hankiss elemér

2
A teremtés koronája? Ezt a tévhitet, ezt a gőgös fontosságtudatot, beképzeltsé get elsőnek talán a Biblia nevelte  belénk (a görög ök, minden em berkultuszuk ellen ére, még koránts em voltak ilyen b iztosak a dolgukban). A Genezis szövegéből az olvasható ki, mintha Isten az emberért és az embernek teremtette volna világot. Mintha a teremtés csúcsa volna az ember, akinek korlátlan hatalma van minden élőlény felett.  Igaz, az ember nem sokáig heverészhetett az Édenkertben. A bűnbeesés után kikergettetett a világ szent és biztonságos közepéből. Földönfutóvá vált, kikerült a pusztaságba.  Isten szigorú, de jóakaratú figyelmét és önnön fontosságába vetett hitét azonban, úgy látszik    nem vesztette el. Hite szerint Isten még saját fiát is feláldozta érte. Még a középkor úgyneveze tt sötét századaiban is magasabb rendűnek képzelte magát minden más élőlénynél. Később sem gyógyult ki ebből a balgaságból. Sőt. Jött a reneszánsz, és –  a görög kultúra néhány jól szelektált mozzanatára építve    felépítette azt a mítoszt, hogy az ember csodás, harmonikus lény, az élet legnagyszerű bb kiteljesedése. Néhány nagy szellemet kivéve (Shakespeare , Bosch) nem vett tudomást a görög kultúra kronoszi, dionüszoszi, tartaroszi szörnyűségeiről és szakadékairól, a végzetnek, nemezisnek, az istenek felelőtlen és kegyetlen szeszélyein ek kitett ember teljes kiszolgáltatottságá ról és jelentéktelenség éről.  Aztán jött a Felvilágosodá s, a maga hideg racionalizmusával és felfújt önbizalmával, jött később a romantika, a maga zsenikultuszával, majd jött  a diadalmas haladás burzsoá és marxista utópiája, illetve a tudományos és technikai forradalom győzelmi jelentése a világot átalakító emberről, mint hérosszal és főszereplővel. Nem is szólva a ma tobzódó fogyasztói civilizáció ember-apoteózisáról. Kétezer éven át nem voltunk hajlandók vagy képesek tudomást venni arról, hogy az ember kegyetlen ragadozó. Kíméletlenül kiirtott s kiirt a Földön minden élőlényt, amely útjába került vagy kerül. Állatok milliárdjait hizlalja s kínozza ketrecekb en, hogy majd vidá m zeneszó mellett megehesse őket, s még saját bűneiért s lelki üdvéért is ártatlan állatokat áldoz fel isteneinek.  De elragadott az indulat. Lehet, hogy igazságtalan vagyok. Mert    bármennyire is szépek a hársfák, antilopok, tigrisek    Mozart zenéje és Einstein furcsa képlete a koronát talán mégiscsak ennek a szörnyetegn ek a fejére tette, teszi fel. Az antilop és az eredendő bűn Hóvihar. Bizonyára voltak hősies helytállások, és voltak szomorú mulasztások. Volt sok emberi szenvedés, sok kétségbeesés, sok szép segítőkészség, egymással törődés. Lehet, hogy  jól vizsgáztunk, le het, hogy töb bet is tehettünk vo lna. Valamiről azonban, vagy pontosabban valakikről megfeledkeztünk. Azokról a hónapos  bárányokról, b irkákról, malacokról, ma rhákról, akik két na p és két éjszak a ott voltak  beszorítva, étlen -szomjan, a jégh ideg kamionokb a, akik megse besültek, akik me ntéskor utoljára maradtak. Akik, ha megindul a forgalom, elindulnak végső állomásuk, az olasz vágóhidak felé. Vagy olyan országok felé, ahol például nagy ünnepeken ártatlan állatok millióit áldozzák fel azért, hogy megszabaduljanak saját bűneiktől. A bárányok nyakát nyisszantják el, hogy mentsék a saját irhájukat.

Upload: konyvesblog

Post on 13-Oct-2015

6.115 views

Category:

Documents


1 download

DESCRIPTION

Hankiss Elemér

TRANSCRIPT

A teremts koronja?Ezt a tvhitet, ezt a ggs fontossgtudatot, bekpzeltsget elsnek taln a Biblia nevelte belnk (a grgk, minden emberkultuszuk ellenre, mg korntsem voltak ilyen biztosak a dolgukban). A Genezis szvegbl az olvashat ki, mintha Isten az emberrt s az embernek teremtette volna vilgot. Mintha a teremts cscsa volna az ember, akinek korltlan hatalma van minden llny felett.

Igaz, az ember nem sokig heverszhetett az denkertben. A bnbeess utn kikergettetett a vilg szent s biztonsgos kzepbl. Fldnfutv vlt, kikerlt a pusztasgba.

Isten szigor, de jakarat figyelmt s nnn fontossgba vetett hitt azonban, gy ltszik nem vesztette el. Hite szerint Isten mg sajt fit is felldozta rte. Mg a kzpkor gynevezett stt szzadaiban is magasabb rendnek kpzelte magt minden ms llnynl. Ksbb sem gygyult ki ebbl a balgasgbl. St. Jtt a renesznsz, s a grg kultra nhny jl szelektlt mozzanatra ptve felptette azt a mtoszt, hogy az ember csods, harmonikus lny, az let legnagyszerbb kiteljesedse. Nhny nagy szellemet kivve (Shakespeare, Bosch) nem vett tudomst a grg kultra kronoszi, dionszoszi, tartaroszi szrnysgeirl s szakadkairl, a vgzetnek, nemezisnek, az istenek feleltlen s kegyetlen szeszlyeinek kitett ember teljes kiszolgltatottsgrl s jelentktelensgrl.

Aztn jtt a Felvilgosods, a maga hideg racionalizmusval s felfjt nbizalmval, jtt ksbb a romantika, a maga zsenikultuszval, majd jtt a diadalmas halads burzso s marxista utpija, illetve a tudomnyos s technikai forradalom gyzelmi jelentse a vilgot talakt emberrl, mint hrosszal s fszereplvel. Nem is szlva a ma tobzd fogyaszti civilizci ember-apotezisrl.

Ktezer ven t nem voltunk hajlandk vagy kpesek tudomst venni arrl, hogy az ember kegyetlen ragadoz.Kmletlenl kiirtott s kiirt a Fldn minden llnyt, amely tjba kerlt vagy kerl. llatok millirdjait hizlalja s knozza ketrecekben, hogy majd vidm zenesz mellett megehesse ket, s mg sajt bneirt s lelki dvrt is rtatlan llatokat ldoz fel isteneinek.

De elragadott az indulat. Lehet, hogy igazsgtalan vagyok. Mert brmennyire is szpek a hrsfk, antilopok, tigrisek Mozart zenje s Einstein furcsa kplete a koront taln mgiscsak ennek a szrnyetegnek a fejre tette, teszi fel.

Az antilop s az eredend bnHvihar. Bizonyra voltak hsies helytllsok, s voltak szomor mulasztsok. Volt sok emberi szenveds, sok ktsgbeess, sok szp segtkszsg, egymssal trds. Lehet, hogy jl vizsgztunk, lehet, hogy tbbet is tehettnk volna.

Valamirl azonban, vagy pontosabban valakikrl megfeledkeztnk. Azokrl a hnapos brnyokrl, birkkrl, malacokrl, marhkrl, akik kt nap s kt jszaka ott voltak beszortva, tlen-szomjan, a jghideg kamionokba, akik megsebesltek, akik mentskor utoljra maradtak. Akik, ha megindul a forgalom, elindulnak vgs llomsuk, az olasz vghidak fel. Vagy olyan orszgok fel, ahol pldul nagy nnepeken rtatlan llatok milliit ldozzk fel azrt, hogy megszabaduljanak sajt bneiktl. A brnyok nyakt nyisszantjk el, hogy mentsk a sajt irhjukat.

Homo sapiens az ember, vagy homo stupidus et brutalis?

De hisz nem feledkeztnk-e meg mi is llatok, lovak, tehenek szzezreirl, akik miattunk, a mi vilghbornk rettenetes vei alatt fagytak meg, sebesltek meg, haltak knhallt? s nem prbljuk-e jra s jra elhessegetni magunk ell az hen s szomjan hal, ktsgbeesett, a halllal kszkd, kivert kbor kutyk s macskk rettenetes kpt?

Nem esszk-e meg jzen a libk, kacsk, csirkk, disznk milliit, akik egsz letkben egyetlen lpst sem tehettek szabadon abban a termszetben, amelybe bele kellett volna szletnik?

AlighaAligha tudnnk bebizonytani egy dodnak, zsirfnak, pillangnak, hogy mi klnlegesebb faj vagyunk, mint k.

Hny cpt r egy ember?Olvasom az interneten: vente szzmilli cpt halsznak ki s lnek meg. Pontosabban egy rszknek csak az uszonyt vgjk le, majd visszadobjk ket a tengerbe, ahol elpusztulnak. A vrz uszonyok pedig a knai, s manapsg mr a finnysabb nyugati vilg konyhiba kerlnek, ahol az urak s hlgyek jzen falatoznak bellk.

Becslsek szerint a cpafajok harmada nhny ven bell teljesen kihal.

De gymond meg is rdemlik. Mert, ha hisznk az amerikai filmeknek, a cpk szrnyen veszlyes s kegyetlen ragadozk. vente legalbb 60-80 embert megtmadnak, s a megtmadottak kzl 6-8 meg is hal.

Dicssges arny. Mert, ha jl szmolom, minden egyes elveszett emberletrt 12 milli cpt lnk meg.

Ami azt jelenti, hogy nagyon rtkesek lehetnk. Nagyon fontos szereplk lehetnk a vilgmindensgben, ha 12 milli halnak kell knhallt halnia egy homo sapiensrt (illetve homo stupidusrt).

A legkegyetlenebb kori istenek sem voltak ilyen vrszomjasak.