HELYI TANTERV

2

TARTALOM BEVEZETŐ………………………………………….………………………………… 3

HELYI TANTERV

I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható

tanórai foglalkozások, ezek óraszámai………………………………………………………………………………………………………………………...... 4

II. A választott kerettantervek megnevezése ……………………………………. 9

III. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának el-

vei………………………………………………………………………………. 10

IV. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi me-

gvalósításának részletes szabályai ……………………………………………. 12

V. A választható tantárgyak, foglalkozások esetében a pedagógusválasztás szabályai

……………………………………………………………………………………14

VI. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése …………………………….. 16

VII. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése

és értékelése……………………………………………………………...…… 17

VIII. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ……………… 32

IX. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek…………….... 33

X. Az egészségnevelési és a környezeti nevelési elvek …………………………… 34

XI. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések …………………….……. 50

XII. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések……………….…. 62

XIII. Melléklet:

1. számú melléklet: 3/2011 (1.26.) NEFMI rendelettel beiktatott 2. számú mellék-

let az alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programjának beve-

zetésérõl és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról

2. számú melléklet: Kerettanterek

3

Bevezető

Iskolánk az Alapító Okirat szerint általános iskola, gimnázium és alapfokú művészetokta-

tási intézmény. Az általános iskola minden évfolyamon egy általános tantervű és egy l ének-

zenei emelt szintű osztállyal működik, a gimnáziumi osztályaink pedig kizárólag emelt szintű

ének-zenei osztályok.

Mivel az általános iskolában kétféle tanterv szerint tanulnak a diákok, ezért a helyi tanter-

vünkben két óratervet kellett készítenünk. Egyet az általános, egyet pedig az emelt szintű ének-

zenei általános iskolai osztályaink számára.

A helyi tantervünk készítésénél figyelembe vettük:

- 2011. CXC. NKT törvény

- 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelete az alapfokú művészetoktatás követelményei és tan-tervi programjának bevezetésérõl és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rende-let módosításáról

- 110/2012( VI. 4) Kormányrendelete a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáró

- 229/ 2012(VIII.28) Kormányrendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végre-hajtásáról módosítás

- l20/ 2012. (VIII.30) EMMI rendelet

- 315 / 2012( XI. 13) Kormányrendelettel

- 16/2013(II. 28) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról

- 326/2013 (VIII.30) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézmé-nyekben történő végrehajtásáról

4

AZ 1-8. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS HETI ÓRASZÁMAI Évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 összes 52§(3) kötelező óraszám

Ált.tan tervű

Emelt ének

Ált.tantervű

Emelt ének

Ált.tantervű

Emelt ének

Ált.tantervű

Emelt ének

Ált.tantervű

Emelt ének

Ált.tantervű

Emelt ének

Ált.tantervű

Emelt ének

Ált.tantervű

Emelt ének

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 7 7 7 7 4 4 4 4 4 4 4 4 92 Tört. és állampolgári ism. 2 2 2 2 2 2 2 2 16 Idegen nyelv: angol/ német 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 28 Matematika 5 5 5 5 4,5 3,5 4 4 4 4 4 4 3 3 3,5 3,5 65 Informatika 1 1 1 1 4 Természetismeret 1 1 1 1 2 1,5 2 2 2 2 2 2 19,5 Fizika 1 1 1,5 1,5 5 Biológia 1,5 1,5 1 1 5 Kémia 1,5 1,5 1 1 5 Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 6 Ének - zene 1 1 1 1 1 3 1,5 2 1 1 1 1 1 1 0,5 1 19 Rajz, Integrálva a Mozgók. és média ismeret modul

1 1 1 1 1,5 1 2 1,5 1 1 1 1 1 1 0,5 +0,5

0,5 +0,5

18

Technika és életv. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 16 Testnevelés és sport 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 45 Osztályfőnöki 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 1 0,5 5,5 Tantervi modulok Tánc és dráma

0,5 0,5 1

Hon és népismeret 0,5 0,5 1 Ember,társism,etika 0,5 0,5 1 Informatika 0,5 0,5 1 Egészségtan 0,5 0,5 0,5 0,5 2 Összesen 20 20 20 20 20 20 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 25 25 25 25 355 Max. terhelhetőség 22 22 22 22 22 22 24,5 24,5 25,5 25,5 25,5 25,5 29 29 29 29 Nem köt.vál. óra: Ének

Matematika Kémia Fizika

Biológia Oszt. Főnöki Testnevelés Informatika

0,5

1 0,5

0,5

0,5

2

0,5

1

3

0,5 1

3

1

0,5

0,5 0,5

3 1

0,5

0,5

0,5

3

0,5

0,5

15 2,5 1

0,5 1

0,5 1,5 4

Összesen 20 20 20 20 20,5 22 23 25 23,5 25,5 24,0 25,5 27,5 29 26,5 29 381 Bontás: Nyelv

Technika informatika

0,5

0,5

2

0,5

2

0,5

3 1

3 1 1

3 1 1

3 1

0,5

3 1 1

3 1 1

3 1 1

3 1 1

28 8

8,5 ÖSSZES 20 20 20 20 21 22,5 25,5 27,5 27,5 30,5 29 30 32,5 34 31,5 34 425,5 Tömegsport 52.§ (7) 8 Tehetséggondozás – énekkar Egyéni fejl, hátr.helyz. felk.

5 33

Fenntartói 5% 18

5

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 1–4. évfolyamon, 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. a 1.é 2.a 2.é 3.a 3.é 4.a 4.é

Magyar nyelv és irodalom 7 + 1 7 7 + 1 7 6 + 1 6 + 1 6 + 1 6 Idegen nyelvek 2 2 Matematika 4 + 1 4 4 + 1 4 4 + 1 4 4 + 1 4 + 1 Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 1 + 1 1 1 + 1 1 Ének-zene 2 2 + 2 2 2 + 2 2 2 + 2 2 2 + 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 2 2 3 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 25 25 25 27 27

A szabadon tervezhető órakeret felosztását az óratervben pirossal jelöltük.

6

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 5–8. évfolyamon, 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben.

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5.a 5.é 6.a 6.é 7.a 7.b 7.é 8.a 8.é

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 3 + 1 3 + 1 3 4 4 Idegen nyelvek 3 + 1 3 3 + 1 3 3 + 1 3 + 1 3 3 + 1 3 Matematika 4 4 3 + 1 3 3 + 1 3 + 1 3 3 + 1 3 Történelem, társadalmi és ál-lampolgári ismeretek

2 2 2 2 2 2 2 2 2

Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 2 2 Biológia-egészségtan 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Ének-zene 1 1 + 3 1 1 + 3 1 1 1 + 3 1 1 + 3 Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Dráma és tánc 1 1 Hon- és népismeret 1 Informatika 1 1 1 1 1 1 1 + 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 3 3 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 28 28 31 31 31 31 31

A szabadon tervezhető órakeret felosztását az óratervben pirossal jelöltük.

AZ 9-12. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS HETI ÓRASZÁMAI

Tantárgy /évfolyam 52 § (3)

9. 10. 11. közép-szint

11. emeltszint

12. közép-szint

12. emelt-szint

összesen

Magyar nyelv és irod. 3,5 4 4 4 4 4 15,5 Történelem 2 2 3 3 3 3 10 Emberismeret és etika 1 1 1 1 1. Idegen nyelv (angol vagy német)

3 / 3 3 / 3 3 / 3 3 / 3 4 / 4 4 / 4 13

2. idegen nyelv (olasz)

3 3 3 3 3 3 12

Matematika 3 3 3 3 4 4 13 Informatika/könyvtárism. 2 2 Bevezetés a filozófiába 1 1 1 Fizika 1 1,5 2 2 4,5 Biológia 1 2 2 2 2 5 Kémia 1,5 1,5 3 Földrajz 2 2 4 Ének - zene 2 2 4 4 4 4 12 Rajz és vizuális kultúra 1 1 2 Testnevelés és sport 2 2 2 2 2 2 8 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 4 Tantervi modulok: Társ. és állampolg. ism.

0,5 0,5

Pszichológia 0,5 0,5 0,5 Jelenismeret 0,5 0,5 0,5 Tánc és dráma 0,5 0,5 Mozgóképkult. és média 1 1 1 Művészetek 1 1 1 2 Köt. ó.sz. a törv. alapján 27,5 27,5 30 30 30 30 115 Max. terhelhetőség 31,5 31,5 33 33 33 33 Nem kötelező választható óra 52§ (7) (61 óra) Angol / Német Olasz Ének-zene Fizika Kémia Matematika Történelem Magyar

1/1

2 0,5 0,5

1/1

2 0,5 0,5

2 1

2 2 1

2 1

1 2 1

8 2 4 1 1 4 4 2

Összesen 31,5 31,5 30 Egyéni 30 Egyéni 26 Csoportbontás 52 § (7) Angol / Német Olasz Informatika

3 3 2

3 3

5 3

1

5 3

17 12 2

Összesen 42,5 40,5 30 Egyéni 30 Egyéni 31 Tömegsport 52 § (7) 4 Összesen 61 Tehetséggondozás, egyéni fejlesztés, hátrányos hely-zetű felkészítése 52§ (11)( 14 óra)

9

Énekkar 5 Fenntartói 5% 6

A 2013/2014. tanévtől kezdve a PP-ben található óraterv csak a 10., 11., 12. osztályokra vonat-kozóan érvényes. A 9. osztályra már az új óraterv lép életbe.

8

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon, 2013/14-es tanévtől fel-menő rendszerben.

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 I. idegen nyelv (angol) vagy 3 + 1 3 + 1 3 + 1 3 +1 I. idegen nyelv (német) 3 3 3 + 1 3 + 1 II. idegen nyelv (olasz) 3 3 3 + 1 3 + 1 Matematika 3 3 3 3 + 1 Történelem, társadalmi és állampol-gári ismeretek

2 2 3 3

Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 2 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 + 3 1 + 3 4 4 Vizuális kultúra 1 1 Művészetek 1 1 Dráma és tánc 1 Informatika 1 1 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 4 4 6 8 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

A szabadon tervezhető órakeret felosztását az óratervben pirossal jelöltük.

9

II. A választott kerettantervek megnevezése

Az iskolában használt kerettatnervek az 1. számú mellékletben találhatók.

10

III. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kivá-lasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszkö-zöket, tanulmányi segédleteket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használhatnak, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, vala-mint az iskolai tankönyvellátás rendjéről a 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet rendelkezik. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafel-szerelés, rajzfelszerelés, művészeti foglalkozásokon hangszer, kotta, táncruha, cipő, festék, rajz-lap, stb.).

Tanítási év közben a meglevő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fize-tési kötelezettség hárul.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak és a művészeti ágak feldolgozásához szük-séges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján a szü-lői szervezet véleményének meghallgatásával.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt, május végéig az osztály-főnök, illetve az egyes művészeti foglalkozást vezetők írásban tájékoztatják. A taneszközök be-szerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

- A taneszköz feleljen meg az iskola és a művészeti oktatás helyi tantervének, de érvé-nyesüljön a tanári szabadság elve.

- Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.

- A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak abban az esetben vezetjük be, ha nagyon szükséges, és az oktatás minőségét lé-nyegesen jobbítja.

- Az eszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabály-ban foglaltak alapján a szülői szervezet évente véleményez.

- A tankönyvek kiegészítéséül atlaszok, munkafüzetek, segédkönyvek, példatárak, szö-veggyűjtemények, albumok és szótárak szolgálnak. Szótárak, szöveggyűjtemények, atlaszok, példatárak az iskola könyvtárából is kölcsönözhetők.

Az iskolai tankönyvellátás rendje A hatályos rendelet értelmében az iskola minden év:

- Január 10-ig felméri köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tan-könyvellátást az iskolai könyvtárból, tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobán el-helyezett hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni.

- E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy kik jogosultak térítésmentes tan-könyvellátásra, vagy ingyenes tankönyvellátásra, és ha az iskolának lehetősége van, to-vábbi kedvezmény nyújtására.

- A felmérés eredményéről január 20-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket az iskolai tankönyvellátás rendjének meghatározásához.

- Január 25-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szü-lőket, illetve a nagykorú tanulókat.

- Március 31-ig a tankönyvrendelés elkészítése az iskola létszáma, illetve a belépő új osz-tályok tanulóinak várható, becsült létszáma alapján.

- A tankönyvlista alapján a szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermek részére mely tanköny-veket, munkafüzeteket igényli.

11

A tankönyvrendelés alapján meg kell határozni, hogy a tartós tankönyvvásárlásra rendelke-zésre álló összeget melyik tankönyv vásárlására fordítja az iskola. - Az ingyenes tankönyvet az iskola a napköziben, a tanulószobán bocsátja a tanuló rendel-

kezésére, - Illetve igény szerint az iskolai könyvtár bocsátja a tanulók rendelkezésére a tanév időtar-

tamára. - Az iskola törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat fel-

használva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhat-ják.

Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak körét a mindenkor érvényes rendelet határozza meg.

12

IV. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai fela-datok helyi megvalósításának részletes szabályai

Iskolánk:

• általános iskola: évfolyamomnként két osztállyal • általános tantervű a osztály • ének-zenei tantervű é osztály

• ének-zenei gimnázium évfolyamonként 1-1 osztállyal

Iskolánkban integrált nevelése és oktatása folyik a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési és tanulási nehézséggel küzdő tanulóknak • Alapfokú művészeti iskola Az alapfokú művészetoktatási intézménynek 12 évfolyama

van, az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon fo-lyik.

Az alapfokú művészetoktatás ágazatai és tanszakai: Zeneművészeti ág:

Népzene Hangszeres tanszak:

• ütős tanszak • vonós- és tekerő tanszak

Vokális tanszak: Táncművészeti ág:

Néptánc tanszak Képző- és iparművészeti ág:

Grafika és festészet tanszak Színházművészeti – bábművészeti ág:

Színjáték tanszak

A pedagógiai feladatainkat tanórákon és tanórán kívüli foglakozásokon szervezzük meg.

- A tanórák rendjét az óratervek tartalmazzák

- Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részei. A tanórán kívüli foglalkozások két nagy csoportra oszthatók: 1. Kötött órai foglalkozások (működtetése a törvényben előírt feltételek mellett kötött)

Ide tartozik: - napközi otthonos foglalkozás - tanulószobai foglalkozás - iskolai sportkör

2. Szabadon választható tanórai foglalkozások (formáiról a nevelőtestület dönt, kiválasztásában szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak) A tanórán kívüli foglalkozások időkeretét a Közoktatási Törvény 52. § (7.) pontja szabályoz-za.

A tanórán kívüli foglalkozások közül a pedagógiai programba beépítettük a: - tanulmányi kirándulást - múzeumlátogatást - erdei iskolát

13

- kulturális rendezvényeket - sportrendezvényeket - tanulmányi versenyeket - Jeles Napjainkat

Ezeknek a foglalkozási óráknak a száma eléri a napi 3 órát, ezért beszámíthatók a 185 tanítási nap teljesítésébe. A fent említett tanórai foglalkozásokat a következő módon szervezzük meg iskolánkban: Tanulmányi kirándulások:

- Osztálytanulmányi kirándulások - Évfolyam tanulmányi kirándulások. - Iskolai szintű tanulmányi kirándulások. - Érdeklődési körhöz kötött kirándulások:

- író, költő, művész, híres ember szülőházának megtekintése - neves évfordulókra rendezett ünnepségeken való részvétel - turisztikai kirándulások - botanikai kirándulások

Múzeumlátogatások: - Rendszeres, minden évben ismétlődő múzeumlátogatás az ősz folyamán az általános

iskola felső tagozatosainak számára. - Időszakos kiállítások látogatása. - Tantárgyhoz kötődő múzeumlátogatás.

Erdei iskola: - Minden évben a tanév utolsó heteinek egyikében az alsó tagozatos tanulóknak.

Kulturális rendezvények: - opera előadáson való részvétel - hangversenyen való részvétel - kórustalálkozó rendezvényei - fesztiválokon, kórusversenyeken, rádiófelvételen való szereplés - diáknapokon szereplés, azon való részvétel - cserekapcsolattal szervezett látogatás - egyéb kulturális rendezvényeken való részvétel (színjátszó, szavaló, szépkiejtési ver-

senyek, Éneklő Ifjúság, ismeretterjesztő előadások, irodalmi műsorok) Sportrendezvények:

- helyi, megyei, országos szintig felmenő Tanulmányi versenyek:

- helyi, megyei, országos szintig felmenő Jeles napjaink:

- Kodály Napok - Madarak és Fák Napja - Alba Regia Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál - Fehérvári Ének Ifjúsági Énekkari Találkozó

A tanórán kívüli foglalkozásokat, ha azok a szülők számára anyagi kiadást jelentenek, csak akkor szervezünk, ha erre szülői igény van, és a szülők vállalják a költségeket. Az iskola alapítványa támogatja ezeknek a programoknak a megvalósítását úgy, hogy a költségekhez – a lehetőségeket figyelembe véve – hozzájárul.

14

V. A választható tantárgyak, foglalkozások esetében a pedagógusvá-lasztás szabályai

A.) Általános iskolában választható tantárgy: az erkölcstan illetve a hit-és erkölcstan. Az erkölcstan órát vagy az ehelyett választható az egyházi jogi személy által szervezett hit- és er-kölcstan órát az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán 2013. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni 20/2012. EMMI rendelet (továbbiakban: EMMI rendelet): 14. § (5) Az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérnie, hogy a tanuló melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.

1. Az állami általános iskolában az iskola igazgatója kijelöli azt a március 1. és március 14. kö-zötti időpontot, amikor írásban meghatalmazott képviselője tájékoztatást adhat az iskolának, és a szülőknek arról, hogy igény esetén a hit- és erkölcstanoktatást milyen módon szervezi meg. Ha valamelyik egyházi jogi személy képviselője nem tud megjelenni, papíralapú doku-mentumok megismerésének lehetőségét is biztosíthatja a szülők részére.

2. Az igazgató az általános iskolai beiratkozást megelőzően március 16. és március 31. között,

az egyházi jogi személytől kapott tájékoztatás alapján, az iskola honlapján és a helyben szo-kásos módon nyilvánosságra hozza a következő tanévben a hit- és erkölcstanoktatás meg-szervezését vállaló egyházi személyek megnevezését. Az igazgatónak hozzáférhetővé kell tennie az egyházi jogi személy által rendelkezésére bocsátott hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumokat, különösen a tantervet, a tananyagot, a tankönyveket és a hit- és erkölcstanoktatás munkamódszerét.

3. A szülő írásban nyilatkozik az iskolának arról, hogy a) valamely a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanoktatást, vagy b) az erkölcstanoktatást igényli a gyermeke számára.

• A szülő írásban igényelheti olyan egyházi jogi személy hit- és erkölcstan oktatását is, amely egyházi jogi személy nem tartott tájékoztatót az iskolában. Az ilyen igényről az igazgató írásban értesíti a szülő által megjelölt egyházi jogi személy képviselőjét.

• Ha a megkeresett egyházi jogi személy a hit- és erkölcstanoktatást nem vállalja, az iskola a tanuló számára erkölcstanoktatást szervez.

• A tanulócsoportok kialakításával kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a) a hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulócsoportok összevonhatók, b) az erkölcstan helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani.

• Amennyiben az egyházi jogi személy az erkölcstan órával egyidejűleg a hit- és erkölcstan órát nem tudja megtartani a hit- és erkölcstan órákat az egyházi jogi személy más időpont-ban vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg.

• Az iskola tanév közben nem változtathatja meg a meghatározott csoportbeosztást. • A szülő a következő tanévre változtathat a szándékán.

B.) Minden tanév április 30-ig nyilatkoznia kell a 3. osztályosok szülőinek, hogy gyermekük a

következő tanévtől (4. osztálytól) angol vagy német nyelv oktatásában kíván részt venni. A választott tantárgyat az ááltalános iskolai tanulmányok során változtatni csak rendkívüli helyzetben osztályozóvizsgával lehet. A tanító nyelvtanárokat az adott tantárgyfelosztás hatá-rozza meg.

15

C.) A 9. osztályban a tanulók első idegen nyelvként az angol vagy német nyelvet tanulják, amely folytatása az általános iskolai tanulmányainak. Indokolt esetben választhatnak a két nyelv közül, de a felzárkózás a tanuló feladata, és erről osztályozó vizsgát kell tennie a meghatáro-zott időpontban. A 9. osztályban választott angol illetve német nyelvet csak rendkívüli helyzetben, osztályozó

vizsgával lehet. D.) Minden tanév május 20-áig írásban nyilatkoznak a középiskolás tanulók a következő tanév emelt szintű oktatásban való részvételéről, valamint az érettségi előkészítő órák igényéről. E.) A tanulók a tantárgyakat választhatják, a tanító pedagógusok kijelölését az adott tanév tan-tárgyfelosztása tartalmazza.

16

VI. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése

1. A 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatainak kiadásá-ról rendelkezik a közép- és emelt szintű érettségi vizsga szabályozásáról. A kormányrendelet szerint a kötelező középszintű érettségi vizsgatárgyakon kívül – magyar nyelv és irodalom, ma-tematika, történelem és idegen nyelvek (angol, német, olasz nyelv) – legalább két vizsgatárgyból lehetővé kell tenni az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést, de ezt a feladatot a közép-iskolák egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják. A döntéshez ki kell kérni az iskolai diákönkormányzat véleményét. Emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés lehetőségei:

- földrajz tantárgyból a Vasvári Pál Gimnáziummal való együttműködés keretében. - informatika

Tanulói igény esetén a tnaulói jogviszony fennállása alatt az iskola köteles fogadni az emelt szin-tű érettségi vizsgára történő jelentkezést minden olyan vizsgatárgyból, amelyből a tanuló jogo-sult érettségi vizsgát tenni. A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül középszintű vizsgára történő felkészítést biztosí-tunk a következő tantrágyakból: ének, informatika, földrajz. Ez utóbbit a Vasvári Pál Gimnázi-ummal való együttműködés keretében. A középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább 138 órát, emelt szintű érett-ségi vizsgára történő felkészítés esetén pedig legalább 276 órát kell a felkészítésre a helyi tan-tervben biztosítani. Tanulói igény esetén a tanuló minden olyan vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát, amely a helyi tantervben szerepel. 2. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei:

A középszintű vizsgatárgyak témakökeit a következő dokumentumok alapján ké-szítjük el:

- 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet - 40/2002. (V. 24.) OM rendelet

3. A közösségi szolgálat választásának szabályai: a tanulók a közösségi szolgálat teljesítését nem végezhetik el olyan szervezetekben, amelyek valamilyen politikai párt irányítása alatt állnak.

17

VII. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és

szorgalmának ellenőrzése és értékelése 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi

munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek meg-felelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján el-lenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelmé-nyekre is.

3. A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül: - szóban és írásban is ellenőrzik: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika,

környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, infor-matika, filozófia ellenőrzésénél.

- szóban, írásban és gyakorlati tevékenységgel: rajz, ének - írásban és gyakorlati tevékenységgel: felső tagozatban: technika, informatika - gyakorlati tevékenységgel: testnevelés, alsó tagozatban technika, rajz

4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a

követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.

5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a ta-nuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző ér-tékelés óta.

6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tan-tárgyak esetében a következők szerint történik:

- Az első évfolyamon félévkor és év végén, 2. évfolyamon félévkor a tanulók tel-

jesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. Minősítések: rövidítések:

- kiválóan teljesített (5) kiv. t. Ha minden tantárgyból kiváló minősítést ért el. Ha minden tantárgyból lega-lább kiválóan teljesített minősítést ért el, vagy maximum 1 közismereti tárgy-ból, 1 készségtárgyból, vagy két készségtárgyból jól teljesített minősítést kap.

- jól teljesített (4) jól t. Ha minden tantárgyból kiváló vagy jól teljesített minősítést ért el, vagy maxi-mum 1 közismereti tárgyból, 1 készségtárgyból, vagy két készségtárgyból megfelelően teljesített minősítést kapott.

- megfelelően teljesített (3) megf. t. Ha minden tantárgyból legalább megfelelően teljesített minősítést kap.

- felzárkóztatásra szorul (1, 2) felz.sz. Ha már egy tantárgyból felzárkóztatásra szorul.

- 2. évfolyam év végétől a tanulók teljesítményét, előmenetelét érdemjeggyel érté-keljük minden tantárgyból.

- 4. évfolyamon a bevezetésre kerülő idegen nyelv tantárgyat is érdemjeggyel érté-keljük.

- 5-12. évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal értékeljük,

18

kivéve a pedagógiai programban megjelölt tantárgyakat: - gimnáziumban: etika, filozófia és a modulok (kivéve a művészetek), a tanév

során a tantárgyakból a tanulók érdemjegyeket kapnak. - A felső tagozatban a modulokat a tanév során osztályozzuk, de a féléves és

tanév végi értékelés szövegesen történik, az egészségtan és informatika modul kivételével, amelyeket a féléves és évvégi értékelésben is érdemjeggyel érté-kelünk.

Az osztályzatok, érdemjegyek a következők: - jeles (5) - jó (4) - közepes (3) - elégséges (2) - elégtelen (1)

Alkalmazandó minősítések:

Minősítések: rövidítések: - kiválóan teljesített (5) kiv. t. - jól teljesített (4) jól t. - megfelelt (3) megf. t. - gyenge (2) gyenge - nem felelt meg (1) nem fel.m.

- Dicséretes ötös a tanuló kiemelkedő tantárgyi tanulmányi munkája, ha csak jeles osz-tályzatai vannak. Ezt a dokumentumokban félévkor egységesen az érdemjegy után „d” betűvel jelöljük.

- Év végén az általános iskolában a tantárgyi dicséretben részesített tanuló osztályzata jeles helyett kitűnő, a gimnáziumban pedig a dicséretet záradékoljuk.

- Általános tantestületi dicséretben részesülhet - általános iskolában az a kitűnő tanuló, akinek legalább 3 tantárgyból tantárgyi di-

csérete van; - gimnáziumban a kitűnő tanuló.

Tanítási év közben

- A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie.

- Szaktárgyi jeggyel értékelhető

o az órai munka, o a szorgalmi feladatok elkészítése, o a gyűjtőmunka, o a füzetben, ill. munkafüzetben elvégzett feladatok, o valamint felső tagozaton és a gimnáziumban házi dolgozat, o kiselőadások készítése.

- Értékeléskor alkalmazható a tört jegy is, amely azonban egy jegynek – a számtani átlagnak megfelelően – számít.

- A tanuló tanórai fegyelmezetlen magatartása szaktárgyi jeggyel nem értékelhető, az írásbeli vagy szóbeli számonkérések nem fegyelmező célzattal, hanem a tanulók tudásának ellenőrzése érdekében történnek.

- A tanulók teljesítményének értékelése folyamatos, szóban és írásban történő ellenőr-zéshez kapcsolódik.

- A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése érdekében a tanulóknak szóban is számot kell adni tudásukról.

- A heti egy órás tantárgyak esetében a tanév során egy szóbeli felelet, a heti kettő

19

vagy több órás tantárgyak esetében félévente minimum egy-egy szóbeli felelet szük-séges minden tanuló esetében.

- A félévi ill. év végi értékeléshez havi egy de félévente minimum három osztályzatot kell szereznie minden tanulónak, ezek viszonylag egyenletesen szülessenek, négy-hat hetente.

- Indokolt esetben javítási lehetőséget szóban vagy írásban biztosítani kell a tanulónak, melynek eredménye szaktárgyi jegynek számít.

- A szóbeli és írásbeli beszámoltatások érdemjegyeit a tanítónak /szaktanárnak a tanu-lóval közölni kell, a szülők tájékoztatása érdekében az ellenőrző könyvbe be kell azt a tanulónak jegyeznie és a szaktanárral / tanítóval aláíratni.

- Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

- A tanítónak / szaktanárnak az érdemjegyeket hetente be kell írni az osztálynaplóba.

Az alapfokú művészeti iskolában - az előképző évfolyamok kivételével - a tanuló félévkor a szaktanár előtt, év végén a háromtagú vizsgabizottság előtt tanszaki vizsgát tesz. A vizsgákon a tanuló szerepelhet egyénileg vagy csoportosan. A félévi meghallgatás illetve az év végi vizsga helyett a tanszakok előzetes egyeztetés szerint szervezhetnek nyilvános szerepléseket, pl. szü-lőknek tartott bemutatókat, kiállításokat. Félévkor illetve év végén a szaktanár a havi jegyek és vizsga (bemutató) alapján értékel. Év végén az osztályzatról a vizsgabizottság dönt, amelyet a szaktanár javasol az egész évi munka és az év végi vizsga alapján.

Az előképző évfolyamokon és a dráma tanszakon félévkor és év végén a szaktanár szövege-sen értékeli a tanulók teljesítményét

- Az alapfokú művészeti iskolában a tanulók teljesítményét a szaktanár havonta értékeli (ettől pedagógiailag indokolt esetben eltérhet), és ezt a naplóba, valamint az ellenőr-zőbe bejegyzi. Az előképző évfolyamokon és a dráma tanszakon a tanulók teljesítmé-nyét a szaktanárok havonta szövegesen értékelik és ezt a naplóba, valamint az elle-nőrzőbe bejegyzik. A tanév során a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplés is értékelhető.

7. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 2-12. évfolyamon a példás

(5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítéseket illetve érdemjegyeket használjuk.

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a 2-12. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

8. A tanulók magatartását és szorgalmát:

o Az első évfolyamon félévkor és a tanítási év végén az osztályfőnök szöveggel minősíti, és ezt félévkor a tájékoztató füzetbe (ellenőrző könyv), tanév végén a bizonyítványba be-jegyzi.

o 2-8. évfolyamon a magatartás és szorgalom félévi és év végi minősítését az osztályfőnök az érdemjegynek megfelelő minősítés és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg.

o A 1-8. évfolyamon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi vé-leménye dönt a minősítésről. A félévi minősítést a tájékoztató füzetbe (ellenőrző könyv), az év végi minősítést pedig a bizonyítványba be kell jegyezni.

o 9-12. osztályokban a félévi és az év végi minősítés a nevelőtestület véleményének figye-lembe vételével történik, azt az ellenőrző könyvbe vagy a bizonyítványba be kell jegyez-ni.

20

9. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: példás /5/: ha munkájával, jó kezdeményezéseivel tesz valamit a közösségért. Magatar-

tásával, kultúrált viselkedésével példát mutat. Durva szavakat még véletle-nül sem használ. A házirend előírásait betartja. A tanítási órák kezdetére pontosan megjelenik.

jó /4/: ha a reá bízott feladatot kifogástalanul látja el, ő maga azonban felkérés nél-kül nem vállal feladatokat. Iskolai viselkedése általában kifogástalan, a házi-rendben leírt előírásokat betartja. Felszerelését mindig elhozza.

változó /3/: ha gyakran hiányos a felszerelése. A házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul. Magatartásával zavarja a tantárgyi órákat.

rossz /2/: ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak. Többször kapott osztályfőnöki intőt, illetve igazgatói megrovást. Felszerelését rendszeresen otthon felejti.

Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: példás /5/: ha a tanítási órákra való felkészülése képességéhez mérten - kifogástalan,

tanórákon aktív. Felszerelését mindig elhozza az iskolába.

jó /4/: ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi, felszerelését mindig elhozza.

változó /3/: ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Gyakran hiányos a felszerelése.

hanyag /2/: ha képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Köte-lességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Ha valamely tan-tárgyból bukásra áll. Felszerelését rendszeresen nem hozza el.

10. A tanulók jutalmazásának elvei és formái valamint fegyelmi és kártérítési felelősségük: Jutalmazhat a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató és a tantestület. Jutalom adható:

- kiemelkedő tanulmányi munkáért - példamutató magatartásért - közösségi tevékenységért - társadalmi és közhasznú munka végzéséért - versenyen elért eredményért - egymás segítéséért

Jutalmazás formái: - egyéni - csoportos

Egyéni: érdemjeggyel, dicsérettel /osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, testületi / és tárgyi jutalommal Csoportos: egyénivel azonos A jutalom átadásának helye, időpontja:

- tanórán, osztályfőnöki órán alkalmanként - versenyeken - a félévi értesítő kiosztásakor - tanévzáró ünnepélyen

21

11. Fegyelmi intézkedések A tanulók fegyelmi-kártérítési felelősségére, a felelősségre vonás módjára és formájára nézve a törvény és az EMMI rendelet (53-60§) rendelkezései az irányadók. ( lásd. SZMSZ) Elmarasztalás jár az alábbiakért:

- házirend megszegése - tanulmányi munka elhanyagolása - az iskola által szervezett programokon történő fegyelemsértés - iskolai tulajdon elleni vétség - vállalt feladatok hanyag végzése - igazolatlan mulasztás

Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi:

- fegyelmező intézkedésben - fegyelmi büntetésben részesül

Fegyelmező intézkedés kezdeményezhető: - az osztályfőnöknél és az igazgatónál

Kezdeményezheti:

- nevelő - szülő - tanulóközösség

A fegyelmező intézkedés részeként írásban adható: - szaktanári figyelmeztető - osztályfőnöki figyelmeztető - osztályfőnöki intő - osztályfőnöki rovó - igazgatói figyelmeztető - igazgatói intő - igazgatói rovó

Fegyelmi eljárás során fegyelmi büntetés adható. A fegyelmi bizottságot az igazgató hívja össze. A bizottság az összehívást követően három napon belül összeül, és meghozza a határozatot. Tagjai lehetnek:

- az igazgató - a gyermekvédelmi felelős - az egyik igazgatóhelyettes - a tanuló osztályfőnöke, - az osztályfőnöki munkaközösség vezetője.

A fegyelmi eljárás során fegyelmi büntetés adható. Fegyelmi büntetés lehet:

- megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények csökkentése. - áthelyezés másik csoportba, osztályba (súlyos esetben másik iskolába) - a középiskolában a 16. életév betöltése után kizárás, eltiltás a tanév további folytatásától.

Az alsó tagozatos tantárgyak szöveges értékelése

Az 1. évfolyamon november hónapban az értékelés az alábbiak szerint történik:

Tisztelt Szülők!

Örömmel tájékoztatjuk gyermeke iskolai munkájának eredményességéről …………………... tanév

Gyermek neve: …………………..……………………………………….

Társas kapcsolata

barátkozó visszahúzódó Együtt éneklés biztos megfelelő bizonytalan nagyon bizonyta-

lan

alkalmazkodó nehezen alkalmazkodó Egyéni éneklés biztos megfelelő bizonytalan nagyon bizonyta-lan

udvarias nehezen viseli a kudarcot Ritmustapsolás biztos megfelelő bizonytalan nagyon bizonyta-

lan

segítőkész önállótlan Környezetéről információja sokrétű, tájé-

kozott életkorának megfelel kicsit hiányos nagyon hiányos

csoportban képes dolgozni Rajz, technika

Viselkedési, tanulási szokásai, normák

példamutató felszerelését csendben, fegyelmezetten kreativitás kiváló megfelelő gyenge

megfelelő rendben tartja dolgozik igényesség kiváló megfelelő

önfegyelme változó nem tartja rendben időnként zavarja társait eszközhasználat biztos bizonytalan

rendbontó hiányos Testnevelés fegyelmezett néha gyakran rendbontó

Figyelme kitartó megfelelő rövid ideig tartó szétszórt a nevelő utasításait betartja néha nem tartja be

Munkatempója gyors megfelelő kicsit lassú nagyon lassú labdás gyakorlatokban ügyes fejlesztésre szorul

Beszédtempója gyors megfelelő kicsit lassú nagyon lassú térbeli tájékozódása, mozgása

jó megfelelő

Szókincse gazdag megfelelő hiányos nagyon hiányos egyensúlyfeladatokat könnyedén félénken old meg

Hangok ejtése teljesen szabályos néhány szabálytalan sok hang képzése hibás

Hangfelismerése biztos keveset téveszt sokat téveszt nem ismeri fel

Szótagolás biztos bizonytalan Székesfehérvár, ………………………... Szavak hangokra bontása biztos bizonytalan sok segítséget igényel

Kézügyessége jó megfelelő gyenge fejlesztést igényel

Vonalvezetése lendületes megfelelő lassú görcsös …………………..…………………… …………………..……………………

Munkájának külleme szép, rendezett megfelelő kicsit masza-tos, rendezet-len

rendetlen, nem esztétikus

tanító tanító

Tájékozódás a térben biztos kicsit bizony-talan nagyon bi-zonytalan nem ismeri fel ………………………...………….

5-ös számkörben a számok nagyság sze-rinti sorba rendezése, relációs jelek használa-ta

biztos megfelelő bizonytalan nagyon bizonytalan

látta (szülő, gondviselő)

23

Az 1. osztályban félévkor az alábbiak szerint történik az értékelés:

A 1. osztály év végi értékelése a Szöveges értékelő program alapján történik.

24

A 2. évfolyam félévekor az alábbiak szerint történik az értékelés.

25

Az írásbeli beszámoltatások formája és rendje

1. Az írásbeli beszámoltatások a tanulók értékelésének azon területét jelentik, amelyekben a legobjektívebben érvényre lehet juttatni a követelményeket. Ennek formái:

- házi dolgozat; - írásbeli felelet; - röpdolgozat; - témazáró dolgozat.

2. A házi dolgozat valamely téma önálló, otthoni feldolgozását jelenti előre megadott szem-

pontok alapján. Ez a számonkérési mód a modultárgyakra (társadalom- és állampolgári ismeretek, jelenismeret és pszichológia, tánc és dráma, mozgóképkultúra és média, művé-szetek), továbbá a bevezetés a filozófiába és az emberismeret és etika tantárgyakra jellem-ző, félévenként 1-2 alkalommal.

3. Az írásbeli felelet egy-egy lecke a feleletet megelőző 1-2 órányi tananyagának számonké-

résére szolgál a tantárgyi sajátosságoknak megfelelően. Általában rövid, néhány egyszerű kérdés megválaszolását, ill. feladat megoldását tartalmazza. Íratható osztályszinten, né-hány tanulóval vagy egyénileg is. Az írásbeli feleletek érdemjegyei a szóbeli feleletek ér-demjegyeivel egyenértékűek.

4. A röpdolgozat során az adott tantárgynak a feleletet megelőző 3-8 órányi tananyagából

ad számot a tanuló a tantárgyi sajátosságoknak megfelelően. Ezzel a számonkérési móddal fontosabb résztémák vagy hosszabb témakörök egy részének elsajátítását ellenőrizhetjük. Az egyszerű kérdések, feladatok mellett tartalmazhat összetettebb feladatot, amelynek megoldása 2-3 tanórai ismeret komplex alkalmazását igényli. A röpdolgozatok érdemje-gyei a szóbeli feleletek érdemjegyeivel egyenértékűek.

5. A pedagógus nem köteles előzetesen bejelenteni az írásbeli feleletet és a röpdolgozatot,

hiszen ezek íratása a rendszeres tanulás ellenőrzését is szolgálja. 6. A témazáró dolgozat a tananyag egy nagyobb egységét zárja le. A dolgozat kérdéseit,

feladatait a pedagógus alapvetően a megtanított tananyag és a követelmények alapján ha-tározza meg. A témazáró dolgozatok félévenkénti száma tantárgyanként változó, legalább 1, de legfeljebb 3, számukat döntően a heti óraszám befolyásolja.

7. A tanulókat a témazáró dolgozat megírásának napja előtt egy héttel tájékoztatni kell a dol-

gozat időpontjáról. A dolgozatot megfelelő gyakorlással, összefoglalással elő kell készíte-ni. A tanulókat tájékoztatni kell dolgozat előtt a beszámoltatással kapcsolatos követelmé-nyekről a tanulók eredményes felkészülése érdekében.

8. A tanulók egyenletes terhelése érdekében egy tanítási napon legfeljebb két tantárgyból

íratható témazáró dolgozat. Szükség esetén ennek egyeztetése, koordinálása az osztályfő-nök feladata.

9. A pedagógusnak az írásbeli munkákat a beadástól számított 10 munkanapon belül kijavít-

va, értékelve meg kell mutatnia a tanulóknak. A 10 munkanapot csak indokolt esetben (betegség, hivatalos távollét, az iskolavezetés által kiadott más irányú elfoglaltság, stb.) lehet túllépni. Ha a pedagógus nem adja ki az írásbeli munkákat az előírt időintervallum-

26

ban, akkor a tanuló dönthet az érdemjegy elfogadásáról. Ha a tanuló nem fogadja el az ér-demjegyet, akkor témazáró dolgozat esetén újra megíratható vele a dolgozat, de legkoráb-ban csak a következő tanítási napon, amikor az adott tantárgyból órája lesz.

10. Az írásbeli munkák javításának pontosnak és egyértelműnek kell lennie. A kijavított mun-

kák kiadásakor a tanulókat tájékoztatni kell az értékelés szempontjairól, amennyiben ez pontozás segítségével történt, a pontozás menetéről, valamint az érdemjegyek megállapí-tásához szükséges ponthatárokról. A kijavított írásbeli munkákat a szülők is megtekinthe-tik, de a témazáró dolgozatok megtekintésére csak az iskolában van mód, az alsó tagoza-ton a témazárók hazaküldhetők. A tanulónak joga van a témazáró dolgozatát saját költsé-gén fénymásoltatni, és a másolatot hazavinni.

11. A pedagógusok kötelesek a témazáró dolgozatokat, mint a tanulók féléves és egész éves

munkájának értékelését leginkább befolyásoló, és az értékelést legobjektívebben megala-pozó dokumentumot megőrizni a következő tanév első napjáig.

12. A témazáró dolgozatokra adott érdemjegyek minden tantárgy esetében nagyobb súllyal

kapnak szerepet a félévi és az év végi minősítések megállapításában. Ez úgy jut érvényre, hogy a témazáró dolgozatokra adott érdemjegyeket kétszeresen számítják. A pedagógusok a témazáró dolgozatok érdemjegyeit a többi jegytől eltérően, piros színnel jelölik az osztá-lyozó naplóban.

13. Ha a tanuló igazoltan hiányzik a témazáró dolgozat megírásakor, akkor a tanulóval történt

egyeztetés alapján történik a téma számonkérése. 14. Ha a tanuló igazolatlanul hiányzik a témazáró dolgozat megírásakor, akkor pótoltatható

vele a dolgozat az első adandó alkalommal, amikor az adott tantárgy óráján megjelenik. 15. Ha a tanuló az írásbeli felelet, a röpdolgozat vagy a témazáró dolgozat megírásakor meg

nem engedett eszközöket vesz igénybe (les, „puskázik”, súgás alapján ír), akkor az addigi munkáját érvénytelennek kell tekinteni. A számonkérésnek a hátra levő időben újra eleget tehet. A szabálytalan eszközök használatáért 1-es nem adható, mert érdemjeggyel csak szakmai teljesítményt értékelünk.

16. Ha javítás közben derül ki, hogy a tanuló írásbeli felelet, a röpdolgozat vagy a témazáró

dolgozat megírásakor meg nem engedett eszközöket vett igénybe, akkor a munkáját ér-vénytelennek kell tekinteni, és azt újra kell írnia azon az órán, amikor az írásbeli munka kiosztásra kerül.

27

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásá-nak elvei

1. A házi feladatok fontos szerepet játszanak az iskola oktató-nevelő munkájában, hiszen nemcsak a tudás megszerzéséhez, elmélyítéséhez járulnak hozzá, hanem a tanulók személyiségének fejlődéséhez is azáltal, hogy jelentősen fejlesztik az önálló feladat-megoldás és döntéshozatal, valamint az önellenőrzés és a reális önértékelés képessé-gét.

2. A házi feladatok jellege alapvetően négyféle: - írásbeli; - szóbeli; - gyűjtő-kutató; - gyakorlati; - kötelező olvasmány

3. A különböző tantárgyakra, tantárgycsoportokra más-más házi feladat a jellemző: ma-gyar nyelv és irodalom, matematika, fizika, kémia, idegen nyelvek tantárgyakból mind írásbeli, mind szóbeli házi feladatot kapnak a tanulók; míg történelem, emberismeret és etika, bevezetés a filozófiába, biológia és földrajz tantárgyakból mind írásbeli, mind szóbeli házi feladatot kapnak. A rajz és vizuális kultúra, technika és ének-zene tár-gyakra a szóbeli, írásbeli és a gyakorlati házi feladatok jellemzőek, az informatika, a testnevelés, alsó tagozatban technika és rajz tárgyakból gyakorlati munkát kap a tanu-ló. A gyűjtő-kutató feladatot minden tárgyból adhatnak a tanárok. A kötelező olvas-mány a magyar irodalom tantárgyra jellemző

4. Az adott tantárgyra jellemző házi feladatot általában minden órán kapnak a tanulók, míg másfajtát ritkábban (pl. gyűjtő-kutató munka félévente egy-két alkalommal).

5. A házi feladat ellenőrzése a pedagógus tervező munkájának függvénye. Történhet ta-nítási óránként vagy ritkábban, az egész osztályra vagy néhány tanulóra vonatkozóan.

6. A házi feladatot, mint a tanulmányi munka fontos részét minősíthetjük érdemjeggyel, ha a tanár ezt előre jelezte a tanulóknak. Így ha egy tanuló nem készíti el a házi felada-tát, akkor ezért elégtelent kaphat.

7. A feladatoknak mindig igazodniuk kell a tanított tananyaghoz. A tanórán megszerzett ismereteket és gyakorlatot nem haladhatják meg, azokra kell épülniük úgy, hogy azok segítségével és a már régebben megszerzett tudással egy gyengébb képességű tanuló is nagyrészt sikeresen oldja meg. De egy-egy nehezebb, valamint szorgalmi feladat kitű-zésével a jobb képességű gyerekekre is fejlesztő hatást gyakorolhatunk.

8. A házi feladatok (szóbeli, írásbeli együtt, de a szorgalmi nélkül) mennyiség-nehézség aránya olyan legyen, hogy az elkészítéséhez szükséges idő átlagos képességű gyermek esetében ne haladja meg:

- alsó tagozat 1-3. osztály: összesen kb.45-60 perc - alsó tagozat 4.osztály: összesen kb. 60-90 perc - felső tagozat. kb. 30 perc tantárgyanként - gimnáziumban kb. 45 perc tantárgyanként kivéve a témadolgozatokra való

felkészülést. 9. A házi feladatok alapjául, forrásául szolgálhat a füzet, a munkafüzet, a tankönyv, a fe-

ladatgyűjtemény, a térkép, a könyvtár, az Internet, egy színházi előadás, egy mozifilm, zenemű és kotta vagy egy kiállítás megtekintése, de akár egy kirándulás is.

10. A szünetekre, hétvégékre feladott szóbeli és írásbeli házi feladat mennyisége nem le-het több, mint általában a tanév során.

11. Ha a tanuló(k)nak a tanítási napot megelőző napon olyan iskolai vagy iskolai jellegű kötelező elfoglaltsága volt a tanrendi kóruspróba kivételével, amely továbbtartott

28

16:00 óránál, akkor nem kérhető rajta számon a házi feladat, de a következő tanórán annak pótlása igen.

12. Hosszabb tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) esetén sem terhelhetők a diákok na-gyobb mennyiségű házi feladattal, mint rendes szorgalmi időszakban egyik óráról a másikra. Kivételt jelentenek a 12. évfolyam tanulóinak az őszi, téli és a tavaszi szünet-re feladott újabb érettségi tételek, amelyek száma nem haladhatja meg tantárgyanként az ötöt. A magyar irodalom tanára minden tanév végén kihirdeti a következő tanév kötelező irodalomjegyzékét, és a haladási naplóban adminisztrálja. A számonkérés várható idő-pontját pedig minden tanév elején kihirdeti, és ezt is adminisztrálja a naplóban.

A modulok értékelése és minősítése (átmeneti időszak) Iskolánkban a felső tagozaton a következő modulokat tanítjuk:

- hon és népismeret - tánc és dráma - egészségtan - informatika - ember- és társadalomismeret, erkölcstan,etika - mozgókép- és médiaismeret

Hon- és népismeret A hon- és népismeret modul 5.osztályban kerül bevezetésre évi 18 órában. A modult egy fé-lévben, heti 1 órában önálló tantárgyként tanítjuk az első vagy második félévben a tantárgy-felosztástól függően. A tananyag jellegénél fogva lehetőséget ad a tanulóknak az önálló isme-retszerzésre, gyűjtőmunkára, kiselőadások tartására, melyek szaktárgyi jeggyel értékelhetők. A számonkérés formái:

- írásbeli felelet egy-egy kisebb tanítási egység lezárása után - gyűjtőmunka

A félév folyamán a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel minősítjük. Az érdemjegyek átlaga alapján a bizonyítványba a következő szöveges minősítések kerülnek:

- kiválóan teljesített (5) kiv. t. - jól teljesített (4) jól t. - megfelelt (3) megf. t. - gyenge (2) gyenge - nem felelt meg (1) nem fel.m.

Amennyiben a tanuló a félév végén vagy évvégén nem felelt meg, köteles az iskola által meghatározott időpontban javítóvizsgát tenni. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanulónak évet kell ismételnie. Egészségtan Az egészségtan modul 6., illetve 8.osztályokban kerül bevezetésre évi 0,5 órában, amelyet fél évig heti egy órás önálló tantárgyként tanítunk a tantárgyfelosztásban meghatározottak sze-rint. A számonkérés formái:

- szóbeli felelet - írásbeli felelet

A tanulók szóbeli és írásbeli feleleteit érdemjegyekkel minősítjük és a félévi teljesítmé-nyüket is érdemjegyekkel zárjuk, ezek kerülnek a bizonyítványba is. Amennyiben a tanuló a

29

félév végén vagy évvégén elégtelen osztályzatot kapott, köteles az iskola által meghatározott időpontban javítóvizsgát tenni. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanulónak évet kell ismételnie. Informatika

Az informatika modul 6. osztályban heti fél órás tantárgyként kerül bevezetésre. A mo-dul éves óraszáma 18 óra. Az értékelés a tanórai munka alapján történik az ötös számskálának megfelelően. Amennyiben a tanuló a félév végén vagy évvégén elégtelen osztályzatot kap, köteles az iskola által meghatározott időpontban javítóvizsgát tenni. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanulónak évet kell ismételnie. Ember- és társadalomismeret, erkölcstan, etika Ember- és társadalomismeret, etika modul 7. osztályban heti 18 órában, félévente heti 1 órá-ban önálló tantárgyként kerül bevezetésre. A tantárgy jellegéből adódóan a tanulóknak ezeken az órákon több lehetőségük van a szóbeli megnyilvánulásra, beszélgetések kezdeményezésére, véleményük kinyilvánítására. A számonkérés formái:

- órai aktivitás - házi dolgozat - gyűjtőmunka

A tanulók teljesítményét havonta szövegesen értékeljük és jelöljük az osztálynaplóba, majd ezek alapján kapja a féléves minősítést a következők szerint:

- kiválóan teljesített (5) kiv. t. - jól teljesített (4) jól t. - megfelelt (3) megf. t. - gyenge (2) gyenge - nem felelt meg (1) nem fel.m.

Amennyiben a tanuló a félév végén vagy évvégén nem felelt meg, köteles az iskola által meghatározott időpontban javítóvizsgát tenni. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanulónak évet kell ismételnie. Mozgókép- és médiaismeret Mozgókép- és médiaismeret modul 8. osztályban a rajz tantárgyba integrálva kerül bevezetés-re. A két témakör elsajátíttatása párhuzamosan történik a tanórákon a tanév során. A médiaismeret témakörön belül a tanulóknak félévenként két írásos házi dolgozatot kell ké-szíteni megadott témák alapján. Ezeket és az órai aktivitást szaktárgyi jeggyel értékeljük. A félévi és az év végi osztályzatot a rajz érdemjegyek és a médiaismeret érdemjegyeinek átlaga alapján (50-50%) kapják a tanulók.

Amennyiben a tanuló a félév végén vagy évvégén elégtelen osztályzatot kapott, köteles az iskola által meghatározott időpontban javítóvizsgát tenni. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanulónak évet kell ismételnie. Tánc és dráma modul A tánc és dráma modul 6.osztályban kerül bevezetésre évi 0,5 órában. A modult egy félévben heti 1 órában önálló tantárgyként tanítjuk tantárgyfelosztástól függően. A tantárgy jellegéből adódóan lehetőség nyílik a gyermekek személyiségfejlesztésére, szerepek vállalására, külön-böző embertípusok megjelenítésére, vers- és prózamondásra. Az önálló véleményalkotásuk és döntéseik következményeinek megélésére különböző játékok kapcsán kerül sor. Mozgás- és ritmusgyakorlatok tanítása is hozzásegíti a gyermekeket az oldottabb légkör kialakulásához. Követelmény a félév során egy „verses füzet” elkészítése, melyben 10 költő egy-egy versét kell leírniuk a tanulóknak. A félév folyamán a tanulók teljesítményét havonta szövegesen mi-

30

nősítjük, amely bejegyzésre kerül a naplóba. A bizonyítványba pedig a következő szöveges minősítések kerülnek:

- kiválóan teljesített (5) kiv. t. - jól teljesített (4) jól t. - megfelelt (3) megf. t. - gyenge (2) gyenge - nem felelt meg (1) nem fel.m.

Amennyiben a tanuló félévkor vagy év végén a „nem felelt meg” minősítést kapja, köteles javítóvizsgát tenni, melynek anyaga: A tanulónak otthonról hoznia kell 10 költő versének le-jegyzését a „verses füzetbe”. A javítóvizsgán a szaktanár ebből a tíz versből választ ki egy verset, amelyet a tanulónak el kell mondania, majd pedig a tanár által kiválasztott prózát kell felolvasnia. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanulónak évet kell ismételnie.

Gimnázium

1. A gimnáziumi tagozaton a moduláris oktatás részeit a következő modulok alkotják: - társadalom- és állampolgári ismeretek; - pszichológia; - jelenismeret; - tánc és dráma; - mozgóképkultúra és média; - művészetek.

2. Az egyes modulokat a művészetek kivételével önálló tantárgyként tanítjuk, és szöveggel

értékeljük. A követelmények teljesítésének függvényében minősítések: - kiválóan teljesített (5) kiv. t. - jól teljesített (4) jól t. - megfelelt (3) megf. t. - gyenge (2) gyenge - nem felelt meg (1) nem fel.m.

3. Ha a tanuló év végi minősítése "nem felelt meg", illetve elégtelen osztályzatot kapott, ak-

kor a továbbhaladása érdekében sikeres javítóvizsgát köteles tenni. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló a tanulmányait évismétléssel folytathatja.

4. A művészetek modult a rajz és vizuális nevelés tantárgyba integráltan, annak részeként

tanítjuk a 9-12. évfolyamokon. Értékelése 1-5-ig érdemjegyekkel történik. A félévi és az év végi értékelésben 50-50%-os aránnyal szerepelnek a művészetek modulból a rajz és vi-zuális nevelés tantárgyból kapott érdemjegyek. Ha a tanuló év végi minősítése elégtelen, akkor a továbbhaladása érdekében sikeres javítóvizsgát köteles tenni. Sikertelen javító-vizsga esetén a tanuló a tanulmányait évismétléssel folytathatja.

31

A magasabb évfolyamra lépés feltételei 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követel-

ményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a magasabb évfolyamba lépés feltétele az év-folyam követelményeinek és az év végi vizsga sikeres teljesítése. Az előképző évfolyamokon nincs év végi vizsga, de a tanév követelményeit teljesíteni kell.

2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.

3. 1. évfolyamon félévkor és év végén, 2. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló „kiválóan”, „jól” vagy „megfelelően teljesített”, illetve „fel-zárkóztatásra szorul”. A 2-12. évfolyamon minden tárgyból az "elégséges" év végi osz-tályzatot, illetve egyes modulok szöveges értékelése esetén a „gyenge” értékelést kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

4. Ha a tanuló a 2-12. évfolyam végén egy legfeljebb három tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, vagy egyes moduloknál (tánc és dráma) „nem felelt meg” értékelést, a kö-vetkező tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.

5. 4. évfolyamban idegen nyelv tantárgyból elért teljesítménye miatt a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára.

6. Ha a tanuló a 2-12. évfolyamon a tanév végén három tantárgyból szerez "elégtelen" osz-tályzatot vagy „nem felelt meg” értékelést, a nevelőtestület osztályozó konferencián dönt arról, hogy tehet-e javító vizsgát augusztusban. Amennyiben ennél több tantárgy értékelé-se „elégtelen” vagy „nem felelt meg”, az évfolyamot ismételni köteles.

7. A javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol marad.

8. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a ta-nulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

- az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. - magántanuló volt. - a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

meghaladja a 250 tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30% - át, illetve az alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát (33 %-át),de az igazolatlan órák száma nem haladta meg a 10 órát. Ha a tanuló hiányzásai miatt a tanítási év közben érdemjeggyel nem volt értékelhető, így a tanév végén nem osztályozható, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Az osztályozó vizsga letételét a tantestület csak akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztá-sok száma meghaladja az igazoltat.

9. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyait az iskola igazgatója határozza meg.

10. Az alapfokú művészeti iskolában lehetőség van arra, hogy a tanuló egy vagy két évfolyam követelményeit gyorsabban teljesítse, 2 vagy több évfolyam anyagából összevont beszá-molót tegyen. Összevont beszámolót az igazgató engedélyével tehet a tanuló, ha a vizsga-bizottság előtt igazolja a követelmények teljesítését.

11. Ha a tanuló az alapfok 1-6. évfolyamát sikeresen teljesítette, akkor művészeti alapvizsgát tehet. Sikeres művészeti alapvizsga esetén a tanulmányait továbbképzőben folytathatja.

32

VIII. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Csoportbontások megszervezésének elve az általános iskolában: idegen nyelv oktatása osztályonként

német és angol nyelvi csoport létrehozása szülői igény szerint Az igényfelmérés ideje 3. osztály II. félévében.

technika informatika a csoport egyenletes elosztását figyelembe véve hit és erkölcstan : a törvény szerint

Lehetőség szerint: osztályon belül differenciálás és tehetséggondozás érdekében más tan-

tárgyak esetében pl.: matematika nagyobb létszámú idegennyelvi csoport bontása Csoportok létrehozásánál minimális csoportlétszám: 8 fő

Csoportbontások megszervezésének elve a gimnáziumi osztályokban: idegen nyelv oktatása osztályonként

német és angol nyelvi csoport létrehozása igény szerint Az igényfelmérés ideje a 9. osztályba való beiratkozás.

olasz informatika a csoport egyenletes elosztását figyelembe véve

Lehetőség szerint: osztályon belül differenciálás és tehetséggondozás érdekében az emelt és

középszintű tantárgyak oktatása esetében és nagyobb létszámú idegennyelvi csoport bontása esetében.

Csoportok létrehozásánál minimális csoportlétszám: 8 fő

33

IX. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapota mérésének fontossága: A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) szerint intézményünk általános iskolai és gimnáziumi testnevelő tanárai évente 2 alkalommal, ősszel és tavasszal mérik a tanulók fizikai állapotát. A mérés célja, hogy feltérképezzük az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságot, lehetőséget biztosítva a felzárkóztató programok elkészítésére, a tanulók általános fizikai te-herbíró képességének fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, ill. megtartására. A testnevelők által mért adatok a tanulók fizikai állapotáról, valamint a védőnő és az isko-laorvos által végzett szűrővizsgálat adatai együttesen adnak felvilágosítást a tanulók leglé-nyegesebb kondicionáló képességeiről (pl. kardio-respiratórikus állóképességéről, azon izom-csoportok erejéről, erő-állóképességéről, amelyeket a mindenapi tevékenységük során a leg-inkább igénybe vesznek). Gyengeségük tartási rendellenességet, funkcionális scloliosist, kyphosist, stb. okozhat. A védőnő testmagasságot, testsúlyt, vérnyomást, pulzust mér, vizsgálja a hallást és a látást ((látásélesség, színlátás). Az iskolaorvos feladata: belgyógyászati vizsgálat (tüdő, szív, torok), mozgásszervi szűrővizsgálat (lúdtalp, gerincelváltozások). Az általános iskolai tanulók évente 2 alkalommal, a gimnáziumi tanulók évente 1 alkalommal fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt. A tanulók fizikai állapota mérésének módszere: Iskolánkban a testnevelő tanárok tanulóink fizikai állapotának mérésére a „Mini Hungarofit” vizsgálati módszert alkalmazzák. A „Mini Hungarofit” próbái: 1. Aerob vagy alap-állóképesség mérése: Cooper-teszt (12 perc futás közel azonos sebesség-

gel) 2. Izomerő mérése: a) Dinamikus ugróerő; az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás páros

lábbal (cm) b) Dinamikus erő-állóképesség: A vállövi- és a karizmok erő- állóképességének mérése:

mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan kifáradásig (db) c) A csípőhajlító- és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térd-

érintéssel folyamatosan kifáradásig (db) d) A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés fo-

lyamatosan kifáradásig (db) A vizsgálati módszer alkalmazhatósága: Ezek a motorikus próbák egyszerűek, természetes mozgásra épülnek. Ezeket a próbákat élet-korra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és a gyógytestnevelésre utaltak – szakorvosi véleményezés alapján – általános izomerejük minősítéséhez csak az orvos által nem tiltott, de legalább 3 motorikus próbát elvé-geznek. A futás alól felmentett tanulók a Cooper-tesztet kocogva végzik, s ez esetben az ön-magához viszonyított fejlődés értékelését kell előtérbe helyezni. A vizsgálati módszer értékelése: Ezek a próbák a Cooper-tesztet kivéve a tanulók testnevelési osztályzatának kialakításában részjegyként szerepelnek, együttesen jelentenek érdemjegyet. A testnevelők kiemelt figyelemmel kísérik a tanulók önmagukhoz mért fejlődését.

34

X. Az egészségnevelési és a környezeti nevelési elvek

1. Egészségnevelési elvek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazta az egészségfejlesztő iskola is-mérveit, amelyek iskolánk egészségnevelési, egészségfejlesztési programjának alapelvei is egyben. Ezek az alapelvek a következők:

- Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker elérésére, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

- Törekszik arra, hogy segítse a diákok, a pedagógusok, az iskola dolgozóinak egészségük megőrzését, elősegíti annak védelmét, és fejlesztését.

- Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi, a szülői szervezettel annak érdekében, hogy az iskola egészségnevelési-és egészségfejlesztési fe-ladatait meg tudja valósítani.

Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennap-jait. Ezért céljainak, feladatainak és módszereinek meghatározásához fontos az alapvető fo-galmak tisztázása. Egészség: a teljes fizikai, szellemi, társadalmi jól-lét állapota, nemcsak a betegség hiánya (WHO 1948-as alkotmánya).

Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat, amely állandóan dinamikusan változó, több tényezőből összetevő egyensúlyi állapotot jelent és amely fontos eszköz céljainak meg-valósítása során.

Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Egészségfejlesztés: magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiénié, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Egészségnevelés: olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és élet-készségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul:

- a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére - a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére - az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók szemé-

lyiségfejlesztése érdekében

35

2. Célok, feladatok és módszerek: Célok Feladatok Módszerek 1. Egészségi állapot megőr-zése

- Betegség és gyógyulást segí-tő magatartás kialakítása - Elsősegélynyújtás ismeretek elsajátíttatása - A gyógyszerhasználat veszé-lyeinek tudatosítása

Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele Szűrővizsgálatokon való részvétel:

- védőnői, iskolaorvosi szűrővizsgálat minden évben a páratlan évfo-lyamokon és a 8. osztá-lyosoknak

- fogorvosi szűrővizsgálat általános iskolásoknak félévente, gimnazisták-nak évente

„Fogászati hónap”: plakát, faliújság készítés, elő-adás, gyümölcsnap, az iskolaorvos által kiszűrt és szakrendelésre beutalt tanulók leleteinek begyűjtése, gyógy-testnevelésre besorolás, biológiai, egészségtanóra is-meretnyújtás, gyakorlás-jártasságok kialakítása biológiai, egészségtan, osz-tályfőnöki óra előadás, ismeretközlés

2. Egészségi állapot erősítése és fejlesztése - Egészséges táplálkozás

- Szabadidő aktív eltöltésére való nevelés

Az iskolai étkeztetésben az egészséges ételek prioritása, és lehetőség szerinti ellenőr-zése A büfé kínálatának folyama-tos ellenőrzése Az egészséges étrend „sza-bályai”: egészségtan, kör-nyezetismeret, technika, osztályfőnöki órákon isme-retnyújtás, előadások, 5. osztályban vé-dőnői tájékoztatás, interaktív módszer alkalmazása: saláta észítés stb. (pl. Kodály Napok keretében) Hangverseny-, mozi-, színház látogatás szervezése, Könyvtári órák szervezése, az olvasás megszerettetése,

36

- Mindennapi testmozgás - Személyi higiéné

Sportolási lehetőségek bizto-sítása, sportversenyek (lásd mindennapos testmozgás), téli-nyári sportok megkedvel-tetése: úszás, korcsolyázás, tekézés, síelés természetjárás, barlangászás, hegyi túrák szervezése, tábo-rozás „osztálybulik”, farsang szer-vezése lásd a Mindennapos testedzés című fejezetben órarend szervezésével megfe-lelő napirend biztosítása egészségtan, osztályfőnöki óra ismeretnyújtás, 6. osztály-ban védőnői tájékoztatás a serdülőkor és személyi higié-niáról gyakoroltatás: a kialakult jár-tasságok, készségek megerő-sítése, alkalmazása egészségügyi csomag kiosztá-sa felső tagozatosoknak és gimnazistáknak tisztasági ellenőrzés (fejtetű) félévente kötelezően, illetve szükség esetén alkalmanként az érintett osztályokban

3. Egészségkárosító magatartás elkerülése

- Szenvedélybetegségek ki-alakulásának - dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítósze-rek – használatának megelő-zése

Felvilágosító, ismeretközlő előadások, 7-8., és gimnázi-umi osztályokban védőnői tájékoztatás, filmvetítés – megbeszélés, Plakát készítés, Gyűjtő munka, Kortárs segítők képzése, mű-ködésük segítése Kapcsolat a RÉV ambulanci-ával, ANTSZ-szel, Iskolai drogprevenció elkészí-tése (lásd külön fejezetben)

4. Lelki egyensúly megteremtése

- Pozitív önértékelés, az auto-nómia, a személyiség „belső kontrolljának” kialakítása

Osztályfőnöki, etika, pszicho-lógia órákon, egyéni foglal-kozások, (korrepetálások), beszélgetések, személyes pél-damutatás

37

5. Harmónikus szociális kapcsolatok megteremtése

- Megfelelő tanár-diák, diák-diák viszony kialakítása, - Szülő-gyerek kapcsolat erő-sítése, - Iskolán belüli bántalmazás (agresszió) megelőzése, - „áldozattá válás” elkerülése, - hátrányos helyzetű tanulók integrációja, - a család szerepének jelentő-sége és fontossága, - felelősségteljes párkapcsola-tok: barátság szerelem, szexu-alitás - a másság elfogadása

Osztályfőnöki órák, tanórán kívüli foglalkozások eseten-ként a pszichológus bevoná-sával Előadások külső előadók be-vonásával (nőgyógyászok), Bekapcsolódás a DADA programba, A TV műsorok káros hatásá-nak ellensúlyozása Plakátkészítés, gyűjtőmunka Filmvetítés, AIDS világnapja, előadás, 8. és gimnáziumi osztályoknak védőnői tájé-koztatás a fogamzásgátlásról Empátia, tolerancia fejlesztése

6. Egészséges és biztonságos környezet kialakítása és fenntartása

Lásd Környetezetnevelési programban megjelölt felada-tok: különös tekintettel: vilá-gítás, szellőztetés, fűtés, tisz-taság, hulladékkezelés, osz-tálytermek berendezése, szá-mítógépek elhelyezése, ülés-rend, testtartás stb.

38

3. A környezeti nevelési elvek 3.1 A környezeti nevelés fogalma, célja A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felké-szítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő

ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; össze-

függő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megér-tésére;a problémák megkeresésére, okainak megértésére;kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet ér-dekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004)

„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai kör-nyezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáál-lás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő dön-téshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakításá-ra.” (IUCN, 1970) A környezeti nevelés célja „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásá-nak, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmara-dását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata fel-tételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003 (XII.17.) kor-mányrendelet) 3.2 Helyzetkép, helyzetelemzés Iskolánk épülete forgalmas helyen, a vasútállomással szemben található. Két különböző idő-pontban épült szárnyból áll. A „régi” szárny 1943-ban épült, és itt az 1943/44-es tanévben kezdődött meg a tanítás. A II. világháború alatt erősen megrongálódott épületet 1945-ben helyreállították és újra elkezdődött a tanítás. Az emelkedő tanulólétszám miatt 1959-ban újabb szárnnyal bővült az intézmény. A régi épület tetőtere 1978-ban leégett, ekkor új tető-szerkezetet kapott az épületnek ez a része. 2002-ben az új épületre egy három tanteremből álló tetőteret építettek a gimnáziumi osztályaink számára. Jelenleg ez a legmodernebb része az iskolának. Az iskola épülete hagyományos téglaépület. Mivel régi építésű, ezért a víz-, csatorna- és fű-tésrendszere állandó karbantartásra szorul. A nyílászáró szerkezetet is ki kellene cserélni. Az új épület földszinti ablakait valamint a tanári szoba, az ebédlő és a számítástechnika terem ablakait már kicserélték, de szükség lenne a többi ablak cseréjére is. Az iskola kültéri vakolá-sa is befejezetlen. Az iskola régi épületének földszintjén az ének-zenei emelt szintű alsó tagozatosok, felső szintjén az általános tantervű alsó tagozatos osztályok vannak. Az új szárny alsó két szintjén a felsősök, a tetőtérben a gimnazisták tanulnak. A második emeletet megosztva használják.

39

Az iskolában három szaktanterem (számítástechnika, technika, fizika-kémia), egy tornaterem és egy könyvtár van. A tornaterem kihasználtsága 100%-os. Szükség lenne egy kondicionáló teremre, amely enyhítené a gondokat. Az iskola belső felújítását részben költségvetési keretből, részben pályázati pénzből, részben pedig szülői segítséggel próbáljuk megoldani. Az iskola pedagógusai a folyosók, tantermek díszítésével igyekeznek kellemesebbé, otthono-sabbá tenni az épület belsejét. Az épülethez tartozó udvar kicsi, ezért napközis csoportjaink az iskola melletti parkba járnak ki játszani. Az udvaron korszerű fajátékok is vannak, egy kisméretű focipálya és egy kosár-labdapálya, távolugró gödör, ami homokozóként is szolgál az alsó tagozatosoknak. 3.3. Erőforrások Személyi (humán) erőforrások A környezeti nevelési célok megvalósításához elengedhetetlen, hogy az iskolai közösség egé-sze (pedagógusok, diákok, technikai és adminisztratív dolgozók) együttműködjék, hiszen mindenkinek megvan a feladata. Továbbá fontos, hogy az iskola „nyitott” legyen, és jó kapcsolat alakuljon ki a külső intézmé-nyekkel, partnerekkel Iskolán belüli együttműködés - Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, mun-kájával példaértékű legyen a tanulók számára. - Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztes-se társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormány-zatnak, az osztályközösségeknek. - Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánk-ban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a pa-pír-, elemgyűjtési akcióknak, vetélkedőknek, kiállításoknak, üzemlátogatásoknak, előadások-nak, valamint a nyári táboroknak. Erdei iskolák, táborok és egyéb más költséggel járó prog-ramok csak úgy szervezhetők, ha a szülők ezt igénylik és legalább részben ezeket fizetik. - Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dol-gozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminiszt-ráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: félol-dalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az isko-la épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gazdaságvezető feladata. Az iskolai sze-lektív hulladékgyűjtés megvalósulásához a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Anyagi erőforrások Iskolán kívüli együttműködés - Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési p