Helyi tanterv Informatika 6–8. évfolyam számára

Kerettantervi megfelelés Jelen helyi tanterv az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.15 Informatika 6–8. 4. melléklet 4.2.17 Informatika 7–8. 5. melléklet 5.2.21 Informatika 6–8. alapján készült.

Alapelvek, célok és feladatok

- a képességek fejlesztése, készségek kialakítsa, - a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintő al-

kalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kom-munikációban való aktív részvétel,

- elsajátíttatni a megfelelı információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait,

- a tanulók felkészítése az informatikai társadalom kihívásaira, - biztosítani a sokféle informatikai eszköz és módszer használatára való felkészülést, - az informatikai ismeretek folyamatos megújítására való belsı igény kialakítása– az

egész életen át tartó tanulás jegyében – a gyorsan fejlıdı tudomány ismereteinek el-avulása miatt,

- a hátrányok csökkentése, az esélyegyenlıség biztosítása is, - meg ismertetni az informatikai környezet egészségünkre gyakorolt hatását, és a túlzott

számítógép-használat ártalmait, - foglalkozásain kellı súlyt kell kapniuk a számítógépes tevékenységekkel járó életvi-

telbeli veszélyek elhárításának, a személyes tevékenységek közötti egészséges ará-nyok kialakításának

- a papír alapú információtárolás óriási történelmi szerepének hangsúlyozása, - korszerő eszközeivel és módszereivel felkeltse az érdeklıdést a tanulás iránt, és lehe-

tıvé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök segítségével ha-tékonyabban tanuljon.

A kerettanterv használata

A tanórákon, foglalkozásokon megoldandó feladatok minél inkább kötıdjenek a tanulók más tantárgyak keretében végzett feladataihoz, személyes törekvéseihez. Legyenek a tevékeny-ségnek felhasználható produktumai, például névjegykártya, eseményekhez kötıdı meghívó, élménybeszámolók, osztályújság, tablók, a megkeresett, a tovább-feldolgozott információk kötıdjenek komplex tevékenységekhez, feladatokhoz, projektekhez.

A tantárgy órakerete:

Évfolyam Heti órake-

ret Évi órakeret

Kerettanter-vi órakeret

Helyi terve-zéső órake-

ret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4

A tanulók értékelése

A tanulók elızetes ismerete és gyakorlati tudása általában nagyon eltérı. Akkor tudjuk a leg-hatékonyabban szervezni a foglalkozásokat, ha a nagy óraszámú egységek (Informatikaalkal-mazói ismeretek; Infotechnológia) kezdetekor diagnosztikus értékelés során tárjuk fel a tanu-lók ismereteit. Szummatív értékelést félévkor és év végén, valamint az iskola pedagógiai programjában meg-jelölt szakaszokban osztályzatok, illetve szöveges értékelés formájában adunk. Az eredményes elırehaladás érdekében fontos a tanulók munkájának és tudásának rendszeres ellenırzése és értékelése, ami folyamatos szóbeli értékeléssel valósul meg. Egy-egy témakör feldolgozása során a tanuló

• tanórai tevékenységét, elvégzett munkáját, • elkészített dokumentumait, • ismereteinek szintjét, • fejlıdését, • órai aktivitását, • együttmőködését (a csoport- és projektmunkában való részvételét)

értékeljük rendszeres szóbeli értékeléssel és havonta érdemjeggyel. A produktumot elıállító tudás, az önálló ismeretszerzés és a komolyabb dokumentumok elké-szítése az értékelés alapja. A munkák már több tanóra alatt készülnek el, ezek értékelése során állapíthatjuk meg a valódi tudást. Elméleti ismeretek esetén alkalmazhatjuk a szóbeli feleltetést, írásos ellenırzést, kiselıadások tartását. Gyakorlati ismeretek esetén az ellenırzés formája lehet írásos ellenırzés, tanulói te-vékenység megfigyelése, összetett projektfeladat esetén az önálló munkavégzés a tervezéstıl a kivitelezésig, illetve a csoportos munkavégzés produktuma. Az értékelés szempontjai, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a szaknyelvet, a megis-merési algoritmusokat, ismeri-e a legfontosabb tényeket, jelenségeket, fogalmakat, felismeri-e a hasonlóságokat, analógiákat, tudja-e elméleti ismereteit a gyakorlatban alkalmazni, képes-e az önálló munkavégzésre, tükrözıdik-e a logikus gondolkodás a teljesítményében, tud-e önál-lóan ismereteket szerezni, feldolgozni, új ismereteket elıállítani, képes-e egyszerőbb logiszti-kai feladatok megoldására, ki tudja-e választani a munkájához szükséges eszközöket, milyen mértékben alkalmazza a számítógépet mint eszközt mindennapi munkájában, kialakult-e ben-ne a folyamatos önképzés igénye. A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározottak alapján Számítástechnikai teremben: tábla + flipchart 1 db Számítógépasztal tanulónként 1 Számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal tanulónként 1 felszerelés Informatikai szoftverek, programok szükség szerint Szkenner 1 db Nyomtató hálózatba kötve 1 db A tankönyvek kiválasztásának elvei

• megfelelı feldolgozásban tartalmazza a szükséges ismeretanyagot;

• adjon segítséget a gyakorlati munkához; • ösztönözze a további önálló ismeretszerzést és számítógépes munkát; • támogassa a csoportmunkát; • korosztálynak megfelelı nyelvezet és stílus; • az ábrák és képek mennyisége, minısége és tartalma igazodjon a fejlesztési követel-

ményekhez; • sokféle feladatot tartalmazzon a könnyőtıl a nehézig; • hardver- és szoftverfüggetlen legyen, vagy többféle lehetıséget mutasson be; • megfelelıen kezelje az informatika gyorsan változó részeit.

A helyi tantárgyi tanterv áttekintése

6. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi

óraszám Helyi több-let- óraszám (±)

Témakör összidıkerete

1. Az informatikai eszközök használata 4 0 4 2. Alkalmazói ismeretek 10 +4 14 3. Problémamegoldás inf. eszközökkel és m. 8 0 8 4. Infokommunikáció 4 0 4 5. Az információs társadalom 4 0 4 6. Könyvtári informatika 2 0 2

Évfolyam összesen: 32 4 36 7. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi

óraszám Helyi több-let- óraszám (±)

Témakör összidıkerete

1. Az informatikai eszközök használata 2 +1 3 2. Alkalmazói ismeretek 14 +2 16 3. Problémamegoldás inf. eszközökkel és m. 6 +1 7 4. Infokommunikáció 4 0 4 5. Az információs társadalom 3 0 3 6. Könyvtári informatika 3 0 3

Évfolyam összesen: 32 4 36 8. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi

óraszám Helyi több-let- óraszám (±)

Témakör összidıkerete

1. Az informatikai eszközök használata 2 +1 3 2. Alkalmazói ismeretek 14 +1 15 3. Problémamegoldás inf. eszközökkel és m. 6 +1 7 4. Infokommunikáció 4 0 4 5. Az információs társadalom 3 0 3 6. Könyvtári informatika 3 +1 4

Évfolyam összesen: 32 4 36

A 10%-nyi órakeret felhasználása:

6. évfolyam: Tematikai egység Téma Óraszám 2.1 Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

A vágólap. Egyszerőbb bekezdésformázások. Szöveg kijelölése, másolása, mozga-tása, törlése.

2

2.1 Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

A prezentáció testreszabása, háttér, áttőnés, animáció beállítása.

2

Összesen: 4

7. évfolyam: Tematikai egység Téma Óraszám 1. Az informatikai eszközök használata Elmélyítésre szolgáló idıkeret. 1

2.1 Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

A prezentáció testreszabása, háttér, áttőnés, animáció beállítása. Bemutatók készítése közös munká-ban, csoportokban.

1

2. Alkalmazói ismeretek Összefoglalásra szolgáló idıkeret. 1 3.2 Algoritmizálás és adatmodellezés Eljárások írása önállóan. 1 Összesen: 4

8. évfolyam: Tematikai egység Téma Óraszám 1. Az informatikai eszközök használata Elmélyítésre szolgáló idıkeret. 1

2. Alkalmazói ismeretek Összefoglalásra szolgáló idıkeret. 1

3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Összetett programozási feladat meg-oldása.

1

6. Könyvtári informatika Összefoglalásra szolgáló idıkeret. 1 Összesen: 4

6. évfolyam

A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak fıbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, késıbb önállóan használják a legfontosabb eszközöket. Megismerik a fájl- és mappakezeléssel kapcsolatos mőveleteket. A számítógép kezelése során figyelembe veszik, hogy az adatok védelmérıl is gondoskodniuk kell. Képesek egy víruskeresı programmal a fájlok ellenırzését elvégezni.

Az alkalmazói ismeretek témakörben a tanulmányi és közösségi feladataikhoz kapcsolódóan kerül sor a számítógépes programok használatára. A szövegszerkesztı és prezentációkészítı alkalmazások használata az egyéni munka mellett a csoportmunkákban is megjelenik. A multimédiás környezetben szövegek, képek, animációk, hangok kezelésével foglalkoznak.

Az információszerzés során az adatokat rendszerezni kell, hogy késıbb könnyebben feldolgozhatók legyenek. A tanulók megismerik a táblázatos adattárolás, a grafikus adatábrázolás, az esztétikus adatmegjelenítés formáit. Elıször tanári segítséggel értelmezik a rendszerezett formában megjelenı adatokat, késıbb önállóan is tudnak hasonló formában adatokat rendezni.

A korábbi ismeretek alapján és az életkori sajátosságoknak megfelelıen ebben a képzési szakaszban a tanulók a problémamegoldás alapvetı folyamatával és elemeivel ismerkednek meg. A problémamegoldás elıtt információkat győjtenek, és megtervezik a folyamatot. A tanulók kezdetben közösen értelmeznek kész algoritmusokat. Eleinte tanári segítséggel, majd egyre önállóbban készítenek egyes tevékenységeket leíró algoritmusokat és folyamatábrákat.

A problémamegoldás érdekében az életkori sajátosságnak megfelelı szoftverek használata ajánlott. A szoftverek használata közben a tanulók egyszerő programokat írnak, kész programokat értelmeznek, a programok írása és elemzése közben megismerkednek az adattípusokkal és az utasításokkal.

A tanulási folyamatok támogatása érdekében interaktív oktatóprogramok alkalmazására kerül sor. Az oktatóprogramok használata közben azonosítják az algoritmusok lépéseit, tanulmányozzák a beállítások módosító szerepét. Az interaktív programhasználat során beavatkoznak a folyamatokba, a beavatkozások következményeinek megfigyelése lehetıvé teszi a programok hatékony, tudatos irányítását.

Az információszerzés egyre inkább átkerül az internetre. Ebben a korosztályban elsısorban tanári irányítással zajlik az információszerzés. Az interneten történı tájékozódás és a szükséges információ beszerzése érdekében meg kell ismerni a böngészı szolgáltatásait. A tanulók eleinte a tanár által ajánlott oldalakat keresik fel, késıbb megismerik a kulcsszavas és tematikus keresıgépek használatát is.

Az információs társadalomban alapvetı elvárás, hogy a tanulónak legyen saját postafiókja, ismerje az elektronikus levelezés alapvetı funkcióit és az infokommunikáció szabályait. Fontos tisztázni az adatvédelem jelentıségét.

A hagyományos média mellett a tanulás, mővelıdés során egyre nagyobb szerepet kap az elektronikus adathordozók és az interneten lévı tartalmak használata.

Az információs társadalom témakör feldolgozása közben a tanulók megismerkednek az internet használata közben felmerülı problémákra, felkészülnek azokra a feladatokra, amelyek az online világban várnak rájuk. Tapasztalatot szereznek az informatikai biztonsággal kapcsolatos területeken, megismerkednek a számítógép védelmi lehetıségeivel, a személyes adatvédelemmel. A tanulók a tanulás során számtalan különbözı minıségő információforrással találkoznak. A célnak megfelelı források kiválasztása megfelelı tapasztalaton alapul, melynek érdekében az információforrások hitelességének megítélésére, értékelésére kerül sor. A tanulást támogató információforrások saját dokumentumokban való

alkalmazása, az információforrásokra való hivatkozások egyre nagyobb szerepet töltenek be a tanulás során, ennek érdekében a tanulók hivatkozásokat tartalmazó mintákat tekintenek meg és értelmeznek.

Az e-szolgáltatások fontos szerepet töltenek be az információs társadalom kialakításakor, ennek érdekében a tanulók az életkori sajátosságoknak megfelelı elektronikus szolgáltatásokat ismernek meg, azonosítják azok szerepét. Megfigyelik a szolgáltatások mőködését, megfogalmazzák az eljárások futtatása közben szerzett tapasztalataikat, azonosítják az egyes eljárások célját. Kiválasztják a személyes igényeiknek megfelelı szolgáltatásokat, megismerik a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges eljárásokat, és tapasztalatot szereznek azok biztonságos mőködésében.

A könyvtári informatika fejlesztési területen ebben a szakaszban az alsó tagozaton szerzett iskolai könyvtári és gyermekkönyvtári tapasztalatokra építve a megszerzett tudás rendszerezése és tudatosítása kerül középpontba. A tudás bıvítése és a szokásformálás során egyre hangsúlyosabb szerepet kap a könyvtári források és szolgáltatások tanulásban való felhasználása. Cél, hogy a tanuló minden tantárggyal kapcsolatban megismerje a különbözı források felhasználási lehetıségeit.

Ezeken az évfolyamokon cél, hogy a tanuló tanári irányítás mellett önállóan tájékozódjon az iskola könyvtárában. Kiemelt szerepet kap a korosztály számára készült nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztı mővekben való önálló tájékozódás, és a szerzett információk megadott szempontok szerinti felhasználása, a források azonosítása.

6. é

vfol

yam

T

emat

ikai

egy

ség/

F

ejle

szté

si c

él

1. A

z in

form

atik

ai e

szk

özök

has

znál

ata

Óra

ker

et

4 ór

a E

lıze

tes

tud

ás

Sze

mél

yi

Tov

ábbi

fel

téte

lek

Tár

gyi:

Szá

mít

ógép

tere

m, h

álóz

at, i

nter

netc

satl

akoz

ás, k

ivet

ítı.

A

tem

atik

ai e

gysé

g n

evel

ési-

fejl

eszt

ési

célj

ai

Ado

tt in

form

atik

ai k

örny

ezet

tuda

tos

hasz

nála

ta. A

z in

form

atik

ai e

szkö

zök

egés

zség

re g

yako

rolt

hat

ásáv

al v

aló

ism

erke

-dé

s. A

szá

mít

ógép

pel v

aló

inte

rakt

ív k

apcs

olat

tart

ás m

egte

rem

tése

. Vír

uske

resı

pro

gram

ok h

aszn

álat

a

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

Ado

tt i

nfor

mat

ikai

kör

nyez

et t

udat

os h

aszn

álat

a Is

mer

kedé

s a

szám

ítás

tech

nika

fı

alka

lmaz

ási t

erül

etei

vel.

Az

alka

lmaz

ási t

erül

etek

öss

zegy

őjté

se c

sopo

rtm

unká

ban

(pl.

mod

elle

zés,

ani

-m

áció

, for

galo

mir

ányí

tás,

irod

ai a

lkal

maz

ások

, méd

ia, j

áték

, idı

járá

s-el

ırej

elzé

s,

tele

kom

mun

ikác

ió s

tb.)

. A

hel

yi a

dott

ságo

któl

füg

gıen

egy

es te

rüle

tek

bem

utat

ása,

kip

róbá

lása

.

Fel

adat

meg

oldá

s,

fela

datt

al v

ezet

ett

önál

ló m

egis

me-

rés.

Ter

més

zeti

smer

et: a

z id

ıjár

ás é

s az

égh

ajla

t je

lens

égei

nek

érte

lmez

é-se

, ele

mzé

se, s

zám

ító-

gépe

k sz

erep

e az

idıj

á-rá

s el

ırej

elzé

sben

; szá

-m

ítóg

épes

mod

elle

k al

-ka

lmaz

ása;

mér

ések

és

vezé

rlés

ek a

szá

mít

ó-gé

ppel

.

Sze

mlé

ltet

ıesz

-kö

zök,

tárg

yak,

pr

ogra

mok

, fel

-ad

atla

pok.

Az

info

rmat

ikai

esz

közö

k eg

észs

égre

gya

koro

lt h

atás

ának

meg

ism

erés

e A

z eg

észs

éges

, erg

onóm

iai s

zem

pont

okna

k m

egfe

lelı

szá

mít

ógép

es m

unka

kör-

nyez

et m

egis

mer

ése.

A

z ot

thon

i és

az is

kola

i szá

mít

ógép

es k

örny

ezet

öss

zeha

sonl

ítás

a m

egad

ott

szem

pont

ok s

zeri

nt.

A s

zám

ítóg

ép k

áros

hat

ását

csö

kken

tı e

gysz

erő

moz

gásg

yako

rlat

ok v

égzé

se.

Tan

ári b

emut

atás

, ön

álló

kip

róbá

lás

Ter

més

zeti

smer

et: A

z eg

yes

élet

szak

aszo

kra

jell

emzı

test

arán

yok

és

mér

etek

; az

embe

ri

moz

gásk

épes

ség

biol

ó-gi

ai té

nyez

ıi; a

z ér

zék-

szer

vek

véde

lmét

biz

to-

sító

sza

bály

ok. A

kör

-ny

ezet

i áll

apot

és

az

embe

r eg

észs

ége

közö

tti

kapc

sola

t.

Az

oper

áció

s re

ndsz

er a

lapm

ővel

etei

nek

meg

ism

erés

e A

z op

erác

iós

rend

szer

ek f

ajtá

i, ré

szei

, fun

kció

i. A

z op

erác

iós

rend

szer

fel

hasz

ná-

lói f

elül

ete.

Á

llom

ányk

ezel

és: l

étre

hozá

s, tö

rlés

, vis

szaá

llít

ás, m

ásol

ás, m

ozga

tás,

átn

evez

és,

nyom

tatá

s, m

egny

itás

. Á

llom

ányo

k tí

pusa

i, ke

resé

s a

hátt

értá

rako

n. Á

llom

ányk

ezel

ı se

gédp

rogr

amok

. M

appa

mőv

elet

ek: m

appa

szer

keze

t lét

reho

zása

, más

olás

, moz

gatá

s, tö

rlés

, átn

e-ve

zés.

S

zám

ítás

tech

nika

i mér

téke

gysé

gek.

Tan

ári b

emut

atás

, ön

álló

kip

róbá

lás,

fe

lada

tmeg

oldá

s,

fela

datt

al v

ezet

ett

önál

ló m

egis

me-

rés

Ter

més

zeti

smer

et;

ma-

tem

atik

a; i

dege

n ny

el-

vek;

mag

yar

nyel

v és

ir

odal

om: a

szá

mít

ógép

-pe

l seg

ítet

t tan

ulás

mód

-sz

erei

nek

alka

lmaz

ása

sorá

n a

fájl

- és

map

pa-

mőv

elet

ek a

lkal

maz

ása.

M

érté

kegy

sége

k, s

zám

-re

ndsz

erek

.

A s

zám

ítóg

éppe

l va

ló i

nter

aktí

v ka

pcso

latt

artá

s A

legs

züks

éges

ebb

peri

féri

ák b

emut

atás

a és

has

znál

ata.

A

szá

mít

ógép

és

a le

gszü

kség

eseb

b pe

rifé

riák

ren

delt

etés

szer

ő ha

szná

lata

. A

z is

kola

i hál

ózat

váz

lato

s fe

lépí

tése

, has

znál

ata.

Hál

ózat

i be-

és

kije

lent

kezé

s,

hozz

áfér

ési j

ogok

, ada

tvéd

elem

. A

gép

tere

m h

ázir

endj

ének

meg

ism

erés

e, b

etar

tása

. A

har

dver

eszk

özök

kiv

álas

ztás

i sze

mpo

ntja

inak

fel

ism

erés

e, a

lkal

maz

ása.

Sze

mlé

ltet

ıesz

-kö

zök,

tárg

yak,

pr

ogra

mok

, fel

-ad

atla

pok.

Vír

uske

resı

pro

gram

ok h

aszn

álat

a V

írus

fog

alm

ának

meg

érté

se.

Véd

ekez

és a

vír

usok

ell

en.

Vír

uske

resı

pro

gram

alk

alm

azás

a.

A p

rogr

am ü

zene

tein

ek é

rtel

mez

ése.

Tan

ári b

emut

atás

.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

In

form

áció

, ada

t, bi

t, sz

ámít

ógép

, bil

lent

yőze

t, m

onit

or, e

gér,

hát

tért

ár, o

perá

ciós

ren

dsze

r, á

llom

ányt

ípus

, áll

omán

ymő-

vele

t, ál

lom

ányk

ezel

ı se

gédp

rogr

am, m

appa

mőv

elet

, hoz

záfé

rési

jog,

ada

tvéd

elem

.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

2.

Alk

alm

azói

ism

eret

ek

Óra

ker

et

14 ó

ra

2.

1. Í

rott

és

aud

iovi

zuál

is d

oku

men

tum

ok e

lek

tron

iku

s lé

treh

ozás

a E

lıze

tes

tud

ás

Az

oper

áció

s re

ndsz

er a

lapv

etı

funk

ciói

nak

ism

eret

e és

alk

alm

azás

a. S

zöve

gbev

itel

bil

lent

yőze

trıl

.. S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k T

árgy

i: S

zám

ítóg

épte

rem

, hál

ózat

, int

erne

tcsa

tlak

ozás

, kiv

etít

ı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

Szö

vege

s do

kum

entu

mok

létr

ehoz

ása,

men

tése

. Szö

vegm

ővel

etek

vég

reha

jtás

a. M

ulti

méd

iás

doku

men

tum

ok e

lıál

lítá

sa

kész

ala

pele

mek

bıl

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljár

ások

, m

ódsz

erek

, sz

erve

zési

- és

m

unka

form

ák

Kap

csol

ódás

i p

onto

k

Tan

eszk

özök

Raj

zos-

szöv

eges

dok

umen

tum

ok l

étre

hozá

sa, á

tala

kítá

sa, f

orm

ázás

a, m

enté

se

A v

ágól

ap h

aszn

álat

a.

Raj

zok

és á

brák

kés

zíté

se.

Mőv

elet

ek r

ajzr

észl

etek

kel.

Kép

ek b

evit

ele.

E

lem

i ala

kzat

ok m

egra

jzol

ása,

mód

osít

ása.

Tan

ári b

emut

atás

, ön-

álló

kip

róbá

lás,

fel

-ad

atm

egol

dás,

fel

adat

-ta

l vez

etet

t öná

lló

meg

ism

erés

.

Tör

téne

lem

, tár

-sa

dalm

i és

ál-

lam

polg

ári

is-

mer

etek

: raj

z ké

szít

ése

tört

é-ne

lmi v

agy

tár-

sada

lmi t

émár

ól,

pl. c

ímer

, csa

lád-

fa, e

gysz

erő

alap

rajz

ok k

észí

-té

se.

Ter

més

zeti

sme-

ret:

term

észe

ttu-

dom

ányi

tém

ájú

ism

eret

terj

eszt

ı fo

rrás

ok ö

náll

ó ke

resé

se, k

öve-

tése

, ért

elm

ezé-

se, a

z is

mer

et-

szer

zés

ered

mé-

nyei

nek

bem

uta-

tása

; váz

latr

ajz

kész

ítés

e a

lakó

-he

lyrı

l és

kör-

nyék

érıl

.

Raj

zok,

kép

ek,

rajz

eszk

özök

, sz

emlé

ltet

ıesz

kö-

zök,

tárg

yak,

in-

form

áció

forr

ások

, fe

lada

tlap

ok.

Szöv

egm

ővel

etek

vég

reha

jtás

a Á

llom

ány

men

tése

a s

zöve

gsze

rkes

ztı

alap

form

átum

ában

. S

zöve

ges

állo

mán

y m

egny

itás

a, s

zöve

gjav

ítás

. K

arak

terf

orm

ázás

. B

ekez

désf

orm

ázás

. K

ijel

ölés

, más

olás

, moz

gatá

s, tö

rlés

. H

elye

sírá

s el

lenı

rzés

e.

Az

inte

rnet

rıl l

etöl

tött

szö

vegr

észe

k sz

erke

szté

se a

for

rás

meg

neve

zésé

vel.

Fel

adat

tal v

ezér

elt

egyé

ni m

unka

Tör

téne

lem

, tár

-sa

dalm

i és

ál-

lam

polg

ári

is-

mer

etek

; m

agya

r ny

elv

és i

roda

-lo

m: A

nyo

mta

-to

tt é

s el

ektr

oni-

kus

form

ájú

iro-

dalm

i, is

mer

et-

terj

eszt

ı, p

ubli

-ci

szti

kai s

zöve

-ge

k ön

álló

olv

a-sá

sa é

s m

egér

té-

se; a

szö

veg-

elem

zés

alap

vetı

el

járá

sain

ak ö

n-ál

ló a

lkal

maz

ása;

az

info

rmác

iós-

kom

mun

ikác

iós

társ

adal

om m

ő-fa

jain

ak m

egfe

-le

lı o

lvas

ási

szok

ások

gya

-ko

rlás

a, a

z ez

ek-

hez

kapc

soló

dó

tipi

kus

hibá

k és

Sze

mlé

ltet

ıesz

kö-

zök,

for

máz

andó

fá

jlok

vesz

élye

k fe

lis-

mer

ése,

kik

üsz-

öböl

ése;

röv

i-de

bb b

eszá

mo-

lók

anya

gána

k ös

szeg

yőjt

ése,

re

ndez

ése

kü-

lönb

özı

nyom

ta-

tott

és

elek

tron

i-ku

s fo

rrás

okbó

l

Mul

tim

édiá

s do

kum

entu

mok

elı

állí

tása

kés

z al

apel

emek

bıl

Szö

veg,

raj

z (á

bra)

, zen

e, f

ényk

ép, a

nim

áció

elh

elye

zése

a d

okum

entu

mba

n.

Dia

, dia

vetí

tés,

obj

ektu

m f

ogal

mán

ak m

egis

mer

ése.

O

bjek

tum

ok m

éret

ezés

e, m

ozga

tása

. A

bem

utat

ó te

stre

szab

ása:

ani

mác

ió, á

ttőn

és, h

átté

r be

állí

tása

. B

emut

atók

elk

észí

tése

köz

ös m

unká

ban,

cso

port

okba

n.

Egy

éb m

ulti

méd

iás

doku

men

tum

ok e

lıál

lítá

sa.

Fel

adat

tal v

ezér

elt

egyé

ni m

unka

. Pre

-ze

ntác

iók

kész

ítés

e cs

opor

tmun

kába

n

Mag

yar

nyel

v és

ir

odal

om: t

örek

-vé

s a

jól f

orm

ált,

nyel

vile

g ig

é-ny

es b

eszé

dre

és

a m

egfe

lelı

art

i-ku

láci

óra;

váz

lat

felh

aszn

álás

a kü

lönb

özı

tém

á-jú

, mőf

ajú

szö-

vege

k m

egér

té-

séhe

z, m

egfo

-ga

lmaz

ásáh

oz.

Ter

més

zeti

sme-

ret:

pre

zent

áció

k ké

szít

ése

önál

ló-

an é

s cs

opor

t-m

unká

ban.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

K

éppo

nt, v

ekto

rgra

fika

, szö

vege

gysé

g, m

ulti

méd

ia, p

reze

ntác

ió, d

ia, d

iave

títé

s.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

2.

2. A

dat

kez

elés

, ad

atfe

ldol

gozá

s, in

form

áció

meg

jele

nít

és

Elı

zete

s tu

dás

S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k T

árgy

i: S

zám

ítóg

épte

rem

, hál

ózat

, int

erne

tcsa

tlak

ozás

, kiv

etít

ı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

Az

adat

sze

mlé

ltet

ését

, ért

elm

ezés

ét, v

izsg

álat

át s

egít

ı es

zköz

ök m

egis

mer

ése.

Ada

tok

csop

orto

sítá

sa, t

áblá

zatb

a re

ndez

é-se

. Néh

ány

közh

aszn

ú in

form

áció

forr

ás h

aszn

álat

a. A

datk

eres

és d

igit

ális

tudá

sbáz

is r

ends

zerb

en. T

érké

phas

znál

ati i

sme-

rete

k al

apoz

ása.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljár

ások

, m

ódsz

erek

, sz

erve

zési

- és

m

unka

form

ák

Kap

csol

ódás

i p

onto

k

Tan

eszk

özök

Az

adat

sze

mlé

ltet

ését

, ért

elm

ezés

ét, v

izsg

álat

át s

egít

ı es

zköz

ök m

egis

mer

ése

Ese

mén

yek

lera

jzol

ása,

leje

gyzé

se.

Az

adat

fog

alm

ának

meg

ism

erés

e.

Az

adat

ok r

ögzí

tésé

t, sz

emlé

ltet

ését

, ért

elm

ezés

ét, v

izsg

álat

át s

egít

ı es

zköz

ök

hasz

nála

ta.

Ada

tok

feld

olgo

zásá

t seg

ítı

egys

zerő

bb (

szám

ítás

i) m

ővel

etek

elv

égzé

se.

Fel

adat

tal v

ezér

elt

egyé

ni m

unka

.

Mat

emat

ika:

T

árgy

ak, s

zem

é-ly

ek, a

lakz

atok

, je

lens

égek

, ösz

-sz

essé

gek

össz

e-ha

sonl

ítás

a m

enny

iség

i tu-

lajd

onsá

gaik

(m

agas

ság,

szé

-le

sség

, hos

szú-

ság,

töm

eg, ő

r-ta

rtal

om, t

érfo

-ga

t, da

rabs

zám

) sz

erin

t; b

ecsl

és;

men

nyis

égek

fo

galm

ának

ala

-po

zása

; tár

gyak

tu

lajd

onsá

gain

ak

kiem

elés

e (a

na-

lizá

lás)

; öss

zeha

-so

nlít

ás, a

zono

-sí

tás,

meg

külö

n-bö

ztet

és; o

sztá

-ly

okba

sor

olás

, so

rba

rend

ezés

kü

lönf

éle

tula

j-do

nság

ok s

ze-

rint

,

Sze

mlé

ltet

ıesz

kö-

zök,

tárg

yak,

pro

g-ra

mok

, fel

adat

la-

pok.

a kü

lönf

éle

érzé

k-sz

erve

k tu

dato

s m

ő-kö

dtet

ésév

el; e

gy-

szer

ősít

ett r

ajz

ké-

szít

ése

lény

eges

el

emek

meg

ırzé

sé-

vel.

Tap

aszt

alat

i fü

ggvé

nyek

, sor

oza-

tok

alko

tása

, ért

el-

mez

ése

stb.

; mat

e-m

atik

ai m

odel

l ke-

resé

se v

álto

záso

k le

írás

ára,

raj

zolt

, il

letv

e tá

rgyi

jele

k ér

telm

ezés

e te

vé-

keny

ségg

el, t

örté

nés

kita

lálá

sáva

l, sz

a-va

kban

meg

foga

l-m

azot

t hel

yzet

rıl,

tört

énés

rıl k

észü

lt

mat

emat

ikai

„sz

ö-ve

g” é

rtel

mez

ése.

T

erm

észe

tism

eret

: az

any

agok

és

test

ek

érzé

kelh

etı

tula

j-do

nság

aina

k m

egfi

-gy

elés

e, m

egne

ve-

zése

, öss

zeha

sonl

í-tá

sa; k

ísér

lete

k vé

g-zé

se, a

tört

énés

tö

bbsz

öri m

egfi

gye-

lése

, ada

tok

jegy

zé-

se, r

ende

zése

, ábr

á-zo

lása

; egy

üttv

álto

-zó

men

nyis

égek

ös

szet

arto

zó a

dat-

párj

aina

k je

gyzé

se.

Ada

tok

csop

orto

sítá

sa, é

rtel

mez

ése,

táb

láza

tba

rend

ezés

e A

z al

ap-

és s

zárm

azta

tott

ada

tok,

a c

sopo

rtos

ítot

t ada

tok

term

észe

tes

és m

este

r-sé

ges

jell

emzı

inek

meg

ism

erés

e.

Ada

tok

kere

sése

dok

umen

tum

okba

n, a

meg

talá

lt a

dato

k m

egje

lení

tése

, kie

mel

é-se

. T

áblá

zato

s ad

attá

rolá

s, g

rafi

kus

adat

ábrá

zolá

s, e

szté

tiku

s ad

atm

egje

lení

tés

for-

mái

nak

elsa

játí

tása

.

S

zem

lélt

etıe

szkö

-zö

k.

Néh

ány

közh

aszn

ú in

form

áció

forr

ás h

aszn

álat

a A

dato

k gy

őjté

se, e

lhel

yezé

se s

aját

dok

umen

tum

ban,

pl.

nyit

vata

rtás

i idı

, men

et-

rend

, moz

imős

or, i

dıjá

rás-

elır

ejel

zés.

Info

rmác

iófo

rrá-

sok,

kom

plex

fel

-ad

atok

.

Ada

tker

esés

dig

itál

is t

udás

bázi

s-re

ndsz

erbe

n D

igit

ális

tudá

stár

ak m

egis

mer

ése,

has

znál

atuk

els

aját

ítás

a.

A tu

dást

árbó

l győ

jtöt

t ada

tok

elhe

lyez

ése

sajá

t dok

umen

tum

ban.

O

nlin

e tu

dást

árak

has

znál

ata.

Fel

adat

tal v

ezér

elt

egyé

ni m

unka

.

Tér

képh

aszn

álat

i is

mer

etek

ala

pozá

sa

Útv

onal

kere

sık,

térk

épes

ker

esık

has

znál

ata.

Ter

més

zeti

sme-

ret:

ele

mi t

ér-

képo

lvas

ás; a

vi

lágt

ájak

ra, a

fö

ldra

jzi f

okhá

-ló

zatr

a, v

alam

int

a té

rkép

ekre

vo-

natk

ozó

ism

ere-

tek

alka

lmaz

ása;

út

vona

l kés

zíté

se

rajz

zal.

Tör

téne

lem

, tár

-sa

dalm

i és

ál-

lam

polg

ári

is-

mer

etek

: a ta

nult

he

lyek

meg

kere

-sé

se a

térk

épen

; es

emén

yek,

je-

lens

égek

leol

va-

sása

tört

énel

mi

térk

épek

rıl;

tá-

vols

ágok

bec

slé-

se é

s sz

ámít

ása

tört

énel

mi t

érké

-pe

ken;

tanu

lt

esem

énye

k, je

-le

nség

ek to

po-

gráf

iai h

elyé

nek

meg

mut

atás

a

Tér

képp

rogr

am

térk

épen

; néh

ány

kiem

elt e

se-

mén

y, je

lens

ég

topo

gráf

iai h

e-ly

ének

elh

elye

-zé

se v

akté

rké-

pen.

M

atem

atik

a: tá

-jé

kozó

dás

a va

-ló

ságo

s vi

szo-

nyok

ról t

érké

p és

egy

éb v

ázla

-to

k al

apjá

n.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

In

form

áció

, ada

t, in

form

áció

forr

ás, o

nlin

e tu

dást

ár, a

datb

ázis

, tér

kép,

vak

térk

ép, k

oord

inát

a, ú

tvon

alke

resı

.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

3.

Pro

blé

mam

egol

dás

info

rmat

ikai

esz

köz

ökk

el é

s m

ódsz

erek

kel

Ó

rak

eret

8

óra

3.

1. A

pro

blé

mam

egol

dás

hoz

szü

ksé

ges

mód

szer

ek é

s es

zköz

ök k

ivál

aszt

ása

Elı

zete

s tu

dás

In

form

áció

fel

ism

erés

e, k

ifej

ezés

e. I

nfor

mác

iófo

rrás

ok is

mer

ete.

Alg

orit

mus

ism

eret

e, m

egfo

galm

azás

a. A

tevé

keny

sége

k m

ővel

etek

re o

sztá

sa ö

náll

óan

vagy

taná

ri s

egít

ségg

el.

Sze

mél

yi

Tov

ábbi

fel

téte

lek

T

árgy

i: S

zám

ítóg

épte

rem

, hál

ózat

, int

erne

tcsa

tlak

ozás

, kiv

etít

ı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

Info

rmác

ió g

yőjt

ése,

fel

dolg

ozás

a és

az

info

rmác

ióta

rtal

om h

elye

sség

érıl

val

ó m

eggy

ızıd

és. A

pro

blém

ameg

oldá

s lé

pé-

sein

ek is

mer

ete.

A m

egol

dási

fol

yam

at lé

pése

inek

ábr

ázol

ása.

Az

info

rmat

ikai

esz

közö

k és

mód

szer

ek a

lkal

maz

ási l

ehe-

tısé

gein

ek is

mer

ete.

Cso

port

tevé

keny

ségb

en v

aló

rész

véte

l.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljár

ások

, m

ódsz

erek

, sz

erve

zési

- és

mun

ka-

form

ák

Kap

csol

ódás

i p

onto

k

Tan

eszk

özök

Info

rmác

ió j

elle

mzı

fel

hasz

nálá

si l

ehet

ıség

eine

k m

egis

mer

ése

A p

robl

émam

egol

dásh

oz s

züks

éges

info

rmác

iók

győj

tése

, fel

hasz

nálá

sa. P

éldá

ul

sajá

t tit

kosí

rás

vagy

az

isko

la s

zabá

lyre

ndsz

eréh

ez il

lesz

kedı

jelk

épre

ndsz

er k

é-sz

ítés

e.

Az

egye

s ké

pzés

i ter

ület

eken

has

znál

t, il

letv

e a

hétk

özna

pi é

letb

en m

egfi

gyel

hetı

ko

mm

unik

áció

s je

lren

dsze

rek

alap

jain

ak is

mer

ete.

A

z in

form

atik

ai e

szkö

zökö

n ha

szná

lt je

lek,

ikon

ok in

form

áció

tart

alm

ának

ért

el-

mez

ése,

ism

eret

e.

Cso

port

mun

ka ta

nári

ir

ányí

táss

al

Mag

yar

nyel

v és

ir

odal

om;

ideg

en

nyel

v; m

atem

ati-

ka;

erkö

lcst

an;

term

észe

tism

eret

; én

ek-z

ene;

viz

uáli

s ku

ltúr

a; t

echn

ika,

él

etvi

tel

és g

ya-

korl

at;

test

neve

lés

és s

port

: a ta

ntár

-gy

ak á

ltal

has

znál

t je

lölé

sren

dsze

rek

ism

eret

e.

Raj

zok,

kép

ek,

rajz

eszk

özök

, sz

emlé

ltet

ıesz

-kö

zök,

tárg

yak,

in

form

áció

forr

á-so

k, f

elad

atla

pok

Az

algo

ritm

us i

nfor

mat

ikai

fog

alm

ának

meg

ism

erés

e In

form

atik

ai e

szkö

zökk

el m

egol

dhat

ó pr

oblé

mák

alg

orit

mus

aina

k m

egte

rvez

ése.

A

meg

oldá

s lé

pése

inek

szö

vege

s, r

ajzo

s m

egfo

galm

azás

a, é

rtel

mez

ése.

F

olya

mat

ábrá

k ké

szít

ése.

Egy

éni m

unka

taná

ri

irán

yítá

ssal

Ter

més

zeti

smer

et;

tech

nika

, éle

tvit

el

és g

yako

rlat

: a

tant

árgy

akba

n ta

-nu

lt te

véke

nysé

-ge

k sz

öveg

es, r

aj-

zos

meg

foga

lma-

zása

, alg

orit

miz

á-lá

sa, f

olya

mat

áb-

rák

kész

ítés

e.

Mat

emat

ika:

Gon

-do

lkod

ás, é

rtel

me-

zés

- m

odel

lek

(pl.

rajz

os m

odel

lek,

gr

áfok

) m

egér

tése

. A

lgor

itm

us k

öve-

tése

, ért

elm

ezés

e,

kész

ítés

e.

Alk

otás

és

krea

ti-

vitá

s -

rend

szer

al-

kotá

s (e

lem

ek e

l-re

ndez

ése

külö

nfé-

le s

zem

pont

ok

szer

int;

ren

dsze

re-

zést

seg

ítı

eszk

ö-zö

k -

fadi

agra

m,

útdi

agra

m, t

áblá

-za

tok

- ha

szná

lata

, ké

szít

ése)

.

Raj

zok,

kép

ek,

rajz

eszk

özök

.

Meg

alko

tott

ren

d-sz

er á

tala

kítá

sa.

A g

ráf

szem

léle

tes

foga

lma,

egy

szer

ő al

kalm

azás

ai.

Pro

blém

ák m

egol

dása

öná

llóa

n, i

llet

ve i

rány

ítot

t cs

opor

tmun

kába

n A

z al

gori

tmus

kész

ítés

legf

onto

sabb

lépé

sein

ek a

z is

mer

ete:

terv

ezés

, kül

önbö

zı

meg

oldá

si le

hetı

sége

k ta

nulm

ányo

zása

, hib

aleh

etıs

égek

szá

mba

véte

le, h

até-

kony

ság

kérd

ése,

dön

tés

foly

amat

a.

A p

robl

émam

egol

dás

külö

nböz

ı fá

zisa

iban

az

info

rmat

ikai

esz

közö

k és

mód

sze-

rek

alka

lmaz

ási l

ehet

ıség

eine

k ta

nulm

ányo

zása

.

Irán

yíto

tt c

sopo

rt-

mun

ka

A r

obot

ika

alap

jain

ak m

egis

mer

ése

Alg

orit

mus

ok m

egva

lósí

tásá

ra a

lkal

mas

pro

gram

ok h

aszn

álat

a.

A f

olya

mat

os b

eava

tkoz

ást,

vezé

rlés

t igé

nylı

pro

blém

ák m

egol

dási

mód

jána

k m

egis

mer

ése.

Pél

dául

a „

tekn

ıc”

utas

ítás

okka

l tör

ténı

irán

yítá

sa.

Tec

hnik

a, é

letv

itel

és

gya

korl

at: a

re

ndsz

eres

en v

ég-

reha

jtan

dó te

vé-

keny

sége

k al

ap-

utas

ítás

aina

k ki

-do

lgoz

ása.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

P

robl

éma,

info

rmác

ió, k

ód, u

tasí

tás,

mőv

elet

, alg

orit

mus

, hib

a, h

aték

onys

ág, d

önté

s, f

olya

mat

ábra

, vez

érlé

s, te

knıc

.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

3.

2. A

lgor

itm

izál

ás é

s ad

atm

odel

lezé

s

Elı

zete

s tu

dás

E

gysz

erő

felh

aszn

álói

szo

ftve

rek

gyak

orlo

tt, a

laps

zint

ő ke

zelé

se. U

tasí

táso

k le

írás

aina

k ha

szná

lata

. Ala

pvet

ı m

atem

atik

ai

mőv

elet

ek é

s ös

szef

üggé

sek

ism

eret

e, a

lkal

maz

ása.

Sík

geom

etri

ai is

mer

etek

. S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k

Tár

gyi:

Szá

mít

ógép

tere

m, h

álóz

at, i

nter

netc

satl

akoz

ás, k

ivet

ítı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

A

lgor

itm

usok

meg

való

sítá

sa a

szá

mít

ógép

en. K

ész

prog

ram

ok k

ipró

bálá

sa. V

ezér

léss

zem

léle

tő p

robl

émák

meg

oldá

sa.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljár

ások

, m

ódsz

erek

, sz

erve

zési

- és

mun

ka-

form

ák

Kap

csol

ódás

i p

onto

k

Tan

eszk

özök

Ado

tt f

elad

at m

egol

dásá

hoz

tart

ozó

algo

ritm

usok

meg

foga

lmaz

ása,

meg

való

sítá

-sa

szá

mít

ógép

en

Fej

lesz

tıre

ndsz

erek

ala

puta

sítá

sain

ak is

mer

ete,

alk

alm

azás

a.

Egy

szer

őbb

fela

dato

k m

egol

dási

alg

orit

mus

ának

meg

való

sítá

sa L

ogo

vagy

más

au

tom

atae

lvő

fejl

eszt

ıi r

ends

zer

segí

tség

ével

. E

gysz

erő

prog

ram

ok ír

ása

közö

sen.

Tan

ári b

emut

atás

ön

álló

kip

róbá

lás,

fel

-ad

atm

egol

dás,

fel

adat

-ta

l vez

etet

t öná

lló

meg

ism

erés

.

Mat

emat

ika:

Mo-

dell

ek (

pl. r

ajzo

s m

odel

lek,

grá

fok)

ér

telm

ezés

e, a

lgo-

ritm

us k

övet

ése,

ér

telm

ezés

e, k

é-sz

ítés

e.

Ren

dsze

ralk

otás

, el

emek

elr

ende

zé-

se k

ülön

féle

sz

empo

ntok

sze

-ri

nt; r

ends

zere

zést

se

gítı

esz

közö

k –

fadi

agra

m, ú

tdia

g-ra

m, t

áblá

zato

k –

hasz

nála

ta, k

észí

-té

se; m

egal

koto

tt

rend

szer

áta

lakí

tá-

sa. A

grá

f sz

emlé

-le

tes

foga

lma,

eg

ysze

rő a

lkal

ma-

zása

i.

Fej

lesz

tıi r

end-

szer

A p

robl

émam

egol

dás

sorá

n az

ism

ert

adat

okbó

l az

ere

dmén

yek

meg

hatá

rozá

sa

Ada

tbev

itel

, ada

tok

és a

vég

ered

mén

yek

meg

jele

níté

se.

Szö

vegg

el é

s sz

ámok

kal e

lvég

ezhe

tı m

ővel

etek

kód

olás

a.

Fel

adat

tal v

ezet

ett

egyé

ni m

unka

, cso

-po

rtm

unka

taná

ri ir

á-ny

ítás

sal.

Ter

més

zeti

smer

et:

Mőv

elet

ek, ö

ssze

-fü

ggés

ek k

iszá

mo-

lása

. Vál

asz

meg

-fo

galm

azás

a sz

ó-ba

n, k

ésıb

b ír

ás-

ban

is.

Mat

emat

ika:

Ism

e-re

thor

dozó

k ha

sz-

nála

ta –

okt

atás

i-ta

nulá

si te

chno

ló-

giák

kal v

aló

meg

-is

mer

kedé

s, a

zok

érte

lmes

, int

erak

-tí

v ha

szná

lata

. A

z ép

pen

prog

ra-

moz

ni k

íván

t mő-

vele

ttel

kap

csol

a-to

s al

apve

tı is

me-

rete

k.

Fel

adat

ok m

egol

dása

egy

szer

ő, a

utom

atae

lvő

fejl

eszt

ıren

dsze

rrel

A

z al

gori

tmiz

álás

i kés

zség

ek f

ejle

szté

sére

alk

alm

as s

zoft

vere

k ta

nulm

ányo

zása

. P

robl

émam

egol

dás

foly

amat

ának

ért

elm

ezés

e.

Gra

fika

kés

zíté

se te

knıc

cel.

Mat

emat

ika:

Táj

é-ko

zódá

s a

síkb

an

(ala

pvet

ı fo

gal-

mak

és

eljá

ráso

k fe

lidé

zése

, alk

al-

maz

ása)

. A

tájé

kozó

dást

se

gítı

vis

zony

sza-

vak

ism

eret

e.

Fel

téte

lekn

ek

meg

fele

lı a

lkot

á-so

k el

képz

elés

e a

meg

alko

tásu

k el

ıtt.

Sze

rkes

zté-

sek

külö

nböz

ı es

zköz

ökke

l és

eljá

ráso

kkal

. O

bjek

tum

ok lé

tre-

hozá

sa a

dott

fel

té-

tele

k sz

erin

t. G

eom

etri

ai f

ogal

-m

ak is

mer

ete,

ge

omet

riai

ala

kza-

tok

tula

jdon

sága

i-na

k is

mer

ete.

K

oord

inát

aren

d-sz

er.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

P

robl

éma,

info

rmác

ió, k

ód, u

tasí

tás,

mőv

elet

, alg

orit

mus

, hib

a, h

aték

onys

ág, d

önté

s, f

olya

mat

ábra

, vez

érlé

s, te

knıc

.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

3.

3. E

gysz

erő

bb

fol

yam

atok

mod

elle

zése

Elı

zete

s tu

dás

L

egal

ább

egy

fejl

eszt

ıi r

ends

zer

alap

szin

tő is

mer

ete.

S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k

Tár

gyi:

Szá

mít

ógép

tere

m, h

álóz

at, i

nter

netc

satl

akoz

ás, k

ivet

ítı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

O

ktat

ópro

gram

ok h

aszn

álat

a. A

par

amét

erek

mód

osít

ó sz

erep

ének

meg

ism

erés

e.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljár

ások

, m

ódsz

erek

, sz

erve

zési

- és

mun

ka-

form

ák

Kap

csol

ódás

i p

onto

k

Tan

eszk

özök

A s

zabá

lyoz

ó es

zköz

ök h

atás

ának

meg

figy

elés

e ok

tató

prog

ram

okba

n In

tera

ktív

okt

atóp

rogr

amok

has

znál

ata.

B

eava

tkoz

ás a

pro

gram

fol

yam

atai

ba.

A b

eáll

ítás

ok, p

aram

éter

ek m

ódos

ító

szer

epén

ek ta

nulm

ányo

zása

. A

z in

tera

ktív

okt

atóp

rogr

amok

alg

orit

mus

aina

k az

onos

ítás

a.

Tan

ári b

emut

atás

, ön-

álló

kip

róbá

lás,

fel

-ad

atm

egol

dás,

fel

-ad

atta

l vez

etet

t öná

lló

meg

ism

erés

.

Mat

emat

ika:

okt

a-tá

si-t

anul

ási t

ech-

noló

giák

kal v

aló

meg

ism

erke

dés,

az

ok é

rtel

mes

, in-

tera

ktív

has

znál

a-ta

.

Sze

mlé

ltet

ıesz

-kö

zök,

tárg

yak,

pr

ogra

mok

, fel

-ad

atla

pok.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

E

ljár

ás, b

eáll

ítás

, par

amét

er, i

nter

akti

vitá

s, o

ktat

ópro

gram

.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

4.

In

fok

omm

un

ikác

ió

Óra

ker

et

4 ór

a

4.1.

In

form

áció

ker

esés

, in

form

áció

köz

lési

ren

dsz

erek

Elı

zete

s tu

dás

E

gysz

erő

alka

lmaz

ói p

rogr

amok

indí

tása

, has

znál

ata.

Ker

esık

érdé

sek

meg

foga

lmaz

ása

taná

ri s

egít

ségg

el.

Sze

mél

yi

Tov

ábbi

fel

téte

lek

Tár

gyi:

Szá

mít

ógép

tere

m, h

álóz

at, i

nter

netc

satl

akoz

ás, k

ivet

ítı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

K

eres

ıkér

dése

k al

kotá

sa, p

onto

sítá

sa. I

nfor

mác

iók

kere

sése

az

inte

rnet

en.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljár

ások

, m

ódsz

erek

, sz

erve

zési

- és

m

unka

form

ák

Kap

csol

ódás

i p

onto

k

Tan

eszk

özök

Ker

esık

érdé

sek

meg

foga

lmaz

ása

Bön

gész

és a

z in

tern

eten

, bön

gész

ıpro

gram

kez

elés

e, w

ebcí

mek

beí

rása

, lin

kek

hasz

nála

ta, p

ortá

lok

felk

eres

ése.

T

emat

ikus

és

kulc

ssza

vas

kere

sés,

ker

esıg

épek

has

znál

ata,

ker

esı

oper

átor

ok.

Ker

esık

érdé

sek

pont

osít

ása.

Fel

adat

tal v

ezet

ett

egyé

ni m

unka

.

Info

rmác

iófo

rrá-

sok

és f

elad

atla

-po

k.

Irán

yíto

tt i

nfor

mác

ióke

resé

s er

edm

ényé

nek

érte

lmez

ése

Tal

álat

ok é

rtel

mez

ése.

A

talá

lato

k in

form

áció

inak

tanu

lmán

yozá

sa a

lapj

án (

cím

e, a

kel

etke

zés

idıp

ont-

ja, k

iadó

ja, o

ldal

tart

alm

ának

rés

zlet

e) a

ker

eset

t tar

talm

ú ol

dala

k be

azon

osít

ása,

kö

vetk

ezte

tés

a ta

rtal

már

a.

A k

eres

és c

éljá

nak

legi

nkáb

b m

egfe

lelı

old

alak

fel

kere

sése

.

Fel

adat

tal v

ezet

ett

egyé

ni m

unka

.

Bio

lógi

a-eg

észs

égta

n: á

lla-

tokr

ól, n

övén

yek-

rıl k

épek

, ada

tok

győj

tése

.

Info

rmác

iófo

rrá-

sok

Info

rmác

iófo

rrás

ok i

rány

ítot

t ki

vála

sztá

sa

Info

rmác

iósz

erzé

s az

inte

rnet

rıl.

Kon

krét

info

rmác

iófo

rrás

ok h

aszn

álat

a.

Kül

önbö

zı té

máj

ú hí

rpor

tálo

k fe

lker

esés

e.

Mag

yar

nyel

v és

ir

odal

om: k

ultu

rá-

lis

hírp

ortá

lon

ke-

resz

tül e

gy m

eglá

-to

gata

ndó

szín

há-

zi e

lıad

ás m

őso-

rána

k ke

resé

se.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

W

ebhe

ly, w

ebcí

m, b

öngé

szı,

link

, ker

esés

, ker

esıg

ép, t

emat

ikus

, kul

cssz

avas

ker

esés

, hiv

atko

zásg

yőjt

emén

y.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

4.

2. A

z in

form

áció

s te

chn

ológ

ián

ala

puló

kom

mu

nik

áció

s fo

rmák

Elı

zete

s tu

dás

E

gysz

erő

alka

lmaz

ói p

rogr

amok

indí

tása

, has

znál

ata,

a s

zám

ítóg

ép a

lapv

etı

hasz

nála

ta, b

öngé

szı

ism

eret

e.

Sze

mél

yi

Tov

ábbi

fel

téte

lek

Tár

gyi:

Szá

mít

ógép

tere

m, h

álóz

at, i

nter

netc

satl

akoz

ás, k

ivet

ítı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

E

lekt

roni

kus

levé

l írá

sa, f

ogad

ása,

saj

át e

-mai

l cím

kés

zíté

se.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljár

ások

, m

ódsz

erek

, sz

erve

zési

- és

m

unka

form

ák

Kap

csol

ódás

i p

onto

k

Tan

eszk

özök

Az

info

rmác

ió k

üldé

séne

k és

fog

adás

ának

meg

ism

erés

e. K

apcs

olat

tere

mté

s in

fo-

kom

mun

ikác

iós

eszk

özök

útj

án

Lev

elez

ıren

dsze

r al

apve

tı s

zolg

álta

tása

inak

ism

eret

e és

alk

alm

azás

a.

Saj

át e

-mai

l cím

létr

ehoz

ása.

L

evel

ezés

, inf

orm

áció

vált

ás a

lege

lter

jedt

ebb

onli

ne r

ends

zere

ken.

Ü

zene

t kül

dése

, fog

adás

a, v

álas

z a

kapo

tt ü

zene

tre,

mel

lékl

etek

csa

tolá

sa, l

evél

to

vább

ítás

a, c

ímje

gyzé

k ké

szít

ése.

Fel

adat

tal v

ezet

ett

egyé

ni m

unka

.

Ideg

en n

yelv

ek:

leve

lezé

s kü

lföl

di

diák

okka

l, pa

rt-

neri

skol

ákka

l. B

ioló

gia-

egés

zség

tan:

in-

form

áció

kéré

s Ö

KO

-pro

gram

ról

leve

lezé

s út

ján.

Info

rmác

iófo

rrá-

sok

és f

elad

atla

-po

k.

Fel

elıs

mag

atar

tás

az o

nlin

e vi

lágb

an

Az

onli

ne k

omm

unik

áció

ban

rejl

ı ve

szél

yek

elle

ni v

édek

ezés

. N

etik

ett,

a ko

mm

unik

áció

írot

t és

írat

lan

szab

álya

i, ku

ltur

ált m

agat

artá

s a

kap-

csol

atta

rtás

ban.

Ada

tvéd

elem

, az

info

rmác

iók

meg

oszt

ásán

ak e

tika

i kér

dése

i. A

ká

rt o

kozó

szá

ndék

ok f

elis

mer

ése,

a v

édek

ezés

mód

jain

ak m

egis

mer

ése.

Fel

adat

tal v

ezet

ett

egyé

ni m

unka

.

Erk

ölcs

tan:

társ

a-da

lmi s

zabá

lyok

, no

rmák

.

Info

rmác

iófo

rrá-

sok

és f

elad

atla

-po

k.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

L

evel

ezés

, reg

iszt

ráci

ó, c

ímze

tt, m

ásol

at, r

ejte

tt m

ásol

at, t

árgy

, csa

tolá

s, v

álas

z, to

vább

ítás

, cím

jegy

zék,

köz

össé

gi p

ortá

l, ad

atvé

dele

m.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

4.

3. M

édia

info

rmat

ika

Elı

zete

s tu

dás

E

gysz

erő

alka

lmaz

ói p

rogr

amok

indí

tása

, has

znál

ata,

a s

zám

ítóg

ép a

lapv

etı

hasz

nála

ta, C

D, D

VD

has

znál

ata.

Bön

gész

ı-pr

ogra

m h

aszn

álat

a, f

onto

sabb

por

tálo

k is

mer

ete.

S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k T

árgy

i: S

zám

ítóg

épte

rem

, hál

ózat

, int

erne

tcsa

tlak

ozás

, kiv

etít

ı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

A h

agyo

mán

yos

és a

z el

ektr

onik

us m

édia

kez

elés

e, in

tern

etes

méd

ia e

léré

se, i

nfor

mác

iók

letö

ltés

e a

szám

ítóg

épre

, inf

or-

mác

iók

érte

lmez

ése.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljár

ások

, m

ódsz

erek

, sz

erve

zési

- és

m

unka

form

ák

Kap

csol

ódás

i p

onto

k

Tan

eszk

özök

Inte

rnet

es p

ortá

lok,

szö

vege

s és

kép

i in

form

áció

forr

ások

has

znál

ata

Web

olda

lak

meg

teki

ntés

e, m

enté

se.

Szö

veg,

kép

men

tése

web

olda

lról

. H

ang-

, kép

anya

gok

elér

ése,

vid

eom

egos

ztó

rend

szer

ek f

elke

resé

se.

Ele

ktro

niku

s kö

nyv

kere

sése

, olv

asás

a. M

édia

tára

k ke

resé

se, m

édiu

mok

elé

rése

, ha

szná

lata

. O

ktat

ási c

élú

adat

bázi

sok

hasz

nála

ta.

Inte

rnet

es é

s C

D-s

okt

atóp

rogr

amok

has

znál

ata.

Fel

adat

tal v

ezet

ett

egyé

ni m

unka

.

Ideg

en n

yelv

ek:

nyel

vi o

ktat

ó-,

gyak

orol

tató

pr

ogra

mok

(C

D,

onli

ne)

hasz

nála

-ta

. T

örté

nele

m, t

ár-

sada

lmi

és á

llam

-po

lgár

i is

mer

etek

; m

agya

r ny

elv

és

irod

alom

: kor

abe-

li f

ilm

ek m

egte

-ki

ntés

e (M

agya

r N

emze

ti F

ilm

ar-

chív

um),

köz

-kö

nyvt

árak

fel

ke-

resé

se, e

lekt

roni

-ku

s kö

nyv

olva

sá-

sa.

Info

rmác

iófo

rrá-

sok

és f

elad

atla

-po

k.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

E

lekt

roni

kus

méd

ia, v

ideo

meg

oszt

ás, e

lekt

roni

kus

köny

v, m

édia

tár,

okt

atóp

rogr

am.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

5.

Az

info

rmác

iós

társ

adal

om

Óra

ker

et

4 ór

a

5.1.

Az

info

rmác

iók

ezel

és j

ogi é

s et

ikai

von

atk

ozás

ai

Elı

zete

s tu

dás

A

z in

form

atik

ai b

izto

nság

gal k

apcs

olat

os ta

pasz

tala

tok

meg

foga

lmaz

ása.

A

szá

mít

ógép

vag

y a

prog

ram

ok h

aszn

álat

a so

rán

tapa

szta

lt e

setl

eges

meg

hibá

sodá

sok

meg

foga

lmaz

ása.

In

foko

mm

unik

áció

s es

zköz

ök h

aszn

álat

a so

rán

tanú

síto

tt v

isel

kedé

si m

ódok

meg

figy

elés

e.

Sze

mél

yi

Tov

ábbi

fel

téte

lek

Tár

gyi:

méd

ia-s

zakt

ante

rem

, kön

yvtá

r.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

Az

info

rmat

ikai

biz

tons

ágga

l kap

csol

atos

tudn

ival

ók m

egér

tése

. A

z ad

atvé

dele

m é

rdek

ében

alk

alm

azha

tó le

hetı

sége

k m

egér

tése

. S

zem

élye

s ad

atok

véd

elm

e ér

deké

ben

alka

lmaz

ható

lehe

tısé

gek

meg

érté

se.

Az

info

rmat

ikai

esz

közö

k et

ikus

has

znál

atár

a vo

natk

ozó

szab

ályo

k m

egér

tése

. A

hál

ózat

has

znál

atár

a vo

natk

ozó

vise

lked

ési s

zabá

lyok

meg

érté

se. A

sza

bály

okbó

l adó

dó f

elad

atok

ért

elm

ezés

e.

Az

info

rmác

iófo

rrás

ok f

eltü

ntet

ése

a do

kum

entu

mok

ban.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljár

ások

, m

ódsz

erek

, sz

erve

zési

- és

m

unka

form

ák

Kap

csol

ódás

i p

onto

k

Tan

eszk

özök

Az

info

rmat

ikai

biz

tons

ág k

érdé

sei

Az

info

rmat

ikai

biz

tons

ágga

l kap

csol

atos

ism

eret

ek.

A s

zám

ítóg

ép é

s a

szám

ítóg

épen

táro

lt a

dato

k vé

delm

e.

Pro

jekt

fela

dato

k m

egol

dása

.

Tec

hnik

a, é

letv

i-te

l és

gya

korl

at:

a te

véke

nysé

g el

végz

éséh

ez é

s er

edm

ényé

hez

kapc

soló

dó b

iz-

tons

ágos

esz

-kö

zhas

znál

at.

Az

adat

okat

– k

ülön

ösen

a s

zem

élye

s in

form

áció

kat

– ér

intı

vis

szaé

lése

k, v

eszé

-ly

ek é

s kö

vetk

ezm

énye

k m

egis

mer

ése

Ada

tvéd

elem

mel

kap

csol

atos

fog

alm

ak.

Ada

tkez

elés

sel k

apcs

olat

os e

ljár

ások

meg

ism

erés

e.

Óvi

ntéz

kedé

sek

a sz

emél

yes

adat

ok v

édel

me

érde

kébe

n.

Gya

korl

ati p

éldá

k a

szem

élye

s ad

atok

kal v

aló

viss

zaél

ések

re.

A g

yako

rlat

i pél

dákb

ól le

vonh

ató

tanu

lság

ok m

egfo

galm

azás

a.

Fel

adat

tal v

ezet

ett

egyé

ni é

s cs

opor

tos

mun

ka, b

emut

atás

, ki

selı

adás

.

Tec

hnik

a, é

letv

i-te

l és

gya

korl

at:

a sz

emél

yes

élet

vite

l tev

é-ke

nysé

gei,

eljá

-rá

sai.

Erk

ölcs

tan:

a

más

ik e

mbe

r ti

szte

letb

en ta

r-tá

sa.

Az

info

kom

mun

ikác

iós

vise

lked

ési

szab

ályo

k m

egis

mer

ése

Az

info

rmat

ikai

esz

közö

k et

ikus

has

znál

atár

a vo

natk

ozó

szab

ályo

k m

egis

mer

ése.

A

hál

ózat

has

znál

atár

a vo

natk

ozó

szab

ályo

k m

egis

mer

ése,

ért

elm

ezés

e.

Fel

adat

tal v

ezet

ett ö

n-ál

ló m

unka

.

Tec

hnik

a, é

letv

i-te

l és

gya

korl

at:

közr

emők

ödés

a

közö

sség

i nor

-m

ák k

iala

kítá

sá-

ban.

Info

rmác

iófo

rrá-

sok,

gya

korl

ó fe

l-ad

atok

.

Az

info

rmác

iófo

rrás

ok m

egkü

lönb

özte

tése

a s

aját

dok

umen

tum

ban

A s

aját

dok

umen

tum

ban

felh

aszn

ált i

nfor

mác

iófo

rrás

ok je

llem

zıi.

A f

elha

szná

lt in

form

áció

forr

ások

fel

tünt

etés

e a

sajá

t dok

umen

tum

ban,

a s

zerz

ıi

jogo

k ti

szte

letb

en ta

rtás

a.

Cso

port

mun

ka ta

nári

ir

ányí

táss

al.

Fiz

ika;

kém

ia;

biol

ógia

-eg

észs

égta

n: a

z in

form

áció

győ

j-té

séhe

z és

fel

-do

lgoz

ásho

z sz

üksé

ges

kom

-m

unik

áció

s ké

szsé

gek

meg

-al

apoz

ása.

M

agya

r ny

elv

és

irod

alom

: az

in-

form

áció

s,

kom

mun

ikác

iós

társ

adal

om m

ő-fa

jain

ak m

egfe

-le

lı o

lvas

ási

szok

ások

gya

-ko

rlás

a, a

z ez

ek-

hez

kapc

soló

dó

tipi

kus

hibá

k és

ve

szél

yek

feli

s-m

erés

e, k

iküs

z-öb

ölés

e.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

In

form

atik

ai b

izto

nság

, ren

dell

enes

mők

ödés

, ada

t, sz

emél

yes

adat

, ada

tvéd

elem

, ada

tkez

elés

, net

iket

t, in

form

áció

, inf

or-

mác

iófo

rrás

, hiv

atko

zás.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

5.

2. A

z e-

szol

gált

atás

ok s

zere

pe

és h

aszn

álat

a

Elı

zete

s tu

dás

É

letk

orna

k m

egfe

lelı

ele

ktro

niku

s sz

olgá

ltat

ások

kal k

apcs

olat

os ta

pasz

tala

tok,

vél

emén

yek

meg

foga

lmaz

ása.

S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k T

árgy

i: s

zám

ítóg

épes

sza

ktan

tere

m.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

Az

elek

tron

ikus

szo

lgál

tatá

sok

meg

ism

erés

e.

Az

elek

tron

ikus

szo

lgál

tatá

sok

hétk

özna

pi é

letb

en b

etöl

tött

sze

repé

nek

feli

smer

ése.

A

szo

lgál

tatá

sok

mők

ödés

ének

meg

figy

elés

e.

Az

elek

tron

ikus

szo

lgál

tatá

sok

célj

aina

k az

onos

ítás

a.

A s

zolg

álta

táso

k ig

ényb

evét

ele,

ille

tve

lem

ondá

sa.

A m

egis

mer

t szo

lgál

tatá

sok

jell

emzé

se.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljár

ások

, m

ódsz

erek

, sz

erve

zési

- és

m

unka

form

ák

Kap

csol

ódás

i p

onto

k

Tan

eszk

özök

Az

e-sz

olgá

ltat

ások

hét

közn

api

élet

ben

betö

ltöt

t sz

erep

ének

meg

ism

erés

e A

z in

form

áció

s tá

rsad

alom

jell

emzı

i. E

lekt

roni

kus

szol

gált

atás

ok é

s az

ok s

zere

pe a

hét

közn

api é

letb

en.

A s

zolg

álta

táso

k cé

ljai

nak

azon

osít

ása.

A

szo

lgál

tatá

sok

jell

emzé

se.

Reg

iszt

ráci

ós f

olya

mat

. Fel

hasz

nálá

si f

elté

tele

k m

egis

mer

ése.

Azo

nosí

tó é

s je

l-sz

ó ha

szná

lata

. A

szo

lgál

tatá

sok

lem

ondá

sa.

Fel

adat

tal v

ezet

ett

egyé

ni é

s cs

opor

tos

mun

ka.

Bio

lógi

a-eg

észs

égta

n:

egés

zség

es é

let-

mód

. T

echn

ika,

éle

tvit

el

és g

yako

rlat

: a

körn

yeze

tben

m

egis

mer

hetı

m

unka

tevé

keny

-sé

gek

Info

rmác

iófo

rrá-

sok

és f

elad

atok

.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

In

form

áció

s tá

rsad

alom

, ele

ktro

niku

s sz

olgá

ltat

ás, r

egis

ztrá

ció,

leir

atko

zás,

azo

nosí

tó, j

elsz

ó.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

6.

Kön

yvtá

ri in

form

atik

a Ó

rak

eret

2

óra

Elı

zete

s tu

dás

A

kön

yvtá

ri te

rek,

ala

pszo

lgál

tatá

sok

(köl

csön

zés,

hel

yben

has

znál

at),

elt

erje

dteb

b do

kum

entu

mtí

puso

k je

llem

zıin

ek é

s a

köny

v bi

blio

gráf

iai a

zono

sító

ada

tain

ak is

mer

ete.

Bet

őren

dezé

s.

Sze

mél

yi

Tov

ábbi

fel

téte

lek

Tár

gyi:

méd

ia-s

zakt

ante

rem

, kön

yvtá

r.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

A

kön

yvtá

r fo

rrás

aina

k és

esz

köze

inek

taná

ri s

egít

ségg

el v

aló

alko

tó é

s et

ikus

fel

hasz

nálá

sa a

tanu

lmán

yi f

elad

atok

sor

án.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljár

ások

, m

ódsz

erek

, sz

erve

zési

- és

m

unka

form

ák

Kap

csol

ódás

i po

ntok

T

anes

zköz

ök

Kön

yvtá

rtíp

usok

meg

külö

nböz

teté

se. A

z is

kola

i kö

nyvt

ár e

szkö

ztár

ának

kés

zség

-sz

intő

has

znál

ata

Táj

ékoz

ódás

az

isko

lai k

önyv

tár

tér-

és

állo

mán

ysze

rkez

etéb

en.

A s

zám

ára

elér

hetı

kön

yvtá

rtíp

usok

(is

kola

i, te

lepü

lési

, gye

rmek

köny

vtár

) je

l-le

mzı

inek

meg

ism

erés

e, ö

ssze

haso

nlít

ása.

A

z is

kola

i kön

yvtá

r es

zköz

tárá

nak

kész

ségs

zint

ő ha

szná

lata

a k

önyv

tári

tere

k fu

nkci

óina

k és

a k

önyv

tári

abc

ism

eret

ében

. A

kön

yvtá

ri r

aktá

ri r

end

alap

jain

ak m

egér

tése

, a r

aktá

ri je

lzet

fel

épít

ésén

ek is

me-

rete

. K

önyv

tárl

átog

atás

: tel

epül

ési k

önyv

tár.

Rak

tári

ren

d, h

iera

rchi

kus

oszt

ályo

zás

terü

leté

n.

Fel

adat

tal v

ezet

ett

egyé

ni é

s cs

opor

tos

mun

ka.

Mat

emat

ika:

is-

mer

etek

ren

dsze

-re

zése

, hal

ma-

zok.

B

ioló

gia-

egés

zség

tan:

F

elép

ítés

és

mő-

ködé

s ka

pcso

la-

ta. A

hie

rarc

hi-

kus

rend

szer

ezés

el

véne

k m

egis

-m

erés

e, a

lkal

-m

azás

a.

Info

rmác

iófo

rrá-

sok

és f

elad

atla

-po

k.

Kön

yvtá

ri s

zolg

álta

táso

k A

hag

yom

ányo

s és

új i

nfor

mác

iós

eszk

özök

ön a

lapu

ló k

önyv

tári

szo

lgál

tatá

sok

meg

ism

erés

e (p

l. el

ıjeg

yzés

, ele

ktro

niku

s ho

ssza

bbít

ás, o

nlin

e tá

jéko

ztat

ás).

A

kön

yvtá

r al

apsz

olgá

ltat

ásai

nak

kész

ségs

zint

ő ha

szná

lata

(pl

. köl

csön

zés,

hel

y-be

n ha

szná

lat)

. A

kön

yvtá

ri k

atal

ógus

fun

kció

jána

k m

egér

tése

. K

atal

ógus

reko

rd (

-céd

ula)

ada

tain

ak é

rtel

mez

ése.

Ö

náll

ó do

kum

entu

mvá

lasz

tás,

köl

csön

zés.

Cso

port

mun

ka ta

nári

ir

ányí

táss

al.

Min

den

tant

árgy

ke

reté

ben:

Ajá

n-lo

tt o

lvas

má-

nyok

kal k

apcs

o-la

tos

fela

dato

k.

Cso

port

os

köny

vtár

láto

ga-

tás,

kön

yvtá

ri

óra.

M

agya

r ny

elv

és

irod

alom

: az

ön-

álló

fel

adat

vég-

zés

egye

s lé

pése

-in

ek e

lkül

önít

ése

és g

yako

rlás

a (k

önyv

tárl

átog

a-tá

s, k

önyv

köl-

csön

zés,

gye

r-m

ekle

xiko

n).

Info

rmác

iófo

rrá-

sok,

Info

rmác

ióke

resé

s M

egad

ott m

ővek

ker

esés

e a

köny

vtár

sza

badp

olco

s ál

lom

ányá

ban

a fe

lira

tok

és a

ra

ktár

i jel

zet s

egít

ségé

vel.

Ker

esık

érdé

sek

meg

foga

lmaz

ása

taná

ri s

egít

ségg

el.

Tal

álat

i hal

maz

ért

elm

ezés

e.

Kon

krét

mőv

ek v

issz

aker

esés

e az

isko

lai k

önyv

tár

elek

tron

ikus

kat

alóg

usáb

an.

A g

yerm

ekek

nek

szán

t nyo

mta

tott

és

nem

nyo

mta

tott

for

ráso

kban

val

ó ön

álló

in

form

áció

kere

sés

tart

alom

jegy

zék,

mut

ató,

ırs

zó s

egít

ségé

vel.

Mag

yar

nyel

v és

ir

odal

om: Í

rás,

sz

öveg

alko

tás.

R

övid

ebb

be-

szám

olók

any

a-gá

nak

össz

egyő

j-té

se, r

ende

zése

kü

lönb

özı

nyom

tato

tt (

lexi

-ko

nok,

kéz

i-kö

nyve

k) é

s el

ektr

onik

us f

or-

ráso

kból

.

Dok

umen

tum

típu

sok,

kéz

ikön

yvek

H

agyo

mán

yos

és n

em h

agyo

mán

yos

doku

men

tum

ok f

orm

ai, t

arta

lmi,

hasz

nála

ti

jell

emzı

inek

meg

álla

pítá

sa; c

sopo

rtos

ítás

uk.

A k

oros

ztál

ynak

kés

zült

tájé

kozt

ató

forr

ások

, seg

édkö

nyve

k bi

ztos

has

znál

ata.

S

egéd

köny

vek

hasz

nála

ta is

mer

etle

n fo

galm

ak, k

ifej

ezés

ek, e

sem

énye

khez

, sze

-m

élye

khez

kap

csol

ódó

adat

ok k

eres

éséh

ez, n

yelv

hely

essé

gi ö

nell

enır

zésh

ez (

pl.

álta

láno

s le

xiko

nok,

szó

tára

k).

Dok

umen

tum

- és

for

rást

ípus

ok -

ren

dsze

rezé

s.

Fel

adat

tal v

ezet

ett

egyé

ni é

s cs

opor

tos

mun

ka ta

nári

irán

yítá

s m

elle

tt.

Mag

yar

nyel

v és

ir

odal

om:

A ta

nu-

lási

kép

essé

g fe

j-le

szté

se (

ism

erke

-dé

s kü

lönb

özı

info

rmác

ióho

rdo-

zók

term

észe

téve

l, ko

mm

unik

áció

s fu

nkci

óiva

l és

kul-

túrá

jáva

l, pl

. viz

u-ál

is, a

udio

vizu

ális

, el

ektr

onik

us: i

n-te

rnet

, CD

-RO

M,

DV

D, m

p3).

A

méd

ia k

ifej

ezı

eszk

özei

. Az

újsá

g ta

rtal

mi é

s fo

rmai

je

llem

zése

, a

nyom

tato

tt é

s az

on

line

fel

ület

ek

össz

ehas

onlí

tása

. S

ajtó

mőf

ajok

. O

lvas

ás, a

z ír

ott

szöv

egek

meg

ér-

tése

; a n

yom

tato

tt

és a

z el

ektr

onik

us

szöv

egek

jell

em-

zıi.

Szö

vege

k m

ő-fa

ji k

ülön

bség

é-ne

k ér

zéke

lése

(pl

. m

ese

és d

okum

en-

tum

, lír

ai k

ölte

-m

ény

és e

lbes

zé-

lés)

.

Any

anye

lvi k

ultú

-ra

, ism

eret

ek a

z an

yany

elvr

ıl. I

s-m

erke

dés

hely

es-

írás

i kéz

ikön

y-ve

kkel

. V

izuá

lis

kult

úra:

A

méd

ia k

ülön

féle

fu

nkci

óina

k fe

lis-

mer

ése.

Ado

tt

szöv

eg f

ikci

ós

vagy

dok

umen

-tu

mje

lleg

ének

m

egfi

gyel

ése,

fel

-is

mer

ése.

T

örté

nele

m, t

ár-

sada

lmi

és á

llam

-po

lgár

i ism

eret

ek:

Seg

édkö

nyve

k,

kézi

köny

vek,

atl

a-sz

ok, l

exik

onok

ha

szná

lata

. A

tant

árgy

hoz

kapc

soló

dó f

orrá

s-tí

puso

k ha

szná

lta-

tása

. Táj

ékoz

ódás

id

ıben

és

térb

en.

Tan

ult e

sem

é-ny

ek, j

elen

sége

k to

pogr

áfia

i hel

yé-

nek

meg

mut

atás

a té

rkép

en.

Föl

draj

z; t

erm

észe

t-is

mer

et: T

ájék

ozó-

dás

a ha

zai f

öldr

ajzi

, kö

rnye

zeti

fol

yam

a-to

król

- in

form

áció

-gy

őjté

s ta

nári

irá-

nyít

ássa

l (fö

ldra

jzi

hely

ek, t

érké

pek

kere

sése

, dig

itál

is

lexi

konh

aszn

álat

).

Tér

képf

ajtá

k (d

om-

borz

ati,

közi

gazg

a-tá

si, t

uris

ta-,

aut

ós,

idıj

árás

i tér

kép,

ko

ntúr

térk

ép).

Tér

-ké

p és

a f

öldg

ömb

hasz

nála

ta.

Tec

hnik

a, é

letv

itel

és

gya

korl

at: k

özle

-ke

dés

(men

etre

ndek

, in

form

áció

forr

ások

ha

szná

lata

).

Mat

emat

ika:

m

eret

hord

ozók

ha

szná

lata

(pl

. ma-

tem

atik

ai z

sebk

öny-

vek,

sza

kkön

yvek

, is

mer

ette

rjes

ztı

köny

vek,

lexi

kono

k,

fela

datg

yőjt

emé-

nyek

, táb

láza

tok,

ké

plet

győj

tem

é-ny

ek).

For

rásk

ivál

aszt

ás

A m

egad

ott p

robl

émán

ak m

egfe

lelı

nyo

mta

tott

és

elek

tron

ikus

for

ráso

k ir

ányí

-to

tt k

ivál

aszt

ása.

A v

álas

ztás

indo

klás

a.

Kön

yvek

tart

alm

ának

meg

álla

pítá

sa é

s is

mer

teté

se f

orm

ai é

s ta

rtal

mi e

lem

eik

felh

aszn

álás

ával

. T

emat

ikus

győ

jtım

unka

a s

zaba

dpol

cos

állo

mán

yban

. A

kön

yvtá

rhas

znál

ati é

s in

form

atik

ai a

lapo

kra

épít

ı in

form

áció

győj

tést

igén

ylı

fela

dato

k.

Fel

adat

tal v

ezet

ett

egyé

ni é

s cs

opor

tos

mun

ka ta

nári

irán

yítá

s m

elle

tt.

Bib

liog

ráfi

ai h

ivat

kozá

s, fo

rrás

felh

aszn

álás

A

for

rásm

egje

lölé

s et

ikai

von

atko

zása

inak

meg

érté

se.

Saj

át é

s m

ások

gon

dola

tain

ak e

lkül

önít

ése.

A

fel

hasz

nált

for

ráso

k ön

álló

azo

nosí

tása

a d

okum

entu

mok

fıb

b ad

atai

nak

(sze

r-zı

, cím

, hel

y, k

iadó

, év)

meg

neve

zésé

vel.

Bib

liog

ráfi

ai h

ivat

kozá

s ké

szít

ése

önál

ló m

ővek

rıl,

segí

tség

gel.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

K

önyv

tár,

kéz

ikön

yvtá

r, k

atal

ógus

, hiv

atko

zás,

for

rás,

kön

yv, i

dısz

aki k

iadv

ány,

hon

lap,

CD

, DV

D, l

exik

on, e

ncik

lopé

-di

a, s

zótá

r, a

tlas

z.

A f

ejle

szté

s vá

rt

ered

mén

yei a

z év

foly

am v

égén

A t

anul

ó az

inf

orm

atik

ai e

szkö

zök

hasz

nála

t té

mak

ör v

égér

e is

mer

je a

szá

mít

ógép

rés

zein

ek é

s pe

rifé

riái

nak

funk

ciói

t és

font

osab

b je

llem

zıit

, tud

ja a

zoka

t öná

llóa

n ha

szná

lni;

tu

djon

a k

önyv

társ

zerk

ezet

ben

tájé

kozó

dni,

moz

ogni

, kön

yvtá

rat v

álta

ni, a

szü

kség

es f

ájlt

meg

talá

lni;

tu

djon

öná

llóa

n ha

szná

lni m

ulti

méd

iás

okta

tópr

ogra

mok

at;

tudj

on a

z is

kola

i hál

ózat

ba b

elép

ni, o

nnan

kil

épni

, ism

erje

és

tart

sa b

e a

háló

zat h

aszn

álat

ának

sza

bály

ait;

is

mer

je e

gy v

írus

elle

nırz

ı pr

ogra

m k

ezel

ését

, leg

yen

tisz

tába

n a

víru

sirt

ás v

eszé

lyei

vel,

legy

en k

épes

a f

ertı

zése

k el

leni

vé

dıin

tézk

edés

ek v

égre

hajt

ásár

a.

A t

anul

ó az

alk

alm

azói

ism

eret

ek t

émak

ör v

égér

e is

mer

je a

szö

vegs

zerk

eszt

és a

lapf

ogal

mai

t, le

gyen

kép

es a

legg

yako

ribb

kar

akte

r- é

s be

kezd

ésfo

rmáz

ások

at ö

náll

óan

elvé

-ge

zni;

ha

szná

lja

a sz

öveg

szer

kesz

tı n

yelv

i seg

édes

zköz

eit;

is

mer

je e

gy b

emut

atók

észí

tı p

rogr

am e

gysz

erő

lehe

tısé

geit

, tud

jon

rövi

d be

mut

atót

kés

zíte

ni;

ism

erje

fel

az

össz

etar

tozó

ada

tok

közö

tti e

gysz

erő

össz

efüg

gése

ket;

tu

djon

has

znál

ni ta

ntár

gyi,

köny

vtár

i, há

lóza

ti a

datb

ázis

okat

, tud

jon

külö

nfél

e ad

atbá

ziso

kban

ker

esni

; tu

djon

kül

önbö

zı d

okum

entu

mok

ból s

zárm

azó

rész

lete

ket s

aját

mun

kájá

ban

elhe

lyez

ni, l

egye

n ti

sztá

ban

a do

kum

entu

m-

rész

lete

k sa

ját m

unká

ban

való

fel

hasz

nálá

sána

k et

ikai

, jog

i nor

mái

val;

tu

dja

érte

lmez

ni a

pro

gram

ok ü

zene

teit

. A

tan

uló

a pr

oblé

mam

egol

dás

info

rmat

ikai

esz

közö

kkel

és

mód

szer

ekke

l té

mak

ör v

égér

e ké

pes

legy

en a

pro

blém

ameg

oldá

shoz

szü

kség

es in

form

áció

kat ö

ssze

győj

teni

; is

mer

je a

pro

blém

ameg

oldá

s al

apve

tı lé

pése

it;

képe

s le

gyen

öná

llóa

n va

gy s

egít

ségg

el a

lgor

itm

usok

at k

észí

teni

; is

mer

je a

kül

önbö

zı in

form

atik

ai e

szkö

zökr

ıl v

aló

adat

átvi

tel m

ódsz

erei

t;

ism

erje

a p

rogr

amoz

ási l

ehet

ıség

eket

, tud

jon

egys

zerő

bb p

rogr

amok

at e

lkés

zíte

ni;

képe

s le

gyen

egy

aut

omat

a-el

vő f

ejle

sztı

i ren

dsze

r al

apsz

intő

has

znál

atár

a;

ism

erje

a p

robl

émam

egol

dás

alap

vetı

lépé

seit

, és

a pr

oblé

mam

egol

dás

sorá

n ké

pes

legy

en e

gyüt

tmők

ödni

társ

aiva

l. A

tan

uló

az i

nfok

omm

unik

áció

tém

akör

vég

ére

legy

en k

épes

a b

öngé

szı

fıbb

fun

kció

inak

has

znál

atár

a, c

ím b

eírá

sára

; ta

nári

seg

ítsé

ggel

meg

adot

t sze

mpo

ntok

sze

rint

info

rmác

iót k

eres

ni;

az e

lekt

roni

kus

leve

lezı

prog

ram

öná

lló

keze

lésé

re;

elek

tron

ikus

és

inte

rnet

es m

édiu

mok

has

znál

atár

a;

az in

tern

eten

talá

lt in

form

áció

k m

enté

sére

és

azok

saj

át d

okum

entu

mai

ban

való

has

znál

atár

a;

legy

en ti

sztá

ban

van

az a

datv

édel

em f

onto

sság

ával

; is

mer

je a

net

iket

t sza

bály

ait.

A t

anul

ó az

inf

orm

áció

s tá

rsad

alom

tém

akör

vég

ére

ism

erje

az

info

rmat

ikai

biz

tons

ágga

l kap

csol

atos

fog

alm

akat

; is

mer

je a

z ad

atvé

dele

mm

el k

apcs

olat

os f

ogal

mak

at;

ism

erje

az

adat

véde

lem

érd

ekéb

en a

lkal

maz

ható

lehe

tısé

geke

t;

ism

erje

az

info

rmat

ikai

esz

közö

k et

ikus

has

znál

atár

a vo

natk

ozó

szab

ályo

kat;

is

mer

je a

hál

ózat

has

znál

atár

a vo

natk

ozó

vise

lked

ési s

zabá

lyok

at;

legy

en k

épes

ért

elm

ezni

a v

isel

kedé

si s

zabá

lyok

ból a

dódó

fel

adat

okat

; sz

erez

zen

gyak

orla

tot a

z in

form

áció

forr

ások

saj

át d

okum

entu

mok

ban

való

fel

tünt

etés

ében

. A

tan

uló

a kö

nyvt

ári

info

rmat

ika

tém

akör

vég

ére

a kü

lönb

özı

konk

rét t

antá

rgyi

fel

adat

aiho

z le

gyen

kép

es a

z is

kola

i kön

yvtá

rban

a m

egad

ott f

orrá

soka

t meg

talá

lni,

és to

vább

i re

levá

ns f

orrá

soka

t ker

esni

; ko

nkré

t nyo

mta

tott

és

elek

tron

ikus

for

ráso

kban

meg

kere

sni a

meg

oldá

shoz

szü

kség

es in

form

áció

kat;

tu

dja

eldö

nten

i, m

ikor

veg

ye ig

ényb

e az

isko

lai v

agy

a la

kóhe

lyi k

önyv

tár

szol

gált

atás

ait.

7–8. évfolyam Célok és feladatok Korunkban a társadalmi szocializáció már környezetünk informatikai rendszerébe való beil-leszkedést is jelent. Az oktatás fejlesztı szakaszában a tanulónak már legyenek sokirányú ta-pasztalatai az alapvetı informatikai eszközök helyes használatáról, az információszerzés és a kommunikáció társadalmi rendjérıl. Legyen képes információtudatos viselkedésre. A számítógép kiemelkedik az informatikai eszközök sorából, ismerje meg a tanuló a számító-gép kezelésének alapjait, a legfontosabb hardvereszközök használatát. Tudja a hardver és szoftver fogalmát. Iskolai tanulmányi és közösségi feladataihoz kapcsolódó számítógépes programokat használjon. Gyakorlottan használja a feladathoz választott alkalmazói prog-ramokat, ismerje ki magát multimédiás környezetben. Legyen képes elvégezni a mindennapi karbantartás feladatait. Ismerje néhány kiemelkedı magyar tudós szerepét a számítógép fejlı-désében. Az algoritmizálás egyszerre eszköze a problémamegoldásnak és a képességfejlesztésnek. Is-merjen a tanuló alapalgoritmusokat, tudjon alapvetı utasításokat olyan programozási nyelven, amely alkalmas az algoritmusok kipróbálására. Tudjon egyszerő folyamatokat modellezni, legyenek tapasztalatai a természeti, társadalmi események számítógépes modellezésében. Az információszerzés adatok győjtését és feldolgozását jelenti. Ismerje a tanuló az adat-kezelés technikáját, az adatvédelem és a szerzıi jog szabályait. A papíron és elektronikusan tárolt információ hozzáférését is tanulnunk kell. Ismerje meg a tanuló a könyv értékét, a könyvtár és az internet lehetıségeit. Nagyon fontos az, hogy a tanulók életkorának megfelelı eszközökkel és módszerekkel dol-gozzunk. Minden tanórán sokféle érdekes tevékenységgel találkozzanak a gyerekek. Szerezzenek tapasztalatokat az önálló tanulás fontosságáról, hatékony technikáiról, így ké-szülhetnek fel az egész életen át tartó tanulásra. Az egyénileg, elszigetelten végzett tevékenységeket gyakran kiválthatja a csoportoknak adott, közösen megoldható feladat. Valódi kihívásokat jelentı feladatokat, „élesben” megoldandó problémákat is kapjon a tanulócsoport.

7. é

vfol

yam

T

emat

ikai

egy

ség/

F

ejle

szté

si c

él

1. A

z in

form

atik

ai e

szk

özök

has

znál

ata

Óra

ker

et

3 ó

ra

Elı

zete

s tu

dás

A

z op

erác

iós

rend

szer

ala

pvet

ı fu

nkci

óina

k is

mer

ete,

alk

alm

azás

a.

Sze

mél

yi

Tov

ábbi

fel

téte

lek

Tár

gyi:

Szá

mít

ógép

tere

m, h

álóz

at, i

nter

netc

satl

akoz

ás, k

ivet

ítı.

A

tem

atik

ai e

gysé

g n

evel

ési-

fejl

eszt

ési

célj

ai

Táj

ékoz

ódás

a k

ülön

bözı

info

rmat

ikai

kör

nyez

etek

ben.

Az

info

rmat

ikai

esz

közö

k m

őköd

ési e

lvei

nek

meg

ism

erés

e és

ha

szná

lata

. Az

oper

áció

s re

ndsz

er é

s a

szám

ítóg

épes

hál

ózat

ala

pszo

lgál

tatá

sain

ak h

aszn

álat

a. A

z is

mer

t esz

közö

k kö

zül

az a

dott

fel

adat

meg

oldá

sáho

z al

kalm

as h

ardv

er-

és s

zoft

vere

szkö

z ki

vála

sztá

sa.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

Táj

ékoz

ódás

a k

ülön

bözı

inf

orm

atik

ai k

örny

ezet

ekbe

n S

zám

ítóg

épes

és

nem

szá

mít

ógép

es in

form

atik

ai k

örny

ezet

ek m

egis

mer

ése,

ösz

-sz

ehas

onlí

tása

.

Az

info

rmat

ikai

esz

közö

k eg

észs

égre

gya

koro

lt h

atás

ának

meg

ism

erés

e.

Az

info

rmat

ikai

esz

közö

k m

őköd

ési

elve

inek

meg

ism

erés

e és

has

znál

ata

A s

zám

ítóg

ép f

ı eg

ység

eine

k m

egis

mer

ése.

Bem

enet

i és

kim

enet

i per

ifér

iák,

ad

atho

rdoz

ó es

zköz

ök h

elye

s ha

szná

lata

. Az

info

rmat

ikai

esz

közö

k m

őköd

ési

el-

vein

ek m

egis

mer

ése

és h

aszn

álat

a D

igit

aliz

álás

. Kép

ek s

zken

nelé

se. D

igit

ális

fot

ózás

.

Tan

ári b

emut

atás

, ön

álló

kip

róbá

lás

Fiz

ika:

egy

es te

chni

kai

eszk

özök

mők

ödés

ének

m

egfi

gyel

ése,

a m

őkö-

dés

felt

étel

eine

k ér

tel-

mez

ése

a m

inde

nnap

i kö

rnye

zetb

en; a

tudo

-m

ány

és te

chni

ka f

ejlı

-dé

se, v

alam

int a

tört

é-ne

lmi k

orsz

akvá

ltás

ok

közö

tti k

apcs

olat

ism

er-

teté

se e

gy-e

gy p

élda

al

apjá

n.

Sze

mlé

ltet

ıesz

-kö

zök,

tárg

yak

Az

oper

áció

s re

ndsz

er é

s a

szám

ítóg

épes

hál

ózat

ala

pszo

lgál

tatá

sain

ak h

aszn

ála-

ta

Az

oper

áció

s re

ndsz

er f

ajtá

i, je

llem

zıi.

Az

oper

áció

s re

ndsz

er g

rafi

kus

felü

leté

nek

mag

abiz

tos

hasz

nála

ta.

Fiz

ika;

bio

lógi

a-eg

észs

égta

n; k

émia

: a

tudo

mán

y és

a te

chni

ka

min

denn

api é

lett

el v

aló

kapc

sola

tána

k m

egis

-m

erte

tése

, az

egyé

ni f

e-le

lıss

ég g

ondo

latá

nak

meg

alap

ozás

a.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

M

onit

or, n

yom

tató

, ada

thor

dozó

, pen

driv

e, m

erev

lem

ez, C

D, C

D-o

lvas

ó, d

igit

aliz

álás

.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

2.

Alk

alm

azói

ism

eret

ek

Óra

ker

et

16 ó

ra

2.

1. Í

rott

és

aud

iovi

zuál

is d

oku

men

tum

ok e

lek

tron

iku

s lé

treh

ozás

a

Elı

zete

s tu

dás

A

z op

erác

iós

rend

szer

ala

pvet

ı fu

nkci

óina

k is

mer

ete,

alk

alm

azás

a. A

szö

vegs

zerk

eszt

és a

lapf

ogal

mai

nak

ism

eret

e. A

le

ggya

kori

bb k

arak

ter-

és

beke

zdés

form

ázás

ok ö

náll

ó vé

gzés

e.

Sze

mél

yi

Tov

ábbi

fel

téte

lek

Tár

gyi:

Szá

mít

ógép

tere

m, h

álóz

at, i

nter

netc

satl

akoz

ás, k

ivet

ítı.

A

tem

atik

ai e

gysé

g n

evel

ési-

fejl

eszt

ési

célj

ai

Szö

vege

s do

kum

entu

mok

létr

ehoz

ása,

áta

lakí

tása

, for

máz

ása.

Obj

ektu

mok

szö

vegb

en v

aló

elhe

lyez

ése.

Öss

zete

tt d

oku-

men

tum

kés

zíté

se. T

áblá

zatk

észí

tés

szöv

egsz

erke

sztı

vel.

Dig

itál

is k

épek

ala

kítá

sa, f

orm

ázás

a.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

Szöv

eges

, raj

zos

doku

men

tum

ok l

étre

hozá

sa, á

tala

kítá

sa, f

orm

ázás

a K

iseb

b m

éret

ő do

kum

entu

m m

inta

vag

y le

írás

ala

pján

tört

énı

szer

kesz

tése

. R

ajz

beil

lesz

tése

szö

vege

s do

kum

entu

mba

.

Mag

yar

nyel

v és

iro

da-

lom

: szö

vega

lkot

ás a

tá

rsad

alm

i (kö

zöss

égi)

él

et m

inde

n fo

ntos

terü

-le

tén

a pa

píra

lapú

és

az

elek

tron

ikus

mőf

ajok

ban

(pl.

levé

l, pá

lyáz

at, b

log,

w

eb 2

.0).

Obj

ektu

mok

a s

zöve

gben

O

bjek

tum

ok b

eill

eszt

ése

a sz

öveg

be.

Öss

zete

tt d

okum

entu

m k

észí

tése

E

gysz

erő

szöv

eget

, raj

zot é

s tá

bláz

atot

is ta

rtal

maz

ó do

kum

entu

mok

elk

észí

tése

.

Táb

láza

tkés

zíté

s sz

öveg

szer

kesz

tıve

l T

áblá

zat b

eszú

rása

szö

vegb

e.

A tá

bláz

at tu

lajd

onsá

gain

ak b

eáll

ítás

a.

Elı

adás

ok, b

emut

atók

kés

zíté

se

Szö

veg

beil

lesz

tése

, for

máz

ása.

Tan

ári b

emut

atás

ön

álló

kip

róbá

lás,

fe

lada

tmeg

oldá

s,

fela

datt

al v

ezet

ett

önál

ló m

egis

me-

rés.

Sze

mlé

ltet

ıesz

-kö

zök,

tárg

yak,

pr

ogra

mok

, fel

-ad

atla

pok.

Dig

itál

is k

épek

ala

kítá

sa, f

orm

ázás

a D

igit

ális

kép

ek je

llem

zıin

ek m

egis

mer

ése,

min

ıség

ének

javí

tása

.

Föl

draj

z; f

izik

a; t

örté

ne-

lem

, tár

sada

lmi

és á

l-la

mpo

lgár

i is

mer

etek

: ég

i fot

óról

és

mőh

old-

felv

étel

rıl s

zerz

ett i

n-fo

rmác

iók,

tény

ek; s

aját

m

unká

k, g

yőjt

ések

fel

-ha

szná

lása

az

elek

tron

i-ku

s ké

pala

kítá

s so

rán.

V

izuá

lis

kult

úra:

a te

ch-

nika

i méd

ium

ok k

épal

-ko

tó m

ódsz

erei

nek

meg

-is

mer

ése;

viz

uáli

s re

k-lá

mok

ele

mzé

se.

Raj

zok,

kép

ek

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

S

zöve

g, d

igit

ális

kép

(m

éret

, szí

n, s

zínm

élys

ég, k

ontr

aszt

)

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

2.

2. A

dat

kez

elés

, ad

atfe

ldol

gozá

s, in

form

áció

meg

jele

nít

és

Elı

zete

s tu

dás

A

z op

erác

iós

rend

szer

ala

pvet

ı fu

nkci

óina

k is

mer

ete,

alk

alm

azás

a. P

éldá

k m

egne

vezé

se a

tábl

ázat

ok m

inde

nnap

i éle

tben

tö

rtén

ı ha

szná

latá

ra v

onat

kozó

an. A

lkal

maz

ói p

rogr

amok

fáj

lmőv

elet

ei. A

térk

épha

szná

lat a

lapj

aina

k is

mer

ete.

S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k T

árgy

i: S

zám

ítóg

épte

rem

, hál

ózat

, int

erne

tcsa

tlak

ozás

, kiv

etít

ı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

Táb

láza

tkez

elés

. Táb

láza

tos

doku

men

tum

ok k

észí

tése

. Az

adat

keze

lés

alap

jain

ak f

ejle

szté

se. A

z in

form

áció

és

adat

ábr

á-zo

lása

, ért

elm

ezés

e, g

rafi

kus

eszk

özök

, mód

szer

ek. T

érké

phas

znál

ati i

smer

etek

fel

hasz

nálá

sa, k

eres

ése

az in

tern

eten

.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

Táb

láza

tkez

elés

T

áblá

zatk

ezel

ı pr

ogra

m h

aszn

álat

a.

A m

unka

körn

yeze

t beá

llít

ása.

A

tábl

ázat

keze

lı m

enür

ends

zeré

nek

meg

ism

erés

e.

Tan

ári b

emut

atás

, ön

álló

kip

róbá

lás,

fe

lada

tmeg

oldá

s,

fela

datt

al v

ezet

ett

önál

ló m

egis

me-

rés.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok

és f

elad

at-

lapo

k.

Táb

láza

tos

doku

men

tum

ok. A

z ad

atke

zelé

s al

apja

i T

áblá

zato

k ha

szná

lata

a m

inde

nnap

i éle

tben

. A

dato

k tá

bláz

atos

for

máb

a re

ndez

ése,

fel

dolg

ozás

a.

Ada

ttíp

usok

meg

ism

erés

e.

Ada

tbev

itel

, jav

ítás

, más

olás

, moz

gatá

s el

sajá

títá

sa.

Mat

emat

ika:

A ta

nulá

s m

anip

ulat

ív e

szkö

zein

ek

céls

zerő

has

znál

ata

(pl.

szín

esrú

dkés

zlet

, mér

ı-sz

alag

, log

ikai

kés

zlet

ek,

játé

kok,

szá

mtá

bláz

atok

, m

odel

lezı

kész

lete

k).

Ism

eret

ek a

lkal

maz

ása

az ú

jabb

ism

eret

ek m

eg-

szer

zésé

ben,

a g

yako

rlat

i él

etbe

n és

más

tant

ár-

gyak

ker

etéb

en (

pl. s

zá-

zalé

k, k

amat

os k

amat

, te

rüle

t-, f

elsz

ín-,

térf

o-ga

tszá

mít

ás, r

elat

ív g

ya-

kori

ság,

val

ószí

nősé

g.).

Az

info

rmác

ió é

s ad

at á

bráz

olás

a, é

rtel

mez

ése,

gra

fiku

s es

zköz

ök, m

ódsz

erek

A

dato

k ke

resé

se d

okum

entu

mok

ban.

A

dato

k m

egje

lení

tése

, kie

mel

ése,

akt

uáli

s in

form

áció

ker

esés

e.

Az

adat

ok g

yőjt

ése,

cso

port

osít

ása,

ért

elm

ezés

e.

Dia

gram

ok k

észí

tése

Mat

emat

ika:

szá

mok

, m

ővel

etek

, egy

éb m

ate-

mat

ikai

szi

mbó

lum

ok

(pl.

képe

k, s

zaka

szos

áb

rák,

dia

gram

ok, t

áblá

-za

tok,

mőv

elet

ek, n

yito

tt

mon

dato

k) a

lapj

án a

z ál

talu

k le

írt v

alós

ágos

he

lyze

tek,

tört

énés

ek,

össz

efüg

gése

k el

képz

e-lé

se.

Fiz

ika;

kém

ia;

föld

rajz

; bi

ológ

ia-e

gész

ségt

an: a

vi

zsgá

lt te

rmés

zeti

és

tech

nika

i ren

dsze

rek

ál-

lapo

tána

k le

írás

ára

szol

-gá

ló s

zem

pont

ok é

s m

ódsz

erek

meg

ism

eré-

se, h

aszn

álat

a.

Tér

képh

aszn

álat

i is

mer

etek

fel

hasz

nálá

sa, k

eres

ése

az i

nter

nete

n T

emat

ikus

térk

épek

ker

esés

e az

inte

rnet

en. T

érké

phas

znál

ati i

smer

etek

. Tér

képe

k ha

szná

lata

. Ker

esés

a té

rkép

en, t

érké

pek

átal

akít

ása.

Föl

draj

z; f

izik

a: A

térb

e-li

tájé

kozó

dást

szo

lgál

ó es

zköz

ök é

s m

ódsz

erek

al

apja

inak

és

felh

aszn

á-lá

sána

k m

egis

mer

ése.

A

GP

S id

ı-, t

ávol

ság-

és

sebe

sség

adat

aina

k ér

-te

lmez

ése.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

A

datb

evit

el, j

avít

ás, m

ásol

ás, m

ozga

tás,

cel

la, o

szlo

p, s

or, a

ktív

cel

la, t

arto

mán

y, m

unka

lap,

mun

kafü

zet,

diag

ram

.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

3.

Pro

blé

mam

egol

dás

info

rmat

ikai

esz

köz

ökk

el é

s m

ódsz

erek

kel

Ó

rak

eret

7

óra

3.

1. A

pro

blé

mam

egol

dás

hoz

szü

ksé

ges

mód

szer

ek é

s es

zköz

ök k

ivál

aszt

ása

Elı

zete

s tu

dás

Az

info

rmác

ió v

ilág

ában

val

ó tá

jéko

zódá

s ké

pess

ége,

néh

ány

jelr

ends

zer

ism

eret

e, h

aszn

álat

a. A

z in

form

áció

felh

aszn

álás

et

ikai

sza

bály

aina

k, v

eszé

lyei

nek

ism

eret

e. A

lgor

itm

usle

írás

esz

köze

inek

ism

eret

e. E

gysz

erő

foly

amat

ábra

ért

elm

ezés

e,

kész

ítés

e. A

z al

gori

tmus

kész

ítés

legf

onto

sabb

lépé

sein

ek a

lkal

maz

ása.

Leg

aláb

b eg

y pr

ogra

moz

ási n

yelv

ism

eret

e, a

lap-

szin

tő a

lkal

maz

ása.

S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k T

árgy

i: S

zám

ítóg

épte

rem

, hál

ózat

, int

erne

tcsa

tlak

ozás

, kiv

etít

ı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

Alg

orit

mus

leír

ása.

A f

elad

atm

egol

dást

seg

ítı

eszk

özök

ism

erés

e. C

sopo

rtos

fel

adat

meg

oldá

s. F

ejle

sztı

i kör

nyez

etbe

n va

ló ö

ssze

tett

pro

blém

a m

egol

dása

.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

A p

robl

émák

meg

oldá

sáho

z sz

üksé

ges

eszk

özök

és

mód

szer

ek m

egis

mer

ése

Az

algo

ritm

usle

írás

esz

köze

inek

mél

yebb

els

aját

ítás

a (p

l. fo

lyam

atáb

ra e

lem

ei-

nek

bıví

tése

).

Egy

szer

ő al

gori

tmus

ok le

írás

a al

gori

tmus

leír

ó ny

elve

n.

A f

elad

atm

egol

dást

seg

ítı

lehe

tısé

gek

meg

ism

erés

e.

Fel

adat

tal v

eze-

tett

egy

éni é

s cs

opor

tos

mun

ka

taná

ri ir

ányí

tás

mel

lett

.

Mat

emat

ika:

Alg

orit

mus

kö

veté

se, é

rtel

mez

ése,

ké

szít

ése.

E

lem

ek e

lren

dezé

se k

ü-lö

nfél

e sz

empo

ntok

sze

-ri

nt; r

ends

zere

zést

seg

ítı

eszk

özök

(fa

diag

ram

, út

diag

ram

, táb

láza

tok)

ha

szná

lata

, kés

zíté

se.

Meg

alko

tott

ren

dsze

r át

alak

ítás

a.

Sze

mlé

ltet

ıesz

-kö

zök,

tárg

yak,

pr

ogra

mok

, fel

-ad

atla

pok.

Pro

blém

ák m

egol

dása

öná

llóa

n, i

llet

ve i

rány

ítot

t cs

opor

tmun

kába

n Is

kola

i éle

thez

kap

csol

ódó

prob

lém

ák, i

llet

ve v

álas

ztot

t saj

át f

elad

atok

meg

oldá

-sa

öná

llóa

n va

gy ir

ányí

tott

cso

port

mun

kába

n.

Mag

yar

nyel

v és

iro

da-

lom

; id

egen

nye

lv;

tör-

téne

lem

, tár

sada

lmi

és

álla

mpo

lgár

i is

mer

etek

: A

tant

árgy

ak ta

nany

aga-

inak

fel

dolg

ozás

a, a

dat-

győj

tés

inte

rnet

en. A

z ad

atok

táro

lása

és

cser

é-je

kül

önbö

zı in

form

ati-

kai e

szkö

zök

felh

aszn

á-lá

sáva

l.

A r

obot

ika

alap

jain

ak m

egis

mer

ése,

egy

szer

ő ve

zérl

ési

prob

lém

ák m

egol

dása

A

lakz

atok

raj

zolá

sa, v

agy

egys

zerő

vez

érlé

ses

játé

k ké

szít

ése

vala

mel

y fe

jles

ztıi

kö

rnye

zetb

en.

Mat

emat

ika:

Táj

ékoz

ó-dá

s a

síkb

an (

alap

vetı

fo

galm

ak é

s el

járá

sok

feli

dézé

se, a

lkal

maz

ása)

. A

tájé

kozó

dást

seg

ítı

visz

onyo

k is

mer

ete.

A

fel

téte

lekn

ek m

egfe

le-

lı a

lkot

ások

elk

épze

lése

a

meg

alko

tásu

k el

ıtt.

Sze

rkes

ztés

ek k

ülön

féle

sz

erke

szté

si e

szkö

zökk

el

és e

ljár

ások

kal.

Obj

ektu

mok

létr

ehoz

ása

szab

adon

, ado

tt f

elté

te-

lek

szer

int.

Geo

met

riai

fog

alm

ak

ism

eret

e, g

eom

etri

ai

alak

zato

k tu

lajd

onsá

gai-

nak

ism

eret

e.

Koo

rdin

átar

ends

zer,

ko-

ordi

nátá

k is

mer

ete.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

U

tasí

tás,

elá

gazá

s, c

iklu

s, f

elté

tel,

prog

ram

kód,

fut

tatá

s, f

ordí

tás,

tesz

telé

s.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

3.

2. A

lgor

itm

izál

ás é

s ad

atm

odel

lezé

s

Elı

zete

s tu

dás

E

gysz

erő

prog

ram

ozás

i nye

lv, f

ejle

sztı

i kör

nyez

et is

mer

ete.

Ada

tbev

itel

, a v

éger

edm

ény

meg

jele

níté

se, g

rafi

kai a

lapi

s-m

eret

ek.

Sze

mél

yi

Tov

ábbi

fel

téte

lek

Tár

gyi:

Szá

mít

ógép

tere

m, h

álóz

at, i

nter

netc

satl

akoz

ás, k

ivet

ítı.

A

tem

atik

ai e

gysé

g n

evel

ési-

fejl

eszt

ési

célj

ai

Öss

zete

tt a

lgor

itm

usok

kés

zíté

se, é

s ez

ek p

rogr

amba

n va

ló m

egva

lósí

tása

. Az

alul

ról f

elfe

lé é

pítk

ezés

elv

ének

ism

eret

e.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

Ado

tt f

elad

at m

egol

dásá

hoz

algo

ritm

usel

emek

, alg

orit

mus

ok t

erve

zése

, vég

reha

j-tá

sa

Alg

orit

mus

kód

olás

a a

szám

ítóg

ép s

zám

ára

egys

zerő

pro

gram

ozás

i nye

lven

. A

z el

járá

skés

zíté

s el

ınye

inek

viz

sgál

ata,

elj

árás

ok a

lkal

maz

ása

Ö

ssze

tett

alg

orit

mus

ok k

észí

tése

az

alul

ról f

elfe

lé é

pítk

ezés

és

a lé

pése

nkén

ti f

i-no

mít

ás e

lve

alap

ján.

Fel

adat

tal v

eze-

tett

egy

éni m

un-

ka, c

sopo

rtm

unka

ta

nári

irán

yítá

s-sa

l.

Mat

emat

ika:

Alg

orit

mus

kö

veté

se, é

rtel

mez

ése,

ké

szít

ése.

R

ends

zera

lkot

ás -

ele

-m

ek e

lren

dezé

se k

ülön

-fé

le s

zem

pont

ok s

zeri

nt;

rend

szer

ezés

t seg

ítı

eszk

özök

(fa

diag

ram

, út

diag

ram

, táb

láza

tok)

ha

szná

lata

, kés

zíté

se.

Meg

alko

tott

ren

dsze

r át

alak

ítás

a.

Pro

gram

ok

A p

robl

émam

egol

dásh

oz s

züks

éges

ada

tok

és a

z er

edm

ény

kapc

sola

ta

A b

emen

ı ad

atok

, a k

imen

ı ad

atok

és

a vá

ltoz

ók é

rték

eine

k m

egad

ása,

a b

emen

ı ad

at é

s er

edm

ény

kapc

sola

tána

k m

egfi

gyel

ése.

A

pro

gram

ozás

ere

dmén

yein

ek to

vább

i fel

hasz

nálá

sa.

Fiz

ika,

kém

ia: m

ővel

e-te

k, ö

ssze

függ

ések

ki-

szám

olás

a, s

zám

ítóg

épes

m

érés

ek e

lvég

zése

. M

atem

atik

a: O

ktat

ási-

tanu

lási

tech

noló

giák

kal

való

meg

ism

erke

dés,

az

ok é

rtel

mes

, int

erak

tív

hasz

nála

ta.

A p

rogr

amoz

ni k

íván

t m

ővel

ette

l kap

csol

atos

al

apve

tı is

mer

etek

.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

A

lulr

ól f

elfe

lé é

pítk

ezés

elv

e, lé

pése

nkén

ti f

inom

ítás

elv

e, e

lem

i ada

t, be

men

ı ad

at, k

imen

ı ad

at.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

4.

In

fok

omm

un

ikác

ió

Óra

ker

et

4 ór

a

4.1.

In

form

áció

ker

esés

, in

form

áció

köz

lési

ren

dsz

erek

Elı

zete

s tu

dás

B

öngé

szıp

rogr

amok

, ker

esık

, lev

elez

ıren

dsze

rek

hasz

nála

ta. I

nfor

mác

ióke

resé

s az

inte

rnet

en. M

egad

ott m

ővek

ele

ktro

-ni

kus

kata

lógu

sban

val

ó vi

ssza

kere

sése

. S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k T

árgy

i: S

zám

ítóg

épte

rem

, hál

ózat

, int

erne

tcsa

tlak

ozás

, kiv

etít

ı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

Az

info

rmác

iók

haté

kony

ker

esés

e, a

legf

onto

sabb

info

rmác

iók

meg

talá

lása

, a h

itel

es é

s ne

m h

itel

es in

form

áció

k m

egkü

-lö

nböz

teté

se, i

nfor

mác

iók

krit

ikus

kez

elés

e, a

tart

alm

ak p

ubli

kálá

sra

való

elı

kész

ítés

e.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

Öss

zete

tt k

eres

ések

őrl

apok

seg

ítsé

géve

l T

emat

ikus

és

kulc

ssza

vas

kere

sıgé

pek

hasz

nála

ta a

z in

form

áció

elé

résé

re, t

öbb

kere

sési

sze

mpo

nt e

gyid

ejő

érvé

nyes

ítés

e, ő

rlap

ok k

itöl

tése

.

Föl

draj

z: a

Föl

d or

szá-

gain

ak, f

ıvár

osai

nak

bem

utat

ásáh

oz, p

reze

n-tá

ciók

kés

zíté

séhe

z an

yago

k gy

őjté

se, k

is-

elıa

dás

kész

ítés

e.

Hat

ékon

y, c

éltu

dato

s in

form

áció

szer

zés

Web

olda

l szö

vege

s, g

rafi

kai r

észé

nek,

ada

tain

ak le

tölt

ése,

men

tése

. Rel

eván

s in

form

áció

k ki

szőr

ése

a ke

resı

ált

al m

egta

lált

ada

thal

maz

ból.

Fel

adat

tal v

eze-

tett

öná

lló

meg

-is

mer

és.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok,

gya

korl

ó fe

lada

tok.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

K

eres

és, l

etöl

tés.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

4.

2. A

z in

form

áció

s te

chn

ológ

ián

ala

puló

kom

mu

nik

áció

s fo

rmák

Elı

zete

s tu

dás

E

lekt

roni

kus

levé

l írá

sa, f

ogad

ása,

új p

osta

fiók

reg

iszt

rálá

sa.

Sze

mél

yi

Tov

ábbi

fel

téte

lek

Tár

gyi:

Szá

mít

ógép

tere

m, h

álóz

at, i

nter

netc

satl

akoz

ás, k

ivet

ítı.

A

tem

atik

ai e

gysé

g n

evel

ési-

fejl

eszt

ési

célj

ai

A m

oder

n in

foko

mm

unik

áció

s es

zköz

ök h

aték

ony

hasz

nála

ta.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

A k

omm

unik

áció

s m

odel

l m

egis

mer

ése

Az

info

rmác

ió k

üldé

séne

k és

fog

adás

ának

meg

ism

erés

e. K

apcs

olat

tere

mté

s in

fo-

kom

mun

ikác

iós

eszk

özök

útj

án.

A k

omm

unik

áció

s m

odel

l (S

hann

on-f

éle)

meg

ism

erés

e. A

z üz

enet

fog

alm

a. R

e-du

ndan

cia.

A

z in

tern

et k

omm

unik

áció

s sz

olgá

ltat

ásai

(cs

eveg

ıpro

gram

ok, b

logo

k).

Info

kom

mun

ikác

iós

eszk

özök

has

znál

ata,

a m

obil

kom

mun

ikác

iós

eszk

özök

meg

-is

mer

ése.

S

zöve

ges

és k

épes

röv

id ü

zene

tek,

oko

stel

efon

, vid

eote

lefo

n.

Fel

adat

tal v

eze-

tett

egy

éni é

s cs

opor

tos

mun

ka,

bem

utat

ás, k

is-

elıa

dás.

Min

den

tant

árgy

: a

tu-

dásm

egos

ztás

alk

alm

a-zá

sa.

Erk

ölcs

tan:

társ

adal

mi

szab

ályo

k, n

orm

ák; m

á-so

k ti

szte

letb

en ta

rtás

a;

fele

lıss

égvá

llal

ás.

Sze

mlé

ltet

ıesz

-kö

zök,

tárg

yak,

pr

ogra

mok

, fel

-ad

atla

pok.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

K

omm

unik

áció

s m

odel

l, üz

enet

, int

erne

tes

kom

mun

ikác

ió, m

obil

kom

mun

ikác

ió.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

4.

3. M

édia

info

rmat

ika

Elı

zete

s tu

dás

A

hag

yom

ányo

s és

az

elek

tron

ikus

méd

ia k

ezel

ése,

az

inte

rnet

es m

édia

elé

rése

, egy

es e

lem

ek le

tölt

ése.

A m

édiá

ban

meg

-je

lenı

info

rmác

iók

hite

less

égén

ek k

riti

kus

érté

kelé

se.

Sze

mél

yi

Tov

ábbi

fel

téte

lek

Tár

gyi:

Szá

mít

ógép

tere

m, h

álóz

at, i

nter

netc

satl

akoz

ás, k

ivet

ítı.

A

tem

atik

ai e

gysé

g n

evel

ési-

fejl

eszt

ési

célj

ai

A le

gúja

bb m

édia

info

rmat

ikai

tech

noló

giák

has

znál

ata,

alk

alm

azás

a, ö

náll

ó és

kri

tiku

s at

titő

d fe

jles

ztés

e.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

A h

agyo

mán

yos

méd

ium

ok m

oder

n m

egje

lené

si f

orm

áina

k m

egis

mer

ése,

alk

al-

maz

ásuk

a m

egis

mer

ési

foly

amat

ban

A m

édia

alk

alm

azás

i leh

etıs

égei

. In

tern

et, t

elev

ízió

, rád

ió h

aszn

álat

a.

Ele

ktro

niku

s kö

nyv,

han

gosk

önyv

has

znál

ata.

S

zótá

rak,

lexi

kono

k, f

olyó

irat

ok a

z in

tern

eten

. K

épek

, zen

ék, f

ilm

ek e

léré

se a

z in

tern

eten

. O

ktat

ópro

gram

ok, o

ktat

óany

agok

ker

esés

e az

inte

rnet

en.

Inte

rnet

es té

rkép

ek k

eres

ése.

Cso

port

mun

ka

taná

ri ir

ányí

tás-

sal.

Mat

emat

ika:

bon

yolu

lt

vagy

érd

ekes

füg

gvé-

nyek

viz

sgál

atáh

oz

anya

ggyő

jtés

, dig

itál

is

tábl

ára

anya

gfel

dolg

o-zá

shoz

. F

öldr

ajz:

térk

épha

szná

-la

t. M

agya

r ny

elv

és i

roda

-lo

m;

ideg

en n

yelv

ek:

hang

oskö

nyv,

ele

ktro

ni-

kus

köny

v, s

zótá

rak,

le-

xiko

nok

hasz

nála

ta.

Sze

mlé

ltet

ıesz

-kö

zök,

tárg

yak

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

In

tern

etes

okt

atóp

rogr

am, r

egis

ztrá

ció,

onl

ine

szót

ár, o

nlin

e el

érés

, ele

ktro

niku

s kö

nyv,

han

gosk

önyv

, inf

orm

áció

meg

osz-

tó p

ortá

l.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

5.

Az

info

rmác

iós

társ

adal

om

Óra

ker

et

3 ó

ra

5.

1. A

z in

form

áció

kez

elés

jog

i és

etik

ai v

onat

koz

ásai

Elı

zete

s tu

dás

A

z in

form

atik

ai b

izto

nság

gal k

apcs

olat

os ta

pasz

tala

t. In

form

áció

keze

léss

el k

apcs

olat

os ta

pasz

tala

t. In

foko

mm

unik

áció

s es

zköz

ök h

aszn

álat

a so

rán

tanú

síto

tt v

isel

kedé

si m

ódok

meg

figy

elés

e, v

élem

énye

zése

. S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k T

árgy

i: S

zám

ítóg

épte

rem

, hál

ózat

, int

erne

tcsa

tlak

ozás

, kiv

etít

ı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

Az

info

rmác

ió e

lıál

lítá

sa, m

egos

ztás

a, te

rjes

ztés

e, h

aszn

álat

a, á

tala

kítá

sa.

Az

info

rmác

ió k

ezel

ése

sorá

n fe

lmer

ülı

vesz

élye

k el

hárí

tásá

nak

a le

hetı

sége

i. A

z in

form

áció

forr

ások

hit

eles

ségé

nek

érté

kelé

se.

Vis

elke

dési

sza

bály

ok k

özös

kia

lakí

tása

, a k

ultu

rált

egy

ütté

lés

szab

álya

inak

bet

artá

sa.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

Az

adat

okka

l, k

ülön

ösen

a s

zem

élye

s ad

atok

kal

való

vis

szaé

lése

k, v

eszé

lyek

és

köve

tkez

mén

yek

meg

ism

erés

e, a

zok

kivé

dése

, a v

édek

ezés

mód

szer

eine

k és

sze

m-

pont

jain

ak m

egis

mer

ése

Az

adat

véde

lem

mel

kap

csol

atos

fel

adat

ok m

egis

mer

ése.

A

z ad

atok

kal v

aló

viss

zaél

ések

kiv

édés

e.

Az

adat

okka

l val

ó vi

ssza

élés

ekbı

l szá

rmaz

ó ve

szél

yek

és k

övet

kezm

énye

k m

eg-

ism

erés

e (p

l. ad

atha

lász

at, s

pam

, hoa

x).

Véd

ekez

ési m

ódsz

erek

és

szem

pont

ok m

egis

mer

ése.

Meg

besz

élés

.

Tec

hnik

a, é

letv

itel

és

gyak

orla

t: a

z em

beri

te-

véke

nysé

gek

hatá

sain

ak

feli

smer

ése,

a te

véke

ny-

sége

k ne

m v

árt h

atás

ai-

nak

keze

lési

ism

eret

ei.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok

és f

elad

at-

lapo

k

Az

info

rmác

ió h

itel

essé

ge é

s el

lenı

rzés

i le

hetı

sége

inek

meg

ism

erés

e In

form

áció

forr

ások

típu

sai.

A m

egbí

zhat

ó in

form

áció

forr

ások

jell

emzı

inek

ism

eret

e.

A h

itel

es in

form

áció

jell

emzı

inek

és

lehe

tısé

gein

ek m

egis

mer

ése.

Tec

hnik

a, é

letv

itel

és

gyak

orla

t: A

tevé

keny

-sé

gekh

ez s

züks

éges

in-

form

áció

k ki

vála

sztá

sa

és a

lkal

maz

ása.

A k

ü-lö

nböz

ı er

edet

ő in

for-

mác

iók

szőr

ése,

ért

éke-

lése

, öss

zeka

pcso

lása

, ér

vény

essé

gük

kite

rjes

z-té

se.

Az

info

rmat

ikai

esz

közö

k al

kalm

azás

ának

fon

tosa

bb e

tika

i ké

rdés

ei

Szo

ftve

rek

csop

orto

sítá

sa k

ülön

bözı

sze

mpo

ntok

sze

rint

. A

jogt

iszt

a sz

oftv

erha

szná

lat e

lıny

ei.

Sza

bado

n va

gy k

orlá

tozo

ttan

has

znál

ható

pro

gram

ok h

aszn

álat

a.

A p

rogr

amha

szná

lat s

orán

bet

arta

ndó

jogo

k és

köt

eles

sége

k.

Cso

port

os m

un-

ka, k

isel

ıadá

s.

Tec

hnik

a, é

letv

itel

és

gyak

orla

t: a

z is

kola

i kö

rnye

zet r

endj

e, ti

szta

-sá

ga.

Mat

emat

ika:

mat

emat

i-ka

i mod

elle

k (p

l. ny

itot

t m

onda

tok,

grá

fok,

sor

o-za

tok,

füg

gvén

yek,

fü

ggvé

nyáb

rázo

lás,

sz

ámít

ógép

es p

rogr

a-m

ok, s

tati

szti

kai e

lem

zé-

sek)

ism

eret

e, a

lkal

ma-

zásá

nak

mód

ja, k

orlá

tai

(pon

toss

ág, é

rtel

mez

he-

tısé

g).

Info

rmác

iófo

r-rá

sok,

kom

plex

fe

lada

tok.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

A

dat,

adat

halá

szat

, kér

etle

n le

vél (

spam

), lá

ncle

vél (

hoax

), in

form

áció

, inf

orm

áció

forr

ás, h

itel

essé

g, m

egbí

zhat

óság

, jog

-ti

szta

szo

ftve

r, li

cens

z, in

gyen

es s

zoft

ver,

kor

láto

zott

an h

aszn

álha

tó s

zoft

ver.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

6.

Kön

yvtá

ri in

form

atik

a Ó

rak

eret

3

óra

Elı

zete

s tu

dás

A

z is

kola

i kön

yvtá

r ön

álló

has

znál

ata

a ra

ktár

i ren

d is

mer

etéb

en. K

özkö

nyvt

ári t

apas

ztal

atok

. Kön

yvtá

ri k

atal

ógus

ok ir

á-ny

ítot

t has

znál

ata.

Az

önál

ló m

őre

való

hiv

atko

zás

alap

jain

ak is

mer

ete.

S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k T

árgy

i A

tem

atik

ai e

gysé

g n

evel

ési-

fejl

eszt

ési

célj

ai

Az

isko

lai é

s la

kóhe

lyi k

önyv

tár

alap

szol

gált

atás

aina

k és

a k

ülön

bözı

info

rmác

iófo

rrás

okna

k ön

álló

, alk

otó

és e

tiku

s fe

l-ha

szná

lása

egy

szer

ő ta

nulm

ányi

fel

adat

ok e

gyén

i és

csop

orto

s m

egol

dása

sor

án.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

Kön

yvtá

rtíp

usok

, fun

kcio

náli

s te

rek

Táj

ékoz

ódás

az

isko

lai k

önyv

tár

tér-

és

állo

mán

ysze

rkez

etéb

en.

Az

össz

es k

önyv

tárt

ípus

jell

emzı

inek

meg

ism

erés

e, ö

ssze

haso

nlít

ása.

A

kéz

ikön

yvtá

r ös

szet

étel

ének

és

tájé

kozó

dásb

an b

etöl

tött

sze

repé

nek

meg

ism

e-ré

se.

Nag

yobb

kön

yvtá

rak

funk

cion

ális

tere

inek

meg

ism

erés

e.

Öná

lló

elig

azod

ás a

tele

pülé

si k

özkö

nyvt

árba

n.

A g

yerm

ekkö

nyvt

ár (

-rés

zleg

) ön

álló

has

znál

ata.

Pro

jekt

fela

dato

k m

egol

dása

.

Mag

yar

nyel

v és

iro

da-

lom

: A ta

nulá

si k

épes

ség

fejl

eszt

ése.

Kul

turá

lt

köny

vtár

hasz

nála

t. K

önyv

tárl

átog

atás

: tel

e-pü

lési

, kön

yvtá

ron

túli

(p

l. m

egye

i) is

.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok,

gya

korl

ó fe

lada

tok.

Kön

yvtá

ri s

zolg

álta

táso

k K

önyv

tári

szo

lgál

tatá

sok

irán

yíto

tt a

lkal

maz

ása

a ta

nulá

sban

és

a tá

jéko

zódá

sban

. A

kéz

ikön

yvtá

r ön

álló

has

znál

ata.

Fel

adat

tal v

eze-

tett

öná

lló

mun

-ka

.

In

form

áció

for-

ráso

k

Info

rmác

ióke

resé

s H

aték

ony,

cél

tuda

tos

info

rmác

iósz

erzé

s.

Info

rmác

ióhi

ány

feli

smer

ése,

meg

foga

lmaz

ása.

K

eres

ett t

éma

kife

jezé

se tá

rgys

zóva

l. Ö

ssze

tett

ker

esık

érdé

s m

egfo

galm

azás

a.

Meg

adot

t sze

mpo

ntok

sze

rint

val

ó ke

resé

s az

isko

lai é

s a

lakó

hely

i ele

ktro

niku

s kö

nyvt

ári k

atal

ógus

ban.

K

onkr

ét f

elad

atho

z va

ló ir

ányí

tott

for

rásk

eres

és k

atal

ógus

és

bibl

iogr

áfia

seg

ítsé

-gé

vel.

A f

orrá

sker

esés

és

-fel

dolg

ozás

lépé

sein

ek (

fela

dat é

rtel

mez

ése,

kér

dés

meg

fo-

galm

azás

a, k

eres

és, v

álog

atás

, olv

asás

, ért

elm

ezés

, jeg

yzet

elés

, vál

asz-

adás

/alk

otás

, ért

ékel

és)

tuda

tosí

tása

, irá

nyít

ott a

lkal

maz

ása.

Fel

adat

tal v

eze-

tett

egy

éni é

s cs

opor

tos

mun

ka

taná

ri ir

ányí

tás

mel

lett

.

Tec

hnik

a, é

letv

itel

és

gyak

orla

t: a

tevé

keny

ség

info

rmác

iófo

rrás

aina

k ha

szná

lata

: a te

véke

ny-

ségh

ez k

apcs

olód

ó in

-fo

rmác

iósz

üksé

glet

be-

hatá

rolá

sa é

s a

tevé

-ke

nysé

ghez

, a p

robl

éma

meg

oldá

sáho

z sz

üksé

ges

kom

plex

tájé

kozó

dás.

F

izik

a; k

émia

; bi

ológ

ia-

egés

zség

tan:

Tud

omán

y,

tech

nika

, kul

túra

: a s

zá-

mít

ógép

pel s

egít

ett t

anu-

lás

mód

szer

eine

k al

kal-

maz

ása

(inf

orm

áció

k ke

resé

se, k

önyv

tár-

, fo-

lyói

rat-

és

inte

rnet

hasz

-ná

lat,

adat

bázi

sok,

szi

-m

ulác

iók

hasz

nála

ta.

Ter

més

zett

udom

ányi

té

máj

ú is

mer

ette

rjes

ztı

forr

ások

öná

lló

kere

sése

, kö

veté

se, é

rtel

mez

ése,

az

ism

eret

szer

zés

ered

-m

énye

inek

bem

utat

ása.

K

örny

ezet

és

fenn

tart

ha-

tósá

g -

hely

i kör

nyez

eti

prob

lém

a fe

lism

erés

e,

info

rmác

iók

győj

tése

, eg

yéni

vél

emén

yek

meg

foga

lmaz

ása.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok

Mag

yar

nyel

v és

iro

da-

lom

: Írá

s, s

zöve

galk

otás

: rö

vide

bb b

eszá

mol

ók

anya

gána

k ös

szeg

yőjt

é-se

, ren

dezé

se k

ülön

bözı

ny

omta

tott

(le

xiko

nok,

ké

zikö

nyve

k) é

s el

ekt-

roni

kus

forr

ások

ból.

Az

önál

ló f

elad

atvé

gzés

, in

form

áció

győj

tés

és

ism

eret

szer

zés

mód

sze-

rein

ek a

lkal

maz

ása,

a

tanu

lt a

nyag

bıv

ítés

e kü

lönb

özı

info

rmác

ió-

hord

ozók

ból.

Inte

rnet

es

enci

klop

édiá

k és

ker

e-sı

prog

ram

ok h

aszn

álat

a.

Tör

téne

lem

, tár

sada

lmi

és á

llam

polg

ári

ism

ere-

tek:

ism

eret

szer

zés,

ta-

nulá

s, ö

náll

ó in

form

á-ci

ógyő

jtés

ado

tt té

máh

oz

külö

nböz

ı m

édiu

mok

-bó

l. F

öldr

ajz:

tájé

kozó

dás

a ha

zai f

öldr

ajzi

, kör

nye-

zeti

fol

yam

atok

ról -

in-

form

áció

győj

tés

inte

r-ne

tala

pú s

zolg

álta

táso

k-ka

l (té

nyek

, ada

tok,

me-

netr

ende

k, h

írek

, ide

gen-

forg

alm

i ajá

nlat

ok).

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

N

emze

ti k

önyv

tár,

sza

kkön

yvtá

r, e

lekt

roni

kus

köny

vtár

, kéz

ikön

yv, s

zakl

exik

on, s

zakk

önyv

, nap

ilap

, fol

yóir

at, b

ibli

ográ

-fi

a, li

nkgy

őjte

mén

y, k

eres

ıkér

dés,

tárg

yszó

, sze

rzıi

jog,

info

rmác

iós

érté

k, ir

odal

omje

gyzé

k.

A f

ejle

szté

s vá

rt

ered

mén

yei a

7.

évfo

lyam

vég

én

A t

anul

ó az

inf

orm

atik

ai e

szkö

zök

hasz

nála

ta t

émak

ör v

égér

e le

gyen

kép

es m

egfe

lelı

en tá

jéko

zódn

i a k

ülön

bözı

info

rmat

ikai

kör

nyez

etek

ben;

is

mer

je a

z in

form

atik

ai e

szkö

zök

mők

ödés

i elv

eit;

A

tan

uló

az a

lkal

maz

ói i

smer

etek

tém

akör

vég

ére

tudj

on d

okum

entu

mok

ba k

ülön

bözı

obj

ektu

mok

at b

eill

eszt

eni;

tu

djon

szö

vege

t, ké

pet é

s tá

bláz

atot

is ta

rtal

maz

ó do

kum

entu

mot

min

ta v

agy

leír

ás a

lapj

án e

lkés

zíte

ni;

tudj

on e

gysz

erő

tábl

ázat

ot lé

treh

ozni

. A

tan

uló

a pr

oblé

mam

egol

dás

info

rmat

ikai

esz

közö

kkel

és

mód

szer

ekke

l té

mak

ör v

égér

e lá

ssa

át a

pro

blém

ameg

oldá

s fo

lyam

atát

; is

mer

je f

el a

z in

form

atik

ai s

zem

léle

tet;

is

mer

je é

s ha

szná

lja

az a

lgor

itm

usle

író

eszk

özök

et;

legy

en k

épes

a p

robl

éma

meg

oldá

sáho

z sz

üksé

ges

hard

ver

és s

zoft

ver

eszk

özök

et k

ivál

aszt

ani;

is

mer

je a

kül

önbö

zı in

form

atik

ai e

szkö

zökr

ıl v

aló

adat

átvi

tel m

ódsz

erei

t;

ism

erje

egy

pro

gram

ozás

i nye

lv a

laps

zint

ő ut

asít

ásai

t;

A t

anul

ó az

inf

okom

mun

ikác

ió t

émak

ör v

égér

e le

gyen

kép

es h

aték

onya

n m

egta

láln

i és

kigy

őjte

ni a

kív

ánt i

nfor

mác

ióka

t az

inte

rnet

seg

ítsé

géve

l;

A t

anul

ó az

inf

orm

áció

s tá

rsad

alom

tém

akör

vég

ére

ism

erje

n m

egbí

zhat

ó in

form

áció

forr

ások

at;

legy

en k

épes

ért

ékel

ni a

z in

form

áció

hit

eles

ségé

t;

ism

erje

a s

zám

ítóg

ép v

édel

me

érde

kébe

n al

kalm

azha

tó le

hetı

sége

ket;

A

tan

uló

a kö

nyvt

ári

info

rmat

ika

tém

akör

vég

ére

a kö

nyvt

ár é

s az

inte

rnet

szo

lgál

tatá

sait

igén

ybe

véve

legy

en k

épes

öná

llóa

n re

levá

ns f

orrá

soka

t tal

álni

kon

krét

tan-

tárg

yi f

elad

atai

hoz.

8. é

vfol

yam

T

emat

ikai

egy

ség/

F

ejle

szté

si c

él

1. A

z in

form

atik

ai e

szk

özök

has

znál

ata

Óra

ker

et

3 ór

a E

lıze

tes

tud

ás

Az

oper

áció

s re

ndsz

er a

lapv

etı

funk

ciói

nak

ism

eret

e, a

lkal

maz

ása.

S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k T

árgy

i: S

zám

ítóg

épte

rem

, hál

ózat

, int

erne

tcsa

tlak

ozás

, kiv

etít

ı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

Táj

ékoz

ódás

a k

ülön

bözı

info

rmat

ikai

kör

nyez

etek

ben.

Az

info

rmat

ikai

esz

közö

k m

őköd

ési e

lvei

nek

meg

ism

erés

e és

ha

szná

lata

. Az

oper

áció

s re

ndsz

er é

s a

szám

ítóg

épes

hál

ózat

ala

pszo

lgál

tatá

sain

ak h

aszn

álat

a. A

z is

mer

t esz

közö

k kö

zül

az a

dott

fel

adat

meg

oldá

sáho

z al

kalm

as h

ardv

er-

és s

zoft

vere

szkö

z ki

vála

sztá

sa.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

Az

oper

áció

s re

ndsz

er k

arba

ntar

tási

fun

kció

i: b

izto

nság

i men

tés,

tö

rede

zett

ségm

ente

síté

s.

A h

álóz

ati s

zolg

álta

táso

k ki

alak

ulás

ának

röv

id tö

rtén

ete.

A

hál

ózat

i ope

ráci

ós r

ends

zere

k fu

nkci

ói, f

ıbb

szol

gált

atás

ai.

Vez

eték

es é

s ve

zeté

k né

lkül

i kap

csol

atok

. A

z is

kola

i hál

ózat

váz

lato

s fe

lépí

tése

, a s

zolg

álta

tó é

s a

mun

kaál

lom

ások

kap

cso-

lata

.

Tan

ári b

emut

atás

, ön

álló

kip

róbá

lás,

fe

lada

tmeg

oldá

s

Sze

mlé

ltet

ıesz

-kö

zök,

tárg

yak

Az

ism

ert

eszk

özök

köz

ül a

z ad

ott

fela

dat

meg

oldá

sáho

z al

kalm

as h

ardv

er-

és

szof

tver

eszk

öz k

ivál

aszt

ása

A f

elad

at e

lem

zése

, ann

ak e

ldön

tése

, hog

y a

prob

lém

a m

ilye

n in

form

atik

a es

z-kö

zzel

old

ható

meg

(pl

. mob

il e

szkö

z, s

zám

ítóg

ép, s

zám

ítóg

éphe

z ka

pcso

lt m

é-rı

mős

zer)

. A

kiv

álas

ztot

t esz

köz

funk

ciói

nak

meg

ism

erés

e, k

onfi

gurá

lása

. A

pro

blém

ameg

oldá

shoz

fel

hasz

nálh

ató

szof

tver

ek k

ivál

aszt

ása,

has

znál

atuk

el-

sajá

títá

sa (

pl. o

ktat

ószo

ftve

r, m

ulti

méd

iás

CD

, szö

vegs

zerk

eszt

ı, tá

bláz

atke

zelı

, pr

ezen

táci

ókés

zítı

).

Kül

önbö

zı tí

pusú

dok

umen

tum

ok n

yom

tatá

sa. N

yom

tatá

s fá

jlba

, PD

F á

llom

á-ny

ok k

észí

tése

. K

örny

ezet

tuda

tos

vise

lked

és n

yom

tatá

skor

. T

ömör

ítet

t áll

omán

y ta

rtal

mán

ak m

egte

kint

ése,

kic

som

agol

ása,

kiv

álas

ztot

t ál-

lom

ányo

k tö

mör

ítés

e.

Cso

port

mun

ka

taná

ri ir

ányí

tás-

sal,

fela

datt

al v

e-ze

tett

egy

éni

mun

ka, p

roje

kt-

fela

dato

k m

egol

dása

.

Fiz

ika;

kém

ia;

mat

ema-

tika

; bi

ológ

ia-

egés

zség

tan:

A ta

ntár

gyi

órán

fel

mer

ülı

fela

dato

k in

form

atik

ai e

szkö

zzel

tö

rtén

ı m

egol

dása

. Az

adot

t hel

yzet

hez

legj

ob-

ban

ille

szke

dı h

ardv

er

és s

zoft

ver

kivá

lasz

tása

. F

izik

ai, k

émia

i és

biol

ó-gi

ai, a

tanó

rán

bem

uta-

tott

kís

érle

t vag

y vi

zsgá

-la

t jeg

yzık

önyv

ének

ny

omta

tása

.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

H

álóz

at, h

álóz

ati s

zolg

álta

tás,

töm

örít

és, t

ömör

ítet

t áll

omán

y.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

2.

Alk

alm

azói

ism

eret

ek

Óra

ker

et

15 ó

ra

2.

1. Í

rott

és

aud

iovi

zuál

is d

oku

men

tum

ok e

lek

tron

iku

s lé

treh

ozás

a

Elı

zete

s tu

dás

A

z op

erác

iós

rend

szer

ala

pvet

ı fu

nkci

óina

k is

mer

ete,

alk

alm

azás

a. A

szö

vegs

zerk

eszt

és a

lapf

ogal

mai

nak

ism

eret

e. A

le

ggya

kori

bb k

arak

ter-

és

beke

zdés

form

ázás

ok ö

náll

ó vé

gzés

e.

Sze

mél

yi

Tov

ábbi

fel

téte

lek

Tár

gyi:

Szá

mít

ógép

tere

m, h

álóz

at, i

nter

netc

satl

akoz

ás, k

ivet

ítı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

Szö

vege

s do

kum

entu

mok

létr

ehoz

ása,

áta

lakí

tása

, for

máz

ása.

Obj

ektu

mok

szö

vegb

en v

aló

elhe

lyez

ése.

Öss

zete

tt d

oku-

men

tum

kés

zíté

se. T

áblá

zatk

észí

tés

szöv

egsz

erke

sztı

vel.

Dig

itál

is k

épek

ala

kítá

sa, f

orm

ázás

a. H

angs

zerk

eszt

és. W

ebes

pu

blik

áció

kés

zíté

se.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

Szöv

eges

, raj

zos

doku

men

tum

ok l

étre

hozá

sa, á

tala

kítá

sa, f

orm

ázás

a K

iseb

b m

éret

ő do

kum

entu

m m

inta

vag

y le

írás

ala

pján

tört

énı

szer

kesz

tése

. R

ajz

beil

lesz

tése

szö

vege

s do

kum

entu

mba

Mag

yar

nyel

v és

iro

da-

lom

: szö

vega

lkot

ás a

tá

rsad

alm

i (kö

zöss

égi)

él

et m

inde

n fo

ntos

terü

-le

tén

a pa

píra

lapú

és

az

elek

tron

ikus

mőf

ajok

ban

(pl.

levé

l, pá

lyáz

at, b

log,

w

eb 2

.0).

F

izik

a; k

émia

; bi

ológ

ia-

egés

zség

tan:

fiz

ikai

, ké

mia

i és

biol

ógia

i, a

tanó

rán

bem

utat

ott k

í-sé

rlet

vag

y vi

zsgá

lat

jegy

zıkö

nyvé

nek

elké

-sz

ítés

e.

Obj

ektu

mok

a s

zöve

gben

O

bjek

tum

ok b

eill

eszt

ése

a sz

öveg

be.

A s

zöve

gben

elh

elye

zhet

ı kü

lönb

özı

obje

ktum

ok (

kép,

szö

veg,

raj

z) tu

lajd

onsá

-ga

inak

meg

ism

erés

e, a

z eg

yes

jell

emzı

k m

ódos

ítás

a.

Táb

láza

tkés

zíté

s sz

öveg

szer

kesz

tıve

l T

áblá

zat b

eszú

rása

szö

vegb

e.

A tá

bláz

at tu

lajd

onsá

gain

ak b

eáll

ítás

a.

Cel

lam

ővel

etek

. T

áblá

zat f

orm

ázás

a.

Tan

ári b

emut

atás

, ön

álló

kip

róbá

lás,

fe

lada

tmeg

oldá

s,

fela

datt

al v

ezet

ett

önál

ló m

egis

me-

rés.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok

és f

elad

at-

lapo

k.

Öss

zete

tt d

okum

entu

m k

észí

tése

E

gysz

erő

szöv

eget

, raj

zot é

s tá

bláz

atot

is ta

rtal

maz

ó do

kum

entu

mok

elk

észí

tése

. S

zöve

g m

enté

se k

ülön

bözı

for

mát

umok

ban.

Fel

adat

tal v

eze-

tett

egy

éni m

un-

ka.

Elı

adás

ok, b

emut

atók

kés

zíté

se

Szö

veg

beil

lesz

tése

, for

máz

ása.

Elı

adás

ok, b

emut

atók

kés

zíté

se

Szö

veg

beil

lesz

tése

, for

máz

ása.

O

bjek

tum

ok b

eill

eszt

ése,

for

máz

ása.

B

emut

ató

men

tése

több

for

mát

umba

n.

Sze

mél

yes,

ille

t-ve

. isk

olai

ese

-m

ényh

ez k

ötıd

ı be

mut

ató

kész

íté-

se.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok,

kom

plex

fe

lada

tok.

Dig

itál

is k

épek

ala

kítá

sa, f

orm

ázás

a D

igit

ális

kép

ek je

llem

zıin

ek m

egis

mer

ése,

min

ıség

ének

javí

tása

. K

épsz

erke

sztı

pro

gram

has

znál

ata.

Mőv

elet

ek k

épek

kel,

képs

zerk

eszt

és, k

épvá

-gá

s. M

ontá

zs k

észí

tése

.

Tan

ári b

emut

atás

, ön

álló

kip

róbá

lás

Föl

draj

z; f

izik

a; t

örté

ne-

lem

, tár

sada

lmi

és á

l-la

mpo

lgár

i is

mer

etek

: ég

i fot

óról

és

mőh

old-

felv

étel

rıl s

zerz

ett i

n-fo

rmác

iók,

tény

ek; s

aját

m

unká

k, g

yőjt

ések

fel

-ha

szná

lása

az

elek

tron

i-ku

s ké

pala

kítá

s so

rán.

V

izuá

lis

kult

úra:

a te

ch-

nika

i méd

ium

ok k

épal

-ko

tó m

ódsz

erei

nek

meg

-is

mer

ése;

viz

uáli

s re

k-lá

mok

ele

mzé

se.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

S

zöve

g, d

igit

ális

kép

(m

éret

, szí

n, s

zínm

élys

ég, k

ontr

aszt

), w

ebla

p, b

log,

web

2.0

.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

2.

2. A

dat

kez

elés

, ad

atfe

ldol

gozá

s, in

form

áció

meg

jele

nít

és

Elı

zete

s tu

dás

A

z op

erác

iós

rend

szer

ala

pvet

ı fu

nkci

óina

k is

mer

ete,

alk

alm

azás

a. P

éldá

k m

egne

vezé

se a

tábl

ázat

ok m

inde

nnap

i éle

tben

tö

rtén

ı ha

szná

latá

ra v

onat

kozó

an. A

lkal

maz

ói p

rogr

amok

fáj

lmőv

elet

ei. A

térk

épha

szná

lat a

lapj

aina

k is

mer

ete.

S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k T

árgy

i: S

zám

ítóg

épte

rem

, hál

ózat

, int

erne

tcsa

tlak

ozás

, kiv

etít

ı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

Táb

láza

tkez

elés

. Táb

láza

tos

doku

men

tum

ok k

észí

tése

. Az

adat

keze

lés

alap

jain

ak f

ejle

szté

se. A

z in

form

áció

és

adat

ábr

á-zo

lása

, ért

elm

ezés

e, g

rafi

kus

eszk

özök

, mód

szer

ek. T

érké

phas

znál

ati i

smer

etek

fel

hasz

nálá

sa, k

eres

ése

az in

tern

eten

.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

Táb

láza

tos

doku

men

tum

ok. A

z ad

atke

zelé

s al

apja

i T

áblá

zato

k ha

szná

lata

a m

inde

nnap

i éle

tben

. A

dato

k tá

bláz

atos

for

máb

a re

ndez

ése,

fel

dolg

ozás

a.

Kép

lete

k sz

erke

szté

se. A

kon

stan

s, r

elat

ív é

s ab

szol

út h

ivat

kozá

s fo

galm

ának

m

egis

mer

ése.

Fel

adat

tal v

eze-

tett

öná

lló

mun

-ka

.

Ism

eret

ek a

lkal

maz

ása

az

újab

b is

mer

etek

meg

szer

-zé

sébe

n, a

gya

korl

ati é

let-

ben

és m

ás ta

ntár

gyak

ke-

reté

ben

(pl.

száz

alék

, ka-

mat

os k

amat

, ter

ület

-, f

el-

szín

-, té

rfog

atsz

ámít

ás,

rela

tív

gyak

oris

ág, v

aló-

szín

őség

, log

arit

mus

függ

-vé

ny).

Táb

láza

tok

kész

íté-

se.

Meg

figy

elés

ben,

mér

és-

ben,

szá

mlá

lásb

an, s

zám

o-lá

sban

, kís

érle

tben

győ

jtöt

t ad

atpá

rok,

ada

thár

mas

ok

rend

ezés

e (p

l. tá

bláz

atba

),

kapc

sola

tok

vizs

gála

ta.

Táb

láza

t hiá

nyzó

ada

tain

ak

kere

sése

ado

tt s

zabá

lyna

k,

össz

efüg

gésn

ek m

egfe

le-

lıen

, ill

etve

fel

ism

ert k

ap-

csol

at s

zeri

nt. A

z „ö

ssze

-fü

ggés

” m

egal

kotá

sa a

táb-

láza

t ele

mpá

rjai

(el

emhá

r-m

asai

) kö

zti k

apcs

olat

ál-

talá

nosí

tása

ként

; ell

enır

-zé

se.

Fiz

ika;

kém

ia;

biol

ógia

-eg

észs

égta

n, fö

ldra

jz: M

é-ré

si a

dato

k, á

brák

, ért

el-

mez

ése.

Ter

més

zeti

jele

n-sé

gek,

fol

yam

atok

idıb

eli

lefo

lyás

ának

leír

ása

függ

-vé

nyek

kel,

diag

ram

ok

elem

zése

, ért

elm

ezés

e.

Pro

gram

ok, f

el-

adat

lapo

k.

Az

info

rmác

ió é

s ad

at á

bráz

olás

a, é

rtel

mez

ése,

gra

fiku

s es

zköz

ök, m

ódsz

erek

D

iagr

amok

kés

zíté

se. D

iagr

amtí

pus

kivá

lasz

tása

, sze

rkes

ztés

e, m

ódos

ítás

a.

Tan

ári b

emut

atás

, ön

álló

kip

róbá

lás,

fe

lada

tmeg

oldá

s,

fela

datt

al v

ezet

ett

önál

ló m

egis

me-

rés,

Mat

emat

ika:

szá

mok

, m

ővel

etek

, egy

éb m

ate-

mat

ikai

szi

mbó

lum

ok

(pl.

képe

k, s

zaka

szos

áb

rák,

dia

gram

ok, t

áblá

-za

tok,

mőv

elet

ek, n

yito

tt

mon

dato

k) a

lapj

án a

z ál

talu

k le

írt v

alós

ágos

he

lyze

tek,

tört

énés

ek,

össz

efüg

gése

k el

képz

e-lé

se.

Fiz

ika;

kém

ia;

föld

rajz

; bi

ológ

ia-e

gész

ségt

an: a

vi

zsgá

lt te

rmés

zeti

és

tech

nika

i ren

dsze

rek

ál-

lapo

tána

k le

írás

ára

szol

-gá

ló s

zem

pont

ok é

s m

ódsz

erek

meg

ism

eré-

se, h

aszn

álat

a.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok,

gya

korl

ó fe

lada

tok.

Tér

képh

aszn

álat

i is

mer

etek

fel

hasz

nálá

sa, k

eres

ése

az i

nter

nete

n T

emat

ikus

térk

épek

ker

esés

e az

inte

rnet

en. T

érké

phas

znál

ati i

smer

etek

. Tér

képe

k ha

szná

lata

. Ker

esés

a té

rkép

en, t

érké

pek

átal

akít

ása.

Föl

draj

z; f

izik

a: A

térb

e-li

tájé

kozó

dást

szo

lgál

ó es

zköz

ök é

s m

ódsz

erek

al

apja

inak

és

felh

aszn

á-lá

sána

k m

egis

mer

ése.

A

GP

S id

ı-, t

ávol

ság-

és

sebe

sség

adat

aina

k ér

-te

lmez

ése.

Tér

képp

rogr

am

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

A

datb

evit

el, j

avít

ás, m

ásol

ás, m

ozga

tás,

cel

la, o

szlo

p, s

or, a

ktív

cel

la, t

arto

mán

y, m

unka

lap,

mun

kafü

zet,

cell

ahiv

atko

zás,

ko

nsta

ns, r

elat

ív é

s ab

szol

út h

ivat

kozá

s, k

éple

t, fü

ggvé

ny, d

iagr

am.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

3.

Pro

blé

mam

egol

dás

info

rmat

ikai

esz

köz

ökk

el é

s m

ódsz

erek

kel

Ó

rak

eret

7

óra

3.

1. A

pro

blé

mam

egol

dás

hoz

szü

ksé

ges

mód

szer

ek é

s es

zköz

ök k

ivál

aszt

ása

Elı

zete

s tu

dás

Az

info

rmác

ió v

ilág

ában

val

ó tá

jéko

zódá

s ké

pess

ége,

néh

ány

jelr

ends

zer

ism

eret

e, h

aszn

álat

a. A

z in

form

áció

felh

aszn

álás

et

ikai

sza

bály

aina

k, v

eszé

lyei

nek

ism

eret

e. A

lgor

itm

usle

írás

esz

köze

inek

ism

eret

e. E

gysz

erő

foly

amat

ábra

ért

elm

ezés

e,

kész

ítés

e. A

z al

gori

tmus

kész

ítés

legf

onto

sabb

lépé

sein

ek a

lkal

maz

ása.

Leg

aláb

b eg

y pr

ogra

moz

ási n

yelv

ism

eret

e, a

lap-

szin

tő a

lkal

maz

ása.

S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k T

árgy

i: S

zám

ítóg

épte

rem

, hál

ózat

, int

erne

tcsa

tlak

ozás

, kiv

etít

ı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

Alg

orit

mus

leír

ása.

A f

elad

atm

egol

dást

seg

ítı

eszk

özök

ism

erés

e. C

sopo

rtos

fel

adat

meg

oldá

s. F

ejle

sztı

i kör

nyez

etbe

n va

ló ö

ssze

tett

pro

blém

a m

egol

dása

.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

A p

robl

émák

meg

oldá

sáho

z sz

üksé

ges

eszk

özök

és

mód

szer

ek m

egis

mer

ése

Az

algo

ritm

usle

írás

esz

köze

inek

mél

yebb

els

aját

ítás

a (p

l. fo

lyam

atáb

ra e

lem

ei-

nek

bıví

tése

).

Egy

szer

ő al

gori

tmus

ok le

írás

a al

gori

tmus

leír

ó ny

elve

n.

A f

elad

atm

egol

dást

seg

ítı

lehe

tısé

gek

meg

ism

erés

e.

Fel

adat

tal v

eze-

tett

egy

éni é

s cs

opor

tos

mun

ka

taná

ri ir

ányí

tás

mel

lett

.

Mat

emat

ika:

Alg

orit

mus

kö

veté

se, é

rtel

mez

ése,

ké

szít

ése.

E

lem

ek e

lren

dezé

se k

ü-lö

nfél

e sz

empo

ntok

sze

-ri

nt; r

ends

zere

zést

seg

ítı

eszk

özök

(fa

diag

ram

, út

diag

ram

, táb

láza

tok)

ha

szná

lata

, kés

zíté

se.

Meg

alko

tott

ren

dsze

r át

alak

ítás

a.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok

és f

elad

at-

lapo

k.

Pro

blém

ák m

egol

dása

öná

llóa

n, i

llet

ve i

rány

ítot

t cs

opor

tmun

kába

n Is

kola

i éle

thez

kap

csol

ódó

prob

lém

ák, i

llet

ve v

álas

ztot

t saj

át f

elad

atok

meg

oldá

-sa

öná

llóa

n va

gy ir

ányí

tott

cso

port

mun

kába

n.

Mag

yar

nyel

v és

iro

da-

lom

; id

egen

nye

lv;

tör-

téne

lem

, tár

sada

lmi

és

álla

mpo

lgár

i is

mer

etek

: A

tant

árgy

ak ta

nany

aga-

inak

fel

dolg

ozás

a, a

dat-

győj

tés

inte

rnet

en. A

z ad

atok

táro

lása

és

cser

é-je

kül

önbö

zı in

form

ati-

kai e

szkö

zök

felh

aszn

á-lá

sáva

l.

A r

obot

ika

alap

jain

ak m

egis

mer

ése,

egy

szer

ő ve

zérl

ési

prob

lém

ák m

egol

dása

A

lakz

atok

raj

zolá

sa, v

agy

egys

zerő

vez

érlé

ses

játé

k ké

szít

ése

vala

mel

y fe

jles

ztıi

kö

rnye

zetb

en.

A p

aram

éter

érté

kek

vált

ozta

tása

, a v

álto

ztat

ások

hat

ásán

ak ta

nulm

ányo

zása

.

Cso

port

mun

ka

taná

ri ir

ányí

tás-

sal.

Mat

emat

ika:

Táj

ékoz

ó-dá

s a

síkb

an (

alap

vetı

fo

galm

ak é

s el

járá

sok

feli

dézé

se, a

lkal

maz

ása)

. A

tájé

kozó

dást

seg

ítı

visz

onyo

k is

mer

ete.

A

fel

téte

lekn

ek m

egfe

le-

lı a

lkot

ások

elk

épze

lése

a

meg

alko

tásu

k el

ıtt.

Sze

rkes

ztés

ek k

ülön

féle

sz

erke

szté

si e

szkö

zökk

el

és e

ljár

ások

kal.

Obj

ektu

mok

létr

ehoz

ása

szab

adon

, ado

tt f

elté

te-

lek

szer

int.

Geo

met

riai

fog

alm

ak

ism

eret

e, g

eom

etri

ai

alak

zato

k tu

lajd

onsá

gai-

nak

ism

eret

e.

Koo

rdin

átar

ends

zer,

ko-

ordi

nátá

k is

mer

ete.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok,

gya

korl

ó fe

lada

tok.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

U

tasí

tás,

elá

gazá

s, c

iklu

s, f

elté

tel,

prog

ram

kód,

fut

tatá

s, f

ordí

tás,

tesz

telé

s.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

3.

2. A

lgor

itm

izál

ás é

s ad

atm

odel

lezé

s

Elı

zete

s tu

dás

E

gysz

erő

prog

ram

ozás

i nye

lv, f

ejle

sztı

i kör

nyez

et is

mer

ete.

Ada

tbev

itel

, a v

éger

edm

ény

meg

jele

níté

se, g

rafi

kai a

lapi

s-m

eret

ek.

Sze

mél

yi

Tov

ábbi

fel

téte

lek

Tár

gyi:

Szá

mít

ógép

tere

m, h

álóz

at, i

nter

netc

satl

akoz

ás, k

ivet

ítı.

A

tem

atik

ai e

gysé

g n

evel

ési-

fejl

eszt

ési

célj

ai

Öss

zete

tt a

lgor

itm

usok

kés

zíté

se, é

s ez

ek p

rogr

amba

n va

ló m

egva

lósí

tása

. Az

alul

ról f

elfe

lé é

pítk

ezés

elv

ének

ism

eret

e.

Az

eljá

ráso

k és

a r

ekur

zió

alka

lmaz

ása.

Az

össz

etet

t ada

ttíp

usok

alk

alm

azás

a és

kez

elés

e. A

fej

lesz

tıi k

örny

ezet

pro

gram

ál

lapo

tjel

lem

zıin

ek k

ezel

ése.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

Ado

tt f

elad

at m

egol

dásá

hoz

algo

ritm

usel

emek

, alg

orit

mus

ok t

erve

zése

, vég

reha

j-tá

sa

Alg

orit

mus

kód

olás

a a

szám

ítóg

ép s

zám

ára

egys

zerő

pro

gram

ozás

i nye

lven

. A

z el

járá

skés

zíté

s el

ınye

inek

viz

sgál

ata,

elj

árás

ok a

lkal

maz

ása

(par

amét

erez

és,

felt

étel

es u

tasí

táso

k, c

iklu

sok,

rek

urzi

ók).

Ö

ssze

tett

alg

orit

mus

ok k

észí

tése

az

alul

ról f

elfe

lé é

pítk

ezés

és

a lé

pése

nkén

ti f

i-no

mít

ás e

lve

alap

ján.

Fel

adat

tal v

eze-

tett

egy

éni é

s cs

opor

tos

mun

ka.

Mat

emat

ika:

Alg

orit

mus

kö

veté

se, é

rtel

mez

ése,

ké

szít

ése.

R

ends

zera

lkot

ás -

ele

-m

ek e

lren

dezé

se k

ülön

-fé

le s

zem

pont

ok s

zeri

nt;

rend

szer

ezés

t seg

ítı

eszk

özök

(fa

diag

ram

, út

diag

ram

, táb

láza

tok)

ha

szná

lata

, kés

zíté

se.

Meg

alko

tott

ren

dsze

r át

alak

ítás

a.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok

és f

elad

at-

lapo

k.

A p

robl

émam

egol

dásh

oz s

züks

éges

ada

tok

és a

z er

edm

ény

kapc

sola

ta

A b

emen

ı ad

atok

, a k

imen

ı ad

atok

és

a vá

ltoz

ók é

rték

eine

k m

egad

ása,

a b

emen

ı ad

at é

s er

edm

ény

kapc

sola

tána

k m

egfi

gyel

ése.

A

pro

gram

ozás

ere

dmén

yein

ek to

vább

i fel

hasz

nálá

sa.

Fel

adat

tal v

eze-

tett

egy

éni m

un-

ka.

Fiz

ika,

kém

ia: m

ővel

e-te

k, ö

ssze

függ

ések

ki-

szám

olás

a, s

zám

ítóg

épes

m

érés

ek e

lvég

zése

. M

atem

atik

a: O

ktat

ási-

tanu

lási

tech

noló

giák

kal

való

meg

ism

erke

dés,

az

ok é

rtel

mes

, int

erak

tív

hasz

nála

ta.

A p

rogr

amoz

ni k

íván

t m

ővel

ette

l kap

csol

atos

al

apve

tı is

mer

etek

.

Ele

mi

és ö

ssze

tett

ada

tok

meg

külö

nböz

teté

se, k

ezel

ése

Ele

mi é

s ös

szet

ett a

datt

ípus

ok je

llem

zıin

ek m

egis

mer

ése,

alk

alm

azás

uk. A

z ös

z-sz

etet

t ada

tok

keze

lése

.

Mat

emat

ika:

a f

elté

te-

lekk

el v

aló

össz

evet

és

sorá

n an

nak

tuda

tosí

tása

, ho

gy a

fel

téte

lek

hogy

an

befo

lyás

oljá

k az

ere

d-m

ényt

.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok,

gya

korl

ó fe

lada

tok

Rob

otve

zérl

ési,

gra

fika

i fe

lada

tok

meg

oldá

sa f

ejle

sztı

rend

szer

rel

Tek

nıc

álla

potá

nak

vált

ozta

tása

, áll

apot

jell

emzı

inek

ism

eret

e.

Fel

adat

tal v

eze-

tett

egy

éni é

s cs

opor

tos

mun

ka

taná

ri ir

ányí

tás

mel

lett

.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

A

lulr

ól f

elfe

lé é

pítk

ezés

elv

e, lé

pése

nkén

ti f

inom

ítás

elv

e, e

lem

i ada

t, be

men

ı ad

at, k

imen

ı ad

at, ö

ssze

tett

ada

t, vá

ltoz

ó.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

3.

3. E

gysz

erő

bb

fol

yam

atok

mod

elle

zése

Elı

zete

s tu

dás

E

gysz

erő

prog

ram

ozás

i nye

lv, v

ezér

lés

szem

léle

tő f

ejle

sztı

i kör

nyez

et is

mer

ete.

Az

eljá

rás

alka

lmaz

ásán

ak é

s az

elj

árás

pa

ram

éter

ének

ism

eret

e.

Sze

mél

yi

Tov

ábbi

fel

téte

lek

Tár

gyi:

Szá

mít

ógép

tere

m, h

álóz

at, i

nter

netc

satl

akoz

ás, k

ivet

ítı.

A

tem

atik

ai e

gysé

g n

evel

ési-

fejl

eszt

ési

célj

ai

Vél

etle

nszá

m g

ener

álás

a, v

élet

len

esem

ény

szim

ulál

ása.

Vél

etle

n es

emén

yek

mod

elle

zése

.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

Vél

etle

n je

lens

égek

mod

ellj

eine

k m

egis

mer

ése,

a p

aram

éter

mód

osít

ás h

atás

aina

k m

egfi

gyel

ése

Vél

etle

nszá

m g

ener

álás

a, a

vél

etle

nszá

mok

alk

alm

azás

a pr

ogra

mok

ban.

T

antá

rgyi

szi

mul

áció

s pr

ogra

mok

has

znál

ata,

a p

aram

éter

vált

ozta

tás

hatá

sain

ak

vizs

gála

ta.

Fel

adat

tal v

eze-

tett

öná

lló

mun

-ka

.

Kém

ia;

fizi

ka;

biol

ógia

-eg

észs

égta

n; f

öldr

ajz:

sz

imul

áció

s pr

ogra

mok

.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

V

élet

lens

zám

, vél

etle

n es

emén

y, m

odel

l, pa

ram

éter

, szi

mul

áció

.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

4.

In

fok

omm

un

ikác

ió

Óra

ker

et

4 ór

a

4.1.

In

form

áció

ker

esés

, in

form

áció

köz

lési

ren

dsz

erek

Elı

zete

s tu

dás

B

öngé

szıp

rogr

amok

, ker

esık

, lev

elez

ıren

dsze

rek

hasz

nála

ta. I

nfor

mác

ióke

resé

s az

inte

rnet

en. M

egad

ott m

ővek

ele

ktro

-ni

kus

kata

lógu

sban

val

ó vi

ssza

kere

sése

. S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k T

árgy

i: S

zám

ítóg

épte

rem

, hál

ózat

, int

erne

tcsa

tlak

ozás

, kiv

etít

ı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

Az

info

rmác

iók

haté

kony

ker

esés

e, a

legf

onto

sabb

info

rmác

iók

meg

talá

lása

, a h

itel

es é

s ne

m h

itel

es in

form

áció

k m

egkü

-lö

nböz

teté

se, i

nfor

mác

iók

krit

ikus

kez

elés

e, a

tart

alm

ak p

ubli

kálá

sra

való

elı

kész

ítés

e.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

Info

rmác

iófo

rrás

ok i

rány

ítot

t ki

vála

sztá

sa, h

itel

essé

géne

k vi

zsgá

lata

, sze

lekt

álá-

sa

Az

info

rmác

iók

elem

zése

hit

eles

ség

szem

pont

jábó

l. T

öbb

haso

nló

tart

alm

ú ol

dal ö

ssze

haso

nlít

ása,

a h

ason

lósá

gok

és k

ülön

bség

ek

vizs

gála

ta.

Ell

enır

zött

és

nem

ell

enır

zött

old

alak

öss

zeha

sonl

ítás

a.

Meg

besz

élés

.

Fiz

ika:

term

észe

ttud

o-m

ányo

s an

yago

k gy

őjté

-se

, a m

egbí

zhat

óság

vi

zsgá

lata

.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok

Nyo

mta

tásr

a és

web

es p

ubli

kálá

sra

szán

t do

kum

entu

mok

kés

zíté

se

A p

ubli

káci

óra

alka

lmas

fáj

lfor

mát

umok

meg

ism

erés

e, s

peci

ális

tula

jdon

sága

ik,

tart

alm

i, fo

rmai

köv

etel

mén

yeik

ism

eret

e.

Tar

talo

m k

özzé

téte

le, i

nter

nete

s ol

dala

k fe

ltöl

tése

egy

nyi

lván

os tá

rhel

yre,

ter-

jesz

tésr

e sz

ánt d

okum

entu

mok

elh

elye

zése

. Osz

tály

honl

apok

kés

zíté

se, a

z is

kola

i es

emén

yeke

n ké

szül

t fén

ykép

ek f

eltö

ltés

e, v

ideo

anya

gok

publ

ikál

ása

közö

sség

i po

rtál

on.

Cso

port

mun

ka

taná

ri ir

ányí

tás-

sal,

fela

datt

al v

e-ze

tett

egy

éni

mun

ka, p

roje

kt-

fela

dato

k m

egol

dása

.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

K

eres

és, l

etöl

tés,

pub

liká

lás,

hit

eles

ség.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

4.

2. A

z in

form

áció

s te

chn

ológ

ián

ala

puló

kom

mu

nik

áció

s fo

rmák

Elı

zete

s tu

dás

E

lekt

roni

kus

levé

l írá

sa, f

ogad

ása,

új p

osta

fiók

reg

iszt

rálá

sa.

Sze

mél

yi

Tov

ábbi

fel

téte

lek

Tár

gyi:

Szá

mít

ógép

tere

m, h

álóz

at, i

nter

netc

satl

akoz

ás, k

ivet

ítı.

A

tem

atik

ai e

gysé

g n

evel

ési-

fejl

eszt

ési

célj

ai

A m

oder

n in

foko

mm

unik

áció

s es

zköz

ök h

aték

ony

hasz

nála

ta.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

A k

omm

unik

áció

s m

odel

l m

egis

mer

ése

Fel

elıs

mag

atar

tás

az o

nlin

e vi

lágb

an.

Az

onli

ne k

omm

unik

áció

ban

rejl

ı ve

szél

yek

elle

ni v

édek

ezés

. A

datv

édel

em, p

ubli

kus

és n

em p

ubli

kus

adat

ok m

egkü

lönb

özte

tése

. Véd

ekez

és

az á

rtó

szán

dékú

ada

tlop

ások

kal s

zem

ben.

Meg

besz

élés

.

Erk

ölcs

tan:

társ

adal

mi

szab

ályo

k, n

orm

ák; m

á-so

k ti

szte

letb

en ta

rtás

a;

fele

lıss

égvá

llal

ás.

A k

omm

unik

áció

s cé

lnak

meg

fele

lı v

álas

ztás

a m

édiu

mok

köz

ött

A k

ülön

bözı

méd

ium

okba

n re

jlı

lehe

tısé

gek,

elı

nyei

k, h

átrá

nyai

k a

több

i méd

i-um

mal

sze

mbe

n.

A f

ogya

tékk

al é

lıkk

el v

aló

és a

fog

yaté

kkal

élı

k kö

zött

i kom

mun

ikác

iót b

izto

sí-

tó e

szkö

zök

meg

ism

erés

e.

Lát

ássé

rült

ekne

k ké

szül

t old

alak

meg

teki

ntés

e. M

ozgá

ssér

ülte

k sz

ámít

ógép

-ke

zelé

si le

hetı

sége

inek

meg

ism

erés

e. A

kor

mán

ypor

tál l

átás

sérü

ltek

szá

már

a ké

szül

t old

alán

ak m

egis

mer

ése.

Fel

adat

tal v

eze-

tett

öná

lló

mun

-ka

.

Tör

téne

lem

, tár

sada

lmi

és á

llam

polg

ári

ism

ere-

tek:

köz

össé

gi p

ortá

l-ok

on m

egje

lenı

sze

mé-

lyes

ada

tok

vizs

gála

ta a

vé

dele

m é

s ad

atbi

zton

-sá

g sz

empo

ntjá

ból.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok

és f

elad

at-

lapo

k.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

In

tern

etes

kom

mun

ikác

ió, m

obil

kom

mun

ikác

ió, a

datv

édel

em.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

5.

Az

info

rmác

iós

társ

adal

om

Óra

ker

et

3 ór

a

5.1.

Az

info

rmác

iók

ezel

és j

ogi é

s et

ikai

von

atk

ozás

ai

Elı

zete

s tu

dás

A

z in

form

atik

ai b

izto

nság

gal k

apcs

olat

os ta

pasz

tala

t. In

form

áció

keze

léss

el k

apcs

olat

os ta

pasz

tala

t. In

foko

mm

unik

áció

s es

zköz

ök h

aszn

álat

a so

rán

tanú

síto

tt v

isel

kedé

si m

ódok

meg

figy

elés

e, v

élem

énye

zése

. S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k T

árgy

i: S

zám

ítóg

épte

rem

, hál

ózat

, int

erne

tcsa

tlak

ozás

, kiv

etít

ı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

Az

info

rmác

ió e

lıál

lítá

sa, m

egos

ztás

a, te

rjes

ztés

e, h

aszn

álat

a, á

tala

kítá

sa.

Az

info

rmác

ió k

ezel

ése

sorá

n fe

lmer

ülı

vesz

élye

k el

hárí

tásá

nak

a le

hetı

sége

i. A

z in

form

áció

forr

ások

hit

eles

ségé

nek

érté

kelé

se.

Vis

elke

dési

sza

bály

ok k

özös

kia

lakí

tása

, a k

ultu

rált

egy

ütté

lés

szab

álya

inak

bet

artá

sa.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

Az

info

rmác

iófo

rrás

ok e

tiku

s fe

lhas

znál

ásán

ak m

egis

mer

ése

Az

info

rmác

iósz

erzé

s fo

lyam

atán

ak is

mer

ete.

A

z in

form

áció

forr

ások

eti

kus

felh

aszn

álás

a.

Az

info

rmác

iófo

rrás

ok f

eltü

ntet

ése.

A

z in

form

áció

ért

ékké

nt v

aló

keze

lése

. A

z in

form

áció

meg

oszt

ásán

ak f

olya

mat

a az

eti

kai é

s jo

gi e

lvár

ások

bet

artá

sáva

l.

Bem

utat

ás, k

is-

elıa

dás.

Tec

hnik

a, é

letv

itel

és

gyak

orla

t: a

sze

mél

yes

fele

lıss

ég b

elát

ása

és

érvé

nyes

ítés

e a

közv

et-

len

körn

yeze

t ala

kítá

sá-

ban.

F

izik

a; k

émia

; bi

ológ

ia-

egés

zség

tan;

föl

draj

z;

tört

énel

em, t

ársa

dalm

i és

áll

ampo

lgár

i is

mer

e-te

k: s

zám

ítóg

éppe

l seg

í-te

tt ta

nulá

s m

ódsz

erei

-ne

k al

kalm

azás

a (i

nfor

-m

áció

k ke

resé

se, k

önyv

-tá

r-, f

olyó

irat

- és

inte

r-ne

thas

znál

at, a

datb

ázis

-ok

, szi

mul

áció

k ha

szná

-la

ta, k

isel

ıadá

sok

terv

e-zé

se).

M

agya

r ny

elv

és i

roda

-lo

m: a

z in

form

áció

s ko

mm

unik

áció

s tá

rsad

a-lo

m m

őfaj

aina

k m

egfe

-le

lı o

lvas

ási s

zoká

sok

gyak

orlá

sa, a

z ez

ekhe

z ka

pcso

lódó

tipi

kus

hibá

k és

ves

zély

ek f

elis

mer

é-se

, kik

üszö

bölé

se.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok,

gya

korl

ó fe

lada

tok.

Az

info

rmác

ió é

s az

inf

orm

atik

a em

beri

kap

csol

atok

ra g

yako

rolt

hat

ásán

ak m

eg-

ism

erés

e A

z in

form

áció

sze

repe

az

info

rmác

iós

társ

adal

omba

n.

Az

info

rmat

ikai

esz

közö

k ha

szná

latá

nak

köve

tkez

mén

yei.

Az

info

rmat

ikai

esz

közö

k ha

szná

latá

nak

köve

tkez

mén

yei a

z em

beri

kap

csol

atok

-ra

.

Kis

elıa

dás.

Tec

hnik

a, é

letv

itel

és

gyak

orla

t: a

pro

blém

a m

egol

dásá

hoz

szük

sége

s ko

mpl

ex tá

jéko

zódá

s.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok,

kom

plex

fe

lada

tok.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

In

form

áció

, inf

orm

áció

forr

ás, h

itel

essé

g, m

egbí

zhat

óság

.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

5.

2. A

z e-

szol

gált

atás

ok s

zere

pe

és h

aszn

álat

a

Elı

zete

s tu

dás

É

letk

ori s

aját

ossá

gokn

ak m

egfe

lelı

ele

ktro

niku

s sz

olgá

ltat

ások

kal k

apcs

olat

os ta

pasz

tala

tok,

vél

emén

yek

meg

foga

lmaz

á-sa

. S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k T

árgy

i: S

zám

ítóg

épte

rem

, hál

ózat

, int

erne

tcsa

tlak

ozás

, kiv

etít

ı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

Az

elek

tron

ikus

szo

lgál

tatá

sok

hétk

özna

pi é

letb

en b

etöl

tött

sze

repé

nek

feli

smer

ése.

A

z el

ektr

onik

us s

zolg

álta

táso

k ig

ényb

evét

elek

or a

biz

tons

ág f

igye

lem

bevé

tele

. A

z el

ektr

onik

us s

zolg

álta

táso

k ha

szná

lata

köz

ben

a kr

itik

us s

zem

léle

tmód

kia

lakí

tása

. A

szo

lgál

tatá

sok

mők

ödés

ének

meg

figy

elés

e, m

egér

tése

. A

z el

ektr

onik

us s

zolg

álta

táso

k eg

yes

funk

ciói

nak

kipr

óbál

ása.

A

szo

lgál

tatá

sok

igén

ybev

étel

éhez

szü

kség

es e

ljár

ások

meg

ism

erés

e. A

szo

lgál

tatá

sok

igén

ybev

étel

e, il

letv

e le

mon

dása

.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

Az

e-sz

olgá

ltat

ások

has

znál

atán

ak c

élir

ányo

s m

egis

mer

ése

Táj

ékoz

ódás

néh

ány

onli

ne s

zolg

álta

tás

célj

áról

és

az ig

ényb

evét

el le

hetı

ségé

rıl.

Az

elek

tron

ikus

szo

lgál

tatá

sok

céls

zerő

fun

kció

inak

meg

ism

erés

e.

Az

elek

tron

ikus

szo

lgál

tatá

sok

szab

álya

inak

ért

elm

ezés

e.

Az

elek

tron

ikus

szo

lgál

tatá

sok

mők

ödés

ének

meg

ism

erés

e.

A s

zolg

álta

táso

k ig

ényb

evét

elek

or a

lkal

maz

ott f

onto

sabb

elj

árás

ok é

rtel

mez

ése.

R

egis

ztrá

ciós

fol

yam

atok

lépé

sei.

Azo

nosí

tók,

jels

zava

k ha

szná

lata

. A

szo

lgál

tatá

s le

mon

dása

. A

z el

ektr

onik

us s

zolg

álta

táso

k je

llem

zıi.

A s

zolg

álta

tást

igén

ybe

vevı

k jo

gain

ak is

mer

ete.

Fel

adat

tal v

eze-

tett

egy

éni é

s cs

opor

tos

mun

ka.

Tec

hnik

a, é

letv

itel

és

gyak

orla

t: a

meg

taka

rí-

tási

lehe

tısé

gek

feli

sme-

rése

, a h

aték

onys

ág,

egés

zség

- és

kör

nyez

et-

tuda

toss

ág é

rvén

yesí

té-

se.

Sze

mlé

ltet

ıesz

-kö

zök,

tárg

yak,

pr

ogra

mok

, fel

-ad

atla

pok.

Vír

uske

resı

pro

gram

ok h

aszn

álat

a V

írus

fog

alm

ának

meg

érté

se.

Véd

ekez

és a

vír

usok

ell

en.

Vír

uske

resı

pro

gram

alk

alm

azás

a.

A p

rogr

am ü

zene

tein

ek é

rtel

mez

ése.

Tan

ári b

emut

atás

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

In

form

áció

s tá

rsad

alom

, méd

ia, e

lekt

roni

kus

szol

gált

atás

, reg

iszt

ráci

ó, le

irat

kozá

s, a

zono

sító

, jel

szó.

Tem

atik

ai e

gysé

g/

Fej

lesz

tési

cél

6.

Kön

yvtá

ri in

form

atik

a Ó

rak

eret

4

óra

Elı

zete

s tu

dás

A

z is

kola

i kön

yvtá

r ön

álló

has

znál

ata

a ra

ktár

i ren

d is

mer

etéb

en. K

özkö

nyvt

ári t

apas

ztal

atok

. Kön

yvtá

ri k

atal

ógus

ok ir

á-ny

ítot

t has

znál

ata.

Az

önál

ló m

őre

való

hiv

atko

zás

alap

jain

ak is

mer

ete.

S

zem

élyi

T

ováb

bi f

elté

tele

k T

árgy

i: S

zám

ítóg

épte

rem

, hál

ózat

, int

erne

tcsa

tlak

ozás

, kiv

etít

ı.

A t

emat

ikai

egy

ség

nev

elés

i-fe

jles

ztés

i cé

ljai

Az

isko

lai é

s la

kóhe

lyi k

önyv

tár

alap

szol

gált

atás

aina

k és

a k

ülön

bözı

info

rmác

iófo

rrás

okna

k ön

álló

, alk

otó

és e

tiku

s fe

l-ha

szná

lása

egy

szer

ő ta

nulm

ányi

fel

adat

ok e

gyén

i és

csop

orto

s m

egol

dása

sor

án.

Ism

eret

ek/f

ejle

szté

si k

övet

elm

énye

k

Ped

agóg

iai e

ljá-

ráso

k, m

ódsz

e-re

k,

szer

vezé

si-

és

mun

kafo

rmák

Kap

csol

ódás

i pon

tok

T

anes

zköz

ök

Dok

umen

tum

típu

sok,

kéz

ikön

yvek

N

yom

tato

tt é

s el

ektr

onik

us k

ézik

önyv

ek, k

özha

sznú

info

rmác

iófo

rrás

ok é

s is

me-

rett

erje

sztı

mőv

ek tí

pusa

inak

ism

eret

e. L

egal

ább

két k

özha

sznú

ada

tbáz

is b

izto

s ha

szná

lata

. A

z eg

yes

tudo

mán

yter

ület

ek f

ıbb

forr

ástí

pusa

inak

meg

ism

erés

e, je

llem

zése

. A

más

tant

árgy

ak k

eret

ében

meg

ism

ert f

orrá

stíp

usok

öss

zefo

glal

ása,

ren

dsze

rezé

se,

azok

öná

lló

hasz

nála

ta.

Cso

port

mun

ka

taná

ri ir

ányí

tás-

sal.

Föl

draj

z: T

ájék

ozód

ás a

kö

rnye

zet a

nyag

airó

l. V

álog

atás

taná

ri ir

ányí

-tá

ssal

, inf

orm

áció

s an

yago

kban

a v

ilág

há-

lón,

térk

épha

szná

lat.

Tör

téne

lem

, tár

sada

lmi

és á

llam

polg

ári

ism

ere-

tek:

térk

épha

szná

lat.

Mat

emat

ika:

ism

eret

-ho

rdoz

ók h

aszn

álat

a -

köny

vek

(pl.

mat

emat

i-ka

i zse

bkön

yvek

, sza

k-kö

nyve

k, is

mer

ette

rjes

z-tı

kön

yvek

, lex

ikon

ok,

fela

datg

yőjt

emén

yek,

tá

bláz

atok

, kép

letg

yőj-

tem

énye

k).

Mag

yar

nyel

v és

iro

da-

lom

: Seg

édkö

nyve

k,

szót

árak

, lex

ikon

ok

hasz

nála

ta, i

smer

etle

n ki

feje

zése

k je

lent

ésén

ek

önál

ló m

egke

resé

se

egyn

yelv

ő sz

ótár

akba

n.

Any

anye

lvi k

ultú

ra, i

s-m

eret

ek a

z an

yany

elv-

rıl.

Gya

korl

otts

ág a

he-

lyes

írás

i kéz

ikön

yvek

ha

szná

latá

ban.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok

Bio

lógi

a-eg

észs

égta

n:

Fel

épít

és é

s m

őköd

és

kapc

sola

ta. A

z él

ıvil

ág

rend

szer

ezés

ében

érv

é-ny

esül

ı sz

empo

ntok

m

egfo

galm

azás

a, b

emu-

tatá

sa h

atár

ozók

önyv

ek

alap

ján.

For

rásk

ivál

aszt

ás

A f

elad

atna

k m

egfe

lelı

for

rást

ípus

öná

lló

kivá

lasz

tása

. In

form

áció

forr

ások

hit

eles

ségé

nek

vizs

gála

ta, s

zele

ktál

ása.

T

öbbf

éle

forr

ásra

épü

lı te

mat

ikus

győ

jtım

unka

.

Fel

adat

tal v

eze-

tett

egy

éni m

un-

ka, c

sopo

rtm

unka

ta

nári

irán

yítá

s-sa

l.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok,

kom

plex

fe

lada

tok.

Bib

liog

ráfi

ai h

ivat

kozá

s, fo

rrás

felh

aszn

álás

B

ibli

ográ

fiai

hiv

atko

zás

önál

ló k

észí

tése

. Id

ézés

jelö

lése

. A s

zerz

ıi jo

gi v

onat

kozá

sok

meg

érté

se.

For

rásj

egyz

ék ö

ssze

állí

tása

.

Cso

port

mun

ka

taná

ri ir

ányí

tás-

sal.

Mag

yar

nyel

v és

iro

da-

lom

: ele

mi g

yako

rlot

tság

a

forr

ások

meg

jelö

lésé

-be

n.

Info

rmác

iófo

r-rá

sok

és f

elad

at-

lapo

k.

Ku

lcsf

ogal

-m

ak/f

ogal

mak

K

ézik

önyv

, sza

klex

ikon

, sza

kkön

yv, n

apil

ap, f

olyó

irat

, bib

liog

ráfi

a, li

nkgy

őjte

mén

y, k

eres

ıkér

dés,

tárg

yszó

, sze

rzıi

jog,

in

form

áció

s ér

ték,

irod

alom

jegy

zék.

A f

ejle

szté

s vá

rt

ered

mén

yei a

8.

évfo

lyam

vég

én

A t

anul

ó az

inf

orm

atik

ai e

szkö

zök

hasz

nála

ta t

émak

ör v

égér

e tu

dja

hasz

náln

i az

oper

áció

s re

ndsz

er é

s a

szám

ítóg

épes

hál

ózat

ala

pszo

lgál

tatá

sait

; le

gyen

kép

es a

z ad

ott f

elad

at m

egol

dásá

hoz

alka

lmas

har

dver

- és

szo

ftve

resz

közö

k ki

vála

sztá

sára

. A

tan

uló

az a

lkal

maz

ói i

smer

etek

tém

akör

vég

ére

Ism

erje

a k

apcs

olat

ot a

tábl

ázat

keze

lı é

s a

szöv

egsz

erke

sztı

ren

dsze

rek

közö

tt;

ism

erje

a d

iagr

amok

sze

rkes

ztés

ének

, mód

osít

ásán

ak lé

pése

it, t

udjo

n az

ábr

ázol

andó

ada

tokn

ak é

s a

belı

le le

vona

ndó

köve

tkez

teté

sekn

ek m

egfe

lelı

dia

gram

típu

st v

álas

ztan

i;

tudj

on b

emut

atót

kés

zíte

ni;

tudj

a ér

telm

ezni

a p

rogr

amok

ált

al a

dott

üze

nete

ket.

A t

anul

ó a

prob

lém

ameg

oldá

s in

form

atik

ai e

szkö

zökk

el é

s m

ódsz

erek

kel

tém

akör

vég

ére

tudj

on k

ódol

ni e

gysz

erő

algo

ritm

usok

at;

legy

en k

épes

ala

kzat

okat

létr

ehoz

ni v

ezér

lése

lvő

körn

yeze

tben

; is

mer

je é

s al

kalm

azza

az

alul

ról f

elfe

lé é

pítk

ezés

elv

ét;

tudj

on v

élet

lens

zám

ot g

ener

álni

, és

ism

erje

ann

ak f

elha

szná

lási

lehe

tısé

geit

. A

tan

uló

az i

nfok

omm

unik

áció

tém

akör

vég

ére

elık

észí

teni

az

info

rmác

iót w

eben

tört

énı

publ

ikál

ásra

; m

egkü

lönb

özte

tni p

ubli

kuss

á te

hetı

és

véde

ndı

adat

ait;

ha

szná

lni a

legú

jabb

info

kom

mun

ikác

iós

tech

noló

giák

at, s

zolg

álta

tása

it.

A t

anul

ó az

inf

orm

áció

s tá

rsad

alom

tém

akör

vég

ére

ism

erje

az

info

rmat

ikai

biz

tons

ágga

l és

adat

véde

lem

mel

kap

csol

atos

fog

alm

akat

; is

mer

je a

z ad

atok

kal v

aló

viss

zaél

ések

bıl s

zárm

azó

vesz

élye

ket é

s kö

vetk

ezm

énye

ket;

is

mer

je a

z in

form

atik

ai e

szkö

zök

etik

us h

aszn

álat

ára

vona

tkoz

ó sz

abál

yoka

t;

legy

en k

épes

ért

ékel

ni a

z in

form

áció

forr

ások

hit

eles

ségé

t;

ism

erje

az

info

rmat

ikai

esz

közö

k ha

szná

latá

nak

szab

álya

it;

ism

erje

fel

az

info

rmat

ikai

esz

közö

k ha

szná

latá

nak

az e

mbe

ri k

apcs

olat

okra

von

atko

zó k

övet

kezm

énye

it;

ism

erje

n né

hány

ele

ktro

niku

s sz

olgá

ltat

ást é

s ez

ek le

gfon

tosa

bb f

unkc

ióit

; is

mer

je f

el a

z el

ektr

onik

us s

zolg

álta

táso

k je

llem

zıit

.

A t

anul

ó a

köny

vtár

i in

form

atik

a té

mak

ör v

égér

e a

vála

szto

tt f

orrá

soka

t leg

yen

képe

s al

kotó

an é

s et

ikus

an f

elha

szná

lni a

fel

adat

meg

oldá

sban

; le

gyen

kép

es a

lkal

maz

ni a

más

tárg

yakb

an ta

nult

akat

(pl

. inf

orm

atik

ai e

szkö

zök

hasz

nála

ta, s

zöve

galk

otás

);

egys

zerő

tém

ában

legy

en k

épes

az

info

rmác

iós

prob

lém

ameg

oldá

s fo

lyam

atát

öná

llóa

n vé

greh

ajta

ni.