helyi vidékfejlesztési stratégia – Őrség határok nélkül

Budapest, 2008 Június 12.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Őrség Határok Nélkül

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Őrség Határok Nélkül – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségben összesen 0 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat %-a, db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 0 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – db – a(z) mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 0 db fő fejlesztési prioritás és 0 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Őrség Határok Nélkül területe 49 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 22,627 fő, a városokban élő lakosok száma 10,172 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

22,627

49

2

17

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Szentgotthárd 8,939 fő

1,233 fő

1,007 fő

933 fő

Őriszentpéter

Rédics

Csörötnek

Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok14

17

1

1

Fő fejlesztési prioritások száma 0

Fejlesztési intézkedések száma 0

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 0

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

0

Őrség Határok Nélkül – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma

5

Őrség Határok Nélkül - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A térségben nincs elegendő munkahely, a meglévő munkahelyek jelentős része olyan nagyobb vállalatokhoz kötődnek, amelyeknek térségi gazdaságfejlesztő hatásuk (pl. alvállalkozók, szolgáltatók, egyéb partnerek)nem jelentős, elsősorban a munkahelyek biztosítása miatt fontosak. Így összességében a fiatalok elvándorlása figyelhető meg. A térség egészére a lakosság fogyása és fokozatos elöregedése jellemző.

▪ A foglalkoztató vállalkozások fejlesztése. Az Őrség Határok Nélkül térség kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, amelyek kihasználatlanok. Léteznek helyi termékek, de piaci megjelenésük nem megfelelő. A szlovén és az osztrák határmenti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében is további lehetőségek rejlenek. Néhány településen az iparfejlesztés, a régió ipari centrumaihoz történő szorosabb kapcsolódás reális esélyeket és lehetőségeket kínál. Kiegészítve a közösségi színterek korszerű kialakításával, a természeti és kulturális értékek megőrzésével és a lakosság képzésével együttesen eredményezik az életminőség javulását.


Őrség Határok Nélkül – A stratégia alapvető célja

7

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



8

Az Őrség Határok Nélkül térség Zala és Vas megye magyar-szlovén határ mentén elhelyezkedő területe. Történelmi öröksége, hogy évtizedekig el volt zárva határon-átnyúló kulturális és gazdasági környezetétől. A térségben szlovén és német nemzetiségű lakosság is él őrizve sajátos kultúráját, identitását. Az egész térség értékes természeti területen található, a jelentős része nemzeti park. A térségben nagy kiterjedésű erdőterületek és kisebb jelentőségű mezőgazdasági területek között jellemzően aprófalvak alakultak ki. Legnagyobb települése Szentgotthárd, további mikrotérségi központjai Őriszentpéter, Csesztreg, Rédics és Zalabaksa. A felsorolt települések jól kiépített infrastruktúrával,és a térségi átlagnál fejlettebb intézményhálózattal, valamint működő vállalkozásokkal rendelkeznek.Ugyanakkor a térség aprófalvainak jelentős részében hiányos az infrastruktúra,erőteljes az elvándorlás és a népesség elöregedése.Ezeken a településeken alig található aktív vállalkozás. A térség aprófalvainak lakossága a fent említett mikrokörzeti központokban talál munkalehetőséget, ezen kívül Lentiben valamint a térséggel közvetlenül határos szlovén és osztrák területen van lehetőség az elhelyezkedésre.A térség szinte valamennyi településén prioritásként kezelik a turizmus fejlesztését.Az ökoturizmus tekintetében szinte egyedülálló lehetőségek kínálkoznak, amelynek alapja a rendkívül értékes,nemzeti parki védettség alatt álló természeti környezet. Az Őrség 2007-ben Kiváló Európai Desztináció elismerést kapott, második legjobbnak pedig a Lenti térséget tartotta az EU Bizottság.2008-ban az őrségi tájat megválasztották "Magyarország 7 csodája" egyikének.További turisztikai erősség a térségben található szentgotthárdi termálpark, és a térséggel közvetlen határos lenti gyógyfürdő. A térség és a két turisztikai centrum kapcsolata egymás szolgáltatásainak közös kínálata és fejlesztése még számos lehetőséget rejt magában.A térségben több regionálisan és nemzetközileg is jegyzett fesztivál kerül megszervezésre, amelyek a történelemre és a helyi adottságokra építenek. Legfontosabbak a Hétrét ország, amely gyakorlatilag az egész térségre kiterjeszthető, valamint a Szentgotthárdi Történelmi Napok.A térségben megtalálhatóak a népi mesterségeket végző vállalkozások, civil szervezetek (fazekasság,kópickötés,fafaragás), élő néphagyományok (rönkhúzás, farsang, májusfa állítás), és gasztronómiai sajátosságok (tökmagolaj, kecskesajt, mézes pálinka,szőlő -és bor, erdei gombás és hajdinás ételek).

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

9

Az Őrség Határok Nélkül térségbe látogató szelíd dombok között változatos tájat, erdőt, kaszálót, gyümölcsösöket, réteket, folyókat és patakokat, a tájba simuló szeres és szórvány településeket találhat, amelyek haranglábaikkal, árpádkori templomaikkal, népi építészetükkel is őrzik ember és táj harmóniáját. Az itt élők és az ide látogatók együttes feladata és lehetősége egyben, hogy megőrizzék az élhető világnak ezt a szigetét,ahol egymásra talált az ember és a természet.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

10

A térségben található az Őrségi Nemzeti Park jelentős része. A nemzeti park védett környezetében csak korlátozott gazdasági tevékenység végezhető, ugyanakkor a természet állapotának megőrzéséről az őrségi nemzeti park igazgatóság gondoskodik. A területek kiemelkedő jelentőségű Natura 2000 területek,védett növény és állatfajok, gyepek és vizes élőhelyek találhatóak. Táji sajátosság a számos védett természeti értéket hordozó kaszálók gyümölcsösök, és az országban egyedülálló tőzegmoha lápok jelenléte. A térség Magyarország lepkefajokban leggazdagabb területe.A Rába és a Kerka vízgyűjtő területéhez tartozik, mindkettő védett, Natura 2000 terület. A vízfolyások közül a Rába szennyezése jelentős, amely azonban elsősorban osztrák területről érkezik.A térségre a mozaikos tájszerkezet jellemző, amelyben a nagyobb kiterjedésű erdőterületek és kisebb mezőgazdasági területek váltogatják egymást. jellemző az aprófalvas településszerkezet, az Őrség sajátossága a "szeres", a Vend vidék sajátossága a "szórvány" településszerkezet. Talajtani szempontból leginkább a kötött, erdőtalajok a jellemzőek. A levegő tiszta, a környezet alapvetően zajmentes, rekreációs célokra kitűnően alkalmas. Jelentős rész erdővel borított, a faanyagot elsődleges és másodlagos faipari vállalkozások hasznosítják. A szántóföldi gazdálkodás mellet a legeltetéses gyepgazdálkodás, a szőlő és a gyümölcstermesztés is megtalálható.A lakossági hulladékkezelés tekintetében részben megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés, amely a térségen kívüli területre kerül elszállításra. A települések többsége szennyvízcsatornával ellátott, de több kisebb településen ez a probléma még megoldatlan.


A térség környezeti állapota 1/1

11

Az Őrség Határok Nélkül térségében 17 hátrányos helyzetű település található, amelyek a 240/2006 Kormányrendelet hatálya alá tartoznak. A 17 településből 13 a lenti,egy az őriszentpéteri míg a fennmaradó 2 a szentgotthárdi kistérségbe tartozik. Közös jellemzőjük az infrastrukturális elmaradottság, egy vagy több alapvető infrastruktúra teljes, vagy részleges hiánya. A települések lakói között az átlagosnál nagyobb számban találhatóak hátrányos helyzetű csoportok képviselői, romák, idősek, tartós munkanélküliek. Ezeken a településeken erőteljesebben jelennek meg a funkció nélküli ingatlanok, hiányoznak a foglalkoztató vállalkozások.Kedvezőtlen képet mutat a népesség iskolai végzettsége, az általános iskolát az itt élő lakosság 26,4%-a nem fejezte be. Diplomával 3,3%-uk rendelkezik, érettségizett 9,5%. Viszonylag magas a szakmunkás végzettségűek aránya (21,7%). A hátrányos helyzetű településeken a népesség főbb korcsoportonkénti megoszlásában 14 év alatti 14,5%, 15-59 év közötti 59,8%, míg a 60 évesnél idősebb lakosság 25,6%. Mind a 14 év alatti lakosság, mind a nyugdíjaskorú lakosság aránya magasabb a hátrányos helyzetű településeken a három kistérség átlagához viszonyítva (szentgotthárdi, őriszentpéteri és a lenti kistérségek. kilenc településen egyáltalán nincs civil élet, míg a többieken összesen 16 bejegyzett szervezet van, melyek sport és a közbiztonság javítását célzó feladatokat - tűzoltó és polgárőr egyesületek - látnak el.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

12Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodásBányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

11%

12%

22%

8%

4%

15%

13%

0%

11%

4%

15

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 41%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

544

3,583

361

911

445

496

85

245

204

1,959

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)


Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

6%

41%

10%

5%

6%

3%

2%

22%

4%

1%

Egyéb tevékenység 0%

16Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 9.7%, ami 1.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 9.7%

▪ Változás 2003-hoz képest 1.9 százalékpont

17

A munkanélküliségi ráta meghaladja a regionális átlagot, és a térségen belül is komoly eltérések tapasztalhatóak a munkanélküliség tekintetében. A munkanélküliek egy jelentős része a tartós munkanélküliek kategóriájába tartozik. Ennek egyik fő oka, hogy a legnagyobb foglalkoztatási szektorok (feldolgozóipar nagyvállalatai, közigazgatás, amelyekben a foglalkoztatottak 63%-a dolgozik, viszonylag speciális és magas képzettséget, gyakorlatot igényel amelynek ez a réteg nem tud megfelelni. A viszonylag magas munkanélküliség mellett azonban folyamatosan fennáll, főként a megfelelően képzett szakmunkások tekintetében a hiány, amely már gátolhatja további cégek letelepedését a térségbe.A térség szinte minden települése a turizmust jelölte meg a fejlődés egyik fő irányának. A szállásadás és vendéglátás, tehát a turizmushoz közvetlenül kapcsolódó szektor mindössze a 5%-os foglalkoztatási súlya jelzi az itt rejlő tartalékokat. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ennek az 5%-nak a jelentős része is vélhetően a vendéglátáshoz kötődik, így a szállásadásban foglalkoztatottak száma alig kimutatható.A térségben az erősen domináló falusi turizmus mellett, nagyon elmarad a kereskedelmi szálláshelyek, szállodák jelenléte.Fontos jelezni, hogy a határmentiségből adódóan jelen van a szlovén és osztrák területen történő rendszeres és alkalmi munkavállalás. Ennek mértéke nehezen megállapítható, de számos településen a lakosság körében érzékelhető és a jövőben várhatóan tovább erősödő tendenciát jelent.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

18

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Szentgotthárd székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

7 db

6 db

2,047 fő

23%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 23%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás





Fogl. száma (fő)

▪ 755

▪ 438

▪ 220

▪ 167

▪ 110

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Szentgotthárd

▪ Csesztreg

▪ Szentgotthárd

▪ Csesztreg

▪ Szentgotthárd

Főtevékenység

▪ 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása

▪ 2875 Máshova nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása

▪ 2710 Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása

▪ 2811 Fémszerkezet gyártása

▪ 1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)

Név

▪ GM Motors Powertrain Kft.

▪ Hoffmann Carbon Kft.

▪ Arcelor Hungária Kft.

▪ Fermat Hungária kft.

▪ Vossen Hungária Kft.

1

2

3

4

5

20Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység

▪ Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok

▪ Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás


▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás


▪ 110

▪ 72

▪ 70

▪ 60

▪ 45

▪ Szentgotthárd

▪ Szentgotthárd

▪ Rönök

▪ Szentgotthárd

▪ Őriszentpéter

▪ 6340 Szállítmányozás

▪ 5530 Étkezőhelyi vendéglátás

▪ 2010 Fűrészárugyártás

▪ 0201 Erdőgazdálkodási termék-előállítás

▪ 1930 Lábbeligyártás

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ FOCUS-On Kft.

Név

▪ VIBEBA Kft.

▪ Szombathelyi Erdészeti Zrt.

▪ Asso Kft.

▪ Gotthárd Therm Kft.

6

7

8

9

10

21

Az Őrség Határok Nélkül térség vállalkozásai közül foglalkoztatási tekintetben meghatározóak a külföldi tulajdonban lévő, közepes és nagyvállalatok. Ez néhány vállalkozást jelent ugyan, de összesen mintegy 2000 munkahelyet biztosítanak. Ezek a térségi nagyvállalatok két településen Szentgotthárdon és Csesztregen találhatóak. Profiljuk a feldolgozó ipar területén jelentkezik, az autóalkatrész gyártás, a fémmegmunkálás, a textilipar, a GM-hez kapcsolódó logisztikai szolgáltatás területén tevékenykednek.A vállalkozások foglalkoztatási szempontból kialakított következő csoportját a 20-100 fő közötti munkáltatók jelentik, amelyek további feldolgozó ipari cégek mellett, az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás, turisztika és a szállásadás területén jelennek meg. A térségben Szentgotthárd és Csesztreg mellett Őriszentpéteren, Rönökön is. Mintegy tucatnyi vállalkozásról van szó, amelyek jellemzőn magyar tulajdonban vannak és helyi vállalkozók működtetik őket. A zalai területeken jellemző, hogy a vállalkozás székhelye Lenti, de tevékenységét valamely kistelepülésen végzi, jó példa erre Gosztola. A rekreációs és wellness célú turizmus egyik központja ez a település ugyanakkor gosztolai székhellyel nincs bejegyzett vállalkozás szállodai szolgáltatások nyújtására.A foglalkoztató vállalkozások legnagyobb csoportját a 20 fő alatti vállalkozások adják. Ezekben a gazdasági, pénzügyi szolgáltatók mellett, a települési szolgáltatásokat végző vállalkozások, valamint a mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari cégek is képviselve vannak. Ugyanakkor a vendéglátás, kereskedelem, szállásadás és más turisztikai szolgáltatások is elsősorban itt jelennek meg. A térségben a vidékfejlesztési szempontból leginkább érintett célcsoport, tehát a falvakban tevékenykedő turisztikai,élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozások szinte teljes egészében ide tartoznak. A vidékfejlesztési stratégiában kialakítandó turisztikai és helyi termék fejlesztési intézkedések elsősorban őket érintik. A térség három foglalkoztatási központján (Szentgotthárd, Őriszentpéter, Csesztreg)kívül Lenti és Körmend biztosít munkalehetőségeket a térség lakóinak Magyarországon. Ugyanakkor a határmenti elhelyezkedésnek köszönhetően lényeges a szlovén és osztrák munkavállalás szerepe.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

22

A külföldi határmenti munkavállalás mértéke csak részben ismert, sokan ideiglenesen vállalnak alkalmi munkákat a szomszédos országokban.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 16

Vallással kapcsolatos tevékenység 8

Sporttal kapcsolatos tevékenység 26

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

24

Oktatással kapcsolatos tevékenység 17

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

2

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

3

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

17

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

5

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

16

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

5

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

2

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

7

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

1

Nemzetközi kapcsolatok 1Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

10

Politikai tevékenység 1

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

24

A térségben jelentős számú nonprofit szervezet működik. Ezek többsége egy-egy település tekintetében fejti ki tevékenységét, azonban számos nonprofit szervezet a mikrotérségi vagy kistérségi hatással is bír.A szentgotthárdi kistérségben a Pannon Kapu Kulturális egyesület a városban és a kistérségben fejti kis tevékenységét, amely a kulturális programok szervezése mellett turisztikai termékfejlesztést, információnyújtást és marketing tevékenységet jelent.A Szlovén Vidék Kht. a Rába menti szlovének lakta települések gazdaságfejlesztésével foglalkozik.Szlovének Magyarországi Szövetsége a szlovén lakosság legfontosabb kulturális, identitás megőrzést támogató társadalmi szervezete.Az Őrségben hagyományosan erős a nonprofit szervezetek jelenléte.Az Őri Alapítvány teleházat működtet és térségi turisztikai programok, vásárok, fesztiválok szervezője.A Népi Mesterségek Műhelye Egyesület az őrségi kézműves hagyományok megőrzése, oktatása, fejlesztése és bemutatása területén tevékenykedik.A Natúrpark Egyesület a határmenti együttműködések, kulturális gazdasági kapcsolatok fejlesztésében vállal szerepet.Az Őrségi Vendéglátók és Szállásadók Szövetsége a térség turisztikai szereplőit fogja össze.A Natúrpark Térségfejlesztési Kht. az őrségi mellett a szentgotthárdi és a lenti kistérségekben, tehát a közösség teljes területén térségfejlesztéssel, helyi termékek fejlesztését, foglalkoztatás növelését segítő programok bonyolításával foglalkozik.A zala megyei települések között szintén több aktív nonprofit szervezet található, melyek jobbára a mikrotérségi központokban vannak jelen - Rédics(6), Csesztreg (10), Zalabaksa(8), Szentgyörgyvölgy(4). Ezek közül térségi hatású szervezetek: Cseszt Regélő Térségfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Kht.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

25

, mely térségfejlesztéssel, foglalkoztatás bővítését segítő programok generálásával, megvalósításával és képzéssel foglalkozik.Góna Szabadidőközpont és Kézilabda EgyesületZalabaksai Kulturális és Ifjúsági Egyesület ifjúsági szervezet, akik Zalabaksa és a környező településeken a fiatalok elvándorlását szeretnék megállítaniSzilvágyért Egyesület - nem csak Szilvágyért tevékenykednek, kiemelkedő közösségi programokat szerveznek,több természetvédelemmel foglakozó programban voltak partnerekKerka Kulturális Egyesület hagyományőrzés területén végez jelentős munkát.Csesztregi Falubarát Egyesület a település kulturális örökségének őrzésével, közösségi programok szervezésével foglalkozik"Rédics és Vonzáskörzete Fejlődéséért" Közalapítvány az Őrség-Göcsej-Hetés Akciócsoport gesztorszervezete"Barangolók" a természetért Egyesület a környezetudatos magatartás, egészséges életmód terjesztését tűzte ki céljáulVidéken Élők Esélyeiért Egyesület közösségfejlesztéssel, civil szervezetek fejlesztésével, képzések szervezésével foglalkozó nonprofit szervezet


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 591 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 591 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

23,218 23,049 22,909 22,827 22,627

-169 -140 -82 -200


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

2%

3%

63%

24%

9%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

1%

13%

8%

1%

3%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

7%

31%

9%

6%

21%

9%

26%

12%

10%

17%

29

A térségben az elmúlt 5 évben mintegy 3%-kal csökkent a lakosság száma. Az itt élők negyedrésze 59 év feletti, ez magasabb az országos átlagnál és térség fokozott elöregedésére mutató adat.Lakóhely szerint Szentgotthárd és Őriszentpéter két város, amelyben a lakosság 44%-a él. A többi település (Rédics kivételével 1007 fő) mindegyike 1000 fő alatti ,az átlagos település nagysága 300-400 fő közötti. Azonban, ha megnézzük, hogy a két város közül Őriszentpéter mindössze 1300 lakosú, és Szentgotthárd falusias városrészein (Farkasfa, Máriáújfalu,Rábatótfalu, Jakabháza, Zsida és Rábafüzes) mintegy 1700 ember él, úgy kijelenthetjük, hogy a térség lakóinak 70%-a kifejezetten falusias környezetben él.


A térség demográfiai helyzete 1/1


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

14

17

1

45

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

29%

35%

2%

92%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

31Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció



32

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra



Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat



Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

33

A térség települési az alapinfrastruktúra tekintetében megosztottak. A települések egy része teljes alapinfrastruktúrával ellátott, itt jellemzően az egyéb (oktatás, egészségügy, szabadidő) infrastrukturális elemek is jobban jelen vannak.

A települések egy részén az alapinfrastruktúra sem teljes. Jellemző a szennyvízcsatorna hálózat hiánya, de van olyan településrész, ahol nincs vezetékes ivóvízhálózat sem. Általában ezeken a településeken az egyéb települési infrastruktúra is csak részben van jelen, a meglévő épületek állapota rendkívül leromlott.

A kisebb településekre jellemző, hogy sok üres ingatlan, telek található rajtuk, amelyek hasznosítása megoldásra vár.A településszerkezetből fakadóan sokszor a kisebb településekhez is több kilométeres úthálózat és mezőgazdasági utak tartoznak.


A térség infrastrukturális adottságai 1/1

34

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.03 0.05

0.02 0.04

157% 113%

0.97 1.17

1.81 0.68

53% 172%

35

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...




▪ Közszféra



Települések főbb jellemzői 1/7

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 82

▪ Község ▪ 401


▪ Község ▪ 64



▪ Község ▪ 69

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Alsószenterzsébet

Alsószölnök

Apátistvánfalva

Baglad

Bajánsenye

Belsősárd

Bödeháza

Munkanél-küliség (%)

▪ 8.70%

▪ 11.92%

▪ 1.21%

▪ 9.09%

▪ 7.53%

▪ 8.00%

▪ 8.33%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 359,756

▪ 498,342

▪ 560,584

▪ 211,084

▪ 468,121

▪ 440,771

▪ 146,600

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.183

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.813

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.116

36








Jogállás


Lakosság (fő)



▪ Község ▪ 16


▪ Község ▪ 90


▪ Község ▪ 45


Csesztreg

Csörötnek

Felsőszenterzsébet

Felsőszölnök

Gáborjánháza

Gasztony

Gosztola


▪ 4.64%

▪ 10.73%

▪ 11.11%

▪ 8.37%

▪ 8.57%

▪ 7.00%

▪ 5.88%


▪ 558,447

▪ 416,789

▪ 219,447

▪ 456,350

▪ 271,137

▪ 556,760

▪ 921,113


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 12.533


▪ 2.435

▪ 0.000

▪ 5.813

▪ 1.166

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

37










Jogállás


Lakosság (fő)









Ispánk

Kálócfa

Kercaszomor

Kerkabarabás

Kerkafalva

Kerkakutas

Kétvölgy


▪ 4.46%

▪ 13.51%

▪ 9.69%

▪ 15.05%

▪ 4.05%

▪ 10.23%

▪ 3.85%


▪ 544,260

▪ 329,664

▪ 402,135

▪ 297,548

▪ 421,339

▪ 375,256

▪ 369,552


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 1.938

▪ 0.000

▪ 0.894

▪ 0.000

▪ 5.608

▪ 0.000

▪ 10.872

38





▪ Szállítási, raktározási, postai és távközl...




Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 55

▪ Község ▪ 91

▪ Község ▪ 36

▪ Község ▪ 30

▪ Község ▪ 34




Kozmadombja

Külsősárd

Lendvadedes

Lendvajakabfa

Magyarföld

Magyarlak

Magyarszombatfa


▪ 23.81%

▪ 9.68%

▪ 13.04%

▪ 0.00%

▪ 12.50%

▪ 7.92%

▪ 8.52%


▪ 253,247

▪ 497,187

▪ 304,553

▪ 208,865

▪ 528,075

▪ 647,144

▪ 333,242


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 3.250


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.250

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.849

39




▪ Szállítási, raktározási, postai és távközl...





Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 46

▪ Község ▪ 26


▪ Község ▪ 63

▪ Város ▪ 1,233


▪ Község ▪ 37


Márokföld

Nemesmedves

Nemesnép

Orfalu

Őriszentpéter

Pórszombat

Pusztaapáti


▪ 1.03%

▪ 12.00%

▪ 10.00%

▪ 2.00%

▪ 6.80%

▪ 8.33%

▪ 22.73%


▪ 551,614

▪ 276,684

▪ 341,856

▪ 404,179

▪ 617,984

▪ 449,799

▪ 198,198


▪ 132.717

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.387

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.304

▪ 0.000

▪ 0.522

▪ 0.365

▪ 6.015

▪ 0.477

▪ 9.297

40









Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 42

▪ Község ▪ 1,007





▪ Város ▪ 8,939


Ramocsa

Rédics

Resznek

Rönök

Szakonyfalu

Szalafő

Szentgotthárd


▪ 26.09%

▪ 6.47%

▪ 6.76%

▪ 13.38%

▪ 11.92%

▪ 11.36%

▪ 4.65%


▪ 200,138

▪ 460,994

▪ 472,019

▪ 366,553

▪ 410,435

▪ 401,089

▪ 668,151


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.426


▪ 0.000

▪ 0.020

▪ 0.000

▪ 0.164

▪ 0.000

▪ 15.685

▪ 0.420

41










Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 38



▪ Község ▪ 88


▪ Község ▪ 54


Szentgyörgyvölgy

Szijártóháza

Szilvágy

Vasszentmihály

Velemér

Zalabaksa

Zalaszombatfa


▪ 1.04%

▪ 35.71%

▪ 12.20%

▪ 1.00%

▪ 8.33%

▪ 12.56%

▪ 11.11%


▪ 323,234

▪ 199,172

▪ 392,417

▪ 618,534

▪ 358,460

▪ 423,667

▪ 318,892


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.024

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 8.796

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 4.170

▪ 0.715

▪ 0.000

42

Települések egy mondatos jellemzése 1/25

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen▪ Alsószenterzs

ébet▪ „A lakosság elöregedése és a munkahely

hiánya. Az önkormányzat szorult anyagi helyzete.”

▪ Alsószölnök ▪ „A helyi fiatalok kötődnek a településhez, de problémát okoz, hogy az, hogy helyben nem vagy csak nagyon nehezen irreális áron tudnak telekhez jutni. Az önkormányzat rendelkezik érvényes településrendezési tervvel. A terv szerint lehetőség nyílhat építésre alkalmas ingatlanok kialakítására, ám az ehhez szükséges forrást önkormányzatunk nem tudja előteremteni. A fiatalok helyben mara”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Turisztikai ls helyi termék fejlsztés”

▪ „A község mind Ausztriához, mind Szlovéniához közel található. A Rába folyó Alsószölnöknél lép Magyarország területére. Horgászokon és a kenusokon kívül a természetkedvelők is kedvelik az alsószölnöki folyószakaszt. A települést kettészeli a Szölnök-patak, melyet duzzasztás után alkalmassá lehetne tenni vadvízi horgászatra. 3 kijelölt turistaútvonal található Alsószölnök közigazgatá”

43




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Apátistvánfalv

a▪ „A település infrastrukturális ellátottsága

nem megfelelő, szennyvítisztítás megoldatlan, utak állapota rossz.”

▪ Baglad ▪ „Öregedő korösszetétel, népesség folyamatos csökkenése, vállalkozások hiánya, önkormányzat működési hiánya, fejlesztésekhez forrásokkal nem rendelkezik így pályázatokon nehezen tud részt venni.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „A kiváló természeti adottságokra építva a

turizmus fejlesztése.”

▪ „A sok üres lakás, és a viszonylag érintetlen természeti környezet adottságait kiahsználva a turizmus és a település, mint lakóövezet fejlesztése.”

44




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Bajánsenye ▪ „Elöregedő népesség, lakosságszám

fogyása, szűkülő foglalkoztatási lehetőségek”

▪ Belsősárd ▪ „A település lakosságának öregedő korösszetétele,a népesség folyamatos csökkenése, vállalkozások hiánya egymással összeföggő problémakört jelenít meg.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Táji és természeti értékek megléte,

növekvő turista forgalom”

▪ „Turisztika fejlesztése, amely munkahelyeket teremt, ehhez a Lenti gyógyfürdőhöz és a 86-os úthoz vezető út közelsége, valmint Kavicsbánya turisztikai hasznosítása lehet lehetőség. A horgásztó környékének továbbfejlesztése szintén fontos lehetőségek jelent.”

45




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Bödeháza ▪ „Csökkenő és elöregedő népesség, a

munkahelyek hiánya, lakatlan és funkciótlan ingatlanok.”

▪ Csesztreg ▪ „Népesség csökkenése. Önkormányzati források szűkülése. Épített környzet lepusztultsága. Középületek elavultsága. Felújításra szoruló úthálózat. A kerékpár utak hiánya. A tömegközlekedés hiányosságai.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Ingatlanok új funkcóval történú

hasznosítása, amelyeken lakások, vagy közösségi,és turisztikai szolgáltatások fejleszthetőek. Viszonylag érintetlen természeti környezet. Szlovéniával közvetlen határos a település így határon-átnyóló gazdasági-kulturális kapcsolatokerősítése révén a településen élők helyzete javítható lehetne.”

▪ „Aktívkorú lakosság számát meghaladó munkahelyek száma. Rendezett település és természeti környezet. Teljeskörű infrastruktúra. Civilek aktivitása.”

46




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Csörötnek ▪ „Magas munkanélküliség, alacsony

foglalkoztatottság, kevés munkahely. A hátrányos helyzetű roma lakosság szociális problémái. Turizmus kezdetlegessége, spontán szerveződő léte. A lakosság kiszolgálását, ellátását biztosító intézményhálózat épületeinek leromlott állapota.”

▪ Felsőszenterzsébet

▪ „A lakosság elöregedése és a munkahely hiánya. Az önkormányzat szorult anyagi helyzete.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Az önkormányzat által a rendezési tervben

kijelölt vállalkozói övezetbe a szociálisan hátrányos helyzetű, alacsonyan képzett lakosság számára megélhetést biztosító munkahelyek betelepítése, az általános foglalkoztatottság javítása.A turizmus, mit megélhetési lehetőség meghonosítása, elfogadtatása.A turisztikai infrastruktúra kiépítése.Lakossági szolgáltatások feltételeinek javítása”

▪ „Turisztika, helyi termék fejlesztés”

47




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Felsőszölnök ▪ „A település infrastrukturája kiépítetlen. A

Művelődési Ház felújítása nem kezdődött el. A szennyvízberuházáshoz szükséges pénzforrás nem áll rendelkezésre. A templom környékének rendezése nem került sor. A községben nincs kiépített járda. A falut Kétvölgyel összekötő közút építése szükséges. A helyi általános iskola fenntartásának finanszírozása nagy terhet jelent.”

▪ Gáborjánháza ▪ „Vállalkozások és azok által fenntartott munkahelyek hiány, amely az elvándorláshoz és a település elöregedéséhez vezet.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „A települési infrastruktóra teljes kiépítése.

A hármashatár ésa környezet turisztikai lehetőségeinek kihasználása. Szlovén gazdasági kapcsolatok megerősítése.”

▪ „Vállalkozásfejlesztés , elsősorban a mezőgazdasági vállalkozások tekintetében. Szlovénia közelségét kihasználva a határmentigazdasági kapcsolatok fejlesztése.”

48




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Gasztony ▪ „Önkormányzati tulajdonú kül,-és belterületi

utak rossz állapota.”

▪ Gosztola ▪ „Elöregedő lakosság”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „A meglévő adottságokra építve a község

turisztikai, idegenforgalmi fejlesztése.”

▪ „Turisztikai fejlesztések”

49




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Ispánk ▪ „Foglalkoztató hiánya, közösségi

közlekedés hiánya”

▪ Kálócfa ▪ „a 86-os főközlekedési út kamionforgalma, ez elkerülő út hiánya, elöregedett lakosság, magas munkanélküliség, közösségi élet hiánya, munkahelyek hiánya, elvándorlás”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Turizmus, mezőgazdasági területek

hasznosítása”

▪ „turisztikai vonzerő az ótelepülés részen, határ közelsége, főközlekedési út helyben, teljes infrastuktúra kiépítettsége”

50




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Kercaszomor ▪ „Öregedő lakosság,kevés munkalehetőség.

A Szlovénia felé vezető utek, elsősorban kerékpárút hiánya.”

▪ Kerkabarabás ▪ „Alacsony a civil aktivitás,kvázi termékek jelen vannak, de nem meghatározóak.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Turizmus, ezen belül az ökoturizmus”

▪ „Kis- és mikrovállalkozások indítása, fejlesztése, melyek a helyi termékek előállítására alapoznak illetve a lakosság szükségleteit elégítik ki helyben. illetve a falusi turizmus fejlesztése.”

51




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Kerkafalva ▪ „A lakosság elöregedése és a munkahely

hiánya. Az önkormányzat szorult anyagi helyzete.”

▪ Kerkakutas ▪ „A lakosság elöregedése és a munkahely hiánya. Az önkormányzat szorult anyagi helyzete.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Turisztikai szolgáltatsások fejlesztése

▪ T”

▪ „Turisztikai szolgáltatások fejlesztése”

52




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Kétvölgy ▪ „Nem megfelelő infrastruktúrális ellátottság:

úthálózat korszerűsítése (7454. jelű Kétvölgy - Szentgotthárd összekötő út, illetve 74187. Kétvölgyi bekötőút), összekötő út kiépítése (Kétvölgy - Felsőszölnök között), a települési szennyvízkezelés megoldása, szélessávú hálózat elérhetőségének bővítése.”

▪ Kozmadombja ▪ „Elöregedő település, a fiatalabb korosztály sem látja a fejlesztés, fejlődés lehetséges irányait. Nagyon rossz a tömegközlekedés, nincs falugondnoki szolgálat a településen. Lenti kivételével a munkábajárás a környékbeli városokba, illetve a megyeszékhelyrea tömegközlekedéssel nem megoldható. A 86-os út keresztülszeli a települést.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „A kiváló természeti adottságok kiemelt

lehetőséget kínálnak a turizmus, a turisztikai infrastruktúra további fejlesztésére.”

▪ „Népfőiskolai jellegű képzésekkel, közösségfejlesztéssel, a helyi termékek előállításának ösztönzése, értékesítésének elősegítése. Közösségi szolgáltató tér kialakítása; Az üresen álló házakba lakók költöztetése; falusi turizmus fejlesztése. Kisvállalkozások indításának elősegítése -erdei termékek. Alternatív energia.”

53




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Külsősárd ▪ „A település elöregedő és fogyó

lakossága,amely elsősorban a munkahelyek hiánya miatti elvándorlásból adódik.”

▪ Lendvadedes ▪ „A munkahelyek hiánya, amely miatt elvándorlás tapsztalható, ennek következtében öregedő és fogyó lakónépesség.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Megüresedett szikvíz üzem csarnok

hasznosítása, Lenti Gyógyfürdőhöz és 86-os főközlekedési útvonalhoz való közelség, amelyek révén vállalkozásfejlesztés, turisztikai beruházások teremthetnek munkahelyeket.”

▪ „Lendvadedesi Tó turisztikai fejlesztése, zártkerti területek hasznosítása a turizmus és a elyi termékfejlsztések területén.”

54




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Lendvajakabf

a▪ „munkahelyek hiánya miatti elvándorlás,

ennek következtében öregedé és fogyó lakosság”

▪ Magyarföld ▪ „A lakosság elöregedése és a munkahely hiánya. Az önkormányzat szorult anyagi helyzete.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Sok üres telek és ingatlan, amely

lakóhellyé vagy turisztikai szálláshelyekké alakítható.”

▪ „Turisztikai válalkozások fejlsztése”

55




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Magyarlak ▪ „Munkanélküliség növekedése,

lakosságszám csökkenése.”

▪ Magyarszombatfa

▪ „Elöregedő és fogyó népesség, a munkahelyek hiánya.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Turisztikai lehetőségek kihasználása,

iskola, óvoda bővítése, fejlesztése”

▪ „A turizmus,amelyben a térségi sajátosságokat megjelenítő ökoturizmus mellett, a településen egyedülálló fazekas hagyományokra és vállalkozásokra alapozó turisztikai attrakció és termékcsomag kialakítása.”

56




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Márokföld ▪ „Teljesen elöregedett a falu, nincs a fiatalok

számára lehetőség.”

▪ Nemesmedves

▪ „Alacsony lakosságszám. Zsák település, melyre nehéz megközelíthetősége miatt a legtöbb szolgáltatás nem jut el.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Turizmus fejlesztése, túraútvonalak

kijelölése, melyek keresztülvezetnek a településen, falura telepedni szándékozók vonzása.”

▪ „Idegenforgalom fejlesztése”

57




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Nemesnép ▪ „Elöregedett lakosság, Kevés pénz

fejlesztésekhez. Szennyvízhálózat hiánya.”

▪ Orfalu ▪ „Az út hálózat rossz minősége (szentgotthárd - Orfalu összekötő út, illetve Orfalu - Büdfalva összekötő út nem szilárd burkolatú /engedélyes építési terv már megszületett/). Korlátozott a szélessávú hálózat elérhetősége. Megoldatlan a szennyvízkezelés (egyedi megoldás szükséges a település szerkezete és a domborzati adottságok miatt).”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Falusi és lovasturizmus. A természet

érintetlensége.”

▪ „A kiváló természeti adottságok kiemelt lehetőséget kínálnak a turizmus, a turisztikai infrastruktúra további fejlesztésére.”

58




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Őriszentpéter ▪ „Munkahelyek hiánya. A fiatalok

elvándorlása és ennek követleztében a település elöregedése.”

▪ Pórszombat ▪ „Alacsony a településen a helyben dolgozók aránya, közösségi élet hiánya.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Termálvízkincs hasznosítása,

ökogazdálkodás. Kistérségi szolgáltatások fejlesztése.”

▪ „Energianövények előállítása, közösségfejlesztéssel a lakosság megtartása, mikorvállalkozások erősítése, helyi termékek előállítása, erdei termékek gyűjtése, feldolgozása”

59




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Pusztaapáti ▪ „Munkanélküliség, várostól távol

helyezkedik el a település, közlekedési problémák”

▪ Ramocsa ▪ „Elöregedő lakosság.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Vadász illetve rekreációs célú turizmusra

alkalmas település, helyi termékek előállítása, értékesítése, biotermékek előállítására alkalmas területek”

▪ „Turisztikai fejlesztés.”

60




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Rédics ▪ „Munkahelyek hiánya amely településre és

a mikrotérségre is kihat. A fiatalok elvándorolnak a településről,így csökkenő népességszám, elöregedő lakosság jellemzi a települést.”

▪ Resznek ▪ „A település lakosságának fogyása és elöregedése, amely az elvándorlás következménye a megfelelő munkahellyel rendelkező régiókba.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Munkahelyteremtés. Vállalkozások

telepítése az ipari parkba. Helyi termékfejlesztés, termékek piacra juttatásának támogatása.”

▪ „A reszneki kastély turisztikai hasznosítása és a viszonylag érintetlen természeti környezetre alapzó turisztikai szolgáltatások fejlesztése”

61




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Rönök ▪ „A település csökkenő lakossága, sok

hátrányos helyzető család jelenléte.”

▪ Szakonyfalu ▪ „A művelődési ház tetőterének beépítésére nincs anyagi erőforrás, pedig ott lehetne elhelyezni a szlovén és a cigány kisebbségi önkormányzat helyiségét, az eMagyorország Pontot és a Községi Könyvtárat, valamint a civil szervezetek helyiségeit. Az önkormányzati konyha felszerelésének cseréjére nincs anyagi lehetősége az önkormányzatnak.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Foglalkoztatás, szociális foglalkoztatási

programok beindításával, vallási turizmus szolgáltatásainak fejlesztésével. Település ingatlanjainak felújítása, hasznosítása.”

▪ „A település infrastrukturális és turisztikai fejlesztése. A problémák és lehetőségek megoldásához a helyiségek adottak.”

62




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Szalafő ▪ „A munkalehetőségek hiánya, a település

elüregedése.”

▪ Szentgotthárd ▪ „Munkahelyek száma csökken, városi- térségi szolgáltatások alulfinanszírozottak”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „A turisztikai leetőségek fokozott

kihasználása, tájtemékek előállítása: sajt, pálinka,tökmagolaj”

▪ „Turizmus, idegenforgalom és a szolgáltatások fejlesztése”

63




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Szentgyörgyv

ölgy▪ „Nincs munkahely, a fiatalok itthagyják a

települést”

▪ Szijártóháza ▪ „Munkahelyek hiánya az ebbők következő elvándorlás, amely település fogyásához és elüregedéséhez vezet.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Falusi turizmus fejlesztése, a természeti

adottságok kihasználása, ökogazdálkodás népszerűsítése, fazekasok szövetkezetbe tömörülése, termékeik továbbfejlesztése.”

▪ „Szlovénia közelségét kihasználva a határmenti gazdasági kapcsolatok erősítése, érintetlen természeti környezetre alapozó turisztikai fejlesztések”

64




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Szilvágy ▪ „Lakosság elöregedettsége, munkahely

hiánya, várostól távol esik, szolgáltatások hiánya”

▪ Vasszentmihály

▪ „Kerékpárút hiánya, a 8-as számú nemzetközi nagy forgalmat bonyolító főút zavaró hatása.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Turisztikai vonzerő növelése, életminőség

javítása, település megtartóerő erősítése, jól működő civil szervezetek”

▪ „Természeti környezetünk.”

65




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Velemér ▪ „Elöregedő és fogyó népesség.

Munkahelyek hiánya.”

▪ Zalabaksa ▪ „A 86.sz.fkl.út nagymértékű forgalomnövekedése.A civil önszerveződések és egyesületek működésének problémái, kezdetleges voltuk. A fiatalok nagymértékű elvándorlása. A foglalkoztatottság alacsony mértéke.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Turizmus”

▪ „Turisztikai vonzerő növelésének lehetősége. A mikrovállalkozások foglalkoztatásának elősegítése. Helyi termékeke előállítása és forgalmazása.”

66




Település Legfontosabb probléma a településen▪ Zalaszombatf

a▪ „A településen kevés a munkahely, ami a

fiatalok elvándorását eredményezi, ennek következtéban fogy és öregszik a lakosság.”

Legfontosabb lehetőség a településen▪ „Turistaház, Halastó turisztikai fejlesztése,

külterültbe újabb tó kialakítása, ezzel munkahelyek és jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása a településen élők részére.”

67

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



68

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

69Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz


Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

11%

12%

22%

8%

4%

15%

13%

0%

11%

4%

8%

52%

13%

6%

7%

4%

3%

0%

5%

1%

10%

70%

0%

10%

10%

0%

0%

0%

0%

0%

70

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

1

Szektor

▪ „”▪ „”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „”

2

71




Szektor

▪ „”▪ „”


▪ „”

72



Szektor

▪ „”


3 ▪ „”


▪ „”

▪ „”4 ▪ „” ▪ „”

73



Szektor



74



Szektor

▪ „”


5 ▪ „”


▪ „”

▪ „”6 ▪ „” ▪ „”

75




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

76



▪ „”


7 ▪ „”


▪ „”

Szektor

▪ „”8 ▪ „” ▪ „”

77



Szektor



78



Szektor

▪ „”


9 ▪ „”


▪ „”

▪ „”10 ▪ „” ▪ „”

79



Szektor



80

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






81

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik


1 ▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „”

Fejlesztési téma

82




2 ▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

83




3 ▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

84




4 ▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

85




5 ▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „”

86




6 ▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

87




7 ▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

88




8 ▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

89




9 ▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

90




▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

10

91

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






helyi vidékfejlesztési stratégia – Őrség határok nélkül

Documents