosan funkcioacuteigekeacutent vagy koumlnnyő igekeacutent kell felfognunk a kar‑t az IDEO eacutes CAUSE szerepekben Oumlsszetettebb eacutes nehezebb az AC-TIVITY ciacutemkeacutejő szerepkoumlr megiacuteteacuteleacutese Mivel a keacuterdeacutes szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy milyen fıneacutev szerepel a kar‑ ige szintaktikai eacutertelemben vett taacutergyakeacutent ezeacutert a koumlvetkezıkben ezt a keacuterdeacutest kell koumlruumlljaacuternunk

I 8 4 A DEVERBAacuteLIS NEacuteVSZOacuteK TIacutePUSAI

Fentebb laacutettuk hogy Kamber egyik kriteacuteriuma a funkcioacuteigeacutes szerkezetekkel kap-csolatban az hogy a szerkezet fıneacutevi tagja deverbaacutelis115 absztrakt fıneacutev legyen116 A deverbaacutelis absztrakt fınevek azonban nemcsak morfoloacutegiai hanem szemantikai alapon is meglehetısen heterogeacuten csoportot alkotnak raacuteadaacutesul deverbaacutelis de konk-reacutet jelenteacuteső neacutevszoacutek is leacuteteznek

A deverbaacutelis neacutevszoacutek koumlzeacute tartoznak a cselekveacutest kifejezı nomen actionison kiacute-vuumll a cselekvıt (nomen agentis) a cselekveacutes eszkoumlzeacutet (nomen instrumenti) helyeacutet (nomen loci) taacutergyaacutet (nomen rei actae) illetve eredmeacutenyeacutet (nomen resultativum) megnevezı neacutevszoacutek A nomen agentis instrumenti eacutes loci tiacutepusokba rendszerint konkreacutet fınevek tartoznak Ilyenek a koumlvetkezı peacuteldaacutek oacutei han‑ rsquooumllrsquo rarr hantaacuter‑ rsquooumllı aki oumllrsquo (nomen agentis) oacutei pavi

‑ rsquotisztiacutetrsquo rarr paacutevana‑ rsquoszita szőrı amivel tisz-tiacutetani szőrni lehetrsquo (nomen instrumenti) oacutei sad‑ rsquouumllrsquo rarr saacutedas‑ rsquouumllıhely ahol le lehet uumllnirsquo (nomen loci)

A nomen rei actae megnevezheti a cselekveacutes iraacutenytaacutergyaacutet vagy eredmeacutenytaacutergyaacutet itt azonban konkreacutet fıneacutevek mellett absztrakt fıneveket is szeacutep szaacutemmal talaacutelunk ld pl oacutei dā‑ rsquoadrsquo rarr konkreacutet dna‑ rsquoadomaacuteny ajaacutendeacutek amit (iraacutenytaacutergy) vki adrsquo ie nem(h1)‑ rsquooszt juttatrsquo117 rarr absztrakt oacutei naacutemas‑ rsquotisztelet hoacutedolat amit (ere-detileg iraacutenytaacutergy) valakinek kiosztanak juttatnakrsquo oacutei vac‑ rsquomondrsquo rarr konkreacutet vaacutecas‑ rsquoszoacute beszeacuted amit (eredmeacutenytaacutergy) vki mondrsquo oacutei jani

‑ rsquonemz szuumllrsquo rarr absztrakt118 jaacutenas‑ rsquonemzetseacuteg amit (eredmeacutenytaacutergy) valaki nemzettrsquo

A nomen rei actae‑k koumlzoumltt azonban egy harmadik csoportot is el lehet kuumlloumlniacuteteni (ld Stuumlber 2002 229ndash231) a cselekveacutes uacuten belsı taacutergyaacutet megnevezı fıneveket ti

115 Az alaacutebbiakban a deverbaacutelis neacutevszoacutek szemantikaacutejaacutet elsısorban Brugmann Gr2 II1 598ndash686

megfelelı alfejezetei illetve Stuumlber 2002 217ndash255 alapjaacuten veszem sorra 116 Ez a felteacutetel sok maacutes elemzeacutesben is kulcsszerepet jaacutetszik (ld pl Winhart 2005 2 18) 117 Ld Stuumlber 2002 224ndash225 EWAia II 16 Mayrhofer felhiacutevja a figyelmet hogy a naacutemas‑ fıneacutev

etimoloacutegiailag nem a nam‑ rsquohajolrsquo ige szaacutermazeacuteka tehaacutet nem rsquomeghajlaacutesrsquo gt rsquohoacutedolat tiszteletrsquo je-lenteacutesvaacuteltozaacutesroacutel van szoacute Az alapnyelvre keacutet homoniacutem nem‑ gyoumlkoumlt (rsquooszt juttatrsquo ill rsquohajolrsquo) szoktak rekonstruaacutelni (ld LIV 453ndash454) uacutejabban azonban toumlbben amellett eacuterveltek hogy az elsı koumlzuumlluumlk laringaacutelisra veacutegzıdoumltt (nemh1‑ ld LIVAdd hivatkozaacutesokkal) Ez az ie gyoumlk az oacuteindben igei formaacuteban uacutegy tőnik nem maradt meg legfeljebb egy‑keacutet rsquouumlt suacutejtrsquo jelenteacutessel eacutertelmezhetı elszigetelt alakot szoktak neacuteha emliacuteteni (ld ismeacutet LIVAdd sv) amely az rsquoosztrsquo jelenteacutesbıl lenne valamilyen moacutedon levezethetı Ezt azonban elutasiacutetja pl Gotō 1987 194 n 364 VIA 201

118 Baacuter konkreacutet jelenteacutesőkeacutent is felfoghatoacute

53

amelyek azt a konkreacutet vagy absztrakt dolgot nevezik meg amelyet a cselekveacutes imp-likaacutel amely a cselekveacutes reacuteveacuten elıaacutell Amint az alaacutebbi peacuteldaacutek mutatjaacutek ez a tiacutepus a laacutetszoacutelagos hasonloacutesaacuteg elleneacutere megkuumlloumlnboumlztetendı az eredmeacutenytaacutergyat megne-vezı nomen rei actae‑tıl Ilyen pl gr stšgw rsquobefedrsquo rarr konkreacutet (s)tšgoj rsquotetı fedeacutelrsquo oacutei avi

‑ rsquosegiacutet taacutemogatrsquo rarr absztrakt aacutevas‑ rsquosegiacutetseacutegrsquo A (s)tšgoj fıneacutev ugyanis azt a konkreacutet dolgot nevezi meg amely a befedeacutes esemeacutenye soraacuten leacutetrejoumln119 miacuteg az aacutevas‑ azt az elvont fogalmat amelyet a segiacuteteacutes esemeacutenye cselekveacutese implikaacutel120

Az uacuten nomen resultativum a cselekveacutes eredmeacutenyeacutet pontosabban a cselekveacutes e-redmeacutenyekeacutent leacutetrejoumlvı aacutellapotot nevezi meg amely aacutellapot azonban ndash ellenteacutetben a nomen rei actae‑k elsı eacutes maacutesodik tiacutepusaacuteval ndash nem a cselekveacutes taacutergyaacutet hanem alanyaacutet eacuterinti Ez a fajta deverbaacutelis fıneacutev ingressziacutev jelenteacuteső intranzitiacutev igeacutekbıl keacutepezhetı Ld pl oacutei bhayi

‑ rsquofeacutelrsquo eredetileg rsquomegijed feacutelelembe esikrsquo rarr nomen resultativum bhiyaacutes‑ rsquofeacutelelemrsquo

A deverbaacutelis neacutevszoacutek utolsoacute de egyszersmind a funkcioacuteigeacutes szerkezetek szem-pontjaacuteboacutel legfontosabb tiacutepusa a nomen actionis amely magaacutet a cselekveacutest nevezi meg vagyis a baacutezisigeacutet predikaacutetumkeacutent tartalmazoacute mondat aacutelliacutetmaacutenyaacutenak felel meg eacutes amely mindig absztrakt fıneacutev Ld pl av raod‑ rsquosiacuterrsquo (vouml oacutei rod(i)

‑) rarr raoδah‑ rsquosiacuteraacutes jajveszeacutekeleacutesrsquo

Az egyes tiacutepusok koumlzti hataacuterok aacutetjaacuterhatoacutesaacutegaacuteval kapcsolatban meg kell jegyez-nuumlnk hogy elıfordul hogy egy deverbaacutelis neacutevszoacute toumlbbfeacutele jelenteacutessel is rendelke-zik Peacuteldaacuteu az angol building szoacute lehet nomen actionis (rsquoeacutepiacuteteacutesrsquo) eacutes nomen rei actae (rsquoeacutepuumlletrsquo) a gr rsaquodoj aacuteltalaacuteban rsquouumlleacutes uumllıhelyrsquo jelenteacuteső nomen loci neacutehaacuteny homeacute-rosi szoumlveghelyen azonban nomen actionis rsquo(le)uumlleacutes az hogy valaki (le)uumllrsquo (Stuumlber 2002 142ndash143 223) A magyar tojaacutes szoacute nomen rei actae de elkeacutepzelhetı olyan kontextus amelyben nomen actionis‑i hasznaacutelata van (pl A tojaacutes nagyon megviselte a tyuacutekot) Vannak esetek amikor meglehetısen neheacutez eldoumlnteni hogy egy dever-baacutelis neacutevszoacute eacuteppen melyik tiacutepusba sorolhatoacute Peacuteldaacuteul az oacutei aacutevas‑ fıneacutevneacutel (az avi

‑ rsquosegiacutet taacutemogatrsquo igeacutebıl) a nomen actionis (rsquosegiacuteteacutes az az esemeacuteny hogy vki vkinek segiacutetrsquo) eacutes a belsı taacutergyat megnevezı nomen rei actae (rsquosegiacutetseacuteg amit a segiacuteteacutes soraacuten vki vkinek nyuacutejtrsquo) koumlzoumltt nem mindig koumlnnyő eacuteles hataacutert huacutezni nem utolsoacute sorban azeacutert mert itt mindkettı absztrakt jelenteacuteső

119 Vilaacutegos hogy a (s)tšgoj fıneacutev nem az eacutepuumlletet jelenti amit befednek (ez lenne az iraacutenytaacuter-

gyat jeloumllı nomen rei actae) eacutes nem is azt az eszkoumlzt amivel (mint pl csereacuteppel palaacuteval stb) a befedeacutes toumlrteacutenik (ekkor nomen instrumenti‑rıl beszeacutelneacutenk)

120 Az ilyen fajta nomen rei actae‑k aacuteltal megnevezett dolog a baacutezisige mellett nem jelenik meg sem vonzatkeacutent sem szabad hataacuterozoacutekeacutent ellenteacutetben a maacutesik keacutet nomen rei actae‑tiacutepussal ahol a megnevezett dolog a baacutezisige taacutergya Iacutegy peacuteldaacuteul Az aacutecs csereacuteppel fedi be a haacutezat mondatban nem jelenik meg semmilyen formaacuteban az a dolog amelyet a fedeacutel fıneacutev megnevez annak elleneacutere hogy a fedeacutel deverbaacutelis fıneacutev a fed igeacutebıl

54

A deverbaacutelis absztrakt fınevek koumlzuumll a nomen actionisszal alkotott Nacc + kar‑ szerkezetek funkcioacuteigeacutes szerkezetek meacutegpedig a tiacutepus121 prototipikus keacutepviselıi Ez teljesen egyeacutertelmő akkor ha a nomen actionis nem referenciaacutelis azaz nem egy meghataacuterozott szituaacutecioacutera hanem szituaacutecioacute‑ vagy teveacutekenyseacutegfajtaacutera utal122 (ld pl az esettanulmaacutenyok koumlzuumll II 1 śruṣtiacuteṃ kar‑ rsquoengedelmeskedeacutest csinaacutel engedelmes-kedikrsquo)

Nehezebb a megiacuteteacuteleacutese annak ha az ilyen szerkezetek neacutevszoacutei tagja referenciaacutelis jelenteacutest kap valamilyen determinaacutens vonatkozoacutei melleacutekmondat stb reacuteveacuten (ld a Jaacutenos tartotta a legjobb elıadaacutest‑tiacutepusuacute eseteket a 25 oldalon) Ugyanis ha az ige szemantikai tulajdonsaacutegai ennek soraacuten nem vaacuteltoznak akkor elmeacuteletileg tovaacutebbra is azt mondhatjuk hogy a szerkezet kieleacutegiacuteti Kamber alapkriteacuteriumaacutet vagyis funk-cioacuteigeacutes szerkezetnek tarthatoacute123 Maacutesreacuteszt keacuterdeacutes hogy ilyenkor tovaacutebbra is nomen actionisroacutel van‑e szoacute vagy esetleg konverzioacute reacuteveacuten valamilyen maacutes deverbaacutelis fı-neacutevtiacutepus leacutetrejoumltteacutevel kell‑e szaacutemolnunk

Az egyik esettanulmaacutenyban (ld II 5) azt mutatom be hogy a deva‑heacuteḷḍana‑ rsquobdquoisten‑megharagiacutetaacutesrdquorsquo fıneacutev nomen actioniskeacutent (rsquoaz istenek megharagiacutetaacutesa az hogyamikor vki az isteneket haragra gerjesztirsquo) eacutes belsı taacutergyat kifejezı nomen rei actae‑keacutent is (rsquoaz isteneket haragra gerjesztı dologtettrsquo) elıfordul124 Az elsı eset-ben a szintagma funkcioacuteigeacutes szerkezetnek minısiacutethetı Az utoacutebbi hasznaacutelatban vi-szont a duṣktaacute‑ rsquogonosztettrsquo ill eacutenas‑ rsquoveacutetek bőnrsquo fınevekkel aacutell melleacuterendelı vagy koumlzvetetten appoziacutecioacutes viszonyban amikor a kar‑ ige inkaacutebb lexikaacutelis je-lenteacutest hordoz (rsquoelkoumlvet veacutegrehajtrsquo) azaz a kifejezeacutest ez alapjaacuten nem tekinthetjuumlk

121 Itt most a Nacc + kar‑ szerkezeteket osztaacutelyozom a tipikalitaacutes szempontjaacuteboacutel ami nem felteacutet-

lenuumll jelenti azt hogy ezek a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kontinuumaacutenak egeacuteszeacuten beluumll is minden szer-zıneacutel prototipikusnak minısuumllneacutenek Fentebb (23 o) laacutettuk hogy egyes neacutemet szerzık ezeket nem is soroljaacutek a tulajdonkeacuteppeni funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlzeacute

122 Ezt a tiacutepust nevezi Laczkoacute 2000 303ndash371 a magyar nyelv ‑Aacutes keacutepzıs fıneveit taacutergyalva egy-szerő esemeacuteny jelenteacuteső fıneveknek

123 Komplex predikaacutetumnak azaz igemoacutedosiacutetoacute + ige kapcsolatnak termeacuteszetesen nem mert ilyen-kor a neacutevszoacutei tag maacuter DP kategoacuteriaacutejuacutekeacutent eacutertelmezendı (vouml 25 o)

124 Vannak (pl Kim 2010) akik a kettıt nem vaacutelasztjaacutek szeacutet eacutes mindkeacutet esetben nomen actionis-roacutel beszeacutelnek Amikor a fıneacutevnek (jelen esetben a deva‑heacuteḷḍana‑ fıneacutevnek) nincsen semmifeacutele bıviacutetmeacutenye elmeacuteletileg akkor is lehetseacuteges lenne a harmadik tiacutepusuacute nomen rei actae‑i eacutertelmezeacutes (ld Kim fordiacutetaacutesaacutet RV 7608d‑hez a 111 oldalon) de semmi nem zaacuterja ki a nomen actionis‑i inter-pretaacutecioacutet (eacutes iacutegy a biztosan funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest) sem toumlbbek koumlzoumltt azeacutert mert a veacutedikusban nem leacutetezik neacutevelı Raacuteadaacutesul a deva‑heacuteḷḍana‑ fıneacutevneacutel a nomen instrumenti-eacutertelmezeacutest (rsquoamivel vki az isteneket megharagiacutetjarsquo) sem vethetjuumlk el eleve meacuteg ha ezt nem tudjuk is veacutedikus peacuteldaacuteval alaacutetaacutemasztani tundiillik a heḍ‑ gyoumlk attingens (causativumi eacutes kiveacutetelt jelentı act perfectumi [RV 10835c Kuumlmmel 2000 611]) alakjai mellett a veacutedikusban nem aacutell eszkoumlzhataacuterozoacutei bıviacutetmeacuteny Egyelıre egy peacuteldaacutet talaacuteltam erre az instrumentalisi bıviacutetmeacutenyre de az keacutesıi szanszkrit adat (BhāgP 106713a vouml PW VII 764) Ez a hiaacuteny azonban termeacuteszetesen lehet a veacuteletlen mőve is hiszen az ige csak keveacutes alkalommal fordul elı raacuteadaacutesul maacutes rsquomegharagiacutet felduumlhiacutetrsquo jelenteacuteső ige mellett ta-laacutelunk instrumentalisi bıviacutetmeacutenyt Laacutesd peacuteldaacuteul

a m tvā cukrudhāmā naacutemobhir (RV 2334a) ne teACC haragszikCAUSAORACT1PL tiszteletadaacutesPLINS rsquoNe haragiacutetsunk meg teacuteged (helytelen) tiszteletadaacutesainkkalrsquo

55

funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Az hogy ebbıl a szempontboacutel a szerkezet maacuteshogyan viselkedik mint a magyar elıadaacutest tart amely referenciaacutelis fıneacutevvel is (nem proto-tipikus) funkcioacuteigeacutes szerkezetnek foghatoacute fel az az oacutei kar‑ eacutes a magyar tart igeacutek elteacuterı szemantikai tulajdonsaacutegaiboacutel fakad

Az ingressziacutev jelenteacuteső intranzitiacutev igeacutekbıl keacutepzett nomen resultativummal alko-tott szerkezetek szinteacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetek de ezek emellett kauzatiacutev jelenteacutes-sel is rendelkeznek125 (ld pl az esettanulmaacutenyokboacutel raacuteṇaṃ kar‑ rsquooumlroumlmoumlt csinaacutel oumlroumlmet okozrsquo)126

Oumlsszefoglalva az elmondattakat a deverbaacutelis absztrakt fıneacutev (Nacc) + kar‑ szer-kezetek nem alkotnak homogeacuten csoportot kuumlloumlnboumlzıkeacuteppen kell eacuterteacutekelnuumlnk ıket Funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tartom a nomen actionisszal eacutes a nomen resultativummal alkotott szintagmaacutekat Ezek koumlzuumll a prototipikus szerkezetet az elsı csoport jelenti az ide tartozoacute kifejezeacutesek szemantikailag ekvivalensnek tőnnek a deverbaacutelis fıneacutev baacutezisigeacutejeacutevel (az esetleges kuumlloumlnbseacutegekrıl ld az egyes esettanulmaacutenyokat eacutes 20ndash21 o) A maacutesik tiacutepusnaacutel a funkcioacuteigeacutes szerkezet kauzatiacutev jelenteacutesjegyet is hordoz A nomen rei actae‑vel alkotott szerkezeteket hasonloacutean azokhoz az esetekhez a-melyekben rsquotettrsquo jelenteacuteső vagy valamilyen tett‑fajtaacutet kifejezı nem deverbaacutelis fıneacutev vagy valamilyen neacutevmaacutes szerepel nem tartom funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Ezekben az ige veacutelemeacutenyem szerint lexikaacutelis rsquoelkoumlvet veacuteghezviszrsquo jelenteacutessel rendelkezik Ez utoacutebbi csoportot peacuteldaacuteul egy PERFORM ciacutemke alaacute lehetne besorolni amely Schul-tze‑Berndt szemantikai teacuterkeacutepeacuten a CREATE eacutes ACT ciacutemkeacutek koumlzoumltt helyezhetı el127 Fontosnak tartom azonban hangsuacutelyozni hogy az egyes tiacutepusok nem alkotnak sem homogeacuten sem diszkreacuteten elhataacuterolhatoacute kategoacuteriaacutekat vagyis bizonyos esetekben az egyes szerkezetek megiacuteteacuteleacutese akaacuter toumlbbfeacutele is lehet

125 Ezek tehaacutet aacutetmenetnek is tekinthetık ACT eacutes CAUSE koumlzoumltt 126 A raacuteṇaṃ kar‑ jelenteacutese tehaacutet nem rsquooumlroumlmoumltoumlruumlleacutest csinaacutel azaz oumlruumllrsquo (kauzatiacutev jelenteacutes neacutelkuumll)

Ez oumlsszefuumlgg azzal hogy a veacutedikus kar‑ ige csak agentiacutev szerepekben fordul elı vagyis nem hasz-naacutelatos a Schultze‑Berndt‑feacutele (2008 196) nem‑agentiacutev FEEL szerepben Hasonloacutet laacutetunk az alaacutebbi peacuteldaacuteban is ahol a śraddhṃ kar‑ szerkezet nem azt jelenti hogy rsquobiacutezik vkibenrsquo hanem kauzatiacutev jelenteacutessel rsquobizalmat eacutebreszt vkibenrsquo

a yaacutethā dev aacutesureṣu ahogyan istenPLNOM asuraPLLOC śraddhm ugreacuteṣu cakrireacute (RV 101513ab) bizalomACC hatalmasPLLOC csinaacutelPRFINDMED3PL rsquoahogyan az istenek a hatalmas asuraacutekban bizalmat keltettek (maguk iraacutent)rsquo

Igleacutesias‑Raacutebade 2001 158ndash159 a koumlzeacutep‑angol nimen eacutes taken igeacutekkel alkott N+V komplex predi-kaacutetumok egyik tulajdonsaacutegakeacutent a keacutet tag alanyaacutenak koreferenciaacutejaacutet nevezi meg Ez a veacutedikus kar‑ ige prototipikus funkcioacuteigei hasznaacutelataacutenaacutel szinteacuten iacutegy van azonban a kauzatiacutev tiacutepusnaacutel nyilvaacutenvaloacute-an nem

127 El lehetne gondolkodni azon hogy a keacutet lexikaacutelis jelenteacutest (ti x kar‑ y rsquoalkot leacutetrehoz keacutesziacutetrsquo azaz rsquox vmilyen teveacutekenyseacutegeacutenek hataacutesaacutera y leacutetrejoumlnrsquo ill rsquoveacuteghezvisz elkoumlvetrsquo azaz rsquox vmilyen teveacutekenyseacutegeacutenek hataacutesaacutera y megvaloacutesulrsquo) oumlssze lehet‑e fogni egyetlen lexikaacutelis alapjelenteacutesben de uacutegy gondolom hogy a funkcioacuteigeacutes hasznaacutelat szempontjaacuteboacutel ez nem kardinaacutelis keacuterdeacutes

56

I 9 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK EacuteS A

GRAMMATIKALIZAacuteCIOacute

Veacuteguumll teacuterjuumlnk ki roumlviden a funkcioacuteigeacutek ill funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes a gramma-tikalizaacutecioacute kapcsolataacutera Amint a bevezeteacutes koraacutebbi reacuteszeacuteben maacuter szoacute volt roacutela Butt 2010 eacutes ButtndashLahiri 2013 uacutegy veacutelekednek hogy a koumlnnyő igeacutek (vagy funkcioacuteigeacutek) nem tagjai a fıigeacutek eacutes a segeacutedigeacutek koumlzoumltt az uacuten grammatikalizaacutecioacutes kontinuumnak eacutes ezzel egyuumltt azt is aacutelliacutetjaacutek hogy koumlnnyő ige rarr segeacutedige diakroacuten vaacuteltozaacutesroacutel nincsenek adataink Az alaacutebbiakban azt kiacutevaacutenom roumlviden bemutatni hogy a veacutedikus nyelvben leacutetezik olyan vaacuteltozaacutes amely ilyen moacutedon iacuterhatoacute le

Fentebb (14 o) a veacutedikus nyelv analitikus szerkezetei kapcsaacuten maacuter volt szoacute a perifrasztikus perfectumroacutel Fontos teacuteny hogy a perifrasztikus perfectumban elı-szoumlr csak a tranzitiacutev kar‑ fordult elı segeacutedigekeacutent az intranzitiacutev as‑ eacutes bhavi

‑ csak keacutesıbb jelent meg ebben a funkcioacuteban128 Az as‑ elsı elıfordulaacutesa (act sing 3 āmantrayām āsa az āmantrayate rsquovkhez szoacutel beszeacutelrsquo denominatiacutev igeacutebıl) egy uacutej-veacutedikus proacutezai szoumlvegben (AB 7148) talaacutelhatoacute Az hogy kezdetben csak a kar‑ ige volt hasznaacutelatos vilaacutegosan mutatja hogy az ‑m veacutegzıdeacuteső alak eredetileg egy ‑ā‑keacutepzıs deverbaacutelis absztrakt fıneacutev (nomen actionis) accusativusa volt amely szintaktikailag a tranzitiacutev kar‑ ige taacutergyakeacutent funkcionaacutelt eacutes vele prototipikus funk-cioacuteigeacutes szerkezetet alkotott Azaz a fent (14 o) emliacutetett gamayṃ cakāra eredeti szoacute szerinti jelenteacutese valami ilyesmi lehetett rsquoeljuttataacutest csinaacuteltrsquo Az intranzitiacutev igeacutek (elsısorban az as‑ amely maacuteshol is segeacutedigei szereppel rendelkezik) akkor jelen-hettek meg eacutes vehetteacutek aacutet a kar‑ ige funkcioacutejaacutet a koumlruumlliacutert perfectumban amikor a szerkezet pontos szintaktikai feleacutepiacuteteacutese elhomaacutelyosult129

Leacutenyeges hogy kuumlloumlnfeacutele veacutedikus szoumlvegekben elsısorban a Yajurveda‑proacutezaacute-ban a perfectumon kiacutevuumll a kar‑ ige maacutes (gyoumlkaoristosi) alakjaival is talaacutelkozunk az ‑ā‑keacutepzıs deverbaacutelis absztrakt fıneacutev accusativusa mellett130 aor ind act plur 3 vidm akran (ved‑ rsquotudrsquo) TS 35102 MS 147131 TB 13103 aor ind act sing 3

128 Pāṇini (3140) csak a kar‑ igegyoumlkoumlt emliacuteti (a keacutesıbbi grammatikusok Kātyāyana eacutes Patantildejali

maacuter az as‑ eacutes a bhavi‑ igeacutet is) Egyesek (pl Vasu 1988 365) a kar‑ gyoumlkoumlt ebben a Pāṇini‑sūtraacuteban uacuten pratyāhāraacutenak tekintik amely a kar‑ as‑ eacutes bhavi‑ gyoumlkoumlk mindegyikeacutet lefedi Ez a felfogaacutes teacuteves (Speijer 1886 251 Renou 1930 490 Ai Gr II2 256)

129 Vouml ThumbndashHauschild 1959 295 Kuumlmmel 2000 62 Debrunner (Ai Gr II2 259) szerint nem vilaacutegos bdquowieso ein Ersatz [ti a kar‑ ige helyett] noumltig warrdquo A vaacuteltozaacutest azonban nem a bdquoszuumlk-seacutegszerőseacutegrdquo diktaacutelta Inkaacutebb azt mondhatjuk hogy az as‑ leacutetige kuumlloumlnfeacutele analitikus perifrasztikus szerkezetekben betoumlltoumltt segeacutedigei illetve kopula‑szerepeacutenek analogikus kiterjeszteacuteseacutevel aacutellunk szem-ben

130 Ai Gr II2 252ndash253 Whitney 1993 394 vouml Pāṇ 3141ndash42 A causativumokboacutel keacutepzett ilyen alakokra Amano 2009 182 n 247 eacutes 224 n 484 (Hoffmann eacutes Gotō nyomaacuten) a bdquoperifrasztikus kauzatiacutev aoristosrdquo elnevezeacutest hasznaacutelja

131 Vouml Amano 2009 148 n 49

57

abhyutsādaym akaḥ (caus abhyutsādaacuteya‑ rsquovmire odauumlltetrsquo) MS 165132 prajana-ym akaḥ (caus prajanaacuteya‑ rsquonemzrsquo) MS 1610133 185 pratiṣṭhāpaym akaḥ (caus pratiṣṭhāpaacuteya‑ rsquoodaaacutelliacutetrsquo) MS 333 339 svadaym akaḥ (caus svadaacuteya‑ rsquoehetıveacute tesz megeacutedesiacutetrsquo) MS 184134 ramayām akaḥ (caus ramaya‑ rsquomegnyug-tat megaacutelliacutetrsquo) KS 77 precat act sing 3 pāvayṃ kriyāt (caus pāvaacuteya‑ rsquotisztiacutet megtisztiacutetrsquo) MS 213135 Pāṇini (3141) az imperat impf act plur 3 igealakot tartalmazoacute vidāṃ kurvantu (szinteacuten a ved‑ rsquotudrsquo igeacutebıl) formaacutet is emliacuteti meacutegpedig a 3142‑ben felsorolt igealakokhoz főzoumltt chandasi kiteacutetel neacutelkuumll ami arra utal hogy a vidāṃ kurvantu a szanszkritban is hasznaacutelatos lehetett136

Mindez arra utal hogy a koumlzeacutepveacutedikus korszakban (ti a YV‑proacuteza keletkezeacuteseacute-nek idejeacuten) leacutetezett egy ‑ā‑keacutepzıs deverbaacutelis absztrakt fıneacutevbıl eacutes a kar‑ igeacutebıl aacutelloacute szerkezet‑tiacutepus (rsquoV‑Aacutes‑t csinaacutelrsquo) amelyben a kar‑ nem lexikaacutelis fıigekeacutent ha-nem deszemantizaacuteloacutedva szerepelt Az igei tag a YVp

‑ban aor ind (akar akran) prec (kriyāt) eacutes perf ind (cakāra) alakokban egyaraacutent megjelenik (ill impf impe-rat‑i alakban [kurvantu] Pāṇinineacutel)137 Az hogy az ige ebben a konfiguraacutecioacuteban az igei paradigma toumlbb kuumlloumlnboumlzı alakjaacuteban megjelenik tipikusan a funkcioacuteigeacutekre jel-lemzı tulajdonsaacuteg amely a kategoacuteriaacutet markaacutensan elhataacuterolja a segeacutedigeacutektıl ame-lyek jellemzıen az igei paradigmaacutenak csak egy reacuteszeacuteben bizonyos TAM‑kategoacuteri-aacutek keacutepzeacutese soraacuten jutnak szerephez (ButtndashLahiri 2013 11 Schutzeichel 2014 8) Szinteacuten fontos hogy a perifrasztikus aoristosi alakok mellett a MS‑ban a szintetikus forma a megszokott reduplikaacutelt kauzatiacutevaoristos‑tiacutepus is elıfordul (Amano 2009 182 n 247) ami a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre jellemzı varianciaacuteroacutel tanuacuteskodik

A koumlzeacutepveacutedikus kor utaacuten ebbıl a gazdagabb rendszerbıl csak a perfectumi szer-kezet maradt meg Ez a korlaacutetozott disztribuacutecioacute (csak egy TAM‑kategoacuteria keacutepzeacutese) eacutes ezzel paacuterhuzamosan a szerkezet produktivitaacutesa eacutes gyakorisaacutega segeacutedigei szerep-rıl tanuacuteskodik A keacutet aacutellapot koumlzoumltti vaacuteltozaacutes veacutelemeacutenyem szerint egyeacutertelmően grammatikalizaacutecioacutekeacutent eacutertelmezhetı ami iacutegy (Slade 2013 20ndash24 peacuteldaacutei mellett) uacutejabb elleneacuterv Butt eacutes Lahiri fentebb ideacutezett veacutelemeacutenyeacutevel szemben

132 Vouml Amano 2009 224 n 484 133 Vouml Amano 2009 248 n 634 134 Vouml Amano 2009 294 n 907 A keacuteziratok eacutes kiadaacutesok bdquosvadhaymrdquo vaacuteltozatot tartalmaznak

a svadaym alak szoumlvegjaviacutetaacutes eredmeacutenye (ld Gotō 1987 340ndash341 n 837 Hoffmann 1976 469ndash470 n 6)

135 Vouml Amano 2009 439 n 1733 1735 E perifraacutezis leacutetrejoumltteacutenek felteacutetelezhetı indokaacuteroacutel ld Hoffmann 1976 469ndash470 n 6

136 Ugyancsak Pāṇini (3142) emliacuteti a veacutedikusban aacutelliacutetoacutelag elıforduloacute bdquocikayām akaḥrdquo alakot is (a cay‑ rsquogyőjtrsquo gyoumlkbıl vouml Kāśikāvtti ad loc Vasu 1988 366) ez azonban a fennmaradt szoumlve-gekbıl nem adatolt (vouml Hoffmann 1976 469 n 6)

137 A 3 szemeacutelyő alakok kizaacuteroacutelagossaacutega a korpuszban egybevaacuteg Iglesias‑Raacutebade 2001 161 megfigyeleacuteseacutevel ti hogy a koumlzeacutep‑angolban a nimen eacutes taken igeacutekkel alkotott N+V komplex predi-kaacutetumok dominaacutensan 3 szemeacutelyben hasznaacutelatosak

II EsettanulmaacutenyokII EsettanulmaacutenyokII EsettanulmaacutenyokII Esettanulmaacutenyok

61

II 1 ŚRUṢṬIacuteṂ KAR-

A śruṣṭiacuteṃ kar- szerkezet a gvedaacuteban neacutegy alkalommal fordul elı (RV 1697b 2149a 7186c 71810d)138 Szoacute szerinti jelenteacutese rsquoengedelmeskedeacutest csinaacutelrsquo eacutes uacutegy tőnik teljesen ekvivalens eacutes szinoniacutem az egyszerő śroṣ- rsquohallgat valakire en-gedelmeskedikrsquo igeacutevel amelybıl a szerkezet neacutevszoacutei tagja a śruṣṭiacute- rsquoengedelmes-kedeacutesrsquo deverbaacutelis nomen actionis keacutepezve van

(55) aacutedhvaryavaḥ kaacutertanā śruṣṭiacutem

adhvaryuPLVOC csinaacutelAORIMP2PL engedelmeskedeacutesACC

asmai (RV 2149a)139

DAT

rsquoOacute adhvaryuk engedelmeskedjetek nekirsquo

(56) śruṣṭiacuteṃ cakrur bhɹgavo druhyaacutevaś

engedelmeskedeacutesACC csinaacutelPRFACT3PL BhguPLNOM DruhyuPLNOM

ca (RV 7186c)

eacutes

rsquoA Bhguk eacutes a Druhyuk engedelmeskedtekrsquo

(57) śruṣṭiacuteṃ cakrur niyuacuteto raacutentayaś

engedelmeskedeacutesACC csinaacutelPRFACT3PL loacutefogatPLNOM harcos()PLNOM

ca (RV 71810d)

eacutes

rsquoA fogatok eacutes a harcosok () engedelmeskedtekrsquo

(58) nɹbhyo yaacuted ebhyaacuteḥ śruṣṭiacuteṃ

feacuterfiPLDAT mivel ezPLDAT engedelmeskedeacutesACC

cakartha (RV 1697b)

csinaacutelPRFACT2SG

rsquomivel engedelmeskedteacutel ezeknek a feacuterfiaknakrsquo

Vegyuumlk szaacutemba a śruṣṭiacuteṃ kar- szerkezetben elıforduloacute igealakokat Az (55)-oumls peacutel-daacuteban egy gyoumlkaoristos imperativusi alakkal (plur 2 kaacutertanā) aacutellunk szemben miacuteg a toumlbbi haacuteromban indicativus perfectumi igealakokat talaacutelunk (plur 3 cakrur eacutes sing 2 cakartha) Ezek az adatok rendkiacutevuumll fontosak annak feacutenyeacuteben hogy az egy-szerő śroṣ- igeacutenek a veacutedikusban kizaacuteroacutelag imperfectumi alakjai leacuteteznek eacutes egyaacutel-talaacuten nem hasznaacutelatos aoristosban vagy perfectumban A veacutedikus nyelvben a śroṣ-

138 Az elıfordulaacutesokra vonatkozoacute adataimat itt eacutes a tovaacutebbiakban a VWC megfelelı koumlteteire (a

RV eseteacuteben emellett meacuteg Lubotksy 1997 konkordanciaacutejaacutera) alapozom A szoumlveghelyeket a primeacuter forraacutesokban ellenıriztem a kontextussal egyuumltt

139 Ezt a pādaacutet ideacutezi a RV-Prātiśākhya 833 is

62

ige koumlvetkezı alakjaival talaacutelkozhatunk (vouml Gotō 1987 316ndash317) act inj impf plur 3 śroacuteṣan RV 1689b act imperat impf plur 3 śroṣantu RV 1865a SVK 1172c = JS 1188c med part impf śroacuteṣamāṇa- RV 3810c 776c 7511d140 Az a teacuteny hogy a śroṣ- igeacutenek a veacutedikus nyelv szinkroacuten igerendszereacuteben csak im-perfectumi alakjai leacuteteznek nyilvaacutenvaloacutean oumlsszefuumlgg ennek az uacuten szekundeacuter ige-gyoumlknek (śroṣ- lt PIE ḱles-) az eredeteacutevel Ez ugyanis eredetileg vagy desidera-tivuma (iacutegy veacutelekedik pl LIV 336 kuumlloumlnoumlsen n 1 vouml VIA 247) vagy s-aoristos coniunctivusa volt (ahogy Jasanoff 2003 182 gondolja) a śrav- (lt PIE ḱle-) ige-gyoumlknek Veacutelemeacutenyem szerint a LIV (vouml LIVAdd sv ḱle-) aacuteltal felsorolt tovaacutebbi toumlvek (aoristos fientiacutev essziacutev toumlvek) egyike sem tarthat szuumlkseacutegszerően szaacutemot alapnyelvi staacutetuszra hiszen az egyes nyelvek illetve aacutegak alapnyelv utaacuteni uacutejiacutetaacutesai-keacutent is magyaraacutezhatoacutek

Az egyszerő ige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet itt vaacutezolt kiegeacutesziacutetı megoszlaacutesa azaz komplementaacuteris disztribuacutecioacuteja gyenge vagy reacuteszleges szuppletivizmusroacutel (weak partial suppletion141) tanuacuteskodik az igei aspektus szempontjaacuteboacutel142 Ezeacutert joggal felteacutetelezhetjuumlk azt hogy a śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet nem csupaacuten stiliszti-kai vagy pragmatikai vaacuteltozatnak szaacutemiacutetott hanem elsıdleges funkcioacuteja eacuteppen az volt hogy a hiaacutenyos ragozaacutesuacute śroṣ- ige paradigmaacutejaacutenak uumlres pontjait betoumlltse eacutes magaacutenak a leacutetrejoumltteacutenek is ez a grammatikai funkcioacute lehetett az oka143 Az ige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet kapcsolataacutet az alaacutebbi taacuteblaacutezatos formaacuteban szemleacuteltethetjuumlk

impf śroacuteṣ‑a‑ mdash perf mdash śruṣṭiacuteṃ cakaacuter‑cak‑ aor mdash śruṣṭiacuteṃ kaacuter‑k‑

Meg kell azonban jegyeznuumlnk hogy H Grassmann (1876 22) az (55)-oumls peacuteldaacute-

ban szereplı mondatot a fentitıl elteacuterı moacutedon eacutertelmezi bdquoO Priester schaffet euch Gehoumlr bei diesemrdquo Eacuteles kuumlloumlnbseacuteg van a keacutet interpretaacutecioacute koumlzoumltt A fenti fordiacutetaacute-somban is koumlvetett eacutertelmezeacutes (amely megegyezik peacuteldaacuteul Geldnereacutevel [1951 I 294] eacutes maacutesok fordiacutetaacutesaacuteval) azt felteacutetelezi hogy a kaacutertanā ige alanya eacutes a deverbaacutelis fıneacutevben (śruṣṭiacutem) szereplı cselekveacutes veacutegrehajtoacuteja egy eacutes ugyanaz a szemeacutely Grassmann azonban uacutegy veacuteli a keacutet szereplı kuumlloumlnboumlzı Ha Grassmann-nak igaza

140 Az upāśroṣat JB 3276 alak probleacutemaacutejaacuteroacutel (act ind praet impf sing 3 az uacutepa śroṣ- igeacutebıl

Narten 1964 261 n 819 eacutes maacutesok szerint) ld Gotō 1987 317 n 762 Az avesztai nyelvben leacutetezik egy sing 1 szemeacutelyő coniunctivusi sǩraošānē Y 504 alak (LIV 336 EWAia II 672) de ezt a srauu- ige (a veacuted śrav- rsquohall hallgatrsquo megfelelıje) s-aoristosaacuteboacutel is levezethetjuumlk (vouml Kellens 1995 67)

141 A szuppletivizmus tiacutepusairoacutel roumlviden ld Spencer 2003 217 142 Az hogy az imperfectum aoristos eacutes perfectum vonatkozaacutesaacuteban az aspektus fogalmaacutet hasznaacute-

lom inkaacutebb csak roumlvid eacutes keacutenyelmes utalaacutes arra a funkcioacutera amellyel az egyes primeacuter igetoumlvek a korai veacutedikus nyelvben rendelkezhettek eacutes nem jelenti felteacutetlenuumll azt hogy teacutenylegesen tisztaacuten as-pektuaacutelis jelleguumlk lett volna Ezekrıl a keacuterdeacutesekrıl leguacutejabban laacutesd Dahl 2010

143 Aacuteltalaacuteban veacuteve elmondhatoacute hogy a perifrasztikus szerkezetek alkalmasak arra hogy bizonyos paradigmatikus hiaacutenyokat betoumlltsenek (ld Haspelmath 2000 657 Schutzeichel 2014 60 193ndash194)

63

lenne akkor a szerkezet hasonloacute lenne a latin audientiam facere rsquohallgataacutesra keacutesz-tetrsquo144 szerkezethez amelyben a facere igeacutenek grammatikalizaacuteloacutedott kauzatiacutev-fak-titiacutev jelenteacutese van145

(59) exsurge praeco fac populo

felkelIMPACT2SG kikiaacuteltoacuteVOC csinaacutelIMPACT2SG neacutepDAT

audientiam (Pl Poen 11)

hallgataacutesACC

rsquoKelj fel kikiaacuteltoacute eacutes biacuterd hallgataacutesra a neacutepetrsquo146

Ha azonban a RV 214 himnusz szoumlvegeacutenek egeacuteszeacutet figyelembe vesszuumlk hamar vilaacutegossaacute vaacutelik hogy aki a keacuterdeacuteses helyen hallgat valakira vagy engedelmeskedik nem lehet Indra (akire a mondatban az anaforikus hasznaacutelatuacute koumlzelre mutatoacute asmai neacutevmaacutes utal) hanem csak az adhvaryuk eacutes az asmai azt kell hogy jelentse akinek a papok engedelmesseacuteggel tartoznak aki iraacutenyaacuteban a papoknak engedelmeskedni kell Amellett hogy az egeacutesz himnusz leacutenyegeacuteben egy felszoacuteliacutetaacutes vagy keacutereacutes az adhvaryukhoz hogy aacuteldozzanak Indraacutenak eacutes iacutegy eleacutegiacutetseacutek ki szoacutemaital iraacutenti vaacute-gyaacutet eacutes szomjaacutet vilaacutegosan mutatja az itt megfogalmazott eacutertelmezeacutes helyesseacutegeacutet az is hogy a 8ab pādaacutekban ugyancsak a śruṣṭiacute- fıneacutev szerepel eacutes ott keacutetseacuteget kizaacuteroacutean a papokra vonatkozik147

144 Vouml Ittzeacutes 2007 11 n 31 (Cic Div Caec 42 kapcsaacuten) 145 Laacutesd Hofmann 1996 204ndash207 az adferre igeacutevel alkotott hasonloacute latin kauzatiacutev szerkezetekrıl 146 A plautusi audientiam facere korai veacutedikus paacuterhuzamakeacutent laacutesd a koumlvetkezı szoumlveghelyet

amelyben az aacutesureṣu hellip ugreacuteṣu locativusi bıviacutetmeacuteny a plautusi ideacutezet populo dativusaacutenak feleltet-hetı meg

a yaacutethā dev aacutesureṣu ahogyan istenPLNOM asuraPLLOC śraddhm ugreacuteṣu cakrireacute (RV 101513ab) bizalomACC hatalmasPLLOC csinaacutelPRFINDMED3PL rsquoahogyan az istenek bizalmat eacutebresztettek (maguk iraacutent) a hatalmas asuraacutekbanrsquo

A latin dativushoz laacutesd meacuteg (a glosszaacuteban az INTENS roumlvidiacuteteacutes a nyomateacutekosiacutetoacute neacutevmaacutest jelenti) b facit hellip per se ipsa sibi

csinaacutelPRS3SG aacuteltal magaREFLACC magaINTENSNOMF magaDAT audientiam diserti senis composita hallgataacutesACC eacutekesszoacuteloacuteGEN oumlregGEN rendezettNOMF et mitis oratio (Cic Sen 28) eacutes szeliacutedNOMF beszeacutedNOMF rsquoAz eacutekesszoacuteloacute oumlregember rendezett eacutes szeliacuted beszeacutede maga nyer magaacutenak meghallgataacutestrsquo

147 A śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet maacutesik haacuterom elıfordulaacutesa termeacuteszetesen szinteacuten megerı-siacuteti a hagyomaacutenyos eacutertelmezeacutest

64

(60) aacutedhvaryavo yaacuten naraḥ kāmayādhve

adhvaryuPLVOC amiSGACC feacuterfiPLVOC oacutehajtIPFVSBJVMED2PL

śruṣṭ vaacutehanto naśathā

engedelmeskedeacutesSGINS viszPTCPIPFVACTPLNOM eleacuterAORSBJVACT2PL

taacuted indre (RV 2148ab)

azSGACC IndraLOC

rsquoOacute adhvaryuk amit csak oacute feacuterfiak oacutehajtotok (magatoknak) el fogjaacutetok eacuterni Indraacutenaacutel ha

engedelmesseacutegel viszitek (neki az aacuteldozatot)rsquo

Veacuteguumll meg kell jegyeznuumlnk hogy a śroṣ‑ ige eacutes a śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet koumlzoumltt fennaacutelloacute szuppletiacutev viszony nem vezetett arra az eredmeacutenyre hogy a szerke-zet az ige perifrasztikus aoristosi eacutes perfectumi alakjakeacutent grammatikalizaacuteloacutedott volna Eacuteppen ellenkezıleg a śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet a korai veacutedikus kor-szak utaacuten teljesen eltőnt a veacutedikus nyelvbıl eacutes ndash elenyeacuteszı szaacutemuacute keacutesıbbi megjele-neacuteseacutetıl (ld fentebb) eltekintve ndash leacutenyegeacuteben ez a sors vaacutert magaacutera a śroṣ‑ igeacutere is148 Teacuterjuumlnk ki roumlviden ebbıl a peacuteldaacuteboacutel kiindulva a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elemeinek szoacuterendjeacutere A śruṣṭiacuteṃ kar- mind a neacutegy elıfordulaacutesakor a keacutet tag koumlzvetlenuumll egy-maacutes mellett helyezkedik el Aacuteltalaacuteban N+V sorrendet talaacutelunk kiveacuteve az (55)-oumls peacuteldaacutet ahol V+N sorrendet149 A fordiacutetott szoacuterendneacutel a kar- imperativusban aacutell (kaacuter-tanā śruṣṭiacutem) ami arra utal hogy itt a felszoacuteliacutetoacute (direktiacutev) mondatban egy szintak-tikai mozgataacutesi mővelet toumlrteacutenhetett ndash feltehetıen ndash a tagmondat bal perifeacuteriaacutejaacutera150 Egyelıre nincs eleacuteg adatunk ahhoz hogy eldoumlntsuumlk elmeacuteletileg lehetseacuteges lenne-e maacutes elemek megjeleneacutese is a V eacutes az N koumlzoumltt vagy ilyen esetekben is felteacutetlenuumll szomszeacutedosnak kell lennie a keacutet oumlsszetevınek

A toumlbbi esettanulmaacuteny is alaacutetaacutemasztja az itt elmondottakat ugyanis azokban a veacutedikus oacuteind szerkezetekben amelyek biztosan funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tekinten-dık a keacutet tag koumlzvetlenuumll egymaacutes mellett helyezkedik el V+N szoacuterendet talaacutelunk egy tiltoacute mondatban (m karma devaheacuteḷanam ld II 5) ami egybecseng a kaacutertanā śruṣṭiacutem szoacuterenddel A szinteacuten imperativusi raacuteṇaṃ kdhi (N+V ld II 6) eacutes a parti-cipiumot tartalmazoacute kṇvaacuten saṃcʴtaṃ vicʴtam (V+N ld II 9) alapjaacuten azonban azt

148 A veacutedikus śruṣṭiacuteṃ kar-ral szinoniacutem funkcioacuteigeacutes szerkezetet talaacutelunk az avesztaiban is amelyet

a dā- rsquotesz helyezrsquo funkcioacuteige (vouml oacutei dhā-) eacutes a śruṣṭiacute-val etimoloacutegiai rokonsaacutegban aacutelloacute de elteacuterı keacutepzeacuteső sǩraoa- rsquoengedelmesseacutegrsquo fıneacutev alkot (vouml Schutzeichel 2014 161ndash162 Skjaeligrvoslash 2009 156)

a yōi mōi ahmāi sǩraoǩm dąn akiPLNOM eacutenGEN ezDAT engedelmesseacutegACC teszAORINJACT3PL caiiascā (Y 455c) baacuterkiPLNOM rsquobaacuterkik akik az eacuten eme (szavam) iraacutent (esetleg iraacutentam itt) engedelmesseacuteget tanuacutesiacutetanakrsquo

149 Hasonloacutet laacutetunk a hindiacuteben is ahol az N+V sorrend alapvetıen koumltoumltt eacutes a keacutet tag koumlzoumltt csak a tagadoacuteszoacute (nahī) eacutes bizonyos klitikumok (pl bhī rsquoisrsquo) fordulhatnak elı Az ige a szerkezetbıl topi-kalizaacutecioacute reacuteveacuten a mondat elejeacutere mozgathatoacute ami azt eredmeacutenyezheti hogy a keacutet tag elvaacutelik egy-maacutestoacutel Ld Mohanan 1997 444ndash447 460ndash466

150 Ezt a jelenseacuteget laacutetjuk a latinban is ahol az ige bal perifeacuteriaacutera toumlrteacutenı mozgataacutesa szinteacuten vala-milyen specifikus szemantikai eacuterteacutekkel biacuter (Salvi 2005 441ndash444 2015 373)

65

kell mondanunk hogy a felteacutetelezett mozgataacutes egyreacuteszt nem volt koumltelezı a felszoacute-liacutetoacute mondatokban maacutesreacuteszt lehetseacuteges volt peacuteldaacuteul participiumi igealaknaacutel is Az N+V szoacuterendre eacutes a tagok koumlzvetlenuumll szomszeacutedos poziacutecioacutejaacutera vonatkozoacutelag ld meacuteg az esettanulmaacutenyok kereteacuteben taacutergyalt vimoacutecanaṃ kṇute (II 2) abhipitvaacuteṃ karate-taḥ (II 4) eacutes saacutergam akṇod (II 8) kifejezeacuteseket

66

II 2 VIMOacuteCANAṂ KAR-

Ebben a fejezetben a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezetet elemzem amelynek jelenteacutese rsquo(igaacuteboacutel) kifog elenged szabadon enged (szoacute szerint kifogaacutest csinaacutel)rsquo Az itt levont koumlvetkezteteacutesek szuumlkseacutegszerően spekulatiacutevabbak lesznek toumlbb maacutesik eset-tanulmaacuteny tanulsaacutegainaacutel hiszen a vizsgaacutelt szerkezet az egeacutesz veacutedikus korpuszban egyetlenegy alkalommal fordul elı151 Mivel a cselekveacutest kifejezı vimoacutecana- rsquokifo-gaacutes elengedeacutes szabadon engedeacutesrsquo nomen actionis amely oumlnmagaacuteban is ritka a veacute-dikus szoumlvegekben152 az igekoumltıs viacute moc- rsquo(igaacuteboacutel) kifog elenged szabadon enged kioldrsquo igeacutebıl van keacutepezve ezeacutert elıszoumlr az utoacutebbi ige morfoszintaktikai eacutes szeman-tikai tulajdonsaacutegait fogom megvizsgaacutelni majd utaacutena adok szaacutemot a viacute moc- ige eacutes a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet kapcsolataacuteroacutel Elemzeacutesem soraacuten elsısor-ban a gveda szinkroacuten nyelvi rendszereacutere fogok oumlsszpontosiacutetani eacutes csak a fejezet

151 Ami az esetleges keacutesıbbi elıfordulaacutesokat illeti a szentpeacutetervaacuteri szanszkrit-szoacutetaacuter vimoacutecana-

szoacutecikke a rsquomegszabadiacutetaacutes megmenteacutesrsquo jelenteacutesneacutel (PW V 1145) regisztraacutelja a Mahābhārata egy szoumlveghelyeacutet

a athavā~ ahaṃ kariṣyāmi kulasya~ asya vagy eacutenNOM csinaacutelFUTACT1SG csalaacutedGEN ezGEN vimocanam (MBh 114713ab) megmenteacutesACC rsquovagy eacuten ezt a csalaacutedot meg fogom mentenirsquo (szoacute szerint rsquoennek a csalaacutednak a megmenteacuteseacutet fogom csinaacutelnirsquo)

A szoacutetaacuter aacuteltal hozott olvasatot az eposz poonai kritikai kiadaacutesa nem fıszoumlvegben hanem varia lectioacute-keacutent tartalmazza eacutes a vimocanam helyett az ndash etimoloacutegiailag vele oumlsszefuumlggı ndash vimokṣaṇam olva-satot reacuteszesiacuteti elınyben Ezen a szoumlvegvaacuteltozaton kiacutevuumll semmifeacutele maacutes elıfordulaacutesaacutet nem talaacuteltam a vimoacutecanaṃ kar- szerkezetnek a veacutedikus oacuteind az epikus eacutes a klasszikus szanszkrit szoumlvegekben A szoumlveg modernseacutege miatt irrelevaacutensnak tekintem a szerkezet elıfordulaacutesaacutet Mukunda Jha Bakshinak a keacutesıveacutedikus Lāṭyāyana-Śrautasūtraacutehoz keacutesziacutetett 20 szaacutezadi Saralā elnevezeacuteső kommentaacuterjaacuteban (Bakshi 1984) ahol a veacutedikus proacutezai szoumlveg stomaṃ vimuntildeceyur kifejezeacuteseacutet a stomavimocanaṃ kuryuḥ koumlruumlliacuteraacutessal parafrazeaacutelja

b stomaṃ vimuntildeceyur (LāŚS 2111) dicsıiacutetı_eacutenekACC kibocsaacutetOPTACT3PL rsquomondjanak (szoacute szerint bocsaacutessanak ki) dicsıiacutetı eacuteneketrsquo

c stoma-vimocanaṃ kuryuḥ dicsıiacutetı_eacutenek-kibocsaacutetaacutesACC csinaacutelOPTACT3PL

152 A szoacute a veacutedikus nyelvben szinte kizaacuteroacutelag a gvedaacuteboacutel adatolt (oumlsszesen 8x [eacutes 2x nomen agentiskeacutent] ld Lubotsky 1997 II 1306) Tovaacutebbi saṃhitā-elıfordulaacutesai a koumlvetkezık

a samudraacutesya vimoacutecanam (KS 1717 KKS 281) oacuteceaacutenGEN kifogaacutesNOM rsquoaz oacuteceaacuten bdquokifogaacutesardquorsquo

(Az a peacuteldaacuteban szereplı kifejezeacutes a samudraacutesya niveacuteśanam rsquoaz oacuteceaacuten megpiheneacutesersquo RV 101427b TSm 4613 stb szerkezet variaacutensa)

b vimoacutecanam evaacute taacutet (TSp 7515) kifogaacutesNOM valoacuteban azNOM rsquoaz valoacuteban kifogaacutes(a vminek)rsquo

67

veacutegeacuten teacuterek ki a keacutesıbbi szoumlvegekre mivel azok egy leacutenyegesen elteacuterı szinkroacuten nyelvtan (vagy nyelvtanok) termeacutekei

II 2 1 A MOC- IGE IGENEMEINEK HASZNAacuteLATA A GVEDAacuteBAN

A morfoszintaktikai kategoacuteriaacutek koumlzuumll a moc- igeacutevel kapcsolatban vizsgaacutelatunk szempontjaacuteboacutel az igenem azaz diateacutezis keacuterdeacutese eacuterdemel kituumlntetett figyelmet153 Baacuter aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy a moc- ige mind aktiacutev mind mediaacutelis rago-zaacutessal elıfordul a keacutet igenem hasznaacutelata koumlzoumltt a legtoumlbb esetben nagyon vilaacutegos szemantikai-funkcionaacutelis kuumlloumlnbseacuteg figyelhetı meg Activumban az igeacutenek aacuteltalaacute-ban agentiacutev-attingens jelenteacutese154 (rsquoelenged kiold szabadon engedrsquo) eacutes szintakti-kailag tranzitiacutev szerkeszteacutese van Ezt a hasznaacutelatot mutatjaacutek az alaacutebbi peacuteldaacutek

(61) muntildećmi tvā haviacuteṣā jvanāya kaacutem (RV 101611a)

elengedPRSACT1SG teACC aacuteldozatINS eacuteletDAT PTCL

rsquoSzabadon engedlek teacuteged az aacuteldozat aacuteltal hogy eacutelhessrsquo

(62) yoacute vo mahy abhiacuteśaster

akiNOM tiPLACC nagyABL aacutetokABL

aacutemuntildecat (RV 10307b)

elengedPSTACT3SG

rsquoaki megszabadiacutetott titeket a suacutelyos aacutetoktoacutelrsquo

A medium hasznaacutelata enneacutel valamivel oumlsszetettebb A reduplikaacutelt perfectum mediaacute-lis alakjainak (RV 9295c 101119c) pacientiacutevfientiacutev-inattingens155 jelenteacutese van (rsquoelengedtetik megszabadulrsquo) eacutes szintaktikailag intranzitiacutevkeacutent viselkednek

(63) nidoacute yaacutetra mumucmaheacute (RV 9295c)

szidaacutesABL ahol elengedPRFMEDIND1PL

rsquoahol megszabadultunk a szidalmazaacutestoacutelrsquo

153 Az igenemek funkcioacuteira vonatkozoacute terminoloacutegiaacuteval kapcsolatban ld Gotō 1987 25ndash29 Kuumlm-

mel 2000 6ndash7 A moc- RV-beli elıfordulaacutesait ld Lubotsky 1997 II 1078ndash1079 (sv muc) 154 Azaz az elsı aktaacutens az aacutegens (ezt fejezi ki az bdquoagentiacutevrdquo terminus) eacutes az aacuteltala kontrollaacutelt

cselekveacutes koumlzvetlenuumll eacuterint (erre utal az bdquoattingensrdquo kifejezeacutes) egy maacutesodik aktaacutenst 155 Azaz az elsı aktaacutens paacuteciense egy maacutesik aktaacutens aacuteltal veacutegrehajtott eacutes kontrollaacutelt cselekveacutesnek

illetve nincs kontrollaacuteloacute aktaacutens vagy szemeacutelye irrelevaacutens

68

(64) muacutemukṣamāṇā utaacute y mumucre (RV 101119c)

elengedDESPTCPMEDPLNOMF eacutes akiPLNOMF elengedPRFMEDIND3PL

rsquoa megszabadulni vaacutegyoacutek eacutes akik megszabadultakrsquo156

Az aoristos mediaacutelis alakjai a perfectumi alakokhoz hasonloacutean viselkednek eacutes lehet pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacutesuumlk (RV 75912d 108719d) Laacutesd a koumlvetke-zı peacuteldaacutet

(65) mtyoacuter mukṣīya (RV 75912d)

halaacutelABL elengedAOROPTMED1SG

rsquoBaacutercsak megszabadulneacutek a halaacuteltoacutelrsquo

Leacuteteznek azonban az ige aoristosaacutenak agentiacutev-attingens jelenteacuteső mediaacutelis alakjai is amelyek szintaktikailag tranzitiacutevak Ezekben az esetekben az ige aacuteltalaacuteban a praacute-ti igekoumltıvel van ellaacutetva (RV 5556b 7598c 102711c) amely bdquomegfordiacutetjardquo a cselekveacutes iraacutenyaacutet157 (rsquofelvesz feloumllt magaacutera vesz larr el-raacuteenged valamit magaacute-rarsquo) A mediumnak ilyenkor indirekt-reflexiacutev maacutes kifejezeacutessel affektiacutev jelenteacutesaacuter-nyalata van158 Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutet

(66) hiraṇyaacuteyān praacutetiy aacutetkā aacutemugdhvam (RV 5556b)

aranyPLACC PREV159 ruhaPLACC felveszAORINDMED2PL

rsquoMagatokra oumlltoumltteacutetek arany ruhaacutetokatrsquo

A moc- ige keacutet kuumlloumlnboumlzı keacutepzeacuteső imperfectumtıvel is rendelkezik A kizaacuteroacutelag mediumban ragozoacutedoacute intranzitiacutev muacutec-ya-imperfectumtınek (RV 1314c 86913d 102724d) pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacutese van (Kulikov 2012 420ndash425 Kuumlmmel 1996 83ndash84)160 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

156 Az ideacutezett reacuteszletben a desiderativumboacutel keacutepzett mediaacutelis melleacutekneacutevi igeneacutev (plur nom f

muacutemukṣamāṇās) ugyanilyen pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacutessel rendelkezik (ld a fordiacutetaacutest rsquomegszabadulni vaacutegyoacutekrsquo) Vouml Heenen 2006 201ndash202

157 Vouml Kuumlmmel 1996 84 n 147 (bdquoGegensatz zum Simplexrdquo) 158 Azaz az elsı aktaacutens egyben az aacuteltala veacutegrehajtott cselekveacutes ciacutemzettje vagy kedvezmeacutenyezettje

is Az egyetlen kiveacutetel a praacuteti moc- itt leiacutert hasznaacutelata aloacutel a kataroacute meniacuteṃ praacuteti taacuteṃ mucāte 1027 11c (thematikus aor med conj sing 3) mondat lenne amelyben a praacuteti moc- igeacutet minden magya-raacutezoacute eacutes fordiacutetoacute rsquoeldob raacutedob raacutevetrsquo vagy valamilyen hasonloacute jelenteacutessel fordiacutetja a mediaacutelis igenem elleneacutere (pl Geldner 1951 III 167 bdquoWelcher von beiden wird seinen Zorn auf ihn werfenrdquo) A fejezethez csatlakozoacute kiteacuterıben fejtem ki hogy ez az eacutertelmezeacutes helytelen eacutes a mediaacutelis igeacutet a szo-kaacutesos indirekt-reflexiacutevaffektiacutev jelenteacutessel kell eacutertelmeznuumlnk A szinteacuten mediaacutelis viacute mucadhvam alak-roacutel ld alaacutebb II 2 3

159 Itt eacutes az alaacutebbiakban egyszerőseacuteg kedveacuteeacutert PREV-vel glosszaacutelom azokat az igekoumltıket (ill uacuten lokaacutelis partikulaacutekat) amelyek az ige jelenteacuteseacutehez eredeti jelenteacutesuumlktıl elteacuterı nem aacutettetszı jelenteacutest adnak hozzaacute Az igekoumltıs ige egeacuteszeacutenek jelenteacuteseacutet az igetıneacutel adom meg

160 Kuumlmmel eacuterinti a gvedaacuteban keacutetszer (RV 512d 101071b) elıforduloacute amoci pass aor sing 3 alakot is

69

(67) saacute pāduacuter asya nirṇiacutejo naacute

azNOM laacutebNOM ezGEN ruhaABL mint

mucyate (RV 102724d)

elengedPRSINDMED3SG

rsquoA laacuteba kiszabadul (kibuacutejik) mintha egy ruhaacuteboacutel (buacutejna ki)rsquo

A sőrőn elıforduloacute nazaacutelis infixumot tartalmazoacute 6 igeosztaacutelyos thematikus muntildec-aacute- imperfectumtı mindkeacutet igenemben ragozoacutedik (Hill 2007 52ndash57 [a thematikus ao-ristosroacutel is]) Fontos hogy a gvedaacuteban mind a tı gyakoribb aktiacutev mind valamivel ritkaacutebb mediaacutelis alakjai rendszerint agentiacutev-attingens jelenteacutessel rendelkeznek (vouml Kuumlmmel 1996 84) Ugyanakkor leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg hogy a med impf muntildec-aacute-te mindig igekoumltıvel aacutell meacutegpedig toumlbbnyire (RV 2172d 4532b 5812a 91009c) a praacuteti-val (rsquofelvesz magaacutera veszrsquo161) egy alkalommal (RV 10385c) a kettıs praacute paacuteri igekoumltıvel (rsquomegszabadul kiszabadiacutetja magaacutetrsquo direkt-reflexiacutev jelenteacutessel162) Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

(68) praacuteti drāpiacutem amuntildecathāḥ (RV 91009c)

PREV ruhaACC felveszPSTMED2SG

rsquoFelvetted a ruhaacutedatrsquo

(69) praacute muntildecasva paacuteri kuacutetsād (RV 10385c)

PREV elengedIMPMED2SG PREV KutsaABL

rsquoSzabadulj megszabadiacutetsd ki magad Kutsaacutetoacutelrsquo

A kuumlloumlnfeacutele aspektustoumlvek igenemeinek hasznaacutelataacuteroacutel tehaacutet oumlsszefoglaloacutelag a kouml-vetkezıket mondhatjuk A moc- ige activumban mindig agentiacutev-attingens jelenteacutes-sel rendelkezik Mediaacutelis alakjai toumlbbnyire pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacuteső-ek azonban ezek is hasznaacutelhatoacuteak agentiacutev-attingens jelenteacutessel de csak abban az esetben ha bizonyos igekoumltık (praacuteti eacutes praacute paacuteri) jaacuterulnak hozzaacutejuk Ezekkel egyuumltt viszont a mediaacutelis alakoknak egyszersmind direkt vagy indirekt reflexiacutev aacuternyalata is van

II 2 2 AZ IGEKOumlTİS VIacute MOC- IGE A GVEDAacuteBAN

A moc- ige a gvedaacuteban nagyon gyakran (oumlsszesen 21x) fordul elı a viacute igekoumltıvel egyuumltt (RV 12413d 11711d 11774d 2284c 2286c 2383a 3321d 3341c 3353c 3418a 4126c 527d 5621b 6401b 7887b 7915d 109414c 10104

161 Vouml a med aor praacuteti-val egyuumltti hasznaacutelataacuteroacutel a 68 oldalon mondottakat 162 Azt hogy a medium a (69) peacuteldaacuteban agentiacutev jelenteacuteső eacutes direkt-reflexiacutev aacuternyalattal rendelke-

zik az imperativus igemoacuted hasznaacutelata bizonyiacutetja hiszen ez azt mutatja hogy az elsı aktaacutens kont-rollaacutelja a cselekveacutest

70

1c 101268c 101383a 101601b) Aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy az igekouml-tıs viacute moc- rsquo(igaacuteboacutel) kifog elenged szabadon enged kioldrsquo ige viselkedeacutese megfe-lel annak az aacuteltalaacutenos keacutepnek amelyet az elızı alfejezetben a moc- igenemeinek hasznaacutelataacuteroacutel felvaacutezoltam Vannak azonban olyan alakjai amelyek neacutemi magyaraacute-zatot igeacutenyelnek

Elıszoumlr is leacutetezik a thematikus aoristosnak egy mediaacutelis imperativus plur 2 sze-meacutelyő alakja (viacute mucadhvam) amely vaacuteratlanul agentiacutev-attingens jelenteacutessel ren-delkezik aneacutelkuumll hogy ezzel egyidejőleg direkt vagy indirekt (affektiacutev) reflexivitaacutest fejezne ki Mint fentebb laacutettuk ilyen jelenteacutest az aktiacutev alakok szoktak hordozni163 A keacutesıbbiekben (II 2 3) visszateacuterek erre a fontos alakra itt most egyelıre csak regisztraacutelom az elıfordulaacutes teacutenyeacutet

(70) niacute heacuteḷo dhattaacute viacute mucadhvam

le duumlhACC teszIMPACT2PL PREV kifogAORIMPMED2PL

aacuteśvān (RV 11711d)

loacutePLACC

rsquoNyomjaacutetok el duumlhoumltoumlket fogjaacutetok ki lovaitokatrsquo164

Az egyszer elıforduloacute sing 2 szemeacutelyő reduplikaacutelt iniunctivusi viacute mumucas alak (amely a m tiltoacuteszoacuteval egyuumltt tiltaacutest fejez ki) vitatott megiacuteteacuteleacuteső a szakirodalomban

(71) m~ āreacute asmaacuted viacute mumuco (RV 3418a AVŚ 20238a)

ne taacutevol miPLABL PREV kifogINJ2SG

rsquoNe taacutevol tıluumlnk fogj kirsquo

A keacuterdeacuteses igealak minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint agentiacutev-attingens jelenteacutessel ren-delkezik (ld alaacutebb a taacutergy ellipsziseacuterıl) de pontos morfoloacutegiai eacutertelmezeacutese sok keacuter-deacutest vet fel Baacuter egyesek egy reduplikaacutelt imperfectumtı (pl Thieme 1929 42 52) vagy perfectumtı (pl Lubotsky 1997 II 1078) aktiacutev alakjaacutenak tartjaacutek Kuumlmmel

163 Laacutesd peacuteldaacuteul a koumlvetkezı szoumlveghelyeket ahol a viacute moc- aktiacutev alakjai fordulnak elı teljesen

azonos jelenteacutessel a viacute mucā haacuterī ihaacute (RV 11774d)

PREV kifogAORIMPACT2SG fakoacuteDUACC itt rsquoItt fogd ki a fakoacute (lovakat)rsquo

b graacutesetām aacuteśvā viacute muca~ ihaacute eszikIMPMED3DU loacuteDUNOM PREV kifogAORIMPACT2SG itt śoacuteṇā (RV 3353c) rıtsziacutenőDUACC rsquoEgyenek lovaid fogd ki itt a rıtsziacutenőeketrsquo

164 Kuumlmmel 2000 382 (egy ŚB-szoumlveghely mellett) eacuteppen erre az elıfordulaacutesra hivatkozik hogy igazolni proacutebaacutelja a moc- ige mediaacutelis alakjainak az aktiacutev alakokkal megegyezıen agentiacutev-attingens jelenteacutese is lehet

71

2000 381ndash382 leguacutejabban a mediaacutelis perfectumi eacutertelmezeacutes mellett eacutervelt165 To-vaacutebbi lehetıseacutegkeacutent meacuteg az is felvetıdhet hogy a gāyatrī pāda jambikus sorzaacuterla-taacuteban egy metrikailag megfelelıbb hosszuacute magaacutenhangzoacutes viacute mūmucas formaacutet aacutel-liacutetsunk helyre amelyet reduplikaacutelt aor inj act sing 2 szemeacutelyő alakkeacutent lehetne eacutertelmezni166 Teacuteny azonban hogy az ige reduplikaacutelt aoristosa csak joacuteval keacutesıbb a klasszikus szanszkritboacutel adatolt elıszoumlr167 Az elsı elıfordulaacutes amirıl tudomaacutesom van egy Kr u 5 szaacutezadi Vākāṭaka-feliraton (CII V no 27 17 sor168) szerepel amūmucat act ind sing 3 (vouml tovaacutebbaacute amūmucat act ind sing 3 BhāP 8131 8333 121321 amūmucan act ind plur 3 BhāP 6220) E neheacutezseacutegek miatt az igenemet eacuterintı tovaacutebbi fejtegeteacutesek soraacuten a viacute mumucas alakot figyelmen kiacutevuumll fogom hagyni169

Haacuterom (vagy talaacuten neacutegy) olyan szoumlveghely van a gvedaacuteban amelyben a viacute moc- ige valamely szemantikailag agentiacutev aktiacutev alakja laacutetszoacutelag inattingens jelenteacutessel hasznaacutelatos Szintaktikai eacutertelemben ilyenkor a mondatban nincsen taacutergy azaz az ige laacutetszoacutelag intranzitiacutevkeacutent viselkedik Ezeken a helyeken az igeacutet egyszerően rsquomegaacutell megpihen nyugovoacutera teacuterrsquo jelenteacutessel is vissza lehetne adni170

(72) āśuacutebhiś cid yn viacute

gyorsPLINS meacuteg_is megyPTCPIPFVACTSGNOM PREV

mucāti nūnaacutem (RV 2383a)

bdquomegpihenrdquoAORSBJVACT3SG most

rsquoMeacuteg az is aki gyors (lovakon) lovagol pihenjen most megrsquo

165 Kuumlmmel szaacutemaacutera fontos eacuterv az eacutertelmezeacutes soraacuten hogy a viacute moc- igeacutenek a veacutedikus nyelvben

maacutes olyan mediaacutelis alakjai is vannak amelyek agentiacutev-attingens jelenteacutessel rendelkeznek (vouml 164 jz) Ahogy alaacutebb laacutetni fogjuk a korai veacutedikus nyelv szinkroacuten rendszereacuteben ez az eacuterv nem aacutellja meg a helyeacutet

166 Ezt a lehetıseacuteget Kuumlmmel 2000 382 is szaacutemiacutetaacutesba veszi de el is utasiacutetja 167 A reduplikaacutelt aoristoshoz hasonloacutean mőveltetı jelenteacuteső eacutes vele paradigmatikusan oumlsszetarto-

zoacute causativum maga is csak az epikus szanszkrittoacutel kezdve ismert (vouml PW V 812‒813) 168 Mirashi (ed) 1963 126 (a felirat dataacutelaacutesaacuteroacutel ld a 121 oldalt) Koumlszoumlnoumlm Dezsı Csabaacutenak

hogy erre az elıfordulaacutesra felhiacutevta a figyelmemet 169 Megoldaacutest jelenthetne az eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutekra (Hoffmann 1967 43ndash106 megaacutellapiacutetaacutesai-

val oumlsszhangban) ha meg tudnaacutenk mondani hogy a m hellip viacute mumucas tiltaacutesnak (aoristoskeacutent) pre-ventiacutev vagy (imperfectumi vagy perfectumi alakkeacutent) inhibitiacutev eacutertelme van Sajnos a tiltaacutes eacutertelme-zeacutese nem egyeacutertelmő Baacuter Hoffmann 1967 83 azt aacutelliacutetja inhibitiacutev tiltaacutesroacutel van szoacute eacutes a beszeacutelı egy ismeacutetlıdıen elıforduloacute esemeacutenyt kiacutevaacuten megszakiacutetani felfuumlggeszteni (Hoffmann fordiacutetaacutesa bdquospann nicht [immer wieder] fern von uns ausrdquo) uacutegy veacutelem a kontextus alapjaacuten valoacutesziacutenőbb az az eacutertel-mezeacutes hogy a tiltaacutes egy meghataacuterozott szituaacutecioacutera vonatkozik (ld a proximaacutelis deiktikus idaacutem neacutev-maacutes hasznaacutelataacutet im 3a eṣuacute 4b) eacutes ezeacutert a m hellip viacute mumucas tiltaacutest preventiacutev jellegőnek kell fel-fognunk (vouml Kuumlmmel 2000 382) Ez az aoristosi eacutertelmezeacutes feleacute billenteneacute a meacuterleg nyelveacutet

170 Mivel alaacutebb amellett fogok eacutervelni hogy ez a fordiacutetaacutes nem szuumlkseacutegszerő ezeacutert a glosszaacutekban ideacutezıjelbe teszem a bdquomegpihenrdquo szoacutet A negyedik peacutelda a fentebb (71) emliacutetett mreacute asmaacuted viacute mu-muco 3418a lehet (rsquone taacutevol tıluumlnk bdquopihenj megrdquorsquo) ndash felteacuteve persze hogy a mumucas aktiacutev alak

72

(73) naacute śrāmyanti naacute viacute mucantiy

nem elfaacuteradPRSINDACT3PL nem PREV bdquomegpihenrdquoPRSINDACT3PL171

eteacute (RV 2284c)

ezPLNOM

rsquoİk (ti a folyoacutek [siacutendhavo 4b]) nem faacuteradnak el eacutes nem pihennek megrsquo

(74) aacutedha prīṇān viacute

haacutet megeleacutegedikPTCPIPFVMEDPLNOM PREV

mumuktam asmeacute (RV 7915d)

bdquomegpihenrdquoPRFIMPACT2DU miPLLOC

rsquoMegelegeacutedve pihenjetek haacutet meg (ti Indra eacutes Vāyu istenek) naacutelunkrsquo

Jobb megoldaacutesnak tőnik azonban az ha felteacutetelezzuumlk hogy ezek az igealakok is valoacutejaacuteban attingens jelenteacutesőek csak eacuteppen taacutergyi argumentumuk ti a kifogott lo-vak vagy egyeacuteb aacutellatok elliptikusan hiaacutenyzik a mondatboacutel A szoumlvegkoumlrnyezetben azonban ezek a kifogandoacute aacutellatok rendszerint vagy explicit (ld āśuacutebhiś RV 2383a rsquogyors (lovakon)rsquo172 haacuteripriya RV 3418b voc rsquoa fakoacute [lovaknak] kedvesrsquo vagy rsquofakoacute [lovakat] kedvelırsquo oumlsszeteacutetel elıtagja haacuteribhyāṃ RV 3411c rsquofakoacute [lova-kon]rsquo) vagy implicit (saraacutethaṃ yātam RV 7915b rsquojoumljjetek ugyanazon a kocsinrsquo amelyet termeacuteszetesen lovak huacuteznak) moacutedon jelen vannak eacutes onnan kell ıket ezek-be a mondatokba is odaeacutertenuumlnk173 Egyeduumll RV 2284c-ben szerepel a viacute moc- ige metaforikus eacutertelemben hiszen alanya itt a folyoacutek (siacutendhavo RV 2284b) A folyoacutek azok akik rsquonem fogjaacutek ki (lovaikat)rsquo174 azaz nem pihennek meg mivel soha nem faacuteradnak el (naacute śrāmyanti)

Mindez azt jelenti hogy figyelmen kiacutevuumll hagyva a diateacutezis szempontjaacuteboacutel keacutetes viacute mumucas RV 3418a alakot az igekoumltıs viacute moc- ige egy kiveacutetellel (viacute muca-dhvam RV 11711d) mindig activumban ragozoacutedik eacutes mindig agentiacutev-attingens jelenteacutese van Az imeacutent taacutergyalt haacuterom (vagy neacutegy) szoumlveghelyen elıforduloacute laacutetszoacute-lag inattingens hasznaacutelata csupaacuten a taacutergyi argumentum szintaktikai ellipsziseacutenek koumlszoumlnhetı

171 Valoacutesziacutenőleg muntildecanti helyett (Lubotsky 1997 II 1078) 172 Azaz a (72)ndash(74) szereplı mondatok taacutergya ezekkel a szőkebb kontextusban megjelenı aacutella-

tokkal koreferens pro A (72)-es peacutelda egeacuteszen pontos fordiacutetaacutesa tehaacutet ez lehetne rsquomeacuteg az is aki gyors (lovakon) lovagol fogja ki (azokat)rsquo Megjegyezhetjuumlk hogy a magyarban is hasznaacutelhatoacute ugyaniacutegy explicit taacutergy neacutelkuumll a kifog ige

173 Vouml peacuteldaacuteul RV 3418a Kuumlmmel-feacutele (2000 381) fordiacutetaacutesaacutet bdquoSpannSpannSpannSpanneeee nicht fern von uns [deideideidei----nenenene Zugtiere] ausausausausrdquo (kiemeleacutes az eredetiben) eacutes a Grassmann 1996 1048 aacuteltal megadott jelenteacutest bdquoeinkehren [eigentlich Rosse abspannen] rastenrdquo

174 JamisonndashBrereton 2014 I 442 sajaacutetos moacutedon szenvedı eacutertelemben veszi az aktiacutev igealakot bdquonor are they unharnessedrdquo

73

II 2 3 VERSMEacuteRTEacuteK EacuteS FORMULAacuteK VIacute MUCADHVAM AacuteŚVĀN

Az elmondottak feacutenyeacuteben meacuteg kuumlloumlnoumlsebbnek bizonyul a mediaacutelis aoristost tartal-mazoacute viacute mucadhvam aacuteśvān kifejezeacutes A szoumlveghelyet a koumlnnyebb koumlvethetıseacuteg kedveacuteeacutert uacutejra ideacutezem

(75) niacute heacuteḷo dhattaacute viacute mucadhvam

le duumlhACC teszIMPACT2PL el engedAORIMPMED2PL

aacuteśvān (RV 11711d)

loacutePLACC

rsquoNyomjaacutetok el duumlhoumltoumlket fogjaacutetok ki lovaitokatrsquo

Elengedhetetlenuumll fontos hogy a keacuterdeacuteses igealak metrikai koumlrnyezeteacutet is megvizs-gaacuteljuk

(76) niacute heacuteḷo dhattaacute viacute mucadhvam aacuteśvviacute mucadhvam aacuteśvviacute mucadhvam aacuteśvviacute mucadhvam aacuteśvānānānān

ndash ndash ndash rsquo 6 7| ndash8 9 ndash10 ndash11

Laacutethatjuk hogy a viacute igekoumltı koumlzvetlenuumll a trimeter-sor (triṣṭubh pāda) 5 szoacutetagjaacutet koumlvetı uacuten keacutesıi cezuacutera utaacuten talaacutelhatoacute175 eacutes azt koumlveti a haacuterom szoacutetagos muca-dhvam A pādaacutet az ige taacutergyi bıviacutetmeacutenye zaacuterja Ha a viacute moc- ige toumlbbi gveda-beli elıfordulaacutesaacutet megneacutezzuumlk roumlgtoumln eacuteszrevehetjuumlk hogy szaacutemos maacutes szoumlveghelyen az egyes szavak ugyanilyen konstellaacutecioacuteban aacutellnak a sor hatodik szoacutetagja a viacute igekoumltı ezt koumlveti a moc- valamilyen haacuterom szoacutetagos aktiacutev alakja a sorzaacuterlat utolsoacute keacutet szoacutetagjaacutet pedig a taacutergy (ritkaacuten az alany vagy az ige valamilyen maacutes bıviacutetmeacutenye) foglalja el

(77) sryasya yaacutetra vimucaacutentiy aacuteśvān (RV 5621b)

SūryaGEN ahol kifogPRSINDACT3PL176 loacutePLACC

ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoahol kifogjaacutek Sūrya lovaitrsquo177

(78) vidv aacutedabdho viacute mumoktu

boumllcsNOM csalhatatlanNOM PREV kioldPRFIMPACT3SG

pśān (RV 12413d)

koumlteleacutekPLACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoOldja ki a koumlteleacutekeket a boumllcs eacutes csalhatatlanrsquo

175 A metrikai fogalmakkal kapcsolatban ld Arnold 1905 illetve roumlvid aacutettekinteacuteskeacutent pl Macdo-

nell 1916 436ndash447 176 Valoacutesziacutenőleg vimuntildecaacutenti helyett (Lubotsky 1997 II 1078) 177 Vegyuumlk eacuteszre hogy itt pontosan ugyanaz a taacutergya az igeacutenek mint RV 11711d-ben

74

(79) dme(a-i)va178 vatsd viacute mumugdhiy

koumlteacutelACC_mint borjuacuteABL PREV leoldPRFIMPACT2SG

aacuteṃho (RV 2286c)

szorongattataacutesACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoMikeacutent a koumltelet a borjuacuteroacutel oldd le (roacutelam) a szonrongattataacutestrsquo179

(80) ev(aacute-a)smaacuted agne viacute mumugdhi

iacutegy_miPLABL AgniVOC PREV leoldPRFIMPACT2SG

pśān (RV 527c)

koumlteleacutekPLACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoIacutegy oldd le roacutelunk a koumlteleacutekeket oacute Agnirsquo

(81) āśuacutebhiś cid yn viacute

gyorsPLINS meacuteg_is megyPTCPIPFVACTSGNOM PREV

mucāti nūnaacutem (RV 2383a)

kifogAORSBJVACT3SG most

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoMeacuteg az is aki gyors (lovakon) lovagol fogja ki (azokat)rsquo

(82) aacutedha prīṇān viacute

haacutet megeleacutegedikPTCPIPFVMEDPLNOM PREV

mumuktam asmeacute (RV 7915d)

kifogPRFIMPACT2DU miPLLOC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoMegelegeacutedve fogjatok haacutet ki naacutelunkrsquo

(83) naacute śrāmyanti naacute viacute

nem elfaacuteradPRSINDACT3PL nem PREV

mucantiy eteacute (RV 2284c)

kifogPRSINDACT3PL ezPLNOM

ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoEzek nem faacuteradnak el eacutes nem pihennek megrsquo

178 A metrum jobb azonosiacutethatoacutesaacutega eacuterdekeacuteben ezekben a szoumlvegpeacuteldaacutekban a saṃdhikat nem

oldottam fel viszont alsoacute indexben zaacuteroacutejelben feltuumlntettem az oumlsszevont magaacutenhangzoacutekat 179 Scarlata 1999 389 felveti annak lehetıseacutegeacutet hogy RV 2286c-ben (hasonloacutekeacuteppen a RV

4126c = 101268c sorokban) az aacuteṃho (aacuteṃhas) alak a verssor veacutegeacuten haplologikusan roumlviduumllt vaacutel-tozata a szabaacutelyos aacuteṃhasas rsquoa szorongattataacutesboacutelrsquo ablativusnak Ennek azonban vilaacutegosan ellent-mond az a teacuteny hogy RV 4126c = 101268c-ben a tagmondatban maacuter szerepel egy ablativus (as-maacuted rsquoroacutelunkrsquo) miacuteg RV 2286c-ben a hasonlattal fennaacutelloacute paacuterhuzam teszi vilaacutegossaacute hogy az aacuteṃhas-t accusativusnak kell tekintenuumlnk

75

Figyelemremeacuteltoacuteak az alaacutebbi peacuteldaacutek is ahol a viacute ugyanabban a poziacutecioacuteban szerepel csak eacuteppen a moc- ige keacutetszoacutetagos aktiacutev alakja koumlveti

(84) aacuteva sya haacuterī viacute mucā

ki koumltIMPACT2SG fakoacuteDUACC PREV kifogAORIMPACT2SG

saacutekhāyā (RV 6401b)

baraacutetDUACC

ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoKoumlsd ki a fakoacute (lovakat) fogd ki a taacutersaidatrsquo

(85) graacutesetām aacuteśvā viacute muce(a-i)haacute

eszikIMPMED3DU loacuteDUNOM PREV kifogAORIMPACT2SG_itt

śoacuteṇā (RV 3533c)

rıtsziacutenőDUACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoHadd egyenek lovaid fogd ki itt a rıtsziacutenőeketrsquo

(86) priy saacutekhāyā viacute mucoacute(a-uacute)pa

kedvesDUACC baraacutetDUACC PREV kifogAORIMPACT2SG_feleacute

barhiacutes (RV 3431c)

aacuteldozati_főACC

ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoFogd ki a kedves taacutersaidat Az aacuteldozati főhoumlz (hellip)rsquo180

A viacute mucadhvam alakkal kapcsolatban laacutetnunk kell hogy a thematikus aoristos megfelelı aktiacutev plur 2 alakja (viacute mucata) a RV 11711d triṣṭubh pādaacuteban felboriacute-tanaacute a trochaikus zaacuterlatot meacuteg abban az esetben is ha az aacuteltalaacutenosan alkalmazott uacuten praśliṣṭasaṃdhi (a szoacuteveacutegi eacutes a szoacutekezdı a oumlsszeolvadaacutesa) helyett a keacutet szoacute kouml-zoumltt megtartanaacutenk a hiaacutetust annak eacuterdekeacuteben hogy a sor a megfelelı szaacutemuacute azaz tizenegy szoacutetaggal rendelkezzen

(87) hellip viacute mucata aacuteśvān hellip rsquo | () ndash ndash

Ezeacutert valoacutesziacutenőnek tartom hogy a mediaacutelis viacute mucadhvam igealak egy metrikai okokboacutel fakadoacute alkalmi keacutepzeacutes (neacutemet terminussal bdquoAugenblicksbildungrdquo) a koumlltıi

180 Az uacutepa barhiacutes rsquoaz aacuteldozati főhoumlzrsquo kifejezeacutes minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint a d pādaacuteban talaacutelhatoacute

mondathoz tartozik (vouml Geldner 1951 I 385 a vonatkozoacute jegyzettel egyuumltt) a tuvm imeacute havyavho havante (RV 3431d)

teACC ezPLNOM aacuteldozatvivıPLNOM hiacutevPRSMED3PL rsquohellip hiacutevnak teacuteged ezek az aacuteldozatvivıkrsquo

JamisonndashBrereton 2014 I 527 a kifejezeacutest a c pādaacutehoz veszi bdquounharness them at the ritual grassrdquo

76

nyelvtanban181 amelynek leacutetrejoumltteacutet a fentebb taacutergyalt formulaszerő szoacutekapcsolatok segiacutetetteacutek amelyekben azonos vagy hasonloacute metrikai feleacutepiacuteteacuteső aktiacutev alakok szere-peltek ugyanabban a metrikai poziacutecioacuteban182

Oumlsszefoglalva az elmondottakat az igekoumltıs viacute moc- ige a korai veacutedikus nyelv azaz a gveda nyelveacutenek szinkroacuten nyelvtanaacuteban kizaacuteroacutelag aktiacutev ragozaacutessal rendel-kezı ige volt183 Nem voltak hasznaacutelatosak mediaacutelis alakjai184 noha az indirekt-reflexiacutev posszessziacutev (Kuumlmmel) vagy posszessziacutev-affektiacutev (Gotō) medium185 hasz-naacutelata teljes meacuterteacutekben elkeacutepzelhetı lenne peacuteldaacuteul ha valaki sajaacutet lovaacutet vagy lovait fogja ki sajaacutet kocsija elıl vagy jaacutermaacuteboacutel Adataink vilaacutegosan mutatjaacutek hogy ilyen jelenteacutestartalmat a korai veacutedikus nyelv nem fejezett ki a viacute moc- ige posszessziacutev (-affektiacutev) mediumaacuteval (mint alaacutebb laacutetni fogjuk ez a nyelv keacutesıbbi korszakaira is igaz egeacuteszen a legkeacutesıbbi uacutejveacutedikus faacutezisig)186 Ahogy a fenti peacuteldaacutekboacutel joacutel laacutethatoacute

181 Lett volna maacutesik lehetıseacuteg is a metrikailag nem megfelelı aktiacutev viacute mucata alaknak a sor met-rikai mintaacutejaacuteba toumlrteacutenı integraacutelaacutesaacutera meacutegpedig az ige eacutes taacutergya sorrendjeacutenek felcsereacuteleacutese (hellip mu-catā viacutey aacuteśvān hellip | ndash ndash ndash) Ez a strateacutegia nem lett volna egyeduumllaacutelloacute hiszen ezt laacutetjuk RV 4126c = 101268c-ben is

a evoacute ṣuacutev agravesmaacuten muntildecatā viacutey iacutegy joacutel miPLABL leoldIMPACT2PL PREV aacuteṃhaḥ (RV 4126c 101268c) szorongattataacutesACC ndash ndash ndash ndash rsquo ndash | ndash ndash ndash rsquoIacutegy oldjaacutetok le roacutelunk joacutel a szorongattataacutestrsquo

Esetuumlnkben talaacuten a RV 5621b pāda (77) analoacutegiaacuteja miatt tartotta meg a koumlltı az eredeti szoacuterendet eacutes keruumllte az inverzioacutet (hellip viacute mucadhvam aacuteśvān RV 11711d ~ hellip vimucaacutentiy aacuteśvān RV 5621b)

182 Hasonloacute metrikai teacutenyezı felelıs peacuteldaacuteul a mediaacutelis inj impf sing 2 yuyothāḥ alak leacutetrejoumlt-teacuteeacutert a szabaacutelyos aktiacutev yuyoḥ helyett (Hoffmann 1967 90 Kuumlmmel 2000 402)

183 A szemeacutelyragos aktiacutev alakokon (eacutes a fentebb taacutergyalt kiveacutetelesen mediaacutelis viacute mucadhvam-on) kiacutevuumll az igeacutenek csak absolutivuma adatolt a gvedaacuteboacutel (vimuacutecyā RV 11041c 3321d) A viacute cart- ige leacutenyegeacuteben veacuteve szinonim a viacute moc- igeacutevel vouml a koumlvetkezı mantraacutet amelyben AVŚ 61123c viacute hellip mucyantāṃ AVP 1704c pedig vi hellip ctyantām igeacutet tartalmaz

a yeacutebhiḥ pśaiḥ hellip viacute teacute amelyPLINS koumlteleacutekPLINS PREV azPLNOM mucyantāṃ (AVŚ 61123andashc) kioldPASSIMP3PL rsquoa koumlteleacutekek amelyekkel hellip oldoztassanak kirsquo

A viacute cart- ige agentiacutev-attingens jelenteacutesben szinteacuten kizaacuteroacutelag activumban ragozoacutedik a veacutedikus nyelv-ben pl viacute hellip ctaacutenti RV 1678a (act ind praes impf plur 3) viacute ctāmi eacutes viacute ctāmasi AVŚ 931d+ (act ind praes impf sing eacutes plur 1) viacute hellip ctaacute RV 12521b viacute cta AVŚ 61121c (act imperat impf sing 2) viacute cacarta AVŚ 14156d = AVP 1864d VS 1263 (act ind perf sing 3)

184 Uacutegy gondolom a kellıkeacuteppen nagy szaacutemuacute elıfordulaacutes (felsorolaacutesukat ld 69ndash70 o) toumlbb mint valoacutesziacutenőveacute teszi hogy a mediaacutelis alakok hiaacutenya nem egyszerően a veacuteletlen mőve

185 Azaz a cselekveacutes olyan valamire iraacutenyul ami az elsı aktaacutenseacute (az aacutegenseacute) ıhozzaacute tartozik A terminoloacutegiaacuteval kapcsolatban ld ismeacutet a 153 jegyzetben emliacutetett szakirodalmat

186 Ezt kuumlloumlnoumlsen Boumlhtlingk eacutes Roth szoacutetaacuteraacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacuteval (PW V 818) szemben hangsuacute-lyozom akiket minden bizonnyal RV 11711d feluumlletes interpretaacutecioacuteja vezetett feacutelre akkor amikor a viacute moc- igeacutere ezt a jelenteacutest adjaacutek meg bdquoabloumlsen losbinden befreien med an sich oder fuumlr sich Etwas abloumlsen z B die eigenen (Pferde) abspannenrdquo (az aacutelloacute betős kiemeleacutes tılem) Feltehetıen a szentpeacutetervaacuteri szoacutetaacuterat koumlveti Monier Williams (MW 980) is bdquoto unloose unharness (Ā lsquoonersquos

77

szaacutemos olyan szoumlveghely van amelyben a viacute moc- ige taacutergyi argumentuma valami olyan aacutellat (elsısorban loacute) amely nyilvaacutenvaloacutean az elsı aktaacutenshoz tartozik meacutegsem jut kifejezeacutesre ez a szemantikai mozzanat a mediaacutelis igenem reacuteveacuten Ezt a megfi-gyeleacutest erısiacuteti hogy nem talaacutelhatoacute olyan peacutelda amelyben a kifogott aacutellat maacuteseacute len-ne mint az elsı aktaacutens

II 2 4 A VIMOacuteCANAṂ KRʘṆUTE SZERKEZET INTERPRETAacuteCIOacuteJA

Mindezek feacutenyeacuteben eacuterdekes megfigyelnuumlnk hogy a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet igei tagja RV 33012d-ben mediumban ragozoacutedik (vimoacutecanaṃ kṇute med ind praes impf sing 3)

(88) saacuteṃ yaacuted naḷ aacutedhvana d iacuted

PREV amikor befejezAORINDACT3SG uacutetPLACC akkor csak

aacuteśvair vimoacutecanaṃ kṇute (RV 33012cd)

loacutePLINS kifogaacutesACC csinaacutelPRSMED3SG

Elismerve hogy neacutemikeacutepp kockaacutezatos vaacutellalkozaacutes a vimoacutecanaṃ kar- egyetlen elı-fordulaacutesa alapjaacuten aacuteltalaacutenosiacutetani eacutes koumlvetkezteteacutest levonni azt gondolom legalaacutebbis nem zaacuterhatoacute ki annak lehetıseacutege hogy a vimoacutecanaṃ kar- szerkezet azeacutert joumltt leacutetre a viacute moc- ige mellett hogy vele a diateacutezis szempontjaacuteboacutel (reacuteszlegesen) szuppletiacutev

own horsesrsquo)rdquo (az aacutelloacute betős kiemeleacutes tılem) Maacutesfelıl laacutesd Apte 1959 1458 sv vi-muc- helyes besorolaacutesaacutet bdquo6Prdquo Megaacutellapiacutethatjuk tehaacutet hogy a viacute moc- ige a gvedaacuteban nem uacutegy viselkedett mint peacuteldaacuteul az ava-moc- rsquoelenged levesz ledobrsquo az Atharvavedaacuteban amelynek agentiacutev-attingens mediuma joacutel koumlruumllhataacuterolhatoacute posszessziacutev-affektiacutev jelenteacutessel rendelkezik (szemben a nem reflexiacutev hasznaacutelatuacute activummal) Ld az activum eacutes a medium koumlzoumltti vilaacutegos kuumlloumlnbseacuteget a koumlvetkezı keacutet peacuteldaacuteban

a avamuntildecaacuten mtyu-pāśn aacuteśastiṃ leveszPTCPACTSGNOM halaacutel-koumlteleacutekPLACC aacutetokACC drghīya yuḥ prataraacuteṃ te dadhāmi (AVŚ 822c) hosszabbACC eacuteletACC tovaacutebb teGEN teszPRSACT1SG rsquoLeveacuteve (roacutelad) a halaacutel koumlteleacutekeit eacutes az aacutetkot eacuteletedet hosszabbra nyuacutejtomrsquo

b uacutet krāma~ aacutetaḥ puruṣa m~ aacuteva fel leacutepIMPACT2SG innen emberVOC ne le patthā megyAORIMPMED2SG mtyoacuteḥ paacuteḍvīṣam avamuntildecaacutemānaḥ (AVŚ 814b)

halaacutelGEN beacuteklyoacuteACC leveszPTCPMEDSGNOM rsquoKelj fel innen ember Leveacuteve (magadroacutel) a halaacutel beacuteklyoacutejaacutet ne meruumllj elrsquo

78

paradigmaacutet alkosson187 Mivel az igekoumltıs ige mint laacutettuk csak activumban rago-zoacutedott hiaacutenyzoacute mediumaacutet poacutetolhatta a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacutegeacutes szerkezet188 A vimoacutecanaṃ kar- tehaacutet a viacute moc- ige hiaacutenyos paradigmaacutejaacutenak uumlres pontjait toumlltoumltte be

act viacute moc‑ mdash med mdash vimoacutecanaṃ kar‑

A koumlvetkezı leacutenyegesen nehezebb de egyben legfontosabb keacuterdeacutes mieacutert volt szuumlkseacutege a veacutedikus koumlltınek ebben a verssorban a mediumra a leacutetezı aktiacutev alak helyett Mi az a jelenteacutestoumlbblet amelyet nem tudott kifejezni a rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute szabaacutelyos aktiacutev viacute muntildecati formaacuteval Mi indiacutetotta arra hogy a vimoacutecanaṃ kṇute szerkezetben a medium hasznaacutelataacutehoz folyamodjon a bdquopoeacutetikailag nyitott gramma-tikai rendszereacutebenrdquo189190

Az egyik interpretaacutecioacute szerint az aacuteśvair vimoacutecanaṃ kṇute szoacutekapcsolat egysze-rően azt jelenti hogy Sūrya a napisten kifogja a lovait (ld peacuteldaacuteul Sāyaṇa eacutertelme-zeacuteseacutet [aśvānāṃ vimocanaṃ kurute] eacutes Griffith 1973 175 fordiacutetaacutesaacutet [bdquohis Steeds he loosesrdquo]191) Ekkor azonban az aacuteśvair instrumentalis okoz neheacutezseacuteget hiszen in-kaacutebb genitivus obiectivust vaacuternaacutenk mint ahogy Sāyaṇa eacutertelmezeacutese szoacutel vagy eset-leg accusativust192 (aacuteśvān vimoacutecanaṃ krʘṇute193) Az egyetlen megoldaacutes amely megmenthetneacute Sāyaṇa eacutes Griffith egyeacutebkeacutent keacutezenfekvı eacutes egyszerő eacutertelmezeacuteseacutet az lenne ha az instrumentalisnak limitatiacutev azaz tekintet- vagy korlaacutetozoacutehataacuterozoacutei eacutertelmet tulajdoniacutetanaacutenk (rsquoa lovak tereacutenlovak tekinteteacutebenrsquo) ti a kifogaacutes cselekveacute-se a lovakra korlaacutetozoacutedik A gvedaacuteban azonban a limitatiacutev instrumentalis hasznaacute-lata rendszerint olyan neacutevszoacuteknaacutel fordul elı amelyek szorosan az alanyhoz tartozoacute

187 Ellenveteacuteskeacutent persze megfogalmazoacutedhat hogy a mediaacutelis kṇute RV 33012d-ben valoacutejaacuteban

csak metrikai alapuacute helyettesiacutetıje lenne az aktiacutev kṇoti-nak Ezt a lehetıseacuteget elvethetjuumlk hiszen a trimeter sorok negyedik szoacutetagot koumlvetı uacuten korai cezuacuteraacuteja utaacuten a ndash metrikai keacuteplet (azaz act kṇoti) eacuteppuacutegy lehetseacuteges lenne meacuteg akkor is ha a mediaacutelis kṇute aacuteltal alkotott ndash egyeacutertelmően a leggyakoribb metrikai mintaacutezat ebben a poziacutecioacuteban Ez azt jelenti hogy metrikai teacutenyezıkkel nem indokolhatjuk a mediaacutelis alak vaacutelasztaacutesaacutet

188 Aacuteltalaacutenossaacutegban a perifraacutezis ilyen helyettesiacutetı funkcioacutejaacuteroacutel ld Haspelmath 2000 657 Schutz-eichel 2014 60 193ndash194 Paacuterhuzamkeacutent vouml a śruṣṭiacuteṃ kar- esettanulmaacutenyt (II 1)

189 Vouml Knobl 2004 262 (bdquopoetically open grammatical systemrdquo) 190 Az oacutegoumlroumlg nyelvben a ποιέω rsquocsinaacutelrsquo ige keveacutes kiveacuteteltıl eltekintve mediumban ragozoacutedik

funkcioacuteigeacutes szerkezetekben (vouml Ittzeacutes 2007 20ndash21 hivatkozaacutesokkal) Ilyen szabaacutely vagy tendencia a veacutedikus nyelvben eddigi vizsgaacutelataim alapjaacuten nem figyelhetı meg (vouml a śruṣṭiacuteṃ kar- eseteacutet [II 1] amely mindig activumban fordul elı)

191 Vouml JamisonndashBrereton 2014 I 506 bdquoonly after that does he perform his unyoking of the horsesrdquo 192 Ekkor a funkcioacuteigeacutes szerkezet szintaktikailag egy egyszerő tranzitiacutev igeacutevel ekvivalens moacutedon

viselkedne eacutes accusativusban aacutelloacute taacutergya lenne (vouml a (34)-es peacuteldaacutet) Ld ehhez Hackstein 2012 89 193 Vegyuumlk eacuteszre hogy az aacuteśvān accusativusnak ugyanaz a metrikai keacuteplete (‒ ‒) mint az aacuteśvair

instrumentalisnak azaz hasznaacutelata ebbıl a szempontboacutel teljesen probleacutemamentes lett volna ha teacuteny-leg az lett volna a szaacutendeacutekolt jelenteacutes amit peacuteldaacuteul Griffith is keacutepvisel

79

dolgot jelentenek mint peacuteldaacuteul az alany fizikai eacutes mentaacutelis tulajdonsaacutegai eacutes jelleg-zetesseacutegei testreacuteszek stb (Hettrich 2002 54)194 viszont valakinek a lovai nyilvaacuten-valoacutean nem tartoznak ebbe a koumlrbe

Veacutelemeacutenyem szerint az aacuteśvair instrumentalis egyetlen eacutesszerő eacutertelmezeacutese az ha ndash toumlbbek koumlzoumltt Geldnert (1951 I 365) eacutes Grassmannt (1876 77) koumlvetve (bdquomit den Rossenrdquo) ndash uacutegy tekintjuumlk hogy taacutershataacuterozoacutei fukcioacuteja van rsquolovaival egyuumlttrsquo De mieacutert nem hasznaacutelja akkor a koumlltı egyszerően azt hogy viacute muntildecati aacuteśvair Hiszen ahogy fentebb laacutettuk a viacute moc- ige elliptikus szerkeszteacuteső aktiacutev alakjainak teacutenyleg lehetseacuteges eacutertelmezeacutese az hogy rsquomegpihenrsquo eacutes mondatunk ekkor elmeacuteletileg azt jelenthetneacute rsquolovaival egyuumltt megpihenrsquo Veacutelemeacutenyem szerint a laacutetszoacutelag intranzitiacutev viacute muntildecati igealak keruumlleacuteseacutenek pontosan az aacuteśvair instrumentalis jelenleacutete az oka Laacutethattuk ugyanis hogy ha az ige ezzel a laacutetszoacutelag inattingens jelenteacutessel rendelke-zik a kifogott aacutellatok sohasem jelennek meg explicit moacutedon ugyanabban a tagmon-datban mert maacuter a kontextus alapjaacuten implicit moacutedon jelen vannak A viacute muntildecati (ti aacuteśvān) aacuteśvair mondat (rsquokifog [ti a lovait] a lovaival egyuumlttrsquo) emiatt eacutertelmetlen volna

Mindezek miatt azt gondolom hogy a tagmondatban a mediumnak csak direkt-reflexiacutev eacutertelme lehet Sūrya nemcsak a lovait fogja ki a haacutemboacutel (konkreacutetan) hanem magaacutet is (metaforikusan) lovai eacutes ı maga is mentesuumllnek eacutes megszabadulnak napi terhuumlk munkaacutejuk aloacutel Az aacuteśvair instrumentalist tehaacutet a reflexiacutev mediumban imp-licit moacutedon bennfoglalt taacutergy (aki ugyanaz a szemeacutely mint az alany ti Sūrya) mel-letti taacutershataacuterozoacutekeacutent fogom fel195 a mondat egeacuteszeacutet pedig a koumlvetkezıkeacuteppen eacuter-telmezem

(89) rsquo(szoacute szerint) Amikor uacutetjaacutenak veacutegeacutere eacuter (ti Sūrya) csak akkor fogja ki (magaacutet) lovaival

egyuumltt csak akkor csinaacutelja lovaival (lovainak kifogaacutesaacuteval) egyuumltt a (maga) kifogaacutesaacutet

(szabadabban) csak akkor pihen meg lovaival egyuumlttrsquo

II 2 5 OumlSSZEFOGLALAacuteS

Uacutegy tőnik tehaacutet hogy a mediaacutelisan ragozoacutedoacute vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet a viacute moc- ige hiaacutenyzoacute (direkt-reflexiacutev) mediumaacutet poacutetolja mivel az utoacutebbi ige a korai

194 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet a limitatiacutev instrumentalisra a sthireacutebhir aacuteṅgaiḥ hellip śukreacutebhiḥ pipiśe

szilaacuterdPLINS veacutegtagPLINS ragyogoacutePLINS feleacutekesiacutetPRFMED3SG hiacuteraṇyaiḥ (RV 2339ab) aranyPLINS rsquo(szoacute szerint) Szilaacuterd tagjai tekinteteacuteben ragyogoacute aranyeacutekszerekkel eacutekesiacutetette fel magaacutet van feleacutekesiacutetversquo (azaz rsquoSzilaacuterd tagjai aranyeacutekszerekkel vannak feleacutekesiacutetversquo)

195 Vouml Hettrich 2002 51ndash52 peacuteldaacuteit amelyekben az instrumentalis az explicit taacutergy melletti taacuters-hataacuterozoacutekeacutent szerepel

80

veacutedikus nyelvben mediumban nem ragozoacutedott196 Viszont ndash hasonloacutean ahhoz amit az elızı fejezetben a śruṣtiacuteṃ kar- śroṣ- paacuterral kapcsolatban laacutettunk ndash a vimoacutecanaṃ kar- eacutes viacute moc- koumlzoumltti szuppletiacutev kapcsolat sem folytatoacutedott tovaacutebb a veacutedikusban eacutes a szanszkrit nyelvben eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet nem grammatikalizaacuteloacutedott eacutes nem roumlgzuumllt abban a funkcioacuteban amelyben a legkoraacutebbi perioacutedusban hasznaacutelatban lehetett Amiacuteg azonban a śroṣ- ige maga is gyakorlatilag eltőnt a gveda korszakaacutet koumlvetıen (ld Gotō 1987 316ndash317) addig a viacute moc- gyakori maradt a veacutedikusban eacutes a szanszkritban egyaraacutent

Tovaacutebbi elıfordulaacutesok hiacutejaacuten azt kell mondanunk hogy a vimoacutecanaṃ kṇute kife-jezeacutes a veacutedikusban csupaacuten alkalmi keacutepzeacutes (bdquoAugenblicksbildungrdquo) azaz egyetlen koumlltı kiacuteseacuterlete arra hogy valami olyasmit fejezzen ki amit nem tudott volna kife-jezni a nyelv grammatikai konvencioacuteinak keretei koumlzoumltt Ez a kiacuteseacuterlet a keacutesıbbiekben folytataacutes neacutelkuumll maradt eacutes nem vaacutelt a veacutedikus nyelv aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt elemeacute-veacute197 Laacutetnunk kell azonban hogy ez az alkalmi keacutepzeacutes ahogy fentebb bemutattam ugyanazok szerint a mechanizmusok szerint mőkoumldoumltt eacutes ugyanazt a szuppletiacutev strateacutegiaacutet koumlvette mint a gyakoribb śruṣṭiacuteṃ kar- vagyis ebben az eacutertelemben egy-aacuteltalaacuten nem tekinthetı elszigeteltnek a korai veacutedikus nyelvben

II 2 6 FUumlGGELEacuteK A VIacute MOC- MEDIUMA A KOumlZEacuteP- EacuteS UacuteJVEacuteDIKUSBAN

Tekintsuumlk aacutet roumlviden milyen igenem-hasznaacutelati vaacuteltozaacutesokon ment keresztuumll a viacute moc- ige a veacutedikus nyelv keacutesıbb szakaszaiban Az ige mediuma (a fentebb taacutergyalt eacutes metrikai okokra visszavezethetı viacute mucadhvam alak kiveacuteteleacutevel) elıszoumlr a kouml-zeacutepveacutedikus korszakban jelenik meg de csupaacuten a Fekete Yajurveda egyetlen saṃ-hitā-proacutezai198 reacuteszleteacuteben vimuntildecate med ind praes impf sing 3 vimuntildecamā-neṣu med part impf masc plur loc (mindkettı a nazaacutelis infixumot tartalmazoacute thematikus muntildeca- imperfectumtıbıl van keacutepezve)

(90) yoacute v agniacute vimokaacute gate

akiNOM PTCL tőzACC kifogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC

naacute vimuntildecaacutete naacute vimuntildecaacutemāneṣu

nem kifogPRSMED3SG nem kifogPTCPIPFVMEDPLLOC

196 Az a teacuteny hogy a vimoacutecanaṃ kar- szerkezet a fentebb (151 jz) emliacutetett MBh-reacuteszlet egyik

szoumlvegvaacuteltozataacuteban activumban szerepel teljesen irrelevaacutens a korai veacutedikus nyelvaacutellapotra neacutezve hiszen a MBh-adat egyreacuteszt kronoloacutegiailag is sokkal keacutesıbbi maacutesreacuteszt az igenemek hasznaacutelata koumlz-ismerten keacutepleacutekeny az epikus szanszkritban (vouml Oberlies 2003 129ndash132) A MBh-szoumlveghely ezeacutert minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint csupaacuten annyit mutat hogy az epikus szanszkrit nyelv korszakaacuteban egy (aktiacutev) funkcioacuteigeacutes szerkezet eacutes egy (aktiacutev) egyszerő ige szemantikailag eacutes funkcionaacutelisan ekviva-lens lehetett azaz ekkor maacuter pusztaacuten stilisztikai (vagy pragmatikai) variaacutensokkeacutent leacutetezhettek

197 Vouml ezzel kapcsolatban Knobl 2004 262 bizonyos veacutedikus alkalmi keacutepzeacutesekre alkalmazott frappaacutens kifejezeacuteseacutet bdquoforerunners without a followingrdquo

198 VWC aacutelliacutetaacutesaacuteval szemben a mediumnak nincs mantra-elıfordulaacutesa a YV-ban

81

viacutemuntildecate viacute te muntildecāmi raśan

kifogPRSMED3SG PREV teGEN kioldPRSACT1SG koumlteleacutekACC

viacute raśmn ity agniacute v etaacuted

PREV koumlteacutelPLACC QUOT tőzACC PTCL iacutegyADV

vimokaacute gate viacutemuntildecate viacute

kifogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC kifogPRSMED3SG PREV

muntildecaacutemāneṣu muntildecate (MS 345)

kifogPTCPIPFVMEDPLLOC kifogPRSMED3SG

rsquoAz aki nem fogja ki a tőzoltaacutert amikor eljoumltt a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifognak

nem fog(ja) ki (igazaacuteboacutel) (de az aki) iacutegy kifogja a tőzoltaacutert (ezzel a mantraacuteval) bdquoKioldom

koumlteleacutekedet kioldom koumlteleidetrdquo amikor eljoumltt a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifog-

nak kifog(ja azt igazaacuteboacutel)rsquo199

(91) yo ha vā agniṃ vimoka āgate na vimuntildecati na vimuntildecamāneṣu vimuntildecate [hellip] ity agnim

evaitad vimoka āgate vimuntildecati vimuntildecamāneṣu vimuntildecate (KS vi vimuntildecamāneṣu muntilde-

cate) ya evaṃ veda (KKS 341 asymp KS 226) rsquoAz aki nem fogja ki a tőzoltaacutert amikor eljoumltt

a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifognak nem fog(ja) ki (igazaacuteboacutel) bdquohelliprdquo (ezekkel a

szavakkal) kifogja iacutegy a tőzoltaacutert amikor eljoumltt a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifog-

nak (igazaacuteboacutel) kifog(ja) az aki iacutegy tudjarsquo200

Laacutethatjuk hogy a Kapiṣṭhala-Kaṭha- eacutes a Kāṭhaka-Saṃhitā szoumlvegvaacuteltozataacuteban az ige mediuma csak akkor hasznaacutelatos ha nincsen a mondatban explicit moacutedon kiteacuteve a taacutergy (na vimuntildecamāneṣu vimuntildecate vimuntildecamāneṣu vimuntildecate KKS asymp vi vi-muntildecamāneṣu muntildecate KS) Amikor a taacutergy explicit moacutedon emliacutetve van az acti-vum hasznaacutelatos helyette (yo hellip agniṃ hellip na vimuntildecati hellip ity agnim hellip vimuntildecati) Azt felteacutetelezem hogy ez lehetett a szoumlveg eredeti formaacuteja201 eacutes a Maitrāyaṇī-Saṃ-hitā-vaacuteltozat yoacute hellip agniacute hellip naacute vimuntildecaacutete eacutes hellip ity agniacute hellip viacutemuntildecate tagmon-dataiban szereplı mediaacutelis alakok az explicit taacutergy neacutelkuumlli tagmondatok mediaacutelis igealakjainak analoacutegiaacuteja miatt keruumlltek a szoumlvegbe (naacute vimuntildecaacutemāneṣu viacutemuntildecate viacute muntildecaacutemāneṣu muntildecate)202

199 A fordiacutetaacutes aproacute vaacuteltoztataacutesokkal Oertel 1926 169ndash170 fordiacutetaacutesaacutet koumlveti 200 A reacuteszletet nem glosszaacutelom mert az alaacutebb taacutergyalandoacute igealakbeli kuumlloumlnbseacutegektıl eltekintve

a keacutet vaacuteltozat leacutenyegeacuteben veacuteve megegyezik Az MS-vaacuteltozatban az utolsoacute tagmondat nem szerepel a ya evaṃ veda

akiNOM iacutegy tudPRFACT3SG rsquoaki iacutegy tudjarsquo

A fordiacutetaacutes (91)-ben is Oerteleacutet (1926 169ndash170) koumlveti 201 Meacuteg akkor is ha aacuteltalaacutenossaacutegban veacuteve a MS reacutegebbi vaacuteltozat mint a KS eacutes a KKS (vouml

Kuumlmmel 2000 5) 202 Azt is megfontolandoacutenak tartom hogy a viacute moc- ige mediaacutelis alakjai (vimuntildecate eacutes vimuntildeca-

māneṣu) itt mindhaacuterom szoumlvegvaacuteltozatban a megelızı szoumlvegreacutesz analoacutegiaacutejaacutera hasznaacutelatosak amely-ben a pont ellenteacutetes yoj- rsquobefogrsquo ige mediaacutelis alakjai fordulnak elı (yuṅkte med ind praes impf sing 3 yuntildejāneṣu med part impf masc plur loc) eacutespedig szintaktikailag teljesen paacuterhuzamos mondatokban Ld peacuteldaacuteul a fent ideacutezett (91)-es reacuteszletet megelızı szakasz KKS-verzioacutejaacutet

82

A viacute moc- ige mediuma leacutenyegesen gyakrabban adatolt a koumlzeacutepveacutedikus korszak brāhmaṇa-faacutezisaacutetoacutel kezdve de meacuteg ekkor sem jelenik meg explicit taacuterggyal egyuumltt csak implicit taacuterggyal A legtoumlbb esetben a fentebbi YVp-helyhez hasonloacutean meta-forikus eacutertelme van hiszen aacutetvitt eacutertelmő kifogaacutesra megaacutellaacutesra utal meghataacuterozott rituaacuteleacutek soraacuten Valoacutesziacutenőnek tartom hogy ez a laacutetszoacutelag intranzitiacutev agentiacutev-attin-gens medium azt a koraacutebbi korai veacutedikus hasznaacutelatot vaacuteltotta fel amikor az activum elliptikus taacuterggyal szerepelt (ld 71ndash72 o) Tekintsuumlk a koumlvetkezı peacuteldaacutekat ame-lyek koumlzuumll (92) a koumlzeacutepveacutedikus korszakot (reacutegebbi brāhmaṇa-proacuteza) (93) eacutes (94) pedig az uacutejveacutedikus korszakot (uacutejabb brāhmaṇa-proacuteza) keacutepviseli

(92) saacute yaacutedi pur vasatyaiacute vimuntildeceacuteta aacutenasy

SP ha elıtt szaacutellaacutesDAT kifogOPTMED3SG szekeacuterLOC

evaacute~ agniacuteḥ syād (ŚB 68112)203

bizony tőzNOM vanOPTACT3SG

rsquoHa a szaacutellaacutesa (eleacutereacutese) elıtt fogna ki maradjon a tőz magaacuten a szekeacuterenrsquo

a yo ha vā agniṃ yoga āgate na

akiNOM PTCL PTCL tőzACC befogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC nem yunakti na yuntildejāneṣu yuṅkte [hellip] befogPRSACT3SG nem befogPTCPIPFVMEDPLLOC befogPRSMED3SG ity agnim eva~ etad yoga āgate QUOT tőzACC PTCL iacutegyADV befogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC yunakti yuṅkte yuntildejāneṣu befogPRSACT3SG befogPRSMED3SG befogPTCPIPFVMEDPLLOC ya evaṃ veda (KKS 341) akiNOM iacutegy tudPRFACT3SG rsquoAz aki nem fogja igaacuteba a tőzoltaacutert amikor a befogaacutes (ideje) eljoumltt azok koumlzoumltt akik befognak nem fog(ja) be (igazaacuteboacutel) bdquohelliprdquo ezekkel a szavakkal igaacuteba fogja a tőzoltaacutert amikor a befogaacutes (ideje) eljoumltt azok koumlzoumltt akik befognak (igazaacuteboacutel) befog(ja) az aki iacutegy tudjarsquo (a fordiacutetaacutes Oertel 1926 169 nyomaacuten)

Eacuterdekes hogy a rsquobefog igaacuteba fogrsquo jelenteacuteső yoj- ige agentiacutev-attingens jelenteacutessel maacuter a gvedaacuteban egyaraacutent ragozoacutedik activumban eacutes (minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint) posszessziacutev-affektiacutev mediumban Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

b yuṅgdhvaacuteṃ haacuterī ajir dhuriacute befogIMPMED2PL fakoacuteDUACC gyorsDUACC kocsiruacutedLOC voacuteḷhave (RV 5566c) huacutezINF rsquoFogjaacutetok be a gyors fakoacute (lovakat) a kocsiruacutedhoz hogy huacutezzanakrsquo

c haacuterī raacutethasya dhūrṣuacutev yunajmi (RV 3352b) fakoacuteDUACC kocsiGEN kocsiruacutedPLLOC PREV befogPRSINDACT1SG rsquoA fakoacute (lovakat) a kocsirudakhoz fogom bersquo

203 Vouml ŚB 3415 67410 stb A Śatapatha-brāhmaṇaacuteban a viacute moc- ige activuma eacutes mediuma olykor egy szakaszon beluumll egymaacutes mellett fordul elı minden eacuterzeacutekelhetı jelenteacuteskuumlloumlnbseacuteg neacutelkuumll (vouml Delbruumlck 1888 248) A (92)-es peacutelda elejeacuten a saacute mondatbevezetı partikula (SP = sentence par-ticle)

83

(93) atha vimuntildeceta bhatā vimuntildece

akkor kifogOPTMED3SG bhatINS204 kifogPRSMED1SG

vāmadevyena vimuntildece rathantareṇa vimuntildeca

vāmadevyaINS kifogPRSMED1SG rathantaraINS kifogPRSMED1SG

iti (JB 254 vouml JB 3303)

QUOT

rsquoAkkor fogjon ki (ezt mondva) bdquoKifogok a bhat sāmannal kifogok a vāmadevya

sāmannal kifogok a rathantara sāmannalrdquorsquo

(94) vy ū muntildecante (AB 623)

PREV PTCL kifogPRSMED3PL

rsquokifognakrsquo

A nyelvtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutes koumlvetkezı eacutes egyben utolsoacute szakasza a keacutesıveacutedikus kor-szakban jaacutetszoacutedik le Ekkor a śrautasūtra-szoumlvegekben jelenik meg ugyanis elsı alkalommal az a hasznaacutelat hogy a viacute moc- ige agentiacutev-attingens mediumban rago-zoacutedik toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyeacutertelmő posszessziacutev-affektiacutev jelenteacutessel (rsquoelenged leold magaacuteroacutel [ill a maga valamijeacuterıl] a maga szaacutemaacuterarsquo) eacutes ezzel egyidejőleg explicit taacutergyi bıviacutetmeacutenye van Laacutesd a koumlvetkezı keacutet peacuteldaacutet

(95) mātā~ iva putram iti śikyād ukhā

anyaNOM mint fiuacuteACC QUOT hurokABL edeacutenyACC

vimuntildecate (VārŚS 21419)

leoldPRSINDMED3SG

rsquobdquoMint az anya a fiaacutetrdquo ndash (ezzel a mantraacuteval) leoldja az edeacutenyt a hurokroacutelrsquo

(96) imaṃ viṣyāmi~ iti patnī yoktrapāśaṃ

ezACC kioldPRSACT1SG QUOT uacuternıNOM igasziacutejACC

vimuntildecate (ĀpŚS 3106 8814)

leoldPRSINDMED3SG

rsquobdquoKioldom eztrdquo ndash (ezzel a mantraacuteval) az uacuternı leoldja (magaacuteroacutel) az igasziacutejatrsquo

Mindezek a teacutenyek megerısiacutetik azt a koraacutebbi megfigyeleacutesuumlnket hogy a viacute muca-dhvam aacuteśvān RV 11711d szerkezet amelyben a viacute moc- ige mediuma explicit taacuterggyal szerepel teljes meacuterteacutekben elszigetelt a veacutedikus nyelvben az uacutejveacutedikus kor-szakot megelızıen eacutes ezeacutert a korai veacutedikusban egy metrikai okok miatt alkotott alkalmi keacutepzeacutesnek kell tekintenuumlnk

204 A haacuterom le nem fordiacutetott szoacute egy-egy uacuten sāman vagyis rituaacutelis hasznaacutelatuacute meloacutedia neve

84

II 2 7 KITEacuteRİ A PRAacuteTI hellip MUCĀTE RV 102711C ALAK EacuteRTELMEZEacuteSE

A moc- igeacutevel egyuumltt elıforduloacute igekoumltık (avagy lokaacutelis partikulaacutek) koumlzuumll a praacuteti a gyakoribbak koumlzeacute szaacutemiacutet A praacuteti moc- a gvedaacuteben heacutetszer (RV 2172d 4532b 5556b 5812a 7598c 91009c 102711c) az oacuteveacutedikus saṃhitākban eacutes kuumlloumln-feacutele proacutezai szoumlvegekben szaacutemos tovaacutebbi alkalommal adatolt205 Amint A Casaretto kimutatja a praacuteti a moc- ige mellett lexikalizoacutedott eacutes ebben a kapcsolatban valoacutedi igekoumltınek lehet tekinteni (bdquofungiert die LP mit Sicherheit als Praumlverbrdquo Casaretto 2010 48ndash49)

A gvedaacuteban a praacuteti moc‑ igeacutenek csak mediaacutelis alakjai fordulnak elı Az igekouml-tıs ige jelenteacutese ekkor rsquofelvesz magaacutera vesz feloumlltrsquo azaz agentiacutev-attingens jelenteacute-seacutehez az indirekt reflexivitaacutes taacutersul (affektiacutev medium)206 Az affektiacutev medium hasz-naacutelata keacutesıbbi veacutedikus szoumlvegekben is gyakori207 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

205 Casaretto 2010 21ndash22 statisztikaacuteja azt mutatja hogy csak nyolc olyan ige van a gvedaacuteban

(ay‑ dhā‑ cakṣ‑ darś‑ grabhi‑ har‑ rsquooumlruumllrsquo bodh‑ eacutes joṣ‑) amelyik gyakrabban taacutersul a praacuteti ige-koumltıvel a moc- igeacuteneacutel

206 A terminusroacutel ld 76 o A praacuteti moc- igeacutenek ez a maacuter gveacutedikus affektiacutev hasznaacutelata paacuterhu-zamba hozhatoacute olyan igekoumltıs igeacutek keacutesıbbrıl ismert indirekt reflexiacutev hasznaacutelataacuteval (vouml Delbruumlck 1888 247 bdquodas sog dativische m[edium]rdquo) mint peacuteldaacuteul uacuted moc‑ rsquolevesz magaacuteroacutelrsquo (ld pl MS 321 ŚB 6738) eacutes uacutepa moc‑ rsquomagaacutera veszrsquo (ld pl TS 5444 5661 ŚB 54319 5537 TB 1794 AVP 19374c) Ahogy Kuumlmmel 1996 84 n 147 megjegyzi bdquopraacuteti moc hellip bezeichnet hellip den Gegensatz zum Simplexrdquo de amint a posztgveacutedikus aktiacutev alakok jelenteacutese bizonyiacutetja (ld ezek-rıl reacuteszletesen alaacutebb) ez (legalaacutebbis reacuteszben) a mediaacutelis igenemnek eacutes nem egyszerően a praacuteti ige-koumltınek a szaacutemlaacutejaacutera iacuterhatoacute

207 Ez aloacutel a szabaacutelyszerőseacuteg aloacutel a koumlzeacutepveacutedikus korszakig egyetlen kiveacutetelt talaacuteltam (azaz olyat amelyikben a mediaacutelis igenemhez nem kapcsoloacutedik vilaacutegosan affektiacutev jelenteacutes) meacutegpedig egy saṃ-hitā-proacutezareacuteszletben

a rukmaacutem aacutentaraṃ praacuteti muntildecate (TS 51103) aranylemezACC beluumll PREV raacuteteszPRSINDMED3SG rsquoBeluumllre teszi az aranylemeztrsquo (vouml Keith 1914 40)

A mondat az agnicayana-szertartaacutes egy rituaacutelis cselekedeteacutere utal amikor a szertartaacutest veacutegzı sze-meacutely a tőzoltaacuter eacutepiacuteteacutese koumlzben egy aranylemezt helyez egy loacutetuszleveacutel tetejeacutere Egy maacutesik szoumlveg a ŚB 74110 ugyanerre a cselekedetre az uacutepadadhāti rsquoodatesz raacuteteszrsquo igeacutet hasznaacutelja Vouml tovaacutebbaacute a koumlvetkezı szoumlveghelyet

b rukmaacuteṃ pratimuacutecya bibharti (ŚB 6711) aranylemezACC feloumlltABS hordPRSINDACT3SG rsquoFeloumlltve hordja az aranylemeztrsquo

Ez a mondat azonban egy maacutesik rituaacutelis cselekveacutest iacuter le ti amikor az aacuteldozoacute a rituaacuteleacute kezdeteacuten aranylemezt akaszt a nyakaacuteba Vagyis itt a pratimuacutecya absolutivum az ige affektiacutev mediumaacutenak felel meg eacutes olyan jelenteacutese van mint a (97)ndash(103)-as peacuteldaacutek igeacutejeacutenek Vouml meacuteg peacuteldaacuteul

c rukmaṃ pratimuntildecate (MS 321) aranylemezACC feloumlltPRSINDMED3SG rsquomagaacutera veszi az aranylemeztrsquo

d rukmaṃ pratimuntildeceta (KS 1911) aranylemezACC feloumlltOPTMED3SG rsquovegye magaacutera az aranylemeztrsquo

85

(97) hiraṇyaacuteyān praacutetiy aacutetkā aacutemugdhvam (RV 5556b)

aranyPLACC PREV ruhaPLACC feloumlltAORINDMED2PL

rsquoMagatokra vetteacutetek arany ruhaacutetokatrsquo

(98) praacuteti drāpiacutem amuntildecathāḥ (RV 91009c)

PREV ruhaACC feloumlltPSTINDMED2SG

rsquoFelvetted a ruhaacutetrsquo

(99) druhaacuteḥ pśān praacuteti saacute mucīṣṭa (RV 7598c)

aacutertaacutesGEN koumlteleacutekPLACC PREV azSGNOM feloumlltPRECMED3SG

rsquoVegye magaacutera az aacutertaacutes koumlteleacutekeitrsquo208

(100) taacutem agniacuteḥ praacutety amuntildecata (AVŚ 1066c)

ezACC AgniNOM PREV feloumlltPSTINDMED3SG

rsquoAgni magaacutera vette eztrsquo

(101) rāyaacutes poacuteṣāya praacuteti muntildece ahaacuteṃ

gazdagsaacutegGEN gyarapodaacutesDAT PREV feloumlltPRSINDMED1SG eacutenNOM

tvm (AVŚ 193113e AVP 10513e)

teACC

rsquoMagamra veszlek a gazdagsaacuteg gyarapodaacutesa ceacuteljaacuteboacutelrsquo

(102) ut tanuṣva dhanuḥ prati muntildecasva

fel fesziacutetIMPMED2SG iacutejACC PREV feloumlltIMPMED2SG

varma (AVP 1255a)

fegyverzetACC

rsquoAjzzad fel az iacutejat vedd magadra a fegyverzetetrsquo

(103) jyoacutetiṣmatī (MS ˚tīḥ) praacuteti muntildecate

ragyogoacuteNOM PREV feloumlltPRSINDMED3SG

naacutebho (TS 43113a MS 21310a KS 3910a PāGS 335a)

felhıACC

rsquoA ragyogoacute magaacutera oumllti a felhıtrsquo

A praacuteti moc- ige aktiacutev alakjai amelyek toumlrteacutenetesen meacuteg nem hasznaacutelatosak a g-vedaacuteban csak az Atharvavedaacutetoacutel kezdve jelennek meg agentiacutev-attingens jelenteacutes-

E keacutet szoumlveghely ugyanarra a rituaacutelis cselekveacutesre utal mint ŚB 6711 Kuumlloumlnfeacutele taacutergyak rituaacutelis

nyakbaakasztaacutesaacuteroacutel ld meacuteg Griffiths 2009 267 208 JamisonndashBrereton 2014 II 954 szenvedı eacutertelmet tulajdoniacutet az igealaknak bdquomay he be fastened

to the fetters of deceitrdquo

86

sel rendelkeznek a reflexivitaacutes kifejezeacutese neacutelkuumll (rsquoraacutetesz valakire raacuteerısiacutet raacute-rakrsquo209) Amennyiben irreflexiacutev jelenteacutest kell a praacuteti moc- igeacutenek kifejeznie mindig az activum hasznaacutelata szuumlkseacuteges210 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

(104) sarvāṃs tve tān prati muntildecāmiy

mindenPLACC teLOC ezPLACC PREV raacuteteszPRSINDACT1SG

atra (AVP 5327d)

itt

rsquoMindezeket itt raacuted roumlgziacutetemrsquo211

209 A jelenteacutessel kapcsolatban vouml Lubotsky 2002 147 Amano 2009 433 n 1701 (bdquoetwas (Akk)

an jemandem (Lok) festziehenrdquo) Griffiths 2009 267 hivatkozaacutessal Sommer munkaacutejaacutera (Sommer 1977 64 eacutes 80 n 5)

210 Az egyetlen kiveacutetel ez aloacutel a koumlvetkezı sor amelyben az aktiacutev muntildecāmi szerepel a vaacutert medi-aacutelis muntildece helyett

a praacuteti muntildecāmi me śivaacutem (AVŚ 10630b) PREV raacuteteszPRSINDACT1SG eacutenDAT kegyesACC rsquoMagamra erısiacutetem a kegyestjoacuteindulatuacutetrsquo (WhitneyndashLanman 1905 588 bdquoI fasten on my-self the propitious onerdquo vouml Griffiths 2009 332)

A sing 2 muntildecāsi olvasat (amely RothndashWhitney 1856 229 kiadaacutesaacuteban nyomtatva szerepel) sajtoacute-hiba ahogy erre Whitney eacutes Lanman az elıbb ideacutezett helyen felhiacutevja a figyelmet Bloomfield 1897 87 fordiacutetaacutesa (bdquoAn [amulet] auspicious for me thou shalt fasten upon [me]rdquo) feltehetıleg ebbıl a sajtoacutehibaacutes szoumlvegbıl keacuteszuumllt Az AVŚ 106 himnusz szoumlvegeacuteben az affektiacutev medium a megszokott moacutedon eacutes jelenteacutessel heacutet alkalommal fordul elı (ld a fenti (100)-as peacuteldaacutet eacutes a koumlvetkezı pādaacutekat 7c 8c 9c 15cd 17cd 21a) miacuteg az activum a szabaacutelyos irreflexiacutev jelenteacutessel 34ab-ben jelenik meg

b yaacutesmai tvā yajntildea-vardhana maacuteṇe pratyaacutemucaṃ akiDAT teACC aacuteldozat-noumlvelıVOC amulettVOC raacuteteszAORINDACT1SG śivaacutem (AVŚ 10634ab) kegyesACC rsquoakire oacute aacuteldozatnoumlvelı amulett raacuteerısiacutetettelek teacuteged a kegyestrsquo (ford WhitneyndashLanman 1905 589 alapjaacuten)

Figyelembe veacuteve a śivaacutem melleacutekneacutev sorveacutegi helyzeteacutet eacutes az aktiacutev praacuteti moc- hasznaacutelataacutet mindkeacutet esetben (ti 30b eacutes 34ab) valamint a keacutet igenem (30b-tıl eltekintve) teljesen egyseacuteges eacutes szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutet a himnuszban fel kell teacuteteleznuumlnk hogy a 30b-ben szereplı szerkeszteacutesmoacuted nem az eredeti hanem valamilyen maacuter nem tisztaacutezhatoacute moacutedon a 34b pāda hataacutesaacutera eacutes mintaacutejaacutera alakult aacutet Azt a felteveacutest hogy AVŚ 10630b szoumlvegezeacutese maacutesodlagos megerısiacuteti a Paippalāda-recenzioacute szouml-vegvariaacutensa amely iacutegy szoacutel

c prati muntildecāmi te [sic] śivam (AVP 16452c) PREV raacuteteszPRSINDACT1SG teDAT kegyesACC rsquoRaacuted () erısiacutetem a kegyestjoacuteindulatuacutetrsquo

A te olvasat helyesseacutegeacutet az utoacutebbi szoumlveghelyen a 2d-ben szereplı maacutesodik szemeacutelyő tvā neacutevmaacutes bizonyiacutetja

d sa tvā~ ayam abhi rohatu (AVP 16452d) azNOM teACC ezNOM PREV felmaacuteszikIMPACT3SG rsquoEz maacutesszon fel raacutedrsquo

Koumlszoumlnoumlm Prof Alexander Lubotsky-nak hogy az AVP-beli variaacutensra felhiacutevta a figyelmemet 211 A fordiacutetaacutes Lubotsky-eacutet (2002 147) koumlveti

87

(105) ktyṃ ktyā-kɹte devā niṣkaacutem

boszorkaacutenysaacutegACC varaacutezslat-elkoumlvetıDAT istenPLVOC aranylemezACC

iva praacuteti muntildecata (AVŚ 5143cd)212

mint PREV raacuteteszIMPACT2PL

rsquoOacute istenek erısiacutetseacutetek a boszorkonysaacutegot a varaacutezslat elkoumlvetıjeacutere mint egy aranylemeztrsquo

(106) vkṣd iva sraacutejam ktv

faABL mint fuumlzeacuterACC csinaacutelABS

aacutepriye praacuteti muntildeca taacutet (AVŚ 8626cd AVP 16817cd)

ellenseacutegLOC PREV raacuteteszIMPACT2SG azACC

rsquoMintha egy faacuteroacutel fuumlzeacutert keacutesziacuteteneacutetek tegyeacutetek azt az ellenseacutegrersquo213

(107) yaacuteṃ dviṣmaacutes taacutesmin praacuteti muntildecāmi

akiACC győloumllPRSINDACT1PL azLOC PREV raacuteteszPRSINDACT1SG

pśam (BauŚS ˚ān) (TS 3144d ĀpŚS 7177 BauŚS 461186 1146915 152923314)

koumlteacutelSGPLACC

rsquoAkit győloumlluumlnk arra teszem raacute a koumltel(ek)etrsquo

(108) atha pāśān pratimokṣyāmi (AB 410)

most koumlteacutelPLACC raacuteteszFUTACT1SG

rsquoMost raacute fogom rakni a koumlteleketrsquo

II 2 7 1 A praacuteti hellip mucāte igealak koraacutebbi eacutertelmezeacutesei

Laacutethattuk hogy a veacutedikus nyelvben a praacuteti moc‑ igeacuteneacutel nagyon egyeacutertelmő korre-laacutecioacute van a reflexivitaacutes eacutes a mediaacutelis igenem hasznaacutelata koumlzoumltt A korai eacutes oacuteveacutedikus korszakban egyetlenegy olyan mediaacutelis igealak talaacutelhatoacute amelyik laacutetszoacutelag nem il-lik bele a fentebb felvaacutezolt helyzetkeacutepbe

(109) kataroacute meniacuteṃ praacuteti taacuteṃ mucāte (RV 102711c)

melyikNOM meniACC214 PREV azACC mucAORSBJVMED()3SG

Ezen a szoumlveghelyen a praacuteti moc‑ igeacutet rendszerint rsquoeldob elhajiacutet raacutedob raacutevetrsquo je-lenteacutessel szoktaacutek fordiacutetani amelynek nincsen reflexiacutev jelenteacutesaacuternyalata Laacutesd a kouml-vetkezı fordiacutetaacutesokat

212 A d sorral vouml a koumlvetkezı reacuteszletet a niṣkaacutem iva praacuteti muntildecatām (AVŚ 19575b AVP 3306d)

aranylemezACC mint PREV raacuteerısiacutetIMPACT3DU rsquoErısiacutetseacutetek raacute mint egy aranylemeztrsquo

213 Vouml Sommer 1977 64 214 A szoacute jelenteacuteseacuterıl reacuteszletesen ld alaacutebb

88

(110) welcher [von zweien] wird gegen disen richten den Zorn (Ludwig 1876 615)

(111) Welcher von diesen beiden wird auf jenen [den Vater] das Schleudergeschoss

abschiessenhellip (Grassmann 1877 469)

(112) Welcher von beiden wird an ihm seine Rache auslassen (Geldner 1888 31)215

(113) Wer wird das Geschoszlig auf den nachstellenden Vater entsenden (Oldenberg 1912 228)216

(114) Welcher von beiden wird seinen Zorn auf ihn werfen (Geldner 1951 III 167)

(115) Which of the two will loose on him his angerhellip (Griffith 1973 548)

(116) Welcher (von beiden) wird ein Wurfgeschoszlig gegen ihn loslassenhellip (Etter 1985 26)

(117) Кто из двоих будет вымещать на немhellip (Elizarenkova 1999 147)217

(118) Welcher von beiden wird seinen Zorn auf ihn werfen (woumlrtl ihm den Zorn anlegen)hellip

(Casaretto 2010 48)

(119) Which of the two will unleash (the power of) violated exchange against him [= the

father]hellip (JamisonndashBrereton 2014 III 1416)

Fordiacutetsuk figyelmuumlnket elıszoumlr a pādaacuteban szereplı igealakra Ha figyelembe vesszuumlk a fentebbi elemzeacutest vilaacutegosnak tőnik hogy valami probleacutema van ezekkel az eacutertelmezeacutesekkel Elıszoumlr is amint laacutethattuk a praacuteti moc- ige mediaacutelis alakjainak rendszerint indrekt reflexiacutev (affektiacutev) jelenteacutese szokott lenni218 Maacutesodszor az ige aktiacutev alakjai csak az Atharvavedaacutetoacutel kezdıdıen jelennek meg eacutes jelenteacutesuumlk nem az hogy rsquoraacutedob raacutevetrsquo hanem inkaacutebb rsquoraacutetesz raacuteerısiacutetrsquo219 Harmadszor az a sze-meacutely vagy dolog amire valaki valamit raacutetesz vagy raacuteerısiacutet rendszerint dativusban

215 Geldner az epikus szanszkrit krodhaṃ prati moc‑ kifejezeacutest hozza paacuterhuzamkeacutent a veacutedikus

meniacuteṃ praacuteti moc‑ szerkezet mellett a adya~ imaṃ saṃyataṃ krodham a-sat-kāraṃ ca

ma ezACC visszatartottACC haragACC nem-joacute-baacutenaacutesmoacutedACC eacutes pratimokṣyāmi yodheṣu kiengedFUTACT1SG katonaPLLOC rsquoHeute will ich meinen verhaltenen Groll und die schlechte Behandlung an den Soldaten auslassenrsquo (Geldner)

A szoumlveghely Rām 210625 a Geldner aacuteltal hasznaacutelt kiadaacutesban Az eposz barodai kritikai kiadaacutesa azonban maacutes olvasatot fogad el (eacutes a szoumlveghely is maacutes) Itt a moc- ige a prati igekoumltı neacutelkuumll szerepel

b adyemaṃ saṃyataṃ krodham asatkāraṃ ca māna-da [mint a-ban] tisztelet-tanuacutesiacutetoacuteVOC mokṣyāmi śatru-sainyeṣu (Rām 29022)

kiengedFUTACT1SG ellenseacuteg-katonaPLLOC rsquohellip oacute tiszteletet tanuacutesiacutetoacute az ellenseacuteg katonaacuteira fogom bocsaacutetanirsquo 216 Oldenberg hozzaacuteteszi bdquo(oder Rache an ihm nehmen vgl Geldner a a O)rdquo (azaz Geldner

1888 31) Ld tovaacutebbaacute Oldenberg 1914 122 ldquoDanach glaube ich daszlig meniacute eine schaumldigende Zau-bermacht ist die der Zauberer oft etwa wie ein unsichtbares Wurfgeschoszlig auf den Feind schleudertrdquo

217 Vouml Elizarenkova 1999 434 bdquoБукв ldquoнаправит выстрел на негоrdquo те на отца слепой дочериrdquo Koumlszoumlnoumlm Prof Jaacuteszay Laacuteszloacute segiacutetseacutegeacutet az orosz szoumlvegekkel kapcsolatban

218 Laacutethattuk hogy ez aloacutel a mantra-szoumlvegekben nincsen kiveacutetel Az egyetlen kiveacutetel egy YVp-szoumlveghelyen talaacutelhatoacute

219 Baacuter az ige elıfordulaacutesaival kapcsolatban nem veacutegeztem teljes koumlrő vizsgaacutelatot a keacutesıbbi szouml-vegekben a szoacutetaacuterak (elsısorban PW V 817ndash818) adatai azt sugalljaacutek hogy a rsquoraacutedob raacutehajiacutet (el-lenseacuteges szaacutendeacutekkal)rsquo jelenteacutes elıszoumlr az epikus szanszkrit nyelvben jelenik meg A koumlvetkezı KS-

89

(ld pl a fenti (105)-oumls peacuteldaacutet) vagy locativusban220 van (ld pl a fenti (107)-es peacuteldaacutet) nem pedig accusativusban mint a most vizsgaacutelt gveda-reacuteszletben (Lu-botsky 2002 147 Griffiths 2009 332 Amano 2009 433 n 1701) Azaz ha az emliacute-tett fordiacutetaacutesokhoz hasonloacutean ragaszkodnaacutenk a pāda hagyomaacutenyos eacutertelmezeacuteseacutehez a mediaacutelis igealaknak olyan jelenteacutest kellene tulajdoniacutetanunk amely nemcsak a ko-rai veacutedikus himnuszokban eacutes a mantra-szoumlvegekben lenne teljesen egyeduumllaacutelloacute ha-nem leacutenyegeacuteben veacuteve az egeacutesz veacutedikus korpuszban is

II 2 7 2 A pāda uacutej eacutertelmezeacutese

A fentebbiekben vilaacutegosan laacutethattuk a praacuteti moc- ige mediumaacutenak eacutes az indirekt reflexiacutev (affektiacutev) jelenteacutesnek a szoros oumlsszefuumlggeacuteseacutet a veacutedikus nyelvben Teljesen egyeacutertelmő hogy ha lehetseacuteges elınyben kell reacuteszesiacutetenuumlnk RV 102711c-nek azt az eacutertelmezeacuteseacutet amely oumlsszhangban van az igeacutenek ezzel a tulajdonsaacutegaacuteval Ezeacutert azt javaslom hogy a med aor conj praacuteti hellip mucāte alakot a megszokott indirekt reflexiacutev jelenteacutessel eacutertelmezzuumlk a kataroacute meniacuteṃ praacuteti hellip mucāte mondatot pedig a koumlvetkezıkeacuteppen fordiacutetsuk rsquoMelyikuumlk (a kettı koumlzuumll) fogja magaacutera venni a meniacute-trsquo221

reacuteszlet (KS 1010) sem jelenti azt hogy rsquoPrajāpati a vajraacutet Indraacutera dobtarsquo hanem sokkal inkaacutebb azt hogy rsquoPrajāpati a vajraacutet Indraacutera (azaz Indra kezeacutebe) tettersquo

a prajāpatir vā indrāya vajraṃ pratyamuntildecat (KS 1010) PrajāpatiNOM PTCL IndraDAT vajraACC raacuteteszPSTINDACT3SG

A szoumlveg ugyanis iacutegy folytatoacutedik b mahanāmnīs tena vyajayata

nagy-nevőPLACC azINS legyızPSTINDMED3SG rsquoAzzal (ti a vajraacuteval) legyızte (Indra) a mahanāmnī (verseket)rsquo

220 Locativusi bıviacutetmeacuteny olykor a praacuteti moc- mediaacutelis alakja mellett is elıfordul iacutegy a koumlvetkezı peacuteldaacuteban

a śro hellip śīrṣaacuteṇi dyṃ hellip praacutety amuntildecata (RV 2172cd) hısNOM fejLOC eacutegboltACC PREV feloumlltPSTMED3SG rsquoA hıs felvette a fejeacutere az eacutegboltotrsquo (vouml Casaretto 2010 48)

A cselekveacutes veacutegpontja azonban az ige mediaacutelis alakjai mellett aacuteltalaacuteban nincsen megnevezve ugyanis a reflexiacutev medium implikaacutelja azt (ti magaacutera vesz) A gvedaacuteban nincsen peacutelda az iraacutenyt kifejezı accusativusra (bdquoAkkusativ der Richtungrdquo) a praacuteti moc- ige mellett Casaretto erre vonatkozoacute egyetlen peacuteldaacuteja eacuteppen RV 102711c amelyet azonban veacutelemeacutenyem szerint maacuteshogy kell eacutertelmez-ni (ld roumlgtoumln a fıszoumlvegben)

221 A meniacute- fıneacutev jelenteacuteseacuterıl ld alaacutebb Az ige javasolt aacutetvitt eacutertelmő jelenteacuteseacutevel kapcsolatban vagyis amikor nem valami konkreacutet keacutezzel foghatoacute dolog feloumllteacuteseacuterıl van szoacute ld peacuteldaacuteul a fentebbi (99)-es peacuteldaacutet valamint a koumlvetkezı szoumlveghelyeket amelyek koumlzuumll az egyikben mediaacutelis a maacutesik-ban aktiacutev alakban aacutell az ige

a viacuteśvā rūpni praacuteti muntildecate kaviacuteḥ (RV 5812a) mindenPLACC alakPLACC PREV feloumlltPRSINDMED3SG laacutetnokNOM rsquoA laacutetnok minden alakot magaacutera veszrsquo (vouml Casaretto 2010 48)

b tad duḥ-svapnyaṃ prati muntildecāmi sapatne (AVP 16762c) azACC rossz-aacutelomACC PREV raacuteteszPRSINDACT1SG ellenseacutegLOC rsquoAzt a rossz aacutelmot az ellenseacutegre helyezemrsquo

90

Ami a taacuteṃ accusativus magyaraacutezataacutet illeti egy sajaacutetos bdquoapo koinourdquo-szerkeszteacutest felteacutetelezek a pādaacuteban222 eacutes uacutegy fogom fel hogy a praacuteti szoacute egyfelıl igekoumltıkeacutent a mucāte igeacutehez tartozik (praacuteti mucāte rsquomagaacutera fog vennirsquo) maacutesfelıl prepoziacutecioacutekeacutent a taacuteṃ neacutevmaacuteshoz (praacuteti taacuteṃ rsquoellene vele szembenrsquo)223 Ez egyszersmind azt is je-lenti hogy a (praacuteti) taacuteṃ nem argumentuma az igeacutenek a mondatban224 hanem sza-bad hataacuterozoacuteja225

Vizsgaacuteljuk most meg milyen koumlvetkezmeacutenyei vannak ennek az uacutej interpretaacutecioacute-nak a teljes veacutedikus versszak (RV 102711) eacutertelmezeacuteseacutere neacutezve Ez a stroacutefa a leg-koraacutebbi olyan szoumlveghely az indiai irodalomban amely a testi vagy szellemi hibaacute-val fogyateacutekossaacuteggal rendelkezı menyasszony teacutemaacutejaacuteval foglalkozik (szemben a 12 stroacutefaacuteval amely az ideaacutelis vaacutegyott menyasszonyroacutel szoacutel)

222 Veacutelemeacutenyem szerint pontosan ez az bdquoapo koinourdquo-alakzat a felelıs a Casaretto (2010 49 n

114) aacuteltal is megfigyelt rendhagyoacute szoacuterendnek bdquoHier steht die LP interessanterweise vor dem BN im Ari (taacutem) bildet also eine Ausnahme von der Regel dass die LP in lexikalischen Komposita ad-verbal steht Trotzdem ist sie auch in diesem Beleg aufgrund der Lexikalisierung als Praumlverb zu beurteilenrdquo (Casaretto roumlvidiacuteteacutesei LP = Lokalpartikel BN = Bezugsnomen Ari = Akkusativ der Richtung) Fontos azonban hogy a tagmondat argumentumszerkezeteacutet maacuteshogyan fogom fel mint Casaretto (ld alaacutebb a 224ndash225 jegyzetben)

223 A maacutesik lehetıseacuteg ami szoacuteba joumlhet hogy a taacuteṃ accusativusnak egyszerően limitatiacutev (korlaacute-tozoacutehataacuterozoacutei) funkcioacutet tulajdoniacutetunk (rsquoıraacute vonatkozoacutelag ıt illetıenrsquo [ebben a mondatban ez gya-korlatilag ekvivalens azzal hogy rsquoellene vele szembenrsquo]) joacutellehet jelenleg nem tudok vitathatlan paacuterhuzamokat felhozni erre a hasznaacutelatra A legkoumlzelebbi paacuterhuzamokkeacutent a koumlvetkezık peacuteldaacutek jut-hatnak eszuumlnkbe

a yaacuteḥ hellip tvm gāṃsi kṇavat (RV 7886ab) akiNOM teACC bőnPLACC csinaacutelSBJVACT3SG rsquoaki ellened bőnoumlket koumlvet elrsquo (vouml bdquocelui qui commet des fautes agrave ton eacutegardrdquo Renou 1952 345 bdquowenn einer dir gegenuumlber Freveltaten begehen wirdrdquo Gotō 2002 31)

b kiacuteṃ mā karann (RV 5309b) miACC eacutenACC csinaacutelAORSBJVACT3PL rsquoMit fognak ellenem tennirsquo (vouml bdquowas koumlnnen mir hellip tunrdquo Delbruumlck 1888 180 Gotō 2002 31 bdquowhat can hellip do to merdquo Macdonell 1916 305)

Lehetseacuteges azonban hogy ezeket a szerkezeteket maacutesmilyen moacutedon kell eacutertelmeznuumlnk (ld Gotō 2002 31ndash32) Meglaacutetaacutesom szerint az accusativus limitatiacutev funkcioacutejaacutet laacutethatjuk a dīv‑ rsquojaacutetszikrsquo ige mellett is peacuteldaacuteul a koumlvetkezı proacutezai reacuteszletben

c gm dīvyadhvam (ŚB 54423) teheacutenACC jaacutetszikIMPMED2PL rsquoJaacutetsszatok a teheacuteneacutertrsquo (szoacute szerint rsquoa teheacutenre vonatkozoacutelagrsquo)

Vouml azonban ehhez Delbruumlck 1888 178 eacutes kuumlloumlnoumlsen Gotō 2002 30 elteacuterı interpretaacutecioacutejaacutet 224 Mint ahogy Casaretto 2010 48 aacutelliacutetja Nst ndash Aob‑e ndash Ari + LP (Casaretto roumlvidiacuteteacutesei Nst =

Nominativ des Sachverhaltstraumlger Aob-e = Akkusativ des engeren Objekts Ari = Akkusativ der Rich-tung LP = Lokalpartikel)

225 Casaretto jeloumlleacutesrendszereacutet hasznaacutelva a tagmondat argumentumszerkezete a koumlvetkezı Nst (kataroacute) ndash Aob‑e (meniacuteṃ) ndash LP (praacuteti) azaz leacutenyegileg hasonloacute a fenti (98)-as peacuteldaacuteeacutehoz Nst (tvaacutem a tagmondatban nem szerepel kiteacuteve) ndash Aob‑e (drāpiacutem) ndash LP (praacuteti) (Casaretto 2010 48)

91

(120) yaacutesya~ anakṣ duhit jtuv sa

akiGENM vakNOMF laacutenyNOMF eleve vanPRFACT3SG

kaacutes tṃ vidv abhiacute

kiNOMM azACCF tudPTCPPRFACTSGNOMM PREV

manyāte andhm

haragszikvaacutegyikSBJVMED3SG vakACCF

kataroacute meniacutem praacuteti taacutem

melyikNOMM meniACC PREV azACCM

mucāte

mucAORSBJVMED3SG

yaacute īṃ vaacutehāte yaacute īṃ vā

akiNOMM ıACCF elveszSBJVMED3SG akiNOMM ıACCF vagy

vareyt (RV 102711)

megkeacuterSBJVACT3SG

A szoumlveghely legkoherensebb eacutertelmezeacuteseacutet tudomaacutesom szerint S W Jamison fo-galmazta meg az iir mani- szoacutenak eacutes kuumlloumlnnyelvi keacutepviseleteinek (veacuted meniacute- av maēni-) a jelenteacuteseacuterıl szoacuteloacute tanulmaacutenyaacuteban (Jamison 1996 197ndash200)226

(121) (A father) who has a daughter blind from birth ndash who knowing her (as) blind will desire

(her)will be hostile (to him = the father)

(On the other hand not knowing her state) which of the two will unleash meni against him

[= the father] ndash the one who marries her or the one who woos her (on the bridegroomrsquos

behalf)227

Jamison meggyızıen eacutervel amellett hogy a sokat taacutergyalt fıneacutev eredeti jelenteacutese ez volt bdquothe power or embodiment of negative exchange It is the dangerous force that is created when the standard system of tit-for-tat is interfered withrdquo (Jamison 1996 193)228 Jamison interpretaacutecioacuteja a szoacute jelenteacuteseacutet ndash etimoloacutegiaacutejaacuteval229 oumlssz-hangban ndash a csere szfeacuteraacutejaacuteban hataacuterozza meg amely egyike volt az aacuterja taacutersadalmat oumlsszekoumltı legalapvetıbb elveknek

226 Oldenberg (1912 228 1914 122) eacutes Geldner (1888 1951 III 167) koraacutebbi eacutertelmezeacuteseinek

kritikaacutejaacutet ld Jamison 1996 198 227 JamisonndashBrereton 2014 III 1416 fordiacutetaacutesa gyakorlatilag ugyaniacutegy hangzik csupaacuten a bdquowill

desire (her)rdquo reacutesz helyett szerepel bdquowill have designs on herrdquo eacutes a meni szoacute van pontosabban ki-fejtve bdquo(the power of) violated exchangerdquo

228 A koraacutebbi eacutertelmezeacutesekrıl (mint peacuteldaacuteul rsquofegyver hajiacutetoacutefegyverrsquo ld kuumlloumlnoumlsen meniṃ vajraṃ Sāyaṇa comm ad RV 102711c) laacutesd EWAia II 379 eacutes Jamison 1996 188 mindkettı hivat-kozaacutesokkal

229 Az iir mani- fıneacutev az ie me- rsquocsereacutel kicsereacutelrsquo gyoumlk szaacutermazeacuteka (Jamison 1996 187 n 1 EWAia II 379)

92

Ami a versszak mondattani feleacutepiacuteteacuteseacutet illet230 Jamison legradikaacutelisabb elteacutereacutese a koraacutebbi interpretaacutecioacutektoacutel az a felteveacutes hogy a stroacutefa keacutet fele nem ugyanarra a szitu-aacutecioacutera vonatkozik eacutes a b eacutes c pāda alanya kuumlloumlnboumlzı Amellett eacutervel hogy a b pāda vidvn rsquotudoacute tudvarsquo participiumaacuteval szemben a c pāda a fosztoacutekeacutepzıs aacutevidvān rsquonem tudoacute nem tudvarsquo szoacuteval egeacutesziacutetendı ki A versszak maacutesodik fele azt iacuterja le hogy ha az apa eltitkolja testi vagy szellemi hibaacuteval rendelkezı laacutenya valoacutedi aacutellapo-taacutet a keacuterık elıl uacutegy hogy azoknak nincsen roacutela tudomaacutesa akkor bdquohe violates the exchange relations that regulate marriage and the power of negative exchange meniacute is properly used against himrdquo (Jamison 1996 199)

Vizsgaacutelatunk szempontjaacuteboacutel az a legfontosabb keacuterdeacutes mit kell csinaacutelni ebben a szituaacutecioacuteban azzal amit a meniacute- szoacute jeloumll hogyan kell alkalmazni Mint fentebb laacutethattuk Jamison a c pādaacuteban a praacuteti hellip mucāte igealakot uacutegy fordiacutetja bdquowill un-leashrdquo azaz rsquoel fogja engednirsquo Ez a fordiacutetaacutes leacutenyegeacuteben veacuteve koumlveti a megszokott interpretaacutecioacutes iraacutenyt eacutes nem veszi megfelelı moacutedon figyelembe az igealak diateacuteziseacutet Sajnos azok a tovaacutebbi szoumlveghelyek amelyek tartalmazzaacutek a meniacute- szoacutet sem adnak vaacutelaszt erre a keacuterdeacutesre Elıszoumlr is nincs maacutes olyan elıfordulaacutesa a szoacutenak ahol tranzitiacutev ige taacutergyakeacutent szerepelne a mondatban231 Maacutesodsorban azok a veacutedikus szoumlveghelyek amelyekben a meny instrumentalis egy rsquomegoumll elpusztiacutetrsquo jelenteacuteső ige (vadh- star- han- caus parābhāvaya-) eszkoumlzhataacuterozoacutei bıvetmeacutenyekeacutent sze-repel232 legfeljebb arroacutel tanuacuteskodnak hogy a meniacute- aacutertoacute erıveacute tud vaacuteltozni amelyet valamilyen moacutedon az ellenseacuteg elpusztiacutetaacutesaacutenak az eszkoumlzekeacutent lehet felhasznaacutelni de nem mondjaacutek meg pontosan milyen moacutedon kell a meniacute-t alkalmazni

230 Jamison (1996 198 vouml JamisonndashBrereton 2014 III 1416) nyitva hagyja a keacuterdeacutest hogy me-

lyik szemeacutely az abhiacute manyāte ige taacutergya a laacuteny vagy az apja bdquowill desire (her)will be hostile (to him = the father)rdquo Veacutelemeacutenyem szerint a mondat szintaktikailag keveacutesbeacute komplikaacutelt ha az ige taacutergyakeacutent egy implicit utaloacuteszoacutet (taacuteṃ az apaacutera vonatkozoacutelag) keacutepzeluumlnk el amelyet az a pādaacuteban aacutelloacute vonatkozoacutei melleacutekmondat fejt ki abhiacute manyāte [taacuteṃ] yaacutesya hellip rsquoellenseacuteges lesz vele szemben aki helliprsquo El kell azonban ismerni hogy az anakoluthiaacutes szerkeszteacutest felteacutetelezı maacutesik eacutertelmezeacutes sem zaacuterhatoacute ki teljesen Az utoacutebbi esetben a tṃ neacutevmaacutes a stroacutefa egy maacutesik bdquoapo koinourdquo-alakzataacuteban szerepelne kettıs funkcioacuteval tṃ hellip abhiacute manyāte rsquovaacutegyni fog raacutersquo eacutes tṃ vidv hellip andhm rsquotudva hogy ı vakrsquo A stroacutefa szintaxisaacuteval kapcsolatban vouml meacuteg OrsquoRyan 2015 alapvetı munkaacutejaacutet

231 A Fekete Yajurveda KS 123 eacutes MS 245 helyein (amelyeket Jamison 1996 195 is ideacutez) a fıneacutev kettıs accusativusi szerkezetben szerepel a kar- faktitiacutev kopula mellett A VWC ugyan keacuterdı-jelesen hivatkozik az AVP 20204 szoumlveghelyre amely aacutelliacutetoacutelagosan az acc meniacutem alakot tartal-mazza de megjegyzi hogy ez a szoumlvegvaacuteltozat valoacutejaacuteban csak egy emendaacutecioacute VaiS 386 pedig nem maacutes mint RV 102711 szoacute szerinti ideacutezeacutese

232 Emliacutetsuumlk meg ezen kiacutevuumll a menihan- rsquomeni-vel megoumllırsquo determinatiacutev (instrumentalisi tatpu-ruṣa) oumlsszeteacutetelt amely AVP 251-ben tiacutez alkalommal is elıfordul valamint a meniacuteḥ śataacutevadhā rsquoszaacutezat megoumllı menirsquo (AVŚ 12516a AVP 161422c) jelzıs szerkezetet

93

(122) taacuteṃ vadheyaṃ taacuteṃ stṣīya~ aneacutena

azACC megoumllOPTACT1SG azACC leteriacutetOPTMED1SG ezINSN

braacutehmaṇā~ aneacutena kaacutermaṇā anaacuteyā meny (AVŚ 10515g)

imaINSN ezINSN aacuteldozatINSN ezINSF meniacuteINSF

rsquoMegoumllneacutem oumlt leteriacuteteneacutem ıt ezzel az imaacuteval ezzel az aacuteldozattal ezzel a meniacute-velrsquo233

(123) mā tvā vadhiṣur menibhiḥ piśācāḥ (AVP 1459d)

ne teACC megoumllAORINJACT3PL meniacutePLINS piśācaPLNOM

rsquoNe oumlljenek meg teacuteged a piśācaacutek meniacute-kkelrsquo

(124) ghnantuv enaṃ deveṣavo

megoumllIMPACT3PL ezACC istenek_nyilaPLNOM

brahmāṇo ghnantu meniyā (AVP 20284ab)

papPLNOM megoumllIMPACT3PL meniacuteINS

rsquoOumlljeacutek meg ıt az istenek nyilai oumlljeacutek meg a papok meniacute-velrsquo

(125) sā~ eṣā yajntildea-meniḥ etayā vai menyā

azNOMF ezNOMF aacuteldozat-meniNOM ezINSF PTCL meniacuteINS

devā asurān parābhāvayāṃ cakrus (ŚB 112724)

istenPLNOM asuraPLACC elpusztulCAUS csinaacutelAUXPRFACT3PL

rsquoEz az aacuteldozat meniacute-je csakis ezzel a meniacute-vel pusztiacutetottaacutek el az istenek az asuraacutekatrsquo

Ezek miatt az okok miatt a RV 102711c pāda pontos eacutertelmezeacuteseacutet nem alapozhat-juk a meniacute- szoacutet tartalmazoacute egyeacuteb szoumlveghelyek tanuacutesaacutegaacutera hanem csakis a praacuteti hellip mucāte igealak helyes interpretaacutecioacutejaacutera amelyet a fentebbiekben bemutattam234 Mindazonaacuteltal uacutegy gondolom hogy elemzeacutesem koumlnnyen oumlsszhangba hozhatoacute Ja-mison maacutes tekintetben meggyızı interpretaacutecioacutejaacuteval A vizsgaacutelt gveda-reacuteszletben a meniacute-nek a meghiuacutesult (negatiacutev) csere erejeacutenek feloumllteacutese felveveacutese (meniacuteṃ praacuteti hellip mucāte) azt jelenti hogy az illetı szemeacutely magaacutera veszi a felelısseacuteget az apa megbuumlnteteacuteseacuteeacutert aki megseacutertette a laacutenykeacutereacutest eacutes a haacutezassaacutegkoumlteacutest szabaacutelyozoacute csere-viszonyokat azzal hogy eltitkolta testileg seacuteruumllt laacutenyaacutenak valoacutedi aacutellapotaacutet a keacuterık elıl Oumlsszefoglalva a teljes stroacutefa szoumlvegkoumlrnyezeteacuteben a vizsgaacutelt pādaacutet a koumlvetkezı-keacuteppen eacutertelmezem eacutes fordiacutetom kataroacute meniacuteṃ praacuteti taacuteṃ mucāte rsquoKettejuumlk koumlzuumll melyik veszi magaacutera a meniacute-t [a meghiuacutesult csere aacutertoacute erejeacutet azaz a felelısseacuteget a haacutezassaacutegi csereuumlgyletet megseacutertı szemeacutely megbuumlnteteacuteseacuteeacutert] vele [az apaacuteval] szem-benrsquo

233 A pāda tovaacutebbi hat alkalommal fordul elı ugyanabban a himnuszban A stṣīya optativus

helyett a paacuterhuzamos AVP-hely (161291f eacutes 10f) a bdquostviṣīyardquo igealakot hozza amelynek semmi eacutertelme nincs eacutes vilaacutegosan szoumlvegromlaacutes eredmeacutenye

234 Veacutelemeacutenyem szerint az a reacutegi egeacuteszen az indiai kommentaacuter-irodalomig (ld a 228 jegyzetben ideacutezett Sāyaṇa-glosszaacutet) visszavezethetı elmeacutelet hogy a meniacute- valamifeacutele hajiacutetoacutefegyver lenne akaacuter valoacutesaacutegos akaacuter aacutetvitt eacutertelemben amelyet egy ellenseacutegre lehet dobni pontosan RV 102711c feacutelre-eacutertelmezeacuteseacutebıl eredt meacutegpedig elsısorban az igealak helytelen eacutertelmezeacuteseacutebıl

94

II 3 OacuteKAḤ KAR-

Ebben a fejezetben egy konkreacutet kifejezeacutes vizsgaacutelataacuten keresztuumll szeretneacutem eacuterzekel-tetni milyen neheacutezseacutegekkel szembesuumlluumlnk a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elhataacuterolaacutesaacutenak soraacuten Szaacutemos alkalommal uumltkoumlzuumlnk ugyanis abba a probleacutemaacuteba hogy adataink egyszerően nem elegendıek ahhoz hogy biztosan aacutelliacutethassuk egy szerkezet funkcioacute-igeacutes szerkezet-e vagy sem Induljunk ki a RV 725 Indra-himnusz negyedik stroacutefaacute-jaacuteboacutel

(126) viacuteśvā~ iacuted aacutehāni taviṣīva ugra

mindenPLACC bizony napPLACC erısVOC hatalmasVOC

oacutekaḥ kṇuṣva harivo naacute

lakhely()SGACC csinaacutelIMPMED2SG fakoacute_lovuacuteVOC nem

mardhīḥ (RV 7254cd)

cserben_hagyAORINJ2SG

A stroacutefaacuteban szereplı haacuterom vocativusi alak (taviṣīva rsquoerıs hevesrsquo ugra[] rsquoerıs hatalmasrsquo harivo rsquofakoacute [lovakkal] rendelkezırsquo) a himnusz bdquociacutemzettjeacutererdquo Indraacutera vonatkozik Viszonylag probleacutemamentes a naacute mardhīḥ mondat eacutertelmezeacutese is rsquonem hagysz cserbenrsquo235

Abboacutel kiindulva hogy az oacutekas- deverbaacutelis fıneacutev (az alaacutebb reacuteszletesebben taacuter-gyalt oc- igeacutebıl) felvetıdhet hogy az oacutekaḥ kṇuṣva taacutergyas szintagma esetleg funk-cioacuteigeacutes szerkezet Az oacutekas- fıneacutev pontos jelenteacuteseacutet azonban ebben a kontextusban nem egyszerő megaacutellapiacutetani joacutellehet ez ndash termeacuteszetesen ndash kulcsfontossaacuteguacute lenne az egeacutesz szerkezet eacutertelmezeacuteseacutere neacutezve Biztosan valamilyen idıhataacuterozoacute a viacuteśvā hellip aacutehāni kifejezeacutes (tagjai viacuteśva- rsquomindenrsquo aacuteharn- rsquonaprsquo) de hogy pontosan milyen keacuterdeacutesre felel szinteacuten nem egyeacutertelmő maacuterpedig a szerkezet interpretaacutecioacuteja mint alaacutebb laacutetni fogjuk reacuteszben ettıl is fuumlgg

Az oacutekas- semlegesnemő fıneacutev az oc- ige fıneacutevi szaacutermazeacuteka Az ige jelenteacuteseacutet a szoacutetaacuterak eacutes maacutes nyelveacuteszeti munkaacutek iacutegy adjaacutek meg rsquohozzaacuteszokik vmihez hozzaacute van szokva vmhez ismerıs vhol lakik tartoacutezkodik oumlroumlmeacutet leli vmben sziacutevesen tesz vmitrsquo (ld pl PW I 869 MW 172 Grassmann 1996 247 EWAia I 277 Kuumlm-mel 2000 128ndash129 vouml ie h1ek LIV 244ndash245) A veacutedikus nyelvben az oacutekas- fıneacutevnek csak elveacutetve van olyan elıfordulaacutesa ahol esetleg szoacuteba joumlhet valami olyan elvont jelenteacutes hogy rsquotetszeacutes megeleacutegedeacutesrsquo Ilyen talaacuten RV 3586ab ahol az oacutekas-

235 A naacute tagadoacuteszoacute hasznaacutelata miatt egyeacutertelmő hogy az iniunctivus itt aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyő kije-

lenteacutest fogalmaz meg (genereller Injunktiv) vouml Hoffmann 1967 101 Geldner 1951 II 204 bdquomodaacute-lisrdquo tiltoacute eacutertelmő fordiacutetaacutesa (bdquoverschmaumlh uns nichtrdquo) azeacutert nem lehet helytaacutelloacute mert ez szabaacutelyosan a m tiltoacuteszoacutet kiacutevaacutennaacute meg a mondatban (Geldnerhez hasonloacutean fordiacutetja JamisonndashBrereton 2014 II 913 is)

95

az egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacutesben aszindetikusan aacutell az elvont sakhiyaacute- rsquobaraacutetsaacutegrsquo fıneacutev mellett236

(127) purāṇaacutem oacutekaḥ sakhiyaacuteṃ śivaacuteṃ vāṃ

reacutegiNOM megeleacutegedeacutesNOM baraacutetsaacutegNOM kedvesNOM tiDUGEN

yuvoacuter narā draacuteviṇaṃ jahnviyām (RV 3586ab)

tiDUGEN feacuterfiDUVOC tulajdonNOM Jahnu_toumlrzseLOC

rsquoReacutegi megeleacutegedeacutesetek kedves baraacutetsaacutegotok a ti tulajdonotok oacute feacuterfiak Jahnu toumlrzseacuteneacutel

vanrsquo

Nagysaacutegrendekkel gyakoribb a fıneacutev rsquomegszokott hely tartoacutezkodaacutesi hely lakhely haacutez otthonrsquo jelenteacutese Ezt illusztraacutelja peacuteldaacuteul RV 11045b amelyben a fıneacutev egy hasonlatban szerepel eacutes a saacutedanam rsquo(uumllı)hely tartoacutezkodaacutesi helyrsquo nomen loci a megfelelıje a hasonliacutetotti oldalon237

(128) oacuteko naacute~ aacutecchā saacutedanaṃ jānat

otthonACC mint feleacute helyACC ismerPTCPIPFVACTSGNOMF

gāt (RV 11045b)

megyINJ3SG

rsquoMint otthonaacuteba uacutegy ment a helyeacutere az (utat) ismerırsquo

Ha felteacutetelezzuumlk hogy a fıneacutev az elsıkeacutent ideacutezett stroacutefaacuteban RV 7254d-ben is a gyakoribb (vagy talaacuten kizaacuteroacutelagos) konkreacutet rsquolakhely otthonrsquo jelenteacuteseacuteben szere-pel akkor arra gondolhatunk hogy a kar- ige mediaacutelis alakja mellette indirekt ref-lexiacutev (affektiacutev) hasznaacutelatuacute rsquokeacutesziacutets lakhelyetotthont magadnakrsquo238 Ez az interpre-taacutecioacute azt jelenti hogy a kar- ige megtartja eredeti lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (rsquocsinaacutel leacutetre-hoz keacutesziacutetrsquo) vagyis a szintagmaacutet nem tekinthetjuumlk funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Ahogy ugyanis a kategoacuteria definiaacutelaacutesaacuteval eacutes elhataacuterolaacutesaacuteval kapcsolatban laacutettuk (ld 19 o) a funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel talaacuten az egyetlen vitathatatlan (baacuter egyszers-mind nehezen formalizaacutelhatoacute) kriteacuterium hogy a szerkezet igei tagjaacutenak lexikaacutelis

236 PW I 1117 a szoumlveghelyet a bdquoBehagen Gefallenrdquo jelenteacutes alatt hozza viszont pl

Elizarenkova 1999 I 352 az oacutekas-t itt rsquoszuumllıhaacutezrsquo-nak fordiacutetja (ugyaniacutegy JamisonndashBrereton 2014 I 549)

237 Nem igazaacuten segiacutet a szemantikai pontosiacutetaacutesban az egyetlen rokonnyelvi megfelelı az avesztai anaočah- oumlsszeteacutetel amely hapax legomenon A kontextus alapjaacuten (ti a szoacute a szemben aacutelloacute sere-gekre vonatkozoacute jelzı) felteacutetelezhetı hogy jelenteacutese rsquoellenseacutegesrsquo vagy valami hasonloacute (ld Ai Wb 114 Ai Gr II2 235 EWAia I 276)

a hiia hm spādā anaočaŋhā jamaētē (Y 4415c) amikor oumlssze seregDUNOM ellenseacuteges()DUNOM megyAORSBJV3DU

rsquoamikor a keacutet ellenseacuteges sereg oumlsszecsaprsquo A melleacutekneacutev eredeti jelenteacuteseacutet azonban elvileg toumlbbfelıl is megkoumlzeliacutethetjuumlk pl rsquo(koumlzoumls) szokaacutesok neacutelkuumllirsquo rsquootthon tartoacutezkodaacutesi hely neacutelkuumllirsquo stb (ld EWAia I 276 Normier 1980 65 n 90)

238 Nem nagyon valoacutesziacutenő Sāyaṇaacutenak (ad loc) a mediaacutelis igenemet figyelmen kiacutevuumll hagyoacute ma-gyaraacutezata okaḥ asmākaṃ () sthānaṃ kuruṣva kuru (azaz szerinte az oacutekaḥ itt a rsquomi [lak]helyuumlnkrsquo)

96

jelenteacutese elhalvaacutenyul szemantikailag koumlnnyőveacute uumlresseacute vaacutelik Ha RV 7245d itt megfogalmazott eacutertelmezeacutese helyes akkor a kṇuṣva ige ilyenfajta kiuumlresedeacutest nem mutat

Felvetıdhet azonban hogy az oacutekaḥ + kar- rsquolakhelyotthon + csinaacutelrsquo szerkezet egyszerően annyit jelent hogy rsquolakozik tartoacutezkodikrsquo (ld pl Griffith 1973 347 bdquodwellrdquo) Ellenteacutetben a II 1 eacutes 2 fejezetekben megismert korai veacutedikus funkcioacute-igeacutes szerkezetekkel amelyeknek neacutevszoacutei tagja absztrakt nomen actionis volt itt most konkreacutet jelenteacuteső fıneacutev szerepelne a szerkezetben Olyan tiacutepusuacute szoacutekapcso-latra kellene gondolnunk mint amilyennel toumlbbek koumlzoumltt a perzsa nyelvben talaacutel-kozunk (vouml Telegdi 2006 353ndash354) pl zanjir kardan rsquolaacutencolrsquo (rsquolaacutencrsquo + rsquocsinaacutelrsquo) pacircru kardan rsquolapaacutetolrsquo (rsquolapaacutetrsquo + rsquocsinaacutelrsquo)239 A paacuterhuzam azonban nem teljes hiszen az ilyen perzsa szerkezetekneacutel a fıneacutevi tag rendszerint valamilyen eszkoumlzt jeloumll240

A keacutet eacutertelmezeacutes koumlzoumltt meacuteg egy fontos kuumlloumlnbseacuteg van miacuteg az rsquootthont keacutesziacutet (magaacutenak)rsquo igeacutes kifejezeacutes telikus jellegő azaz egy inherens veacutegpont feleacute tart (ti amikor elkeacuteszuumll az otthon) addig a rsquolakik tartoacutezkodikrsquo atelikus vagyis nem impli-kaacutel inherens veacutegpontot241

A kettı koumlzti doumlnteacutesben jaacutetszhatna szerepet a taacutergyesetben (accusativus temporis) aacutelloacute viacuteśvā hellip aacutehāni idıhataacuterozoacutei szintagma pontos eacutertelmezeacutese242 Maacutes oacutekori indo-euroacutepai nyelvekbıl joacutel ismerjuumlk az acc temporis meddig keacuterdeacutesre felelı hasznaacute-lataacutet (ld pl lat tres dies rsquohaacuterom napig haacuterom napon aacutetrsquo gr sup1mšraj ˜ptpound rsquoheacutet napigrsquo) a veacutedikus nyelvben azonban a meddig (pl śataacuteṃ hellip śaraacutedo RV 101614a rsquoszaacutez ıszoumln aacutetrsquo) mellett mikor keacuterdeacutesre is felelhet Az utoacutebbit laacutethatjuk peacuteldaacuteul a koumlvetkezı reacuteszletben a plur acc viacuteśvā(ḥ) hellip usr(ḥ) rsquominden hajnalbanrsquo szerkezetneacutel

(129) viacuteśvā iacuted usr spaacuteḷ uacuted eti

mindenPLACC PTCL hajnalPLACC keacutemNOM fel megyPRSACT3SG

sriyaḥ (RV 10358c)

napNOM

rsquoMinden hajnalban felkel a Nap mint keacutemrsquo243

239 Vilaacutegos hogy itt nem lexikaacutelis jelenteacuteseacuteben szerepel az ige hiszen rsquolaacutencrsquo + rsquocsinaacutelrsquo =ʫ rsquolaacutencot

keacutesziacutet elıaacutelliacutetrsquo hanem rsquolaacutencol laacutenccal veacutegzett teveacutekenyseacuteget folytatrsquo stb 240 Elvileg gondolhatnaacutenk arra is hogy az oacutekas- fınevet a szerkezetben nomen actioniskeacutent (az

‑s‑toumlvőek ilyen jelenteacuteseacuterıl ld toumlbbek koumlzoumltt Ai Gr II2 229 Stuumlber 2002 238ndash243) fogjuk fel (ti rsquotartoacutezkodaacutest csinaacutelrsquo azaz rsquotartoacutezkodik lakikrsquo) eacutes iacutegy tekintjuumlk funkcioacuteigeacutes szerkezetnek azonban ndash mint fentebb laacutettuk ndash az oacutekas-nak csak a legritkaacutebb esetben tulajdoniacutethatunk ilyen jelenteacutest

241 Azzal kapcsolatban hogy nem lexikaacutelis igeacutek hanem igei fraacutezisok vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes a telikussaacuteg tulajdonsaacutegaacuteroacutel beszeacutelni ld Dahl 2010 41ndash42 Kiefer 2006 reacuteszben hasonloacute kriteacuteriumok alapjaacuten kuumlloumlniacuteti el a mondat belsı idıszerkezeteacutevel kapcsolatban a folyamatos eacutes a befejezett aspek-tust Kiefer (2006 22ndash24 33) szaacutemaacutera a keacutet aspektus megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben az oszthatoacutesaacuteg a leg-fontosabb kriteacuterium vagyis akkor beszeacutelhetuumlnk folyamatos aspektusroacutel ha az ige illetve mondat aacuteltal leiacutert esemeacuteny bdquoaz adott idıtartomaacuteny legtoumlbb reacutesztartomaacutenyaacuteban eacuterveacutenyesrdquo (23)

242 Az idıhataacuterozoacutei bıviacutetmeacutenyek vagy idımoacutedosiacutetoacutek teszt-szerepeacuterıl a telikussaacuteg (Kieferneacutel az aspektus) megaacutellapiacutetaacutesaacuteban ld Dahl 2010 42ndash43 Kiefer 2006 36ndash41

243 A veacutedikus acc temporisroacutel ld toumlbbek koumlzoumltt Gaedicke 1880 175ndash181 Delbruumlck 1888 170ndash171 Speijer 1896 9 Renou 1952 345 Gotō 2002 36ndash37 Delbruumlck felhiacutevja a figyelmet arra hogy

97

Ha a vizsgaacutelt mondatban a viacuteśvā hellip aacutehāni idıhataacuterozoacute mikor keacuterdeacutesre felel (azaz rsquominden nap minden naponrsquo) akkor az oacutekaḥ kṇuṣva igeacutes szintagmaacutenak telikus olvasatot kell tulajdoniacutetanunk (rsquokeacutesziacutets otthont magadnak minden naprsquo) ami a fen-tebb elmondottak eacutertelmeacuteben a nem funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutes feleacute billenti a meacuterleg nyelveacutet Ha viszont az idıhataacuterozoacute meddig keacuterdeacutesre felel (rsquominden napon aacutet min-digrsquo) akkor az igei fraacutezis atelikus olvasataacutet kell elfogadnunk (rsquolakozz [ti naacutelunk] oumlroumlkkeacutersquo) ami potenciaacutelisan a funkcioacuteigeacutes interpretaacutecioacute mellett szoacutelhatna Mindkeacutet felfogaacutesnak vannak hiacutevei az elsı szellemeacuteben fordiacutetja a feacutelverset peacuteldaacuteul Hoffmann 1967 101 (bdquoalle Tage hellip mach dir eine behagliche Bleiberdquo) a maacutesodik felfogaacutest koumlveti peacuteldaacuteul Griffith 1973 347 (bdquodwell with me now and everrdquo)

Sajnos sem a rsquomindenrsquo jelenteacuteső melleacuteknevekkel (viacuteśva- saacuterva-) alkotott toumlbbi jelzıs szerkezet sem maga a viacuteśva- + aacuteharn- rsquominden naprsquo szerkezet toumlbbi elıfor-dulaacutesa nem oldja meg a keacuterdeacutest Keacutetseacutegtelen ugyan hogy az utoacutebbinaacutel talaacuten gyako-ribb a mikor keacuterdeacutesre felelı hasznaacutelat244 olykor meacutegis valoacutesziacutenőbbnek laacutetszik a meddig keacuterdeacutesre felelı idıhataacuterozoacutei eacutertelmezeacutes Iacutegy peacuteldaacuteul

(130) aacutehā viacuteśvā sumaacutenā dīdihī

napPLACC mindenPLACC joacuteindulatuacuteNOM ragyogIMP2SG

naḥ (RV 35422d)

miPLDAT

rsquoRagyogj (ti Agni) raacutenk oumlroumlkkeacute (minden napon aacutet) joacuteindulatuacuteanrsquo245

Vegyuumlk most sorra az oacutekas- + kar- szintagma toumlbbi veacutedikus elıfordulaacutesaacutet A leg-fontosabb szoumlveghely (131) az Atharvaveda egy temeteacutesi himnuszaacuteban talaacutelhatoacute (AVŚ 1838) amelyben a szerkezet pontosan ugyanolyan formaacuteban (oacutekaḥ kṇuṣva) fordul elı mint az imeacutent taacutergyalt gveda-reacuteszletben Mivel azonban a szoumlvegkoumlr-nyezet teljesen elteacuterı (vagyis nem az egeacutesz versszakra kiterjedı szoacute szerinti RV-ideacutezetrıl vagy mantra-variaacutensroacutel van szoacute) ezeacutert eseacutely kiacutenaacutelkozik a szintagma pon-tosabb megeacuterteacuteseacutere

a mikor keacuterdeacutesre felelı hasznaacutelatnaacutel az idıhataacuterozoacute toumlbbnyire nem konkreacutet idıpontot ad meg ha-nem inkaacutebb egy intervallumot jeloumll ki amelyen beluumll a megnevezett esemeacuteny lejaacutetszoacutedik (bdquoZeitlinie innerhalb deren etwas geschiehtrdquo)

244 Ezt taacutemasztja alaacute peacuteldaacuteul Gaedicke 1880 176 győjteacutese amelyben a szintagma toumlbbszoumlr is elıfordul Mivel nem neacuteztem meg az acc temporis oumlsszes elıfordulaacutesaacutet a korai veacutedikusban nem tudom megiacuteteacutelni hogy aacutettekinteacutese mennyire tekinthetı valoacuteban reprezentatiacutevnak

245 Nem tartom valoacutesziacutenőnek a mondat rsquominden nap (naponta) ragyogj raacutenkrsquo eacutertelmezeacuteseacutet ugyan-is ez azt implikaacutelnaacute hogy a (fel)ragyogaacutesok koumlzoumltt bdquoragyogaacutesmentesrdquo idıszakok is vannak Ezt az eacutertelmezeacutest egyeacutebkeacutent az ige perfectumaacutenak duratiacutev jelenteacutese (vouml Kuumlmmel 2000 227ndash230) is ki-zaacuterja Csupaacuten a RV elsı maṇḍalaacutejaacuteban talaacutelkozunk egy elszigetelt esetben az ind perf muacuteltra vo-natkozoacute nem duratiacutev jelenteacuteseacutevel dīdiyuḥ rsquofelragyogtakrsquo (Kuumlmmel 2000 229 bdquosind hervorgeleuchtetrdquo)

98

(131) ut tiṣṭha praacute~ ihi praacute drava

fel aacutellIMPACT2SG elıre megyIMPACT2SG elıre futIMPACT2SG

oacutekaḥ kṇuṣva salileacute sadhaacutesthe

lakhelyACC csinaacutelIMPMED2SG viacutezLOC helyLOC

taacutetra tuvaacuteṃ pitɹbhiḥ saṃvidānaacuteḥ

ott teNOM atyaPLINS egyesuumllPTCPAORMEDSGNOMM

saacuteṃ soacutemena maacutedasva saacuteṃ svadhbhiḥ (AVŚ 1838246)

PREV szoacutemaINS oumlruumllIMPMED2SG PREV felajaacutenlaacutesPLINS

Az Atharvaveda-versszak oumlt imperfectumtıbıl keacutepzett imperativusi aacutelliacutetmaacutenyt tar-talmaz (uacutet tiṣṭha rsquokelj felrsquo praacute ihi rsquomenj [elıre] induljrsquo praacute drava rsquofuss [elıre]rsquo kṇuṣva rsquocsinaacuteljrsquo maacutedasva rsquooumlruumlljrsquo) Ezek a halott szemeacutelyhez inteacutezett imperativusi alakok olyan esemeacutenyeket cselekveacuteseket neveznek meg amelyek minden valoacutesziacute-nőseacuteg szerint egymaacutes utaacuten koumlvetkeznek vagyis szekvenciaacutelis olvasatuk van247 Ez ebben a szoumlvegkoumlrnyezetben csak uacutegy lehetseacuteges ha az oacutekaḥ kṇuṣva szintagmaacutet is telikus jellegőnek fogjuk fel248 ami a fenti RV-reacuteszletneacutel elmondottak eacutertelmeacuteben a nem funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest taacutemogatja rsquoKelj fel indulj fuss elıre keacutesziacutets ma-gadnak szaacutellaacutest a viacutezben a lakhelyeden ott az ısoumlkkel egyesuumllve leld oumlroumlmoumldet a szoacutemaacuteban eacutes az aacuteldozati felajaacutenlaacutesokbanrsquo249

246 Az AVŚ-stroacutefaacutenak leacutetezik egy mantra-variaacutensa a Taittirīya-āraṇyakaacuteban (642) amely azon-

ban keacuterdeacutesfelveteacutesuumlnk szempontjaacuteboacutel nem ad uacutejat ezeacutert a tovaacutebbiakban csak a AVŚ-reacuteszletre oumlssz-pontosiacutetok

a uacutet tiṣṭha praacute~ ihi praacute drava fel aacutellIMPACT2SG elıre megyIMPACT2SG elıre futIMPACT2SG oacutekaḥ kṇuṣva parameacute viacuteyograveman lakhelyACC csinaacutelIMPMED2SG legfelsıLOC eacutegLOC yameacutena tvaacuteṃ yamiacuteyā saṃvidān YamaINS teNOM YamīINS egyesuumllPTCPAORMEDSGNOMF uttamaacuteṃ nkam aacutedhi roha~ imaacutem (TĀ 642) legfelsıACC eacutegboltACC PREV felhaacutegIMPACT2SG ezACC rsquoKelj fel indulj fuss elıre keacutesziacutets magadnak szaacutellaacutest a legfelsı mennyben Yamaacuteval Yamīval egyesuumllve emelkedj fel ebbe a legfelsı eacutegbersquo

Az AVP leideni elektronikus szoumlvegeacuteben szereplı mantra-variaacutens (AVP 18696b) az okaḥ helyett ekaḥ alakot tartalmaz Nem tudom megaacutellapiacutetani hogy ez csak eliacuteraacutes vagy az AVP-recenzioacuteban teacutenyleg ez a vaacuteltozat szerepel Ezuacuteton koumlszoumlnoumlm Prof Alexander Lubotsky-nak hogy az elektroni-kus AVP-szoumlveget rendelkezeacutesemre bocsaacutetotta

247 Egyeduumll a praacute~ ihi eacutes a praacute drava koumlzoumltti viszonynaacutel lehetne talaacuten ezt vitatni hiszen felvetıd-het hogy a keacutet tagmondat valoacutejaacuteban ugyanarra az esemeacutenyre utal rsquomenj (elıre) fuss (elıre)rsquo Valoacute-sziacutenőbbnek tartom azonban azt az eacutertelmezeacutest hogy a preacutehi rsquoleacutepjmenj (elıre)rsquo imperativus az indu-laacutesra utal a praacute drava rsquofuss (elıre)rsquo pedig egy ezt koumlvetı futaacutes-esemeacutenyre

248 Az egymaacutesutaacutenisaacuteg szempontja Kieferneacutel is szerepel (2006 34) mint a befejezett eacutes folyama-tos aspektus egyik elhataacuteroloacute kriteacuteriuma a befejezett igei szerkezetek melleacuterendelve egymaacutesutaacuteni-saacutegot fejeznek ki a folyamatos aspektusuacuteak erre nem adnak lehetıseacuteget

249 Ehhez vouml meacuteg az alaacutebbi proacutezareacuteszletet a oko ha~ asmin yajntildeaḥ (vl yajntildee) kurute

lakhelyACC PTCL ezSGLOC aacuteldozatNOM (vagy LOC) csinaacutelPRSMED3SG

99

A maacutesik szoumlveghely ami keacuterdeacutesfelveteacutesuumlnk szempontjaacuteboacutel esetleg relevaacutens le-het RV 1405

(132) praacute nūnaṃ braacutehmaṇas_paacutetir

PREV most BrahmaṇaspatiNOM

maacutentraṃ vadatiy ukthiacuteyagravem

formulaACC mondPRSACT3SG kimondaacutesra_meacuteltoacuteACC

yaacutesminn iacutendro vaacuteruṇo mitroacute aryam

amelyLOC IndraNOM VaruṇaNOM MitraNOM AryamanNOM

dev oacutekāṃsi cakrireacute (RV 1405)

istenPLNOM lakhelyPLACC csinaacutelPRFMED3PL

A c eacutes d pādaacutekat kitoumlltı vonatkozoacutei melleacutekmondat a fımondat maacutentraṃ rsquoformula mondaacutes ige imarsquo szavaacutera vonatkozik Az igealak (cakrireacute ind perf plur 3) itt is mediumban van mint a fenti kṇuṣva imperativusi alaknaacutel viszont a szintagma neacutevszoacutei reacutesze itt pluralisban szerepel Ez a teacuteny amellett szoacutel hogy a szerkezet nem funkcioacuteigeacutes szerkezet hiszen a prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel a neacutevszoacutei tag mivel elveszti referencialitaacutesaacutet rendszerint nem szokott szaacutembeli variaacutecioacutet mu-tatni baacuter bizonyos nyelvekben iacutegy a neacutemetben vannak kiveacutetelek (ld Winhart 2005 8) A stroacutefa eacutertelmezeacutese tehaacutet valoacutesziacutenőleg ez rsquoMost Brahmaṇaspati raacutekezd a kimon-daacutesra meacuteltoacute igeacutere amelyben Indra Varuṇa Mitra Aryaman (eacutes az) istenek maguk-nak lakhelyet keacutesziacutetettekrsquo250

ya evaṃ veda (ṢB 1415) akiNOM iacutegy tudPRFACT3SG rsquoaz aacuteldozat lakhelyet keacutesziacutet abban aki iacutegy tudjarsquo vagy (a vl olvasataacutet koumlvetve) rsquoebben az aacuteldozatban lakhelyet keacutesziacutet (az) aki iacutegy tudjarsquo

Figyelemre meacuteltoacute hogy Sāyaṇa ṢB-kommentaacuterjaacuteban iacutegy interpretaacutelja a mondatot okaḥ sthānam eva kurute tatraiva pratitiṣṭhatītyarthaḥ vagyis az okaḥ kar- szerkezetet iacutegy eacuterti rsquolakik tartoacutezkodikrsquo (pratitiṣṭhati) ami atelikus eacutes mintha funkcioacuteigeacutes szerkezet lenne (ld fentebb) Baacuter ebben a proacutezai reacuteszletben ez akaacuter jaacuterhatoacute uacutet lenne is az AVŚ-versszakban a szekvenciaacutelis olvasat miatt kizaacuterhatoacute

250 A perfectumi alakot rezultatiacutev eacutertelmőkeacutent fogom fel (bdquoobjektsresultativrdquo vouml Kuumlmmel 2000 76ndash77) Witzel (Witzel et al [Hrsg] 2007 557) Renou nyomaacuten felteszi hogy a pādaacuteban az oacutekas- fıneacutevnek kettıs jelenteacutese van (bdquodoppelte Bedeutungrdquo) rsquooumlroumlm tetszeacutesrsquo eacutes rsquomegszokott hely szokaacute-sos tartoacutezkodaacutesi helyrsquo Keacutezenfekvıbbnek tartom hogy a fıneacutev itt is konkreacutet jelenteacuteseacutevel (rsquootthon lakhelyrsquo) szerepel ami termeacuteszetesen nem zaacuterja ki hogy a jelenteacutes egy metaforikus szintjeacuten a mon-dat azt jelenti hogy az istenek oumlroumlmuumlket lelik a mantraacuteban

100

Ugyancsak taacutergyalnunk kell a RV 2191 szoumlveghelyet is

(133) aacutepāyi asya aacutendhaso maacutedāya

iszikAORPASS3SG ezGEN leacuteGEN boacutedulatDAT

maacutenīṣiṇaḥ suvānaacutesya praacuteyasaḥ

ihletettPLVOC kisajtolPTCPAORMEDSGGEN italGEN

yaacutesminn iacutendraḥ pradiacutevi vāvdhānaacute

amelyLOC IndraNOM reacutegen erısoumldikPTCPPRFMEDSGNOM

oacuteko dadheacute brahmaṇyaacutentaś ca

lakhelyACC teszPRFMED3SG igeacutet_mondPTCPIPFVACTPLNOM eacutes

naacuteraḥ (RV 2191)

feacuterfiPLNOM

Az oumlsszetett mondat szerkezete hasonloacute a fentebbihez az oacutekas- fıneacutev itt is egy vo-natkozoacutei melleacutekmondatban szerepel taacutergykeacutent csak most egy maacutesik ige a dhā- rsquotesz helyezrsquo mellett (dadheacute med ind perf sing 3 a perfectum itt is minden bi-zonnyal rezultatiacutev eacutertelemben aacutell) A vonatkozoacute neacutevmaacutes itt a fımondati aacutendhas- rsquo(szoacutema)leacutersquo eacutes praacuteyas- rsquoitalrsquo szavakra vonatkozik Ježić (Witzel et al [szerk] 2007 381 koumlvetve Geldnert [1951 I 299]) iacutegy fordiacutetja a keacuterdeacuteses reacuteszt bdquoan den er sich gewoumlhnt hatrdquo Uacutegy tőnik hogy a fordiacutetoacute funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent fogja fel az oacutekas- + dhā- szintagmaacutet hiszen egyszerő igeacutevel (sich gewoumlhnen) adja vissza Ez a megoldaacutes veacutelemeacutenyem szerint nem szuumlkseacutegszerő hiszen a kifejezeacutest metaforikusan is eacutertelmezhetjuumlk rsquoamelybe lakhelyeacutetotthonaacutet (a maga szaacutemaacutera indirekt reflexiacutev medium) helyeztersquo Ez metaforikus szinten termeacuteszetesen szinteacuten azt jelenti hogy Indra megszokta azt sziacutevesen tartoacutezkodik eacutes oumlroumlmeacutet leli benne A stroacutefa fordiacutetaacutesa tehaacutet ez rsquoIttak (szemeacutelytelen passziacutevum ivaacutes toumlrteacutent) ebbıl a szoacutemaleacutebıl boacutedula-tukra oacute ihletett gondolatuacuteak a kisajtolt italboacutel amelybe lakhelyeacutet helyezte a reacuteg megerısoumldoumltt Indra eacutes az igeacutet mondoacute feacuterfiakrsquo

Az utolsoacute szoumlvegreacuteszlet amely vizsgaacutelatunk szempontjaacuteboacutel fontos lehet SVK 49273c amelyben ugyanaz a pāda szerepel mint RV 1405d-ben csak eacuteppen maacutes szintaktikai koumlrnyezetben

(134) gāyatraṃ traiṣṭubhaṃ jagad

gāyatrī-versmeacuterteacutekACC triṣṭhubh-versmeacuterteacutekACC jagatī-versmeacuterteacutekACC

viśvā rūpāṇi saṃbhtā

mindenPLACC formaPLACC egyuumlttesPLACC

devā okāsi cakrire (SVK 49273c)

istenPLNOM lakhelyPLACC csinaacutelPRFMED3PL

Mivel az elsı keacutet pādaacuteban is accusativusok szerepelnek veacutelemeacutenyem szerint a legkeacutezenfekvıbb a kettıs accusativusi szerkeszteacutes felteacutetelezeacutese (amibıl egyenesen

101

koumlvetkezik hogy itt sincs szoacute funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl) rsquoaz istenek a gāyatrī- a triṣ-ṭhubh- eacutes a jagatī-versmeacuterteacuteket az oumlsszes formaacutet egyuumltt a lakhelyuumlkkeacute (megszokott tartoacutezkodaacutesi helyuumlkkeacute) tetteacutekrsquo

Uacutegy tőnik tehaacutet hogy azokban az esetekben ahol az oacutekas- fıneacutev pluralisban (oacutekāsi) szerepel bizonyosan nem beszeacutelhetuumlnk funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl A sin-gularist tartalmazoacute elıfordulaacutesok koumlzuumll az AVŚ-reacuteszlet (1838b) a szekvenciaacutelis olvasat miatt telikus interpretaacutecioacutet sugall ami a fentebb elmondottak eacutertelmeacuteben szinteacuten kizaacuterja a funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest Egyeduumll a kiindulaacutesul szolgaacuteloacute RV-reacuteszlet (7254d) az amely elmeacuteletileg ettıl elteacuterı funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest is megenged hiszen nem tudjuk egyeacutertelmően eldoumlnteni hogy a tagmondat idıhataacuterozoacuteja (viacuteśvā hellip aacutehāni) meddig vagy mikor keacuterdeacutesre felel

Mivel a koraacutebbi fejezetekben azt laacutettuk hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet valamilyen igeragozaacutesi tulajdonsaacuteg (igenem vagy aspektus) szempontjaacuteboacutel szuppletiacutev viszony-ban aacutellhat a neacutevszoacutei taggal etimoloacutegiai eacutes derivaacutecioacutes rokonsaacutegban aacutelloacute egyszerő igeacute-vel itt is eacuterdemes koumlruumlljaacuterni az oc- ige morfoloacutegiai tulajdonsaacutegait

Az oc- ige amint fentebb roumlviden maacuter utaltam raacute a koumlvetkezı jelenteacutesekkel ren-delkezik rsquohozzaacuteszokik hozzaacute van szokva vmhez ismerıs vhol lakik tartoacutezkodik oumlroumlmeacutet kedveacutet leli vmben sziacutevesen tesz vmitrsquo Ragozaacutesaacuteval kapcsolatban ezen a ponton az a legfontosabb teacutenyezı hogy a gvedaacuteban azaz a korai veacutedikus nyelv-ben egy kiveacuteteltıl eltekintve mindig perfectumi alakban fordul elı (oumlsszesen nyolc-szor ld Lubotsky 1997 I 341) eacutes mindig jelenbeli aacutellapotot fejez ki pl act sing 3 uvoacuteca rsquohozzaacute van szokva vmihezrsquo (ld Kuumlmmel 2000 128ndash129) Az egyetlen kiveacutetel egy -ya-keacutepzıs imperfectumi alak RV 5814ab-ben (saacutem ucyasi)

(135) utaacute yāsi savitas trṇi rocan

eacutes megyPRSACT2SG SavitVOC haacuteromPLACC feacutenyPLACC

utaacute sryasya raśmiacutebhiḥ saacutem ucyasi (RV 5814ab)

eacutes napGEN sugaacuterPLINS PREV hozzaacute_van_szokvaPRSACT2SG

rsquoOacute Savit a haacuterom feacutenybe meacutesz eacutes a nap sugaraival meghitt kapcsolatban vagyrsquo

Kuumlmmel (2000 129) a veacutedikus ucya- imperfectumtoumlvet251 (iacutegy ezt a konkreacutet alakot is) aacutellapotot kifejezı a perfectumeacutenak teljesen megfelelı jelenteacutessel eacutertelmezi bdquoUnd du faumlhrst Savitar zu den drei Lichtern und du bist mit den Strahlen der Sonne vertrautrdquo (vouml Kulikov 2012 529 bdquoand you are wont to live with the rays of Sūryardquo a -ya-imperfectumtı jelenteacuteseacuterıl bdquointr staterdquo) Kuumlmmel felhiacutevja a fi-gyelmet arra hogy ndash ellenteacutetben sok maacutes fientiacutev jelenteacuteső -ya-imperfectumtıvel ndash az ucya- aacutellapotot kifejezı jelenteacutessel biacuter eacutes ez teszi alkalmassaacute arra hogy a poszt-gveacutedikus korban felvaacuteltsa az elavulttaacute vaacutelt uvoacutec- perfectumtoumlvet

Az uc-ya- imperfectumtı koraacuteroacutel nem tudunk biztosat mondani Baacuter LIV 244 keacuterdıjelesen egy ie h1uk-eacute- imperfectumtıre vezeti vissza az oacuteorosz vyče- rsquotanulrsquo

251 Kuumlmmel 2000 129 a gyoumlkmorfeacutemaacuten hangsuacutelyos bdquouacutec-ya-rdquo toumlvet emliacutet pedig valoacutejaacuteban egy-

szer sem fordul elı a veacutedikusban hangsuacutelyos formaacuteban (ld Kulikov 2012 528ndash530)

102

igeacutevel egyuumltt megjegyzi (n 6 eacutes 7) hogy bizonyos formai illetve jelenteacutesbeli sa-jaacutetossaacutegok miatt mindkettı akaacuter kuumlloumlnnyelvi keacutepzeacutes is lehet A veacutedikus fejlıdeacutes (ti hogy az uc-ya- imperfectumtı a RV-ban csak egyszer fordul elı akkor is perfectu-mi jelenteacutessel eacutes keacutesıbb fel is vaacuteltja a perfectumot amely viszont kikopik a nyelv-bıl) valoacuteban erre a kuumlloumlnnyelvi eredetre laacutetszik utalni Ez azt jelentheti hogy a korai veacutedikusban talaacuten meacuteg nem volt hasznaacutelatos de legalaacutebbis nem volt elterjedt a gyoumlk -ya-keacutepzıs imperfectumtoumlve vagyis elmeacuteletileg ebbıl a szempontboacutel hiaacutenyos ra-gozaacutesuacute lehetett

Neacutezzuumlk meg lehetseacuteges-e az a felveteacutes hogy az elızı fejezetekben taacutergyalt szer-kezetekhez hasonloacutean itt is (reacuteszleges vagy gyenge) szuppletiacutev viszonyroacutel van szoacute azaz az oc- ige ekkor meacuteg nem hasznaacutelatos imperfectumi ragozaacutesaacutet az oacutekaḥ kar- mint funkcioacuteigeacutes szerkezet poacutetolja eacutes az oacutekaḥ kṇuṣva szintagma (impf imperat) ugyanazt jelenti mint keacutesıbb az ucya- imperfectumtı megfelelı imperativusi alak-ja (sing 2 ucya [a -ya-imperfectumtı csak activumban ragozoacutedik]) Ez csak akkor lenne lehetseacuteges ha a keacuterdeacuteses szoumlvegkoumlrnyezetben a gyoumlknek teacutenylegesen eredeti fientiacutev jelenteacutese szerepelne (rsquohozzaacuteszokik vmihezrsquo) hiszen mieacutert lett volna szuumlkseacute-ges a leacutetezı eacutes gyakori perfectumtoumlvet helyettesiacuteteni ilyen moacutedon A vizsgaacutelt szouml-veghelyen azonban ezzel a jelenteacutessel (rsquoszokj hozzaacutersquo) egyaacuteltalaacuten nem tudunk mit kezdeni252

Ezek a szempontok ismeacutet csak amellett szoacutelnak hogy az oacutekaḥ kṇuṣva kifejezeacutes nem tekinthetı funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Benne az ige ırzi lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (rsquokeacute-sziacutet megteremtrsquo) eacutes fıneacutevi tagja is megszokott konkreacutet jelenteacuteseacuteben szerepel A mediaacutelis igenemnek minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint indirekt reflexiacutev (affektiacutev) funk-cioacutet kell tulajdoniacutetanunk rsquoKeacutesziacutets lakhelyetotthont (a magad szaacutemaacutera)rsquo

252 Toumlbbek koumlzoumltt peacuteldaacuteul a hiaacutenyzoacute accusativusi vagy locativusi vonzat miatt sem (a vonzatroacutel

ld Kuumlmmel 2000 128) Veacutegkeacutepp nem tudnaacutenk mit kezdeni ebben az eacutertelmezeacutesben a mediaacutelis ige-nemmel hiszen az oc- ige a veacutedikusban egy elszigetelt RV-beli mediaacutelis perfectumi alaktoacutel (sing 2 ūciṣeacute ) eltekintve csak activumban fordul elı Az ucya- imperfectumtı egyetlen mediaacutelis elıfor-dulaacutesa (-ucyatām az AVP 253c kasmiacuteri recenzioacutejaacuteban) szoumlvegromlaacutes eredmeacutenye (valoacutesziacutenősiacutethetı emendaacutecioacutejaacuteroacutel ld Kulikov 2012 455ndash456 hivatkozaacutesokkal) Mieacutert kellene haacutet a szerkezetnek me-diumban lennie ha a funkcioacuteigeacutes szerkezetek a veacutedikus nyelvben nem koumlvetelik meg eleve ennek az igenemnek a hasznaacutelataacutet (ellenteacutetben az oacutegoumlroumlgben megfigyelhetı tendenciaacuteval ld Ittzeacutes 2007 20ndash21)

103

II 4 ABHIPITVAacuteṂ KAR-

Eacuterdekes keacuterdeacuteseket vet fel a RV 4161d-ben eacutes 10402b-ben talaacutelhatoacute kar- igeacutevel alkotott szintagma (ezeket a stroacutefaacutek fordiacutetaacutesaacuteban egyelıre kihagyom)

(136) satyoacute yātu maghaacutevā jīṣ

ide igazNOM megyIMPACT3SG bıkezőNOM NOM

draacutevantu asya haacuteraya uacutepa naḥ

futIMPACT3PL ezGEN fakoacutePLNOM koumlzel miPLACC

taacutesmā iacuted aacutendhaḥ suṣumā sudaacutekṣam

ezDAT PTCL szoacutemaleacuteACC sajtolPRFACT1PL hataacutesosACC

ihaacute~ abhipitvaacuteṃ karate gṇānaacuteḥ (RV 4161)

itt ACC csinaacutelAORSBJVMED3SG magasztalPTCPAORMEDSGNOM

rsquoJoumljjoumln ide az igaz a bıkező hellip253 fussanak hozzaacutenk fakoacute lovai neki sajtoltuk ki (ı az

akinek kisajtoltuk) a hataacutesos szoacutemaleacutet itt [abhipitvaacuteṃ karate] magasztalvarsquo

(137) kuacuteha svid doṣ kuacuteha vaacutestor aśviacutenā

hol PTCL esteINS hol reggelGEN AśvinDUNOM

kuacuteha~ abhipitvaacuteṃ karataḥ kuacuteha~ ūṣatuḥ (RV 10402ab)

hol ACC csinaacutelAORSBJVACT3DU hol tartoacutezkodikPRFACT3DU

rsquoHol vannak esteacutenkeacutent hol reggelente az Aśvinok Hol [abhipitvaacuteṃ karataḥ] hol haacuteltak

megrsquo

A kar- ige mindkeacutet szoumlvegreacuteszben az abhipitvaacute- fıneacutevvel alkot taacutergyas szintagmaacutet Fı keacuterdeacutesuumlnk az vajon ezt a szintagmaacutet (abhipitvaacuteṃ kar-) funkcioacuteigeacutes szerkezet-keacutent kell-e eacutertelmeznuumlnk mint ahogy peacuteldaacuteul RV 4161d koumlvetkezı fordiacutetaacutesai su-galljaacutek bdquohier moumlge der Gepriesene Einkehr haltenrdquo (Geldner 1951 I 434) bdquohere praised with song let him effect his visitrdquo (Griffith 1973 209)

A szerkezet eacutertelmezeacutese elsısorban az abhipitvaacute- fıneacutev jelenteacuteseacutenek meghataacutero-zaacutesaacutetoacutel fuumlgg amely azonban nem tisztaacutezott eacutes toumlbb szoumlgesen elteacuterı megkoumlzeliacuteteacutese van A peacuteldaacuteul Geldner (1951 I 434) aacuteltal is keacutepviselt254 rsquomegeacuterkezeacutes beteacutereacutesrsquo je-lenteacutes nem csekeacutely reacuteszben az ind exegetikai hagyomaacutenyon alapul eacutes legalaacutebb Yās-ka Niruktaacutejaacuteig vezethetı vissza (pl Nir 315 abhiprāpti rsquoeacuterkezeacutesrsquo)255 Keacutetseacutegtelen

253 A jīṣ szoacute eacutertelmezeacutese vitatott de mivel keacuterdeacutesuumlnk szempontjaacuteboacutel irrelevaacutens ezeacutert itt nem is

taacutergyalom (ld EWAia I 252 hivatkozaacutesokkal) 254 Ld tovaacutebbaacute PischelndashGeldner 1892 155 (rsquoErholung Rast Zeit des Rastens Feierabend

Abendrsquo) Az oldalon talaacutelhatoacute jegyzetben Geldner konkreacutetan az bdquoabhipitvaacuteṃ krdquo szerkezetre hivat-kozik amelynek jelenteacutese ez lenne bdquoRast Feierabend machenrdquo ill RV 7189b (abhipitvaacuteṃ ja-gāma ld alaacutebb) fordiacutetaacutesaacuteban is funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest alkalmaz bdquoauch der schnelle kam nicht mehr zur Rastrdquo

255 Az ind eacutertelmezık (ld Bloomfield 1896 25ndash26 aacutettekinteacuteseacutet) rendszerint az āp- rsquoeleacuterrsquo vagy a pat- rsquoesik szaacutellrsquo gyoumlkbıl eredeztetik a szoacutet

104

hogy ilyen jelenteacutesben (mint cselekeveacutest kifejezı nomen actionis256) a fıneacutev valoacute-ban funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkothatna a kar- igeacutevel rsquo(szoacute szerint) beteacutereacutest meg-aacutellaacutest csinaacutel vholrsquo azaz rsquobeteacuter megaacutell vholrsquo257 Meg kell azonban vizsgaacutelnunk hogy ez az interpretaacutecioacute valoacuteban megaacutellja-e a helyeacutet azaz a fıneacutev valoacuteban ezt jelenti-e Keacuterdeacutesuumlnkre neheacutez megnyugtatoacute megoldaacutest talaacutelni ugyanis az abhipitvaacute- fıneacutevnek toumlbb kuumlloumlnboumlzı a szinkroacuteniaacuteban azaz az etimoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesek ismerete neacutel-kuumll elsı pillantaacutesra nehezen oumlsszeegyeztethetı jelenteacutese van Iacutegy peacuteldaacuteul leguacutejab-ban Vance 2002 is vilaacutegosan raacutemutatott arra hogy bizonyos szoumlvegkoumlrnyezetben a ˚pitvaacute- utoacutetaguacute oumlsszeteacuteteleknek temporaacutelis eacutertelme van eacutes ilyenkor az abhipitvaacute- rsquoeste eacutejszakarsquo jelenteacutessel rendelkezik Peacuteldaacuteul RV 5762c-ben a diacutevā~ abhipitveacute rsquonappal eacutes a-korrsquo szoacutekapcsolatot talaacuteljuk amelyre a 3c pāda azonos pontjaacuten a megszokott diacutevā naacutektam rsquonappal eacutes eacutejjelrsquo felel (ld kuumlloumlnoumlsen Vance 2002 429 vouml maacuter Bloomfield 1896 39)258 Viszont az is nyilvaacutenvaloacute hogy maacutes kontextusokban Bloomfield 1896 28ndash33 eacutertelmezeacutese (ti rsquo[esti] szoacutemaaacuteldozatrsquo) tőnik keacutezenfek-vınek Laacutesd peacuteldaacuteul

(138) iacutendro abhipitveacuteṣu raṇyati (RV 1836d)

IndraNOM aPLLOC oumlruumllPRSACT3SG

rsquoIndra oumlroumlmeacutet leli a szoacutemaaacuteldozatokbanrsquo259

Ami a szoacute etimoloacutegiaacutejaacutet illeti a ˚pitvaacute- utoacutetaguacute oumlsszeteacutetelek a pituacute- rsquotaacuteplaacuteleacutek eacutetelrsquo fıneacutevvel fuumlggnek oumlssze abboacutel keacutepzett bdquoZugehoumlrigkeitsbildungrdquo-keacutent foghatoacutek fel (ld Werba 1982 342 EWAia II 131ndash132 Steer 2015 137)260 tehaacutet elsı leacutepeacutesben az abhipitvaacute- szoacutenak rsquoaz aholamikor taacuteplaacuteleacutekhoz jut vkirsquo jelenteacutese lehetett Ebbıl termeacuteszetesen minden kuumlloumlnoumlsebb neheacutezseacuteg neacutelkuumll levezethetı Bloomfield jelen-teacutesmeghataacuterozaacutesa (rsquo[esti] szoacutemaaacuteldozatrsquo ti a szoacutema az istenek taacuteplaacuteleacuteka) eacutes a Vance-feacutele temporaacutelis eacutertelmezeacutes is (rsquoestersquo amikor egy bizonyos szoacutemaaacuteldozatot mutattak be az isteneknek majd rsquoeacutejszakarsquo) A tovaacutebbiakban azt kell megvizsgaacutel-nunk hogy a Bloomfield aacuteltal javasolt jelenteacutes alkalmazhatoacute-e a kar- igeacutevel alkotott szintagmaacutekban (a temporaacutelis jelenteacutes nyilvaacutenvaloacutean nem) vagy szuumlkseacuteges-e valami

256 Egyelıre eltekintve attoacutel hogy pontosan mibıl eacutes milyen moacutedon van keacutepezve 257 Elizarenkova 1999 I 732 a RV 4161d-hez iacutert kommentaacuterban az abhipitvaacute-naacutel szoacute szerinti

успокоение rsquomegnyugvaacutes lecsillapodaacutesrsquo jelenteacutessel szaacutemol fordiacutetaacutesaacuteban pedig (I 375) a задер-жится rsquomegaacutell marad tartoacutezkodik vholrsquo szoacutet hasznaacutelja

258 Ugyancsak Vance (2002 430) mutatott raacute arra hogy az ebbe a koumlrbe tartozoacute szavaknaacutel maacuter a korai veacutedikus idıszak alatt is (vagyis a gveda-himnuszgyőjtemeacutenyen beluumll) jelenteacutesmoacutedosulaacutessal kell szaacutemolnunk

259 Vouml a II 6 fejezetben (287ndash288 jz) aacuteltalam is ideacutezett suteacute raṇa rsquoleld oumlroumlmoumldet a szoacutemaital-banrsquo tiacutepusuacute szintagmaacutekat ld Bloomfield 1896 29

260 Valoacutesziacutenőtlen Geldner etimoloacutegiaacuteja (PischelndashGeldner 1892 179) aki a pay(i)- rsquodagad duzzad aacuteradrsquo gyoumlkbıl proacutebaacutelja eredeztetni a szoacutet (KEWA II 280 EWAia II 131ndash132)

105

maacutest felteacuteteleznuumlnk (mint peacuteldaacuteul a Geldner aacuteltal is keacutepviselt nomen actionis-eacuterteacute-kő261 rsquoesti hazateacutereacutes esti beteacutereacutes vhova megszaacutellaacutes vholrsquo)262

Bloomfield (1896 29ndash30) koumlvetkezetesen azt az aacutellaacutespontot keacutepviseli hogy mindkeacutet fentebb ideacutezett szoumlveghelyen megmaradhatunk az rsquo(esti) szoacutemaital szoacute-maaacuteldozatrsquo jelenteacutesneacutel A szintagmaacutekban a kar- igeacutet a rsquotakersquo angol megfelelıvel adja vissza (bdquowhere do you take your potations of pituacuterdquo ill bdquomay he while songs of praise are singing for him take here his potation of soma [pituacute]rdquo) Ekkor azon-ban abba a probleacutemaacuteba uumltkoumlzuumlnk hogy a kar- igeacutenek legfeljebb mediaacutelis alakjai kaphatnak olyan indirekt-reflexiacutevaffektiacutev jelenteacutest amilyet Bloomfield fetleacutetelez (rsquovesz magaacutehoz vesz magaacutera vesz elnyer stbrsquo) Ilyenek esetleg peacuteldaacuteul a koumlvet-kezı szoumlveghelyek263

(139) oacutejaḥ kṣva (RV 10444c)

erıACC csinaacutelAORIMPMED2SG

rsquovedd magadra-hoz az erıtrsquo

(140) cakra hellip nma (RV 356a)

csinaacutelPRFMED3SG neacutevACC

rsquoelnyerte a nevetrsquo

(141) rayiacutem hellip cakre (RV 5803b)

gazdagsaacutegACC csinaacutelPRFMED3SG

rsquogazdagsaacutegot nyert elrsquo

RV 10402b-ben ezzel szemben aktiacutev (gyoumlkaor conj du 3) karataḥ alakot talaacute-lunk Az igeacutenek a mediaacutelis alakokhoz koumltıdı indirekt-reflexiacutev aacuternyalata neacutelkuumll a-zonban a mondat eacutertelmeacutet veszti ha a fıneacutev jelenteacuteseacutet Bloomfield nyomaacuten hataacuteroz-zuk meg Ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy a mediaacutelis alakot tartalmazoacute RV 4161d (med gyoumlkaor conj sing 3 karate) Bloomfield-et koumlvetı interpretaacutecioacuteja megaacutellnaacute

261 Az imeacutent elmondottak eacutertelmeacuteben vilaacutegos hogy a szoacute derivaacutecioacutejaacutet tekintve nem lehet dever-

baacutelis nomen actionis hiszen denominaacutelis keacutepzeacuteső legfeljebb aacutetvitt eacutertelmő jelenteacutese mutathat sze-mantikai rokonsaacutegot a deverbaacutelis fıneveknek ezzel a csoportjaacuteval

262 Egyeteacutertek Bloomfielddal (1896 39ndash40) abban hogy nem felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges ilyen jelenteacutes-moacutedosulaacutessal szaacutemolnunk a gam- igeacutevel alkotott szintagmaacuteban RV 7189b-ben ahogy peacuteldaacuteul Geldner 1951 II 196 teszi (bdquoauch der Flinke kam nicht zur Heimkehrrdquo)

a āśuacuteś canaacute~ iacuted abhipitvaacuteṃ jagāma (RV 7189b) gyorsNOM meacuteg_is PTCL aACC megyPRFACT3SG

Bloomfield eacutertelmezeacutese ezen a ponton keacutetseacutegtelenuumll megaacutellhatja a helyeacutet bdquocame to the evening so-ma i e reached homerdquo

263 Megjegyzem azonban hogy nem felteacutetlenuumll tartom mindig indokoltnak ezt a toumlbbek koumlzoumltt Grassmann szoacutetaacutera aacuteltal is hozott jelenteacutest (Grassmann-naacutel [1996 333] ez a kar- ige 19 jelenteacutese bdquoetwas [A] sich aneignen erlangen sich erwerbenhelliprdquo)

106

a helyeacutet (rsquoitt fogja magaacutehoz vennimegkapni ill itt vegye magaacutehozkapja meg az esti szoacutemaaacuteldozatot-italt mikoumlzben eacutenekeluumlnk roacutelarsquo)264

Uacutegy tőnik tehaacutet hogy az aktiacutev igealak hasznaacutelata miatt RV 10402b-ben min-denkeacuteppen az eddigiektıl elteacuterı sajaacutetos jelenteacutesaacuternyalattal kell szaacutemolnunk Figye-lembe veacuteve a b pādaacuteban talaacutelhatoacute paacuterhuzamos keacuterdı mondat ūṣatuḥ igealakjaacutenak (act ind perf du 3) jelenteacutesmezıjeacutet (vas- rsquotartoacutezkodik idıt eltoumllt meghaacutel vholrsquo) logikusan adoacutedik a Geldner eacutes maacutesok aacuteltal taacutemogatott nomen actionis eacuterteacutekő rsquobeteacute-reacutes vhova megszaacutellaacutes vholrsquo (vouml Kuumlmmel 2000 483 bdquowo werden die beiden Ein-kehr halten wo haben sie uumlbernachtetrdquo265) Ekkor a szerkezetet prototipikus funk-cioacuteigeacutes szerkezetnek kell tartanunk meacuteg ha nem talaacutelunk is a szerkezettel szinonim egyszerő igeacutet Baacuter ez a felteacutetelezett jelenteacutes taacutevol van a szoacute etimoloacutegiai eredeteacutetıl (ld pituacute- rsquotaacuteplaacuteleacutek eacutetelrsquo) a taacutevolsaacuteg nem tőnik aacutethidalhatatlannak (rsquoaz amikorahol vki taacutelpaacuteleacutekhoz jutrsquo rarr rsquo[esti] szoacutemaaacuteldozatrsquo rarr rsquoeste a megnyugvaacutes idejersquo rarr rsquomeg-aacutellaacutes megnyugvaacutes beteacutereacutes valahova [estidıben]rsquo)266

A leguacutejabb neacutemet nyelvő gveda-fordiacutetaacutesban (Witzel et al [szerk] 2013 140) T Gotō RV 4161d-t a koumlvetkezıkeacuteppen fordiacutetja bdquohier soll er seine Abendmahlzeit ausfuumlhren bewillkommnetrdquo Az abhipitvaacute- szoacute rsquoesti eacutetkezeacutes taacuteplaacutelkozaacutesrsquo jelenteacutese mindkeacutet kar- igeacutes szintagmaacuteban megfelelınek tőnik (rsquoveacutegrehajtja az esti eacutetke-zeacutestrsquo)267 eacutes szinteacuten funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest von maga utaacuten268

264 A karate mediaacutelis alaknaacutel esetleg felvetıdhetne egy olyan tiacutepusuacute kauzatiacutev jelenteacutes (rsquomaga

szaacutemaacutera csinaacuteltatkeacutesziacutettetrsquo) felteacutetelezeacutese mint amilyet a yaj- ige mediumaacutenaacutel laacutetunk (rsquoaacuteldozatot mutattat be [a maga javaacutera]rsquo) Ahogy azonban Gotō 1987 27 megjegyzi ez a nyelven kiacutevuumlli teacutenye-zıkbıl ti a veacutedikus aacuteldozat sajaacutetossaacutegaiboacutel fakadoacute jelenteacutes csak a yaj- igeacutere jellemzı nem tekint-hetı oumlnaacutelloacute medium-funkcioacutenak tehaacutet maacutes igeacutere nem vihetjuumlk aacutet

265 Geldner (1951 III 193) bdquowo halten sie Einkehrrdquo fordiacutetaacutesa nyomaacuten 266 Jegyezzuumlk meg hogy Geldner (PischelndashGeldner 1892 155) eacuteppen fordiacutetott iraacutenyuacute jelenteacutes-

fejlıdeacutest tesz fel legalaacutebbis a megadott jelenteacutesek sorrendje ezt sugallja elıszoumlr rsquopiheneacutes meg-nyugvaacutesrsquo majd rsquoa piheneacutes ideje estersquo Igaz mint fentebb laacutethattuk (260 jz) Geldner nem a pituacute- fıneacutevbıl eredezteti az abhipitvaacute- szoacutet

267 Ezzel nem aacutelliacutetom azt hogy minden szoumlveghelyen ezzel a jelenteacutessel kell szaacutemolnunk Nem zaacuterhatoacute ki ugyanis az sem hogy RV 4161d-ben Bloomfield eacutertelmezeacuteseacutet koumlvetjuumlk eacutes csak RV 10402b-ben tekintjuumlk a szoacutet nomen actionis jellegőnek Hiszen ahogyan Vance 2002 430 a pra-pitvaacute- szoacuteval kapcsolatban felhiacutevta a figyelmet (ld 258 jz) a keacutesıi maṇḍalaacutekban mint amilyen elsısorban a 10 maṇḍala jelenteacutesvaacuteltozaacutesokkal is szaacutemolnunk kell

268 Pillanatnyilag nem laacutetok semmilyen plauzibilis magyaraacutezatot az igenembeli elteacutereacutesre (ti abhi-pitvaacuteṃ karataḥ activum vs abhipitvaacuteṃ karate medium) Figyelembe veacuteve hogy az abhipitvaacuteṃ kar- szintagma mindkeacutet pādaacuteban ugyanazt a metrikai poziacutecioacutet toumllti be (a trimeter versben [RV 4161d triṣṭubh RV 10402b jagatī] a fıneacutev az uacuten keacutesıi cezuacutera elıtt az igealak roumlgtoumln a cezuacutera utaacuten az aacutetvezetı reacuteszben eacutes a zaacuterlat elsı szoacutetagjaacuteban) eacutes az igealakok maguk is ugyanazt a metrikai mintaacutet koumlvetik (ti ndash) felvetıdhet hogy esetleg metrikai okok aacutellhatnak a haacutetteacuterben A karate mediaacutelis alak helyett az aktiacutev karati alak meacuteg ha nem teljesen kizaacutert is mindenkeacuteppen joacuteval ritkaacutebb kadenciaacutet eredmeacutenyezne ugyanis a triṣṭubh pāda 8 szoacutetagja rendszerint hosszuacute (Gippert 1999 107 statisztikaacutei szerint a ndash ndash x kadencia 11 szoacutetagos pādaacuteban 15707-szer fordul elı a ndash x 333 elıfordulaacutesaacuteval szemben [kb 47 1 araacuteny]) Az aktiacutev karathaḥ helyett a mediaacutelis karaite a 12 szoacutetagos pāda aacutetvezetı reacuteszeacutet moacutedosiacutetanaacute metrikailag Az erre vonatkozoacute statisztikai adatok a koumlvetkezık (Gippert 1999 111) ndash 4638 vs ndash ndash 138 (kb 34 1 araacuteny) Az araacutenyok tehaacutet nagyjaacuteboacutel megegyeznek (az aproacute

107

Mivel a felteacutetelezett abhipitvaacuteṃ kar- rsquo(esti) eacutetkezeacutest csinaacutel hajt veacutegrersquo funkcioacute-igeacutes szerkezet mellett nem aacutell etimoloacutegiailag rokon egyszerő ige hiszen nem de-verbaacutelis fıneacutev a neacutevszoacutei tagja vele kapcsolatban nem tudunk olyan jellegő kont-rasztiacutev vizsgaacutelatot veacutegezni mint peacuteldaacuteul a viacute moc- vs vimoacutecanaṃ kar- (II 2) a śroṣ- vs śruṣtiacuteṃ kar- (II 1) vagy a viacutesaacuteṃ cart- vs visaṃcxtaṃ kar- (II 9) paacuterok-naacutel Mindazonaacuteltal adataink szőkoumlsseacutege elleneacutere talaacuten eacuteppen ez lehet a kulcs a szer-kezet funkcioacutejaacutenak megeacuterteacuteseacutehez Gyakori jelenseacuteg ugyanis hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet nem teljesen szinonim a rokon egyszerő igeacutevel hanem valamilyen speci-aacutelis jelenteacutest hordoz Ez sokszor megfigyelhetı peacuteldaacuteul szaknyelvi terminusoknaacutel (vouml pl a magyar bejelenteacutest tesz szerkezet speciaacutelisabb jelenteacuteseacutet a bejelent igeacutehez keacutepest269) Arra gyanakodhatunk hogy a vizsgaacutelt esetben ndash etimoloacutegiailag rokon egyszerő ige hiacutejaacuten is ndash az abhipitvaacute- fıneacutev sajaacutetos szemantikaacuteja speciaacutelis jelenteacutese indokolja a funkcioacuteigeacutes szerkezet hasznaacutelataacutet

kuumlloumlnbseacuteg annak tudhatoacute be hogy a kadencia eleve sokkal roumlgziacutetettebb metrikailag) vagyis ez a-lapjaacuten nem doumlnthetı el melyik igenem hasznaacutelata lenne grammatikailag indokolt eacutes melyikeacutet szuumllte ndash ha a felveteacutes helytaacutelloacute ndash metrikai szuumlkseacutegszerőseacuteg

269 Bıven szolgaacutel tovaacutebbi peacuteldaacutekkal a jogi szaknyelv (B Kovaacutecs 1999) de nyilvaacuten maacutes szak-nyelvi teruumlleten is talaacutelnaacutenk ilyeneket Vannak a jogi szaknyelvben (eacutes maacuteshol) olyan funkcioacuteigeacutes szerkezetek is amelyek egyaacuteltalaacuten nem helyettesiacutethetık egyszerő igeacutevel (pl haacutezkutataacutest tart [nincs haacutezkutat eacutes az aacutetkutatja a haacutezat is sokkal aacuteltalaacutenosabb mint a jogi terminus])

108

II 5 ˚HEacuteḶANAṂ KAR-

Tekintsuumlk elıszoumlr a RV 7608d‑ben talaacutelhatoacute tiltoacute mondatot

(142) yaacuted gopvad aacuteditiḥ śaacuterma bhadraacutem

amelyACCN oltalmazoacuteACCN AditiNOM menedeacutekACCN aacuteldottACCN

mitroacute yaacutecchanti vaacuteruṇaḥ sudse

MitraNOM adPRSINDACT3PL VaruṇaNOM SudāsDAT

taacutesminn tokaacuteṃ taacutenayaṃ daacutedhānā

azLOCN PREV magACC utoacutedseregACC teszPTCPIPFVMEDPLNOM

m karma deva-heacuteḷanaṃ turāsaḥ (RV 7608)

ne csinaacutelAORIMPACT1PL isten-haragiacutetaacutesACC hatalmasPLVOC

rsquoAz oltalmazoacute aacuteldott menedeacutekbe amelyet Aditi Mitra eacutes Varuṇa Sudāsnak adnak helyezve

a magot az utoacutedokat ne hellip oacute hatalmasokrsquo

A devaheacuteḷanam neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel utoacutetagja a ˚heacuteḷana‑ fıneacutev veacutegsı soron a heḍ‑ rsquoharagudni haragosnak lennirsquo ige szaacutermazeacuteka de koumlzvetlenuumll a heḍḷaacuteya‑ causati-vumi tıhoumlz tartozik vagyis mőveltetı jelenteacutest hordoz270 Mivel a szoacute elsıdlegesen absztrakt nomen actionis amelynek jelenteacutese rsquo(meg)haragiacutetaacutes (fel)duumlhiacuteteacutesrsquo a mon-datnak koumlruumllbeluumll olyasmit kell jelentenie hogy rsquone haragiacutetsuk meg az isteneketrsquo Ha a kifejezeacutest iacutegy eacutertelmezzuumlk akkor a vele ekvivalens szintetikus igealak a re-duplikaacutelt kauzatiacutev aoristos lenne271 m devntilde jīhiḷāma rsquone haragiacutetsuk meg az iste-neketrsquo Az ige kauzatiacutev aoristosa azonban az egeacutesz veacutedikus korpuszban egyetlen alkalommal fordul elı meacutegpedig a gvedaacutenaacutel keacutesıbbi oacuteveacutedikus korszakba tartozoacute Atharvaveda egyik himnuszaacuteban (aacutejīhiḍat aor ind act sing 3 AVŚ 1248b = AVP 17167b272) ami azt sugallhatja hogy egy keacutesıbbi keacutepzeacutessel aacutellunk szemben ame-lyet Vasiṣṭha a hagyomaacuteny szerint RV 760 koumlltıje meacuteg nem hasznaacutelt Mindezek alapjaacuten felvetıdhet hogy a ˚heacuteḷanaṃ kar‑ funkcioacuteigeacutes szerkezet a korai veacutedikus nyelvben eacuteppen arra szolgaacutelt hogy a funkcioacuteige gyoumlkaoristosi alakjait hasznaacutelva az

270 A gyoumlkrıl eacutes etimoloacutegiaacutejaacuteroacutel ld EWAia II 819 VIA 386‒387 A heḍḷaacuteya‑ rsquomegharagiacutetrsquo cau-

sativum a gvedaacuteban fosztoacutekeacutepzıs part impf act‑keacutent fordul elı aacuteheḷayat‑ RV 10375b (Gotō 1987 351 [Jamison 1983 64ndash65 aacutellaacutespontjaacuteval szemben] Kuumlmmel 2000 611) Az hogy egy -ana-keacutepzıs fıneacutev a causativummal (eacutes nem koumlzvetlenuumll az igegyoumlkkel) aacutell derivaacutecioacutes kapcsolatban indoiraacuteni uacutejiacutetaacutes (Ai Gr II2 182ndash183 195ndash196 198ndash202 Kim 2010 329ndash330)

271 A reduplikaacutelt kauzatiacutev aor imperat hasznaacutelata (az imperfektiacutev causativum imperativusa he-lyett) Hoffmann 1967 nyomaacuten azzal indokolhatoacute hogy itt minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint preventiacutev tiltaacutesroacutel van szoacute azaz a beszeacutelı egy meacuteg nem fennaacutelloacute szituaacutecioacutet esemeacutenyt akar a tiltaacutessal megelızni (vouml Ne oumllj meg) Erre a fajta a tiltaacutesra a veacutedikus nyelv toumlrteacutenete folyamaacuten veacutegig az aoristos iniunc-tivusa hasznaacutelatos nem pedig az iniunctivus imperfectus amely inhibitiacutev bdquofeacutelbeszakiacutetoacuterdquo tiltaacutest fejez ki (vouml Ne siacuterj)

272 A kauzatiacutev aoristosi alak jelenteacutese itt raacuteadaacutesul kicsit el is teacuter attoacutel mint amit a gyoumlk alapjelen-teacuteseacutebıl vaacuternaacutenk loacutema hellip aacutejīhiḍat rsquofelborzolta a szırtrsquo ld Gotō 1987 351 n 866 A szemantikai kettıseacutegre taacutevolabbi paacuterhuzamkeacutent vouml a latin horreo ige jelenteacuteseacutet (rsquoborzad rettegrsquo ill rsquofelborzad meredrsquo)

109

ekkor meacuteg hiaacutenyzoacute szintetikus kauzatiacutev aoristost poacutetolhassa Keacutesıbb a jīhiḷa‑ re-duplikaacutelt kauzatiacutev aoristos leacutettrejoumltteacutevel ez a gyenge vagy reacuteszleges szuppletiacutev pa-radigma felszaacutemoloacutedott (impf heḍḷaacuteya‑ aor jīhiḷa‑) A felteacutetelezett korai veacutedikus aacutellapotot az alaacutebbi taacuteblaacutezat szemleacutelteti

impf heḍḷaacuteya‑ mdash aor mdash ˚heacuteḍḷanaṃ kaacuterk‑

Mivel a ˚heacuteḍḷanaṃ kar- szerkezet maacuteshol is elıfordul ezeket a tovaacutebbi szoumlveghe-lyeket is meg kell vizsgaacutelnunk abboacutel a szempontboacutel hogy alaacutetaacutemasztjaacutek-e a funk-cioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest Nemcsak azeacutert vagyunk szerencseacutes helyzetben mert eleve toumlbbszoumlr adatolt a vizsgaacutelt szintagma273 hanem azeacutert is mert ezekben a tovaacutebbi peacuteldaacutekban olyan jelenseacutegeket figyelhetuumlnk meg mint amilyeneket az eacutelı nyelvek-ben a kategoacuteria elhataacuterolaacutesaacutenaacutel tesztekkeacutent szoktak alkalmazni

Elıszoumlr is fontos kriteacuteriumnak szoktaacutek tekinteni (ld pl Mohanan 1997 451ndash453 Winhart 2005 9) hogy a valoacutedi funkcioacuteigeacutes szerkezetekben a neacutevszoacutei tag nem pronominalizaacutelhatoacute eacutes nem relativizaacutelhatoacute (vouml pl a koumlnyv eladaacutesra keruumll vs el-adaacutes amelyre a koumlnyv keruumll arramire keruumll a koumlnyv) Maacuterpedig az Atharvaveda egy helyeacuten a koumlvetkezı mondattal talaacutelkozunk

(143) yaacuted devā deva‑heacuteḷanaṃ

amelyACC istenPLVOC isten‑megharagiacutetaacutesACC

devsaś cakm vayaacutem

istenPLVOC csinaacutelPRFACT1PL miPLNOM

dityās taacutesmān no yūyaacutem

ĀdityaPLVOC azABL miPLACC tiPLNOM

taacutesya~ teacutena muntildecata (AVŚ 61141 AVP 16491)

RendGEN RendINS elengedIMPACT2PL

rsquoOacute istenek amely bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquo oacute istenek mi elkoumlvettuumlnk oacute Aacuteditjaacutek oldjatok fel

az aloacutel minket a Rendnek a Rendjeacutevelrsquo274

Mivel az oacuteindben a vonatkozoacutei melleacutekmondat feje rendszerint a melleacutekmondaton beluumll helyezkedik el ezeacutert a szoumlvegben szereplı yaacuted hellip devaheacuteḷanaṃ hellip cakm hellip taacutesmān hellip eacutertelmileg a magyar mondatszerkeszteacutest tuumlkroumlzı taacutesmād devaheacuteḷanāt hellip yaacuted hellip cakm hellip vaacuteltozattal (rsquoaz aloacutel az bdquoistenmegharagiacutetaacutesrdquo aloacutel amelyet el-koumlvettuumlnkrsquo) ekvivalens azaz a devaheacuteḷanaṃ fıneacutev itt egy vonatkozoacutei melleacutekmon-dati bıviacutetmeacutennyel rendelkezik

Maacutesodsorban az is viszonylag elfogadott neacutezet hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet neacutevszoacutei tagja aacuteltalaacuteban nem bıviacutethetı melleacutekneacutevvel (ld pl Mohanan 1997 449

273 Ahogyan maacutes esettanulmaacutenyokban laacutettuk toumlbb funkcioacuteigeacutesnek tekinthetı szerkezet csak egy

alkalommal fordul elı a veacutedikus korpuszban 274 Itt eacutes az alaacutebbiakban a fordiacutetaacutesokhoz vouml Kim 2010 346

110

Winhart 2005 9) Ezzel szemben RV 101007ab‑ben a devaheacuteḷanam fıneacutevnek fel-tehetıleg melleacutekneacutevi jezıje van (āviacuteṣṭiyaṃ)275

(144) naacute vo guacutehā cakma bhri

nem tiPLACC titokban csinaacutelPRFACT1PL sokACC

duṣktaacuteṃ

gonosztettSGACC

naacute~ āviacuteṣṭiyaṃ vasavo deva‑heacuteḷanam (RV 101007ab)

nem nyiacuteltACC VasuPLVOC isten‑megharagiacutetaacutesACC

rsquoNem vittuumlnk veacuteghez veletek szemben oacute Vasuk sem titokban sok gonosztettet sem nyiacutelt

bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquorsquo

Ennek az eacutertelmezeacutesnek azonban leacutetezik egy alternatiacutevaacuteja is Minthogy ugyanis az oacuteindben a melleacuteknevek semlegesnemő sing acc alakja adverbiumkeacutent is hasznaacutela-tos illetve ndash maacuteskeacutepp fogalmazva ndash homonim az adverbiumi alakjukkal felvetıdhet hogy az āviacuteṣṭiyaṃ szoacute valoacutejaacuteban adverbiumkeacutent kezelendı Emellett szoacutel a paacuterhu-zamos szerkezet guacutehā adverbiuma ellene szoacutel viszont az hogy az āviacuteṣṭiya- melleacutek-neacutev adverbiumi paacuterja valoacutejaacuteban az az āviacutes rsquonyiacuteltan laacutethatoacute moacutedonrsquo hataacuterozoacuteszoacute276 amelybıl a melleacutekneacutev maga keacutepezve van

Vegyuumlk eacuteszre azt is hogy a (144)-es peacuteldaacuteban a devaheacuteḷanam fıneacutev kapcsolatos melleacuterendeleacutesben aacutell a duṣktaacutem rsquogonosztettrsquo fıneacutevvel ami azt valoacutesziacutenősiacuteti hogy baacuter absztrakt fıneacutev valoacutejaacuteban nem a cselekveacutes folyamataacutet (rsquoaz istenek felduumlhiacuteteacuteseacute-nek az esemeacutenyersquo) fejezi ki vagyis szigoruacutean veacuteve nem nomen actionis Szemanti-kai alapon inkaacutebb a cselekveacutes uacuten belsı taacutergyaacutet megnevezı nomen rei actaenak tart-hatjuk (a fogalomroacutel ld a bevezeteacutest 53o) azaz azt a dolgot nevezi meg amit a

275 Amint az alaacutebbi peacuteldaacutek is mutatjaacutek teljesen aacuteltalaacutenos jelenseacuteg ndash legalaacutebbis a peacuteldaacutek forraacutesaacuteul

szolgaacuteloacute klasszikus szanszkrit szoumlvegekben ndash a funkcioacuteigeacutes szerkezetek neacutevszoacutei tagjaacutenak fıneacutevvel toumlrteacutenı bıviacuteteacutese meacutegpedig akaacuter genitivus obiectivus akaacuter egy determinatiacutev (szanszkrit terminussal eacutelve tatpuruṣa) oumlsszeteacuteteli elıtag formaacutejaacuteban

a kṣatriyeṇa hellip sarvasya asya hellip kartavyaṃ parirakṣaṇam (MaS 72) kṣatriyaINS mindenGEN ezGEN csinaacutelandoacuteNOM megveacutedeacutesNOM rsquoA kṣatriyaacutenak mindezt meg kell veacutedenie (szoacute szerint) a kṣatriya aacuteltal mindennek a megveacutedeacutese csinaacutelandoacutersquo

b jala‑krīḍāṃ karoti (Pt 16) viacutez‑jaacuteteacutekACC csinaacutelPRSINDACT3SG rsquopancsol a viacutezben (szoacute szerint) viacutezben‑jaacutetszaacutest csinaacutelrsquo

c kusuma~‑avacayaṃ karomi (Mś 928) viraacuteg‑szedeacutesACC csinaacutelPRSINDACT1SG

rsquoviraacutegot szedek (szoacute szerint) viraacutegszedeacutest csinaacutelokrsquo 276 Ennek predikatiacutev hasznaacutelataacuteroacutel a kar- ige mellett ld a (30)-as peacuteldaacutet

111

cselekveacutes implikaacutel ami a cselekveacutes reacuteveacuten elıaacutell rsquoaz ami az isteneket haragra ger-jesztirsquo277 Errıl a nomen rei actae-i jelentaacutesaacuternyalatroacutel tanuacuteskodik a koumlvetkezı peacutelda is (RV 103712)

(145) yaacuted vo devāś cakmaacute hellip

amelyACC tiPLACC istenPLVOC csinaacutelPRFACT1PL

guruacute hellip deva‑heacuteḷanam hellip

suacutelyosACC isten‑megharagiacutetaacutesACC

taacutesmin taacuted eacuteno vasavo niacute

azLOC azACC bőnACC VasuPLVOC le

dhetana (RV 103712abd)

teszAORIMP2PL

rsquoHaacuteriacutetsaacutetok raacute oacute ti Vasuk azt a bőnt amelyet mi mint suacutelyos bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquo veletek

szemben oacute istenek elkoumlvettuumlnkrsquo (vagy rsquoamely suacutelyos bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquo hellip azt a bőnt helliprsquo)

Baacuter a mondatot szintaktikailag toumlbbfeacutelekeacuteppen is lehetne eacutertelmezni a devaheacuteḷa-nam fıneacutev valoacutesziacutenőleg a yaacuted vonatkozoacute neacutevmaacutes appoziacutecioacutejakeacutent foghatoacute fel a-mely pedig az eacutenas rsquobőn veacutetekrsquo fıneacutevre vonatkozik

Ezek a szempontok ahogyan azt maacuter a bevezeteacutesben is eacuterintettem amellett szoacutel-nak hogy a (143) (144) eacutes (145) peacuteldaacuteban a devaheacuteḷanaṃ kar‑ kifejezeacutesben a fı-neacutevi tag nem nomen actionis hanem nomen rei actae az igei elem pedig lexikaacutelis jelenteacutessel rendelkezik (rsquoelkoumlvet veacutegrehajtrsquo) vagyis a szerkezet ilyenkor nem te-kinthetı funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Az (142)-es peacuteldaacutenaacutel amikor a szerkezet neacutev-szoacutei tagja bıviacutetmeacuteny neacutelkuumlli fıneacutev baacuter szinteacuten lehetseacuteges ez az interpretaacutecioacute (ld Kim 2010 346 fordiacutetaacutesaacutet bdquoWir sollen nicht das tun was die Goumltter aumlrgertrdquo) azt sem zaacuterhatjuk ki hogy itt a fıneacutev nomen actionis a szerkezet pedig prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezet a kar- igeacutevel A nomen rei actae tiacutepust konverzioacuteval a nomen actionisboacutel szaacutermaztathatjuk

Hasonloacutean kell eacuterteacutekelnuumlnk veacutelemeacutenyem szerint a RV 9472ab szoumlveghelyet is

(146) ktni~ iacuted asya kaacutertuvā

csinaacutelPTCPPRFPASSPLNOM PTCL ezGEN csinaacutelandoacutePLNOM

cetante dasyu-taacuterhaṇā (RV 9472ab)

kitőnikPRSMED3PL Dasyu-szeacutetzuacutezaacutesPLNOM

rsquoKitőnnek az ı megtett eacutes megteendı Dasyu-szeacutetzuacutezaacutesairsquo278

277 A keacutet szemantikai tartalom koumlzoumltt mint a bevezeteacutesben laacutettuk gyakran nem eacuteles a hataacuter Paacuter-

huzamkeacutent az oacutei aacutevas- fınevet emliacutethetjuumlk (vouml Stuumlber 2002 91ndash92) Ez bizonyos esetekben teacuteny-legesen pusztaacuten a cselekveacutest magaacutet kifejezı nomen actioniskeacutent hasznaacutelatos (rsquosegiacuteteacutes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesrsquo) amirıl dativusaacutenak (aacutevase) finaacutelis vagy akaacuter infinitivusinak nevezhetı hasznaacutelata is tanuacuteskodik (toumlb-bek koumlzoumltt a perifrasztikus causativumban ld Zehnder 2011 7) Maacuteshol azonban elsısorban ott ahol pluralisban vagy minıseacutegjelzıi ill birtokos jelzıi bıviacutetmeacutennyel kiegeacutesziacutetve szerepel inkaacutebb nomen rei actae-keacutent kell felfognunk (rsquosegiacutetseacutegrsquo ami a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes cselekveacuteseacutenek tartalma) Hozzaacutetehetjuumlk hogy a szoacute akaacuter rsquosegiacutetıkeacuteszseacuteg segiacutetı magatartaacutesrsquo jelenteacutessel is rendelkezhet

278 Vouml Gotō 1987 139 Kim 2010 343

112

A dasyu-taacuterhaṇā szoacute toumlbbes szaacutema eacutes az hogy jelzıjekeacutent szerepel a ktaacute- eacutes a kaacutertuva- igeneacutev azt mutatja hogy itt a fıneacutev referenciaacutelis jelenteacuteső (meghataacuterozott muacuteltbeli eacutes joumlvıbeli tettekre utal) eacutes nem nomen actionis hanem inkaacutebb a belsı taacutergyat megnevezı nomen rei actae Ezeacutert a mondat felfogaacutesom szerint oumlnmagaacuteban semmikeacuteppen sem bizonyiacutetja egy ˚taacuterhaṇaṃ kar- rsquoszeacutetzuacutez (szoacute szerint) szeacutetzuacutezaacutest csinaacutelrsquo (vouml tarh- rsquoszeacutetzuacutezrsquo EWAia I 636 VIA 192ndash193) funkcioacuteigeacutes szerkezet leacutetezeacuteseacutet279

Hasonloacute megiacuteteacuteleacutes alaacute esik veacutelemeacutenyem szerint a koumlvetkezı mondatban talaacutelhatoacute kar- igeacutevel alkotott kifejezeacutes is

(147) yoacute no aacuterātiṃ samidhāna

akiNOM miPLACC ACC meggyuacutejtPTCPAORMEDSGVOC

cakre

csinaacutelPRFMED3SG

nīc taacuteṃ dhakṣiy atasaacuteṃ naacute śuacuteṣkam (RV 444cd)

le azACC eacutegetAORIMP2SG bozoacutetACC mint szaacuterazACC

rsquoAki ellenuumlnk oacute laacutengra lobbantott (ti Agni) [aacuterātiṃ hellip cakre] eacutegesd azt le mint szaacuteraz

bozoacutetotrsquo

A kontextus alapjaacuten vilaacutegosan negatiacutev eacutertelmő aacuterāti- fıneacutev fosztoacutekeacutepzıvel ellaacutetott oumlsszeteacutetele a rātiacute- rsquoajaacutendeacutekozaacutes adomaacuteny ajaacutendeacutek kegyrsquo fıneacutevnek tehaacutet nem te-kinthetı koumlzvetlenuumll a rā- rsquoad ajaacutendeacutekoz nyuacutejtrsquo ige deverbaacutelis fıneacutevi szaacutermazeacutekaacute-nak (ld KEWA III 53 EWAia II 446ndash447 hivatkozaacutesokkal280) Az aacuterāti- fıneacutev hangsuacutelyozaacutesa nem perdoumlntı az oumlsszeteacutetel tiacutepusaacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacuteban ugyanis a ‑ti‑keacutepzıs utoacutetaguacute fosztoacutekeacutepzıs oumlsszeteacutetelek mindig a fosztoacutekeacutepzın hangsuacutelyosak akaacuter posszessziacutev (bahuvrīhi) akaacuter determinatiacutev (karmadhāraya) oumlsszeteacutetelrıl van szoacute (vouml Ai Gr II1 231 293)

279 Vouml meacuteg a koumlvetkezı szoumlveghelyet amely szinteacuten a fenti szintagma nem funkcioacuteigeacutes eacutertelme-

zeacuteseacutet taacutemogatja a iacutendre viacuteśvāni vīriacuteyā

IndraLOC mindenPLNOM hıstettPLNOM ktni kaacutertuvāni ca (RV 8636ab) megtettPLNOM megteendıPLNOM eacutes rsquoIndraacutenaacutel van minden megtett eacutes megteendı hıstettrsquo

A keacutet mondat paacuterhuzama arra mutat raacute hogy az absztrakt taacuterhaṇa- fıneacutev a vīriacuteyagrave- rsquohıstettrsquo fıneacutevvel egyeneacuterteacutekő amely szemantikailag ndash meacuteg ha konkreacutetan nem is igeacutebıl van keacutepezve ndash nem nomen actionis- hanem vilaacutegosan nomen rei actae-jellegő

280 Ld tovaacutebbaacute EWAia II 444 hivatkozaacutesaacutet Thieme egy megjegyzeacuteseacutere aki egy felteacutetelezett maacute-sik rā- gyoumlkbıl (rsquonyugszik nyugalomban csendben vanrsquo) eredezteti az oumlsszeteacutetelt aacuterāti- rsquonem-nyugton-leveacutes nem-baraacutetsaacutegossaacutegrsquo

113

A szoacute alapjelenteacuteseacutet281 ennek megfelelıen keacutet iraacutenyboacutel koumlzeliacutethetjuumlk meg Ha a rātiacute- fıneacutev ndash maacuter a gvedaacuteban is nagyon ritka ndash nomen actionis-i hasznaacutelataacuteboacutel282 indulunk ki akkor karmadhārayakeacutent eacutertelmezhetjuumlk rsquobdquonem-adakozaacutesrdquorsquo Ha azon-ban a gyakoribb nomen rei actae-i jelenteacuteseacutet (rsquoadomaacuteny ajaacutendeacutek amit ad vkirsquo) vesszuumlk alapul akkor fınevesuumllt bahuvrīhinek lehet tekinteni rsquobdquoadomaacutenytalan-saacutegrdquorsquo Nem zaacuterhatoacute ki azonban az sem hogy lexikalizaacuteloacutedaacutes reacuteveacuten aacuteltalaacutenosabb je-lenteacutessel kell szaacutemolnunk rsquoellenseacutegeskedeacutes rosszakarat gonoszsaacuteg gonosztettrsquo Ezt a rsquogonosztettrsquo jelenteacutest absztrakt volta elleneacutere nem a cselekveacutes folyamataacutet ese-meacutenyeacutet kifejezı nomen actioniskeacutent fogom fel hanem ndash hasonloacutean a fentebbi ese-tekhez ndash nomen rei actae-keacutent meacuteg akkor is ha nem egy igegyoumlk koumlzvetlen neacutevszoacutei derivaacutetumaacuteval aacutellunk szemben Veacutelemeacutenyem szerint tehaacutet a szintagma jelenteacutese nem az hogy rsquobdquonem-adakozaacutestrdquo gyakorolrsquo (ami potenciaacutelisan funkcioacuteigeacutes szerkezet lenne) hanem inkaacutebb rsquogonosztettet koumlvet elrsquo283

Eacuterdemes arra is figyelnuumlnk hogy egyeduumll az (142)-es peacuteldaacuteban aacutell a kar- ige koumlzvetlenuumll a fıneacutev mellett maacuterpedig ndash ahogyan azt fentebb (II 1) egy maacutesik eset-tanulmaacutenyban laacutettuk ndash a biztosan funkcioacuteigeacutesnek tekinthetı szerkezetekben a keacutet tag koumlzeacute nem eacutekelıdik be maacutesik szoacute akaacuter N+V akaacuter V+N sorrendben jelennek meg a tagok Ez a szempont uacutejabb eacuterv amellett hogy az (142)-es peacuteldaacutet a toumlbbitıl elteacute-rıen funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent lehet eacutertelmezni

281 Ld toumlbbek koumlzoumltt Renou 1958 6 Burrow 1959 288 Kuiper 1961ndash1962 50 n 10 Elizaren-

kova 1995 95 VIA 314 409 282 Ezt kell vilaacutegosan feltennuumlnk RV 5106ab-ben ahol dativusa finaacutelis (infinitivusszerő) hasz-

naacutelatuacute eacutes az ūtaacuteye szoacuteval aacutell aszindetikus melleacuterendelı kapcsolatban a nũmiddot no agna ūtaacuteye

most miPLGEN AgniVOC segiacuteteacutesDAT sabdhasaś ca rātaye (RV 5106ab) szorongatottGEN eacutes megajaacutendeacutekozaacutesDAT rsquoOacute Agni (joumljj) most a mi megsegiacuteteacutesuumlnkre eacutes a szorongatott megajaacutendeacutekozaacutesaacuterarsquo

Az ūtaacuteye hasznaacutelataacuteroacutel a perifrasztikus causativumban ld Zehnder 2011 22 283 Ebbe az eacutertelmezeacutesbe joacutel illeszkedik a no accusativus is (vouml az accusativus hasznaacutelataacutet a 223

jegyzetben ideacutezett a peacuteldaacuteban)

114

II 6 RAacuteṆAṂ DHĀ- EacuteS RAacuteṆAṂ KAR-

Ebben a fejezetben egy olyan szerkezetet fogok koumlruumlljaacuterni amelyben azonos dever-baacutelis absztrakt fıneacutevvel (raacuteṇa-) nemcsak a kar- hanem a dhā- rsquotesz helyezrsquo ige is elıfordul Mint laacutetni fogjuk a szerkezet minden bizonnyal funkcioacuteigeacutes szerkezet-keacutent eacutertelmezendı Leacutetezik emellett egy azonos elemekbıl eacutepiacutetkezı neacutevszoacutei oumlssze-teacutetel is (raṇakxt-)

Induljunk ki RV 89616-boacutel

(148) tuvaacuteṃ ha tyaacutet saptaacutebhyo jyamāno

te PTCL bizony heacutetPLDAT szuumlletikPTCPIPFVMEDSGNOMM

aśatruacutebhyo abhavaḥ śaacutetrur indra

ellenfeacutel_neacutelkuumlliPLDAT vaacutelikPSTIND2SG ellenfeacutelNOM IndraVOC

gūḷheacute dyvāpthiv aacutenv avindo

elrejtettDUACC eacuteg_eacutes_foumlldDUACC PREV talaacutelPSTIND2SG

vibhumaacutedbhyo bhuacutevanebhyo raacuteṇaṃ dhāḥ (RV 89616)

parancsoloacuteval_rendelkezıPLDAT eacutelıleacutenyPLDAT oumlroumlmACC teszAORINJ2SG

rsquoMegszuumlletve te letteacutel oacute Indra a heacutet ellenfeacutel neacutelkuumllinek az ellenfele a vilaacuteg keacutet elrejtett

feleacutet fellelted az eacutelıleacutenyeknek akiknek (benned) parancsoloacutejuk (lett) [raacuteṇaṃ dhāḥ]rsquo

Neacutezzuumlk meg elıszoumlr a raacuteṇa- deverbaacutelis fıneacutev illetve az alapjaacuteul szolgaacuteloacute raṇ- ige jelenteacuteseacutet Az indo-iraacuteni aacutegon kiacutevuumll maacutes nyelvekbıl nem ismert raṇ- ige alapjelen-teacutese rsquooumlruumllrsquo Az ebbıl keacutepzett raacuteṇa- rsquooumlroumlm eacutelvezetrsquo fıneacutev (vouml a szinonim gyoumlktoumlvő raacuteṇ- rsquooumlroumlmrsquo fınevet is) a gvedaacuteban leginkaacutebb dativusi alakban (raacuteṇāya) fordul elı meacutegpedig ceacutelhataacuterozoacutei hasznaacutelatban (rsquooumlroumlm vaacutegy ceacuteljaacuteboacutelrsquo) Laacutesd peacuteldaacuteul

(149) raacuteṇāya piacutebā soacutemam (RV 3471ab)

oumlroumlmDAT iszikIMPACT2SG szoacutemaACC

rsquoIdd a szoacutemaacutet hogy oumlroumlm gerjedjen benned (szoacute szerint oumlroumlmoumldrel)rsquo

Sokak szerint leacutetezik a fıneacutevnek egy az elızıbıl levezethetı rsquocsata harcrsquo jelenteacutese is (a jelenteacutesvaacuteltozaacuteshoz vouml gr cpoundrmh rsquoharci heacutev harc csatarsquo a cahelliprw rsquooumlruumllrsquo igeacute-bıl EWAia II 427ndash428 GED II 1606 Werba 1986 352) Laacutesd peacuteldaacuteul

(150) dhṣṇuacuteṃ yaacuted raacuteṇe vxṣaṇaṃ yunaacutejan (RV 66711cd)

erısSGACC amikor csataLOC bikaSGACC befogIPFVSBJV3PL

rsquoamikor az erıs bikaacutet a csataacuteban befogjaacutekrsquo (Geldner nyomaacuten)284

Az (148)-as peacuteldaacuteban olvashatoacute RV 89616 elsı keacutet pādaacutejaacuteban Indra mint a vele szembeszeguumllık ellenfele jelenik meg a maacutesodik kettıben pedig olyan istenkeacutent

284 JamisonndashBrereton 2014 II 868 ndash koumlzelebb maradva a szoacute etimoloacutegiaacutejaacutehoz ndash bdquoin battle-lustrdquo

fordiacutetaacutest ad a keacuterdeacuteses fıneacutevre

115

aki az ıt parancsoloacutejuknak elfogadoacutek szaacutemaacutera pozitiacutev dolgokat biztosiacutet Ebbe a kontextusba kell illesztenuumlnk az utolsoacute szintagmaacutet is amely iacutegy minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint azt jelenti rsquooumlroumlmoumlt tetteacutel adtaacutelrsquo285

Jaacuterjuk egy kicsit jobban koumlruumll a szinte kizaacuteroacutelag a gvedaacuteban elıforduloacute raṇ- igeacutet Ahogy az imeacutent laacutettuk az ige alapjelenteacutese rsquooumlruumll oumlroumlmeacutet leli vmiben (loc)rsquo286 azaz fientiacutev-inattingens jelenteacuteső eacutes intranzitiacutev287 A gyoumlk haacuterom kuumlloumlnboumlzı imper-fectumkeacutepzeacutessel rendelkezik amelyek koumlzoumltt funkcionaacutelis kuumlloumlnbseacuteg alapvetıen nem mutathatoacute ki raacuteṇ-a- raacuteṇ-ya- raṇ-aacuteya- (Gotō 1987 258) Az -aya-keacutepzıs ala-kok koumlzoumltt azonban vannak olyanok amelyeket causativumnak kell tekintenuumlnk (Gotō 1987 258 n 583 Jamison 1983 143) Laacutesd peacuteldaacuteul

(151) vayaacutem hellip tvā hellip uktheacuteṣu raṇayāmasi (RV 89212)

miNOM teACC himnuszPLLOC megoumlrvendeztetPRS3PL

rsquoOumlroumlmoumlt okozunk neked a himnuszokkal (szoacute szerint) arra keacutesztetuumlnk hogy oumlroumlmedet leld

a himnuszokbanrsquo

A fientiacutev-inattingens (tehaacutet nem kauzatiacutev) jelenteacuteső -aya-imperfectumtıre288 laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

(152) uktheacuteṣu raṇayā iha (RV 83411b)

himnuszPLLOC oumlruumllIMP2SG itt

rsquoLeld itt oumlroumlmoumldet a himnuszokbanrsquo

A gyoumlk eacutes a belıle keacutepzett deverbaacutelis fıneacutev (raacuteṇa- rsquooumlruumlleacutes oumlroumlmrsquo) inattingens-fien-tiacutev jelenteacuteseacutebıl egyenesen koumlvetkezik hogy a vizsgaacutelt RV-stroacutefaacuteban szereplı raacute-ṇaṃ dhā- szerkezet valoacutejaacuteban egy ehhez tartozoacute kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezetnek

285 Baacuter a c eacutes a d pāda koumlzoumltti kapcsolat egyszerő aszindetikus melleacuterendeleacutesnek tőnik valoacutejaacuteban

toumlbb van benne logikailag a c sorban megjeleniacutetett esemeacuteny az ami a d-ben szereplı oumlroumlmnek a forraacutesa (rsquofellelted eacutes ezzel oumlroumlmoumlt adtaacutelhelliprsquo) A szintagma (VWC adatai alapjaacuten) nem fordul elı toumlbb-szoumlr sem a gvedaacuteban sem maacutes veacutedikus szoumlvegekben

286 Kuumlmmel 2000 414 szerint elkeacutepzelhetı hogy a gyoumlknek valoacutejaacuteban ingressziacutev alapjelenteacutese volt rsquomegoumlruumll valaminekrsquo A duratiacutev rsquooumlruumll vmnekrsquo eacutes az ingressziacutev rsquomegoumlruumll vminekrsquo jelenteacutest a legtoumlbb kontextusban amuacutegy is meglehetısen neheacutez elkuumlloumlniacuteteni A jelenteacutesrıl ld meacuteg Schaefer 1994 29 Krisch 1996 32

287 Ezt a jelenteacutest mutatja az igeacutebıl keacutepzett raacuteṇitar- nomen agentis is Laacutesd peacuteldaacuteul a raacuteṇitā yaacuteḥ suteacuteṣu (RV 89619a)

oumlruumllıNOM akiNOM kisajtoltPLLOC rsquoaki oumlroumlmeacutet leli a szoacutemaaacuteldozatokbanrsquo (vouml Geldner 1951 II 423)

Minthogy a veacutedikus nyelv nomen agentiseket elsısorban agentiacutev igeacutekbıl keacutepez ezeacutert Tichy 1995 32 n 11 a raacuteṇitar-naacutel egy agentiacutev jelenteacuteskomponens (bdquogenieszligenrdquo azaz rsquoeacutelvezrsquo) jelenleacuteteacutet felteacutetelezi

288 Jamison 1983 75 szerint ez a tı valoacutejaacuteban denominativum a fentebb taacutergyalt raacuteṇa- rsquooumlroumlmrsquo fıneacutevbıl Vouml a thematikus imperfectumtıvel toumlbb alkalommal elıforduloacute a fıszoumlvegben szereplı-vel teljesen analoacuteg suteacute raṇa rsquoleld oumlroumlmoumldet a szoacutemaacutebanrsquo kifejezeacutest (pl RV 5518d)

116

foghatoacute fel (hasonloacutean a II 8 fejezetben taacutergyalt saacutergaṃ kar- szerkezethez) bhuacuteva-nebhyo raacuteṇaṃ dhāḥ rsquooumlroumlmoumlt tetteacuteladtaacutelokoztaacutel az eacutelıleacutenyeknekrsquo azaz rsquomegoumlrven-deztetted az eacutelıleacutenyeketrsquo

Mi lehet az oka eacutes szerepe a kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezet hasznaacutelataacutenak ha rendelkezeacutesre aacutell a szintetikus raṇaacuteya- causativum is Mivel a szerkezet egy alka-lommal fordul elı ezeacutert csak oacutevatosan foglalhatunk aacutellaacutest ebben a keacuterdeacutesben Keacutet szempont vetıdhet fel Az egyik teacutenyezı esetleg a fientiacutev-inattingens (Jamison sze-rint denominatiacutev) -aya-imperfectumtıvel valoacute homonimikus uumltkoumlzeacutes keruumlleacutese le-hetne Ha valoacuteban ez lenne a doumlntı szempont akkor meg kellene magyaraacuteznunk azt is hogy maacuteshol viszont (keacutet esetben ld Jamison 1983 143 Gotō 1987 258 n 583) mieacutert hasznaacutelatos meacutegis az ige szintetikus -aya-causativuma

A maacutesik szempont esetleg az aspektus lehet amiacuteg ugyanis a szintetikus causati-vum a veacutedikus nyelvben csak imperfectumi alakokat keacutepez a hozzaacute tartozoacute redup-likaacutelt kauzatiacutev aoristos viszont nem fordul elı addig a kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szer-kezet egyetlen elıfordulaacutesakor aoristosban aacutell (dhāḥ aor inj act sing 2) Tovaacutebbi keacuterdeacuteskeacutent vetıdik fel hogy relevaacutens-e itt az aspektuaacutelis szembenaacutellaacutes azaz mennyiben jelent maacutest a raacuteṇaṃ dhāḥ mint amit egy szintetikus caus inj raṇaacuteyaḥ jelentene Meacuteg egyszerőbben fogalmazva valoacuteban szuumlkseacuteg volt-e grammatikai okok miatt a funkcioacuteigeacutes szerkezetre nem lehetett-e volna hasznaacutelni ugyanolyan joggal a szintetikus causativumot

Mivel a korai veacutedikus korpuszban a szintetikus causativumnak is adatolt iniunc-tivusi alakja (raṇayan plur 3) ezeacutert elmeacuteletileg lehetıseacuteguumlnk nyiacutelhatna az esetle-ges oppoziacutecioacute megaacutellapiacutetaacutesaacutera Neacutezzuumlk meg tehaacutet a caus inj elıfordulaacutesaacutet

(153) taacutem ūtaacuteyo raṇayantilde chrasātau

ıACC segiacutetıPLNOM oumlruumllCAUSINJACT3PL csataLOC

taacuteṃ kṣeacutemasya kṣitaacuteyaḥ kṇvata

ıACC nyugalomGEN neacutepPLNOM teszINJMED3PL

trm

veacutedelmezıACC

saacute viacuteśvasya karuacuteṇasya~ īśa eacuteko

ıNOM mindenGEN sikerGEN uacuterNOM egyeduumlliNOM

maruacutetvān no bhavatuv iacutendra

Marutokkal_egyuumlttiNOM miPLDAT leszIMP3SG IndraNOM

ūt (RV 11007)

segiacutetseacutegINS

rsquoİ az akit segiacutetıi raacutebiacuternak hogy oumlroumlmeacutet lelje a csataacuteban ıt teszik a nyugalom (beacuteke) veacute-

delmezıjeacuteveacute a neacutepek ı ura egyeduumll minden sikernek ndash A Marutokkal egyuumltt legyen Indra

segiacutetseacuteguumlnkrersquo

A keacutet elıfordulaacutes koumlzoumltt elıszoumlr is az a kuumlloumlnbseacuteg hogy miacuteg az 11007a-ban elı-forduloacute raṇayan iniunctivus aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyő azaz minden idıben eacuterveacutenyes ese-meacutenyt fejez ki (Hoffmann teminusaacuteval bdquogenereller Injunktivrdquo) addig a 89616d

117

iniunctivusi funkcioacuteigeacutet tartalmazoacute raacuteṇaṃ dhāḥ szerkezete muacuteltbeli esemeacutenyt iacuter le Reacuteszben ezzel fuumlgg oumlssze hogy miacuteg az elıbbi mondatban leiacutert esemeacuteny ismeacutetlıdı uacutejra eacutes uacutejra visszateacuterı jellegő addig az utoacutebbi egyszeri esemeacutenyt fejez ki289 E kuumllsı idıszerkezetet eacuterintı kuumlloumlnbseacutegek elleneacutere azonban a mondatok belsı idıszerkeze-te azonos Kiefer felfogaacutesaacutet koumlvetve azt mondhatjuk hogy mindkettı kiegeacutesziacutethetı lenne olyan idımoacutedosiacutetoacuteval amely befejezettseacutegre utal (peacuteldaacuteul haacuterom nap alatt megoumlrvendeztetik megoumlrvendeztette de haacuterom napon aacutet megoumlrvendeztetik meg-oumlrvendeztette) Egyik vizsgaacutelt esemeacuteny vonatkozaacutesaacuteban sem eacuterveacutenyes az oszthatoacute-saacuteg kriteacuteriuma sem Az is igaz tovaacutebbaacute hogy az aoristos iniunctivus alapvetıen ugyanuacutegy keacutepes lenne aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyő ismeacutetlıdeacutest kifejezni mint a causativum (imperfektiacutev) iniunctivusa tehaacutet a keacutet mondat kuumlloumlnbseacutege nem fakadhat az igetoumlvek kuumlloumlnbseacutegeacutebıl Mindez azt jelenti hogy nem vilaacutegos van-e sajaacutetos szerepe funk-cioacuteja a kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezetnek a szintetikus causativummal szemben

Laacutessuk a raacuteṇa- fıneacutev kar- igeacutevel alkotott kapcsolataacutet eacutes az ezen alapuloacute determi-natiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelt (raṇakxt-) Baacuter leacutetezik olyan eacutertelmezıi (ld pl Geldner 1951 III 335 [RV 1011210c]) eacutes szoacutetaacuteriacuteroacutei (ld pl PW VI 242 EWAia II 427ndash428) hagyomaacuteny amely a raacuteṇa- fıneacutevnek maacuter a gveda bizonyos himnuszaiban rsquocsata harcrsquo jelenteacutest tulajdoniacutet (ld fentebb) igazat adhatunk Kimnek (Kim 2010 78) abban hogy ez nem felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges eacutes mindenhol (de a szaacutemunkra eacuter-dekes 1011210c-ben bizonyosan) elboldogulhatunk az etimoloacutegiai alapon elsıd-leges rsquooumlruumlleacutes oumlroumlmrsquo (Kim szerint neacuteha rsquooumlroumlmszerzeacutesrsquo) jelenteacutessel Ez az eacutertelme-zeacutesi kettısseacuteg a szaacutemunkra relevaacutens szoumlveghely (RV 1011210) interpretaacutecioacutejaacuteban is megjelenik (a fordiacutetaacutesban a c pāda elsı haacuterom szava egyelıre nem szerepel)

(154) abhikhy no maghavan ndhamānān

pillantaacutesINS miPLACC bıkezőVOC szuumlkseacutegben_levıPLACC

saacutekhe bodhiacute vasupate saacutekhīnām

baraacutetVOC figyelAORIMP2SG javak_uraVOC baraacutetPLGEN

raacuteṇaṃ kdhi raṇakt

oumlroumlmharcACC csinaacutelAORIMP2SG oumlroumlmoumltharcot_csinaacuteloacuteVOC

satyaśuṣma

igaz_tettvaacutegyuacuteVOC

aacutebhakte cid bhajā rāyeacute

fel_nem_osztottLOC is PREV reacuteszesiacutetIMPACT2SG gazdagsaacutegDAT

asmn (RV 1011210)

miPLACC

rsquoOacute bıkező raacutenk a szuumlkseacuteget szenvedıkre pillantva oacute baraacutet gondolj oacute javak ura a baraacute-

taidra [raacuteṇaṃ kdhi raṇakt] oacute igazi tettvaacutegyuacute adj osztaacutelyreacuteszt nekuumlnk a (meacuteg) fel nem

osztott (javakban) is gazdagsaacutegunkrarsquo

289 Ez nem jelenti azt hogy a mitoloacutegia siacutekjaacuten ez ne lehetne uacutejra eacutes uacutejra elıforduloacute esemeacuteny Az

egyszeri muacuteltbeli olvasatot a b eacutes c pāda praeteritum impf-i alakjai (abhavaḥ aacutenv avindo) taacutemogatjaacutek

118

Az egeacutesz himnusz alapvetıen bdquobeacutekeacutesrdquo kontextusa290 (ti a beszeacutelı Indraacutet egy szoacute-maaacuteldozathoz hiacutevja) veacutelemeacutenyem szerint is valoacuteban amellett szoacutel hogy 1011210c-ben sem harcroacutel van szoacute Nem osztom ezeacutert Geldner aacutellaacutespontjaacutet aki (Geldner 1951 III 335) iacutegy fordiacutetja a keacuterdeacuteses sort bdquoBereite ein Kampffest du Kampfbereiter von echtem Eiferrdquo291 Inkaacutebb Kim 2010 78 eacutes Scarlata 1999 79 nyomaacuten kell keresnuumlnk a megoldaacutest akik a pādaacuteban elsısorban az oumlroumlm illetve oumlroumlmszerzeacutes motiacutevumaacuteval szaacutemolnak Kettıjuumlk koumlzuumll azonban inkaacutebb Scarlata interpretaacutecioacutejaacuteval eacutertek egyet aki a raacuteṇa- fıneacutevet a bdquoFreuderdquo szoacuteval fordiacutetja ellenteacutetben Kimmel aki bdquoErfreuli-chesrdquo-keacutent Veacutelemeacutenyem szerint a raacuteṇa- fıneacutev itt absztrakt nomen actionisi jelen-teacuteseacuteben szerepel (rsquooumlroumlm oumlruumlleacutesrsquo) eacutes a raacuteṇaṃ kar- szerkezet a koraacutebban elemzett raacuteṇaṃ dhā- szinonimaacutejakeacutent eacutertelmezendı vagyis kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezet-tel aacutellunk szemben (rsquookozz oumlroumlmet oumlrvendeztess megrsquo) A determinatiacutev oumlsszeteacutetel ennek egeacuteszen pontos neacutevszoacutei megfelelıje (rsquooumlroumlmet okozoacute megoumlrvendeztetırsquo)292

Scarlata 1999 79 felhiacutevja a figyelmet egy maacutesik szerkezetre amely etimoloacutegiai-lag rokon elemekbıl eacutepiacutetkezik (raacuteṇya- + kar-)293 Az utoacutebbi szerkezet neacutevszoacutei ele-me azonban nem nomen actionis (rsquooumlroumlm oumlruumlleacutesrsquo) hanem eredetileg egy rsquooumlroumlmteli oumlroumlmoumlt hozoacute okozoacutersquo jelenteacuteső melleacutekneacutev amely a (155) eacutes (156) peacuteldaacuteban fıneve-suumllve aacutell a kar- ige taacutergyakeacutent (rsquooumlroumlmoumlt okozoacute oumlroumlmteli dolgotdolgokat csinaacutel hajt veacutegrersquo)

(155) maacutede soacutemasya raacuteṇiyāni cakrire (RV 18510d)

boacutedulatLOC szoacutemaGEN oumlroumlmteliPLACC teszPRFMED3PL

rsquoA szoacutema boacutedulataacuteban oumlroumlmteli dolgokat hajtottak veacutegrersquo (vouml RV 101125b)

290 Termeacuteszetesen vannak a himnuszban utalaacutesok Indra tetteire koumlztuumlk haditetteire is (pl 1c az

ellenseacutegek megoumlleacuteseacutet emliacuteti akik 5a-ban szinteacuten megjelennek) de a beszeacutelıre eacutes az aacuteldozoacutekra vo-natkoztatva a harc motiacutevuma nem jelenik meg

291 Vouml tovaacutebbaacute Griffith 1973 623 bdquoFight Warrior strong in truth fight thou the battlerdquo Uacutegy tőnik Griffith is funkcioacuteigeacutes szerkezetet laacutet a kifejezeacutesben (rsquocsinaacutelj harcot = harcoljrsquo) de nem kauza-tiacutev aacuternyalattal (ti rsquoharcot sziacutetrsquo vagy hasonloacute) Vouml ezzel az igenem hasznaacutelataacutet a goumlroumlg poišw poišomai igeacutevel alkotott szerkezetekben (ld Ittzeacutes 2007 20ndash21 hivatkozaacutesokkal) a mediaacutelis igenem hasznaacutelatakor aacuteltalaacuteban nincs kauzatiacutev aacuternyalat (pl naumachelliphn poiraquosasqai Hdt 8701 rsquotengeri csataacutet viacutevnirsquo [= naumacraquosasqai]) az activumnaacutel igen (pl pOgravelemon poiraquosei Thuk 1402 rsquohaacuteboruacutet fog sziacutetani maacutesokat haacuteboruacuteba fog kevernirsquo [nem = polemraquosei]) Elizarenkova 1999 III 269 a fenti RV-helyen rsquokelts harci kedvetoumlroumlmoumltrsquo fordiacutetaacutest ad JamisonndashBrereton 2014 III 1580 mindkeacutet eacutertelmezeacutest lehetseacutegesnek tartja bdquoDo battle you battle-doer [make joy you joy-maker]rdquo

292 Az Ātharvaṇajyotiṣa ciacutemő (a szoumlvegkiadoacute Bhagavad Datta szerint a veacutedikus kornaacutel joacuteval keacute-sıbbi) asztroloacutegiai iacuteraacutesban (85 [VWC-ben teacutevesen 75 szerepel]) talaacutelhatoacute egy etimoloacutegiailag rokon maacutesik neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel raṇakāraṇārtham amelynek jelenteacutese rsquoharc ceacuteljaacuteboacutelrsquo Ez azonban keacutesıi volta miatt nem perdoumlntı a veacutedikus aacutellapotra neacutezve A veacutedikus utaacuteni korszakokra (epikus eacutes klasszi-kus szanszkrit) az rsquooumlroumlmrsquo jelenteacutes ndash legalaacutebbis a szoacutetaacuterak (PW MW) tanuacutesaacutega alapjaacuten ndash maacuter kiveszett a nyelvbıl

293 A kifejezeacutes neacutevszoacutei oumlsszeteacuteteli megfelelıje az avesztai nyelvben is megtalaacutelhatoacute (rāniō skǩrǩiti- rsquooumlroumlmoumlt [ered rānas azaz oumlroumlmtelibbet] adoacutersquo) Ld Ai Wb 1523ndash1524 EWAia II 427 hivatkozaacutesokkal

119

(156) iacutendrāya soacutemo raacuteṇyo (RV 9969b)

IndraDAT szoacutemaNOM oumlroumlmet_okozoacuteNOM

rsquoIndraacutenak oumlroumlmoumlt okozoacute szoacutemarsquo

Ebben a szintagmaacuteban a kar- ige megtartja lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (ld a bevezeteacutesben taacutergyalt PERFORM ciacutemkeacutejő szerepet) funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl tehaacutet nem beszeacutelhe-tuumlnk Emellett szoacutel meacuteg az is hogy a szerkezet neacutevszoacutei tagja pluralisban szerepel vagyis referenciaacutelis jelenteacuteső

A koumlvetkezı peacuteldaacuteban a melleacutekneacutev faktitiacutev kopula melletti kettıs accusativusi szerkezetben laacutethatoacute amely szinteacuten nem funkcioacuteigeacutes szerkezet

(157) prajpatiḥ pthivṃ hellip raacuteṇiyāṃ naḥ

PrajāpatiNOM foumlldACC oumlroumlmteliACC miPLDAT

kṇotu (AVŚ 12143cd AVP 1752cd)

teszIMPACT3SG

rsquoPrajāpati tegye szaacutemunkra oumlroumlmteliveacute a foumlldetrsquo

A raacuteṇaṃ kdhi (RV 1011210c) szerkezettel kapcsolatban ismeacutet figyelemremeacuteltoacute hogy funkcioacuteigei tagja aoristosban aacutell (aor imperat act sing 2) vagyis ugyanazok a szempontok vethetık fel itt is mint amelyeket a raacuteṇaṃ dhā- szerkezettel kapcso-latban fentebb elemeztuumlnk Emellett azonban itt meacuteg a vonzatkeret vaacuteltozaacutesaira is figyelnuumlnk kell Amiacuteg ugyanis a raṇaacuteya- causativum mellıl a keacutesztetett szereplıt (causee) megnevezı szoacute nem hagyhatoacute el (ld a fentebbi peacuteldaacutekban szereplı taacutergy-esető neacutevmaacutesokat tvā hellip raṇayāmasi RV 89212 taacutem hellip raṇayantilde RV 11007a) addig a funkcioacuteigeacutes szerkezet mellıl ennek megnevezeacutese opcionaacutelisan minden to-vaacutebbi neacutelkuumll elmaradhat (ez az elhagyaacutes azonban nem szuumlkseacutegszerő ld a kiinduloacute peacuteldaacutet bhuacutevanebhyo raacuteṇaṃ dhāḥ RV 89616d) Noha a RV 1011210 stroacutefa keacutet-szer is tartalmaz plur 1 szemeacutelyő szemeacutelyes neacutevmaacutesi alakot (no 10a asmn 10d) azaz a c pādaacuteban is elsısorban ezt kell keacutesztetettkeacutent felteacuteteleznuumlnk (azaz [asmaacute-bhyam] raacuteṇaṃ kdhi rsquooumlrvendeztess meg [bennuumlnket]rsquo) nem zaacuterhatoacute ki az az eacutertel-mezeacutes sem hogy a c pāda a vonzatkeret megvaacuteltozaacutesa reacuteveacuten aacuteltalaacutenosabb megfo-galmazaacutest tesz lehetıveacute eacutes ezzel kitaacutegiacutetja a megoumlrvendeztetettek koumlreacutet294

294 Vouml ezzel azt hogy maacuter a b pāda is csak sakhīnām-ot emliacutet (azaz egeacuteszen pontosan rsquogondolj

a baraacutetokrarsquo) Igaz az a teacuteny hogy a b pāda a no neacutevmaacutest tartalmazoacute a pādaacuteval egy mondatot alkot azt sugallja hogy a sakhīnām is valoacutejaacuteban iacutegy eacutertelmezendı rsquo(raacutenk) a baraacutetokrabaraacutetaidrarsquo

120

II 7 STEacuteYAṂ KAR‑

A steacuteyaṃ kar‑ rsquolop (szoacute szerint) lopaacutest csinaacutelrsquo igeacutes szintagma formaacutejaacuteban ugyan csak a veacutedikus proacutezaacuteban fordul elı (158) (159) de a korai veacutedikus korszakban valoacute megleacuteteacutet felteacutetelezi maacuter a gvedaacuteban is (RV 710410c [= AVŚ 8410c = AVP 16910c] keacutesıbb is pl MaS 1199a) elıforduloacute steyakqt‑ rsquobdquolopaacutest csinaacuteloacuterdquo lopoacute tolvajrsquo determinatiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel ld (160) (161)

(158) steyaṃ ktvā (JB 2441)

lopaacutesACC csinaacutelABS

rsquolopva (szoacute szerint) lopaacutest csinaacutelvarsquo

(159) steyam akārṣīt (ChU 6161)

lopaacutesACC csinaacutelAORIND3SG

rsquolopott (szoacute szerint) lopaacutest csinaacuteltrsquo

(160) ripuacute stenaacute steya-kqd dabhraacutem

csaloacuteNOM tolvajNOM lopaacutes-csinaacuteloacuteNOM jelenteacutektelenseacutegACC

etu (RV 710410c)

megyIMPACT3SG

rsquoA lopaacutest elkoumlvetı csaloacute tolvaj semmisuumlljoumln meg (szoacute szerint jusson jelenteacutektelenseacuteg-

be)rsquo295

(161) suvarṇa-steya-kd vipro (MaS 1199a)

arany-lopaacutes-csinaacuteloacuteNOM brāhmaṇaNOM

rsquoaranyat ellopoacute (szoacute szerint arany lopaacutesaacutet csinaacuteloacute) brāhmaṇarsquo

A steacuteyaṃ kar‑ szerkezet leacutetrejoumltteacutenek az egyszerő igeacutevel szemben veacutelemeacutenyem sze-rint az lehetett az oka hogy az oacuteind nyelvbıl ndash ahogy egyeacutebkeacutent az indoeuroacutepai nyelvek toumlbbseacutegeacutebıl296 ndash igei hasznaacutelataacuteban teljesen eltőnt az alapnyelvi (s)teh2‑ rsquoloprsquo (VIA 448 EWAia II 759 LIV 616) folytataacutesa (stā‑) A gyoumlknek csupaacuten nomen agentisi derivaacutetumai (stenaacute- eacutes (s)tāyuacute- rsquotolvajrsquo) maradtak fenn illetve a stya- imperfectumtıbıl keacutepzett egykori act part impf-a amely a stāyaacutet rsquotitok-ban lopvarsquo adverbiumban lexikalizaacuteloacutedott297 A steacuteya- deverbaacutelis absztrakt fınevet

295 A dabhraacutem ay- szintagma funkcioacuteigeacutes szerkezet amelynek neacutevszoacutei tagja deadjektivaacutelis (vouml

dabhraacute- rsquokicsi jelenteacutektelen silaacutenyrsquo) absztrakt fıneacutev A rsquomegyrsquo jelenteacuteső igeacutekkel alkotott tiacutepusroacutel ld a bevezeteacutesben (37ndash38 o)

296 A latin nyelvben az archaikus kori Duenos-feliraton (CIL I2 4) meacuteg talaacutelkozunk az igeacutevel NE hellip (S)TATOD rsquone lopjon elrsquo (Rix 1985) utaacutena teljesen eltőnik

297 Ezt a folyamatot akaacuter egy bdquototaacutelis szuppletivizmusnakrdquo is tekinthetjuumlk amelynek soraacuten a nyelvbıl eltőnı ige teljes paradigmaacutejaacutet a funkcioacuteigeacutes szerkezet veszi aacutet eacutes toumllti be

121

(vouml VIA 448) a legkeacutezenfekvıbb nomen actionisnak tekinteni (rsquolopaacutes az az ese-meacuteny hogy vki vmit loprsquo)298

A steacuteyaṃ kar‑ szerkezettel kapcsolatban haacuterom teacutenyezıt emelek ki Elıszoumlr is ahogy az maacuter maacuteshol (pl 20 o) is szoacuteba keruumllt gyakran talaacutelkozunk azzal a jelen-seacuteggel hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet a megfelelı egyszerő igeacutehez keacutepest vonzat-szerkezet‑vaacuteltozaacutest leggyakrabban a valencia csoumlkkeneacuteseacutet mutatja (ld pl Winhart 2005 10 Vincze 2009) Gyakori peacuteldaacuteul hogy a tranzitiacutev egyszerő ige taacutergya a funkcioacuteigeacutes szerkezet mellıl elmarad hiszen a funkcioacuteige szintaktikai eacutertelemben vett taacutergyi argumentum-poziacutecioacutejaacutet a neacutevszoacutei tag maacuter lefoglalja Ezt laacutethatjuk a steacute-yaṃ kar‑ szerkezet Chāndogya‑upaniṣad‑beli (uacutejveacutedikus) elıfordulaacutesakor ahol a steyam akārṣīt kifejezeacutes teljesen grammatikus meacuteg ha az ellopott dolog nincs is megnevezve a mondatban

(162) puruṣaṃ hellip hasta‑ghītam ānayanty

emberACC keacutez‑megfogottACC hozPRSINDACT3PL

apahārṣīt steyam akārṣīt paraśum

elveszAORIND3SG lopaacutesACC csinaacutelAORIND3SG baacuterdACC

asmai tapata~ iti (ChU 6161)

ezDAT heviacutetIMPACT2PL QUOT

rsquoEgy embert hoznak keacutezen fogva (e szavak kiacuteseacutereteacuteben) bdquoRabolt lopaacutest koumlvetett el forroacute-

siacutetsatok fel neki egy baacuterdotrdquorsquo

A tranzitiacutev ige taacutergyaacutenak elmaradaacutesa a funkcioacuteigeacutes szerkezet mellıl termeacuteszetesen nem koumltelezı hiszen az ellopott dolog megjelenhet genitivus obiectivuskeacutent mint ahogy azt a koumlvetkezı ndash igaz nem veacutedikus kori hanem szanszkrit ndash peacuteldaacuteboacutel laacutet-hatjuk

(163) dravyāṇāṃ alpa‑sārāṇāṃ steyaṃ ktvā~

dologPLGEN kis‑eacuterteacutekőPLGEN lopaacutesACC csinaacutelABS

anya‑veśmataḥ (MaS 11164ab)

maacutesik‑haacutezABL

rsquoeacuterteacutektelen dolgokat lopva el maacutesnak a haacutezaacuteboacutelrsquo (szoacute szerint rsquoeacuterteacutektelen dolgoknak az el-

lopaacutesaacutet csinaacutelvarsquo)

Aacuternyalja a helyzetkeacutepet az hogy a fentebbi upaniṣad‑peacuteldaacuteban (162) az apahārṣīt tranzitiacutev egyszerő ige (apa-har- rsquoelvesz rabolrsquo) mellett sem szerepel taacutergy ami azt

298 Baacuter teacuteny hogy eacuterintkezik azzal a bevezeteacutesben emliacutetett tiacutepussal amikor a szerkezet fıneacutevi

tagja valamilyen bdquotett-tiacutepustrdquo nevez meg (pl rsquobőnrsquo rsquohıstettrsquo stb) eacutes amelyneacutel az igeacutet lexikaacutelis je-lenteacutesőnek tarthatjuk (PERFORM ciacutemke) a fınevet pedig belsı taacutergyat megnevezı nomen rei actae-nek A nomen actionisi interpretaacutecioacutet taacutemogatja peacuteldaacuteul a fentebbi (161) peacuteldaacuteban szereplı suvarṇa-steya-kt- oumlsszeteacutetel ahol az elsı oumlsszeteacuteteli tag a steya- gen obiectivusi bıviacutetmeacutenyeacutenek tekintendı rsquoaz arany ellopaacutesarsquo (felbontva suvarṇasya steyaṃ kar-)

122

mutatja hogy itt nem kizaacuteroacutelagosan a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre jellemzı sajaacutetos-saacuteggal aacutellunk szemben

Elsısorban a neacutemet szakirodalomban elhataacuteroloacute kriteacuteriumkeacutent szoktaacutek emliacuteteni azt hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek igei tagja aacuteltalaacuteban nem vaacutelthatoacute ki maacutesik szi-nonim igeacutevel (ld pl Winhart 2005 7) Ez a megaacutellapiacutetaacutes azonban nem minden funkcioacuteigeacutes szerkezetre igaz Ha koumlzoumlttuumlk alcsoportokat aacutelliacutetunk fel akkor azt laacutet-hatjuk hogy csak az idiomatikus egyseacutegekhez koumlzel aacutelloacute tiacutepusban koumltoumltt az igei tag a produktiacutevabb tiacutepusban a csere aacuteltalaacuteban lehetseacuteges (Vincze 2008 290 vouml Langer 2005 196)

Ez jellemzı e peacuteldaacutenaacutel a veacutedikus oacuteind nyelvre is ugyanis egy keacutesıveacutedikus proacutezai szoumlvegben talaacutelunk egy funkcioacuteigeacutes szerkezetet amelyben a car‑ rsquomozog vmit veacute-gez csinaacutelrsquo ige fordul elı az aacuteltalaacutenosabban hasznaacutelt kar‑ ige helyett eacutes amely a koraacutebbroacutel adatolt steacuteyaṃ kar‑ szerkezet szinonimaacutejaacutenak tekinthetı

(164) steyam acārīt (BauŚS 2412)

lopaacutesACC csinaacutelAORINDACT3SG

rsquo(szoacute szerint) lopaacutest csinaacuteltrsquo

Utolsoacute szempontkeacutent vizsgaacuteljuk meg a passzivaacutelaacutes lehetıseacutegeacutet A neacutemet szakiroda-lomban az az aacuteltalaacutenosnak mondhatoacute felfogaacutes hogy a taacutergyesető fıneacutevi tagot tar-talmazoacute funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel a passzivaacutelaacutes lehetıseacutege eacutes ezzel egyuumltt a szer-kezet neacutevszoacutei tagjaacutenak passziacutev mondatbeli alany-szerepe korlaacutetozott baacuter leacuteteznek kiveacutetelek is (ld pl Winhart 2005 9) A hindiacute N+V komplex predikaacutetumoknaacutel ezzel szemben teljesen maacutes a helyzet (ld Mohanan 1997 456ndash459) a passzivaacutelaacutes meg-engedett eacutes produktiacutev eljaacuteraacutes csupaacuten abban van elteacutereacutes hogy a passziacutev mondatban a szerkezet neacutevszoacutei tagja lesz-e az alany (ez a gyakoribb eset) vagy valamilyen maacutes bıviacutetmeacuteny (az utoacutebbi megoldaacutes csak neacutehaacuteny szerkezetre korlaacutetozoacutedik pl yād karnā rsquoemleacutekezikrsquo kṣamā karnā rsquomgbocsaacutetrsquo)299

Adataink vilaacutegosan mutatjaacutek hogy steacuteyaṃ kar‑ szerkezetneacutel (eacutes aacuteltalaacuteban a kar- igeacutevel alkotott funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel300) az oacuteind nyelv szinteacuten megengedi a

299 A keacutet passzivaacutelaacutesi tiacutepus a hindiacuteben korrelaacutel azzal hogy a szerkezeten beluumll mőkoumldik-e egyez-

teteacutes a fıneacutevi tag eacutes az ige koumlzoumltt (ez a gyakoribb tiacutepus) vagy nem Ld Montaut 2016 148ndash150 A multidimenzionaacutelis felfogaacutest koumlvetı Mohanan 1997 458ndash459 szaacutemaacutera a szerkezet tagjai koumlzti egyezteteacutes azt bizonyiacutetanaacute hogy a neacutevszoacutei tag argumentum-staacutetuszuacute Langer 2005 193 az aacuteltala taacutemasztoacute igeacutesnek nevezett szerkezetekneacutel szinteacuten kriteacuteriumkeacutent hasznaacutelja a passzivaacutelaacutes megengedett voltaacutet megjegyezve hogy ez ndash logikusan ndash csak azoknaacutel a szerkezetekneacutel eacuterveacutenyes amelyekneacutel a fıneacutevi tag formailag az ige taacutergya (ld pl to commit a murder ~ A murder was committed)

300 Laacutesd az alaacutebbi szanszkrit peacuteldaacutekat a kṣatriyeṇa sarvasya~ asya hellip kartavyaṃ parirakṣaṇam (MaS 72)

harcosINS mindenGEN ezGEN csinaacutelandoacuteNOM veacutedelemNOM rsquoA harcosnak mindezt meg kell veacutedenie (szoacute szerint) a harcos aacuteltal mindennek a megveacutedeacutese csinaacutelandoacutersquo

b yasya vacasi tvayā viśvāsaḥ ktas (Hu 19) akiGEN beszeacutedLOC teINS bizalomNOM csinaacutelPASSPTCPPRFNOM

123

passzivaacutelaacutest meacutegpedig olyan moacutedon hogy a fıneacutevi tag toumllti be a passziacutev mondat alanyaacutenak szerepeacutet Laacutesd erre vonatkozoacutelag az alaacutebbi epikus szanszkrit peacuteldaacutet

(165) steyaṃ tvayā ktam idaṃ

lopaacutesNOM teINS csinaacutelPTCPPRFPASSSGNOM ez301

phalāny ādadatā svayam (MBh 12249cd)

gyuumlmoumllcsPLACC elveszPTCPIPFVACTSGINS magad

rsquoLopaacutest koumlvetteacutel el azzal hogy elvetted a gyuumlmoumllcsoumlket magadrsquo (szoacute szerint rsquolopaacutes csinaacutel-

tatott aacuteltaladhelliprsquo)

rsquoakinek a beszeacutedeacuteben megbiacuteztaacutel (szoacute szerint) akinek a beszeacutedeacutebe aacuteltalad bizalom csinaacuteltatottrsquo

c adatta~-ādānam eva~ idaṃ ktaṃ (MBh 122410ab (165) utaacuten) nem_adott-elveveacutesNOM PTCL ez csinaacutelPASSPTCPPRFNOM rsquo(Nekem) oda nem adott dolgokat vettem el (szoacute szerint) az oda nem adott elveveacutese csinaacuteltatottrsquo

301 Az idam eacutertelmezeacutese keacutetfeacutele lehet ezeacutert a fordiacutetaacutesba nem foglaltam bele egyreacuteszt felfoghatoacute uacutegy mint ami referenciaacutelissaacute teszi a szerkezet neacutevszoacutei reacuteszeacutet amellyel egyeztetve ven (rsquoelkoumlvetted ezt a lopaacutestrsquo) de valoacutesziacutenőbbnek tartom azt hogy predikatiacutev aacutellapothataacuterozoacutei funkcioacuteban (rsquobdquoek-keacutentrdquorsquo) eacutertelmezendı amit a magyarban leginkaacutebb az rsquoittrsquo hataacuterozoacuteszoacuteval tudunk visszaadni (ugyan-ezt laacutetjuk az elızı jegyzet c peacuteldaacutejaacutenaacutel is) Az idam ilyen hasznaacutelataacuteroacutel ld Speijer 1886 202

124

II 8 SAacuteRGAṂ KAR-

A saacutergaṃ kar- szerkezet hasonloacutean toumlbb maacutes funkcioacuteigeacutes szerkezethez a veacutedikus korpuszban egyetlen alkalommal egy Indraacutehoz szoacuteloacute himnuszban fordul elı (RV 71811d) A szőkebb szoumlvegkoumlrnyezetben arroacutel van szoacute hogy Indra segiacutet az aacuteltala taacutemogatott kiraacutelynak Sudāsnak legyızni ellenseacutegeit Az alaacutebbi fordiacutetaacutesban a d pā-daacutet egyelıre kihagyom

(166) eacutekaṃ ca yoacute viṃśatiacuteṃ ca śravasy

egyACC eacutes akiNOM huacuteszACC eacutes dicsvaacutegyINS

vaikarṇaacuteyor jaacutenān rjā niacute aacutestaḥ

VaikarṇaDUGEN emberPLACC kiraacutelyNOM le teriacutetAORINDACT3SG

dasmoacute naacute saacutedman niacute śiśāti

hozzaacuteeacutertıNOM mint aacuteldozoacutehelyLOC le metszPRSINDACT3SG

barhiacuteḥ

aacuteldozati_főACC

śraḥ saacutergam akṇod iacutendra

hısNOM ACC csinaacutelPSTACT3SG IndraNOM

eṣām (RV 71811)

ezPLGEN

rsquoA kiraacutely aki a keacutet Vaikarṇa huszonegy embereacutet dicsvaacutegyboacutel leteriacutetette levaacutegja (ıket)

mint a hozzaacuteeacutertı (pap) az aacuteldozoacutehelyen az aacuteldozati fuumlvet [hellip]rsquo

Az elsı probleacutemaacutet amelyre itt csak roumlviden felhiacutevom a figyelmet aneacutelkuumll hogy reacuteszletes magyaraacutezatot adneacutek raacute az jelenti hogy mikoumlzben a sarj‑ ige alapvetıen agentiacutev‑attingens jelenteacuteső eacutes szintaktikailag tranzitiacutev (rsquoelenged elbocsaacutet kibocsaacutet aacuteraszt futni folyni enged vmitrsquo ld Hill 2007 246‒247)302 itt elıforduloacute deverbaacutelis fıneacutevi szaacutermazeacuteka az absztrakt saacuterga‑ nomen actionis az ebbıl koumlzvetlenuumll leve-zethetı rsquoelengedeacutes kibocsaacutetaacutesrsquo jelenteacutessel a gvedaacuteban eacutes aacuteltalaacuteban a veacutedikus nyelvben egyaacuteltalaacuten nem fordul elı csak keacutesıbb meacutegpedig a szoacutetaacuterak tanuacutesaacutega szerint elıszoumlr az epikus szanszkrit nyelvben Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

302 A terminoloacutegiaacuteval kapcsolatban ld ismeacutet Gotō 1987 25ndash29 Kuumlmmel 2000 6ndash7

125

(167) rājamārge gavāṃ madhye goṣṭha‑madhye ca

fıuacutetLOC teheacutenPLGEN koumlzoumltt teheacutenistaacutelloacute‑koumlzeacutepLOC eacutes

dharmiṇaḥ

dharmakoumlvetıPLNOM

na~ upasevanti hellip sargaṃ mūtra‑purīṣayoḥ (MBh 131489)

nem gyakorolPRSINDACT3PL kibocsaacutetaacutesACC vizelet‑szeacutekletDUGEN

rsquoAkik a dharmaacutet koumlvetik nem vizelnek eacutes nem szeacutekelnek fıuacuteton tehenek koumlzoumltt eacutes

teheacutenistaacutelloacutebanrsquo303

Ezzel szemben a gvedaacuteban a saacuterga- fıneacutev olyan jelenteacutessel rendelkezik (ld Kim 2010 87) amely laacutetszoacutelag egy fientiacutev‑inattingens eacutes intranzitiacutev rsquofut folyik aacuteradrsquo igeacutebıl vezethetı le rsquoelfutaacutes folyaacutes aacuteradaacutesrsquo (illetve bizonyos szoumlveghelyeken konk-reacutet jelenteacutessel rsquoaacuteradat sereg stbrsquo)

Ha a saacuterga- fıneacutevnek ezt a szemantikai sajaacutetossaacutegaacutet figyelembe vesszuumlk akkor a fenti szoumlveghelyen (RV 71811d) az az interpretaacutecioacute a valoacutesziacutenőbb hogy az akṇot ige alanya eacutes a deverbaacutelis saacuterga‑ fıneacutev bdquoalanyardquo kuumlloumlnboumlzı az elsı magaacute-nak a tagmondatnak az alanya (śraḥ hellip iacutendra rsquoa hıs Indrarsquo) miacuteg a maacutesodikat az eṣām genitivus subiectivus fejezi ki rsquo(szoacute szerint) a hıs Indra az ı elfutaacutesukataacutera-daacutesukat csinaacuteltaelıideacuteztersquo304 Ebbıl az koumlvetkezik hogy a saacutergaṃ kar‑ funkcioacuteigeacutes szerkezet kauzatiacutev jelenteacutessel rendelkezik eacutes uacutegy tekinthetı mint egyfajta peri-frasztikus causativuma annak a hipotetikus inattingens igeacutenek (rsquoelfut folyikrsquo) amelybıl a saacuterga‑ fıneacutev a veacutedikusban hasznaacutelt jelenteacutessel levezethetı (rsquoa hıs Indra megfutamiacutetotta ıket [szoacute szerint] Indra az ı aacuteradaacutesukatmegfutamodaacutesukat csinaacuteltaokoztarsquo)305

303 Laacutethatjuk hogy az itt ideacutezett reacuteszletben a sarga‑ fıneacutev egy maacutesik ige (upa‑sev‑ rsquogyakorol

veacutegezrsquo) taacutergyakeacutent szerepel eacutes vele szinteacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkot 304 A maacutesik a fentebbiek eacutertelmeacuteben valoacutesziacutenőtlen elkeacutepzeleacutes az lenne hogy az eṣām genitivus

obiectivus eacutes az agentiacutev‑attingens igeacutebıl levezethetı jelenteacuteső saacuterga‑ alanya megegyezik az akṇod ige alanyaacuteval azaz Indraacuteval rsquoIndra az ı megfutamiacutetaacutesukat csinaacuteltarsquo Vouml azonban PW VII 790 sv saacuterga‑ (a 2 jelenteacutes alatt) bdquostragem fecit 71811rdquo

305 Vouml bdquoDer Held Indra machte das Losschieszligen der [feindlichen Voumllker]rdquo (ford Kim 2010 87) A kauzatiacutev jelenteacuteső funkcioacuteigeacutes szerkezetekrıl a bevezeteacutesben elmondottakhoz keacutepest itt annyiban maacutes a helyzet hogy ebben a szerkezetben a saacuterga- fıneacutev nem nomen resultativum hanem nomen actionis csak eacuteppen az igei jelenteacutes amelybıl levezethetı nem agentiacutev-attingens hanem fientiacutev-inattingens

126

A kifejezeacutes azokra a R Hoffmann (1996 204ndash210) aacuteltal taacutergyalt latin kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezetekre emleacutekeztet amelyek egy deverbaacutelis absztrakt fıneacutevbıl eacutes az adferre rsquoodaviszrsquo igeacutebıl aacutellnak Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

(168) quae generi humano angorem

amelyPLNOMN nemDAT emberiDAT aggoacutedaacutesACC

nequicquam afferunt (Cic Tusc 359)

alaptalanul odaviszPRSINDACT3PL

rsquoamely dolgok ok neacutelkuumll aggasztjaacutek az emberi nemetrsquo (szoacute szerint rsquovisznek aggoacutedaacutestrsquo)306

Hasonloacute latin funkcioacuteigeacutes szerkezeteket a facere rsquocsinaacutelnirsquo igeacutevel is talaacutelunk

(169) exsurge praeco fac populo

felkelIMPACT2SG kikiaacuteltoacuteVOC csinaacutelIMPACT2SG neacutepDAT

audientiam (Pl Poen 11)

hallgataacutesACC

rsquoKelj fel kikiaacuteltoacute eacutes biacuterd hallgataacutesra a neacutepetrsquo

Nem vilaacutegos azonban az hogy miben kuumlloumlnboumlzik a saacutergaṃ kar‑ kauzatiacutev funkcioacute-igeacutes szerkezet a gvedaacuteban gyakori agentiacutev‑attingens tranzitiacutev sarj‑ igeacutetıl hiszen pusztaacuten szintaktikailag a mondatban szereplı śraḥ saacutergam akṇod hellip eṣām ek-vivalensnek tőnik az alaacutebbi egyszerő igeacutes konstrukcioacuteval

(170) śra imān asjat

hısNOM ezPLACC futni_hagyPSTINDACT3SG

Egyelıre nem tudok vaacutelaszt adni arra a keacuterdeacutesre hogy a keacutet variaacutens (ti sarj‑ vs saacutergaṃ kar‑) jelenteacuteseacuteben is megegyezett-e vagy koumlzoumlttuumlk valamilyen szaacutemunkra maacuter nem eacuterzeacutekelhetı jelenteacutesbeli elteacutereacutes volt Nem tudjuk megaacutellapiacutetani van-e je-lentıseacutege peacuteldaacuteul annak hogy a gvedaacuteban az egyszerő sarj- ige sosem vesz maga melleacute taacutergyi bıviacutetmeacutenykeacutent rsquoellenseacuteg ellenseacuteges toumlrzsrsquo vagy hasonloacute jelenteacuteső fı-nevet (a reacuteszletben szereplı eṣām genitivus subiectivus ugyanis az andashb pādaacutekban emliacutetett ellenseacutegekre utal vissza)

306 A sor Eur Hyps frg 7574 Nauck fordiacutetaacutesa a kaˆ tpoundd yencqontai brotohellip

eacutes ezPLACC aggoacutedikPRSMED3PL halandoacutePLNOM rsquoeacutes a halandoacutek aggoacutednak ezek miattrsquo

127

II 9 (VI- SAṂ-) ˚Cfrac14TAṂ KAR-

Kiinduloacutepontunk legyen a szerkezet egyetlen veacutedikus elfordulaacutesa RV 9842

(171) yaacutes tasthauacute bhuacutevanāniy aacutemartiyo

raacute akiSGNOMM aacutellPRFIND3SG vilaacutegPLACCN halhatatlanSGNOMM

viacuteśvāni soacutemaḥ paacuteri tniy

mindenPLACCN SzoacutemaSGNOMM koumlruumll azPLACCN

arṣati

folyikPRSIND3SG

kṇvaacuten saṃcɹtaṃ vicɹtam abhiacuteṣṭaya

csinaacutelPTCPIPFVACTSGNOMM koumlteacutesACC oldaacutesACC segiacutetseacutegDAT

iacutenduḥ siṣaktiy uṣaacutesaṃ naacute sriyaḥ (RV 9842)

cseppNOM koumlvetPRS3SG UṣasACC mint SūryaNOM

rsquoSzoacutema a halhatatlan aki a vilaacutegokra felhaacutegott ıket mind koumlrbefolyja koumltve eacutes oldva (szoacute

szerint koumlteacutest eacutes oldaacutest csinaacutelva) segiacutetseacuteguumll a csepp koumlveti (ıket) mikeacutent Uṣast (a Hajnalt)

Sūrya (a Nap)rsquo

Az tőnik legvaloacutesziacutenőbbnek hogy itt a kar- igeacutevel szintagmaacutet alkotoacute mindkeacutet neacutev-szoacutet absztrakt nomen actioniskeacutent kell eacutertelmeznuumlnk307 A saṃcʴt- rsquokoumlteacutesrsquo eacutes vicʴt- rsquooldaacutesrsquo fınevek (a saacuteṃ ill viacute cart- igeacutebıl308) a kar- igeacutevel funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkotnak A saṃcʴt- fıneacutev a veacutedikus nyelvben hapax legomenon a vicʴt- elıfordul ugyan maacuteshol de sing acc-ban csak itt309 A funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest koumlveti toumlbbek koumlzoumltt Geldner fordiacutetaacutesa is aki szinonim egyszerő igeacutekkel fordiacutetja a kifejezeacutest bdquoin-dem er bindet und loumlsetrdquo (Geldner 1951 III 77) Geldner a vonatkozoacute jegyzetben azt is megaacutellapiacutetja hogy nem teljesen vilaacutegos a kifejezeacutesnek pontosan mi az eacutertelme Neacutezzuumlk meg most a funkcioacuteigeacutes szerkezetek (vicʴtaṃ kar- saṃcʴtaṃ kar-) eacutes a deverbaacutelis fınevek keacutepzeacuteseacutenek alapjaacutet jelentı baacutezisigeacutek (viacute cart- saacuteṃ cart-) kap-csolataacutet A keacutet ige legfontosabb szintaktikai tulajdonsaacutega hogy mindkettı tranzitiacutev Veacutedikus elıfordulaacutesaik azt mutatjaacutek hogy taacutergyi bıviacutetmeacutenyuumlk koumltelezı vonzat

307 Vouml Scarlata 1999 125 (bdquowohl Nactrdquo fordiacutetaacutesa bdquoindem er zum Beistand bald Verknuumlpfung

bald Losloumlsung bewirktrdquo) Scarlata oacutevatosan foumllveti azt a lehetıseacuteget is hogy a keacutet szoacute esetleg no-men agentisi jelenteacuteső (vouml a koumlvetkezı jegyzetben ideacutezett AVP-szoumlveghelyet ahol a vict- biztosan nomen agentis) igaz ekkor az sem lenne vilaacutegos hogy kire utalnak

308 A cart- ige ahogy fentebb (183 jz) laacutethattuk a moc- szinonimaacuteja A most vizsgaacutelt peacuteldaacuteval ellenteacutetben azonban a vimuacutec- fıneacutev a veacutedikus nyelvben nem fordul elı funkcioacuteigeacutes szerkezetben a kar- igeacutevel A victo hi santi AVP 1704c = 193310c ~ vimuacuteco hiacute santi AVŚ 61123c mantravari-aacutensokban a fınevek nomen agentisi jelenteacutesben szerepelnek Vouml Kulikov 2012 91 eacutes n 207

309 A vicɹtam ezen kiacutevuumll meacuteg infinitivusi hasznaacutelattal is adatolt de ez a dolgozat teacutemaacuteja szem-pontjaacuteboacutel valoacutejaacuteban irrelevaacutens Laacutesd peacuteldaacuteul

a tuvaacuteṃ pśān vicɹtam vettha saacutervān (AVŚ 61171d) teNOM koumlteleacutekPLACC kioldINF tudPRFIND2SG mindPLACC rsquoTe az oumlsszes koumlteleacuteket ki tudod oldanirsquo (vouml AVŚ 61192c AVP 16508c)

128

nem hagyhatoacute el (ld pl (172)) vagy ha laacutetszoacutelag meacutegis elmarad akkor a kontex-tusboacutel egyeacutertelmően kiegeacutesziacutethetı odaeacuterthetı Iacutegy peacuteldaacuteul (173)-ban a laacutetszoacutelag taacutergyatlan ige melleacute vagy a megelızı stroacutefaacuteboacutel (7a) kell odaeacutertenuumlnk az īm neacutevmaacutest (ld pl Geldner 1951 I 89 bdquojedem der (ihn) entbindetrdquo) vagy az ugyanabban a pādaacuteban talaacutelhatoacute t szoacutet kell kettıs funkcioacuteban felfognunk egyreacuteszt mint a śa-panta[ḥ] participium taacutergya maacutesreacuteszt mint az igei aacutelliacutetmaacuteny taacutergya (ezt keacutepviseli pl E Dōyama [Witzel (szerk) 2007 126] bdquowelche (naumlmlich) die tas aufknoten (sie) pflegendrdquo)

(172) viacute pśam madhyamaacuteṃ cta (RV 12521b)

le koumlteleacutekACC koumlzeacutepsıACC oldIMP2SG

rsquoOldjad le a koumlzeacutepsı koumlteleacuteketrsquo

(173) viacute yeacute ctaacutentiy t

le akiPLNOMM oldPRSIND3PL taPLACC

saacutepanta (RV 1678a)

tisztelPTCPIPFVACTPLNOMM

rsquoaki a taacutekat tisztelve leoldja (azt vagy ıket)rsquo

AVŚ 933-ban a d pādaacuteban nincs taacutergya a viacute ctāmasi igeacutenek de feltehetıleg a b pāda granthn (-ṃś) fıneveacutet kell ide is eacutertenuumlnk mint ahogy a c pāda elliptikus (igei aacutelliacutetmaacutenyt nem tartalmazoacute) hasonlataacuteban is megtalaacuteljuk ennek a szoacutenak a megfele-lıjeacutet (paacuterūṃṣi)

(174) yayāma saacuteṃ babarha

oda huacutezPRFIND3SG oumlssze illesztPRFIND3SG

granthṃś cakāra te dḍhn

csomoacutePLACC teszPRFIND3SG teGEN szilaacuterdPLACC

paacuterūṃṣi vidvṃ chaacutestā~ ivaacute

iacutezuumlletPLACC hozzaacuteeacutertıSGNOM meacuteszaacuterosaacuteldozoacutepapSGNOM mint

iacutendreṇa viacute ctāmasi (AVŚ 933)

IndraINS el oldPRSIND1PL

rsquo(Az eacutepiacutetı) oumlsszehuacutezta oumlsszeillesztette szilaacuterddaacute tette csomoacuteidat mint egy hozzaacuteeacutertı

meacuteszaacuteros (aacuteldozoacutepap) az iacutezuumlleteket uacutegy oldjuk meg (azokat) Indra aacuteltalrsquo310

Ezzel a koumltelezıen tranzitiacutev igeacutevel szemben a funkcioacuteigeacutes szerkezet mint oly sok maacutes esetben valenciaelteacutereacutest mutat ti mellette nem szuumlkseacuteges (genitivus obiecti-vuskeacutent vagy determinatiacutev oumlsszeteacuteteli elıtagkeacutent) megjeleniacuteteni azt az oumlsszetevıt amelyik az egyszerő ige mellett taacutergykeacutent szerepelne Uacutegy gondolom lehetseacuteges

310 A maacutesik lehetıseacuteg az hogy a paacuterūṃṣi szoacutet a hasonlaton kiacutevuumll (metaforikusan az eacutepuumlletre

vonatkoztatva) eacutertelmezzuumlk eacutes akkor ez a szoacute lesz a viacute ctāmasi taacutergya Laacutesd pl M Bloomfield (1897) fordiacutetaacutesaacutet bdquoSkilfully as the priest who butchers (the sacrificial animal) do we with Indrarsquos aid disjoint thy limbsrdquo

129

hogy a vizsgaacutelt szoumlveghelyen eacuteppen ez adja meg a funkcioacuteigeacutes szerkezet hasznaacutela-taacutenak az okaacutet Segiacutetseacutegeacutevel ugyanis szaacutendeacutekoltan toumlbbeacutertelmő aacuteltalaacutenosabb meg-fogalmazaacutesra nyiacutelik moacuted a kifejezeacutes nem szőkiacuteti le a Szoacutema aacuteltal feloldottak eacutes megkoumltoumlzoumlttek koumlreacutet a versszakban emliacutetett akaacutermely szereplıre hanem taacutegabb aacutel-talaacutenosabb interpretaacutecioacute lehetıseacutegeacutet hagyja meg

130

II 10 SALALŪfrac14KAṂ KAR-

RV 33017c-ben szinteacuten talaacutelunk egy olyan szoacutet amellyel kapcsolatban felvetıd-het hogy a kar- igeacutevel alkot taacutergyas szintagmaacutet esetlegesen funkcioacuteigeacutes szerkeze-tet Mivel azonban a szoacute jelenteacutese meglehetısen homaacutelyos ndash elsısorban azeacutert mert hapax legomenon ndash reaacutelis alternatiacutevakeacutent kell szaacutemolnunk azzal hogy a szoacute nem is fıneacutev hanem valamilyen maacutes szoacutefaji csoportba tartozik Az alaacutebbi fordiacutetaacutesban a keacuterdeacuteses szavakat egyelıre kihagyom

(175) uacuted vha raacutekṣaḥ sahaacutemūlam indra

fel raacutentIMPACT2SG deacutemonACC gyoumlkeacuterrel_egyuumlttiACC IndraVOC

vśc maacutedhyam praacutetiy aacutegraṃ

szeacutetvaacutegIMPACT2SG koumlzeacutepACC PREV hegyACC

śṇīhi

szeacutetzuacutezIMPACT2SG

kvataḥ salalkaṃ cakartha

PREP milyen_hosszuacuteABL csinaacutelPRFACT2SG

brahmadviacuteṣe taacutepuṣiṃ hetiacutem asya (RV 33017)

imaacutet_győloumllıDAT izzoacuteACC fegyverACC dobIMPACT2SG

rsquoOacute Indra irtsd ki a deacutemont gyoumlkerestuumll vaacutegd szeacutet a koumlzepeacutet zuacutezd szeacutet a hegyeacutet Mily

sokaacuteig [salalkaṃ cakartha] Hajiacutetsd izzoacute fegyveredet az ima győloumllıjeacuterersquo

Mayrhofer (EWAia II 712 KEWA III 448) a vitatott etimoloacutegiaacutejuacute szoacute eacutertelmezeacute-seacuteben Pischel (PischelndashGeldner 1901 204ndash205) magyaraacutezataacutet tartja a legvaloacutesziacute-nőbbnek aki a fıneacutevnek rsquoelneacutezeacutes tuumlrelem kiacutemeacuteletrsquo jelenteacutest tulajdoniacutet a szintag-maacutet pedig iacutegy fordiacutetja bdquowie lange hast du schon Nachsicht geuumlbtrdquo azaz rsquomily sokaacute gyakoroltaacutel tuumlrelmetrsquo (ezt az eacutertelmezeacutest koumlveti Geldner 1951 I 365 fordiacutetaacutesa is de a bdquoNachsichtrdquo szoacute utaacuten keacuterdıjelet tesz) Eszerint a szintagma funkcioacuteigeacutes szer-kezet lehetne311

Maacutes magyaraacutezoacutek a szoacutet a sar- rsquofut elfut sietrsquo igegyoumlkkel proacutebaacuteljaacutek kapcsolatba hozni Ebbe a koumlrbe tartozik peacuteldaacuteul a peacutetervaacuteri szanszkrit szoacutetaacuter (PW VII 838 koumlveti MW 1189) amely bdquomuumlssiges Umherschweifenrdquo azaz rsquoceacuteltalan koacuteborlaacutesrsquo nomen actionisi jelenteacutest ad meg (vouml bdquoaimless wanderingrdquo MW 1189) Ez esetben szinteacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetre gyanakodhatnaacutenk (rsquokoacuteborlaacutest csinaacutelrsquo azaz rsquokoacute-borol ceacuteltalanul jaacuterkaacutelrsquo) Mindkeacutet eddig emliacutetett interpretaacutecioacutet a stroacutefa imperativusi felszoacuteliacutetaacutesai feacutenyeacuteben kell eacutertelmeznuumlnk a beszeacutelı keacuteri Indraacutet hogy pusztiacutetsa el a

311 Megjegyzem hogy Pischel magyaraacutezata elsısorban kontextuaacutelis indiacutettataacutesuacute eacutes baacuter keacutetseacutegte-

lenuumll beleillik a stroacutefaacuteba nem is keacutenyszeriacutetı erejő Az etimoloacutegiai indoklaacutes sem tuacutelsaacutegosan meg-gyızı Pischel ugyanis paacuterhuzamkeacutent csak egy praacutekrit salalī- szoacutera tud hivatkozni amelynek jelen-teacutese rsquotisztelet ragaszkodaacutes hőseacuteg odaadaacutesrsquo Ez viszonylag taacutevol aacutell a salalka- aacuteltala felteacutetelezett eacutertelmeacutetıl

131

deacutemont eacutes mintegy felhiacutevja a figyelmeacutet arra hogy ezt maacuter reacutegen meg kellett volna tennie de ehelyett tuumlrelmes volt vele eacutes teacutetlenuumll neacutezte kaacuterteacutekony teveacutekenykedeacuteseacutet

A szoacute felteacutetelezhetı morfoloacutegiai feleacutepiacuteteacutese azonban ellentmondani laacutetszik a no-men actionis-i eacutertelmezeacutesnek A veacutedikus nyelv -ka-keacutepzıvel alkotott neacutevszoacutei ugyan-is amennyiben etimoloacutegiaacutejuk tiszta cselekvıt neveznek meg (Ai Gr II2 498ndash499) pl jāgarka- RV+ rsquoeacuteberrsquo (vouml jar- rsquofeleacutebredrsquo) dandaśka- YVm+ rsquoharapoacutesrsquo (vouml daṃś- rsquoharaprsquo) yāyajka- ŚB+ rsquoszorgalmasan aacuteldozoacutersquo (vouml yaj- rsquoaacuteldozrsquo) Mivel ezek a szavak fıkeacutent reduplikaacutelt igetoumlvet tartalmaznak312 felvetıdoumltt hogy ere-detileg a salalka- szoacutenaacutel is ezzel a morfoloacutegiai mővelettel aacutellunk szemben salal˚ lt sal-sal˚ (vouml Grassmann 1955 1491313) A sal- eszerint az interpretaacutecioacute szerint a sar- rsquofut elfut sietrsquo gyoumlk (EWAia II 705ndash706) dialektaacutelis vaacuteltozata lenne Az ‑ka-keacutepzı jelenleacuteteacutebıl tehaacutet arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy a salalka- szoacute nem no-men actionis Valoacutesziacutenőbb talaacuten egy melleacutekneacutev vagy egy belıle keacutepzett adverbium felteacutetelezeacutese Ez az interpretaacutecioacute sem uacutejkelető hiszen Yāska Niruktaacutejaacuteig vezethetı vissza (Nir 63 [ideacutezi Sāyaṇa comm ad loc is] a modern eacutertelmezık koumlzuumll ld Grassmann 1996 1491 bdquozerflossen oder umherschweifendrdquo azaz rsquoszeacutetfolyt vagy koacuteborloacutersquo Ai GrI Nachtr 121 bdquoumherschweifendrdquo)

Ha melleacutekneacutevkeacutent eacutertelmezzuumlk a szoacutet akkor az a pāda raacutekṣaḥ fıneveacutet314 eacuterthet-juumlk melleacuteje315 vagyis a kar- ige kettıs accusativusi szerkeszteacutessel faktitiacutev kopula-keacutent aacutellhatna rsquomily sokaacuteig tetted ıt koacuteborloacutevaacutersquo azaz rsquomily sokaacuteig hagytad hogy ide-oda koacuteboroljonrsquo316 A szoacutet adverbiumkeacutent is felfoghatjuk ekkor a kar- inattin-gens eacutertelmet kap317 rsquomily sokaacute cselekedteacutelteveacutekenykedteacutel ceacuteltalanul koacuteborolvarsquo Akaacutermelyiket vaacutelasztjuk is e keacutet eacutertelmezeacutes koumlzuumll annyi biztosan kijelenthetı hogy a szintagmaacutet nem tekinthetjuumlk funkcioacuteigeacutes szerkezetnek

312 A reduplikaacutecioacute toumlbbnyire intenziacutevumi jelenteacutessel paacuterosul (energikusan vagy ismeacutetlıdı jelleg-

gel cselekvı szemeacutely) A nem reduplikaacutelt -ka-keacutepzıs neacutevszoacutek nem vezethetık vissza igei eredetre etimoloacutegiaacutejuk is sokszor teljesen homaacutelyos (vouml Ai Gr II2 498 keacuterdıjellel emliacutetve a salalka-t is)

313 Ugyaniacutegy maacuter Nir 63 sarter abhyastāt rsquoa s- gyoumlkbıl reduplikaacutecioacutevalrsquo Hopkins 1893 32 elveti a reduplikaacutecioacute felteacutetelezeacuteseacutet

314 Esetleg a raacutekoumlvetkezı d pāda brahmadviacuteṣ- szavaacutet 315 Erre laacutetszik utalni szoacutetaacuteraacuteban Grassmann 1996 1491 is baacuter RV-fordiacutetaacutesaacuteban maacutes megoldaacutest

vaacutelaszt bdquoWie weit bist du umhergeschweift vergeblichrdquo (Grassmann 1876 78) ami feltehetıleg egy PW-feacutele (ld fentebb) nomen actionis-felfogaacuteson alapszik

316 Vouml JamisonndashBrereton 2014 I 507 bdquoHow far have you sent it scootingrdquo

317 Errıl a lehetseacuteges agentiacutev-inattingens szintaktikailag intranzitiacutev hasznaacutelatroacutel ld 91 jz

133

BIBLIOGRAacuteFIA

ROumlVIDIacuteTEacuteSEK

Ai Gr Ia [Jakob Wackernagel ndash] Albert Debrunner Altindische Grammatik Bd Ia Nachtraumlge zu Band I Goumlttingen 1957 Vandenhoeck amp Ruprecht

Ai Gr II1 Jakob Wackernagel Altindische Grammatik Bd II 1 Einleitung zur Wortlehre No-minalkomposition Goumlttingen 1905 Vandenhoeck amp Ruprecht

Ai Gr II2 [Jakob Wackernagel ndash] Albert Debrunner Altindische Grammatik Bd II 2 Die No-minalsuffixe Goumlttingen 1954 Vandenhoeck amp Ruprecht

Ai Wb Christian Bartholomae Altiranisches Woumlrterbuch Strassburg 1904 K J Truumlbner CDIAL Ralph L Turner A Comparative Dictionary of the Indo-Aryan Languages London 1966

Oxford University Press CII ld Mirashi (ed) 1963 EDHIL Alwin Kloekhorst Etymological Dictionary of the Hittite Inherited Lexicon LeidenndashBos-

ton 2008 Brill Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series 5 EWAia Manfred Mayrhofer Etymologisches Woumlrterbuch des Altindoarischen Bd 1ndash3 Heidel-

berg 1992ndash2001 Winter GED Robert Beekes Etymological Dictionary of Greek With the assistance of Lucien van Beek

Vol 1ndash2 LeidenndashBoston 2009 Brill Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series 101ndash2

IEW Julius Pokorny Indogermanisches etymologisches Woumlrterbuch Bd 1ndash2 4 Aufl TuumlbingenndashBasel 2002 Francke

KEWA Manfred Mayrhofer Kurzgefaszligtes etymologisches Woumlrterbuch des Altindischen A Concise Etymological Sanskrit Dictionary Bd 1ndash4 Heidelberg 1956ndash1980 Winter

LIV Helmut Rix et al (Hrsg) Lexikon der indogermanischen Verben (LIV) 2 erw und verbess Aufl Wiesbaden 2001 Reichert

LIVAdd Martin Joachim Kuumlmmel Addenda und Corrigenda zu LIV2 httpwwworiindufauni-jenadeiskvomediaindogermanistikKC3BCmmel_liv2_addpdf (letoumlltve 2015 12 28)

MW Monier Monier-Williams A SanskritndashEnglish Dictionary New ed with the collaboration of E Leumann and C Cappeller Reprint Delhi 1999 Motilal Banarsidass (1st publ 1899)

NyKk Greacutetsy Laacuteszloacute ndash Kovalovszky Mikloacutes (szerk) Nyelvmővelı keacutezikoumlnyv 1ndash2 koumlt Budapest 1985 Akadeacutemiai Kiadoacute

PW Otto Boumlhtlingk ndash Rudolf Roth Sanskrit-Woumlrterbuch Bd 1ndash7 St Petersburg 1855ndash1875 Kai-serliche Akademie der Wissenschaften

VIA Chlodwig H Werba Verba Indoarica Die primaumlren und sekundaumlren Wurzeln der Sanskrit-Sprache Pars I Radices primariae Wien 1997 Verlag der Oumlsterreichischen Akademie der Wis-senschaften

VWC Vaidika‑padānukrama‑kośaḥ A Vedic Word Concordance Ed by Vishva Bandhu Shastri in collaboration with R Bhim Dev and A Nath LahorendashHoshiarpur 1935ndash1965 21973ndash Vish-veshvaranand Vedic Research Institute [Section I Samhitas (6 parts) 1942ndash63 19762 Section II Brahmanas (2 parts) 1935ndash36 19732 Section III Upanisads (2 parts) 1945 19772 Section IV Vedanga-sūtras (4 parts) 1958ndash61 Section V Consolidated indices to vols IndashIV (2 parts) 1964ndash65]

134

HIVATKOZAacuteSOK

Adams Douglas Q 1999 A Dictionary of Tocharian B AmsterdamndashAtalanta Rodopi Leiden Studies in Indo-European 10

Ahadi Shahram 2001 Verbergaumlnzungen und zusammengesetzte Verben im Persischen Eine va-lenztheoretische Analyse Wiesbaden Reichert IranndashTuran 3

Amano Kyoko 2009 Maitrāyaṇī Saṁhitā IndashII Uumlbersetzung der Prosapartien mit Kommentar zur Lexik und Syntax der aumllteren vedischen Prosa Bremen Hempen Verlag Muumlnchner Forschun-gen zur historischen Sprachwissenschaft 9

Amberber Mengistu ndash Brett Baker ndash Mark Harvey (eds) 2010 Complex Predicates Cross-linguis-tic Perspectives on Event Structure Cambridge Cambridge University Press

Apte Vaman Shivram 1957‒1959 A Practical Sanskrit-English Dictionary Rev and enlarged ed Vol 1‒3 Poona Prasad Prakashan

Arnold E Vernon 1905 Vedic Metre in Its Historical Development Cambridge Cambridge Univer-sity Press

Bahl Kali Charan 1974ndash1979 Studies in the Semantic Structure of Hindi Vol 1ndash2 Synonymous Nouns and Adjectives with karanā With the assistance of Richard A Williams Delhi MotilalndashManohar

Bakshi Mukunda Jha (ed) 1984 Śrautasūtra of Lāṭyāyana (Ending with Agniṣṭoma Chapter) Ed with an original commentary called Saralā and notes by M J Bakshi 2nd ed Varanasi Chau-khambha Sanskrit Sansthan

Balles Irene 2006 Die altindische Cvi-Konstruktion Form Funktion Ursprung Bremen Hempen mdash 2009 Lang rund und krumm zu einigen indogermanischen Zusammenbildungen Die Sprache

48 [= Robert Nedoma ndash David Stifter (Hrsg) h2nr Festschrift fuumlr Heiner Eichner] 20ndash26 B Kovaacutecs Maacuteria 1999 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek a jogi szaknyelvben Magyar Nyelvır 123 388ndash394 van Beek Lucien 2011 Vowel assimilations in Greek the evidence reconsidered In Thomas Krisch

et al (Hrsg) Indogermanistik und Linguistik im Dialog Akten der XIII Fachtagung der Indo-germanischen Gesellschaft vom 21 bis 27 September 2008 in Salzburg Wiesbaden Reichert 49ndash58

Bloomfield Maurice 1896 Contributions to the interpretation of the Veda Journal of the American Oriental Society 16 1ndash42

mdash 1897 The Hymns of the Atharva-Veda Together with Extracts from the Ritual Books and the Commentaries Transl by M Bloomfield Oxford Clarendon The Sacred Books of the East 42

Booij Geert 2007 The Grammar of Words An Introduction to Linguistic Morphology 2nd ed Oxford Oxford University Press

mdash 2009 A constructional analysis of quasi-incorporation in Dutch Gengo Kenkyu 135 5ndash28 Borik Olga ndash Berit Gehrke (eds) 2015 The Syntax and Semantics of Pseudo-Incorporation Lei-

den Brill Syntax and Semantics 40 Bowern Claire 2008 The diachrony of complex predicates Diachronica 25 161ndash185 Brinton Laurel J ndash Minoji Akimoto 1999 Introduction In Brintonndash Akimoto (eds) 1999 1ndash20 Brinton Laurel J ndash Minoji Akimoto (eds) 1999 Collocational and Idiomatic Aspects of Composite

Predicates in the History of English AmsterdamndashPhiladelphia John Benjamins Brugmann Karl 1897ndash1916 Grundriss der vergleichenden Grammatik der indogermanischen

Sprachen 2 Bearb Bd 1ndash2 Strassburg K J Truumlbner (I 1897 II1ndash3 1906 1911 1916) Burrow Thomas 1959 [Review of Renou 1958] Journal of the American Oriental Society 79 287ndash289 Burton-Page John 1957 Compound and Conjunct Verbs in Hindi Bulletin of the School of Oriental

and African Studies 19 469ndash478 Butt Miriam 2003 The light verb jungle Harvard Working Papers in Linguistics 9 1ndash49 mdash 2010 The light verb jungle still hacking away In AmberberndashBakerndashHarvey (eds) 2010 48ndash78 Butt Miriam ndash Aditi Lahiri 2013 Diachronic pertinacity of light verbs Lingua 135 7ndash29

135

Cardona George 2007 Sanskrit In George Cardona ndash Dhanesh Jain (eds) The Indo‑Aryan Lan-guages LondonndashNew York Routledge 104ndash160 Routledge Language Family Series

Casaretto Antje 2010 Syntax und Wortarten der Lokalpartikeln des gveda VI praacuteti International Journal of Diachronic Linguistics and Linguistic Reconstruction 7 1‒53

Ciancaglini Claudia A 2011 The formation of the periphrastic verbs in Persian and neighbouring languages In Mauro Maggi ndash Paola Orsatti (eds) The Persian Language in History Wiesbaden Reichert 3ndash21

Dahl Eystein 2010 Time Tense and Aspect in Early Vedic Grammar Exploring Inflectional Se-mantics in the Rigveda Leiden Brill Brillrsquos Studies in Indo-European Languages amp Linguis-tics 5

Datta Bhagavad (ed) 1924 Ātharvaṇa jyotiṣam or the Vedāṅga jyotiṣa of the Atharva Veda La-hore Motilal Banarsidass The Punjab Sanskrit Series 6

Dayal Veneeta 2011 Hindi pseudo-incorporation Natural Language and Linguistic Theory 29 123ndash167

mdash 2015 Incorporation morpho-syntactic vs semantic considerations In BorikndashGehrke (eds) 2015 47ndash87

Delbruumlck Berthold 1888 Altindische Syntax Halle Verlag der Buchhandlung des Waisenhauses Deacuter Csilla Ilona 2008 Grammatikalizaacutecioacute Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute Nyelvtudomaacutenyi Eacuterteke-

zeacutesek 158 Dobos Csilla 2001 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek vizsgaacutelata (kuumlloumlnoumls tekintettel az orosz jogi szaknyelv-

re) Doktori (PhD) disszertaacutecioacute Debreceni Egyetem Eckardt Regine 2002 Semantic change in grammaticalization In Graham Katz ndash Sabine Reinhard

ndash Philip Reuter (eds) Sinn amp Bedeutung VI Proceedings of the Sixth Annual Meeting of the Gesellschaft fuumlr Semantik October 8ndash10 2001 Osnabruumlck Institute of Cognitive Science 53ndash67

Eacute Kiss Katalin 1999 Mondattan In Eacute Kiss Katalin ndash Kiefer Ferenc ndash Siptaacuter Peacuteter Uacutej magyar nyelv-tan Budapest Osiris 15ndash184

Elizarenkova Tatyana Y 1995 Language and Style of the Vedic Ṛṣis Albany State University of New York Press SUNY Series in Hindu Studies

mdash 1999 Rigveda Vol 1ndash3 Moskva Nauka Etter Annemarie 1985 Die Fragesaumltze im gveda BerlinndashNew York De Gruyter Farkas Donka F ndash Henrieumltte de Swart 2003 The Semantics of Incorporation From Argument Struc-

ture to Discourse Transparency Stanford CSLI Stanford Monographs in Linguistics Fraenkel Ernst 1962ndash1965 Litauisches etymologisches Woumlrterbuch Bd 1ndash2 Heidelberg Winter Gaedicke Carl 1880 Der Accusativ im Veda Breslau Verlag von Wilhelm Koebner Gaeffke Peter 1967 Untersuchungen zur Syntax des Hindi The HaguendashParis Mouton amp Co Garnier Romain 2006 Nouvelles reacuteflexions autour de gr ypoundmaqoj Die Sprache 26 81ndash93 Geldner Karl F 1888 Uumlber das vedische Wort meni In Festgruss an Otto von Boumlhtlingk zum Dok-

tor‑Jubilaumlum 3 Februar 1888 von seinen Freunden Stuttgart Verlag von W Kohlhammer 31ndash33 mdash 1951 Der Rig-Veda Aus dem Sanskrit ins Deutsche uumlbersetzt und mit einem laufenden Kom-

mentar versehen Bd 1ndash3 Cambridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series 33ndash35

Gippert Jost 1999 Neue Wege zur sprachwissenschaftlichen Analyse der vedischen Metrik In Heiner Eichner ndash Hans Christian Luschuumltzky (Hrsg) Compositiones indogermanicae in memo-riam Jochem Schindler Praha Enigma 97ndash125

Gonda Jan 1971 Old Indian LeidenndashKoumlln Brill Handbuch der Orientlistik 2 Abt Indien 1 Bd Die indischen Sprachen 1 Abschnitt

mdash 1975 A critical survey of the publications on the periphrastic future in Sanskrit In Id Selected Studies Vol 3 Leiden Brill 69ndash90

Gotō Toshifumi 1987 Die ldquoI Praumlsensklasserdquo im Vedischen Untersuchung der vollstufigen the-matischen Wurzelpraumlsentia Wien Verlag der Oumlsterreichischen Akademie der Wissenschaften SbOumlAW Phil‑hist Klasse 489

136

mdash 2002 Funktionen des Akkusativs und Rektionsarten des Verbums ndash anhand des Altindoarischen ndash In Heinrich Hettrich ndash Jeong‑Soo Kim (Hrsg) Indogermanische Syntax Fragen und Per-spektiven Wiesbaden Reichert 22ndash42

Grassmann Hermann 1876ndash1877 Rig‑Veda Uumlbersetzt und mit kritischen und erlaumluternden Anmer-kungen versehen von H Grassmann Bd 1ndash2 Leipzig Brockhaus

mdash 1996 Woumlrterbuch zum Rig-Veda 6 uumlberarb und ergaumlnzte Aufl Bearb von Maria Kozianka Wiesbaden Harrasowitz

Griffith Ralph T 1973 The Hymns of the Rʘgveda Ed by J L Shastri New rev ed Delhi Motilal Banarsidass

Griffiths Arlo 2009 The Paippalādasaṃhitā of the Atharvaveda Kāṇḍas 6 and 7 A New Edition with Translation and Commentary Groningen Egbert Forsten Groningen Oriental Studies 22

Grimshaw Jane ndash Armin Mester 1988 Light verbs and θ-marking Linguistic Inquiry 19 205ndash232 Hacker Paul 1961 On the problem of a method for treating the compound and conjunct verbs in

Hindi Bulletin of the School of Oriental and African Studies 24 484ndash516 Hackstein Olav 2002 Uridg CHCC gt CCC Historische Sprachforschung 115 1ndash22 mdash 2012 When words coalesce chunking and morphophonemic extension In H Craig Melchert

(ed) The Indo-European Verb Proceedings of the Conference of the Society for Indo-European Studies Los Angeles 13ndash15 September 2010 Wiesbaden Reichert 87ndash104

Haspelmath Martin 2000 Periphrasis In Geert Booij et al (eds) Morphology A Handbook on Inflection and Word Formation Vol 1 BerlinndashNew York de Gruyter 654ndash664 Handbuumlcher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft 171

Heenen Franccedilois 2006 Le deacutesideacuteratif en veacutedique AmsterdamndashNew York Rodopi Leiden Studies in Indo-European 13

Helbig Gerhard 1984 Probleme der Beschreibung von Funktionsverbgefuumlgen im Deutschen In Id Studien zur deutschen Syntax 2 Bd Leipzig VEB Verlag Enzyklopaumldie 163‒188

Hettrich Heinrich 2002 Das Projekt einer Kasussyntax des Rgveda Der Instrumental In Id (Hrsg) Indogermanische Syntax Fragen und Perspektiven Wiesbaden Reichert 43ndash63

Hill Eugen 2007 Die Aorist‑Praumlsentien des Indoiranischen Untersuchungen zur Morphologie und Semantik einer Praumlsensklasse Bremen Hempen Muumlnchner Forschungen zur historischen Sprach-wissenschaft 7

Hiltunen Risto 1999 Verbal phrases and phrasal verbs in Early Modern English In BrintonndashAki-moto (eds) 1999 133ndash165

Hoffmann Karl 1967 Der Injunktiv im Veda Heidelberg Winter mdash 1976 Aufsaumltze zur Indoiranistik 2 Bd Hrsg von Johanna Narten Wiesbaden Reichert Hoffmann Roland 1996 Funktionsverbgefuumlge im Lateinischen In Alfred Bammesberger ‒ Fried-

rich Heberlein (Hrsg) Akten des VIII Internationalen Kolloquiums zur lateinischen Linguistik Heidelberg Carl Winter 200ndash212

Hook Peter Edwin 1974 The Compound Verb in Hindi Ann Arbor The University of Michigan Center for South and Southeast Asian Studies

Hook Peter Edwin ndash Prashant Pardeshi 2006 Are Vector Verbs Eternal Paper presented at the Eleventh Biennial Symposium Intertheoretical Approaches to Complex Verb Constructions Rice University 16ndash18 March 2006 (a prezentaacutecioacute letoumllthetı a konferencia honlapjaacuteroacutel httpwwwrufriceedu~lingsympPardeshi_paperpdf letoumlltve 2016 01 12)

Hopkins Edward W 1893 Vedic reduplication of nouns and adjectives The American Journal of Philology 14 1ndash40 138

Hopper Paul J ndash Elizabeth Closs Traugott 2003 Grammaticalization 2nd ed Cambridge Cam-bridge University Press

Iglesias-Raacutebade Luis 2001 Composite predicates in Middle English with the verbs nimen and ta-ken Studia Neophilologica 73 143ndash163

137

Ittzeacutes Maacuteteacute 2007 Remarks on the periphrastic constructions with the verb lsquoto make to dorsquo in Sanskrit Greek and Latin In Csaba Dezsı (ed) Indian Languages and Texts Through the Ages Essays of Hungarian Indologists in Honour of Prof Csaba Toumlttoumlssy New Delhi Manohar 1ndash40

mdash 2013 Light verb constructions vs simple verbs in Vedic vimoacutecanaṃ kṇute (RV 33012d) In Danuta Stasik ndash Anna Trynkowska (eds) CEENIS Current Research Series Vol 1 Warszawa Dom Wydawniczy Elipsa 107ndash123

mdash 2015a Funkcioacuteigeacutes szerkezetek a kar- rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel a gveda 7 koumlnyveacuteben In Baacuteraacuteny Istvaacuten et al (szerk) Studia Classica Tanulmaacutenyok az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Oacutekortudomaacute-nyi Inteacutezeteacutebıl Budapest ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute 339ndash350

mdash 2015b Light verb constructions in Vedic Manas Studies into Asia and Africa Electronic Jour-nal of the Centre for Eastern Languages and Cultures Sofia University bdquoSt Kliment Ohridskirdquo Issue 22015 Tradition and Modernity in Indian Culture httpmanasbgentradition-and-mo-dernity-indian-culturelight-verb-constructions-vedic (letoumlltve 2016 februaacuter 22)

mdash 2015c The interpretation of praacuteti hellip mucāte in gveda 102711c Indo-Iranian Journal 58 203ndash215

Jamison Stephanie W 1983 Function and Form in the -aacuteya-Formations of the Rig Veda and Athar-va Veda Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht

mdash 1996 Vedic meniacute Avestan maēni and the power of thwarted exchange Studien zur Indologie und Iranistik 20 [= Veda-vyākaraṇa-vyākhyāna Fs Paul Thieme] 187ndash203

Jamison Stephanie W ndash Joel P Brereton 2014 The Rigveda The Earliest Religious Poetry of India Transl by S W Jamison ndash J P Brereton Vol 1ndash3 New York Oxford University Press South Asia Research

Janda Michael 2000 Eleusis Das indogermanische Erbe der Mysterien Innsbruck Institut fuumlr Sprachwissenschaft Innsbrucker Beitraumlge zur Sprachwissenschaft 96

mdash 2005 Elysion Enstehung und Entwicklung der griechischen Religion Innsbruck Institut fuumlr Sprachen und Literaturen Innsbrucker Beitraumlge zur Sprachwissenschaft 119

mdash 2010 bdquoDer Weg nach obenrdquo Fruumlhgriechische Funktionsverbgefuumlge A Greek and Latin from an Indo-European Perspective 3 konferenciaacuten (Bratislava 2010 juacutelius 9) tartott elıadaacutes hand-out-ja

Jasanoff Jay H 2003 Hittite and the Indo‑European Verb Oxford Oxford University Press Kachru Yamuna 2006 Hindi AmsterdamndashPhiladelphia John Benjamins London Oriental and

African Language Library 12 Kamber Alain 2008 Funktionsverbgefuumlge empirisch Eine korpusbasierte Untersuchung zu den

nominalen Praumldikaten des Deutschen Tuumlbingen Max Niemeyer Verlag Germanistische Lin-guistik 281

Kaacutelmaacuten Laacuteszloacute 2006 Mieacutert nem vonzanak a reacutegensek In Uı (szerk) KB 120 ndash A titkos koumltet Nyelveacuteszeti tanulmaacutenyok Baacutenreacuteti Zoltaacuten eacutes Komloacutesy Andraacutes tiszteleteacutere Budapest Tinta Kiadoacute 229ndash246

Kearns Kate 2002 Light Verbs in English Keacutezirat httpciteseerxistpsueduviewdocdownload doi=101113229amprep=rep1amptype=pdf (letoumlltve 2015 12 28)

Keith Arthur Berriedale 1914 The Veda of the Black Yajus School entitled Taittiriya Sanhita Part 2 Kāṇḍas IVndashVII Transl by A B Keith Cambridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series 19

Kellens Jean 1995 Liste du verbe avestique Wiesbaden Reichert Keszler Borbaacutela 1992 A mai magyar nyelv szoacutefaji rendszere In Kozocsa Saacutendor Geacuteza ndash Laczkoacute

Krisztina (szerk) Emleacutekkoumlnyv Raacutecz Endre hetvenedik szuumlleteacutesnapjaacutera Budapest ELTE 131ndash139 mdash 1995 A mai magyar nyelv szoacutefaji rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacutei Magyar Nyelvır 119 293ndash308 Keszler Borbaacutela (szerk) 2000 Magyar grammatika Budapest Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Keydana Goumltz 2003 Infinitive im gveda Habilitationsschrift Goumlttingen mdash 2013 Infinitive im gveda Formen Funktion Diachronie Leiden Brill Brillrsquos Studies in

Indo-European Languages and Linguistics 9

138

Kiefer Ferenc 1990ndash1991 Noun Incorporation in Hungarian Acta Linguistica Hungarica 40 149ndash177 mdash 2003 A keacutetfeacutele igemoacutedosiacutetoacuteroacutel Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 100 177ndash186 mdash 2006 Aspektus eacutes akcioacuteminıseacuteg Kuumlloumlnoumls tekintettel a magyar nyelvre Budapest Akadeacutemiai

Kiadoacute mdash 2007 Jelenteacuteselmeacutelet Budapest Corvina Kiefer Ferenc (szerk) 1992 Strukturaacutelis magyar nyelvtan 1 koumltet Mondattan Budapest Akadeacute-

miai Kiadoacute mdash 2000 Strukturaacutelis magyar nyelvtan 3 koumltet Morfoloacutegia Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute Kiefer Ferenc ndash Ladaacutenyi Maacuteria (2000) Az igekoumltık In Kiefer (szerk) 2000 453ndash518 Kim Jeong‑Soo 2010 Untersuchungen zu altindischen Abstrakta und Adjektiven im Rigveda und

Atharvaveda Die primaumlren a‑Staumlmme und die ana‑Bildungen Bremen Hempen Verlag Muumlnchner Forschungen zur historischen Sprachwissenschaft 10

Knobl Werner 2004 The nonce formation A more-than-momentary look at the Augenblicksbil-dung In Arlo Griffiths ndash Jan E M Houben (eds) The Vedas Texts Language amp Ritual Pro-ceedings of the Third International Vedic Workshop Leiden 2002 Groningen Egbert Forsten 261ndash283 Groningen Oriental Studies 20

Knobloch Johann 1981 Indogermanische Wurzelsemantik Lingua 54 41ndash46 Komloacutesy Andraacutes 1992 Reacutegensek eacutes vonzatok In Kiefer (szerk) 1992 299ndash527 Korn Agnes 2013 Looking for the middle way Voice and transitivity in complex predicates in

Iranian Lingua 135 30ndash55 Kostić Svetislav 1999 Verb Syntagmata in Hindī Structure and Functions Praha Univerzita Kar-

lova v Praze Nakladatelstviacute Karolinum Krause Wolfgang 2014 Altindische und altnordische Kunstpoesie ein Vergleich ihres Sprachstils

In Wolfgang Krause Schriften zur Runologie und Sprachwissenschaft Hrsg von Heinrich Beck et al BerlinndashBoston de Gruyter 502ndash533

Krisch Thomas 1996 Zur Genese und Funktion der altindischen Perfekta mit langem Reduplikati-onsvokal Mit kommentierter Materialsammlung Innsbruck Institut fuumlr Sprachwissenschaft der Universitaumlt Innsbruck Innsbrucker Beitraumlge zur Sprachwissenschaft 87

Kuiper Franciscus B J 1961ndash1962 Remarks on The Avestan Hymn to Mithra Indo-Iranian Jour-nal 5 39ndash60

Kulikov Leonid 2010 Nominal composition noun incorporation and non-finite formations in Sans-krit delimiting the boundaries of the verbal paradigm In Klaus Karttunen (ed) Anantaṁ śās-tram Indological and Linguistic Studies in Honour of Bertil Tikannen [= Studia Orientalia 108] Helsinki Finnish Oriental Society 111ndash131

mdash 2012 The Vedic ‑ya‑presents Passives and intransitivity in Old Indo‑Aryan AmsterdamndashNew York Rodopi Leiden Studies in Indo‑European 19

Kuumlmmel Martin Joachim 1996 Stativ und Passivaorist im Indoiranischen Goumlttingen Vanden-hoeck amp Ruprecht

mdash 2000 Das Perfekt im Indoiranischen Eine Untersuchung der Form und Funktion einer ererbten Kategorie des Verbums und ihrer Weiterentwicklung in den altindoiranischen Sprachen Wies-baden Reichert

Laczkoacute Tibor 2000 Az ige argumentumszerkezeteacutet megırzı fıneacutevkeacutepzeacutes In Kiefer (szerk) 2000 293ndash407

Langer Stefan 2005 A formal specification of support verb constructions In Stefan Langer ndashDaniel Schnorbusch (Hrsg) Semantik im Lexikon Tuumlbingen Guumlnter Narr Verlag 179ndash202 Tuumlbinger Beitraumlge zur Linguistik 479

Lazard Gilbert 1989 Le persan In Ruumldiger Schmitt (Hrsg) Compendium linguarum Iranicarum Wiesbaden Reichert 263ndash293

Lengyel Klaacutera 2000 A segeacutedigeacutek eacutes szaacutermazeacutekaik In Keszler (szerk) 2000 252ndash258 Lubotsky Alexander M 1997 A Rʘgvedic Word Concordance Vol 1ndash2 New Haven American

Oriental Society American Oriental Series 82ndash83

139

mdash 2002 Atharvaveda‑Paippalāda Kāṇḍa Five Text Translation Commentary Cambridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series Opera Minora 4

mdash 2012 Dissimilatory loss of i in Sanskrit In Roman Sukač ndash Ondřej Šefčiacutek (eds) The Sound of Indo-European 2 Papers on Indo-European Phonetics Phonemics and Morphophonemics Muumln-chen LINCOM 177ndash181

Ludwig Alfred 1876ndash1888 Der Rig‑Veda oder die heiligen Hymnen der Bracirchmana Zum ersten Male vollstaumlndig ins Deutsche uumlbersetzt mit Commentar und Einleitung Bd 1ndash6 Prag Tempsky

Macdonell Arthur A 1910 Vedic Grammar Strassburg K J Truumlbner Grundriss der Indo-Ari-schen Philologie und Altertumskunde 14

mdash 1916 A Vedic Grammar for Students Oxford Clarendon Mānušš Leksa et al 1997 Čigānu-latviešu-angḷu etimoloăiskā vārdnīca un latviešu-čigānu vārd-

nīca Rīgā Zvaigzne ABC Masica Colin P 1976 Defining a Linguistic Area South Asia Chicago University of Chicago Press mdash 1991 The Indo-Aryan Languages Cambridge Cambridge University Press Matasović Ranko 2009 Etymological Dictionary of Proto-Celtic LeidenndashBoston Brill Leiden

Indo-European Etymological Dictionary Series 9 Melchert H Craig 1993 Cuneiform Luvian Lexicon Chapel Hill Lexica Anatolica 2 Mirashi Vasudev Vishnu (ed) 1963 Inscriptions of the Vākāṭakas Ootacamund Government Epi-

graphist for India Corpus Inscriptionum Indicarum 5 Mithun Marianne 1984 The evolution of noun incorporation Language 60 847ndash894 Mohanan Tara 1997 Multidimensionality of representation NV complex predicates in Hindi In

Alex Alsina et al (eds) Complex Predicates Stanford CSLI 431‒471 CSLI Lecture Notes 64 Molnaacuter Katalin 1997 Egy rendhagyoacute terminustoumlrteacutenet tanulsaacutegai Magyar Nyelvır 121 93ndash97 Montaut Annie 2004 A Grammar of Hindi Muumlnchen Lincom Europa mdash 2016 Noun-verb complex predicates in Hindi and the rise of non-canonical subjects In Nashndash

Samvelian (eds) 2016 142ndash174 Mylius Klaus 1995 Woumlrterbuch des altindischen Rituals Mit einer Uumlbersicht uumlber das altindische

Opferritual und einem Plan der Opferstaumltte Wichtrach Institut fuumlr Indologie Narten Johanna 1964 Die sigmatischen Aoriste im Veda Wiesbaden Reichert Nash Leacutea ndash Pollet Samvelian (eds) 2016 Approaches to Complex Predicates LeidenndashBoston Brill

Syntax and Semantics 41 Neacutegyesi Maacuteria 2013 Hindiacute nyelvkoumlnyv Wardha Mahatma Gandhi Antarrashtriya Hindi Vishwa-

vidyalaya Normier Rudolf 1980 Nochmals zu sor- Indogermanische Forschungen 85 43ndash80 Oberlies Thomas 2003 A Grammar of Epic Sanskrit BerlinndashNew York de Gruyter mdash 2012 Der Rigveda und seine Religion Berlin Verlag der Weltreligionen Oertel Hanns 1926 The Syntax of Cases in the Narrative and Descriptive Prose of the Brāhmaṇas

Heidelberg Winter Oldenberg Hermann 1912 gveda Textkritische und exegetische Noten Siebentes bis zehntes

Buch Berlin Weidmannsche Buchhandlung Abhandlungen der koumlniglichen Gesellschaft der Wissenschaften zu Goumlttingen Phil‑hist Klasse Neue Folge 133

mdash 1914 Zwei vedische Worte In Festschrift Ernst Windisch zum siebzigsten Geburtstag am 4 September 1914 Dargebracht von Freunden und Schuumllern Leipzig Harrassowitz 116ndash122

OrsquoRyan P Bob 2015 An optimality-theoretic analysis of syntactic absurdity In Evett Kay ndash Tom Peeka (eds) Is It Normal Syntactic and Dystactic Studies Dedicated to Stephen Bashanew on the Occasion of His 60th Brithday Melbourne Iron Hen Press 25ndash39

Paul Pooja 2016 Malayalam ceyy-support and its relation to event and argument structure In NashndashSamvelian (eds) 2016 175ndash211

Pischel Richard ndash Karl F Geldner 1889ndash1901 Vedische Studien Bd 1ndash3 Stuttgart Verlag von W Kohlhammer

140

von Polenz Peter 1987 Funktionsverben Funktionsverbgefuumlge und Verwandtes Vorschlaumlge zur satzsemantischen Lexikographie Zeitschrift fuumlr germanistische Linguistik 15 169ndash189

Poornima Shakthi ndash Robert Painter 2010 Diverging pathways The current status of grammatical-ization of Hindi light verbs In Rajendra Singh (ed) Annual Review of South Asian Languages and Linguistics 2010 BerlinndashNew York De Gruyter Mouton 75ndash103 Trends in Linguistics Studies and Monographs 238

van Pottelberge Jeroen 2001 Verbonominale Konstruktionen Funktionsverbgefuumlge Vom Sinn und Unsinn eines Untersuchungsgegenstandes Heidelberg Winter

mdash 2007 Funktionsverbgefuumlge und verwandte Erscheinungen In Harald Burger et al (eds) Phra-seology An International Handbook of Contemporary Research BerlinndashNew York de Gruyter 436ndash444

Renou Louis 1930 Grammaire sanscrite Vol 1ndash2 Paris Adrien-Maisonneuve mdash 1952 Grammaire de la langue veacutedique Lyon Edition IAC Les langues du monde Seacuterie gram-

maire philologie litteacuterature 9 mdash 1958 Eacutetudes sur le vocabulaire du Ṛgveda Premiegravere Seacuterie Pondicheacutery Institut Franccedilais

drsquoIndologie Publications de lrsquoInstitut Franccedilais drsquoIndologie 5 Rix Helmut 1985 Das letzte Wort der Duenos-Inschrift Muumlnchener Studien zur Sprachwissen-

schaft 46 193ndash220 Roth Rudolf ndash William Dwight Whitney 1856 Atharva Veda Sanhita Bd 1 Text Bern F Duumlmmler Salvi Giampaolo 2005 Some firm points on Latin word order The left periphery In Eacute Kiss Katalin

(ed) Universal Grammar in the Reconstruction of Ancient Languages BerlinndashNew York Mou-ton de Gruyter 429ndash456 Studies in Generative Grammar 83

mdash 2015 Mozgataacutesok eacutes kiemeleacutesek a latinban In Baacuteraacuteny Istvaacuten et al (szerk) Studia Classica Tanulmaacutenyok az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Oacutekortudomaacutenyi Inteacutezeteacutebıl Budapest ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute 369ndash380

Scarlata Salvatore 1999 Die Wurzelkomposita im Rʘgveda Wiesbaden Reichert Schaefer Christiane 1994 Das Intensivum im Vedischen Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht

Historische Sprachforschung Ergaumlnzungsheft 37 Schmitt Ruumldiger 2014 Woumlrterbuch der altpersischen Koumlnigsinschriften Wiesbaden Reichert Schultze-Berndt Eva 2008 What do ldquodordquo verbs do The semantic diversity of generalised action

verbs In Elisabeth Verhoeven et al (eds) Studies on Grammaticalization BerlinndashNew York Mouton de Gruyter 185ndash207 Trends in Linguistics Studies and Monographs 205

Schutzeichel Marc 2014 Indogermanische Funktionsverbgefuumlge Muumlnster Verlagshaus Monsen-stein und Vannerdat Wissenschaftliche Schriften der WWU Muumlnster XII13

Simon Zsolt 2009 Az indoeuroacutepai feacutemneacutev-terminoloacutegia Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 106 227ndash241 Skjaeligrvoslash Prods Oktor 2009 Old Iranian In Gernot Windfuhr (ed) The Iranian Languages

LondonndashNew York Routledge 43ndash195 Routledge Language Family Series Slade Benjamin 2013 The diachrony of light and auxiliary verbs in Indo-Aryan Diachronica 30

531ndash578 (bdquopre-printrdquo vaacuteltozat [a dolgozatban ennek oldalszaacutemaira hivatkozom] httplingauf netlingbuzz002198 letoumlltve 2016 01 10)

Sommer Ferdinand 1977 śatvayam RV V 615 In Id Schriften aus dem Nachlaszlig Hrsg von Bernhard Forssman Muumlnchen Kitzinger 61ndash85

Speijer Jakob S 1886 Sanskrit Syntax Leiden Brill mdash 1896 Vedische und Sanskrit-Syntax Strassburg K J Truumlbner Grundriss der Indo-Arischen

Philologie und Altertumskunde 17 Spencer Andrew 2003 Morphology In Mark Aronoff ndash Janie Rees-Miller (eds) The Handbook

of Linguistics OxfordndashMalden Blackwell 213ndash237 Steer Thomas 2015 Amphikinese und Amphigenese Morphologische und phonologische Untersu-

chungen zur Genese amphikinetischer Sekundaumlrbildungen und zur internen Derivation im Indo-germanischen Wiesbaden Reichert

141

Storrer Angelika 2006 Funktionen von Nominalisierungsverbgefuumlgen im Text Eine corpusbasier-te Fallstudie In Kristel Proost ndash Edeltraud Winkle (Hrsg) Von Intentionalitaumlt zur Bedeutung konventionalisierter Zeichen Festschrift fuumlr Gisela Harras zum 65 Geburtstag Tuumlbingen Guumlnter Narr 147ndash178

Stuumlber Karin 2002 Die primaumlren s-Staumlmme des Indogermanischen Wiesbaden Reichert Tanos Baacutelint 2015 A sumer oumlsszetett igeacutek mint idioacutemaacutek In Baacutecs Tamaacutes ndash Dezsı Tamaacutes ndash Veacuter

Aacutedaacutem (szerk) Aegyptiaca et Assyriaca Tanulmaacutenyok az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Oacutekortudomaacutenyi Inteacutezeteacutebıl Budapest ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute 229ndash244 Antiqua et Orientalia 5

Taacutelos Endre 1999 Etymologica Zingarica Acta Linguistica Acad Scient Hung 46 215‒268 Telegdi Zsigmond 1950ndash1951 Nature et fonction des peacuteriphrases verbales dites ldquoverbes composeacutesrdquo

en persan Acta Orientalia Acad Scient Hungaricae 1 315ndash334 mdash 1973 Remarques sur les emprunts arabes en persan Acta Linguistica Acad Scient Hung 23

51ndash58 mdash 2006 Az igei szoacutekincs organikus oumlsszeteacuteteleacutenek aacutetalakulaacutesa a perzsa toumlrteacuteneteacutenek folyamaacuten In

Uı Opera omnia II Szerk M Jeremiaacutes Eacuteva PiliscsabandashBudapest Avicenna Koumlzel‑Kelet Ku-tataacutesok InteacutezetendashAkadeacutemiai Kiadoacute 350ndash366 Acta et Studia 4

Thieme Paul 1929 Das Plusquamperfectum im Veda Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht Thumb Albert ndash Richard Hauschild 1959 Handbuch des Sanskrit Bd I2 Formenlehre 3 stark

umgearb Aufl Heidelberg Winter Tichy Eva 1992 Wozu braucht das Altindische ein periphrastisches Futur Zeitschrift der Deut-

schen Morgenlaumlndischen Gesellschaft 142 334ndash342 mdash 1995 Die Nomina agentis auf -tar- im Vedischen Heidelberg Winter Tikkanen Bertil 1987 The Sanskrit Gerund A Synchronic Diachronic and Typological Analysis

Helsinki Finnish Oriental Society Studia Orientalia 62 Tolcsvai Nagy Gaacutebor 2011 Kognitiacutev szemantika 2 jav kiad Nyitra Konstantin Filozoacutefus Egyetem Traugott Elizabeth Closs 1999 A historical overview of complex predicate types In BrintonndashAki-

moto (eds) 1999 239ndash260 Vance William A 2002 Remarks on the temporal values of the Rig Vedic terms in -pitvaacute- Journal

of the American Oriental Society 122 428ndash431 Vasu Srisa Chandra 1988 The Aṣṭādhyāyī of Pāṇini Vol 1ndash2 Ed and transl by S Ch Vasu

Reprint Delhi Motilal Banarsidass (1st publ 1891) Vincze Veronika 2008 A puszta koumlzneacutev + ige komplexumok staacutetusaacuteroacutel In Sinkovics Balaacutezs (szerk)

LingDok 7 Nyelveacutesz-doktoranduszok dolgozatai Szeged Szegedi Tudomaacutenyegyetem Nyelv-tudomaacutenyi Doktori Iskola 279ndash297

mdash 2009 Elıadaacutest tart vs elıad fıneacutev + ige szerkezetek igei variaacutensai In Sinkovics Balaacutezs (szerk) LingDok 8 Nyelveacutesz-doktoranduszok dolgozatai Szeged Szegedi Tudomaacutenyegyetem Nyelv-tudomaacutenyi Doktori Iskola 265ndash278

mdash 2011a Mi faacuten terem a fıneacutev + ige szerkezet In Geacutecseg Zsuzsanna (szerk) LingDok 10 Nyel-veacutesz-doktoranduszok dolgozatai Szeged Szegedi Tudomaacutenyegyetem Nyelvtudomaacutenyi Doktori Iskola 225ndash243

mdash 2011b Semi-Compositional Noun + Verb Constructions Theoretical Questions and Computa-tional Linguistic Analyses Doktori (PhD) disszertaacutecioacute Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Vincze Veronika ndash Csirik Jaacutenos 2010 Hungarian corpus of light verb constructions In Proceedings of the 23rd International Conference on Computational Linguistics (Coling 2010) Beijing Coling 2010 Organizing Committee 1110ndash1118

Werba Chlodwig H 1986 Ghost-words in den Gāθās Die Sprache 32 334ndash364 mdash 1992 Prakritic wordforms in the gvedasaṃhitā Wiener Zeitschrift fuumlr die Kunde Suumldasiens 36

11ndash18 Whitney William Dwight 1993 Sanskrit Grammar Reprint Delhi Motilal Banarsidass (5th ed

1924)

142

Whitney William Dwight ndash Charles Rockwell Lanman 1905 Atharva-Veda Saṁhitā Transl with a critical and exegetical commentary by W D Whitney Rev by C R Lanman Vol 1ndash2 Cam-bridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series 7ndash8

Widmer Paul 2005 Der altindische vk‑Typus und hethitisch nakkɩ‑ Der indogermanische Instru-mental zwischen Syntax und Morphologie Die Sprache 45 190ndash208

Windfuhr Gernot ndash John R Perry 2009 Persian and Tajik In Gernot Windfuhr (ed) The Iranian Languages LondonndashNew York Routledge 416ndash544 Routledge Language Family Series

Winhart Heike 2005 Funktionsverbgefuumlge im Deutschen Zur Verbindung von Verben und Nomi-nalisierungen Diss Tuumlbingen httptobias‑libuni‑tuebingendevolltexte20051696pdfDisser-tation‑Drivepdf (letoumlltve 2015 04 07)

Witzel Michael 1989 Tracing the Vedic dialects In Colette Caillat (eacuted) Dialects dans les littera-tures indo-aryennes Actes du Colloque International organiseacute par UA 1058 sous les auspices du CNRS avec le soutien du Collegravege de France de la Fondation Hugot du College de France de lUniversite de Paris III du Ministre des Affaires Etrangeres Paris (Fondation Hugot) 16ndash18 Septembre 1986 Paris Collegravege de France Institut de Civilisation Indienne 97ndash264

Witzel Michael et al (Hrsg) 2007 Rig-Veda Das heilige Wissen Erster und zweiter Liederkreis Aus dem vedischen Sanskrit uumlbersetzt und herausgegeben von Michael Witzel und Toshifumi Gotō unter Mitarbeit von Eijirō Dōyama und Mislav Ježić Franukfurt aMndashLeipzig Verlag der Weltreligionen

Witzel Michael et al (Hrsg) 2013 Rig-Veda Das heilige Wissen Dritter bis fuumlnfter Liederkreis Aus dem vedischen Sanskrit uumlbersetzt und herausgegeben von Michael Witzel Toshifumi Gotō und Salvatore Scarlata Berlin Verlag der Weltreligionen

Wohlgemuth Jan 2009 A Typology of Verbal Borrowings BerlinndashNew York Mouton de Gruyter Trends in Linguisticsryan Studies and Monographs 211

Zehnder Thomas 2011 Das periphrastische Kausativ im Vedischen Bremen Hempen Verlag Muumlnchner Forschungen zur historischen Sprachwissenschaft 12

Zsilinszky Eacuteva 1996 Aacutellandoacute szoacutekapcsolatok a XVII szaacutezadi jogi szoumlvegekben Magyar Nyelvır 120 92ndash96

9

I 1 TEacuteMAMEGJELOumlLEacuteS EacuteS AacuteLTALAacuteNOS SZEMPONTOK

Habilitaacutecioacutes dolgozatomban a veacutedikus oacuteind nyelv funkcioacuteigeacutes szerkezeteit vizsgaacute-lom Mivel az alaacutebbiakban a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kategoacuteriaacutejaacutenak definiaacutelaacutesaacuteroacutel eacutes annak neheacutezseacutegeirıl reacuteszletesebben lesz szoacute ezeacutert itt a bevezeteacutes elejeacuten csak egy roumlvid nagyon aacuteltalaacutenos eacutes inkaacutebb csak az orientaacutecioacutet elısegiacutetı meghataacuterozaacutest adok ebben a dolgozatban funkcioacuteigeacutes szerkezet alatt olyan neacutevszoacute+ige feleacutepiacuteteacuteső szer-kezeteket eacutertek amelyek lexikaacutelis jelenteacutese a neacutevszoacutei tagban koncentraacuteloacutedik miacuteg az igei tag az uacuten funkcioacuteige elsısorban grammatikai funkcioacutekkal rendelkezik Ti-pikus magyar peacuteldakeacutent ld az eladaacutesra keruumll nyilatkozatot tesz taacutemadaacutest inteacutez elıadaacutest tart szerkezeteket

A veacutedikus (vagy veacutedikus oacuteind) nyelv az oacuteind korszakon beluumll a Veacutedaacutekkeacutent ismert szoumlvegek (verses saṃhitāk illetve proacutezai brāhmaṇaacutek āraṇyakaacutek upaniṣadok eacutes e-gyeacuteb szoumlvegek) nyelvvaacuteltozata1 A veacutedikus nyelven beluumll Witzelt (1989 124ndash127) koumlvetve oumlt korszakot kuumlloumlnboumlztetek meg (ld Kuumlmmel 2000 5ndash6)2

1 korai veacutedikus (RV) 2 oacuteveacutedikus (egyeacuteb mantra‑szoumlvegek RVKh SV AV YVm) 3 koumlzeacutepveacutedikus (reacutegebbi proacuteza YVp eacutes reacutegebbi brāhmaṇa‑proacuteza) 4 uacutejveacutedikus (uacutejabb proacuteza uacutejabb brāhmaṇa‑proacuteza āraṇyakaacutek upaniṣadok) 5 keacutesıveacutedikus (kalpasūtra‑szoumlvegek)

Vizsgaacuteloacutedaacutesaim a korai veacutedikus korszakot jelentı gveda himnuszainak nyelvaacutella-potaacutera oumlsszpontosiacutetanak aminek toumlbb oka van Egyreacuteszt a veacutedikus irodalom oacuteriaacutesi terjedelme praktikus szempontboacutel maacuter csak az aacutettekinthetıseacuteg kedveacuteeacutert is szuumlkseacute-gesseacute tette egy behataacuterolt eacutes kezelhetı meacuterető reacuteszkorpusz kivaacutelasztaacutesaacutet Vaacuterhatoacute volt azonban hogy maacuter egy ilyen leszőkiacutetett de meacuteg mindig viszonylag terjedelmes szoumlveganyag vizsgaacutelataacuteboacutel is relevaacutens eacutes esetleges aacuteltalaacutenosiacutetaacutesokra lehetıseacuteget adoacute koumlvetkezteteacuteseket tudunk levonni

Termeacuteszetesen nem veacuteletlen az sem hogy eacuteppen a legkoraacutebbi szoumlvegekre oumlssz-pontosiacutetok Ahogy az oacuteind nyelv toumlrteacuteneteacuteben haladunk elıre a funkcioacuteigeacutek eacutes funkcioacuteigeacutes szerkezetek egyre gyakoribbaacute egyre termeacutekenyebb nyelvi eszkoumlzzeacute vaacutelnak Ez a folyamat a klasszikus szanszkrit nyelvben csuacutecsosodik ki (vouml Speijer 1886 232ndash235 Gaeffke 1967 191ndash192 ThumbndashHauschild 1959 423ndash424) de maacuter az epikus szanszkritban sıt a veacutedikus nyelv keacutesıbbi szakaszaiban is vilaacutegosan megfigyelhetı A korai veacutedikus korszak ndash minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint a funkcioacute-igeacutes szerkezetek viszonylagos ritkasaacutega miatt ndash mindezidaacuteig nem keacutepezte taacutergyaacutet

1 Nem tehetuumlnk egyenlıseacutegjelet a veacutedikus oacuteind eacutes aacuteltalaacuteban az oacuteind koumlzeacute hiszen az oacuteind korszak-ba tartozik az epikus eacutes a klasszikus szanszkrit nyelvvaacuteltozat is

2 Zaacuteroacutejelben az egyes korszakokba tartozoacute saṃhitā‑szoumlvegek roumlvidiacuteteacutese szerepel (a forraacutesok roumlvi-diacuteteacuteseinek hasznaacutelata itt eacutes az egeacutesz dolgozatban az indoloacutegiaacuteban megszokott moacutedon toumlrteacutenik Gotō 1987 15ndash18 eacutes VIA 5ndash28 nyomaacuten) A felsorolaacutes 3 pontjaacutetoacutel kezdıdıen maacuter nem reacuteszletezem kuumlloumln a (proacutezai) szoumlvegeket Ezeket ld Kuumlmmel 2000 5ndash6 aacutettekinteacuteseacuteben

10

szisztematikus vizsgaacutelatnak noha logikusan remeacutelhetjuumlk azt hogy a korai peacuteldaacute-nyok elemzeacutese hozzaacutesegiacutethet minket ahhoz hogy a kategoacuteria kialakulaacutesaacuteroacutel (ha egyaacuteltalaacuten lehet errıl beszeacutelni) de legalaacutebbis toumlrteacuteneteacutenek kezdeti szakaszaacuteroacutel eacuter-demben megtudjunk valamit

Anyaggyőjteacutesem forraacutesa tehaacutet a gveda3 de a Vishva Bandhu‑feacutele monumentaacute-lis veacutedikus konkordancia (VWC) segiacutetseacutegeacutevel igyekeztem felteacuterkeacutepezni azt is hogy egy gvedaacuteban fellelhetı funkcioacuteigeacutes szerkezet elıfordul‑e a keacutesıbbi veacutedikus szouml-vegekben eacutes ha igen mennyiben azonos vagy mennyiben maacutes a nyelvi rendszerben betoumlltoumltt szerepe mint a korai veacutedikusban Ilyen moacutedon ndash baacuter koraacutentsem szisztema-tikusan inkaacutebb csak eacuterintılegesen ndash keacutesıbbi veacutedikus korszakokat is bevontam az elemzeacutesbe eacutes ezzel a munka amely alapvetıen szinkroacuten szemleacutelető az egyes szer-kezetek kialakulaacutesaacutenak okait eacutes keacutesıbbi esetleges tovaacutebbeacuteleacutesuumlket vizsgaacutelva diakroacuten vetuumlletet is kapott

Nyilvaacutenvaloacutean maacuter maga az is egyfajta aacuteltalaacutenosiacutetaacutes eacutes absztrakcioacute hogy a szouml-veghagyomaacuteny reacuteveacuten megismerhetı gveda‑saṃhitā egeacuteszeacutet pontosabban az ab-boacutel megismerhetı nyelvi elemek oumlsszesseacutegeacutet egy szinkroacuten nyelvaacutellapotnak fogjuk fel Koumlzismert ugyanis hogy a korpusz kuumlloumlnboumlzı idıkben keletkezett eacutes oraacutelis ha-gyomaacuteny uacutetjaacuten hagyomaacutenyozott szoumlvegeket tartalmaz hogy vannak koraacutebbi (az uacuten csalaacutedi koumlnyvek) eacutes keacutesıbbi koumlnyvei (a legkeacutesıbbi a 10 maṇḍala) mint ahogyan tudjuk hogy a himnuszok keletkezeacutese eacutes a szoumlvegek uacuten redakcioacuteja koumlzoumltt is nem keveacutes idı telt el melynek soraacuten a nyelvben szaacutemottevı vaacuteltozaacutesok (peacuteldaacuteul metri-kailag vilaacutegosan kimutathatoacute hangtani vaacuteltozaacutesok) zajlottak le Mivel azonban a szintaxis felteacutetelezhetıen keveacutesbeacute volt kiteacuteve ezeknek a folyamatoknak de legalaacuteb-bis nagyon nehezen lehet megragadni az esetleges szintaktikai vaacuteltozaacutesokat min-denkeacuteppen az tőnt ceacutelszerőnek hogy a vizsgaacutelt korpuszt egy szinkroacuten metszet ter-meacutekeacutenek tekintsem

A dolgozat tehaacutet a korai veacutedikus nyelvben azaz a gveda nyelveacuteben talaacutelhatoacute funkcioacuteigeacutes szerkezeteket vizsgaacutelja Nem tartalmazza az oumlsszes leacutetezı szerkezetet eacutes azok elemzeacuteseacutet ezt a teljes aacutettekinteacutest a dolgozat keacutesıbb koumlnyv formaacutejaacuteban meg-jelenı vaacuteltozata hivatott elveacutegezni Az elmeacuteleti haacutetteacuter a vizsgaacutelat alapjaacutet keacutepezı moacutedszertani megfontolaacutesok valamint egy roumlvid a fıbb csomoacutepontokat kiemelı teljesseacutegre a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre vonatkozoacute szakirodalom aacutettekinthetetlen meacuterete miatt nem toumlrekvı kutataacutestoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes utaacuten az egyes esettanulmaacute-nyokban a korai veacutedikus nyelv (eacutes valoacutejaacuteban az egeacutesz oacuteind nyelv) legjellegzetesebb funkcioacuteigeacutesszerkezet‑tiacutepusa aacutell a koumlzeacuteppontban tudniillik az amelynek funkcioacuteigei tagja a kar‑ rsquotesz csinaacutelrsquo ige

3 Az oacuteind toumlrteacuteneti nyelveacuteszetben nem egyeduumllaacutelloacute az ilyen csak a gvedaacutera vagyis a korai veacutedikus

korszakra (neacutem Fruumlhvedisch ang Early Vedic) oumlsszpontosiacutetoacute monografikus vizsgaacutelat A leguacutejabb korszak termeacuteseacutebıl laacutesd pl E Dahl koumlnyveacutet (Dahl 2010) az igeidı eacutes az aspektus probleacutemaacutejaacuteroacutel vagy G Keydana monograacutefiaacutejaacutet (Keydana 2013 [Keydana 2003 aacutetdolgozaacutesa]) az infinitivusokroacutel A gveda eacutes a legkoraacutebbi oacuteveacutedikus saṃhitā az Atharvaveda egyuumltt keacutepezi terepeacutet peacuteldaacuteul SW Jamison ‑aya‑keacutepzıs igetoumlvekrıl szoacuteloacute elemzeacuteseacutenek (Jamison 1983)

11

A munka leacutenyegeacuteben veacuteve keacutet feladatboacutel tevıdik oumlssze Az elsı hogy szaacutemba vegyuumlk milyen funkcioacuteigeacutes szerkezetek leacuteteznek a korai veacutedikus nyelvben Ez a keacuterdeacutes szorosan oumlsszefonoacutedik a funkcioacuteige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet definiaacutelaacutesaacute-nak eacutes maacutes kategoacuteriaacutektoacutel (ti egyfelıl a szabad szintagmaacutektoacutel maacutesfelıl az idioma-tikus szoacutekapcsolatoktoacutel) toumlrteacutenı elhataacuterolaacutesaacutenak sokat taacutergyalt probleacutemaacutejaacuteval melyre az alaacutebbiakban fogok kiteacuterni A keacuterdeacutes a gyakorlatban uacutegy jelentkezik hogy valamely korai veacutedikus szoumlveghelyen elıforduloacute toumlbbszavas kifejezeacutesrıl amely el-sıre funkcioacuteigeacutes szerkezet bdquobenyomaacutesaacutetrdquo kelti lehetıseacuteg szerint objektiacutev kriteacuteriumok alapjaacuten meg kell aacutellapiacutetanunk valoacuteban beletartozik‑e a vizsgaacutelat taacutergyaacutet keacutepezı ka-tegoacuteriaacuteba A maacutesodik ndash eacutes veacutelemeacutenyem szerint az igazaacuten fontos noha mindezidaacuteig gyakorlatilag teljesen elhanyagolt ndash keacuterdeacutes hogy mi a funkcioacutejuk ezeknek a szerke-zeteknek a korai veacutedikus nyelv szinkroacuten rendszereacuteben meacutegpedig elsıdlegesen a nyelvben rendelkezeacutesre aacutelloacute egyszerő igeacutekkel szemben

I 2 SZINTETIKUS EacuteS ANALITIKUS FORMAacuteK

AZ INDO-AacuteRJA NYELVEKBEN

Az utoacutebbi keacuterdeacutes azeacutert vetıdik fel kuumlloumlnoumls hangsuacutellyal az oacuteind eacutes konkreacutetan a veacutedikus oacuteind eseteacuteben mert messzemenıen szintetikus tiacutepusuacute nyelvrıl van szoacute amelyre ndash keveacutes kiveacuteteltıl eltekintve (ezekrıl reacuteszletesebben ld alaacutebb) ndash szintetikus alakokboacutel aacutelloacute igerendszer jellemzı Az oacuteind nyelv keacutepes minden kuumlloumlnoumlsebb mor-foloacutegiai erıfesziacuteteacutes neacutelkuumll szintetikus igealakokkal kifejezni olyan komplex igei je-lenteacutestartalmakat mint peacuteldaacuteul rsquovmit csinaacutelni akarrsquo (desiderativum) rsquovmit csinaacutel-tatrsquo (causativum) rsquovmit csinaacuteltatni fogrsquo (futurum causativi) vagy rsquovmit csinaacuteltatni akarrsquo (desiderativum causativi) Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat4

(1) jiacute~ghā‑s‑ati (RV 22312b)

DES~oumll‑DES‑PRSINDACT3SG

rsquooumllni akarrsquo

4 A causativum eacutes a desiderativum maacuter a korai veacutedikusban viszonylag gyakori (ld roumlvid aacutettekin-

teacuteskeacutent Macdonell 1910 393ndash398 ill 387ndash390) A causativum futuruma a gvedaacuteban eacutes az Athar-vavedaacuteban oumlsszesen neacutegy igeacutebıl adatolt (ld Macdonell 1910 397) A causativumboacutel keacutepzett desi-derativum a koumlzeacutepveacutedikus korban jelenik meg de a brāhmaṇaacutekban maacuter viszonylag elterjedt (ld Heenen 2006 adatait) A szanszkrit grammatikusok lehetseacutegesnek tartanak tovaacutebbi kombinaacutecioacutekat is (pl desiderativumboacutel keacutepzett causativum jighāṃsayati rsquoraacutevesz vkit hogy oumllni [han‑] akarjonrsquo a desiderativumboacutel keacutepzett causativum futuruma jighāṃsayiṣyati rsquoraacute fog venni valakit hogy oumllni akarjonrsquo stb ld Whitney 1993 372 377 386) ezek azonban a veacutedikus nyelvben nem fordulnak elı eacutes a szanszkritban is inkaacutebb csak elmeacuteleti lehetıseacutegkeacutent leacuteteznek

12

(2) gam‑ay‑āmasi (RV 101454d)

megy‑CAUS‑PRSINDACT3PL

rsquokuumllduumlnk indiacutetunkrsquo

(3) vās‑ay‑iṣy‑aacutese (RV 924c 96613c)

visel‑CAUS‑FUT‑INDMED2SG

rsquofel fogod magad ruhaacuteznirsquo

(4) pi~pāy‑ay‑iṣ‑et (KS 136)

DES~iszik‑CAUS‑DES‑OPTACT3SG

rsquoitatni akarnarsquo

E tulajdonsaacuteg feacutenyeacuteben jogosan vetıdik fel a keacuterdeacutes vajon mieacutert van bdquoszuumlkseacutegerdquo egy ilyen nyelvnek koumlruumlliacuteroacute analitikus funkcioacuteigeacutes szerkezetekre amikor rendel-kezeacuteseacutere aacutell sok szaacutez sıt egyes lexikograacutefiai tradiacutecioacutek szerint toumlbb ezer igegyoumlk5 Egy peacutelda segiacutetseacutegeacutevel meacuteg egyszerőbben megfogalmazva mieacutert olvassuk a Pantilde-catantra ciacutemő szanszkrit mesegyőjtemeacuteny egyik meseacutejeacuteben azt hogy yaḥ salile pra-veśaṃ karoti (5) amikor azt is lehetne mondani hogy yaḥ salile praviśati (6)

(5) yaḥ salile praveśaṃ karoti (Pt 59)

aki toacuteLOC beleacutepeacutesACC csinaacutel6

rsquoaki beleacutep a toacutebarsquo (szoacute szerint rsquoaki beleacutepeacutest csinaacutel a toacutebarsquo)

(6) yaḥ salile praviśati

aki toacuteLOC beleacutep

rsquoaki beleacutep a toacutebarsquo

Fontos tehaacutet hogy amikor az oacuteind nyelvet vizsgaacuteljuk nem olyan nyelvrıl beszeacute-luumlnk amelyben az igeacutek viszonylag keveacutes tagboacutel aacutelloacute zaacutert szoacuteosztaacutelyt alkotnak eacutes az analitikus szerkezetek a nyelvi rendszerben valoacutejaacuteban egyszerő igekeacutent funkci-onaacutelnak mert teacutenylegesen nincsen egyszerő igei megfelelıjuumlk7

5 A gyoumlk fogalmaacuteroacutel eacutes a gyoumlkoumlk szaacutemaacuteval kapcsolatos hagyomaacutenyokroacutel ld VIA 127ndash145 6 A glosszaacutekban az egyszerőseacuteg kedveacuteeacutert aacuteltalaacuteban csak azokat a morfoloacutegiai jegyeket tuumlntetem

fel amelyeknek az adott helyen jelentıseacutege van Az alkalmazott roumlvidiacuteteacutesek a szakirodalomban megszokott moacutedon a Leipzig Glossing Rules leiacuteraacutesaacutet koumlvetik (httpwwwevampgdelingua resourcesglossing‑rulesphp) az esetleges elteacutereacuteseket jeloumlloumlm Az oacuteind szavak morfeacutemaacuteit rend-szerint nem kuumlloumlniacutetem el koumltıjellel Ez aloacutel kiveacutetelt keacutepeznek a neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelek ahol alkal-mazom a koumltıjelet eacutes ahol a magyar megfelelıneacutel is koumltıjellel vaacutelasztom el az oumlsszeteacuteteli tagokat

7 Ilyen nyelv az uacutejperzsa amelynek megfelelı szerkezeteivel Telegdi Zsigmond is foglalkozott toumlbb tanulmaacutenyaacuteban (Telegdi 1950ndash51 1973 2006 [ez utoacutebbi iacuteraacutes Telegdi 1979‑es akadeacutemiai dok-tori eacutertekezeacuteseacutenek teacutezisei]) İ magyar nyelvő munkaacuteiban ezekre az bdquoigei szoacutelaacutesrdquo elnevezeacutest hasz-naacutelta E komplex predikaacutetumoknak (a fogalomroacutel ld 26 o) a perzsa nyelv rendszereacuteben elfoglalt staacutetuszaacuteroacutel ld meacuteg Korn 2013 32ndash33 (tovaacutebbi hivatkozaacutesokkal) vouml tovaacutebbaacute Lazard 1989 286ndash287 Ahadi 2001 215ndash280 WindfuhrndashPerry 2009 496ndash498 Ciancaglini 2011 3ndash8 Az indo‑aacuterja

13

Elsı pillantaacutesra egyeacutertelmőnek laacutetszik hogy az analitikus funkcioacuteigeacutes szerkeze-tek elterjedeacutese oumlsszefuumlgg azzal az indo‑aacuterja nyelvek toumlrteacuteneteacuteben megfigyelhetı tendenciaacuteval hogy a szintetikus formaacutek helyeacutet analitikus szerkezetek veszik aacutet8 Az igeragozaacutesboacutel emliacutethetı az a teacuteny hogy miacuteg az oacuteind nyelv igerendszere ahogy az imeacutent laacutettuk alapvetıen szintetikus igealakokboacutel aacutell (ld meacuteg (7) korai veacuted act ind praes impf) addig az uacutejind nyelvekben iacutegy a hindiacuteben is az igealakok toumlbb-seacutege ndash mint az alaacutebbi (8)‑as peacuteldaacuteban szereplı egyszerő jelen idejő igealak szem-leacutelteti ndash analitikus szerkezető amelyet egy igeneacutev eacutes egy segeacutedige alkot

(7) k‑ṇoacute‑ti (RV utaacuten kar‑oacute‑ti)

csinaacutel‑IPFV‑PRSINDACT3SG

rsquocsinaacutelrsquo

(8) kar‑tā hai

csinaacutel‑PTCPIPFVMSG vanAUX3SG

rsquocsinaacutelrsquo

Hasonloacutekeacuteppen a birtokos szerkezetekben a birtokos az oacuteindben (9) genitivusi ese-tet kap a hindiacuteben (10) viszont neacutevutoacutes szerkezetet kell hasznaacutelni amelyben a neacutev-utoacute a birtokkal van egyeztetve A sor termeacuteszetesen tovaacutebb is folytathatoacute lenne

(9) gopm taacutesya (RV 118b)

ırACCSG taGENSG

rsquoa ta (Rend) ıreacutetrsquo

(10) laṛke kī pustak

fiuacuteOBL POSSPOSTPSGF9 koumlnyvSGF

rsquoa fiuacute koumlnyversquo

nyelvekneacutel maradva emliacutethetneacutenk az uacutejind nyelvek koumlzeacute tartozoacute hindiacutet amelyben a nem tuacutelsaacutegosan termeacutekeny denominaacutelis igekeacutepzeacutes helyett gyakoriak meacuteg ha nem is annyira mint a perzsaacuteban a vizsgaacutelatunk taacutergyaacutet keacutepezı bdquokoumlruumlliacuteroacuterdquo szerkezetek toumlbbnyire a karnā rsquocsinaacutelnirsquo igeacutevel meacutegpedig elsısorban a kuumlloumlnfeacutele (fıkeacutent arab perzsa eacutes szanszkrit) joumlveveacutenyszavakboacutel toumlrteacutenı keacutepzeacutesekneacutel Ld pl hindiacute andāz karnā rsquobecsuumll eacuterteacutekelrsquo (vouml perzsa andāz rsquoeacuterteacutekeleacutes becsleacutesrsquo) pās karnā rsquoletesz (vizsgaacutet)rsquo (vouml ang to pass) gussā karnā rsquoharagszikrsquo (vouml arab guṣṣa rsquoduumlh haragrsquo) bhojan karnā rsquoeszikrsquo (vouml szkt bhojana‑ rsquoeveacutesrsquo) upadeś denā rsquotanaacutecsolrsquo (vouml szkt upadeśa‑ rsquotaniacutetaacutes tanaacutecsrsquo) E hindiacute szerkezetekrıl melyeket rendszerint bdquoconjunct verbsrdquo neacutevvel illet a kutataacutes ld toumlbbek koumlzoumltt Gaeffke 1967 95ndash207 Bahl 1974ndash1979 Mohanan 1997 Montaut 2004 89ndash93 2016 Kachru 2006 92ndash93 Neacutegyesi 2013 238ndash239 a bdquoszerkesztett igeacutekrdquo elnevezeacutest hasznaacutelja Az ilyen tiacutepusuacute szerkezetek szerepeacuterıl a joumlveveacutenyszavak integraacutelaacutesaacuteban (reacuteszben aacuteltalaacutenossaacutegban reacuteszben konkreacutet nyelvekre vonatkozoacutelag) ld toumlbbek koumlzoumltt Bowern 2008 172ndash173 Schultze‑Berndt 2008 194 Butt 2010 52 Ciancaglini 2011 5ndash6 Schutzeichel 2014 76ndash77 Paul 2016 177ndash178

8 Vouml ButtndashLahiri 2013 18 Az analitikussaacuteg noumlvekedeacutese Traugott 1999 247 szerint az angol N+V komplex predikaacutetumok teacuternyereacuteseacutet is befolyaacutesolhatta

9 A POSSPOSTP roumlvidiacuteteacutest a birtokviszonyt kifejezı kākekī neacutevutoacutera hasznaacutelom amelyet a hindiacute-ben egyeztetni kell a birtokkal

14

Aacuteltalaacutenossaacutegban valoacuteban igaz hogy a perifrasztikus szerkeszteacutesmoacuted a veacutedikus nyelv korai szakaszaiban marginaacutelis perifeacuterikus szerepő (ld pl Keydana 2013 68 eacutes n 20 megaacutellapiacutetaacutesaacutet)10 hiszen az olyan analitikus formaacutek mint a perifrasztikus futurum vagy a perifrasztikus perfectum csupaacuten a veacutedikus proacutezaacuteban nyernek teret a korai eacutes az oacuteveacutedikusban pedig meacuteg nem fordulnak elı

A cselekvıt kifejezı nomen agentis eacutes a leacutetige kapcsolata amely keacutesıbb a koumlruumll-iacutert futurumot alkotja (pl kartāsmi [ti kartā asmi] rsquocsinaacutelni fogokrsquo) ugyan maacuter a gvedaacuteban is megjelenik de meacuteg nem fejez ki tisztaacuten joumlvı idıt11 hanem legfeljebb anticipatiacutev moacutedon utal raacute mikoumlzben valoacutejaacuteban az alany jelenben fennaacutelloacute tulajdon-saacutegaacutet nevezi meg vagyis kartāsmi eredeti jelenteacutese rsquocsinaacuteloacute vagyokrsquo (ld Gonda 1971 5ndash6 1975 Tichy 1992)12

Az ‑m veacutegzıdeacuteső deverbaacutelis szaacutermazeacutek eacutes a kar‑ majd keacutesıbb az as‑ (eacutes bhavi‑) ige perfectuma aacuteltal alkotott perifrasztikus perfectum (ld Kuumlmmel 2000 61ndash62 Ittzeacutes 2007 6ndash8 laacutesd meacuteg I 9) ugyan kezdettıl fogva perfectumi funkcioacuteval ren-delkezett elterjedeacutese ennek is joacuteval keacutesıbbi mint a korai veacutedikus korszak Elsı elszigetelt megjeleneacutese egy oacuteveacutedikus Atharvaveda‑reacuteszletben talaacutelhatoacute (AVŚ 182 27d gamayṃ cakāra rsquoeljuttattarsquo a gam‑ rsquomegyrsquo gyoumlk gamaacuteyati causativumaacuteboacutel) de csak a koumlzeacutepveacutedikus Yajurveda‑proacutezaacuteban kezd valamelyest nagyobb szerephez jut-ni mint az olyan igeacutek eacutes derivatiacutev konjugaacutecioacutek (causativum desiderativum inten-sivum denominativum) perfectuma amelyekneacutel nem volt lehetseacuteges a reduplikaacutelt perfectum keacutepzeacutese

Mindazonaacuteltal azt hogy a helyzet sokkal oumlsszetettebb eacutes nem iacuterhatoacute le sematiku-san egy korai vagy eacuteppenseacuteggel oacuteveacutedikus kor utaacuten beinduloacute szintetikus‑analitikus vaacuteltaacutes folyamatakeacutent joacutel mutatja hogy maacuter a korai veacutedikusban baacuter teacutenylegesen marginaacutelisan megjelennek bizonyos perifrasztikus analitikus szerkezetek Gon-doljunk csak a kuumlloumlnfeacutele rsquoakar vaacutegyik kiacutevaacutenrsquo jelenteacuteső igeacutek (vaś‑ vayi

‑ keacutesıbb eṣ‑ kam‑ eacutes maacutesok is) infinitivusszal alkotott kapcsolataacutera amely a szintetikus desi-derativum13 funkcionaacutelis megfelelıjeacutenek tekinthetı Ez a fajta analitikus dezidera-tiacutev szerkezet (ld pl Delbruumlck 1888 428ndash429 Keydana 2003 264ndash285 2013 271ndash299) amelyben a vaś‑ eacutes szinonimaacutei akaacuter modaacutelis segeacutedigeacutenek is tekinthetık maacuter a gvedaacuteban is elıfordul a veacutedikus proacutezaacuteban eacutes a szanszkritban pedig teljesen aacutel-talaacutenos jelenseacuteg (a raacute vonatkozoacute szabaacutely Pāṇini nyelvtanaacuteban [33158] is helyet kap) Laacutesd a koumlvetkezı korai veacutedikus peacuteldaacutet

10 A mag‑nyelvtan eacutes a perifeacuteria fogalmainak alkalmazaacutesaacuteroacutel az uacutejind nyelvek koumlnnyő igeacutes eacutes

rokon szerkezeteire vonatkozoacutelag ld Slade 2013 9ndash10 (a koumlnnyő igeacutes szerkezet terminusroacutel ld alaacutebb)

11 A perifrasztikus futurum Pāṇini taniacutetaacutesa (3315 anadyatane luṭ) szerint olyan joumlvı idejő ese-meacutenyek kifejezeacuteseacutere szolgaacutel amelyek nem az adott napon hanem keacutesıbb fognak megtoumlrteacutenni Ez a coniunctivus igemoacuted uacuten prospektiacutev hasznaacutelataacutet vaacuteltotta fel (Tichy 1992)

12 A koumlruumlliacutert futurum neacutevszoacutei alkotoacuteelemeacutenek a ‑tar‑keacutepzıs nomen agentisnek a problematikaacute-jaacuteroacutel oumlsszefoglaloacutelag ld Tichy 1995

13 A veacutedikus desiderativumroacutel ld Heenen 2006

15

(11) t vāṃ vstūniy uśmasi

ezPLACC tiDUGEN lakhelyPLACC kiacutevaacutenPRS1PL

gaacutemadhyai14 (RV 11546a)

megyINF

rsquoEzekre a lakhelyeitekre kiacutevaacutenunk mennirsquo

Megemliacutethetjuumlk emellett a perifrasztikus causativumot is (ld Jamison 1983 37ndash39 monografikusan Zehnder 2011) amely egy finaacutelis eacutertelmő kifejezeacutesbıl (amely vagy egy deverbaacutelis absztrakt fıneacutev dativusa vagy egy dativusi infinitivus) eacutes a kar‑ rsquocsinaacutelrsquo (vagy ritkaacutebban a dhā‑ rsquotesz helyezrsquo) igeacutebıl aacutell A szerkeszteacutesmoacuted a korai veacutedikusban alakult ki eacutes neacutehaacuteny szoacutervaacutenyos keacutesıbbi peacuteldaacutetoacutel eltekintve csak a g-vedaacuteban eacutes az Atharvavedaacuteban fordul elı Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat

(12) iacutendram aacutevase kṇudhvam (RV 10745a)

IndraACC segiacuteteacutesDAT csinaacutelIMPMED2PL

rsquoVegyeacutetek raacute Indraacutet hogy segiacutetsen (nektek)rsquo

(13) tuvaacutem hellip sraacutevitav apaacutes kaḥ (RV 7213a)

teNOM folyikINF viacutezPLACC csinaacutelINJACT2SG

rsquoTe keacuteszteted folyaacutesra a folyoacutekatrsquo

Az adatok azt mutatjaacutek hogy a szintetikus eacutes a perifrasztikus causativum eredetileg kiegeacutesziacutetı megoszlaacutesban volt tudniillik az utoacutebbit olyan igeacutekbıl keacutepezteacutek ame-lyekbıl ilyen vagy olyan okboacutel nem lehetett szintetikus ‑aacuteya‑causativumot eacutes re-duplikaacutelt (kauzatiacutev) aoristost alkotni Mielıtt azonban a perifrasztikus causativum grammatikalizaacuteloacutedhatott volna az ‑aacuteya‑causativum rendkiacutevuumll nagy produktivitaacutesra tett szert aminek koumlvetkezteacuteben a perifrasztikus causativum eltőnt a nyelvbıl

Laacutetjuk tehaacutet hogy baacuter valoacuteban megfigyelhetı egy szintetikus‑analitikus vaacuteltaacutes az ind nyelvek toumlrteacuteneteacuteben ez nem jelenti azt hogy ne talaacutelnaacutenk koraacutebbi (sıt a legkoraacutebbi) korszakokban meacuteg ha marginaacutelisan is analitikus perifrasztikus konst-rukcioacutekat az igeragozaacutesban

Megalapozatlan az az aacutellaacutespont amely a funkcioacuteigeacutes szerkezeteket aacuteltalaacutenossaacuteg-ban az uacutejabb nyelvaacutellapotokhoz koumlti Teacuteny ugyan hogy peacuteldaacuteul a mai magyar nyelvben a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elszaporodaacutesaacutenak lehetuumlnk tanuacutei15 ez nem je-lenti azt hogy ne leacutetezhettek volna ilyen konstrukcioacutek a magyar vagy baacutermilyen maacutes nyelv toumlrteacuteneteacutenek koraacutebbi szakaszaiban is (a funkcioacuteigeacutes szerkezetek reacutegebbi

14 A peacuteldaacuteban szereplı uśmasi gaacutemadhyai konstrukcioacute szintetikus (desiderativumi) megfelelıje

jiacutegāsāmas(i) lenne Konkreacutetan a jiacutegāṃsa‑ desiderativumi tı azonban csak az AV‑toacutel kezdve ada-tolt eacutes keacutesıbb a Yajurveda proacutezaacutejaacuteban megjelenik mellette a jiacutegamiṣa‑ vaacuteltozat is Mindkettınek bizonyos esetekben kauzatiacutev jelenteacutese is van Mindezekrıl (az elıfordulaacutesok reacuteszletes felsorolaacutesaacute-val) ld Heenen 2006 115ndash119

15 Baacuter igaz az is hogy ez a radikaacutelis szaporodaacutes elsısorban a hivatalos vagy eacuteppen hivatalosnak laacutetszani akaroacute stiacutelusra illetve bizonyos szaknyelvekre jellemzı

16

nyelvaacutellapotokban valoacute megleacuteteacuterıl ld Pottelberge 2007 438 Ittzeacutes 2007 Schutz-eichel 2014 27ndash30) Ez a felteacutetelezeacutes empirikusan is caacutefolhatoacute az oacuteind nyelvvel kapcsolatban erre tesz kiacuteseacuterletet a jelen munka is Hangsuacutelyoznom kell azonban az hogy funkcioacuteigeacutes szerkezetek minden nyelvaacutellapotban leacutetezhettek eacutes leacuteteztek nem jelenti azt hogy gyakorisaacuteguk vagy a nyelvi rendszerben betoumlltoumltt szerepuumlk ne vaacuteltozhatott volna az idık soraacuten

I 3 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK DEFINIAacuteLAacuteSAacuteNAK EacuteS

ELHATAacuteROLAacuteSAacuteNAK KEacuteRDEacuteSE

Mindeddig elkeruumlltem a funkcioacuteigeacutes szerkezetek definiaacutelaacutesaacutenak eacutes elhataacuterolaacutesaacutenak probleacutemaacutejaacutet meacutegpedig annak eacuterdekeacuteben hogy bizonyos aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutesokat tehessek a keacuterdeacutes haacutettereacutet jelentı teacutenyezıkrıl A koumlvetkezıkben azonban felteacutetlenuumll taacutergyalnunk kell ezt a rendkiacutevuumll problematikus keacuterdeacuteskoumlrt is16 A szakirodalom aacutettekinthetetlenuumll nagy meacuterete miatt nem szaacutendeacutekozom kimeriacutetı kutataacutestoumlrteacutenetet adni17 inkaacutebb csak a kutataacutes neacutehaacuteny fontosabb sarokpontjaacutet tendenciaacutejaacutet emelem ki eacutes roumlviden bemutatok keacutet olyan moacutedszert (A Kamber prototiacutepus‑elmeacuteleti moacuted-szereacutet eacutes E Schultze‑Berndt szemantikai megkoumlzeliacuteteacuteseacutet) amely veacutelemeacutenyem sze-rint alkalmas lehet arra hogy a veacutedikus szerkezetek felteacuterkeacutepezeacuteseacuteneacutel is eredmeacute-nyesen felhasznaacutelhassuk

Elıszoumlr is fontosnak tartom tisztaacutezni hogy a dolgozatban a bdquofunkcioacuteigeacutes szerke-zetrdquo elnevezeacutest amely a magyar nyelvő szakirodalomban eacutes az egyetemi oktataacutesban talaacuten meacuteg mindig a legaacuteltalaacutenosabb18 legtoumlbbszoumlr egyfajta bdquoernyı‑fogalomkeacutentrdquo fogom hasznaacutelni Tisztaacuteban vagyok azzal hogy maacutes kutatoacutek ugyanerre a jelenseacutegre maacutes elnevezeacutest hasznaacutelnak illetve hogy ezen vagy valamilyen hasonloacute terminuson ndash legalaacutebbis reacuteszben ndash maacutes jelenseacuteget eacutertenek (a terminoloacutegiai keacuterdeacutesekrıl ld pl Langer 2005 280ndash281 Vincze 2008 279ndash280) Funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tehaacutet ebben a munkaacuteban amint azt a bevezeteacutes legelejeacuten maacuter eacuterintettem olyan neacutevszoacute+

16 A szakirodalomban szinte koumlzhelynek szaacutemiacutet az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet-

nek mint olyannak nem leacutetezik egyeacutertelmő pontos definiacutecioacuteja (vouml pl Winhart 2005 1 bdquoeine klare eindeutige Definition fuumlr Funktionsverbgefuumlge (FVG) ist in der Literatur nicht zu findenrdquo Kamber 2008 9)

17 Joacute aacutettekinteacutest nyuacutejt baacuter elsısorban a neacutemet nyelvő szakirodalomroacutel peacuteldaacuteul Kamber 2008 9ndash35 18 Peacuteldaacuteul az egyetemi tankoumlnyvnek szaacutent Magyar grammatika a bdquofunkcioacuteigeacutes szerkezetrdquo termi-

nust alkalmazza (Lengyel 2000 256ndash257) amelyet a magyar nyelv leiacuteraacutesaacuteban eacuteppen a koumltet szer-kesztıje Keszler Borbaacutela honosiacutetott meg (Keszler 1992 137 vouml 1995 303) feltehetıleg a neacutemet szakirodalom hataacutesaacutera Ezt a terminoloacutegiaacutet alkalmazza pl Dobos 2001 is Tudomaacutesom szerint Ma-gyarorszaacutegon leguacutejabban Vincze Veronika foglalkozott toumlbb tanulmaacutenyaacuteban (pl Vincze 2008 2009 2011a VinczendashCsirik 2010) eacutes doktori disszertaacutecioacutejaacuteban (Vincze 2011b) ezzel a jelenseacuteggel İ a bdquofeacutelig kompozicionaacutelis szerkezetekrdquo elnevezeacutest hasznaacutelja A kuumllfoumlldi szakirodalomban bdquokoumlnnyőrdquo illetve bdquotaacutemasztoacute igeacutes szerkezetrdquo terminussal is gyakran talaacutelkozunk baacuter ndash ismeacutet hangsuacutelyozom ndash ezeken az egyes nyelveacuteszek nem mindig ugyanazt a jelenseacuteget eacutertik

17

ige szerkezeteket nevezek amelyek lexikaacutelis jelenteacutese a neacutevszoacutei tagban koncentraacute-loacutedik miacuteg az igei tag az uacuten funkcioacuteige fıkeacutent grammatikai funkcioacutekkal rendelke-zik19 E szerkezetek szemantikai eacutertelemben vett feje tehaacutet a neacutevszoacute az igei tag csak a szintaktikai fej szerepeacutet toumllti be (ld pl Vincze 2011b 158)20

A kategoacuteria probleacutemaacuteit az elhataacuterolaacutesaacuteval s iacutegy valoacutejaacuteban a leacutetjogosultsaacutegaacuteval kapcsolatos idınkeacutenti szkepszis21 magyaraacutezataacutet az adja hogy a legkeveacutesbeacute sem ho-mogeacuten kategoacuteriaacuteroacutel van szoacute A szakirodalomban emlegetett eacutes hasznaacutelt elhataacuterolaacutesi kriteacuteriumok eacutes tesztek22 (neacutemelyikrıl ld alaacutebb) ugyanis nem adnak ugyanolyan

19 Ez az aacuteltalaacutenos meghataacuterozaacutes egyelıre toumlbb szempontot figyelmen kiacutevuumll hagy peacuteldaacuteul hogy a

neacutevszoacutei tag szintaktikailag hogyan viszonyul a funkcioacuteigeacutehez (taacutergya‑e vagy valamilyen hataacuterozoacuteja) vagy hogy milyen derivaacutecioacutes kapcsolat van koumlzte eacutes egy rokon jelenteacuteső egyszerő ige koumlzoumltt (dever-baacutelis fıneacutev‑e vagy sem) Ezekrıl eacutes maacutes hasonloacute keacuterdeacutesekrıl a keacutesıbbiekben lesz szoacute

20 Funkcioacuteigeacutes szerkezet (neacutem Funktionsverbgefuumlge) ndash eacutes ugyaniacutegy taacutemasztoacute igeacutes szerkezet (ang support verb construction) ndash alatt a szakirodalomban kiveacutetel neacutelkuumll fıneacutev (ill prepoziacutecioacutes fıneacutev) + ige (tehaacutet N+V vagy PP+V) feleacutepiacuteteacuteső szerkezeteket szoktak eacuterteni viszont a koumlnnyő igeacutes szerke-zeteket (ang light verb construction) taacutergyalva szaacutemos fontos eacutes reprezentatiacutev tanulmaacuteny elemzi az ige+ige (V1+V2) struktuacuteraacutejuacute konstrukcioacutekat is Ez utoacutebbi teacutemakoumlrrel a jelen munkaacuteban nem fogok reacuteszletekbe menıen foglalkozni baacuter keacutesıbb az elmeacuteleti keacuterdeacutesekkel kapcsolatban neacutehaacuteny jellemzı-juumlkre kiteacuterek Az uacutejind nyelvekben toumlbbek koumlzoumltt a hindiacuteben eacutes az urduacuteban a V1+V2 tiacutepus (az uacuten bdquooumlsszetett igeacutekrdquo ang compound verb az elnevezeacutes feacutelrevezetı eacutes helytelen voltaacuteroacutel ld pl ButtndashLahiri 2013 14) hasznaacutelata nagyon gyakori eacutes jellegzetes pl hindiacute ā jānā rsquojoumlnnirsquo (V1 ānā rsquojoumlnnirsquo V2 jānā rsquomennirsquo) cal denā rsquoelindulnirsquo (V1 calnā rsquomozognirsquo V2 denā rsquoadnirsquo) kar baiṭhnā rsquovmi rosszat sajnaacutelkozaacutest kivaacuteltoacute dolgot csinaacutelnirsquo (V1 karnā rsquocsinaacutelnirsquo V2 baiṭhnā rsquouumllnirsquo) A keacutet ige koumlzuumll a maacutesodik (V2) ragozoacutedik az elsı (V1) vaacuteltozatlan formaacuteban aacutell amely az ige uacuten tıalakjaacuteval egyezik meg de nyelvtoumlrteacutenetileg a hataacuterozoacutei igeneacutevi alakboacutel (absolutivum) ered (erre utal a glosszaacutekban az ABS roumlvidiacuteteacutes amelyet Slade 2013 nyomaacuten alkalmazok) Aacutelljon itt keacutet peacuteldamondat az oumlsszetett igeacutek hasznaacutelataacutera a hindiacuteben (forraacutesuk Slade 2013 2 ill PoornimandashPainter 2010 80)

a vah khānā khā gay‑ā ı eacutetelSGM eszik(V1)ABS megy(V2)PRFPTCP‑SGM rsquoMegette az eacuteteltrsquo b maĩ ne das baje āp ko fon kar

eacuten ERG tiacutez oacuterakor te DAT telefonSGM csinaacutel(V1)ABS liy‑ā vesz(V2)PRFPTCP‑SGM rsquoTiacutez oacuterakor telefonaacuteltam nekedrsquo

Az N+V szerkezetekhez hasonloacutean itt is az elsı tag (V1) tartalmazza a valoacutedi lexikaacutelis jelenteacutest miacuteg a maacutesodik elem a koumlnnyő ige maacutes neacuteven vektor‑ explikaacutetor‑ vagy sziacutenezıige (V2) elsısorban gram-matikai jegyeket hordoz mindenekelıtt a perfektivitaacutest eacutes a kuumlloumlnfeacutele akcioacuteminıseacutegeket fejezi ki de ezen kiacutevuumll tovaacutebbi jelenteacutesjegyeket is tartalmaz (ld alaacutebb 26 o) A hindiacute oumlsszetett igeacutek irodalma oacuteriaacutesi ld toumlbbek koumlzoumltt Burton‑Page 1957 Hacker 1961 Hook 1974 Kosticʴ 1999 HopperndashTraugott 2003 112ndash4 Kachru 2006 85ndash92 Neacutegyesi 2013 239ndash242 Elsısorban a megfelelı urduacute szerkezeteket taacutergyalja de szeacutelesebb elmeacuteleti oumlsszefuumlggeacutesekben Butt 2010

21 E tekintetben a legradikaacutelisabb Pottelberge 2001 vele szemben ld Langer 2005 181 megjegy-zeacuteseacutet

22 A neacutemet szakirodalomban a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre alkalmazott legreacuteszletesebb kriteacuterium-lista tudomaacutesom szerint Gerhard Helbigneacutel (1984) talaacutelhatoacute amelyet roumlvidiacutetve Winhart 2005 7ndash10

18

eredmeacutenyt az oumlsszes szoacuteba joumlhetı szerkezetneacutel Enneacutelfogva egyfelıl a szabad szoacute-szerkezetek maacutesfelıl az idioacutemaacutek iraacutenyaacuteban nem eacuteles a hataacuter nem beszeacutelhetuumlnk diszkreacutet kategoacuteriaacutekroacutel Az uacutejabb tanulmaacutenyokban ez a szempont ti hogy a funk-cioacuteigeacutes szerkezetek nem alkotnak egyseacuteges kategoacuteriaacutet meacuteg a koraacutebbinaacutel is hangsuacute-lyosabban fogalmazoacutedik meg Ez azonban nem jelenti azt hogy magaacutenak a kategoacute-riaacutenak a leacuteteacutet kellene megkeacuterdıjeleznuumlnk Sokkal inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kategoacuteriaacutejaacuten beluumll leacuteteznek centraacutelis illetve marginaacutelis szerkezetek eacutes az utoacutebbiak koumlzoumltt vannak olyanok amelyek inkaacutebb a szabad szoacute-szerkezetekkel mutatnak rokonsaacutegot maacutesok viszont inkaacutebb az aacutellandoacutesult szoacutekap-csolatokhoz az idioacutemaacutekhoz koumlzeliacutetenek Maacutes szoacuteval vilaacutegosan graduaacutelis skalaacuteris jelenseacutegrıl azaz egy kontinuumroacutel van szoacute23 A kutataacutes egyik koumlzponti keacuterdeacutese ezek utaacuten az hogyan lehet ezt a graduaacutelis jelleget valamilyen moacutedon formaacutelisan megragadni

Kifejezetten e sajaacutetossaacuteg a graduaacutelis jelleg miatt alkalmazza Kamber 2008 20ndash32 a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre a prototiacutepus‑szemantika vagy prototiacutepus‑elmeacutelet moacutedszereacutet24 Kamber maga is kriteacuteriumokkal dolgozik (igaz Helbig hosszuacute listaacutejaacute-hoz keacutepest sokkal kevesebbet csak neacutegyet vesz figyelembe)25 ezek azonban ndash az alaacutebb emliacutetett alapkriteacuterium kiveacuteteleacutevel ndash immaacuter nem arra szolgaacutelnak hogy egy szerkezetrıl megmondjuk funkcioacuteigeacutes szerkezet‑e vagy sem hanem arra hogy a kategoacuteria kontinuumaacuten beluumll pontosabban elhelyezzuumlk Azok a szerkezetek ame-lyek az oumlsszes kriteacuteriumnak eleget tesznek tekinthetık a kategoacuteria (proto)tipikus keacutepviselıinek miacuteg azok amelyek kevesebbet vagy esetleg csak az alapkriteacuteriumot teljesiacutetik perifeacuterikus poziacutecioacutet foglalnak el ami azonban nem jelenti azt hogy a

is felsorol Az uacutejabb angol szakirodalomboacutel Langer 2005 189ndash198 taacutemasztoacuteigeacutes szerkezetekre vo-natkozoacute tesztjeit emliacutethetjuumlk amelyet Vincze 2008 285ndash294 is aacutetvesz a magyar uacuten feacutelig kompozi-cionaacutelis szerkezetek vizsgaacutelataacuteban Ld meacuteg Schutzeichel 2014 23ndash27

23 Ugyanez a tulajdonsaacuteg peacuteldaacuteul az idioacutemaacutekroacutel is elmondhatoacute vouml Tanos 2015 230ndash232 a sumer oumlsszetett igeacutekkel kapcsolatban Sıt valoacutejaacuteban a neacutevszoacute+ige szoacuteszerkezetek teljes koumlre kezelhetı ilyen moacutedon Erre tesz kiacuteseacuterletet peacuteldaacuteul Kaacutelmaacuten 2006 tanulmaacutenya aki konstrukcioacutes nyelvtani meg-koumlzeliacuteteacutesben taacutergyalja a bıviacutetmeacutenyek kuumlloumlnboumlzı tiacutepusait (hagyomaacutenyosan vonzatok eacutes szabad hataacute-rozoacutek) eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a konstrukcioacutek a kompozicionalitaacutes a produktivitaacutes il-letve a tagok egyenranguacutesaacutega szimmetriaacuteja alapjaacuten szeacuteles skaacutelaacuten helyezhetık el Baacuter konkreacutetan nem emliacuteti a funkcioacuteigeacutes szerkezeteket modelljeacuteben koumlnnyen megtalaacutelhatjuk a helyuumlket azok koumlzoumltt a konstrukcioacutek koumlzoumltt amelyeket a (formailag) reacutegens szerepő elem kiuumlresedeacutese jellemez amelyek-ben bdquoa reacutegens jelenteacutese szerepe az igekeacutepzıkeacutere emleacutekeztet oumlnaacutelloacutesaacutega minimaacutelisrdquo Peacuteldaacutei koumlzuumll a jelt ad rsquojelezrsquo tekinthetı funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Vincze 2008 292 taacuteblaacutezata szinteacuten a produktiacutev szerkezetektıl az idioacutemaacutekig terjedı kontinuumot fogja aacutet amelyben koumlzbuumllsı poziacutecioacutet foglalnak el a feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetek amelyek azonban maguk sem viselkednek teljesen egyseacutegesen (Vincze haacuterom alcsoportot aacutelliacutet fel koumlzoumlttuumlk) Traugott 1999 247ndash250 az angol N+V komplex pre-dikaacutetumokat osztaacutelyozza a kompozicionalitaacutes eacutes az idiomaticitaacutes meacuterteacuteke alapjaacuten Mohanan 1997 eacutes Montaut 2016 pedig a hindiacute N+V szerkezetek koumlzoumltt aacutelliacutet fel csoportokat Storrer 2006 153 is megjegyzi hogy az uacuten nominalizaacutecioacutes igeacutes szerkezetek (errıl a terminusroacutel ld 22ndash23 o) az idio-matizaacuteltsaacuteg eacutes a lexikalizaacuteltsaacuteg szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnboumlzıek lehetnek

24 A prototiacutepus‑elmeacuteletnek nevezett jelenteacutestani iraacutenyzatroacutel eacutes elmeacuteleti haacutettereacuterıl ld pl Kiefer 2007 91ndash111 Tolcsvai Nagy 2011 25ndash31

25 Ezek a prototiacutepus‑szemantika tipikalitaacutesi felteacuteteleinek (ld Kiefer 2007 92ndash95) felelnek meg

19

funkcioacuteigeacutes szerkezetek kategoacuteriaacutejaacutehoz valoacute tartozaacutesuk megkeacuterdıjelezıdne Ha-sonloacutean fogalmaz Langer 2005 188 is az aacuteltala taacutemasztoacute igeacutesnek nevezett szerke-zetek kapcsaacuten amikor megaacutellapiacutetja hogy az alkalmazott tesztek segiacutetseacutegeacutevel a kategoacuteria prototipikus keacutepviselıit azonosiacutethatjuk amelyek mellett leacuteteznek margi-naacutelis esetek is (vouml Vincze 2008 292ndash295)

A kuumlloumlnfeacutele megkoumlzeliacuteteacutesek alapvetıen megegyeznek abban hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elhataacuterolaacutesaacuteban a legfontosabb szerepet az a kriteacuterium toumllti be hogy az igei tag26 nem tekinthetı a szerkezet szemantikai eacutertelemben vett fejeacutenek hiszen lexikaacutelis jelenteacutese valamilyen szinten kiuumlresedik bdquogyengeacutebbrdquo bdquokoumlnnyebbrdquo abszt-raktabb lesz azaz a megfelelı lexikaacutelis vagy fıigeacutehez keacutepest27 deszemantizaacutecioacutet mutat (ld pl Kamber 2008 23ndash25 alapkriteacuteriumaacutet)28 Langer 2005 185 taacutemasztoacute igeacutes szerkezetekre vonatkozoacute formaacutelis definiacutecioacutejaacuteban szinteacuten megfogalmazoacutedik az a szempont hogy az ige melletti szintaktikai poziacutecioacutekat szemantikailag nem az ige alkategorizaacutelja ugyanis az ige hozzaacutejaacuterulaacutesa a szerkezet egeacuteszeacutenek jelenteacuteseacutehez nem‑predikatiacutev jellegő29

26 Butt 2010 eacutes ButtndashLahiri 2013 8ndash14 23 szaacutemos eacutervet sorakoztat fel amellett hogy a koumlnnyő

igeacuteket (azaz az itt hasznaacutelt terminoloacutegia szerint funkcioacuteigeacuteket) a fıigeacutektıl eacutes a segeacutedigeacutektıl (tovaacuteb-baacute az uacuten szeriaacutelis igeacutektıl eacutes a szoacuteoumlsszeteacutetelektıl) elteacuterı oumlnaacutelloacute szintaktikai kategoacuteriaacutenak kell tekin-teni (vouml meacuteg Schutzeichel 2014 8) A hagyomaacutenyos magyar grammatikai szakirodalom uacutejabban szinteacuten a funkcioacuteigeacutek oumlnaacutelloacute szoacutefaji volta mellett eacutervel baacuter bdquosegeacutedigeszerőnekrdquo tartja ıket (Lengyel 2000 256ndash257)

27 Butt 2010 53ndash54 eacutes ButtndashLahiri 2013 16ndash18 veacutelemeacutenye szerint a koumlnnyő igeacutek (azaz a funk-cioacuteigeacutek) formailag mindig azonosak egy‑egy fıigeacutevel meacutegpedig egy nyelv toumlrteacuteneteacuteben mindig Ha a fıige hangalakilag vaacuteltozik a koumlnnyő ige is eacutes ha a fıige eltőnik akkor vele egyuumltt a koumlnnyő ige is kiveszik a nyelvbıl Messzire vezetne annak a bonyolult keacuterdeacutesnek a koumlruumlljaacuteraacutesa hogy az egy-maacutessal hangalakilag azonos tartalmas fıigeacutek eacutes koumlnnyő igeacutek hogyan reprezentaacutelhatoacutek egy nyelv mentaacutelis lexikonaacuteban Butt 2010 68ndash69 73ndash74 eacutes ButtndashLahiri 2013 8 23ndash24 amellett eacutervel hogy egyetlen moumlgoumlttes lexikaacutelis teacutetellel kell szaacutemolnunk amely kuumlloumlnboumlzı szintaktikai koumlrnyezetekben keacutetfeacutelekeacuteppen bdquotestesuumllhet megrdquo Butt felfogaacutesaacutet kritizaacutelja Slade 2013 17ndash19 aki nepaacuteli (ṭopalnu rsquotettet uacutegy tesz mintharsquo) eacutes hindiacute (saknā rsquokeacutepesrsquo) koumlnnyő igeacutek peacuteldaacutejaacuteval bizonyiacutetja hogy a fıigeacutek eacutes koumlnnyő igeacutek egyuumlttes jelenleacutete eacutes formai azonossaacutega csak nagyon erıs tendencia amely aloacutel leacute-teznek ritka kiveacutetelek

28 Ez nem jelenti azt hogy a funkcioacuteige teljes meacuterteacutekben uumlres lenne eacutes mint a grammatikai funk-cioacutek hordozoacuteja pusztaacuten az bdquoigeacutesiacuteteacuteseacutertrdquo lenne felelıs Ha iacutegy lenne vagyis az ige nem ırizneacute meg bizonyos bdquotartalmasabbrdquo szemantikai komponenseit akkor nem tudnaacutenk megmagyaraacutezni olyan ndash intuitiacuteven persze triviaacutelisnak tőnı ndash keacuterdeacuteseket mint peacuteldaacuteul azt hogy a tanaacutecsot ad szerkezet mel-lett mieacutert agrammatikus a tanaacutecsot vesz vaacuteltozat Ezzel analoacuteg jelenseacuteg a hindiacuteben hogy a V1+V2 szerkezetekben a denā rsquoadrsquo koumlnnyő ige a perfektivitaacutes mellett a benefaktivitaacutest is kifejezi miacuteg a lenā rsquoveszrsquo az alanyra iraacutenyuloacute cselekveacutest (ButtndashLahiri 2013 18)

29 Langer 2005 185 formaacutelis definiacutecioacutejaacutet eacuterdemes egeacuteszeacuteben ideacutezni bdquoGiven a predicative noun (a noun denoting an event or a state) N with the semantic arguments [A1hellipAn] where ngt0 and given a verb V with the syntactic slots [S1hellipSm] where mgt0 N and V form a support verb construction if

ndash The predicative noun N is realised in one Si (typically the direct object) of the verb ndash At least one Sj (typically the subject position) is occupied by argument Ak of the predicative

noun ndash None of the syntactic slots Si is semantically subcategorized by the verb ndash ie the verb encodes

the syntactic subcategorization only

20

Baacuter az ige ilyen jellegő szemantikai bdquouumlresseacutegeacutenekrdquo szempontja valoacuteban teret ad-hat bizonyos meacuterteacutekő szubjektivitaacutesnak30 leacutetezik keacutet teszt amellyel ezt viszonylag joacutel formalizaacutelni is lehet A keacutet emliacutetendı tesztnek Langer 2005 195ndash196 nem tu-lajdoniacutet kuumlloumlnleges fontossaacutegot Vincze 2008 293 2011b 78ndash79 azonban megaacutel-lapiacutetja hogy a magyar feacutelig kompozicionaacutelis szerkezeteket (vagyis a funkcioacuteigeacutes szerkezeteket) ezek reacuteveacuten nemcsak a produktiacutev teljesen kompozicionaacutelis szerkeze-tektıl hanem a nem kompozicionaacutelis idioacutemaacutektoacutel is el lehet hataacuterolni31 azaz itt bi-naacuteris oppoziacutecioacuteval aacutellunk szemben (feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetek vs a maacutesik keacutet csoport) bdquoHa e keacutet teszt baacutermelyikeacutere grammatikus eredmeacutenyt kapunk egy szer-kezet eseteacuteben az eleacutegseacuteges felteacutetel ahhoz hogy a szerkezetet feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetnek tekintsuumlkrdquo (Vincze 2008 293)32 A keacutet teszt a koumlvetkezı

1 A variativitaacutes33 tesztje A szerkezet kivaacutelthatoacute-e a fıneacutevvel azonos tıbıl keacutep-zett34 egyszerő igeacutevel (Vincze 2008 286 289) A teszt csak a feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetekre ad pozitiacutev eredmeacutenyt a szabad szoacuteszerkezetekre eacutes az idioacutemaacutekra nem Pl elıadaacutest tart ~ elıad de koumlnyvet iacuter ~ koumlnyvel csuumltoumlrtoumlkoumlt mond ~ csuuml-toumlrtoumlkoumll csuumltoumlrtoumlkoumlzik35

A kivaacutelthatoacutesaacuteggal felcsereacutelhetıseacuteggel kapcsolatban mindenkeacuteppen eacuteszben kell tartanunk hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet eacutes az egyszerő ige koumlzoumltt a legritkaacutebb eset-ben van szoacute teljes ekvivalenciaacuteroacutel A magyarorszaacutegi kutataacutes ndash reacuteszben a koraacutebbi nyelvmővelı aacutellaacutesponttal szemben amely a bdquoterpeszkedırdquo kifejezeacuteseket az egysze-rő igeacutekkel szemben feleslegesnek eacutes ezeacutert keruumllendınek tartotta eacutes tartja (vouml repre-zentatiacutev peacuteldakeacutent NyKk II 1007ndash1015 megkoumlzeliacuteteacuteseacutet) ndash uacutejabban szinteacuten nagy hangsuacutelyt fektet arra hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet eacutes az egyszerő ige koumlzoumltt a leg-toumlbb esetben peacuteldaacuteul aspektus‑ vagy akcioacuteminıseacutegbeli kuumlloumlnbseacuteg vagy egyeacuteb jelen-teacutesbeli elteacutereacutes van illetve szintaktikailag (elsısorban vonzatkeretuumlkben) is kuumlloumln-boumlznek Ez azt jelenti hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek igenis van leacutetjogosultsaacutega

ndash The semantic contribution of the verb is exclusively non‑predicative and ndash if not empty ndash re-

stricted to aspect mode attenuationamplificationrdquo 30 Amint erre Kamber 2008 30 felhiacutevja a figyelmet baacuter azt is megjegyzi hogy hasonloacute oumlnkeacute-

nyesseacuteg minden maacutes megkoumlzeliacuteteacutesben megtalaacutelhatoacute 31 Felteacutetelezhetjuumlk hogy ez maacutes nyelvek eseteacuteben is mőkoumldı moacutedszer 32 Ez azonban csak eleacutegseacuteges de nem szuumlkseacuteges felteacutetel (Vincze 2011b 79) 33 Vincze 2008 286 n 4 2009 265 n 1 (Lırincz Julianna egy tanulmaacutenya nyomaacuten) a funkcioacuteigeacutes

szerkezet eacutes az azonos tıbıl keacutepzett egyszerő ige viszonyaacutet az alaki hasonloacutesaacuteg miatt nem szinoniacute-miakeacutent hanem varianciakeacutent fogja fel

34 A fıneacutevi tag eacutes az egyszerő ige derivaacutecioacutes kapcsolata toumlbbfeacutele lehet attoacutel fuumlggıen hogy dever-baacutelis fıneacutevrıl van‑e szoacute vagy sem Az elsı esetben az egyszerő ige a deverbaacutelis fıneacutev baacutezisigeacuteje (pl elıadaacutest tart ~ elıad) a maacutesodikban az egyszerő ige aacuteltalaacuteban a fıneacutevi tagboacutel keacutepzett denomi-naacutelis ige (pl jelt ad ~ jelez) Leacuteteznek azonban egyedi esetek is (ld pl lehetıseacuteg nyiacutelik ~ lehetseacuteges Vincze 2008 289) Az angol N+V szerkezetek fıneacutevi tagja eacutes a megfelelı egyszerő ige kapcsolataacute-roacutel ld pl Hiltunen 1999 140

35 Termeacuteszetesen a koumlnyvel ige leacutetezik a magyarban de teljesen maacutest jelent mint a koumlnyvet iacuter szintagma vagyis bdquohelytelenseacutegerdquo csak a szerkezettel valoacute szinoniacutemia tekinteteacuteben aacutell fenn Itt jegy-zem meg azt is hogy a dolgozatban az agrammatikussaacuteg jeloumlleacuteseacutere szolgaacutel a jeloumlleacutest a toumlrteacuteneti‑ oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eljaacuteraacutesaacuteval oumlsszhangban a rekonstruaacutelt alakok jeloumlleacuteseacutere tartom fenn

21

(vouml pl a jogi szaknyelv kapcsaacuten B Kovaacutecs 1999 aacuteltalaacutenossaacutegban Vincze 2009 2011b 85ndash110)36

2 Az ige elhagyhatoacutesaacutegaacutenak tesztje Az ige elhagyaacutesa eseteacuten (pl birtokos szer-kezetben) rekonstruaacutelhatoacute‑e egyeacutertelmően37 az eredeti cselekveacutes (Vincze 2008 287 290) A teszt ismeacutet csak a feacutelig kompozicionaacutelis szerkezetekre ad pozitiacutev ered-meacutenyt a szabad szoacuteszerkezetekre eacutes az idioacutemaacutekra nem Pl Lajos elıdaacutest tart ~ Lajos elıadaacutesa de Lajos koumlnyvet iacuter ~ Lajos koumlnyve (a szerkezet aacuteltal hordozott jelenteacutesben agrammatikus) A fegyver csuumltoumlrtoumlkoumlt mondott ~ a fegyver csuumltoumlr-toumlke

Mint laacutethatjuk mindkeacutet tesztnek az az alapja hogy a produktiacutev szerkezetekneacutel eacutes az idioacutemaacuteknaacutel az igei tag kihagyaacutesaacuteval alapvetıen seacuteruumll a szerkezet szemantikai tartalma a feacutelig kompozicionaacutelis (azaz funkcioacuteigeacutes) szerkezetekneacutel viszont nem ugyanis itt az igei tag szemantikailag bdquokoumlnnyőrdquo vagy bdquouumlresrdquo38 eacutes a megmaradoacute fı-neacutevi tag a szerkezet szemantikai magja

Nem ceacutelom hogy reacuteszletesen felsoroljam a szakirodalomban alkalmazott vala-mennyi elhataacuterolaacutesi kriteacuteriumot eacutes meacuterlegre tegyem eacuterveacutenyesseacuteguumlket39 ezeacutert roumlvi-den mintegy illusztraacutecioacutekeacutent csak Kamber 2008 25ndash28 felfogaacutesaacutet ismertetem aki a szakirodalom (elsısorban a neacutemet szakirodalom) toumlbbseacutegeacutehez keacutepest joacuteval bdquomeg-engedıbbrdquo aacutellaacutespontot tesz magaacuteeacutevaacute a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elhataacuterolaacutesaacuteval kap-csolatban eacutes meglehetısen taacutegra nyitja a kategoacuteriaacutet alkotoacute kontinuumot40 Kamber a fentebb emliacutetett alapkriteacuteriumon (ti az igei tag funkcioacuteigei voltaacuten) tuacutel meacuteg tovaacutebbi haacuterom szempontot vesz figyelembe a funkcioacuteigeacutes szerkezetek tipikalitaacutesi eacuterteacutekeleacute-seacuteneacutel41

36 Ez a keacuterdeacutes tapasztalatom szerint nem minden nyelv leiacuteraacutesaacuteban vetıdik fel olyan hangsuacutellyal

mint a magyarnaacutel Ennek termeacuteszetesen lehetnek a nyelvi rendszer egeacuteszeacutevel kapcsolatos okai is ld a perzsa nyelv funkcioacuteigeacutes vagy koumlnnyő igeacutes szerkezeteinek staacutetuszaacuteroacutel fentebb (7 jz) mondottakat Traugott 1999 241 az angol N+V szerkezetekkel kapcsolatban megjegyzi hogy az egyszerő igeacutekhez keacutepest peacuteldaacuteul a cselekveacutes nagyobb fokuacute szaacutendeacutekossaacutegaacutet individuaacutecioacutejaacutet eacutes telikussaacutegaacutet fejezhetik ki (vouml meacuteg BrintonndashAkimoto 1999 6 Hiltunen 1999 137 a koumlzeacutep‑angolra vonatkozoacutelag Iglesias‑ Raacutebade 2001 158ndash161)

37 Ugyan a Vinczeacuteneacutel szereplı bdquoegyeacutertelmőenrdquo kiteacutetelt kisseacute erısnek eacuterzem a teszt alapvetıen mőkoumldıkeacutepes

38 A deszemantizaacutecioacute illetve szemantikai bdquokifakulaacutesrdquo (ang bleaching) fogalma a grammatikali-zaacutecioacuteval foglalkozoacute szakirodalomban kituumlntetett szerepet jaacutetszik (ld pl Deacuter 2008 aacutettekinteacuteseacutet) ugyanakkor formaacutelis megkoumlzeliacuteteacutese meglehetısen neheacutez feladat Erre tesz kiacuteseacuterletet peacuteldaacuteul Eckardt 2002 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes a grammatikalizaacutecioacute kapcsolataacutenak bizonyos keacuterdeacuteseirıl reacuteszle-tesebben ld alaacutebb eacutes I 9

39 Neacutemelyikuumlkre keacutesıbb a bevezeteacutesben illetve az esettanulmaacutenyokban fogok kiteacuterni Vouml meacuteg a 22 jegyzetben hivatkozott irodalmat

40 Peacuteldaacuteul perifeacuterikus poziacutecioacuteban olyan szerkezeteket is ide sorol mint ein Foto machen rsquofeacuteny-keacutepet keacutesziacutetrsquo Lust haben rsquokedve van vmihezrsquo (Kamber 2008 22)

41 Kamber 2008 28ndash29 megjegyzi hogy az emliacutetetteken kiacutevuumll elmeacuteletileg meacuteg tovaacutebbi szem-pontokkal is lehetne gazdagiacutetani az elemzeacutest de ezek neacutemelyikeacutenek az alkalmazhatoacutesaacutegaacutet eleve erısen keacuterdeacutesesnek tartja

22

1 a szerkezet igei tagja taacuteg eacutertelemben vett mozgaacutest illetve mozgataacutest (pl rsquomegyrsquo rsquodobrsquo rsquokuumlldrsquo rsquoteszrsquo rsquoveszrsquo) vagy valamilyen teacuterbeli poziacutecioacuteban le-veacutest (pl rsquoaacutellrsquo rsquouumllrsquo rsquofekszikrsquo) fejez ki

2 a szerkezet neacutevszoacutei tagja prepoziacutecioacutes kifejezeacutes 3 a szerkezet neacutevszoacutei tagja deverbaacutelis absztrakt fıneacutev42

Vegyuumlk eacuteszre hogy az itteni elsı eacutes maacutesodik szempont vilaacutegosan mutatja hogy a neacutemet szakirodalom funkcioacuteigeacutes szerkezetnek nevezett kategoacuteriaacuteja nem ugyanazt a szegmenseacutet fedi le a neacutevszoacute+ige szoacutekapcsolatoknak mint amelyre az angol eacutes maacutes nyelvő szakirodalom a taacutemasztoacute igeacutes szerkezet (ang support verb construction) el-nevezeacutest hasznaacutelja Ez utoacutebbi tiacutepus prototipikus keacutepviselıiben ugyanis a neacutevszoacutei tag szintaktikai eacutertelemben az igei elem taacutergyi bıviacutetmeacutenyekeacutent realizaacuteloacutedik (pl to give a lecture rsquoelıadaacutest tartrsquo to commit a murder rsquogyilkossaacutegot koumlvet elrsquo) Ezeacutert van az hogy Langer 2005 186 a PP+V szerkezeteket (pl to come into bloom rsquovi-raacutegba borulrsquo) amelyek prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetek Kamberneacutel (2008 22 26) a marginaacutelis esetek koumlzoumltt tartja szaacutemon miacuteg Kamber 2008 22 osztaacutelyozaacutesaacute-ban az N+V szerkezetek (pl Stellung nehmen rsquoaacutellaacutest foglalrsquo Zuruumlckhaltung uumlben rsquooumlnmeacuterseacutekletet gyakorolrsquo) azok amelyek nem tartoznak a centraacutelis konstrukcioacutek koumlzeacute43

Szuumlkseacuteges ezen a ponton tovaacutebbi terminoloacutegiai megjegyzeacuteseket is tennuumlnk Von Polenz 1987 169ndash170 nyomaacuten a neacutemet szakirodalomban (vouml pl a Kamber 2008 34 aacuteltal hivatkozott irodalmat tovaacutebbaacute Storrer 2006 [kuumlloumlnoumlsen 149ndash150] Schutz-eichel 2014 10ndash11) olykor meg szoktaacutek kuumlloumlnboumlzetni a Funktionsverbgefuumlge eacutes a Nominalisierungsverbgefuumlge kategoacuteriaacutejaacutet Miacuteg az elıbbibe olyan szerkezeteket so-rolnak amelyekben az igei reacutesz maga is valamilyen szisztematikusan leiacuterhatoacute oumlnaacutel-loacute grammatikai jelenteacutessel (pl a kauzativitaacutes az akcioacuteminıseacuteg vagy az igenem ki-fejezeacutese) jaacuterul hozzaacute a szerkezet egeacuteszeacutenek szemantikaacutejaacutehoz addig az utoacutebbi tiacutepusuacute szerkezetek igei tagjaacutera ez a megaacutellapiacutetaacutes nem eacuterveacutenyes Csak a funkcioacuteigeacutekre jel-lemzı az hogy szerkezetek nagyobb csoportjaacuteban rendelkeznek ugyanazzal a joacutel

42 Mind a neacutegy emliacutetett szempont teljesuumll a prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel mint amilyen

a neacutemetben pl zum Ausdruck kommen rsquokifejezeacutesre jutrsquo in Aufregung geraten rsquoizgalomba joumlnrsquo 43 A tesztek koumlzuumll csupaacuten egy olyat emliacutetek amelyneacutel vilaacutegos kuumlloumlnbseacuteg van a keacutet felfogaacutes pon-

tosabban a keacutet koumlzpontikeacutent kezelt tiacutepus koumlzoumltt Langer 2005 189ndash190 hangsuacutelyozzaa hogy a neacutev-szoacutei tag pronominalizaacutecioacutejaacutenak lehetıseacutege egyike azon keveacutes tesztnek amely mindegyik taacutemasztoacute igeacutes szerkezetneacutel pozitiacutev eredmeacutenyt ad (pl He gives a lecture that no one understands) Ezzel szem-ben Winhart 2005 8 funkcioacuteigeacutes szerkezetekre alkalmazott kriteacuteriumai koumlzoumltt eacuteppen az szerepel hogy a neacutevszoacutei tag nem anaforizaacutelhatoacute eacutes nem lehet raacutekeacuterdezni (pl Er gab dem Kind Antwort Er gab sie dem Kind) Mivel azonban ez aloacutel szeacutep szaacutemmal vannak kiveacutetelek Kamber 2008 29 ezt az elhataacuterolaacutesi szempontot eleve eleacutegtelennek tartja Termeacuteszetesen az hogy egy kriteacuterium aloacutel vannak kiveacutetelek nem csak a neacutevmaacutesiacutetaacutesra eacuterveacutenyes egyedi eset ezeacutert peacuteldaacuteul Winhart 2005 7ndash10 is hoz minden egyes kriteacuteriumnaacutel ellenpeacuteldaacutet

23

koumlruumlliacuterhatoacute funkcioacuteval (sorkeacutepzeacutes jelenseacutege44)45 Ebben a megkoumlzeliacuteteacutesben a nomi-nalizaacutecioacutes igeacutek (eacutes nem a funkcioacuteigeacutek) koumlzeacute szoktaacutek sorolni a kuumlloumlnboumlzı nyelvek rsquocsinaacutelrsquo jelenteacuteső igeacuteit is (ld pl Schutzeichel 2014 10 peacuteldaacutejaacutet einen Besuch ma-chen)46 Ilyen ige a jelen dolgozatban reacuteszletesebben vizsgaacutelt oacutei kar‑ ige is Kamber 2008 33ndash35 veacutelemeacutenye szerint szuumlkseacutegtelen ez a megkuumlloumlnboumlzteteacutes inkaacutebb ugyan-annak a kategoacuteriaacutenak (amit e dolgozatban funkcioacuteigeacutes szerkezetnek nevezuumlnk) pro-totipikus (centraacutelis) eacutes keveacutesbeacute tipikus (perifeacuterikus) keacutepviselıirıl beszeacutelhetuumlnk A tovaacutebbiakban eacuten is Kamber aacutellaacutespontjaacutet koumlvetem eacutes a kar‑ igeacutevel alkotott szerke-zeteket ha Kamber alapkriteacuteriumaacutenak eleget tesznek a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kouml-reacutebe sorolom47

Egy tovaacutebbi keacuterdeacuteskoumlr amely bizonyos pontokon eacuterintkezik a funkcioacuteigeacutes szer-kezetek probleacutemaacutejaacuteval az uacuten fıneacutevi inkorporaacutecioacute jelenseacutege (vouml toumlbbek koumlzoumltt Mithun 1984 Farkasndashde Swart 2003 Booij 2007 92ndash93 2009 Kulikov 2010 111ndash114) Az inkorporaacuteloacute nyelvekben az inkorporaacutecioacute mővelete produktiacutev morfo-loacutegiai eljaacuteraacutes amely nagy szaacutemuacute (ideaacutelis esetben valamennyi) igeacuteneacutel alkalmazhatoacute Az inkorporaacutecioacute soraacuten az igeacutebıl eacutes legtoumlbbszoumlr paacuteciens vagy teacutema thematikus sze-repő argumentumaacuteboacutel olyan oumlsszeteacuteteli alakulat joumln leacutetre amely az azonos elemekbıl

44 Ez mint a funkcioacuteigeacutes szerkezetek egyik elhataacuterolaacutesi kriteacuteriuma Helbig listaacutejaacuteban is szerepel

(vouml Winhart 2005 7ndash8) 45 A neacutemet szakirodalom a von Polenz‑feacutele keacutet kategoacuteria koumlzuumll kezdettıl fogva inkaacutebb a funk-

cioacuteigeacutes tiacutepusra koncentraacutel Ritka kiveacutetelt jelent ez aloacutel Storrer 2006 aki a nominalizaacutecioacutes igeacutes kife-jezeacutesek funkcioacutejaacutet vizsgaacutelja eacutes arra az eredmeacutenyre jut hogy szerepuumlk elsısorban pragmatikai sti-lisztikai eacutes szoumlvegkoheacutezioacutes jellegő Megaacutellapiacutetja (Storrer 2006 159ndash165) hogy a nominalizaacutecioacutes igeacutes szerkezet eacutes a baacutezisige toumlbbnyire nem tekinthetı teljesen szinonimnak ugyanis az elıbbi aacutelta-laacuteban szemantikailag specifikusabb eacutes a baacutezisige nem mindegyik jelenteacuteseacutet olvasataacutet fedi le Slade 2013 4 megjegyzeacutese azt implikaacutelja hogy az N+V szerkezetek igei tagja veacutelemeacutenye szerint nem jaacuterul hozzaacute szemantikailag a szerkezet egeacuteszeacutenek jelenteacuteseacutehez (baacuter a 8 laacutebjegyzetben megemliacuteti Butt aacutellaacutespontjaacutet aki Traugott nyomaacuten bizonyos szerkezetekben szaacutemol valamifeacutele szemantikai ho-zadeacutekkal)

46 Hasonloacute felfogaacutest laacutetunk Kearns tanulmaacutenyaacuteban (Kearns 2002) aki az angol koumlnnyő igeacutes szer-kezeteket vizsgaacutelva kuumlloumlnbseacuteget tesz valoacutedi koumlnnyő igeacutek (true light verbs TLV) eacutes aacuteltalaacutenos jelen-teacuteső cselekveacutesigeacutek (vague action verbs VAV) koumlzoumltt Az elsı tiacutepusba tartozoacute igeacutek olyan fıneacutevi tag-gal alkotnak szerkezetet amely formailag egy igeacutevel egyezik meg (pl to give a groan to have a drink) az utoacutebbi keacutepviselıi pedig rendszerint keacutepzett neacutevszoacutekkal kapcsoloacutednak (pl to make an in-spection to do the ironing) A keacutetfeacutele szerkezettiacutepust tesztek segiacutetseacutegeacutevel is el lehet kuumlloumlniacuteteni (ld Kearns 2002 6 oumlsszefoglaloacute taacuteblaacutezataacutet) Megfigyelhetjuumlk hogy bizonyos tesztek alapjaacuten a TLV‑ szerkezetek inkaacutebb a neacutemet szakirodalomban funkcioacuteigeacutesnek nevezett szerkezetek jellegzetesseacutege-ivel mutatnak rokonsaacutegot (pl ezekben sem lehet pronominalizaacutelni a neacutevszoacutei tagot I gave the soup a heat and then Bill gave it one too) miacuteg a VAV‑szerkezetek ndash legalaacutebbis bizonyos szempontok alapjaacuten ndash a hagyomaacutenyosan taacutemasztoacute igeacutesnek nevezett konstrukcioacutek tulajdonsaacutegaival hozhatoacutek kap-csolatba (pl a neacutevszoacutei tag itt pronominalizaacutelhatoacute If you can give a presentation after lunch Irsquoll give onemine after yours a peacuteldaacutek forraacutesa Kearns 2002 3)

47 Fontosnak tartom ezen a ponton is kiemelni hogy az a teacuteny hogy az igei tagnak adott esetben nincsen koumlruumlliacuterhatoacute oumlnaacutelloacute szemantikai hozzaacutejaacuterulaacutesa a szerkezet jelenteacuteseacutehez nem jelenti azt hogy a szerkezet egeacuteszeacutenek ne lehetne sajaacutetos grammatikai funkcioacuteja a megfelelı egyszerő igeacutevel szem-ben eacutes felteacutetlenuumll csupaacuten az utoacutebbi stilisztikai‑pragmatikai vaacuteltozataacutenak kellene tekintenuumlnk amellyel szemantikailag ekvivalensnek tőnik (iacutegy veacutelekedik pl Schutzeichel 2014 10ndash11)

24

eacutepiacutetkezı szabad szintagmaacuteval szemben konvencionalizaacutelt inteacutezmeacutenyesuumllt cselek-veacutest fejez ki Az inkorporaacutecioacute kanonikus formaacutejaacuteban a fıneacutev eacutes az ige morfoloacutegia-ilag egy szoacutet alkot Laacutesd az alaacutebbi friacutez (14) eacutes ponapei48 (15) peacuteldaacutekat (forraacutesuk Kulikov 2012 115 ill Booij 2007 92)

(14) Hja bocircle‑bak‑t al jieren met njocht

ıF kenyeacuter‑suumlt‑PRS3SG maacuter eacutevPL ‑vel oumlroumlm

rsquoİ maacuter eacutevek oacuteta oumlroumlmmel suumlt kenyeretrsquo

(15) I keng‑winih‑la

eacuten eszik‑gyoacutegyszer‑COMPL

rsquoBefejeztem a gyoacutegyszerszedeacutestrsquo

Az inkorporaacutecioacute imeacutent emliacutetett jellemzıi koumlzuumll az utolsoacute termeacuteszetesen nem eacuterveacute-nyesuumll a funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel hiszen bennuumlk a keacutet tag koumlzoumltt szintaktikai viszony van Ez azonban oumlnmagaacuteban meacuteg nem felteacutetlenuumll zaacuternaacute ki annak a lehetı-seacutegeacutet hogy esetuumlkben inkorporaacutecioacuteroacutel beszeacuteljuumlnk hiszen leacutetezik az analitikus jel-legő uacuten pszeudo‑ vagy kvaacutezi‑inkorporaacutecioacute jelenseacutege is (ld pl Mithun 1984 849ndash854 Booij 2009 Dayal 2011 2015 BorikndashGehrke 2015) amelyneacutel az elemek fo-noloacutegiai eacutes morfoloacutegiai eacutertelemben oumlnaacutelloacuteak maradnak Ezt laacutetjuk a mokil nyelvbıl (egy mikroneacuteziai nyelv) szaacutermazoacute alaacutebbi (16) peacuteldaacuteban is (forraacutesa Mithun 1984 849 ld meacuteg pl holland auto rijden rsquoautoacutet vezetrsquo piano spelen rsquozongoraacutezikrsquo Booij 2009 9ndash10)49

(16) Ngoah ko oaring

eacuten daraacutelPRS3SG koacutekuszdioacute

rsquoKoacutekuszdioacutet daraacutelokrsquo (mint inteacutezmeacutenyesuumllt cselekveacutes)

Nem eacuterveacutenyesuumll azonban a funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel a teljes de meacuteg csak a nagy meacuterteacutekő produktivitaacutes kriteacuteriuma sem hiszen a funkcioacuteigeacutek egy‑egy nyelvben kis szaacutemuacute zaacutert csoportot alkotnak50 Ugyancsak nem beszeacutelhetuumlnk a funkcioacuteigeacutes szer-kezet fıneacutevi tagjaacutenaacutel ndash ellenteacutetben az inkorporaacutelt fıneacutevvel ndash szemantikai argumen-tum‑szereprıl Mindezek miatt Kulikov 2010 113ndash114 az oacuteind nyelvet vizsgaacutelva egyeacutertelmően kuumlloumlnvaacutelasztja a fıneacutevi inkorporaacutecioacute jelenseacutegeacutet a koumlnnyő igeacutekkel al-kotott komplex predikaacutetumoktoacutel (azaz a funkcioacuteigeacutes szerkezetektıl)

48 A ponapei egy mikroneacuteziai nyelv 49 Ez a fajta bdquoaacutelinkorporaacutecioacuterdquo figyelhetı meg a magyarban is (ld 25 o) 50 Vouml peacuteldaacuteul Vincze 2011b 41 taacuteblaacutezataacutet amelyben a leggyakoribb magyar funkcioacuteigeacuteket so-

rolja fel (az elsı neacutegy vesz ad tesz hoz) Taacuteblaacutezataacuteboacutel toumlbbek koumlzoumltt az is kideruumll hogy a gyako-risaacuteg szempontjaacuteboacutel tizedik helyen aacutelloacute ige ndash a korpusz megvaacutelasztaacutesaacutetoacutel fuumlggetlenuumll ndash maacuter csaknem tiacutezszer olyan ritka mint a lista elsı helyeacuten szereplı

25

E keacuterdeacuteskoumlr kapcsaacuten eacuterdemes roumlviden kiteacuternuumlnk a magyar nyelvre vonatkozoacute szakirodalomra is51 A magyar puszta koumlzneacutev + ige komplexumokat mint a (pszeu-do‑)inkorporaacutecioacute eseteit elsıkeacutent Kiefer 1990ndash1991 vizsgaacutelta52 A taacutergyragos koumlz-neacutev + ige egyseacutegekre koncentraacutelva koumlztuumlk keacutet csoportot aacutelliacutetott fel a produktiacutev eacutes az idiomatikus szerkezetek csoportjaacutet Az aacuteltala felsorolt idiomatikus lexikalizaacute-loacutedott kifejezeacutesek (pl tapasztalatot csereacutel erıt vesz eleacutegteacutetelt vesz) paacuterhuzamot mutatnak a funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek azzal a tiacutepusaacuteval amelyben puszta koumlzneacutev szerepel (pl elıadaacutest tart) Komloacutesy 1992 506ndash519 az ige + neacutevelıtlen eacutes kvantaacute-latlan koumlznevek roumlviden koumlzneacutevi vonzatok (maacutes szoacuteval fıneacutevi igemoacutedosiacutetoacutek) kap-csolataacutet elemzi Ennek soraacuten az idioacutemaacutekkal rokoniacutetja az alkalom nyiacutelik vmire alkalmat ad vmire stb aacutellandoacute fordulatokat (amelyek a mi megkoumlzeliacuteteacutesuumlnkben funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek tekinthetık vouml Vincze 2008 294)

Hangsuacutelyozni kell azonban hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek van olyan ndash igaz nem prototipikus ndash formaacuteja amikor a fıneacutevi tag neacutevelıt vagy valamilyen maacutes bı-viacutetmeacutenyt kap aminek koumlvetkezteacuteben elvesziacuteti generikus eacutertelmeacutet eacutes referenciaacutelis jelenteacutese lesz (pl elıadaacutest tart Jaacutenos elıadaacutest tart ~ Jaacutenos tartott egy elıadaacutest Jaacutenos tartotta a legjobb elıadaacutest vouml Vincze 2011b 30ndash31)53 Ilyen esetekben ter-meacuteszetesen nem beszeacutelhetuumlnk (pszeudo‑)inkorporaacutecioacuteroacutel igemoacutedosiacutetoacute + ige kap-csolatroacutel sem54 Mindez azt jelenti hogy a magyar funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek azt a formaacutejaacutet amikor a fıneacutevi tag neacutevelıtlen puszta koumlzneacutev (elıadaacutest tart‑tiacutepus) bi-zonyos eacutertelemben peacuteldaacuteul hangsuacutelyozaacutes eacutes szintaktikai viselkedeacutes alapjaacuten a (pszeudo‑)inkorporaacutecioacuteval rokoniacutethatjuk55 ugyanakkor leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg hogy az inkorporaacutecioacutenaacutel a moacutedosiacutetoacute elem szemantikai eacutertelemben argumentuma az igeacute-nek Ilyen kapcsolat a funkcioacuteige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet neacutevszoacutei tagja koumlzoumltt

51 Roumlviden ld Vincze 2008 281ndash284 aacutettekinteacuteseacutet 52 Kiefer egyeacuteb munkaacuteiban (pl KieferndashLadaacutenyi 2000 461ndash463 Kiefer 2003 2007 233) az ige-

moacutedosiacutetoacute (preverbum) + ige egyseacutegek (azaz komplex igeacutek) koumlzoumltt jutnak szoacutehoz ezek az inkorporaacute-cioacutes szoacutekapcsolatok (Az igemoacutedosiacutetoacute azonban taacutegabb fogalom hiszen az igekoumltık is ide tartoznak ld az ideacutezett munkaacutekat elsısorban Kiefer 2003)

53 Ciancaglini 2011 8 a perzsa szerkezetekkel kapcsolatban jegyzi meg (Telegdi 1951 328ndash330 nyomaacuten) hogy nem teljesen univerbaacuteloacutedtak eacutes lexikalizaacuteloacutedtak hiszen felbonthatoacuteak neacutevszoacutei tag-juk expressziacutev eacutes pragmatikai okok miatt vissza is nyerheti autonoacutemiaacutejaacutet

54 A neacutevelıs vagy maacuteshogyan bıviacutetett neacutevszoacutei tagot tartalmazoacute nem funkcioacuteigeacutes olvassa az uacutej-saacutegot keacutet uacutejsaacutegot olvas angol nyelvő uacutejsaacutegot olvas stb tiacutepusuacute szerkezetek eseteacuteben szabad szoacuteszer-kezettel van dolgunk amelyben a neacutevszoacutei tag DP kategoacuteriaacutejuacute eacutes az ige argumentumaacutenak tekintendı Ezzel szemben az uacutejsaacutegot olvas tiacutepusuacute komplex igeacutekneacutel a puszta koumlzneacutevi igemoacutedosiacutetoacute N0 kategoacuteri-aacutejuacute amely az igeacutevel a koumlvetkezı szintaktikai konfiguraacutecioacuteban aacutell V0 rarr N0 V0 (ld pl KieferndashLadaacute-nyi 2000 461 Kiefer 2007 233) Eacute Kiss 1999 35 a pusztai neacutevszoacutei igemoacutedosiacutetoacutekat is kifejezeacutes-szintőnek tartja

55 A szemantikai kompozicionalitaacutes szempontjaacuteboacutel is van neacutemi rokonsaacuteg a keacutet jelenseacuteg koumlzoumltt amennyiben az inkorporaacutecioacutenaacutel sem (meacuteg a Kiefer aacuteltal produktiacutevnak nevezett tiacutepusnaacutel sem) teljesen kompozicionaacutelis a leacutetrejoumlvı egyseacuteg szemantikaacuteja hiszen az elemei jelenteacuteseacutebıl kikoumlvetkeztethetı-neacutel szőkebb jelenteacutessel rendelkezik minthogy valamilyen konvencionalizaacutelt ceacutelt szolgaacuteloacute cselekveacutest fejez ki (vouml pl Komloacutesy 1992 513ndash514 Vincze 2008 281) Elteacutereacutest jelent viszont hogy az inkor-poraacutecioacutenaacutel az igei tag is lexikaacutelis alapjelenteacuteseacuteben szerepel

26

nem aacutell fenn itt csak uacuten kvaacutezi‑argumentumroacutel beszeacutelhetuumlnk (Vincze 2011b 152ndash153 VinczendashCsirik 2011 1111)

M Butt aki a teacutema egyik vezetı kutatoacuteja szinteacuten szaacutemos tanulmaacutenyaacuteban eacutes elı-adaacutesaacuteban56 foglalkozott a koumlnnyő igeacutes (illetve funkcioacuteigeacutes) szerkezetekkel mint a komplex predikaacutetumok egyik tiacutepusaacuteval Butt szerint a koumlnnyő igeacutes szerkezeteknek mint komplex predikaacutetumoknak az a legfontosabb ismeacuterve hogy baacuter keacutet predikatiacutev elemet tartalmaznak ezek meacutegis egyuumltt fejeznek ki egy elemi aacutelliacutetaacutest predikaacutecioacutet vagyis szintaktikailag egy tagmondatos (monoklauzaacutelis) szerkezetrıl van szoacute57 A komplex predikaacutetumokban Butt szerint valamilyen szinten mindkeacutet tag hozzaacutejaacuterul a koumlzoumls predikaacutecioacutehoz ami peacuteldaacuteul az N+V szerkezetekben abban nyilvaacutenul meg hogy a fıneacutevi tag is bdquomagaacuteval hozzardquo argumentumaacutet (vagy argumentumait) a szer-kezetbe (vouml pl vki parancsot ad vkinek vmire amelyben a vkinek az ad ige vonzat-kereteacutebıl szaacutermazik a vmire pedig a parancs fıneacuteveacutebıl a funkcioacuteigeacutes szerkezetek vonzatkereteacutenek elmeacuteleti keacuterdeacuteseirıl ld pl Vincze 2011a 227ndash228 hivatkozaacutesok-kal) Butt 2010 50ndash51 emiatt ndash Kulikov fentebb ideacutezett aacutellaacutespontjaacutehoz hasonloacutean ndash a komplex predikaacutetumokat hataacuterozottan kuumlloumlnvaacutelasztja a fıneacutevi inkorporaacutecioacutetoacutel meacutegpedig azon az alapon hogy az inkorporaacutecioacutenaacutel a fıneacutevi tag a predikaacutetum reacutesze lesz ugyan de ezen kiacutevuumll semmilyen moacutedon nem jaacuterul hozzaacute a predikaacutecioacutehoz (pl nem viszi magaacuteval az argumentumait)

Butt 2010 52 szerint az N+V szerkezetekben a koumlnnyő igei elem igeacutesiacutetı szerep-pel rendelkezik (vouml Bowern 2008 163) Ez toumlbbek koumlzoumltt a kuumlloumlnfeacutele joumlveveacuteny-szavak bevonaacutesaacutet is lehetıveacute teszi az adott nyelv igerendszereacutebe (vouml Bowern 2008 172 Schultze‑Berndt 2008 194) Ami a koumlnnyő ige szemantikai hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet il-leti Butt 2010 72 ndash elsısorban a V1+V2 szerkezetek kapcsaacuten ndash uacutegy fogalmaz (ld meacuteg pl ButtndashLahiri 2013 8) hogy a koumlnnyő ige bdquomodulaacuteljardquo a tagmondat fı pre-dikatiacutev elemeacutenek (V1+V2 eseteacuteben a tartalmas fıigeacutenek) a predikaacutecioacutejaacutet azaz az aspektuaacutelis eacutes akcioacuteminıseacuteg‑jelenteacutesen tuacutel kuumlloumlnfeacutele egyeacuteb finom jelenteacutesaacuternyala-tokkal jaacuterul hozzaacute a szerkezet szemantikaacutejaacutehoz (pl szaacutendeacutekossaacuteg hirtelenseacuteg vaacute-ratlansaacuteg erıszakos cselekveacutes kifejezeacutese)58

56 Mint pl a programmatikus Butt 2003 amelynek uacutejabb vaacuteltozata Butt 2010 ButtndashLahiri 2013

Szaacutemos tovaacutebbi tanulmaacuteny eacutes prezentaacutecioacute toumllthetı le a szerzı honlapjaacuteroacutel httplinguni‑konstanzde pageshomebutt

57 A komplex predikaacutetumokroacutel ugyaniacutegy pl Bowern 2008 165 58 Toumlbbek koumlzoumltt ez kuumlloumlnboumlzteti meg a segeacutedigeacutetıl amely csak grammatikai viszonyjelenteacutest

hordoz (ButtndashLahiri 2013 23 vouml Lengyel 2000 256) A hindiacute N+V szerkezetek jelenteacutestoumlbbleteacuterıl ld meacuteg Montaut 2016 169ndash171 A segeacutedige vs funkcioacuteigekoumlnnyő ige megkuumlloumlnboumlzteteacutes neacutehaacuteny aspektusaacuteroacutel ld meacuteg 57 o

27

I 4 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK A DIAKROacuteNIAacuteBAN

Butt 2010 (vouml Bowern 2008 PoornimandashPainter 2010 ButtndashLahiri 2013) egyik leg-fontosabb megaacutellapiacutetaacutesa (szemben pl P E Hook veacutelemeacutenyeacutevel amelyet ideacutez Hop-perndashTraugott 2003 112ndash114) hogy a koumlnnyő igeacutek amelyek meglaacutetaacutesa szerint for-mailag mindig azonosak egy‑egy fıigeacutevel nem elemei a fıigeacutetıl a segeacutedigeacuten aacutet az igei affixumig huacutezoacutedoacute grammatikalizaacutecioacutes kontinuumnak (cline)59 Butt 2010 49 69 ndash Bowern 2008 (kuumlloumlnoumlsen 174) nyomaacuten ndash hangsuacutelyozza hogy koumlnnyő ige rarr segeacutedige nyelvtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesroacutel nincsenek adataink (vouml meacuteg Traugott 1999 257)60 Ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak az abszoluacutet igazsaacutegaacutet Slade 2013 20ndash24 peacuteldaacutekkal caacutefolja ugyanakkor megjegyzi hogy a koumlnnyő ige rarr segeacutedige vaacuteltozaacutes nem a megszokott graduaacutelis grammatikalizaacutecioacutes oumlsveacutenyen halad veacutegig hanem nagyobb leacutepteacutekő laacutencszerő morfoszintaktikai aacutetrendezıdeacutes koumlvetkezmeacutenye

Egy tovaacutebbi fontos teacuteny hogy ndash ha maacuter egyszer megjelentek ndash a nyelv nagyon koumlnnyen eacutes termeacutekenyen tud uacutejabb eacutes uacutejabb funkcioacute‑ vagy koumlnnyő igeacutes szerkezete-ket leacutetrehozni (Bowern 2008 168) A statisztikai adatok azt mutatjaacutek hogy baacuter a kategoacuteria megjeleneacutese utaacuten egy ideig e szerkezetek aacuteltalaacuteban ritkaacutek marginaacutelis sze-repőek az idı elırehaladtaacuteval megszaporodnak (vouml pl BrintonndashTraugott [szerk] 1999 tanulmaacutenyait az angol nyelv N+V szerkezeteivel kapcsolatban) Ebbıl keacutet fontos megaacutellapiacutetaacutes koumlvetkezik (vouml Bowern 2008 168ndash169) egyfelıl az hogy nem minden adatolt funkcioacuteigeacutes szerkezet felteacutetelezi a megfelelı lexikaacutelis fıigeacutet tartalmazoacute szerkezet koraacutebbi teacutenyleges megleacuteteacutet az adott nyelvben maacutesreacuteszt az hogy ha rokon nyelvekben etimoloacutegiailag azonos elemekbıl eacutepiacutetkezı funkcioacuteigeacutes szerkezeteket talaacutelunk ez nem felteacutetlenuumll jelent koumlzoumls alapnyelvi oumlroumlkseacuteget hiszen

59 Ez azt is jelenti hogy ha egy igeacutenek van segeacutedigei hasznaacutelata az Butt szerint nem a koumlnnyő‑

avagy funkcioacuteigei vaacuteltozatboacutel hanem a fıigeibıl grammatikalizaacuteloacutedott 60 Butt eacutes Lahiri koraacutebban (vouml ButtndashLahiri 2013 25 hivatkozaacutesaacutet a tanulmaacuteny koraacutebbi vaacuteltoza-

taacutera) arra a koumlvetkezteteacutesre jutottak hogy a koumlnnyő igeacutes szerkezetek a nyelvtoumlrteacuteneti fejlıdeacutes szem-pontjaacuteboacutel mintegy zsaacutekutcaacutet jelentenek tovaacutebbi vaacuteltozaacutesokban nem vesznek reacuteszt Ez Bowern 2008 175 szerint tuacutel erıs kijelenteacutes eacutes leacuteteznek a koumlnnyő igeacuteket eacuterintı vaacuteltozaacutesok meacuteg ha ezek nem so-rolhatoacutek is a grammatikalizaacutecioacute koumlreacutebe (ezt uacutejabban maacuter ButtndashLahiri 2013 25ndash26 is elfogadja) Toumlbben eacutervelnek peacuteldaacuteul a komplex predikaacutetumok lexikalizaacutecioacuteja illetve idiomatizaacutecioacuteja mellett (ld pl BrintonndashAkimoto 1999 17 eacutes Traugott 1999 257ndash259 az angol N+V komplex predikaacutetu-mokkal kapcsolatban) PoornimandashPainter 2010 97ndash99 bizonyos hindiacute V1+V2 szerkezetek koumlnnyő igei tagjaacuteval kapcsolatban szinteacuten lexikalizaacutecioacuteroacutel beszeacutel Maacutes igeacutekneacutel a szerzıpaacuteros grammatikali-zaacuteloacutedaacutest figyel meg (88ndash96) ugyanakkor szkeptikusak azzal szemben hogy a koumlnnyő igeacutek a tartal-mas fıigeacutek eacutes a segeacutedigeacutek koumlzoumltt koumlztes poziacutecioacutet foglalnaacutenak el a grammatikalizaacutecioacutes kontinuumon hiszen ennek jellemzıi (pl szemantikai kifakulaacutes fonoloacutegiai eroacutezioacute morfoloacutegiai fuacutezioacute egy tıhoumlz stb) nem jellemzı a koumlnnyő igeacutekre kiveacuteve talaacuten a fuacutezioacute nagyobb meacuterteacutekeacutet egy maacutesik elemhez (PoornimandashPainter 2010 76 78 82) Slade 2013 12ndash16 az indo‑aacuterja komplex predikaacutetumok (oumlsszetett igeacutek) morfoszintaktikai vaacuteltozaacutesai mellett hoz fel eacuterveket A funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes az oumlsszeolvadaacutes (ang univerbation) viszonyaacuteroacutel (vouml Bowern 2008 175) ld reacuteszletesebben alaacutebb (I 5) az indogermanisztikai szakirodalom aacutettekinteacuteseacuteneacutel Mindezen megfigyeleacutesek elleneacutere azt mond-hatjuk (ahogy emellett ButtndashLahiri 2013 is kitart) hogy a koumlnnyő igeacutek vagy funkcioacuteigeacutek meacutegis nagy-saacutegrendekkel stabilabbak mint a segeacutedigeacutek eacutes jobban ellenaacutellnak a nyelvtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesoknak

28

nagy valoacutesziacutenőseacutege van annak hogy az eacuterintett szerkezetek analogikusan joumlttek leacutet-re a nyelvek kuumlloumln eacutelete folyamaacuten

A funkcioacuteigeacutes szerkezetek gyakoribbaacute vaacutelaacutesaacuteban kuumllsı hataacutes is szerepet jaacutetszhat Itt azonban nemcsak sıt elsısorban nem kalkokra vagyis teljes szerkezetek tuumlkoumlr-fordiacutetaacutesaacutera kell gondolnunk61 hanem inkaacutebb a joumlveveacutenyszavaknak az adott nyelv igerendszereacutebe toumlrteacutenı integraacutelaacutesaacutenak egy sajaacutetos moacutedjaacutera amely egy maacuter leacutetezı eljaacuteraacutest hasznaacutel fel eacutes tesz produktiacutevabbaacute62

I 5 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK AZ INDOEUROacutePAI

ALAPNYELVBEN

Baacuter munkaacutem a veacutedikus nyelv funkcioacuteigeacutes szerkezeteivel foglalkozik meacutegpedig elsısorban szinkroacuten szempontboacutel meacutegis szuumlkseacutegesnek tartom hogy legalaacutebb roumlvi-den bemutassam azokat a kutataacutesokat amelyek az utoacutebbi egy‑maacutesfeacutel eacutevtizedben az indoeuroacutepai nyelvtudomaacutenyban a funkcioacuteigeacutes szerkezetek iraacutenti eacuterdeklıdeacutes fellen-duumlleacuteseacuterıl tanuacuteskodnak Ennek a folyamatnak a leguacutejabb jele M Schutzeichel muumlns-teri disszertaacutecioacutejaacutenak megjeleneacutese (Schutzeichel 2014) A szerzıt ahogy monograacute-fiaacuteja bevezeteacuteseacuteben iacuterja elsısorban az eacuterdekli milyen meacuterteacutekben rekonstruaacutelhatoacutek funkcioacuteigeacutes szerkezetek az indoeuroacutepai alapnyelvre (Schutzeichel 2014 1) Termeacute-szetesen oumlnmagaacuteban az a teacuteny hogy funkcioacuteigeacutes szerkezetek leacutetezhettek az alap-nyelvben nem meglepı63 hiszen a kategoacuteria gyakorlatilag minden indoeuroacutepai le-aacutenynyelvben meacuteg a legreacutegebbrıl adatoltakban is kimutathatoacute raacuteadaacutesul szaacutemos maacutes nyelvcsalaacutedba tartozoacute nyelvben is ndash kisebb vagy nagyobb meacuterteacutekben ndash megfigyel-hetı vagyis azt mondhatjuk leacutenyegeacuteben veacuteve univerzaacutelis jelenseacutegrıl van szoacute Azaz tulajdonkeacuteppen semmi kuumlloumlnlegeset nem aacutelliacutetunk akkor ha feltesszuumlk hogy olyan

61 Baacuter keacutetseacutegtelenuumll ilyenek is leacuteteznek ld pl a perzsa nyelv hataacutesaacutera keletkezett szerkezeteket

az araacutemiban a sziacuterben az oumlrmeacutenyben eacutes maacutes nyelvekben (Ciancaglini 2011 Korn 2013) A magyar nyelvmővelı irodalomban gyakori (de legalaacutebbis koraacutebban gyakori volt) a funkcioacuteigeacutes szerkezetek stigmatizaacutelaacutesa eacutes elmarasztalaacutesa azon az alapon hogy ezek a magyar nyelvtıl alapvetıen idegenek nyelvuumlnkben germanizmusnak tekintendık eacutes emiatt keruumllni kell ıket Ld pl a Molnaacuter 1997 93 aacuteltal hivatkozott Magyar Nyelvır‑beli iacuteraacutesokat

62 Ez figyelhetı meg toumlbbek koumlzoumltt a japaacutenban ahol a suru rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel alkotott koumlnnyő igeacutes szerkezetek (ezekrıl reacuteszletesen ld GrimshawndashMester 1988) maacuter az oacutejapaacuten korszak oacuteta jelen vannak a nyelvben de a jelenseacuteg igazi produktivitaacutesra csak keacutesıbb a kiacutenai joumlveveacutenyszavak toumlmeges meg-jeleneacuteseacutevel tett szert (Bowern 2008 172) Ugyanez figyelhetı meg a koumlzeacutep‑angolban a francia nyelv hataacutesaacutera (Traugott 1999 244ndash246 aki azonban felhiacutevja a figyelmet hogy a francia hataacutest ennek elleneacutere nem szabad tuacuteldimenzionaacutelni ld meacuteg Iglesias‑Raacutebade 2001 161) Hasonloacutet laacutethatunk a magyar nyelvben amelynek toumlrteacuteneteacuteben biztosan szaacutemolnunk kell a latin nyelv befolyaacutesaacuteval is (ld Zsilinszky 1996) Valamennyi nyelvben megfigyelhetı hogy a szerkezetekben hasznaacutelt igeacutek szaacutema viszonylag kicsi eacutes az idık folyamaacuten nagyjaacuteboacutel aacutellandoacute mikoumlzben a neacutevszoacutei tagkeacutent elıforduloacute fı-nevek csoportja egyre bıvuumll (Traugott 1999 241 244)

63 Vouml Hackstein 2002 6 bdquoEs darf zunaumlchst auszliger Zweifel stehen daszlig die uridg Wurzel dheh1‑ bereits grundsprachlich zur Bildung von Funktionsverbgefuumlgen gedient hatrdquo

29

igeacutek mint peacuteldaacuteul a h1e‑ rsquomegyrsquo (eacutes szinonimaacutei) a deh3‑ rsquoadrsquo eacutes mindenekelıtt a dheh1‑ rsquotesz helyezrsquo (ld Schutzeichel 2014 82ndash83 listaacutejaacutet az aacuteltala vizsgaacutelt igeacutek-rıl) az alapnyelvben funkcioacuteigei hasznaacutelattal is rendelkeztek

Sokkal nehezebb feladat konkreacutet alapnyelvi szerkezetek rekonstrukcioacuteja A szin-taktikai rekonstrukcioacute aacuteltalaacutenos neheacutezseacutegein (vouml Schutzeichel 2014 3ndash4) tuacutel itt meacuteg arra a 27 oldalon maacuter emliacutetett szempontra is tekintettel kell lennuumlnk hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlre egy nyelvben rendkiacutevuumll koumlnnyen bıvuumllhet analogikus uacuteton (Bowern 2008 168) Ez azt jelenti hogy meacuteg ha talaacutelunk is rokon nyelvi megfelelıket koumlzoumlttuumlk64 nem vehetjuumlk biztosra alapnyelvi eredetuumlket hiszen nagy eseacutely van arra hogy analogikusan joumlttek leacutetre a nyelvek kuumlloumln eacutelete soraacuten65 A szak-irodalmat aacutettekintve azonban arra lehetuumlnk figyelmesek hogy a teacutemaacuteval foglalkozoacute tanulmaacutenyok toumlbbseacutege nem kuumlloumlnnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezetekbıl indul ki ha-nem inkaacutebb etimoloacutegiailag elhomaacutelyosult kuumlloumlnnyelvi lexeacutemaacutekat vesznek alapul eacutes azokat proacutebaacuteljaacutek meg ndash oumlsszeolvadaacutest (univerbaacutecioacutet) felteacutetelezve ndash alapnyelvi

64 Teljes funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlzoumltti pontos egyezeacutes szinte alig talaacutelhatoacute (vouml Schutzeichel

2014 31 megjegyzeacuteseacutet) legfeljebb olyan koumlzeli nyelvekneacutel van erre eseacutely mint peacuteldaacuteul a veacutedikus eacutes az avesztai amelyekben egyaraacutent megtalaacutelhatoacute peacuteldaacuteul a ḱreacuted(s) dheh1‑ rsquobiacutezik vkiben hisz vki-ben (szoacute szerint) sziacuteveacutet helyezi vmibersquo alapnyelvi szintagma folytataacutesa veacuted śraacuted dhā‑ av zras‑ča dātʣ (Ezzel szemben a lat credo oacuteiacuter creitim igeacutek maacuter az univerbaacutecioacutet koumlvetı faacutezist mutatjaacutek) Azt is meg kell azonban jegyeznuumlnk hogy a veacutedikus szoacutekapcsolat maga sem volt maacuter transzparens sze-mantikailag eacutes morfoloacutegiailag eacutes bizonyos esetekben a śraacuted elem az igekoumltıkhoumlz (lokaacutelis partiku-laacutekhoz) hasonloacute viselkedeacutest mutat A szerkezet reacuteszletes elemzeacuteseacutet ld Hackstein 2012 90ndash93 Veacute-lemeacutenyem szerint azonban meacuteg az is keacuterdeacutes hogy a ḱreacuted(s) dheh1‑ eseteacuteben egyaacuteltalaacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl van‑e szoacute Figyelembe veacuteve hogy mindkeacutet tagja aacutetvitt eacutertelemben szerepel vagyis a szerkezet jelenteacutese teljes meacuterteacutekben nem kompozicionaacutelis inkaacutebb idioacutemaacutenak kell tekintenuumlnk (Ha funkcioacuteigeacutes szerkezetnek fogjuk is fel bizonyosan nem prototipikus peacutelda hiszen neacutevszoacutei tagja nem deverbaacutelis absztrakt fıneacutev) Egy maacutesik immaacuter iacutegeacuteretesebb peacutelda a rsquonevet ad nevez (szoacute szerint) nevet helyezrsquo jelenteacuteső ie h1nēh3m dheh1‑ amelynek folytataacutesa ugyanazzal a neacutevszoacutei eacutes igei taggal toumlbb nyelvbıl adatolt (Hackstein 2002 6 Schutzeichel 2014 115ndash117 a rsquoneacutevrsquo szoacute h1nēh3m for-maacutejaacuteban valoacute rekonstrukcioacutejaacutet nem mindenki fogadja el [ld pl van Beek 2011 52ndash53] de keacuterdeacute-suumlnk szempontjaacuteboacutel ez irrelevaacutens) gr Ocircnoma tiqšnai oacutei nma dhā‑ lat nomen facereindere hett lāman dāi‑ tokh B ntildeem tā‑ szerb‑horvaacutet ȉme djȅsti Ennek alapnyelvi rekonstrukcioacuteja a nagy szaacute-muacute egyezeacutes miatt valoacutesziacutenőnek laacutetszik ugyanakkor azt is vegyuumlk eacuteszre hogy a szintagma egyik nyelvben sem ment keresztuumll univerbaacutecioacuten Az egyetlen szoacuteba joumlhetı kiveacutetel az oacutei nāmadh‑ rsquoneacutev-adoacutersquo nomen agentis (errıl ld Scarlata 1999 254ndash255) lehetne amelyet Schutzeichel 2014 114 uni-verbaacuteloacutedott alaknak tart De mieacutert ne foghatnaacutenk ezt fel egyszerően a funkcioacuteigeacutes szerkezet elemei-vel azonos elemekbıl eacutepiacutetkezı determinatiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelnek

65 Ha egy nyelvben produktiacutevak a funkcioacuteigeacutes szerkezetek (mint pl a tokhaacuter tā‑ lt ie dheh1‑ eseteacuteben ld Hackstein 2002 6) ez oumlnmagaacuteban meacuteg nem jelent megırzoumltt alapnyelvi oumlroumlkseacuteget Sıt a Hackstein 2002 6 aacuteltal emliacutetett keacutet tokhaacuter peacutelda egyike sem szerencseacutes A tokh A (eacutes mel-lesleg B) śāp tā‑ rsquoelaacutetkoznirsquo funkcioacuteigeacutes szerkezet egyeacutertelmően keacutesıi kuumlloumlnnyelvi eredető hiszen neacutevszoacutei tagja szanszkrit joumlveveacutenyszoacute (oacutei śāpa‑ rsquoaacutetok eskuumlrsquo vouml Adams 1999 sv śāp) Maacutesik peacutel-daacutejaacutenak (tokh B keś tā‑ rsquofigyelembe vesz szaacutemba vesz megiacuteteacutelrsquo) neacutevszoacutei eleme (B keś A kaś rsquoszaacutemrsquo hangtanilag lt koḱi vouml Adams 1999 sv keś) nem adatolt maacutes nyelvbıl ezeacutert alapnyelvi staacutetusza szinteacuten teljesen keacutetseacuteges A szerkezetet ezeacutert nem vezethetjuumlk vissza az alapnyelvre mint ahogy Hackstein teszi (ie koḱi dheh1‑ rsquouumlgyel vmire tekintetbe vesz vmitrsquo)

30

funkcioacuteigeacutes szerkezetekre visszavezetni66 Aacutelljon itt a teljesseacuteg legcsekeacutelyebb igeacute-nye neacutelkuumll haacuterom illusztraacuteloacute peacutelda erre az eljaacuteraacutesra a leguacutejabb szakirodalmi termeacutesbıl

Garnier 2006 a gr ypoundmaqoj rsquopor homokrsquo szoacutet egy ie bhs‑h2‑dhh1‑oacute‑ rsquoporraacute zuacutezott poriacutetottrsquo melleacutekneacutevre vezeti vissza amely veacutelemeacutenye szerint egy ısi ie bhs‑m‑eacuteh2 dheh1‑ rsquoporraacute zuacutez poriacutet (szoacute szerint porraacute tesz)rsquo szintagmaacuten67 alapul (bhs‑m‑eacuteh2‑ rsquoszemeacutet hordaleacutek porrsquo kollektiacutevum a bhos‑moacute‑ rsquodoumlrzsoumlleacutes soumlpreacutesrsquo fıneacutevbıl amely az ie bhes‑ rsquomorzsol soumlpoumlrrsquo ige szaacutermazeacuteka) Szinteacuten ugyanabboacutel a melleacutekneacutevbıl ered szerinte baacuter neacutemi analogikus aacutetalakulaacuteson ment keresztuumll az ısgerm samethaz rsquohomokrsquo szoacute is (vouml pl neacutem Sand) Azt jelenteneacute ez hogy az indoeuroacutepaiak tudataacuteban voltak annak hogy a homok pontosabban a homokszem-cseacutek bizonyos kızetek vagy aacutesvaacutenyi anyagok aproacutezoacutedaacutesaacuteval joumlnnek leacutetre68 Valoacute-sziacutenőbbnek laacutetszik ndash termeacuteszetesen amennyiben elfogadjuk Garnier etimoloacutegiaacutejaacutet ndash hogy a bhs‑h2‑dhh1‑oacute‑ melleacutekneacutev arra az idıre amikor fınevesuumllve a homok megnevezeacutesre kezdteacutek hasznaacutelni maacuter elvesziacutetette eredeti jelenteacuteseacutet lexikalizaacuteloacute-dott eacutes egyszerően csak rsquoporszerő szemcseacutesrsquo jelenteacutessel rendelkezett69 Ez triviaacutelis szemantikai vaacuteltozaacutes azonban azt jelenti hogy az univerbaacutecioacutet magaacutet egy nagyon ısi pre‑proto‑indoeuroacutepai korszakba kellene visszatolnunk

Balles 2009 21ndash22 a gr kulhellipndw rsquogoumlrget hengeriacutetrsquo med kulhellipndomai rsquogoumlrduumll forogrsquo igeacutet egy kolh1imdheh1‑ vagy kolh1imdhh1o‑ rsquogoumlrduumllı forduloacutersquo melleacutekneacutev thematikus igei szaacutermazeacutekakeacutent veacutegsı soron egy alapnyelvi kolh1im dheh1‑ rsquofor-dulaacutes(oka)t csinaacutel forog goumlrduumllrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezetre kiacuteseacuterli meg visszavezetni

66 Ez aloacutel Schutzeichel 2014 monograacutefiaacuteja kiveacutetelt jelent mert ı korpuszalapuacute vizsgaacutelatot is veacute-

gez meghataacuterozott goumlroumlg (Hom Il eacutes Od) veacutedikus (RV) avesztai (gāθā‑k) eacutes hettita (toumlrveacutenyszouml-vegek) szoumlvegek alapjaacuten Ez azonban az alapnyelvi funkcioacuteigeacutekkel eacutes funkcioacuteigeacutes szerkezetekkel kapcsolatban inkaacutebb csak aacuteltalaacutenos koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutet teszi lehetıveacute hiszen a korpuszokban vizsgaacutelt igeacutek funkcioacuteigei hasznaacutelata eacutes annak sajaacutetossaacutegai nem igazaacuten nyelvcsalaacuted‑specifikusak

67 Garnier maga nem hasznaacutelja a funkcioacuteigeacutes szerkezet kifejezeacutest (sem semmilyen maacutes hasonloacute terminust) ehelyett perifrasztikus kauzatiacutev keacutepzıdmeacutenyrıl (bdquorsquoplacer mettre dans tel eacutetatrsquordquo Garnier 2006 82) beszeacutel Schutzeichel 2014 109 maacuter funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent sorolja be a Garnier aacuteltal rekonstruaacutelt szintagmaacutet Balles 2006 35 azonban felhiacutevja a figyelmet arra hogy az oacuteind cvi‑konst-rukcioacutenaacutel (ld 42 o) amelynek neacutevszoacutei eleme instrumentalisi eredető eacutes amely ugyanolyan jelen-teacutest fejez ki mint a Garnier aacuteltal taacutergyalt alapnyelvi dheh1‑igeacutes szerkezetek szőkebb eacutertelemben veacuteve nem funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl hanem kopula‑predikatiacutevum‑konstrukcioacuteroacutel van szoacute Ezeacutert nem taacutergyalom eacuten sem azokat a veacutedikus szerkezeteket amelyben a kar‑ ige faktitiacutev kopulakeacutent fordul elı (ld I 8 2)

68 Schutzeichel 2014 109 a homok szedimentaacutecioacuteval valoacute kialakulaacutesaacutera hivatkozik de veacutelemeacute-nyem szerint a felteacutetelezett indoeuroacutepai szintagma nem erre a folyamatra utalna

69 Garnier 2006 83ndash84 tipoloacutegiai paacuterhuzamkeacutent a szanszkrit bhasmī‑kar‑ rsquohamvaszt hamuvaacute teszrsquo cvi‑konstrukcioacutera (vouml Balles 2006 126) hivatkozik eacutes egy Mahābhārata‑reacuteszletet (MBh 1394ndash9) is ideacutez amelyben ennek neacutevszoacutei oumlsszeteacutetellel bıviacutetett bhasma‑rāśī‑ktam rsquo(szoacute szerint) hamukupaccaacute tettrsquo formaacuteja adatolt (ld meacuteg bhasmīktā purī rsquohamuvaacute eacutegetett vaacuterosrsquo Rām 55511 ideacutezi Balles 2006 126) A MBh‑szoumlvegreacuteszben azonban konkreacutetan szoacute van a fa eleacutegeteacuteseacuterıl elham-vasztaacutesaacuteroacutel azaz a bdquohamuaacutellapotrdquo elızmeacutenyeacuterıl vagyis itt a kifejezeacutes eredeti jelenteacuteseacuteben hasznaacute-latos nem pedig olyan jelenteacutesvaacuteltozaacutessal mint amilyet az alapnyelvi melleacutekneacutevneacutel (illetve fıneve-suumllve a rsquohomokrsquo szoacutenaacutel) minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint felteacuteteleznuumlnk kellene

31

amelynek neacutevszoacutei tagja az ie kelh1‑ rsquofordul megfordulrsquo ige nomen actionisi de-rivaacutetuma Balles tudataacuteban van annak hogy ez a levezeteacutes egy vitatott goumlroumlg hang-vaacuteltozaacutest felteacutetelez (NDh gt ND bdquoin bestimmten Kontextenrdquo) ezeacutert alternatiacutevakeacutent (n 1) a deh3‑ rsquoadrsquo funkcioacuteigeacutet sem zaacuterja ki Ugyanakkor azt is meg kell jegyez-nuumlnk hogy ha figyelembe vesszuumlk a kelh1‑ ige inattingens (intranzitiacutev) voltaacutet eacutes a kolh1i‑ nomen actionis ebbıl eredı rsquofordulaacutesrsquo (nem pedig rsquofordiacutetaacutes goumlrdiacuteteacutesrsquo) jelenteacuteseacutet a kulhellipndw ige tranzitiacutev activumaacutet a mediumhoz keacutepest maacutesodlagosnak kell tartanunk hacsak nem teacutetelezzuumlk fel ndash amirıl Balles nem tesz emliacuteteacutest ndash hogy az alapnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezet kauzatiacutev jelenteacuteső volt (rsquofordulaacutest csinaacutelokoz vmivki maacutesban megforgatrsquo) Schutzeichel 2014 128ndash129 Balles etimoloacutegiaacutejaacutet az emliacutetett hangtani probleacutemaacutek miatt tartja keacutetseacutegesnek

Schutzeichel 2014 107ndash108 (Janda 2000 240ndash241 gondolataacutet koumlvetve) egy ie bhero dheh1‑ rsquozsaacutemaacutenyt szerez zsaacutekmaacutenyolrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezetet felteacutetelez az alapnyelvre A rekonstrukcioacute keacutet aacutelliacutetoacutelagos bizonyiacuteteacutekon alapul de ezek egyike sem teljesen meggyızı Az elsı a gr pšrqw rsquolerombol zsaacutekmaacutenyolrsquo ige amely hangtanilag ndash Grassmann toumlrveacutenyeacutet figyelembe veacuteve ndash szaacutermazhat ugyan egy ie bherdh

‑ gyoumlkbıl de erre a felteacutetelezett gyoumlkre maacutes nyelvekbıl sajnos semmifeacutele paacuterhuzam nincs (ld LIV 77ndash78) ezeacutert alapnyelvi staacutetusza maga is keacutetseacuteges (amire LIV keacuterdıjellel utal) Janda eacutes Schutzeichel ezt a felteacutetelezett gyoumlkoumlt egy bher(o) eacutes dheh1‑ elemekbıl aacutelloacute funkcioacuteigeacutes szerkezetre vezetik vissza oumlsszeolvadaacutessal univerbaacutecioacuteval70 A maacutesik aacutelliacutetoacutelagos eacuterv egy korai veacutedikus szoumlveghely volna mely a bhaacutere dhāḥ szintagmaacutet tartalmazza

(17) saacute no vqṣā vqṣarathaḥ suśipra

azNOM miPLACC bikaNOM erıs_kocsijuacuteNOM szeacutep_ajkuacuteVOC

vqṣakrato vqṣā vajrin bhaacutere

bika_erejőVOC bikaNOM vajrahordozoacuteVOC zsaacutekmaacutenyLOC

dhāḥ (RV 5365cd)

teszAORINJACT2SG

rsquoErıs kocsijuacute bikakeacutent oacute szeacutepajkuacute bikaerejő vajrahordozoacute bikakeacutent segiacutets minket

zsaacutekmaacutenyhozrsquo71

Igaz ugyan hogy a veacuted bhaacutera‑ and dhā‑ etimoloacutegiailag az ie bher‑ eacutes dheh1‑ igeacutekbıl ered viszont az ideacutezett veacutedikus peacuteldaacuteban teljesen elteacuterı argumentumszer-kezet szerepel mint amit fentebb a goumlroumlg ige felteacutetezett eredeteacuteneacutel laacutettunk Itt ugyanis a nas neacutevmaacutesi klitikum az ige taacutergya miacuteg a bhaacutere fıneacutev locativusban aacutelloacute

70 Figyelembe veacuteve hogy az univerbaacutecioacute folyamata rendhagyoacute hangalaki redukcioacuteval jaacuterhat (vouml Balles 2009 22ndash23) leacutenyegeacuteben veacuteve eacuterdektelen hogy miacuteg Janda a neacutevszoacutei tagban egy bher gyoumlk-neacutevszoacutet laacutet a bher‑ rsquovisz elviszrsquo igeacutebıl addig Schutzeichel ugyanabboacutel a gyoumlkbıl thematikus bhero toumlvet rekonstruaacutel Nem deruumll ki azonban hogy Schutzeichel itt puszta tıalakot felteacutetelez‑e a rekonst-ruaacutelt szintagmaacuteban vagy valamilyen sajaacutetos esetragos alakkeacutent fogja fel a bhero formaacutet

71 Schutzeichel 2014 108 Geldner fordiacutetaacutesaacutet koumlveti aki a c eacutes a d pādaacutet kuumlloumln mondatokkeacutent fogja fel Ebben az esetben a c pādaacuteban szereplı nas neacutevmaacutest accusativusi eacuterteacutekben oda kell eacutertenuumlnk a d pādaacuteba is

32

bıviacutetmeacutenykeacutent jelenik meg rsquosegiacutets minket zsaacutekmaacutenyhoz (szoacute szerint) helyezz minket a zsaacutekmaacutenyhozzsaacutekmaacutenynaacutelrsquo (a megszoacuteliacutetott Indra isten) Laacutethatjuk hogy az egyes tagok etimoloacutegiai rokonsaacutegaacuten kiacutevuumll nincs pontos szintaktikai eacutes szemanti-kai paacuterhuzam a keacutet szerkezet koumlzoumltt ezeacutert azt kell mondanunk hogy oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszeti bizonyiacuteteacutek hiacutejaacuten a bher(o) dheh1‑ rsquozsaacutekmaacutenyolaacutest csinaacutel zsaacutekmaacutenyt szerezrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezet rekonstrukcioacuteja teljesen alaptalan

Baacuter keacutetseacutegtelenuumll igaz (vouml Bowern 2008 175ndash176) hogy a funkcioacuteigeacutes szerke-zetek reacuteszt vehetnek oumlsszeolvadaacutesban (univerbaacutecioacuteban) a fentebb ideacutezett eacutes tovaacutebbi hasonloacute szemleacutelető munkaacutek (pl Hackstein 2002 2012 Balles 2006 37ndash39 Janda 2000 2005 2010 stb) veacutelemeacutenyem szerint olyan toumlmegben felteacutetelezik ezt a folya-matot az alapnyelvre illetve a korai kuumlloumlnnyelvi korszakra amely ellentmondani laacutetszik annak a megfigyeleacutesnek hogy a funkcioacuteigeacutek vagy koumlnnyő igeacutek toumlrteacutenetileg aacuteltalaacuteban stabilabbak mint peacuteldaacuteul a segeacutedigeacutek eacutes jobban ellenaacutellnak a nyelvi vaacutel-tozaacutesoknak (ld 60 jz) Gyakran a konkreacutet etimoloacutegiai javaslatok is probleacutemaacutesak eacutes inkaacutebb egyfajta bdquotudomaacutenyos neacutepetimoloacutegiardquo benyomaacutesaacutet keltik72 Nem is be-szeacutelve arroacutel a moacutedszertani probleacutemaacuteroacutel hogy a funkcioacuteigeacutes magyaraacutezatot veacutegsı so-ron baacutermikor alkalmazhatjuk amikor egy szoacuteban egy ndash hagyomaacutenyosan Wurzeler-weiterung‑nak tekintett ndash ‑dh

‑ vagy maacutes potenciaacutelis funkcioacuteigeacutere akaacuter csak taacutevolroacutel emleacutekeztetı szegmentum elıfordul (pl ‑gh

‑ ~ gheh1‑ rsquoeleacuter vhovarsquo) Meacuteg spekula-tiacutevabbaacute vaacutelhat ez a moacutedszer ha raacuteadaacutesul a neacutevszoacutei tag kuumlloumlnboumlzı tıvaacuteltozatait is megengedjuumlk egy adott alapnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezetben73 vagy eacuteppenseacuteggel lexikaacutelisan nyiacutelt azaz kuumlloumlnboumlzı szavakkal betoumllthetı poziacutecioacutekat tartalmazoacute (open‑

slot) konstrukcioacutekat felteacutetelezuumlnk74 Nem tagadva hogy az alapnyelvben is leacutetez(het)tek funkcioacuteigeacutes szerkezetek a

magam reacuteszeacuterıl plauzibilisebbnek tartom azt a forgatoacutekoumlnyvet (vouml Schutzeichel

72 Ld pl Janda 2005 265ndash266 oumltleteacutet (reacuteszben moacutedosiacutetja Balles 2009 20 24 vouml Janda 2010

Schutzeichel 2014 144) gr korUacutembh rsquohegykuacutep orom hegycsuacutecs stbrsquo kOgraverumboj rsquodombtetırsquo lt ie ḱorumgh2o‑ bdquowo man zur Spitze gelangtrdquo vagyis a hegycsuacutecs az ahol a csuacutecsra fel lehet eacuterni () Beekes (GED I 756ndash758) ezzel a szemben az ideacutezett szavakat pregoumlroumlg (azaz nem ie) eredetőnek tartja amit egyeacutebkeacutent a minden bizonnyal rokon korufraquo rsquovminek a teteje koponyarsquo szoacute is taacutemogatni laacutetszik (mb ~ f alternaacutecioacute) Janda nem ad szaacutemot a korufraquo szoacuteroacutel

73 Mint ahogy peacuteldaacuteul Balles 2009 23 teszi a gr dolicOgravej lat longus stb szoacutecsalaacuteddal kapcso-latban amelyet egy ie d(o)lh1(iuo)‑ () + gheh1‑ rsquohosszuacutesaacutegot eleacuterrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezetre vezet vissza Az ilyen tıkeacutepzeacutesbeli kuumlloumlnboumlzıseacuteg maacutes esetekben vilaacutegosan a kuumlloumlnnyelvi keacutepzeacutes bizonyiacute-teacuteka szokott lenni (ld klasszikus peacuteldakeacutent az rsquoaranyrsquo szoacute kuumlloumlnboumlzı tıvaacuteltozatainak keacuterdeacuteseacutet pl Simon 2009 231) hasonloacute moacutedszertani szigorra lenne tehaacutet itt is szuumlkseacuteg

74 Iacutegy jaacuter el bizonyos esetekben peacuteldaacuteul Hackstein 2012 ami lehetıveacute teszi szaacutemaacutera hogy ilyen akaacuter teljesen kuumlloumlnboumlzı funkcioacuteigeacutet eacutes a pontos derivaacutecioacutet illetıen szinteacuten elteacuterı neacutevszoacutei tagot tar-talmazoacute kuumlloumlnnyelvi szerkezeteket nyitott alapnyelvi konstrukcioacutekra vezessen vissza (pl oacutefn wara tuon lt (s)orh3‑eh2 + dheh1‑ ~ gr Atildera fšrein lt (s)ērh3‑ + bher‑ ~ hett warri nāi‑ lt (s)erh3‑i + neHi‑ ld Hackstein 2012 96) Van ugyan raacute kuumlloumlnnyelvi adatunk hogy egy funkcioacuteigeacutet egy szerkezetben egy maacutesik vaacuteltott fel (pl oacutefn wara tuon rsquofigyel vmire figyelmet szentel vminekrsquo a-melyet a kfn‑re teljesen kiszoriacutet a wara neman ld Hackstein 2012 99) de veacutelemeacutenyem szerint erre a jelenseacutegre csak akkor hivatkozhatunk ha konkreacutet bizonyiacuteteacutekaink vannak mind a reacutegebbi mind az uacutej funkcioacuteigeacutere az adott nyelv toumlrteacutenete folyamaacuten

33

2014 145ndash150) hogy bizonyos szerkezetek elemei teacutenylegesen maacuter az alapnyelv-ben oumlsszeolvadtak (univerbaacutecioacute) Az univerbaacuteloacutedott forma szekundeacuter gyoumlkkeacutent eacuter-telmezıdhetett aacutet (reanaliacutezis) ami az eredeti funkcioacuteige szuffixumszerő bdquoWurzel-erweiterungrdquo‑keacutent valoacute absztrakcioacutejaacutet eacutes produktiacutevvaacute vaacutelaacutesaacutet eredmeacutenyezhette (a ‑dh

‑ peacuteldaacuteul faktitiacutev‑kauzatiacutev jelenteacutessel) Ezt azutaacuten uacutejabb szekundeacuter gyoumlkoumlk leacutet-rejoumltte koumlvethette Ez azt jelenti hogy szaacutemos olyan peacutelda lehet a szakirodalomban emliacutetettek koumlzoumltt amelyik valoacutejaacuteban soha nem leacutetezett funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent csak ilyen maacutesodlagos gyoumlk formaacutejaacuteban

A legnagyobb de sajnos szuumlkseacutegszerő hiaacutenyossaacutega minden alapnyelvi funkcioacute-igeacutes szerkezeteket rekonstruaacuteloacute tanulmaacutenynak hogy nem tud semmi biztosat mon-dani a szerkezeteknek a nyelvi rendszerben betoumlltoumltt szerepeacuterıl funkcioacutejaacuteroacutel az egyszerő igeacutekkel szembeni sajaacutetossaacutegairoacutel Ezt ugyanis csak korpuszalapuacute empiri-kus vizsgaacutelat segiacutetseacutegeacutevel tudnaacutenk felderiacuteteni (vouml a neacutemettel kapcsolatban pl Stor-rer 2006 Kamber 2008) Eacutelı nyelvi tipoloacutegiai paacuterhuzamokat figyelembe veacuteve aacutelta-laacuteban azt szoktaacutek felteacutetelezni ndash maacuter amennyiben kiteacuternek erre a keacuterdeacutesre (mint pl Balles 2006 37 Schutzeichel 2014 79) ndash hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek az alap-nyelvben elsısorban stilisztikai‑pragmatikai variaacutensokkeacutent esetleg szaknyelvi ter-minusokkeacutent leacuteteztek hiszen egyreacuteszt az igeacutek sok elembıl aacutelloacute nyitott szoacuteosztaacutelyt alkottak maacutesreacuteszt a denominatiacutev igekeacutepzeacutes eacutes kuumlloumlnfeacutele grammatikai kategoacuteriaacutek (pl aspektus akcioacuteminıseacuteg igeidı igemoacuted) kifejezeacutese is morfoloacutegiai eszkoumlzoumlkkel toumlrteacutent azaz ilyen ceacutelokra funkcioacuteigeacutes szerkezetekre nem volt szuumlkseacuteg Ezek szerint az aspektus‑akcioacuteminıseacuteg kifejezeacutese a kuumlloumlnnyelvi funkcioacuteigeacutes szerkezeteknek csak maacutesodlagosan kialakult feladata lenne (Schutzeichel 2014 79)

I 6 AZ INDO-IRAacuteNI NYELVEK FUNKCIOacuteIGEacuteS

SZERKEZETEINEK NYELVTOumlRTEacuteNETI VIZSGAacuteLATA

I 6 1 AZ INDO-AacuteRJA OumlSSZETETT IGEacuteK

Az indo-aacuterja nyelvek komplex predikaacutetumainak diakroacuten vizsgaacutelata eddig eacuterdemben csak a V1+V2 tiacutepusra a hagyomaacutenyosan uacuten oumlsszetett igeacuteknek nevezett jelenseacutegre (amelyrıl ld 20 jz) koncentraacutelt A kutataacutes ma maacuter aacuteltalaacutenosan elfogadott teacutenykeacutent kezeli hogy a V1+V2 tiacutepus az indoaacuterja nyelvekben a hagyomaacutenyosan absolutivum-nak nevezett ragozhatatlan igeneacutev (konverbium) + ige kapcsolatokboacutel eredeztethetı (Butt 2010 66ndash68 ButtndashLahiri 2013 15ndash18 Slade 2013 vouml Tikkanen 1987 174ndash

34

178)75 Butt 2010 66ndash67 eacutes ButtndashLahiri 2013 16ndash17 uacutegy veacutelekednek hogy a kate-goacuteria kezdetei egeacuteszen az oacuteindig vezethetık vissza eacutes maacuter bizonyos veacutedikus szer-kezetekben is a V1+V2 tiacutepus embrionaacutelis formaacutejaacutet veacutelik felfedezni

(18) vayaacutem hellip yeacute tvā~76 āraacutebhya caacuterāmasi (RV 1574ab)

miPLNOM akiPLNOM teACC megragadABS mozogPRS3PL

rsquomi akik teacuteged (ti Indraacutet) megragadva haladunkrsquo

Butt szerint rsquomi akik aacutellandoacutean ragaszkodunk hozzaacutedrsquo

Ezzel szemben Slade 2013 5ndash12 amellett eacutervel hogy azok az elıfordulaacutesok ame-lyeket Butt eacutes szerzıtaacutersa emliacutet teljesen marginaacutelisak az oacuteindben eacutes bennuumlk az absolutivumi alakot Butt‑tal ellenteacutetben minden tovaacutebbi neacutelkuumll lehet eredeti kon-verbiumi jelenteacutessel is eacutertelmezni Hasonloacute a helyzet a Butt aacuteltal ideacutezett paacuteli szer-kezetekneacutel is (pl (19) benefaktiacutev olvasata) amelyek ugyan tekinthetık a keacutesıbbi fejlıdeacutes kiinduloacutepontjaacutenak de nem bizonyiacutethatoacute minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutelag hogy maacuter itt megtoumlrteacutent az a bizonyos uacutejraelemzeacutes (reanaliacutezis) amely a V1+V2 komplex predikaacutetumokhoz azaz az uacuten oumlsszetett igeacutekhez vezetett

(19) dārūni āharitvā aggiṁ katvā

faaacutegPLACC hozABS tőzACC csinaacutelABS

dassati (Jātaka 129610)

adFUT3SG

rsquoFaaacutegakat hozva tuumlzet keacutesziacutetve oda fogja (azt) adni (neki)rsquo

Butt szerint rsquoFaaacutegakat hozva tuumlzet fog keacutesziacuteteni nekirsquo

Slade 2013 12 megaacutellapiacutetja hogy az uacuten oumlsszetett igeacutek elsı keacutetseacutegtelen peacuteldaacutei csak a 16ndash18 szaacutezadban a korai uacutejind nyelvekben jelennek meg (hasonloacutean veacutelekedik Masica 1991 326 is)

Az indo‑aacuterja nyelvek oumlsszetett igeacuteit areaacutelis szempontboacutel is szoktaacutek vizsgaacutelni mint a deacutel‑aacutezsiai nyelvi teacuterseacuteg egyik jellegzetes vonaacutesaacutet (Masica 1976 141ndash158 vouml Masica 1991 326ndash330) A jelenseacuteg kialakulaacutesaacuteban eacutes elterjedeacuteseacuteben toumlbben a dra-vida nyelvek szubsztraacutetumhataacutesaacuteval szaacutemolnak aminek azonban ellentmondani laacutet-szik (vouml ButtndashLahiri 2013 25 P E Hook nyomaacuten) hogy az a mai indo‑aacuterja teruumllet

75 Ashwini Deo egy kiadatlan elıadaacutesa alapjaacuten Butt 2010 69ndash71 azt is valoacutesziacutenősiacuteti hogy a

V1+V2 komplex predikaacutetumok egyre gyakoribb hasznaacutelata az indo‑aacuterja nyelvekben oumlsszefuumlgg az igekoumltık (preverbumok vagy lokaacutelis partikulaacutek) fokozatos eltőneacuteseacutevel

76 Itt jegyzem meg hogy a veacutedikus szoumlvegek koumlzuumll a metrikus szoumlvegeket a metrikailag bdquohelyre-aacutelliacutetottrdquo formaacuteban koumlzloumlm (a RV‑naacutel van NootenndashHolland 1995 kiadaacutesa alapjaacuten) A saṃhitā‑pāṭhaacute-ban nem szereplı de metrikailag bizonyiacutethatoacutean egykor meglevı magaacutenhangzoacutekat alsoacute indexben tuumlntetem fel Ezen feluumll ndash a glosszaacutelaacutes megkoumlnnyiacuteteacutese eacuterdekeacuteben ndash kuumlloumlnvaacutelasztottam azokat a sza-vakat is amelyek valamilyen magaacutenhangzoacute‑saṃdhi miatt a saṃhitā‑szoumlvegben oumlsszevontan szere-pelnek Ezeket az eseteket ~ jellel jeloumlloumlm A fenti szoumlveghelyen peacuteldaacuteul a saṃhitā-pāṭha olvasata tvā~ āraacutebhya helyett tvāraacutebhya

35

ahol a legnagyobb a komplex predikaacutetumok gyakorisaacutega a dravida nyelvteruumllet kouml-zeacuteppontjaacutetoacutel messze talaacutelhatoacute ButtndashLahiri 2013 26 ezeacutert lehetseacutegesnek tartjaacutek hogy a jelenseacuteg szeacutelesebb koumlrő koumlzeacutepkori elterjedeacutese inkaacutebb a mogul invaacutezioacuteval megjelenı toumlroumlk nyelvi hataacutessal fuumlgg oumlssze

Ennek a V1+V2 tiacutepusra vonatkozoacute eacuteleacutenk tudomaacutenyos diskurzusnak a feacutenyeacuteben meglepınek tőnhet hogy az indo‑aacuterja N+V funkcioacuteigeacutes szerkezetekkel kapcsolat-ban szinte nem is talaacutelunk diakroacuten szempontuacute vizsgaacutelatokat sıt a szakirodalom az oacuteindre vonatkozoacutelag az alapos szinkroacuten elemzeacutessel is adoacutes marad Az uacutejind nyel-vekkel foglalkozoacute tanulmaacutenyok jobbaacutera csak megemliacutetik hogy a jelenseacuteg maacuter az oacuteindben is leacutetezett (ld pl Gaeffke 1967 191ndash19277) de a kategoacuteria nyelvtoumlrteacuteneti fejlıdeacuteseacutet eacuterdemben nem taacutergyaljaacutek78 Kiveacutetelt jelent Montaut 2016 aki tanulmaacute-nyaacuteban kiteacuter a hindiacute N+V komplex predikaacutetumok toumlrteacuteneti fejlıdeacuteseacutere is Montaut a igerendszer aacutetalakulaacutesaacuteval (a tranzitivitaacutes eacutes az igenem koacutedolaacutesaacutenak vaacuteltozaacutesai-val) eacutes a perzsa joumlveveacutenyszavak 16ndash18 szaacutezadtoacutel kezdıdı toumlmeges megjeleneacuteseacutevel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe e komplex predikaacutetumok gyors elterjedeacuteseacutet mikoumlzben meg-jegyzi hogy jelenleacutetuumlk a szanszkritban marginaacutelis volt mint ahogy peacuteldaacuteul az an-golban is az79

I 6 2 AZ N+V TIacutePUS A PERZSA NYELV TOumlRTEacuteNETEacuteBEN

A perzsa nyelvvel kapcsolatban amelyben ndash mint fentebb (7 jz) emliacutetettem ndash a funkcioacuteigeacutes szerkezetek avagy komplex predikaacutetumok sajaacutetos staacutetusszal rendelkez-nek maacuter szuumlletettek eacuterdemi nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacutelatok Aneacutelkuumll hogy a reacuteszletek-ben elmeruumllneacutenk eacuterdemes megemliacuteteni A Korn tanulmaacutenyaacutet (Korn 2013) aki arra a megaacutellapiacutetaacutesra jut hogy a komplex predikaacutetumok a nyelvi rendszerben bekoumlvet-kezı kuumlloumlnfeacutele aacutetrendezıdeacutesek koumlvetkezteacuteben a koumlzeacutep‑perzsaacuteban formaacuteloacutedtak ki (vouml Telegdi 1951 320ndash321 Ciancaglini 2011 11ndash12) baacuter bizonyos kar‑ igeacutevel alkotott roumlgzuumllt szerkezetek maacuter az oacuteperzsa korszakban is kitapinthatoacutek amelyek szinteacuten fontos szerepet jaacutetszottak a folyamatban

77 Krause 2014 504ndash505 az oacuteeacuteszaki szkaldikus koumllteacuteszet stiacutelusaacuteval kapcsolatban emliacuteteacutest tesz a szanszkrit nyelv kar‑ igeacutevel alkotott koumlruumlliacuteraacutesairoacutel eacutes szembeaacutelliacutetja azt a veacutedikus himnuszok nyelveacute-vel bdquowelche Fuumllle von finiten Verbalformen tritt uns da entgegenrdquo Mint laacutetni fogjuk a helyzetkeacutep enneacutel a kisseacute romantikus megaacutellapiacutetaacutesnaacutel valamivel aacuternyaltabb

78 Ciancaglini 2011 8ndash9 eacutertelmezeacuteseacuteben az hogy az uacutejind nyelvekben iacutegy a hindiacuteben eacutes az urduacute-ban leacuteteznek N+V funkcioacuteigeacutes szerkezetek elsısorban a perzsa nyelv hataacutesaacutenak tudhatoacute be baacuter megjegyzi (9 n 23) hogy ezt nagy meacuterteacutekben taacutemogatta a sok hasonloacute oacuteind eredető szerkezet jelen-leacutete Ez tehaacutet ugyanolyan folyamat lenne mint amelyet fentebb (62 jz) peacuteldaacuteul a japaacutennal eacutes az angollal kapcsolatban emliacutetettem ti hogy a nyelvben maacuter eleve leacutetezı kategoacuteria kuumllsı hataacutesra lesz igazaacuten produktiacutev eacutes gyakori nyelvi eszkoumlz Azonban keacuterdeacuteskeacutent vetıdik fel hogyan egyeztethetı ez oumlssze azzal hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek a klasszikus szanszkritban nagy szaacutemban jelen vannak szaporodaacutesuk eacutes elterjedeacutesuumlk pedig maacuter a veacutedikus nyelv keacutesıbbi szakaszaiban is megfigyelhetı Ekkor ugyanis perzsa hataacutessal meacuteg nem szaacutemolhatunk

79 Az utoacutebbi aacutelliacutetaacutes mindkeacutet fele (ti mind a szanszkritra mind az angolra vonatkozoacutelag) lega-laacutebbis vitathatoacute

36

Talaacuten kisseacute tuacutelzott Korn oacutevatossaacutega azt illetıen hogy leacuteteztek‑e maacuter a koumlzeacutep‑

perzsa elıtt is funkcioacuteigeacutes szerkezetek ha figyelembe vesszuumlk Ciancaglini 2011 15ndash16 megfigyeleacuteseacutet hogy Kr e 5 szaacutezadi Egyiptomban talaacutelt de a susai perzsa kiraacutelyi kancellaacuteriaacuteban keacuteszuumllt araacutemi szoumlvegekben maacuter olyan szerkezetekkel ta-laacutelkozunk (a ‛bd rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel) amelyek a seacutemitıl idegenek eacutes minden valoacutesziacute-nőseacuteg szerint perzsa mintaacutera alakultak ki E szerkezetek fıneacutevi tagja nem egy eset-ben maga is perzsa joumlveveacutenyszoacute pl araacutemi hndrz y‛bdwn rsquoutasiacutetaacutesokat fognak adnirsquo (az araacutemi hndrz szoacute egy oacutep handarza fıneacutev aacutetveacutetele vouml kp handarz rsquotanaacutecsrsquo) Ezek a kalkok azt mutatjaacutek hogy az oacuteperzsaacuteban ndash meacuteg ha nem is a kiraacutelyfeliratokroacutel ismert regisztereacuteben ndash maacuter leacuteteztek a keacutesıbbi komplex predikaacutetumokkal analoacuteg de legalaacutebbis azok koumlzvetlen elızmeacutenyeacutenek tekinthetı szerkezetek80 Az araacutemi adatok indirekt tanuacutesaacutega eacutes az oacuteperzsa korpusz csekeacutely meacuterete miatt azonban ezek vizsgaacute-lata nem kecsegtet sok eredmeacutennyel81 Elmeacuteletileg sokkal jobb helyzetben vagyunk az indo‑aacuterja nyelvekkel kapcsolatban ugyanis itt maacuter az oacuteind korszakban nagy mennyiseacutegő szoumlvegre alapozhatjuk vizsgaacutelatainkat

80 A feliratokon adatolt szerkezetek koumlzuumll leginkaacutebb a szaacutemos alkalommal (ld Kent 1953 213)

elıforduloacute hamaranam kar‑ figyelemre meacuteltoacute a a‑v‑d‑a h‑m‑r‑n‑m a‑ku‑u‑n‑v (DB II 34) avadā hamaranam akunava ott csataACC csinaacutelPST3PL Korn 2013 42ndash43 szerint a szerkezet nem tekinthetı komplex predikaacutetumnak ugyanis itt szerinte

az ige megırzi lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (rsquoveacutegrehajt veacuteghezviszrsquo) eacutes a fıneacutev is referenciaacutelis jeleneacuteső rsquoott vitteacutek veacuteghez (azt) a (bizonyos) harcot ott viacutevtaacutek meg (azt) a (konkreacutet) uumltkoumlzetetrsquo azaz a kifejezeacutes Korn eacutertelmezeacuteseacuteben nem egyszerően azt jelenti hogy rsquoharcolrsquo Ezzel rokoniacutethatoacute veacutelemeacutenyt keacutep-visel Schmitt 2014 188 is aki azonban azokban az esetekben amikor a szerkezetben az ige carta-naiy infinitivusa szerepel (pl DB I 93 II 33 stb) maacuter az aacuteltalaacutenosabb rsquoharcba szaacutellrsquo jelenteacutessel szaacutemol Veacutelemeacutenyem szerint neheacutez a keacutet eset koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteget tenni eacutes uacutegy gondolom a szerkezet esetleg funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tekinthetı (meacuteg ha komplex predikaacutetumnak bizonyos esetekben nem is mert a referenciaacutelis fıneacutevi tag miatt VP‑keacutent kell kezelnuumlnk) ugyanis az ige jelenteacutese abszt-rakt jellegő nem az eredeti konkreacutet rsquoalkot leacutetrehoz megcsinaacutelrsquo A fıneacutev referenciaacutelis jelenteacutese sem akadaacutelyozza a funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest hiszen amint fentebb (ld 25 o) laacutettuk a funkcioacuteigeacutes szer-kezeteknek leacutetezik ilyen nem prototipikus formaacuteja is Szinteacuten ezt laacutetszik taacutemogatni a hamaranam kar‑ szintagmaacuten alapuloacute hamaranakara DNb 34 determinatiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel is amelynek jelen-teacutese rsquoharcosrsquo vagyis az aki bdquoharcotharcolaacutest csinaacutelrdquo (vouml ugyanabban a sorban ušhamaranakara rsquojoacute harcosrsquo)

81 Ciancaglini 2011 17ndash18 Korn veacutelemeacutenyeacutetıl elteacuterıen arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a jelenseacuteg indo‑iraacuteni koruacute hiszen mind az oacuteindben mind az oacuteperzsaacuteban van raacute adatunk Keacutesıi uacutejiacutetaacutesnak tartja azonban amiatt hogy hasonloacute szerkezetek nem mutathatoacutek ki a rokon nyelvekbıl eacutes az oacuteind ill oacuteiraacuteni korszakban a szerkezet maga sem grammatikalizaacuteloacutedott meacuteg Kiemeli hogy csak a klasszikus szanszkritban eacutes a koumlzeacutep‑perzsaacuteban nıtt meg a gyakorisaacutega eacutes ekkor vaacutelt a denominaacutelis igekeacutepzeacutes fı eszkoumlzeacuteveacute

37

I 7 A KAR- IGEacuteVEL ALKOTOTT FUNKCIOacuteIGEacuteS

SZERKEZETEK A VEacuteDIKUS NYELVBEN

Oumlsszpontosiacutetsunk ezek utaacuten a bevezetı gondolatok utaacuten magaacutera a veacutedikus nyelvre Mielıtt azonban munkaacutem tulajdonkeacuteppeni teacutemaacutejaacutera a kar‑ igeacutere eacutes a vele alkotott szerkezetek vizsgaacutelataacutera raacuteteacuterneacutek eacuterintsuumlnk roumlviden neacutehaacuteny olyan kifejezeacutest ame-lyek Kamber prototiacutepus‑elmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacuteseacutet alkalmazva prototipikus funkcioacutei-geacutes szerkezeteknek minısiacutethetık Igaz Kamber fentebb emliacutetett kriteacuteriumai koumlzuumll a 2 pont egybıl kiesik a veacutedikus szerkezetek vizsgaacutelataacutenaacutel ugyanis a veacutedikus nyelv-ben elenyeacuteszı azoknak a szavaknak a szaacutema amelyek valoacuteban neacutevszoacutet kormaacutenyzoacute pre‑ vagy posztpoziacutecioacutenak tekinthetık (vouml Renou 1952 323ndash324) eacutes eddigi meg-figyeleacuteseim szerint ezek potenciaacutelisan funkcioacuteigeacutesnek tekinthetı szerkezetekben nem is szerepelnek A neacutemet nyelv mozgaacutest eacutes egyeacuteb rokon jelenteacuteseket kifejezı igeacutei mellett aacutelloacute prepoziacutecioacutes kifejezeacuteseknek a veacutedikus oacuteindben rendszerint puszta esetek felelnek meg

A maradeacutek haacuterom szempont alapjaacuten a neacutemet in Zorn geraten‑tiacutepusnak megfelelı prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tekinthetjuumlk a rsquomegy haladrsquo jelenteacuteső igeacutek (gam‑ ay‑ yā‑) aacutellapotot kifejezı deverbaacutelis (ritkaacutebban deadjektivaacutelis) absztrakt fıneacutevvel alkotott kapcsolataacutet amely valamilyen aacutellapotba keruumlleacutest valamilyen aacutel-lapotuacutevaacute vaacutelaacutest fejez ki (ingressziacutev akcioacuteminıseacuteggel) A tiacutepus maacuter a korai veacutedikus-ban felbukkan (20) (21) de igazaacuteboacutel csak keacutesıbb lesz igazaacuten elterjedt Itt illuszt-raacutecioacutekeacuteppen neacutehaacuteny epikus szanszkritboacutel szaacutermazoacute tipikus peacuteldaacutet ideacutezek (22)ndash(25)

(20) saacute puṣṭiacuteṃ yāti (RV 1775d)

az gyarapodaacutesACC megyPRS3SG

rsquoaz felviraacutegzikrsquo (szoacute szerint rsquogyarapodaacutesba megyrsquo)

(21) aacutegann hellip śraacutevo bhaacuted (RV 33710a)

megyPST2SG hiacuterneacutevACC nagyACC

rsquonagy hiacuternevet szerezteacutelrsquo (szoacute szerint rsquonagy hiacuterneacutevbe menteacutelrsquo)82

(22) vismayaṃ hellip paraṃ yayuḥ (MBh 111733d)

csodaacutelkozaacutesACC legnagyobbACC megyPRF3PL

rsquonagyon elcsodaacutelkoztakrsquo

82 A peacuteldaacuteboacutel kitőnik hogy az oacuteindben ez a tiacutepus megengedi a neacutevszoacutei tag melleacutekneacutevi jelzıvel

toumlrteacutenı bıviacuteteacuteseacutet (bhaacuted rsquonagyrsquo ld (22) (25) paraṃ rsquolegnagyobbrsquo) Ezek a jelzık a neacutevszoacuteban fog-lalt cselekveacutes fokaacutet fejezik ki (a cselekveacutest itt taacuteg eacutertelemben veacuteve) A (21)‑ben talaacutelhatoacute szerkezet neacutevszoacutei tagja (śraacutevas‑ rsquohiacuterneacutevrsquo) keacutetseacutegtelenuumll deverbaacutelis absztrakt fıneacutev (a śrav‑ rsquohallrsquo igeacutebıl) azon-ban nem nomen actionis hanem nomen rei actae rsquoaz amit valakirıl hallanakrsquo A deverbaacutelis fınevek tiacutepusairoacutel eacutes jelenteacuteseacuterıl ld alaacutebb (I 8 4)

38

(23) nāśaṃ yāsyati (MBh 51314b)

pusztulaacutesACC megyFUT3SG

rsquoel fog pusztulnirsquo

(24) paritoṣaṃ na gacchanti (Rām 15720c)

oumlroumlmACC nem megyPRS3PL

rsquonem fakadnak oumlroumlmrersquo

(25) viṣādam agamat param (Rām 2712d)

szomoruacutesaacutegACC megyAOR3SG legnagyobbACC

rsquonagyon elszomorodottrsquo

Ezekneacutel a szerkezetekneacutel az igei tag deszemantizaacuteloacutedaacutesa abban aacutell hogy nem konk-reacutet fizikai eacutertelemben vett mozgaacutest jelent hanem absztrakt moacutedon egy aacutellapot eleacute-reacuteseacutet valamilyen aacutellapotba keruumlleacutest fejez ki

Nehezebb dolgunk van a kar‑ rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel amelynek funkcioacuteigeacutes hasznaacutelata munkaacutem tulajdonkeacuteppeni taacutergyaacutet keacutepezi A kar‑ ige jelenteacutese ugyanis nem mozgaacutest ill valamilyen poziacutecioacuteban leveacutest fejez ki azaz a vele alkotott szerkezetek eleve nem eleacutegiacutetik ki a fenti neacutegy illetve ndash a 2 kriteacuteriumot a prepoziacutecioacutes szerkezet hasznaacutelataacutet mellızve ndash haacuterom szempont mindegyikeacutet Ez azt jelenti hogy kar‑ igeacutevel alkotott funkcioacuteigeacutes szerkezetek ndash legalaacutebbis Kamber modelljeacuteben ndash nem tartoznak a proto-tipikus centraacutelis szerkezetek koumlzeacute hanem perifeacuterikusabb poziacutecioacutet foglalnak el83

Vizsgaacuteljuk meg a maradeacutek keacutet Kamber‑feacutele kriteacuteriumot a kar‑ ige funkcioacuteigei voltaacutet azaz szemantikai kiuumlresedeacuteseacutet deszemantizaacutecioacutejaacutet (ez Kamber alapkriteacuteriu-ma) illetve a neacutevszoacutei tag deverbaacutelis absztrakt fıneacutevi jellegeacutet

Ahhoz hogy egy ige funkcioacuteigei hasznaacutelatban megfigyelhetı deszemantizaacutecioacute-jaacuteroacutel beszeacutelhessuumlnk ideaacutelis esetben szuumlkseacuteges lenne tisztaacutezni az igeacutenek azt az alap-jelenteacuteseacutet amelyhez keacutepest jelenteacutesbeli kiuumlresedeacutest mutat Baacuter itt szigoruacutean veacuteve csak szinkroacuten szempontokat kellene figyelembe vennuumlnk eacutes az egyes elıfordulaacutesok kontextuaacutelis segiacutetseacutegeacutevel kellene ezt meghataacuteroznunk szuumlkseacutegesnek tartom bemu-tatni az ige etimoloacutegiaacutejaacutet is

83 Amint fentebb (23 o) maacuter emliacutetettem a rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel alkotott szerkezeteket a neacutemet szaki-

rodalom egy reacutesze nem is sorolja a funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlzeacute hanem az uacuten nominalizaacutecioacutes igeacutes szerkezetek koumlzoumltt tartja szaacutemon A taacutemasztoacute igeacutes szerkezetek koumlzoumltt ez a tiacutepus prototipikusnak szaacutemiacutet

39

I 8 A KAR- IGE ETIMOLOacuteGIAacuteJA EacuteS HASZNAacuteLATI KOumlREI

I 8 1 A KAR- IGE ETIMOLOacuteGIAacuteJA

Az oacutei kar‑ ige a legelterjedtebb felfogaacutes szerint az ie ker‑ folytataacutesa (ld IEW 641ndash642 LIV 391ndash392 az s mobileacutes vaacuteltozatroacutel LIV 391 n 3 392 n 6) Ennek elsıdleges konkreacutet jelenteacutese rsquovaacuteg levaacuteg faragrsquo volt amelyet igei formaacuteban legtisz-taacutebban az anatoacuteliai nyelvekben laacutetunk hett kuerzi rsquovaacutegrsquo iteratiacutev kuraski[zzi] rsquouacutejra eacutes uacutejra vaacutegrsquo kurkuriyat (praet) rsquomegcsonkiacutetottarsquo eacutekiacuteraacutesos luvi kuwarti rsquovaacutegrsquo hier luvi REL+rai‑ (azaz kwar‑) rsquovaacuteg levaacutegrsquo84 Az igeacutet minden bizonnyal eredmeacutenytaacuter-gyas szintagmaacuteban is lehetett hasznaacutelni rsquo(egy alakot egy szobrot egy taacutelat stb) kifaragrsquo Ennek a jelenteacutesnek a kiterjeszteacuteseacutevel joumlhetett leacutetre a rsquoleacutetrehoz elıaacutelliacutet megalkotrsquo jelenteacutes amely maacuter nem korlaacutetozoacutedott a faragaacutes kivaacutejaacutes vaacutegaacutes mővele-teacutere eacutes baacutermilyen taacutergy leacutetrehozaacutesaacutet jelenthette Ez utoacutebbi jelenteacutesbıl (de tulajdon-keacuteppen akaacuter meacuteg a szőkebb jelenteacutesbıl is) magyaraacutezhatoacute az oacuteiacuter cruth velszi pryd (lt k‑tu‑) rsquoalak formarsquo neacutevszoacutei derivaacutetum jelenteacutese is (lt rsquoamit vki alkotott leacutetre-hozottrsquo azaz nomen rei actae)85 Szinteacuten van konkreacutet jelenteacutese az etimoloacutegiailag ide tartozoacute litvaacuten kugraverti igeacutenek is rsquoalapiacutet eacutepiacutet felaacutelliacutet leacutetrehozrsquo illetve rsquotuumlzel főtrsquo (Fraenkel 1962 I 319)

Absztrakt jelenteacutessel az indo‑iraacuteni nyelvekben (oacutei kar‑ av kar‑ oacutep kar‑) eacutes bizonyos kelta adatokban talaacutelkozunk (koumlzeacutep‑velszi paraf [praes sing 1] rsquookoz veacuteghezvisz szerezrsquo koumlzeacutep‑breton paras [praet sing 3] LIV 391 Matasović 2009 178) Ez a megoszlaacutes (indo‑iraacuteni eacutes kelta adatok) ndash hozzaacuteteacuteve hogy a legko-raacutebbi (anatoacuteliai) adatokban kizaacuteroacutelag konkreacutet jelenteacutese van a rokon igeacuteknek ndash arra utal hogy az absztrakt jelenteacutes nem vezethetı vissza az alapnyelvre hanem poszt‑

84 A hettita igeacuterıl eacutes oumlsszes elıfordulaacutesaacuteroacutel ld EDHIL 486ndash487 (az alapnyelvre rsquometsz vaacuteg

vaacutegaacutessal formaacutelrsquo jelenteacutest teacutetelez fel) az eacutekiacuteraacutesos luvi szavakroacutel ld Melchert 1993 116 a hieroglif luvi igeacuterıl LIV 391 n 2 EDHIL 487 IEW 641 figyelmen kiacutevuumll hagyja az anatoacuteliai adatokat eacutes aacuteltalaacutenosabb jelenteacutest ad meg bdquomachen gestalten vielleicht urspruumlnglich von irgendeiner nicht mehr bestimmbaren Handwerkstaumltigkeitrdquo Meglepı moacutedon Knobloch 1981 45ndash46 szinteacuten nem em-liacuteti az anatoacuteliai adatokat meacutegis Pokorny‑naacutel sokkal pontosabb ndash eacutes alapvetıen helyes ndash alapjelenteacutest hataacuteroz meg bdquodurch Schleifen oder Schnitzen aushoumlhlenrdquo azaz rsquocsiszolaacutessal vagy faragaacutessal kivaacutej vmitrsquo Eacuterdekesseacutegkeacuteppen megjegyezhetjuumlk hogy Knobloch ehhez a jelenteacuteshez kapcsolja az oacutei kxmi‑ rsquofeacutereg kukacrsquo szoacutet is (lt k‑mi‑) meacutegpedig azon az alapon hogy az ilyen aacutellatok jellemzıje hogy kivaacutejjaacutek a faacutet vagy a gyuumlmoumllcsoumlt Errıl a lehetseacuteges etimoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesrıl EWAia I 394ndash395 nem tesz emliacuteteacutest Neheziacuteti a keacuterdeacutest hogy a k‑mi‑ rekonstruktum mellett az alapnyelvre egy ‑mi‑ toumlvet is fel kell teacuteteleznuumlnk ugyanazzal a jelenteacutessel (amelybıl pl a neacutem Wurm ang worm szoacute szaacutermazik) eacutes a kettı viszonya nem tisztaacutezott

85 Vouml a lat figura szoacute viszonyaacutet a fingo rsquoalkot keacutesziacutetrsquo igeacutevel A latin ige az ie dheǵh‑ rsquogyuacuter dagasztrsquo (LIV 140ndash141) gyoumlkbıl szaacutermazik (az elsıdleges jelenteacuteshez vouml goacutet daigs oacutefn teig neacutem Teig rsquoteacutesztarsquo lt dhoǵho‑)

40

alapnyelvi uacutejiacutetaacutes86 az egyes aacutegakban87 Ez egyeacutertelmően azt implikaacutelja hogy a kar‑ igeacutenek legkoraacutebban az indo‑iraacuteni korszakban alakulhatott ki a szemantikai abszt-rakcioacutet felteacutetelezı funkcioacuteigei hasznaacutelata (vouml Korn 2013 52) a ker‑ ige az indo-euroacutepai alapnyelvben ilyen szereppel biztosan nem rendelkezett

Ami a formai szempontokat illeti mindenkeacuteppen szoacutet kell meacuteg ejtenuumlnk az ige imperfectumtoumlveacutenek a keacutepzeacuteseacuterıl Mint ismeretes a kar‑ ige a gvedaacuteban szinte kiveacutetel neacutelkuumll ‑nu‑‑no‑ nazaacutelis szuffixummal keacutepezi imperfectumtoumlveacutet az uacuten 5 igeosztaacutely keacutepzeacutesi mintaacutejaacutenak megfelelıen (kṇoacute-kṇu‑ elıfordulaacutesait ld Lubots-ky 1997 434ndash439) Az oacuteveacutedikus korszaktoacutel kezdıdıen ezt a keacutepzeacutesi moacutedot a 8 igeosztaacutelyos karo‑kuru‑ imperfectumtı vaacuteltja fel A gvedaacuteban meacuteg csupaacuten haacuterom alkalommal (act imperat sing 2 kuru RV 10192b eacutes 101452d act ind praes impf plur 1 kurmaacutes RV 10517a) fordul elı a kur(u)‑ gyenge imperfectumtı de roumlvidesen leacutenyegileg maacuter a koumlzeacutepveacutedikus proacutezai szoumlvegek koraacutera az uacutej forma tel-jesen kiszoriacutetja a koraacutebbi nazaacutelis tıkeacutepzeacutest (Hoffmann 1976 575) K Hoffmann meggyızıen mutatja be (Hoffmann 1976 575ndash588 vouml meacuteg Werba 1992 16 LIV 392 n 7 Lubotsky 2012 177 eacutes n 4) hogy a karo‑kuru‑inflexioacutes alakok alleg-ro‑vaacuteltozatkeacutent joumlhettek leacutetre a gyors tempoacutejuacute beszeacutedben meacutegpedig a keacutesıbbi kouml-zeacutepind hangfejlıdeacutest megelılegezı az ismert oacuteind nyelvvaacuteltozatokban kiveacuteteles-nek szaacutemiacutetoacute hangvaacuteltozaacutesok reacuteveacuten Ebben a vaacuteltozaacutesban kulcsszerepe volt annak hogy a kar‑ ige faktitiacutev kopulakeacutent (ld errıl I 8 2) eacutes perifrasztikus szerkezetek igei tagjakeacutent azaz toumlbbeacute‑keveacutesbeacute kiuumlresedett jelenteacutessel segeacutedigeszerően is hasz-naacutelatos volt (Hoffmann 1976 580) ugyanis a funkcioacuteszavak kuumlloumlnoumlsen az allegro koumlzleacutesben nagy meacuterteacutekben ki vannak teacuteve a fonoloacutegiai eroacutezioacutenak elkopaacutesnak88 Az is igaz azonban hogy ez az imperfectumkeacutepzeacutest illetı vaacuteltozaacutes a kar‑ ige fıigei hasznaacutelataacuteban is megfigyelhetı nem csak a funkcioacuteigei hasznaacutelatban89

86 Vouml LIV 391 n 1 erre vonatkozoacute megjegyzeacuteseacutet 87 A kar‑ ige etimoloacutegiaacutejaacutera vonatkozoacute maacutesik lehetıseacuteg az eredetileg szinteacuten joacutel koumlruumllhataacuterolhatoacute

konkreacutet jelenteacutessel rendelkezı ie (s)ker‑ rsquonyuacutez kapar levaacutegrsquo gyoumlkbıl (LIV 556ndash557 vouml oacuteeacutesz skera rsquovaacuteg nyuacutezrsquo neacutem scheren gr kehelliprw rsquolenyiacuter levaacutegrsquo) valoacute szaacutermaztataacutes (vouml LIVAdd sv 1 (s)ker Schutzeichel 2014 95) VIA 168ndash170 eacutes 259 azzal szaacutemol hogy a keacutet ie gyoumlk (ker‑ eacutes (s)ker‑) reflexe az oacuteindben kontaminaacuteloacutedott Ha a laacutebjegyzetben megfogalmazott aacutellaacutespontot fo-gadjuk is el az absztrakt rsquocsinaacutel stbrsquo jelenteacutest mindenkeacuteppen indo‑iraacuteni kuumlloumlnnyelvi innovaacutecioacutenak kell tartanunk

88 A fonoloacutegiai eroacutezioacute eacutes a grammatikalizaacutecioacute viszonyaacuteroacutel ld HopperndashTraugott 2003 154ndash159 (a szerzık raacutemutatnak arra is hogy a fonoloacutegiai eroacutezioacute nem szuumlkseacutegszerő velejaacuteroacuteja a grammatika-lizaacutecioacutenak)

89 Ld fentebb (27 jz) arroacutel hogy a koumlnnyő vagy funkcioacuteigeacutek egy‑keacutet ritka kiveacuteteltıl eltekintve mindig azonosak egy lexikaacutelis fıigeacutevel

41

I 8 2 A KAR- MINT FAKTITIacuteV KOPULA

Ki kell emelnem azt is hogy munkaacutemban a veacutedikus kar‑ igeacutevel alkotott szerkezetek koumlzuumll csak azokat taacutergyalom amelyekben a neacutevszoacutei tag az ige egyetlen accusati-vusban90 aacutelloacute bıviacutetmeacutenye (Nacc + kar-)91 Nem keacutepezik tehaacutet taacutergyaacutet a vizsgaacutelatnak a kar‑ igeacutenek azok az ndash egyeacutebkeacutent rendkiacutevuumll gyakori ndash elıfordulaacutesai amikor uacuten faktitiacutev kopulakeacutent szerepel92 Ezen a hasznaacutelaton beluumll keacutet csoportot lehet megkuuml-loumlnboumlztetni Egyreacuteszt aacutellhatnak a kar‑ faktitiacutev kopula mellett rsquovmitvkit vmiveacutevki-veacutevmilyenneacute teszrsquo jelenteacutesben predikatiacutev neacutevszoacutek (fınevek eacutes melleacuteknevek) a ha-gyomaacutenyosan kettıs accusativusnak nevezett szerkezetben vagyis amikor a pre-dikatiacutev neacutevszoacutet (eredmeacutenyhataacuterozoacutet) esetben93 egyeztetjuumlk a taacuterggyal Laacutesd peacuteldaacuteul

(26) kdhiacute mā devaacutevantam (RV 64710d)

csinaacutelAORIMP2SG eacutenACC istenek_aacuteltal_kedveltACC

rsquoTegyeacutel engem az istenek aacuteltal kedveltteacutersquo

(27) tuvm agna āditiysa āsiacuteyagraveṃ

teACC AgniVOC ĀdityaPLNOM szaacutejACC

tuvṃ jihvṃ śuacutecayaś cakrire

teACC nyelvACC feacutenyesPLNOM csinaacutelPRFMED3PL

kave (RV 2113ab)

boumllcsVOC

rsquoOacute Agni teacuteged tettek az Ādityaacutek a szaacutejukkaacute teacuteged a feacutenyesek a nyelvuumlkkeacute oacute boumllcsrsquo

90 Ez aloacutel a ragozhatatlan ideofoacutenok jelentenek kiveacutetelt (ld 48ndash49 o) de szintaktikailag itt is

taacutergyas szintagmaacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk 91 Fontos kiemelni hogy ez nem mindig jelent taacutergyi argumentum‑szerepet ugyanis a funkcioacute-

igeacutes szerkezetek prototipikus fajtaacutejaacutenaacutel valoacutejaacuteban komplex predikaacutetumokroacutel van szoacute amelyben a fıneacutevi tag nem DP hanem N0 kategoacuteriaacutejuacute eacutes nem argumentuma csupaacuten bdquokvaacutezi‑argumentumardquo (ld VinczendashCsirik 2011 1111 Vincze 2011b 152ndash153) a funkcioacuteigeacutenek Itt jegyzem meg azt is hogy bizonyos szoumlveghelyek arra utalnak leacutetezik a kar‑ igeacutenek szintaktikailag intranzitiacutev hasznaacutelata is Laacutesd peacuteldaacuteul

a taacutethā kṇu yaacutethā hellip uśmaacutesi hellip (RV 13012bc) uacutegy cselekszikIMP2SG ahogy vaacutegyikPRS3PL rsquoCselekedj uacutegy ahogy akarjukrsquo

Ezzel szemben Keydana 2013 276ndash277 a kṇu igealakot itt is tranzitiacutevnak fogja fel taacutergya pro amely az itt nem ideacutezett a pāda tad neacutevmaacutesaacuteval koreferens (bdquoso mache esrdquo) Persze elmeacuteletileg minden intranzitiacutevnak tőnı esetben lehetseacuteges valamilyen rejtett taacutergyat felteacutetelezni

92 Szinteacuten kiacutevuumll marad a vizsgaacutelaton a kar‑ ige perifrasztikus causativumban valoacute hasznaacutelata amelyben egy finalis eacutertelmő szoacuteval kapcsoloacutedik eacutes alkot komplex predikaacutetumot (ld 15 o)

93 A nem eacutes szaacutem egyezteteacutese csak melleacuteknevekneacutel valoacutesul meg

42

(28) kdhiacute kṣumaacutentaṃ jaritram

csinaacutelAORIMP2SG marhaacuteban_gazdagACC eacutenekesACC

agne (RV 295c)

AgniVOC

rsquoTedd az eacutenekest marhaacuteban gazdaggaacute oacute Agnirsquo

A maacutesik esetben a predikatiacutev elem nincs egyeztetve az ige taacutergyaacuteval Ide sorolandoacute elsısorban az ind grammatikusi hagyomaacutenyban cvi‑nek nevezett konstrukcioacute (ld Pāṇ 5450) amelyben a neacutevszoacutei elem ‑ veacutegzıdeacutest kap94 A cvi‑konstrukcioacute eacutes az uacuten kettıs accusativusi szerkezet koumlzoumltt szemantikai szempontboacutel legtoumlbbszoumlr nin-csen kuumlloumlnbseacuteg igaz viszonylag ritka azoknak a kifejezeacuteseknek a szaacutema amelyek mindkeacutet szerkeszteacutessel elıfordulnak a fennmaradt szoumlvegekben (pl krūraacuteṃ kar‑ KS 265 eacutes krūr kar‑ ŚB 12416 rsquomegsebesiacutet veacuteresseacutesebesseacute [krūraacute‑] teszrsquo ld Balles 2006 50ndash57 80ndash82)

Ugyancsak ebbe a maacutesodik csoportba tartoznak azok az esetek amikor a kar‑ mint faktitiacutev kopula mellett predikatiacutev adverbium95 aacutell96

(29) guacutehā~ akar iacutendram māt (RV 4185ab)

rejtveADV csinaacutelAORIND3SG IndraACC anyaNOM

rsquoElrejtette Indraacutet az anyjarsquo97

94 A cvi‑konstrukcioacutet Balles 2006 dolgozta fel monografikus formaacuteban A kar‑ ige mellett ebben

a szerkezetben fientiacutev kopulakeacutent a bhavi‑ ige is elıfordul ekkor a szerkezet jelenteacutese rsquovkivmi vkiveacutevmiveacutevmilyenneacute vaacutelikrsquo (egyik legkoraacutebbi elıfordulaacutesa sakhī bhavan rsquobaraacutettaacute [saacutekhi‑] vaacutelvarsquo AVP 18245c ld Balles 2006 108) A szerkezet predikatiacutev instrumentalisi eredeteacuterıl ld meacuteg Wid-mer 2005 190ndash191

95 A predikatiacutev adverbiumokroacutel ld Hoffmann 1976 339ndash349 96 Bizonyos peacuteldaacuteknaacutel arra kell gondolnunk hogy a kar‑ (mint bdquoAllerweltsverbumrdquo vagy bdquopasse-

partoutrdquo‑ige) valamilyen tartalmasabb konkreacutetabb jelenteacuteső ige (beszeacutelt nyelvre jellemzı kollok-viaacutelis) helyettesiacutetıje a szerkezetben Iacutegy peacuteldaacuteul az āreacute rsquotaacutevol messzersquo adverbium (ld (31) āreacute kar‑) elıfordul a dhā‑ rsquotesz helyezrsquo (pl RV 84713d) a bādh‑ rsquokiszoriacutet előzrsquo (pl RV 96619c) a yav‑ rsquotaacutevoltart elhaacuteriacutetrsquo (pl RV 106312c) igeacutek mellett is Vouml ezzel peacuteldaacuteul az olyan neacutemet paacuterokat mint Bring hierher ~ Schaffe hierher

97 Vouml intranzitiacutev guacutehā (as‑ bhavi‑) rsquorejtve vanrsquo A (nem faktitiacutev) kopula hasznaacutelata itt opcionaacutelis ld az alaacutebbi peacuteldaacutek szembenaacutellaacutesaacutet

a yny āviacuter y ca guacutehā amelyPLNOM laacutethatoacuteanADV amelyPLNOM eacutes rejtveADV vaacutesūni (RV 10545b) javakPLNOM rsquoa javak amelyek laacutethatoacuteak eacutes amelyek rejtve vannakrsquo

b guacutehā saacutentam mātariacuteśvā rejtveADV vanPTCPIPFVACTSGACCM MātariacuteśvanNOM mathāyaacuteti (RV 11413d) koumlpuumllPRS3SG rsquoA rejtve levıt (ti Agnit a tőz isteneacutet) Mātariacuteśvan kikoumlpuumllirsquo

43

(30) āviacutes taacutet kṣva yaacuted

laacutethatoacuteanADV azSGACCN csinaacutelAORIMPMED2SG amiSGNOMN

aacutesat ta ukthiacuteyagravem (RV 22314c)

vanIPFVSBJVACT3SG teGEN dicseacuteretre_meacuteltoacuteSGNOMN

rsquoTedd laacutethatoacutevaacute (mutasd meg) azt ami belıled dicseacuteretre meacuteltoacutersquo

(31) āreacute asmaacutet kṇuhi daacuteiviyam bhayaacutem

taacutevol miABL csinaacutelIMP2SG istenektıl_valoacuteSGACCN feacutelelemSGACCN

āreacute hetr aacutedevĩḥ (RV 86116cd)

taacutevol loumlvedeacutekPLACCF istentelenPLACCF

rsquoTartsd taacutevol tıluumlnk az istenek feacutelelmeacutet taacutevol az istentelen loumlvedeacutekeketrsquo

Ezek a szinkroacuten szempontboacutel adverbiumnak tekintendı predikatiacutev hasznaacutelatuacute sza-vak nyelvtoumlrteacutenetileg toumlbbnyire valamilyen neacutevszoacute predikatiacutev hasznaacutelatuacute instru-mentalisaacutera mennek vissza98

Veacutelemeacutenyem szerint ide kell sorolnunk a mxdhas kar‑ rsquomegvet leneacutezrsquo szerkeze-tet is amely keacutetszer fordul elı a gvedaacuteban

(32) ayaacuteṃ sutaacuteḥ hellip m mɹdhas kaḥ (RV 2184d)

ezNOM kisajtolPTCPPRFPASSNOM ne megveteacutes csinaacutelINJ2SG

rsquoEz (ti a szoacutemaleacute) kisajtoltatott ne vesd megrsquo

(33) aacutegne m no devaacutetātā

AgniVOC ne miACC istenek_gyuumllekezeteLOC

mɹdhas kaḥ (RV 7433d)

megveteacutes csinaacutelINJ2SG

rsquoOacute Agni ne teacutegy minket megvetetteacute az istenek gyuumllekezeteacutebenrsquo

Koraacutebban azt gondoltaacutek (ld pl MW 830 KEWA II 595) hogy a mʴdhas a mardh‑ rsquoelhanyagol megvet cserben hagyrsquo gyoumlkbıl keacutepzett ‑as‑toumlvő nomen actionis amely accusativusban aacutell a tranzitiacutev kar‑ ige mellett eacutes ndash tegyuumlk hozzaacute ndash vele funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkot (rsquomegveteacutest csinaacutelrsquo azaz rsquomegvetrsquo) A megveteacutes taacutergyaacutet keacutepezı szemeacutelyt a maacutesodik reacuteszletben99 a nas (no) neacutevmaacutesi klitikum jeloumlli Ez eseteacutet tekint-ve lehetne genitivus obiectivus (rsquoa mi megveteacutesuumlnketrsquo) de akaacuter accusativusnak is

98 Az instrumentalis predikatiacutev hasznaacutelataacuteroacutel az oacuteindben Balles 2006 245ndash257 ld meacuteg Hoff-

mann 1976 350ndash355 A szoacutefajvaacuteltaacutest (fıneacutev instr-a rarr adv) neacutehaacuteny esetben a hangsuacutely poziacutecioacutejaacute-nak megvaacuteltozaacutesa is mutatja (kontraszthangsuacutely) pl guacutehā rsquorejtve titokbanrsquo adverbium a guacuteh‑ rsquorej-tekhelyrsquo fıneacutev guh sing instrumentalisaacuteval (RV 1676b) szemben hasonloacutekeacuteppen śla‑ rsquonyaacutersrsquo de śūl predikatiacutev adverbium a śūl kar‑ rsquonyaacuterson megsuumltrsquo kollokviaacutelis beszeacutelt nyelvi fordulatban Ez utoacutebbiban Hoffmann 1976 350 (eacutes n 4) eacutertelmezeacutese szerint a kar‑ ige a rsquosuumlt fızrsquo jelenteacuteső pac‑ igeacutet vagy a śrā‑ rsquomegsuumll megfırsquo gyoumlk śrapaya‑ causativumaacutet helyettesiacuteti (vouml 96 jz eacutes Hoffmann 1976 582ndash583)

99 Az elsı peacuteldaacutenaacutel a megveteacutes taacutergyaacutet keacutepezı dolog (a kisajtolt szoacutemaleacute) nincs megnevezve explicit moacutedon ezt az informaacutecioacutet a kontextusboacutel kell kiegeacutesziacutetenuumlnk

44

felfoghatjuk hiszen leacuteteznek maacutes olyan funkcioacuteigeacutes szerkezetek is a veacutedikusban (igaz keacutesıbbi szoumlvegekben) amelyek szintaktikailag uacutegy viselkednek mint egy egyszerő tranzitiacutev ige100 Ilyen peacuteldaacuteul (34) amelyben a vivāhaṃ kar‑ rsquofeleseacuteguumll vesz (szoacute szerint) haacutezasodaacutest csinaacutelrsquo funkcioacuteigeacutes szerkezet fordul elı (ideacutezi Ai Gr II2 258)

(34) anyāṃ vivāhaṃ kuryāt (VaiGS 162)

maacutesikACCF haacutezasodaacutesACC csinaacutelOPT3SG

rsquovegyen feleseacuteguumll egy maacutesik nıtrsquo

Az ilyen jellegő paacuterhuzamok azt jelenteneacutek hogy (33)‑ban a nas neacutevmaacutesi klitikum accusativusi eacutertelmezeacutese sem szoacutel egyeacutertelmően a funkcioacuteigeacutes felfogaacutes ellen Ugyan-akkor a mxdhas szoacute ‑as‑toumlvő fıneacutevkeacutent valoacute eacutertelmezeacuteseacutenek szeacutepseacuteghibaacuteja hogy ez a felteacutetelezett tı semmilyen maacutes kontextusban nem fordul elı Eacuteppen ezeacutert valoacutesziacute-nőbb hogy inkaacutebb a korai veacutedikusban viszonylag gyakran adatolt gyoumlktoumlvő mxdh‑ rsquomegveteacutes leneacutezeacutesrsquo fıneacutev genitivusi alakjakeacutent kell felfognunk (EWAia II 328) amely predikatiacutev funkcioacuteval rendelkezik a kar‑ faktitiacutev kopula mellett101 eacutes a nas egyszerően az ige taacutergyakeacutent eacutertelmezendı102 Szinkroacuten szempontboacutel a mxdhas szoacutet akaacuter lexikalizaacuteloacutedott adverbiumkeacutent is kezelhetjuumlk

I 8 3 A NACC + KAR- TIacutePUSUacute SZERKEZETEK

Laacutessuk tehaacutet a veacutedikus kar‑ ige jelenteacuteseacutet olyan szintagmaacutekban amelyben bıviacutetmeacute-nye taacutergyesetben aacutell Minthogy az ennyire aacuteltalaacutenos jelenteacutessel eacutes ennyire sok funk-cioacuteval rendelkezı igeacutekneacutel mind a parafraacutezison alapuloacute jelenteacutesmeghataacuterozaacutes mind a szemantikai dekompoziacutecioacute probleacutemaacutekba uumltkoumlzik (Schultze‑Berndt 2008 200)103 ezeacutert a kar‑ szemantikai leiacuteraacutesa soraacuten E Schultze‑Berndt moacutedszereacutet koumlvetem aki tanulmaacutenyaacuteban (Schultze‑Berndt 2008) tipoloacutegiai szempontboacutel vizsgaacutelja kuumlloumlnboumlzı nyelvek aacuteltalaacutenos cselekveacutesigeacuteinek (generalised action verb [GAV]) szemantikaacutejaacutet

100 Ez egyeacutebiraacutent az egyik legegyeacutertelmőbb jele annak hogy a keacuterdeacuteses N+V szerkezetet valoacuteban

komplex predikaacutetumnak kell minısiacuteteni 101 A gen a bdquohatoacutekoumlr genitivusardquo‑keacutent (bdquogenitive of sphererdquo) eacutertelmezendı rsquovkit a bdquomegveteacuteseacute-

veacuterdquo (azaz a megveteacutes taacutergyaacutevaacute) teszrsquo vouml EWAia II 328 102 Hasonloacute jelenseacuteget laacutetunk az avesztai yaož‑dā‑ rsquo(eacutelet)erıvel felruhaacutez vkit az bdquoeacuteleterıeacuteveacuterdquo

(azaz eacuteleterıben levıveacute) teszrsquo eseteacuteben amelyben a yaož˚ tulajdonkeacuteppen az āiiu‑ rsquoeacuteleterırsquo fıneacutev sing gen‑a (vouml EWAia II 420ndash421 hivatkozaacutesokkal)

103 A keacutetszintő szemantika felfogaacutesa (ld Kiefer 2007 129ndash131) eacutertelmeacuteben az igeacutekneacutel egy alul-specifikaacutelt kiinduloacute (szemantikai) jelenteacutest kellene feltaacuterni amelybıl konceptuaacutelis differenciaacuteloacutedaacutes-sal joumlnnek leacutetre az uacutejabb (konceptuaacutelis) jelenteacutesek Az ilyen taacuteg jelenteacuteső igeacutekneacutel mint a kar‑ ez kivitelezhetetlennek tőnik ButtndashLahiri 2013 24ndash25 a koumlnnyő igeacuteket amelyek koumlzeacute a veacutedikus kar‑ is tartozik bdquopassepartoutrdquo‑igeacuteknek nevezi ugyanis ezek azok az igeacutek amelyek maacutes igeacutekkel oumlssze-hasonliacutetva joacuteval kevesebb lexikaacutelisan specifikaacutelt informaacutecioacutet hordoznak eacutes ez teszi lehetıveacute szeacuteles koumlrő alkalmazaacutesukat

45

Ezek az igeacutek egyreacuteszt bdquoigemaacutesirdquo (pro‑verb) szerepben hasznaacutelatosak azaz olyan-kor amikor az esemeacuteny vagy cselekveacutes pontos mibenleacutete ismeretlen vagy szaacutendeacute-koltan nincs specifikaacutelva (vouml pl Mit csinaacutelsz holnap) Maacutesreacuteszt a vizsgaacutelt igeacuteknek szaacutemos tovaacutebbi funkcioacuteja is van amelyek egymaacutessal oumlsszefuumlggı haacuteloacutezatos struktuacute-raacutet mutatnak Ezeket Schultze‑Berndt egy szemantikai teacuterkeacutep segiacutetseacutegeacutevel aacutebraacutezolja

(Schulze‑Berndt 2008 201)

46

A veacutedikus nyelvben ahogy a (35)‑oumls mondat mutatja a kar‑ ige hasznaacutelatos ilyen aacuteltalaacutenos cselekveacutesigekeacutent

(35) kiacutem mm anindrḥ kṇavann

miACC eacutenACC Indra_neacutelkuumlliPLNOM csinaacutelSBJVACT3PL

anukthḥ (RV 523d)

himnusz_neacutelkuumlliPLNOM

rsquoMit fognak ellenem tenni az Indraacutet nem tisztelık a himnuszt nem eacuteneklıkrsquo

Baacuter a kar‑ tovaacutebbi hasznaacutelatainak koumlre koraacutentsem fedi le Schultze‑Berndt szeman-tikai teacuterkeacutepeacutenek minden szegmenseacutet az ige szaacutemos aacuteltala felsorolt funkcioacuteval ren-delkezik Hasonloacutean a teacuterkeacutepen is szereplı neacutemet machen igeacutehez a veacutedikus kar‑ is csak agentiacutev szerepekben fordul elı viszont az agentiacutev szerepek koumlzuumll mindegyikben

Hasznaacutelatos elıszoumlr is keacutesziacuteteacutest gyaacutertaacutest elıaacutelliacutetaacutest kifejezı lexikaacutelis fıigekeacutent (rsquoalkot leacutetrehoz keacutesziacutetrsquo) eredmeacutenytaacuterggyal (CREATE) igaz a toumlbbi funkcioacutejaacutehoz keacutepest joacuteval ritkaacutebban Bizonyos szoumlveghelyeken mint amilyen (36) is akaacuter meacuteg az alapnyelvi rsquokifarag kivaacutejrsquo jelenteacutest (ld 39 o) is felfedezhetjuumlk

(36) jyeṣṭhaacute āha camas dv

legidısebbNOM mondPRF3SG serlegDUACC kettıDUACC

karā~ iacuteti

csinaacutelAORSBJV1SG QUOT

kaacutenīyān trn kṇavāma~ iacutetiy āha

fiatalabbNOM haacuteromPLACC csinaacutelIPFVSBJV3PL QUOT mondPRF3SG

kaniṣṭhaacute āha catuacuteras karā~

legfiatalabbNOM mondPRF3SG neacutegyPLACC csinaacutelAORSBJV1SG

iacuteti (RV 4335andashc)

QUOT

rsquoA legidısebb mondta bdquoKeacutet serleget fogok keacutesziacutetenirdquo A fiatalabb mondta bdquoHaacutermat fogunk

keacutesziacutetenirdquo A legfiatalabb mondta bdquoNeacutegyet fogok keacutesziacutetenirdquorsquo

(37) raacutethaṃ yeacute cakruacuteḥ suvxtaṃ (RV 4338a)

kocsiACC akiPLNOM keacutesziacutetPRFACT3PL joacutel_forgoacuteACC

rsquoakik koumlnnyen goumlrduumllı kocsit keacutesziacutetettekrsquo104

104 A (36) eacutes (37) reacuteszletben a bhu‑knak nevezett istenalakokroacutel van szoacute akiknek hiacuteres a keacutez-

mőves mesterseacutegbeli uumlgyesseacutege (Oberlies 2012 157ndash158) A maacutesik ige amely a bhu‑k teveacutekeny-seacutegeacutevel kapcsolatban elıfordul a takṣ‑ rsquoaacutecsol kalapaacutel keacutesziacutetrsquo (pl RV 1111 [6x])

a taacutekṣan raacutethaṃ suvxtaṃ vidmanpasas (RV 11111a) aacutecsolINJACT3PL kocsiACC joacutel_forgoacuteACC hozzaacuteeacutertıen_dolgozoacutePLNOM rsquoKoumlnnyen goumlrduumllı kocsit aacutecsoltak hozzaacuteeacutertıen dolgozvarsquo

47

(38) apaacutede pdā praacutetidhātave rsquokar (RV 1248c)

laacuteb_neacutelkuumlliDAT laacutebDUACC leteszINF csinaacutelAORIND3SG

rsquoA laacuteb neacutelkuumllinek laacutebakat csinaacutelt hogy letehessersquo105

Metaforikusan (bdquoa vers himnusz eacutenek stb egy mőalkotaacutesrdquo metafora alapjaacuten) ebbe a koumlrbe sorolom azokat az elıfordulaacutesokat amikor a kar‑ igeacutenek rsquovers himnusz eacutenekrsquo vagy maacutes hasonloacute jelenteacuteső szoacute a taacutergya Ezek ugyan maacuter nem keacutezzel foghatoacute eacutes nem keacutezzel formaacutelhatoacute alkothatoacute taacutergyak viszont kimondhatoacute eacutes hallhatoacute tehaacutet legalaacutebb egy tekintetben (hangzaacutes) eacuterzeacutekelhetı konkreacutet dolgok amelyek leacutetrehozaacute-saacuteroacutel megalkotaacutesaacuteroacutel van szoacute Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat melyek koumlzuumll az elsı kettı szenvedı szerkezetet tartalmaz tehaacutet a fıneacutevi tag a mondat alanya

(39) aacutekāri te harivo braacutehma

keacutesziacutetAORPASS3SG teDAT fakoacute_lovuacuteVOC himnuszNOM

naacutevyaṃ (RV 41621c)

uacutejNOM

rsquoElkeacutesziacutettetett szaacutemodra oacute fakoacute lovuacute egy uacutej himnuszrsquo106

(40) eṣaacute vāṃ stoacutemo aśvināv

ezNOM tiDUDAT magasztaloacute_eacutenekNOM AśvinDUVOC

akāri (RV 11845a)

keacutesziacutetAORPASS3SG

rsquoElkeacutesziacutettetett szaacutemotokra oacute Asvinok ez a magasztaloacute eacutenekrsquo

(41) etni vām aśvinā vaacuterdhanāni

ezPLACC tiDUDAT AśvinDUVOC erısiacutetıszerPLACC

braacutehma stoacutemaṃ gtsamadso

himnuszSGACC dicsıiacutetı_eacutenekSGACC GtsamadaPLNOM

akran (RV 2398ab)

keacutesziacutetAORIND3PL

rsquoOacute Aśvinok ezeket az erısiacutetıszereket himnuszt eacutes dicsıiacutetı eacuteneket keacutesziacutetetteacutek szaacutemotokra

a Gtsamadaacutekrsquo

Szinteacuten ide tartoznak azok a peacuteldaacutek is amelyekben a kar‑ ige taacutergya valamilyen teacuterbeli dolog (rsquouacutet107 teacuter taacutegas teruumlletrsquo eacutes hasonloacutek) amelynek megteremteacuteseacuterıl leacutet-rehozaacutesaacuteroacutel van szoacute

105 Az itteni infinitivus adjunktum‑szerepeacutevel (azaz mondatbeli elhagyhatoacutesaacutegaacuteval) kapcsolatban

ld Keydana 2013 164 n 154 (vagyis a praacutetidhātave kar‑ nem perifrasztikus causativum) 106 A braacutehman‑ rsquoimaformula himnuszrsquo fıneacutev toumlbbszoumlr elıfordul a kar‑ ige taacutergyakeacutent A kap-

csolat neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelkeacutent is ismert (brahmakxt‑) Ld Scarlata 1999 76ndash77 107 Itt az uacutetnak nem konkreacutet fizikai mivoltaacutera kell gondolnunk hanem inkaacutebb a mozgaacutes haladaacutes

lehetıseacutegeacutet adoacute eszkoumlzre

48

(42) yaacutetrā cakruacuter amxtā gātuacutem asmai (RV 7635a)

ahol keacutesziacutetPRF3PL halhatatlanPLNOM uacutetACC ıDAT

rsquoahol neki a halhatatlanok utat keacutesziacutetettekrsquo

(43) anyaacuteṃ kṇuṣva~ itaacuteḥ paacutenthāṃ (RV 101427c)

maacutesikSGACC csinaacutelIMPMED2SG ezABL uacutetSGACC

rsquoKeacutesziacutets magadnak maacutes utat mint ezrsquo

(44) asmaacutebhyam indra vaacuterivaḥ su-gaacuteṃ

miPLDAT IndraVOC szeacuteles_teacuterACC joacute-jaacuteraacutesACC

kdhi (RV 11024c)

keacutesziacutetAORIMPACT2SG

rsquoOacute Indra keacutesziacutets nekuumlnk szeacuteles teret eacutes koumlnnyő jaacuteraacutestrsquo

(45) uruacuteṃ kdhi tuvāyataacute

taacutegasACC keacutesziacutetAORIMPACT2SG teacuteged_tisztelıDAT

uloacutekam (RV 6237d)

teacuterACC

rsquoKeacutesziacutets taacutegas teret a teacuteged tisztelınekrsquo

A kar‑ ige hasznaacutelatos uacuten mimetikus igekeacutent is Ideofoacutenokkal azaz hangutaacutenzoacute hangokat zajokat ikonikusan reprezentaacuteloacute ragozhatatlan szavakkal alkotott szoacutekap-csolatokban igeacutesiacutetı szereppel rendelkezik (IDEO)108 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

(46) gauacuter amīmed aacutenu vatsaacutem

teheacutenNOM bıgPSTACT3SG utaacuten borjuacuteACC

miṣaacutentam

szemet_kinyitPTCPIPFVACTACC

mūrdhnaṃ hiacuteṅṅ akṇon mtav u (RV 116428ab)

fejACC IDEO109 csinaacutelPSTIND3SG bıgINF PTCL

rsquoA teheacuten bıgoumltt a szemeacutet eacuteppen kinyitoacute borjuacute utaacuten a feje feleacute (meacutely buacutegoacute hangon ejtett)

hiṅ hangot110 adott ki hogy bıgjoumlnrsquo

Emliacutetsuumlnk meg meacuteg egy ideofoacutennak tekinthetı szoacutet eacutes a kar‑ igeacutevel valoacute kapcsola-taacutet A svhā az aacuteldozatnak az aacuteldozati tőzbe veteacutesekor a mantra veacutegeacuten hasznaacutelt fel-kiaacuteltaacutes (Mylius 1995 140) amelynek etimoloacutegiaacuteja homaacutelyos (ld KEWA III 569 EWAia II 798) A koumlzeacutepveacutedikus kortoacutel (Br+) adatolt svāhākāraacute‑ rsquosv‑felkiaacuteltaacutes

108 Ehhez a funkcioacutehoz kapcsoloacutedoacutean Schultze‑Berndt 2008 194 megemliacuteti a joumlveveacutenyszavakat

igeacutesiacutetı szerepet is de ezt terjedelmi okok miatt reacuteszletesen nem taacutergyalja 109 Itt eacutes alaacutebb az IDEO roumlvidiacuteteacutest az ideofoacuten glosszaacutelaacutesaacutera alkalmazom 110 Vouml hiṅkṇvat PTCPIPFVACTSGNOMF (RV 116427a) Geldner 1951 I 232 rsquomegszaglaacuteszrsquo

(schnuumlffeln beschnuumlffeln) jelenteacutessel fordiacutetja a keacutet kifejezeacutest A hiṅ szoacutetag keacutesıbbi szoumlvegekben elıforduloacute rituaacutelis szerepeacutevel kapcsolatban ld Mylius 1995 142

49

sv‑csinaacutelaacutesrsquo oumlsszeteacutetel egy svhā + kar‑ rsquosv‑t csinaacutel sv‑felkiaacuteltaacutest hallatrsquo szintag-maacutet felteacutetelez amely szerkezetileg megfelel az elıbbi hiacuteṅ + kar‑ konstrukcioacutenak

(47) aacutento vaiacute yajntildeaacutesya svāhā‑kāroacute (ŚB 15313)

veacutegNOM PTCL aacuteldozatGEN svāhā‑csinaacutelaacutesNOM

rsquoA sv‑felkiaacuteltaacutes jelenti az aacuteldozat veacutegeacutetrsquo111

Az IDEO szereppel rokoniacutethatoacute a GAV‑igeacutek ideacutezetet bevezetı uacuten kvotatiacutev funkcioacuteja (QUOT) Az egyenes ideacutezet helyeacutet bizonyos nyelvekben rsquoszoacutersquo rsquobeszeacutedrsquo stb jelenteacuteső fınevek vehetik aacutet (vouml pl lat verba facere rsquoszoacutet szoacutel mondrsquo) Baacuter egyenes ideacutezettel a kar‑ ige nem fordul elı az utoacutebbi hasznaacutelat (pl vcaṃ kar‑) a veacutedikus nyelvben is megfigyelhetı

(48) vaacutesiṣṭhāsaḥ pitvaacuted vcam

VasiṣṭhaPLNOM atyaacutekhoz_hasonloacuteanADV szoacuteACC

akrata (RV 106614a)

csinaacutelAORINDMED3PL

rsquoA Vasiṣṭhaacutek uacutegy szoacuteltak (szoacutet) mikeacutent ıseikrsquo112

111 A svhā eacutes a kar‑ ige a korai veacutedikusban is elıfordul egy tagmondatban szintaktikai viszo-

nyuk azonban maacutes ugyanis ilyenkor az igeacutenek meacuteg van egy taacutergyi bıviacutetmeacutenye a svhā pedig rsquosv‑felkiaacuteltaacutessal sv‑felkiaacuteltaacutes kiacuteseacutereteacutebenrsquo jelenteacutessel azaz mintegy instrumentalisi szereppel eacuter-telmezendı (vouml svhākta‑ rsquosv‑felkiaacuteltaacutessal felajaacutenlottrsquo pl haviacutes‑ rsquofelajaacutenlaacutes aacuteldozati szubsztanciarsquo [pl RV 1011011d]) Laacutesd peacuteldaacuteul

a svhā yajntildeaacuteṃ kṇotana svhā aacuteldozatACC csinaacutelIMPACT2PL iacutendrāya yaacutejvano gheacute (RV 11312ab) IndraDAT aacuteldozoacuteGEN haacutezLOC

rsquoSv‑felkiaacuteltaacutes kiacuteseacutereteacuteben aacuteldozzatok Indraacutenak az aacuteldozoacute haacutezaacutebanrsquo Ebben a peacuteldaacuteban a yajntildeaacuteṃ kṇotana alkot taacutergyas szintagmaacutet eacutes egyben funkcioacuteigeacutes szerkezetet (rsquoaacuteldozatot csinaacutel aacuteldoz aacuteldozatot bemutatrsquo) Minthogy a svhā maacuter az aacuteldozat soraacuten nem pedig annak el(ı)keacutesziacuteteacutesekor hangzik fel ezeacutert itt a kar‑ igeacutenek nem tulajdoniacutethatunk CREATE szerepet eacutes lexikaacutelis jelenteacutest (ti rsquokeacutesziacutetseacutetek elelı az aacuteldozatotrsquo)

Figyelemremeacuteltoacute a koumlvetkezı epikus szanszkrit peacutelda is amelyben a kar‑ ragozott igekeacutent a Schultze‑Berndt‑feacutele ACTIVITY szereppel rendelkezik (funkcioacuteigeacutes szerkezetben nomen actionis mellett) de maga az az oumlsszeteacutetel amellyel szintagmaacutet alkot egy IDEO funkcioacutejuacute kar‑ igeacutet tartalmazoacute szoacuteszerkezetbıl vezethetı le huṃ‑kāra‑ larr huṃ + kar‑ (ld huṃ ktvā ABS [MBh 8128d] huṃ kārayati CAUSPRSINDACT3SG [MBh 131484d])

b kapilo hellip roṣeṇa mahatā~ āviṣṭo huṃ‑kāram KapilaNOM haragINS nagyINS elteltNOM IDEO‑csinaacutelaacutesACC akarot tadā (Rām 13927bndashd) csinaacutelPSTIND3SG akkor rsquoKapila akkor nagy haraggal eltelve kiadta a (haragot kifejezı) hum hangot (szoacute szerint hum‑csinaacutelaacutest csinaacutelt)rsquo

112 A formulajellegő vcam akrata szintagma maacutes korai veacutedikus szoumlveghelyeken is elıfordul (71038a 10345c 10945a 109414a) de ezek inkaacutebb rsquohangot adrsquo jelenteacutessel rendelkeznek a-melyet a fentebb laacutetott IDEO funkcioacutehoz koumlthetuumlnk Ezt a fajta hasznaacutelatot illusztraacutelja az alaacutebbi szouml-veghely is

50

A kar‑ ige elıfordul a perifrasztikus causativumban is (CAUSE ld 15 o113) tovaacutebbaacute bdquoigeacutesiacutetırdquo szerepe van cselekveacuteseket eacutes teljesiacutetmeacutenyeket kifejezı szerkezetekben (ACT[IVITY]) Ezt laacutetjuk majd az esettanulmaacutenyok funkcioacuteigeacutes szerkezeteiben de ezzel rokoniacutethatjuk azokat az eseteket is amikor a kar‑ ige taacutergya a rsquotettrsquo fıneacutev vagy valamilyen meghataacuterozott bdquotett‑tiacutepusrdquo (pl rsquohıstettrsquo rsquobőnrsquo stb) illetve egy ilyenre utaloacute neacutevmaacutes (pl rsquox tettecselekedte eztezeketrsquo ti a szőkebb vagy taacutegabb kontextusban emliacutetett tettet vagy tetteket) Ilyenkor a kar‑ ige rsquoelkoumlvet veacutegrehajt veacuteghezviszrsquo jelenteacuteső (erre a tiacutepusra alaacutebb meacuteg visszateacuterek) Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutekat

a suparṇ vcam akrata uacutepa

sasPLNOM hangACC csinaacutelAORINDMED3PL feleacute dyaacutevi (RV 10945a) eacutegLOC rsquoA sasok hangot hallattak az eacuteg feleacutersquo

RV 10712ab‑ben szinteacuten elıfordul a szoacutekapcsolat de ott a kar‑ ige megırzi lexikaacutelis jelenteacuteseacutet nem funkcioacuteige (rsquoalkot leacutetrehozrsquo) A hasonlat joacutel mutatja hogy itt teacutenylegesen valaminek az elıaacutel-liacutetaacutesaacuteroacutel bdquokinyereacuteseacuterılrdquo van szoacute

b saacutektum iva tiacutetauumlnā punaacutento daraACC mint szitaINS tisztiacutetPTCPIPFVACTPLNOM yaacutetra dhrā maacutenasā vcam akrata (RV 10712ab) ahol boumllcsPLNOM eacutertelemINS szoacuteACC csinaacutelAORINDMED3PL rsquoahol a boumllcsek mintha szitaacuteval daraacutet tisztiacutetanaacutenak megalkottaacutek eacutertelmuumlkkel a szoacutetrsquo

A vcam kar‑ szerkezetben a kar‑ igeacutet tekinthetjuumlk uacutegy is mint egy lexikaacutelis fıigeacutet (pl vad‑ rsquomond szoacutelrsquo) helyettesiacutetı bdquoAllerweltswortrdquo‑ot (ld 96 jz) Ld az alaacutebbi figura etymologica‑szerő peacuteldaacutekat amelyekben a fıneacutev eacutes az ige csak jelenteacutesben rokon etimoloacutegiailag nem

c chandasiacuteyāṃ vcaṃ vadan (RV 91136b) metrikusACC beszeacutedACC mondPTCPIPFVACTSGNOM rsquometrikus beszeacutedet mondvarsquo

d grvabhyaḥ vcaṃ vadatā sajtoloacutekıPLDAT beszeacutedACC mondIMPACT2PL

vaacutedadbhyaḥ (RV 10941b) beszeacutelPTCPIPFVACTPLDAT

rsquoMondjatok beszeacutedet a beszeacutelı sajtoloacutekoumlveknekrsquo A vcaṃ praacute kar‑ rsquoelıre kuumlldi (csinaacutelja) a szoacutetbeszeacutedetrsquo szintagmaacuteban (pl RV 7349b) a kar‑ szin-teacuten egy lexikaacutelis igeacutet helyettesiacutet meacutegpedig az eṣi‑ rsquomozgaacutesba hoz kuumlldrsquo igeacutet (vouml vcaṃ praacute eṣi‑ pl RV 4331a 9126a) Az itt is laacutethatoacute bdquohelyettesiacutetırdquo hasznaacutelat beszeacutelt nyelvi jellegeacutet joacutel mutatja az a teacuteny (ld Hoffmann 1976 580ndash583) hogy az ige ebben a szerepben szaacutemos alkalommal (maacuter a RV‑ban 1x az AV‑ban pedig sokszor) elıfordul az innovatiacutev karoacutetikuruteacute‑ragozaacutessal (amelyrıl ld 40 o) Eacuterdekesseacutegkeacuteppen hozzaacutetehetjuumlk hogy egyes kutatoacutek szerint a cigaacuteny vakerel rsquobeszeacutelrsquo szoacute is ebbıl az oacuteind kifejezeacutesbıl ered univerbaacutecioacuteval (pl Mānušš et al 1997 108) Taacutelos 1999 219 egy etimoloacutegiailag elteacuterı de ugyancsak rsquoszoacutersquo jelenteacuteső fıneacutevvel szaacutemol vakerel lt (ala)va kǩrǩl mely-ben az alav rsquoszoacutersquo lt oacutei ālāpaacute‑ rsquobeszeacutedrsquo (CDIAL 1373) pluralisaacutenak redukaacuteloacutedott formaacutejaacutet laacutetnaacutenk (Koumlszoumlnoumlm Naacutedasdy Aacutedaacutemnak hogy egy 2010‑ben tartott elıadaacutesomhoz főzoumltt megjegyzeacuteseacuteben felhiacutevta figyelmemet a cigaacuteny szoacutera eacutes Taacutelos Endre tanulmaacutenyaacutera)

113 A fent (15 o) emliacutetett peacuteldaacutekboacutel laacutethatoacute hogy a hagyomaacutenyosan perifrasztikus causativum-nak nevezett szerkezetben a kar‑ ige mellett a keacutesztetett reacutesztvevı (causee) kap accusativusi esetet ami leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg az alaacutebb (55 o) taacutergyalandoacute kauzatiacutev eacutertelmő funkcioacuteigeacutes szerkezetekhez keacutepest ahol az okozott esemeacutenyt megnevezı fıneacutev kapja meg ezt az esetet Az utoacutebbiak aacutetmenetet keacutepeznek az ACT eacutes a CAUSE szerepek koumlzoumltt

51

(49) vīryā kdhi yni te

hıstettPLACC csinaacutelAORACTIMP2SG amelyPLNOM teDAT

kaacutertuvāni (RV 23010b)

csinaacutelandoacutePLNOMN

rsquoHajtsd veacutegre a hıstetteket amelyeket veacutegre kell hajtanodrsquo

(50) etaacuted gheacuted utaacute vīriacuteyagravem

ezACC bizony is hıstettACC

iacutendra cakaacutertha paacuteusiyam

IndraVOC csinaacutelPRF2SG feacuterfitettACC

striacuteyaṃ yaacuted durhaṇāyuacutevaṃ

asszonyACC hogy indulatosACC

vaacutedhīr duhitaacuteraṃ divaacuteḥ (RV 4308)

megoumllAORINJ2SG laacutenyACC eacutegGEN

rsquoBizony azt a hıstettet eacutes feacuterfitettet is veacuteghez vitted oacute Indra hogy megoumllted az indulatos

asszonyt az eacuteg laacutenyaacutetrsquo

(51) yaacutes t cakra naacuteriyā

akiSGNOMM azPLACCN csinaacutelPRF3SG feacuterfiasPLACCN

purṇi (RV 41616b)

sokPLACCN

rsquoaki azt a sok feacuterfias (tettet) veacuteghezvittersquo

(52) vadhaacuteir hellip yeacute hellip

fegyverPLINSM amelyPLNOMM

eacutenaḥ kṇvaacutentam hellip asura bhriṇaacutenti (RV 2287ab)

bőnSGACCN csinaacutelPTCPIPFVSGACCM uacuterVOC megsebezPRSACT3PL

rsquoa fegyverekkel amelyek megsebzik azt oacute uacuter aki bőnt koumlvet elrsquo

(53) yaacutet sīm gaś cakm

amiACC csak bőnACC csinaacutelPRFACT1PL

śiśraacutethas taacutet (RV 5857d)

megbocsaacutetAORSBJVACT2SG azACC

rsquoAmi bőnt csak elkoumlvettuumlnk bocsaacutesd meg aztrsquo

(54) soacutemasya t maacuteda iacutendraś

szoacutemaGEN ezPLACCN boacutedulatLOC IndraNOM

cakāra (RV 2152d)

csinaacutelPRFACT3SG

rsquoA szoacutema boacutedulataacuteban hajtotta ezeket veacutegre Indrarsquo114

114 Ez a hasznaacutelat szorosan eacuterintkezik a DO (GAV) ciacutemkeacutejő funkcioacuteval

52

A felsorolt szerepek koumlzuumll a CREATE ciacutemkeacutevel jeloumllt egyeacutertelmően lexikaacutelis fıigei hasznaacutelatot takar maacutesfelıl bizonyosan funkcioacuteigekeacutent vagy koumlnnyő igekeacutent kell felfognunk a kar‑t az IDEO eacutes CAUSE szerepekben Oumlsszetettebb eacutes nehezebb az AC-TIVITY ciacutemkeacutejő szerepkoumlr megiacuteteacuteleacutese Mivel a keacuterdeacutes szorosan oumlsszefuumlgg azzal hogy milyen fıneacutev szerepel a kar‑ ige szintaktikai eacutertelemben vett taacutergyakeacutent ezeacutert a koumlvetkezıkben ezt a keacuterdeacutest kell koumlruumlljaacuternunk

I 8 4 A DEVERBAacuteLIS NEacuteVSZOacuteK TIacutePUSAI

Fentebb laacutettuk hogy Kamber egyik kriteacuteriuma a funkcioacuteigeacutes szerkezetekkel kap-csolatban az hogy a szerkezet fıneacutevi tagja deverbaacutelis115 absztrakt fıneacutev legyen116 A deverbaacutelis absztrakt fınevek azonban nemcsak morfoloacutegiai hanem szemantikai alapon is meglehetısen heterogeacuten csoportot alkotnak raacuteadaacutesul deverbaacutelis de konk-reacutet jelenteacuteső neacutevszoacutek is leacuteteznek

A deverbaacutelis neacutevszoacutek koumlzeacute tartoznak a cselekveacutest kifejezı nomen actionison kiacute-vuumll a cselekvıt (nomen agentis) a cselekveacutes eszkoumlzeacutet (nomen instrumenti) helyeacutet (nomen loci) taacutergyaacutet (nomen rei actae) illetve eredmeacutenyeacutet (nomen resultativum) megnevezı neacutevszoacutek A nomen agentis instrumenti eacutes loci tiacutepusokba rendszerint konkreacutet fınevek tartoznak Ilyenek a koumlvetkezı peacuteldaacutek oacutei han‑ rsquooumllrsquo rarr hantaacuter‑ rsquooumllı aki oumllrsquo (nomen agentis) oacutei pavi

‑ rsquotisztiacutetrsquo rarr paacutevana‑ rsquoszita szőrı amivel tisz-tiacutetani szőrni lehetrsquo (nomen instrumenti) oacutei sad‑ rsquouumllrsquo rarr saacutedas‑ rsquouumllıhely ahol le lehet uumllnirsquo (nomen loci)

A nomen rei actae megnevezheti a cselekveacutes iraacutenytaacutergyaacutet vagy eredmeacutenytaacutergyaacutet itt azonban konkreacutet fıneacutevek mellett absztrakt fıneveket is szeacutep szaacutemmal talaacutelunk ld pl oacutei dā‑ rsquoadrsquo rarr konkreacutet dna‑ rsquoadomaacuteny ajaacutendeacutek amit (iraacutenytaacutergy) vki adrsquo ie nem(h1)‑ rsquooszt juttatrsquo117 rarr absztrakt oacutei naacutemas‑ rsquotisztelet hoacutedolat amit (ere-detileg iraacutenytaacutergy) valakinek kiosztanak juttatnakrsquo oacutei vac‑ rsquomondrsquo rarr konkreacutet vaacutecas‑ rsquoszoacute beszeacuted amit (eredmeacutenytaacutergy) vki mondrsquo oacutei jani

‑ rsquonemz szuumllrsquo rarr absztrakt118 jaacutenas‑ rsquonemzetseacuteg amit (eredmeacutenytaacutergy) valaki nemzettrsquo

A nomen rei actae‑k koumlzoumltt azonban egy harmadik csoportot is el lehet kuumlloumlniacuteteni (ld Stuumlber 2002 229ndash231) a cselekveacutes uacuten belsı taacutergyaacutet megnevezı fıneveket ti

115 Az alaacutebbiakban a deverbaacutelis neacutevszoacutek szemantikaacutejaacutet elsısorban Brugmann Gr2 II1 598ndash686

megfelelı alfejezetei illetve Stuumlber 2002 217ndash255 alapjaacuten veszem sorra 116 Ez a felteacutetel sok maacutes elemzeacutesben is kulcsszerepet jaacutetszik (ld pl Winhart 2005 2 18) 117 Ld Stuumlber 2002 224ndash225 EWAia II 16 Mayrhofer felhiacutevja a figyelmet hogy a naacutemas‑ fıneacutev

etimoloacutegiailag nem a nam‑ rsquohajolrsquo ige szaacutermazeacuteka tehaacutet nem rsquomeghajlaacutesrsquo gt rsquohoacutedolat tiszteletrsquo je-lenteacutesvaacuteltozaacutesroacutel van szoacute Az alapnyelvre keacutet homoniacutem nem‑ gyoumlkoumlt (rsquooszt juttatrsquo ill rsquohajolrsquo) szoktak rekonstruaacutelni (ld LIV 453ndash454) uacutejabban azonban toumlbben amellett eacuterveltek hogy az elsı koumlzuumlluumlk laringaacutelisra veacutegzıdoumltt (nemh1‑ ld LIVAdd hivatkozaacutesokkal) Ez az ie gyoumlk az oacuteindben igei formaacuteban uacutegy tőnik nem maradt meg legfeljebb egy‑keacutet rsquouumlt suacutejtrsquo jelenteacutessel eacutertelmezhetı elszigetelt alakot szoktak neacuteha emliacuteteni (ld ismeacutet LIVAdd sv) amely az rsquoosztrsquo jelenteacutesbıl lenne valamilyen moacutedon levezethetı Ezt azonban elutasiacutetja pl Gotō 1987 194 n 364 VIA 201

118 Baacuter konkreacutet jelenteacutesőkeacutent is felfoghatoacute

53

amelyek azt a konkreacutet vagy absztrakt dolgot nevezik meg amelyet a cselekveacutes imp-likaacutel amely a cselekveacutes reacuteveacuten elıaacutell Amint az alaacutebbi peacuteldaacutek mutatjaacutek ez a tiacutepus a laacutetszoacutelagos hasonloacutesaacuteg elleneacutere megkuumlloumlnboumlztetendı az eredmeacutenytaacutergyat megne-vezı nomen rei actae‑tıl Ilyen pl gr stšgw rsquobefedrsquo rarr konkreacutet (s)tšgoj rsquotetı fedeacutelrsquo oacutei avi

‑ rsquosegiacutet taacutemogatrsquo rarr absztrakt aacutevas‑ rsquosegiacutetseacutegrsquo A (s)tšgoj fıneacutev ugyanis azt a konkreacutet dolgot nevezi meg amely a befedeacutes esemeacutenye soraacuten leacutetrejoumln119 miacuteg az aacutevas‑ azt az elvont fogalmat amelyet a segiacuteteacutes esemeacutenye cselekveacutese implikaacutel120

Az uacuten nomen resultativum a cselekveacutes eredmeacutenyeacutet pontosabban a cselekveacutes e-redmeacutenyekeacutent leacutetrejoumlvı aacutellapotot nevezi meg amely aacutellapot azonban ndash ellenteacutetben a nomen rei actae‑k elsı eacutes maacutesodik tiacutepusaacuteval ndash nem a cselekveacutes taacutergyaacutet hanem alanyaacutet eacuterinti Ez a fajta deverbaacutelis fıneacutev ingressziacutev jelenteacuteső intranzitiacutev igeacutekbıl keacutepezhetı Ld pl oacutei bhayi

‑ rsquofeacutelrsquo eredetileg rsquomegijed feacutelelembe esikrsquo rarr nomen resultativum bhiyaacutes‑ rsquofeacutelelemrsquo

A deverbaacutelis neacutevszoacutek utolsoacute de egyszersmind a funkcioacuteigeacutes szerkezetek szem-pontjaacuteboacutel legfontosabb tiacutepusa a nomen actionis amely magaacutet a cselekveacutest nevezi meg vagyis a baacutezisigeacutet predikaacutetumkeacutent tartalmazoacute mondat aacutelliacutetmaacutenyaacutenak felel meg eacutes amely mindig absztrakt fıneacutev Ld pl av raod‑ rsquosiacuterrsquo (vouml oacutei rod(i)

‑) rarr raoδah‑ rsquosiacuteraacutes jajveszeacutekeleacutesrsquo

Az egyes tiacutepusok koumlzti hataacuterok aacutetjaacuterhatoacutesaacutegaacuteval kapcsolatban meg kell jegyez-nuumlnk hogy elıfordul hogy egy deverbaacutelis neacutevszoacute toumlbbfeacutele jelenteacutessel is rendelke-zik Peacuteldaacuteu az angol building szoacute lehet nomen actionis (rsquoeacutepiacuteteacutesrsquo) eacutes nomen rei actae (rsquoeacutepuumlletrsquo) a gr rsaquodoj aacuteltalaacuteban rsquouumlleacutes uumllıhelyrsquo jelenteacuteső nomen loci neacutehaacuteny homeacute-rosi szoumlveghelyen azonban nomen actionis rsquo(le)uumlleacutes az hogy valaki (le)uumllrsquo (Stuumlber 2002 142ndash143 223) A magyar tojaacutes szoacute nomen rei actae de elkeacutepzelhetı olyan kontextus amelyben nomen actionis‑i hasznaacutelata van (pl A tojaacutes nagyon megviselte a tyuacutekot) Vannak esetek amikor meglehetısen neheacutez eldoumlnteni hogy egy dever-baacutelis neacutevszoacute eacuteppen melyik tiacutepusba sorolhatoacute Peacuteldaacuteul az oacutei aacutevas‑ fıneacutevneacutel (az avi

‑ rsquosegiacutet taacutemogatrsquo igeacutebıl) a nomen actionis (rsquosegiacuteteacutes az az esemeacuteny hogy vki vkinek segiacutetrsquo) eacutes a belsı taacutergyat megnevezı nomen rei actae (rsquosegiacutetseacuteg amit a segiacuteteacutes soraacuten vki vkinek nyuacutejtrsquo) koumlzoumltt nem mindig koumlnnyő eacuteles hataacutert huacutezni nem utolsoacute sorban azeacutert mert itt mindkettı absztrakt jelenteacuteső

119 Vilaacutegos hogy a (s)tšgoj fıneacutev nem az eacutepuumlletet jelenti amit befednek (ez lenne az iraacutenytaacuter-

gyat jeloumllı nomen rei actae) eacutes nem is azt az eszkoumlzt amivel (mint pl csereacuteppel palaacuteval stb) a befedeacutes toumlrteacutenik (ekkor nomen instrumenti‑rıl beszeacutelneacutenk)

120 Az ilyen fajta nomen rei actae‑k aacuteltal megnevezett dolog a baacutezisige mellett nem jelenik meg sem vonzatkeacutent sem szabad hataacuterozoacutekeacutent ellenteacutetben a maacutesik keacutet nomen rei actae‑tiacutepussal ahol a megnevezett dolog a baacutezisige taacutergya Iacutegy peacuteldaacuteul Az aacutecs csereacuteppel fedi be a haacutezat mondatban nem jelenik meg semmilyen formaacuteban az a dolog amelyet a fedeacutel fıneacutev megnevez annak elleneacutere hogy a fedeacutel deverbaacutelis fıneacutev a fed igeacutebıl

54

A deverbaacutelis absztrakt fınevek koumlzuumll a nomen actionisszal alkotott Nacc + kar‑ szerkezetek funkcioacuteigeacutes szerkezetek meacutegpedig a tiacutepus121 prototipikus keacutepviselıi Ez teljesen egyeacutertelmő akkor ha a nomen actionis nem referenciaacutelis azaz nem egy meghataacuterozott szituaacutecioacutera hanem szituaacutecioacute‑ vagy teveacutekenyseacutegfajtaacutera utal122 (ld pl az esettanulmaacutenyok koumlzuumll II 1 śruṣtiacuteṃ kar‑ rsquoengedelmeskedeacutest csinaacutel engedelmes-kedikrsquo)

Nehezebb a megiacuteteacuteleacutese annak ha az ilyen szerkezetek neacutevszoacutei tagja referenciaacutelis jelenteacutest kap valamilyen determinaacutens vonatkozoacutei melleacutekmondat stb reacuteveacuten (ld a Jaacutenos tartotta a legjobb elıadaacutest‑tiacutepusuacute eseteket a 25 oldalon) Ugyanis ha az ige szemantikai tulajdonsaacutegai ennek soraacuten nem vaacuteltoznak akkor elmeacuteletileg tovaacutebbra is azt mondhatjuk hogy a szerkezet kieleacutegiacuteti Kamber alapkriteacuteriumaacutet vagyis funk-cioacuteigeacutes szerkezetnek tarthatoacute123 Maacutesreacuteszt keacuterdeacutes hogy ilyenkor tovaacutebbra is nomen actionisroacutel van‑e szoacute vagy esetleg konverzioacute reacuteveacuten valamilyen maacutes deverbaacutelis fı-neacutevtiacutepus leacutetrejoumltteacutevel kell‑e szaacutemolnunk

Az egyik esettanulmaacutenyban (ld II 5) azt mutatom be hogy a deva‑heacuteḷḍana‑ rsquobdquoisten‑megharagiacutetaacutesrdquorsquo fıneacutev nomen actioniskeacutent (rsquoaz istenek megharagiacutetaacutesa az hogyamikor vki az isteneket haragra gerjesztirsquo) eacutes belsı taacutergyat kifejezı nomen rei actae‑keacutent is (rsquoaz isteneket haragra gerjesztı dologtettrsquo) elıfordul124 Az elsı eset-ben a szintagma funkcioacuteigeacutes szerkezetnek minısiacutethetı Az utoacutebbi hasznaacutelatban vi-szont a duṣktaacute‑ rsquogonosztettrsquo ill eacutenas‑ rsquoveacutetek bőnrsquo fınevekkel aacutell melleacuterendelı vagy koumlzvetetten appoziacutecioacutes viszonyban amikor a kar‑ ige inkaacutebb lexikaacutelis je-lenteacutest hordoz (rsquoelkoumlvet veacutegrehajtrsquo) azaz a kifejezeacutest ez alapjaacuten nem tekinthetjuumlk

121 Itt most a Nacc + kar‑ szerkezeteket osztaacutelyozom a tipikalitaacutes szempontjaacuteboacutel ami nem felteacutet-

lenuumll jelenti azt hogy ezek a funkcioacuteigeacutes szerkezetek kontinuumaacutenak egeacuteszeacuten beluumll is minden szer-zıneacutel prototipikusnak minısuumllneacutenek Fentebb (23 o) laacutettuk hogy egyes neacutemet szerzık ezeket nem is soroljaacutek a tulajdonkeacuteppeni funkcioacuteigeacutes szerkezetek koumlzeacute

122 Ezt a tiacutepust nevezi Laczkoacute 2000 303ndash371 a magyar nyelv ‑Aacutes keacutepzıs fıneveit taacutergyalva egy-szerő esemeacuteny jelenteacuteső fıneveknek

123 Komplex predikaacutetumnak azaz igemoacutedosiacutetoacute + ige kapcsolatnak termeacuteszetesen nem mert ilyen-kor a neacutevszoacutei tag maacuter DP kategoacuteriaacutejuacutekeacutent eacutertelmezendı (vouml 25 o)

124 Vannak (pl Kim 2010) akik a kettıt nem vaacutelasztjaacutek szeacutet eacutes mindkeacutet esetben nomen actionis-roacutel beszeacutelnek Amikor a fıneacutevnek (jelen esetben a deva‑heacuteḷḍana‑ fıneacutevnek) nincsen semmifeacutele bıviacutetmeacutenye elmeacuteletileg akkor is lehetseacuteges lenne a harmadik tiacutepusuacute nomen rei actae‑i eacutertelmezeacutes (ld Kim fordiacutetaacutesaacutet RV 7608d‑hez a 111 oldalon) de semmi nem zaacuterja ki a nomen actionis‑i inter-pretaacutecioacutet (eacutes iacutegy a biztosan funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest) sem toumlbbek koumlzoumltt azeacutert mert a veacutedikusban nem leacutetezik neacutevelı Raacuteadaacutesul a deva‑heacuteḷḍana‑ fıneacutevneacutel a nomen instrumenti-eacutertelmezeacutest (rsquoamivel vki az isteneket megharagiacutetjarsquo) sem vethetjuumlk el eleve meacuteg ha ezt nem tudjuk is veacutedikus peacuteldaacuteval alaacutetaacutemasztani tundiillik a heḍ‑ gyoumlk attingens (causativumi eacutes kiveacutetelt jelentı act perfectumi [RV 10835c Kuumlmmel 2000 611]) alakjai mellett a veacutedikusban nem aacutell eszkoumlzhataacuterozoacutei bıviacutetmeacuteny Egyelıre egy peacuteldaacutet talaacuteltam erre az instrumentalisi bıviacutetmeacutenyre de az keacutesıi szanszkrit adat (BhāgP 106713a vouml PW VII 764) Ez a hiaacuteny azonban termeacuteszetesen lehet a veacuteletlen mőve is hiszen az ige csak keveacutes alkalommal fordul elı raacuteadaacutesul maacutes rsquomegharagiacutet felduumlhiacutetrsquo jelenteacuteső ige mellett ta-laacutelunk instrumentalisi bıviacutetmeacutenyt Laacutesd peacuteldaacuteul

a m tvā cukrudhāmā naacutemobhir (RV 2334a) ne teACC haragszikCAUSAORACT1PL tiszteletadaacutesPLINS rsquoNe haragiacutetsunk meg teacuteged (helytelen) tiszteletadaacutesainkkalrsquo

55

funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Az hogy ebbıl a szempontboacutel a szerkezet maacuteshogyan viselkedik mint a magyar elıadaacutest tart amely referenciaacutelis fıneacutevvel is (nem proto-tipikus) funkcioacuteigeacutes szerkezetnek foghatoacute fel az az oacutei kar‑ eacutes a magyar tart igeacutek elteacuterı szemantikai tulajdonsaacutegaiboacutel fakad

Az ingressziacutev jelenteacuteső intranzitiacutev igeacutekbıl keacutepzett nomen resultativummal alko-tott szerkezetek szinteacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetek de ezek emellett kauzatiacutev jelenteacutes-sel is rendelkeznek125 (ld pl az esettanulmaacutenyokboacutel raacuteṇaṃ kar‑ rsquooumlroumlmoumlt csinaacutel oumlroumlmet okozrsquo)126

Oumlsszefoglalva az elmondattakat a deverbaacutelis absztrakt fıneacutev (Nacc) + kar‑ szer-kezetek nem alkotnak homogeacuten csoportot kuumlloumlnboumlzıkeacuteppen kell eacuterteacutekelnuumlnk ıket Funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tartom a nomen actionisszal eacutes a nomen resultativummal alkotott szintagmaacutekat Ezek koumlzuumll a prototipikus szerkezetet az elsı csoport jelenti az ide tartozoacute kifejezeacutesek szemantikailag ekvivalensnek tőnnek a deverbaacutelis fıneacutev baacutezisigeacutejeacutevel (az esetleges kuumlloumlnbseacutegekrıl ld az egyes esettanulmaacutenyokat eacutes 20ndash21 o) A maacutesik tiacutepusnaacutel a funkcioacuteigeacutes szerkezet kauzatiacutev jelenteacutesjegyet is hordoz A nomen rei actae‑vel alkotott szerkezeteket hasonloacutean azokhoz az esetekhez a-melyekben rsquotettrsquo jelenteacuteső vagy valamilyen tett‑fajtaacutet kifejezı nem deverbaacutelis fıneacutev vagy valamilyen neacutevmaacutes szerepel nem tartom funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Ezekben az ige veacutelemeacutenyem szerint lexikaacutelis rsquoelkoumlvet veacuteghezviszrsquo jelenteacutessel rendelkezik Ez utoacutebbi csoportot peacuteldaacuteul egy PERFORM ciacutemke alaacute lehetne besorolni amely Schul-tze‑Berndt szemantikai teacuterkeacutepeacuten a CREATE eacutes ACT ciacutemkeacutek koumlzoumltt helyezhetı el127 Fontosnak tartom azonban hangsuacutelyozni hogy az egyes tiacutepusok nem alkotnak sem homogeacuten sem diszkreacuteten elhataacuterolhatoacute kategoacuteriaacutekat vagyis bizonyos esetekben az egyes szerkezetek megiacuteteacuteleacutese akaacuter toumlbbfeacutele is lehet

125 Ezek tehaacutet aacutetmenetnek is tekinthetık ACT eacutes CAUSE koumlzoumltt 126 A raacuteṇaṃ kar‑ jelenteacutese tehaacutet nem rsquooumlroumlmoumltoumlruumlleacutest csinaacutel azaz oumlruumllrsquo (kauzatiacutev jelenteacutes neacutelkuumll)

Ez oumlsszefuumlgg azzal hogy a veacutedikus kar‑ ige csak agentiacutev szerepekben fordul elı vagyis nem hasz-naacutelatos a Schultze‑Berndt‑feacutele (2008 196) nem‑agentiacutev FEEL szerepben Hasonloacutet laacutetunk az alaacutebbi peacuteldaacuteban is ahol a śraddhṃ kar‑ szerkezet nem azt jelenti hogy rsquobiacutezik vkibenrsquo hanem kauzatiacutev jelenteacutessel rsquobizalmat eacutebreszt vkibenrsquo

a yaacutethā dev aacutesureṣu ahogyan istenPLNOM asuraPLLOC śraddhm ugreacuteṣu cakrireacute (RV 101513ab) bizalomACC hatalmasPLLOC csinaacutelPRFINDMED3PL rsquoahogyan az istenek a hatalmas asuraacutekban bizalmat keltettek (maguk iraacutent)rsquo

Igleacutesias‑Raacutebade 2001 158ndash159 a koumlzeacutep‑angol nimen eacutes taken igeacutekkel alkott N+V komplex predi-kaacutetumok egyik tulajdonsaacutegakeacutent a keacutet tag alanyaacutenak koreferenciaacutejaacutet nevezi meg Ez a veacutedikus kar‑ ige prototipikus funkcioacuteigei hasznaacutelataacutenaacutel szinteacuten iacutegy van azonban a kauzatiacutev tiacutepusnaacutel nyilvaacutenvaloacute-an nem

127 El lehetne gondolkodni azon hogy a keacutet lexikaacutelis jelenteacutest (ti x kar‑ y rsquoalkot leacutetrehoz keacutesziacutetrsquo azaz rsquox vmilyen teveacutekenyseacutegeacutenek hataacutesaacutera y leacutetrejoumlnrsquo ill rsquoveacuteghezvisz elkoumlvetrsquo azaz rsquox vmilyen teveacutekenyseacutegeacutenek hataacutesaacutera y megvaloacutesulrsquo) oumlssze lehet‑e fogni egyetlen lexikaacutelis alapjelenteacutesben de uacutegy gondolom hogy a funkcioacuteigeacutes hasznaacutelat szempontjaacuteboacutel ez nem kardinaacutelis keacuterdeacutes

56

I 9 A FUNKCIOacuteIGEacuteS SZERKEZETEK EacuteS A

GRAMMATIKALIZAacuteCIOacute

Veacuteguumll teacuterjuumlnk ki roumlviden a funkcioacuteigeacutek ill funkcioacuteigeacutes szerkezetek eacutes a gramma-tikalizaacutecioacute kapcsolataacutera Amint a bevezeteacutes koraacutebbi reacuteszeacuteben maacuter szoacute volt roacutela Butt 2010 eacutes ButtndashLahiri 2013 uacutegy veacutelekednek hogy a koumlnnyő igeacutek (vagy funkcioacuteigeacutek) nem tagjai a fıigeacutek eacutes a segeacutedigeacutek koumlzoumltt az uacuten grammatikalizaacutecioacutes kontinuumnak eacutes ezzel egyuumltt azt is aacutelliacutetjaacutek hogy koumlnnyő ige rarr segeacutedige diakroacuten vaacuteltozaacutesroacutel nincsenek adataink Az alaacutebbiakban azt kiacutevaacutenom roumlviden bemutatni hogy a veacutedikus nyelvben leacutetezik olyan vaacuteltozaacutes amely ilyen moacutedon iacuterhatoacute le

Fentebb (14 o) a veacutedikus nyelv analitikus szerkezetei kapcsaacuten maacuter volt szoacute a perifrasztikus perfectumroacutel Fontos teacuteny hogy a perifrasztikus perfectumban elı-szoumlr csak a tranzitiacutev kar‑ fordult elı segeacutedigekeacutent az intranzitiacutev as‑ eacutes bhavi

‑ csak keacutesıbb jelent meg ebben a funkcioacuteban128 Az as‑ elsı elıfordulaacutesa (act sing 3 āmantrayām āsa az āmantrayate rsquovkhez szoacutel beszeacutelrsquo denominatiacutev igeacutebıl) egy uacutej-veacutedikus proacutezai szoumlvegben (AB 7148) talaacutelhatoacute Az hogy kezdetben csak a kar‑ ige volt hasznaacutelatos vilaacutegosan mutatja hogy az ‑m veacutegzıdeacuteső alak eredetileg egy ‑ā‑keacutepzıs deverbaacutelis absztrakt fıneacutev (nomen actionis) accusativusa volt amely szintaktikailag a tranzitiacutev kar‑ ige taacutergyakeacutent funkcionaacutelt eacutes vele prototipikus funk-cioacuteigeacutes szerkezetet alkotott Azaz a fent (14 o) emliacutetett gamayṃ cakāra eredeti szoacute szerinti jelenteacutese valami ilyesmi lehetett rsquoeljuttataacutest csinaacuteltrsquo Az intranzitiacutev igeacutek (elsısorban az as‑ amely maacuteshol is segeacutedigei szereppel rendelkezik) akkor jelen-hettek meg eacutes vehetteacutek aacutet a kar‑ ige funkcioacutejaacutet a koumlruumlliacutert perfectumban amikor a szerkezet pontos szintaktikai feleacutepiacuteteacutese elhomaacutelyosult129

Leacutenyeges hogy kuumlloumlnfeacutele veacutedikus szoumlvegekben elsısorban a Yajurveda‑proacutezaacute-ban a perfectumon kiacutevuumll a kar‑ ige maacutes (gyoumlkaoristosi) alakjaival is talaacutelkozunk az ‑ā‑keacutepzıs deverbaacutelis absztrakt fıneacutev accusativusa mellett130 aor ind act plur 3 vidm akran (ved‑ rsquotudrsquo) TS 35102 MS 147131 TB 13103 aor ind act sing 3

128 Pāṇini (3140) csak a kar‑ igegyoumlkoumlt emliacuteti (a keacutesıbbi grammatikusok Kātyāyana eacutes Patantildejali

maacuter az as‑ eacutes a bhavi‑ igeacutet is) Egyesek (pl Vasu 1988 365) a kar‑ gyoumlkoumlt ebben a Pāṇini‑sūtraacuteban uacuten pratyāhāraacutenak tekintik amely a kar‑ as‑ eacutes bhavi‑ gyoumlkoumlk mindegyikeacutet lefedi Ez a felfogaacutes teacuteves (Speijer 1886 251 Renou 1930 490 Ai Gr II2 256)

129 Vouml ThumbndashHauschild 1959 295 Kuumlmmel 2000 62 Debrunner (Ai Gr II2 259) szerint nem vilaacutegos bdquowieso ein Ersatz [ti a kar‑ ige helyett] noumltig warrdquo A vaacuteltozaacutest azonban nem a bdquoszuumlk-seacutegszerőseacutegrdquo diktaacutelta Inkaacutebb azt mondhatjuk hogy az as‑ leacutetige kuumlloumlnfeacutele analitikus perifrasztikus szerkezetekben betoumlltoumltt segeacutedigei illetve kopula‑szerepeacutenek analogikus kiterjeszteacuteseacutevel aacutellunk szem-ben

130 Ai Gr II2 252ndash253 Whitney 1993 394 vouml Pāṇ 3141ndash42 A causativumokboacutel keacutepzett ilyen alakokra Amano 2009 182 n 247 eacutes 224 n 484 (Hoffmann eacutes Gotō nyomaacuten) a bdquoperifrasztikus kauzatiacutev aoristosrdquo elnevezeacutest hasznaacutelja

131 Vouml Amano 2009 148 n 49

57

abhyutsādaym akaḥ (caus abhyutsādaacuteya‑ rsquovmire odauumlltetrsquo) MS 165132 prajana-ym akaḥ (caus prajanaacuteya‑ rsquonemzrsquo) MS 1610133 185 pratiṣṭhāpaym akaḥ (caus pratiṣṭhāpaacuteya‑ rsquoodaaacutelliacutetrsquo) MS 333 339 svadaym akaḥ (caus svadaacuteya‑ rsquoehetıveacute tesz megeacutedesiacutetrsquo) MS 184134 ramayām akaḥ (caus ramaya‑ rsquomegnyug-tat megaacutelliacutetrsquo) KS 77 precat act sing 3 pāvayṃ kriyāt (caus pāvaacuteya‑ rsquotisztiacutet megtisztiacutetrsquo) MS 213135 Pāṇini (3141) az imperat impf act plur 3 igealakot tartalmazoacute vidāṃ kurvantu (szinteacuten a ved‑ rsquotudrsquo igeacutebıl) formaacutet is emliacuteti meacutegpedig a 3142‑ben felsorolt igealakokhoz főzoumltt chandasi kiteacutetel neacutelkuumll ami arra utal hogy a vidāṃ kurvantu a szanszkritban is hasznaacutelatos lehetett136

Mindez arra utal hogy a koumlzeacutepveacutedikus korszakban (ti a YV‑proacuteza keletkezeacuteseacute-nek idejeacuten) leacutetezett egy ‑ā‑keacutepzıs deverbaacutelis absztrakt fıneacutevbıl eacutes a kar‑ igeacutebıl aacutelloacute szerkezet‑tiacutepus (rsquoV‑Aacutes‑t csinaacutelrsquo) amelyben a kar‑ nem lexikaacutelis fıigekeacutent ha-nem deszemantizaacuteloacutedva szerepelt Az igei tag a YVp

‑ban aor ind (akar akran) prec (kriyāt) eacutes perf ind (cakāra) alakokban egyaraacutent megjelenik (ill impf impe-rat‑i alakban [kurvantu] Pāṇinineacutel)137 Az hogy az ige ebben a konfiguraacutecioacuteban az igei paradigma toumlbb kuumlloumlnboumlzı alakjaacuteban megjelenik tipikusan a funkcioacuteigeacutekre jel-lemzı tulajdonsaacuteg amely a kategoacuteriaacutet markaacutensan elhataacuterolja a segeacutedigeacutektıl ame-lyek jellemzıen az igei paradigmaacutenak csak egy reacuteszeacuteben bizonyos TAM‑kategoacuteri-aacutek keacutepzeacutese soraacuten jutnak szerephez (ButtndashLahiri 2013 11 Schutzeichel 2014 8) Szinteacuten fontos hogy a perifrasztikus aoristosi alakok mellett a MS‑ban a szintetikus forma a megszokott reduplikaacutelt kauzatiacutevaoristos‑tiacutepus is elıfordul (Amano 2009 182 n 247) ami a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre jellemzı varianciaacuteroacutel tanuacuteskodik

A koumlzeacutepveacutedikus kor utaacuten ebbıl a gazdagabb rendszerbıl csak a perfectumi szer-kezet maradt meg Ez a korlaacutetozott disztribuacutecioacute (csak egy TAM‑kategoacuteria keacutepzeacutese) eacutes ezzel paacuterhuzamosan a szerkezet produktivitaacutesa eacutes gyakorisaacutega segeacutedigei szerep-rıl tanuacuteskodik A keacutet aacutellapot koumlzoumltti vaacuteltozaacutes veacutelemeacutenyem szerint egyeacutertelmően grammatikalizaacutecioacutekeacutent eacutertelmezhetı ami iacutegy (Slade 2013 20ndash24 peacuteldaacutei mellett) uacutejabb elleneacuterv Butt eacutes Lahiri fentebb ideacutezett veacutelemeacutenyeacutevel szemben

132 Vouml Amano 2009 224 n 484 133 Vouml Amano 2009 248 n 634 134 Vouml Amano 2009 294 n 907 A keacuteziratok eacutes kiadaacutesok bdquosvadhaymrdquo vaacuteltozatot tartalmaznak

a svadaym alak szoumlvegjaviacutetaacutes eredmeacutenye (ld Gotō 1987 340ndash341 n 837 Hoffmann 1976 469ndash470 n 6)

135 Vouml Amano 2009 439 n 1733 1735 E perifraacutezis leacutetrejoumltteacutenek felteacutetelezhetı indokaacuteroacutel ld Hoffmann 1976 469ndash470 n 6

136 Ugyancsak Pāṇini (3142) emliacuteti a veacutedikusban aacutelliacutetoacutelag elıforduloacute bdquocikayām akaḥrdquo alakot is (a cay‑ rsquogyőjtrsquo gyoumlkbıl vouml Kāśikāvtti ad loc Vasu 1988 366) ez azonban a fennmaradt szoumlve-gekbıl nem adatolt (vouml Hoffmann 1976 469 n 6)

137 A 3 szemeacutelyő alakok kizaacuteroacutelagossaacutega a korpuszban egybevaacuteg Iglesias‑Raacutebade 2001 161 megfigyeleacuteseacutevel ti hogy a koumlzeacutep‑angolban a nimen eacutes taken igeacutekkel alkotott N+V komplex predi-kaacutetumok dominaacutensan 3 szemeacutelyben hasznaacutelatosak

II EsettanulmaacutenyokII EsettanulmaacutenyokII EsettanulmaacutenyokII Esettanulmaacutenyok

61

II 1 ŚRUṢṬIacuteṂ KAR-

A śruṣṭiacuteṃ kar- szerkezet a gvedaacuteban neacutegy alkalommal fordul elı (RV 1697b 2149a 7186c 71810d)138 Szoacute szerinti jelenteacutese rsquoengedelmeskedeacutest csinaacutelrsquo eacutes uacutegy tőnik teljesen ekvivalens eacutes szinoniacutem az egyszerő śroṣ- rsquohallgat valakire en-gedelmeskedikrsquo igeacutevel amelybıl a szerkezet neacutevszoacutei tagja a śruṣṭiacute- rsquoengedelmes-kedeacutesrsquo deverbaacutelis nomen actionis keacutepezve van

(55) aacutedhvaryavaḥ kaacutertanā śruṣṭiacutem

adhvaryuPLVOC csinaacutelAORIMP2PL engedelmeskedeacutesACC

asmai (RV 2149a)139

DAT

rsquoOacute adhvaryuk engedelmeskedjetek nekirsquo

(56) śruṣṭiacuteṃ cakrur bhɹgavo druhyaacutevaś

engedelmeskedeacutesACC csinaacutelPRFACT3PL BhguPLNOM DruhyuPLNOM

ca (RV 7186c)

eacutes

rsquoA Bhguk eacutes a Druhyuk engedelmeskedtekrsquo

(57) śruṣṭiacuteṃ cakrur niyuacuteto raacutentayaś

engedelmeskedeacutesACC csinaacutelPRFACT3PL loacutefogatPLNOM harcos()PLNOM

ca (RV 71810d)

eacutes

rsquoA fogatok eacutes a harcosok () engedelmeskedtekrsquo

(58) nɹbhyo yaacuted ebhyaacuteḥ śruṣṭiacuteṃ

feacuterfiPLDAT mivel ezPLDAT engedelmeskedeacutesACC

cakartha (RV 1697b)

csinaacutelPRFACT2SG

rsquomivel engedelmeskedteacutel ezeknek a feacuterfiaknakrsquo

Vegyuumlk szaacutemba a śruṣṭiacuteṃ kar- szerkezetben elıforduloacute igealakokat Az (55)-oumls peacutel-daacuteban egy gyoumlkaoristos imperativusi alakkal (plur 2 kaacutertanā) aacutellunk szemben miacuteg a toumlbbi haacuteromban indicativus perfectumi igealakokat talaacutelunk (plur 3 cakrur eacutes sing 2 cakartha) Ezek az adatok rendkiacutevuumll fontosak annak feacutenyeacuteben hogy az egy-szerő śroṣ- igeacutenek a veacutedikusban kizaacuteroacutelag imperfectumi alakjai leacuteteznek eacutes egyaacutel-talaacuten nem hasznaacutelatos aoristosban vagy perfectumban A veacutedikus nyelvben a śroṣ-

138 Az elıfordulaacutesokra vonatkozoacute adataimat itt eacutes a tovaacutebbiakban a VWC megfelelı koumlteteire (a

RV eseteacuteben emellett meacuteg Lubotksy 1997 konkordanciaacutejaacutera) alapozom A szoumlveghelyeket a primeacuter forraacutesokban ellenıriztem a kontextussal egyuumltt

139 Ezt a pādaacutet ideacutezi a RV-Prātiśākhya 833 is

62

ige koumlvetkezı alakjaival talaacutelkozhatunk (vouml Gotō 1987 316ndash317) act inj impf plur 3 śroacuteṣan RV 1689b act imperat impf plur 3 śroṣantu RV 1865a SVK 1172c = JS 1188c med part impf śroacuteṣamāṇa- RV 3810c 776c 7511d140 Az a teacuteny hogy a śroṣ- igeacutenek a veacutedikus nyelv szinkroacuten igerendszereacuteben csak im-perfectumi alakjai leacuteteznek nyilvaacutenvaloacutean oumlsszefuumlgg ennek az uacuten szekundeacuter ige-gyoumlknek (śroṣ- lt PIE ḱles-) az eredeteacutevel Ez ugyanis eredetileg vagy desidera-tivuma (iacutegy veacutelekedik pl LIV 336 kuumlloumlnoumlsen n 1 vouml VIA 247) vagy s-aoristos coniunctivusa volt (ahogy Jasanoff 2003 182 gondolja) a śrav- (lt PIE ḱle-) ige-gyoumlknek Veacutelemeacutenyem szerint a LIV (vouml LIVAdd sv ḱle-) aacuteltal felsorolt tovaacutebbi toumlvek (aoristos fientiacutev essziacutev toumlvek) egyike sem tarthat szuumlkseacutegszerően szaacutemot alapnyelvi staacutetuszra hiszen az egyes nyelvek illetve aacutegak alapnyelv utaacuteni uacutejiacutetaacutesai-keacutent is magyaraacutezhatoacutek

Az egyszerő ige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet itt vaacutezolt kiegeacutesziacutetı megoszlaacutesa azaz komplementaacuteris disztribuacutecioacuteja gyenge vagy reacuteszleges szuppletivizmusroacutel (weak partial suppletion141) tanuacuteskodik az igei aspektus szempontjaacuteboacutel142 Ezeacutert joggal felteacutetelezhetjuumlk azt hogy a śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet nem csupaacuten stiliszti-kai vagy pragmatikai vaacuteltozatnak szaacutemiacutetott hanem elsıdleges funkcioacuteja eacuteppen az volt hogy a hiaacutenyos ragozaacutesuacute śroṣ- ige paradigmaacutejaacutenak uumlres pontjait betoumlltse eacutes magaacutenak a leacutetrejoumltteacutenek is ez a grammatikai funkcioacute lehetett az oka143 Az ige eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet kapcsolataacutet az alaacutebbi taacuteblaacutezatos formaacuteban szemleacuteltethetjuumlk

impf śroacuteṣ‑a‑ mdash perf mdash śruṣṭiacuteṃ cakaacuter‑cak‑ aor mdash śruṣṭiacuteṃ kaacuter‑k‑

Meg kell azonban jegyeznuumlnk hogy H Grassmann (1876 22) az (55)-oumls peacuteldaacute-

ban szereplı mondatot a fentitıl elteacuterı moacutedon eacutertelmezi bdquoO Priester schaffet euch Gehoumlr bei diesemrdquo Eacuteles kuumlloumlnbseacuteg van a keacutet interpretaacutecioacute koumlzoumltt A fenti fordiacutetaacute-somban is koumlvetett eacutertelmezeacutes (amely megegyezik peacuteldaacuteul Geldnereacutevel [1951 I 294] eacutes maacutesok fordiacutetaacutesaacuteval) azt felteacutetelezi hogy a kaacutertanā ige alanya eacutes a deverbaacutelis fıneacutevben (śruṣṭiacutem) szereplı cselekveacutes veacutegrehajtoacuteja egy eacutes ugyanaz a szemeacutely Grassmann azonban uacutegy veacuteli a keacutet szereplı kuumlloumlnboumlzı Ha Grassmann-nak igaza

140 Az upāśroṣat JB 3276 alak probleacutemaacutejaacuteroacutel (act ind praet impf sing 3 az uacutepa śroṣ- igeacutebıl

Narten 1964 261 n 819 eacutes maacutesok szerint) ld Gotō 1987 317 n 762 Az avesztai nyelvben leacutetezik egy sing 1 szemeacutelyő coniunctivusi sǩraošānē Y 504 alak (LIV 336 EWAia II 672) de ezt a srauu- ige (a veacuted śrav- rsquohall hallgatrsquo megfelelıje) s-aoristosaacuteboacutel is levezethetjuumlk (vouml Kellens 1995 67)

141 A szuppletivizmus tiacutepusairoacutel roumlviden ld Spencer 2003 217 142 Az hogy az imperfectum aoristos eacutes perfectum vonatkozaacutesaacuteban az aspektus fogalmaacutet hasznaacute-

lom inkaacutebb csak roumlvid eacutes keacutenyelmes utalaacutes arra a funkcioacutera amellyel az egyes primeacuter igetoumlvek a korai veacutedikus nyelvben rendelkezhettek eacutes nem jelenti felteacutetlenuumll azt hogy teacutenylegesen tisztaacuten as-pektuaacutelis jelleguumlk lett volna Ezekrıl a keacuterdeacutesekrıl leguacutejabban laacutesd Dahl 2010

143 Aacuteltalaacuteban veacuteve elmondhatoacute hogy a perifrasztikus szerkezetek alkalmasak arra hogy bizonyos paradigmatikus hiaacutenyokat betoumlltsenek (ld Haspelmath 2000 657 Schutzeichel 2014 60 193ndash194)

63

lenne akkor a szerkezet hasonloacute lenne a latin audientiam facere rsquohallgataacutesra keacutesz-tetrsquo144 szerkezethez amelyben a facere igeacutenek grammatikalizaacuteloacutedott kauzatiacutev-fak-titiacutev jelenteacutese van145

(59) exsurge praeco fac populo

felkelIMPACT2SG kikiaacuteltoacuteVOC csinaacutelIMPACT2SG neacutepDAT

audientiam (Pl Poen 11)

hallgataacutesACC

rsquoKelj fel kikiaacuteltoacute eacutes biacuterd hallgataacutesra a neacutepetrsquo146

Ha azonban a RV 214 himnusz szoumlvegeacutenek egeacuteszeacutet figyelembe vesszuumlk hamar vilaacutegossaacute vaacutelik hogy aki a keacuterdeacuteses helyen hallgat valakira vagy engedelmeskedik nem lehet Indra (akire a mondatban az anaforikus hasznaacutelatuacute koumlzelre mutatoacute asmai neacutevmaacutes utal) hanem csak az adhvaryuk eacutes az asmai azt kell hogy jelentse akinek a papok engedelmesseacuteggel tartoznak aki iraacutenyaacuteban a papoknak engedelmeskedni kell Amellett hogy az egeacutesz himnusz leacutenyegeacuteben egy felszoacuteliacutetaacutes vagy keacutereacutes az adhvaryukhoz hogy aacuteldozzanak Indraacutenak eacutes iacutegy eleacutegiacutetseacutek ki szoacutemaital iraacutenti vaacute-gyaacutet eacutes szomjaacutet vilaacutegosan mutatja az itt megfogalmazott eacutertelmezeacutes helyesseacutegeacutet az is hogy a 8ab pādaacutekban ugyancsak a śruṣṭiacute- fıneacutev szerepel eacutes ott keacutetseacuteget kizaacuteroacutean a papokra vonatkozik147

144 Vouml Ittzeacutes 2007 11 n 31 (Cic Div Caec 42 kapcsaacuten) 145 Laacutesd Hofmann 1996 204ndash207 az adferre igeacutevel alkotott hasonloacute latin kauzatiacutev szerkezetekrıl 146 A plautusi audientiam facere korai veacutedikus paacuterhuzamakeacutent laacutesd a koumlvetkezı szoumlveghelyet

amelyben az aacutesureṣu hellip ugreacuteṣu locativusi bıviacutetmeacuteny a plautusi ideacutezet populo dativusaacutenak feleltet-hetı meg

a yaacutethā dev aacutesureṣu ahogyan istenPLNOM asuraPLLOC śraddhm ugreacuteṣu cakrireacute (RV 101513ab) bizalomACC hatalmasPLLOC csinaacutelPRFINDMED3PL rsquoahogyan az istenek bizalmat eacutebresztettek (maguk iraacutent) a hatalmas asuraacutekbanrsquo

A latin dativushoz laacutesd meacuteg (a glosszaacuteban az INTENS roumlvidiacuteteacutes a nyomateacutekosiacutetoacute neacutevmaacutest jelenti) b facit hellip per se ipsa sibi

csinaacutelPRS3SG aacuteltal magaREFLACC magaINTENSNOMF magaDAT audientiam diserti senis composita hallgataacutesACC eacutekesszoacuteloacuteGEN oumlregGEN rendezettNOMF et mitis oratio (Cic Sen 28) eacutes szeliacutedNOMF beszeacutedNOMF rsquoAz eacutekesszoacuteloacute oumlregember rendezett eacutes szeliacuted beszeacutede maga nyer magaacutenak meghallgataacutestrsquo

147 A śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet maacutesik haacuterom elıfordulaacutesa termeacuteszetesen szinteacuten megerı-siacuteti a hagyomaacutenyos eacutertelmezeacutest

64

(60) aacutedhvaryavo yaacuten naraḥ kāmayādhve

adhvaryuPLVOC amiSGACC feacuterfiPLVOC oacutehajtIPFVSBJVMED2PL

śruṣṭ vaacutehanto naśathā

engedelmeskedeacutesSGINS viszPTCPIPFVACTPLNOM eleacuterAORSBJVACT2PL

taacuted indre (RV 2148ab)

azSGACC IndraLOC

rsquoOacute adhvaryuk amit csak oacute feacuterfiak oacutehajtotok (magatoknak) el fogjaacutetok eacuterni Indraacutenaacutel ha

engedelmesseacutegel viszitek (neki az aacuteldozatot)rsquo

Veacuteguumll meg kell jegyeznuumlnk hogy a śroṣ‑ ige eacutes a śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet koumlzoumltt fennaacutelloacute szuppletiacutev viszony nem vezetett arra az eredmeacutenyre hogy a szerke-zet az ige perifrasztikus aoristosi eacutes perfectumi alakjakeacutent grammatikalizaacuteloacutedott volna Eacuteppen ellenkezıleg a śruṣṭiacuteṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet a korai veacutedikus kor-szak utaacuten teljesen eltőnt a veacutedikus nyelvbıl eacutes ndash elenyeacuteszı szaacutemuacute keacutesıbbi megjele-neacuteseacutetıl (ld fentebb) eltekintve ndash leacutenyegeacuteben ez a sors vaacutert magaacutera a śroṣ‑ igeacutere is148 Teacuterjuumlnk ki roumlviden ebbıl a peacuteldaacuteboacutel kiindulva a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elemeinek szoacuterendjeacutere A śruṣṭiacuteṃ kar- mind a neacutegy elıfordulaacutesakor a keacutet tag koumlzvetlenuumll egy-maacutes mellett helyezkedik el Aacuteltalaacuteban N+V sorrendet talaacutelunk kiveacuteve az (55)-oumls peacuteldaacutet ahol V+N sorrendet149 A fordiacutetott szoacuterendneacutel a kar- imperativusban aacutell (kaacuter-tanā śruṣṭiacutem) ami arra utal hogy itt a felszoacuteliacutetoacute (direktiacutev) mondatban egy szintak-tikai mozgataacutesi mővelet toumlrteacutenhetett ndash feltehetıen ndash a tagmondat bal perifeacuteriaacutejaacutera150 Egyelıre nincs eleacuteg adatunk ahhoz hogy eldoumlntsuumlk elmeacuteletileg lehetseacuteges lenne-e maacutes elemek megjeleneacutese is a V eacutes az N koumlzoumltt vagy ilyen esetekben is felteacutetlenuumll szomszeacutedosnak kell lennie a keacutet oumlsszetevınek

A toumlbbi esettanulmaacuteny is alaacutetaacutemasztja az itt elmondottakat ugyanis azokban a veacutedikus oacuteind szerkezetekben amelyek biztosan funkcioacuteigeacutes szerkezetnek tekinten-dık a keacutet tag koumlzvetlenuumll egymaacutes mellett helyezkedik el V+N szoacuterendet talaacutelunk egy tiltoacute mondatban (m karma devaheacuteḷanam ld II 5) ami egybecseng a kaacutertanā śruṣṭiacutem szoacuterenddel A szinteacuten imperativusi raacuteṇaṃ kdhi (N+V ld II 6) eacutes a parti-cipiumot tartalmazoacute kṇvaacuten saṃcʴtaṃ vicʴtam (V+N ld II 9) alapjaacuten azonban azt

148 A veacutedikus śruṣṭiacuteṃ kar-ral szinoniacutem funkcioacuteigeacutes szerkezetet talaacutelunk az avesztaiban is amelyet

a dā- rsquotesz helyezrsquo funkcioacuteige (vouml oacutei dhā-) eacutes a śruṣṭiacute-val etimoloacutegiai rokonsaacutegban aacutelloacute de elteacuterı keacutepzeacuteső sǩraoa- rsquoengedelmesseacutegrsquo fıneacutev alkot (vouml Schutzeichel 2014 161ndash162 Skjaeligrvoslash 2009 156)

a yōi mōi ahmāi sǩraoǩm dąn akiPLNOM eacutenGEN ezDAT engedelmesseacutegACC teszAORINJACT3PL caiiascā (Y 455c) baacuterkiPLNOM rsquobaacuterkik akik az eacuten eme (szavam) iraacutent (esetleg iraacutentam itt) engedelmesseacuteget tanuacutesiacutetanakrsquo

149 Hasonloacutet laacutetunk a hindiacuteben is ahol az N+V sorrend alapvetıen koumltoumltt eacutes a keacutet tag koumlzoumltt csak a tagadoacuteszoacute (nahī) eacutes bizonyos klitikumok (pl bhī rsquoisrsquo) fordulhatnak elı Az ige a szerkezetbıl topi-kalizaacutecioacute reacuteveacuten a mondat elejeacutere mozgathatoacute ami azt eredmeacutenyezheti hogy a keacutet tag elvaacutelik egy-maacutestoacutel Ld Mohanan 1997 444ndash447 460ndash466

150 Ezt a jelenseacuteget laacutetjuk a latinban is ahol az ige bal perifeacuteriaacutera toumlrteacutenı mozgataacutesa szinteacuten vala-milyen specifikus szemantikai eacuterteacutekkel biacuter (Salvi 2005 441ndash444 2015 373)

65

kell mondanunk hogy a felteacutetelezett mozgataacutes egyreacuteszt nem volt koumltelezı a felszoacute-liacutetoacute mondatokban maacutesreacuteszt lehetseacuteges volt peacuteldaacuteul participiumi igealaknaacutel is Az N+V szoacuterendre eacutes a tagok koumlzvetlenuumll szomszeacutedos poziacutecioacutejaacutera vonatkozoacutelag ld meacuteg az esettanulmaacutenyok kereteacuteben taacutergyalt vimoacutecanaṃ kṇute (II 2) abhipitvaacuteṃ karate-taḥ (II 4) eacutes saacutergam akṇod (II 8) kifejezeacuteseket

66

II 2 VIMOacuteCANAṂ KAR-

Ebben a fejezetben a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezetet elemzem amelynek jelenteacutese rsquo(igaacuteboacutel) kifog elenged szabadon enged (szoacute szerint kifogaacutest csinaacutel)rsquo Az itt levont koumlvetkezteteacutesek szuumlkseacutegszerően spekulatiacutevabbak lesznek toumlbb maacutesik eset-tanulmaacuteny tanulsaacutegainaacutel hiszen a vizsgaacutelt szerkezet az egeacutesz veacutedikus korpuszban egyetlenegy alkalommal fordul elı151 Mivel a cselekveacutest kifejezı vimoacutecana- rsquokifo-gaacutes elengedeacutes szabadon engedeacutesrsquo nomen actionis amely oumlnmagaacuteban is ritka a veacute-dikus szoumlvegekben152 az igekoumltıs viacute moc- rsquo(igaacuteboacutel) kifog elenged szabadon enged kioldrsquo igeacutebıl van keacutepezve ezeacutert elıszoumlr az utoacutebbi ige morfoszintaktikai eacutes szeman-tikai tulajdonsaacutegait fogom megvizsgaacutelni majd utaacutena adok szaacutemot a viacute moc- ige eacutes a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet kapcsolataacuteroacutel Elemzeacutesem soraacuten elsısor-ban a gveda szinkroacuten nyelvi rendszereacutere fogok oumlsszpontosiacutetani eacutes csak a fejezet

151 Ami az esetleges keacutesıbbi elıfordulaacutesokat illeti a szentpeacutetervaacuteri szanszkrit-szoacutetaacuter vimoacutecana-

szoacutecikke a rsquomegszabadiacutetaacutes megmenteacutesrsquo jelenteacutesneacutel (PW V 1145) regisztraacutelja a Mahābhārata egy szoumlveghelyeacutet

a athavā~ ahaṃ kariṣyāmi kulasya~ asya vagy eacutenNOM csinaacutelFUTACT1SG csalaacutedGEN ezGEN vimocanam (MBh 114713ab) megmenteacutesACC rsquovagy eacuten ezt a csalaacutedot meg fogom mentenirsquo (szoacute szerint rsquoennek a csalaacutednak a megmenteacuteseacutet fogom csinaacutelnirsquo)

A szoacutetaacuter aacuteltal hozott olvasatot az eposz poonai kritikai kiadaacutesa nem fıszoumlvegben hanem varia lectioacute-keacutent tartalmazza eacutes a vimocanam helyett az ndash etimoloacutegiailag vele oumlsszefuumlggı ndash vimokṣaṇam olva-satot reacuteszesiacuteti elınyben Ezen a szoumlvegvaacuteltozaton kiacutevuumll semmifeacutele maacutes elıfordulaacutesaacutet nem talaacuteltam a vimoacutecanaṃ kar- szerkezetnek a veacutedikus oacuteind az epikus eacutes a klasszikus szanszkrit szoumlvegekben A szoumlveg modernseacutege miatt irrelevaacutensnak tekintem a szerkezet elıfordulaacutesaacutet Mukunda Jha Bakshinak a keacutesıveacutedikus Lāṭyāyana-Śrautasūtraacutehoz keacutesziacutetett 20 szaacutezadi Saralā elnevezeacuteső kommentaacuterjaacuteban (Bakshi 1984) ahol a veacutedikus proacutezai szoumlveg stomaṃ vimuntildeceyur kifejezeacuteseacutet a stomavimocanaṃ kuryuḥ koumlruumlliacuteraacutessal parafrazeaacutelja

b stomaṃ vimuntildeceyur (LāŚS 2111) dicsıiacutetı_eacutenekACC kibocsaacutetOPTACT3PL rsquomondjanak (szoacute szerint bocsaacutessanak ki) dicsıiacutetı eacuteneketrsquo

c stoma-vimocanaṃ kuryuḥ dicsıiacutetı_eacutenek-kibocsaacutetaacutesACC csinaacutelOPTACT3PL

152 A szoacute a veacutedikus nyelvben szinte kizaacuteroacutelag a gvedaacuteboacutel adatolt (oumlsszesen 8x [eacutes 2x nomen agentiskeacutent] ld Lubotsky 1997 II 1306) Tovaacutebbi saṃhitā-elıfordulaacutesai a koumlvetkezık

a samudraacutesya vimoacutecanam (KS 1717 KKS 281) oacuteceaacutenGEN kifogaacutesNOM rsquoaz oacuteceaacuten bdquokifogaacutesardquorsquo

(Az a peacuteldaacuteban szereplı kifejezeacutes a samudraacutesya niveacuteśanam rsquoaz oacuteceaacuten megpiheneacutesersquo RV 101427b TSm 4613 stb szerkezet variaacutensa)

b vimoacutecanam evaacute taacutet (TSp 7515) kifogaacutesNOM valoacuteban azNOM rsquoaz valoacuteban kifogaacutes(a vminek)rsquo

67

veacutegeacuten teacuterek ki a keacutesıbbi szoumlvegekre mivel azok egy leacutenyegesen elteacuterı szinkroacuten nyelvtan (vagy nyelvtanok) termeacutekei

II 2 1 A MOC- IGE IGENEMEINEK HASZNAacuteLATA A GVEDAacuteBAN

A morfoszintaktikai kategoacuteriaacutek koumlzuumll a moc- igeacutevel kapcsolatban vizsgaacutelatunk szempontjaacuteboacutel az igenem azaz diateacutezis keacuterdeacutese eacuterdemel kituumlntetett figyelmet153 Baacuter aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy a moc- ige mind aktiacutev mind mediaacutelis rago-zaacutessal elıfordul a keacutet igenem hasznaacutelata koumlzoumltt a legtoumlbb esetben nagyon vilaacutegos szemantikai-funkcionaacutelis kuumlloumlnbseacuteg figyelhetı meg Activumban az igeacutenek aacuteltalaacute-ban agentiacutev-attingens jelenteacutese154 (rsquoelenged kiold szabadon engedrsquo) eacutes szintakti-kailag tranzitiacutev szerkeszteacutese van Ezt a hasznaacutelatot mutatjaacutek az alaacutebbi peacuteldaacutek

(61) muntildećmi tvā haviacuteṣā jvanāya kaacutem (RV 101611a)

elengedPRSACT1SG teACC aacuteldozatINS eacuteletDAT PTCL

rsquoSzabadon engedlek teacuteged az aacuteldozat aacuteltal hogy eacutelhessrsquo

(62) yoacute vo mahy abhiacuteśaster

akiNOM tiPLACC nagyABL aacutetokABL

aacutemuntildecat (RV 10307b)

elengedPSTACT3SG

rsquoaki megszabadiacutetott titeket a suacutelyos aacutetoktoacutelrsquo

A medium hasznaacutelata enneacutel valamivel oumlsszetettebb A reduplikaacutelt perfectum mediaacute-lis alakjainak (RV 9295c 101119c) pacientiacutevfientiacutev-inattingens155 jelenteacutese van (rsquoelengedtetik megszabadulrsquo) eacutes szintaktikailag intranzitiacutevkeacutent viselkednek

(63) nidoacute yaacutetra mumucmaheacute (RV 9295c)

szidaacutesABL ahol elengedPRFMEDIND1PL

rsquoahol megszabadultunk a szidalmazaacutestoacutelrsquo

153 Az igenemek funkcioacuteira vonatkozoacute terminoloacutegiaacuteval kapcsolatban ld Gotō 1987 25ndash29 Kuumlm-

mel 2000 6ndash7 A moc- RV-beli elıfordulaacutesait ld Lubotsky 1997 II 1078ndash1079 (sv muc) 154 Azaz az elsı aktaacutens az aacutegens (ezt fejezi ki az bdquoagentiacutevrdquo terminus) eacutes az aacuteltala kontrollaacutelt

cselekveacutes koumlzvetlenuumll eacuterint (erre utal az bdquoattingensrdquo kifejezeacutes) egy maacutesodik aktaacutenst 155 Azaz az elsı aktaacutens paacuteciense egy maacutesik aktaacutens aacuteltal veacutegrehajtott eacutes kontrollaacutelt cselekveacutesnek

illetve nincs kontrollaacuteloacute aktaacutens vagy szemeacutelye irrelevaacutens

68

(64) muacutemukṣamāṇā utaacute y mumucre (RV 101119c)

elengedDESPTCPMEDPLNOMF eacutes akiPLNOMF elengedPRFMEDIND3PL

rsquoa megszabadulni vaacutegyoacutek eacutes akik megszabadultakrsquo156

Az aoristos mediaacutelis alakjai a perfectumi alakokhoz hasonloacutean viselkednek eacutes lehet pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacutesuumlk (RV 75912d 108719d) Laacutesd a koumlvetke-zı peacuteldaacutet

(65) mtyoacuter mukṣīya (RV 75912d)

halaacutelABL elengedAOROPTMED1SG

rsquoBaacutercsak megszabadulneacutek a halaacuteltoacutelrsquo

Leacuteteznek azonban az ige aoristosaacutenak agentiacutev-attingens jelenteacuteső mediaacutelis alakjai is amelyek szintaktikailag tranzitiacutevak Ezekben az esetekben az ige aacuteltalaacuteban a praacute-ti igekoumltıvel van ellaacutetva (RV 5556b 7598c 102711c) amely bdquomegfordiacutetjardquo a cselekveacutes iraacutenyaacutet157 (rsquofelvesz feloumllt magaacutera vesz larr el-raacuteenged valamit magaacute-rarsquo) A mediumnak ilyenkor indirekt-reflexiacutev maacutes kifejezeacutessel affektiacutev jelenteacutesaacuter-nyalata van158 Laacutesd az alaacutebbi peacuteldaacutet

(66) hiraṇyaacuteyān praacutetiy aacutetkā aacutemugdhvam (RV 5556b)

aranyPLACC PREV159 ruhaPLACC felveszAORINDMED2PL

rsquoMagatokra oumlltoumltteacutetek arany ruhaacutetokatrsquo

A moc- ige keacutet kuumlloumlnboumlzı keacutepzeacuteső imperfectumtıvel is rendelkezik A kizaacuteroacutelag mediumban ragozoacutedoacute intranzitiacutev muacutec-ya-imperfectumtınek (RV 1314c 86913d 102724d) pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacutese van (Kulikov 2012 420ndash425 Kuumlmmel 1996 83ndash84)160 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

156 Az ideacutezett reacuteszletben a desiderativumboacutel keacutepzett mediaacutelis melleacutekneacutevi igeneacutev (plur nom f

muacutemukṣamāṇās) ugyanilyen pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacutessel rendelkezik (ld a fordiacutetaacutest rsquomegszabadulni vaacutegyoacutekrsquo) Vouml Heenen 2006 201ndash202

157 Vouml Kuumlmmel 1996 84 n 147 (bdquoGegensatz zum Simplexrdquo) 158 Azaz az elsı aktaacutens egyben az aacuteltala veacutegrehajtott cselekveacutes ciacutemzettje vagy kedvezmeacutenyezettje

is Az egyetlen kiveacutetel a praacuteti moc- itt leiacutert hasznaacutelata aloacutel a kataroacute meniacuteṃ praacuteti taacuteṃ mucāte 1027 11c (thematikus aor med conj sing 3) mondat lenne amelyben a praacuteti moc- igeacutet minden magya-raacutezoacute eacutes fordiacutetoacute rsquoeldob raacutedob raacutevetrsquo vagy valamilyen hasonloacute jelenteacutessel fordiacutetja a mediaacutelis igenem elleneacutere (pl Geldner 1951 III 167 bdquoWelcher von beiden wird seinen Zorn auf ihn werfenrdquo) A fejezethez csatlakozoacute kiteacuterıben fejtem ki hogy ez az eacutertelmezeacutes helytelen eacutes a mediaacutelis igeacutet a szo-kaacutesos indirekt-reflexiacutevaffektiacutev jelenteacutessel kell eacutertelmeznuumlnk A szinteacuten mediaacutelis viacute mucadhvam alak-roacutel ld alaacutebb II 2 3

159 Itt eacutes az alaacutebbiakban egyszerőseacuteg kedveacuteeacutert PREV-vel glosszaacutelom azokat az igekoumltıket (ill uacuten lokaacutelis partikulaacutekat) amelyek az ige jelenteacuteseacutehez eredeti jelenteacutesuumlktıl elteacuterı nem aacutettetszı jelenteacutest adnak hozzaacute Az igekoumltıs ige egeacuteszeacutenek jelenteacuteseacutet az igetıneacutel adom meg

160 Kuumlmmel eacuterinti a gvedaacuteban keacutetszer (RV 512d 101071b) elıforduloacute amoci pass aor sing 3 alakot is

69

(67) saacute pāduacuter asya nirṇiacutejo naacute

azNOM laacutebNOM ezGEN ruhaABL mint

mucyate (RV 102724d)

elengedPRSINDMED3SG

rsquoA laacuteba kiszabadul (kibuacutejik) mintha egy ruhaacuteboacutel (buacutejna ki)rsquo

A sőrőn elıforduloacute nazaacutelis infixumot tartalmazoacute 6 igeosztaacutelyos thematikus muntildec-aacute- imperfectumtı mindkeacutet igenemben ragozoacutedik (Hill 2007 52ndash57 [a thematikus ao-ristosroacutel is]) Fontos hogy a gvedaacuteban mind a tı gyakoribb aktiacutev mind valamivel ritkaacutebb mediaacutelis alakjai rendszerint agentiacutev-attingens jelenteacutessel rendelkeznek (vouml Kuumlmmel 1996 84) Ugyanakkor leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg hogy a med impf muntildec-aacute-te mindig igekoumltıvel aacutell meacutegpedig toumlbbnyire (RV 2172d 4532b 5812a 91009c) a praacuteti-val (rsquofelvesz magaacutera veszrsquo161) egy alkalommal (RV 10385c) a kettıs praacute paacuteri igekoumltıvel (rsquomegszabadul kiszabadiacutetja magaacutetrsquo direkt-reflexiacutev jelenteacutessel162) Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

(68) praacuteti drāpiacutem amuntildecathāḥ (RV 91009c)

PREV ruhaACC felveszPSTMED2SG

rsquoFelvetted a ruhaacutedatrsquo

(69) praacute muntildecasva paacuteri kuacutetsād (RV 10385c)

PREV elengedIMPMED2SG PREV KutsaABL

rsquoSzabadulj megszabadiacutetsd ki magad Kutsaacutetoacutelrsquo

A kuumlloumlnfeacutele aspektustoumlvek igenemeinek hasznaacutelataacuteroacutel tehaacutet oumlsszefoglaloacutelag a kouml-vetkezıket mondhatjuk A moc- ige activumban mindig agentiacutev-attingens jelenteacutes-sel rendelkezik Mediaacutelis alakjai toumlbbnyire pacientiacutevfientiacutev-inattingens jelenteacuteső-ek azonban ezek is hasznaacutelhatoacuteak agentiacutev-attingens jelenteacutessel de csak abban az esetben ha bizonyos igekoumltık (praacuteti eacutes praacute paacuteri) jaacuterulnak hozzaacutejuk Ezekkel egyuumltt viszont a mediaacutelis alakoknak egyszersmind direkt vagy indirekt reflexiacutev aacuternyalata is van

II 2 2 AZ IGEKOumlTİS VIacute MOC- IGE A GVEDAacuteBAN

A moc- ige a gvedaacuteban nagyon gyakran (oumlsszesen 21x) fordul elı a viacute igekoumltıvel egyuumltt (RV 12413d 11711d 11774d 2284c 2286c 2383a 3321d 3341c 3353c 3418a 4126c 527d 5621b 6401b 7887b 7915d 109414c 10104

161 Vouml a med aor praacuteti-val egyuumltti hasznaacutelataacuteroacutel a 68 oldalon mondottakat 162 Azt hogy a medium a (69) peacuteldaacuteban agentiacutev jelenteacuteső eacutes direkt-reflexiacutev aacuternyalattal rendelke-

zik az imperativus igemoacuted hasznaacutelata bizonyiacutetja hiszen ez azt mutatja hogy az elsı aktaacutens kont-rollaacutelja a cselekveacutest

70

1c 101268c 101383a 101601b) Aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy az igekouml-tıs viacute moc- rsquo(igaacuteboacutel) kifog elenged szabadon enged kioldrsquo ige viselkedeacutese megfe-lel annak az aacuteltalaacutenos keacutepnek amelyet az elızı alfejezetben a moc- igenemeinek hasznaacutelataacuteroacutel felvaacutezoltam Vannak azonban olyan alakjai amelyek neacutemi magyaraacute-zatot igeacutenyelnek

Elıszoumlr is leacutetezik a thematikus aoristosnak egy mediaacutelis imperativus plur 2 sze-meacutelyő alakja (viacute mucadhvam) amely vaacuteratlanul agentiacutev-attingens jelenteacutessel ren-delkezik aneacutelkuumll hogy ezzel egyidejőleg direkt vagy indirekt (affektiacutev) reflexivitaacutest fejezne ki Mint fentebb laacutettuk ilyen jelenteacutest az aktiacutev alakok szoktak hordozni163 A keacutesıbbiekben (II 2 3) visszateacuterek erre a fontos alakra itt most egyelıre csak regisztraacutelom az elıfordulaacutes teacutenyeacutet

(70) niacute heacuteḷo dhattaacute viacute mucadhvam

le duumlhACC teszIMPACT2PL PREV kifogAORIMPMED2PL

aacuteśvān (RV 11711d)

loacutePLACC

rsquoNyomjaacutetok el duumlhoumltoumlket fogjaacutetok ki lovaitokatrsquo164

Az egyszer elıforduloacute sing 2 szemeacutelyő reduplikaacutelt iniunctivusi viacute mumucas alak (amely a m tiltoacuteszoacuteval egyuumltt tiltaacutest fejez ki) vitatott megiacuteteacuteleacuteső a szakirodalomban

(71) m~ āreacute asmaacuted viacute mumuco (RV 3418a AVŚ 20238a)

ne taacutevol miPLABL PREV kifogINJ2SG

rsquoNe taacutevol tıluumlnk fogj kirsquo

A keacuterdeacuteses igealak minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint agentiacutev-attingens jelenteacutessel ren-delkezik (ld alaacutebb a taacutergy ellipsziseacuterıl) de pontos morfoloacutegiai eacutertelmezeacutese sok keacuter-deacutest vet fel Baacuter egyesek egy reduplikaacutelt imperfectumtı (pl Thieme 1929 42 52) vagy perfectumtı (pl Lubotsky 1997 II 1078) aktiacutev alakjaacutenak tartjaacutek Kuumlmmel

163 Laacutesd peacuteldaacuteul a koumlvetkezı szoumlveghelyeket ahol a viacute moc- aktiacutev alakjai fordulnak elı teljesen

azonos jelenteacutessel a viacute mucā haacuterī ihaacute (RV 11774d)

PREV kifogAORIMPACT2SG fakoacuteDUACC itt rsquoItt fogd ki a fakoacute (lovakat)rsquo

b graacutesetām aacuteśvā viacute muca~ ihaacute eszikIMPMED3DU loacuteDUNOM PREV kifogAORIMPACT2SG itt śoacuteṇā (RV 3353c) rıtsziacutenőDUACC rsquoEgyenek lovaid fogd ki itt a rıtsziacutenőeketrsquo

164 Kuumlmmel 2000 382 (egy ŚB-szoumlveghely mellett) eacuteppen erre az elıfordulaacutesra hivatkozik hogy igazolni proacutebaacutelja a moc- ige mediaacutelis alakjainak az aktiacutev alakokkal megegyezıen agentiacutev-attingens jelenteacutese is lehet

71

2000 381ndash382 leguacutejabban a mediaacutelis perfectumi eacutertelmezeacutes mellett eacutervelt165 To-vaacutebbi lehetıseacutegkeacutent meacuteg az is felvetıdhet hogy a gāyatrī pāda jambikus sorzaacuterla-taacuteban egy metrikailag megfelelıbb hosszuacute magaacutenhangzoacutes viacute mūmucas formaacutet aacutel-liacutetsunk helyre amelyet reduplikaacutelt aor inj act sing 2 szemeacutelyő alakkeacutent lehetne eacutertelmezni166 Teacuteny azonban hogy az ige reduplikaacutelt aoristosa csak joacuteval keacutesıbb a klasszikus szanszkritboacutel adatolt elıszoumlr167 Az elsı elıfordulaacutes amirıl tudomaacutesom van egy Kr u 5 szaacutezadi Vākāṭaka-feliraton (CII V no 27 17 sor168) szerepel amūmucat act ind sing 3 (vouml tovaacutebbaacute amūmucat act ind sing 3 BhāP 8131 8333 121321 amūmucan act ind plur 3 BhāP 6220) E neheacutezseacutegek miatt az igenemet eacuterintı tovaacutebbi fejtegeteacutesek soraacuten a viacute mumucas alakot figyelmen kiacutevuumll fogom hagyni169

Haacuterom (vagy talaacuten neacutegy) olyan szoumlveghely van a gvedaacuteban amelyben a viacute moc- ige valamely szemantikailag agentiacutev aktiacutev alakja laacutetszoacutelag inattingens jelenteacutessel hasznaacutelatos Szintaktikai eacutertelemben ilyenkor a mondatban nincsen taacutergy azaz az ige laacutetszoacutelag intranzitiacutevkeacutent viselkedik Ezeken a helyeken az igeacutet egyszerően rsquomegaacutell megpihen nyugovoacutera teacuterrsquo jelenteacutessel is vissza lehetne adni170

(72) āśuacutebhiś cid yn viacute

gyorsPLINS meacuteg_is megyPTCPIPFVACTSGNOM PREV

mucāti nūnaacutem (RV 2383a)

bdquomegpihenrdquoAORSBJVACT3SG most

rsquoMeacuteg az is aki gyors (lovakon) lovagol pihenjen most megrsquo

165 Kuumlmmel szaacutemaacutera fontos eacuterv az eacutertelmezeacutes soraacuten hogy a viacute moc- igeacutenek a veacutedikus nyelvben

maacutes olyan mediaacutelis alakjai is vannak amelyek agentiacutev-attingens jelenteacutessel rendelkeznek (vouml 164 jz) Ahogy alaacutebb laacutetni fogjuk a korai veacutedikus nyelv szinkroacuten rendszereacuteben ez az eacuterv nem aacutellja meg a helyeacutet

166 Ezt a lehetıseacuteget Kuumlmmel 2000 382 is szaacutemiacutetaacutesba veszi de el is utasiacutetja 167 A reduplikaacutelt aoristoshoz hasonloacutean mőveltetı jelenteacuteső eacutes vele paradigmatikusan oumlsszetarto-

zoacute causativum maga is csak az epikus szanszkrittoacutel kezdve ismert (vouml PW V 812‒813) 168 Mirashi (ed) 1963 126 (a felirat dataacutelaacutesaacuteroacutel ld a 121 oldalt) Koumlszoumlnoumlm Dezsı Csabaacutenak

hogy erre az elıfordulaacutesra felhiacutevta a figyelmemet 169 Megoldaacutest jelenthetne az eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutekra (Hoffmann 1967 43ndash106 megaacutellapiacutetaacutesai-

val oumlsszhangban) ha meg tudnaacutenk mondani hogy a m hellip viacute mumucas tiltaacutesnak (aoristoskeacutent) pre-ventiacutev vagy (imperfectumi vagy perfectumi alakkeacutent) inhibitiacutev eacutertelme van Sajnos a tiltaacutes eacutertelme-zeacutese nem egyeacutertelmő Baacuter Hoffmann 1967 83 azt aacutelliacutetja inhibitiacutev tiltaacutesroacutel van szoacute eacutes a beszeacutelı egy ismeacutetlıdıen elıforduloacute esemeacutenyt kiacutevaacuten megszakiacutetani felfuumlggeszteni (Hoffmann fordiacutetaacutesa bdquospann nicht [immer wieder] fern von uns ausrdquo) uacutegy veacutelem a kontextus alapjaacuten valoacutesziacutenőbb az az eacutertel-mezeacutes hogy a tiltaacutes egy meghataacuterozott szituaacutecioacutera vonatkozik (ld a proximaacutelis deiktikus idaacutem neacutev-maacutes hasznaacutelataacutet im 3a eṣuacute 4b) eacutes ezeacutert a m hellip viacute mumucas tiltaacutest preventiacutev jellegőnek kell fel-fognunk (vouml Kuumlmmel 2000 382) Ez az aoristosi eacutertelmezeacutes feleacute billenteneacute a meacuterleg nyelveacutet

170 Mivel alaacutebb amellett fogok eacutervelni hogy ez a fordiacutetaacutes nem szuumlkseacutegszerő ezeacutert a glosszaacutekban ideacutezıjelbe teszem a bdquomegpihenrdquo szoacutet A negyedik peacutelda a fentebb (71) emliacutetett mreacute asmaacuted viacute mu-muco 3418a lehet (rsquone taacutevol tıluumlnk bdquopihenj megrdquorsquo) ndash felteacuteve persze hogy a mumucas aktiacutev alak

72

(73) naacute śrāmyanti naacute viacute mucantiy

nem elfaacuteradPRSINDACT3PL nem PREV bdquomegpihenrdquoPRSINDACT3PL171

eteacute (RV 2284c)

ezPLNOM

rsquoİk (ti a folyoacutek [siacutendhavo 4b]) nem faacuteradnak el eacutes nem pihennek megrsquo

(74) aacutedha prīṇān viacute

haacutet megeleacutegedikPTCPIPFVMEDPLNOM PREV

mumuktam asmeacute (RV 7915d)

bdquomegpihenrdquoPRFIMPACT2DU miPLLOC

rsquoMegelegeacutedve pihenjetek haacutet meg (ti Indra eacutes Vāyu istenek) naacutelunkrsquo

Jobb megoldaacutesnak tőnik azonban az ha felteacutetelezzuumlk hogy ezek az igealakok is valoacutejaacuteban attingens jelenteacutesőek csak eacuteppen taacutergyi argumentumuk ti a kifogott lo-vak vagy egyeacuteb aacutellatok elliptikusan hiaacutenyzik a mondatboacutel A szoumlvegkoumlrnyezetben azonban ezek a kifogandoacute aacutellatok rendszerint vagy explicit (ld āśuacutebhiś RV 2383a rsquogyors (lovakon)rsquo172 haacuteripriya RV 3418b voc rsquoa fakoacute [lovaknak] kedvesrsquo vagy rsquofakoacute [lovakat] kedvelırsquo oumlsszeteacutetel elıtagja haacuteribhyāṃ RV 3411c rsquofakoacute [lova-kon]rsquo) vagy implicit (saraacutethaṃ yātam RV 7915b rsquojoumljjetek ugyanazon a kocsinrsquo amelyet termeacuteszetesen lovak huacuteznak) moacutedon jelen vannak eacutes onnan kell ıket ezek-be a mondatokba is odaeacutertenuumlnk173 Egyeduumll RV 2284c-ben szerepel a viacute moc- ige metaforikus eacutertelemben hiszen alanya itt a folyoacutek (siacutendhavo RV 2284b) A folyoacutek azok akik rsquonem fogjaacutek ki (lovaikat)rsquo174 azaz nem pihennek meg mivel soha nem faacuteradnak el (naacute śrāmyanti)

Mindez azt jelenti hogy figyelmen kiacutevuumll hagyva a diateacutezis szempontjaacuteboacutel keacutetes viacute mumucas RV 3418a alakot az igekoumltıs viacute moc- ige egy kiveacutetellel (viacute muca-dhvam RV 11711d) mindig activumban ragozoacutedik eacutes mindig agentiacutev-attingens jelenteacutese van Az imeacutent taacutergyalt haacuterom (vagy neacutegy) szoumlveghelyen elıforduloacute laacutetszoacute-lag inattingens hasznaacutelata csupaacuten a taacutergyi argumentum szintaktikai ellipsziseacutenek koumlszoumlnhetı

171 Valoacutesziacutenőleg muntildecanti helyett (Lubotsky 1997 II 1078) 172 Azaz a (72)ndash(74) szereplı mondatok taacutergya ezekkel a szőkebb kontextusban megjelenı aacutella-

tokkal koreferens pro A (72)-es peacutelda egeacuteszen pontos fordiacutetaacutesa tehaacutet ez lehetne rsquomeacuteg az is aki gyors (lovakon) lovagol fogja ki (azokat)rsquo Megjegyezhetjuumlk hogy a magyarban is hasznaacutelhatoacute ugyaniacutegy explicit taacutergy neacutelkuumll a kifog ige

173 Vouml peacuteldaacuteul RV 3418a Kuumlmmel-feacutele (2000 381) fordiacutetaacutesaacutet bdquoSpannSpannSpannSpanneeee nicht fern von uns [deideideidei----nenenene Zugtiere] ausausausausrdquo (kiemeleacutes az eredetiben) eacutes a Grassmann 1996 1048 aacuteltal megadott jelenteacutest bdquoeinkehren [eigentlich Rosse abspannen] rastenrdquo

174 JamisonndashBrereton 2014 I 442 sajaacutetos moacutedon szenvedı eacutertelemben veszi az aktiacutev igealakot bdquonor are they unharnessedrdquo

73

II 2 3 VERSMEacuteRTEacuteK EacuteS FORMULAacuteK VIacute MUCADHVAM AacuteŚVĀN

Az elmondottak feacutenyeacuteben meacuteg kuumlloumlnoumlsebbnek bizonyul a mediaacutelis aoristost tartal-mazoacute viacute mucadhvam aacuteśvān kifejezeacutes A szoumlveghelyet a koumlnnyebb koumlvethetıseacuteg kedveacuteeacutert uacutejra ideacutezem

(75) niacute heacuteḷo dhattaacute viacute mucadhvam

le duumlhACC teszIMPACT2PL el engedAORIMPMED2PL

aacuteśvān (RV 11711d)

loacutePLACC

rsquoNyomjaacutetok el duumlhoumltoumlket fogjaacutetok ki lovaitokatrsquo

Elengedhetetlenuumll fontos hogy a keacuterdeacuteses igealak metrikai koumlrnyezeteacutet is megvizs-gaacuteljuk

(76) niacute heacuteḷo dhattaacute viacute mucadhvam aacuteśvviacute mucadhvam aacuteśvviacute mucadhvam aacuteśvviacute mucadhvam aacuteśvānānānān

ndash ndash ndash rsquo 6 7| ndash8 9 ndash10 ndash11

Laacutethatjuk hogy a viacute igekoumltı koumlzvetlenuumll a trimeter-sor (triṣṭubh pāda) 5 szoacutetagjaacutet koumlvetı uacuten keacutesıi cezuacutera utaacuten talaacutelhatoacute175 eacutes azt koumlveti a haacuterom szoacutetagos muca-dhvam A pādaacutet az ige taacutergyi bıviacutetmeacutenye zaacuterja Ha a viacute moc- ige toumlbbi gveda-beli elıfordulaacutesaacutet megneacutezzuumlk roumlgtoumln eacuteszrevehetjuumlk hogy szaacutemos maacutes szoumlveghelyen az egyes szavak ugyanilyen konstellaacutecioacuteban aacutellnak a sor hatodik szoacutetagja a viacute igekoumltı ezt koumlveti a moc- valamilyen haacuterom szoacutetagos aktiacutev alakja a sorzaacuterlat utolsoacute keacutet szoacutetagjaacutet pedig a taacutergy (ritkaacuten az alany vagy az ige valamilyen maacutes bıviacutetmeacutenye) foglalja el

(77) sryasya yaacutetra vimucaacutentiy aacuteśvān (RV 5621b)

SūryaGEN ahol kifogPRSINDACT3PL176 loacutePLACC

ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoahol kifogjaacutek Sūrya lovaitrsquo177

(78) vidv aacutedabdho viacute mumoktu

boumllcsNOM csalhatatlanNOM PREV kioldPRFIMPACT3SG

pśān (RV 12413d)

koumlteleacutekPLACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoOldja ki a koumlteleacutekeket a boumllcs eacutes csalhatatlanrsquo

175 A metrikai fogalmakkal kapcsolatban ld Arnold 1905 illetve roumlvid aacutettekinteacuteskeacutent pl Macdo-

nell 1916 436ndash447 176 Valoacutesziacutenőleg vimuntildecaacutenti helyett (Lubotsky 1997 II 1078) 177 Vegyuumlk eacuteszre hogy itt pontosan ugyanaz a taacutergya az igeacutenek mint RV 11711d-ben

74

(79) dme(a-i)va178 vatsd viacute mumugdhiy

koumlteacutelACC_mint borjuacuteABL PREV leoldPRFIMPACT2SG

aacuteṃho (RV 2286c)

szorongattataacutesACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoMikeacutent a koumltelet a borjuacuteroacutel oldd le (roacutelam) a szonrongattataacutestrsquo179

(80) ev(aacute-a)smaacuted agne viacute mumugdhi

iacutegy_miPLABL AgniVOC PREV leoldPRFIMPACT2SG

pśān (RV 527c)

koumlteleacutekPLACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoIacutegy oldd le roacutelunk a koumlteleacutekeket oacute Agnirsquo

(81) āśuacutebhiś cid yn viacute

gyorsPLINS meacuteg_is megyPTCPIPFVACTSGNOM PREV

mucāti nūnaacutem (RV 2383a)

kifogAORSBJVACT3SG most

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoMeacuteg az is aki gyors (lovakon) lovagol fogja ki (azokat)rsquo

(82) aacutedha prīṇān viacute

haacutet megeleacutegedikPTCPIPFVMEDPLNOM PREV

mumuktam asmeacute (RV 7915d)

kifogPRFIMPACT2DU miPLLOC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoMegelegeacutedve fogjatok haacutet ki naacutelunkrsquo

(83) naacute śrāmyanti naacute viacute

nem elfaacuteradPRSINDACT3PL nem PREV

mucantiy eteacute (RV 2284c)

kifogPRSINDACT3PL ezPLNOM

ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoEzek nem faacuteradnak el eacutes nem pihennek megrsquo

178 A metrum jobb azonosiacutethatoacutesaacutega eacuterdekeacuteben ezekben a szoumlvegpeacuteldaacutekban a saṃdhikat nem

oldottam fel viszont alsoacute indexben zaacuteroacutejelben feltuumlntettem az oumlsszevont magaacutenhangzoacutekat 179 Scarlata 1999 389 felveti annak lehetıseacutegeacutet hogy RV 2286c-ben (hasonloacutekeacuteppen a RV

4126c = 101268c sorokban) az aacuteṃho (aacuteṃhas) alak a verssor veacutegeacuten haplologikusan roumlviduumllt vaacutel-tozata a szabaacutelyos aacuteṃhasas rsquoa szorongattataacutesboacutelrsquo ablativusnak Ennek azonban vilaacutegosan ellent-mond az a teacuteny hogy RV 4126c = 101268c-ben a tagmondatban maacuter szerepel egy ablativus (as-maacuted rsquoroacutelunkrsquo) miacuteg RV 2286c-ben a hasonlattal fennaacutelloacute paacuterhuzam teszi vilaacutegossaacute hogy az aacuteṃhas-t accusativusnak kell tekintenuumlnk

75

Figyelemremeacuteltoacuteak az alaacutebbi peacuteldaacutek is ahol a viacute ugyanabban a poziacutecioacuteban szerepel csak eacuteppen a moc- ige keacutetszoacutetagos aktiacutev alakja koumlveti

(84) aacuteva sya haacuterī viacute mucā

ki koumltIMPACT2SG fakoacuteDUACC PREV kifogAORIMPACT2SG

saacutekhāyā (RV 6401b)

baraacutetDUACC

ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoKoumlsd ki a fakoacute (lovakat) fogd ki a taacutersaidatrsquo

(85) graacutesetām aacuteśvā viacute muce(a-i)haacute

eszikIMPMED3DU loacuteDUNOM PREV kifogAORIMPACT2SG_itt

śoacuteṇā (RV 3533c)

rıtsziacutenőDUACC

ndash ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoHadd egyenek lovaid fogd ki itt a rıtsziacutenőeketrsquo

(86) priy saacutekhāyā viacute mucoacute(a-uacute)pa

kedvesDUACC baraacutetDUACC PREV kifogAORIMPACT2SG_feleacute

barhiacutes (RV 3431c)

aacuteldozati_főACC

ndash ndash ndash rsquo | ndash ndash ndash

rsquoFogd ki a kedves taacutersaidat Az aacuteldozati főhoumlz (hellip)rsquo180

A viacute mucadhvam alakkal kapcsolatban laacutetnunk kell hogy a thematikus aoristos megfelelı aktiacutev plur 2 alakja (viacute mucata) a RV 11711d triṣṭubh pādaacuteban felboriacute-tanaacute a trochaikus zaacuterlatot meacuteg abban az esetben is ha az aacuteltalaacutenosan alkalmazott uacuten praśliṣṭasaṃdhi (a szoacuteveacutegi eacutes a szoacutekezdı a oumlsszeolvadaacutesa) helyett a keacutet szoacute kouml-zoumltt megtartanaacutenk a hiaacutetust annak eacuterdekeacuteben hogy a sor a megfelelı szaacutemuacute azaz tizenegy szoacutetaggal rendelkezzen

(87) hellip viacute mucata aacuteśvān hellip rsquo | () ndash ndash

Ezeacutert valoacutesziacutenőnek tartom hogy a mediaacutelis viacute mucadhvam igealak egy metrikai okokboacutel fakadoacute alkalmi keacutepzeacutes (neacutemet terminussal bdquoAugenblicksbildungrdquo) a koumlltıi

180 Az uacutepa barhiacutes rsquoaz aacuteldozati főhoumlzrsquo kifejezeacutes minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint a d pādaacuteban talaacutelhatoacute

mondathoz tartozik (vouml Geldner 1951 I 385 a vonatkozoacute jegyzettel egyuumltt) a tuvm imeacute havyavho havante (RV 3431d)

teACC ezPLNOM aacuteldozatvivıPLNOM hiacutevPRSMED3PL rsquohellip hiacutevnak teacuteged ezek az aacuteldozatvivıkrsquo

JamisonndashBrereton 2014 I 527 a kifejezeacutest a c pādaacutehoz veszi bdquounharness them at the ritual grassrdquo

76

nyelvtanban181 amelynek leacutetrejoumltteacutet a fentebb taacutergyalt formulaszerő szoacutekapcsolatok segiacutetetteacutek amelyekben azonos vagy hasonloacute metrikai feleacutepiacuteteacuteső aktiacutev alakok szere-peltek ugyanabban a metrikai poziacutecioacuteban182

Oumlsszefoglalva az elmondottakat az igekoumltıs viacute moc- ige a korai veacutedikus nyelv azaz a gveda nyelveacutenek szinkroacuten nyelvtanaacuteban kizaacuteroacutelag aktiacutev ragozaacutessal rendel-kezı ige volt183 Nem voltak hasznaacutelatosak mediaacutelis alakjai184 noha az indirekt-reflexiacutev posszessziacutev (Kuumlmmel) vagy posszessziacutev-affektiacutev (Gotō) medium185 hasz-naacutelata teljes meacuterteacutekben elkeacutepzelhetı lenne peacuteldaacuteul ha valaki sajaacutet lovaacutet vagy lovait fogja ki sajaacutet kocsija elıl vagy jaacutermaacuteboacutel Adataink vilaacutegosan mutatjaacutek hogy ilyen jelenteacutestartalmat a korai veacutedikus nyelv nem fejezett ki a viacute moc- ige posszessziacutev (-affektiacutev) mediumaacuteval (mint alaacutebb laacutetni fogjuk ez a nyelv keacutesıbbi korszakaira is igaz egeacuteszen a legkeacutesıbbi uacutejveacutedikus faacutezisig)186 Ahogy a fenti peacuteldaacutekboacutel joacutel laacutethatoacute

181 Lett volna maacutesik lehetıseacuteg is a metrikailag nem megfelelı aktiacutev viacute mucata alaknak a sor met-rikai mintaacutejaacuteba toumlrteacutenı integraacutelaacutesaacutera meacutegpedig az ige eacutes taacutergya sorrendjeacutenek felcsereacuteleacutese (hellip mu-catā viacutey aacuteśvān hellip | ndash ndash ndash) Ez a strateacutegia nem lett volna egyeduumllaacutelloacute hiszen ezt laacutetjuk RV 4126c = 101268c-ben is

a evoacute ṣuacutev agravesmaacuten muntildecatā viacutey iacutegy joacutel miPLABL leoldIMPACT2PL PREV aacuteṃhaḥ (RV 4126c 101268c) szorongattataacutesACC ndash ndash ndash ndash rsquo ndash | ndash ndash ndash rsquoIacutegy oldjaacutetok le roacutelunk joacutel a szorongattataacutestrsquo

Esetuumlnkben talaacuten a RV 5621b pāda (77) analoacutegiaacuteja miatt tartotta meg a koumlltı az eredeti szoacuterendet eacutes keruumllte az inverzioacutet (hellip viacute mucadhvam aacuteśvān RV 11711d ~ hellip vimucaacutentiy aacuteśvān RV 5621b)

182 Hasonloacute metrikai teacutenyezı felelıs peacuteldaacuteul a mediaacutelis inj impf sing 2 yuyothāḥ alak leacutetrejoumlt-teacuteeacutert a szabaacutelyos aktiacutev yuyoḥ helyett (Hoffmann 1967 90 Kuumlmmel 2000 402)

183 A szemeacutelyragos aktiacutev alakokon (eacutes a fentebb taacutergyalt kiveacutetelesen mediaacutelis viacute mucadhvam-on) kiacutevuumll az igeacutenek csak absolutivuma adatolt a gvedaacuteboacutel (vimuacutecyā RV 11041c 3321d) A viacute cart- ige leacutenyegeacuteben veacuteve szinonim a viacute moc- igeacutevel vouml a koumlvetkezı mantraacutet amelyben AVŚ 61123c viacute hellip mucyantāṃ AVP 1704c pedig vi hellip ctyantām igeacutet tartalmaz

a yeacutebhiḥ pśaiḥ hellip viacute teacute amelyPLINS koumlteleacutekPLINS PREV azPLNOM mucyantāṃ (AVŚ 61123andashc) kioldPASSIMP3PL rsquoa koumlteleacutekek amelyekkel hellip oldoztassanak kirsquo

A viacute cart- ige agentiacutev-attingens jelenteacutesben szinteacuten kizaacuteroacutelag activumban ragozoacutedik a veacutedikus nyelv-ben pl viacute hellip ctaacutenti RV 1678a (act ind praes impf plur 3) viacute ctāmi eacutes viacute ctāmasi AVŚ 931d+ (act ind praes impf sing eacutes plur 1) viacute hellip ctaacute RV 12521b viacute cta AVŚ 61121c (act imperat impf sing 2) viacute cacarta AVŚ 14156d = AVP 1864d VS 1263 (act ind perf sing 3)

184 Uacutegy gondolom a kellıkeacuteppen nagy szaacutemuacute elıfordulaacutes (felsorolaacutesukat ld 69ndash70 o) toumlbb mint valoacutesziacutenőveacute teszi hogy a mediaacutelis alakok hiaacutenya nem egyszerően a veacuteletlen mőve

185 Azaz a cselekveacutes olyan valamire iraacutenyul ami az elsı aktaacutenseacute (az aacutegenseacute) ıhozzaacute tartozik A terminoloacutegiaacuteval kapcsolatban ld ismeacutet a 153 jegyzetben emliacutetett szakirodalmat

186 Ezt kuumlloumlnoumlsen Boumlhtlingk eacutes Roth szoacutetaacuteraacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacuteval (PW V 818) szemben hangsuacute-lyozom akiket minden bizonnyal RV 11711d feluumlletes interpretaacutecioacuteja vezetett feacutelre akkor amikor a viacute moc- igeacutere ezt a jelenteacutest adjaacutek meg bdquoabloumlsen losbinden befreien med an sich oder fuumlr sich Etwas abloumlsen z B die eigenen (Pferde) abspannenrdquo (az aacutelloacute betős kiemeleacutes tılem) Feltehetıen a szentpeacutetervaacuteri szoacutetaacuterat koumlveti Monier Williams (MW 980) is bdquoto unloose unharness (Ā lsquoonersquos

77

szaacutemos olyan szoumlveghely van amelyben a viacute moc- ige taacutergyi argumentuma valami olyan aacutellat (elsısorban loacute) amely nyilvaacutenvaloacutean az elsı aktaacutenshoz tartozik meacutegsem jut kifejezeacutesre ez a szemantikai mozzanat a mediaacutelis igenem reacuteveacuten Ezt a megfi-gyeleacutest erısiacuteti hogy nem talaacutelhatoacute olyan peacutelda amelyben a kifogott aacutellat maacuteseacute len-ne mint az elsı aktaacutens

II 2 4 A VIMOacuteCANAṂ KRʘṆUTE SZERKEZET INTERPRETAacuteCIOacuteJA

Mindezek feacutenyeacuteben eacuterdekes megfigyelnuumlnk hogy a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet igei tagja RV 33012d-ben mediumban ragozoacutedik (vimoacutecanaṃ kṇute med ind praes impf sing 3)

(88) saacuteṃ yaacuted naḷ aacutedhvana d iacuted

PREV amikor befejezAORINDACT3SG uacutetPLACC akkor csak

aacuteśvair vimoacutecanaṃ kṇute (RV 33012cd)

loacutePLINS kifogaacutesACC csinaacutelPRSMED3SG

Elismerve hogy neacutemikeacutepp kockaacutezatos vaacutellalkozaacutes a vimoacutecanaṃ kar- egyetlen elı-fordulaacutesa alapjaacuten aacuteltalaacutenosiacutetani eacutes koumlvetkezteteacutest levonni azt gondolom legalaacutebbis nem zaacuterhatoacute ki annak lehetıseacutege hogy a vimoacutecanaṃ kar- szerkezet azeacutert joumltt leacutetre a viacute moc- ige mellett hogy vele a diateacutezis szempontjaacuteboacutel (reacuteszlegesen) szuppletiacutev

own horsesrsquo)rdquo (az aacutelloacute betős kiemeleacutes tılem) Maacutesfelıl laacutesd Apte 1959 1458 sv vi-muc- helyes besorolaacutesaacutet bdquo6Prdquo Megaacutellapiacutethatjuk tehaacutet hogy a viacute moc- ige a gvedaacuteban nem uacutegy viselkedett mint peacuteldaacuteul az ava-moc- rsquoelenged levesz ledobrsquo az Atharvavedaacuteban amelynek agentiacutev-attingens mediuma joacutel koumlruumllhataacuterolhatoacute posszessziacutev-affektiacutev jelenteacutessel rendelkezik (szemben a nem reflexiacutev hasznaacutelatuacute activummal) Ld az activum eacutes a medium koumlzoumltti vilaacutegos kuumlloumlnbseacuteget a koumlvetkezı keacutet peacuteldaacuteban

a avamuntildecaacuten mtyu-pāśn aacuteśastiṃ leveszPTCPACTSGNOM halaacutel-koumlteleacutekPLACC aacutetokACC drghīya yuḥ prataraacuteṃ te dadhāmi (AVŚ 822c) hosszabbACC eacuteletACC tovaacutebb teGEN teszPRSACT1SG rsquoLeveacuteve (roacutelad) a halaacutel koumlteleacutekeit eacutes az aacutetkot eacuteletedet hosszabbra nyuacutejtomrsquo

b uacutet krāma~ aacutetaḥ puruṣa m~ aacuteva fel leacutepIMPACT2SG innen emberVOC ne le patthā megyAORIMPMED2SG mtyoacuteḥ paacuteḍvīṣam avamuntildecaacutemānaḥ (AVŚ 814b)

halaacutelGEN beacuteklyoacuteACC leveszPTCPMEDSGNOM rsquoKelj fel innen ember Leveacuteve (magadroacutel) a halaacutel beacuteklyoacutejaacutet ne meruumllj elrsquo

78

paradigmaacutet alkosson187 Mivel az igekoumltıs ige mint laacutettuk csak activumban rago-zoacutedott hiaacutenyzoacute mediumaacutet poacutetolhatta a vimoacutecanaṃ kar- funkcioacutegeacutes szerkezet188 A vimoacutecanaṃ kar- tehaacutet a viacute moc- ige hiaacutenyos paradigmaacutejaacutenak uumlres pontjait toumlltoumltte be

act viacute moc‑ mdash med mdash vimoacutecanaṃ kar‑

A koumlvetkezı leacutenyegesen nehezebb de egyben legfontosabb keacuterdeacutes mieacutert volt szuumlkseacutege a veacutedikus koumlltınek ebben a verssorban a mediumra a leacutetezı aktiacutev alak helyett Mi az a jelenteacutestoumlbblet amelyet nem tudott kifejezni a rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute szabaacutelyos aktiacutev viacute muntildecati formaacuteval Mi indiacutetotta arra hogy a vimoacutecanaṃ kṇute szerkezetben a medium hasznaacutelataacutehoz folyamodjon a bdquopoeacutetikailag nyitott gramma-tikai rendszereacutebenrdquo189190

Az egyik interpretaacutecioacute szerint az aacuteśvair vimoacutecanaṃ kṇute szoacutekapcsolat egysze-rően azt jelenti hogy Sūrya a napisten kifogja a lovait (ld peacuteldaacuteul Sāyaṇa eacutertelme-zeacuteseacutet [aśvānāṃ vimocanaṃ kurute] eacutes Griffith 1973 175 fordiacutetaacutesaacutet [bdquohis Steeds he loosesrdquo]191) Ekkor azonban az aacuteśvair instrumentalis okoz neheacutezseacuteget hiszen in-kaacutebb genitivus obiectivust vaacuternaacutenk mint ahogy Sāyaṇa eacutertelmezeacutese szoacutel vagy eset-leg accusativust192 (aacuteśvān vimoacutecanaṃ krʘṇute193) Az egyetlen megoldaacutes amely megmenthetneacute Sāyaṇa eacutes Griffith egyeacutebkeacutent keacutezenfekvı eacutes egyszerő eacutertelmezeacuteseacutet az lenne ha az instrumentalisnak limitatiacutev azaz tekintet- vagy korlaacutetozoacutehataacuterozoacutei eacutertelmet tulajdoniacutetanaacutenk (rsquoa lovak tereacutenlovak tekinteteacutebenrsquo) ti a kifogaacutes cselekveacute-se a lovakra korlaacutetozoacutedik A gvedaacuteban azonban a limitatiacutev instrumentalis hasznaacute-lata rendszerint olyan neacutevszoacuteknaacutel fordul elı amelyek szorosan az alanyhoz tartozoacute

187 Ellenveteacuteskeacutent persze megfogalmazoacutedhat hogy a mediaacutelis kṇute RV 33012d-ben valoacutejaacuteban

csak metrikai alapuacute helyettesiacutetıje lenne az aktiacutev kṇoti-nak Ezt a lehetıseacuteget elvethetjuumlk hiszen a trimeter sorok negyedik szoacutetagot koumlvetı uacuten korai cezuacuteraacuteja utaacuten a ndash metrikai keacuteplet (azaz act kṇoti) eacuteppuacutegy lehetseacuteges lenne meacuteg akkor is ha a mediaacutelis kṇute aacuteltal alkotott ndash egyeacutertelmően a leggyakoribb metrikai mintaacutezat ebben a poziacutecioacuteban Ez azt jelenti hogy metrikai teacutenyezıkkel nem indokolhatjuk a mediaacutelis alak vaacutelasztaacutesaacutet

188 Aacuteltalaacutenossaacutegban a perifraacutezis ilyen helyettesiacutetı funkcioacutejaacuteroacutel ld Haspelmath 2000 657 Schutz-eichel 2014 60 193ndash194 Paacuterhuzamkeacutent vouml a śruṣṭiacuteṃ kar- esettanulmaacutenyt (II 1)

189 Vouml Knobl 2004 262 (bdquopoetically open grammatical systemrdquo) 190 Az oacutegoumlroumlg nyelvben a ποιέω rsquocsinaacutelrsquo ige keveacutes kiveacuteteltıl eltekintve mediumban ragozoacutedik

funkcioacuteigeacutes szerkezetekben (vouml Ittzeacutes 2007 20ndash21 hivatkozaacutesokkal) Ilyen szabaacutely vagy tendencia a veacutedikus nyelvben eddigi vizsgaacutelataim alapjaacuten nem figyelhetı meg (vouml a śruṣṭiacuteṃ kar- eseteacutet [II 1] amely mindig activumban fordul elı)

191 Vouml JamisonndashBrereton 2014 I 506 bdquoonly after that does he perform his unyoking of the horsesrdquo 192 Ekkor a funkcioacuteigeacutes szerkezet szintaktikailag egy egyszerő tranzitiacutev igeacutevel ekvivalens moacutedon

viselkedne eacutes accusativusban aacutelloacute taacutergya lenne (vouml a (34)-es peacuteldaacutet) Ld ehhez Hackstein 2012 89 193 Vegyuumlk eacuteszre hogy az aacuteśvān accusativusnak ugyanaz a metrikai keacuteplete (‒ ‒) mint az aacuteśvair

instrumentalisnak azaz hasznaacutelata ebbıl a szempontboacutel teljesen probleacutemamentes lett volna ha teacuteny-leg az lett volna a szaacutendeacutekolt jelenteacutes amit peacuteldaacuteul Griffith is keacutepvisel

79

dolgot jelentenek mint peacuteldaacuteul az alany fizikai eacutes mentaacutelis tulajdonsaacutegai eacutes jelleg-zetesseacutegei testreacuteszek stb (Hettrich 2002 54)194 viszont valakinek a lovai nyilvaacuten-valoacutean nem tartoznak ebbe a koumlrbe

Veacutelemeacutenyem szerint az aacuteśvair instrumentalis egyetlen eacutesszerő eacutertelmezeacutese az ha ndash toumlbbek koumlzoumltt Geldnert (1951 I 365) eacutes Grassmannt (1876 77) koumlvetve (bdquomit den Rossenrdquo) ndash uacutegy tekintjuumlk hogy taacutershataacuterozoacutei fukcioacuteja van rsquolovaival egyuumlttrsquo De mieacutert nem hasznaacutelja akkor a koumlltı egyszerően azt hogy viacute muntildecati aacuteśvair Hiszen ahogy fentebb laacutettuk a viacute moc- ige elliptikus szerkeszteacuteső aktiacutev alakjainak teacutenyleg lehetseacuteges eacutertelmezeacutese az hogy rsquomegpihenrsquo eacutes mondatunk ekkor elmeacuteletileg azt jelenthetneacute rsquolovaival egyuumltt megpihenrsquo Veacutelemeacutenyem szerint a laacutetszoacutelag intranzitiacutev viacute muntildecati igealak keruumlleacuteseacutenek pontosan az aacuteśvair instrumentalis jelenleacutete az oka Laacutethattuk ugyanis hogy ha az ige ezzel a laacutetszoacutelag inattingens jelenteacutessel rendelke-zik a kifogott aacutellatok sohasem jelennek meg explicit moacutedon ugyanabban a tagmon-datban mert maacuter a kontextus alapjaacuten implicit moacutedon jelen vannak A viacute muntildecati (ti aacuteśvān) aacuteśvair mondat (rsquokifog [ti a lovait] a lovaival egyuumlttrsquo) emiatt eacutertelmetlen volna

Mindezek miatt azt gondolom hogy a tagmondatban a mediumnak csak direkt-reflexiacutev eacutertelme lehet Sūrya nemcsak a lovait fogja ki a haacutemboacutel (konkreacutetan) hanem magaacutet is (metaforikusan) lovai eacutes ı maga is mentesuumllnek eacutes megszabadulnak napi terhuumlk munkaacutejuk aloacutel Az aacuteśvair instrumentalist tehaacutet a reflexiacutev mediumban imp-licit moacutedon bennfoglalt taacutergy (aki ugyanaz a szemeacutely mint az alany ti Sūrya) mel-letti taacutershataacuterozoacutekeacutent fogom fel195 a mondat egeacuteszeacutet pedig a koumlvetkezıkeacuteppen eacuter-telmezem

(89) rsquo(szoacute szerint) Amikor uacutetjaacutenak veacutegeacutere eacuter (ti Sūrya) csak akkor fogja ki (magaacutet) lovaival

egyuumltt csak akkor csinaacutelja lovaival (lovainak kifogaacutesaacuteval) egyuumltt a (maga) kifogaacutesaacutet

(szabadabban) csak akkor pihen meg lovaival egyuumlttrsquo

II 2 5 OumlSSZEFOGLALAacuteS

Uacutegy tőnik tehaacutet hogy a mediaacutelisan ragozoacutedoacute vimoacutecanaṃ kar- funkcioacuteigeacutes szerkezet a viacute moc- ige hiaacutenyzoacute (direkt-reflexiacutev) mediumaacutet poacutetolja mivel az utoacutebbi ige a korai

194 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet a limitatiacutev instrumentalisra a sthireacutebhir aacuteṅgaiḥ hellip śukreacutebhiḥ pipiśe

szilaacuterdPLINS veacutegtagPLINS ragyogoacutePLINS feleacutekesiacutetPRFMED3SG hiacuteraṇyaiḥ (RV 2339ab) aranyPLINS rsquo(szoacute szerint) Szilaacuterd tagjai tekinteteacuteben ragyogoacute aranyeacutekszerekkel eacutekesiacutetette fel magaacutet van feleacutekesiacutetversquo (azaz rsquoSzilaacuterd tagjai aranyeacutekszerekkel vannak feleacutekesiacutetversquo)

195 Vouml Hettrich 2002 51ndash52 peacuteldaacuteit amelyekben az instrumentalis az explicit taacutergy melletti taacuters-hataacuterozoacutekeacutent szerepel

80

veacutedikus nyelvben mediumban nem ragozoacutedott196 Viszont ndash hasonloacutean ahhoz amit az elızı fejezetben a śruṣtiacuteṃ kar- śroṣ- paacuterral kapcsolatban laacutettunk ndash a vimoacutecanaṃ kar- eacutes viacute moc- koumlzoumltti szuppletiacutev kapcsolat sem folytatoacutedott tovaacutebb a veacutedikusban eacutes a szanszkrit nyelvben eacutes a funkcioacuteigeacutes szerkezet nem grammatikalizaacuteloacutedott eacutes nem roumlgzuumllt abban a funkcioacuteban amelyben a legkoraacutebbi perioacutedusban hasznaacutelatban lehetett Amiacuteg azonban a śroṣ- ige maga is gyakorlatilag eltőnt a gveda korszakaacutet koumlvetıen (ld Gotō 1987 316ndash317) addig a viacute moc- gyakori maradt a veacutedikusban eacutes a szanszkritban egyaraacutent

Tovaacutebbi elıfordulaacutesok hiacutejaacuten azt kell mondanunk hogy a vimoacutecanaṃ kṇute kife-jezeacutes a veacutedikusban csupaacuten alkalmi keacutepzeacutes (bdquoAugenblicksbildungrdquo) azaz egyetlen koumlltı kiacuteseacuterlete arra hogy valami olyasmit fejezzen ki amit nem tudott volna kife-jezni a nyelv grammatikai konvencioacuteinak keretei koumlzoumltt Ez a kiacuteseacuterlet a keacutesıbbiekben folytataacutes neacutelkuumll maradt eacutes nem vaacutelt a veacutedikus nyelv aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt elemeacute-veacute197 Laacutetnunk kell azonban hogy ez az alkalmi keacutepzeacutes ahogy fentebb bemutattam ugyanazok szerint a mechanizmusok szerint mőkoumldoumltt eacutes ugyanazt a szuppletiacutev strateacutegiaacutet koumlvette mint a gyakoribb śruṣṭiacuteṃ kar- vagyis ebben az eacutertelemben egy-aacuteltalaacuten nem tekinthetı elszigeteltnek a korai veacutedikus nyelvben

II 2 6 FUumlGGELEacuteK A VIacute MOC- MEDIUMA A KOumlZEacuteP- EacuteS UacuteJVEacuteDIKUSBAN

Tekintsuumlk aacutet roumlviden milyen igenem-hasznaacutelati vaacuteltozaacutesokon ment keresztuumll a viacute moc- ige a veacutedikus nyelv keacutesıbb szakaszaiban Az ige mediuma (a fentebb taacutergyalt eacutes metrikai okokra visszavezethetı viacute mucadhvam alak kiveacuteteleacutevel) elıszoumlr a kouml-zeacutepveacutedikus korszakban jelenik meg de csupaacuten a Fekete Yajurveda egyetlen saṃ-hitā-proacutezai198 reacuteszleteacuteben vimuntildecate med ind praes impf sing 3 vimuntildecamā-neṣu med part impf masc plur loc (mindkettı a nazaacutelis infixumot tartalmazoacute thematikus muntildeca- imperfectumtıbıl van keacutepezve)

(90) yoacute v agniacute vimokaacute gate

akiNOM PTCL tőzACC kifogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC

naacute vimuntildecaacutete naacute vimuntildecaacutemāneṣu

nem kifogPRSMED3SG nem kifogPTCPIPFVMEDPLLOC

196 Az a teacuteny hogy a vimoacutecanaṃ kar- szerkezet a fentebb (151 jz) emliacutetett MBh-reacuteszlet egyik

szoumlvegvaacuteltozataacuteban activumban szerepel teljesen irrelevaacutens a korai veacutedikus nyelvaacutellapotra neacutezve hiszen a MBh-adat egyreacuteszt kronoloacutegiailag is sokkal keacutesıbbi maacutesreacuteszt az igenemek hasznaacutelata koumlz-ismerten keacutepleacutekeny az epikus szanszkritban (vouml Oberlies 2003 129ndash132) A MBh-szoumlveghely ezeacutert minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint csupaacuten annyit mutat hogy az epikus szanszkrit nyelv korszakaacuteban egy (aktiacutev) funkcioacuteigeacutes szerkezet eacutes egy (aktiacutev) egyszerő ige szemantikailag eacutes funkcionaacutelisan ekviva-lens lehetett azaz ekkor maacuter pusztaacuten stilisztikai (vagy pragmatikai) variaacutensokkeacutent leacutetezhettek

197 Vouml ezzel kapcsolatban Knobl 2004 262 bizonyos veacutedikus alkalmi keacutepzeacutesekre alkalmazott frappaacutens kifejezeacuteseacutet bdquoforerunners without a followingrdquo

198 VWC aacutelliacutetaacutesaacuteval szemben a mediumnak nincs mantra-elıfordulaacutesa a YV-ban

81

viacutemuntildecate viacute te muntildecāmi raśan

kifogPRSMED3SG PREV teGEN kioldPRSACT1SG koumlteleacutekACC

viacute raśmn ity agniacute v etaacuted

PREV koumlteacutelPLACC QUOT tőzACC PTCL iacutegyADV

vimokaacute gate viacutemuntildecate viacute

kifogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC kifogPRSMED3SG PREV

muntildecaacutemāneṣu muntildecate (MS 345)

kifogPTCPIPFVMEDPLLOC kifogPRSMED3SG

rsquoAz aki nem fogja ki a tőzoltaacutert amikor eljoumltt a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifognak

nem fog(ja) ki (igazaacuteboacutel) (de az aki) iacutegy kifogja a tőzoltaacutert (ezzel a mantraacuteval) bdquoKioldom

koumlteleacutekedet kioldom koumlteleidetrdquo amikor eljoumltt a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifog-

nak kifog(ja azt igazaacuteboacutel)rsquo199

(91) yo ha vā agniṃ vimoka āgate na vimuntildecati na vimuntildecamāneṣu vimuntildecate [hellip] ity agnim

evaitad vimoka āgate vimuntildecati vimuntildecamāneṣu vimuntildecate (KS vi vimuntildecamāneṣu muntilde-

cate) ya evaṃ veda (KKS 341 asymp KS 226) rsquoAz aki nem fogja ki a tőzoltaacutert amikor eljoumltt

a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifognak nem fog(ja) ki (igazaacuteboacutel) bdquohelliprdquo (ezekkel a

szavakkal) kifogja iacutegy a tőzoltaacutert amikor eljoumltt a kifogaacutes (ideje) azok koumlzoumltt akik kifog-

nak (igazaacuteboacutel) kifog(ja) az aki iacutegy tudjarsquo200

Laacutethatjuk hogy a Kapiṣṭhala-Kaṭha- eacutes a Kāṭhaka-Saṃhitā szoumlvegvaacuteltozataacuteban az ige mediuma csak akkor hasznaacutelatos ha nincsen a mondatban explicit moacutedon kiteacuteve a taacutergy (na vimuntildecamāneṣu vimuntildecate vimuntildecamāneṣu vimuntildecate KKS asymp vi vi-muntildecamāneṣu muntildecate KS) Amikor a taacutergy explicit moacutedon emliacutetve van az acti-vum hasznaacutelatos helyette (yo hellip agniṃ hellip na vimuntildecati hellip ity agnim hellip vimuntildecati) Azt felteacutetelezem hogy ez lehetett a szoumlveg eredeti formaacuteja201 eacutes a Maitrāyaṇī-Saṃ-hitā-vaacuteltozat yoacute hellip agniacute hellip naacute vimuntildecaacutete eacutes hellip ity agniacute hellip viacutemuntildecate tagmon-dataiban szereplı mediaacutelis alakok az explicit taacutergy neacutelkuumlli tagmondatok mediaacutelis igealakjainak analoacutegiaacuteja miatt keruumlltek a szoumlvegbe (naacute vimuntildecaacutemāneṣu viacutemuntildecate viacute muntildecaacutemāneṣu muntildecate)202

199 A fordiacutetaacutes aproacute vaacuteltoztataacutesokkal Oertel 1926 169ndash170 fordiacutetaacutesaacutet koumlveti 200 A reacuteszletet nem glosszaacutelom mert az alaacutebb taacutergyalandoacute igealakbeli kuumlloumlnbseacutegektıl eltekintve

a keacutet vaacuteltozat leacutenyegeacuteben veacuteve megegyezik Az MS-vaacuteltozatban az utolsoacute tagmondat nem szerepel a ya evaṃ veda

akiNOM iacutegy tudPRFACT3SG rsquoaki iacutegy tudjarsquo

A fordiacutetaacutes (91)-ben is Oerteleacutet (1926 169ndash170) koumlveti 201 Meacuteg akkor is ha aacuteltalaacutenossaacutegban veacuteve a MS reacutegebbi vaacuteltozat mint a KS eacutes a KKS (vouml

Kuumlmmel 2000 5) 202 Azt is megfontolandoacutenak tartom hogy a viacute moc- ige mediaacutelis alakjai (vimuntildecate eacutes vimuntildeca-

māneṣu) itt mindhaacuterom szoumlvegvaacuteltozatban a megelızı szoumlvegreacutesz analoacutegiaacutejaacutera hasznaacutelatosak amely-ben a pont ellenteacutetes yoj- rsquobefogrsquo ige mediaacutelis alakjai fordulnak elı (yuṅkte med ind praes impf sing 3 yuntildejāneṣu med part impf masc plur loc) eacutespedig szintaktikailag teljesen paacuterhuzamos mondatokban Ld peacuteldaacuteul a fent ideacutezett (91)-es reacuteszletet megelızı szakasz KKS-verzioacutejaacutet

82

A viacute moc- ige mediuma leacutenyegesen gyakrabban adatolt a koumlzeacutepveacutedikus korszak brāhmaṇa-faacutezisaacutetoacutel kezdve de meacuteg ekkor sem jelenik meg explicit taacuterggyal egyuumltt csak implicit taacuterggyal A legtoumlbb esetben a fentebbi YVp-helyhez hasonloacutean meta-forikus eacutertelme van hiszen aacutetvitt eacutertelmő kifogaacutesra megaacutellaacutesra utal meghataacuterozott rituaacuteleacutek soraacuten Valoacutesziacutenőnek tartom hogy ez a laacutetszoacutelag intranzitiacutev agentiacutev-attin-gens medium azt a koraacutebbi korai veacutedikus hasznaacutelatot vaacuteltotta fel amikor az activum elliptikus taacuterggyal szerepelt (ld 71ndash72 o) Tekintsuumlk a koumlvetkezı peacuteldaacutekat ame-lyek koumlzuumll (92) a koumlzeacutepveacutedikus korszakot (reacutegebbi brāhmaṇa-proacuteza) (93) eacutes (94) pedig az uacutejveacutedikus korszakot (uacutejabb brāhmaṇa-proacuteza) keacutepviseli

(92) saacute yaacutedi pur vasatyaiacute vimuntildeceacuteta aacutenasy

SP ha elıtt szaacutellaacutesDAT kifogOPTMED3SG szekeacuterLOC

evaacute~ agniacuteḥ syād (ŚB 68112)203

bizony tőzNOM vanOPTACT3SG

rsquoHa a szaacutellaacutesa (eleacutereacutese) elıtt fogna ki maradjon a tőz magaacuten a szekeacuterenrsquo

a yo ha vā agniṃ yoga āgate na

akiNOM PTCL PTCL tőzACC befogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC nem yunakti na yuntildejāneṣu yuṅkte [hellip] befogPRSACT3SG nem befogPTCPIPFVMEDPLLOC befogPRSMED3SG ity agnim eva~ etad yoga āgate QUOT tőzACC PTCL iacutegyADV befogaacutesLOC joumlnPTCPPRFPASSLOC yunakti yuṅkte yuntildejāneṣu befogPRSACT3SG befogPRSMED3SG befogPTCPIPFVMEDPLLOC ya evaṃ veda (KKS 341) akiNOM iacutegy tudPRFACT3SG rsquoAz aki nem fogja igaacuteba a tőzoltaacutert amikor a befogaacutes (ideje) eljoumltt azok koumlzoumltt akik befognak nem fog(ja) be (igazaacuteboacutel) bdquohelliprdquo ezekkel a szavakkal igaacuteba fogja a tőzoltaacutert amikor a befogaacutes (ideje) eljoumltt azok koumlzoumltt akik befognak (igazaacuteboacutel) befog(ja) az aki iacutegy tudjarsquo (a fordiacutetaacutes Oertel 1926 169 nyomaacuten)

Eacuterdekes hogy a rsquobefog igaacuteba fogrsquo jelenteacuteső yoj- ige agentiacutev-attingens jelenteacutessel maacuter a gvedaacuteban egyaraacutent ragozoacutedik activumban eacutes (minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint) posszessziacutev-affektiacutev mediumban Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

b yuṅgdhvaacuteṃ haacuterī ajir dhuriacute befogIMPMED2PL fakoacuteDUACC gyorsDUACC kocsiruacutedLOC voacuteḷhave (RV 5566c) huacutezINF rsquoFogjaacutetok be a gyors fakoacute (lovakat) a kocsiruacutedhoz hogy huacutezzanakrsquo

c haacuterī raacutethasya dhūrṣuacutev yunajmi (RV 3352b) fakoacuteDUACC kocsiGEN kocsiruacutedPLLOC PREV befogPRSINDACT1SG rsquoA fakoacute (lovakat) a kocsirudakhoz fogom bersquo

203 Vouml ŚB 3415 67410 stb A Śatapatha-brāhmaṇaacuteban a viacute moc- ige activuma eacutes mediuma olykor egy szakaszon beluumll egymaacutes mellett fordul elı minden eacuterzeacutekelhetı jelenteacuteskuumlloumlnbseacuteg neacutelkuumll (vouml Delbruumlck 1888 248) A (92)-es peacutelda elejeacuten a saacute mondatbevezetı partikula (SP = sentence par-ticle)

83

(93) atha vimuntildeceta bhatā vimuntildece

akkor kifogOPTMED3SG bhatINS204 kifogPRSMED1SG

vāmadevyena vimuntildece rathantareṇa vimuntildeca

vāmadevyaINS kifogPRSMED1SG rathantaraINS kifogPRSMED1SG

iti (JB 254 vouml JB 3303)

QUOT

rsquoAkkor fogjon ki (ezt mondva) bdquoKifogok a bhat sāmannal kifogok a vāmadevya

sāmannal kifogok a rathantara sāmannalrdquorsquo

(94) vy ū muntildecante (AB 623)

PREV PTCL kifogPRSMED3PL

rsquokifognakrsquo

A nyelvtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutes koumlvetkezı eacutes egyben utolsoacute szakasza a keacutesıveacutedikus kor-szakban jaacutetszoacutedik le Ekkor a śrautasūtra-szoumlvegekben jelenik meg ugyanis elsı alkalommal az a hasznaacutelat hogy a viacute moc- ige agentiacutev-attingens mediumban rago-zoacutedik toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyeacutertelmő posszessziacutev-affektiacutev jelenteacutessel (rsquoelenged leold magaacuteroacutel [ill a maga valamijeacuterıl] a maga szaacutemaacuterarsquo) eacutes ezzel egyidejőleg explicit taacutergyi bıviacutetmeacutenye van Laacutesd a koumlvetkezı keacutet peacuteldaacutet

(95) mātā~ iva putram iti śikyād ukhā

anyaNOM mint fiuacuteACC QUOT hurokABL edeacutenyACC

vimuntildecate (VārŚS 21419)

leoldPRSINDMED3SG

rsquobdquoMint az anya a fiaacutetrdquo ndash (ezzel a mantraacuteval) leoldja az edeacutenyt a hurokroacutelrsquo

(96) imaṃ viṣyāmi~ iti patnī yoktrapāśaṃ

ezACC kioldPRSACT1SG QUOT uacuternıNOM igasziacutejACC

vimuntildecate (ĀpŚS 3106 8814)

leoldPRSINDMED3SG

rsquobdquoKioldom eztrdquo ndash (ezzel a mantraacuteval) az uacuternı leoldja (magaacuteroacutel) az igasziacutejatrsquo

Mindezek a teacutenyek megerısiacutetik azt a koraacutebbi megfigyeleacutesuumlnket hogy a viacute muca-dhvam aacuteśvān RV 11711d szerkezet amelyben a viacute moc- ige mediuma explicit taacuterggyal szerepel teljes meacuterteacutekben elszigetelt a veacutedikus nyelvben az uacutejveacutedikus kor-szakot megelızıen eacutes ezeacutert a korai veacutedikusban egy metrikai okok miatt alkotott alkalmi keacutepzeacutesnek kell tekintenuumlnk

204 A haacuterom le nem fordiacutetott szoacute egy-egy uacuten sāman vagyis rituaacutelis hasznaacutelatuacute meloacutedia neve

84

II 2 7 KITEacuteRİ A PRAacuteTI hellip MUCĀTE RV 102711C ALAK EacuteRTELMEZEacuteSE

A moc- igeacutevel egyuumltt elıforduloacute igekoumltık (avagy lokaacutelis partikulaacutek) koumlzuumll a praacuteti a gyakoribbak koumlzeacute szaacutemiacutet A praacuteti moc- a gvedaacuteben heacutetszer (RV 2172d 4532b 5556b 5812a 7598c 91009c 102711c) az oacuteveacutedikus saṃhitākban eacutes kuumlloumln-feacutele proacutezai szoumlvegekben szaacutemos tovaacutebbi alkalommal adatolt205 Amint A Casaretto kimutatja a praacuteti a moc- ige mellett lexikalizoacutedott eacutes ebben a kapcsolatban valoacutedi igekoumltınek lehet tekinteni (bdquofungiert die LP mit Sicherheit als Praumlverbrdquo Casaretto 2010 48ndash49)

A gvedaacuteban a praacuteti moc‑ igeacutenek csak mediaacutelis alakjai fordulnak elı Az igekouml-tıs ige jelenteacutese ekkor rsquofelvesz magaacutera vesz feloumlltrsquo azaz agentiacutev-attingens jelenteacute-seacutehez az indirekt reflexivitaacutes taacutersul (affektiacutev medium)206 Az affektiacutev medium hasz-naacutelata keacutesıbbi veacutedikus szoumlvegekben is gyakori207 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

205 Casaretto 2010 21ndash22 statisztikaacuteja azt mutatja hogy csak nyolc olyan ige van a gvedaacuteban

(ay‑ dhā‑ cakṣ‑ darś‑ grabhi‑ har‑ rsquooumlruumllrsquo bodh‑ eacutes joṣ‑) amelyik gyakrabban taacutersul a praacuteti ige-koumltıvel a moc- igeacuteneacutel

206 A terminusroacutel ld 76 o A praacuteti moc- igeacutenek ez a maacuter gveacutedikus affektiacutev hasznaacutelata paacuterhu-zamba hozhatoacute olyan igekoumltıs igeacutek keacutesıbbrıl ismert indirekt reflexiacutev hasznaacutelataacuteval (vouml Delbruumlck 1888 247 bdquodas sog dativische m[edium]rdquo) mint peacuteldaacuteul uacuted moc‑ rsquolevesz magaacuteroacutelrsquo (ld pl MS 321 ŚB 6738) eacutes uacutepa moc‑ rsquomagaacutera veszrsquo (ld pl TS 5444 5661 ŚB 54319 5537 TB 1794 AVP 19374c) Ahogy Kuumlmmel 1996 84 n 147 megjegyzi bdquopraacuteti moc hellip bezeichnet hellip den Gegensatz zum Simplexrdquo de amint a posztgveacutedikus aktiacutev alakok jelenteacutese bizonyiacutetja (ld ezek-rıl reacuteszletesen alaacutebb) ez (legalaacutebbis reacuteszben) a mediaacutelis igenemnek eacutes nem egyszerően a praacuteti ige-koumltınek a szaacutemlaacutejaacutera iacuterhatoacute

207 Ez aloacutel a szabaacutelyszerőseacuteg aloacutel a koumlzeacutepveacutedikus korszakig egyetlen kiveacutetelt talaacuteltam (azaz olyat amelyikben a mediaacutelis igenemhez nem kapcsoloacutedik vilaacutegosan affektiacutev jelenteacutes) meacutegpedig egy saṃ-hitā-proacutezareacuteszletben

a rukmaacutem aacutentaraṃ praacuteti muntildecate (TS 51103) aranylemezACC beluumll PREV raacuteteszPRSINDMED3SG rsquoBeluumllre teszi az aranylemeztrsquo (vouml Keith 1914 40)

A mondat az agnicayana-szertartaacutes egy rituaacutelis cselekedeteacutere utal amikor a szertartaacutest veacutegzı sze-meacutely a tőzoltaacuter eacutepiacuteteacutese koumlzben egy aranylemezt helyez egy loacutetuszleveacutel tetejeacutere Egy maacutesik szoumlveg a ŚB 74110 ugyanerre a cselekedetre az uacutepadadhāti rsquoodatesz raacuteteszrsquo igeacutet hasznaacutelja Vouml tovaacutebbaacute a koumlvetkezı szoumlveghelyet

b rukmaacuteṃ pratimuacutecya bibharti (ŚB 6711) aranylemezACC feloumlltABS hordPRSINDACT3SG rsquoFeloumlltve hordja az aranylemeztrsquo

Ez a mondat azonban egy maacutesik rituaacutelis cselekveacutest iacuter le ti amikor az aacuteldozoacute a rituaacuteleacute kezdeteacuten aranylemezt akaszt a nyakaacuteba Vagyis itt a pratimuacutecya absolutivum az ige affektiacutev mediumaacutenak felel meg eacutes olyan jelenteacutese van mint a (97)ndash(103)-as peacuteldaacutek igeacutejeacutenek Vouml meacuteg peacuteldaacuteul

c rukmaṃ pratimuntildecate (MS 321) aranylemezACC feloumlltPRSINDMED3SG rsquomagaacutera veszi az aranylemeztrsquo

d rukmaṃ pratimuntildeceta (KS 1911) aranylemezACC feloumlltOPTMED3SG rsquovegye magaacutera az aranylemeztrsquo

85

(97) hiraṇyaacuteyān praacutetiy aacutetkā aacutemugdhvam (RV 5556b)

aranyPLACC PREV ruhaPLACC feloumlltAORINDMED2PL

rsquoMagatokra vetteacutetek arany ruhaacutetokatrsquo

(98) praacuteti drāpiacutem amuntildecathāḥ (RV 91009c)

PREV ruhaACC feloumlltPSTINDMED2SG

rsquoFelvetted a ruhaacutetrsquo

(99) druhaacuteḥ pśān praacuteti saacute mucīṣṭa (RV 7598c)

aacutertaacutesGEN koumlteleacutekPLACC PREV azSGNOM feloumlltPRECMED3SG

rsquoVegye magaacutera az aacutertaacutes koumlteleacutekeitrsquo208

(100) taacutem agniacuteḥ praacutety amuntildecata (AVŚ 1066c)

ezACC AgniNOM PREV feloumlltPSTINDMED3SG

rsquoAgni magaacutera vette eztrsquo

(101) rāyaacutes poacuteṣāya praacuteti muntildece ahaacuteṃ

gazdagsaacutegGEN gyarapodaacutesDAT PREV feloumlltPRSINDMED1SG eacutenNOM

tvm (AVŚ 193113e AVP 10513e)

teACC

rsquoMagamra veszlek a gazdagsaacuteg gyarapodaacutesa ceacuteljaacuteboacutelrsquo

(102) ut tanuṣva dhanuḥ prati muntildecasva

fel fesziacutetIMPMED2SG iacutejACC PREV feloumlltIMPMED2SG

varma (AVP 1255a)

fegyverzetACC

rsquoAjzzad fel az iacutejat vedd magadra a fegyverzetetrsquo

(103) jyoacutetiṣmatī (MS ˚tīḥ) praacuteti muntildecate

ragyogoacuteNOM PREV feloumlltPRSINDMED3SG

naacutebho (TS 43113a MS 21310a KS 3910a PāGS 335a)

felhıACC

rsquoA ragyogoacute magaacutera oumllti a felhıtrsquo

A praacuteti moc- ige aktiacutev alakjai amelyek toumlrteacutenetesen meacuteg nem hasznaacutelatosak a g-vedaacuteban csak az Atharvavedaacutetoacutel kezdve jelennek meg agentiacutev-attingens jelenteacutes-

E keacutet szoumlveghely ugyanarra a rituaacutelis cselekveacutesre utal mint ŚB 6711 Kuumlloumlnfeacutele taacutergyak rituaacutelis

nyakbaakasztaacutesaacuteroacutel ld meacuteg Griffiths 2009 267 208 JamisonndashBrereton 2014 II 954 szenvedı eacutertelmet tulajdoniacutet az igealaknak bdquomay he be fastened

to the fetters of deceitrdquo

86

sel rendelkeznek a reflexivitaacutes kifejezeacutese neacutelkuumll (rsquoraacutetesz valakire raacuteerısiacutet raacute-rakrsquo209) Amennyiben irreflexiacutev jelenteacutest kell a praacuteti moc- igeacutenek kifejeznie mindig az activum hasznaacutelata szuumlkseacuteges210 Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutekat

(104) sarvāṃs tve tān prati muntildecāmiy

mindenPLACC teLOC ezPLACC PREV raacuteteszPRSINDACT1SG

atra (AVP 5327d)

itt

rsquoMindezeket itt raacuted roumlgziacutetemrsquo211

209 A jelenteacutessel kapcsolatban vouml Lubotsky 2002 147 Amano 2009 433 n 1701 (bdquoetwas (Akk)

an jemandem (Lok) festziehenrdquo) Griffiths 2009 267 hivatkozaacutessal Sommer munkaacutejaacutera (Sommer 1977 64 eacutes 80 n 5)

210 Az egyetlen kiveacutetel ez aloacutel a koumlvetkezı sor amelyben az aktiacutev muntildecāmi szerepel a vaacutert medi-aacutelis muntildece helyett

a praacuteti muntildecāmi me śivaacutem (AVŚ 10630b) PREV raacuteteszPRSINDACT1SG eacutenDAT kegyesACC rsquoMagamra erısiacutetem a kegyestjoacuteindulatuacutetrsquo (WhitneyndashLanman 1905 588 bdquoI fasten on my-self the propitious onerdquo vouml Griffiths 2009 332)

A sing 2 muntildecāsi olvasat (amely RothndashWhitney 1856 229 kiadaacutesaacuteban nyomtatva szerepel) sajtoacute-hiba ahogy erre Whitney eacutes Lanman az elıbb ideacutezett helyen felhiacutevja a figyelmet Bloomfield 1897 87 fordiacutetaacutesa (bdquoAn [amulet] auspicious for me thou shalt fasten upon [me]rdquo) feltehetıleg ebbıl a sajtoacutehibaacutes szoumlvegbıl keacuteszuumllt Az AVŚ 106 himnusz szoumlvegeacuteben az affektiacutev medium a megszokott moacutedon eacutes jelenteacutessel heacutet alkalommal fordul elı (ld a fenti (100)-as peacuteldaacutet eacutes a koumlvetkezı pādaacutekat 7c 8c 9c 15cd 17cd 21a) miacuteg az activum a szabaacutelyos irreflexiacutev jelenteacutessel 34ab-ben jelenik meg

b yaacutesmai tvā yajntildea-vardhana maacuteṇe pratyaacutemucaṃ akiDAT teACC aacuteldozat-noumlvelıVOC amulettVOC raacuteteszAORINDACT1SG śivaacutem (AVŚ 10634ab) kegyesACC rsquoakire oacute aacuteldozatnoumlvelı amulett raacuteerısiacutetettelek teacuteged a kegyestrsquo (ford WhitneyndashLanman 1905 589 alapjaacuten)

Figyelembe veacuteve a śivaacutem melleacutekneacutev sorveacutegi helyzeteacutet eacutes az aktiacutev praacuteti moc- hasznaacutelataacutet mindkeacutet esetben (ti 30b eacutes 34ab) valamint a keacutet igenem (30b-tıl eltekintve) teljesen egyseacuteges eacutes szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutet a himnuszban fel kell teacuteteleznuumlnk hogy a 30b-ben szereplı szerkeszteacutesmoacuted nem az eredeti hanem valamilyen maacuter nem tisztaacutezhatoacute moacutedon a 34b pāda hataacutesaacutera eacutes mintaacutejaacutera alakult aacutet Azt a felteveacutest hogy AVŚ 10630b szoumlvegezeacutese maacutesodlagos megerısiacuteti a Paippalāda-recenzioacute szouml-vegvariaacutensa amely iacutegy szoacutel

c prati muntildecāmi te [sic] śivam (AVP 16452c) PREV raacuteteszPRSINDACT1SG teDAT kegyesACC rsquoRaacuted () erısiacutetem a kegyestjoacuteindulatuacutetrsquo

A te olvasat helyesseacutegeacutet az utoacutebbi szoumlveghelyen a 2d-ben szereplı maacutesodik szemeacutelyő tvā neacutevmaacutes bizonyiacutetja

d sa tvā~ ayam abhi rohatu (AVP 16452d) azNOM teACC ezNOM PREV felmaacuteszikIMPACT3SG rsquoEz maacutesszon fel raacutedrsquo

Koumlszoumlnoumlm Prof Alexander Lubotsky-nak hogy az AVP-beli variaacutensra felhiacutevta a figyelmemet 211 A fordiacutetaacutes Lubotsky-eacutet (2002 147) koumlveti

87

(105) ktyṃ ktyā-kɹte devā niṣkaacutem

boszorkaacutenysaacutegACC varaacutezslat-elkoumlvetıDAT istenPLVOC aranylemezACC

iva praacuteti muntildecata (AVŚ 5143cd)212

mint PREV raacuteteszIMPACT2PL

rsquoOacute istenek erısiacutetseacutetek a boszorkonysaacutegot a varaacutezslat elkoumlvetıjeacutere mint egy aranylemeztrsquo

(106) vkṣd iva sraacutejam ktv

faABL mint fuumlzeacuterACC csinaacutelABS

aacutepriye praacuteti muntildeca taacutet (AVŚ 8626cd AVP 16817cd)

ellenseacutegLOC PREV raacuteteszIMPACT2SG azACC

rsquoMintha egy faacuteroacutel fuumlzeacutert keacutesziacuteteneacutetek tegyeacutetek azt az ellenseacutegrersquo213

(107) yaacuteṃ dviṣmaacutes taacutesmin praacuteti muntildecāmi

akiACC győloumllPRSINDACT1PL azLOC PREV raacuteteszPRSINDACT1SG

pśam (BauŚS ˚ān) (TS 3144d ĀpŚS 7177 BauŚS 461186 1146915 152923314)

koumlteacutelSGPLACC

rsquoAkit győloumlluumlnk arra teszem raacute a koumltel(ek)etrsquo

(108) atha pāśān pratimokṣyāmi (AB 410)

most koumlteacutelPLACC raacuteteszFUTACT1SG

rsquoMost raacute fogom rakni a koumlteleketrsquo

II 2 7 1 A praacuteti hellip mucāte igealak koraacutebbi eacutertelmezeacutesei

Laacutethattuk hogy a veacutedikus nyelvben a praacuteti moc‑ igeacuteneacutel nagyon egyeacutertelmő korre-laacutecioacute van a reflexivitaacutes eacutes a mediaacutelis igenem hasznaacutelata koumlzoumltt A korai eacutes oacuteveacutedikus korszakban egyetlenegy olyan mediaacutelis igealak talaacutelhatoacute amelyik laacutetszoacutelag nem il-lik bele a fentebb felvaacutezolt helyzetkeacutepbe

(109) kataroacute meniacuteṃ praacuteti taacuteṃ mucāte (RV 102711c)

melyikNOM meniACC214 PREV azACC mucAORSBJVMED()3SG

Ezen a szoumlveghelyen a praacuteti moc‑ igeacutet rendszerint rsquoeldob elhajiacutet raacutedob raacutevetrsquo je-lenteacutessel szoktaacutek fordiacutetani amelynek nincsen reflexiacutev jelenteacutesaacuternyalata Laacutesd a kouml-vetkezı fordiacutetaacutesokat

212 A d sorral vouml a koumlvetkezı reacuteszletet a niṣkaacutem iva praacuteti muntildecatām (AVŚ 19575b AVP 3306d)

aranylemezACC mint PREV raacuteerısiacutetIMPACT3DU rsquoErısiacutetseacutetek raacute mint egy aranylemeztrsquo

213 Vouml Sommer 1977 64 214 A szoacute jelenteacuteseacuterıl reacuteszletesen ld alaacutebb

88

(110) welcher [von zweien] wird gegen disen richten den Zorn (Ludwig 1876 615)

(111) Welcher von diesen beiden wird auf jenen [den Vater] das Schleudergeschoss

abschiessenhellip (Grassmann 1877 469)

(112) Welcher von beiden wird an ihm seine Rache auslassen (Geldner 1888 31)215

(113) Wer wird das Geschoszlig auf den nachstellenden Vater entsenden (Oldenberg 1912 228)216

(114) Welcher von beiden wird seinen Zorn auf ihn werfen (Geldner 1951 III 167)

(115) Which of the two will loose on him his angerhellip (Griffith 1973 548)

(116) Welcher (von beiden) wird ein Wurfgeschoszlig gegen ihn loslassenhellip (Etter 1985 26)

(117) Кто из двоих будет вымещать на немhellip (Elizarenkova 1999 147)217

(118) Welcher von beiden wird seinen Zorn auf ihn werfen (woumlrtl ihm den Zorn anlegen)hellip

(Casaretto 2010 48)

(119) Which of the two will unleash (the power of) violated exchange against him [= the

father]hellip (JamisonndashBrereton 2014 III 1416)

Fordiacutetsuk figyelmuumlnket elıszoumlr a pādaacuteban szereplı igealakra Ha figyelembe vesszuumlk a fentebbi elemzeacutest vilaacutegosnak tőnik hogy valami probleacutema van ezekkel az eacutertelmezeacutesekkel Elıszoumlr is amint laacutethattuk a praacuteti moc- ige mediaacutelis alakjainak rendszerint indrekt reflexiacutev (affektiacutev) jelenteacutese szokott lenni218 Maacutesodszor az ige aktiacutev alakjai csak az Atharvavedaacutetoacutel kezdıdıen jelennek meg eacutes jelenteacutesuumlk nem az hogy rsquoraacutedob raacutevetrsquo hanem inkaacutebb rsquoraacutetesz raacuteerısiacutetrsquo219 Harmadszor az a sze-meacutely vagy dolog amire valaki valamit raacutetesz vagy raacuteerısiacutet rendszerint dativusban

215 Geldner az epikus szanszkrit krodhaṃ prati moc‑ kifejezeacutest hozza paacuterhuzamkeacutent a veacutedikus

meniacuteṃ praacuteti moc‑ szerkezet mellett a adya~ imaṃ saṃyataṃ krodham a-sat-kāraṃ ca

ma ezACC visszatartottACC haragACC nem-joacute-baacutenaacutesmoacutedACC eacutes pratimokṣyāmi yodheṣu kiengedFUTACT1SG katonaPLLOC rsquoHeute will ich meinen verhaltenen Groll und die schlechte Behandlung an den Soldaten auslassenrsquo (Geldner)

A szoumlveghely Rām 210625 a Geldner aacuteltal hasznaacutelt kiadaacutesban Az eposz barodai kritikai kiadaacutesa azonban maacutes olvasatot fogad el (eacutes a szoumlveghely is maacutes) Itt a moc- ige a prati igekoumltı neacutelkuumll szerepel

b adyemaṃ saṃyataṃ krodham asatkāraṃ ca māna-da [mint a-ban] tisztelet-tanuacutesiacutetoacuteVOC mokṣyāmi śatru-sainyeṣu (Rām 29022)

kiengedFUTACT1SG ellenseacuteg-katonaPLLOC rsquohellip oacute tiszteletet tanuacutesiacutetoacute az ellenseacuteg katonaacuteira fogom bocsaacutetanirsquo 216 Oldenberg hozzaacuteteszi bdquo(oder Rache an ihm nehmen vgl Geldner a a O)rdquo (azaz Geldner

1888 31) Ld tovaacutebbaacute Oldenberg 1914 122 ldquoDanach glaube ich daszlig meniacute eine schaumldigende Zau-bermacht ist die der Zauberer oft etwa wie ein unsichtbares Wurfgeschoszlig auf den Feind schleudertrdquo

217 Vouml Elizarenkova 1999 434 bdquoБукв ldquoнаправит выстрел на негоrdquo те на отца слепой дочериrdquo Koumlszoumlnoumlm Prof Jaacuteszay Laacuteszloacute segiacutetseacutegeacutet az orosz szoumlvegekkel kapcsolatban

218 Laacutethattuk hogy ez aloacutel a mantra-szoumlvegekben nincsen kiveacutetel Az egyetlen kiveacutetel egy YVp-szoumlveghelyen talaacutelhatoacute

219 Baacuter az ige elıfordulaacutesaival kapcsolatban nem veacutegeztem teljes koumlrő vizsgaacutelatot a keacutesıbbi szouml-vegekben a szoacutetaacuterak (elsısorban PW V 817ndash818) adatai azt sugalljaacutek hogy a rsquoraacutedob raacutehajiacutet (el-lenseacuteges szaacutendeacutekkal)rsquo jelenteacutes elıszoumlr az epikus szanszkrit nyelvben jelenik meg A koumlvetkezı KS-

89

(ld pl a fenti (105)-oumls peacuteldaacutet) vagy locativusban220 van (ld pl a fenti (107)-es peacuteldaacutet) nem pedig accusativusban mint a most vizsgaacutelt gveda-reacuteszletben (Lu-botsky 2002 147 Griffiths 2009 332 Amano 2009 433 n 1701) Azaz ha az emliacute-tett fordiacutetaacutesokhoz hasonloacutean ragaszkodnaacutenk a pāda hagyomaacutenyos eacutertelmezeacuteseacutehez a mediaacutelis igealaknak olyan jelenteacutest kellene tulajdoniacutetanunk amely nemcsak a ko-rai veacutedikus himnuszokban eacutes a mantra-szoumlvegekben lenne teljesen egyeduumllaacutelloacute ha-nem leacutenyegeacuteben veacuteve az egeacutesz veacutedikus korpuszban is

II 2 7 2 A pāda uacutej eacutertelmezeacutese

A fentebbiekben vilaacutegosan laacutethattuk a praacuteti moc- ige mediumaacutenak eacutes az indirekt reflexiacutev (affektiacutev) jelenteacutesnek a szoros oumlsszefuumlggeacuteseacutet a veacutedikus nyelvben Teljesen egyeacutertelmő hogy ha lehetseacuteges elınyben kell reacuteszesiacutetenuumlnk RV 102711c-nek azt az eacutertelmezeacuteseacutet amely oumlsszhangban van az igeacutenek ezzel a tulajdonsaacutegaacuteval Ezeacutert azt javaslom hogy a med aor conj praacuteti hellip mucāte alakot a megszokott indirekt reflexiacutev jelenteacutessel eacutertelmezzuumlk a kataroacute meniacuteṃ praacuteti hellip mucāte mondatot pedig a koumlvetkezıkeacuteppen fordiacutetsuk rsquoMelyikuumlk (a kettı koumlzuumll) fogja magaacutera venni a meniacute-trsquo221

reacuteszlet (KS 1010) sem jelenti azt hogy rsquoPrajāpati a vajraacutet Indraacutera dobtarsquo hanem sokkal inkaacutebb azt hogy rsquoPrajāpati a vajraacutet Indraacutera (azaz Indra kezeacutebe) tettersquo

a prajāpatir vā indrāya vajraṃ pratyamuntildecat (KS 1010) PrajāpatiNOM PTCL IndraDAT vajraACC raacuteteszPSTINDACT3SG

A szoumlveg ugyanis iacutegy folytatoacutedik b mahanāmnīs tena vyajayata

nagy-nevőPLACC azINS legyızPSTINDMED3SG rsquoAzzal (ti a vajraacuteval) legyızte (Indra) a mahanāmnī (verseket)rsquo

220 Locativusi bıviacutetmeacuteny olykor a praacuteti moc- mediaacutelis alakja mellett is elıfordul iacutegy a koumlvetkezı peacuteldaacuteban

a śro hellip śīrṣaacuteṇi dyṃ hellip praacutety amuntildecata (RV 2172cd) hısNOM fejLOC eacutegboltACC PREV feloumlltPSTMED3SG rsquoA hıs felvette a fejeacutere az eacutegboltotrsquo (vouml Casaretto 2010 48)

A cselekveacutes veacutegpontja azonban az ige mediaacutelis alakjai mellett aacuteltalaacuteban nincsen megnevezve ugyanis a reflexiacutev medium implikaacutelja azt (ti magaacutera vesz) A gvedaacuteban nincsen peacutelda az iraacutenyt kifejezı accusativusra (bdquoAkkusativ der Richtungrdquo) a praacuteti moc- ige mellett Casaretto erre vonatkozoacute egyetlen peacuteldaacuteja eacuteppen RV 102711c amelyet azonban veacutelemeacutenyem szerint maacuteshogy kell eacutertelmez-ni (ld roumlgtoumln a fıszoumlvegben)

221 A meniacute- fıneacutev jelenteacuteseacuterıl ld alaacutebb Az ige javasolt aacutetvitt eacutertelmő jelenteacuteseacutevel kapcsolatban vagyis amikor nem valami konkreacutet keacutezzel foghatoacute dolog feloumllteacuteseacuterıl van szoacute ld peacuteldaacuteul a fentebbi (99)-es peacuteldaacutet valamint a koumlvetkezı szoumlveghelyeket amelyek koumlzuumll az egyikben mediaacutelis a maacutesik-ban aktiacutev alakban aacutell az ige

a viacuteśvā rūpni praacuteti muntildecate kaviacuteḥ (RV 5812a) mindenPLACC alakPLACC PREV feloumlltPRSINDMED3SG laacutetnokNOM rsquoA laacutetnok minden alakot magaacutera veszrsquo (vouml Casaretto 2010 48)

b tad duḥ-svapnyaṃ prati muntildecāmi sapatne (AVP 16762c) azACC rossz-aacutelomACC PREV raacuteteszPRSINDACT1SG ellenseacutegLOC rsquoAzt a rossz aacutelmot az ellenseacutegre helyezemrsquo

90

Ami a taacuteṃ accusativus magyaraacutezataacutet illeti egy sajaacutetos bdquoapo koinourdquo-szerkeszteacutest felteacutetelezek a pādaacuteban222 eacutes uacutegy fogom fel hogy a praacuteti szoacute egyfelıl igekoumltıkeacutent a mucāte igeacutehez tartozik (praacuteti mucāte rsquomagaacutera fog vennirsquo) maacutesfelıl prepoziacutecioacutekeacutent a taacuteṃ neacutevmaacuteshoz (praacuteti taacuteṃ rsquoellene vele szembenrsquo)223 Ez egyszersmind azt is je-lenti hogy a (praacuteti) taacuteṃ nem argumentuma az igeacutenek a mondatban224 hanem sza-bad hataacuterozoacuteja225

Vizsgaacuteljuk most meg milyen koumlvetkezmeacutenyei vannak ennek az uacutej interpretaacutecioacute-nak a teljes veacutedikus versszak (RV 102711) eacutertelmezeacuteseacutere neacutezve Ez a stroacutefa a leg-koraacutebbi olyan szoumlveghely az indiai irodalomban amely a testi vagy szellemi hibaacute-val fogyateacutekossaacuteggal rendelkezı menyasszony teacutemaacutejaacuteval foglalkozik (szemben a 12 stroacutefaacuteval amely az ideaacutelis vaacutegyott menyasszonyroacutel szoacutel)

222 Veacutelemeacutenyem szerint pontosan ez az bdquoapo koinourdquo-alakzat a felelıs a Casaretto (2010 49 n

114) aacuteltal is megfigyelt rendhagyoacute szoacuterendnek bdquoHier steht die LP interessanterweise vor dem BN im Ari (taacutem) bildet also eine Ausnahme von der Regel dass die LP in lexikalischen Komposita ad-verbal steht Trotzdem ist sie auch in diesem Beleg aufgrund der Lexikalisierung als Praumlverb zu beurteilenrdquo (Casaretto roumlvidiacuteteacutesei LP = Lokalpartikel BN = Bezugsnomen Ari = Akkusativ der Richtung) Fontos azonban hogy a tagmondat argumentumszerkezeteacutet maacuteshogyan fogom fel mint Casaretto (ld alaacutebb a 224ndash225 jegyzetben)

223 A maacutesik lehetıseacuteg ami szoacuteba joumlhet hogy a taacuteṃ accusativusnak egyszerően limitatiacutev (korlaacute-tozoacutehataacuterozoacutei) funkcioacutet tulajdoniacutetunk (rsquoıraacute vonatkozoacutelag ıt illetıenrsquo [ebben a mondatban ez gya-korlatilag ekvivalens azzal hogy rsquoellene vele szembenrsquo]) joacutellehet jelenleg nem tudok vitathatlan paacuterhuzamokat felhozni erre a hasznaacutelatra A legkoumlzelebbi paacuterhuzamokkeacutent a koumlvetkezık peacuteldaacutek jut-hatnak eszuumlnkbe

a yaacuteḥ hellip tvm gāṃsi kṇavat (RV 7886ab) akiNOM teACC bőnPLACC csinaacutelSBJVACT3SG rsquoaki ellened bőnoumlket koumlvet elrsquo (vouml bdquocelui qui commet des fautes agrave ton eacutegardrdquo Renou 1952 345 bdquowenn einer dir gegenuumlber Freveltaten begehen wirdrdquo Gotō 2002 31)

b kiacuteṃ mā karann (RV 5309b) miACC eacutenACC csinaacutelAORSBJVACT3PL rsquoMit fognak ellenem tennirsquo (vouml bdquowas koumlnnen mir hellip tunrdquo Delbruumlck 1888 180 Gotō 2002 31 bdquowhat can hellip do to merdquo Macdonell 1916 305)

Lehetseacuteges azonban hogy ezeket a szerkezeteket maacutesmilyen moacutedon kell eacutertelmeznuumlnk (ld Gotō 2002 31ndash32) Meglaacutetaacutesom szerint az accusativus limitatiacutev funkcioacutejaacutet laacutethatjuk a dīv‑ rsquojaacutetszikrsquo ige mellett is peacuteldaacuteul a koumlvetkezı proacutezai reacuteszletben

c gm dīvyadhvam (ŚB 54423) teheacutenACC jaacutetszikIMPMED2PL rsquoJaacutetsszatok a teheacuteneacutertrsquo (szoacute szerint rsquoa teheacutenre vonatkozoacutelagrsquo)

Vouml azonban ehhez Delbruumlck 1888 178 eacutes kuumlloumlnoumlsen Gotō 2002 30 elteacuterı interpretaacutecioacutejaacutet 224 Mint ahogy Casaretto 2010 48 aacutelliacutetja Nst ndash Aob‑e ndash Ari + LP (Casaretto roumlvidiacuteteacutesei Nst =

Nominativ des Sachverhaltstraumlger Aob-e = Akkusativ des engeren Objekts Ari = Akkusativ der Rich-tung LP = Lokalpartikel)

225 Casaretto jeloumlleacutesrendszereacutet hasznaacutelva a tagmondat argumentumszerkezete a koumlvetkezı Nst (kataroacute) ndash Aob‑e (meniacuteṃ) ndash LP (praacuteti) azaz leacutenyegileg hasonloacute a fenti (98)-as peacuteldaacuteeacutehoz Nst (tvaacutem a tagmondatban nem szerepel kiteacuteve) ndash Aob‑e (drāpiacutem) ndash LP (praacuteti) (Casaretto 2010 48)

91

(120) yaacutesya~ anakṣ duhit jtuv sa

akiGENM vakNOMF laacutenyNOMF eleve vanPRFACT3SG

kaacutes tṃ vidv abhiacute

kiNOMM azACCF tudPTCPPRFACTSGNOMM PREV

manyāte andhm

haragszikvaacutegyikSBJVMED3SG vakACCF

kataroacute meniacutem praacuteti taacutem

melyikNOMM meniACC PREV azACCM

mucāte

mucAORSBJVMED3SG

yaacute īṃ vaacutehāte yaacute īṃ vā

akiNOMM ıACCF elveszSBJVMED3SG akiNOMM ıACCF vagy

vareyt (RV 102711)

megkeacuterSBJVACT3SG

A szoumlveghely legkoherensebb eacutertelmezeacuteseacutet tudomaacutesom szerint S W Jamison fo-galmazta meg az iir mani- szoacutenak eacutes kuumlloumlnnyelvi keacutepviseleteinek (veacuted meniacute- av maēni-) a jelenteacuteseacuterıl szoacuteloacute tanulmaacutenyaacuteban (Jamison 1996 197ndash200)226

(121) (A father) who has a daughter blind from birth ndash who knowing her (as) blind will desire

(her)will be hostile (to him = the father)

(On the other hand not knowing her state) which of the two will unleash meni against him

[= the father] ndash the one who marries her or the one who woos her (on the bridegroomrsquos

behalf)227

Jamison meggyızıen eacutervel amellett hogy a sokat taacutergyalt fıneacutev eredeti jelenteacutese ez volt bdquothe power or embodiment of negative exchange It is the dangerous force that is created when the standard system of tit-for-tat is interfered withrdquo (Jamison 1996 193)228 Jamison interpretaacutecioacuteja a szoacute jelenteacuteseacutet ndash etimoloacutegiaacutejaacuteval229 oumlssz-hangban ndash a csere szfeacuteraacutejaacuteban hataacuterozza meg amely egyike volt az aacuterja taacutersadalmat oumlsszekoumltı legalapvetıbb elveknek

226 Oldenberg (1912 228 1914 122) eacutes Geldner (1888 1951 III 167) koraacutebbi eacutertelmezeacuteseinek

kritikaacutejaacutet ld Jamison 1996 198 227 JamisonndashBrereton 2014 III 1416 fordiacutetaacutesa gyakorlatilag ugyaniacutegy hangzik csupaacuten a bdquowill

desire (her)rdquo reacutesz helyett szerepel bdquowill have designs on herrdquo eacutes a meni szoacute van pontosabban ki-fejtve bdquo(the power of) violated exchangerdquo

228 A koraacutebbi eacutertelmezeacutesekrıl (mint peacuteldaacuteul rsquofegyver hajiacutetoacutefegyverrsquo ld kuumlloumlnoumlsen meniṃ vajraṃ Sāyaṇa comm ad RV 102711c) laacutesd EWAia II 379 eacutes Jamison 1996 188 mindkettı hivat-kozaacutesokkal

229 Az iir mani- fıneacutev az ie me- rsquocsereacutel kicsereacutelrsquo gyoumlk szaacutermazeacuteka (Jamison 1996 187 n 1 EWAia II 379)

92

Ami a versszak mondattani feleacutepiacuteteacuteseacutet illet230 Jamison legradikaacutelisabb elteacutereacutese a koraacutebbi interpretaacutecioacutektoacutel az a felteveacutes hogy a stroacutefa keacutet fele nem ugyanarra a szitu-aacutecioacutera vonatkozik eacutes a b eacutes c pāda alanya kuumlloumlnboumlzı Amellett eacutervel hogy a b pāda vidvn rsquotudoacute tudvarsquo participiumaacuteval szemben a c pāda a fosztoacutekeacutepzıs aacutevidvān rsquonem tudoacute nem tudvarsquo szoacuteval egeacutesziacutetendı ki A versszak maacutesodik fele azt iacuterja le hogy ha az apa eltitkolja testi vagy szellemi hibaacuteval rendelkezı laacutenya valoacutedi aacutellapo-taacutet a keacuterık elıl uacutegy hogy azoknak nincsen roacutela tudomaacutesa akkor bdquohe violates the exchange relations that regulate marriage and the power of negative exchange meniacute is properly used against himrdquo (Jamison 1996 199)

Vizsgaacutelatunk szempontjaacuteboacutel az a legfontosabb keacuterdeacutes mit kell csinaacutelni ebben a szituaacutecioacuteban azzal amit a meniacute- szoacute jeloumll hogyan kell alkalmazni Mint fentebb laacutethattuk Jamison a c pādaacuteban a praacuteti hellip mucāte igealakot uacutegy fordiacutetja bdquowill un-leashrdquo azaz rsquoel fogja engednirsquo Ez a fordiacutetaacutes leacutenyegeacuteben veacuteve koumlveti a megszokott interpretaacutecioacutes iraacutenyt eacutes nem veszi megfelelı moacutedon figyelembe az igealak diateacuteziseacutet Sajnos azok a tovaacutebbi szoumlveghelyek amelyek tartalmazzaacutek a meniacute- szoacutet sem adnak vaacutelaszt erre a keacuterdeacutesre Elıszoumlr is nincs maacutes olyan elıfordulaacutesa a szoacutenak ahol tranzitiacutev ige taacutergyakeacutent szerepelne a mondatban231 Maacutesodsorban azok a veacutedikus szoumlveghelyek amelyekben a meny instrumentalis egy rsquomegoumll elpusztiacutetrsquo jelenteacuteső ige (vadh- star- han- caus parābhāvaya-) eszkoumlzhataacuterozoacutei bıvetmeacutenyekeacutent sze-repel232 legfeljebb arroacutel tanuacuteskodnak hogy a meniacute- aacutertoacute erıveacute tud vaacuteltozni amelyet valamilyen moacutedon az ellenseacuteg elpusztiacutetaacutesaacutenak az eszkoumlzekeacutent lehet felhasznaacutelni de nem mondjaacutek meg pontosan milyen moacutedon kell a meniacute-t alkalmazni

230 Jamison (1996 198 vouml JamisonndashBrereton 2014 III 1416) nyitva hagyja a keacuterdeacutest hogy me-

lyik szemeacutely az abhiacute manyāte ige taacutergya a laacuteny vagy az apja bdquowill desire (her)will be hostile (to him = the father)rdquo Veacutelemeacutenyem szerint a mondat szintaktikailag keveacutesbeacute komplikaacutelt ha az ige taacutergyakeacutent egy implicit utaloacuteszoacutet (taacuteṃ az apaacutera vonatkozoacutelag) keacutepzeluumlnk el amelyet az a pādaacuteban aacutelloacute vonatkozoacutei melleacutekmondat fejt ki abhiacute manyāte [taacuteṃ] yaacutesya hellip rsquoellenseacuteges lesz vele szemben aki helliprsquo El kell azonban ismerni hogy az anakoluthiaacutes szerkeszteacutest felteacutetelezı maacutesik eacutertelmezeacutes sem zaacuterhatoacute ki teljesen Az utoacutebbi esetben a tṃ neacutevmaacutes a stroacutefa egy maacutesik bdquoapo koinourdquo-alakzataacuteban szerepelne kettıs funkcioacuteval tṃ hellip abhiacute manyāte rsquovaacutegyni fog raacutersquo eacutes tṃ vidv hellip andhm rsquotudva hogy ı vakrsquo A stroacutefa szintaxisaacuteval kapcsolatban vouml meacuteg OrsquoRyan 2015 alapvetı munkaacutejaacutet

231 A Fekete Yajurveda KS 123 eacutes MS 245 helyein (amelyeket Jamison 1996 195 is ideacutez) a fıneacutev kettıs accusativusi szerkezetben szerepel a kar- faktitiacutev kopula mellett A VWC ugyan keacuterdı-jelesen hivatkozik az AVP 20204 szoumlveghelyre amely aacutelliacutetoacutelagosan az acc meniacutem alakot tartal-mazza de megjegyzi hogy ez a szoumlvegvaacuteltozat valoacutejaacuteban csak egy emendaacutecioacute VaiS 386 pedig nem maacutes mint RV 102711 szoacute szerinti ideacutezeacutese

232 Emliacutetsuumlk meg ezen kiacutevuumll a menihan- rsquomeni-vel megoumllırsquo determinatiacutev (instrumentalisi tatpu-ruṣa) oumlsszeteacutetelt amely AVP 251-ben tiacutez alkalommal is elıfordul valamint a meniacuteḥ śataacutevadhā rsquoszaacutezat megoumllı menirsquo (AVŚ 12516a AVP 161422c) jelzıs szerkezetet

93

(122) taacuteṃ vadheyaṃ taacuteṃ stṣīya~ aneacutena

azACC megoumllOPTACT1SG azACC leteriacutetOPTMED1SG ezINSN

braacutehmaṇā~ aneacutena kaacutermaṇā anaacuteyā meny (AVŚ 10515g)

imaINSN ezINSN aacuteldozatINSN ezINSF meniacuteINSF

rsquoMegoumllneacutem oumlt leteriacuteteneacutem ıt ezzel az imaacuteval ezzel az aacuteldozattal ezzel a meniacute-velrsquo233

(123) mā tvā vadhiṣur menibhiḥ piśācāḥ (AVP 1459d)

ne teACC megoumllAORINJACT3PL meniacutePLINS piśācaPLNOM

rsquoNe oumlljenek meg teacuteged a piśācaacutek meniacute-kkelrsquo

(124) ghnantuv enaṃ deveṣavo

megoumllIMPACT3PL ezACC istenek_nyilaPLNOM

brahmāṇo ghnantu meniyā (AVP 20284ab)

papPLNOM megoumllIMPACT3PL meniacuteINS

rsquoOumlljeacutek meg ıt az istenek nyilai oumlljeacutek meg a papok meniacute-velrsquo

(125) sā~ eṣā yajntildea-meniḥ etayā vai menyā

azNOMF ezNOMF aacuteldozat-meniNOM ezINSF PTCL meniacuteINS

devā asurān parābhāvayāṃ cakrus (ŚB 112724)

istenPLNOM asuraPLACC elpusztulCAUS csinaacutelAUXPRFACT3PL

rsquoEz az aacuteldozat meniacute-je csakis ezzel a meniacute-vel pusztiacutetottaacutek el az istenek az asuraacutekatrsquo

Ezek miatt az okok miatt a RV 102711c pāda pontos eacutertelmezeacuteseacutet nem alapozhat-juk a meniacute- szoacutet tartalmazoacute egyeacuteb szoumlveghelyek tanuacutesaacutegaacutera hanem csakis a praacuteti hellip mucāte igealak helyes interpretaacutecioacutejaacutera amelyet a fentebbiekben bemutattam234 Mindazonaacuteltal uacutegy gondolom hogy elemzeacutesem koumlnnyen oumlsszhangba hozhatoacute Ja-mison maacutes tekintetben meggyızı interpretaacutecioacutejaacuteval A vizsgaacutelt gveda-reacuteszletben a meniacute-nek a meghiuacutesult (negatiacutev) csere erejeacutenek feloumllteacutese felveveacutese (meniacuteṃ praacuteti hellip mucāte) azt jelenti hogy az illetı szemeacutely magaacutera veszi a felelısseacuteget az apa megbuumlnteteacuteseacuteeacutert aki megseacutertette a laacutenykeacutereacutest eacutes a haacutezassaacutegkoumlteacutest szabaacutelyozoacute csere-viszonyokat azzal hogy eltitkolta testileg seacuteruumllt laacutenyaacutenak valoacutedi aacutellapotaacutet a keacuterık elıl Oumlsszefoglalva a teljes stroacutefa szoumlvegkoumlrnyezeteacuteben a vizsgaacutelt pādaacutet a koumlvetkezı-keacuteppen eacutertelmezem eacutes fordiacutetom kataroacute meniacuteṃ praacuteti taacuteṃ mucāte rsquoKettejuumlk koumlzuumll melyik veszi magaacutera a meniacute-t [a meghiuacutesult csere aacutertoacute erejeacutet azaz a felelısseacuteget a haacutezassaacutegi csereuumlgyletet megseacutertı szemeacutely megbuumlnteteacuteseacuteeacutert] vele [az apaacuteval] szem-benrsquo

233 A pāda tovaacutebbi hat alkalommal fordul elı ugyanabban a himnuszban A stṣīya optativus

helyett a paacuterhuzamos AVP-hely (161291f eacutes 10f) a bdquostviṣīyardquo igealakot hozza amelynek semmi eacutertelme nincs eacutes vilaacutegosan szoumlvegromlaacutes eredmeacutenye

234 Veacutelemeacutenyem szerint az a reacutegi egeacuteszen az indiai kommentaacuter-irodalomig (ld a 228 jegyzetben ideacutezett Sāyaṇa-glosszaacutet) visszavezethetı elmeacutelet hogy a meniacute- valamifeacutele hajiacutetoacutefegyver lenne akaacuter valoacutesaacutegos akaacuter aacutetvitt eacutertelemben amelyet egy ellenseacutegre lehet dobni pontosan RV 102711c feacutelre-eacutertelmezeacuteseacutebıl eredt meacutegpedig elsısorban az igealak helytelen eacutertelmezeacuteseacutebıl

94

II 3 OacuteKAḤ KAR-

Ebben a fejezetben egy konkreacutet kifejezeacutes vizsgaacutelataacuten keresztuumll szeretneacutem eacuterzekel-tetni milyen neheacutezseacutegekkel szembesuumlluumlnk a funkcioacuteigeacutes szerkezetek elhataacuterolaacutesaacutenak soraacuten Szaacutemos alkalommal uumltkoumlzuumlnk ugyanis abba a probleacutemaacuteba hogy adataink egyszerően nem elegendıek ahhoz hogy biztosan aacutelliacutethassuk egy szerkezet funkcioacute-igeacutes szerkezet-e vagy sem Induljunk ki a RV 725 Indra-himnusz negyedik stroacutefaacute-jaacuteboacutel

(126) viacuteśvā~ iacuted aacutehāni taviṣīva ugra

mindenPLACC bizony napPLACC erısVOC hatalmasVOC

oacutekaḥ kṇuṣva harivo naacute

lakhely()SGACC csinaacutelIMPMED2SG fakoacute_lovuacuteVOC nem

mardhīḥ (RV 7254cd)

cserben_hagyAORINJ2SG

A stroacutefaacuteban szereplı haacuterom vocativusi alak (taviṣīva rsquoerıs hevesrsquo ugra[] rsquoerıs hatalmasrsquo harivo rsquofakoacute [lovakkal] rendelkezırsquo) a himnusz bdquociacutemzettjeacutererdquo Indraacutera vonatkozik Viszonylag probleacutemamentes a naacute mardhīḥ mondat eacutertelmezeacutese is rsquonem hagysz cserbenrsquo235

Abboacutel kiindulva hogy az oacutekas- deverbaacutelis fıneacutev (az alaacutebb reacuteszletesebben taacuter-gyalt oc- igeacutebıl) felvetıdhet hogy az oacutekaḥ kṇuṣva taacutergyas szintagma esetleg funk-cioacuteigeacutes szerkezet Az oacutekas- fıneacutev pontos jelenteacuteseacutet azonban ebben a kontextusban nem egyszerő megaacutellapiacutetani joacutellehet ez ndash termeacuteszetesen ndash kulcsfontossaacuteguacute lenne az egeacutesz szerkezet eacutertelmezeacuteseacutere neacutezve Biztosan valamilyen idıhataacuterozoacute a viacuteśvā hellip aacutehāni kifejezeacutes (tagjai viacuteśva- rsquomindenrsquo aacuteharn- rsquonaprsquo) de hogy pontosan milyen keacuterdeacutesre felel szinteacuten nem egyeacutertelmő maacuterpedig a szerkezet interpretaacutecioacuteja mint alaacutebb laacutetni fogjuk reacuteszben ettıl is fuumlgg

Az oacutekas- semlegesnemő fıneacutev az oc- ige fıneacutevi szaacutermazeacuteka Az ige jelenteacuteseacutet a szoacutetaacuterak eacutes maacutes nyelveacuteszeti munkaacutek iacutegy adjaacutek meg rsquohozzaacuteszokik vmihez hozzaacute van szokva vmhez ismerıs vhol lakik tartoacutezkodik oumlroumlmeacutet leli vmben sziacutevesen tesz vmitrsquo (ld pl PW I 869 MW 172 Grassmann 1996 247 EWAia I 277 Kuumlm-mel 2000 128ndash129 vouml ie h1ek LIV 244ndash245) A veacutedikus nyelvben az oacutekas- fıneacutevnek csak elveacutetve van olyan elıfordulaacutesa ahol esetleg szoacuteba joumlhet valami olyan elvont jelenteacutes hogy rsquotetszeacutes megeleacutegedeacutesrsquo Ilyen talaacuten RV 3586ab ahol az oacutekas-

235 A naacute tagadoacuteszoacute hasznaacutelata miatt egyeacutertelmő hogy az iniunctivus itt aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyő kije-

lenteacutest fogalmaz meg (genereller Injunktiv) vouml Hoffmann 1967 101 Geldner 1951 II 204 bdquomodaacute-lisrdquo tiltoacute eacutertelmő fordiacutetaacutesa (bdquoverschmaumlh uns nichtrdquo) azeacutert nem lehet helytaacutelloacute mert ez szabaacutelyosan a m tiltoacuteszoacutet kiacutevaacutennaacute meg a mondatban (Geldnerhez hasonloacutean fordiacutetja JamisonndashBrereton 2014 II 913 is)

95

az egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacutesben aszindetikusan aacutell az elvont sakhiyaacute- rsquobaraacutetsaacutegrsquo fıneacutev mellett236

(127) purāṇaacutem oacutekaḥ sakhiyaacuteṃ śivaacuteṃ vāṃ

reacutegiNOM megeleacutegedeacutesNOM baraacutetsaacutegNOM kedvesNOM tiDUGEN

yuvoacuter narā draacuteviṇaṃ jahnviyām (RV 3586ab)

tiDUGEN feacuterfiDUVOC tulajdonNOM Jahnu_toumlrzseLOC

rsquoReacutegi megeleacutegedeacutesetek kedves baraacutetsaacutegotok a ti tulajdonotok oacute feacuterfiak Jahnu toumlrzseacuteneacutel

vanrsquo

Nagysaacutegrendekkel gyakoribb a fıneacutev rsquomegszokott hely tartoacutezkodaacutesi hely lakhely haacutez otthonrsquo jelenteacutese Ezt illusztraacutelja peacuteldaacuteul RV 11045b amelyben a fıneacutev egy hasonlatban szerepel eacutes a saacutedanam rsquo(uumllı)hely tartoacutezkodaacutesi helyrsquo nomen loci a megfelelıje a hasonliacutetotti oldalon237

(128) oacuteko naacute~ aacutecchā saacutedanaṃ jānat

otthonACC mint feleacute helyACC ismerPTCPIPFVACTSGNOMF

gāt (RV 11045b)

megyINJ3SG

rsquoMint otthonaacuteba uacutegy ment a helyeacutere az (utat) ismerırsquo

Ha felteacutetelezzuumlk hogy a fıneacutev az elsıkeacutent ideacutezett stroacutefaacuteban RV 7254d-ben is a gyakoribb (vagy talaacuten kizaacuteroacutelagos) konkreacutet rsquolakhely otthonrsquo jelenteacuteseacuteben szere-pel akkor arra gondolhatunk hogy a kar- ige mediaacutelis alakja mellette indirekt ref-lexiacutev (affektiacutev) hasznaacutelatuacute rsquokeacutesziacutets lakhelyetotthont magadnakrsquo238 Ez az interpre-taacutecioacute azt jelenti hogy a kar- ige megtartja eredeti lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (rsquocsinaacutel leacutetre-hoz keacutesziacutetrsquo) vagyis a szintagmaacutet nem tekinthetjuumlk funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Ahogy ugyanis a kategoacuteria definiaacutelaacutesaacuteval eacutes elhataacuterolaacutesaacuteval kapcsolatban laacutettuk (ld 19 o) a funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel talaacuten az egyetlen vitathatatlan (baacuter egyszers-mind nehezen formalizaacutelhatoacute) kriteacuterium hogy a szerkezet igei tagjaacutenak lexikaacutelis

236 PW I 1117 a szoumlveghelyet a bdquoBehagen Gefallenrdquo jelenteacutes alatt hozza viszont pl

Elizarenkova 1999 I 352 az oacutekas-t itt rsquoszuumllıhaacutezrsquo-nak fordiacutetja (ugyaniacutegy JamisonndashBrereton 2014 I 549)

237 Nem igazaacuten segiacutet a szemantikai pontosiacutetaacutesban az egyetlen rokonnyelvi megfelelı az avesztai anaočah- oumlsszeteacutetel amely hapax legomenon A kontextus alapjaacuten (ti a szoacute a szemben aacutelloacute sere-gekre vonatkozoacute jelzı) felteacutetelezhetı hogy jelenteacutese rsquoellenseacutegesrsquo vagy valami hasonloacute (ld Ai Wb 114 Ai Gr II2 235 EWAia I 276)

a hiia hm spādā anaočaŋhā jamaētē (Y 4415c) amikor oumlssze seregDUNOM ellenseacuteges()DUNOM megyAORSBJV3DU

rsquoamikor a keacutet ellenseacuteges sereg oumlsszecsaprsquo A melleacutekneacutev eredeti jelenteacuteseacutet azonban elvileg toumlbbfelıl is megkoumlzeliacutethetjuumlk pl rsquo(koumlzoumls) szokaacutesok neacutelkuumllirsquo rsquootthon tartoacutezkodaacutesi hely neacutelkuumllirsquo stb (ld EWAia I 276 Normier 1980 65 n 90)

238 Nem nagyon valoacutesziacutenő Sāyaṇaacutenak (ad loc) a mediaacutelis igenemet figyelmen kiacutevuumll hagyoacute ma-gyaraacutezata okaḥ asmākaṃ () sthānaṃ kuruṣva kuru (azaz szerinte az oacutekaḥ itt a rsquomi [lak]helyuumlnkrsquo)

96

jelenteacutese elhalvaacutenyul szemantikailag koumlnnyőveacute uumlresseacute vaacutelik Ha RV 7245d itt megfogalmazott eacutertelmezeacutese helyes akkor a kṇuṣva ige ilyenfajta kiuumlresedeacutest nem mutat

Felvetıdhet azonban hogy az oacutekaḥ + kar- rsquolakhelyotthon + csinaacutelrsquo szerkezet egyszerően annyit jelent hogy rsquolakozik tartoacutezkodikrsquo (ld pl Griffith 1973 347 bdquodwellrdquo) Ellenteacutetben a II 1 eacutes 2 fejezetekben megismert korai veacutedikus funkcioacute-igeacutes szerkezetekkel amelyeknek neacutevszoacutei tagja absztrakt nomen actionis volt itt most konkreacutet jelenteacuteső fıneacutev szerepelne a szerkezetben Olyan tiacutepusuacute szoacutekapcso-latra kellene gondolnunk mint amilyennel toumlbbek koumlzoumltt a perzsa nyelvben talaacutel-kozunk (vouml Telegdi 2006 353ndash354) pl zanjir kardan rsquolaacutencolrsquo (rsquolaacutencrsquo + rsquocsinaacutelrsquo) pacircru kardan rsquolapaacutetolrsquo (rsquolapaacutetrsquo + rsquocsinaacutelrsquo)239 A paacuterhuzam azonban nem teljes hiszen az ilyen perzsa szerkezetekneacutel a fıneacutevi tag rendszerint valamilyen eszkoumlzt jeloumll240

A keacutet eacutertelmezeacutes koumlzoumltt meacuteg egy fontos kuumlloumlnbseacuteg van miacuteg az rsquootthont keacutesziacutet (magaacutenak)rsquo igeacutes kifejezeacutes telikus jellegő azaz egy inherens veacutegpont feleacute tart (ti amikor elkeacuteszuumll az otthon) addig a rsquolakik tartoacutezkodikrsquo atelikus vagyis nem impli-kaacutel inherens veacutegpontot241

A kettı koumlzti doumlnteacutesben jaacutetszhatna szerepet a taacutergyesetben (accusativus temporis) aacutelloacute viacuteśvā hellip aacutehāni idıhataacuterozoacutei szintagma pontos eacutertelmezeacutese242 Maacutes oacutekori indo-euroacutepai nyelvekbıl joacutel ismerjuumlk az acc temporis meddig keacuterdeacutesre felelı hasznaacute-lataacutet (ld pl lat tres dies rsquohaacuterom napig haacuterom napon aacutetrsquo gr sup1mšraj ˜ptpound rsquoheacutet napigrsquo) a veacutedikus nyelvben azonban a meddig (pl śataacuteṃ hellip śaraacutedo RV 101614a rsquoszaacutez ıszoumln aacutetrsquo) mellett mikor keacuterdeacutesre is felelhet Az utoacutebbit laacutethatjuk peacuteldaacuteul a koumlvetkezı reacuteszletben a plur acc viacuteśvā(ḥ) hellip usr(ḥ) rsquominden hajnalbanrsquo szerkezetneacutel

(129) viacuteśvā iacuted usr spaacuteḷ uacuted eti

mindenPLACC PTCL hajnalPLACC keacutemNOM fel megyPRSACT3SG

sriyaḥ (RV 10358c)

napNOM

rsquoMinden hajnalban felkel a Nap mint keacutemrsquo243

239 Vilaacutegos hogy itt nem lexikaacutelis jelenteacuteseacuteben szerepel az ige hiszen rsquolaacutencrsquo + rsquocsinaacutelrsquo =ʫ rsquolaacutencot

keacutesziacutet elıaacutelliacutetrsquo hanem rsquolaacutencol laacutenccal veacutegzett teveacutekenyseacuteget folytatrsquo stb 240 Elvileg gondolhatnaacutenk arra is hogy az oacutekas- fınevet a szerkezetben nomen actioniskeacutent (az

‑s‑toumlvőek ilyen jelenteacuteseacuterıl ld toumlbbek koumlzoumltt Ai Gr II2 229 Stuumlber 2002 238ndash243) fogjuk fel (ti rsquotartoacutezkodaacutest csinaacutelrsquo azaz rsquotartoacutezkodik lakikrsquo) eacutes iacutegy tekintjuumlk funkcioacuteigeacutes szerkezetnek azonban ndash mint fentebb laacutettuk ndash az oacutekas-nak csak a legritkaacutebb esetben tulajdoniacutethatunk ilyen jelenteacutest

241 Azzal kapcsolatban hogy nem lexikaacutelis igeacutek hanem igei fraacutezisok vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes a telikussaacuteg tulajdonsaacutegaacuteroacutel beszeacutelni ld Dahl 2010 41ndash42 Kiefer 2006 reacuteszben hasonloacute kriteacuteriumok alapjaacuten kuumlloumlniacuteti el a mondat belsı idıszerkezeteacutevel kapcsolatban a folyamatos eacutes a befejezett aspek-tust Kiefer (2006 22ndash24 33) szaacutemaacutera a keacutet aspektus megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben az oszthatoacutesaacuteg a leg-fontosabb kriteacuterium vagyis akkor beszeacutelhetuumlnk folyamatos aspektusroacutel ha az ige illetve mondat aacuteltal leiacutert esemeacuteny bdquoaz adott idıtartomaacuteny legtoumlbb reacutesztartomaacutenyaacuteban eacuterveacutenyesrdquo (23)

242 Az idıhataacuterozoacutei bıviacutetmeacutenyek vagy idımoacutedosiacutetoacutek teszt-szerepeacuterıl a telikussaacuteg (Kieferneacutel az aspektus) megaacutellapiacutetaacutesaacuteban ld Dahl 2010 42ndash43 Kiefer 2006 36ndash41

243 A veacutedikus acc temporisroacutel ld toumlbbek koumlzoumltt Gaedicke 1880 175ndash181 Delbruumlck 1888 170ndash171 Speijer 1896 9 Renou 1952 345 Gotō 2002 36ndash37 Delbruumlck felhiacutevja a figyelmet arra hogy

97

Ha a vizsgaacutelt mondatban a viacuteśvā hellip aacutehāni idıhataacuterozoacute mikor keacuterdeacutesre felel (azaz rsquominden nap minden naponrsquo) akkor az oacutekaḥ kṇuṣva igeacutes szintagmaacutenak telikus olvasatot kell tulajdoniacutetanunk (rsquokeacutesziacutets otthont magadnak minden naprsquo) ami a fen-tebb elmondottak eacutertelmeacuteben a nem funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutes feleacute billenti a meacuterleg nyelveacutet Ha viszont az idıhataacuterozoacute meddig keacuterdeacutesre felel (rsquominden napon aacutet min-digrsquo) akkor az igei fraacutezis atelikus olvasataacutet kell elfogadnunk (rsquolakozz [ti naacutelunk] oumlroumlkkeacutersquo) ami potenciaacutelisan a funkcioacuteigeacutes interpretaacutecioacute mellett szoacutelhatna Mindkeacutet felfogaacutesnak vannak hiacutevei az elsı szellemeacuteben fordiacutetja a feacutelverset peacuteldaacuteul Hoffmann 1967 101 (bdquoalle Tage hellip mach dir eine behagliche Bleiberdquo) a maacutesodik felfogaacutest koumlveti peacuteldaacuteul Griffith 1973 347 (bdquodwell with me now and everrdquo)

Sajnos sem a rsquomindenrsquo jelenteacuteső melleacuteknevekkel (viacuteśva- saacuterva-) alkotott toumlbbi jelzıs szerkezet sem maga a viacuteśva- + aacuteharn- rsquominden naprsquo szerkezet toumlbbi elıfor-dulaacutesa nem oldja meg a keacuterdeacutest Keacutetseacutegtelen ugyan hogy az utoacutebbinaacutel talaacuten gyako-ribb a mikor keacuterdeacutesre felelı hasznaacutelat244 olykor meacutegis valoacutesziacutenőbbnek laacutetszik a meddig keacuterdeacutesre felelı idıhataacuterozoacutei eacutertelmezeacutes Iacutegy peacuteldaacuteul

(130) aacutehā viacuteśvā sumaacutenā dīdihī

napPLACC mindenPLACC joacuteindulatuacuteNOM ragyogIMP2SG

naḥ (RV 35422d)

miPLDAT

rsquoRagyogj (ti Agni) raacutenk oumlroumlkkeacute (minden napon aacutet) joacuteindulatuacuteanrsquo245

Vegyuumlk most sorra az oacutekas- + kar- szintagma toumlbbi veacutedikus elıfordulaacutesaacutet A leg-fontosabb szoumlveghely (131) az Atharvaveda egy temeteacutesi himnuszaacuteban talaacutelhatoacute (AVŚ 1838) amelyben a szerkezet pontosan ugyanolyan formaacuteban (oacutekaḥ kṇuṣva) fordul elı mint az imeacutent taacutergyalt gveda-reacuteszletben Mivel azonban a szoumlvegkoumlr-nyezet teljesen elteacuterı (vagyis nem az egeacutesz versszakra kiterjedı szoacute szerinti RV-ideacutezetrıl vagy mantra-variaacutensroacutel van szoacute) ezeacutert eseacutely kiacutenaacutelkozik a szintagma pon-tosabb megeacuterteacuteseacutere

a mikor keacuterdeacutesre felelı hasznaacutelatnaacutel az idıhataacuterozoacute toumlbbnyire nem konkreacutet idıpontot ad meg ha-nem inkaacutebb egy intervallumot jeloumll ki amelyen beluumll a megnevezett esemeacuteny lejaacutetszoacutedik (bdquoZeitlinie innerhalb deren etwas geschiehtrdquo)

244 Ezt taacutemasztja alaacute peacuteldaacuteul Gaedicke 1880 176 győjteacutese amelyben a szintagma toumlbbszoumlr is elıfordul Mivel nem neacuteztem meg az acc temporis oumlsszes elıfordulaacutesaacutet a korai veacutedikusban nem tudom megiacuteteacutelni hogy aacutettekinteacutese mennyire tekinthetı valoacuteban reprezentatiacutevnak

245 Nem tartom valoacutesziacutenőnek a mondat rsquominden nap (naponta) ragyogj raacutenkrsquo eacutertelmezeacuteseacutet ugyan-is ez azt implikaacutelnaacute hogy a (fel)ragyogaacutesok koumlzoumltt bdquoragyogaacutesmentesrdquo idıszakok is vannak Ezt az eacutertelmezeacutest egyeacutebkeacutent az ige perfectumaacutenak duratiacutev jelenteacutese (vouml Kuumlmmel 2000 227ndash230) is ki-zaacuterja Csupaacuten a RV elsı maṇḍalaacutejaacuteban talaacutelkozunk egy elszigetelt esetben az ind perf muacuteltra vo-natkozoacute nem duratiacutev jelenteacuteseacutevel dīdiyuḥ rsquofelragyogtakrsquo (Kuumlmmel 2000 229 bdquosind hervorgeleuchtetrdquo)

98

(131) ut tiṣṭha praacute~ ihi praacute drava

fel aacutellIMPACT2SG elıre megyIMPACT2SG elıre futIMPACT2SG

oacutekaḥ kṇuṣva salileacute sadhaacutesthe

lakhelyACC csinaacutelIMPMED2SG viacutezLOC helyLOC

taacutetra tuvaacuteṃ pitɹbhiḥ saṃvidānaacuteḥ

ott teNOM atyaPLINS egyesuumllPTCPAORMEDSGNOMM

saacuteṃ soacutemena maacutedasva saacuteṃ svadhbhiḥ (AVŚ 1838246)

PREV szoacutemaINS oumlruumllIMPMED2SG PREV felajaacutenlaacutesPLINS

Az Atharvaveda-versszak oumlt imperfectumtıbıl keacutepzett imperativusi aacutelliacutetmaacutenyt tar-talmaz (uacutet tiṣṭha rsquokelj felrsquo praacute ihi rsquomenj [elıre] induljrsquo praacute drava rsquofuss [elıre]rsquo kṇuṣva rsquocsinaacuteljrsquo maacutedasva rsquooumlruumlljrsquo) Ezek a halott szemeacutelyhez inteacutezett imperativusi alakok olyan esemeacutenyeket cselekveacuteseket neveznek meg amelyek minden valoacutesziacute-nőseacuteg szerint egymaacutes utaacuten koumlvetkeznek vagyis szekvenciaacutelis olvasatuk van247 Ez ebben a szoumlvegkoumlrnyezetben csak uacutegy lehetseacuteges ha az oacutekaḥ kṇuṣva szintagmaacutet is telikus jellegőnek fogjuk fel248 ami a fenti RV-reacuteszletneacutel elmondottak eacutertelmeacuteben a nem funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest taacutemogatja rsquoKelj fel indulj fuss elıre keacutesziacutets ma-gadnak szaacutellaacutest a viacutezben a lakhelyeden ott az ısoumlkkel egyesuumllve leld oumlroumlmoumldet a szoacutemaacuteban eacutes az aacuteldozati felajaacutenlaacutesokbanrsquo249

246 Az AVŚ-stroacutefaacutenak leacutetezik egy mantra-variaacutensa a Taittirīya-āraṇyakaacuteban (642) amely azon-

ban keacuterdeacutesfelveteacutesuumlnk szempontjaacuteboacutel nem ad uacutejat ezeacutert a tovaacutebbiakban csak a AVŚ-reacuteszletre oumlssz-pontosiacutetok

a uacutet tiṣṭha praacute~ ihi praacute drava fel aacutellIMPACT2SG elıre megyIMPACT2SG elıre futIMPACT2SG oacutekaḥ kṇuṣva parameacute viacuteyograveman lakhelyACC csinaacutelIMPMED2SG legfelsıLOC eacutegLOC yameacutena tvaacuteṃ yamiacuteyā saṃvidān YamaINS teNOM YamīINS egyesuumllPTCPAORMEDSGNOMF uttamaacuteṃ nkam aacutedhi roha~ imaacutem (TĀ 642) legfelsıACC eacutegboltACC PREV felhaacutegIMPACT2SG ezACC rsquoKelj fel indulj fuss elıre keacutesziacutets magadnak szaacutellaacutest a legfelsı mennyben Yamaacuteval Yamīval egyesuumllve emelkedj fel ebbe a legfelsı eacutegbersquo

Az AVP leideni elektronikus szoumlvegeacuteben szereplı mantra-variaacutens (AVP 18696b) az okaḥ helyett ekaḥ alakot tartalmaz Nem tudom megaacutellapiacutetani hogy ez csak eliacuteraacutes vagy az AVP-recenzioacuteban teacutenyleg ez a vaacuteltozat szerepel Ezuacuteton koumlszoumlnoumlm Prof Alexander Lubotsky-nak hogy az elektroni-kus AVP-szoumlveget rendelkezeacutesemre bocsaacutetotta

247 Egyeduumll a praacute~ ihi eacutes a praacute drava koumlzoumltti viszonynaacutel lehetne talaacuten ezt vitatni hiszen felvetıd-het hogy a keacutet tagmondat valoacutejaacuteban ugyanarra az esemeacutenyre utal rsquomenj (elıre) fuss (elıre)rsquo Valoacute-sziacutenőbbnek tartom azonban azt az eacutertelmezeacutest hogy a preacutehi rsquoleacutepjmenj (elıre)rsquo imperativus az indu-laacutesra utal a praacute drava rsquofuss (elıre)rsquo pedig egy ezt koumlvetı futaacutes-esemeacutenyre

248 Az egymaacutesutaacutenisaacuteg szempontja Kieferneacutel is szerepel (2006 34) mint a befejezett eacutes folyama-tos aspektus egyik elhataacuteroloacute kriteacuteriuma a befejezett igei szerkezetek melleacuterendelve egymaacutesutaacuteni-saacutegot fejeznek ki a folyamatos aspektusuacuteak erre nem adnak lehetıseacuteget

249 Ehhez vouml meacuteg az alaacutebbi proacutezareacuteszletet a oko ha~ asmin yajntildeaḥ (vl yajntildee) kurute

lakhelyACC PTCL ezSGLOC aacuteldozatNOM (vagy LOC) csinaacutelPRSMED3SG

99

A maacutesik szoumlveghely ami keacuterdeacutesfelveteacutesuumlnk szempontjaacuteboacutel esetleg relevaacutens le-het RV 1405

(132) praacute nūnaṃ braacutehmaṇas_paacutetir

PREV most BrahmaṇaspatiNOM

maacutentraṃ vadatiy ukthiacuteyagravem

formulaACC mondPRSACT3SG kimondaacutesra_meacuteltoacuteACC

yaacutesminn iacutendro vaacuteruṇo mitroacute aryam

amelyLOC IndraNOM VaruṇaNOM MitraNOM AryamanNOM

dev oacutekāṃsi cakrireacute (RV 1405)

istenPLNOM lakhelyPLACC csinaacutelPRFMED3PL

A c eacutes d pādaacutekat kitoumlltı vonatkozoacutei melleacutekmondat a fımondat maacutentraṃ rsquoformula mondaacutes ige imarsquo szavaacutera vonatkozik Az igealak (cakrireacute ind perf plur 3) itt is mediumban van mint a fenti kṇuṣva imperativusi alaknaacutel viszont a szintagma neacutevszoacutei reacutesze itt pluralisban szerepel Ez a teacuteny amellett szoacutel hogy a szerkezet nem funkcioacuteigeacutes szerkezet hiszen a prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel a neacutevszoacutei tag mivel elveszti referencialitaacutesaacutet rendszerint nem szokott szaacutembeli variaacutecioacutet mu-tatni baacuter bizonyos nyelvekben iacutegy a neacutemetben vannak kiveacutetelek (ld Winhart 2005 8) A stroacutefa eacutertelmezeacutese tehaacutet valoacutesziacutenőleg ez rsquoMost Brahmaṇaspati raacutekezd a kimon-daacutesra meacuteltoacute igeacutere amelyben Indra Varuṇa Mitra Aryaman (eacutes az) istenek maguk-nak lakhelyet keacutesziacutetettekrsquo250

ya evaṃ veda (ṢB 1415) akiNOM iacutegy tudPRFACT3SG rsquoaz aacuteldozat lakhelyet keacutesziacutet abban aki iacutegy tudjarsquo vagy (a vl olvasataacutet koumlvetve) rsquoebben az aacuteldozatban lakhelyet keacutesziacutet (az) aki iacutegy tudjarsquo

Figyelemre meacuteltoacute hogy Sāyaṇa ṢB-kommentaacuterjaacuteban iacutegy interpretaacutelja a mondatot okaḥ sthānam eva kurute tatraiva pratitiṣṭhatītyarthaḥ vagyis az okaḥ kar- szerkezetet iacutegy eacuterti rsquolakik tartoacutezkodikrsquo (pratitiṣṭhati) ami atelikus eacutes mintha funkcioacuteigeacutes szerkezet lenne (ld fentebb) Baacuter ebben a proacutezai reacuteszletben ez akaacuter jaacuterhatoacute uacutet lenne is az AVŚ-versszakban a szekvenciaacutelis olvasat miatt kizaacuterhatoacute

250 A perfectumi alakot rezultatiacutev eacutertelmőkeacutent fogom fel (bdquoobjektsresultativrdquo vouml Kuumlmmel 2000 76ndash77) Witzel (Witzel et al [Hrsg] 2007 557) Renou nyomaacuten felteszi hogy a pādaacuteban az oacutekas- fıneacutevnek kettıs jelenteacutese van (bdquodoppelte Bedeutungrdquo) rsquooumlroumlm tetszeacutesrsquo eacutes rsquomegszokott hely szokaacute-sos tartoacutezkodaacutesi helyrsquo Keacutezenfekvıbbnek tartom hogy a fıneacutev itt is konkreacutet jelenteacuteseacutevel (rsquootthon lakhelyrsquo) szerepel ami termeacuteszetesen nem zaacuterja ki hogy a jelenteacutes egy metaforikus szintjeacuten a mon-dat azt jelenti hogy az istenek oumlroumlmuumlket lelik a mantraacuteban

100

Ugyancsak taacutergyalnunk kell a RV 2191 szoumlveghelyet is

(133) aacutepāyi asya aacutendhaso maacutedāya

iszikAORPASS3SG ezGEN leacuteGEN boacutedulatDAT

maacutenīṣiṇaḥ suvānaacutesya praacuteyasaḥ

ihletettPLVOC kisajtolPTCPAORMEDSGGEN italGEN

yaacutesminn iacutendraḥ pradiacutevi vāvdhānaacute

amelyLOC IndraNOM reacutegen erısoumldikPTCPPRFMEDSGNOM

oacuteko dadheacute brahmaṇyaacutentaś ca

lakhelyACC teszPRFMED3SG igeacutet_mondPTCPIPFVACTPLNOM eacutes

naacuteraḥ (RV 2191)

feacuterfiPLNOM

Az oumlsszetett mondat szerkezete hasonloacute a fentebbihez az oacutekas- fıneacutev itt is egy vo-natkozoacutei melleacutekmondatban szerepel taacutergykeacutent csak most egy maacutesik ige a dhā- rsquotesz helyezrsquo mellett (dadheacute med ind perf sing 3 a perfectum itt is minden bi-zonnyal rezultatiacutev eacutertelemben aacutell) A vonatkozoacute neacutevmaacutes itt a fımondati aacutendhas- rsquo(szoacutema)leacutersquo eacutes praacuteyas- rsquoitalrsquo szavakra vonatkozik Ježić (Witzel et al [szerk] 2007 381 koumlvetve Geldnert [1951 I 299]) iacutegy fordiacutetja a keacuterdeacuteses reacuteszt bdquoan den er sich gewoumlhnt hatrdquo Uacutegy tőnik hogy a fordiacutetoacute funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent fogja fel az oacutekas- + dhā- szintagmaacutet hiszen egyszerő igeacutevel (sich gewoumlhnen) adja vissza Ez a megoldaacutes veacutelemeacutenyem szerint nem szuumlkseacutegszerő hiszen a kifejezeacutest metaforikusan is eacutertelmezhetjuumlk rsquoamelybe lakhelyeacutetotthonaacutet (a maga szaacutemaacutera indirekt reflexiacutev medium) helyeztersquo Ez metaforikus szinten termeacuteszetesen szinteacuten azt jelenti hogy Indra megszokta azt sziacutevesen tartoacutezkodik eacutes oumlroumlmeacutet leli benne A stroacutefa fordiacutetaacutesa tehaacutet ez rsquoIttak (szemeacutelytelen passziacutevum ivaacutes toumlrteacutent) ebbıl a szoacutemaleacutebıl boacutedula-tukra oacute ihletett gondolatuacuteak a kisajtolt italboacutel amelybe lakhelyeacutet helyezte a reacuteg megerısoumldoumltt Indra eacutes az igeacutet mondoacute feacuterfiakrsquo

Az utolsoacute szoumlvegreacuteszlet amely vizsgaacutelatunk szempontjaacuteboacutel fontos lehet SVK 49273c amelyben ugyanaz a pāda szerepel mint RV 1405d-ben csak eacuteppen maacutes szintaktikai koumlrnyezetben

(134) gāyatraṃ traiṣṭubhaṃ jagad

gāyatrī-versmeacuterteacutekACC triṣṭhubh-versmeacuterteacutekACC jagatī-versmeacuterteacutekACC

viśvā rūpāṇi saṃbhtā

mindenPLACC formaPLACC egyuumlttesPLACC

devā okāsi cakrire (SVK 49273c)

istenPLNOM lakhelyPLACC csinaacutelPRFMED3PL

Mivel az elsı keacutet pādaacuteban is accusativusok szerepelnek veacutelemeacutenyem szerint a legkeacutezenfekvıbb a kettıs accusativusi szerkeszteacutes felteacutetelezeacutese (amibıl egyenesen

101

koumlvetkezik hogy itt sincs szoacute funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl) rsquoaz istenek a gāyatrī- a triṣ-ṭhubh- eacutes a jagatī-versmeacuterteacuteket az oumlsszes formaacutet egyuumltt a lakhelyuumlkkeacute (megszokott tartoacutezkodaacutesi helyuumlkkeacute) tetteacutekrsquo

Uacutegy tőnik tehaacutet hogy azokban az esetekben ahol az oacutekas- fıneacutev pluralisban (oacutekāsi) szerepel bizonyosan nem beszeacutelhetuumlnk funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl A sin-gularist tartalmazoacute elıfordulaacutesok koumlzuumll az AVŚ-reacuteszlet (1838b) a szekvenciaacutelis olvasat miatt telikus interpretaacutecioacutet sugall ami a fentebb elmondottak eacutertelmeacuteben szinteacuten kizaacuterja a funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest Egyeduumll a kiindulaacutesul szolgaacuteloacute RV-reacuteszlet (7254d) az amely elmeacuteletileg ettıl elteacuterı funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest is megenged hiszen nem tudjuk egyeacutertelmően eldoumlnteni hogy a tagmondat idıhataacuterozoacuteja (viacuteśvā hellip aacutehāni) meddig vagy mikor keacuterdeacutesre felel

Mivel a koraacutebbi fejezetekben azt laacutettuk hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet valamilyen igeragozaacutesi tulajdonsaacuteg (igenem vagy aspektus) szempontjaacuteboacutel szuppletiacutev viszony-ban aacutellhat a neacutevszoacutei taggal etimoloacutegiai eacutes derivaacutecioacutes rokonsaacutegban aacutelloacute egyszerő igeacute-vel itt is eacuterdemes koumlruumlljaacuterni az oc- ige morfoloacutegiai tulajdonsaacutegait

Az oc- ige amint fentebb roumlviden maacuter utaltam raacute a koumlvetkezı jelenteacutesekkel ren-delkezik rsquohozzaacuteszokik hozzaacute van szokva vmhez ismerıs vhol lakik tartoacutezkodik oumlroumlmeacutet kedveacutet leli vmben sziacutevesen tesz vmitrsquo Ragozaacutesaacuteval kapcsolatban ezen a ponton az a legfontosabb teacutenyezı hogy a gvedaacuteban azaz a korai veacutedikus nyelv-ben egy kiveacuteteltıl eltekintve mindig perfectumi alakban fordul elı (oumlsszesen nyolc-szor ld Lubotsky 1997 I 341) eacutes mindig jelenbeli aacutellapotot fejez ki pl act sing 3 uvoacuteca rsquohozzaacute van szokva vmihezrsquo (ld Kuumlmmel 2000 128ndash129) Az egyetlen kiveacutetel egy -ya-keacutepzıs imperfectumi alak RV 5814ab-ben (saacutem ucyasi)

(135) utaacute yāsi savitas trṇi rocan

eacutes megyPRSACT2SG SavitVOC haacuteromPLACC feacutenyPLACC

utaacute sryasya raśmiacutebhiḥ saacutem ucyasi (RV 5814ab)

eacutes napGEN sugaacuterPLINS PREV hozzaacute_van_szokvaPRSACT2SG

rsquoOacute Savit a haacuterom feacutenybe meacutesz eacutes a nap sugaraival meghitt kapcsolatban vagyrsquo

Kuumlmmel (2000 129) a veacutedikus ucya- imperfectumtoumlvet251 (iacutegy ezt a konkreacutet alakot is) aacutellapotot kifejezı a perfectumeacutenak teljesen megfelelı jelenteacutessel eacutertelmezi bdquoUnd du faumlhrst Savitar zu den drei Lichtern und du bist mit den Strahlen der Sonne vertrautrdquo (vouml Kulikov 2012 529 bdquoand you are wont to live with the rays of Sūryardquo a -ya-imperfectumtı jelenteacuteseacuterıl bdquointr staterdquo) Kuumlmmel felhiacutevja a fi-gyelmet arra hogy ndash ellenteacutetben sok maacutes fientiacutev jelenteacuteső -ya-imperfectumtıvel ndash az ucya- aacutellapotot kifejezı jelenteacutessel biacuter eacutes ez teszi alkalmassaacute arra hogy a poszt-gveacutedikus korban felvaacuteltsa az elavulttaacute vaacutelt uvoacutec- perfectumtoumlvet

Az uc-ya- imperfectumtı koraacuteroacutel nem tudunk biztosat mondani Baacuter LIV 244 keacuterdıjelesen egy ie h1uk-eacute- imperfectumtıre vezeti vissza az oacuteorosz vyče- rsquotanulrsquo

251 Kuumlmmel 2000 129 a gyoumlkmorfeacutemaacuten hangsuacutelyos bdquouacutec-ya-rdquo toumlvet emliacutet pedig valoacutejaacuteban egy-

szer sem fordul elı a veacutedikusban hangsuacutelyos formaacuteban (ld Kulikov 2012 528ndash530)

102

igeacutevel egyuumltt megjegyzi (n 6 eacutes 7) hogy bizonyos formai illetve jelenteacutesbeli sa-jaacutetossaacutegok miatt mindkettı akaacuter kuumlloumlnnyelvi keacutepzeacutes is lehet A veacutedikus fejlıdeacutes (ti hogy az uc-ya- imperfectumtı a RV-ban csak egyszer fordul elı akkor is perfectu-mi jelenteacutessel eacutes keacutesıbb fel is vaacuteltja a perfectumot amely viszont kikopik a nyelv-bıl) valoacuteban erre a kuumlloumlnnyelvi eredetre laacutetszik utalni Ez azt jelentheti hogy a korai veacutedikusban talaacuten meacuteg nem volt hasznaacutelatos de legalaacutebbis nem volt elterjedt a gyoumlk -ya-keacutepzıs imperfectumtoumlve vagyis elmeacuteletileg ebbıl a szempontboacutel hiaacutenyos ra-gozaacutesuacute lehetett

Neacutezzuumlk meg lehetseacuteges-e az a felveteacutes hogy az elızı fejezetekben taacutergyalt szer-kezetekhez hasonloacutean itt is (reacuteszleges vagy gyenge) szuppletiacutev viszonyroacutel van szoacute azaz az oc- ige ekkor meacuteg nem hasznaacutelatos imperfectumi ragozaacutesaacutet az oacutekaḥ kar- mint funkcioacuteigeacutes szerkezet poacutetolja eacutes az oacutekaḥ kṇuṣva szintagma (impf imperat) ugyanazt jelenti mint keacutesıbb az ucya- imperfectumtı megfelelı imperativusi alak-ja (sing 2 ucya [a -ya-imperfectumtı csak activumban ragozoacutedik]) Ez csak akkor lenne lehetseacuteges ha a keacuterdeacuteses szoumlvegkoumlrnyezetben a gyoumlknek teacutenylegesen eredeti fientiacutev jelenteacutese szerepelne (rsquohozzaacuteszokik vmihezrsquo) hiszen mieacutert lett volna szuumlkseacute-ges a leacutetezı eacutes gyakori perfectumtoumlvet helyettesiacuteteni ilyen moacutedon A vizsgaacutelt szouml-veghelyen azonban ezzel a jelenteacutessel (rsquoszokj hozzaacutersquo) egyaacuteltalaacuten nem tudunk mit kezdeni252

Ezek a szempontok ismeacutet csak amellett szoacutelnak hogy az oacutekaḥ kṇuṣva kifejezeacutes nem tekinthetı funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Benne az ige ırzi lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (rsquokeacute-sziacutet megteremtrsquo) eacutes fıneacutevi tagja is megszokott konkreacutet jelenteacuteseacuteben szerepel A mediaacutelis igenemnek minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint indirekt reflexiacutev (affektiacutev) funk-cioacutet kell tulajdoniacutetanunk rsquoKeacutesziacutets lakhelyetotthont (a magad szaacutemaacutera)rsquo

252 Toumlbbek koumlzoumltt peacuteldaacuteul a hiaacutenyzoacute accusativusi vagy locativusi vonzat miatt sem (a vonzatroacutel

ld Kuumlmmel 2000 128) Veacutegkeacutepp nem tudnaacutenk mit kezdeni ebben az eacutertelmezeacutesben a mediaacutelis ige-nemmel hiszen az oc- ige a veacutedikusban egy elszigetelt RV-beli mediaacutelis perfectumi alaktoacutel (sing 2 ūciṣeacute ) eltekintve csak activumban fordul elı Az ucya- imperfectumtı egyetlen mediaacutelis elıfor-dulaacutesa (-ucyatām az AVP 253c kasmiacuteri recenzioacutejaacuteban) szoumlvegromlaacutes eredmeacutenye (valoacutesziacutenősiacutethetı emendaacutecioacutejaacuteroacutel ld Kulikov 2012 455ndash456 hivatkozaacutesokkal) Mieacutert kellene haacutet a szerkezetnek me-diumban lennie ha a funkcioacuteigeacutes szerkezetek a veacutedikus nyelvben nem koumlvetelik meg eleve ennek az igenemnek a hasznaacutelataacutet (ellenteacutetben az oacutegoumlroumlgben megfigyelhetı tendenciaacuteval ld Ittzeacutes 2007 20ndash21)

103

II 4 ABHIPITVAacuteṂ KAR-

Eacuterdekes keacuterdeacuteseket vet fel a RV 4161d-ben eacutes 10402b-ben talaacutelhatoacute kar- igeacutevel alkotott szintagma (ezeket a stroacutefaacutek fordiacutetaacutesaacuteban egyelıre kihagyom)

(136) satyoacute yātu maghaacutevā jīṣ

ide igazNOM megyIMPACT3SG bıkezőNOM NOM

draacutevantu asya haacuteraya uacutepa naḥ

futIMPACT3PL ezGEN fakoacutePLNOM koumlzel miPLACC

taacutesmā iacuted aacutendhaḥ suṣumā sudaacutekṣam

ezDAT PTCL szoacutemaleacuteACC sajtolPRFACT1PL hataacutesosACC

ihaacute~ abhipitvaacuteṃ karate gṇānaacuteḥ (RV 4161)

itt ACC csinaacutelAORSBJVMED3SG magasztalPTCPAORMEDSGNOM

rsquoJoumljjoumln ide az igaz a bıkező hellip253 fussanak hozzaacutenk fakoacute lovai neki sajtoltuk ki (ı az

akinek kisajtoltuk) a hataacutesos szoacutemaleacutet itt [abhipitvaacuteṃ karate] magasztalvarsquo

(137) kuacuteha svid doṣ kuacuteha vaacutestor aśviacutenā

hol PTCL esteINS hol reggelGEN AśvinDUNOM

kuacuteha~ abhipitvaacuteṃ karataḥ kuacuteha~ ūṣatuḥ (RV 10402ab)

hol ACC csinaacutelAORSBJVACT3DU hol tartoacutezkodikPRFACT3DU

rsquoHol vannak esteacutenkeacutent hol reggelente az Aśvinok Hol [abhipitvaacuteṃ karataḥ] hol haacuteltak

megrsquo

A kar- ige mindkeacutet szoumlvegreacuteszben az abhipitvaacute- fıneacutevvel alkot taacutergyas szintagmaacutet Fı keacuterdeacutesuumlnk az vajon ezt a szintagmaacutet (abhipitvaacuteṃ kar-) funkcioacuteigeacutes szerkezet-keacutent kell-e eacutertelmeznuumlnk mint ahogy peacuteldaacuteul RV 4161d koumlvetkezı fordiacutetaacutesai su-galljaacutek bdquohier moumlge der Gepriesene Einkehr haltenrdquo (Geldner 1951 I 434) bdquohere praised with song let him effect his visitrdquo (Griffith 1973 209)

A szerkezet eacutertelmezeacutese elsısorban az abhipitvaacute- fıneacutev jelenteacuteseacutenek meghataacutero-zaacutesaacutetoacutel fuumlgg amely azonban nem tisztaacutezott eacutes toumlbb szoumlgesen elteacuterı megkoumlzeliacuteteacutese van A peacuteldaacuteul Geldner (1951 I 434) aacuteltal is keacutepviselt254 rsquomegeacuterkezeacutes beteacutereacutesrsquo je-lenteacutes nem csekeacutely reacuteszben az ind exegetikai hagyomaacutenyon alapul eacutes legalaacutebb Yās-ka Niruktaacutejaacuteig vezethetı vissza (pl Nir 315 abhiprāpti rsquoeacuterkezeacutesrsquo)255 Keacutetseacutegtelen

253 A jīṣ szoacute eacutertelmezeacutese vitatott de mivel keacuterdeacutesuumlnk szempontjaacuteboacutel irrelevaacutens ezeacutert itt nem is

taacutergyalom (ld EWAia I 252 hivatkozaacutesokkal) 254 Ld tovaacutebbaacute PischelndashGeldner 1892 155 (rsquoErholung Rast Zeit des Rastens Feierabend

Abendrsquo) Az oldalon talaacutelhatoacute jegyzetben Geldner konkreacutetan az bdquoabhipitvaacuteṃ krdquo szerkezetre hivat-kozik amelynek jelenteacutese ez lenne bdquoRast Feierabend machenrdquo ill RV 7189b (abhipitvaacuteṃ ja-gāma ld alaacutebb) fordiacutetaacutesaacuteban is funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest alkalmaz bdquoauch der schnelle kam nicht mehr zur Rastrdquo

255 Az ind eacutertelmezık (ld Bloomfield 1896 25ndash26 aacutettekinteacuteseacutet) rendszerint az āp- rsquoeleacuterrsquo vagy a pat- rsquoesik szaacutellrsquo gyoumlkbıl eredeztetik a szoacutet

104

hogy ilyen jelenteacutesben (mint cselekeveacutest kifejezı nomen actionis256) a fıneacutev valoacute-ban funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkothatna a kar- igeacutevel rsquo(szoacute szerint) beteacutereacutest meg-aacutellaacutest csinaacutel vholrsquo azaz rsquobeteacuter megaacutell vholrsquo257 Meg kell azonban vizsgaacutelnunk hogy ez az interpretaacutecioacute valoacuteban megaacutellja-e a helyeacutet azaz a fıneacutev valoacuteban ezt jelenti-e Keacuterdeacutesuumlnkre neheacutez megnyugtatoacute megoldaacutest talaacutelni ugyanis az abhipitvaacute- fıneacutevnek toumlbb kuumlloumlnboumlzı a szinkroacuteniaacuteban azaz az etimoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesek ismerete neacutel-kuumll elsı pillantaacutesra nehezen oumlsszeegyeztethetı jelenteacutese van Iacutegy peacuteldaacuteul leguacutejab-ban Vance 2002 is vilaacutegosan raacutemutatott arra hogy bizonyos szoumlvegkoumlrnyezetben a ˚pitvaacute- utoacutetaguacute oumlsszeteacuteteleknek temporaacutelis eacutertelme van eacutes ilyenkor az abhipitvaacute- rsquoeste eacutejszakarsquo jelenteacutessel rendelkezik Peacuteldaacuteul RV 5762c-ben a diacutevā~ abhipitveacute rsquonappal eacutes a-korrsquo szoacutekapcsolatot talaacuteljuk amelyre a 3c pāda azonos pontjaacuten a megszokott diacutevā naacutektam rsquonappal eacutes eacutejjelrsquo felel (ld kuumlloumlnoumlsen Vance 2002 429 vouml maacuter Bloomfield 1896 39)258 Viszont az is nyilvaacutenvaloacute hogy maacutes kontextusokban Bloomfield 1896 28ndash33 eacutertelmezeacutese (ti rsquo[esti] szoacutemaaacuteldozatrsquo) tőnik keacutezenfek-vınek Laacutesd peacuteldaacuteul

(138) iacutendro abhipitveacuteṣu raṇyati (RV 1836d)

IndraNOM aPLLOC oumlruumllPRSACT3SG

rsquoIndra oumlroumlmeacutet leli a szoacutemaaacuteldozatokbanrsquo259

Ami a szoacute etimoloacutegiaacutejaacutet illeti a ˚pitvaacute- utoacutetaguacute oumlsszeteacutetelek a pituacute- rsquotaacuteplaacuteleacutek eacutetelrsquo fıneacutevvel fuumlggnek oumlssze abboacutel keacutepzett bdquoZugehoumlrigkeitsbildungrdquo-keacutent foghatoacutek fel (ld Werba 1982 342 EWAia II 131ndash132 Steer 2015 137)260 tehaacutet elsı leacutepeacutesben az abhipitvaacute- szoacutenak rsquoaz aholamikor taacuteplaacuteleacutekhoz jut vkirsquo jelenteacutese lehetett Ebbıl termeacuteszetesen minden kuumlloumlnoumlsebb neheacutezseacuteg neacutelkuumll levezethetı Bloomfield jelen-teacutesmeghataacuterozaacutesa (rsquo[esti] szoacutemaaacuteldozatrsquo ti a szoacutema az istenek taacuteplaacuteleacuteka) eacutes a Vance-feacutele temporaacutelis eacutertelmezeacutes is (rsquoestersquo amikor egy bizonyos szoacutemaaacuteldozatot mutattak be az isteneknek majd rsquoeacutejszakarsquo) A tovaacutebbiakban azt kell megvizsgaacutel-nunk hogy a Bloomfield aacuteltal javasolt jelenteacutes alkalmazhatoacute-e a kar- igeacutevel alkotott szintagmaacutekban (a temporaacutelis jelenteacutes nyilvaacutenvaloacutean nem) vagy szuumlkseacuteges-e valami

256 Egyelıre eltekintve attoacutel hogy pontosan mibıl eacutes milyen moacutedon van keacutepezve 257 Elizarenkova 1999 I 732 a RV 4161d-hez iacutert kommentaacuterban az abhipitvaacute-naacutel szoacute szerinti

успокоение rsquomegnyugvaacutes lecsillapodaacutesrsquo jelenteacutessel szaacutemol fordiacutetaacutesaacuteban pedig (I 375) a задер-жится rsquomegaacutell marad tartoacutezkodik vholrsquo szoacutet hasznaacutelja

258 Ugyancsak Vance (2002 430) mutatott raacute arra hogy az ebbe a koumlrbe tartozoacute szavaknaacutel maacuter a korai veacutedikus idıszak alatt is (vagyis a gveda-himnuszgyőjtemeacutenyen beluumll) jelenteacutesmoacutedosulaacutessal kell szaacutemolnunk

259 Vouml a II 6 fejezetben (287ndash288 jz) aacuteltalam is ideacutezett suteacute raṇa rsquoleld oumlroumlmoumldet a szoacutemaital-banrsquo tiacutepusuacute szintagmaacutekat ld Bloomfield 1896 29

260 Valoacutesziacutenőtlen Geldner etimoloacutegiaacuteja (PischelndashGeldner 1892 179) aki a pay(i)- rsquodagad duzzad aacuteradrsquo gyoumlkbıl proacutebaacutelja eredeztetni a szoacutet (KEWA II 280 EWAia II 131ndash132)

105

maacutest felteacuteteleznuumlnk (mint peacuteldaacuteul a Geldner aacuteltal is keacutepviselt nomen actionis-eacuterteacute-kő261 rsquoesti hazateacutereacutes esti beteacutereacutes vhova megszaacutellaacutes vholrsquo)262

Bloomfield (1896 29ndash30) koumlvetkezetesen azt az aacutellaacutespontot keacutepviseli hogy mindkeacutet fentebb ideacutezett szoumlveghelyen megmaradhatunk az rsquo(esti) szoacutemaital szoacute-maaacuteldozatrsquo jelenteacutesneacutel A szintagmaacutekban a kar- igeacutet a rsquotakersquo angol megfelelıvel adja vissza (bdquowhere do you take your potations of pituacuterdquo ill bdquomay he while songs of praise are singing for him take here his potation of soma [pituacute]rdquo) Ekkor azon-ban abba a probleacutemaacuteba uumltkoumlzuumlnk hogy a kar- igeacutenek legfeljebb mediaacutelis alakjai kaphatnak olyan indirekt-reflexiacutevaffektiacutev jelenteacutest amilyet Bloomfield fetleacutetelez (rsquovesz magaacutehoz vesz magaacutera vesz elnyer stbrsquo) Ilyenek esetleg peacuteldaacuteul a koumlvet-kezı szoumlveghelyek263

(139) oacutejaḥ kṣva (RV 10444c)

erıACC csinaacutelAORIMPMED2SG

rsquovedd magadra-hoz az erıtrsquo

(140) cakra hellip nma (RV 356a)

csinaacutelPRFMED3SG neacutevACC

rsquoelnyerte a nevetrsquo

(141) rayiacutem hellip cakre (RV 5803b)

gazdagsaacutegACC csinaacutelPRFMED3SG

rsquogazdagsaacutegot nyert elrsquo

RV 10402b-ben ezzel szemben aktiacutev (gyoumlkaor conj du 3) karataḥ alakot talaacute-lunk Az igeacutenek a mediaacutelis alakokhoz koumltıdı indirekt-reflexiacutev aacuternyalata neacutelkuumll a-zonban a mondat eacutertelmeacutet veszti ha a fıneacutev jelenteacuteseacutet Bloomfield nyomaacuten hataacuteroz-zuk meg Ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy a mediaacutelis alakot tartalmazoacute RV 4161d (med gyoumlkaor conj sing 3 karate) Bloomfield-et koumlvetı interpretaacutecioacuteja megaacutellnaacute

261 Az imeacutent elmondottak eacutertelmeacuteben vilaacutegos hogy a szoacute derivaacutecioacutejaacutet tekintve nem lehet dever-

baacutelis nomen actionis hiszen denominaacutelis keacutepzeacuteső legfeljebb aacutetvitt eacutertelmő jelenteacutese mutathat sze-mantikai rokonsaacutegot a deverbaacutelis fıneveknek ezzel a csoportjaacuteval

262 Egyeteacutertek Bloomfielddal (1896 39ndash40) abban hogy nem felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges ilyen jelenteacutes-moacutedosulaacutessal szaacutemolnunk a gam- igeacutevel alkotott szintagmaacuteban RV 7189b-ben ahogy peacuteldaacuteul Geldner 1951 II 196 teszi (bdquoauch der Flinke kam nicht zur Heimkehrrdquo)

a āśuacuteś canaacute~ iacuted abhipitvaacuteṃ jagāma (RV 7189b) gyorsNOM meacuteg_is PTCL aACC megyPRFACT3SG

Bloomfield eacutertelmezeacutese ezen a ponton keacutetseacutegtelenuumll megaacutellhatja a helyeacutet bdquocame to the evening so-ma i e reached homerdquo

263 Megjegyzem azonban hogy nem felteacutetlenuumll tartom mindig indokoltnak ezt a toumlbbek koumlzoumltt Grassmann szoacutetaacutera aacuteltal is hozott jelenteacutest (Grassmann-naacutel [1996 333] ez a kar- ige 19 jelenteacutese bdquoetwas [A] sich aneignen erlangen sich erwerbenhelliprdquo)

106

a helyeacutet (rsquoitt fogja magaacutehoz vennimegkapni ill itt vegye magaacutehozkapja meg az esti szoacutemaaacuteldozatot-italt mikoumlzben eacutenekeluumlnk roacutelarsquo)264

Uacutegy tőnik tehaacutet hogy az aktiacutev igealak hasznaacutelata miatt RV 10402b-ben min-denkeacuteppen az eddigiektıl elteacuterı sajaacutetos jelenteacutesaacuternyalattal kell szaacutemolnunk Figye-lembe veacuteve a b pādaacuteban talaacutelhatoacute paacuterhuzamos keacuterdı mondat ūṣatuḥ igealakjaacutenak (act ind perf du 3) jelenteacutesmezıjeacutet (vas- rsquotartoacutezkodik idıt eltoumllt meghaacutel vholrsquo) logikusan adoacutedik a Geldner eacutes maacutesok aacuteltal taacutemogatott nomen actionis eacuterteacutekő rsquobeteacute-reacutes vhova megszaacutellaacutes vholrsquo (vouml Kuumlmmel 2000 483 bdquowo werden die beiden Ein-kehr halten wo haben sie uumlbernachtetrdquo265) Ekkor a szerkezetet prototipikus funk-cioacuteigeacutes szerkezetnek kell tartanunk meacuteg ha nem talaacutelunk is a szerkezettel szinonim egyszerő igeacutet Baacuter ez a felteacutetelezett jelenteacutes taacutevol van a szoacute etimoloacutegiai eredeteacutetıl (ld pituacute- rsquotaacuteplaacuteleacutek eacutetelrsquo) a taacutevolsaacuteg nem tőnik aacutethidalhatatlannak (rsquoaz amikorahol vki taacutelpaacuteleacutekhoz jutrsquo rarr rsquo[esti] szoacutemaaacuteldozatrsquo rarr rsquoeste a megnyugvaacutes idejersquo rarr rsquomeg-aacutellaacutes megnyugvaacutes beteacutereacutes valahova [estidıben]rsquo)266

A leguacutejabb neacutemet nyelvő gveda-fordiacutetaacutesban (Witzel et al [szerk] 2013 140) T Gotō RV 4161d-t a koumlvetkezıkeacuteppen fordiacutetja bdquohier soll er seine Abendmahlzeit ausfuumlhren bewillkommnetrdquo Az abhipitvaacute- szoacute rsquoesti eacutetkezeacutes taacuteplaacutelkozaacutesrsquo jelenteacutese mindkeacutet kar- igeacutes szintagmaacuteban megfelelınek tőnik (rsquoveacutegrehajtja az esti eacutetke-zeacutestrsquo)267 eacutes szinteacuten funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest von maga utaacuten268

264 A karate mediaacutelis alaknaacutel esetleg felvetıdhetne egy olyan tiacutepusuacute kauzatiacutev jelenteacutes (rsquomaga

szaacutemaacutera csinaacuteltatkeacutesziacutettetrsquo) felteacutetelezeacutese mint amilyet a yaj- ige mediumaacutenaacutel laacutetunk (rsquoaacuteldozatot mutattat be [a maga javaacutera]rsquo) Ahogy azonban Gotō 1987 27 megjegyzi ez a nyelven kiacutevuumlli teacutenye-zıkbıl ti a veacutedikus aacuteldozat sajaacutetossaacutegaiboacutel fakadoacute jelenteacutes csak a yaj- igeacutere jellemzı nem tekint-hetı oumlnaacutelloacute medium-funkcioacutenak tehaacutet maacutes igeacutere nem vihetjuumlk aacutet

265 Geldner (1951 III 193) bdquowo halten sie Einkehrrdquo fordiacutetaacutesa nyomaacuten 266 Jegyezzuumlk meg hogy Geldner (PischelndashGeldner 1892 155) eacuteppen fordiacutetott iraacutenyuacute jelenteacutes-

fejlıdeacutest tesz fel legalaacutebbis a megadott jelenteacutesek sorrendje ezt sugallja elıszoumlr rsquopiheneacutes meg-nyugvaacutesrsquo majd rsquoa piheneacutes ideje estersquo Igaz mint fentebb laacutethattuk (260 jz) Geldner nem a pituacute- fıneacutevbıl eredezteti az abhipitvaacute- szoacutet

267 Ezzel nem aacutelliacutetom azt hogy minden szoumlveghelyen ezzel a jelenteacutessel kell szaacutemolnunk Nem zaacuterhatoacute ki ugyanis az sem hogy RV 4161d-ben Bloomfield eacutertelmezeacuteseacutet koumlvetjuumlk eacutes csak RV 10402b-ben tekintjuumlk a szoacutet nomen actionis jellegőnek Hiszen ahogyan Vance 2002 430 a pra-pitvaacute- szoacuteval kapcsolatban felhiacutevta a figyelmet (ld 258 jz) a keacutesıi maṇḍalaacutekban mint amilyen elsısorban a 10 maṇḍala jelenteacutesvaacuteltozaacutesokkal is szaacutemolnunk kell

268 Pillanatnyilag nem laacutetok semmilyen plauzibilis magyaraacutezatot az igenembeli elteacutereacutesre (ti abhi-pitvaacuteṃ karataḥ activum vs abhipitvaacuteṃ karate medium) Figyelembe veacuteve hogy az abhipitvaacuteṃ kar- szintagma mindkeacutet pādaacuteban ugyanazt a metrikai poziacutecioacutet toumllti be (a trimeter versben [RV 4161d triṣṭubh RV 10402b jagatī] a fıneacutev az uacuten keacutesıi cezuacutera elıtt az igealak roumlgtoumln a cezuacutera utaacuten az aacutetvezetı reacuteszben eacutes a zaacuterlat elsı szoacutetagjaacuteban) eacutes az igealakok maguk is ugyanazt a metrikai mintaacutet koumlvetik (ti ndash) felvetıdhet hogy esetleg metrikai okok aacutellhatnak a haacutetteacuterben A karate mediaacutelis alak helyett az aktiacutev karati alak meacuteg ha nem teljesen kizaacutert is mindenkeacuteppen joacuteval ritkaacutebb kadenciaacutet eredmeacutenyezne ugyanis a triṣṭubh pāda 8 szoacutetagja rendszerint hosszuacute (Gippert 1999 107 statisztikaacutei szerint a ndash ndash x kadencia 11 szoacutetagos pādaacuteban 15707-szer fordul elı a ndash x 333 elıfordulaacutesaacuteval szemben [kb 47 1 araacuteny]) Az aktiacutev karathaḥ helyett a mediaacutelis karaite a 12 szoacutetagos pāda aacutetvezetı reacuteszeacutet moacutedosiacutetanaacute metrikailag Az erre vonatkozoacute statisztikai adatok a koumlvetkezık (Gippert 1999 111) ndash 4638 vs ndash ndash 138 (kb 34 1 araacuteny) Az araacutenyok tehaacutet nagyjaacuteboacutel megegyeznek (az aproacute

107

Mivel a felteacutetelezett abhipitvaacuteṃ kar- rsquo(esti) eacutetkezeacutest csinaacutel hajt veacutegrersquo funkcioacute-igeacutes szerkezet mellett nem aacutell etimoloacutegiailag rokon egyszerő ige hiszen nem de-verbaacutelis fıneacutev a neacutevszoacutei tagja vele kapcsolatban nem tudunk olyan jellegő kont-rasztiacutev vizsgaacutelatot veacutegezni mint peacuteldaacuteul a viacute moc- vs vimoacutecanaṃ kar- (II 2) a śroṣ- vs śruṣtiacuteṃ kar- (II 1) vagy a viacutesaacuteṃ cart- vs visaṃcxtaṃ kar- (II 9) paacuterok-naacutel Mindazonaacuteltal adataink szőkoumlsseacutege elleneacutere talaacuten eacuteppen ez lehet a kulcs a szer-kezet funkcioacutejaacutenak megeacuterteacuteseacutehez Gyakori jelenseacuteg ugyanis hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet nem teljesen szinonim a rokon egyszerő igeacutevel hanem valamilyen speci-aacutelis jelenteacutest hordoz Ez sokszor megfigyelhetı peacuteldaacuteul szaknyelvi terminusoknaacutel (vouml pl a magyar bejelenteacutest tesz szerkezet speciaacutelisabb jelenteacuteseacutet a bejelent igeacutehez keacutepest269) Arra gyanakodhatunk hogy a vizsgaacutelt esetben ndash etimoloacutegiailag rokon egyszerő ige hiacutejaacuten is ndash az abhipitvaacute- fıneacutev sajaacutetos szemantikaacuteja speciaacutelis jelenteacutese indokolja a funkcioacuteigeacutes szerkezet hasznaacutelataacutet

kuumlloumlnbseacuteg annak tudhatoacute be hogy a kadencia eleve sokkal roumlgziacutetettebb metrikailag) vagyis ez a-lapjaacuten nem doumlnthetı el melyik igenem hasznaacutelata lenne grammatikailag indokolt eacutes melyikeacutet szuumllte ndash ha a felveteacutes helytaacutelloacute ndash metrikai szuumlkseacutegszerőseacuteg

269 Bıven szolgaacutel tovaacutebbi peacuteldaacutekkal a jogi szaknyelv (B Kovaacutecs 1999) de nyilvaacuten maacutes szak-nyelvi teruumlleten is talaacutelnaacutenk ilyeneket Vannak a jogi szaknyelvben (eacutes maacuteshol) olyan funkcioacuteigeacutes szerkezetek is amelyek egyaacuteltalaacuten nem helyettesiacutethetık egyszerő igeacutevel (pl haacutezkutataacutest tart [nincs haacutezkutat eacutes az aacutetkutatja a haacutezat is sokkal aacuteltalaacutenosabb mint a jogi terminus])

108

II 5 ˚HEacuteḶANAṂ KAR-

Tekintsuumlk elıszoumlr a RV 7608d‑ben talaacutelhatoacute tiltoacute mondatot

(142) yaacuted gopvad aacuteditiḥ śaacuterma bhadraacutem

amelyACCN oltalmazoacuteACCN AditiNOM menedeacutekACCN aacuteldottACCN

mitroacute yaacutecchanti vaacuteruṇaḥ sudse

MitraNOM adPRSINDACT3PL VaruṇaNOM SudāsDAT

taacutesminn tokaacuteṃ taacutenayaṃ daacutedhānā

azLOCN PREV magACC utoacutedseregACC teszPTCPIPFVMEDPLNOM

m karma deva-heacuteḷanaṃ turāsaḥ (RV 7608)

ne csinaacutelAORIMPACT1PL isten-haragiacutetaacutesACC hatalmasPLVOC

rsquoAz oltalmazoacute aacuteldott menedeacutekbe amelyet Aditi Mitra eacutes Varuṇa Sudāsnak adnak helyezve

a magot az utoacutedokat ne hellip oacute hatalmasokrsquo

A devaheacuteḷanam neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel utoacutetagja a ˚heacuteḷana‑ fıneacutev veacutegsı soron a heḍ‑ rsquoharagudni haragosnak lennirsquo ige szaacutermazeacuteka de koumlzvetlenuumll a heḍḷaacuteya‑ causati-vumi tıhoumlz tartozik vagyis mőveltetı jelenteacutest hordoz270 Mivel a szoacute elsıdlegesen absztrakt nomen actionis amelynek jelenteacutese rsquo(meg)haragiacutetaacutes (fel)duumlhiacuteteacutesrsquo a mon-datnak koumlruumllbeluumll olyasmit kell jelentenie hogy rsquone haragiacutetsuk meg az isteneketrsquo Ha a kifejezeacutest iacutegy eacutertelmezzuumlk akkor a vele ekvivalens szintetikus igealak a re-duplikaacutelt kauzatiacutev aoristos lenne271 m devntilde jīhiḷāma rsquone haragiacutetsuk meg az iste-neketrsquo Az ige kauzatiacutev aoristosa azonban az egeacutesz veacutedikus korpuszban egyetlen alkalommal fordul elı meacutegpedig a gvedaacutenaacutel keacutesıbbi oacuteveacutedikus korszakba tartozoacute Atharvaveda egyik himnuszaacuteban (aacutejīhiḍat aor ind act sing 3 AVŚ 1248b = AVP 17167b272) ami azt sugallhatja hogy egy keacutesıbbi keacutepzeacutessel aacutellunk szemben ame-lyet Vasiṣṭha a hagyomaacuteny szerint RV 760 koumlltıje meacuteg nem hasznaacutelt Mindezek alapjaacuten felvetıdhet hogy a ˚heacuteḷanaṃ kar‑ funkcioacuteigeacutes szerkezet a korai veacutedikus nyelvben eacuteppen arra szolgaacutelt hogy a funkcioacuteige gyoumlkaoristosi alakjait hasznaacutelva az

270 A gyoumlkrıl eacutes etimoloacutegiaacutejaacuteroacutel ld EWAia II 819 VIA 386‒387 A heḍḷaacuteya‑ rsquomegharagiacutetrsquo cau-

sativum a gvedaacuteban fosztoacutekeacutepzıs part impf act‑keacutent fordul elı aacuteheḷayat‑ RV 10375b (Gotō 1987 351 [Jamison 1983 64ndash65 aacutellaacutespontjaacuteval szemben] Kuumlmmel 2000 611) Az hogy egy -ana-keacutepzıs fıneacutev a causativummal (eacutes nem koumlzvetlenuumll az igegyoumlkkel) aacutell derivaacutecioacutes kapcsolatban indoiraacuteni uacutejiacutetaacutes (Ai Gr II2 182ndash183 195ndash196 198ndash202 Kim 2010 329ndash330)

271 A reduplikaacutelt kauzatiacutev aor imperat hasznaacutelata (az imperfektiacutev causativum imperativusa he-lyett) Hoffmann 1967 nyomaacuten azzal indokolhatoacute hogy itt minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint preventiacutev tiltaacutesroacutel van szoacute azaz a beszeacutelı egy meacuteg nem fennaacutelloacute szituaacutecioacutet esemeacutenyt akar a tiltaacutessal megelızni (vouml Ne oumllj meg) Erre a fajta a tiltaacutesra a veacutedikus nyelv toumlrteacutenete folyamaacuten veacutegig az aoristos iniunc-tivusa hasznaacutelatos nem pedig az iniunctivus imperfectus amely inhibitiacutev bdquofeacutelbeszakiacutetoacuterdquo tiltaacutest fejez ki (vouml Ne siacuterj)

272 A kauzatiacutev aoristosi alak jelenteacutese itt raacuteadaacutesul kicsit el is teacuter attoacutel mint amit a gyoumlk alapjelen-teacuteseacutebıl vaacuternaacutenk loacutema hellip aacutejīhiḍat rsquofelborzolta a szırtrsquo ld Gotō 1987 351 n 866 A szemantikai kettıseacutegre taacutevolabbi paacuterhuzamkeacutent vouml a latin horreo ige jelenteacuteseacutet (rsquoborzad rettegrsquo ill rsquofelborzad meredrsquo)

109

ekkor meacuteg hiaacutenyzoacute szintetikus kauzatiacutev aoristost poacutetolhassa Keacutesıbb a jīhiḷa‑ re-duplikaacutelt kauzatiacutev aoristos leacutettrejoumltteacutevel ez a gyenge vagy reacuteszleges szuppletiacutev pa-radigma felszaacutemoloacutedott (impf heḍḷaacuteya‑ aor jīhiḷa‑) A felteacutetelezett korai veacutedikus aacutellapotot az alaacutebbi taacuteblaacutezat szemleacutelteti

impf heḍḷaacuteya‑ mdash aor mdash ˚heacuteḍḷanaṃ kaacuterk‑

Mivel a ˚heacuteḍḷanaṃ kar- szerkezet maacuteshol is elıfordul ezeket a tovaacutebbi szoumlveghe-lyeket is meg kell vizsgaacutelnunk abboacutel a szempontboacutel hogy alaacutetaacutemasztjaacutek-e a funk-cioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest Nemcsak azeacutert vagyunk szerencseacutes helyzetben mert eleve toumlbbszoumlr adatolt a vizsgaacutelt szintagma273 hanem azeacutert is mert ezekben a tovaacutebbi peacuteldaacutekban olyan jelenseacutegeket figyelhetuumlnk meg mint amilyeneket az eacutelı nyelvek-ben a kategoacuteria elhataacuterolaacutesaacutenaacutel tesztekkeacutent szoktak alkalmazni

Elıszoumlr is fontos kriteacuteriumnak szoktaacutek tekinteni (ld pl Mohanan 1997 451ndash453 Winhart 2005 9) hogy a valoacutedi funkcioacuteigeacutes szerkezetekben a neacutevszoacutei tag nem pronominalizaacutelhatoacute eacutes nem relativizaacutelhatoacute (vouml pl a koumlnyv eladaacutesra keruumll vs el-adaacutes amelyre a koumlnyv keruumll arramire keruumll a koumlnyv) Maacuterpedig az Atharvaveda egy helyeacuten a koumlvetkezı mondattal talaacutelkozunk

(143) yaacuted devā deva‑heacuteḷanaṃ

amelyACC istenPLVOC isten‑megharagiacutetaacutesACC

devsaś cakm vayaacutem

istenPLVOC csinaacutelPRFACT1PL miPLNOM

dityās taacutesmān no yūyaacutem

ĀdityaPLVOC azABL miPLACC tiPLNOM

taacutesya~ teacutena muntildecata (AVŚ 61141 AVP 16491)

RendGEN RendINS elengedIMPACT2PL

rsquoOacute istenek amely bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquo oacute istenek mi elkoumlvettuumlnk oacute Aacuteditjaacutek oldjatok fel

az aloacutel minket a Rendnek a Rendjeacutevelrsquo274

Mivel az oacuteindben a vonatkozoacutei melleacutekmondat feje rendszerint a melleacutekmondaton beluumll helyezkedik el ezeacutert a szoumlvegben szereplı yaacuted hellip devaheacuteḷanaṃ hellip cakm hellip taacutesmān hellip eacutertelmileg a magyar mondatszerkeszteacutest tuumlkroumlzı taacutesmād devaheacuteḷanāt hellip yaacuted hellip cakm hellip vaacuteltozattal (rsquoaz aloacutel az bdquoistenmegharagiacutetaacutesrdquo aloacutel amelyet el-koumlvettuumlnkrsquo) ekvivalens azaz a devaheacuteḷanaṃ fıneacutev itt egy vonatkozoacutei melleacutekmon-dati bıviacutetmeacutennyel rendelkezik

Maacutesodsorban az is viszonylag elfogadott neacutezet hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet neacutevszoacutei tagja aacuteltalaacuteban nem bıviacutethetı melleacutekneacutevvel (ld pl Mohanan 1997 449

273 Ahogyan maacutes esettanulmaacutenyokban laacutettuk toumlbb funkcioacuteigeacutesnek tekinthetı szerkezet csak egy

alkalommal fordul elı a veacutedikus korpuszban 274 Itt eacutes az alaacutebbiakban a fordiacutetaacutesokhoz vouml Kim 2010 346

110

Winhart 2005 9) Ezzel szemben RV 101007ab‑ben a devaheacuteḷanam fıneacutevnek fel-tehetıleg melleacutekneacutevi jezıje van (āviacuteṣṭiyaṃ)275

(144) naacute vo guacutehā cakma bhri

nem tiPLACC titokban csinaacutelPRFACT1PL sokACC

duṣktaacuteṃ

gonosztettSGACC

naacute~ āviacuteṣṭiyaṃ vasavo deva‑heacuteḷanam (RV 101007ab)

nem nyiacuteltACC VasuPLVOC isten‑megharagiacutetaacutesACC

rsquoNem vittuumlnk veacuteghez veletek szemben oacute Vasuk sem titokban sok gonosztettet sem nyiacutelt

bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquorsquo

Ennek az eacutertelmezeacutesnek azonban leacutetezik egy alternatiacutevaacuteja is Minthogy ugyanis az oacuteindben a melleacuteknevek semlegesnemő sing acc alakja adverbiumkeacutent is hasznaacutela-tos illetve ndash maacuteskeacutepp fogalmazva ndash homonim az adverbiumi alakjukkal felvetıdhet hogy az āviacuteṣṭiyaṃ szoacute valoacutejaacuteban adverbiumkeacutent kezelendı Emellett szoacutel a paacuterhu-zamos szerkezet guacutehā adverbiuma ellene szoacutel viszont az hogy az āviacuteṣṭiya- melleacutek-neacutev adverbiumi paacuterja valoacutejaacuteban az az āviacutes rsquonyiacuteltan laacutethatoacute moacutedonrsquo hataacuterozoacuteszoacute276 amelybıl a melleacutekneacutev maga keacutepezve van

Vegyuumlk eacuteszre azt is hogy a (144)-es peacuteldaacuteban a devaheacuteḷanam fıneacutev kapcsolatos melleacuterendeleacutesben aacutell a duṣktaacutem rsquogonosztettrsquo fıneacutevvel ami azt valoacutesziacutenősiacuteti hogy baacuter absztrakt fıneacutev valoacutejaacuteban nem a cselekveacutes folyamataacutet (rsquoaz istenek felduumlhiacuteteacuteseacute-nek az esemeacutenyersquo) fejezi ki vagyis szigoruacutean veacuteve nem nomen actionis Szemanti-kai alapon inkaacutebb a cselekveacutes uacuten belsı taacutergyaacutet megnevezı nomen rei actaenak tart-hatjuk (a fogalomroacutel ld a bevezeteacutest 53o) azaz azt a dolgot nevezi meg amit a

275 Amint az alaacutebbi peacuteldaacutek is mutatjaacutek teljesen aacuteltalaacutenos jelenseacuteg ndash legalaacutebbis a peacuteldaacutek forraacutesaacuteul

szolgaacuteloacute klasszikus szanszkrit szoumlvegekben ndash a funkcioacuteigeacutes szerkezetek neacutevszoacutei tagjaacutenak fıneacutevvel toumlrteacutenı bıviacuteteacutese meacutegpedig akaacuter genitivus obiectivus akaacuter egy determinatiacutev (szanszkrit terminussal eacutelve tatpuruṣa) oumlsszeteacuteteli elıtag formaacutejaacuteban

a kṣatriyeṇa hellip sarvasya asya hellip kartavyaṃ parirakṣaṇam (MaS 72) kṣatriyaINS mindenGEN ezGEN csinaacutelandoacuteNOM megveacutedeacutesNOM rsquoA kṣatriyaacutenak mindezt meg kell veacutedenie (szoacute szerint) a kṣatriya aacuteltal mindennek a megveacutedeacutese csinaacutelandoacutersquo

b jala‑krīḍāṃ karoti (Pt 16) viacutez‑jaacuteteacutekACC csinaacutelPRSINDACT3SG rsquopancsol a viacutezben (szoacute szerint) viacutezben‑jaacutetszaacutest csinaacutelrsquo

c kusuma~‑avacayaṃ karomi (Mś 928) viraacuteg‑szedeacutesACC csinaacutelPRSINDACT1SG

rsquoviraacutegot szedek (szoacute szerint) viraacutegszedeacutest csinaacutelokrsquo 276 Ennek predikatiacutev hasznaacutelataacuteroacutel a kar- ige mellett ld a (30)-as peacuteldaacutet

111

cselekveacutes implikaacutel ami a cselekveacutes reacuteveacuten elıaacutell rsquoaz ami az isteneket haragra ger-jesztirsquo277 Errıl a nomen rei actae-i jelentaacutesaacuternyalatroacutel tanuacuteskodik a koumlvetkezı peacutelda is (RV 103712)

(145) yaacuted vo devāś cakmaacute hellip

amelyACC tiPLACC istenPLVOC csinaacutelPRFACT1PL

guruacute hellip deva‑heacuteḷanam hellip

suacutelyosACC isten‑megharagiacutetaacutesACC

taacutesmin taacuted eacuteno vasavo niacute

azLOC azACC bőnACC VasuPLVOC le

dhetana (RV 103712abd)

teszAORIMP2PL

rsquoHaacuteriacutetsaacutetok raacute oacute ti Vasuk azt a bőnt amelyet mi mint suacutelyos bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquo veletek

szemben oacute istenek elkoumlvettuumlnkrsquo (vagy rsquoamely suacutelyos bdquoistenmegharagiacutetaacutestrdquo hellip azt a bőnt helliprsquo)

Baacuter a mondatot szintaktikailag toumlbbfeacutelekeacuteppen is lehetne eacutertelmezni a devaheacuteḷa-nam fıneacutev valoacutesziacutenőleg a yaacuted vonatkozoacute neacutevmaacutes appoziacutecioacutejakeacutent foghatoacute fel a-mely pedig az eacutenas rsquobőn veacutetekrsquo fıneacutevre vonatkozik

Ezek a szempontok ahogyan azt maacuter a bevezeteacutesben is eacuterintettem amellett szoacutel-nak hogy a (143) (144) eacutes (145) peacuteldaacuteban a devaheacuteḷanaṃ kar‑ kifejezeacutesben a fı-neacutevi tag nem nomen actionis hanem nomen rei actae az igei elem pedig lexikaacutelis jelenteacutessel rendelkezik (rsquoelkoumlvet veacutegrehajtrsquo) vagyis a szerkezet ilyenkor nem te-kinthetı funkcioacuteigeacutes szerkezetnek Az (142)-es peacuteldaacutenaacutel amikor a szerkezet neacutev-szoacutei tagja bıviacutetmeacuteny neacutelkuumlli fıneacutev baacuter szinteacuten lehetseacuteges ez az interpretaacutecioacute (ld Kim 2010 346 fordiacutetaacutesaacutet bdquoWir sollen nicht das tun was die Goumltter aumlrgertrdquo) azt sem zaacuterhatjuk ki hogy itt a fıneacutev nomen actionis a szerkezet pedig prototipikus funkcioacuteigeacutes szerkezet a kar- igeacutevel A nomen rei actae tiacutepust konverzioacuteval a nomen actionisboacutel szaacutermaztathatjuk

Hasonloacutean kell eacuterteacutekelnuumlnk veacutelemeacutenyem szerint a RV 9472ab szoumlveghelyet is

(146) ktni~ iacuted asya kaacutertuvā

csinaacutelPTCPPRFPASSPLNOM PTCL ezGEN csinaacutelandoacutePLNOM

cetante dasyu-taacuterhaṇā (RV 9472ab)

kitőnikPRSMED3PL Dasyu-szeacutetzuacutezaacutesPLNOM

rsquoKitőnnek az ı megtett eacutes megteendı Dasyu-szeacutetzuacutezaacutesairsquo278

277 A keacutet szemantikai tartalom koumlzoumltt mint a bevezeteacutesben laacutettuk gyakran nem eacuteles a hataacuter Paacuter-

huzamkeacutent az oacutei aacutevas- fınevet emliacutethetjuumlk (vouml Stuumlber 2002 91ndash92) Ez bizonyos esetekben teacuteny-legesen pusztaacuten a cselekveacutest magaacutet kifejezı nomen actioniskeacutent hasznaacutelatos (rsquosegiacuteteacutes segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesrsquo) amirıl dativusaacutenak (aacutevase) finaacutelis vagy akaacuter infinitivusinak nevezhetı hasznaacutelata is tanuacuteskodik (toumlb-bek koumlzoumltt a perifrasztikus causativumban ld Zehnder 2011 7) Maacuteshol azonban elsısorban ott ahol pluralisban vagy minıseacutegjelzıi ill birtokos jelzıi bıviacutetmeacutennyel kiegeacutesziacutetve szerepel inkaacutebb nomen rei actae-keacutent kell felfognunk (rsquosegiacutetseacutegrsquo ami a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes cselekveacuteseacutenek tartalma) Hozzaacutetehetjuumlk hogy a szoacute akaacuter rsquosegiacutetıkeacuteszseacuteg segiacutetı magatartaacutesrsquo jelenteacutessel is rendelkezhet

278 Vouml Gotō 1987 139 Kim 2010 343

112

A dasyu-taacuterhaṇā szoacute toumlbbes szaacutema eacutes az hogy jelzıjekeacutent szerepel a ktaacute- eacutes a kaacutertuva- igeneacutev azt mutatja hogy itt a fıneacutev referenciaacutelis jelenteacuteső (meghataacuterozott muacuteltbeli eacutes joumlvıbeli tettekre utal) eacutes nem nomen actionis hanem inkaacutebb a belsı taacutergyat megnevezı nomen rei actae Ezeacutert a mondat felfogaacutesom szerint oumlnmagaacuteban semmikeacuteppen sem bizonyiacutetja egy ˚taacuterhaṇaṃ kar- rsquoszeacutetzuacutez (szoacute szerint) szeacutetzuacutezaacutest csinaacutelrsquo (vouml tarh- rsquoszeacutetzuacutezrsquo EWAia I 636 VIA 192ndash193) funkcioacuteigeacutes szerkezet leacutetezeacuteseacutet279

Hasonloacute megiacuteteacuteleacutes alaacute esik veacutelemeacutenyem szerint a koumlvetkezı mondatban talaacutelhatoacute kar- igeacutevel alkotott kifejezeacutes is

(147) yoacute no aacuterātiṃ samidhāna

akiNOM miPLACC ACC meggyuacutejtPTCPAORMEDSGVOC

cakre

csinaacutelPRFMED3SG

nīc taacuteṃ dhakṣiy atasaacuteṃ naacute śuacuteṣkam (RV 444cd)

le azACC eacutegetAORIMP2SG bozoacutetACC mint szaacuterazACC

rsquoAki ellenuumlnk oacute laacutengra lobbantott (ti Agni) [aacuterātiṃ hellip cakre] eacutegesd azt le mint szaacuteraz

bozoacutetotrsquo

A kontextus alapjaacuten vilaacutegosan negatiacutev eacutertelmő aacuterāti- fıneacutev fosztoacutekeacutepzıvel ellaacutetott oumlsszeteacutetele a rātiacute- rsquoajaacutendeacutekozaacutes adomaacuteny ajaacutendeacutek kegyrsquo fıneacutevnek tehaacutet nem te-kinthetı koumlzvetlenuumll a rā- rsquoad ajaacutendeacutekoz nyuacutejtrsquo ige deverbaacutelis fıneacutevi szaacutermazeacutekaacute-nak (ld KEWA III 53 EWAia II 446ndash447 hivatkozaacutesokkal280) Az aacuterāti- fıneacutev hangsuacutelyozaacutesa nem perdoumlntı az oumlsszeteacutetel tiacutepusaacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacuteban ugyanis a ‑ti‑keacutepzıs utoacutetaguacute fosztoacutekeacutepzıs oumlsszeteacutetelek mindig a fosztoacutekeacutepzın hangsuacutelyosak akaacuter posszessziacutev (bahuvrīhi) akaacuter determinatiacutev (karmadhāraya) oumlsszeteacutetelrıl van szoacute (vouml Ai Gr II1 231 293)

279 Vouml meacuteg a koumlvetkezı szoumlveghelyet amely szinteacuten a fenti szintagma nem funkcioacuteigeacutes eacutertelme-

zeacuteseacutet taacutemogatja a iacutendre viacuteśvāni vīriacuteyā

IndraLOC mindenPLNOM hıstettPLNOM ktni kaacutertuvāni ca (RV 8636ab) megtettPLNOM megteendıPLNOM eacutes rsquoIndraacutenaacutel van minden megtett eacutes megteendı hıstettrsquo

A keacutet mondat paacuterhuzama arra mutat raacute hogy az absztrakt taacuterhaṇa- fıneacutev a vīriacuteyagrave- rsquohıstettrsquo fıneacutevvel egyeneacuterteacutekő amely szemantikailag ndash meacuteg ha konkreacutetan nem is igeacutebıl van keacutepezve ndash nem nomen actionis- hanem vilaacutegosan nomen rei actae-jellegő

280 Ld tovaacutebbaacute EWAia II 444 hivatkozaacutesaacutet Thieme egy megjegyzeacuteseacutere aki egy felteacutetelezett maacute-sik rā- gyoumlkbıl (rsquonyugszik nyugalomban csendben vanrsquo) eredezteti az oumlsszeteacutetelt aacuterāti- rsquonem-nyugton-leveacutes nem-baraacutetsaacutegossaacutegrsquo

113

A szoacute alapjelenteacuteseacutet281 ennek megfelelıen keacutet iraacutenyboacutel koumlzeliacutethetjuumlk meg Ha a rātiacute- fıneacutev ndash maacuter a gvedaacuteban is nagyon ritka ndash nomen actionis-i hasznaacutelataacuteboacutel282 indulunk ki akkor karmadhārayakeacutent eacutertelmezhetjuumlk rsquobdquonem-adakozaacutesrdquorsquo Ha azon-ban a gyakoribb nomen rei actae-i jelenteacuteseacutet (rsquoadomaacuteny ajaacutendeacutek amit ad vkirsquo) vesszuumlk alapul akkor fınevesuumllt bahuvrīhinek lehet tekinteni rsquobdquoadomaacutenytalan-saacutegrdquorsquo Nem zaacuterhatoacute ki azonban az sem hogy lexikalizaacuteloacutedaacutes reacuteveacuten aacuteltalaacutenosabb je-lenteacutessel kell szaacutemolnunk rsquoellenseacutegeskedeacutes rosszakarat gonoszsaacuteg gonosztettrsquo Ezt a rsquogonosztettrsquo jelenteacutest absztrakt volta elleneacutere nem a cselekveacutes folyamataacutet ese-meacutenyeacutet kifejezı nomen actioniskeacutent fogom fel hanem ndash hasonloacutean a fentebbi ese-tekhez ndash nomen rei actae-keacutent meacuteg akkor is ha nem egy igegyoumlk koumlzvetlen neacutevszoacutei derivaacutetumaacuteval aacutellunk szemben Veacutelemeacutenyem szerint tehaacutet a szintagma jelenteacutese nem az hogy rsquobdquonem-adakozaacutestrdquo gyakorolrsquo (ami potenciaacutelisan funkcioacuteigeacutes szerkezet lenne) hanem inkaacutebb rsquogonosztettet koumlvet elrsquo283

Eacuterdemes arra is figyelnuumlnk hogy egyeduumll az (142)-es peacuteldaacuteban aacutell a kar- ige koumlzvetlenuumll a fıneacutev mellett maacuterpedig ndash ahogyan azt fentebb (II 1) egy maacutesik eset-tanulmaacutenyban laacutettuk ndash a biztosan funkcioacuteigeacutesnek tekinthetı szerkezetekben a keacutet tag koumlzeacute nem eacutekelıdik be maacutesik szoacute akaacuter N+V akaacuter V+N sorrendben jelennek meg a tagok Ez a szempont uacutejabb eacuterv amellett hogy az (142)-es peacuteldaacutet a toumlbbitıl elteacute-rıen funkcioacuteigeacutes szerkezetkeacutent lehet eacutertelmezni

281 Ld toumlbbek koumlzoumltt Renou 1958 6 Burrow 1959 288 Kuiper 1961ndash1962 50 n 10 Elizaren-

kova 1995 95 VIA 314 409 282 Ezt kell vilaacutegosan feltennuumlnk RV 5106ab-ben ahol dativusa finaacutelis (infinitivusszerő) hasz-

naacutelatuacute eacutes az ūtaacuteye szoacuteval aacutell aszindetikus melleacuterendelı kapcsolatban a nũmiddot no agna ūtaacuteye

most miPLGEN AgniVOC segiacuteteacutesDAT sabdhasaś ca rātaye (RV 5106ab) szorongatottGEN eacutes megajaacutendeacutekozaacutesDAT rsquoOacute Agni (joumljj) most a mi megsegiacuteteacutesuumlnkre eacutes a szorongatott megajaacutendeacutekozaacutesaacuterarsquo

Az ūtaacuteye hasznaacutelataacuteroacutel a perifrasztikus causativumban ld Zehnder 2011 22 283 Ebbe az eacutertelmezeacutesbe joacutel illeszkedik a no accusativus is (vouml az accusativus hasznaacutelataacutet a 223

jegyzetben ideacutezett a peacuteldaacuteban)

114

II 6 RAacuteṆAṂ DHĀ- EacuteS RAacuteṆAṂ KAR-

Ebben a fejezetben egy olyan szerkezetet fogok koumlruumlljaacuterni amelyben azonos dever-baacutelis absztrakt fıneacutevvel (raacuteṇa-) nemcsak a kar- hanem a dhā- rsquotesz helyezrsquo ige is elıfordul Mint laacutetni fogjuk a szerkezet minden bizonnyal funkcioacuteigeacutes szerkezet-keacutent eacutertelmezendı Leacutetezik emellett egy azonos elemekbıl eacutepiacutetkezı neacutevszoacutei oumlssze-teacutetel is (raṇakxt-)

Induljunk ki RV 89616-boacutel

(148) tuvaacuteṃ ha tyaacutet saptaacutebhyo jyamāno

te PTCL bizony heacutetPLDAT szuumlletikPTCPIPFVMEDSGNOMM

aśatruacutebhyo abhavaḥ śaacutetrur indra

ellenfeacutel_neacutelkuumlliPLDAT vaacutelikPSTIND2SG ellenfeacutelNOM IndraVOC

gūḷheacute dyvāpthiv aacutenv avindo

elrejtettDUACC eacuteg_eacutes_foumlldDUACC PREV talaacutelPSTIND2SG

vibhumaacutedbhyo bhuacutevanebhyo raacuteṇaṃ dhāḥ (RV 89616)

parancsoloacuteval_rendelkezıPLDAT eacutelıleacutenyPLDAT oumlroumlmACC teszAORINJ2SG

rsquoMegszuumlletve te letteacutel oacute Indra a heacutet ellenfeacutel neacutelkuumllinek az ellenfele a vilaacuteg keacutet elrejtett

feleacutet fellelted az eacutelıleacutenyeknek akiknek (benned) parancsoloacutejuk (lett) [raacuteṇaṃ dhāḥ]rsquo

Neacutezzuumlk meg elıszoumlr a raacuteṇa- deverbaacutelis fıneacutev illetve az alapjaacuteul szolgaacuteloacute raṇ- ige jelenteacuteseacutet Az indo-iraacuteni aacutegon kiacutevuumll maacutes nyelvekbıl nem ismert raṇ- ige alapjelen-teacutese rsquooumlruumllrsquo Az ebbıl keacutepzett raacuteṇa- rsquooumlroumlm eacutelvezetrsquo fıneacutev (vouml a szinonim gyoumlktoumlvő raacuteṇ- rsquooumlroumlmrsquo fınevet is) a gvedaacuteban leginkaacutebb dativusi alakban (raacuteṇāya) fordul elı meacutegpedig ceacutelhataacuterozoacutei hasznaacutelatban (rsquooumlroumlm vaacutegy ceacuteljaacuteboacutelrsquo) Laacutesd peacuteldaacuteul

(149) raacuteṇāya piacutebā soacutemam (RV 3471ab)

oumlroumlmDAT iszikIMPACT2SG szoacutemaACC

rsquoIdd a szoacutemaacutet hogy oumlroumlm gerjedjen benned (szoacute szerint oumlroumlmoumldrel)rsquo

Sokak szerint leacutetezik a fıneacutevnek egy az elızıbıl levezethetı rsquocsata harcrsquo jelenteacutese is (a jelenteacutesvaacuteltozaacuteshoz vouml gr cpoundrmh rsquoharci heacutev harc csatarsquo a cahelliprw rsquooumlruumllrsquo igeacute-bıl EWAia II 427ndash428 GED II 1606 Werba 1986 352) Laacutesd peacuteldaacuteul

(150) dhṣṇuacuteṃ yaacuted raacuteṇe vxṣaṇaṃ yunaacutejan (RV 66711cd)

erısSGACC amikor csataLOC bikaSGACC befogIPFVSBJV3PL

rsquoamikor az erıs bikaacutet a csataacuteban befogjaacutekrsquo (Geldner nyomaacuten)284

Az (148)-as peacuteldaacuteban olvashatoacute RV 89616 elsı keacutet pādaacutejaacuteban Indra mint a vele szembeszeguumllık ellenfele jelenik meg a maacutesodik kettıben pedig olyan istenkeacutent

284 JamisonndashBrereton 2014 II 868 ndash koumlzelebb maradva a szoacute etimoloacutegiaacutejaacutehoz ndash bdquoin battle-lustrdquo

fordiacutetaacutest ad a keacuterdeacuteses fıneacutevre

115

aki az ıt parancsoloacutejuknak elfogadoacutek szaacutemaacutera pozitiacutev dolgokat biztosiacutet Ebbe a kontextusba kell illesztenuumlnk az utolsoacute szintagmaacutet is amely iacutegy minden valoacutesziacutenőseacuteg szerint azt jelenti rsquooumlroumlmoumlt tetteacutel adtaacutelrsquo285

Jaacuterjuk egy kicsit jobban koumlruumll a szinte kizaacuteroacutelag a gvedaacuteban elıforduloacute raṇ- igeacutet Ahogy az imeacutent laacutettuk az ige alapjelenteacutese rsquooumlruumll oumlroumlmeacutet leli vmiben (loc)rsquo286 azaz fientiacutev-inattingens jelenteacuteső eacutes intranzitiacutev287 A gyoumlk haacuterom kuumlloumlnboumlzı imper-fectumkeacutepzeacutessel rendelkezik amelyek koumlzoumltt funkcionaacutelis kuumlloumlnbseacuteg alapvetıen nem mutathatoacute ki raacuteṇ-a- raacuteṇ-ya- raṇ-aacuteya- (Gotō 1987 258) Az -aya-keacutepzıs ala-kok koumlzoumltt azonban vannak olyanok amelyeket causativumnak kell tekintenuumlnk (Gotō 1987 258 n 583 Jamison 1983 143) Laacutesd peacuteldaacuteul

(151) vayaacutem hellip tvā hellip uktheacuteṣu raṇayāmasi (RV 89212)

miNOM teACC himnuszPLLOC megoumlrvendeztetPRS3PL

rsquoOumlroumlmoumlt okozunk neked a himnuszokkal (szoacute szerint) arra keacutesztetuumlnk hogy oumlroumlmedet leld

a himnuszokbanrsquo

A fientiacutev-inattingens (tehaacutet nem kauzatiacutev) jelenteacuteső -aya-imperfectumtıre288 laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

(152) uktheacuteṣu raṇayā iha (RV 83411b)

himnuszPLLOC oumlruumllIMP2SG itt

rsquoLeld itt oumlroumlmoumldet a himnuszokbanrsquo

A gyoumlk eacutes a belıle keacutepzett deverbaacutelis fıneacutev (raacuteṇa- rsquooumlruumlleacutes oumlroumlmrsquo) inattingens-fien-tiacutev jelenteacuteseacutebıl egyenesen koumlvetkezik hogy a vizsgaacutelt RV-stroacutefaacuteban szereplı raacute-ṇaṃ dhā- szerkezet valoacutejaacuteban egy ehhez tartozoacute kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezetnek

285 Baacuter a c eacutes a d pāda koumlzoumltti kapcsolat egyszerő aszindetikus melleacuterendeleacutesnek tőnik valoacutejaacuteban

toumlbb van benne logikailag a c sorban megjeleniacutetett esemeacuteny az ami a d-ben szereplı oumlroumlmnek a forraacutesa (rsquofellelted eacutes ezzel oumlroumlmoumlt adtaacutelhelliprsquo) A szintagma (VWC adatai alapjaacuten) nem fordul elı toumlbb-szoumlr sem a gvedaacuteban sem maacutes veacutedikus szoumlvegekben

286 Kuumlmmel 2000 414 szerint elkeacutepzelhetı hogy a gyoumlknek valoacutejaacuteban ingressziacutev alapjelenteacutese volt rsquomegoumlruumll valaminekrsquo A duratiacutev rsquooumlruumll vmnekrsquo eacutes az ingressziacutev rsquomegoumlruumll vminekrsquo jelenteacutest a legtoumlbb kontextusban amuacutegy is meglehetısen neheacutez elkuumlloumlniacuteteni A jelenteacutesrıl ld meacuteg Schaefer 1994 29 Krisch 1996 32

287 Ezt a jelenteacutest mutatja az igeacutebıl keacutepzett raacuteṇitar- nomen agentis is Laacutesd peacuteldaacuteul a raacuteṇitā yaacuteḥ suteacuteṣu (RV 89619a)

oumlruumllıNOM akiNOM kisajtoltPLLOC rsquoaki oumlroumlmeacutet leli a szoacutemaaacuteldozatokbanrsquo (vouml Geldner 1951 II 423)

Minthogy a veacutedikus nyelv nomen agentiseket elsısorban agentiacutev igeacutekbıl keacutepez ezeacutert Tichy 1995 32 n 11 a raacuteṇitar-naacutel egy agentiacutev jelenteacuteskomponens (bdquogenieszligenrdquo azaz rsquoeacutelvezrsquo) jelenleacuteteacutet felteacutetelezi

288 Jamison 1983 75 szerint ez a tı valoacutejaacuteban denominativum a fentebb taacutergyalt raacuteṇa- rsquooumlroumlmrsquo fıneacutevbıl Vouml a thematikus imperfectumtıvel toumlbb alkalommal elıforduloacute a fıszoumlvegben szereplı-vel teljesen analoacuteg suteacute raṇa rsquoleld oumlroumlmoumldet a szoacutemaacutebanrsquo kifejezeacutest (pl RV 5518d)

116

foghatoacute fel (hasonloacutean a II 8 fejezetben taacutergyalt saacutergaṃ kar- szerkezethez) bhuacuteva-nebhyo raacuteṇaṃ dhāḥ rsquooumlroumlmoumlt tetteacuteladtaacutelokoztaacutel az eacutelıleacutenyeknekrsquo azaz rsquomegoumlrven-deztetted az eacutelıleacutenyeketrsquo

Mi lehet az oka eacutes szerepe a kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezet hasznaacutelataacutenak ha rendelkezeacutesre aacutell a szintetikus raṇaacuteya- causativum is Mivel a szerkezet egy alka-lommal fordul elı ezeacutert csak oacutevatosan foglalhatunk aacutellaacutest ebben a keacuterdeacutesben Keacutet szempont vetıdhet fel Az egyik teacutenyezı esetleg a fientiacutev-inattingens (Jamison sze-rint denominatiacutev) -aya-imperfectumtıvel valoacute homonimikus uumltkoumlzeacutes keruumlleacutese le-hetne Ha valoacuteban ez lenne a doumlntı szempont akkor meg kellene magyaraacuteznunk azt is hogy maacuteshol viszont (keacutet esetben ld Jamison 1983 143 Gotō 1987 258 n 583) mieacutert hasznaacutelatos meacutegis az ige szintetikus -aya-causativuma

A maacutesik szempont esetleg az aspektus lehet amiacuteg ugyanis a szintetikus causati-vum a veacutedikus nyelvben csak imperfectumi alakokat keacutepez a hozzaacute tartozoacute redup-likaacutelt kauzatiacutev aoristos viszont nem fordul elı addig a kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szer-kezet egyetlen elıfordulaacutesakor aoristosban aacutell (dhāḥ aor inj act sing 2) Tovaacutebbi keacuterdeacuteskeacutent vetıdik fel hogy relevaacutens-e itt az aspektuaacutelis szembenaacutellaacutes azaz mennyiben jelent maacutest a raacuteṇaṃ dhāḥ mint amit egy szintetikus caus inj raṇaacuteyaḥ jelentene Meacuteg egyszerőbben fogalmazva valoacuteban szuumlkseacuteg volt-e grammatikai okok miatt a funkcioacuteigeacutes szerkezetre nem lehetett-e volna hasznaacutelni ugyanolyan joggal a szintetikus causativumot

Mivel a korai veacutedikus korpuszban a szintetikus causativumnak is adatolt iniunc-tivusi alakja (raṇayan plur 3) ezeacutert elmeacuteletileg lehetıseacuteguumlnk nyiacutelhatna az esetle-ges oppoziacutecioacute megaacutellapiacutetaacutesaacutera Neacutezzuumlk meg tehaacutet a caus inj elıfordulaacutesaacutet

(153) taacutem ūtaacuteyo raṇayantilde chrasātau

ıACC segiacutetıPLNOM oumlruumllCAUSINJACT3PL csataLOC

taacuteṃ kṣeacutemasya kṣitaacuteyaḥ kṇvata

ıACC nyugalomGEN neacutepPLNOM teszINJMED3PL

trm

veacutedelmezıACC

saacute viacuteśvasya karuacuteṇasya~ īśa eacuteko

ıNOM mindenGEN sikerGEN uacuterNOM egyeduumlliNOM

maruacutetvān no bhavatuv iacutendra

Marutokkal_egyuumlttiNOM miPLDAT leszIMP3SG IndraNOM

ūt (RV 11007)

segiacutetseacutegINS

rsquoİ az akit segiacutetıi raacutebiacuternak hogy oumlroumlmeacutet lelje a csataacuteban ıt teszik a nyugalom (beacuteke) veacute-

delmezıjeacuteveacute a neacutepek ı ura egyeduumll minden sikernek ndash A Marutokkal egyuumltt legyen Indra

segiacutetseacuteguumlnkrersquo

A keacutet elıfordulaacutes koumlzoumltt elıszoumlr is az a kuumlloumlnbseacuteg hogy miacuteg az 11007a-ban elı-forduloacute raṇayan iniunctivus aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyő azaz minden idıben eacuterveacutenyes ese-meacutenyt fejez ki (Hoffmann teminusaacuteval bdquogenereller Injunktivrdquo) addig a 89616d

117

iniunctivusi funkcioacuteigeacutet tartalmazoacute raacuteṇaṃ dhāḥ szerkezete muacuteltbeli esemeacutenyt iacuter le Reacuteszben ezzel fuumlgg oumlssze hogy miacuteg az elıbbi mondatban leiacutert esemeacuteny ismeacutetlıdı uacutejra eacutes uacutejra visszateacuterı jellegő addig az utoacutebbi egyszeri esemeacutenyt fejez ki289 E kuumllsı idıszerkezetet eacuterintı kuumlloumlnbseacutegek elleneacutere azonban a mondatok belsı idıszerkeze-te azonos Kiefer felfogaacutesaacutet koumlvetve azt mondhatjuk hogy mindkettı kiegeacutesziacutethetı lenne olyan idımoacutedosiacutetoacuteval amely befejezettseacutegre utal (peacuteldaacuteul haacuterom nap alatt megoumlrvendeztetik megoumlrvendeztette de haacuterom napon aacutet megoumlrvendeztetik meg-oumlrvendeztette) Egyik vizsgaacutelt esemeacuteny vonatkozaacutesaacuteban sem eacuterveacutenyes az oszthatoacute-saacuteg kriteacuteriuma sem Az is igaz tovaacutebbaacute hogy az aoristos iniunctivus alapvetıen ugyanuacutegy keacutepes lenne aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyő ismeacutetlıdeacutest kifejezni mint a causativum (imperfektiacutev) iniunctivusa tehaacutet a keacutet mondat kuumlloumlnbseacutege nem fakadhat az igetoumlvek kuumlloumlnbseacutegeacutebıl Mindez azt jelenti hogy nem vilaacutegos van-e sajaacutetos szerepe funk-cioacuteja a kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezetnek a szintetikus causativummal szemben

Laacutessuk a raacuteṇa- fıneacutev kar- igeacutevel alkotott kapcsolataacutet eacutes az ezen alapuloacute determi-natiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetelt (raṇakxt-) Baacuter leacutetezik olyan eacutertelmezıi (ld pl Geldner 1951 III 335 [RV 1011210c]) eacutes szoacutetaacuteriacuteroacutei (ld pl PW VI 242 EWAia II 427ndash428) hagyomaacuteny amely a raacuteṇa- fıneacutevnek maacuter a gveda bizonyos himnuszaiban rsquocsata harcrsquo jelenteacutest tulajdoniacutet (ld fentebb) igazat adhatunk Kimnek (Kim 2010 78) abban hogy ez nem felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges eacutes mindenhol (de a szaacutemunkra eacuter-dekes 1011210c-ben bizonyosan) elboldogulhatunk az etimoloacutegiai alapon elsıd-leges rsquooumlruumlleacutes oumlroumlmrsquo (Kim szerint neacuteha rsquooumlroumlmszerzeacutesrsquo) jelenteacutessel Ez az eacutertelme-zeacutesi kettısseacuteg a szaacutemunkra relevaacutens szoumlveghely (RV 1011210) interpretaacutecioacutejaacuteban is megjelenik (a fordiacutetaacutesban a c pāda elsı haacuterom szava egyelıre nem szerepel)

(154) abhikhy no maghavan ndhamānān

pillantaacutesINS miPLACC bıkezőVOC szuumlkseacutegben_levıPLACC

saacutekhe bodhiacute vasupate saacutekhīnām

baraacutetVOC figyelAORIMP2SG javak_uraVOC baraacutetPLGEN

raacuteṇaṃ kdhi raṇakt

oumlroumlmharcACC csinaacutelAORIMP2SG oumlroumlmoumltharcot_csinaacuteloacuteVOC

satyaśuṣma

igaz_tettvaacutegyuacuteVOC

aacutebhakte cid bhajā rāyeacute

fel_nem_osztottLOC is PREV reacuteszesiacutetIMPACT2SG gazdagsaacutegDAT

asmn (RV 1011210)

miPLACC

rsquoOacute bıkező raacutenk a szuumlkseacuteget szenvedıkre pillantva oacute baraacutet gondolj oacute javak ura a baraacute-

taidra [raacuteṇaṃ kdhi raṇakt] oacute igazi tettvaacutegyuacute adj osztaacutelyreacuteszt nekuumlnk a (meacuteg) fel nem

osztott (javakban) is gazdagsaacutegunkrarsquo

289 Ez nem jelenti azt hogy a mitoloacutegia siacutekjaacuten ez ne lehetne uacutejra eacutes uacutejra elıforduloacute esemeacuteny Az

egyszeri muacuteltbeli olvasatot a b eacutes c pāda praeteritum impf-i alakjai (abhavaḥ aacutenv avindo) taacutemogatjaacutek

118

Az egeacutesz himnusz alapvetıen bdquobeacutekeacutesrdquo kontextusa290 (ti a beszeacutelı Indraacutet egy szoacute-maaacuteldozathoz hiacutevja) veacutelemeacutenyem szerint is valoacuteban amellett szoacutel hogy 1011210c-ben sem harcroacutel van szoacute Nem osztom ezeacutert Geldner aacutellaacutespontjaacutet aki (Geldner 1951 III 335) iacutegy fordiacutetja a keacuterdeacuteses sort bdquoBereite ein Kampffest du Kampfbereiter von echtem Eiferrdquo291 Inkaacutebb Kim 2010 78 eacutes Scarlata 1999 79 nyomaacuten kell keresnuumlnk a megoldaacutest akik a pādaacuteban elsısorban az oumlroumlm illetve oumlroumlmszerzeacutes motiacutevumaacuteval szaacutemolnak Kettıjuumlk koumlzuumll azonban inkaacutebb Scarlata interpretaacutecioacutejaacuteval eacutertek egyet aki a raacuteṇa- fıneacutevet a bdquoFreuderdquo szoacuteval fordiacutetja ellenteacutetben Kimmel aki bdquoErfreuli-chesrdquo-keacutent Veacutelemeacutenyem szerint a raacuteṇa- fıneacutev itt absztrakt nomen actionisi jelen-teacuteseacuteben szerepel (rsquooumlroumlm oumlruumlleacutesrsquo) eacutes a raacuteṇaṃ kar- szerkezet a koraacutebban elemzett raacuteṇaṃ dhā- szinonimaacutejakeacutent eacutertelmezendı vagyis kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezet-tel aacutellunk szemben (rsquookozz oumlroumlmet oumlrvendeztess megrsquo) A determinatiacutev oumlsszeteacutetel ennek egeacuteszen pontos neacutevszoacutei megfelelıje (rsquooumlroumlmet okozoacute megoumlrvendeztetırsquo)292

Scarlata 1999 79 felhiacutevja a figyelmet egy maacutesik szerkezetre amely etimoloacutegiai-lag rokon elemekbıl eacutepiacutetkezik (raacuteṇya- + kar-)293 Az utoacutebbi szerkezet neacutevszoacutei ele-me azonban nem nomen actionis (rsquooumlroumlm oumlruumlleacutesrsquo) hanem eredetileg egy rsquooumlroumlmteli oumlroumlmoumlt hozoacute okozoacutersquo jelenteacuteső melleacutekneacutev amely a (155) eacutes (156) peacuteldaacuteban fıneve-suumllve aacutell a kar- ige taacutergyakeacutent (rsquooumlroumlmoumlt okozoacute oumlroumlmteli dolgotdolgokat csinaacutel hajt veacutegrersquo)

(155) maacutede soacutemasya raacuteṇiyāni cakrire (RV 18510d)

boacutedulatLOC szoacutemaGEN oumlroumlmteliPLACC teszPRFMED3PL

rsquoA szoacutema boacutedulataacuteban oumlroumlmteli dolgokat hajtottak veacutegrersquo (vouml RV 101125b)

290 Termeacuteszetesen vannak a himnuszban utalaacutesok Indra tetteire koumlztuumlk haditetteire is (pl 1c az

ellenseacutegek megoumlleacuteseacutet emliacuteti akik 5a-ban szinteacuten megjelennek) de a beszeacutelıre eacutes az aacuteldozoacutekra vo-natkoztatva a harc motiacutevuma nem jelenik meg

291 Vouml tovaacutebbaacute Griffith 1973 623 bdquoFight Warrior strong in truth fight thou the battlerdquo Uacutegy tőnik Griffith is funkcioacuteigeacutes szerkezetet laacutet a kifejezeacutesben (rsquocsinaacutelj harcot = harcoljrsquo) de nem kauza-tiacutev aacuternyalattal (ti rsquoharcot sziacutetrsquo vagy hasonloacute) Vouml ezzel az igenem hasznaacutelataacutet a goumlroumlg poišw poišomai igeacutevel alkotott szerkezetekben (ld Ittzeacutes 2007 20ndash21 hivatkozaacutesokkal) a mediaacutelis igenem hasznaacutelatakor aacuteltalaacuteban nincs kauzatiacutev aacuternyalat (pl naumachelliphn poiraquosasqai Hdt 8701 rsquotengeri csataacutet viacutevnirsquo [= naumacraquosasqai]) az activumnaacutel igen (pl pOgravelemon poiraquosei Thuk 1402 rsquohaacuteboruacutet fog sziacutetani maacutesokat haacuteboruacuteba fog kevernirsquo [nem = polemraquosei]) Elizarenkova 1999 III 269 a fenti RV-helyen rsquokelts harci kedvetoumlroumlmoumltrsquo fordiacutetaacutest ad JamisonndashBrereton 2014 III 1580 mindkeacutet eacutertelmezeacutest lehetseacutegesnek tartja bdquoDo battle you battle-doer [make joy you joy-maker]rdquo

292 Az Ātharvaṇajyotiṣa ciacutemő (a szoumlvegkiadoacute Bhagavad Datta szerint a veacutedikus kornaacutel joacuteval keacute-sıbbi) asztroloacutegiai iacuteraacutesban (85 [VWC-ben teacutevesen 75 szerepel]) talaacutelhatoacute egy etimoloacutegiailag rokon maacutesik neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel raṇakāraṇārtham amelynek jelenteacutese rsquoharc ceacuteljaacuteboacutelrsquo Ez azonban keacutesıi volta miatt nem perdoumlntı a veacutedikus aacutellapotra neacutezve A veacutedikus utaacuteni korszakokra (epikus eacutes klasszi-kus szanszkrit) az rsquooumlroumlmrsquo jelenteacutes ndash legalaacutebbis a szoacutetaacuterak (PW MW) tanuacutesaacutega alapjaacuten ndash maacuter kiveszett a nyelvbıl

293 A kifejezeacutes neacutevszoacutei oumlsszeteacuteteli megfelelıje az avesztai nyelvben is megtalaacutelhatoacute (rāniō skǩrǩiti- rsquooumlroumlmoumlt [ered rānas azaz oumlroumlmtelibbet] adoacutersquo) Ld Ai Wb 1523ndash1524 EWAia II 427 hivatkozaacutesokkal

119

(156) iacutendrāya soacutemo raacuteṇyo (RV 9969b)

IndraDAT szoacutemaNOM oumlroumlmet_okozoacuteNOM

rsquoIndraacutenak oumlroumlmoumlt okozoacute szoacutemarsquo

Ebben a szintagmaacuteban a kar- ige megtartja lexikaacutelis jelenteacuteseacutet (ld a bevezeteacutesben taacutergyalt PERFORM ciacutemkeacutejő szerepet) funkcioacuteigeacutes szerkezetrıl tehaacutet nem beszeacutelhe-tuumlnk Emellett szoacutel meacuteg az is hogy a szerkezet neacutevszoacutei tagja pluralisban szerepel vagyis referenciaacutelis jelenteacuteső

A koumlvetkezı peacuteldaacuteban a melleacutekneacutev faktitiacutev kopula melletti kettıs accusativusi szerkezetben laacutethatoacute amely szinteacuten nem funkcioacuteigeacutes szerkezet

(157) prajpatiḥ pthivṃ hellip raacuteṇiyāṃ naḥ

PrajāpatiNOM foumlldACC oumlroumlmteliACC miPLDAT

kṇotu (AVŚ 12143cd AVP 1752cd)

teszIMPACT3SG

rsquoPrajāpati tegye szaacutemunkra oumlroumlmteliveacute a foumlldetrsquo

A raacuteṇaṃ kdhi (RV 1011210c) szerkezettel kapcsolatban ismeacutet figyelemremeacuteltoacute hogy funkcioacuteigei tagja aoristosban aacutell (aor imperat act sing 2) vagyis ugyanazok a szempontok vethetık fel itt is mint amelyeket a raacuteṇaṃ dhā- szerkezettel kapcso-latban fentebb elemeztuumlnk Emellett azonban itt meacuteg a vonzatkeret vaacuteltozaacutesaira is figyelnuumlnk kell Amiacuteg ugyanis a raṇaacuteya- causativum mellıl a keacutesztetett szereplıt (causee) megnevezı szoacute nem hagyhatoacute el (ld a fentebbi peacuteldaacutekban szereplı taacutergy-esető neacutevmaacutesokat tvā hellip raṇayāmasi RV 89212 taacutem hellip raṇayantilde RV 11007a) addig a funkcioacuteigeacutes szerkezet mellıl ennek megnevezeacutese opcionaacutelisan minden to-vaacutebbi neacutelkuumll elmaradhat (ez az elhagyaacutes azonban nem szuumlkseacutegszerő ld a kiinduloacute peacuteldaacutet bhuacutevanebhyo raacuteṇaṃ dhāḥ RV 89616d) Noha a RV 1011210 stroacutefa keacutet-szer is tartalmaz plur 1 szemeacutelyő szemeacutelyes neacutevmaacutesi alakot (no 10a asmn 10d) azaz a c pādaacuteban is elsısorban ezt kell keacutesztetettkeacutent felteacuteteleznuumlnk (azaz [asmaacute-bhyam] raacuteṇaṃ kdhi rsquooumlrvendeztess meg [bennuumlnket]rsquo) nem zaacuterhatoacute ki az az eacutertel-mezeacutes sem hogy a c pāda a vonzatkeret megvaacuteltozaacutesa reacuteveacuten aacuteltalaacutenosabb megfo-galmazaacutest tesz lehetıveacute eacutes ezzel kitaacutegiacutetja a megoumlrvendeztetettek koumlreacutet294

294 Vouml ezzel azt hogy maacuter a b pāda is csak sakhīnām-ot emliacutet (azaz egeacuteszen pontosan rsquogondolj

a baraacutetokrarsquo) Igaz az a teacuteny hogy a b pāda a no neacutevmaacutest tartalmazoacute a pādaacuteval egy mondatot alkot azt sugallja hogy a sakhīnām is valoacutejaacuteban iacutegy eacutertelmezendı rsquo(raacutenk) a baraacutetokrabaraacutetaidrarsquo

120

II 7 STEacuteYAṂ KAR‑

A steacuteyaṃ kar‑ rsquolop (szoacute szerint) lopaacutest csinaacutelrsquo igeacutes szintagma formaacutejaacuteban ugyan csak a veacutedikus proacutezaacuteban fordul elı (158) (159) de a korai veacutedikus korszakban valoacute megleacuteteacutet felteacutetelezi maacuter a gvedaacuteban is (RV 710410c [= AVŚ 8410c = AVP 16910c] keacutesıbb is pl MaS 1199a) elıforduloacute steyakqt‑ rsquobdquolopaacutest csinaacuteloacuterdquo lopoacute tolvajrsquo determinatiacutev neacutevszoacutei oumlsszeteacutetel ld (160) (161)

(158) steyaṃ ktvā (JB 2441)

lopaacutesACC csinaacutelABS

rsquolopva (szoacute szerint) lopaacutest csinaacutelvarsquo

(159) steyam akārṣīt (ChU 6161)

lopaacutesACC csinaacutelAORIND3SG

rsquolopott (szoacute szerint) lopaacutest csinaacuteltrsquo

(160) ripuacute stenaacute steya-kqd dabhraacutem

csaloacuteNOM tolvajNOM lopaacutes-csinaacuteloacuteNOM jelenteacutektelenseacutegACC

etu (RV 710410c)

megyIMPACT3SG

rsquoA lopaacutest elkoumlvetı csaloacute tolvaj semmisuumlljoumln meg (szoacute szerint jusson jelenteacutektelenseacuteg-

be)rsquo295

(161) suvarṇa-steya-kd vipro (MaS 1199a)

arany-lopaacutes-csinaacuteloacuteNOM brāhmaṇaNOM

rsquoaranyat ellopoacute (szoacute szerint arany lopaacutesaacutet csinaacuteloacute) brāhmaṇarsquo

A steacuteyaṃ kar‑ szerkezet leacutetrejoumltteacutenek az egyszerő igeacutevel szemben veacutelemeacutenyem sze-rint az lehetett az oka hogy az oacuteind nyelvbıl ndash ahogy egyeacutebkeacutent az indoeuroacutepai nyelvek toumlbbseacutegeacutebıl296 ndash igei hasznaacutelataacuteban teljesen eltőnt az alapnyelvi (s)teh2‑ rsquoloprsquo (VIA 448 EWAia II 759 LIV 616) folytataacutesa (stā‑) A gyoumlknek csupaacuten nomen agentisi derivaacutetumai (stenaacute- eacutes (s)tāyuacute- rsquotolvajrsquo) maradtak fenn illetve a stya- imperfectumtıbıl keacutepzett egykori act part impf-a amely a stāyaacutet rsquotitok-ban lopvarsquo adverbiumban lexikalizaacuteloacutedott297 A steacuteya- deverbaacutelis absztrakt fınevet

295 A dabhraacutem ay- szintagma funkcioacuteigeacutes szerkezet amelynek neacutevszoacutei tagja deadjektivaacutelis (vouml

dabhraacute- rsquokicsi jelenteacutektelen silaacutenyrsquo) absztrakt fıneacutev A rsquomegyrsquo jelenteacuteső igeacutekkel alkotott tiacutepusroacutel ld a bevezeteacutesben (37ndash38 o)

296 A latin nyelvben az archaikus kori Duenos-feliraton (CIL I2 4) meacuteg talaacutelkozunk az igeacutevel NE hellip (S)TATOD rsquone lopjon elrsquo (Rix 1985) utaacutena teljesen eltőnik

297 Ezt a folyamatot akaacuter egy bdquototaacutelis szuppletivizmusnakrdquo is tekinthetjuumlk amelynek soraacuten a nyelvbıl eltőnı ige teljes paradigmaacutejaacutet a funkcioacuteigeacutes szerkezet veszi aacutet eacutes toumllti be

121

(vouml VIA 448) a legkeacutezenfekvıbb nomen actionisnak tekinteni (rsquolopaacutes az az ese-meacuteny hogy vki vmit loprsquo)298

A steacuteyaṃ kar‑ szerkezettel kapcsolatban haacuterom teacutenyezıt emelek ki Elıszoumlr is ahogy az maacuter maacuteshol (pl 20 o) is szoacuteba keruumllt gyakran talaacutelkozunk azzal a jelen-seacuteggel hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezet a megfelelı egyszerő igeacutehez keacutepest vonzat-szerkezet‑vaacuteltozaacutest leggyakrabban a valencia csoumlkkeneacuteseacutet mutatja (ld pl Winhart 2005 10 Vincze 2009) Gyakori peacuteldaacuteul hogy a tranzitiacutev egyszerő ige taacutergya a funkcioacuteigeacutes szerkezet mellıl elmarad hiszen a funkcioacuteige szintaktikai eacutertelemben vett taacutergyi argumentum-poziacutecioacutejaacutet a neacutevszoacutei tag maacuter lefoglalja Ezt laacutethatjuk a steacute-yaṃ kar‑ szerkezet Chāndogya‑upaniṣad‑beli (uacutejveacutedikus) elıfordulaacutesakor ahol a steyam akārṣīt kifejezeacutes teljesen grammatikus meacuteg ha az ellopott dolog nincs is megnevezve a mondatban

(162) puruṣaṃ hellip hasta‑ghītam ānayanty

emberACC keacutez‑megfogottACC hozPRSINDACT3PL

apahārṣīt steyam akārṣīt paraśum

elveszAORIND3SG lopaacutesACC csinaacutelAORIND3SG baacuterdACC

asmai tapata~ iti (ChU 6161)

ezDAT heviacutetIMPACT2PL QUOT

rsquoEgy embert hoznak keacutezen fogva (e szavak kiacuteseacutereteacuteben) bdquoRabolt lopaacutest koumlvetett el forroacute-

siacutetsatok fel neki egy baacuterdotrdquorsquo

A tranzitiacutev ige taacutergyaacutenak elmaradaacutesa a funkcioacuteigeacutes szerkezet mellıl termeacuteszetesen nem koumltelezı hiszen az ellopott dolog megjelenhet genitivus obiectivuskeacutent mint ahogy azt a koumlvetkezı ndash igaz nem veacutedikus kori hanem szanszkrit ndash peacuteldaacuteboacutel laacutet-hatjuk

(163) dravyāṇāṃ alpa‑sārāṇāṃ steyaṃ ktvā~

dologPLGEN kis‑eacuterteacutekőPLGEN lopaacutesACC csinaacutelABS

anya‑veśmataḥ (MaS 11164ab)

maacutesik‑haacutezABL

rsquoeacuterteacutektelen dolgokat lopva el maacutesnak a haacutezaacuteboacutelrsquo (szoacute szerint rsquoeacuterteacutektelen dolgoknak az el-

lopaacutesaacutet csinaacutelvarsquo)

Aacuternyalja a helyzetkeacutepet az hogy a fentebbi upaniṣad‑peacuteldaacuteban (162) az apahārṣīt tranzitiacutev egyszerő ige (apa-har- rsquoelvesz rabolrsquo) mellett sem szerepel taacutergy ami azt

298 Baacuter teacuteny hogy eacuterintkezik azzal a bevezeteacutesben emliacutetett tiacutepussal amikor a szerkezet fıneacutevi

tagja valamilyen bdquotett-tiacutepustrdquo nevez meg (pl rsquobőnrsquo rsquohıstettrsquo stb) eacutes amelyneacutel az igeacutet lexikaacutelis je-lenteacutesőnek tarthatjuk (PERFORM ciacutemke) a fınevet pedig belsı taacutergyat megnevezı nomen rei actae-nek A nomen actionisi interpretaacutecioacutet taacutemogatja peacuteldaacuteul a fentebbi (161) peacuteldaacuteban szereplı suvarṇa-steya-kt- oumlsszeteacutetel ahol az elsı oumlsszeteacuteteli tag a steya- gen obiectivusi bıviacutetmeacutenyeacutenek tekintendı rsquoaz arany ellopaacutesarsquo (felbontva suvarṇasya steyaṃ kar-)

122

mutatja hogy itt nem kizaacuteroacutelagosan a funkcioacuteigeacutes szerkezetekre jellemzı sajaacutetos-saacuteggal aacutellunk szemben

Elsısorban a neacutemet szakirodalomban elhataacuteroloacute kriteacuteriumkeacutent szoktaacutek emliacuteteni azt hogy a funkcioacuteigeacutes szerkezetek igei tagja aacuteltalaacuteban nem vaacutelthatoacute ki maacutesik szi-nonim igeacutevel (ld pl Winhart 2005 7) Ez a megaacutellapiacutetaacutes azonban nem minden funkcioacuteigeacutes szerkezetre igaz Ha koumlzoumlttuumlk alcsoportokat aacutelliacutetunk fel akkor azt laacutet-hatjuk hogy csak az idiomatikus egyseacutegekhez koumlzel aacutelloacute tiacutepusban koumltoumltt az igei tag a produktiacutevabb tiacutepusban a csere aacuteltalaacuteban lehetseacuteges (Vincze 2008 290 vouml Langer 2005 196)

Ez jellemzı e peacuteldaacutenaacutel a veacutedikus oacuteind nyelvre is ugyanis egy keacutesıveacutedikus proacutezai szoumlvegben talaacutelunk egy funkcioacuteigeacutes szerkezetet amelyben a car‑ rsquomozog vmit veacute-gez csinaacutelrsquo ige fordul elı az aacuteltalaacutenosabban hasznaacutelt kar‑ ige helyett eacutes amely a koraacutebbroacutel adatolt steacuteyaṃ kar‑ szerkezet szinonimaacutejaacutenak tekinthetı

(164) steyam acārīt (BauŚS 2412)

lopaacutesACC csinaacutelAORINDACT3SG

rsquo(szoacute szerint) lopaacutest csinaacuteltrsquo

Utolsoacute szempontkeacutent vizsgaacuteljuk meg a passzivaacutelaacutes lehetıseacutegeacutet A neacutemet szakiroda-lomban az az aacuteltalaacutenosnak mondhatoacute felfogaacutes hogy a taacutergyesető fıneacutevi tagot tar-talmazoacute funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel a passzivaacutelaacutes lehetıseacutege eacutes ezzel egyuumltt a szer-kezet neacutevszoacutei tagjaacutenak passziacutev mondatbeli alany-szerepe korlaacutetozott baacuter leacuteteznek kiveacutetelek is (ld pl Winhart 2005 9) A hindiacute N+V komplex predikaacutetumoknaacutel ezzel szemben teljesen maacutes a helyzet (ld Mohanan 1997 456ndash459) a passzivaacutelaacutes meg-engedett eacutes produktiacutev eljaacuteraacutes csupaacuten abban van elteacutereacutes hogy a passziacutev mondatban a szerkezet neacutevszoacutei tagja lesz-e az alany (ez a gyakoribb eset) vagy valamilyen maacutes bıviacutetmeacuteny (az utoacutebbi megoldaacutes csak neacutehaacuteny szerkezetre korlaacutetozoacutedik pl yād karnā rsquoemleacutekezikrsquo kṣamā karnā rsquomgbocsaacutetrsquo)299

Adataink vilaacutegosan mutatjaacutek hogy steacuteyaṃ kar‑ szerkezetneacutel (eacutes aacuteltalaacuteban a kar- igeacutevel alkotott funkcioacuteigeacutes szerkezetekneacutel300) az oacuteind nyelv szinteacuten megengedi a

299 A keacutet passzivaacutelaacutesi tiacutepus a hindiacuteben korrelaacutel azzal hogy a szerkezeten beluumll mőkoumldik-e egyez-

teteacutes a fıneacutevi tag eacutes az ige koumlzoumltt (ez a gyakoribb tiacutepus) vagy nem Ld Montaut 2016 148ndash150 A multidimenzionaacutelis felfogaacutest koumlvetı Mohanan 1997 458ndash459 szaacutemaacutera a szerkezet tagjai koumlzti egyezteteacutes azt bizonyiacutetanaacute hogy a neacutevszoacutei tag argumentum-staacutetuszuacute Langer 2005 193 az aacuteltala taacutemasztoacute igeacutesnek nevezett szerkezetekneacutel szinteacuten kriteacuteriumkeacutent hasznaacutelja a passzivaacutelaacutes megengedett voltaacutet megjegyezve hogy ez ndash logikusan ndash csak azoknaacutel a szerkezetekneacutel eacuterveacutenyes amelyekneacutel a fıneacutevi tag formailag az ige taacutergya (ld pl to commit a murder ~ A murder was committed)

300 Laacutesd az alaacutebbi szanszkrit peacuteldaacutekat a kṣatriyeṇa sarvasya~ asya hellip kartavyaṃ parirakṣaṇam (MaS 72)

harcosINS mindenGEN ezGEN csinaacutelandoacuteNOM veacutedelemNOM rsquoA harcosnak mindezt meg kell veacutedenie (szoacute szerint) a harcos aacuteltal mindennek a megveacutedeacutese csinaacutelandoacutersquo

b yasya vacasi tvayā viśvāsaḥ ktas (Hu 19) akiGEN beszeacutedLOC teINS bizalomNOM csinaacutelPASSPTCPPRFNOM

123

passzivaacutelaacutest meacutegpedig olyan moacutedon hogy a fıneacutevi tag toumllti be a passziacutev mondat alanyaacutenak szerepeacutet Laacutesd erre vonatkozoacutelag az alaacutebbi epikus szanszkrit peacuteldaacutet

(165) steyaṃ tvayā ktam idaṃ

lopaacutesNOM teINS csinaacutelPTCPPRFPASSSGNOM ez301

phalāny ādadatā svayam (MBh 12249cd)

gyuumlmoumllcsPLACC elveszPTCPIPFVACTSGINS magad

rsquoLopaacutest koumlvetteacutel el azzal hogy elvetted a gyuumlmoumllcsoumlket magadrsquo (szoacute szerint rsquolopaacutes csinaacutel-

tatott aacuteltaladhelliprsquo)

rsquoakinek a beszeacutedeacuteben megbiacuteztaacutel (szoacute szerint) akinek a beszeacutedeacutebe aacuteltalad bizalom csinaacuteltatottrsquo

c adatta~-ādānam eva~ idaṃ ktaṃ (MBh 122410ab (165) utaacuten) nem_adott-elveveacutesNOM PTCL ez csinaacutelPASSPTCPPRFNOM rsquo(Nekem) oda nem adott dolgokat vettem el (szoacute szerint) az oda nem adott elveveacutese csinaacuteltatottrsquo

301 Az idam eacutertelmezeacutese keacutetfeacutele lehet ezeacutert a fordiacutetaacutesba nem foglaltam bele egyreacuteszt felfoghatoacute uacutegy mint ami referenciaacutelissaacute teszi a szerkezet neacutevszoacutei reacuteszeacutet amellyel egyeztetve ven (rsquoelkoumlvetted ezt a lopaacutestrsquo) de valoacutesziacutenőbbnek tartom azt hogy predikatiacutev aacutellapothataacuterozoacutei funkcioacuteban (rsquobdquoek-keacutentrdquorsquo) eacutertelmezendı amit a magyarban leginkaacutebb az rsquoittrsquo hataacuterozoacuteszoacuteval tudunk visszaadni (ugyan-ezt laacutetjuk az elızı jegyzet c peacuteldaacutejaacutenaacutel is) Az idam ilyen hasznaacutelataacuteroacutel ld Speijer 1886 202

124

II 8 SAacuteRGAṂ KAR-

A saacutergaṃ kar- szerkezet hasonloacutean toumlbb maacutes funkcioacuteigeacutes szerkezethez a veacutedikus korpuszban egyetlen alkalommal egy Indraacutehoz szoacuteloacute himnuszban fordul elı (RV 71811d) A szőkebb szoumlvegkoumlrnyezetben arroacutel van szoacute hogy Indra segiacutet az aacuteltala taacutemogatott kiraacutelynak Sudāsnak legyızni ellenseacutegeit Az alaacutebbi fordiacutetaacutesban a d pā-daacutet egyelıre kihagyom

(166) eacutekaṃ ca yoacute viṃśatiacuteṃ ca śravasy

egyACC eacutes akiNOM huacuteszACC eacutes dicsvaacutegyINS

vaikarṇaacuteyor jaacutenān rjā niacute aacutestaḥ

VaikarṇaDUGEN emberPLACC kiraacutelyNOM le teriacutetAORINDACT3SG

dasmoacute naacute saacutedman niacute śiśāti

hozzaacuteeacutertıNOM mint aacuteldozoacutehelyLOC le metszPRSINDACT3SG

barhiacuteḥ

aacuteldozati_főACC

śraḥ saacutergam akṇod iacutendra

hısNOM ACC csinaacutelPSTACT3SG IndraNOM

eṣām (RV 71811)

ezPLGEN

rsquoA kiraacutely aki a keacutet Vaikarṇa huszonegy embereacutet dicsvaacutegyboacutel leteriacutetette levaacutegja (ıket)

mint a hozzaacuteeacutertı (pap) az aacuteldozoacutehelyen az aacuteldozati fuumlvet [hellip]rsquo

Az elsı probleacutemaacutet amelyre itt csak roumlviden felhiacutevom a figyelmet aneacutelkuumll hogy reacuteszletes magyaraacutezatot adneacutek raacute az jelenti hogy mikoumlzben a sarj‑ ige alapvetıen agentiacutev‑attingens jelenteacuteső eacutes szintaktikailag tranzitiacutev (rsquoelenged elbocsaacutet kibocsaacutet aacuteraszt futni folyni enged vmitrsquo ld Hill 2007 246‒247)302 itt elıforduloacute deverbaacutelis fıneacutevi szaacutermazeacuteka az absztrakt saacuterga‑ nomen actionis az ebbıl koumlzvetlenuumll leve-zethetı rsquoelengedeacutes kibocsaacutetaacutesrsquo jelenteacutessel a gvedaacuteban eacutes aacuteltalaacuteban a veacutedikus nyelvben egyaacuteltalaacuten nem fordul elı csak keacutesıbb meacutegpedig a szoacutetaacuterak tanuacutesaacutega szerint elıszoumlr az epikus szanszkrit nyelvben Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

302 A terminoloacutegiaacuteval kapcsolatban ld ismeacutet Gotō 1987 25ndash29 Kuumlmmel 2000 6ndash7

125

(167) rājamārge gavāṃ madhye goṣṭha‑madhye ca

fıuacutetLOC teheacutenPLGEN koumlzoumltt teheacutenistaacutelloacute‑koumlzeacutepLOC eacutes

dharmiṇaḥ

dharmakoumlvetıPLNOM

na~ upasevanti hellip sargaṃ mūtra‑purīṣayoḥ (MBh 131489)

nem gyakorolPRSINDACT3PL kibocsaacutetaacutesACC vizelet‑szeacutekletDUGEN

rsquoAkik a dharmaacutet koumlvetik nem vizelnek eacutes nem szeacutekelnek fıuacuteton tehenek koumlzoumltt eacutes

teheacutenistaacutelloacutebanrsquo303

Ezzel szemben a gvedaacuteban a saacuterga- fıneacutev olyan jelenteacutessel rendelkezik (ld Kim 2010 87) amely laacutetszoacutelag egy fientiacutev‑inattingens eacutes intranzitiacutev rsquofut folyik aacuteradrsquo igeacutebıl vezethetı le rsquoelfutaacutes folyaacutes aacuteradaacutesrsquo (illetve bizonyos szoumlveghelyeken konk-reacutet jelenteacutessel rsquoaacuteradat sereg stbrsquo)

Ha a saacuterga- fıneacutevnek ezt a szemantikai sajaacutetossaacutegaacutet figyelembe vesszuumlk akkor a fenti szoumlveghelyen (RV 71811d) az az interpretaacutecioacute a valoacutesziacutenőbb hogy az akṇot ige alanya eacutes a deverbaacutelis saacuterga‑ fıneacutev bdquoalanyardquo kuumlloumlnboumlzı az elsı magaacute-nak a tagmondatnak az alanya (śraḥ hellip iacutendra rsquoa hıs Indrarsquo) miacuteg a maacutesodikat az eṣām genitivus subiectivus fejezi ki rsquo(szoacute szerint) a hıs Indra az ı elfutaacutesukataacutera-daacutesukat csinaacuteltaelıideacuteztersquo304 Ebbıl az koumlvetkezik hogy a saacutergaṃ kar‑ funkcioacuteigeacutes szerkezet kauzatiacutev jelenteacutessel rendelkezik eacutes uacutegy tekinthetı mint egyfajta peri-frasztikus causativuma annak a hipotetikus inattingens igeacutenek (rsquoelfut folyikrsquo) amelybıl a saacuterga‑ fıneacutev a veacutedikusban hasznaacutelt jelenteacutessel levezethetı (rsquoa hıs Indra megfutamiacutetotta ıket [szoacute szerint] Indra az ı aacuteradaacutesukatmegfutamodaacutesukat csinaacuteltaokoztarsquo)305

303 Laacutethatjuk hogy az itt ideacutezett reacuteszletben a sarga‑ fıneacutev egy maacutesik ige (upa‑sev‑ rsquogyakorol

veacutegezrsquo) taacutergyakeacutent szerepel eacutes vele szinteacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkot 304 A maacutesik a fentebbiek eacutertelmeacuteben valoacutesziacutenőtlen elkeacutepzeleacutes az lenne hogy az eṣām genitivus

obiectivus eacutes az agentiacutev‑attingens igeacutebıl levezethetı jelenteacuteső saacuterga‑ alanya megegyezik az akṇod ige alanyaacuteval azaz Indraacuteval rsquoIndra az ı megfutamiacutetaacutesukat csinaacuteltarsquo Vouml azonban PW VII 790 sv saacuterga‑ (a 2 jelenteacutes alatt) bdquostragem fecit 71811rdquo

305 Vouml bdquoDer Held Indra machte das Losschieszligen der [feindlichen Voumllker]rdquo (ford Kim 2010 87) A kauzatiacutev jelenteacuteső funkcioacuteigeacutes szerkezetekrıl a bevezeteacutesben elmondottakhoz keacutepest itt annyiban maacutes a helyzet hogy ebben a szerkezetben a saacuterga- fıneacutev nem nomen resultativum hanem nomen actionis csak eacuteppen az igei jelenteacutes amelybıl levezethetı nem agentiacutev-attingens hanem fientiacutev-inattingens

126

A kifejezeacutes azokra a R Hoffmann (1996 204ndash210) aacuteltal taacutergyalt latin kauzatiacutev funkcioacuteigeacutes szerkezetekre emleacutekeztet amelyek egy deverbaacutelis absztrakt fıneacutevbıl eacutes az adferre rsquoodaviszrsquo igeacutebıl aacutellnak Laacutesd a koumlvetkezı peacuteldaacutet

(168) quae generi humano angorem

amelyPLNOMN nemDAT emberiDAT aggoacutedaacutesACC

nequicquam afferunt (Cic Tusc 359)

alaptalanul odaviszPRSINDACT3PL

rsquoamely dolgok ok neacutelkuumll aggasztjaacutek az emberi nemetrsquo (szoacute szerint rsquovisznek aggoacutedaacutestrsquo)306

Hasonloacute latin funkcioacuteigeacutes szerkezeteket a facere rsquocsinaacutelnirsquo igeacutevel is talaacutelunk

(169) exsurge praeco fac populo

felkelIMPACT2SG kikiaacuteltoacuteVOC csinaacutelIMPACT2SG neacutepDAT

audientiam (Pl Poen 11)

hallgataacutesACC

rsquoKelj fel kikiaacuteltoacute eacutes biacuterd hallgataacutesra a neacutepetrsquo

Nem vilaacutegos azonban az hogy miben kuumlloumlnboumlzik a saacutergaṃ kar‑ kauzatiacutev funkcioacute-igeacutes szerkezet a gvedaacuteban gyakori agentiacutev‑attingens tranzitiacutev sarj‑ igeacutetıl hiszen pusztaacuten szintaktikailag a mondatban szereplı śraḥ saacutergam akṇod hellip eṣām ek-vivalensnek tőnik az alaacutebbi egyszerő igeacutes konstrukcioacuteval

(170) śra imān asjat

hısNOM ezPLACC futni_hagyPSTINDACT3SG

Egyelıre nem tudok vaacutelaszt adni arra a keacuterdeacutesre hogy a keacutet variaacutens (ti sarj‑ vs saacutergaṃ kar‑) jelenteacuteseacuteben is megegyezett-e vagy koumlzoumlttuumlk valamilyen szaacutemunkra maacuter nem eacuterzeacutekelhetı jelenteacutesbeli elteacutereacutes volt Nem tudjuk megaacutellapiacutetani van-e je-lentıseacutege peacuteldaacuteul annak hogy a gvedaacuteban az egyszerő sarj- ige sosem vesz maga melleacute taacutergyi bıviacutetmeacutenykeacutent rsquoellenseacuteg ellenseacuteges toumlrzsrsquo vagy hasonloacute jelenteacuteső fı-nevet (a reacuteszletben szereplı eṣām genitivus subiectivus ugyanis az andashb pādaacutekban emliacutetett ellenseacutegekre utal vissza)

306 A sor Eur Hyps frg 7574 Nauck fordiacutetaacutesa a kaˆ tpoundd yencqontai brotohellip

eacutes ezPLACC aggoacutedikPRSMED3PL halandoacutePLNOM rsquoeacutes a halandoacutek aggoacutednak ezek miattrsquo

127

II 9 (VI- SAṂ-) ˚Cfrac14TAṂ KAR-

Kiinduloacutepontunk legyen a szerkezet egyetlen veacutedikus elfordulaacutesa RV 9842

(171) yaacutes tasthauacute bhuacutevanāniy aacutemartiyo

raacute akiSGNOMM aacutellPRFIND3SG vilaacutegPLACCN halhatatlanSGNOMM

viacuteśvāni soacutemaḥ paacuteri tniy

mindenPLACCN SzoacutemaSGNOMM koumlruumll azPLACCN

arṣati

folyikPRSIND3SG

kṇvaacuten saṃcɹtaṃ vicɹtam abhiacuteṣṭaya

csinaacutelPTCPIPFVACTSGNOMM koumlteacutesACC oldaacutesACC segiacutetseacutegDAT

iacutenduḥ siṣaktiy uṣaacutesaṃ naacute sriyaḥ (RV 9842)

cseppNOM koumlvetPRS3SG UṣasACC mint SūryaNOM

rsquoSzoacutema a halhatatlan aki a vilaacutegokra felhaacutegott ıket mind koumlrbefolyja koumltve eacutes oldva (szoacute

szerint koumlteacutest eacutes oldaacutest csinaacutelva) segiacutetseacuteguumll a csepp koumlveti (ıket) mikeacutent Uṣast (a Hajnalt)

Sūrya (a Nap)rsquo

Az tőnik legvaloacutesziacutenőbbnek hogy itt a kar- igeacutevel szintagmaacutet alkotoacute mindkeacutet neacutev-szoacutet absztrakt nomen actioniskeacutent kell eacutertelmeznuumlnk307 A saṃcʴt- rsquokoumlteacutesrsquo eacutes vicʴt- rsquooldaacutesrsquo fınevek (a saacuteṃ ill viacute cart- igeacutebıl308) a kar- igeacutevel funkcioacuteigeacutes szerkezetet alkotnak A saṃcʴt- fıneacutev a veacutedikus nyelvben hapax legomenon a vicʴt- elıfordul ugyan maacuteshol de sing acc-ban csak itt309 A funkcioacuteigeacutes eacutertelmezeacutest koumlveti toumlbbek koumlzoumltt Geldner fordiacutetaacutesa is aki szinonim egyszerő igeacutekkel fordiacutetja a kifejezeacutest bdquoin-dem er bindet und loumlsetrdquo (Geldner 1951 III 77) Geldner a vonatkozoacute jegyzetben azt is megaacutellapiacutetja hogy nem teljesen vilaacutegos a kifejezeacutesnek pontosan mi az eacutertelme Neacutezzuumlk meg most a funkcioacuteigeacutes szerkezetek (vicʴtaṃ kar- saṃcʴtaṃ kar-) eacutes a deverbaacutelis fınevek keacutepzeacuteseacutenek alapjaacutet jelentı baacutezisigeacutek (viacute cart- saacuteṃ cart-) kap-csolataacutet A keacutet ige legfontosabb szintaktikai tulajdonsaacutega hogy mindkettı tranzitiacutev Veacutedikus elıfordulaacutesaik azt mutatjaacutek hogy taacutergyi bıviacutetmeacutenyuumlk koumltelezı vonzat

307 Vouml Scarlata 1999 125 (bdquowohl Nactrdquo fordiacutetaacutesa bdquoindem er zum Beistand bald Verknuumlpfung

bald Losloumlsung bewirktrdquo) Scarlata oacutevatosan foumllveti azt a lehetıseacuteget is hogy a keacutet szoacute esetleg no-men agentisi jelenteacuteső (vouml a koumlvetkezı jegyzetben ideacutezett AVP-szoumlveghelyet ahol a vict- biztosan nomen agentis) igaz ekkor az sem lenne vilaacutegos hogy kire utalnak

308 A cart- ige ahogy fentebb (183 jz) laacutethattuk a moc- szinonimaacuteja A most vizsgaacutelt peacuteldaacuteval ellenteacutetben azonban a vimuacutec- fıneacutev a veacutedikus nyelvben nem fordul elı funkcioacuteigeacutes szerkezetben a kar- igeacutevel A victo hi santi AVP 1704c = 193310c ~ vimuacuteco hiacute santi AVŚ 61123c mantravari-aacutensokban a fınevek nomen agentisi jelenteacutesben szerepelnek Vouml Kulikov 2012 91 eacutes n 207

309 A vicɹtam ezen kiacutevuumll meacuteg infinitivusi hasznaacutelattal is adatolt de ez a dolgozat teacutemaacuteja szem-pontjaacuteboacutel valoacutejaacuteban irrelevaacutens Laacutesd peacuteldaacuteul

a tuvaacuteṃ pśān vicɹtam vettha saacutervān (AVŚ 61171d) teNOM koumlteleacutekPLACC kioldINF tudPRFIND2SG mindPLACC rsquoTe az oumlsszes koumlteleacuteket ki tudod oldanirsquo (vouml AVŚ 61192c AVP 16508c)

128

nem hagyhatoacute el (ld pl (172)) vagy ha laacutetszoacutelag meacutegis elmarad akkor a kontex-tusboacutel egyeacutertelmően kiegeacutesziacutethetı odaeacuterthetı Iacutegy peacuteldaacuteul (173)-ban a laacutetszoacutelag taacutergyatlan ige melleacute vagy a megelızı stroacutefaacuteboacutel (7a) kell odaeacutertenuumlnk az īm neacutevmaacutest (ld pl Geldner 1951 I 89 bdquojedem der (ihn) entbindetrdquo) vagy az ugyanabban a pādaacuteban talaacutelhatoacute t szoacutet kell kettıs funkcioacuteban felfognunk egyreacuteszt mint a śa-panta[ḥ] participium taacutergya maacutesreacuteszt mint az igei aacutelliacutetmaacuteny taacutergya (ezt keacutepviseli pl E Dōyama [Witzel (szerk) 2007 126] bdquowelche (naumlmlich) die tas aufknoten (sie) pflegendrdquo)

(172) viacute pśam madhyamaacuteṃ cta (RV 12521b)

le koumlteleacutekACC koumlzeacutepsıACC oldIMP2SG

rsquoOldjad le a koumlzeacutepsı koumlteleacuteketrsquo

(173) viacute yeacute ctaacutentiy t

le akiPLNOMM oldPRSIND3PL taPLACC

saacutepanta (RV 1678a)

tisztelPTCPIPFVACTPLNOMM

rsquoaki a taacutekat tisztelve leoldja (azt vagy ıket)rsquo

AVŚ 933-ban a d pādaacuteban nincs taacutergya a viacute ctāmasi igeacutenek de feltehetıleg a b pāda granthn (-ṃś) fıneveacutet kell ide is eacutertenuumlnk mint ahogy a c pāda elliptikus (igei aacutelliacutetmaacutenyt nem tartalmazoacute) hasonlataacuteban is megtalaacuteljuk ennek a szoacutenak a megfele-lıjeacutet (paacuterūṃṣi)

(174) yayāma saacuteṃ babarha

oda huacutezPRFIND3SG oumlssze illesztPRFIND3SG

granthṃś cakāra te dḍhn

csomoacutePLACC teszPRFIND3SG teGEN szilaacuterdPLACC

paacuterūṃṣi vidvṃ chaacutestā~ ivaacute

iacutezuumlletPLACC hozzaacuteeacutertıSGNOM meacuteszaacuterosaacuteldozoacutepapSGNOM mint

iacutendreṇa viacute ctāmasi (AVŚ 933)

IndraINS el oldPRSIND1PL

rsquo(Az eacutepiacutetı) oumlsszehuacutezta oumlsszeillesztette szilaacuterddaacute tette csomoacuteidat mint egy hozzaacuteeacutertı

meacuteszaacuteros (aacuteldozoacutepap) az iacutezuumlleteket uacutegy oldjuk meg (azokat) Indra aacuteltalrsquo310

Ezzel a koumltelezıen tranzitiacutev igeacutevel szemben a funkcioacuteigeacutes szerkezet mint oly sok maacutes esetben valenciaelteacutereacutest mutat ti mellette nem szuumlkseacuteges (genitivus obiecti-vuskeacutent vagy determinatiacutev oumlsszeteacuteteli elıtagkeacutent) megjeleniacuteteni azt az oumlsszetevıt amelyik az egyszerő ige mellett taacutergykeacutent szerepelne Uacutegy gondolom lehetseacuteges

310 A maacutesik lehetıseacuteg az hogy a paacuterūṃṣi szoacutet a hasonlaton kiacutevuumll (metaforikusan az eacutepuumlletre

vonatkoztatva) eacutertelmezzuumlk eacutes akkor ez a szoacute lesz a viacute ctāmasi taacutergya Laacutesd pl M Bloomfield (1897) fordiacutetaacutesaacutet bdquoSkilfully as the priest who butchers (the sacrificial animal) do we with Indrarsquos aid disjoint thy limbsrdquo

129

hogy a vizsgaacutelt szoumlveghelyen eacuteppen ez adja meg a funkcioacuteigeacutes szerkezet hasznaacutela-taacutenak az okaacutet Segiacutetseacutegeacutevel ugyanis szaacutendeacutekoltan toumlbbeacutertelmő aacuteltalaacutenosabb meg-fogalmazaacutesra nyiacutelik moacuted a kifejezeacutes nem szőkiacuteti le a Szoacutema aacuteltal feloldottak eacutes megkoumltoumlzoumlttek koumlreacutet a versszakban emliacutetett akaacutermely szereplıre hanem taacutegabb aacutel-talaacutenosabb interpretaacutecioacute lehetıseacutegeacutet hagyja meg

130

II 10 SALALŪfrac14KAṂ KAR-

RV 33017c-ben szinteacuten talaacutelunk egy olyan szoacutet amellyel kapcsolatban felvetıd-het hogy a kar- igeacutevel alkot taacutergyas szintagmaacutet esetlegesen funkcioacuteigeacutes szerkeze-tet Mivel azonban a szoacute jelenteacutese meglehetısen homaacutelyos ndash elsısorban azeacutert mert hapax legomenon ndash reaacutelis alternatiacutevakeacutent kell szaacutemolnunk azzal hogy a szoacute nem is fıneacutev hanem valamilyen maacutes szoacutefaji csoportba tartozik Az alaacutebbi fordiacutetaacutesban a keacuterdeacuteses szavakat egyelıre kihagyom

(175) uacuted vha raacutekṣaḥ sahaacutemūlam indra

fel raacutentIMPACT2SG deacutemonACC gyoumlkeacuterrel_egyuumlttiACC IndraVOC

vśc maacutedhyam praacutetiy aacutegraṃ

szeacutetvaacutegIMPACT2SG koumlzeacutepACC PREV hegyACC

śṇīhi

szeacutetzuacutezIMPACT2SG

kvataḥ salalkaṃ cakartha

PREP milyen_hosszuacuteABL csinaacutelPRFACT2SG

brahmadviacuteṣe taacutepuṣiṃ hetiacutem asya (RV 33017)

imaacutet_győloumllıDAT izzoacuteACC fegyverACC dobIMPACT2SG

rsquoOacute Indra irtsd ki a deacutemont gyoumlkerestuumll vaacutegd szeacutet a koumlzepeacutet zuacutezd szeacutet a hegyeacutet Mily

sokaacuteig [salalkaṃ cakartha] Hajiacutetsd izzoacute fegyveredet az ima győloumllıjeacuterersquo

Mayrhofer (EWAia II 712 KEWA III 448) a vitatott etimoloacutegiaacutejuacute szoacute eacutertelmezeacute-seacuteben Pischel (PischelndashGeldner 1901 204ndash205) magyaraacutezataacutet tartja a legvaloacutesziacute-nőbbnek aki a fıneacutevnek rsquoelneacutezeacutes tuumlrelem kiacutemeacuteletrsquo jelenteacutest tulajdoniacutet a szintag-maacutet pedig iacutegy fordiacutetja bdquowie lange hast du schon Nachsicht geuumlbtrdquo azaz rsquomily sokaacute gyakoroltaacutel tuumlrelmetrsquo (ezt az eacutertelmezeacutest koumlveti Geldner 1951 I 365 fordiacutetaacutesa is de a bdquoNachsichtrdquo szoacute utaacuten keacuterdıjelet tesz) Eszerint a szintagma funkcioacuteigeacutes szer-kezet lehetne311

Maacutes magyaraacutezoacutek a szoacutet a sar- rsquofut elfut sietrsquo igegyoumlkkel proacutebaacuteljaacutek kapcsolatba hozni Ebbe a koumlrbe tartozik peacuteldaacuteul a peacutetervaacuteri szanszkrit szoacutetaacuter (PW VII 838 koumlveti MW 1189) amely bdquomuumlssiges Umherschweifenrdquo azaz rsquoceacuteltalan koacuteborlaacutesrsquo nomen actionisi jelenteacutest ad meg (vouml bdquoaimless wanderingrdquo MW 1189) Ez esetben szinteacuten funkcioacuteigeacutes szerkezetre gyanakodhatnaacutenk (rsquokoacuteborlaacutest csinaacutelrsquo azaz rsquokoacute-borol ceacuteltalanul jaacuterkaacutelrsquo) Mindkeacutet eddig emliacutetett interpretaacutecioacutet a stroacutefa imperativusi felszoacuteliacutetaacutesai feacutenyeacuteben kell eacutertelmeznuumlnk a beszeacutelı keacuteri Indraacutet hogy pusztiacutetsa el a

311 Megjegyzem hogy Pischel magyaraacutezata elsısorban kontextuaacutelis indiacutettataacutesuacute eacutes baacuter keacutetseacutegte-

lenuumll beleillik a stroacutefaacuteba nem is keacutenyszeriacutetı erejő Az etimoloacutegiai indoklaacutes sem tuacutelsaacutegosan meg-gyızı Pischel ugyanis paacuterhuzamkeacutent csak egy praacutekrit salalī- szoacutera tud hivatkozni amelynek jelen-teacutese rsquotisztelet ragaszkodaacutes hőseacuteg odaadaacutesrsquo Ez viszonylag taacutevol aacutell a salalka- aacuteltala felteacutetelezett eacutertelmeacutetıl

131

deacutemont eacutes mintegy felhiacutevja a figyelmeacutet arra hogy ezt maacuter reacutegen meg kellett volna tennie de ehelyett tuumlrelmes volt vele eacutes teacutetlenuumll neacutezte kaacuterteacutekony teveacutekenykedeacuteseacutet

A szoacute felteacutetelezhetı morfoloacutegiai feleacutepiacuteteacutese azonban ellentmondani laacutetszik a no-men actionis-i eacutertelmezeacutesnek A veacutedikus nyelv -ka-keacutepzıvel alkotott neacutevszoacutei ugyan-is amennyiben etimoloacutegiaacutejuk tiszta cselekvıt neveznek meg (Ai Gr II2 498ndash499) pl jāgarka- RV+ rsquoeacuteberrsquo (vouml jar- rsquofeleacutebredrsquo) dandaśka- YVm+ rsquoharapoacutesrsquo (vouml daṃś- rsquoharaprsquo) yāyajka- ŚB+ rsquoszorgalmasan aacuteldozoacutersquo (vouml yaj- rsquoaacuteldozrsquo) Mivel ezek a szavak fıkeacutent reduplikaacutelt igetoumlvet tartalmaznak312 felvetıdoumltt hogy ere-detileg a salalka- szoacutenaacutel is ezzel a morfoloacutegiai mővelettel aacutellunk szemben salal˚ lt sal-sal˚ (vouml Grassmann 1955 1491313) A sal- eszerint az interpretaacutecioacute szerint a sar- rsquofut elfut sietrsquo gyoumlk (EWAia II 705ndash706) dialektaacutelis vaacuteltozata lenne Az ‑ka-keacutepzı jelenleacuteteacutebıl tehaacutet arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy a salalka- szoacute nem no-men actionis Valoacutesziacutenőbb talaacuten egy melleacutekneacutev vagy egy belıle keacutepzett adverbium felteacutetelezeacutese Ez az interpretaacutecioacute sem uacutejkelető hiszen Yāska Niruktaacutejaacuteig vezethetı vissza (Nir 63 [ideacutezi Sāyaṇa comm ad loc is] a modern eacutertelmezık koumlzuumll ld Grassmann 1996 1491 bdquozerflossen oder umherschweifendrdquo azaz rsquoszeacutetfolyt vagy koacuteborloacutersquo Ai GrI Nachtr 121 bdquoumherschweifendrdquo)

Ha melleacutekneacutevkeacutent eacutertelmezzuumlk a szoacutet akkor az a pāda raacutekṣaḥ fıneveacutet314 eacuterthet-juumlk melleacuteje315 vagyis a kar- ige kettıs accusativusi szerkeszteacutessel faktitiacutev kopula-keacutent aacutellhatna rsquomily sokaacuteig tetted ıt koacuteborloacutevaacutersquo azaz rsquomily sokaacuteig hagytad hogy ide-oda koacuteboroljonrsquo316 A szoacutet adverbiumkeacutent is felfoghatjuk ekkor a kar- inattin-gens eacutertelmet kap317 rsquomily sokaacute cselekedteacutelteveacutekenykedteacutel ceacuteltalanul koacuteborolvarsquo Akaacutermelyiket vaacutelasztjuk is e keacutet eacutertelmezeacutes koumlzuumll annyi biztosan kijelenthetı hogy a szintagmaacutet nem tekinthetjuumlk funkcioacuteigeacutes szerkezetnek

312 A reduplikaacutecioacute toumlbbnyire intenziacutevumi jelenteacutessel paacuterosul (energikusan vagy ismeacutetlıdı jelleg-

gel cselekvı szemeacutely) A nem reduplikaacutelt -ka-keacutepzıs neacutevszoacutek nem vezethetık vissza igei eredetre etimoloacutegiaacutejuk is sokszor teljesen homaacutelyos (vouml Ai Gr II2 498 keacuterdıjellel emliacutetve a salalka-t is)

313 Ugyaniacutegy maacuter Nir 63 sarter abhyastāt rsquoa s- gyoumlkbıl reduplikaacutecioacutevalrsquo Hopkins 1893 32 elveti a reduplikaacutecioacute felteacutetelezeacuteseacutet

314 Esetleg a raacutekoumlvetkezı d pāda brahmadviacuteṣ- szavaacutet 315 Erre laacutetszik utalni szoacutetaacuteraacuteban Grassmann 1996 1491 is baacuter RV-fordiacutetaacutesaacuteban maacutes megoldaacutest

vaacutelaszt bdquoWie weit bist du umhergeschweift vergeblichrdquo (Grassmann 1876 78) ami feltehetıleg egy PW-feacutele (ld fentebb) nomen actionis-felfogaacuteson alapszik

316 Vouml JamisonndashBrereton 2014 I 507 bdquoHow far have you sent it scootingrdquo

317 Errıl a lehetseacuteges agentiacutev-inattingens szintaktikailag intranzitiacutev hasznaacutelatroacutel ld 91 jz

133

BIBLIOGRAacuteFIA

ROumlVIDIacuteTEacuteSEK

Ai Gr Ia [Jakob Wackernagel ndash] Albert Debrunner Altindische Grammatik Bd Ia Nachtraumlge zu Band I Goumlttingen 1957 Vandenhoeck amp Ruprecht

Ai Gr II1 Jakob Wackernagel Altindische Grammatik Bd II 1 Einleitung zur Wortlehre No-minalkomposition Goumlttingen 1905 Vandenhoeck amp Ruprecht

Ai Gr II2 [Jakob Wackernagel ndash] Albert Debrunner Altindische Grammatik Bd II 2 Die No-minalsuffixe Goumlttingen 1954 Vandenhoeck amp Ruprecht

Ai Wb Christian Bartholomae Altiranisches Woumlrterbuch Strassburg 1904 K J Truumlbner CDIAL Ralph L Turner A Comparative Dictionary of the Indo-Aryan Languages London 1966

Oxford University Press CII ld Mirashi (ed) 1963 EDHIL Alwin Kloekhorst Etymological Dictionary of the Hittite Inherited Lexicon LeidenndashBos-

ton 2008 Brill Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series 5 EWAia Manfred Mayrhofer Etymologisches Woumlrterbuch des Altindoarischen Bd 1ndash3 Heidel-

berg 1992ndash2001 Winter GED Robert Beekes Etymological Dictionary of Greek With the assistance of Lucien van Beek

Vol 1ndash2 LeidenndashBoston 2009 Brill Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series 101ndash2

IEW Julius Pokorny Indogermanisches etymologisches Woumlrterbuch Bd 1ndash2 4 Aufl TuumlbingenndashBasel 2002 Francke

KEWA Manfred Mayrhofer Kurzgefaszligtes etymologisches Woumlrterbuch des Altindischen A Concise Etymological Sanskrit Dictionary Bd 1ndash4 Heidelberg 1956ndash1980 Winter

LIV Helmut Rix et al (Hrsg) Lexikon der indogermanischen Verben (LIV) 2 erw und verbess Aufl Wiesbaden 2001 Reichert

LIVAdd Martin Joachim Kuumlmmel Addenda und Corrigenda zu LIV2 httpwwworiindufauni-jenadeiskvomediaindogermanistikKC3BCmmel_liv2_addpdf (letoumlltve 2015 12 28)

MW Monier Monier-Williams A SanskritndashEnglish Dictionary New ed with the collaboration of E Leumann and C Cappeller Reprint Delhi 1999 Motilal Banarsidass (1st publ 1899)

NyKk Greacutetsy Laacuteszloacute ndash Kovalovszky Mikloacutes (szerk) Nyelvmővelı keacutezikoumlnyv 1ndash2 koumlt Budapest 1985 Akadeacutemiai Kiadoacute

PW Otto Boumlhtlingk ndash Rudolf Roth Sanskrit-Woumlrterbuch Bd 1ndash7 St Petersburg 1855ndash1875 Kai-serliche Akademie der Wissenschaften

VIA Chlodwig H Werba Verba Indoarica Die primaumlren und sekundaumlren Wurzeln der Sanskrit-Sprache Pars I Radices primariae Wien 1997 Verlag der Oumlsterreichischen Akademie der Wis-senschaften

VWC Vaidika‑padānukrama‑kośaḥ A Vedic Word Concordance Ed by Vishva Bandhu Shastri in collaboration with R Bhim Dev and A Nath LahorendashHoshiarpur 1935ndash1965 21973ndash Vish-veshvaranand Vedic Research Institute [Section I Samhitas (6 parts) 1942ndash63 19762 Section II Brahmanas (2 parts) 1935ndash36 19732 Section III Upanisads (2 parts) 1945 19772 Section IV Vedanga-sūtras (4 parts) 1958ndash61 Section V Consolidated indices to vols IndashIV (2 parts) 1964ndash65]

134

HIVATKOZAacuteSOK

Adams Douglas Q 1999 A Dictionary of Tocharian B AmsterdamndashAtalanta Rodopi Leiden Studies in Indo-European 10

Ahadi Shahram 2001 Verbergaumlnzungen und zusammengesetzte Verben im Persischen Eine va-lenztheoretische Analyse Wiesbaden Reichert IranndashTuran 3

Amano Kyoko 2009 Maitrāyaṇī Saṁhitā IndashII Uumlbersetzung der Prosapartien mit Kommentar zur Lexik und Syntax der aumllteren vedischen Prosa Bremen Hempen Verlag Muumlnchner Forschun-gen zur historischen Sprachwissenschaft 9

Amberber Mengistu ndash Brett Baker ndash Mark Harvey (eds) 2010 Complex Predicates Cross-linguis-tic Perspectives on Event Structure Cambridge Cambridge University Press

Apte Vaman Shivram 1957‒1959 A Practical Sanskrit-English Dictionary Rev and enlarged ed Vol 1‒3 Poona Prasad Prakashan

Arnold E Vernon 1905 Vedic Metre in Its Historical Development Cambridge Cambridge Univer-sity Press

Bahl Kali Charan 1974ndash1979 Studies in the Semantic Structure of Hindi Vol 1ndash2 Synonymous Nouns and Adjectives with karanā With the assistance of Richard A Williams Delhi MotilalndashManohar

Bakshi Mukunda Jha (ed) 1984 Śrautasūtra of Lāṭyāyana (Ending with Agniṣṭoma Chapter) Ed with an original commentary called Saralā and notes by M J Bakshi 2nd ed Varanasi Chau-khambha Sanskrit Sansthan

Balles Irene 2006 Die altindische Cvi-Konstruktion Form Funktion Ursprung Bremen Hempen mdash 2009 Lang rund und krumm zu einigen indogermanischen Zusammenbildungen Die Sprache

48 [= Robert Nedoma ndash David Stifter (Hrsg) h2nr Festschrift fuumlr Heiner Eichner] 20ndash26 B Kovaacutecs Maacuteria 1999 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek a jogi szaknyelvben Magyar Nyelvır 123 388ndash394 van Beek Lucien 2011 Vowel assimilations in Greek the evidence reconsidered In Thomas Krisch

et al (Hrsg) Indogermanistik und Linguistik im Dialog Akten der XIII Fachtagung der Indo-germanischen Gesellschaft vom 21 bis 27 September 2008 in Salzburg Wiesbaden Reichert 49ndash58

Bloomfield Maurice 1896 Contributions to the interpretation of the Veda Journal of the American Oriental Society 16 1ndash42

mdash 1897 The Hymns of the Atharva-Veda Together with Extracts from the Ritual Books and the Commentaries Transl by M Bloomfield Oxford Clarendon The Sacred Books of the East 42

Booij Geert 2007 The Grammar of Words An Introduction to Linguistic Morphology 2nd ed Oxford Oxford University Press

mdash 2009 A constructional analysis of quasi-incorporation in Dutch Gengo Kenkyu 135 5ndash28 Borik Olga ndash Berit Gehrke (eds) 2015 The Syntax and Semantics of Pseudo-Incorporation Lei-

den Brill Syntax and Semantics 40 Bowern Claire 2008 The diachrony of complex predicates Diachronica 25 161ndash185 Brinton Laurel J ndash Minoji Akimoto 1999 Introduction In Brintonndash Akimoto (eds) 1999 1ndash20 Brinton Laurel J ndash Minoji Akimoto (eds) 1999 Collocational and Idiomatic Aspects of Composite

Predicates in the History of English AmsterdamndashPhiladelphia John Benjamins Brugmann Karl 1897ndash1916 Grundriss der vergleichenden Grammatik der indogermanischen

Sprachen 2 Bearb Bd 1ndash2 Strassburg K J Truumlbner (I 1897 II1ndash3 1906 1911 1916) Burrow Thomas 1959 [Review of Renou 1958] Journal of the American Oriental Society 79 287ndash289 Burton-Page John 1957 Compound and Conjunct Verbs in Hindi Bulletin of the School of Oriental

and African Studies 19 469ndash478 Butt Miriam 2003 The light verb jungle Harvard Working Papers in Linguistics 9 1ndash49 mdash 2010 The light verb jungle still hacking away In AmberberndashBakerndashHarvey (eds) 2010 48ndash78 Butt Miriam ndash Aditi Lahiri 2013 Diachronic pertinacity of light verbs Lingua 135 7ndash29

135

Cardona George 2007 Sanskrit In George Cardona ndash Dhanesh Jain (eds) The Indo‑Aryan Lan-guages LondonndashNew York Routledge 104ndash160 Routledge Language Family Series

Casaretto Antje 2010 Syntax und Wortarten der Lokalpartikeln des gveda VI praacuteti International Journal of Diachronic Linguistics and Linguistic Reconstruction 7 1‒53

Ciancaglini Claudia A 2011 The formation of the periphrastic verbs in Persian and neighbouring languages In Mauro Maggi ndash Paola Orsatti (eds) The Persian Language in History Wiesbaden Reichert 3ndash21

Dahl Eystein 2010 Time Tense and Aspect in Early Vedic Grammar Exploring Inflectional Se-mantics in the Rigveda Leiden Brill Brillrsquos Studies in Indo-European Languages amp Linguis-tics 5

Datta Bhagavad (ed) 1924 Ātharvaṇa jyotiṣam or the Vedāṅga jyotiṣa of the Atharva Veda La-hore Motilal Banarsidass The Punjab Sanskrit Series 6

Dayal Veneeta 2011 Hindi pseudo-incorporation Natural Language and Linguistic Theory 29 123ndash167

mdash 2015 Incorporation morpho-syntactic vs semantic considerations In BorikndashGehrke (eds) 2015 47ndash87

Delbruumlck Berthold 1888 Altindische Syntax Halle Verlag der Buchhandlung des Waisenhauses Deacuter Csilla Ilona 2008 Grammatikalizaacutecioacute Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute Nyelvtudomaacutenyi Eacuterteke-

zeacutesek 158 Dobos Csilla 2001 A funkcioacuteigeacutes szerkezetek vizsgaacutelata (kuumlloumlnoumls tekintettel az orosz jogi szaknyelv-

re) Doktori (PhD) disszertaacutecioacute Debreceni Egyetem Eckardt Regine 2002 Semantic change in grammaticalization In Graham Katz ndash Sabine Reinhard

ndash Philip Reuter (eds) Sinn amp Bedeutung VI Proceedings of the Sixth Annual Meeting of the Gesellschaft fuumlr Semantik October 8ndash10 2001 Osnabruumlck Institute of Cognitive Science 53ndash67

Eacute Kiss Katalin 1999 Mondattan In Eacute Kiss Katalin ndash Kiefer Ferenc ndash Siptaacuter Peacuteter Uacutej magyar nyelv-tan Budapest Osiris 15ndash184

Elizarenkova Tatyana Y 1995 Language and Style of the Vedic Ṛṣis Albany State University of New York Press SUNY Series in Hindu Studies

mdash 1999 Rigveda Vol 1ndash3 Moskva Nauka Etter Annemarie 1985 Die Fragesaumltze im gveda BerlinndashNew York De Gruyter Farkas Donka F ndash Henrieumltte de Swart 2003 The Semantics of Incorporation From Argument Struc-

ture to Discourse Transparency Stanford CSLI Stanford Monographs in Linguistics Fraenkel Ernst 1962ndash1965 Litauisches etymologisches Woumlrterbuch Bd 1ndash2 Heidelberg Winter Gaedicke Carl 1880 Der Accusativ im Veda Breslau Verlag von Wilhelm Koebner Gaeffke Peter 1967 Untersuchungen zur Syntax des Hindi The HaguendashParis Mouton amp Co Garnier Romain 2006 Nouvelles reacuteflexions autour de gr ypoundmaqoj Die Sprache 26 81ndash93 Geldner Karl F 1888 Uumlber das vedische Wort meni In Festgruss an Otto von Boumlhtlingk zum Dok-

tor‑Jubilaumlum 3 Februar 1888 von seinen Freunden Stuttgart Verlag von W Kohlhammer 31ndash33 mdash 1951 Der Rig-Veda Aus dem Sanskrit ins Deutsche uumlbersetzt und mit einem laufenden Kom-

mentar versehen Bd 1ndash3 Cambridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series 33ndash35

Gippert Jost 1999 Neue Wege zur sprachwissenschaftlichen Analyse der vedischen Metrik In Heiner Eichner ndash Hans Christian Luschuumltzky (Hrsg) Compositiones indogermanicae in memo-riam Jochem Schindler Praha Enigma 97ndash125

Gonda Jan 1971 Old Indian LeidenndashKoumlln Brill Handbuch der Orientlistik 2 Abt Indien 1 Bd Die indischen Sprachen 1 Abschnitt

mdash 1975 A critical survey of the publications on the periphrastic future in Sanskrit In Id Selected Studies Vol 3 Leiden Brill 69ndash90

Gotō Toshifumi 1987 Die ldquoI Praumlsensklasserdquo im Vedischen Untersuchung der vollstufigen the-matischen Wurzelpraumlsentia Wien Verlag der Oumlsterreichischen Akademie der Wissenschaften SbOumlAW Phil‑hist Klasse 489

136

mdash 2002 Funktionen des Akkusativs und Rektionsarten des Verbums ndash anhand des Altindoarischen ndash In Heinrich Hettrich ndash Jeong‑Soo Kim (Hrsg) Indogermanische Syntax Fragen und Per-spektiven Wiesbaden Reichert 22ndash42

Grassmann Hermann 1876ndash1877 Rig‑Veda Uumlbersetzt und mit kritischen und erlaumluternden Anmer-kungen versehen von H Grassmann Bd 1ndash2 Leipzig Brockhaus

mdash 1996 Woumlrterbuch zum Rig-Veda 6 uumlberarb und ergaumlnzte Aufl Bearb von Maria Kozianka Wiesbaden Harrasowitz

Griffith Ralph T 1973 The Hymns of the Rʘgveda Ed by J L Shastri New rev ed Delhi Motilal Banarsidass

Griffiths Arlo 2009 The Paippalādasaṃhitā of the Atharvaveda Kāṇḍas 6 and 7 A New Edition with Translation and Commentary Groningen Egbert Forsten Groningen Oriental Studies 22

Grimshaw Jane ndash Armin Mester 1988 Light verbs and θ-marking Linguistic Inquiry 19 205ndash232 Hacker Paul 1961 On the problem of a method for treating the compound and conjunct verbs in

Hindi Bulletin of the School of Oriental and African Studies 24 484ndash516 Hackstein Olav 2002 Uridg CHCC gt CCC Historische Sprachforschung 115 1ndash22 mdash 2012 When words coalesce chunking and morphophonemic extension In H Craig Melchert

(ed) The Indo-European Verb Proceedings of the Conference of the Society for Indo-European Studies Los Angeles 13ndash15 September 2010 Wiesbaden Reichert 87ndash104

Haspelmath Martin 2000 Periphrasis In Geert Booij et al (eds) Morphology A Handbook on Inflection and Word Formation Vol 1 BerlinndashNew York de Gruyter 654ndash664 Handbuumlcher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft 171

Heenen Franccedilois 2006 Le deacutesideacuteratif en veacutedique AmsterdamndashNew York Rodopi Leiden Studies in Indo-European 13

Helbig Gerhard 1984 Probleme der Beschreibung von Funktionsverbgefuumlgen im Deutschen In Id Studien zur deutschen Syntax 2 Bd Leipzig VEB Verlag Enzyklopaumldie 163‒188

Hettrich Heinrich 2002 Das Projekt einer Kasussyntax des Rgveda Der Instrumental In Id (Hrsg) Indogermanische Syntax Fragen und Perspektiven Wiesbaden Reichert 43ndash63

Hill Eugen 2007 Die Aorist‑Praumlsentien des Indoiranischen Untersuchungen zur Morphologie und Semantik einer Praumlsensklasse Bremen Hempen Muumlnchner Forschungen zur historischen Sprach-wissenschaft 7

Hiltunen Risto 1999 Verbal phrases and phrasal verbs in Early Modern English In BrintonndashAki-moto (eds) 1999 133ndash165

Hoffmann Karl 1967 Der Injunktiv im Veda Heidelberg Winter mdash 1976 Aufsaumltze zur Indoiranistik 2 Bd Hrsg von Johanna Narten Wiesbaden Reichert Hoffmann Roland 1996 Funktionsverbgefuumlge im Lateinischen In Alfred Bammesberger ‒ Fried-

rich Heberlein (Hrsg) Akten des VIII Internationalen Kolloquiums zur lateinischen Linguistik Heidelberg Carl Winter 200ndash212

Hook Peter Edwin 1974 The Compound Verb in Hindi Ann Arbor The University of Michigan Center for South and Southeast Asian Studies

Hook Peter Edwin ndash Prashant Pardeshi 2006 Are Vector Verbs Eternal Paper presented at the Eleventh Biennial Symposium Intertheoretical Approaches to Complex Verb Constructions Rice University 16ndash18 March 2006 (a prezentaacutecioacute letoumllthetı a konferencia honlapjaacuteroacutel httpwwwrufriceedu~lingsympPardeshi_paperpdf letoumlltve 2016 01 12)

Hopkins Edward W 1893 Vedic reduplication of nouns and adjectives The American Journal of Philology 14 1ndash40 138

Hopper Paul J ndash Elizabeth Closs Traugott 2003 Grammaticalization 2nd ed Cambridge Cam-bridge University Press

Iglesias-Raacutebade Luis 2001 Composite predicates in Middle English with the verbs nimen and ta-ken Studia Neophilologica 73 143ndash163

137

Ittzeacutes Maacuteteacute 2007 Remarks on the periphrastic constructions with the verb lsquoto make to dorsquo in Sanskrit Greek and Latin In Csaba Dezsı (ed) Indian Languages and Texts Through the Ages Essays of Hungarian Indologists in Honour of Prof Csaba Toumlttoumlssy New Delhi Manohar 1ndash40

mdash 2013 Light verb constructions vs simple verbs in Vedic vimoacutecanaṃ kṇute (RV 33012d) In Danuta Stasik ndash Anna Trynkowska (eds) CEENIS Current Research Series Vol 1 Warszawa Dom Wydawniczy Elipsa 107ndash123

mdash 2015a Funkcioacuteigeacutes szerkezetek a kar- rsquocsinaacutelrsquo igeacutevel a gveda 7 koumlnyveacuteben In Baacuteraacuteny Istvaacuten et al (szerk) Studia Classica Tanulmaacutenyok az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Oacutekortudomaacute-nyi Inteacutezeteacutebıl Budapest ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute 339ndash350

mdash 2015b Light verb constructions in Vedic Manas Studies into Asia and Africa Electronic Jour-nal of the Centre for Eastern Languages and Cultures Sofia University bdquoSt Kliment Ohridskirdquo Issue 22015 Tradition and Modernity in Indian Culture httpmanasbgentradition-and-mo-dernity-indian-culturelight-verb-constructions-vedic (letoumlltve 2016 februaacuter 22)

mdash 2015c The interpretation of praacuteti hellip mucāte in gveda 102711c Indo-Iranian Journal 58 203ndash215

Jamison Stephanie W 1983 Function and Form in the -aacuteya-Formations of the Rig Veda and Athar-va Veda Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht

mdash 1996 Vedic meniacute Avestan maēni and the power of thwarted exchange Studien zur Indologie und Iranistik 20 [= Veda-vyākaraṇa-vyākhyāna Fs Paul Thieme] 187ndash203

Jamison Stephanie W ndash Joel P Brereton 2014 The Rigveda The Earliest Religious Poetry of India Transl by S W Jamison ndash J P Brereton Vol 1ndash3 New York Oxford University Press South Asia Research

Janda Michael 2000 Eleusis Das indogermanische Erbe der Mysterien Innsbruck Institut fuumlr Sprachwissenschaft Innsbrucker Beitraumlge zur Sprachwissenschaft 96

mdash 2005 Elysion Enstehung und Entwicklung der griechischen Religion Innsbruck Institut fuumlr Sprachen und Literaturen Innsbrucker Beitraumlge zur Sprachwissenschaft 119

mdash 2010 bdquoDer Weg nach obenrdquo Fruumlhgriechische Funktionsverbgefuumlge A Greek and Latin from an Indo-European Perspective 3 konferenciaacuten (Bratislava 2010 juacutelius 9) tartott elıadaacutes hand-out-ja

Jasanoff Jay H 2003 Hittite and the Indo‑European Verb Oxford Oxford University Press Kachru Yamuna 2006 Hindi AmsterdamndashPhiladelphia John Benjamins London Oriental and

African Language Library 12 Kamber Alain 2008 Funktionsverbgefuumlge empirisch Eine korpusbasierte Untersuchung zu den

nominalen Praumldikaten des Deutschen Tuumlbingen Max Niemeyer Verlag Germanistische Lin-guistik 281

Kaacutelmaacuten Laacuteszloacute 2006 Mieacutert nem vonzanak a reacutegensek In Uı (szerk) KB 120 ndash A titkos koumltet Nyelveacuteszeti tanulmaacutenyok Baacutenreacuteti Zoltaacuten eacutes Komloacutesy Andraacutes tiszteleteacutere Budapest Tinta Kiadoacute 229ndash246

Kearns Kate 2002 Light Verbs in English Keacutezirat httpciteseerxistpsueduviewdocdownload doi=101113229amprep=rep1amptype=pdf (letoumlltve 2015 12 28)

Keith Arthur Berriedale 1914 The Veda of the Black Yajus School entitled Taittiriya Sanhita Part 2 Kāṇḍas IVndashVII Transl by A B Keith Cambridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series 19

Kellens Jean 1995 Liste du verbe avestique Wiesbaden Reichert Keszler Borbaacutela 1992 A mai magyar nyelv szoacutefaji rendszere In Kozocsa Saacutendor Geacuteza ndash Laczkoacute

Krisztina (szerk) Emleacutekkoumlnyv Raacutecz Endre hetvenedik szuumlleteacutesnapjaacutera Budapest ELTE 131ndash139 mdash 1995 A mai magyar nyelv szoacutefaji rendszerezeacuteseacutenek probleacutemaacutei Magyar Nyelvır 119 293ndash308 Keszler Borbaacutela (szerk) 2000 Magyar grammatika Budapest Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Keydana Goumltz 2003 Infinitive im gveda Habilitationsschrift Goumlttingen mdash 2013 Infinitive im gveda Formen Funktion Diachronie Leiden Brill Brillrsquos Studies in

Indo-European Languages and Linguistics 9

138

Kiefer Ferenc 1990ndash1991 Noun Incorporation in Hungarian Acta Linguistica Hungarica 40 149ndash177 mdash 2003 A keacutetfeacutele igemoacutedosiacutetoacuteroacutel Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 100 177ndash186 mdash 2006 Aspektus eacutes akcioacuteminıseacuteg Kuumlloumlnoumls tekintettel a magyar nyelvre Budapest Akadeacutemiai

Kiadoacute mdash 2007 Jelenteacuteselmeacutelet Budapest Corvina Kiefer Ferenc (szerk) 1992 Strukturaacutelis magyar nyelvtan 1 koumltet Mondattan Budapest Akadeacute-

miai Kiadoacute mdash 2000 Strukturaacutelis magyar nyelvtan 3 koumltet Morfoloacutegia Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute Kiefer Ferenc ndash Ladaacutenyi Maacuteria (2000) Az igekoumltık In Kiefer (szerk) 2000 453ndash518 Kim Jeong‑Soo 2010 Untersuchungen zu altindischen Abstrakta und Adjektiven im Rigveda und

Atharvaveda Die primaumlren a‑Staumlmme und die ana‑Bildungen Bremen Hempen Verlag Muumlnchner Forschungen zur historischen Sprachwissenschaft 10

Knobl Werner 2004 The nonce formation A more-than-momentary look at the Augenblicksbil-dung In Arlo Griffiths ndash Jan E M Houben (eds) The Vedas Texts Language amp Ritual Pro-ceedings of the Third International Vedic Workshop Leiden 2002 Groningen Egbert Forsten 261ndash283 Groningen Oriental Studies 20

Knobloch Johann 1981 Indogermanische Wurzelsemantik Lingua 54 41ndash46 Komloacutesy Andraacutes 1992 Reacutegensek eacutes vonzatok In Kiefer (szerk) 1992 299ndash527 Korn Agnes 2013 Looking for the middle way Voice and transitivity in complex predicates in

Iranian Lingua 135 30ndash55 Kostić Svetislav 1999 Verb Syntagmata in Hindī Structure and Functions Praha Univerzita Kar-

lova v Praze Nakladatelstviacute Karolinum Krause Wolfgang 2014 Altindische und altnordische Kunstpoesie ein Vergleich ihres Sprachstils

In Wolfgang Krause Schriften zur Runologie und Sprachwissenschaft Hrsg von Heinrich Beck et al BerlinndashBoston de Gruyter 502ndash533

Krisch Thomas 1996 Zur Genese und Funktion der altindischen Perfekta mit langem Reduplikati-onsvokal Mit kommentierter Materialsammlung Innsbruck Institut fuumlr Sprachwissenschaft der Universitaumlt Innsbruck Innsbrucker Beitraumlge zur Sprachwissenschaft 87

Kuiper Franciscus B J 1961ndash1962 Remarks on The Avestan Hymn to Mithra Indo-Iranian Jour-nal 5 39ndash60

Kulikov Leonid 2010 Nominal composition noun incorporation and non-finite formations in Sans-krit delimiting the boundaries of the verbal paradigm In Klaus Karttunen (ed) Anantaṁ śās-tram Indological and Linguistic Studies in Honour of Bertil Tikannen [= Studia Orientalia 108] Helsinki Finnish Oriental Society 111ndash131

mdash 2012 The Vedic ‑ya‑presents Passives and intransitivity in Old Indo‑Aryan AmsterdamndashNew York Rodopi Leiden Studies in Indo‑European 19

Kuumlmmel Martin Joachim 1996 Stativ und Passivaorist im Indoiranischen Goumlttingen Vanden-hoeck amp Ruprecht

mdash 2000 Das Perfekt im Indoiranischen Eine Untersuchung der Form und Funktion einer ererbten Kategorie des Verbums und ihrer Weiterentwicklung in den altindoiranischen Sprachen Wies-baden Reichert

Laczkoacute Tibor 2000 Az ige argumentumszerkezeteacutet megırzı fıneacutevkeacutepzeacutes In Kiefer (szerk) 2000 293ndash407

Langer Stefan 2005 A formal specification of support verb constructions In Stefan Langer ndashDaniel Schnorbusch (Hrsg) Semantik im Lexikon Tuumlbingen Guumlnter Narr Verlag 179ndash202 Tuumlbinger Beitraumlge zur Linguistik 479

Lazard Gilbert 1989 Le persan In Ruumldiger Schmitt (Hrsg) Compendium linguarum Iranicarum Wiesbaden Reichert 263ndash293

Lengyel Klaacutera 2000 A segeacutedigeacutek eacutes szaacutermazeacutekaik In Keszler (szerk) 2000 252ndash258 Lubotsky Alexander M 1997 A Rʘgvedic Word Concordance Vol 1ndash2 New Haven American

Oriental Society American Oriental Series 82ndash83

139

mdash 2002 Atharvaveda‑Paippalāda Kāṇḍa Five Text Translation Commentary Cambridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series Opera Minora 4

mdash 2012 Dissimilatory loss of i in Sanskrit In Roman Sukač ndash Ondřej Šefčiacutek (eds) The Sound of Indo-European 2 Papers on Indo-European Phonetics Phonemics and Morphophonemics Muumln-chen LINCOM 177ndash181

Ludwig Alfred 1876ndash1888 Der Rig‑Veda oder die heiligen Hymnen der Bracirchmana Zum ersten Male vollstaumlndig ins Deutsche uumlbersetzt mit Commentar und Einleitung Bd 1ndash6 Prag Tempsky

Macdonell Arthur A 1910 Vedic Grammar Strassburg K J Truumlbner Grundriss der Indo-Ari-schen Philologie und Altertumskunde 14

mdash 1916 A Vedic Grammar for Students Oxford Clarendon Mānušš Leksa et al 1997 Čigānu-latviešu-angḷu etimoloăiskā vārdnīca un latviešu-čigānu vārd-

nīca Rīgā Zvaigzne ABC Masica Colin P 1976 Defining a Linguistic Area South Asia Chicago University of Chicago Press mdash 1991 The Indo-Aryan Languages Cambridge Cambridge University Press Matasović Ranko 2009 Etymological Dictionary of Proto-Celtic LeidenndashBoston Brill Leiden

Indo-European Etymological Dictionary Series 9 Melchert H Craig 1993 Cuneiform Luvian Lexicon Chapel Hill Lexica Anatolica 2 Mirashi Vasudev Vishnu (ed) 1963 Inscriptions of the Vākāṭakas Ootacamund Government Epi-

graphist for India Corpus Inscriptionum Indicarum 5 Mithun Marianne 1984 The evolution of noun incorporation Language 60 847ndash894 Mohanan Tara 1997 Multidimensionality of representation NV complex predicates in Hindi In

Alex Alsina et al (eds) Complex Predicates Stanford CSLI 431‒471 CSLI Lecture Notes 64 Molnaacuter Katalin 1997 Egy rendhagyoacute terminustoumlrteacutenet tanulsaacutegai Magyar Nyelvır 121 93ndash97 Montaut Annie 2004 A Grammar of Hindi Muumlnchen Lincom Europa mdash 2016 Noun-verb complex predicates in Hindi and the rise of non-canonical subjects In Nashndash

Samvelian (eds) 2016 142ndash174 Mylius Klaus 1995 Woumlrterbuch des altindischen Rituals Mit einer Uumlbersicht uumlber das altindische

Opferritual und einem Plan der Opferstaumltte Wichtrach Institut fuumlr Indologie Narten Johanna 1964 Die sigmatischen Aoriste im Veda Wiesbaden Reichert Nash Leacutea ndash Pollet Samvelian (eds) 2016 Approaches to Complex Predicates LeidenndashBoston Brill

Syntax and Semantics 41 Neacutegyesi Maacuteria 2013 Hindiacute nyelvkoumlnyv Wardha Mahatma Gandhi Antarrashtriya Hindi Vishwa-

vidyalaya Normier Rudolf 1980 Nochmals zu sor- Indogermanische Forschungen 85 43ndash80 Oberlies Thomas 2003 A Grammar of Epic Sanskrit BerlinndashNew York de Gruyter mdash 2012 Der Rigveda und seine Religion Berlin Verlag der Weltreligionen Oertel Hanns 1926 The Syntax of Cases in the Narrative and Descriptive Prose of the Brāhmaṇas

Heidelberg Winter Oldenberg Hermann 1912 gveda Textkritische und exegetische Noten Siebentes bis zehntes

Buch Berlin Weidmannsche Buchhandlung Abhandlungen der koumlniglichen Gesellschaft der Wissenschaften zu Goumlttingen Phil‑hist Klasse Neue Folge 133

mdash 1914 Zwei vedische Worte In Festschrift Ernst Windisch zum siebzigsten Geburtstag am 4 September 1914 Dargebracht von Freunden und Schuumllern Leipzig Harrassowitz 116ndash122

OrsquoRyan P Bob 2015 An optimality-theoretic analysis of syntactic absurdity In Evett Kay ndash Tom Peeka (eds) Is It Normal Syntactic and Dystactic Studies Dedicated to Stephen Bashanew on the Occasion of His 60th Brithday Melbourne Iron Hen Press 25ndash39

Paul Pooja 2016 Malayalam ceyy-support and its relation to event and argument structure In NashndashSamvelian (eds) 2016 175ndash211

Pischel Richard ndash Karl F Geldner 1889ndash1901 Vedische Studien Bd 1ndash3 Stuttgart Verlag von W Kohlhammer

140

von Polenz Peter 1987 Funktionsverben Funktionsverbgefuumlge und Verwandtes Vorschlaumlge zur satzsemantischen Lexikographie Zeitschrift fuumlr germanistische Linguistik 15 169ndash189

Poornima Shakthi ndash Robert Painter 2010 Diverging pathways The current status of grammatical-ization of Hindi light verbs In Rajendra Singh (ed) Annual Review of South Asian Languages and Linguistics 2010 BerlinndashNew York De Gruyter Mouton 75ndash103 Trends in Linguistics Studies and Monographs 238

van Pottelberge Jeroen 2001 Verbonominale Konstruktionen Funktionsverbgefuumlge Vom Sinn und Unsinn eines Untersuchungsgegenstandes Heidelberg Winter

mdash 2007 Funktionsverbgefuumlge und verwandte Erscheinungen In Harald Burger et al (eds) Phra-seology An International Handbook of Contemporary Research BerlinndashNew York de Gruyter 436ndash444

Renou Louis 1930 Grammaire sanscrite Vol 1ndash2 Paris Adrien-Maisonneuve mdash 1952 Grammaire de la langue veacutedique Lyon Edition IAC Les langues du monde Seacuterie gram-

maire philologie litteacuterature 9 mdash 1958 Eacutetudes sur le vocabulaire du Ṛgveda Premiegravere Seacuterie Pondicheacutery Institut Franccedilais

drsquoIndologie Publications de lrsquoInstitut Franccedilais drsquoIndologie 5 Rix Helmut 1985 Das letzte Wort der Duenos-Inschrift Muumlnchener Studien zur Sprachwissen-

schaft 46 193ndash220 Roth Rudolf ndash William Dwight Whitney 1856 Atharva Veda Sanhita Bd 1 Text Bern F Duumlmmler Salvi Giampaolo 2005 Some firm points on Latin word order The left periphery In Eacute Kiss Katalin

(ed) Universal Grammar in the Reconstruction of Ancient Languages BerlinndashNew York Mou-ton de Gruyter 429ndash456 Studies in Generative Grammar 83

mdash 2015 Mozgataacutesok eacutes kiemeleacutesek a latinban In Baacuteraacuteny Istvaacuten et al (szerk) Studia Classica Tanulmaacutenyok az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Oacutekortudomaacutenyi Inteacutezeteacutebıl Budapest ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute 369ndash380

Scarlata Salvatore 1999 Die Wurzelkomposita im Rʘgveda Wiesbaden Reichert Schaefer Christiane 1994 Das Intensivum im Vedischen Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht

Historische Sprachforschung Ergaumlnzungsheft 37 Schmitt Ruumldiger 2014 Woumlrterbuch der altpersischen Koumlnigsinschriften Wiesbaden Reichert Schultze-Berndt Eva 2008 What do ldquodordquo verbs do The semantic diversity of generalised action

verbs In Elisabeth Verhoeven et al (eds) Studies on Grammaticalization BerlinndashNew York Mouton de Gruyter 185ndash207 Trends in Linguistics Studies and Monographs 205

Schutzeichel Marc 2014 Indogermanische Funktionsverbgefuumlge Muumlnster Verlagshaus Monsen-stein und Vannerdat Wissenschaftliche Schriften der WWU Muumlnster XII13

Simon Zsolt 2009 Az indoeuroacutepai feacutemneacutev-terminoloacutegia Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 106 227ndash241 Skjaeligrvoslash Prods Oktor 2009 Old Iranian In Gernot Windfuhr (ed) The Iranian Languages

LondonndashNew York Routledge 43ndash195 Routledge Language Family Series Slade Benjamin 2013 The diachrony of light and auxiliary verbs in Indo-Aryan Diachronica 30

531ndash578 (bdquopre-printrdquo vaacuteltozat [a dolgozatban ennek oldalszaacutemaira hivatkozom] httplingauf netlingbuzz002198 letoumlltve 2016 01 10)

Sommer Ferdinand 1977 śatvayam RV V 615 In Id Schriften aus dem Nachlaszlig Hrsg von Bernhard Forssman Muumlnchen Kitzinger 61ndash85

Speijer Jakob S 1886 Sanskrit Syntax Leiden Brill mdash 1896 Vedische und Sanskrit-Syntax Strassburg K J Truumlbner Grundriss der Indo-Arischen

Philologie und Altertumskunde 17 Spencer Andrew 2003 Morphology In Mark Aronoff ndash Janie Rees-Miller (eds) The Handbook

of Linguistics OxfordndashMalden Blackwell 213ndash237 Steer Thomas 2015 Amphikinese und Amphigenese Morphologische und phonologische Untersu-

chungen zur Genese amphikinetischer Sekundaumlrbildungen und zur internen Derivation im Indo-germanischen Wiesbaden Reichert

141

Storrer Angelika 2006 Funktionen von Nominalisierungsverbgefuumlgen im Text Eine corpusbasier-te Fallstudie In Kristel Proost ndash Edeltraud Winkle (Hrsg) Von Intentionalitaumlt zur Bedeutung konventionalisierter Zeichen Festschrift fuumlr Gisela Harras zum 65 Geburtstag Tuumlbingen Guumlnter Narr 147ndash178

Stuumlber Karin 2002 Die primaumlren s-Staumlmme des Indogermanischen Wiesbaden Reichert Tanos Baacutelint 2015 A sumer oumlsszetett igeacutek mint idioacutemaacutek In Baacutecs Tamaacutes ndash Dezsı Tamaacutes ndash Veacuter

Aacutedaacutem (szerk) Aegyptiaca et Assyriaca Tanulmaacutenyok az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Oacutekortudomaacutenyi Inteacutezeteacutebıl Budapest ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute 229ndash244 Antiqua et Orientalia 5

Taacutelos Endre 1999 Etymologica Zingarica Acta Linguistica Acad Scient Hung 46 215‒268 Telegdi Zsigmond 1950ndash1951 Nature et fonction des peacuteriphrases verbales dites ldquoverbes composeacutesrdquo

en persan Acta Orientalia Acad Scient Hungaricae 1 315ndash334 mdash 1973 Remarques sur les emprunts arabes en persan Acta Linguistica Acad Scient Hung 23

51ndash58 mdash 2006 Az igei szoacutekincs organikus oumlsszeteacuteteleacutenek aacutetalakulaacutesa a perzsa toumlrteacuteneteacutenek folyamaacuten In

Uı Opera omnia II Szerk M Jeremiaacutes Eacuteva PiliscsabandashBudapest Avicenna Koumlzel‑Kelet Ku-tataacutesok InteacutezetendashAkadeacutemiai Kiadoacute 350ndash366 Acta et Studia 4

Thieme Paul 1929 Das Plusquamperfectum im Veda Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht Thumb Albert ndash Richard Hauschild 1959 Handbuch des Sanskrit Bd I2 Formenlehre 3 stark

umgearb Aufl Heidelberg Winter Tichy Eva 1992 Wozu braucht das Altindische ein periphrastisches Futur Zeitschrift der Deut-

schen Morgenlaumlndischen Gesellschaft 142 334ndash342 mdash 1995 Die Nomina agentis auf -tar- im Vedischen Heidelberg Winter Tikkanen Bertil 1987 The Sanskrit Gerund A Synchronic Diachronic and Typological Analysis

Helsinki Finnish Oriental Society Studia Orientalia 62 Tolcsvai Nagy Gaacutebor 2011 Kognitiacutev szemantika 2 jav kiad Nyitra Konstantin Filozoacutefus Egyetem Traugott Elizabeth Closs 1999 A historical overview of complex predicate types In BrintonndashAki-

moto (eds) 1999 239ndash260 Vance William A 2002 Remarks on the temporal values of the Rig Vedic terms in -pitvaacute- Journal

of the American Oriental Society 122 428ndash431 Vasu Srisa Chandra 1988 The Aṣṭādhyāyī of Pāṇini Vol 1ndash2 Ed and transl by S Ch Vasu

Reprint Delhi Motilal Banarsidass (1st publ 1891) Vincze Veronika 2008 A puszta koumlzneacutev + ige komplexumok staacutetusaacuteroacutel In Sinkovics Balaacutezs (szerk)

LingDok 7 Nyelveacutesz-doktoranduszok dolgozatai Szeged Szegedi Tudomaacutenyegyetem Nyelv-tudomaacutenyi Doktori Iskola 279ndash297

mdash 2009 Elıadaacutest tart vs elıad fıneacutev + ige szerkezetek igei variaacutensai In Sinkovics Balaacutezs (szerk) LingDok 8 Nyelveacutesz-doktoranduszok dolgozatai Szeged Szegedi Tudomaacutenyegyetem Nyelv-tudomaacutenyi Doktori Iskola 265ndash278

mdash 2011a Mi faacuten terem a fıneacutev + ige szerkezet In Geacutecseg Zsuzsanna (szerk) LingDok 10 Nyel-veacutesz-doktoranduszok dolgozatai Szeged Szegedi Tudomaacutenyegyetem Nyelvtudomaacutenyi Doktori Iskola 225ndash243

mdash 2011b Semi-Compositional Noun + Verb Constructions Theoretical Questions and Computa-tional Linguistic Analyses Doktori (PhD) disszertaacutecioacute Szegedi Tudomaacutenyegyetem

Vincze Veronika ndash Csirik Jaacutenos 2010 Hungarian corpus of light verb constructions In Proceedings of the 23rd International Conference on Computational Linguistics (Coling 2010) Beijing Coling 2010 Organizing Committee 1110ndash1118

Werba Chlodwig H 1986 Ghost-words in den Gāθās Die Sprache 32 334ndash364 mdash 1992 Prakritic wordforms in the gvedasaṃhitā Wiener Zeitschrift fuumlr die Kunde Suumldasiens 36

11ndash18 Whitney William Dwight 1993 Sanskrit Grammar Reprint Delhi Motilal Banarsidass (5th ed

1924)

142

Whitney William Dwight ndash Charles Rockwell Lanman 1905 Atharva-Veda Saṁhitā Transl with a critical and exegetical commentary by W D Whitney Rev by C R Lanman Vol 1ndash2 Cam-bridge Ma Harvard University Press Harvard Oriental Series 7ndash8

Widmer Paul 2005 Der altindische vk‑Typus und hethitisch nakkɩ‑ Der indogermanische Instru-mental zwischen Syntax und Morphologie Die Sprache 45 190ndash208

Windfuhr Gernot ndash John R Perry 2009 Persian and Tajik In Gernot Windfuhr (ed) The Iranian Languages LondonndashNew York Routledge 416ndash544 Routledge Language Family Series

Winhart Heike 2005 Funktionsverbgefuumlge im Deutschen Zur Verbindung von Verben und Nomi-nalisierungen Diss Tuumlbingen httptobias‑libuni‑tuebingendevolltexte20051696pdfDisser-tation‑Drivepdf (letoumlltve 2015 04 07)

Witzel Michael 1989 Tracing the Vedic dialects In Colette Caillat (eacuted) Dialects dans les littera-tures indo-aryennes Actes du Colloque International organiseacute par UA 1058 sous les auspices du CNRS avec le soutien du Collegravege de France de la Fondation Hugot du College de France de lUniversite de Paris III du Ministre des Affaires Etrangeres Paris (Fondation Hugot) 16ndash18 Septembre 1986 Paris Collegravege de France Institut de Civilisation Indienne 97ndash264

Witzel Michael et al (Hrsg) 2007 Rig-Veda Das heilige Wissen Erster und zweiter Liederkreis Aus dem vedischen Sanskrit uumlbersetzt und herausgegeben von Michael Witzel und Toshifumi Gotō unter Mitarbeit von Eijirō Dōyama und Mislav Ježić Franukfurt aMndashLeipzig Verlag der Weltreligionen

Witzel Michael et al (Hrsg) 2013 Rig-Veda Das heilige Wissen Dritter bis fuumlnfter Liederkreis Aus dem vedischen Sanskrit uumlbersetzt und herausgegeben von Michael Witzel Toshifumi Gotō und Salvatore Scarlata Berlin Verlag der Weltreligionen

Wohlgemuth Jan 2009 A Typology of Verbal Borrowings BerlinndashNew York Mouton de Gruyter Trends in Linguisticsryan Studies and Monographs 211

Zehnder Thomas 2011 Das periphrastische Kausativ im Vedischen Bremen Hempen Verlag Muumlnchner Forschungen zur historischen Sprachwissenschaft 12

Zsilinszky Eacuteva 1996 Aacutellandoacute szoacutekapcsolatok a XVII szaacutezadi jogi szoumlvegekben Magyar Nyelvır 120 92ndash96