ALLATIANI KOZLEMENYEK (2003) 88(1): 85-108.

Hazai poszmeh- es alposzmehfajok (Hymenoptera: Apidae, Bombus es Psithyrus) UTM-terkepezese es az adatok

termeszetvedelmi felhasznalhatosaga*

SAROSPATAKI MIKLOS, NovAK JUDIT es MOLNAR VIKTORIA

Szent Istvan Egyetem, Allattani es Okol6giai Tanszek, H-2103 GOdo1l6, Pater K. u. 1.

Osszefoglahis. A hazai Bombus es Psithyrus fajok lel6helyadatainak osszegylijteset es adatbazisba rendezeset vegeztlik el. A tiibb mint 5200 gylijtesi adatot tartalmazo adatbazis alapjan megszerkesz­tettlik a 25 Bombus- es 6 Psithyrus-faj elterjedesi terkepet. Osszesftett adataink az orszag UTM terke­penek 42%-at fedik Ie. Harom poszmehfajrol (B. distinguendus, B. elegans es B. serrisquama) csak regi, 1953 el6tti adatok kerliltek el6, fgy ezek az orszag terlileter61 kihaltnak tekinthet6k. A fajok rela­tfv elOfordulasi gyakorisaganak adatait tekintve kiderlilt, hogy a hazai dongOfaunaban igen sok ritka faj el. Ezen fajok tOrvenyi vedelem ala vonasa mindenkeppen ajanlott. Egy termeszetvedelmi szem­pontu terliletertekelesi pontrendszer kidolgozasa erdekeben a gyakorisagi ertekek alapjan a fajokat negy csoportba soroltuk, es pontertekekkel lattuk el. Ezzel a modszerrel egy adott terlilet poszmeh­faunajanak ismereteben a terlilet termeszetvedelmi erteke (a dongok szempontjabol) kiszamithato. A teljes magyarorszagi Bombus- es Psithyrus-fauna maximalis ponterteke 143. Kisebb terliletekre (egy UTM-negyzet vagy egy gylijt6hely) is kiszamitottuk azokat a maximum-, illetve atlagpontertekek, amelyekhez mar lehet viszonyftani a kiserletesen, adott terliletre kapott pontokat, es fgy egy jol hasz­nalhato, poszmeheken alapulo terliletertekelesi rendszert dolgoztunk ki.

Kuicsszavak: dongomehek, elterjedesi terkepek, relatfv elOfordulasi gyakorisag, termeszetvedelmi terliletertekelesi rendszer, fajszintli termeszetvedelem.

Bevezetes

A mehek, mint a viniglMogatasra leginkabb specializal6dott rovarok nagyon fontos sze­repet tOltenek be az eletkozossegekben. Megporz6 tevekenysegtik folytan ugyanis kozvet­len hatassal vannak - tObbek kozott - a viragos novenyek primer produkci6jara (OTOOL & RAW 1991, MATIHESON et al. 1996).

A mindenki altai j61 ismert hazimeh (Apis mellifera) mellett a mintegy 600 hazai Apoidea faj koztil a legfeltunobbek talan a poszmehek vagy dong6mehek (Bombus Latr.). Viszony­lag nagy merettik, feltun6 szfneik, mely ztimmogestik sokszor kelti fel az emberek erdeklo­deset. Az ide tartoz6 fajok elsosorban az eszaki mersekelt egovon terjedtek el (PRYS-JONEs & CORBET 1987). Nagy testmerettik miattj61 alkalmazkodnak a huvosebb eghajlathoz is. A Kar­pM-medence poszmehfaunaja az europaihoz kepest gazdagnak mondhat6 (M6czAR 1953a). A poszmehek a megporzas szempontjab61 is ktilonlegesek, mivel sok viragtfpus kifejezetten a

* EI6adtak a szerz6k az A.llattani Szakosztaly 912. lilesen (2001. majus 2.).

85

86

SAROSPATAKI M., NovAK J. & MOLNAR V.

poszmehek megporzasat igenyli (PRYS-JONES & CORBET 1987, CORBET 1996, OSBORN & WILLIAMS 1996, KEARNS & THOMSON 2001). Ezen viragok "kezelesehez" ugyanis a meg­porz6nak olyan tulajdonsagokkal kell rendelkeznie, mely a poszmeheken kfvUl csak keyes mehnek van meg (peldaul kell6 testslily, megfelel6en hosszli szajszerv, szarnyizom-rezeg­tetessel val6 portokfelnyitas). Tehat mind az eletkozossegekben beWltott fontos szerepilk, mind feltun6 morfol6giai belyegeik alapjan a termeszetvedelem fontos szerepl6i.

Az alposzmehek (Psithyrus Lep.) a dong6k igen kozeli rokonai, fgy morfol6giailag, el­terjedesben es sok eletm6dbeli sajatossagban is nagy hasonl6sagot mutatnak azokkal. En­nek megfelel6en a ket csoport egyilttes kezelese szinten indokolt (ALFORD 1975, PRYS-JONES & CORBET 1987, KEARNS & THOMSON 2001).

A mehek es ezen belliI a dong6k diverzitasa az elmUlt evtizedekben mind Eur6paban, mind Amerikaban er6sen csokkent (KwAK 1996, KWAK et al. 1996, WESTRICH 1996, WIL­LIAMS 1996, KEARNS & THOMSON 2001), fgy a vedelmilkkel kapcsolatos vizsgalatok egyre fontosabbak. A Bombus fajokra vonatkoz6, elterjedesi adatokat osszegyiijt6 mii legut6bb az otvenes evek elejen keszillt (M6czAR 1953b). Ezert nagyon fontos a jelenlegi lel6hely­adatok osszegyiijtese es az aktualis elterjedesi terkepek megszerkesztese.

Az Otvenes evek 6ta megvaltozott korillmenyek mellett hatekony vedelem csak akkor dolgozhat6 ki, ha tudjuk, hogy mit kell es mit akarunk vedeni.

UTM-alapli hal6terkepeket gyakran hasznalnak killonfele allatcsoportok elterjedesenek bemutatasara, es Magyarorszag egesz terUletere vonatkoz6 faunaterkepek elkeszftesevel is mar tObb allatcsoportnal pr6balkoztak (peldaul: DEVAI & MISKOLCZI 1987, BAK6 1992, BAK6 & KORS6s 1999).

A jelen munka celja a hazai poszmeh es alposzmeh fajok elterjedesi adatainak ossze­gyiijtese, a fajok UTM-rendszerii elterjedesi terkepeinek megszerkesztese, illetve a nyert adatok termeszetvedelmi celli felhasznalhat6saganak felmerese volt.

M6dszerek

A Magyar Termeszettudomanyi Mlizeum A.llattaranak Hymenoptera-gyiijtemenyeben mintegy 12-13 ezer gyiijtemenyi peldany atnezesevel tObb ezer lel6helyadatot regisztral­tunk. Mivel M6czAR (1953b) faunakatal6gusa is ezen gyiijtemeny alapjan keszillt, fgy mi csak az 1953 utani adatokat frtuk ki, a korabbiakat a fenti tanulmanyb61 vettilk.

M6czAR (l953b) azonban csak a Bombus fajokat dolgozta fel, a Psithyrus fajokat nem, fgy az 1953 el6tti alposzmeh adatok hianyosak. Ezeket az egyeb gyiijtemenyekb61, iIletve irodalmi adatokb61 pr6baltuk p6tolni.

Tobb ezer adatot sikerillt talalni a Bakonyi Termeszettudomanyi Mlizeumban is. J6ZAN ZSOLT es BENEDEK PAL magangyiijtemenyilk adatait is rendelkezesilnkre bocsatottak (osz­szesen szinten 1-2 ezer adat), ezzel nagymertekben hozzajarultak az adatbazis b6vftesehez.

Ezen kfvUl sajat, nagyreszt publikalatlan megfigyeleseinket (kb. 60-80 adat) is beiJIesz­tettilk az adatok koze.

HAZAI POSZMEHEK ES ALPOSZMEHEK UTM-TERKEPEZESE

A gyujtemenyi adatokon tul a hozzaferheta irodalom feldolgozasat is elvegezttik. EIsa­sorban a nemzeti parkok faunakatalogusai nyujtottak tovabbi informaciokat, emellett a ha­zai kutatok szakcikkeit, illetve faunakatal6gusait is feldolgoztuk (1. melleklet).

A kortilbeli.il 13-14 ezer begyujtOtt lelahelyadatbol az ismetlOdesek kiszurese utan mint­egy 5200 adat kertilt az EXCEL adatbazisba, illetve ennyit hasznaltunk fel a terkepezeshez.

Az adatok megjelenftesehez az UTM- (Universal Transverse Mercator) rendszeru terke­pezesi eljarast alkalmaztuk. Ez az egesz FOld feli.iletet osszefUgg6 halorendszerrel fedi Ie, melynek f6 egysegei 1OOxlOO km-es negyzetek (BAcSATYAI 1997). Ezen belUl az egyes or­szagok nemzeti terkepein 'a lOx I0 km-es felbontast szoktak legaltalanosabban hasznalni, de kisebb teri.iletek terkepezesehez tovabbi, finomabb (5x5, 2,5x2,5, esetleg lxl km-es) fel­bontas is rendelkezesre all.

A terkepekr61 az egzakt lel6helypontok nem olvashatok Ie, de termeszetesen az adat­bazisbol ezek visszakereshet6k. Vedett vagy veszelyeztetett fajok eseteben ez a megjelenf­tesi mod kifejezetten el6nyos is lehet, hiszen meg tudjuk jelenfteni az adott faj elterjedeset a pontos lel6helyadat kozlese nelktil. fgy a gylijtahely esetleges "kifosztasanak" veszelye csok­kenthet6.

A hazai UTM-rendszeru haloterkep a debreceni Kossuth Lajos Tudomanyegyetem Oko­logiai Tanszeken kesztilt el a "Termeszetes El6vilag-vedelmi Informaciorendszer" tanul­manyterv kereteben (JAKUCS & DEVAI 1985). Terkepeinket a BioTer (Biotikai Haloter­kepezesi Program) segftsegevel keszftetttik el (DEVAI et aI., 2000).

Terkepeinken az adatokat harmas id6beli bontasban abrazoltuk: 1953-ig terjed6 adatok, 1954-1970-ig terjed6 adatok es 1971-tal gyujtOtt adatok. 1970-et azert vetttik valasztoev­nek, mert a hetvenes evekben kezd6dtek meg azok a nemzeti parki faunafelmeresek, ame­Iyek jelent6s mennyisegu "uj" irodalmi adattal szolgaltak.

A fajok relatfv elterjectesi gyakorisaganak kiszamftasahoz nem az orszag teljes tertiletet lefeda UTM-negyzetek szamat vetttik alapul, hanem csak azt a 439 db negyzetet, amelyre vonatkozoan adatokkal rendelkezttink. Ehhez, mint 100%-hoz viszonyftottuk az egyes fajok altai lefedett negyzetek szamat, es fgy kaptuk meg az adott fajra az elterjectesi gyakorisag erteket. A poszmehek es alposzmehek alapjan kidolgozott termeszetvedelmi tertileterteke­lesi pontrendszertink alapvet6en a DEVAI es MISKOLCI altai kidolgozott rendszert koveti (DEVAI & MISKOLCI 1987).

A pontrendszer gyakorlati felhasznalhatosaga erdekeben azonban fontosnak tartottuk olyan iranyado pontertekek megallapftasat a lelOhelyadatok alapjan, melyek nemcsak az orszag egesz tertiletere, hanem kisebb tertiletekre (egy UTM-negyzet vagy akar egy gyuj­t6hely) is megadjak az elerhet6 Mlag, illetve maximum ertekeket. A tertiletertekelesi pont­rendszer kidolgozasahoz kiszamoltuk az egyes fajok relatfv elOfordulasi gyakorisagM (I. tablazat). Ennek alapjan az egyes fajokat gyakorisagi kategoriakba soroltuk es pontertekek­kel lattuk el: 1-1O%-ig ritka (8 pont), 1O,1-20%-ig mersekelten gyakori (4 pont), 20,1­40%-ig gyakori (2 pont) es 40% fOlOtt tOmeges (l pont). Ennek megfelel6en, ha kisza­moljuk, hogy a hazai Bombus es Psithyrus fajok milyen elmeleti maximum ponterteket adhatnak ki, akkor 143 pontot kapunk. A mar korabban is emlftett, a tablazat elsa harom soraban szerepl6 fajokat kihagytuk a rendszerb61, mivel el6fordulasi gyakorisaguk egy szazalek alatt volt.

87

88

SAROSPATAKI M., NayAK J. & MOLNAR V.

1. tabhizat. A hazai poszmeh es aIposzmeh fajok elterjedesi gyakorisaga, a gyakorisagi kategoriak es azok pontertekei.

Table 1. The relative distribution frequency of the Hungarian bumble bee species, the frequency categories and the scores.

UTM Relatfv Gyakorisagi Gyakorisagi Fajnev negyzetek gyakorisag kategoriak kategoriak

szama (%) pontertekei Bombus consobrinus 1 0,23

Bombus distinguendus 1 0,23

Bombus serrisquama 2 0,46

Psithyrus sylvestris 5 1,14 I. 8

Bombus soroeensis 6 1,37 I. 8

Bombus elegans 7 1,59 I. 8

Bombus jragrans 16 3,64 I. 8

Bombus haematurus 17 3,87 I. 8

Bombus paradoxus 17 3,87 I. 8

Psithyrus bolzemicus 19 4,33 I. 8

Psithyrus campestris 21 4,78 I. 8

Bombus hypnorum 28 6,38 I. 8

Bombus argillaceus 31 7,06 I. 8

Bombus laesus 38 8,66 I. 8

Bombus subterraneus 40 9,11 I. 8

Bombus pomorum 46 10,48 II. 4

Psithyrus vestalis 54 12,30 II. 4

Bombus lucorum 55 12,53 II. 4

Psithyrus barbutellus 55 12,53 II. 4

Bombus conjusus 57 12,98 II. 4

Bombus pratorum 62 14,12 II. 4

Bombus ruderatus 77 17,54 II. 4

Psithyrus rupestris 78 17,77 II. 4

Bombus muscorum 86 19,59 II. 4

Bombus humilis 162 36,90 III. 2

Bombus ruderarius 163 37,13 III. 2

Bombus hortorum 163 37,13 III. 2

Bombus silvarum 179 40,77 III. 2

Bombus pascuorum 208 47,38 IV. 1

Bombus lapidarius 253 57,63 IV. 1

Bombus terrestris 300 68,34 IV. 1

osszpontszam 143

HAZAI POSZMEHEK ES ALPOSZMEHEK UTM-TERKEPEZESE

Eredmenyek es ertekeles:

A munkank eredmenyekent kapott mintegy 5200 lel6helyadatb6l all6 adatbazisban 25 Bombus es 6 Psithyrus faj talalhat6 (1. tablazat). A Magyarorszag teljes tertiletet lefed6 1052 db UTM-negyzetb6l adataink 439 db negyzetet fednek Ie, vagyis az orszagos lefedett­seg 42%-os (1. abra). Ez az ertek a mas allatcsoportok vonatkozasaban sztiletett hasonl6, osszefoglal6 kozlemenyekkel osszevetve magasnak mondhat6 (DEVAI & MISKOLCZI 1987, BAK6 & KORS6s 1999). Az egyes fajok elterjectesi terkepet a 2-32. abrak mutatjak.

Harom poszmehfaj (B. consobrinus, B. distinguendus es B. serrisquama) mindossze egy vagy ket gyujt6helyen kertilt e16, s6t a harom koztil a ket ut6bbir6l csak regi, 1953 e16tti adattal rendelkeztink. A tovabbi fajok kozott is van egy (B. elegans), amelyr6l csak 1953 el6tti lel6helyadatokat talaltunk. A fentiek ismereteben harom dong6mehfaj (B. distinguendus B. elegans es B. serrisquama) Magyarorszagr6l kihaltnak tekinthet6 (RAKONCZAY 1989). A B. consobrinus fajr6l biztos es nem tul regi adatunk van, de mindossze egyetlen gyujt6­helyr61. E gyujt6hely alapos felmerese fontos volna annak kiderftesere, hogy ez a faj a kerdeses el6helyen stabil populaci6t alkot-e.

Az adott m6dszerrel keszftett faunaterkepek termeszetesen csak bizonyos fenntarta­sokkal hasznalhat6k tudomanyos kovetkeztetesek levonasara. El6szor is fontos figyelembe venni, hogy az orszag tertiletenek csak egy reszer6l vannak adataink. Az adatok eloszlasa sokszor nemcsak az allatok, hanem az 6ket begyujt6 specialistak orszagresz vagy tajegyseg preferenciajat is mutatja. Fontos megjegyezni azt is, hogy a gyakori fajok szinte biztosan alulreprezentaltak a mintaban. Az adatok ugyanis nagyreszt koz-, illetve magangyujteme­nyekb6l szarmaznak. A gyujt6k pedig a ritka fajokat mindig relatfve nagyobb egyedszam­ban gyujtik be, mint a gyakoriakat (M6czAR 1953a). Ezt mutatja az is, hogy meg a legko­zonsegesebb fajok is csak maximum 60-70%-os relatfv elOfordulasi gyakorisaggal rendel­keznek (1. tablazat), pedig szinte biztos, hogy hazankban ezeket a fajokat minden lOxlO km­es UTM-negyzetben meg lehetne talalni (J6ZAN ZSOLT, szemelyes kozles). Mindazonaltal a kell6 6vatossaggal kezelt adatokb6l celravezet6 kovetkeztetesek vonhat6k Ie.

Termeszetvectelmi szempontb6l nagyon fontos teny, hogy a hazai Bombus es Psithyrus fajoknak majdnem a fele 10% alatti elOfordulasi gyakorisagu. Ha a fenti erveles szerint fi­gyelembe vessztik azt is, hogy a ritka fajok adatai val6szfnUleg tulreprezentaltak a mintak­ban, akkor ez azt mutatja, hogy a hazai poszmehfaunaban igen magas a ritka fajok aranya. Ennek ellenere a hazai Bombus es Psithyrus fajok koztil mindossze egy elvez jelenleg tOr­venyi vedettseget. A jelenadatok ttikreben ezen ritka fajok vectettseg ala helyezese is indo­kolt lenne.

A poszmeh- es alposzmehfajok alapjan kidolgozott tertiletertekelesi pontrendszer ha­sonl6an alakul a szitakot6·, illetve a herpetofaunara mar korabban kidolgozottakhoz (DEVAI & MISKOLCZI 1987, BAK6 & KORS6s 1999). A bevezetett negy gyakorisagi kateg6ria, il­letve az ezekhez rendelt pontszamok alapjan egy adott tertilet poszmeheken alapul6 terme­szetvedelmi ertekszama megadhat6. Onmagaban egy ilyen szam meg nem sokat mond, hiszen nincsen viszonyftasi alap, vagyis nem tudjuk, hogy peldaul a 20, a 60 vagy csak a 100 pont tekinthet6 magas erteknek. Az egesz orszagra vonatkoztatott maximumpontszam . (143 pont) termeszetesen nem szolgalhat kisebb tertiletek min6sftesenel viszonyszamkent, hiszen elkepzelhetetlen, hogy egy termeszetvedelmi vagy faunisztikai felmeres mintaterti­letenek leptekeben azosszes hazai poszmehfaj el6forduljon. A mas allatcsoportokra kidol­

89

SAROSPATAKIM., NovAKJ. & MOLNAR V.

gozott rendszereknek is megvan az a hibajuk, hogy nem adnak meg e\(~g egyertelmuen olyan viszonyszamokat, melyek alapjan az egy gyujtohelyre kapott pontszamokr6l eldont­heto, hogy azok alacsonyak, vagy magasak. Jelen munka alapjaul szolgal6 adataink leheto­ve teszik, hogy egy-egy UTM-negyzetre, illetve egy-egy gytijtohelyre kiszamoljunk olyan iitlagos, illetve maximalis pontertekeket, amelyek azutan viszonyftasi alapkent szolgal­hatnak. Kivalasztottunk olyan UTM-negyzeteket, illetve gyujtohelyeket, amelyekr5l sok adattal rendelkezttink, vagyis amelyek alaposan kutatottnak tekinthet6k. Feltetelezztik azt, hogy ezen tertiletek poszmehfaunaja alaposan felterkepezett, vagyis hogy az ott el5 fajok mindegyike elokertilt. fgy ezekre a tertiletekre elvegezve a pontszamftast megallapfthatjuk, hogy ilyen leptekben melyek a maximal is illetve az atlagos pontertekek, es ezek mar szol­galhatnak viszonyftasi alapul ahhoz, hogy egy adott tertilet ponterteke atlagos, magas, ala­csony, vagy eppen kiemelkedo. Elozetes szamftasaink szerint azt mondhatjuk, hogy az egy UTM-negyzetre vonatkoztatott gyakorlati maximum pontertek 79, mfg a magas ertek 50 pont koriil van. Ugyanez gytijt5hely-leptekre kiszamftva 45, illetve 20 pont kortili ertekeket ad.

Koszonetnyilvanitas: Koszonettel tartozunk mindazoknak, akik sokat segitettek a fajok elterjedesi· adatainak osszegyujteseben: mindenekel6tt J6ZAN ZsoLTnak es BENEDEK PALnak, hogy sajat magan­gyujtemenyUk adatait is rendelkezesUnkre bocsatottak, tovabba ZOMBORI LAJOsnak, aki a Magyar Termeszettudom;inyi Muzeum Hymenoptera-gyujtemenyeben es KUTASI CSABAnak, aki a Bakonyi Termeszettudomanyi Muzeumban tortent adatgyujtesUnkkor nyujtott fontos segitseget. KoszonjUk LOVEI GABORnak a kezirathoz fUzOtt ertekes tanacsait es az angol nyelvu reszek nyelvi lektoralasat is. SAROSPATAKI MIKL6s a fent vazolt munkak idejen BOLYAI JANOS Kutatasi OsztOndijban reszesUIt.

Irodalom:

ALFORD D. V. (1975): Bumblebees. - Davis-Pointer, London. BAK6 B. & KORS6s Z. (1999): A magyarorszagi herpetofauna V.T.M.-terkepezesenek felhasznalasi

lehet6segei. - AIIattani Kozlemenyek, 84: 43-52. BAK6 B. (1992): A magyarorszagi herpetofauna V.T.M. terkepezesenek biogeognifiai es termeszetve­

delmi vonatkozasai. - Szakdolgozat, ELTE TFK, Budapest. BACSATYAI L. (1997): VetUlettan - Muszaki Kiad6, Budapest. pp. 157-167. CORBET S. A. (1996): Why bumble bees are special. - In: MATHESON A. (ed.). Bumble bees for plea­

sure and profit. International Bee Research Association, Cardiff, UK, pp. 1-12. DEVAI GY. & MISKOLCZI M. (1987): Javaslat egy lij kornyezetminos(to ertekelesi eljarasra a szitako­

t6k hal6terkepszerinti el6forduliisi adatai alapjiin. - Acta BioI. Debrecina, 20: 33-54. DEVAI GY., HARANGI J. & MISKOLCZI M. (2000): Bioter 2.0 (Biotikai hal6terkepezo program), Debrecen. JAKUCS P. & DEVAI Gy. (1985): Kornyezetvedelmi informaci6rendszer termeszetes elovibigvedelmi

reszrendszer fajokra es el6helyekre vonatkoz6 adatfelveteli lapok ertelmezesi es kitOltesi utmu­tat6ja. Javaslatterv. - KLTE, Debrecen.

KEARNS C. A. & THOMSON J.D. (2001): The natural history of Bumblebees. - University Press of Co­lorado, Boulder, Colorado.

KWAK M. M. (1996): Bumble bees at home and at school. - In: MATHESON A. (ed.). Bumble bees for pleasure and profit. International Bee Research Association, Cardiff, UK, pp. 12-24.

90

HAZAI POSZMEHEK ES ALPOSZMEHEK UTM-TERKEPEZESE

KWAK M. M., VELTEROP O. & BOERRIGTER E. J. M. (1996): Insect diversity and the pollination of rare plant species. - In: MATHESON A., BUCHMANN S. L., O'TOOLE c.~ WESTRICH P. & WILLIAMS I. H. (eds.). Conservation of bees. Academic Press, London. pp. 115-125.

M6czAR M. (1953a): Magyarorszag es a kornyez6 terliletek dong6meheinek (Bombus Latr.) rendsze­re es okol6giaja. - Ann. Hist-Natur. Musei Nation. Hung. 4:131-159.

M6czAR M. (1953b): A dong6mehek (Bombus Latr.) faunakatal6gusa. - Folia Ent. Hung. 5: 197-228. MATHESON A., BUCHMANN S. L., O'TOOLE c., WESTRICH P. & WILLIAMS I. H. (1996.): Conservation of

bees. - Academic Press, London. O'TOOL C. & RAW A. (1991): Bees of the World - Blandford Publishing, London. OSBORN J. I. & WILLIAMS I. H. (1996): Bumble bees as pollinators of crops and wild t1owers. - In:

MATHESON A. (ed.). Bumble bees for pleasure and profit. International Bee Research Association, Cardiff, UK, pp. 24-33.

PRYS-JONES O. E. & CORBET S. A. (1987): Bumblebees. - Cambridge University Press, Cambridge. RAKONCZAY Z. (1989): Voros Konyv. A Magyarorszagon kipusztult es veszelyeztetett noveny- es al­

latfajok. - Akademia Kiad6, Budapest. WESTRICH P. (1996): Habitat requirements of central European bees and the problem of partial habi­

tats. - In: MATHESON A., BUCHMANN S. L., O'TOOLE c., WESTRICH P. & WILLIAMS I. H. (eds.). Conservation of bees. Academic Press, London. pp. 1-17.

WILLIAMS I. H. (1996): Aspects of bee diversity and crop pollination in the European Union. - In: MATHESON A., BUCHMANN S. L., O'TOOLE c., WESTRICH P. & WILLIAMS I. H. (eds.). Conservation of bees. Academic Press, London. pp. 63-81.

l.melh~klet:

Az adatgyfijteshezJelhasznalt irodalmakjegyzeke HARtS A. (1995): Az Ipolyvolgy es a Nyugat-Cserhat fullankos faunajanak vizsgalata. - Goncol Ala­

pftvany, Vac. HARlS A. (1996): A Borzsony-hegyseg hlirtyasszamyu-faunajanak alapvetese. - GancOl Alapftvany, Vac. J6ZAN Zs. (1983): A barcsi bor6kas fullankos (Hymenoptera, Aculeata) faunaja I. - Dunantuli Dolgo­

zatok Termeszeltudomanyi Sorozat, 3: 89-113. J6ZAN Zs. (1983): A barcsi bor6kas fullankos (Hymenoptera, Aculeata) faunaja II. - Dunantuli Dol­

gozatok Termeszeltudomanyi Sorozat, 5: 177-192. J6ZAN Zs. (1989): A Tihanyi Tajvedelmi Korzet fullankos faunaja (Hymenoptera, Aculeauta). - Ba­

konyi Termeszettudomanyi Muzeum Kozlemenyei 8: 79-109. J6ZAN Zs. (1990): The Scolioidae, Sphecoidea and Apoidea fauna of the Batorliget Nature Reserves

(Hymenoptera, Aculeata). - In: MAHUNKA S. (ed.). The Batorliget Nature Reserves - after forty years. Termeszettudomanyi Muzeum, Budapest, pp. 601-621.

J6ZAN Zs. (1992): A Beda-Karapancsa Tajvedelmi Korzet fullankos hlirtyasszamyd (Hymenoptera, Aculeata) faunajanak alapvetese. - Dunantuli Dolgozatok Termeszettudomanyi Sorozat, 6: 219-246.

J6ZAN Zs. (1992): A Boronka-melleki Tajvedelmi Korzet fullankos hlirtyasszamyu (Hymenoptera, Aculeata) faunajanak alapvetese. - Dunantuli Dolgozatok Termeszettudomanyi Sorozat, 7: 163-210.

J6ZAN Zs. (1995): A Mecsek mehszeru faunaja (Hymenoptera, Apoidea). - Janus Pannonius Muzeum EVkonyve,40:29-43.

J6ZAN Zs. (1995): Adatok a Matra es a Heves-Borsodi-dombsag fullankos hlirtyasszarnyd (Hymenop­tera, Aculeauta) faunajanak ismeretehez. - Acta Acad. Agr. Nova Series, 21: 43-74.

J6ZAN ZS. (1995): Adatok a tervezett Duna-Drava Nernzeti Park fullankos hlirtyasszamyli (Hymenoptera, Aculeata) faunajanak ismeretehez. - Dunantdli Dolgozatok Termeszettudomanyi Sorozat, 8: 99-115.

91

SAROSPATAKIM., NOVAK J. & MOLNAR V.

J6ZAN Zs. (1996): A Bahita-kornyek fulhinkos hartyasszarnyu faunajanak (Hym., Aculeata) alap­vetese. - Somogyi Muzeumok Kozlemenyei, 12: 272-297.

J6ZAN Zs. (1998): A Duna-Dniva Nemzeti Park fullankos hartyasszarnyu (Hymenoptera, Aculeata) faunaja. - Dunantuli Dolgozatok Termeszettudomanyi Sorozat, 9: 291-327.

M6czAR M. (1953): A dong6mehek faunakatal6gusa. - Folia Entomologica Hungarica, 5: 197-228. SAROSPATAKI M. & FAZEKAS J. (1995): Ecological characteristics of bee communities on a sandy

grassland. - Tiscia 29: 41---47. TANAcs L. (1974): Az asotthalmi Kiss Ferenc Emlekerda es a zsomb6i erda mehalkatu faunaja. ­

J6zsef Attila Tudomanyegyetem Allattani Intezet, Szeged. TANAcs L. (1975): The Apoidea (Hymenoptera) of the Tisza-Dam. - Tiscia 10: 55-66. TANAcs L. (1979): Protected areas of the flood plain of the lower Tisza region, their Apoidea insect

population and the connections of these with nutritive plants. - Tiscia, 16: 187-196. TANAcs L. (1979): Regeneration of the Apoidea Insect Fauna in the Flood Area, as a Function of the

Ecological Conditions. - Tiscia 16: 175-185. TANAcs L. (1981): The Apoid Fauna of the Hortobagy National Park. - In: MAHUNKA S. (ed.). The

fauna of the Hortobagy National Park. Akademia Kiad6, Budapest, pp. 313-320. TANAcs L. (1985): The Apoid fauna of the Kiskunsag National Park. - In: MAHUNKA S. (ed.). The

Fauna of the Kiskunsag National Park. Akademia Kiad6, Budapest, pp. 401---4025. TANAcs L. & J6ZAN Zs. (1993): The Apoidea fauna of the BUkk National Park. - In: MAHUNKA S.

(ed.). The Fauna of the BUkk National Park, Akademia Kiad6, Budapest, pp. 423---444. TANAcs L. & J6ZAN Zs. (1999): The Apoid fauna of the Aggtelek National Park (Hymenoptera). - In:

MAHUNKA S. (ed.). The fauna of the Aggtelek National Park, Akademia Kiad6, Budapest, pp. 591­608.

Mapping of the distribution of the bumble bee species (Hymenoptera: Apidae, Bombus and Psithyrus spp.) in Hungary, and its possible

application in nature conservation

MIKL6s SAROSPATAKI, ]UDIT NovAK & VIKT6RIA MOLNAR

The distribution data of the Bombus and Psithyrus species occurring in Hungary were collated into a database. Over 5200 occurrence data represented 25 Bombus and 6 Psithyrus species. Our sum­marised data covered the 42% of the UTM squares in Hungary. Three of the bumble bee species (8. distinguendus B. elegans es B. serrisquama) had only occurrence data from before 1953 so these species are probably extinct in Hungary. Regarding the relative occurrence frequency of the species, we found that the Hungarian bumble bee fauna has a great percentage of rare species. We proposed a nature conservation orientated territory ranking system, based on the abundance of individual bumble bee species. Species were grouped into four frequency categories, and the following scores were allocated to these. Rare species had a score of 8; moderately abundant ones 4; abundant and common species had scores of 2 and I, respectively. The total score calculated in the knowledge of the bumble bee fauna would give the "bumble bee value" of the given area. This value for the whole Hungarian bumble bee fauna was 143. Preliminary calculations show that bumble bee value scores varied between 79 and 30 for a single UTM square and between 45 and 12 for a single collecting site.

Keywords: bumblebees, distribution maps, occurrence frequency, species conservation.

92

HAZAI POSZMEHEK ES ALPOSZMEHEK UTM-TERKEPEZESE

1. abra. A magyarorszagi Bombus es Psithyrus fajok osszesitett el6fordulasi adatai. 0: 1953. el6tti adatok, *: 1954-1970. kozotti adatok, e: 1971. utani adatok.

Figure 1. Summarised distribution data of Bombus and Psithyrus species in Hungary. 0: records before 1953., *: records between 1954 and 1970., e: records after 1971.

2. abra. A B. argillaceus el6fordulasi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot lasd az I. abranal. Figure 2. Distribution data of B. argillaceus in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

93

SAROSPATAKI M., NOVAK J. & MOLNAR V.

3. libra. A B. con/usus elOfordulasi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot liisd az 1. abninal. Figure 3. Distribution data of B. confusus in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

4. libra. A B. concobrinus elOforduhisi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot lasd az 1. abranal. Figure 4. Distribution data of B. consobrinus in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

94

HAZAI POSZMEHEK ES ALPOSZMEHEK UTM-TERKEPEZESE

5. libra. A B. distinguendus elofordulasi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot lasd az I. abninaJ. Figure 5. Distribution data of B. distinguendus in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

6. libra. A B. elegans elOfordulasi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot lasd az 1. abranal. Figure 6. Distribution data of B. elegans in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

95

96

SAROSPATAKIM.,NOVAKJ. & MOLNAR V.

7. libra. A B. fragrans el6fordulasi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot lasd az 1. abranal. Figure 7. Distribution data of B. fragrans in Hungary. See abbreviation in Figure I.

8. libra. A B. haematurus e16fordulasi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot Iasd az 1. abranal. Figure 8. Distribution data of B. haematurus in Hungary. See abbreviation in Figure I.

-~--==- -.~-- ~'~-"~-'====~-

HAZAI POSZMEHEK ES ALPOSZMEHEK UTM-TERKEPEZESE

9. libra. A B. hortorum el6forduhisi adatai Magyarorszagon. Ajelmagyarazatot lasd az 1. abranal. Figure 9. Distribution data of B. hortorum in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

10. libra. A B. humilis el6fordulasi adatai Magyarorszagon. A je1magyarazatot lasd az 1. abranal. Figure 10. Distribution data of B. humilis in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

97

98

SAROSPATAKI M .• NovAK J. & MOLNAR V.

11. libra. A B. hypnorum elOforduhisi adatai Magyarorszagon. Ajelmagyarazatot lasd az I. abran3.l. Figure 11. Distribution data of B. hypnorum in Hungary. See abbreviation in Figure I.

12. libra. A B. laesus elOforduhisi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot lasd az I. abranal. Figure 12. Distribution data of B. laesu~ in Hungary. See abbreviation in Figure I.

HAZAI POSZMEHEK ES ALPOSZMEHEK UTM-TERKEPEZESE

13. libra. A B. lapidarius elOfordulasi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot lasd az I. abrlinal. Figure 13. Distribution data of B. lapidarius in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

14. libra. A B. lucorum elOfordulasi adatai Magyarorszagon. Ajelmagyarazatot llisd az I. abranal. Figure 14. Distribution data of B. lucorum in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

99

100

SAROSPATAKI M., NovAK J. & MOLNAR V.

15. libra. A B. muscorum elOfordulasi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot lasd az 1. abranal. Figure 15. Distribution data of B. muscorum in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

16. libra. A B. paradoxus elOfordulasi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot lasd az 1. abranal. Figure 16. Distribution data of B. paradoxus in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

HAZAI POSZMEHEK ES ALPOSZMEHEK UTM-TERKEPEZESE

17. libra. A B. pascuorum elOfordullisi adatai Magyarorszagon. Ajelmagyarazatot Iasd az 1. abranal. Figure 17. Distribution data of B. pascuorum in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

18. libra. A B. pomorum eIOfordulasi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot lasd az 1. abranaJ. Figure 18. Distribution data of B. pomorum in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

101

SAROSPATAKI M., NovAKJ. & MOLNAR V.

19, libra. A B. pratorum elOforduhisi adatai Magyarorszagon. Ajelmagyarazatot lasd az 1. abninaI. Figure 19. Distribution data of B. pratorum in Hungary. See abbreviation in Figure I.

20. libra. A B. ruderarius el6fordulasi adatai Magyarorszagon. Ajelmagyarazatot lasd az 1. abranal. Figure 20. Distribution data of B. ruderarius in Hungary. See abbreviation in Figure I.

102

HAZAI POSZMEHEK ES ALPOSZMEHEK UTM-TERKEPEZESE

21. libra. A B. ruderatus el6forduhlsi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot lasd az I. abrana1. Figure 21. Distribution data of B. ruderatus in Hungary. See abbreviation in Figure I.

22. libra. A B. serrisquama elOfordulasi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot hisd az I. abrana1. Figure 22. Distribution data of B. serrisquama in Hungary. See abbreviation in Figure I.

103

104

SAROSPATAKIM., NovAKJ. & MOLNAR V.

23. libra. A B. silvarum elOforduhisi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot lasd az 1. abranal. Figure 23. Distribution data of B. siLvarum in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

24. libra. A B. soroeensis elOfordulasi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot lasd az 1. abranal. Figure 24. Distribution data of B. soroeensis in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

HAZAI POSZMEHEK ES ALPOSZMEHEK UTM-TERKEPEZESE

25. abra. A B. subterraneus elOfordulasi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot Iasd az I. abranal. Figure 25. Distribution data of B. subterraneus in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

26. abra. A B. terrestris eIOfordulasi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot Iasd az 1. abranal. Figure 26. Distribution data of B. terrestris in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

105

SAROSPATAKI M., NovAKJ. & MOLNAR V.

27. libra. A P. barbutellus elOfordullisi adatai Magyarorszagon. Ajelmagyarazatot lasd az 1. abranal. Figure 27. Distribution data of P. barbutellus in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

28. libra. A P. bohemicus elOfordulasi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot hisd az 1. libnil1lil. Figure 28. Distribution data of P. bohemicus in Hungary. S~ abbreviation in Figure 1.

106

HAZAI POSZMEHEK ES ALPOSZMEHEK UTM-TERKEPEZESE

29. libra. A P. campestris elOfordulasi adatai Magyarorszagon. Ajelmagyarazatot lasd az 1. abranal. Figure 29. Distribution data of P. campeslris in Hungary. See abbreviation in Figure I.

30. libra. A P. rupestris elOfordulasi adatai Magyarorszagon. A jelmagyarazatot lasd az 1. abranal. Figure 30. Distribution data of P. rupeslris in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

107

108

SAROSPATAKI M., NovAKJ. & MOLNAR V.

31. abra. A P. silvestris elOfordulasi adatai Magyarorszagon. Ajelmagyarazatot lasd az 1. abranal. Figure 31. Distribution data of P. silvestris in Hungary. See abbreviation in Figure 1.

32. abra. A P. vestalis elOfordulasi adatai Magyarorszagon. Ajelmagyarazatot lasd az 1. abranaJ. Figure 32. Distribution data of P. vestalis in Hungary. See abbreviation in Figure 1.