helyi nevelÉsi program“giai... · kialakítása már óvodás korban. ezért olyan témákat...

„TISZTELLEK TÉGED, FONTOS VAGY NEKEM, CSAKIS RÁD FIGYELEK, ÉS

SEGÍTEK NEKED, HA SZÜKSÉGED VAN A SEGÍTSÉGEMRE”.

HELYI

NEVELÉSI PROGRAM

5.

2 0 1 5

PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.

1

A KATICA ÓVODA BEMUTATKOZÁSA

Tagóvodánk az Egyesített óvodai Intézmény központi óvodája.

Itt van az intézményvezető és a gazdasági iroda székhelye.

Gyerekeink viszonylag jó szociális helyzetű családokból származnak, de nőtt a

hátrányos helyzetű, nevelőszülős és roma származású gyerekek száma.

Nevelőmunkánkat Nagy Jenőné: „Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel”

című alternatív program adaptációja alapján végezzük.

Szakmailag jól felkészült, emberi értékekkel bíró, kiegyensúlyozott légkörben

dolgozó óvónők és szakképzett dajkák biztosítják a gyerekek harmonikus

fejlődéséhez a szeretetteljes, nyugodt, családias légkört. Évek óta folyamatosan

részt veszünk továbbképzéseken, szakmai önképzés céljából szervezett magas

szintű belső munkaközösségeken. Óvodapedagógusaink közül öten szakvizsgával

rendelkeznek.

Az óvoda minden dolgozója azonos erkölcsi és nevelési értéket képvisel. A

nevelőmunkánk során a felnőtt – gyermek kapcsolatában a bátorító nevelés elveit

alkalmazzuk. Vezérgondolatunk:

„Tisztellek téged, fontos vagy nekem, csakis rád figyelek, és segítek neked, ha

szükséged van a segítségemre.”

Célunk:

Olyan gyerekeket nevelni, akik vonzódnak az élményekhez, a mesékhez, zenéhez,

az alkotó tevékenységekhez. Kialakul a tartásuk, önállóak, nyugodtak,

kiegyensúlyozottak, tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Szeretik városukat

és a környezetükben élő embereket.

Munkánk meghatározója a gyermekek mindenekfelett álló érdeke. Korunk

változásaihoz igazodva kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű

gyerekek számára. Ezért az etnikai és az integrációs programunkon belül egyéni

programot dolgoztunk ki számukra. Intézményünkben kiépített gyermekvédelmi

hálózat működik. A 2009/10-es tanévben beindítottuk a tehetséges

nagycsoportosaink számára a differenciált fejlesztő csoportokat. Óvodai szinten

évente 3-4 műhelyt működtetünk.

Óvodánkba a Bambi, Manó, Mackó és a Margaréta csoportba várjuk a

gyerekeket.

Mind a négy csoportunk osztatlan csoport.

A tágas, napfényes öltöző ad helyet az Ovi- galériának, ahol évszakonként

kiállításokat rendezünk művészeti alkotásokból. Az ünnepélyes megnyitón a


2

jellemzően püspökladányi kiállítók személyesen be. Az ünnepélyes megnyitón a

jellemzően püspökladányi kiállítók személyesen mutatják be, hogyan készítik

munkáikat. Egy-egy kiállítást az óvodapedagógusok vagy a meghívott vendégek

évszakzáró koncertjével fejezünk be.

A tornaszoba is ebben az épületben van, ahol sok, mozgásos játékot játszunk a

gyerekekkel. A csoportszobában láthatóvá tettük, hogy mi a művészetek

eszközeivel dolgozunk, ezért csoportjaink legnagyobb terét a mesesarok, az

alkotó rajzos terület és a zenei nevelés tere képezi. A 2007/2008-as nevelési évtől

alkalmazzuk a projekt pedagógiát, mint módszert a környezeti nevelésben. A

feldolgozott témák Püspökladányhoz kötődnek, mert fontosnak tartjuk, hogy

óvodásaink szeressék városunkat, alakuljon ki bennük érzelmi kötődés közvetlen

környezetük iránt.

A művészeti tevékenységeknek állandó helyük van az udvaron is. Nagyon sokat

tettünk az udvarunk esztétikus kialakításáért és hosszú évek alatt sikerült elérni

jelenlegi arculatát. Mozgásfejlesztő játékok, homokozók és a gyönyörű

többfunkciós faházunk biztosítja az udvari élet sokszínűségét, a gyerekek

mozgásigényének kielégítését.

Óvodánk eredményei:

- Szekció helyszínként fogadtuk 2005-ben a XI. Nemzetközi Esztétikai

Tanácskozás résztvevőinek egy csoportját.

- Óvodánk nevelőtestülete kapta 2005-ben a „Program magas színvonalú

megvalósításáért” díjat, melynek erkölcsi értéke által még

elkötelezettebbek lettünk.

- Bázisóvodaként az érdeklődőknek bemutatjuk programunkat, óvodánk

arculatát, valamint elért eredményeinket, szakmai munkánkat. Nincs olyan

intézményi program, melynek központi óvodarévén ne lennénk részesei.

Nagyon sok vendéget fogadtunk már az ország minden részéről, és büszkék

vagyunk arra, hogy valamennyien elismeréssel szóltak óvodánkról.

- Székhelye vagyunk a Sárréti Óvodák Egyesülete összejöveteleinek.

- 1997-ben került bejegyzésre a „Bajcsy-úti óvodásokért Alapítvány”

amelytől rendszeresen kapunk segítséget. Pedagógusaink a költségvetési

források mellett pályázatok írásával járulnak hozzá a szakmai és tárgyi

fejlesztésekhez.

- Elkészítettük a tájékoztató rendszerünket, melyet úgy alakítottunk ki, hogy

a szülők betekintést nyerhessenek gyermekeik mindennapjaiba, jól

ismerhessék az óvodában folyó munkát.

- Elkészítettük a befogadási tervünket az óvodai élet megkezdésének segítése

érdekében.

- Szeretettel és szakmai tudatossággal építjük kapcsolatainkat, örülünk, ha

partnereink elégedettek óvodánkkal.

- Testvéróvodai kapcsolatot alakítottunk ki a karcagi Táncsics úti

tagóvodával.


3

- 2009-től óvodánk helyszínt biztosít az Óvodapedagógusok Országos

Kórusfesztiválja rendezvényének.

- 2012-ben óvodánk szekció helyszínt biztosított a Nyelvi Tehetségműhelyek

regionális bemutatkozásához.

Hagyományaink, ünnepeink:

Mihály napi vásár, szüret, Mikulás, Karácsonyi előkészületek, Március 15.,

húsvét, Anyák napja, névnapok, születésnapok ünneplése, évszakonkénti

kirándulás a Farkas- szigetbe, nagycsoportosok búcsúztatása. Közös

rendezvények a szülőkkel a Farsang, a Gyermeknap „ Katicák napja.

Felelősségteljes nevelőmunkánkhoz hitet adnak Kodály Zoltán szavai,

melyekből mindig tudunk erőt meríteni:

„ Az újabb lélektan meggyőzően fejti ki, hogy a nevelésben a 3-7 éves kor

sokkal fontosabb a következő éveknél. Amit ez a kor elront, vagy elmulaszt,

később helyrehozni nem lehet. Ezekben az években eldől az ember sorsa

jóformán egész életére.”


4

A NAPFÉNY ÓVODA BEMUTATKOZÁSA

Óvodánk Püspökladány központjában helyezkedik el. 1981-ben épült.

Négycsoportos óvoda, minden csoportszobához külön öltöző és mosdóhelyiség

tartozik. Csoportszobáink esztétikusak, színharmóniát árasztanak, ahol

elkülönített kuckók biztosítják a tevékenységek nyugodt végzéséhez a megfelelő

teret. Minden tevékenyégnek külön funkció-tere van.

Tornaszobánk kiváló lehetőséget biztosít a gyermekek mozgásszükségleteinek

kielégítésére. A tornaszerek beszerzésében folyamatos segítséget nyújt az

„Egészséges Gyermekekért Alapítvány”

Az óvoda kertjét örökzöldek, bokrok, virágok, kis halastó díszíti. Minden

művészeti tevékenyégnek, itt megtalálható az állandó helye. Több

mozgásfejlesztő udvari játék is található, melyeket pályázati és alapítványi

pénzből vásároltunk.

Munkánkat Nagy Jenőné: „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel”című

alternatív program adaptációja alapján végezzük.

Célunk olyan óvodai légkör megteremtése, ahol boldog, kiegyensúlyozott,

egészséges öntudattal rendelkező gyermekeket nevelünk, és amelyben a gyermek

és felnőtt egyaránt otthon érzi magát.

Vegyes életkorú csoportokban a bátorító nevelés elveit alkalmazva neveljük

gyermekeinket. Fontos nevelési feladatunk az erkölcsi, szociális, esztétika,

intellektuális érzelmek alakítása.

Nagy hangsúlyt fektetünk a művészeti nevelésre.

A 2007-2008-as nevelési évben bevezettük a projekt pedagógiát a környezeti

nevelésben. Igyekszünk olyan témákat feldolgozni, amelyek a gyerekek szűkebb

környezetének megismerésével, hagyományőrzéssel állnak kapcsolatban. E

folyamatba igyekszünk bevonni a családok támogatását /gyűjtőmunka,

élményszerzés/.

A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által akkreditált Kiváló Tehetség Pont lett

intézményünk, így óvodánk is. Óvodánkban négy tehetségműhely működik;

Pántlika Táncház, Levelibéka Természeti Műhely, Futrinka Mozgás-műhely,

Színvarázs Kézműves-műhely, amelyekbe folyamatos megfigyelés útján

nagycsoportos korban kerülnek be a gyerekek.

Minden évszak elején új kiállítást rendezünk, amelyhez a tárgyakat helyi

művészek biztosítják számunkra. Törekszünk arra, hogy a galériában elhelyezett


5

tárgyak értéket közvetítő, ízlésformáló hatásúak legyenek. Fő szempontunk a

lokálpatriotizmus erősítése. Az évszaki galéria zárásakor az évszakhoz illő

koncerttel kedveskedünk a gyerekeknek.

1993-ban jött létre az Egészséges Gyermekekért Alapítvány a szülők és a

pedagógusok összefogásával, amellyel rendszeresen sikeresen pályázunk.

Az alapítvány jogosult az adók 1 %-os felajánlásainak fogadására, amely nagyban

segíti munkánkat.

Jeles napjaink:

- Mihály-napi vásár

- Mikulásvárás

- Adventi készülődés

- Farsang

- Húsvét

- Édesanyák köszöntése

- Nagyok búcsúja

Hagyományaink:

A szülőkkel közösen megrendezett családi nap, illetve óvodai szintű

kirándulások. Minden évszakban ellátogatunk városunk Arborétumába, ahol

megfigyeljük a természet változásait, az állatokat, a növényeket. Óvodásaink

minden évben sikeresen szerepelnek a Bene Gyula sportvetélkedőn, illetve

sokféle rajzpályázaton.

Óvodapedagógusainkra a jó szakmai felkészültség, a folyamatos önképzés, az új

iránti fogékonyság a jellemző, valamint minden óvónő részt vesz valamilyen

szakmai munkaközösségben is. Nevelőmunkánkat gyermekszerető, tapasztalt,

képzett dajkák segítik legjobb tudásuk szerint. Óvodánk főzőkonyhája fontos

szerepet tölt be a gyerekek egészséges táplálkozásában és a rendezvények

lebonyolításában.

"Azokért élünk, akiket szeretünk,

azokért, akik igaznak tartanak.

A jövőért élünk: a szépért s jóért,

amit tehetünk."

/Széchenyi István/


6

NYITNIKÉK ÓVODA BEMUTATKOZÁSA

Óvodánk Püspökladány kertvárosi részén, a Petri-telep központjában jól

megközelíthető helyen működik. „Nyitnikék”! Szeretjük ezt a nevet. A mi

elképzelésünk, s a szülők választása találkozott. A név tükrözi főbb

törekvéseinket: a nyitás igényét környezetünk felé, s a természetbarát szemléletet.

Óvodánk 4 csoportos. Csoportjaink osztatlanok, kihasználva a vegyes csoportban

rejlő lehetőségeket. Az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” alternatív

program alapján dolgozunk.

Pedagógiai munkánkat meghatározza a társadalmi környezet, ahonnan a gyerekek

hozzánk érkeznek. Fő alapelvünk, hogy szeretetteljes, biztonságot adó, érzelem

gazdag óvodát teremtsünk, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy

tartást, önállóságot ad a gyermeknek. Az Óvoda minden dolgozója igyekszik

azonos erkölcsi, pedagógiai és nevelési értékrendet képviselni. A bátorító nevelés

elveit alkalmazva neveljük óvodásainkat. A befogadás időszakában nagy

törődéssel, tapintattal fordulunk kicsinyeink felé. Ovigalériánkban évszakonként

helyi művészek munkáit csodálhatják meg gyermekeink, személyes kapcsolatba

is kerülhetnek velük. Zárásként hangulatos évszak koncertet rendezünk.

Törekszünk a helyes táplálkozási szokások kialakítására, az új ízek

megkedveltetésére. Vitaminnapokat tartunk, gyógyteákat fogyasztunk. A

gyerekek edzettségét, állóképességét növeljük a mindennapi kocogással.

Óvodánkban Sóbarlang működik, amelynek jótékony prevenciós hatását

élvezhetik gyermekeink. Már évek óta kínáljuk a szülőknek és a gyerekeknek

„Egészség heti” programjainkat. A lelkesedés, aktivitás fokozódott, de a

legfontosabbnak a szemléletformálást tartjuk

Azt szeretnénk, hogy óvodásaink szeressék, ismerjék és óvják környezetük

természeti értékeit. Ezt a szemléletet tükrözi óvodánk külső, és belső környezete.

Csoportszobáinkban is biztosítjuk az elegendő alkalmat, helyet, eszközöket a

spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre. Udvarunk a környezeti

nevelés színtere, amely gazdag tevékenykedési lehetőséget kínál a gyerekeknek:

sziklakert, virágoskert, komposztáló, madáretető-itató. Tágas szép udvarunk

alkalmas a művészeti funkcióterek kialakítására és működtetésére. A külső világ

tevékeny megismerése, projekt rendszerű feldolgozása új lehetőségeket,

felfedezéseket kínál. Fontosnak tartjuk a lokálpatrióta érzelmek alakítását, a helyi

hagyományok megismerését, a jeles napok közel hozását gyermekeinkhez.

Jeles napjaink:- Föld napja, - Víz napja, - Madarak, Fák napja,- Állatok

világnapja.


7

Bekapcsolódtunk a Madárbarát Óvodakert kezdeményezésbe. Munkánk

kiteljesedése az „Erdei óvoda” programunk a Farkas szigeti Jurta táborban. Már

19 éve él ez a szép hagyományunk. Elnyertük a „Zöld Óvoda” megtisztelő címet.

Ünnepeink; Mihály napi vásár, Mikulásvárás, Adventi készülődés,- teadélután,

Farsang, Húsvéti előkészületek, Anyák napja, Évzáró- nagycsoportosok

búcsúztatása, Gyermeknap. Gyermekeink az óvoda – iskola átmenet projektnek

köszönhetően büszkén, bátran mennek iskolába.

A szülőkkel jó partneri viszonyt alakítottunk ki. Ismerik, támogatják

törekvéseinket, részt vesznek rendezvényeinken, örömmel jönnek velünk

kirándulni minden évben.

Négy tehetséggondozó műhely – Barangoló, Ciróka, Körmönfont és Bokréta, -

működik óvodánkban.

Alapítványunk célja; Megteremteni az óvodás gyermekek egészséges testi és

szellemi fejlődésének feltételeit. Sikeres pályázataink segítik törekvéseink

megvalósulását.

„A meglepődés a csodálkozás a megértés kezdete…

A tágra nyitott szem előtt a világon minden figyelemre

méltó és csodálatos”.

/ Ortega y Gasset /


8

A MEZEIVIRÁG ÓVODA BEMUTATKOZÁSA

Óvodánk az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” óvodai program bázis -

óvodája.

A gyerekek többsége a magát roma kisebbséghez tartozónak valló családból

érkezik hozzánk. Óvodai nevelésünk sajátossága is ebből adódik, hiszen évek óta

zökkenőmentes a roma gyerekek integrációja. Itt az Újtelepen szinte egy

nagycsaládként él együtt cigány és magyar egyaránt.

Arra törekszünk, hogy a gyerekek együtt nevelkedve szeretetteljes, családias

légkörben éljék az óvodai mindennapjaikat s így tanulják meg egymást elfogadni.

A bátorító nevelés elveit alkalmazva neveljük az óvodásainkat, kiemelve a

bennük rejlő erősségeket és értékeket. A roma gyerekek magas száma miatt

etnikai programmal is dolgozunk. Minden évben sikeresen szerepelünk a roma

mesemondó versenyen óvodásainkkal. Ugyanígy magyar népmesemondó

délelőttön is sikerrel és szívesen szerepelnek a gyerekeink; Minden tavasszal a

város összes óvodása a mi óvodánkban nézhet meg egy népmese feldolgozást

tehetségműhelyes gyerekeink szülők és dolgozóink előadásában intézményi

gyereknap keretében.

Óvodásaink minden évben sikeresen szerepelnek a Bene Gyula sportvetélkedőn,

illetve sokféle rajzpályázaton.

Fő profilunk a mese-vers, dramatikus játékok. Óvodánkban a mese világa

összehozza nem csak a gyerekeket, hanem a magyar és a roma családokat is.

Ezért vált hagyománnyá óvodánkban a gyereknapi mese előadása főleg szülőkkel

és az óvoda dolgozóival.

A „megismerni, fejleszteni” elvet alkalmazva neveljük gyermekeinket. Így

érhetjük el, hogy az eltérő családi háttérrel rendelkező gyerekek önmagukhoz

képest fejlődhessenek, elfogadják egymást és önmagukat. Ezt a munkát segíti a

kijáró logopédus és a helyben dolgozó fejlesztőpedagógus is.

Fontos számunkra jó partneri kapcsolat kiépítése a szülőkkel. Tiszteletben tartjuk

a családi nevelés kulturális és emberi értékeit. Cserébe a szülők támogató és

elfogadó magatartását tapasztalhatjuk. Ünnepeink nagy része nyitott a szülők

előtt. Szívesen jönnek el rendezvényeinkre (gyereknap, farsang, galéria megnyitó,

évszakzáró koncert). Kirándulásainkat és élményszerzéseinket céltudatosan

szervezzük meg, annak figyelembe vételével, hogy éppen milyen környezeti

témát szeretnénk megismertetni a gyerekekkel. Fontos e folyamatban a

gyermekek érzelmi motiváltsága, hogy saját élményei által ismerkedjen a szűkebb

környezetével. E folyamatba igyekszünk bevonni a családok támogatását


9

/gyűjtőmunka, élményszerzés/. Fontos számunkra is a lokálpatriotizmus

kialakítása már óvodás korban. Ezért olyan témákat dolgozunk fel, amelyek a

gyerekek szűkebb környezetével állnak kapcsolatban március 15.-ét együtt

ünnepeljük a város összes óvodásával.

Jó kapcsolatot alakított ki óvodánk is az iskolákkal /Petőfi isk./. Jól működik az

óvoda- iskola átmenet projektje a „Bátran megyek iskolába”.

Jó kapcsolatot alakítottunk ki az Újtelepen a szomszédunkban működő Idősek

Otthonával. Hosszú távon is szeretnénk fenntartani ezt a jó kapcsolatot, a

különböző generációk közti jó viszony megőrzése miatt.

A gyermekeinkben szunnyadó kiemelt adottságokat óvodába lépésüktől kezdve

figyeljük, az 5. életévük betöltése után pedig tehetségműhelyekben vehetnek

részt. Ebben vezérlő alapelvünk, hogy:”Minden gyerek tehetséges valamiben”

Óvodánkban működő tehetségműhelyeink: Varázskezek kézműves műhely,

Varázskuckó meseműhely, valamint a Gingalló zenei műhely.

Óvodánk három osztatlan csoporttal működik. Csoportszobáink tágasak, szépek.

A dolgozóknak és a szülőknek köszönhetően sokat szépült óvodánk kívül - belül.

A csoportok saját öltöző,- és mosdóhelyiséggel ellátottak. Megépült fedett

teraszunk, amire már régóta vágytunk. Lehetőséget nyújt esős idő estén is a

levegőzésre. Óvodánk rendelkezik a szükséges helyiségekkel: öltözők, iroda,

fejlesztőszoba, tehetségműhelyek kuckói. A tárgyalóban fogadjuk a szülőket,

ideérkező vendégeinket, s itt nézzük meg az elkészült videó felvételeket a

gyerekekkel.

Óvodánkban már csak tálalókonyha működik, de a központból kihordott étel

minősége és mennyisége ugyanolyan kiváló s emellett egészséges és változatos.

Ovi - galériánk minden évszakban más és más értéket közvetít a szülők és a

gyerekek felé.

Óvodánk udvara szép és tágas, meglévő fajátékainkat szeretnénk még bővíteni.

Alapítványunk az „Újtelepi Óvodásokért Alapítvány” a bevételes

rendezvényekkel és pályázatok írásával segíti óvodánk fejlődését valamint a

tárgyi eszközök bővítését.

Sikerült jó testvéróvodai kapcsolatot kiépíteni a kengyeli Napsugár óvodával.

Hasznos szakmai napokat töltöttünk már együtt az ottani „testvéreinkkel”.

Óvodánk összes dolgozójára jellemző a szakma és a gyerekek szeretete, empátia,

a másság elfogadása és az innovatív szemlélet.

Ilyen feltételek mellett szeretnénk elérni, hogy az óvodáskor végére kialakuljanak

gyermekeinkben azok a képességek, amelyek lehetővé teszik számukra a sikeres

iskolakezdést s később az életben való eligazodásukat.

„ Azok akik napfényt csempésznek

Be mások életébe

Saját maguk sem fogják

Nélkülözni azt!”


10

A SZIVÁRVÁNY ÓVODA BEMUTATKOZÁSA

Óvodánk a város központjában a bölcsődével egy épületben, szép, csendes

környezetben található. Külső és belső esztétikája, komfortja jó feltételeket teremt

az idejáró gyermekek számára. Két óvodai csoportban működünk, melyek

otthonosak, alkalmasak arra, hogy az óvodás korú gyermekek napjaikat

tartalmasan töltsék itt el.

Négy szakképzett óvodapedagógus munkáját két szakképzett dajka segíti, az

egyéni fejlesztéseket fejlesztőpedagógus irányítja. Tálalókonyhánkon egy

konyhai kisegítő végzi a gyermekek ellátását, udvarunk rendezettségéről

karbantartónk gondoskodik.

Az óvodás gyermekeket családias légkörben, vegyes életkorú csoportokban

neveljük az „ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL” című

program alapján.

A gyermekek nevelése során maximálisan igyekszünk alkalmazni e program

szegmenseit szem előtt tartva a bátorító nevelés alapelveit. Hangsúlyt fektetünk

esztétikai, erkölcsi, szociális és intellektuális érzelmeik fejlesztésére. A program

alkalmazása során jelentős eredményeket értünk el.

Eszközellátottságunk jó, a csoportokban és az udvaron a művészeti

tevékenységek /ének, énekes játékok, rajz, mintázás, mese, vers/ számára

kialakított funkciósarkokban a gyerekek tartalmasan élik mindennapjaikat.

Óvodásaink harmonikus testi, lelki és szellemi fejlődéséhez elengedhetetlen az

egészséges életmódra nevelésük. Tornaszobánkat, udvarunkat évről évre az

„Egészséges Gyermekekért” Alapítvány anyagi támogatásával szereljük fel újabb

mozgásfejlesztő eszközökkel.

Az egészséges környezet alakítása mellett fontosnak tartjuk gyermekeink

fokozott mozgásfejlesztését, edzettségük, állóképességük növelését. Egészségük

megőrzése érdekében gyümölcsnapokat tartunk. Sokat tartózkodunk a szabadban,

mindennap kocogunk, sétákat, kirándulásokat szervezünk. A nagyokat vízhez

szoktatjuk.

A gyermekek számára kialakított veteményes-virágoskert, az akvárium, a

madáretető lehetőséget nyújt a növények, állatok gondozásához.

Környezeti nevelésünkben alkalmazzuk a projektpedagógia elemeit. Óvodásaink

szűkebb és tágabb környezetüket közvetlen élmények és tapasztalatok szerzése

által fedezik fel, ismerik meg. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ismereteket

szerezzenek Püspökladány nevezetességeiről, hagyományairól, az itt élő emberek

életéről. Legyenek büszkék szülőföldjükre, ragaszkodjanak városukhoz.


11

A gyermekek ízlésvilágát az ovigalériában kiállított alkotások, az évszaki

koncertek. Törekszünk arra, hogy megismerjék városunk képző- és

zeneművészeit.

Kiemelt szerepet kap a hagyományok ápolása, ünnepeink megtartása:

- Mihály nap, szüret

- Mikulásvárás

- Adventi készülődés /szülőkkel közösen/

- Farsang /családdal/

- Március 15.

- Húsvéti készülődés /szülőkkel/

- Anyák napja

- Gyermeknap /családdal/

A 2010-2011-es évtől kezdődően nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek

tehetséggondozására:

- a tehetségígéreteket gondozó műhely 5-6-7 éves korú gyermekek részére

biztosítja kivételes képességeik fejlesztését

- a tehetséggondozó műhely foglalkozásait tagóvodai szinten szervezzük

- a szülők egyetértésével minden gyermek abban a műhelymunkában vehet

részt, amelyben a két éves megfigyelés alapján tehetségígéretnek bizonyult

- a műhelyek vezetését speciális képzettségű óvodapedagógus végzi

Tehetségműhelyeink:

Izgő-mozgó testi- kinesztetikus, mozgás-mozgásos játék tehetségműhely

vezeti: Gyarmatiné Vona Irén

társpedagógus: Vargáné Lazányi Magdolna

Babszem Jankó anyanyelvi, mese, vers, dramatikus játék tehetségműhely

vezeti: Vargáné Mile Katalin

társpedagógus: Vargáné Rácz Katalin

„ Mindenik embernek a lelkében dal van,

és a saját lelkét hallja minden dalban.

És akinek szép a lelkében az ének,

az hallja a mások énekét is szépnek.”

/Babits Mihály/


12

ÁRPÁD ÓVODA BEMUTATKOZÁSA

„ A gyermekek úgy éreznek, ítélnek

és cselekednek

Miként azt azoknál látják,

akiket szeretnek és becsülnek.”

/Wlassics Gyula/

Minden szülő, minden óvodapedagógus azt szeretné, ha a gyermeke magabiztos,

sikeres és boldog felnőtté válna az életben. Ez akkor válik valóra, ha mi a

legfogékonyabb kisgyermekkorban gondoskodunk az alapokról.

Az Árpád óvoda 2005-ben volt 100 éves, a mostani épület 1968-ban épült.

Nyugodt, zaj,- és pormentes környezetben helyezkedik el, könnyen

megközelíthető.

A kétcsoportos óvodánkban 4 óvodapedagógus, 2 szakképzett dajka és 1 konyhás

dolgozik. Közösségünk emberi kapcsolataira az egyenesség, nyíltság és egymás

elfogadása jellemző. Érdeklődésünket, beállítódásunkat tekintve jól kiegészítjük

egymást, megbízható, gyermekszerető emberek vagyunk.

Óvodánk nevelőtestülete úgy döntött, hogy szeretnénk és 2007 - ben beléptünk az

a Nagy Jenőné által írt „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című óvodai

programba. A program alappillére kettős: az érzelmekre épít és a gyermek

esztétikai tevékenységét, alkotó készségének fejlesztését hangsúlyozza. A

bátorító nevelés filozófiájára épít a nevelés során.

Célunk:

Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a

magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok

figyelembe vételével.

Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása,

elősegítése. A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés

kialakítása.

Az óvodások testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-

szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálásának

segítségével.

Programunknak az egyéni fejlesztés az alapja. Kreativitást, gondolkodást

elősegítő tevékenységek révén lehetőséget ad az önkifejezésre, együttműködésre

nevel.

Óvodánk arculatának kialakításában a helyi népi kultúrára - hagyományokra

építettünk. Óvodánk belső tereiben Dorogi Márton püspökladányi néptanító által


13

összegyűjtött motívum jegyek köszönnek vissza. A különböző művészeti terekbe

beépítve is e stílusjegyek figyelhetőek meg.

Régi tárgyi emlékekkel tesszük sajátossá óvodai környezetünket, mely tárgyakkal

napi szinten találkozhatnak a gyerekek és szüleik. E használati tárgyakat a

mindennapi tevékenységeinkbe beépítve ismertetjük meg őket, ezáltal szorosabbá

válik a nemzedékek közötti kötelék. A célunk az idősek, hagyományaink iránti

tisztelet kialakítása, érdeklődés felkeltése régi kihalt mesterségek iránt.

Az óvodánkban működő „Meseerdő Alapítvány” nagyban hozzájárul óvodánk

arculatának alakításába, játék és eszközvásárlással, felmerülő egyéb költségek

fizetésével támogatja rendszeresen az óvodai munkánkat.

Pedagógusaink pályázatok írásával járulnak hozzá a szakmai és tárgyi eszközeink

bővítéséhez.

Programunkban kiemelt területként foglalkozunk a környezeti és az egészséges

életmódra neveléssel. Óvodánk ideális hely a természet megszerettetésére. Szép,

nagy, tágas, füves - fás udvarunkon adva van a lehetőség a sokféle tevékenységre,

játékos cselekvésre, tapasztalatszerzésre. Januárban nyílt „Egészség hetet”

tartunk. A gyermekekben erősödnek a pozitív érzelmek a környezetük, a

természet iránt, eközben alakul az egymáshoz való pozitív viszonyuk is. A város

óvodás gyermekei részére „Egészséges, mint a makk” címmel rajzpályázatot

hirdetünk meg minden évben.

Óvodánkban két tehetséggondozó műhely működik egy zenei „Csicsergő Fészek”

és egy mesei „Kicsi a bors, de erős”, amelyet a gyermekek legjobb adottságaira

építve szerveztünk. Ebben a két műhelyben minden 5 évet betöltött gyermek

lehetőséget kap arra, hogy az adottságaikat kibontakoztathassák. Minden gyermek

„Én –képe” fejlődik, mindenkiben az erős oldal erősítése által próbáljuk a

gyengébb oldalt fejleszteni. E két műhelyt felkészült óvodapedagógusok vezetik,

akik szívvel-lélekkel végzik e nehéz, de nemes munkát.

Óvodánk mindig nyitva áll az érdeklődők előtt. Nagy hangsúlyt fektetünk a

szülőkkel való építő jellegű kapcsolatteremtésre. Ezeket segítik közös

programjaink: kirándulás az Arborétumba évszakonként, játékos vetélkedőket

szervezünk az Egészséghét és a Föld napja alkalmából; ahol a szülő és a gyermek

együtt oldja meg a feladatokat. A műhelyeink életébe is betekinthetnek, ezáltal

tapasztalatokat szerezhetnek gyermekük fejlődéséről. Ezzel teremtjük meg a

lehetőséget az együttgondolkodásra, a közös élményekre.


14

A ZRÍNYI UTCAI FÉSZEK ÓVODA BEMUTATKOZÁSA

Tagóvodánk 1953-ban épült, a városban működő Óvóképző Intézet

mintaóvodájaként. Fekvése ideális, hiszen a város szívében található.

Két csoportos óvodánkban- méretéből is következően- meghitt, családias légkört

tudunk kialakítani, s ez az egyik vonzerőnk.

A csoportokba vegyes életkorú gyerekek járnak. Nevelési, gondozási

szempontból ez nagyon előnyös; ráadásul a testvérek, ismerősök együtt lehetnek a

szülők kívánsága szerint.

Mindennapjainkban a bátorító nevelés elveit alkalmazzuk. Amikor kell óvjuk,

védjük kicsinyeinket, de a kellő ismeretek elsajátítása után segítjük az önálló

tevékenykedésüket, a „fészken” kívül eső világ megismerését. Végül útjukra

bocsátjuk, de látogatóként visszavárjuk a már szárnyra kapott „fiókákat”

Óvodánk épülete ugyan régi, de belső környezete, berendezése, színvilága híven

tükrözi a Művészeti Program elveit. Mindennapi tevékenységeink során

kiemelkedő hangsúlyt fektetünk a három művészeti területre: képzőművészet,

zene, irodalom.

Ovi-galériánkban általában - 3 havonta (évszakonként) - helyi művészek képeit,

munkáit állítjuk ki. A megnyitóra meghívjuk a művészt, aki személyes

kapcsolatba kerül a gyerekekkel. A kiállítások bezárásaként Évszak-koncerteket

rendezünk, melyekre szintén helyi művészeket kérünk fel.

Hagyományaink:

családlátogatás

anyás beszoktatás

Mihály-napi vásár

György-napi vásár

gyermeknapi kirándulás

szalonnasütés

Ünnepeink:

Mikulás várás

Adventi készülődés

Farsang

Március 15.-e

Húsvéti készülődés

Anyák napja


15

Fészekelhagyó – Fiókaavató

Születés és névnapok

A Karácsony és a Húsvét megünneplése családi hagyomány, így óvodánkban

csak ráhangolódunk, felkészülünk az ünnepekre.

Megemlékezünk nemzeti ünnepeinkről is, kiemelten Márc. 15.-ről. Ezen a napon

a város minden óvodása, óvodapedagógusa együtt ünnepel.

Minden évszakban ellátogatunk városunk Arborétumába, ahol megfigyeljük a

természet változásait, az állatokat, a növényeket. Az óvodán belüli és kívüli

környezetet, világot projekteken keresztül ismertetjük meg gyermekeinkkel.

Fontos feladatunk és egyben célunk az egészséges életmód szokásainak

kialakítása és megszilárdítása óvodánkban. A mozgásos játékokon és mindennapi

kocogáson kívül képzett láb,- és tartásjavító végzettségű óvodapedagógusunk is

foglalkozik gyermekeinkkel.

Tágas udvarunkon a művészeti tevékenységek végzéséhez megfelelő tereket is ki

tudtunk alakítani. Udvari játékaink körét pályázatok és alapítványunk

segítségével bővítettük.

Óvodánkban kis létszámú differenciált fejlesztőcsoportokban végezzük az 5.

életévüket betöltött gyermekek tehetséggondozását.

“Mert az ember – ezt egyre inkább hiszem – csak annyit ér és csak annyira

ember, amennyire meg tudja őrizni lelke egy zugában az örök gyermeket.”


16

A PÜSPÖKLADÁNYI EGYESÍTETT ÓVODAI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI

PROGRAMJÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE:

Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet értelmében, az

ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA alapján készült,

szem előtt tartva a 2011. évi CXC. törvényt a nemzeti köznevelésről és az 1993

évi LXXIX. Közoktatási törvényt valamint annak módosításait.

Ezen kívül programunk megfelel az alábbi törvényeknek, rendeleteknek:

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

229/2012.(VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011.

évi CXC. törvény végrehajtásáról

2011. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi

CXC. törvény módosításáról

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

229/20012.(VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

30/2012. (IX.28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló

intézkedések

32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek

óvodai nevelésének irányelve

15/2013. (II.26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények

működéséről

17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésének

irányelve

1997. tv. XXXI. törvény A gyermek védelméről és jogairól

185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a

pedagógus szakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól

és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja

Továbbá figyelembe vettük Püspökladány Önkormányzata Képviselő-testületének

rendeleteit, és a város Fejlesztési tervét. A törvényi változásoknak megfelelően

átdolgoztuk intézményünk Alapító Okiratát és belső szabályzatainkat (SZMSZ,

Házirend).


17

I. NAGY JENŐNÉ: „ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK

ESZKÖZEIVEL” NEVELÉSI PROGRAM ADAPTÁCIÓJA

VISSZATEKINTÉS

Az 1996-ban megjelent Óvodai nevelés országos alapprogramja új feladat elé

állított bennünket. Megteremtette azt a lehetőséget, mely szerint az

óvodapedagógus szakmai önállóságra, pedagógiai nézeteinek alkotó

érvényesítésére, a családi kultúra figyelembevételére építhet. Megadatott az a

szabadságfok, ami hozzásegített bennünket ahhoz, hogy munkánkban

megvalósíthassuk önmagunkat, saját értékrendünk és ennek megfelelő céljaink

szerint alakíthassuk pedagógiai gyakorlatunkat.

1998-ban a választható programok közül két olyan program adaptációját

dolgoztuk ki, amely szemléletében közel áll hozzánk, a helyi viszonyokhoz

alakítva beilleszthető nevelési elképzeléseinkbe.

2003 óta az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című program

bázisóvodái vagyunk.

2010-ben Tehetségponttá váltunk. A tehetséggondozó munkához szükséges

képzéseket elindítottuk, kidolgoztuk tehetséggondozó rendszerünket és az

intézmény valamennyi tagóvodájában tehetséggondozó műhelyeket

működtetünk.

2012-ben AKKREDITÁLT KIVÁLÓ TEHETSÉGPONTTÁ VÁLTUNK

REGIONÁLIS HATÓKÖRREL

Eredményeink, amikre a jövőben építhetünk:

Az utóbbi években

sokat javult dolgozóink képzettségi szintje

bázisóvodai rangot kaptunk

óvoda –iskola átmenet programot működtetünk

etnikai kiegészítő programot működtetünk

működtetjük az integrációs kiegészítő programot

felvállaltuk sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését

javult tárgyi felszereltségünk

esztétikailag sokat javult óvodáink belső képe


18

javult az intézményi klíma

szemléletváltás következett be a dolgozóknál

a minőségi munka iránt elkötelezett minden dolgozónk

elkötelezettekké váltunk a művészeti program iránt

széleskörű kapcsolatrendszert építettünk ki

társ alkotói és megvalósítói lettünk a Nagy Jenőné által adaptált óvodai

tehetségmodell kiépítésének

Pedagógiai Programunk jelenlegi, ötödik változata a törvényi

kötelezettségeknek és az intézmény innovációinak figyelembevételével, a

nevelőközösség aktív részvételével készült.

Programunk alappillére kettős: az érzelmekre épít, és a gyermekek esztétikai

tevékenységét, alkotó készségének fejlesztését hangsúlyozza.

A humor (HAHA), a felfedezés (AHA) és a művészet (AH) élményeivel

fejlesztjük a gyermekek kreatív gondolkodását.

E programmal a legjobb tudásunk és szándékunk szerint igyekszünk szolgálni a

püspökladányi óvodások érdekeit.

Szent kincs a gyermek teste-lelke,

Szeretni kell azt melegen,

és fölnevelni féltő gonddal,

hogy tiszta, jó, erős legyen.”

(Szelemér Ferenc)


19

1. NEVELÉSÜNK ALAPELVEI

szeretetteljes, biztonságot adó, érzelem gazdag óvodát teremtünk, ahol

a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy

gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó

egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a

gyereknek

Kiindulási pontjaink:

„TISZTELLEK TÉGED, FONTOS VAGY NEKEM, CSAKIS RÁD FIGYELEK, ÉS

SEGÍTEK NEKED, HA SZÜKSÉGED VAN A SEGÍTSÉGEMRE”.

Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével

nevelhető, fejleszthető

Nevelik, fejlesztik a társas kapcsolatok, az óvoda összes dolgozója

A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet

Szeretnénk elérni, hogy minden gyermek ismerje és tudja meg testi,

lelki, szellemi értékeit, de érzékelje azt is, hogy mik a hiányosságai. Ezt

fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül.

A családi nevelésre építve, azt kiegészítve végezzük nevelő munkánkat.

Segítünk kialakítani a gyermekek érzelmi kötődését a környezetükben

élőkhöz, és városunkhoz, Püspökladányhoz.

Hagyományainkra építve, dalainkat, verseinket, meséinket tiszta

forrásból merítve szeretnénk gyerekeinket a gyökereinkhez

ragaszkodóvá nevelni.


20

1.1. GYERMEKKÉPÜNK

Óvodáinkban a gyermeki személyiség kibontakoztatása során a tudatosan

tervezett, tevékeny mindennapok hatására a gyermekek olyan:

jó tartású, önálló, nyugodt, kiegyensúlyozott gyermekké válnak,

akik tisztelik és szeretik a másikat,

fogékonyak a művészetek iránt,

az élmények hatására

tudnak nevetni, felfedezni , csodálkozni.

1.2. ÓVODAKÉPÜNK

Óvodáinkban szeretetteljes, gyermekközpontú, családias légkört biztosítunk,

biztonságos, esztétikus környezetet alakítunk ki.

Kapcsolatainkban érthető, nyílt kommunikációra törekszünk, biztosítjuk tartalmi

munkánk külső megjelenítését.

Óvodáinkban - miközben teljesítjük az óvó-védő, szociális, nevelő-

személyiségfejlesztő funkciókat - a gyermekekben megteremtődnek az

iskolaérettséghez szükséges belső pszichikus feltételek

Bázisóvodai feladatainkat eddigi munkánkra alapozva, magas színvonalon látjuk

el.

Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében

az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai tevékenységeknek a

gyermeki személyiséghez kell igazodniuk.

integrációs program kidolgozásával és alkalmazásával kompenzáljuk a

hátrányát a rászoruló gyermekeknek

a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében

biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését; a

multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét

esélyegyenlőségi tervünket a fenntartói esélyegyenlőségi tervnek

megfelelően működtetjük

megteremtjük a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének

feltételeit

kidolgoztuk és alkalmazzuk az egyéni fejlesztés rendszerét


21

1.3. ÓVODAPEDAGÓGUS KÉPÜNK

Tradicionális szerepe az óvónőnek az óvó, védő, szerető szerep, az

értékközvetítő, a normakövető, és a tanító szerep.

Az elmúlt évek során új szerepek vállalása is szükségessé vált, ezek a játszó, a

közösséget kialakító, formáló szerep, amely közösségben az óvónő partnerként

van jelen.

Programunk magas színvonalú megvalósításához szükséges óvónői képességek,

kompetenciák:

műveltség

kiváló szakmai tudás, programismeret

gyermekismeret

kreativitás

önállóság

rendszerszemlélet

partnerközpontúság

tudatos tervezés

jártasság valamelyik művészeti területen

jártasság a digitális kultúrában

közösségi szerepvállalás

folyamatos megújulás

felkészülten és elhivatottan végzett integrációs és tehetséggondozói

tevékenység

Programunk szellemében:

„Az óvodapedagógus ismerje és tudja értékeit, de azt is tudja mik a hiányosságai.

Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül.”


22

2. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ALAPVETŐ CÉLJA

Az óvodásaink nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének

elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és

az egyéni sajátosságok figyelembevételével.

Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének

biztosítása, elősegítése

A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása

2.1.ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATAINK

Az óvodás korú gyermekek testi és lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az

erkölcsi- szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek

differenciálódásának és az anyanyelvi fejlesztésnek a segítésével.

Az erkölcsi-szociális érzelmek alakítása

Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör

megteremtése.

Olyan óvodai élet szervezése, melyben sok a közös élmény, a közös

tevékenység. A közös együttlétek, a szimbólumok, jelek erősítsenek meg

olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, segítő

készség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság,

szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség.

A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét,

alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását.

A gyermek-gyermek, felnőtt- gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív

érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok

kialakulását, az egészséges önérvényesítést, önértékelést. A gyermek legyen

képes a környezetében lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a

rosszat.

Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés.

A szociális érzékenység kialakulása segítse a különbözőségek elfogadását.


23

Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segítse a

barátkozást, tegye lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét,

szerepét a csoportban.

Az óvodapedagógus tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a gyermekek

önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére igényt érezzenek.

Esztétikai érzelmek alakítása

Egyéni igények figyelembe vételével esztétikus, higiénikus gondozás

biztosítása.

Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék

kialakulását.

Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben,

tárgyi, társadalmi környezetben egyaránt.

A művészeti tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, s ezáltal

a gyermekekben erősödjön az élmény-befogadó képesség.

Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai

ítéletének.

A gyermekek legyenek képesek észrevenni a tárgyi- emberi- természeti

környezetükben a szépet és a csúnyát.

Az intellektuális érzelmek alakítása

Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a

tanulási vágy kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott érzékeny

befogadását.

A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket –

az érzékelést, az észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást - ,

különös tekintettel a kreativitásra.

A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok

folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek

alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását.

A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását,

beszélő kedvét.

Az érzelmi alapigények biztosítása – biztonságérzet, szeretet érzet, védettség

érzet – segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval,

mozgással, vagy vizuális eszközök segítségével kifejezhessék.


24

3. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA

A nevelés célja A nevelés feladata

A nevelés keretei

Az egészséges életmód Érzelmi, szociális nevelés és

alakítása társas kapcsolatok

A tevékenységek kerete:

Hagyományőrzés,

Népszokások

Tevékenységformák

Játék, játékba integrált tanulás

Vers, mese, dramatikus játék

Ének, énekes játékok, zenehallgatás

Rajz, mintázás, kézimunka

Mozgás, mozgásos játék

A környezet megszerettetése

Munka jellegű tevékenységek

Az óvoda kapcsolatrendszere

Család, iskola, közművelődési

Intézmények mesterek, alkotók,

művészeti együttesek, szakmai egyesület

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén


25

4. A NEVELÉSÜNK KERETE

4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

Ez a fejezet tartalmazza a 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet „Az egészséges

életmódra nevelés” fejezetének 128. § - 132. § -áig terjedő szakaszban előírt

egészségfejlesztő program elkészítésének kötelezettségét.

Az egészséges életmódra nevelés célja, a gyermekek egészséges életvitel-

igényének alakítása, testi fejlődésének elősegítése.

Feladatok:

- A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése.

- A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása.

- A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet

biztosítása.

4.1.1. A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése

Az óvodában történő felvétel után igyekszünk rövid idő alatt minél alaposabban

megismerni a gyermekeket. Az első családlátogatás során a gyermekekről

anamnézist, szociokulturális feljegyzést készítünk. A gyermekek gondozásakor

megértő, meghitt viszony kialakítására törekszünk, őszintén, tapintatosan

közeledünk hozzájuk, így ők is elfogadnak bennünket.

A tagintézmények egészére kidolgozott egészségügyi és egészségmegőrző

szokásrendszert alkalmazunk.

A gyerekek gondozásában a dajkák felelős részvétele kiemelt jelentőségű.

A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami

minden egyéb tevékenységhez szükséges. A fokozatosság betartásával arra kell

törekednünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A

helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak

megfelelően, a családdal együttműködve alakítjuk ki. Az egészségügyi szokások

pontos menetét a csoportban dolgozó dajka nénivel megbeszéljük az azonos

gyakoroltatás miatt. Valamennyi gyermek számára biztosítjuk a háromszori

étkezést. Törekszünk a változatosságra, a gyermekek életkorának megfelelő,

korszerű táplálkozásra. Az étkeztetések kulturált körülmények között zajlanak,

figyelembe véve a gyermekek egyéni, vagy életkori sajátosságait, egyéni

szükségleteiket. A folyamatossággal lehetőségeinknek megfelelően élünk.

A gyermekek tisztaság igényének kialakításához az alapvető feltételeket

biztosítjuk. A tevékenységeket bármikor, szükségletüknek megfelelően, önállóan

végezhetik (kézmosás, fogmosás, orrtörlés, WC-használata), ügyelünk itt is a

fokozatosság betartására. Az azonos elvek betartásával össze kell hangolni az

óvodai és a családi gondozási szokásokat.


26

Az öltözködésnél a többrétegű öltözködés szükségességét hangsúlyozzuk. A

gyermekek ruházata legyen tiszta, ízléses, praktikus, az időjárásnak megfelelő.

Ezt önmaguk is igényeljék.

A gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítését változatos udvari

játékokkal, sokféle, sokirányú mozgásos szabályjátékokkal, népi dalos játékokkal

is biztosítjuk. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket

egyénileg gyakorolják a sokféle udvari mozgásfejlesztő eszközön. Emellett

néhány perces szervezett mozgásos tevékenységeket is biztosítunk a gyermekek

számára, amely a mozgáskoordináció fejlesztését szolgálja. Napirendbe illesztve

szervezzük a kocogást.

Célkitűzésünk, hogy minden tagóvoda rendelkezzen tornaszobával.

A mindennapi mozgás után a gyermekeknek szükségük van hosszabb-rövidebb

ideig tartó pihenésre. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket.

(szellőzés, csend, nyugalom).

Minden alkalommal mesével, altatóval csendesítjük el, nyugtatjuk meg a

gyermekeket. A különböző alvásigényeket figyelembe vesszük, az alvást nem

erőltetjük. Lehetővé tesszük, hogy folyamatosan felkelhessenek és csendben

tevékenykedjenek. Az iskolába felvett gyermekeknek lehetőséget biztosítunk arra,

hogy a nyári hónapokban, csak akkor pihenjenek le, ha igényük van rá. Ezzel is

segítjük őket előkészülni a kisiskolások napirendje szerinti életre.

A csoportszobában biztosítjuk a megfelelő páratartalmat párologtatók

elhelyezésével. A beszűrődő erős napfény ellen sötétítő függönyöket teszünk az

ablakokra.

4.1.2. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása:

Az óvodában megbetegedett gyermek szüleit azonnal értesítjük, megérkezésükig

a gyermeket különös gondoskodásban részesítjük. A fertőzések elterjedését a

gyakori szellőztetéssel, edzéssel, saját tárgyak használatával igyekszünk

elkerülni.

Az egészségügyi problémákat (ágybavizelés, gerinc-deformitás, lúdtalp, stb.)

tapintatosan kezeljük, igyekszünk a szülőkkel közösen megbeszélni, a megfelelő

segítséget megadni. Az egészségük megőrzéséhez fontos, hogy edzettek

legyenek., ezért minden időszakban sokat tartózkodunk friss levegőn,

futkározhatnak, szabadon mozoghatnak, mindenki maga dönti el, hogy mennyit.

A hanyag tartás, a gerinc-deformitás, a lúdtalp megelőzése érdekében prevenciós

fejlesztő tornagyakorlatokat alkalmazunk. Jó időben lehetőség van arra, hogy

mezítláb játszhassanak az udvaron.


27

A víz edzőhatását a pancsoló medencékben, illetve az udvarra kitett kádakban

érezhetik. A nagy csoportosok – lehetőség és szülői igény szerint – uszodába

járhatnak, ahol a víz megszerettetését, a vízhez szoktatást segítjük, vízi játékokat

ismertetünk meg.

A Nyitnikék óvoda prevenciós jelleggel megépített só szobáját használhatják

valamennyi tagóvoda gyermekei.

4.1.3 A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges

környezet biztosítása

Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának

szintjét. Lehetőségeinket figyelembe véve, igyekszünk olyan esztétikus,

színharmóniát árasztó, gazdag tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezően

befolyásolja a gyermekek életmódjának alakulását. Óvodáink udvarai sokféle

lehetőséget biztosítanak a változatos játéktevékenységekhez. Mindenhol van

napos, árnyékos, füves, betonos, és homokos játszó-rész. Az udvarokat

igyekszünk esztétikussá tenni bokrok, fák, virágok folyamatos ültetésével, ahol

lehetőség kínálkozik, veteményeskertek kialakításával. Törekvésünk, hogy a

fémből készült játékokat természetes alapanyagú mozgásfejlesztő eszközök

váltsák fel. A szabadban is lehetőséget adunk a különböző szerepjátékokra. Az

ivóvíz az udvaron is minden gyermek számára biztosított.

A csoportszobákat több funkció betöltésére tesszük alkalmassá. Kialakítjuk a

művészeti tereket. Minden csoportban van egy olyan sarok, amelyet az évszaknak

megfelelően rendezünk be, itt helyezzük el a séták során gyűjtött kincseket.

Az öltözők kialakításában törekszünk arra, hogy a gyermekek nyugodt

körülmények között tudnak öltözni-vetkőzni. A mosdóban megfelelő méretű

eszközök segítik a tevékenységek végzését. Minden gyermeknek jellel ellátott

fogmosó felszerelése, törölközője és fésűje van. Megfelelő szervezéssel kerüljük

a zsúfoltságot.

4.1.4 A fejlődés eredménye óvodáskor végére

Tudnak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni,

amikor azt szükségesnek érzik.

Önállóan használják a mosdót, a tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére

teszik azokat.

Köhögéskor, tüsszentéskor igénylik a zsebkendő használatát, helyesen fújják

ki az orrukat.

Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére, tisztaságára.

Ismerik és tudják az evőeszközök helyes használatát.

Tudnak önállóan szedni az ételből, önteni a folyadékból, eldöntve, hogy

mennyit tudnak elfogyasztani.

Étkezés közben halkan beszélgetnek.


28

Önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik,

bekötik.

Ruhájukat összehajtva a polcra teszik.

Kialakul bennük a tiszta, esztétikus környezet igénye, vigyáznak arra.

4.2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK

A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek,

tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösség által a közösség

normáinak érvényesítésével.

Feladatok:

- Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a

beszoktatásból az óvodáskor végéig.

- A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának

kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek

formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.

- A sajátos nevelési igényű, különleges gondoskodást igénylő gyermekek

másságának elfogadására nevelés

- Lokálpatriotizmus megalapozása

4.2.1. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör

megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig

A gyermek elsősorban családban nevelődik, az óvoda folytatja és kiegészíti a

megkezdett nevelési folyamatot. Az első találkozás, annak emberi, érzelmi és

tárgyi környezete alapvetően befolyásolja a gyermek csoporthoz fűződő későbbi

kapcsolatát.

Az óvodás gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége.

Személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért tartjuk nagyon fontosnak a

biztonságot nyújtó, derűs, nyugodt, családias légkör megteremtését, és

megtartását az óvodás kor végéig. Beiratkozáskor megkérjük a szülőket, hogy

hozzák magukkal a gyermeküket. Így információt szerezhetünk a gyermek- szülő

kapcsolatról, a gyermek családban elfoglalt helyzetéről.

A családból való kiszakadás, az anyától való elválás nehézségeit szeretnénk

megkönnyíteni a folyamatos beszoktatás lehetőségével. A beszoktatás elején

szükség szerint az édesanya is az óvodában lehet gyermekével, vagy az óvodában

eltöltött időt folyamatosan növelhetik, ha ez felel meg jobban a gyermeknek.

A régi óvodásokat felkészítjük az új gyermekek fogadására, „szeretetüzenetet” is

kapnak, ahogyan ezt az óvodánként elkészített beszoktatási terv szabályozza.


29

Minden óvodában működtetünk olyan, több hetes projektet, amely megkönnyíti

az új óvodások befogadását.

A befogadás minden életkorban tapintatot, törődést igényel az óvoda valamennyi

dolgozójától. A családias légkör megteremtése segíti a társas kapcsolatok

alakulását. Mindehhez tevékenykedtető élet szükséges, ahol a közös élmények

biztosítják a gyermekek együttműködését, amely formálja az egymáshoz való

viszonyukat.

Az óvodapedagógus és a dajka az első számú modell, aki megszervezi a

gyermekek életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas

kapcsolatok alakulnak. Az óvodapedagógus és a dajka modell hatása fejleszti a

gyermek viselkedés-kultúráját, segíti a másság elfogadását.

4.2.2. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű

kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és

megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása

érdekében

A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha jól érzi magát a

csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását segíti az óvoda felnőtt- és

gyermekközössége. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt.

A korlátokat úgy állítjuk, hogy az adott közösség meg tudjon felelni az

elvárásoknak. Az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára

elérhetővé, vonzóvá tesszük egyéni sajátosságaik figyelembe vételével.

Bizalmas kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel az együttneveléshez.

A felnőtt-gyermek kapcsolatában fontos, hogy megértsük a gyermek érzelmeit. A

gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítunk, a pontos határok

megjelölésével. Elvárásainkat röviden, egyértelműen, pozitívan határozzuk meg.

Ugyanakkor lehetőséget adunk a javításhoz.

A kapcsolat építése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes

perceket, ahol lehetőség nyílik a saját érzések elmondására, mások érzésének

meghallgatására, elfogadására.

A szocializáció szempontjából különös szerepe van a közös élményekre épülő

tevékenységek gyakorlásának. A közös együttlétek, a közösen végzett munka

öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség,

lelkiismeretesség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat,

önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, felelősségtudatukat.

A gyermekek kezdetben érzelmileg, majd belátásuk alapján azonosulnak azzal az

értékrenddel, amelyet a felnőtt közvetít. Az azonosulás elősegíti a csoport

közösséggé formálódását. Egyre inkább szükségét látjuk, hogy a nehezen

szocializálható, lassan fejlődő gyermekkel pszichológus. logopédus foglalkozzon.

Az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében vállaljuk a gyermekek befogadását.


30

4.2.3. A felnőtt-gyermek viszonyában a következő elveket tartjuk fontosnak

1./ A felnőtt próbálja megérteni – elsősorban érzelmileg a gyermeket

2./ Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni.

3./ A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok,

szokások kialakításába.

4./ A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala.

5./ A felnőtt biztosítson a gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot, a

határok pontos megjelölésével, a többszöri "határátlépéseknél” vezessen be

konzekvenciákat.

6./ A felnőtt legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően

eredménytelennek érzi a befolyásolását.

7./ A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a

közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak.

8./ A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések

feldolgozása során.

9./ A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív én-

képe kialakulhasson. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél

többször örüljön a kisebb előrelépéseknek, fejlődésnek.

10./ Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán

keresztül.

11./ A felnőtt-gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő előrevivő

megfogalmazás jelenjen meg. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs

megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő

a megbánás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás,

prédikálás.

12./ A gyermek viselkedés kultúráját fejlessze a felnőttek bizalom előlege és az a

szemlélet, amely a sikert észre véteti és a sikertelenséget segít elviselni.

13./ Tilalom helyett a felnőttek adjanak a gyermekeknek választási lehetőséget,

hogy önálló döntéseket hozhassanak és változásra képessé váljanak.

14./ A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához.

A fenti célok megvalósításához a nevelőtestület által kidolgozott szokásrendszert

működtetünk.

4.2.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek másságának elfogadására nevelés

keretén belül különösen fontos a felnőttek modell szerepe. Meg kell tanítani

gyermekeinket arra, hogy szeretettel, elfogadással forduljanak a sajátos nevelési

igényű társaik felé is.

Segíteni kell a különleges bánásmód alkalmazásával a gyerekek beilleszkedését

társaik közé.


31

4.2.5. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

Ragaszkodnak az óvodájukhoz, a kisebbekhez, a felnőttekhez.

Igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak betartása.

Figyelmeztetés nélkül segítenek egymásnak.

A tevékenységben aktív résztvevők, képesek együttműködni.

A megkezdett tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján fejezik be.

Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek és a

gyermekek közléseit.

A társaikkal konfliktusos helyzetben egyezkednek.

Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel

fogadják. Óvodán kívül ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást.

Szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak önmaguk képességeiben.

Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre

4.3. A nevelés tervezésének elvei

1. Az utánzásos, minta és modellkövetéses viselkedés tanulás folyamatában

mindvégig az óvodapedagógus a főszereplő, aki magatartásával a legerősebb

hatást gyakorolja a gyermekekre

2. A tervezés tudatos és átgondolt folyamat, melynek előzménye a gyermekek

folyamatos és tudatos megfigyelése, megismerése

3. A szokástanulás tervét fél évre készítik el az óvodapedagógusok, időt hagyva a

szokások rögzülésére.

4. Vizuális jelekkel segítjük a szokások rögzülését, aminek eredménye rajzos

diagnosztikán a szülők számára is követhető.


32

4.4. JAVASLAT A GYERMEKEK NAPIRENDJÉNEK

ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

időtartam Tevékenység

6:00 – 8:30

8:30 – 10:30

JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN

Személyes percek

Szabad játék

Játékba integrált tevékenységek:

Testápolási teendők

Folyamatos tízórai

Vers, mese, dramatikus játékok

Rajz, mintázás, kézimunka

Ének- zenei képességek fejlesztése

Személyes percek

Egyéni vagy kis csoportos részképesség-fejlesztés

Zenés- mozgásos percek (a kijelölt helyen)

J

Á

T

É

K

10:30 – 12:00 JÁTÉK A SZABADBAN –

Szabad játék

Mikro csoportos tapasztalatszerzések, séták

Énekes játékok az udvaron-csoport és óvoda szinten

Személyes percek

Mindennapi edzés, kocogás

Mozgásos játék óvodai szinten

J

Á

T

É

K

12:00 - 13:15 Ebéd

Testápolási teendők

13:00 – 15:00 Pihenés, altatás mesével, altatódallal

15:00 – 15:45 Testápolási tevékenységek

Uzsonna

15:45 – 17:00 JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN VAGY A SZABADBAN

Szabad játék

Személyes percek

Zenés- mozgásos percek

Egyéni vagy kis csoportos részképesség-fejlesztés

Tehetséggondozás kis létszámú differenciált fejlesztő

csoportokban (tehetségműhelyekben)

J

Á

T

É

K

A napirendi javaslat a különböző tevékenységek egymásra épülését mutatja,

ennek alapján minden csoportban az óvodapedagógusok dolgozzák ki a

gyermekek számára leginkább ideális napirendet, figyelembe véve

szükségleteiket, gondozásukra fordítható időszükségletet. Egész nap során

érvényesüljön a folyamatosság, rugalmasság.


33

5. A PROGRAM TARTALMA

5.1. A tevékenységek kerete

5.1.1. Hagyományőrzés, népszokások:

Nevelőmunkánk fontos része az ünnepek sajátos hangulatának, a hozzá kötődő

hagyományoknak, szokásoknak a felelevenítése. Arra törekszünk, hogy az

ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból úgy külsőségükben, mint

belső tartalmukban. Minden ünnepet egy hosszabb előkészület vezet be, amely

lehetőséget biztosít az érzelmi átélésre és gazdagon motivált tevékenységekre. A

gyermekek megszokják, hogy a jeles napok ismétlődnek és hogy mindennek

megvan a maga ideje. A várakozás a készülődés fokozza az ünnepekhez fűződő

érzelmeket, belső tartást ad, s ezáltal teljesedik ki a gyermekeink személyisége.

Ünnepeink megtartásánál figyelembe vesszük és tiszteletben tartjuk a családok

különböző felekezetekhez való tartozását.

5.2. A néphagyományőrzés tartalma az egyes tevékenységi formákban

Vers, mese, dramatikus játék:

- népmesék, mondókák, közmondások, találós kérdések, névcsúfolók, időjóslások

Ének, énekes játékok, zenehallgatás:

- mondókák, énekes játékok, népdalok, hangszeres népzene

Rajz, mintázás, kézimunka:

- fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalácssütés

A környezet tevékeny megszerettetése:

- találós kérdések, népi játékok, jeles napok, népszokások

Mozgás, mozgásos játékok:

- ügyességi és sportjátékok

5.3. Ünnepelhető jeles napok óvodáinkban

Az ősz jeles napjai: - Mihály nap (szeptember 29.)

- Szüret (Október 15-től)

A tél jeles napjai: - Advent (karácsonyt megelőző négy hét)

- Mikulás


34

- Karácsony

- Farsang (Vízkereszttől - Hamvazó szerdáig)

A tavasz jeles napjai: - Húsvéti előkészületek

- Május elseje

Az ünnepek megtartásának módjában a tagóvodák közössége dönt, az évek óta

kialakult hagyományoknak megfelelően.

5.4. A néphagyományőrzés jellegzetes tartalmai:

A természet változásait követő ünnepkörök mindig meghatározott

mondanivalóval jelennek meg. Minden jeles napot egy hosszabb előkészület előz

meg, amikor a gyermekek kíváncsiságára építve folyamatosan változatos

tevékenységeket biztosítunk. Ez a tevékeny készülődés, tervezgetés,

együttmunkálkodás, együttjátszás teszi az ünnepeket, jeles napokat izgalmassá,

örömtelivé.

- Mihály nap (szeptember 29)

A kisebbek megfigyelik a nagyok és a felnőttek betakarító munkáját, őszi

tevékenységét (zöldségfélék betakarítása, nem fagytűrő virágok becserepezése,

stb…). Megtapasztalják a természet változásait, hemperegnek az avarban,

irányítással kisebb gyűjtőmunkákat végeznek (termések, levelek, stb.)

megfigyelik, hogy mit készít a gyűjtött anyagokból az óvónő. Szívesen hallgatnak

állatokról népmeséket, mondákat, szép őszi népdalokat.

A nagyobbak megfigyelik az őszi időjárással kapcsolatos népi jóslatokat, találós

kérdéseket, közmondásokat, névcsúfolókat ismernek meg. Őszi munkát végeznek

az óvodában (levélsöprés, betakarítás, stb.). Segítséggel befőzik az őszi

gyümölcsöket, savanyúságot készítenek. Hosszabb sétákat, kirándulásokat

tesznek a Halas-tóhoz, a Farkas-szigetbe, a „kiserdő”- be, ahol gyűjtenek az ősz

kincseiből. Szívesen játszanak énekes népi játékokat, megismernek néhány

ügyességi-sportjátékot.

- Szüret (október 15-től)

A kisebbek megismernek néhány őszi gyümölcsöt (alma, szőlő, dió), ezekről

szóló mondókákat, éneket, verset hallgatnak meg. A nagyobbak részt vesznek a

szüreten, ahol bekapcsolódnak a szőlőszedésbe, préselésbe, a kisebbek a szőlő

szemezésébe. Kóstolgatják a mustot. Megismerkednek versekkel, mondókákkal,

ami a szőlőről, szüretről szól. Az óvónő segítségével szüreti mulatságot

szerveznek, melynek aktív részesei, énekelnek, szüreti népi játékokat játsszanak.

Lehetőség szerint almaszüretre, dióverésre mennek el.


35

- Advent, Mikulás, karácsonyi:

A kisebbek megismerkednek az Advent jelképeivel (koszorú, adventi naptár).

Egyszerű fenyődíszeket, ajándékokat készítenek, segítenek a

mézeskalácssütésben. Megfigyelik a vízbe tett ágakat, a hajtatott búzát. A

nagyobbak segítenek az adventi koszorú, illetve naptár elkészítésében. Hajtatnak

ágakat (cseresznye, orgona, aranyvessző, stb.), Luca napján ültetnek búzát.

Mézeskalácsot sütnek, amit mindenki maga díszít ki. Készítenek fenyődíszeket,

ajándékokat és az ünnepi asztalra karácsonyi asztali díszeket. Tudnak a

Mikulásról és a Karácsonyról verseket, mondókákat, dalokat. Figyelik az

időjárását: bevált-e a Katalin-napi jóslat?

- Farsang: (vízkereszttől, hamvazó szerdáig)

Télbúcsúztató népszokás: A kisebbek egyszerű technikával díszítenek farsangi

szemüvegeket, kalapokat, álarcokat. Tréfás meséket, verseket hallgatnak,

rövidebb, egyszerűbb mondókákat tudnak. Ha kedvük van, jelmezbe öltöznek,

utánozzák az óvónő táncos mozdulatait. A játékokban a nagyobb társaikkal együtt

részt vesznek. A nagyobbak maguk készítik el álarcukat, szemüvegüket,

kalapjukat, különböző technikákat alkalmazva.

Farsangi dalokat, bálba hívogatókat tanulnak. Segítenek a csoportszoba

feldíszítésében. Jelmezbe öltöznek és bemutatkoznak társaiknak. Örömmel

táncolnak, versenyeznek az ügyességi játékokban. A szülőket bevonjuk a

jelmezkészítésbe, a teremdíszítésbe, az ünnepi sütemények elkészítésébe.

- Húsvéti előkészületek:

A kisebbek locsolóverseket tanulnak, az óvónő segítségével tojást festenek.

Feldíszítik a csoportszobájukat. A nagyobbak tavaszi ágakat gyűjtenek.

Mondókákat, verseket tanulnak a locsoláshoz. Tojást készítenek különböző

technikával (karcolás, viasz). A fiúk meglocsolják a lányokat és a csoportban

dolgozó felnőtteket.

- Május 1.

A természet virágba borulását, a tavasz érkezését ünnepeljük. Ezt a napot

vidámság, a kötetlenség jellemzi. A kisebbek segítik feldíszíteni a májusfát

szalagokkal. Közösen körbejárjuk a fát, tavaszi dalokat énekelgetünk. A nagyok

díszeket készítenek a fára és közösen feldíszítjük. Népdalokat, tavaszi dalokat

énekelünk.

Egyéb hagyományra épülő ünnepeink, rendezvényeink:


36

- Anyák napja: Csoportonként dallal, verssel, virágokkal, a gyermekek által

készített apró ajándékkal köszöntjük bensőséges ünnep keretében az édesanyákat

- Gyermeknap: óvodánként kerül megrendezésre.

- Nagycsoportosok búcsúztatója: a nagycsoportosokat elbúcsúztatják a kisebbek

az óvodától. A nagyok elbúcsúznak a kisebbektől, az óvoda dolgozóitól.

Útravalót kapnak az iskolai élet megkezdéséhez (tarisznya, ceruza, radír).

- Születés- és névnap: az ünnepelteket az egész csoport és az ott dolgozó felnőttek

köszöntik kedvenc dalukkal, versekkel, közösen elfogyasztják az ünnepi

süteményt, üdítőt, apró ajándékokkal kedveskednek az ünnepeltnek.

- Nemzeti ünnepek: megemlékezés szinten, életkoruknak megfelelő érzelmi

átéléssel, cselekvésen keresztül. Március 15-ét intézményi szinten ünnepeljük.

- Egészséghét megtartása a Nyitnikék és Árpád óvodában.

- Erdei óvoda program működtetése a feltételeknek megfelelően

- A természet jeles napjai: óvodánként más-más jeles napról emlékeznek meg a

csoportok, az évek óta kialakult hagyományoknak megfelelően.


37

6. NEVELÉSÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI

6.1. JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS

A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért

végezett, önként választott gyermeki tevékenység. Ennek megfelelően a

gyermek legfontosabb tevékenységének a játékot tekintjük, hangsúlyozva a

játék önkéntességét, a gyermek önállósását, kezdeményezését, aktivitását. A

játéknak és a tanulásnak is a gyermek tevékenységi vágya, természetes

kíváncsisága, az önállóságra törekvés szándéka az alapja, erre épül a játékba

integrált tanulás.

A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek által

szabadon kezdeményezett, spontán játék elősegítése. Intellektuális,

mozgásos, szociális tapasztalatok és élmények többszöri átélésével a

gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása.

Feladatok:

- A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök,

tapasztalatszerzés, élmények)

- A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának,

minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe

vételével.

- A gyermekek beszédkészségének és a közösségi magatartásformáknak a

fejlesztése a játékban.

- A szűkebb és tágabb környezetben szerzett gyermeki benyomások

feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás

során.

6.1.1. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása

légkör: Alkotó kedvű légkört biztosítunk a gyermek számára, amelyben

szabadon dönthet: kivel játszik, milyen játékeszközt és témát választ, mennyi

ideig tart a játéka. A szabad játékban igyekszünk érvényesíteni a kulturált

viselkedés és magatartásformák normáit. Olyan derűs légkör kialakítására

törekszünk, hogy mindenki érezze a társa szeretetét, a továbbjátszás biztos

tudatát.

hely: A játszóhelyet a gyermekekkel közösen úgy alakítjuk ki, hogy

figyelembe vesszük az óvoda sajátosságait, az adott csoport gyermekei mit

szeretnek játszani, illetve mivel szeretnek foglalatoskodni.


38

Állandó és variálható kuckókat és sarkokat hozunk létre. Esztétikus, meghitt

mesesarkot alakítunk ki, amely egyúttal színtere lehet a dramatizálásnak és a

bábozásnak is. Itt kap helyet az kellékek kincses ládája is. Állandó helyet

alakítunk ki a rajzolásnak, festésnek, tárgykészítő népi játékoknak. Az ehhez

szükséges kellékek, anyagok, eszközök mindig rendelkezésre álljanak a

gyermekek számára. A séták során összegyűjtött tárgyak, termések,

növények, stb. a kincseket őrző sarkokban kapnak helyet, amit a

gyermekek alakítanak, rendeznek.

Az udvaron a játéktér lényegesen megnő. Ennek megfelelően a gyermekeket a

nagymozgásos játékokra ösztönözzük (mozgásos, ügyességi, sport,

közlekedési játékok feltételeinek megteremtése). Az időjárás függvényében

lehetővé tesszük, és segítjük a művészeti tevékenységek kibontakozását,

megfelelő sarkot elkülönítve az udvar valamelyik részén.

idő: Folyamatos napirenddel biztosítjuk több órán keresztül a szabadon

választott játéktevékenységet, melyet csak az étkezések, az önkiszolgáló

tevékenységek és a pihenés szakít meg. Így a gyermekek szinte egész nap

játszanak. A napi élet megszervezésénél arra törekszünk, hogy minél több idő

jusson az udvari játéktevékenységre.

eszköz: Igyekszünk a játékhoz olyan eszközöket biztosítani, melyek ízlésesek,

praktikusak, fejlesztik a gyermek esztétikai érzékét és kreativitását, valamint

felkeltik a gyermekek érdeklődését, kedvet csinálnak a játékhoz. Fontos, hogy

az eszközök megfeleljenek a gyermekek életkori sajátosságainak,

balesetmentesek legyenek. A különleges gondoskodást igénylő gyermekek

részére speciális játékeszközöket szerzünk be. illetve készíttetünk.

- tapasztalatszerzés-élmény:

A játék tartalmának gazdagítása érdekében úgy szervezzük a gyermekek életét,

hogy minél több élményhez jussanak a nap folyamán, olyan tapasztalatokat

szerezzenek, amelyhez érzelmileg is kötődnek, tovább él gondolkodásukban,

megmozgatja képzeletüket.

6.1.2. A gyermek beszédkészségének fejlesztése játék közben

A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek

kialakítására. Bekapcsolódva a játékba, mintát adunk a nyelvi formák

alkalmazására. A hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín változtatásával

bemutatjuk, milyen színessé, árnyalttá tudjuk varázsolni beszédünket.

Nagyban elősegítik ezt a dramatikus játékok. Közvetlen beszédfejlesztő


39

lehetőséget kínálunk a különböző nyelvi játékokon keresztül, amelyek játékos

mozgásra, cselekvésre épülnek (hangutánzó játékok, légzési technikát segítő

játékok, szinonim kereső játékok, stb.). Ennek segítségével felismerjük és

javítjuk az egyes beszédelemek fejletlenségét. A bábjátékkal lehetőséget

adunk a hallgatag gyermek megszólaltatására.

6.1.3. Az óvónő játéksegítő módszerei

A játékban kiemelten fontos az óvónő szerepe, aki mindig rendelkezésre áll,

együttműködésre és segítségre kész, akihez bármilyen problémával

fordulhatnak a gyermekek. Ennek záloga a bátorító nevelés alkalmazása. A

gyermeki játékot figyelemmel kisérve, ha kérik, bekapcsolódunk a játékba és

együtt játszunk a gyermekekkel. Arra törekszünk, hogy hagyjuk a

gyermekeket tevékenykedni, de ha szükség van rá , modellnyújtó játszótársak

leszünk. Ha megakad a játék menete, ötleteket adunk, ha durvaság adódik, ha

veszélyeztetik egymás épségét, beavatkozunk. Játéksegítő metódusunk a

játéktevékenységtől és a gyermekek fejlettségétől függően alakul.

6.1.4. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén

A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül ugyanabban a

játéktémában együttesen részt venni.

Egyéni ötleteik alapján képesek bonyolult építményeket létrehozni.

Képesek kitalálni új szabályokat

Esetenként barkácsolást kezdeményeznek, amit felhasználnak más

játékokhoz

Igényükké válik a társakkal való együttjátszás, együttműködés.

Tiszteletben tartják a másik gyermek játékát, tevékenységét, személyét.

Kialakul a szabályok betartásának alapképessége.

6.2. JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS

Nevelésünkben a játék és a tanulás nem választható el egymástól. A gyermek

érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva, komplex tevékenységeket

szervezünk, melyen keresztül ismereteket szerez a természeti és társadalmi

környezetből. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy közben fejlődjön a gyermek

értelmi képessége (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet,

képszerű szemléletes gondolkodás). A játék közben a gyermek problémák elé

kerül, feladatot kap és old meg. Gyakorolja, végiggondolja, hogyan lehet

valamit többféleképpen megoldani. Kialakul és fejlődik az önállósága, a

feladattudata, a kezdeményező, az alkotó és a szervezőképessége. Erre az


40

életkorra jellemző az utánzásos tanulási forma. Ezért fontos mindvégig az

óvónő modell nyújtása.

Az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányító tevékenységek a

játékból indulnak ki, játékidőben zajlanak és odatérnek vissza, nincs közben

játék elrakás, a gyermekek a tevékenység befejezése után igényük szerint

visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. Az ismeretek

bővítésének keretét , formáját alapvetően a kötetlen érdeklődésre alapozott

mikrocsoportos foglalkozások adják. A kisebb létszámból adódóan nagyobb

lehetőség nyílik az egyéni bánásmód és a differenciált foglalkozás

megvalósítására a gyermek fejlődési ütemének figyelembevételével. Az

integrált tanulásnak a kialakított szokás- és szabályrendszer, valamint a

napirend adja a keretét. Napirendünknek nincsenek merev határai nagyobb

teret kap a játék, ami összekapcsolja a gyermekek különböző tevékenységeit.

6.2.1. Javaslat a gyermekek heti rendjének elkészítéséhez

(3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas, csak az időkeret változik) HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK

délelőtti

játékba

integrált

tanulás

vers, mese,

dramatikus

játék

ének- zenei

képesség-

fejlesztés

vers, mese,

dramatikus

játék

rajz-

mintázás

kézimunka

vers, mese,

dramatikus

játék

vers, mese,

dramatikus

játék

vers, mese,

dramatikus

játék

mozgás,

mozgásos

játék

udvari

játékba

integrált

tanulás

énekes

játékok

a környezet

tevékeny

meg-

szerettetése

a környezet

tevékeny

meg-

szerettetése

a környezet

tevékeny

meg-

szerettetése

délutáni

játékba

integrált

tanulás

egyéni

fejlesztések

zenés,

mozgásos

percek

egyéni

fejlesztések

egyéni

fejlesztések

zenés-

mozgásos

percek

egyéni

fejlesztések

egyéni

fejlesztések

6.2.2. A szervezett tanulás formái

(A 3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas)

kötelező mozgás, mozgásos játék

énekes játékok (4-5-6-7 éveseknek)

közvetve kötelező vers, mese, dramatikus játék

kötetlen rajz, mintázás, kézimunka

a környezet tevékeny megszerettetése

ének- zenei képességfejlesztés

egyéni fejlesztések


41

6.2.3. A szervezett tanulás munkaformái

frontális mozgás, mozgásos játék

Vers- mese- dramatikus játék

Zenés-mozgásos percek,

Énekes játékok

Futás, kocogás

mikrocsoportos Ének-zene

Rajz- mintázás- kézi munka

A környezet tevékeny megszerettetése

egyéni Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

6.2.4. A szervezett tanulás időkeretei gyermekenként

korosztály vers, mese,

dramatikus

játék

ének,

énekes

játék

rajz,

mintázás,

kézimunka

mozgás,

mozgásos

percek

zenés,

mozgásos

percek

a környezet

tevékeny

meg-

szerettetése

3-4

évesek

naponta

5-10 ’

heti 1x

10-15’

heti 1x

10-15’

heti 1x

10-15’

heti 2x

6’

heti 1x

10-15’

4-5

évesek

10-05’

15-20’

15-20’

15-20’

8’

15-20’

5-6-7

évesek

15-20’

30-35’

30-35’

30-35’

10’

30-35’

A 3-4 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 35’

A 4-5 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 45’

Az 5-6-7 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 65’

6.2.5. A tanulás tervezésének elvei

1. A tervezés három hónapra szóló évszakprojektben történik, melynek minden

elemét nyilvánosságra hozzuk a tájékoztató táblákon.

2. A környezet tevékeny megszerettetése témáinak feldolgozása során

alkalmazzuk a projektpedagógia módszereit

3. A tervezést mindig anyaggyűjtés előzi meg


42

4. A tervezett anyag illeszkedik a csoportba járó gyermekek életkorához,

fejlettségéhez. Tükrözi a pedagógusok – a gyermeki személyiséget egységes

egészként szemlélő – magas színvonalú szakmaiságát.

5. A foglalkoztatási formák megválasztása szempontjából a hatékonyság a

legfontosabb szempont.

6. Az egyéni fejlesztés a nap bármely szakában megvalósulhat.

6.2.6. Követendő módszerek a tanuláshoz

A tanulás alapja a játék, kísérlet, felfedezés legyen.

Az ismeretszerzés folyamán támaszkodjunk a gyermekek egyéni

tapasztalataira és azokra építve fejlesszük képességeiket.

A világ megismerése szemléletes, konkrét módon történjen, azaz a

dolgokat közvetlen, élő kapcsolataiban szemléltessük a gyermekkel.

Építsünk a gyermek természetes kíváncsiságára, játékosságára.

Helyezzük előtérbe az együttműködést, az egymásra figyelést.

A gondolkodás, a probléma megoldás kerüljön előtérbe.

Segítő, biztató, ösztönző módon foglalkozzunk a gyermekekkel.

Az ellenőrzés eszköze a szisztematikus megfigyelés legyen, amit az

eseményekben aktívan résztvevőként végzünk.

Folyamatosan érzékeljük a gyermekek fejlődési ütemét és szintjét.

Mind a hátrányok kompenzálásához, mind a tehetséggondozáshoz a

tevékenységek széles körével való megismerkedés ad alapot, melyet nem

elkülönítve, hanem koncentráltan célszerű megoldanunk.

6.2.7. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez

Az értékelés alapelve: A gyermekek minden produktuma pozitív

megerősítendő elemeket is tartalmaz. Ezt kell kiemelni, a többiek számára is

megfogalmazni. Értékelésünk konkrét, differenciált és árnyalt legyen. A

tanulási folyamatokban kerüljük a büntetést, mert a gyermekek kíváncsiságát,

érdeklődését, motivációját visszaszorítja, lefékezi. Az önálló feladatmegoldás

– önellenőrzés – önértékelésre való késztetés fontos eleme legyen

munkánknak.

A tanulási folyamatban is a bátorító nevelés elveit alkalmazzuk.


43

6.3. VERS, MESE, DRAMATIKUS JÁTÉK

A tevékenység célja: a gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének

segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a

csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek

csengésével.

Feladatok:

- A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása, elsősorban a magyar

népköltésből, népmesékből

- A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása

- A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a vers, mese, dramatikus

játékok segítségével.

6.3.1. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása

A népi mondókák, rigmusok, népmesék minden korosztálynak bőséges

kínálatot nyújtanak. Az óvónők feladata a művészi értékű irodalmi alkotások

igényes válogatása, megfelelő mélységű esztétikai élmény biztosítása.

A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból, legismertebb

költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítjuk össze. A választott

mesék cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik.

A 4-5 évesek tervezett mondókázásának anyagát népi mondókák,

névcsúfolók, halandzsa szerű kiolvasók alkotják. Szerepelnek vidám,

humoros versek, klasszikus és magyar költők ritmikus versei. A mesék közül

már bonyolultabb szerkezetű állatmeséket, népmeséket, dramatikus

népszokásokat választunk.

Az 5-6-7 évesek versanyaga különböző típusú népi mondókákkal,

kiolvasókkal gazdagodik. A környezetben gyakran elhangzó közmondásokkal

ismertetjük meg a gyerekeket. Alkalmanként lírai verseket is bemutatunk. Az

állatmesétől kezdve a cselekményesebb népmeséken, realisztikus meséken át

beépítjük a gyermekek mesetárába a klasszikus tündérmeséket, tréfás meséket

és a műmeséket. Folytatásokban meseregényeket is bemutatunk.


44

6.3.2. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása

(mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok):

A mese kéthetes feldolgozása során, legyenek élvezői a mese dramatikus

feldolgozásának A meséket a gyermekek fokozatos bevonásával jelenítjük

meg. A bábokkal rövid improvizált jelenetek bemutatásával ismertetjük meg a

gyermekeket. A vers, mese, dramatikus játékokhoz kellékeket használunk,

ami elősegíti a képzeleti képek előhívását, s a mesékhez való erős kötődés

kialakulását. Nagy élményforrás lehet az óvodai rendezvényeken az óvónők

és a nagycsoportos gyermekek bábjátéka, dramatikus játéka.

A kiscsoportos korú gyermekek ismerjenek meg 10-12 mondókát, és 10-14 új

mesét.

A 4-5 évesek igénylik, várják az óvónő meséit, játékukban mind gyakrabban

előfordul a mesélés, bábozás, rövid versek ismételgetése. Az új versek a

gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatukhoz kapcsolódnak. A

mesék mondanivalóját egy-egy közmondással is megerősítjük. Az óvónő

segítségével jelenítsenek meg meséket, rögtönözzenek bábjátékokat,

fejezzenek be megkezdett mese vagy bábjátékot.

A 4-5 éves gyermekek ismerjenek meg 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset, 10-14

új mesét.

Az 5-6-7 évesek minden adódó alkalommal ismételgessék a kiolvasókat,

rigmusokat, ismerkedjenek meg 4-5 újabb kiolvasóval. Alkossanak

rímjátékokat, játszanak rímes találós kérdésekkel. A 15-20 új vers bemutatása

kapcsolódjon a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulataihoz.

Ismételgessék az előző évben tanult verseket. A versek bemutatásánál

ügyeljünk a gondos, tiszta ejtésre, az értelemszerű hangsúlyozásra. Főleg a

délutáni pihenés alatt ismerkedjenek meg a gyermekek folytatásos mesékkel,

próbálják meg a mesék önálló befejezését, találjanak ki új meséket. A mese

cselekményét fejezzék ki mozgással, mimetikus játékkal. A meseszereplők

tulajdonságai alapján a pozitív személyiségjegyek megalapozása érdekében

újabb közmondásokkal ismertetjük meg a gyermekeket, melyek megerősítik a

mese vagy egy-egy szereplő erkölcsi mondanivalóját.

Az osztatlan csoportszervezésben a nevelési év folyamán 15-20 új mesét

hallanak a gyermekek. A mesélés naponta ismétlődő tevékenység, ehhez

nyugodt, meghitt körülményeket alakítunk ki. Két héten keresztül ugyanazt a

mesét hallják a gyermekek, hogy elmélyülhessenek az élményben, majd

eljátszhassák, megjeleníthessék a mesealakokat. Az élmény befogadásához

megfelelő hangulatot kell teremtenünk.


45

6.3.3. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel,

dramatikus játékokkal

A mese, vers ismételgetése, bábozás és dramatikus játékok közben a

gyermekek elsajátítják a helyes kiejtést, a nyelvtanilag helyes beszédet. Ezek

a tevékenységek fejlesztik a nonverbális, metakommunikációs képességeiket

is. A mesékből, versekből sok új fogalmat ismernek meg. Ezeket és a

mesékben található népi szófordulatokat építsék be a mindennapi beszédbe.

A népi mondókák, nyelvi játékok segítségével tisztítható a magán és

mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja. A bábjátékban,

dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják a szabad

önkifejezésüket.

6.3.4. A fejlődés eredményei az óvodáskor végén

A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat.

A mesehallgatást várják, igénylik.

Egyszerűbb meséket szívesen mesélnek, báboznak, és jelenítenek meg

dramatikus játékkal.

Megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset, meghallgatnak 15-20 mesét.

Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással kifejezni.

Játékukban megelevenedik néhány kedvelt mesehőssel megtörtént dolog.

Gazdag fantáziavilággal, fejlett kreativitással rendelkeznek.

Vállalkozzanak a mesék – versek egyéni elmondására.

6.4. ÉNEK, ÉNEKES JÁTÉKOK, ZENEHALLGATÁS

A tevékenység célja: közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése,

hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai

fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez,

ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket.

Feladatok:

- A felhasznált zenei anyagok igényes, életkoruknak és képességszintnek

megfelelő összeállítása.

- A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása.

- A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.

- A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal,

gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal.


46

6.4.1. A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és képességszintnek

megfelelő összeállítása

Az óvodai zenei anyag a magyar népzene hagyományaiból merít, ahol a nyelv

és a dallam tökéletes egységet alkot. Az óvodában megismertetett komponált

műzene ünnepekhez, évszakokhoz, állatokhoz, növényekhez kapcsolódik.

3-4 éves korban a gyermekeket főként ölbeli játékokkal ismertetjük meg.

Ezek oldják a szorongást, növelik a biztonságérzetet, erősítik a felnőtt-

gyermek szeretetkapcsolatot. A simogatók, ringatók, lovagoltatók biztosítják

a meghitt együttléteket. A dalos játékok közül az egyszerűbb

mozgásformákkal eljátszható, kisebb hangterjedelmű dalokat ismerhetjük

meg.

4-5 éves korban bővítjük a mondóka és dalanyagot. Megismertetjük a

gyermekeket a szerepcserés játékokkal és a bonyolultabb térformákkal, az

óvónők kreatívan újraalkotják a dalos játékok mozgásait. (hullámvonal,

csigavonal)

5-6-7 éves korban a dalos játékok mellett felhasználjuk a komponált műzenét

is. Bővítjük a dalanyagot. A zenehallgatási anyagba a klasszikus zenét és az

érzelmi hatású dalokat is bevesszük.

6.4.2. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása

A 3-4 éves gyermekekkel megismertetünk 6-8 mondókát, ölbeli játékot, 10-15

énekes játékot. A mikro-csoportos képességfejlesztéskor különbséget teszünk

a halk és a hangos között, felfigyeltetünk környezetünk zörejeire,

dallamjátszó hangszereink hangszínére. Játékos mozdulatokkal érzékeltetjük

az egyenletes lüktetést. Az igényes, főleg énekes zenei élményt nyújtó

zenehallgatási anyaggal fejlesztjük a gyermekek szépérzékét. A mindennapos

zenei élmény többféle tevékenységhez kapcsolódva jelenik meg.

4-5 éves korban 4-5 új mondókát, 12-15 új énekes játékot ismertetünk meg.

Képességfejlesztés alkalmával lehetőséget adunk az önálló éneklésre, a halk-

hangos, mély-magas zenei relációk önálló gyakorlására. Érzékeltetjük a lassú

és gyors közti különbséget. Jól ismert dalokat ismertetünk fel dúdolásról,

hangszerről. Megismertetünk néhány népi ritmushangszert, amelyek

használatával a gyermekek ismételhetik az egyenletes lüktetést,

ismerkedhetnek a motívumhangsúlyokkal, a mondókák és a dalok ritmusával.


47

5- 6- 7 éves korban 4-7 új mondókát, 14-18 gyermekdalt és 3-4 alkalmi

műdalt ismertetünk meg a gyermekekkel. Bonyolultabb játékokat választunk:

kapus, hidas, párcsere, sorgyarapító. Ezek a játékok kiválóan alkalmasak a

közösségi szellem erősítésére. A dalos játékok éneklését összekötjük néhány

egyszerű tánclépéssel. A képességfejlesztési anyagban újként jelenik meg a

dallambújtatás. Szimbólumokat készítünk a jól ismert dalok felidézésére.

Egyéni éneklés során gyakorolhatják a gyermekek a tiszta, szép éneklést.

Felismertetjük az egyenletes lüktetést és a dalritmus közti különbséget.

Improvizációs gyakorlatokkal fejlesztjük a zenei alkotókészséget.

Ritmusvisszhanggal és motívumhangsúlyokkal fejlesztjük a zenei

formaérzéket. A zenei fogalom párokat differenciáltabban érzékeltetjük.

Visszhangjátékokkal fejlesztjük a gyermekek hallását. Lehetőséget

biztosítunk a ritmushangszerek folyamatos használatára. Az élő zenehallgatás

anyagának a kiválasztásánál főleg a magyar népdalkincsre támaszkodunk

(virágénekek, párosító, tréfás dalok), de megjelenítjük más népek dalait,

magyar komponált műzenét, altatódalokat és a klasszikus műzenét is.

Naponta hallgatnak a gyermekek altatódalokat.

6.4.3. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása

A zenei nevelés kötött és kötetlen formában valósul meg. A

képességfejlesztés az énekes játékoktól külön, kötetlen jelleggel, mikro-

csoportos formában, öt gyermek részvételével szervezzük meg. Így több időt

tudunk fordítani az egyéni képességek fejlesztésére. A kötött jellegű énekes

játékokat az udvaron, rossz idő esetén a délelőtti levegőztetés előtt a

csoportszobában játsszuk. Így biztosítjuk a játékok folyamatosságát. A

zenehallgatás anyaga szinte mindenféle tevékenységhez kapcsolódhat.

Évszakonként koncerteket szervezünk a gyermekek számára, ahol élőben

hallgathatnak hangszeres és énekes műveket.

Hetente egyszer az udvaron délelőtti játékidőben az óvoda nagycsoportosai

számára az óvónők énekes játékokat kezdeményeznek, hogy a bonyolultabb

szabályú, nagyobb hangterjedelmű játékokat is kedvükre játszhassák a

gyerekek.

6.4.4. A gyermekek nyelvi képességeink fejlesztése mondókákkal,

gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal

A gyermekdalok, mondókák segítik a helyes artikulációt és a pontos kiejtést.

A mondókák, énekek hanglejtése, hangsúlya, hangereje, ritmusa érezteti a

nyelv kifejezőerejének a szépségét. Az énekes játékok alkalmasak a

szókincsbővítésre is.


48

6.4.5. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermekek örömmel játszanak énekes játékokat.

Élvezettel, figyelmesen hallgatnak zenét.

Feszültség nélkül képesek önállóan énekelni.

Ismerik és meg tudják különböztetni a zenei fogalom párokat.

Érzik az egyenletes lüktetést és a dalritmust.

Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.

6.5. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

A tevékenység célja: A gyermekek élmény - és fantáziavilágának képi, téri

szabad önkifejezése. A gyermekek tér- forma- szín képzetének gazdagítása,

kreativitásának fejlődése, esztétikai érzékenységük, szép iránti

nyitottságuk, igényességük alakítása.

Feladatok:

-A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése.

-A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek, s azok

lehetőségeinek biztosítása.

-A tevékenységhez szükséges szervezeti formák megszervezése.

- Kreativitás fejlesztése

6.5.1. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése

Az alkotótevékenységhez méretben és minőségben megfelelő eszközöket

biztosítunk. A kiválasztásnál szem előtt tartjuk a praktikumot, a célszerűséget,

az esztétikumot. A gyermekek a festéshez, agyagozáshoz ruhájukat védő

köpenyt, védőkötényt használjanak. Ennek biztosításához kérjük a szülők

segítségét. Fontosnak tartjuk, hogy megfelelő hely legyen a tevékenységhez.

A munkaasztal helyét a csoportszobában úgy választjuk meg, hogy állandó

hely legyen, maximum hat gyermek egyszerre kényelmesen elférjen körülötte.

A különböző anyagokat, eszközöket úgy helyezzük el, hogy a gyermekek

bármikor hozzáférhessenek. Az eszközök önálló kezelése érdekében

megtanítjuk őket a helyes, biztonságos eszközhasználatra. A mindennapi

szabad játékban úgy teremtjük meg a feltételeket, hogy nyugodt légkörben

tudják alkotó vágyukat kipróbálni, elegendő időt biztosítva a tevékenység

befejezéséhez. A gyermekek figyelmét ráirányítjuk a környezet szépségére,

ezek változásaira. Megfigyeltetjük velük az ember alkotta tárgyakat, legyen


49

művészeti alkotás, vagy iparművészeti termék. Ilyen megfontolásból „Ovi-

galériát” alakítunk ki minden óvodában, melyet évszakonként változtatunk.

Az ovigaléria legyen a gyermekek számára ízlésformáló, szemet

gyönyörködtető beszélgető hely, ahol a műalkotások hangulati, formai,

színbeli elrendezéséről esik szó. Lehetőséget teremtünk számukra, hogy egy-

egy kiállítóval személyesen is találkozzanak. A gyermekek a szüleiknek is

megmutatják az ovigalériában kiállított alkotásokat.

6.5.2. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, s

azok lehetőségének biztosítása

A csoportba kerülő 3-4 éves gyermekeknek biztosítjuk, hogy játékosan

ismerkedjenek meg az anyagokkal. Elindítjuk az esztétikum iránti

érzékenység és értékelő képesség kialakulását. Együtt gyönyörködünk a saját

alkotásokban, művészeti és népművészeti alkotásokban. A tevékenységeket a

képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendeljük. A képalakításhoz

megtervezzük a megfelelő technikák lehetőségét és biztosítjuk a különböző

eszközöket. Lehetőséget adunk a szabad témaválasztásra. Segítjük, hogy a

képalakítás megjelenjen festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, agyagba,

homokba karcolással, nyomottan. Felfedeztetjük a különböző tárgyak formáit,

alakzatait, megismertetjük a gyermekeket az anyagok alakíthatóságával.

Segítjük a gyermekek képalkotó képességének fejlődését. Megismertetjük a

kialakított mini galéria funkcióját, ahol folyamatosan figyelemmel kísérhetik

a saját és társaik alkotásait.

A 4-5 évesek alkotó-alakító tevékenységét bővítjük. Ehhez a megismert

eszközökön kívül újabbakat biztosítunk (ceruza, kréta, filc, rost iron, stb.).

Segítjük őket, hogy az emberábrázolást, a környezetről, a tárgyakról, a

cselekményekről szerzett ismereteiket saját elképzelésük alapján jelenítsék

meg. A szándékos képalakító tevékenységüket erősítjük az élményeikhez

kapcsolódó megfelelő témákkal és azokhoz illeszkedő technikai lehetőségek

felkínálásával. Együtt gyönyörködünk a gazdag formákban, a színkeveréssel

alkotott színárnyalatokban. Játékukat maguk által készített eszközökkel

bővítik, ösztönözzük őket apró alkalmi ajándéktárgyak készítésére

(ünnepekhez kapcsolódóan). Segítségüket kérjük az eszközök

előkészítésében, elrakásában.

A mini galériát a gyermekek saját elképzeléseik szerint rendezgethetik.

Az 5-6-7 éves gyermekek a megismert eszközöket, technikákat bátran

használják képalkotó tevékenységükben. A technikai megoldásokat,

eszközlehetőségeket tovább bővítjük a még változatosabb képi megjelenítés

érdekében (viaszkarcok, lenyomatok, batikok, stb.).


50

Több alkalommal készítünk közös kompozíciókat. Témáikban megjelenítik

saját élményeiket, a mesékről, versekről, énekes játékokról, ünnepi és más

eseményekről. Az ünnepekhez kötötten ajándékkal kedveskednek szüleiknek,

az óvoda kisebbjeinek, a felnőtteknek. Segítségükkel különböző játékokat,

bábokat, kellékeket készítenek. Az ehhez szükséges anyagokat a szülők

segítségével gyűjtik össze. Közösen tervezzük meg környezetünk alakítását,

formálását. Az alkotó munkához szükséges eszközöket, anyagokat önállóan

készítik elő. Ellátogatnak kiállításokra, ahol műalkotásokkal ismerkedhetnek.


Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Hetente

egy alkalommal tudatosan mikrocsoportos formában szervezünk kötetlen

formájú tevékenységeket. Ebben a szervezeti formában teremtjük meg annak

a lehetőségét, hogy minden gyermek megalkothassa az ajánlott eszközökkel

képi-plasztikai elképzelését. A tevékenységben egyszerre részt vevők kis

létszáma lehetővé teszi számukra az egyéni segítségnyújtást. A gyermekek

alkotó tevékenységükben megjelenítik saját egyéniségüket, érzelmüket,

vágyaikat, szorongásaikat, fantázia és élményvilágukat.

A foglalkozásokon két technika megajánlásával segítjük a gyermekek döntési

képességének fejlődését, és lehetőséget teremtünk általa a differenciáláshoz.


Képalakításban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.

A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek

egyéni alkalmazása.

Örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióknak.

Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek.

Téralkotásban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők.

Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne.

Megfogalmazzák értékítéletüket.

Tökéletesedik a kéz finommozgása, a szenzomotoros koordináció, amely

előfeltétele az iskolai írástanulásnak.


51

6.6. A MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK

A tevékenység célja: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának,

testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek

tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség

akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad

mozgáskedve.

Feladatok:

-A 3 - 6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok biztosítása.

-A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek

mozgásszükségletének kielégítése érdekében.

- Korrekciós, preventív mozgásos tevékenységek biztosítása

6.6.1. A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok biztosítása

A mozgás a gyermekek számára életszükséglet, jelentős szerepet tölt be

fejlődésükben.

Ezért lehetőséget biztosítunk számukra a szabad mozgás zavartalan

gyakorlására. A mozgásos tevékenységet, a mozgásos játékot, a mozgástér

kialakítását, az eszközök kiválasztását, mindig a gyermekek életkorához,

általános fejlettségéhez, a csoport összetételéhez, a fejlődés üteméhez

igazodva tervezzük. Kiemelt feladatként kezeljük a nagymozgások

fejlesztését (járás, futás, kúszás, mászás), melyhez az udvari tér és

mozgásfejlesztő eszközök adta lehetőséget használjuk ki.

A 3-4 éves gyermekek mozgásos tevékenysége során a nagymozgások

fejlődésének segítésére helyezzük a hangsúlyt. A kúszás, mászás, bújás,

egyensúlyozás gyakorlására minden kínálható alkalmat felhasználunk. Az

irányított mozgásos tevékenységek során fokozatosan kialakítjuk a

biztonságos együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat, az egymáshoz

való alkalmazkodást. Járás, futás közben begyakorolják a menetirány

betartását a különböző nagyságú, irányú lépéseket, a tempóváltást. Ezek után

jelennek meg a síkban elhelyezett akadályok, vonalak, alakzatok, kézi szerek,

különböző magasságú, szélességű tárgyak, melyek segítségével próbálhatják a

ki- és megkerülést, a fel- és lelépést, a ki- és belépést. Megismertetjük őket

egyszerű ugrásgyakorlatokkal (szökdelés, sorozatugrások, támaszugrások,

stb.). Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a törzsizomzatot erősítő

gyakorlatok végzésére csúszással, kúszással, mászással összefüggő


52

gyakorlatok. A talajtorna elemei közül a test hossztengelye körüli gurulással

próbálkozhatnak.

A különböző típusú mozgásos játékokhoz többféle kézi szert alkalmazunk

(babzsák, labda, stb.) A mozgásfejlesztő játékokat úgy választjuk meg, hogy

megfelelő nehézségi fokú legyen a gyermekek számára. A gyakorlatokat,

játékokat egyszerre mondjuk és mutatjuk, együtt mozgunk a gyermekekkel,

hogy követendő mintát nyújtsunk számukra.

A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában is hangsúlyt kap a

nagymozgások fejlesztése. Az irányított mozgásos játékban megjelennek az

összetettebb futásgyakorlatok (3-4 akadályon át történő futás,

tárgyhordozással való futás, stb.) Ebben a korban nagyobb hangsúlyt

helyezünk az egyensúlyérzék fejlesztésére, a szem- kéz- láb összehangolt

működését segítő játékokra, játékos gyakorlatokra. A szabad mozgás és játék

során a szem- kéz- láb koordináció fejlődését segítjük labdajátékok,

ugróiskolák, kötéljátékok, megismertetésével is. Az irányított tevékenységek

során járás, futás közben gyakorolják a tempóhoz való igazodást, az oldalra és

hátrafele járást, a párokban járást, a testfordulatokat. A végrehajtott

mozgásformákat bővítjük az akadályok, eszközök síkban, térben való

mennyiségének, formájának, kiterjedésének változtatásával. Az ugrások sorát

a le- és felugrás, támaszugrás, mélyugrás és távolugrás megismertetésével

bővítjük. Az ugrásoknál figyelünk arra, hogy rugalmasan végezzék. A

dobásoknál próbálkoznak a távolba dobással, kiemelt szerepet kapnak a célra

irányított dobások. Rendszeresen végeztetünk velük labdagyakorlatokat,

melynek során gyakorolhatják a labda feldobását, elkapását, különböző

testhelyzetekben való gurítását. Gyakorolják a támaszgyakorlatokat talajon és

szereken. A csúszást, kúszást, mászást emelt akadályokkal, fordulatokkal

nehezítjük. A talajtornában megjelenik a guruló átfordulás és a kézen-állás

előgyakorlata.

Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikusabb.

Sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételnek.

Ebben a korban az észlelés, az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére, a

finommotorika alakítására és a szabályjátékok gyakorlati alkalmazására

helyezzük a fő hangsúlyt. A kézi szerek használata rendszeressé válik (bot,

babzsák, szalag, kendő, stb.). Egyre több futógyakorlattal ismertetjük meg a

gyermekeket, melyeket sorverseny, váltóverseny, váltófutás közben

gyakorolhatnak. Megismertetjük a különböző tempójú futásokat (fokozódó,

gyors, lassú, stb.). Sorozatmozgásokat végeznek különböző magasságú,

távolságú akadályokon át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas- és

távolugrást. A dobásgyakorlatok bővülnek (egy kezes, két kezes, alsó- felső

dobás célba, 2 méter magas kötél felett).


53

A labdagyakorlatokat járás, futás közbeni labdavezetéssel, párokban való

labdázással nehezítjük. A támaszgyakorlatokat nehezítjük (pókjárás, rákjárás,

talicskázás, stb). A talajtorna elemeit gyakorolják, kiegészülve a hátrafele

történő gurulóátfordulással, a kézenállással. A tanult gimnasztikai elemeket

párosan és társakkal együtt gyakorolják. A szabadban történő mozgásra

minden alkalmat kihasználunk. Hetente egyszer az óvoda nagycsoportosai

részére versenyjátékokat szervezünk.

Mindhárom korcsoportban nagy hangsúlyt fektetünk a láb - és tartásjavításra.

6.6.2. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgás

szükségleteinek differenciált kielégítése érdekében

A gyermekek szabad mozgását a délelőtti és délutáni udvari játék és séta

során biztosítjuk. Az udvaron kezdeményezett mozgásos játékokba minden

gyermek érdeklődésétől függően kapcsolódhat be, maga dönthet a mozgás

mennyiségéről. Az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak

heti egy alkalommal szervezzük meg, különböző időkerettel az életkornak

megfelelően. Hetente legalább kétszer „zenés-mozgásos perceket” biztosítunk

a gyermekek számára, melynek gyakorlatait utánzásra épülő gimnasztikai

elemekből építjük fel.

Sokszínű, változatos és örömteli fizikai és érzelmi biztonságban zajló gyakorlási

formákat, játékokat alkalmazunk.

A gyermekek mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlődésének

segítésére helyezzük a hangsúlyt. A kúszás, mászás, csúszás, bújás gyakorlására

minden kínálkozó alkalmat felhasználunk. Nagy hangsúlyt fektetünk az

egyensúlyérzék fejlesztésére, a szem –kéz - láb koordinációjának összehangolt

működését segítő játékokra, játékos gyakorlatokra. Ezáltal elősegítjük a térben

való tájékozódást. Kézi szerek alkalmazásával (bot, babzsák, szalag, kendő,

karika, labda stb.) alakítjuk finommotoros képességeiket. A mozgásos

tevékenységek során fokozatosan kialakítjuk a biztonságos együttmozgáshoz

szükséges alapvető szabályokat, az egymáshoz való alkalmazkodást.

Lehetőséget biztosítunk a párokban való együttmozgásra, páros gyakorlatok

végzésére.

A mozgásos játékok, tevékenységek rendszeres alkalmazásával erősítjük a

kondicionális képességeket, különösen az erőt és az állóképességet, melyek

befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését.

A mindennapi mozgást fejlesztő lehetőségeink az óvodában:

szabad „aktív” játéklehetőség / udvaron, szabadtéren, tornateremben,

csoportszobában/


54

irányított egyéb tevékenységek mozgáson keresztüli feldolgozása

kognitív, emocionális és szociális céllal / mozgáskoncepciók, zenés,

mozgásos percek, számok, formák, élőlények integrálása mozgásos

tevékenységekbe – mozgással tanulás/

irányított mozgásfoglalkozás / nagymozgásos, finommozgásos területen-

mozgástanulás/

választható tevékenységek – alkalomszerű mozgások / séta, úszás,

kirándulás, kerékpározás, szánkózás, korcsolyázás /

Korrekciós, preventív mozgásos tevékenységeket biztosítunk a felmerülő

problémák megelőzésére, javítására.

Mindhárom korcsoportban nagy hangsúlyt fektetünk a láb- és tartásjavításra,

komplex mozgásterápiát alkalmazunk egyéni fejlesztés formájában

fejlesztőpedagógus irányításával.

Az utánzásos mozgásfejlesztést / járásgyakorlat, gimnasztika/ zenével

gazdagítva alkalmazzuk

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy sokszínű, változatos, örömteli érzelmi

biztonságban zajló gyakorlási formákat alkalmazzunk, kedvező, támogató

tanulási légkörben.

A programunk szellemiségéhez illő komolyzenei műveket választunk,

melyeknek ritmusa, tempója, hangulata alkalmas a mozdulatsorok gyakorlására.

Széles repertoárral rendelkezünk az eszközhasználat terén, hangsúlyt fektetünk a

változatosságra, az esztétikumra, a minőségre.

Az utánzásos mozgásfejlesztés során alkalmazzuk a bátorító nevelés

nonverbális eszközeit, a humor feloldó, lazító hatását és lehetőséget

teremtünk a magasabb rendű érzelmek kibontakozására.

6.6.3. A fejlődés eredménye az óvodás kor végén

A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban.

Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.

Betartják a játékszabályokat a versenyjátékok, ügyességi játékok

játszásakor.

Tudnak ütemtartással járni, a gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan

végzik.

Mozgásuk összerendezett, harmonikus finommozgásra képesek.

Egyensúlyérzékük fejlett.

Képesek társaikkal együttműködni.


55

6.7. A KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGSZERETTETÉSE

A tevékenység célja: a környezettudatos neveléssel a közvetlen és tágabb

környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának

kialakítása a természeti- emberi- tárgyi világ értékei iránt. A környezet

megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbéli, tér- és

síkbeli szemléletének alakítása.

Feladatok:

- A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása.

- Lokálpatrióta érzelmek alakítása

- A püspökladányi hagyományok megismerése, a hagyománnyal

rendelkező jeles napok közel hozása a gyermekekhez

- A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztése

a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során.

6.7.1. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása

Az óvodába érkező gyermekeket esztétikus, szeretetet, melegséget sugárzó

környezetben fogadjuk, ezzel is elősegítve beilleszkedésüket, az óvoda

elfogadását, megszeretését.

A gyermekeket először az óvoda szűkebb környezetével ismertetjük meg,

később nyitunk a tágabb környezet felé is. Megfigyeltetjük a fákat, bokrokat,

virágokat, az évszakok, az erdő szépségeit, a színek árnyalatait.

Megismertetjük őket a növények fejlődésének feltételeivel. Az óvodában

ágakat hajtatunk, növényeket csiráztatunk és gondozunk. Albumot készítünk

az évszakok változásairól, ebbe közösen rajzolunk képeket.

Egyszerűbb kísérleteket végzünk növényekkel, vízzel, levegővel, talajjal,

hogy közvetlen tapasztalatokat szerezhessenek, és összehasonlításokat

tehessenek a gyerekek. Évszakonként elmegyünk a Farkas szigetbe, ahol

megismerkedhetnek a vadon termő ismertebb növényekkel, mezei virágokkal,

gyógyfüvekkel. A környezettudatos nevelés kapcsán tapasztalatokat

szerezhetnek a környezetük védelméről, a környezet esetleges

szennyeződéséről is. Az élményszerző séták során gyűjtjük a természet

kincseit, majd közösen osztályozzuk, és hasznosítjuk azokat. Megtapasztaljuk

az időjárás változásainak hatását a növények, állatok, emberek életében.

A mikro csoportos és kiscsoportos séták alkalmával megismerkedünk az

óvoda közelében lévő utcákkal, intézményekkel.

Vásárolhatnak a gyermekek a közeli boltokban, a piacon. A vásárolt

élelmiszereket feldolgozzuk és közösen elfogyasztjuk.

A város intézményei közül megismerkedünk a Múzeummal, a Művelődési

házzal, a könyvtárral, ellátogatunk más tagóvodákba és az iskolába.


56

Megmutatjuk a gyermekek érdeklődésére számot tartó intézményeket

(Rendőrség, Tűzoltóság, Vasútállomás, Posta…)

Elmegyünk néhány gyermek családjához is. Beszélgetünk a családok

tagjairól, otthoni munkáikról. Elmegyünk néhány szülő munkahelyére is, s ott

beszélgetünk a foglalkozásukról.

A természetes élőhelyén megfigyeljük az állatokat. A gyermekek

megismerhetik életmódjukat, kicsinyeiket, gondozásukat és a hasznukat.

Lehetőséget teremtünk arra, hogy kerti munkát végezhessenek gyermekeink.

Segíthessenek a növények ültetésében, a veteményezésben, a termények

betakarításában.

Az élményszerző séták alkalmával gyakoroljuk a helyes gyalogos

közlekedést, ahol elsajátíthatják az alapvető szabályokat. Felismertetjük a

járműveket, összehasonlítást végeztetünk.

A környezet megismerése során is matematikai tapasztalatok, ismeretek

birtokába juttatjuk a gyermekeket. Ismereteket szereznek a gyerekek a

környezetünkben található formákról, nagyságbeli, mennyiségbeli

jellemzőikről. Segítjük térviszonyok felismerését, tér-sík- és

mennyiségszemléletük alakulását.


A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében cselekvéses,

felfedeztető módon, közvetlen tapasztalattal és élményszerző udvari

megfigyelések, séták és kirándulások alkalmával történik a csoportok

kialakult hagyományainak, szokásainak megfelelően (mikro- és kis-

csoportokban). Évszakonként legalább egy alkalommal a Farkas-szigetben,

vagy a Halas-tónál szervezünk programokat a gyermekek számára.

A környezet tevékeny megszerettetése témaköreinek feldolgozása során

alkalmazzuk a projekt pedagógia módszerét.

6.7.3. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen

tapasztalat- és ismeretszerzés során

A gyermekek tapasztalatai nagyban szolgálják a szókészlet bővítését.

A gyermekekkel folytatott személyes beszélgetések során oda tudunk figyelni

minden gyermekekre, kérdéseiket meg tudjuk válaszolni. A séták során valós

élethelyzeteket élünk át így mód van a helyes köszönés, bemutatkozás,

megszólítás gyakorlására. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek

osszák meg egymással tapasztalataikat, meséljék el mit láttak, mindezt

összefüggően, értelmesen mondják el. Arra ösztönözzük Őket, hogy

tudakozódjanak, nyilvánítsanak véleményt.


57


A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk

nevét.

Tudják saját születési idejüket és helyüket.

Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak annak

szépségében, észreveszik a humoros helyzeteket.

A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, esztétikai

alkotásokat.

Ismerik a környezetünkben élő állatokat

Ismerik a környezetük növényeit, s azok gondozását.

Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a

közlekedési eszközöket.

A tárgyakat meg tudják számolni, legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani

mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.

Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező

névutókat.

Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól

érthető beszéd.

6.8. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan

attitűdök, képességek, készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek

pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség

teljesítését.

Feladatok:

- A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok

feltételeinek biztosítása 3-6-7 éves korban.

- A munkaeszközök használatának megtanítása

6.8.1. A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok

feltételeinek biztosítása 3-6-7 éves korban

Az óvodás korú gyermekek munkajellegű tevékenysége a

személyiségfejlesztés fontos eszköze. A játékból bontakozik ki és a cselekvő

tapasztalással elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Lehetőséget

adunk arra – kezdetben segítséggel -, hogy a gyermekek saját személyük,

illetve a csoport érdekében maguk végezhessenek olyan munkát, amelyre

képesek. A különböző munkafajtáknál ügyelünk arra, hogy a felnőtt


58

tevékenysége mintaértékű legyen a gyermekek számára, mind az eszközök

használatában, mind a munkafázisok sorrendjében. A tevékenységek

sorrendjét mutató folyamatábrák segítenek a gyermeknek az önálló

munkavégzésben.

A gyermekek munkához való pozitív viszonyának kialakulása érdekében

értékelésünk mindig buzdító, megerősítő, konkrét, reális, vagyis a

gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést biztosítunk.

Mindhárom korcsoportnál fontosnak tartjuk az önkiszolgálást, testápolást,

öltözködést, étkezést, környezetgondozást.

A 3-4 éves gyermekek figyelemmel kísérik a csoportszoba növényeinek

gondozását, részt vesznek az akváriumi halak etetésében, az udvar rendben

tartásában. Ahol lehetőség van rá, a kiskert gondozásában, a falevelek

összegyűjtésében segítenek a felnőtteknek. A rend fenntartásáért végzett

szabályosan ismétlődő mindennapi munkába erejükhöz mérten bevonjuk őket

(szőnyeg felhajtása, székek elrendezése, játékok elrakása, stb.).

A 4-5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka,

amit csak akkor vezetünk be, ha a munkafolyamat menetét, fogásait az

önkiszolgáló tevékenység gyakorlása során már jól elsajátították. A dajka

nénikkel közös megállapodás alapján alakítjuk ki a naposi munka

cselekvésláncát. Az alkalomszerű, ismétlődő munkát irányításunkkal végzik

(eszközök kiosztása, összeszedése, öltöző, mosdó rendjének megőrzése).

Megtervezzük az egyéni megbízások lehetőségeit (információ közvetítése,

Kisebbek segítése az öltözőben, mosdóban, apró ajándékkészítés, a jeles

napok előkészítése, stb.). A gyermekek segítenek az élősarok gondozásában,

tevékeny részt vesznek az óvodaudvar tisztán tartásában (avargyűjtés, fű

összegereblyézés). Lehetőséget biztosítunk számukra az akvárium

gondozáshoz (etetik a halakat, lemossák a köveket, növényeket).

Irányításunkkal télen részt vesznek a madarak etetésében.

A gyermekek felelősségérzetének fejlesztése érdekében felelősi

megbízatásokat adunk.

Az 5-6-7 éves gyermekek önállóan végzik a naposi munkát. Közösen eldöntik

a munka megosztását, a szokásrendszernek megfelelően végzik azokat.

Alkalomszerű, egyéb munkákkal a gyermekeket önálló vállalkozások alapján

bízzuk meg, a gyakori elismerés, dicséret, ösztönző hatására építve. Segítenek

a csoportszoba díszítésében, takarításában, játékok lemosásában. Tevékeny

részt vesznek sütemények, saláták, befőttek elkészítésében.

Segítenek egymásnak az öltözködésben, cipőhúzásban. Nagyobb önállóságot

biztosítunk nekik az élősarok gondozásában, az udvar rendbetételében. Télen

gondoskodnak a madarakról gondozzák az akváriumot, ünnepekre apró

ajándékokat készítenek a kisebbeknek, szüleiknek, felnőtteknek.


59

A gyermekek felelősségérzetének fejlesztése érdekében egyre szélesebb körű

felelősi megbízatásokat adunk, ezáltal a gyermek munkajellegű tevékenysége

kötelességteljesítés alakulásának eszköze, a saját és mások elismerésére

nevelés egyik formája.


A gyermekek szeretnek közösen dolgozni.

Felelősséggel és céltudatosan végzik a vállalt feladatokat.

Örülnek, ha kötelességüket teljesítik.

Önállóan igényesen végzik a naposi munkát.

Szívesen vállalkoznak egyéni megbízások elvégzésére.

Szívesen közreműködnek a növények- és állatok gondozásában.

Örömmel segítenek a kisebbeknek, társaiknak, a felnőtteknek.

Szeretnek meglepetést készíteni egymásnak, a szüleiknek, az óvoda

dolgozóinak, az iskolásoknak.

Kialakul bennük a környezetük tisztasága és esztétikuma iránti igény.

Az örömmel végzett munka során kialakul kitartásuk és felelősségtudatuk.

7. FELADATAINK A NEVELŐMUNKA DOKUMENTÁLÁSÁVAL

KAPCSOLATBAN

Heti rend- napirend összeállítása.

A gyermekcsoportok nevelési és tevékenységi terve.

Tervezési időkeret: nevelési terv félév

tevékenységi terv negyedév

eseményterv, szervezési munkák 1 hónap

Ez a dokumentum tartalmazza a csoportra differenciáltan vonatkozó szokás-

szabályrendszereket, a jeles napokhoz, évszakokhoz tervezett tevékenységi

témaköröket, az anyagokat és az eseményekkel járó szervezési munkákat,

értékeléseket.

A gyermekek mérési eredményeinek dokumentálása:

o Gyermektükör

o 5 éves emberrajz

o Diszlexia gyorsteszt

o Tervezett és spontán rajzos diagnosztikák

o Az integrációs programban részt vevők DIFER mérésének

eredménye, fejlesztő lapja

o Az etnikai programban részt vevők fejlesztő lapja

o Az egyéni fejlesztésben részt vevők fejlesztő lapja


60

Időkeret: folyamatos és a szabályzóknak megfelelően

Felvételi és mulasztási napló

Időkeret: folyamatos

Tartalma: Gyermekekre vonatkozó pontos adatok vezetése, hiányzások

kimutatása.

Etnikai programban részt vevő gyermekek fejlődési lapja


Tartalma: a gyermekek képességének szintje és az óvodapedagógus

fejlesztési tervei, értékelései

A SNI gyermekek fejlesztési lapja


Tartalma: az óvodapedagógus fejlesztési tervei, értékelései

A kiegészítő integrációs programban részt vevő gyermekek DIFER

mérései, és az erre épített fejlesztési tervek, és azok értékelése


Tartalma: a DIFER mérés eredménye, és az óvodapedagógus arra épülő

fejlesztési tervei, értékelései

A gyermekvédelmi munka tervezete és értékelése


Tartalma: jogszabályoknak megfelelően

A tehetséggondozás rendszerszerű működésének dokumentálása


Tartalma: a tehetséggondozó programban megfogalmazottaknak

megfelelően


61

II.

NEMZETISÉGI ÓVODAI

NEVELÉS

KIEGÉSZÍTŐ PROGRAMJA

2 0 13


62

1. Helyzetelemzés

Intézményünkben a cigány gyermekek nagy száma indokolttá teszi, hogy a

Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveiben

megfogalmazottak alapján nagyobb odafigyeléssel tervezzük a

cigánygyermekek beilleszkedését, fejlesztését, integrálódását az óvodai

gyermekcsoportokba.

A kisebbségi óvodai nevelésünk formája:

Cigány kulturális nevelést folytató óvoda, melyben magyar nyelven folyik a

nevelés

2. A program célja

A 3-7 éves, többségében hátrányos és etnikai kisebbséghez tartozó

gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség

kibontakoztatásának elősegítése szeretetteljes, gyermekközpontú, a

másságot elfogadó légkörben, különös tekintettel az életkori, az egyéni

sajátosságokra és az eltérő fejlődési ütemre.

A kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok és szokások

ápolása és fejlesztése

A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi

érettség kialakítása úgy, hogy tudatosan építünk a cigány kultúra és a

többségi kultúra közötti különbözőségekre és hagyományokra.

3.Alapvető feladatok az óvodai nevelés keretén belül

Óvodáinkban a nemzetiségi óvodai nevelés a szülők igénye alapján magyar

nyelvű roma/cigány kulturális nevelés formájában valósul meg.


63

Az óvoda Pedagógiai Programja tartalmazza a roma/cigány kultúra, művészetek

és hagyományok értékei közül azokat, amelyek a gyermekek életkori

sajátosságaihoz igazodnak.

A kultúrák közötti különbségek elfogadására nevelés

A különbségek elfogadása szempontjából különös szerepe van a közös

élményekre épülő együttes tevékenységeknek. Az együttlétek, a közösen végzett

munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint a figyelmesség, az

együttérzés, a segítőkészség, önzetlenség.

A gyermekek kezdetben érzelmileg, majd belátásuk alapján azonosulnak azzal

az értékrenddel, amelyet a felnőttek közvetítenek.

Ahhoz, hogy elfogadják egymás kultúráját, szokásait, hagyományait, és a tárgyi

kultúrák értékeit, azokat előbb meg kell ismerniük.

A cigány/roma gyermekeket is nevelő csoportokban, a mindennapokban és a

rendezvényeken egyaránt teret és helyet biztosítunk a magyar és a cigány

néphagyományok, szokások megjelenésének.

A tárgyi kultúrák értékeit az Ovigalériákban, vagy a kiállító terekben is

megismerhetik a gyerekek.

A családok közötti kapcsolatok mélyülését szolgálják az óvoda által szervezett

óvodai és óvodán kívüli programok.

Mesélés, verselés

Az óvodai mesélés, verselés a cigány/roma gyermekek identitástudatának

lehetőségét is magában hordozza.

A hagyományokhoz kapcsolódó, - és részben helyileg az óvónők által

összegyűjtött, - köszöntőket, meséket és mondókákat használjuk a kultúra

értékeinek megismertetéséhez.

Lehetőségeink szerint egy-egy mese megismeréséhez autentikus előadót hívunk.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Csak a koruknak megfelelő tartalmú cigány népzenei anyagot tanítunk az

óvodában. Zenehallgatási anyagként autentikus zeneműveket is megismertetünk,

lehetőség szerint eredeti előadóval.

Fontos az otthonról hozott tánctudásukat elismerni; felismerni és felismertetni az

előadásban rejlő értékeket. A zenei ízlés és igényesség alakítása az óvoda

feladata.

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Az óvodában törekszünk arra, hogy a szomatikus – motorikus – manuális

tehetség csírái a szokások, szabályok rögzítése, a technikák használatának

megismerése révén kifejlődhessenek.


64

4. A TEVÉKENYSÉGEK RÖVID MÓDSZERTANI

ÖSSZEGZÉSE

4.1. JÁTÉK

A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért

végzett, önként választott gyermeki tevékenység.

A játékot elsősorban a gyermek egyéni és közös élményeinek újraéléseként

értelmezzük.

A játék jellemzői a cigánygyermekek körében:

- A nagycsalád és természet közelében élés hatásai motiválják.

- Játékukban erőteljesebben elkülönül az azonos nemű szülők utánzása, a

felnőttes viselkedés meghatározó a gyermekek játékában.

- Témaválasztásuk igen gazdag, főzés, étkezés, gyermekgondozás, papás-

mamás, csoportos utazás, ugrálás, futkározás, harci játék, labdajáték,

autózás, kártyázás.

- Szabálytudatuk-ismeretük kissé elmarad az életkori szinttől.

- Fejlett empátiás készséggel rendelkeznek.

- Kevés játékeszközt ismernek.

Feladatok:

Egyéni és közös élményszerzés után nyugodt légkör, elegendő hely, idő,

eszköz biztosítása a játékhoz

A játékeszközök használatának megismertetése

A gyermekek beszédkészségének, viselkedési kultúrájának alakítása,

szabálytudatuk kialakítása

4.1.1 Egyéni és közös élményszerzés után nyugodt légkör, elegendő hely,

idő, eszköz biztosítása a játékhoz

Olyan derűs légkör kialakítására törekszünk, hogy mindenki érezze a társa és a

felnőttek szeretetét, elfogadását, a továbbjátszás lehetőségét.

Állandó és variálható kuckókat és sarkokat hozunk létre. Az udvaron is

megteremtjük a lehetőségét annak, hogy mozgásos vagy szerepjátékokat

játszhassanak a gyerekek.

4.1.2. A játékeszközök használatának megismertetése


65

A gyermekek az óvodába érkezéskor a felnőttek és a többi gyermek

példájából tanulhatják meg a játék eszközök nevét és helyes használatát.

4.1.3. A gyermekek beszédkészségének, viselkedési kultúrájának

alakítása, szabálytudatuk kialakítása

A nap egész folyamán, így a játékban is fontos a felnőttek példaadása. A

kulturált viselkedés szabályainak betartásakor a pozitív megerősítést

alkalmazzuk.

A csoportban dolgozó felnőttek közös értékrendet és szabályrendszert

képviselnek. A közösen kialakított szabályok betartatása valamennyiük

feladata.

Szerepjátékban a felnőtt együttjátszásakor minden lehetőséget kihasználunk

az elvárható beszédstílus, és a megfelelő szókapcsolatok megtanítására.

JÁTÉKFAJTÁK

Mozgásos játékok:

A nagymozgások fejlesztésére az udvaron és a csoportszobában is biztosítunk

megfelelő eszközöket (pad, zsámoly, bordásfal, tornaszőnyeg, karika,

mászókötél). Sokféle mozgásos játékot tanítunk az eszközökhöz kapcsolódva.

A szem- kéz koordináció fejlesztéséhez (karika, kuglik, homokozó játékok,

különböző méretű gyöngyök, barkácsoló, ábrázoló eszközök)

Gyakorló játék: A ritmikus gyakorlás és megismerő tevékenység során

fejlesztjük a szem-kéz koordinációt, a dominanciát, a térérzéküket.

Szerepjáték: A szerep játék során lehetőség nyílik a feszültségek, belső

problémák kifejezésére, az átélt élmények újraélésére.

Szabályjáték: A játék örömét a szabályok pontos betartása erősíti.

Konstrukciós építőjáték: az egyéni ötletek, elképzelések megvalósítását

szolgálja, lehetőséget teremt a finommozgások gyakorlására, a gyermekek

kreativitásának megjelenésére

Barkácsolás: aktívan kapcsolódhatnak be a gyerekek a meghibásodott játékok

kijavításába, átérezve munkájuk eredményét, örömét.

Az általuk készített eszközök a játéktevékenység eszközévé válnak.


66

A játéknál is mindig készen állunk az együttműködésre. Szükség esetén

bekapcsolódunk a játékba, együtt játszunk a gyermekekkel, segítjük a

különböző fejlettségű gyermekek együttjátszását.


Változatos játéktevékenységek gyakorlásával fejlődik önismeretük.

Megismerkednek a játékok építőelemek tulajdonságaival (szín, alak,

forma, nagyság), a velük való tevékenység során fejlődik finommozgásuk.

A játékban örömüket lelik, képesek egy játéktémát több napon keresztül is

játszani.

Kedvelik a szabályjátékokat, képesek a normák betartására.

Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által elvárt viselkedési

szabályok.

4.2 JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS

Célja: rendelkezzenek a gyermekek életkoruknak megfelelő tapasztalattal a

társadalmi és természeti környezetükről

4.2.1 Mese, vers, báb, dramatikus játék

A tevékenység célja: pozitív személyiségjegyek megalapozása csodákkal teli

meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.

Jellemzők az etnikum körében:

A cigány-nyelv kevés absztrakt fogalmat tartalmaz

Kommunikációs zavarok tükröződnek, a két nyelv közül 3 éves korra

egyik sem tud igazán elmélyülni.

Hangszín, hanglejtés zavarai

Fokozott hangerő, beszédfegyelem hiányossága

Szó- és mondatszerkesztés bizonytalansága

Saját mondavilág


67

Feladatok:

Az óvodába járó cigánygyermekekkel megismertetjük saját mondaviláguk

értékes elemeit, bővítjük szókincsüket

Nyugodt, meghitt körülményeket alakítunk ki a meséléshez, dramatikus

játékokhoz

Az óvodába járó cigánygyermekekkel megismertetjük saját mondaviláguk

értékes elemeit, bővítjük szókincsüket

A szókincsgazdagítás lehetőségei a képolvasás, a hangutánzó játékok, a

mesedramatizálás és a bábozás. Nagy hangsúlyt fektetünk a mimetikus,

utánzó drámajátékokra, helyzetgyakorlatokra. Kezdetben a verbális önállóság,

bátorság fokozásához dialógusra épülő játékokat iktatunk be (pl. telefonálás,

felnőtt-gyermek között). Később a képalkotás, képi történet verbális

feldolgozása következik. Többjelentésű szinonim kifejezéseket tanítunk.

Az óvodai irodalmi nevelés a cigánygyermek identitástudatának lehetőségeit

rejti magában. A cigányság hagyománytisztelő nép, az ünnepeket szereti, az

ehhez kapcsolódó köszöntőket, énekeket igyekszünk szülőktől, nagyszülőktől

megismerni, összegyűjteni.

Az etnikai programmal dolgozók munkaközössége által összeállított mese és

mondókagyűjteményt használva biztosítjuk a cigány kultúra értékeinek

megismertetését.

Lehetőségeink szerint egy- egy mese megismeréséhez autentikus előadót

hívunk.

Nyugodt, meghitt körülményeket alakítunk ki a meséléshez, dramatikus

játékokhoz

Állandó helyet biztosítunk a mindennapi meséléshez, ceremóniákkal keltjük

fel a gyermekek érdeklődését.

A meséket több napon keresztül hallgatják a gyermekek.

A versek kiválasztása, bemutatása élményekhez kötődő. A gyakorlás egyéni

verseléssel, történik.

Az anyanyelvi és dramatikus játék tere a szabad önkifejezésnek és az

anyanyelvi szabályok alkalmazásának is.


68


A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat

A mesehallgatást várják, igénylik

Egyszerűbb meséket szívesen mesélnek, báboznak és jelenítik meg

dramatikus játékkal.

Játékukban megelevenedik néhány kedvelt mesehőssel megtörtént dolog

Ismernek cigány verseket, meséket

4.2.2 Mozgás, mozgásos játék

A tevékenység célja:

a gyermekek mozgásigényének kielégítése és a mozgás megszerettetése.

a testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése.

az állóképesség, a kitartás és az akarat fejlesztése.

Etnikumra jellemző:

Testi képességek közül az állóképesség gyengébb.

Ügyességük, mozgékonyságuk feltűnően jó.

Ösztönösen sokat mozognak

Az ugrálás, a futás, a labdázás, a versenyjátékok különösen közel állnak

hozzájuk.

Feladatok:

Megfelelő mennyiségű szabad és szervezett mozgástevékenység

biztosítása.

Korrekciós, prevenciós mozgásos tevékenységek biztosítása

Megfelelő mennyiségű szabad és szervezett mozgástevékenység

biztosítása.

A rendszeres mozgás során fejlődnek a pszichikai, testi, értelmi és szociális

képességei, ennek eredményeképpen egészségesebb lesz a gyermek.

Különböző nehézségű differenciált feladatok adásával segítjük elő, hogy

minden gyermek megtalálja a képességeinek megfelelő mozgásos feladatot.

A mozgásfejlesztő program és a testséma fejlesztés valamennyi feladata

beépíthető a testnevelés foglalkozásokba: az észlelés területéről az alaklátás, a

forma állandóság fejlesztése, térészlelés fejlesztése. A verbális fejlesztés

során a testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok pontos és gyakori


69

megnevezésére van mód. A cigánygyermekeknek fokozott a mozgásigényük,

ezért a mindennapos mozgás része a napirendünknek. A szabadban végzett

mozgások kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését,

teherbíró képességét, az egészség megőrzését, megóvását.

Korrekciós, prevenciós mozgásos tevékenységek biztosítása

A testnevelés foglalkozásokba beépítve prevenciós láb és tartásjavító

mozgásokat is végzünk.

Igény szerint külön szervezett foglalkozásokat is biztosítunk.


A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban.

A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése,

összerendezett mozgása kialakul, fejlődik.

Betartják a szabályokat, versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor.

Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni.

Jó fizikai állóképességű, teherbírású gyermekekké válnak.

4.2.3 Ének, zene, énekes játékok

A tevékenység célja: a gyermekek szeressék az éneklést, az énekes játékokat.

formálódjon ritmusérzékük, mozgáskultúrájuk, zenei hallását. jussanak minél

több autentikus zenei élményhez a gyermekek, formálódjon zenei ízlésük.


A cigány családok zenekedvelő családok.

Tiszta, szép éneklés, jó ritmusérzék.

Szeretnek énekelni, táncolni, az otthonról hozott tánclépéseket idegen

társaságban talpraesetten adják elő.

Sokat improvizálnak és jól utánoznak.

Táncaik jól begyakoroltak, nagyfokú önállóságot mutatnak.

Éneklésüket egyszerű – zenei – eszközökkel (kanál, kanna, stb.) kísérik.


70

Feladatok:

Az óvodáskornak megfelelő tartalom biztosítása.

A zenei anyag igényes válogatása, zenei eszközök megismertetése.

Az óvodáskornak megfelelő tartalom biztosítása

Az óvodai zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak (gyermekdalok,

népdalok, mondókák, ünnepekhez kapcsolódó dalok). A cigány gyermekek

körében emeltszintű zenei nevelés és korai tehetséggondozás valósítható meg.

A zenei anyag igényes válogatása, zenei eszközök megismertetése

Csak a koruknak megfelelő tartalmú cigány népzenei anyagot tanítunk az

óvodában. Zenehallgatási anyagként autentikus zeneműveket is

megismertetünk, lehetőség szerint eredeti előadóval.


A gyermekek mernek és tudnak egyedül énekelni, örömmel játszanak

énekes játékokat.

Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni, érzik az egyenletes

lüktetést, a dalok ritmusát.

Ismernek cigány népdalokat, rigmusokat

4.2.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka

A tevékenység célja:

Fejlődjön a gyermekek élmény- és fantázia világának képi szabad

önkifejezése.

Gazdagodjon a gyermekek tér- forma és színképzete, formálódjon esztétikai

érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük.

Az etnikum jellemzői:

hiányos tárgyi, eszközi feltételek otthon

fejlett képi kifejező erejük, gazdag, élénk, feltűnő a színhasználatuk

(komplementer színek)


71

határozott vonalvezetés, konvenciómentesség, jó kézügyesség

természet-közeliség

Feladatok:

Biztosítjuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit.

A szokások, szabályok rögzítése, a technikák használatának pontos

megtanítása.

Művészeti élmények biztosítása

Biztosítjuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit

Az óvodában törekedni kell arra, hogy az intellektuális tehetség ne nyomja el

a szomatikus – motorikus – manuális tehetség csíráit, mindazt, amiben inkább

a cigánygyermekek tűnnek ki. Gondoskodnunk kell azoknak a

cigánygyermekeknek a foglalkoztatásáról, akiknek otthon hiányosabbak a

tárgyi feltételei. Minél több féle eszközt, anyagot ismerjenek meg a gyerekek.

A szokások, szabályok rögzítése, a technikák használatának pontos

megtanítása

A tevékenységben egyszerre részt vevők alacsony létszáma lehetővé teszi az

egyéni segítségnyújtást.

Művészeti élmények biztosítása

Az elkészült gyermekmunkákat kiállítjuk a csoportszobában az erre kijelölt

helyen.

Alkalmanként az óvodában kiállított művekkel is megismertetjük

gyermekeinket. Az óvodapedagógusok rendszeresen látogatják a gyermekekkel

városban kínált művészeti kiállításokat.

Lehetőség szerint cigány származású művészek alkotásait is bemutatjuk.


Képes a művészeti élmények befogadására és verbalizálására.

Az eszközöket készségszinten kezelik.

A megismert technikákat önállóan tudják alkalmazni.

Élményeiket, elképzeléseiket egyéni módon jelenítik meg a képalkotásban.

Kedvelt színeiket érvényesítik, a téralkotásban ötletesek.

Emberábrázolásukban megjelenítik a részformákat is.


72

4.2.5 Környezet tevékeny megismerése

Célja:

A gyermekek minél több tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő

természeti és társadalmi környezetből, életkoruknak megfelelő szinten.

Teljes biztonságban tájékozódjanak és igazodjanak el a környezetükben.

Formálódjon a gyerekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli

szemlélete

Az etnikum jellemzői:

Természet-közeliség tűz-víz, időjárás hatásait jól ismerik.

Feltűnő állatszeretet.

A gyermekek ház körüli munkája is hozzájárul az élő és élettelen

természet megtapasztalásához.

A természet és társadalom szabályait nem megtanulja, hanem

interiorizálja, hamarabb válik felnőtté. (pl. viselkedésben, öltözködésben).

Az óvodáskorú gyermekek matematikai érdeklődése és tudása kissé

egyoldalú, amire otthon szükség van, azt feltűnően jól, amire nincs azt

egyáltalán nem tudja.

Feladataink:

A közvetlen és tágabb környezet felfedeztetése

Pozitív érzelmi viszony kialakítása a lakóhelye, a szűkebb és tágabb

környezeti értékek iránt

Környezetvédő magatartásforma kialakítása

Matematikai érdeklődésük felkeltése

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen

tapasztalat, ismerkedés során.

A közvetlen és tágabb környezet felfedeztetése

A cigány gyermekeknél más összefüggésekre tevődik a hangsúly a család, az

öltözködés, a tisztálkodás, az időjárás, az ünnepek témakörében. Új elemként

kerül feldolgozásra a cigányságról szóló alapismeret (népismeret). A közlekedés

témakörnél bővíteni kell a gyermekek közlekedési szabályismereteit, fogalmait.

A családból hozott hiedelmekkel, babonákkal óvatosan kell bánni, szerencsés a

családokkal együtt megoldani.

Pozitív érzelmi viszony kialakítása a lakóhelye, a szűkebb és tágabb

környezeti értékek iránt


73

Közvetlen tapasztalattal és élményszerző udvari megfigyelések, séták és

kirándulások alkalmával ismerkedek a gyermekek lakóhelyükkel, annak

nevezetességeivel.

Felhívjuk gyermekeink figyelmét a természeti és az ember alkotta szépségekre.

Megtanítjuk arra, hogy e szépségeket csak úgy tudjuk sokáig élvezni, ha

vigyázunk rájuk.

Környezetvédő magatartásforma kialakítása

Külön feladatunk a cigánygyermekek környezeti, esztétikai nevelése. Ez azért

fontos, mert pozitív példát otthon alig látnak, ezáltal nem tanulnak. Arra

neveljük őket, hogy ne szemeteljenek, óvják környezetük tárgyait, növényeit.

Ne rongáljanak! A gyermekek által igyekszünk formálni a szülők szemléletét.

Matematikai érdeklődésük felkeltése

A környezet megismerése közben matematikai tapasztalatok birtokába is jut a

gyermek. A matematikai kifejezések fokozatosan épülnek szókincsükbe.

Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, fejlődik tér, sík

és mennyiségfogalmuk. Feladatunk, hogy egyéni képességeiknek megfelelően

fejlesszük matematikai ismereteiket. Az ismerős területeket felszínre hozva kell

a gyermeket elvezetni az ismeretlen felé, nap mint nap, együtt élve a gyermekek

családi élményanyagával. A matematikai nevelésben állandó vizsgálódás tárgya

legyen, hogy a tárgyi világról a képi, a képiről a fogalmi, az elvontabb felé

milyen mértékben képes a gyermek elmozdulni. A játékos tartalmú vásárlás,

terítés, matematikai igazságtartalmában rejlő lehetőségeket felhasználjuk a

gyermek erkölcsi felfogásának megalapozására.

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen

tapasztalat, ismerkedés során.

A séták során valós élethelyzetben gyakorolhatják a köszönést, megszólítást,

véleménynyilvánítást. A séták utáni megbeszélések jó alkalmat nyújtanak a

gyermekek szókincsének, nyelvi kifejező készségének fejlesztésére. Az

óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket a számukra nehéz

gyűjtőfogalmakkal, rászoktatni a gyermekeket, hogy élményeiket,

benyomásaikat merjék szóban kifejezni, tudjanak kérdezni. Sajátítsák el az

alapvető gondolkodási műveleteket (analízis, szintézis, összehasonlítás,

megkülönböztetés, stb.).

Nagy hangsúlyt fektetünk a névutók, irányok térben és maketten, síkban

történő begyakorlására.


74


A gyermekek tudnak tájékozódni környezetükben

Ismerik az egyes évszakokat jellegzetességeivel

A növénygondozás legegyszerűbb műveleteit önállóan gyakorolják

Ismerik a háziállatokat, madarakat, bogarakat

Ismerik a közlekedési eszközöket, gyakorlottak az elemi közlekedési

szabályok betartásában

Tudnak tárgyakat számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani

mennyiségi, nagyság, forma, szín szerint

Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező

névutókat (pl. alá, fölé, közé, stb.)

4.2.6 Munkajellegű tevékenységek

Célunk: Alakuljanak ki a gyermekekben olyan készségek, tulajdonságok,

szokások, melyek pozitívan befolyásolják a környezethez való viszonyukat, közösségi kapcsolatukat, kötelességteljesítésüket.


Hamar megszokják az önkiszolgálást, jó kézügyességük átsegíti őket a

hiányos tapasztalatokon

A lányoknak modell értékű az anyuka, nagymama munkája

A fiúknak más jellegű modellt nyújt a család

Nincs kitartásuk a munkavégzés területén

Feladatunk:

Különböző munkajellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek

biztosítása.

Munkaeszközök használatának megtanítása

Különböző munkajellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek

biztosítása.

Az óvodában a munka játékos jellegű, amely áthatja a mindennapi

tevékenység egészét. Az önkiszolgálás, a naposság, a gyermek saját

személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében végzett munkák, vagy


75

kerti munka jelentsen tényleges munkavégzést a gyermekek számára. A

munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül választható.

A cigánygyermekek cselekvési kultúrája fejlettebb a többi gyermekénél,

mivel otthon kenyeret vág, eteti, itatja, tisztába teszi kisebb testvérét,

sepreget.

A gyermekeknek a munkavégzés alapképességei, szokásai az óvoda hatására

kialakulnak, ezért rajtuk keresztül próbálunk hatni a családokra. Próbáljuk

bevonni őket különböző óvodai feladatokba (udvar rendezése, társadalmi

munka).

Munkaeszközök használatának megtanítása

Vannak azonban a munkavégzésnek a családi modellből hiányzó elemei is,

ezért itt be kell tartani a fokozatosság és rendszeresség elvét, s ezeket a

játékba is gyakoroltatni kell (pl. saját törölköző, fogmosó felszerelés

használata).

A felnőttek és a gyermekek modell szerepe a munka területén kiemelkedően

fontos!


A gyermekek örülnek a közös munkának és szívesen végzik

Megtanulják használni a munkaeszközöket

Kialakul bennük a környezetük tisztasága és esztétikuma iránti igény

Kötelességüket, egyéni megbízásaikat szívesen teljesítik

Segítenek a kisebbeknek

Az örömmel végzett munka során kialakul kitartásuk és felelősségtudatuk


76

III. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK

NEVELÉSÉNEK ELVEI INTÉZMÉNYÜNKBEN

A szabályzó az alábbi jogszabályok figyelembe vételével készült:

- A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény;

- 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet;

- 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet 1. sz. melléklete

- 2015. évi LXIII. törvény

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi

XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés

kiterjesztése érdekében történő módosításáról

A kiemelt figyelmet igénylő gyermek:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,

Óvodáinkban ellátjuk a 3-7 éves kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált

fejlesztését, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek

és a kiemelten tehetséges gyermekek fejlesztését. A sajátos nevelési igényű

gyermek speciális fejlesztése a fogyatékosság típusának megfelelő szakképzett

szakember közreműködését igényli.

Felvállaljuk a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos;

valamint az autizmus spektrum zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkcióval

rendelkező gyermekek a többi gyermekkel együtt történő fejlesztését.

A sajátos nevelési igény megállapítása; a habilitációs, rehabilitációs célú

fejlesztés alapja az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye.

Általános elvek:

A Helyi Pedagógiai Programban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak

megvalósítására törekszünk a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is.

A nevelés hatására a sérült gyermekeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség,

az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A


77

gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez

szükséges.

A sajátos nevelési igényű gyermek

Sajátos Nevelési Igényű (SNI) gyermekek definíciója a jelenleg hatályos

köznevelési törvény szerint:

„4. § [...] 25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges

bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői

véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos,

több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos

tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,"

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált formában történő

fejlesztésének célja:

A nevelési programba foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba

kerüljenek úgy, hogy

az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődési üteméhez,

fejlesztésük számukra megfelelő területeken valósuljon meg,

a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,

a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai

váljanak az óvoda nevelési programjának tartami elemeivé.

A habilitációs, rehabilitációs ellátás elvei intézményünkben:

Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs

tevékenység olyan team- munkában kialakított és szervezett nevelési

folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermek igényeitől függő

eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi

szükségessé.

A sajátos nevelési igény a szokásos differenciálástól eltérő, nagyobb

mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását; illetve kiegészítő

fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú

eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy

a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az

eredményeket értékelő környezet segítse

a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának, autizmus spektrum

zavarának vagy egyéb pszichés fejlődési zavarának jellege, súlyosságának

mértéke határozza meg


78

terhelhetőségét biológiai állapota befolyásolja.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljait minden esetben a

fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai –orvosi- pszichológiai

komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni.

A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés elsősorban

gyógypedagógiai kompetencia, amely kiegészül a társszakmák terápiás

együttműködésével.

A sajátos nevelési igényű gyermek integrált formában történő fejlesztésének

feladatai:

a hiányzó, vagy sérült funkció helyreállítása, újak kialakítása

a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása

a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása

az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése

az egyes területeken kimagasló képességek felismerése, fejlesztése

A feladatellátás érdekében intézményünk

pedagógiai programjának készítésekor és a speciális tevékenységek

megvalósításakor figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekek

fejlesztésének elveit

külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon

hátrányának leküzdéséhez

támogatja a pedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai

programokon, továbbképzéseken

Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a

foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető; melynek

eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják:

A., Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs

szemlélet és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A

módszerek megválasztása alkalmazkodást jelent az egyéni fejlődési

sajátosságokhoz.

B., A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű

pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia,

hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező

óvodapedagógus

egyénre szóló módszereket, technikákat alkalmaz


79

a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat

beépíti

egy-egy nevelési helyzethez, probléma megoldásához alternatívákat keres

alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedéshez

együttműködik a különböző szakemberekkel; javaslataikat beépíti a

pedagógiai folyamatokba.

Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását gyógypedagógus,

terapeuta segíti.

C., A gyermek fogyatékosságának, autizmus spektrum zavarának vagy egyéb

pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező

szakirányú végzettségű gyógypedagógus az együttműködés során:

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek

haladását

javaslatot tesz a módszerek alkalmazására, a módszerváltásra, a gyermek

igényeihez igazodó környezet kialakítására

segítséget nyújt a szükséges speciális eszközök kiválasztásában,

együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a

tapasztalataikat, észrevételeiket, javaslataikat

kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitációs sikerességét szolgáló ismeretek

átadásával

részt vesz a befogadó közösség felkészítésében

részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptálásában

A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés- specifikus fejlesztésének elvei,

feladatai az óvodai nevelés során:

Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek:

Az óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermek fejlesztése, nevelése speciális

szempontok figyelembevételét kívánja az óvodai nevelés valamennyi területén.

A mozgáskorlátozott gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a hátrányok

csökkentése, megszüntetése; a szükséges egyénre szabott eszközök

használatának kipróbálása, megtanítása; mindig szem előtt tartva az önállóságra

nevelés elvét. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció és

terápia feladatait, valamint a mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe

kell beépíteni.

A látássérült gyermek:

A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek

esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való

alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását.


80

Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanulása, a tárgyak és helyük

megismertetése, a rendszeretet; a higiéné, különösen a szem és kéz

tisztántartása.

A látássérült gyermek gondolkodás, és beszédfejlődését a látáson alapuló

élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a

környezet vizuális megismertetése.

Hallássérült gyermekek fejlesztésének elvei:

A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata a nyelvi

kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. Az anyanyelvi-

kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik.

Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe kell

vonni a hallássérült gyermekeket. Az óvodai nevelés során arra kell törekedni,

hogy a hallássérült kisgyermek hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja

fel magára a figyelmet, közölje kívánságait. Környezete igyekezzen a gyermek

közölnivalóját, kommunikációs próbálkozásait megérteni.

Enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésének elvei:

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos

a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. Az integrált óvodai

nevelés keretében szükség szerint gondoskodunk a folyamatos gyógypedagógiai

megsegítésről.

Beszédfogyatékos gyermek fejlesztésének elvei:

Az óvodai nevelés, fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív

beszédhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés; a mozgás és

észlelési, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítás; az érzelmi élet

fejlesztése; speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és

kiscsoportos fejlesztési formában.

Az eredményes fejlesztés a logopédia módszereinek alkalmazásával valósulhat

meg.

Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek fejlesztésének elvei:

Az óvodai élet egész idejében használandó a fejlesztésre. A gyermekek

szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő

kialakítása, és a speciális módszerekben képzett fejlesztő asszisztens jelenléte

szükséges.

Az óvodai nevelés fő feladata, a kommunikációs, szociális és kognitív

habilitációs terápia.

Az óvodai nevelés fő céljai:

kommunikációs terápia

viselkedésproblémák terápiája


81

korai elemi készségek kialakítása (szobatisztaság, rágás-evés,

önkiszolgálás)

gondolkodási készségek terápiája

A fejlődés egyéb pszichés zavarával küzdő gyermek fejlesztésének elvei:

Az óvodai nevelés és fejlesztés során kiemelt feladat a részképesség- zavarok

korrekciója és kompenzálása. További feladat megelőzni a

teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés

kialakulását, és megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges

készültséget.


82

IV. KIEGÉSZÍTŐ INTEGRÁCIÓS PROGRAM

Az Integrációs Program alapjául szolgáló jogszabályok:

- Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. EMMI rendelet 173.§

- 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4.§. 12/b. pont

- Az Óvodai nevelés országos alap programja (363/2012. Korm. rendelet) l

Az Integrációs Program célja:

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének

előmozdítása

Hatékony védelem kialakítása a hátrányos megkülönböztetés ellen

Olyan gyermekközpontú és családorientált szemlélet alakítása, amely

alkalmas a kora gyermekkori fejlődés többirányú elősegítésére

Olyan szemlélet és módszerek tudatossá tétele, amellyel a hátrányos

helyzetből adódó lemaradások sikeresen ellensúlyozhatók.

A program alkalmazásában hátrányos helyzetűnek azok a gyermekek, akiket

családi körülményei, hátrányos helyzete miatt a jegyző védelembe vett, ill.

akinek rendszeres gyermekvédelmi jogosultságát a jegyző megállapította.

A hátrányos helyzetű gyermekek körében halmozottan hátrányos helyzetű az a

gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, ill. szülei legfeljebb az

iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezték be sikeresen.

(A szabály szerint az óvodás gyermekek esetében a gyermek három éves

korában kell vizsgálni a szülők iskolai tanulmányai befejezésének tényét, az

óvodáztatás további éveiben az ekkori nyilatkozat marad érvényben.)

A halmozottan hátrányos helyzetűnek minősülés csak akkor változik meg, ha a

gyermek kikerül a hátrányos helyzetűek csoportjából.

1. Szervezési feladatok:

- Intézményünkben a teljes körű, lehetőleg 3 évig tartó óvodáztatásra

törekszünk.

- Az óvodába nem jelentkezett HHH gyermekeket felkeressük otthonukban,

hogy a szülőket tájékoztassuk az óvodáztatás előnyeiről.

- A csoportok kialakításánál figyelembe vesszük a törvényi előírásokat, az

óvodai szabályzókat.

- A gyermekek elosztásánál figyelembe kell venni:

- az etnikai programot igénylő gyermekek számát


83

- sajátos nevelési igényű gyermekek számát

- HHH gyermekek számát

- tagóvodai szinten törekedni kell az arányos csoportlétszámra

- Különösen figyelünk a HHH gyermekek arányos elosztására. Egyes

tagóvodákban a csoportokon belül a HHH gyerekek aránya nem térhet el

egymástól 25 %-nál nagyobb mértékben.

- Az óvodáink városon belüli elhelyezkedése olyan, hogy a Katica, Fészek,

Napfény, Szivárvány, Árpád óvodák esetében az óvodák közötti arányos

elosztás is megoldható.

- A hiányzások minimalizására törekszünk. Az óvodapedagógusok kötelesek

az igazolatlanul hiányzó gyermekek szüleit felkeresni, hogy ösztönözzék

őket a gyermekük rendszeres óvodáztatására. A továbbiakban az intézményi,

a fenntartói és a törvényi szabályzók szerint kötelesek eljárni.

- Az óvodák nyitva tartását a szülők igényeihez alakítjuk.

- A nevelésmentes napokat olyan időpontra tesszük, amikor várhatóan

kevesebb problémát okoz a gyermekek elhelyezése (augusztus vége, iskolai

szünetek).

- A szülői értekezleteket munkaidő után tartjuk.

- A gyermekek fejlettségéről történő egyéni tájékoztatásra több időpontot

jelölünk ki, hogy a szülők kiválaszthassák a nekik legmegfelelőbb időpontot.

- A teljes akadálymentesítés jelenleg a Napfény óvodában van megoldva.

Felelős: intézményvezető

tagóvodavezetők

2. A nevelőtestület együttműködése

- A tagóvodákban az óvodapedagógusok havi rendszerességgel

esetmegbeszélést tartanak a közös feladatok megbeszélésére, értékelésére.

- A csoportokban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka,- szükség szerint a

fejlesztőpedagógus,- havi rendszerességgel megbeszélést tart a HHH

gyermekekről.

- Szükség esetén hospitálásokat tartanak tagóvodán belül, vagy más

tagóvodában az óvodapedagógusok.

- Évente legalább egyszer a nevelőtestület valamennyi tagja részvételével

értékeli a Program céljainak elérése érdekében tett lépéseket.

Felelős: tagóvodavezető

óvodapedagógusok

vezetőhelyettes

3. A pedagógiai munka kiemelt területei:


84

- Családlátogatáson ismerkedünk meg a gyermekekkel és családjukkal. A

„Gyermektükör” anamnézis részének kitöltésére kérjük meg a szülőket. Az

óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés történik.

- A gyermekek fogadása elsősorban a gyermekek igényeinek figyelembe

vételével történik, a szülőkkel történő megbeszélés alapján.

- Az óvodai Nevelési Programunk a mindennapi mesével, a dramatikus

játékok alkalmazásával, a „személyes percek” biztosításával a

kommunikációs nevelésre (szókincs, beszédértés) nagy hangsúlyt fektet.

- A bátorító nevelés alkalmazása, a lassított pedagógia az intézményes

nevelésbe illeszkedést segíti; a bizalom, az elfogadás, az együttműködés

légkörét teremti meg.

- A gyermekekkel szemben támasztott követelmények érthetősége

(folyamatábrák segítik a szokások rögzülését); valamint a cél elérésének a

számukra is érthető jelzése (rajzos diagnosztika) önbizalmat,

magabiztosságot ad gyermekeinknek.

- A művészi alkotásokkal való gyakori találkozás, valamint a gyermekek

fejlettségének megfelelő alkotómunka segít a gyermekeknek a saját

értékeik felismerésében, valamint a magasabb rendű érzelmeik

kibontakoztatásában.

- A szülőkkel való partneri együttműködést segítik az öltözőben elhelyezett

tájékoztató táblák.

Felelős: óvodapedagógusok

4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, a szociális

segítségnyújtással kapcsolatos munka

A gyermekek testi fejlődését nyomon követjük, évente kétszer regisztráljuk a

csoportnaplóban.

- Gyermekorvos, védőnő vizsgálja meg legalább évente egyszer a gyerekeket.

- Évente látási és hallási szűrővizsgálatot szervezünk a gyermekek számára.

- Szükség esetén szakorvosi (szemészet, fogászat, fülészet, ortopédiai)

vizsgálatot kezdeményezünk.

- Szülői értekezletekre alkalmanként meghívjuk a gyermekorvost, vagy a

védőnőt.

- A gyermekjóléti intézmények kezdeményezéseit az óvodában propagáljuk.

- A nyári óvodai szünet idejére a város által biztosított ingyenes ebéd

igénybevételéhez szükséges igényfelmérést elvégzik az óvodák.

- A szülők pénzbeli hozzájárulásával megvalósítható programok

megszervezésénél ügyelünk arra, hogy egyetlen gyermek se maradjon ki

belőle a szülők szegénysége miatt. Alapítványokat működtetünk,

pályázatokat írunk, hogy az arra befolyt pénzből fedezzük a kirándulásokat, a

rendezvények kiadását.


85

Felelős: gyermekvédelmi felelősök

óvodapedagógusok

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel.

- Kapcsolatot tartunk a gyermekjóléti és a családsegítő szolgálattal. A

gyermekvédelmi felelősök évente többször részt vesznek a közös

rendezvényeken, ahol a közös teendőkről beszélgetnek.

- A Polgármesteri Hivatal szociális irodájának a gyermekvédelemmel

kapcsolatos teendői ellátásában rendszeresen segítünk.

- Felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy gyermekük egészségügyi

problémáival kapcsolatban a védőnőkhöz is fordulhatnak segítségért.

- Tájékoztatjuk a szülőket a Nevelési Tanácsadó tevékenységéről. Szükség

szerint javaslatot teszünk a gyermekek fejlesztésére.

- A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére együtt készítünk a Nev:

Tan. szakemberével fejlesztési tervet.


6. Óvoda-iskola átmenet támogatása

- Az iskolaérettség megítélését segítik az óvodai szabályzók, amelyekről a

szülők tájékoztatást kapnak.

- Közös projektet működtetünk városunk általános iskoláival, ami a

gyermekek zökkenőmentes iskolakezdését segíti.

- A tanítók és óvodapedagógusok közös továbbképzése segít a közös nevelési

elvek elfogadásában.

- Az iskola és óvoda vezetés a HHH gyermekek arányos elosztása érdekében

az iskolai beiratkozás előtt megbeszélést tart.

- A gyermekek fejlődését 1 évig figyelemmel követjük az iskolában is.

Szükség szerint hospitálásokat, ill. megbeszéléseket tartunk.

Felelős: intézményvezető

intézmény vezető helyettes

projekt – összekötők

7. Szülőkkel való kapcsolattartás

- Minden szülővel személyes kapcsolatot alakítunk ki.

- Az új gyerekek befogadása a gyermek igényeinek megfelelően történik, a

„Befogadási terv”figyelembevételével.


86

- A szülők a nevelési év folyamán bármikor kérhetnek gyermekük fejlődéséről

részletes tájékoztatást.

- Évente legalább egyszer az óvodapedagógusok kezdeményeznek

megbeszélést, ahol megmutatják az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseit, a

gyermek alkotásait, az elért eredményeket.

- A naponkénti találkozók alkalmat adnak a legfontosabb észrevételek

kicserélésére.

- A csoportok életébe,- előzetes megbeszélés után, - a szülők bármikor

betekintést nyerhetnek.

- A szülők számára valamennyi dokumentumunk hozzáférhető.

- A szülői értekezleteken lehetőséget teremtünk a gyermekneveléssel

kapcsolatos nézetek megismerésére. Ha erre igény van, a szülők számára

érdekesnek ígérkező témák előadóit is meghívjuk.


8. Intézményi önértékelés

- A szülők és a gyermekek igényeit, elégedettségét illetve elégedetlenségét

kétévente mérjük, a folyamatos javítás érdekében.

- Az intézményi önértékelést az Országos Oktatási Integrációs Hálózat

ajánlása alapján is elvégezzük.

- Az intézményünk Integrációs Programjának eredményességét mérjük az

Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása figyelembevételével

- Az értékelés eredményeit dokumentáljuk az éves vezetői beszámolóban


87

V.

TEHETSÉGÍGÉRETEK

GONDOZÓI RENDSZERE

2 0 1 5


88

A TEHETSÉGGONDOZÁS TÖRVÉNYI HÁTTERE

Törvény a Nemzeti Köznevelésről 2011.évi CXC. 1§

„1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely

elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését,

készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati

tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos

fejlesztése révén, és ezáltal, erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a

magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős

állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi

leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.”

A törvény 47§(11) pontja a Nemzeti Tehetség Programra hivatkozva

meghatározza tehetséggondozás kereteit és céljait.

A pedagógus kötelezettségeit és jogait tartalmazó 62§ (1) pontja, meghatározza

a pedagógus feladatait:

„A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése,

oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja

szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása,

elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni

fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben

kötelessége különösen, hogy

a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek

személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek

érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek

egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális

helyzetét” és

c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges

tanulókat,”

(2011.évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 62§ Magyar közlöny, 2011

évi 162.szám)

Nemzeti Tehetség Program, 126/2008 (XII.4.) OGY. határozat

A Nemzeti Tehetség Program elfogadása innovációként ismeri el a

tehetséggondozást. A Nemzeti Tehetség Program stratégiai célja a tehetséges

gyermekek képességeinek kibontakoztatása és társadalmi hasznosulása.


89

„A törvényi paragrafus megerősíti, hogy a nevelőtestületeknek,

óvodapedagógusoknak foglalkozni kell a tehetségnevelés elméletével és

gyakorlatával, hogy az óvodások minél teljesebb életet élhessenek az

óvodákban.”

A törvényi rendelkezések alapján egyértelmű, hogy az óvodai

tehetséggondozásnak helye és alapozó szerepe van a tehetségfejlesztésben.

A Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézményben a törvényi szabályozás

értelmezése után kiépítettük a kora gyermekkori tehetséggondozás rendszerét.

A TEHETSÉGGONDOZÓI TEVÉKENYSÉGÜNK ALAPELVEI:

Elfogadjuk, hogy minden gyermek lehet tehetséges valamiben

Speciális tehetség területek fejlesztését vállaljuk a teljes személyiség

kibontakoztatásával

Elkötelezettek vagyunk a tehetség gondozás magas színvonalú megvalósítása

mellett

A tehetséggondozás folyamatában mélyítjük a kapcsolatunkat a családokkal

Akkreditált Kiváló Tehetségpontként törekszünk minél szélesebb körű hálózat

kiépítésére

A TEHETSÉG GONDOZÓI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉNEK CÉLJA:

A kora-gyermekkori tehetséggondozás célja: a gyermek adottságainak minél

teljesebb kibontakoztatása, a tanulás utáni érdeklődésük felkeltése, valamint a

szülők megnyerése a kora gyermekkori tehetségígéretek támogatásához.

(Tóth, 2003)

a tehetséggondozás új szemléletének kialakítása

tehetség ígéretek kibontakoztatása városunk értékeinek tükrében

módszertani kultúránk gazdagítása a tehetséggondozás terén.

A TEHETSÉGGONDOZÁS FELADATAI:

1. Törvényi kötelezettség és a jogszabályok folyamatos követése

2. Elméleti, gyakorlati, szakirodalmi ismeretek bővítése

3. Humán erőforrások feltérképezése, továbbképzési terv áttekintése

4. Munkaközösség szervezése és működtetése

5. Tehetségterületenkénti csoportok alakítása és működtetése

6. Alapelvek, célok, feladatok meghatározása

7. Tehetséggondozói modell értelmezése

8. Személyi és tárgyi feltételek megteremtése


90

9. Szülők tájékoztatása

10. Tehetséggondozói dokumentumok elkészítése

TEHETSÉGGONDOZÓ MODELL ÉRTELMEZÉSE:

Mönks- Renzulli - Ceizel modell Nagy Jenőné által értelmezett változatát

választottuk intézményi modellnek:

(Nagyné, 2012)

Tehetséggondozó programok és dokumentumok értelmezése, elkészítése:

A 30 órás műhelymunka komplex tervezése:

célok, feladatok

a gyermek erős oldalának fejlesztését szolgáló játékok

a gyenge oldal fejlődését segítő játékok

a légkörjavítást, megőrzést segítő játékok

kiegészítő tevékenységek

tárgyi feltételek, eszközök

A tehetséggondozó foglalkozás felépítése, vázlata:

Kreatív keretcím

Fantázia-játék, felfedező-játék

Képességfejlesztő játékok (páros játékok)


91

Élmény- játék (kreativitás fejlesztése)

Értékelés (rajzos diagnosztika, szeretetbáb, önértékelés, páros

értékelés)

Szülők tájékoztatása

Hatásvizsgálat elkészítése

A MŰKÖDÉS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEINEK

BIZTOSÍTÁSA:

Az eredményesen működő tehetségprogramok alapja az elkötelezett szakember,

és a lelkes segítő. A hosszú távú és működőképes fenntartáshoz, szükség van a

társadalom és gazdaság meghatározó szereplőinek aktív, kölcsönös

együttműködésére, valamint a helyi döntéshozók támogatására.

(Mező – Kormos, 2012)

A személyi feltételek meghatározásakor, fontos szempont, hogy az

óvodapedagógus saját tehetségterületén kiemelkedően jó és aktív legyen. Az

intézményi továbbképzési tervben olyan képzési területeket kell meghatározni,

amelyek gyarapítják, színesebbé teszik a műhelyvezetők tudását és lehetőséget

adnak az adott témában való elmélyülésre, „mesterré válásra”.

Jól működik a gyakorlatban, hogy a tehetséggondozó műhelyek munkájában két

óvónő vesz részt. Az egyikük a műhely vezetője, a másik óvodapedagógus a

segítőtárs szerepét látja el. A segítő, ha szükséges helyettesíti a

tehetséggondozót. A műhelyvezető társa felel a foglalkozások rögzítéséért, fotó,

videó felvétel készítéséért. Segít a szülők tájékoztató falának elkészítésében, a

műhelyek szervezésében. Amennyiben nincs más feladata, teljes aktivitással

vesz részt a játékokban. (Pappné, 2013.)

Az óvodákban eltérőek a feltételek, de a cél, hogy minél több műhelynek legyen

saját tere. Ez a bensőséges „műhelyhangulat” megteremtése miatt nagyon

fontos. A szabad játék és a tervezett tevékenységek védelme miatt, a

tehetséggondozó foglalkozásokat minden esetben délután szervezzük. Az

időpontok a műhelyek működési rendjében vannak szabályozva.

TEHETSÉGAZONOSÍTÁS, BEVÁLOGATÁS DOKUMENTÁLÁSA:

Az óvodai csoportokban dolgozó óvónői ajánlások megismerése, valamint az

egyeztető esetmegbeszélések után a beválogatást minden esetben a

műhelyvezető tehetséggondozó óvodapedagógus végzi. A műhelyvezetők

meghatározott tehetségterületeken, a Ryans féle becslési skála segítségével, a

Gyermektükör és a Tehetségtérkép elemzésével válogatják be a gyerekeket a

speciális tehetséggondozó műhelyekbe. Minden tagóvodában a mérések


92

eredményei alapján szervezzük meg a gardneri tehetségterületeket lefedő

tehetséggondozó műhelyeket. Törekszünk arra, hogy a gyermekek átlagon felüli

adottságainak megfelelően, minden óvodában, valamennyi tehetségterületen

szerveződjön tehetségműhely.

A TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELYEK MŰKÖDTETÉSE:

Intézményünkben minden 5-7 éves korú gyermeknek biztosítjuk, hogy részt

vegyen egy 30 órás tehetséggondozó programban.

Intézményünk 7 tagóvodájában, 20 -24 tehetséggondozó műhelyben zajlanak a

30 órás tehetségígéreteket gondozó komplex programok.

Minden Gardneri tehetség területen biztosítunk fejlesztő programot a gyermekek

számára, alkalmazkodva a beazonosításra került átlagon felüli adottságokhoz.

Kora gyermekkori tehetségfejlesztő rendszerünkben az interperszonális és az

intraperszonális adottságok, képességek fejlesztése önállóan nem értelmezhető,

ezért mindkét terület fejlesztését beépítjük tehetséggondozó műhelyek

programjába.

HATÁSVIZSGÁLATOK ELKÉSZÍTÉSE:

A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács hívta fel a figyelmet a hatásvizsgálat

fontosságára. A tehetségpontok a tehetségfejlesztő tevékenységüket

önkontrollos hatásvizsgálattal is kell, hogy szabályozzák és ellenőrizzék. Az

olyan tehetséggondozó folyamat, amely nincs hatásvizsgálattal alátámasztva,

nem tekinthető bizonyítottnak.(Balogh - Mező- Kormos, 2011)

A szülők tájékoztatása, az együttműködés lehetőségeinek keresése:

Az óvodai tehetséggondozásban az egyik legfontosabb cél a szülők megnyerése

a kisgyermekkori tehetségsegítés támogatásához. Minden év elején réteg szülői

értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a folyamatról. Célunk, hogy minél

hatékonyabban tudjuk bevonni őket a tehetséggondozó programba. Ennek

érdekében a szülőkkel, nagyszülőkkel közös műhelybörzéket, kiállításokat,

közös élményeket, lazító programokat szervezünk. Az évek során a szülők közül

sokan a tehetségügy támogatóivá váltak.


93

TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELYEK ÓVODÁNKÉNT

(formanyomtatvány)

Óvoda

neve Műhely neve Műhely vezetője

Műhely

társvezetője

Résztvevő

gyermekek

száma

TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELY

MŰKÖDÉSI REND

3- 5 éves korig minden gyermeket megfigyelünk és regisztráljuk a

tehetség összetevőit

A Tehetséggondozó műhelyben az 5-6-7-éves korú gyermekek részére kis

létszámú, differenciált, fejlesztő csoportokban biztosítjuk az átlagon felüli

adottságok fejlesztését, figyelembe véve a gyenge pontok kiegyenlítését

is.

a tehetséggondozó munka 30 órás komplex program alapján történik

a tehetséggondozó műhely foglalkozásait tagóvodai szinten szervezzük

(kivétel külső programok)

a tehetséggondozó programban a gyermekek létszáma Max. 15 fő

a tehetséggondozó műhely munkája 30 foglalkozásból áll

a fejlesztés kis létszámú differenciált fejlesztő csoportban történik

a foglalkozásokat heti rendszerességgel, délután szervezzük

egy foglalkozás kb. 30-40 perc játékos fejlesztés

törekszünk az állandóságra:

ugyanaz az óvodapedagógus és társa tartja

ugyanazoknak a gyermekeknek

ugyanazon a helyszínen

minden gyermek abban a műhelymunkában vesz részt, amelyben a két

éves megfigyelés alapján tehetségígéretnek bizonyult

a műhely vezetését, hozzáértő, esetenként speciális képzettségű

óvodapedagógus végzi


94

egy műhelyvezető óvodapedagógus egy tehetséggondozó műhely

munkáját vezeti

a műhelymunkát vezető óvodapedagógus és segítője gondoskodik a

tevékenység kommunikálásáról

A TEHETSÉGGONDOZÁS FOLYAMATÁBAN KÖTELEZŐEN

HASZNÁLANDÓ DOKUMENTUMOK

1. Helyi Nevelési Program

2. Gyermektükör

3. Műhelynapló

4. Tehetségazonosítás szempontrendszere

5. Ryans - féle becslési skála beválogatási szempontjai

6. Működési rend

7. 30 órás komplex tehetséggondozó program

8. Munkaterv

9. Hatásvizsgálatok eredményei

SZEMPONTOK

A TEHETSÉGONDOZÓ MŰHELYEK

VEZETŐI ELLENŐRZÉSÉHEZ

1. DOKUMENTÁCIÓS MUNKÁJA

dokumentum megfelel hiányos megjegyzés

bemeneti mérések

jelenléti ív

munkaterv

30 órás program

működési rend

hatásvizsgálat

szülői tájékoztató

fotó/ videó dokumentáció


95

2. TÁRGYI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA

feltételek megfelel hiányos megjegyzés

helyszín

időpont

bútorzat

fejlesztő eszközök

rajzos diagnosztika

kommunikációs tábla

mágikus báb

3. SZERVEZÉSI FELADATOK ELLÁTÁSA


eszközök előkészítése

társ jelenléte

gyerek fluktuációja

időbeli korlátok megtartása

nyugodt feltételek

biztosítása

4. SZEMÉLYI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA


gyermekek motiválása

foglalkozás felépítése

kreatív feladatok

egyéni fejlesztés biztosítása

páros gyakorlatok

alkalmazása

„csoda” megteremtése

egyéni értékelés biztosítása

szülőkkel való kapcsolata

FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK:

1:…………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………….

2:…………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………….

3.:…………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………


96

FELADATOK A HIÁNYOSSÁGOK JAVÍTÁSÁRA:

1:…………………………………………………………………………………

………………………

határidő:……………………………………………………..

2:…………………………………………………………………………………

………………………

határidő:……………………………………………………..

3:…………………………………………………………………………………

………………………

határidő:……………………………………………………..

Püspökladány,

----------------------- -------------------------

műhelyvezető segítő pedagógus

---------------------------

intézményvezető

(Pappné, 2011.)

TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELYEK A 2015-2016-OS NEVELÉSI ÉVBEN:

ÓVODA

TEHETSÉGGONDOZÓ

MŰHELY NEVE

TEHETSÉGGONDOZÓ

MŰHELY TÍPUSA

ÁRPÁD

1. CSICSERGŐ FÉSZEK

2. FÜRGE LÁBAK

ZENEI

TESTI- KINESZTETIKUS

FÉSZEK

3. BÜTYKÖLŐ

4. CÓK – MÓK

TÉRBELI- VIZUÁLIS

NYELVI

KATICA

5. KISOKOS

6. KISÜGYES

7. SZIVÁRVÁNYPALOTA

8. GINGALLÓ

LOGIKAI- MATEMETIKAI

TÉRBELI- VIZUÁLIS

NYELVI

ZENEI


97

MEZEIVIRÁG

9. VARÁZSKEZEK

10. VARÁZSKUCKÓ

11. LÓTI- FUTI

TÉRBELI- VIZUÁLIS

NYELVI

TESTI-KINESZTETIKUS

NAPFÉNY

12. FUTRINKA

13. PÁNTLIKA

14. SZÍNVARÁZS

15. LEVELIBÉKA


ZENEI- NÉPI

TÉRBELI- VIZUÁLIS

LOGIKAI- TERMÉSZETI

NYITNIKÉK

16. BARANGOLÓ

17. BOKRÉTA

18. KÖRMÖNFONT

19. CIRÓKA

LOGIKAI- TERMÉSZETI

ZENEI- NÉPI

TÉRBELI- VIZUÁLIS

ZENEI

SZIVÁRVÁNY

20. BABSZEM JANKÓ

21. IZGŐ- MOZGÓ

NYELVI



98

VI. GYERMEKVÉDELMI MUNKA ÓVODÁINKBAN

Az 1991 évi LXIV törvény – egyezmény a gyermekek jogairól- szellemében

a gyermekvédelmi munka hatékonyabbá tételére óvodáinkban jelentős

erőfeszítések történtek, a következők szerint kívánjuk gyermekvédelmi

munkánkat felépíteni, a törvényi előírások alkalmazásával összhangban.

Alapjogszabályok:

1. 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi

igazgatásról.

2. 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények

működéséről.

3. 1993. évi LXIV. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól.

4. 1992. LXIV. törvény a személyes adatok védelméről és közérdekű adatik

nyilvánosságáról.

5. 1949 évi XX. Törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya .

6. 1952 évi. IV. törvény A házasságról , a családról és gyámságról.

7. 1993. évi LXIV. Törvény A közoktatásról.

8. 1993. évi III. törvény. A szociális igazgatásról és szociális ellátottságról.

9. Törvényekhez kapcsolódó kormány és szakminiszteri rendeletek.

10. Az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény.

11. 2015. évi LXIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és

óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról.

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer, a gyermek, védelemhez való joga

A gyermekvédelem alapfogalmai

Gyermekvédelem:

A társadalom kultúra átadó és fejlesztő tevékenység része.

Biológiai, anyagi, egészségügyi, művelődésügyi, szociális, pszichés, jogi és

igazgatási feltételek komplex biztosításával segíti, intézményein keresztül

szervezi, hogy a felnövekvő nemzedékek pozitív természeti és szociokulturális

hatásban részesüljenek. Ennek eredménye, hogy az egyének elérhessék

személyiségfejlődésük felső határát, majd az érett felnőttséget.

Hátrányos helyzetű gyermek:

Az átlagosnál nehezebb körülmények között élő, környezeti ártalmaknak kitett,

de normálisan fejlett fiziológiailag nem sérült gyermek, aki gátolt abban, hogy

az adottságainak megfelelően fejlődjenek képességei.


99

Veszélyeztetett helyzetű gyermek:

Az a gyermek, akinek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a

gondozó nem biztosítja.

Nehezen nevelhető gyermek:

Az a gyermek, akinek értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de

enyhébb biológiai károsodás vagy pszichés sérülés miatt tanulmányi,

magatartási zavarokat mutat.

Deviánsviselkedés:

Társadalmi normák megsértése, elutasítása.

A fenti szempontok alapján valamennyi óvodapedagógus feladata a gyermekek

kiszűrése a negatív viselkedésformák alapján, és kezdeményeznie kell a

szükséges segítő intézkedéseket.

A segítés alapelvei:

1. Tiszteletben kell tartani más emberek értékeit, gondolkodását, szándékát,

egyéniségét, egyediségét és jogait.

2. Megkülönböztetés nélkül kell segítséget nyújtani.

3. Pedagógusként egyedül komplexebb problémákat nem vállalhatunk fel.

4. Számolnunk kell azzal, hogy véges a kompetenciánk.

5. Fokozottan érvényes ránk a titoktartás.

6. Folyamatosan tájékoztatni kell a segítséget igénylőt arról, hogy hol tart az

általa felvetett probléma megoldása, milyen stádiumban van.

7. Nem szabad vissza élni a segítséget kérő kiszolgáltatott helyzetével.

Speciális gyermekvédelmi feladatok:

1. Jelzőrendszerként funkcionálás:

Veszélyeztetettség, hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése,

nyilvántartása.

Családsegítővel környezettanulmány végzése (szükség esetén).

Gyermekvédelmi támogatások kezdeményezése.

Igazolatlan hiányzások jelzése.

Együttműködés más szakemberekkel: esetmegbeszélések

2. Kapcsolattartás a szülőkkel, a pedagógusokkal, a segítő intézményekkel:

Nevelési tanácsadó

Gyermekjóléti szolgálat.

Családsegítő szolgálat.

Önkormányzat.

Védőnői szolgálat.

Egészségügy.


100

Civilszervezetek

Kisebbségi önkormányzat.

Óvoda, iskola.

3. Programok szervezése:

Prevenciós foglalkozások.

Első óvodai érettségi foglalkozások.

Szabadidős programok szervezése.

4. Tájékoztatás, és információközlés:

Szülőknek különféle szolgáltatásokról.

Pedagógusok tájékoztatása.

5. Egyéb:

Pályázatírás

Önképzés

A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak kötelezettsége:

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer megszilárdítására, hatékony

koordinálására, kiemelt figyelmet fordítunk.

A Gyermekvédelmi törvény rögzíti a nem gyermekvédelmi feladatot ellátó, de a

gyermekvédelemhez kapcsolódó egyes szervek kötelező feladatát, jelzési és

együttműködési kötelezettségét.

A gyermekvédelemhez kívülről kapcsolódó egyes szervek számára a

Gyermekvédelmi törvény 17.§- a jelzési, együttműködési kötelezettséget állapít

meg. Ennek a jelzőrendszernek kell felismernie és jeleznie, ha gyermek

bántalmazását, elhanyagolását vagy egyéb veszélyeztetettségét észleli.

Ezek a szervek:

Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat,

a háziorvos, a házi gyermekorvos,

A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a

családsegítő szolgálat, a családsegítő központok,

A közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény,

nevelési tanácsadó.

A rendőrség,

Az ügyészség,

A bíróság,

A menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,

A társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.


101

A jelzőrendszer tagjai kötelesek:

Jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti

szolgálatnál.

Hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos

elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

Ezek a személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban

történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és

megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni, és egymást

kölcsönösen tájékoztatni.

Minden szakterületnek a saját kompetenciája szerint kell meghatározni a

feladatait.

Valamennyi óvodapedagógus kötelessége a gyermekvédelem szem előtt tartása

és a gyermekvédelmi felelősökkel történő együttműködés.

Az alapvető tevékenységen túl természetesen a gyermekvédelmi felelősök az

elsődleges szakmai irányítók a gyermekvédelem területén.

VII. KAPCSOLAT RENDSZERÜNK

Az óvoda és a család

Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve segíti a gyermekek fejlődését. A

család és az óvoda között szimmetrikus kapcsolat van. A szülő tud legtöbbet

gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az

óvodapedagógusnak van olyan szaktudása és olyan korosztályi tapasztalata,

amely alapján hatékony segítséget tud nyújtani a gyermekek harmonikus

fejlesztése érdekében.

Az óvodák feladatai:

körültekintően szervezzük meg a szülőkkel együtt kialakítandó

együttműködés formáit, mely a folyamatos információ áramoltatást, a

szemléletformálást, az óvodánk tartalmi munkájának szakszerű

megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit, és a fejlődés

eredményét hivatott közvetíteni.

segítségül hívni a szülőket, nagyszülőket, hogy a választott értékeinket minél

magasabb szinten tudjuk teljesíteni

A kapcsolattartás formái:


102

családlátogatás

anyás beszoktatás

napi kapcsolattartás

szülői értekezletek

nyílt napok

tervezett, szervezett beszélgetések a gyermek fejlődéséről

a szülőkkel együtt szervezett ünnepek, kirándulások, kiállítások,

hangversenyek

igény és elégedettségi vizsgálatok

érdekegyeztető, érdekérvényesítő fórumok (SZM vezetői találkozók)

AZ ÓVODA ÉS A BÖLCSŐDE

Az átmenet zökkenőmentessé tétele érdekében olyan tartalmi kapcsolatot

építünk ki a bölcsődével, melynek során megismerhetjük, segíthetjük egymás

nevelőmunkáját.

Intézményünk szervezetileg egy egységet alkot a város bölcsődéjével, egy

épületben van a bölcsőde a Szivárvány óvodával. Ez a tény nagyban

befolyásolja az együttműködés kialakítását.

Az együttműködés formái:

látogatások

tapasztalatcserék

közös továbbképzések

közös nevelési értekezletek

közös ünneplések

óvodások ajándékozása a bölcsődés gyerekeknek

AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA

Elkészítettük és működtetjük az óvoda- iskola átmenet projekt tervét, melyet

évente felülvizsgálunk.

A kapcsolattartás formái:

látogatások

tapasztalatcserék

értekezletek

továbbképzések

előadások

egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel, közreműködés

közvetlen partneri kapcsolatok megbeszélése, tervezése, értékelése


103

INTÉZMÉNYÜNK EGYÉB KAPCSOLATAI

Tartalmi kapcsolatot alakítunk ki a

fenntartóval

a programunk szerzőjével

a programhoz kötődő egyesülettel

tehetséggondozó szervezetekkel, tehetségpontokkal, szakemberekkel

a képző intézményekkel, főiskolákkal

pedagógiai szakmai szolgáltató cégekkel

A Pedagógiai Szakszolgálattal, szakértői bizottságokkal

egészségügyi szakszolgálattal

gyermek és ifjúság védelmi intézménnyel

családsegítővel

kisebbségi önkormányzattal

művészeti iskolával

művelődési házzal

A partneri kommunikációs táblázatban rögzítettük a kapcsolattartók személyét

egyes partnereinkkel. Az összekötők szakemberként ápolják a gyermekek

nevelése érdekében szükséges együttműködést.

Partnereink elégedettségét és igényeit évente mérjük, szükség esetén intézkedési

tervet készítünk az együttműködés javítása érdekében.

VIII. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

JEGYZÉKE

JÁTÉKOK A CSOPORTSZOBÁBAN ( CSOPORTONKÉNT)

NÉV FAJTÁJA DARABSZÁM

Konstrukciós játék 4-5 2-2

társas játék kirakó 2-3

logikai 2-3

memóriafejlesztő 2-3

Kártyák 2-3 1-1

Képdominó 1 1

Számdominó 1 1

Szerepjátékokhoz is főzőcskéhez, babázáshoz,


104

használható eszközök,

anyagok

orvososhoz…

Barkácsolás eszközei olló, tű, ragasztó,

dobozok…

Anyanyelvi játékok kézi tükrök 3-4

falitükör 1

JÁTÉKESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK AZ UDVARI JÁTÉKHOZ

(UDVAR RÉSZENKÉNT)

Az udvarokon legyen füves, betonozott, homokos, kavicsos rész.

Az udvar beépítése során ügyelni kell arra, hogy minden tevékenységnek legyen

megfelelő helye.


Ivókút 1

Fajátékok nagy mozgások

gyakorlásához

2

létrák, mászókák 4-5 1-1

hálók, lógók, hinták 3-4 1-1

mobil padok 5-6

Művészeti tevékenységek

eszközei

3 5-6

Labdák 3 1-1

Homokozó játékok 6 5

MESE –VERS- DRAMATIKUS JÁTÉKHOZ HASZNÁLATOS

ESZKÖZÖK


Mesekönyvek állatmesék 2-3

népmesék 5-6

klasszikus mesék 3-4

mai magyar írók meséi 2-3

verses meseregények 4-5

Rigmusok, közmondások

gyűjteménye

4 1-1

Magnó 1


105

CD-k, kazetták 10-15 1-1

Lámpák 3

a ceremónia eszközei 2-3 1-1

Párnák gyermekenként 1-1

Kosarak 2 2-2

leplek, textilek 8-10 1-2-3

Bábkészlet minimum 3

( sík, gyűszű, kesztyű…)

10-12

Bábparaván 1 1

ÉNEK- ÉNEKES JÁTÉK – ZENEHALLGATÁS ESZKÖZEI


CD-k, kazetták 15 1-1

ritmus hangszerek 5 7-7

Dallamjátszó hangszerek 2 1-1

Barkácsolt

ritmushangszerek

3 7-7

RAJZ – MINTÁZÁS- KÉZIMUNKA


Ceruzák különböző vastagságú és

puhaságú

4-4 doboz

Filctollak különböző vastagságú 2-2 doboz

Festékek vízfesték 6

tempera 2-3

üvegfesték 1-1

ruhafesték 1-1

Ecsetek különböző vastagságú 6-6

Ragasztó 1-1

Papírok különböző anyagú, színű,

vastagságú, formájú

10-10 ív

Gyurmák gyurma, lisztgyurma,

agyag

folyamatosan

Olló 2 6-7

Tű 2 6-7

Gyöngyök min. 3 állandóan


106

Hurkapálcák állandóan

Szövőkeret 2 2-2

fonalak, gyapjú 10 állandóan

Gyertyák csepegtetni, karcolni állandóan

Termések, dobozok 5-6 állandóan

MOZGÁSOS JÁTÉKOKHOZ HASZNÁLANDÓ ESZKÖZÖK


Greswald- készlet óvodánként 1

Padok 1 3

Bady –Roll készlet 5-5

Labdák gumi 2 méretben 10-10

léglabda 10

óriás labda 3

marok labda 25

Karikák 2 25-25

Kötelek mászó 1

húzó 1

körkötél 1

ugráló 5-6

Botok 1 25

Babzsák 1 25

Szalagok 3 25-25

Barkácsolt kézi szerek 3 25-25

ZENÉS-MOZGÁSOS PERCEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

ESZKÖZÖK

( A MŰVÉSZETI PROGRAMOT ADAPTÁLÓ ÓVODÁKBA)


CD-k, kazetták 6 1-1

Szalagok 2 25-25

botos szalag 2 25-25

Zászló 1 25

Kendők 3 25-25


107

A KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSÉHEZ SZÜKSÉGES

ESZKÖZÖK


Ismeretterjesztő és

tudományos könyvek

10 1-1

növény és állathatározó 1-1 1-1

Akvárium 1 1

Nagyítók 2 5-5

Távcső 1 1

Gyermek méretű

munkaeszközök

5 6-6

Madáretető 2 1-1

A KÖRNYEZETI NEVELÉS ESZKÖZEI

(TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ PROGRAM)


Mikroszkóp 1 1

Komposztáló 1 1

Hőmérő 1 1

Mérőedények 3 1-1


108

TARTALOMJEGYZÉK

I. „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” alternatív program

adaptációja

Tagóvodák bemutatkozása 1

Visszatekintés 18

1. Nevelésünk alapelvei 21

1.1. Gyermekképünk 22

1.2. Óvodaképünk 22

1.3. Óvodapedagógus képünk 23

1.4. Célrendszerünk 24

2. Nevelési programunk célja 234

2.1. Általános nevelési feladataink 24

2.1.1 Erkölcsi- szociális érzelmek alakítása 24

2.1.2. Esztétikai érzelmek alakítása 25

2.1.3. Intellektuális érzelmek alakítása 25

3. Programunk rendszerábrája 26

4. Nevelésünk kerete 27

4.1. Egészséges életmód alakítása 27

4.2. Érzelmi nevelés, társas kapcsolatok 30

4.3. A nevelésünk tervezésének elvei 33

4.4. Napirend 34

5. A programunk tartalma 35

5.1. A tevékenységek kerete 35

5.2. Néphagyományok 35

5.3. Jeles napok 35

5.4. A néphagyomány ápolás tartalma 36

6. Nevelésünk tevékenységformái 39

6.1. Játék 39

6.2. Játékba integrált tanulás 39

6.2.1. Hetirend 42

6.2.2. A tanulás szervezésének formái 42

6.2.3. A szervezett tanulás munkaformái 43

6.2.4. A szervezett tanulás időkeretei gyermekenként 43

6.2.5. A tanulás tervezésének elvei 43


109

6.2.6. Követendő módszerek a tanuláshoz 44

6.2.7. A tanulási folyamatok értékelésének alapelvei 44

6.3. Vers, mese, dramatikus játék 45

6.4. Ének, énekes játék, zenehallgatás 47

6.5. Rajz, mintázás, kézimunka 50

6.6. Mozgás, mozgásos játék 53

6.7. A környezet tevékeny megszerettetése 56

6.8. Munka jellegű tevékenységek 58

7 Feladatok a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban 60

II. Etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésének kiegészítő

programja

62

III. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének elvei

intézményünkben

80

IV. Kiegészítő integrációs program 85

V. Tehetségígéretek gondozói rendszere

90

VI. Gyermekvédelmi munka az óvodánkban 94

VII . Kapcsolataink

97

VIII . Nevelőmunkát segítő eszközök jegyzéke 100

Tartalomjegyzék 104

helyi nevelÉsi program“giai... · kialakítása már óvodás korban. ezért olyan témákat...

Documents