Halászat104. évfolyam • 1. szám • 2011 tavasz

SZERVESANYAG-TERMELÉS ÉS -HASZNOSÍTÁS IV. • A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG HÍREI

AKVAKULTÚRA KONFERENCIA AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN • ELFOLYÓVÍZ TISZTÍTÁS LÉTESÍTETT VIZES ÉLÔHELYEN

HORMONHÁZTARTÁST ZAVARÓ ANYAGOK MONITOROZÁSA SZENNYEZETT VIZEKBEN

TÁPLÁLÉKHAL ÉS SZÁRAZ TÁP ÁTHALADÁSI IDEJÉNEK VIZSGÁLATA LESÔHARCSÁN

A Vidékfejlesztési Minisztérium tudományos folyóirata

AGROINFORM

1899 óta

2011_1_Halaszat borito:halaszat 9/14/11 12:42 PM Page 1

FISH COOP KFT.ajánlatai:

Részletes felvilágosítás:

FISH COOP KFT., Csoma Gábor ügyvezetô5500 Gyomaendrôd, Áchim u. 3/1.

Telefon: 06-30/9952-187 vagy 06-30/9554-569, 06-56/446-016, Telefon/fax: 06-66/386-437

FISH

-COOP KFT.

GYO M A E N DRÔ

D

Tár sa sá gunk folyamatosan elô se gí ti a tó gaz da sá -gok, ter mé sze tes vi zek ivadékolását.

Zsen ge és elô ne velt csu ka-, sül lô-, har csa-, ponty-, fe hér és pettyes bu sa-, amur iva dé kot,valamint ponty egy- és kétnyaras, illetve foghatóméretû korosztályát kíná lunk meg vé tel re.

Tár sa sá gunk igény sze rint a zsen ge és elô neveltiva dé kot hely szín re szál lít ja.

Az árak a ta vasszal kiala kult or szá gos árak nakmeg fe le lôen megál la po dás alap ján ke rül nek meg -ha tá ro zás ra.

A FISH COOP KFT. a GALATI „PLASEPESCARESTI” SA Há ló gyár ter mé kei nek ki zá ró la -gos ma gyaror szá gi for gal ma zó ja.

Vál lal ja:

� há lók (mû anyag),

� kö te lek (mû anyag és ken der),

� inslégek (mû anyag),

� há ló cér nák és kö tö zô anya gok (mû anyag),

� bálakötözô zsi nó rok (mû anyag) rö vid ha tár -

idô vel tör té nô szál lí tá sát.

A há lók anya gá nak vas tag sá ga, szem nagy sá ga,bi zo nyos ha tá rok kö zött a léhés mély sé ge éshossza egye di leg meg vá laszt ha tó.

Ugyanígy a kö te lek, inslégek, há ló cér nák és kö tö -zô anya gok vas tag sá ga és szí ne a meg ren de lôigé nye sze rint tel je sít he tô.

A kiadványok és poszterek megrendelhetôk és kaphatók a Kiadóban1149 Budapest, Angol u. 34. • Telefon: 36-1-220-8331 • www.agroinformkiado.hu

2011_1_Halaszat borito:halaszat 9/14/11 12:43 PM Page 2

Vidékfejlesztési Minisztérium tudományos folyóirata

Szerkeszti:a Szerkesztô Bizottság

Szaktanácsadó:DR. WOYNAROVICH ELEK

Szaklektorok:BARDÓCZ TAMÁS

BÍRÓ JANKADR. GÁL DÉNES

GYÖNGYÖSINÉ DR. PAPP ZSUZSANNAJAKABNÉ DR. SÁNDOR ZSUZSÁNNA

JANCSÓNÉ KOSÁROS TÜNDEDR. PEKÁR FERENCDR. RÓNYAI ANDRÁSDR. VÁRADI LÁSZLÓ

A folyóirat megjelenését támogatja: Magyar Haltermelôk és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége

Szegedfish Kft.Fish Coop Kft.

Kiadja:

Budapest XIV., Angol u. 34.Tel./Fax: 220-8331

Postai irányítószám: 1149www.agroinform.com

Felelôs kiadó:BOLYKI ISTVÁN

H A L Á S Z A T

Megjelenik negyedévenként

Szerkesztôség:Halászati és Öntözési Kutatóintézet

(HAKI)5540 Szarvas, Anna-liget 8.

Telefon: 06 66 515-300E-mail: info@haki.hu

Terjesztiaz AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft.

1149 Budapest, Angol u. 34.Elôfizethetô a kiadónál postai utalványon

vagy átutalássala K&H 1020 0885-32614451számú

csekkszámláján, a kiadványpontos címének megjelölésével.

Díja egy évre: 2800 Ft

2011/104 – AGROINFORM

HU ISSN 0133-1922Index: 125 372

CÍMKÉPÜNK:

Gyermekprogram a hódmezôvásárhelyi XVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezôgazda Napok halas bemutatóján (Bozánné Békefi Emese felvétele)

ALAPÍTVA: 1899

A TARTALOMBÓL

Szervesanyag-termelés és -hasznosítás a halastavakban. IV. rész (Horváth László, Béres Beatrix, Bokor Zoltán, Urbányi Béla) . . . .

Akvakultúra Konferencia az Európai Parlamentben(Váradi László) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Elfolyóvíz tisztítás létesített vizes élôhelyen(Müller Tibor, Radics Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK

Hormonháztartást zavaró anyagok monitorozása szennyezett vizekbentranszgenikus zebradánióval(Bakos Katalin, Csenki Zsolt, Kovács Róbert, Kánainé Sipos DóraMüller Ferenc, Yavor Hadzhiev, Kovács Balázs, Urbányi Béla) . . . .

Táplálékhal és száraz táp áthaladási idejének vizsgálata lesôharcsa (Silurus glanis L.) béltraktusában(Havasi Máté, Oláh Tamás, Felföldi Zoltán, Bercsényi Miklós) . . . .

FROM THE CONTENTS

Organic matter production and utilisation in fish ponds – IV . . . . . . . .Aquaculture Conference in the European Parliament . . . . . . . . . . . . . .Effluent water treatment in constructed wetlands . . . . . . . . . . . . . . . . .

SCIENTIFIC PAPERS

A transgenic zebrafish line to monitor endocrine disrupting chemicalsin waters . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Monitoring the passing time of dry feed and food fish through thegastro-intestinal tract of wels (Silurus glanis L.) . . . . . . . . . . . . . . .

Halászat3

16

22

24

29

31622

24

29

1

104. ÉVFOLYAM • 2011. 1. SZÁM • TAVASZ

Mély megrendüléssel tudat-juk, hogy Andrej KuzmicsBogeruk professzor, az oroszSzövetségi Haltenyésztési Sze-lekciós és Genetikai Központ fô-igazgató-helyettese és a moszk-vai Halfajtatenyésztési Központigazgatója 2011. január 9-én vá-ratlanul elhunyt.

Andrej Bogeruk Kolodisztefaluban született, az ukrajnaiCserkaszi megye területén. A Bilhorod-Dnyisztrovszkiji Ha-lászati Technikum elvégzése,majd a katonai szolgálat után1968-ban az Össz-szovjet Édes-vízi Halászati Kutatóintézet(VNIIPRH) „Új fajok akklimati-zációja és halászati hasznosítá-sa” laboratóriumában kezdettdolgozni. 1974-ben elvégezte azÖssz-szovjet Élelmiszeripari Le-velezô Intézetet, 1986-ban kan-didátusi, 2000-ben pedig dokto-ri fokozatot szerzett. 1983-tól azOrosz SzSzSzK Halászati Minisz-tériuma Technikai Felügyeleté-nek igazgatóhelyettese, késôbbigazgatója. 1995-ben lett a Szö-vetségi Haltenyésztési Szelekci-ós és Genetikai Központ moszk-vai részlegének, a Halfajta- tenyésztési Központnak az igaz-gatóhelyettese. Több mint 100tudományos munka szerzôje,

valamint kiváló gyakorlati szak-ember és szervezô volt, aki je-lentôs szerepet játszott a fajtate-nyésztés oroszországi elômozdí-tásában.

Andrej Bogeruk a Közép- ésKelet-Európai Akvakultúra Köz-pontok Hálózatának (NACEE)egyik alapítója és egyik legaktí-vabb tagja volt, és rengetegettett a magyar–orosz halászatikapcsolatok elmélyítéséért. Szá-mos alkalommal szerepelt ma-gyarországi konferenciákon, éstöbb ízben szervezett magyaror-szági tanulmányutakat oroszfarmereknek, hogy elôsegítse a

közvetlen kapcsolatok kialakítá-sát magyar és orosz gazdaságokközött. Ezek eredményeképpenfolyamatosan nô a magyar tisztapontyfajták iránti orosz kereslet,Oroszország egyes déli vidékeina lakosság már kimondottan amagyar pontyot keresi a piaco-kon. Andrej Bogeruk közremû -kö désével került megszervezés-re több magyar-orosz workshopis a HAKI-ban, legutóbb 2010novemberében. A HAKI által ko-ordinált EUROFISH projekt –amelyben két orosz intézet isrészt vett – egyik eredménye lettaz Andrej Bogeruk által jegyzett„Közép- és kelet-európai ponty-fajták katalógusa”, amely mégismertebbé tette Oroszország -ban a magyar pontytenyésztéseredményeit.

Szakmai kiválósága mellettmindenki, aki ismerte, nagyrabecsülte Andrej Bogeruk embe-ri tulajdonságait is – nyitottsá-gát, közvetlenségét, barátsá-gosságát, lelkesedését, tenniakarását. Halálával nemcsakegy kiváló szakember távozottközülünk, de a magyar halte-nyésztés jó ismerôje, a ma-gyar–orosz kapcsolatok elô-moz dítója – és sokunk szemé-lyes jó barátja.

2

Andrej Bogeruk (1946–2011)

RReennddeezzvvéénnyynnaappttáárr2011. szeptember 14–17.Görögország, Kréta, Heraklion

GENOMICS IN AQUA -CULTURE SYMPOSIUMInformáció: Elena Sarropoulou,tel.: +30 28210 83960, E-mail: sarris@her.hemr.gr

2011. szeptember 15–16.

Kazimierz Dolny, Lengyelország

INTERNATIONALCARP

CONFERENCE

Nemzetközi Ponty Konferencia

Honlap: www. carpinternational.eu

2011. szeptember 19–24.

Gdansk, Lengyelország

ICES ANNUAL SCIENCE

CONFERENCE

Az ICES évente megrendezett

tudományos konferenciája

Információ: Görel Kjeldsen,

ASCinfo@ices.dk

Honlap:http://www.ices.dk/iceswork/asc/201

1/index.asp

2011. szeptember 22–23.

Stará Lesná, Szlovákia

1ST INTERNATIONAL

CONFERENCE ON FISH

DIVERSITY OF CARPATHIANS

Nemzetközi konferencia a Kárpátok

haldiverzitásáról

Információ: fishdiversity@savba.sk

3

A kalcium-magnézium, a nitrogén-vegyületek, valamint a szervetlen szén

kapcsolata a biológiai termeléssel

A Halászat elôzô számaiban megjelent közle-ményeinkben a szervetlen szénforgalom és a Ca-Mg ionok közötti kémiai kapcsolatot felszínesenmár érintettük. Ebben az írásunkban ezt a téma-kört ismételten elôvesszük, és kísérletet teszünka biológiai (szervesanyag) termeléssel kapcsola-tos eddig feltárt összefüggések rendszerezésére.

A legkülönbözôbb földi ökoszisztémákban a bi-ológiai úton (a növényi asszimiláció eredménye-ként) keletkezô szervesanyag és a benne megkö-tött energia a különbözô tápláléklánc-hálózatokonkeresztülhaladva fokozatosan felhasználódik. A folyamat végére ebbôl a gyakran nagyon össze-tett, bonyolult szerves molekulákból álló anyag-komplexumból, a fokozatos biológiai lebontáseredményeként, ismét egyszerû szervetlen szén-vegyületek (és más egyszerû vegyületek) kelet-keznek. Ezek a szénvegyületek a széndioxid ésannak vízben oldott ionos formái, az egy negatívtöltésû hidrokarbonát, illetve a két vegyértékûkarbonát ionok, a szénkörforgalomban a szervesélet kiindulási vegyületei.

A vízi (halastavi) életfolyamatokban is a szer -ves anyag lebontás végén tehát visszajutottunk akiindulási vegyületekhez. A szerves szintézishezszükséges feltételek megléte esetén a szénkörfor-galom kezdôdik elölrôl. A szervesanyag- és ener-giavándorlásban lehetnek olyan biológiai zsákut-cák, ahol a szervesanyagok a tápláléklánc, illetveaz energiavándorlás különbözô szintjein megtor-lódnak, felhalmozódnak, idôszakosan stagnálnak.Az elôzô dolgozatokban ezeket a zsákutcákat márérintettük és nagy vonalakban megvitattuk a visz-szaterelés vagy ellenük való védekezés lehetôsé-geit is.

Az egyszerûség kedvéért tételezzük fel, hogyrendszerünkben nincs ilyen anyag- és energiator-lódás, hanem a megtermelt biológiai energia fo-lyamatosan mozog elôször a mind magasabbenergiaszintek felé, majd az anyag- és energia fel-használás után (légzés v. disszimiláció, lebontásés visszanyerés v. rekuperálás) vissza a kiindu-

láshoz (szervetlen szénvegyületek). Ezek közül azalapvegyületek közül a negatív kémiai töltésselrendelkezô hidrokarbonát és karbonát ionok avízben pozitív töltésekkel rendelkezô más ionok-kal lépnek kémiai kötésbe. A széndioxid pedig avízben oldatba megy, gyenge savat, szénsavat al-kot, amely könnyen hidrogénre és hidrokarbonát-ra disszociál, tehát ionos formává alakul. A nega-tív töltéssel rendelkezô szervetlen szénvegyüle-tekhez a természetes vizekben leggyakrabban po-zitív töltésû kationok, a Na+ és a K+ (alkáli fémek)valamint a Ca++ és Mg++ ionok (alkáli földfémek)kapcsolódnak.

Nem mindegy, hogy a szervetlen szénvegyüle-tek ionos formái melyik pozitív töltésû ionhozkapcsolódnak, ugyanis a növényi asszimiláció so-rán a vízi növények a szervesanyag építésükhözszükséges széndioxidot ezekbôl a vegyületekbôlvonják ki. Legelôször a vízben oldott széndioxidothasználják fel, ha van szabad formában ilyen ve-gyület a vízben.

H2CO3= H2O + CO2

Ez a szénforrás csak akkor van jelen a vízben,ha a pH az erôs savas tartományban van, ami azélôvizekben ritkán fordul elô.

Ha nincs szabad szénsav, akkor a növények asemleges pH értéknél legnagyobb arányban elô-forduló hidrokarbonátból nyerik a széndioxidot akövetkezô egyenlet szerint:

2HCO3– = CO2+ CO3

— +H2O

Ezen a ponton van különbség, az alkáli fémekés az alkáli földfémek között, ugyanis ha a hidro-karbonát ionhoz Na vagy K ion kapcsolódik, aszéndioxid kivonása után visszamaradó Na- vagyK-karbonát már erôs lúgként viselkedik, a víz pHértéke a magas, kockázatosan lúgos tartománybatolódik, mivel ezek a lúgos vegyületek oldatbanmaradnak. A Na és K ionok az elemek között el-foglalt helyzetük miatt sokkal erôsebb lúgos hatá-súak, mint amilyen savas hatású a gyenge sav-gyökként szereplô karbonát ion. Ilyen esetekbenaz asszimiláció hatására, a Na és K lúgos hatása

Szervesanyag-termelés és -hasznosítás a halastavakban. IV.

Horváth László, Béres Beatrix, Bokor Zoltán, Urbányi BélaSzent István Egyetem, Mezôgazdaság- és Környezettudományi Kar,

Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék

miatt tehát a napfényes órákban jelentôsen meg-nô a vizek pH értéke. Ilyen vizek a szikes, sziksósvizek, melyek esetében az élôlények csak nagyonritkán és nehezen tudnak az ilyen ingadozó pHváltozásokhoz alkalmazkodni.

Más a helyzet a Ca és Mg ionokkal. A növényi(alga) asszimiláció alatt a Ca vagy Mg hidrokar-bonátból kivont széndioxid után a visszamaradóCa- vagy Mg-karbonát nem marad oldatban, ha-nem kristálykákat, oldhatatlan kalcit (CaCO3) csa-padékot képez és a vízben fokozatosan ülepednikezd. Ezért a víz pH értéke nem változik, nem to-lódik el a lúgos irányba, hanem stabilan a közöm-bös tartományban marad (ezt a folyamatot nevez-zük a mésztartalmú vizek puffer hatásának). Az állandó, vagy igen kismértékben változó stabilpH a vízi élôvilág számára nagyon fontos adaptá-ciós feltétel.

Az ionos formájú mészvegyületek (Ca, Mg(HCO3)2

-, és Ca, Mg (OH)2) közismerten enyheantimikrobiális hatásúak, azaz gátolják a baktéri-umok, algák és mikrogombák életfunkcióit, vala-mint a halak testfelszínén, kopoltyúin élô egy- éstöbbsejtû (ekto-) paraziták szaporodását. Az üle-pedô Ca-Mg kristálykáknak van még egy, a hal-gazda számára fontos tulajdonsága a víz pufferkapacitásának növelése és fertôtlenítô hatásamellett, ugyanis a kolloid mérettartomány és akismértékû dipólusos jelleg miatt más lebegô kol-loidokat is magukhoz vonzanak és magukkal vi-szik az üledékbe, tehát mészben gazdag vizekbena víz átlátszósága is növekedik. Ezt a tulajdonsá-got adszorbciós képességnek nevezzük és szerepevan többek között a foszfátok kiülepedésében is.Az algaszaporodásban fontos foszforvegyületekegy része mésztartalmú, vagy mésszel kezelt vi-zekben az iszapban csapdázódik, ami vízvirágzásesetén elônyös, mert foszfor limitálta környezetetteremt, gátolva az algák korlátlan szaporodását.

A Ca-Mg hidrokarbonátok tehát vízoldékonyvegyületek, míg a karbonátok vízoldhatatlanok.Ismételt oldatba jutásukhoz szükség van a szer -

ves anyag lebontás végtermékére, a légzés soránkeletkezô széndioxidra. A széndioxid ugyanis re-akcióba képes lépni a csapadék formájú CaCO3-mal és azt ismét oldatba viszi. A tóban az üledékbakteriális bontása, és az összes aerobionta élô-lény légzése (anyagcseréje) miatt folyamatosansok széndioxid termelôdik. A kalcium-magnézi-um tartalmú vizek nem savanyodnak el a széndi-oxid-szénsav hatására, hanem a korábban kicsa-pódott karbonátok egy része ismét oldatba kerül.Ez az oldott kalcium-hidrokarbonát szolgáltatja aszervetlen szenet a következô asszimilációs idô-szak szénszükségletéhez, ugyanakkor a víz pH ér-tékét is stabilan tartja, az alig változik az asszimi-láció során.

A nátrium és kálium tartalmú vizekben a hid-rokarbonátból kivont széndioxid után keletkezôkarbonát nem tudja stabilan tartani a pH-t, aznappal erôsen lúgos, éjjel enyhén savas iránybatolódik. Értékes kémiai szabály, hogy amíg van avízben Ca-Mg hidrokarbonát, az algák ezekbôl avegyületekbôl nyerik a széndioxidot és csak a Ca-Mg kapacitás kimerülése után bontják a Na-Khidrokarbonátot, azaz a pH csak ezután kezd lú-gosodni. Ennek a jelenségnek a magyarázata,hogy az elemek sorában a nátrium és kálium erô-

4

1. ábra: A széndioxid útja nappal, Ca-Mg-tartalmúvízben

2. ábra: A foszfor (foszfát, PO4) forgalom legegyszerûbb útja a vízben

3. ábra: A kalcit kristálykák visszaoldása éjjel a pH stabil vízben

5

sebb fémionok, mint a kalcium és magnézium,ezért jobban kötik magukhoz a hidrokarbonát aniont.

Ha a szervesanyag lebontás erôteljes, azaz éj-jel sok széndioxid keletkezik, az üledékben lévôösszes kalcium-magnézium karbonát hidrokarbo-nát formájában oldatba kerül, a vízben éjjel nagyszéntartalék képzôdik. Ha a széndioxid több, minta rendelkezésre álló kalcium és magnézium kar-bonát, a széndioxid szénsav formában kerül ol-datba, ami gyenge savként a víz pH értékét éjjelenyhén a savas irányba tolja. Ez a savas iránybamutató, csökkenô pH tehát erôteljes széndioxidtermelést, szervesanyag lebontást jelez.

A tavi széntartalék magas szintjét és a követ-kezményes magas biológiai termelést tehát nem-csak a szervesanyag bevitellel (szervestrágya), ha-nem kalcium bevitellel is biztosítanunk kell, ami amészkezelést követô idôszak erôteljes és kiegyenlí-tett asszimilációs aktivitását is biztosítja. Ha ilyen-kor kiegészítésképpen gondoskodunk az algák ál-tal felvehetô nitrogén vegyületek jelenlétrôl is, azegysejtû zöldalga állományok folyamatosan sza-porodni képesek és nem kerülnek túlsúlyba a nit-rogénhiányos környezetben is szaporodni képes,energetikai zsákutcát jelentô Cyanobaktérium(kékalga) állományok. Minden termelési feltéte-lünk megvan a magas szintû biológiai termelés-

hez és a kívánatos energiaút kialakulásához(zöldalga-kisrák-haszonhal).

A fenti gondolatok jelzik, hogy mind a szervet-len szénformák, mind a kalcium-magnézium io-nok jelenléte és magas szintje szükséges egy má-sik fontos, a biológiai termelést erôteljesen befo-lyásoló vízkémiai folyamathoz, az egészséges nit-rogénforgalomhoz is. A nitrogén vegyületek sze-repét, biogeokémiai ciklusát már felszínesen ko-rábban is érintettük. Most ezeket az ismereteketbeillesztjük abba a komplex rendszerbe, amely atavi szervetlen-szerves szénforgalom és mészve-gyületek forgalmával kapcsolatos.

A nitrogénvegyületek élettani jelentôségét el-sôsorban a fehérjékben betöltött szerepe magya-rázza. A N-vegyületek az életfolyamatokat szabá-lyozó fehérjéket (enzimeket) felépítô aminosavakfontos alkotórészei. A vizekben mind szerves kö-tésben, mind szervetlen vegyületek változatos for-máiban vannak jelen. A szervetlen nitrogénve-gyületek közül az élôvizekben a légkörbôl beol-dódó, közömbös nitrogén mellett két vegyület, azammóniumion (NH4

+) és a nitrát (NO3-) ion ját-

szik kiemelt szerepet. Az ammóniumion legna-gyobb arányban az elhalt szerves vegyületek le-bontása és a vízi élôlények anyagcsere végtermé-keként kerül a víztestbe. A nitrát pedig rendsze-rint bakteriális oxidáció (nitrifikáció) eredménye-ként, több lépésben az ammóniumból képzôdik,miközben a redukált ammóniumion kémiailagkötött energiáit a nitrifikáló baktériumok (Nitro -zo monas, Nitrobacter csoportok) hasznosítják. A vízi növények mind az ammóniumot, mind anitrátot képesek felvenni és hasznosítani, azon-ban a nitrát felvétel során sejten belül azt redu-kálniuk kell az aminosavakba beépíthetô N-ve-gyület létrehozásához (NH2). Ez a redukció ener-giaigényes folyamat, melyhez a növények azenergiát az asszimiláció során termelt szerves -anyag ból nyerik. A nitrogénformák a külsô körül-ményektôl függôen rendszerint bakteriális hatá-sokra egymásba át is alakulhatnak (pl. nitrifiká-ció-denitrifikáció). A bakteriális folyamat ered-ményeként ammónium ionból több lépésben nit-rát ion keletkezik, miközben a környezet proto-nokat (töltéssel rendelkezô H+ iont) nyer, azaz akörnyezet savanyodik. Ez a folyamat a szárazföldikultúrákban nemkívánatos, mert a talajok elsava-nyodását okozza. Számos oka van, többek között aN-tartalmú mûtrágyák alkalmazása.

A folyamat a vízben is hasonlóan játszódik le,de itt az asszimiláció miatti magas pH-t a nitrifi-káció során keletkezô többlet hidrogén ionoktompítják, ezért halastavakban kifejezetten kívá-natos ez a hatás.

A nitrifikáció a vízben tehát kedvezô hatású avíz savanyítása miatt, a résztvevô baktériumoklassú szaporodási üteme miatt viszont igen lassúfolyamat. Az érzékeny nitrifikáló baktériumok

4. ábra: A Na-K tartalmú szikes-sziksós vízben a széndioxid elvonás lúgosodással jár

5. ábra: A Na-K tartalmú szikes-sziksós vízben éjjel a termelôdött CO2 hatására csökken a pH

szaporodását az alacsony hômérséklet és az ala-csony, 2 mg/liter alatti oxigénszint is gátolja. A fo-lyamatban a baktériumok szervesanyag építésé-hez széndioxid és a pufferstabilitás megôrzéséhez(a nitrifikáció pH optimuma 7–8 között van) Ca-Mg ionok jelenléte is szükséges.

A nitrifikáció a halastóban az üledék felszínén(a nagy tápanyag kínálat miatt) és a trofogén zó-nában (a nappali magas oxigénszint miatt) a leg-hatékonyabb.

Fordított folyamat a denitrifikáció, amit szinténbaktériumok végeznek anaerob körülmények kö-zött (oxigénhiányos környezetben), melynek vég-eredményeként a nitrátokból több lépésben elôbbammónium, majd akár gáz alakú N2 képzôdik,ami eltávozik a rendszerbôl nemkívánatos N-vesz teséget okozva.

A halastavak vizének kémiai stabilitása és aCa-Mg ionok iránti sokoldalú igény (alga-baktéri-um stb.) miatt a halastavak vizének nagy mész-tartalma tehát sokféle elônnyel jár. Ez a magyará-zata annak, hogy a különbözô mészformák hasz-nálata a haltenyésztésben már régóta népszerû,de még napjainkban sem minden tenyésztô alkal-mazza következetesen. A rendszeres meszezés akultúrtavak szezonközi agrotechnikai (agrokémi-ai) tevékenységei között fontos termelési feltétel.

Az elméleti háttér megismerése után tekintsükát a meszezések gyakorlatát.

A tógazdasági haltenyésztésben többféle mész-vegyületet is használnak.

A legdrámaibb hatást az égetett mész (CaO) al-kalmazásával lehet elérni. Ezt a mészformát elsô-sorban tóiszap fertôtlenítési és vadhal irtási céllalszokták alkalmazni. Hatásos a frissen égetett da-rabos mész kiadagolása is, amikor a beoltási fo-lyamat vízfelvétele az üledékben következik be ésa reakció szinte felrobbantja az üledéket. A kémi-ai folyamat a következô:

CaO+H2O= Ca(OH)2

Az oltott mész azonnal széndioxidot köt meg éshidrokarbonáttá alakul. Az égetett mész, és kisebbmértékben az oltott mész is lúgosítja a vizet és kü-

lönösen az égetett mész erôsen maró hatású,ezért igen balesetveszélyes, szembe fröccsenvevakságot okozhat. Csak kivételes alkalmakkor éselôvigyázatosan szabad alkalmazni a megfelelôvédôfelszerelések használata és az óvintézkedé-sek betartása mellett.

A mészvegyületek lúgosító hatásától nem sza-bad félnünk, mert a legkülönbözôbb lebontási,légzési folyamatok során keletkezô széndioxidazonnal reakcióba lép a kalcium-hidroxiddal ésaz a számunkra kívánatos Ca(HCO3)2-tá alakul.Ezt a folyamatot intenzív szerves lebontással elô-segíthetjük (kisadagú szervestrágyázás, trágyalékiadagolás, tóboronálás stb.)

A mészvegyületek pótlásának legfontosabb for-mája a mészhidrát. Ez tulajdonképpen porított ol-tott mész, amely jól kezelhetô és adagolható, eb-ben a formában már veszélytelen. Különbözô cé-lú tókezelésekre akár hetenként-kéthetenként ishasználhatjuk igen széles dózishatárok között(20–50 kg/ha). Minél több mészvegyület kerül bea tóba, a pH szempontjából annál stabilabb lesz atenyészkörnyezet a fent leírt pufferhatás miatt. A mészhidrát egyben a nappali asszimilációhozkinyerhetô szervetlen széntartalék mennyiségét iserôteljesen növeli, megteremtve zöldalgák bioló-giai termelésének ökológiai termelésbiológiai fel-tételeit.

Hasonlóan kedvezô hatású a mészkôpor(CaCO3) alkalmazása is. A mésztartalmú kôzetekledarálása során nyert inaktív mészkôpor lassúoldhatósága miatt minden kockázat nélkül igennagy mennyiségekben (200–300 kg/ha) is hasz-nálható. A tóban termelôdô széndioxid hatásáraez a mészvegyület lassan kerül oldatba. Az üle-dékben lévô kalcium karbonátot biztonsági mész-tartalékként kell felfognunk. A lejátszódó kémiaifolyamat a következô:

CaCO3+ H2O + CO2= Ca(HCO3)2

A továbbiakban még mindig a kalcium és aszervetlen szénvegyületeknél maradva, tekintsükát azokat az összefüggéseket, amelyek tájékoztat-ják a tógazdát a vízben zajló nemkívánatos vagyhasznos kémiai folyamatokról.

Az egyik ilyen egyszerûen megszerezhetô in-formáció a víz aktuális pH értékének meghatáro-zásából és értékelésébôl adódik. A pH méréséhezkombinált elektródákkal felszerelt (oxigén, veze-tôképesség, iontartalom és pH mérésére is) alkal-mas digitális mûszer a legalkalmasabb. Ennek hi-ányában a kevésbé pontos, egyszerû pH papírcsíkis megfelel.

Mirôl tájékoztat bennünket a pH érték?Mivel ez a mutató sok kémiai tényezô és folya-

mat eredôjeként alakul ki, ismernünk kell azokataz összefüggéseket, amelyek a biológiai folyamato-kon, mindenekelôtt az asszimiláción és a légzésen

6

6. ábra: A nitrogén körforgalom legfontosabb elemei

7

keresztül szerepet játszanak a mindenkori pH ér-ték kialakulásában. Az alapösszefüggést már több-ször érintettük: az asszimiláció nappal kivonja aszéndioxidot a vízbôl és beépíti a szerves moleku-lákba, ezért a víz még a Ca ion pufferhatása elle-nére is kissé lúgosodik (az enyhén savas hatásúszénsavból a széndioxidot a növények felveszik).

Ha nincs, vagy kevés a Ca és Mg ion, ez a fo-lyamat erôs és gyors, a pH erôteljesen a veszélye-sen magas lúgos irányba tolódik. Éjjel a felszaba-duló széndioxid a szervesanyag lebomlásánakeredményeként a pH változást a savanyodás irá-nyába tolja, ami bizonyos mértékig (pH 6,8–7-ig)kedvezô a biológiai termelés szempontjából, mertszéntartalék halmozódik fel a vízben.

Ha azt vizsgáljuk, hogy egy bizonyos pH értékmeghatározásakor a szervetlen szénvegyületekmilyen formában lehetnek jelen a vízben a követ-kezô összefüggéseket kapjuk.

Ha a pH = 8,4, akkor az összes szervetlen szén-vegyületünk hidrokarbonát formájában van jelen.Ca és Mg jelenlétében vizünk nagy termelôképes-ségû, sok széntartalékkal bíró pufferstabil víznekminôsíthetô. Ezt tekinthetjük kívánatos állapot-nak. Eléréséhez és fenntartásához mészvegyüle-tekre és a szerves szén intenzív lebontási folya-mataira van szükségünk. Ez az állapot gyakorimeszezéssel és kisadagú ismételt szervestrágyá-zással tartható fenn. Ha a jelek a nitrogén hiányá-ra utalnak (Cyanobaktériumok okozta kékes-zöldvízszín, kicsapódott kékes algahab), kisadagú N-trágyázást is végeznünk kell (10–15 kg/ha ammó-nium nitrát) a kívánatos zöldalga szaporodásánakelôsegítésére.

A pH érték 8 fölötti, kívánatos értékétôl lúgo-sabb (8,4 fölötti) irányba tartva megjelenik a víz-ben a karbonát ion (különösen a Na- és K-gazdagvizekben). Ezekben a vizekben az asszimilációhatására a pH gyorsan tovább nô (nincs puffer ka-pacitás) és pH = 12 fölött már csak karbonát ionlétezik a vízben. A lúgos pH tompítására, bár el-lentmondásnak látszik, de óvatos, gyakoribb kis-adagú mészkezelést kell alkalmaznunk a fent le-

írtak tükrében, a mészvegyületek késôbb kialaku-ló pufferhatása érdekében. Ezt a mészkezeléstazonban nem a napfényes, aktív asszimilációs ak-tivitást mutató órákban, hanem asszimilációmen-tes vagy alacsony asszimilációs aktivitású nap-szakokban kell elvégeznünk, amikor feltételezzüka lebontási folyamatok intenzív meglétét, és ebbôleredôen az intenzív széndioxid termelést. A mész-vegyületek bejuttatása a szikes vizekbe kockázat-mentes, ha a lassan oldódó, lassúbb hatású mész-kôpor kezelést választjuk, amelynek nincs köz-vetlen pH növelô hatása.

A kalcium és magnézium alacsony szintje,vagy hiánya esetén a nátrium és kálium kationo-kat tartalmazó vizekben (szikes, sziksós vizek) aNa- és K-hidrokarbonát disszociációja az elôbbi-ekhez hasonlóan szolgáltatja a széndioxidot az al-gák számára, azonban a létrejövô nátrium/káliumkarbonát nem képez csapadékot, hanem ionizáltformában oldatban marad és a víz pH-ját lúgosirányba tolja el. Ezek a labilis pH-jú vizek gyengetermelékenységûek, miután hiányzik a kalcium-karbonát formájában raktározott szervetlen szén-tartalék.

Ezen kívül ezeknél a vizeknél az asszimilációsperiódusokban, a napszakosan megemelkedô (lú-gos) pH a nitrogén vegyületek háztartását, körfor-galmát is befolyásolva gázalakú mérgezô ammó-nia felszabadulást vált ki (idegméregként hatódisszociálatlan ammónia formájában).

A szikes vizekben a Na és K kationokhoz hid-rokarbonát, míg a sziksósnak nevezett vizekbenkarbonát ionok kapcsolódnak.

Hasonlóan a lúgoshoz, a pH érték a savasirányba is eltolódhat. Ebben az esetben a hidro-karbonát mellett a szabad szénsav van egyre na-gyobb arányban jelen. pH 4,4 értéknél már csakez a szervetlen szénforma lehet jelen a kalcium-magnézium szegény vizekben.

A vizek egy másik jellemzô tulajdonsága a vízlúgossága. Ezt a kémiai mértékszámot három ion(OH–, HCO3

–, és CO3–) együttesen okozza, amely

közül kettô a szervetlen szénvegyületek sorábatartozik. A hidroxil (OH-) ion viszont a vízmoleku-

7. ábra: A szervetlen szénvegyületek százalékos arányaa pH függvényében (Padisák 2005 nyomán)

8. ábra: Alacsony és megfelelô lúgosságú halastavakvizének napi pH-változása. Ördög 2000 nyomán

8

la disszociációjakor keletkezik. A vizek lúgosságatulajdonképpen a víz puffer kapacitását jelzi. A vízben egymás mellett egyszerre ez a három,lúgosságot okozó ion közül csak OH– és CO3

2–

vagy CO3– és HCO3

– lehet jelen, mert a hidroxil- éshidrogénkarbonát ion egyidejû jelenléte esetén avízben az alábbi reakció játszódik le, karbonát ionés vízmolekula keletkezése mellett:

OH– + HCO3– = CO3

2–+ H2O

Szerencsés esetben a lúgosságot okozó negatívtöltésû anionok Ca és Mg kationokhoz kapcsolód-nak, ezeknek a víztípusoknak nagy a pH stabilitá-sa. A Ca-szegény vizek a fentiek következtébenenyhén savas jellegûek, pl. a nagy szilikát tartal-mú ôskôzeten kialakult vizek. Ezek a vizek az ipa-ri tevékenység eredményeként keletkezô savasesôk hatását nem képesek kivédeni, elsavanyod-nak, élôviláguk nagymértékben károsodik, átala-kul. A savas esôk fôként a nagy kéntartalmú bar-naszenek elégetésekor képzôdô kénvegyületek ol-dódása során keletkeznek. (Az ilyenkor keletkezôkénsav és a kénessav igen erôs savak, amelyek a csapadékban oldódva jutnak be a felszíni vizekbe.)

A savanyú tôzeglápok Ca-szegény vize a beol-dódott csersavak és huminsavak miatt erôsen sa-vanyú és barnára színezett, ezekben a víz ol dé -kony szénvegyületek szintje igen alacsony (szén-dioxid és hidrokarbonát), ezért a vízi (alga) pro-dukció is alacsony szintû (hiányzik a puffer kapa -citást növelô Ca és Mg ion).

A lúgosság értékét csak laboratóriumban hatá-rozhatjuk meg savas titrálással. A haltenyésztésszempontjából, hasonlóan a víz keménységéhez,ennek a komponensnek csak akkor van jelentô-sége, ha nagyon szélsôséges értéket ér el, ami jólkezelt halastavakban szinte sohasem fordul elô.Mérésükre többnyire tudományos igényû vizsgá-latokban van szükség.

A fentiekbôl látjuk, hogy a rendszeres mészke-zelésnek („meszezésnek”) a halastavi gazdálko-dás során számos elônye van. A legtöbb tógazdaezek közül az elônyök közül azonban a leggyak-rabban a nemkívánatos algaszaporodás megféke-zésére alkalmaz csak mészkezelést.

A meszezésen kívül erre a célra más egyszerûés hatásos vegyületek (rézvegyületek) is elterjed-

tek a gyakorlatban, amelyek azonban nem bizto-sítanak olyan általános vízkémiai elônyöket, minta mészkezelések.

A kékalgák elleni védekezésben környezetkí-mélô, vegyszermentes, sokat ígérô lehetôség a cel-lulóz, vagy szalmakezelés („trágyázás”). Ez a be-avatkozás napjainkban a kékalga vízvirágzás leg-hatékonyabb, teljesen veszélytelen eszköze. A szá-raz árpaszalma, vagy ennek hiányában bármilyenszáraz, nem elázott és/vagy penészes gabonaszal-ma alkalmas a kékalgák okozta vízvirágzás meg-fékezésére. Errôl az algaszaporodást erôteljesengátló, biológiai eredetû anyagokat felhasználó el-járásról korábbi írásainkban már részletesen szól-tunk (Halászat 2010. évi 103.3. szám).

Ebbôl a mindenütt beszerezhetô biológiai ere-detû növényi anyagból 50–60 kg/ha száraz szal-mát kell a partszéleken szétteríteni. A kezeléstegy szezonban szükség szerint többször is megis-mételhetjük, mértékét kockázatmentesen a fentimennyiség többszörösére is növelhetjük.

Ebben az eljárásban szalma eredetû (csaknemteljesen tiszta) cellulózt viszünk be a tavakba azalgaszaporodás korlátozására.

A hatásmechanizmus többrétû: a kékalgákratoxikus fitokemikáliák (polifenolok) szabadulnakfel kis mennyiségben a szalmából, meggátolva azalgák további szaporodását, majd a cellulóz le-bontása során keletkezô hatalmas szénkínálatokoz erôs tápanyag kompetíciót a vízi mikroorga-nizmusok és az algák között. A versengés során azalgák nem jutnak a szaporodásukhoz szükségesmennyiségû foszforhoz és nitrogénhez, ezért sza-porodásuk tartósan szünetel.

Ez a természetes anyagot alkalmazó kezelés azalgavirágzás esetén, kiválthatja a vegyszeres vé-dekezést. További haszna, hogy a szalma lebom-lása során elszaporodó baktériumok és mikro -gombák bôséges táplálékot jelentenek az ôket fo-gyasztó egysejtûeknek és kerekesférgeknek,amely csoportokat a haltáplálékként kiváló raga-dozó Copepodák hasznosítanak. A szalmában rög-zült biológiai energia végsô soron kisrák fogyasz-tó halfajainkban fog hasznosulni.

Ez a vegyszermentes, környezetkímélô alga-szaporodást gátló módszer erôteljesebb szervestrágyázást is lehetôvé tesz, mert ökológiai mód-szerként védelmet jelent a túltrágyázás kékalgavízvirágzást kiváltó kockázata ellen.

WOYNAROVICH ELEK

Vi zeink rôl min den ki nekA könyvbôl a ví zi élô vi lág sok szí nû sé gé rôl, avíz ben élô szer ve ze tek rôl, az ott vég be me -nô fo lya ma tok ról és ezek nek az em ber regya ko rolt ha tá sai ról kaphatunk ismereteket.

271 ol dal • Ára: 2400 Ft

KISS SÁN DOR

Ha gyo má nyos ha lá sza ti esz kö zökE könyv mind azo kat az esz kö zö ket kívánja be mu -tat ni, el ké szí té sé ben se gít sé get ad ni, a hasz ná la -tát leír ni, me lye ket a szer zô ma ga is ké szí tett,hasz nált, vagy hasz ná la tá ban részt vett.

144 ol dal • Ára: 1600 Ft

9

KÖZGYÛLÉS ÉS KONFERENCIA

A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyûlést tartott, amelyen a tagság jóvá-hagyta az egyesület múlt évi tevékenységérôl tar-tott beszámolót és a 2011. évi munkatervet. A tag -gyûlés napirendjén tisztújítás is szerepelt, mivelaz elnökség ötéves megbízatása lejárt. Dr. BíróPéter intézetigazgató akadémikus javaslatára atagság ismét bizalmat szavazott a munkáját eddigeredményesen végzô vezetôségnek. Az elnök to-vábbra is dr. Harka Ákos, az alelnök dr. JuhászLajos maradt, az elnökség tagjai dr. Nagy SándorAlex, Sallai Zoltán és Szepesi Zsolt.

A közgyûlést követôen szép számú érdeklôdôjelenlétében zajlott le a IV. Magyar Haltani Konfe-rencia. A tudományos rendezvényen két elôadókényszerû távolmaradása ellenére is 16 elôadáshangzott el. Egyebek közt szó volt veszélyeztetetttokféléinkrôl, a Tisza, a Berettyó, az Ipoly, és alengyelországi Nida folyó halfaunájáról, a Balatonhalgazdálkodásáról, a mindenevô pontyfélék fosz-

forforgalomban betöltött szerepérôl, az ajkaivörösiszap-katasztrófa által sújtott vízfolyások új-raéledésének esélyeirôl. Kilenc témáról a konfe-renciaterem elôterében kiállított poszterekrôl tá-jékozódhattak a rendezvény résztvevôi, ahol aszerzôkkel személyes megbeszélést is folytat-hattak.

FEKETE TÖRPEHARCSA (AMEIURUSMELAS) AZ IPOLYBAN

A fekete törpeharcsa – egy elhibázott importkövetkezményeként – az 1980-as években hono-sodott meg hazánkban. Azóta számos álló- és fo-lyóvizünkben megjelent, de az Ipolyból eddig mégnem mutatták ki, csak a barna törpeharcsát(Ameiurus nebulosus). A külföldi és hazai szerzôktöbbsége azonban megjegyzi, hogy új törpehar-csafajunk gyorsan terjed a Duna mellékvizeiben,sôt egyes helyekrôl korábban meghonosodott ro-konát is kiszorította.

2009. október 15-én az MTA Magyar Duna-ku-tató Állomás munkatársaiként elektromos halász-géppel halállomány-felmérést folytattunk a határ-folyó Ipolytölgyes alatti 1 km hosszú szakaszán,ahol összesen 27 halfaj jelenlétét regisztráltuk. A fogott fajok között ott volt a fekete törpeharcsais, amelynek 3 példányát azonosítottuk. A gyûjtötthalak standard testhossza 87, 149 és 179 mm volt.Valamennyi példány a folyó lassabban áramló,homokos és iszapos aljzatú szakaszáról került elô.A faj további terjedése a folyó teljes hazai szaka-szán és a hozzá kapcsolódó víztestekben is való-színû, de az Ipoly környezeti adottságai nem ide-álisak a növényzettel benôtt állóvizeket kedvelôfaj számára, ezért tömeges megjelenésével a fo-lyóban nem kell számolnunk.

Weiperth András, Gaebele Tibor, Potyó Imre

A Magyar Haltani Társaság hírei

A konferencia résztvevôinek köszöntése

A hallgatóság egy része (Papp Gábor felvételei)

Fekete törpeharcsa az Ipolyból (Weiperth András felvétele)

FIATAL NÉMET BUCÓK (ZINGEL STREBER) A MISKOLCI SAJÓ-HÍD ALATT

2009. november 1-jén a Sajó felsôzsolcai ésmiskolci szakaszán járva, a meder közúti híd alat-ti erôs sodrású, de sekély és átlátszó vizében fia-tal német bucókra (Zingel streber) figyeltem föl.Ezt a halfajt a törvény szigorúan védi, eszmei ér-téke 100 ezer forint. Bár a meder alján sok a kô ésa szikla, a bucók nem bújtak el, inkább a nyílt víz-ben, a fôsodorban feküdtek a fenékhez lapulva.Vízben gázoló neopréncsizmás lábam a legkevés-bé sem ijesztette meg ôket, egyiküket egy víz alámerített objektívû fényképezôgéppel sikerült is le-fotóznom. Negyedóra alatt 5 ilyen példányt figyel-tem meg. Nagyjából egyforma méretûek, 5–6 cen-timéter körüli testhosszúságúak lehettek, és a hídalatti 10–15 méter hosszú mederszakaszon kívülsehol másutt nem találkoztam velük.

Szendôfi Balázs

SUJTÁSOS KÜSZ (ALBURNOIDES BIPUNCTATUS) A HÁRMAS-KÖRÖSBÔL

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság meg-bízásából 2009-ben halfaunisztikai célú monito-

rozást végeztünk a Hármas-Körös alsó, békés -szent andrási duzzasztó alatti szakaszán. A nyárimintavételezésre augusztus 25-én került sor. Csó-nakból halásztunk egy nagy teljesítményû aggre-gátoros halászgéppel, amikor a Hármas-Körösjobb partján, a Mesterszállás közigazgatási terü-letéhez tartozó, 39-es folyamkilométernél lévômintaszakaszon egy fiatal sujtásos küszt (Albur -noides bipunctatus) fogtunk. A hal, amely való -színûleg a felsôbb szakaszról sodródott le, egy20–25 egyedbôl álló, hasonló testméretû szélhajtóküszökbôl álló csapatban tartózkodott. A különle-ges zsákmányt a meghatározást és fotózást köve-tôen szabadon engedtük. A faj a Körösök hazaivízrendszerén nem gyakori, bár a Fekete-, a Fehér- és a Sebes-Körösben egyaránt megtaláltuka korábbi években. A Hármas-Körösbôl korábbannem írták le, így új fajként regisztrálhattuk a folyóból.

Sallai Zoltán

A TÁROZÓTÉR SZEREPE A TISZA-TÓIVADÉK-UTÁNPÓTLÁSÁBAN

2009 májusa és 2010 augusztusa között aTisza-tó tározóterének tiszafüredi szakaszán egykb. 100 méter hosszú partközeli mederszakaszon6 mm szembôségû kétközhálóval gyûjtöttünk ada-tokat az ott elôforduló egynyaras ivadékhalakról.Összesen 10 mintavételre került sor, és ezek al-kalmával összesen 25 halfaj 3813 egyedét azono-sítottuk.

Nagy számban (10–22%) került elô a küsz(Alburnus alburnus), a tarka géb (Proterorhinusmarmoratus), a bodorka (Rutilus rutilus) és a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas). Jelentôs számban (1–6%) észleltük a szivárványos ökle(Rhodeus sericeus), a vágócsík (Cobitiselongatoides), a sügér (Perca fluviatilis), a süllô(Sander lucioperca), a balin (Aspius aspius), vala-mint folyami géb (Neogobius fluviatilis), akarikakeszeg (Blicca bjoerkna) és a vörösszárnyúkeszeg (Scardinius erythrophthalmus) ivadékát.Csekély számban (0,5–0,7%) fogtuk a jász keszeget(Leuciscus idus), a dévérkeszeget (Abramisbrama), a naphalat (Lepomis gibossus), továbbá acsukát (Esox lucius), az ezüstkárászt (Carassiusgibelio), a halványfoltú küllôt (Gobio albipinnatus)és a vágódurbincsot (Gymno chephalus cernuus). A compó (Tinca tinca), a laposkeszeg (Abramisballerus) a széles kárász (Carassius carassius), aponty (Cyprinus carpio), a fehér busa (Hypo -phthalmichthys molitrix), és az amurgéb(Perccottus glenii) aránya 0,5% alatt maradt.

Ezek alapján összegzésként elmondható, hogya tározótér mindenekelôtt a növényzetre ikrázó,ún. fitofil fajok számára biztosít megfelelô kör-nyezetet a szaporodáshoz és az ivadékfejlôdéshez.

10

Víz alatti felvétel egy 5–6 centiméteres német bucóról(Szendôfi Balázs felvétele)

11

A tározó halállományának túlnyomó részét fitofilfajok alkotják, ezért a Tisza-tó halszaporulataszempontjából a tározótér meghatározó jelentô-séggel bír.

Nyeste Krisztián, Harka Ákos

ELÔZETES HALFAUNISZTIKAI-ÖKOLÓGIAI FELMÉRÉS A DERECSKEI-KÁLLÓ EGY MINTASZAKASZÁN

Vizsgálati helyünk a Dél-Nyírség északi pere-mének idôszakos csapadékfolyásaiból összesze-dôdô egykori nyírvíz, amelynek „forrásvidéke”már régóta megszûnt a csatornázás, erdôsítés ésagrármûvelés következtében. Vízrendszere halakélôhelyeként elôször Martinka körzetében tekint-hetô. Majd a Fancsikai-, a Vekeri- és Mézeshegyi-tavak fô töltôvizévé válik, hogy Derecskétôl délreKálló-fôcsatorna néven egyesüljön a Keleti-fôcsa-tornával.

Derecskétôl keletre, a Nagy-nyomás régióban2010. augusztus 22-én egy kb. 300 m-es szakasztvizsgáltunk. A víz 5–6 m széles és 90–120 cm

mély, kb. 14–15 °C hômérsékletû, szagtalan és át-látszó volt, s 0,8 m/sec sebességgel folyt. A me-derfenék zömmel márgás-agyagos, helyenkéntfoltokban 20–30 cm rétegben iszapos. Szélén cse-kély nád és gyékény, a meder legnagyobb részénsûrû összefüggô gyökerezô hínárvegetáció.

12 halfaj jelenlétét mutattuk ki, állományaik anéhány adult bodorka és csuka mellett kizárólag1–2 nyaras példányokból állt, közöttük 2 védett fajé. Tömeges a küsz (Alburnus alburnus), gyako-ri a bodorka (Rutilus rutilus), vágócsík (Cobitiselongatoides), tarka géb (Proterorhinus semilu -naris). Kevesebb: vörösszárnyú keszeg (Scar -dinius erythrophthalmus), széles kárász (Caras -sius carassius), réticsík (Misgurnus fossilis), 1–3pld. compó (Tinca tinca), ezüstkárász (Carassiusgibelio), csuka (Esox lucius), naphal (Lepomisgibbosus), sügér (Perca fluviatilis). Véleményünkszerint (egyelôre csupán erre a szakaszra vonat-koztatva) a Derecskei-Kálló ideális halbölcsônektekinthetô, ahová az észlelt fajok fel-, illetve le-úsznak ívni, majd elhagyják a vidéket.

Serestyén Zsolt, Endes Mihály

2011. május 5-én egy jóhangulatú, magas szakmaiszínvonalú, a legújabb hal -genetikai módszereket ismer-tetô mûhelynapot tartottak aPannon Egyetem GeorgikonKarán, Keszthelyen. A mû helykulcselôadója Dr. OrbánLászló, a Temasek Élettudo-mányi Labor (Szingapúr) cso-port vezetôje, a SzingapúriNemzeti Egyetem (NUS) okta-tója, a Pannon Egyetem cím-zetes egyetemi tanára volt. Az egynapos rendezvényrésztvevôi angol és magyarnyelvû elôadásokon ismerked-hettek meg a legmodernebbgenetikai eljárásokkal, és ezekhalbiológiában, akvakulturában való alkalmazá-sával. A hazai egyetemi és kutatóintézeti résztve-vôk mellett maláj és iráni hallgatók is bekapcso-lódtak a programba. A világ vezetô halgenetikailaboratóriumainak eredményei mellett Orbán pro-fesszor úr szólt azokról a kutatásokról is (pl. a pik-kelymintázat új genetikai modellje, vagy a pontygenom szekvenálása) amikben az ô laborja és a

keszthelyi is részt vesz. A rendezvény szerves foly-tatása volt a Keszt helyen 2009-ben tartott Halak ésFejlôdésgenetika Nemzetközi Workshop Konfe-renciának. További információk a rendezvények-rôl a www.akva kul tura.hu oldalon találhatók.

Pannon Egyetem GK Akvakultúra CsoportKeszthely

„Legújabb Halgenetikai Módszerek”Workshop Keszthelyen

Magyar Hírlap: ,,Halgazdál -kodás ökológiai alapokon.”A Balatoni HalgazdálkodásiNon profit Zrt. Elsôdleges fel-adata a Balaton halgazdálkodá-sának koordinálása, halállomá-nyának helyreállítása. Emellettnagy hangsúlyt helyeznek ahorgásztatásra is. Varga Lászlóelnök-vezérigazgató szerint ahorgászturisztikai irányvonalerôsítése a céljuk.

A halgazdálkodáshoz a bala -ton lelle-irmapusztai és a buzsá-ki tógazdaságokat vették át ajogelôdtôl, így mintegy 440 hek-táron képesek halat ,,elôállítani”a Balaton állománypótlásához, ahorgásztársadalom kiszolgálásaérdekében zömmel pontyot. Anevelt halak másik része az ôs-honos állomány pótlását segíti.Többnyire süllôt, compót, de te-lepítenek más fajtákat is, példá-ul aranykárászt is. A cég felada-tai közé tartozik a háromnyarasponty piacra juttatása is.

A két tógazdaságban nagyonjó minôségû a halállomány, aBalatonéhoz hasonlóan. A gaz-daságok a tó vízgyûjtôén helyez-kednek el, szinte élô kapcsolat-ban a Balatonnal. Az innen szár-mazó halállomány piacát elsô-sorban a Balaton környéki étter-mek, halboltok jelentik. Tervez-zük, hogy rendszeres értékesí-tésre frenchise-rendszert épí-tünk ki a Balatonon. A tógazda-ságokból lehalászott, illetve aBalatonból szelektív halászattalkikerült halat árusítanánk eze-ken a helyeken – tájékoztatottaz elnök. Olyan halas-horgászcentrumokat szeretnénk létre-hozni, amelyekben a friss, fa-gyasztott és konzerv halak mel-lett horgász eszközöket is árul-nának, de engedélyeket is lehet-ne ott váltani, sôt halsütô helye-ket is kialakítanak benne.

Tavalytól – 2010. év – márteljesen megszûnt a nyereségorientált halászat, kizárólagökológiai szempontokat követ-nek. Ehhez jelentôs állomány-szabályozást kell kialakítani, le-halászni, pótlást végezni, aholaz ôshonos halaké az elsôbbség.

Az így kikerülô egyik faj a busa.Ez kiválóan használható élel-mezésre, közétkeztetésre, bárnem igazán szeretik még ha-zánkban. Jó receptekkel rá le-het szoktatni a fogyasztókat, vé-li az ember, aki külön kiemelte,hogy az egészséges életmód el-kötelezettjeinek nagyon is aján-latos, hiszen a busa szívbarátélelem.

• • •

„Halcentrumok a Balaton -nál” – Magyar Nemzet

Évente több százmilliós jártokoznak az orvhalászok aBalaton halállományában. Báregyre többet fülelnek le közü-lük, olykor a halôrök testi épsé-gét is veszélyeztetik a jól szerve-zett fosztogató bandák. Eközbena balatoni halgazdálkodást felü-gyelô cég vezetôje halcentru-mok létrehozását tervezi többpartmenti városban, a tóból ki-fogott halak „népszerûsítésére”,mert közvetve az is kárt okoz atónak, hogy sok strandon nemárulnak magyar halat, csak ten-geri herkentyûket. A cég vezetô-je, Varga László szerint egyretöbb az elfogott és eljárás alávont orvhalász, mert egyre fej-lettebb technikai eszközök áll-nak rendelkezésre: éjjellátó ka-merák, gyors motorcsónakokkaljárôrözés, de sok a segítség avízrendészettôl és a társadalmihalôröktôl, valamint a különbö-zô horgászegyesületektôl – jel-zik a rapsicok felbukkanását,stb. Tény azonban, hogy a hal-orzók is modernizálnak, fejlesz-tik eszközeiket, infratávcsövet,halradart használnak. Akad köz-tük olyan, aki elektromos ha-lászgéppel tarolja le a halállo-mányt. A készülék egyenáram-mal mûködô változatát elsôsor-

ban kutatók használják, de azcsupán pár másodpercre bénítjale és hozza felszínre az állato-kat, amelyek semmilyen sérü-lést nem szenvednek ugyanak-kor a halorzók által házilag bar-kácsolt, váltóárammal mûködôhalászgépek eltörik a hal gerin-cét, kipukkasztják az úszóhó-lyagját stb.

Varga László beszámolt né-hány kriminális esetrôl is. Ami-kor öt halôr ért tetten 35 illegá-lisan halászó embert, akik vas-villákkal nyársalták fel a tóegyik befolyójánál összetorlódóhalakat. Az orvhalászok fenye-getôen körbevették a felügyelô-ket. Más alkalommal közúti iga-zoltatásnál bukott le a haltolvaj,amikor utánfutójából 650 kg bu-sát foglalt le a rendôrség. Mintkiderült a halakat ugyancsak aBalaton egyik befolyójából fog-ták ki, és az összegyûjtésükhöz20–30 ember összehangolt mun-kájára volt szükség. Elôfordultaz is, hogy a tetten ért halorzómotorral próbált elmenekülniés miután elfogták rátámadt ahalôrökre.

Télen a tolvajok egyik ked-velt módszere a „gereblyézés”.Mivel ilyenkor a halak mozgásanagyon lelassul, szinte lebegneka tó fenekén, a rapcisok ökölnyiháromágú horgokat dobnak avízbe és azokkal végiggereblyé-zik a medret, amíg a kampó be-le nem akad egy-egy dermedtállatba.

Gyakran megbízásból lopjáka halakat!

A Balatoni HalgazdálkodásiNonprofit Zrt. A száztíz évesmúltra visszatekintô BalatoniHalászati Zrt. jogutódjaként jöttlétre. A nevébôl is adódóan nemnyereség orientált, hanem öko-lógiai szemléletû, szelektív ha-lászatot folytat. Elsôdleges fel-adata a Balaton halállományá-nak kezelése, az ôshonos fajokvédelme, szaporítása, egyes be-telepített fajok lehalászása, rit-kítása. Az állami cégé a Balaton,a Kisbalaton és a kapcsolódó fo-lyók, csatornák halászati joga. A halak ôrzése, a halorzók lefü-

HazaiLAPSZEMLE

12

lelése a haltetemek eltávolításaa horgászturizmus prioritásá-nak biztosítása.

• • •

„Tatai süllôket vittek Bel -giumba” – tájékoztat a 24 óra.

Advent közeledtével megszo-kott látvány a várárokban, hogya halászok kisebb kerítôhálóvalösszegyûjtik a történelmi falakközelében tárolt pikkelyeseket.Egyes autósok azonban észre-vették, hogy nem magyar, ha-nem luxemburgi rendszámú ka-mion várakozik a tó közelében,melynek platóján speciális tar-tályok voltak.

Major Dezsôtôl, a Tatai Mezôgazdasági Zrt. Vezérigaz-gatójától megtudjuk, hogy azöreg tavi halászatkor kifogott ha-lakból több mint három mázsasüllôt közvetlenül Belgiumbaszállítanak. Más alkalommalNé met országba is viszik a jó mi-nôségû tatai halat.

• • •

Békés Megyei Hírlap: „Háló-ban a kopoltyúsok”

Lehalászás: jól szaporodtak,de a halastavakban lassan növe-kedtek. Kedvezett is meg nem isaz idôjárás ebben az évben ahaltermelôknek. A természetesvizekben rekordmennyiségûvolt a halszaporulat, a halasta-vakban viszont a szokásosnállassabban gyarapodtak a halak.A gyomaendrôdi Körösi HalászSzövetkezet halastavain – 26hektár – tapasztalható, hogy las-sabb volt a halnövekedés ameg szokottnál. Az átlagsúlymint egy húsz százalékkal ala-csonyabb a tavalyinál. Ennek el-sôsorban az az oka, hogy május-ban a szaporodás idôszakábannagyon hideg volt a tavak vize –tudtuk meg dr. Csoma Antaltól,a szövetkezet elnökétôl. A ter-mészetes vizekben ugyanakkora sok csapadék, az ár- és belvi-zek kedvezô szaporodási feltéte-leket teremtettek, így az ivadék-állomány nagyon bôséges lett.Térségünkben nagy szükség isvan erre, ugyanis a Hortobágy-

Berettyón és a Hármas-Körösönbekövetkezett halpusztulásigen csak megtizedelte a halállo-mányt. Jól szaporodott a ponty,a kárász is, de az utóbbiak nemörülünk, mert az ezüstkárásznagyon falánk, mégis rendkívüllassan gyarapodik. Ráadásul el-eszi a táplálékot az ôshonospontyok elôl.

Halászásnál szelektálnak, el-sôsorban a busát, a kárászt és akeszeget veszik ki. A szarvasiHalászati és Öntözési Kutatóin-tézet halastavaiban nem tömeg-termelés, hanem kísérleti mun-ka zajlik, az itteni ponty gén-bank igen nagy jelentôségû.Kakuk Csaba telepvezetô mond-ja, hogy a halastavakból lehalá-szott példányok válogatás utánteleltetô tavakba kerülnek. A te-leltetés elôtt a tavakat kifertôtle-nítik, eltávolítják a vízinövény -zetet. A halak egy parazitamen-tesítô fürdô után kerülnek a te-leltetôkbe. Amíg enyhe az idôjá-rás, addig etetik ôket. Télen tó-levegôztetéssel biztosítják amegfelelô oxigénszintet. –mondja a telepvezetô.

• • •

Somogyi Hírlap: „Hekkel isbeéri a magyar, nem is tudunkhalat enni”

Halra magyar, halra bor,minden nap egy falat halat,egészséges, karcsú marad. Nép-szerû emberek a méltatlanulnépszerûtlen ételekért.

Két zsûri öt éttermet járt beés kóstolt végig (a másikat amédiamunkások alkották). Híra Halra magyar, halra bor elne-vezésû országos akció negyedikhalpénteki túrájáról. Feladatuknemes, azaz a halfogyasztásnépszerûsítése. Merthogy amagyar nem szeret, sôt mitöbb, nem tud halat enni, aBalaton nál is a hekket keresi(vagy kapja!), és azt hiszi róla,hogy magyar hal, pedigArgentínából érkezett. Most ötvendéglátónak balatoni busá-ból kellett alkotnia – száraz,egészséges, tiszta hal, csak ép-pen rosszul bevezetett a piacon

a busa, így aztán kevesen isme-rik – mondta Lévai Ferenc, azötletgazda, az Aranyponty Zrt.Vezérigazgatója. S valóban,amíg a pontyból, harcsából,pisztrángból, süllôbôl készítettételek elég közismertek, amit abusából produkáltak a versen-gés mostani résztvevôi, azmind meglepetés: Fehérborosbusafilé, újragondolt kolozsvá-ri káposztával, busarolád, spár-gával töltött busafilé, ba con -derékkal paraj ágyon, kecske-sajttal bolondított puliszkával,sztrapacskás busa.

Hagyományos gardasütés:szôlôvenyigére húzott, paprikáslisztben megforgatott. Beirdaltgardákat parázson sütötték. A garda a látott hal, melyTihany új címerében is szere-pel, még elôfordul a Bala -tonban.

• • •

Új Néplap: „Mesés halszapo-rulat volt idén a vizeinkben”

Halszaporulat szempontjábólaz utóbbi ötven évben legsikere-sebb évét tudhatjuk magunkmögött. Országos viszonylatbanfelbecsülhetetlen, sok-sok milli-árd forintnyi értéket képvisel ezaz ivadékállomány, amely évek-re szóló pozitív hatást gyakorol-hat vizeinkre, köztük a Tisza-tó-ra is – mondta a tiszafüredi bio-lógus, dr. Harka Ákos. A MagyarHaltani Társaság elnöke hang-súlyozta, az esôzések, árvizek, ahalak számár rendkívül kedve-zô szaporodási feltételeket te-remtettek. A kiöntések sekély,könnyen felmelegedô vizébenkitûnôen fejlôdött az ivadék, kü-lönösen érvényes ez a pontyra.Ez a nemzeti érték azonbancsak akkor tud hasznosulni, hasikeresen átvészeli a telet. Lé-kelés, hóeltakarítás (fényigénymiatt), azaz kötelezô szakmaifeladatok, az állóvizek, tavakesetében különösen, de az ala-csony vízállás, jegesedés még afolyóvizekben is odafigyelést kí-vánnak – emelte kis dr. HarkaÁkos.

Dr. Dobrai Lajos

13

14

AZ UNIÓ PIACA. Több mintezer résztvevôvel tartotta konfe-renciáját az Európai Akva kultúraTársaság (EAS) a portugáliai Por-tóban. A rendezvényen az EurópaiBizottság képviseletében PhilippePaquotte a tenyésztett halak piaciperspektíváiról tartott elôadást. AzEurópai Unió világviszonylatban ahalászati és akvakultúrás termé-kek legnagyobb piacát alkotja,élôsúlyra vetítve 13 millió tonnáskínálattal, 55 milliárd eurós forga-lommal. Ugyanakkor a tagország-ok összesen mindössze 5%-át ad-ják a világ termelésének, és a kö-zösség évente 9 millió tonnát im-portál. Az európai akvakultúratermékeinek tehát potenciálisanhatalmas piac kínálkozik. A nyere-séges tevékenység eléréséhezazonban a termelôknek nagy fi-gyelmet kell fordítaniuk a fogyasz-tói igények tendenciáira. A te-nyésztett hal termékek fogadtatá-sával kapcsolatos tanulmányokváltozatos eredményt hoztak azEU tagállamaiban. Nagy általá-nosságban elmondható, hogy a te-nyésztett halakról alkotott képrendkívül kedvezô a táplálkozásiérték, a frissesség, az egész évenát folyamatos kínálat és a stabilárak szempontjából. Ugyanakkoregyes tagállamokban a tenyésztetthalat a vadon befogottnál kevésbébiztonságosnak tartják, ami le-rontja az összképet, mivel az em-berek általában egészségügyimeg fontolásból fogyasztanak ha-lat. Az elôadó két fontos dolografigyelmeztetett. Egyrészt arra,hogy nem szabad alábecsülni az

alacsonyabb bérszínvonalú orszá-gokból érkezô termékek konku-renciáját. Másrészt: új akva kul -túrás vállalkozások tervezése so-rán a piacot és az egész értéklán-colatot gondosan vizsgálni kell.Fish Farming International, Nov-ember 2010.

***

TÖRÖK AKVAKULTÚRA. AzEurópai Unióba igyekvô Török -országban folyamatosan, a többieurópai országhoz képest rendkí-vül gyors ütemben bôvül azakvakultúrás termelés. A terme-lés volumene az elmúlt 7 évben147,5%-kal növekedett, így a tel-jes török halászati termék elôállí-tásban a tenyésztés mennyiség-ben 24, értékben 44%-ot képvisel.Az 1970-es években az édesvíziakvakultúra – vagyis a ponty- és aszivárványos pisztrángtenyésztés– fejlôdésével indult a folyamat.Ezt az 1980-as évek közepén azaranydurbincs és a farkassügérketreces nevelésének fejlesztésekövette az Égei-tengeren, majd aFekete-tengeri ketreces piszt-rángtenyésztés elterjesztése az1990-es években. A „legfiatalabb”technológia a befogott tonhalakketreces továbbnevelése, amelyetaz ezredfordulót követôen kezd-tek alkalmazni mind az Égei-,mind a Földközi-tengeren. A 2008. évi adatok szerint össze-sen 152 ezer tonnányi tenyésztetthalat állítottak elô, amibôl a piszt-ráng 68 649, az aranydurbincs49 270, a farkas sügér 31 670, aponty viszont mindössze 629 ton-

nával részesedett. Nemzetköziösszehasonlításban ez azt jelenti,hogy az aranydurbincs és a far -kas sügér európai piacán Tö rök -ország 25%-ot képvisel, a piszt-rángtermelésben pedig megelôzminden európai országot. Az ak -va kultúra mintegy 25 ezer embertfoglalkoztat. Az egy fôre jutó éveshalfogyasztás mintegy 8 kg, jelen-tôs eltéréssel a tengermelléki vi-dékek magas, illetve a belsô terü-letek alacsony értékei között. Ál-talában a friss halat vásárolják, afeldolgozott termékek iránt nemjelentôs a kereslet. Jelenleg 96olyan halfeldolgozó üzeme vanTörök ország nak, amely megfelelaz EU szabványoknak. EurofishMaga zine, 5/2010.

***

KLÍMA ÉS ÁLLOMÁNY ÖSZ -SZE TÉTEL. A portói akva kul túrakonferencia megnyitó elôadásá-ban Gilles Boeuf a francia termé-szettudományi múzeumtól azok-kal a folyamatban lévô környezetiváltozásokkal foglalkozott, ame-lyek alapvetôen befolyásolhatjáka halfajokat és a halközösségeketmind a kontinentális, mind pediga tengeri ökoszisztémákban. Arraa veszélyre hívta fel a figyelmet,amely az óceánok savasodásábólés a klíma változása miatt a hô-mérséklet emelkedésébôl követ-kezik. A hômérséklet emelkedésejelentôs és közvetlen élettani ha-tású a vízi szervezetekre. A tenge-ri ökoszisztémák képesek ugyanaz alkalmazkodásra, de a változá-sok lehetnek annyira mélyreható-ak, hogy olyan halfajok populáci-ói kerülhetnek domináns szerep-be, amelyek az emberiség szem-pontjából kevésbé hasznosak éskívánatosak. Fish Farming Inter -national, November 2010.

***

KAGYLÓK ÉS LAZACOK. Azintegrált multitrófikus akva kul -túra (IMTA) elônyeit ecsetelô elô-adásában Thierry Chopin érde-kes, új megfigyelésrôl számolt be.A különbözô táplálkozási szinte-ken élô szervezetek integrált,együttes tenyésztése olyan elô-nyökkel is járhat, amelyekkel ed-

Mirôl számol bea külföldi sajtó?

15

dig nem számoltunk. A lazacosketrecek közelében mûködtetettkagylókultúra nem csak tápanyagcsapdaként játszik szerepet, ha-nem csökkenti a lazacfélék fertô-zô vérszegénységének és a para-zita fókatetveknek az elôfordulá-sát. Sikerült videofelvételekkel isdokumentálni, amint a kagylókfogyasztják a fókatetvek naup -liusz lárváit. Fish FarmingInterna tional, November 2010.

* * *

A VILÁG LEGNAGYOBB TOK -TERMELÔ ÜZEME. Az Egye sültArab Emirátusokban, Abu Dzabi -ban mintegy tíz futballpályányi te-rületen létesített recirkulációsvízrendszerû halgazdaságot a né-met United Food Technologies(UFT) cég és a helyi Bin SalemHolding tôkéscsoport. A területlegnagyobb részét az a 64 meden-ce foglalja el, amely a felnôtt tok-félék tartására szolgál. A tervekszerint a 710 tonnás állandó hal-állomány szinttôl évente 36–40tonna kaviár és több mint 450tonna húsként értékesített tokféleelôállítását várják. ChristophHartung, az UFT elnöke úgy nyi-latkozott, hogy nem látja veszé-lyeztetettnek a kaviár világpiaciárát. A hagyományos piac (USA,Európa, Japán) mellett számol-nak a kínai, dél-amerikai, szaúd-arábiai igények jelentkezésévelis. A 16 különbözô ágazatban te-vékenykedô Bin Salem csoport,amely a legnagyobb családi vál-lalkozás Abu Dzabiban, 2003 ótatervezi, hogy belép a tok-akva -kultúra ágazatba, 70 millió eurótruházott be ebbe a projektumba.A beruházók biztosak a profitter-melô képességben: a piac elemzé-sén kívül olyan elônyös tényezôkmiatt is, mint a föld, az elektro-mos energia, a víz és a munkaerôalacsony ára. A német partnerkülönbözô halgazdaságok létesí-tése után, körülbelül egy évtized-del ezelôtt döntött úgy, hogymajdnem kizárólagosan a tokfé-lékre koncentrálja tevékenységét.Elôször a németországi Fuldábanépített, évi 5 tonnás kaviárterme-lési kapacitással, ezt követte aWitten berg melletti Jessenben

egy éve üzembe helyezett kor-szerû létesítmény. Az Emírségek-ben ez év tavaszán történik azüzem benépesítése mintegy 140tonna különbözô nagyságú tokfé-lével, néhány hónapostól négy-éves korig. A halakat Német -ország ból szállítják légi úton azEmírségekbe. Fish Farming Inter -national, February 2011.

* * *

ZÉRÓ TOLERANCIA FELÉ. Azillegális, nem jelentett és nemszabályozott halászati tevékeny-ség (az elterjedt nemzetközi rövi-dítés szerint: „IUU Fishing”) ellenegy évvel ezelôtt életbeléptetettEU rendeletet Maria Damanaki,tengerügyekért és halászatért fe-lelôs európai biztos mérföldkônekminôsítette az orvhalászattal kap-csolatos zéró tolerancia felé veze-tô szabályozás kialakításában.Sürgetô szükség van az illegálishalászati tevékenységekkel kap-csolatos fellépésre, mert azok ká-ros hatása több szinten is jelent-kezik: halállományokat veszélyez-tet, tengeri élôhelyeket rongálmeg, torzítja a piacokat és általá-ban a becsületes halászokat bün-teti. A világviszonylatban 10 milli-árd eurósra becsült tevékenység,amely a teljes halászati termelésiérték 19%-ának felel meg, kiala-kulásában – a biztos asszony sze-rint – az EU sem ártatlan. Éventeugyanis 1,1 millió euró értékûrebecsülhetô az a halmennyiség,amely ilyen tevékenységbôl érke-zik a közösség piacára, ami kb.16%-a az EU hal- és halászati ter-mék importjának. Az új szabályo-zás azzal, hogy minden halászatitermék nyomon követését elôírjaaz EU területén, rendkívüli mér-tékben megnehezíti az illegáliseredetû hal forgalmazását.Eurofish Magazine, 1/2011.

* * *

ELÔRELÉPÉS AZ ANGOLNASZAPORÍTÁSÁBAN? Az EurópaiUnió hetedik kutatási keretprog-ramjának támogatásával nemzet-közi együttmûködési pro jektummegvalósítása kezdôdött Dánia,Belgium, Hol lan dia, Norvégia,Spanyol ország, Franciaország és

Tunézia összesen 15, konzorciu-mot létrehozott intézményénekrészvételével. A PRO-EEL projek-tum célja az angolna szaporodá-sával kapcsolatos ismeretek bôví-tése, valamint szabványosított el-járások kidolgozása az európaiangolna megfelelô minôségûivartermékeinek (ikra és tej),életképes embrióinak és táplálko-zó lárváinak elôállítására. A témá-ra a nemzetközi figyelmet a ter-mészetes állomány fogyatkozásaés a termelési igények fokozódásairányította. Az angolna élelmezésicélú termelésének alapvetô felté-tele az önfenntartó, a természetesállományoktól függetlenített an-golna-akvakultúra kialakítása. A résztvevôk a projektum speciá-lis céljainak jelölték meg a követ-kezôket: olyan ismeretek meg-szerzése a szaporodás élettanávalés hormonális szabályozásávalkapcsolatosan, amelyek segítik atenyész állo mányok takarmányo-zásának, szelekciójának és felké-szítésének javítását; megfelelômódszerek kidolgozása az ivar-termék érésének indukálására; újeljárások kidolgozása és tesztelé-se a megfelelô minôségû ikra éstej elôállítására; szabványosítotttermékenyítési eljárás kidolgozá-sa az egészséges embriófejlôdésbiztosítására és szikzacskós lárvaüzembiztos elôállítására; élettani-lag megfelelô táp kifejlesztése alárvák takarmányozására. A kon-zorcium koordináló intézménye aDán Mûszaki Egyetem, amelynekkutatói már sikeresen neveltekeurópai angolna lárvát a szikzacs-kós stádiumon túl is, egészen 21napos korig. Az európai angolnarendkívül hosszú lárvafejlôdése,így az egy évig vagy még tovább istartó Leptocephalus stádium aztjelenti, hogy az üvegangolnákmesterséges elôállításához a ta-karmányozás és a nevelési tech-nika területén még sok kutatásralesz szükség. A táplálkozó lárvákazonban áttörést jelenthetnekmajd az európai angolnakutatás-ban, egyben reményteljes lépést afaj önfenntartó akvakultúrájánakkifejlesztésében. AquacultureEurope, Vol. 35(3).

Dr. Pintér Károly

16

A konferenciát a Megôrzés ésFejlesztés Európai Irodája(EBCD) szervezte a spanyol Kör-nyezeti, Mezôgazdasági és Halá-szati Minisztériummal együtt -mûködve 2010. november 9-énés 10-én Brüsszelben. A konfe-rencián európai intézmények-nek, tagországok kormányainak,vállalkozásoknak és kutatóintéz-ményeknek a képviselôi vettekrészt. A konferencia fô célja azvolt, hogy megvitassa azokat ateendôket, amelyek szükségesekaz európai akva kultúra szektortermelékenységének és jövedel-mezôségének fejlesztéséhez, il-letve ahhoz, hogy a szektor ki-elégíthesse az európai piacnakaz akvakultúra termékek irántinövekvô igényét.

A FAO adatai szerint az ak va -kultúra jelentôsen nôtt az el-múlt években és 2008-ra a világösszes halellátásának 37%-átaz akvakultúra biztosította. Az igény azonban folyamatosannövekszik a világ népesedésé-nek várható növekedésével.Európa a haltermékek világpia-cának vezetô régiója, azonbanigényeinek kielégítéséhez 65%-ban importra szorul. Az EUakvakultúra termelése ugyan-akkor stagnál, a növekedés vo-lumene 2001 óta mindössze0,5% volt. Azok a fôbb tényezôk,amelyek gátolják, hogy az euró-pai akvakultúra nagyobb mér-tékben tudjon hozzá járulni azigények kielégítéséhez a követ-kezôk: világos, összehangolt ésegyszerû szabályozók hiánya; aterületekhez való hozzájutásmegoldatlan konfliktusai; a hal-

termékek árának csökkenése,illetve azon import termékekigen alacsony árai, amelyekolyan harmadik országokbólszármaznak ahol a társadalmiés gazdasági viszonyok lényege-sen eltérnek attól, ami az EU-ban jellemzô. Így azután egyalapvetô kérdés a jövôt illetôenaz, hogy az európai halellátásalapja továbbra is az import ma-radjon, vagy az EU növelje azönellátás mértékét.

A konferencia megállapította,hogy a akvakultúra szektor fenn-tarthatóságának és jövedelmezô-ségnek megteremtése szük sé -gessé teszi a befektetéseket és aversenyképesség növelését segí-tô kedvezményeket és támoga-tásokat. A szabályozók egy sze -rû sítése és a tagországok közöt-ti összehangolása alapvetô. A te-rülethez jutáshoz egyenlô esé-lyeket kell biztosítani mindenérdekelt számára. A mûködésiengedélyek kiadásának azonoskritériumai kell, hogy legyenek,illetve könnyíteni kell az admi-nisztratív terheket. A fogyasz-tókkal jobban meg kell ismer-tetni az akvakultúrát, illetve azt,hogyan járul hozzá az igényekkielégítéséhez, ami a tájékozta-tás javításával és promócióskampányokkal érhetô el. A ter-melô vállalkozások akár hálóza-tokon keresztüli jobb együtt mû -ködése segítheti a piaci kiszá-míthatóságot és kedvezô hatás-sal lehet a befektetésekre. Fi-gyelmet érdemel az EU KözösPiac Szervezési (CMO) prog-ramja, amelyet eredetileg a ter-mészetes vízi halászat szabályo-

zására tervezetek, de semmi ér-zékelhetô hasznot nem eredmé-nyezett az akvakultúra számára.A halolaj és a halliszt felhaszná-lást illetôen a szektor lényegeseredményeket ért el a haltakar-mányok összetételének javítása(halolaj és halliszt tartalomcsökkentése) és az alapanyagok(tengeri élôlények) kíméleteshasznosítása területén.

Az akvakultúra szektor kérteaz Európai Bizottságot, hogy te-kintse az akvakultúrát a KözösHalászati Politika egyik kulcs-fontosságú pillérének a KözösHalászati Politika folyamatbanlévô reformja során, ugyanak-kor a Bizottság megerôsítette,hogy fenntartja a szektor támo-gatására irányuló lendületet ésaz akvakultúrát a jövô közös ha-lászati politikájában egy teljesértékû pillérnek tekinti. Az Eu-rópai Parlament képviselôi alá-húzták annak fontosságát, hogyerôs partnerkapcsolat szükségesaz Európai Bizottság, az EurópaiTanács, az Európai Parlament, a nemzeti- és regionális kor -mány zatok, illetve az ágazatszereplôi között annak érdeké-ben, hogy a magánvállalkozás-ok támogatásának feltételeimeg teremtôdjenek, a szektormaga mögött hagyja a stagná-lást és egy versenyképes ágazat-tá váljon, amely kielégíti az élel-miszer iránti igényt, stabil mun-kalehetôséget teremt, illetvehozzájárul a jólét növeléséhez(továbbá az Európa 2020 Straté-gia végrehajtásához). A konfe-rencia résztvevôi úgy ítéltékmeg, hogy a tanácskozás az elsô

Konferencia az Európai Parlamentben„Hogyan járulhat hozzá az akvakultúra

az európai élelmiszerellátás biztonságához?” címmel

Váradi LászlóHalászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

alapvetô lépés volt ebbe azirányba.

A konferencián meghívottelôadóként részt vett VáradiLászló a HAKI fôigazgatója, akiaz édesvízi akvakultúra sajátos-ságairól tartott elôadást. Megje-lent a konferencián az EurópaiParlament két magyar képvise-lôje, Áder János és GlattfelderBéla is.

A konferencia során megál-lapított fôbb kihívásokat, illetvea felszámolandó gátló tényezô-ket a konferenciáról készült je-lentés 16 pontban foglalta összeaz alábbiak szerint:

1. A termelés helyzete

Az elôadók és a résztvevôkegyetértettek abban, hogy a ter-melés volumenének növeléseszükséges annak érdekében,hogy a szektor kimozduljon astagnálásból és jobban kielégít-hesse az EU piaci igényét,amely most túlzottan importfüg-gô. Egyetlen kivétel a puha -testûek termelése, ahol a terme-lés növelése helyett az osztriga-termelés során elôforduló gya-kori elhullások kell, hogy ki emelt figyelmet kapjanak. A francia osztrigatermelés 90%-át Franciaországban fogyaszt-ják. Elhangzott az is, hogy fon-tos az akvakultúra termékekmegkülönböztetése a fogásbólszármazó termékektôl.

2. A jogi szabályozás nehézségei

A konferencia résztvevôihangsúlyozták, hogy hiányza-nak azok az egyértelmû, össze-hangolt és egyszerû szabályo-zók, amelyek szükségesek a jog-biztonsághoz, a jogkövetéshez,az átláthatósághoz és a helyesszakirányításhoz. A termelôk-nek törvények és szabályozókszázai elôírásainak kell megfe-lelni. A Bizottság képviselôjeugyanakkor hangsúlyozta, hogyaz akvakultúra komplexitásamiatt fontosak a környezetvé-delmi, az élelmiszerbiztonsági,humán egészségügyi, állat-egészségügyi, állatjóléti és fo-gyasztóvédelmi elôírásoknakvaló megfelelés. Ráadásul a

Lisszaboni Szerzôdéssel össz-hangban az akvakultúra fontos-ságáról az egyes tagállamokdöntenek. Így a szabályozásegyszerûsítése elsôsorban nem-zeti szinten valósítható meg.Igaz ugyan, hogy nem csaknemzeti szinten nem volt követ-kezetes a törvények betartása,de azok értelmezése sem egysé-ges. A 2002-ben kidolgozott Ak -va kultúra Stratégia túl gyengé-nek bizonyult és bár a 2009-esstratégia már jobban összponto-sít a fô feladatokra, önmagábannem elegendô a fejlesztés ösz-tönzésére és a befektetôk meg-nyerésére.

3. A Közös Halászati Politikareformja

A szektor kérte az EurópaiBizottságot, hogy a Közös Halá-szati Politika reformja során azakvakultúrát, mint egy kulcs-fontosságú pillért vegye figye-lembe. A Bizottság képviselôjemegállapította, hogy miután aParlament elfogadta „Az akva -kultúra fenntartható jövôjéneképítése – Új lendület az EurópaiAkvakultúra Fenntartható Fej-lesztésének Stratégiájához” cí -mû dokumentumot, amire aParlament konstruktív jelentés-ben reagált, a Bizottság komolyfigyelmet szentel annak, hogyaz akvakultúra a Közös Halásza-ti Politika pillére legyen.

4. Adminisztratív terhek

A legtöbb elôadó egyetértettabban, hogy az engedélyek be-szerzéséhez –így a mûködéshez-szükséges adminisztrációs tehernagy gátja a befektetéseknek,ezáltal a szektor fejlôdésének.Írországi példa, hogy egy termé-szetvédelmi területen a szenny-vízelhelyezés engedélyezett deakvakultúra termelésre nem ad-nak engedélyt. Hiába van azEU-nak 66 000 km hosszú ten-gerpartja kitûnô adottságokkalaz akvakultúrára, az engedélyekbeszerzése sok hivatal bevoná-sával mûködô bonyolult, drágaés hosszú folyamat. A törvé-nyeknek biztosítaniuk kelleneazt is, hogy egy telep mûködésiengedélye átruházható legyen,

ha változik a mûködtetô. A hal-termelés beindítása (az enge-dély beszerzésétôl az értékesítésmegkezdéséig) hosszú idôt veszigénybe, ami késôbb megtérülôbefektetést, befektetôi bizalmatigényel, de szükség lenne a ha-tóságok adminisztratív támoga-tására is.

5. Termékminôsítés és címkézés

Több elôadó hangsúlyozta,hogy a nagyon sokféle minôsíté-si rendszer, illetve a sokféle ter-mékmegjelölés zavart kelt a fo-gyasztók körében. Hasznos le-hetne egy egységes EU termék-megjelölés az akvakultúra ter-mékekre. A termékminôsítéskis vállalkozások számára olyantöbblet költséget jelent, amiveszteségek forrása is lehet. Ater mékminôsítés sok esetbencsak többlet költség anélkül,hogy magasabb ár elérését ered-ményezné. Számos példa van rá,hogy sem a szupermarketek,sem a fogyasztók nem hajlandóktöbbet fizetni minôsített termé-kért. Egyes szakértôk ugyanak-kor hangsúlyozzák, hogy szük-ség van a termékminôsítésre,mert a fogyasztókat érdekli atermék elôállításának esetlegeskörnyezeti és társadalmi hátrá-nyai. Nem maga a minôsítés afontos, hanem az, hogy a termékelôállítása és feldolgozása fenn-tartható módon történjen.

6. A területhez jutás és használat megoldatlan konfliktusai

A tengerpart menti területe-ken nagyon sokféle, sokszoregymással konfliktusban álló te-vékenység folyik. A TengeriTérségi Tervezés (Marine Spa -tial Planning) teljes mértékbenel kell, hogy ismerje az akva -kultúra stratégiai jelentôségétúgy az élelmiszer ellátást, minta térség gazdaságához való hoz-zájárulását illetôen, ami az adotttérség minden érdekeltjénekbevonásával történhet. Görög -országban az akva kultúra fej-lesztés egyik gátja a Parti ZónaTervezés (Coastal Zone Plann -ing) rendszerének hiánya.

17

18

Görög szakértô jelezte ugyanak-kor, hogy kidolgozás alatt vanegy az akvakultúrára vonatkozóspeciális keretirányelv, amelybevezetését követôen a jelenle-gi ad hoc menedzsment rend-szereket felváltja egy törvényekáltal szabályozott egységesrendszer. Az Európai parla -ment ben a politika számáranem prioritás az akvakultúrafejlesztése és nagyobb ellenállásvan azzal szemben, hogy ilyenterületeket élelmiszertermelés-re fordítsanak, mint például,hogy a mezôgazdaságot része-sítsék elônyben az erdôgazdál-kodás rovására. A Térségi Ter-vezés hosszú távra szól, így an-nak hiánya a vállalkozásokat rö-vidtávon hasznot hozó tevé-kenységre ösztönzi, amely ahosszútávú környezeti és gazda-sági érdekek ellen hat.

7. Árproblémák

Az árképzés olyan téma,amelyet két oldalról lehet vizs-gálni: egyrészt a belföldi piacistruktúra, másrészt a külföldiverseny (import) oldaláról. AzEU-ban az akvakultúra termé-kek árai az inflációt követve fo-lyamatosan növekedtek az 1980-as évek végéig, amikor az ár-csökkenés elkezdôdött. Az EU-tól lényegesen eltérô társadalmiés gazdasági adottságokkal ren-delkezô harmadik országokbólszármazó termékek nagyon ala-csony árai alapvetôen hozzájá-rultak ahhoz, hogy az európaiakvakultúra fejlôdése megtört.Ebben a helyzetben nagyon ne-héz a költségek kigazdálkodása,illetve még nehezebb elfogadha-tó profit elérése, amely lehetôvétenné a jövôt megalapozó sajátbefektetéseket.

8. Piaci eszközök

Az elôadók többsége hangsú-lyozta, hogy a Közös Piac Szer-vezési rendszer (COM) [104/2000] elsôdlegesen a természe-tes vízi halászat számára készültés kevés tekintettel volt azakvakultúrára. Szakértôk sze-rint a Bizottság és a Parlamentvagy elkötelezi magát a KözösPiac Szervezési rendszerének

alapvetô reformja iránt, vagyegy más eszközrendszert dolgozki. Mások azt emelik ki, hogy aKözös Piac Szervezés egy olyanmechanizmus, amely egyarántvonatkozik a halászatra és azakvakultúrára, hiszen mindkétszektor termékei ugyanarra apiacra kerülnek. Megállapításrakerült az is, hogy európai szin-ten nincs olyan mechanizmus,amely lehetôvé tenné a szektorszámára, hogy reagáljon bizo-nyos rendkívüli helyzetekre,például új terjedô betegségekfellépésére.

9. Az akvakultúráról kialakult kép

Minden elôadó egyetértettabban, hogy javítani kell az ak -va kultúráról kialakult képet, ha-tékonyabb információs munká-val és promóciós kampányok-kal. Javítani kell a fogyasztók is-meretét arról, hogyan mûködik,és milyen hatásai vannak azakvakultúrának. Nagyon gyak-ran a fogyasztók semmit nemtudnak az akvakultúráról, illet-ve tévesen azt hiszik, hogy azegy szennyezô és nem biztonsá-gos tevékenység. Kivételnek lát-szik e területen az édesvízi (tavi)akvakultúra és a kagylóterme-lés, amelyek a tapasztalatok sze-rint ismertek a nem szakemberekkörében is. Segítene a helyzeten,ha a szektornak stabil, egy ér -telmû és hosszabb távra szólóolyan jogi státusza lenne, amiösztönözné a befektetéseket. A vita során elismerés illette azEU jelenlévô parlamenti képvi-selôit, akik figyelmet szentelneka szektor fejlôdésének, továbbáa Bizottság képviselôit, akikmegértik a szektor problémáit.Sajnos azonban nem vett részt akonferencián a Környezetvédel-mi Fôigazgatóság (DG Environ -ment) és az Egészségügyi és Fo-gyasztóvédelmi Fôigazgatóság(DG Sanco), illetve a Parlamentkörnyezetvédelmi politikai cso-portjának képviselôje. Az ága-zatnak további feladata, hogy azemlített szervezetek képviselôi-vel is tárgyaljon. Javaslat hang-zott el arról, hogy a szektor

megismertetését és az arról al-kotott kép javítását a gyerekek-kel kell kezdeni már az iskolá-ban. Követni kell a mezôgazda-ságban már mûködô gyakorla-tot, hogy a farmerek gyerekeketlátnak vendégül a farmjukon ésmegismertetik velük a gazdál-kodást. Halfarmerek is szervez-hetnek ilyen programokat.

10. A szektor szervezése

Sok elôadó hangsúlyozta,hogy a termelô vállalkozásokakár hálózatokon keresztülijobb együttmûködése segítheti apiaci kiszámíthatóságot és ked-vezô hatással lehet a befekteté-sekre és a stabilitásra. Sajnosjellemzô, hogy nincs hatékonykommunikáció a a szektoronbelül, nincs hajlandóság az ada-tok és információk cseréjére, il-letve az együttmûködésre. A ter-melés elôrejelzése alapvetô fon-tosságú és megoldható lenne ahaltermelés során, ami külön-bözik a természetes vízi halá-szattól. A szektor inkább a ter-melés volumenére koncentrál,mint magára a termékre, illetveaz azok iránti igényre. Sajnos aszektor mérete nem teszi lehe-tôvé kisebb vállalkozások szá-mára az ésszerû befektetést.Fontos lenne az egyes al-szekto-rok (termelôk, feldolgozók éskereskedôk) közötti szervezetekmielôbbi létrehozása is.

11. Az érdekeltek közötti konzultáció

Több szakértô aláhúzta azakvakultúrában érdekeltek rész -vételét a döntéshozatali folya-matban. Az új farmok létesítésé-vel szembeni ellenállást példáulcsökkenthetné az érdekeltekkonzultációja. Fontos lenne adecentralizált menedzsment, il-letve a döntéshozatal szintjéneka legalacsonyabb lehetségesszintre csökkentése, például a tengerpart-menti területekhasznosításának tervezés során.Az érdekeltek bevonása egy eszköz az „ökoszisztéma alapú”hasznosítás tervezésében. Azalulról felfelé irányuló ügyme-net szintén segítené az admi-nisztratív terhek csökkentését.

19

Az Európai Akvakultúra Tech-nológiai és Innovációs Platform(EATIP) keretében futó Aqua -innova Projekt jó példa a szakirá-nyítás támogatására, illetve az ér-dekelteknek az akva ku túra kuta-tási-fejlesztési és Innovációs tevé-kenysége tervezésébe történô be-vonására. Egy másik példa aWWF Akvakultúra Dialógus nevûkezdeményezése, amely egyolyan világméretû folyamat,amely fenntartható akvakultúratermelési gyakorlatok kritériuma-it dolgozza ki 12 faj számára (pld.pisztráng, lazac, pangasius éstilápia). A folyamatban az érde-keltek széles köre vesz részt (pl.termelôk, kormányok, kereske-dôk, takarmányellátók, NGO-k).A kidolgozott szabványokat a Hol -lan diában mûködô, nemrégibenlétrehozott Aquaculture Steward -ship Council (ASC) értékesíti azérdeklôdô vállalkozásoknak.

12. Állami finanszírozás

Az Európai Halászati Alaprautalva több résztvevô aláhúzta,hogy fontos lenne egy olyan alaplétrehozása, amely specifikusanaz akvakultúrára vonatkozik, ésnem kapcsolódik a természetesvízi halászathoz, illetve a halfel-dolgozáshoz. Ez a szektor továb-bi fejlôdését segítô lépés lenne.A Bizottság képviselôje emlékez-tetett arra, hogy politikai döntésszükséges arra vonatkozóan, mi-lyen finanszírozási módszer vo-natkozzon az akvakultúrára, il-letve milyen pénzügyi keret(alap) foglalja magába azakvakultúrát a megreformáltKözös Halászati Politikában.Meg jegyezte továbbá, hogy az újfinanszírozási rendnek a formá-ja és nagyságrendje nem lesz is-mert 2011 közepe elôtt, illetveazt, hogy a finanszírozást össz-hangba kell hozni a költségveté-si korlátozásokkal, tekintettel ajelenlegi pénzügyi válságra.

13. Halliszt és halolaj

E témát tárgyalva a szakér-tôk kiemelték azokat az ered-ményeket, amelyeket a takar-mányok összetételének javításá-ban (halliszt és halolaj kiváltás),illetve ezen alapanyagokat biz-

tosító élôlények halászatánakmenedzsmentjében értek el.Továbbra is vannak azonbanolyan az ágazatot hátrányosanérintô rendeletek, mint példáula takarmányadalékok korlátozá-sa, illetve a szennyezô anyagokmegengedett koncentrációjánakalacsony szintje. Tény ugyanak-kor, hogy a halliszt termelésnem emelkedett az elmúlt 20 évsorán. A piaci információk iga-zolják, hogy ahol csak lehet ahaltermelés a természetes ta-karmányok hasznosításán ésnem takarmányozáson alapul.Egyelôre még kevés halolaj éshalliszt származik a MarineSteward Council (MSC) szab-ványnak megfelelô és a MSC ál-tal elfogadott halászatból. AzInternational Fishmeal and FishOil Organisation, IFFO (Nem-zetközi Halliszt és Halolaj Szö-vetség) nemrégiben indított egyprogramot „Global Standard forResponsible Supply” (Felelôs-ségteljes Ellátás Világ Szabvá-nya). Ennek megfelelôen 2010szeptemberében 47 minôsítettüzem mûködött 4 országban,amely 6 elfogadott halászatiszervezet termékeit dolgozzafel. Ez a mennyiség a világ hal-liszt és halolaj termelésénektöbb mint 20%-át teszi ki.

14. Partoktól távoli és édesvíziakvakultúra

Néhány elôadó hangsúlyoztaa partoktól távoli akvakultúrafejlesztését és az ilyen rendsze-rek mûködését segítô jogszabá-lyi háttér kidolgozását. Az édes-vízi tavi akvakultúra szintén egykihasználatlan lehetôség az élel-miszerellátás biztonságának ja-vításában és a vidékfejlesztésbenaz EU több régiójában. Szükségvan azonban a megfelelô szabá-lyozásra annak érdekében, hogytámogatást kapjanak az ökoló-giai és környezeti szolgáltatások,illetve kompenzálva legyenek avédett fajok okozta veszteségek ahalastavakon.

15. Szocioökonómiai és környezeti hasznok

Több elôadó is aláhúzta,hogy az akvakultúra hozzájá-

rul a stabil és szakmunkátigénylô munkahelyek teremtésé-hez különösen tengerparti terü-leteken és édesvízi tógazdaság-okban. Az akvakultúrában fog-lalkoztatottak életkora általá-ban 32-42 év közötti, ami jóvalalacsonyabb, mint a halászatiszektorban. Az akvakultúrábanfôleg állandó alkalmazásban ál-lók dolgoznak (míg a halászat-ban a részmunkaidôs foglal-koztatás a gyakori) és a foglal-koztatottak több mint 10%-anô. Az akvakultúra fejlesztésesok régióban a munkanélküli-ség elleni harc része lehet.Több elôadó hangsúlyozta,hogy miután a termelés és atermék biztonsága kiváló minô-ségû vizet igényel, a termeléshozzájárul a környezet védel-méhez is. Így például a kagyló-termelés a termék minôségeszorosan összefügg a környezetminôségével. A jelenlegi ren-delkezések ugyanakkor nemmegfelelôek, hogy garantáljáka partmenti erôforrások védel-mét. A partmenti kagylótelepekki vannak téve a tengeri ka-tasztrófáknak, de ugyanakkorfontos monitoring szerepük islehet. Magyarországon a ha-gyományos halastavak hozzájá-rulnak vízi élôhelyek létesítésé-hez és fenntartásához, illetve abio diverzitás gazdagításához,mind emellett részt vesznekbioremediációs (a környezet mi-nôségét biológiailag javító) fo-lyamatokban. A nem szakem-bereknek és a politikusoknakmeg kell érteniük, hogy a ha-gyományos intenzív akva kul -túra nem szükség szerûen ösz-szeegyeztethetetlen a fenntart-hatósággal.

16. Kutatás és innováció

Minden résztvevô elismertea kutatás támogatásának, illet-ve az innovációs folyamatok ki-bôvítésének fontosságát. AzAqua innova Projekt jó példájaa kutatás és technológia-fej-lesztés támogatásának, a kuta-tási igények feltárásának, illet-ve az eredmények hasznosítá-sának.

20

A szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet(HAKI) szervezésében 2010. december 2–3-ánSzarvason került sor a Közép- és Kelet-EurópaiAkvakultúra Központok Egyesületének (NACEE)alakuló közgyûlésére, amely elindította a koráb-ban Közép- és Kelet-Európai Akvakultúra Köz-pontok Hálózata (NACEE) néven, lazább struktú-rával mûködött szervezet bejegyzett egyesülettétörténô alakulását.

Elôzmények

A Közép- és Kelet-Európai Akvakultúra Köz-pontok Hálózatának ötlete 2003 elején, az EurópaiAkvakultúra Társaság (EAS) Kelet-Európai Bi-zottságának munkája során merült fel. A létreho-zandó hálózat céljai között szerepelt a közép- éskelet-európai intézetek között korábban fennálló,de a 90-es évek elején megszakadt kapcsolatokfelelevenítése, együttmûködésük és az EurópaiKutatási Térségbe való jobb integrációjuk elôse-gítése, valamint a régió akvakultúrájának hatéko-

nyabb képviselete európai fórumokon. A NACEEhivatalosan 2004 novemberében alakult megSzarvason, 13 ország 23 intézményének részvéte-lével és a FAO támogatásával.

A megalakulás óta eltelt hat év során a NACEEtagsága megduplázódott, 2010-re 15 ország 45 ku-tatóintézete, egyeteme és termelôi szervezete vettrészt a hálózat tevékenységében. A NACEE az eu-rópai akvakultúra elismert résztvevôjévé, a FAOhivatalos partnerévé vált, ezenkívül kapcsolatottart fenn számos meghatározó európai és nem-zetközi szervezettel (AquaTT, EAS, EATIP,EFARO, EU, EUROFISH, FEAP, NACA). Az elmúltévekben, az éves igazgatói tanácskozások mellett,a NACEE számos szakmai tanácskozást és tapasz-talatcserét szervezett itthon és külföldön, amelyekközött kiemelt szerepet játszanak a 2009-ben be-indult nemzetközi fiatal kutatói konferenciák. A legutóbbi ilyen konferencián, 2010-ben Szarva-son, 10 ország fiatal kutatói vettek részt. A NACEErészt vesz a régió akvakultúráját áttekintô szak-mai anyagok összeállításában is, így 2010-ben a

A Közép- és Kelet-Európai AkvakultúraKözpontok Egyesületének (NACEE)

alakuló közgyûlése Szarvason

21

FAO-val és az EAS-szal együtt a NACEE készítetteel az európai akvakultúra helyzetét áttekintô je-lentést, amely a phuketi Akvakultúra Világkonfe-rencián került bemutatásra.

A felsorolt sikerek ellenére a hálózat mûkö -dését több akadály gátolta. Szükségesnek látszik aNACEE struktúrájának hatékonyabbá alakítása, atagok motiváltságának növelése. A legfontosabbakadálynak azonban a jogi személyiség hiányamutatkozott, amely mindeddig megakadályozta aNACEE komolyabb projektekben való részvételét.Ennek megoldására már 2008-ban felvetôdött ajogi személyiséggel bíró kormányközi vagy nemkormányzati szervezetté alakulás. A lehetôségekmegvitatása után 2009-ben döntött a NACEE Igaz-gatótanácsa a bejegyzett nem kormányzati szer-vezetté alakulás elôkészítésének megkezdésérôl.

Az Alakuló Közgyûlés

A korábbi NACEE Hálózat tagsága 15 ország 45meghatározó szakmai kutatási és oktatási intéz-ményébôl, valamint termelôi szervezetébôl állt. A NACEE legutóbbi igazgatói tanácskozásának jó-váhagyásával az Alakuló Közgyûlésen ezek közülcsak 11 intézmény (a NACEE legrégebbi és legak-tívabb tagjai), valamint 6 egyéni tag vett részt. A többi tagintézmény a bírósági bejegyzés után lehetôséget kap tagságának megújítására.

Az Alakuló Közgyûlés kimondta az egyesületmegalakulását, megvitatták és megszavazták azalapszabályt és megválasztották a tisztségviselô-ket. A NACEE Egyesület elnökévé egyhangúlagDr. Váradi Lászlót, a Szarvasi Akvapark Egyesületelnökét és a HAKI fôigazgatóját, alelnökévé Dr.Jeney Zsig mondot, a HAKI tudományos fôigazga-tó-helyettesét, fôtitkárává Lengyel Pétert, a HAKInemzetközi referensét választották.

A résztvevôk megvitatták és elfogadták a 2011.évre vonatkozó költségvetést és akciótervet, vala-mint jóváhagyták a tagdíjak mértékét, amelyekintézményi tagok számára 500 eurót, egyéni tagokszámára 100 eurót tesznek ki. Az Alakuló Köz -gyûlés megbízásából az egyesület vezetôsége kér-

vényezte a NACEE bejegyzését a Békés MegyeiBíróságon, amely bejegyzés 2011. január 26-ánmeg is történt.

Tervek a jövôre

A NACEE új mûködési formájának kialakításaidôben egybeesik az EU Közös Halászati Politiká-jának és Halászati Alapjának reformjával. A NACEE (és képviseletében a HAKI) eddig is je-lentôs szerepet vállalt a régió érdekeinek európaiképviseletében. E képviselet új lendületet nyerhetaz új, jogi személyiséggel bíró egyesület megala-kulásával, amely innen egyenrangú félként mû -köd het együtt olyan szervezetekkel, mint az Eu-rópai Halászati és Akvakultúra Kutatási Szervezet(EFARO), többek közt kutatási projektek kereté-ben is.

Az érdekképviseletben fontos szerepe van an-nak is, hogy a HAKI, mint a NACEE koordinálásá-ban fôszerepet vállaló intézet, egyedüli közép- éskelet-európai intézményként tagja az EurópaiAkvakultúra Technológiai és Innovációs Plat-formnak (EATIP), ami kitûnô lehetôséget biztosítaz EU halászati kutatási prioritásainak formálásá-ban való részvételre.

Tárgyalások folynak az Európai AkvakultúraTársasággal (EAS) a NACEE és az EAS között ed-dig fennálló kapcsolat szorosabbra fonásáról ésintézményesítésérôl, amelynek keretében aNACEE egyfajta hídszerepet tölthetne be az EASés a közép- és kelet-európai régió között.

A NACEE következô közgyûlésére várhatóanChisinauban (Moldávia) kerül sor 2011 ôszén, apontos idôpont egyeztetése folyamatban van. 2011májusában Szentpéterváron kerül megszervezés-re a NACEE 3. Fiatal Kutatói Konferenciája,amely nek megszervezésében várhatóan együtt -mûködik a NACEE és az EAS Hallgatói Csoportja.

Lengyel Péterfôtitkár

Közép- és Kelet-Európai Akvakultúra Központok Egyesülete (NACEE)

WOYNAROVICH ELEK: Kalandozások a nagyvilágbanDr. Woynarovich Eleknek, a mezôgazdasági tudományok doktorának munkássága hazai és nemzetközi viszonylatban is jól ismert. Széchenyi díjas, a Debreceni Egyetem díszdoktora, az Akvakultúra Világszövet-ségnek (WAS) az USA-ban és Kanadában tiszteletbeli örökös tagja. Meghívott szakértôként dolgozott a Fülöp-szigeteken, Malajziában, Iránban, Tanzániában, Zambiában, Madagaszkáron, továbbá Egyiptomban,Brazíliában, Nigériában, Peruban és Bolíviában.

Munkásságának köszönhetôen a világ minden táján elterjedtek a magyar típusú halszaporító állomások.

128 ol dal • Ára: 2600 Ft

A kiadvány megrendelhetô és kapható a Kiadóban • Tel.: 36-1-220-8331

22

A Szarvas-Fish Kft. tukai haltelepén átfolyó -vizes rendszerû technológiát alkalmazunk. A technológia jellemzôje, hogy a halak optimálisnövekedéséhez szükséges vízminôséget folyama-tos vízcserével biztosítjuk, mindez magas intenzi-tású takarmányozással párosul. A szokásos ter-melési szint mellett a halteleprôl elfolyó vízszennyezô anyag tartalma rendszerint nem érte ela jogszabályban meghatározott határértékeket,még a víztisztítást szolgáló rendszer megépítéseelôtt sem, azonban a telephelyen rendelkezésreálló kapacitás teljes kihasználásával már fennállaz a veszély, hogy a vízminôségi paraméterek túl-léphetik az elôírt határértékeket.

A környezetterhelés megnyugtató csökkentéseérdekében vállaltuk, hogy jelentôs saját erô bizto-sítása mellett környezetvédelmi – amúgy impro-duktív – beruházást hajtunk végre. A használtvíztisztítására olyan megoldást kívántunk választani,amelyik a helyi adottságokhoz jól igazodik. A szarvasi haltelepünkrôl elfolyó víz létesített vi-zes élôhelyi (ún. wetland) rendszeren történôrészleges tisztításának lehetôségét a HAKI kutatóiévek óta vizsgálják. A kedvezô eredmények, vala-mint más szakirodalmi források alapján döntöt-tünk úgy, hogy Tukán egy ilyen, wetland-típusúvízkezelô rendszert építünk meg.

A rendszert a Debreceni Agrober Kft. tervezte.A kivitelezô püspökladányi székhelyû SkarabeusKft-t volt, akiket kitûnô munkájuk és korrekt ára-ik alapján bátran ajánlunk a szakma figyelmébe. A teljes beruházás mintegy 72 millió Ft-ba került,melyhez 42,3 millió Ft támogatást kaptunk a HOP2. prioritási tengely intézkedéseihez rendelt keret-összegbôl Az akvakultúra termelô beruházásaihoznyújtandó támogatás jogcímen. A wetland rend-szer kialakítását 2009. áprilisában kezdtük meg, amûszaki átadásra 2010. tavaszán került sor.

A víztisztító elsô eleme egy kisméretû (0,2 ha),fóliával bélelt tó, ami a teleprôl elfolyó és szivaty-tyúval átemelt víz elsôdleges befogadója, ahol amechanikus ülepítés mellett bakteriális lebontásifolyamatok is lejátszódnak. A rendszer másodikeleme egy 3,6 ha felületû extenzív tó, melybe gra-vitációs úton kerül át az ülepített víz. Itt a tó ter-

mészetes felépítô folyamatait hasznosítva az alga-zooplankton táplálékláncon keresztül történik avízben oldott nitrogén- és foszfor-vegyületek nagyhatékonyságú feldolgozása. A víztisztítási folya-matban részt vesz a parti sáv növényzete (fôlegsás és nád), illetve a tóban lévô úszó növényzet.Innen a víz ugyancsak gravitációs úton jut el a kö-vetkezô, kb. 1 hektár területû extenzív tóba, aholfolytatódnak az elôzô extenzív tónál vázolt folya-matok. A részlegesen ülepített és biológiailagmegtisztított víz utolsó lépésként egy 0,5–0,8 mmélységû, fél hektárnyi, vízinövényekkel borított,

Létesített vizes élôhelyen történôelfolyóvíz tisztítás a Szarvas-Fish Kft.

tukai telephelyénMüller Tibor és Radics Ferenc

Szarvas-Fish Kft., Szarvas

A fóliával bélelt ülepítô tó feltöltés elôtt

Az ülepítô tó és az 1. sz. extenzív tó

23

nádas-sásos tóegységre kerül. Itt a lebegôanyagoktovábbi kiülepítése és az oldott nitrogén mennyi-ségének további csökkentésével zárul a tisztításifolyamat. A vízkezelô rendszert egy 6-8 m széles-ségû szivárgó árok veszi körül, aminek a célja agátakon átfolyó csurgalékvíz felfogása és továbbitisztítása a szivárgóban található gyékénymezô ré-vén, valamint annak biztonságos elvezetése,.

E komplex víztisztító folyamat révén az erede-tileg nagy szervesanyag-terhelésû víz a befogadó-ba történô kibocsátási ponton már egységes minô-ségû és az elôírt vízminôségi paramétereknekmindenben megfelel. A wetland tórendszernek anagy hatékonyságú víztisztítás mellett más elô-nyeit is élvezhetjük. Jól illeszkedik a hortobágyitájba, szép, természetes látványt nyújt. Egyben sokfaj számára kitûnô vizes élôhelyül is szolgálhat.

A 2. sz. extenzív tónál a parti sáv növényzete is szerepet kap a víztisztításban

A náddal és sással benôtt utolsó tóegység

A befogadóba bocsátott víz az elôírt paramétereknekmár mindenben megfelel

HHaalláásszzrruuhháákk,, hhaalláásszzccssiizzmmáákktermészetes gumiból, méretre szabva!

Megrendelhetôk még:halszállító tartályok tömítôgumijai, méret szerint.

A termékek könnyen javíthatóak TIP-TOP és PANG javítóanyagokkal.Megrendelésnél a lábméretet,

a testmagasságot és a használó súlyát kell megadni.

A ruhákra egy év garanciát adok.

ARATÓ ISTVÁNgumijavító, mûszaki gumiárukészítô mester

Szentlôrinc, Munkácsy M. u. 22.T/fax: (73) 571-026 • Tel.: (73) 571-025

HALÁSZATI FELSZERELÉSEKFORGALMAZÁSA, ÖSSZEÁLLÍTÁSA

ÉS KÉSZÍTÉSE

www.halaszhalo.hu

Tel./fax: 06-96 324-65006-20 315-4312

24

HALÁSZAT Vol. 104. (2011)

TUDOMÁNYTUDOMÁNYTUDOMÁNY

A környezetszennyezés, így avízszennyezés is napjainkbankiemelten fontos problémamind az emberre, mind a víziökoszisztémákra és a szennye-zett vizekkel érintkezô környe-zetre nézve. A vízminôség rom-lása számos káros hatásán túlfelgyorsíthatja a biodiverzitáscsökkenését és akadályozhatja avízkeretirányelvben megfogal-mazott egyik célkitûzés megva-lósítását, miszerint 2015-re biz-tosítani kell a természetes vizekjó ökológiai állapotát. Ezek mi-att a vizekbe kerülô szennyezô-anyagok kimutatása és hatásá-nak vizsgálata nagy jelentôség-gel bír.

Már korábbi vizsgálatok isnagy figyelmet fordítottak a tisz-tított és tisztítatlan szennyvizekvizsgálatára (Gusstavson et al.,2007; Wei et al., 2008). A szenny -vízkezelési technológiák fejlôdé-sével lehetôség nyílt a vizekbekerülô leggyakoribb szennyezô-anyagok eltávolítására vagy kon-centrációjának csökkentésére,azonban számos veszélyes kom-ponens eltávolítása még nemmegoldott. Ennek oka elsôsor-

ban az, hogy az ipar és a mezô-gazdaság fejlôdésével egyretöbbféle vegyi anyag jut a kör-nyezetbe, melyek jó részénekhatását még nem ismerjük és ki-mutatásukra is csak az utóbbiévtizedben nyílt lehetôség. Ilye-nek például a hormonháztartástmegzavaró anyagok, más névenEDC vegyületek (EndocrineDisrupting Chemicals).

Hormonháztartást megzava-ró anyagoknak olyan exogénanyagokat nevezünk, amelyekbefolyásolják a természetes hor-monok termelését, kibocsátását,transzportját, kötôdését, reakci-óját vagy kiürülését. Ezek a ve-gyületek fôként antropogén for-rásokból kerülnek a szennyvíz-be vagy a talajvízbe majd onnana természetes vizekbe. Ilyenanyagot tartalmaznak az ipar-ban és a háztartásokban hasz-nált készítmények (például mo-sóporok, gyártási- és élelmiszer-ipari adalékok), a különbözôgyógyszerek és hormonkészít-mények (pl. fogamzásgátló tab-letták, nem-szteroid gyulladás -gátlók) növényvédô szerek (pl.DDT, atrazin), ipari mellékter-

mékek (például PAH, dioxin) deismert néhány természetes hor-monhatású anyag is (pl. fito -ösztrogének) (Lye et al., 1999;Rudel et al., 1998). Az EDC ve-gyületek eltolják a hormonoktermészetes egyensúlyát az élôszervezetekben, hatással van-nak a szaporodásra és az egyed-fejlôdésre, valamint a természe-tes hormonok analógjaikéntmûködve számos káros biológi-ai hatást (például torzulások,fejlôdési zavarok) eredményez-nek (Kavlock et al., 1996). A ká-ros hatások viszonylag nehezenismerhetôk fel, mivel egyes hor-monok hatása egész életen átérvényesül, másoké pedig csakbizonyos életszakaszokban (pél-dául embriókorban vagy szapo-rodáskor), az általuk okozott tü-netek szinte soha nem egyér tel -mûek. Az ECD-k természetbenösszekeveredett elegyeinek ha-tása megjósolhatatlan. A vizek-be kerülve könnyedén bejutnakaz élôlények szervezetébe a ko-poltyún keresztül a légzés so-rán, vagy az ozmoreguláció általa bôrön keresztül, vagy akártáplálkozás során a felvett táp-

pp. 24–28.

Hormonháztartást zavaró anyagok monitorozása szennyezett vizekben

transzgenikus zebradánióvalBakos Katalin1a, b, Csenki Zsolt1a, Kovács Róbert1a, Kánainé Sipos Dóra1a, b,

Müller Ferenc2, Yavor Hadzhiev2, Kovács Balázs1a,b, Urbányi Béla1a

1Szent István Egyetem, Mezôgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és TájgazdálkodásiIntézet, aHalgazdálkodási Tanszék, bKörnyezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont,

H-2100 Gödöllô, Páter K. út 1.2Institute of Biomedical Research, Department of Medical and Molecular Genetics,

School of Clinical and Experimental Medicine, College of Medical and Dental Sciences, University of Birmingham, B15 2TT, Edgbaston, Birmingham (Egyesült Királyság)

25

HALÁSZAT Vol. 104. (2011)

TUDOMÁNYTUDOMÁNYTUDOMÁNY

anyagból. A vegyületek felhal-mozódhatnak a szervezetbenahonnan átkerülhetnek az utó-dokba is (Van Der Kraack et al.,2001).

Az EDC hatás a vízi szerveze-tek esetén többféle formában je-lentkezhet, pl. a nemi funkciókzavarához vagy meg szûné séhez(pl. hermafroditizmus, hímeknélvitellogenin termelés), az ivar-arány eltolódásához vezethet. AzEDC-k teratogén vagy karcino-gén hatásúak is lehetnek, káro-síthatják az immunrendszert ésviselkedészavarokat is okozhat-nak, Halakon laboratóriumi kö-rülmények között csökkent ikra-termelést, az ivararány eltolódá-sát, csökkent GSI értéket, a sza-porodási viselkedés megváltozá-sát, ovotestis megjelenését,csökkent termékenyülést, sper-maszám csökkenést, késleltetettivarérést tapasztaltak (Mills ésChichester, 2005.).

Ahhoz, hogy egy vízmintáróleldönthessük, valóban tartal-maz-e veszélyes anyagot, a pre-cíz és költséges vízanalitikaivizsgálatokon túl az élô szerve-zetekre gyakorolt hatást is érté-kelni kell. Ilyen értelemben azújonnan bevezetett anyagokmellett fontos vizsgálni számos,már régebb óta alkalmazottanyag hatását is, mivel a koráb-bi engedélyeztetések során nemtanulmányozták a hormonház-tartásra gyakorolt káros hatása-ikat. Az EDC vegyületek jelen-létének és az élô szervezetregyakorolt hatásának kimutatásavízi modellszervezetek bevoná-sával nagyon hatékonyan végez-hetô. Segítségükkel lehetôvé vá-lik a környezeti kockázatbecslésés az adott anyag élôlényekre,azok szerveire, szöveteire, fejlô-désére gyakorolt hatásánakvizsgálata.

Az utóbbi idôkig a legtöbb tu-dományterület kizárólag emlô-söket használt fel a kutatásokmodellezéséhez, ám elsôsorbana magas költségek és a felmerü-lô tartási és egyéb nehézségekmiatt a kutatók figyelme mindinkább a halak felé fordult.

A halak alkotják az egyetlenolyan gerinces taxonómiai cso-portot, amelynek tagjai teljeséletciklusukat a vízben töltik,ezért nélkülözhetetlenek az in-tegrált toxikológiai vizsgálatoksorán (Spitsbergen et al., 2003).Vízi életformájukból adódóanteljes bôrfelületükkel és kopol-tyújukkal is közvetlenül érint-keznek a vízbe került mérgezôanyagokkal. Ezeken a szerve-ken át közvetlenül juthatnak be

a méreganyagok a szervezetbe,illetve már itt kifejtik káros ha-tásukat.

Mára már nemzetközi szin-ten is felismerték (Európai Uni-ós Rendelet 233/1996), hogy ahal az egyik legjobban használ-ható vízi szervezet a környezetiterhelések vizsgálatához. A hala-kon végzett akut és krónikus to-xikológiai tesztek általánosanhasznált állat-tesztek a különbö-zô kémiai anyagok elôlényekregyakorolt hatásának vizsgálatá-hoz. Az OECD (Organisation for Economic Co-operation andDevelopment – Gazdasági Együtt -mûködési és Fejlesztési Szerve-zet) irányelveknek megfelelôena halakat használják tesztállat-ként az akut toxicitás vizsgála-

pp. 24–28.

1. ábra. Felnôtt zebradánió

2. ábra. 3 napos zebradánió lárva

26

HALÁSZAT Vol. 104. (2011)

TUDOMÁNYTUDOMÁNYTUDOMÁNY

toknál (OECD 203), a korai élet-szakaszban történô mérgezéses(OECD 210), az embrión végzettrövid hatás idejû (OECD 212) va-lamint fiatal egyedek növekedé-sére irányuló toxikológiai vizs-gálatokhoz.

A vízi élôlényeken végzett bi-ológiai kutatások, (pl.: a fentemlített toxikológiai tesztek)egyik kedvelt modellállata, atrópusi akváriumokból is jól is-mert, apró termetû csapathal, azebradánió (Danio rerio) (1. áb-ra) (Engeszer et al., 2007). Szá-mos olyan tulajdonsággal ren-delkezik, amelynek következté-ben kiemelkedik a többi mo-dellként használt állatfaj közül.Rövid generációs intervallum-mal rendelkezik, hetente nagymennyiségû ivarterméket pro-dukál, az embriók és lárvák (2. ábra) fejlôdése ex utero zaj-lik és jól nyomonkövethetô azátlátszó ikrahéjon keresztül(Lieschke, 2007). A zebradániótszéles körben használják fejlô-désbiológiai és genetikai (Eisen1996; Grun wald és Eisen 2002),gerontológiai, (Gerhard andCheng 2002), tumorbiológiai(Lieschke, 2007), viselkedésbio-lógiai, (Engeszer et al. 2004;Spence és Smith 2005), ésökotoxikológiai vizsgálatokhoz(Ankley and Johnson 2004;Fenske et al. 2005; Hill et al.2005; Santos et al. 2007).

A halakban, az emlôsökhözhasonlóan, kiemelt fontosságútoxikológiai célszerv a máj,amely a szervezet detoxifi ká lá -sát és a mérgezô anyagok elimi-nálását végzi, emellett fontosmetabolikus folyamatok kulcs-szereplôje és számos élettanilagfontos fehérje (pl. lebontó enzi-mek, peroxidázok, tápanyagfe-hérjék – vitellogenin,) termelé-sét is végzi. Mint a mérgezô

anyagok egyik fô támadáspont-ja, jelentôs szerepet tölt be azanyagok toxikus hatásának fel-mérésében.

A vitellogenin az egyik leg-fontosabb májban termelôdô,petesejtbe épülô fehérje. Ter-melôdése ösztrogén hatáshozkötött, normál körülmények kö-zött csak a kifejlett ikrásokbantermelôdik. Exogén ösztrogénhatású anyagok jelenlétébenazonban a tejesekben és a fiatalegyedekben is kifejezôdik. Azemelkedett, normálistól eltérôplazma-vitellogenin szint öszt-rogén hatású anyag jelenlétéreutalhat (Hutchinson és Pickford,2002).

Tanszékünk, a Szent IstvánEgyetem Halgazdálkodási Tan-széke a Birmingham-i Egyetem-mel együttmûködve egy olyantranszgenikus zebradánió vona-lat hozott létre, amelynek májá-ban ösztrogén hatásra fluoresz-cens fehérje termelôdik, ezáltallehetôvé teszi a mérgezô anya-gok májra gyakorolt hatásánakin vivo nyomon követését nôsté-nyekben, valamint az ösztrogénhatású anyagok kimutatását hí-mekben és fiatal egyedekben.

A vonal létrehozásához egymegfelelô génkonstrukciót kel-lett kialakítanunk és beültet-nünk a zebradániókba. A konst-rukció mûködési elve, hogy avitellogenin promótere (mint agén mûködését irányító elem)mögé egy fluoreszcens fehérjegénjét építjük be. Ösztrogén ha-tásra a promóter (a zebradániósaját vitellogenin promóterévelegyütt) bekapcsolja a promótermögött található gént, amelyrôla génkonstrukció esetébenvitellogenin helyett fluoresz-cens fehérje termelôdik. A ter-melôdô fehérje jelenléte fluo-reszcens mikroszkóp alatt a

megfelelô szûrô alkalmazásával(a fluoreszcens fehérje által kibocsátott fényjel miatt) vizuá-lisan könnyen nyomon követ-hetô.

A zebradánióban hét vitello -genin gén található, amelyekközül a vitellogenin-1 gén kife-jezôdése a legerôsebb. Ezért a konstrukció megépítéséhez a vitellogenin-1 gén promóterét,fluoreszcens fehérjének pe -dig egy vörös színû fehérjét(mCherry) választottunk.

Mivel a zebradánió teljes ge-nomi szekvenciája ismert, adat-bázisból kikerestük, majd PCRreakció segítségével felsokszo-roztuk a promóter szekvenciát,amelyet a fluoreszcens fehérjegénjével együtt egy hatékonyklónozó rendszer (Gateway) se-gítségével két lépésben egytranszpozon alapú konstrukció-ba építettük, amely nagy gyako-risággal képes beépülni azörökítôanyagba. A transzgeni-kus vonal P0 (alapító) nemzedé-két 1–2 sejtes állapotú embriókmikroinjektálásával hoztuk lét-re. Már lárvakorban vizsgáltuka fluoreszcens fehérje termelô-désének indukálhatóságát öszt-rogén (100 ng/l E2) segítségé-vel. Mivel a zebradánióban amáj a termékenyülés utáni 3.–4.nap környékén kezd kialakulni,a lárvák kezelését 5 napos kor-ban kezdtük. 10 napos korbanaz ösztrogén indukció hatásárakialakult a fluoreszcens jel amájban. A máj mellett nem spe-cifikus kifejezôdést tapasztal-tunk a szikben,

a szemben és a vesében is.Az utódokat tovább neveltük ésfluoreszcens mikroszkóp alattvizsgáltuk a felnôtt nôstényekmáját, amelyben a természete-sen is jelenlévô ösztrogén hatásmiatt szintén megfigyelhetô volt

pp. 24–28.

27

HALÁSZAT Vol. 104. (2011)

TUDOMÁNYTUDOMÁNYTUDOMÁNY

a fehérje termelôdése (3. ábra).Az alapító nemzedékben azon-ban a konstrukció jelenléte azegyedben még mozaikos (nincsjelen minden sejtben), ezért akonstrukció továbbörökítésétvizsgálni, majd a vonal kialakí-tásához az örökítô egyedeketegymással keresztezni kell. Az így létrehozott elsô nemze-dékben szintén vizsgáltuk a flu-oreszcens fehérje indukálható-ságát, ebben az esetben márcsak a májban tapasztaltunkfluoreszcens jelet. A stabil, toxi-kológiai tesztekben felhasznál-ható, „tiszta” vonalat a másodiknemzedékre érjük el, ekkorminden egyed minden sejtjehomozigóta formában hordozzamajd a konstrukciót.

A fent említett szennyezô-anyagok bármilyen vízben jelenlehetnek, így a tápláló vizekenkeresztül bejuthatnak a tógaz-daságokba is, veszélyeztetve atermészetes populációkat és atenyésztett állományokat egya -ránt. A zebradánióban ösztro-gén hatású anyagok jelenlété -ben a fluoreszcens jel rövid idônbelül (néhány óra–1 nap) meg-jelenik. A létrehozott transz -genikus zebradánió vonal labo-ratóriumi körülmények közöttkönnyen és olcsón fenntartható,ezért olyan gyors ösztrogén ha-tás kimutatási lehetôséget kínálamely semmilyen plusz vizsgá-latot, anyagot, vagy jelentôsplusz költséget nem igényel. A vonal segítségével a jövôbenlehetôség nyílik az ösztrogénhatású anyagok kimutatásárakomplex környezeti mintákbólis, így nagy segítséget nyújthat atermészetes vizekbe és a halasta-vakba jutó vizek vizsgálatábanvagy a tisztítást követô kibocsá-tás vagy bevezetés elôtti tesztelé-sében. Alkalmas lehet csatornák,

folyók, szennyvizek, szennyvíz-kezelôkben keletkezô szennyvíz-iszapok, tisztított szennyvizekvagy bármilyen a természetes vi-zekbôl vagy halgazdaságokbólszármazó minta adott ösztrogénegyenérték fölötti EDC tartalmá-nak kimutatására. Az analitikaivizsgálatokat kiegészítve ígypontosabb képet kaphatunk egyminta hormonhatásáról, de se-gítséget nyújthat a különbözôkörnyezetbe jutó ösztrogén hatá-sú anyagok kockázatbecslésénélés a határértékek megállapításá-nál is.

A munka OTKA (NNF78834), KMOP-1.1.1-09/1-2009-0048 pályázatok és a BolyaiJános Kutatási Ösztöndíj támo-gatásával készült.

Summary

Environmental and waterpollution are problems of grow -ing importance, the presence of

hazardous compounds inwastewater is of internationalconsideration as they pose apotential threat to exposednatural fauna and humans.Along with the development ofsewage treatment technologiesmore and more chemicals canbe removed from the waste -water, however some hazar -dous components like EDCs(Endocrine Disrupting Chemi -cals) still remain. The effect ofseveral compounds is unknown,so the risk they pose to theenvironment is needed to beassessed.

EDCs are natural orsynthetic chemicals that inter -fere with or mimic the effects ofnatural hormones responsiblefor the development or growthof an organism. These chemi -cals enter into the environmentfrom various sources: industrialand municipal effluents, agri -cu l tural runoff, hospital re -sidues, wastewater treatmentplants, etc. In aquatic organismsthey have reproductive effects(hermaphroditism, sexual disp-lay dicrease, ovotestis, reducedegg fertility, GSI decrease) andcause vitellogenin production inmales. They also have terato -genic and carcinogenic effectsand adversely affect the im -mune system.

Szent István University in co-operation with the UniversityBirmingham has developed atransgenic zebrafish line thatexpress a fluorescent protein inone of the toxicological keyorgans, the liver. The line wasdeveloped using the promoterof a liver-specific, estrogeninducible gene, the zebrafishvitellogenin-1 and a fluorescentprotein coding sequence. Frag -ments were cloned in two steps

pp. 24–28.

3. ábra. P0 zebradánió nôstényegyed normál (a) normál

és fluoreszcens (b) megvilágításban

28

HALÁSZAT Vol. 104. (2011)

TUDOMÁNYTUDOMÁNYTUDOMÁNY

to the transposon-based mult -site Gateway system. Trans -genic lines were established byinjecting 1–2 cell wild type andtransgenic embryos with theGateway construct. The spe -cificity and inducibility of theconstruct was tested. In the P0fluorescent protein expressionwas detected in the liver, andnon-specific expression wasseen in the eye, kidney and inthe yolk. In the grown-up P0,fluorescent protein signal wasalso observed in the liver oftransgenic females, due toendogenous estrogens. In theF1, only inducible liver-specificfluorescent signal was detectedas a response to estrogenicexposure.

The newly developed trans -genic line would enable the invivo detection of EDCs in allwater sources, such as naturalwaters, fish ponds, sewage ortreated wastewater.

This work was supported byOTKA (NNF 78834), KMOP-1.1.1-09/1-2009-0048 and the JánosBolyai Research Scholar ship.

Irodalom

Ankley GT, Johnson RD (2004):Small fish models for iden -tifying and assessing the effectsof endocrine-disrupting chemi -cals. ILAR J 45 (4): 469–483.

Eisen JS (1996) Zebrafish make abig splash. Cell 87 (6): 969.

Engeszer RE, Patterson LB, RaoAA et al. (2007): Zebrafish inthe wild: a review of naturalhistory and new notes from thefield. Zebrafish 4 (1): 21–40.

Engeszer RE, Ryan MJ, ParichyDM (2004): Learned socialpreferences in zebrafish. CurrBiol 14: 881–884.

Fenske M, Maack G, Schafers Cet al. (2005): An environ -

mentally relevant concen -tration of estrogen inducesarrest of male gonad develop -ment in zebrafish, Danio rerio.Environ Toxicol Chem 24 (5):1088–1098.

Gerhard GS, Cheng KC (2002): Acall to fins! Zebrafish as ageron tological model. AgingCell 1(2): 104–111.

Grunwald DJ, Eisen JS (2002):Timeline—Headwaters of thezebrafish emergence of a newmodel vertebrate. Nat RevGenet 3 (9): 717–724.

Gustavsson L., Hollert H.,Jonsson S., van Bavel B.,Engwall M. (2007): Reed bedsreceiving industrial SludgeContaining Nitroaromaticcom pounds – Effects of out -going water and bed materialextracts in the umu-Cgenotoxicity assay, DR-CALUXassay and on early life stagedevelopment in Zebra fish(Danio rerio), Environ mentalScience and pollutionResearch, 14, pp. 202–211.

Hill AJ, Teraoka H, HeidemanW et al. (2005): Zebrafish as amodel vertebrate for inves -tigat ing chemical toxicity.Toxicol Sci 86 (1): 6–19.

Hutchinson TH, Pickford DB.(2002): Ecological risk assess -ment and testing for endocrinedisruption in the aquaticenvironment. Toxicology,181–182: 383– 7.

Kavlock RJ, Daston GP, DeRosaC, Fenner-Crisp P, Gray LE,Kaattari S, et al. Researchneeds for the risk assessmentof health and environmentaleffects of endocrine disrup -tors: a report of the US EPA-sponsored workshop. EnvironHealth Perspect 1996; 104(Suppl 4): 715 –40.

Lieschke G. J. and Currie P. D.(2007): Animal models of hu-man disease: Zebrafish swiminto view Nature ReviewsGenetics (8), 353–367.

Lye CM, Frid CLJ, Gill ME,Cooper DW, Jones DM.(1999) Estrogenic alkyl phe -nols in fish tissues, sedi ments,and waters from the UK Tyneand Tees estuaries. EnvironSci Tech nol, 33: 1009– 14.

Mills L.J., Chichester C. (2005)Review of evidence: Areendoc rine-disrupting chemi -cals in the aquatic environ -ment impacting fish popu -lations? Sci Total Environ, 343:1–34.

Rudel RA, Melly SJ, Geno PW,Sun G, Brody JG. (1998):Identification of alkylphenolsand other estrogenic phenoliccompounds in wastewater,septage, and groundwater onCape Cod, Massachusetts.Environ Sci Technol, 32:861– 9.

Santos EM, Paull GC, Van LookKJW et al (2007): Gonadaltranscriptome responses andphysiological consequences ofexposure to oestrogen inbreeding zebrafish (Daniorerio). Aquat Toxicol 83 (2): 134.

Spence R, Smith C (2005): Maleterritoriality mediates densityand sex ratio effects onoviposition in the zebrafish,Danio rerio. Anim Behav 69:1317–1323.

Spitsbergen J.M. and Kent M.L.(2003): The State of the Art ofthe Zebrafish Model forToxicology and ToxicologicPathology Research- Advan -tages and Current Limitations.Toxicol Pathol, 31: 62–87.

Van Der Kraack G, Hewitt M,Lister A, McMaster ME,Munkittrick KR. (2001):Endo crine toxicants andreproduc tive success in fish.Hum Ecol Risk Assess, 7:1017– 25.

Wei D., Lin Z., Kameya T.,urano K., Du Y (2008):Application of biological safetyindex in two Japanesewatersheds using a bioassaybattery, Chemo sphere, 72, pp.1303–1308.

pp. 24–28.

29

HALÁSZAT Vol. 104. (2011)

TUDOMÁNYTUDOMÁNYTUDOMÁNY

Kivonat

A kísérlet során három kü-lönbözô hômérsékleten vizsgál-tuk kétféle takarmány kiürülé-sének idôtartamát lesôharcsán(Silurus glanis). A 66 db kísérle-ti hal (38,03 ± 8,04 g) egyik cso-portját kereskedelmi harcsatáp-pal, a másik csoportját pedig ta-karmányhal szeletekkel etettük.A kezeléseket 3–3 ismétlésben(11 hal/kád) végeztük el. A hala-kat mikrochippel (PIT) egyedi-leg jelöltük. A takarmányok ki-ürülésének idejét 15 ºC, 20 ºC és24 ºC hômérsékleteken vizsgál-tuk. A halak étvágya – a várako-zásnak megfelelôen – szorosanfüggött az alkalmazott hômér-séklettôl. 15 ºC-on a halak42,4%-a fogadta el a felkínáltgranulált tápot. Ez az érték ta-karmányhalat fogyasztó halakesetében 90,9% volt. Magasabbhômérsékleteken az összes halfogyasztott a felkínált takarmá-nyokból. Az egyszerre elfogyasz-tott takarmány mennyisége (atesttömeg százalékában kifejez-ve) 3,20% – 10,68% között válto-zott a takarmányhalas csoport és1,36% – 4,46% között a táposcsoport esetében. Alacsony hô-mérsékleten (15 ºC) az elfo-gyasztott takarmány mennyisé-

ge a mérési hibahatár közelébenvolt, ami bizonytalanná teszi azeredmények értékelését. 20 ºC-on a béltartalom ürülése az ete-tést követô 20. órában kezdôdöttés 18 órán át tartott, míg 24 ºC-on a 11. órában kezdôdött, és 16órán keresztül tartott.

Kulcsszavak: harcsa, hô mér-séklet, Silurus glanis, takar-mány áthaladási idô

Abstract

Passing times of two types offeeds were determined on wels(Silurus glanis) at three tem -pera tures. Fingerlings (38.03 ±8.04 g) were fed by artificial dryfeed (commercial catfish feed)or forage fish. Treatments werecarried out (11 fish/ aquaria) in3 replicates. Fish were indi -vidually tagged by pit tags.Temperatures applied were asfollows: 15 ºC, 20 ºC and 24 ºC.Appetite of fish highly dependedon temperature – as wasexpected. At 15 Celsius gradeonly 42.4% of the experi mentalfish accepted the granu latedfeed, while this ratio was 90.9%at the forage fish fed group. Athigher temperatures 100% ofthe experimental fish fed in

both feed groups. The relativeamounts of daily meanconsumed feed varied between3.20–10.68% of body weight incase of forage fish and1.36–4.46% in case of artificialfeed. At low temperature (15 ºC)the quantity of consumed feedmet the measurement’s errorthreshold, what made thedetermination of passing timeuncertain. At 20 ºC the exc re -tion started 20 hours postfeeding and lasted 18 hours,while at 24 ºC it started 11 hoursafter feeding and lasted foranother 16 hours.

Keywords: wels, tempera -ture, Silurus glanis, feed passingtime

Bevezetés

A halgazdálkodás gyakorlatá-ban, különösen a zárt, intenzívrendszerek esetén kulcskérdésa takarmányozás optimális üte-mezése és a megfelelô vízminô-ség biztosítása. Mindkét szem-pontból fontos ismeret a takar-mány bélcsatornán való áthala-dásának, illetve az ürülék meg-jelenésének ideje. Ez utóbbiazért fontos, mert a halak tartá-sára szolgáló víztér terhelése az

pp. 29–32.

Táplálékhal és száraz táp áthaladási idejének vizsgálata lesôharcsa (Silurus glanis L.) béltraktusában

1Havasi Máté, 2Oláh Tamás, 3Felföldi Zoltán, 4Bercsényi MiklósPannon Egyetem Georgikon Kar, Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

8360 Keszthely1havasi.mt@gmail.com

30

HALÁSZAT Vol. 104. (2011)

TUDOMÁNYTUDOMÁNYTUDOMÁNY

ürülék megjelenésekor jelentô-sen növekszik. Ezt a szûrô rend -szerek tervezésénél figyelembekell venni.

A halak anyagcseréje és a vízhômérséklete között szoros, po-zitív kapcsolat van (Hidalgo etal., 1999; Temming and Herr -mann, 2001). A halgazdálkodókszámára ez nyilvánvaló tény, detalán éppen ezért a téma publi-káltsága hazai és nemzetköziszinten is csekély mértékû. A külföldi szakirodalom elsôsor-ban tengeri halak anyagcseréjé-vel foglalkozik (Dias et al., 2010;Miegel et al., 2010; Temmingand Herrmann, 2001). Hazaipontyfélék béltraktusának ki-ürülésével Specziár (2002) fog-lalkozott természetesvízi körül-mények között. Lesôharcsa gyo-mortartalmának ürülését Mol-nár és Tölg (1962, 1963) vizsgál-ta röntgendiagnosztikai mód-szerrel. Harka (1984) vizsgálataszerint a harcsa élettani optimu-ma kb. 25 ºC.

Jelen dolgozatban a lesô -harcsa példáján vizsgáltuk két-féle takarmány bélcsatornán va-ló áthaladási sebességét háromhômérsékleten, hogy fontos in-formációkat szerezzünk a har-csa emésztésének hômérséklet-függésérôl, mely hozzájárulhata hazai intenzív harcsanevelésmegalapozásához.

Anyag és módszer

A vizsgálatot a Pannon Egye-tem, Georgikon Kar Hallabora-tóriumában végeztük Keszthe -lyen. A kísérleti halak tartásáraegy új építésû, recirkulációsrendszer szolgált, mely 12 db180 l térfogatú haltartó kádbólés 4 db 500 literes ülepítô-,szûrô- és puffer-tartályból állt.Szûrôközegként perlonvattát és

zúzott követ alkalmaztunk. A hal -tartó kádakat egyedileg levegô-porlasztással láttuk el. Kádan-ként 11 db halat (összesen 66 db;átlag±SD, 38,03 ± 8,04 g) helyez-tünk el, melyeket egyedi mikro -chipes (PIT) jelöléssel láttunk el.A kísérletet három hômérsékle-ten végeztük: 15 ºC, 20 ºC és 24ºC. A termet besötétítettük.

Két kezelést alkalmaztunk,3–3 ismétlésben. Az egyik cso-port (T csoport) pelletált har-csatápot, míg a másik csoport(H csoport) apróra vágott ká-rászfilét (Carrasius auratus) ka-pott takarmányként. A kísérletkezdete elôtt 4 nappal beszün-tettük a halak takarmányozását,hogy bélrendszerük biztosan ki-ürüljön. Az üres bélcsatornájúhalak tömegét mértük, majd ahômérsékletet 15 ºC-ra állítot-tuk be, a halakat pedig egy alka-lommal, ad libitum megetettük.

Ezt követôen vízhômérsék-lettôl és napszaktól függô rend-szerességgel (két mérés közötteltelt idô 2 és 5 óra között válto-zott) mértük a halak egyedi tö-megét. A mérést vízben végez-tük 0,1 g pontossággal. Mérésihibahatárnak 0,2 g-ot határoz-tunk meg, mivel egy darabpellet tömege kb. 0,15 g. A mé-rések során fellépô stressznekjelentôs hatása lehet a halakanyagcseréjére. Ezért a halakatért stresszt oly módon próbáltukcsökkenteni, hogy mérési alkal-manként egyszerre mindig csak1–1 kádban található halakat tö-megét mértük. Így ugyanarra ahalra csak minden harmadik al-kalommal került sor. A kapottadatokból görbét szerkesztet-tünk, az egyedi tömeg értékekcsökkenése alapján meghatá-roztuk a béltartalom ürülésénekidôpontját. Mivel az etetést kö-vetô tömegméréssel egy idôben

a kádakban maradt, el nem fo-gyasztott takarmányt eltávolítot-tuk, a halak egyedi tömegénektovábbi növekedésébôl megálla-píthattuk az egyedek vízfelvétel-ét is.

Ezután az etetést ismét szü-neteltettük 4 napig. A teljes fo-lyamatot megismételtük ugyan-azokkal a példányokkal, a cso-portok változtatása nélkül, 20ºC, majd 24 ºC-on is. Az átlagokösszehasonlítására egytényezôsvarianciaanalízist használtunk.A szignifikancia kritériumaként95%-os valószínûséget határoz-tunk meg (p<0,05).

Eredmények

A halak étvágya – a várako-zásnak megfelelôen – szorosanfüggött a víz hômérsékletétôl.20 és 24 ºC-on az összes hal fo-gyasztott a felkínált táplálékból.15 ºC-on, a H csoport esetében ahalak 90,9%-a, míg a T csoportesetében csak 42,4%-a táplálko-zott. Az elfogyasztott takarmánymennyisége a hômérsékletemelkedésével egyenes arány-ban nôtt. 3,20% és 10,68 testtö-meg % között változott a takar-mányhalas csoport és 1,36%–4,46% között a tápos csoportesetében (1. ábra). A szám -szerû sített adatok az 1. táblázat-ban találhatók. A H csoport és aT csoport takarmányfelvételeközött szignifikáns különbségvolt megfigyelhetô mindháromhômérsékleten (ANOVA, 15 ºC:df=34, F=7,29, p=0,01; 20 ºC:df=62, F=91,81, p<0,001; 24 ºC:df=62, F=88,39, p<0,001).

Alacsony hômérsékleten (15ºC) az elfogyasztott takarmánymennyisége a mérési hibahatár(0,2 g) közelében volt, ami bi-zonytalanná teszi az eredmé-nyek értékelését. Az elfogyasz-

pp. 29–32.

31

tott takarmány tömege a T cso-port esetében a 2%-ot sem érteel. A mérések eredményeit szá-zalékos formában közöljük azüres bélcsatornájú halak tö-megéhez viszonyítva, amelyet100%-nak tekintünk. A 15 ºC-onvégzett kísérleti epizód soránelôfordultak 100%-nál kisebbmért adatok (2. ábra). Ezek nyil-vánvalóan mérési hibából faka-dó bizonytalanságok, melyek agörbe értelmezésének ne héz -ségeit okozták. Emiatt a béltar-talom kiürülésének idôpontjátnem tudtuk megállapítani.

20 ºC-on a takarmány kiürü-lése az etetést követô 20. órábankezdôdött és 18 órán át tartott(3. ábra). 24 ºC-on jelentôsenfelgyorsult a halak anyagcseré-je. Az ürítés már a 11. órábanmegkezdôdött és 16 órán keresztül folytatódott (4. ábra).Az alkalmazott módszerrel nemtudtunk különbséget kimutatnia táplálékhal és a száraz táp át-haladási ideje között.

A T csoport tagjai a táplálko-zást követôen jelentôs mennyi-ségû vizet építettek be. Ugyan-csak a testtömeg százalékábankifejezve, ez az arány 20 ºC-onvolt a legmagasabb (átlag±SD;15 ºC: 0,81±0,02%; 20 ºC: 2,31±0,02%; 24 ºC: 0,34±0,02%).

Értékelés

Vizsgálatunk során szám sze -rûsítettük a harcsa takarmány-felvételének hômérsékletfüggé-sét. A nagyobb szárazanyag tar-talom miatt a száraz táp gyor-sabb kiürülését vártuk. Ezt azalkalmazott módszerrel nem si-került igazolni, annak ellenére,hogy ürülék megjelenését való-ban a tápos csoportok esetébentapasztaltuk korábban, mindhá-rom hômérsékleten. A bélcsa-

HALÁSZAT Vol. 104. (2011) pp. 29–32.

TUDOMÁNYTUDOMÁNYTUDOMÁNY

1. ábra: Az egyszerre elfogyasztott takarmány tömege a halak test-tömegének százalékában kifejezve

0

2

4

6

8

10

12

14

16

15 20 25

táp

lálé

kfe

lvét

el

(tes

ttöm

eg %

)

hômérséklet (Co)

T csoport

H csoport

2. ábra: A halak tömegének százalékos változása 15 ºC-on

* 100% az ures bélcsatornájú hal tömege

96%

98%

100%

102%

104%

106%

108%

110%

112%

114%

116%

0 12 24 36 48

test

töm

eg (

%*)

eltelt idô (óra)

H csoport

T csoport

1. táblázat

Az egyszerre elfogyasztott takarmány tömege a halak testtömegénekszázalékában kifejezve (átlag±SD)

Hômérséklet H csoport T csoport

15 ºC 3,20±1,94% 1,36±1,00%

20 ºC 7,69±2,75% 2,55±1,15%

24 ºC 10,68±3,27% 4,46±1,87%

32

HALÁSZAT Vol. 104. (2011)

TUDOMÁNYTUDOMÁNYTUDOMÁNY

torna kiürülését harcsánál 20 ºCés 24 ºC-on sikerült megállapí-tanunk, mely az etetéstôl számí-tott 20. és 38., illetve a 11. és a27. óra között zajlott.

Molnár és Tölg (1962) rönt-gendiagnosztikai módszerrelvizsgálta a harcsa gyomortartal-mának ürülését táplálékhal ete-tése során. 20–24 cm-es harcsákesetén a következô eredménye-ket kapták: 15 ºC: 49±2,03 óra; 20 ºC: 28±3,98 óra; 24 ºC: 20±3,46óra. Saját eredményeinkkel ösz-szevetve megállapítható, hogy azegyed korának emelkedéséveljelentôsen lassul az anyagcsereintenzitása. Ugyanez a szerzôpá-ros süllô esetében, 20 ºC és 23ºC-on a gyomor kiürülését 45 il-letve 34 óra után tapasztalta(Molnár és Tölg, 1961). A szer-zôk a két faj közötti jelentôs kü-lönbséget a harcsa intenzív gyo-mormozgatásával magyarázzák.A harcsa egységnyi hômérséklet-növekedésre a süllônél nagyobbmértékben fokozza az anyagcse-rét (Molnár és Tölg, 1963). Ten-geri hal (Seriola lalandi) eseté-ben Miegel et al. (2010) gyorsabbanyagcserérôl számol be: 12 ºC-on 36 és 48 óra alatt, 21 ºC-on 12és 16 óra alatt ürült ki a halakemésztôtraktusa.

Harcsánál száraz táp etetésesorán jelentôs mennyiségû víz-beépítést tapasztaltunk, mely-nek százalékos értéke 20 ºC-onvolt a legmagasabb.

Irodalomjegyzék

Dias J., Yúfera M., Valente L. M.P., Rema P. (2010): Feedtransit and apparent protein,phos phorus and energy diges -ti bility of practical feed ingre -dients by Senegalese sole(Solea senegalensis). Aqua -culture, 302: 94–99

Harka Á. (1984): Studies on thegrowth of sheatfish (Silurusglanis L.) in river Tisza, Aqua -cultura Hungarica, IV: 135-144.

Hidalgo M.C., Urea E., Sanz A.(1999): Comparative study ofdigestive enzymes in fish withdifferent nutritional habits:proteolytic and amylase acti -vities. Aqua-culture, 170, 267–283.

Miegel R. P., Pain S. J., vanWettere W. H. E. J., HowarthG. S., Stone D. A. J. (2010):Effect of water temperature ongut transit time, digestiveenzyme activity and nutrientdigestibility in yellowtailkingfish (Seriola lalandi).Aquaculture, 308: 145–151.

Molnár Gy., Tölg I. (1961): Ada-tok a fogassüllô (Luciopercalucioperca L.) gyomor-emész tés idôtartamának hô-mérséklet okozta változásá-ról. Annales Instituti Bio -logici (Tihany) Hunga ricaeAcademiae Scien ti arium,1961: 109–115.

Molnár Gy., Tölg I. (1962.):Experimente mit Welse(Silurus glanis L.) zur Festtell -ung des Zusammenhanges derTemperatur und der Zeitdauerder Magenverdauung. AnnalesInstituti Biologici (Tihany)Hungaricae Academiae Scien -tiarium, 1962: 107–115.

Molnár Gy., Tölg I. (1963): Kísér-letek néhány édesvízi ragado-zó hal mechanikai gyomor -mûkö désének megismerésére.Állattani Közlemények, 1963,1–4: 99–102.

Specziár, A. (2002): In situ esti -mates of gut evacuation andits dependence on tempera -ture in five cyprinids. J. FishBiol. 60, 1222–1236.

Temming A., Herrmann J.-P.(2001): Gastric evacuation inhorse mackerel. I.The effectsof meal size,temperature andpredator weight. J. FishBiol.58, 1230–1245.

pp. 29–32.

3. ábra: A halak tömegének százalékos változása 20 ºC-on* 100% az ures bélcsatornájú hal tömege

100%

102%

104%

106%

108%

110%

112%

114%

116%

0 6 12 18 24 30 36 42 48 54

test

töm

eg (

%*

)

eltelt idô (óra)

H csoport

T csoport

4. ábra: A halak tömegének százalékos változása 24 ºC-on*100% az ures bélcsatornájú hal tömege

100%

102%

104%

106%

108%

110%

112%

114%

116%

0 8 13 19 25 31 35

test

töm

eg (

%*

)

eltelt idô (óra)

T csoport

H csoport

FISH COOP KFT.ajánlatai:

Részletes felvilágosítás:

FISH COOP KFT., Csoma Gábor ügyvezetô5500 Gyomaendrôd, Áchim u. 3/1.

Telefon: 06-30/9952-187 vagy 06-30/9554-569, 06-56/446-016, Telefon/fax: 06-66/386-437

FISH

-COOP KFT.

GYO M A E N DRÔ

D

Társaságunk 2009-ben is elôsegíti a tógazdasá-gok, természetes vizek ivadékolását.

Zsenge és elônevelt csuka-, süllô-, harcsa-,ponty-, fehér és pettyes busa-, amurivadékot kíná-lunk megvételre.

Társaságunk igény szerint a zsenge és elôneveltivadékot helyszínre szállítja.

Az árak a tavasszal kialakult országos áraknakmegfelelôen megállapodás alapján kerülnek meg-határozásra.

A FISH COOP KFT. a GALATI „PLASEPESCARESTI” SA Hálógyár termékeinek kizáróla-gos magyarországi forgalmazója.

Vállalja:

� hálók (mûanyag),� kötelek (mûanyag és kender),� inslégek (mûanyag),� hálócérnák és kötözôanyagok (mûanyag),� bálaköztözô zsinórok (mûanyag) rövid határ-

idôvel történô szállítását.

A hálók anyagának vastagsága, színe, szemnagy-sága, bizonyos határok között a léhés mélységeés hossza egyedileg megválasztható.

Ugyanígy a kötelek, inslégek, hálócérnák és kötö-zôanyagok vastagsága és színe a megrendelôigénye szerint teljesíthetô.

Halászat104. évfolyam • 1. szám • 2011 tavasz

SZERVESANYAG-TERMELÉS ÉS -HASZNOSÍTÁS IV. • A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG HÍREI

AKVAKULTÚRA KONFERENCIA AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN • ELFOLYÓVÍZ TISZTÍTÁS LÉTESÍTETT VIZES ÉLÔHELYEN

HORMONHÁZTARTÁST ZAVARÓ ANYAGOK MONITOROZÁSA SZENNYEZETT VIZEKBEN

TÁPLÁLÉKHAL ÉS SZÁRAZ TÁP ÁTHALADÁSI IDEJÉNEK VIZSGÁLATA LESÔHARCSÁN

A Vidékfejlesztési Minisztérium tudományos folyóirata

AGROINFORM

1899 óta

2011_1_Halaszat borito:halaszat 9/14/11 12:42 PM Page 1