Nyílt forráskódú szoftver az üzleti modellben

Hajas Tamás

gazdálkodás és menedzsment szak

Konzulensek:

Dr. Borsi Balázs – EKF GTI, GKI Gazdaságkutató Zrt.

Dr. Lovas Róbert – MTA SZTAKI

EKF 2010.

Ez a mű Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5 Hungary

Licenc alatt van. A licenc szövegének megtekintéséhez látogasd meg a http://crea-

tivecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ webcímet vagy küldj egy levelet a kö-

vetkező címre: Creative Commons, 171 Second Street, Suite 300, San Francisco,

California, 94105, USA.

2010. Hajas Tamás

1

TartalomjegyzékA dolgozat bírálata (Dr. Borsi Balázs)....................................................................................4Dolgozat bírálata (Tóth Éva)..................................................................................................6Bevezetés ...............................................................................................................................7Mi a nyílt forráskódú szoftver?..............................................................................................8A nyílt forráskódú szoftverekhez kapcsolódó jogok..............................................................9Nyílt szoftverfejlesztés, nyílt innováció...............................................................................10A nyílt forráskódhoz való hozzájárulási szintek...................................................................11A nyílt forráskódú fejlesztést motiváló tényezők.................................................................13A nyílt forráskódú szoftver üzleti előnyei ...........................................................................14Nyílt forráskódú üzleti modellek..........................................................................................16

Kettős licenc modell........................................................................................................17Támogatás-értékesítő modell ..........................................................................................17Külső támogatásértékesítő modell ..................................................................................17Platformszolgáltató modell .............................................................................................18Tanácsadási modell .........................................................................................................18Szoftver, mint szolgáltatás modell ..................................................................................18Hozzáadott-érték nyújtási modell ...................................................................................18Kiegészítő modell ...........................................................................................................18Veszteségvezető modell ..................................................................................................19Zárvány modell ...............................................................................................................19

A nyílt forráskódú szoftverre épülő üzleti modellek gyakorlati megvalósulásai.................20Közösségből cég: az Acquia és a Drupal..............................................................................20A Drupal...............................................................................................................................20

Mi a Drupal?....................................................................................................................20A Drupal jellemzői...........................................................................................................21A Drupal közösség...........................................................................................................22

Az Acquia ............................................................................................................................24Az Acquia termékei és szolgáltatásai..............................................................................26

Acquia Network..........................................................................................................26Acquia Drupal.............................................................................................................26Drupal Commons........................................................................................................27Drupal Gardens...........................................................................................................27Acquia Hosting...........................................................................................................28Professzionális szolgáltatások ....................................................................................28Távoli adminisztráció .................................................................................................28Drupal tréning.............................................................................................................28

Zárt forráskódból nyíltba: a Sense/Net és a Sense/Net Portal Engine.................................28A Sense/Net Portal Engine..............................................................................................29A Sense/Net.....................................................................................................................31A FLOSS innováció.........................................................................................................31A Sense/Net tevékenysége...............................................................................................33

Két út, egy irány? Összegzés ...............................................................................................34Mellékletek...........................................................................................................................36

Nyilatkozat.......................................................................................................................37Konzultációs nyilatkozat.................................................................................................38

Felhasznált irodalom............................................................................................................39Jegyzetek..............................................................................................................................41

2

A dolgozat bírálata (Dr. Borsi Balázs)A bírálónak, aki ahhoz szokott, hogy a Főiskola gazdasági témájú szakdolgozatai a

legtöbb esetben a konzulens számára is több-kevesebb fájdalommal járó vajúdás

után érik el bekötött, de messze nem tökéletes formájukat, nincs egyszerű dolga.

Hajas Tamás szakdolgozatának leginkább korrekt bírálata ugyanis valószínűleg

egyetlen mondatra kellene, hogy szorítkozzon: „Úgy jó, ahogy van.” De mivel a je-

len papírra műfajilag egy bírálatot kell kinyomtatni, engedtessék meg egy kevés –

bár felesleges és a környezetet is károsító – tintapazarlás.

Annak érzékeltetésére, hogy a fenti értékelést komolyan alátámasztottnak tekintse

majd az utókor, idemásolom a szakdolgozat első változatára adott összes bírálato-

mat:

1. Hiányoltam egy rendes olvasószerkesztőt: pl. az 5. o. 2. bekezdés, utolsó

előtti 3. sorában: egy „keresztül” szó, előtte egy „e” betű felesleges volt, a „ta-

nulás utáni váagy” vagy a „hozhatjas” a 8. oldalon nyilvánvalóan elírás, ha-

sonlóan a „vállalti” a 22. oldalon, „készülő álló” a 25. oldalon stb.

2. A Dunbar-szám lényegét a szerző nem ismertette, ami egy lábjegyzetet kí-

vánt (nem volt érthető a számra való utalás).

3. A Sense/Net esetében túlzottnak ítéltem a kockázat csekélységére utaló

megjegyzést: valamennyi kockázata azért volt annak, hogy a cég nyílt forrás-

kódúra tért át a vezértermékével.

A fenti, nem jelentős hiányosságokat a szerző a végső változatban kijavította. A je-

lentős bírálati szempontok szerint viszont már az első változattal kapcsolatban el-

mondhatók voltak a következők:

1. Szerkezetileg arányos dolgozat született egy igen aktuális témában: a nyílt

forráskódot alkalmazó szoftvercégek az elmúlt évtizedben megerősödtek az

IKT globális piacán, amihez változatos üzleti modellek vezettek el – és erről

a trendről ma Magyarországon még mindig nem tudunk eleget.

2. A szerző felkutatta a leginkább releváns hazai és nemzetközi szakirodalmat,

melyet alkotó módon, a szakdolgozat által célul tűzöttek szerint értelmezve,

saját gondolatokat írva használt fel. Külön figyelmet érdemel, hogy sehol

3

nem esik abba a hibába, hogy hosszasan és feleslegesen citáljon egy-egy

mégoly érdekes szerzőt, ha az nem illik a dolgozat fő gondolatmenetébe

(azaz annak a problémának a feltárásába, hogy miként illeszkedik az „ingye-

nesség” koncepciójába a profitvezérelt vállalati üzleti modellekbe, és hogy

vajon a két választott vállalati eset alapján konvergálnak-e a nyílt és a zárt

platformokról induló megoldások). A hivatkozások összességében is korrek-

tek.

3. A dolgozat erősségének tartom azt is, hogy a szerző pont annyit vállal a fenti

konvergencia empirikus igazolására, amennyi egy főiskolai dolgozattól el-

várható. Másképp fogalmazva: döntéshozói képességre vall, hogy a szerző

nem kívánta túlbiztosítani magát. Másfelől ez adhat bírálatra is alapot, hi-

szen feltehető a kérdés, hogy a szerző miért nem idézett még több példát

például arról, hogy mi is az az üzleti modell. A dolgozat összképe alapján

úgy gondolom, ez felesleges kötözködés lenne (mindezeket inkább olyan

szakdolgozatokban hiányolom magam is, ahol nem érzékelhető, hogy a szer-

ző alá tudja támasztani az állításait. De erről itt nincs szó.). Először is a dol-

gozat első felében közérthető módon, tudományos igényességgel, saját mun-

kaként összegzésre kerül mindaz, amit ahhoz kell tudnunk, hogy konkrét

szoftverfejlesztő cégek nyílt forráskódra épülő üzleti modelljét megértsük.

Ezt követően a dolgozat második felében egy jelentősebb hazai cég (a

Sense/Net) és egy a szoftveréről világszerte ismert amerikai cég (az Acquia)

fejlődésének összehasonlítása következik úgy, hogy előtte a szerző meggyőz

bennünket az összehasonlítás relevanciájáról, majd a feltárt üzleti modelle-

ket leképezi e cégek működésére is.

Három oldalt pazarolni ilyen típusú megállapításokra vétek lenne, így a másodikon

abbahagyom. Aki nem hiszi, hogy Hajas Tamás teljesítménye főiskolai szakdolgo-

zatnak úgy jó, ahogy van, olvassa el bátran, mert a fentiek tetejébe egy élvezetes ol-

vasmánnyal lesz gazdagabb.

Dr. Borsi Balázs sk.

4

Dolgozat bírálata (Tóth Éva)A hallgató a szakdolgozatában a nyílt forráskódú szoftverek üzleti modelljének két

eltérő gyakorlati megvalósítását mutatja be egy amerikai és egy magyar vállalkozás

kapcsán. A dolgozat első felében alapos áttekintést nyújt a FLOSS és az innováció

viszonyáról, többféle nézőpontot, megközelítést használva. A szoftverfejlesztést

motiváló tényezőket és az üzleti előnyöket bemutató fejezetek is értékes részei a

dolgozatnak. Az elméleti rész záróakkordjaként a hallgató releváns szakirodalmi

forrásokra támaszkodva elemzi és hasonlítja össze a nyílt forráskódú szoftverek üz-

leti modelljeit. A szakdolgozat a kellőképpen részletes, sokrétű elméleti áttekintés

után két vállalkozás konkrét példája alapján, esettanulmány-szerű formában vizs-

gálja az üzleti modellek gyakorlati megvalósítását. A két modellt a szerző számos

szempontból hasonlítja össze. Összefoglalásában a hallgató vizsgálódásainak ered-

ményét beilleszti a nyílt innovációs modellbe. Az összegzés önálló véleményalko-

tást, javaslattételt tartalmaz, konklúziói helytállóak, logikusan következnek a téma-

kifejtő részből.

A dolgozat tartalmi szempontból kitűnő, logikus felépítésű. Az irodalomjegyzék

idegen nyelvű hivatkozásokat is tartalmaz, a felhasznált szakirodalom bőséges. A

szükséges formai szempontoknak is eleget tesz a szerző, azzal a megjegyzéssel,

hogy célszerűbb lett volna az egyes fejezeteket (témaköröket) számozással ellátni.

Tóth Éva sk.

5

Bevezetés A nyílt forráskódú szoftver (open source software) kifejezés hallatán a legtöbbek-

nek valószínűleg a Linux operációs rendszerek jutnak az eszükbe, hiszen feltehető-

leg ez a nyílt forráskód legismertebb példája. Ha pedig megkérdezzük, hogy mi a

Linux legfőbb jellemzője, akkor minden bizonnyal azt mondaná mindenki, hogy az

ingyenesség. Ezek alapján hamar arra a helytelen következtetésre juthatunk, hogy

a nyílt forráskódú szoftverek legfőbb jellemzője az ingyenesség.

Mint látni fogjuk, az ingyenesség – mint motivációs tényező – valóban fontos része

lehet a nyílt forráskódra épülő üzleti modelleknek, azonban korántsem szükségsze-

rű és nem is a legjellemzőbb motívum.

A nyílt forráskódú szoftverek kódjáért – jellegéből adódóan – nem kérhet licencdí-

jat a szerző. Ennek ellenére már a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy a nyílt

forráskód köré számos olyan üzleti modell építhető, ami biztosítja a vállalkozás

számára a profitot, ugyanakkor a felhasználói igényeket is képes – akár a zárt for-

ráskódú világ kínálatánál magasabb szinten – kiszolgálni.

Szakdolgozatomban két webalkalmazásokkal foglalkozó cég – az amerikai Acquia

és a magyar Sense/Net – példáján keresztül mutatom be a különböző üzleti lehető-

ségeket. Megvizsgálom az alapvető jogi vonatkozásokat, a költség és erőforrás ol-

dalt, a profitteremtési és innovációs modelleket, valamint a cégek kapcsolatrend-

szerét.

Míg az Acquia esetében az alapot a létező nyílt forráskódú szoftver adta, addig a

Sense/Net a zárt forráskód világából indult. Ezért kíváncsi voltam arra is, hogy

mennyire vált hasonlóvá egymáshoz a két vállalt működési modellje azáltal, hogy

mindketten a nyílt forráskód mellett tették le a voksukat. Feltételezésem szerint

számos terület párhuzamba állítható, de mivel a gazdasági érték előállítása többfé-

le tevékenységre is épülhet, ezért teljes azonosság nem alakult ki.

6

Mi a nyílt forráskódú szoftver?A mindennapokban egyaránt találkozhatunk a nyílt forráskódú szoftver (Open

Source Software) és a szabad szoftver (Free Software) kifejezésekkel. A kettő kö-

zötti különbség igazából csak a megközelítésben jelentkezik: a szabad szoftver

mozgalom1 a szabadságot tekinti központi elemnek, a nyílt forrás mozgalom2 tagjai

pedig a nyílt forrású fejlesztés technológiai előnyeit helyezik a középpontba. Azon-

ban a végeredményként megjelenő termék – ami a szoftver maga – felől nézve

nincs lényegi különbség. Emiatt az ilyen programokat gyakorta FLOSS összefoglaló

néven említik (Free Libre Open Source Software).

A Free Software Foundation Hungary Alapítvány meghatározása szerint3 „szabad

szoftver alatt értünk minden számítógépes programot és dokumentációt, amely ki-

elégíti az alábbi feltételeket:

• A szoftver bármilyen célra felhasználható.

• Lehetőség van a szoftver működésének szabad tanulmányozására és módo-

sítására.

• Szabadon terjeszthető, továbbadható.

• Lehetőség van a szoftver továbbfejlesztésére és a fejlesztés közreadására.

A szoftver tanulmányozásának, módosításának, illetve továbbfejlesztésének előfel-

tétele a forráskód elérhetősége.”

A fenti meghatározás semmilyen formában nem tiltja meg, hogy valaki egy nyílt

forrású szoftverért pénzt kérjen. Így a szabad szoftvereket egyszerűen csak ingyen

szoftvernek tekinteni tévedés, pontatlanság. A szoftverfejlesztésben (is) általános

angol nyelv a „free” kifejezést egyaránt használja „ingyenes” és „szabad” értelem-

ben is. (Az általában zárt forráskódú freeware programoknál az elnevezés az ingye-

nességre, a free software esetében azonban a használat szabadságára utal.) Ez a

kettősség lehetőséget ad a pontatlan, vagy szándékosan egybemosó fogalmazásra.

A nyílt forráskódú szoftver kifejezést éppen ezért alkották. Az informatikai könyv-

kiadással foglalkozó Tim O'Reilly 1998-ban hívott össze egy találkozót, amelyen ezt

az elnevezést választották, a különbségek hangsúlyozásának érdekében4.

7

A nyílt forráskódú szoftverekhez kapcsolódó jogokAz előző szakasz meghatározásában láthatjuk, hogy a FLOSS definíció gyakorlati-

lag arról szól, hogy mit tehet a szoftverrel a felhasználó, vagyis mihez van joga. A

szoftver szellemi termék, így a szerzői jog alapján a készítő (tulajdonos) dönti el,

hogy mire ad engedélyt. Amennyiben a szerző lemond a jogairól, vagy a szerzői jog-

védelmi idő lejárt, ún. közkincs szoftver keletkezik. Ebben az esetben a tulajdonjog

megszűnik, így senki sem fogalmazhat meg korlátozásokat a felhasználással kap-

csolatban5.

Azonban a nyílt forráskódú szoftverek esetében nem erről van szó. A velük kapcso-

latos engedélyeket és követelményeket a szoftverhez mellékelt licencszerződésben

határozza meg a tulajdonos6. (A „licenc” szó annyit tesz: „engedély”.7) A licencben

megfogalmazott követelmények különböztetik meg a FLOSS-t a közkics szoftvertől.

Biztosítják a fejlesztő munkájának elismerését (l. forrásmegjelölés) és (esetenként)

a szoftver szabad voltának megőrzését.

A FLOSS licenceket két fő kategóriába soroljuk: erős vagy gyenge licenc8. Általáno-

san használt erős licenc a GPL (General Public Licence), aminek legfontosabb kité-

tele, hogy az eredeti licenc alatt kell terjeszteni (ShareAlike) a szoftver módosított

változatát, illetve az eredeti szoftvert használó más szoftvert is. (Az ilyen erős licen-

cet a „Copyright” kifejezés mintájára alkotott szójátékkal „Copyleft” licencnek is

nevezik.)

A fenti kitétel nem szerepel például a BSD (Berkeley Software Distribution) licenc-

ben, így ezt gyenge licencnek nevezzük. A BSD a használattal kapcsolatban gyakor-

latilag semmilyen feltételt nem fogalmaz meg, a szoftver korlátozás nélkül használ-

ható zárt forráskódú rendszerben is. A licenc mindössze egy szerzői jogi megjegy-

zést és a termék használatával kapcsolatos felelősség elhárítását tartalmazza.

Az erős és gyenge licenc mellett létezik még egy köztes verzió is, az LGPL (Lesser

GPL). Ennek feltételrendszere szerint a módosított szoftvert is nyílt forráskódú-

ként kell terjeszteni, azonban nem tartalmaz kikötést arra az esetre, ha a szoftvert

egy másik rendszer részeként használják.

Felmerülhet a kérdés, hogy az egyes országok különböző jogrendszerében mennyi-

re érvényesülhetnek a FLOSS licencek. Most csak megemlítjük, hogy immár ameri-

kai és európai bírósági esetek is bizonyították a modell életképességét9.

8

Nyílt szoftverfejlesztés, nyílt innovációA K+F és az innováció hagyományosan a cégek belügye volt. Igyekeztek megszerez-

ni a legjobb szakembereket és mindenki a maga problémáin dolgozott. Arra töre-

kedtek, hogy ha eredményt érnek el, az nehogy idő előtt kitudódjon, mert esetleg

valaki ellopja az ötletet és hamarabb lép vele piacra.

Az internet elterjedése és a nyílt forráskódú szoftverek azonban megváltoztatták

ezt a szemléletet. Az OECD definíciója szerint az innováció „új, vagy jelentősen ja-

vított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing-módszer, vagy új

szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szer-

vezetben vagy külső kapcsolatokban”10 Könnyen belátható, hogy a nyílt forráskódú

fejlesztés használata már önmagában is innovációnak tekinthető (új eljárás, új

szervezési módszer), ami gyökeresen megváltoztatta az addigi szoftverfejlesztési és

szoftverértékesítési modelleket is. A legnagyobb hatást ezen a területen minden bi-

zonnyal a Linux rendszerek értéke el. Linus Torvalds a UNIX rendszer egyszerűsí-

tett változatát kívánta létrehozni. De ahelyett, hogy egyedül vagy egy zárt csoport-

tal dolgozott volna, az interneten tette közzé munkáját és azon keresztül társakat

szervezett maga mellé. Ennek köszönhetően a Linux sokkal gyorsabban terjedt és

sokkal gyorsabban fejlődött, mint versenytársai.

A fenti módszerrel párhuzamba állítható a Henry Chesbrough által alkotott nyílt

innováció fogalma. „A nyílt innovációs paradigma a kutatás-fejlesztést nyílt rend-

szerként kezeli. Azt feltételezi, hogy értékes ötletek jöhetnek a cégen belülről, de

azon kívülről is, és ugyanígy találhatnak maguknak piacot a cég érdekkörén belül

vagy azon kívül is. ”11

A FLOSS jellegéből adódó tulajdonsága, hogy a célközönség (az ügyfelek, vevők) és

a fejlesztők (gyártó) közötti határ elmosódik. A nyílt forráskód lehetővé teszi, hogy

a felhasználók szerepet vállaljanak a szoftver fejlesztésében. A folyamatot a szak-

irodalom crowdsourcing, az egyének egyedi ismereteiből összeálló, de az egyedi is-

meretek összességéhez képest többletet is hordozó tudást kognitív intelligencia né-

ven tárgyalja12.

Az egyének között magasabb minőségű kapcsolatrendszert jön létre, ugyanis a

résztvevők többnyire nem egymástól függetlenül, elszigetelten tevékenykednek. Az

ugyanazon szoftverrel való foglalatoskodás mentén közösségek jönnek létre, mely-

9

nek tagjai – pl. az internet segítségével, de akár személyesen is – aktív kapcsolatot

tartanak fent egymással. (Ehhez kapcsolódó érdekesség, hogy egyes vélemények

szerint a virtuális világban épülő kapcsolatrendszerre nem érvényes13 a Dunbar-

számként ismertté vált, 150 főben meghatározott határérték14.)

Természetesen a fenti modell érvényesüléséhez nem csak a szoftver forrásának, ha-

nem a fejlesztés menetének is nyitottnak kell lennie. Az ezzel kapcsolatos következ-

tetéseket Eric Raymond fogalmazta meg először nagy hatású „A katedrális és a ba-

zár” című munkájában. A nyílt forráskóddal való munkával kapcsolatban felállított

tézisei közül jónéhány kifejezi a fejlesztésben részt vevő közösség szükségességét15.

„A gyors kódfejlesztés és a hatékony hibakeresés felé vezető legkönnyebb út a fel-

használók társfejlesztőként való kezelésén át vezet.”

„Elegendően sok bétateszter és társfejlesztő mellett majdnem minden probléma

gyorsan felismerhető, és a javítás is nyilvánvaló valaki számára.”

„Ha bétatesztelőidet a legértékesebb erőforrásodként kezeled, a legértékesebb erő-

forrásoddá válva reagálnak.”

„A saját jó ötletek utáni legjobb dolog a felhasználóidtól származó jó ötletek felis-

merése. Időnként ez utóbbi jobb.”

„Több ember kétségtelenül jobb egynél, ha a fejlesztés koordinátorának legalább

olyan jó kommunikációs közeg áll a rendelkezésére mint az internet, és képes a

kényszer nélküli vezetésre.”

A nyílt forráskódhoz való hozzájárulási szintekA nyílt forráskódú szoftver körül létrejövő közösség a társadalom egyéb szegmen-

seihez hasonlóan egyáltalán nem homogén. Más és más lehet a tagok ismereti

szintje, motivációja, személyes attitűdje stb. Ebből következően más és más lesz a

hozzájárulás mértéke is. A legtöbben passzív felhasználók maradnak. Lesznek

azonban, akik (amennyiben a szoftverhez kapcsolódó infrastruktúra, illetve annak

létrehozói ezt lehetővé teszik) nem sajnálják az időt arra, hogy megosszák a hasz-

nálattal kapcsolatos tapasztalataikat. Hibajelentést írnak, vagy bővítik a szoftver

dokumentációját. A kellő tudással rendelkezők pedig javítják a hibákat, illetve részt

vesznek a szoftver továbbfejlesztésében a vezető fejlesztők kontrollja alatt.

10

A részvételi arányok nem lineárisan változnak. A későbbiekben bemutatandó

Acquia által menedzselt Drupal rendszer közösségi oldalának közel egymillió re-

gisztrált felhasználója van16, azonban az alaprendszer közelmúltbeli fejlesztéseinek

fele mindössze 25 embertől származik17. Vagyis a projekthez kapcsolódó közösség

erősen tagozódik. Ez azonban a méretgazdaságosság miatt nem jelent problémát. A

szoftverfejlesztés határköltsége alacsony, ráadásul a nyílt forráskód esetében ezt

még továbbcsökkenti az a tény, hogy a közösség tagjai maguk biztosítják a számuk-

ra szükséges erőforrást.

A szabad hozzáférés miatt az aktív résztvevők száma sokszorosa a zárt forráskódú

szoftverek esetében biztosítható létszámnak. Mivel a résztvevők döntő többsége sa-

ját döntése alapján működik közre, a motiváltsága is magas. Végül a résztvevők

sokfélesége biztosítja azt is, hogy az eredeti tervben nem szereplő, de hasznos tulaj-

donságok is a szoftver részei legyenek. Ráadásul a sokféleség erősebb kontrollt is

jelent a hasznossággal, funkcionalitással stb. kapcsolatban, hiszen sokféle néző-

pontnak, elvárásnak kell megfelelni, és ezeknek közös álláspontra kell jutni ahhoz,

hogy egy változtatást, fejlesztést elfogadjanak.

Természetesen ahogy a FLOSS nem közkincs, a fejlesztés sem liberális eljárás. „A

tömeg decentralizált, a válogatás és döntéshozás viszont a hierarchikus gyakorlat

szerint történik. Még a Linux esetében is, ahol Linus Torvalds és néhány fontos be-

osztásban lévő társa választja ki az operációs rendszerbe kerülő kódot. Sőt, a Wiki-

pédiánál is akad pár szerkesztő18.” A közreműködő közösség tevékenységét kontrol-

lálni kell, a fejlesztést pedig irányítani, döntéseket hozni. Mindezt úgy kell megva-

lósítani, hogy a résztvevők ne veszítsék el a motiváltságukat és igazságosnak érez-

zék az irányítási struktúrát.

Ezért a FLOSS projektek hierarchiája általában meritokratikus, az érdemeken ala-

pul: a résztvevők a hozzájárulás nagyságrendjének és minőségének arányában kap-

nak beleszólást a projekt vezetésébe, az irány meghatározásába. Ez erős motivációt

jelenthet a fejlesztők számára és biztosítja, hogy ne külső üzleti megfontolások,

marketing ötletek szabják meg a fejlesztési célokat.

11

A nyílt forráskódú fejlesztést motiváló tényezőkA nyílt forráskódú szoftver fejlesztésében közreműködő cégek és magánszemélyek

nem várhatnak közvetlen anyagi hasznot a szoftver terjesztésétől, hiszen azt „csak

úgy” odaadják bárkinek. Ebben az esetben kell, hogy legyen valami más, ami miatt

ez mégis „megéri”. Vagyis a kérdés az, hogy mik azok az előnyök, amik a nyílt for-

ráskódú szoftver előállításban való közreműködésre ösztönzik a résztvevőket?

Magánszemélyek esetében megkülönböztethetünk belső és külső motivációt. Előb-

biek tovább oszthatóak örömforrásokra és kötelezettségekre, utóbbiak lehetnek

közvetlen és későbbi megtérülésűek19.

Közvetlen külső motiváció lehet, pl. ha egy cég fizetést ad a fejlesztésért, vagy a fej-

lesztőnek magának van szüksége az általa fejlesztett szoftverre. (Utóbbi helyzet

egyenesen az alapja a jó szoftver fejlesztésének Eric Raymond szerint: „Minden jó

szoftver egy fejlesztő személyes vágyainak kielégítésével kezdődik20.”) Késleltetett

előny lehet a közreműködés kapcsán elnyert pozíció, munkalehetőség.

Belső motiváció lehet egy probléma megoldására való törekvés, tanulási vágy, vagy

akár valamilyen meggyőződés („a szoftvereknek nyitottnak kell lenniük”). Kötele-

zettségérzet, ha a fejlesztő úgy érzi, valamit vissza kell adnia azért, amit kapott. A

fentieket ki lehet még egészíteni a jó hírnévre való törekvéssel és a figyelem elnye-

résének vágyával21.

A cégek indíttatása az egyénektől részben eltérő, hiszen az ő esetükben a legfonto-

sabb feladat a profittermelés. Mint utaltunk rá, természetesen ennek is lehet eszkö-

ze a FLOSS, ebben az esetben a késztetést a szoftverben rejlő üzleti lehetőség jelen-

ti. Előfordulhat, hogy egy cég költséghatékonysági okból dönt a nyílt forráskódú

szoftver mellett: a kész alkalmazást felhasználva gyorsabban, olcsóbban hozhatja

létre a saját szoftverét. Elképzelhető továbbá stratégiai ok is, amikor a cég pl. a ver-

senyhelyzetét próbálja javítani a szabad szoftver készítésével, terjesztésével.

A fenti motivációk mind külsőnek tekinthetőek, azonban cégek esetében is beszél-

hetünk belső késztetésről is. Előfordulhat, hogy a magánszemélyekhez hasonlóan

„kötelességének érzi” a cég a közösség támogatását, mert pl. az társadalmi érték-

rendjével összhangban áll (valószínű ilyenkor, hogy a cég vezetője, vagy más befo-

lyásos tagja személyesen érintett a projektben), akár olyan formában, hogy a válla-

12

lat társadalmi felelősségvállalási programjának (Corporate Social Responsibility –

CSR) ez a tevékenységi forma is a része.

A közreműködésnek két formája lehet: a cég erőforrást biztosít a nyílt forráskódú

fejlesztéshez vagy maga indít, működtet nyílt forráskódú projektet.

Végül meg kell még említenünk az egyetemi, akadémiai szektort is. Az ő esetükben

a nyílt forráskódú fejlesztés a (hatékonyabb) tudományos munka, kutatói tevé-

kenység egyik eleme lehet; illetve az oktatást is szolgálhatja (a hallgatók készíthet-

nek szoftvert pl. annak demonstrálására, hogy az elméleti ismereteket miként tud-

ják a gyakorlatban kamatoztatni).

A nyílt forráskódú szoftver üzleti előnyei A nyílt forráskódú szoftver számos üzleti előnyt kínál a felhasználónak és az előállí-

tónak (forgalmazónak) is. Tekintsük át ezeket László Gábor felosztása szerint22.

Kockázatmentesség. A szoftver fejlesztése folytatódhat akkor is, ha az eredeti fej-

lesztők már nem kívánnak foglalkozni vele.

Alacsony beszerzési ár. A szabad szoftver egy összetett rendszer vagy szolgáltatás-

csomag esetén is csökkenti a teljes beszerzési árat, hiszen ezért a komponensért a

felhasználónak (valószínűleg) nem kell fizetnie. László itt említi meg azt is, hogy a

szoftver a forráskód birtokában teljes mértékeben az egyedi igényekhez alakítható,

ráadásul a kisebb módosítások esetében a felhasználó nincs a szállítóra utalva.

Alacsony költség – legális szoftver. Az informatikai beruházásoknál a beszerzési ár

csak egy összetevője a teljes üzemeltetési költségnek. Azonban nagy géppark esetén

nyílt forráskódú szoftverek használatával már komoly megtakarítás érhető el, ami

tovább nő, ha figyelembe vesszük, hogy a szoftver újabb verziójáért sem kell fizetni.

Továbbá, mivel a FLOSS szabadon terjeszthető, nem kell aggódni a jogosulatlan

szoftverhasználatból adódó büntetések miatt.

Mozgástér, lehetőségek. A szoftver külön díj nélkül kipróbálható, így kiderül alkal-

mas lehet-e az adott üzleti probléma megoldására.

Többszöri felhasználás lehetősége. A termelékenység, a feladatmegoldás jelentősen

felgyorsul, ha a korábbi megoldások újrahasznosíthatóak.

Fejlesztési gyorsaság. A nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésének egyik alapelve a

13

korai és gyakori megjelentetés (az esetleges hibáktól függetlenül). Ez lehetővé teszi

a közösség többi tagjának csatlakozását, így a kritikus fejlesztői tömeg megléte ese-

tén rendkívül gyors lehet a tesztelés és a hibák javítása.

Biztonság. A korai kiadás és az ezzel járó várható tökéletlenség szükségessé teszi

hibakövető rendszer működtetését. Az internetes kommunikáció révén a közösség

nagyon hamar értesülhet egy-egy problémáról és a kritikus tömegnek köszönhető-

en a megoldás is gyorsan érkezik.

Minőség. A jó minőség és a sokrétű funkcionalitás biztosítéka, hogy ha a felhaszná-

lónak szüksége van egy új tulajdonságra, gyakran maga hozza létre azt, ami aztán

beépülhet az eredeti rendszerbe.

A fejlesztők számának növekedése. Ahogy korábban már említettük, a nyílt forrás-

kód természetéből adódik, hogy könnyen terjeszthető. Ráadásul a felhasználói tá-

bor létszámnövekedése emeli a szoftver presztízsét, így akár érdemet is jelenthet a

fejlesztésében közreműködni. Ha a diákok a felsőoktatásban megismerkednek a

FLOSS-szal, várható, hogy később is szívesen tevékenykednek ebben a körben.

Nyílt szabványok támogatása. A nyílt forráskódú szoftverek nagy létszámú közös-

ségeinek tagjai sokszor különböző platformok iránt elkötelezettek, ezért igyekeznek

a szoftvert a saját platformokon is működőképessé tenni. Ennek megvalósítást a

nyílt forráskódú szabványok alkalmazása teszi lehetővé.

Nincs függőség. A szakirodalom vendor lock-in23 néven tartja számon a zárt forrás-

kódú, kereskedelmi szoftverek szállítói és ügyfeleik között, utóbbiak kárára kiala-

kuló függőségi viszonyt. Viszont a nyílt forrásra épülő szoftver nem függ az eredeti

beszállítótól, a felhasználó, igényeinek megfelelően, akár több beszállítót is verse-

nyeztethet a legjobb ár és hatékonyság eléréséhez.

A nyílt forráskódú szoftverek alkalmazási lehetőségeinek megértését segíti László

Gábor kettős SWOT analízise is, amiben a felhasználók és az informatikai ipar sze-

replői szemszögéből is megvizsgálja a FLOSS piacot (I. a következő oldalon).

14

SWOT analízis a FLOSS-ról

Nyílt forráskódú üzleti modellekA konkrét példák besorolásához ismernünk kell a nyílt forráskódra épülő üzleti

modelleket. A vonatkozó irodalom többféle szempontrendszert ismer, mi Maesen

csoportosítását24 vesszük alapul. Az egyes típusok ismertetése előtt egyedül a szoft-

ver értéklánc lépéseit tekintjük át25:

1. Szoftverfejlesztés: a szoftver elemzése, tervezése, programozása, tesztelése.

2. Dokumentáció: a dokumentáció megírása (API dokumentáció, hivatkozási

kézikönyv, felhasználói útmutatók, oktató anyagok, segédanyagok, GYIK, …).

3. Szoftvercsomagolás: felhasználóbarát csomagolás készítése a szoftverhez; a

szoftver párosítása egyéb csomagokkal.

4. Marketing/értékesítés: a szoftver marketingje, az értékesítés lezárása, a szé-

leskörű alkalmazás népszerűsítése, terjesztés.

15

ErősségekAlacsony költség, legális szoftver KockázatmentességBiztonságNyílt szabványok támogatásaNincs függőségGyakori termékkibocsájtásokFejlesztési gyorsaságMinőség

Alacsony beszerzési árTöbbszöri felhasználás lehetőségeFejlesztők számának növekedése

GyengeségekFelhasználói tömeg kellTanulni kell ismét

Az üzletstratégia változásaA modell még nem elfogadottAlkalmazások hiánya

Fenntartási költségek magasak lehetnekTerméktámogatás megszűnéseHagyományos értelemben vett „tulajdonos” hiányaA projektvonalak széttöredezettsége

Sok a félreértés, tévhitA szükséges alkalmazások hiánya

Veszélyek

K+F és innováció növekedéseHosszú távú együttműködő-képesség

Választási lehetőségek megnőnekSok disztribúcióLehetőségek

BELSŐ

KÜLSŐ

Informatikai ipar szereplői Felhasználók

5. Tanácsadás: a szoftverre vonatkozó tanácsadás nyújtása.

6. Integráció/személyre szabott fejlesztés: a szoftver integrálása az ügyfél rend-

szereibe, felhasználó-specifikus igényekre szabása.

7. Képzés: a szoftverre vonatkozó képzés felhasználás vagy testreszabás közben.

8. Támogatás: a végfelhasználók támogatása (telefon, e-mail), a szoftver telepí-

tése és frissítése, hibaelhárítás.

9. Alkalmazás menedzsment: az ügyfél szoftveren alapuló alkalmazásainak mű-

ködési menedzsmentje.

Az első három pontban a termék előállítás (programozás, gyártás) lépéseit találjuk,

öttől kilencig pedig a kapcsolódó szolgáltatásokat. (A marketing nem FLOSS spe-

cifikus tevékenység.)

Kettős licenc modellA szoftver egy erős szabad licenc és egy üzleti licenc alatt is elérhető. Ezáltal a fel-

használó eldöntheti, hogy saját termékét is erős szabad licenc alatt bocsájtja ki,

vagy fizet a fejlesztőnek és így a saját termékét nem kell nyílt forráskódúként ter-

jesztenie. A FLOSS fejlesztő jövedelme a hagyományos licenc díjazáson alapul.

Támogatás-értékesítő modell A felhasználók egy része (elsősorban a nagyvállalati és a közszférába tartozó ügyfe-

lek) a terméken túl támogatásra is igényt tartanak. Kell valaki, aki segítséget nyújt

a használat elsajátításában, a működtetésben, és akin számon kérhetőek a hibák és

a hiányosságok. A „valaki” ebben az esetben a FLOSS előállítója. A modell azon az

előfeltételezésen alapul, hogy a fenti szolgáltatások nyújtására a szoftver létrehozói

a legalkalmasabbak: mivel ők az alkotók, ők ismerik a legjobban a rendszert. A jö-

vedelem a szolgáltatási csomag (adott szolgáltatási szintre szóló, vagy előfizetéses)

értékesítéséből származik.

Külső támogatásértékesítő modell A modell megegyezik az előzővel, annyi különbséggel, hogy ebben az esetben a tá-

mogatást nem a nyílt forráskódú szoftver tulajdonosa nyújtja, hanem egy harmadik

fél (például azért, mert a tulajdonos nem végez ilyen tevékenységet).

16

Platformszolgáltató modell A cég ebben a modellben több, egymással együttműködő és / vagy egymást kiegé-

szítő nyílt forráskódú szoftvert kínál egy csomagban, platformban, amelynek mű-

ködéséért garanciát vállal. Ezt a modellt alkalmazza például az üzleti Linuxot kíná-

ló Red Hat és Novell. Az ügyfelek számára az előnyt az együttműködő alkalmazá-

sok megtalálására fordítandó idő és erőforrások megtakarítása és a működés ga-

rantálása jelenti. A forgalmazó bevétele licencdíjból és a támogatásértékesítő mo-

dellel való (jellemző) kombinálás esetén az utóbbiból is származik.

Tanácsadási modell A vállalat több, egymástól akár független nyílt forráskódú szoftverrel kapcsolatban

nyújt tanácsadást és a szoftver egyéni igényekhez való igazítását. A felhasználók így

szakértői ismeretekhez jutnak a termékről és biztosak lehetnek benne, hogy a

szoftver az elvárásaiknak megfelelően fog működni. A tanácsadó jövedelme a szol-

gáltatás szerződésben rögzített díjából származik.

Szoftver, mint szolgáltatás modell A nyílt forráskódú szoftver segítségével weben keresztül használható alkalmazást

hoznak létre (Software as a Service – SaaS). Az ügyfélnek nem kell telepítenie a

szoftvert, nincs szüksége plusz hardverre és nem terheli az IT adminisztráció (kar-

bantartás, frissítés stb.). Az ügyfelek általában havidíjat fizetnek a szolgáltatás

igénybevételéért. (Érdekesség, hogy az erős licencek, pl. a GPL sem kötik ki, hogy a

SaaS-t megvalósító szoftvereket nyílt forráskóddal kellene megjelentetni. A SaaS

nem minősül szoftverforgalmazásnak – ez a SaaS kiskapu.)

Hozzáadott-érték nyújtási modell A cég nyílt forráskódú szoftver felhasználásával készíti el a saját, zárt forráskódú, a

nyílt szoftvernél nagyobb tudású szoftverét. Ebben az esetben természetesen csak

gyenge licencű FLOSS jöhet szóba. Ezt a modellt használta pl. az Apple, az OS X

operációs rendszer megalkotásához, aminek az alapja (a BSD licencű) FreeBSD.

Kiegészítő modell A cég a FLOSS-hoz kapcsolódó kiegészítőket, jellemzően kézikönyveket árusít. A

nyílt forráskódú szoftverek dokumentációja változó színvonalú, hiányos vagy bo-

17

nyolult lehet. Ezért a hozzáértő módon megírt szakkönyvek igen értékesek lehetnek

a felhasználóknak (főleg, ha a közösség elismert tagjaitól származnak).

Veszteségvezető modell A veszteségvezető árképzés esetén a cég az egyik termékét az előállítási költségnél

olcsóbban adja, azért, hogy a többi terméke forgalmát ezáltal növelje. A szoftver-

iparban egy zárt forráskódú szoftver veszteségvezetője lehet ugyanazon cég nyílt

forráskódú szoftvere. A nyílt forráskódot elsősorban a terjesztés érdekében alkal-

mazzák. A veszteségvezető így pl. része lehet egy FLOSS platformnak, amihez aztán

a cég zárt forráskóddal kínál nagyobb tudású szoftvert.

Zárvány modell Ebben az esetben a cég általában komplett üzleti megoldást értékesít (akár egyedi

megrendelés alapján), ami hardvert és szoftvert is tartalmaz. A nyílt forráskódú

szoftver jó minőségű, alacsony költségű összetevőként szerepel a csomagban, ami

csökkenti a megoldás árát.

Meg kell említenünk, hogy a gyakorlatban a felsorolt modellek gyakorta kevered-

nek egymással. Egy-egy cég néha több modellt is alkalmaz, kombinál, esetleg az

„eredeti” elképzelés egy variációját alkalmazza.

18

A nyílt forráskódú szoftverre épülő üzleti modellek gyakorlati megvalósulásaiAz elméleti áttekintés után a gyakorlatban is megvizsgáljuk, hogyan épülhetnek be

a nyílt forráskódú szoftverek az üzleti modellbe. Két céget vizsgálunk meg, az ame-

rikai Acquiát és a magyar Sense/Netet. Az összehasonlítást könnyíti, hogy mindkét

vállalat olyan eszközt fejleszt, aminek a célja webportálok, webes alkalmazások ké-

szítése és működtetése.

Közösségből cég: az Acquia és a DrupalAz amerikai Acquia 2007 végén jött létre. Alapítói Dries Buytaert és Jay Batson.

Előbbi nyílt forráskódú fejlesztő, utóbbi üzletember, aki korábban már dolgozott

FLOSS cégben26. Az Acquia a Buytaert által létrehozott és irányításával fejlesztett,

nyílt forráskódú Drupal CMS-hez kínál különböző szolgáltatásokat. A szoftver már

a cég alapításakor is igen népszerű, széles körben használt és jelentős nemzetközi

közösséggel bíró alkalmazás volt, így az áttekintést ennek bemutatásával kell kez-

denünk.

A Drupal„A Drupal első verzióját azért készítette Dries Buytaert, hogy barátaival üzeneteket

hagyhassanak egymásnak az egyetemi belső hálózaton. Aztán a diploma megszer-

zése után, 2001-ben Dries az internetre költöztette, s nem sokkal később nyílttá

tette a projektet, ami fokozatosan egyre ismertebb és kedveltebb lett”27.

Mi a Drupal?A Drupal többszörös funkcionalitású szoftver. Alkalmazási módjától függ, hogy mi-

lyen definícióval írhatjuk le: tartalomkezelő rendszer (Content Management Sys-

tem – CMS), fejlesztői keretrendszer (Content Management Framework – CMF)28,

illetve webalkalmazás fejlesztői keretrendszer (Web Application Framework –

WAF)29. Kialakításának köszönhetően használható egyszerű, személyes weboldalak

létrehozására, de összetett, vállalati portálrendszerek működtetésére vagy egyedi

webalkalmazások fejlesztésére is.

Egyéni felhasználók is képesek lehetnek sokféle működési jellemző kialakítására,

19

kezelésére anélkül, hogy érteniük kellene a programozáshoz. Webböngésző segítsé-

gével elérhető adminisztrációs felületen keresztül, egyszerűen, kattintgatva és gé-

pelve végezhetik el a szükséges beállításokat, aktiválhatnak funkciókat, illetve hoz-

hatják létre és kezelhetik a tartalmakat. Ebben az esetben a Drupal CMS-nek illetve

(kiegészíthetősége miatt – l. alább) CMF-nek tekinthető.

Ugyanakkor a rendszer újabb (webes) szoftverek fejlesztésének alapjául is szolgál-

hat a programozók számára, mivel következetesen alkalmazott szabályok szerint

épül fel és egységesített megoldásokat kínál (Application Programming Interface –

API) saját működési metódusok, újabb funkciók kialakításához. Ebben az esetben

a Drupal WAF funkciója a meghatározó.

Az Acquia definíciója szerint a Drupal ún. Social Publishing Platform (kb. „társas

közzétételi alaprendszer”), mivel egy rendszerben kínálja a hagyományos webes

tartalomkezelő (tartalmak, kategóriák, keresés, RSS stb.) és a közösségi (felhaszná-

lók, blogok, hozzászólások, fórumok stb.) funkciókat30.

A Drupal jellemzőiA Drupal a GPL licenc feltételei szerint terjeszthető és használható. Ennek megfele-

lően a Drupal alapon készített újabb alkalmazásoknak is nyílt forráskódúnak (és

GPL licencűnek) kell lennie31. Létezik pl. hírportál rendszer32, csoportmunka támo-

gató eszköz33, közösségi portál34 – amelyek ugyancsak szabadon elérhetőek és ter-

jeszthetőek GPL licenc alatt. Ezeket a meghatározott célra, Drupal alapon létreho-

zott alkalmazásokat összefoglaló néven disztribúcióknak35 (vagy telepítési profilok-

nak36) nevezik és hasonló a viszonyuk az alaprendszerhez, mint a különböző Linux

változatoknak (Ubuntu, Fedora, Debian stb.) a Linux kernelhez.

Fontos megemlítenünk azt is, hogy a Drupal működéséhez, fejlesztéséhez szüksé-

ges környezet (programnyelv ill. értelmező, adatbázis, webszerver) ugyancsak fel-

építhető szabad szoftverekből. A rendszer a nyílt forrású PHP nyelven íródott,

adatbázis oldalon eredetileg a kettős licencelésű MySQL, szerverként a saját gyenge

licencet alkalmazó Apache volt a preferált. Manapság a használható alkalmazások

köre jóval szélesebb és kereskedelmi szoftvereket is tartalmaz37. Azonban a zárt for-

ráskódtól való függetlenség minden bizonnyal ugyancsak elősegítette a Drupal el-

terjedését és népszerűségének növekedését.

20

A Drupal moduláris felépítésű, ami azt jelenti, hogy egymással sztenderdizált mó-

don együttműködő kisebb programegységekből áll. Ez lehetővé teszi, hogy az alap-

rendszerhez az eredeti funkciókat módosító, vagy további, új funkciókat megvalósí-

tó kiegészítések készüljenek. Így a Drupal maga közös platformként funkcionál,

amit gazdagítanak a hozzáadott fejlesztések, de azoktól a Drupal alaprendszer nem

függ és így kezelhető, menedzselhető marad. A Drupal különböző változataihoz ed-

dig majdnem 7000 kiegészítő modul készült már38, azonban ezeknek csak töredéke

került bele az alaprendszerbe39, amelyeknek a karbantartásáról, biztonságos műkö-

déséről, új verzióinak elkészítéséről gondoskodni kell.

Végül két jellemzőt kell még megemlítenünk. Mindkettő a rendszer rugalmasságát,

használhatóságát növeli. Az egyik a lokalizációs lehetőség: a teljes Drupal fordítha-

tó és támogatja a többnyelvű használatot. A másik a rendszer működésének és

megjelenésének függetlensége. A szoftver felülete sablonokat használ (a hivatalos

magyar fordítás ezt „smink”-nek nevezi), így akár a teljes megjelenés átalakítható

egy kattintással.

A Drupal közösségMint korábban láthattuk, a sikeres nyílt forráskódú projekthez elengedhetetlen a

megfelelő létszámú közösség. A Drupal ebben a tekintetben is teljesíti az elváráso-

kat. A pontos számot nyilván nem lehet meghatározni, de a FLOSS hozzájárulási

szinteknél már említettük, hogy a nemzetközi közösségi oldalnak40 közel egymillió

regisztrált felhasználója van. Tovább növelik a létszámot a különböző nemzeti kö-

zösségek. Jelenleg huszonkilenc olyan Drupal közösségi oldal működik, amelyet

azonos nyelvet beszélő felhasználók hoztak létre41. A tagságuk egy része bizonyára

átfedést mutat a központi oldaléval, de sokan lehetnek olyan felhasználók, akik (pl.

nyelvi korlátok miatt) csak a saját anyanyelvi közösségüknek tagjai. Összességében

tehát jóval több mint egymillió azoknak a száma, akik valamilyen szinten a közös-

ség tagjai. (S ezen a számon túl szerepelnek azok a felhasználók, akik csak a szoft-

vert használják, kisebb-nagyobb rendszerességgel, de inkább önállóan igyekeznek

boldogulni.)

A nyílt forráskódú szoftver fejlődéséhez való hozzájárulási szintek két végpontjáról

korábban már írtunk. Minél több ismeretet, tudást igényel a közreműködés, annál

kevesebben lesznek az adott szinten közreműködők. (Ha valaki igazán mélyen

21

akarja ismerni a rendszert, ahhoz tanulnia kell, használni és fejleszteni azt. Ez álta-

lánosságban is igaz a FLOSS-ra, s a Drupalra külön is, összetettsége miatt.) A lét-

szám nem egyenes arányban, hanem meredeken csökken. A közösségi oldalakra

regisztrált felhasználók legnagyobb része passzív: leginkább kérdéseit, problémáit

osztja meg. Az ő üzeneteik információt szolgáltathatnak arról, hogy mi az aminek a

használata nem egyértelmű, vagy mi az ami esetleg nem működik (minden eset-

ben) megfelelően. A következő szint az aktív felhasználó, aki már válaszol mások

kérdéseire, saját tapasztalatai alapján. Majd azokat kell említeni, akik részt vesznek

a szoftver, vagy valamely kiegészítő tesztelésében – itt már motivációs tényezőként

(az esetleges meglévő saját szükséglet mellett) a segítő szándék is megjelenik.

Az eddigiek még nem igényeltek szakmai tudást, legfeljebb felhasználói tapasztala-

tot. Viszont a további szintek már a kapcsolódó ismeretek elsajátítást is feltételezik.

A fejlesztők már kódot írnak, amihez szakismeret szükséges. Azonban itt kell visz-

szatérnünk a Drupal korábban említett moduláris jellegére. Ez ugyanis lehetővé te-

szi, hogy a Drupal közösséghez olyan fejlesztők is könnyen csatlakozhatnak, akik

nem az alaprendszert kívánják gondozni, alakítani, hanem valamilyen (számukra

fontos) kiegészítő részfunkcióval foglalkoznak. A projektet vezető Buytaert szerint

a nyílt forráskód mellett a modularitás a Drupal sikerének a titka42. (Ugyanitt kell

megemlítenünk a megjelenést meghatározó sminkrendszert, hiszen a fejlesztők egy

része nem modulokat, hanem sminkeket készít). A drupal.org rendszeréhez kiadott

fejlesztői hozzáférések száma meghaladja a kétezret43.

A fejlesztői hozzájárulás mértéke tovább részletezhető pl. a készített modulok /

sminkek száma alapján (ez 1-től 10-ig, 20-ig is terjedhet), saját és / vagy más mo-

dulokhoz, sminkekhez, vagy az alaprendszerhez készített hibajavítások, kiegészíté-

sek (patch-ek) száma alapján stb. A Drupal közösség innovációs potenciáját mutat-

ja, hogy hetente átlagosan 38 új modul és 3 smink jelenik meg44 (vagy indul el a

közzététele).

Az alaprendszer legaktívabb fejlesztőinek számát (25 fő) korábban szintén említet-

tük. A szervezeti rangsor tetején áll Dries Buytaert, a projekt alapítója és vezetője

(aki 2008-ban elnyerte a MIT Technology Review-tól az év Ifjú Innovátora címet45

és akit a Business Week is ugyanezen év legfontosabb fiatal innovátorai közé sorolt46), továbbá egy-egy vezető fejlesztő, akit Buytaert kér fel az aktuális szoftver-főver-

zió fejlesztésének koordinálására.

22

Külön csoportot jelentenek a fordítások készítői. Ehhez a tevékenységhez a nyelvis-

meret mellett (többnyire) elegendő a rendszer felhasználói szintű ismerete, azon-

ban a fordítást gyakorlatilag mindenféle közreműködő végez, egyéb közösségi tevé-

kenysége mellett.

A közösségi lét másik vetülete a szoftver gondozása, fejlesztése mellett az egyéb kö-

zösségi tevékenység. Ezek közé tartoznak a nemzetközi konferenciák47 évente két

alkalommal, a kisebb (lokális, regionális) találkozók (DrupalCamp), a levelezőlis-

ták és IRC csatornák fenntartása, valamint a Drupal fejlesztését és a közösségi ese-

ményeket segítő egyesület (Drupal Association) működtetése.

Az Acquia Az Acquia a nyílt forráskódra épülő sikeres üzleti megoldásokat, elsősorban a vál-

lalati megoldásokat szállító Linux cégeket (pl. RedHat) tekintette és tekinti mintá-

nak. „A Drupalt a legjobb webes tartalomkezelő platformmá akarjuk tenni, a »web

Linuxává«.48”

A nyílt forráskódra épülő üzleti modellek általános tárgyalásánál említettük a tá-

mogatás-értékesítő modellt. Általános üzleti filozófiája alapján ide sorolható az

Acquia. Ugyanis már a cég indításakor meghatározták a fő irányt: a cég a Drupal

mindennapi használatához kíván professzionális szolgáltatásokat nyújtani és nem

23

Ant

wer

pen

– 20

05

Portl

and

– 20

05

Am

szte

rdam

– 2

005

Van

couv

er –

200

6

Brüs

szel

– 2

006

Sunn

yval

e –

2007

Barc

elon

a –

2007

Bost

on –

200

8

Szeg

ed –

200

8

Was

hing

ton

DC –

200

9

Páriz

s –

2009

San

Fran

cisc

o –

2010

Kopp

enhá

ga –

201

0

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

DrupalCon résztvevők száma

rész

tvev

ők (f

ő)

foglalkozik weboldalak építésével (bár később tanácsadóként részt vettek ilyen pro-

jektben, pl. a Fehér Ház webes megjelenésének Drupalra való átállításában.49). „Az

Acquia hozzáadott értékkel segíti majd a Drupal használókat, úgy hogy csökkenti a

kockázatot és időt takarít meg nekik. A Drupal önálló működtetésétől óvakodó fel-

használók üzleti támogatást vásárolhatnak majd az Acquiától a Drupal oldaluk kar-

bantartására és ellenőrzésére.”50

Az Acquia így ahelyett, hogy a megszámlálhatatlan weboldal-készítő céggel szállt

volna versenybe, megtalálta azt a piaci rést, ahol sikeres lehet. Előttük ugyanis sen-

ki nem végzett olyan üzleti tevékenységet, amit ők terveztek. Ugyanakkor a Drupal

ismertsége, népszerűsége már elérte azt a szintet, ami működőképessé tehette a

vállalkozást és esélyt adott a Drupal és az Acquia üzleti szintű megoldási lehetőség-

ként való elismerésére.

Az első elképzelésekben két fő szolgáltatás szerepelt: az Acquia által ellenőrzött, ga-

rantált minőségű Drupal disztribúciók összeállítása és automatikus szolgáltatáso-

kat nyújtó hálózat51. A cég működésének eddigi majdnem három évében ez a cso-

mag számos elemmel bővült és diverzifikálódott.

A céget minden előzmény nélkül kellett felépíteni. Ehhez Buytaert „hozta” a szoft-

vert és a kapcsolódó közösséget, Batson pedig az üzleti tapasztalatot és kapcsolato-

kat. A munkatársakat gyakorlatilag egyesével verbuválták, a nemzetközi Drupal kö-

zösség elismert tagjai közül52. Persze a munkatársak felvétele előtt a működés meg-

kezdéséhez szükséges tőkét kellet előteremteni. Ezt egy kockázatitőke-befektető

csoport biztosította 7 millió dollár értékben, még 2007 vége előtt53. Később, 2009

közepén újabb 8 millió dolláros tőkeemelésre került sor.54

Azt már az induláskor fontosnak tartotta leszögezni Dries Buytaert, hogy nem a kö-

zösségből és nem a közösség kárára szeretnének jövedelemhez jutni, valamint,

hogy nem lesz zárt forráskódú a Drupal (amire a GPL licenc nem is ad lehetőséget).

„Az Acquia sikere közvetlenül függ a Drupal projekt általános sikerétől, s attól

mennyire válik széleskörűen használttá. Mindenkinél jobban tudjuk, hogy az Acqu-

ia soha nem lehet önmagában sikeres, csak ha a nagyobb Drupal közösség része

marad.”55

A „hivatalos” működését 2008 tavaszán kezdték meg, amikor sajtónyilatkozatban

tették közzé terveiket a várható szolgáltatásokról56. Ekkorra befejeződött a cég lét-

24

rehozásához kapcsolódó előkészítő munka és megkezdődött az első saját disztribú-

ció és a hálózati szolgáltatás fejlesztése. A munka ezen szakasza őszre lezárult, elér-

hetővé vált az cég által karbantartott, ingyenes (GPL licencű) Acquia Drupal diszt-

ribúció és előfizetéses rendszerben megkezdte működését az Acquia Network. Ez

utóbbi ekkor még tartalmazott egy limitált szolgáltatású ingyenes „community”

verziót, amit később felváltott a 30 napos ingyenes kipróbálási lehetőség.57

A cég a következő években megbízható növekedést mutatott. 2009 végére 30 alkal-

mazottat foglalkoztatott és 400 előfizetője volt58, jelenleg pedig az Európai piacra

való belépést készítik elő59. A fejlesztés folyamatosan zajlott60 így az Acquia már

többféle nyílt forráskódú üzleti modellt is alkalmaz működése során.

Az Acquia termékei és szolgáltatásai

Acquia NetworkAz előfizetéses rendszerben elérhető szolgáltatás több részből áll és többféle cso-

magban vásárolható meg. Az összetevők közé tartozik egy automatikusan működő

rendszer, ami ellenőrzi az előfizető weboldalainak működését, védi a spamtől, és

amivel automatizálhatóak a karbantartási feladatok. Az előfizetők szakértők segít-

ségét kérhetik felmerülő problémáik megoldásához, csomagtól függően fórumon,

e-mailben vagy telefonon. A fentiek a támogatás-értékesítő és (az automatizált

szolgáltatások miatt a SaaS) modellbe tartoznak, a bevétel az előfizetési díjból szár-

mazik.

Ugyancsak az Acquia Network részeként érhető el az Acquia Search, ami a Drupal

beépített keresőjénél hatékonyabban, gyorsabban működik és jobban az egyedi igé-

nyekhez alakítható. Az Acquia Search a cég által fejlesztett önálló szoftver, ami az

Acquia szerverein fut, s így a SaaS modell megvalósulása. Bár megítélésem szerint

a kiegészítő (és esetleg a platform) modell is ide értendő, hiszen nem az alapszoft-

ver üzemel szolgáltatásként, hanem annak funkcionalitását bővíti ki egy másik al-

kalmazás. A bevétel ugyancsak az előfizetési díjból ered.

Acquia DrupalAz Acquia Drupal ingyenesen, GPL licenc alatt elérhető Drupal disztribúció, ami az

eredeti alaprendszernél bővebb funkcionalitással bír. A hozzáadott kiegészítő mo-

dulokat a cég válogatta össze a közösség által készített kiegészítőkből. Szükség ese-

25

tén gondoskodik a javításukról, fejlesztésükről és összehangolja a működésüket. A

kiválasztott modulok fejlesztését nem vette át a cég az eredeti fejlesztőktől, hanem

együttműködik velük. Az eredeti Drupal ebben az esetben platformként működik, a

cégnek közvetlen bevétele nem származik a szoftverből. Azonban a rendszer tartal-

mazza az Acquia Network-höz való csatlakozáshoz szükséges modulokat, így ösztö-

nözheti a felhasználókat a szolgáltatás igénybevételére, s így a szoftver a támoga-

tás-értékesítő modell része.

Drupal CommonsA Drupal Commons ugyancsak Drupal disztribúció, amit nagyvállalatok közösségi

oldalainak készítéséhez állított össze az Acquia. Ezzel olyan zárt forráskódú, nagy-

vállalati szoftverek FLOSS alternatíváját kívánták létrehozni, mint a Jive SBS, vagy

a Telligent.61 Az üzleti modell ugyanaz, mint az Acquia Drupal esetén, csak míg az

előbbi egy általános célú eszköz, itt jóval fókuszáltabb a célcsoport. (S a későbbiek-

ben várható a Commons SaaS változatának megjelenése is, előfizetéses rendszer-

ben.62)

Drupal GardensA Drupal Gardens az Acquia előtelepített Drupal szolgáltatása, ami a Drupal leg-

újabb, a szakdolgozat írásakor még kiadás előtt álló 7-es verziójára épül. Teljes

mértékben SaaS megoldás, a felhasználónak telepítéssel, karbantartással, tárhely

bérléssel nem kell foglalkoznia, mindezt megkapja egy csomagban, kiegészítve né-

hány eszközzel, ami a weboldal felhasználói igényekhez alakítását segíti. A célkö-

zönség az egyedi felhasználókon túl a céges microsite-ok, termékek promóciós ol-

dalainak készítői. A Gardens fontos sajátossága, hogy a felhasználó nincs a szolgál-

tatóhoz kötve (nincs vendor-lock in), a rendszerben létrehozott weboldal teljes

mértékben exportálható és így saját tárhelyen tovább működtethető, vagy egyedi

igények szerint tovább alakítható.

A 2010 januárjában indított, és csak az év közepétől nyilvános, még béta fázisú

szolgáltatás felhasználói száma dinamikusan növekszik, szeptemberben átlépte a

húszezret63. A szolgáltatásnak létezik enterprise változata, azon nagyvállalatok szá-

mára, akiknek szükségük van olyan rendszerre, amivel nagy számú önálló, de

együttműködő weboldalt tudnak üzemeltetni.

26

A rendszer használata jelenleg ingyenes, így bevételi forrást nem jelent a cég szá-

mára. A béta állapot megszűnése után a szolgáltatás előfizetéses rendszerben vehe-

tő majd igénybe, s a csomagok közt marad ingyenes, de reklámokat megjelenítő

változat.

Acquia HostingA Drupal rendszer igényei szerint optimalizált tárhely szolgáltatás nagy forgalmú

weboldalak számára, ami egyedi megállapodás alapján vehető igénybe. A tárhely

szolgáltatás hagyományos értelemben vett üzleti tevékenység (bérbe adunk egy

eszközt), de a kiegészítő modell alkalmazható rá, mivel ebben az esetben a FLOSS

működéséhez igazított rendszerről van szó.

Professzionális szolgáltatások A szolgáltatást azon cégek és közigazgatási szervek számára hozta létre az Acquia,

akik maguknak épít(tet)ik a Drupal rendszerüket. Az ajánlat két fő eleme a mentor-

ing program és az audit. Előbbi során megismertetik a résztvevőket a Drupal jel-

lemzőivel és fejlesztési, használati metódusaival, az utóbbi esetén pedig ellenőrzik,

hogy az elkészült rendszer megfelel-e a technikai, rendszerlogikai, biztonsági stb.

elvárásoknak. Ez a tanácsadási modell alkalmazása, s a bevétel ennek megfelelően

az egyedi megállapodásban rögzített tanácsadói díjból származik.

Távoli adminisztráció A távoli adminisztráció szolgáltatás keretében az Acquia átveszi a megrendelőtől a

Drupal weboldal karbantartási feladatait egyedi szerződésben rögzített feltételek

szerint. Ez ismét a támogatás-értékesítő üzleti modell alkalmazása.

Drupal tréningKépzési programjaiban külső partnerekkel együttműködve kínál különböző Drupal

témájú kurzusokat az Acquia egyedi megállapodás szerint. Ez ugyancsak a támoga-

tás-értékesítő modell alkalmazásának egy példája.

Zárt forráskódból nyíltba: a Sense/Net és a Sense/Net Portal EngineA Sense/Net-et 1995-ben hozta létre öt magánszemély, akik közül ketten – Kiss

27

Sándor és Bíró Tamás – jelenleg is a cég vezetői. „Az internetes fellendülés korsza-

ka kiváló lehetőséget biztosított egy webes technológiára épülő, felhasználóbarát

portálépítő szoftver kifejlesztésére. A cég ezt az igényt felismerve fejlesztette ki

Sense/Net Portal Engine vállalati portálmotorját, amelyre 1999 óta sikerrel építi

portálmegoldásait. Szolgáltatásaink között a vállalati portálok (internet, intranet és

extranet alapú informatikai rendszerek) tervezése, fejlesztése, integrálása és üze-

meltetése kapja a legnagyobb hangsúlyt.”64

A cég a kezdetektől fogva a nagyvállalatokat tekintette célcsoportjának, az ő üzleti

folyamataikra kívánt integrált megoldást kínálni. Az Acquiával ellentétben nem

csak támogatás-értékesítést és egyéb működtetési szolgáltatást nyújtanak, hanem

konkrét kivitelezési feladatokat is végeznek. Tevékenységi körükbe egyaránt bele-

tartozik a vállalati portál és vállalati tartalomkezelő rendszer (ECMS) megépítése

és annak működtetése is. Ennek két oka van. Egyfelől a Sense/Net nem csak az in-

ternetes megjelenésre kínál eszközt, hanem az ügyfél belső kommunikációs, rend-

szerintegrációs felületét (intranet) és az ügyfél által a partnerei részére létrehozott,

az intranethez hasonló portálokat, vagy a cég internetes honlapjának jelszóval vé-

dett partneroldalait (extranet) is egyazon rendszerrel javasolja kezelni – és erre

nyújt megoldást. Másfelől a cég által fejlesztett szoftver eredetileg zárt forráskódú

volt és csak 2007 végén döntöttek a nyílt forráskódra való áttérésről. Így ezt meg-

előzően a Sense/Net-en kívül csak az használhatta (volna) a cég szoftverét, aki

megvásárolta azt. (Néhány viszonteladó és rendszerintegrátor partner rendelkezett

ilyen jogosultsággal, de a célcsoportot képző nagyvállalatoknak jellemzően kész

megoldásra van szükségük, nem akarnak maguknak fejleszteni.)

A Sense/Net Portal EngineA Sense/Net Portal Engine egy integrált vállalati tartalommenedzsment (Enterpri-

se Content Management System – ECMS) és vállalati portál (Enterprise Portal)

megoldások építésére és működtetésére szolgáló összetett alkalmazáscsomag.

A fejlesztők számára fejlesztői keretrendszerként is szolgál, ugyanakkor a felhasz-

nálók is működtethetik és bizonyos fokig testre is szabhatják a rendszert progra-

mozói ismeretek nélkül is. A Sense/Net célja egy kimondottan felhasználóbarát,

könnyen kezelhető, bármilyen számítógépről, bármelyik modern böngészővel ke-

zelhető szoftver alkotása volt.

28

A rendszer többszörös funkcionalitású, mivel nem csak internetes kommunikációs

felület megvalósítására szolgál, hanem – ahogyan azt korábban már említettük –

az előzővel egy időben intranet és extranet irányú feladatkezelés is megvalósítható

vele. Továbbá a klasszikus tartalom-menedzsment funkción túl dokumentum-me-

nedzsment rendszerként is használható és a fejlesztők szándéka szerint egyetlen,

webböngészőből elérhető felültbe integrálhatóak vele a különböző szoftverekkel tá-

mogatott üzleti folyamatok.

A Sense/Net Portal Engine alkalmas egyidejűleg több nyelv kezelésére is és mivel

az üzleti logika és a prezentációs réteg egymástól független, a szoftver felhasználói

felülete könnyen változtatható, illetve pl. funkcionalitástól függően (intranet, inter-

net) lehet más és más.

Technikai oldalról vizsgálva a szoftvert, megállapítható, hogy – hasonlóan a Dru-

palhoz – moduláris felépítésű, együttműködő részegységekből áll és a funkcionali-

tása pluginekkel bővíthető (a Sense/Net ezeket az egy-egy funkciót, megvalósító

szoftver-egységeket „portlet”-eknek nevezi.)

A fentiek több ponton párhuzamba állíthatóak a Drupal jellemzőivel, azonban

akadnak eltérések is.

Az egyik ilyen a szoftver licenc. A Sense/Net Portal Engine kettős licencelésű. Sza-

bad szoftverként GPL licenc alatt, kereskedelmi termékként a cég saját Sense/Net

Enterprise licence alatt érhető el.

A másik eltérés a szükséges szoftverkörnyezet elérhetősége. A Sense/Net Portal

Engine C# nyelven íródott és .Net platformon futtatható. Működéséhez Microsoft

Windows Server operációs rendszer és Microsoft SQL Server adatbázisszerver

szükséges. Ezek a szoftverek ingyenesen nem érhetőek el, kereskedelmi forgalom-

ban kell megvásárolni őket. A Sense/Net elsődleges célközönségét alkotó nagyvál-

lalatok számára ez feltehetőleg nem jelent problémát, mivel jó eséllyel egyébként is

használják ezeket a termékeket, de ha nem, a megvásárlásuknak feltehetőleg nem

lenne pénzügyi korlátja. (Itt kell megemlítenünk, hogy a Drupal esetében említett

MySQL adatbázis is kettős licencelésű, üzleti célra csak licencdíj ellenében használ-

ható.) Ugyanakkor a Portal Engine széleskörű – az eredeti célközönségen túllépő –

elterjedésében feltehetőleg korlátozó tényezőt jelent a szükséges szoftver környezet

kereskedelmi jellege.

29

A Sense/NetA Sense/Net az alapításától kezdve online, webes fejlesztéssekkel foglalkozott: a

megrendelők igényei alapján készítettek egyedi szoftvereket. Mivel a megrendelé-

sek számos hasonló feladatot tartalmaztak, úgy döntöttek, saját rendszert fejleszte-

nek. „Az alkalmazások fejlesztése, illetve integrálása közben fejlesztőcsapatunk rá-

jött, hogy az idő nagy részében valójában “újra feltaláljuk a kereket”, hiszen újra és

újra ugyanazokat a funkciókat fejlesztjük a különböző alkalmazásokba. (…) Azon

gondolkodtunk, vajon tudnánk-e építeni egy olyan rendszert, melyben e funkciók

mindegyike automatikusan a portál keretrendszer része lenne, így a portletek épí-

tése kevesebb időt és kevesebb pénzt emésztene fel. Hamarosan arra a következte-

tésre jutottunk, hogy ez lehetséges (…).”65 Az innovatív megoldás nem csak a fej-

lesztői munkát egyszerűsítette, de egyúttal azt is jelenti, hogy a cég ettől kezdve

nem csak szolgáltatást, hanem terméket is kínálhat eladásra.

A cég növekedéséből fakadó szükséglet volt, hogy a fő feladatkörök (projektek lebo-

nyolítása, szoftverfejlesztés, menedzsment) elváljanak egymástól. Erre 2005-ben

került sor, s egy amerikai kockázati tőkebefektető cég segítségével valósult meg.

A hazai piacon egyetlen, a Sense/Nethez hasonló profilú cég működött, az IVY Kft.,

amit a Sense/Net 2008-ban felvásárolt. A két cég összeolvadt, a munkatársak szá-

ma 40 fölé emelkedett és újabb szakismeretekkel bővült a fejlesztői csapat tudása.

A cég ekkorra már döntött a nyílt forráskódra való váltásról.66

A FLOSS innovációMivel a magyarországi piac viszonylag szűk mozgásteret biztosított a Sense/Net

számára, a cég igyekezett külföldön is megjelenni. Próbálkozásaik azonban nem

igazán bizonyultak sikeresnek, csak elvétve kaptak az országhatáron kívülről meg-

rendelést.

Bíró Tamásban merült fel a gondolat, hogy az enterprise (nagyvállalati) szektor-

ban, ahová a Sense/Net pozicionálta magát, nem található olyan nyílt forráskódú

ECMS szoftver, amit .Net platformon fejlesztenek és működtetnek. Így a nyílt for-

ráskódra való váltás olyan egyediséget kölcsönzött a szoftvernek, ami miatt érde-

kessé válhatott a piacon, továbbá egy olyan piaci rést találtak meg ezzel, ahol a cég

elsőként jelenhetett meg.

30

A termékpolitika megváltozása természetesen az üzleti modell váltást is magával

hozta. Ezért meg kellett vizsgálni, hogy fenntartható-e a cég az új helyzetben is.

Úgy ítélték meg, hogy a meglévő és új ügyfelek esetén is megmaradhat a cég bevé-

tele akkor is, ha a licencdíj bizonyos ügyleteknél kiesik. Ugyanakkor, ha a szoftver

szabadon elérhető, az segíti a terjedését, növeli az ismertségét, s így újabb megren-

deléseket, ügyfeleket hozhat a cégnek Magyarországon és külföldön egyaránt.

Vagyis a kockázat kicsi, a növekedési esélyek viszont jelentősek voltak.

A Sense/Net ezért 2007 decemberében bejelentette a nyílt forráskódra való átté-

rést67, s 2008. október elsején elérhetővé tették az új szoftver első béta verzióját68.

(A fejlesztést ösztönözte, hogy az egyik tévétársaság portálját a még készülő szoft-

verrel építette meg a cég69.)

Az új szoftver kettős licencet használ70. A nagyvállalati verzió a Sense/Net saját li-

cence alatt jelenik meg, három változatban (Developer, WCM, ECM). Ebben az

esetben a felhasználónak licencdíjat kell fizetnie, viszont az alkalmazás mellett a

forráskód is elérhető a számára. Vagyis ebben az esetben nem beszélhetünk szabad

szoftverről, de nyílt forráskódúról igen. A termék enterprise verziójába csak ellen-

őrzött, garantáltan jól működő kód kerül be. A szoftver mellé céges támogatás is jár

és felhasználható további (származtatott) zárt forráskódú termék fejlesztésére.

A közösségi verzió GPL licenc alatt érhető el. Az alkalmazás és a forráskód is letölt-

hető és a licenc feltételei mellett szabadon használható, terjeszthető, azonban sem-

milyen támogatás nem jár hozzá. Maga a szoftver minden kódot tartalmaz, így a

még fejlesztés alatt álló, nem feltétlenül stabil egységeket is. Így ez a rendszer akár

többet is tudhat a vállalati verzióknál, azonban a használata kockázatosabb – a fel-

használó magára, illetve a többi felhasználóra van utalva.

Az elérhető információk alapján azonban közösség nem alakult ki a Sense/Net Por-

tal Engine körül. A nyílt forráskód és szabad elérhetőség az elterjedést segíti (a

szoftver letöltéseinek száma magas), azonban a közösségi központként funkcionáló

fórumba kevesebb mint 200 ember regisztrált (a céget a Facebookon követők szá-

ma is hasonlóan alakul) és a nyílt forráskódra való áttéréskor, a cég által indított

PortalEngine.org oldal már nem működik. Bíró Tamás szerint a cégek által indított

nyílt forráskódú projektek esetén nem igazán jellemző, hogy külsősök (akik nem a

cég alkalmazottai) is bekapcsolódjanak a szoftver fejlesztésébe. Azonban a

31

Sense/Net tervei között szerepelt a közösségépítés71.

A külső hozzájárulás így megmarad a főként passzív felhasználói szinten. S bár bé-

ta tesztelőnek sokan jelentkeztek, kérdéses, hogy milyen mértékben tudja haszno-

sítani a cég a szoftvert szabadon letöltő felhasználók tapasztalatait.

A Sense/Net tevékenységeHabár a Sense/Net által alkalmazott üzleti modellről már többször esett szó, még

nem vizsgáltuk azt meg. A cég a kettős licenc modell szerint építette be működésé-

be az általa fejlesztett szoftvert. Így a GPL licencű közösségi változat szerepe első-

sorban a reklámozás: a cég ismertségének növelése és a kereskedelmi licencű verzi-

ók népszerűsítése. Emiatt a Sense/Net bevételei hagyományos üzleti jellegűek. A

jövedelem egyik forrása a Portal Engine szoftver kereskedelmi verziójának licenc-

díja.

A cég tevékenységi köre a szoftverfejlesztés mellett számos szolgáltatást is tartal-

maz: terméktámogatás, verziókövetés, szaktanácsadás, oktatás, értékesítési támo-

gatás. A bevétel másik része a működés ezen részéből származik. A felsorolást átte-

kintve könnyen azonosíthatjuk a fentieket támogatás-értékesítő modellként. A

megállapítás helytálló, azonban fontos megjegyeznünk, hogy a Sense/Net a fenti

szolgáltatásokat szoftverének csak kereskedelmi verziójához kínálja.

32

Két út, egy irány? Összegzés A nyílt forráskódú, szabad szoftverek létjogosultsága manapság már az állami szek-

torban és az üzleti életben is megkérdőjelezhetetlen. Nem véletlen, hogy több or-

szág kormányzata támogatja és az Európai Unió is pártolja a FLOSS használatát,

fejlesztését72. Mint látható volt, számos előnyt biztosít a felhasználók és a fejlesz-

tők, „forgalmazók” számára is. Habár a szakdolgozat a pozitívumokra koncentrál,

természetesen a FLOSS sem csodaszer. Viszont mivel olyan, az emberi természetet

alapvetően jellemző tulajdonságokat hasznosít, mint pl. az együttműködési szán-

dék, a segíteni akarás, a közösségi lét vagy az önkifejezés igénye, képes lehet moti-

vációs tényezőként olyan erőforrásokkal gazdagítani az üzleti tevékenységet, ame-

lyeket más, hagyományos eszközökkel (pl. fizetés), nem lehet (ugyanilyen haté-

konysággal) elérhetővé tenni.

A nyílt forráskódú szoftverfejlesztés és a nyílt innovációs modell számos párhuza-

mosságot mutat. A szoftverfejlesztésre egyébiránt is jellemző az innováció, mivel az

anyagi, pénzügyi erőforrás igénye viszonylag alacsony, és elsősorban a szellemi tő-

ke, a közreműködő tudása, kreativitása szükséges a hatékony, előremutató munká-

hoz. A nyílt forráskódú modell megteremti a lehetőségét annak, hogy egy-egy szoft-

ver fejlesztésébe „korlátlan” számú közreműködő kapcsolódjon be, s a maguk (ere-

deti szervezeten, cégen kívüli) tudásával, szemléletmódjukkal gazdagítsák a projek-

tet73, s ezáltal növeljék a sokszorosára az innovációs potenciált. (Így magának a

nyílt forráskódnak az alkalmazása is szervezési innovációnak tekinthető.)

A bemutatott két cég szoftverei számos technikai innovációt mutatnak fel a portál-

fejlesztés több területén is, mint például a nagyfokú modularitás, a multifunkcio-

nalitás, a többnyelvűség támogatása, és a bővíthetőség kapcsán. Érdekes megfi-

gyelni, hogy bár az alkalmazott fejlesztési technológia eltérő, az újítások funkciója,

célja sokszor azonos vagy hasonló.

Az Acquia és a Sense/Net példája is jól mutatja, hogy azonos alapra (nyílt forráskó-

dú webes alkalmazás) támaszkodva is lehet különböző üzleti megoldásokat kialakí-

tani. Habár a cégek tevékenységi köre részben azonos, a mögöttük álló üzleti filo-

zófia és jövedelemszerzési modell eltérő. A két cég működésének áttekintése iga-

zolta eredeti elképzelésünket arról, hogy nem szükségszerű a teljes mértékű megfe-

leltetés.

33

Habár a vállalatok értékelése nem szerepelt a dolgozat céljai között, érdemes a

Sense/Net és a közösség viszonyáról még szót ejtenünk. Fentebb (már több helyen)

részleteztük a nyílt forráskódú szabad szoftverekhez kötődő közösségek jelentősé-

gét. Úgy vélem a Sense/Net ezen a területen még kihasználatlan lehetőségekkel bír.

Amennyiben a Portal Engine működéshez szükséges környezet is biztosítható len-

ne szabad szoftverekkel, az segíthetné a terjedését, növelhetné a népszerűségét és

így fejlődhetne a közösség74. Ennek a megvalósítását részben technikai akadályok

korlátozzák (nincs teljes funkcionalitású nyílt forráskódú alternatívája a környezet-

nek), részben pedig a cég erőforrásainak végessége. Az elsődleges feladat a meg-

rendelések teljesítése és a saját alapszoftver fejlesztése. Emellett nem feltétlenül

marad kapacitás az ilyen irányú tevékenységre. Ugyanez a leterheltség lehet az oka

annak, hogy a közösségépítés háttérbe szorul. A megoldás újabb tőke bevonás le-

het, vagy egy jól működő közösség, ami könnyít ezeken a terheken – és nem utolsó

sorban a türelem. Nem szabad ugyanis megfeledkeznünk arról sem, hogy a közös-

ségépítés hosszú, több éves folyamat, s hogy a nyílt forráskódú projektek is versen-

genek az erőforrásokért (a Sourceforge.net oldalon 2009 februárjában 230000

nyílt forráskódú projektet tartottak számon75). Vagyis egy zárt forráskódúból indult

FLOSS termék köre közösséget építeni igen nehéz feladat, ami viszont – éppen

ezért – újabb innovációk lehetőségét is hordozza.

34

Mellékletek

35

Nyilatkozat

Alulírott Hajas Tamás büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az ál-

talam benyújtott, Nyílt forráskódú szoftver az üzleti modellben című szakdolgozat

önálló szellemi termékem. Amennyiben mások munkáját felhasználtam, azokra

megfelelően hivatkozom, beleértve a nyomtatott és az internetes forrásokat is.

Eger, 2010. október 31.

…………………………...........

aláírás

36

Konzultációs nyilatkozat

Hallgató neve: Hajas Tamás

Szak: gazdálkodás és menedzsment

Konzulens tanár neve: Dr. Borsi Balázs

Az első személyes konzultáció

Időpont:

Téma:

A konzulens tanár aláírása:

A második személyes konzultáció

Időpont:

Téma:

A konzulens tanár aláírása:

A harmadik személyes konzultáció

Időpont:

Téma:

A konzulens tanár aláírása:

37

Felhasznált irodalom

38

1. Acquia.com http://acquia.com

2. Angela Byron, Addison Berry, Nathan Haug, Jeff Eaton, James Walker, Jeff Robbins: Using Drupal. O'Reilly, USA, 2009.

3. BitPort hírportál http://www.bitport.hu

4. Borsi Balázs: Open Innovation – főiskolai előadás

5. Chris Anderson: Ingyen. HVG Könyvek, Budapest, 2009.

6. Dries Buytaert blogja http://buytaert.net

7. Drupal.hu http://drupal.hu

8. Drupal.org http://drupal.org

9. Eric Raymond: A katedrális és a bazár http://magyar-irodalom.elte.hu/robert/szovegek/bazar

10. Free Software Foundation http://www.fsf.org

11. Hajas Tamás: Profi webhelyet mindenkinek! Bemutatkozik a Drupal. In: PC World 19. évf. 9. szám, 2010. szeptember

12. Index hírportál http://index.hu

13. Karel Maesen: NYFSZ üzleti modellek gyűjteménye és elemzése. Cascadoss konzurcium 2009. http://cascadoss.competterra.com/dnload/knowledge/d1_5_hu_business_models.pdf

14. Katona József: Az innováció értelmezése a 2005. évben kiadott Oslo Kézikönyv harmadik kiadása alapján. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2006.

15. László Gábor: A nyílt forráskódú szoftverek társadalmi-gazdasági hatásainak feltárása a központi kezdeményezések tükrében. Doktori értekezés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtu-dományi Egyetem, Budapest. 2009. http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/2009/Laszlo_Gabor/ertekezes.pdf

16. Molnár István – Németh Gábor: Egyetemi szellemitulajdon-védelem és ipari kapcsolatok a nyílt innovációs közegben: Open Access vagy monopoljogok? In: Ipajogvédelmi és szerzői jogi szemle 2009. október

17. Open Source Initiative http://opensource.org

18. Sense/Net.hu http://magyar.sensenet.hu

19. Twitter.com http://twitter.com

20. UnleashedMind.com http://www.unleashedmind.com

21. Vajadaság hírportál http://vajdasag.eu

22. Vimeo.com http://vimeo.com

23. Weblabor.hu http://weblabor.hu

24. Wikipedia http://wikipedia.org

39

Jegyzetek

40

1 Free Software Foundation http://www.fsf.org

2 Open Source Initiative http://opensource.org

3 Mi a szabad szoftver? http://www.fsf.hu/index.php/Whatis_fs

4 Chris Anderson: Ingyen. HVG Könyvek, Budapest, 2009, 146–147. p.

5 Szabad licenc http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_licenc

6 Nagy Sándor? Szabad a szoftver, szabad a szerelem? http://www.bitport.hu/kkv/szabad-a-szoftver-szabad-a-szerelem

7 Licenc http://hu.wikipedia.org/wiki/Licenc

8 Szabad szoftver engedélyek http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyílt_forráskódú#Szabad_szoftver_engedélyek

9 Dr. Telek Eszter: Bízhatunk-e a nyílt forráskódú szoftverlicencekben? http://www.bitport.hu/vezinfo/bizhatunk-e-a-nyilt-forraskodu-szoftverlicencekben

10 Katona József: Az innováció értelmezése a 2005. évben kiadott Oslo Kézikönyv harmadik kiadá-sa alapján. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2006, 2. p.

11 Molnár István – Németh Gábor: Egyetemi szellemitulajdon-védelem és ipari kapcsolatok a nyílt innovációs közegben: Open Access vagy monopoljogok? In: Ipajogvédelmi és szerzői jogi szemle 2009. október; 7. p.

12 Kömlődi Ferenc: A tömegek bölcsessége http://index.hu/tudomany/2009/08/02/a_tomegek_bolcsessege/

13 C. Anderson i.m., 60–61. p.

14 „Egy húsz főből álló csoportban már 190 kétirányú viszony van. Vagyis figyelemmel kell kísér-nünk a magunk viszonyát a többiekhez: az összesen 19 személyes kapcsolat (20 fős csoport többi tagjához), valamint a csoport többi tagjának egymáshoz való, összesen 171 kétirányú viszonyát is. Vagyis ha a csoport mérete négyszeresére nő, akkor a feldolgozandó információmennyiség, amit „tudnunk kell” a csoport többi tagjáról, csaknem a hússzorosára növekszik. (…) Dunbar ki-dolgozott egy egyenletet, amiből kiszámítható, hogy az adott állatfaj mekkora maximális cso-portszámban képes élni. A homo sapiens esetében ez 147,8, azaz nagyjából 150. Úgy tűnik, a 150 a maximum egyedszám: ennyi emberrel tudunk nyíltan, természetesen kapcsolatban lenni, vagyis tudjuk, kik ők, s hogyan viszonyulnak hozzánk.” http://vajdasag.eu/h/i20100126

15 Eric Raymond: A katedrális és a bazár http://magyar-irodalom.elte.hu/robert/szovegek/bazar/

16 http://twitter.com/#!/kvantomme/status/27364824426

17 Dries Buytaert: State of Drupal (April 2010). 48. p. http://buytaert.net/files/state-of-drupal-april-2010.pdf

18 Kömlődi F. i. m.

19 Karel Maesen: NYFSZ üzleti modellek gyűjteménye és elemzése. Cascadoss konzurcium 2009. 15. p. http://cascadoss.competterra.com/dnload/knowledge/d1_5_hu_business_models.pdf

20 E. Raymond i. m.

21 C. Anderson i. m. 241. p.

42

22 László Gábor: A nyílt forráskódú szoftverek társadalmi-gazdasági hatásainak feltárása a közpon-ti kezdeményezések tükrében. Doktori értekezés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest. 2009. 78–83. p. http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/2009/Laszlo_Gabor/ertekezes.pdf

23 Vendor lock-in http://en.wikipedia.org/wiki/Vendor_lock-in

24 K. Maesen i. m. 19–38. p.

25 Maesen a Barcelon Research GmbH 2002-es kutatásának értéklánc modelljét veszi át.

26 Batson előző cége vállalati megoldást hozott létre FLOSS alapon internetes hang- ill. adatto-vábbtásra (IP PBX). l. Dries Buytaert: Acquia, my Drupal startup http://buytaert.net/acquia-my-drupal-startup

27 Hajas Tamás: Profi webhelyet mindenkinek! Bemutatkozik a Drupal. In: PC World 19. évf. 9. szám, 2010. szeptember. 28. p.

28 The Drupal overview http://drupal.org/getting-started/before/overview

29 Web Application Framework http://en.wikipedia.org/wiki/Web_application_framework

30 l. http://acquia.com/about-us

31 Érdekes, hogy a GPL licenc használata nem feltétlenül egyértelmű a Drupal közösség tagjai szá-mára sem. Jó példát adnak erre azok a hozzászólások, amelyeket az Acquia indulásáról szóló hír-hez fűztek hozzá a magyar Drupal oldalon. http://drupal.hu/forum/céges-támogatás-drupalnak-magyar-munkatárssal#comment-11015

32 Open Publish http://openpublishapp.com

33 Open Atrium http://openatrium.com

34 Drupal Commons http://acquia.com/products-services/drupal-commons

35 Drupal distributions http://drupal.org/node/326175

36 Installation profiles http://drupal.org/project/Installation+profiles

37 System requirements http://drupal.org/requirements

38 Az elérhető kiegészítők számáról tájékoztatást ad a modulok letöltési oldala. http://drupal.org/project/modules

39 A Drupal 7 modul könyvtárában 40 önálló modul található. Azonban ez a szám nem tekinthető teljes mértékben irányadónak, hiszen a közösségi kiegészítőkből több mint ötvennek került be a kódja a rendszerbe, úgy, hogy összevonták más egységekkel. http://www.unleashedmind.com/en/blog/sun/more-than-50-drupal-modules-moved-into-drupal-7

40 http://drupal.org

41 Language specific communities http://drupal.org/language-specific-communities

42 „Drupal's modular architecture and open source nature make it a popular PHP application fra-mework and content management system for hundreds of thousands of web developers around the world.” l. Angela Byron, Addison Berry, Nathan Haug, Jeff Eaton, James Walker, Jeff Rob-bins: Using Drupal. O'Reilly, USA, 2009. xi. p.

43

43 l. a Wikipedia Drupal szócikkének Community fejezetét http://en.wikipedia.org/wiki/Drupal#Community

44 A drupal.org RSS hírcsatornát biztosít az új modulokról és új sminkekről. A közölt két adat a hír-olvasó által számított statisztikai érték. Új modulok: http://drupal.org/taxonomy/term/14/0/feed, Új sminkek: http://drupal.org/taxonomy/term/15/0/feed

45 http://www.technologyreview.com/TR35/Profile.aspx?Cand=T&TRID=688

46 http://buytaert.net/bussinessweek-young-entrepreneurs-of-tech

47 A DrupalCon konferenciák résztvevői számáról szintén a Wikipedia szócikke nyújt összefoglalót http://en.wikipedia.org/wiki/Drupal#Community

48 D. Buytaert: Acquia, my Drupal startup http://buytaert.net/acquia-my-drupal-startup

49 Nancy Scola: WhiteHouse.gov goes Drupal http://techpresident.com/blog-entry/whitehousegov-goes-drupal

50 CMSwire: Exclusive: Interview with Drupal Founder Dries Buytaert http://www.cmswire.com/cms/web-cms/exclusive-interview-with-drupal-founder-dries-buytaert-002158.php

51 D. Buytert: Acquia, my Drupal startup http://buytaert.net/acquia-my-drupal-startup

52 Az első két munkatárs egyike Hojtsy Gábor lett, aki a magyar Drupal közösség egyik alapítója és az akkoriban készülő Drupal 6 vezető fejlesztője volt. l. http://drupal.hu/forum/céges-támogatás-drupalnak-magyar-munkatárssal és http://acquia.com/node/16

53 D. Buytaert: Acquia raises $7 million series A http://buytaert.net/acquia-raises-7-million-series-a

54 D. Buytaert: Acquia raises $8 million series B http://buytaert.net/acquia-raises-8-million-series-b

55 D. Buytert: Acquia, my Drupal startup http://buytaert.net/acquia-my-drupal-startup

56 http://acquia.com/about-us/newsroom/press-releases/acquia-unveils-roadmap-commercially- supported-drupal

57 „Az Acquia Network pedig lehetőséget biztosít több webhely egyidejű monitoringjára, uptime fi-gyelésre, könnyed cron beállításra, spam szűrésre, kódváltoztatás (betörés) figyelésre, kollabora-tív probléma megoldásra az előfizetéshez kapcsolódó személyekkel, stb.” http://drupal.hu/hirek/20080930/az-acquia-túljutott-béta-perióduson-most-bárki-letöltheti-az-acquia-drupal-t

58 D. Buytaert: Acquia 2009 retrospective http://buytaert.net/acquia-2009-retrospective

59 Thomas Erickson: Acquia Expanding to Europe http://acquia.com/blog/tomerickson/Acquia-Expands-to-Europe

60 A cég történetének fontosabb állomásai nyomonkövethetőek D. Buytaert vonatkozó bejegyzései alapján. l. http://buytaert.net/tag/acquia

44

61 Azt, hogy nyílt forráskódú Drupal vagy Drupal Commons jó alternatívája lehet a zárt forráskódú rendszereknek, igazolni látszik, hogy a Jive fontosnak tartja ennek épp az ellenkezőjét bizony-gatni. (Hasonló a helyzet, mint annak idején a Microsoft és a Linux esetén.) http://buytaert.net/drupal-commons-meet-jive-software

62 Thomas Erickson, az Acquia CEO-ja a Drupal Commons SaaS verziójának megjelenését eredeti-leg 2010 nyarára datálta, de a szolgáltatás egyelőre még nem működik. http://acquia.com/blog/dont-jive-me

63 http://buytaert.net/20000-drupal-gardens-sites

64 Sense/Net Cégtörténet http://magyar.sensenet.hu/engine.aspx?page=cegtortenet

65 A Sense/Net 6.0 funkciói és termékjellemzői http://magyar.sensenet.hu/engine.aspx?page=portal-engine-tng-funkciok

66 A fejezetben található adatok nagyrészt Bíró Tamás: Aki nem mer, nem nyer című, az IVSZ Ter-mékesítés Akadémiája rendezvényén, 2008. október 29-én tartott előadásából származnak. Hír a cég oldalán: http://magyar.sensenet.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=sensenet-nyiltforraskod-eloadas, az előadás diasora: http://magyar.sensenet.hu/resource.aspx?ResourceID=tom-ivsz-prezi

67 http://thamas.hu/20080211/sensenet-portalengine-tng-nyilt-forraskod/

68 http://thamas.hu/20081003/megjelent-a-nyilt-forraskodu-sensenet-6/

69 http://magyar.sensenet.hu/engine.aspx?page=tv-2

70 http://www.sensenet.com/licencing

71 A közösséggel kapcsolatos elképzeléseket l. Bíró Tamás előadásában: Hibrid open source – azaz nyílt forráskód Microsoft alapon. Előadás a Budapest New Technology Meetup 2009 januári összejövetelén. http://vimeo.com/2800612

72 „Az Európai Unió tanulmánya szerint a nyílt forráskódú szoftverekre fordított összeg megduplá-zása az EU GDP-jének évi 0,1%-nyi növekedését eredményezi, az informatikai szektor közvetlen hasznát nem számolva.” l. http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_szoftver

73 Vö. a nyílt innovációs modell azon megállapításaival, miszerint „a tudás hasznos, bárhonnan jön” és „nem csak nálunk vannak az okosok”. (Chesbrough megállapításait Borsi Balázs adaptál-ta Open Innovation előadsásban.)

74 Erről szól az a hozzászólás, amit a FLOSS verzió megjelenéséről szóló hírhez fűztek hozzá. l. http://weblabor.hu/blogmarkok/100146#comment-56297

75 http://sourceforge.net/apps/trac/sourceforge/wiki/What%20is%20SourceForge.net ?

45