Ára: 200 FORINT70 éves az

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA

70. évf. 2. szám 2015. február 1. Svát 12. 5775.

Bezárt a Klauzál téri gettókiállításJanuár 18-án a VII. kerületi Klauzál téren ünnepélyes megemlékezés-

sel zárta kapuit az Erzsébetvárosi Önkormányzat gettókiállítása. Ez atörténeti és mûvészeti szabadtéri kiállítás volt az elsô, amely a gettó 1945.január 18-i felszabadulása óta emlékezett és emlékeztetett a zsidóüldözé-sek erzsébetvárosi áldozataira és tragédiájára. A kiállítás azon a térenvalósult meg, amely 1944–1945 fordulóján ezrek ideiglenes temetôje volt.

1944. november 29-én jelent meg az a belügyminiszteri rendelet, amely aVII. kerületben kijelölt, kerítéssel körülvett gettóba kényszerítette Budapestmég életben lévô zsidó lakosságának többségét. Az 1945. január 18-ig tartó,sok ezernyi halottat követelô, szenvedésekkel teli idôszak terrorjának áldoza-taira emlékezett Erzsébetváros. A kiállítás elsôdleges szándéka az volt, hogyalig vagy még nem ismert fotókon, eddig még nem publikált dokumentumo-kon keresztül szembesítse a látogatókat Erzsébetváros történetének legsúlyo-sabb drámájával. A kifosztás, az elhurcolás, a megalázás hivatalos dokumen-tumai, a kínzások, a halottak százai, a tömegsírok képei megdöbbentô és fel-kavaró hatást gyakoroltak a látogatókra. A kiállítás további célja volt, hogybemutassa kortárs fiatal mûvészek reflexióit a gettó és a hely történetére, hi-szen az áldozatokrólkészült fotók jelentôsrésze olyan helyekenkészült, melyek nap-jainkban az életöröm-nek és a szórakozás-nak nyújtanak teret.Az erzsébetvárosiKlauzál téren felállí-tott kiállítást több ez-ren keresték fel az el-múlt két hónapban.

A kortárs installáci-ók közül a közönségszavazással választot-ta ki Rabóczky JuditKemény Gyuri címûszobrát, amely akésôbbiekben meg-nyíló ErzsébetvárosiZsidó Történeti Táratfogja gazdagítani.

A kiállítás zárórendezvénye Gerendás Péter zeneszerzô és Kardos Dánielgitármûvész elôadásával kezdôdött. Dombi Gábor, a történeti kiállítás kurá-tora megemlékezett a gettó sok ezernyi halottjáról, a felszabadításáért vívottharc áldozatairól, a szovjet katonákról, s a gettó túlélésében, az embermentés-ben segítséget nyújtó semleges államok követségeinek munkatársairól. Fel-hívta a figyelmet arra, hogy minden újabb nemzedéknek újra kell értelmezniea saját és közössége múltját, azok fontos fordulópontjait. Minden szülônek,nagyszülônek újra meg újra mesélnie kell a családjáról utódainak, hogy a sze-mélyes történetek építsék fel a társadalmi emlékezetet, ugyanis nem lehetsé-ges egy lezárt, véglegesített, kanonizált történelem megalkotása.

Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere beszédében kiemelte, nemlehet számokban és adatokban mérni e tragédia súlyát, csakis egyéni sorsok-ban. Hangsúlyozta, hogy amikor a világban ismét egyre nagyobb teret nyer avallási alapú gyûlöletkeltés, fontos, hogy szavakkal és tettekkel is kiálljunkegymás mellett, nem elég semlegesnek maradni. Erzsébetváros egész évesprogramsorozattal emlékezett meg a holokauszt tragédiájáról, együttmûködé-si megállapodások, színvonalas programok, kiadványok születtek 2014-ben.A polgármester elmondta, hogy a szemmel látható, kézzelfogható eredmé-nyeken túl jóval több az, ami az elmúlt esztendôben történt Erzsébetvárosban.„Azáltal, hogy osztoztunk a fájdalomban, közelebb kerültünk egymáshoz. Azelmúlt év rávilágított arra, hogy valamennyien, akik itt élünk, nem csupán tár-sadalmi, hanem lelki közösséget is alkotunk.”

A polgármester szavai után Kardos Péter fôrabbi, erzsébetvárosiholokauszttúlélô emlékezett vissza a gettóban átéltekre, s imája betöltötte aKlauzál teret. A meghatott és könnyeikkel küzdô jelenlévôk végül mécsese-ket gyújtottak a gettó áldozatainak tiszteletére.

A rendezvényen részt vettek a szövetséges – az embermentésben fontosszerepet játszó – semleges országok képviselôi, illetve Izrael és Németországmagas rangú diplomatái is.

A Holokauszt Emlékév 2014 folyamán Erzsébetváros önkormányzataegyüttmûködési megállapodást kötött a Mazsihisszel, megkezdte az Erzsébet-városi Zsidó Történeti Tár felállítását, tanulmányutat szervezett helyi pedagó-gusoknak Auschwitzba. Ezenkívül részt vállalt a Csillagos Házak program-ból, megemlékezett a roma holokauszt áldozatairól, Rejtô Jenô-estet, zsidóközösségi klubot szervezett, kiadta Lévai Jenô A pesti gettó címû könyvét, ésvégül felállította A pesti gettó emlékezete címû kiállítást.

* * *Ezek a házak körös-körül tanúi mindannak, amirôl ma beszélünk. Ôk

azonban hallgatnak.Egy túlélô mindig szubjektív, ha olyan emlékmû elôtt áll, amely múlt-

ját idézi, gyermekkorát hozza elô.A túlélô szubjektív, amikor lát valamit, összehasonlít, véleményt alkot,

és akkor azt állítja, hogy a Duna-parti cipôk mellett ez az emlékmû az,ami a legdöbbenetesebben idézi fel azokat az idôket.

A túlélônek elképzelhetetlen, hogy akik ezt létrehozták és megalkották,nem voltak a gettó lakói. Mert ilyen élethû módon, színekkel, deszkákkal,rajzokkal, képekkel, plakátokkal és szoborral felidézni a gettó szellemét,lakóinak életét, szenvedését és halálát – döbbenetes!

Mint túlélô mondhatom, amikor ide beléptek, úgy érezhetitek magato-kat, mint mi akkor, hét évtizeddel ezelôtt. A túlélô mindig szubjektív.

A túlélô még képes felidézni magában azt a borzalmas szagot, ami be-töltötte ezt a teret hét évtizeddel ezelôtt, amikor exhumálták a tömegsí-rokat.

A Schindler listája film halk zené-

je, kivetítôkön fekete-fehér, korabeli

gettófotók megrázó képsorai fogad-

ták a megemlékezésre érkezôket.

Túlélôket, gyermekeiket, unokáikat.

...és február 13-áán felszabadult Budapest

Dombi Gábor

Gyász és öröm – Heisler András

Emléklángok (MTI – Marjai János fotó)

Heisler: Gyász és örömHetven éve szabadult fel a pesti gettó

A Dohány-zsinagóga földszinti pad-soraiban már nem akadt üres hely,amikor Balázsovits Lajos színmû-vész, az esemény narrátora a mikro-fonhoz lépett. Köszöntötte a jelen-lévôket, elsôként azokat, akik 1945.január 18-án túlélték, felszabadul-hattak, majd a gyôztes nagyhatalma-kat képviselô személyiségeket, adiplomáciai testületek megjelentprominenseit.

Elsôként Frölich Róbert fôrabbi –akit megjelenésekor nagy taps ésováció fogadott – szólt házigazda-ként a padsorokban ülôkhöz. „Két tó-rai parancsnak teszünk most eleget.Emlékezz, és ne felejts! Nem felejtjükaz elfelejthetetlent, az embertelensé-get, a gonoszságot, amit ellenünk el-követtek. Hogyan is felejthetnénk?Benne van szívdobbanásainkban, be-épült sejtjeinkbe. Nem felejtjük aSzentély pusztulását, így a soá rette-netét sem.

Emlékezünk barátainkra is. Emlé-kezünk azokra, akik 1945. január 18-án megjelentek a gettó kapujában, ésvisszaadták számunkra az életet.

Ma erre emlékezünk: ledôlt a desz-kakerítés, és a januári hidegben egy-szerre nyár lett. Sokan, nagyon so-kan azok közül, akik most eljöttek,nem lehetnének itt e nélkül.

Most, hogy emlékezünk a gettó, asoá megszámlálhatatlan áldozatára– ünnepeljük a felszabadulást. Emlé-kezünk, és soha nem felejtünk.”

A következô szónok a Mazsihiszelnöke, Heisler András volt.

Beszédébôl idézünk: „Mai progra-munkat a kettôsség fogja jellemezni.Az elsô óra az emlékezésé, a halotta-ink felett érzett gyászé, a másodikrész pedig a felszabadulás, az örömpillanatai lesznek. A kettôt egymás-tól – mint az egyik napot a másiktólelválasztó esthajnalcsillag – a VörösHadsereg veteránjainak és a gettóttúlélô hittestvéreinknek kézfogásafogja elkülöníteni.

Talán feltûnt Önöknek, fiatalok isvannak itt a zsinagógában. Nemholokauszttúlélôk és nem elsô gene-rációsok. Kötelezôen vagy saját aka-

ratukból, de itt vannak velünk, és so-kan, ami két okból is fontos nekünk.Jelenlétük egy zsinagógában azt je-lenti, hogy a hagyomány folytatód-hat, tudásuknak részévé válik az,amit mi, az idôsebb generáció mesé-

nem beszélnek róla. A tórai tanításútja azonban mára megfordulni lát-szik: sokszor nem az idôsebb nemze-déknek kell a beszédet elkezdeni, ha-nem a fiatalabbak teszik fel kérdése-iket. Azt remélem, hogy ti itt, kedvesdiákok, a mai megemlékezést köve-tôen megválaszolatlan kérdésekkelfogjátok elhagyni a zsinagógát, ésnyitottan fordultok majd azokhoz,akik még mesélni tudnak. Majd mi-kor feldolgozzátok a hallottakat, ne atraumákra, hanem arra koncentrál-jatok, hogy még az ördögi erô semtudott elpusztítani bennünket. Mertám Jiszráél cháj!”

Ezután Verô Tamás, a Frankel Leóúti zsinagóga rabbija és Fekete Lász-ló, a Dohány utcai zsinagóga fôkán-tora léptek a mikrofonhoz.

Elsôként Fekete László énekeltgyászzsoltárt, majd a rabbi szólt amegjelentekhez. Részlet a prédikáci-óból:

„Négy holokauszttúlélô unokája-ként állok Önök elé. 1945. január 18-

csapatok összességében több mintnégyszázezres – napi háromezer fôs– óriási veszteségérôl, és az ezerhá-romszáz temetkezési helyrôl, aholorosz katonák nyugszanak, akik kö-zül soknak a neve sem ismert. Végülkifejezte reményét, hogy az emberi-ség nem engedi a neofasizmus tér-nyerését sehol a világon.

Sor került még Vlagyimir Nyi-kolájevics Szergejev, az Oroszorszá-gi Föderáció nagykövete beszédére,majd az Alexandrov Kórus elô-adására, tisztelgésre megmentôknekés megmentetteknek.

A rendezvény végén a zsinagógaWesselényi utcai falánál, az egykorigettófalnál koszorúzott és tette le azemlékezés köveit az orosz nagykö-vet, Trócsányi László igazságügyiminiszter, L. Simon László, a Minisz-terelnökség parlamenti államtitkára,Ilan Mor, Izrael Állam magyarorszá-gi nagykövete, s a hazai zsidóságvezetô tisztségviselôi.

– gj –

án, egy csütörtöki napon szabadítottafel a Vörös Hadsereg a budapesti get-tót. Akik ma hetvenévesek vagy annálidôsebbek, ôk olyan terhet viselnekmagukon egész életükben, amelyetmég gyermekeik, unokáik is maguk-ban hordoznak. Soha senki nem tudjaôket kárpótolni az elvesztett évekért,az elvesztett békés családi életért, azelvesztett gyermekkorért, az elvesztettrokonokért. Emlékeznünk kell – ésnem csupán a mai napon – arra, hogykik építették fel a budapesti gettó fala-it, kik rombolták le fából készített fa-lait, és kik azok, akik készségesen,bármikor újraépítenék. Az emlékezésmellett adjunk helyet a lelkünkben po-zitív gondolatoknak is, ünnepeljükmeg a túlélôket, akiknek volt erejükújrakezdeni az életüket. Kérem, állja-nak fel mindazok, akik éltek 1945. ja-nuár 18-án!”

A kevés túlélôt tapssal köszöntöttea közönség.

Következett a hagyományosgyászima, a Kél málé ráchámim,majd a közös kádis.

Ezt egy megindító aktus követte:két egykori vörös hadseregbeli vete-rán katona (Kacevics Lev Szerge-jevics és Elltekov Jurij Anatoljevics),valamint Sommer Katalin és Hoff-mann Tibor holokauszttúlélô találko-zott, összeölelkezett, s végül a meg-mentôk a Dohány utcai zsinagógaemlékplakettjét vehették át tôlük.Hoffmann Tibor néhány mondatbanmondott köszönetet az életért.

A szovjet Veterán Szövetség elnö-ke egyebek mellett statisztikai szá-mok tükrében beszélt a felszabadító

lünk el nekik. Lödor vádor, azaznemzedékrôl nemzedékre, ahogy aTóra tanítja. De az esemény, melyrôlma itt emlékezünk, hallgatásra ítélteazok szereplôit. Hallgatásra, mertmegölték ôket, mert meghaltak, vagymert olyan borzalmakat éltek át,melyekrôl beszélni sem akartak,vagy azért, mert az 50-es évek arrólgyôzték meg ôket, hogy jobb lesz, ha

(Folytatás a 4. oldalon)

ÚJ ÉLET2 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET2 2015. FEBRUÁR 1.

Körzeti kitekintô

A Budapesti Zsidó Hitközség(BZSH) csütörtöki rendkívüli köz-gyûlése visszahívta tisztségébôlSchwezoff Dávidot, a BZSH ügy-vezetô igazgatóját.

Az 57 szavazó közül 38-an vok-soltak Schwezoff visszahívására, 18-an nem támogatták a javaslatot, egyérvénytelen szavazat volt.

Schwezoff Dávid visszahívásátegyebek között azért kezdeményez-ték, mert elôzetes tanácskozás nélkülhozott döntéseket a BZSH egész mû-ködését befolyásoló gazdaságiügyekben, valamint sajtónyilatkoza-taival a rabbitestület és a Magyaror-szági Zsidó Hitközségek Szövetsége(Mazsihisz) jó hírnevét sértette.

A rendkívüli közgyûlés egyúttalKunos Pétert, a Mazsihisz ügyvezetô

igazgatóját választotta a BZSH meg-bízott ügyvezetô igazgatójává.

A mostani nem az elsô kísérlet voltSchwezoff Dávid leváltására, aBZSH október 29-ei közgyûléseazonban megerôsítette posztján azügyvezetô igazgatót, Tordai Péter, aBZSH elnöke viszont távozni kény-szerült posztjáról.

A tavaly júliusban megválasztottügyvezetô igazgató vitatott intézke-dései közé sorolták, hogy különösennagy vagyoni hátrányt okozó csalásés sikkasztás miatt feljelentést tett aDohány utcai zsinagóga beléptetésirendszere ügyében. Továbbá lemon-dásra szólította fel Kunos Pétert, va-lamint felmondott Frölich Róbert-nek, a Dohány utcai zsinagóga fôrab-bijának és feleségének.

Ember Mária Hajtûkanyar címûregényének mottója: „Ez nem zsidósors, hanem a magyar történelem.”Ebbôl kiindulva, hitközségünk nempályázott a holokauszt 70. évfordu-lóján a Civil Alaphoz. Úgy gondol-tuk, hogy az emlékezés a nem zsidópolgárok, és ezáltal a város és a me-gye dolga. A mi emlékeink a szí-vünkben élnek, és 45 óta mindig le-tesszük kavicsainkat a halottakatnem rejtô sírkôre.

Ennek fényében szeretnék szólni azalaegerszegi és a Zala megyei ren-dezvényekrôl.

Városunkban holokausztkonferen-ciával indult az év. Gyutai Csabapolgármesterszavai utánKapiller Imrelevéltáros szólta zsidó társada-lom 1750 és1850 közöttiéveirôl. Megye-ri Anna törté-nész-muzeoló-gus a Schützkékfestô csalá-dot elevenítettemeg. Béres Ka-talin történész-muzeológus azalaegerszegi zsidóság kulturáliséletérôl beszélt a két világháború kö-zött. Csalló Gergely, a Mindszenty-iskola (ma már csak óraadó) tanára azsidótörvények hatását mutatta be.Paksy Zoltán fôlevéltáros a helyi zsi-dóság gettóba zárását és deportálásátvázolta, Siklósi Vilmosné a zsidóidentitás, a hitélet alakulását 1945utántól napjainkig követte.

Ezt követôen emlékeztünk meg asoá közel 1200 itteni áldozatáról. Agyertyagyújtást a koncentrációs tá-bort megjárt Mayer Istvánné kezdte.A második lángot a polgármester, aharmadikat Heisler András, aMazsihisz elnöke, a negyediket Sik-lósi Vilmos hitközségi elnök, az ötö-diket a marosvásárhelyi hitközség-bôl érkezettek, végül az utolsót adeportálást csecsemôként túlélô Pe-tanovics Károly lobbantotta fel. Abeszédek elôtt felhangzott Pajor Ta-más Rosenberg Dani címû megindí-tó dala.

Az Igaz Emberek megsegítéséértAz 1944-es borzalmas idôkben halállal, felkoncolással fenyegették az üldö-

zött zsidókon segítôket, mégis akadtak néhányan, akik becsületbôl, ember-

ségbôl vállalták a hatalmas kockázatot, és búvóhelyet nyújtottak az üldözöt-

teknek. Igaz emberségükért Jad Vasem-kitüntetésben részesültek a zsidó ál-

lamtól.

Értük, az Igaz Emberekért jött létre alapítványunk 1992-ben. Célunk az

volt, hogy a különbözô erkölcsi elismeréseken túl némi anyagival is kifejez-

zük hálánkat a szociálisan rászoruló magyarországi Jad Vasem-kitüntetettek

iránt. Az elmúlt 22 évben összesen 19 779 000 Ft támogatást nyújtottunk 567

alkalommal. Ebbôl 2014-ben 650 000 Ft-ot kapott 12 kitüntetett.

A támogatáshoz szükséges pénzt fôleg az egykori üldözöttektôl és hozzá-

tartozóiktól gyûjtöttük össze, de forrásként szolgált ezenkívül az alapítvá-

nyunknak évente felajánlott 1% a jövedelemadóból. A gyûjtés egyre nagyobb

nehézségekbe ütközik, mert számos nemes célú alapítvány küzd az adomá-

nyokért, gyakran a miénkét sokszorosan meghaladó apparátussal.

2014-ban összesen 479 500 Ft adomány érkezett alapítványunkhoz. Ezúton

is ôszinte köszönetünket fejezzük ki az együtt érzô 26 magánszemélynek,

akik közül öten több alkalommal is küldtek adományt. A beérkezett pénzbôl

az egyes rászorultak szociális körülményeitôl függôen osztottuk ki a támoga-

tásokat, 40 000 Ft-tól 80 000 Ft-ig. Az alapítvány mûködtetését a kuratórium

tagjai díjazás nélkül végzik.

Az 1%-os adófelajánlások összege tavaly 78 204 Ft volt. Az összeget az

adományok kiegészítéseként támogatásra fordítottuk, és ezúton fejezzük ki

hálás köszönetünket az ismeretlen felajánlóknak.

Kérjük régi adományozóinkat, hogy a nehezebb anyagi viszonyok ellenére

tartsanak ki mellettünk, és reméljük, hogy újak is csatlakoznak hozzájuk. Az

új adományozók telefonon igényelhetnek csekket a 398-0766 telefonszámon

az esti órákban, vagy az alábbi számlaszámra küldhetik hozzájárulásukat:

OTP Bank, 11707024-20313964A személyi jövedelemadó 1%-át az alábbiak szerint kérjük felajánlani a Jad

Vasem-kitüntetettek megsegítésére:

Igaz Emberekért AlapítványAdószám: 18040094-1-42Sajnos már csak kb. 25 Igaz Ember van életben Magyarországon. Többsé-

gük 85 év feletti, tehát nagyon korlátozott az az idô, amíg még egyáltalán se-

gíthetünk.

Az „Igaz Emberekért Alapítvány”kuratóriuma

Debreceni chanukkaAz 5. gyertya meggyújtásakor az

Éliás Viktor által biztosított, jól ismertdallamok csendültek fel. Az ezutánkövetkezô operagálán a DebreceniCsokonai Nemzeti Színház mûvészei,Wagner Lajos, Haja Rendes Ágnesoperaénekesek adtak mûsort, Gyü-levészi Péter karigazgató zongorakí-séretével. Fehér Tamás konferált, ésfelelevenítette az ünnep csodás törté-netét. Az elôadást szûnni nem akarótaps kísérte, melynek többszörös is-métlés lett az eredménye. A székház-ban a csoda megtörtént, az emeletre

Visszahívták tisztébôl a BZSH ügyvezetô igazgatóját

A csütörtöki közgyûlésen felolva-sott levelében Schwezoff Dávidmenesztését tartotta szükségesnekSchweitzer József nyugalmazott or-szágos fôrabbi is. Azt írta: meg kellakadályozni, hogy tovább folytassaámokfutását, lejárató hadjáratát a kö-zösség vezetôi ellen.

Hasonló tartalmú levelet küldött aközgyûlésnek Schöner Alfréd, az Or-szágos Rabbiképzô–Zsidó Egyetemrektora, aki szintén az ügyvezetôigazgató azonnali visszahívását java-solta a közgyûlésnek.

Schwezoff Dávid az ülésen azthangsúlyozta, hogy tevékenységévela közösség eredményes fejlôdését ésa turisztikai bevételek növelését kí-vánta szolgálni, egyben új korszakot,a párbeszéd korszakát megteremtenia BZSH-ban. Ugyanakkor felvetetteFrölich Róbert visszahelyezését is aDohány utcai zsinagóga fôrabbiposztjára.

Schwezoff Dávid júliusi megvá-lasztása után derült ki, hogy koráb-ban transzvesztita elôadóként és ka-tolikus kántorként is tevékenykedett.Emiatt a zsidó közösségen belül so-kan úgy vélték, köztük Heisler And-rás, a Mazsihisz elnöke, hogy alkal-matlan a posztjára.

A múlt héten Schwezoff Dávidközleményben tudatta, hogy jogsze-rûtlennek tartja a közgyûlés összehí-vását, a BZSH jogi fôosztálya pedigállásfoglalásban azt rögzítette, hogya közgyûlés összehívása érvényte-len. Schwezoff Dávid néhány nappalezelôtt jövô csütörtökre hívott összerendkívüli közgyûlést.

MTI*

Csodálkozhat az olvasó. És joggal.Miért az MTI-re támaszkodunk, ami-kor magunk is ott voltunk a „tiszt-fosztó” közgyûlésen. Ok: aki ott volt,érdekelt volt, az képtelen lett volnaobjektíven tudósítani az eseményrôl.Hát ezért!

A szerk.

Holokauszt-emlékév ZalaegerszegenHitközségünknek 1995 óta volt az

álma, hogy az egykori zsinagóga to-ronyszobájában, ahol az elsô és má-sodik világháborús emléktáblák áll-nak, örök emlékezôhely nyíljon. Ezvalósult meg 2014-ben. A kiállítástGyutai Csaba ajánlotta, hangsúlyoz-va a közösség erejét, az együtt gon-dolkodást, a kölcsönös tiszteletet ésaz ôsök védelmét. Kaján Imre, a Gö-cseji Múzeum igazgatója mutatta bea látnivalókat. A padlóra applikáltEgerszegi térkép a zsidó városlakók-hoz köthetô házakat ábrázolja. Azüvegvitrin vallási relikviáknak adhelyet, a tóratekercs formájú számí-tógép pedig a zsidó történetet láttatja

az érdeklôdôvel. A program a teme-tôben zárult.

A közösség emléktáblát kívánt el-helyezni a Zrínyi-gimnáziumban azAuschwitzban meggyilkolt tanulóktiszteletére. Ezt a tantestület az igaz-gatóval egyetértésben nem támogat-ta. A holokausztmegemlékezésenSiklósi Vilmos elnök ezt éles hangúbeszédében kritizálta, és egy jelké-pes emléktáblát avatott a tanulók ne-veivel. Ígéretet tett rá, hogy a neve-ket botlatóköveken is megörökíti agimnázium elôtti járdán.

***Botfán a várossal közösen már-

ványtáblát avattunk Hûvös József –Hirschel Salamon – emlékére egyko-ri birtoka központjában, a Hûvös-kastély falán. A zsidó származású,majd katolizált földbirtokost 1944-ben a téglagyárban agyonverték.

Az emlékév zárásaként SchweitzerGábor tudományos fômunkatársméltatta Paksy Zoltán és KapillerImre „A zalaegerszegi zsidóság tör-ténete a betelepüléstôl napjainkig”címû, közel 600 oldalas, hiánypótlókötetét, amely szintén a kile álmaiközé tartozott. Számos helyre eljut-nak példányai, köztük iskolákba,könyvtárakba, mûvelôdési házakbaés más szervezetekhez is.

Átérezve a téma fontosságát, hit-községünk saját költségén – 900 ezerforint – négyoldalas cikket jelentetettmeg a Zalai Hírlapban 42 ezer pél-dányban, így a konferencia anyagaiszerkesztett formában eljuthattak amegye lakosságához. Ehhez páro-sult, hogy tagjaink közel 100 helyentalálkoztak személyesen is a témairánt érdeklôdôkkel.

A zárás elôtti pillanatban a voltzsinagóga adott méltó helyet a „Szo-morú vasárnap” színházi elôadásnak,melyben felcsendültek Seress Rezsôdallamai. A közönség dübörgô tapsamellett hajtottak meghatódva fejet aszínészek.

Zala megye emlékéve is kétirányúgondolkodást mutatott. 2014-bennégy temetôt – Búcsúszentlászló,Tornyiszentmiklós, Pethôhenye,Gelse – felújítottak. Zalabaksán eztaz önkormányzat saját pályázatánkeresztül oldotta meg. Így ma már17 sírkert rendbetétele történt meg.Az ôsök tisztelete mellett legfonto-sabb, hogy mindenütt készült egyemlékhely is, ahol a lakosság, az is-kolák elhelyezhetik virágaikat vagykavicsaikat. Az anyagiakat a megyeiönkormányzat és a Mazsihisz bizto-sította, a munkálatok pedig a zala-egerszegi hitközség szellemi irány-mutatása mellett zajlottak.

A megyei emlékév zárásakéntmegjelent Zóka Gyula fotómûvészalbuma, és 40 képbôl álló kiállításnyílt Zalalövôn.

S. V.

már lifttel lehetett feljutni. Ez volt a„matana” az idôs emberek számára.Ezután átvonultunk a város fôutcá-jára, itt nyilvános gyertyagyújtás kö-vetkezett. A megjelenteket HorovitzTamás, a DZSH elnöke köszöntötte.A magasba emelkedô chanukija láng-jait Papp László polgármester,Mordechay Waller, Izrael konzulja,Bartha Elek rektorhelyettes, SárosiGyörgy nyíregyházi elnök, NemesÁkos (Hit Gyülekezete) és Feuer-mann László, a DZSH alelnöke gyúj-totta meg. A fergeteges hangulatúrendezvényen a közösség tagjai mel-lett a város lakosai, valamint az itt ta-nuló izraeli diákok is részt vettek, kö-zösen táncoltak. A tûzzsonglôrök be-mutatója után az elmaradhatatlanfánkkal és forró teával kínálta a hit-község a jelenlévôket.

Idén is folytatódott a tavalyi csoda.A fô koordinátor Shmuel Faigen rab-bi és felesége, Riki voltak, tôlük in-dultak el az izraeli diákok aholokauszttúlélôkhöz a chanukka-gyertyákat meggyújtani. Az idôs,sajnos már nem egészséges túlélôkörömmel fogadták régi ismerôskéntaz egyetemistákat. A vendégek hoz-tak magukkal chanukiját, gyertyákat,kipákat és fánkot. Együtt mondtatöbb generáció az ilyenkor szokásosáldásokat. Minden helyszínen fény-kép örökítette meg a nem mindenna-pi eseményt, melyet késôbb, az

ból. A dombormû Lapis Andrásszobrászmûvész alkotása. Az ünnep-ség Nógrádi Gergely kántor dalla-mával indult, majd Antal AnikóBirnfeld naplójából és verseibôl,mûfordításaiból idézett részleteket.A mártír életútját Markovics Zsoltfôrabbi vázolta, emlékezô beszédetSchöner Alfréd fôrabbi, az ORZSErektora tartott, aki két kötetben is fel-dolgozta a Pázmány Péter Tudo-mányegyetemen és a rabbiképzôn ta-nulmányokat folytatott, doktorált al-kotó naplóját és költeményeit.Birnfeld Sámuel 38 évesen vált áldo-zattá, lelt éhhalált Felixdorfban.

Szeged és zsidósága vesztesé-geirôl Solymos László alpolgármes-ter beszélt, majd Nógrádi Gergelyénekelte el a Szól a kakas már címûdalt csodálatos hangon, meghatva smegénekeltetve a közel százfôs,esôben is kitartó közönséget. A dom-bormûves emléktáblát a hitközségelnöke, a fôrabbi, az alpolgármesterés az alkotó leplezte le. Az esemé-nyen részt vett Galik Gábor fôosz-tályvezetô, a Miniszterelnökség ki-emelt társadalmi ügyekért felelôs he-lyettes államtitkársága képviselôje,jelen volt a Fidesz–KDNP, az MSZPés a DK több önkormányzati kép-viselôje is, valamint a középiskolaigazgatója. A megemlékezés kádis-mondással zárult.

L. A.

újabb látogatás alkalmával, elvisz-nek az idôs emberekhez.

A diákok fényt és egy kis Izraelthoztak el a debreceni zsidó házakba,nem kevésbé a szívekbe. Reméljük,hogy ez a hagyomány jövôre is foly-tatódik.

Szeged„Ne feledd az áldozatokat, emlé-

kezz!” címszó alatt állított a hitköz-ség és az önkormányzat emléktáblátBirnfeld Sámuel tanító-rabbinak, akorabeli zsidó iskola oktatójának aholokauszt 70. évfordulója alkalmá-

pességét. Mint késôbb kiderült, me-sélte az unoka, a menetrendeket is ôállította össze a magyar partnereknek,hogy zökkenômentesen történjen azsidók Auschwitzba szállítása. Ez ná-lunk – tette hozzá Rainer Höss – mintegy szép családi nyaralás jelent meg atörténetek között.

A Gerbeaud-ban kicsit lassan indulta beszélgetés, mint ahogy az én éle-temben is rendkívül lassan indult azemlékezés – mondja Varsányi Imre. –Már régen családom volt, unokáim,de a velem történtekrôl nem voltamképes beszélni nekik. Néhány éveazonban felkeresett Gordon Gábor, srábeszélt, hogy menjek ki velük, azÉlet Menetével Auschwitzba, mertmeglátom, meg fogok könnyebbülni.Lassan ugyan, de végül engedtem arábeszélésnek, s szinte kiszakadtbelôlem a szörnyû emlék, miutánmegéreztünk. Mikor végre abba tud-tam hagyni a zokogást, valóban meg-könnyebbültem. Azóta tartom fontos-nak, hogy ahol csak lehet, meséljek afiataloknak arról a gyalázatról, amivelünk történt. Ez érdekli a fiatalokat,a történelemkönyveket viszont nembiztos, hogy elolvassák. De mitmondjak Rudolf Höss unokájának?

Rainer Höss, a holokauszt törté-netét kutató, túlélôk bocsánatátkérô náci-unoka, az auschwitzi ha-láltábor parancsnoka, Rudolf Hössunokája, az Élet Menete alapítványmeghívására jött két napra Buda-pestre, hogy részt vegyen a Holo-kauszt-emlékévet záró alapítványiünnepségen, s annak szónoka le-gyen. Missziójának tekinti, hogyminden erejével küzdjön a szélsô-ségek, a rasszizmus, a neonáci moz-galmak újraéledése ellen. Hössrészt vett egy beszélgetésen is többmint száz magyar középiskolással,akiknek pergô és lényegre törô kér-déseire válaszolt órákon át. Talál-kozott holokauszttúlélôkkel, a sajtóérdeklôdô munkatársaival, s fogad-ta ôt Heisler András, a Mazsihiszelnöke. A rövid látogatás alatt Rai-ner Höss kétszer is visszament aDuna-partra a „cipôkhöz”, mond-ván, azt hitte, Auschwitz után márkevés emlék tudja megrázni, ám apesti cipôk ilyenek voltak.

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET 32015. FEBRUÁR 1.

Varsányi Imre mérnök 14 évesenkerült Auschwitzba. Szerencsésenéletben maradt, s hazatért. Befejeztetanulmányait, megnôsült, gyermekei,unokái lettek, az elszenvedett traumá-ról azonban még velük sem beszéltévtizedekig. Túlságosan fájt mindaz,

Az Élet Menete útja AuschwitzbaAz Élet Menete 2015-ben április 15–17. között tartja lengyelországi

emlékezô programját. Magyarországról autóbusszal utazunk: indulás 15-én, aprogram 16-án egész nap tart, mely után azonnal visszajövünk Budapestre. A15-i éjszakára megfelelô szállást biztosítunk. A részletes programról idôbentájékoztatjuk a jelentkezôket e-mail-ben vagy e-mail cím hiányában postaiúton. A részvételi díj egy fô részére 75 000 Ft, melyet az alapítvány adomány-ként kezel, s megfelelô adóigazolást állít ki róla. Az összeg tartalmazza az úti-és szállásköltséget, étkezést az út ideje alatt, valamint a helyszínen szükségeskellékeket: esôálló Élet Menete dzseki, könnyû hátizsák a zavartalan sétáhozstb. Amennyiben ez a részvételi díj meghaladja a lehetôségeit, de szeretnerészt venni a programon, kérjük, jelezze, mert adományozóinknak, támogató-inknak köszönhetôen korlátozott számban csökkentett részvételi díjra is vanlehetôség: ennek összege 40 000 Ft.

Az ûrlapot kitöltheti internetes oldalunkon vagy nyomtatott formában sze-mélyesen (1136 Budapest, Hegedûs Gyula u. 8., hétköznap 10.00–14.00). Arészvételi díj befizethetô átutalással az OTP 11707024-20453651-es számla-számra (a közlemény rovatba írja be a nevét és a „zarándoklat” szót) vagy sze-mélyesen (1136 Budapest, Hegedûs Gyula u. 8., hétköznap 10.00–14.00). Je-lentkezési határidô: február 28.

További információ: +36-30-732-3145 vagy info@eletmenete.hu

Idén február 4-ére esik tu bisvát, azaz svát hó 15-e, afák újéve. Izraelben ilyenkorra már az éves esôzéseknagy része megtörténik, és ekkor kezdenek el érni a gyü-mölcsök. Ugyan még tél van, de a föld alatt már elkezde-nek sarjadni a magok. Az askenáz országokban a szokásaz, hogy ezen a napon többféle gyümölcsöt fogyasztunk.

Miért foglalkozunk egyáltalán azzal, hogy mikor kez-denek érni a gyümölcsök? Ennek egyrészt praktikus okai vannak, például haegy gyümölcs ennél korábban érik meg, akkor abból nem kellett tizedet adnia Szentély idejében. Másrészt minden ilyen, mezôgazdasággal kapcsolatostörvény emlékeztet rá, hogy az Örökkévaló, aki a természetet teremtette, min-ket is megteremtett. És ebben a teremtett világban sok a párhuzam. Az em-bert például a Tanach, a zsidó Biblia több ponton is a fához hasonlítja.

„Áldott az az ember, aki az Örökkévalóban bízik, az Örökkévaló lesz az, akiôt biztosítja. Olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, ami a folyó mellett eresztgyökeret...” (Jirmijá17:7-8)

Bölcseink úgy ma-gyarázzák ezt a ha-sonlatot, hogy olyanemberrôl szól, akinek„cselekedetei számo-sabbak a bölcsességé-nél” (Ávot 3:22). Aztis hozzáteszik, hogy acselekedetek felelnekmeg a fa gyökereinek,a bölcsesség pedig a fa ágainak. Ezek szerint ha kívülrôl nézünk egy embert,akkor a bölcsességét, tudását könnyebben észrevesszük, mint a mélyebben„gyökeredzô” cselekedeteit.

Rábénu Joná (Spanyolország, Girona, 1180–1263) magyarázata még to-vább pontosítja a hasonlatot. Szerinte a bölcsesség megszerzésének az alapjaaz, hogy az ember elôször „kijavítsa önmagát”. Foglalkozzon saját tulajdon-ságaival, szerezzen jó cselekedeteket, amelyek a késôbbi fejlôdése gyökerétjelentik.

A zsidóságban a bölcsesség megszerzése a Tóra tanulmányozásán keresz-tül történik. A Tóra azonban nem adja magát bárkinek, nem nyílik meg egy-könnyen. Olyan ez, mint amikor az embert beengedik nagy tudósok társasá-gába. Ha éppen csak most esett be az utcáról, valószínûleg nem sokat fog ér-teni a bölcsek diskurzusából. Ha viszont olyasmirôl beszélgetnek, ami márrégóta foglalkoztatta emberünket, akkor életre szóló élményben lehet része.

Rábénu Joná értelmezésében ez az a „cselekedet”, amit elvárnak azembertôl, mielôtt a bölcsességgel, a Tórával foglalkozni kezd. Azt mondja:szép és nemes cél, hogy kíváncsiak vagyunk a bölcsek véleményére, de necsak üljünk és hallgassuk ôket, hanem tegyünk aktívan is azért, hogy megért-sük az üzenetüket! Gondolkodjunk el az élet nagy kérdésein magunktól, lás-suk, meddig jutunk! Csak így fogunk tudni igazán értékelni másokat, akikszintén gondolkodtak ezeken a kérdéseken. Persze ez nem jelenti azt, hogyegyáltalán ne tanuljunk Tórát, amíg nem meditáltunk több évet önmagunk-ban. Csak annyit tegyünk meg, hogy emlékezzünk néha a táblára, amin ez afelirat áll: „Gondolkodtál ma már?”

Szántó-Várnagy Binjomin Zeév

A Bethlen téri templomban szólí-tották a Tórához dr. Tábori János ésGoldmann Anikó másodszülött fiát,Omrit bár micvája alkalmából. A kö-zösség új felnôtt tagja nagyon szé-pen, a hagyományokat idézve éne-kelte az áldásokat és lejnolta a sajátrészét a tórai fejezetbôl. Deutsch Ró-bert fôrabbi mondott avatóbeszédet,további szorgalmas tanulásra buzdí-totta tanítványát, és a Teremtô áldá-sát kérte rá. Az imádkozást követôena szülôk kiduson látták vendégül amegjelenteket. Az örömapa üdvözlôszavai után Omri (Omri BenJochánán) hálatelt szívvel mondottköszönetet szüleinek, nagyszüleinek,a megjelent vendégeknek, amiértilyen emlékezetessé tették számárafelnôtté avatásának napját. Mázáltov az egész családnak!

Höss és Varsányi. Unoka és áldozat

VALLÁSI ROVAT

Tu bisvát – gyökereink és ágaink

Nagyapja szakasztottmása és egy áldozat

Rainer Höss Budapesten járt

ami történt. Nagy kérdés volt, hajlan-dó lesz-e Imre bácsi találkozni azauschwitzi trauma egyik okozójánakunokájával, a háborús bûneiért kivég-zett Rudolf Höss táborparancsnokunokájával, Rainer Höss-szel.

A ma 49 éves Rainer Höss nagyap-ja szakasztott mása, „de szerencséreez csak a látszat” – hangsúlyozta azÉlet Menete meghívásának elegettévô „náci-unoka”. Ô hosszú évekkelezelôtt megszakította családjával akapcsolatot, s hirdeti Európa-szerte,vigyázat, a szélsôségek ma is élnek, sha nem sikerül visszaszorítani az új-nácikat, újabb veszélyek fenyegetnek,s történelmi gyalázatokkal kell szá-molni. Emellett fontosnak tart elláto-gatni minden olyan országba, amelyhírhedt nagyapja miatt elveszítettezsidónak tartott állampolgárai ezreit,százezreit. Járja a világot, s kéri aholokauszttúlélôk, illetve utódaik bo-csánatát.

Amikor az Élet Menete, pontosab-ban Gordon Gábor megkérdezte, aka-rok-e találkozni Höss-szel, zavarbajöttem – meséli Varsányi Imre. –Szinte ugyanaz a szégyenérzés fogottel, mint amelyet a negyvenes évekbengyerekként átéreztem, amikor zsidóz-tak az utcán, amikor sárga csillaggalmegbélyegeztek, majd késôbb beva-goníroztak, s elvittek. Kell ez nekem?Ugyanakkor kíváncsi is voltam, van-emondanivalónk egymás számára.Nem tagadom, megbeszéltem a dol-got a családommal, a feleségemmel, afiammal, s nem utolsósorban a 20éves fiúunokámmal. Azt mondtamneki, mint ahogy benned is vanbelôlem sok minden, mert az unokámvagy, úgy benne is van bizonyára sokminden az ô nagyapjából. Az unokámazonban biztatott: Nagypapa, miért netalálkoznál vele? Nem te vagy a gyil-kos! Így ráálltam, s valóban találkoz-tunk egy kávéházban egy elsô beszél-getésre. Itt többen voltunk, az egyestörténetek nyilván nem kaphattak ak-kora hangsúlyt.

Ezen az elsô beszélgetésen RainerHöss látható zavarban volt, pedig nemelôször találkozott holokauszt-túlélôkkel. Más ez a helyzet Magyar-országon – mondta Höss. RudolfHöss irányításával sok százezer em-ber gyilkoltak meg! S talán kevesentudják, de nálunk ez egy családi törté-net volt, hogy a magyarországi zsidó

kított a Höss famíliával, mert képtelenmegbocsátani a nagyapa tetteit, s acsaládban sértetlenül meglévô avittnézeteket. Rudolf Höss nem parancs-ra tette, amit tett, náci volt. A Hössunoka elmesélte, hogy nincs egyedülbocsánatkérô utazásain, vannak to-vábbi háborús bûnös-unokák, akikfontosnak tartják felhívni a figyelmeta nácizmus, az új szélsôjobboldal ve-szélyeire. Nagyon szimpatikus ésmeggyôzô volt – mondja Imre bácsi.Ott, a Gerbeaud-ban, felvetettem ne-ki, hogy folytassuk ezt a beszélgetést,jöjjön el hozzánk, s ismerje meg acsaládomat. A feleségem is támogattaa meghívást, akinek még indulás elôttelmondtam ezt az ötletemet. Erika,aki egyébként egy evangélikus németcsaládból származik, annyit mondott,ezt szerettem volna javasolni, csaknem mertem mondani. Amikor RainerHöss másnap este megérkezett hoz-zánk, ismét lassan indult a beszélge-tés, de egy pohár pálinka oldotta a za-vart. A fiam is átjött hozzánk, ô is ta-lálkozni akart a híres unokával.Rainer beszélt a családjáról, elmesél-te, hogyan szakított meg minden kap-csolatot az apjával, ô, aki egykor azauschwitzi kémények tövében játszot-ta végig gondtalan gyerekkorát a Hössnagynénikkel és nagybácsikkal, akikmost a család árulójának, fekete bárá-nyának tartják. Nem volt egyszerûdöntés számára, de vállalhatatlannaktalálta nagyapja történetét és tetteit. Amai napig összerezzen, amikor meg-hallja, mennyire hasonlít rá. Nehézneki is – mondja Imre bácsi –, hiszenolyan bûnökért vezekel, amelyeketnem követett el, de viszi a keresztetegész életében.

Felmerült, hogy miért nem változ-tatta meg a nevét, s hagyja az egészet– teszi hozzá Varsányi Imre. – De hi-szen az még rosszabb lenne, a csalá-dot terhelô bûnök akkor is nyomaszta-nák, így legalább tud tenni valamit azújra lábra kapó szélsôjobboldali moz-galmak ellen. Nagyon jó, hogy ittvolt, nem mindennapi találkozás voltez. Elmesélhettem neki részletesen,mi történt velem 14 évesen, elôszörAuschwitzban, majd Mülldorfban, ôpedig elmesélte, ki mindenkivel vankapcsolatban, szinte az egész világon,Németországtól Amerikán át Izraelig.Hogy évente elmegy Auschwitzba, svalóban egy Dávid-csillagot hord anyakában. Az egész deportálásban ésa koncentrációs táborban töltöttidôszakban nekem az volt a legnehe-zebb a rengeteg szörnyûség mellett,hogy egész idô alatt nem tudtam kihezszólni. Nem tudtam senkivel megosz-tani a félelmeket, a szorongásomat.Teljesen egyedül maradtam 14 évesenaz auschwitzi lágerben, a családomrólnem tudtam semmit. Már Újpesten,ahol összegyûjtöttek minket, elveszí-tettem ôket. Egészen a felszabadulá-somig gyakorlatilag egyetlen szót sembeszéltem senkivel. Ez volt az oka,hogy a családomnak is képtelen vol-tam elmondani Auschwitz és Müll-dorf történetét. Most nagyon jólesettaz egész történetet megosztani RainerHöss-szel, s neki is az ô történetét ve-lem, akitôl a nagyapja bûneiért mostbocsánatot kért. Nem kell neked bo-csánatot kérned, te nem tehetsz sem-mirôl – mondtam neki többször, mintahogy ezt el szoktam mondani azok-nak a fiataloknak is, akik néha egy-egy Élet Menete-vagonkiállításonodajönnek hozzám, hogy a csendôrvagy keretlegény nagypapa tetteiértvezekeljenek.

Rainer nagyon jól érezte magát ná-lunk, s remélem, látjuk még. Miutánhazament, írt egy levelet, melybenmegköszöni, hogy a családomhozmeghívtam, s szeretne valamikor újrameglátogatni, s akkor ô is hozná agyerekeit. Januárban pedig az uno-kám jön velem Auschwitzba, aholmegemlékezünk a felszabadulás 70.évfordulójáról. Rainer Höss is ottlesz, ott találkozunk legközelebb!

deportálásokban a nagyapám a szoká-sosnál is aktívabb szerepet játszott.Amikor eljött az idô, Magyarországralátogatott a családdal nyaralni. Jártákezt a szép országot, Rudolf Höss vé-gig gondosan jegyzetelt. Személyesenmérte fel a pályaudvarok áteresztôké-

A dilemmán Rainer Höss segített.Mesélt magáról, elmondta, hogy sza-

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET4 2015. FEBRUÁR 1.

„A Magyarországi Zsidó Hitköz-ségek Szövetsége köszönetet mondmindazoknak, akik munkájukkal,támogatásukkal segítették az el-múlt évben. Úgyszintén köszönet-tel tartozunk mindazoknak, akikfigyelnek ránk, bíznak bennünk,hozzánk fordulnak ügyes-bajosdolgaikkal. Egyre többen állnak aMazsihisz mellé! Elismerik erô-feszítéseinket, s ennek jelekéntegyre többen ajánlják fel adójuk1%-át közösségünknek.”

Ez állt azon a meghívón, amely ki-zárólag belsô körben terjesztve iselegendônek bizonyult a telt házhoz.

Már Izraelbenaz Iszlám Állam

Hét izraeli arabot vettek ôrizetbeés helyeztek vád alá, amiért azokállítólag létrehozták az Iszlám Állam(IÁ) dzsihadista csoport elsô izraelisejtjét, és támadásokra készültek azországban – közölték a jeruzsálemihatóságok.

A Sin Bét belbiztonsági szolgálatszerint a sejt tagjai találkozóikon adzsihadista ideológiát fejtegették,Molotov-koktélokat készítettek ésbárányokon gyakorolták a lefejezést,amit embereken is végre akartak haj-tani. A vád szerint fegyvereket ismegpróbáltak beszerezni, és me-rényletet akartak elkövetni egyizraeli biztonsági tiszt ellen. Azilletôket még tavaly november-decemberben vették ôrizetbe.

Az igazságügyi minisztérium aztközölte, hogy a hét izraeli arabothivatalosan illegális csoporthoz valótartozással, terrorizmus támogatásá-val és külföldi ügynökökkel valókapcsolatfelvétellel vádolják. A mi-nisztériumi szóvivô szerint a vádlot-tak a bíróság elôtt ártatlannakmondták magukat, bár a Sin Bétközleménye azt állította, korábbannyomozóknak beismerték, hogytámadásokra készültek.

A Sin Bét arról számolt be, hogyaz Izrael által megszállva tartottCiszjordániában már feloszlatottegy, az Iszlám Államhoz köthetô ter-rorista sejtet. Izrael területén azon-ban a nemrégiben nyilvánosságrahozott ügy az elsô eset, amelyben azIrakban és Szíriában jelentôsterületeket birtokló szélsôsége-sekhez tartozással vádoltak embe-reket.

Bár az izraeli arabokra nem jel-lemzô a fegyveres erôszak, a Sin Bétszerint a mostani ügy azt jelzi, hogyfennáll a radikalizálódásuk veszélye.A belbiztonsági szolgálat szerintmintegy 30 izraeli arab harcolhatjelenleg Szíriában az Iszlám Államoldalán.

MTI

Heisler András: Párizsban mindnyájan az esztelen öldöklés célpontjává váltunk.

(folytatás az 1. oldalról)

A túlélô még emlékszik arra asárga színû, kicsit áttetszô csoma-golóanyagra, amibe betekerték aholttesteket, majd feltették kocsi-ra, és elvitték innen.

De ha a túlélô rabbi is, akkor ob-jektív, és akkor Isten áldását kérimindazokra, akik ezt az emlékmû-vet létrehozták, és a szíve mélyénsajnálja, hogy lebontják, és nemmarad itt az idôk végezetéig.

Tehát szólaljon meg a gyászima.Sokkal késôbb, mint kellett volna.Mert amikor az exhumálás tör-tént, abban a forgatagban errenem jutott idô.

Hét évtized után is, ezen a he-lyen, most elôször hangozhat el azima lelki nyugalmukért, és egyút-tal a mi lelkünk nyugalmáért is.

Kardos Péter fôrabbi beszéde aKlauzál téren, 2015. január 18-án.

Látogatók

Vattamány Zsolt polgármester

Bezárt a Klauzál téri gettókiállítás

SIKER!

A Mazsihisz Köszönetkoncertjénvoltunk a Dohányban

bárhol a világon – a történelem soránszámos alkalommal megtapasztal-hatta a terror természetét. Amikoriszlám szélsôségesek a CharlieHebdo szerkesztôségében rendeztekvérfürdôt, majd egy párizsi kóserboltban végeztek ki túszokat, akkormindnyájan az esztelen öldöklés cél-pontjaivá váltunk. Mert egyek va-gyunk a fenyegetettségben, és oszto-zunk a meggyilkolt családok fájdal-mában! Az emlékkönyv bejegyzése-it a budapesti Dohány utcai nagy zsi-nagógában megrendezett Köszönet-koncert résztvevôi küldik együttér-zésük kifejezéseként a szabadság-

ság?” – tette fel a kérdést Frölich Ró-bert, majd így folytatta: „Végignézveazokon, akik ma ide eljöttek, akikmegtöltötték a zsinagógát, hiszem,hogy ôk táplálják a reményt, adójukfelajánlott 1%-án kívül sokkal töb-bel, pénzben ki nem fejezhetô érték-kel, közösségvállalásukkal.

Nem az a fontos, hogy ki zsidó éski nem az. Fontos az összefogás ki-fejezése közös célok megvalósításá-hoz, egy nyugodt életért. Ennek a re-ményét adták nekünk most, s mi kö-szönjük ezt a reményt.”

S elkezdôdött a Köszönetkoncert,melynek elsô fellépôje Király Miklósoperaénekes volt, akitôl a Vösomrutés a Hegedûs a háztetôn Tevje-daláthallhatta a közönség. ZongoránNeumark Zoltán mûködött közre.

Operaénekes volt a következô fel-lépô is, Benedekffy Katalin kolora-túrszoprán, aki hangszerkísérettel(Neumark Zoltán) és a cappella is el-bûvölte a nézôket. Felcsendültmenasági népdal, Puccini O miobambinója és Gounod-tól Júlia ke-ringôje.

Ezt követte Rossini Mózes címûoperájából az ima, Rudas Dániel,Király Miklós és Fekete László fô-kántor elôadásában.

Kathy Horváth Lajosnak vél-hetôen hitvallása lehet YehudiMenuhin gondolatsora: „A zene a ká-oszból rendet teremt; a ritmus a szét-tartót egységbe fogja; a melódia amegszakítottat folytonossá varázsol-ja; a harmónia az össze nem illôketösszeegyezteti.”

Balázs Fecó emlékezetes dalokbólösszeállított egyveleget adott elô,

Rövid beszélgetést kértem RépásPétertôl, az esemény egyik szerve-zôjétôl, hogy egészítse ki az alap-gondolatot. Megtudtam, hogy sokegyéb mellett célul tûzték ki azt is,hogy egy ilyen, a szó valós értelmé-ben KÖSZÖNET rendezvénnyel fe-jezzék ki a Mazsihiszt bármilyenmódon támogatók iránti tiszteletet ésmegbecsülést. Tájékoztatott arról is,hogy erre az eseményre nemcsak afôvárosból érkeztek, hanem a meghí-vottak között természetesen ott vol-tak a vidéki hitközségek is, amelyekopcionálisan „továbbguríthatták alabdát” az ôket támogatók felé, ígyélhettek maguk is saját invitálások-kal. Végül Répás Péter hangsúlyoz-ta: a mûsor összeállításánál fontosszempont volt az is, hogy a koncertetvalamennyi korosztály egyformánélvezze, vagyis mindenkinek felejt-hetetlen élményben legyen része.

A zsinagógai esemény egy sohanem látott, különleges fényjátékkal(Burger András) vette kezdetét.

A jelenlévôk között üdvözölhettük(a teljesség igénye nélkül) AndréGoodfriendet, az amerikai nagykö-vetség ideiglenes ügyvivôjét, aMazsihisz vezetô tisztségviselôit,mint Heisler András elnököt és Ku-nos Péter ügyvezetô igazgatót, Izra-el Állam magyarországi nagykövet-helyettesét, Németország nagyköve-tét, elöljárókat, vallási vezetôket,kántorokat a fôvárosból és vidékrôlegyaránt.

A programot és az összekötô szö-vegeket Havas Judit és Mohai Gá-bor mondta el.

Elsôként az Áni máámin hangzottel Fekete László fôkántor interpretá-lásában, majd Heisler András lépetta mikrofonhoz. A Mazsihisz elnökeemlékeztetett a franciaországi tragi-kus eseményekre, majd ennek kap-csán tájékoztatott: „A mûsor alattegy füzetecskét fogunk Önök közöttútjára indítani. A füzetben magyar ésfrancia nyelven az alábbi szövegettalálják: »A zsidóság – éljen akárFranciaországban, Izraelben vagy

szeretô francia nemzetnek.« Kérem,aki egyetért a bejegyzéssel, írja alá,és adja tovább a szomszédjának. Akoncert végén a füzetet Franciaor-szág nagykövetének tervezzük át-nyújtani.”

Ezután az elnök felkéréséreFrölich Róbert fôrabbi zsoltáridézet-tel és az ôsi gyászimával emlékezettmeg a terrorizmus áldozatairól.

Heisler András így folytatta: „Két-perces megnyitóra kaptam lehetô-séget, s az idôm annyira rövid, hogyelôször gyorsan elmondanám, mirôlnem fogok beszélni. Nem kívánokbeszélni az emlékezetpolitikai konf-liktusokról, nem akarok szólni a Sza-badság téri emlékmûrôl, nem fogomemlíteni a Sorsok Házát, sem azEgyüttélését, de ugyanúgy nem fo-gok beszélni belsô konfliktusainkrólsem...”

Majd elmondta, hogy miközbenországos szinten csökkent az adóbólegy százalékot egyházaknak felaján-lók száma, a Mazsihisznél emelke-dett. „Ez objektív mérce: erôfeszíté-seink elismerését jelenti. A mai Kö-szönetkoncertünk pedig ennek a se-gítségnek a visszajelzését kívánjaszolgálni.”

Beszédét az elnök ezzel zárta:„Köszönöm figyelmüket, köszönöm,hogy eljöttek, és a MagyarországiZsidó Hitközségek Szövetsége nevé-ben köszönöm tavalyi segítségüket.”

Házigazdaként Frölich Róbert osz-totta meg gondolatait a jelen-lévôkkel.

A vallási vezetô a Je suis Charlieszavakkal nyitotta meg rövid beszé-dét, utalva a franciaországi szatirikusújság munkatársainak lemészárlá-sára, a fél világon átívelô mélyegyüttérzésre és gyászra. Arra is em-lékeztetett, hogy a párizsi kóser hús-bolt elleni támadáskor az üzletbentartózkodók többségét az ottárufeltöltôként tevékenykedô alkal-mazott, egy muszlim arab fiatalem-ber lélekjelenléte mentette meg abiztos haláltól.

„Mégis van remény, mégis van jó-

melynek utolsó számánál (Maradjvelem) Kathy Horváth Lajos lehetetta partnere.

Próza következett, nem is akármi-lyen. A mûsorközlô így konferáltabe: „Önök közül bizonyára sokanemlékeznek (...) a Ránky–Hu-bay–Vass István alkotóhármas im-már klasszikus »Egy szerelem hároméjszakája« címû mûvére, melyetRadnóti Miklós és Gyarmati Fannitragikus szerelme ihletett. Nos, miezúttal nem három éjszakában, ha-nem három tételben idézzük meg ezta szépségében is szomorú szerelmet,méghozzá a leghitelesebb módon:Radnóti Miklós három versével, és ahitves, Gyarmati Fanni napokbanmegjelent, rendkívüli naplójánakszinte e versekre rímelô (...) soraival.E három tételt így is nevezhetnénk:Vallomás – Ölelkezés – Búcsú...”Elôadta két rendkívül szuggesztívmûvész: Hegyi Barbara és HegedûsD. Géza.

Popzenét, részletet a Cherbourg-iesernyôkbôl és egy orosz zsidó nép-dalt hallhattunk a Swing á laDjangótól (Kardos Dániel – gitár,Csurkulya József – cimbalom, Lom-bos Pál – nagybôgô). A zongoránál(sajnos keveset) játszott és énekeltegy afroamerikai fiatalember, KasaiJnoffin.

Következett a finálé a Hava na-gilával, melyet a zsúfolásig megteltzsinagóga közönsége is „magáénaktekintett”.

Felejthetetlen este volt, köszönet aszervezôknek, rendezôknek, házi-gazdáknak és fellépôknek!

G. J.

ÚJ ÉLET 51998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLET 52015. FEBRUÁR 1.

IZRAELIIZRAELI SS ZZ ÍÍ NN EE SS

„Nem így akartuk, hogyIzraelbe érkezzetek”

Temetés JeruzsálembenJeruzsálemben sokezres tömeg kísérte hivatalos állami temetéssel utolsó út-

jára a kóser üzlet elleni párizsi terrormerénylet négy zsidó áldozatát.Yohan Cohen, Yoav Hattab, Francois-Michel Saada és Phillipe Braham te-

metését Jichák Jószéf szefárd fôrabbi a százötvenedik zsoltár éneklésévelkezdte. Késôbb Arje Stern jeruzsálemi fôrabbi segítségével megszaggatták arokonok ruháit, majd az elhunytak hozzátartozói közös kádist mondtak.Slómó Móse Amar volt szefárd fôrabbi imája után egy-egy fáklyát gyújtottaka halottak emlékére, s a közeli rokonok néhány szóval méltatták ôket.

„Nem így akartuk, hogy Izraelbe érkezzetek, nem így akartuk látni, hogyhazatérjetek, hanem életetekben akartunk látni benneteket” – kezdte beszédétReuven Rivlin államelnök. Hangsúlyozta az áldozatok erôs izraeli kapcsolata-it, azt, hogy Francois-Michel Saada a zsidó államba készült költözni, s márvásárolt is lakást, Yoav Hattab pedig néhány hete Jeruzsálembe látogatott.

Kiemelte, hogy csakis zsidóságuk miatt ölték meg ôket a kóser üzletben, shogy a távolság ellenére egy családot jelentenek a világ különbözô részein élôzsidók, akiknek nem lenne szabad félniük vallásuk miatt. „Az Izraelbe ván-dorlásnak mégsem félelembôl, a terrortól való rettegésbôl kell következnie,hanem az ország iránti szeretetbôl” – tette hozzá.

„Ismerem fájdalmatokat, a házastársak, testvérek, szülôk fájdalmát, amikora legdrágábbat veszítik el” – mondta Benjámin Netanjahu beszéde kezdetén,s ô is felhívta a figyelmet rá, hogy zsidóságuk miatt haltak meg az áldozatok.„Nemcsak a zsidó nép, hanem az egész emberiség ellenségei ölték meg ôket,s itt az ideje, hogy a kulturált népek egyesüljenek, és felszámolják ezt az el-lenséget” – mondta az izraeli miniszterelnök.

Az AMAN, Izrael katonai hírszer-zése közzétette a soros polgári évelôrelátható eseményeit.

Az ilyen elôrejelzéseket lehet rövi-den, és lehet hosszasan értékelni.

A rövid értékelés: körzetünkbenviharokra számíthatunk.

Hosszabb analízisek a nyomtatottés internetes sajtóban egyaránt ren-delkezésre állnak. Mi a ynet, a JediotAhronot hírportálja és a DebkaFileinternetes hírszerzési elemzô honlapértesüléseibôl szemelgettünk.

Abban minden józan értékelésmegegyezik, hogy viszonylag meg-bízható elôrejelzéseket csak akövetkezô néhány hónapra lehet ad-ni, már csak a körzet folytonos, drá-mai változásai miatt is. A Közel-Ke-leten az utóbbi években lezajlott ese-mények és a kialakult, vagy éppenalakulófélben lévô szituációk azon-ban megengednek távolabbi követ-keztetéseket is.

Az Izraelt 1000–1500 kilométeressugarú körben környezô országokkevés kivétellel szétesôfélben van-nak, vagy már nem is funkcionálnakönálló államként.

A 2010-ben, Tunéziában kezdô-dött „Arab tavasz” tucatnyi arab álla-mot zilált szét, és a vágyott stabilitás,a jobb élet helyett legtöbbjükben ká-oszt, belháborúkat, szegénységet ho-zott. Ez viszont a tömegeket, és ezenbelül a soha nem látott munka-nélküliségtôl leginkább szenvedô,kilátástalan jövôjû fiatalságot a radi-kális iszlám felé tereli.

• Északkeleti, legbarátságtalanabbszomszédunk, Szíria a szétesés álla-potában leledzik. Az országból eddigtöbb mint hárommillióan menekül-tek el, a közel négy éve tartó polgár-háború halottainak számát 200 ezer-re becsülik. A központi hatalom,Basar Asszad és a hatalmát fenntar-tó, kisebbségben lévô alauita törzs azország területének talán ha egyne-gyedét ellenôrzi. A többin az egyreerôsebb „Kalifátus” Iszlám Államaés más, egymással is hadakozó had-urak fegyveresei osztoznak.

A Golán keleti szegélyén fekvô, ajom kippuri háborút lezáró 1974-esfegyverszünet után Szíriához vissza-került Kuneitrától északra – vagyisaz izraeli határhoz igen közel – ve-lünk ellenséges drúz falvak vannak,amelyek mind az áru- és fegyver-csempészetnek, mind a terrortevé-kenységnek biztos fedezékként szol-gálnak.

A körzetbe visszatérô oroszokIránnal vállvetve fegyverrel és sza-kértôi gárdával igyekeznek segíteni adamaszkuszi kormánycsapatokat,ám katonai szakértôik arra a konklú-zióra jutottak, hogy a szíriai hadse-reg nem lesz képes feltartani akeletrôl támadó Iszlám Állam fegy-vereseit, és az Asszad-rendszer talánmár a 2015. évben végsô vereségetszenved.

Már az elmúlt évben gyakran hall-hattuk a hírekben, hogy a Golán-fennsík túloldalán, vagyis a Damasz-kusztól délre csatározó fegyvereseklövedékei izraeli területen csapódtakbe. Szíria hozzánk legközelebbi régi-ójában a viszonylag mérsékelt, szun-nita Szabad Szíriai Hadsereg lázadóiharcolnak. Izrael bizonyos humani-tárius – és talán egyéb – segítségetnyújt nekik, és az általuk ellenôrzöttterület, legalábbis egyelôre, ütkö-zôzónát képez az izraeli határ és aziszlamista Dzsabhat el-Muszra és azIszlám Állam uralta területek között.Ám ha az utóbbiak erôi a Golán-határhoz jutnak, az nagy kihívás eléállítja az északi határ védôit.

• Északi szomszédunk, Libanonszuverenitását immár nem csak a

Biztonsági elôrejelzés 2015-re:viharos idô várható

Hezbollah veszélyezteti: a szíriai ha-tár felôl fel-felbukkannak az IszlámÁllam és más csoportok fegyvereseiis. Nem tudható, milyen lesz a vi-szony a síita Hezbollah – amely Asz-szad oldalán harcol – és a hangsúlyo-san szunnita Iszlám Állam, avagyKalifátus között: jelenleg ellenséges.A Hezbollahot támogató Irán az Isz-lám Állam hadserege ellen harcol.

• Irakban a szíriaihoz hasonló ahelyzet. A bagdadi kormány ameri-kai és iráni(!) katonai segítséggelpróbálja az ország területébôl egyrenagyobb darabot leharapó Iszlám Ál-lam katonai erôit visszavetni, és azországából ugyancsak részt követelôkurdokkal igyekszik szövetkezni. Avéres öngyilkos merényletek egy-mást érik. Irakból eddig kétmillióember menekült külföldre, továbbikétmillió pedig Irakon belül kény-szerült menedéket találni.

A következô évben véglegesen há-rom részre szakadhat a britek által azelsô világháború után kreált Irak, deegy függetlenné váló Kurdisztánt amaga kurd kisebbségétôl rettegô Tö-rökország azonnal megtámadna, míga kelet-iraki síita tömegek a „hittest-vér” Iránhoz csatlakozhatnának. EzIraknak mint független államnak avégét is jelentené, ami viszont végnélküli vallási és törzsi háborúkhozvezethetne a Tigris és az Eufráteszvölgyében.

• Déli szomszédunk, Egyiptomstabilitását – egyelôre – Abdel-Fattah al-Sziszi tábornok biztosítja,akit a hadsereg nevezett ki az országélére egy jól sikerült puccs után 2013nyarán, a demokratikusan megvá-lasztott iszlamista Mohamed Murszi,a Muzulmán Testvériség jelöltje he-lyébe.

Az elnökké avanzsált tábornokvasmarokkal tart csendet-rendet or-szágában. Al-Sziszi tábornokotAmerika is kritizálja, mert bár „új,modern Egyiptomot” ígér, és elhárí-totta egy Irán-szerû totális iszlámdiktatúra létrejöttét, mégis a válasz-tói többség akarata ellenében kerülthatalomra.

Egyiptomban a hadsereg befolyásadöntô mind társadalmi, mind gazda-sági téren. Így volt ez Nasszer,Szadat és Mubarak alatt is. A 90 mil-liós, katasztrofálisan túlszaporodottnépességû országra a hadsereg min-dent rá tud erôltetni. Egyiptom gaz-dasága ennek a tömegnek az igénye-it semmilyen téren nem tudja kielé-gíteni, de amíg a fejlett Nyugat tech-nikával, fegyverrel, élelemmel segít,a nagyobb bajok elodázódnak.

Al-Sziszi elnöknek barátságtalan aviszonya a Muzulmán Testvéri-ségbôl kiágazott gázai Hamasz-moz-galommal. Hadserege és rendôrségehadat visel a Szináj-félszigeten ga-rázdálkodó Anszar Bajt al-Makdiszterrorhadsereg ellen, amely nemrégi-ben hûségesküt fogadott az IszlámÁllamnak. Az egyiptomi hadsereg ésrendôrség sorra felszámolta a Gázaiövezetbôl egyiptomi területre vezetôcsempészalagutakat (vagy azok zö-mét).

Mindez az Amerikát, a nyugatikultúrát és Izraelt zsigerbôl gyûlölô,bigott muzulmán tömeg akarata elle-nére történik. Senki sem tudhatja,mikor villan fel egy szikra,iszlamista tüntetôk halála vagy egyéhséglázadás, és Kairó utcáin ismétvér folyik, a mecsetek visszaszerzikteljhatalmukat, és déli határunkon ajelenlegi viszonylagos nyugalom is amúlté.

• Jordánia stabilnak mondható,bár egyre több fiatal szökik át azészaki és keleti szomszédban – Szíri-ában és Irakban – harcoló Iszlám Ál-

lam seregébe. Az óriási munkanél-küliség (20–25 százalék), a mindentelöntô korrupció, a gazdagok és aszegények közötti kiáltó ellentét ha-talmas elégedetlenséget szül a fiatal-ság körében.

II. Abdallah király tehetségben el-marad apja, a néhai Husszein királymögött. Legfeljebb szerencséjük ha-sonló: a fokozódó elégedetlenség, azegyetemi fiatalság lázadozása ellené-re mindeddig trónján maradhatott.Ez az ifjúság pedig, közte a sok Nyu-gaton tanult diplomással, érti, felfog-ja a különbséget az izraeli ifjúságéletmódja és a sajátja között, és gyû-löli Izraelt. Napirenden vannak azIzrael elleni tüntetések, követelik azizraeli követség bezárását, a kereske-delmi kapcsolatok beszüntetését,legutóbb pedig a gázszállítási egyez-mény törlését.

Ha egy második „arab tavasz” aközeljövôben megdönti a Hasimitatrónt, minden eddiginél súlyosabbbiztonsági válsággal kell szembe-néznünk. Jordániával közel 400 kilo-méter hosszú közös határunk van, aKinerettôl délre, a Jordánba ömlôJármuch folyótól a Vörös-tengerpartjáig, az Eilat és Akaba közt hú-zódó határig. E határtól nyugatra pe-dig ott a kibékíthetetlen PalesztinAutonómia, amely a Jordán folyóigkíván terjeszkedni, vagyis közös ha-tárt követel Jordániával.

• A fél európányi Szaúd-Arábiastabilitását iszonyatos olajvagyonabiztosítja, a Nyugat-barát uralkodó-ház és az ahhoz rokoni szálakkalkötôdô vezetô réteg egyeduralmátlátszólag semmi nem veszélyezteti.

• A borús kilátásokban némifénysugár: a perzsa-öbölbeli Katar,amely mindeddig a Hamasz fô pénz-ügyi támogatója volt, most Egyip-tommal békül, aminek a gázai terror-szervezet fegyverkezése látja – re-mélhetôleg – kárát.

• A libanoni síita Hezbollah,amely önkéntes fegyvereseivel Asz-szad elnök oldalán avatkozott be aszíriai polgárháborúba, súlyos vér-veszteséget szenvedett a szunnitaIszlám Állam elleni harcokban.

Az AMAN szakértôi kiértékeléseszerint mind a Hamasz, mind aHezbollah meggyengült, és a koráb-ban tervezett, Izrael nagyvárosai el-leni hosszú távú rakétaháború helyettrövid távú, határ menti rakétatáma-dásokra, valamint védekezô stratégi-ára rendezkednek be.

• A tôlünk távolabbra fekvô Líbiaegy nyugati, egy keleti és egy sivata-gi független államalakulatra esettszét. Szudán egy északi arab és egydéli, zömében keresztény néger la-kosságú, iszonyúan elmaradott rész-re bomlott. Jemen és Eritrea semtekinthetô többé egybefüggô állam-nak.

• A katonai elhárítás a körzet nemlétezô stabilitásának egyik okát ab-ban látja, hogy hiányzik egy – jobbhíján a „világ csendôrének” titulált –domináns nagyhatalom. Az EgyesültÁllamok hadereje egyre kevésbé haj-landó ezt a szerepet betölteni: aholigen, ott erre csakis arab államok ko-alíciójával vállalkozik. A nagy oroszhaditengerészeti támaszpont a szíriaiTartusz kikötôvárosban az egykoriszovjet dominancia visszaszerzésétcélozza a Közel-Keleten, és ez Izra-elnek semmi jót nem ígér. Erre utal afokozódó orosz–egyiptomi haditech-nikai együttmûködés is.

• Izrael választási korteshadjárat-tal és egy lehetséges kormányváltás-sal néz szembe az új évben. Frissenkinevezett vezérkari fônök ismerke-dik az elôtte álló tennivalókkal, aHonvédelmi Minisztérium élén isvalószínûleg új ember fog állni, talánNetanjahu miniszterelnök is átadja ahelyét. Az új embereknek hosszú he-tekre vagy néhány hónapra leszszükségük ahhoz, hogy alaposan be-

lemélyedhessenek az irányításteendôibe.

Akármilyen összetételû lesz az újkormány, rögtön mandátuma kezde-tén súlyos dilemmákkal kerül szem-be. A költségvetés oroszlánrészétegyaránt magának követeli az új ki-hívások elôtt álló honvédelem és azaggasztóan szakadozó szociális háló.Minden felmérés arról számol be,hogy a szavazók nagy többségét in-kább érdeklik a megélhetés minden-napos gondjai, mint a biztonsági kér-dések.

Izraelnek a legújabb technikaolyan kihívásaira is választ kell talál-nia, mint a kibertámadások (számító-

gépes rendszereink ellenséges kül-földi programozók általi megbénítá-sa), vagy az alattomosan, alacsonyanszálló, robbanótöltettel megrakottdrónok (pilóta nélküli robotrepü-lôgépek) berepülése.

*A katonai elhárítás nem szépít,

nem kozmetikáz: a 2015. polgári évaz állam fennállása óta az egyik leg-nehezebb, ha nem a legnehezebb évlesz. Mégis, fejezzük be ezt az analí-zist egy szabre mondással: Ávárnu etPár’ o – náávor gám et ze. Túléltük aFáraót – túléljük ezt is!

Halmos László

„A világ vezetôi kezdik érteni, hogy a szélsôséges iszlám terror valódi ve-szélyt jelent a világ békéjére nézve” – folytatta Netanjahu, s megismételte azutóbbi napokban többször hangoztatott, a francia zsidókat Izraelbe hívô sza-vait: „A zsidóknak jogukban áll számos országban élni, s joguk van a bizton-sághoz, de úgy hiszem, szívük mélyén tudják, hogy csak egy ország a törté-nelmi hazájuk, amely tárt karokkal várja ôket. Ez az egész zsidó nép remé-nye.”

Jichák Hercog, a szociáldemokrata Munkapárt és a parlamenti ellenzékvezetôje a párizsi merényletet összekapcsolta a jeruzsálemi zsinagóga elleni,néhány héttel korábbi merénylettel. Kijelentette, hogy „ha mind egyesülünk,akkor a terror nem gyôz, mert nem hagyjuk, hogy letérítsen utunkról, megha-tározza sorsunkat”. Hercog felszólította a világ vezetôit, hogy állítsák meg arasszizmust és az antiszemitizmust.

Ségolène Royal francia környezetvédelmi, fenntartható fejlôdési és energia-ipari miniszter országa képviseletében mély részvétét nyilvánította, s közölte,hogy hazája osztozik a rokonok gyászában. Kijelentette, hogy Franciaország-ban nincs helye az antiszemitizmusnak, s mint mondta, ez volt az utcákra vo-nult többmilliós tömeg üzenete is.

Közölte, hogy 2015-ben központi kérdés lesz a rasszizmus és az antiszemi-tizmus elleni harc, és hangsúlyozta, hogy „minden, zsidók elleni csapás egy-ben Franciaország elleni csapás”. Megígérte a zsinagógák, a zsidó iskolák vé-delmét, majd a francia elnök nevében posztumusz Becsületrendet adományo-zott a négy áldozatnak, amelyet a temetésen jelen lévô hozzátartozóknakadott át.

A szertartás hivatalos része ezzel véget ért, a családtagok a sírokhoz kísér-ték az izraeli zászlóba burkolt áldozatokat.

MTI nyomán

ÚJ ÉLET6 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET6 2015. FEBRUÁR 1.

Az American Jewish JointDistribution Committee-t (JDC-t) alegnagyobb zsidó segélyszervezet-ként tartják számon. Küldetésük,hogy segítséget nyújtsanak azoknaka zsidóknak, akiknek nélkülözniükkell, vagy valamilyen veszélyeshelyzetbe kerültek. Az egyének fel-karolása mellett fontosnak tartják,hogy megerôsítsék a zsidó közösségiéletet is.

A JDC összesen 70 ország zsidóközösségét támogatja az USA állam-polgárainak segítségével. Az elmúlt100 évben a szervezet meghatározószerepet játszott a zsidó közösségekéletében. Ez alatt az idô alatt törté-nelmünk hol szürkébb, hol színesebbnapokat tartogatott. A Joint 1914-ben, az elsô világháború alatt jött lét-re New Yorkban az Európában és aPalesztinában élô zsidók megsegíté-sére, annak a tórai parancsnak elegettéve, miszerint a szegényeket és azelesetteket támogatni kell.

A szervezet tehát minden erejé-vel azon van, hogy segítse anélkülözô zsidókat, ugyanakkor anem zsidó származású bajba jutottembereket is. A JDC által támogatottszervezeteknek 1939 végéig nagyjá-ból 110 ezer zsidót sikerült kimene-kíteniük Németországból. A máso-dik világháborút követôen jelentôsszerepet vállaltak a túlélôk és a me-nekültek támogatásában, származás-tól függetlenül. Nemcsak Európá-ban, de Latin-Amerikában és Ázsiá-ban is kapaszkodót nyújtanak a zsidóközösségeknek.

Közép- és Kelet-Európában, va-lamint a volt Szovjetunió országai-ban a Joint nélkül valószínûleg nemmaradt volna fenn a zsidó közösségegy kis része sem. A JDCInternational Development Programvilágszerte segítséget, illetve hosszútávú fejlesztési támogatást ad a ter-mészeti katasztrófákat és háborústragédiákat elszenvedett országok-ban. A program keretein belül többszázezer ember életét tudták meg-

Jeruzsálemi kincsek SzentendrénA jeruzsálemi Izrael Múzeum zsidó kéziratok és szertartási tárgyak anyagá-

ból nyílt tárlat a Szentendrei Képtárban – mondta el az MTI-nek Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Ferenczy Múzeum igazgatója, a Magyar Vidéki Mú-zeumok Szövetsége (MVMSZ) elnöke.

Az egyedülálló anyag elôször szerepel magyarországi múzeumokban, a ki-állított tárgyak révén a látogatók megismerhetik a legfontosabb zsidó ünnepe-ket.

A múzeumigazgató kiemelte: a mûtárgymásolatok, melyeket tematikusegységekben rendeztek el, a zsidó vallás legfontosabb szertartási tárgyait, il-letve a szertartásokon használt legfontosabb kézirattípusokat mutatják be azókortól az újkorig.

Egyebek mellett látható miniatûr másolat a holt-tengeri tekercsekrôl, atárgycsoportok között találni amuletteket, és külön egységet alkotnak a házas-ságlevelek – említett példákat az MVMSZ elnöke.

A kiállításon a zsidó vallás kapcsán minden fontos fogalom felbukkan, ígypéldául a peszách, a széder, a sábbát, a púrim, a megnyitó idôpontja pedig ép-pen a chanukkával esett egybe – mutatott rá Kálnoki-Gyöngyössy Márton.

Az érdeklôdôket a múzeumi szövetség által készített kiállításvezetô segíti atájékozódásban, de tárlatvezetések is lesznek – tette hozzá.

A megnyitón köszöntôt mondott Ilan Mor nagykövet, a tárlatot ToronyiZsuzsa, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója nyitotta meg. A ván-dorkiállítás február végéig látható Szentendrén, utána Kaposvárra érkezik.

„2014 októbere óta a Magyar Zsi-dó Múzeum és Levéltár újra egy in-tézményként mûködik, integráljagyûjteményeit, és 2015–2016 folya-mán megújítja a múzeum állandó ki-állítását. Célunk, hogy az új kiállításvalóban reprezentálja a magyaror-szági zsidó közösség történetét, kul-túráját és jelenét.”

Sok egyéb mellett ez is olvashatóhonlapjukon, s chanukka harmadiknapjának délutánján egy közös gyer-tyagyújtást követôen ennél lényege-sen átfogóbban tájékoztatta az érdek-lôdôket Toronyi Zsuzsa, az intézmé-nyek fôigazgatója.

A különleges eseményen megje-lent Ilan Mor, Izrael Állam magyar-országi nagykövete, André Good-friend, az Egyesült Államok ideigle-nes ügyvivôje. A Mazsihiszt HeislerAndrás elnök, Tordai Péter alelnökés Kunos Péter ügyvezetô igazgatóképviselte. Eljöttek a tudományos éskulturális élet, valamint az oktatásiintézmények képviselôi, történészek,kutatók és muzeológusok, s olyanmagánszemélyek is, akikkel együttegy heterogén, mûvészetet pártoló,támogató baráti kör alakulhat ki.

Toronyi Zsuzsa köszöntötte a ven-dégeket, majd a mikrofonhoz szólí-totta Darvas István rabbit, aki tiszt-ségét a levéltárban is betölti.

A technika és egy kivetítô segítsé-gével egyebek mellett két dallamcsendült fel: a „Bajnokok Ligája”, srögtön utána egy Haydn-szerze-mény, mely 1727-ben, II. Györgybeiktatásakor is hallható volt. A rab-bi magyarázatot adott a két zene köz-ti összefüggésre, szólva a Salamonkirályt felkenô Cadok fôpapról, s azúgynevezett zsidó arisztokratákról, aszadoceusokról.

Darvas István azt mondta, reméli,a chanukkai fények rávilágítanak ar-ra is, hogy a zsidóságon belül hagyo-mányt és micvákat, történelmet észsidó sorsot soha nem lehetett külön-választani egymástól, ezek (nagyjá-ból 200 év kivételével) mindig egy-séget képviseltek. Hozzátette: achanukka egy olyan korba visz visz-sza bennünket, amikor a zsidóságnem vallás, nem tudomány, hanemegyszerûen zsidóság volt. Azért,hogy a fény a jövôben is ragyoghas-son, nagy szükség van olyan helyek-re is, mint a múzeum és a levéltár,ahol minden és mindenki találkozhatfizikai és szellemi vonatkozásban is.

Sor került a három gyertya meg-gyújtására. A hagyományos szertar-tást a nem hagyományos, hanemkortárs, napi dedikált oldalakkalmegtervezett chanukijával Ilan Mor,Izrael Állam magyarországi nagykö-vete, André Goodfriend, az EgyesültÁllamok ideiglenes ügyvivôje ésHeisler András, a Mazsihisz elnökevégezték. Az áldásokat követôen kö-zös éneklés következett, melybenZucker Immánuel kántor volt arésztvevôk segítségére.

A fôigazgató átfogó ismertetéstadott a Magyar Zsidó Múzeum ésLevéltár integrációjának és megúju-lásának feladatairól, terveirôl, be-szélt az új közös irányítás és közös

szakmai program alapján történômûködésrôl. „A levéltár a 2010–2012 során elvégzett fejlesztéseknek(Goldmark Terem felújítása, látvány-raktár, modern kutatóterem kialakí-tása, oktatási program kidolgozásastb.) jelenleg jobb állapotban van, amúzeumi fejlesztések viszont elma-radtak ebben az idôszakban. A mú-zeum az ország egyik leglátogatot-tabb ilyen intézménye, míg a levéltárelsôsorban a helyi zsidó közösségidentitásépítésében, történeti tuda-tosságának fejlesztésében volterôsebb. Az elkövetkezô évekbenezért az a cél, hogy a múzeumi fel-adatokat és a látogatóknak szóló ki-állításokat, programokat igyekszünka már meglévô, a levéltárban beve-zetett módon korszerûsíteni, és egy-séges rendszer szerint kommunikálnia közönségnek. Szeretnénk, ha a mú-zeum nemcsak a nagyszámú külföldiérdeklôdônek, hanem a budapesti,magyarországi közönségnek is fon-tos, rendszeresen látogatott intézmé-nyévé válhatna” – mondta el ToronyiZsuzsa.

A gyûjteményi nyilvántartássalkapcsolatosan tájékoztatott róla,hogy annak levéltári része onlinemár jelenleg is elérhetô, egy kisebb,digitalizált része pedig az Europeanaportálon keresztül részévé vált a kö-zös európai kulturális örökségnek(www.europeana.eu – www.judaica-europeana.eu). 2015-ben szeretnék ateljes gyûjteményt digitalizálni, ésközös, kereshetô adatbázisban min-denki számára online elérhetôvé ten-ni. Ehhez meg kell újítani a gyûjte-ményi nyilvántartást, felkutatni a mamég hiányzó információkat, és hasz-nálható leírásokat készíteni a tárgyakmellé. A digitalizált tartalom alapjánonline virtuális kiállításokat is ren-deznének. A levéltárban már beváltés a közönség által megkedvelt lát-ványraktári megoldást terveznek aDohány utcai kiállítótér jelenleg iro-dának használt egyik második eme-leti termében. Az így kialakított ta-nulmányi raktári teret alkalmassá kí-vánják tenni arra is, hogy ott egyete-mi órákat és múzeumpedagógiai elô-adásokat tartsanak.

A múzeum jelenleg látogatható ál-landó kiállítása 2014-ben volt har-mincéves, ami azt is jelenti, hogy méga rendszerváltás elôtt, más politikai-szellemi légkörben született. Szak-mai-szellemi elavultsága mellett ko-moly probléma, hogy fizikailag is na-gyon lelakottá vált, mára már nembiztosítja a mûtárgyak biztonságosbemutatását sem. Megújítása során ahagyományos múzeumi módszerekmellett a digitális eszközöket is hasz-nálni fogják. Mivel ez a kiállítás azország egyik leglátogatottabb múzeu-mában van, s tereiben állandóan nagya zsúfoltság, ami már-már a látogatóiélmény rovására mehet, bôvítésre vanszükség, amit úgy oldanak meg, hogyösszekapcsolják vele a második eme-leti párhuzamos teret. A kiállításokbaintegrálni fogják mindazt a tudást, in-formációt, melyeket a levéltár gyûjte-ményeinek feldolgozása során szerez-tek. Ebben az évben az önkéntesekmunkájával készülô „25 év” projektkap nagyobb szerepet, melyben arendszerváltás óta eltelt idôszak zsidóeseménytörténetét mutatják be. Aközeljövôben tervezik a zsidó mûem-lékek nyilvántartásának elkészítésétés online publikálását is. Nagyon fon-tos, hogy ezekben a munkafolyama-tokban nemcsak a múzeum és a levél-tár munkatársai, hanem önkéntesek isrészt vesznek, akiknek a közeljövô-ben nagyobb feladatokat szánnak akiállítások bemutatása, a közönséggelvaló kommunikáció terén is.

A múzeumi-levéltári munkafolya-matokról rendszeresen tájékoztatástadnak, melyben fontos szerepet kapa múzeum megújuló arculata és hon-lapja – a tervek egyelôre ahttp://milevproba.weebly.com/ olda-lon láthatók. Ott rendszeresen bemu-tatják majd a készülô kiállításokatcsakúgy, mint a rendszeresre terve-zett egyéb múzeumi eseményeket.

A prezentációt kötetlen beszélge-tés és egy minden igényt kielégítôkidus zárta.

g.j.

MEGHÍVÓA BZSH Újpesti Szeretetotthona és az Újpest–Rákospalota

templomkörzet meghív minden kedves érdeklôdôt

AZ ERKÖLCS KÖZÉRDEKÛ PROBLÉMÁIcímû elôadás-sorozatra

Elôadók:

dr. Földesi Tamás ny. egy. tanár

valamint

Szerdócz J. Ervin rabbi

Az elôadások csütörtökönként, 15 órakor kezdôdnek

a földszinti társalgóban.

Cím: 1042 Budapest,

Liszt Ferenc u. 7.

Telefon:

06-30-661-4163

06-1-369-0827

100 éves a Joint/JDC

Megnyitó. Jobbra: Ilan Mor és Toronyi Zsuzsa

Természetesen az országok támo-gatásából nem maradhat ki Izraelsem. Annak ellenére, hogy gazdasá-ga folyamatosan fejlôdik, mégis ottfigyelhetô meg a legnagyobb szaka-dék a gazdagok és a szegények kö-zött. Az izraeli lakosság 25 százalé-ka él szegénységben, így jelentôsmértékû támogatásban részesülnek aJoint alapítványtól. A JDC az életminden területén segíti az izraeli zsi-dóságot.

A szervezet fontosnak tartja to-vábbá, hogy gondoskodjon a folya-matos utánpótlásról is. Fiatalvezetôket képeznek arra, hogy to-vábbadják a kulturális és tradicioná-lis értékeket, generációról generáció-ra. A fiatalok a képzések által moti-váltakká válnak, és még jobbanmegerôsödik az identitásuk.

Magyarországon 1991-ben nyi-totta meg irodáját a MagyarországiZsidó Szociális Segély/MAZS Ala-pítvány. Azóta több partnert is szer-zett magának, és együtt több mint100 ezer emberen tudtak segíteni.Céljuk, hogy itthon is létrejöhessenegy önfenntartó és nyitott zsidó kö-zösség, a holokauszttúlélôk és a rá-szorulók támogatása, illetve a ha-gyományok és a kultúra megôrzése.A világszervezethez hasonlóan aMAZS sem feledkezik meg a támo-gatásra szoruló nem zsidó embe-rekrôl.

A jubileumi évforduló alkalmá-ból különleges kiállítás volt látható aBálint Házban, amely a Magyar Zsi-dó Levéltárral való együttmûködéseredményeként érdekes régi képeket,illetve dokumentumokat mutatott beaz 1945–53-as korszakból.

Rubin Eszter Ráhel / Kibic

A JDC gépével jemeni zsidók indulnak Izraelbe (1951)

menteni. Mindemellett említésreméltó támogatást oszt szét a remény-telen szegénységben élôk között.Modellt állít korszerû egészségügyiés szociális ellátások bevezetéséhez,és módszertani ismeretek átadásávalis segíti a fejlôdést.

Azok a zsidók, akik nélkülöznek,a JDC-hez fordulhatnak annak érde-kében, hogy megkapják az alapvetôéletben maradáshoz szükséges ellá-tást. Ezenfelül némi lehetôséget kap-nak arra, hogy saját erôbôl biztosít-hassák megélhetésüket. Így részt ve-hetnek Joint által szervezett trénin-geken, hogy munkát találjanak, vagyösztöndíjat kaphatnak egyes oktatásiintézményekbe. Ma már adott alehetôség, hogy megosszuk egymás-sal a tapasztalatokat, és a Jointon ke-resztül világszintû hálózat alakulhas-son ki. Így a szervezetnek köszön-hetôen újra létre tudott jönni a zsidókulturális és közösségi élet.

Chanukka a múzeumban új rabbival

71998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLETÚJ ÉLET 72015. FEBRUÁR 1.

a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének lapja

1075 Budapest, Síp u. 12.Telefon/fax: 322-2829

E-mail: ujelet@bzsh.t-online.huFôszerkesztô:Kardos Péter

Olvasószerkesztô:Gábor Zsuzsa

Kiadótulajdonos:Mazsihisz

Elôfizetési díjak:Belföldön: 1 évre 4800 Ft

Külföldre 6800 Ft/évUSA és Izrael: 7500 Ft/év

Az összeg valutában is befizethetôaz aktuális árfolyamon.OTP bankszámlaszám:

11707024-22118480OTP SWIFT kód:

(BIC) OTPVHUHBIBAN:

HU66 1170 7024 2026 2095 0000 0000Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap

Üzletág, elôfizethetô a kiadónál.Postacsekk: 11707024-22118480

Terjesztéssel kapcsolatos reklamációkintézése a 06-(80)-444-444-es ingyenes

zöldszámon.

Szedés, tördelés: WolfPress Nyomdaipari Kft.

Nyomdai munkák:

mondAt Kft., www.mondat.huFelelôs vezetô: Nagy László

ISSSN 0133-1353

N A P T Á RFebruár 4. szerda Svát 15. Tu bisvátFebruár 6. péntek Svát 17. Gyertyagyújtás: 4.34Február 7. szombat Svát 18. Szombat kimenetele: 5.41Február 13. péntek Svát 24. Gyertyagyújtás: 4.45Február 14. szombat Svát 25. Szombat kimenetele: 5.51

Újholdhirdetés, Sábbát sökálim

Péntek Szombat Péntek SzombatTemplomok este reggel este reggel

Febr. 6. Febr. 7. Febr. 13. Febr. 14.

Hôsök 17.00 9.30 17.00 9.30 Frankel L. út 49. 18.00 10.00 18.00 10.00Hegedûs Gy. u. 3. 17.30 9.30 17.30 9.30Vasvári P. u. 5. (lubavicsi) 17.30 9.00 17.30 9.00Thököly út 83. 17.30 9.00 17.30 9.00Hunyadi tér 3. 17.30 9.00 17.30 9.00Bethlen tér 2. 17.30 9.30 17.30 9.30Nagyfuvaros u. 4. 16.40 8.00 16.50 8.00Rabbiképzô-ORZSE(Scheiber S. u. 2.) 18.00 9.00 18.00 9.00Kazinczy u. 27. 16.40 8.00 16.50 8.00Alma u. 2. 16.30 8.45 16.30 8.45Kórház(Amerikai út 53.) 15.30 7.30 15.30 7.30Páva u. 39. 18.00 9.30 18.00 9.30Dózsa Gy. út 55. 18.00 9.00 18.00 9.00Berzeviczy u. 8. 18.00 9.00 18.00 9.00Károli G. tér 5. 18.00 9.00 18.00 9.00Visegrádi u. 3. 9.00 9.00Dessewffy u. 23. 16.40 9.00 16.50 9.00Teleki tér 22. (szefárd) 8.45 8.45Pesterzsébet (Zamárdi u. 7.) 17.30 17.30

VidékenHódmezôvásárhely (Szt. István tér 2.) 17.00 17.00Vác (Oberlander Endre tér 1.) 17.00 17.00Kecskemét (Nagykôrösi út 5.) 18.00 18.00Székesfehérvár (Várkörút 19.) 18.10 18.10Gyôr (Kossuth L. u. 5.) 18.00 18.00Szeged (Gutenberg u. 20.) 17.00 9.00 17.00 9.00Debrecen (Pásti u. 4.) 16.30 8.00 16.40 8.00Nyíregyháza (Mártírok tere 6.) 16.30 8.00 16.40 8.00Miskolc (Kazinczy u. 7.) 16.45 8.00 17.00 8.00Pécs (Fürdô u. 1.) 17.30 10.30 17.30 10.30Kiskunhalas (Petôfi u. 1.) 17.00 17.00Szombathely 17.00 17.00Kaposvár (Berzsenyi u. 14.) 17.00 17.00Nagykanizsa (Fô u. 6.) 17.00 17.00Keszthely (Kossuth L. u. 20.) 17.00 17.00

VEGYES

Programajánlat

HalálozásokNagy veszteség érte a szegedi zsi-

dóságot. 92 éves korában adta visszalelkét teremtôjének Kleinné MüllerIlonka, a népszerû Ili néni. Hosszú év-tizedekig volt a közösség örökös tisz-teletbeli elnök asszonya. Közszeretetés köztisztelet övezte. Élete végéig ahagyományokhoz ragaszkodó, a csa-ládjáért rajongó áldott asszony volt.Temetése nagy részvétel mellett mentvégbe: nemcsak a helyi megem-lékezôk, hanem a fôvárosból is szá-mosan tiszteletüket nyilvánították. Agyászimákat Tóth Emil fôkántor reci-tálta. A búcsúztatást Markovics Zsoltszegedi fôrabbi és Deutsch Péter, aDózsa-körzet rabbija végezték. Gyá-szolják: fiai, László és Miklós, szere-tett unokái, Miklós, Manuel, Gabriel-la, Gábor és András, valamint menyei,rokonai, családtagjai és sok tisztelôje.Legyen áldott emléke!

A gyászoló család szomorúan tu-datja mindazokkal, akik ismerték ésszerették, hogy Sugár Istvánné Sán-dor Edit életének 92. évében elhunyt.Kívánsága szerint szûk családi kör-ben, csendben eltemettük. (x)

Hírek, eseményekröviden

APRÓ-HIRDETÉS

– Találkozzunk a 70. évfordulón!Keressük azokat, akiket a Bergen-Belsenbôl indított vonaton szabadí-tott fel az amerikai hadsereg 1945.április 13-án Farslebenben, Hil-lersleben mellett. A jelentkezést2015. március 5-ig várjuk. E-mail:hillersleben1945@gmail.com, tele-fon: 36-1-280-3329.

– Gyász és köszönetnyilvánítás.Szántó Endréné (szül. Stern Ágnes)88 éves korában, elhúzódó beteges-kedés után elhunyt. Temetése január4-én volt a Kozma utcai temetôben.Gyászolják fia, Tamás, lánya, Anetta(Zürich), öccse, Gyuri (Toronto),menye, veje, hét unokája, tizennégydédunokája és az egész család. Agyászolók ezúton hálásan köszönik aChevra Kadisa rendkívüli gyorsasá-gát, Kardos Péter fôrabbi úr és Feke-te László fôkántor úr kiemelkedô bú-csúztatását, melyen megemlékeztekaz elhunyt életérôl, érdemeirôl. 18évesen megjárta Auschwitzot, melyfájó emlékként végigkísérte egészéletét. Férjével igazi hagyomány-tisztelô családként éltek abban a vi-lágban, ahol ez kivételnek számított.A süve az elhunyt egykori otthoná-ban zajlott, Radnóti Zoltán rabbi úráldozatkészségének köszönhetôen,aki a minjenek szervezéseben is se-gített, ezzel is enyhítve a gyászolók

Brit mila ÚjpestenA körzetben olyan eseményre került sor, amire évtizedek óta nem volt pél-

da. A lágymányosi körzettel közösen rendezett szertartáson Kovács Ornstein

Márton és felesége, Bálint Katica újszülött fiát, Kovács Ornstein Smuelt

Smuel Ezra ben Oren néven vették fel Ábrahám szövetségébe. A szakrális

részt Radnóti Zoltán és Szerdócz Ervin rabbik látták el. A család gazdag asz-

tallal vendégelte meg a nagyszámú résztvevôt, Szerdócz Ervin mázál tov kí-

séretében áldást kért az ifjú Smuel Ezrára. A ros chodes aktualitásával kap-

csolatban a rabbi idézte a Hálél kettôs értelmû mondatát: Odchá ki ánitáni

vátchi li lisuá – Hadd adjak hálát Neked, mert meghallgattál és segítségemre

keltél. Idôszerûen: Hadd adjunk hálát Neked, mert (bár) szenvedést okoztál (a

körülmetélés vérével), az ifjú zsidó és az egész zsidó nép segítségére leszel.

tyatartókat, tálcákat stb., Kovács Margit,Gorka kerámiáit, herendi, meisseni,Zsolnay porcelánokat, régi álló, fali, asz-tali díszórákat, antik, barokk bútorokat,tabernákulumot, szekretert, reneszánszdolgozószobát, bronz-, fa-, márvány-szobrokat (hibásakat is). Teljes hagyaté-kért elsô vevôként a legmagasabb árat fi-zetem, KÉSZPÉNZBEN. Díjtalan ki-szállás, értékbecslés, vidékre is. Üzlettel.: 06-20-280-0151, 06-20-323-4104.

Idôsek gondozását és rászorulók ellá-tását szeretettel és hozzáértéssel vállaljamegbízható és képzett, együttmûködôanya és leánya egymást váltva, hosszútávon, Bécsben vagy Svájcban. Mobil:+36-30-397-9403.

Kozmetika (sajmer sabosz) az V. ker.,Szende Pál u. 5.-ben! Fischer Éva, 06-20-912-9218, korán reggel, 17.00 utáneste, vasárnap egész nap.

Vitál-Lux-Dentál Fogtechnika. Négygeneráció óta. Allergiamentes biofogsor-készítés, javítás, kerámiahidak, cirkon-

fájdalmát. Köszönetünket fejezzükki neki és minden kedves hittestvé-rünknek, akik jelenlétükkel vigasz-taltak, segítettek. Nyugodjék béké-ben drága halottunk.

– 1%. Az Alapítvány a SzegediZsinagógáért kuratóriuma köszöne-tét fejezi ki mindazoknak, akik ön-kéntes segítôként vagy adományaik-kal támogatták a 112 éves mûemlékfenntartását, felújítását. Kérjük,hogy legyenek 2015-ben is támoga-tóink, és a 2014. évi szja 1% kedvez-ményezettjeként az „Alapítvány aSzegedi Zsinagógáért” nevet tüntes-sék fel, segítve Európa, hazánk, vá-rosunk legszebb neológ zsinagógájá-nak az új generációk számára történômegôrzését, az ennek érdekébenkezdôdô rekonstrukciót. Adószá-munk: 18451621-2-06.

– Hétköznapi imaidôk a Hunya-diban. Február. Hétfôn és csütörtö-kön reggelenként 7.15-kor. A pén-tek–szombati idôpontok az imaidôktáblázatban találhatók.

FEBRUÁR

Budai Micve Klub(II., Frankel Leó út 49.)

7. (szombat) 18 óra: VendégünkMécs Imre volt országgyûlésiképviselô. Díjai: A Francia Köztár-saság Becsületrendje, Radnóti Mik-lós antirasszista díj. Beszélgetô-társa: Szegvári Katalin újságíró.

14. (szombat) 18 óra: „Nem wur-litzer a verkli.” Zenés találkozásDarvas Ferenccel. Emlékezés a fe-lejthetetlen édesapára, Darvas Szi-lárdra. A mûsorban régi slágerek,operettek, népszerû melódiák, zeneiparódiák, mulatságos történetek,viccek hangzanak el, és fejszámolómutatványok részesei is lehetünk.

Spinoza Színház(1074 Budapest, Dob u. 15.)

1. (vasárnap) 15 óra: Lázár Kati:Kripli Mari – monodráma

4. (szerda) 19 óra: Címzett isme-retlen – levéldráma

11. (szerda) 19 óra: Aranytorkok– koncert

12. (csütörtök) 19 óra: Amikor meg-halnak az angyalok – monodráma

15. (vasárnap) 19 óra: JiddishAbend

16. (hétfô) 19 óra: Herzl – fantá-ziajáték valós tényekkel

17. (kedd) 19 óra: Heller Ágnes-est18. (szerda) 19 óra: Egy pesti lány

– monodráma19. (csütörtök) 19 óra: Rose – mo-

nodráma 21. (szombat) 19 óra: Agytakarí-

tás22. (vasárnap) 19 óra: Lázár Ka-

ti: Kripli Mari23. (hétfô) 19 óra: Herzl – fantá-

ziajáték valós tényekkel 24. (kedd) 19 óra: Frida – zenés

játék25. (szerda) 19 óra: Gábor

György: Talmud, Tóra és a többiek 26. (csütörtök) 19 óra: Csákányi

Eszter: Akit az istenek szeretnek 28. (szombat) 19 óra: Bach Szil-

via: Skizofrénia – politikai kabaré

Generációk Klubja(VI. ker., Hunyadi tér 3., félemelet)

2.: Tu bisvát, a fák újévegyümölcsszéderrel, Fináli Gáborrabbihelyettes vezetésével – közö-sen ünnepelve a látogatókkal.

9.: „Beszéljük csak meg” – DeákGáborral!

16.: Zsidó szimbólumok. Vendé-günk Breuer Péter.

23.: Fûzy Gábor zongoramûvésza hangulatfelelôs!

Csütörtökönként fejlesztô foglal-kozás és gyógytorna a megszokottidôpontban.

A klubrendezvények délután 3-kor kezdôdnek!

Hegedûs Klub(1136 Bp., Hegedûs Gyula. u. 3.)

Minden hétfôn és szerdán 14 órá-tól gyógytorna szakképzett gyógy-tornász segítségével. A torna céljaaz egészség megôrzése.

3. (kedd) és 24. (kedd): Egyéni be-szélgetés Büchler Júlia pszicholó-gussal

4. (szerda) 15 órától: Tu bisvátiünnepség

10. (kedd) 14 órától: Kulisszatit-kok, pletykák, hírek és álhírek.Vendég: Dési János újságíró

12. (csütörtök) 14 órától: Dr.Donászy Marianne elôadása azidôjárás hatásáról az emberi szer-vezetre

17. (kedd) 14 órától: Ádár hónapés a púrim közös rejtelmei. Vendég:Darvas István rabbi

18. (szerda) 15 órától: Zsidó zenemásképpen. Vendégek: Kovács Sá-ra fuvolamûvész, Pálházy Henriett,Kertész Endre gordonkamûvész

26. (csütörtök): Zájin ádári ün-nepség

Herman Klub(1075 Bp., Síp u. 12.)

3. (kedd) 14 órától: Tu bisváti ün-nepség. Vendég: Fekete Lászlófôkántor

5. (csütörtök): A Sorsok és talál-mányok címû, zsidó feltalálókrólszóló kiállítás megtekintése a Közle-kedési Múzeumban

10. (kedd) 14 órától: Mesél amúlt. A Dohány utcai zsinagóga el-múlt fél évszázada címû kiállításmegtekintése, Villányi András tár-latvezetésével és fotóival

12. (csütörtök) 14 órától: Dr. Gé-mes Zsuzsanna diabetológus orvoselôadás-sorozata. A diabéteszszövôdményei

17. (kedd) 14 órától: Érdekes vi-lág – érdekes képek, a hozzájuk tar-tozó történetekkel

19. (csütörtök) 14 órától: Zenésklubdélután

24. (kedd) 14 órától: Filmklub észájin ádári megemlékezés

26. (csütörtök): A Rippl-Rónai ésMaillol címû kiállítás megtekintésea Magyar Nemzeti Galériában

Irodalmi délután, filmklub, játék-délutánok (memória, dominó, kár-tya, sakk, kvíz, ügyességi), hétköz-napokon mindkét klubban folya-matosan.

A külsôs programokra elôzetesregisztrációt és hozzájárulást ké-rünk.

Mindenkit szeretettel várunk!

pótlások, harapásemelô, fogfehérítô sínkészítése. Telefon: +36-70-272-4217,web: www.fogsor.eu

Órajavítás, antik órák teljes restaurá-lása, esetleg oda-vissza szállítással.Órák, elemek, csatok, óraszíjak (erôscsuklóra is) nagy választékban. Tel.: 06-70-505-5620, napközben. VII.,Garay–Murányi u. sarok, a Garay térnél.Jung Péter. Web: www.jungoras.hu

Eladnám Nagymezô utca 45. alatti,szép, nagy belmagasságú, 125 m2-es üz-letemet. 06-20-943-6613.

Kiadó Budapest belvárosában 2 szo-bás, nívós lakás turistáknak. szegojut-ka@gmail.com, 06-30-263-6898.

Antikvitás vásárol: festményeket, búto-rokat, porcelánokat, díszórákat, csilláro-kat, ezüsttárgyakat (evôeszközöket, ék-szereket, bronzszobrokat, Zsolnay kerá-miákat, könyveket stb. Teljes hagyatékot,díjtalan kiszállással. 06-30-462-8883,06-1-951-4020.

Újlipótvárosban garzonlakás turisták-nak kiadó. Tel.: 226-4109.

Üzemorvosi, háziorvosi rendelés Zug-lóban, Vezér u. 156. VITAPHARM.Hétfô–szerda 15–16-ig. Dr. Szigeti Mik-lós, tel.: 220-0230.

Mûfogsorrögzítés miniimplantátu-mokkal. Bp., Szt. István krt. 4. III. 1.320-4778. www.drviragdental.hu éswww.mini-implantatum.hu

Manikûr, pedikûr. Hívásra házhoz me-gyek. 06-20-551-4580.

Otthoni szakápolást vállalunk Budapestterületén, szükség esetén egyedi szakor-vosi ellátással és gyógyászati segédesz-közök helyszínre telepítésével. Együtt-mûködünk a háziorvossal, kórházi szak-orvosokkal. Kóser étkeztetést is biztosí-tunk. Szakmai mûködési engedéllyel ésfelelôsségbiztosítással rendelkezünk.Tartós megrendelés esetén árkedvez-ményt adunk. E-mail cím: alarmcent-rum@alarmcentrum.hu, 24 órás telefon:+36-30-443-1016.

Tóthné Hûvös Katalin fogtechnikusmester. Fogsorok, hidak készítése, javí-tása soron kívül. Fogszabályozó, fogfe-hérítô. Fogászati háttér biztosított. Szolidárak. Mozgáskorlátozottakhoz házhozmegyünk. Hétvégi ügyelet. 1013 Bp.,Krisztina krt. 51. fszt. 1. Déli pályaud-varhoz közel. 06-30-222-3016, 06-1-356-9372.

Színes és fekete-fehér nyomtatás, má-solás, plakátnyomtatás, könyvnyomtatás,névjegykészítés a Mammut I.-ben, a II.,VI., IX. kerületekben. Messinger Miklós,06-20-934-9523, www.rcontact.hu

Víz-, gáz-, fûtésszerelés, lakásfelújítás.Farkas Zsolt, 06-30-381-0672.

Önkéntes munka Izraelben! Gyere ve-lünk, mi megyünk! A következô csoportidôpontja: február 22.–március 15. Bôvebbinformáció: Deutsch János, +36-20-233-8454, janos.deutsch76@freemail.hu, vagyszemélyesen az Izraeli Kulturális Intézet-ben (VI. ker., Paulay Ede utca 1.) mindenkedden, 16–17 óra között.

Izraeli diplomásnál izomletapadások,fej-, nyak-, hátfájdalmak fizioterápiáskezelése, testmasszázs. Shaul Pál, 06-30-529-1454. Hívásra házhoz megyek!

Budapesten vagy Bécsben élô idôs, ma-gányos személy gondozását, eltartásátvállalom. 06-30-468-6102.

KASTÉLYOK BERENDEZÉSÉHEZvásárolok nagyméretû, kisméretû fest-ményeket, EZÜSTTÁRGYAKAT, 12vagy 6 személyes (akár hiányos) evô-eszközkészletet, cukordobozokat, gyer-

8 ÚJ ÉLET8 2015. FEBRUÁR 1.

...és ideje van a nevetésnek

SPÁNN GÁBOR

VaddisznóValószínû, kedves Olvasóink emlékeznek arra, hogy nem olyan régen

miként borzolta a hír a kedélyeket: elôbb valamelyik vidéki városunkban,majd a fôváros külsô kerületében, de legutóbb már a Bajcsy-Zsilinszkyúton(!) láttak két szabadon mászkáló vaddisznót. A lehetséges áthallásokellenére szinte valamennyi médium foglalkozott az üggyel, ami természe-tesen most alkalmat adna nekem is az olcsó poénkodásra. Pl.: Én napon-ta látok vaddisznókat némely politikai rendezvény közvetítésekor. De a do-log ennél azért bonyolultabb. Mint tudjuk, a vaddisznónak az igazi élôhe-lye nem egészen a nagyvárosi aszfalt, ahol a táplálkozásért legalább úgymeg kell küzdenie, mint egy hajléktalan nyugdíjasnak. Igaz, hogy fizikaiereje és fogazata elônyt biztosít számára az utóbbiakkal szemben. Viszontmi, városlakók, ahhoz voltunk szokva, hogy vaddisznót romantikus vagytermészetfilmekben, legfeljebb az állatkertben látunk. Én már találkoztamvele étlapon is, amit feltehetô, hogy a fôvárosban grasszáló példányoknem olvastak, különben az étel ára elriasztotta volna ôket attól, hogy mint-egy önként, dalolva kínálják magukat a séfeknek. Persze azonnal akadtszámtalan „vaddisznószakértô”. Kerekasztal-beszélgetésen taglalták, mi ateendô akkor, ha befordulunk a sarkon, és egy vaddisznó jön velünk szem-be. Mindenesetre a sima, udvarias köszönés nem elég! Vadászpuskávalugyebár nem járunk úgy, mint ernyôvel, arról nem beszélve, hogy egyilyen nagytestû állat megpillantása még egy rezsicsökkentô biztost is elbi-zonytalaníthat. Nekem kétségeim voltak a hír igazságtartalmát illetôen.Tudniillik én még emlékszem a 90-es évekre, amikor az a hír járta be amagyar sajtót, hogy egy Mecsek alján élô hatéves kislány tigrist látott azerdô szélén, még fantomképet is készített róla, amit minden tévé leadott.Az erdô szélén az oknyomozó riporter állati lábnyomokat talált, ezért azemberek ezt a hírt is komolyan vették. Állandó kártyapartim egyikrésztvevôje pszichiáter, elmeorvos. Dolgozott a szebb napokat látott OPNI-ban, de tanácsadóként máig felkérik konzíliumokra, többek közt Hitköz-ségünk Szeretetkórházába is. A hír hallatán a tôle megszokott lakonikushumorral sejtetve, hogy vicc, elmesélte egy paciense esetét. Egy hölgy be-tege bement egyszer hozzá, és így panaszkodott: Doktor úr! Úgy érzem, aközeljövôben megölnek, azt mondták, hogy ön tud rajtam segíteni. Ki fog-ja megölni, hölgyem, és miért? Hogy miért, azt nem tudom, de meg fog öl-ni az óriáskígyó, ami az ágyam alatt lakik! A sokat látott orvos magabiz-tosan bólogatott. Ismerôs szimptóma, ez lehet egy gyermekkori trauma,vagy az állatfóbia egy fajtája, ma már nagyon jó gyógyszereink vannak el-lene. Felírok tablettákat, azt szedje, és két hét múlva mutassa meg magát.

Miután a beteg kontrollra már nem jelentkezett, a lelkiismeretes doktorkiment hozzá a lakásra. Becsöngetett, de hiába. Egyszer csak kijött aszomszédasszony, és megkérdezte kit, keres, a válaszra pedig szomorúanígy szólt. Nem tudom, ön kicsoda, de talán nem hallotta, a Mariska a múlthéten meghalt, megölte az az óriáskígyó, melyet a félbolond fiától aján-dékba kapott, és az ágya alatt tartott. Tudomásom szerint a vaddisznóvészelmúlt.

Rajtam pedig keresztülfutott a gondolat, mit tennék én, ha velem szem-bejönne egy élô, valódi, többmázsás vaddisznó. És akkor egyesült bennema zsidó és a humorista, és kettôjük frigyébôl megszületett a megoldás. Hamég egyszer felmerül a veszély, hogy egy vaddisznó teszem azt, Zuglóbalátogat, arra én már elôre felkészülök. Írok egy nagy betûs táblát, aminmajd ez áll: Tisztelt vaddisznó! Közlöm, hogy én zsidó vallású vagyok, kó-ser konyhát ugyan nem vezetek, de sertéshúst nem eszem, így veszélytelenvagyok az ön számára! Én hagyom, hogy ön megmártózzon a Rákos-pa-takban, engem pedig hagyjon felszállni a 7-es buszra!

Biztos recept arra, hogy konfliktusmentesen ússzak meg egy ilyen talál-kozást. Az is fölmerült bennem, hogy a vaddisznó talán nem is magyar,ezért a táblámat több nyelven kellene elkészíteni. Az angol, német fel semmerült, mert ilyen kultúrországból csak egy elmebeteg vaddisznó jönnehozzánk. Románul, szlovákul nem tudok. Oroszul azért nem írom föl,mert esetleg azonnal megemelik Paks árát. Marad még esetleg a héber, ittviszont van egy félelmem. Ha a vaddisznó el tudja olvasni és megérti a hé-ber nyelvû szövegemet, elképzelhetô, hogy azt feleli: Nana! Láttam én mármagyar zsidót csülköt enni...

„Lehet vitatkozni, ki mennyibenfelelôs, az azonban tény, hogy Ma-gyarország szégyenére megszületetta huszadik századi Európa elsô zsi-dótörvénye, az 1920. évi XXV. tc.,más néven numerus clausus, azazzárt szám.

Haller István kultuszminiszter, akia törvényjavaslatot 1920. szeptem-ber 2-án a magyar országgyûlés eléterjesztette, nem kis büszkeséggelmondta: »Bizonyos az, hogy minketabban, amit most törvényben aka-runk lefektetni, senki nem elôzöttmeg.«

A magyarországi zsidóüldözésnem a német megszállással, nem1944. márciusban, hanem 1920 szep-temberében, a numerus claususszalkezdôdött. A »nemzeti keresztény«Magyarország ekkor tette meg azelsô lépést a magyar holokauszthozvezetô úton.” (Csernok Attila: a ko-máromi pontonhíd)

Zsidó mezôkön – zsidó mezôkrôlcímmel telt házas kamaraszínházinyilvános fôpróbára ültem be a Bá-lint Ház termébe. A darab rendezôje,színpadra állítója, Garai Róbert sze-rint „fájdalmasan hiányzik a történel-mi visszatekintés, a mai napig kibe-széletlenek a múlt traumái, afelelôsség kérdése mindennapjainkatkíséri”. Hát elmondhatom: a most lá-tott elôadás elôsegítette a történelmiszembenézést, és méltó emléket állítazoknak a magyaroknak, honfitársa-inknak, akik vallásuk, származásukmiatt szenvedtek és haltak meg.

A színpadberendezés egy kávéház.A kellékek vállfákon. A vendégek adarab szereplôi. Mint ahogyan a tár-gyak is azok, legfôképp egy állófo-gas, melynek tartozékai a kortörté-netben meghatározóak voltak.

Nem úgynevezett színházi gong,hanem egy sófár „terua” jelzése indí-totta útjára a darabot. A narrátor, He-gedûs D. Géza egy hajdani színpadijátékhoz hasonlóan szólította meg ésirányította a szereplôket, emberi sor-sokon keresztül mutatva be a Monar-chia szétesésétôl a holokausztigvezetô utat.

1920 az 1. állófogas. Rajta kabát,keménykalap, egy cilinder, nádke-retben újság. Alul egy picike szöges-drótdarabka. Még alig láthatóan (!?)– a numerus claususra utalva.

Kertész Péter a Kórkép címû ver-set mondta el, majd Zsolnai JúliaKisfiamnak címmel ábrázolta azt,mit mondanak, mondhatnak a zsidóanyák, hogyan próbálják a fájdalmatenyhíteni.

A kórus, Albert Gábor, Masa Ta-más és Joó Gábor elôadta a zsidó„házi áldást” („Hol Kossuth, ottKlebi, hol Klebi, ott clausus, holclausus, ott Heller”), tudatva, ho-gyan váltak kitaszítottakká KossuthLajos zsidó szabadságharcoshôseinek leszármazottai KlebelsbergKuno és Haller István miniszterekközremûködésével.

A darab a „Haller uram” keseré-dessel folytatódott, majd a „Téli ború

A rendôr szomorúan sétál az utcán.– Veled meg mi van? – kérdezi a barátja.– A feleségemet kórházba vitték, valami gond van a méhével. – És melyik osztályra került?– Azt hiszem, a méhészetre.

* * *

Ketten támasztják a pultot a kocsmában.– Látom, üres a poharad. Kérsz még egyet?– Dehogy kérek! Mi a francot kezdjek két üres pohárral?!

* * *

Pasas bemegy a kocsmába, a pultos kérdezi: – Jó napot! Mit szeretne?– Egy nagyobb házat, jobb autót, több fizetést. – Nem úgy értem. Mit kíván?– Világbékét, magamnak egy szebb feleséget, milliókat. – Félreértett, mit szeretne inni?– Miért nem ezzel kezdte? Mi van?– Semmi különös, itt állok a pult mögött.(Forrás: Facebook)

Zsidó mezôkön – zsidó mezôkrôl

– havas ég”-rôl Masa Anita dalolt.Kövesdi László a „mindenrôl a zsi-dók tehetnek” jegyében a „Spanyolnátha faji jellege” címû írás elmon-dásával csalt mosolyt az arcokra.

Narrátorként Hegedûs D. Gézaszólt a törvény végrehajtását követô,fôként az Ébredô Magyarok Egyesü-letének szervezésében zajló atrocitá-sokról, részletet olvasva fel korabeliújságból, s ezt követôen egy vidámjelenetet konferált be.

Ismét jelenet következett a sportvilágából, melyben színhelyként az1926-os Berlin magyar nagykövet-ségének rezidenciája szerepelt, mon-danivalója pedig tükörképe volt azakkori eszmerendszernek.

Masa Tamás a „Zsidó vér” címûverset szavalta, 1938-at írunk ekkor,s a színpadon megjelent a 2. számúállófogas, hiszen megváltoztak a ru-haviseletek. Látható volt tollascsendôrkalap is, de egy ideig még akávéházba nem jöttek be, még össze-bújhattak a párok, megfoghattákegymás kezét, nagyon féltek, de voltszolidaritás. A fogas alján már tisz-tán kivehetô a köré tekeredô szöges-drót. Még talán sokan nem látták,vagy látták, de... vagy nem törôdtekvele?

Kertész Péter elôadásában egyszívfájdító vers, a „Zsidók a kapualj-ban” hangzott el, utána a színpadon„rabbiként” ismét a versmondó, aki a„Törvényjavaslat a zsidók gazdaságiés kulturális térfoglalása korlátozá-sáról Tanganyika és kapcsolt részei-re” címû, túlélôhumorral fûszerezettjelenetben vett részt.

A német orientáció erôsödése, Da-rányi 1938-as beszéde, Meskó ésFestetics vitája a posztért ihlette azOjság gunyoros cikkét, melybôl arendezô egy kétszemélyes (Masa Ta-más és Szabó Endre) jelenetet fara-gott.

Zsolnay Júlia Vasvári István „Ti-zenkét lépés hosszú bolt” címû ver-sét mondta el, ezt a „Hittestvér és arabbi” jelenete követte. Utána Hege-dûs D. Géza felolvasta azt a törvény-javaslatot, amely a zsidók nagy ré-szét kizárta a polgári foglalkozások-ból – ellentmondva a polgári és val-

lási jogegyenlôség elvének. A javas-latot az irodalmi és kulturális életsok kiválósága ítélte el.

Ismét vers, Kertész Péterelôadásában: „A bennszülött”.

Az emigrációs szándék fel-erôsödött, számos tudós, író, mûvésztávozott az országból. Ez ihlette azöt elôadómûvészt egy jelenet elját-szására, melynek címe „Egy új tippkivándorlóknak” volt.

Hegedûs D. Géza elmondta: nemmindenki ment el Magyarországról,aki maradt, attól Magyarország mentel... Zsolnai Júlia, Masa Tamás, JoóGábor, Albert Gábor interpretálásá-ban errôl szólt az „Igazságot” címûvers.

Lesznai Anna „Önéletrajz” címûkölteményének sanzon változatátMasa Anita énekelte.

A színpadon megjelent a 3. állófo-gas. 1939-et írunk, a jelkép-szöges-drót már messzirôl látható, a kala-pok, egyéb ruhadarabok is megvál-toztak. A második zsidótörvény kor-látozásai, a zsidóság faji alapra he-lyezése, majd Molnár Ferenc, az ak-kor Párizsban élô író megidézése – ajelenetet Zsolnai Júlia, Kertész Péterés Szabó Endre játszották.

1941... az utolsó fogas. Üres, csaka szögesdrót tekergôzik rajta, s lepibe minden kiszögellését.

A harmadik zsidótörvény a zsidókés nem zsidók közti társadalmi ésszemélyes érintkezés felszámolásátcélozta. Jelenet két üldözött, majdmunkaszolgálatos és ôrmester kö-zött, Szabó Endre, Albert Gábor ésJoó Gábor elôadásában. Ezután el-hangzott (Zsolnai Júlia, Kertész Pé-ter) a „Magyarok vagyunk mi”, a vé-gén egy kérdéssel: Hát hogyan lehet,hogy kitaszítanak bennünket?

Ezt követôen Hulesch Ernô Stáci-ók feldolgozásának kis részletére ke-rült sor, amely a halálmenetet ésRadnóti Miklós utolsó napjait taglal-ja tanúvallomások formájában.

Radnóti-vers (Hegedûs D. Géza)zárta az elôadást, de a többszörösvastaps nem engedte le a mûvészeketa színpadról. A legvégén Garai Ró-bert rendezôként állt színésztársaiközé.

A Zsidó mezôkön– zsidó mezôkrôlfebruár 5-én, 19-én és 26-án, már-cius 5-én, 12-énés 19-én tekint-hetô meg a BálintHázban, délutá-nonként 16.30-tól.

A rendezô és aszereplôk köszö-netet mondanakaz elôadáshoznyújtott segítsé-gért az AmerikaiEgyesült Álla-mok Nagykövet-ségének, DonáthFerencnek (NagyImre Társaság),Villányi András-nak (VillányiKft.), valamintHajgató Katalin-nak (Joint).

G. J.

Kávéházban... (Kardos Dániel fotó)