Határtalanul! HAT-15-06-0017

1. előkészítő óra

Csallóköz, Galánta és Zoboralja

Kápolnásnyék, 2016. február 25.

Határtalanul! HAT-15-06-0017

Galánta, Szlovákia

1. utazás: 2016. március 7-11.

A Csallóköz hosszúkás alakú folyami sziget a Kisalföld szlovákiai

részén, a Dunától északra, Pozsonytól délkeletre. A Duna, a Kis-

Duna és a Vág-Duna határolja. Pozsonytól (amelynek egy kis része

a Csallóközben fekszik) Komáromig húzódik. Legnépesebb

települése Komárom. Legnagyobb részét a Dunaszerdahelyi járás

foglalja magába. Európa legnagyobb szárazföldi szigete. A folyók

övezte síkság Szlovákia legtermékenyebb területei közé tartozik.

1918-ig a Magyar Királyság szerves részét képezte megosztva

Pozsony és Komárom vármegye között. Lakossága az 1940-es évek

második felében történt ki- és betelepítések ellenére is döntő

többségében magyar.

Csallóköz

Nevét valószínűleg egykor

a Dunába torkolló Csalló

nevű Duna-ágról kapta,

mely nagyjából a mai Kis-

Duna helyén folyhatott és

török eredetű szónak

vélnek. Egyes mondák

szerint egykor a tündérek

birodalma volt.

Bővelkedett természeti

kincsekben, ezért is

nevezték „Aranykertnek”.

Csallóköz

Csallóköz

A sziget felszínét az úgynevezett negyedkori alluviális réteg

alkotja. Ezt a réteget a lehúzódott Pannon-tenger hagyta az egész

Kisalföldön. Itt a Csallóközben ez a réteg csak kevés helyen

található meg a felszínen, mert a későbbiekben a Duna rárakta

hordalékát, s ezzel az évezredek folyamán a szigetet is

feltöltötte. A vizek hordalékával mindjobban feltöltött síkságon

azonban a gyakori árvizek lefolyása nem volt megfelelően

biztosítva, a víz ezért új utakat keresett magának. így keletkezett

vidékünkön a Duna számtalan mellékága. Ezek az ágak azonban az

újabb és újabb feltöltődés következményeképpen állandóan

változtatták a medrüket.

Csallóköz

A magyar hagyományban a

varázslatos lények királynője

volt Tündér Ilona, aki egyes

mondák szerint Csallóközben élt

és hattyúval sokszor átúsztatott

a Dunán. a helyiek még a 19.

században is azt mesélték, hogy

a királynő a Csallóban mosta a

lábát és a napon szárította meg

a haját. A tündérek lábnyomán

pedig aranypor került a Duna

homokjába.

Csallóköz

Mátyás királynak e tölgyfa

tövében állították fel a

sátrát, amikor a Felvidéken

járt. Ezért nevezik

"Mátyásfának" e tölgyfát a

városban élők. Itt pihent

meg, és élvezte a helyiek

vendégszeretetét. Mátyás

király adományozott az

akkor még községnek városi

rangot, mezővárosi

kiváltságokat biztosított a

településnek 1466-ban.

Csallóköz

A gútai vízimalom része

lett annak a festői

szépségű tájnak, amely

a Kis-Duna és a Vág

folyók összefolyásánál

gyönyörködteti a

természetkedvelő ember

szemét, melynek

csodálatos világát a

gútai természetvédők

őrzik. Nemzeti kulturális

emlék.

Csallóköz

A Duna és ágai háborítatlanul léteztek egészen addig, amíg

ebbe a folyamatba bele nem avatkozott az ember. A folyó

általában békésen folydogált a termékeny lapályon, néha

azonban a megáradt víz veszedelmet jelentett a környékre.

Alámosott, elsodort mindent, ami az útjában állt: gátat,

kerítést, határmezsgyéket, fákat, de egész házakat is. Vitte

magával a kavicsot, homokot, sarat és a termőföldet, azután

másutt mindezt lerakta.

Csallóköz

Galánta

GALÁNTA a Vág és a Dudvág folyók között terül el. A város

történelme szorosan összefonódik az Eszterházy jelentős

magyar nemes család egyik ágával.

A város (16 000 lakos) a Dunamenti-síkság északi részén terül

el, a dunamenti régió egyik közigazgatási, kulturális és

gazdasági központja.

A város látogatóinak nem szabad kihagyniuk a minden

augusztusban megrendezésre kerülő Galántai vásárt és a

májusban megrendezésre kerülő Kodály Zoltán napokat.

Galánta

EGY KIS TÖRTÉNELEM…

Galántáról az első írásos említés 1237-ból származik. A

település csak a 17. században szerzett városi előjogokat. A

város számára nagy jelentőségű volt az Eszterházy nemesi

család jelenléte, mely két fontos történelmi nevezetességet

hagyott maga után – a 17. századi reneszánsz kastélyt és az

1860-ból származó neogótikus kastélyt. A város számára a

19. század hozott különösen nagy változásokat, amikor a

város a régió adminisztratív központjává vált. A város

fejlődését nagymértékben elősegítette a vasútvonal

megépítése is, a város 1850-ben csatlakozott rá a magyar

vasúthálózatra. A város mai arculata a 20. század második

felében alakult ki, amikor az eredeti történelmi épületek

nagy része áldozatul esett az érzéketlen szocialista

urbanizációs politikának.

A galántai Eszterházy kastély épületei

GALÁNTA NEVEZETESSÉGEI

A reneszánsz kastély 160 tájékán épült Eszterházy Ferenc

megrendelésére. A kastély jelenlegi arculatát az utolsó

komplex felújítás után nyerte el, amely 1992-ben fejeződött

be. A kastélyban jelenleg házasságkötő terem, a városi

galéria és a honismereti múzeum állandó kiállítása

található. A kastély pincehelyiségei helyi kulturális és

társadalmi eseményeknek adnak rendszeresen helyet.

A neogótikus kastély 1633-ben épült Eszterházy Pál és

Dániel megrendelésére. Az épület eredetileg reneszánsz

stílusban épült, de 1736-ban átépítették barokk stílusban. A

kastély végső formáját 1861-ben nyerte el egy radikális

átépítés után. Ezt az átépítést Eszterházy József

kezdeményezte, akit a romantikus angol gótikus stílus

inspirált.

GALÁNTA NEVEZETESSÉGEI

A város fő utcáján található az

1805-ben épült Szent István

templom a felújított óratoronnyal.

A templom belsejének legszebb

darabja az 1741-ből származó

oltár, melyet a lebontott barokk

Hétfájdalmú Szűz Mária

kápolnából szállítottak át. A

városban fennmaradt néhány

polgárház is, ezek közül az egyik

ad otthont a honismereti

múzeumnak. A régi temetőben

látható az Eszterházy család

temetkezési kriptája.

Zoboralja vagy Zoborvidék történelmi tájegység

Szlovákiában, amely Nyitráról északkeletre húzódó Tribecs-

hegység déli nyúlványainál, Zobor és Zsibrice közti hegylánc,

valamint Piliske két oldalán terül el. Manapság ez a

legészakibb még összefüggő magyar nyelvsziget a Kárpát-

medencében.

Zoboralja

1906 és 1917 között Kodály

Zoltán több alkalommal

ellátogatott a zoboralji magyar

községekbe, ahol összesen 947

népdalt jegyzett le.

Dallamaiban és balladái

tematikájában párhuzamot

mutat Nyitra vidéke más

tájakkal, főként Erdéllyel.

Ennek magyarázatát a

székelyek eredetével szokás

magyarázni, ennek bizonyítása

azonban egyelőre kérdéses.

Zoboralja

Köszönjük

a megtisztelő figyelmet!