B 21696 E

XLVI. évf. 4. szám (46. Jg. Nr. 4) Az európai magyar katolikusok lapja 2014. április

POSTVERSANDMÜNCHEN

T E S T V É R I S É G É SI G A Z S Á G O S S Á G„Csak a javak megosztása révén va-

lósul meg az igazságosság” – mondtaFerenc pápa március 2-án, vasárnap,a déli Úrangyala imádság alkalmával.Az egyik legvigasztalóbb igazság az is-teni Gondviselés, amelyet Izajás pró-féta a gyöngédséggel teli anyai szeretetképével ábrázol. „De megfeledkez-het-e csecsemõjérõl az asszony? Ésmegtagadhatja-e szeretetét méhe szü-löttétõl? S még ha az megfeledkeznékis: én akkor sem feledkezem meg ró-lad.” (49,15)

Isten nem feledkezik meg rólunk,egyikünkrõl sem, nevünk szerint ismerbennünket. Szeret minket, és aki szeret,az nem felejtkezik meg arról, akit sze-ret. Ez a felhívás, hogy bízzunk Isten-ben, visszhangra talál Máté evangéliu-mának soraiban: „Nézzétek az ég mada-rait! Nem vetnek, nem aratnak, csûrök-be sem gyûjtenek – mennyei Atyátoktáplálja õket. Nem többet értek ti náluk?Ugyan ki toldhatja meg életét csak egykönyöknyivel is, ha aggodalmaskodik?Hát a ruházat miatt miért nyugtalankod-tok? Nézzétek a mezõk liliomait, ho-gyan nõnek: nem fáradoznak, nem szõ-nek-fonnak, mégis, mondom nektek,még Salamon sem volt dicsõsége teljé-ben úgy felöltözve, mint egy ezek kö-zül.” (Mt 6,26.28–29)

Ha arra a sok emberre gondolunk,akik bizonytalan életkörülmények kö-zött, vagy egyenesen nyomorban élnek,amely sérti méltóságukat, Jézusnakezek a szavai elvontnak, sõt, illuzóri-kusnak tûnhetnének. Valójában azon-ban ma sokkal idõszerûbbek, mint vala-ha! Arra emlékeztetnek, hogy senki semszolgálhat két úrnak: Istennek és a gaz-dagságnak. Amíg mindenki csak arratörekszik, hogy saját magának gyûjtsön,addig soha nem lesz igazságosság. Eztjól meg kell értenünk. Ha azonban –bízva az isteni Gondviselésben – közö-sen keressük országát, akkor senkineksem hiányoznak majd az emberhez mél-tó élethez szükséges javak. Egy olyanszívben, amelyet a birtoklási vágy töltel, nincs jelen Isten. Ezért Jézus több íz-ben figyelmeztette a gazdagokat: aztkockáztatják, hogy biztonságukat az evilági javakba helyezik, míg a végsõbiztonság Istenben van. A gazdagságrabságában vergõdõ szívben nem sokhely marad a hit számára. Ha azonbanmeghagyjuk Istennek az õt megilletõ,vagyis az elsõ helyet, akkor szeretete el-vezet bennünket arra, hogy megosszukvagyonunkat, azt fejlesztési és szolida-ritási tervek szolgálatába állítsuk, mintahogy erre a közelmúltban is sok példavolt az Egyház történetében. Az isteniGondviselés így rajtunk keresztül mû-ködik: ha szolgáljuk testvéreinket ésmegosztjuk javainkat másokkal.

K É T P Á P A S Z E N T T É A V A T Á S Á R A K É S Z Ü L V EBeszélgetés a vatikáni államtitkárság magyar munkatársával

Somorjai Ádám bencés atya 1997-tõl a vatikáni államtitkárság munkatársa.Munkája során II. János Pál pápával többször is találkozott: tolmácsa volt a Va-tikánba érkezõ magyar politikai vezetõknek, az általános kihallgatásokon aSzentatya katekézise német nyelvû összefoglalójának felolvasója, az 1996-osmagyarországi pápalátogatás római elõkészítõje. Az április 27-i szenttéavatás-hoz közeledve a Magyar Kurír készített vele interjút. Ebbõl idézünk.

– Közeledik II. János Pál és XXIII. Já-nos szenttéavatása. Mi a jelentõsége en-nek az eseménynek?

– Úgy vélem, Ferenc pápa döntését,hogy kettõjüket egyszerre emeli aszentek sorába, elsõsorban az motivál-ta, hogy a két pápa szolgálatáraazonos nézõpontból lehet tekinteni.Gondoljunk arra, hogy János pápaidején kezdõdött meg egy olyan újviszonyulás a kommunista tömbirányában, amely János Pál pápaidején teljesedett ki és – mondjukki, mert ritkán hangoztatjuk – elke-rülve a harmadik világháborút, be-következett az „annus mirabilis”,az úgynevezett „csodák esztende-je”, vagyis 1989, melyet mi otthoncsak rendszerváltásnak csúfolunk.Ez igenis a csodák esztendeje volt,és a két pápa nélkül biztosan nemígy következett volna be. Termé-

szetesen ez csupán egyetlen szempont,de lehet, hogy számunkra a legfonto-sabbak egyike.

– Miként folynak most az elõkészüle-tek a Vatikánban és az államtitkárságona nagy esemény kapcsán?

– A Vatikán különbözõ illetékes hivata-laiban dolgoznak a részletek elõkészítésén.II. János Pál temetéséhez hasonló nagyság-rendben jelentkeztek be államfõk, diploma-ták, akiket az olasz hatóságokkal együttméltóképpen kell fogadni, utazásukat, tar-tózkodásukat Rómán belül lebonyolítani, sez kifejezetten a pápa államtitkárságának afeladata, különös tekintettel a protokoll osz-tályra. A pápai szertartásmester hivatalánakkell gondoskodnia arról, hogy liturgikusszempontból minden rendben történjék, le-

gyen elegendõ áldoztató pap, stb. Min-denkire számos részfeladat jut, s öröm-mel készülünk az ünnepi eseményre.

– Ön II. János Pál idején kezdettdolgozni a vatikáni államtitkársá-gon. Azóta XVI. Benedek és Ferencpápa szolgálatában is állt. Hogyanjellemezné a három pápaság tükré-ben a lengyel pápáét?

– II. János Pál pápa – bár azelõbb inkább politikai értelembenméltattam szolgálatát – korábbanis, és itt, Rómában is képes volt ar-ra, hogy fõpapi szolgálatának lelkioldalára helyezze a hangsúlyt.

(Folytatás a 3. oldalon)

A Z E M B E R H E Z M É L T Ó É L E TE G Y E T L E N A L A P J AÍrta: Seregély István ny. egri érsek

A mai globalizált világ minden polgá-ra – legyen maga a pápa, az Egyesült Ál-lamok elnöke vagy egyszerû, alapmû-veltségû ember – elfogadja, hogy egyfejlõdõ, bontakozó világba született,ahol az emberiség járja történelmi útját.

Jó kétszáz év óta – szinte kizárólag ter-mészettudományosan bizonyítható isme-retekre támaszkodó gondolkodásunkkal –föltétel nélkül elfogadjuk, hogy a múltegy bizonyos határon túl el van zárva elõ-lünk. Azt elég megbízhatóan tudjuk, hogya mi világunk és az idõ is az õsrobbanás-nak nevezett eseménnyel indult el. Arészleteket mellõzve azt is tudjuk, hogy akibontakozó világ általunk ismert csú-csán jelenleg az ember áll. Az is nyilván-való, hogy jelen világunk aligha nevezhe-tõ teljességnek. Tovább kell haladnia azegyre tökéletesebb élet útján. De hová?

Két akadály áll elõtte: egyrészt, hogy atapasztalás, számítás és kísérlet nem tudjaelérni a jövõt. Másrészt, kikerülhetetlentény az egész világ kivételt nem ismerõ el-múlása. A pesszimista objektivitás ezért kiis meri mondani: semmire születtünk.

Egy mentség van, a történelem. Sajnála-tos tény, hogy a történelmi kérdésekbenaligha volt gyámoltalanabb kor, mint a mi-énk. Pedig a paleontológiai leletek tanúságaszerint az értelem használatára eljutó ember– bár nagyon keveset tudott a világról – Is-tent a világ teremtõjeként fölismerte. És hit-te, hogy a saját halála nem jelent végsõmegsemmisülést. Volt primitív vallási kul-tusza, és „útravalóval” látta el halottait.

Ezt az ismeretet – megannyi eltéve-lyedésre hivatkozva – ma „illik” lenézni.

Egy történelmi esemény azonban, immárkétezer éve, a sejtést növekvõ bizonyos-sággá és biztonságot adó üzenetté tette.

A négyezer éves múltjukra joggal büsz-ke zsidók ünnepe volt a húsvét. Az egyipto-mi rabszolgaságból való szabadulásukrólezen a tavaszi ünnepen emlékeztek meg.Zarándokok sokasága ment föl ilyenkorJahve, az Úr jeruzsálemi templomába. Idõ-számításunk 33. esztendejében, a zsidó hús-vétot megelõzõ napon tanúi voltak az egészországban ismert názáreti tanító, a NázáretiJézus kegyetlen keresztre feszítésének, ahatalmasok óhajtotta likvidálásának.

Ez a Názáreti Jézus azonban – a magu-kat tanítványainak tekintõ emberek számá-ra – a halálát követõ harmadnapon élõnekbizonyult. Tanúságot tett arról, hogy nem asír az utolsó állomás. Olyan fölismerés voltez, melyet azóta képtelenek kiirtani a világ-ból a ma is ellene forduló erõk.

Azon a húsvéton sajátos üzenet indultel világhódító útjára. A világ ma nagyhódolattal hirdetett fejlõdése csak akkorérhet véget, ha az egyre tökéletesebb életfelé haladó kibontakozásban eléri a hús-véti esemény által meghirdetett, el nemmúló új élet teljességét.

Ezt lehet tagadni, mondjuk a jövõt ta-pasztalatilag elérni nem képes szemlélet-re hivatkozva. Tagadták is sokan az elteltkétezer év folyamán – az elmúlás gondo-lata által nyugtalanított ember valami-képpen mégis fogékony a Názáreti Jézusjó hírére, mely minden embert az életnekerre a beteljesülésére hívott meg. A Ná-záreti szavai és élete követésére szólít.

(Folytatás a 6. oldalon)

P I L I N S Z K Y J Á N O S

HarmadnaponÉs fölzúgnak a hamuszín egek,

hajnalfele a ravensbrücki fák.

És megérzik a fényt a gyökerek.

És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,

és megszünhetett dobogni szive –

Harmadnapra legyõzte a halált.

Et resurrexit tertia die.

(Folytatás a 2. oldalon)

XXIII. János és II. János Pál

Krisztus feltámadása

Kolozsvári Tamás festménye(XV. század elsõ fele)

MINDEN OLVASÓNKNAKÁLDOTT

HÚSVÉTI ÜNNEPEKETKÍVÁNUNK!

2 ÉLETÜNK 2014. április

I M A S Z Á N D É K O K

Áprilisra

Az erkölcsrõl sokan azt gondolják, hogy az a tilalomfák kertje, mert azt fogal-mazza meg, hogy „ezt sem szabad, meg azt sem”. Vagy ahogyan egy angol írónagyon elfogultan nyilatkozta: „Mindent tilt, ami jó az életben.” Holott az er-kölcs az igazi jó keresése és ajánlása, és vele egyértelmûen az egyéni és közösségiönzés, az egoizmus feloldása.

Mindennek pedig két világosan felis-merhetõ és ugyanakkor könnyen megje-gyezhetõ kulcsszava van: a holnap és amásik. A holnap azt jelenti, hogy nem ta-padok meg a jelen pillanat látszatjavainál,hanem elõre is tekintek. A másik pedig azembertársat, a többi embert jelenti: ami-kor az igazi jót keresem döntéseimben éséletemben, akkor õket is tekintetbe ve-szem. Mindkét kulcsszót nagyon sokszorszámon kérjük a házasságban, családbanés emberi kapcsolataink különbözõ terü-letén. Például így: „Önzõ vagy!” Aztán:„Gondolj a közös jövõnkre!”

A holnap. – Erkölcsi döntéseinkalapvetõ jellemzõje, hogy nem cövekel-hetünk le az itt és most pillanatánaklátszatjavainál. A polgári gondolkodásegyik jellemzõje volt, hogy a munka-vállalásnál a nyugdíjas kort is számítás-ba vette. A döntések okosságát jellemziaz elõrelátás. Etikai közmondássá lett,hogy „Bármit teszel, bölcsen tedd, ésgondolj rá, mire vezet.” Számolnunkkell tehát tetteink következményeivel.Ebben a filozófiai etika és a bibliai er-kölcs között nincs különbség. Mindket-tõ bölcsei ugyanazt mondják és ajánl-ják. Máté evangéliumában a holnapraakkor nem kell gondolnunk, ha állandó-an aggódunk, hogy mit hoz a holnap.Tehát ettõl az aggályoskodástól kellóvakodni (Mt 6,34). A római költõ aztírja: „Minden órának leszakaszd virá-gát.” De ha kertünk minden rózsájánakszirmait gyorsan leszakítanánk, holnap-ra csak a tövisek maradnának. A Sirákfia könyve tehát ezt ajánlja: „Ne epe-dezz azonnal minden élvezetért… Amohó evésbe már sokan belehaltak.” Sazt is kimondja a jövõre utalva: „Egyet-len bûnöd sem marad büntetlen.” (Sir7,8) A bölcsességi könyveket áthatja aza gondolat, hogy a pillanatnyi javakkalszemben a holnapra, a jövõre is tekintet-tel kell lenni. Hány embert elragadott apénz utáni sóvárgás, egészen a gyilkos-ságig. Aztán életfogytiglani fegyházzalvagy halállal bûnhõdtek érte. Ez az er-kölcsi megfontolásokat teljességgelnélkülözõ szemlélet számára is totálisostobaság. Nem éri meg, ha az ember

ezer forintot nyer, de egymilliót veszítmiatta. Kaszinók és kártyások tragédiá-inak sorozata igazolja ezt. A bölcsekszavát summázva úgy mondhatnánk:Ne add oda a máért a holnapot és vele ajövõdet. A Sátánnal kötött titkos pak-tum kockázata az üdvösség elvesztése.

Amikor a mát – és vele a pillanat vá-gyát, élvezetét – az olykor tragikussá isváló holnappal összevetjük, elsõsorban afiatalok kísértéseit idézhetjük meg, ésvele a pedagógiát. Ezért van szükség azetikára, a hívõ keresztények körében pe-dig a valláserkölcsi nevelésre, szóban ésírásban. Az igazi érték felismerését kellsegíteni. Hiszen a fiatalok vannak külö-nösen kitéve a pillanatnyi javak kísérté-sének, a szeszes ital mértéktelen fo-gyasztásával, a drogokkal és a szex kí-sértéseivel. A bibliai bölcsesség summá-ja ebben ez lehetne: „Ne add oda pilla-natnyi látszatjavakért az üdvösségedet!”

A másik. – Az erkölcsi döntés, az er-kölcsös életforma alapvetõen megköve-teli önzésünk feladását a másik és a töb-biek irányában. Az egoista számára per-sze akár jelmondattá is válhat Jean-PaulSartre emlékezetes vallomása: „A pokola másik ember.” Házasságban, család-ban és az emberi közösség különbözõszintjein alapvetõ erkölcsi igény, hogytekintettel legyünk a másikra, a többiek-re. Martin Buber visszhangot keltõ refle-xióiban ilyen erõteljes motivációt kap a„te”. Az egoista nem képes életében ésdöntéseiben az „én vagyok”-tól eljutni a„te vagy”-ig és a „mi vagyunk”-ig, ami aszeretet alapvetõ követelménye. Az eti-kum lényege tehát az embertárs, illetveembertársak iránti nyitottság, hogy a jótkeresve ne csak a magam javára gondol-jak, hanem a másikéra, a többiekére is.Ez elemi követelmény a házasságban ésa családban. Sajnos alighanem sokakrajellemzõ lehet az a „bölcselkedés”,amely szerint „Nem elég, ha az emberboldog, az is kell, hogy mások ne legye-nek azok.” Ez az irigység kiélezett ego-izmusa.

Ha a földi életben a pokol elõízét ismeg lehet tapasztalni – márpedig meg le-het… –, akkor Sartre idézett mondását

így lehetne kiegészíteni és etikailag le-galizálni: „A pokol az, ha a másik a po-kol.” Vagyis a radikális egoizmus magá-ban hordja a földi pokol tapasztalatát.Mert alapélménye az, hogy csak én va-gyok fontos, mindenki más csak asszisz-tálhat egoizmusomhoz. A világ körülöt-tem forog. A másiknak és a többieknekebben a képletben csak statiszta-szerepjut az én akaratom, vágyaim, érvényesü-lésem szempontjából. Mint egyes holly-woodi sztárok esetében, amikor a férjvagy a feleség csak addig kellett, amígérvényesülésük lépcsõzetes emelkedésétszolgálták. Aztán mehettek.

S hogy ez miként válhat a pokol meg-rendítõ földi tapasztalatává, azt egy ba-rátom mesélte el, arról beszámolva, amitmûtétje alkalmával, az altatás során átélt.Orvosai a leghatékonyabb kábítószertakarták használni, és amint az gyakranmegesik: a hatás nem az lett, amire szá-mítottak. Barátom elmondta: semmi fáj-dalmat nem érzett ugyan, de belsõ látásaszokatlan intenzitással fölfokozódott, ésakkor azt élte át, hogy õ egyedül létezik,és rajta kívül nincs senki és semmi. Ret-tenetes élmény volt, vallotta be, de egydologban mégis eredményes. „Fölébred-ve úgy éreztem – mondta –, hogy ilyenlehet a pokol.” Teológusként csak azttudtam válaszolni erre, hogy amit mon-dott, engem is megrendített. A pokol él-ménye azonban – ne feledjük – különbö-zõ, idelenn és odaát is. De ennél jobbanés hatásosabban aligha lehetne érzékel-tetni az önzõ emberek, a radikális egois-ták poklát. S itt többrõl van szó, mintEdward Albee emlékezetes, Nem félünka farkastól címû színdarabjában, amely-re a házaspár állandó marakodása és aválogatott sértések pergõtüze a jellemzõ.

Összegezve: az etikum, az erkölcsidöntés és életforma az ember elõrelátá-sának és körültekintésének nélkülözhe-tetlen elemeit bontakoztatja ki: azt, hogyaz igazi jót s vele a boldogságot keresvene ragadjunk le a pillanat javainál, ha-nem gondoljunk a következményekre: aholnapra és a jövõre. S azt is, hogy necsak a magunk javát keressük, hanem le-gyünk tekintettel a másikra és a többiek-re, mert közösségben élünk. A Szentírásés a teológia útmutatása nyomán pedigkülönösképpen üdvösségünk javára fi-gyeljünk oda jobban. Mert meg van írva:mit használ az embernek, ha az egész vi-lágot elnyeri is, lelke azonban kárát vall-ja (vö. Lk 9,25). Így utal az erkölcsi élet-forma lényegére ez a két szó: a „holnap”és a „másik”.

Boda László

H I T Ü N K K É R D É S E IA holnap – és a másik

Egyetemes imaszándék: (Környe-zetvédelem és igazságosság.) Hogy akormányok elõmozdítsák a teremtettvilág védelmét és a természetes javak éserõforrások méltányos megosztását.

Az 1980-as évek második felében Len-gyelországban a Solidarnoœæ-mozgalommegrendítette a Szovjetunió által rájukkényszerített kommunista társadalmi ren-det. A gdanski hajógyár munkásaisztrájkba léptek, és azt követelték, hogyrészt vehessenek az új munkaszerzõdésekmegalkotásában. Nem voltak hajlandók amindenható államhatalom alatt bábukéntélni. Azt is tapasztalták, hogy az akkoriegész gazdasági rendszer mûködésképte-len, és részvételi jogokat követeltek ma-guk számára a termelési célok kitûzése, amunkahelyek biztonságának biztosításaés a munkafegyelem szabályozásánakmeghatározása terén. A lengyel munká-sok egy demokratikus, de nem kapitalistatársadalmi rendszer megvalósítását kö-vetelték. Felfogásukat erõsen befolyásol-ta II. János Pál pápa szociális tanítása.

Sajnos a kommunista rendszer bukásaután kialakult kapitalista gazdasági rendnem valósította meg ezeket a követelmé-nyeket. Ezért van szükség egy új gazda-sági rend megteremtésére. Nem követhe-tünk semmiféle materializmust, legyenaz akár kommunista, akár kapitalistaeredetû. A jövõ nem ezeké a rendszereké.Az arab országok forrongásai, az elége-detlen, munkanélküli fiatalok tüntetéseiSpanyolországban és másutt stb. mutat-ják, hogy valami új van születõben.

Minden embernek, a szegényeket ésmunkanélkülieket is beleértve, ugyanolyanjogaik vannak, mint a gazdaságilag kivéte-lezett helyzetben levõ gazdagoknak. A min-den energiát a javak fogyasztására össz-pontosító mai világ közhangulata elvonjafigyelmünket attól, hogy felelõsek vagyunkegy új világrend kialakításáért.

Földünket kihasználták és megsebesítet-ték. Mindnyájunknak össze kell fognunk egyolyan gazdasági rend kialakítása érdeké-ben, amely a jövendõ nemzedékek jogait istiszteletben tartja. Ne álljunk félre, és ne tét-lenkedjünk. Minden cselekvés veszélyekkeljár, de a tétlenség még veszélyesebb. A hí-võket Isten hívása serkenti, hogy vegyenekrészt földünk gyógyításában.

Krisztus feltámadása általános együtt-érzésre indít minden rászorulóval szem-ben. Nem kérünk semmi kiváltságot: kö-zös a reményünk. Gyógyítani akarjuk amegkárosított természetet, helyre akarjukállítani elrútított szépségét, elõ akarjukmozdítani a megosztás kultúráját, mert enélkül nincs remény.

Új világ van születõben. Minden szü-lés fájdalommal jár, de ez a fájdalomnem hiábavaló. Talán csak gyermekeinkfogják látni fáradozásaink és küzdelme-ink gyümölcsét. Az egész emberiség – ajövõ nemzedékeket is beleértve – egyet-len nagy közösséget alkot. Le kell mon-danunk az önzõ elõjogokról. A kapitalis-táknak, akár Kínában élnek, akár a Nyu-gati világban, meg kell térniük.

Törekedjünk a természetet megõrzõegyszerû életstílusra, érezzük felelõsnekközösségeinket a környezet védelméért,támogassuk a nemzetközi kezdeményezé-seket a globális emberi közösség megte-remtésére. Álljunk a kapuba, és kiáltsuk:„Az éjszaka elõrehaladt, a nappal pedigelközelgett. Öltsük magunkra a világos-ság fegyvereit!” (Róm 13,12)

(Albert J. Fritsch SJ nyomán)

Az evangelizálásért végzett imaszán-dék: (Remény a betegeknek.) Hogy afeltámadt Krisztus töltse el reménység-gel mindazok szívét, akiket gyötrõdés ésbetegség tesz próbára.

(Folytatás a 4. oldalon)

A térség bíborosai és püspöki konferenciáinak elnökei március 6–7-én Varsó-ban tartottak konferenciát. Erdõ Péter, az Európai Püspöki Konferenciák Ta-nácsának (CCEE) elnöke és Józef Michalik, a Lengyel Püspöki Konferencia el-nöke meghívására Magyarországról, Horvátországból, a Cseh Köztársaságból,Szlovákiából, Ukrajnából, Litvániából, Fehéroroszországból és Lengyelország-ból érkeztek fõpásztorok.

Az összejövetel témája: Kihívások éslehetõségek az Egyház megerõsítésére a– család témájával foglalkozó – rendkí-vüli Püspöki Szinódussal összefüggés-ben. A résztvevõk megállapították, hogyországaikban a családok helyzete mind ajog, mind a hétköznapi élet terén hasonlóvonásokat mutat. A kihívások között afõpásztorok kiemelték a népességcsök-kenést, a szétszakadt családok számánaknövekedését, de egyúttal aláhúzták acsaládi élet újrafelfedezésére, az életrevaló nyitottságra és a vallásos nevelésreirányuló pasztorális törekvéseket is.

Hangsúlyozták azoknak a mozgalmak-nak a szerepét, amelyek a családokért te-vékenykednek, másrészrõl pedig azt, hogymilyen fontos a családok részvétele apasztorális tevékenységben, valamint aférfi és nõ közötti házasságot védelmezõ

kezdeményezésekben, ahogyan ezt ahorvátországi referendum is tanúsította.

A házasságra való felkészülés kapcsánkiemelték: erre nemcsak az esküvõ elõttiidõszakban, hanem már fiatalabb korbanszükség van. A felkészítés nem merülhetki pusztán a házasságról szóló összefogla-ló tájékoztatásban, hanem beszélni kell ar-ról, mit jelent családként élni. A tapasztalataz, hogy a házasságra és a családi életrevaló felkészítésben a legmeggyõzõbbmódszer: a családi élet tanúságtétele.

A püspökök különösen hangsúlyoz-ták a tágabb értelemben vett család jelen-tõségét, hiszen ez társadalmi és gazdasá-gi erõforrás a ma és a jövõ társadalmaszámára a szolidaritás és az ingyenességtekintetében. Ezt az értéket pedig az álla-moknak egyre inkább meg kellene be-csülniük.

Azzal kapcsolatban, hogy növekszik aházasságkötés nélküli együttélések szá-ma, illetve számos nehéz helyzet adódikezzel összefüggésben, a püspökök alá-húzták: szükség van olyan plébániákra,amelyek valódi befogadó közösségek.Meg kell kérdeznünk magunktól, hogy aközösségeink meg tudják-e mutatni: Is-ten mindenkit szeret, és ez a szeretet nemélezõdik ki konfliktus formájában akkor,amikor a házasságról szóló kereszténytanítás igazsága a kérdés.

Az Egyház a hívõkön keresztül is je-lentõs szerepet tölt be az erkölcsi képzés-ben, amely nélkül nem létezhet társadal-mi stabilitás. A hitoktatók képzése ezértprioritást élvez ezen a téren.

A találkozó keretében kitértek arra is,hogy az elmúlt években az Egyház fontosszerepet töltött be a megbékélést illetõenmind az országokon belül, mind pedigegyes nemzetek között. A Katolikus Egy-háznak fontos szerepe volt számos nyilat-kozat megszületésében, amelyek nem csu-pán a békés egymás mellett élés szükséges-ségét fejezik ki, hanem azt is, hogy együttnézzenek szembe a közös kihívásokkal.

A találkozón a résztvevõk imádkoz-tak Ukrajnáért, a jelenlegi politikai hely-zet mielõbbi békés megoldásáért.

Magyar Kurír

A C S A L Á D V O L T A T É M AKözép- és kelet-európai püspökök találkozója Varsóban

2014. április ÉLETÜNK 3

K É T P Á P A S Z E N T T É A V A T Á S Á R AK É S Z Ü L V E

(Folytatás az 1. oldalról)Neki is – csakúgy, mint a többi pápá-

nak – az egyes személyek voltak a fon-tosak, mert közelebb akarta hozni õketaz Evangéliumhoz. Ezt a beállítódástvilágegyházi dimenziókba kellett áthe-lyeznie, amit sikeresen meg is tett, bártudjuk, hogy élõ, lüktetõ, népegyháziközegbõl, a lengyel Egyházból, annakmindennapi hagyo-mányvilágából érke-zett. Talán nála a leg-hangsúlyosabb az,amit most tovább erõ-sít Ferenc pápa szol-gálata: a pápai hivatalglobális, világméretûgyakorlása az egyesemberek szolgálatánkeresztül. A népegy-házi „kiképzés”, amely-ben része volt, kifeje-zõdött abban is, hogykrakkói segédpüspök,majd érsek korában,nagyböjtben szeretettórákra, sõt, fél napokrais eltûnni a Krakkó-közeli KalwariaZebrzydowska zarándokhelyre, aholegyszerû fekete reverendában vett részt ahívek között a keresztúti ájtatosságon.Amikor a sokadik versszaknál mindenkifeladta az éneklést, vagy elõkapta éne-keskönyvét, õ akkor is kívülrõl énekeltetovább a népénekeket.

– A rendszerváltás éveiben II. JánosPál – és hatására a Vatikán – milyen sze-repet játszott a magyar átalakulásokban?

– Az „annus mirabilis” Magyarorszá-got másképp érintette. Azt is mondhat-nánk: csak az oldalszele. Akkortájt ol-vastam egy egész oldalas cikket, talán aMagyar Nemzetben, amelynek a címe ezvolt: A lélek leng, de nem suhan. LengyelLászló publicisztikája volt, bennem má-ig visszhangzik ez a megfogalmazás. AzEgyház nem vett részt a változásokban,hanem kivárt, a Vatikán pedig közvetle-nül nem nyúlt bele a folyamatokba.Azok a hírek azonban, amelyek azt meg-elõzõen és akkor is érkeztek, fõleg Len-gyelország felõl – ne felejtsük, hogy aSzolidaritás mozgalom akkor már kilen-cedik esztendejébe lépett –, katalizáltáka magyarországi helyzetet is. A lengyelkerekasztalt követte a magyar. Ezért énúgy gondolom, hogy II. János Pál pápahatása nem közvetlenül, hanem lengyelközvetítéssel, áttételesen mobilizálta amagyarországi híveket és a társadalmat.

– Kiemelné legmeghatározóbb szemé-lyes élményét II. János Pállal?

– 1993 májusában édesanyámmal ésPál atyával együtt elsõ alkalommal résztvehettem II. János Pál pápa reggeliszentmiséjén a magánkápolnájában. El-sõként a Czêstochowai Madonna kegy-képének másolatára esett tekintetem.Utána vettem csak észre az õ fehér alak-ját, ott térdepelt középen, az oltár elõtt.Ez volt az elsõ olyan élményem, hogyrendkívül közel voltam hozzá, és nagymegilletõdöttséggel koncelebráltam.Utána a Szentatya mindannyiunkat rövi-den fogadott, mi körben álltunk, és õegyenként köszöntött minket.

– Ádám atya nagyon jól beszél lengye-lül. Ezen a nyelven kommunikált a Szent-atyával?

– Amikor négyszemközt voltunk,vagy Stanis³aw Dziwisz személyi titkárjelenlétében. Egyébként pedig olaszul.

– XXIII. János pápát kissé feledésbemerült pápának is tarthatnánk, neve rit-kábban kerül elõ. Most, a szenttéavatáskapcsán mégis miben látjuk személyénekjelentõségét? Miért volt õ nagy pápa?

– Hogy miért volt nagy pápa, arról in-kább a történészeket kell megkérdezni.

Hogy miért volt szent pápa, arról pedigmagát az Egyházat. Én nem tapasztal-tam itt Rómában vagy Olaszországban,hogy õt elfeledték volna, a történészekis máig emlegetik, hiszen õ volt az, akinagy változtatásokat indított el: olyanfolyamatokat, mint a II. Vatikáni Zsinatkihirdetése és összehívása, amely nagyváltoztatásokat jelentett az Egyház szá-

mára. Az, hogy az Egy-ház mi vagyunk, nemcsupán a hierarchia, eztõ tanította meg nekünk.Más kérdés, hogy eztJános Pál már otthonmegtapasztalta.

– Sokan hasonlítjáka „szeretett pápaként”jellemzett XXIII. JánostFerenc pápához. Mi-lyen párhuzamokat látközöttük?

– János pápa hoztabe azt a közvetlenséget,személyes nyitottságot,amelyet II. János Pálpápa teljesített be.

Hogy lehet-e ezt fokozni? Ferenc pápaarra tanít minket, hogy igenis lehet.

– Mint történész milyen jelentõségettulajdonít a hidegháború idején írt Pa-cem in terris enciklikájának? Mi a maiaktualitása ennek a dokumentumnak?

– Korábban az Egyház elutasította akommunizmust, és ez az enciklika idézettemlékezetbe egy régi, a skolasztikábanmár kifejtett gondolatot: különbséget kelltenni a tévedés és a tévedõ személy kö-zött. Az elõbbivel nem dialogizálunk, ha-nem elítéljük és nem követjük. Az utóbbi-val – mivel emberi személyrõl van szó –szóba állunk, mert tiszteljük emberi mi-voltát. S lehet, hogy ezzel a gesztussal di-alógus kezdõdik, amelynek végeredmé-nye az is lehet, hogy nem marad meg té-vedésében. Ez egy új paradigma, amelyelindította a dialógust. Itt, Olaszország-ban a történészek a Vatikán keleti politi-káját is a világméretû dialógus egyik kor-szerû megnyilatkozásaként ünneplik.

– Fûzõdnek-e személyes élményeiXXIII. Jánoshoz? Mit jelent Ön számáraez a pápa?

– 1958 októberének végén választot-ták meg, akkor én hatéves voltam és avasfüggöny mögött éltem, így csak az õtemetésére emlékszem úgy, hogy láttamaz osztrák tévén, amit Gyõrben is lehe-tett fogni. 1963 júniusában volt, amikormár tizenegy éves voltam: egy család-nál gyûltünk össze sokan, mert akkormég korántsem volt minden lakásbantévékészülék.

– Mindszenty bíboros egyik legjelen-tõsebb kutatójaként mit emelne ki XXIII.János idõszakából vele kapcsolatban?

– Mindszenty bíboros 1956. novem-ber 4-tõl hat éven át úgy élt a budapestiamerikai követségen, hogy nem tartha-tott kapcsolatot a Vatikánnal, így XII.Piusz pápával sem. Csak az amerikai el-nökökhöz és a külügyminiszterekhez írtleveleit továbbították. XXIII. János pápakeleti politikájának volt a része, hogyKönig bíboros 1963. április 18-án elsõalkalommal, Mons. Casaroli pedig a rá-következõ hónapban, május 8-án tiszte-letét tehette nála. Ily módon írásban isérintkezhettek, János pápa május 3-ánkelt levelét Casaroli vitte el neki. Ha Já-nos pápa június elején nem hal meg,Mindszenty bíboros a kapcsolatfelvételáltal megnyílt lehetõségek közepette már1963 õszén elhagyhatta volna az ameri-kai követséget, erre a budapesti rezsimképviselõi is hajlottak. Sajnos még to-vábbi hét esztendeig kellett maradnia,amíg megoldás kínálkozott.

Somogyi Viktória

Somorjai Ádám OSB, a vatiká-ni államtitkárság munkatársa

A Z E G Y H Á Z K I N Y I T O T T A K A P U I TEgy év Ferenc pápával

A közelmúltban elindult a Magyar katolikusok külföldön nevet viselõ hon-lap, amely a szülõföldjüket a közelmúltban és régebben elhagyóknak egy-aránt segít abban, hogy megtalálják a legközelebbi magyar közösségeket ésmisézõhelyeket.

A világon jelenleg körülbelül másfélmillió magyar, illetve magyar nyelvû,kultúrájú személy él szülõföldjén kívül,akiknek mintegy ötven-hatvan százalé-ka katolikus. Lelki gondozásukat száz-huszonegy pap látja el hatvanhét misz-szióban és százkilencvenhárom misézõ-helyen. Mivel az utóbbi pár évben ismétnagyon sokan hagyták el hazájukat, akülföldi magyar lelkipásztorok körébenfelvetõdött az az ötlet, hogy mind a régi-eknek, mind az újaknak segítséget kel-lene nyújtani abban, hogy megtalálják amagyar közösségeket (missziókat), éskülönösképpen a misézõhelyeket – tájé-koztatta a Magyar Kurírt Temfli Imre,aki Stuttgartban gyûjti maga köré a ma-gyarokat.

A II. világháború után a Vatikán elsõ-ként intézkedett az emigránsok, szám-ûzöttek megsegítése érdekében – mond-ja Cserháti Ferenc esztergom–budapestisegédpüspök, a külföldi magyarok lelki-pásztori ellátásáért felelõs fõpásztor.1969-ben megjelent az Instructio dePastoralis migratorum cura dokumen-tum, amely a helyi püspök joghatóságaalá helyezte az idegen nyelvû lelkipász-tori szolgálatot, missziók felállítását ésemigráns püspökök kinevezését is lehe-tõvé tette. Megerõsítette, hangsúlyozta

az anyaegyház és a befogadó egyházirántuk való közös felelõsségét.

A második világháború után a keletitömbhöz tartozó országok esetében azanyaország egyháza nem gondoskodha-tott szabadon a külföldön élõ magyar hí-vekrõl. Ezért 1945-ben a Vatikán elõbbdelegátusokat bízott meg az emigránsmagyarok lelki gondozásának megszer-vezésével, késõbb, 1983-tól külföldi ma-gyar püspök (Irányi László, majd Miklós-házy Attila) kinevezésével is erõsítette akülföldön élõ magyarok lelki gondozását.Egészen tavalyig Cserháti Ferenc püspökis külföldrõl, Münchenbõl irányította akülföldre szakadt magyarok lelkipásztoriszolgálatát, de immáron Magyarország-ról, Budapestrõl végzi feladatát.

Mindszenty József bíboros, herceg-prímás – akinek szívügye volt a Ma-gyarországról és a határon túli elszakadtterületekrõl kivándorolt magyarok lel-kipásztori szolgálata – nyolcvanegyévesen így fogalmazott: „Amíg az Úréletben tart, egészséget ad, mindenûvéelmegyek, ahová meghívnak, ahol szí-vesen látnak, és ahol értelme van láto-gatásomnak.” Cserháti Ferenc is ehheza szemlélethez tartja magát 2007-espüspökké szentelése óta.

Magyar Kurír

M A G Y A R K A T O L I K U S O K K Ü L F Ö L D Ö NÚj honlap segíti õket az összetartozásban

2013. március 13-án, egy évvel ezelõtt választották meg Péter székébe JorgeMario Bergoglio bíborost, Buenos Aires érsekét. Megkezdõdött tehát Péter 266.utódának pápasága, egy hónappal azt követõen, hogy elõde, XVI. Benedek pápabejelentette lemondását, amely addig elképzelhetetlen gesztusnak számított.

Az évfordulóról mindenfelé megem-lékeznek az Egyházban, és a világsajtó isnagy teret szentel neki. Maga a Szent-atya a lehetõ legszebb módon ünneplimegválasztását: a Róma mellettiAricciában egy szerzetesházban nagy-böjti lelkigyakorlatonvesz részt a római kú-ria bíborosaival éspüspökeivel együtt.

Pápasága a világleghétköznapibb „Jóestét kívánok” kö-szöntésével kezdõ-dött. Jorge Mario Ber-goglio mindjárt aztakarta jelezni, hogy azevangéliumi egysze-rûség, az alázat, a hét-köznapi viselkedés re-formját akarja követ-ni, amely sokakat meglepett és megdöb-bentett egyszerre. Az új pápa elsõ gesz-tusai – az elsõ, aki Assisi Szent Ferencnevét választotta, az elsõ jezsuita és azelsõ latin-amerikai – felborította azt, amiaddig megszokott volt. Elsõ megjelené-sekor a Szent Péter-bazilika loggiájánmeghajolt, és kérte magára az egybe-gyûlt hatalmas embersereg imáit és áldóközremûködését. Péteri szolgálatánakelsõként meghirdetett programja az volt,hogy a püspök és a nép együtt legyenek.Róma új püspöke úgy képzeli el az Egy-házat, mint amely „halad, épít és gyón-tat”, amint azt megválasztása másnap-ján, elsõ pápaként bemutatott szentmisé-jén megfogalmazta a Sixtus-kápolnában.

Az új pápa szegény Egyházra gondol.Ezt tanúsítja az a mértékletesség is,amellyel lakhelyét kiválasztotta. Nemakart a szépséges, pompás Apostoli Pa-lotában lakni, hanem egyszerû kis lak-osztályt választott a Vatikánban dolgozó

prelátusok munkahelyéül is szolgálóSzent Márta-házban. Néhány nappalmegválasztása után, a vasárnapi Úran-gyala-imádság alkalmával folytatta pá-pasága terveinek feltárását. A Szent Pé-ter téren, ahol soha nem látott tömeg

gyûlt egybe, a mindigmegbocsátani készIsten szeretetére em-lékeztetett.

Ferenc pápa, akitsokan a gyöngédségapostolának nevez-nek, valójában rend-kívül határozott tudlenni abban, amit apüspököktõl és a pa-poktól elvár. Azt kéritõlük, hogy küzdjeneka gondjaikra bízottnépért. Ferenc pápa

Egyházában az ajtó mindig nyitva áll azemberek elõtt. Nemcsak azért, hogy bárkibeléphessen a templomok és a plébániákkapuin, hanem azért is, hogy Jézus kilép-hessen az emberek közé, az utcára.

Ferenc pápa világos, egyszerû, ámmély tartalmat hordozó szavai, amelyekközvetlenül a mindennapi életbõl fakad-nak, megdobogtatják milliók szívét, ésnem csak a hívõ emberekét. A találkozáskultúráját gyakorolja. Megöleli az idõse-ket, a betegeket, nem zárkózik el a fény-képezõgépek villanásai elõl, kávét iszika brazíliai barakknegyed lakosaival.

Ferenc pápa szolgálatának elsõ tizen-két hónapját világszerte mérhetetlen nép-szerûség jellemezte olyan környezetbenis, amely távol áll az Egyháztól. A pápamindenki elé az irgalmas szamaritánusalakját állította, és õ az elsõ, aki ezen azúton jár. Isten neve az irgalmasság – üze-ni minden embernek Ferenc pápa.

(VR)

4 ÉLETÜNK 2014. április

Február utolsó napján nagyon szép ün-nepen vehettem részt a westminsteri rómaikatolikus székesegyházban. Anglia és Wa-les új bíborosa, Nichols Vincent – a nagyszámban megjelent papság és hívõseregjelenlétében – ekkor mutatta be elsõ bíbo-rosi miséjét. A fõpapot alig egy héttel ko-rábban, február 22-én iktatta a bíborosoksorába Ferenc pápa a római Szent Péter-ba-zilikában tartott konzisztóriumon.

Az új angol bíboros széles látókörû,határozott karakterû fõpapként vezeti márhosszú ideje egyházmegyéjét. Olyan sze-mélyiség, akinek véleményére odafigyel-nek a brit médiumok, akárcsak a politikaivagy a gazdasági élet vezetõi. NicholsVincent egyszerûségével és derûjévelmindig is meg tudja nyerni a hívõk és anem hívõk bizalmát, ugyanakkor nem rej-ti véka alá kritikus véleményét sem – mintpéldául legutóbb az angol kormány újszociális terveivel kapcsolatban.

Elsõ találkozásunkkor 2011-ben,nagy szeretettel fogadott, és érdeklõd-ve kérdezett rá a Londonban élõ ma-gyar katolikusok helyzetére, áldásátküldte a közösségnek és támogatásárólbiztosított bennünket.

Nichols Vincent 1945-ben születettCrosby-Liverpoolban, a híres liverpooli

futballcsapat szurkolója volt – közbeve-tõleg jegyzem meg, hogy egy alkalom-mal volt szerencsém nekem is megfor-dulni a híres Anfield stadionban egymérkõzés erejéig: nemcsak a játékosok,hanem a közönség szurkolása is magávalragadó élmény volt… Az új bíboros fia-tal korában teherautó-vezetõ szeretettvolna lenni, de Isten útjai kifürkészhetet-lenek. 1963-ban Rómába került, ahol azangol szemináriumban tanult teológiát.Az Örök Városban szentelték pappá1969-ben.

2000-ben nevezte ki a pápa Birmin-gham püspökévé, 2009 óta õ a westmins-teri érsek. Bíborosként pedig nyilván to-vábbi, a világegyház életét is érintõ fel-adatok várhatnak rá.

Szeretném kérni Angliában és Lon-donban élõ magyar katolikus testvérei-met – fiatalokat és idõsebbeket egyaránt–, hogy imádkozzunk az új bíborosért,kérve Isten kegyelmét mindennapi mun-kájára, hiszen amíg itt élünk, ezen a britföldön, részesei vagyunk az angol Kato-likus Egyháznak is.

Isten éltesse új bíboros atyánkat, és amagyarok Nagyasszonya védelmezze õtszeretetével, pártfogásával!

Londonból János atya

Gyerekeknek

N A G Y A P A I S F E L T Á M A D ?

Hétéves voltam, amikor Nagyapa meg-halt. Anya húgánál, Edit néniéknél nyaral-tunk éppen mi is, ahová mindig örömmelmentem, mert nagyon szerettem Nagy-apát. Senki nem tudott olyan érdekesenmesélni, mint õ. És akkor egy reggel arraébredtem, hogy Anya és Edit néni kisírtszemmel áll az ágyam mellett, a nagyobbtestvéreimmel és unokatestvéreimmel, ésazt mondják, hogy Nagyapa éjjel meghalt.

Nagyapa nem halhat meg – kiabáltam,és rohantam az ágyához, de õ már nemvolt ott. Már nagylány voltam, mikorAnya elmesélte, mennyire megdöbben-tek, hogy én nem sírtam, csak a temeté-sen tört ki belõlem a zokogás.

Tényleg így volt, egy héten át csak ahiányát éreztem Nagyapának, hogy ezvégérvényes, azt nem tudtam felfogni.Meg voltam gyõzõdve róla, hogy hama-rosan visszatér, és folytatja a mesélést,meg mindennapi tevés-vevését a kisbarkácsmûhelyben, ahová annyira szeret-tem bejárni. Aztán a koporsóján dübörgõrögök fölébresztettek ábrándozásomból.

Aznap este gondoltam elõször a feltá-madásra. Édesapám maga mellé ültetett, ésfölidézte mindazt, amit a hittanórán márhallottam Jézus szenvedésérõl és feltáma-dásáról – és ettõl kezdve tudom, hogy az aszent történet a mi életünknek is a legfon-tosabb része. Hiszen Jézus értünk áldoztafel magát, és feltámadása a mi feltámadá-sunk reményét hordozza magában. Nagy-apáét is? – kérdeztem hitetlenkedõn, ha fi-

únak születek, alighanem Tamásnak hív-tak volna. Nagyapáét is – mondta édes-apám, és ettõl megnyugodtam.

Azon a nyári estén hosszan elgondol-kodtam, hétéves gyerekfejjel az élet és ahalál nagy kérdéseirõl. Édesapám elma-gyarázta: lehet, hogy Nagyapát sok fáj-dalomtól és szenvedéstõl kímélte meg azIsten azáltal, hogy akkor hívta magához,amikor még nem kerítette egészen hatal-mába a súlyos betegség.

És egészségesen fog feltámadni? Ésöregen vagy fiatalon? És ha fiatalon, ak-kor lehet, hogy nem fogom felismerni?És egyáltalán hogyan fogjuk majd meg-találni egymást akkor, a világ végén, ab-ban a nagy tumultusban. Mert akkor,ugye, mindenki feltámad majd? – zápo-roztak a kérdéseim édesapámra, aki mo-solyogva azt mondta: nem tudom ho-gyan lesz, de bízzunk Istenben. AhogyNagyapa is bízott. Az éjjeliszekrényénnyitva volt a Bibliája.

Most, hogy olyan öreg vagyok, mintNagyapa volt akkor, egyre többet gondo-lok arra a nyárra és Nagyapára. És el-mondom a gyerekeim után az unokáim-nak is, hogy elõbb-utóbb mindannyiunk-nak meg kell halnunk, de nem a halálé azutolsó szó az életünkben. Ne aggódjanakse maguk miatt, se énmiattam. És nekemis ott van a Bibliám az éjjeliszekrénye-men. És bízom. Feltámadunk. Ti is, õkis, én is. És Nagyapa is.

Erzsébet néni

A francia püspöki konferencia márci-us 11-én nyilvánosságra hozta a felnõttvallásoktatás számadatait a 2014-es évrevonatkozóan, melyek szerint 3631 fel-nõttet fognak megkeresztelni április20-án, húsvétvasárnap – írja a francia LaCroix napilap.

A keresztelendõket tizenegyezer segí-tõ – hetvennyolc százalékuk világi – kí-sérte végig azon a kétéves úton, amely-nek végén megkapják a keresztény be-avatás három szentségét: a keresztséget,az oltáriszentséget és a bérmálást.

A keresztségre készülõ felnõttek szá-ma az utóbbi tíz évben folyamatosan nö-vekszik Franciaországban: negyvenhá-rom százalékos növekedés figyelhetõmeg 2004-hez képest, és nyolc százalé-kos 2013-hoz képest. A most kereszte-lendõk egyharmada a párizsi egyházme-gyéhez tartozik, de vannak olyan egy-házmegyék is – például Bordeaux vagyCarcassonne –, ahol a keresztségre ké-

szülõk száma a tavalyihoz képest meg-duplázódott.

A keresztelendõk nem és kor szerintimegoszlása viszonylag állandó: kéthar-maduk nõ, kétharmaduk városi, kéthar-maduk fiatal (a huszonöt és harminc évközöttiek aránya a legmagasabb). Afrancia Egyház kimutatása szerint a fér-fiak hamarabb kérik a keresztséget, minta nõk: a hittanra járó férfiak huszonötszázaléka húsz és huszonöt év közötti,míg a nõknél ez az arány csak tizennyolcszázalék. Az utóbbi három évben növe-kedett a diákok száma: a 2011-es tizen-egy százalékos arány 2014-ben tizenhatszázalékra emelkedett.

A felmérésben a megtérés okait isvizsgálták, ezek a leggyakrabban: talál-kozás egy kereszténnyel vagy egy pap-pal, egy meghatározó esemény az élet-ben, egy gyermek születése, felkérés ke-resztanyaságra, keresztapaságra.

Magyar Kurír

H Ú S V É T K O R H Á R O M E Z E RFELNÕTTET KERESZTELNEK

A Catholic Herald címû brit lap szerint Northampton püspöke azzal bíztameg egyik papját, hogy tanulmányozza a népszerû angol író, G. K. Chestertonboldoggáavatásának esetleges lehetõségét.

Chesterton – aki civil és házasembervolt, szerette a sört és a burgundi bort –nem a hagyományos értelemben voltáhítatos jellem: arra tanítja a katolikushíveket, hogy „nem kell minden öt perc-ben elmorzsolnod a rózsafüzért ahhoz,hogy szent lehess” – így jellemzi õt apüspök által megbízott John Udris kano-nok. – Chesterton szentsége ehelyett in-kább a humorában, a szeretetében és azalázatában rejlik – hangsúlyozta Udris –,ezen túlmenõen pedig, ahogyan a hit vé-delmére kelt, az minden katolikus szá-mára példaértékû. „Azok is, akikkel he-ves nyilvános vitákat folytatott, érezték,hogy tiszteli õket, szereti õket, még hanem értenek is egyet vele” – utalt Udriskanonok Chesterton ateista vitapartnere-ire, H. G. Wellsre és George BernardShaw-ra.

A püspök tavaly szeptemberben bíz-ta meg John Udrist a feladattal, miutánkiderült, hogy Ferenc pápa Argentíná-ban tagja volt a Chesterton Társaság-nak, sõt, jóváhagyott egy imádságot aboldoggáavatásáért. Udris atya, aki aBirmingham közelében lévõ St. Maryszeminárium spirituálisa, korábban Bea-consfieldben volt plébános, ahol Ches-terton élt.

A Chesterton ügyében beérkezõe-mailek többsége arról tesz tanúságot,hogy sokan az õ hatására katolizáltak.Spanyolországból egy asszony azért írt,hogy elmesélje: Chesterton közbenjárá-sát kérte imáiban, hogy gyereke lehes-sen. Azért épp Chestertonét, mert bízottaz író együttérzésében, hiszen az õ há-zassága gyermektelen maradt.

Udris atya kiemelte, hogy Chestertonmilyen hálás tudott lenni mindenért, „azegész életnek folyamatosan köszönetetmondott”. Nem csak evés elõtt mondottáldást, hanem mielõtt kinyitott volnaegy könyvet, vagy megnézett volna egyszíndarabot. „Én azért kérném a köz-benjárását, hogy meg legyen bennem eza fajta tisztelet.”

Gilbert Keith Chesterton (1874. má-jus 29. – 1936. június 14.) termékeny íróés publicista, leginkább a Brown atyáról,a detektív papról szóló történeteirõl is-mert, valamint a kereszténység védelmé-ben írott mûveirõl: ilyen többek közöttaz Orthodoxy címû írása (magyarul Igaz-ságot! címmel látott napvilágot), illetveAssisi Szent Ferencrõl és Aquinói SzentTamásról írt életrajzai. Az örökkévalóember címû mûve hozzájárult C. S.Lewis megtéréséhez.

(MK)

BOLDOGGÁ AVATJÁK CHESTERTONT?

Fiataloknak

A N G L I A É S W A L E S Ú J B Í B O R O S A

Baloldalt Show, jobb szélen Chesterton

Krisztus feltámadása egyszeri ese-mény az emberiség történelmében. Jézusaz egyetlen, akit Isten úgy támasztott fel,hogy már nem fog sohasem meghalni. Azõ feltámadása azonban számunkra is re-mény forrása: „Krisztus azért halt megés kelt életre, hogy a holtaknak is, azélõknek is Ura legyen.” (Róm 14,9) Fel-támadása által teljesíti be Jézus a meg-testesülés misztériumának egész értel-mét. Szent Atanáz mondja: „Isten azértlett emberré, hogy az ember megistenül-jön.” A feltámadt Jézus alakítja át a mimindennapi kis „halálainkat”, kudarca-inkat és szenvedéseinket.

Ebben a hónapban imádkozzunk azért,hogy e reménység töltse be a szenvedõemberek szívét. Minden szenvedés a szí-vünket érinti. Jézus azonban azt kívánja,hogy ne nyugtalankodjék a szívünk (Jn14,1). Ha a mi szívünk belegyökerezettJézus Szívébe, akkor a szenvedések meg-tapasztalása közben is béke lehet a szí-vünkben.

Nincs ember e világon, akit ne láto-gatna meg a szomorúság és a betegség,de vannak olyanok, akik többet szenved-nek, mint mások. Én azzal szoktamkönnyíteni saját a szenvedéseim elvise-lésén, hogy arra gondolok: mások töb-bet szenvednek nálam. Eszembe jut pél-dául egy tizenöt éves fiú, aki a szememláttára halt meg, mert szüleinek nemvolt pénze, hogy megvásárolják a drága

orvosságot. Láttam aztán olyan embertis az autóbuszon, aki oxigénpalackot ci-pelt magával, hogy lélegezni tudjon. Tu-dok hosszú ideig börtönben sínylõdõemberekrõl, akik naponta csak egy nyo-morúságos étkezést kapnak, és senkisem törõdik az ügyük bírósági tárgyalá-sával, mert nincs ügyvédjük.

Az ilyen és hasonló szenvedések betöl-tik az egész embert, és kiülnek az embe-rek arcára. Én azonban hiszem és tudom,hogy a feltámadt Jézus nem felejti el eze-ket az embereket, akkor sem, ha a társa-dalom megfeledkezik róluk. Imádkoz-zunk együtt e hónapban, hogy az Úristenlátogassa meg vigasztalásával azokat,akik sok szenvedéssel küzdenek, és gyó-gyítsa meg szívüket.

(Rigobert Kyungu SJ afrikai jezsuita)

IMASZÁNDÉKOK

(Folytatás a 2. oldalról)

Ha az anyagi javakat a többiek szol-gálatába állítjuk, a szolidaritásnak eb-ben a gesztusában láthatóvá válik az is-teni Gondviselés. Ha azonban valakicsak saját magának gyûjt, mi történik,amikor Isten magához szólítja? Csakazt visszük magunkkal, amit másokkalmegosztottunk. Hogy senki ne nélkü-lözze a kenyeret, vizet, ruhát, otthont,munkát, arra van szükség, hogy elismer-jük: a mennyei Atya gyermekei, tehátegymás testvérei vagyunk. A békéhezvezetõ út a testvériség: együtt kell halad-nunk, megosztva egymással javainkat.

(Vatikáni Rádió)

TESTVÉRISÉG...

(Folytatás az 1. oldalról)

2014. április ÉLETÜNK 5

Floridai levél

A Z E L S Õ L É P É S

Langyos szombat reggel, napsütés.Sok száz korán kelõ felnõtt, gyerek, sõta babakocsik kis utasa sorakozik asarasotai Jungle Gardens bejárataelõtti nagy téren. Az elmúlt évekhezhasonlóan az idei, a tizenkettedik ön-kéntes, jótékony célú gyalogtúra részt-vevõi nem csupán anyagi hozzájárulá-sukkal, de fizikai jelenlétükkel, ésegy-két órás gyaloglással fejezik kiszolidaritásukat, és segítik a két szom-széd megyét, a Manatee-t és a Saraso-tát szolgáló Vakok Intézete rendkívülsokrétû, áldásos munkáját.

Mindig az elsõ lépés a legnehezebb,amikor a problémák és gyötrõdésekután végre rászánjuk magunkat, hogysegítséget kérjünk – olvastam az inté-zet, a Lighthouse of Manasota (AManasotai Világítótorony) ismertetõfüzetében. „Míg az ajtó egyik oldalánsötétség van, a másik oldalon emberekállnak, és várják, hogy segíthessenek,és egy kicsit felvidítsanak…” (És vár-ják azt a bizonyos „elsõ lépést”, va-gyis, hogy kinyisd az ajtót, de ha nem,legalább kopogtassál…”)

A Lighthouse of Manasota altruista,nem haszonra dolgozó intézmény. Kü-lönbözõ programjaival több mint húszéve segíti a látásproblémás fiatalokatés felnõtteket, idõseket. A csoportosösszejöveteleken mindenki nyugodtanelmondja a gondjait, egymás közöttvannak, biztonságban érzik magukat.Egyébként, amint az egyik vak ismerõ-sömtõl hallottam: Mi nem szégyelljük,hogy vakok vagyunk! Mi nem akartukezt. De ha már így van, igyekszünk, asegítés minden lehetõségét felhasznál-va, a lehetõ legjobban, emberhez mél-tó módon élni.

Az intézményben a konyha haszná-latától a komputerig mindenre megta-nítják a jelentkezõket, mégpedig olyanfokon, hogy saját állásközvetítõ részle-gük is van.

Ismerek egy kilencvenes éveiben já-ró hölgyet, aki látási problémái kap-csán jó tíz éve beiratkozott a Light-house-ba. Követve a tanácsokat meg-számolta, hogy lakásától hány lépésre– és hány kanyarra – van az étkezõjük.Fehér botját használva – és számolva– magabiztosan jár, s a mai napighasználja a komputerét!

Az intézet tanfolyamain egyénilegvagy csoportosan oktatnak. Az idõsekotthonaiban hónapról hónapra rendsze-res összejöveteleket tartanak, s ha vala-kinek közlekedési problémái lennének,segítenek. Minimális menetdíj ellenébenrendelkezésre áll a városi autóbusz-tár-saság külön részlege is.

Szokás szerint, õsztõl kezdve kiló-számra érkeztek a pazar kiállítású nap-tárak. (Igaz, az elsõt már júliusban (!)meghozta a postás.) Jönnek tömegével,bár – legalábbis én – egy kivétellel egyetsem kértem.

Decemberben besorolt a rengeteg,felesleges, érdekes, sokszor mûvészinaptár mellé egy, szinte igénytelen kül-sejû kis füzet, az ausztriai Grazban mû-ködõ Vakok Intézetének kiadása. Meg-hatódva vettem kézbe a szemproblé-mákkal erõsen küszködõ barátnõm ked-ves küldeményét, majd lapozgatva egy-re jobban elcsodálkoztam. Mert a szí-nes, szép, kedves osztrák tájképekkeldíszített lapok alján mit láttam? Felvi-lágosító szöveget! Az egyes szembajok,szembetegségek jól érthetõ, rövid leírá-sát! Mondanom sem kell, a füzetet meg-mutattam az itteni intézet illetékesei-nek, remélve, tanulnak belõle. Nagy ha-tással volt rájuk. De, hogy lesz-e gya-korlati következménye, majd meglátjuk– szeptemberben…

Bitskey Ella, Sarasota

A gyermekkor világát felnõtt fejjeligyekszünk feltrérképezni, pedig még sa-ját kicsi korunkra emlékezve sem va-gyunk képesek újra beilleszkedni akkorigondolkodásmódunkba, nem tudjuk visz-szaidézni akkori érzéseinket.

A nehézség mindjárt az alapvetõ dol-gokkal kezdõdik. A gyermek másként látjaa teret, az idõt. Emlékezzünk csak vissza,hányszor csalódtunk, mikor visszatértünkrégen látott, jól ismert helyekre.

– Hát ez az udvar ilyen kicsi...? Valami-kor rejtélyekkel teli, hatalmas birodalomvolt, csupa csoda! Megkockáztatnám ezzelkapcsolatban azt a kijelentést is, hogy taláncsak a gyermek fogja föl a jelenségek igaziértelmét, mert fokozott figyelemmel él átmindent. A felnõtt, ezzel szemben, csupán afelületet látja – ha látja...

És az idõ! A végtelennek tûnõ balato-ni nyarak! Mi minden fért bele annakidején egyetlen napba! Sõt, még unat-kozni is lehetett! Élénken emlékezetem-ben él még a nyafogó panasz:

– Anyu! Unatkozom!S a válasz is:– Nem szégyelled magad!? Értelmes

ember sohasem unatkozik. Mindig találmagának valami elfoglaltságot.

A kenesei ház emeleti ablakábólhányszor de hányszor bámultam a szem-közti templomtornyot, az elsõ világhá-borús emlékmû porosodó kõfiguráit, mi-közben a falakat sûrûn beborító repkényrengetegében darazsak dongtak, szita-kötõk, lepkék lebbentek, s valahol a tá-volban szívfájdítóan csillogott a nagyvíznek az égtõl alig elkülönülõ, halo-vány csíkja...

Magányos, ide-oda hányódó gyermeklévén, sokat voltam felnõttek társaságá-ban, s ezért megpróbáltam magamatszórakoztatni. Négy-ötéves koromból afantáziajátékok jutnak eszembe. A kony-hában, miközben keresztanyám fõzött,ott ültem közelében a kis zsámolyon, smindig azzal kezdtem a mondanivaló-mat, hogy: Keresztmama! Mit szólnahozzá, ha most egyszerre kinyílna az aj-tó, és berontana egy nagy barnamedve?Vagy: Mit szólna hozzá, ha egy griffma-dár csõrébe kapná a házunkat, s azonvennénk észre magunkat, hogy repü-lünk?

Gyakran észlelem, hogy az én mosta-ni képzelõerõm meg sem közelíti az ak-kori kisgyermekét. Nem tudom olyan él-vezettel, olyan aprólékos gonddal kiszí-nezni a részleteket.

És keresztanyámnak, bármennyiredolga volt is, válaszolnia kellett rá, hogymit szólna mindehhez.

*Nagynénémnek ruhaszalonja volt a

Váci utcában, s mindig nekünk adta amár kidobásra ítélt divatlapokat. Egyikkedvelt szórakozásunk volt, hogy kisol-lóval gondosan kivágtuk a figurákat, sazonosítottuk magunkat velük, s ezek azalakok ide-oda járkáltak, tettek-vettek,és órákon át „csevegtek” egymással.Természetesen voltak más, „igazi” paj-tásaink is. A strandon néha bandákbaverõdtünk, „háborúsdit” rendeztünk,vagy bújócskáztunk fogócskáztunk a ka-binok között; otthon pedig, az orgona-bokrokkal, rózsafákkal szegélyezett, fé-nyes fehér kavicsokkal teleszórt udvarona legkülönbözõbb, sebtében kitalált tör-ténetek keretébe illesztettük bele társas-játékainkat.

Nyári estéken gyakran kisétáltunk ahajóhídra (vagy csak kikuporodtunk akonyha betonlépcsõjére), s néztük, néz-tük a csillagokat. Akkor azok is sokkalde sokkal fényesebben sziporkáztak,mint manapság, s mikor egy-egy lefutotta sötétkék égboltozatról, hallani véltük asuhogását...

Saáry Éva

2012. április 1-jén indult el az az újjogintézmény, mely lehetõséget ad azEU tagállamok polgárai számára, hogyjogszabályt kezdeményezzenek uniósszinten. A szervezõknek egy év áll ren-delkezésükre, hogy legalább egymillióaláírást összegyûjtsenek az Európai Bi-zottság által regisztrált kezdeményezé-sek támogatására.

Az Egy közülünk kezdeményezéscélja az emberi élet értékének uniós

szinten történõ elismerése a foganta-tástól: azaz minden olyan tevékeny-ség finanszírozásának beszüntetése,amely emberi embriók elpusztításá-val jár.

Az aláírások érvényesítési folyamatalezárult. Az Egy közülünk – összesen 1742 156 érvényes aláírással, ebbõl 46490 magyar aláírással – a legsikeresebbaz eddigi európai polgári kezdeménye-zések közül. �

H O L V O L T ,HOL NEM VOLT. . .

A keresztény Nyugat aközépkorban olyan vallásiés kulturális egységet al-kotott, amely Európanagy részét átfogta. A vi-szályok többnyire hata-lompolitikai, személyesvagy dinasztikus jellegû-ek voltak, és ezeket közösjogi és hitbeli elképzelé-sek alapján igyekeztekmegoldani. Hogy a ke-resztények – a pápáig és acsászárig – sokszor csaló-dást okoztak és vétettek atízparancsolat, valamint afelebaráti szeretet gyakor-lása ellen, ez olyan tény,amely nem cáfol megalapvetõ hittételeket, csu-pán az ember mindenkorigyarlóságát igazolja. Amegbánással, a gyónással,a javulásra tett ígérettel ésvezekléssel, valamint abûnbocsánat révén felve-hette a harcot saját esen-dõségével. Sõt, a keresz-tények közötti viszályko-dásoknak, valamint agyarmatosítás logikájaszerint viselt háborúknakvalójában csak kis mér-tékben volt vallási alapja:inkább a hatalmasok éltekvissza ezekkel a vallásitartalmakkal, eszközkénthasználva ezeket stratégi-ai vagy gazdasági célokra.Más esetekben viszont ép-pen a keresztény hittérítõkés helytartók voltak azok,akik kegyetlen pogányszokásokat számoltak fel,és felléptek a bennszülöt-tekkel való méltányosabbbánásmód érdekében. Er-re utalt 1901-ben HeinrichCoudenhove-Kalergi gróf– akit kortársai igencsakfelvilágosultnak és liberá-lisnak tekintettek – aNemzetközi PáneurópaUnió (1923) alapítójánakapja, amikor ezt írta: „AKatolikus Egyházon kívülolyan sok cselekménye afelebaráti szeretetnek éskönyörületnek sehol semvolt tapasztalható, mintazon belül. Amit a katoli-kus papok, szerzetesek ésapácák a felebaráti szere-tet nevében cselekedtekévszázadok óta megszakí-tás nélkül az egész vilá-gon, egyedülálló.”

A XIX. században né-hány évtizedre létrejöttegy olyan világ, amelyetmajdhogynem teljes egé-szében Európa uralt. Ez,jóllehet sok áldásos ered-ményt hozott, ám ahhoz

az áldatlan állapothoz isvezetett, hogy más kultú-rák és vallások úgy érez-ték, hogy lefokozták õketmásod- vagy harmadren-dûségre. Okkal vagy nem,de a sértettség és a nehez-telés szelleme különösenmélyen hatolt be az isz-lám vallási közösségeklelkületébe. Az Európánkívüli világvallások –összefüggésben a máso-dik világháborúval is – je-lentõs szerepet kezdtekjátszani a gyarmatosításelleni mozgalmakban.Ebben az újabb szerep-körben politizálódtak ésolyan ideológiai elemek-kel keveredtek, amelyek-nek gyökerei részben is-mét Európába nyúltak, mintamilyen a nacionalizmusvagy a kommunizmus.

Ugyanakkor az egye-temes emberi jogok fo-galma a világháború utánszintén a kereszténységeszmei alkotásaként szü-letett és terjedt ki vala-mennyi földrészre. Akommunista rendszer bu-kása után a kor felületesés naiv szemlélõje abbana hitben ringatta magát,hogy elérkezett a demok-ratikus világrend – amitechnikailag és gazdasá-gilag megvalósulni lát-szott, kulturálisan ésmentálisan azonban sem-miképpen sem. A vezetõkörök mind az EgyesültÁllamokban, mind pedigEurópában azt hitték,hogy elegendõ lesz, haidõvel az összes háztar-tást az internethez kap-csolják, és a világpiacotátengedik a saját dinami-kájának. A kultúrák ésvallások sokféleségével,kiváltképpen pedig a sok-féleség veszteseivel nemtörõdött senki ebben ahirtelen összezsugorodottvilágban. 2001. szeptem-ber 11-e megrázó esemé-nyei nyomán zavar és fé-lelem támadt. Sem a Ge-orge Bush elnök általmeghirdetett „terroriz-mus elleni háború” sem a„kultúrháborúkról” terje-dõ szóbeszéd nem képesmegbirkózni ezzel a sok-rétû jelenséggel, miköz-ben mások olyan képze-letbeli nyugati értékekrõlálmodoznak, amelyekencsupán liberális vagyneokonzervatív ideológi-ai elemeket értenek.

Ebben a helyzetben avalóban békére és sza-badságra vágyóknak másindokaik kell legyenek,mint a kizárólagos jólét-re, nyugalomra és biz-tonságra irányuló egyénivágy. Ilyen vezéreszmelehet Isten keresése,amely megértéshez ve-zet, ahogy fordítva is ér-vényes: a népek és kultú-rák valódi megértése Is-ten megismeréséhez se-gíthet hozzá. A Katoli-kus Egyház katekizmusaebben a szellemben fo-galmaz, megállapítva,hogy „amikor az Egyházvédelmezi az emberi ér-telem fogékonyságát Is-ten megismerésére, kife-jezi bizalmát, hogy lehe-tõsége van Istenrõl be-szélni minden emberhezés minden emberrel. Emeggyõzõdésbõl fakadpárbeszéde más vallá-sokkal, a filozófiával ésa tudománnyal, sõt amég nem hívõkkel és azateistákkal is.”

II. János Pál pápa pél-dátlan erejével és kisu-gárzásával ennek a pár-beszédnek szentelte éle-tét. Hidakat vert, amelye-ket az emberiségnekmegerõsítenie és félelemnélkül használnia kell.Utódja, XVI. Benedekpedig erre az örökségretámaszkodva – idézveSzent János levelét – ígykezdte elsõ enciklikáját:„Deus caritas est”, vagyis„az Isten – szeretet”. Apápát nemcsak az Istentmellõzõ tudomány rom-boló ereje aggasztotta,hanem az is, hogy a ke-resztény istenhit kiszorí-tásával Európa elveszthe-ti békeképességét is. Anemrég elhunyt, világhí-rû amerikai politológus,Samuel Huntington A ci-vilizációk összecsapásacímû könyvében azt írja,hogy ezt a harcot csakolyan személyiségek tud-ják megakadályozni, akikmegértik más népek tör-ténelmét, kultúráját ésvallását. De hogyan le-hetne erre bárki is alkal-mas, akinek zavaros a vi-szonya saját történelmé-hez, saját kultúrájához éssaját vallásához? Másokismeretének az alapja ami esetünkben a keresz-tény és európai önismeret.

Degenfeld Sándor

„ E G Y K Ö Z Ü L Ü N K ”A legsikeresebb kezdeményezés Európában

E U R Ó P A I S Á GÉ S K E R E S Z T É N Y Ö N I S M E R E T

Ebben az évben kiöntik, talán év végé-ig a helyére is kerülhet a csíkszeredai Sza-badság téren az a bronzból készülõ szo-borcsoport, amely a bérmálás szentségétkiszolgáltató Márton Áron püspö-köt, valamint egy bérmálkozólányt és bérmaszülõjét ábrázolja.

A munkával megbízott szobrász,Sárpátki Zoltán jelenleg életnagyság-ban, agyagból készíti el a három ala-kot. Tervei szerint ezekrõl április fo-lyamán vehetõ le a gipsznegatív.Amikor az agyagfigurák elnyerikvégsõ formájukat, be is mutatja õket,addig – mint kifejtette – elzárkózik anyilvánosság elõl. A megvalósítható-

sági tanulmány hatszázharmincezer lejesköltséget irányzott elõ a 2,35 méter magas,talapzat nélküli szoborcsoport elkészítésére.

(Magyar Kurír)

6 ÉLETÜNK 2014. április

M Á R T O N Á R O N - S Z O B O R –

A P Ü S P Ö K I J U B I L E U M R A

A szoborcsoport makettje az alkotóval

Hatvanöt éve tartanak magyar nyelvûszentmiséket Milánóban – errõl emlékez-tek meg március 2-án, stílusosan szentmi-se keretében, melyet Németh Lászlóolaszországi magyar fõlelkész mutatottbe a szaléziak oratóriumában. A kis ká-polnát megtöltötték a hívek, akik közöttott volt Gyõriványi Gábor, hazánk szent-széki nagykövete, valamint Manno Istvánmilánói fõkonzul is. A szentmise végén aközösség örömmel fogadta azt a pápai ál-dást, amelyet Ferenc pápa megbízásából aPápai Alamizsnahivatal érseke állított kierre az alkalomra.

A szentmisét ünnepség követte,amelynek keretében a közösség múltjátbemutató rövid filmeket vetítettek le. Ajubileumon a múltra emlékezve a részt-vevõk erõt merítettek a milánói magyarközösség jövõjének építéséhez. Az ün-nepségen részt vett Don GiancarloQuadri, a Milánói Egyházmegye mig-

ráns hivatalának felelõs vezetõje is. Milá-nóban minden hónap elsõ vasárnapjántartanak magyar szentmisét. �

A M I L Á N Ó I M A G Y A R O K Ü N N E P E

„A lektor feladata – elsõ hallásra –»csak« az, hogy felolvassa a szent szöve-geket. Hivatása, tisztsége azonban ennélsokkal több lehetõséget rejt magában.

Elõször is, mivel Isten Szavát olvassafel, döntõ szerepe van abban, hogy Istennépe megérti-e és követni tudja-e azt, vagysem? Másodszor, ha a lektor imát mond,akkor azt nemcsak a maga, hanem azegész egyházközösség nevében is teszi.Személyét tekintve – mivel kiemelkedõszerepe van a liturgikus cselekményekben– õ az istentisztelet egyik ünnepi résztve-võje. Tõle, illetve egész megjelenésétõl,fellépésétõl és felolvasásától is függ aszentmise, illetve az istentisztelet meghitt-sége, emelkedettsége, mivel az igehirde-tésben tevékenyebben vesz részt, mint atöbbi hívõ, az Egyház üdvösségtörténetiküldetésének is aktívabb részese lesz.

Továbbá a lektor: próféta is. Ószövet-ségi elõdjéhez hasonlóan õ sem a sajátnevében beszél, hanem csak továbbadó-ja, közvetítõje az Istentõl kapott jó hír-nek, üzenetnek. Azután egyfajta párbe-szédet kezdeményez és tesz lehetõvé Is-ten és népe között, miközben Isten jó hí-rét hangosan, világosan, értelmesen ésértelemszerûen adja vissza.

Végül a lektor: Isten tanúja. Megnyitjaszívét Isten Szavának, azt elõbb õ hallgat-ja és õ szívleli meg. Utána pedig – ha ko-molyan veszi tisztségét – igyekszik ezt aSzót a saját életében megjeleníteni annaktudatában, amit VI. Pál pápa az Evangeliinuntiandi kezdetû apostoli buzdításábanígy fogalmazott meg: »A mai embert in-kább érdeklik a tanúk, mint a tanítók, (...)és ha mégis hallgat a tanítókra, azért teszi,mert õk egyben tanúk is.«”

A fenti idézet részlet a könyvbõl, ésegyúttal annak rövid összefoglalója is.

Ez a könyv ugyanis elsõsorban azoknakszól, akik arra a nemes feladatra vállal-koznak, hogy a szertartások keretében aszent szövegeket Isten népe elõtt felol-vassák.

Noha a megbízatás és annak elfogadá-sa döntõ lépés a lektorrá válás útján, mégha csupa jó szándék párosul is vele, nemelegendõ. Hogy valaki Isten Szavát ér-telmesen, lelkesen és szakszerûen felol-vassa, alaposan fel kell készülnie.

Ez a könyv ezt az alapos felkészüléstsegíti. Mert azzal, hogy végigvezeti a ké-szülendõt a lektorátus intézményénekrövid történetén, belehelyezi õt a lekto-rok hosszú – még az apostolok idejébõleredõ – sorába. Azzal, hogy szentírásialapismereteket hoz, jobban megértetivele a szent szövegeket. Azzal, hogy a li-turgia rejtelmeibe is bevezeti õt, jobbanfelfedi elõtte a szent cselekmények értel-mét. Azzal pedig, hogy az elõadás mûvé-szetével is megismerteti, magabiztosab-bá és hatásosabbá teszi fellépését. Végüla benne található sok gyakorlati tudniva-lóval szélesíti látókörét, nem is beszélvearról, hogy közben megerõsíti benneküldetésének tudatát.

Most ezt a hézagpótló mûvet tartja ke-zében az Olvasó. Mivel ez az elsõ ma-gyar nyelvû lektorképzõ, természetesenmagán viseli az elsõ könyvek mindenerényeit és hibáit. Erénye talán az, hogyhiányt tölt be, megadja az alapokat. Hi-bája pedig talán, hogy zömében a német,illetve a nyugati egyházi valóságot tartjaszem elõtt, hiányzik belõle évek vagyévtizedek magyar egyházi tapasztalata.

A könyv a nagyváradi püspökségen,illetve a stuttgarti Magyar KatolikusEgyházközség irodáján beszerezhetõ.

Tempfli Imre

I S T E N S Z A V Á T K Ö Z V E T Í T I KLektorok kis kézikönyve

Magyar szentmisék hatvanöt év óta(Fotó: Crivelli Laura)

A szemtanúk nemzedéke megfogalmaz-ta: aki a Föltámadott jó hírét elfogadjamint az emberi életnek örök értelmet adóeszményt, aki kitart Jézus Krisztus köve-tésében, arra ez a teljes élet vár.

Ez már elég volt ahhoz, hogy az életbiztos elmúlását ismerve, a Názáreti nyo-mába lépve megszülessék a krisztusiak-nak nevezett nép, a kereszténység. Két-ezer éve sürgetik, hogy meg kell ismerniennek a megfeszített, de húsvétkor élõnekbizonyult Jézus Krisztusnak üzenetét éséletét, és annak szellemében kell alakítanigondolatainkat, szavainkat, tetteinket,krisztusi lelkülettel viselni az élet kikerül-hetetlennek látszó terheit, melyeket JézusKrisztus nem vett el a világból.

Ugyan már! Hol van azóta akár egyember is, aki önmagáról vagy bárki másemberrõl el merné mondani, hogy JézusKrisztushoz hasonló életet élt vagy él, te-hát övé a húsvét öröksége? Ez merõ ide-alista ábránd – gondolhatnánk.

Csakhogy erre is van válasza JézusKrisztusnak. Nem illúzió Krisztus „jóhíre”, amely kétezer éve minden emberta teljességre hív, és nemzedékrõl nem-zedékre újabb és újabb követõket talál.Ez a húsvét teljes titka. Jézus ugyanisnemcsak eszménye a teljességre bonta-kozó emberi létnek, hanem Megváltó is.Jézus Krisztus, aki föltámadásában Is-ten értünk emberré lett Fiának bizo-nyult, ártatlanul, igazságtalanul, véde-kezés nélkül magára vette a Világ Urá-nak rendjét megbontó emberiség nyo-morúságát, a bûn kegyetlen és meg-

becstelenítõ bûnhõdését, a keresztha-lált, helyreállította a hatás és ellenhatáskivételt nem ismerõ törvényére épülõvilág rendjét.

Alkalmas-e egy ember életáldozata amegbomlott egyensúly helyreállítására?Igen, mert aki önként vállalta a Golgotaáldozatát, az a végtelen Isten emberré lettFia volt, akiben kimeríthetetlen áldástnyer a föld minden nemzedéke.

A húsvét titkának nyomán mindenember – és általunk a világ is – el fogjaérni a Teremtõ által akart, ígért és lehetõ-vé tett teljességet.

Igen, „ha mi elfogadjuk, mint élet-programot, a krisztusi eszmény tõlünktelhetõ törekvését”. Illetve – mivel ez-után sem mentes a sorsát szabadon irá-nyító ember élete az eltévelyedéstõl –akkor lesz a miénk az örök élet, ha min-den bukás után fölkelünk, és visszaté-rünk a Krisztus-követéshez.

Erre senkit nem lehet kényszeríteni.Ezt önként, szabadon kell életünk alapjá-vá tenni. Isten ugyanis saját képére és ha-sonlatosságára teremtette az embert, akiéletét önként alakító szabadsága nélkülmár nem lenne ember.

Ezért allelujás húsvétot csak az ünne-pelhet keresztény nevéhez méltóan, akihálát ad mindazért, amiben Jézus Krisz-tus nyomában tudott járni. Azért is tehet-te ezt, mert a Jézus Krisztus által meg-nyílt isteni irgalom tengerébõl meríthetteehhez az erõt.

Mit tehetnék mást, mint hogy ilyen hi-teles húsvéti ünneplésbõl fakadó örömetkívánjak az Életünk minden Olvasójának.Hála légyen az Istennek, mert valóban föl-támadt az Úr, aki által biztos utunk támadta nekünk szánt teljes életbe. �

AZ EMBERHEZ...

(Folytatás az 1. oldalról)

B A R T H O L O M A I O S Z P Á T R I Á R K AB U D A P E S T E N

A hivatalos látogatásra hazánkba érke-zett I. Bartholomaiosz konstantinápolyiortodox pátriárkát itt-tartózkodásának el-sõ napján vendégül látták a Magyar Kato-likus Püspöki Konferencia tagjai azMKPK Székházában, ahol Erdõ Péter bí-boros köszöntötte az ortodox egyházfõt.

Bartholomaiosz ökumenikus pátriár-ka tizennégy éve látogatott legutóbb Bu-dapestre, a kereszténység és a magyar ál-lam millenniuma alkalmából. 2000-bena Szent István-bazilika elõtti téren a pát-riárka kanonizálta elsõ királyunkat,Szent Istvánt és Szent Hierotheosz püs-pököt, akik mindketten annak szenteltékéletüket, hogy a keresztény hitet ter-jesszék a magyarok között.

A 2000-es látogatás óta eltelt idõben akatolikus–ortodox párbeszédben számoselõrelépés történt, a bíboros elismerésselés örömmel szólt ezekrõl is. Az MKPKelnöke legvégül a pátriárka teremtésvé-delem terén tett erõfeszítéseit méltatta.

A pátriárka üdvözlõ beszédében rá-mutatott, különös öröm, hogy testvérekközött lehet most, amikor a KeresztényEgyház belép a nagyböjtbe, az imádság,a böjt és az elmélkedés idejébe, hogy fel-készüljön Urunk feltámadásának leg-szentebb ünnepére. Ebben az idõszakbanérkeztek Budapestre, hogy aláírják a ma-gyarországi exarchátust érintõ egyez-ményt az Ökumenikus Patriarkátus ésMagyarország között. Azegyezmény aláírása mindkétfél számára történelmi pilla-natnak számít, különösen nap-jainkban, amikor az értékekválságának korát éljük – emel-te ki az ortodox pátriárka.

Az Ökumenikus Patriarká-tus és az egész Ortodox Egy-ház továbbra is fenntartja az1980-tól folyó hivatalos teoló-giai dialógust a Római Katoli-kus Egyházzal, „lélekben ésigazságban”, hasonlóképpen amás egyházakkal és felekeze-

tekkel folytatott kétoldalú párbeszédhez.A konstantinápolyi egyház ebben a tekin-tetben mindig törekszik a jó kapcsolatok-ra, melyek a kölcsönös tiszteleten és bi-zalmon alapulnak. Napjainkban a világotérintõ súlyos problémák miatt a keresz-tény világnak még inkább szüksége van adialógusra és az egységre, mint eddig va-laha – hangsúlyozta I. Bartholomaiosz.

Az ökumenikus pátriárka a Magyar Ka-tolikus Püspöki Konferencia tagjai elõtt ki-fejezte, nagy megindultsággal és örömmelvárja a közelgõ jeruzsálemi találkozást Fe-renc pápával. VI. Pál pápa és Athenagoraszökumenikus pátriárka ötven évvel ezelõttitalálkozója kezdõpontja és mérföldkövevolt a két egyház közötti kapcsolat fellen-dülésének – lezárta a csend évszázadait, ésmegnyitotta a kommunikáció és párbeszédútját. Minden párbeszéd, mely önmagábanjóakaratból születik, Istennek tetszõ, füg-getlenül annak végeredményétõl.

I. Bartholomaiosz kifejezte reményét:a magyar kormánnyal való egyezményaláírása, a hosszú ateista idõszak utánegy lépés, amellyel Magyarország újraerõsíti kapcsolatát történelmi múltjával,egy lépés a keresztény gyökerekhez valóvisszatérésben, csakúgy, mint az aposto-li üzenethez és az Evangélium szellemé-hez, amelyeket Szent Cirill és Szent Me-tód kezdettõl hirdettek.

(Magyar Kurír)

A pátriárka és kísérete a püspökkari székházban

2014. április ÉLETÜNK 7

H Í R E K – E S E M É N Y E K

Szlovákiában – magyarul is

A Szlovák Püspöki Konferencia újkezdeményezése, a „Nagyböjt Ferencpápával”. Hamvazószerdától húsvéthét-fõig fogadhatnak az érdeklõdõk e-mail-ben naponta újabb gondolatot a Szent-atyától, ezek a projekt honlapján (http://post.kbs.sk/sekcia/podujatia/myslienky-v-madarcine) magyar nyelven is olvas-hatók. A különbözõ lelki témákat érintõidézetek a Buenos Aires-i érsekség, va-lamint a Szentszék honlapjáról lettek ki-választva. Egy részüket Jorge MarioBergoglio még mint az argentin fõvárosérseke jegyzi, másik részüket pedig mára pápává választása utáni idõszakbanmondta a jelenlegi Szentatya.

Esztergomban szobrot kapMindszenty József

Az esztergomi képviselõ-testület hoz-zájárult ahhoz, hogy a bazilika közelé-ben a Temesvári Pelbárt Ferences Gim-názium alapítványa felállíthassa Mind-szenty József bíboros, hercegprímás,esztergomi érsek szobrát. Az életnagysá-gú bronzszobor alkotója Vlagyimir Szu-rovcev orosz szobrászmûvész. Az Imád-

ság Magyarországért címû mûvet And-rej Csizsik orosz állampolgár készítteti,és a magyar–orosz kapcsolatok elmélyí-tése érdekében a gimnázium alapítvá-nyának adományozza. A szoborállításteljes költségét alapítványi forrásból fe-dezik. A szobrot az esztergomi Várhegyoldalában, a Sötétkapu közelében állít-ják fel, megáldására a tervek szerint má-jus elején, az országos Mindszenty-za-rándoklat alkalmával kerül sor.

Mária Rádió – magyarul Szerbiában

Több hónapig tartó átalakulási folya-mat után megalakult az önálló szerbiaiMagyar Mária Rádió. Az önállósodó rá-diót jóváhagyta a Mária Rádió Világcsa-ládja is. A Mária Rádió az egyedüli, egésznapos katolikus vallási mûsort sugárzórádió Szerbiában, amely már tíz éve mû-ködik újvidéki székhellyel, megosztottmûsoridõben, napi tizenkét órányi ma-gyar, illetve tizenkét órányi szerb és hor-vát nyelvû mûsorokkal. A tapasztalat aztmutatta, hogy ez nem megfelelõ, mivel akatolikus hívek nagyobb része magyaranyanyelvû és anyanyelvén szeretné hall-gatni az egész napos adást, amely elérhetõinterneten is (www.mariaradio.rs).

Ferenc pápa Koreába készül

A Szentszék Sajtóterme megerõsítet-te, hogy Ferenc pápa – elfogadva a kore-ai elnök és a püspökök meghívását – au-gusztus 14. és 18. között apostoli utazásttesz a Koreai Köztársaságban a VI. Ázsi-ai Ifjúsági Világtalálkozó alkalmából,amelyre a daejeoni egyházmegyében ke-

rül sor. A pápa útja során szentté avatszázhuszonnégy koreai vértanút, köztükPaul Yun Ji-chungot.

Nõ a katolikusok száma Izlandon

A külföldi, elsõsorban lengyel és fü-löp-szigeteki bevándorlóknak köszön-hetõen a katolikusok száma az utóbbitíz évben megduplázódott Izlandon,így újabb templomok építése, illetvevásárlása vált szükségessé. A tizenegy-ezer fõs katolikus közösség egy Svájc-nál két és félszer nagyobb, százhárom-ezer négyzetkilométeres területen osz-lik el. A közösséget a svájci származá-sú Pierre Burcher püspök vezeti, akikorábban Lausanne, Genf és Fribourgsegédpüspöke volt. Munkáját nyolcpap és harminc apáca segíti. Burcherpüspök szívesen látna egy férfi kolos-tort az országban, ahol a középkorbantöbb bencés és ágostonos rendház ismûködött. Izlandon jelenleg a népes-ség három százaléka katolikus. A ke-resztelõk száma tízszer magasabb,mint a temetéseké.

Márton Áron boldoggáavatásáért

A linzi magyar katolikus lelkészség ésa Jakab Antal Keresztény Kör szervezé-sében emlékeztek meg február végén ahetvenöt éve püspökké szentelt MártonÁron püspökrõl Linzben, a Jó Pász-tor-templomban. A Vencser László ésSzabó Ernõ által bemutatott szentmisé-vel egybekötött programon Erdélybõl,az anyaországból és a Kárpát-medencemás tájairól elszármazott hívek is résztvettek. A jelenlévõk imádkoztak MártonÁron püspök boldoggáavatásáért is.

Farsangbúcsúztató Rómában

A Rómában élõ magyar egyháziakmárcius 4-én, húshagyó kedden tartot-ták hagyományos farsangi találkozóju-kat a római Szent István Házban. Azünnepség a zarándokház kápolnájábankezdõdött a Miklósházy Attila püspökáltal összeállított Magyar Litánia el-imádkozásával. A vidám farsangi han-gulatot a Collegium Germanicum etHungaricum magyar növendékei általelõadott szellemes mûsor biztosította.Ezt a hagyományokhoz hûen vacsoraés tombola követte. �

Makó Lajos atya kitüntetése

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjekitüntetésben részesül Makó Lajos atya.A bécsben élõ nyugdíjas lelkipásztor évti-zedeken át az USÁ-ban majd Ausztriábanszolgált, és mindig szívén viselte a papihivatások gondozását, és alapítványt ishozott létre erre a célra. A kitüntetést már-cius 26-án Szalay-Dobrovinszky Vincenagykövettõl veheti át Bécsben. �

M E S Z L É N Y I - D O M B O R M Û V E T

A V A T T A K K I S T A R C S Á N

Kistarcsa a XX. század elsõ negye-dében gyári lakótelepnek épült telepü-lésrésze a nagy gazdasági világválságidején került a Belügyminisztérium tu-lajdonába. A II. világhábo-rú idején a koncentrációs tá-borokba deportálandó zsi-dók gyûjtõhelye volt, majd1949 és 1953 között a kom-munista diktatúra internáló-táboraként mûködött. So-kan szenvedtek a kistarcsaitáborban ártatlanul, bírósá-gi tárgyalás és ítélet nélkül.Voltak, akiket annyira meg-gyötörtek, hogy nem éltéktúl a szörnyû megpróbálta-tásokat.

Közéjük tartozott Mesz-lényi Zoltán, a 2009-ben bol-doggá avatott mártír püspö-köt 1950. június 29-én inter-nálták Kistarcsára. A cellá-jában uralkodó áldatlan kö-rülmények és az embertelenbánásmód következtében 1951. március4-én meghalt. Mivel ítélet nélkül haltmeg, nem tömegsírba temették. Sírját aRákoskeresztúri Újköztemetõben egytemetõõr gondozta. 1966-ban kiemeltéka holttest maradványait, és minden fel-tûnést kerülve az esztergomi bazilikakriptájában temették el. 2004-ben kez-dõdött boldoggáavatási eljárása, majdXVI. Benedek pápa 2009-ben jóvá-

hagyta a boldoggáavatást. A szertartás-ra 2009. október 31-én, ünnepi szentmi-se keretében került sor az esztergomibazilikában Erdõ Péter bíboros vezeté-

sével. XVI. Benedek pápaapostoli levelében március4-ét, a vértanú püspök halá-lának napját jelölte meg bol-dog Meszlényi Zoltán ünne-péül.

Az ünnephez kapcsolód-va, 2014. március 2-án avat-ták fel a Kistarcsai KulturálisEgyesület által készíttetettkerámiadombormûvet. AMeszlényi Zoltán portréjátábrázoló alkotást – SzabóKata keramikus mûvét – avolt internálótábor falábaépítették be.

A vértanúhalált halt püs-pök emlékéhez méltó ün-nepségen visszaemlékezé-sek, irodalmi és zenei mû-vek hangzottak el. Beszédet

mondott Solymosi Sándor polgármes-ter és Görbe József plébános. A lelep-lezett alkotást Beer Miklós váci püs-pök áldotta meg.

Az ünnepség befejezéseként Mesz-lényi Zoltán unokaöccse és unokahúgakoszorút helyeztek el az emlékfalon – tá-jékoztatta szerkesztõségünket KeresztiFerenc.

Magyar Kurír

P Á P A I Á L D Á S O K K É R É S EMAGYAR NYELVEN

XIII. Leó pápa vezette be, hogy ne-vében a Pápai Alamizsnahivatal (Ele-mosineria Apostolica) áldást állíthat kikülönbözõ alkalmakra. Kezdetben lati-nul készültek ezek a pergamenre írt ál-dások, amelyeket az érseki rangban lé-võ pápai elemosinarius ír alá és hitele-sít a száraz pecséttel. A II. VatikániZsinat után áttértek a nemzeti nyelvek-re. Ferenc pápa által tavaly augusztus-ban kinevezett új elemosinarius, Kon-rad Krajewski címzetes érsek a magyarnyelvû áldások kérését hivatalának ál-talános ügyintézési körébe vonta. En-nek megfelelõen ezentúl a Pápai Ala-mizsnahivataltól közvetlenül is lehet

magyar nyelvû pápai áldást kérni, vagyszemélyesen a hivatalban, vagy a hon-lapjukról letölthetõ kérdõív segítségé-vel, amelyet faxon kell a hivatalnakmegküldeni a következõ fax számra:0039/06 6988 3132. Az elkészült ál-dást a hivatal postázza a kérvénybenmegjelölt címre. A pápai áldások kéré-sének feltételei, módozatai, azok az al-kalmak, amelyekre pápai áldást lehetkérni, magyar nyelven olvashatók a Pá-pai Alamizsnahivatal honlapján: www.vatican.va. Az áldásért adományt kér-nek, amely lehetõvé teszi, hogy Fe-renc pápa minél több rászorulót tudjonsegíteni. �

S Z E G É N Y E N A S Z E G É N Y E K É R T

Szegényen a szegényekért. Az egyház küldetése címmel a Vatikáni Könyvkiadógondozásában megjelent Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregá-ció prefektusának könyve, amelyhez Ferenc pápa írt elõszót.

Müller bíborost régi barátság fûziGustavo Gutiérrez perui szerzetespap-hoz, aki a felszabadítás teológiájánakatyja. A kötet februári római bemutató-ján Gutiérrez is jelen volt.

Az esemény kapcsán Várnai Jakabot,a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittu-dományi fõiskola rektorát kérdezte aMagyar Kurír a könyvrõl és a felszabadí-tás teológiájáról.

– A felszabadítás teológiája egy elég-gé tág megjelölése minden olyan teoló-giai törekvésnek, amely a mai társada-lom és kultúra viszonyaira alkalmazzaaz Ó- és Újszövetség üzenetét a szaba-dító Istenrõl, és az elnyomás és igazság-talanság szociális helyzeteit Isten Szavaalapján ítéli meg. Magyarországon ez-zel a megnevezéssel túlságosan hamarösszekapcsolódik az 1985-ös egyházimegnyilatkozás, amely azonban a fel-szabadítási teológiának csak azt a részétítélte el, amely a marxista társadalom-elemzés alapján haladt – mondta VárnaiJakab. – Ferenc pápa megválasztása

után több tudósítás is megjelent az álta-la végzett teológiai tanulmányokról, éskiemelték, hogy Argentínában a felsza-badítási teológiának inkább egy olyanváltozata terjedt el, amely távolságottart a marxizmustól.

Ferenc pápa egyértelmûen vállalja aszegények közelségét, és felemeli sza-vát az õket sújtó igazságtalanságok mi-att. Elég ehhez elolvasni az Evangeliigaudium negyedik fejezetét. Arra is rákell mutatni, hogy az evangélium tár-sadalomkritikai üzenete a pápai tanítá-sokban is helyet kapott, például XVI.Benedek pápa Caritas in Veritate kez-detû enciklikájában.

Gustavo Gutiérrez perui teológushosszú évek munkájával elérte, hogymeghatározó európai teológusok ésmûhelyek megértsék igazi szándékát.Így alakított ki személyes kapcsolatotGerhard Ludwig Müllerrel is, aki aHittani Kongregáció prefektusakéntmost hitet tesz Gutiérrez munkásságamellett. �

A Münsterben ülésezõ német fõpász-torok március 12-én Reinhard Marx bí-borost választották meg Németországpüspöki konferenciájának új elnökévé –közölte a Vatikáni Rádió. A hatvanévesfõpásztor Robert Zol-litsch nyugalmazott frei-burgi érsek utódakéntlép e hivatalba. Zol-litsch érsek neve életko-ra miatt nem szerepelhe-tett az elnökké választ-hatók között.

Reinhard Marx bíbo-ros, München-Freisingérseke több hivatalt töltbe a Szentszéknél: tagjaannak a bíborosi tanács-

nak, amely a pápát egyházkormányzati ésa kúria reformjait illetõ kérdésekben segíti,továbbá tagja a Katolikus NevelésügyiKongregációnak, a Keleti Egyházak Kon-gregációjának és az Igazságosság és Béke

Pápai Tanácsának. Õ azEurópai Unió PüspökiKonferenciái Bizottságá-nak (COMECE) elnöke ésaz új vatikáni GazdaságiTanács koordinátora.

A német püspökikonferencia elnökévévaló megválasztása utánadott elsõ nyilatkozatá-ban Marx bíboros nagykihívásnak nevezte újtisztségét. �

M A R X B Í B O R O S A N É M E T P Ü S P Ö K IK O N F E R E N C I A Ú J E L N Ö K E

8 ÉLETÜNK 2014. április

MAGYAR NYELVÛ SZENTMISÉKNYUGAT-EURÓPÁBAN

Itt közöljük a magyar lelkészségek telefonszá-mát és címét, ahol érdeklõdni lehet magyarnyelvû szentmisék helye és ideje után. Meg-található még az MKPK honlapján is:http://www.katolikus.hu/miserend

ANGLIA:London: Csicsó János fõlelkész, Hungarian

R.C. Chaplaincy, 62 Little Ealing Lane, GB Lon-don, W5 4EA, Tel./Fax: 0044-20/8566-0271.E-mail: hungarian.chaplaincy@btinternet.com Mi-sézõ helyek: London, South Croydon, Bristol,Luton, Cambridge; www.magyarkatolikusok.co.uk

Észak-Anglia:Érdeklõdni: Ft. Fülöp Menyhért plébános, St.

John The Baptist Presbytery, Dowling Street,Rochdale, OL11 1EX, Tel./Fax: 0044-(0)1706/6459 37. Misézõ helyek: Birmingham, Rochdale,Wolverhampton, Nottingham. Manchesterben min-den szombaton este 7-kor St. Augustin RomanCatholic Church (Az egyetem mellett).

AUSZTRIA:Bécs: Ft. Simon Ferenc esperes, fõlelkész,

Wiener Ungarische Kath. Gemeinde, Döblergas-se 2/30b, A-1070 Wien, tel.: 0043-1/526 49 72;fax: 0043-1/ 526 49 72 25. Misézõ helyek: Bécs-újhely, Domplatz 1 (Szent Katalin-kápolna) 17.00-kor; Bécs, vasárnaponként 11.00-kor, Deutschor-denskirche, Singerstr. 7. E-mail: bmke@katoli-kus.at, http:// www.katolikus.at

Pázmáneum: Varga János rektor, A-1090 Wien,Boltzmanngasse 14, tel.: 0043-1/3191403-18 ,e-mail: collegiumpazmaneum@gmail.com, elões-ti szentmise: szombatonként 17.00-kor .http://www.pazmaneum.katolikus.hu

Burgenland/Alsóõr: P. Keresztfalvi PéterOSB, Kath. Pfarramt, A-7501 Unterwart 226, tel.:0043-3352/34108. E-mail: kersztfalvi@freemail.huMisézõ helyek: Alsóõr, vasárnaponként 9.15-kor,Felsõõr, vasárnaponként 10.30-kor.

Eisenstadt/Kismarton: Szentmise minden hó3. vasárnapján 11.00-kor, Franziskaner Kirche,Haydngasse 31, A-7000 Eisenstadt.

Graz: Msgr. Molnár Ottó, tel.: 0043- 316/ 6821 2421; és Holló István, tel.: 0043-676/ 87426711, e-mail: istvanhollo33@yahoo.de; szentmi-se a hónap elsõ vasárnapján 10.30 órakor, a máso-dik vasárnap elõtti szombaton 18.00 órakor, a töb-bi vasárnapokon 17.00 órakor Kalvarienberg-Kirche, Kalvarienbergstr. 155., A-8020 Graz.

Innsbruck: Szentmise minden hónap 2. vasár-napján, Richard Wagner Str. 3. A-6020 Innsbruck.

Linz: Ft. Szabó Ernõ, Ungarnseelsorgezentrum d.Diözese Linz, Herrenstr. 2. A-4600 Wels, tel.: 0043-732/341175, e-mail: ernest.szabo@diozese-linz.at;Misézõ helyek: Linz, Wels.

Klagenfurt: Ft. Tatár Zoltán János, A-9854Malta 74, tel.: 0043-4733/232 v. 0043-6768 7727444, e-mail: tzoltanjanos@gmail.com; Szentmiseminden hónap utolsó vasárnapján 15.00-kor aKapuziner Kirchében, Waaggasse 15, A-9020Klagenfurt.

Salzburg: Szentmise havonta egyszer, 3.szombaton 17.00-kor az Orsolyita-templomban,Aigner Str. 135. A-5061 Salzburg Érdeklõdni:Bohuny István, tel.: 0043-699/81721232.

BELGIUMBrüsszel: P. Havas István Sch.P., Mission

Catholique Hongroise, Magyar Ház, szentmiseminden vasárnap 10.30 és 18.00 órakor. Ruedel’Arbre Bénit 123, B-1050 Bruxelles. Tel.:0032-2/64 96 188, mobil: 0032-487/614 063,e-mail: ihavas@citromail.hu

Liege/Luxemburg: Ft. Dobai Sándor fõlel-kész, Aumonier Hongrois, Rue des Anglais 33.,B-4000 Liége, tel.: 0032-4/22 33 910; fax:0032-4/22116 09.

FRANCIAORSZÁGPárizs: Ft. Cibian Miklós fõlelkész, szentmise

minden vasárnap 11-kor, augusztust kivéve. MissionCatholique Hongroise, 42, rue Albert Thomas,F-75010 Paris, tel.: 0033-1/42 086170, fax:0033-1/42 067155, e-mail: missioncatholique@orange.fr; www.magyarmisszio.info

Dél-Franciaország: Ft. Cibian Miklós fõlel-kész, mise minden 1. Szombaton 16 órakor:Orsolyiták kápolnája, 15, rue Soeur Bouvier69005 Lyon, tel.: 0033-1/42 086170, fax:0033-1/42 067155, e-mail: missioncatholique@orange.fr; www.magyarmisszio.info

LENGYELORSZÁGVarsó: minden hónap második vasárnapján

15.00-kor, Az Úr Mennybemenetele-templom(Koœció³ Wniebowst¹pienia Pañskiego), Ursy-nów, al. Komisji Edukacji Narodowej 101. Met-róval a Stok³osy állomásig kell jönni, majd Varsóközpontja felé sétálni kb. 350 m-t.

NÉMETORSZÁGAugsburgi Egyházmegye: Misézõ helyek:

Augsburg, Neuburg a. D., Kempten. Érdeklõd-ni: Ft. Tompa József, Ungarische Kath.Mission, Zirbelstr. 23, D-86154 Augsburg,tel.: 0049-821/ 21 93 93 30 vagy 0049-821/2193 93 24, vagy mobil: 0049-152/23 16 27 53.E-mail: augsburgimisszio@ web.de; www.augsburgimisszio.de

Esseni Egyházmegye:Misézõ helyek: Duisburg, Essen. Érdeklõdni:

Ung. Kath. Mission, Fraziskaner Str. 69a, D-45139Essen. Tel.: 0049-201/28 47 40 vagy Kölnben:tel./fax: 0049-221/33 778 517.

Freiburgi érsekség:Ft. Lovász Reinholdt plankstadti koopera-

tor, cím: Schwetzinger-Str. 32, D-68723 Plank-stadt, havonta magyar szentmisét tart Mann-heimben.

Berlini és Hamburgi Fõegyházmegye,Hildesheimi és Osnabrücki Egyházmegye:

Misézõ helyek: Berlin, Hamburg, Hannover,Kiel, Lübeck, Braunschweig, Bremen. Érd.:Hamburgban: Ft. Rasztovácz Pál, Ungarische Ka-tholische Mission, Bürgerweide 35, D-20535Hamburg, tel.: 0049-40/25 077 83.

Kölni Fõegyházmegye és Aachen:Misézõ helyek: Köln, Bonn, Düsseldorf,

Wuppertal, Bergisch-Gladbach, Aachen: Érdek-lõdni: Ft. Lukács József, Kath. UngarnseelsorgeKöln, Am Rinkenpful 10, D-50676 Köln. E-mail:ungarnzentrum@netcologne.de; tel./fax: 0049-221/33 778 517; http://www.ungarnzentrum.de

Limburg-Fulda-Mainzi Egyházmegyefrankfurti székhellyel: Misézõ helyek:

Frankfurt-Rödelheim, Mainz, Wiesbaden, Darm-stadt, Giessen. Érdeklõdni: Ft. Takács Pál, Katho-lische Ungarische Gemeinde, Ludwig-Land-mann-Str. 365, D-60487 Frankfurt. Tel.: 0049-69/24 79 50 21, 069/24795022, fax: 0049-69/97 78 26 84;www.magyar-katolikusok-frankfurt.de,pal.takacs@magyar-katolikusok-frankfurt.de

München-Freisingi Fõegyházmegye:Misézõ helyek: München, Rosenheim, Erding,

Ladshut. Érdeklõdni: Ft. Merka János, MagyarKatolikus Egyházközség – Ungarische Katholis-che Gemeinde, Oberföhringer Str. 40, D-81925München. Tel.: 0049-89/982637, fax: 0049-89/985419. E-mail: info@ungarische-mission.de;www.ungarische-mission.de Nyugdíjas kisegítõ:Ft. Buchmüller István ny. plébános.

Münster-Padeborn-OsnabrückiEgyházmegyék:Misézõ helyek: Hagen, Menden, Osnabrück,

Bielefeld, Marl, Münster, Dortmund, Neukirc-henVluyn. Érdeklõdni: Ft. Bagossy István, Kath.Ung. Mission, Middelfeld 24, D-48157 Münster-Handorf. Tel.: 0049-251/32 65 01; fax: 0049-251/144 29 31. E-mail: ungarische-mission@bistum-muenster.de

Passaui Egyházmegye:Érd.: Ft. Szabó Árpád, Götzendorferstr. 5,

D-94121 Salzweg, Tel.: 0049-8505/1229.Rottenburg-Stuttgarti Egyházmegye:Érdeklõdni: Dr. Tempfli Imre, Ungarische Ka-

tholische Gemeinde, Albert-Schäffle Str. 30,D-70186 Stuttgart, tel.: 0049-711/236 91 90, fax:0049-711/236 73 93, e-mail: mission@stuttgar-ti-katolikusok.de http://www.stuttgarti-katoliku-sok.de, és Ft. Pilis György, Walfischgasse 17,89073 Ulm, tel.: 0049-731/388 561 15, e-mail:gyorgypriest@yahoo.com

Misézõ helyek: Stuttgart, Ulm, Balingen-Frommern, Biberach, Böblingen, Friedrichsha-fen, Eislingen, Heidenheim, Heilbronn-Hork-heim, Ludwigsburg, Munderkingen, Reutlingen,Schwäbisch-Gmünd, Weingarten.

Würzburgi Egyházmegye:Misézõ hely: Würzburg. Érdeklõdni: Ft. Dr.

Koncsik Endre, Domerschulstr. 2, D-97070 Würz-burg. Tel.: 0049-931/38 62 43, fax: 38 64 05.

NORVÉGIAInformáció a magyar nyelvû lelkipásztori

szolgálatról: www.nufo.no/makaoOLASZORSZÁGRóma: Msgr. Dr. Németh László fõlelkész, a

római Szent István Ház igazgatója, Casa di SantoStefano, Via del Casaletto, 481, I-00151 Roma,tel. és fax: 0039/06 6530 796, mobil: 0039/348 7952 165, e-mail: italiamissiohu@ gmail.com. Mi-sézõ helyek: Róma – minden hó utolsó vasárnap-ján 10.30-kor, Chiesa Santi Giovanni Evangelistae Petronio Dei Bolognesi (Via del Mascherone 61– 00186 Roma és a Szent Péter-bazilika Magya-rok Nagyasszonya-kápolnájában minden kedden8.00-kor. Milánó – minden hó elsõ vasárnapján16.00-kor, Szalézi oratorium (Via Copernico 9,kivéve jan., júl., aug., szept.).

Magyar misék helye: Bologna, Catania,Loreto, Padova, Palermo, Parma, Torino.

Firenze: Mons. Kovács Gergely, Via del Ca-saletto, 481; I-00151 Roma, tel.: 0039-06 6536573, fax: 0039-06 6988 7368, e-mail: gkovacs@tin.it

SVÁJCZürich: Ft. Vizauer Ferenc, Röm. Katholische

Ungarnmission, Winterthurer Str. 135, CH-8057Zürich, tel.: 0041-44/36 23 303, e-mail:f.vizauer@gmx.ch; Misézõ helyek: Zürich, Win-terthur, St. Gallen, Wetzikon-Uster, Schaffhau-sen, Frauenfeld.

Fribourg:Érdeklõdni: Petrovay Zsolt, e-mail:zs.petrovay@bluemail.ch

Genf: Szentmise minden hó 1. és 3. vasárnap-ján 10.30-kor. Tel.: 00 41-22/7910458.

Lausanne: Szentmise minden hó 1. és 3.szombat 18.00-kor. Chapelle Servan, ch. Eugène-Grasset 12, Lausanne.

Bern: Ft. Pál István Röm. Kath. Ungarnmissi-on, Pf. 102, CH-3073 Gümligen. E-mail:info@katolikus.ch; www.ungarnmission.ch

Basel: Ft. Pál István, Röm. Kath. Ungarn-mission, Binninger Str. 45, CH-4123 Allschwil;tel.: 0041/765185440. Szentmise: minden vasár-nap 8.50-kor. www. ungarnmission.ch; a SacréCouer- templomban, Feierabendstr. 68. �

HIRDESSEN AZ ÉLETÜNKBEN

Apró-, házassági-, általános hirdetések betûnként: 0,10 EUR

„Jelige” – postaköltség 5,00 EUR

Üzleti, nyereséges hirdetés betûnként 0,20 EUR

Nagybetûs sorok betûnként 0,40 EUR

Egyszerû, 1 „pontos” keret 10,00 EUR

Kéthasábos hirdetés az összeg kétszerese.

Külön kívánságokat esetenként árazunk.

Egymás utáni háromszori hirdetésnél 10 %, hatszori

hirdetésnél 20 % , illetve egész évi hirdetés esetén 30 %

kedvezményt adunk!

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldimagyar lelkipásztori szolgálatért felelõs püspöké-nek irodája: MKPK, Külföldi Magyar Lelkipászto-ri Szolgálat, Dr. Cserháti Ferenc püspök, H-1053Budapest, Papnövelde utca 5–7., tel./fax: 0036-1/266–4515, e-mail: cserhati@ katolikus.hu �

Nemesbükön (Hévíz, Kehida gyógy-fürdõk között) családi ház (240 m2 3szinten szolár és cserépkályhával, 110000 m2 beépíthetõ telekkel) kedvezmé-nyes áron eladó. Érdeklõdni: czupy.eva@gmail.com

Hazalátogatóknak Budapesten azOperaház közelében lakás kiadó. Tel.:0049-(0)2223/3588, e-mail: apharmat@gmail.com

H I R D E T É S E K

A Z É L E T K Ö N Y V É B Õ L

† Somos József(1936–2014)

Budapesten született 1936. augusztus26-án. Középiskoláját a Corvin MátyásGimnáziumban végezte, utána pedig aVáci Egyházmegye kispapjaként Eger-ben a Hittudományi Fõiskolán tanult teo-lógiát. 1959. június 21-én szentelte õtpappá Vácott Kovács Vince püspök.Káplán volt Dunakeszin (1959–60), Rá-kospalota-MÁV telepen (1960), a váciszékesegyházban (1961–62), Mindszen-ten (1963–65), Kispesten (1965–69), Új-pesten (1969–72). 1972-tõl két éven átRómában tanult ösztöndíjasként. 1974–76 között Pestszentlõrincen volt káplán.

1976-ban elhagyta az országot, és azEgyesült Államokba ment. ElõszörPittsburgh-ben, a magyar plébánián voltkáplán (1976–78), majd 1978–91 közöttSt. Louis-ban magyar plébános. Kiválótehetsége révén több helyen adott zongo-rakoncerteket. 1991–99 között Chicagó-ban, a Szent István király magyar plébá-

niát vezette. 1999 szeptemberében beteg-sége miatt hazatért Magyarországra, anyíregyházi papi otthonban lakott. Nyír-egyházán halt meg 2014. február 14-én.

Miklósházy Attila SJ püspök

† Illés Gyula(1949–2014)

Illés Gyula párizsi magyar lelkész1949. február 25-én született Kiskunfél-egyházán. A kecskeméti Piarista Gim-náziumban érettségizett. Teológiai ta-nulmányait a párizsi Institut Cathol-ique-on 1978–83 között végezte, és ottlett teológiai doktor. 1983. június 3-ánPárizsban szentelték pappá. Tudomá-nyos nagydoktori fokozatát is a párizsiSorbonne-on szerezte. Sok tudományoskönyv és írás szerzõje. 2014. február17-én, életének hatvannegyedik, papsá-gának harmincegyedik évében adtavissza lelkét Teremtõjének. Temetésefebruár 28-án volt a szegedi belvárositemetõben. �

S V Á J C I P Ü S P Ö K Ö KU K R A J N A É R D E K É B E N

A svájci püspöki konferencia plená-ris ülésén felhívást tettek közzé az uk-rajnai béketeremtés ügyében. A márci-us 3–5. között tartott tanácskozásról ki-adott közleményükben kiemelik, hogy– Borisz Gudziak ukrajnai görögkatoli-kus püspök jelenlétének köszönhetõen– a kelet-európai ország lakóinak szen-vedései és reményei álltak az ülés kö-zéppontjában.

A fõpásztor szemtanúként jelen volt aMajdan téri összecsapások során Kijev-ben. A lakosság tüntetései kapcsán rá-mutatott: azok az erkölcsi alapelvek, ésnem részérdekek védelme érdekébenzajlanak. Az emberi méltóság kultúrájátakarják a félelem kultúrája helyébe állí-tani – hangsúlyozta. Emlékeztetett azEgyház és a vallási közösségek elkötele-zettségére abban a tekintetben, hogy neforduljanak az erõszakhoz. Minden éj-szaka ökumenikus találkozót tartanak azegyházak ukrán tanácsa és egyes vallásiszervezetek koordinációjának köszönhe-tõen – mondta el Gudziak püspök.

Négy pontban foglalta össze a kijevihelyzet stabilizálásának lehetõségét: a

kormány hallgassa meg a lakosságot; atüntetõk és az intézmények kerüljék el azerõszak bármely formáját; nem szabadaz ország kettészakadására buzdítani; ésvégül párbeszédet kell folytatni.

Ehhez kapcsolódóan a svájci püspö-kök a következõ felhívást fogalmaztákmeg: Ferenc pápa példáját követve arrabuzdítják a jószándékú embereket, hogyimádkozzanak a békéért Ukrajnában, éstámogassanak minden kezdeményezést,amelynek célja, hogy a párbeszédre és azerõszak elutasítására buzdítson.

(Vatikáni Rádió)

ÉLETÜNK

Szerkesztõség és kiadóhivatal:

MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉGOberföhringer Str. 40, D-81925 München

Telefon: (0049) 89/98 26 37Telefax: (0049) 89/98 54 19

E-mail: eletuenk@ungarische-mission.dewww.ungarische-mission.de

*

Fõszerkesztõ: dr. Cserháti FerencFelelõs kiadó: Merka János

Felelõs szerkesztõ: Czoborczy BenceA szerkesztõbizottság tagjai:

Ramsay Gyõzõ,Vincze András

*Redaktion und Herausgeber:

UNGARISCHE KATHOLISCHE GEMEINDEOberföhringer Str. 40, D-81925 München

Verantwortlicher Herausgeber: Merka JánosTelefon: (0049) 89/98 26 37Telefax: (0049) 89/98 54 19

E-mail: eletuenk@ungarische-mission.de*

Abonnement für ein Jahr: 20 EUR11 Exemplare

nach Übersee mit Luftpost USD 60

*ELÕFIZETÉS:

Az Életünket a helyi magyar lelkészek terjesztik,

õk küldik szét, náluk is kell elõfizetni!Tengerentúlra, vagy ahol nincs magyar lelkész,

oda a kiadóhivatal küldi az újságot.

1 példány ára: 2 EURElõfizetési ár egy évre: 20 EUR

Tengerentúlra US$ 60

BANKSZÁMLÁNK:Ungarische Katholische Gemeinde

w. ÉLETÜNKPostbank München

Konto-Nr.: 606 50-803 – BLZ 700 100 80IBAN DE16 7001 0080 0060 6508 03

BIC PBNKDEFF

*Erscheint 11 mal im Jahr.

Satz: ÉLETÜNK*

Druck: AMPER DRUCK GmbH

Am Fohlenhof 5.82256 Fürstenfeldbruck

*Beilagenhinweis: Dieser Auflage liegtzeitweise ein RUNDSCHREIBEN bei.

A KIADVÁNYHOZ KÖRLEVELET

MELLÉKELTÜNK.