Sényői Kölcsey Ferenc ÁMK Óvodája

HELYI NEVELÉSI PROGRAM

"Azokban a családokban, ahol szeretet és együttérzés fűzi össze az

embereket, a gyerekek sokkal sikeresebbek és boldogabbak. Ha ettől a

környezettől megfosztják a gyereket, azzal az egész életét, jövőjét

tönkretehetik.

A gyereknevelésben a szeretet a leghatékonyabb eszköz."

(Tendzin Gjaco)

2016.

1

TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezető

II. Gyermekkép, Óvodakép

1. Gyermekkép

2. Óvodakép

III. Az óvoda átfogó, globális nevelési terve

1. Az óvodai nevelés általános célja

2. Az óvodai nevelés általános feladata

3. Az óvoda sajátos célja

4. Az óvoda sajátos feladata

5. A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

6. Sajátos nevelési igényű gyermek a csoportban, az óvodapedagógus feladatai

7. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek integrált óvodai nevelésének célja

8. Az óvoda nevelésének alapelvei

9. Egészséges életmód kialakítása

10. Érzelmi – erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása

11. Anyanyelv i – értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei

1. Személyi feltételek

2. Tárgyi feltételek

3. Az óvodai élet megszervezése

4. Az óvoda kapcsolatai, az együttműködés lehetősége

V. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladata

1. Játék

2. Művészeti nevelés

3. Mese, vers

4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

5. Rajzolás, mintázás, kézimunka

6. Mozgás

7. A külső világ tevékeny megismerése

8. Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése

9. Néphagyományok az óvodában

10. Munka jellegű tevékenységek

11. Tevékenységben megvalósuló tanulás

VI. Az óvodába lépés feltételei

VII. Az iskolába lépés feltételei az egészségesen fejlődő gyermekek számára

VIII. Gyermekvédelem

1. A gyermekvédelmi munka szemlélete

2. Gyermekvédelmi felelősök munkája

Mellékletek

1.sz. Melléklet Fejlődési napló

2.sz. Melléklet Elfogadó nyilatkozat

3.sz. Melléklet A program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök

és felszerelések jegyzéke

2

I. Bevezető

Helyi óvodai, egységes óvoda-bölcsőde intézményegységi nevelési programunk

elkészítésekor figyelembe vettük az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját – a hazai

óvodai neveléstörténet értékeit, nemzeti sajátosságait, a pedagógiai és pszichológiai kutatások

eredményeit, és a helyi sajátosságokat, illetve a Bölcsődei Nevelés-Gondozás

Alapprogramját. A Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt

kötelezettségek az egységes óvoda–bölcsőde intézményben folyó pedagógiai munka

alapelveként határozza meg:

a) az óvodai nevelésnek az emberi gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az

emberi gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére

kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával.

b) a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti

meg.

c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák

kiegészítő szerepet játszanak.

Az óvodai nevelés Országos Alapprogramja alapján érvényesülhetnek az óvodai nevelésben a

különböző pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok

pedagógiai nézeteinek és széleskörű módszertani szabadságának érvényesülését,

megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. Az óvodánk saját nevelési program

alapján dolgozik. Helyi programunk a környezeti, művészeti nevelést helyezi előtérbe,

hagyományápolással erősíti a környezet és szülőföld szeretetéhez való kötődést.

A program elkészítésekor figyelembe vettük az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját

valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit.

A Bölcsődei Nevelés-Gondozás Alapprogramja, a bölcsődékben folyó szakmai munka

szabályozásának legmagasabb szintű dokomentuma, iránymutatást ad, megfogalmazza a 2-3

éves gyerekek intézményi nevelésének nevelési-gondozási feladatait, elveit, célkitűzéseit, a

bölcsődei tevékenységek formáit, figyelemmel a kisgyermekek ellátásának szakmai elveire,

követelményeire.

3

Programunk ajánlása:

Az óvoda mikro- és makrokörnyezetének, ezen belül is kiemelten:

- a bölcsődés- óvodás korú gyerekeket nevelő családok,

- nevelőközösség,

- településünk általános iskolai vezetése,

- az óvoda fenntartói figyelmébe.

A helyi nevelési program a 2-3, ill. 3-6-7 éves gyerekek óvodai életének teljes tartalmát

felöleli, életbelépésével az intézmény elsőszámú dokumentumának számít.

Rendszerbe foglalja az egész óvoda nevelését, fejlesztési gyakorlatát, amit minden óvónő

alkalmaz a napi nevelőmunkájában, valamint a 2-3 éves gyerekek gondozásának nevelésének

elveit, célkitűzéseit, a tevékenységek formáit. Az intézmény dolgozói összehangolt

nevelőmunka során valósítják ezt meg az egységes óvoda-bölcsődében dolgozó óvónők,

gondozónő és a dajkák. Egyesíti a hazai óvodai gyakorlat megőrzendő tapasztalait illetve a

hazai bölcsődei nevelés-gondozás értékeire épít a mindennapi élet során. Az óvodapedagógia,

bölcsődei gondozás-nevelés hagyományainak elemeit is felhasználva, életelvű nevelési

gyakorlat megvalósítását tűzte ki célul. Meghatározza a fejlődés-fejlesztés várható

eredményeit, szervezeti és időkereteit, ellenőrzési és értékelési rendszerét.

Bízunk abban, hogy a jövőben is a 2-3, ill. 3-6-7 éves gyerekek nevelése községünkben közös

felelősséggel, a gyermekek személyiségének és jogainak tiszteletével valósul meg, amely

nevelési folyamatban a felnőttek közösségén belül is érvényesül a tolerancia, a humanitás, az

együttműködés.

A családok, és az óvoda jelenléte településünkön sokrétű kapcsolatrendszerével

közösségszervező. E közösségszervező hatása miatt is presztízse van. Reméljük, hogy az

óvoda jövőképéről gondolkodók és ezért felelősen cselekvők számára mindenképpen

meghatározó ez az erő és ennek a jelenléte, hiszen ŐK a közös szeretetünkön és nevelésünkön

felnőtt gyerekek a XXI. sz. alkotó-formáló tagjai lesznek.

4

II. Gyermekkép, óvodakép

1. Gyermekkép

„A gyermeket tisztelettel kell fogadni,

szeretetben kell felnevelni, és szabadságban kell elengedni.”

(Vekerdy Tamás)

Pedagógiai munkánk alapja a gyermek szeretete, tisztelete. A gyermek személyiségének

alapos ismeretével, a testi – lelki szükségleteinek maximális figyelembevételével és

kielégítésével, a szeretetkapcsolat sokszínű, változatos tevékenységének őszinte kifejezésével

valósul meg.

Az óvodai-bölcsődei nevelés gyermekközpontú, befogadó nevelés, ennek megfelelően a

gyermeki személyiség kibontakozására törekszik, biztosítja minden gyermek számára az

egyenlő hozzáférést, a szeretetteljes nevelést.

A gyermek védelme, jogainak biztosítása a pedagógiai tevékenység folyamatában

prioritásként érvényesül.

A nevelést tudatosan irányító pedagógus személyes hatását a céltudatosság jellemzi, aki a

tudatos – tervszerű személyiségfejlesztő hatásával segíti a gyermek képességeinek,

adottságainak fejlődését, lehetővé téve a tehetségek kibontakoztatását.

A gyermek személyiségének alakítása – fejlődése során, természetes módon van jelen

aktivitásának, érdeklődésének, önállóságának, együttműködésének, kommunikációs

készségének a fejlesztése, - az óvodáséveket követő időszak tanulás iránti vágyának

megalapozása.

A gyermek érdekében a család tisztelete, elfogadása, a családdal való differenciált

együttműködés jellemzi óvodai tevékenységünket.

A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyerekek óvodai nevelésében biztosítani

kell a kisebbségi, önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, a multikulturális

nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

Az óvodáskor végére a gyermek természetes módon együtt él a különbözőségekkel, korának

megfelelő mértékben, empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs.

Minden gyermek egyedi és megismételhetetlen, s a mi feladatunk, hogy kiteljesedéséhez az

alapokat lerakjuk, a boldog, sikeres és alkotó élethez szükséges kompetenciákat megerősítsük.

5

2. Óvodakép

Az óvoda hivatalos elnevezése: Sényői Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ

Rövid neve: Sényői Kölcsey Ferenc ÁMK

Az intézmény székhelye: 4533 Sényő, Kossuth u. 20/c.

Az intézmény telephelyek, feladat-ellátási helyekés címük:

Sényői Kölcsey Ferenc ÁMK Közösségi háza és Könyvtára

4533 Sényő, Kossuth u. 33.

Az intézmény jogelődje: Móra Ferenc Óvoda 4532 Nyírtura Arany János út 16.

Az óvoda fenntartója: Sényő Község Képviselő-Testülete, 4533 Sényő, Kossuth u. 69.

OM azonosító: 203160

Az óvoda-bölcsőde a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi

nevelés kiegészítője, a gyermekek 2. életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb 8 éves korig.

A bölcsődei nevelés-gondozás célja:

A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás

keretében a gyermek fizikai és érzelmi biztonságának megteremtésével, feltétel nélküli

szeretettel és elfogadással a gyermek nemzetiségi, etnikai hovatartozásának tiszteleben

tartásával, indentitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatok

szerzésének biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíti a harmónikus fejlődést.

Hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében a hátrányok és következményei enyhítésére,

az esélyegyenlőség biztosítására kell törekedni. A csoportban gondozható, nevelhető speciális

nevelési igényű gyermekek esetében a szükséges fejlesztés biztosításával segíteni kell a

rehabiltációt.

A bölcsődei gondozás-nevelés alapelvei:

A családi nevelés elsődlegességének tisztelete

A gyermeki személyiség tiszteletének elve

A nevelés és gondozás egységének elve

6

Az egyéni bánásmód elve

A biztonság és stabilitás elve

Az aktivitás, az önnállósulás segítésének elve

Az egységes nevelő hatások elve

Az óvoda nevelőtestülete egységesen vallja:

A gyermeknek jogában áll megélni a gyermekkor ezernyi csodáját, az élet szépségeit,

teljességét. Óvodánk harmónikus boldog gyermekeket akar nevelni. Esélyegyenlőségre

törekszik, a hátrányok kompenzálásával esélyt nyújtva a boldog gyermekkor megélésére.

Tiszteletben tartjuk a gyermek személyiségét, biztosítjuk az egyéni jogokat, igyekszünk őt

teljes mértékben megismerni, megérteni és elfogadni, segítőként állni mellette.

Mivel a gyermek érzelmi kötődése útján ismeri meg a környező világot, alapvetően fontosnak

tartjuk az érzelmi biztonság nyújtását. Ez feltétele annak, hogy érdeklődjön az őt körülvevő

világ iránt, fogékony legyen az új ismeretek befogadására.

Az intézmény funkciójából eredően neveljük, védjük, gondozzuk gyermekeinket, biztosítva a

korszerű, optimális feltételeket. A gyermeki fejlődésbe vetett bizalom alapján elősegítjük,

hogy eligazodjanak az őket körülvevő világban, megtanulják hogyan éljenek a közösségben,

az óvodai életen keresztül felkészítjük az iskolai közösségi életre.

A tartalmas, színes tevékenységek révén személyiségük, egyéni képességeik fejlődnek, mely

szorosan kapcsolódik a gyermek egyéni szükségleteinek figyelembe vételéhez, melyben

hangsúlyt kap a szabad játék.

A környezet fenntarthatóságának érdekében szükséges ismeretek, magatartási minták, értékek

és életviteli szokások kialakítása.

Ösztönözzük az óvodások élményszerű tapasztalatszerzését (kirándulások parkokba,

bemutatóhelyekre, állatkertbe, természetséták), mindezek elősegítik a környezetre figyelő

magatartásforma megalapozását.

Az óvodai nevelésben biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését az

interkulturális, multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

7

III. Az óvoda átfogó, globális nevelési terve

1. Az óvodai nevelés általános célja

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, a helyi nevelési tapasztalataink, valamint a

sajátos és specifikus pedagógiai tevékenység alapján végezzük óvodai munkánkat.

Személyiségfejlesztő munkánk alapján óvodánk tevékenységét az alábbi célok

határozzák meg:

Az óvodásgyerekek egyéni és differenciált személyiségfejlesztéséhez a

kiegyensúlyozott, szeretetteljes, nyitott, empatikus, toleráns légkör folyamatos

biztosítása, amelyben domináns elemként érvényesül a mozgásra és játékra épített

fejlődés elősegítése.

A gyermekek tapasztalataira, élményvilágára építve a fejlesztés legfontosabb

színtere a játék. Fontos feladat az ehhez szükséges feltételek megteremtése.

Az óvodásgyerekek sokoldalú élményszerzési lehetőségeinek biztosítása kiemelten

a játékban, a művészeti nevelésben /mozgás – irodalom – zenei – vizuális nevelés/,

a környezet megismerésében, védelmében.

Az élmények feldolgozása a nevelési - tanulási folyamatban sokoldalú

tevékenységgel biztosított.

Az anyanyelvi nevelés: a beszéd, a kommunikáció a nevelés minden területén

komplexen van jelen.

Egészséges óvodai környezet megteremtése, amelyben a gyermekek testi

szükségleteinek kielégitése, helyes életritmusának, egészséges táplálkozásának,

testápolási igényeinek, mozgásának, edzettségének kialakítása segítse elő az

egészséges életmódra nevelést.

Sajátos nevelési igényű gyerekek neveléséhez szükséges feltételek biztosítása.

Az óvodásgyermek otthoni, családi hátterének, környezetének /életvitel –

értékrend/ és változásainak pontos és folyamatos ismerete. A szülőkkel való

együttnevelés folyamatosságának megtartása és a közös felelősség érvényesítése a

gyerekek nevelésében, az óvodáséveket követő időszak tanulás vágyának

megalapozása, az iskolai beilleszkedés közvetett segítése.

A művészeti nevelés célkitűzéseinek keretében ismerjék meg a gyerekek a magyar

népművészetet és szokásokat, kiemelten a helyi hagyományokat:

8

- népi játékok,

- népi mesterségek,

- irodalmi tárgyi kultúra,

- településünk növényi és állatvilága,

- a természetes anyagok és azok felhasználási lehetőségével való ismerkedés.

Az egészségesen fejlődő gyermek belső érése, a családi és az óvodai nevelés eredményeként

egyéni adottságaitól függően 6 – 7 éves korára eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges

fejlettséget, megérik az iskolai rendre, feladatokra.

2. Az óvodai nevelés általános feladata

A program komplexitásával segíti az érzelem gazdagságát, a képzelet, a felfedező-, és

alkotókedv, az egyéni képességek kibontakozását, a gyermeki személyiség kiegyensúlyozott

fejlődését, melyek során megalapozódnak a tanulást elősegítő készségek, képességek,

személyiségjegyek, jellembeli, erkölcsi tulajdonságok.

Az alapvető értékekben legyen hangsúlyos:

- a gyermek tisztelete, jogainak védelme, szeretetének éreztetése

- a gyermek egyéni fejlődési ütemének figyelembevétele

- az egészséges életmódra,

- a környezetbarát szemléletre,

- a művészi értékek befogadására, alkotásra

- a kommunikációs kultúra emelésére való nevelés, valamint

- a humor, a derű, kreativitás, természetes jelenlétének biztosítása.

3. Az óvoda sajátos célja

Az óvodai nevelés sajátos célja az, hogy az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő

fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek

ellátását is) segítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, segítse elő a gyermeki

személyiség kibontakoztatását.

Az enyhe testi, érzékszervi, értelmi beszédfogyatékos és a megismerő funkciók vagy

viselkedés fejlődési zavarával küzdő gyerekek integrált személyiségfejlesztése. E gyerekek

számára a differenciált beiskolázás esélyének megteremtése.

9

A különbözőségek elfogadása és tisztelete.

Az etnikai óvodásgyerekek saját, ill. integrált csoportban történő személyiségfejlesztése.

4. Az óvoda sajátos feladatai

A gyerekek egyéni fejlettségének és életkori sajátosságainak megfelelő differenciálás.

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítani

kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését,

a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

Szükség esetén külső szakemberek bevonása a gyerekek személyiségfejlesztésébe

(pszichológus, logopédus, gyógytornász, vagy más gyógypedagógus, konduktor

közreműködés). A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten

álló, hátrányos helyzetű, érzékszervi vagy mozgássérült gyermekek nevelése, speciális

ismereteket, sajátos törődést igényelnek.

5. A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Minden gyermek feltétel nélküli elfogadása. Személyiségük, képességeik,

tehetségük kibontakoztatása – elsősorban a játékon keresztül közvetített, az életkornak

megfelelő élmény és eszközrendszer biztosításával.

Minden gyermeket megillet a neki megfelelő bánásmód.

A követelményszint életkornak és egyéni képességeknek megfelelő módosítása.

Fokozott tolerancia, elfogadó magatartás a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos

nevelési igényű, illetve beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő

gyermekekkel, családokkal.

6. Sajátos nevelési igényű gyermek a csoportban, az óvodapedagógus feladatai

A gyermek és körülményeinek megismerése, regisztrálása, folyamatos kapcsolattartás

a szülőkkel, illetve a szakemberekkel.

A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése, kompenzálása, a képességek

kibontakoztatása.

A speciális nevelési szükségletekhez, életkori sajátosságokhoz támasznyújtás, érzelmi

biztonság.

10

A fogyatékos gyermeket elfogadjuk olyannak, amilyen. Esetükben lényeges bizalmuk

elnyerése, öntudatuk erősítése. Játékuk során képességeikhez mérten adjunk számukra

feladatokat.

A nevelés hatására a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is ki kell

alakulnia az alkalmazkodó képességnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek.

Mindig annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni.

Fejlesztési területek

szociális készségek fejlesztése, önbizalom fejlesztése

nagymozgás – testséma

téri észlelés – téri tájékozódás, irányfejlesztés

nyelvi kifejezőképesség

finommozgás – grafomotorika

verbális észlelés – beszédmotorika, szókincsbővítés

vizuális emlékezet – figyelem

7. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek integrált óvodai nevelésének célja

A társadalmi kohézió erősítése, a hátrányt szenvedők társadalmi integrációja, a szociális

hátrányok kompenzálása. Az óvoda törekszik a mélyebb együttműködésre a szülőkkel, a

gyermekjóléti szolgálattal, védőnői hálózattal, a fenntartóval, az iskolával és más

intézményekkel. Az óvoda csak a nevelési szocializációs folyamatot közvetlenül akadályozó

tényezők felszámolása terén bír hatékony eszközökkel.

Szervezési feladatok

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása.

Integrációt elősegítő csoportalakítás: arányos elosztás

Az igazolatlan hiányzások minimalizálása

A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása

A pedagógia munka kiemelt területei

Óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis)

Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés,

beszédészlelés fejlődésének elősegítése)

11

Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése,

bizalom, elfogadás, együttműködés)

Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás)

8. Az óvoda nevelésének alapelvei

Az óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek egyéni képességeinek

kibontakoztatását.

A gyermeki személyiséget, tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi.

Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:

A gyerekek nevelése családias, elfogadó, a szabadság élményét, a mindennapok és a holnap

örömélményét is biztosító szeretetteljes légkörben folyik, ahol az elképzelések, gondolatok és

az alkotás különböző megnyilvánulásaihoz a feltételek folyamatosan biztosítottak. A

gyerekek minden nap megélik a szeretet, az elfogadás számtalan jelének kinyilvánítását a

velük foglalkozó felnőttek természetes viszonyulásaiból, amelynek hatására a gyermek a

felnőtt és gyermek kapcsolataiban is tanulja, utánozza, alkalmazza mindezt.

A gyerekek számára az egészséges, biztonságos, esztétikus környezeti feltételeket a velük

foglalkozó felnőtteknek folyamatosan úgy kell biztosítani, hogy az adekvát motiváló hatására

a gyermek tevékenységeiben az önállóságra törekedjen. A saját személyével kapcsolatos

szükségletei kielégítését egyre önállóbban, az iskolai évek kezdetére teljes biztonsággal

végezze. A felnőttek személyes példája, megjelenése minden helyzetben és körülmények

között pozitív példaként hat a gyerekek személyiségfejlődésére.

9. Egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmódra nevelés fontos része a testi-lelki szükségletek biztosításán belül a

szabad mozgás, a jó és tiszta levegő biztosítása, különös tekintettel a szabadban való idő

biztosítására minden nap és minden évszakban. A téli évszakban fontos a gyógynövények

párologtatása a csoportszobákban.

Nagy figyelmet kell fordítani az eltérő táplálkozási szokásokra, az egyéni bánásmód elvének

alkalmazásával. Az óvoda napirendje rugalmas, megengedő, amelyben fontos az étkezés, a

pihenés, a mindennapi mozgásos tevékenység naponként meghatározott idejének betartása. 5-

12

6-7 éves gyerekeknél kiegészítve a naponkénti játékos tanulási tapasztalatszerzéssel. Az

óvodai napirendet meg kell ismertetni a családokkal, kialakítva /törekedve/ a család és az

óvoda összehangolt napirendjére.

A gyerekek öltöztetése többrétegű, amelynek szülői elfogadtatása a gyerek egészségvédelme

és a tapintat szempontjából fontos. Az óvodában a váltócipő használata kötelező érvényű. A

szülők sem nélkülözhetik a váltócipő használatát akkor, amikor az óvodában a gyerekek

életterét használják /hagyományápoló rendezvények, napi találkozások alkalmával/. A 3-4

éves és az 5-6-7 éves gyerekeknek a sokmozgásos testneveléshez, testedzéshez a heti egy, ill.

két kötelező foglalkozáshoz a tornafelszerelés használata kötelező – a szülők biztosítják. A

késő őszi, téli évszakban, a szabadban való levegőzéshez – az időjárástól függően – célszerű

az esőkabát és gumicsizma használata. Minden gyereknek legyen saját fésűje, fogmosó

felszerelése, amelynek időszakonkénti és szükségszerű fertőtlenítése a dajka nénik –

esetenként – a szülők feladata.

A gyermekorvos nevelési évenként két alkalommal, ill. szükség szerint végeznek felmérést a

gyerekek testi fejlettségéről, amely kiegészül az óvodapedagógusok megfigyelésével,

pedagógiai elemzésével.

A gyermek egészségével, testi fejlődésbeli változásaival összefüggő észrevételeket az

óvodapedagógusok jelzik a szülőknek és viszont.

Az intézmény adottságai: szociokulturális környezete, épülete, udvara, kertje, helyiségei a

gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet nyújtják.

A gondozási, a testi nevelési, a mozgásfejlesztési feladatok ellátása, a higiénés szabályok

betartása, biztosítja az intézményben a gyermeki szervezet általános védekezőképességének

fokozását, a betegségek megelőzését.

Egészségfejlesztési Program

Az egészség a fizikai, mentális és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya.

Az egészségfejlesztés magában foglalja az egészségmegőrzést, prevenciót, és a betegség

mihamarabbi gyógyításához szükséges nevelést, oktatást, így tehát az egészségnevelést is.

Óvodánkban az egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési – oktatási intézményben eltöltött

időben minden gyermek részesüljön a teljes testi – lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát

hatékonyan fejlesztő, a nevelési – oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerűen működő

egészségfejlesztő tevékenységekben.

13

Az értelmi fejlesztés igénye:

A program tartalmazza a gyermekek ismereteinek bővítését, hogy egyre több ismeretet

szerezzen szervezete működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről (pl. kórokozók,

fertőzés, betegség, táplálkozás, aktív mozgás és pihenés, az érzékszervek higiénéje és

védelme)

Az egészséges életmód nevelésének feltételei

Az óvodánk épülete és udvara alkalmas a hatékony nevelő – oktató munka

érvényesítésére. Az óvoda udvarának alakítása folyamatos, eszközökkel való

felszereltsége évente bővülő.

A lehetőséget biztosítuk a mindennapos mozgásfejlesztésre az ehhez szükséges

eszközök folyamatos bővítése jellemző.

A kiszolgáló helyiségek az előírásoknak megfelelőek (wc, mosdó, öltöző, előtér).

A csoportszobákban az adott cél kihasználására való törekvés (bútorzat, berendezési

tárgyak, a gyermek fejlődéséhez szükséges, egészséges, és biztonságos környezet

kialakítása).

Az intézmény felszereltsége, eszközzel való ellátottsága (tisztálkodási felszerelések,

felnőttek munkavégzését segítő eszközök, nevelőmunkát segítő játékok és egyéb

eszközök, speciális eszközök, egészség- és munkavédelmi eszközök) biztosítják az

egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítását.

A nevelési – oktatási intézményünk mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell

fordítani a gyermek egészségéhez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű

egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen fontosak:

1. Az egészséges táplálkozás.

2. A mindennapos testnevelés, testmozgás.

3. A testi és lelki egészség fejlesztése.

4. A bántalmazás és erőszak megelőzése.

5. Baleset – megelőzés és elsősegélynyújtás.

6. Személyi higiénia

14

Intézményünkben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek

biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beillesztjük az intézményben megvalósuló átfogó

prevenciós programokba.

1. Az egészséges táplálkozás

Kisgyermekkorban a táplálkozás a fejlődés alapfeltétele. Az óvodáskorú gyermek táplálkozási

szükségletét nem lehet a felnőttek szükségleteihez arányosítva levezetni, mert a kisgyermek

anatómiai – biológiai sajátossága más. Óvodánkban előtérbe kerül, hogy az óvodáskorú

gyermek étrendjében ne szerepeljen zsíros étel, erősen fűszerezett, illetve nehezen emészthető

táplálék. Nem az étel elkészítése, hanem az étkezés lebonyolítása alkotja az óvodapedagógus

egészségvédelmi feladatát. Az étkezés előkészületeiben a gyermekek is részt vesznek, életkori

fejlettségüket figyelembe véve. Étkezéskor részesei az önkiszolgálásnak.

Az egészséges táplálkozás megkedveltetése érdekében az óvodai csoportokban gyümölcs- és

zöldségnapokat szervezünk, mely által évszakonként megismerkedhetnek a különböző

ízekkel. A kiválasztó szervek megfelelő működése érdekében a gyermekeknek folyadékot

biztosítunk a csoportszobában és az udvaron egyaránt.

2. Testmozgás, mindennapos testnevelés

A gyermek mozgásigénye folyamatos kielégítésre vár. A mozgás segíti a gyermeket a

környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében. Fontos a mozgásigény

kielégítése, nagy és finommozgások fejlesztése. A változatos mozgáslehetőség biztosítása

óvodásaink számára kiemelt feladat, ezért minden nap alkalmat teremtünk rá. Ha az idő

engedi, sokat tartózkodunk a szabadban. Az udvari tevékenység mellett a séta, a kirándulás

egészíti ki a levegőzést. A mozgáshoz változatos eszközöket biztosítunk, melyek alkalmasak a

nagy és finommozgások fejlesztésére. A változatos mozgáslehetőség biztosítása óvodásaink

számára kiemelt feladat. A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a

játéktevékenység útján valósul meg, ennek megfelelően a mindennapi testnevelés

középpontjában is a sok mozgással járó játék áll. Időpontját az óvodapedagógus szabadon

választhatja a rugalmas napirend keretein belül. Az óvodai testnevelés során alkalmazott

mozgásformák alkalmassá tehetik a gyermeket az életen át tartó sporttevékenység

megalapozására.

A mozgás sokoldalú tevékenysége és feladatrendszere átszövi az egész óvodai életet.

Lényeges a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, szükséges és elegendő szabályok

megtanítása.

15

Törekszünk a mozgásra inspiráló mozgásos környezet kialakítására az udvaron és a

csoportszobában egyaránt: jó hangulatú mozgástevékenységek megszervezése, a gyermekek

edzettségének, teherbíró képességének, fizikai fejlődésének, ügyességének, ellenálló

képességének fejlesztésére.

3. Gondozás, testi – lelki szükséglet kielégítése

Elemi feladatunk, hiszen a jó közérzet alapfeltétele a gyermek mindennemű tevékenységének.

Gondozási feladatok: testápolás, öltözködés, táplálkozás, pihenés. E területek az

egészségmegóvás alapjai, amit tudatosítunk nevelésünk során. Példát mutatunk,

megismertetjük az ezekhez fűződő szokásokat.

Mivel minden gyermek máshol tart a fejlődés területén, a gyermekről anamnézist veszünk fel,

és erre építjük a segítségnyújtás módját, mélységét. A segítségnyújtás kölcsönös bizalomra,

meghitt viszonyra épül, a kapcsolatépítés egyik lehetősége.

A gyermekek gondozásában a dajka segítségét vesszük igénybe, aki az ideje nagy részét a

gyermekcsoporttal tölti.

Minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítés kísér a gondozási feladatok és

önkiszolgáló feladatok végzése közben.

Az önkiszolgáló feladatok végzése közben az óvodapedagógus feladata a gyermek egyéni

ismerete, a segítőkészség, a tapintat és türelem biztosítása. Az önkiszolgáló tevékenységek

célzottan alakítják a gyermek önképét, önállóbbá válását.

Fontos a gyermek életkorának megfelelő életritmus kialakítása, melynek során az

óvodapedagógus figyelembe veszi a különböző otthoni körülmények közül érkező gyermekek

egyéni igényeit.

A gondozási feladatok teljesítése megteremti a nevelési hatások komplex érvényesülésének

feltételeit, alapja a jó szokások kialakításának.

4. Bántalmazás és erőszak megelőzése

A gyermekvédelem a gyermek jogainak érvényesítéséhez, a szülők kötelességeinek

teljesítéséhez, a veszélyeztetés megelőzéséhez nyújt jogi hátteret. A gyermekek védelméről és

a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek jogainak védelmét, a

hatósági intézkedések lebonyolítását a családra, az óvodára, a gyermekvédelmi

intézményrendszerre, továbbá az egyes szakszolgálatokra és a társadalmi szervezetekre bízza.

A gyermek jogainak érvényesítése elsődlegesen a családra tartozik, ebből az óvodai nevelés

kompetenciakörébe a személyiség fejlesztése, a veszélyeztetettség megelőzése, a

16

gyermekvédő szolgáltatást nyújtókkal való kapcsolat tartozik. A gyermekvédelmi feladatokat

az óvodapedagógusok a gyermek egészségügyi szakszolgálattal alaptevékenységként látják el,

hivatásbeli alaptevékenységük elválasztatlan része a gyermekvédelem. A gyermek a

veszélyeztetett helyzetét félelem, szorongás, agresszív viselkedés jeleinek kíséretében

hozzátartozói köréből hozza magával az óvodai életbe. A veszélyeztetettség hátterében

leggyakrabban alkoholista, kábítószer élvező, nagydohányos, bűnöző magatartású családi

háttér fedezhető fel. A felderítés és tanácsadás családlátogatással, egyéni beszélgetéssel, a

nevelési tanácsadó vagy orvosi tanácsadó bekapcsolásával történik. A bántalmazott

gyermeken az óvodapedagógus felderíti az olykor hosszan tartó bántalmazás nyomait, és

intézkedik a szülőknél, illetve a családsegítő szolgálatnál a bántalmazás megszűnése

érdekében.

5. Baleset – megelőzés és elsősegélynyújtás

A gyermek figyelmét felhívjuk biztonságuk, testi épségük megőrzése érdekében a

balesetvédelem szempontjából fontos szabályokra.

A baleset megelőzés elvei:

Ép, jó minőségű és anyagú eszközök használata.

Gyakori felülvizsgálatok, javítás.

Állandó felügyelet.

A talaj, közlekedő utak tisztán tartása.

Nagyméretű eszközök rögzítése.

Ruházat ellenőrzése

Baleset megelőzés szabályainak a betartása.

Eszközök idényjellegű használata.

A csoportszoba berendezését körültekintően válogatjuk meg. A bútorok megfelelnek a

gyermekek méreteinek. Lehetőség szerint kiküszöböljük az allergén anyagokat. A

balesetveszély elkerülése érdekében éles, sarkos tárgyakat nem helyezünk el a

csoportszobában. Árnyékolással védjük gyermekeinket a tűző nap káros hatásaitól. A

dekorációban színharmóniát igyekszünk teremteni, melyet szemmagasságban helyezünk el.

A mosdóban figyelünk a padlók csúszásmentességére. A dajka nénik folyamatosan

fertőtlenítik a WC-t, mosdót és a gyermekek eszközeit. A tisztítószereket biztonságos, zárt

helyen tároljuk. A gyermekek neve, jele jól látható, esztétikusan van elhelyezve az

öltözőszekrényen. Eszközeink többsége megfelel az európai uniós normáknak. Folyamatosan

17

ápoljuk, szükség szerint javíttatjuk azokat. Az udvaron mindig biztosítunk megfelelő számú

felnőtt felügyeletet. A homokozókban lévő homokot lehetőség szerint cseréljük. Tavasztól

őszig időközönként felássuk és locsoljuk.

6. Személyi higiénia

A szomatikus nevelés körében mindennapos óvodai feladat a személyi higiénére való nevelés

(testápolás, ruházat, helyes táplálkozás, a kulturált étkezés gyakorlása), az óvoda környezeti

tisztaságának megóvása, a fertőző betegségek és testtartási rendellenességek megelőzése.

A gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza otthoni higiéniás szokásokat,

melyek nem feltétlen azonosak az óvoda mindennapos tisztálkodási, testápolási rendjével.

Óvodapedagógusaink feladata a gyermek higiéniás állapotának a megítélése, illetve a

testápolás pótlása, mely az óvodapedagógustól bensőséges ellátását igényli. A higiéniás

szemlélet átadása nem jelenthet a gyermek számára megszégyenítést.

Személyi higiéniás nevelési feladatok:

A kézmosás szokássá fejlesztése szeretetteljes légkörben.

A saját személyi felszerelés (fésű, fogmosó, tornafelszerelés, stb.) rendben

tartása és helyes használata, mely minden gyermek számára külön – külön

áll rendelkezésre.

Wc, illetve papír helyes használata, folyékony szappannal való kézmosás

gyakorlása.

A szervezet egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a napi pihenés. Ehhez

szükséges a tiszta levegő, a csend, a nyugalom, és a kényelmes ruházat. A

szülők gondoskodnak az ágynemű mosásáról, a kispárna és takaró

biztosításáról.

A szülő részéről tiszta, megfelelő méretű ruházat és váltóruha biztosítása.

Kellő figyelmet fordítunk óvodánk tisztaságának megóvására, szépítésére, virágosítására,

szebbé tételére.

Pszicho – higiéniás egészségvédelem

18

Nagyon fontos feladat, hiszen a lelki eredetű problémák negatívan hatnak a fizikai állapotra.

Ennek elkerülése érdekében az óvodapedagógusok kellő figyelmet fordítanak a

megszégyenítés elkerülésére, lehetőség szerint alvásidőben, WC használatakor megteremtjük

a nyugalmat, csendet, az intimitást.

Nem siettetjük a gyermeket alapvető tevékenységeiben, nem terheljük túl a gyermeket,

meghallgatjuk problémáikat, biztosítjuk a rendszerességet, a rugalmasságot, igyekszünk

csökkenteni a konfliktusokat, nem tűrjük el a gyermekek közötti megkülönböztetést,

erőszakot. Szükség esetén lehetőséget biztosítunk a beszédhibás gyermekek logopédiai

fejlesztésére.

A mai felgyorsult világunk egyre újabb egészségvédő/egészségfejlesztő feladatok elé állítja az

óvodai nevelést. Az egészségfejlesztés kisgyermekkortól kezdődik, így az óvodai nevelés

megalapozó jelentőségű a személyiségfejlesztésben. A gyermek egészsége társadalmi ügy,

megvédése és fejlesztése a nemzeti nevelési program szerves része, így válik az

egészségpedagógia az óvodapedagógus kulcsfeladatává.

A mindennapos óvodai nevelés az egészséget, mint alapvető értéket állítja minőségfejlesztési

programjába, integráló akcióiban biztosítja az esélyegyenlőséget, fejleszti és korrigálja

életmódbeli képességeit.

10. Érzelmi – erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása

Az óvodáskorú gyermek viselkedését érzelmei vezérlik, ezért fontos az érzelmi biztonságra

épülő szeretet kapcsolat a felnőttek és a gyermek között.

A közösségi nevelés hangsúlyos, körültekintő minden óvodai csoportban, minden óvodai

dolgozóra vonatkoztatva és a szülőkkel való együttnevelés folyamatában is. Helye a nevelés

folyamatában központi szerepet tölt be, amelyben az érzelmi nevelés, az érzelmi kapcsolatok,

az együvé tartozás, a segítés, a másokra való figyelés, a különbözőségek elfogadása,

tiszteletben tartása, mint elfogadott magatartási formák érvényesülnek.

Mindezek szolgálják a gyermek én tudatának alakulását, teret enged érvényesítő

törekvéseinek, a közös élmények erejével hat, amely a szocializáció szempontjából

nélkülözhetetlen. A közös élmények sokszínűsége a mindennapok természetes része, amelyet

meghatározott időszakonként és időben a gyermek és felnőtt közös ünnepnapjai és

rendezvényei egészítenek ki. Ezáltal ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét, amely a

szülőföldhöz való kötődés alapja.

19

A nevelés során a gyerekek erkölcsi tulajdonságai pl.: önzetlensége, akarati tulajdonságai,

valamint önfegyelme, feladat- és szabálytudata fejlődik, amely elősegíti a normarendszer

megalapozását. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az

óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és

viselkedése.

A kiegyensúlyozott, családias légkör erősíti a szabadságélményt, a szabad önkifejezést és a

gyermek önérvényesítő törekvéseit. Az óvónő mindezt segíti, szükség esetén egyéni

fejlesztéssel vagy a gyerekek közötti kapcsolatok erősítésével is.

A gyerekek óvodai beszoktatása szakaszos, amelyben a gyerekek érdekében a szülők, mint az

óvónő nevelőtársai aktívan vesznek részt.

Az óvoda biztosítja a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a

kiemelkedő képességű gyermekek speciális fejlesztését, szükség esetén megfelelő

szakemberek bevonásával.

Tehetséggondozás:

A tehetség „felmérése” 3 – 5 éves korban a napi tevékenységek során történik. A tehetséges

gyermekek számára igyekszünk olyan lehetőségeket, tevékenységeket biztosítani, amelyek

képességeik kibontakoztatását segítik. A tehetséggondozás fejlesztő programja két síkon

történik:

óvodai csoportokban a napi tevékenységbe ágyazva

kiscsoportokban kreativitást fejlesztő tehetséggondozó foglalkozások keretében

11. Anyanyelvi - értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Mindkét nevelési terület áthatja az egész óvodai életet, feladataik valamennyi

formái beilleszkednek a mindennapokba.

Az értelmi nevelés a gyermek kíváncsiságára alapozott, tágan értelmezett tanulás.

Kitüntetett módja ebben az életkorban az utánzás, a felnőtt és a társ mintájának

követése spontán helyzetekben. Fontos alapja a felnőtt és a gyermek közötti szoros

érzelmi kapcsolat. A gyermek a környezetével való minden kapcsolatteremtésben

tanul.

20

Cselekvési alkalmakat hozunk létre, melyben tiszteletben tartjuk, ha valaki „csak”

szemlélődik. Az érési folyamatot szolgálni, és nem erőltetni kívánjuk.

Gyakori próbálkozás, sok ismétlési lehetőség, tapasztalatszerzési alkalom

megteremtésével tanítjuk a gyermekeket, alakítjuk gondolkodási sémáikat, ismereteik

rendszerét, problémamegoldó gondolkodásukat. Figyelembe vesszük, hogy az

óvodáskort a nem tudatos tanulástól a tudatos tanulás felé való haladás jellemzi.

Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen

van. Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A gyermekek

anyanyelvi képességeinek fejlettsége az óvodapedagógus munkájának egyik legfontosabb

fokmérője. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának

kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását, és elősegíti a gyermek zökkenőmentes

iskolai életének kezdését.

Az óvoda fejlesztési feladatainak a család, a környezet megismeréséből kell kiindulnia, és a

gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejtenie. A fejlesztésnek

a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve lehet értelme.

A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése a

beszélő környezet megteremtésével érthető el. A helyes minta és szabálykövetés a javítgatás

elkerülésével, a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartásával, ösztönzésével és a

gyermeki kérdések támogatásával érthető el. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére,

szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének

fenntartására az óvodai élet minden tevékenységében szükség van. Ezek a beszédészlelés,

beszédértés, szóbeli emlékezet, szókincs gyarapításával valósulnak meg.

Ennek érdekében fontosnak tartjuk az együttműködést a logopédussal és a családdal.

Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a

meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek

változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat

szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

A kommunikáció, a kifejező készség, a beszéd révén tetten érhető a gyermek szocializálódása,

belső élmény- és képzeletvilága, az értelmi fejlődése és természetesen az iskolakészültsége is.

Az óvodáskor végére az anyanyelv alakulásának, fejlődésének, jellegzetességeinek

megismerésével képet kapunk a gyermek személyiségéről és képességeiről.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

21

A beszédük a nyelvi szabályokhoz illeszkedve jól érthető, megfelelő hangsúlyozású,

hanglejtésű, hangerejű és ritmusú.

Helyesen használják a névmásokat, névutókat, az igeidőket, és az igemódokat.

Képessé válnak mások végig hallgatására, véleményük megfogalmazására.

22

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei

1. Személyi feltételek

„Mint a kertész fát ültetünk, reményt ültetünk, hogy a vesszőnyi csemetéből majd évek múltán

gyümölcsöt és friss levegőt adó szép fa legyen.”

A nevelő munka kulcsszereplői a szakmailag képzett óvodapedagógusok, akik mindenben

együttműködnek a családdal.

Az óvodai nevelés egész időtartama alatt a nevelőmunkát óvodapedagógus végzi, aki egész

személyiségével modell, minta a gyermek számára.

A munkarendet heti váltással alakítjuk ki, ehhez az óvodapedagógusok kiemelt

együttműködésére van szükség.

Az óvodapedagógusok és dajka nénik közötti munkakapcsolat a sajátos feladataiknak

megfelelően jól összehangolt. A dajkák munkája hozzájárul az óvodai nevelés

eredményességéhez.

Az egységes óvoda-bölcsőde intézményegységben két óvónő egy gondozónő és egy dajka

látja el a gyerekeket.

A nevelőközösségnek belső igénye az önképzés, továbbképzéseken való szakmai fejlődés. A

sajátos feladatok problémamentes megoldása érdekében szoros a kapcsolattartásunk a

megfelelő szakemberekkel (pszichológus, logopédus)

Az óvodapedagógusok szak- és továbbképzésének biztosítása: differenciáltan, egyéni

érdekeket is figyelembe vevő tervezéssel, szervezéssel.

2. Tárgyi feltételek

Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi

feltételekkel. Óvodánk működési feltételei biztosítottak, a csoportok száma 3.

Csoportszervezési koncepciónkat helyi adottságok, a szülői igények és a csoportlétszámok

döntően befolyásolják.

- osztott csoportok

A sényői óvóda az általános iskolával közös épületben működik. Az óvoda helyiségei

tágasak, világosak, jól felszereltek. Az óvodai nevelés három csoportban történik. A

23

csoportok eszközökkel, játékokkal jól ellátottak, a nevelőközösség jótékonysági vásárokból és

pályázati forrásokból folyamatosan bővíti. Minden csoporthoz külön mosdóhelyiség tartozik.

A modern folyosó öltözőszekrényekkel áll a gyerekek rendelkezésére. A dolgozók kényelmét

öltöző – mosdó - wc – raktárhelyiségek szolgálják. A napi háromszori étkezést külső

beszállítótól, melegítőkonyhán keresztül biztosítják. Az óvoda udvara fa udvari játékokkal jól

felszerelt, térköves résszel biztosítja a gyerekek számára a megfelelő mozgás lehetőségét.

Óvodánk épületét, udvarát, berendezéseit oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a

gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük

megőrzését, fejlődését.

A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető

módon és biztonságukat figyelembe véve, az Európai Unió szabványainak megfelelően

helyezzük el.

Óvodánk igyekszik megfelelő munkakörnyezetet biztosítani a munkatársaknak és

lehetőséget teremt a szülők fogadására.

Fontosnak tartjuk a problémaérzékenységet, a humánumot, a megértést, az előre mutató

segítséget és a kölcsönös bizalmat.

3. Az óvodai élet megszervezése

Feladatunk segíteni a gyermekek testi – szociális – értelmi és esztétikai készségeinek

kialakulását.

Az óvodai élet szervezése olyan céltudatos pedagógiai tevékenységben valósul meg,

amelyben a folyamatosság, a nyugalom, a rugalmasság, a rendszeresség és stabilitás jellemző.

A napirend és a hetirend biztosítja a gyerekek egészséges fejlődését és fejlesztését azzal,

hogy a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek között harmonikus

arányokat alakít ki, amely szem előtt tartja a játék kitüntetett szerepét. (1.sz. melléklet)

Alkalmazkodik a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi

szokásokra és igényekre.

A napirend 10 órás nyitva tartásra vonatkozik, mely idő alatt a gyermekekkel történő

foglalkozások mindegyikét óvodapedagógusok irányítják. Az óvodai élet szervezésében a

gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel,

építi kapcsolatait a gyerekekkel, közben segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a

gondozást végző többi munkatárssal.

24

A heti rendet és a napirendet meghatározó pedagógiai szempontok és alapelvek

- biztosítsa és erősítse a gyerekek szokásrendjének alakulását

- biztonságot, nyugalmat, rendszerességet tükrözzön és éljen meg a gyermek

- legyen rugalmas (élmények, események, időjáráshoz való alkalmazkodás terén is)

A két óvodapedagógus – a dajka nénik bevonásával – együtt készíti el pedagógiai feladatait,

az egyéni és közös pedagógiai munka tartalmát.

A hét minden napjára a játékos tapasztalatszerzés szervezése a jellemző, kötetlen formában:

- környezet megismerése és természet védelme, élménynyújtás,

- környező világ megismerése, matematikai ismeretek,

- vizuális nevelés,

- zenei képességfejlesztés,

- mese, vers, dramatikus kommunikációs játékok.

Kötött formában egy testnevelés foglalkozás szervezése történik.

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését a fejlődésük

nyomon követését különböző dokumentumok, továbbá az óvodapedagógus által készített nem

kötelező feljegyzések, dokumentumok is szolgálják.

Az Országos Alapprogram alapján készített Helyi Nevelési Programot a nevelőtestület

fogadja el, az intézményvezető hagyja jóvá.

Pedagógiai dokumentumaink:

- Helyi Nevelési Program

- Csoportnapló

- Beiratkozási napló

- Beírt gyermekek anamnézis lapja

- Fejlődési napló

- Felvételi és mulasztási napló

- Az óvodapedagógus által készített – nem kötelező – feljegyzések, dokumentumok

- Mérések

Az óvodapedagógus tájékoztatást ad a szülő számára a gyermek fejlődéséről, javaslatot tesz a

további fejlődéshez szükséges fejlesztés feladatairól.

25

4. Az óvoda kapcsolatai, az együttműködés lehetősége

Az óvoda és a család kapcsolata

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.

Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az

együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás

családhoz illesztett megoldásait.

Annak érdekében, hogy a gyermeket a neki legmegfelelőbb módon neveljük, szükség van a

szülőkkel való együttműködésre, nyitottságra, őszinteségre. Lehetőséget nyújtunk az

óvodában folyó pedagógiai munkában való aktív részvételre, a közös gondolkodásra, ezek

gyakorlatban való érvényesítésére.

Az óvodába lépés előtt minden gyermeket meglátogatunk a biztonságérzet

megalapozása céljából. Ezt szolgálja a beszoktatás is, melynek lehetőségét

felajánljuk minden családnak. Időtartama a gyermek egyéni fejlettségétől,

reakciójától függ.

A gyermekkel kapcsolatos problémák megoldása közös feladat, a személyre szóló

nevelési célkitűzések megbeszélésére szolgál a közös párbeszéd.

A differenciált személyiségfejlesztést célozzák a fogadóórák, nyílt napok, melyek

szervezése rugalmasan történik a problémához, egyéni érdeklődéshez kapcsolódva.

A gyermekcsoport egészére vonatkozó feladatok megbeszélésére a szülői

értekezletek szolgálnak.

Az óvoda ünnepi előkészületeire, jeles napjaira, hagyományainak őrzésére,

alakítására, közös kirándulásokra, egyéb rendezvényekre a szülőket szeretettel

várjuk.

A szülők bevonása az óvodában a gyerekekkel együtt megvalósuló

tevékenységekbe, kezdeményezésekbe (pl. szelektív hulladékgyűjtés, stb.).

Az intézményekkel való kapcsolattartás

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek meghatározó szerepet töltenek

be a gyerekek életében.

Egészségügyi intézmények

26

- gyermekorvos

- védőnői szolgálat

Szociális intézmények

- Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat

Közművelődési intézmények

- IKSZT

- Könyvtár

Oktatási intézmények

- Általános iskola

- Pedagógiai szakszolgálat

Egyház

A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A

kapcsolatok kialakításában és fenntartásában óvodánk nyitott és kezdeményező.

27

V. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladata

1. Játék

Az óvodás gyermek világa a játék.

A szabad játékban érzik magukat a legjobban, tudják nagyon jól, hogy mi számukra a

legfontosabb, a legfejlesztőbb. Szeretnek játszani és minden alkalmat és lehetőséget

megragadnak arra, hogy játszhassanak. A szabad játék a nevelés leghatékonyabb eszköze.

Így válhat a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő,

élményt adó tevékenységgé.

A játék ennek a kornak az alaptevékenysége és egyben legfejlesztőbb, leghatékonyabb és

legfontosabb tevékenysége. Mindezek mellett a differenciált készség és képesség fejlesztésre

gyakorolt hatása jelentős.

1.1 A felnőtt helye és szerepe a játékban

A felnőtt szerepe igen sokrétű és rendkívül fontos a játékban. Az óvónő a játék iránti

elkötelezettségével, magatartásával, szeretetével olyan mintát, értéket közvetít a gyerekek

számára, melyek a későbbiekben meghatározóak. Ugyanakkor a szülők felé is helyét és

szerepét megilletően képviseli a játékot.

A pedagógusok felelőssége nagyon nagy, mert változó világunkban is meg kell kapniuk az

óvodáskorú gyermekeknek azt, ami megilleti őket – és ez a játék, elsősorban a gyermekek

által kezdeményezett szabad játék.

A felnőttek helye, feladata és szerepe az alábbiakban nyilvánulhat meg

az óvónő részéről: a szülő/nagyszülő részéről:

a feltételek biztosítója,

mintát adó modell,

játszótárs,

fejlődést megfigyelő és segítő.

a feltételek biztosítója,

mintát adó modell,

játszótárs,

erős érzelmi hatást gyakorló.

28

1.2.A játék helye, ideje

Az örömteli, zavartalan játékhoz megfelelő helyre, időre és térre van szükség. Ezzel

kapcsolatosan tartsuk szem előtt, hogy egyszerre több igényt kell kielégítenie a játszóhelynek.

A jó játszóhely játékra inspirál, a játékbeli elképzelések megvalósíthatóak, megteremtik azt az

intim szférát, mely a külvilágtól elhatárolja a gyerekeket. A terek, a formák, az anyagok, a

színek és a távolságok mind-mind kihatnak a gyerekek játékára, óvodai életére. Biztosítják a

különböző játékformákhoz, a gyakorlójátékhoz, a szimbolikus-szerepjátékhoz, a konstruáló

játékhoz, a szabályjátékhoz a megfelelő teret.

A játszóterület (óvodai csoportszoba, gyermekszoba, kuckó, udvar, kert stb.) kialakításánál

gondoljunk arra, hogy mindig más és más módon biztosítsuk a helyet, a gyermekek fejlődését,

játékfejlődését figyelembe véve.

Vannak olyan játéktevékenységek, amelyekhez nyugalmasabb, zártabb terek szükségesek,

vannak viszont olyanok, amelyekhez elengedhetetlen a nagyobb tér.

Ahhoz, hogy a játék az óvodás korú gyermek legfontosabb, leghatékonyabb és legfejlesztőbb

tevékenysége legyen időre, méghozzá elegendő időre van szükség.

A szabadjáték kialakulásához hosszú és összefüggő idő a legalkalmasabb. Ehhez a

napirendünk rugalmasan alkalmazkodik. Az óvodapedagógus tudatos módon biztosítja az

indirekt játék idejét és helyét.

A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell

mutatkoznia.

2. Művészeti nevelés

Óvodánkban a művészeti nevelés hangsúlyos szerepet kap.

A művészet szeretete, ismerete, esetleg valamely művészeti ág művelése, az emberi kultúra,

hagyományainkkal való ismerkedés már óvodáskorban elkezdődik.

Az esztétikum, már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre.

Az óvodapedagógus mindennapi feladata megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel.

Megcsodálni egy madár énekét, megvizsgálni egy őszi falevél színeit, a virágzó fákat, vagy

egy szép színes mesekönyvet kezükbe venni, ugyanazt az esztétikai élményt jelentheti.

Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható,

nyugalmat ábrázoló környezet vegye körül a gyermekeket. A szépen berendezett

csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekekre.

29

A művészet nem más, mint a világ megismerése, sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn

keresztül. A művészeti nevelés mindenekelőtt az egyéniség színeinek kibontakoztatása.

Törekedjünk arra, hogy a gyermek maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, csupán

akkor nyújtsunk segítséget, ha ő maga kéri és igényli.

Az óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek

kibontakoztatásának. Segítségül szolgál kibontásában az oldott légkör, a nagy mozgás és

szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása. Minél több alkalmat kell adni arra,

hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a

bábozásban, a rajzolásban stb. kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés itt is alapvető

fontosságú feladat.

A művészeti tevékenységek fogalomköre rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. A

mese-vers az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a

rajzolás, barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája.

A művészeti tevékenységek tehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan

tevékenységeket, melyeket játékidőben vagy szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a

gyermekek, mint a nap folyamán bármikor.

„Nem mindegy hogy milyen az első benyomás, mely tovább rezeg bennünk, és amit sok-sok

éven keresztül viszünk magunkkal.”

Célunk, hogy olyan gyermekek hagyják el az óvodánkat:

akik erősen kötődnek a meséhez, zenéhez, az alkotó tevékenységekhez, a kis

mesterségekhez

akik megtapasztalhatták népi kultúránk értékeit

akik tudnak nevetni, felfedezni, rácsodálkozni

akik képesek barátkozni, kapcsolatokat létrehozni, ápolni és megőrizni

30

3. Vers, mese

Célunk:

A gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének pozitív személyiségjegyeinek

megalapozása.

Irodalmi fogékonyság megalapozása

Igény kialakítása az irodalmi élményekre

A könyvvel való helyes bánásmód elsajátíttatása

Irodalmi nevelésünknek fontos, hangsúlyos szerepe van az esztétikai, az anyanyelvi

nevelésben, fejleszti a kommunikációs képességet. Összefonódik a zenével, énekkel, a

mozgásos játékokkal, élményvilágával hat a gyermek alkotásaira. Az óvodáskorú

gyerekeknek a legjobban megfelelő irodalmi műfajok a vers és a mese. A csoportokban e két

műfaj minden nap jelen van. A pedagógiai tevékenység fontos és szerves része, a csoport és

az egyes gyermek igényének megfelelően. Az irodalom közege a nyelv, ezért alapvető

követelmény, hogy csak nyelvileg tiszta és értékes mesét, verset halljanak a gyerekek.

Segítségükkel emberi kapcsolatokat, viselkedéseket tanulnak meg, segítik a gyermekek

számára a természeti és társadalmi környezet, a világ megismerését, fejlesztik önismeretét,

kommunikációját, fantáziáját. Itt egyaránt helyet kapnak a népi, a klasszikus és a kortárs

irodalmi művek.

Az óvodapedagógusok feladatai:

A meséléshez, verseléshez szükséges a nyugodt, csöndes környezeti feltétel megteremtése. Az

elmélyülést fokozza az óvónő hiteles, szép és igényességgel átélt előadásmódja. Egy-egy

verset, mesét kívánság szerint többször is mondjon el az óvónő a gyerekeknek.

Egyéni bánásmóddal biztosítjuk a beszédfejlődésben elmaradt gyerekek felzárkóztatását

(inger gazdag környezettel, sikerélmények biztosításával és egyénre szabott fejlesztéssel).

Anyanyelvi fejlesztő munkánkhoz logopédus segítségét vesszük igénybe.

Az óvónő a mese, a vers gazdag tárházával, ismeretével rendelkezzen. A művek tolmácsolása

közben törekedjen a kommunikáció-metakommunikáció adta sokszínű lehetőség

alkalmazására.

31

Az óvónőnek ismernie kell a gyermek otthoni irodalmi élményét is, a családi

szájhagyományban élő meséket, mondákat. Ezeket be kell építenie a tervezőmunkájába. A

könyvek szeretetére, megbecsülésére meg kell tanítani a gyermeket. Ezt a példamutatáson túl

a csoportok szép és igényes könyves környezete, a könyvtár /múzeum/ látogatásai is segítik.

Ezek a sokszínű és változatos irodalmi, művészeti hatások is fokozzák a gyermekben az

irodalmi alkotások /a könyv/ iránti érdeklődését, fejlesztik képzeletét, gondolatvilágát, az

irodalmi művek befogadását és tevékenységeikben való felidézését: kommunikáció, mozgás,

játék, vizuális tevékenység során. Nagyon fontos, hogy az irodalmi művek nevelő –

személyiségfejlesztő hatásában legyen jelen a humor, a derű, a vidámság is.

Az óvodáskor kezdetén a gyermek nagyon sok ölbe vevő, hőcögtető, kiolvasó rövid verset,

alkotást, hangutánzó népi mondókát, hívogatót, rövid, örömet adó mesét halljon az óvónőtől.

Témáik változatosak legyenek, kapcsolódjanak a természet, az évszak változásaihoz, az

ünnepnapokhoz, a hagyományokhoz. A felnőttek gyermek kapcsolatát az egyéni bánásmód,

az egyéni igények figyelembevétele és tisztelete jellemezze.

A gyerekek az óvónői és az óvónővel együttes tevékenység hatására /játékos beszéd-mozgás,

könyvnézegetés…/ maguktól is elkezdik ismételni a hallott szövegeket. Ezek mindig kapjanak

megerősítést, mert a sikerélmény fokozza a gyermek érdeklődését, amelynek hatása az

irodalmi művek elsajátítása terén jelentős. Engedjünk teret a gyermek saját vers és mese

alkotásainak, annak mozgással vagy ábrázolással történő önkifejezésére.

A gyermek személyiségfejlődésnek /életkora/ figyelembevétele alapján bővítse az óvónő a

versek, mesék, mondák tárházát, hosszabb, nagyobb figyelmet /időt/ igénylő irodalmi

alkotásokkal: tárgyak, állatok, természeti jelenségek, néphagyomány, népmese, népköltés

kínálta lehetőségekkel. A vidám, humoros irodalmi alkotások is legyenek jelen. Fokozatosan

ismerjék fel a gyerekek az ünnepek, az évszak változásait –összefüggéseit, a kapcsolatokat az

irodalmi művekben. Az óvónő /felnőttek, a szülők/ báb és dramatikus játéka élményt jelentsen

a gyermek számára, motiváló legyen a gyermeki újraalkotásra.

A báb és dramatikus felnőtt játékba fokozatosan vonja be az óvónő a gyereket is, ezáltal

gyakorolja, tanulja a bábjátékot, a dramatikus játékot.

E játékok eszközei egész nap folyamán hozzáférhetőek legyenek a gyerekek számára, mert

segíti-ösztönzi az újraalkotást, az önálló és a társakkal együtt történő újraalkotást.

Legyen a mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális

higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

32

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

várják, igénylik a mesehallgatást, önmaguk is képesek önálló mese, történet

létrehozására,

szeretik lapozgatni, nézegetni a színes képeskönyveket,

szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak, önállóan a szerepeket kiosztják,

vigyáznak a könyvek, az eszközök épségére.

4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Célunk:

A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, megszerettetése,

zenei ízlésformálás,

a gyermekek zenei élményhez juttatása, zenei anyanyelvük megalapozása,

zenei képességek, készségek alakítása, mozgáskultúra fejlesztése

Az óvodai zenei nevelésünk feladata olyan élménynyújtó közös ének-zenei tevékenységek

megteremtése, amely során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét,

közös éneklés örömét.

Az ölbeli játékokkal, népdalok éneklésével, a gyermek néptáncokkal és nép játékokkal a

hagyományok megismerését és tovább élését segítjük elő. E célokat figyelembe véve a

művészeti nevelési kísérletünk, melynek témája a gyermekek zenéhez kapcsolódó sokféle

egyéni megnyilvánulása.

A zenei képességek fejlesztésével különböző mértékben ugyan, intenzív fejlődésnek indul a

gyermek valamennyi képessége.

A fejlesztés, a zenei alapkészségek az alábbiakban valósulnak meg:

- ritmusérzék fejlesztése

- hallás fejlesztése, éneklés

- mozgás, improvizáció, zenei kreativitás, mozgásesztétikum fejlesztése

- komplex zenei nevelés (zenei és mozgás improvizáció és mozgásesztétikum)

A hármas alapkészség többféle módszerrel valósítható meg. A módszer kiválasztása mindig a

konkrét feladattól függ, amelynek érzékeltetnie kell a feladatot, élményszerű legyen. A

33

komplexitás mellett a képességek fejlesztése is jelen van. Mindezek épüljenek a

fokozatosságra.

A zenei élménynyújtás mindennapos jelenléte a legfejlesztőbb hatású. A zenei anyanyelv

alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejező gyakorlásával.

Fontos a példaadás. Az óvodapedagógus helyes artikulálása, testtartása, tiszta éneklése

utánzásra készteti a gyermekeket. A mintaadás pozitív hat a gyermekek nyelvi-

kommunikációs fejlődésére.

A zenei nevelés jól fejleszti a gyerekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, zenei

kreativitását, mely jó hatással van a zenei ízlésvilág formálódására. Ebben a folyamatban

a zenehallgatásnak fontos szerepe van. Az anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a

kortárs művészeti alkotásokat és a nemzeti etnikai kisebbség zenei kultúráját.

Az óvodapedagógus tudatosan odafigyelő munkája során kell, hogy észrevegye a kínálkozó

lehetőségeket. A megfelelő feltételek megteremtése teszi lehetővé, hogy sokszínű zenei

élményt szerezzenek az óvodapedagógus éneke és közös felnőtt-gyermek énekes játékával.

Fontos ismerni azokat az énekeket is, amellyel a gyermek az óvodáskort megelőzően már

találkozott. Ezek éneklése a bizalmat, biztonságérzetet erősíti a gyermekben, valamint az

óvodapedagógussal történő együttműködésre, közös éneklésre ösztönöz. Ezek a közös

élmények elősegítik a beilleszkedést, a későbbi szocializációs folyamatot. A felnőtt minta

spontán utánzásával az éneklés, zenélés részesévé válik a gyermek mindennapi

tevékenységének.

A zenei nevelésnek sokoldalú kapcsolatformáló hatása van. A társas kapcsolatok ebben az

életkorban változnak, a gyerekek közötti szimpátia-antipátia viszonyok folyamatosan

átrendeződnek. Ezek formálására maximális lehetőséget nyújt a zenei nevelés folyamata.

Segít becsukni a megnyílt mélységeket és átvezet a hétköznapok folytatásába.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

A gyermekek örömmel játszanak énekes és népi játékokat.

Biztonsággal megkülönböztetik az egyenletes lüktetést, és a dalok ritmusát.

Mozgásuk összerendezett.

Néhány megismert dalhoz ritmushangszereket használnak.

34

Egyszerű táncos mozgásokat végeznek zenére.

Élvezettel tudnak zenét hallgatni.

A művészeti kompetenciák kibontásában jó lehetőséget nyújt az óvodai néptánc, népi

gyermekjátékok, játékfűzés és a mondókafűzés, ritmushangszerek, furulya.

Célunk, nemzeti kultúránk és szűkebb környezetünk hagyományainak továbbvivése, népi

játékokon keresztül. Elsődleges feladatunk, hogy megszeressék a néptáncot, népzenét,

kedvüket leljék a talpuk alá szóló muzsikaszóban. Magatartásukat, viselkedés kultúrájukat

formálja a színpadi megjelenés. A népviselet szépségének elfogadása, megkedveltetése

hazafias érzelmeket alapoz meg. Az óvodában a játékok tulajdonképpen azáltal válnak

„táncossá”, hogy olyan apró momentumokra is odafigyelünk, ami a felnőtt tánchagyományból

vihető át anélkül, hogy a gyermekeknek idegen, erőltetett lenne.

A népi hangszerek megismerésének gazdag tárházát kínáljuk fel, amelynek keretében

lehetőséget biztosítunk dallamjátszó hangszerrel való ismerkedésre egyszerű gyermekdalok

megszólaltatásán keresztül.

Az egyéni ütemben történő fejlődés lehetőségének biztosítása és a fokozatosság elvének

betartása fontos szempont számunkra.

Az óvodapedagógus célja, hogy mindezeken a tevékenységeken keresztül ébresszen fel a

gyerekben magasabb rendű igényeket.

5. Rajzolás, mintázás, kézi munka

Célunk:

A gyermekekben az esztétikum iránti fogékonyság és alkotás iránti vágy felkeltése.

Élmény- és fantáziaviláguk képi, szabad önkifejezése.

Tér – forma – szín képzetük gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti

nyitottságuk, igényességük alakítása.

A gyermekek finommotorikus képességének fejlesztése.

A gyermek ábrázoló tevékenysége a vizuális nevelési lehetőségek legfontosabbika.

A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül, amely a mese, a vers, az ének, az

énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör megteremtésével,

változatos lehetőségek felkínálásával történik.

35

A verbális és vizuális világ megismerése a gyermekek számára a legösszetettebb tevékenységi

forma. E nevelési terület szerves része az óvodai nevelés rendszerének, mely szoros

kölcsönhatásban áll minden más nevelési területtel /komplexitás/. Valamennyi óvodai

csoportunkat esztétikai igényesség jellemzi. Gyermekeink felfedezik, keresik és kutatják a

szépet. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

A motiváltság ereje, a vizuális eszközök – késztetik a gyermeket bármikor arra, hogy ez a

tevékenység beépüljön a játékukba és visszatükröződjön vizuális tevékenységeikben.

Megfigyelhető csoportjainkban a változatos, sokrétű technikák alkalmazása. A nap bármely

szakában a gyerekek szükségleteiknek, igényeiknek megfelelően használják a kiválasztott

eszközöket. Engednünk kell, hogy Ők maguk fedezzék fel, hogy milyen a világ. Így

kreativitásuk egész személyiségük fejlődése kedvezően változik. Alkotó módon játszanak:

gondolatukkal, érzelmeikkel, színekkel és formákkal egyaránt. Érdeklődéssel, kitartással,

aktivitással, hatalmas alkotóvággyal vesznek részt az új technikák elsajátításában.

Műveik kifejezővé válnak, tükrözik a világról szerzett ismereteiket, de elsősorban érzelmi

megnyilvánulásaikat. Amit nem tud ábrázolni, azt hozzámeséli. A beszéd mellett az

ábrázolás egy újfajta önkifejezési móddá, közlő nyelvvé válik.

Az anyanyelvi nevelési feladatai jelen vannak a rajz, a mintázás és a kézi munka

tevékenységében egyaránt. A sokféle technikai megoldással létrehozott alkotások egyben

előkészítik a gyermeket a modern műalkotások iránti fogékonyságra.

A kézimunkázás széleskörű anyagismeretet, munkafogást, technikai ismeretet eredményez.

Megszeretteti a munkát, fejleszti a gyermek alkotó tevékenységét. Ezen tevékenységek

folyamatában fontos megismertetnünk az eszközök célszerű, biztonságos, kreatív

használatát.

A pedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző

anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és

eljárásaival.

Nevelőtestületünket magas szintű igényesség, önművelés jellemzi, melynek eredményei

lemérhetőek a gyermek személyiségének fejlesztésében. A szülőket is bevonjuk az óvodai

életbe oly módon, hogy az óvodapedagógus kezdeményezi egyes technikák megismertetését

nyílt napok és munkadélutánok keretében.

Maga a tevékenység s ennek öröme fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az

önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

36

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

Élményeiket, elképzeléseiket egyéni módon jelenítik meg alkotásaikban

Részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása jellemzi alkotásaikat

Önállóak a megismert technikák alkalmazásában, örülnek alkotásaiknak és a közösen

elkészített kompozícióknak.

Megfogalmazzák értékítéleteiket, beszélgetnek, véleményt formálnak az elkészült

alkotásokról.

6. Mozgás

Célunk:

a gyermekek edzettségének megalapozása a testmozgás segítségével,

játékos mozgások teremben és szabadlevegőn eszközökkel és eszköz nélkül, spontán

vagy szervezett formában.

természetes mozgáskedv megőrzése, megszerettetése, mozgásigény kielégítése.

Mozgásfejlesztés a szabadjátékban:

Törekszünk a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítására az udvaron,

csoportszobában egyaránt. A mozgásos játékok figyelembe veszik az egyéni szükségletet,

képességet, minden gyermek számára lehetőséget biztosít természetes mozgásra (járás, futás,

ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás).

A szabad mozgás, a szabadban végzett mozgástevékenység a legfejlesztőbb hatású. Az

óvodapedagógusnak a tervezés során az évszak adta mozgáslehetőség biztosítására nagy

gondot kell fordítania. Ütemezni szükséges időben és feladat-meghatározásban kell.

A gyerekek testedzése, mozgásvágyának és mozgásigényének kielégítése a gyerekek spontán

tevékenysége és az óvodapedagógus által tudatosan tervezett, szervezett mindennapos

testneveléseken és testnevelési foglalkozásokon keresztül valósul meg. E folyamatokban

hangsúlyosan kell érvényesíteni /figyelni/ a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésére. Az

egészségvédelemnek igen hangsúlyosnak kell lenni, amiben kiemelkedő az óvónő modell

szerepe.

37

Testnevelés

Az egészséges életmód kialakításának szerves része a testedzés, a játékos mozgás, a

testnevelés. A testnevelés mozgásanyaga, segíti a gyermekek anatómiai és élettani fejlődését.

Kifejti kedvező hatását az idegrendszerre, a légző- és keringési szervekre. Hozzájárul a helyes

testtartás kialakulásához, a tartáshibák megelőzéséhez, a testi képességek fejlődéséhez.

Az egészséges életvitel igényére nevelés keretén belül a testi képességek fejlesztésére is nagy

hangsúlyt fektetünk:

. Kondicionális képességek fejlesztése.

- Állóképesség fejlesztése életkornak megfelelően, folyamatosan és fokozatosan

pl.: hosszantartó lassú és közepes iramú futások, hosszú ideig végzett csúszások és

kúszások

- Erő fejlesztése, pl.: szökdelés, távol-, magasugrás, kéziszer gyakorlatok

- Gyorsaság fejlesztése, pl.: gyors futás, futó játékok, irányváltoztatások,

megállások, különböző testhelyzetek felvétele

Koordináló képesség fejlesztése

o Térbeli tájékozódás, pl.: természetes támaszgyakorlatok, irányváltoztatás,

célba dobások

o Egyensúlyozó képesség, pl.: egy lábon állás, gurulás a test hossztengelye

körül, guruló átfordulás előre

o Ritmusképesség fejlesztése, pl.: járás, futás, ciklikus mozgás zenére

o Reakció készség fejlesztése, pl.: megadott feladatok végrehajtása különböző,

megadott jelekre

o Izomérzékelő képesség fejlesztése, pl.: kézi szergyakorlatok, bordásfalon

függeszkedés, fekvőtámasz

Mozgékonyság, hajlékonyság fejlesztése

o nyújtó hatású gyakorlatokkal

Mindennapi testnevelés

Célja: A gyermekek számára a mozgás jó, kellemes, élményt adó, testet-lelket edző

tevékenység legyen.

38

A mindennapi testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok

képezik (járások, futások, ugrások, függések, egyensúlygyakorlatok), melyet a testnevelés

foglalkozás anyagából merítünk.

Verbális fejlesztés, azaz a beszéd észlelése és értése szintén minden életkorban legyen

hangsúlyos. A mozgástevékenység fejlesztés során előforduló szó, kifejezés a gyerek

szókincsét bővíti. Az irányok és a testrészek nevei mozgással egybekötve vésődnek be a

leghatékonyabban.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban,

Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban,

Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni,

Tudnak ütemtartással járni,

A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett

mozgása kialakul.

Az optimális mozgásigény kielégítése eredményeképpen a gyermekek mozgása

összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesebben fejlődik a mozgáskoordinációjuk és a

finommotorikájuk.

Feladatunknak tekintjük a szülők szemléletének formálását.

7. A külső világ tevékeny megismerése

Célunk:

A szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi

viszonyának kialakítása a természeti – emberi – tárgyi világ értékei iránt.

A környezet megismerése révén sokoldalú matematikai tapasztalatokat szerezzenek.

Matematikai fogalmakkal való ismerkedés, gyakorlásuk a játék és más tevékenység

közben.

A társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása.

A természet megóvásához szükséges magatartási formák kialakítása.

Környezettudatos magatartásra nevelés: az óvoda tárgyi környezete, és az

39

óvodapedagógus mintaadása segítse a környezettudatos viselkedés, szokások

kialakulását.

A külső világ tevékeny megismerése során:

Az óvodás gyerek fejlődését, képességének fejlesztését a szűkebb és tágabb természeti

– emberi – tárgyi környezet formálja. Spontán ismeretszerzésre gyakran van a

gyermeknek lehetősége. A játéktevékenység, a környezet tele van természeti,

technikai csodával, ismeretelemekkel, melyek környezeti ingerként jelentkeznek. A

gyerekek szinte szelekció nélkül fogékonyak ezekre az ingerekre és a természeti –

emberi – tárgyi környezet formai, mennyiségi és téri viszonyaira is.

A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek

a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz

szükségesek. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a

komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda

környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladat megismertetni a gyermeket

azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és

szépségére. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természetszeretetnek.

Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok,

szokások és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek

birtokába jut a gyermek. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri

viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér, sík és mennyiségszemlélete.

A játékos cselekvést, mely minden érzékszervüket bevonja a tapasztalatszerzésbe, az

így szerzett információk feldolgozása egyéni, páros, mikro csoportos játékos

tevékenységen keresztül valósul meg. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és

kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási, tapasztalási

lehetőségeket kínálnak. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és

gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen

elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott

40

élethez feltétlenül szükséges. Természetesen idetartozik a mások (idősebbek,

felnőttek, társak) tisztelete és szeretetet is.

Az óvodapedagógus feladata: tegye lehetővé a gyermek számára a környezet

tevékeny megismerését. Biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és

szervezett tapasztalatszerzésre és ismeretszerzésre, valamint a környezetkultúra és a

biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Cselekvési alternatívákat kínál, elősegíti

a gyermekek személyiségének, egyéni képességének sokoldalú kibontakoztatását,

melyekből a gyermek szabadon választhat a benne lévő motívumok alapján. A

gyermekekbe vetett feltétel nélküli bizalom gyermekközpontú nevelői attitűddel

alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedéshez.

8. Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése

Célunk:

A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése és fejlesztése.

A környező világ matematikai jelenségeinek, összefüggéseinek felismertetése

Matematikai tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása

A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi

összetevőire. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra. A matematikai

tapasztalatszerzésnek kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő

környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban

megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés,

megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése

szinte észrevétlenül megvalósítható. A különféle gyermeki tevékenységeknek meghatározó

szerepe van a matematikai ismeretszerzésben.

A játékban szerzett tapasztalatok

Munkatevékenységek közben mód nyílik az ismeretek alkalmazására

Más fejlesztési területen előforduló tapasztalatszerzési és alkalmazási lehetőségek

o Ábrázoló tevékenység során,

o Környezet megismerésére nevelés közben,

o Tárgyak, személyek összehasonlítása, rendszerezése,

o Testnevelés folyamán,

41

o Zenei nevelés alkalmával,

o Irodalmi nevelés közben.

o

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

Képesek megadott vagy felismert tulajdonságok szerint válogatni, kiegészíteni,

összehasonlítani

Értik és használják a mennyiségekkel kapcsolatos összehasonlítást kifejező szavakat

Összemérnek tárgyakat hosszúság, magasság, szélesség, űrtartalom szerint

Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat

Biztonsággal tájékozódnak a térben és síkban, ismerik az ehhez kapcsolódó

kifejezéseket.

Környezettudatos szemlélet és magatartásformálás megalapozása

A valóság felfedezése során a gyermek pozitív érzelmi viszonya alakuljon ki a

természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja meg azok védelmét, az értékek

megőrzését.

A környezettel kapcsolatos viselkedési minták kialakításánál kapjon hangsúlyosabb

szerepet a család.

Mindezeket megvalósítva további céljaink a környezeti nevelés kiteljesedésnek elősegítése

érdekében:

Természetvédelem,

Növények, állatok hasznosságának megismerése,

Kirándulások, séták szervezése,

Az esztétikus környezet és a szép iránti érzék kialakítása.

A témákat az évszakok köré rendezzük ezáltal minden lehetőség adott arra, hogy a

természetben lévő változásokat nyomon követhessék.

Foglalkozunk a gyalogos közlekedés szabályaival, a közlekedési eszközök

megismertetésével, napszakokkal, a vadon és szabadon élő állatokkal.

Beszélgetünk a testünkről, az egészségvédelemről, az orvos munkájáról.

Sokoldalú ismereteiket felhasználhatjuk a társadalmi környezetükben, játékok során,

pedig újra feleleveníthetik tudásukat.

A szülőföldhöz való kötődés alapjaként ismerje meg a gyermek a szűkebb és tágabb

környezetét.

42

Ismerjék meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok,

néphagyományok, szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeit. Tanulja meg ezek

szeretetét, védelmét a család és az óvoda segítségével.

9. Néphagyományok az óvodában

Néphagyományaink a művészeti nevelésünk minden területén hangsúlyos szerepet kap.

A népművészet értékei, a „magyaros” nyelvezet, beépül a vers, a mese, az énekes népi

játékok, a vizuális és tárgyi környezeten keresztül, a népi hagyományőrzésbe, az ünnepi

szokásokba.

Mindezek a jeles napok segítik még szorosabbá tenni az óvoda és család kapcsolatát, és

közben a gyerekekre is értékes fejlesztő hatással van.

A viselkedésmód az ünnephez igazodik, a közösségi alkalomhoz illő magatartás

elsajátítása fokozottan előtérbe kerül.

A tiszta beszéd, a világos stílus készségének kialakítása fejlődik.

Ünnepélyes hangvételű prózai beszéd mellett

o a közös éneklés,

o a tánc, játék, mások előtti bemutatása,

o az alkalmi öltözet értékelése,

o az ünnepi étkek megismerése,

o a szokások megismerése és előadása, a nevelés szerves része. Egy-egy ünnepre

készülődve a szöveg, dallam cselekmény megtanulása valójában játék.

„Napjainkban a régi szokások megtartása a kulturális örökség ápolását jelenti a

gyökerek megtartását, ami nélkül idegenek lennénk a világban”

Az óvodánk néphagyományai

Mihály-nap

Adventi készülődés

Karácsonyi ünnepség

Farsang

Húsvét

43

A külső világ megismerésének jeles napjai:

Az állatok világnapja

A víz világnapja

A föld napja

Madarak és fák napja

Óvodánk jeles napjai:

Mikulás

Karácsonyi kézműves nap

Tavaszébresztő (húsvéti kézműves nap)

Anyák napja

Születésnapok megünneplése

Gyermeknap – mozogj velünk

Évzáró – Ballagás

Iskolalátogatás

Könyvtár-, színház-, múzeumlátogatás

Oviszínház

Nemzeti ünnepeink

Mindezek a jeles ünnepek segítik a gyermek szocializálódását, társadalomba való

beilleszkedését és hazaszeretetét.

A külső világ tevékeny megismerése hozzájárul:

az önálló véleményalkotáshoz,

a döntési képesség megalapozásához,

a problémamegoldó képesség megalapozásához,

benne rejlik az anyanyelvi nevelés komplexitása,

a kortárs kapcsolatok fejlesztő hatásának érvényesítése.

44

10. Munka jellegű tevékenységek

Óvodás gyerekeink az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből nagyon sok

ismeretet, tapasztalatot szereznek a munkavégzés számos területéről. Egy-egy munkában

hagyományozódik, tovább él a közös munkavégzés – alma-, szőlőszüret, lekvár főzés,

savanyú káposzta készítése. Az ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódnak a régi

hagyományok, amelyek a megvendégelés, a meglepetés, az örömszerzések régi szép

hagyományait tükrözik, - élményforrást jelentenek a gyermekek számára. A

munkafolyamatokban a felnőttek és az óvodapedagógus tevékenysége modell értékű.

A gyermek családjában, az óvodában is, és mindennap találkozik, megéli az emberi munka

környezet átalakító hatását, a környezet sokszínű változásait.

A személyiségfejlődés szempontjából fontos az óvodás gyermekmunka jellegű

tevékenysége, mivel kitartásra, felelősségérzetre, a kötelesség teljesítésére szoktat, s

hangsúlyos szerepe van a közösség, a társas kapcsolatok formálásában.

A munkavégzés alapvető feltétele, hogy kedvvel, szívesen végzett tevékenység legyen, mely

által fejlődnek a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, tulajdonságok (pl.:

kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság). Fontos, hogy az óvodapedagógus figyelembe

vegye a feladatok adásánál a gyermek nyitottságát, helyzetfelismerő képességét, fejlettségét.

Munkafajták:

Alkalomszerű megbízatások (a gyermekek szükségleteit kielégítő munkák)

Naposi munka,

Környezet rendezése

Növény- és állatgondozás,

Önkiszolgálás,

A gyermekek saját személyével kapcsolatos munkák.

A munkavégzés együttműködésre ösztönzi a gyerekeket, fejlődik szociális érzékük. A munka

céltudatos tevékenység, önállóbbá válásával a gyermekek tevékenységébe beépülnek a szóbeli

kifejezések.

45

Az óvodapedagógus feladatai

A gyermeki munka az óvodapedagógus tudatos pedagógiai szervezése mellett a

nevelés egyik formája.

A munkajellegű tevékenység minden esetben tartalmazzon játékos elemeket.

o Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során élje meg a

gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét, ami a normák, értékek,

szabályok kialakulásához vezet.

o Aktív tevékenység közben formálódjon a gyermek attitűdje, önállósága,

felelőssége, céltudatossága és kitartása.

o A játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai nevelés célja.

o A gyermek értékelése konkrét és reális legyen, melynek során párbeszéd

alakul ki.

o A nevelő értékel, dicsér és a gyermekek is hangot adnak érzéseiknek,

véleményt formálnak magukról és társukról.

o Az értékelés legyen a gyermek tapasztalataihoz, előzetes ismereteihez és saját

magához mérten fejlesztő. Lényeges elem, a gyermek munkájának

elismerése.

Munkaközben:

o Beszédkapcsolatok alakulnak az együttműködés alapjaként.

o Az információkat megértik a gyerekek.

o Szókincsük bővül (eszközök, szerszámok, edények).

o Kialakulnak a munkavégzéssel kapcsolatos udvarias megszólítás, cselekvésre

szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései.

o A munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések,

műveletek megnevezése, mondatba foglalása.

Az önkiszolgálást, az iskoláskort megelőző időszakban a gyermekek nagy

önállóssággal, biztonsággal látják el. Észreveszik a szükséges feladatokat, azok

sorrendjét tudják /pl.: étkezésnél, pihenésnél végzendő munkák/. Az óvodásgyermek

igen kedvelt munkatevékenysége a naposság. A naposság sorra kerülésének

szokásrendjét a gyerekekkel történő megbeszélés alapján célszerű kialakítani. A

szükséges eszközök önálló biztosítása igen fejlesztő a gyermekek számára.

46

A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést a gyermekekkel való együttműködést

és folyamatos pozitív értékelést igényel. A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés

alakításának fontos eszköze.

11. Tevékenységben megvalósuló tanulás

A tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése, az

attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése.

A tanulási folyamatban az óvodapedagógus célja, hogy elérje, hogy a gyermek a

tanulási folyamatot önállóan járja végig. A felfedezés biztosítva legyen számára és az

alkotás örömét átélhesse, ebben éli meg a tanulás szabadságát.

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység,

amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az

ismeretszerzésre. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és

szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett

tevékenységi formákban, szervezett és kötetlen időkeretekben valósul meg.

A gyermeki tevékenység jelentősége a tanulás folyamatában:

Az óvodás gyermek a tevékenységben fejlődik leginkább. A tevékenységek során a gyermek

azt a cselevést végzi vagy választja, amely találkozik a belső késztetésével. A gyermek

képességei tevékenységek folyamatában fejlődik, tapasztalatokat szerez.

Tényeket, összefüggéseket fedez fel, amelyek tudatosodnak benne.

A tapasztalatok és tudatosításuk során tanulási folyamat jön létre.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

Az utánzásos, minta – és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások

alakítása)

Spontán játékos tapasztalatszerzés

Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés

A gyakori probléma – és feladatmegoldás

Az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozáson megvalósuló tanulás

47

Az óvodapedagógus feladatai:

Olyan tevékenységformák biztosítása, amely a gyermek személyiségének kibontakozását

segíti elő.

Figyelembe kell venni a szabad, alkotó, eredményes tanulás lehetőségeit.

Feltételei:

Biztonságos légkör, elegendő hely, elegendő idő, az eszközök megléte, célszerű

elhelyezése.

Szeretet, elfogadás, megértés,

Érdeklődés, meghallgatás, odafigyelés,

Bátorítás, támogatás, ösztönzés, dicséret, elismerés,

Nyitottság a gyermek jelzéseire, igényeire, érzéseire, gyermekismeret,

Önállóság, próbálkozás lehetősége, felfedező, alkotó légkör biztosítása,

Szabadságérzet biztosítása,

Öröm, büszkeség kimutatása.

Az egészséges fejlődés előmozdításának kulcstényezője, az óvoda és család

kapcsolatrendszerének minősége. Ez a kapcsolatrendszer azért fontos, hogy a szülő

betekintést nyerjen az óvodai tanulási tevékenység rendszerének megismerésébe.

A tanulási tevékenység, pedagógiai eljárás, motiváció vezetnek a helyes tanulási stratégiák

kiépítéséhez. Mindezeket fontos, hogy a család megismerje.

Lehetőségek:

Befogadás, beszoktatás,

Nyílt napok,

Szülői értekezletek,

Óvodai rendezvények.

Egyéni beszélgetések, kérdések, kérések, problémák megbeszélése.

Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek

előzetes tapasztalataira, ismereteire, mindezek figyelembevételével építi fel a tanulás

folyamatát.

48

A tanulási folyamat feltételrendszerében kiemelt szerepe van a játéknak, az

élményszerzésnek, a mintakövetésnek, a differenciált személyiségfejlesztésnek.

A tanulásszervezésnél a pedagógust az indirekt magatartás jellemzi, és elsősorban a feltételek

megteremtése vezérli.

A differenciált fejlesztésben pontosan tükröződik, hogy az adott gyerek az adott képességben,

készségben hol tart.

A tanulási helyzetekben kiemelt szerepe van a munkaformáknak, amely a differenciálásban is

alapvető szerepet játszanak:

- mikrocsoportos;

- páros,

- kooperatív,

- egyéni foglalkoztatási formák.

Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott pozitív értékeléssel

segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

49

VI. Az óvodába lépés feltételei

A gyermek, ha 2. életévét betöltötte, jogosult az egységes bölcsőde-óvoda ellátásra az

iskolaérettség eléréséig, maximum 8 éves koráig. (KT.)

A beiratkozáshoz szükséges:

- Szülővel vagy családtaggal való megjelenés.

- Gyermek személyét igazoló dokumentum (anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, TAJ

kártya)

A beiratkozás időpontját a települések jegyzője határozza meg. A gyermek felvételének

visszaigazolása minden év augusztus 1-15. között történik.

Az új gyerekek augusztus végétől folyamatos beszoktatással érkeznek az óvodába. A nevelési

év folyamán beíratni /felvenni/ gyereket csak nagyon indokolt esetben lehet.

Javaslatot tehetnek a felvételre:

- A település jegyzője

- Az óvoda vezetője

- Gyermekjóléti Szolgálat

- Gyermekorvos, védőnői szolgálat

Az óvodai felvétel elbírálásának szempontjai:

- a család anyagi-szociális helyzete,

- bölcsődei-óvodai férőhely száma,

- felvételi körzet.

A gyerek óvodai felvételéről dönt:

- óvodavezető

Fellebbezési lehetőségek:

A gyermek óvodai felvételét elutasító határozat után 15 napon belül az óvodavezetőnél

szóban vagy írásban.

Másodfokon az intézmény fenntartója dönt.

A gyermek óvodába lépésekor várható jellemzői:

50

- a saját személyével kapcsolatos feladatellátást kis segítséggel végzi /öltözködés –

étkezés – testi higiénés feladatok/,

- kapcsolatfelvételre – kialakítására képes, kommunikál /kivétel: az integrált nevelés

fogalomkörébe tartozó gyerekek/,

- szobatiszta.

51

VII. Az iskolába lépés feltételei az egészségesen fejlődő gyermekek számára

Alapelvek:

- az óvodából átadó és az iskolába befogadó pedagógusoknak ismerni kell egymás

pedagógiai módszereit, elvárásait

- az óvodapedagógus és a tanító között a gyermek és az egymás közötti kölcsönös

tiszteleten, nyitottságon alapuló kapcsolatra van szükség

Az iskolába lépést megelőzően óvodai és iskolai nyílt napokon, ünnepségeken vesznek részt

az érintett pedagógusok.

A tankötelezettség kezdetéhez két feltételnek kell megfelelni:

Egyrészt: a gyerekeknek az iskolába lépéshez szükséges fejlettségének (testi, lelki, szociális

érettség) meg kell lennie.

Másrészt: a meghatározott életkor betöltése szükséges.

A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség

szerinti iskolakezdésre.

A gyerek attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a 6. életévét augusztus 31 - ig

betölti.

A gyerek iskolai felvételéről az iskola igazgatója dönt. Az óvodapedagógus a gyerek

tanköteles életkorba lépésekor a gyermek fejlettségével kapcsolatos szakvéleményt ad a

szülőnek, amely a gyermek iskolai beíratásához fontos dokumentum.

A pozitív iskolavárás kialakítása elengedhetetlenül szükséges, amelynek sokféle módja van:

- tanítói hospitálások az óvodában,

- iskolalátogatások,

- óvodapedagógusok tanító nénik kerekasztal beszélgetése az átmenetről

- beszélgetés a szülőkkel,

- előadások mindkét intézményben, a szülők részvételével

- tájékoztatás az intézmények programjáról, módszeréről,

- közös rendezvények.

52

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az

iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.

Az iskolakezdéshez szükséges feltételek:

1. Biológiai alkalmasság.

2. Pszichikus alkalmasság.

3. Szociális érettség.

1. A biológiai alkalmasság a testi fejlettséget és egészségi állapotot jelenti, amely a

testsúlyt és magasságot is magába foglalja. E mellett jelenti a mozgásszervek, statikai

funkciók, az érzékszervek és az idegrendszer épségét is. Fontos a mozgások

összerendezettsége és az iskolai munkához szükséges általános fizikális teherbíró

képesség. Kialakul az egyoldalú dominancia, laterialitás.

A mozgásfejlődésben a mozgáskoordináció és a finommotorika területén jusson el

olyan szintre, amely az iskolába lépéshez szükséges.

Viselkedését, testi szükségletei kielégítését tudja szándékosan irányítani.

2. Pszichikus alkalmasság főbb kritériumai:

- a beszédfejlettség,

- az intellektuális fejlettség,

- az érzelmi és akarati érettség,

- a munkára való képesség.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél;

gondolatait, érzelmeit mások számára érhető formában, életkorának

megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni;

minden szófajt használ;

különböző mondatszerkezeteket, mondafajtákat alkot;

tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő

vagy egyéni eltérések lehetségesek);

53

végig tudja hallgatni, és megérti mások beszédét.

elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja

nevét és lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat,

ismeri és alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait

felismeri az öltözködés és időjárás összefüggéseit

ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a

magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi

környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

Elemi és mennyiségi ismeretei vannak

Intellektuális fejlettség:

elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről

az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés

mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a

megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet

kap a felidézés.

megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan

növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a

megosztása és átvitele;

a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi, fogalmi

gondolkodás is kialakulóban van;

képes a feladatok rendszeres végzésére egyedül és csoportosan is.

Szociális érettség és magatartás fejlettségének jellemzői:

A gyereknek igénye van a közösséghez, abba beilleszkedni képes;

feladat- és szabálytudata van;

érzelmi kiegyensúlyozottság jellemzi;

a társakkal, a felnőttekkel tud kapcsolatot kiépíteni és együttműködni;

elfogadja a felnőtt irányítását;

képes a közösségben végzett munkára

A sajátos nevelési igényű gyerekek iskolakezdésének feltételeiben igen körültekintően kell

eljárni. A szakemberek segítségét nem szabad nélkülözni. A speciális szakemberek

segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi

szint.

54

E gyerekek neveléséhez, beiskolázásához segítséget ad:

- Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

- A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos, speciális

szakemberekkel végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A

különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó

intézmény elvárásait.

55

VIII. Gyermekvédelem

Helyzetkép

Az óvodásgyerekek családi helyzete, kulturális, szociális háttere igen eltérő. A

gyerekorvosokkal, védőnőkkel folyamatos a kapcsolattartás. Így már a gyermek óvodába

érkezése előtt feltérképezhetőek a vélhető, valós problémák és tulajdonképpen a beíratással

egyidejűleg kezdődik a gyermekvédelmi munkánk.

1. Gyermekvédelmi munka szemlélete

A gyermekvédelmi munka sokrétű, szerteágazó feladatrendszert foglal magába, amelyből az

óvoda elsősorban a preventív és korrekciós feladatokat vállalja el.

Preventív általános gyermekvédelem, amely vonatkozik a családban eredményesen nevelt,

fejlődött valamennyi gyermekre.

Korrekció: speciális gyermekvédelem, a családon belül vagy a családi környezeten kívül

fejlődésben akadályozott gyermekek védelme és nevelése.

Célunk: A gyerekek harmonikus, sokoldalú személyiségfejlesztése érdekében mindazon

körülmények feltárása, amelyek hátrányosan befolyásolják a gyermek fejlődését, ill. ezek

kompenzálása.

Feladatunk:

Lehetőségeink alapján az esélyegyenlőség megteremtése. Fokozott törődés, figyelem a

veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekekkel, nagycsaládokkal, gyermek - és

családlátogatás.

Elveink együttműködő, őszinte partnerkapcsolat kialakítása, toleráns, tapintatos nevelői

attitűddel. A családi nevelés tisztelete, erősítése mellett a felelősségérzetük növelése a

gyermekeik nevelésében. Minden óvodapedagógus köteles a pedagógusetika követelményeit

betartani (titoktartás!) a családokat érintő kérdésekben, az alapvető gyermeki jogok

tiszteletben tartása! Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekeket a csoportnaplóban is

nyilvántartjuk.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény értelmében a

veszélyeztetettség: olyan gyermek vagy más személy által tanúsított-magatartás, mulasztás

vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy

erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

56

A közoktatásról szóló törvény értelmében hátrányos helyzetű gyermek az, akinek családi

körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való

jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az

a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a

gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata

szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában legfeljebb az iskola

nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos

helyzetű az a gyermek, akit tartós nevelésbe vettek.

Az egyéni és csoportos fejlesztések minden óvodapedagógus tervező munkájában nyomon

követhető.

Együttműködés, kapcsolattartás a gyermek érdekében kiterjed:

- az önkormányzat szociális és gyámügyi osztályára,

- a Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálatra,

- a gyermekorvos, védőnő feladataira,

- Általános iskola gyermekvédelmi felelősére,

- a Tanulási Képesség Vizsgáló Szakértői Bizottság munkájára.

2. Gyermekvédelmi felelősök munkája

A gyermekvédelmi munka a nevelőtestület minden tagjának a feladata és kötelessége. Az

óvodában folyó gyermekvédelmi munkát a vezető koordinálja.

A gyermekvédelmi munkával szembeni elvárás:

a. megfelelő gyermekvédelmi szemlélet és empátia,

b. helyes diagnosztizálási készség,

c. a gyermekekkel kapcsolatos külső információk, szakvélemények, családból

származó jelzések és viselkedési megnyilvánulások adekvát értelmezése.

57

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A programot az óvoda nevelőtestülete 2016. ……………..….n tartott értekezletén, amelyen a

nevelőtestület valamennyi tagja jelen volt – 100% - os szavazati aránnyal elfogadta.

Egyetértését nyilvánította ki a Szülők Közössége.

Sényő, 2016.………………....

Csobánné Mikulás Edit

intézményvezető

58

Mellékletek

1.sz. Melléklet

FEJLŐDÉSI NAPLÓ

Normákhoz, szabályokhoz, szokáshoz való viszony

Egészségügyi szokások területén

Melyik életkorban jellemző?

3 – 4 év 4 – 5 év 5 – 6 év 6 – 7 év

Zsebkendő használat

Szükség szerinti mosdóhasználat

Tisztálkodási eszk. rendbentartása

Önkiszolgálás területén

Öltözködés Ruházat rendben

tartása

Környezet rendben tartása

Terítés étkezéshez

Társas kapcsolatok, gyermek viszony a felnőttekhez

Felnőtt megszólítása

Felnőtt kérésének elfogadása

Felnőtt utasításának elfogadása

Gyermek – gyermek viszony, kapcsolatteremtés

Megszólítás

Kérés elfogadása

Egymás tev. tiszteletben tartása

Segítségnyújtás

Gyermek viszonya a közösségben

Együttműködés

Alkalmazkodás

Szabálytudat

Konfliktuskezelés

59

3 – 4 év 4 – 5 év 5 – 6 év 6 – 7 év Önfegyelem

Tolerancia

Közösségért végzett megbízatások

Kitartás

Gyorsaság

Szabálytudat

Fegyelmezettség

Szokásrendszer betartása

Önállóság

Kötelességtudat

Naposi munka

Játék módja, jellemzői, játéktevékenységhez való viszony

Funkciós Szituációs

Konstrukciós Szabályjáték

Elmélyült, kiegyensúlyozott

Agresszív

Biztatást igénylő

Többnyire egyedül játszik

Szívesen játszik társaival

Kitartó, hosszú ideig játszik

Játéka átlagos időtartamú

Rövid ideig játszik

A játékra vigyáz

A játékot rongálja

Szemlélődő

Magányosan tevékenykedő

Társakhoz sodródó

Bekapcsolódó

Együttműködő

Kezdeményező

Irányító

Mozgás

Ügyes, harmonikus

Átlagos

Ügyetlen, összerendezetlen

60

Aktív testmozgást szereti, bátran

végzi

Fél, gátlásos

Tériszonya van

Hosszantartó erőkifejtésre képes

Hamar regenerálódik

Fáradékony

Egyensúlyérzéke stabil

Instabil

Beszédkészség

Beszédtempója átlagos

Lassú

Gyors, hadaró

Beszédkedve gátolt

Fecsegő

Csak kérdésekre válaszol

Szívesen beszél

Szókincse gazdag

Átlagos

Hiányos

Mondatszerkesztése egyszavas

Tőmondat

Összetett mondat

Hangerő halk

Hangos

Megfelelő

Képolvasással felsorol

Egyszerű cselekményt

megnevez

Összefüggéseket felismer

Szövegvisszaadás hiányos

Nem képes rá

Lényeges mozzanatokat emel

ki

Beszédhibás

Nem beszédhibás

Logopédiai foglalkozásra jár

61

Ábrázolás, finommotorika

3 – 4 év 4 – 5 év 5 – 6 év 6 – 7 év Kusza firka

Forma firka

Ábrázolás megnevezés

Részletek feltüntetése

Arányok érzékeltetése

Dimenziók jelzése

Ceruzafogása biztos

Bizonytalan

Munkatechnikája fejlődő

Megfelelő

Témaválasztása önálló

Változatos

Ráirányítást igényel

Alapszíneket ismeri

Nem ismeri

Értelmi képesség

Figyelme játék során tartós

Változó

Szétszórt

Osztott figyelemre

Megfigyelőképessége pontos

Általában pontatlan

Változó

Lényeget megragadó

Lényegtelen vonásokat észrevevő

Vizuális differenciálás, alak-

háttér megkülönböztető

képessége jó

Fejletlen

Azonosságokat, különbségeket

észrevesz

Nem vesz észre

Vizuális memória pontos

Pontatlan, felszínes

Hallási emlékezete pontos

Pontatlan

Gondolkodása érdeklődő

62

3 – 4 év 4 – 5 év 5 – 6 év 6 – 7 év Kevésbé érdeklődő

Produktív

Átlagos

Gyenge

Problémamegoldásra nem képes

Rávezetéssel képes

Önállóan képes megoldani

Gondolkodási műveletek

Összefüggéseket felismer

Ritkán ismer fel

Számképe stabil, megbízható

Fejletlen, bizonytalan

Matematikai jártassága jó

Átlagos

Nem megfelelő

63

2.sz. Melléklet

ELFOGADÓ NYILATKOZAT

Aláírásommal igazolom, hogy a 2016/2017-es nevelési évben módosított Sényői Kölcsey

Ferenc ÁMK Óvodájának Helyi Nevelési Programját megismertem, és az abban foglaltakkal

egyetértek.

Csobánné Mikulás Edit

Szabó Lászlóné

Csobán Andrásné

Páll-Szőke Ágnes

A Helyi Nevelési Programot 2016. ……………………n tartott értekezletén a

nevelőtestület elfogadta, a szülői közösség véleményezte, valamint az intézményvezető

jóváhagyta.

Szülői közösség nevében aláírás

64

3.sz. Melléklet

A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A

NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

JEGYZÉKE

CSOPORTSZOBA

babatakaró, puha testű, öltöztethető baba ruhatárral

babakocsi

csecsemőgondozási kellékek

babaedények

babaház

plüss állatok

kisebb – nagyobb kosarak

tetőtől talpig tükör

takarító eszközök (kisméretű készlet)

faépítő, ill. műanyag építőkockák (natúr, színes, különböző méretekben)

beöltözéshez ruhák, kalapok, kendők, cipők

hátizsákok, táskák

dominó, társas-, memória játék, fejlesztő játékok

kirakó, ill. puzzle játékok (fa, papír, szivacs)

bábok (gyűszű, fakanál, sík, kesztyű)

bábparaván

bábtartó

agyag, gyurma, kavicsok, termések

különféle anyagok

színes gyöngy szett – különböző méretekben

kisméretű barkácsfelszerelések

fűzhető játékok

meséskönyvek

TORNASZOBA/SZERTÁR

65

tornapad

zsámoly

tornaszőnyeg

csőalagút

variálható mászóka (kék, piros)

akadály tornaszerpálya

óvodai tornaszekrény

hullahopp karika

trambulin

gimnasztikai labda

súlyzó

holdjáró

bordásfal

billenő rácshinta

ugrókötél

ugráló zsák

MŰVÉSZETI NEVELÉS

táncszoknya

kalap

botok

furulya

csörgő, csörgődob, csörgőlabda

ritmusbot

kasztanyetta

fadob

cintányér

triangulum

szélhárfa

xilofon

sámándob

66

dob

szamba csengő

hangvilla

UDVAR

hinták

csúszda

faházikó

játéktároló

homokozó

roller

motor

labdák, ugrókötelek

homokozó játékok

kerti padok

filagória