hebc jelentés 2015_erősebb magyarországért egy erősebb

H u n g a r i a n E u r o p e a n B u s i n e s s C o u n c i l – M a g y a r E u r ó p a i Ü z l e t i T a n á c s

HEBCFOR A STRONGER HUNGARYIN A STRONGER EUROPEThe Annual Report of HEBC

ERÔSEBB MAGYARORSZÁGÉRTEGY ERÔSEBB EURÓPÁBANAz HEBC éves jelentése

2015

years17

H E B C R E P O R T 2 0 1 5

Hungarian European Business CouncilSince1998

Magyar Európai Üzleti TanácsAlapítva1998

This paper is made of 100% recycled fibres.A belívek papír-anyaga 100%-ban újrahasznosított rostokból készült. Years

17ISBN 978-615-80315-0-9

H E B C R E P O R T 2 0 1 5

ContentsFor a Stronger Hungary ina Stronger Europe

F O R A S T R O N G E R H U N G A R Y I N A S T R O N G E R E U R O P E

I INTRODUCTIONERT . . . . 5HEBC . . . . 5

II THE REPORT1 For a stronger Hungary in a stronger Europe . . . . 82 Tangible country strategy and inclusive growth . . . . 103 Employment policy and labour mobility . . . . 124 Innovation and digital transformation . . . . 175 Financial predictability . . . . 206 Epilogue . . . . 23

III ANNEXESCompany experiences . . . . 47Members of ERT . . . . 61Members of HEBC . . . . 62

T H E R E P O R T

Introduction


The European Round Table of Industrialists (ERT)

ERT is a forum bringing together more than 50 Chief Executives and Chairmen of majormultinational companies of European parentage covering a wide range of industrial andtechnological sectors. Companies of ERT members are widely situated across Europe, witha combined turnover exceeding 1,300 billion sustaining around 6.8 million jobs in the region.They invest more than 51 billion annually in R&D, largely in Europe; which is equivalent to18% of total EU R&D expenditure.

European industry cannot flourish unless it can compete in a global economy. This capaci-ty to compete cannot be determined solely by the efforts of individual companies. The pre-vailing economic and social policy framework is crucially important and must be flexibleenough to adapt swiftly to changes in global conditions. ERT aims to strengthen and supportkey enabling conditions which trigger innovation and entrepreneurship in the Europeaneconomy.ERT advocates policies, at both national and European levels, which help create conditionsnecessary to improve European growth and jobs.

Please find more information on the Internet (www.ert.eu).

The Hungarian European Business Council (HEBC)

The Hungarian European Business Council was established 17 years ago at the initiative ofthe Brussels-based European Round Table of Industrialists (ERT) with the aim of assistingHungary’s accession to the European Union. The work did not end after 2004 because theopinion of foreign investors, the practical experiences of the business world can be of realvalue in helping Hungary to make better use of the advantages offered by the EU membershipand to belong among the developed, successful Member states of the EU. The members of HEBC are the top managers of 13 multinational companies in Hungary:ABB, AkzoNobel, British Telecom, Ericsson, GDF SUEZ, Henkel, Magyar Telekom, Nestlé,OMV, Philips, SAP, Shell and Volvo Group Trucks.

Right from the very beginning the activity of HEBC was honoured by the attention of theHungarian Government, Hungarian and international decision-makers, diplomatic corps,academic world and the media. Over the past 17 years many questions have been put tothe Business Council, mainly concerning what the economic players can do for Hungary’sde vel opment.

5

HEBC’s answers are recommendations as well, contained in the annual Reports. HEBCmembers write the Reports themselves and every sentence is based on consensus. Thisagreement is of special value since the member companies may be in competition with eachother on the market, but they convey unanimous opinion on the issues affecting Hungary’sdevelopment.

HEBC does not carry out lobbying activity, it does not represent either company or sectorinterests, its sole aim is to contribute to Hungary’s development, competitiveness and eco -nomic growth.

HEBC examines all issues from a strategic viewpoint because it considers that, while dealingwith day-to-day problems, the country’s leaders should not renounce such an approach.

Members have a definite opinion on market processes that could represent an added valuein all areas where reforms are required. They work in industries where there are con sid er -able research and development activities, their companies are leaders in the application ofnew technologies. This is why their annual Report is so forward looking. It has been drawnup with the aim of summing up members’ opinion on the imminent, new industrial rev o lu -tion. The topics of the Report, such as country strategy, education, innovation, digital trans -for ma tion, em ploy ment, labour mobility and financial predictability are closely interrelated,following one from the other.

Members of HEBC respectfully present their 17th annual Report to their readers. They gainsatisfaction from the positive opinion of their stakeholders that there is one occasion everyyear in Hungary when the top managers of Hungarian affiliates of 13 global companies, inaddition to their responsible work, sacrifice their free time to set out a broad range of rec om -men da tions for the Hungarian economy as a whole. They do so with the aim of supportingHungary’s development. The members of HEBC trust that their rec om men da tions can be putinto practice and that in this way they can contribute to Hungary’s further development.

Budapest, June 2015

I N T R O D U C T I O N

6


The Report

1. For a stronger Hungary in a stronger Europe

In our annual HEBC Reports we focus on topics that point towards the future and facilitatedevelopment. The main topic of our last year’s Report, sustainable and inclusive growth,was an ambitious, long-term goal but at the same time an inescapable development di rec -tion. Our Report this year also looks to the future, examining all issues from the angle of theimpending new industrial revolution. If Hungary is able to prepare in time for the expectedindustrial and technological changes, it could be among those who take advantage of thepositive impacts. The new industrial revolution becomes easier to grasp if we consider thatthe amazing speed at which industry and technology are developing will affect every areaof our life. We can already feel how these changes are transforming our daily routine and

con sump tion. The pace of development is expected tofur ther accelerate. If we do not prepare for it, the pro - cess es will not stop; they will simply sweep us into a lessfavourable position.

We, members of HEBC, represent global companies andmanage subsidiaries that are taking the lead in shap -ing the future and applying the achievements of in no va -tion. Our companies’ research activity is already at theyear 2020 or looking even further ahead. The time when

the developments appear on the market, come into mass production or become widelyaccessible services is determined mainly by market mechanisms since in many cases thetechnologies are already available.

T H E R E P O R T

‘Digital does not respect boundaries, regardless of

the industry digitization uncovers inefficiencies and

creates new values.’

Roland Jakab

8


We would like to offer Hungary all the exceptional global knowledge and experience ac cu -mu lat ed in our successful large companies in the case of its readiness to receive it. Takinginto account its length and its purpose, HEBC’s Report is not able to cover all aspects. Ourprincipal aim is to draw attention to the issues thathave the greatest influence on development. The vision,the directions that our companies follow can be usefulfor a country as well.

It is worth examining the strategic goals of the mostdeveloped industrial countries, the front runners of thenew industrial revolution. They are sure to include thefol low ing: development of the education systems, ex ploi -ta tion of international innovation potential, long-termcooperation based on education and research with part -ner countries and countries representing a potential market, as well as responsibility indealing with global challenges.

New products and services are creating new jobs that require different skills, capabilitiesand continuous learning from the individuals. This is especially important in an age whenprofessions and crafts are disappearing faster than ever before. It is essential that the ed u -ca tion systems must be transformed and adapt flexibly so that they are able to ensure forsociety the knowledge and skills that will be required in the next decades.

In the 21st century it is worth being open and thinking differently about limits and barriers, theInternet in itself ensures a world without borders. The activity of our global companies alsospans national borders; the size and revenue of some companies are often greater thanthose of many countries.

It is also part of the development that we are facingglobal problems that no single country or governmentcan solve alone. The shortage of water, shortage offood, climate change, scantiness of energy resources,demographic changes are all forcing humanity to thinkresponsibly and collectively about how to solve theproblems.

In this light, the recommendations of our latest HEBCReport are made with the constructive intention of contributing to a stronger and more com -pet i tive Hungary in a stronger and more competitive Europe.

‘ What the players of the economy recommend to the Government may not be accepted in all cases,but it is definitely worth payingattention to their constructive andsupportive sounds.’

Wilfried Gepp

‘ Every EU country should speak inthe first person singular, after allwe, the 28 Member states, constitute the European Union.’

János Takács

9

2. Tangible country strategy and inclusive growth

Following our basic principle of a non-political approach, we consider that the judgement ofHungary in economic terms is unanimous. The indicators used to assist comparison at in ter -na tion al level, such as GDP, inflation or employment, show development. We, as economic

leaders and foreign investors agree that predictabilitywould further improve the situation. Stability and abilityto plan ahead could make the results more sustainable.Predictability includes stability of the legal environmentas well, so that the legislation and enforcement of lawcan become independent and free of political trends.

Acknowledging the value of the GDP growth that Hungaryis performing, it is important to analyse the source ofthis growth to ensure its sustainability over the long term.

The special taxes are able to generate substantial short-term revenues, the reduction ofutility rates can stimulate consumer spending but it is not clear how all these will be sus -tain able.

Transparency is also a key question. If long-term decisions affecting the whole country aremade, their details should be available publicly and the strategic direction underpinningthe decision should be clear as well. Transparency is an important tool for curbing corrup-tion. The level of corruption in Hungary has been a cause of concern for years. The govern-ment measures aimed at reducing corruption are to be welcomed, but they are far fromsufficient.

In our opinion to make the country’s competitiveness sustainable, a tangible country strat -e gy would be needed. It is worth adapting elements fromthe best practices of successful and similar-sized Eu ro -pean countries such as the taxpaying culture of Swedenor education policy of Finland.

It can be clearly felt and is to be welcomed that the Hun -gar ian Government has strategic plans, but they havenot yet been made public and tangible. It is a source ofrisks if the strategy is built on a single industry sen si -

tive to business cycles, and its other elements depend on decisions of an ad hoc natureinfluenced by political interests.

T H E R E P O R T

10

‘ It is worth setting the goal of attracting new investors but

retaining those already present is at least as important, the two

together are always better.’

Zoltán Tartóczki

‘A vision is not the same as a goal, but without a vision, the steps

leading to the goal are aimless.’

Zsolt A. Müller


What we have named country strategy is the document we have been urging for years to beelaborated. It is not the name but rather the content that is important and determines thedirections of the country’s development. Here we formulate again what we mean by countrystrategy in the hope that we can help its realisation. The country strategy we recommendcovers the long term, spans political cycles and is based on broad social consensus. It re -quires a vision and a system of goals that the country wishes to achieve over a period of15–20 years. It is directed, elaborated and supervised by the highest level of the gov ern -ment. It is concise and comprehensive. Building on Hungary’s strengths, it sets ambitiousgoals, taking into account the development of competing countries that do not stop de vel -op ing either. We recommend a multifocal strategy where the economic potential of the man -u fac tur ing sectors and the service industry is exploited simultaneously.

Three years ago Germany announced a programme called ‘Industrie 4.0’ that has sincebecome the cornerstone of German economic policy, industrial policy and education policy.Hungary cannot fail to take into account how its most important partner is shaping its future.The fourth industrial revolution—after the steam engine,electric power and the digital revolution—projects theprospect of billions of devices connected in a network,the advance of robot technology, smart production anda new level of automation. German industrial com pa -nies’ efficiency comes from higher value-added pro -duc tion using the industrial revolution’s technologicalachievements as their competitive advantage in order tokeep and increase jobs in Germany. They also devotegreat attention to ensuring that the society understandsand perceives that the quality of life in the future is determined by the results of innovation,research and education in the present.

It is a strategic question that Hungary should decide whether it wishes to be a country ofcheap manufacturing or also to play a part in the fourth industrial revolution with highervalue-created production. The latter cannot be achieved simply by providing foreign com pa -nies with a location and infrastructure; well trained manpower and Hungarian suppliers thatare adopting the advanced processes and value-added production are pre-requisites as well.Innovation and technological development are the best catalyst of sustainable and inclusivegrowth; this calls for substantial investments, cooperation with universities and supportfrom economic policy. Hungary faces many opportunities if it introduces the logic of thefourth industrial revolution into other sectors as well. It is an important governmental taskto recognise that it is not only worth paying attention to all this but it is an imperative need.

11

‘ If insufficient funds are devoted to education, R&D and health care,the country is consuming its future.’

Péter Csiba

Just as global companies look many years ahead, politicians should adopt long-term think -ing in certain issues as well to plan beyond elections. Some firms have more than a hun -dred years of history. If a company has survived economic crises, wars, has operated andthrived for decades, it certainly has experiences that can be useful for politicians as well.

We would consider consultation, coordination with thosedirectly affected before decisions and an effective socialdialogue to be very important.

In some businesses the success of the companies inHungary is influenced to a much greater extent by theregulatory environment in which they operate than bytheir own efforts. The government’s unpredictable mea -sures represent the biggest risk for the business world.

If the unexpected measures cause certain multinationalcompanies to lose almost two-thirds of their cash flow,it not only has an impact on their business performance

but also significantly influences the value of their shares. We rarely speak of the enormousamount of work and human performance behind the companies’ results that can be de -stroyed with a single government decision. At present to make business decisions regard-ing investments in Hungary, market analyses, business studies or knowledge of the existingregulations are not sufficient. Investors have to be prepared for the unexpected governmentmeasures that can influence the future of their investments. The business world is com -mit ted to the laws of the market that ensure level playing fields to all participants.

Two separate worlds live side by side. One influences the operation and everyday life of theother by shaping the regulatory frameworks, while the other tries to influence the futurewith its work and votes. Equilibrium can be achieved if we approach an inclusive economyin which the state, the economy and individuals together actively shape the processes.

3. Employment policy and labour mobility

We welcome the improvement of the Hungarian labour market situation. The fact that em -ploy ment has expanded in the private sector is an important result and the growing role ofboth industry and the service sector is encouraging as well.

T H E R E P O R T

12

‘The investors that the country has already won are extremely

important, but the ability to attract capital is still a key measure of

value. If new investments do not materialise the country’s

competitiveness will suffer over the long term.’

Miklós Pécsi-Szabó


However, it is worth taking into account that employment outside the country, the growth ofthe public sphere and the public work programme—that is part of the sphere—contributed sig -nif i cant ly to the indicators. The growth of the public sphere does not help to reduce bu reau -cra cy and the efficiency of the expanding public work programme is also an open question.In our view the public work programme carries a risk, it distorts the functioning of the labourmarket and it does not help the shift towards an inclusive economy that we consider to be ofkey importance. Although it is directed primarily at the long-term unemployed and those witha low level of qualifications, it is worth noting that a large proportion of the participants arenow people with secondary or higher qualifications.It would be more useful for the development of the Hungarian economy to use the fundsspent on the programme—amounting to 0.8% of GDP—on training and on support for activeparticipation in the open labour market.

The level of social exclusion in Hungary is alarmingly high, one third of the population livein poverty while the poverty rate for Europe as a whole is declining. It is regrettable thatthe present education system is not able to adequately counterbalance the educational andcultural disadvantages of students from a low status social and economic background. It isa shocking fact that 43% of those living in poverty and social exclusion are children, the pro -por tions have not declined in recent years, and in fact they have had the tendency to increase.

It is our unanimous opinion that a substantial shift towards higher value-added productionand the creation of new jobs based on research, development and innovation would servethe country’s competitiveness. The fourth industrial revolution will transform traditionalmanufacturing processes and the jobs associated with them. Due to automation and smartproduction technologies, in the future workers in production are more likely to control themachines and supervise the processes than to perform physical work. This is true es pe -cial ly in areas affected by the increasing standards for occupational health and safety,hygiene and precise quality. Although decline is not expected in the number of workplacesregarding the economy as a whole, knowledge of a dif-ferent kind and higher level will be needed. The pre-req ui site for being able to provide workers with the rightknowledge also in the future is that the education sys -tems must be properly prepared to provide it. The in dus -tri al revolution brings a different kind of employers’approach. The welfare society creates employment thatshares the result of the higher value-added productionwith individuals, purchasing power is high and so thesociety lives a better life.

‘ We should aim to create favourableconditions for the young generationsto consider Hungary as an attractivealternative when planning their future. Education plays animportant role in achieving that.’

Andor Faragó

13

Hungary should make efforts to channel the processes and development in this directionthrough innovation and be a participating player in creating the new solutions. It rep re -sents a real strength if knowledge centres and communities can be created that keep peo -ple here and enables mobility within the country. We consider it important for individualsto increase their knowledge abroad but Hungary should be the centre of their life to whichthey return. Innovative, creative work is an excellent possibility for this and at the sametime it ensures a higher income, standard of living and self-esteem for individuals and thecommunity alike.

If young people begin their careers abroad and set up a family there, it reduces the chancethat they will ever return. It is encouraging that the government has recognised the needto deal with the problem of people’s emigration. However the rate of emigration is now ofgreater concern than the speed and effectiveness of actions taken to reduce it. Un for tu nate lythe process is now rather retrospective than preventive. Financial advantages are not the

major factor influencing young people’s decision butrather the lack of vision and perspectives. Young talentswould have ideas for their own future but they do notsee how they can fit into the development directions ofthe country. A country strategy would enable individualsas well to plan their future in Hungary.

Youth unemployment is one of the most important is -sues of our time, we dealt in detail with it in our Reportlast year. Steps have been taken since then both by the

government and the companies but it remains a problem to be solved. There are big re -gion al differences and in many cases even if first-time job-seekers find employment it doesnot correspond to their qualifications. The solution must be part of a collective process ofvalue creation achieved inclusively with the cooperation of government, economy and so ci -e ty. Job creation, regulations, financial support and education can help a lot, but the ex am -ple set by the families and the social environment plays a major role as well.

One of the driving forces of GDP growth could be increasing the involvement of women inemployment, supporting and ensuring their return to the labour market after maternityleave. Although the female employment rate has risen in Hungary, it is still low comparedto the EU average offering a major opportunity for Hungary. Our companies are com mit -ted and invest in diversity, including gender diversity in multiple ways. Diversity impacts andimproves business results and is one of the key enablers for innovation. Helping women toreconcile family and employment is a key issue too, especially in view of the unfavourabledemographic trends.

T H E R E P O R T

14

‘ Young people are full of energy, curiosity and the desire to learn. The more we help them in their

ambitions, the more valuable the society will be.’

Jean Grunenwald


Cooperation between the government and the economy, the elaboration of joint pro-grammes and the further expansion of part-time employment is important. At the sametime the unexploited potential related to employment of educated women needs furthergovernment attention.

Reforms affecting the education system are under way, but the results will only be seenover the longer term. We consider it important that it should be possible to follow the resultsof the restructuring processes and their evaluation. It is regrettable that the proportion ofthe budget devoted to higher education is continuously declining. The total budget is almostequivalent to the budget of a single university in a similar-sized, developed country. Ed u ca -tion and innovation are the guarantees of the future. In our opinion the government shouldconsider doubling the budget allocation for education, at the same time setting appropriatetargets and performance indicators. As the results will not appear in the short term, anapproach spanning political cycles is needed. The advantages and the positive impact onsustainable competitiveness and inclusive growth areextremely important for the future of individuals, thecompanies and the country.

Presumably, if the education budget were to be doubled,the all-important language skills that are so often men -tioned would be given proper emphasis. Education, es -pe cially higher education, will reach a really high stan -dard if it provides the most up-to-date knowledge andskills. Familiarity with the international literature, par -tic i pa tion in international research groups and cooperation with international companiesleading the field in research and development are indispensable for this. If education wereto be given impetus, an effective answer could also be given to the most pressing questionsfor the country’s future: economic development, competitiveness, emigration, languageskills and youth employment.

We would like to raise our voice again for the greater recognition of the teachers. There willonly be quality education if we ensure the greatest prestige for those to whom we entrustthe future generations. We cannot rely only on their dedication; we must give them suitablefinancial and moral recognition as well.

As employers, we would like to encourage the education institutions to take the expectationsof the labour market into account in developing their curriculum. This is particularly true inhigher education, where it is first and foremost the graduating students who feel the re sult -ing disadvantage. It would significantly improve young Hungarians’ chances in the labourmarket if they were to leave the higher education institutions with the expected knowledge.

15

‘ In today’s world knowledge and experience are necessary butnot sufficient, we also need the ability to express ourselves in foreign languages.’

Tanja Vainio

We, economic leaders, are able to formulate our expectations and medium-term labour forcedemand that can help education to determine better its directions. Our global companies canform a bridge between local and global demands and experiences. They can offer not onlyfinancial resources but also present best practices and models which already exist else -where in the world. The cooperation of the media would have an outstanding role in high light -ing the good initiatives and the already existing models of the companies.

General knowledge is no longer sufficient in the 21st century. Specialised training and prac ti -cal knowledge are also needed, that are important in all career and life stages. The skills andcapabilities that we, successful large companies expect of our employees, such as languageskills, innovative, creative and problem-solving thinking, cooperation, tolerant attitude, flex i -

bil i ty, as well as adaptability do not yet appear on the toplist of the education systems. In fact, in many cases theend result points in the opposite direction. To ac quirethese skills and capabilities, quality education is neededthat is open to the world, keeps pace with the latest de -vel op ments or is even one step ahead. Small and me -di um-sized companies also encounter similar demandswhen they attempt to expand and grow.

We, global companies are able to offer our employeessta bil i ty, a vision, the chance to develop, international ca -reers, good salaries, cutting edge technologies, to men -

tion only the most important. This represents significant security and value for individuals.

We are committed and ready to strengthen our already existing cooperation with the edu-cation institutions and we feel openness on the part of the institutions themselves. Suc cess -fully implemented programmes result in good development outcomes, internationally com -pet i tive knowledge and higher standard diplomas. It would also be desirable for more of thesmall and medium-sized companies to develop their own cooperation with education in sti -tu tions based on mutual advantages. We consider it important for the cooperation betweencompanies and education to receive further encouragement and support from the govern-mental side as well, and for the participants to find together the best solutions that makeall levels of education more sustainable and effective.

T H E R E P O R T

16

‘There is no compromise in quality, no matter whether it is

about a man or woman. A successful company needs

diversity, which is the driver of development. Who recognizes and

implements this, wins the race.’

Dr Ágnes Fábián


4. Innovation and digital transformation

The fourth industrial revolution that was on the horizon in our last year’s Report is now surg -ing ahead with great force. New technologies are capable of changing old processes thoughtto be unchangeable. The digital transformation makesmany business models obsolete, at the same time dig i -tal ization opens up completely new business op por tu -ni ties in all industries. Mobility, broadband and cloud-based solutions enable a higher-level and more efficientoperation, launching digital industrialisation worldwide.

A common feature of the companies connected to theindustrial revolution, shaping and following trends isthat they think in terms of the global market. They arepresent not only on a local market, they span nationalborders and with the help of the Internet, informationand communication technologies (ICT) are bringing global change. There are major globalcompanies that did not even exist a decade ago. They still have no tangible products, theycan be found exclusively on servers, in the form of bits and bytes, but they are among theworld’s most valuable companies. Reaching the global market is no longer a question ofgeography.

Users also have higher expectations than ever before. They look for simple, flexible, secure,immediate access to the best quality contents accessible from anywhere. Consumers em -brace the introduction of new technology and services when there is an added value offeredto them. They are not only well connected to the internet, but compare different offeringsand share their experience with each other. The new trends are also rapidly expanding viathe Internet; the only limit is set by differences in the purchasing power of the society.Services as well as software and infrastructure must adapt to these expectations.

This year world mobile broadband coverage will pass the 70% mark. It is predicted that50 billion devices will be connected in a network by 2020. The networks are getting betterand a larger share of the world’s population is gaining access to communications services.In 2020 there will be some 7.7 billion mobile broadband subscriptions—compare that totoday’s 3 billion internet users—and when we get here, 70% of the world’s population willhave a smartphone. Connecting societies in a network makes it possible to bring qualitativedevelopment to people’s lives as well as to the whole world around them.

17

‘ It does not help efficiency if we place new IT solutions behindexisting processes. Real innovationand digital transformation changethe entire process, with the help of the new technologies it becomesfaster, simpler and in real time.’

Balázs Ablonczy

But the Networked Society is only the beginning, the digital transformation will continue.In order to capture the benefits from this development, we all have to dare to change.

The most important question is how Hungary can take part in these transformative pro -cess es, so that the new jobs connected to the IT centres and process management arecreated here. This way the spending of the newly established companies appears here, theypay taxes here and play a part in generating GDP in Hungary. The ICT sector already con -tri butes 12–14% of GDP. It is in the country’s interest for this share to approach as muchas 16–20%. It is an enormous opportunity for Hungary for new ideas to be born here, forcompanies that can become global success stories to be set up here.

The innovation lies in the transformation of entire processes and with the help of technol-ogy they become faster, simpler and real time. But for this the education system must traincreative, innovative thinkers and researchers, otherwise Hungary will not be able to par tic i -

pate in the processes taking place in the world. Placingnew IT solutions behind already existing processes onlypartly helps to improve efficiency.

We welcome the government’s Digital Hungary pro-gramme that has set the aim of broadband access avail -abil i ty for all households by 2018. The programme cre -ates a good basis on which Hungary will be able to sharein all the benefits of the digital transformation takingplace in the world. The governmental incentives, funds

and regulations linked to the programme will help the successful realisation of de vel op -ments and speed up the process of digital transformation. We would encourage the gov ern -ment to implement the whole programme and besides the infrastructural developments,attain the goals set also in the area of the digital community and economy, the digital stateand digital skills.

The more users have access and user skills, the more IT can give support in reaching bothindividual goals and employment. Unfortunately the level of digital literacy in Hungary isextremely low, although bringing the digital literacy of the Hungarian population up to theEU average would help the country’s competitiveness and would have a significant impacton its economic growth. To achieve this we consider it important to have far more IT lessons,right from primary school.

The training of engineers and IT specialists must also be further strengthened if Hungarywishes to attract investors in higher value-added production and service industries. Thereare still thousands of vacancies for engineers and IT specialists that represent a seriousloss of GDP.

T H E R E P O R T

18

‘Innovation requires open-minded, self-confident people seeking

new paths, who look ahead even if they make mistakes.’

Dávid Illés


There is no manpower surplus for engineers, rather the demand is expected to further in -crease because in practice every new technical achievement is linked to some field of en gi -nee ring knowledge. Regrettably despite this the proportion of students showing interest inan engineering career is decreasing. It would also be desirable to change the gender ratiosso that more women choose careers in engineering and IT. It would be worth launching gov -ern ment programmes to help shape pub lic thinking, sothat people see the creativity in these im por tant pro fes -sions, the everyday approach to creating something newand solving new problems with results that are in cor -po rat ed in the digital world.

Training IT specialists is not enough for innovation. Thegoal should be to give all students competitive knowl -edge, including familiarity with IT trends and tech nolo -gies. This way innovative young people leave the uni ver -si ties; not only with user skills but also with the ability to think creatively and make tra di -tion al processes in their own fields more efficient with new solutions. In our opinion it is notsufficient to acquire the knowledge needed for this at the universities, it is worth be gin -ning the training in the secondary school.

The countries of Europe face an enormous opportunity, following the example of the US cloudsales are increasing with great speed. Growing numbers—at individual, company and gov ern -men tal levels—are beginning to use their everyday IT systems from the cloud. They are turn -ing to cloud technology not only because of the cheaper operating cost but also to keep pacewith the world and to be able to manage their tasks with immediately available, flexiblesolutions. As a consequence cloud centres are now being formed in Europe. According tothe European Union’s cloud strategy, between 2015 and 2020 the technology will contribute950 billion euros to the community’s GDP and could create 3.8 million jobs by 2020.

The supportive and regulatory environment is also just taking shape, as well as global stan -dards and methodologies. There is still no established practice of how countries shouldcompete for this type of investments. The stakes are high, Hungary must act to be amongthe participants.

The cloud is safe, it simplifies the processes and makes IT more efficient, ensures im me di -ate access to the latest developments and to all networks, and it concentrates the systemsin one place. The transformation is taking place with the creation of new jobs supporting theIT systems and handling their operation. Several hundred thousand jobs are being created,contributing to economic growth. It is a key question for Hungary that as many new jobs aspos si ble should be created here.

19

‘ Raising the level of the population’s digital literacy is of key importance if Hungary is to share in the benefits of the digital transformation.’

Christopher Mattheisen

It is to be welcomed that Hungary is striving to ensure funds for the development of thesector, but they are still far from sufficient. An incentive system is needed for Hungariancompanies to set up cloud service centres here, raising the IT export revenue. There is a baseto build on; the country has already gained substantial experiences with the appearance ofsupport centres from the 2000s. Wherever cloud centres are based they will attract people,innovation and create a community life.

5. Financial predictability

Although the Hungarian public debt is below the EU average, it is much higher than that ofits competitors in the region. The fiscal policy of past decades also played a role in causingthe present high level that has been further aggravated by the impacts of the global finan-

cial and economic crisis. If we examine the questionfrom the viewpoint of sustainable and inclusive growth,the country’s low growth potential cannot help to bringabout a significant reduction of the public debt over thelong term. Its high level remains a factor for concernsand one of the causes of the economy’s vulnerability.

The price of the short-term, extraordinary tax revenueshas been the missed opportunities for long-term in vest -ments and developments. In judging the country’s abil -

i ty to attract capital, it is worth looking beyond the official information that refers to invest-ments already made. Our companies are in a position to form a picture of the investmentsthat have failed to be realised, where the decision made by the parent company was not infavour of Hungary. One of the primary causes in all cases is the lack of predictability that alsoappears in the lack of financial predictability.

Contrary to promises made earlier, the special taxes have not been phased out and newones have been introduced. It would increase credibility if society could see what these werespent for and what result they have brought for the country.

This year Parliament approved the bill for the 2016 budget already in June. The new date isdefinitely to be welcomed and represents new opportunities. However, it is important to pointout that when the economy complains of the lack of predictability, it is not referring prin -ci pal ly to the time the budget is presented.

T H E R E P O R T

20

‘ In a profit-oriented world the players of the value-creation process can best solve problems

by thinking and acting together.’

Gergely Szûcs


Although the six months now available will greatly help in preparing for the changes, it doesnot make either the business or the financial environment significantly more predictable.In our opinion predictability means: stability, strategic thinking pointing beyond the shortterm, factors that can be quantified and are able to in flu -ence confidence and investors’ decisions. But without a country strategy it is difficult to achieve sustainable,long-term financial stability and predictability.

In many cases public administration has not been madeready to implement premature measures that have notbeen properly considered; as a result it is difficult toobtain answers to questions that arise during their practical realisation. Compliance withad hoc measures imposes heavy burdens on companies, involves a great deal of additionaladministration and costs, as well as more human resources to perform the tasks. We areconvinced that the difficulties could be avoided by prior consultations with those directlyaffected, giving more careful consideration to the planned measures and taking into accounttime as a necessary factor.

The measures taken to reduce tax fraud and evasion are to be welcomed. Although thenumber of taxpayers has increased, many people abuse the possibilities offered by de moc -ra cy. If they emphasise only their rights and ignore their obligations, the equilibrium is indanger. This is true for all communities, whether the member is an individual, a companyor an institution. Naturally, those who meet their social obligations should also be able toobtain transparent information on how their taxes are being spent.

Non-discrimination is our basic principle in all respects. Our expectation regarding taxationpolicy too is that it should be free of discrimination and ensure a level playing field for allmarket players. Only competition can create competitive companies. To be successful in anin ter na tion al context, Hungarian companies have to be able to perform in the global markettoo, where competition is much stronger.

In the opinion of the economic players, the current pre-paredness of public administration is not adequate forthe state to be a good owner of the companies it has ac -quired. A healthy competitive environment creates muchbetter conditions for business efficiency than a mon op -o ly does. If there is no external constraint, the internalmotivation to improve the given service or production weakens. In the absence of com pe -ti tion the monopoly withers.

21

‘ We should build the future rather than rebuild the past.’

Peter A. Hegedus

‘ While we obsess over the past, we lose sight of the present.’

Zoltán Mészáros

The increasing role of the state is present not only in the competitive sphere. It arouses con -cerns on the level of individuals too. We would welcome it if the government were to use the

means available to encourage people’s self-provision sothat they themselves can deal with important questionsaffecting their own future.

In an inclusive economy, the role and responsibility ofthe individual are equal to those of the state and theecon o my. Many expectations can be made of the gov ern -ment and the economy, but the individual too must liveas a responsible citizen, pay taxes and share in the com -mon burdens. The state needs to set an example, to en -

cour age the individual in this direction. If the state is the biggest debtor, if it has the biggestaccount receivables and the spending of public funds is not transparent, the individual feelsencouraged to behave less as a responsible citizen.

The global corporations are continuously changing. In the future the traditional approachesare likely to be replaced by other measuring and criteria systems. Increased value will beattached to the companies’ social role, responsible behaviour, sustainability, inclusivity, so -cial usefulness, fair trade, all areas that are already important today.

It is encouraging that consumers are becoming increasingly aware, they no longer look onlyat the price, quality or the brand but also at the environmental impacts, the effects on theirhealth and the influence on society. Ways are being developed to measure these impacts,but it is certain that GDP and stock exchange indicators will not be sufficient to describethem. It will redraw the map of the most liveable countries, the countries that give the mostadded values to the global society.

T H E R E P O R T

22

‘ Without a dialogue society cannot have the feeling that they are

being heard and their opinion taken into consideration.’

László Kerekes


6. Epilogue

If we ask what is more important, Hungary’s com pet -itive ness or a more competitive Europe, there can be nodoubt about the answer. Hungary can only further in -crease its competitiveness if Europe is stronger andmore competitive. It is of vital importance for a smallcoun try that directs 75% of its exports to European mar -kets, to contribute to the creation of a stronger and morecompetitive Europe. If Europe develops and its po si tionsare stronger in the world, Hungary will enjoy the ben e -fits as well.

The idea of the fourth industrial revolution is an overarching theme in our Report. Highervalue-added production and service industry could be the direction of development inHungary too, in a business environment that is stableand predictable. Such a historical opportunity as thatoffered by the new industrial revolution rarely arises.More and more of us see, understand and experiencethe new processes. We hope that the political decision-makers will be open to these recommendations andthe economic policy will take them into account in thenear fu ture, before it is too late. Like all revolutions, thefourth industrial revolution will have its frontrunners.They will show the way and make the future visible. Theimage of the future lives in us, as we have described it in our new HEBC Report. 23

Dear Readers,

Our annual Reports give a comprehensive picture of development over the past 17 years, almost amounting toa history and economic history of the path that Hungary is taking. If you feel that a theme is missing from thisyear’s Report, we would like to ask you to read our earlier ones on our website (www.hebc.hu), you are certainto find our recommendations on the subject. Should you have any questions or you need further information concerning the data used in the text of the Report,please contact our HEBC secretariat http://www.hebc.hu/kapcsolat-2/.

Thank you.

‘ The European Union is a peace project formed by 28 Memberstates, based on free trade anddemocratic principles.’

Rikard Jonsson

‘ If anyone is uncertain about what values the European Unionoffers, he has only to ask a country wishing to join.’

Balázs Erényi

A Z H E B C É V E S J E L E N T É S E 2 0 1 5

TartalomErôsebb Magyarországértegy erôsebb Európában

E R Ô S E B B M A G Y A R O R S Z Á G É R T E G Y E R Ô S E B B E U R Ó P Á B A N

I. BEVEZETÉSERT . . . . 27HEBC . . . . 27

II. A JELENTÉS1. Erôsebb Magyarországért egy erôsebb Európában . . . . 302. Kézzelfogható országstratégia és inkluzív növekedés . . . . 323. Foglalkoztatáspolitika és a munkaerô mozgása . . . . 344. Innováció és digitális transzformáció . . . . 395. Pénzügyi kiszámíthatóság . . . . 426. Epilógus . . . . 45

III. MELLÉKLETVállalati tapasztalatok . . . . 47Az ERT tagjai . . . . 61Az HEBC tagjai . . . . 63

A J E L E N T É S

Bevezetés


Az Eu ró pai Gyár ipa ros ok Kerekasztala (ERT)

Az ERT a leg na gyobb eu ró pai mul ti na ci o ná lis vál la la tok több mint 50 el nö köt és ve zér igaz ga-tót tö mö rí tô fó ru ma, szá mos ipa ri és tech no ló gi ai ága za tot kép vi sel ve. Az ERT tag vál la la taiEu ró pa-szer te je len van nak, össze sí tett for gal muk meg ha lad ja az 1300 mil li árd eurót, a ré-gi ó ban kö zel 6,8 mil lió mun ka he lyet biz to sít va. Éven te több mint 51 mil li árd eurót fek tet nekK+F te vé keny ség be el sô sor ban Eu ró pá ban, ami az Eu ró pai Unió tel jes K+F rá for dí tott ki adá -sa i nak 18 szá za lé ká val egyen lô.

Eu ró pa ipa ra csak ak kor tud si ke res len ni, ha ké pes ver seny ben ma rad ni a vi lág gaz da sá gá -ban. Eh hez a ver seny ké pes ség hez azon ban az egyes vál la la tok erô fe szí té sei ön ma guk bannem ele gen dôk. Az ak tu á lis gaz da sá gi és tár sa da lom po li ti kai ke re tek nek meg ha tá ro zó je -len tô sé gük van, ru gal mas nak kell len ni ük, hogy kel lô gyor sa ság gal tud ja nak al kal maz kod nia vál to zó vi lág fel tét ele i hez. Az ERT cél ja, hogy erô sít se és tá mo gas sa azo kat a kulcs fon tos -sá gú fel té te le ket, ame lyek az in no vá ci ót és a vál lal ko zást ösz tön zik az eu ró pai gaz da ság ban.Az ERT mind nem ze ti, mind eu ró pai szin ten ki áll az olyan meg ol dá sok mel lett, ame lyek se gít -sé gé vel meg te remt he tôk az eu ró pai nö ve ke dés és mun ka hely te rem tés fel tét elei.

További információk az interneten találhatók ( www.ert.eu ).

A Ma gyar Eu ró pai Üz le ti Ta nács (HEBC)

A Ma gyar Eu ró pai Üz le ti Ta nács 17 év vel ez elôtt a brüssze li Eu ró pai Gyár ipa ros ok Ke rek asz ta -lának kez de mé nye zé sé re ala kult az zal a cél lal, hogy se gít se Ma gyar or szág EU-csatla ko zá sát. A mun ka 2004 után sem ért vé get, mert a kül föl di be fek te tôk vé le mé nye, az üz le ti vi lág gya -kor la ti ta pasz ta la tai ko moly se gít sé get je len te nek, hogy Ma gyar or szág job ban ki ak náz za azEU-tagság elô nye it és az Unió fej lett, si ke res tag ál la mai kö zé tar toz zon.

Az HEBC tag jai 13 mul ti na ci o ná lis vál la lat ma gyar or szá gi leg fel sô ve ze tôi: ABB, AkzoNobel, Bri tish Te le com, Ericsson, GDF SUEZ, Hen kel, Ma gyar Telekom, Nest lé,OMV, Phi lips, SAP, Shell és Vol vo Group Trucks.A Ma gyar Kor mány, a ha zai és nem zet kö zi dön tés ho zók, a dip lo má ci ai tes tü le tek, a tu do -má nyos élet és a mé dia meg tisz te lô fi gyel me az ala pí tás óta rá irá nyul az HEBC te vé keny sé-gé re. Az el múlt ti zen hét év alatt szá mos kér dést ka pott az Üz le ti Ta nács, el sô sor ban ar ravo nat ko zó an, mit te het nek a gaz da ság sze rep lôi Ma gyar or szág fej lô dé sé ért. Az HEBC vá la -szai egyút tal aján lá sok is, me lye ket az éves je len té sek tar tal maz nak. A je len té se ket az HEBCtag jai ír ják és min den mon dat kon szen zu son ala pul. Ez az egyet ér tés kü lön ér ték, mi vel a tag -vál la la tok a pi a con akár ver seny hely zet ben is le het nek egy más sal, ám az or szág fej lô dé sétérin tô kér dé sek ben egy sé ges vé le ményt köz ve tí te nek.

27

Az HEBC nem foly tat lobbitevékenységet, nem kép vi sel sem cég, sem ipar ági ér de ket, ki zá-ró la gos cél ja hoz zá já rul ni Ma gyar or szág fej lô dé sé hez, ver seny ké pes sé gé hez és gaz da sá ginö ve ke dé sé hez.

Az HEBC min den té mát stra té gi ai szem pont ból vizs gál és úgy vé li, er rôl a meg kö ze lí tés -rôl a na pi gon dok or vos lá sa mel lett sem sza bad le mon da ni uk az or szág ve ze tô i nek. A ta goka pi a ci fo lya ma tok ról mar káns vé le ménnyel ren del kez nek, ez hoz zá adott ér té ket je lent hetmin den te rü le ten, ami át ala kí tá so kat igé nyel. Olyan ipar ágak ban dol goz nak, ahol je len tôsku ta tó-fej lesz tô te vé keny ség fo lyik, vál la la ta ik élen jár nak a leg újabb tech no ló gi ák al kal -ma zá sá ban. Ezért is jö vô be mu ta tó idei éves je len té sük, amely az zal a cél lal ké szült, hogyössze gez ze a ta gok vé le mé nyét a kü szö bön ál ló új ipa ri for ra da lom ról. A je len tés té mái, mintpél dá ul az országstratégia, az ok ta tás, az in no vá ció, a di gi tá lis át ala ku lás, a fog lal koz ta tás,a mun ka erô moz gá sa és a pénz ügyi ki szá mít ha tó ság egy más ból kö vet ke zô, egy más sal szo-ro san össze füg gô kér dé sek.

Az HEBC tag jai tisz te let tel ad ják át ol va só ik nak 17. éves je len té sü ket. Öröm te li szá muk rapart ne re ink el is me rô vé le mé nye, mi sze rint éven te egy al ka lom van Ma gya ror szá gon, ami kor13 glo bá lis vál la lat ha zai leg fel sô ve ze tô je sza bad ide jét nem kí mél ve, fe le lôs ség tel jes mun-ká ja mel lett, egy szé les spekt ru mú aján lást fo gal maz meg a ma gyar gaz da ság egé szé revo nat ko zó an. Teszik mind ezt az zal a cél lal, hogy se gít sék Ma gyar or szág fej lô dé sét.

Az HEBC tag jai bíz nak ben ne, hogy aján lá sa ik meg va ló sul hat nak, és ez ál tal va ló ban hoz zá-se gít he tik Ma gya ror szá got a to váb bi fej lô dés hez.

Budapest, 2015. június

B E V E Z E T É S

28


A jelentés

1. Erô sebb Ma gyar or szág ért egy erô sebb Eu ró pá ban

Éven te ki adott HEBC je len té se ink ben olyan té mák ra fó ku szá lunk, ame lyek jö vô be mu ta tó akés se gí tik a fej lô dést. A ta va lyi je len té sünk ben meg fo gal ma zott té ma, a fenn tart ha tó és inklu -zív nö ve ke dés am bi ci ó zus, hosszú tá vú cél, ugyan ak kor nem ki ke rül he tô fej lô dé si irány. Ideije len té sünk is elô re te kint, a kü szö bön ál ló új ipa ri for ra da lom szem szö gé bôl vizs gál va min-den kér dést. Ha Ma gyar or szág kel lô idô ben tud fel ké szül ni a vár ha tó ipa ri és tech no ló gi ai vál -to zá sok ra, ak kor azok kö zött le het, akik elô nyük re for dít ják a po zi tív ha tá so kat. Az új ipa ri for-ra da lom kéz zel fog ha tób bá vá lik, ha be le gon do lunk, hogy a tech no ló gia és az ipar el ké pesz tôse bes sé gû fej lô dé se át fog ja hat ni éle tünk min den te rü le tét. Már ma is ér zé kel het jük, hogyezek a vál to zá sok ho gyan ala kít ják át a szo ká sa in kat, fo gyasz tá sun kat és min den nap ja in kat.

A fej lô dés gyor su ló üte me vár ha tó. Ha nem ké szü lünk felrá, az nem ál lít ja meg a fo lya ma to kat, csak ben nün ketso dor hát rá nyo sabb hely zet be.

Mi, az HEBC tag jai olyan glo bá lis vál la la to kat kép vi se -lünk, és olyan le ány vál la la to kat ve ze tünk, ame lyek élen-já ró ala kí tói a jö vô nek és al kal ma zói az in no vá ció vív má -nya i nak. Vál la la ta ink ku ta tó te vé keny sé ge már 2020-náljár, vagy még tá vo labb ra te kint. Azt, hogy a fej lesz té sekmi kor je len nek meg a pi a con, mi kor vál nak tö meg gyár -

tás sá, vagy tö me gek szá má ra el ér he tô szol gál ta tás sá, el sô sor ban a pi a ci me cha niz mu sokbe fo lyá sol ják, hisz a tech no ló gi ák sok eset ben már most ren del ke zés re áll nak.

A J E L E N T É S

„A digitális változás nem ismer határokat, a digitalizáció

iparágtól függetlenül feltárja a hiányosságokat és

új értékeket teremt.”

Jakab Roland

30


A si ke res nagy vál la lat ok nál összeg zô dô ki vé te les, glo bá lis tu dás ból és ta pasz ta lat ból kí -nál juk mind azt, ami re Ma gya ror szá gon fo ga dó kész ség van. HEBC je len té sünk sem ter je -del me, sem fel ada ta okán nem al kal mas ar ra, hogy a tel jes ség re tö re ked jen. Leg fôbb cé -lunk, hogy fel hív juk a fi gyel met azok ra a té mák ra, ame-lyek leg in kább be fo lyá sol ják a fej lô dést. A jö vô kép, azirá nyok, ami ket cé ge ink kö vet nek, egy or szág szá má rais hasz no sak le het nek.

Ér de mes meg vizs gál ni, hogy a leg fej let tebb ipa ri or szá -gok, ame lyek élen já rói az új ipa ri for ra da lom nak, mi lyenstra té gi ai cé lo kat kö vet nek. Ezek kö zött bi zo nyo san sze-re pel: az ok ta tá si rend sze rek fej lesz té se, a nem zet kö ziin no vá ci ós po ten ci ál ki hasz ná lá sa, hosszú tá vú, ok ta -tás ra és ku ta tás ra ala po zott együtt mû kö dés a part neror szá gok kal és a pi a cot je len tô or szá gok kal, va la mint fe le lôs ség vál la lás a glo bá lis ki hí vá sokke ze lé sé ben.

Az új ter mé kek és szol gál ta tá sok új mun ka le he tô sé ge ket te rem te nek, ami új faj ta tu dást éské pes sé ge ket, va la mint fo lya ma tos ta nu lást igé nyel. Ez kü lö nö sen fon tos egy olyan kor ban,amikor gyor sab ban hal nak ki szak mák, mint ko ráb ban bár mi kor. Alap fel té tel az ok ta tá sirend sze rek át ala kí tá sa, ru gal mas al kal maz ko dá sa, hogy ké pe sek le gye nek biz to sí ta ni a tár -sa da lom szá má ra azt a tu dást, ami re a kö vet ke zô év ti ze dek ben is szük ség le het.

A 21. szá zad ban nyi tott nak kell len ni, és ér de mes más képp gon dol kod ni a ha tá rok ról és kor-lá tok ról, hisz az internet ön ma gá ban is ha tá rok nél kü li sé get biz to sít. Glo bá lis vál la la ta ink te -vé keny sé ge is át ível or szág ha tár okon, né me lyik cég mé re te és ár be vé te le sok szor na gyobb,mint szá mos or szág GDP-je a vi lág ban.

A fej lô dés hez hoz zá tar to zik, hogy szem be néz zünk a glo bá lis prob lé mák kal, ame lye ket egyet -len or szág kor má nya sem ké pes egye dül meg ol da ni. A víz hi ány, az élel mi szer hi ány, a klí ma -vál to zás, az ener gia hor do zók szû kös sé ge és a de mo -grá fi ai vál to zá sok ar ra kény sze rí tik az em be ri sé get, hogyfe le lôs ség gel és kö zö sen gon dol kod jon a prob lé mákmeg ol dá sán.

Leg újabb HEBC je len té sünk aján lá sa it az zal a cél lal fo -gal maz zuk meg, hogy a fen ti ek fi gye lem be vé te lé vel hoz-zá já rul junk egy erô sebb és ver seny ké pe sebb Ma gyar -or szág hoz, egy erô sebb és ver seny ké pe sebb Eu ró pá ban.

„Amit a gazdaság szereplôi a kormánynak javasolnak, lehet,hogy nem minden esetben kerülelfogadásra, de konstruktív éstámogató szavukra mindenképpérdemes odafigyelni.”

Wilfried Gepp

„Az Európai Unióról minden tag or szág nak egyes szám elsôszemélyben lenne érdemes beszélnie, hisz az Európai Uniót mi, a 28 tagállam alkotjuk.”

Takács János

31

2. Kéz zel fog ha tó országstratégia és inkluzív nö ve ke dés

Alap el vünk bôl, a po li ti ka men tes meg kö ze lí tés bôl ki in dul va úgy vél jük, hogy gaz da sá giér te lem ben Ma gyar or szág meg íté lé se egy sé ges. A mu ta tók, ame lyek nem zet kö zi szin tense gí tik az or szá gok kö zöt ti össze ha son lí tást, mint pél dá ul a GDP, az inf lá ció, vagy a fog lal -

koz ta tott ság, fej lô dést mu tat nak. Mi, a gaz da sá gi életve ze tôi, kül föl di be fek te tôk egyet ér tünk ab ban, hogy to -vább ja ví ta ná a hely ze tet a ki szá mít ha tó ság. A sta bi li tásés a ter vez he tô ség pe dig még fenn tart ha tób bá ten néaz ered mé nye ket.

A ki szá mít ha tó ság hoz tar to zik a jo gi kör nye zet sta bi li -tá sa is, hogy a jog al ko tói mû kö dés és a jog al kal ma zásfüg get len né, po li ti kai irá nyok tól men tes sé vál jon.

El is mer ve a GDP-nö ve ke dés ér té két, amit Ma gyar or szág pro du kál, fon tos ele mez ni, hogy eza nö ve ke dés hon nan ered, an nak ér de ké ben, hogy hosszú tá von is fenn tart ha tó le gyen. A kü -lön adók rö vid tá von je len tôs be vé telt ké pe sek ered mé nyez ni, a re zsi csök ken tés élén kít he tia fo gyasz tást, azon ban nem egy ér tel mû és vi lá gos az út, ho gyan lesz mind ez fenn tart ha tó.

Az át lát ha tó ság szin tén kulcs kér dés. Ha az egész or szá got érin tô, hosszú táv ra szó ló dön té-sek szü let nek, ak kor an nak rész le tei le gye nek nyil vá no sak és le gyen egy ér tel mû a stra té gi aiirány is, amit a dön tés alá tá maszt. Az át lát ha tó ság fon tos esz kö ze a kor rup ció meg fé ke zé sé -nek. A kor rup ció mér té ke Ma gya ror szá gon évek óta ag go da lom ra ad okot. A kor mány za tiin téz ke dé sek, ame lyek a kor rup ció csök ken té sét cé loz zák üd vöz len dô ek, de messze nemelég sé ge sek.

Vé le mé nyünk sze rint, az or szág fenn tart ha tó ver seny ké pes sé gé hez egy kéz zel fog ha tó or -szág stratégiára vol na szük ség. Ér de mes a ha son ló mé re tû, si ke res eu ró pai or szá gok jógya kor la tá ból át ven ni ele me ket, mint ami lyen a svéd adó fi ze té si kul tú ra, vagy a finn ok ta -

tá si rend szer.

Jól ér zé kel he tô és üd vöz len dô, hogy a Ma gyar Kor mány-nak van nak stra té gi ai el kép ze lé sei, kéz zel fog ha tó vá ésnyil vá nos sá azon ban még nem vál tak. Koc ká za tot hor -doz ma gá ban, ha a stra té gia egyet len, kon junk tú ra-ér -zé keny ipar ág ra épül, a töb bi ele me pe dig ad hoc jel le gûdön té sek tôl függ és po li ti kai ér de kek ál tal be fo lyá solt.

A J E L E N T É S

32

„A vízió még nem azonos a céllal, de vízió nélkül a célhoz

vezetô lépések is céltalanok.”

Müller A. Zsolt

„Érdemes célul kitûzni új befektetôk vonzását is, de a már ittlévôk

megtartása legalább olyan fontos; a kettô együtt több.”

Tartóczki Zoltán


Országstratégiának ne vez tük el a do ku men tu mot, amely nek a lét re jöt tét évek óta szor gal -maz zuk. Nem az el ne ve zés szá mít azon ban, ha nem a tar ta lom, ami meg ha tá roz za az or szágfej lô dé si irá nya it. Ismét meg fo gal maz zuk mit ér tünk országstratégia alatt, ab ban a re mény -ben, hogy ez zel se gít het jük a meg va ló su lá sát. Az ál ta lunk ja va solt országstratégia hosszútá vú, át ível po li ti kai cik lu so kon és szé les kö rû tár sa dal mi kon szen zu son ala pul. Elô fel té -te le a jö vô kép, egy cél rend szer, amit az or szág meg kí ván va ló sí ta ni 15-20 év táv la tá ban.A kor mány leg ma ga sabb szint jén irá nyí tott, ki dol goz ta tott és fel ügyelt, tö mör és át fo gó.Ma gyar or szág erôs sé ge i re épít ve am bi ci ó zus cé lo kat tûz ki, fi gye lem mel a ver seny társ or -szá gok ra, ame lyek fej lô dé se szin tén nem áll meg. Több fó ku szú stra té gá it ja vas lunk, aholegyi de jû leg va ló sul meg a ter me lô ága za tok és a szol gál ta tó ipar gaz da sá gi po ten ci ál já naka ki hasz ná lá sa.

Né met or szág há rom év vel ez elôtt „Industrie 4.0” el ne ve zés sel prog ra mot hir de tett, ami a né -met gaz da ság po li ti ka, ipar po li ti ka, ok ta tás po li ti ka sa rok kö ve lett. Ma gyar or szág nem hagy-hat ja fi gyel men kí vül, hogy leg fon to sabb part ne re mi képp ala kít ja jö vô jét. A ne gye dik ipa rifor ra da lom – a gôz gép, az elekt ro mos áram és a szá mí tás tech ni ka for ra dal ma után –, a há-ló zat ba kap csolt esz kö zök mil li árd ja it, a ro bot tech no -ló gia elô re tö ré sét, az in tel li gens gyár tást és az au to -ma ti zá lás új fo kát ve tí ti elô re. A né met ipar vál la lat okha té kony sá ga ab ban rej lik, hogy ma ga sabb hoz zá adottér té ket ál lí ta nak elô, az ipa ri for ra da lom tech no ló gi aivív má nya i nak fel hasz ná lá sá val fo koz zák ver seny elô nyü -ket, hogy nö vel jék a mun ka he lyek szá mát. Nagy fi gyel -met for dí ta nak ar ra is, hogy a tár sa da lom meg ért se ésér zé kel je azt, hogy a jö vô élet mi nô sé gét a ma in no vá ci -ós, ku ta tá si és ok ta tá si ered mé nyei ha tá roz zák meg.

Stra té gi ai kér dés, hogy Ma gyar or szág ol csó gyár tó ka pa ci tá sú or szág akar-e len ni, vagy résztvál lal a ne gye dik ipa ri for ra da lom vál to zá sa i ban is, ma gas hoz zá adott ér té kû ter me lô- ésszol gál ta tóte vé keny ség gel. Az utób bi nem va ló sít ha tó meg, ha csak hely színt és inf rast ruk -tú rát biz to sít a kül föl di vál la la tok nak. A jól kép zett mun ka erô, va la mint a köz re mû kö dô ma-gyar be szál lí tók – akik nél szin tén el ter jed nek a fej lett fo lya ma tok –, elô fel té te le it ké pe zika ma gas hoz zá adott-ér ték te rem tés nek.

A fenn tart ha tó és inkluzív nö ve ke dés nek az in no vá ció és a tech no ló gi ai fej lô dés a leg jobbka ta li zá to ra, ami ko moly fej lesz té se ket, egye te mi együtt mû kö dé se ket és gaz da ság po li ti kaitá mo ga tást igé nyel. Ma gyar or szág elôtt szá mos le he tô ség áll, hogy a ne gye dik ipa ri for ra -da lom lo gi ká ját más ága za tok ba is át tud ja ül tet ni. A fel is me rés, hogy mind ez zel nem csakér de mes, de kell is fog lal koz ni, fon tos kor mány za ti fel adat.

„Ha az oktatásra, kutatás-fej lesz -tésre és egészségügyre kevés anyagi forrás fordítódik, az ország a jövôjét éli fel.”

Csiba Péter

33

Ahogy a glo bá lis vál la la tok sok év re te kin te nek elô re, úgy a po li ti ku sok szá má ra is ér de meslen ne bi zo nyos kér dé sek ben hosszú tá von, po li ti kai cik lu so kon át ível ve gon dol kod ni. Egyescé gek több mint száz éves múlt tal ren del kez nek. Ha egy vál la lat túl él ve gaz da sá gi vál sá go -kat, há bo rú kat, év ti ze de kig fenn ma rad és fej lô dik, ak kor bi zo nyá ra van nak olyan ta pasz ta la -tai, ame lyek hasz no sak le het nek a po li ti ku sok szá má ra is. Rend kí vül fon tos nak tar ta nánk

a kon zul tá ci ót, az egyes dön té se ket meg elô zô szak maiegyez te tést és a ha té kony tár sa dal mi pár be szé det.

Sok eset ben a vál la la tok si ke rét jó val na gyobb mér ték -ben be fo lyá sol ja a sza bá lyo zói kör nye zet, amely benmû köd nek, mint a sa ját erô fe szí té se ik. Az üz le ti vi lágszá má ra a leg na gyobb koc ká za tot a kor mány ki szá mít -ha tat lan in téz ke dé sei je len tik.

Ha a vá rat lan in téz ke dé sek ha tá sá ra egyes mul ti na ci o -ná lis vál la la tok el ve szít he tik kész pénz áram lá suk akárkét har ma dát is, az nem csak az üz le ti tel je sít mé nyük re,

ha nem rész vé nye ik ár fo lyam ára is je len tôs ha tás sal van. Rit kán be szé lünk ar ról, mi lyen ko -moly mun ka és em be ri tel je sít mény van a vál la la ti ered mé nyek mö gött, ame lye ket egyet lenkor mány za ti dön tés ké pes meg sem mi sí te ni. Je len leg a ma gyar or szá gi be fek te té sek kel kap-cso la tos üz le ti dön té sek hez nem elég sé ges a pi a ci elem zé sek, az üz le ti ta nul má nyok vagya meg lé vô jog sza bály ok is me re te. A be fek te tôk nek fel kell ké szül ni ük ar ra is, hogy a kor -mány zat vá rat lan dön té sei ho gyan be fo lyá sol hat ják be fek te té sük jö vô jét. Az üz le ti vi lág el kö-te le zett a pi ac tör vé nye i nek ér vé nye sü lé se mel lett, ami min den pi a ci sze rep lô nek egyen lôesé lye ket biz to sít.

Két kü lön vi lág él egy más mel lett. Az egyik a sza bá lyo zók ala kí tá sá val je len tô sen be fo lyá sol-ja a má sik mû kö dé sét és min den nap ja it, míg a má sik a mun ká já val és sza va za ta i val pró bálha tást gya ko rol ni a jö vô re. Az egyen súly ak kor te rem tôd het meg, ha az inkluzív gaz da ság hozkö ze lí tünk, amely ben az ál lam, a gaz da ság és az egyén kö zö sen, ak tív ala kí tó ja a fo lya ma -tok nak.

3. Fog lal koz ta tás po li ti ka és a mun ka erô moz gá sa

Üd vö zöl jük a ma gyar mun ka erô pi ac hely ze té nek a ja vu lá sát. Fon tos ered mény, hogy a ma -gán szek tor ban is bô vült a fog lal koz ta tás, ör ven de tes mind az ipar, mind a szol gál ta tó szek tornö vek vô sze rep vál la lá sa a fog lal koz ta tás ban.

A J E L E N T É S

34

„Fontosak a befektetôk, akiket megnyert egy ország, de ettôl még

a tôkevonzó képesség lényeges értékmérô. Ha az új befektetések

elmaradnak, az hosszú távon az ország versenyképességének

a rovására megy.”

Pécsi-Szabó Miklós


Ér de mes azon ban fi gye lem be ven ni, hogy a mu ta tók hoz je len tô sen hoz zá já rult a kül föl di fog-lal koz ta tás, a köz szfé ra nö ve ke dé se és a be le tar to zó köz mun ka prog ram. A köz szfé ra nö ve-ke dé se nem se gí ti a bü rok rá cia csök ken té sét, a bô vü lô köz mun ka prog ram ha té kony sá gape dig meg kér dô je lez he tô. Vé le mé nyünk sze rint, a köz mun ka prog ram koc ká za to kat tar tal -maz, tor zít ja a mun ka erô pi ac mû kö dé sét és nem se gí ti az inkluzív gaz da ság irá nyá ba tör té nôel moz du lást, amit kulcs fon tos sá gú nak tar ta nánk. Bár a prog ram el sôd le ge sen a tar tó sanmun ka nél kü li és ala csony kép zett sé gû mun ka vál la lók ra irá nyult, fi gye lem re mél tó, hogymá ra a részt ve vôk nagy ará nya kö zép- vagy fel sô fo kú vég zett ség gel ren del ke zik.

A ma gyar gaz da ság fej lô dé se szem pont já ból hasz no sabb len ne a prog ram ra for dí tott for rá -so kat –, ame lyek el érik a GDP 0,8 szá za lé kát – kép zés re és a nyílt mun ka erô pi a con va ló ak tívrész vé tel tá mo ga tá sá ra for dí ta ni.

Ma gya ror szá gon ag gasz tó an ma gas a tár sa dal mi ki re kesz tett ség, a né pes ség egy har ma dape dig sze gény ség ben él, mi köz ben Eu ró pá ban csök ke nô ará nyok mu tat koz nak. Saj ná la tos,hogy a je len le gi ok ta tá si rend szer nem ké pes meg fe le lô en el len sú lyoz ni az ala csony tár sa -dal mi és gaz da sá gi stá tu szú ta nu lók ok ta tá si és kul tu rá lis hát rá nya it. Döb be ne tes tény, hogya sze gény ség ben és tár sa dal mi ki re kesz tett ség ben élôk 43 szá za lé ka gyer mek, és az ará -nyok az el múlt évek ben sem csök ken tek, in kább nö ve ked tek.

Egy be hang zó vé le mé nyünk, hogy az or szág ver seny ké pes sé gét az szol gál ná, ha je len tôsel moz du lás tör tén ne a ma gas hoz zá adott-ér ték te re me tés irá nyá ba és az új mun ka he lyeklét re jöt té nek alap ja a ku ta tás-fej lesz tés és az in no vá ció len ne. A ne gye dik ipa ri for ra da lomát fog ja ala kí ta ni a ha gyo má nyos gyár tá si fo lya ma to kat és a hoz zá kap cso ló dó mun ka he lye-ket is. Az au to ma ti zá lás nak és az in tel li gens gyár tás nak kö szön he tô en a jö vô ben a gyár tás-ban dol go zók el sô sor ban gé pe ket irá nyí ta nak majd és fo lya ma to kat fel ügyel nek, nem pe digfi zi kai mun kát vé gez nek. Ez kü lö nö sen igaz azok ra a te rü le tek re, ame lyek a mun ka he lyiegész ség és biz ton ság, hi gi é nia és ma gas mi nô ség szab vá nyai ál tal érin tet tek. Bár a gaz da-ság egé szét te kint ve a mun ka he lyek szá ma vár ha tó annem fog csök ken ni, más jel le gû, ma ga sabb szin tû tu -dás ra és hoz zá ér tés re lesz szük ség. En nek elô fel té te le,hogy az ok ta tá si rend sze rek fel ké szül tek le gye nek ésmeg fe le lô tu dás sal bo csás sák ki a jö vô mun ka vál la ló it.Az ipa ri for ra da lom ve le já ró ja egy más faj ta mun ka adóimeg kö ze lí tés ér vé nye sü lé se. A jó lé ti tár sa da lom olyanfog lal koz ta tást va ló sít meg, ami a ma gas hoz zá adott-ér ték te rem tés ered mé nyé bôl vissza jut tat az egyén nek,ma gas vá sár lô e rôt te remt, és így a tár sa da lom jobb mi -nô sé gû éle tet él.

“Olyan feltételeket kell teremteni a fiatalok számára, hogyMagyarország vonzó alternatívakéntszerepeljen a világ térképén, amikora jövôjüket tervezik. Ebben azoktatásnak kulcsszerepe van.”

Faragó Andor

35

Ma gya ror szág nak is tö re ked nie kell ar ra, hogy az in no vá ci ón ke resz tül a fej lô dést és a fo lya -ma to kat eb be az irány ba ala kít sa, kre a tív al ko tó ja és lét re ho zó ja le gyen az új meg ol dá sok -nak. Ko moly erôt je lent, ha olyan tu dás köz pon tok, kö zös sé gek jön nek lét re, ame lyek itt hontart ják az egyé ne ket, se gít ve az or szá gon be lü li mo bi li tást. Fon tos, hogy az em be rek kül -föl dön is gya ra pít sák a tu dá su kat, de Ma gyar or szág le gyen éle tük nek az a köz pont ja, aho vavissza tér nek. Er re az in no va tív al ko tó mun ka ki vá ló le he tô ség, mi köz ben ma ga sabb jö ve del -met, élet szín vo na lat és ön meg be csü lést ad az egyén nek és a kö zös ség nek egy aránt.

Ha a fi a ta lok kül föld ön kez dik el pá lya fu tá su kat és ott ala pí ta nak csa lá dot, csök ken az esély,hogy va la ha is vissza tér je nek. Üd vöz len dô, hogy a kor mány zat fel is mer te, fog lal koz nia kella prob lé má val, amit az egyé nek el ván dor lá sa je lent. Az el ván dor lás mér té ke azon ban ag gasz-tóbb, mint a meg fé ke zés lé pé se i nek gyor sa sá ga és ha té kony sá ga. Má ra saj nos in kább kö -ve tô a fo lya mat, mint meg elô zô. A fi a ta lok dön té sé ben nem az anya gi ak sze re pel nek az el sô

he lyen, ha nem a jö vô kép és a pers pek tí va hi á nya. A te -het sé ges fi a ta lok nak vol na el kép ze lé sük a sa ját jö vô jü -ket il le tô en, de nem lát ják, hogy azt mi képp il leszt he tikaz or szág fej lô dé si irá nya i hoz. Egy országstratégia azegyé ne ket is hoz zá se gí te né, hogy Ma gya ror szá gon tud -ják ter vez ni a jö vô jü ket.

A fi a ta lok mun ka nél kü li sé ge nap ja ink egyik leg fon to -sabb kér dé se, ami vel ta va lyi je len té sünk rész le te sen fog -lal ko zott. Az óta tör tén tek lé pé sek mind a kor mány zat,

mind a vál la la tok ré szé rôl, ko moly együtt mû kö dé sek jöt tek lét re, ám a fi a ta lok mun ka nél -kü li sé ge to vább ra is meg ol dan dó prob lé ma. Je len tô sek a re gi o ná lis kü lönb sé gek. Sok eset -ben, még ha el is he lyez ked nek a pá lya kez dôk, nem a kép zett sé gük nek meg fe le lô mun kátvég zik. A meg ol dás ré sze kell, hogy le gyen egy kö zös ér ték te rem té si fo lya mat nak, amiinkluzív mó don a kor mány zat, a gaz da ság és tár sa da lom együtt mû kö dé sé vel va ló sul meg.Mun ka hely te rem tés sel, sza bá lyo zás sal, anya gi tá mo ga tás sal és ok ta tás sal rend kí vül so -kat le het se gí te ni, de ki emelt sze re pe van a csa lá dok és a tár sa dal mi kör nye zet pél da mu -ta tá sá nak is.

A GDP-nö ve ke dés egyik mo tor ja le het a nôk na gyobb ará nyú be vo ná sa a fog lal koz ta tás ba,a munkaerôpiacra történô vissza té ré sük elô se gí té se és biz to sí tá sa a gyer mek vál la lás után.Bár a nôk fog lal koz ta tá si rá tá ja nôtt Ma gya ror szá gon, az uni ós át lag hoz ké pest to vább ra isala csony, ami ko moly le he tô ség a fej lô dés re. Vál la la ta ink el kö te le zet tek a sok szí nû ség ésa ne mek egyen lô sé ge mellett. A sok szí nû ség po zi tív ha tás sal van az üz le ti ered mé nyek reés az in no vá ci ó nak is az egyik el sôd le ges elô se gí tô je. A nôk tá mo ga tá sa, hogy a csa lád ésa mun ka vál la lás könnyen össze egyez tet he tô le gyen szá muk ra, szin tén kulcs fon tos sá gú, kü -lö nö sen a de mog rá fi ai tren dek ked ve zôt len ala ku lá sa mi att.

A J E L E N T É S

36

„A fiatal generáció tele van energiával, kíváncsisággal és

tanulni vágyással. Minél inkább segítjük ôket törekvéseikben, annál

értékesebb lesz a társadalom.”

Jean Grunenwald


Fon tos a kor mány zat és a gaz da ság együtt mû kö dé se, kö zös prog ra mok ki dol go zá sa, és a rész -mun ka idôs fog lal koz ta tás to váb bi bô ví té se. Ugyan ak kor a ki hasz ná lat lan po ten ci ál, ami a kép -zett nôk fog lal koz ta tá sá ban rej lik, szintén to váb bi kor mány za ti fi gyel met igé nyel.

Több, az ok ta tás te rü le tét érin tô re form is fo lya mat ban van, ám az ered mé nyek csak hosz -szabb tá von fog nak je lent kez ni. Fon tos nak tart juk, hogy az át ala kí tá sok ered mé nyei és azokér té ke lé se nyo mon kö vet he tô le gyen. Saj ná la tos, hogy a fel sô ok ta tás költ ség ve té si tá mo ga -tá sa fo lya ma to san csök ken. Az összeg kö zel ak ko ra, mint egy ha son ló mé re tû fej lett or szágegyet len egye te mé nek a költ ség ve té se. Az ok ta tás és az in no vá ció a jö vô zá lo ga. Vé le mé -nyünk sze rint, ér de mes len ne a kor mány zat nak el gon dol kod nia azon, hogy meg fe le lô cél -rend szer és tel je sít mény mu ta tók meg ha tá ro zá sa mel lett, meg dup láz za a költ ség ve tés ok -ta tás ra szánt ke re tét. Az ered mé nyek nem fog nak rö vid tá von je lent kez ni, ezért po li ti kaicik lu so kon át íve lô meg kö ze lí tés re van szük ség. Az elô nyök – a fenn tart ha tó ver seny ké pes -ség re és az inkluzív nö ve ke dés re gya ko rolt po zi tív ha -tá sok – mér föld kö vet je len te né nek az egyé nek, a vál la -la tok és az or szág jö vô je szem pont já ból.

Fel té te lez he tô, hogy az oly sok szor hang sú lyo zott nyelv-tu dás fon tos sá ga is meg fe le lô en ke zel he tô len ne, hameg dup lá zód na az ok ta tás költ ség ve té se. Ak kor vál hatva ló ban jó szín vo na lú vá az ok ta tás, kü lö nö sen a fel sô -ok ta tás, ha a leg mo der nebb tu dást nyújt ja. Eh hez el en -ged he tet len a nem zet kö zi szak iro da lom ból va ló tá jé ko -zó dás, a nem zet kö zi ku ta tó cso por tok ban va ló rész vé tel és az együtt mû kö dés a ku ta tás-fej -lesz tés ben élen já ró nem zet kö zi nagy vál la lat ok kal. Ha az ok ta tás len dü le tet kap hat, ak korazok ra a kér dé sek re is hat ha tós vá laszt tud ad ni, ame lyek leg in kább fe szí tik az or szág jö -vô jét: a gaz da sá gi fej lô dés, a ver seny ké pes ség, az el ván dor lás, a nyelv tu dás vagy a fi a ta lokmun ka vál la lá sa.

Is mé tel ten sze ret nénk szót emel ni a ta ná ri pá lya meg be csü lé sé nek az ér de ké ben. Csak ak -kor lesz va ló ban mi nô sé gi az ok ta tás, ha a leg na gyobb meg be csü lést azok nak nyújt juk, akik-re a jö vô ge ne rá ci ó it rá bíz zuk. Nem le het csak az el hi va tott sá guk ra épí te ni, meg fe le lô anya giés er köl csi el is me ré sük is szük sé ges.

Mun ka adó ként to vább ra is bíz tat juk az ok ta tá si in téz mé nye ket, hogy ve gyék job ban fi gye -lem be a mun ka erô pi ac el vá rá sa it a kép zé sek ki ala kí tá sa so rán. Kü lö nö sen igaz ez a fel sô -ok ta tás ra, ahol az ebbô l fa ka dó hát rányt el sô sor ban a vég zôs di á kok ér zik. Je len tô sen ja ví -ta ná a ma gyar mun ka erô el he lyez ke dé si esé lye it, ha nap ra kész és a mun ka adók ál tal el várttu dás sal hagy nák el a fel sô ok ta tá si in téz mé nye ket.

37

„A tudás és a tapasztalat szükséges,de manapság már nem elég;képesnek kell lennünk több nyelvenis kifejezni magunkat.”

Tanja Vainio

Mi, gaz da sá gi ve ze tôk, meg tud juk fo gal maz ni el vá rá sa in kat és kö zép tá vú mun ka erôigé -nyün ket, ami ta lán se gít he ti az ok ta tást a kép zé si irá nyok jobb meg ha tá ro zá sá ban. Glo bá lisvál la la ta ink pe dig egy faj ta hi dat ké pez nek a he lyi és a glo bá lis igé nyek, il let ve ta pasz ta la tokkö zött. Nem csak anya gi for rá so kat tu dunk nyúj ta ni, ha nem be tud juk mu tat ni azo kat a jógya kor la to kat és mo del le ket is, ame lyek a vi lág ban va la hol már lé tez nek. Je len tôs sze re pevol na a mé dia együtt mû kö dé sé nek, hogy rá vi lá gít son a jó vál la la ti kez de mé nye zé sek re ésa mû kö dô mo del lek re.

A 21. szá zad ban az ál ta lá nos tu dás már nem elég, szak mai fel ké szült ség re és gya kor la ti astu dás ra is szük ség van a kü lön bö zô élet sza ka szok ban és élet pá lyák so rán. Az el vá rá sok,kész sé gek és ké pes sé gek, ame lye ket a si ke res nagy vál la lat ok meg fo gal maz nak a mun ka -vál la ló ik kal szem ben, mint pél dá ul a nyelv tu dás, az in no va tív, kre a tív és prob lé ma meg ol dógon dol ko dás, az együtt mû kö dés, to le ran cia, ru gal mas ság és al kal maz ko dó ké pes ség, mégnem sze re pel nek az ok ta tá si rend sze rek top lis tá ján. Sôt sok eset ben a vég ered mény épp

az el len ke zô irány ba hat. Ah hoz, hogy ezek a ké pes sé -gek és kész sé gek meg sze rez he tôk le gye nek, mi nô sé giok ta tás ra van szük ség, ami nyi tott a vi lág ra, lé pést tarta leg újabb fej lesz té sek kel, vagy akár egy lé pés sel elôt -tük jár. Ha son ló kö ve tel mé nyek kel ta lál koz nak a kis- éskö ze pes vál la la tok is, amikor bô vül ni és nö ve ked ni sze -ret né nek.

Amit mi, glo bá lis vál la la tok kí nál ni tu dunk dol go zó inkszá má ra az a sta bi li tás, a jö vô kép, a fej lô dés le he tô sé -ge, nem zet kö zi kar ri er, jó fi ze tés és a leg fej let tebb tech -no ló gi ák, hogy csak a leg fon to sab ba kat em lít sük. Mind ez

ko moly ér té ket és biz ton sá got je lent het az egyé nek szá má ra.

El kö te le zet tek és ké szek va gyunk erô sí te ni együtt mû kö dé sün ket az ok ta tá si in téz mé nyek kel,és nyi tott sá got ér zé ke lünk az ok ta tá si in téz mé nyek ré szé rôl is. A si ke re sen meg va ló su lóprog ra mok jó fej lesz té si ered mé nye ket, nem zet kö zi szin ten ver seny ké pes tu dást és szín vo -na la sabb dip lo má kat ered mé nyez nek. Kí vá na tos len ne, hogy a kis- és kö ze pes vál la la tokis na gyobb arány ban ala kít sák ki köl csö nös elô nyö kön ala pu ló együtt mû kö dé se i ket az ok ta -tás in téz mé nye i vel. Fon tos nak tar ta nánk, hogy a vál la la tok és az ok ta tás együtt mû kö dé sea kor mány zat ré szé rôl is to váb bi ösz tön zést és tá mo ga tást kap jon, és a részt ve vôk kö zö -sen ta lál ják meg a leg jobb meg ol dá so kat, ame lyek fenn tart ha tób bá és ha té ko nyab bá te szikaz ok ta tás min den szint jét.

A J E L E N T É S

38

„A minôségben nincs kompromisszum, mindegy, hogy

nôrôl vagy férfirôl van szó! Egy sikeres vállalatnak szüksége

van a sokszínûségre, ez a fejlôdés motorja. Aki ezt felismeri és meg is

valósítja, az nyeri a versenyt.”

Dr. Fábián Ágnes


4. In no vá ció és di gi tá lis transz for má ció

A ne gye dik ipa ri for ra da lom, amely rôl ta va lyi je len té sünk ben em lí tést tet tünk, má ra ha tal -mas erô vel ha lad elô re. Az új tech no ló gi ák ké pe sek meg vál to zat ni ré gi, meg vál toz tat ha tat -lan nak vélt fo lya ma to kat. A di gi tá lis át ala ku lás sok üz -le ti mo dellt tesz el avult tá, mi köz ben min den ipar ág bantel je sen új üz le ti le he tô sé ge ket is te remt. A mo bi li tás,a szélessáv és a fel hô ala pú meg ol dá sok ma ga sabb szin -tû és ha té ko nyabb mû kö dést tesz nek le he tô vé, di gi tá lisipa ro sí tást in dí ta nak el a vi lág ban.

Az ipa ri for ra da lom hoz kap cso ló dó, tren de ket ala kí tóés kö ve tô vál la la tok kö zös vo ná sa, hogy glo bá lis pi ac bangon dol kod nak. Nemcsak egy lo ká lis pi a con van nak je len,ha nem or szág ha tár okon át ível ve, az internet, az in for -má ci ós és kom mu ni ká ci ós tech no ló gi ák se gít sé gé velglo bá lis vál to zást hoz nak. Van nak je len tôs, vi lág mé re tûcé gek, ame lyek egy év ti ze de még nem is lé tez tek. Kéz zelfog ha tó ter mék kel ma sem ren -del kez nek, ki zá ró lag szer ve re ken, bi tek és báj tok for má já ban fel lel he tôk, még is a vi lágleg ér té ke sebb vál la la tai. A glo bá lis pi a cot el ér ni, ma már nem föld raj zi kér dés.

A fel hasz ná lók szin tén ma ga sabb el vá rá so kat tá masz ta nak, mint ko ráb ban bár mi kor. Az egy -sze rû, ru gal mas, biz ton sá gos, azon na li hoz zá fé rést ke re sik, a bár hon nan el ér he tô, leg jobbmi nô sé gû tar tal mak kal. A fo gyasz tók szí ve sen el fo gad ják az új tech no ló gi ák és szol gál ta tá-sok be ve ze té sét, amennyi ben azok hoz zá adott ér té ket kí nál nak a szá muk ra. Rend sze re senhasz nál ják az internetet, össze ha son lít ják a kü lön fé le kí ná la to kat és meg oszt ják egy más -sal a ta pasz ta la ta i kat. Az internet ál tal az új tren dek is gyor san te ret nyer nek, ha tárt csaka tár sa da lom vá sár ló ere jé ben lé vô kü lönb sé gek szab nak. A szol gál ta tá sok nak éppúgy,mint a szoft ve rek nek és az inf rast ruk tú rá nak az el vá rá sok hoz kell iga zod ni uk.

A vi lág mo bil szé les sá vú le fe dett sé ge még idén túl lé pi a 70 szá za lé kos szin tet. 2020-ra pe digvár ha tó an 50 mil li árd esz köz kap cso ló dik majd há ló zat ba. A há ló za tok egy re job bak lesz nek,a vi lág né pes sé gé nek egy re na gyobb há nya da jut majd hoz zá a kom mu ni ká ci ós szol gál ta -tá sok hoz. 2020-ra a mo bil szé les sá vú elô fi ze té sek szá ma el éri a 7,7 mil li ár dot (a je len le gi3 mil li árd internet fel hasz ná ló val szem ben) a vi lág né pes sé gé nek pe dig 70 szá za lé ka ren del -ke zik majd okoste le fon nal. A tár sa dal mak há ló zat ba kap cso lá sa le he tô vé te szi, hogy mi -nô sé gi fej lô dés jöj jön lét re az em be rek éle té ben épp úgy, mint az ôket kö rül ve vô vi lág ban.A há ló zat ba kap csolt tár sa da lom azon ban csak a kez det, a di gi tá lis át ala ku lás foly ta tód nifog. Hogy meg ra gad has suk a fej lô dés kí nál ta elô nyö ket, mer nünk kell vál toz tat ni.

„Nem segíti a hatékonyságot, ha új informatikai megoldásokathelyezünk meglévô folyamatokmögé. A valódi innováció és digitális transzformáció során a teljes folyamat átalakul, az újtechnológiák segítségével gyorsabbá,egyszerûbbé és valós idejûvé válik.”

Ablonczy Balázs

39

A leg fon to sabb kér dés, ho gyan tud Ma gyar or szág ezek ben az át ala ku lá si fo lya ma tok banrészt vál lal ni, hogy az in for ma ti kai köz pon tok hoz és fo lya mat me nedzs ment hez kap cso ló dóúj mun ka he lyek itt jöj je nek lét re. Ily módon az újon nan lét re jö vô vál la la tok köl té sei itt je len -je nek meg, itt fi zes se nek adót és vál lal ja nak sze re pet a ma gyar GDP elô ál lí tá sá ban. Az in for -má ci ós és kom mu ni ká ci ós tech no ló gi ai szek tor már ma is a GDP 12-14 szá za lé kát ál lít ja elô.Az or szág ér de ke, hogy ez akár 16-20 szá za lék hoz is kö ze lít sen. Ma gyar or szág szá má ra óri -á si le he tô ség, ha itt szü let nek meg olyan új gon do la tok, itt jön nek lét re azok a vál la la tok,ame lyek bôl glo bá lis si ker tör té net vál hat.

Az in no vá ció ab ban rej lik, ha tel jes fo lya ma tok ala kul nak át és a tech no ló gia se gít sé gé velgyor sab bá, egy sze rûb bé és va lós ide jû vé vál nak. Eh hez azon ban az ok ta tás nak kre a tív, in no-va tív al ko tó kat, ku ta tó kat kell ké pez nie, kü lön ben Ma gyar or szág nem tud részt ven ni a vi -

lág ban zaj ló fo lya ma tok ban. A már meg lé vô fo lya ma tokmö gé he lye zett új in for ma ti kai meg ol dá sok, csak rész -ben se gí tik a ha té kony sá got.

Üd vö zöl jük a kor mány zat Di gi tá lis Ma gyar or szág prog -ram ját, ami cé lul tû zi ki, hogy 2018-ra min den ház tar tásszá má ra el ér he tô vé vál jon a szé les sá vú internet. A prog-ram jó ala pot ad ar ra, hogy Ma gyar or szág ré sze sül nitud jon majd az elô nyök bôl, ame lyek a vi lág ban zaj ló di -gi tá lis át ala ku lás sal jár nak. A prog ram hoz ren delt kor -

mány za ti ösz tön zôk, pénz ügyi for rá sok és jog sza bály ok se gí tik a fej lesz té se ket, a si ke resmeg va ló su lást és a di gi tá lis át ala ku lás fo lya ma tá nak fel gyor sí tá sát. Bíz tat nák a kor mány -za tot, hogy vi gye vé gig a prog ra mot és az inf rast ruk tú ra fej lesz té sén túl, a di gi tá lis kö zös -ség és gaz da ság, a di gi tá lis ál lam, va la mint a di gi tá lis kész sé gek te rü le tén is va ló sul ja nakmeg a ki tû zött fej lesz té sek.

Mi nél több fel hasz ná ló nak van hoz zá fé ré se és fel hasz ná lói tu dá sa, an nál job ban se gí ti azin for ma ti ka az egyé ni cé lok meg va ló su lá sát és a mun ka vál la lást. Saj nos Ma gya ror szá gona di gi tá lis írás tu dás szint je rend kí vül ala csony, pe dig az or szág ver seny ké pes sé gét nö vel né,és ko moly ha tás sal len ne a gaz da ság fej lô dé sé re, ha a ma gyar la kos ság di gi tá lis írás tu dá safel zár kóz na az EU át la gá hoz. En nek ér de ké ben fon tos nak tart juk, hogy lé nye ge sen ma ga -sabb óra szám ban ke rül jön sor az in for ma ti ka ok ta tás ra, már ál ta lá nos is ko lá tól kez dô dô en.

To vább kell erô sí te ni a mér nök- és in for ma ti kus kép zést is, ha Ma gyar or szág be fek te tô ketakar von za ni a ma ga sabb hoz zá adott ér té kû ter me lô és szol gál ta tó ipar ágak ban. Több ez resnagy ság rend ben van nak be töl tet len mér nök és in for ma ti kus mun ka he lyek, ami rend kí vülko moly ki esést jelent a GDP szem pont já ból. Mér nö kök bôl nem kell fe les le ges mun ka erôkí ná lat tal szá mol ni, sok kal in kább nö vek vô ke res let vár ha tó irántuk, mi vel a gya kor lat ban

A J E L E N T É S

40

„Az innovációhoz új utakat keresô, nyitott gondolkodású,

önbizalommal teli emberekre van szükség, akik ha tévednek,

akkor is elôre néznek.”

Illés Dávid


min den új mû sza ki al ko tás va la mely mér nö ki tu dás hoz kap cso ló dik. Saj ná la tos mó donnap ja ink ban még is egy re ke ve sebb a pá lya iránt ér dek lô dô hall ga tó. Szük ség vol na a ne mekará nyá nak vál to zá sá ra is, hogy több nô vá lassza a mér nök és in for ma ti kus pá lyát hi va tá -sul. Ér de mes len ne kor mány za ti prog ra mok kal se gí te ni a köz gon dol ko dást, hogy ezek bena fon tos szak mák ban meg lás sák az em be rek a kre a ti vi tást, a min den nap ok ban új al ko -tást lét re ho zó, új prob lé má kat meg ol dó meg kö ze lí tést, amely nek ered mé nyei le ké pe zôd neka di gi tá lis vi lág ban.

Az in no vá ci ó hoz azon ban nem csak in for ma ti ku so kat kell ké pez ni. A cél az len ne, hogy min -den hall ga tót, az in for ma ti kai tren de ket és tech no ló gi á kat is me rô, ver seny ké pes tu dás salle hes sen fel vér tez ni. Olyan in no va tív fi a ta lok hagy ják el az egye te me ket, akik a fel hasz ná lóitu dá son túl, kre a tí van gon dol kod nak és a sa ját szak te rü let ük tra di ci o ná lis fo lya ma ta it is újmeg ol dá sok kal tud ják ha té ko nyab bá ten ni. Vé le mé -nyünk sze rint az eh hez szük sé ges tu dást nem elég sé -ges a fel sô ok ta tás ban meg sze rez ni, a fel ké szü lést mára kö zép is ko lá ban ér de mes meg kez de ni.

Óri á si le he tô ség elôtt áll nak Eu ró pa or szá gai. Ame ri kaipél dát kö vet ve rend kí vü li gyor sa ság gal nö ve ked nek a fel-hô el adá sok. Egy re töb ben – be le ért ve az egyé ni, vál la la tiés kor mány za ti szin te ket – fel hô bôl kez dik el hasz nál nimin den na pi in for ma ti kai rend sze rü ket. Már nem csak azol csóbb üze mel te tés mi att for dul nak a felhôtechno ló gi -á hoz, ha nem azért is, hogy lé pést tud ja nak tar ta ni a vi lág gal, azon nal hasz nál ha tó és ru gal -mas meg ol dá sok kal ke zel jék fel ada ta i kat. En nek kö vet kez té ben el in dul a fel hô köz pon tokki ala ku lá sa Eu ró pá ban is. Az Eu ró pai Unió fel hô re vo nat ko zó stra té gi á ja sze rint a tech no -ló gia 2015-2020 kö zött 950 mil li árd euróval já rul hoz zá a kö zös ség GDP-jé hez és 2020-ra3,8 mil lió mun ka he lyet hoz hat lét re.

A tá mo ga tói és sza bá lyo zói kör nye zet is most ala kul, épp úgy, ahogy a glo bá lis sztenderdekés a mód szer tan ok. Még nem ala kult ki an nak a gya kor la ta sem, hogy az or szá gok ho gyanver se nyez ze nek eze kért a tí pu sú be ru há zá so kért. A tét ko moly, Ma gya ror szág nak ten nie kellazért, hogy részt vál lal jon a fo lya mat ban.

A fel hô biz ton sá gos, egy sze rû sí ti a fo lya ma to kat és ha té ko nyab bá te szi az in for ma ti kát,biz to sít ja a leg újabb fej lesz té sek azon na li és min den há ló zat hoz va ló el ju tá sát, egy hely reössz pon to sít ja a rend sze re ket. Az át ren de zô dés az in for ma ti kai rend sze rek tá mo ga tá sátés mû köd te té sét vég zô mun ka he lyek lét re jöt té vel jár. Több száz ezer ál lás hely lé te sül, amise gí ti a gaz da sá gi nö ve ke dést. Ma gyar or szág szá má ra kulcs kér dés, hogy az új mun ka he lyekmi nél na gyobb arány ban itt jöj je nek lét re.

41

„A lakosság digitális írástudás szintjének a növelése elenged-hetetlenül szükséges ahhoz, hogyMagyarország részesülni tudjon az elônyökbôl, amelyek a digitálisátalakulással járnak.”


Üd vöz len dô, hogy Ma gyar or szág igyek szik for rá so kat ren del ni a szek tor fej lô dé sé hez, de ezmég ko ránt sem elég sé ges. Ösz tön zô rend szer re van szük ség ah hoz, hogy a ma gyar vál la la -tok is itt hon hoz za nak lét re fel hô alapú szol gál ta tó köz pon to kat, emel ve az in for ma ti kai ex port -be vé te le ket. Van mi re épí te ni, hi szen je len tôs ta pasz ta la tok ra tett szert az or szág a 2000-esévek ben in dult tá mo ga tá si köz pon tok meg je le né sé vel. A fel hô köz pon tok bár ho vá is te le pül -nek, em be re ket és in no vá ci ót fog nak von za ni és kö zös sé gi éle tet fog nak te rem te ni.

5. Pénz ügyi ki szá mít ha tó ság

A ma gyar ál lam adós ság, bár az uni ós át lag alatt van, a re gi o ná lis ver seny tár sa ké nál jó valma ga sabb. A je len le gi ma gas szint lét re jöt té ben az el múlt év ti ze dek fis ká lis po li ti ká ja issze re pet ját szott, amit a pénz ügyi és gaz da sá gi vi lág vál ság ha tá sai to vább sú lyos bí tot tak.

Ha a fenn tart ha tó és inkluzív nö ve ke dés szem pont já bólvizs gál juk a kér dést, ak kor az or szág ala csony nö ve ke dé-si po ten ci ál ja hosszú tá von nem se gí ti az ál lam adós ságje len tôs csök ken té sét. A ma gas ál lam adós ság to vább -ra is koc ká za ti té nye zô és egyik oka ma rad a gaz da ságsé rü lé keny sé gé nek.

A rö vid tá vú, rend kí vü li adó be vé te lek ára a hosszú tá vúbe fek te té sek és fej lesz té sek el ma ra dá sa. Az or szág tô -ke von zó ké pes sé gé nek meg íté lé se kor ér de mes to vább

te kin te ni a hi va ta los tá jé koz ta tá so kon, amik a meg va ló sult be ru há zá sok ra vo nat koz nak. Vál-la la ta ink ab ban a hely zet ben van nak, hogy ké pet kap hat nak az el ma radt be fek te té sek rôl is,ame lyek ese té ben az anya vál la la ti dön tés nem Ma gyar or szág mel lett szólt. Az el sôd le gesokok kö zött min den eset ben a ki szá mít ha tó ság hi á nya sze re pel, ami meg je le nik a pénz ügyiki szá mít ha tó ság hi á nyá ban is.

A ko ráb bi ígé re tek kel el len tét ben a kü lön adók nem ke rül tek ki ve ze tés re, sôt újak jöt tek he -lyet tük. A hi te les sé get nö vel né, ha a tár sa da lom nyo mon tud ná kö vet ni ezek mi re for dí tód nakés mi lyen ered ményt hoz nak az or szág szá má ra.

A Par la ment idén már jú ni us ban meg sza vaz ta a 2016-os költ ség ve té si tör vény ja vas la tot. Az újidô pont fel tét len üd vöz len dô és új le he tô sé ge ket je lent. Fon tos azon ban meg fo gal maz ni, hogyami kor a gaz da ság a ki szá mít ha tó sá got hi á nyol ja, ak kor nem el sô sor ban a költ ség ve tésbe nyúj tá sá nak idô pont já ra gon dol. Bár a ren del ke zés re ál ló fél év nagy mér ték ben se gí te nifog ja a fel ké szü lést a vál to zá sok ra, nem te szi je len tô sen ki szá mít ha tób bá sem az üz le ti, sema pénz ügyi kör nye ze tet.

A J E L E N T É S

42

„Egy profit vezérelt világban, az értékteremtési folyamat

szereplôi a problémákat együtt gondolkodva, közösen tudják

a legjobban megoldani.”

Szûcs Gergely


A sta bi li tás, a rö vid tá vú cé lo kon túl mu ta tó stra té gi ai gon dol ko dás, az eg zakt mó don ki fe jez -he tô té nye zôk, ame lyek ké pe sek be fo lyá sol ni a bi zal mat és a be fek te tôi dön té se ket; vé le mé-nyünk sze rint ezek összes sé ge je len ti a ki szá mít ha tó sá got. Ország stratégia nél kül azon banne héz meg va ló sí ta ni a hosszú tá von fenn tart ha tó pénz -ügyi sta bi li tást és ki szá mít ha tó sá got.

Az el ha mar ko dott, nem kel lô en át gon dolt in téz ke dé sekvég re haj tá sá ra sok eset ben a köz igaz ga tás sincs fel ké -szül ve, ezért a gya kor la ti meg va ló sí tás so rán fel me rü lôkér dé sek re ne he zen ér kez nek vá la szok. Az ad hoc in téz-ke dé sek be tar tá sa ko moly ter he ket ró a vál la la tok ra,jelentôs ad mi niszt rá ci ó val és több let költ ség gel jár, a fel ada tok el vég zé se pe dig kü lön erô for -rást igé nyel hu mán ol dal ról is. Meg gyô zô dé sünk, hogy a ne héz sé gek el ke rül he tôk len né neka szak mai érin tet tek kel foly ta tott elô ze tes kon zul tá ci ó val, az in téz ke dé sek ko mo lyabb meg-fon to lá sá val, va la mint az idô, mint szük sé ges té nye zô fi gye lem be vé te lé vel.

Üd vöz len dôk az adó csa lás ok és adó el ke rü lé sek csök ken té se ér de ké ben tett in téz ke dé sek.Bár nôtt az adó fi ze tôk kö re, so kan vissza él nek a de mok rá cia ad ta le he tô sé gek kel. Ha va la kicsak a jo ga it han goz tat ja és fel ró ja, hogy kö te le zett sé gei is van nak, ak kor fel bo rul az egyen-súly. Nincs olyan kö zös ség, le gyen egyén, vál la lat vagy in téz mény, amely re ez ne len ne ér vé -nyes. Ter mé sze te sen ar ra is szük ség len ne, hogy akik tár sa dal mi kö te le zett sé ge ik nek ele gettesz nek, át lát ha tó mó don tá jé ko zód has sa nak ar ról, mire fordítódnak adóforintjaik.

A diszk ri mi ná ció men tes ség min den vo nat ko zá s ban alap el vünk. Az adó po li ti ká val szem benis el vá rá sunk len ne a meg kü lön böz te tés tôl men tes, a pi ac min den sze rep lô jé nek egy for maesé lye ket biz to sí tó adó rend szer. Ver seny ké pes vál la la to kat csak va ló di pi a ci ver seny tud lét re -hoz ni. Ah hoz, hogy nem zet kö zi ér te lem ben is si ke res ma gyar vál la la tok jöj je nek lét re, ké pes-nek kell len ni ük helyt áll ni a vi lág pi a con is, ahol a ver seny sok kal éle sebb.

A gaz da ság sze rep lô i nek vé le mé nye sze rint ah hoz, hogy az ál lam jó gaz dá ja le gyen a meg-vá sá rolt vál la la tok nak, az ál la mi ad mi niszt rá ció je len -le gi fel ké szült sé ge nem elég sé ges. Egy egész sé ges ver -seny kör nye zet sok kal jobb fel té te le ket te remt a vál lal -ko zá sok ha té kony sá ga szá má ra, mint a mo no pó li um.Ha meg szû nik a kül sô kény szer, el hal vá nyul a bel sôkész te tés is, hogy az adott szol gál ta tás vagy ter me lésjobb le gyen. Ver seny hi á nyá ban a mo no pó li um el sor vad.

„Inkább a jövôt építsük, mint hogymegváltoztassuk a múltat.”

Peter A. Hegedus

43

„Amíg a múlton rágódunk, elmulasztjuk (észre sem vesszük) a jelent!”

Mészáros Zoltán

Az egy re erô sö dô ál la mi sze rep vál la lás nem csak a ver seny szfé rá ban van je len. Ag gá lyo katéb reszt az egyé nek szint jén is. Üd vö zöl nénk, ha a kor mány zat a ren del ke zé sé re ál ló esz kö-

zök kel ösz tö nöz né az em be rek ön gon dos ko dá sát, an nakér de ké ben, hogy jö vô jük fon tos kér dé se i vel sa ját ma gukis fog lal koz za nak.

Egy inkluzív gaz da ság ban, az egyén sze re pe és fe le -lôs sé ge egyen lô mér té kû az ál la mé val és a gaz da sá -gé val. Szá mos el vá rás meg fo gal maz ha tó a kor mánnyalés a gaz da ság gal szem ben, de az egyén nek is fe le lôsál lam pol gár ként kell él nie, adóz nia, köz ter he ket vi sel -nie. Az ál lam ré szé rôl pél da mu ta tás ra van szük ség,

hogy az egyént is eb be az irány ba bá to rít sa. Ha az ál lam a leg na gyobb adós, a leg na gyobbkint lé vô sé ge az ál lam nak van, és a köz pén zek el köl té se sem át lát ha tó, az egyén is fel ha -tal maz va ér zi ma gát, hogy ke vés bé vi sel ked jen fe le lôs ál lam pol gár ként.

A glo bá lis vál la la tok fo lya ma to san vál toz nak. Vár ha tó, hogy a jö vô ben a tra di ci o ná lis meg -kö ze lí té sek át fog ják ad ni a he lyü ket más mé rô- és kri té ri um rend sze rek nek. Még in kább fel -ér té ke lô dik a vál la la tok tár sa dal mi sze rep vál la lá sa, fe le lôs ma ga tar tá sa, a fenn tart ha tó ság,az inkluzivitás, a tár sa dal mi hasz nos ság, a fa ir ke res ke de lem és azok a te rü le tek, ame lyek márma is fon to sak. Üd vöz len dô, hogy a fo gyasz tók egy re tu da to sab bak, már nem csak az árat,a mi nô sé get vagy a már kát né zik, ha nem a kör nye ze ti ha tá so kat, az egész sé gük re és a tár -sa da lom ra gya ko rolt ha tá so kat is. Ezek mér he tô sé ge még ki ala ku ló ban van, az azon banbiz tos, hogy a GDP és a tôzs dei mu ta tók nem lesz nek elég sé ge sek a le írá suk hoz. Át fog jaraj zol ni a tér ké pet, hogy me lyek lesz nek a leg él he tôbb or szá gok, me lyek ad ják a leg többhoz zá adott ér té ket a glo bá lis tár sa da lom hoz.

A J E L E N T É S

44

„Dialógus nélkül nem alakulhat ki a társadalomban

az érzés, hogy meghallgatják és a véleményét figyelembe veszik.”

Kerekes László


6. Epi ló gus

Ha fel tesszük a kér dést: Eu ró pa, vagy Ma gyar or szág ver-seny ké pes sé ge a fon to sabb, ak kor a vá lasz egy ér tel mû.Ma gyar or szág csak ak kor tud ja to vább erô sí te ni ver seny -ké pes sé gét, ha Eu ró pa erô sebb és ver seny ké pe sebb. Egykis or szág nak, amely nek ex port ja 75 szá za lék ban eu ró-pai pi a cok ra irá nyul, lét kér dés hogy hoz zá já rul jon egyerô sebb és ver seny ké pe sebb Eu ró pa lét re jöt té hez. HaEu ró pa fej lô dik és ja vul nak a po zí ci ói a vi lág ban, an nakelô nye it Ma gyar or szág is él vez ni fog ja.

Je len té sün ket er nyô ként fog ta át a ne gye dik ipa ri for ra da lom gon do lat vi lá ga. A ma ga sabbhoz zá adott ér té kek elô ál lí tá sa – mind a ter me lés ben, mind a szol gál ta tó ipar ban – Ma gyar -or szág szá má ra is a fej lô dés irá nyát je lent e né, egy olyan üz le ti kör nye zet ben, ami sta bil éski szá mít ha tó. Rit kán adó dik ahhoz ha son ló tör té nel mile he tô ség, mint amit az új ipa ri for ra da lom kí nál. Egy retöb ben lát juk, tapasztaljuk és ért jük az új fo lya ma to kat.Bí zunk ben ne, hogy a po li ti kai dön tés ho zók meg hall -gat ják aján lá sa in kat és át ír ha tó lesz a gaz da ság po li ti kamég az elôtt, hogy túl ké sô len ne. Ahogy min den for ra da -lom nak, úgy a ne gye dik ipa ri for ra da lom nak is lesz nekélen já rói, akik utat mu tat nak és lát ha tó vá te szik a jö vôt.A jö vô ké pe ben nünk a leg újabb HEBC je len té sünk benle ír tak sze rint él.

Tisztelt Olvasóink!

Éves je len té se ink át fo gó, szin te tör té nel mi, gaz da ság tör té ne ti ké pet ad nak az el múlt 17 év fej lô dé sé rôl, az út -ról, ame lyet Ma gyar or szág be jár. Ha idei je len té sünk bôl bár mely té mát hi á nyol nak, kér jük la poz zák fel ko ráb bianya ga in kat a hon la pun kon (www.hebc.hu), min den bi zonnyal ta lál koz ni fog nak vo nat ko zó aján lá sa ink kal.Amennyi ben to váb bi kér dé sük me rül ne fel, vagy a je len tés szö ve gé ben sze rep lô ada tok kal kap cso lat ban kí ván -nak bô vebb in for má ci ót kap ni, kér jük ke res se nek ben nün ket az HEBC tit kár sá gán:http://www.hebc.hu/kapcsolat-2/

Na gyon kö szön jük!

„Az Európai Unió egy olyan békeprojekt, amelyet 28 tagállamalkot, szabad kereskedelmen és demokratikus értékrenden alapulva.”

Rikard Jonsson

„Ha bárki elbizonytalanodik, milyenértéket jelent az Európai Unió, csakkérdezzen meg egy csatlakoznikívánó országot.”

Erényi Balázs

2015

ABBAkzoNobelBritish TelecomEricssonGDF SUEZHenkel MagyarországMagyar Telekom GroupNestléOMVRoyal Dutch ShellRoyal Philips ElectronicsSAPVolvo Group

Company ExperiencesVállalati tapasztalatok

ABB (www.abb.com) is a leader in power and automation technologies that enable utility, industry,and transport and infrastructure customers to improve their performance while lowering environmental impact. The ABB Group of companiesoperates in roughly 100 countries and employs about 140,000 people.

Our portfolio ranges from switches and sockets torobots, and from large transformers to control systemsthat manage entire power networks and factories. We provide solutions for secure, energy-efficient generation, transmission and distribution of electricity, and for increasing productivity in industrial,commercial and utility operations. We are present throughout the entire renewables valuechain, from power generation to transmission, distribution and electric mobility. Our solutions integratepower and automation technologies to improve the efficiency, productivity and quality of our customers’operations while minimizing their environmental impact.That’s why ABB stands for ‘Power and productivity for a better world.’

ABB is committed to maintaining high social, environmental, human rights, ethical and governancestandards for the benefit of all stakeholders. ABB Hungary was recently named by TransparencyInternational Hungary and Telenor as the most ethicalcompany in the SME (small-medium enterprises) category. The award was given to ABB in recognition ofits integrity program, which incorporates a number of innovative elements.

ABB’s strength is our global reach matched with well-developed local capabilities. In Hungary ABB wasone of the earliest foreign investors when it opened its first representation in 1988. During the past 25 years ABB has successfully managedto build a knowledge-based company obtaining a reliableand strong local basis, serving in close partnership ourlocal and global customers. In addition to employing moreand more local engineers and technicians, ABB Hungaryhas been the recipient of a massive technical knowledgeinflow from the Group.

Az ABB (www.abb.com) a világ vezetô vállalata az ener ge tika és az automatizálás területén. Korszerûmeg oldásai val lehetôvé teszi a közüzemi szolgáltató,ipari, szállítmányozási és infrastruktúra-kezelôügyfeleinek, hogy növeljék termelékenységüket,miközben csökkentik a kör nyezeti ártalmakat. Az ABB csoport a világ közel 100 or szá gában van jelen,és kb. 140 000 alkal ma zottat foglalkoztat.

Termékskálánk a villanykapcsolóktól a robotokig, az óriás méretû transzformátoroktól az olyan szabályzórendszerekig terjed, amelyek átfogóan kezelnek energia hálózatokat és hozzájárulnak a gyárak hatékonymûködtetéséhez. Megoldásokkal rendelkezünk azenergiahatékonyság növelésére, a villamos energia biztonságos szállítására és elosztására, valamint az ipariés közüzemi egységek termelékenységének nö ve lé sé re.A megújuló energia teljes értékláncában jelen vagyunk,a villamosenergia-termelés, -szállítás és -elosztástólkezdve az elektromos autózás támogatásáig. Megoldá sa -ink egyesítik a különféle energetikai és automatizálásitechnológiákat, ezáltal partnereink termelékenysége méghatékonyabbá válik, ugyanakkor csökken a környezetregyakorolt káros hatás. Ezt fejezi ki jelmondatunk is:„Teljesítmény és termelékenység egy még jobb világért!”

Az ABB elkötelezett a szociális, környezetvédelmi,emberjogi, etikai és közjogi szabályok betartása mellett.2013-ban a magyarországi ABB Kft. nyerte a kis- és középvállalkozások kategóriájában a TransparencyInternational Hungary és a Telenor által közösen létrehozott „Telenor Etikus Vállalat Díj” elismerést. A díj elismeri cégünk integritás programját és annakszámos újszerû, elôremutató elemét.

Az ABB erôssége a globális és a helyi adottságok jókihasználása. A külföldi befektetôk sorában 1988-banaz ABB az elsôk között érkezett hazánkba. Az elmúlt 25 évben sikerült egy tudásalapú vállalatotlétrehozni, megbízható helyi bázist kiépíteni és a partnerekkel szoros kapcsolatot kialakítani. Azon felül, hogy az ABB számos hazai mérnököt és mûszaki szakembert alkalmaz, a cég mögött az ABB Csoport teljes mûszaki tudásbázisa áll.

C O M P A N Y E X P E R I E N C E S / V Á L L A L A T I T A P A S Z T A L A T O K

ABB

47

AkzoNobel is the largest global paints and coatingsmanufacturer that makes and supplies a wide range ofdecorative paints, industrial coatings and specialtychemicals. The company is passionate about introducingnew ideas and developing sustainable solutions for its partners. That is why the 49,600 employees in more than 80 countries are committed to excellence and deliveringTomorrow’s Answers Today.

Structure and StrategyAkzoNobel has 3 Business Areas (Decorative Paints,Performance Coatings and Specialty Chemicals) divided into 19 Business Units. Customer focus, deliveron commitments, passion for excellence and winningtogether are at the center of the company values.

Well-known brandsThe company has several global, regional and localbrands, including Sikkens, Dulux, Hammerite, Sadolin,Xyladecor or Supralux. A wide range of products is used in homes, institutionsand in different industries, from wooden fences throughinterior wall to Formula 1 racing cars. One third of the world’s aircrafts are painted withAkzoNobel products.

InnovationInnovation is a key driver that will spur AkzoNobel’sgrowth. The company has nearly 4,000 active scientistsand technologists who perform leading-edge research,product & process development and provide technicalsupport for our customers and manufacturing operations.They are based in more than 160 laboratories world-wide.

Social ResponsibilityThe company, in accordance with the global CSR policyof AkzoNobel, persistently initiates activities for improving the environment, life and living conditions ofthe local communities. This activity is strongly supported by the employees andthe corporate goal of possessing one of the 3 positionson the Dow Jones Sustainability Indexes in the coming years as well. The Dulux brand is a trend-setter in global colourtrends by issueing every year the ‘Colour Futures’ mag -azine that informs designers and consumers about thelatest colour fashion while ‘Let’s Colour’ global pro jecthelps communities create nicer living environment.(http://letscolour.hu/).

Az AkzoNobel a világ legnagyobb festék- és bevonat-gyártója, amely festékek, ipari bevonatok és speciálisvegyipari anyagok széles választékát gyártja és forgal-mazza. A vállalat elkötelezett az új ötletek bevezetéseiránt, és igyekszik fenntartható megoldáso kat kifejlesz teni partnerei számára. Ezért van az, hogy 49 600 alkalmazottunk több mint 80 országban a minôségi munka elkötelezettje, és azon dolgozik,hogy a holnap kérdéseit már a jelenben megválaszolja.

Struktúra és StratégiaAz AkzoNobel 3 üzletága (Dekoratív Festékek, Ipari Be vo -natok és Speciális Vegyipari Anyagok) 19 üzleti egység rebontható. A vevôk iránti elkötelezettség, a megbízhatóság,a kiválóságra való törekvés és az együtt a gyôzelemértképezi a vállalati értékek magját.

Ismert márkákA vállalat számos globális, regionális és helyi márkávalrendelkezik, mint például a Sikkens, Dulux, Hammerite,Sadolin, Xyladecor vagy a Supralux. A termékek szélesskáláját otthonokban, intézményekben és különbözôiparágakban használják a fakerítésektôl, a beltérifalfestékeken keresztül a Formula 1 versenyautókig. A világ repülôgépeinek egyharmada AkzoNobel termé -kekkel van lefestve.

InnovációAz innováció az AkzoNobel növekedésének egyik kulcsa. A vállalat közel 4000 aktív tudományos és technológiaimunkatársa újszerû kutatásokkal, termék- és folyamatfejlesztéssel támogatja a partnereket és a gyártási tevékenységeket, világszerte több mint 160 laboratóriumban.

Társadalmi FelelôsségvállalásAz AkzoNobel a Társadalmi Felelôsségvállalás globálisbelsô iránymutatásaival összhangban, folyamatosan kez -deményez és ösztönöz olyan tevékenységeket, amelyeka környezet megóvását, a helyi közösségek életkörül mé -nyeinek javítását szolgálják. Ezeket a tevékenységeket a dolgozók támogatása mellett segíti a vállalat azoncélja, hogy a Dow Jones Fenntarthatósági Index listájána következô években is az elsô 3 helyen maradjon. A Dulux márka élen jár a világ színtrendjeinek meghatá ro -zásában, minden évben kiadja a „Jövô színei” magazint,amely a belsôépítészeket és a fogyasztókat tájékoztatjaa legfrissebb divatszínekrôl valamint a „Let’s Colour”globális program segíti a közösségeket a szebb lakó -környezet kialakításában. (http://letscolour.hu/).


AKZONOBEL

48

BT (British Telecom) is one of the world’s leading information and communications service providers,serving customers in 170 countries. Its principal activities include the provision of networked IT services globally; local, national andinternational telecommunications services to its customers for use at home, at work and on the move; broadband, TV and Internet products andservices; and converged fixed/mobile products and services.

BT established its headquarter for Central and Eastern Europe in 1999 in Budapest. In 2007 BT opened its European Shared Service Centrein Hungary (BT ROC Ltd.) with two offices, in Budapestand Debrecen. The centre provides a wide range of customer and business support services across 16 different departments to more than 3,000 global customers,including some of the world’s leading multinationalcompanies. The Centre’s service portfolio covers forexample service assurance, service delivery, HR services as well as various financial, commercialand business support services. BT ROC’s mission is to contribute to the company’sglobal business transformation strategy through consolidating, standardizing and optimising businessprocesses, improve performance and productivity in order to provide a better service to customers.In 2015 the number of BT employees in Hungary has reached over 1,400 and due to the continuousexpansion of existing functions and implementation ofnew activities, further growth is expected in the coming year.One of the newest functions is the recently establishedTechnical Design Centre of Excellence which is a realspecialty in the Hungarian SSC market. In recognition of the company’s employee- and familyfriendly initiatives, BT ROC has been awarded in 2012and 2014 as a Family Friendly Workplace by theMinistry of Human Resources. The general wellbeing,engagement and satisfaction of BT employees is highlyimportant for the company. AON Hewitt’s ‘Best EmployerStudy 2014’ was a true justification of this where BT ROCwas ranked #1 in the Hungarian shared service sector.Social responsibility is also an essential part of thecompany culture. Charity and volunteering activities are prepared and organised by BT employees—they areusually very popular and move a lot of colleagues to participate.

A BT (British Telecom) a világ egyik vezetô kommuni -kációs szolgáltatásokat és megoldásokat kínáló nagyvállalata, amely több mint 170 országban áll ügyfeleirendelkezésére. Fô tevékenységei közé tartoznak a glo bális hálózati és informatikai szolgáltatások; a helyiés nem zet közi távközlési szolgáltatások biztosítása ott -honi, munkahelyi és mobil felhasználásra; a szélessávú,televíziós és internetes termékek és szolgáltatások;valamint konvergens vezetékes és mobil termékek,illetve szolgáltatások biztosítása.

A BT 1999 óta van jelen Magyarországon. A közép-keleteurópai régió üzleti tevékenységét a kezdetektôl irányítóiroda mellett a cég 2007-ben hazánkban hozta létreeurópai szolgáltató központját (BT ROC Kft.) – egybuda pesti és egy debreceni irodával. A BT szakembereitizenhat különbözô szolgáltatási területen több mintháromezer nemzetközi ügyfelet támogatnak hazánkból,többek között ügyfélmenedzsment, emberi erôforrásmenedzsment, pénzügyi valamint üzleti adminisztrációsés támogató szolgáltatások széles skálájával. A magyarországi szolgáltató központ legfôbb célki tû -zése a belsô üzleti és támogató folyamatok központo sí -tása, egységesítése, és optimalizálása révén hozzájárulnia BT globális üzleti folyamatokat átalakító stratégiájához,ezzel növelni az ügyfelek számára nyújtott szolgáltatá-sok hatékonyságát és színvonalát.2015-ben a BT hazánkban mûködô Európai SzolgáltatóKözpontjában a munkavállalók száma elérte az 1400 fôt.A közeljövôben a meglévô szolgáltatási területek bôvülé -sébôl, illetve új tevékenységek megjelenésébôl adódóan,a foglalkoztatottak számának további növekedésevárható. A központ tevékenységi körének legújabb elemea közelmúltban létrehozott, IP-alapú kommunikációshálózatok tervezésével foglalkozó tudásközpont, melyigazi kuriózum a hazai SSC piacon.A széles körû családbarát intézkedéseinek elisme ré se -ként a BT ROC Kft. 2012-ben és 2014-ben is elnyerte azEmberi Erôforrások Minisztériuma által kiírt CsaládbarátMunkahely díjat.A munkatársak elégedettsége, elkötelezettsége éskimagaslóan jó munkahelyi közérzete kulcsfontosságúa vállalat számára, ezt igazolja az AON Hewitt „LegjobbMunkahely Felmérésének” eredménye is, mely a 2014. évben a magyarországi SSC-k kategóriájábanelsô helyre sorolta a BT-t. A társadalmi felelôsségválla -lás szintén fontos része a cégkultúrának, a BT ROCalkalmazottjai mélyen elkötelezettek a jótékonyságiprogramok iránt és lelkes résztvevôi a különbözôönkéntes programoknak.


BT IN HUNGARY / A BT MAGYARORSZÁGON

49

Leading role in innovation: Ericsson Hungary

Ericsson is the driving force behind the NetworkedSociety—a world leader in communications technologyand services. The company’s portfolio comprisesmobile and fixed broadband network infrastructure,managed services, business and operations supportsolutions for telecom operators, enterprises and themedia industry. Our services, software and infrastructure—especially in mobility, broadband and the cloud—are enabling thetelecom industry and other sectors to do better business,increase efficiency, improve the user experience andcapture new opportunities.Today 40 percent of the world’s mobile traffic is carriedover Ericsson networks and we support networks thatconnect more than 2.5 billion subscribers. Founded in 1876, headquartered in Stockholm, Sweden,Ericsson operates in 180 countries and employs more than 115,000 professionals.

Ericsson Hungary employs 1700 persons, and its activities are built on two pillars. Ericsson Hungary is the largest company of Hungary active in the area oftelecommunication and information technology research,software and hardware development. In its activities theeducation–basic research–applied research–industrialimplementation chain is exemplary.Apart from R&D, Ericsson Hungary is the strategicpartner of Magyar Telekom, the exclusive supplier of itsmobile network. In the Service Delivery Center—belong-ing to the business area—highly educated engineersparticipate in several countries worldwide in servingtelecommunication systems with implementation projects as well as systems integration and supportsolutions.

Ericsson Hungary considers itself to be part of theHungarian society and culture—with its accompanyingresponsibilities. The company is aware that this is theindispensable condition of a long-term market presenceand partnership. The man-centric, success-encouraging,health conscious employer policy of Ericsson Hungaryhas been awarded by prestigious awards for the lastcouple of years: ‘Intelligent company of the yearAward’ (2014), ‘Best Employer Award’ in Hungary in the large enterprises category (2009, 2012), ‘The mosteffective company of the year’ prize (2010, 2011), Tódor Kármán Award (2000, 2011, 2014), ‘The most inno -vative company of the year award’ (2009), ‘CSR Hungary Prize’ in the corporate company category(2008).

Élen az innovációban: az Ericsson Magyarország

Az Ericsson a Hálózatba kapcsolt társadalom motorja – világvezetô megoldásszállító a kommunkiá-ciós technológiák és szolgáltatások piacán. A vállalattermékválasztékának része a távközlési szolgáltatóknak,vállalatoknak és a média iparágnak kínált mobil és veze -tékes szélessávú hálózati infrastruktúra, menedzseltszolgáltatások, üzleti- és üzemeltetés-támogató meg -oldások. Azok a szolgáltatások, szoftverek és infrastruk -túra, amivel az Ericsson fôként a mobilitás, szélessávés felhô területén rendelkezik, lehetôvé teszik a tele kom -munikációs és egyéb iparágak számára, hogy fejlesszékaz üzletüket, növeljék a hatékonyságukat, javítsák a fel-használói élményt és új lehetôségeket ragadjanak meg.A világ mobilforgalmának 40 százalékát Ericsson háló za -tokon keresztül bonyolítják. Az Ericsson által támogatotthálózatok több mint 2,5 milliárd elôfizetôt szolgálnak ki.Az 1876-ban alapított Ericsson székhelye a svédországiStockholmban van, jelenleg több mint 180 országbanvan jelen és 115 000 fôt foglalkoztat.

A jelenleg 1700 fôt foglalkoztató Ericsson Magyarországtevékenysége két pilléren nyugszik. A hazai cég azország legnagyobb telekommunikációs és informatikaikutatás sal, szoftver- és hardverfejlesz téssel foglalkozóvállalat az országban. Tevékenységében példaértékû azoktatás–alapkutatás–alkalmazott kuta tás–ipari meg-valósítás láncolata. A K+F tevékenységen felül azEricsson Magyarország a Magyar Telekom stratégiaipartnere, mobilhálózatának kizárólagos szállítója. Az üzleti területhez tartozó régiós mérnöki szolgáltatóközpontban magasan képzett mérnökök a világ számos országában vesznek részt távközlô rendszerekkiszolgá lásában, projektek megvalósításá ban, különbözôrendszerek integrációjában és támogatásában.

Az Ericsson Magyarország a magyar társadalom éskultúra részének tekinti magát – az ezzel járófelelôsséggel együtt. Tudatában van annak, hogy ez ahosszú távú piaci jelenlét és a partnerszintû együtt -mûködés elengedhetetlen feltétele. Az Ericsson Magyarország emberközpontú, sikerreösztönzô, egészségtudatos munkáltatói politikáját számos díjjal ismerték el: „Az év intelligens vállalata” Díj (2014), „Legjobb Munkahely” Díj (2009, 2012), „Az év legeredményesebb vállalata” Díj (2010, 2011),Kármán Tódor Díj (2000, 2011, 2014),.„Év Leginnovatívabb Vállalata” Díj (2009), Társadalmi Felelôsségvállalás Díj (2008).


ERICSSON

50

GDF SUEZ in HungaryGDF SUEZ is active in the gas sector in the field of gas supply and -distribution. During the last 20 yearsGDF SUEZ has become one of the most significant market players of the Hungarian energy market. The nearly 850 employees of GDF SUEZ in Hungary are working in three separated companies.

GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt.The Company provides the management activities and all strategic support functions to the Hungariansubsidiaries and carries out portfolio management.

GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.As a universal service provider, the company performsnatural gas trading activity for customers entitled touniversal service in 6 counties.

Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. performs natural gasdistribution activity in 6 counties (Vas, Gyôr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun, Csongrádand Békés), in total for 668 settlements and disposesapproximately 23,000 kilometres of gas pipeline network.

GDF SUEZ MagyarországonA GDF SUEZ a földgázszolgáltatás és -elosztásterületén van jelen a magyar energiaszektorban. A hazánkban eltöltött 20 év alatt a szektor egyikmeghatározó szereplôjévé vált. A GDF SUEZ közel 850 alkalmazottat foglalkoztatatMagyarországon, három önálló társaságban.

GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt.A magyarországi leányvállalatok irányítását, valamint azazok mûködéséhez szükséges támogató tevékenységeketlátja el, továbbá portfólió-kezelést végez.

GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.A társaság egyetemes szolgáltatói engedélyesként azország hat megyéjében végez földgáz-értékesítést az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók részére.

Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.Az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. földgázelosztásitevékenységet végez az ország 6 megyéjében (Vas, Gyôr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye), összessé -gében 668 településen. Hozzávetôlegesen 23 000 kilo-méter gázvezeték hálózattal rendelkezik.


GDF SUEZ

51

Henkel Magyarország Kft. was founded two and a halfdecades ago as the first Henkel subsidiary in the CEE region, and operates as the subsidiary of Henkel CEE, the regional headquarter, which is locatedin Vienna. Henkel is one of the biggest companies inHungary, employing 600 people on a yearly average in 2014, while its net sales amounted to HUF 119 billion.Henkel has two plants in Hungary, the one in Környemanufactures water based and electronic adhesives,while the Körösladány plant produces detergents andhousehold cleaning products.

The investments are continuous, in the last 4 years the company has made HUF 30 billion worth of investments in Hungary, with HUF 10 billion worth of developments in 2014 alone.

Henkel operates worldwide with leading brands andtechnologies in three business areas: Laundry & HomeCare, Beauty Care and Adhesive Technologies. The most popular brands of the Laundry & Home Carebusiness unit’s products are Persil Silan, Bref.Schwarzkopf, Syoss Taft, Fa and Vademecum are the most popular ones of the Beauty Care business unit.The Adhesive Technologies business unit distributesconsumer, craftsmen and professional adhesives, along with industrial materials and technologies underthe brands Ceresit, Cimsec, Loctite, Pattex, Teroson,Bonderite, Technomelt among others.

Sustainability, corporate social responsibility

Sustainability is one of the five corporate values ofHenkel, which fundamentally defines the strategicapproach to the business activity. For Henkel, apart fromsocial responsibility, sustainability means environmentprotection, resource efficiency, and above all pursuingresponsible management in order to achieve success.Henkel plays a leading role in the field of sustainabilityfor decades. Henkel’s sustainability strategy has the long-term goal of achieving more with less andincreasing resource efficiency by a factor of 3 by 2030.This means that Henkel aims to triple or more the valuethe company creates with leaving the resources used at the same level, while decreasing its ecologicalfootprint by the same degree to its third. The strategy involves all business units and departments,the activities of the whole product chain. Henkel both wants to provide more value to its customers,consumers and the communities around it and for thecompany—with a smaller ecological footprint.

A Henkel Magyarország Kft. két és fél évtizede alakultmeg a közép-kelet-európai régió elsô Henkel-válla lata -ként, és a bécsi székhelyû regionális központ (Henkel CEE)leányvállalataként mûködik. A Henkel a legnagyobb vállalatok közé tartozikMagyarországon, 2014-ben (átlagosan) 600 embernekadott munkát, éves forgalma elérte a 119 milliárd forintot. A Henkelnek hazánkban két gyára van:Környén vizes bázisú és elektronikai ragasztóanyagokat,Körösladányban mosó- és háztartási tisztítószereketgyárt.

Folyamatosak a fejlesztések, az elmúlt négy évbenközel 30 milliárd forint értékû beruházást hajtott végrea vállalat Magyarországon, 2014-ben közel 10 milliárdforint értékû fejlesztésekre került sor.

A vállalat márkáival és technológiáival három üzletiterületen – Laundry & Home Care, Beauty Care,Adhesive Technologies – mûködik. A Laundry & Home Care üzletág mosó- és háztartásitisztítószer termékeinek legnépszerûbb márkái a Persil Silan, Bref. A Beauty Care üzletág legismertebbmárkái a Schwarzkopf, Syoss Taft, Fa és Vademecum. Az Adhesive Technologies üzletág lakossági és szak ipariragasztókkal, valamint ipari felhasználású anyagokkal,és technológiák forgalmazásával foglalkozik többekközött a Ceresit, Cimsec, Loctite, Pattex, Teroson,Bonderite, Technomelt márkanevek alatt.

Fenntarthatóság, társadalmi felelôsségvállalás

A fenntarthatóság egyike az öt vállalati értékünknek,amely alapvetôen meghatározza üzleti tevékenységünkstratégiai irányát. Számunkra a fenntarthatóság a társadalmi és szociális felelôsségen kívül a környezetvédelmét, az erôforrásokkal való takarékoskodást ésmindenek elôtt azt jelenti, hogy sikereink érdekébenhosszú távú, felelôs gazdálkodást folytatunk. A Henkelévtizedek óta vezetô szerepet tölt be a fenntarthatóságterületén. 2030-ig megfogalmazott fenntarthatóságistratégiánk középpontjában az a határozott cél áll, hogymegháromszorozzuk hatékonyságunkat. Ez azt jelenti,hogy a jelenlegi erôforrás felhasználás mellett, háromszoros – vagy akár többszörös – értéket hozzunklétre, miközben az ökológiai lábnyomunkat ugyanolyanértékben, a harmadára csökkentjük.Stratégiánk minden vállalati egységet és részleget, a teljes terméklánc minden tevékenységi körét érinti.Vásárlóink, fogyasztóink, a minket körülvevôközösségek és a vállalat számára egyaránt több értéketszeretnénk nyújtani – kisebb ökológiai lábnyom mellett.


HENKEL MAGYARORSZÁG

52

Magyar Telekom Headquarters: H-1013 Budapest, Krisztina krt. 55Chief Executive Officer: Christopher Mattheisen (since 2006)Corporate website: www.telekom.huEmployee headcount (end of 2014): 11,324

Magyar Telekom is the principal, integrated provider of telecom services in Hungary. It provides a full range of telecommunications and infocommunications (ICT) services including fixed lineand mobile telephony, data transmission and non-voiceas well as IT and systems integration services.

Magyar Telekom Telecommunications Public LimitedCompany (or Magyar Telekom Plc.) was incorporated in Hungary on December 31, 1991. The controllingshareholder of the Company is Deutsche Telekom AGowning 59.2% of the issued shares. Magyar Telekom shares are listed and traded on theBudapest Stock Exchange.

Magyar Telekom’s activities cover three basic business areas:• fixed line and mobile communications services for

residential customers (Telekom brand); • services for SMB customers

(Telekom brand);• corporate services provided to enterprise customers

(T-Systems brand).

The management structure of Magyar Telekom is designed to enable the company to exploit the new,innovative service and business opportunities by responding more flexibly to changes in customerdemand and to market challenges, and to serve its customers in a high-quality, state-of-the-art and efficientway. Under the leadership of the CEO, the company’sChief Officers are heading the management areas(financial, human resources, residential services, SMB services, enterprise services, technology and IT,legal and corporate affairs).

Magyar Telekom with its subsidiaries form the MagyarTelekom Group. The Group’s international membercompanies are operating in the markets of the South-EastEuropean region as integrated (Macedonia, Montenegro)and alternative (Bulgaria, Romania) telecommunicationsservice providers. The member companies operating in Hungary are managing content, media and other,non-access services provided under various brands.

Magyar Telekom központ: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.Vezérigazgató: Christopher Mattheisen (2006-tól)Vállalati internetes honlap: www.telekom.huAlkalmazottak létszáma (2014 végén): 11 324 fô.

A Magyar Telekom Magyarország legnagyobb, integrálttávközlési szolgáltatója, amely a telekommunikációs ésinfokommunikációs (ICT) szolgáltatások teljes skálájátnyújtja, beleértve a vezetékes és mobiltelefonos, az adat -átviteli és nem hangalapú, valamint az informatikai ésrendszerintegrációs szolgáltatásokat.

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan MûködôRészvénytársaságot (Magyar Telekom Nyrt.) 1991. december 31-én jegyezték be Magyarországon. A Társaság többségi tulajdonosa a Deutsche Telekom AG,amely a részvények 59,2 százalékát birtokolja. A Magyar Telekom részvényeit a Budapesti Értéktôzsdénjegyzik és forgalmazzák.

A Magyar Telekom Csoport tevékenysége révén három alapvetô üzleti területet fed le:• vezetékes és mobil lakossági távközlési

szolgáltatásokat (Telekom márkanéven);• kis- és középvállalati szolgáltatásokat

(Telekom márkanéven);• nagyvállalati ügyfeleknek nyújtott vállalati

szolgáltatásokat (T-Systems márkanéven).

A Magyar Telekom irányítási struktúrája elôsegíti, hogy a Magyar Telekom az ügyféligények változására és a piaci kihívásokra rugalmasan és idôben reagálva,képes legyen az új, innovatív szolgáltatási és üzletilehetôségek kiaknázására, valamint az ügyfelek magasszintû, korszerû és hatékony kiszolgálására. A vezér -igazgató vezetése alatt vezérigazgató-helyettesek irányít -ják az egyes irányítási területeket (gazdasági, emberierôforrás, lakossági szolgáltatások, kis- és középvállalatiszolgáltatások, vállalati szolgáltatások, mûszaki, jogi éstársasági ügyek).

A Magyar Telekom leányvállalataival együtt alkotja a Magyar Telekom Csoportot. A Csoportnemzetközi tagvállalatai a délkelet-európai régió piacainmûködnek integrált (Macedónia, Montenegró), illetvealternatív (Bulgária, Románia) telekommunikációs szol-gáltatóként. A Magyar Telekom Csoport belföldi tagválla -latai az egyéb márkaneveken nyújtott tartalom-, média-és más, nem hozzáférési szolgáltatásokat menedzselik.


MAGYAR TELEKOM GROUP

53

Nestlé Hungária Kft.As the world’s largest food company Nutrition, Health and Wellness is a key priority area for Nestlé.The company globally aspires to utilise its nutritionsolutions based on its scientific research to contributeto improving the quality of life as well as to the healthand wellbeing of consumers and their families. It is also important to increase consumers’ nutritionknowledge and awareness through clear and responsible communication.

Nestlé products appeared in Hungary more than 130 years ago, and the company is currently present in the Hungarian market with brands like Nescafé,Nesquik, Boci, Balaton, Nestlé Beba, Maggi, Nespressoand Purina. The company has 3 factories in Hungary,producing soluble coffee and cocoa in Szerencs, hollowchocolate figures in Diósgyôr and petfood in Bük. Nestlé has made investments of HUF 70 billion inHungary in the past 2 decades, turning its local factories into regional hubs during said period. Thanks to the Bük, Szerencs and Diósgyôr sites over86% of the total output volume of Nestlé Hungária Kft.is produced for export and products from Hungaryreach almost 40 countries globally. Nearly 80% of the company’s external suppliers—in terms of the number of companies—are Hungarian.

The company’s business strategy is developed with the approach of Creating Shared Value, that is in allareas of its operations Nestlé endeavours—besides itsfocus on the company’s interest and profitability—tobenefit society as well, in other words, the companymay only be successful in the long run if it also createsvalue for society.

Nestlé has constantly developed its capacities in Hungaryin the past years, and as a result, the company has over2,000 employees at its Hungarian sites. As part of theNestlé Youth Employment Initiative, the company pursues to help the young generation get skilled, gainexperience and find a job in the labour market by creating shared value globally as well as in Hungary. In 2014 Nestlé launched the Alliance for YouthEmployment partnership programme in Europe with200 joining partner companies, creating more than 100,000 job opportunities for young people under 30 by 2016. In 2015 the Hungarian programmewon the Best Responsible Employment Solution Awardat CSR Piac which is one of the most recognized events in this field.

Nestlé Hungária Kft.A világ legnagyobb élelmiszeripari vállalataként a Táplál -kozás, egészség és jóllét kiemelten fontos terület a Nestlészámára. Vállalatunk célja világszerte az, hogy az élelmi -szerekkel és a táplálkozással kapcsolatos – tudományoskutatásainkon alapuló – megoldásokkal hozzájáruljunkaz életminôség javításához, a fogyasztók és családjukegészségéhez és jóllétéhez. Fontosnak tartjuk emelletta fogyasztók tudásának és táplálkozással kapcsolatosismereteinek bôvítését világos, felelôs kommunikációval.

A Nestlé termékei már több mint 130 évvel ezelôtt meg -jelentek Magyarországon, jelenleg pedig olyan márkákkalvan jelen a magyar piacon, mint a Nescafé, a Nesquik, a Boci, a Balaton, a Nestlé Beba, a Maggi, a Nespressoés a Purina. A vállalat Magyarországon 3 gyárat üzemel -tet, Szerencsen instant kávét és kakaót, Diósgyôrbenüreges csokoládéfigurákat, Bükön pedig állateledeltgyárt. Az elmúlt két évtizedben a Nestlé 70 milliárd forintértékû beruházást létesített Magyarországon, ez idô alattitteni gyárai regionális központokká váltak. A büki, sze -ren csi és diósgyôri üzemeknek köszönhetôen a NestléHungária Kft. teljes termelésének több mint 86 százalékaexportra készül, a Magyarországon gyártott termékekközel 40 országba jutnak el. A vállalat külsô beszállítói-nak pedig közel 80 százaléka magyar, a cégek számáttekintve.

Üzleti stratégiájában a vállalat a Közös Értékteremtésmegközelítést alkalmazza, tehát mûködése minden színterén arra törekszik, hogy tevékenysége ne csak a vállalat érdekeit és profitabilitását szolgálja, hanem a közösség számára is elônyös legyen, vagyis hosszú távon a vállalat csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom számára is értéket teremt.

A vállalat az elmúlt évek során folyamatosan fej lesz -tette hazai kapacitását, amelynek eredményeként máraössze sen több mint 2000 embert foglalkoztat magyar -országi telephelyein. A Nestlé a Fiatalok Foglal koz ta tá -sáért kezdeményezés részeként világ szinten, ígyMagyarországon is arra törekszik, hogy közös értéketteremtve segítse a fiatalok tapasztalatszerzését éselhelyezkedését a munkaerô piacon. 2014-ben 200 partnercég csatlakozásával Európában a Nestlé útjára indította az Összefogás a FiatalokFoglalkoztatásáért programot, több mint 100 000 munka -lehetôséget teremtve ezzel a 30 év alatti fiataloknakEurópában 2016 év végéig. 2015-ben a magyar társa -dal mi felelôsségvállalási szféra legrangosabb esemé -nyé nek számító CSR Piac 2015 Leg kiválóbb FelelôsFoglalkoztatási Megoldás díját nyerte el a Nestlé általéletre hívott partnerprogram.


NESTLÉ

54

The Company

OMV AG is an integrated, international oil and gas company active in the upstream (Exploration andProduction) and downstream businesses (Refining and Marketing including petrochemicals; Gas and Power). With Group sales of EUR 36 bn, a workforce of 25,501employees and a market capitalization of EUR 7 bn atyear-end, OMV Aktiengesellschaft is one of Austria’slargest listed industrial companies.

The cornerstones of OMV’s strategy at a glance:• Grow Upstream• Optimize Downstream• Improve performance across the entire Group

2014 was a turbulent year for OMV on its transformationinto an upstream-focused company. The oil and gas industry as a whole suffered from thedecline in oil prices in the second half of the year.Combined with continuing political unrest in Libya andYemen, this had a negative impact on OMV’s financialperformance.

In spite of this environment, OMV successfully achieved a number of strategic milestones, such asprogressing key upstream projects and further exploration and appraisal drilling in the Black Sea andBarents Sea. In Downstream, the EUR 1 bn divestment program wascompleted as planned. Furthermore, the modernizationof the Petrobrazi refinery was successfully finalized. At OMV Group level, the performance improvement program ‘energize OMV’ was completed.

OMV in Hungary

OMV AG, based in Vienna, has been present in theHungarian market since the establishment of its subsidiary, OMV Hungária Ásványolaj Kft., in 1990. OMV operates 170 filling stations in Hungary, and has the third biggest turnover in the fuel retailmarket – in addition, the company has a significant sharein the fuel wholesale market as well.

OMV provides an opportunity for well-qualifiedHungarian staff with a good command of languages touse their knowledge at an international level.

A vállalatról

Az OMV AG egy integrált, nemzetközi olaj- és gáziparivállalat, amely az upstream (kutatás és kitermelés) és a downstream (feldolgozás és forgalmazás beleértvea petrolkémiai termékeket, a földgázt és a villamosenergiát) ágazatokban mûködik. 36 milliárd euró csoport -szintû árbevételével, 25 501 alkalmazotti létszámmal,és az év végi 7 milliárd euró piaci tôkeértékével az OMV Aktiengesellschaft Ausztria egyik legnagyobb,tôzsdén jegyzett ipari vállalata.

Az OMV startégiájának alappillérei:• Az upstream üzletág növelése.• A downstream üzletág optimalizációja.• A teljes cégcsoport teljesítményének javítása.

2014 mozgalmas év volt az OMV számára, mivel a válla -lat upstream fókuszú átalakulást indított el. A teljesolaj- és gázipar nehézségekkel küzdött az év másodikfelében az olajárak csökkenése miatt. A Líbiában ésJemenben fennálló folyamatos politikai bizonytalanság-gal együtt, mindez negatív hatással volt az OMV pénzügyiteljesítményére.

A kedvezôtlen körülmények ellenére az OMV sikeresenteljesítette elsôdleges célkitûzéseit, beleértve a kulcs-fontosságú upstream projektek fejlesztését, valamint a Fekete-tenger és a Barents-tenger területén végzetttovábbi feltárásokat és próbafúrásokat is. A downstreamüzletágban az 1 milliárd euró értékû tôkekivonási program a terveknek megfelelôen lezajlott. Ezen kívül a Petrobrazi finomító modernizációja is sikeresenlezárult. Az „Energize OMV” teljesítményfejlesztési program a teljes OMV Csoport szintjén megvalósult.

Az OMV Magyarországon

A bécsi székhelyû OMV AG leányvállalata, az OMVHungária Ásványolaj Kft., 1990. évi megalakulása ótavan jelen a magyar piacon. Az OMV 170 töltôállomástüzemeltet Magyarországon, és a kiskereskedelmi üzemanyagpiac harmadik legnagyobb forgalmú vállalata.Ezen kívül a társaság jelentôs részesedéssel bír a nagykereskedelmi üzemanyagpiacon is.

Az OMV a jó nyelvtudással rendelkezô, jól képzett magyar alkalmazottainak lehetôséget ad arra, hogytudásukat nemzetközi szinten is hasznosítsák.


OMV

55

Royal Dutch Shell in Hungary

Royal Dutch Shell’s affiliate in Hungary is Shell Hungary Zrt.

The company was first registered in Hungary in 1925, and it has been operating in the country for 90 years now. Shell Hungary operates mainly in Retail,Commercial business and natural gas marketing.

Shell is the largest international player on theHungarian retail fuel market and offering the servicesof 193 fuel sites in Hungary. Besides selling the highestquality fuels (Shell FuelSave, Shell FuelSave Diesel,Shell V-Power Nitro +, Shell V-Power Nitro + Racing,Shell V-Power Nitro + Diesel) and lubricants the companyalso offers a wide range of world class services. These include the free fore-court services, theeuroShell fuel card, which can be used throughoutEurope, the deli2go quality food and the ClubSmartcustomer loyalty programme.

One of Shell’s top priorities is its investment in people.As a global company striving to provide outstandingprofessional development possibilities, Shell offers exceptional career opportunities for its talented employees, thus 50% of Shell Hungary staff arein regional or global roles. The participation of womenin leadership is above 30%.A prominent pursuit for Shell is to create an environment of inclusiveness, diversity and equalopportunities. Shell Hungary’s attitude to diversity andinclusiveness has been recognised with an award by theUN’s International Labour Organisation.The company also ensures a secure work environmentfor its employees and makes it a top priority not to cause any harm for people and the environment withits operations.Shell HSSE policy summarizes the Shell Hungary’scommitment to health, safety, security and environment.

A Royal Dutch Shell Magyarországon

A Royal Dutch Shell cégcsoport leányvállalata Magyarországon a Shell Hungary Zrt.

A céget Magyarországon elôször 1925-ben jegyezték be Shell Kôolaj Rt. néven, s immár 90 éve mûködikMagyarországon. A Shell fôbb magyarországi tevékeny -ségi körei az üzemanyag kis- és nagykereskedelem,valamint a földgáz-nagykereskedelmi tevékenység.

A Shell a magyarországi üzemanyag-kereskedô piac egyiklegnagyobb nemzetközi szereplôje, jelenleg 193 töltô -állomáson kínálja szolgáltatásait. A vállalat a kimagaslóminôségû üzemanyagokon (Shell FuelSave, ShellFuelSave Diesel, Shell V-Power Nitro+, Shell V-PowerNitro+ Racing, Shell V-Power Nitro+ Diesel), és a kenô -anyagokon túl egy sor magas színvonalú szolgáltatást iskínál vásárlóinak. Ezek közé tartozik az egész Europábanhasználható euroShell üzemanyag-kártya, a deli2go minô -ségi ételválaszték, a ClubSmart törzsvásárlói program,valamint az ingyenes elôtetô alatti szolgáltatás.

A Shell legfontosabb prioritásai közé tartozik az emberierôforrásokba való befektetés. A vállalat kiemelkedôszakmai fejlôdési lehetôségeket biztosító multinacio ná -lis cégként kivételes karrierlehetôséget nyújt tehetsé -ges dolgozóinak, a Shell Hungary munkavállalóinak 50 százaléka dolgozik regionális vagy globális mun ka -körben, a nôk részvétele a vezetésben 30 százalékfölött van.A vállalat számára fontos a befogadó, sokszínû, esély -egyenlôséget biztosító környezet megteremtése. A Shell Hungary Zrt. esélyegyenlôségi politikáját azENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete kitüntetésselismerte el. Emellett a Shell kiemelt figyelmet fordít arra, hogytevékenysége ne jelentsen veszélyt a lakosságra és a környezet értékeire sem, elkötelezett az egészség,biztonság és a környezetvédelem mellett.


ROYAL DUTCH SHELL

56

Royal Philips (NYSE: PHG, AEX: PHIA) is a diversifiedhealth and well-being company, focused on improvingpeople’s lives through meaningful innovation in theareas of Healthcare, Consumer Lifestyle and Lighting.Headquartered in the Netherlands, Philips posted 2014sales of EUR 21.4 billion and employs approximately108,000 employees with sales and services in morethan 100 countries.The company is a leader in cardiac care, acute care and home healthcare, energy efficient lighting solutions and new lighting applications, as well as male shaving and grooming and oral healthcare.

Philips in Hungary the Hungarian subsidiary of Philipsis also concentrating on the areas of healthcare,lifestyle and lighting. Looking at the entire domestic appliances market in Hungary, Philips is the market leader. In terms ofhealthcare, the company is one of the most significantleading enterprises in Hungary. A number of Philips healthcare systems—such as MR, CT, angio, digital and conventional X-ray devices—are installed in several healthcare institutes.

In the area of lighting, Philips plays an important role mainly in the field of innovative and energy efficient solutions, especially in the area of LED solutions both in terms of outdoor and indoorproducts.

Manufacturing in Hungary; Philips is producing state ofthe art energy efficient lighting solutions in Tamási.

A Royal Philips (NYSE: PHG, AEX: PHIA) olyanegészségügyi és „well-being” vállalat, amely a legújabbinnovációk idôszerû alkalmazásával az emberek élet-minôségének javítására összpontosít. A 2014-ben 21,4 milliárd eurós forgalmat elérô hollan -diai székhelyû vállalat 108 000 fôt alkalmaz a világ több mint 100 országában. A Philips piacvezetô pozíciót tölt be a szív-, és az akutbetegellátás, az otthoni egészségügy, az energia ha té konyvilágítástechnikai megoldások, illetve az olyan életstílus termékek területén mint férfi borotvák, illetve szájhigiéniai eszközök.

A Philips magyarországi leányvállalata szintén azegészségügy, életstílus és a világítástechnika területeireösszpontosít. A háztartási kisgépek teljes piacát figyelembe véveMagyarországon a Philips piacvezetô. Az orvosi berendezések tekintetében a vállalat Magyarországvezetô piaci szereplôinek egyike. Számos Philips orvosi berendezés – például MR, CT, angió, digitális és hagyományos röntgen készülék – szolgálja a beteg -ellátást a magyar egészségügyi intézményekben.

A Philips a világítástechnika területén mind a kültéri,mind a beltéri, fôként az innovatív és energia-hatékonymegoldásokkal tölt be meghatározó szerepet, fôként a LED alapú alkalmazások kül- és beltéri elterjesztéseterületén.

A Philips Tamásiban található világítástechnikai üzemé -ben fôként magas hozzáadott értékû energia-hatékonylámpatestek gyártása történik.


ROYAL PHILIPS ELECTRONICS

57

About SAP

As market leader in enterprise application software,SAP (NYSE: SAP) helps companies of all sizes andindustries run better. From back office to boardroom, warehouse to storefront,desktop to mobile device—SAP empowers people and organizations to work together more efficiently anduse business insight more effectively to stay ahead ofthe competition. SAP applications and services enablemore than 291 000 customers to operate profitably,adapt continuously, and grow sustainably. For more information, visit www.sap.com.

About SAP Hungary Kft.

Subsidiary of SAP SE in Hungary is the SAP Hungary Kft.SAP Hungary Kft. is a leading company of the businessinformation technology sector of Hungary; its solutionsare widespread within the Hungarian economy. Its customers include enterprises with only a fewemployees as well as listed companies with thousandsof employees, and also government organisations.Apart from sale and implementation of software packages providing for more efficient operation, theHungarian subsidiary of SAP also conducts innovativeand complex product development and internationalproduct support. The company, employing more than 700 people has wonseveral employer and other awards, which illustrate itscommitment to employees, sustainability and economicgrowth. Further information: www.sap.hu

Responsible player

The correctness of endeavors of SAP Hungary Kft. andtheir added value are confirmed not only by success ofits customers and partners but also by organizations andsocieties acknowledging its responsible role played in the business and social environment. Thus, the Hungarian SAP has already been recognizedamong others by the awards Business Superbrandsand Most Desired Employer.

Az SAP-ról

Az SAP (NYSE:SAP) az üzleti alkalmazások piacvezetôje -ként abban segít, hogy a vállalatok jobb mûködési haté -konyságot érjenek el iparágtól és mérettôl függetlenül.Az SAP felruházza az embereket és szervezeteket a hatékonyabb együttmûködés képességével – a háttér -támogatástól az igazgatótanácsig, a raktártól az eladáshelyéig, az asztaltól a mobil eszközökig. Az SAP alkal -mazásai és szolgáltatásai több mint 291 000 ügyfélnekteszi lehetôvé az eredményesebb mûködést, a folyama tos változást, és a fenntartható növekedést. Az SAP weboldala: www.sap.com

Az SAP Hungary Kft.-rôl

Az SAP SE magyarországi leányvállalata az SAP Hungary Kft.Az SAP Hungary Kft. a hazai üzleti informatikai szektorvezetô szereplôje, melynek megoldásai áthatják a magyargazdaságot. Ügyfelei között megtalálhatók a párfôs vállalkozástól kezdve a több ezer fôt foglalkoztató tôzsdeicégig minden szektor vállalata, ideértve az államiszervezeteket is. A hatékonyabb mûködést biztosítószoftverek értékesítése, bevezetése mellett, világpiacrais készülô innovatív és komplex termékfej lesz tést,továbbá nemzetközi terméktámogatási munkát egyarántvégez az SAP magyar leányvállalata. A jelenleg több mint700 fôt foglalkoztató vállalat többször nyert munkáltatói,és egyéb díjakat, melyek jól példázzák a munkaerô, a fenn tarthatóság, a gazdasági fejlôdés iránti elkötele -zett ségét. Bôvebb információk a www.sap.hu oldalon.

Felelôs szereplô

Az SAP Hungary Kft. törekvéseinek helyességét, és hozzáadott értékét nemcsak ügyfeleik, partnereik sikereijelzik vissza, hanem azon szervezetek, egyesületek is,melyek elismerik az üzleti és társadalmi környezetszövetében betöltött felelôs szerepét. Így a hazai SAP-t díjazták többek közt már BusinessSuperbrands, és Legvonzóbb Munkáltató elisme ré -sekkel is.


SAP

58

The Volvo Group is one of the world’s leading manufac-turers of trucks, buses, construction equipment andmarine and industrial engines. The Volvo Group alsoprovides complete solutions for financing and relatedservices. The Volvo Group, which employs about 110,000people, has production facilities in 18 countries andsales of products in more than 190 markets.

The Volvo Group’s vision is to become the world leaderin sustainable transport solutions by• creating value for customers in selected segments• pioneering products and services for the transport

and infra-structure industries• driving quality, safety and environmental care• working with energy, passion and respect for the

individual

The Volvo Group core values, quality, safety and environmental care, are a commitment to meet theexpectations of customers, business partners and society.

Volvo Group Organization: Group Trucks, ConstructionEquipment, BUSES, VOLVO PENTA, Volvo FinancialServices.

Volvo in Hungary:• The Volvo Group is present in Hungary since 1993,

at the beginning as a subsidiary of the Austrian entity.• Volvo Hungaria Ltd. was founded in 1999 as

the distributor of Volvo Trucks and Volvo Buses,owned 100% by Volvo AB.

• The company has sold the Trucks and Buses directlyto the customers, while the parts sales and themaintenance and repair were done by a private workshop network, covering the whole country.

• The distribution strategy of Volvo has changed. From 2010 only wholly owned workshops are servicingour customers at five service points—in so calledVolvo Truck Centers. This has been implemented with an investment to three brand new truck centers.

• Since 2013 the Renault Trucks brand is also managedby Volvo Hungaria and the truck centers are servicingnow Volvo and Renault customers as well.

• In 2013 Volvo Group and Rába Holding has enteredinto a strategic agreement to provide modern publictransportation vehicles of the domestic market.Thanks to the unique business model, with localizedproduction, the import value of the products willequal to the domestic goods sold to the Volvo Group.At the same time a proven technology will be incorporated in the products.

• In 2013 the company is present with 6 workshops in the country.

A Volvo Csoport egyike a világ vezetô tehergépjármû-,busz-, építôipari gép-, hajó- és ipari motorgyártójának.A Volvo Csoport teljes körû megoldásokat kínál a kap -csolódó finanszírozási és egyéb szolgáltatások területén.A Volvo 110 000 munkavállalót foglalkoztat, 18 országbanrendelkezik gyártókapacitással és a világ több mint 190 piacán értékesíti termékeit.

A Volvo víziója, hogy a fenntartható szállítási megoldá-sok terén a világ vezetô szolgáltatója legyen. Ehhez:• értéket teremtünk vevôinknek a cél-szegmensekben, • úttörô termékeket és szolgáltatásokat kínálunk

a szállítmányozás és infrastruktúra ágazatainak,• kiemelkedô minôség, biztonság és környezet védelem,• lendületesen, szenvedéllyel és az egyént tisztelve

dolgozunk céljaink eléréséért.

A Volvo legfontosabb értékei – minôség, biztonság,környezetvédelem – egyben a vevôink, üzleti partnereinkés a társadalom elvárásainak való megfelelés irántielkötelezettségünket is jelképezik.

A Volvo Csoport fôbb szervezeti egységei: Tehergépjár mûvek, Építôgépek, Buszok, Hajómotorok,Pénzügyi szolgáltatások.

Volvo Magyarországon• A Volvo Csoport 1993 óta van jelen Magyarországon,

kezdetben egy osztrák vállalat hazai leányvállalataként.• 1999-ben jött létre a 100 százalékban svéd

tulajdonban lévô Volvo Hungária Kft., mint a Volvotehergépjármûvek és buszok hazai importôre.

• A vállalat a haszonjármûveket és buszokat közvetlenül,saját értékesítôin keresztül árulta. A jármûvek javítása,karbantartása és az alkatrészek értékesítése egy privát,országos márkaszerviz hálózaton keresztül történt.

• A Volvo disztribúciós stratégiájában 2010-ben változástörtént, a privát márkaszervizek helyett saját tulajdonúúgynevezett Truck Center-ekben biztosítjuk a Volvohaszon jármûvek szervizelését. Ezt a stratégiaváltásthárom új szerviz felépítésével valósította meg cégünk.

• 2013-ban a Renault Trucks márka is a Volvo HungáriaKft. kezelése alá került, szervizeink megszerezték a Renault haszonjármûvek szervizelési jogát is.

• A Rába Holding és a Volvo Csoport stratégiai együtt -mûködési megállapodást kötött 2013-ban a hazaipiac számára készülô, modern tömegközlekedési jármûvek elôállítására. Az üzleti modellnek köszönhetô, hogy a kipróbálttechnológia alkalmazása mellett, lokalizált gyártássalaz importtartalom ellentételezésével 100 százalékoshazai értékhányad biztosítható.

• 2013-ban a vállalat már 6 szervizponttal van jelen az országban.


VOLVO GROUP

59

2015ERT

M E M B E R S O F E R T 2 0 1 5 A Z E R T T A G J A I

European Round Table of IndustrialistsAz Európai Gyáriparosok Kerekasztalának tagjai

ChairmanBenoît Potier Air Liquide

Vice-ChairmenNiels S. Andersen A.P. Moeller-MaerskVittorio Colao Vodafone Group

Secretary General Brian Ager

Jean-Paul Agon L'OréalCésar Alierta Izuel TelefónicaPaulo Azevedo SONAEBen van Beurden Royal Dutch ShellKurt Bock BASFJean-François van Boxmeer HeinekenCarlo Bozotti STMicroelectronicsSvein Richard Brandtzaeg Norsk HydroAntonio Brufau RepsolTon Büchner AkzoNobelPaul Bulcke NestléJean-Pierre Clamadieu SolvayMichel Combes Alcatel-LucentIan Davis Rolls-RoyceRodolfo De Benedetti CIRPierre-André de Chalendar Saint-GobainMarijn Dekkers BayerClaudio Descalzi EniJohn Elkann FCAIgnacio S. Galán IberdrolaAntti Herlin Kone CorporationZsolt Hernádi MOLHeinrich Hiesinger ThyssenKruppTimotheus Höttges Deutsche TelekomFrans van Houten Royal PhilipsPablo Isla Inditex

Leif Johansson EricssonJoe Kaeser SiemensJacek Krawiec PKN OrlenBruno Lafont LafargeThomas Leysen UmicoreBill McDermott SAPGary McGann Smurfit Kappa

GroupNancy McKinstry Wolters KluwerGérard Mestrallet ENGIELakshmi N. Mittal ArcelorMittalDimitri Papalexopoulos Titan CementJan du Plessis Rio TintoPatrick Pouyanné TotalNorbert Reithofer BMW GroupStéphane Richard OrangeKasper Rorsted HenkelGüler Sabanci Sabanci HoldingSeverin Schwan F. Hoffmann-La

RocheRisto Siilasmaa Nokia CorporationUlrich Spiesshofer ABBCarl-Henric Svanberg BPJohannes Teyssen E.ONJacob Wallenberg Investor AB

Members of ERT

ERT

Place des Carabiniers 18A – Karabiniersplein 18A • B-1030 Brussels • Tel.: +32 2 534 31 00www.ert.eu

61

ChairmanRoland Jakab Managing Director Ericsson Hungary

MembersTanja Vainio Managing Director ABB Ltd.

Gergely Szûcs Chief Executive Officer AkzoNobel Decorative Coatings Hungary and CES

Andor Faragó Managing Director BT Global Services, European Regional Operations Centre

Péter Csiba Country Delegate GDF SUEZ Energy Holding Hungary

Dr Ágnes Fábián President, Managing Director Henkel Magyarország

Christopher Mattheisen Chief Executive Officer Magyar Telekom Plc.

Jean Grunenwald Managing Director Nestlé Hungária

Wilfried Gepp Managing Director OMV Hungária

Zoltán Mészáros Managing Director Philips Hungary

Balázs Ablonczy Managing Director SAP Hungary

Zoltán Tartóczki Chairman of the Board Shell Hungary

Dávid Illés Managing Director Volvo Group Trucks Hungary

Former Chairmen of HEBCPeter A. Hegedus Chairman and CEO

Miklós Pécsi-Szabó Managing Director

János Takács Chief Executive Officer

László Kerekes General Manager

Honorary MembersBalázs Erényi Chairman

Rikard Jonsson Managing Director

Zsolt A. Müller Managing Director

SecretaryJudit Merkler-Szántó Managing Director

Members of HEBC

M E M B E R S O F H E B C 2 0 1 5

62

ElnökJakab Roland Ügyvezetô Igazgató Ericsson Hungary

TagokTanja Vainio Ügyvezetô Igazgató ABB Ltd.

Szûcs Gergely Vezérigazgató AkzoNobel Decorative CoatingsHungary and CES

Faragó Andor Ügyvezetô Igazgató BT Global Services European Regional Operations Centre

Csiba Péter Országmegbízott GDF SUEZ Energy Holding Hungary

Dr. Fábián Ágnes Elnök, Ügyvezetô Igazgató Henkel Magyarország

Christopher Mattheisen Vezérigazgató Magyar Telekom Nyrt.

Jean Grunenwald Ügyvezetô Igazgató Nestlé Hungária

Wilfried Gepp Ügyvezetô Igazgató OMV Hungária

Mészáros Zoltán Ügyvezetô Igazgató Philips Hungary

Ablonczy Balázs Ügyvezetô Igazgató SAP Hungary

Tartóczki Zoltán az Igazgatóság Elnöke Shell Hungary

Illés Dávid Ügyvezetô Igazgató Volvo Group Trucks Hungary

Az HEBC korábbi elnökeiPeter A. Hegedus Elnök-Vezérigazgató

Pécsi-Szabó Miklós Ügyvezetô Igazgató

Takács János Vezérigazgató

Kerekes László Vezérigazgató

Az HEBC tiszteletbeli tagjaiErényi Balázs Elnök

Rikard Jonsson Vezérigazgató

Müller A. Zsolt Ügyvezetô Igazgató

TitkárMerkler-Szántó Judit Ügyvezetô Igazgató

Az HEBC tagjai

A Z H E B C T A G J A I 2 0 1 5

63

2015

HEBC LOCAL COUNCIL OF ERT

M E M B E R S O F H E B C 2 0 1 5 A Z H E B C T A G J A I

65

Chairman of HEBC | az HEBC ElnökeManaging Director | Ügyvezetô IgazgatóEricsson Hungaryhttps://www.linkedin.com/pub/roland-jakab/1/704/ab6

Roland Jakab |Jakab Roland

Members of HEBCAz HEBC tagjai

Managing Director | Ügyvezetô IgazgatóBT Global Services, European Regional Operations Centrehttps://hu.linkedin.com/pub/andor-farago/a/a02/5b9

Andor Faragó | Faragó Andor

Chief Executive Officer | VezérigazgatóAkzoNobel Decorative Coatings Hungary and CES

https://www.linkedin.com/profile/view?id=AAIAAAkQWhIBNCCQe3MxrymfyIoYUUibsoIYFbY&trk=nav_responsive_tab_pro-file

Gergely Szûcs | Szûcs Gergely

Managing Director | Ügyvezetô IgazgatóABB Ltd.

https://www.linkedin.com/pub/tanja-vainio/0/a96/699

Tanja Vainio


66

Chief Executive Officer | VezérigazgatóMagyar Telekom Plc. | Magyar Telekom Nyrt.https://hu.linkedin.com/pub/chris-mattheisen/0/99/627


President and Managing Director | Elnök, Ügyvezetô IgazgatóHenkel Magyarországhttps://hu.linkedin.com/pub/agnes-fabian/29/6/615

Dr Ágnes Fábián | Dr. Fábián Ágnes

Country Delegate | OrszágmegbízottGDF Suez Energia Holding

Péter Csiba | Csiba Péter


67

Managing Director | Ügyvezetô IgazgatóPhilips Hungaryhttps://hu.linkedin.com/pub/zoltan-meszaros/10/222/486

Zoltán Mészáros | Mészáros Zoltán

Managing Director | Ügyvezetô IgazgatóOMV Hungáriahttps://www.linkedin.com/pub/wilfried-gepp/27/269/4bb

Wilfried Gepp

Managing Director | Ügyvezetô IgazgatóNestlé Hungáriahttps://hu.linkedin.com/pub/jean-grunenwald/50/4a2/768

Jean Grunenwald


68

Managing Director | Ügyvezetô IgazgatóVolvo Group Trucks Hungaryhttps://hu.linkedin.com/pub/d%C3%A1vid-ill%C3%A9s/a7/920/248

Dávid Illés | Illés Dávid

Chairman of the Board | az Igazgatóság ElnökeShell Hungary

Zoltán Tartóczki | Tartóczki Zoltán

Managing Director | Ügyvezetô IgazgatóSAP Hungary

Balázs Ablonczy | Ablonczy Balázs


69

Former Chairman of HEBC | az HEBC korábbi ElnökeChief Executive Officer | Vezérigazgatólinkedin: https://www.linkedin.com/profile/view?id=136909726&trk=nav_responsive_tab_profilescch: http://www.swedishchamber.hu/

János Takács | Takács János

Former Chairman of HEBC | az HEBC korábbi ElnökeManaging Director | Ügyvezetô Igazgató

Miklós Pécsi-Szabó | Pécsi-Szabó Miklós

Former Chairman of HEBC | az HEBC korábbi ElnökePresident and CEO | Elnök-Vezérigazgatóhttps://www.facebook.com/peter.hegedus

Peter A. Hegedus


70

Honorary Member | Tiszteletbeli TagManaging Director | Ügyvezetô Igazgatóhttps://hu.linkedin.com/pub/rikard-jonsson/1/116/b0b

Rikard Jonsson

Honorary Member | Tiszteletbeli TagPresident | Elnökhttps://www.linkedin.com/profile/view?id=212564917&authType=NAME_SEARCH&authToken=92P3&locale=en_US&trk=tyah&trkInfo=clickedVertical%3Amynetwork%2Cidx%3A1-1-1%2CtarId%3A1437388196564%2Ctas%3Abala

Balázs Erényi | Erényi Balázs

Former Chairman of HEBC | az HEBC korábbi ElnökeGeneral Manager | Vezérigazgatóhttps://www.linkedin.com/profile/view?id=228998489&trk=hp-identity-name

László Kerekes | Kerekes László


71

Secretary | TitkárManaging Director | Ügyvezetô Igazgatóhttp://www.hebc.hu/kapcsolat-2/

Judit Merkler-Szántó | Merkler-Szántó Judit

Honorary Member | Tiszteletbeli TagManaging Director | Ügyvezetô Igazgatóhttps://www.linkedin.com/pub/zsolt-andras-m%C3%BCller/2a/504/bb4

Zsolt A. Müller | Müller A. Zsolt


72

HEBC secretariat | az HEBC titkársága1113-Hungary, Budapest • Villányi str. 24/c • phone: +361 216 0487 • e-mail: [email protected]://www.hebc.hu

FOR

AST

RO

NGE

RH

UN

GAR

YIN

A S

TRO

NGE

R E

UR

OPE

H u n g a r i a n E u r o p e a n B u s i n e s s C o u n c i l – M a g y a r E u r ó p a i Ü z l e t i T a n á c s

hebc jelentés 2015_erősebb magyarországért egy erősebb

Documents