Eredmények: 1) Kérdőívek eredményei (19 kitöltő):

a) Osztályon dolgozók: Kiégés (Magas), az elköteleződés esetében az érzelmi

komponens magas

b) Betegek: Depresszió szintjeinek eloszlása (a BDI korrigálva a GDS

eredményekkel 65 éven felüliek esetében) – egyharmaduk esetében valamilyen

depresszió megjelent

c) Betegek: CAT kiváló válaszok aránya. A betegek alapvetően elégedettek a

szakemberek munkájával, alacsonyabb értékek a döntések közös

meghozatalára, megértésre adódtak.

2) A kapcsolatháló elemzés (szociometria) eredményei (14 kitöltő):

Mutatók az osztályos csoport felépítéséről:

a) Kölcsönösségi index: 92,86%, erős összetartás jellemzi a csoportot.

b) Sűrűségi mutató: 2,43, átlagon felüli érték, szintén az összetartást bizonyítja.

c) Kohéziós index: 40,66%, alacsony, a lehetséges kapcsolatok kevesebb, mint a

fele valósul meg.

d) A csoportlégkör mutató arányszáma: 1,75 (rokonszenv) : 1,03 (funkció).

(A csoportlégkör mutatója arról ad tájékoztatást, hogy mennyire szubjektív egy

csoport kapcsolatrendszer, tehát a rokonszenvi tényezőknek mekkora hatása van

a funkcionális, szakmai tényezőkre. Ld. Az ábrán)

e) Kettő klikk (alcsoport) azonosítható

3) Összefüggések:

a) Az szervezeti elköteleződés normatív komponense pozitívan korrelál a

szociometria visszajelzés dimenziójával (r=0,560, p<0,05)

b) A betegek kommunikációval való elégedettsége enyhén korrelál az őket ellátó

gyógytornászok tudásának megítélésével (r=0,285, p<0,05). E kapcsolat legyengül

a depresszió mértékének parciálásával (rp=0,281, p=0,05).

Havasi Krisztina Dóra1, Hámornik Balázs Péter1, Vén Ildikó2

Egy orvosi rehabilitációs team szociometriai vizsgálata –

esettanulmány 1Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Ergonómia és Pszichológia Tanszék.

Budapest,1117 Magyar Tudósok körútja 2. Q épület A112.

havkrisztina@gmail.com ; hamornik@erg.bme.hu 2Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Baleseti Sérültek Rehabilitációs Osztálya

Budapest, 1528 Szanatórium utca 19

i.ven@rehabint.hu Célkitűzés:

• A BME Ergonómia és Pszichológiai Tanszékének Team Interakció és Kommunikáció

Kutatócsoportja és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet együttműködésében folyó

kutatásunk célja a rehabilitáció eredményének javítása munkapszichológiai eszközökkel.

•Az eredmények segítséget, támpontot adhatnak a team munka támogatásához, és egy

jobban funkcionáló team létrejöttéhez, ami a dolgozók és a betegek számára egyaránt

előnyös.

Jelen kutatás:

• Az esettanulmányban a Baleseti Sérültek Rehabilitációs Osztályának szociometriai elemzése segítséget

nyújthat az ápolás még jobbá tételében.

• Felismerhetjük, hol vannak esetleges fejlesztendő pontok a csapatmunkában, az információ megosztásában.

• Azt, hogy a fenti pontok hogyan befolyásolják a teamtagok és betegek közérzetét, a Szervezeti Elköteleződés

Skála, a Maslach-féle kiégés kérdőív, a Communication Assessment Tool, és depressziót mérő kérdőívek

segítségével állapítottuk meg.

• A vizsgálat 2012 tavaszán zajlott, 2 szakaszban: a szakemberek először az OCQ-t és MBI-t töltötték ki, majd a

szociometriát – az eredmények összesítése után minden résztvevő visszajelző beszélgetésen vett részt

• A szakemberekkel párhuzamosan folyt a betegek személyes megkérdezése a kórtermükben, önkéntes alapon.

A betegek legalább 2 hétig tartózkodtak már a kórházban a kérdőívek kitöltésekor.

Módszerek:

• Kérdőívek, interjúk, visszajelző beszélgetések

•Osztályon dolgozók:

• Kapcsolati háló feltárása a több szempontú szociometria módszerével:

• rokonszenvre,

• tudásra,

• munkával kapcsolatos visszajelzésekre

•Munkahelyi elköteleződését az Allen-Meyer-féle Szervezeti Elköteleződés Skálával

(OCQ) , Dimenziói: affektív, folytonossági és normatív elköteleződés

• A munkahelyi stresszre adott kimerüléses válaszaiknak mértékét a Maslach-féle

kiégés kérdőívvel határoztuk meg (MBI)

•A betegek:

• Az őket ellátó a team kommunikációjával való elégedettségük: a Communication

Assessment Tool (CAT-T)

• A depresszió szintjét a Beck depresszió kérdőív (BDI), és 65 év felettiek esetén a

Geriátriai depresszió kérdőív (GDS) által

Résztvevők:

51 beteg (átlag életkor = 67,75 év)

25 szakember

Érzelmi Kimerülés Gyakoriság

Érzelmi Kimerülés Intenzitás

Elszemélytelenedés Gyakoriság

Elszemélytelenedés Intenzitás

Egyéni Teljesítmény Csökkenése Gyakoriság

Egyéni Teljesítmény Csökkenése Intenzitás

Érzelmi Elköteleződés (OCQ)

Folytonossági Elköteleződés (OCQ)

Normatív Elköteleződés(OCQ)

Orvosok 30,67 30,00 5,33 8,00 35,33 29,33 46,00 30,67 35,33

Gyógytornászok 17,00 20,20 6,80 6,80 34,80 31,40 43,00 36,20 26,20

Ápolók 15,00 16,25 2,25 2,50 37,94 33,00 39,38 29,88 26,00

Pszichológusok 13,50 14,00 4,50 4,50 28,50 27,00 36,50 26,00 29,00

All Team Members 18,79 20,63 4,95 5,37 35,50 31,26 40,74 31,26 28,47

Kiégés szintjei: Magas Közepes Alacsony

SZAKEMBEREK Osztályon dolgozók

létszáma: 25 fő

Kérdőívet

kitöltötte:19 fő

Szociometriát

kitöltötte:14 fő

Nő Férfi Nő Férfi

Orvos 2 1 2 1

Gyógytornász 4 1 3 1

Ápoló 8 0 5 0

Pszichológus 2 0 2 0

Adminisztrátor 0 0 0 0

BETEGEK Összlétszám:

51 fő Minimum Maximum Átlag Szórás

Kor 20 85 61,75 19

Kórházban

töltött idő (hét) 2 20 4,53 3,29

1a

1b

1c

2

Ergonómia és

Pszichológia

Tanszék

Felvetések

A beteg team kommunikációval való elégedettségét meghatározhatja az őt

kezelő team tagjaink csoporton (osztályon) belüli pozíciója, illetve

elköteleződése

Moderáló hatása lehet a depressziónak

Ezek által a team munka és a betegelégedettség kapcsolatának feltárása cél, a

fejlesztendő területek azonosításához

Felhasznált irodalom:

Kovács M. (2006). A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében. LAM-Tudomány, 16(11): 981-987.

Meyer, J.P. et al (2002). Affective, Continuance, and Normative Commitment to the Organization: A Meta-Analysis of Antecedentes,

Correlates, Consequences. Journal of Vocational Behavior, 61: 20-52.

Mérei F. (1996). Közösségek rejtett hálózata. Osiris Kiadó, Budapest.

Mercer, L. M. et al (2008). Patient persperctives on communication with the medical team: Pilot study using the communication assessment

tool-team (CAT-T). Patient Education and Counseling, 73: 220-223.

Rózsa S. és mtsai. (2001). A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 16(4): 379-397.

Köszönettel tartozunk az Osztály Dolgozóinak és Betegeinek, hogy

részt vettek a vizsgálatban és segítették munkánkat .

Köszönjük az Orvosi Rehabilitációért Alapítványnak, hogy

támogatta és támogatja kutatásunkat.

CAT-itemek

Kiváló válaszok

aránya

Figyeltek rám (rám néztek, figyelemmel hallgattak). 67,3%

Meg mertem kérdezni tőlük mindent ami engem érdekelt. 65,4%

Tisztelettel bántak velem. 65,4%

Gondoskodást és törődést mutattak. 63,5%

Nem szakították félbe a mondandómat. 59,6%

Annyi felvilágosítást adtak nekem amennyire szükségem volt. 59,6%

Számomra érthető kifejezéseket használtak. 57,7%

Megértették a számomra leginkább aggasztó problémákat. 57,7%

Úgy üdvözöltek, hogy attól nyugodtabbnak éreztem magam. 57,7%

Megfelelő időt töltöttek velem. 55,8%

Érdekelte őket az egészségemmel kapcsolatos véleményem. 48,1%

Megbizonyosodtak róla, hogy mindent megértettem, amit

mondtak. 46,2%

Megvitatták velem a soron következő lépéseket, beleértve a

kontrollokat is. 40,4%

Bevontak a döntésekbe. 38,5%

Bátorítottak, hogy kérdéseket tegyek fel. 34,6%

Eredmények értelmezése

• Az osztályon dolgozók munkahelyi elköteleződésében az érzelmi elköteleződés magas értéket mutat: az

osztályos team tagjai munkájukat szeretik, azonosulnak vele, személyiségük egy meghatározó pólusának tartják

– tehát az osztály részének érzik magukat.

• A szakemberek kiégés mutatói, főleg az egyéni teljesítmény csökkenésének érzetében mutat magas szintet -

minden szakterületnél lehetséges problémaforrásként jelenik meg. Ez arra vonatkozik, hogy a team tagjai úgy

érzik, hogy teljesítményük eltér attól, mint amit elvárnának önmaguktól, s ehhez negatív önértékelés is társul. Az

érzelmi kimerülés magas szintje jelen minta orvosaira jellemző, amely pedig az érzelmi erőforrások kiapadására

utal.

• Mind az elköteleződés, mind a kiégés kapott eredményei specializáltan jellemzők az egészségügyi dolgozókra,

hiszen munkájuk középpontjában a betegek állnak, s a velük fenntartott közvetlen kapcsolat érzelmileg

megterhelő több szempontból is: a betegek hozzáállása, fizikai-pszichés állapota, együttműködése és családja is

befolyásoló hatású. A mai gazdasági, társadalmi hatások is hozzájárulnak ezen eredmények kialakulásához: az

egészségügyi dolgozók hátrányos szerepe okozhatja azt az érzést, hogy teljesítményük csökkent, annak ellenére

is, hogy rengeteg beteg épül fel sikeresen e szakembereknek köszönhetően.

• A szociometria alapján a kölcsönösségi index és a sűrűségi mutató szerint egy átlagon felüli, összetartó

csoportról van szó, a kitöltők között (14 fő a 25-ből) erős egységről beszélhetünk. Azonban a kohéziós index

alapján a lehetséges kapcsolatoknak csak kevesebb, mint a fele valósult meg, tehát még rejlik lehetőség a

csoportban még több rokonszenvi kapcsolat kialakítására

• A csoportlégkör mutatója szerint, (ahogy a 2-es ábrán is látszik) a tudás és visszajelzés dimenzióin kialakult

kapcsolatok nagy mértékben átfednek a rokonszenvi kapcsolatokkal, azaz dolgozók között a személyes

kapcsolatok a fontosabbak, azok alakítják a funkcionális, szakmai (tudás, visszajelzés) szempontok megítélést

is. Ez alapján nincs egységes közvélemény, a dolgozók még nem egy klasszikus teamként funkcionálnak, ahol

a szakmai szempontok (a feladatok tartalma) kerülnek előtérbe, felülkerekedve a rokonszenvi viszonyokon a

közös cél elérése érdekében.

• A rokonszenvi kapcsolatok mentén két klikk azonosítható, amelyek aszimmetrikusak a szakmák szerinti

csoportösszetételüket tekintve.

• A betegek összességében elégedettek az őket ellátó team munkájával, az ellátásukkal, mivel magas a

kérdésekre adott kiváló válaszok aránya. Egy specifikus kérdéscsoportban találkozhatunk csak alacsonyabb

értékekkel, amelyek a megértésre, a döntésekbe való bevonásba vonatkoznak.

• A fenti betegelégedettség a legközelebbinek észlelt munkatárs, a gyógytornász tudásával áll kapcsolatban. A

depresszió e kapcsolatot felerősíti. Magyarázható ez azzal hogy a depresszió több tünetét mutató betegek a

hajlamosabbak a teamben magasan értékelt tudásra reagálni, amivel elégedettebbé tehetők. Azaz bizalmuk

leginkább így nyerhető el, ami fontos a sikeres rehabilitációban.