HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

1/65

KÖZPONTI PROGRAMTERV 1. Intézkedés, komponens száma és címe: 3.2. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése 3.2.1. komponens: Új szakképzési szerkezet 2. A PROGRAM ÖSSZEGZŐ ADATAI 2.1. A program címe: A szakképzés tartalmi, módszertani és

szerkezeti fejlesztése: Új szakképzési szerkezet

2.2. A program megvalósulásának földrajzi helyszí-ne:

Országos

2.3. A program megvalósítás kezdetének időpontja: 2004. 09.15. 2.4. A program befejezése 2007. 06. 30. 2.4.1 A program szakmai befejezésének időpontja: 2006. 12. 31. 2.4.2 A pénzügyi elszámolás határideje 2007. 06. 30. 2.5. Rövid összefoglalás a programról: A 3.2.1 „Új szakképzési szerkezet” komponens a szakképzés tartalmának és szerkezetének – a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a továbbfejlesztésén alapuló – megújítását foglalja magában. A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (továbbiakban FEOR) jegyzékben sze-replő foglalkozások munkakörelemzéseinek eredményét, kompetenciaprofiljait összevetjük a jelenlegi Országos Képzési Jegyzékben (továbbiakban OKJ), a Szakiskolai Fejlesztési Prog-ramban szereplő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának átadott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeivel, a szakmacsoportos alapozás követelményeivel, továbbá a szak-mai alapozás követelményeivel. Az összevetések eredményei alapján következhet egyes SZVK-k tartalmi átdolgozása, kiegészítése az egyes kompetenciaprofilok tartalmának megfe-lelően valamint az esetlegesen keletkező új képesítések SZVK-inak elkészítése. A foglalkozások munkakörelemzése útján keletkező képzési modulok összehasonlító elem-zése és egymás közötti kapcsolatainak rögzítése réven jönnek létre az OKJ új struktúrájának alapját jelentő modultérképek, amelyek az egyes modulok tartalmi összefüggéseit, viszonya-it, szakképesítésekbe való beépülésüket tükrözik. Az egyes szakképesítéseket modulok (képzési modulok) meghatározott csoportjának teljesí-tésével lehet megszerezni. A (képzési) modul lineáris összetevőkként a programmodult, a szakmai követelménymodult és a vizsgakövetelmény modult foglalja magában. Folyamatszabályozásként a programmodul (Képzési Program/Központi Program) rögzíti a dolgozó/tanuló számára a munkakör egy adott szakmai feladatcsoportjának sikeres végrehaj-tásához szükséges kompetenciák összességének elsajátítását lehetővé tevő tanulási-oktatási-képzési folyamatot; a modulhoz tartozó Szakmai Követelmények (szakmai követelmény-modul) kimeneti szabályozásként egy munkakör valamely feladatcsoportjára vonatkozó mun-kakörelemzés során megállapított kompetenciáknak (kompetenciaprofil) a munkába-lépéshez szükséges és elégséges szintjét, tartalmát, minőségét határozzák meg, a Szakmai Vizsgaköve-telmények (szakmai vizsgakövetelmény-modul) pedig a vizsga ismérveit rögzítik. E dokumentumok alapvetően a tanuló/dolgozó tulajdonságaira, cselekvéseinek jellemzőire vonatkoznak. A program magában foglalja a szakképesítések ISCED szintek szerinti különválasztását, az

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

2/65

alapszakmák, az iskolai rendszerű szakképesítések, a ráépülő, felnőttképzésben megszerezhe-tő szakképesítések és a rész-szakképesítések meghatározását. A modulok, a rész-szakképesítések és a szakképesítések rendszerének kifejlesztésével az OKJ-ben szereplő szakképesítések száma csökken, ugyanakkor a "képesítések száma" foga-lomként új, differenciált értelmezést kap. A szakképesítések számának csökkenése egy bizonyos korlátig előnyös, mert lehetővé teszi a szélesebb alapozást, és későbbre tolja a speciális, munkahelyhez kötött kompetenciák elsajá-títását. A csökkentést eredményező alapelvek meghatározása és eljárások kidolgozása a fej-lesztőmunka része. A szakképesítések számának csökkentését indokolja, hogy

− jelenleg a szakképesítések száma magasabb, mint a foglalkozásoké. − célszerű a szakképesítéseket a foglalkozási igényekhez igazítani. − bizonyos foglalkozásokat akár 5-10 különböző szakképesítéssel is be lehet tölteni. − sok a nem oktatott, illetve kis létszámmal oktatott szakképesítés az OKJ-ben.

A fejlesztés keretében alakul ki a moduláris rendszer, amelynek előnye, hogy

− kialakítható a szakképesítések új kapcsolatrendszere, − elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság, − lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése, − megvalósítható a képzés és továbbképzés jobb egymásra épülése, − az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik, − kialakulhat egy egységesebb taneszköz-rendszer, − a szakképesítések tartalma gyorsabban és gazdaságosabban korszerűsíthető.

A szakmastruktúra moduláris rendszerű kialakítása az intézkedésen keresztül mind az ifjúsá-gi, mind a felnőttképzésben lehetőséget teremt a szakképzésből történő többszöri ki- és belé-pésre, azaz az egyén tervezheti a pályáját és kiválaszthatja az elvégezni szükséges modulo-kat. A kialakítandó rendszer létrehozásával megszületik az alapja a korábban formális vagy nem formális úton elsajátított ismeretanyag beszámításának is, a fejlesztés során kidolgozan-dó beszámítás eljárás által az egész életen át tartó tanulás tervezhetőbbé válik. Néhány modul elsajátításával a képzésben résztvevő rész-szakképesítést is kaphat, az újbóli belépéskor ezek beszámításával és további modulok elsajátításával újabb, illetve magasabb szintű szakképesítéshez jut. A rész-szakképesítés rövidebb idő alatt megszerezhető, a mun-kaerőpiac által elismert olyan kompetenciákat igazol, amely lehetővé teszi egy adott, több-nyire kevéssé összetett munkakör ellátását. A már teljesített modulok, megszerzett és bizonyíthatóan elsajátított kompetenciák elismeré-se segíti az egész életen át tartó tanulás keretében a tanulmányok folytatását mind az iskolai rendszerű, mind iskolarendszeren kívüli képzésben. A program keretein belül az újonnan kialakított OKJ-be sorolt szakképesítések moduljainak kidolgozására, majd két szakmacsoportban történő bevezetésére kerül sor. Elkészülnek a képzéshez szükséges dokumentumok (programmodulok, szakmai és vizsgakövetelmények stb.) várhatóan 200 iskolai rendszerben is megszerezhető szakképesítésre, és a szakmai és vizsgakövetelmények várhatóan további 200 iskolarendszeren kívüli képzésben megszerez-hető szakképesítésre. A kidolgozott programmodulok az iskolarendszeren kívüli képzések-hez, valamint a távoktatáshoz is alapul szolgálnak. Valamennyi kidolgozott dokumentumot az Oktatási Minisztérium hagyja jóvá és adja ki jogszabályként, illetve közleményként. (A program megvalósításához az 5.5 pontban felsorolt jogszabályok módosítását tartjuk szükségesnek). A szakmai modernizációnak elengedhetetlen feltétele, hogy a szakképzéshez a fejlesztő szemlélet térnyerését, az annak központjába állított tanulói tevékenységeket, és az ezt irányí-

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

3/65

tó pedagógusmunkát egyaránt szolgáló megfelelő minőségű, korszerű taneszköz-rendszer álljon rendelkezésre. A költséghatékonyság, az intézményi infrastruktúra megkívánt fejlesztése is abba az irányba mutat, hogy ne a papíralapú és gyorsan avuló tankönyvek, segédletek és a frontális tanítás domináljanak a szakképzésben, hanem azok szerepét minél inkább átvegye az informatikai eszközökkel létrehozott és működtetett, naprakész és mindenki számára hozzáférhető, testre szabható taneszköz-rendszer. Célunk egy teljes körű informatikai alapú eszközrendszer biz-tosítása a szakmai modernizációval egyidejűleg. A hagyományos tankönyveket a program befejezésével sem váltják fel teljesen a digitalizált tankönyvek, a cél az, hogy a lehetőségek figyelembevételével a súlypont áttolódjon. A fejlesztés során a már meglévő, bevált tan-anyagok is felhasználásra kerülnek úgy, hogy bekerül a rendszerbe azok digitalizált változa-ta. Természetesen a követelmények megújításával szükségessé válik új tananyagok fejleszté-se is, amelyek már a korszerű, digitális eszközrendszerre épülnek, emellett alkalmasak papír alapon történő felhasználásra is. Az iskolai rendszerű szakképzésben nincs megfelelő visszacsatolás arra vonatkozóan, hogy a szakiskolákban a 9-10., a szakközépiskolákban a 9-12. évfolyamon folyó szakmai előkészítés mennyiben alapozza meg a szakképző évfolyamokon megszerzett szakképesítéseket. Ehhez az alapozó szakaszhoz rendelkezésre áll az OM által kiadott korszerű követelményrendszer, amelyek alapmoduloknak tekinthetők a szakképzés szempontjából, és megalapozhatják a felnőttképzés 3.5. intézkedés központi programja alapján fejlesztett e-Learning tananyagok fejlesztését is. Ezekre az egységes követelményekre elkészülhetnek nemcsak a digitalizált tankönyvek, hanem a teljes, informatikai eszközökkel létrehozott és működtetett taneszköz-rendszer, amely biztosítja mind a pedagógusok, mind a tanulók számára a tananyag teljes körű feldolgozását és elsajátítását. Mivel rendelkezésre állnak a szakmai előkészítés elmúlt években kifejlesztett oktatási tanter-vei és a szakmai előkészítő érettségi tantárgyak követelményei, párhuzamosan folyhat az új szakmaszerkezet kialakítása és a szakmacsoportos alapozó oktatás alapmoduljai meglévő taneszközeinek digitális alapú továbbfejlesztése, új eszközeinek kidolgozása. Az új szakmaszerkezet kialakítása után (2005. II. félévében) sor kerül két kiemelt szakma-csoport közös moduljainak digitális alapú taneszköz-rendszerének kifejlesztésére, illetve a kiemelt szakmacsoportra épülő felsőfokú szakképesítések modul rendszerű fejlesztésére is. A program teljessé válásához elengedhetetlen a megújult szakmaszerkezet és az új tanesz-köz-rendszer megismertetése, a módszerkultúra elterjesztése a tanárképzésben és a tanár-továbbképzésben. A fejlesztés eredményeit felhasználva mind tanárképzési, mind tanár-továbbképzési tematikák kidolgozására sor kerül és megtörténik azok beépítése a továbbkép-zésekbe, képzésekbe. A programot a Nemzeti Szakképzési Intézet (továbbiakban NSZI) konzorciumi keretek kö-zött, az Educatio Kht. és az Apertus KA bevonásával tervezi megvalósítani.

3. AZ NSZI ADATAI

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

4/65

3.1. A pályázó teljes neve Nemzeti Szakképzési Intézet 3.2. A pályázó azonosítására használt betűszó,

vagy rövidítés NSZI

3.3. Jogi forma (A gazdasági szervezetek gazdál-kodási forma szerinti osztályozása és az osztályo-zás tartalmi elemeinek meghatározása című KSH kiadvány szerint)

Teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv

3.4. Adószám 15325237-2-42 3.5. Bankszámlaszám 10032000-01744260-33000002 3.6. Statisztikai számjel 15325237-80-42-312-01 3.7. Cégkivonat száma (vagy A gazdasági szerve-zetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása és az osztályozás tartalmi elemeinek meghatározása című KSH kiadvány szerint azzal egyenértékű hi-vatalos nyilvántartási szám)

Alapító okirat száma: XVI/543-20/2000

3.8. Alapítás éve 1990. 3.9. Szakágazati kód (TEÁOR szerint) 22.11 Könyvkiadás

22.13 Időszaki kiadvány kiadása 22.31 Hangfelvétel-sokszorosítás 22.32 Videofelvétel-sokszorosítás 22.33 Számítógépes adathordozó sok-szorosítás 52.47 Könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem 72.40 Adatbázis- tevékenység, on-line kiadás 73.20 Humán kutatás, fejlesztés 74.87 Máshová nem sorolt, egyéb gaz-dasági szolgáltatás 80.22 Szakmai középfokú oktatás 80.42 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás 92.51 Könyvtári, levéltári tevékenység

3.10. Teljes munkaidős létszám (fő, 2002) 103 3.11. Székhely Irányítószám: 1087 Település: Budapest Utca, házszám: Berzsenyi D. u. 6. Telefon 1: 210-1065 Telefon 2: 210-1068 Fax 1: 210-1063 Fax 2: 210-1072 E-mail: info@nive.hu; foigazgatosag@nszi.hu Honlap: http://www.nive.hu, http://www.nszi.hu Település: Budapest Postafiók irányítószám: 1445 Postafiók: Pf. 338

3.12. Pályázó hivatalos képviselője (vezetője,

aláírója)

Név: Nagy László

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

5/65

Beosztás: Főigazgató Telefon 1: 210-1065/101 Telefon 2: 333-8508 Fax 1: 210-1063 Fax 2: - E-mail: nagy.laszlo@nive.hu3.13. Kapcsolattartó személy (programmene-

dzser) adatai

Név: Laczkovich Jánosné Beosztás: Irodavezető Telefon 1: 210-1065/186 Telefon 2: - Fax 1: - Fax 2: - E-mail: laczkovich.janosne@nive.hu

4. AZ NSZI BEMUTATÁSA 4.1. Az NSZI szakmai profilja, tevékenységei: A Nemzeti Szakképzési Intézet 1990-ben létrehozott kutató, fejlesztő, szolgáltató, koordináló Intézet, az 1993. évi LXXVI. szakképzési törvény 6. §-ában meghatározott tevékenységeket végzi. Az 1993. évi LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdése: "Az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszterrel együttműködve a szakképzés tartalmi fejlesztésére, az állam által elismert szakképesítések folyamatos fejlesztésére, a ké-pesítési követelmények hazai és nemzetközi összehangolására, a nemzeti referencia és tájé-koztatási központ, valamint a szakképzési információs központ működtetésére, a hátrányos helyzet leküzdését segítő, továbbá rehabilitációs képzési programok kifejlesztésére, az orszá-gos szaktanácsadásra, a pedagógusok szakmai továbbképzésének szervezésére, a tanulmányi versenyek rendezésére, az innováció támogatására központi kutató és koordináló fejlesztő-szolgáltató intézetként működteti a Nemzeti Szakképzési Intézetet." Az NSZI feladatai ellá-tása során együttműködik a szakképzési törvény 5. § (3) bekezdésében meghatározott kutató, fejlesztő, szolgáltató intézetekkel. Az Intézet alapítása óta foglalkozik a szakmastruktúra fejlesztésével, az állam által elismert képesítéseket tartalmazó OKJ gondozásával, szakmai és vizsgakövetelmények, írásbeli és szóbeli tételek, valamint központi programok, tankönyvek, tananyagok kidolgozásával, és az ehhez szükséges módszerek kifejlesztésével. Az Intézet feladatai közé tartozik továbbá a hátrányos helyzetű tanulók oktatásához szükséges tananyagok fejlesztése, a szakképző in-tézmények munkáját segítő szaktanácsadási tevékenység, pedagógiai módszerek fejlesztése, vizsgaszervezés, tanulmányi versenyek szervezése, pedagógusfelkészítés, az oktatók felké-szítése csúcstechnológia használatára, illetve tanítására, valamint a fejlesztéshez szükséges tanulmányok elkészítése és kutatások.

4.2 Az NSZI legfőbb lehetőségei tevékenysége továbbfejlesztésére: Az Intézet az Oktatási Minisztérium háttérintézményeként, stratégiája, feladatai és munka-terve alapján országos fejlesztési feladatokat lát el. Így a legfőbb lehetőségek az új szakma-szerkezet kialakítására, továbbfejlesztésére az Intézetben vannak. A magyar szakképzés stra-tégiájának megfelelően az NSZI céljai közül a következők is a fejlesztés intézeti továbbvite-lének ésszerűségét támasztják alá:

− a kutatáson és elemzésen alapuló fejlesztés megerősítése;

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

6/65

− korábbi eredményeire épülő új fejlesztések megvalósítása; − a munkaerőpiac és a szakképzés tudatos és folyamatos összekapcsolása; − a szakképzés mindenki számára hozzáférhetővé tételének elősegítése; − a munkaerő szabad áramlásának szem előtt tartása; − az új módszerek és képzési formák folyamatos adaptálása, kifejlesztése és bevezetése;− az egymásra épülés, az átjárhatóság és az átláthatóság biztosítása a kifejlesztett do-

kumentumrendszerekben; − a szakoktatás és szakképzés teljesítményének, minőségének és vonzerejének általános

javítása. A programra épülve az Oktatási Minisztériummal egyeztetve az Intézet folytatja a kapcsoló-dó fejlesztéseket. Az ehhez szükséges forrás a szakképzési hozzájárulásból előterjesztés el-készítésével, az OSZT javaslatával, oktatási miniszter jóváhagyásával biztosított.

4.3 Az NSZI hasonló projektjei az elmúlt 5 évben: Az NSZI alapítása óta foglalkozik a szakmastruktúra fejlesztésével, az állam által elismert képesítéseket tartalmazó OKJ gondozásával, szakmai és vizsgakövetelmények, valamint köz-ponti programok, tankönyvek, tananyagok kidolgozásával. Az elmúlt 5 év nagyobb munkái a következők voltak:

− 1996-1998. A jóváhagyott szakmai és vizsgakövetelmények alapján kidolgozásra ke-rült a központi programokhoz szükséges egységesen alkalmazható szempontrendszer, melynek alapján az Intézet 325 szakképesítés központi programját készítette el prog-ramonként átlagosan 10 tantárgyi programmal, mintegy 2500 iskolai és vállalati szakértő bevonásával. A központi programok bevezetésre kerültek, és monitorozásu-kat is elvégeztük.

− 1999-2003. 21 szakmacsoportban mind szakiskolában, mind szakközépiskolában a kerettantervek kidolgozása megtörtént, mintegy 110 szakértő bevonásával és széles körű szakmai vitával. A kidolgozott kerettantervek OM rendeletben jelentek meg. Ezt követően dolgozta ki az NSZI a 21 szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgy álta-lános és részletes követelményeit.

− 1997-2002. 260 szakképzési tankönyv készült el a tankönyvkiadók pályáztatása út-ján. A munkában 18 kiadóval dolgoztunk együtt.

− 1999-2001. Először 325, majd 421 szakképesítés oktatásához szükséges tárgyi nor-matíva került meghatározásra.

− 2001-2002-ben 420 szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményének felülvizsgála-ta, majd összevetése megtörtént a szakképesítés-csoportok és szakképesítések mun-kakörelemzéseivel. A kompetenciák meghatározása után, illetve ezek alapján a köve-telmények egy első változata elkészült. E fejlesztés eredményeit felhasználva lehet a Nemzeti Fejlesztési Terv 3.2. intézkedésének első komponensét megvalósítani.

− 1997-től foglalkozik az NSZI az esélyteremtés kérdéseivel a szociálisan hátrányos és fogyatékkal élő tanulók tekintetében. A hátrányos helyzetű tanulók részére elkészítet-tük a kerettantervet, melyet az OM rendeletként megjelentetett. A fogyatékkal élők részére több mint 50 szakképzési központi programot, mintegy 40 tankönyvet és kö-zel 50 módszertani anyagot készítettünk el

− A Nemzeti Referencia Pont kiépítése már több éve folyamatban van. Az EU-elvárások szerint az Europass irányában szükséges fejleszteni, összehangolva 30 or-szág rendszerével. 2005 első felében a próbaműködést beindítjuk.

4.4 Az NSZI a rendes költségvetésén felül az alábbi közösségi vagy hazai központi költ-

ségvetési támogatásokat nyerte el és használta fel az elmúlt 6 évben:

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

7/65

Közösségi támogatás 1998-2003. között: − Magyar Leonardo Iroda működtetése1998.

97.210 ECU 98-LH-AGN-0002-00 489.456 ECU 98-LH-EXA-0001-00

− Munkatapasztalat, a képzés és a gyakorlat stratégiájának új megközelítése a XXI. szá-zadban. 1997-2001. SOE2-CT97-2025 66.480 EUR

− 3 iskolával együttműködve a gyakorlati oktatással kapcsolatos elemzés készült el, amelyet a fejlesztéseknél felhasznált az Intézet.

− Leonardo da Vinci HU/B/F/PP-136.049 sz. szerződés: 101.599 EUR Közösségi ak-cióprogram a szakképzés területén

− A szakképzés aktuális kérdéseinek összehasonlítása a partner országéval. − A közép-európai cégszolgálati gyakorlat virtuális bemutatása. CEI együttműködési

megállapodás 2002-2004. 22.405 EUR − A cégszolgálatok tevékenységének bemutatásán keresztül a módszerek kölcsönös át-

vétele a gyakorlati képzés minőségének emelése érdekében. − Magyar Observatory Program működtetése. Több szerződés 1999-2003. 300.914

EUR 60 MFt, vagy e feletti elnyert hazai támogatások 1998-2003 között: 2003.

− 60 MFt 2755/2003. szerződés: „Esélyt a jövőnek!” program. A diákok informatikai tudásának növelése érdekében.

− 510 MFt FKA-KT 12/2003. szerződés: Határon túli magyar nyelvű szakképzési bázis és felsőoktatási képzőhely támogatása. Révkomáromi szakképzés támogatása.

− 70 MFt FKA-KT 10/2003. szerződés: decentralizált keret régiók közötti felosztásra. Regionális kutatások a regionális stratégiák kidolgozásához.

− 334,8 MFt FKA-KT 4/2003. szerződés: Szakiskolák informatikai és dokumentum-előállítási eszközeinek fejlesztése. A szakiskolák modernizációja keretében eszközfejlesztés pályázatás útján.

− 596,138 MFt FKA-KT 1/2003. szerződés: az NSZI 2003. I. negyedévet követő fej-lesztési feladatai. Az NSZI kutatási, fejlesztési és szolgáltatási feladatainak megvalósítása, amely töb-bek között tartalmazta az oktatáshoz szükséges dokumentumok fejlesztését, annak az iskolák számára való biztosítását, továbbá az iskolai munka segítését.

− 480 MFt 19297/2003. szerződés: 2003. évi szakmai vizsgák elnökeinek és tagjainak díj- támogatása. A szakképző iskolák vizsgaszervezése és adatbázis kialakítása a fenntartók igazolása alapján.

2002. − 280 MFt FKA-KT 26/2002. szerződés: Pályázat a gyakorlati képzést folytató, 1-10

alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozások taneszköz beszerzéseinek támogatására. A kisvállalkozóknál folytatott gyakorlati képzés színvonalának emelése pályáztatás útján.

− 165 MFt FKA-KT 23/2002. szerződés: A szakiskolai fejlesztési programban résztve-vő iskolák oktatási információs és adminisztrációs szoftverrel történő ellátása. A szakiskolai modernizáció keretében eszközfejlesztés pályáztatás útján.

− 105 MFt FKA-KT 22/2002. szerződés: Az OKJ szakmacsoportos bizottságok 2003. évi feladatainak támogatása. Az OM irányelvei alapján tanulmányok készítése a szakmastruktúra fejlesztéséhez.

− 350 MFt FKA-KT 21/2002. szerződés: A multimédiás tananyagfejlesztéssel megva-

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

8/65

lósuló technikai fejlesztés. A szakiskolák modernizációja keretében eszközfejlesztés pályáztatás útján.

− 100 MFt FKA-KT 20/2002. szerződés: Az iskolai rendszerű szakképzést folytató in-tézmények felnőttképzési tevékenységével kapcsolatos intézmény-akkreditáció támo-gatása. Szakképző intézmények fejlesztő munkájának támogatása pályáztatás útján.

− 271,935 MFt FKA-KT 18/2002. szerződés: Szakképzést folytató oktatási intézmé-nyek tanulóinak korszerű tankönyvekkel történő ellátása. Közbeszerzés útján a tankönyvek biztosítása a 2003/2004-es tanévre.

− 171 MFt FKA-KT 17/2002. szerződés: Szakképesítési csoport-alapú tankönyvfejlesz-tési innováció megvalósítása. Jellemzően az alaptankönyvre épített kapcsos és e-learninges tankönyvfejlesztés kí-sérleti megvalósítása.

− 306 MFt FKA-KT 16/2002. szerződés: Szakiskolák körében MultiCenterek létreho-zása. Közbeszerzés és pályáztatás útján szakiskolák modernizációja keretében eszközfej-lesztés.

− 80 MFt 43351/2002. szerződés: MultiCenter laborok vásárlása. Közbeszerzés és pályáztatás útján szakiskolák modernizációja keretében eszközfej-lesztés.

− 197,238 MFt FKA-KT 15/2002. szerződés: Szakképzés korszerűsítéséhez szükséges fejlesztési feladatok költségeihez történő hozzájárulás. Az NSZI kutatási, fejlesztési és szolgáltatási feladatainak megvalósítása, amely töb-bek között tartalmazta az oktatáshoz szükséges dokumentumok fejlesztését, annak az iskolák számára való biztosítását, továbbá az iskolai munka segítését.

− 175 MFt FKA-KT 14/2002. szerződés: A gyakorlati képzést biztosító tanirodák ki-alakítása, a meglévő tanirodák tárgyi feltételeinek fejlesztése, valamint a tanirodai gyakorlati oktatás koordinálását biztosító tárgyi, oktatás-technikai és személyi feltéte-lek fejlesztése. Pályáztatás útján tanirodák kialakítása és egyben a gyakorlati oktatás fejlesztése.

− 1699 MFt FKA-KT 13/2002. szerződés: Szakiskolai fejlesztési program megvalósítá-sához szükséges pénzügyi forrás biztosítása a szakiskolák modernizációjához.

− 400 MFt FKA-KT 11/2002. szerződés: „Az ifjúsági szakképzés korszerűsítése” a szakközépiskolákban a szakképzés korszerűsítésének befejezéséhez.

− 291,412 MFt FKA-KT 5/2002. szerződés: az NSZI 2002. I. negyedévet követő fel-

adatai; szakképzés korszerűsítése, tananyagfejlesztés. Az NSZI kutatási, fejlesztési és szolgáltatási feladatainak megvalósítása, amely töb-bek között tartalmazta az oktatáshoz szükséges dokumentumok fejlesztését, annak az iskolák számára való biztosítását, továbbá az iskolai munka segítését.

2001. − 204,7 MFt FKA-KT 27/2001. szerződés: Az NSZI 2002. I. negyedévi szakképzés és

tananyagfejlesztés feladatai. Az NSZI kutatási, fejlesztési és szolgáltatási feladatainak megvalósítása, amely töb-bek között tartalmazza az oktatáshoz szükséges dokumentumok fejlesztését, annak az iskolák számára való biztosítását, továbbá az iskolai munka segítését.

− 700 MFt FKA-KT 16/2001. szerződés: Számítástechnikai eszközök pedagógusok ré-szére. A pedagógusok informatikai felkészültségének növelése, valamint az oktatásban való hatékonyabb alkalmazása érdekében pedagógusok pályáztatása számítógépekre.

− 150 MFt FKA-KT 11/2001. szerződés: A tanirodák (ügyviteli gyakorlócégek) tárgyi feltételeinek fejlesztése. Pályáztatás útján tanirodák kialakítása és egyben a gyakorlati oktatás fejlesztése.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

9/65

− 950 MFt FKA-KT 10/2001. szerződés: „Javaslat a szakiskolák szakmacsoportos ok-tatása technikai hátterének fejlesztésére” 10. osztály. A szakiskolák tanműhelyének felszereléséhez gyakorlati eszközök biztosítása közbe-szerzéssel és iskolai pályáztatással.

− 200 MFt FKA-KT 7/2001. szerződés: Az iskolai rendszerű szakképzés minőségfej-lesztési feladatainak támogatása. A szakképző intézmények minőségfejlesztésének kiépítéséhez támogatás - pályázta-tás útján.

− 265,669 MFt SzTF-KT 2/2001. szerződés: NSZI 2001. évi fejlesztés. Az NSZI kutatási, fejlesztési és szolgáltatási feladatainak megvalósítása, amely töb-bek között tartalmazta az oktatáshoz szükséges dokumentumok fejlesztését, annak az iskolák számára való biztosítását, továbbá az iskolai munka segítését.

2000. − 67 MFt SzTF-KT 1/2000. szerződés: Fogyatékos fiatalok szakképzési és rehabilitáci-

ós programjának keretén belül a már elkészült szakmai programokhoz 5 db tankönyv nyomdai kivitelezése 500-500 példányban. Az esélyteremtés növelése érdekében a fogyatékkal élők részére tananyagfejlesztés.

− 850 MFt SzTF-KT 8/2000. szerződés: Oktatástechnikai háttér fejlesztése (9. osztály).A szakiskolák tanműhelyének felszereléséhez gyakorlati eszközök biztosítása közbe-szerzéssel és iskolai pályáztatással.

− 348,66 MFt XX-3340/2000. szerződés: Szakmai vizsgabizottságok elnökeinek és tag-jainak díjtámogatása. A szakképző iskolák vizsgaszervezése és a fenntartók igazolása alapján adatbázis ki-alakításával együtt.

1999. − 250 MFt 4/1999. szerződés: Minőségbiztosítás rendszerének bevezetése.

A szakképző intézmények minőségfejlesztésének kiépítéséhez támogatás - pályázta-tás útján.

− 850 MFt 69/1999. szerződés: Ifjúsági szakképzés korszerűsítése (Világbanki projekt).A szakközépiskolai képzés korszerűsítése eszközbeszerzéssel, pályáztatás útján.

− 125,294 MFt SZTF-KT 1/1999. szerződés: 1999. évi komplex fejlesztési feladatok az NSZI-ben. Az NSZI kutatási, fejlesztési és szolgáltatási feladatainak megvalósítása, amely töb-bek között tartalmazta az oktatáshoz szükséges dokumentumok fejlesztését, annak az iskolák számára való biztosítását, továbbá az iskolai munka segítését.

− 100 MFt 80/1999. szerződés: Új tankönyvek gyártatása és bevezetése. − 150 MFt SZTF-KT 2/1999. szerződés: Tanirodák tárgyi feltételeinek fejlesztése.

Pályáztatás útján tanirodák kialakítása és egyben a gyakorlati oktatás fejlesztése. 1998.

− 850 MFt 21/1998. szerződés: Ifjúsági szakképzés korszerűsítése. A szakközépiskolai képzés korszerűsítése eszközbeszerzéssel pályáztatás útján.

− 95,714 MFt MÜM-NSZI támogatási szerződés: az NSZI fejlesztési feladataihoz. Az NSZI kutatási, fejlesztési és szolgáltatási feladatainak megvalósítása, amely töb-bek között tartalmazta az oktatáshoz szükséges dokumentumok fejlesztését, annak az iskolák számára való biztosítását, továbbá az iskolai munka segítését.

4.5 A támogatás elnyerése esetén a program végrehajtásához az NSZI által rendelkezés-re bocsátható humán erőforrás. A Központi program megvalósításának koordinációjára az NSZI-n belül Nemzeti Fejlesztési Terv Programiroda alakult, amelynek összetételét és hatáskörét az 5.11 pontban részletezzük.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

10/65

A Programirodán kívül a szakmai és gazdasági területeken dolgozó munkatársak, valamint külső szakértők fognak részt venni. 5. A PROGRAM RÉSZLETES BEMUTATÁSA TERVEZÉS 5.1 Egyéb, külön segítség a program előkészítéséhez az EU előcsatlakozási alapjaiból vagy más forrásból: Az Oktatási Minisztérium a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program 3.2 központi programja megvalósításának előkészítésére, az NSZI-ben a program-iroda létrehozására 4.669.000 Ft támogatást adott. A program kidolgozása során a következő szakértők segítségét vettük igénybe: Manfred Schneider (ESZA), Vicky Hone (ERFA), Richard Crofts (ERFA), Setényi János (PEA).

5.2 A program indokoltsága: A gazdaság jelenlegi elvárásai nem jelennek meg kielégítően a szakképzésben, az iskolai rendszerű szakképzés csak lassan és nehézkesen tud alkalmazkodni a munkaerő-piaci igé-nyekhez. A felsőoktatásban bizonyos szakmákban túlképzés folyik, miközben – különösen a dinamikusan fejlődő térségekben – krónikus hiány van kvalifikált szakmunkásokban. A szakképzésből kikerülők csak részben rendelkeznek a munkaerő-piaci követelményeknek megfelelő naprakész, konvertálható tudással, a szakképzési idő alatt nem teljes mértékben érik el az adott foglalkozáshoz, a munkahelyi követelmények teljesítéséhez szükséges gya-korlottságot. A jelenlegi rendszer nem kellően átlátható, ezért a tanulók/hallgatók számára nehézkes az életpályája tervezése. Az OKJ-ben szereplő szakképesítések magas száma (több mint 800) nehezíti az áttekinthetőséget és a folyamatos megújítást. A korszerű szakmastruktúra kialakításával, valamint az együttműködési rendszer és a mód-szerek kialakításával együtt kifejleszthető az állandó megújítás lehetőségét biztosító modulá-ris dokumentumrendszer. Ebben egy időszakos felülvizsgálat során csak a korszerűsítendő modulok módosítására van szükség. Az OKJ bizottságok feladata, hogy a változó munkaerő-piaci igényeket dokumentálják, és ennek alapján kerülhet sor a szükséges módosítások meg-határozására. Az OKJ strukturális átalakításával, valamint a moduláris képzés bevezetésével, illetve a tartalmi és szerkezeti megújítás következtében könnyebbé válik a továbbfejlesztés, a szakképzésbe újra belépők képzési-átképzési ideje csökken, mert előzetesen megszerzett tudásuk értékelhető és beszámítható lesz. Ez a rendszer lehetővé teszi a gazdaságban bekö-vetkező, a fejlődéssel együtt járó változások gyors és rugalmas követését. Az első szakaszban a Térségi Integrált Szakképző Központok (továbbiakban TISZK) peda-gógusai készülnek fel továbbképzések keretében a modul rendszerű oktatás bevezetésére, mivel a TISZK-ekben két szakmacsoportban 2006 szeptemberétől az oktatás a modulrend-szerű dokumentumok alapján indul. A minden eddiginél gyorsabban változó gazdasági környezetben indokolt a korszerű infor-mációs és kommunikációs technológiák széles körű elterjesztése az oktatás minden szintjén és formájában. Ezért fontos, hogy a korszerű szakmastruktúra kialakításával és a modularizá-cióval egyidőben az egységes képzési rendszer követelményeihez korszerű, mindenki számá-ra hozzáférhető tananyagok, valamint és digitális alapú taneszköz-rendszer készüljön. A tan-anyagfejlesztés az új szemlélet átfogó elterjesztésével és annak gyakorlatba ültetésével meg-határozóan hozzájárul a szakképzés fent leírt moduláris átalakításának sikeréhez. Pedagógiailag is megalapozzuk az oktatási-képzési-tanulási folyamatnak az informatikai eszközrendszer bővülő felhasználásán alapuló átalakítását, közreműködünk a digitális tan-anyag- és taneszköz fejlesztés és -felhasználás pedagógiai alapelveinek megfogalmazásában. E pedagógiai elvek alkalmazása érdekében az érintett felsőoktatási intézményekkel együtt-

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

11/65

működést kívánunk kiépíteni. A képzési dokumentumrendszer fejlesztése a munkaerő-piaci szereplők igényei alapján való-sul meg, erősítve ezzel a gazdaság és a szakképzés kapcsolatát. A program kidolgozása során horizontális szempontokat is figyelembe vettünk (lásd 5.18 és 5.19 pontok). A Központi Program kompatibilis a HEFOP célrendszerével.

5.3 A program célja (általános és konkrét): Az oktatás és képzés gazdasággal való kapcsolatának erősítése:

− a munkaerőpiachoz való igazodás, − az OKJ korszerűsítése, a 21 szakmacsoportban szereplő 823 szakképesítés számának

csökkentése, − a korszerűsítés keretén belül az OKJ és a FEOR kölcsönös megfeleltetése, mivel je-

lenleg a 823 szakképesítés összesen 305 foglalkozást fed le, − az OKJ korszerűsítése a szakképesítések modularizált rendszerének megvalósításával,− olyan rendszer kialakítása, amelyben a végzettek befejezett szakképesítéshez jutnak,

ugyanakkor lehetővé válik a képzési időknek egymásra épülő beszámítása és a rész-szakképesítések megszerzése is.

A tudásalapú társadalom megteremtéséhez és az egész életen át tartó tanulás megalapozásá-hoz szükséges szemléletváltás, valamint az infokommunikációs kompetenciák elsajátításának segítése:

− a korszerű tanulási-tanítási módszerek elterjesztése, − a szakmacsoportok tananyagai digitális alapú változatai gyűjteményének és az ezek-

ből felépített tananyagegységek kialakítása, − az interaktív tanulás lehetőségének megteremtése és ezzel olyan kompetenciák kiala-

kulásának segítése, melyek képessé teszik a tanulókat, hogy a mindennapi élethelyze-tekben és szakmájuk gyakorlása során egyaránt helyt álljanak, tudásuk piacképes le-gyen

− a programban kidolgozott anyagoknak, eredményeknek az egyetemi alapképzésben részt vevőkkel való megismertetése, a használat lehetővé tétele.

A program keretében további cél az esélyegyenlőség elősegítése a hátrányos helyzetűek (ro-mák, fogyatékkal élők, szociálisan hátrányosak) vonatkozásában, valamint a nők és férfiak kiegyensúlyozott részvételi arányának elősegítése a fejlesztési munkában. A program egészében érvényesül a HEFOP prioritása, az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodó képesség támogatása. A program megvalósításának várható számszerű eredményei, indikátorai az 5.15 pontban részletesen szerepelnek.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

12/65

5.4 A program célcsoportja: A program célcsoportja a szakképzési rendszer egésze tekintettel arra, hogy a központi prog-ram rendszerfejlesztést célzó intézkedés. Közvetlen felhasználói:

− a szakképző intézmények. Közvetett felhasználói:

− a szakképző intézmények továbbképzésen részt vevő vezetői, tanárai; − szakértők, szaktanácsadók; − a szakképző intézmények tanulói, felsőfokú szakképesítések esetében felsőoktatási

intézmények hallgatói; − a lemorzsolódással fenyegetett tanulók; − a társadalmi partnerek, gazdasági kamarák és szakmai szervezetek képviselői.

TARTALOM 5.5 A program tartalma, tevékenységei (A megvalósítás időbeli ütemezése a Megvalósítási

ütemtervben szerepel.): A program a magyar szakképzés szakmastruktúráját újítja meg, és ennek keretében alakul ki az állam által elismert szakképesítéseket tartalmazó OKJ. A program megvalósítása a konzorciumi partnerek munkájának koordinációjával történik. A program megoldása: NSZI A program hangsúlyos eleme az intézményes együttműködés rendszerének kialakítása és a rendszer működtetése a fejlesztés során. Egy 30 tagú – a szakképesítésekért felelős miniszté-riumok, gazdasági kamarák és a szakképzésben érdekelt szervezetek képviselőiből álló – tanácsadó testület havi rendszerességgel megvitatja a program során elkészült dokumentu-mokat. A programterv II/II kötete tartalmazza az Intézet munkatársainak, valamint szakértőinek jegyzékét, továbbá megjelöli a kötet végén felsorolt szakértői listákon szereplőket, mint a programban potenciálisan résztvevők körét. Az egyes fejlesztési feladatokhoz a szakértők kiválasztása a program során meghatározott kiválasztási kritériumok alapján történik. A program kezdetén egy külső szakemberekből (munkatudós, statisztikus, munkaügyi) álló és az intézet munkatársai által alkotott munkacsoport egy alapozó tanulmány keretében fo-galmazza meg, majd a tanácsadó testület véleményének felhasználásával rögzíti a szakma-struktúra-fejlesztés irányelveit. Az OKJ 823 szakképesítése jelenleg összesen 305 FEOR-ban szereplő foglalkozást fed le, ezt a program keretében kb. 380-ra növelhető. Az OKJ-s szakképesítések száma várhatóan csökken a program eredményeként, az új OKJ várhatóan 400 szakképesítést fog tartalmazni. A FEOR-ban lévő (2002. évi) 632 foglalkozásból több mint 130 igényel főiskolai, illetve egyetemi végzettséget. Mindez azt indokolja, hogy kb. 480 foglalkozás munkakörelemzését, feladatcsoportjainak meghatározását szükséges elvégezni, majd el kell készíteni ezek kompetenciaprofiljait. A kompetenciaprofil a munkakör egy meghatározott feladatcsoportjának átlagos körülmé-nyek közötti hivatásszerű ellátásához szükséges ismeretek, eszköztudások, képességek, kész-

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

13/65

ségek, magatartások, viszonyulások stb. összessége. A mintegy 480 foglalkozás munkaköreihez tartozó kompetenciaprofilokat egy kiértékelő szoftver segítségével szakértőcsoportok vetik össze a jelenlegi OKJ-ben, a Szakiskolai Fej-lesztési Programban szereplő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának átadott szakképesí-tések szakmai és vizsgakövetelményeivel, a szakmacsoportos alapozás követelményeivel, továbbá a szakmai alapozás követelményeivel, és elemzik az összefüggéseket. Ezek révén a meglévők tartalmának módosítása mellett lehetségessé és indokolttá válhat új szakképesíté-sek kialakítása, meglévők törlése, illetve összevonása, és a rész-szakképesítések meghatáro-zása. Az így kialakuló képesítéseknek egymással való, értékelő szoftverrel segített, szakértők által elvégzett összevetése, kiértékelése, majd az átfedéseknek, kapcsolódásoknak az alapozó ta-nulmányban megfogalmazott elvek szerinti minősítése után válik lehetségessé a modultérké-pek összeállítása, amelyek az alapját jelentik az OKJ új struktúrájának. A program magában foglalja a szakképesítések ISCED szintek szerinti különválasztását, az alapszakmák, az iskolai rendszerű szakképesítések, a ráépülő, felnőttképzésben megszerez-hető szakképesítések meghatározását is. A módszer révén egyrészt megvalósul a Nemzeti Fejlesztési Tervnek megfelelő szakma-struktúra fejlesztés, másrészt betarthatóvá válik a szakképesítésért felelős szaktárcákat érin-tő, a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek felülvizsgálatára vonatkozó 2005. évi határidő is. Ezzel a megoldással egy, a foglalkoztatással összehangolt, modularizációs fejlesztés valósítható meg, hiszen a kompetenciaprofilok kialakítása ehhez, illetve a szakma-csoportok közötti összhang megteremtéséhez megadja a kellő alapot. Ez a fejlesztés mind az ifjúsági képzés, mind a felnőttképzés területét érinti. A kialakított rendszer hatékonysága a modularizációban nyilvánul meg, amely biztosítja a folyamatos alkalmazkodóképességet a változó munkaerő-piaci környezetben. Az így kialakított módszer természetesen megkívánja a szakképesítésért felelős szaktárcák teljes mértékű együttműködését. A program során elkészülnek a képzéshez szükséges Központi programok és Szakmai és Vizsgakövetelmények várhatóan 200 iskolarendszerű képzésben is megszerezhető, valamint a Szakmai és Vizsgakövetelmények további 200 iskolarendszeren kívüli képzésben megsze-rezhető szakképesítést alkotó modulokra.

A Szakmai és Vizsgakövetelmények szerkezete és tartalma valamennyi szakképesítés mo-duljai esetében a kompetenciaprofilokét tükrözi, követi, ahhoz illeszkedik. Meghatározza a feladatcsoporthoz tartozó munkakörelemzés során megállapított kompetenciáknak a munká-ba lépéshez szükséges és elégséges szintjét, tartalmát, minőségét. Ezen felül

− az egyes képesítésekre szabottan rögzíti a vizsga feltételeit, szervezési körülményeit, munkaformáit, értékelését,

− a modul feladatcsoportján belül lehetővé teszi a helyi viszonyoknak megfelelő tevé-kenységeknek és tartalmaknak a vizsgáztatás során való megjelenését.

− A teljes képzési folyamatra visszahatóan szükségessé teszi: korszerű, életszerű, komplex, produktív, az alkalmazói és eszköztudásokat tükrö-

ző tevékenységeknek, feladatoknak a vizsgákon való megjelenését nyilvánosan hozzáférhető feladat és tudásbázis kialakítását és alkalmazását standard mérési értékelési eszközök alkalmazását valamennyi kompetenciához.

A rész-szakképesítéseket magában foglaló szakképesítés egészére önálló szakmai és vizsga-

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

14/65

követelmények készítendők. Ez jelentős arányban tartalmazhatja egyes modulok kimeneti elemeit, más modulokéi viszont közvetlenül nem jelenik meg bennük (pl. alkalmazott isme-retek, eszköztudások) A központi programokban szerves egységet alkotva lesznek jelen a folyamat- és a kimenet-szabályozó elemek. A 200 iskolarendszerű képzésben (is) megszerezhető szakképesítés moduljainak Központi Programja kimeneti szabályozásként a szakmai és vizsgakövetelményeknél bővebben

− a kompetenciaprofil egészére, a vizsgákon nem megjelenített elemeire is kiterjedően, − a tanuló fejlődésének teljes, több tanéves folyamatát lefedve, a programmodul belső

részegységeire, a folyamat közben elsajátított részkompetenciákra vonatkozóan, (esz-köztudások, beépülő, alkalmazott ismeretek, rutinok stb.) és a vizsgákon időben túl-mutatóan is, valamint

− a tantárgyi szabdaltságot oldva a pedagógiai folyamat egészét egységként kezelve tűz ki fejlesztési célokat, állapít meg követelményeket, elvárásokat, másfelől

− a tanuló köztes teljesítményére (elvégzett munkájára, eredményességére, relatív fej-lődésére) vonatkozó követelmények, elvárások elsősorban a pedagógia folyamatot szolgálják.

Folyamatszabályozásként a kompetenciakategóriáknak megfelelően definiálja a fejlesztési területeket, a kompetenciaelemeknek megfelelően a fejlesztési célokat, a célokhoz hozzáren-deli az elérésüket szolgáló tanulói tevékenységeket és ezek tartalmát, valamint feltétel- és eszközrendszerét. A folyamatszabályozásnak részletessége és mélysége, rugalmassága révén

− alapjául kell szolgálnia az iskolák hatékony működtetését eredményező fenntartási-finanszírozási rendszer kialakulásának,

− segítenie kell az iskolai folyamatoknak újszerű tanulói munkaformákat és feladatala-pú tevékenységeket, a tanulók cselekvőbb részvételét feltételező és eredményező át-alakulását, a fejlesztő szemléletű, a kompetenciák teljes körére kiterjedő pedagógia gyakorlat térnyerését,

− lehetővé kell tennie, és ösztönöznie kell a helyi feltételeknek és szükségleteknek megfelelő innovációt.

A központi programok belépési kompetencia-feltételeket csak az alacsonyabb szintszámú szakképesítésre feltétlenül ráépülő szakképesítések induló moduljai esetében tartalmaznak, a közoktatásból hozható kompetenciák tekintetében pedig még rugalmasabbak, hogy növeljék a meglévő kompetenciák teljes körű beszámítása és a tanulási motivációk erősítése révén a képzésbe való belépés esélyeit. A központi programok a helyi szabályozás körében 10-20% arányban lehetővé teszik a kü-lönböző célcsoportok speciális belépési feltételeinek a felzárkózást és a kiegyenlítődést szol-gáló, valamint a helyi viszonyok, a munkaerő-piaci és más elvárások által meghatározott és a modul képesítéstől függő társításából következő egyedi folyamatelemeknek modulba illetve modul elé illesztését. Apertus KA.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

15/65

Digitális taneszközrendszer fejlesztés Az Oktatási Minisztérium a Sulinet Programirodával közösen készített felmérése alapján (2003) a középfokú oktatásban tanító pedagógusokn közel 40%-a részt vett valamilyen in-formatikai továbbképzésen, azonban jelenleg a számítógéppel segített oktatás aránya a nem informatikai tárgyakban igen alacsony (1%-5%), így különös gondot kell fordítani megfelelő minőségű elektronikus tananyagok biztosítására, és azok használatának elterjesztésére. Biz-tosítani kell a tanárképzésben, tanártovábbképzésben az IKT alapú oktatás elterjesztését a digitális tananyagok felhasználásában. Az alintézkedés keretében a tartalmi fejlesztések célja az alapmodulokat lefedő követelmé-nyek digitális tananyagfejlesztése, továbbá két kiemelt szakmacsoportra épülő, iskolai rend-szerű szakképesítések közös moduljainak digitalizált kifejlesztése. Az intézkedés végrehajtá-sa során tehát olyan horizontális fejlesztések valósulnak meg, melyek a szakképzés szakirá-nyú moduljait megalapozó alapképzések digitális tananyagait biztosítják. A fejlesztés ki-emelten a szakközépiskolai iskola rendszerű alapozó képzés tananyagainak feldolgozására irányul- Megj.:A szakmai alapismereti tárgyak digitális oktatási segédanyagainak elkészítése azonban még csak a folyamat első eleme. Az ezekre épülő speciális szakmai képzés (pl. szakiskolai és szakközépiskolai szakmai gyakorlati képzés) során gyakran kell olyan rendszereket és folyamatokat ismertetni, amelyek bemutatása a valós életben, szakmai gyakorlatban lenne leginkább célravezető. Ez pedig sok esetben kivitelezhetetlen, hiszen nem található minden képzőhelyen vagy annak környezetében valamennyi elvárást a gyakorlatban, a termelésben is felvonultató intézmény. Ld. . A programot kiegészítő egyéb programok

Az elkészült digitális taneszközök az adott tantárgy digitális feldolgozásra érdemes (alkal-mas) ismereteit dolgozza fel megadott óraszámban (foglalkozás számban), amelyek hatéko-nyan kiegészíthetik a hagyományos tanórákon alkalmazott taneszközöket. Ez a fejlesztés ezért nem törekszik (első körben) szakmai teljességre.

A 16,5 szakmacsoport kiválasztása: I. A program megvalósulása során, az első fázisban elkészül a szakmai előkészítő érettsé-gi tárgyak moduljai tananyagának digitalizálása 16 + 1/2 szakmacsoportra, majd megtörté-nik az elkészített tartalmak felülvizsgálata, egységessé tétele, karbantartása, megjeleníthető-vé tétele, továbbiakban, a szakmai előkészítő modulrendszer felülvizsgálatát követően, a változások átvezetése, a hiányzó elemek pótlása. A szakmacsoportok meghatározásakor azokat a szakmacsoportokat részesítettük előnyben, amelyek a legnépszerűbbek. Ez a 16 + 1/2 szakmacsoport felöleli a képzésekben részt vevő diákok közel 90%-át. Az elkészülő tananyagok mennyiségének meghatározásakor a szakmacsoportok alapozó tan-tárgyainak óraszámát vettük figyelembe. II. A második fázisban a szakmastruktúra megújításához illeszkedő digitális tananyagfej-lesztés következik, ezen belül

− tananyagbázis létrehozása, mely megteremti a tananyag széleskörű, aktualizált mó-don való terjesztését, valamint a gyors és gazdaságos korszerűsítés alapját

− digitális tananyag-fejlesztés kiemelt szakmacsoportokra (a gépészet és a kereskede-lem-marketing, üzleti adminisztráció) épülő szakképesítésekre.

A fejlesztések tervezett tesztje: az első, illetve második fázisban fejlesztendő tananyagokat, illetve azok felhasználását a TISZK-ekben teszteljük. A teszt során központi helpdesk szol-gáltatás és folyamatos ügyfélszolgálat során a tananyagok felhasználhatósága és szükség szerint korrekciója is megtörténik. Fontos szempont a tananyagok órai használatáról szerzett

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

16/65

közvetlen tapasztalat is. A tananyagfejlesztések illeszkednek az Oktatási Minisztérium megbízásából az Educatio Kht. által fejlesztett Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) keretrendszer készítése során meg-határozott műszaki és szakmai követelményekhez és a nemzetközileg szabványként elfoga-dott ajánlásokhoz (pl.: SCORM, LOM,…). Ez a megoldás az egységes, szabványosnak te-kinthető megvalósításon túl megteremti a szakmai alapját a szakképzési és közoktatási tar-talmak közötti átjárhatóságnak is, ami a szakmai alapképzések és a közismereti képzések alapképzésben való találkozásakor kiemelten előnyös. A szakmacsoportos fejlesztéseket szakértői bázissal kell segíteni, melynek feladata mind a szakmai szempontok érvényesítése, mind a műszaki-informatikai elvárások számonkérése, illetve a szakmacsoportok megújítása során kialakuló követelményrendszerek alapján a tan-anyagok validálása. Az elkészült digitális tananyagok az SDT keretrendszerében és pilot jelleggel egy LMS (Learning Management System – tanulásmenedzsment rendszer)-ben jeleníthetők meg. A tartalmak egységesítéséhez, a megjelenítés egységességéhez szükség van folyamatos hátteret biztosító fejlesztői rendelkezésre állására is, illetve biztosítani kell a felhasználást segítő ügyfélszolgálatot. A szakmacsoportok megújítását követően szükség lesz a módosítások átvezetésére, valamint a szakmai munka során elkészült követelményeknek megfelelő elemek pótlására is. A programozási időszak végére valamennyi szakmacsoport tekintetében elő kell állnia az alapszakmák megszerzéséhez szükséges oktatást támogató digitális tananyagoknak. Mivel jelenleg a számítógéppel segített oktatás aránya a nem informatikai tárgyakban igen alacsony (1%-5%), különös gondot kell fordítani az elektronikus tananyagok használatának elterjesztésére. Biztosítani kell a tanárképzésben, tanártovábbképzésben az IKT alapú oktatás elterjesztését. Az elkészült digitális taneszközök az adott tantárgy digitális feldolgozásra érdemes (alkalmas) ismereteit dolgozzák fel megadott óraszámban (foglalkozás számban), amelyek hatékonyan kiegészíthetik a hagyományos tanórákon alkalmazott taneszközöket. Ez a fejlesztés ezért nem törekszik (első körben) szakmai teljességre. A Felsőoktatási képzések tekintetében a kiemelt szakmacsoportra épülő moduláris felépíté-sű, iskolai rendszerben oktatott szakképesítések digitális tananyagainak kidolgozására és használatára vonatkozó pedagógiai, szakmódszertani ismeretek témában képzési tematikák, programok kidolgozása, valamint a mérnök-tanár és gazdasági tanár -képzéssel foglalkozó felsőoktatási intézmények hallgatói részére. Educatio Kht. Az Educatio Kht. kidolgozza az Apertus KA által elkészítendő digitális tartalomfejlesztéshez kapcsolható kiegészítő fejlesztéseket. A korábbi fejlesztések eredményeképpen az Educatio Kht. jelenleg is rendelkezik digitális tananyagokkal. Ezek természetesen felhasználhatóak a programcsomagok fejlesztése során, e felhasználáshoz szükséges kiegészítő fejlesztések a két fejlesztési fázissal párhuzamosan történnek. (A korábbi fejlesztések leírását, a rendszer koncepcióját és a részletes leírásokat ld. a mellékletben.) Hazai és külföldi jó gyakorlatok adaptálása (on-line és off-line elektronikus oktatási anyagok, adatbázisok, stb. vásárlása, adaptálása) Olyan, a szakképzésben használható tartalmak létrehozása és azok adatbázisban (egységes keretrendszerben) való megjelenítése, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanárok és a diákok maguk állíthassák össze a tanításban, illetve a tanulásban segítő szemléltető, kiegészítő tan-anyagrészeket. Ezzel nem csupán az infokommunikációs megoldásokban rejlő lehetőségek megismertetését kívánjuk elősegíteni, hanem a tanulók vagy más felhasználók kreativitásá-nak, önállóságának kibontakoztatását is.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

17/65

E-learning tartalomkezelő eszközök biztosítása

A feladat célja a szakképzési rendszerben alkalmazandó komplex e-learning tartalomkezelő rendszer biztosítása (LMS-LCMS). A digitális tananyagok és az azokhoz kapcsolódó modern pedagógiai módszerek (pl. kooperatív pedagógia) segítségével, az intézkedés olyan kompe-tenciák kialakítását támogatja, amelyek képessé teszik a tanulókat, hogy mindennapi élet-helyzetekben és szakmájuk gyakorlása során egyaránt helyt álljanak a különböző kommuni-kációs helyzetekben, tudásuk piacképes legyen, és a modern technológiákat is használni tud-ják. A feladat célja a meglévő SDT rendszer szakképzési adatokkal való feltöltése és egy pilot indítása a szakképzési rendszerben alkalmazható komplex e-learning tartalomkezelő rendszer biztosítására, amely segíti a közoktatás szereplőinek tanulási és munkaerő-piaci esélyeinek megalapozását és javítását. A pilot eredményeinek tükrében kell majd a végleges megoldást bevezetni a teljes szakképzésben. Pedagógus-továbbképzési tematika és tartalomfejlesztés A digitális taneszköz-fejlesztéshez kapcsolódóan kidolgozzuk a kapcsolódó IKT alapú mo-duláris pedagógus-továbbképzési rendszert, amelyben IT alapismeretek, módszertani ismere-tek és az IKT tanórai felhasználásának ismereteivel foglalkozó szakképzéshez kötődő peda-gógus-továbbképzési modulokat készítjük el. Interaktív szakképzési szimulációs adatbázis Fontos cél olyan szakképzésben résztvevő diákoknak szóló interaktív szimulációs digitális tananyag elemek adatbázisának kifejlesztése, amelyek szakmacsoportonként a legfontosabb, nehezebben megérthető folyamatok szimulációit valósítják meg, és lehetőséget adnak a diá-koknak a folyamatok paramétereinek változtatására. Fontos, hogy a meglévő hagyományos, főleg nyomtatott taneszközöket kiegészítsük a gya-korlati élethez közelebb álló szimulációkkal, amelyekkel a problémát kísérletezve-megközelítve a tanítás-tanulás folyamata hatékonyabbá válhat. Fontos, hogy ezzel egyidejű-leg általánosságban is növekedjen az innovációk iránti fogékonyságuk és motiváltságuk a hatékony megoldások megkeresésére. Fontos továbbá a horizontális tanulás képességének fejlesztése, egyre több modell-értékű innováció megjelenése, és terjedése, valamint a fejlett kommunikációs és informatikai technológiák meghonosodása. Digitális információhordozók, azaz digitális tananyagok halmazai készülnek el, amelyek lényege az interaktivitás, a prob-lémamegoldás és a kommunikáció, valamint a kortársi együttműködés. A digitális tananyag-ok fontos részét alkotják azok a feladatok, melyek szintén web-alapú szoftverek formájában készülnek el, és a tanár döntése alapján a digitális információhordozókkal együtt akár a papír alapú tankönyvet is kiválthatják, de mindenképpen kiegészíthetik azt. Help-desk Felállításra kerül egy szakmai-tartalmi és egy IT help-desk, amely a programban résztvevők információigényét elégíti ki, munkájukat segíti, amely nélkül ez az új típusú oktatási médium nem jelenik meg hatékonyan a szakképzés rendszerében. Szakmai tudományos-tartalmi help-desk felállítása szakértők bevonásával, akik a pedagógu-soknak az elkészült tartalmak tanórai felhasználásával, készítésével kapcsolatos információk biztosításával nyújtanak támogatást. Informatikai help-desk felállítása, amellyel az anyagok készítését, szerkesztését technikailag támogatják. A help-desk szolgáltatás internet alapú rendszeren keresztül lesz elérhető egy hagyományos böngésző kliens segítségével.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

18/65

Jogszabályi változások A program egyik lényeges velejárója, következménye a jogszabályok változása. A központi program fejlesztésével összefüggésben biztonsággal mondható, hogy szükség lesz a szakképzéssel összefüggő jogszabályi változtatásokra.

• A központi programban végrehajtott fejlesztéssel párhuzamosan és annak eredmé-nyeképpen vizsgálni kell azon törvényeket és jogszabályokat, amelyek összefügge-nek a szakképzéssel, és módosításuk szükséges ahhoz, hogy a fejlesztés országos be-vezetésének ne legyen jogszabályi akadálya. (Gondolni kell itt többek között az okta-tás struktúrájára, az iskolafenntartásra, a szakmai gyakorlatra stb.) Az átvizsgálásra szoruló lényegesebb jogszabályok a következők:

− A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, − A szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, − A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló

2003. évi LXXXVI. törvény − A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, − A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, − A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló

26/2001. (VII. 27.) OM rendelet, − A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM

rendelet, − A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999.

(XII. 13.) OM rendelet, − Az AIFSZ-ről szóló 45/1997. (III. 12.) kormányrendelet.

• Új jogszabály kiadása az OKJ-ról szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet helyett. Az új szerkezetű OKJ-ben szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelmé-nyeit – jogszabályként – újonnan kell kiadni, vagy a felülvizsgálatot figyelembe véve módosítani kell.

Tervezett tevékenységek: I. ELŐKÉSZÍTÉS

I.1. A szakmastruktúra-fejlesztés irányelveinek meghatározása A feladat keretében egy a rendszerfejlesztést elősegítő alapozó tanulmány készül. E ta-nulmányra építeni lehet az új szakmaszerkezet kialakítását. Ennek keretében a programban való felhasználásra elemzést készítenek − a FEOR-ról, az OKJ-ről és a két halmaz kapcsolatáról, − a rendelkezésre álló munkaerő-prognózisoknak és a foglalkoztatáspolitikának a prog-

ramfolyamatban való érvényesítéséről, − meghatározzák

a fejlesztőmunka körébe tartozó fogalmak tartalmát, azok megfogalmazását, a munkába vont FEOR munkaköröket, és foglalkozásokat, azok körét és kivá-

lasztásának szabályait, a feladatcsoportok behatárolásának mennyiségi és minőségi szempontjait, kri-

tériumait, a feladatcsoport-képző tényezők meghatározását, az algoritmus ki-munkálását,

a horizontális, ISCED szinten belüli (rokon szakképesítések) és vertikális, szakmán belüli tagolás (részképesítések) elveit, módszereit,

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

19/65

a program során alkalmazott kompetenciarendszert, a kompetenciaprofil szerkezetét, a kompetenciakategóriákat, kompetenciavál-

tozókat, az egyes foglalkozási csoportokkal kapcsolatos projekt-munka mennyiségek

becsült arányait, a modultérképek összeállításának elveit, a modulkapcsolatok kritériumait.

Ezen felül a folyamat megfelelő szakaszában véleményezi munkakörelemzők által meg-állapított feladatcsoport-meghatározásokat.

I.2. A szakképesítésért felelős minisztériumok, szakképző intézmények, a gazdasági kamarák és a fenntartók, szociális partnerek, továbbá szakértőik közötti intézmé-nyes kapcsolat (együttműködés rendszerének) kialakítása Ahhoz, hogy a fejlesztések lehetővé tegyék az országos standardizálást, a jelenleg gyak-ran esetleges szakmai kapcsolatokat szükséges pontosan meghatározottakká és rögzítet-tekké fejleszteni. Oktatáskormányzati szinten működik az Országos Szakképzési Tanács, de a háttérintézmények kapcsolattartási módozatai még kialakulatlanok. Ebben az együttműködési rendszerben szerepe van a szakképesítésért felelős szaktárcáknak, illetve azok szakértőinek is. Az intézményes kapcsolat megteremtése érdekében egy 30 tagú tanácsadó testület létre-hozására és havonta történő összehívásával megvalósuló működtetésére kerül sor a prog-ram teljes időtartamában.

I.3. A programban résztvevők kiválasztási kritériumainak meghatározása A programleírás II/II. kötete kitér a humánerőforrásra abban a tekintetben, hogy milyen létszámú szakértői kör áll az Intézet rendelkezésére. Mivel a Strukturális Alapok szabá-lyozása nem követeli meg a bevonásra kerülő szakértők pályáztatását, a program minő-ségbiztosítása érdekében a megvalósítás során kell meghatározni azokat a kiválasztási kritériumokat, melyek alapján a referenciával rendelkező szakértői halmazból kiválaszt-juk azokat a szakértőket, akik feladatokat kapnak a program keretében.

I.4. A megvalósítás jogi, pénzügyi, közbeszerzési előkészítése A jogi, pénzügyi, közbeszerzési előkészítés, tanácsadók igénybevétele.

II. MODULARIZÁCIÓ

II. 1. A moduláris képzési rendszer fejlesztése módszereinek kidolgozása a szakma-csoportokban szereplő szakképesítések és a foglalkozási csoportok elemzése alapján

A kialakított keret (koncepció és rendszerfejlesztési módszer) alapján részleteiben ki-fejlesztésre kerül a dokumentumrendszer kidolgozásához szükséges útmutató (eljá-rás), amelynek segítségével a moduláris képzési rendszer a program egészében egy-ségesen, az OKJ valamennyi képesítésére használható.

II.2. A foglalkozások, munkakörök és feladatcsoportok elemzése alapján kialakított új képzési modulok, rész- szakképesítések, szakképesítések dokumentumrendszeré-nek fejlesztése (munkakörelemzések, validálás, feladatelemzések, kompetenciaprofi-lok, modultérképek)

E feladat keretében a közel 480 foglalkozás munkakörelemzése történik, amelyet a feladatelemzések, a validálás, a kompetenciaprofilok összeállítása követ. A kialakított kompetenciaprofilokat kiértékelő szoftver alkalmazásával összehasonlítjuk a hatályos OKJ-ben, a Szakiskolai Fejlesztési Programban szereplő, a kamarának átadott szak-képesítések szakmai és vizsgakövetelményeivel, a szakmacsoportos alapozás köve-telményeivel, továbbá a szakmai alapozás követelményeivel. A program a kiértékelő szoftver fejlesztését is tartalmazza. Az elkészített kiértékelések alapján a modultérké-

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

20/65

pekre, az OKJ új struktúrájára (várhatóan 400 szakképesítésre) vonatkozó javaslatok készülnek.

III. ÚJ SZAKMASZERKEZET KIALAKÍTÁSA

III.1. A modulok, a rész-szakképesítések és a szakképesítések rendszerének fejleszté-se

A szakmacsoportos OKJ bizottságok tagjainak és a fejlesztő szakértőknek a részvéte-lével 21 egynapos konferencia megrendezésére kerül sor a kialakított modulrendszer, a rész-szakképesítések és a szakképesítések OKJ-ben történő szerepeltetésére.

III.2. Szakképesítések különválasztása ISCED szintek szerint

A különválasztás módszereinek kialakítására egynapos workshop keretében, a külön-választás megvitatására és véglegesítésére pedig a szakmacsoportos OKJ bizottságok tagjainak és a fejlesztő szakértőknek a részvételével kerül sor 21 egynapos konferen-cián.

III.3. Alapszakmák, iskolai rendszerű szakképesítések meghatározása

Az alapszakmák, iskolai rendszerű szakképesítések meghatározása módszereinek ki-alakítására egynapos workshop keretében, a különválasztás megvitatására és véglege-sítésére pedig a szakmacsoportos OKJ bizottságok tagjainak és a fejlesztő szakértők-nek a részvételével kerül sor 21 egynapos konferencián.

III.4. Ráépülő, felnőttképzésben megszerezhető szakképesítések A ráépülő, felnőttképzésben megszerezhető szakképesítések meghatározása módsze-reinek kialakítására egynapos workshop keretében, a különválasztás megvitatására és véglegesítésére pedig a szakmacsoportos OKJ bizottságok tagjainak és a fejlesztő szakértőknek a részvételével kerül sor 21 egynapos konferencián.

III.5. Javaslat az új szerkezetű OKJ bevezetésére

Az új OKJ tartalmazza az alapszakmákat, a szakképesítéseket, az ezekben foglalt rész-szakképesítéseket, az iskolai rendszerben megszerezhető szakképesítéseket, és a ráépülő, felnőttképzésben megszerezhető szakképesítéseket. Javaslat készül az új szerkezetű és tartalmú OKJ-re, és a kialakított OKJ széles körű megvitatásával való-színűsíthetően véglegesítésre kerül az OKJ.

IV. DOKUMENTUMOK FEJLESZTÉSE IV.1.1 Kiegészítő digitális taneszköz-fejlesztés és ehhez kapcsolódó szolgáltatási rendszer A központi programok alapján az iskoláknál (eleinte elsősorban a TISZK-ekben) folyó módszerfejlesztés a tanulási-oktatási-képzési folyamat egészére irányul, célja a jelenlegi, a frontális (osztály-)munkán alapuló, ismeretközvetítő tartalmú folyamat átalakítása, amely a gyakorlati képzés jelenléte mellett is túlsúlyos a szakképzésben. A tanuló kom-petenciáinak teljes körére kiterjedően fejlesztő szemléletű iskolai folyamatban a hagyo-mányos eszközök mellett kulcsszerepet kaphat az informatikai eszközök bővülő alkalma-zása, melynek egyik csomópontja a tanuló számítógép használata, másik a pedagógus szerepének átalakulása. Ebben a szerepben a súlypont az ismeretközvetítés felől a tanuló egyénhez igazodó, cselekvőbb részvételét feltételező és eredményező, problémamegol-dásra irányuló produktív tevékenységeinek a megszervezése felé tolódik. A programhoz kötődő informatikai fejlesztésnek jelentős területe kell, hogy legyen az új tartalmú tanári munkát segítő informatikai eszközök kialakítása, alkalmazása és az így keletkezett esz-

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

21/65

közrendszer bevezetése, valamint ehhez a képzési háttér és a támogató környezet biztosí-tása.

Speciális oktatásfejlesztési területként jelentkezik a gyakorlati képzéshez közvetlenül kö-tődő informatikai alkalmazások köre. Ezen a téren a nem informatikai képzéselemek esetén is adódó alkalmazások lehetnek

– a gyakorlati tevékenységekkel közvetlenül kapcsolatos intellektuális tevékeny-ségek, a szerzett tapasztalatok, ismeretek feldolgozása,

– az eredeti munkakörnyezetből problémaként kiemelhető, elvonatkoztatható munkafeladatoknak szimulációként, olcsóbban, veszélytelenül, többször és több változatban, az interaktivitással gazdagodó megjelenítése,

– multimédiás alkalmazások integrált feladat- és információforrásként való fel-használása,

– valamint minden tanulási formára vonatkozóan az egyéni tanulásszervezés, a ta-nulási teljesítményértékelés és -önértékelés eszközrendszereként való felhaszná-lás stb.

A szakképzési tevékenységei között továbbra is a gyakorlati képzésnek – nem csak a manuális tevékenységeket, hanem a képesítés sokféle munkafeladatának iskolai-képzési körülmények között való elvégzését, gyakorlását értve ezalatt – kell középpontban állnia.A testi képességek, az ügyesség, az érzékelések, munkabírás fejlődése, rutinok, gyakor-lottság, a munkakultúra kialakulása továbbra is csak eredeti körülmények között végzett gyakorlati képzés keretében valósulhat meg.

További, a HEFOP 3.1. intézkedéssel összefüggő vonatkozások a 5.6. pontban

IV.1.1.1 Hazai és külföldi jó gyakorlatok adaptálása (on-line és off-line oktatási anyagok, adatbázisok, stb. vásárlása, adaptálása) IV.1.1.2. Interaktív szakképzési szimulációs adatbázis IV.1.1.3. Help-desk IV.1.2 Szakmacsoportonként a szakmai előkészítő érettségi tárgyak tananyagának digi-tális fejlesztése (I. fázis.)

A kétszintű érettségi követelményekhez kapcsolódó elvárások kiszolgálása érdekében a követelmény alapján kidolgozásra kerülnek a digitális tananyagok egységes szabványai a létező szabványok alapján. Szempontok:

• Az SDT-hez, illetve a nemzetközi szabványokhoz illeszkedő, módszertani

ajánlásokkal támogatott tananyagszabvány kidolgozása, amely a szakképzési fejlesztésekhez is alkalmazható

• Egységes forgatókönyvminták kidolgozása, az Educatio és az Apertus koráb-bi fejlesztései alapján

• A különböző interaktív elemek (hang, kép, feladatbank, stb…) formátumai-nak meghatározása

A 21 szakmacsoportból kijelölt 16+1/2 szakmacsoportra megtörténik a szakmai előkészí-tő érettségi követelményeit tartalmazó modul digitális tananyagfejlesztés; mintegy 5000 órának megfelelő elektronikus tananyag jön létre. A szakmai modulrendszer felülvizsgálatát követően megtörténik az esetleges tartalmi vál-tozások átvezetései, törekedve a hiányzó elemek pótlására a digitális tananyagfejlesztés mintájára. A fejlesztések átvétele után folyamatosan sor kerül az elkészült elektronikus tananyagok összevetésére a tananyagokkal. Az esetleges hiányosságok pótlására sor kerül az I. fázis

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

22/65

befejezéséig.

IV.2. Két kiemelt szakmacsoportra (5. 17.) épülő, iskolai rendszerben oktatott szak-képesítések közös moduljainak digitalizált tananyagfejlesztése (II. fázis)

• Az új szakmastruktúrában megjelenő, e két szakmacsoportra épülő (alap-szakmák, speciális kompetenciamodulok kidolgozásával felépülő) szakképe-sítések esetén 2006-tól modulrendszerűen kidolgozott dokumentumok alapján indul a képzés a TISZK-ekben. Ezek közös moduljainak digitalizált tananyag-fejlesztése készül el.

• A kiemelt szakmacsoportra épülő felsőfokú szakképesítések (OKJ 55) modul rendszerű fejlesztése is megtörténik a felsőoktatási intézmények bevonásával, az NSZI szervezésében. E felsőfokú szakképesítések közös moduljainak digi-tális tananyagfejlesztése is elkészül. A digitális tartalomfejlesztésbe az Apertus bevonja az illetékes felsőoktatási intézményeket.

IV.3. A foglalkozáscsoportok elemzése alapján modulárisan kialakított dokumen-tumrendszer elkészítése (képzési programmodulok; vizsgakövetelmények; eszköz-jegyzék)

A várhatóan 400 iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképesítésre elké-szülnek a vizsgakövetelmények, a várhatóan 200 iskolai rendszerű szakképesítéshez pedig a programmodulok is. A képzéshez szükséges dokumentumokban szerepelnek az eszközjegyzékek is.

IV.4. Az előzetes tudás mérése, értékelése, beszámítása módszereinek kidolgozása

Annak érdekében, hogy a tanuló/hallgató igénye szerint ki-, illetve beléphessen a rendszerbe, szükséges az előzetes tudás mérése, értékelése és beszámítása, az ehhez módszerek kidolgozása, eljárások rögzítése, valamint mindezek útmutatóban való megjelentetése. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján kidolgozott módszereknek és meghatározott eljárásoknak ki kell térniük a különböző képesítési szinteken elsajá-tított, eltérő mélységű, valamint az informális és nonformális úton szerzett tudás be-számítására. Ez a feladat, bár nem az OKJ struktúrájára irányul, de mégis a moduláris rendszer működtetését segíti elő.

V. TOVÁBBKÉPZÉS

V.1.1. Pedagógus-továbbképzési tematika és tartalomfejlesztés a szakképzés terüle-tén. A program során ötven darab, egyenként 30 órás tananyag kidolgozására kerül sor.

V.1.1.1. E-learning tartalomkezelő eszközök biztosítása V.1.1.2. SDT rendszer továbbfejlesztése, feltöltése szakképzési adatokkal V.1.1.3. IKT alapú moduláris pedagógus továbbképző rendszer kifejlesztése

A digitális taneszköz-fejlesztéshez kapcsolódóan kidolgozásra kerül a kapcsolódó IKT alapú moduláris pedagógus-továbbképzési rendszer, amelyben IT alapismeretek, módszer-tani ismeretek és az IKT tanórai felhasználásának ismereteivel foglalkozó szakképzéshez kötődő pedagógus-továbbképzési modulok valósulnak meg. A tartalmakat megjelenítjük az SDT-ben, és hozzáférhetővé tesszük pilot projekt keretében a tanulás-menedzsment rendszeren keresztül a TISZK-ek számára. A megvalósítás során az e-learning keretrendszerek használatát bemutató képzésekre és továbbképzésekre kerül sor. A projekt lezárásáig a képzések mellett folyamatos tartalmi

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

23/65

és technikai támogatást nyújtunk a felhasználóknak.

V.1.2. A kiemelt szakmacsoportra épülő, moduláris felépítésű, iskolai rendszerben oktatott szakképesítések digitális tananyagainak kidolgozására és használatára vo-natkozó pedagógiai, szakmódszertani ismeretek témában képzési tematikák, prog-ramok kidolgozása, valamint a mérnök-tanár és gazdasági tanár képzéssel foglalko-zó felsőoktatási intézmények hallgatói részére. Az akkreditált továbbképzés céljaként kell kitűzni azt, hogy a leendő pedagógusok, felső-oktatási oktatók motiválttá váljanak a digitális tananyagfejlesztés kifejlesztett és megis-mert módszerének használatában, illetve a felsőoktatási alapképzésbe való implementálá-sában. A fejlesztések során (tananyagfejlesztés, IKT képzés), illetve a TISZK-ekben szerzett ta-pasztalatok alapján elkészülő módszertani, illetve tananyagfejlesztések felsőoktatási kép-zésben történő bevezetése. A tanár-továbbképzési részfeladatban elkészülő anyagok át-alakítása felsőoktatási alapképzésben részt vevő mérnök-tanár és gazdasági tanár szako-kon. Cél, hogy együttműködve a felsőoktatási intézményekkel az intézkedésben fejlesztett digitális tananyagok felhasználását, és módszertani alkalmazását ne csak a tanártovább-képzés részt vevői, hanem a felsőoktatási hallgatók is megismerjék, és használják; a ren-delkezésre álló módszertani anyagok alapján az egyetemek készítsenek bevezetési tervet a képzési rendszerbe, és alkalmazzák is azt.

V.2. A gazdálkodó szervezetek szakemberei, a társadalmi partnerek szakértői, peda-gógusok, a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati képzést végzők, intézményvezetők, intézmény-fenntartók, tanácsadók, programfejlesztők felkészítése, továbbképzése a komponenssel kapcsolatos módszertani, szakmai feladataikra

1 napos továbbképzés előkészítése és megszervezése a munkakörelemzésben, össze-hasonlító értékelésben, továbbá a szakmai- és vizsgakövetelményeket és tanterveket készítő résztvevő szakértők számára.

V.3. Pedagógusok, gyakorlati oktatók felkészítése, továbbképzése a moduláris képzé-si programok bevezetésére

2 napos továbbképzések megszervezése az 5. Gépészet, a 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra a Térségi Integrált Szakképző Köz-pontok pedagógusai, a szakmai előkészítő ismereteket oktató szakiskolák és az érett-ségire felkészítő szakközépiskolák, valamint a munkaerőpiacra orientáló és előkészítő tantárgyakból érettségire felkészítő gimnáziumok pedagógusai számára (16 Térségi Integrált Szakképző Központ, 10-10 fő elméleti és gyakorlati oktatók, továbbá más intézmények 1-1 pedagógusa számára az 1. és 2. szakképző évfolyamra).

Akkreditált továbbképzés megszervezése a tanácsadói hálózat létrehozásának segíté-sére és tanácsadói hálózati rendszer működtetése a modul rendszerű szakképzés regi-onális bevezetésére a 16 integrált szakképző központ bázisán

VI. NYOMONKÖVETÉS Az Apertus KA és az Educatio Kht. közös fejlesztései során (IV.1, IV.2,) az SDT rendszer-ben már rendelkezésre álló minőségbiztosítási és mérési-értékelési lehetőségeket felhasznál-ja. A fejlesztés során az ügyfélszolgálat, a tananyag felülvizsgálat (I. Fázis vége) és a IV.1.2. I. fázisában elvégzendő TISZK teszt biztosítja az elkészülő anyagok korrekcióját.

VI. 1. Hatékonyság- és beválás-vizsgálatok végzése Legfeljebb 100 fős, 1 napos konferencia megrendezése az érintett kör részvételével a

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

24/65

modul rendszerű képzés tapasztalatainak megbeszélésére, összegzés készítésére. A taneszközfejlesztéshez biztosított egységes szolgáltatási rendszer biztosítja az elké-szült tananyagok és egyéb fejlesztések használatához szükséges információkat. A rendszer az ügyfélszolgálat és a beépített tananyagmérési és statisztikai applikációk segítségével központilag lekérdezhető, naprakész információkat ad a tananyagok használatáról.

VI. 2. Programok ellenőrzése, korrekciója

Kompetenciaprofilok, modultérképek, képzési programmodulok, vizsgakövetelmé-nyek áttekintése, a szükséges módosítások elvégzése és a dokumentumok véglegesí-tése 400 szakképesítésre. Az elkészülő digitális taneszközök felülvizsgálata az I. Fázis végén (IV.1.2), illetve az Ügyfélszolgálat jelzései alapján (Help desk) folyamatos.

VI. 3. Eredmények terjesztése

Legfeljebb 100 fős, 1 napos zárókonferencia megrendezése az érintett kör részvételé-vel a modul rendszerű képzés tapasztalatainak megbeszélésére és "Javaslatok a mo-dulrendszer kiterjesztésére" című zárótanulmány összeállítása.

A hatékonyság- és beválás-vizsgálat során a bevezetéssel - mind tartalmi, mind szer-vezési szempontból - kapcsolatos főbb problémák, előnyök és hátrányok megvizsgál-hatóak. Nagyon fontos, hogy ez a beválás-vizsgálat a két szakmacsoportra (Gépészet; Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció) vonatkozzon jellemzően, ugyanak-kor célszerű megvizsgálni azt is, hogy az OKJ új struktúrája hogyan került bevezetés-re.

A tervezett tananyagfejlesztés az interneten mindenki számára hozzáférhető az SDT rendszerben.

SZINERGIA 5.6 A program kapcsolódása a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program céljaihoz

és prioritásaihoz: A program a HEFOP „Az oktatás, képzés támogatása az egész életen át tartó tanulás politiká-jának részeként” című (3.) prioritásának felel meg, és a 3.2. „A szakképzés tartalmi, mód-szertani és szerkezeti fejlesztése” című intézkedésének 1. komponensét valósítja meg. A fej-lesztés, tekintettel arra, hogy az OKJ tartalmazza a különböző szintű szakképesítéseket (ISCED-del összehangolva) a felsőfokú szakképesítésekkel együtt, a felsőfokú képesítésekre is kiterjed. Az 5. és 17. szakmacsoport felsőfokú szakképesítéseinek modul rendszerű fejlesz-tése a felsőoktatási intézmények bevonásával történik. Ezen szakképesítések digitális tananyagai megfelelő továbbfejlesztés után adaptálhatók a felsőoktatás alapképzésébe. A HEFOP az emberek minél szélesebb körének képzését, továbbképzését, a versenyképes tudás és a munkaerőpiacra való sikeres beilleszkedéshez szükséges készségek fejlesztését szolgálja, és az esélykülönbségek csökkentése érdekében kiemelten támogatja a leghátrányo-sabb helyzetű csoportok társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedését segítő programokat, a szolgáltatások hozzáférhetőségét, az oktatás és a szociális ellátórendszer infrastruktúrájának javítását, területi különbségeinek csökkentését. A 3.2.1. komponens e célokat szem előtt tartva törekszik a program megvalósítására. A 3.2.1 komponens közvetlenül kapcsolódik a 3.2.2 komponenshez, valamint a 4.1., a 3.1. és

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

25/65

a 3.3., valamint a 3.5. intézkedésekhez, a 3.5.3. komponenshez, az alábbiakban ismertetett módon. A 3.2.2 komponens keretében létrehozandó 16 TISZK végzi az 1. komponens keretében kidolgozott moduláris modul- és dokumentumrendszernek két szakmacsoportban (Gépészet, Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció) való költséghatékony bevezetését és alkal-mazását. Ezek a központok együttműködnek a térség képzési kínálatának összehangolásában és széle-sítésében, emellett a központok a vállalkozásokkal együttműködve támogatják a gyakorlati képzés (a tanulószerződések) fejlesztését is. A TISZK-ek hat-nyolc szakképző intézmény szoros együttműködése alapján, egy nonprofit szervezet irányításával jönnek létre. A TISZK működési köre kiterjed mindazon területre, melyről a tanuló a központi képzőhelyet tömeg-közlekedési eszközzel 1,5 óra alatt eléri. A központ az iskolafenntartó, több iskolafenntartó esetén a konzorciumvezető székhelye szerinti régióban jön létre, de az intézmény, tagintéz-mény a szomszédos régióban is elhelyezkedhet. Az intézmények a vezető partner (ha szüksé-ges, akkor új irányítási rendszer) felügyelete alatt tevékenységüket összehangolják és racio-nalizálják. A tizenhat központ (7x2 plusz 2 a fővárosban) azokon a területeken kerül kivá-lasztásra, amelyek a helyi munkaerő-piaci igényekre rugalmasabban reagálni képesek. 2006 szeptemberétől más szakképző intézménynek is lehetősége lesz a moduláris képzési rendszer bevezetésére. Az új szakmai és vizsgakövetelmények hatályba lépése után minden szakképzést folytató intézménynek felmenő rendszerben kötelező bevezetnie a moduláris képzést. A program végrehajtásának a kompetenciaprofilok megállapítása utáni szakaszaiban az egyes munkabizottságokban növekvő, a program- és tananyagfejlesztés időszakában meghatározó arányban a szakképzésben dolgozó szakértők vesznek részt. E (pedagógus) szakértők na-gyobb része a program végrehajtásában már a kezdeti időszaktól közvetlenül érdekelt és résztvevő, a TISZK-ekben dolgozó pedagógusok köréből fog kikerülni. Kiválasztásuk során törekedni kell a földrajzi és szakterületileg is egyenletes lefedettségre. A TISZK-ek szakembereinek bevonása biztosítja a helyi viszonyokra és a tanulókra, vonat-kozó tapasztalatok integrálását, a fejlesztés iránti elkötelezettségük, motivációjuk erősödését és a hatékony kétirányú információmozgást. A programtevékenységekbe való bevonás mellett képzések is szükségesek. Tekintettel az informatikai eszközökkel segített tananyag-és tanulási módszer fejlesztések jelentős arányára, a képzések legjelentősebb része a pedagógusok informatika-alkalmazói eszköztudásának fejlesztését kell szolgálnia. Emellett a partnerek tevékenységeként folyama-tosan rendelkezésre kell, hogy álljanak az informatikai háttérszolgáltatások. Ezen felül a korszerű szakmai és oktatástechnikai eszközök megismertetését és a fejlesztő szemléletű szakképzés kialakulását szolgáló pedagógusszakmai tudás megszerzését célzó képzési tartalmak jelennek meg. A közreműködők programban ellátott és munkahelyi feladataiknak összeegyeztetését, a prog-ramban való akadálymentes részvételüket a munkáltatójukkal kötött szerződéssel is biztosí-tani kell. A TISZK-iskolák pedagógusaival illetve vezetőivel való információs kapcsolatot a program általános nyilvánossága mellett a szakmai anyagok, eredmények közvetlen megküldése is szolgálja, amely lehetőséget teremt egyrészt a programfolyamat követésére, valamint a véle-ménynyilvánításra is. A 3.2.2 komponens tervezett tevékenységei, amelyek kapcsolódnak a központi programhoz:

− Fejlesztési tevékenység (a szakképzéshez [kivéve a Központi Programban 2 szakma-

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

26/65

csoportban kifejlesztett tananyagokat] és a közösségi funkciókhoz szükséges tan-anyagok és pedagógus továbbképzési anyagok, továbbá a gyakorlati képzést folytatók számára továbbképzési tematikák megvásárlása/kidolgozása, előtérbe helyezve az e-tanuláshoz szükséges tartalomfejlesztéseket). Feltétlenül szükséges a fejlesztést végző pedagógusok számára az informatikai alkalmazási háttérszolgáltatások és képzések biztosítása. A fejlesztési eredményeket, tapasztalatokat figyelembe kell venni a mo-dulokhoz kötődő központi programok és vizsgakövetelmények kialakításánál;

− Tanácsadási tevékenység (a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati képzést folytatók számára a gyakorlati oktatás helyszínén);

− Nyomonkövetési tevékenység (a tanulók, munkaadók körében végzett adatgyűjtés, felmérések és elemzések);

− A moduláris rendszer és a közös modulok oktatásának bevezetése a 16 TISZK-ben az általuk oktatott szakképesítéseknél.

A 3.1 intézkedésben kifejlesztett kompetencia-alapú képzés bevezetésre kerülhet a TISZK-ekben is. A felsorolt tevékenységek megfelelő összehangolása a két komponensen belül biztosítja gaz-daságos és hatékony megvalósításukat. A fent említett továbbképzések kidolgozása és megszervezése azonos intézményekben, pár-huzamosan zajlik a 3.2.1 komponens továbbképzéseivel, ezért fontos, hogy szerkezetükben és szemléletükben hasonló, koherens rendszert alkossanak. A 4.1 intézkedés A TISZK-ek 6-8 szakképző intézményt integrálnak. A 4.1 komponens az egy helyrajzi szám-hoz tartozó telken megvalósuló fejlesztéseket, infrastrukturális beruházásokat támogatja. „A 4.1 Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése” program a területi különbségek csökkentése, a gyakorlatorientált és moduláris képzéshez a megfelelő fizikai környezet meg-teremtése érdekében fejleszti a TISZK-ek infrastruktúráját, támogatja a nagysebességű háló-zati végpontok kialakítását, és a 21. század igényeinek megfelelő épületrekonstrukciót és az ehhez, valamint az elméleti és gyakorlati képzéshez kapcsolódó eszközbeszerzéseket. Ezek a csúcstechnológiával felszerelt központi képzőhelyeket biztosítják a tárgyi feltételeket a ki-alakított modulrendszerű gyakorlatorientált szakképzéshez. A konkrét fejlesztéseket már menet közben is össze kell hangolni a modulok tartalmának kialakításával A 3.1 intézkedés („Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek és kompetenci-ák fejlesztésének ösztönzése”) célja: a kompetencia alapú képzés elterjesztésének elősegíté-se, fejlesztése az iskola előtti, az alapfokú és a középfokú képzésben tanártovábbképzések-kel, oktatási szakemberek továbbképzésével. Az NSZI a programban szereplő szakképesíté-seknek, illetve ezek központi programjainak tartalmi, módszertani és szerkezeti kialakítása során a kompetencia alapú fejlesztő szemlélet térnyerését, az annak központjába állított tanu-lói tevékenységeket, és az ezt irányító pedagógusmunkát szolgáló alapelveket érvényesíti, és gyakorlatot követ. Tevékenységét összehangolja a 3.1 intézkedésben megfogalmazott feladatok megvalósításá-ért felelős szervezettel, eredményeiket felhasználja a fejlesztésben és saját intézkedése ered-ményeit átadja felhasználásra a 3.1 intézkedésnek. A digitális tananyagfejlesztés a 3.1-es intézkedésben megvalósítandó közoktatási tananyag-fejlesztéssel egyező szoftverkörnyezetben történik, ugyanolyan szabványok alapján, így a fejlesztések közvetlenül átjárhatóak lesznek.

Az intézkedés első komponense a tanártovábbképzésre és az oktatási szakértők képzésére irányul, azzal a céllal, hogy az intézkedés keretében kifejlesztett kompetencia alapú képzés

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

27/65

tanítási programjainak megvalósítását és alkalmazását biztosítsa. Az intézkedés az alapvető készségek és képességek (írás, olvasás, számolás), szociális kompetenciák, alapfokú IKT készségek és alapfokú karrierépítési kompetenciák fejlesztését támogatja az iskola előtti és alapfokú képzés (ISCED 0, 1, 2) szintjén, középfokon (ISCED 3) pedig az alapkészségek továbbfejlesztését, idegen nyelvi kompetenciák kialakítását, haladó IKT készségeket és kar-rierépítési kompetenciákat kíván kialakítani, amelyek a munkaerő-piaci sikerességet segítik elő. Ezzel párhuzamosan a kompetencia alapú oktatás színvonalának és minőségének biztosí-tásához szükséges fejlesztéseket, továbbképzéseket is megvalósítja, bevonva ebbe a körbe a pedagógusokat és az intézményi vezetést is.

Az intézkedés második komponense támogatja a kompetencia alapú oktatás megvalósulását az egyes intézmények szintjén. Ez magában foglalja a tanítási programok és módszerek adap-tálását az egyes intézmények helyi sajátosságainak, környezeti igényeinek megfelelően. Az intézkedés keretében támogatásra kerül az iskolák fejlesztése, előkészítése és a kompetencia alapú képzéshez szükséges minőségbiztosítási és mérési módszerek bevezetése is.

Az intézményen belül a szakmai és nem szakmai tantárgyak oktatói a továbbképzések ered-ményeképpen egységes, kompetencia alapú mérési-értékelési szemléletet alkalmaznak. Az új, egységes kompetencia alapú tanítási szemlélet hatékony bevezetésének elengedhetet-len feltétele, hogy a szakmai és a nem szakmai tárgyak oktatóinak ez irányú továbbképzése egymással összehangoltan, a modul rendszerű programstruktúra bevezetése előtt valósuljon meg. Az alapkészségek, kompetenciák elsajátítására irányuló oktatási programcsomagokat a szak-képzés bemeneti igényeit is figyelembe véve kell kifejleszteni. Ezek közül az IKT és az ide-gen nyelvi kompetenciáknak kiemelt szerep jut a naprakész, széles körű szakmai ismeretek elsajátításában, ezért a programcsomagok kialakításának fontos szempontja kell legyen az önálló ismeretszerzés eszközeként történő alkalmazásuk. A 3.3 intézkedés („A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése”) fő célja, hogy elősegít-se a felsőoktatásban tanulók és végzettek sikeres belépését a munkaerőpiacra és alkalmazko-dásukat annak változó követelményeihez. Az intézkedés összhangban áll a magyar felsőokta-tási stratégiával, amely Magyarország felkészítését célozza az Európai Felsőoktatási Térség-hez történő csatlakozásra. Ennek megfelelően az intézkedés a felsőoktatási rendszer és tarta-lom (készségek, képességek, kompetenciák) hatékony fejlesztését támogatja úgy, hogy az (1) rugalmasan reagáljon a társadalmi-gazdasági környezet elvárásaira a tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelve; (2) adaptívabb legyen a továbbképzésekre és az átképzésekre; (3) a végzettség kompatibilis legyen az EU más országaiban megszerezhető végzettségekkel (a bolognai folyamat alapelveit követve). A központi program keretében a felsőoktatás szá-mára is megtörténik a két szakmacsoport (5. és 17.) felsőfokú szakképzéseinek fejlesztése, korszerűsítése. A 3.5. intézkedés („A felnőttképzés rendszerének támogatása”) 3. komponensének („A fel-nőttképzés korszerűsítését elősegítő munkakör-elemzési eljáráson alapuló moduláris progra-mok, képzési anyagok létrehozásának és fejlesztésének támogatása”) fő célja, a felnőttkép-zés rendszerének fejlesztése. A HEFOP 3.2 „A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkeze-ti fejlesztése” című intézkedés első, központi programként megvalósuló komponensében a támogatott tevékenységek között szerepel a munkakörelemzésen alapuló modularizációs tan-anyagfejlesztés, és a 3.5.3 program jelenlegi állapotban ugyanezt a tevékenységet támogatja a felnőttképzés területén, ezért a 3.2.1 program eredményei felhasználhatóak a felnőttképzés-re történő adaptáláshoz. Az OKJ korszerűsítése az NSZI feladata. A program keretében kialakítja az OKJ új struktú-ráját, eljut valamennyi szakképesítés kompetenciaprofiljának, modultérképeinek, követelmé-nyeinek összeállításáig. Az egységes rendszer figyelembevételével írhatók ki a 3.5.3 prog-ram pályázatai a felnőttképzés modulrendszerének fejlesztésére, időben összehangolva a

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

28/65

3.2.1 intézkedéssel. A 3.2.1-ben kialakított feladat- és időterv szerint elkészülnek a rendszerkiépítést, a fejlesztés alapjait, az intézményesített kapcsolatrendszert leíró szakmai anyagok, a fejlesztéshez szük-séges útmutatók, és azokat átadják a 3.5.3. program részére abból a célból, hogy ne legyen párhuzamos fejlesztés, valamint egységes rendszer alakuljon ki az állam által elismert képe-sítések dokumentumrendszerének kifejlesztéséhez.

5.7 A program kapcsolódása más kormányzati vagy helyi támogatási programokhoz: NSZI

− 2003-2006: Az Oktatási Minisztérium által indított Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) bonyolítása szakmai, tartalmi és módszertani fejlesztéssel, tudásmérés és -értékeléssel. A központi programban figyelembe vesszük az SZFP keretében végzett munkakörelemzéseket, elvégezzük a foglalkozásokkal való összehasonlítást a kidol-gozott szakmai és vizsgakövetelményekre, hogy biztosítani tudjuk a munkaerő-piaci igények, a központi program és az SZFP összehangolását.

− Kapcsolódik a 2015/2003. (I. 30.) kormányhatározat 6. pontjához, mely szerint az OKJ korszerűsítéséhez, a kompetencia alapú bemeneti rendszer kidolgozásához és a szükséges dokumentumok elkészítéséhez megfelelő intézkedést tesz az Oktatási Mi-nisztérium.

− Az Oktatási Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között létrejött együttműködési megállapodás alapján a kamarának átadásra került 16 szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kidolgozása, amelyeket e programban is fel kell használni.

Educatio Kht.

− Az Oktatási Minisztérium az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium támogatásával hozta létre a Sulinet Expressz programot. A Sulinet Expressz program keretében meghirdetett Di-gitális Tudásbázis program célja, egy mindenki számára elérhető, tetszőlegesen testre szabható tudásbázis kialakítása, amely az internet adta lehetőségek maximális kihasz-nálásával oktatási célú tartalmakat szolgáltat. A Digitális Tudásbázis egy komplett, minden műveltségi területet átfogó tananyag adatbázis, amely alapjait az Educatio Kht. Sulinet Programirodája által kiírt korábbi pályázatokra beérkezett elektronikus oktatási anyagok képezik. Az adatbázis létrehozásánál és bővítésénél alapvető szem-pont, hogy az oktatás szereplői nemcsak a hasznosításban, hanem az előállítás folya-matában is szerepet kapjanak.

5.8 A program kapcsolódása más kormányzati vagy helyi/regionális stratégiákhoz:

− A Magyar Információs Társadalom, valamint az Oktatási Minisztérium informatikai, közoktatás-fejlesztési, továbbá a készülő szakképzés-fejlesztési és felsőoktatási, va-lamint az egész életen át tartó tanulási stratégiájához kapcsolódik.

− A központi program keretében a szakmastruktúra fejlesztése, a moduláris dokumen-tumrendszer összeállítása összhangban van a rövid és középtávú minisztériumi straté-giai feladatok megvalósításával.

A program kapcsolódik a Kormányprogramban megfogalmazottakhoz is.

A központi program munkakörelemzéseken alapszik, majd a kompetenciaprofilok és követelmények összehasonlításával, a modultérképek összeállításával kialakul a mo-duláris rendszer. A Kormányprogramban megfogalmazottak szerint

• „a szakmai tantervekben helyet kapnak a piacgazdaságban nélkülözhetetlen ismeretek”, és

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

29/65

• „olyan moduláris szakképzési rendszer kialakítását szorgalmazzuk, amelyben akadálymentes az átjárás a szakképző intézmények között, folytatható a tanu-lás a felnőttképzésben, és mindez megfelel az EU-normáknak”, valamint

• „az egyes modulok teljesítése részvégzettséget is jelent, ami a munkaerőpia-con, a felnőttképzésben egyaránt elismertethető”.

Az elmúlt években Educatio Kht központi költségvetésből elkészítette az egységes tananyagfejlesztési rendszert, és az ehhez kapcsolódó általános tananyagspecifikációkat, illetve workflow rendszert. Egyéb forrásokból (IHM) lehetőség nyílt közoktatási tartal-mak fejlesztésére. A 3.2-es alintézkedés forrásai lehetővé teszik a szakképzési tartalmak kiszélesítését. A Magyar Információs Társadalom, valamint az Oktatási Minisztérium Informatikai (II. sz.ú stratégiai célterület), közoktatás-fejlesztési, továbbá a készülő szakképzés-fejlesztési és felsőoktatási, valamint az egész életen át tartó tanulási stratégiájához kapcsolódik. A központi program keretében a szakmastruktúra fejlesztése, a moduláris dokumentum-rendszer összeállítása összhangban van a rövid és középtávú minisztériumi stratégiai fel-adatok megvalósításával Az SDT rendszer üzemeltetését az Educatio Kht. az OM-mel kötött közhasznú szerződés alapján az NFT forrásoktól függetlenül működteti. Az Educatio Kht érvényes közhasznú szerződése, illetve az Apertus KA alapító okirata a digitális tananyagfejlesztést, és a kap-csolódó szolgáltatásokat feladatként határozza meg. Az Educatio Kht.és sz Apertus KA további források bevonásával ki szeretné szélesíteni a digitális tananyagfejlesztés ered-ményeinek felhasználását, intézményi eszközfejlkesztéssel, illetve további központi és decentralizált tananyagfejlesztési beszerzésekkel, pályázatokkal.

A programot kiegészítő egyéb programok: Az Apertus KA. Sikerrel pályázott az Országos Képzési Tanácsnál a gyakorlati képzés digitális tananyagokkal való ellátására. Ennek érde-kében a szakmacsoportok sajátosságainak figyelembevételével egyfajta modellrendszer ki-munkálására kerül sor, amely alkalmazási minták bemutatásán túl biztosítja ezek módszerta-nát, iskolai környezetbe való adaptálását, nyilvános, egységes rendszerben való hozzáférését és a további fejlesztésekhez szükséges know-how dokumentálását is .

5.9 A program kapcsolódása más, a Nemzeti Fejlesztési Terv valamely intézkedése, pá-

lyázati felhívása keretében benyújtott/benyújtani kívánt programokhoz: NSZI

Az Intézet nem tervezi az NFT-hez kapcsolódó más pályázatok, programok benyújtását.

Educatio Kht. Az Educatio Kht.. NFT 3.2-es intézkedésben kialakított programja illeszkedik a 3.1-es program keretében induló fejlesztéseihez.

MENEDZSMENT, AZAZ PROGRAMKOORDINÁCIÓ 5.10 A program indoklása, a tervezés és megvalósítás ismertetése. Az SZMSZ-nek a program zökkenőmentes lebonyolításához szükséges működéshez kapcsolódó pontjai: NSZI

Az NSZI azért döntött a program megvalósítása mellett, mert az Alapító Okiratában fog-lalt tevékenységei a program feladataival, valamint korábbi folyamatos munkáival is ösz-szefüggnek, továbbá háttéranyagként felhasználhatók a programban. Az Intézet a fejlesz-tési munkáiban az intézeti munkatársak mellett az utóbbi évben mintegy 4600 külső szak-

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

30/65

értőt foglalkoztatott. Részletesebben lásd a 4.3 és a 4.4 pontokat. Az Intézet alapító okiratban rögzített és a központi költségvetésből finanszírozott tevé-kenysége a magyar szakképzés meglévő rendszerével, kialakult működésével kapcsolatos feladatok ellátására terjed ki. A HEFOP 3.2.1. megvalósítását szolgáló pályázati program ezen szakképzés alapelveit, struktúráját és működését, gazdasági-társadalmi beágyazottságát egyaránt érintő, a hazai pedagógiai gyakorlat egészére is ható, rendszerszerű átalakítását célozza. A folyamat menete eltér a szakmastruktúrának a – jobbára a szaktárcák által kezdemé-nyezett – folyamatos, de többnyire csak egy-egy szakmát érintő fejlesztésétől, egyszeri, ugrásszerű, továbbá új, egységes szerkezeti elvek alapján indított és a mintegy 400 szak-képesítés révén teljes körű átalakítás. A feladat mennyiségét tekintve korábbi néhány éves fejlesztési ciklusokhoz képest egy nagyságrenddel nagyobb. Az új szakmaszerkezet nem az iskolai folyamatokból alakul ki, hanem a foglalkoztatási szerkezet határozza azt meg, a szakképzési (iskolai) folyamatok az ismerettartalmak he-lyett elsődlegesen a konkrét kompetenciaprofilokra fűződnek fel, ezáltal az átalakítás a szakképzés pedagógia folyamatait is alapjaiban érinti. Az átalakítás újszerű eleme a valamennyi társadalmi partner bevonásával együtt járó munkaformák és a program-végrehajtás teljes körű és interaktív szakmai nyilvánossága. Az intézetben az elmúlt években elvégzett modularizáció a meglévő rendszer néhány szegmensének tananyagai, központi programjai, szakmai és vizsgakövetelményei alapján történt, ennek konkrét eredményei csupán elenyésző számú, az új rendszerbe változatla-nul megjelenő szakma esetében emelhetők át. A fejlesztés része a lehetséges kompeten-ciarendszerek értékelése is, ennek következtében várhatóan az eddigi fejlesztésekben al-kalmazottól eltérő, teljesebb körű kompetenciarendszer alkalmazására kerül sor. Ennek eredményeképpen feladatcsoportok kompetenciaprofiljai által újonnan meghatározott modulokból nagyobb számú elemből álló (ld. részképesítések), jóval hálózottabb, ezáltal differenciáltabban használható moduláris felépítés keletkezik. Az intézetnél korábban elvégzett fejlesztések megfelelő, de csupán tapasztalati, módszer-beli alapot szolgáltatnak a program szerinti modularizáció elvégzéséhez. A folyamatos fejlesztést messze meghaladó ugrásszerű átalakítás részeként a program előrehaladtával, – elsősorban a TISZK-ekben való korai bevezetés miatt – amint lehetsé-gessé válik, meg kell kezdeni a dokumentumrendszer elemeinek (kb. 200 Központi Prog-ram, kb 400 Szakmai és Vizsgakövetelmények) elkészítését. Tekintettel a munkát megha-tározó alapelvek újszerűségére, a szerzői-szakértői kör felkészítése nagy mennyiségű fel-adatot jelent, a gyors megvalósítás intenzív munkaformák alkalmazását igényli. Az Intézet a központi program fejlesztési feladatát úgy tervezi megoldani, hogy eddigi munkakapcsolatait a program elején intézményesíti. Meghatározásra kerülnek a fejlesz-téshez szükséges szakértőkkel szemben támasztott követelmények, a szakképzésben érin-tett intézmények felelősség- és hatásköre, továbbá egyrészről a tevékenységet gyakorló, másrészről a fejlesztést végző szakértők vonatkozásában. A program lebonyolításához az Intézeten belül Nemzeti Fejlesztési Terv Programiroda alakult, amely a fejlesztésben együttműködik az Intézet valamennyi szervezeti egységével, a pénzügyi lebonyolítás te-kintetében a gazdasági igazgatósággal. A program megvalósításához az Intézet humánerőforrásán kívül az Intézet tárgyi erőfor-rásait is felhasználja. A programleírás II/II. kötetében szereplő munkatársak rendelkeznek azokkal a munkaeszközökkel, amelyek a program előkészítéséhez és lebonyolításához szükségesek. A külső (a II/II. kötetben felsorolt szakértői listákban szereplő) szakértőkkel való kapcso-lattartást a programtervben megnevezett belső (Intézeten belüli) szakértők végzik a fel-adatok végrehajtásának érdekében. A Nemzeti Szakképzési Intézet SZMSZ-e tartalmazza a vezetők és munkatársak feladata-it, felelősségét és hatáskörét (5., 6., 7. fejezet), részletes feladatait (8. fejezet), továbbá az

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

31/65

Intézet működési rendjét, az ügyintézés, a tájékoztatás, az utasítások kiadásának rendjét, a működést meghatározó szabályzatokat, a bélyegzők használatát, a postabontás és ki-szignálás rendjét (lásd a mellékletet). A konzorciumi partnerekkel való kapcsolattartást a konzorciumi együttműködési megállapodás rögzíti.

Apertus KA.

Apertus Közalapítvány programban vállalt feladatai megfelelnek az Alapító Okiratban rögzített, a 6. Partnerek pontban bemutatott alapvető célkitűzéseinek.

Educatio Kht. Az Educatio Kht. programban vállalt feladatai megfelelnek az Alapító Okiratban rögzített (jelen dokumentum 6. pontjában bemutatott) alapvető célkitűzéseinek. A cél elérése ér-dekében a Sulinet Programiroda NFT irodája kapcsolatot tart az Educatio Kht. további szervezeti egységeivel, a Gazdasági Igazgatósággal és a Programiroda által létrehozott szakmai munkaközösségekkel.

5.11 A támogatás elnyerése esetén a program végrehajtásához rendelkezésre bocsátandó humán erőforrás, illetve a program megvalósításáért felelős programmenedzser bemu-tatása (a megadott személyek önéletrajzát csatoltuk a programtervhez): NSZI A program megvalósításáért felelős személy a Nemzeti Fejlesztési Terv Programiroda veze-tője. A Programiroda a végrehajtáshoz szükséges számú munkatárssal fog működni, a prog-ram megvalósításában ezen kívül részt vesznek az Intézetnek a programleírás II/II.. köteté-ben felsorolt, valamint a fejlesztéssel és szolgáltatással foglalkozó további közalkalmazottai, illetve szerződéses munkatársai. Munkaköri feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza, a központi programban végzett – nem munkaköri feladataikat – munkaidőn kívül végezhetik. A Programiroda vezetőjének feladatai:

− Irányítja a folyamatokat. − Felügyeli a Programiroda munkatársainak munkáját. − Értékeli a munkatársak tevékenységét. − Koordinálja a kéthetes egyeztetéseket az NSZI-nek a programban résztvevő munka-

társaival a feladatok végrehajtásának menetéről. − Havonként írásbeli szakmai és pénzügyi beszámolót küld e-mailben a Szakoktatási és

Szakképzési Főosztály vezetőjének és másolatban az intézkedésfelelősnek a program megvalósításának helyzetéről.

− Az NSZI-nek a szerződő partnerrel szembeni kötelezettségből fakadóan negyedéven-ként szakmai beszámolót ír.

− Koordinálja a közbeszerzési eljárásokat. A Programiroda munkatársainak feladatai:

− Gazdasági előadó: • Nyomon követi a keretfelhasználást. • Havi és negyedévi pénzügyi beszámolókat készít. • Előkészíti a szerződéseket és megrendeléseket. • Nyilvántartja a teljesítéseket.

− Koordinátorok:

• Koordinálják a szakmai fejlesztéshez szükséges dokumentációs és informati-kai rendszer kialakítását.

• Tanácskozásokat szerveznek. • Lebonyolítják az OKJ szakképesítések, rész-szakképesítések, modulok fej-

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

32/65

lesztésével összefüggő egyeztetéseket. • Koordinálják és szervezik a tanügyi dokumentumok fejlesztésével és digitali-

zálásával összefüggő tevékenységeket. • Koordinálják és szervezik a továbbképzések anyagainak fejlesztésével és to-

vábbképzésekkel összefüggő feladatokat. • Koordinálják a fejlesztéshez szükséges munkabizottságok létrehozását, mű-

ködtetését, szakértők bevonását. • Biztosítják az OM-mel egyeztetett folyamatos információáramlást és működ-

tetik a Web-lapot. • Koordinálják a hatékonyság, bevezethetőség és beválás vizsgálatokat. • Rögzítik a tényleges megvalósulást, indokolják a tervektől való eltérést. • Elkészítik a szakmai beszámolókat a megvalósított feladatokról. • Nyilvántartják és gondozzák az elkészített dokumentumokat.

− Adminisztrátor:

• Vezeti a programmal kapcsolatos nyilvántartásokat, elvégzi az ügyviteli fel-adatokat.

Apertus KA. Az Apertus Közalapítvány az általa végzett feladatok ellátására az Alapítvány Irodáját kéri fel. A végrehajtásban az Alapítvány munkatársain túl az alábbi feladatkörökre külön munka-társakat kíván alkalmazni: A Programiroda vezetőjének feladatai:

− Irányítja a folyamatokat. − Felügyeli a Programiroda munkatársainak munkáját. − Értékeli a munkatársak tevékenységét. − A Közalapítvány Kuratóriuma számára előterjesztéseket készít, felel a kuratóriumi

határozatok megvalósításáért − Havonként írásbeli szakmai és pénzügyi beszámolót küld e-mailben a Szakoktatási és

Szakképzési Főosztály vezetőjének, az NSZI NFT programiroda vezetőjének, és má-solatban az intézkedésfelelősnek a program megvalósításának helyzetéről.

− Az Apertus Közalapítvány-nak a szerződő partnerrel szembeni kötelezettségből fa-kadóan negyedévenként szakmai beszámolót ír.

− Koordinálja a kuratórium által kiírandó pályázatot − Koordinálja a közbeszerzési eljárásokat. − Szükség esetén szakmai bizottságokat hoz létre

A Programiroda munkatársainak feladatai:

− Gazdasági előadó: • Nyomon követi a keretfelhasználást. • Havi és negyedévi pénzügyi beszámolókat készít. • Előkészíti a szerződéseket és megrendeléseket. • Nyilvántartja a teljesítéseket. • Egyeztet a Közalapítvány könyvelőjével, könyvvizsgálójával

− fejlesztési projektvezető: • Koordinálja a szakmai fejlesztéshez szükséges dokumentációs és informatikai

rendszer kialakítását. • Egyeztet az Educatio Kht.-val a tananyag-fejlesztési feladatokban • A közbeszerzések szakmai anyagait előkészíti • Elkészíti a szakmai beszámolókat a megvalósított feladatokról.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

33/65

− Adminisztratív munkatárs • Biztosítja az OM-mel egyeztetett folyamatos információáramlást és működte-

tik a Web-lapot. • Koordinálja a hatékonyság, bevezethetőség és beválás vizsgálatokat. • Rögzíti a tényleges megvalósulást, indokolják a tervektől való eltérést. • Nyilvántartja és gondozza az elkészített dokumentumokat. • Vezeti a programmal kapcsolatos nyilvántartásokat, elvégzi az ügyviteli fel-

adatokat. Educatio Kht. A tervezett fejlesztések megtervezésére és kivitelezésére az Educatio Kht. NFT programiro-dát hoz létre. A Programiroda munkatársainak feladatai A Programiroda vezetője:

− Irányítja a folyamatokat. − Felügyeli a Programiroda munkatársainak munkáját. − Értékeli a munkatársak tevékenységét. − Előterjesztéseket készít, felel a tervezett program megvalósításáért − Negyedévente írásbeli szakmai és pénzügyi beszámolót készít a program megvalósí-

tásának helyzetéről. − Koordinálja a kiírandó pályázatot − Koordinálja a közbeszerzési eljárásokat. − Szükség esetén szakmai bizottságokat hoz létre

A Programiroda munkatársai:

− kontroller: • Nyomon követi a keretfelhasználást. • Havi és negyedévi pénzügyi beszámolókat készít. • Előkészíti a szerződéseket és megrendeléseket. • Nyilvántartja a teljesítéseket. • Egyeztet a Kht. könyvelőjével, könyvvizsgálójával

− projekt koordinátor • Koordinálja a szakmai fejlesztéshez szükséges dokumentációs és informatikai

rendszer kialakítását. • Egyeztet a konzorciumi partnerekkel a tananyag-fejlesztési feladatokban • A közbeszerzések szakmai anyagait előkészíti • Elkészíti a szakmai beszámolókat a megvalósított feladatokról.

− pénzügyi/projekt asszisztens munkatársak • Biztosítja az OM-mel egyeztetett folyamatos információáramlást. • Koordinálja a hatékonyság, bevezethetőség és beválás vizsgálatokat. • Rögzíti a tényleges megvalósulást, indokolják a tervektől való eltérést. • Nyilvántartja és gondozza az elkészített dokumentumokat. • Vezeti a programmal kapcsolatos nyilvántartásokat, elvégzi az ügyviteli fel-

adatokat.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

34/65

ÜTEMEZÉS 5.12 A program megvalósításának mérföldkövei, a tervezett határidők: Az NSZI , az Educatio Kht., és az Apertus KA. a program elindításához – a Támogatási szerződésben foglaltak szerint – a szerződés megkötését követően előlegként igényli a támo-gatási összeg 20%-át. A programterv melléklete a közbeszerzési terv, amelynek értelmében szükséges a költségfor-rásokat a beszerzések lebonyolításának ütemében biztosítani.

A fő pontok véghatárideje: (Ennek a kötetnek a III. fejezete tartalmazza részletesen az időpontokat: Megvalósítási ütem-terv 2004-2006. között.)

Mérföldkövek (megegyeznek a feladat- és költségterv pontjaival) Mikorra kíván-ja elérni azt?

I. ELŐKÉSZÍTÉS 2006. 12. 31. I.1. A szakmastruktúra-fejlesztés irányelveinek meghatározása 2004. 12. 31. I.2. A szakképesítésért felelős minisztériumok, szakképző intézmények, a gazdasági kamarák és a fenntartók, szociális partnerek, továbbá szakértőik közötti intézményes kapcsolat (együttműködés rendszerének) kialakítása

folyamatos

I.3. A programban résztvevők kiválasztási kritériumainak meghatározása 2004. 12. 31. I.4. Megvalósítás jogi, pénzügyi, közbeszerzési előkészítése 2006. 06. 30. II. MODULARIZÁCIÓ 2005. 07. 31. II. 1. A moduláris képzési rendszer kifejlesztése módszereinek kidolgozásaa szakmacsoportokban szereplő szakképesítések és a foglalkozási csoportokelemzése alapján

2005. 03. 31.

II.2. A foglalkozáscsoportok elemzése alapján kialakított új képzési modu-lok, rész- szakképesítések, szakképesítések dokumentumrendszerének fej-lesztése (munkakörelemzések, validálás, feladatelemzések, kompetencia-profilok, modultérképek)

2005. 07. 31.

III. ÚJ SZAKMASZERKEZET KIALAKÍTÁSA 2005. 10. 31. III.1. A modulok, a rész-szakképesítések és a szakképesítések rendszerénekfejlesztése

2005. 10. 31.

III.2. Szakképesítések különválasztása ISCED szintek szerint 2005. 10. 31. III.3. Alapszakmák, iskolai rendszerű szakképesítések meghatározása 2005. 10. 31. III.4. Ráépülő, felnőttképzésben megszerezhető szakképesítések 2005. 10. 31. III.5. Javaslat az új szerkezetű OKJ bevezetésére 2005. 10. 31. IV. DOKUMENTUMOK FEJLESZTÉSE 2006. 09. 30. IV.1.1 Kiegészítő digitális taneszköz-fejlesztés és ehhez kapcsolódó szol-gáltatási rendszer

2006. 12. 31.

IV.1.1.1 Hazai és külföldi jó gyakorlatok adaptálása (on-line és off-line oktatási anyagok, adatbázisok, stb. vásárlása, adaptálása)

2006. 12. 31.

IV.1.1.2. Interaktív szakképzési szimulációs adatbázis 2006. 12. 31.. IV.1.1.3. Help-desk 2006. 12. 31. IV.1.2. Szakmacsoportonként a szakmai előkészítő érettségi tárgyak tan-anyagának digitális fejlesztése (I. fázis)

2006. 03.31.

IV. 2. Két kiemelt szakmacsoportra (5,17.)épülő iskolai rendszerben okta-tott szakképesítések közös moduljainak digitalizált tananyagfejlesztése, alapszakmák közös moduljainak fejlesztése (II. fázis)

2006. 09. 30.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

35/65

IV.3. A foglalkozáscsoportok elemzése alapján modulárisan kialakított do-kumentumrendszer elkészítése (képzési programmodulok; vizsgakövetel-mények; eszközjegyzék)

2006. 07. 15.

IV.4. Az előzetes tudás mérése, értékelése, beszámítása módszereinek ki-dolgozása

2006. 02. 28.

V. TOVÁBBKÉPZÉS 2006. 12. 31. V.1.1. Pedagógus-továbbképzési tematika és tartalomfejlesztés a szakkép-zés területén. A program során ötven darab, egyenként 30 órás tananyagkidolgozására kerül sor.

2006. 12. 31.

V.1.1.1. E-learning tartalomkezelő eszközök biztosítása 2006. 12. 31.. V.1.1.2. SDT rendszer továbbfejlesztése, feltöltése szakképzési adatokkal 2006. 12. 31. V.1.1.3. IKT alapú moduláris pedagógus továbbképző rendszer kifejleszté-se

2006. 12. 31.

V.1.2 Megújult szakképzési modulok beépítése a felsőoktatásba, tanárok,mérnök-tanár és gazdasági tanár képzéssel foglalkozó felsőoktatási intéz-mények részére, tananyag digitális fejlesztés és bevezetés

2006. 12.31.

V.2. A gazdálkodó szervezetek szakemberei, a társadalmi partnerek szakér-tői, pedagógusok, a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati képzést végzők,intézményvezetők, intézmény-fenntartók, tanácsadók, programfejlesztők felkészítése, továbbképzése a komponenssel kapcsolatos módszertani,szakmai feladataikra

2005. 06. 30.

V.3. Pedagógusok, gyakorlati oktatók felkészítése, továbbképzése a modu-láris képzési programok bevezetésére

2006. 12. 31.

VI. NYOMONKÖVETÉS 2006. 12. 31. VI. 1. Hatékonyság- és beválás-vizsgálatok végzése 2006. 12. 31. VI. 2. Programok ellenőrzése, korrekciója 2006. 12. 31. VI. 3. Eredmények terjesztése 2006. 12. 31. 5.13. A megvalósítás esetleges akadályai, kockázatai:

− Az OKJ módosítására tett javaslatok elfogadásra kerülnek az egyes szakmacsopor-tokban

− Időbeli ütemezés szerint valósulnak meg a tevékenységek és készülnek el a dokumen-tumok

− A digitális tananyagfejlesztéshez szükséges tananyagok rendelkezésre állása. A közös modulok digitalizálásához szükséges szakmák felülvizsgálatának, és követelményei-nek elkészülte

− Felsőoktatási intézmények befogadó készsége − A fejlesztés bevezetését akadályozhatja, hogy a képzőintézmények ellenérdekeltek az

OKJ-ben szereplő szakképesítések számának csökkentésében. − Az új, egységes kompetenciaalapú tanítási szemlélet hatékony bevezetésének elen-

gedhetetlen feltétele, hogy a szakmai és a nem szakmai tantárgyak oktatóinak ilyen irányú továbbképzése egymással összehangoltan, a modulrendszerű programstruktúra bevezetése előtt valósuljon meg.

− A szakértői listákon egy-egy feladat ellátásához több szakértőt jelölünk meg, hogy esetleges akadályoztatásuk ne legyen gátja a munkának.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

36/65

KÖLTSÉGVETÉS 5.14 A program költségvetése (1 euró = 255 Ft): 5.14.1 Költségek (Ft)

2004. év IV. negyedév

2005. év I. negyedév

2005. év II. negyedév

2005. év III. negyedév

2005. év IV. negyedév

2006. év I. negyedév

2006. év II. negyedév

2006. év III. negyedév

2006. év IV. negyedév

+ 2007.01.01 - 2007.02.28

Össze(Ft)

Programkoordináció 12 273 664 36 743 215 37 371 556 35 418 622 44 037 877 46 213 642 46 133 518 43 226 870 47 290 494 348 7

Szakmai fejlesztések 0 83 193 615 280 187 659 789 713 515 793 511 923 754 978 876 749 292 045 864 684 910 233 835 254 4 549 3

A célcsoport képzése 0 9 373 489 24 898 281 10 555 527 2 874 100 22 759 600 20 209 600 0 37 385 600 128 0

Beruházások (felhalmozási típu-sú költségek)

8 368 348 25 320 643 1 832 544 714 189 1 080 240 1 365 440 530 240 30 240 30 240 39 2

Költségvetési tartalék 0 0 0 0 0 0 0 0 27 824 844 27 8

Közvetett, rezsi költségek 19 771 982 11 114 678 24 471 564 16 305 883 39 460 412 20 707 172 18 709 026 20 679 030 30 819 833 202 0

MINDÖSSZESEN 40 413 994 165 745 640 368 761 604 852 707 736 880 964 552 846 024 730 834 874 429 928 621 050 377 186 265 5 295 3

Százalékos arány a teljes költ-ségvetésen belül

0,76% 3,13% 6,96% 16,10% 16,64% 15,98% 15,77% 17,54% 7,12%

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

37/65

5.14.2 Források (Ft, illetve %)

Források

Prog

ram

koor

diná

ció

Szak

mai

fejle

szté

sek

A c

élcs

opor

t kép

zése

Ber

uház

ások

(fel

halm

ozás

i típ

usú

költs

égek

)

Köl

tség

veté

si ta

rtalé

k

Köz

vete

tt, re

zsi k

ölts

égek

MIN

DÖ

SSZE

SEN

%

Saját pénzbeni hoz-zájárulás

- - - - - -

Saját természetbeni hozzájárulás

- - - - - -

Bankhitel - - - - - - Igényelt támogatás

348 709 458 4 549 397 797 128 056 197 39 272 124 27 824 844 202 039

580 5 295 300 000 100

Egyéb támogatás: - - - - - Egyéb forrás: - - - - - - Összesen - - - - - - 100

Megjegyzés: az összes költség és az összes forrás megegyezik. 5.14.3 A program költségvetése „a legnagyobb értéket a pénzért” elv tükrében Magyarországon a Nemzeti Szakképzési Intézet látja el a szakképzés országos koordináció-ját. Helyzeténél fogva – az Intézet munkatársai és külső szakemberei – megfelelő szakérte-lemmel és gyakorlattal rendelkeznek ahhoz, hogy a jelen koncepcióban megfogalmazottakat megvalósítsák, és a feladatokat összehangolják.. A 3.2. intézkedés első komponensének üte-mezése is csak ezzel a háttérrel oldható meg. A korábbi években kifejlesztett szakmai anya-gok hasznosíthatók a programban, a fejlesztés alapját képezhetik. A digitális tananyagfejlesztés egyéb, egy több éves fejlesztés során elkészült, központi költ-ségvetésből elkészült infrastruktúrára (hardver, szoftver, szabvány) épül A tervezett tananyag fejlesztési módszertan az Educatio Kht és az Apertus Közalapítvány által 4 éves múltra visz-szatekintő tananyag-fejlesztési pályázatok, közbeszerzések tapasztalatait ötvözi.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

38/65

INDIKÁTOROK 5.15. A program megvalósításának számszerűsíthető eredményei: 5.15.1. A program-kiegészítő dokumentumban a program eredményeit számszerűsítő mutatók értékeinek alakulása a program megvalósítása során

Mutató kiindu-ló érték

2004 2005 2006 2007* 2008*

Tovább-képzések

A továbbképzésben résztvevő szakemberek száma

0 1574 480 1624 1400 1400

Továbbképzési tanfolyami óra (tananyag)

0 8 8 102 60 60

Szakképesítések száma a teljes OKJ-ben 823 400 – – –

Alapszakmák száma 0 40

A FEOR lefedettsége az OKJ szakképesíté-sekben

305 380 – – –

Rész-szakképesítések száma 0 440 – –

Tanítási órákhoz készült szakképzési doku-mentáció (óra) **

0 1500+100

Digitalizált tananyagok tanórában ** 0 0+5000 2200+1200

Megjegyzés: * Az Intézet a programokat a program lezárásán túl 2007-ben és 2008-ban is

fenntartja szélesebb körben bővítve a pedagógusok képzését. ** az eredmények összetevői sorrendben: Educatio Kht.+Apertus KA 5.15.2 A program eredményeit számszerűsíthető mutatók bemutatott értékeit alátá-masztó számítások és becslések NSZI A indikátorok kialakításánál az Intézet korábbi projektjeinek számszerűsíthető eredményeit vette alapul. Továbbképzések

A szakképző intézmények pedagógusainak részére az Intézet valamennyi tanévben to-vábbképzési programot ad ki. Évente átlag 1000-1200 fő képzésére kerül sor abban az esetben, ha nincs külön még olyan továbbképzés, amely nagyobb arányú korszerűsítéssel vagy reformmal függ össze. Ebben az esetben 1800-2000 fő képzése valósul meg átlago-san.

A szakképesítések száma A foglalkozáscsoportokból kiinduló munkakörelemzés alapján előre láthatólag 400 képe-sítés kifejlesztését tűztük ki célul. Ennek egyik legfőbb indoka, hogy korábban az Intézet munkakörelemzést végzett, de tanulmányi területek alapján a hatályos követelményekből indult ki, és már itt is 20%-os csökkenés mutatkozott. A foglalkozási csoportokból kiin-duló elemzés szakképesítés-csökkenést fog eredményezni, figyelembe véve a nemzetközi tapasztalatokat is. Ezzel összefüggésben azonban ki fog alakulni és körvonalazódni fog a rész-szakképesítések rendszere, amelyek száma nyilvánvalóan a képesítések számánál magasabb lesz. A tervezésnél támpontot adott a következő:

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

39/65

− 1995-1996. faipari angol-magyar kísérlet, ahol a kompetenciák alapján összeállított

faipari szakképesítések részképesítésekből épültek fel. Ebben az esetben 1 képesítés átlagosan négyféle részképesítésből állt. A kísérlet eredményeképpen kimondható, hogy szinte félévenként volt mód a részképesítések követelményeinek megfelelő tu-dásmérésére.

− Az OKJ szakképesítéseinek szükségességével kapcsolatosan a 21 OKJ-bizottság ta-nulmányokat készített. A tanulmányok figyelembevételével már körvonalazható, hogy bizonyos csökkenésekre sor kerülhet, de ezek a csökkentések még csak fikciók, munkakörelemzéssel nem bizonyíthatók. Az eddigiek alapján 24-26%-os csökkentés előre látható, ezért az átstrukturálást is figyelembe véve határoztuk meg az új OKJ-ben lévő szakképesítések számát 400 db-ban indikátorként. Reményeink szerint azonban lehetséges további csökkenés.

− A 2002. évi FEOR jegyzékből az OKJ összesen 305 foglalkozást fed le. A vizsgálat és a fejlesztés során szeretnénk, hogy az OKJ minél nagyobb területét hitelesen fedje le a FEOR-nak. Ezért tervezünk növekményt a lefedettség tekintetében.

− 1996-1998. az OKJ iskolai rendszerű bevezetésével egyidejűleg a szakmacsoportos alapozáshoz és a szakmai specializációhoz készült dokumentumrendszer (központi program).

− A hátrányos helyzetűek képzésének és szakképesítéshez való jutásának elősegítésé-hez az Intézet bázisiskolai rendszert alakított ki. Ebben a rendszerben kerül kidolgo-zásra a speciális képzési követelményekhez szükséges módszertan. A hét bázisköz-pont jelenleg mintegy 30 hátrányos helyzetűeket oktató szakiskola munkáját segíti. Ezen iskolákban a mai napig mintegy harmincféle szakképesítést oktatnak speciális módszerekkel.

Mindezen számokat figyelembe véve és a kialakított egységeket átgondolva előre látható-lag mintegy 440 rész-szakképesítés fejleszthető.

Apertus KA. Pedagógusképzés

Az Apertus KA a digitális tananyagfejlesztés módszertanának és a digitális tananyagok felhasználásának elterjesztésére 4, a későbbiekben kiválasztandó Felsőoktatási Intéz-ménnyel kíván együttműködési megállapodást kötni. Ennek eredményeként kb. 300 fő egyetemi kurzus jellegű képzése valósul meg.

Tananyagfejlesztés

I. Fázis: 16 + 1/2 szakmacsoportra, szakmacsoportonként kb. 300 tanóra: cca 5000 db óra

II. Fázis: 2 szakmacsoportra épülő, 2 tanítási év szakmai elméleti óráinak kb. 40% lehet a közös modul óraszáma, ez kb. 600 tanóra szakmacsoportonként, azaz 1200 db digi-talizálható tanóra (egy tanórához kb 30-35 perc alatt feldolgozható, interaktív tan-anyag)

Educatio KHT

• A hazai és a külföldi piacon fellelhető szakképzési tananyagként használ-ható tartalmak megvásárlása és keretrendszerben történő publikálása az Apertus KA által 16 és ½ szakmacsoportban fejlesztett tananyagokat ki-egészítő digitális tartalomként Ez kb. 1200 foglalkozásnyi (digitális tar-talmak és dokumentáció) tananyag megvásárlását jelenti.

• A 16 és ½ szakmacsoportból a nehezen megérthető és/vagy nehezen

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

40/65

szemléltethető tananyagaihoz szakmacsoportonként kb. 100-150 foglalko-zásnyi szakképzési szimuláció elkészítettése (digitális tartalmak; doku-mentáció; összesen kb. 1000 foglalkozásnyi szimuláció)

MEGJ: A két feljebbi fejlesztés konkrét tematikáinak kiválasztására az Educatio Kht. szak-mai bizottságot hoz létre. A bizottság figyelembe veszi –többek közt- a gyakorlati képzések ellenőrzésében évek óta rendszeres munkát végző gazdasági kamarák idevonatkozó tapaszta-latait , az Apertus Közalapítvány tananyagfejlesztésének részeredményeit is.

A fenti eredményként jelölt foglalkozásszámok irányszámok, ezektől a bizottság állásfogla-lásával tér el az Educatio KHT.

• Digitális tartalomkezelő eszközök bérlése. A feladat célja a szakképzésben alkalmazandó komplex e-learning tartalomkezelő rendszer biztosítása (LMS-LCMS). A digitális tananyagok és az azokhoz kapcsolódó modern pedagógiai módszerek segítéségével, az intézkedés olyan kompetenciák kialakítását támogatja, amelyek képessé teszik a szakképzésben résztve-vőket, hogy mindennapi élethelyzetekben és szakmájuk gyakorlása során egyaránt helyt álljanak a különböző kommunikációs helyzetekben, tudá-suk piacképes legyen, és a modern technológiákat is használni tudják. A feladat célja egy komplex e-learning tartalomkezelő rendszer biztosítása (várhatóan kb. 4.000, db LMS licensz bérlése) amely segíti a szakképzés szereplőinek tanulási és munkaerő-piaci esélyeinek megalapozását és javí-tását. A pilot eredményeinek tükrében kell majd a végleges megoldást be-vezetni a teljes szakképzésben..

• Az Educatio Kht.-ban fejlesztett közoktatási tartalmak befogadására al-kalmas LMS rendszer (SDT) továbbfejlesztése, melynek iránya az SDT szakképzési tananyagok befogadására történő alkalmassá tétele

• A komplex e-learning keretrendszerekhez kapcsolódó Help Desk. Egy Internet alapon, hagyományos böngésző segítségével működő módszerta-ni, tartalmi és IT kérdésekre válaszokat nyújtó szolgáltatáscsomag, mely egyrészről segíti a pilotban résztvevőket, másrészről fontos információkat nyújt a pilot értékeléséhez.

• IKT alapú moduláris pedagógus-továbbképzési rendszer kidolgozása és keretrendszerbe való publikálása. (50 modul; 30 foglalkozás/modul, azaz 1.500 foglalkozás)

5.16. A programnak az érintett régióban vagy ágazatban jelentkező tágabb eredményei

és hatásai: A program eredményeképpen a szakképesítések száma a jelenlegi állapothoz képest valószí-nűleg 400-ra csökken, a rész-szakképesítések száma pedig várhatóan 440 lesz. A munkakör-elemzés alapján kifejlesztett szakképzés mind a munkaerőpiac, mind az oktatásszervezés vonatkozásában gazdaságosabbá válik. A modulrendszer bevezetése előtt a pedagógusok továbbképzéseken vesznek részt. A 2006. szeptemberi induláshoz már 1040 fő a modulrend-szer bevezetésére felkészítésben vesz részt. A kialakított szakképzési dokumentumrendszer alkalmazása egyszerűsíteni és minőségében javítani fogja a tanári munkát, lehetővé teszi a beszámíthatóságot, és megalapozza az egész életen át tartó tanulást. A dokumentumrendszer bevezetése az iskolai rendszerben országosan segíteni fogja a munkaerőpiacon való jobb el-helyezkedést. A program keretében kidolgozott dokumentumrendszerből tanult szakemberek a munkaerő-piacon elfogadottabbak lesznek, hiszen a foglalkozáscsoportból és munkakörelemzésből ki-induló fejlesztés biztosítja a munkaerőpiacon való jobb megfelelést. A program validálási része lehetővé teszi, hogy a képzés és a gazdaság között egy erős kap-csolatrendszer alakulhasson ki, amely alkalmazkodik a gyorsan változó munkaerőpiac igé-nyeihez.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

41/65

ÉRTÉKELÉS 5.17 Önértékelés a programra vonatkozóan: Értékelni fogjuk a fejlesztési folyamat megvalósítását és hatását félévenként. A tevékenységek értékelését a folyamatban nem részt vevő szakértők fogják végezni az Inté-zet minőségfejlesztési osztályának segítő irányításával. A minőségfejlesztési osztály nem vesz részt a program végrehajtásában. Az értékeléshez szükséges segédleteket és módszerta-ni anyagokat (pl. kérdőíves felmérés, interjú stb.) a minőségfejlesztési munkatársak készítik elő. Az értékelés során valamennyi szakértő egységes anyagot használ, amelyet a minőség-fejlesztő munkatársak értékelnek, és készítik el az elemző összefoglalást. Fontos a fejlesztési folyamat hátterét biztosító NSZI NFT Programiroda működésének fél-évenkénti önértékelése is, amelyet az előzőekben leírt módszerekkel végezünk.

HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK 5.18 Az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesülése: Az esélyegyenlőség szempontjait egyik oldalon a fejlesztési folyamat megvalósításában, má-sik oldalon pedig a dokumentumrendszer tartalmában érvényesítjük. A fejlesztési folyamatban kiválasztott szakértőknél figyelembe vesszük a nők és férfiak kí-vánt esélyegyenlőségi arányát. A hátrányos helyzetűek, a csökkent munkaképességűek, a fogyatékkal élők, illetve a közok-tatás rendszeréből lemorzsolódó fiatalok számára is biztosítjuk olyan rész-szakképesítések, modulok megszerzésének lehetőségét, amely a munkaerőpiacra való belépésüket lehetővé teszi. Releváns szempont az is, hogy az állampolgár – munkanélkülivé válása esetén – a már telje-sített szakképzési modulok, és a korábban megszerzett tudás beszámításával rövid képzési idő alatt a munkaerőpiac által elfogadott szakképesítéshez juthasson a TISZK-ekben és a szakképző intézményekben. A digitális tananyagok, és távoktatási módszerek alkalmazása lehetőséget biztosít az önálló, helyhez nem kötött tanulásra. Ez az elvándorlást csökkenti.

5.19 A fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesülése: Az intézkedés a szakképzés teljes folyamatában és az új oktatási anyagok kidolgozásában a környezettudatosság növelésére törekszik. A modulok kidolgozásánál az Intézet gondoskodik a környezettudatos magatartáshoz szükséges kompetenciák beépítéséről.

DISSZEMINÁCIÓ, NYILVÁNOSSÁG 5.20 Tevékenységek a nyilvánosság, a tájékoztatás, illetve a programeredmények széles körű ismertté válásának biztosítása érdekében: Rendkívül fontos meghatározni a különböző információk terjesztésének szintjét és módját, valamint azt, hogy kik alkotják a disszemináció egyes célcsoportjait. Meghatározandó a ter-jeszteni kívánt információk jellege, a szükséges kommunikációs eszközök, csatornák, vala-mint a kommunikáció egyes fázisainak időzítése. Mivel a program jellegéből adódóan a disszemináció alapvető fontosságú, ezért már a kezdeti fázisban igen komoly jelentőséggel bír. A program alapvető céljaként megjelölt munkaerőpi-achoz való igazodás csak úgy képzelhető el, ha a hatékony kommunikáció megvalósul a szakképző intézmények és más helyi gazdasági szereplők között. Ezek az intézmények jelen-

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

42/65

tik majd a disszemináció legalsó szintjét, bevonásukkal, munkaerő-piaci naprakész ismerete-ik, tapasztalataik felhasználásával történhet meg az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) korsze-rűsítése, valamint a modulrendszerű képzés kifejlesztése. A Nemzeti Szakképzési Intézet az NFT Programiroda koordinációjával megalakított munka-bizottságok által készített szakmai anyagokat széles körű szakmai véleményezésre elérhetővé tesszük. Elsősorban az internetes (Web-es) közzétételt alkalmazzuk, amely lehetőséget bizto-sít már a korai fázisban a hatékony kétirányú kommunikációra, a javaslatok, visszacsatolások naprakész beépülésére a tervezetekbe. Az Intézet külön erre a célra készített weblap mellett a Köznevelésben, a Szakoktatásban, Szakképzési Szemlében és a Felnőttképzésben – ha szükséges – a lapok bővítésével, illetve kiegészítésével állandó tájékoztatást nyújt a szakmai, illetve a szélesebb közvélemény számára. A HEFOP IH kommunikációs stratégiájához illeszkedve, a 3.2 intézkedés célcsoportja (szak-képző intézmények tanárai és tanulói, a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati oktatást vég-zők, a szakképző intézmények fenntartóinak képviselői, a társadalmi partnerek és gazdasági kamarák képviselői) szintén az imént említett szaklapokból tájékozódhatnak. Az általános iskolai pedagógusok (rajtuk keresztül a szakképző iskolába beiskolázandó gyermekek szülei, a tanulók) tájékoztatása a közszolgálati és kereskedelmi média közszolgálati adásidejében, illetve a nagy napilapok hasábjain, valamint a Sulinet segítségével valósul meg. Az e célra szervezett szakmai tanácskozásokon a szakemberek kifejthetik véleményüket, és ennek alap-ján az anyagok véglegesítésre kerülhetnek.

FENNTARTHATÓSÁG 5.21 A program hosszú távú fenntarthatósága: 5.21.1 A fenntarthatóság szakmai és szervezeti biztosítékai (kik, milyen feladatkörben

tevékenykednek) NSZI A fejlesztés eredményeképpen elkészült dokumentumok egy részét az NSZI felterjeszti jóvá-hagyásra az Oktatási Minisztériumba jogszabályként való megjelenés céljából, másik részét pedig felterjeszti azért, hogy az oktatási miniszter „központi/képzési” programként bevezesse valamennyi olyan szakképző intézménybe, ahol az újonnan kifejlesztett tagolású és doku-mentumrendszerű szakképesítéseket – a módosított OKJ szerint – oktatják. Mindemellett a HEFOP 3.2. intézkedés 1. komponensében lévő fejlesztések és az SZFP fo-lyamatos összehangolását végezzük el. Educatio Kht. Az elkészült digitális tananyagok a Sulinet honlapján ingyenesen elérhetőek lesznek. Az SDT rendszer szolgáltatásai lehetővé teszik, hogy a felhasználók az egyes tananyagele-meket, tananyagegységeket átalakítsák, újabbakat hozzanak létre, és publikálják. A digitális tananyag akkreditáció törvényi előkészítése jelenleg is folyik.

5.21.2 A fenntarthatóság pénzügyi biztosítékai (a támogatás folyósítása után milyen for-

rásból működhet a program): NSZI A Szakképzési hozzájárulásról szóló törvény módosításában szerepel, hogy az Intézet a fej-lesztési feladataira a szakképzési hozzájárulásból forrást igényelhet. Az NSZI minden évben elkészíti az Oktatási Minisztériummal egyeztetve a fejlesztési tevékenységének a tervét és az ahhoz szükséges költségtervet, amelyeket az Országos Szakképzési Tanács elé terjeszt. Az OSZT javaslata alapján az NSZI miniszteri jóváhagyással, majd szerződéskötéssel (OMAI) a

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

43/65

feladatot megkezdheti és elvégezheti. Az Intézet költségvetése biztosítja azon közalkalmazottak bérét, akik a programban kifejlesz-tett dokumentumrendszert továbbviszik az erre épülő, illetve hozzá kapcsolódó fejlesztési folyamatokban, továbbá a költségvetés lehetőséget ad erre a programra épülő, illetve ehhez kapcsolódó fejlesztési programokra is. Educatio Kht. Az SDT rendszer üzemeltetését az Educatio Kht. az OM-mel kötött közhasznú szerződés keretéből az NFT forrásoktól függetlenül működteti.

6. A KONZORCIUMI PARTNEREK ADATAI 6.1. Apertus KA 1.A pályázó teljes neve: Apertus Közalapítvány a Nyitott Szak-

képzésért és Távoktatásért 2. A pályázó azonosítására használt betűszó, vagy rövidítés:

Apertus KA

3. Jogi forma („A gazdasági szervezetek gazdálko-dási forma szerinti osztályozása és az osztályozás tartalmi elemeinek meghatározása” c. KSH kiad-vány szerint):

Közalapítvány

4. Adószám: 18170751-1-42 5. Bankszámlaszám MÁK 10032000-00284017-00000017 6. Statisztikai számjel: 18170751-9133-561-01 7. Cégkivonat száma (vagy „A gazdasági szerveze-tek gazdálkodási forma szerinti osztályozása és az osztályozás tartalmi elemeinek meghatározása” c. KSH kiadvány szerint azzal egyenértékű hivatalos nyilvántartási szám):

Fővárosi Bíróság 7704/1999 (1999.XII.14.)

8. Alapítás éve: 1999. 9. Szakágazati kód (TEÁOR szerint): 91.33 Máshova nem sorolt egyéb kö-

zösségi, tevékenység (főtevékenység) 72.22 Egyéb szoftver-szaktanácsadás, -ellátás 73.10 Műszaki kutatás, fejlesztés 73.20 Humán kutatás, fejlesztés 74.87 Máshova nem sorolt, egyéb gaz-dasági szolgáltatás 80.22 Szakmai középfokú oktatás 80.42 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás (A Közalapítvány tevékenységét az Alapító Okirat nem TEÁOR kódokban határozza meg!)

10. Teljes munkaidős létszám (fő, 2002): 5 11. Székhely Irányítószám: 1146 Település (válassza ki a legördülő listából): Budapest Utca, házszám: Ajtósi Dürer sor 19-21. Telefon 1: 222-7509 Telefon 2: - Fax 1: 222-8223

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

44/65

Fax 2: - E-mail: info@apertus.huHonlap: http://www.apertus.huTelepülés: - Postafiók irányítószám: - Postafiók: - 13. Pályázó hivatalos képviselője (vezetője, alá-írója)

Név: Felső Gábor Beosztás: Elnök Telefon 1: 222-7509 Telefon 2: - Fax 1: 222-8223 Fax 2: - E-mail: info@apertus.hu14. Kapcsolattartó személy (projekt menedzser) adatai

Név: Racskó Péter Beosztás: Projektvezető Telefon 1: 30/397-9913 Telefon 2: 209-3944 Fax 1: 209-3945 Fax 2: - E-mail: peter.racsko@axelero.hu

6.2. Educatio Kht., Sulinet Programiroda 1. A kedvezményezett teljes neve: Educatio Társadalmi Szolgáltató Köz-

hasznú Társaság, Sulinet Programiroda

2. A kedvezményezett azonosítására használt betű-szó, vagy rövidítés:

Educatio Kht., Sulinet Programiroda

3. Jogi forma: Közhasznú társaság 4. Adószám: 20933713-2-42

5. Bankszámlaszám 10032000-00285977-00000093 6. Statisztikai számjel: 20933713-7230-571-01 7. Cégkivonat száma: 01-14-000308 8. Alapítás éve 2001. 9. Szakágazati kód 80.30, 80.42, 73.20, 22.33, 71.33,

72.10, 72.21, 72.22, 72.40, 72.60, 51.18, 51.47, 74.87

10. Minősítési kód 11. Teljes munkaidős létszám (fő, 2002): 17 fő főállású alkalmazott (ezen kívül

38 szerződéses munkatárs, 50-60 fő virtuális munkaközösség (külső szakér-tők)

12. Székhely Irányítószám: 1134 Település: Budapest Utca: Váci út

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

45/65

Házszám: 37 Honlap: www. sulinet.hu 13. Postacím (ha nem azonos a székhellyel) Irányítószám: Település: Budapest Utca: Házszám: Postafiók irányítószám: 1538 Postafiók: Pf. 496 14. Kedvezményezett hivatalos képviselője (veze-tője, aláírója)

Név: Rovó Tibor Beosztás: ügyvezető Telefon 1: 477-3277 Telefon 2: Fax 1: 477-3136 Fax 2: E-mail: rovo@sulinet.hu15. Kapcsolattartó személy (projekt menedzser) adatai

Név: Suhajda Gábor Beosztás: NFT Programiroda vezető Telefon 1: 477-3230 Telefon 2: Fax 1: 477-3239 Fax 2: E-mail: suhajdag@sulinet.hu

7. A KONZORCIUMI PARTNEREK BEMUTATÁSA 7.1. Apertus Közalapítvány 7.1.1 Az Apertus Közalapítvány szakmai profilja, tevékenységei: A Magyar Köztársaság Kormánya a 2281/1999.(XI.5.) Korm. határozattal a távoktatásban és nyitott képzésekben alkalmazható korszerű tananyagok fejlesztésének támogatására hozta létre az Apertus Közalapítványt. Az Apertus Közalapítvány Kuratóriumának munkáját tanácsadó testületként a Nemzeti Táv-oktatási Tanács (NTT) segíti. A NTT az oktatáspolitika korszerűsítésével összefüggésben a távoktatás stratégiai fejlesztési kérdéseivel foglalkozik, szakmai elemzéseket végez, javasla-tokat tesz a nemzetközi tapasztalatok hazai alkalmazásának elősegítésére. A tulajdonosi jo-gokat gyakorló Oktatási Minisztérium rendelkezésére a NTT gazdálkodása is átkerült az Apertus Közalapítványhoz. Elnökét és tagjait az oktatási miniszter kéri fel és nevezi ki.

Az Alapító szándékának megfelelően az Apertus Közalapítvány jogutódként 2001. júliusban átvette és folytatja a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány pályázati, finanszírozó tevékeny-ségét. Ezáltal koordinálja az 1998-2000. között összességében több mint 1300 millió Ft ér-tékben már megvalósult nyitott képzési programok széles körű bevezetésének felgyorsítását, a folyamatban lévő fejlesztések támogatási szerződésekben rögzített módon történő eredmé-nyes befejezését és működésük folyamatos nyomon követését.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

46/65

Az Apertus Közalapítvány Kuratóriuma 2001. decemberében alapította meg a kizárólagos tulajdonában álló Apertus Távoktatás-fejlesztési Módszertani Központ Tanácsadó és Szolgál-tató Kft.-t. A Központ célja módszertani szolgáltatások nyújtása a hazai távoktatási közössé-geknek, illetve közreműködés a Közalapítvány szakmai feladatainak megvalósításában. Az Apertus Közalapítvány az elmúlt időben meghatározó szereplőjévé vált a hazai távokta-tással, e-tanulással, illetve nyitott szakképzéssel kapcsolatos fejlesztési törekvéseknek. Az Apertus Közalapítvány Kuratóriumának munkáját tanácsadó testületként a Nemzeti Távokta-tási Tanács (NTT) segíti. A NTT az oktatáspolitika korszerűsítésével összefüggésben a táv-oktatás stratégiai fejlesztési kérdéseivel foglalkozik, szakmai elemzéseket végez, javaslatokat tesz a nemzetközi tapasztalatok hazai alkalmazásának elősegítésére. Az NTT elnökét és tag-jait az oktatási miniszter kéri fel, és nevezi ki. Az Apertus Közalapítvány legfontosabb feladatai:

• a nyitott képzések és távoktatás progresszív európai gyakorlatának megismertetése, átvételének és hazai meghonosításának elősegítése;

• a meglévő információs és szakképzési hálózatok bázisán a társadalmi-gazdasági igé-nyek változásához igazodó nyitott szakképzési rendszerek építése és fejlesztése;

• szakképzés-fejlesztési programok megvalósítása [Ftv. 39. § (2) bek. d) pontja]; • szakpedagógiai, oktatás-módszertani tevékenység és tananyag fejlesztése; • szakképzési programok támogatása [Ftv. 17. §, 39. § (3) bek. e) pontja]; • alkalmazott szakképzési kutatások támogatása; • új szakképzési technológiák alkalmazásának támogatása

7.1.2. Az Apertus Közalapítvány legfőbb lehetőségei tevékenysége továbbfejlesztésére: A Közalapítvány szakmai tevékenységét hatékonyabban össze kívánja hangolni alapítójának képviselőjével, az Oktatási Minisztériummal és annak háttérintézményeivel, hogy – a Nem-zeti Távoktatási Tanács szakmai elemzései alapján – elősegíthesse az országos fejlesztési feladatok megvalósítását. Az Alapítvány elsődleges célkitűzései:

• a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátí-tásának segítése, a gyakorlati képzés nemzetközi szinten elvárt követelményeinek tel-jesítéséhez a feltételek javítása, az elhelyezkedést, a vállalkozást és a munkahely-megtartást elősegítő képzési formák fejlesztése érdekében új együttműködési formák és a hálózat létrehozásának támogatása meglévő intézmények bevonásával és az adott célú együttműködésre való felkészítéssel;

• a felnőtt szakképzés fejlesztését biztosító programok kínálatának és a képzési lehető-ségek bővítése;

• a szakképzésben a távoktatási rendszer kifejlesztése, a képzés és technológia korsze-rűsítését szolgáló informatikai és információs rendszerek felhasználásával, fejleszté-sével;

• a felsőoktatási intézmények által kezdeményezett programok és a gazdálkodó szerve-zeteknél folytatott gyakorlati képzés összehangolt támogatása;

• támogatás nyújtása a határon túl élő magyar közösségek tagjai számára magyar nyel-vű szakképzés indításához és folytatásához, a szükséges (személyi, tárgyi) feltételek megteremtéséhez, a képzési programok kifejlesztéséhez, a programokban való rész-vételhez, a távoktatást lehetővé tevő informatikai rendszerek kialakításához, korsze-rűsítéséhez való hozzájárulás;

• a távoktatás módszereivel a munkavállalók munkaerő-piaci pozíciójának hosszú tá-von történő javítása, elhelyezkedési esélyeinek növelése, a munkakultúra emelkedé-

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

47/65

séhez való hozzájárulás, mind szélesebb állampolgári kör szakképzésbe való bevoná-sának biztosítása;

• a nyitott szakképzés és – az Oktatási Minisztérium megbízása alapján – a távoktatás minőségbiztosítási, nemzetközi együttműködésből fakadó feladatainak segítése;

• a távoktatás és nyílt tanulási módszerek elterjedésének elősegítése, perspektivikus képzési szakirányoknak megfelelő távoktatási projektek kialakításának, működtetésé-nek, a projektek működéséhez szükséges országos konzultációs hálózat és vizsga-rendszer kiépítésének, valamint a távoktatási program sugárzásának és programcso-magok forgalmazásának támogatása.

7.1.3. Az Apertus KA. hasonló projektjei az elmúlt 5 évben: 2003. A Közalapítvány Kuratóriuma 2003. decemberében a Közalapítvány saját vagyonának terhé-re pályázat kiírásáról döntött T041-es kóddal. T041 jelű pályázati csomag A pályázat meghirdetéséről a kuratórium 2003. december 16-i ülésen döntött a pályázati ke-ret 90.000.000 Ft. Pályázati célterület: A meghirdetett pályázat tematikája: a magyar szakképzésben, közoktatásban és felsőoktatás-ban használható, széles tanulói/hallgatói kört érintő, online elérhetőségű vagy digitális adat-hordozón terjeszthető szakmai alapozó és szaktantárgyi modulok, továbbképzési tananyagok, valamint virtuális laboratóriumi kísérletek tartalmának fejlesztésére. A meghirdetett pályázati alprogramok: PR-I: szakképzésben bevezethető, széles tanulói létszámot érintő szakmai alapozó és szak-tantárgyi e-tananyag modulok tartalmának fejlesztése, PR-II: közoktatásban bevezethető, széles tanulói létszámot érintő szakmai alapozó és szak-tantárgyi e-tananyag modulok tartalmának fejlesztése, PR-III: felsőoktatásban bevezethető, széles tanulói/hallgatói létszámot érintő szakmai alapozó és szaktantárgyi e-tananyag modulok tartalmának fejlesztése. A pályázati csomag meghirdetésének időpontja: 2003. december 16., beérkezett pályázatok száma: 80 db, pályázati keret: 90 millió Ft, értékelés: 16 db nyertes pályamű, megítélt támo-gatás: 90 millió Ft, kuratóriumi döntés időpontja: 2004. április 27. 2001. Az Apertus Közalapítvány és az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága között 2001. decemberében kötött az FKA-KT-22/2001. számú szerződés alapján a távoktatás és nyitott képzés céljaira használható tananyagok fejlesztésének megvalósítására az Apertus Közalapítvány az Apertus Távoktatás-fejlesztési Módszertani Központ Tanácsadó és Szol-gáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Apertus Kft.) társpályázóval közösen 300 millió fo-rint támogatásban részesült. A támogatás – a szerződés szerint – az alábbi célokra volt fordítható: • a szakképzésben és a felsőoktatásban használható, széles tanulói/hallgatói kört érintő

digitális tananyag modulok és virtuális laboratóriumi kísérletek tartalmának kidolgo-zása;

• a szakértők által kidolgozott tartalom feldolgozása e-tananyag formára; • a tananyagok terjesztése az oktatásban a képzési szinteknek megfelelő hálózatokon.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

48/65

A társpályázóként bevont Apertus Kft. a módszertani adaptáció (e-tananyag fejlesztés) keret-rendszerének kidolgozására a támogatási összegből 201 millió forintban részesül. T021 jelű pályázati csomag A pályázati kiírást az Apertus Közalapítvány két alprogrammal 2002. januárjában jelentette meg 90 millió Ft összeggel, a pályamunkák beadási határideje 2002. február 28. volt. Pályázati célterület: A meghirdetett pályázat tematikája: A magyar szakképzésben és felsőoktatásban használha-tó, széles tanulói/hallgatói kört érintő, online elérhetőségű vagy digitális adathordozón ter-jeszthető alaptantárgyi modulok, továbbképzési tananyagok, valamint virtuális laboratóriumi kísérletek tartalmának fejlesztése. A meghirdetett pályázati alprogramok: PR-I: szakképzésben bevezethető, széles hallgatói létszámot érintő alap- és szaktárgyi e tananyag modulok tartalmának fejlesztése, PR-II: felsőoktatásban bevezethető, széles tanulói/hallgatói létszámot érintő alaptantárgyi e tananyag modulok tartalmának fejlesztése. A pályázati csomag meghirdetésének időpontja 2002. január 8., beérkezett pályázatok száma: 68 db, pályázati keret: 90 millió Ft, értékelés: 24 nyertes pályamű, megítélt támogatás: 90,5 millió Ft, kuratóriumi döntés időpontja: 2002. április 30., 2003. november 30-ig folyósított támogatás: 87,5 millió Ft. 2002. Az Apertus Közalapítvány és az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága között 2000. decemberében kötött SZTF-KT-5/2000. számú szerződés értelmében az Apertus Köz-alapítvány 1 milliárd forint támogatásban részesült szakképzéssel összefüggő fejlesztési fel-adatok elvégzésére, továbbá fejlesztési programok támogatására. A testület által elfogadott pályázati stratégiájának megfelelően az Apertus Közalapítvány kuratóriuma a fenti célok megvalósítására az 1 milliárd Ft terhére három pályázati csomag kiírásáról döntött. T011 jelű pályázati csomag Pályázati célterület: 2001. évi T011 jelű pályázati kiírás 650 millió Ft-os keretösszeggel az alábbi területeken biztosított lehetőséget támogatások folyósítására: • Képzési kínálat bővítése; • Gazdálkodó szervezetek és a munkavállalók képzésének korszerűsítése; • Az Európai Unióhoz történő csatlakozást, a nemzetközi kooperációt elősegítő szak-

mai programok támogatása; • Módszertani jellegű, az alaptevékenységet elősegítő szakmai fejlesztések. A pályázati csomag meghirdetésének időpontja: 2001. március 21., beérkezett pályázatok száma: 276 db, megpályázott összeg összesen: 4,546 milliárd Ft, pályázati keret: 650 millió Ft, értékelés: 61 nyertes pályamű, megítélt támogatás: 669.2 millió Ft, kuratóriumi döntés időpontja: 2001. július 25., 2003. december 31-ig folyósított támogatás: 642 millió Ft T012 jelű pályázati csomag Pályázati célterület: a 2001. évi T012 jelű meghívásos pályázati kiírás 100 millió Ft-os keret-

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

49/65

összeggel a magyar közoktatás szereplői (diákok, pedagógusok) számára tanulásukat, tanítá-sukat segítő online tartalmak, informatikai rendszereken keresztül bevezethető oktatási se-gédanyagok készítésére, illetve a hozzáférést biztosító hardver fejlesztésére irányult. A pályázati csomag meghirdetésének időpontja: 2001. július 17. , beérkezett pályázatok szá-ma: Ř (a meghívásos pályázat résztvevői elálltak), pályázat keret: 100 millió forint, érté-kelés: eredménytelennek nyilvánítva T013 jelű pályázati csomag A pályázati kiírást 2001. decemberében jelentette meg az Apertus Közalapítvány négy alprogrammal, 360 millió Ft-os keretösszeggel. A pályamunkák beadási határideje 2002. január 31. volt. Pályázati célterület: a meghirdetett pályázat tematikája: A magyar közoktatás, szakképzés és felsőoktatás szereplői számára, online elérhetőségű, vagy digitális adathordozón terjeszthető tananyagok, valamint informatikai rendszereken keresztül bevezethető oktatási segédanyag-ok készítése, illetve a hozzáférést biztosító hardverek fejlesztése. A meghirdetett pályázati alprogramok célkitűzései: PR-I. Közoktatásban bevezethető e-tananyag fejlesztése; Támogatott célkitűzés: a közoktatásban széles körben található, a meglévő informatikai háló-zatokra épülő, ott bevezethető oktatási segédanyagok fejlesztése; PR-II. Szakképzésben bevezethető e-tananyag fejlesztése; Támogatott célkitűzés: korszerű szakképzési programokhoz kapcsolódó modulrendszerű, több szakmát (szakmacsoportot) érintő, kis és közepes vállalkozások által is hasznosítható oktatási egység kidolgozása; PR-III. Felsőoktatásban bevezethető e-tananyag fejlesztése; Támogatott célkitűzés: több intézményben bevezethető, jelentős hallgatói létszámot érintő alaptantárgyi modulok kifejlesztése. PR-IV. A tananyag fejlesztéséhez kapcsolódó műszaki-technikai támogatás (az Apertus Köz-alapítvány egységes e-tananyag specifikációjának kidolgozása és implementálása a pályá-zóknál) Támogatott célkitűzés: az egységes tananyagrendszer technikai specifikációinak véglegesíté-se, ezzel kapcsolatos támogatás biztosítása. A pályázati csomag meghirdetésének időpontja: 2001. december 18., beérkezett pályázatok száma: 22 db, pályázati keret: 360 millió Ft, értékelés: 4 db nyertes pályamű, megítélt támo-gatás: 341 millió Ft, kuratóriumi döntés időpontja: 2002. március 13. és 2002. március 28., 2003. december 31-ig folyósított támogatás: 226,5 millió Ft. A SZTF-KT-5/2000 számú szerződés a programok minél magasabb szintű magvalósulásá-nak biztosítása érdekében 2003. november 13-án módosításra került. A határidő módosítása lehetővé tette, hogy a T011-es T012-es és T013-as projekteket követően a maradvány és a kamat terhére a Közalapítvány újabb pályázati fordulót hirdessen meg T042-es jelzéssel. T042 jelű pályázati csomag Pályázati célterület: A meghirdetett pályázat tematikája: korszerű, elektronikus alapú nyitott és távoktatási szak-képzési programok kidolgozására és bevezetésére, a bevezetés hátterének megteremtésére és a pályázati kiírásban részletezett egyéb módszertani tevékenységek elvégzése. A meghirdetett pályázati alprogramok célkitűzései: PR-I: Képzési kínálat bővítése:

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

50/65

E-learning szaktananyagok oktatásban történő bevezetésének támogatása, az Apertus Köz-alapítvány támogatásával, vagy más formában létrehozott e-learning tananyagok felhasználá-sával. Az oktatásban történő bevezetéshez szükséges számítástechnikai infrastruktúra kiépí-tésének támogatása. PR-II: Gazdálkodó szervezetek és vállalatok képzési igényeinek kielégítését szolgáló infor-matikai rendszereken keresztül bevezethető távoktatási programok kifejlesztése. Mikro, kis- és közepes vállalatok illetve egyéb gazdálkodó szervezetek - nyitott képzési elemekre épülő - oktatási programjainak támogatása. PR-III: Az Európai Unióhoz történő csatlakozást, a nemzetközi kooperációt elősegítő szak-képzési, felnőttoktatási, nyitott- és távoktatási szakmai programokban való részvétel támoga-tása. PR-IV: Módszertani jellegű, az alaptevékenységet elősegítő szakmai fejlesztések: PR-IV/1. Az Apertus Közalapítvány támogatásával megvalósult oktatás fejlesztési progra-mok átfogó szakmai és módszertani értékelése. A disszeminációt biztosító szakérői tanul-mány készítése és publikálása; PR-IV/2. A magyarországi e-learning fejlesztések eredményeit bemutató átfogó szakmai konferencia szervezése; PR-IV/3. E-vizsgáztatást lehetővé tevő rendszer szoftverfejlesztésének támogatása. PR-IV/4. Az elektronikus oktatás bevezetését támogató szaktanári tanfolyam (tanárképzési kurzus) tananyagának kidolgozása és lebonyolításnak támogatása. A pályázati csomag meghirdetésének időpontja: 2003. december 16., beérkezett pályázatok száma: 58 db, pályázati keret: 100 millió Ft, értékelés: 22 db nyertes pályamű, megítélt tá-mogatás: 103.4 millió Ft, kuratóriumi döntés időpontja: 2004. április 27. A támogatott prog-ramok megvalósulása 2004. év folyamán fog megtörténni.

7.1.4. Az Apertus KA. rendes költségvetésén felül az alábbi közösségi vagy hazai közpon-

ti költségvetési támogatásokat nyerte el az elmúlt 5 évben: Közösségi támogatás 1998-2003. között: Az Apertus Közalapítvány – Nemzeti Távoktatási Tanács (NTT) és az Európai Unió SOCRATES Programiroda között 2001. decemberében megkötött 90389-CP-1-2001-1-HU-MINERVA-M szerződés értelmében a MINERVA programban résztvevők összesen 210.694 Euró támogatáshoz jutottak, amely összegből 18.000 Euró az Apertus Közalapítvány – Nem-zeti Távoktatási Tanács részére jutó támogatási összeg. Az úgynevezett Mission projekt keretében több mint 400.000 Euró felhasználására nyílt lehe-tőség 2003. év végéig. A program a csatlakozás előtt álló országok és az EU meghatározó távoktatatási intézményei közötti együttműködést hivatott elősegíteni, 17 partnerintézmény (13 ország képviseletében) bevonásával. A 250 MFt, vagy e feletti elnyert hazai támogatások: 2001. Az Apertus Közalapítvány és az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága között 2001. decemberében kötött az FKA-KT-22/2001. számú szerződés alapján a távoktatás és nyitott képzés céljaira használható tananyagok fejlesztésének megvalósítására az Apertus Közalapítvány az Apertus Távoktatás-fejlesztési Módszertani Központ Tanácsadó és Szol-gáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Apertus Kft.) társpályázóval közösen 300 millió fo-rint támogatásban részesült. Az FKA-KT-22/2001. számú szerződés a Közalapítvány és az Apertus Kft. kezdeményezésé-re 2002. július 11-én módosításra került. A módosítás értelmében az Apertus Közalapítvány és az Apertus Kft. 2003. november 30-ig volt köteles a szerződésben vállalt feladatait megva-lósítani.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

51/65

A támogatás – a szerződés szerint – az alábbi célokra volt fordítható: • a szakképzésben és a felsőoktatásban használható, széles tanulói/hallgatói kört érintő

digitális tananyag modulok és virtuális laboratóriumi kísérletek tartalmának kidolgo-zása;

• a szakértők által kidolgozott tartalom feldolgozása e-tananyag formára; • a tananyagok terjesztése az oktatásban a képzési szinteknek megfelelő hálózatokon.

A társpályázóként bevont Apertus Kft. a módszertani adaptáció (e-tananyag fejlesztés) keret-rendszerének kidolgozására a támogatási összegből 201 millió forintban részesül. 2000. Az Apertus Közalapítvány és az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága között 2000. decemberében kötött SZTF-KT-5/2000. számú szerződés értelmében az Apertus Köz-alapítvány 1 milliárd forint támogatásban részesült szakképzéssel összefüggő fejlesztési fel-adatok elvégzésére, továbbá fejlesztési programok támogatására. A támogatási szerződés az alábbi négy célcsoportban meghatározott területet öleli fel:

• képzési kínálat bővítése • gazdálkodó szervezetek és munkavállalók képzésének korszerűsítése • az Európai Unióhoz történő csatlakozást, a nemzetközi kooperációt elősegítő szakmai

programok támogatása • módszertani jellegű, az alaptevékenységet elősegítő szakmai fejlesztések (Apertus

ház). A testület által elfogadott pályázati stratégiájának megfelelően az Apertus Közalapítvány kuratóriuma a fenti célok megvalósítására az 1 milliárd Ft terhére három pályázati csomag kiírásáról döntött.

7.1.5. A támogatás elnyerése esetén a program végrehajtásához az Apertus KA. által rendelkezésre bocsátható humán erőforrás: Az Apertus Közalapítvány a tervezett programokat a kiterjedt szakértői hálózatával, illetve az Alapítvány tulajdonában lévő (jelenleg Kft-ből Kht-ra való átalakulás alatt lévő) Apertus Kft-vel, és a Nemzeti Távoktatási Tanács szakembereivel közösen kívánja megvalósítani. Az elmúlt években felhalmozott elektronikus tananyag-fejlesztési tapasztalat biztosítékot ad a tervezett fejlesztések magas színvonalára. A tervezett fejlesztések lebonyolítására az Apertus Közalapítvány NFT programirodát hoz létre, amely feladata a lebonyolításon túl a szakmai koordináció, és a 3.2-es intézkedés Köz-ponti Programja Programirányító Bizottságában való részvétel is. A Programiroda egy külön megállapodás keretében az Apertus Kht tárgyi erőforrásait is felhasználhatja. A feladatokat, és a hatásköröket az Apertus Közalapítványi Iroda SZMSZ-e szabályozza.

7.2. Educatio Kht. Sulinet Programiroda 7.2.1. Az Educatio Kht. Sulinet Programiroda szakmai profilja, tevékenységei: Szakmai profil: A nemzetközi és hazai kutatási eredményekre és az OM közoktatási infor-matikai stratégiájára építve a tanulás-tanítás folyamatának IKT alapú fejlesztése, támogatása. Tevékenységek:

A. Tartalomfejlesztés

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

52/65

Az Európai Innovatív Iskolahálózat projekt Az Oktatási Minisztérium Közoktatási Helyettes Államtitkársága magként 30 közoktatási intézményt választott ki egy innovatív iskolahálózat létrehozásához. A kiválasztott iskolák a közeljövőben több nemzetközi IKT módszer kidolgozásában és alkalmazásában, illetve mo-dern technológiák és eszközök tesztelésében vehetnek részt különböző külföldi és hazai pro-jektek keretében, amelyekhez képzések, konferenciákon való részvételek és egyéb tevékeny-ségek kapcsolódnak. Együttműködésünk során a kiválasztott iskolák az Európai Innovatív Iskolahálózat (ENIS) tagjaivá is válnak. Az Európai Innovatív Iskolahálózat alapvető és egyedülálló szerepet játszik nemcsak az eu-rópai oktatás alakításában de az Európai Iskolahálózatnak (EUN) is fontos eleme. 19 ország 400 iskolájának nemzeti hálózata az információs és kommunikációs technológiák alkalmazá-sának katalizátorai, ahol az innováció és minőség fő értékként jelennek meg az oktatásban. A résztvevő iskolák 2003-ban három nemzetközi projektben vettek részt:

ITCOLE

Az ITCOLE projekt fókuszában a számítógéppel segített kollaboratív tanulás és a tudásalapú moduláris virtuális környezet megteremtése áll. A tíz innovatív iskola bevonásával megvaló-sított oktatási kísérletben egy új kollaboratív eszközzel dolgoztak a résztvevők.

SCALE

A SCALE egy hat országot érintő, az Európai Unió által támogatott kutatási projekt, mely-nek résztvevői az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Finnország, Portugália és Magyarország. A kutatás célja egy olyan interntalapú eszköz kifejlesztése, amely elősegíti a 16–18 éves középiskolás korosztály vitakészségének fejlesztését, illetve a vitamódszerrel való tanulást. ThinkQuest A Sulinet Programiroda hazai koordinálásával október elsején ThinkQuest címmel elindult az Oracle Help Us Help Alapítvány oktatási weboldalkészítő nemzetközi versenye. A vetél-kedő a 9-19 éves korosztály számára lett kiírva.

Celebrate projekt

A Celebrate EUN harminc hónapos, 5 millió eurós IST (információs társadalmi) projektje, amelyet az Európai Bizottság finanszíroz, és amelyben Magyarországot az Educatio Kht., közelebbről a Sulinet Programiroda képviseli. A European Schoolnet irányításával 11 országból 22 partner az együttműködés ideje alatt jelentős mennyiségű, 3-5000 tanórányi tananyagot hoz létre. Magyarország 20 iskolája vált tagjává a Celebrate közösségnek, és a jövőben is hozzáférési joga lesz a közösen fejlesztett tananyagokhoz, bármelyik országban készítették is őket. Két munkacsomagban veszünk részt, a 2003. év főleg a tananyagfejlesztéssel (WP4) telt. A másik nagy munkaterületünk az elkészült tananyagok kipróbálása, a projekt céljaira kifej-lesztett rendszer tesztelése, a tananyagok fordítása, átalakítása, sablonok alapján új tan-anyagok készítése. B. Sulinet Digitális Tudásbázis keretrendszer Az SDT rendszer egy olyan komplett, a műveltségi területeket minden iskolai évfolyamon lefedő elektronikus tananyag-adatbázis és tartalomkezelési eszköz, amely leképezi az iskola tantervét a különböző műveltségi területeken, és konkrét felhasználási útmutatókat, tananya-gokat és újrahasznosítható tananyagelemeket nyújt a pedagógusok és a tanulók részére. Az elemeire bontott tartalmakból elkészülnek a NAT követelményeinek megfelelő tananyag-egységek, vagyis például egy műveltségi terület egy tantárgyának adott évfolyamra vonatko-zó elektronikus törzsanyaga. A pedagógusok a központilag létrehozott törzsanyagokon kívül a már meglévő és/vagy

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

53/65

általuk létrehozott új elemekből saját tananyagegységeket is készíthetnek, amelyeket a rendszer megjelenítő felületén vagy abból exportálva más felületeken is használhatnak az órán. A rendszer létrehozásában jelentős szerepet kapott az oktatás valamennyi szereplője, tehát a pedagógusok, a diákok, a szakmai szervezetek stb. Az SDT a hagyományos tankönyvek digitalizált (interaktív feladatokkal, szimulációkkal, tesztekkel támogatott) változatát, egy vagy több tanórát felölelő foglalkozásokat, tanórai és tanórán kívüli felhasználásra készült anyagokat, valamint a mai magyar lehetőségeknek leg-jobban megfelelő 30-35 perces elektronikus blokkokat kínál a hagyományos tanítást kiegé-szítésére. Az SDT-hez kapcsolódóan 4 pályázati kiírás került meghirdetésre:

1. Digitális tananyagok és taneszközök készítése. Egy adott tárgyból a 9-12. vagy 7-12. évfolyam tantervét lefedő tananyag és a hozzá kapcso-lódó taneszköz elkészítése a témához ajánlott tanmenettel és óravázlatokkal. A pályázat során nyertes témák a következők:

o Földünk és környezetünk (7-12), Magyar nyelv (9-12), Magyar irodalom (7-12), Történelem (9-12), Matematika (9-12), Fizika (7-12), Biológia (7-12), Kémia (7-10), Ének-zene (7-10), Mozgókép és médiaismeret (11-12)

2. Interneten, mindenki számára elérhető formában megjelenő, új fejlesztésű, vá-lasztható oktatási modulok tananyagainak kifejlesztése, és digitális formában történő elkészítése

A nyerteseknek az egyes modulok teljes cél-, tananyag- és követelményrendszerét el kell készítenie, a témához ajánlott tanmenettel, óravázlatokkal és módszertani útmutatókkal.

o Elektronikus írásbeliség 4-6. évfolyam, Digitális kultúra 7-12. évfolyam, Filozó-fia és etika 11-12. évfolyam, Emberismeret 7-12. évfolyam, Vallás- hitoktatás 7-12. évfolyam, Vallás- és kultúrtörténet 9-12. évfolyam, Gazdasági és vállalkozási isme-retek 7-12. évfolyam, Művészettörténet 7-12. évfolyam, Egészséges életmód 7-12. évfolyam, EU ismeretek 7-12. évfolyam, Kultúrák és népek Magyarországon 7-12. évfolyam

3. Digitális oktatási segédanyagok fejlesztése A cél a pályázat megvalósítása során olyan digitális, az oktatásban használható tartalmak létrehozása és azok adatbázisban való megjelenítése, amelyek lehetővé teszik, hogy a taná-rok és a diákok maguk állíthassák össze a tananyagrészeket. A nyertes pályázók száma: 67

o 1. pályázati téma: új elektronikus oktatási segédanyag elkészítése, a pályázatban benyújtandó forgatókönyv alapján. o 2. pályázati téma: már meglévő, a közoktatásban felhasználható, referenciákkal rendelkező elektronikus oktatási segédanyagok, témájukban teljességre törekvő okta-tó programok, segédprogramok web-alapú átdolgozása, implementálása. o 3. pályázati téma: már meglévő, a közoktatásban felhasználható, e pályázat kere-tében digitalizálásra kerülő gyűjtemények és/vagy már digitalizált elektronikus szö-veges és multimédia adatbázisok web-alapú átdolgozása, implementálása.

4. A Nemzeti Alaptanterv követelményeihez illeszkedő, az interneten hozzáférhető digitális oktatási segédanyagok forgatókönyveinek elkészítése

A pályázat keretében, pedagógusok, szakmai szervezetek pályázhatnak digitális oktatási anyagok forgatókönyv ötletekkel. A nyertes forgatókönyvek megvalósítását a Sulinet Prog-ramiroda végzi, esetleg külső cégek bevonásával.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

54/65

C. A Sulinet honlap A www.sulinet.hu oldal ma a legnagyobb látogatottságú közoktatással foglalkozó magyar honlap, amely kialakításakor két alapvető szempontot érvényesítettünk. Egyrészt a tartalom-fejlesztésnek a közoktatás legfrissebb, legaktuálisabb trendjeit kell követnie, másrészt vi-szont a magyarországi digitális tananyag-fejlesztés élére kell állnia. Ennek szellemében ala-kítottuk ki oldalunkat. A szerkesztők egyik legfontosabb törekvése az, hogy a diákok egy-egy témakört átfogóan, interdiszciplináris kapcsolatainak megfelelően lássanak, ne csak adott tantárgy keretei között találkozzanak azokkal. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy lehetőség szerint minél több videó, képi, és flash animáció-val segítsük a megértést, továbbá módszertani segédleteket is megjelentessünk.

D. Konferenciák és roadshow A Sulinet Programiroda tartalomfejlesztési és pedagógus-továbbképzési elképzeléseinek bemutatására szakmai konferenciákat szervez. Ezek közül a legnagyobb szabású rendezvény az Educatio Nemzetközi Oktatási Konferencia és Szakkiállítás.

E. Sulinet Expressz – számítástechnikai eszközöket adókedvezménnyel Az Oktatási Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium által indított Sulinet Expressz program lehetőséget nyújt adó-kedvezmény igénybevételével otthoni számítógéphez jutáshoz.

7.2.2. Az Educatio Kht. Sulinet Programiroda legfőbb lehetőségei tevékenysége tovább-fejlesztésére: A tevékenységek továbbfejlesztésének fő célterületei a következők:

• Informatikai infrastruktúrafejlesztés • Info-kommunikációs technológia alapú pedagógus-továbbképzés • Digitális pedagógia • Digitális tartalomfejlesztés

A létrejövő eredmények beépítésre kerülnek a további kutatásokba és fejlesztésekbe, vala-mint a rendelkezésre álló eszközök segítségével az új ismeretek publikálásra kerülnek az oktatási rendszer szereplői között (honlapon, konferenciákon, kiadványokban, továbbképzé-seken).

7.2.3. Az Educatio Kht. Sulinet Programiroda hasonló projektjei az elmúlt 5 évben: Tartalom:

Támogatás ösz-

szege

Forrás

CELEBRATE harminc hónapos, 5 millió eurós IST projekt. A program az e-learning (digitális, internetes tanulás) fejlesztését célozza meg. Tananyagfejlesztés, portál.

38 398 000 Ft EU

ITCOL – VALNET kooperatív tanulási projekt, az European Schoolnet programja, a célja új tanítási és tanulási módszerek tesz-telése közoktatási intézményekben, az eredmények összefoglalása egy tanulmányban

5 260 000 Ft EUN

Szakképzési portál működtetése 2003/2004. év (szakképzési portál működtetése a sulineten, szakképzéssel kapcsolatos információk)

8 995 000 Ft + ÁFA

NSZI

Szakképzési portál működtetése 2003/2004. év (szakképzési portál működtetése a sulineten, szakképzéssel kapcsolatos információk)

23 005 000 Ft + ÁFA

NSZI

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

55/65

FVM projekt (Eu portál létrehozása, feltöltése, mezőgazdaság, élelmiszer, friss, pályázatok, Eu adatok, érdekességek alrovatok)

19 200 000 Ft FVM

Matáv versíró pályázat diákoknak (a zsűri által kiválasztott versek felkerültek a www.sulinet.hu oldalra)

2 500 000 Ft Red Stars Rt

Innovatív Iskolahálózat – Az Európai Innovatív Iskolahálózatba (ENIS) harminc hazai iskola kapcsolódott be, feladatuk részvétel nemzetközi projektekben és a Sulinet projektjeinek (SDT, Képzési program) tesztelése

10 000 000 Ft IHM

Digitális tananyag korszak 2003/2004. év, egy tavaszi és egy őszi szakmai konferencia megszervezése, digitális tananyagok készítése és tesztelése, bemutatása szakmai rendezvényeken

100 000 000 Ft OM

Digitális tananyagok és taneszközök készítése, tananyagok digitali-zálása 2003/2004. év

592 838 000 Ft OM

Digitális távoktatási projekt megvalósítása 2003. évben 270 000 000 Ft OM

Apertus Közalapítvány - online elérhetőségű, vagy digitális adat-hordozón terjeszthető tananyagok, valamint bevezethető oktatási segédanyagok”

100 000 000 Ft Apertus Köz-alapítvány

A közoktatás informatikai eszközökkel való ellátottságának felmé-rése, tanártovábbképzések, módszertani kutatások elvégzése, helpdesk szolgáltatás kialakítása, multimédiás stúdió üzemeltetése

90 000 000 Ft OM

2001/2002 évi közoktatási statisztikai adatgyűjtés támogató infor-matikai program kidolgozása

18 000 000 Ft OM

ITP2/B E-content támogatás 2004. évben /környezetvédelmi portál elkészítése/

20 000 000 Ft IHM

Költségek összesen

1 298 196 000 Ft

7.2.4. Az Educatio Kht. Sulinet Programiroda a rendes költségvetésén felül az alábbi

közösségi vagy hazai központi költségvetési támogatásokat nyerte el az elmúlt 5 évben:

Program címe Támogatás összege

Forrás

Oktatási célú nemzetközi játékportál 12 000 000 Ft IHM

Sulinet Expressz program támogatása 2003/2004. évben 72 000 000 Ft OM

Sulinet Expressz programmal kapcsolatos reklám, PR és kommuniká-ciós költségek 2003. évben

40 225 000 Ft OM

Sulinet Programiroda működési és fenntartási költségek 2003. évben 800 000 000 Ft OM

Educatio 2003. évi kiállítás támogatása (Informatika) 15 000 000 Ft OM

Educatio 2003. évi kiállítás támogatása (Kabinet)

15 000 000 Ft

OM

Spring day támogatása – European Schoolnet projekt iskoláknak, tan-anyagok készítése (Tavasz Nap című rendezvény lebonyolítása)

8 000 000 Ft OM

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

56/65

Sulinet Expressz I. 2003. évben 59 938 000 FT OM

Országos Iskolaigazgatói Fórum című rendezvény, lebonyolítása, megrendezése

8 045 000 Ft OM

DVD lejátszók szakközépiskolába történő eljuttatása, beszerelése, beüzemelése

20.000.000 Ft OM

Sulinet Programiroda 2002. évi működési és fenntartási költsége 634 400 000 Ft OM

Sulinet Programiroda 2001. évi működési és fenntartási költsége 394 730 753 Ft OM

SZT-EK1-OM Közoktatás pályázat 10 000 000 Ft OM

Econtent pályázat (e-világ) - Nemzetközi szakképzési adatbázis el-késztése

13 000 000 Ft IHM

Költségek összesen: 2 102 338 753 Ft

7.2.5. A projekt végrehajtásához Educatio Kht. Sulinet Programiroda által rendelkezés-re bocsátott humán erőforrás: A tervezett fejlesztések megtervezésére és kivitelezésére az Educatio Kht. NFT programiro-dát hoz létre, amely feladata a szakmai koordináció, és a 3.2-es intézkedés Központi Prog-ramja Programirányító Bizottságában való részvétel is. Az EDUCATIO KHT NFT Programiroda a projektben érintett munkatársai:

• Suhajda Gábor: vezető • Csalagovits Ádám projekt koordinátor • Gulyás Adél kontroller • Bajzai Viktória projekt asszisztens • Szabó Galina pénzügyi asszisztens • Medgyasszay Csaba kapcsolattartó csoportvezető • Tóth Virág kapcsolattartó • Palányi Éva kapcsolattartó • Juhász Krisztina kapcsolattartó • Éder Géza informatikai kapcsolattartó • Domokos Norbert SDT technikai support • Főző Attila SDT tartalmi support • Nagy Regina tananyagátvételi munkatárs

A Sulinet Programiroda projektben érintett munkatársainak munkaköri feladataikat munka-köri leírásuk tartalmazza, a központi programban végzett – nem munkaköri feladataikat – munkaidőn kívül végezhetik.

A pályázathoz készült két kötet: * A programterv és mellékletei javított tartalomjegyzéke a 65. oldalon. I/II. kötet I. Központi programterv II. Feladat- és költségterv III. Megvalósítási (végrehajtási) ütemterv 2004-2006. IV. Folyamatábra V. Logikai keretmátrix VI. Eredménylista VII. Közbeszerzési terv

II/II. Kötet A) NSZI 1. NSZI összefoglaló a humánerőforrás

felhasználásáról 2. A programban szakértőként részt

vevő Intézeti humánerőforrás

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

57/65

VIII. Disszeminációs terv IX. A programban felhasználható korábbi fejlesztések

dokumentumainak listája Mellékletek (NSZI):

1. Nyilatkozat a kedvezményezettel szemben támasz-tott követelményeknek való megfelelésről

2. Nyilatkozat fennálló köztartozásról, valamint egyéb támogatási források igénybevételéről

3. Alapító okirat 4. Aláírás-jogosultságot igazoló irat 5. Aláírási címpéldány 6. A Nemzeti Szakképzési Intézet költségvetése 7. A Nemzeti Szakképzési Intézet éves mérlege 8. Szervezeti és működési szabályzat

Mellékletek (Apertus KA.):

1. Nyilatkozat a kedvezményezettel szemben támasz-tott követelményeknek való megfelelésről

2. Nyilatkozat fennálló köztartozásról, valamint egyéb támogatási források igénybevételéről

3. Alapító okirat 4. Aláírás-jogosultságot igazoló irat 5. Aláírási címpéldány 6. Az Apertus KA. költségvetése 7. Az Apertus KA. éves mérlege 8. Szervezeti és működési szabályzat

Mellékletek (Educatio Kht.):

1. Nyilatkozat a kedvezményezettel szemben támasz-tott követelményeknek való megfelelésről

2. Nyilatkozat fennálló köztartozásról, valamint egyéb támogatási források igénybevételéről

3. Alapító okirat 4. Aláírás-jogosultságot igazoló irat 5. Aláírási címpéldány 6. Az Educatio Kht. költségvetése 7. Az Educatio Kht. éves mérlege 8. Szervezeti és működési szabályzat

összefoglaló névsora 3. A program Intézeti irányítása 4. Intézeti közalkalmazottak 5. Az Intézetben megbízási szerződés-

sel foglalkoztatottak 6. Intézeti szaktanácsadók 7. Az Intézet NFT Programirodája 8. Az Intézeten kívüli nyilvános szak-

értői jegyzékekről szóló közlemé-nyek összefoglaló listája

B) Apertus KA. 1. Apertus KA. összefoglaló a humán-

erőforrás felhasználásáról 2. A programban szakértőként részt

vevő humánerőforrás összefoglaló névsora

C) Educatio Kht. 1. Educatio Kht. összefoglaló a

humánerőforrás felhasználásáról 2. A programban szakértőként részt

vevő humánerőforrás összefoglaló névsora

3. Nyilvános szakértői jegyzékekről szóló közlemények összefoglaló listája

ALÁÍRÁS Budapest, 2006. május .

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

58/65

............................................... ............................................... Nagy László Galambos Éva főigazgató gazdasági főigazgató-helyettes ............................................... ............................................... Rovó Tibor Szabó Péter ügyvezető igazgató elnök Educatio Kht. Apertus Közalapítvány

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

59/65

Melléklet Educatio KHT. Sulinet Programiroda tevékenységeinek kifejtése Előzmény, alapelvek

Az EDUCATIO KHT. tagja az Nemzeti Fejlesztési Terv HEF OP 3.1 és 3.2 intézkedéseinek végrehajtását végző konzorciumoknak. Az Educatio KHT. NFT 3.2-es intézkedésben kialakí-tott programja illeszkedik a 3.1-es program keretében induló fejlesztéseihez. A program a HEFOP „Az oktatás, képzés támogatása az egész életen át tartó tanulás politiká-jának részeként” című (3.) prioritásának felel meg, és a 3.2. „A szakképzés tartalmi, módszer-tani és szerkezeti fejlesztése” című intézkedésének 1. komponensét valósítja meg. (A TISZK-ekbe történő infrastrukturális beruházások támogatása a 4.1 intézkedés keretében történik. A 3.1 és a 3.2 intézkedésben kifejlesztett kompetencia-alapú képzés bevezetésre kerülnek a TISZK-ekben is.) A továbbképzések kidolgozása és megszervezése azonos intézményekben, párhuzamosan zajlik a 3.1 –es intézkedés továbbképzéseivel, ezért fontos, hogy szerkezetükben és szemléle-tükben hasonló, koherens rendszert alkossanak. A két intézkedés végrehajtása során a tananyagfejlesztések és a kapcsolódó egyéb tevékeny-ségek során maximális szinergiára törekszünk. A két intézkedéshez kapcsolódó fejlesztések célcsoportjai különbözőek (közoktatás, szakképzés). Az eltérő célcsoportoknak megfelelő feladat-specifikációk ellenére a programok összehangolásával érhető el, hogy az egységes, szabványosnak tekinthető megvalósításon túl, megteremtsük a szakmai alapját a szakképzési és közoktatási tartalmak közötti átjárhatóságnak is, mely a szakmai alapképzések és a közis-mereti képzések alapképzésben való találkozásakor kiemelten előnyösek. A tananyagfejlesztések illeszkednek az Oktatási Minisztérium megbízásából az Educatio Kht. által fejlesztett Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) keretrendszer készítése során meghatáro-zott műszaki és szakmai követelményekhez és a nemzetközileg szabványként elfogadott aján-lásokhoz (pl.: SCORM, LOM,…). Tehát a digitális tananyagfejlesztés a 3.1-es intézkedésben megvalósítandó közoktatási tananyagfejlesztéssel egyező szoftverkörnyezetben történik, ugyanolyan szabványok alapján, így a fejlesztések közvetlenül átjárhatóak lesznek. A szakképesítések digitális tananyagai megfelelő továbbfejlesztés után adaptálhatók a felső-oktatás alapképzésébe is. A 3.1 intézkedés („Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése”) célja: a kompetencia alapú képzés elterjesztésének elősegítése, fejlesztése az iskola előtti, az alapfokú és a középfokú képzésben tanártovábbképzésekkel, oktatási szakemberek továbbképzésével. A 3.2 programban szereplő szakképesítések tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztését összehangoljuk a 3.1 intézkedésben megfogalmazott feladatok megvalósításáért felelős szervezettel, eredményeiket felhasználja a fejlesztésben és saját intézkedése eredményeit átadja felhasználásra a 3.1 intézkedésnek.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

60/65

A Sulinet Programiroda által fejlesztett Sulinet Digitális Tudásbázis alapkoncepciója szerint egy tartalom-menedzsment rendszer (LCMS-Learning Content Management System), amely-lyel szemben a tervezés, fejlesztés során az alábbi legfontosabb sarokpontokat, kritériumokat fogalmaztuk meg: 1. Technikai értékállóság: az SDT lehetővé teszi, hogy a benne tárolt digitális tan-anyagok technikai szempontból minél értékállóbbak legyenek. Nem kell ezen anyagokat újra létrehozni, ha a technika fejlődésének köszönhetően javulnak a megjelenítési eszközök (pl.: webes megjelenítés) paraméterei (pl.: növekszik a sávszélesség), vagy új megjelenítési eszkö-zök jelennek meg. 2. Újrafelhasználhatóság: az SDT-ben tárolt információ többször, különböző módokon is felhasználható. 3. Átdolgozhatóság: az SDT tananyagjait viszonylag egyszerű módon lehet módosítani, átdolgozni. Ez lehetővé teszi, hogy több feldolgozási, felhasználási szempont érvényesülhes-sen, így a tananyagok létrehozására fordított források megtérülése maximalizálható. 4. Többféle oktatási helyzetben lehet használni: a tananyagok több oktatási helyzet-ben, környezetben (pl.: tanóra, bemutató, tanórán kívüli tevékenység, órára való készülés, …) is használhatóak. 5. Támogatja a csoportunkát: didaktikai szempontból kiemelkedő fontosságú, hogy mind tananyagok készítésekor, mind tananyagok elsajátításakor legyen lehetőség csoport-munkára. Ezen csoportmunka sokféle, jól használható kollaborációs eszköz megléte nélkül elképzelhetetlen. Az SDT szabványos technológiát alkalmazva (SCORM) illeszthető tanulás-menedzsment (LMS-Learning Management System) rendszerekhez, amelyek a tartalmakat nem elemeire bontva, hanem dokumentum szinten tárolják, főleg „kurzus-szerű” egyszerűen publikálható, nem változtatható tartalmú tananyagok megjelenítésére és egyszerű tudásfelmérési feladatok-ra alkalmasak. Ilyenek lehetnek a programcsomagok tartalmi részei, a lecke-szerű a tanulás megértését mérhető szakképzési tartalmak, a nyelvi kurzusok, az ECDL informatikai tan-anyaga, stb. Ezen feladatok ellátására az SDT kiegészíthető külön LMS keretrendszerrel, amelyet pilot-szinten a program keretében kipróbálunk. A programfejlesztő tevékenység algoritmusa

1. A fejlesztő munka előkészítése a fejlesztési koncepció kialakításával, a kapcsolódó hazai és nemzetközi programok megismerésével, a fejlesztési követelményrendszer felállításával, majd a pályázati kiírásával kezdődik.

2. A programcsomag kifejlesztése (a tananyagtartalom, a tanítási-tanulási segédletek tar-

talmának, a program belső értékelési rendszerének, a program tanári útmutatójának, valamint a kapcsolódó pedagógus-továbbképzési program tartalmának fejlesztése) párhuzamosan történik. A Sulinet belső és külső szakértők a már kialakult minőség-biztosítási folyamatnak megfelelően konzulensek és lektorok (szakmai, pedagógiai és technikai szakaemberek) közreműködésével, workshopokkal és tréningekkel nyomon követi és irányítja a fejlesztést.

3. A programcsomag tesztelése és korrekciója a pilot-iskolahálózatban történik, az ösz-

szegyűjtött felhasználói tapasztalatokat a program, a tananyagok javítására használjuk. A tanácsadók a tanár-továbbképzési programokon kiemelkedő tevékenységet mutató kollégák közül kerülnek majd ki mentorok, tutorok formájában, külön képzéssel. A programcsomag akkreditációjának előkészítése is párhuzamosan történik majd.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

61/65

4. A programcsomagot támogató rendszer az e-learning eszközrendszer (LCMS, LMS, VLE tananyagkezelő keretrendszer és az ahhoz kapcsolódó tanulás menedzsment rendszer, valamint virtuális tanulási környezet), amely technikai háttérfeltételei adot-tak lesznek. A minőségbiztosítási folyamat azonos lesz a digitális tananyagfejlesztés során már kialakított és bevált minőségbiztosítási folyamattal. Ennek kulcsszereplői: sulinetes koordinátor (szakértő), konzulens (külső szakember), lektorok (szakmai, pe-dagógiai, technikai), feladatok: tesztelés, javítás, karbantartás stb.

A tartalmakhoz való hozzájutás e-Learning eszközökön keresztül:

A felhasználók a dokumentum alapú tanulásmenedzsment rendszeren keresztül adatokhoz juthatnak a már meglévő tananyagok importjával a tartalom-menedzsment rendszerből. Azon pedagógusok számára, akik nem akarják az elemeire bontott LCMS anyagokat szerkeszteni, a tartalmak dokumentum alapú halmazait (akár több félét is ugyanazon tartalomból – lásd: kü-lönböző kerettantervek szerinti megközelítés) állíthatjuk elő és publikáljuk az LMS rendszer-ben.

LMS import/export

LCMS SDT

import/export

LCMS Sulinet oktatási

portálFelhasználó

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

62/65

Hazai és külföldi jó gyakorlatok adaptálása; (online és offline elektronikus oktatási anyagok, adatbázisok, stb. vásárlása, adaptálása); Interaktív szakképzési szimulációs adatbázis Cél, célcsoport A cél olyan digitális, az oktatásban használható tartalmak létrehozása és azok adatbázisban (egységes keretrendszerben) való megjelenítése, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanárok és a diákok maguk állíthassák össze a tanításban, illetve a tanulásban segítő szemléltető, kiegészítő tananyagrészeket. Ezzel nem csupán az infokommunikációs megoldásokban rejlő lehetőségek megismertetését kívánjuk elősegíteni, hanem a tanulók vagy más felhasználók kreativitásának, önállóságának kibontakoztatását is. A feladat során olyan hazai és külföldi digitális anyagokat, adatbázisokat, gyűjteményeket adaptálunk, amelyek kiegészítik az SDT-ben meglévő szakképzési tartalmakat. Szükségszerűség A tudásalapú társadalom megteremtéséhez és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához szüksé-ges szemléletváltás, valamint az infokommunikációs kompetenciák elsajátításának segítése érdekében az Oktatási Minisztérium az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a Foglalkoztatáspoliti-kai és Munkaügyi Minisztérium támogatásával életre hívta a Sulinet Expressz programot. A Sulinet Expressz program keretében meghirdetett Digitális Tudásbázis program célja, egy mindenki számára elérhető, tetszőlegesen testre szabható tudásbázis kialakítása, amely az Internet adta lehetőségek ma-ximális kihasználásával oktatási célú tartalmakat szolgáltat. A Digitális Tudásbázis egy komplett, minden műveltségi területet átfogó tananyag adatbázis, amely alapjait az Educatio Kht. Sulinet Prog-ramirodája által kiírt korábbi pályázatokra beérkezett elektronikus oktatási anyagok képezik. Az adat-bázis létrehozásánál és bővítésénél alapvető szempont, hogy az oktatás szereplői nemcsak a hasznosí-tásban, hanem az előállítás folyamatában is szerepet kapjanak. Szükséges, hogy a következő 8-10 év során a teljes populáción belül mérhető módon erősödjenek a kompetenciafejlesztő programokban részt vevő diákok tanulási, kom-munikációs és önirányítási képességei. Az eredmények láttán a pedagógusok többsé-ge fokozatosan nyitottá váljon arra, hogy az új típusú képességközpontú programokat integrálja szaktárgyi oktató munkájába. Fontos, hogy ezzel egyidejűleg általánosság-ban is növekedjen az innovációk iránti fogékonyságuk, és motiváltságuk a hatékony módszertani megoldások megkeresésére. Fontos továbbá a horizontális tanulás ké-pességének fejlesztése, egyre több modell értékű intézményi innováció megjelenése, és terjedése, valamint a fejlett kommunikációs és informatikai technológiák meghono-sodása.

E-learning tartalomkezelő eszközök biztosítása Feladat célja, célcsoportja A HEF OP 3.1. intézkedésével összhangban (Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztése) a feladat célcsoportja a szakképzés minden szereplője. A feladat célja a szakképzés rendszerben alkalmazandó komplex e-learning tartalomkezelő rendszer (LMS és LCMS integrálásával) biztosítása, mely segíti a szakképzés szereplőinek tanulási és munka-erő-piaci esélyeinek megalapozását és javítását. A digitális tananyagok és az azokhoz kapcsolódó modern pedagógiai módszerek (pl. kollaboratív pe-dagógia) segítéségével, az intézkedés olyan kompetenciák kialakítását támogatja, amelyek képessé teszik a tanulókat, hogy mindennapi élethelyzetekben és szakmájuk gyakorlása során egyaránt helyt álljanak a különböző kommunikációs helyzetekben, tudásuk piacképes legyen, és a modern technoló-giákat is használni tudják.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

63/65

Szükségszerűség A IT kompetenciák és eszközök minden eddiginél gyorsabban változó gazdasági környezetben az in-formációs és kommunikációs technológiák széleskörű elterjesztése szükséges az oktatás minden szint-jén és formájában. Az e-learning tartalmakat kezelő rendszerek minél szélesebb körben, illetve a szak-képzés minden szintjén és minden részfolyamatában történő alkalmazása hatékonyabbá tudja tenni a modern ismeretszerzést segítő pedagógiai módszereket. Ezen fejlesztések szükségszerűsége a HEF OP kormány által elfogadott – és az Oktatási Minisztérium-ra vonatkozóan meghatározott prioritásai között is megjelenik. Pedagógus-továbbképzési tematika és tartalomfejlesztés A digitális taneszköz-fejlesztéshez kapcsolódóan kidolgozzuk a kapcsolódó IKT alapú moduláris pe-dagógus-továbbképzési rendszert, amelyben IT alapismeretek, módszertani ismeretek és az IKT tan-órai felhasználásának ismereteivel foglalkozó pedagógus-továbbképzési modulokat készítjük el: 1. A Sulinet Digitális Tudásbázis keretrendszerének, adatbázisának kezelése és felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában. A képzés célja, hogy a résztvevők ismerjék meg a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) keretrendszerét, alkalmazási lehetőségeit a tanítás-tanulás folyamatában. A résztvevők szerez-zenek jártasságot a rendszer kezelésében, az SDT-n elhelyezett tananyagok keresésében és a tanórán való felhasználásukban. Legyenek képesek az SDT rendszerében önállóan tananyagokat készíteni, szerkeszteni. Ismerjék meg és legyenek képesek az oktatás keretében sikeresen alkalmazni a kollaboratív tananyag-feldolgozás módszereit és felhasználási lehetőségeit. 2. A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítás-tanulás folyamatában. A képzés célja az info-kommunikációs technológiák (IKT) oktatási vonatkozásainak áttekintése, továbbá azoknak a változá-soknak a bemutatása, melyek az informatikai társadalom oktatási rendszerét jellemzik. További cél megismertetni a továbbképzésen résztvevőkkel az információs és kommunikációs technológiák (IKT) oktatásban való alkalmazásának lehetőségeit, tanulókra gyakorolt hatásait. Cél továbbá, hogy konkrét példákon keresztül jártasságot szerezzenek e technológiák alkalmazásának gyakorlati kérdéseiben, s az oktatás különféle területeire történő integrálásukban. Végül cél, hogy a megszerzett ismeretek birtoká-ban képesek legyenek önállóan tervezni és koordinálni az IKT oktatási alkalmazásait. 3. Multimédiás szoftverek és eszközök alkalmazásának segítése a pedagógiai munka hatékonyabbá tétele érdekében. A továbbképzés célja, hogy a hallgatók ismerjék meg az oktatást segítő információs és kommunikációs technológiákat; a speciális multimédiás hardvereszközöket (pl. digitális fényképe-zőgép, scanner, videó digitalizáló kártya); a multimédia alkalmazások alkotóelemeit (szöveg, kép, hang, videó, animáció); a multimédiás oktatóprogramok alkalmazásának, tervezésének, fejlesztésének és értékelésének pedagógiai, didaktikai, ergonómiai és technológiai alapelveit és műveleteit. 4. Konstruktív tanítás-tanulási módszerek elméleti és gyakorlati kérdései és a Sulinet Digitális Tudás-bázis kollaborációs eszközeinek alkalmazása a konstruktív oktatási módszerek támogatásában. A to-vábbképzés célja annak a pedagógiai szemléletmódnak a megismertetése a résztvevőkkel, amely a hatékony és konstruktív pedagógiai módszereken, munkaformákon és tanítás-tanulási technikákon keresztül hozzájárulhat a „jövő iskolájának” megalapozásához, eredményesebbé teheti a pedagógusok nevelő-oktató munkáját. Cél továbbá olyan gyakorlati példák, feladatok bemutatása, amelyek felhasz-nálásával a Sulinet Digitális Tudásbázis kollaborációs eszközeinek igénybevétele lehetővé válik annak érdekében, hogy a gyermekek képessé váljanak a projektszerű tudáselsajátításra, a gyakorlat centrikus tanulásra és a szélesebb körű kommunikációra. 5. Digitális taneszközök használata a szakmacsoportok fontosabb tantárgyainak tanóráin. A résztvevők ismerjék meg azokat az oktatási célokat, amelyek elérésében jól használhatók a számítógéppel való együtt tanulás (SZET) módszerei (szemléltetés, elemzés, forrásértékelés, kommunikáció, készségfej-lesztés stb.). Szerezzenek előbb gyakorlatot a szakmacsoportok komplex, majd az egyes választható

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

64/65

tantárgyak speciális digitális eszközökkel történő tanításában és tanulásszervezésében. Ismerkedjenek meg a projektek digitális tervezésével és alkalmazásával, a virtuális világ által kínált lehetőségekkel és módszerekkel, a szaktantárgyi információforrások használatának alapjaival. Váljanak képessé önállóan felkutatni az Interneten fellelhető és az SDT rendszerben, a tantárgyak oktatása során felhasználható digitális tartalmakat és taneszközöket. A képzés további célja, hogy a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) alkalmazási lehetőségeinek megismerésével a résztvevők képessé váljanak új tananyagok készí-tésére és a digitális oktatásban való alkalmazására. 6. Részképesség-zavarban szenvedő és sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató gyógypedagógus-ok módszertanának kibővítése számítógép alkalmazásával. A tanfolyam célja egy új pedagógiai isme-retkör nyújtása, amely sikeresebbé teszi az oktatás és nevelés folyamatát a gyógypedagógia különböző ágaiban. Célunk, hogy a résztvevők ismerjék meg a különböző fogyatékosságban és részképesség-zavarban szenvedő gyermekek részére fejlesztett speciális eszközöket (pl. mozgássérülteknél a fejpánt vagy a vakok tanításánál az Optabraille) és programokat (pl. a siketek és beszédhibások hangképzését segítő Beszédkorrektor vagy más néven Varázsdoboz, vakok tanításánál a grafikus felületolvasó prog-ram, vagy más néven Recognita). Ezeket képesek legyenek alkalmazni a tanítási órákon, melynek eredményeként a speciális foglalkozásokat igénylő gyerekek számára korszerű eszközök segítségével alkalmat tudnak biztosítani az ismeretszerzés újfajta formáinak (pl. Interneten való eligazodás, Web-lapok ismerete, SDT használata) elsajátítására. 7. Számítógéppel támogatott tanítás lehetőségei a szakképzésben, az oktatás-irányításban és szerve-zésben dolgozó (országos, regionális és önkormányzati szintű fenntartói, továbbá pedagógiai szolgál-tatói és pedagógiai szakszolgáltatói) szakemberek képzése. A résztvevők ismerjék meg a Sulinet Exp-ressz Info-kommunikációs technológia (IKT) alapú, moduláris pedagógus-továbbképzési program tartalmát. Tekintsék át a speciális- és a tradicionális tanulási környezet viszonyát, a számítógéppel támogatott tanulás tartalmi és módszertani elemeit, az IKT társadalmi vonatkozásait és helyét az egyén kompetenciái között, az IKT alapeszközeit, a konstruktív pedagógiai, a szaktantárgyi- és gyógypeda-gógiai tanítási-tanulási módszereket. Jártasságot szerezzenek a multimédiás hardver eszközök, szoftve-rek és oktatóprogramok területén. Képessé váljanak a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) keretrend-szerének kezelésére, adatbázisának felhasználására. Mindezek ismeretek birtokában tudjanak az IKT szempontjainak figyelembe vételével részt venni a szakmai döntés-előkészítésben.

HEFOP-3.2.1-K.-2004-09-0001/1.0

65/65

A pályázathoz készült két kötet: I/II. kötet I. Központi programterv II. Feladat- és költségterv III. Megvalósítási (végrehajtási) ütemterv 2004-2006. IV. Folyamatábra V. Logikai keretmátrix VI. Eredménylista VII. Közbeszerzési terv VIII. Disszeminációs terv IX. A programban felhasználható korábbi fejlesztések do-

kumentumainak listája Mellékletek (NSZI): 1. Nyilatkozat a kedvezményezettel szemben támasztott köve-

telményeknek való megfelelésről 2. Nyilatkozat fennálló köztartozásról, valamint egyéb támoga-

tási források igénybevételéről 3. Alapító okirat 4. Aláírás-jogosultságot igazoló irat 5. Aláírási címpéldány 6. A Nemzeti Szakképzési Intézet éves mérlege 7. Szervezeti és működési szabályzat* 8. APEH igazolás a köztartozásokról 9. Kitöltött Országos Támogatási Monitoring Rendszer adatlap 10. ÁFA-visszatérítési nyilatkozat 11. MÁK értesítő levél az elkülönített (célelszámolási) bank-

számla létrehozásáról

Mellékletek (Apertus KA.): 1. Nyilatkozat a kedvezményezettel szemben támasztott köve-

telményeknek való megfelelésről 2. Nyilatkozat fennálló köztartozásról, valamint egyéb támoga-

tási források igénybevételéről 3. Alapító okirat 4. Aláírás-jogosultságot igazoló irat 5. Aláírási címpéldány 6. Az Apertus KA. éves mérlege 7. Szervezeti és működési szabályzat* 8. APEH igazolás a köztartozásokról 9. Kitöltött Országos Támogatási Monitoring Rendszer adatlap 10. ÁFA-visszatérítési nyilatkozat 11. MÁK értesítő levél az elkülönített (célelszámolási) bank-

számla létrehozásáról

Mellékletek (Educatio Kht.): 1. Nyilatkozat a kedvezményezettel szemben támasztott köve-

telményeknek való megfelelésről 2. Nyilatkozat fennálló köztartozásról, valamint egyéb támoga-

tási források igénybevételéről 3. Alapító okirat 4. Aláírás-jogosultságot igazoló irat 5. Aláírási címpéldány 6. Az Educatio Kht. éves mérlege 7. Szervezeti és működési szabályzat* 8. APEH igazolás a köztartozásokról 9. Kitöltött Országos Támogatási Monitoring Rendszer adatlap 10. ÁFA-visszatérítési nyilatkozat 11. MÁK értesítő levél az elkülönített (célelszámolási) bank-

számla létrehozásáról

II/II. Kötet A) NSZI

1. NSZI összefoglaló a humánerőforrás felhasználásáról

2. A programban szakértőként részt vevő Intézeti humánerőforrás összefoglaló névsora

3. A program Intézeti irányítása 4. Intézeti közalkalmazottak 5. Az Intézetben megbízási szerződés-

sel foglalkoztatottak 6. Intézeti szaktanácsadók 7. Az Intézet NFT Programirodája 8. Az Intézeten kívüli nyilvános szakér-

tői jegyzékekről szóló közlemények összefoglaló listája

B) Apertus KA.

1. Összefoglaló a humánerőforrás fel-használásáról

2. A programban szakértőként részt vevő közalapítványi humánerőforrás összefoglaló névsora

3. A program közalapítványi irányítása 4. NFT Programiroda 5. Állandó szakértők 6. A Közalapítványon kívüli nyilvános

szakértői jegyzékről szóló közlemények összefoglaló listája

C) Educatio Kht.

1. Összefoglaló a humánerőforrás felhasználásáról

2. A programban szakértőként részt vevő humánerőforrás összefoglaló névsora

3. Nyilvános szakértői jegyzékekről szóló közlemények összefoglaló listája

* A Szervezeti és Működési Szabályzat: a HEFOP 3.2.1-es központi program Támoga-tási Szerződés keletkezésének napjától szá-mított 90 napon belül kerül beadásra.