hatosag ellen 2007-93-5_sz

93/2007. Elnöki Szabályzat

A belföldi és nemzetközi közúti személy- és áruszállításra vonatkozó egyes rendelkezések megtartásának, valamint az egyes jármővek személyzete vezetési és pihenıidejének

közúti és telephelyi ellenırzésérıl

Készítette: Stratégiai és Módszertani Fıigazgatóság Közúti Jármő Fıosztály 1. változat kiadásának idıpontja: 2007. július

5. változat

– 2010 –

93/2007. Elnöki Szabályzat A belföldi és nemzetközi közúti személy- és áruszállításra vonatkozó egyes rendelkezések megtartásának, valamint az egyes jármővek személyzete vezetési és pihenıidejének közúti és telephelyi ellenırzésérıl

Készítés dátuma: 2010. szeptember Változatszám: 5. változat Oldal: 1/11 Filenév: SZ93-07-5

TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK................................................................................................. 2

1.1. A szabályzat hatálya........................................................................................................ 2 1.2. Az ellenırzés célja .......................................................................................................... 2 1.3. A közúti és telephelyi ellenırzés személyi feltételei ...................................................... 2 1.4. A közúti és telephelyi ellenırzés tárgyi feltételei ........................................................... 3

2. A KÖZÚTI ÉS TELEPHELYI ELLENİRZÉS VÉGREHAJTÁSA..................................... 3

2.1. A közúti és telephelyi ellenırzés terjedelme................................................................... 3

2.2. A közúti ellenırzés helyszínének megválasztása............................................................ 3

2.3. A jármő megállítása ........................................................................................................ 4 2.4. A jármő üzembentartójának és a személyzetének azonosítása ....................................... 4

2.5. A menetíró berendezés (tachográf) ellenırzésének szempontjai .................................... 4

2.6. A menetíró korongok ellenırzése ................................................................................... 8

2.7. A vezetési és pihenıidı ellenırzése................................................................................ 8

2.8. A rakomány ellenırzése .................................................................................................. 9

2.8.4. A rakomány elhelyezését és rögzítését összességében a legsúlyosabb hiba szerint kell minısíteni. Több, egymást erısítı hiba esetén a szállítást a következı magasabb hibacsoportba lehet sorolni. Veszélyes áru szállítása esetén az abból adódó fokozott veszélyt is számításba kell venni........................................................................................................ 10 2.9. Eljárás jogszabálysértés esetén...................................................................................... 10 2.10. A közúton és telephelyen végzett vizsgálatok statisztikai adatai................................11

3. HATÁLYBA LÉPTETİ RÉSZ............................................................................................ 11

Mellékletek: 1. számú Útmutató a rakomány ellenırzés végrehajtásához ........................................M01 2. számú Útmutató a digitális tachográf ellenırzésére a manipuláció feltárása céljából ............................................................................................M02 3. számú Digitális tachográf ellenırzési segédlet .........................................................M03 4. számú A digitális tachográf manipulálása, a manipuláció feltárása (oktatási segédlet) ..........................................................................................M04 Formanyomtatványok: 1. számú Közúti ellenırzési jegyzıkönyv ..................................................................... F01 2. számú Információs adatlap tachográf manipulációról ............................................... F02



Az egységes közlekedési hatóság feladat- és hatáskörérıl szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, − a közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvényben (Kkt.), − a Kkt. végrehajtásról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT. rendeletben, − az Európai Parlament és a Tanács a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális

jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló, 2006.március 15-i 561/2006/EK rendeletében,

− a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrıl szóló, 1985.december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendeletben,

− a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrıl szóló 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról készített 124/2005. (XII. 29.) GKM rendeletben,

− a nemzetközi közúti fuvarozást végzı jármővek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) kihirdetésérıl készített 2001. évi IX. törvényben,

− a közúti szállítást végzı egyes jármővek személyzete vezetési és pihenıidejének ellenırzésérıl szóló 66/2007. (IV. 4.) Korm. rendeletben,

− a közúti jármővek megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHéM rendelet 14.-15. §-aiban,

− a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenırzés részletes szabályairól szóló 43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet 2. §-ában elıírt ellenırzési feladatok egységes végrehajtására kiadom az alábbi szabályzatot.

1. ÁLTALÁNOS EL İÍRÁSOK

1.1. A szabályzat hatálya

A szabályzat hatálya a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságainak (továbbiakban: igazgatóság(ok)) közúti ellenırei által, munkaköri feladatként végzett közúti és telephelyi ellenırzéseire terjed ki.

1.2. Az ellenırzés célja

Az ellenırzés célja a közúti közlekedés biztonságának és a vállalkozások közötti verseny tisztaságának elısegítése, a vonatkozó jogszabályok érvényre jutásának biztosítása.

1.3. A közúti és telephelyi ellenırzés személyi feltételei

1.3.1. A közúti ellenırzést az igazgatóságoknak erre a feladatra felkészített, eredményes elméleti és gyakorlati vizsgát tett, a Központi Hivatalnál nyilvántartásba vett közúti ellenırei végzik. 1.3.2. Az ellenırzéseket legalább két olyan fı kell, hogy végezze, akik szakmai képzettségük alapján alkalmasak a jármővek mőszaki és forgalmi ellenırzésének egyidejő végzésére.



1.3.3. A közúti ellenırök a közúti ellenırzést végezhetik önállóan, illetıleg a társhatóságok munkatársaival közösen.

1.4. A közúti és telephelyi ellenırzés tárgyi feltételei

Az ellenırzést végzı személyeknek az ellenırzési feladatnak megfelelıen rendelkezniük kell − az ellenırzési pontok megközelítésére és az ellenırzés eszközeinek szállítására alkalmas

gépkocsival, − országosan egységes AETR Control Hungary bélyegzıvel, − a jármővek megállításához szükséges jelzıtárcsával és (szükség szerint) jelzılámpával, − az ellenırök egységes megjelenését és jó láthatóságát biztosító, fényvisszaverı forma-

ruházattal, − az ellenırzéshez rendszeresített berendezésekkel, nyomtatványokkal, kézi és számítógépes

kiértékelı rendszerrel, − a digitális tachográfok ellenırzéséhez szükséges ellenıri kártyával, kártyaolvasóval,

adatletöltı eszközökkel. 2. A KÖZÚTI ÉS TELEPHELYI ELLEN İRZÉS VÉGREHAJTÁSA 2.1. A közúti és telephelyi ellenırzés terjedelme A közúti és telephelyi ellenırzés kiterjed − a belföldi és nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra, − a sajátszámlás áru- és személyszállításra, − a közúti jármővezetık vezetési és pihenıidejére, − a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekre, − a veszélyes áru közúti szállítására, − a gyorsan romló élelmiszerek és élı állatok közúti szállítására, − a közúti jármővek mőszaki és környezetvédelmi tulajdonságaira, − a közúti jármővek össztömegére és tengelyterhelésére, − a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására.

2.2. A közúti ellenırzés helyszínének megválasztása

2.2.1. Az ellenırzés – a veszélyes árut szállító jármővek kivételével – lakott területen, vagy azon kívül, arra alkalmas helyen, a forgalom zavarása nélkül bárhol végezhetı. 2.2.2. Az ellenırzés helyét úgy kell megválasztani, hogy a jármő megállítása forgalmi akadályt vagy baleseti veszélyt ne okozzon sem a gyalogosok, sem más jármővek számára, és a jármő minden irányból megközelíthetı, szemrevételezhetı legyen. 2.2.3. A ellenırzési pont kiválasztásánál kiemelt szempont az ügyfél, illetıleg az ellenırzı állomány biztonsága. 2.2.4. A veszélyes árut szállító jármővek ellenırzési helyének megválasztása feleljen meg a



95/2007. Elnöki Szabályzat elıírásainak.

2.3. A jármő megállítása

2.3.1. A közúti ellenırzés során a megállítására utasító jelzés adása félreérthetetlen módon és idıben, a vészfékezés kizárásával történjen. 2.3.2. Az ellenırzéskor a jármőre és a személyzetére vonatkozó adatokat az F01 számú formanyomtatvány szerinti közúti ellenırzési jegyzıkönyvben kell rögzíteni. 2.3.3. Az igazgatóságnál foglalkoztatott közúti ellenır önállóan megállíthatja mind a külföldi, mind a magyar hatósági jelzéssel ellátott jármővet is.

2.4. A jármő üzembentartójának és a személyzetének azonosítása

2.4.1. A hagyományos (kézi kitöltéső) ellenırzési listára az alábbi adatokat kell feljegyezni: − ellenırzés helye, − idıpontja (dátum, óra, perc), − ellenırzött jármő forgalmi rendszáma, − ellenırzött jármő fajtája, ÁRUSZÁLLÍTÓ, SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ, − ellenırzött jármő üzembentartójának neve és címe, − a gépjármő államjelzése (betőjel), − gépjármővezetı (k) neve (i), − útlevél, vezetıi engedély szám, − születési dátum. 2.4.2. A számítógéppel támogatott ellenırzéskor az alábbi adatok bevitele szükséges: − ellenırzés helye; − jármő forgalmi rendszáma, ország jelzése, kategóriája; − pót- ill. félpótkocsi forgalmi rendszáma, ország jelzése, kategóriája; − üzembentartó neve, telephelye, származási ország jele, címe; − gépkocsivezetı/k/ neve, állampolgársága, útlevél száma, vezetıi engedély száma,

születési dátum; − az elsı és az utolsó vizsgálat alá vont korong idıpontja. 2.4.3. A menetíró berendezésbıl kiemelt, aktuális napra vonatkozó korongot a hátoldalán el kell látni az AETR Controll Hungary bélyegzı lenyomatával, valamint kézzel fel kell tüntetni ugyanott az ellenırzés aktuális idıpontját (óra, perc). Az ellenırzést végzınek, a bélyegzılenyomat közelében alá kell írnia a korongot.

2.5. A menetíró berendezés (tachográf) ellenırzésének szempontjai

2.5.1. A menetíró berendezés megléte, használata. A tachográf meglétét, használatát és a vezetési és pihenıidıre vonatkozó elıírások betartását nem kell megkövetelni az alábbiakban felsorolt gépjármővek vezetıitıl:



− speciális felépítményő, rakfelülettel nem rendelkezı tehergépkocsik, vagyis azok a tehergépkocsik, amelyek nem közúti áruszállításra, hanem valamilyen munkagép hordozására szolgálnak, például darus gépkocsi, betonpumpa;

− menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást végzı jármővek, ha a kérdéses menetrend szerinti szolgáltatás (beleértve a különcélú menetrend szerinti szolgáltatást és a szerzıdéses személyszállítást is) 50 km-t meg nem haladó útszakaszon (járathosszon) történik;

− olyan jármővek, melyeknél a megengedett legnagyobb sebesség nem haladja meg a 40 km/óra sebességet;

− a fegyveres szolgálatok, a polgári védelem, a tőzoltóság és a közrend fenntartásáért felelıs erık tulajdonában lévı vagy általuk jármővezetı nélkül bérelt jármővek, ha a fuvar ezen szolgálatok számára meghatározott feladat eredményeként és saját ellenırzésük alatt valósul meg;

− jármővek, amelyeket szükséghelyzetben, vagy mentési mőveletekben használnak, beleértve azokat is, amelyeket humanitárius segély nem kereskedelmi célú szállítására használnak;

− orvosi célra használt különleges jármővek; − különleges üzemzavar-elhárító jármővek a telephelyüktıl számított 100 km sugarú

körben1; − mőszaki fejlesztési, javítási vagy karbantartási célú közúti vizsgálatoknak alávetett

jármővek, továbbá forgalomba még nem helyezett új vagy felújított jármővek; − olyan jármővek vagy jármővek kombinációja, melyek megengedett legnagyobb

össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát, és nem kereskedelmi áruszállítást (nem közúti árufuvarozást, hanem pl. saját számlás áruszállítást) végeznek;

− kereskedelmi jármővek, melyek a használat helye szerinti tagállam törvényei szerint veterán gépjármőnek minısülnek és azokat nem kereskedelmi személy- vagy áruszállításra használják;

− költségvetési szerv (intézmény), valamint települési önkormányzat üzemeltetésében lévı jármővel történı - közúti közlekedési szolgáltatásnak nem minısülı - szállítás,

− mezıgazdasági (kertészet, erdıgazdálkodás, földmővelés vagy halászat terén mőködı) vállalkozás által a telephelyétıl számított 100 km sugarú körön belül végzett

1 Az autómentı gépjármő tachográf szempontjából történı elbírálását rendezte az Európai Bíróság 79/86 számú ügyben hozott 1987. május 21-i ítélete, amely jelenleg is irányadónak tekinthetı függetlenül attól, hogy az 561/2006/EK rendelet már hatályon kívül helyezte az ítélet meghozatalakor hatályos 3820/85/EGK rendeletet. Az említett bírósági döntés értelmében az számít különleges autómentı jármőnek, amelynek felépítése, felszerelése és egyéb állandó jellemzıi elsısorban arra szolgálnak, hogy baleset vagy más ok miatt meghibásodott jármőveket elszállítsanak. Ennek értelmében az autómentı gépjármőre az 561/2006/EK rendelet 3. cikk f) pontját kell alkalmazni. Az autómentı gépjármőre nem alkalmazható az 561/2006/EK rendelet 3. cikk d) pontja, amely a következıket tartalmazza. „Ez a rendelet nem alkalmazandó a következı jármővekkel végzett közúti szállításra: d) jármővek, amelyeket szükséghelyzetben vagy mentési mőveletekben használnak, beleértve azokat is, amelyeket humanitárius segély nem kereskedelmi célú szállítására használnak;” Az 561/2006/EK rendelet nem határozza meg a mentés fogalmát, így a szó általánosan elfogadott értelmezését kell irányadónak tekinteni, amely szerint a mentés veszélybıl való kivonást jelent. Közúti közlekedési baleset vagy közúton meghibásodott jármő esetében, a jármővel összefüggésben mentésrıl addig beszélhetünk, amíg a sérült vagy mőszaki hibás jármővet olyan helyre szállítják, ahol az már nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát. A sérült vagy mőszaki hibás jármőnek a veszélyhelyzet megszüntetéséhez szükségesnél nagyobb távolságra történı elszállítása nem tekinthetı mentésnek.



mezıgazdasági áruszállítás, − 7,5 tonna megengedett legnagyobb (együttes) össztömeget meg nem haladó gépjármővel

(jármőszerelvénnyel) a telephelytıl számított 50 km sugarú körön belül végzett szállítás, amennyiben a jármővet vezetı személynek nem a jármővezetés a fıtevékenysége és a) a szállítást a közösségi postai szolgáltatások belsı piacának fejlesztésére és a

szolgáltatás minıségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének (13) bekezdése szerinti egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó szállításként végzi, vagy

b) a jármővet vezetı személy a munkája során használt anyagot, felszerelést vagy gépet szállítja;

− a sőrített- vagy cseppfolyós-gázüzemő, illetve elektromos meghajtású, a 7,5 tonna megengedett legnagyobb (együttes) össztömeget meg nem haladó gépjármővel (jármőszerelvénnyel) végzett, a telephelytıl 50 km-es sugarú körön belüli szállítás,

− csatornázási, árvízvédelmi, víz-, gáz- és elektromos hálózat karbantartási, közútkarbantartási és ellenırzési, lakossági hulladékgyőjtés és szállítási munkákhoz, távirati és telefonos szolgáltatáshoz, rádiós és televíziós mősorszolgáltatáshoz, vagy rádió és televízió adó- és vevıállomások beméréséhez szükséges szállítás,

− a vezetıvel együtt 17 fıt meg nem haladó személy szállítására alkalmas autóbusszal végzett saját számlás szállítás,

− különleges jármővel végzett cirkuszi és vidámpark-berendezés szállítás, − elsıdlegesen álló helyzetben oktatási célú segédeszközként használt jármő, − a gazdaságokból tej begyőjtésére és a tejkonténereknek, illetve állateledel céljára készült

tejtermékeknek a gazdaság területére való visszaszállítására használt jármővek, − pénz és/vagy értékek szállítására kialakított jármővek, − nem emberi fogyasztásra szánt állati hulladék vagy állati tetem szállítására szolgáló

jármővek, − kizárólag olyan csomópont jellegő helyeken, mint kikötıkben, kombinált árufuvarozási

terminálokon és vasútállomásokon használt jármővek, − az élı állatoknak a gazdaságokból a helyi piacokra és fordítva, vagy a piacokról a helyi

vágóhídra legfeljebb 50 km-es sugarú körben történı szállításához használt jármővek. Az elızıekben ismertetett jármőveknél a beépített tachográf használata nem kötelezı. A 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 6. § (3) bekezdése nem vonatkozik ezekre az esetekre, mivel az említett jármővek nem tartoznak a 3821/85/EGK rendelet hatálya alá. Ennek megfelelıen nem lehet megkövetelni, hogy az analóg tachográfban legyen adatrögzítı lap, vagy a digitális tachográfban legyen gépjármővezetıi kártya. A digitális tachográfot „out of scope” állásba kell kapcsolni. 2.5.2. A gyári adattábla megléte, sérülésmentessége. A gyári adattáblának minimálisan az alábbiakat kell tartalmazni: − a készülék gyártójának neve és címe, − gyártási szám és gyártási év, − a készülék típus jóváhagyási jele, − a készülék „k” állandója (mechanikus tachográf esetén fordulat/ km, angol nyelvő

jelölése: rev/km, vagy u/km, elektromos tachográf esetén impulzus/km, jelölés imp/km),



− a sebességmérési tartomány vmin….km/h , vmax…….km/h (ha nincs feltüntetve a készüléken),

− megengedett dılésszög értéke (ha a berendezés érzékeny a szerelési helyzetre). 2.5.3. A jármőbe beépített menetíró készülék beszerelési adattáblájának (illesztési matrica) megléte, sérülésmentessége, érvényessége. A beszerelési adattáblának minimálisan az alábbiakat kell tartalmazni: − jóváhagyott szerelı vagy mőhely neve, címe vagy cégneve, − a jármő jellemzı együtthatója „w…..fordulat/km, w….imp/km”, − a kerékabroncs (meghajtott) tényleges gördülési kerülete „l” (mm), − a mérések dátuma. Digitális tachográf esetében az elıbbieken túl: – a készülék állandója k=….imp/km, – a gumiabroncs mérete, – a jármő alvázszáma.

Közúti ellenırzés során a tachográf jogszabályoknak megfelelı beépítését a tachográf illesztési címke alapján kell vizsgálni. Közúti ellenırzés alkalmával a menetíró illesztési jegyzıkönyv és a menetíró felülvizsgálati tanúsítvány bemutatása nem követelhetı meg. A beépített tachográfra – a 2.5.1. pontban felsorolt jármővekbe épített tachográfra is – vonatkozik a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 92. § (4) bekezdése, amelynek értelmében a tachográfnak jóváhagyottnak, illesztettnek, aktiváltnak kell lennie, és a berendezésen végre kell hajtani az elıírt felülvizsgálatokat. 2.5.4. A zárjelek (plombák) megléte, épsége. Plombával kell ellátni: − a beszerelési táblát, kivéve, ha úgy rögzítették, hogy eltávolítása a rajta lévı adatok

megsemmisítése nélkül nem lehetséges, − a menetíró berendezést és a jármővet összekötı vezeték (páncélkábel) mindkét végét,

bármilyen borítást, amely a tachográf fejben az összehangolási egységekkel van kapcsolatban (pl. DIL kapcsolók fedele).

2.5.5. Az idımérı mőködése. Az analóg menetíró készülék idımérı berendezésének a honos ország idejét, a digitális menetíró készüléknek az UTC idıt kell mutatnia. 2.5.6. A menetíró berendezés manipulálása. Az ellenırzést az M02 számú mellékletben foglaltak szerint kell végrehajtani. A közúti és a telephelyi ellenırzések legalább 10%-ában a vizsgálatot tachográf manipuláció szempontjából is el kell végezni. A digitális tachográf manipuláció feltárása és megelızése érdekében a tachográf manipulációval kapcsolatos ismereteket az ellenırök számára oktatni kell. Az ellenırök oktatására szolgál az M04 számú mellékletben található, „A digitális tachográf manipulálása, a manipuláció feltárása” címő, PowerPoint formátumú oktatási anyag.



2.6. A menetíró korongok ellenırzése

2.6.1. A menetíró korongokon vizsgálni kell: − napi vezetési idıszakok mértékét, − megszakítások (szünetek) mértékét, − napi pihenési idıszakok mértékét, − a heti pihenési idıszakok mértékét, − a megtett távolságot, − menetíró készülék megfelelı mőködését és mőködtetését, − esetleges visszaélésekre, hamisításokra utaló jeleket, − az ötven kilométert meg nem haladó menetrend szerinti személyszállításra használt

jármővek esetében a vonali menetrendet és a gépkocsivezetı szolgálati beosztását. 2.6.2. A számítógéppel történı korongelemzés elıtt szemrevételezéssel ellenırizni kell: − a korong menetíró berendezés kompatibilitását, − a korong kézzel kitöltendı adattartalmát, − a korongon rögzített grafikus jelek összefüggéseit, − a jelek rendellenességeit (hibajelek, teljes skálájú kitérések, pipajelek, folyamatosság

megszakadása, egy idıben több jel, sebesség tő alapjeli szintje, jelek deformálódása, stb.).

2.7. A vezetési és pihenıidı ellenırzése 2.7.1. Digitális tachográf esetében ellenırizni kell − a gépkocsivezetıi kártya érvényességét, sérülésmentességét, − a gépkocsivezetı nevét, fényképét.

2.7.2. A gépkocsivezetıi kártyán rögzített adatokról kinyomatot kell készíteni, az adatokat kártyaolvasó segítségével le kell tölteni, a fedélzeti egységen rögzített adatokat szintén le kell tölteni. Az adatokat a számítógépes program alkalmazásával elemezni és értékelni kell. 2.7.3. Amennyiben az aktuális nap, valamint az azt megelızı 28 naptári nap történései különbözı adathordozókon állnak rendelkezésre, az adatokat össze kell vetni, és elemezni kell. 2.7.4. Az AETR megállapodás betartásának ellenırzése során csak az adott hét vezetéssel töltött napjai, valamint az elızı (-1.) hét utolsó, vezetéssel töltött napja vizsgálható. A -1. hetet megelızı idıszakról (pl. a -2. hétrıl) nem kérhetünk adatrögzítı lapot még akkor sem, ha pl. a jármővezetı a -1. héten szabadságon volt. Az AETR megállapodást aláíró, Európai Unión kívüli államban (pl. Ukrajnában) nyilvántartásba vett, digitális tachográffal feszerelt jármővek vezetıitıl 2010. 06. 16-ig nem lehet kérni digitális tachográf kártyát. Az ilyen jármővek vezetıinek általuk aláírt kinyomattal kell rendelkezniük a vezetési napokról. 2.7.5. Közúti ellenırzéskor a menetíró készülék által rögzített adatok jelentik az elsıdleges információforrást. A 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet szerinti tevékenységigazoló lapot csak a menetíró készülék által – objektív okok miatt – nem rögzített adatok igazolására kell használni. A tevékenységigazoló lap a betegállomány, az éves szabadság, a szabadság vagy pihenıidı, az 561/2006/EK rendelet vagy az AETR megállapodás hatálya alá nem tartozó



jármő vezetésével töltött idı, a jármővezetésen kívüli egyéb tevékenység és a rendelkezésre állás (készenlét) igazolására szolgál. A tevékenységigazoló lap valamennyi rovatát géppel kell kitölteni. A formanyomtatványt mind a vállalkozás képviselıjének, mind a jármővezetınek még az út megkezdése elıtt alá kell írnia. Az önálló vállalkozói tevékenységet folytató jármővezetık a formanyomtatványt kétszer írják alá, egyszer a vállalat képviselıjeként, egyszer pedig jármővezetıként. A formanyomtatvány szövege nem változtatható. A formanyomtatványt nem szabad elıre aláírni, és nem szerepelhet rajta kézzel írt módosítás. A formanyomtatvány kinyomtatható olyan papírra, amelyen szerepel a vállalat emblémája és elérhetısége, de a vállalat adatait tartalmazó rovatokat ebben az esetben is ki kell tölteni. A tevékenységigazoló lap használata számos EU tagállamban nem kötelezı, ezért a tevékenységigazoló lapot külföldi jármő esetében nem lehet megkövetelni, helyette más formátumú igazolás is elfogadható. A tevékenységigazoló lapot az Európai Unió egész területén, és az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén el kell fogadni. 2.7.6. A napi és a heti pihenıidı igazolása is elsısorban a menetíró készülék által rögzített adatok alapján történik. A tevékenységigazoló lap használata nem kötelezı a napi és a heti pihenıidı igazolására. Amennyiben a heti pihenıidı a jármővezetıi kártyán rögzítésre került, tevékenységigazoló lap kiállítása nem szükséges. Analóg tachográf esetében a napi és a heti pihenıidı igazolható kézzel kitöltött adatrögzítı lappal is. A gépjármővezetınek minden napra külön adatrögzítı lapot kell kézzel mindkét oldalon kitöltenie és aláírnia. 2.7.7. Az egyéb munkavégzés és a készenléti idı igazolása is elsısorban a menetíró készülék által rögzített adatok alapján történik. A tevékenységigazoló lap kitöltése csak akkor szükséges, ha a menetíró készülék által nem rögzíthetı a tevékenység. Analóg tachográf esetében az egyéb munkavégzés és a készenléti idı igazolható kézzel kitöltött adatrögzítı lappal is. 2.7.8. Gyakori vagy többszöri megállással járó fuvarozást végzı jármő esetében a digitális tachográf a valóságosnál nagyobb vezetési idıt regisztrál, ezért bizonyíthatóan gyakori vagy többszöri megállással járó szállítás esetében, a körülmények mérlegelése alapján a digitális tachográf által rögzített, minden vezetéssel töltött 4,5 órában a vezetési idıszak legfeljebb 15 perccel csökkenthetı. 2.8. A rakomány ellenırzése 2.8.1. A közúti ellenırzés keretében a rakomány elhelyezését és rögzítését is ellenırizni kell. A rakomány elhelyezés és rögzítés közvetlenül és – a jármő menetdinamikai jellemzıire gyakorolt hatása útján – közvetve is jelentıs befolyást gyakorol a közúti közlekedés biztonságára. A rakomány ellenırzésének célja a rakomány helytelen elhelyezésébıl, rögzítésébıl bekövetkezı balesetek számának csökkentése. 2.8.2. A rakomány ellenırzését az M01 számú mellékletben található útmutató szerint kell végrehajtani, az ellenırzés megállapításait a rakomány ellenırzési jegyzıkönyvben kell rögzíteni. A rakomány ellenırzési útmutató tartalmazza az ellenırzés tematikáját, az ellenırzéshez szükséges legfontosabb szakmai ismereteket, a leggyakrabban elıforduló hibákat és azok jellemzı minısítését. Az ellenırzést a körülményektıl függı mélységgel kell végezni. Veszélyes áruk elhelyezésének és rögzítésének ellenırzése során a veszélyes áruk



szállításának ellenırzésére vonatkozó elnöki szabályzatban foglaltakat is alkalmazni kell. Leplombált árunál a gépjármővezetı rendelkezhet az EN 12195-1 szabvány D melléklete szerinti rakományrögzítési adatlappal is. Az ellenırzés során a vámzárat csak a vámhatóság nyithatja fel. 2.8.3. Az ellenırzés során csak azt a hibát kell figyelembe venni, amely az adott szállítás biztonságát befolyásolja. A feltárt hibáról lehetıleg fényképfelvételt kell készíteni. A feltárt hibát az útmutató szerint, a körülmények mérlegelése alapján minısíteni kell. A hiba minısítése során a megadott jellemzı minısítéstıl el lehet térni. A hiba minısítése az alábbi lehet. − Kis hiba (K): A rakomány megfelelıen rögzített, de valamely elıírás teljesítése nem

megfelelı. − Súlyos hiba (S): A rakomány nem megfelelıen rögzített, és emiatt a normál közlekedési

feltételek során fellépı erıhatások következtében jelentıs mértékben elmozdulhat vagy felborulhat. A hiba azonnali kijavítást igényel.

− Veszélyhelyzet (V): A rakomány nem megfelelı rögzítése miatt közvetlen veszélyhelyzet áll fenn.

2.8.4. A rakomány elhelyezését és rögzítését összességében a legsúlyosabb hiba szerint kell minısíteni. Több, egymást erısítı hiba esetén a szállítást a következı magasabb hibacsoportba lehet sorolni. Veszélyes áru szállítása esetén az abból adódó fokozott veszélyt is számításba kell venni. 2.9. Eljárás jogszabálysértés esetén 2.9.1. Közúti ellenırzéskor feltárt szabálysértés tényét az F01 számú formanyomtatvány szerinti közúti ellenırzési jegyzıkönyvben rögzíteni kell. 2.9.2. A szabálysértés tényét igazoló korongo(ka)t, egyéb, a szabálysértés tényét bizonyító okmányokat be kell vonni, és csatolni kell az ügyirathoz. A digitális tachográf elemzı szoftver által kiértékelt gépkocsivezetıi kártya, illetıleg fedélzeti egység információit tartalmazó kinyomtatott jegyzıkönyv is az ügyirat részét képezi. Indokolt esetben fényképfelvételt, videofelvételt, fénymásolat kell készíteni.

2.9.3. A vezetési és pihenıidıket meghatározó jogszabályok megszegıivel szemben az alábbi intézkedések kezdeményezhetık, illetıleg folytathatók le: − közigazgatási bírság, − pihenıidı kikényszerítése, − menetíró berendezés javításának, mőszeres ellenırzésének elrendelése, − szóbeli figyelmeztetés. 2.9.4. A napi pihenıidı elégtelensége miatt a kényszervárakoztatás mértéke a „tiszta lap elve” (Európai Bíróság 1994. június 2.-i ítélete C-313/92 számú eset) alkalmazása alapján 11 óra lehet. A heti pihenıidı hiánya esetén a kikényszeríthetı pihenıidı mértéke 24 óra. Amennyiben a heti pihenıidı mennyisége 24 óránál kevesebb, a kikényszeríthetı várakoztatás mértéke 9 óra.



2.9.5. A menetíró berendezésen és tartozékain lévı plomba hiánya vagy sérülése esetén a jármővet tachográf mőhelybe kell irányítani a rendszer újrakalibrálása és újraplombálása céljából. 2.9.6. A digitális tachográf manipulálására alkalmas eszköz megtalálása esetén fényképfelvételt kell készíteni, az eszközt ki kell szerelni, és bizonyítékként végzéssel le kell foglalni. A jármő üzembentartójánál telephelyi ellenırzést kell végezni. A digitális tachográf manipulációjának gyanúja esetén a jármő további vizsgálat céljából tachoráf mőhelybe irányítható. A tachográf mőhelyben az eseményekre és a meghibásodásokra vonatkozó adatokat le kell tölteni, és elemezni kell. A manipulált menetíró berendezést újra kell kalibrálni, az illesztési matrica és a plomba csak ezt követıen helyezhetı el a berendezésen. A tachográf manipulációról az F02 számú formanyomtatványon tájékoztatni kell a Stratégiai és Módszertani Fıigazgatóság Közúti Jármő Fıosztályát. 2.9.7. A rakomány ellenırzése során feltárt súlyos vagy veszélyhelyzet minısítéső hiba esetén intézkedni kell a hiba megszüntetésére, annak megtörténtéig a jármő nem folytathatja útját. Jogszabálysértés esetén szabálysértési feljelentést kell tenni, vagy – ha a hatályos bírságrendelet arra lehetıséget biztosít – közigazgatási bírságot kell kiszabni. A szabálysértési eljárás lefolytatására elsısorban az egyes szabálysértésekrıl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 54. §-a (a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése) alapján kerülhet sor, az eljárás a rendırség hatáskörébe tartozik.

2.10. A közúton és telephelyen végzett vizsgálatok statisztikai adatai

A közúti vezetési és pihenıidı szabályainak betartását célzó ellenırzésekrıl szóló jelentést heti gyakorisággal az SPS szerver „Ellenırzés” mappájában kell elhelyezni.

3. HATÁLYBA LÉPTET İ RÉSZ

Jelen elnöki szabályzat 5. változata a kiadmányozása napján lép hatályba. Budapest, 2010. szeptember „30.„ dr. Sárdi Erika elnök

hatosag ellen 2007-93-5_sz

Documents