KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET · A KDNP, AZ MKDSZ ÉS A BIA LAPJA · 2012 ÁPRILISAZÁNK

Nemzetközi kiállás Kassai Gyula mellett

Erőt merít minden keresztény

– Folytatás a 10. oldalon –

LemondottSchmitt Pál

– Sokszor elhangzó vád a magyarnyilvánosságban, hogy a kormányzópártszövetségben a Kereszténydemok-rata Néppártra a statiszta szerepe osz-tatott, mintha nem képezne önállóentitást…

– A Kereszténydemokrata Néppártjelenlegi országgyűlési és kormány-zati pozíciója messze fölötte vanannak a lehetőségnek, amit eddigelért legjobb választási eredményünkkínált. Ha utánagondolunk a szá-moknak, nehéz lenne ezt vitatni: har-

minchét fős frakciónk van, hat kor-mányzati hely, három országgyűlési

bizottsági elnöki és egy alelnöki po-zíció a miénk. Ez azt mutatja, hogy aFidesznek szüksége van egy erősKDNP-re. Sajnos helyi képvisele-tünk sok esetben alulreprezentált.Ennek oka a helyi érdekérvényesítéshiánya vagy a szövetségi lojalitá-sunkkal való visszaélés. Számomranyilvánvaló, hogy a 2014-es válasz-tások után a KDNP a Parlamentbenmegőrzi szövetségen belüli pozíció-ját, és a helyi eredményeken is javí-tani tudunk.

A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési és kormányzati pozíciója jelenleg messze fölötte van annak a le-hetőségnek, amit eddig elért legjobb választási eredményünk kínált – mondta el lapunknak Harrach Péter. A frak-cióvezető a 2014-es választás utáni várható helyzettel kapcsolatosan közölte: az előzetes egyeztetések során aKDNP-nek felkínált választókerületek száma pontosan megfelel a mai arányoknak.

Magyarország a rá nehezedő nemzetközi nyomással és diktátumokkal szemben nem tudta volna felvenni a kesztyűt2011-2012 telén, ha nem lépnek sorompóba százezrek, hogy tudtára adják mindenkinek: a magyarok nem fognak ide-genek diktátumai szerint élni – szögezte le március 15-én ünnepi beszédében Orbán Viktor a Kossuth téren. 1848-49óta soha nem voltunk olyan közel a szabadsághoz és olyan egységesek, mint ma. Még sohasem állt ennyi eszköz arendelkezésünkre, hogy kitörjünk a kiszolgáltatottságból – mondta a miniszterelnök.

Ez a nap a szabadságharcosok napja.Ez a tér a szabadságharcosok tere. Ésazért jöttünk ma éppen ide, mert mi,magyarok a szabadságharcok népe va-gyunk – fogalmazott Orbán Viktor, le-szögezve: mi, ma élő magyarok 48politikai és szellemi örökösei vagyunk.1848 politikai és szellemi programjaúgy hangzott: nem leszünk gyarmat. Amagyarok programja és kívánsága2012-ben így hangzik: nem leszünkgyarmat – húzta alá a kormányfő.

Orbán Viktor külön köszöntötteazokat, akik a januári békemenetbenkiálltak Magyarország szabadságáértés függetlenségéért, és ezzel kiálltakegymás mellett is. Magyarország a ránehezedő nemzetközi nyomással ésdiktátumokkal szemben nem tudtavolna felvenni a kesztyűt 2011-2012telén, ha nem lépnek sorompóba száz-ezrek, hogy tudtára adják mindenki-nek: a magyarok nem fognak idegenekdiktátumai szerint élni. Nem fogjákfeladni sem a függetlenségüket, sem a

szabadságukat, és ezért nem fogják fel-adni a húsz év után végre valaháramegszült alkotmányukat sem. Köszö-net a kiállásért – jelentette ki a minisz-terelnök.

A kormányfő szerint jó okunk vanarra, hogy 164 év után is kövessük a48-asok példáját. Mit mondanánk mi,mai magyarok a 48-asoknak? Tartjuk-e még az esküt? Szabad-e ma a ma-gyar? Szabad-e az a magyar, akit vízalá nyom az adóssága? Szabad-e az amagyar, akinek a saját otthon csak vágyálom? Szabad-e az a magyar, akiháromszor is meggondolja, vállaljon-e újabb gyermeket? Szabad-e az a ma-gyar, aki évek óta nem talál munkát?

Szabad-e az a magyar, akinek éhes agyermeke? Szabad-e az a ország, aholminden száz jövedelemadó forintból90 a hitelezőkhöz kerül? Szabad-e azaz ország, amely szilárd talaj helyettadósság-ingoványon áll? – sorolta aminiszterelnök.

1848-49 óta soha nem voltunkolyan közel a szabadsághoz és olyanegységesek, mint ma. Hosszú évtize-dek óta nem voltunk olyan erősek,mint ma. Még sohasem állt ennyi poli-tikai, alkotmányos és gazdasági eszköza rendelkezésünkre, hogy kitörjünk akiszolgáltatottságból – fogalmazottOrbán Viktor. A miniszterelnök hozzá-tette: ma már elegen és elég elszántakvagyunk, hogy a szabadságjogainkután kivívjuk a szabad magyar életetis. A szabadság azt is jelenti, hogynemzetünk nem alábbvaló másoknál,és hogy nekünk is kijár a tisztelet –hangsúlyozta. A kormányfő hozzá-fűzte: magunknak, magunkért dolgo-zunk, és nem fogjuk adósrabszol-gaként leélni az életünket.

-AB-

FORRÁS: FIDESZ.HU, MTI

Lemondott államfői hivatalárólSchmitt Pál köztársasági elnök; azállamfő döntését április 2-án jelen-tette be az Országgyűlésben, napi-rend előtt. Schmitt Pál azt mondta:az alaptörvény szerint az államfőkifejezi a nemzet egységét. „Ezenrendelkezés számomra azt jelenti,hogy ebben a helyzetben, amikorszemélyes ügyem szeretett nemzete-met inkább megosztja, mintsemegységesíti, kötelességemnek érzem,hogy szolgálatomat befejezzem, el-nöki mandátumomról lemondjak".Schmitt Pál kiemelte: „az én lelki-ismeretem tiszta”

FORRÁS: KDNP.HU

Nem leszünk gyarmat!– Folytatás a 3. oldalon –

– Folytatás a 8. oldalon –

Megtartja pozícióit a KDNP

Kilépni életveszélyeslenne

Tekintettel arra, hogy elnöki meg-bízatásomat önöktől kaptam, önökelőtt tettem esküt, tájékoztatást isönök előtt adok egy személyemmelkapcsolatos ügyben – mondta napi-rend előtt Schmitt Pál államfő a par-lament április 2-i ülésén.

Szerinte szinte semmi sem szent,betegség, rokonság, ifjúkori tettek,szülők bűne és sok olyan dolog, ami-nek semmi köze a személyes cselek-véshez. „Nehéz ezt a méltány-talanságot elfogadni, még ha hibák isállnak a hátterében, még ha megíté-lése nem is egyértelmű” – folytatta aköztársasági elnök.

Mint idézte, egy internetes portálnévtelen bloggere azzal vádolta, hogytúl sokat idézett mások munkáiból, smég ki sem adhatott egy közleményt,már megbélyegezték, felröppent,hogy mondjon le, sokan gondoskod-tak arról is, hogy külföldön 20 évesMOB-elnöki munkáját is aláássák.

„Becsületében és emberségébenmeggyalázták az ország köztársaságielnökét” – folytatta Schmitt. Az elnökúr arról beszélt, hogy „kiollózott rész-letekkel” sikerült a közvéleményt fél-revezetniük. Megismételte a MagyarTelevízióban március 30-án este su-gárzott interjúban elhangzottakat, s kiemelte, hogy az 1985. évi sza-bályozásnak, a TF-en érvényben lévőszabályzatoknak megfelelt a kisdok-torija.

Mindenki kerüljön az őt megillető helyre

AZÁNK2

Az ortodox keresztények április 8-án ünneplték a virágvasárnapot, JézusKrisztus bevonulását Jeruzsálembe. Az orosz ortodox egyház országos kör-levélben szólította harca híveit az Oroszországban egyre nagyobb teretnyerő antiklerikális erők és az agresszív liberalizmus hamis értékei ellen.Az egyház úgy véli, hogy Oroszországban működnek olyan egyházelleneserők, amelyek nem szeretnék, ha az egyház aktív szerepet vállalna az országéletében és milliókat egyesítsen.

Az olasz-magyar kapcsolatok elő-mozdításáért több évtizeden át kifejtetttevékenységének elismeréseként OlaszKöztársasági Érdemrend kitüntetésbenrészesült Semjén Zsolt, nemzetpoliti-káért felelős miniszterelnök-helyettes.A kereszténydemokrata politikus a ki-tüntetést március 21-én az olasz nagy-követtől Budapesten vette át.

Giorgio Napolitano, az Olasz Köz-társaság elnöke az olasz-magyar kap-csolatok előmozdításáért több év-tizeden át kifejtett tevékenységéért

adományozta Semjén Zsoltnak az elis-merést, amelyet Giovan Battista Cam-pagnola magyarországi nagykövetnyújtott át ünnepség keretében Buda-pesten.

Ezek az erők megpróbálják lejá-ratni a papságot, megosztani a társa-dalmat és legfőbb céljuk, hogy azoroszok ne járjanak a templomokba.Az egyház hajthatatlanul ellenzi azolyan keresztényellenes dolgokat,mint például az egyneműek házasságaés a szexuális erkölcstelenség. A kör-levélben megemlítenek olyan szemé-lyeket is, akiknek kereskedelmiérdekeit sérti az új templomok építéseMoszkvában és több orosz városbanis. Az antiklerikálisok provokációinak

legfőbb célpontjai a papok. Az üzenet-ben felsorolják a közelmúltban elkö-vetett szentségtörő eseményeket,kiemelve a február 21-én a moszkvaiMegváltó Krisztus székesegyház ol-tára előtt elkövetett istenkáromlást,amely a Pussy Riot nevű punk cso-porthoz kötődik. Április 22-én nyilvá-nos imát tartanak a hit és az egyház jóhírének védelmében.

Az orosz a legnagyobb ortodox egy-ház, becslések szerint az orosz ortodoxhívők száma eléri a 150 milliót világ-szerte. Az egyház vezetője Kirill,Moszkva és Oroszország pátriárkája.

FORRÁS: KDNP.HUFORRÁS: OROSZHIREK.HU

Olasz államfői kitüntetés Semjén Zsoltnak

A Református Egyházak Világközösségének (WCRC) főtitkára levélben for-dult Fazekas László püspökhöz, amelyben a világszervezet szolidaritását fe-jezte ki a módosított állampolgársági törvény jogi következményei miatt. Dr. Setri Nyomi a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) püs-pökéhez írt levelében azt írta, különös figyelemmel és aggodalommal követikKassai Gyula tiszteletes esetét. A Református Egyházak Világközösségének fő-titkára együttérzéséről és segítségéről biztosította Kassai Gyula lévai lelkészt,akit megfosztottak szlovák állampolgárságától, miután felvette a magyart.

Nemzetközi kiállás Kassai Gyula mellett

A főtitkár egyben felajánlotta segít-ségét és közbenjárását, hogy a szlová-kiai hatóságokvisszavonják dön-tésüket, amellyela lévai reformátuslelkipásztort ön-akarata ellenéremegfosztották ál-lampolgárságától.A levél kitér aszlovákiai alkot-mánybíróság vizs-gálatára, melytőlpozitív eredménytvár. Nyomi bátorította a SZRKE veze-tését, hogy egyértelműen hangoztassavéleményét és kritikáját a hatóságokelőtt, amelyhez a szervezet segítségét isfelajánlja.

Az Európai Egyházak Konferenciá-jának (CEC) vezetője szintén reagált azügyre, Fazekas Lászlónak küldött leve-lében. „Megráztak a hírek, igen nagyszomorúsággal fogadtam azokat. Lé-

nyegtelen, hogy milyen a két szomszé-dos ország kapcsolata, ilyen módonnem fosztható meg senki sem az állam-polgárságától” – fogalmazott Rüdiger

Noll.Levelében kife-

jezte azt a remé-nyét, hogy aszlovák alkot-mánybíróság meg-erősíti azt azalkotmányos ren-delkezést, misze-rint senki semfosztható meg szlo-vák állampolgársá-gától akarata el-

lenére. Továbbá biztosította a reformá-tus püspököt arról, hogy személy sze-rint mindent meg fog tenni, közbenjáraz alapvető emberi jog érvényesítéseérdekében.

Rüdiger Noll reméli, hogy a testvér-egyházak az ügyet ökumenikus közös-ségként fogják megvitatni a SzlovákiaiEgyházak Ökumenikus Tanácsánakülésén.

FORRÁS: UJSZO.COM

Miskolc tiszteletbeli polgára lett Kassai Gyula. A lelkész március 14-énvette át a miskolci polgárságáról tanúskodó oklevelet Kriza Ákostól (Fi-desz–KDNP), a borsodi megyeszékhely polgármesterétől. A reformátusegyház Nyilas Misi Házában tartott, március 15-ről megemlékező ünnep-ségen Kassai Gyula úgy fogalmazott: 1848–1849 forradalma és szabad-ságharca a hazáról, a szabadságról, a helytállásról, a hitvallásról szól, arról,hogy tudni kell küzdeni, harcolni a nemzetért, jogainkért, a szabadságért.Mint mondta: ma is vállalni kell küldetésünket, mint ahogy tették azt a már-ciusi ifjak is, akik küzdöttek a nemzet megmaradásáért, a függetlenségért.Kriza Ákos, miután átadta a Miskolc tiszteletbeli polgáráról szóló okleve-let Kassai Gyulának, azt mondta: Miskolc közössége mellette van magyar-ságáért folyó küzdelmében.

XVI. Benedek húsvéti üzeneteAz ünnepi szentmisét követően a pápa a Szent Péter bazilika központi erkélyé-ről hatvanöt nyelven adta hírül Krisztus feltámadását. „Krisztus feltámadott,halleluja!” – mondta először olaszul, a világnyelveken, majd Európával kezdvevégig a kontinensek különböző nyelvein, a nyelvek sorában a tizenharmadikhelyen magyarul is a Szentatya. Kedves Testvérek! Ha Jézus feltámadt, akkor– és csak akkor – valami valóban új dolog történt, ami megváltoztatja az emberés a világ helyzetét – mondta XVI. Benedek.

Kedves Testvérek Rómában és azegész világon! „Surrexit Christus, spesmea” – „Feltámadt reményem, Krisz-tus”. Jusson el mindnyájatokhoz azegyház dicsőítő hangja azokkal a sza-vakkal, amelyeket az ősi himnuszMária Magdolna ajkára ad. Ő az első,aki Húsvét reggelén találkozik a feltá-madt Jézussal. Sietve elment a többi ta-nítványhoz és repeső szívvel hírül adtanekik: „Láttam az Urat” (Jn 20, 18). Miis, akik áthaladtunkNagyböjt pusztasá-gán és Jézus kín-s z e n v e d é s é n e kfájdalmas napjain,adjunk ma helyet agyőzelmi kiáltás-nak: „Feltámadt!Valóban feltá-madt!”.

Minden keresz-tény újra átéli MáriaMagdolna tapaszta-latát. Ez a találkozásmegváltoztatja azéletünket: találkozás ez azzal az egyet-len Emberrel, aki megismerteti velünkIsten teljes jóságát és igazságát, aki nemfelületesen, pillanatnyilag, hanem gyö-keresen szabadít meg bennünket a gonosztól. Teljesen meggyógyít ben-nünket, és visszaadja méltóságunkat.Ezért hívja Magdolna Jézust „remé-nyemnek”: mert Ő volt az, aki révén új-jászületett, Ő adott neki új jövőt, jó

életet, amely mentes a gonosztól. „Re-ményem Krisztus” – ez annyit jelent,hogy minden jóra való vágyakozásomŐbenne talál valós lehetőségre: Vele re-mélhetem, hogy életem jó és teljes,örök, mert maga Isten jött annyira közelhozzánk, hogy végül be is lépett em-berségünkbe.

Kedves Testvérek! Ha Jézus feltá-madt, akkor – és csak akkor – valamivalóban új dolog történt, ami megvál-toztatja az ember és a világ helyzetét.Akkor Jézus olyasvalaki, akire felté-

tel nélkül ráhagyat-kozhatunk, és nemcsak egyszerűenbízhatunk az üze-netében. Őrá ha-gya tkozha tunk ,mert a Feltámadottnem a múlthoz tar-tozik, hanem élő-ként van jelen mais. Krisztus reményés vigasz, különö-sen a keresztényközösségeknek,amelyeket hitük

miatt a leginkább sújt a hátrányosmegkülönböztetés és az üldöztetés.

A Feltámadott egyháza, a reményereje által jelen van a szenvedés és azigazságtalanság minden emberi hely-zetében – mondta XVI. Benedek, akiKrisztus reményét kérte a Közel-Ke-letnek, Szíria meneküljeinek, az afri-kai földrész keresztény közösségeinekés a kontinens szenvedőinek.

FORRÁS: VATIKÁNI RÁDIÓ

A liberalizmus elleni harcra szólít az egyház

AZÁNK3

A KDNP ajkai alapszervezeténekmárcius 27-én tartott fórumán Har-rach Péter az aktuálpolitikai esemé-nyek kapcsán reagált GyurcsányFerenc egyházellenes megnyilatkozá-sára. „Gyurcsány Ferenc felvette kul-túrharcos mezét, nem törődve azzal,hogy ez rombolja a társadalmi békét,növeli a hívő és nem hívő emberekközötti feszültséget. Ezzel az akciójá-val megrendült politikai pozíciójátkívánja megerősíteni, bízva abban,hogy egy egyházellenes réteget magamellé tud állítani” – jelentette ki aKDNP frakcióvezetője.FORRÁS: KDNP.HU – BROCKHAUSER EDIT

Megtartja pozícióit a KDNP Gyurcsány a rendezett világ

ellen harcol– A 2014-es választás után kétszázfős lesz a Magyar Országgyűlés,tehát sok jelenlegi képviselő nem leszaz két év múlva. Természetesnekmondható, hogy már most elkezdőd-tek a spekulációk, amelyek egy részé-nek érzékelhetően az a célja, hogyfeszültséget láttasson a szövetség kétpártja között. Hol tart a 2014-es je-löltállítás?

– A választókerületi elnökök, vagyisa következő választás képviselőjelölt-jeinek kiválasztása folyamatban van. Avégső döntést a miniszterelnök hozzameg. Legfontosabb szempontja a man-dátumszerzés biztonsága, vagyis az al-kalmas személy kiválasztása. Érthető,hogy elsősorban kipróbált emberekbengondolkodik.

– Hogy látja, hogyan alakulhat majda Kereszténydemokrata Néppárt követ-

kező országgyűlési képviselőcsoportjá-nak összetétele?

– A 2014-ben megszülető KDNP-frakció összetétele nagy valószínű-séggel hasonló lesz a jelenlegi ciklusképviselőcsoportjának összetételéhez.2010-ben három forrásból táplálkoz-tunk: a KDNP egyéni képviselőiből,azokból a keresztény szellemű képvi-selőkből, akiket eddig fideszesnek,vagy a civil világból származóknaktekintettek, illetve a listán szereplő je-löltjeinkből. Pozitív tapasztalatunk,hogy az eredetileg nem KDNP-s, dekeresztény képviselők a frakcióban el-kötelezett kereszténydemokratákkáváltak. Példának említhetném NagyKálmán professzor urat, Varga Lászlópüspök-helyettes urat vagy HabisLászló egri polgármestert.

– Vannak vélemények, amelyek sze-rint a képviselők számának csökkenéséta KDNP sínyli majd meg, magyarán

képviselői helyeinek száma nemcsak ab-szolút értelemben csökken, de a párt-szövetségen belüli arányhoz képest is…

– Az előzetes egyeztetések során aKDNP-nek felkínált választókerületekszáma pontosan megfelel a mai ará-nyoknak. Az összeférhetetlenségi sza-bály több képviselőnket arra késztette,hogy döntsön, polgármesternek, vagyképviselőnek indul 2014-ben. Közü-lük eddig négyen a felajánlott kép-viselőjelöltség helyett a polgár-mester-jelöltséget választották. Mamég bizonytalan, hogy ki fogja betöl-teni helyüket. Egy biztos, a miniszter-elnök szempontja érvényesülni fog, azlesz a jelölt, aki hozni tudja a mandá-tumot.

– És a listás helyek?– Az országos lista még nem állt

össze, annyit tudunk, hogy a KDNP-nek lesz egy kvótája, amit saját belá-tása szerint tölt be.

Semjén Zsolt elnök március 15-én ta-lálkozott a KDNP veszprémi alapszerve-zetének tagságával. A zsúfolásig megteltteremben a pártelnököt Latorczai Jánosveszprémi elnök és Halmay György el-nökségi tag fogadta.

Latorczai János tájékoztatta az elnököta veszprémi szervezet munkájáról és az

újonnan alakult IKSZ helyzetéről. Atájékoztatást követően Semjén Zsoltelőadást tartott a Kereszténydemok-rata Néppárt országos politikájáról ésa pártszövetség kapcsolatáról.

A bensőséges hangulatú megbe-szélés után a pártelnök és a tagságegyütt ment a március 15-i városiünnepségre.

A Kereszténydemokrata Néppártajkai alapszervezeti rendezvényén Har-rach Péter előadásában elmondta, hogyaz európai kultúra sajátos válságát éli. Adekadens állapot az ultraliberális és kon-zervatív értékrend szembenállásában ismegnyilvánul. A Magyarországot értuniós támadásoknak három előidézőjevan: egyrészt a gazdasági érdekeiketféltő multik, másrészt a bukását feldol-gozni képtelen hazai baloldal, harmad-részt az előbb említett ideológiai okok.

– A Magyarországot padlóra küldőGyurcsány Ferenc támadása az egyhá-zak ellen a nemzetközi ultraliberális tö-rekvésekkel egybehangzóan azokat az

intézményeket támadja, amelyek a ren-dezett világot képviselik – mondta a fó-rumon Harrach Péter.

Beszédében kitért a Fidesz–KDNP-pártszövetség sikeres együttműködé-sére, az ország megújításáért folytatottmunkára, a nagy társadalmi rendszerekátalakítására és az ezzel kapcsolatos tör-vénykezés folyamatára. Hangsúlyozta,hogy a KDNP keresztény szociális párt,így kormányzati munkája során a mun-kavállalók, a leszakadó társadalmi réte-gek és a nyugdíjasok érdekeit tartjaszem előtt. Kérdésre válaszolva példa-ként említette a szabad vasárnappal kapcsolatos törekvéseket, a kártyáselektromos mérőórák bevezetését, amunka törvénykönyvének a munkavál-lalók érdekében tett módosításait.

Az ellenzék megnyilvánulásai kap-csán szólt arról az utcai tüntetésekenmegmutatkozó civil szerveződésről,amely a „gyűlölet kultúrájaként” jelenikmeg, de a rendre és normákra igényestársadalmi rétegek körében nem tudnépszerűségre szert tenni.

– Folytatás az 1. oldalról –

K. T.

Semjén Zsolt találkozott a veszprémi alapszervezettel

Csak olyan ember lehet köztársasági elnök a Fidesz-KDNP pártszövetség támogatásával, aki „személyében legalábbúgy, vagy még inkább elkötelezett a húsvéti alkotmány védelmében, mint Schmitt Pál volt” – jelentette ki Semjén Zsolt,nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének budapesti kerekasztal-be-szélgetésén. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke kérdésére válaszolva azt mondta: Kövér László és Áder János je-lölését a KDNP egyaránt elfogadhatónak tartja.

FORRÁS: KDNP.HU

Nem enged a kormány a politikai zsarolásnak

Miért is kellene egy köztársasági elnöknek politikán kívülállónak lennie? – tette fel a kérdést, majd példaként GönczÁrpádot említette. Miből gondolja az MSZP, hogy Szili Ka-talin politikán kívüli lett volna? Az elmúlt 20 évben az ál-lamfő soha nem állt kívül a politikán – jegyezte meg. Azállamfő lemondásáról szólva kifejtette: annak semmi közenincs Schmitt Pál dolgozatához, ez nem ügy, hanem ürügy.Úgy fogalmazott: ez egy ember tragédiája. Szerinte az ál-lamfőt azért támadták, mert aláírta a húsvéti alkotmányt, il-letve a balliberális oldal nem hajlandó tudomásul venni, hogylegitim módon, a magyar hagyományoknak megfelelő alap-törvényre váltották le a korábbi, „Rákosi nevével fémjelzett”,ideiglenes alkotmányt.

„Ahogyan egy alkotmányos forradalommal megalkottuka húsvéti alkotmányt, úgy ezzel szemben elindult egy alkot-mányos ellenforradalom”, utóbbiban azonban nemcsak a bal-liberális oldal érdekelt, hanem azok a jobboldalhoz köthetőerők is, amelyek a 89-es paktumban érdekeltek, és a pak-tumalkotmányhoz kötődnek, ezt tekintik etalonnak – jelen-tette ki. Semjén Zsolt azt mondta, a KDNP által képviseltértékrend teljes mértékben tükröződik az alkotmányban és akétharmados törvényekben.

Schmitt Pál köztársasági elnök tavaly április 25-én, hús-véthétfőn írta alá Magyarország új alaptörvényét, amely idénjanuár 1-jén lépett hatályba.

Az unióval és a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tár-gyalásokról szólva hangsúlyozta: „Rubicon előtt állunk”,minden gazdasági kérdésről hajlandóak egyeztetni, de poli-tikai zsarolásnak nem engednek. Nem volt arra precedens,hogy politikai feltételeket kérjenek számon egy országon. Azpedig elfogadhatatlan, hogy a nemzeti bank elnöke ne tegyenesküt az alkotmányra. A deficit tekintetében „tenyérjóslás ésunfair, amit csinálnak”. A miniszterelnök-helyettes állás-pontja szerint nincs reális lehetőség az unióból való kilépésre.Hova lépnénk, Ukrajna mellé? – kérdezte, hozzátéve: az Istenmentsen meg még egyszer a posztszovjet szférától.

A fővárosi szovjet emlékműről azt mondta: „erkölcsilegbotrány”, hogy ott áll, de bizonyos szerződések alapján állott. „Most nem érdekünk, hogy az oroszokkal összerúgjuk aport”, de egyeztetni kell az emlékmű megváltoztatásáról, éspéldaként pravoszláv keresztállítás lehetőségét említette.

A nemzetpolitikáról szólva felidézte, megígérte a kor-mányfőnek, hogy a ciklus végére 500 ezer új állampolgár lesz.Ezt tartani tudják. Hozzátette: problémák Szlovákiával nem azOrbán-kormány miatt vannak, „az állampolgársági kérdéstnem egyszerűen, de meg fogjuk oldani”. Arról, vajon politi-kai értelemben jó-e, hogy van KDNP, kijelentette: szükségesegy olyan politikai erő, amely vállalja a történelmi egyházaktanításának politikai kifejezését, akkor is, ha ez esetleg nem ta-lálkozik a közízléssel. A kormánypártok szövetsége nem pusz-tán aktuálpolitikai összeállás. Mint mondta: a KDNP világ-nézeti párt, a Fidesz pedig széles értelemben vett gyűjtőpárt.

AZÁNK4

Gúr Nándor, az MSZP új alelnöke aminap kétségbe vonta, hogy 1990 előttMagyarországon kommunista diktatúraműködött. Újságírói felvetésre azzal akérdéssel reagált: „ön szerint 1990 előttcsak diktatúra volt?”. Az Ifjúsági Ke-reszténydemokrata Szövetség (IKSZ)szerint a szocialista politikus nyilatko-zata szánalmasan komikus, egybenazonban hátborzongató is. Éppen az ön-maga megújulását hirdető MSZP újon-nan megválasztott alelnöke bizonyítja:ez a párt valójában ugyanaz „a Párt”,amely minden erejével próbálja a Rá-kosi Mátyás és Kádár János által elkö-vetett, soha el nem évülő bűnöketkétségbe vonni, a kommunista diktatúratotális rémuralmát relativizálni.

Az IKSZ természetesen tisztában vanazzal, hogy a magyar szocialisták „meg-újulása” és „múlttal való szembenézése”valójában soha nem történt meg. Hiábahúznak elő kongresszusról kongresz-szusra új arcokat, új neveket, vezetőikhabitusa és gondolkodásmódja változat-lan évtizedek óta. Gúr Nándornak az1990 előtti, létező és a polgárok min-dennapjait megnyomorító kommunistadiktatúra totalitását csökkenteni igyekvőszavai is mutatják: a régi és az „új” szo-cialisták sem képesek viszonyukat tisz-tázni a letűnt rendszerhez, annak hibáités emberiségellenes bűneit nem hajlan-dóak teljesen elismerni.

Ezért felhívjuk Gúr Nándor és régi-újelvtársai figyelmét, hogy a Gerő Ernő,Rákosi Mátyás, Kádár János és társaikáltal fenntartott Népköztársaság igeniscsak és kizárólag diktatúra volt. Ezrek éstízezrek kerültek kényszermunka- és in-ternálótáborokba vagy hurcolták el őketa Szovjetunióba, százakat végeztek ki az56-os forradalom vérbe fojtása után,százezrek kényszerültek elhagyni Ma-gyarországot üldöztetés és a lehetetlenéletkörülmények miatt.

Mi fiatal kereszténydemokratákolyan Magyarországon szeretnénk élni,ahol a demokratikusan megválasztottországgyűlési képviselők tisztában van-nak a diktatúra és a demokrácia közöttikülönbséggel. Valamint ajánljuk a szo-cialistáknak, hogy még egyszer olvas-sák át Magyarország AlaptörvényénekÁtmeneti Rendelkezéseit: „a MagyarSzocialista Párt osztozik mindazon fe-lelősségben, amellyel az állampárt ter-helhető”.

Szomorú tény, hogy több mint 20évvel a diktatúrából történő szabadu-lásunk óta az ország egyes települé-sein járva különös időutazásnaklehetünk szemtanúi. A mai napig többszáz utca, tér van elnevezve a kom-munizmus tömeggyilkos rendszeré-nek vezetőiről, kiszolgálóiról, ese-ményeiről és szimbólumairól.

A KDNP ifjúsági szervezete, az If-júsági Kereszténydemokrata Szövet-ség (IKSZ) régóta szorgalmazza,hogy érintett önkormányzatok változ-tassák meg azokat az utcaneveiket,melyek mind a mai napig a kommu-nista diktatúra nyomait őrzik. A zsak-utca.iksz.net honlapon a keresz-ténydemokrata fiatalok a településeklakói segítségével több száz olyanközterületi elnevezést gyűjtöttekössze, melyek a XXI. századi Ma-gyarország demokratikus értékeivelösszeegyeztethetetlenek.

Lenin, Marx, Ságvári Endre, KunBéla, Szamuely Tibor, Mező Imre,Münnich Ferenc, November 7., Nép-köztársaság, Felszabadulás ma már

csak a huszadik századról szóló törté-nelemkönyvek fekete lapjaira valónevek és fogalmak kellene hogy le-gyenek.

A XX. században két diktatúra el-szenvedői is voltunk, ezért mi magya-rok XX. századi történelmünkbenmegtapasztalhattuk milyen, amikordiktatórikus eszközökkel, a nemzetiidentitás elnyomásával, erőszakosmódon korlátozzák mindennapjainkat.A rendszerváltás után felnőtté váltnemzedék számára elfogadhatatlan,hogy Magyarország bármelyik telepü-lésének utcáin a hazánkat és a világszerencsétlenebbik felét romlásba ta-szító, fejlődésünket évtizedekre visz-szavető kommunista diktatúra emlékétőrző nevekkel találkozhassunk.

2010-ben a választók minden ed-diginél nagyobb felhatalmazást adtaka változásokra, a változtatásokra. El-jött az idő, hogy a kommunizmus em-lékei mielőbb végleg eltűnjenek amagyar emberek hétköznapjaiból, ésilyen tekintetben is lezárjuk a rend-szerváltást.

Az új önkormányzati törvény kap-csán kormánypárti képviselőtársaim-

mal azt javasoltuk, hogy a jövőbenimmáron nem viselhetné közterületvagy közintézmény olyan személynevét, aki a XX. század önkényuralmipolitikai rendszereinek megalapozá-sában, kiépítésében, vagy fenntartásá-ban részt vett. Az indítvány kiterjedtaz olyan kifejezésekre, szervezeteknevére is, amelyek a XX. század ön-kényuralmi rendszereire közvetlenülutalnak, vagy azok emlékét idézik.Sajnos ez az indítványunk nem kerültbe az önkormányzati törvénybe, azzalaz indokkal, hogy a problémát kor-mányrendeleti szinten még tavasszalorvosolni fogják.

Kérdezem tehát, mikor tűnnek elMagyarországon a diktatúra jegyeitviselő közterületi elnevezések?

Tállai András államtitkár válaszá-ban kifejtette, hogy a kormány egyet-ért a felvetéssel, amely ma islehetőség, az önkormányzatok meg-változtathatják a közterületi elneve-zéseket. Azt kérte, dolgozzanak ki atémát illetően közös javaslatot, hoz-zátéve: várják a képviselő indítványátis. Stágel Bence a választ elfogadta.

„Új” MSZP,régi politika

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség üdvözli a Fővárosi Közgyűlés határozatát, mely szerint Károlyi Mi-hály szobrát eltávolítják a budapesti Kossuth térről. Egyúttal örömmel fogadtuk a Legfőbb Ügyészség azon hatá-rozatát, amelyben teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitációban részesítette Mindszenty József bíborost.

STÁGEL BENCE, AZ IKSZ ELNÖKETÖRCSI PÉTER, AZ IKSZ ALELNÖKE

Mindenki kerüljön az őt megillető helyre

Mikor tűnnek el a diktatúra nyomait őrző közterületi elnevezések?

FORRÁS: IKSZ.NET

Stágel Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője, az Ifjúsági KereszténydemokrataSzövetség elnöke az Országgyűlés április 10-i ülésnapján interpellálta a belügyminisztert a diktatúra nyomaitőrző közterületi elnevezésekről.

Kereszténydemokrataként valljuk,hogy a huszadik század tragédiákkalteli történelmét akkor zárhatjuk le tel-jesen, ha a tragédiák okozói az őketmegillető helyre kerülnek. A szélsősé-ges diktatúrák és a létrejöttüket előse-gítő erők nem szolgálhatnak pél-daképül a jövő nemzedékei számára.Károlyi Mihály népköztársasága te-remtette meg a szellemi és politikaialapokat az utána következő bolse-vista rémuralomhoz, ezért szobránaknincsen helye Magyarország főterén,a Parlament épülete mellett. Ideje eztmegérteniük azon baloldali politiku-soknak is, akik Károlyi szellemi örök-ségét még ma is magukénak vallvaőrséget állnak szobránál.

Üdvözöljük ezért, hogy a FővárosiKözgyűlés határozata alapján Károlyi

Mihály szobrát eltávolítják a buda-pesti Kossuth térről.

Mindezek mellett azonban meg-győződésünk az is, hogy a zsarnok-sággal szembeszálló, bátor, haj-líthatatlan hazafiak példaként kell,hogy szolgáljanak a mai fiatalok szá-mára is. A nyugati, keresztény gyö-kerű civilizáció megmaradásánakzáloga, hogy határozottan és karakte-resen kiálljunk közös értékeink mel-lett. Ezért tekintünk büszkén a 120évvel ezelőtt született Mindszenty Jó-

zsefre, aki a huszadik század tömeg-gyilkos diktatúráinak legsötétebb idő-szakaiban is, minden őt ért meg-próbáltatás ellenére hajlíthatatlanulkiállt hazája és keresztény hite mel-lett.

Örömmel fogadtuk ezért a Leg-főbb Ügyészség nemrég hozott ha-tározatát, amelyben teljes körű jogi,erkölcsi és politikai rehabilitáció-ban részesítette Mindszenty Józsefbíborost.

Mi, fiatal kereszténydemokratákolyan világban szeretnénk élni, ahola dolgok az őket megillető helyekrekerülnek, ezért üdvözlünk mindenolyan irányú döntést, ami ezt előse-gíti. A huszadik század tragédiákkalteli történelmét akkor zárhatjuk le tel-jesen, ha a rémtettek okozói és el-szenvedői egyaránt az őket megilletőhelyekre kerülnek.

Budapest, 2012. március 27.

STÁGEL BENCE, AZ IKSZ ELNÖKEGAAL GERGELY,

AZ IKSZ ELNÖKHELYETTES

AZÁNK5

Elszigetelve Pillantás az egyházi törvény árnyékába

Katolikus újságírók beszélgettekegy délelőttön át az egyháznak anyilvánosságban való jelenlétéről ésa média feladatairól. De hol vannaka katolikusok ma jelen a nyilvános-ságban? Mit adnak ma az emberekaz egyházakról, szerepükről?

A HVG éppen ezekben a hetek-ben (március 10.) ismertette né-hány kutatás eredményeinekegy-két részletét.

Egy táblázat összehasonlította aGallup 1998-as és a Szegedi Egye-tem vallásszociológiai tanszékénekidei felmérését az ismertebb egyhá-zak valóságos helyzetének alakulá-sáról. Elgondolkoztató, hogy mígszámos felekezet ismertsége nagyotlépett előre, a katolikus egyháznak atíz évvel korábbi teljes ismertsége tízszázalékot veszített. Igaz, hogy ma isa legismertebb egyház, de az előbbrelépett reformátusok azonos szintenállnak vele és megközelítették a lu-teránusok is.

Természetes, hogy a három törté-nelmi egyház ma is a legismertebb.De a katolikus – sok tekintetben töb-bet szerepel a nyilvánosságban amásik kettőnél. Nemcsak az oktatás-ban, de a médiában is nagyobb teretfoglal el. Aligha van település, aholkatolikus templom ne állna, általá-nos szokás ma is az egyházi temetés,amelyen nemcsak a családtagok, detávolabbi ismerősök, hivatalos meg-hívottak is jelen vannak. A médiu-mok rendszeresen közvetítik anagyobb hazai, vagy külföldi szer-tartásokat: pápai miséket, áldásosz-tásokat, a hazai éjféli, húsvétimiséket, körmeneteket. A nézőkezekről talán nem asszociálnak a„katolikus” jellegre? Esetleg nemtesznek különbséget a „keresztény”és a „katolikus” fogalma között, míga másik két nagy felekezetnél ezmarkánsabb?

Vagy valóban léteznék ma a la-kosságnak egy olyan rétege, amelyiknem hallott a katolikus egyházról,katolikusokról? Kik lehetnek ők?Kínaiak, más bevándorlók? Esetlega cigányság egy része? A távoli tele-püléseken, tanyavilágban élők? Devannak nálunk valódi távolságok?Esetleg ez olyan réteg, amelyik tu-datosan tagadja, hogy bármiféle, avallással kapcsolatos ismerete van?

Érdekes, hogy a tíz évvel ezelőttalig ismert kisebb felekezetek is-mertsége mekkorát nőtt. Ma már aJehova Tanúiról a megkérdezettek70 százaléka hallott, többen, mint azsidókról, de igen magas a baptisták

és a krisnások, a Hit Gyülekezet is-mertsége is. Ők mindannyian nagy-arányú hithirdető tevékenységetfolytatnak, és ennek kézzelfoghatóaz eredménye. De ez nem feltétlenülszükséges, mert az alig látható orto-doxok ismertsége is a felsoroltakhozhasonlóan az alig-ismertségből emel-kedett 60 százalék közelébe. A meg-kérdezettek egyharmada hallottunitáriusokról, metodistákról, pün-kösdistákról, adventistákról, mormo-nokról, akik mind az alig-ismertségbőlléptek előre.

Érdekes az a másik táblázat is,amely számos egyház törvényekszerinti besorolása szempontjábólvizsgálódik az elismertségtől a betil-tásig érő grafikon mentén. Ez a táb-lázat meglepően egybevág azegyházi törvényben való elismertségfokozatával. Legmagasabb osztálybasorolja a róluk, a történelmi egyhá-zakról alkotott közvélemény. A par-lamenthez mérten méltóak a teljesjogú elismertségre. Míg a kisebbegyházakat legtöbben a vallási egye-sület kategóriájába sorolnák: budd-histákat, adventistákat, a Hit Gyü-lekezetét, iszlámistákat, Jehova Ta-núit, krisnásokat, metodistákat, mor-monokat, egyes izraelitákat, naza-rénusokat. Míg a MAZSIHISZ-heztartozó izraeliták jó helyezést értekel elismertség tekintetében egyház-ként.

Hogy a véleményt nyilvánítók-nak pontos fogalmaik vannak a val-lás lényegéről, mutatja, hogymajdnem teljes az elutasítottsága aBoszorkány Szövetségnek és igenmagas a Scientológia Egyházé, aTranszcentális Misszióé, magas aKelta Wiccáé, a Mormon Egyházé, aHit Gyülekezetéé, az Ősmagyar Tál-tos Egyházé, a Magyar Iszlám Egy-házé a grafikonon elismert egyházfokozatán.

Az Ősmagyar Táltosokat ugyan-annyian ismernék el teljes jogú álla-milag elismert egyháznak (10százalék), mint az Iszlámot, JehovaTanúit, Krisnásokat, alig valamivelkevesebben, mint a Hit Gyülekeze-tet, vagy az Adventistákat.

Vajon a Kelta Wicca – MagyarTáltos párharc hogyan alakulna egynagy-britanniai felmérésben?

Mindez csak egy kis előleg azok-hoz az adatokhoz képest, amelyeketmajd egyszer megismerhetünk anépszámlálás részletes közzétételé-ből. Akkor majd megtudjuk, kikazok, illetve mennyien is vannak,akik a masszív ellenkampánnyalszemben vállalták hitbeli önazonos-ságukat.

D–Y–Ó

Ha a bulvár-jelenség gyökereit ku-tatjuk, egészen a felvilágosodás koráigkell visszamennünk. A felvilágosodásideológiájában központi szerepet ját-szott a társadalom átformálása, a köz-erkölcsök és szokások átalakítása. A korembere a változások kulcsát az elit ke-zében tudta. Minden feltétel adva voltegy mítosz, az oktatás mítoszának meg-születéséhez, amely megteremtette a fo-gyasztás egyfajta elméletét: a közönséghasonlatossá válik ahhoz, amit kap,amit befogad, illetve hogy a ráerőltetettszöveg, gondolat rányomja bélyegét. Eza féle „társadalomkreálás” akaratlanulis fontosabbá tette az oktatást, mintmagát az eszmét, amit hirdetett. Az át-alakulás során még azt a tartalmat is ki-törölte, ami létrejöttét segítette. Ígyválhatott mára a fogyasztóból, a válasz-tóból, az olvasóból, a tévénézőből tar-tály, amibe egyes elméletek szerintbármit beletölthetünk. A »termelő«egyre inkább elszigetelődött/elszigete-lődik a termékei befogadóitól, így in-formációk híján létrejön egy kölcsönösvakság, amely mindkét oldallal elhiteti,hogy a kreativitásnak csak a laboratóri-umokban van a helye. A társadalmaklassan passzív, megjelölt történelmi sze-reppel nem rendelkező közönséggédegradálódhatnak. Hacsak...

Alig két hónapja érdekes hír jelentmeg az egyik netes hírportálon. Ameri-kai filmesek megdöbbenve figyelték azta sikert, amelyet A lopott idő című sci-fi elért a magyar mozikban, ugyanis ajövőben játszódó történet a tengeren túlkevéske nézőszámot produkált. A világkormányai a túlnépesedés elleni küzde-lemben kifejlesztettek egy olyan gene-tikai programot, hogy minden ember 25évig élhet. Az új korban a pénzt érte-lemszerűen az idő váltotta fel. Idővel fi-zették a munkát, időért adták a kávét, alakást, a buszjegyet. Aki ügyes volt,száz vagy akár millió évet is gyűjthetettmagának, és mindvégig fiatal maradt.Ám ez kevesek kiváltsága volt. A leg-többen szó szerint napról napra éltek,versenyt futottak az idővel. A sztori va-lamiért megfogta a magyar nézőket. Afilm világa sokban hasonlított a mi-enkre. A néző magára ismert, amint két-ségbeesetten igyekszik még egy kis időtszerezni, vagy amint a kocsmában azutolsó percekért piát vesz magának.

A kereskedelmi televíziózás, a bul-vár, a sikeres tömegkultúra, az eszmék„eladásának” feltétele, hogy megszűn-jön az elszigetelődés a termelő és a fo-gyasztó között. Az emberek azt „eszik”,amit szeretnek, amit ismernek, ezért el-engedhetetlen, hogy ismerjük őket. Bír-juk észjárásukat, szófordulataikat,szokásaikat, problémáikat, számoljunkkreativitásukkal. Kezdő íróknak, újsá-gíróknak öreg rókák nem véletlenüladják ama tanácsot, hogy arról írjanak,

amit ismernek, amit bírnak. Emlékez-zünk csak a legendás Kabos Gyulára,amikor a Lovagias ügy című filmbenazt mondja a titkárnőjének:„Gizike, énmagára több száz pengőt költök mindenhónapban, gondolatban. Itt van, nézzecsak meg, a noteszemet. Tegnap is vet-tem magának egy bundát. Gondolat-ban.” Csak így – az ismeret által –tudunk eladni bármit. Gondoljunk csakaz anyára, hogyan tudja meggyőzni, ta-nítani, irányítani gyermekét? Szereti, is-meri, beszéli a nyelvét, odafigyeligényeire, szükségleteire, arra, mi fog-lalkoztatja.

A köztelevízió az elmúlt két eszten-dőben az összes hibát elkövette, amitcsak lehetett. Induláskor a kialakulás vi-tájában gyakorta lehetett hallani: a nézőnem tanulni akar, csak egy sörrel leülniés szórakozni. Igen ám, csak a szóra-koztatást sem lehet bárhogyan csinálni.

„Olvasó”, vagyis tévénéző, választó,rádióhallgató, vagyis aki egy „előre fel-állított” rendszerben kóborol. Sokan,akik még az elmúlt rendszerben szoci-alizálódtak, saját tapasztalatból ismerikmit is jelent átlépni azt a bizonyos ha-tárt, rendszert, mit is jelent a csendesirónia, a megbúvás, az „olvasás” krea-tivitása. Amikor az „elit” az információigazításán dolgozik, észre sem veszi,hogy kicselezik. Ő azt gondolja, amitmond, szószerint értik, pedig dehogy.Az olvasó hall egy hírt és kódol.

A közszolgálati tévé nézettsége azelmúlt években zuhant, míg a kereske-delmi televízióké nőtt. Ebből az a hibáskövetkeztetés vonódott le, hogy az em-bereket nem érdekli a politika, a köz-élet, ellenben szeretik a bulvárt. Ennekellentmondani látszanak azok a felmé-rések, miszerint olvassák, nézik a bul-várhíreket, de többnyire lenézik, meg-vetik a szereplőit. Továbbá a nézettségimutatók egy-egy jó közéleti műsornálmég mindig megugranak. Ha az a bizo-nyos ismeret megvolna, akkor hasznosvisszajelzéseket szerezhetnének a mé-diacsinálók arról, hogy valójában ho-gyan, mi módon kódolnak a nézőkegy-egy műsort, miért néznek, illetvenem néznek bizonyos adásokat.

Az elszigeteltség a politikának isképes károkat okozni. EmlékezzünkGyurcsányékra, akik azt gondolták, atársadalom szó szerint azt érti meg, amitközvetíteni kívánnak. Nem számoltak,nem vettek tudomást a cselekről, az el-szigetelődés okán nem tudták „venni ésmegfejteni” a különböző kódokat, mégakkor sem, amikor ez már nyilvánva-lóvá vált.

Félidejéhez érkezik lassan a kor-mányzás, ezzel együtt növő gond-ként jelenik meg, hogy a politikaelszigeteltségét meg kellene szűn-tetni, valódi visszajelzések szüksé-geltetnek, tudás, amely nélkül nincsértelmes tervezés és hatékony or-szágirányítás.

FORRÁS: MARKER

AZÁNK6

– Az emberben él egy elképzelés,ami szerint tisztes egzisztenciávalrendelkező, megállapodott embereketnem feltétlenül sorolja a rendszertmegváltoztatni akarók közé. Önt, azorvost, mi vitte a rendszerváltoztatópolitika felé?

– Nem teljesen értem a kérdést. Énvalóban „befutott” ember voltam,egyetemi docens, elég jelentős hazaiés nemzetközi elismertséggel. De nemismertem senkit a kollégáim közül,aki elégedett volt a rendszerrel. Hi-szen mindenki látta, aki kicsit föntebbvolt, talán még jobban látta, hogysemmi nem működik jól. Azok, akikközéleti útra léptek a rendszerváltás-kor, valójában majdnem mind valami-lyen elfogadható poszton voltak.

– Miért a KereszténydemokrataNéppártra esett a választása?

– Nem voltam soha pártember, po-litikával nem foglalkoztam. Az azon-ban világos volt számomra is, hogy haközéleti munkát akarok végezni, azt akeresztény elvekre építve szeretnémtenni. Hová is mehettem volna más-hová? Ráadásul nem én választottam,engem választottak. Keresztes Sándorfelkért, hogy legyek a párt egyik „új-raalapító” tagja. Akkor, 1989 tava-szán, még ezt elutasítottam, de ősszelbeléptem a pártba.

– Az első szabadon választott kor-mányban miniszteri tárcát kapott.Mondták és ma is mondják, az Antall-kabinet kamikazekormány volt. Ma,majd’ húsz év elteltével hogyan látja amagyar demokrácia első éveit, külö-nösen annak fényében, hogy sokszorkerül szóba a rendszerváltoztatás fél-resiklása, befejezetlensége, és az,hogy mai problémáink egy része ottgyökerezik?

– A kamikazekormány szó nem ön-gyilkos hajlamot jelent, csak annak tu-datosítását, hogy nem valami könnyűkis sétáról van szó. Ma épp hullám-völgyben van az első kormány meg-ítélése. A bukás után lefelé ment, majdpozitívabbra váltott, most ismét több akritikus hang. Előbb-utóbb beáll amegítélésünk valahol középen. Tény,hogy sok hibát követett el ez a kor-mány. Ilyennek tartom a privatizációt,a szabaddemokraták által megerősza-kolt média- valamint az önkormány-zati törvényt. Katasztrofális volt akárpótlás. A kormányon belül nemvolt egységes gazdaságpolitika. Ak-koriban senki nem gondolta végig a

rendszerváltás közgazdaságtanát. Pél-dául azt, hogy a régi állami tulajdonoshelyét átvevő magántőke nem nyújtjaazokat a közszolgáltatásokat, amelye-ket az állam abból a jövedelemből fe-dezett, ami a munka értéke és azalacsony bérek között volt. Ez a ha-szon az új tulajdonosé lett, az állammeg kénytelen volt a kis jövedelműembereket adókkal nyomorítani, haoktatást, egészségügyet, közlekedéstakart biztosítani.

– Giczy György és Füzessy Tiborvezetése idején, amikor sokakat kizár-tak a pártból, ön egyik alapítója és el-nöke lett a Magyar Keresztényde-mokrata Szövetségnek, amely a Fi-deszben talált politikai otthonra. Mi-lyen szerepe volt a szervezetnek azalakulása idején és milyen most, ami-kor újra törvényesen működik a párt ésországgyűlési képviselőcsoport is van?

– Az MKDSZ-t mentőcsónaknakszántuk. Átmentette a keresztényde-mokráciát, „megfertőzte” az akkormég liberális Fideszt, s Harrach Péterrévén részese lett az első Orbán-kor-mánynak, amely mindeddig a legtöb-bet tette a kereszténydemokrataelveknek a gyakorlatba való átültetéseérdekében. Mivel 2002-ben VargaLászló idejént sikerült újraéleszteni apártot, ez a politikai szerep véget ért.Politikai tevékenységem egyik kie-melkedő teljesítményét látom azMKDSZ-ben, ki kellett találni, megkellett valósítani. Sikerült. Annyira,hogy még az Európai Néppárt is elis-merte, megfigyelői tagsággal jutal-

mazta. Ma kulturális civilszervezetként létezik. Re-mélem, politikai célrasoha nem kell többet ak-tiválni.

– Mondható-e, hogya mai pártszövetség csí-rái már az 1998 és 2002közötti ciklusban meg-található voltak, amikorkereszténydemokratákis ültek a Fidesz frakci-ójában?

– Jaj, az ültek szót na-gyon nem szeretem. Ülnia börtönben szoktak. Megnémelyek ellustulva ahátsójukon. Mi akkor aFidesz frakcióban dol-goztunk, s talán nem isrosszul. Ekként a kér-désre igen a válasz.

– Ön az Európai Par-lament alelnöke. Magyar-

ország az utóbbi időben támadásokkereszttüzében áll az európai sajtóbanés az unió szervezetei is rendre elma-rasztalják az országot. Hogyan látja,mi ennek az oka, és főként hogyan le-hetne ennek elejét venni?

– Az okok sokrétűek. Néhányatemlítek. (1) Rohamtempót diktál azélet a magyar parlamentben. Másfélév alatt negyedfélszáz törvényt nemlehet hiba nélkül megalkotni. Vantehát jogos kritika. Mégis helyeslem arohanást. Országátalakító, nagy lépé-seket nem szabad a ciklus másodikfelére hagyni, mert akkor biztos abukás. (2) Az ellenzék itthon súlyta-lan. Mivel semmit elintézni nem tud,olyan terepet keresett, amelyen leg-alább látszólag eredményes lehet. Azunió, s azon belül az Európai Parla-ment erre jónak látszott. Itt össze lehethozni egy erős baloldali blokkot:kommunisták, zöldek, liberálisok,szocialisták. De számos emberük vana Bizottságban, akik hamis állítások-kal orruknál fogva vezetik a biztoso-kat is. Ez nagyon rossz, s mivelannyira aljas, jóérzésű ember el semhiszi, hogy nem igazak a vádak.(Olyan nagyot kell hazudni, amekko-ráról tisztességes ember el sem kép-zeli, hogy hazugság.) (3) Gazdaságiszuverenitásunk érdekében több olyanlépés is történt, ami fájdalmas nagyvilágcégek számára. Az ő érdekérvé-nyesítő képességük nem lebecsü-lendő.

Elejét már nem lehet venni ezek-nek, s talán nem is kell. Ebben az el-

lenséges pergőtűzben voltak olyan lé-péseink, amelyeket olykor és egyesekmár nem kritizálnak, hanem követnek.

– Megteszünk-e mindent azért,hogy megértsenek minket a kontinen-sen? Talán ugyanilyen fontos kérdés,hogy amit teszünk ezért, azt jól tesz-szük-e?

– Sokkal inkább a süketek párbe-széde folyik. Aki nem élt diktatúrá-ban, nem is érti gondjainkat ésbajainkat. Ez azonban nem mentség:sokkal-sokkal többet kellene tenni, smegelőző jelleggel. A rohanás kény-szere kapcsán pedig már elmondtam,nem teszünk mindent jól. De az vesseránk a követ, aki jobban tudná tenni.

– Az egyedülállóan nagy választóifelhatalmazást kapott kormányt érőtámadások a hazai szélsőségek mal-mára hajtják a vizet, nő az unióvalszembeni ellenérzés, a kilépés han-goztatása a Jobbik napi témája lett.Mit érzékelnek ebből az EU intézmé-nyeiben és az Európai Parlamentben?

– Az unióellenes hangulat nem ma-gyar jelenség, mondhatni általános.Sokan a bajok okát magában az unió-ban látják, mások meg épp a megol-dást várják tőle. Itt a baloldal aztállítja, hogy a Jobbikkal, illetve a ra-dikalizálódással való fenyegetés csaka mi trükkünk. A Jobbik egyébkéntráült erre a témára, mi legalább any-nyira látjuk az unió hibáit, de az ön-gyilkos lépés, a kilépés helyett a hibákkijavítását tekintjük célnak.

– Miért lenne a kilépés öngyilkoslépés?

– Nézzük a tényeket. Magyaror-szág 2004 óta folyamatosan többetkap az uniótól, mint amennyit hozzá-járulásként befizet. A nyereség jelen-tős, összesen 14 milliárd euró.Érdekesség, sőt annál több, hogyennek több mint fele az Orbán-kor-mány másfél éve alatt jött be az or-szágba. Ezt a pénzt az eddigieknéljobban kell felhasználni. Az átalakításrészben megtörtént, részben majd azúj ciklustól várható. A feladat az, hogyez a pénz a gazdaság fejlesztése révénmunkahelyek létesítését és a termelésnövekedését szolgálja. Eladósodottsá-gunk ismeretében csak hátrányunkszármazna abból, ha ez a forrás meg-szűnnék.

De a tagság ennél többet jelent. Ér-demes megnézni, miként alakult kül-kereskedelmi mérlegünk. Éveken át abehozatalunk nagyobb volt, mint a ki-vitelünk. Ha csak az unió tagállamai-val való kereskedésünket nézzük, amérleg 2003-ban 1,2 millió euró vesz-teség volt, ez 2004-ben már 664 mil-

Kilépni életveszélyes lenneAz Európai Unióval alapvető problémák vannak, de kiszállni belőle életveszélyes lenne Magyarország számára –mondja lapunknak adott interjújában Surján László, Európai Parlament kereszténydemokrata alelnöke.

BRÉM-NAGY FERENC

AZÁNK7

lió többletre változott, és azóta jóütemben növekszik, tavaly, tavalyelőtt már meghaladta a tíz milliárdeurót. Ha az egész magyar kivitelt ésbehozatalt nézzük, akkor a mérlegmég 2008-ban is negatív, de azóta azunión kívüli országokkal szembeni hi-ányunk kisebb lett, mint a tagálla-mokkal kapcsolatos növekvőtöbbletünk. Pozitív kereskedelmi mér-legünk tehát egyértelműen a közöspiac eredménye. Ebből kiszállva ex-portunk megnehezedik, az idetelepültgyárak, akár a most felépült Mercedesis, előbb-utóbb távoznak, tovább nö-vekszik a munkanélküliség: drágán fi-zetnénk meg egy érzelmi döntést.

– Ezek szerint az unióval mindenrendben van?

– Nem, mondhatni, hogy semminincs rendben. Az unióval alapvetőbajok vannak. Csak azt állítom, hogykiszállni életveszélyes. Mit lehet teháttenni? Része vagyunk a döntéshoza-talnak, s többen járnak hasonló cipő-ben. Az unióra is igaz, amit azegyházról mondanak: semper refor-manda, azaz állandóan meg kell újul-nia. Luther Márton gondolata ma máraz egyetemes kereszténység kincse ésfeladata. Ha ez a megújulási kényszera Krisztus által alapított intézményrenézvést igaz, hogyne lenne az erre azemberi elgondolásra, akár mondhat-nám: tákolmányra nézvést. Felépítése,döntéshozatali mechanizmusa bonyo-lult, a korszerű igényeknek messzenem felel meg. Egy időben sokat be-széltek az úgynevezett demokráciade-ficitről. Az Európai Parlament jo-gainak bővülése erre ad egyfajta vá-laszt. A szememben azonban a bajokgyökere nem a Tanácsban vagy a Par-lamentben van, hanem az Európai Bi-zottságban. Elnöke ugyan a Tanácsjavaslatára kerül pozícióba, ha megtudja szerezni az Európai Parlamentszavazatát. A biztos-jelölteket a Parla-ment meghallgatja, de szavazni nemszavaz róluk, s végképp semmi de-mokratikus kontroll nincs a bizottságiapparátus felett. Munkatársai élet-fogytigra vannak ítélve, azaz eltávolí-tásuk gyakorlatilag lehetetlen. Ko-moly reformlépés lenne, ha például akinevezések viszonylag rövid ciklusralennének érvényesek és az ismétlésekszáma is behatárolt lene. Ha az Egye-sült Államok elnöke nem dolgozhatkét ciklusnál többet, miért kell egy bi-zottsági főosztályvezetőnek végtelen-ségig hivatalában maradnia? Neeurobürokraták legyenek, hanem atagállamok minisztériumainak mun-katársai jöjjenek ki fiatal korukbangyakornoknak, később vezetőnek egyidőre, majd folytassák otthon. Az öt-évente változó biztosoknak pedig sza-bad kezet kellene adni, hogymunkatársaiknak legalább tíz százalé-kát maguk nevezhessék ki. Ezenkívülaz Európai Parlamentnek, ahol a kép-viselőkről ötévente véleményt mon-

danak a polgárok, meg kellene adni akezdeményezési jogot, ami mindennemzeti képviselő számára adott. Ezesetben a jelenleginél sokkal kisebbbizottságra volna szükség, vagy talánsemmilyenre sem. Ez ugyan döntő el-térés lenne az alapítók elgondolásáhozképest, de alighanem ők sem gondol-ták, hogy örökérvényű szerkezetet al-kotnak. Fél évszázad után az alapoktólkellene átgondolni az egész unió mű-ködését. És bátran változtatni. Előbbazonban azt is tisztázni kellene, mi acélja az uniónak. Az induláskor vilá-gos volt: hogy ne indulhasson ki mégegyszer háború a Föld ezen részéről.Ez, ami az egymás elleni háborút il-leti, rendben van. Cél volt az is, hogyne legyen éhezés. Ami az élelem lététilleti, ez is rendben van, ugyan éhez-nek európai polgárok, de nem áruhi-ány miatt, hanem szegénységük okán.Ez utóbbi nincs rendben, de a megol-dás nem a mezőgazdasági termelésügye, hanem a szociálpolitikáé. Tehátúj cél kell. Ilyen lehet minden, a tagál-lamok erejét meghaladó, de közösenvéghezvihető program. Például csakközös kutatás-fejlesztési politika révénlehetünk világméretekben versenyké-pesek. Csak együtt tudunk szembe-szállni a hitelminősítők packázásaival.Csak együtt lehetünk világméretekbenszámottevő tényező.

– Hogyan látja a kereszténydemok-rácia jelenét és jövőjét Magyarorszá-gon és Európában?

– Ahhoz, hogy a keresztényde-mokráciáról beszéljünk, néhány gon-dolatot ki kell mondani a liberálisokrólés a szocialistákról. Mindkét politikaifilozófia kiürült, ami bennük jó, az be-épült valamennyi párt programjába,nincs alkalmas hívószavuk, támogatá-suk érezhetően csökkent. Pártjaik aközérdek helyett az önérdeket érvé-nyesítik. A szép jelszavak mögé bújtpecsenyesütögetés az oka, hogy azemberek elfordulnak a politikától. Agazdasági válság a szocialistáknakkedvező, ők valamelyest megerősöd-hetnek, ha visszatérnek elveikhez és aleszakadtak érdekeit képviselik.

A kereszténydemokráciában nem akorszerű elméleti alapok hiánya agond, hanem épp ezen elméleti alapokalkalmazásában való késlekedés. Amodern szociális piacgazdaság legvi-lágosabb megfogalmazása a XIX. szá-zad végén született Rerum Novarumkezdetű enciklika volt. Ötven év kel-lett ahhoz, hogy a tanításból gyakor-lati politikai program legyen. Né-metország ennek köszönheti a máso-dik világháború utáni példátlanulgyors felemelkedését. Az egyház tár-sadalmi tanítása azonban nem álltmeg XIII. Leónál. Az újabb felvetésekmég nem fordultak át napi politikává,itt komoly késlekedés van, s a keresz-ténydemokraták az elvilágiasodottEurópában egyre kevéssé merik nyíl-tan vállalni világnézeti elkötelezett-

ségüket. A keresz-ténydemokrata szótszívesen cserélik felaz önmagában tar-talmatlan „néppárt”kifejezésre. Minthael akarnák rejtenivalódi gyökereiket,amiből hamarosanaz következik, hogynem is táplálkoznakezekből a gyöke-rekből.

De a problémákatmegközelíthetjükegy másik szem-szögből is. Világmé-retű gondokról beszélek, de ezekvalódi arculatát a volt szocialista or-szágok átalakulásának példáján köny-nyebben észrevehetjük. Az államszerepéről van szó. Hogy a diktatúrákroppant veszélyesek, ezt a XX. századbarna és vörös változatban is bebizo-nyította. Átesvén mindkettőn olyanirányba mozdultunk Magyarországonis, ami már túlzás. Bizony, a ló túlsóoldalára kerültünk. Elfogadtuk aminél kevesebb állam koncepcióját.De az állam befolyása a társadalomraés a gazdaságra nemcsak nálunk,hanem világméretekben is csökken. Amédia szabadsága korlátlan lehetőséga médiatulajdonos számára, hogy be-folyásolja a közvéleményt, de a köz-hatalom nem tud beleszólni afolyamatokba. Nemzetközi szerződé-sek korlátozzák a törvényhozás sza-badságát. Nemzetközi szervezetekformálják az elvben szuverén államokgazdaságpolitikáját. A tőke szabadmozgása a megfelelő erkölcsi kötele-zettségvállalás nélkül csak a profit nö-velését szolgálja, nem a polgárokérdekeit.

Hogy rossz úton járunk, láthatjukabból is, hogy a részvények már nema cég értékét mutatják, hanem a vá-sárlók könnyen manipulálható véle-ményét tükrözik. Ugyanez igaz anemzeti valuták értékére is. Egy ma-gyar gyógyszergyár részvényei egyiknapról a másikra sok százalékkalcsökkenhetnek, vagy éppen nőhetnek,miközben a gyár termelése, eladásai-nak mennyisége, bevétele, önköltségeegy jottányit sem változott.

A világ ismeretlen helyén tartóz-kodó, árfolyamnyereségre spekulálórészvénytulajdonos nem is tudja, hogymost éppen melyik gyár résztulajdo-nosa, teljesen a nyereség maximalizá-lását ígérő tőzsdei alkusz kezére bízzaa pénzét Amíg a tőke kellő ütembennövekszik, nem érdeklik a részletek.Ekként nem tud érvényesülni a ma-gyar alaptörvénynek az a fontos mon-data, hogy a tulajdon felelősséggel jár.

A kereszténydemokrácia jövőjeazon múlik, vállalja-e a fenti visszás-ságokat felszámoló új világrend fel-építését, vagy követi a liberálisok ésszocialisták megkopott szürkeségét.Amikor a mostani válság kitört, An-

gela Merkel egy új világrendről kez-dett beszélni. Talán furcsa ezt mon-dani, de sajnos a válság túl gyorsanoldódott, a gyökeres átalakulás leke-rült a napirendről.

A diktatúra és a nyámnyila tehetet-lenség között meg kell találni a haté-kony, a tobzódó liberális piacgazdaságota társadalom érdekében korlátozniképes modern államot.

Magyarországon éppen ez folyik.A miniszterelnök ez irányú lépései ha-talmas vihart kavartak. De ez a viharsemmi ahhoz a talán még távoli, de re-ális robbanáshoz képest, amelyben akisemmizettek világszerte lázadnakmajd a pénzvilág ellen. A háború mostország-méretben megnyerhető, ha aválasztók kitartanak a miniszterelnökmögött, és legalább az abszolút több-séget, ha nem is a kétharmadot megfogja kapni a következő választáson.Ennek reális esélye van, de garanciátmég nem lehet adni.

Orbán Viktor a Fidesz elnöke. AFidesz kereszténydemokrata párt, azEurópai Néppárt tagja. Mint a KDNPis. A Fidesz inkább hasonlít a többinéppárthoz, szóhasználatában, elvi ál-lásfoglalásaiban nem az elméleti tisz-taságra, hanem a kellő számú szavazatmegszerzésére törekszik. E szavaza-tok birtokában azonban Orbán Viktoraz egyetlen miniszterelnök, aki a ke-reszténydemokrácia jövője szempont-jából a legfontosabb lépéseket teszimeg. Politikájának megvalósításanemcsak a magyaroknak, hanem anemzetközi kereszténydemokráciánakis érdeke.

A KDNP viszont megengedhetimagának, hogy az eszmét tisztán kép-viselje. A Fidesszel való szövetségearra is esélyt ad, hogy a szép elvekbőlminél több meg is valósuljon.

Nagy baj lenne, ha ez a helyzet el-kényelmesítené a pártot. Mind a jövőépítése, mint a szövetségen belülihelyzetünk szempontjából szükséges,hogy látható és hatékony párt le-gyünk. A terepmunka, a választókkalvaló folyamatos és hatékony kapcso-lattartás nélkül a KDNP előbb-utóbbcsak teher lesz a szövetségen belül, spersze az önálló megméretésre irá-nyuló vágyak sem valósulhatnakmeg.

AZÁNK8

A Kereszténydemokrata Néppártörömmel fogadta a Legfőbb Ügyész-ség azon határozatát, amelyben tel-jes körű jogi, erkölcsi és politikairehabilitációban részesítette a meg-hurcolt Mindszenty József bíborost.A párt az MTI-hez március 26-án el-juttatott közleményében kiemelte:ideje volt, hogy a rendszerváltás ótaeltelt évtizedek után végre feketén-fehéren kimondja az igazságszolgál-tatás: Mindszenty ártatlan volt azellene felhozott vádakban.

Mindszenty József olyan emberte-len időkben tudott igaz ember, a hiva-tását mindvégig gyakorló főpapmaradni, és tiszta erkölcsi tartással cse-lekedni, mint a II. világháború alattivészkorszak, vagy az 50-es, 60-as évektomboló kommunista diktatúrája. Ka-rizmatikus személyiségét, szilárd jelle-mét – amelytől egyaránt tartott mindenelnyomó hatalom – a legbrutálisabbeszközökkel sem tudták megtörni – fo-galmaz a közlemény, amelyben kie-melték: inkább vállalta hazájában azévtizedekig tartó teljes elszigetelődést,ellehetetlenítést, majd a külhoni elta-szítottságot, mintsem elveinek feladá-sával a kiegyezést a demokráciaellenségeivel. A KDNP bízik benne,hogy mielőbb lezárulhat a Vatikánban abíboros boldoggá avatási eljárása és ígyegy újabb „magyar példaképpel gazda-godhat a katolikus egyház és a világ" –zárul a kommüniké.

Az Esztergom-Budapesti Főegy-házmegyei Hivatal az MTI-vel azt kö-zölte: Mindszenty József bíboros teljeskörű jogi, erkölcsi és politikai rehabili-tálását nyilvánította ki a LegfőbbÜgyészség a napokban meghozott ha-tározatával. Mint írták, a rehabilitálásieljárás Erdő Péter bíboros, prímás, esz-tergom-budapesti érsek kérésére a na-pokban a Legfőbb Ügyészség hatá-rozatával zárult le hivatalosan. Emlé-keztettek arra: a budapesti népbíróságIX. 254/1949 szám alatt folytatottügyében a Legfőbb Ügyészség már1989 végén perújítási nyomozást ren-delt el. Az 1990. évi XXVI. törvény atörvénysértő elítélések orvoslásárólszólt, a mostani határozat pedig a ko-rábbi perújítási nyomozás hivatalos le-zárását jelenti.

FORRÁS: MTI

Az új alaptörvényről szólva kie-melte: „nincs szükségünk szamárveze-tőre, és nem kérünk az idegenekkezünket irányítani akaró kéretlen se-gítségéből sem”. Ezzel összefüggés-ben kifejtette: ismerve a kéretlenelvtársi segítség természetrajzát, aztfelismerjük akkor is, ha nem vállaposegyenruhába, hanem jól szabott öl-tönybe bújik. „Mi azt akarjuk, hogyMagyarország a saját tengelye körülforogjon, ezért az alaptörvényt meg-védjük” – húzta alá. Hozzáfűzte: tisz-tában vagyunk a feladat súlyával, ezértmost egyszerre van szükségünk a ra-dikális Petőfire, a tettrekész Kossuthraés a bölcs Széchenyire.

Az európai bürokraták ma is gya-nakodva néznek ránk, mert azt mond-juk: új utak kellenek. Azt mondjuk, kikell törni az adósság börtönéből, és aztis mondjuk, Európát csak az erős nem-zetek tehetik újra naggyá – mondtaOrbán Viktor.

A feudalizmust nem a hűbérurakszámolták fel, a kommunizmustpedig nem a párttitkárok romboltákle. A spekulánsok uralmát sem a spe-kulánsok vagy a bürokraták fogjákfelszámolni, és a bajba jutott Európaárokba csúszott szekerét sem ők eme-lik majd ki – folytatta a miniszterel-nök. Nem ők, hanem a munkából, aszemélyes erőfeszítéseikből élő euró-pai polgárok. Most az ő világuknakkell jönnie, mert ha nem így lesz, Eu-rópának befellegzett – mutatott rá akormányfő. Már a márciusi ifjak lát-ták, amit ma Európában sokan nemakarnak észrevenni; hogy a pénzügyifüggetlenség a szabadság feltétele.Ezért kellett a tizenkét pont közé ke-rülnie a Nemzeti Bankra vonatkozómellőzhetetlen követelésnek – hang-súlyozta Orbán Viktor.

Hozzátette, a márciusi ifjak ismer-ték a Nemzeti Bank ügyének súlyát.Tudták, nem az a független NemzetiBank, amelyik a nemzetétől független.Az a Nemzeti Bank független, amelyaz idegen érdekektől megvédi a nem-zet gazdaságát – szögezte le. Ők is tud-

ták, mi is tudjuk, józan ember nemadja a kamra kulcsát a szomszédjának– jelentette ki a kormányfő.

Sokszor tűnik úgy, hogy a magya-rok egyedül maradnak szabadsághar-caikban. De mi tudjuk, hogy nemvagyunk egyedül. Ma is vannak len-gyel Bem apók, francia Guyon Ri-chárdok, szerb Damjanich Jánosok,német-osztrák Leiningen Károlyok –hangsúlyozta a miniszterelnök. El-mondta, ma is kiállnak mellettünkcseh, lett, szlovén és román barátaink,és velünk ünnepelnek litván és lengyelbarátaink. Dicsőség Litvániának, Istenéltesse Lengyelországot! – intézte sza-vait a lengyel és litván hallgatósághozOrbán Viktor.

Talán vannak, akikben felötlik,hogy, ilyen nehéz, válsággal sújtottidőkben okos dolog-e a szabadságharc– tette fel a kérdést Orbán Viktor,kinek megfogalmazása szerint a sza-badság nem a jólétben élők luxusa,ahogy az emberi méltóság sem a jó-módúak kiváltsága. Minden, amire vá-gyunk, csak a szabadságból nőhet ki –húzta alá.

Orbán Viktor szerint a szabadság-harc értelme nem maga a harc, hanem

az azt követő időszak. Nem elég arosszat leszavazni, le is kell győzni, ésnem elég legyőzni, meg is kell terem-teni a jót, hogy a rossz ne tudjon visz-szatérni – hangsúlyozta, hozzátéve, akormány sokat tett ennek érdekében azelmúlt másfél évben. Emlékeztetett,családok százezreit szabadították ki azadósságcsapdából, bevonták a banko-kat és a multikat a közteherviselésbe.Van már időtálló alkotmányunk, és le-bontottuk az utolsó gátakat is a nem-zethatárok újraegyesítése előtt –fogalmazott.

Mi még emlékszünk a tanításra: azigazság tesz szabaddá – folytattaOrbán Viktor. Mint mondta, hazánk-nak szüksége van gazdasági sikerekre,jobb tanügyre, egészségügyi ellátásra,és magasabb bérekre. De leginkábbigazságra van szüksége, mert túl sokathazudtak neki és róla – fűzte hozzá akormányfő. Orbán Viktor emlékezte-tett egy korábbi március 15-i ünnep-ségre, ahol azt mondta, a döntőgyőzelemhez először minden magyar-nak magában kell végrehajtania azt agyökeres változást, „amellyel végér-vényesen a becsület, a szorgalom, amunka, és ezzel a haza mellé áll”.

A nemzetért cselekedni, a nem-zetért áldozatot hozni a bátrak eré-nye: így volt ez 1848–49-ben is, ésnincs ez másképp ma sem – írta ahatáron túli magyaroknak címzettünnepi üzenetében Orbán Viktor mi-niszterelnök, hangoztatva: „nehézidőben jó magyarnak lenni.” A mi-niszterelnök rámutatott: az eltelt egy

év alatt „a magyar állampolgárokközössége 150 ezer honfitársunkkalgazdagodott”, s hamarosan még százezren vehetik kézbe magyar ok-mányaikat. „Azóta minden évbenmegünnepeljük az egykor élt és ama élő magyar emberek erős szö-vetségét. Felidézzük legjobbjainkcselekedeteit, a forradalom lázas pil-lanatait, a harc dicsőségét”Az ünnepminden alkalommal kérdésre is sar-

kall: „Hűek vagyunk-e a 48-asokörökségéhez? Szolgáljuk-e mi is anemzetet? Hagyunk-e örökül mi isfontos művet?”A miniszterelnökszerint a nemzetért cselekedni, anemzetért áldozatot hozni mindig isa bátrak erénye volt: így volt ez1848–49-ben is, amikor a hős ve-zérek oldalán bátor emberek elszánttömege fordította meg a történelmet,és ma sincs ez másképp.

– Folytatás az 1. oldalról –

Nem leszünk gyarmat!

Nehéz időben jó magyarnak lenni

A KDNP üdvözliMindszenty József

rehabilitálását

FORRÁS: MTI

AZÁNK9

A Kereszténydemokrata Nép-párt elnöke hangsúlyozta: pontosanugyanaz volt a feladat a magyarságelőtt 1848-ban, 1956-ban vagy akárma is, mint Szent István idején: azönálló, szuverén állam megterem-tése és a szükséges reformok meg-valósítása. Mint mondta, ma ishasonló a feladatunk, nemzeti füg-getlenségünk biztosítása és a szükséges reformok meg-teremtése; a kettő közül bármelyiket adnánk fel, alétünket veszélyeztetnénk.

– Mit jelent ma a nemzeti függetlenség? – tette fela kérdést. Olyan alaptörvényünk legyen, amely törté-nelmi gyökereinknek, a magyar emberek lelkének felelmeg, ne pedig olyan alkotmányunk, amit paktumokkényszerítettek ránk – hangzott a válasz.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc az alkot-mányosság talaján állt, szemben egy bécsi puccsistacsoport illegitim hatalmával. Mégis, mivel vádoltakminket? Hogy a magyar a rebellis nemzet, a magyaraz, amelyik felrúgja a törvényeket, amelyik nem fér abőrébe; idegenek támadtak ránk azért, mert egy szí-vünk szerinti alkotmányt hoztunk – jelentette ki a ke-reszténydemokrata politikus. „Barátaim, nem hasonlóa helyzet most? A nép óriási többségének az akaratá-ból a legitim parlament meghozta azt a törvényt, aztaz alaptörvényt, azt az alkotmányt, ami megfelel tör-ténelmi alkotmányunk hagyományainak, ami megfelela magyar nemzet életérdekeinek, ami megfelel a ma-gyar nemzet ön-becsülésének. És mit látunk? Brüsz-szelből támadnak bennünket azért, mert szívünkszerinti alkotmányt hoztunk” – mondta Semjén Zsolt.

A kormányfő helyettese párhuzamot vonva a 48-as események és napjaink között kijelentette: aho-

gyan akkor is voltak labancok,akik Bécsbe szaladgáltak innen,most is vannak a mai kornakmegfelelő labancok, akik idege-nekkel akar-ják megakadályozni azt, hogy amagyar nemzet szuverén módon,saját akaratából, saját legitimitá-sából eredően az életérdekeinekmegfelelő alkotmányt hozzon.

Ma a szabadság pontosan azt jelenti, hogy a magyarnemzet a saját akaratából a saját életérdekeinek meg-felelő alaptörvényt és törvényeket hozzon”.

Kitért arra: a legfontosabb társadalmi reform 1848-ban a jobbágyság eltörlése volt, amelynek lényegipontja a közteherviselés. Ma azért esnek nekünk külsőés belső ellenségeink, mert megvalósítottuk a közte-herviselést, s azt mondtuk, a bankok és a multinacio-nális cégek is viseljék a terheket – mondta a KDNPelnöke.

Utalt arra is, hogy 1848-ban uniót követeltek Er-déllyel, ez álláspontja szerint ma azt jelenti, hogy azállampolgárság kötelékében közjogilag egyesülhet anemzet; az a magyar nemzet, amely mindig is egy voltnyelvében, kultúrájában és történelmi sorsközösségé-ben. Semjén Zsolt hangsúlyozta: most lehetővé vált,hogy magyar állampolgárok lehessenek határokon túlimagyarok is, akiket a történelmi tragédiák szakítottakel tőlünk, a közjog tekintetében ők is egyesülhesse-nek velünk.

Összegzése szerint a haza azt jelenti, hogy olyan al-kotmányunk legyen, amely biztosítja szuverenitásun-kat minden értelemben; a haladás az, hogy nelehessenek kivételezett csoportok; az unió gondolatapedig az kell, hogy legyen, hogy az egy magyar nem-zet közjogi értelemben is egyesülhessen.

1848. március 15-e üzenete a szabadság és a ha-zaszeretet üzenete; a szabadságé, amelyért min-denkor meg kell küzdeni, és a hazaszereteté, amelyegyüttműködésre kötelez – mondta március 15-énHarrach Péter, a KDNP frakcióvezetője ünnepi be-szédében Vácott. „Ma nem fegyverrel akarják sza-badságunkat korlátozni, hanem gazdasági éspolitikai eszközökkel. A nemzet ma is szabadság-harcot vív" – jelentette ki.

A szabadság az ember legnagyobb ajándéka,mert így képes döntést hozni, választani jó és rosszközött, de jelenti a béklyók levetését is, a felszaba-dulást, amit a nemzet is átélt sokszor – hangsú-lyozta a KDNP alelnöke. „De ezért a szabadságértmeg kell küzdeni ma is. Ma nem fegyverrel akar-ják szabadságunkat korlátozni, hanem gazdasági éspolitikai eszközökkel. A nemzet ma is szabadság-harcot vív" – jelentette ki a frakcióvezető.

Az ünnep üzenetét felidézve Harrach Péter kie-melte: 1848–49 nagyszerű egyéniségeit a magas hő-fokon izzó hazaszeretet arra kötelezte, hogy egységbenlegyenek. Széchenyi István azt írta naplójába: „mosthalkuljon el minden ellenérzés, mert ma másnak azideje van” – emlékeztetett Harrach Péter, hozzátéve:Széchenyit „hazaszeretete arra a következtetésre jut-tatta, hogy össze kell fogni azokkal, akik nem az ő útjátjárták”. Kitért arra is, hogy vannak, akik szerint a po-litikának nincs helye ezen az ünnepen, de szerinte az,aki ilyet mond, Széchenyi Istvánt és Kossuth Lajosttiltaná ki ezzel.

„Aki szereti a hazáját és a politika színpadára lép,annak minden területen, itthon is és külföldön is szol-gálnia kell a hazát, és nem elárulnia” – jelentette ki.

Az ünneplő váciakhoz szólva a kereszténydemok-rata politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az együtt-működés és az összefogás ma Magyarországon iskötelezettség, így Vácott is. „A múltat le kell zárni, ésa jövőben összefogva, a haza és város érdekeit szol-gálva kell fellépni” – tette hozzá Harrach Péter

1848 hitet és erőt ad A szabadságért meg kellküzdeni ma is

Hitet és erőt ad 1848. A márciusi ifjak története büszkeséggel tölthet el minden magyart: érdemesehhez a nemzethez tartozni, hiszen mi mentünk Európa élén, és azok a gondolatok, amelyeket 1848hirdetett meg, a legelőremutatóbb, legprogresszívebb gondolatok voltak egész Európában – mondtaSemjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Veszprémben, a forradalom és szabadságharc 164. évfordulóján tartott ünnepségen.

FORRÁS: KDNP.HU

FORRÁS: KDNP.HU

„Így van, volt és lesz ez a történe-lemben. Így volt ez 1848-ban és 49-ben is. A magyar polgári forradalom ésszabadságharc egységes nemzetet, szu-verén országot és szabad embereket te-remtett. A nemzet részét képező népekés közösségek az egész Magyarorszá-gon az alakuló Nemzetőrség zászlai alászegődtek, sok százezren önkéntesen,a közös szabadság kivívásáért. Sokszerb kezdetben itt a Délvidéken is tá-mogatta a közös szabadságküzdelme-ket” – mondta Pálffy István, majd ígyfolytatta: „Ám a szolidaritás helyét ké-sőbb magyarellenes szólamok vettékát, és a szerb felkelés, bár célját végülnem érte el, a magyar szabadságharckudarcához jelentősen hozzájárult. Abánsági németek egy része viszont a

magyarokat támo-gatta, mivel a szerbfelkelők iszonyú et-nikai tisztogatástvittek végbe nem-csak magyar, hanemnémet, román éshorvát falvakban is.És ma erre is emlé-keztetni kell, mertnem tanulság nélkülvaló az együttélés ezen fejezete.”

A kereszténydemokrata politikuskijelentette: „A történelem nehéz lec-két adott fel holnapra. Hamar meg kelltanulnunk, hogy minden nemzet alapjaaz önrendelkezés, még a közös Euró-pai Unióban is. Ma az európai népekközösségében, az unióba törekvő Szer-biában az önálló magyar vajdaság igé-nye egyenértékű követelés az 1848-as

független szerb vaj-daság erős óhajá-val.”

„Kossuth Lajos,Széchenyi és Batt-hyány politikája,vagy akár Cserno-vics Péter itteni 48-as kormánybiztosműködése azért vé-giggondolandó, mert

a következtetések az utódok, a modernnemzetek önrendelkezési vágyának, aközösségek céljainak megértéséheznyújtanak támpontokat” – jelentette ki.

Az Európai Unióról szólva aztmondta „A keleti piacokról élő nyugatigazdaságok önmérsékletet kell, hogytanúsítsanak – igaz lesz ez Szerbia ese-tében is – pénzt, tőkét kell hagyniukezekben az országokban, hogy együtt

kihúzzuk a recesszióból az utat té-vesztett uniót. Mert voltaképpen Európa a közjót felejtette el. Az alap-célkitűzést tévesztette szem elől. Azt,hogy minden polgára javát kell szol-gálnia.”

„Bízzunk benne, hogy most erre azúj kiegyezésre nem kell húsz évetvárni, s hogy megteremti Magyaror-szág számára azt a szuverenitást, ön-rendelkezést és szabadságot, amire egyerős európai szövetség tagállamakéntönállóan szüksége van. Bízzunk abban,hogy Szerbia is megerősödik az euró-pai csatlakozás időpontjára, s hogy tel-jesíti közös elvárásunkat, hogy az itt élőmagyarok még nagyobb autonómiát ésszabadságot kaphassanak. Mert szabadnép tesz csuda dolgokat.” – zárta ün-nepi beszédét a KereszténydemokrataNéppárt frakciójának szóvivője.

A magyar forradalom és szabadságharc szuverén országot teremtettSzabad nemzet építi a hazát, szabad országban virágzik a gazdaság, szabad emberek alkotnak maradandót. Az elnyomott népeket pedig véres, küzdelmesszabadságharcok szabadítják fel, a gyarmati sorban senyvedő országoknak a forradalmak teremtenek önállóságot, a helytartók fogságában gúzsba kötött pol-gárokat a függetlenségi háborúk teszik szabaddá – mondta Páffy István, a KDNP országgyűlési képviselője ünnepi beszédében március 14-én a vajdasági Adán.

FORRÁS: KDNP.HU

AZÁNK10

„Summa cum laude” – összegezte1992-es diplomavédését Magyarországköztársasági elnöke, majd hozzátette: „azén lelkiismeretem tiszta”.

A tényfeltáró bizottság szerinte arrólhozott határozatot, hogy a kisdoktori dol-gozat megfelelt a húsz évvel ezelőtti sza-bályozásnak. Sérelmezte, hogy ilyenrövid idő alatt megvonták tőle a doktoricímet, az érintett reagálását meg semhallgatva.

Az államfő korábban bár azt mondtaa köztévében, perelni nem fog, ezúttal azthangsúlyozta, bírósági úton is elégtételtfog venni, ugyanakkor azt megerősítette,hogy meg kívánja szerezni a doktoricímet.

Beszéde végén bejelentette, szolgála-tát befejezi.

• Mint ismeretes január 11-én a hvg.hu-n megjelenő írásplágiummal vádolta meg a köztársasági elnököt 1992-esdisszertációjának okán, mondván abban mintegy 180 oldala bolgár Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának szószerinti átvétele. A Semmelweis Egyetem bizottságot ho-zott létre az ügy vizsgálatára. A bizottság jelentése március27-én került nyilvánosságra, megállapították, hogy SchmittPál dolgozata megfelelt az akkori előírásoknak és azügyben az egyetem is felelős, amiért nem tárta fel a szö-vegazonosságot.

• Aznap a Kereszténydemokrata Néppárt reményét fe-jezte ki, hogy végre pontot tett a politikai támadások vé-gére a Schmitt Pál államfő kisdoktorija ügyében afüggetlen és szakmai testület által lefolytatott és a hibákatfeltáró eljárás.

• Március 29-én az egyetem szenátusa az intézménydoktori tanácsának javaslatára elvette Schmitt Pál kisdok-tori címét.

• Aznap a Kereszténydemokrata Néppárt budapesti el-nöke bocsánatkérésre, vagy lemondásuk megfontolásáraszólította fel azokat a politikusokat, akik az államfő kisdok-torija ügyében „az igazság kiderítése helyett abban ügyköd-tek, hogyan lehetne eltussolni ezt a botrányt”. SzalmaBotond közleményében a fővárosi elnökség nevében üdvö-zölte a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának döntésétSchmitt Pál doktorija ügyében. A párt budapesti elnökeaznap szerepelt az ATV Egyenes beszéd című műsorában,ahol elmondta, a köztársasági elnöknek le kellene mondania.

• Március 31-én Rubovszky György pártügyész közölteaz MTI-vel, hogy Kereszténydemokrata Néppárt budapestielnökének napokban tett megnyilvánulásai nem tükrözik apárt egészének véleményét, és nyilatkozatai nyíltan szem-bemennek a KDNP hivatalos állásfoglalásával.

• Magánvéleményét közölte a KereszténydemokrataNéppárt budapesti elnöke Schmitt Pál államfő ügyében;nyilatkozatának meglesz a következménye – mondta Har-rach Péter, a KDNP frakcióvezetője április 2-án újságíróikérdésre válaszolva, távozóban a Fidesz–KDNP frakció-üléséről. A KDNP fővárosi elnöke, Szalma Botond a Nép-szabadság hétfői számában megjelent interjúban arrólbeszélt, hogy szerinte Schmitt Pál köztársasági elnöknekle kellene mondani, „semmi köze a mostani helyzethez,hogy PhD-t akar írni”. A politikus arra a kérdésre vála-szolva, felkészült-e rá, hogy kizárják a KDNP-ből, aztmondta: nem készült fel erre, mert emiatt nem kell senkitse kizárni a pártból.

• Tiszteletét fejezte ki Schmitt Pálnak szavaiért ésdöntéséért a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióveze-tője április 2-án az Országgyűlésben. Harrach Péter úgyfogalmazott: a köztársasági elnök olyan erkölcsi nagy-ságról tett tanúságot, amelyre nem volt képes az az el-lenzék, amely méltatlanul viselkedett beszéde alatt.Harrach Péter szerint a dolgozat, amiről annyi szó esett,„a múlt üzenete egy olyan rendezetlen világból, ahol na-gyon sokan hasonló szabályok szerint alkották meg dol-gozataikat”.

Lemondott Schmitt Pál A Keresztény Értelmiségiek Szövet-

ségének elnökeként fölszólalok az égbe-kiáltó igazságtalanságok, valamintgyűlöletkeltő manipuláció láttán, amelynapjainkra kicsúcsosodott. Minden gon-dolkodó honfitársam előtt nyilvánvalóvávált, hogy az elmúlt napok történéseinem a köztársasági elnök úr disszertáci-ójáról szólnak. Bántó − az értelmiség ál-lapotát is jellemzi −, hogy a megszólalókis csak a következményekről beszélnek,de az okokról nem. A doktori értekezéscsak előrángatott ürügy, amellyel jól is-mert körök folytatják Magyarország ésnemzetünk elleni hajtóvadászatukat.

Kikből állnak ezek a körök? Azokból,akiket reprezentálnak például az Egy-millióan a Magyar SajtószabadságértMozgalom aktivistái, akiket külföldrőlpénzelnek, hogy anarchista akcióikkalbelülről bomlasszák országunkat. Minő-sítésüket a saját maguk által választottjelképes alak (Dopeman) meghatározza.

Politikai indíttatású anarchista cso-port irányítja a SOTE doktorok szená-tusa és az egyetem rektora viselkedését,döntését. Valóban válságba jutott a ma-gyar tudományosság? Szó sincs róla!Kik azok, akiknek érdekében áll, hogyilyen túldimenzionált ügyet csináljanaka kérdésből? Ki az, aki ezt a doktori ér-tekezést előszedte és megtámadta?

Vajon kiknek állt érdekében, hogyahelyett, hogy államférfijaink mellett akülső támadások pergőtüzében kiállja-nak, újabb dühödt, összehangolt táma-dásokat intézzenek ellenük. Milyenjogon mernek még megszólalni azok aközszereplők, akik kirabolták egyéni ha-szonszerzés és külső megbízás érdeké-ben az országot, emberek élete szárad alelkükön, családok sokasága ment tönkremiattuk? Ezen tetteik elfedése érdekébenerkölcsi relativizmust támasztanak. Hi-teltelen minden szavuk, ki kellene tiltaniőket minden közszereplésből! Ha valamiszégyennel kell, hogy eltöltsön bennün-ket az éppen az, hogy még mindig résztvehetnek a politikai életben. Elég volt azidegenszívű hazaárulókból, akik gátlás-talanul folytatják − egy erőszakos ki-sebbség tagjaiként − gyűlöletkeltőkampányukat. A gyűlöletbeszéd törvé-nyét éppen ők hozták, amely ellen ők vé-tenek a leggátlástalanabbul. Mindezekbőlfelismerhetjük őket és szándékukat.

Felhívom elsősorban a magyar értel-miséget, a nemzet sorsáért felelős köz-szereplőket, hogy értékeljék a folya-matok mögötti összefüggéseket!

Budapest, 2012. április 2.

DR. OSZTIE ZOLTÁN, A KÉSZ ELNÖKE

Helyzetértékelés

Mivel a párton belül az utóbbiidőben többen is a hivatalos állás-foglalással ellentétesen nyilatkoz-tak, fontosnak tűnik emlékeztetnimagunkat arra, hogy csak akkor vi-selkedünk pártszerűen, ha nyilatko-

zataink egy irányba mutatnak. AzAlapszabály 4.§. (5). bek.: „A párttagjait, szervezeteit, a belső fórumo-kon megilleti a véleménynyilvání-tás, a kritika szabadsága, ezértsenkit hátrány nem érhet. A pártonkívüli közéletben a tagok, tisztség-viselők és szervezetek nem kerül-hetnek ellentétbe a párt elfogadottpolitikai irányvonalával.” A párt hi-vatalos nyilatkozatával szembenbelső vita kezdeményezhető, de ki-

felé ellentétes nyilatkozatot nemtehet sem tag, sem szervezet. Az El-nökség képviseletében Semjén Zsoltelnök, míg a képviselőcsoport kép-viseletében Harrach Péter frakció-vezető jogosult nyilatkozni. AzAlapszabály 15. §. (3). bek: „ a párt-ból ki lehet zárni azt a tagot, aki (…)-2. pont: a párt Alapszabályát, alap-elveit, működési elveit súlyosanmegsérti, vagy azokkal ellentétes te-vékenységet fejt ki…”

A nyilatkozatháború apártot teszi hiteltelenné!

RUBOVSZKY GYÖRGY PÁRTÜGYÉSZ

– Folytatás az 1. oldalról –

AZÁNK11

A Máriapócsi Kegyhelyről és a magyargörögkatolikus közösség társadalomban be-töltött szerepéről szóló országgyűlési határo-zati javaslatot Semjén Zsolt, Simicskó István,Seszták Oszkár, Seszták Miklós, LatorcaiJános, Nagy Kálmán (KDNP), Tasó László,Zsiga Marcell, Papcsák Ferenc, Pósán László,és Simon Miklós (Fidesz) kezdeményezte.Hangsúlyozták: a Hajdúdorogi Görögkatoli-kus Egyházmegye centenáriuma méltó arra, hogy MagyarOrszággyűlés is megemlékezzen a magyar görögkatolikusközösségről, e közösség tagjainak munkásságáról, azon lelki-szellemi és épített örökségről, melyet Isten dicsőségére és azegész nemzet javára hoztak létre. Méltó arra, hogy megem-lékezzen arról az értékteremtő és sokszor nem látványosmunkálkodásról, melyet ez a több mint háromszázezer lel-ket számláló közösség évszázadok óta folytat az egész társa-dalom javára.

A magyar görögkatolikus közösségnek a HajdúdorogiGörögkatolikus Egyházmegye megalapításáért folytatott ál-dozatos küzdelmében egyszerre jelentkezett a hitbeli meg-győződés és az anyanyelvi hitélet iránti vágy. Ezért X. Piuszpápa Christifideles Graeci kezdetű bullája által nem csupána görögkatolikusság, hanem az egyetemes magyarság kérésevált valóra a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegyemegalapításával, majd a II.Vatikáni Zsinat döntése alapján amagyar nyelvű liturgia bevezetésével.

A magyar görögkatolikus közösség egy része a kommu-nizmus idején az egyház megsemmisítésére való törekvések

közepette sok nehézséget és a vértanúságáldozatát is vállalva kitartott hite és azanyanyelven végzett liturgiája mellett.Ehhez erőt a Máriapócsi Kegyhelyen is su-gárzó isteni kegyelemből merített. Nem fe-ledkezhetünk meg azon különlegesadottságú értékeinkről, melyek nemcsak aKárpát-medence népei, de Európa és avilág számára is nagy jelentőségűek. Ma-gyarország híres és egyik leglátogatottabbkegyhelye Máriapócs. Évente 600-800

ezer zarándok és turista érkezik oda, hogy meglátogassa amáriapócsi Könnyező Szűzanya ikonjáról méltán híressévált templomunkat, ahol az imádság, a kérés és a köszönetkülönleges módon talál meghallgatásra. Összetartozásunkjelképe és forrása ez a hely. Máriapócs mindenkit befogadónemzeti szentély. Az Istenszülő kedves hajléka, ahová mind-annyiunkat, felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkülösszegyűjt.

Máriapócs lelki központ, az európai Mária-kegyhelyekközösségének tagja. Méltán lehetünk büszkék e csodáshelyre, őrizzük, ápoljuk és féltve óvjuk az idők végezetéig.

A magyar görögkatolikusság társadalmi tevékenységénekelismerését látjuk abban a nagy ajándékban, amely XVI. Be-nedek pápa 2011-es döntésével vált valóra a Miskolci Apos-toli Exarchátus helyzetének rendezésével, az Exarchátusterületének kibővítésével, élére püspök kinevezésével. Ez adöntés nagyban hozzájárul a Magyarország hátrányos hely-zetű térségeiben élő emberek lelki életének megerősítéséhez,és jele annak, hogy az egyház természetes küldetéséből adó-dóan hozzájárul a társadalmi felzárkózás feladatához.

Húsvét idején minden alkalom-mal feltehető a kérdés: milyen több-letet jelent a keresztény embernek ésrajta keresztül a keresztény értékekalapján politizálóknak az ünnep üze-nete? Miféle támaszt és segítséget ada napi közéleti gondok megoldásá-hoz a kereszthalál és a feltámadás új-raélt valósága? És akárhányszortesszük fel a kérdést, a 2000 éves tör-ténelem mindig tud új választ adni azembernek és a politikusnak.

A Nagyhét történései, Krisztusszenvedéstörténete és a feltámadás-hoz vezető három nap tanulmányo-zása örökérvényű erkölcsi muníciótad számunkra, de Húsvétkor, a böjtés megtisztulás után az ember lelki-leg maga is befogadóbb és észreveszolyan jelenségeket is, amelyeketmáskor talán nem. Figyeljük megpéldául a Krisztust elítélőket moz-gató rugók működését. Elárulásaután vagyunk, péntek hajnal van, ajeruzsálemi főpap házában hatalmascsődület támad, Péter megtagadja Jé-zust, a népek gúnyolják, szidalmaz-zák, majd megindulnak vele Pilátuselé. Az eseményeket ismerjük: Pilá-

tus mossa kezeit, a zsidók pedig ki-kérik Barabást és megfeszítik Jézust.

Figyelmesebben szemlélve a sze-replők tetteit, azt látjuk, hogy mind-egyiküket saját egyéni érdekevezérli. Júdás egy vacak kis telekáráért, önző anyagi érdekből árulja elmesterét. Pilátus nem dönt, az ő ér-deke az, hogy ne szítson lázadást,pontosabban azzal dönt, hogy Jézustegyenrangúvá teszi egy gyilkossal,kettejük közül válasszon a nép. A fő-papok saját érdekükben, vallási ésanyagi hatalmuk fenntartása miattfeszíttetik meg. A gyarló népek megőt küldik a keresztre, hiszen ezzel atriviális, hétköznapi bűn alól valófelmentésük lehetőségét kapják meg.S még maga Péter is saját érdekébenhatárolódik el Jézustól, a bőrét, azéletét menti. Mindenki magát vá-lasztja, senki nem gondol az ember-fiára. Csupán Krisztus érdeke más. Őegyedül nem saját magával van el-foglalva. Ő minden ember boldog-sága, békéje és szeretete érdekébenvállalja sorsát, az Atya fogja az őkezét. Jézus szempontja mi vagyunk,mindannyiunk. A közösség.

Amikor modern politikai pártokformálódnak, valamilyen közösségi

érdekrendszerre alapozzák program-jukat. A közérdek szem előtt tartása,az emberi, nemzeti közösség, a csa-ládok szempontjai – ezek ma a ke-resztény értékek alapján politizálókérdekei. Még ha olykor egyedül isvannak, vagy maradnak a zajos –részérdekeket, sőt egyéni érdekeketképviselő – politikában. Két évvelezelőtt egy olyan politika bukott megMagyarországon, amely kizárólag azönös anyagi érdekeket leste. Korrupt,önző és hazug volt, nem a közösség,nem a társadalom egészét szolgálta,hanem részérdekeket jelenített meg,kifizetett néhány csoportot, hogy ha-talmát megtartsa. Ahogyan a főpa-pok kifizették Júdást és a hőbörgőnépet, legfeljebb annyi különbség-gel, hogy ezek több milliárdos suko-rói telkeket adtak-vettek.

Két éve olyan kormánya van Ma-gyarországnak, amely a keresztényértékek fundamentumára építveszolgál. Mert nem feljebbvaló az,aki az asztalnál ül, annál, aki szol-gál. Nem több a küldönc annál, akiküldte. Nem több a politikus annál,aki megválasztotta. A keresztényde-mokrácia ezt az elvet képviseli, samikor Húsvét idején a keresztény

ember és a politikus ráeszmél aKrisztust motiváló közérdekre, a kö-zösség szempontjaira, azt a leckétkell, hogy megtanulja, hogy a társa-dalom minden egyes rétegét együttés külön-külön kell képviselni aközös boldogulás érdekében. Mégha ez nem is oly egyszerű.

A feladat gigantikus. Nem ki-sebb, mint a krisztusi volt. De kez-detben Jézus egyedül volt, kétezerév elteltével mi keresztények vi-szont sokan vagyunk. És erőt merít-hetünk a nagy feladathoz abból afelismerésből, hogy az emberekközös érdekét képviselve mindenegyén többre juthat. S bár a keresz-tény emberek és politikusok, a ke-reszténydemokraták a közéletvitáiban sokszor egyedül állnak egy-egy elképzeléssel, a zajból, azegyéni hangok kakofóniájából akkoris kihallatszik az erkölcsi alaponálló, tiszta alapvetés, a közös érde-kek képviselete. A keresztényde-mokrácia ezért mindenki – mindenegyes ember és társadalmi csoport –differenciált szolgálata. Ehhez aszolgálathoz merít Húsvétkor erőtminden kereszténydemokrata politi-kus és a keresztény ember.

Először adták át a Kovács K. Zoltán

emlékérmet

FORRÁS: WWW.HPLUSZH.COM

FORRÁS: KDNP.HU – BARTHA SZABÓ JÓZSEF

A Kereszténydemokrata NéppártFővárosi Választmánya első alkalom-mal adta át a Kovács K. Zoltán emlé-kérmet március 13-án Budapesten, aPilvax Kávéházban. Az emlékérmetMándoki Andor külkereskedelmi köz-gazdász-mérnök, a KDNP egyik alapí-tója, a posztumusz díjat Velics Gyulafelesége vette át.

A Kereszténydemokrata NéppártBudapesti Szervezete a modern magyarkereszténydemokrácia megerősítése ésa keresztényszociális felelősségvállalás,valamint politikai gondolkodás elő-mozdítása érdekében alapította a Ko-vács K. Zoltán emlékérmet. Azelismerés évente egy élő és egy elhunytkitüntetettnek ítélhető oda.

Erőt merít minden keresztény

Méltó emlékezésHatározatban nyilvánította április 2-i ülésén felbecsülhetetlen értékűnek az Országgyűlés a Máriapócsi Kegyhelyet,a magyar görögkatolikus közösség társadalmi szerepvállalását és missziós szolgálatát.

PÁLFFY ISTVÁN

AZÁNKKiadja: Magyar Kereszténydemokrata Szövetség • Felelős kiadó: Harrach Péter • A lap kiadását támogatja: a KereszténydemokrataNéppárt és a Barankovics István Alapítvány • Felelős szerkesztő: Brém-Nagy Ferenc • Lapterv és nyomdai előkészítés: Grundesign Média Kft. • Nyomda: Szenzor Kft. 1134 Budapest, Dévai u. 14. • ISSN 1788-7690

AZÁNK12

Barankovics Istvánra emlékeztek Polgáron

A megemlékezés a római katolikus templombankezdődött meg, a Barankovics István lelki üdvéérttartott mise után érkeztek a megemlékezők az egy-kori politikus szülőházához. Az emléktábla megko-szorúzása előtt Oláh József, a Polgári KDNP elnöketartott ünnepi beszédet, aki Barankovics István élet-útjának bemutatása mellett politikai elveiről beszélt.„Tisztes jólét, amit a munka biztosít, szabadság,amely nem ismer elnyomást, és nemzeti független-ség, amely nem sért senki mást – ez az az ország,amelyet építeni akarunk” – idézte a Demokrata Nép-párt vezetőjét. Kitért arra is, hogy ez az emléktábla,amelyet most megkoszorúznak, nem sokáig marad-

hat e helyen, hisz amostani szocialistavárosvezetés a város-központ rehabilitá-ciója, illetve átépí-tések kapcsán a szü-lőház lebontásra ké-szül. Remélhetőlegegy Barankovics-szo-bor fogja megjelení-teni az emlékhelyet.Sajnálatos módon avárosvezetés nem tar-totta fontosnak meg-kérdezni a KDNP helyi szervezetének véleményét.Mindezek figyelembevételével a KDNP helyi veze-tése továbbra is kitartó hittel, keresztény szelleműelkötelezettséggel fogja Barankovics István emlékétápolni – zárta beszédét Oláh József.

Antal Szabolcs, a KDNP Hajdú-Bihar MegyeiSzervezetének elnöke köszöntőjében örömét fejezteki, hogy a helyieknek fontos a kereszténydemokratapolitikus alakja és emléke. Hangsúlyozta, hogy a vá-rosnak büszkeséggel kell ápolnia Barankovics Ist-ván emlékét, hiszen az ő munkássága iránytű leheta város mindenkori lakosai számára a köz- és a civiléletben egyaránt.

Barankovics Istvánra emlékeztek március 11-én a Hajdú-Bihar megyei Polgáron, a politikus szülő-városában. A megemlékezést, amelyen a helyi tagok, Polgár város lakói, a KDNP megyei elnöksége ésa megyében élő és tevékenykedő kereszténydemokraták vettek részt, a Kereszténydemokrata NéppártPolgári Szervezete rendezte.

K.GY.

A Család nemzetközi napján, immár lassan egy éve, május15-én indult útjára az interneten a családháló.hu elnevezésűportál, amelyik merőben más feladatra vállalkozott, mint a ha-sonló kezdeményezések. Azon kívül, hogy igyekszik minéltartalmasabb, pontosabb és húsbavágó információkkal szol-gálni olvasóinak, nem titkolt céljuk az is, hogy összegyűjtveaz ötleteket, problémákat, egyfajta gyújtópontban érvényesít-hessék a családosok érdekeit.

Legutóbb éppen ennek keretében a BKK vezetőjével és ön-kéntes babakocsis kismamákkal tartottak tavaszi bejárást a fel-újított Margit hídon, hogy leteszteljék, mennyire sikerültcsaládbarát módon kialakítani a beruházást. Az eseményt óri-ási médiaérdeklődés fogadta és szinte tapintható volt az igény,hogy kell egy csoport, szervezet, amely elsődleges céljánaktartja a gyerekes családok érdekeit érényesíteni úton-útfélen.A honlap készítői elhatározták: az egyszeri „bejárásból” rend-szert csinálnak, és minden fontosabb beruházást saját szem-üvegükön keresztül is megfigyelnek majd.

Maga a honlap több szeretne lenni, mint magazin – ezt se-gíti elő a naponta többszöri frissítés, illetve az aktuális hírek ésblogok szemlézése. Igyekeznek széleskörű rálátást biztosítania fontosabb eseményekre. Szerkesztőik, újságíróik nagy hang-súlyt fektetnek a releváns tartalmak kibontására, az érdekesés értékes tudnivalók továbbadására, illetve a legszakavatot-tabbak megszólaltatására. Szakértőik az élet legtöbb területé-vel kapcsolatos kérdésekre adnak hathatós válaszokat,miközben az egyes cikkek kommentjeiben, a fórumon, esetlega családháló Facebook oldalán, vagy éppen a virtuális piacté-

ren kapcsolják össze a különböző véleményeket, igényeket.Ha valakinek még több a mondanivalója, akkor a maximá-lis interaktivitás jegyében lehetősége van blogot indítanináluk, vagy leírva élményeit, véleményét megkeresni szer-kesztőségüket saját történeteivel.

Nem titkolt céljuk a családi életforma, a gyermekvállaláspropagálása és az sem, hogy szép lassan – olvasóik segítsé-gével – feltérképezzék Magyarországot „családbarát szem-pontból”, hogy mindenki tudhassa, melyik étteremben vanetetőszék, hol található az a múzeum, vagy áruház, ahol vanlehetőség egy csecsemő pelenkázására, vagy éppen merreérdemes kirándulni a hétvégén a nagyobbakkal.

A portál munkatársai úgy fogalmaznak: tudják, hogy egyilyen komplett feladat elvégzéséhez – amelyet a család-háló.hu célul tűzött ki – szükségük van az olvasók, a civileksegítségére, meglátásaira és ötleteire. Éppen ezért várják azönkéntesekkel és a témában illetékes civil szervezetekkel,médiumokkal való kapcsolatfelvételt, valamint a hasznos ésgyümölcsöző együttműködést, hogy minél több családos-hoz eljusson a hír: van egy portál, amely értük létezik! Nyi-tottak az ötletekre is, amely a cikkek apropóját, vagyegy-egy eseményt, jelenséget ajánl a szerkesztők figyel-mébe. Szívesen fogadják az elemző, vagy szubjektív íráso-kat is, amelyeket akár a honlapon is megjelentetnek: legyenszó szülésről, születésről, párkapcsolatról, boldogságrólvagy egy bájos-, esetleg szomorkás történetről.

Szeretnének mihamarabb egy erős virtuális közösségetlétrehozni, hogy azután megfogva egymás kezét erősebbenhallathassák hangjukat a valódi világban és ezzel meg-könnyítsék saját életüket is!

P.A.

Segítsék a Barankovics-szobor felállítását

A Kereszténydemokrata Néppárt, a Baran-kovics István Alapítvány és Pálffy István haj-dú-bihari területi országgyűlési képviselő kez-deményezik, hogy a párt elődjének, a Demok-rata Néppártnak nagy formátumú vezetőjekapjon méltó emlékművet szülővárosában, Pol-gáron. A jótékony közadakozásnak köszönhe-tően Barankovics István először kaphatnaköztéri szobrot Magyarországon. A politikusalakjának bronzba öntésére a kezdeményezőkKligl Sándor szobrászművészt kérték fel, ésPolgáron, a város központjában a Barankovics-évfordulón tervezik leleplezni az alkotást. Akezdeményezők kérnek minden keresztényde-mokrata érzelmű polgárt és támogatót, hogyadományaikkal segítsék a szobor felállítását,hogy Barankovics István megformált alakjaPolgárról hirdesse a kereszténydemokrácia két-ezer éves elveit.

Az adományokat a szobor elkészítéséhez aBarankovics István Alapítvány CIB Banknálvezetett, 10700024-44927406-51100005 számúbankszámlájára várjuk. A megjegyzés rovatbankérjük tüntessék föl, hogy „SZOBOR”.

Kizárólag banki átutalással tudunk támoga-tást elfogadni!

Köszönjük!

Családháló.hu – ami több egy családi startlapnál