helyi vidékfejlesztési stratégia – rinya-dráva szövetség

Budapest, 2009 November 27.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Rinya-Dráva Szövetség

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

"Természetesen" fejlődünk!

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Rinya-Dráva Szövetség – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 31 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 35%-a, 11 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 31 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 35%-a, 11 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 22 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 22 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Rinya-Dráva Szövetség területe 41 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 41,313 fő, a városokban élő lakosok száma 12,007 főA(z) Rinya-Dráva Szövetség területe 41 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 41,313 fő, a városokban élő lakosok száma 12,007 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

41,313

41

1

41

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Közszféra

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Barcs 12,007 fő

2,751 fő

2,146 fő

1,773 fő

Segesd

Lábod

Babócsa

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

9

7

0

0

Fő fejlesztési prioritások száma 6

Fejlesztési intézkedések száma 22

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 31

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

28

Rinya-Dráva Szövetség – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 1,344,000 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve

Rinya-Dráva Szövetség – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 4 ▪ 1,344,000

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 5 ▪ 1,295,576

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 4 ▪ 1,169,776

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 2 ▪ 626,224

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 8 ▪ 438,695

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 7 ▪ 706,413

▪ Leader képzés ▪ 4 ▪ 153,731

▪ Leader rendezvény ▪ 3 ▪ 169,869

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 2 ▪ 116,243

▪ Leader komplex projekt

▪ Leader tervek, tanulmányok

6

Rinya-Dráva Szövetség - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A vállalkozások működését jelentős mértékben nehezíti a rossz közlekedési infrastruktúra, az általános tőke és az innováció hiánya, ezek együttes következménye a térség gazdaságának stagnálása valamint a társadalmi és szociális problémák folyamatos erősödése.

▪ A rendelkezésre álló erőforrások (természeti-, humán-, infrastrukturális-, tőke) összehangolt, racionális és vállalkozás központú felhasználásával, fenntartható növekedési pályára állítani a térség gazdaságát.

7

Célunk:

A térségben élők életminőségének javítása, új munkahelyek, új jövedelemszerzési formák meghonosítása, növelve ezáltal a vidéken élők szociális és mentális jólétét.

A népesség elvándorlásának megállítása, helybentartása és ide csábítása a lakosság helyben történő foglalkoztatásával és az életkörülmények javításával.

A helyi vállalkozásoknak lehetőséget adni a bővítésre, fejlődésre. Új vállalkozások létrejöttének elősegítése.

Térségi öntudat és összefogás megteremtése mind a gazdasági mind a civil életben.

Célunk:

A térségben élők életminőségének javítása, új munkahelyek, új jövedelemszerzési formák meghonosítása, növelve ezáltal a vidéken élők szociális és mentális jólétét.

A népesség elvándorlásának megállítása, helybentartása és ide csábítása a lakosság helyben történő foglalkoztatásával és az életkörülmények javításával.

A helyi vállalkozásoknak lehetőséget adni a bővítésre, fejlődésre. Új vállalkozások létrejöttének elősegítése.

Térségi öntudat és összefogás megteremtése mind a gazdasági mind a civil életben.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Rinya-Dráva Szövetség – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A Rinya-Dráva Szövetség 41 települése Somogy megye déli részén, a horvát határ mentén terül el, amely meghatározza perifériális helyzetét. Területe 1229 km2,aprófalvas telpülésszerkezetű.A szövetség egyetlen városa Barcs, 1969 óta határátkelőhely. A 12007lakosú kisváros gazdaságföldrajzi, természeti és humán erőforrásaiból adódóan, a szövetségben központi funkciót tölt be. A határmentiség üzleti szempontból előnyökkel kecsegtet, lehetővé teszi a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiépítését és elmélyítését. A szövetség településeire jelentős hatást gyakorol még Nagyatád város is, amely földrajzi értelemben része a két kistérség területének, de népsűrűsége miatt nem lehet tagja a szövetségnek.A szövetség hagyományosan kétarcú: Barcs fejlődése dinamikusabb és garantáltabb, míg a szövetséghez csatlakozó kistelepülések fejletlenebbek, erőforrásaik, perspektíváik szűkösebbek.Bár a térség tipikusan vidéki, alapvetően mezőgazdasági jellegű, a foglalkoztatottak jelentős része ma már a szolgáltató szférában dolgozik. Az agrárszektorhoz kapcsolódó iparágak közül a tejfeldolgozás, a magas erdősültségből eredően pedig a fafeldolgozás jelentős. Az ipari termelőkapacitások (fém-, vegyipar, élelmiszeripar) döntően Barcson működnek. A horvát bevásárló turizmus következtében olyan kereskedelmi bázis alakult ki, amely a mai napig meghatározza a város gazdasági helyzetét.

Általános gondként jelenik meg a tőke-, az információ- és a szakértelem hiánya. A helyzetet súlyosbítja a nagyfoglalkoztatók megszűnése, a létrejövő új vállalkozások egy részének versenyképtelensége. Ennek következtében alacsony a foglalkoztatási szint és rendkívül magas a munkanélküliségi ráta. A népességi adatokat vizsgálva is riasztó jeleket tapasztalunk. Drasztikusan csökken egyes falvak lakosságszáma, mely az elöregedésnek, valamint a nagymértékű elvándorlásnak a következménye. Általánosságban jellemző az elszegényedés, az átlagosnál magasabban kvalifikált emberek térségből való elköltözése.

A Rinya-Dráva Szövetség 41 települése Somogy megye déli részén, a horvát határ mentén terül el, amely meghatározza perifériális helyzetét. Területe 1229 km2,aprófalvas telpülésszerkezetű.A szövetség egyetlen városa Barcs, 1969 óta határátkelőhely. A 12007lakosú kisváros gazdaságföldrajzi, természeti és humán erőforrásaiból adódóan, a szövetségben központi funkciót tölt be. A határmentiség üzleti szempontból előnyökkel kecsegtet, lehetővé teszi a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiépítését és elmélyítését. A szövetség településeire jelentős hatást gyakorol még Nagyatád város is, amely földrajzi értelemben része a két kistérség területének, de népsűrűsége miatt nem lehet tagja a szövetségnek.A szövetség hagyományosan kétarcú: Barcs fejlődése dinamikusabb és garantáltabb, míg a szövetséghez csatlakozó kistelepülések fejletlenebbek, erőforrásaik, perspektíváik szűkösebbek.Bár a térség tipikusan vidéki, alapvetően mezőgazdasági jellegű, a foglalkoztatottak jelentős része ma már a szolgáltató szférában dolgozik. Az agrárszektorhoz kapcsolódó iparágak közül a tejfeldolgozás, a magas erdősültségből eredően pedig a fafeldolgozás jelentős. Az ipari termelőkapacitások (fém-, vegyipar, élelmiszeripar) döntően Barcson működnek. A horvát bevásárló turizmus következtében olyan kereskedelmi bázis alakult ki, amely a mai napig meghatározza a város gazdasági helyzetét.

Általános gondként jelenik meg a tőke-, az információ- és a szakértelem hiánya. A helyzetet súlyosbítja a nagyfoglalkoztatók megszűnése, a létrejövő új vállalkozások egy részének versenyképtelensége. Ennek következtében alacsony a foglalkoztatási szint és rendkívül magas a munkanélküliségi ráta. A népességi adatokat vizsgálva is riasztó jeleket tapasztalunk. Drasztikusan csökken egyes falvak lakosságszáma, mely az elöregedésnek, valamint a nagymértékű elvándorlásnak a következménye. Általánosságban jellemző az elszegényedés, az átlagosnál magasabban kvalifikált emberek térségből való elköltözése.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Ez magával vonja azt a tényt, hogy a települések képzettségének, iskolázottságának szintje is mind lejjebb süllyed.

A térség országos ill. nemzetközi mértékkel mérve is kiemelkedően értékes természeti adottságokkal rendelkezik. A mediterrán éghajlati hatások, a változatos domborzati, vízrajzi és talajtani viszonyok következtében sajátos flóra és fauna alakult ki. Ezért az öko-, és rekreációs-turizmus fogadására, élénkítésére alkalmas erdőkkel borított vidéket, a Dráva folyót és környékét, a meglévő építészeti értékeket óvni, a kulturális hagyományokat ápolni, a meglévő termálvízkincset pedig még inkább hasznosítani szükséges. A lakosság megtartásához, a foglalkoztatottak számának növeléséhez, erős mikro és kisvállalkozásokra van szükség, melyek innovatív termékeikkel és szolgáltatásaikkal a helyi gazdaság motorjává válhatnak.

Reményeink szerint a szövetségbe tömörült önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek partneri együttműködési hajlandósága, lehetővé teszi egy sokszínű, népességét megtartani képes, élhető vidéki térség kialakulását.

Ez magával vonja azt a tényt, hogy a települések képzettségének, iskolázottságának szintje is mind lejjebb süllyed.

A térség országos ill. nemzetközi mértékkel mérve is kiemelkedően értékes természeti adottságokkal rendelkezik. A mediterrán éghajlati hatások, a változatos domborzati, vízrajzi és talajtani viszonyok következtében sajátos flóra és fauna alakult ki. Ezért az öko-, és rekreációs-turizmus fogadására, élénkítésére alkalmas erdőkkel borított vidéket, a Dráva folyót és környékét, a meglévő építészeti értékeket óvni, a kulturális hagyományokat ápolni, a meglévő termálvízkincset pedig még inkább hasznosítani szükséges. A lakosság megtartásához, a foglalkoztatottak számának növeléséhez, erős mikro és kisvállalkozásokra van szükség, melyek innovatív termékeikkel és szolgáltatásaikkal a helyi gazdaság motorjává válhatnak.

Reményeink szerint a szövetségbe tömörült önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek partneri együttműködési hajlandósága, lehetővé teszi egy sokszínű, népességét megtartani képes, élhető vidéki térség kialakulását.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A szövetséghez tartozó terület síkvidék jellegű, amelyet észak-déli irányú homokhátak tesznek kelet-nyugati irányban hullámossá. Legjelentősebb vízfolyás a Dráva folyó, a belső részeken pedig a Rinya patak és ágai. A gyors folyású, tiszta vizű Dráva folyó, illetve a régi Dráva meder területén hosszú ideje háborítatlan, természetes állapot uralkodik, melynek következtében páratlanul gazdag növény és állatvilág maradt fenn. A térségben található Barcsi Ősborókás, az őslápos Baláta tó, a babócsai Nárciszos, a Csokonyavisontai Fáslegelő, a rinyaszentkirályi védett erdő, a Petesmalmi Vidrapark Natura 2000-es területek, többségük a Duna –Dráva Nemzeti Park részét képezi. A kiemelkedő táji, természeti adottságok, a kellemes klíma, az itt honoló csend és nyugalom alkalmas a pihenésre, az aktív kikapcsolódósára. Ezek következtében a turizmus alternatív formái (öko-, természeti,- falusi-, turizmus) felértékelődtek.A föld mélye kincsekben gazdag. A terület alatt jelentős kőolaj, földgáz és termálvízkincs húzódik. Földgázkitermelés jelenleg egy településen, termálvizes fürdő pedig négy településen működik.A térségben jó minőségű erdőállományok váltakoznak, az erdősültség mértéke mintegy 29%. A Dráva menti alacsonyabb fekvésű részeken lágy ligeterdők (nyár, fűz, éger), a magasabban fekvő részeken pedig kemény fafajú lombos erdők (kocsányos tölgy, cser, akác), valamint telepített erdei és fekete fenyő faállományok találhatóak. Az erdőterületek mintegy 55 %-a állami, mintegy 45% magán tulajdonban van. A kitermelt fának, mint megújuló természeti erőforrásnak régen is és ma is nagy a szerepe.A szántóterületek kémhatása gyengén savanyú, minőségi osztályuk az országos átlag alatti 10-20 AK közötti. Jellemző a rozsdabarna erdőtalaj, barna erdőtalaj, humuszos kovárványos erdőtalaj, gyengén humuszos homoktalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj és réti erdőtalaj. Meghatározó a hagyományos szántóföldi növénytermesztés, de kis mértékben foglalkoznak bio mezőgazdasági alapanyagok előállításával is. Az erdészeti ágazat a terület gazdaságában jelentős, melyre több helyi kis fűrészüzem épült.A szövetség területén nagy ipari üzemek nincsenek.

A szövetséghez tartozó terület síkvidék jellegű, amelyet észak-déli irányú homokhátak tesznek kelet-nyugati irányban hullámossá. Legjelentősebb vízfolyás a Dráva folyó, a belső részeken pedig a Rinya patak és ágai. A gyors folyású, tiszta vizű Dráva folyó, illetve a régi Dráva meder területén hosszú ideje háborítatlan, természetes állapot uralkodik, melynek következtében páratlanul gazdag növény és állatvilág maradt fenn. A térségben található Barcsi Ősborókás, az őslápos Baláta tó, a babócsai Nárciszos, a Csokonyavisontai Fáslegelő, a rinyaszentkirályi védett erdő, a Petesmalmi Vidrapark Natura 2000-es területek, többségük a Duna –Dráva Nemzeti Park részét képezi. A kiemelkedő táji, természeti adottságok, a kellemes klíma, az itt honoló csend és nyugalom alkalmas a pihenésre, az aktív kikapcsolódósára. Ezek következtében a turizmus alternatív formái (öko-, természeti,- falusi-, turizmus) felértékelődtek.A föld mélye kincsekben gazdag. A terület alatt jelentős kőolaj, földgáz és termálvízkincs húzódik. Földgázkitermelés jelenleg egy településen, termálvizes fürdő pedig négy településen működik.A térségben jó minőségű erdőállományok váltakoznak, az erdősültség mértéke mintegy 29%. A Dráva menti alacsonyabb fekvésű részeken lágy ligeterdők (nyár, fűz, éger), a magasabban fekvő részeken pedig kemény fafajú lombos erdők (kocsányos tölgy, cser, akác), valamint telepített erdei és fekete fenyő faállományok találhatóak. Az erdőterületek mintegy 55 %-a állami, mintegy 45% magán tulajdonban van. A kitermelt fának, mint megújuló természeti erőforrásnak régen is és ma is nagy a szerepe.A szántóterületek kémhatása gyengén savanyú, minőségi osztályuk az országos átlag alatti 10-20 AK közötti. Jellemző a rozsdabarna erdőtalaj, barna erdőtalaj, humuszos kovárványos erdőtalaj, gyengén humuszos homoktalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj és réti erdőtalaj. Meghatározó a hagyományos szántóföldi növénytermesztés, de kis mértékben foglalkoznak bio mezőgazdasági alapanyagok előállításával is. Az erdészeti ágazat a terület gazdaságában jelentős, melyre több helyi kis fűrészüzem épült.A szövetség területén nagy ipari üzemek nincsenek.


A térség környezeti állapota 1/2

12

Ebből adódóan jelentéktelen a klímaváltozást előidéző káros-anyag kibocsátás mértéke. A közúti forgalomból eredő légszennyezés sem jelentős. A vizek melletti mezőgazdasági területeken a műtrágya és vegyszerhasználat csökkent, így jelentős mértékű környezetterhelést nem okoz. A nagyüzemi állattartás drasztikus visszaesése a pontszerű szennyező források csökkenését eredményezte. Gondot a szippantott kommunális szennyvizek elhelyezéséből származó -közvetlenül a talajba történő - elszivárgás okoz, mely a vezetékes szennyvízhálózat részbeni kiépítettségének következménye. A kommunális hulladék szervezett gyűjtése megoldott. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek csaknem valamennyi településen létesültek, a veszélyes hulladék gyűjtése azonban csak részleges. A problémák végleges megoldását a tervezett Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program jelentheti, melynek megvalósításában a települések többsége érintett.

Ebből adódóan jelentéktelen a klímaváltozást előidéző káros-anyag kibocsátás mértéke. A közúti forgalomból eredő légszennyezés sem jelentős. A vizek melletti mezőgazdasági területeken a műtrágya és vegyszerhasználat csökkent, így jelentős mértékű környezetterhelést nem okoz. A nagyüzemi állattartás drasztikus visszaesése a pontszerű szennyező források csökkenését eredményezte. Gondot a szippantott kommunális szennyvizek elhelyezéséből származó -közvetlenül a talajba történő - elszivárgás okoz, mely a vezetékes szennyvízhálózat részbeni kiépítettségének következménye. A kommunális hulladék szervezett gyűjtése megoldott. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek csaknem valamennyi településen létesültek, a veszélyes hulladék gyűjtése azonban csak részleges. A problémák végleges megoldását a tervezett Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program jelentheti, melynek megvalósításában a települések többsége érintett.


A térség környezeti állapota 2/2

13

A szövetséghez tartozó települések mindegyike a kormányrendelet értelmében hátrányos besorolású. A komplex programmal is segítendő leghátrányosabb helyzetű települések száma 24, melyek a Barcsi statisztikai kistérséghez tartoznak. (Megjegyezzük, hogy a szövetség többi tagjának idesorolása is csak egy hajszálon múlott: a Nagyatádi Kistérség komplex mutatója csupán 0,01 ponttal haladja meg a besorolási határt, melyet a LEADER programban nem szereplő Nagyatád város fejlettsége okoz.)A szövetséghez tartozó települések alacsony népsűrűségűek, sok az aprófalvas 500 fő alatti lakosságú település.Évek óta folyamatosan csökken a lakónépesség a negatív természetes szaporodás és az elvándorlás következtében. Kimondottan alacsony a lakosság gazdasági aktivitása, kevés munkavállaló tartja el a nagyarányú inaktív- elöregedő- lakosságot. Az alulképzettség általános probléma minden településen. A munkanélküliségi ráta évek óta emelkedő tendenciájú. A 2007. decemberi felmérések alapján a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya majdnem háromszorosa az országos (10,1%) átlagnak. Mindezek mellett magas a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek aránya. Az álláskeresők közel 40%-a részesül szociális segélyben. A roma lakosság becsült aránya 20%, számarányuk az összlakosságszámon belül folyamatosan nő. Helyzetüket az alacsony jövedelem, a képzettség hiánya, a nagy arányú és hosszú távú munkanélküliség, függés a jóléti intézményektől és a társadalmi stigmatizáció együttesen jellemzi. Ezek a problémák azonban a helyi társadalom egyre szélesebb rétegeit sújtják. Az alacsony iskolai végzettségűek, a szakképzetlenek, illetve az elavult szaktudással rendelkezők tartósan kiszorulnak az amúgy is szűkös munkaerő-piacról és a társadalom perifériájára szorulnak.Alacsony a vállalkozói aktivitás (69 vállalkozás/1000 lakos). Általában alacsony a vállalkozás-sűrűség. A szükséges erőforrások hiánya, illetve korlátozott mértékű rendelkezésre állása miatt, a meglévő vállalkozások egy jelentős része nem versenyképes. A településeket kívülről látják el iparcikkel, ruházati termékekkel, feldolgozott élelmiszerekkel. A térség mezőgazdasági adottságait a korszerűtlen termelési technológiák alkalmazása miatt, csak korlátozottan hasznosítja.

A szövetséghez tartozó települések mindegyike a kormányrendelet értelmében hátrányos besorolású. A komplex programmal is segítendő leghátrányosabb helyzetű települések száma 24, melyek a Barcsi statisztikai kistérséghez tartoznak. (Megjegyezzük, hogy a szövetség többi tagjának idesorolása is csak egy hajszálon múlott: a Nagyatádi Kistérség komplex mutatója csupán 0,01 ponttal haladja meg a besorolási határt, melyet a LEADER programban nem szereplő Nagyatád város fejlettsége okoz.)A szövetséghez tartozó települések alacsony népsűrűségűek, sok az aprófalvas 500 fő alatti lakosságú település.Évek óta folyamatosan csökken a lakónépesség a negatív természetes szaporodás és az elvándorlás következtében. Kimondottan alacsony a lakosság gazdasági aktivitása, kevés munkavállaló tartja el a nagyarányú inaktív- elöregedő- lakosságot. Az alulképzettség általános probléma minden településen. A munkanélküliségi ráta évek óta emelkedő tendenciájú. A 2007. decemberi felmérések alapján a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya majdnem háromszorosa az országos (10,1%) átlagnak. Mindezek mellett magas a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek aránya. Az álláskeresők közel 40%-a részesül szociális segélyben. A roma lakosság becsült aránya 20%, számarányuk az összlakosságszámon belül folyamatosan nő. Helyzetüket az alacsony jövedelem, a képzettség hiánya, a nagy arányú és hosszú távú munkanélküliség, függés a jóléti intézményektől és a társadalmi stigmatizáció együttesen jellemzi. Ezek a problémák azonban a helyi társadalom egyre szélesebb rétegeit sújtják. Az alacsony iskolai végzettségűek, a szakképzetlenek, illetve az elavult szaktudással rendelkezők tartósan kiszorulnak az amúgy is szűkös munkaerő-piacról és a társadalom perifériájára szorulnak.Alacsony a vállalkozói aktivitás (69 vállalkozás/1000 lakos). Általában alacsony a vállalkozás-sűrűség. A szükséges erőforrások hiánya, illetve korlátozott mértékű rendelkezésre állása miatt, a meglévő vállalkozások egy jelentős része nem versenyképes. A településeket kívülről látják el iparcikkel, ruházati termékekkel, feldolgozott élelmiszerekkel. A térség mezőgazdasági adottságait a korszerűtlen termelési technológiák alkalmazása miatt, csak korlátozottan hasznosítja.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14

Barcson a határátkelő közelében található területen ipari park működik, de csupán egy vállalkozás települt ide, az is csupán 43 főt foglalkoztat. A városban a kereskedelem a 90-es évek elején fontos megélhetési lehetőséget jelentett, a horvát bevásárló-turizmus csökkenését követően azonban jelentős túlkínálat alakult ki ebben az ágazatban.Jelenleg a térség kiemelkedő táji-, természeti adottságait csak részben hasznosítja. A turisztikai potenciál erősítésére irányuló különféle folyamatban lévő és tervezett beruházások gazdaságélénkítő hatásúak, a térség elmaradottságból való kilábalását célozzák.

Barcson a határátkelő közelében található területen ipari park működik, de csupán egy vállalkozás települt ide, az is csupán 43 főt foglalkoztat. A városban a kereskedelem a 90-es évek elején fontos megélhetési lehetőséget jelentett, a horvát bevásárló-turizmus csökkenését követően azonban jelentős túlkínálat alakult ki ebben az ágazatban.Jelenleg a térség kiemelkedő táji-, természeti adottságait csak részben hasznosítja. A turisztikai potenciál erősítésére irányuló különféle folyamatban lévő és tervezett beruházások gazdaságélénkítő hatásúak, a térség elmaradottságból való kilábalását célozzák.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)


Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

13%

9%

29%

7%

6%

13%

8%

0%

9%

5%

18

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

1,956

3,064

515

1,516

308

884

150

266

251

3,189

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

16%

25%

13%

3%

7%

2%

2%

26%

4%

1%

Egyéb tevékenység 0%

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 22.2%, ami 4.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 22.2%

▪ Változás 2003-hoz képest 4.2 százalékpont

20

A Rinya-Dráva Szövetség foglalkoztatási szempontból a régió hátrányos helyzetű térségei közé tartozik. A 2008. januári adatok szerint a térségben a nyilvántartott álláskeresők száma 4619 fő. A munkanélküliségi ráta jóval az országos átlag (7,04%) feletti 17,23%. A legalacsonyabb 11,01% Segesden, a legmagasabb 48,48% pedig Rinyaújnép községben.A kistérség gazdaságilag lemaradó képet mutat, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 69, ami jóval az országos és a megyei átlag alatti. A vállalkozások többsége alacsony létszámot foglalkoztató kis- és egyéni vállalkozás. Meghatározó a térségi központ kisvárosaiban Barcson, Nagyatádon dolgozók száma, de jelentős a térségen kívülre ingázó munkaképes korú népesség aránya is.A térség legnagyobb foglalkoztatói (Barcs Coop ZRt., Ferrokov Kft., Dráva Coop ZRt. ALM Kft., Dráva Tej Kft) mellett az önkormányzatok szívják fel a legnagyobb munkaerőt. Tekintettel arra, hogy a közigazgatás regionalizációja elindult, ez az önkormányzatok és intézmények összevonását vonta magával, amelynek eredményeként jelentős számú szakképzett munkaerő került a munkaerőpiacra.A magas munkanélküliség egyik fő oka a munkahelyek hiánya, de azt jelentősen befolyásolja a munkanélküliek alacsony képzettségi szintje is. A szakképzetlen álláskeresők aránya 52,5%, a szakképzetteké 32%, a középfokú végzettséggel rendelkezőké 13,5% és megközelítőleg 2 % a felsőfokú végzettségűek aránya. Az álláskeresők között legnagyobb számban az általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők vannak. Ezt tükrözi, hogy a munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők között megközelítőleg 90 % fizikai munkát keres. A pályakezdők között magas az általános iskolát vagy azt sem végzettek aránya, 49,2%. A szakmunkásképzőt végzettek aránya 19.8%. A középfokú végzettségű pályakezdők aránya 25,4%, míg a felsőfokúaké 5,6%.Az elmúlt években rendkívüli módon megnőtt a regisztrált munkanélküliek képzési, átképzési hajlandósága. A szakmaválasztásukat azonban elsősorban nem a piaci kereslet, hanem a képzések idején folyósított szociális jellegű képzési támogatás ösztönzi.

A Rinya-Dráva Szövetség foglalkoztatási szempontból a régió hátrányos helyzetű térségei közé tartozik. A 2008. januári adatok szerint a térségben a nyilvántartott álláskeresők száma 4619 fő. A munkanélküliségi ráta jóval az országos átlag (7,04%) feletti 17,23%. A legalacsonyabb 11,01% Segesden, a legmagasabb 48,48% pedig Rinyaújnép községben.A kistérség gazdaságilag lemaradó képet mutat, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 69, ami jóval az országos és a megyei átlag alatti. A vállalkozások többsége alacsony létszámot foglalkoztató kis- és egyéni vállalkozás. Meghatározó a térségi központ kisvárosaiban Barcson, Nagyatádon dolgozók száma, de jelentős a térségen kívülre ingázó munkaképes korú népesség aránya is.A térség legnagyobb foglalkoztatói (Barcs Coop ZRt., Ferrokov Kft., Dráva Coop ZRt. ALM Kft., Dráva Tej Kft) mellett az önkormányzatok szívják fel a legnagyobb munkaerőt. Tekintettel arra, hogy a közigazgatás regionalizációja elindult, ez az önkormányzatok és intézmények összevonását vonta magával, amelynek eredményeként jelentős számú szakképzett munkaerő került a munkaerőpiacra.A magas munkanélküliség egyik fő oka a munkahelyek hiánya, de azt jelentősen befolyásolja a munkanélküliek alacsony képzettségi szintje is. A szakképzetlen álláskeresők aránya 52,5%, a szakképzetteké 32%, a középfokú végzettséggel rendelkezőké 13,5% és megközelítőleg 2 % a felsőfokú végzettségűek aránya. Az álláskeresők között legnagyobb számban az általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők vannak. Ezt tükrözi, hogy a munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők között megközelítőleg 90 % fizikai munkát keres. A pályakezdők között magas az általános iskolát vagy azt sem végzettek aránya, 49,2%. A szakmunkásképzőt végzettek aránya 19.8%. A középfokú végzettségű pályakezdők aránya 25,4%, míg a felsőfokúaké 5,6%.Az elmúlt években rendkívüli módon megnőtt a regisztrált munkanélküliek képzési, átképzési hajlandósága. A szakmaválasztásukat azonban elsősorban nem a piaci kereslet, hanem a képzések idején folyósított szociális jellegű képzési támogatás ösztönzi.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21

Ezért a munkaerő-piaci képzések hatékonysága rendkívül alacsony.A legsúlyosabb gond a munkaerő mobilitásának hiányából adódik. A legtöbben csak helyben, vagy lakóhelyükhöz közel kívánnak munkát vállalni.Jelentős a csak jövedelempótló támogatásból, szociális segélyből élők száma. A hátrányos helyzetben élő munkanélküliek számára kevés az esély arra, hogy visszatérhessenek a munka, az aktív tevékeny élet világába. A munkanélkülieken belül jelentős a roma népességhez tartozók száma. A térség egyes településein a regisztrált munkanélküliek több mint 90%-a roma származású (Rinyabesenyőben 98% és Istvándiban 90%).Mivel a térségben a lévő kis és középvállalkozások elsősorban képzett szakembereket kívánnak foglalkoztatni, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára csak az önkormányzatok, illetve a társulások által bonyolított közcélú foglalkoztatási programok jelentenek átmeneti foglalkoztatási lehetőséget.

Ezért a munkaerő-piaci képzések hatékonysága rendkívül alacsony.A legsúlyosabb gond a munkaerő mobilitásának hiányából adódik. A legtöbben csak helyben, vagy lakóhelyükhöz közel kívánnak munkát vállalni.Jelentős a csak jövedelempótló támogatásból, szociális segélyből élők száma. A hátrányos helyzetben élő munkanélküliek számára kevés az esély arra, hogy visszatérhessenek a munka, az aktív tevékeny élet világába. A munkanélkülieken belül jelentős a roma népességhez tartozók száma. A térség egyes településein a regisztrált munkanélküliek több mint 90%-a roma származású (Rinyabesenyőben 98% és Istvándiban 90%).Mivel a térségben a lévő kis és középvállalkozások elsősorban képzett szakembereket kívánnak foglalkoztatni, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára csak az önkormányzatok, illetve a társulások által bonyolított közcélú foglalkoztatási programok jelentenek átmeneti foglalkoztatási lehetőséget.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Barcs székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

4 db

6 db

1,104 fő

9%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik

Szektor

▪ Kereskedelem, javítás

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás



Fogl. száma (fő)

▪ 187

▪ 185

▪ 145

▪ 135

▪ 111

Árbevétel (ezer Ft)

▪ 2,194,000

▪ 3,628,162

▪ 2,382,000

▪ 2,300,000

▪ 2,400,000

Működés helye a térségben

▪ Barcs

▪ Segesd

▪ Barcs

▪ Barcs

▪ Barcs

Főtevékenység

▪ 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem

▪ 2852 Fémmegmunkálás

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

▪ 0123 Sertéstenyésztés

▪ 1551 Tejtermék gyártása

Név

▪ Barcs-COOP ZRT.

▪ Ferrokov Kft.

▪ Dráva -Coop Zrt.

▪ ALM Kft.

▪ Dráva Tej Kft.

1

2

3

4

5

24Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység



▪ Kereskedelem, javítás


▪ Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ 103

▪ 71

▪ 61

▪ 58

▪ 48

▪ 23,000,000

▪ 612,000

▪ 1,830,620

▪ 500,000

▪ 390,000

▪ Barcs

▪ Kutas

▪ Barcs

▪ Babócsa

▪ Kutas

▪ 2811 Fémszerkezet gyártása

▪ 0121 Szarvasmarha-tenyésztés

▪ 5010 Gépjármű-kereskedelem

▪ 0130 Vegyes gazdálkodás

▪ 5510 Szállodai szolgáltatás

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik

▪ Avermann-Horváth Kft.

Név

▪ Unitrade -Auto Kft.

▪ Határőr Zrt.

▪ Hertelendy Kastélyszálló Kft.

▪ Kutasi Mezőker Zrt.

6

7

8

9

10

25

A térségben az utóbbi 10 évben jelentősen nőtt a településeken a vállalkozók száma. Többségük azonban egyéni vagy családi mikro-vállalkozás, melyek az általános tőke és innováció hiány miatt kevésbé versenyképesek. A térség gazdaságában meghatározó szerepe a Barcs és Nagyatád városokban működő nagyobb vállalkozásoknak van. A községek többségében nem jöttek létre nagyobb létszámú foglalkoztatók. Néhány kivételtől eltekintve azonban, a térség jelentősebb vállalkozásai sem foglalkoztatnak 25-30 főnél magasabb létszámot. A térségben jelenleg nincs olyan vállalkozás mely hivatalosan nagyvállalkozás kategóriába esne, a mikro-vállalkozások aránya pedig 70-80% között mozog.Térségünkben a vállalkozói kedv jelenleg stagnál. A meglévő vállalkozók megerősödését, illetve új befektetők térségbe települését gátolja a gyorsforgalmi utak hiánya, a meglévő úthálózat rossz állapota, valamint a teherszállításhoz szükséges vasúti pályák elégtelen minősége. A vállalkozások egy jelentős részének piaci, piacszerzési, piacra jutási problémáik vannak. Ennek egyik oka, hogy a térségben nincs meghatározó jelentőségű „nagyfoglalkoztató” vállalkozás, amelyre a kisvállalkozások beszállítóként ráépülhetnének. A kezdő vállalkozások között nagyon magas a kényszervállalkozók és az elsőgenerációs vállalkozók aránya, így a vállalkozói kultúra hiánya gátja lehet a vállalkozások fejlődésének.A helyzetet továbbsúlyosbítja, hogy a piacképes termékeket előállítani tudó vállalkozások ne találnak megfelelő számú, munkavállalásban motivált, szakképzett munkaerőt. A telekommunikációs infrastruktúra is csak részben kiépített. Többségében a városok és a nagyobb települések rendelkeznek csak szélessávú Internet kapcsolattal.Az önkormányzatok egy része helyi adómentesség biztosításától reméli a vállalkozások letelepedését, megerősödését. Barcs ipari parkkal, a községek egy része szabad iparterületekkel rendelkezik. Bár a középfokú oktatási intézményekben hagyománya van a szakmunkás képzésnek, de az intézményi képzés szakmastruktúrája jelenleg nem igazodik a gyorsan változó kereslet igényeihez.A vállalkozások számára fejlődési lehetőséget jelenthet a határ-menti elhelyezkedés, mely kedvez a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének, erősödésének.

A térségben az utóbbi 10 évben jelentősen nőtt a településeken a vállalkozók száma. Többségük azonban egyéni vagy családi mikro-vállalkozás, melyek az általános tőke és innováció hiány miatt kevésbé versenyképesek. A térség gazdaságában meghatározó szerepe a Barcs és Nagyatád városokban működő nagyobb vállalkozásoknak van. A községek többségében nem jöttek létre nagyobb létszámú foglalkoztatók. Néhány kivételtől eltekintve azonban, a térség jelentősebb vállalkozásai sem foglalkoztatnak 25-30 főnél magasabb létszámot. A térségben jelenleg nincs olyan vállalkozás mely hivatalosan nagyvállalkozás kategóriába esne, a mikro-vállalkozások aránya pedig 70-80% között mozog.Térségünkben a vállalkozói kedv jelenleg stagnál. A meglévő vállalkozók megerősödését, illetve új befektetők térségbe települését gátolja a gyorsforgalmi utak hiánya, a meglévő úthálózat rossz állapota, valamint a teherszállításhoz szükséges vasúti pályák elégtelen minősége. A vállalkozások egy jelentős részének piaci, piacszerzési, piacra jutási problémáik vannak. Ennek egyik oka, hogy a térségben nincs meghatározó jelentőségű „nagyfoglalkoztató” vállalkozás, amelyre a kisvállalkozások beszállítóként ráépülhetnének. A kezdő vállalkozások között nagyon magas a kényszervállalkozók és az elsőgenerációs vállalkozók aránya, így a vállalkozói kultúra hiánya gátja lehet a vállalkozások fejlődésének.A helyzetet továbbsúlyosbítja, hogy a piacképes termékeket előállítani tudó vállalkozások ne találnak megfelelő számú, munkavállalásban motivált, szakképzett munkaerőt. A telekommunikációs infrastruktúra is csak részben kiépített. Többségében a városok és a nagyobb települések rendelkeznek csak szélessávú Internet kapcsolattal.Az önkormányzatok egy része helyi adómentesség biztosításától reméli a vállalkozások letelepedését, megerősödését. Barcs ipari parkkal, a községek egy része szabad iparterületekkel rendelkezik. Bár a középfokú oktatási intézményekben hagyománya van a szakmunkás képzésnek, de az intézményi képzés szakmastruktúrája jelenleg nem igazodik a gyorsan változó kereslet igényeihez.A vállalkozások számára fejlődési lehetőséget jelenthet a határ-menti elhelyezkedés, mely kedvez a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének, erősödésének.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26

A nemzetközi együttműködések kialakulását segíti az, hogy Barcson az ipari vásárnak már hagyománya van. A rendezvényen viszonylag nagy számban vesznek részt külföldi, elsősorban horvát kiállítók.

A térség gazdaságfejlődésének alapja biztosított: mindkét statisztikai kistérség rendelkezik különféle gazdaságfejlesztési stratégiával, vállalkozásokat támogató programtervekkel. A gazdaság szereplői között kialakult összefogási hajlandóság, valamint az innovatív megoldások várhatóan elősegítik gazdaságfejlesztési stratégiai programok sikeres megvalósítását.

A nemzetközi együttműködések kialakulását segíti az, hogy Barcson az ipari vásárnak már hagyománya van. A rendezvényen viszonylag nagy számban vesznek részt külföldi, elsősorban horvát kiállítók.

A térség gazdaságfejlődésének alapja biztosított: mindkét statisztikai kistérség rendelkezik különféle gazdaságfejlesztési stratégiával, vállalkozásokat támogató programtervekkel. A gazdaság szereplői között kialakult összefogási hajlandóság, valamint az innovatív megoldások várhatóan elősegítik gazdaságfejlesztési stratégiai programok sikeres megvalósítását.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 10

Vallással kapcsolatos tevékenység 2

Sporttal kapcsolatos tevékenység 23

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

43

Oktatással kapcsolatos tevékenység 21

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

3

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

8

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

4

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

6

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

22

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

3

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

27

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

9

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

1

Nemzetközi kapcsolatok 1

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

8

Politikai tevékenység 1

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28

A civil szervezetek nagyobb részt közös érdeklődésen alapuló tevékenységek szervezésére jöttek létre, többségük egyesületként működik. Létük több településen nem, vagy csak csekély mértékben érzékelhető.A szervezetek egy része érdeklődik a településfejlesztési célok megvalósítása iránt. Önkormányzati, jóléti, szociális feladat átvállalásában kevesen gondolkodnak.A térségben kis számban találhatók meg az olyan szolgáltató típusú egyesületek, alapítványok amelyek térségi, sőt megyei szinten is részt vesznek a gazdaságfejlesztésben, az esélyegyenlőség megteremtésében és a környezettudatos gondolkodás erősítésében. Ezek a szervezetek a különféle pályázati lehetőségek kihasználásával elérték, hogy a feladatellátásukhoz, működésükhöz infrastruktúrával, tárgyi-, technikai eszközparkkal rendelkeznek és főfoglalkozású munkavállalókat képesek foglalkoztatni.A teljesség igénye nélkül:

Barcsi Vállalkozók Egyesülete:Az egyesület 2004-ben alakult azzal a céllal, hogy a térség vállalkozóit, vállalkozásait egységbe tömörítse. Feladatának tekinti, hogy a vállalkozók számára kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési, tapasztalatcsere és információ-szerzési lehetőségeket teremtsen. Az egyesületen belül idegenforgalmi és turisztikai tagozat működik. Irodát tart fenn Barcson, ahol aktuális hírekkel, pályázati információkkal, Internet hozzáféréssel, tárgyalóhelyiséggel, reklám és marketing tevékenységgel segíti tagjait.

BARKA Alapítvány:Az 1998.-ban megalapított magánalapítvány tevékenységét közhasznú formában jelenleg 12 fő alkalmazott segítségével látja el, melyek a következők: hátrányos helyzetű munkanélküliek számára komplex munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása, képzési, átképzési programok szervezése, tranzitfoglalkoztatás, házi segítségnyújtás szolgáltatás működtetése, pályázatkészítési tanácsadás, civil inkubáció.

A civil szervezetek nagyobb részt közös érdeklődésen alapuló tevékenységek szervezésére jöttek létre, többségük egyesületként működik. Létük több településen nem, vagy csak csekély mértékben érzékelhető.A szervezetek egy része érdeklődik a településfejlesztési célok megvalósítása iránt. Önkormányzati, jóléti, szociális feladat átvállalásában kevesen gondolkodnak.A térségben kis számban találhatók meg az olyan szolgáltató típusú egyesületek, alapítványok amelyek térségi, sőt megyei szinten is részt vesznek a gazdaságfejlesztésben, az esélyegyenlőség megteremtésében és a környezettudatos gondolkodás erősítésében. Ezek a szervezetek a különféle pályázati lehetőségek kihasználásával elérték, hogy a feladatellátásukhoz, működésükhöz infrastruktúrával, tárgyi-, technikai eszközparkkal rendelkeznek és főfoglalkozású munkavállalókat képesek foglalkoztatni.A teljesség igénye nélkül:

Barcsi Vállalkozók Egyesülete:Az egyesület 2004-ben alakult azzal a céllal, hogy a térség vállalkozóit, vállalkozásait egységbe tömörítse. Feladatának tekinti, hogy a vállalkozók számára kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési, tapasztalatcsere és információ-szerzési lehetőségeket teremtsen. Az egyesületen belül idegenforgalmi és turisztikai tagozat működik. Irodát tart fenn Barcson, ahol aktuális hírekkel, pályázati információkkal, Internet hozzáféréssel, tárgyalóhelyiséggel, reklám és marketing tevékenységgel segíti tagjait.

BARKA Alapítvány:Az 1998.-ban megalapított magánalapítvány tevékenységét közhasznú formában jelenleg 12 fő alkalmazott segítségével látja el, melyek a következők: hátrányos helyzetű munkanélküliek számára komplex munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása, képzési, átképzési programok szervezése, tranzitfoglalkoztatás, házi segítségnyújtás szolgáltatás működtetése, pályázatkészítési tanácsadás, civil inkubáció.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29

Sikeres hazai és EU-s (PHARE, HEFOP, ROP) pályázataik segítségével több munkahelyteremtő, gazdaság és közösségfejlesztő programot valósítottak meg. A rendelkezésükre álló erőforrások kihasználásával, széleskörű önkormányzati, vállalkozói és civil kapcsolatrendszerükkel a közös értékek és a kölcsönös érdekek mentén összefogva, képesek követhető modelleket kidolgozni és megvalósítani, ez által a térség munkaerő-piaci, gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában hatékonyan közreműködni.

Dél Somogyi Cigányok Közhasznú Szervezete:A társadalmi szervezet 1991-ben alakult. Somogy megye egyik legnagyobb cigány kisebbségi gyűjtőszervezete. Sokrétű tevékenysége közül a legfontosabb az érdekképviselet-érdekvédelem, a munkanélküliség kezelése, a foglalkoztatás elősegítése, a szociális tevékenység, valamint kulturális és sportrendezvények szervezése. A szervezet 1997. óta folytat jogvédelmi tevékenységet alapítványi támogatással. A szervezet tagszervezeteinek száma több mint 50, tagsága meghaladja az 1000 főt.

Barcsi Környezetvédelmi Egyesület: Az egyesület önkéntes tagjai segítségével és pályázati források felhasználásával küzd a környezetvédelem és a környezettudatos gondolkodás elterjedéséért.

Sikeres hazai és EU-s (PHARE, HEFOP, ROP) pályázataik segítségével több munkahelyteremtő, gazdaság és közösségfejlesztő programot valósítottak meg. A rendelkezésükre álló erőforrások kihasználásával, széleskörű önkormányzati, vállalkozói és civil kapcsolatrendszerükkel a közös értékek és a kölcsönös érdekek mentén összefogva, képesek követhető modelleket kidolgozni és megvalósítani, ez által a térség munkaerő-piaci, gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában hatékonyan közreműködni.

Dél Somogyi Cigányok Közhasznú Szervezete:A társadalmi szervezet 1991-ben alakult. Somogy megye egyik legnagyobb cigány kisebbségi gyűjtőszervezete. Sokrétű tevékenysége közül a legfontosabb az érdekképviselet-érdekvédelem, a munkanélküliség kezelése, a foglalkoztatás elősegítése, a szociális tevékenység, valamint kulturális és sportrendezvények szervezése. A szervezet 1997. óta folytat jogvédelmi tevékenységet alapítványi támogatással. A szervezet tagszervezeteinek száma több mint 50, tagsága meghaladja az 1000 főt.

Barcsi Környezetvédelmi Egyesület: Az egyesület önkéntes tagjai segítségével és pályázati források felhasználásával küzd a környezetvédelem és a környezettudatos gondolkodás elterjedéséért.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,054 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,054 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

42,367 42,044 41,725 41,600 41,313

-323 -319 -125 -287


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

63%

19%

11%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

3%

13%

5%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

11%

32%

6%

4%

20%

9%

26%

12%

10%

17%

33

A szövetség területén élő lakosság száma 41.313 fő. A térség népsűrűsége napjainkban jelentősen elmarad az országos átlagtól (33,6 fő/km2, szemben az országos 108 fő/km2-tel). A népességi adatok vizsgálata során kiderül, hogy a térségben élők száma mind természetes, mind migrációs úton folyamatosan csökken. A lakosságszám fogyása természetes úton hasonló a régiós átlaghoz, a migrációs fogyás azonban magasabb. Az elmúlt évek alatt a falusi népesség aránya csökkenést, míg a városban élők száma stagnálást mutat. A falvakat a jómódúak és a magasabb képzettséggel rendelkezők hagyták el elsősorban. A népesség növekedése csak azon kivételes települések esetében tapasztalható, ahova a roma népesség tömegesen költözött, vagy költözik be.Súlyos probléma a térség legtöbb településén, hogy a fiatalok nagy része elhagyja otthonát, elsősorban a tanulás és a munkalehetőség miatt. A népesség átlagéletkora emelkedik, az eltartó-eltartott arány drasztikusan romlik. A rendelkezésre álló adatok alapján, az időskorúak aránya a térség településein 19 % az összlakossághoz viszonyítva. Az idősek aránya több helyen kétszer-háromszor meghaladja a 15 évnél fiatalabb lakosságét (Barcsi Kistérségben ez a probléma 7 települést, a Nagyatádi Kistérségben ugyanez a probléma 4 települést érint különösen). Ahol fiatalosodás és népességnövekedés regisztrálható, ott azt nem a fejlődésből adódó bevándorlás, hanem a szociális problémákat tovább feszítő, többszörösen hátrányos helyzetű (képzetlen, elszegényedett) társadalmi csoportoknál bekövetkezett születésszám növekedés eredményezi. E csoportok jellemzője, hogy munkájukat elvesztették és megélhetésük gyakran egyetlen forrása a gyermekek számával összefüggő családi pótlék és szociális segély. A demográfiai folyamatok ilyen irányú folytatódása a szociális ellátó rendszerekre rendkívül nagy terhet ró. A szociális feszültségek enyhítése érdekében, a deviáns, lumpenesedő magatartásformák terjedésének megfékezése, az alacsony szintű iskolázottság, a nyomor és kilátástalanság állandósulásának elkerülése rendkívül fontos.Bár a közvélemény azt tartja, hogy a cigányság életmódja lényegesen eltér a társadalom többségétől, a szociológiai vizsgálatok ezt egyértelműen nem bizonyítják.

A szövetség területén élő lakosság száma 41.313 fő. A térség népsűrűsége napjainkban jelentősen elmarad az országos átlagtól (33,6 fő/km2, szemben az országos 108 fő/km2-tel). A népességi adatok vizsgálata során kiderül, hogy a térségben élők száma mind természetes, mind migrációs úton folyamatosan csökken. A lakosságszám fogyása természetes úton hasonló a régiós átlaghoz, a migrációs fogyás azonban magasabb. Az elmúlt évek alatt a falusi népesség aránya csökkenést, míg a városban élők száma stagnálást mutat. A falvakat a jómódúak és a magasabb képzettséggel rendelkezők hagyták el elsősorban. A népesség növekedése csak azon kivételes települések esetében tapasztalható, ahova a roma népesség tömegesen költözött, vagy költözik be.Súlyos probléma a térség legtöbb településén, hogy a fiatalok nagy része elhagyja otthonát, elsősorban a tanulás és a munkalehetőség miatt. A népesség átlagéletkora emelkedik, az eltartó-eltartott arány drasztikusan romlik. A rendelkezésre álló adatok alapján, az időskorúak aránya a térség településein 19 % az összlakossághoz viszonyítva. Az idősek aránya több helyen kétszer-háromszor meghaladja a 15 évnél fiatalabb lakosságét (Barcsi Kistérségben ez a probléma 7 települést, a Nagyatádi Kistérségben ugyanez a probléma 4 települést érint különösen). Ahol fiatalosodás és népességnövekedés regisztrálható, ott azt nem a fejlődésből adódó bevándorlás, hanem a szociális problémákat tovább feszítő, többszörösen hátrányos helyzetű (képzetlen, elszegényedett) társadalmi csoportoknál bekövetkezett születésszám növekedés eredményezi. E csoportok jellemzője, hogy munkájukat elvesztették és megélhetésük gyakran egyetlen forrása a gyermekek számával összefüggő családi pótlék és szociális segély. A demográfiai folyamatok ilyen irányú folytatódása a szociális ellátó rendszerekre rendkívül nagy terhet ró. A szociális feszültségek enyhítése érdekében, a deviáns, lumpenesedő magatartásformák terjedésének megfékezése, az alacsony szintű iskolázottság, a nyomor és kilátástalanság állandósulásának elkerülése rendkívül fontos.Bár a közvélemény azt tartja, hogy a cigányság életmódja lényegesen eltér a társadalom többségétől, a szociológiai vizsgálatok ezt egyértelműen nem bizonyítják.


A térség demográfiai helyzete 1/2

34

Az alacsony jövedelemből élő nem roma családok életmódja, életkörülményei lényegében megegyeznek a hasonló jövedelemből élő roma családokéval. Tehát nem a cigány népesség, hanem a szegény népesség életmódja különült el a társadalom többi részétől.

Az alacsony jövedelemből élő nem roma családok életmódja, életkörülményei lényegében megegyeznek a hasonló jövedelemből élő roma családokéval. Tehát nem a cigány népesség, hanem a szegény népesség életmódja különült el a társadalom többi részétől.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

9

7

0

39

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

22%

17%

0%

95%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Repülőtér

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Filmszínház


37

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Szülészeti ellátás


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Turisztikai egyesület▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38

A Szövetség települései a 68-as számú főközlekedési útra – mint képzeletbeni tengelyre – szerveződtek. A főút a barcsi közúti határátkelőtől a Balaton Nyugati végéig haladva, ott az M7-es autópályára csatlakozva jelenti a térség fő közlekedési kapcsolatát. A főútvonalról ágaznak le a térség belső útjai, melyek rossz műszaki állapotúak,ez által a községek gazdasági fejlődésének komoly akadályát képezik. (A legszükségesebb felújítások ellenére, műszaki állapotuk folyamatosan romlik.)A térség keleti irányú kapcsolata a 6-os főút, mely Pécs-Budapest irányába jelent csatlakozási kapcsolatot. Aki a barcsi határátkelőhelynél a déli irányt választja, annak a horvátországi autópálya hálózatig 60 km-t, Zágrábig 160 km-t, az Adriai kikötőig pedig 350 km-t kell megtennie.Vasúti kapcsolattal a térségből összesen 11 település rendelkezik. A Gyékényes-Pécs és a Gyékényes-Budapest vasúti kapcsolatból, csak az utóbbi villamosított. Megemlítendő a Pécs-Bécs Intercity barcsi megállója, valamint a Somogyszob állomás Intercity, és nemzetközi forgalomban betöltött szerepe.Helyi jelentőségű, inkább turisztikai célokat szolgál a Kaszó – Szenta közötti erdei kisvasút. A meglévő vasútvonalak állapotára jellemző, hogy alacsony teherbírásúak, a vasúti pályák, állomásépületek felújításra szorulnak.Leginkább használt tömegközlekedési eszköz az autóbusz, melynek üzemeltetését a Kapos Volán ZRt. biztosítja. Elsősorban a 11 zsáktelepülés problémája az autóbuszok járatsűrűsége, mivel e településekre naponta csak 2-3 autóbuszjárat közlekedik.A belterületi úthálózat csaknem teljes hossza szilárd burkolattal kiépített.Jelentős hiány mutatkozik a kerékpárutakból. Ezek fejlesztése elengedhetetlen, mert biztonságosabbá teszik a helyi közlekedést, javítják a környezetterhelési mutatókat, hozzájárulnak az idegenforgalmi adottságok jobb kihasználásához és alternatív program lehetőséget jelentenek a térségbe érkező vendégek számára.A felszíni kutakból nyert víz egy része erősen nitrátos, ezért emberi fogyasztásra nem mindenhol alkalmas.

A Szövetség települései a 68-as számú főközlekedési útra – mint képzeletbeni tengelyre – szerveződtek. A főút a barcsi közúti határátkelőtől a Balaton Nyugati végéig haladva, ott az M7-es autópályára csatlakozva jelenti a térség fő közlekedési kapcsolatát. A főútvonalról ágaznak le a térség belső útjai, melyek rossz műszaki állapotúak,ez által a községek gazdasági fejlődésének komoly akadályát képezik. (A legszükségesebb felújítások ellenére, műszaki állapotuk folyamatosan romlik.)A térség keleti irányú kapcsolata a 6-os főút, mely Pécs-Budapest irányába jelent csatlakozási kapcsolatot. Aki a barcsi határátkelőhelynél a déli irányt választja, annak a horvátországi autópálya hálózatig 60 km-t, Zágrábig 160 km-t, az Adriai kikötőig pedig 350 km-t kell megtennie.Vasúti kapcsolattal a térségből összesen 11 település rendelkezik. A Gyékényes-Pécs és a Gyékényes-Budapest vasúti kapcsolatból, csak az utóbbi villamosított. Megemlítendő a Pécs-Bécs Intercity barcsi megállója, valamint a Somogyszob állomás Intercity, és nemzetközi forgalomban betöltött szerepe.Helyi jelentőségű, inkább turisztikai célokat szolgál a Kaszó – Szenta közötti erdei kisvasút. A meglévő vasútvonalak állapotára jellemző, hogy alacsony teherbírásúak, a vasúti pályák, állomásépületek felújításra szorulnak.Leginkább használt tömegközlekedési eszköz az autóbusz, melynek üzemeltetését a Kapos Volán ZRt. biztosítja. Elsősorban a 11 zsáktelepülés problémája az autóbuszok járatsűrűsége, mivel e településekre naponta csak 2-3 autóbuszjárat közlekedik.A belterületi úthálózat csaknem teljes hossza szilárd burkolattal kiépített.Jelentős hiány mutatkozik a kerékpárutakból. Ezek fejlesztése elengedhetetlen, mert biztonságosabbá teszik a helyi közlekedést, javítják a környezetterhelési mutatókat, hozzájárulnak az idegenforgalmi adottságok jobb kihasználásához és alternatív program lehetőséget jelentenek a térségbe érkező vendégek számára.A felszíni kutakból nyert víz egy része erősen nitrátos, ezért emberi fogyasztásra nem mindenhol alkalmas.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39

Az egészséges ivóvíz biztosítása azonban a vezetékes ivóvízhálózat teljes körű kiépítettségével megoldott. Probléma a hálózatok életkora miatt megjelenő vízminőség romlás és a hálózaton keresztül nyerhető ivóvíz magas vastartalma.A vezetékes szennyvízhálózat a 41 településből 19-ben kiépített. Teraszos-kazettás szennyvíz lerakó található Kutas, Lábod, Homokszentgyörgy, Segesd községekben, ahova azonban a falvak lakóházainál meglévő szikkasztók szennyvízének csak rendkívül kis hányada jut ki. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 90,8%.A vezetékes földgáz ellátás a 41 település 50%-ában biztosított.A telefonhálózat az utóbbi évek fejlesztésének köszönhetően mindenki számára elérhető, a szélessávú Internet használat azonban csak a települések mintegy 50 %-ában biztosított.A humáninfrastruktúra állapota jelenleg még kielégítő, de a kedvezőtlen demográfiai hatások veszélyeztetik jövőbeni teljeskörű elérhetőségét és minőségét.

Az egészséges ivóvíz biztosítása azonban a vezetékes ivóvízhálózat teljes körű kiépítettségével megoldott. Probléma a hálózatok életkora miatt megjelenő vízminőség romlás és a hálózaton keresztül nyerhető ivóvíz magas vastartalma.A vezetékes szennyvízhálózat a 41 településből 19-ben kiépített. Teraszos-kazettás szennyvíz lerakó található Kutas, Lábod, Homokszentgyörgy, Segesd községekben, ahova azonban a falvak lakóházainál meglévő szikkasztók szennyvízének csak rendkívül kis hányada jut ki. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 90,8%.A vezetékes földgáz ellátás a 41 település 50%-ában biztosított.A telefonhálózat az utóbbi évek fejlesztésének köszönhetően mindenki számára elérhető, a szélessávú Internet használat azonban csak a települések mintegy 50 %-ában biztosított.A humáninfrastruktúra állapota jelenleg még kielégítő, de a kedvezőtlen demográfiai hatások veszélyeztetik jövőbeni teljeskörű elérhetőségét és minőségét.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.00 0.03

0.02 0.04

20% 65%

0.23 0.49

1.81 0.68

13% 71%

41

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...

▪ Közszféra


▪ Szállítási, raktározási, postai és távközl...



Települések főbb jellemzői 1/6

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,773

▪ Község ▪ 217

▪ Város ▪ 12,007





A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Babócsa

Bakháza

Barcs

Bélavár

Beleg

Bolhás

Bolhó

Munkanél-küliség (%)

▪ 21.15%

▪ 19.86%

▪ 12.27%

▪ 14.29%

▪ 26.09%

▪ 20.63%

▪ 21.11%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 330,526

▪ 278,251

▪ 517,337

▪ 230,037

▪ 279,699

▪ 227,187

▪ 228,746

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.043

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.051

▪ 0.000

▪ 0.042

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

42



▪ Közszféra


▪ Közszféra





Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,632

▪ Község ▪ 1,032



▪ Község ▪ 1,188




Csokonyavisonta

Darány

Drávagárdony

Drávatamási

Görgeteg

Háromfa

Heresznye


▪ 23.55%

▪ 18.59%

▪ 40.22%

▪ 10.92%

▪ 26.21%

▪ 17.47%

▪ 25.42%


▪ 260,356

▪ 336,267

▪ 161,864

▪ 269,180

▪ 237,310

▪ 351,885

▪ 236,053


▪ 0.415

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.806

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 10.725

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.285

▪ 0.000

▪ 1.346

▪ 0.000

43




▪ Közszféra



▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,229








Homokszentgyörgy

Istvándi

Kálmáncsa

Kastélyosdombó

Kaszó

Kisbajom

Komlósd


▪ 18.64%

▪ 29.87%

▪ 18.51%

▪ 21.27%

▪ 13.46%

▪ 30.99%

▪ 19.40%


▪ 294,247

▪ 119,769

▪ 188,394

▪ 258,317

▪ 537,572

▪ 183,583

▪ 347,353


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 42.635

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.419

▪ 0.000

▪ 0.000

44




▪ Közszféra




▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,534

▪ Község ▪ 2,146







Kutas

Lábod

Lakócsa

Nagykorpád

Ötvöskónyi

Péterhida

Potony


▪ 12.87%

▪ 17.10%

▪ 24.37%

▪ 26.35%

▪ 17.97%

▪ 24.00%

▪ 19.88%


▪ 305,944

▪ 346,595

▪ 260,173

▪ 264,927

▪ 306,243

▪ 212,608

▪ 270,484


▪ 0.000

▪ 0.560

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.011

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

45


▪ Közszféra


▪ Közszféra


▪ Közszféra

▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)




▪ Község ▪ 55

▪ Község ▪ 2,751


▪ Község ▪ 1,754


Rinyabesenyő

Rinyaszentkirály

Rinyaújlak

Rinyaújnép

Segesd

Somogyaracs

Somogyszob


▪ 35.86%

▪ 33.21%

▪ 15.31%

▪ 43.59%

▪ 11.35%

▪ 45.32%

▪ 13.17%


▪ 86,672

▪ 177,401

▪ 342,031

▪ 107,880

▪ 331,977

▪ 103,002

▪ 429,272


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.037

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

46




▪ Közszféra



▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)




▪ Község ▪ 1,266




Szabás

Szentborbás

Szulok

Tarany

Tótújfalu

Vízvár


▪ 23.60%

▪ 21.11%

▪ 18.27%

▪ 20.15%

▪ 20.31%

▪ 16.39%


▪ 243,801

▪ 239,350

▪ 335,021

▪ 303,916

▪ 256,084

▪ 381,482


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.025

▪ 0.400

47

Települések egy mondatos jellemzése 1/21

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Babócsa ▪ „Alacsony jövedelmi szint és szociális feszültségek mely a nagy számú munkanélküliségből fakad”

▪ Bakháza ▪ „A lakosság számára nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra (szennyvíz, gáz, bekötőutak). Zsáktelepülés”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „A település gyógyvízére(termálfürdő)és történelmi emlékeire alapozott turizmusfejlesztés”

▪ „A környező erdőségek hasznosítása és a vadászturizmus fejlesztése”

48





▪ Barcs ▪ „A város az autópálya és a gyorsforgalmi útak hiánya miatt nem kedvez a vállalkozások letelepedésének”

▪ Bélavár ▪ „A munkahelyek hiánya miatt a településről folyamatos az elköltözés, ez által a lakosság átlagéletkora rohamosan nő (elöregedés)”


▪ „Gyógy és szelídturizmus fejlesztésére alapozott koncentrált munkahelyteremtés”

▪ „A munkerő mobilitásának fokozása Nagyatád-Barcs-Nagykanizsa felé, ehhez a közlekedési lehetőségek adottak (vasút, közút egyaránt)”

49





▪ Beleg ▪ „Kedvezőtlen demográfiai helyzet: elöregedés, elvándorlás, szakképzetlen a munkaerő”

▪ Bolhás ▪ „Rosszak a közlekedési lehetőségek”


▪ „Munkanélküliek képzése, ezáltal a lakosság jövedelemtermelő képességének növelése és foglalkoztatottsági helyzet javítása”

▪ „Mező- és erdőgazdálkodás fejlesztése, ezáltal a foglalkoztatás növelése”

50





▪ Bolhó ▪ „Folyamatosan emelkedő magas munkanélküliség, mely a helyi munkalehetőségek hiányából, illetve a munkaerő mobilizációs hajlandóságának hiányából ered”

▪ Csokonyavisonta

▪ „A helyi munkalehetőségek hiánya miatt a településről elsősorban a képzett fiatalok vándorolnak el, melynek egyenes következménye az elöregedés, mely a szociáis ellátó rendszer számára nehéz terhet jelent”


▪ „A meglévő elsősorban mezőgazdasági tevékenységet folytató őstermelők és családi gazdaságok fejlesztése, innovációs hajlandóságuk növelése”

▪ „A turisztikai adottságok jobb kihasználása: az országos hírnevű termálfürdő és a hozzá kapcsolódó üdülőtelep korszerűsítése,vendégmarasztaló programok, attrakciós porták létrehozása és fejlesztése”

51





▪ Darány ▪ „A meglévő aktív vállalkozások száma rendkívül alacsony, ez által a helyi munkalehetőségek száma is rendkívül kevés, melynek következtében a migráció folyamatosan emelkedik”

▪ Drávagárdony ▪ „Az aktiv vállalkozások hiányából eredően a fiatalok elköltöznek , ez által a település lakosságszáma folyamatosan csökken, a munkanélküliség pedig rohamosan növekszik”


▪ „A családi gazdaságokra és őstermelőkre alapozva a tradicionális mezőgazdálkodás fejlesztése: helyi termékek, illetve szolgáltatások piacra jutásának elősegítése korszerű humán és marketing eszközö felhasználásval”

▪ „A közlekedési lehetőségek javításával, iletve a természeti adottságok turisztikai hasznosításával a zsáktelepülésből eredő hátrányok csökkenthetők”

52





▪ Drávatamási ▪ „A lakossági szolgáltatok-vállalkozások- hiánya (a foglalkoztatottak zöme a helyi időseket, illetve pszihiátriai betegeket ellátó közintézményben dolgozik)”

▪ Görgeteg ▪ „A lakosság számára nem érhető el a szennyvíz-, és vezetékes gáz hálózat”


▪ „Dráva folyóra és környzetére alapozott turizmusfejlesztés (vízi-,horgász-,természetjáró turizmusfejlesztés), illetve az ehhez kapcsolódó szálláshelyfejlesztés, programok, attrakciók szervezése”

▪ „Rinyatamási Kastély és hozzá tartozó park vonzerejének kihasználása”

53





▪ Háromfa ▪ „Helyi foglalkoztató vállalkozások hiánya”

▪ Heresznye ▪ „Elöregedő lakosság, helyi munkahelyek hiánya miatt a dolgozni akaró fiatal réteg elköltözik a településről”


▪ „A település kiváló horgász- és vadász turisztikai adottságokkal rendelkezik”

▪ „Használaton kívüli ipartelep hasznosítása, vállalkozások betelepítése”

54





▪ Homokszentgyörgy

▪ „A munkanélküliségből adódó alacsony jövedelmi szint súlyos szociális problémákat eredményez a településen.”

▪ Istvándi ▪ „Halmozottan hátrányos helyzetű, rendkívül alacsony jövedelmi szinten élő, képzetlen, túlnyomó többségben roma népcsoporthoz tartozó lakosság.”


▪ „A meglévő, jelenleg kihasználatlan, de jó adottságokkal rendelkező gazdasági épületek hasznosításával, alternatív jövedelemszerző programokkal a vállalkozási hajlandóság fokozása, illetve a meglévő vállalkozások megerősítése, tevékenységi körük kiszélesítése.”

▪ „Alternatív munkaerőpiaci programok indításával a humánerőforrás fejlesztése, illetve a foglalkoztatási szint javítása (a komplex támogató,felzárkóztató,képzési, foglalkoztatási programok az önkormányzat és civil szféra szros együttműködését feltételezi).”

55





▪ Kálmáncsa ▪ „A településen élők alacsony képzettségi szintje, mely részben az elöregedésnek és a képzettebb rétegek településről történő elvándorlásának következménye”

▪ Kastélyosdombó

▪ „A munkahelyek hiányából eredően a munkanélküliség folyamatosan emelkedik, a településről történő elvándorlás fokozódik.”


▪ „a zsáktelepülési jelleg megszüntetése: útnyitás Szigetvár felé, mely a működő vállakozások mererősödését is segíti.”

▪ „Alternatív jöveelemszerzést támogató programok beindításával a lakosság életszínvonalának növelése”

56





▪ Kaszó ▪ „Sok a burkolatlan földút, mely megnehezíti a közlekedést”

▪ Kisbajom ▪ „A helyi foglalkoztatók hiánya miatt magas a munkanélküliség, és alacsony a jövedelmi helyzet”


▪ „Közösségi tér létrehozása a lakosság számára, ezáltal a népességmegtartó képesség javítása”

▪ „A település esztétikus faluképére, és nyugodt környezetére alapozva falusi turizmus fejleszthető”

57





▪ Komlósd ▪ „Folyamatosan csökkenő lakosságszám mely a helyi munkalehetőségek hiányának és a migrációs fogyásnak következménye”

▪ Kutas ▪ „A cigányság foglalkoztatásának megoldása”


▪ „Az agrárium fejlesztéséhez jó alapot teremtenek a vizonylag magas AK értékű földterületek,valamint a hozzáértő szakemberek”

▪ „Meglévő helyi vállalkozásokra épülő munkahelyteremtés. Olyan mezőgazdasági növények termeszétse, melyeknek nagy a manuális munka igénye.”

58





▪ Lábod ▪ „Helyi foglalkoztatók alacsony száma”

▪ Lakócsa ▪ „Folyamatosan emelkedő munkanélküliség a vállalkozási aktivitás csökkenése következtében.”


▪ „Főútvonal melletti elhelyezkedés”

▪ „Az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek jobb kihasznállása a kiforrott dinnyetermelési kultúrára és a nemzetiségi(horvát) hagyományokra alapozva”

59





▪ Nagykorpád ▪ „A település magas munkanélküliséggel súlytott, melynek oka a helyi foglalkoztatók hiánya”

▪ Ötvöskónyi ▪ „Kedvezőtlen demográfiai adottságok: Alacsony iskolázottság, képzetlen munkaerő, nehéz szociális körülmények”


▪ „A település alatt húzódó termálvíz-kincs felhasználása turisztikai és energetikai célokra”

▪ „Meglévő hagyományokra alapozott helyi mezőgazdasági termékek (pl.: málna termesztés) előállítása és értékesítése”

60





▪ Péterhida ▪ „A vállalkozói aktivitás hiánya miatt a szolgáltatások nehezen elérhetők a lakosság számára, a munkanélküliek száma folyamatosan emelkedik, a településről történő elvándorlás fokozódik.”

▪ Potony ▪ „A lakosságszám folyamatos csökkenése, melyet a munkahelyek hiányának következtében történő elvándorlás eredményez”


▪ „Az érintetlen természeti környzetet, a temészeti szépségek, a csend és nyugalom kihasználására alapozva a falusi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése”

▪ „Alternatív jövedelemszerző és kulturális programok segítségel a lakosság életszínvoalának javítása, a nemzetiségi (horvát) indentitástudat fokozása.”

61





▪ Rinyabesenyő ▪ „A helyi foglalkoztatók hiánya következtében rendkívül magas a munkanélküliség”

▪ Rinyaszentkirály

▪ „A lakosság számára nem érhető el a vezetékes gáz- és szennyvíz- hálózat”


▪ „A Rinyabesenyő-Homokszentgyörgy út megépítésével a falu nem lenne tovább zsáktelepülés, a Pécs irányába átmenő forgalomra alapozva fejlődhet a község gazdasága.”

▪ „A település jó horgász- és vadászturisztikai adottságokkal rendelkezik, melyek fejleszthetők”

62





▪ Rinyaújlak ▪ „Csokonyavisontai Fürdőt a településsel összekötő 2,3 km hosszú aszfaltozott út hiánya”

▪ Rinyaújnép ▪ „A település elnéptelenedése, rendkívül alacsony jövedelmi szint”


▪ „Teljes kiépített infrastruktúra, káros hatásoktól mentes környezet, vállalkozóbarát faluvezetés”

▪ „Összközművesített, olcsó telkek.”

63





▪ Segesd ▪ „Az infrastruktúra nem teljeskörűen kiépített, a fő közlekesi csomópontoktól távolság esik a település. A vonalas település szerkezet következtében falun belül is nagyok a távolságok, és nincs mód egy központi tér kialakítására.”

▪ Somogyaracs ▪ „Munkanélküliség, Képzetlenek az emberek, Szociális problémák, Alacsony jövedelmi szint”


▪ „Mezőgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatási struktúra fejlesztése, különös tekintettel a biogazdálkodásra.”

▪ „Olcsó ingatlanok, háborítatlan természeti környezet”

64





▪ Somogyszob ▪ „A kis és középvállalkozások telephelyeinek infrastruktúra hiánya”

▪ Szabás ▪ „A helyi foglalkozatók hiánya miatt magas a munkanélküliség”


▪ „Jó közlekedési feltételek (első sorban vasúti) és meglévő tertmelő infrastruktúra kihasználása”

▪ „Tavakra és a Rinya patakra alapozva horgász turizmus fejleszthető”

65





▪ Szentborbás ▪ „A település perifériás helyzetéből adódóan nehezen megközelithető”

▪ Szulok ▪ „Helyi munkalehetőségek alacsony száma illetve szezonális jellege”


▪ „A Dráva folyóra,valamint a nemzetiségi (horvát) hagyományokra alapozott turizmusfejlesztés”

▪ „A vállalkozói aktivitás jobb kihasználása: a termálfürdő korszerűsítése magántőke bevonásával, turizmushoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztés, szolgáltatási struktúra szélesítése, valamint a meglévő német nemzetiségi hagyományok és kapcsolatok turisztikai célra történő hasznosítása”

66





▪ Tarany ▪ „A lakosság számára nem elérhető a szennyvízhálózat”

▪ Tótújfalu ▪ „Folyamatosan emelkedő munkanélküliségi ráta, mely a település perifériás helyzetének és a munkaerő mobilitáshiányának együttes következménye”


▪ „Vállalkozások letelepedésének az ösztönzése a foglalkoztatás növelése céljából”

▪ „Utak korszerűsítése: a Dráva folyóhoz vezető út aszfaltozása megalaopzza a természeti és a falusi turizmus fejlődését”

67





▪ Vízvár ▪ „Munkanélküliség, munkahelyek hiánya”


▪ „Ipar telepítése a vízbázisra. Drávai turizmus - ennek kiszolgálása”

68

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



69

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 22 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Szilárd alapunk /Infrastruktúra fejlesztése/”

▪ „Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/”

▪ „Élhető vidékünk /Helyi életminőség megőrzése, örökség megőrzés/”

▪ „Jövőnk záloga /Gazdasági Környezet fejlesztése/”

▪ „Földünk javai /Helyi mező- és erdőgazdaság fejlesztése/”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Az összefogás ereje /Társadalmi tőke erősítése/”

69

2 db

4 db

5 db

5 db

3 db

12,158,583

8,151,542

3,605,471

1,575,234

1,519,854

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

3 db 783,043

70

▪ A helyi humánerőforrás fejlesztése


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6

A legtöbb forrás – 993,776 EUR – a(z) Falufejlesztés fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Az infrastruktúra fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Szilárd alapunk /Infrastruktúra fejlesztése/

Allokált forrás (EUR)

134,983

12,023,600

71

▪ Programok, attrakciók ösztönzése





▪ Szolgáltatások fejlesztése

▪ Szálláshelyek fejlesztése

▪ Turisztikai marketing fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/


517,869

5,086,324

2,382,370

164,979

72

▪ Falufejlesztés





▪ Kulturális értékek megőrzése

▪ Épített örökségek megőrzése

▪ Alapszolgáltatások fejlesztése

▪ Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Élhető vidékünk /Helyi életminőség megőrzése, örökség megőrzés/


993,776

97,488

626,224

195,992

1,691,991

73

▪ Piacrajutás segítése





▪ Telephelyfejlesztés

▪ Helyi vállalkozások humánerőforrás fejlesztése

▪ Technológia fejlesztés

▪ Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javítása

Fő fejlesztési prioritás: Jövőnk záloga /Gazdasági Környezet fejlesztése/


77,495

384,000

20,000

18,748

1,000,000

74

▪ A helyi mezőgazdaság fejlesztése





▪ A helyi erdőgazdálkodás és kapcsolódó tevékenységek fejlesztése

▪ Alternatív jövedelemszerző tevékenységek fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Földünk javai /Helyi mező- és erdőgazdaság fejlesztése/


919,391

326,463

274,000

75

▪ Környezettudatosság erősítése





▪ A természeti örökség megőrzése

▪ Fenntartható együttműködési formák támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Az összefogás ereje /Társadalmi tőke erősítése/


646,800

20,000

116,243

76

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

77Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

13%

9%

29%

7%

6%

13%

8%

0%

9%

5%

22%

34%

17%

3%

10%

3%

3%

0%

6%

2%

40%

30%

20%

10%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

35%

0%

13%

13%

3%

0%

23%

13%

0%

0%

50%

0%

0%

10%

0%

0%

20%

20%

0%

0%

78

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása. Fejlett technikák, technológiák alkalmazásának ösztönzése, az infrastrukturális elemek fejlesztése. A pályázatok révén a vállalkozások modernizálódnak, az elmaradt és szükséges fejlesztések megvalósíthatók. A vállalkozások piacra jutásának segítése, a vásárokon való megjelenésének támogatásával és a marketing tevékenység ösztönzésével. A minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásának támogatása, szabványok átvétele.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A fejlett technikák, technológiák alkalmazásának ösztönzésével a vállalkozások fejlődnek. Nő a vállalkozások versenyképessége. Csökkenni fog az elvándorlás. Stabilabbá, fejlettebbé válnak a vállalkozások. Új vállalkozások alakulnak. 20 új munkahely jön létre. Élhetőbbé válnak a falvak és a város. Átlagot meghaladó mértékben növekednek a bérek. Növekedik a vásárló erő, ezáltal fejlődik a kereskedelem. Nőnek az önkormányzatoknál jelentkező adóbevételek, mely egyéb területek fejlesztését is lehetővé teszi.”

2

79




Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”

▪ „A csak erdészeti szolgáltatással foglalkozók technológia fejlesztése. Az erdészeti célra használt géppark fejlesztése és korszerűsítése, ideértve további gépek vásárlását. Az állománynevelési tevékenységek támogatása révén. Az új technológiák alkalmazásával környzetbarát, és hatékonyabb módon művelni az erdőket.”


▪ „Természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazásával az erdőtalaj, a megmaradt állomány és a növényzet védelme, optimális erdőtalaj és fejlődési folyamat biztosítása. Az erdészeti munkák szakszerű és időbeni elvégzése a biztonságtechnikai és ergonómiai szempontok figyelembevételével történik.”

80



Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”


3▪ „Szálláshely fejlesztés.▪ A meglévő, de felújításra, bővítésre szoruló,

valamint az újonnan létrehozandó szálláshelyek többsége 4-10 férőhely kialakítására törekszik. Ezeket a helyben illetve a turisztikai attrakciók környezetében jelentkező igényeket kell kielégíteni. A tipikus falusi vendéglátás feltételeinek megteremtése a lakóterek és vizesblokkok kialakításával és korszerűsítésével, komfotr fokozatának emelésével érhető el. A fejlesztések során a helyi geotermikus adottságok kihasználását is ösztönözni kell.”


▪ „A szálláshelyfejlesztésekkel hazánk egyik legelmaradottabb, ugyanakkor természeti értékekkel bőségesen rendelkező térségében teremtünk meg a valós szükségleteket kielégítő turisztikai szálláshely fejlesztéseket. A fejlesztések révén színvonalas szolgáltatásokat nyújtó, környezetbarát módon üzemeltetett szálláshelyek jönnek létre. Az egy főre jutó turisztikai bevétel és a foglalkoztatottság jelentősen növekszik.”

▪ „Egyéb tevékenység”4▪ „Telephely fejlesztés.▪ A vállalkozások telephelyeinek infrastrukturális

bővítéseinek, fejlesztéseinek támogatása. A meglévő technológiák modernizálásának ösztönzése, az optimális termelési színvonal elérése érdekében.”

▪ „A vállalkozások működése gazdaságosabbá válik. Az így felszabaduló források segítségével további fejlesztések valósulnak meg. Ezáltal élénkül a települések gazdasági élete, új munkahelyek jönnek létre, ezáltal növekszik a térség népesség megtartó ereje.”

81



Szektor



82



Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”


5▪ „Horgász-, lovas turizmus fejlesztése. A már

meglévő és üzemelő szolgáltatások körének bővítése a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával pl. horgászkikötő, valamint komplex szolgáltatások (horgászat, szállás, ellátás) kialakításával. A lovasturisztikai szolgáltatás alapfeltételeinek biztosítása (állomány, telephely) mellett szükséges a nagyobb területek, útvonalak, megállóhelyek kialakítása is. Alternatív, fejlesztő (terápiás, gyógyászati) tevékenységek támogatása, mely kapcsolódik a fürdőkhöz kapcsolódó gyógyturizmushoz /HPME 4681/. A fiatalok számára a lovas torna (voltige), mint (egyéni és csapat) sportolási lehetőség megteremtése.”


▪ „A térségben eltöltött vendégéjszakák számának növekedése, a bevétel és a foglalkoztatottsági szint emelkedése várható. A kínálati oldal folyamatos bővülése a megcélzott vendégkörök részéről egymást erősítő folyamatokat generál. Új gyógypedagógiai módszerek alkalmazhatók a rehabilitációs, a fejlesztő és nevelő munkában. Javulnak a résztvevők fizikai, pszichés és szociális készségei. A fejlesztésekkel, természeti értékeink megvédésével biztosítani tudjuk olyan életképes vállalkozások megerősödését, melyek valós igényeket elégítenek ki.”


6▪ „Biogazdálkodás támogatása. Bio-organikus

terméket előállító termelő beruházások támogatása- hagyományos mezőgazdasági termelésről átállás a biotermelésre (akár a hagyományos növényi kultúrák esetében is). Gyógy és fűszernövények termesztésének és piacra jutásának támogatása integrációs pontok kiépítésével (begyűjtés, átvétel, minőség-ellenőrzés, szaktanácsadás).”

▪ „A bio-termelés mennyiségi, minőségi fejlődése, a kínálat bővülése. Új mezőgazdasági ág meghonosodása, a már folyamatban lévő termelés fejlődése, a rendelkezésre álló fizikai munkaerő nagyobb arányú foglalkoztatása. A helyi feldolgozás megteremtésével tovább növekedik a hozzáadott érték és a jövedelem. A program hozzájárul a fenntartható környezeti fejlődéshez, a táj védelméhez.”

83




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

84





7▪ „Minta porta program. Mikro-térségenként egy

vagy akár több olyan vendégudvart kell létrehozni, melyek a falusi emberek mindennapi életével, és a helyi hagyományokkal kapcsolatos tevékenységet folytatnak és mutatnak be. Ilyenek lehetnek pl. állatsimogató-, gasztronómiai-, kézműves udvar, melyeket hálózatba kapcsolva térségbe látogatók számára mint alternatív program lehetőséget kell felkínálni /HPME 4694/. A vendégudvaroknak bevételt kell termelniük, ez által jövedelem kiegészítést biztosítanak a településeken gazdálkodó emberek számára.”


▪ „A program önfoglalkoztató életmódra, kreativitásra és a vállalkozói szemlélet kialakítására ösztönöz, ez által megszünteti a kiszolgáltatottság érzését. Széles társadalmi bázist mozgat meg, célja a társadalmi együttműködés erősítése. A falvakban a mai korhoz igazodóan, olyan szolgáltatások jönnek létre, amelyek gazdasági erőforrást és léleképítő tevékenységet jelentenek. A vendégudvarok mintaként szolgálhatnak, mely által a falvakból történő elvándorlás és a hanyatlási folyamat megtörhető.”

Szektor


8▪ „Erdei melléktermékek hasznosítása. Az erdei

melléktermékek (gyógynövények, fűszernövények, gomba, makk, agancsok stb.) felvásárlására alkalmas gyűjtőhelyek létrehozása. Az ezen termékek átváteléhez, osztályozásához, csoportosításához, ideiglenes tárolásához szükséges gépek berendezések beszerzése. A termékek helyi feldolgozási lehetőségeinek megteremtése. A termékek kereskedelemi hálózatba juttatása, az értékesítéshez szükséges gönygyölegek, rakodó eszközök stb. beszerzésének támogatása.”

▪ „A felbecsülhetetlen mennyiségű és értékű melléktermékek fogyasztókhoz való eljutása. Foglalkoztatottság növekedése a romák körében. A hálózatosodás következtében a térségi üzleti, szakmai, emberi, kapcsolatok alakulnak ki.”

85



Szektor



86



Szektor



9▪ „Pellet készítő üzemek létrehozása. A

térségben fafeldolgozással és erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozásoktól felvásárolt és feldolgozott melléktermékből az energiatermelésben (fűtés) hasznosítható új alapanyag (pellet, apríték) gyártásának támogatása. Innovatív technológiák alkalmazása.”


▪ „A megoldási javaslat eredményeként az eddig nem hasznosított melléktermékekből létrejövő új, főként fűtési rendszerek által felhasználható alapanyag gyártásával és helyben történő felhasználásával nyert hőenergiával sikerül kielégíteni és fedezni több községben a közintézmények, iskolák, valamint a lakosság fűtéshez szükséges alapanyag (pellett) igényét. A helyben történő gyártási folyamatok munkahelyteremtő gazdaságélénkítő hatásúak.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”10▪ „A településéken őstermelői vágóhidak

kialakítása, ezekhez kapcsolódóan a meglévő elárusítóhelyek kihasználása /HPME 4876/, ahol nincs ott a vágóhídhoz kapcsolódóan annak kialakítása. A vágóhíddal nem rendelkező településeken a mozgó árusítás megszervezése. Az értékesítés megkezdésére, és kiterjesztésére egységes marketing terv kidolgozása.”

▪ „A falun élő őstermelők számára a termelés biztonsága sokkal nagyobb lesz, a bevételekhez előbb, és biztonságosabban hozzájutnak, ezáltal ösztönzik az őstermelői réteg nagyobb számú megjelenését, ami a települések népesség megtartó képességét jó irányba mozdítja. Nő a jövedelem szerző lehetőségek száma a térség falusi lakossága számára, mérsékli a meglévő különbségeket a városokban lakókkal szemben.”

87



Szektor



88

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






89

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Közösségi, gazdasági célokat szolgáló nem

védett épületek külső felújítása. A közösségi tevékenységnek teret adó művelődési házak, klubtermek, sportöltözők, könyvtárak és egyéb közösségi együttlétet biztosító, közösségi szolgáltatást nyújtó épületek felújításával élénkíteni a civil közösségek tevékenységét, megfelelő színteret nyújtva munkájukhoz. Javítani a közösségi szolgáltatások színvonalán az ellátás kulturált körülményeinek megteremtésével.”

Megoldási javaslat

▪ „Megélénkül a településeken a kulturuális, civil és közösségi élet. A mindennapokban fontossá válik az összetartozás érzése, erősödik az összetartó erő. Az épületek felújításával azok fenntartási költségei csökkennek. Nő a térségben élők komfortérzete, javul a települések népességmegtartó ereje.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

90




2▪ „Falukép javító program. A falu környezetét

és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések (parkok, pihenőhelyek felújítása, illetve a védelem alatt nem álló falukép szempontjából fontos közösségi és gazdasági célokat szolgáló épületek külső felújítása.”

Megoldási javaslat

▪ „A települések külső megjelenésének javulása, a szolgáltatási körök bővítése hozzájárul a vonzerő növekedéséhez /HPME 4702/, az életszínvonal emelkedéséhez, a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi tendenciák visszafordításához.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

91




3▪ „A védelem alatt álló épületek (pl. templomok)

külső-belső felújítása. Az épületekhez kapcsolódó zöldterületek fejlesztése, utak , sétányok kiépítése, helyreállítása /HPME 4885/. A kulturális örökség felújításával, fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatos tervek készítése.”

Megoldási javaslat

▪ „A településkép javulása által /HPME 4768/ a turisztikai vonzerő növekedése, a természeti és kulturális örökség megőrzése által a helyi öntudat fejlődése várható /HPME 4702/.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

92




4▪ „Vállalkozói képzés indítása a nem

mezőgazdasági termelők és nem erdőgazdálkodók részére. A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány a Rinya-Dráva Szövetség területén évente szervez és bonyolít le 3-3 vállalkozói alapismeretek tanfolyamot, 60-60 órában vállalkozók és vállalkozni szándékozók részére. Egy tanfolyamon kb.: 10 hallgatóval számolunk (8-12 között). A tanfolyam tematikája, az SMVK által akkreditált tematikához kötődik.”

Megoldási javaslat

▪ „A tanfolyamokat elvégzők megismerik a vállalkozáshoz leginkább szükséges vállalkozásalapítási, marketing, adózási, számviteli, üzleti terv készítési, kommunikációs ismereteket, így a vállalkozások stabilitása növekszik.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

93




5▪ „A meglévő játszóterek felújításal, az új

játszóterek létrehozása. A játszótérfejlesztéseknek köszönhetően jelentősen javul a településeken élők esélye mind a képességek kibontakoztatása, mind az egészség megtartása terén. Lehetőség biztosítása a gyermekeknek a szabadidő kulturált körülmények között való eltöltésére.”

Megoldási javaslat

▪ „A játszóterek kialakításával javul a település esztétikája. A gyermekek fejlődési -mind mozgáskoordinációs, mind mentális képessége- lehetősége ugrásszerűen javul, így az alapszíntű oktatásban a lemaradások mérséklődnek, és meg is szűnnek azokhoz a gyermekekhez képest, akik mindezeket a lehetőségeket élvezhetik. A terek közösséggé kovácsolnak, javul a településeken élők komfortérzete, végső soron a települések lakosságmegtartó képessége.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

94




6▪ „A meglévő nem iskolákhoz kapcsolódó

sportlétesítmények és az azokat kiszolgáló épületek felújításának támogatása, új sportpályák kialakítása. A sportolási lehetőségek bővítése, a településen idáig el nem érhető sportágakhoz szükség infrastruktúra megteremtése (jégkorcsolya pálya, tenisz pálya stb.). A kialakított és felújított létesítményeket a lakosság minden korosztálya számára elérhetővé kell tenni.”

Megoldási javaslat

▪ „A felújított létesítmények kihasználtsága megnő. A helyi lakosság, különösen a fiatalok hasznosan töltik el szabadidejük egy részét. Megerősödik a helyi közösség összetartozása. A lakosság többet sportol, az emberek egészségi állapota javul.”


▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

Fejlesztési téma

95




7▪ „Védett tájházak rekonstruálása, bemutató

térré alakítása /HPME 5396/, közösségi célú hasznosítása. A hagyományos népi építészeti és kulturális értékek megőrzése. A népi kismesterségek fogásainak szervezett tanításához helyszín biztosítása /HPME 4734/, népi szokások bemutatása, kulturális rendezvények számára hagyományos környezet biztosítása (szüret, aratási ünnep, regölés, lucázás, lakodalmak, stb.) /HPME 4867/.”

Megoldási javaslat

▪ „A helyi hagyományok ápolása, az építészeti értékek fenntmaradása és megismerése. A térség turisztikai vonzerejének javulása, a helyi attrakciók számának növekedése /HPME 4694/, a közösségi öntudat erősödése.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

96




8▪ „Tanácsadó program indítása a nem

mezőgazdasági termelők és nem erdőgazdálkodók számára, Barcson és Nagyatádon az érintett településeken vállalkozásba kezdők, vállalkozást tervezők számára. A tanácsadó program keretében az érdeklődők megkapják a vállalkozás indításához szükséges információkat.”

Megoldási javaslat

▪ „Fontos, hogy felkészült vállalkozók legyenek a térségben. A tudás, az információ növeli a siker esélyét. Stabilabb, jól működő vállalkozások jönnek létre, melyek hozzájárulnak a térség gazdasági fejlődéséhez, növelik a GDP-t, a foglalkoztatást. Az öt év alatt kb. 750 vállalkozni szándékozó kapja meg a szükséges információkat.”


▪ „Gazdaságfejlesztési szervezetek”

Fejlesztési téma

97




9▪ „A térségi erdei iskolák fejlesztése az épület

felújításával, korszerűsítésével (pl.: fűtéskorszerűsítés, festés, burkolás, tetőszerkezet javítása, elektromos hálózat korszerűsítése, konyha átalakítása, szennyvíz kezelése, kemence építés), új épület építésével, meglévő épületek környezettudatos átalakításával. Az erdei iskolák kapacitás és funkció bővítése. Az erdei iskolák közvetlen közelében tér elemek kihelyezése és építése (pl.: tűzrakóhely, filagória, dísztó, burkolt sétaösvény, játszótér, pad, hulladékgyűjtő stb.). Speciális, tematikus terepi bemutatóeszközök kiépítése (pl. mini meteorológiai állomás, élőmodellek, fűszerkert, mezőgazdasági terményparcellák). Akadálymentesítés. Tanösvény kialakítása. Erdei iskolák eszköz beszerzése, labor felszerelések (pl. vízminőség vizsgálatára alkalmas eszközök), terepi megfigyelő és mérőeszközök (pl.: távcső, iránytű), nem motoros meghajtású közlekedési eszközök (pl. kerékpár, kenu), szolgáltatáshoz kapcsolódó segédeszközök (pl.: szakkönyvek, kémcső, mikroszkóp). Bútorok beszerzése (pl.: emeletes ágyak, konyha bútor, tálaló szekrény stb.)”

Megoldási javaslat

▪ „A támogatások eredményeképpen növekszik az erdei iskolák látogatottsága, ezáltal a fenntartó bevételei. Az erdei iskolát kiszolgálandó új munkahelyek jönnek létre. Közvetetten kedvező hatása van a kereskedelmi és vendéglátóiparban működő, esetleg létrejövő vállalkozások számára. A gyermekek környezettudatossága megerősödik, a vidéki élet vonzóvá válik.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

98




▪ „Olyan szabadidős rendezvények támogatása, melyek a település közösségi életében meghatározó szerepet töltenek be, elősegítik a térségi öntudat kialakulását. Javítják a települések életminőségét, és alternatívát nyújtanak a városi programokkal szemben. /HPME 4867/ A civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok számára támogatás nyújtása helyi rendezvények szervezésére, koordinációjára /4702/.”

Megoldási javaslat

▪ „A szabadidős program kínálat növekszik, a civil szervezetek tevékenysége kiteljesedik, a rendezvények színvonala jelentősen javul. Kialakul a helyi öntudat, erősödik a társadalmi összefogás, és nő a közösségi összetartás. A térségben élők elégedettsége nő, ezáltal javul a terület népesség megtartó képessége.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

10

99

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

100Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/59 Kód: DD-92-SzF-B-04 Sorszám: 4763Prioritás: Szilárd alapunk /Infrastruktúra fejlesztése/

Intézkedés: Az infrastruktúra fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A térség közlekedés-földrajzi helyzete kedvezőtlen, az európai és magyar közlekedési folyósok elkerülik. A 68-as főútvonalról ágaznak le a térség belső útjai, melyek rossz műszaki állapotúak, csak úgy, mint a települési belső utak. A zsáktelepülések helyzete a legrosszabb, a rossz közlekedés miatt a gazdaság perifériájára szorulnak. Az ilyen településeken élő emberek számára az alapszolgáltatások is nehezen érhetők el, és a munkaerőpiac kevés lehetőséget kínál. A térségben kevés a kerékpárút.

Helyzet/ adottság

▪ A gyorsforgalmi úthálózatra való rácsatlakozás hiánya a logisztikai adottságok megszűnéséhez vezethet. Közvetlen autópálya kapcsolat hiányában a térség véglegesen perifériára kerülhet.

Probléma/ lehetőség

▪ Az M6-os autópálya megépítése és a 68-as főközlekedési út gyorsforgalmi úttá történő kiépítése.▪ A meglévő, de rossz burkolati állapottal rendelkező utak korszerűsítése, javítása, a térség belső és tranzitforgalmát javító útszakaszok

építése (Homokszentgyörgy-Csokonyavisonta, Homokszentgyörgy-Rinyabesenyő, Háromfa-Vízvár közötti összekötő útvonal kiépítése, Kálmáncsa bekapcsolása a 6-os főútba, stb.).

▪ A települések belső úthálózatának felújítása. Kerékpárutak építése, azok hálózatba kapcsolása.

Megoldási javaslat

▪ A peremhelyzet csökkentése lehetőséget ad a hazai és nemzetközi gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódásra.▪ A térség területén lévő utak rendezettebbé, az úthálózat sűrűbbé válik . Az új összekötő utak jelentősen rövidítik a szállítási és utazási

távolságokat a végpontok között. Csökken a perifériás területek zártsága, ez által szélesedik kitörési lehetőségük. ▪ A vonzóbb környezet hatására várhatóan emelkedik a térségbe látogató turisták száma, ezáltal a helyben termelt jövedelem növekszik, a

népesség eltartó, megtartó erő is nagyobb lesz.

Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 9999999 EUR ▪ Önkormányzatok 90%

9999999 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 0%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 9000000 EUR ▪ Non-profit szervezetek 0%

▪ Egyházak 0%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 90000 EUR

▪ Természetes személyek 0%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 50 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/59 Kód: DD-92-SzF-B-04 Sorszám: 4763

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Babócsa, Bakháza, Barcs, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár

▪ Nem ÚMVP

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat





Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ Az önkormányzatok alapvető feladata a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása, és a szennyvízelvezetés és kezelés megoldása.Helyzet/ adottság

▪ A megépített rendszerek bővítése és korszerűsítése elengedhetetlen feladat. Egyrészt a fajlagos üzemeltetési költségek nagyon magasak, másrészt az amortizáció miatt a szennyvíztisztítás hatásfoka csökken, és megnövekedett környezetterhelést okoz. A vállalkozások számára megfelelő (minőségű) környezet megteremtésével, hozzájárul a település gazdasági versenyképességének javulásához.


▪ A Víztisztító rendszer komplex technológiai fejlesztésével, az ivóvízhálózat elavult elemeinek rekonstrukciójával, új kutak fúrásával a minőségi ivóvíz szolgáltatás biztosítása, a fajlagos működési és karbantartási költségek csökkentése.

▪ A meglévő szennyvízrendszerek korszerűsítésével, és a fajlagos költségek csökkentésével elérhetővé tenni a szennyvízhálózatot a lakosság azon rétegeinek, amelyek a nagy anyagi megterhelés miatt nem tudták vállalni a többletköltséget.

Megoldási javaslat

▪ A térség minden településén az elvárásoknak megfelelő minőségű ivóvizet szolgáltató rendszer épül ki.▪ A szennyvízhálózatba csatlakozó háztartások száma növekszik, ezáltal az érintett területeken csökken a környezetterhelés. Javul az

életminőség és a higiénés körülmények, mely csökkenti az elvándorlást.▪ A vállalkozások számára megfelelő minőségű környezet biztosításával, javul a települések gazdasági versenyképessége.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok

▪ A térség mezőgazdasági jellegéből adódóan a legtöbb településen működött valamilyen termelő szövetkezet. A szövetkezetek központi telephelyén található tárolóépületek, javítóműhelyek állapota erősen leromlott, viszont az alapinfrastruktúra mindenütt kiépült. Ma ezeknek a településeknek a legtöbbjén ezek a területek kihasználatlanul állnak, ahol mégis sikerült ezeket a telephelyeket működésben tartani, felújítani, ott a települési lakosság egy részének munka lehetőséget ad.

Helyzet/ adottság

▪ A barnamezős infrastruktúra fejlesztésének egyik előnye, hogy nem von ki új területeket a gazdálkodásból, nem kell a közművesítést megoldani, habár ezek felújítása szükséges. Ezeknek a barnamezős területeknek a vissza- illetve bekapcsolása a térség gazdasági folyamataiba új munkahelyeket hozhat létre, valamint vonzó környezetet teremt a betelepülni szándékozó vállalkozások számára.


▪ A településeken található barnamezős terület és környezetének megújítása. A területen található alapinfrastruktúra felújítása, az épületek felújítása gazdasági tevékenységre alkalmas állapotúra. A potenciális vállalkozói kör számára kedvezmények nyújtása a betelepedés első időszakában.

Megoldási javaslat

▪ A beruházás eredményeként a településekre több mezőgazdasági, ipari vállalkozás települ be. Ennek eredményeként új munkahelyek teremtődnek, csökken a munkanélküliség, a településről való elvándorlás mértéke csökken. Élhetőbb településsé válik.

Várható eredmény


Forrás ▪ DDOP - 1. prioritás - A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megterem...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A térséget sűrűn behálózza a Rinya-patak és ezernyi mellékága. A patak É-D irányból (Segesd-Böhönye) Barcs mellett folyik a Drávába, a patak hossza 60 km. A patak és mellékágának medrei számos településen keresztül folynak.

Helyzet/ adottság

▪ A patak településeken található mellékágainak mederfalai megerősítésre és rekonstrukcióra szorulnak. A heves és hirtelen lehulló nagyobb mennyiségű tavaszi-nyári esőzések következtében a patak kilép medréből és a települések utcáit, a megművelt földterületeket önti el.


▪ Bel és külterületi mederágak vízelvezető rendszereinek rendbetétele, ezáltal a víz okozta károk csökkentése. A csapadékvíz-elvezető hálózat kialakítása, rendbetétele.

Megoldási javaslat

▪ A megerősített és felújított mederágak eredményeképpen csökken a települések belterületén csapadékos időszakokban a vízkiöntések száma. A patak menti megművelt földterületeket és ezáltal a temést nem veszélyezteti a kiáradó víz.

Várható eredmény


Forrás ▪ DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 5/59 Kód: DD-92-GF-A-08 Sorszám: 5390Prioritás: Szilárd alapunk /Infrastruktúra fejlesztése/


Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térségre jellemző, hogy a mezőgazdasági területeket csak földutak kötik össze. Ezek állapota jelentősen leromlott, rossz időjárási körülmények esetén csak nehezen, vagy egyáltalán nem közelíthetők meg. Az út tükör része általában járhatatlan és az azt övező árkok funkciójukat már nem töltik be. Az erdőgazdálkodás infrastruktúrája sem követte a megváltozott tulajdoni és használati viszonyokat. A földutak mintegy 99 %-a önkormányzati tulajdonba került, a maradék pedig magántulajdonban van saját használatú út művelési ág megjelöléssel.

Helyzet/ adottság

▪ A gazdálkodók az utak rossz állapota miatt nem mindig tudják időben elvégezni a szükséges mezőgazdasági és erdészeti munkákat (pl.: betakarítást), ami igen jelentős többletköltséget, bevétel kiesést okoz. Nem töltik be rendeltetésüket a mezőgazdasági és erdőgazdasági termékek szállítására, a termőföldek művelésére és a települések közötti személyforgalom bonyolítására alkalmatlanok. A földutak javítása nem megoldott.


▪ A külterületi földutak rendbetételére a termelés és lakossági közlekedés miatt szükség van. Az agrárlogisztikai szempontból kiemelkedően fontos, regisztrációs szám nélküli mezőgazdasági földutak pormentesítése, vagy szilárd burkolattal történő ellátása. Az erdészeti ágazathoz kapcsolódóan erdészeti feltáró utak építése, erdészeti rakodók létesítése, felújítása, szükség szerint az erdőtalajok védelmét szolgáló műtárgyak (pl.: vízmosáskötések) építése, felújítása.

Megoldási javaslat

▪ Az infrastruktúra fejlesztése a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének javulását, a talajok védelmét és az eróziós károk csökkenését eredményezi. Kulturált és biztonságos földúthálózat kialakulása, amely alkalmas mind a termelő szféra és mind a közcél javára.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 125 A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté...









Allokáció

Megoldási javaslatok 5/59 Kód: DD-92-GF-A-08 Sorszám: 5390


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ ÚMVP, de nem LEADER




Megoldási javaslatok 6/59 Kód: DD-92-SzF-3-02 Sorszám: 4662Prioritás: Szilárd alapunk /Infrastruktúra fejlesztése/

Intézkedés: A helyi humánerőforrás fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány (SMVK) 1991 óta foglalkozik vállalkozásfejlesztéssel. Barcson kívül Nagyatádon is rendelkezik képviselettel. A Rinya-Dráva Szövetség által érintett településeken kb.: 800 vállalkozással áll vagy állt a jelenlegi és az elmúlt időszakban kapcsolatban.

Helyzet/ adottság

▪ A vállalkozni szándékozók és a kezdő vállalkozók a vállalkozás tudományát általában nem ismerik. Képzetlenségük gyakran súlyos pénzbe kerül nekik. Az SMVK akkreditált felnőttoktatási intézmény, amely saját akkreditált vállalkozói ismereteket oktató programmal rendelkezik.


▪ Vállalkozói képzés indítása a nem mezőgazdasági termelők és nem erdőgazdálkodók részére. A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány a Rinya-Dráva Szövetség területén évente szervez és bonyolít le 3-3 vállalkozói alapismeretek tanfolyamot, 60-60 órában vállalkozók és vállalkozni szándékozók részére. Egy tanfolyamon kb.: 10 hallgatóval számolunk (8-12 között). A tanfolyam tematikája, az SMVK által akkreditált tematikához kötődik.

Megoldási javaslat

▪ A tanfolyamokat elvégzők megismerik a vállalkozáshoz leginkább szükséges vállalkozásalapítási, marketing, adózási, számviteli, üzleti terv készítési, kommunikációs ismereteket, így a vállalkozások stabilitása növekszik.

Várható eredmény


▪ Képzés/Oktatás (100%)

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 6/59 Kód: DD-92-SzF-3-02 Sorszám: 4662


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Barcs

▪ LEADER - Képzés







▪ A Rinya-Dráva mente kiemelkedő táji, természeti adottságai, kedvező klímája kiválóan alkalmas a pihenésre, az aktív kikapcsolódásra. A turizmus alternatív formái (öko, falusi, természeti turizmus) felértékelődtek. Növekszik az aktív (kerékpáros, gyalogos, vízi) valamint a rendezvényturizmus iránti igény. A szelíd turizmus (horgász, vadász, lovas) egyre népszerűbbé válik a szövetség területén. A településeken egyéni kezdeményezések nyomán a vidéki vendéglátás csírái már kibontakoztak. A turizmushoz kapcsolódó szálláshelykínálat a magánbefektetések következtében folyamatosan bővül.

Helyzet/ adottság

▪ A vendégfogadáshoz kapcsolódó feladatok minőségi ellátása nem megoldott, a vendégházak, panziók munkaerő igényüket képzetlen munkaerővel kénytelenek biztosítani. A felmerülő igények ellenére a térségben falusi vendéglátáshoz kapcsolódó iskolarendszerű képzésre nem került sor. A turisták fogadásához és programokkal való ellátásához szükség van felkészült, jól tájékozott munkaerőre, akik a térség idegenforgalmának növekedéséhez aktívan hozzájárulva találnak megélhetést maguk és családjuk számára.


▪ Vendéglátással, vendégfogadással és program vezetéssel foglalkozók szakmai kompetenciáinak fejlesztése komplex modulrendszerű szakmai előadássorozat (továbbképzés) keretében a BARKA Alapítvány szervezésében. A szakmai ismeretbővítés, kompetenciafejlesztés főbb területei:gazdasági, vállalkozásműködtetési ismeretek, vendéglátó és idegenforgalmi ismeretek, kommunikáció magyarul és idegen nyelven, helyi népművészet, népi kismesterségek, népszokások, falusi turizmus ismeretek, rendezvény-, programszervezés, túravezetés stb. A továbbképzések szervezésére évente 1-1 alkalommal kerül sor(külön projektek keretében, a jelentkező célcsoport szükségleteihez igazodó szakmai tartalommal). Az egyes projektek keretében alkalmanként 9-12 fő vesz részt.

Megoldási javaslat

▪ A tervezett 3 éves program keretében összességében mintegy 50 fő szakirányú továbbképzésére kerül sor. A szövetség területén a meglévő humánerőforrás fejlődése által a helyi turisztikai célú vállalkozások szolgáltatásainak minőségi fejlődése, versenyképességük növekedése várható. A program hosszú távon elősegíti a térség turisztikai potenciáljának növekedését, ezzel párhuzamosan a foglalkoztathatóság és az életminőség javulását is.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Babócsa, Barcs, Beleg, Bolhás, Csokonyavisonta, Darány, Homokszentgyörgy, Kutas, Lábod, Lakócsa, Rinyabesenyő, Segesd, Somogyszob, Szulok







Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek


Helyzet/ adottság

▪ A vállalkozni szándékozók nem rendelkeznek a vállalkozás indításához szükséges információk jelentős részével. A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány irodahálózatában képzett, nagy tapasztalattal rendelkező tanácsadók vannak.


▪ Tanácsadó program indítása a nem mezőgazdasági termelők és nem erdőgazdálkodók számára, Barcson és Nagyatádon az érintett településeken vállalkozásba kezdők, vállalkozást tervezők számára. A tanácsadó program keretében az érdeklődők megkapják a vállalkozás indításához szükséges információkat.

Megoldási javaslat

▪ Fontos, hogy felkészült vállalkozók legyenek a térségben. A tudás, az információ növeli a siker esélyét. Stabilabb, jól működő vállalkozások jönnek létre, melyek hozzájárulnak a térség gazdasági fejlődéséhez, növelik a GDP-t, a foglalkoztatást. Az öt év alatt kb. 750 vállalkozni szándékozó kapja meg a szükséges információkat.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Barcs





Megoldási javaslatok 9/59 Kód: DD-92-GF-B-02 Sorszám: 4681Prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/

Intézkedés: Szolgáltatások fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Térségünk a dél-dunántúli régió kiváló minőségű gyógyvizekben egyik leggazdagabb területe. A gyógyvizeket kedvező összetételük alapján számos betegségben gyógyászati céllal alkalmazzák. Kiváló mozgásszervi bántalmak, gerincbántalmak, valamint nőgyógyászati és gyulladásos betegségek gyógyítására. A fürdők többségében kisebb fejlesztésekkel, felújításokkal igyekeztek a szolgáltatás minőségén javítani.

Helyzet/ adottság

▪ A térségi gyógyfürdők szolgáltatásai és látványvilága elmarad az országban újonnan létrejött fürdők vendégcsalogató szolgáltatásai mellett. A gyógyfürdők meglévő infrastruktúrájának fejlesztésével, új szolgáltatások (pl.: wellness) kialakításával a vendégkör bővíthető.


▪ A térségi termál- és gyógyfürdők medencéinek és vízfertőtlenítési rendszerének korszerűsítése. A meglévő kiszolgáló helyiségek épületeinek felújítása, szükség szerint újak építése, akadálymentesítés. Új élményelemek létrehozása és új szolgáltatások kialakításának támogatása. A fürdő marketing-arculatának kialakítása (logó, szlogen) és marketing tevékenységek támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztések eredményeként növekszik a vendégek száma, mely a szálláshelyek minél jobb kihasználtságát, a vendéglátóhelyek forgalmának növekedésével jár. Ezen hatások eredményeképpen új munkahelyek teremtődnek a megnövekedett igények kiszolgálására.

Várható eredmény


Forrás ▪ DDOP - 2. prioritás - A turisztikai potenciál erősítése a régióban









Allokáció

Megoldási javaslatok 9/59 Kód: DD-92-GF-B-02 Sorszám: 4681


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 10/59 Kód: DD-92-GF-A-13 Sorszám: 4676Prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/



▪ A turisztikai vonzerőt elsősorban a termálfürdők és a Dráva nyújtotta lehetőségek jelentik. A kínálat bővítéséhez szükséges és egyben lehetséges a szinte valamennyi településen meglévő természetes és mesterségesen kialakított horgásztavak hasznosítása. Jelenleg nagyon esetleges a megjelenő vendégek igényeinek kielégítése a hiányzó infrastrukturális feltételek miatt. A lovasturizmus alapfeltételei néhány településen (Barcs, Drávagárdony, Kaszó, Segesd) már megtalálhatóak.

Helyzet/ adottság

▪ A Dráva part települései alkalmasak az egyedi vonzerővel rendelkező horgászturisztikai ajánlatok biztosítására. Az árterek és egyéb mesterséges tavak partjain megjelentek a vendégfogadás első létesítményei, ezek azonban nem jelentenek önállóan megfelelő vonzerőt. A horgász és lovasturizmus fejlődése a sokszínűbb kínálatot erősíti.


▪ Horgász-, lovas turizmus fejlesztése. A már meglévő és üzemelő szolgáltatások körének bővítése a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával pl. horgászkikötő, valamint komplex szolgáltatások (horgászat, szállás, ellátás) kialakításával. A lovasturisztikai szolgáltatás alapfeltételeinek biztosítása (állomány, telephely) mellett szükséges a nagyobb területek, útvonalak, megállóhelyek kialakítása is. Alternatív, fejlesztő (terápiás, gyógyászati) tevékenységek támogatása, mely kapcsolódik a fürdőkhöz kapcsolódó gyógyturizmushoz /HPME 4681/. A fiatalok számára a lovas torna (voltige), mint (egyéni és csapat) sportolási lehetőség megteremtése.

Megoldási javaslat

▪ A térségben eltöltött vendégéjszakák számának növekedése, a bevétel és a foglalkoztatottsági szint emelkedése várható. A kínálati oldal folyamatos bővülése a megcélzott vendégkörök részéről egymást erősítő folyamatokat generál. Új gyógypedagógiai módszerek alkalmazhatók a rehabilitációs, a fejlesztő és nevelő munkában. Javulnak a résztvevők fizikai, pszichés és szociális készségei. A fejlesztésekkel, természeti értékeink megvédésével biztosítani tudjuk olyan életképes vállalkozások megerősödését, melyek valós igényeket elégítenek ki.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 11/59 Kód: DD-92-GF-2-06 Sorszám: 6926Prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/


Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok

▪ Barcs város kikötőjében működik egy 60 személyes sétahajó. A sétahajó a hét minden napján közlekedik, lehetőséget biztosítva a hétvégén is a térségbe érkező turistáknak, hogy megtekintsék a Duna-Dráva Nemzeti Park védett területeit a Dráva folyón. Ma már a szolgást éves szinten 2500 turista veszi igénybe. Ez a szám bővíthető egy más típusú kiránduló hajó beüzemelésével, melyre a személyzet biztosítva van. A kikötőben jelenleg bérelhető 10 darab túrakenu is, ezek kíséretéhez a hatóság előírta kísérő hajó használatát. Található a Dráván olyan látogató hely, mely sétahajóval nem közelíthető meg.

Helyzet/ adottság

▪ A turista szokások megváltozása miatt egyre kevesebb szervezett csoport érkezik a városba. A várost inkább családok és kisebb létszámú csoportok keresik fel. A városban és környékén a szálláslehetőségek is a kisebb csoportok együttlakását teszik lehetővé. A jövőben több szállodafejlesztés lesz a térségben, mely pótolni fogja majd az elmaradt nagyobb csoportok látogatói létszámát.


▪ A fenti problémákra megoldás, hogy a sétahajó mellé egy új kiránduló hajó kerüljön üzembe helyezésre. Mivel a sétahajó gazdaságosan csak úgy tud működni, ha legkevesebb 30 fő vesz részt az egyes kirándulásokon, ezért a jellemzően 5 fős családokat a Duna-Dráva Nemzeti Park területére elérhető jegyáron a sétahajó nem tudja elszállítani. A kiktőbe érkező családokat ezért elérhető jegyáron csak motorcsónakkal lehetne kirándultatni a Nemzeti Park területén, mely a családok számára gazdaságosabb megoldást jelent. A Dráván található kikötői rendszer alkalmas arra, hogy a sétahajó mellett a családokat szállító motorcsónakokat is fogadni tudja. Javasoljuk egy négyütemű, kis fogyasztású motorcsónak üzembe helyezését.

Megoldási javaslat

▪ A motorcsónak beüzemelésével lehetőség nyílik arra, hogy Barcs városba érkező családok számára elérhető jegyáron lehetősége legyen megtekinteni a Duna-Dráva Nemzeti Park látványosságait. Az új idegenforgalmi programnak köszönhetően nő a térségbe érkező -jellemzően családi turisták- száma.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (100%)





▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 37496 EUR ▪ Önkormányzatok %


▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 18748 EUR ▪ Non-profit szervezetek %

▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2400 EUR


Allokáció

Megoldási javaslatok 11/59 Kód: DD-92-GF-2-06 Sorszám: 6926


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Barcs, Bélavár, Bolhó, Drávatamási, Heresznye, Szentborbás, Vízvár

▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés




Megoldási javaslatok 12/59 Kód: DD-92-GF-B-01 Sorszám: 4669Prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/

Intézkedés: Szálláshelyek fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ Térségünk a Dél-Dunántúli régió kiváló minőségű gyógyvizekben egyik leggazdagabb területe. A gyógyvizekre kiépült a teljes körű és minőségi szolgáltatást nyújtó infrastruktúra. A térség gazdag erdőségekben, kisebb és nagyobb természetes vízfolyásokban (Dráva, Rinya ágak) és horgásztavakban, mely ökoturisztikai adottságok szintén megfelelő minőségű szolgáltatás-csomagokat kínálnak.

Helyzet/ adottság

▪ A gyógyfürdői szolgáltatások fejlesztésével párhuzamosan nem épültek ki megfelelő minőségű és vonzó program-csomagokat kínáló szálláshelyek. A térségbe pihenni és feltöltődni érkező vendégek számára európai színvonalú, közép- és magasabb kategóriájú szálláshelyek létrehozása, valamint a meglévők felújítása és kapacitásuk bővítése szükséges.


▪ A Barcson és Csokonyavisontán lévő, nem megfelelő minőségben szolgáltató szálláshelyek infrastrukturális fejlesztése és férőhelyeinek bővítése vonzó program-csomagok kialakításával és azok magas színvonalú menedzselésével. A meglévő szálláshelyek felújítása mellett, új, magas komfort-fokozatú kisebb szállók, vendégmarasztaló panziók építése.

Megoldási javaslat

▪ A meglévő szálláshelyek infrastruktúrája megújul, szolgáltatásainak köre bővül. A vonzó vendégváró környezet hatására egyre több turista érkezik a térségbe (vendégéjszakák száma növekszik). A szálláshelyek új szolgáltatásai munkahelyeket teremtenek, valamint a vendéglátói és kiskereskedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalkozások megerősödnek, újak jönnek létre.

Várható eredmény


Forrás ▪ DDOP - 2. prioritás - A turisztikai potenciál erősítése a régióban









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A tervezési terület egészén, és a Duna-Dráva Nemzeti Park ide eső területein, a szálláshelyek választéka meglehetősen szűkös. A jelentkező szálláshely kereslettel szemben a kereskedelmi szálláshelyek kínálata erősen korlátozott. Csupán néhány település (Barcs, Csokonyavisonta) rendelkezik működő, megfelelő színvonalú szálláshellyel. A működő termál és gyógyfürdők üdülőterületein találhatóak ezek a max. 20-30 férőhelyes vendégházak, illetve a nagyobb befogadóképességű, lakókocsikat is fogadni tudó kempingek.

Helyzet/ adottság

▪ A térségbe érkezők a meglévő programlehetőségeket esetleg 1 napig tudják igénybe venni, mivel a szálláslehetőség hiánya miatt elhagyják a térséget. A drávai viziturizmus dinamikus fejlődése a vízparti települések mindegyikén generálhatja a tervezett fejlesztések megvalósulását. A térségre jellemző, vadászturizmusra építő vállalkozások is biztosíthatják vendégeik helybeni ellátását.


▪ Szálláshely fejlesztés.▪ A meglévő, de felújításra, bővítésre szoruló, valamint az újonnan létrehozandó szálláshelyek többsége 4-10 férőhely kialakítására törekszik.

Ezeket a helyben illetve a turisztikai attrakciók környezetében jelentkező igényeket kell kielégíteni. A tipikus falusi vendéglátás feltételeinek megteremtése a lakóterek és vizesblokkok kialakításával és korszerűsítésével, komfotr fokozatának emelésével érhető el. A fejlesztések során a helyi geotermikus adottságok kihasználását is ösztönözni kell.

Megoldási javaslat

▪ A szálláshelyfejlesztésekkel hazánk egyik legelmaradottabb, ugyanakkor természeti értékekkel bőségesen rendelkező térségében teremtünk meg a valós szükségleteket kielégítő turisztikai szálláshely fejlesztéseket. A fejlesztések révén színvonalas szolgáltatásokat nyújtó, környezetbarát módon üzemeltetett szálláshelyek jönnek létre. Az egy főre jutó turisztikai bevétel és a foglalkoztatottság jelentősen növekszik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A környezet adottságaira építő nevelés és oktatás területén egyre nagyobb szerepet kapnak az erdei iskolák. A térség nagyon gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. A természeti sokszínűség, a fajok diverzitása különösen kedvező adottság, melyre eddig három erdei iskolát építettek (Sziágy-Nagysallér, Kisbajom, Somogyszob). Területileg ezek egymástól távol vannak és az alapszolgáltatások mellett, különféle programcsomagokat kínálnak.

Helyzet/ adottság

▪ A gyermekek a mindennapi életük során alkalmazni tudják az elsajátított környezetvédelmi ismereteiket, megismerik az őket körülvevő természeti világot, annak működését és jelentőségét. Ezért az erdei iskoláknak olyan szakmai programot kell kínálniuk, melyek során új fejlesztéseket kell megvalósítaniuk, valamint a téli hónapokban is kielégítő programot és szolgáltatásokat (fűtés, meleg víz) kell biztosítsanak.


▪ A térségi erdei iskolák fejlesztése az épület felújításával, korszerűsítésével (pl.: fűtéskorszerűsítés, festés, burkolás, tetőszerkezet javítása, elektromos hálózat korszerűsítése, konyha átalakítása, szennyvíz kezelése, kemence építés), új épület építésével, meglévő épületek környezettudatos átalakításával. Az erdei iskolák kapacitás és funkció bővítése. Az erdei iskolák közvetlen közelében tér elemek kihelyezése és építése (pl.: tűzrakóhely, filagória, dísztó, burkolt sétaösvény, játszótér, pad, hulladékgyűjtő stb.). Speciális, tematikus terepi bemutatóeszközök kiépítése (pl. mini meteorológiai állomás, élőmodellek, fűszerkert, mezőgazdasági terményparcellák). Akadálymentesítés. Tanösvény kialakítása. Erdei iskolák eszköz beszerzése, labor felszerelések (pl. vízminőség vizsgálatára alkalmas eszközök), terepi megfigyelő és mérőeszközök (pl.: távcső, iránytű), nem motoros meghajtású közlekedési eszközök (pl. kerékpár, kenu), szolgáltatáshoz kapcsolódó segédeszközök (pl.: szakkönyvek, kémcső, mikroszkóp). Bútorok beszerzése (pl.: emeletes ágyak, konyha bútor, tálaló szekrény stb.)

Megoldási javaslat

▪ A támogatások eredményeképpen növekszik az erdei iskolák látogatottsága, ezáltal a fenntartó bevételei. Az erdei iskolát kiszolgálandó új munkahelyek jönnek létre. Közvetetten kedvező hatása van a kereskedelmi és vendéglátóiparban működő, esetleg létrejövő vállalkozások számára. A gyermekek környezettudatossága megerősödik, a vidéki élet vonzóvá válik.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (15%), Építés, felújítás (65%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (4%), Kapcsolattartás költségei (1%), Képzés/Oktatás (1%), Kiadvány készítés (3%), Marketing tevékenység (5%), Rendezvény (3%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (3%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Kisbajom, Lábod, Rinyabesenyő, Somogyszob





Megoldási javaslatok 15/59 Kód: DD-92-SzF-1-02 Sorszám: 5590Prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/



▪ A környezet adottságaira építő nevelés és oktatás területén egyre nagyobb szerepet kapnak az erdei iskolák. A térség nagyon gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. A természeti sokszínűség, a fajok diverzitása különösen kedvező adottság, melyre eddig három erdei iskolát építettek (Sziágy-Nagysallér, Kisbajom, Somogyszob). Területileg ezek egymástól távol vannak és az alapszolgáltatások mellett, különféle programcsomagokat kínálnak.

Helyzet/ adottság

▪ A gyermekek a mindennapi életük során alkalmazni tudják az elsajátított környezetvédelmi ismereteiket, megismerik az őket körülvevő természeti világot, annak működését és jelentőségét. Ezért az erdei iskoláknak olyan szakmai programot kell kínálniuk, melyek során új fejlesztéseket kell megvalósítaniuk, valamint a téli hónapokban is kielégítő programot és szolgáltatásokat (fűtés, meleg víz) kell biztosítsanak.


▪ A térségi erdei iskolák fejlesztése az épület felújításával, korszerűsítésével (pl.: fűtéskorszerűsítés, festés, burkolás, tetőszerkezet javítása, elektromos hálózat korszerűsítése, konyha átalakítása, szennyvíz kezelése, kemence építés), új épület építésével, meglévő épületek környezettudatos átalakításával. Az erdei iskolák kapacitás és funkció bővítése. Az erdei iskolák közvetlen közelében tér elemek kihelyezése és építése (pl.: tűzrakóhely, filagória, dísztó, burkolt sétaösvény, játszótér, pad, hulladékgyűjtő stb.). Speciális, tematikus terepi bemutatóeszközök kiépítése (pl. mini meteorológiai állomás, élőmodellek, fűszerkert, mezőgazdasági terményparcellák). Akadálymentesítés. Tanösvény kialakítása. Erdei iskolák eszköz beszerzése, labor felszerelések (pl. vízminőség vizsgálatára alkalmas eszközök), terepi megfigyelő és mérőeszközök (pl.: távcső, iránytű), nem motoros meghajtású közlekedési eszközök (pl. kerékpár, kenu), szolgáltatáshoz kapcsolódó segédeszközök (pl.: szakkönyvek, kémcső, mikroszkóp). Bútorok beszerzése (pl.: emeletes ágyak, konyha bútor, tálaló szekrény stb.)

Megoldási javaslat

▪ A támogatások eredményeképpen növekszik az erdei iskolák látogatottsága, ezáltal a fenntartó bevételei. Az erdei iskolát kiszolgálandó új munkahelyek jönnek létre. Közvetetten kedvező hatása van a kereskedelmi és vendéglátóiparban működő, esetleg létrejövő vállalkozások számára. A gyermekek környezettudatossága megerősödik, a vidéki élet vonzóvá válik.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (60%), Építés, felújítás (18%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (2%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Kisbajom, Lábod, Rinyabesenyő, Somogyszob

▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés





Intézkedés: Programok, attrakciók ösztönzése


▪ A Rinya-Dráva Szövetség térsége számos feltárt, bemutatható turisztikai értékkel rendelkezik. Ezek egy része természeti, táji építészeti, népművészeti, hagyományőrző értéke ellenére nem jelenik meg bemutatható turisztikai látványosságként. Teszi mindezt annak ellenére, hogy turisztikai szempontból vonzónak minősül (Kisbajomi séták, Drávaparti esték, dél-somogyi malmok, Ötvöskónyi borút...). A látnivalók többsége minőségileg további fejlesztésre szorul (Barcsi ősborókás, Basakert, Vidrapark...).

Helyzet/ adottság

▪ Csak részben átgondoltak az új attrakciók bemutatásához szükséges fejlesztési igények. Nem áll rendelkezésre elegendő forrás ezek turisztikai attrakciókká formálásához. A már meglévő programhelyek többsége rendelkezik fejlesztési elképzeléssel, amelyek megvalósításának finanszírozása megoldandó feladat.


▪ A térségbe érkező és az iránta érdeklődő turisták számára bemutatható, programsorba kapcsolható egyedi attrakciók, kiállító terek, múzeumok kialakítása, fejlesztése (Basakert, Vidrapark, vadászati kiállítás, Ötvöskónyi borút, falumúzeumok...). Olyan igényszintű új programhelyek, bemutatóhelyek létrehozása, a meglévők fejlesztése, melyek minőségi szolgáltatást biztosítva kínálnak programlehetőséget a turisták számára. Mindezek ösztönzéseként tervezési és fejlesztési források biztosítása.

Megoldási javaslat

▪ Az új, bemutatható, igényes színvonalú turisztikai bemutatóhelyek, látványosságok száma (+3-5) ezzel együtt a térség turisztikai potenciálja növekszik. A meglévő, látogatható bemutatóhelyek minőségi színvonala javul. A térségbe érkező látogatók száma (+10%), a vendégek komfortérzete, és az itt- tartózkodási ideje növekszik. Elégedettségük javul, a turisztikai gazdasági ág bevétele és a térségben lakók önbecsülése nő.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 17/59 Kód: DD-92-SzF-1-03 Sorszám: 6937Prioritás: Rinya tikta - Dráva kincse /Helyi turizmus ágazat fejlesztése/


Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ Segesd községben az egykori Ferences rendi zárda földszinti része jelenleg kihasználatlan. Egykoron az épületben működött Somogy megye első patikája. Az épület alkalmas patikamúzeum, valamint az ehhez kapcsolódó oktató tér kialakítására.

Helyzet/ adottság

▪ A zárdánál kialakított patikamúzeummal, és a hozzá kapcsolódó oktató teremmel, lehetővé válik a diákok, és a turisták számára, hogy megismerkedjenek a gyógynövényekkel, a Ferences rend tevékenységével, valamint a templomba látogatók is tartalmas kulturális programokall gazdagodhatnak, így az attrakció bővítéssel a látogatók száma is növekedhet.


▪ A meglévő zárda épület felújításával patika múzeum kialakítása, turisztikai, kulturális és oktatűsi hasznosítás céljából. A múzeum kialakítása során bevonásra kerül a műemlék felügyeletet, a Semmelweis egyetem múzeuma, és a katolikus egyház, ezzel megteremtődik a lehetősége hosszú távra az üresen álló zárda épület rész kulturális hasznosítására.

Megoldási javaslat

▪ A patika múzeum, és az oktató tér kialakításával megsokszorozódik a templom látogatóinak a száma, hasznos ismereteket terjeszt a diákok, és a látogatók számára. Mivel a község több turisztikai vonzerővel is rendelkezik, ezzel együtt megteremtődik annak a lehetősége, hogy akár több napot is tartalmasan el tudjanak tölteni a turisták a településen. Ez a lehetőség munkahelyeket fog generálni.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (15%), Építés, felújítás (70%), Kiadvány készítés (5%), Marketing tevékenység (5%), Rendezvény (4%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (1%)






93738 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %



▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 1 db

Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Segesd








▪ A Rinya-Dráva Szövetség területe turisztikai programok és ezekkel összekapcsolt tematikus táborok rendezésére, lebonyolítására minden tekintetben alkalmas környezetet biztosít. Vannak hagyományai a táborszerű, elsősorban ifjusági, de felnőtt programok szervezésének is ( barcsi zenei tábor, nyári gyermektáborok, Sziágyi Erdei Iskolai programok...). Az oktatási, kulturális intézményekben van hajlandóság ilyen programok szervezésére.

Helyzet/ adottság

▪ Kevés a megfelelő szervezeti, technikai hátteret, megfelelő komfortot biztosító táborhely, az igények a szervezett tábori programokat, lehetőségeket meghaladják. Pénzügyi forrás hiánya miatt így megvalósulatlan marad számos kezdeményezés.


▪ Táborok kialakításával, szervezésével tematikus programokon alapuló rendezvényszervezés, főként a térségben élő, vagy ideérkező ifjusági, de felnőtt korosztály számára is. E tevékenység támogatása, ösztönzése, összekapcsolása a térség kulturális értékeinek bemutatásával, igazodva a térség már meglévő kulturális, környezeti hagyományaihoz.

Megoldási javaslat

▪ A táborszerű tematikus, szabadidős programok felkeltik egyes, a térség szempontjából fontos témák iránti érdeklődést, bemutatják értékeinket. Érdeklődéshez igazodó programot biztosítanak elsősorban az ifjusági korosztály számára, melyeken keresztül növekszik a szülőhelyhez való kötődésük, s a programok hasznos időtöltést, ismeretszerzést biztosítanak számukra.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Rinya-Dráva Szövetség települései számos turisztikai szempontból figyelemre érdemes vonzerővel rendelkeznek. Ilyen a Dráva folyó, a Duna-Dráva Nemzeti Park, a babócsai nárciszos, a barcsi ősborókás, a lábodi vidrapark, a kaszói Baláta-tó, az összefüggő erdőterületek, tórendszerek, helyi és műemlékvédelem alatt álló épületek, tájházak. A térség lakossága nyitott a vendégfogadásra. Az ágazat szereplőit kreativitás jellemzi.

Helyzet/ adottság

▪ A turisztikai vonzerőt jelentő bemutatóhelyek program kínálata, a programok száma és színvonala a turistaforgalom növelése érdekében tovább bővíthető. A meglévőek nagy része átgondolásra, fejlesztésre szorul. A programgazdák nem rendelkeznek ehhez megfelelő szakértelemmel és pénzügyi forrással, de közreműködőek és összefogásra készek a fejlődés érdekében.


▪ A program kínálat gazdagítása a térségben meglévő kiemelt turisztikai vonzerők nevesítésével, igényes, színvonalas turisztikai rendezvények, programok szervezésével. A térség turisztikai vonzerejét erősíteni összehangolt programterv alapján, a bemutatóhelyekhez és a településekhez kapcsolódó rendezvények szervezésével. Elsősorban a minőségi, hagyományteremtő új rendezvények létrehozása, a meglévők minőségének javítása, előnyben részesítve a természetközeli, a helyi népi, építészeti és a gasztronómiai programokat.

Megoldási javaslat

▪ A térségbe látogató turisták száma a megvalósítást követő két éven belül növekszik (+10%), az itt tartózkodás ideje megnő, a gazdagodó programkínálat növeli a vendégek elégedettségét, rajtuk keresztül a térség jó hírét. Többször is visszatérnek a kellemes élményeket, benyomásokat szerzett turisták. A térség gazdasága, vállalkozóinak bevétele növekszik, lakóinak önbecsülése nő.

Várható eredmény


▪ Rendezvény (100%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény





Intézkedés: Turisztikai marketing fejlesztése


▪ A helyi közösség területén a lakosság egy részéhez a közösségi információk hiányosan jutnak el. A széles sávú internethez hozzáférők száma lényegesen kisebb, mint az országos átlag. Szintén alacsony a helyi kábeltévék előfizetése valamint a napilapok olvasottsága is.

Helyzet/ adottság

▪ Ezek hiányában a helyi lakosság nincs mindig tisztában a helyi eseményekkel, és az életét befolyásoló fontos információkkal (vonat és buszmenetrend, orvosi rendelési idő, nyitvatartási idők stb.).


▪ Informatikai háttérrel rendelkező kistérségi, közösségi, köztéri információs rendszer létrehozása. Segítségével elérhető lesz többek között a kistérségi intézmények nyitvatartása, menetrendek, helyi fontos információk, hirdetések, tájékoztatók, de mód van egyéni vagy vállalkozói információk megjelenítésére is. A rendszer utcáról, kirakatüvegen elhelyezett érintő billentyűzettel működtethető és az információk a kirakat mögött lévő nagyképernyős LCD televizión jelennek meg. A projekt több ütemben valósul meg. Először célszerű Barcson, majd a tapasztalatok felhasználásával később a nagyobb lelepüléseken is megvalósítani. A térség ferkventált intézményeiben, vendéglátó helyein, turisztikai programhelyein információs pontokat kell létrehozni, kiadványok, prospektusok elhelyezésének biztosítása.

Megoldási javaslat

▪ A rendszer segítségével a lakosság információ ellátottsága jelentősen nő. A helyi információkhoz való hozzáférés segítése a közösséget erősíti.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (49%), Kiadvány készítés (25%), Marketing tevékenység (25%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (1%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Babócsa, Barcs, Csokonyavisonta, Darány, Homokszentgyörgy, Kutas, Lábod, Lakócsa, Segesd, Somogyszob






Intézkedés: Turisztikai marketing fejlesztése


▪ A térség nagyon jelentős számú turisztikai szempontból bemutatható és érdeklődésre számottartó programhellyel, attrakcióval, hagyománnyal rendelkezik. Ezek látogatottsága, híre a térségbe érkező turisták számát tekintve csekély. Programkínálatuk összehangolt kiajánlása nem megoldott, időben nem koordinált. Az esetei híradások nem elégségesek a rendezvények népszerűsítéséhez. A térségben sok olyan turisztikai kínálat megtalálható amelyek alkalmasak lennének rá, de mégsincsenek összehangolva, egymáshoz illesztve, turisztikai programcsomagként kezelve.

Helyzet/ adottság

▪ A programgazdák nem tudják attrakcióikat megfelelően, széles körben propagálni. Nincsenek utolérhető turisztikai információs helyek a térségben, ilyen helyként Tourinform iroda csak Nagyatád városban működik. A programok nem jutnak el a célközönséghez, időben nem kapcsolódnak egymáshoz, nincsenek összehangolva. A marketing tevékenységben, a rendezvények összehangolásában nincsenek helyi kapcsolatok.


▪ El kell készíteni a térség valamennyi turisztikai kínálatát tartalmazó információs kiadványát. Marketing mixet és promóciós eszközrendszert kell kialakítani. A meglévő, arra alkalmas turisztikai kínálatból megfelelő turisztikai programcsomag létrehozása, amely színvonalas időtöltést kínál a turistáknak. Összehangolt éves programnaptárat kell készíteni, amely bemutatja a térség turisztikai kínálatát. Informatikai háttérrel rendelkező kistérségi, közösségi, köztéri információs rendszer létrehozása, melyet érintő képernyős hozzáféréssel bárki tud kezelni. Segítségével elérhető lesz többek között a kistérségi intézmények nyitvatartása, menetrendek, helyi fontos információk, de mód van egyéni vagy vállalkozói információk megjelenítésére is. Turisztikai információs irodákat kell kialakítani és felújítani. A térség ferkventált intézményeiben, vendéglátó helyein, turisztikai programhelyein információs pontokat kell létrehozni.

Megoldási javaslat

▪ A bemutatóhelyek, programhelyek, szálláshelyek kínálata ismertebbé válik, ezen keresztül látogatottságuk növekszik (+10%). Nő az ismert programkínálat és a progarmcsomagok kínálatának választéka, mely növeli turisták elégedettségét. A kailakított prómóciós eszközrendszer segíti eligazodásukat. A térség programkínálata összehangoltabbá, együttműködőbbé és lényegesen bővebbé válik, ezáltal nő az itt tartózkodási idő is. A kapcsolt programkínálat és a programcsomagok kialakítása lényegesen javítja a programgazdák együttműködését.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (8%), Építés, felújítás (34%), Kiadvány készítés (30%), Marketing tevékenység (13%), Tradicionális eszközbeszerzés (15%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 22/59 Kód: DD-92-SzF-A-24 Sorszám: 4812Prioritás: Élhető vidékünk /Helyi életminőség megőrzése, örökség megőrzés/

Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés jelentős nehézséget okoz a vidéki lakosságnak. Az alacsony jövedelmezőség, és a magas fenntartási költségek miatt a Rinya-Dráva Szövetség falvaiban nyújtott szolgáltatások sok esetben megszűntek, vagy rossz körülmények között, elavult eszközökkel, alacsony hatásfokkal működnek. Ennek következtében a falvakban élőknek más településekre kell menniük ezeknek a szolgáltatásoknak az elérésért, ez pedig csökkenti a falvak lakosságmegtartó erejét.

Helyzet/ adottság

▪ Az integrált közösségi szolgáltató terek, és kulturális intézmények fejlesztésével megszüntethető az addigi szolgáltatásokat nyújtó intézmények széttagoltsága, ezáltal gazdaságosabbá tehető a szolgáltatások biztosítása. A szolgáltatások centralizációjával növelhető az azokhoz való hozzáférés lehetősége, a többszintű információ elérés hatékony biztosítása.


▪ Az integrált közösségi szolgáltató terek kialakításának támogatása. Ennek következtében emelhető a szolgáltatások színvonala, gyorsabbá, hatékonyabbá tehető azok eljuttatása a lakossághoz.

Megoldási javaslat

▪ Ezeknek a fejlesztéseknek az eredményeként, csökken a vidéki településeken élők információkhoz jutásában fennálló hátránya, mert megvalósul az információ-szolgáltatók egy helyre való koncentrálódása. A térben elkülönülő szolgáltató helyek egy térbe hozásával, jelentősen csökkenthetőek a fenntartási költségek. Új szolgáltatások válnak elérhetővé.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...









Allokáció

Megoldási javaslatok 22/59 Kód: DD-92-SzF-A-24 Sorszám: 4812


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Babócsa, Bakháza, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kaszó, Kisbajom, Komlósd, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár







Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás

▪ Térségünket jellemzően alacsony lélekszámú - 600 fő alatti- kistelepülések alkotják. A többséget még sújtja, hogy zsáktelepülés, csak közúti kapcsolata van, bekötőúton közelíthető meg. Ezeket a falvakat, tanyás helyeket a szolgáltatások alacsony színvonala jellemzi, ezért jelentős hátrányba kerültek a nagyobb népességszámú településekhez képest.

Helyzet/ adottság

▪ A kistelepülésen élők jelentős része kiszorult a munkaerő piacról, elöregedő népességgel, kevés gyermek születésével, jelentős szociális segélyezéssel küzdenek. Sok helyen nem megfelelő a közigazgatáshoz való hozzáférés, mert a székhelytelepülésen van a körjegyzőség. Az élelmiszer ellátás csak alap élelmiszerek tekintetében valósul meg. Hiányos az egészségügyi, és szociális ellátás, nincs közösségszervező erő.


▪ A falugondnoki szolgálatok korszerű gépjárművel való ellátása, valamint új szolgálatok létrehozása elősegíti a kistelepülésen élők életminőségének a javítását. A falugondnokok képzése elengedhetetlen feladat, hiszen sokrétű tevékenységük révén valósulhat csak meg a kistelepülésen élők esélyegyenlőtlenségének a mérséklése. Törekedni kell arra, hogy településenként két falugondnok foglalkoztatása valósuljon meg, ezzel nem csak az állandó ellátás biztosítható, hanem munkahelyeket is teremt.

Megoldási javaslat

▪ A falugondnoki szolgálat fejlesztésével, és kiterjesztésével a hátrányos helyzetű szolgáltatás hiányos kistelepüléseken, és a tanyákon élők esélyegyenlősége nő, az ott élők életfeltételei javulnak, a közszolgáltatásokhoz hozzájutnak. A szociális, egészségügyi ellátást időben, és minőségben megkapják. A közösségfejlesztés szerves részét képezi, ezáltal a kistelepülések lakosságmegtartó ereje nő. Nem elhanyagolható, hogy a menetrend szerinti tömegközlekedéshez is bekapcsolódhatnak, ezáltal a munkához jutást is elő tudja segíteni.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 24/59 Kód: DD-92-SzF-1-08 Sorszám: 4860Prioritás: Élhető vidékünk /Helyi életminőség megőrzése, örökség megőrzés/



▪ A kóbor állatokat befogadó és az azokat eltartó állatmenhelyek száma nem túl megfelelő, annak ellenére, hogy az elkóborolt, gazdátlan állatok száma évről évre növekedést mutat. Sajnos a társadalmunk egyre felelőtlenebb, sokan csak egy-két napra igényelné a kis kedvenceket, pár nap után a "megunt" állatok kikerülnek az utcákra, gazdátlanná válnak.

Helyzet/ adottság

▪ Gondot okoz a kóbor állatok számának szaporodása, melyre az egyik lehetőség az állatok ivartalanítása lehetne. A probléma ezzel az, hogy egy műtéti beavatkozás kb. 18 e Ft-ba kerül. Az állattartók erre nem tudnak, vagy nem akarnak áldozni. Lehetőséget jelentenének azok az alapítványok, melyek ősszel, tavasszal az ivarzási időszakban ivartalanítási akciót szerveznek.


▪ Az állatmenhelyek számának növelése, vagy akár a meglévő menhelyek felújítása, kapacitás növelése mindenképp megoldást jelentene. A jelenleg működő állatmenhelyek alapítványként működnek, kevés forrással rendelkeznek, sokszor az állatok ellátása, etetése okoz problémát. Szükség van ezen alapítványok támogatására, hogy az általuk felvállalt és mindenki számára fontos feladatot el tudják látni. Megoldást jelenthetne az is, ha az ivartalanító műtéteket az állatmenhelyek tudnák ellátni, ehhez további forrást kellene számukra biztosítani.

Megoldási javaslat

▪ Az állatmenhelyek támogatásával javulna azok helyzete, kapacitás növelésükkel több elkóborolt állatot tudnának befogadni, az esetlegesen szükséges ivartalanítási beavatkozásokkal a gazdátlan állatok száma nem növekedne.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (19%), Építés, felújítás (80%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (1%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Falufejlesztés


▪ A térség településeinek általános fizikai megjelenése hanyatló képet mutat. A közösségi és gazdasági célokat szolgáló épületek felújításra szorulnak, sok településen nincsenek olyan parkok, pihenőhelyek ahol a lakosság szívesen időzne. Helyi piacok hiányában a megtermelt termékek értékesítése magánházaknál történik.

Helyzet/ adottság

▪ A falu arculatát meghatározó, központi épületek külső felújítása a települések vonzerejét növelik. A helyi piacok létesítése elősegíti a helyi lakosság, és a térségbe látogató turisták színvonalasabb ellátását.


▪ Falukép javító program. A falu környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések (parkok, pihenőhelyek felújítása, illetve a védelem alatt nem álló falukép szempontjából fontos közösségi és gazdasági célokat szolgáló épületek külső felújítása.

Megoldási javaslat

▪ A települések külső megjelenésének javulása, a szolgáltatási körök bővítése hozzájárul a vonzerő növekedéséhez /HPME 4702/, az életszínvonal emelkedéséhez, a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi tendenciák visszafordításához.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Falufejlesztés


▪ A térség falvaiban jelentős az egyesületek, közösségek száma. Nincsenek megfelelő közösségi terek, épületek programjaik, rendezvényeik, találkozásaik szervezésére.A közösségi szolgáltatást nyujtó épületek állapota is jelentősen leromlott.

Helyzet/ adottság

▪ A civil közösségek tevékenység szervezésének gátja a megfelelő színvonalu, kulturáltságú közösségi terek, termek, épületek hiánya, mely gátolja tevékenységük kiteljesedését. A közösségi szolgáltatást nyújtó épületek, helyiségek állapota leromlott, így nem felel meg a kulturált ellátás, időtöltés elvárt követelményeinek.


▪ Közösségi, gazdasági célokat szolgáló nem védett épületek külső felújítása. A közösségi tevékenységnek teret adó művelődési házak, klubtermek, sportöltözők, könyvtárak és egyéb közösségi együttlétet biztosító, közösségi szolgáltatást nyújtó épületek felújításával élénkíteni a civil közösségek tevékenységét, megfelelő színteret nyújtva munkájukhoz. Javítani a közösségi szolgáltatások színvonalán az ellátás kulturált körülményeinek megteremtésével.

Megoldási javaslat

▪ Megélénkül a településeken a kulturuális, civil és közösségi élet. A mindennapokban fontossá válik az összetartozás érzése, erősödik az összetartó erő. Az épületek felújításával azok fenntartási költségei csökkennek. Nő a térségben élők komfortérzete, javul a települések népességmegtartó ereje.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Épített örökségek megőrzése


▪ Térségünk bővelkedik kulturális, épített értékekben. A települések önkormányzatainak, az egyházaknak értékeik (templomok, kastélyok, szobrok) megóvására és fejlesztésére nincs elegendő forrásuk. Sok helyen nincsenek határozott tervek a meglévő értékek hasznosítására, megújítására, összehangolt fejlesztésére sem.

Helyzet/ adottság

▪ Az épített és kulturális örökség védelme, megújítása. Fontos lehetőség az építmények és a helyi örökség védelmének összehangolt fejlesztése és hasznosítása.


▪ A védelem alatt álló épületek (pl. templomok) külső-belső felújítása. Az épületekhez kapcsolódó zöldterületek fejlesztése, utak , sétányok kiépítése, helyreállítása /HPME 4885/. A kulturális örökség felújításával, fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatos tervek készítése.

Megoldási javaslat

▪ A településkép javulása által /HPME 4768/ a turisztikai vonzerő növekedése, a természeti és kulturális örökség megőrzése által a helyi öntudat fejlődése várható /HPME 4702/.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Épített örökségek megőrzése


▪ A térség történelmi, néprajzi emlékekben, értékekben gazdag. Azonban mivel a népi építészet nagyon mulandó anyagokat, fát, rozsszalmát használt fel. A régi épületek mára már jó részt eltűntek, csak néhány épületet sikerült megmenteni, illetve újjáépíteni (Pl.: Vilma háza Somogyszob, Lábodi tájház, Lakócsa, Görgeteg stb.).

Helyzet/ adottság

▪ Népi építészet fogalomkörébe tartozó épületek rossz műszaki állapotúak, állaguk leromlott, fennmaradásuk kétséges. Rossz állapotok miatt turisztikai értékük romlik, bemutathatóságuk, és egyéb közösségi célokra való használhatóságuk csökken.


▪ Védett tájházak rekonstruálása, bemutató térré alakítása /HPME 5396/, közösségi célú hasznosítása. A hagyományos népi építészeti és kulturális értékek megőrzése. A népi kismesterségek fogásainak szervezett tanításához helyszín biztosítása /HPME 4734/, népi szokások bemutatása, kulturális rendezvények számára hagyományos környezet biztosítása (szüret, aratási ünnep, regölés, lucázás, lakodalmak, stb.) /HPME 4867/.

Megoldási javaslat

▪ A helyi hagyományok ápolása, az építészeti értékek fenntmaradása és megismerése. A térség turisztikai vonzerejének javulása, a helyi attrakciók számának növekedése /HPME 4694/, a közösségi öntudat erősödése.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A térségben található településeken a 3-12 éves korosztály számára alkalmas játszóterek vagy nem léteznek jelenleg, vagy az EU előírásainak nem felelnek meg, elavultak, balesetveszélyesek. A meglévő játszótereket, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak, 2008 év végéig vagy fel kell újítani, vagy meg kell szűntetni.

Helyzet/ adottság

▪ Jelen körülmények miatt a településen élő gyerekek, és szüleik számára nincs olyan közösségi tér, ahol gondtalanul lehetne játszani, e közben a szülőknek összejönni, beszélgetni, közösséggé formálódni. Az ilyen, és ehhez hasonló közösségi terek hiánya miatt széthullik a helyi társadalom, romlik a lakosság egészségi állapota, a településnek csökken a lakosságmegtartó képessége.


▪ A meglévő játszóterek felújításal, az új játszóterek létrehozása. A játszótérfejlesztéseknek köszönhetően jelentősen javul a településeken élők esélye mind a képességek kibontakoztatása, mind az egészség megtartása terén. Lehetőség biztosítása a gyermekeknek a szabadidő kulturált körülmények között való eltöltésére.

Megoldási javaslat

▪ A játszóterek kialakításával javul a település esztétikája. A gyermekek fejlődési -mind mozgáskoordinációs, mind mentális képessége- lehetősége ugrásszerűen javul, így az alapszíntű oktatásban a lemaradások mérséklődnek, és meg is szűnnek azokhoz a gyermekekhez képest, akik mindezeket a lehetőségeket élvezhetik. A terek közösséggé kovácsolnak, javul a településeken élők komfortérzete, végső soron a települések lakosságmegtartó képessége.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A kisebb települések népessége az elmúlt évtizedekben jelentősen megfogyatkozott, főként a fiatal korosztály számára nem kínál vonzó életkörülményeket. A szabadidő hasznos és aktív eltöltésére nincsenek, vagy nem megfelelő állapotban vannak a községek sportlétesítményei.

Helyzet/ adottság

▪ A fiatalabb népesség számára fontos, hogy lakóhelyén megfelelő kulturális, közösségi és sportlehetőségeket találjon. A sportnak az egészséges életmódra nevelés mellett, személyiségfejlesztő szerepe is van. A közösségben való sportolás élményéhez elengedhetetlenül szükségesek a megfelelő minőségű kiszolgáló létesítmények, a meglévő létesítmények infrastrukturális felújítása, új sportolási lehetőségek megteremtése.


▪ A meglévő nem iskolákhoz kapcsolódó sportlétesítmények és az azokat kiszolgáló épületek felújításának támogatása, új sportpályák kialakítása. A sportolási lehetőségek bővítése, a településen idáig el nem érhető sportágakhoz szükség infrastruktúra megteremtése (jégkorcsolya pálya, tenisz pálya stb.). A kialakított és felújított létesítményeket a lakosság minden korosztálya számára elérhetővé kell tenni.

Megoldási javaslat

▪ A felújított létesítmények kihasználtsága megnő. A helyi lakosság, különösen a fiatalok hasznosan töltik el szabadidejük egy részét. Megerősödik a helyi közösség összetartozása. A lakosság többet sportol, az emberek egészségi állapota javul.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (9%), Építés, felújítás (50%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (40%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (1%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Rinya-Dráva Szövetség területén 26 települési önkormányzat működik. A településeken a kultúrához való hozzájutás lehetőségei beszűkültek az elmúlt évtizedben. A helyi források nem teszik lehetővé minden településen kultúrház, művelődési ház fenntartását. A térség kulturális életének központja Barcs. A térség településein működő könyvtárak, művelődési házak általános állapota, felszereltsége a működéshez még megfelel, de állagmegóvásra, tárgyi felszereltségeinek fejlesztésére nincs elegendő forrás. A közelmúltban a Kistérségi Kulturális Közkincs Kerekasztal felmérése alapján is kiderült, hogy

Helyzet/ adottság

▪ A falvak kulturális intézményeinek technikai hiányosságai felvetik azt a problémát, hogy kevés rendezvény megtartására nyílik lehetőség, ezáltal az ott élő emberek esélye a szórakozásra, kultúrált művelődésre, beszűkülnek.


▪ A vidéki művelődési házak tágyi felszereltség hiányosságait orvosolni kell. Azokon a településeken, ahol az egyéb feltételek adottak (a fentiekben vázolt rendezvények befogadására alkalmas, közösségi közművelődési színtér működik, legalább részfoglalkozású közművelődési területen dolgozót foglalkoztatnak, minimális szintű közművelődési tevékenység már folyik, művészeti csoport, közösség, klub működik, kulturális rendezvényeket tartanak) a minimális felszereltség megteremtéséhez segítséget kell nyújtani. Ez elsősorban a hiányzó készülékek beszerzésének támogatását jelenti.

▪ Hangtechnika: keverőerősítő, hangfal, CD lejátszó deck, mikrofon, mikrofonkábel, mikrofonállvány, hangfalállvány, hangfalkábel▪ Fénytechnika: projector, reflektor traverz, színezhető reflektor, hosszabbítók, elosztók.

Megoldási javaslat

▪ A települések, művelődési házak költségei jelentősen csökkennek mivel már nem kell bérleti díjat fizetni a technikai felszerelésért. Továbbá a kulturális élet várhatóan felpezsdül azáltal, hogy a megfelelő saját infrastruktúra lehetőséget ad nem csak a helyi művészeti csoportok bemutatkozására, hanem más ismertebb előadók meghívására is.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (99%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (1%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése


▪ A térség gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik, melyek történelmi, néphagyományi, gasztronómiai emlékeket őriznek. Számos civil szervezet tevékenysége szerveződött a helyi hagyományok őrzésére ápolására. (Hölgykoszorú klub, nyugdíjas klubok, legény egylet…)

Helyzet/ adottság

▪ A rohanó, stresszes mindennapok során sajnos egyre kevésebb hangsúlyt kap a közösségi élet, a szabadidő társaságban való eltöltése, egyre kevesebb idő jut a kikapcsolódásra, a kisebb jelentőségű rendezvények látogatására.


▪ Olyan szabadidős rendezvények támogatása, melyek a település közösségi életében meghatározó szerepet töltenek be, elősegítik a térségi öntudat kialakulását. Javítják a települések életminőségét, és alternatívát nyújtanak a városi programokkal szemben. /HPME 4867/ A civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok számára támogatás nyújtása helyi rendezvények szervezésére, koordinációjára /4702/.

Megoldási javaslat

▪ A szabadidős program kínálat növekszik, a civil szervezetek tevékenysége kiteljesedik, a rendezvények színvonala jelentősen javul. Kialakul a helyi öntudat, erősödik a társadalmi összefogás, és nő a közösségi összetartás. A térségben élők elégedettsége nő, ezáltal javul a terület népesség megtartó képessége.

Várható eredmény


▪ Rendezvény (100%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség természeti-, táji adottságai, épített örökségei, hagyományai kiemelkedőek. Egyre többen foglalkoznak a falusi- és termálturizmushoz kapcsolódó szállásadással, progtamszervezéssel. Ezek megjelenítése, bemutatása azonban a jelenleg használatos marketing eszközökkel nem hatékony.

Helyzet/ adottság

▪ A térség értékeit bemutató marketingeszközök hiányosak. Több település még nem rendelkezik saját honlappal sem. Nincsenek egységes a térség értékeit bemutató, illetve információt szolgáltató turisztikai kiadványok.A probléma megoldását egy egységes marketingstratégia kialakítása jelenti. Ennek érdekében szükségszerű megismertetni a térségbe látogatókkal a helyi természeti és kulturális értékeinket, feltárni, életre kelteni és összerendezni hagyományainkat.


▪ A Rinya-Dráva menti térség történeti értékeinek, turisztikai lehetőségeinek, szolgáltatásainak, termékeinek, valamint kulturális és szabadidős programjainak megismertetése, népszerűsítése, gasztronómiai sajátosságainak bemutatása különböző kiadványok,szórólapok, webes megjelenések segítségével.

Megoldási javaslat

▪ A kiadványok, marketing eszközök hozzájárulnak a falvak turisztikai szolgáltatásainak fejlesztéséhez, az idelátogatók információval való ellátásához, a térség megismeréséhez. A turizmusból származó jövedelem erősíti a helyi gazdaságot, ez által hozzájárul a vidék népességmegtartó és jövedelemtermelő képességének növekedéséhez, a területi és gazdasági hátrányok csökkentéséhez.

Várható eredmény


▪ Kiadvány készítés (80%), Marketing tevékenység (19%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (1%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Rinya-Dráva Szövetség területén számos hagyományőrzéssel foglalkozó csoport működik. Az olyan rendezvényeknek, mint például a kálmáncsai szüreti mulatság, sok éves hagyományai vannak. A mulatságon sor kerül többek közt Kálmáncsa legjobb borának zsűrizésére, szüret király és királyné választásra és szőlőtaposásra is, a nap végén pedig szüreti bál várja a résztvevőket. A térség majd minden települése őriz valamilyen sajátos hagyományt, népszokást.

Helyzet/ adottság

▪ A hagyományőrző szervezetek nem tudják a hagyományoknak megfelelő ruházatban és eszközökkel, kellékekkel megtartani a rendezvényeiket. A fellépő ruhák hiánya miatt nincs lehetősége autentikus előadások tartására. A szüreti mulatságnak szerves részét képezi a táncház, mely a meghívott zenészek bére miatt, valamint a mulatság iránt érdeklödők vendégül látása miatt igen magas költségekkel jár.


▪ Hagyományőrző tánccsoportok, egyesületek, non-profit szervezetek működéséhez szükséges tradicionális fellépő ruhák, hangszerek, hagyományos népi eszközök beszerzése. A szüreti mulatságok, rendezvények, bálok szervezése, rendezése során jelentkező a vendégek étkezéséhez, ellátásához, vetélkedők és programok díjazásához valamint a báli, táncházi zenekar béréhez kapcsolható költségek biztosítása annak érdekében, hogy ezek a mulatságok, rendezvények valóban megrendezésre kerülhessenek.

Megoldási javaslat

▪ A hagyományőrző csoportok tevékenységének támogatásának köszönhetőena térség településein megindul a közösségépítés, emelkedik az ott élők közötti összefogás aránya, mely hozzájárul egy élhetőbb környezet kialakításához.

Várható eredmény


▪ Rendezvény (49%), Tradicionális eszközbeszerzés (50%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (1%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 35/59 Kód: DD-92-GF-A-16 Sorszám: 4752Prioritás: Jövőnk záloga /Gazdasági Környezet fejlesztése/

Intézkedés: Technológia fejlesztés

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma a célterületen 65, mely az országos és a regionális átlag alatt van. A vállalkozások döntően a KKV szektorba tartoznak. Statisztikai besorolás szerint nagyvállalat az érintett településeken székhellyel nem rendelkezik. A vállalkozások nagy része hagyományos tevékenységet folytat (mezőgazdasági termékfeldolgozás, gépipar, építőanyag ipar).

Helyzet/ adottság

▪ A fő probléma a vállalkozások tőkeszegénysége. Jelentős probléma, hogy a vállalkozások nagy része első generációs vállalkozás. Kevésbé stabilak, nincs mögöttük megfelelő szakmai és anyagi biztonság. A vállalkozások közötti hálózati együttműködés alacsony szintű. A magas munkanélküliség ellenére a szakképzett szabad munkaerő száma kicsi, ez gátja a jelentősebb cégek betelepülésének.


▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása. Fejlett technikák, technológiák alkalmazásának ösztönzése, az infrastrukturális elemek fejlesztése. A pályázatok révén a vállalkozások modernizálódnak, az elmaradt és szükséges fejlesztések megvalósíthatók. A vállalkozások piacra jutásának segítése, a vásárokon való megjelenésének támogatásával és a marketing tevékenység ösztönzésével. A minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásának támogatása, szabványok átvétele.

Megoldási javaslat

▪ A fejlett technikák, technológiák alkalmazásának ösztönzésével a vállalkozások fejlődnek. Nő a vállalkozások versenyképessége. Csökkenni fog az elvándorlás. Stabilabbá, fejlettebbé válnak a vállalkozások. Új vállalkozások alakulnak. 20 új munkahely jön létre. Élhetőbbé válnak a falvak és a város. Átlagot meghaladó mértékben növekednek a bérek. Növekedik a vásárló erő, ezáltal fejlődik a kereskedelem. Nőnek az önkormányzatoknál jelentkező adóbevételek, mely egyéb területek fejlesztését is lehetővé teszi.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Technológia fejlesztés

Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A kisebb településeken, falvakban működő kis boltok gyenge versenyképességűek a közeli településeken lévő szupermarketek, nagy élelmiszer láncok üzleteihez képest. A szigorú élelmiszeripari követelmények nagy terheket rónak a falusi boltok tulajdonosaira. A vásárlóerő kicsi és hullámzó.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő bolthelységek kis alapterületűek, ezért a választék is kisebb, mint amennyi a kereslet. A helyi lakosság a vásárlásait a közeli települések nagyboltjaiban intézi. Az is igaz, hogy a jó kapcsolatok miatt szívesen teszik ezt a helyi kis boltban. Amennyiben a bolt lehetőséget kap a fejlesztésre, fejlődésre, az pozitívan hat a vásárlási szokások megváltozásnak visszafordítására.


▪ Helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében végzett fejlesztések. A falusi boltok bővítésének, infrastrukturális fejlesztésének, zöldséges stand kialakításának, mélyhűtő beállításának, a választék bővítésének az ösztönzése, így a vásárló erő a településen marad. A helyi lakosság a szükségleteit a helyi boltban szerzheti be helyi termékekből. A falusi bolt életképesebb lesz.

Megoldási javaslat

▪ A projekt növeli a falusi boltok esélyét az esélyegyenlőség jegyében a nagyvárosi élelmiszer boltok, szuper- és hipermarketekkel szemben. A vidéki lakosok esélyegyenlőségét is javítja, hiszen nem kell utazniuk ahhoz, hogy hozzájussanak egyes termékekhez, a megfelelő választékhoz. A falusi boltok megmaradása, amely munkahely megtartást is jelent, illetve dezurbanizációs folyamatok ellen hat, a település lakosság megtartó képességét is növeli.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Babócsa, Bakháza, Bélavár, Beleg, Bolhás, Bolhó, Drávagárdony, Drávatamási, Görgeteg, Háromfa, Heresznye, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Kisbajom, Komlósd, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Péterhida, Potony, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szabás, Szentborbás, Szulok, Tarany, Tótújfalu, Vízvár






Intézkedés: Telephelyfejlesztés


▪ A térségben az országos átlagnál alacsonyabb arányban (65/1000 lakos) működnek vállalkozások. A Rinya-Dráva Szövetség területe az ország leghátrányosabb térségei közé tartozik, ezért az itt működő vállalkozásoknak plusz nehézségekkel kell szembenézniük.

Helyzet/ adottság

▪ Hiányzik a fizetőképes kereslet. Alacsony színvonalú infrastrukturális helyzet megnehezíti a vállalkozások mindennapi munkáját.▪ A vállalkozások infrastrukturális fejlesztésével, különösen a vállalkozások működésének helyszínéül szolgáló telephelyek vonatkozásában,

leküzdhetőek az ebből a helyzetből következő hátrányok.


▪ Telephely fejlesztés.▪ A vállalkozások telephelyeinek infrastrukturális bővítéseinek, fejlesztéseinek támogatása. A meglévő technológiák modernizálásának

ösztönzése, az optimális termelési színvonal elérése érdekében.

Megoldási javaslat

▪ A vállalkozások működése gazdaságosabbá válik. Az így felszabaduló források segítségével további fejlesztések valósulnak meg. Ezáltal élénkül a települések gazdasági élete, új munkahelyek jönnek létre, ezáltal növekszik a térség népesség megtartó ereje.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Telephelyfejlesztés


▪ A térség legtöbb településén jelentős mértékben csökkent - a gazdaság átalakulása következtében - az őstermelők által termelt állati eredetű élelmiszer előállítása. Ezáltal elsősorban a friss hús forgalmazása szűnt meg a településeken, azért a nagyobb bevásárló központokba kell bejutni, ami a legtöbb falun élő ember számára jelentős többletköltséget okoz. Ez a városban élőkkel szemben a hozzájutás lehetőségét tekintve hátrányt jelent.

Helyzet/ adottság

▪ Az őstermelői vágóhidak létrehozásával lehetőség nyílik a friss hús és húskészítmények termelői értékesítéséhez, ezáltal csökken a hús ára, a falun élők jobb minőségben, és előbb hozzájutnak a termékekhez. Az őstermelői vágóhidak kialakítása ösztönzőleg hathat a térségben a többi település számára is az ellátás tekintetében, emellett új munkahelyek megjelenésével is lehet számolni.


▪ A településéken őstermelői vágóhidak kialakítása, ezekhez kapcsolódóan a meglévő elárusítóhelyek kihasználása /HPME 4876/, ahol nincs ott a vágóhídhoz kapcsolódóan annak kialakítása. A vágóhíddal nem rendelkező településeken a mozgó árusítás megszervezése. Az értékesítés megkezdésére, és kiterjesztésére egységes marketing terv kidolgozása.

Megoldási javaslat

▪ A falun élő őstermelők számára a termelés biztonsága sokkal nagyobb lesz, a bevételekhez előbb, és biztonságosabban hozzájutnak, ezáltal ösztönzik az őstermelői réteg nagyobb számú megjelenését, ami a települések népesség megtartó képességét jó irányba mozdítja. Nő a jövedelem szerző lehetőségek száma a térség falusi lakossága számára, mérsékli a meglévő különbségeket a városokban lakókkal szemben.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Piacrajutás segítése


▪ A Rinya-Dráva Szövetség területén élő őstermelőknek nehézséget okoz a helyben megtermelt zöldség és gyümölcsfélék értékesítése. A térségben komoly hagyományai vannak a zöldség és gyümölcs termesztésnek. Korábban a nagyatádi konzervgyár fogta össze termeltetési hálózatba a zöldség termesztőket, kiemelt figyelmet fordítva az uborka termesztőkre. A gyár termeltetési struktúrájának megváltozásával, a kistermelők elvesztették biztos felvevő piacukat.

Helyzet/ adottság

▪ A háztól történő értékesítés jelen van a településeken, viszont kiszámíthatatlan. A nagybani piacokra való termelés, egész napos lekötöttséget, főtevékenységként való foglalkozást igényel. Ezt kevesen tudják vállalni munkahelyi elfoglaltságaik miatt, ezért a zöldség, gyümölcstermesztésre, mint jövedelem kiegészítő tevékenységre tekintenek.


▪ Szükséges lenne a helyi piacok rendszerének megteremtése. Új piacterek létesítése, első sorban a jelentős idegenforgalommal bíró telepüéseken. Olyan helyi mini piacok létrehozása, amelyek lehetőséget biztosítanának a helyben megtermelt árú, rendszeres, kiszámítható helyben történő értékesítésére, kizárva ezzel a nagykereskedelem értékesítési mechanizmusban betöltött szerepét.

Megoldási javaslat

▪ A térségben megtermelt zöldség, gyümölcs, és egyéb árú, helyben történő értékesítésével, élénkülne a térség gazdasága. Az őstermelők rendszeres, kiszámítható piac lehetőségéhez jutnának. A helyi lakosok pedig egészséges, jó minőségű, és - a nagykereskedelem kizárása miatt- olcsó élelmiszer alapanyagokhoz jutnának. A falukép szempontjából előnyös egy szépen karbantartott piac kialakítása, nem beszélve annak a falu közösségéletében betöltendő pozitív hatásáról. (információk cseréje, emberi kapcsolatok építése stb.)

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 40/59 Kód: DD-92-GF-4-01 Sorszám: 5579Prioritás: Jövőnk záloga /Gazdasági Környezet fejlesztése/

Intézkedés: Piacrajutás segítése



Helyzet/ adottság

▪ A kkv szektor egyik problémája a termékek piacra juttatása. Kevés pénz áll rendelkezésre az innovatív termékek piacra való bevezetésére. Lényegesen megkönnyítené a vállalkozások helyzetét, ha a térségi jelentősebb vásárokon való megjelenésükhöz támogatást kaphatnának. A vásár, mint koncentrált piac kiválóan segíti az új termékek piaci bevezetését.


▪ Térségi vásárok szervezése. A kkv szektor számára támogatott lehetőséget biztosít a termékeik bemutatására, üzleti kapcsolatok létesítésére, vásárokon való megjelenésre.

Megoldási javaslat

▪ Jelenleg lassú az új termékek piacra vaó bekerülése. A projekt segítségével új piaci kapcsolatok alakulhatnak ki, ezáltal fejlődhet a gazdaság. Az érintett vállalkozások száma öt év alatt 200-300 között lesz.

Várható eredmény


▪ Marketing tevékenység (20%), Rendezvény (80%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Barcs





Megoldási javaslatok 41/59 Kód: DD-92-SzF-A-18 Sorszám: 5055Prioritás: Jövőnk záloga /Gazdasági Környezet fejlesztése/

Intézkedés: Helyi vállalkozások humánerőforrás fejlesztése


▪ A mező és erdőgazdálkodás területén tevékenykedő gazdálkodók egy része nem rendelkezik mezőgazdasági szakképesítéssel. A térség kedvező adottságainak következtében a turisztikai szolgáltatásokat nyújtó, illetve a közeljövőben azzal foglalkozni kívánó vállalkozások száma intenzíven növekszik.

Helyzet/ adottság

▪ Az agrárgazdasághoz és a turizmushoz kapcsolódó terülten tevékenykedő vállalkozások sikeres működéséhez szükséges ismeretek megszerzése. Részvétel képzéseken, tájékoztató-bemutató programokon, szakmai rendezvényeken, ahol ismereteiket, készségeiket fejleszthetik, kapcsolatrendszerüket kibővíthetik.


▪ Mikro és kisvállalkozások, illetve vállalkozás indítását tervező természetes személyek vidéki gazdaság diverzifikációjához és a turizmus fejlesztéséhez kapcsolódó képzéseken, tanfolyamokon, ismeretbővítő, tájékoztató programokon való részvételének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A sikeres vállalkozás működtetéséhez szükséges ismertek, kompetenciák megszerzése elősegíti a jövedelmi is a foglalkoztatási helyzet javulását. (30 fő részvétele).

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javítása


▪ A Rinya-Dráva Szövetség területén komoly kultúrája van a hagyományos népi kézműves szakmák (kosárfonás, cserépedény készítés, szövés, hímzés, festés, fafaragás…) űzésének. Különösen igaz ez a kisebbségi hagyományőrzés területén. A térség felhasználható alapanyagokban gazdag. Napjainkban egyre erősödő hagyománya van a természetes alapanyagok, ősi eljárások, technológiák modern színvonalú alkalmazásának.

Helyzet/ adottság

▪ Az ezekhez a szakmákhoz kötődő hagyomány ápolás sajnos veszélyben van, mert elöregedtek, azok, akik a fortélyokat ismerik. Szükséges lenne ennek a tudásnak a továbbadása, átörökítése az utókorra. Az ismeretanyag átadása helyben megoldható, ezáltal a helyi lakosok kiegészítő foglalkozáshoz és plusz jövedelemhez juthatnak.


▪ A hagyományos népi kézműves szakmák képzésének ösztönzése. Az ilyen szakmákkal foglalkozók és foglalkozni akarók technológia fejlesztése és piacra jutásának támogatása. A szakma fortélyainak megismerhetővé, bemutathatóvá tételének ösztönzése.

Megoldási javaslat

▪ A helyi sajátos népi kézműves szakmák hagyományainak fennmaradása. A kézműves tevékenység által kiegészítő és állandó jövedelemforrás biztosítása a vidéki lakosságnak. A hagyományos népi kézműves eljárás módok bemutatásával a turisztikai attrakciók számának növekedése. Az egyedi kézzel készített termékek további népszerűsödése, mely hatással van a térségi öntudat kialakulására.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Babócsa, Barcs, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Görgeteg, Háromfa, Istvándi, Kálmáncsa, Kisbajom, Lábod, Lakócsa, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Segesd, Somogyszob, Szabás, Szulok, Tarany, Vízvár






Intézkedés:


▪ A térségben működő gazdasági szereplők innovativitása alacsony szintű. A vállalatok versenyképessége ma még széles körben elégtelen.A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása vontatott, a szabadalmak száma alacsony. Az értékesítési csatornák alacsony hatékonysága valamint a marketing nem kellő színvonala széles körben jelent gondot az élelmiszeriparhoz kapcsolódóan.( pl.nincsenek helyi piacok, illetve olyan boltok, ahol a termelők /őstermelők az általuk előállított termékeiket megfelelő haszonnal értékesíteni tudnák)

Helyzet/ adottság

▪ Nő a technológiai lemaradás , gyengül a vesenyképesség A helyi gazdaság fejlődésének legfontosabb motorja az új termékek és szolgáltatások bevezetése és piacra jutásának segítése, az értékesítési csatornák bővítése, nonrpofit vállalkozások elindítása és működtetése.


▪ Új innovatív helyi termékek előállításának, szolgáltatások nyújtásának támogatása. Az értékesítési gondokkal küszködő gazdák, kisebb termékfelesleggel rendelkező őstermelők termékeinek piacra juttatásának segítése nonprofit alapon működő vállalkozás (szociális bolt) kialakításának és működtetésének támogatásával.

Megoldási javaslat

▪ A gazdaság versenyképességének növekedése. A lakosság termékellátottságának növekedése. Afalusi kistermelők körében a termelési és vállalkozói kedv fokozódása, helyi termékek megjelenése a piacon. A helyi termelők biztos felvevő piachoz, a lakosság pedig jó minőségi, helyben előállított termékekhez juthat.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (15%), Építés, felújítás (69%), Marketing tevékenység (15%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (1%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 44/59 Kód: DD-92-GF-A-02 Sorszám: 4640Prioritás: Földünk javai /Helyi mező- és erdőgazdaság fejlesztése/

Intézkedés: A helyi mezőgazdaság fejlesztése


▪ A térség mezőgazdasági termelésében meghatározó a szántóföldi gazdálkodás aránya. Legnagyobb a búza és a kukorica, illetve a takarmánynövények vetésterülete. Második helyen az olajos növények állnak. A gazdaságok többsége az intenzív gazdálkodás irányába fordult. A térségben az állattartás mérete napjainkra összezsugorodott. Az egyéni és családi gazdaságok többsége vegyes gazdálkodást folytat, többen foglalkoznak szarvasmarha, sertés és baromfi tenyésztésével. Jellemző, hogy az állattartó telepeken a tartástechnológia fejlesztésre szorul.

Helyzet/ adottság

▪ A termelésben használt gépek és berendezések elavultak, különösen a betakarítás utáni fázis (tárolás, szárítás) szorul további beruházásokra. A géppark állagmegóvását segítő, az agrokemikáliák előírások szerinti tárolását biztosító, valamint a dolgozók munkakörülményeinek javításához kapcsolódó infrastrukturális beruházások megvalósítása szükséges.


▪ Környezetvédelmi szempontból ésszerű, költséghatékony és energiatakarékos új gépek beszerzése, tárolási (termény, gép, műtrágya) és szárítási technológiák kiépítése és fejlesztése, a mezőgazdasági dolgozók munkakörülményeit javító épületek, közösségi létesítmények (öltözők, vizesblokk, melegedő, stb.) építése, a meglévők korszerűsítése.

Megoldási javaslat

▪ A versenyképesség és a környezetterhelési mutatók javulása, a talajterhelés csökkenése, a mezőgazdaságban dolgozók munkakörülményeinek javulása. A vonzóbb munkafeltételek hatására várhatóan mind többen szívesebben dolgoznak a mezőgazdaságban, mely hozzájárul a vidéki népesség megtartásához.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Az egészséges táplálkozás, a kemikáliktól mentes organikus élelmiszerek, biotermékek, gyógy és fűszernövények iránti érdeklődés világszerte fokozódik. Ezt felismerve egy több gazdaság foglalkozik biotermék előállításával (pl. Babócsa településen). E termékek nemzetközi kereskedelme piaci korlátozástól mentes, ezért jó hordozói lehetnek a fejlett piacok mezőgazdasági árucikkekkel való meghódításának.

Helyzet/ adottság

▪ A térség magas munkanélküliségi rátája lehetővé teszi a nagyobb kézimunkát igénylő termékek előállítását is. A bio-organikus termékek előállításánál figyelembe kell venni az azonos érdekkörbe tartozó rétegek önszerveződésen alapuló szövetkezési formáit, ki kell alakítani a térségi arculatot tükröző termékskálát és az ehhez kapcsolódó minőségi mutatókat.


▪ Biogazdálkodás támogatása. Bio-organikus terméket előállító termelő beruházások támogatása- hagyományos mezőgazdasági termelésről átállás a biotermelésre (akár a hagyományos növényi kultúrák esetében is). Gyógy és fűszernövények termesztésének és piacra jutásának támogatása integrációs pontok kiépítésével (begyűjtés, átvétel, minőség-ellenőrzés, szaktanácsadás).

Megoldási javaslat

▪ A bio-termelés mennyiségi, minőségi fejlődése, a kínálat bővülése. Új mezőgazdasági ág meghonosodása, a már folyamatban lévő termelés fejlődése, a rendelkezésre álló fizikai munkaerő nagyobb arányú foglalkoztatása. A helyi feldolgozás megteremtésével tovább növekedik a hozzáadott érték és a jövedelem. A program hozzájárul a fenntartható környezeti fejlődéshez, a táj védelméhez.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Babócsa, Darány, Kutas, Lábod, Segesd








▪ A térségben a növénytermesztéssel (beleértve a kertészeti tevékenységet is), állattenyésztéssel, illetve vegyes gazdálkodással foglalkozó vállalkozások általában családi összefogással működnek. A gazdálkodás során termelési költségeik gyakran elérik, vagy akár meg is haladják az értékesítésből származó bevételeiket ezért pénzügyi helyzetük kedvezőtlen. A termelés bővítéséhez szükséges tőke megszerzésére kevés lehetőségük van.

Helyzet/ adottság

▪ Az agrárvállalkozások jelentős része likviditási problémákkal küzd. A helyzetet tovább rontja az is, hogy az egyéni és családi gazdaságok munkaerejének életkor szerinti összetétele kedvezőtlen. A gazdaságok vezetői között sok a 45 év feletti. A fiatal, dinamikus, innovációra képes, kezdő vállalkozások elindításához, illetve a már működő gazdaságok átvétele esetén a termelés bővítéséhez tőke, vagy hitel szükséges.


▪ A fiatal,18-40 év közötti középiskolai szintű mezőgazdasági végzettséggel rendelkező, gazdálkodni akaró természetes személyek gazdaságának elindításához, gazdaság átvételéhez, a fejlesztésekhez szükséges vissza nem térítendő jövedelemtámogatás, vagy kamattámogatás illetve a kettő kombinációjának biztosítása.

Megoldási javaslat

▪ A mezőgazdasági munkaerő életkor szerinti megoszlásának javulása és az új vállalkozások (10 db) létrejötte által a mezőgazdasági tevékenységek hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása, a térség jövedelemtermelő, ez által népességmegtartó képességének javulása.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 112 A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 47/59 Kód: DD-92-GF-2-03 Sorszám: 6931Prioritás: Földünk javai /Helyi mező- és erdőgazdaság fejlesztése/



▪ A kis lélekszámú települések rendezvényeik, közösségi programjaik számára megfelelő helyszínt nem tudjanak biztosítani. Az ilyen kis településeken élők rendszerint másodtevékenységként, főként megélhetési okokból mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A főtevékenységként mezőgazdasági tevékenységet végzők köre igen szűk, akik nem rendelkeznek megfelelő telephellyel.

Helyzet/ adottság

▪ AÍz önkormányzatoknak nem áll rendelkezésére elegendő forrás ahhoz, hogy pályázati úton rendezvények, közösségi programok lebonyolítására alkalmas színteret alakítsanak ki. Az infrastruktúra hiánya miatt nincs lehetőség megfelelő közösségi színtér kialakítására, valamint a mezőgazdasági termelők gazdálkodási telephelyei sem alkalmasak arra, hogy helyszínt biztosítsanak a település rendezvényei részére.


▪ Az elképzelés alapja egy olyan kölcsönösen előnyös együttműködésen alapuló projekt megvalósítása, amely a kisebb lehetőséggel rendelkező falu, illetve az ott mezőgazdasági tevékenységet végző között jön létre. A projektre olyan,belterületen működő, mezőgazdasági tevékenységet végző pályázik térbeton és/vagy csarnok/nyílt szín kialakítására, ahol a település nem rendelkezik sportcsarnokkal.

Megoldási javaslat

▪ A pályázatot megnyerő vállalja, hogy az így kialakított, településen belüli telephelyét megfelelő kultúrállapotba hozva (pl. parkosítás, tereprendezés) bármikor a település rendelkezésére bocsátja rendezvények, közösségi programok számára ellenszolgáltatás nélkül. Így a település ingyen jut olyan épület-tér használati jogához, amely felépítéséhez és fenntartásához nem kell hozzájárulnia, valamint a mezőgazdasági tevékenységet folytató tevékenységét megfelelő körülmények között tudja végezni. Ez által csökkene az elvándorlás aránya.

Várható eredmény


▪ Építés, felújítás (88%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Potony






Intézkedés: A helyi erdőgazdálkodás és kapcsolódó tevékenységek fejlesztése


▪ A termőföldek tulajdonváltását követően az erdészeti ágazatot különösen súlyosan érinti a tőkeellátottság, és a megfelelő eszközök hiánya, aminek következtében romlott a meglévő gépállomány és egyéb eszközök, valamint az alkalmazott technológia, ezért korszerűsítésre, bővítésre szorul. Szükséges az erdőgazdálkodási terveken alapuló fiatal állományokat érintő állománynevelési munkák támogatása (pl. nyesés, ápolás, gyérítés és tisztítás), melyek hozzájárulnak az erdők gazdasági értékének növeléséhez, javítják a faanyag minőségét és mennyiségét.

Helyzet/ adottság

▪ Speciális erdészeti gépek támogatására eddig nem nyílt lehetőség, sem az erdőgazdálkodói termelők, sem az erdőgazdálkodói szolgáltatók (fakitermelők, erdőművelők) körében.


▪ A csak erdészeti szolgáltatással foglalkozók technológia fejlesztése. Az erdészeti célra használt géppark fejlesztése és korszerűsítése, ideértve további gépek vásárlását. Az állománynevelési tevékenységek támogatása révén. Az új technológiák alkalmazásával környzetbarát, és hatékonyabb módon művelni az erdőket.

Megoldási javaslat

▪ Természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazásával az erdőtalaj, a megmaradt állomány és a növényzet védelme, optimális erdőtalaj és fejlődési folyamat biztosítása. Az erdészeti munkák szakszerű és időbeni elvégzése a biztonságtechnikai és ergonómiai szempontok figyelembevételével történik.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (99%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (1%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Babócsa, Barcs, Bolhás, Csokonyavisonta, Darány, Görgeteg, Háromfa, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kaszó, Kutas, Lábod, Lakócsa, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Rinyabesenyő, Rinyaújlak, Segesd, Somogyaracs, Somogyszob, Szabás, Tarany, Vízvár








▪ A Dráva folyó menti alacsonyabb fekvésű részeken lágy ligeterdők (nyár, fűz, éger, stb.), a magasabban fekvő részeken pedig kemény fafajú lombos erdők (kocsányos tölgy, cser, akác, stb.), valamint telepített erdei és fekete fenyő faállományok találhatóak. Az erdőterületek mintegy 55 %-a állami, mintegy 45% magántulajdonban van. A kitermelt fának, mint megújuló természeti erőforrásnak a térségben régen is és ma is nagy a szerepe.

Helyzet/ adottság

▪ A Belső-somogyi homokvidék vonulatában jelentős szántó és legelő található, melyek a mezőgazdaság számára küszöb alatti értékűek. Ugyanakkor a gyepek jelentős része elcserjésedett a legeltetés hiánya miatt. Ezen területek mezőgazdasági hasznosítása csak jelentős ráfordítással és gazdaságtalanul végezhető.


▪ Az erdőterületek bővítése a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területek beerdősítésével lehetséges, melyekhez szakvéleményt és pályázatot kell készíteni. A szükséges dokumentációk elkészítése és tulajdonosokhoz történő eljuttatása jelenti a megoldást a hármas funkciójú (gazdasági, védelmi, közjóléti) erdőterületek bővítésére. Tovább lehet ösztönözni az erdőtelepítést a birtokhatárok azonosításához, és az erdősítendő területek kitisztításához rendelt forrásokkal. Az erdőtelepítések kivitelezése és ápolása EMVA forrásból történik. Az erdőterületek megtartása és bővítése jelentős szerepet kell, hogy kapjon a térség népesség megtartásában, a foglalkoztatási szint növelésében, valamint a földterületek gazdaságos, racionális hasznosításában.

Megoldási javaslat

▪ Az erdővagyon gyarapítása (a meglévő erdőterületekhez újak csatolása), optimális fafaj összetétel kialakulása. Az erdőművelés alá bevont területek hasznosításának optimalizálása, állandóan megújuló erőforrások biztosítása. Igényeknek megfelelő telepítési struktúra kialakulása. Az erdőterületek növekedése felváltja a monokultúrás, intenzív mezőgazdasági területeket, és a biodiverzivitás szempontjából fontos élőhelyek alakulnak ki. Az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos uniós kötelezettségek betartásának elősegítése.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 122 Az erdők gazdasági értékének javítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A termőföldek tulajdonváltását követően az erdészeti ágazatot különösen súlyosan érinti a tőkeellátottság, és a megfelelő eszközök hiánya, aminek következtében romlott a meglévő gépállomány és egyéb eszközök, valamint az alkalmazott technológia, ezért korszerűsítésre, bővítésre szorul. Szükséges az erdőgazdálkodási terveken alapuló fiatal állományokat érintő állománynevelési munkák támogatása (pl. nyesés, ápolás, gyérítés és tisztítás), melyek hozzájárulnak az erdő gazdasági értékének növeléséhez, javítják a faanyag minőségét és mennyiségét.

Helyzet/ adottság

▪ Speciális erdészeti gépek támogatására eddig nem nyílt lehetőség, sem az erdőgazdálkodói termelők, sem az erdőgazdálkodói szolgáltatók (fakitermelők, erdőművelők) körében. Sajnos a gazdasági válság hatására a fémipari szerszámélezés iránti megrendelések köre nagyon visszaesett.


▪ A fémipari szerszámélezés visszaesésével párhuzamosan fejlődni látszik a faipari, erdőművelési tevékenységek sora a kistérségben, melyre alapozva a szerszáélező vállalkozások eszközbeszerzésének, technológia fejlesztésének végrehajtása a cél. A faipari, erdő karbantartási tevékenységeket végző gépek élezéséhez speciális technológiák és anyagkészletek beszerzésére és alkalmazására van szükség.

Megoldási javaslat

▪ A szükséges változtatások következtében ezen vállalkozások szolgáltatásai alkalmazkodni tudnak a megváltozott igényekhez, mely következtében továbbra is életképesek maradnak. A mikro körzetben egyre több, munkáját elvesztő ember az erdő karbantartási területen végzett munkában találja meg a kilábalás lehetőségét.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (100%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Barcs






Intézkedés: Alternatív jövedelemszerző tevékenységek fejlesztése


▪ A települések gazdasági életében a falusi turizmus érezteti kedvező hatását, a turisztikai célú szolgáltatások mennyisége az igényekhez képest nagyon kevés. A falvak környezete rendezett, sok olyan épület van, amelyeknek új funkciót lehetne adni. Vannak helyi élelmiszertermékek (pl. méz, lekvár, savanyúság), vannak létező életben tartott népi hagyományok (pl. fafaragás, fazekasság, kosárfonás, szövés), léteznek olyan egyesületek (pl. vízitúra egyesület), amelyek a turisztikai programokat is nyújtanak.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő turisztikai szolgáltatások körét ki kell bővíteni, színesebbé kell tenni, hálózatba kell kapcsolni, hogy a térségbe látogató turisták számára tartalmas kikapcsolást, maradandó élményt nyújtsanak, a helyi lakosság számára pedig egy fajta jövedelemkiegészítő tevékenységet és mintát is nyújtsanak.


▪ Minta porta program. Mikro-térségenként egy vagy akár több olyan vendégudvart kell létrehozni, melyek a falusi emberek mindennapi életével, és a helyi hagyományokkal kapcsolatos tevékenységet folytatnak és mutatnak be. Ilyenek lehetnek pl. állatsimogató-, gasztronómiai-, kézműves udvar, melyeket hálózatba kapcsolva térségbe látogatók számára mint alternatív program lehetőséget kell felkínálni /HPME 4694/. A vendégudvaroknak bevételt kell termelniük, ez által jövedelem kiegészítést biztosítanak a településeken gazdálkodó emberek számára.

Megoldási javaslat

▪ A program önfoglalkoztató életmódra, kreativitásra és a vállalkozói szemlélet kialakítására ösztönöz, ez által megszünteti a kiszolgáltatottság érzését. Széles társadalmi bázist mozgat meg, célja a társadalmi együttműködés erősítése. A falvakban a mai korhoz igazodóan, olyan szolgáltatások jönnek létre, amelyek gazdasági erőforrást és léleképítő tevékenységet jelentenek. A vendégudvarok mintaként szolgálhatnak, mely által a falvakból történő elvándorlás és a hanyatlási folyamat megtörhető.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség erdőben, vízben, vadban, halban gazdag terület, így az erdei melléktermékek számára kiváló élőhelyet jelent. Legfontosabb erdei melléktermékeink a gyógynövények, az ehető gombák, a gyanta, a díszítő gally és toboz, az éti csiga, a hullott agancs, a vadgyümölcsök, a fás és lágyszárú növények magvai. A gyűjtéshez megfelelő munkaerő áll rendelkezésre.

Helyzet/ adottság

▪ Jelenleg a felsorolt termékek jelentéktelen hányadát gyűjtik fel. A tároláshoz nem elégséges a rendelkezésre álló szárító és hűtő kapacitás, ily módón a helyi tárolás és feldolgozás nem megoldott.


▪ Erdei melléktermékek hasznosítása. Az erdei melléktermékek (gyógynövények, fűszernövények, gomba, makk, agancsok stb.) felvásárlására alkalmas gyűjtőhelyek létrehozása. Az ezen termékek átváteléhez, osztályozásához, csoportosításához, ideiglenes tárolásához szükséges gépek berendezések beszerzése. A termékek helyi feldolgozási lehetőségeinek megteremtése. A termékek kereskedelemi hálózatba juttatása, az értékesítéshez szükséges gönygyölegek, rakodó eszközök stb. beszerzésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A felbecsülhetetlen mennyiségű és értékű melléktermékek fogyasztókhoz való eljutása. Foglalkoztatottság növekedése a romák körében. A hálózatosodás következtében a térségi üzleti, szakmai, emberi, kapcsolatok alakulnak ki.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség területének nagy részét erdők borítják. Az erdőgazdálkodás és kitermelés, valamint a feldolgozás során különböző melléktermékek keletkeznek (aprófa, fűrészpor), melyek további felhasználása nem megoldott. Ezen melléktermékek további hasznosítására igény jelentkezik mind a feldolgozók, mind a potenciális felhasználók körében.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben keletkezett erdei és mezei melléktermékek feldolgozásával lehetőség nyílik azok energetikai célú hasznosítására pellet, illetve apríték formájában. A pellettel főként a községek közintézményeinek és iskoláinak - nem földgázzal történő - fűtése válik gazdaságosan megoldhatóvá, valamint egy eddig fel nem használt energiahordozóval egészül ki az energiaellátás a térségben.


▪ Pellet készítő üzemek létrehozása. A térségben fafeldolgozással és erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozásoktól felvásárolt és feldolgozott melléktermékből az energiatermelésben (fűtés) hasznosítható új alapanyag (pellet, apríték) gyártásának támogatása. Innovatív technológiák alkalmazása.

Megoldási javaslat

▪ A megoldási javaslat eredményeként az eddig nem hasznosított melléktermékekből létrejövő új, főként fűtési rendszerek által felhasználható alapanyag gyártásával és helyben történő felhasználásával nyert hőenergiával sikerül kielégíteni és fedezni több községben a közintézmények, iskolák, valamint a lakosság fűtéshez szükséges alapanyag (pellett) igényét. A helyben történő gyártási folyamatok munkahelyteremtő gazdaságélénkítő hatásúak.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 311 A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 54/59 Kód: DD-92-GF-B-03 Sorszám: 4761Prioritás: Az összefogás ereje /Társadalmi tőke erősítése/

Intézkedés: Környezettudatosság erősítése


▪ A térség geotermikus adottságai nagyon kedvezőek, termálvízben gazdag, melyet csupán az arra épült gyógyturizmus kamatozat (Babócsa, Barcs, Csokonyavisonta, Szulok, Tarany). A termálvíz hulladék hőjét nem hasznosítják.

▪ Elszórtan találkozunk mind a lakóházak, mind a közintézmények tetején napelemekkel, napkollektorokkal. A Segesd községben működő Béta Therm Kft. a megújuló energiaforrások hasznosításához szükséges, modern technológiájú berendezések tervezésével, gyártásával és működtetésével foglalkozik.

Helyzet/ adottság

▪ A termálvíz turisztikai felhasználása mellett, lehetséges hasznosítási terület annak mezőgazdasági célú alkalmazása (pl.: üvegházak fűtése).

▪ A Dráva folyó energetikai célú hasznosítása elmaradt, annak természetvédelmi és ökoturisztikai (Duna-Dráva Nemzeti Park) hasznosítása miatt.

▪ Lehetőség rejlik a nap energiájára alapozott fejlesztések megvalósításában.


▪ A megújuló energia hasznosításának széles körű elterjesztésével a térségben jelentősen csökkenthetőek a felmerülő energia költségek.▪ A termálvíz és a napenergia komplex hasznosításával az épületek fűtése, áramellátása és a melegvíz szolgáltatása környezetkímélően és

energiatakarékosan megoldható.

Megoldási javaslat

▪ Az alternatív energiaforrások felhasználásával csökken a környezetterhelés, tovább erősödik a környezettudatos gondolkodás Az intézmények, a vállalkozások és a háztartások megtakarítása növekszik.

▪ A térségben található rendszerek tervezésére, beszerelésére és karbantartására is alkalmas vállalkozás biztosítja a garanciát a rendszerek hosszú távú működtetésére, ezáltal az ilyen irányú fejlesztés újabb munkahelyek teremtését, a helyi gazdaság élénkülését vonja maga után.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 5. prioritás - Hatékony energia-felhasználás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 55/59 Kód: DD-92-SzF-B-05 Sorszám: 4764Prioritás: Az összefogás ereje /Társadalmi tőke erősítése/


Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

▪ A térség településein működő közszolgáltatást ellátó épületek energiafelhasználása kedvezőtlen. Elavult a fűtési, világítási rendszerük, nem megfelelő az épületek falának és nyílászáróinak hőszigetelése. Az intézmények fenntartási költségei közül az egyik legnagyobb tételt az energiafelhasználás adja. Minden településen megjelent igényként az energia optimálisabb igénybevételének segítése.

Helyzet/ adottság

▪ A községekben működő közoktatási és közintézmények fennmaradása és fenntartása érdekében a fenntartó működtetésre kifizetett költségtételei között csökkenteni kell az energiafelhasználásból adódó tételeket. Korszerű, környezetbarát és energiatakarékos technológiák alkalmazásával és energiatakarékos rendszerek kiépítésével jelentős anyagi megtakarítás jelentkezik a fenntartónál.


▪ Az intézmények fenntartói, tulajdonosai számára energetikai korszerűsítési beruházások megvalósításának támogatása, különösen környezetbarát technológiák alkalmazása, energiatakarékos rendszerek építésével, üzembe helyezésével (nyílászárók cseréje, hőszigetelés stb.)

Megoldási javaslat

▪ Jelentősen csökken az intézmények fenntartási költsége, emellett esztétikus és komfortos munkahelyi és tanulói környezet alakul ki, javul az érintettek teljesítménye, és jelentősen emelkedik a szolgáltatás színvonala, növekedik a település népességmegtartó ereje. A települések ilyen fejlesztéseken áteső intézményei magas színvonalú, az országos átlag szintjét meghaladó minőségű szolgáltatást képesek nyújtani, ezáltal egyenlő esélyeket biztosítanak a település gyermekeinek, lakosainak.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 5. prioritás - Hatékony energia-felhasználás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 56/59 Kód: DD-92-SzF-B-09 Sorszám: 4760Prioritás: Az összefogás ereje /Társadalmi tőke erősítése/



▪ A leghátrányosabb helyzetű település egyik fontos jellemzője a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság. A hulladék szállítás költségei bár viszonylag nem magasak, mégis elfordul az illegális hulladék elhelyezése. A településeken nem mindenhol megoldott a szelektív hulladékgyűjtés sem. Van olyan település, ahol van ugyan szelektív hulladékgyűjtés, de a gyűjtőpontok száma nem elégséges. Azokon a településeken, ahol nincs, ott meg kell honosítani ezt a kultúrát.

Helyzet/ adottság

▪ A hulladék illegális elhelyezése rontja a környezetminőséget. A szemetes települések negatívan hatnak mind a helyi lakosságra, mind a településre látogatókra. A gyermekek környezettudatosságra való nevelése nehezebb, ha környezetükben lévő példa nem pozitív.


▪ Az illegális hulladék lerakóhelyek megszüntetésével, a szemét összegyűjtésével, elszállíttatásával a környezet rekultiválása. A frekventáltabb helyeken szelektív hulladék gyűjtőszigetek kialakítása. Azokon a településeken, ahol már van, felül kell vizsgálni, hogy elégséges-e. A felülvizsgálatnak megfelelően bővíteni kell ezeket a kapacitásokat. A környezet tudatosság fejlesztésével és a feltételek megteremtésével a környezet minősége fenntartható, megőrizhető és fejleszthető.

Megoldási javaslat

▪ Az érintett területeken a környezetminőség megőrzése, javítása a környezetterhelés csökkentésével. A tiszta települések vonzereje nagyobb a turizmus számára és pozitívan hat a dezurbanizációra is.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 57/59 Kód: DD-92-SzF-6-01 Sorszám: 5062Prioritás: Az összefogás ereje /Társadalmi tőke erősítése/

Intézkedés: Fenntartható együttműködési formák támogatása


▪ A mezőgazdasági termelők a felvásárlóknak jelentős mértékben ki vannak szolgáltatva. A termeléshez szükséges alapanyagokat, vegyszereket az egyéni, kistételű beszerzése miatt csak magas áron tudják beszerezni.

Helyzet/ adottság

▪ Az egyéni gazdaságok szervezetlenek. Összehangolt cselekvéssel (elsősorban a beszerzés, raktározás, feldolgozás, értékesítés területén) a kistermelők piaci pozíciói jelentősen javíthatók.


▪ Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása. Az egységes piaci fellépés hatékonyságát javító marketingeszközök (reklámanyagok, kiadványok, imázs hordozók) előállításnak, alkalmazásának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A mezőgazdasági termelők versenyképességének javulása, piaci helyzetük stabilizálódása, sajátos térségi gazdasági arculat megteremtése.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 142 Termelői csoportok létrehozásának támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések




Megoldási javaslatok 58/59 Kód: DD-92-SzF-6-02 Sorszám: 5580Prioritás: Az összefogás ereje /Társadalmi tőke erősítése/

Intézkedés: Fenntartható együttműködési formák támogatása


▪ A térség hagyományaira épülő rendezvények (pl. falunapok, egyházi hagyományokra épülő események) egymástól külön szerveződnek. Az önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások által szervezett különféle rendezvények, turisztikai programok, attrakciók mind nagy értéket képviselnek, de hatékonyságuk az információ-, az együttműködési-, valamint a szakmai hiányosságok miatt messze elmarad az optimális szinttől.

Helyzet/ adottság

▪ Szükséges a térségi szereplőik (önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások) szakmai kapcsolatrendszererének bővítése, más térségekben és külföldön műlödő térség- és gazdaságfejlesztéshez, turizmushoz kapcsolódó példaértékű programok megismerése, a bevált módszerek adaptálása.


▪ A területközi és nemzetközi együttműködések kialakítása belföldi és külföldi tanulmányutak keretében. Az egyes programok kiváló alkalmat teremtenek az információs csatornák bővítéséhez, a résztvevők szakmai ismeretinek, személyes kapcsolatrendszerének bővítéséhez, új együttműködések kialakításához.

Megoldási javaslat

▪ A programok hozzájárulnak a térségi szereplők közötti együttműködési hajlandóság növekedéséhez. Az előzőek, valamint a fogadó szervezetek tapasztalatainak, bevált módszereinek hasznosítása együttesen új és színvonalasabb programokat, minőségibb szolgáltatásokat eredményeznek, melyek hozzájárulnak a térség gazdaságának élénküléséhez,valamint a helyi társadalom fejlődéséhez.

Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei (50%), Rendezvény (50%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések




Megoldási javaslatok 59/59 Kód: DD-92-SzF-A-26 Sorszám: 5066Prioritás: Az összefogás ereje /Társadalmi tőke erősítése/

Intézkedés: A természeti örökség megőrzése


▪ A térségben több helyen találhatóak Natura 2000 besorolás alá tartozó területek, ilyen a Kisbajomi erdő, a Rinyaszentkirályi erdő, a Darányi borókás, a Csokonyavisontai fáslegelő stb.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben található Natura 2000-es területek jelenleg kihasználatlanok. A területek értékeinek megóvása mellett mező és erdőgazdáslkodási célokra hasznosíthatóak lennének, de nem készültek fejlesztési/fenntartási tervek.


▪ Fejlesztési/fenntartási tervek készítése a Natura 2000 besorolás alá tartozó területekre.Megoldási javaslat

▪ A Natura 2000-es területeink fenntartható módon gazdálkodásba vonsára, és megismertetésre kerülnek. A természeti értékeink bemutathatóvá válnak.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





218

A „HVS”-ben megfogalmazott elvek -„az élhető vidék létrehozása”- mentén építettük fel a térség fő fejlesztési irányait és az ebből eredő intézkedéseket.Az akciócsoport legnagyobb kiugrási lehetőségét a természeti értékeinek kihasználása jelenti. E köré a fő gondolat köré csoportosulnak a fő fejlesztési prioritások és intézkedések.A gazdasági környezet /4. prioritás/ valamint a mező- és erdőgazdálkodás /1. prioritás/ fejlesztési intézkedéseinek első ütembe helyezésével támogatjuk azon helyi mikro- kis- és középvállalkozások megerősödését, melyek innovatív technológiák alkalmazásával hatékonyabbá és gazdaságosabbá teszik működésük, növelik a kapacitásuk, új helyi termékek piacra juttatásával javítják versenyképességük. Ezen fejlesztési irányokkal érhető el, hogy növekedjen a térség településein azon munkahelyeket teremtő foglalkoztatók száma, amelyek képesek a helyi gazdasági folyamatokat befolyásolni, és azokhoz alkalmazkodva meghatározni és kiaknázni a térség kiugrási lehetőségeit. Az infrastruktúra fejlesztésével /2. prioritás/ megteremtjük az alapot a térségbe kívülről érkező vállalkozások betelepülése számára, és egyben javítjuk a térség megítélését is, mely a turisztikai vonzerők /3. prioritás/ és térségmarketing együttes fejlesztésével válik teljessé. A szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztését a turisztikai programok, attrakciók fejlesztésének kell megelőznie. A helyi kulturális és épített örökségek megőrzésével /5. prioritás/, a faluképek javításával nem csak az akciócsoportunkhoz látogató turisták számára válik vonzóbbá térségünk, hanem a helyi lakosság számára is komfortosabbá, igényesebbé tehető vidékünk. A falvaink élhetőbbé tételéhez hozzá tartozik a lakosság számára elérhető szolgáltatások körének bővítése, minőségének javítása. A szolgáltatások városi szintre emelésével valós alternatívát nyújthatunk a vidéki lakosság számára.Ezen fejlesztési irányok mentén érhető el, hogy a térség gazdasági- társadalmi életének meghatározó szereplői összefogjanak és közösen egy új LEADER szerű gondolkodásmódot honosítsanak meg a térségben a társadalmi tőke fejlesztésével /prioritás 6./. A térségek közötti együttműködések és tapasztalatcserék elengedhetetlen feltételei működésünknek, hiszen az új innovatív technológiák megismerése, és a helyes gyakorlatok átvételének alapfeltétele.

A „HVS”-ben megfogalmazott elvek -„az élhető vidék létrehozása”- mentén építettük fel a térség fő fejlesztési irányait és az ebből eredő intézkedéseket.Az akciócsoport legnagyobb kiugrási lehetőségét a természeti értékeinek kihasználása jelenti. E köré a fő gondolat köré csoportosulnak a fő fejlesztési prioritások és intézkedések.A gazdasági környezet /4. prioritás/ valamint a mező- és erdőgazdálkodás /1. prioritás/ fejlesztési intézkedéseinek első ütembe helyezésével támogatjuk azon helyi mikro- kis- és középvállalkozások megerősödését, melyek innovatív technológiák alkalmazásával hatékonyabbá és gazdaságosabbá teszik működésük, növelik a kapacitásuk, új helyi termékek piacra juttatásával javítják versenyképességük. Ezen fejlesztési irányokkal érhető el, hogy növekedjen a térség településein azon munkahelyeket teremtő foglalkoztatók száma, amelyek képesek a helyi gazdasági folyamatokat befolyásolni, és azokhoz alkalmazkodva meghatározni és kiaknázni a térség kiugrási lehetőségeit. Az infrastruktúra fejlesztésével /2. prioritás/ megteremtjük az alapot a térségbe kívülről érkező vállalkozások betelepülése számára, és egyben javítjuk a térség megítélését is, mely a turisztikai vonzerők /3. prioritás/ és térségmarketing együttes fejlesztésével válik teljessé. A szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztését a turisztikai programok, attrakciók fejlesztésének kell megelőznie. A helyi kulturális és épített örökségek megőrzésével /5. prioritás/, a faluképek javításával nem csak az akciócsoportunkhoz látogató turisták számára válik vonzóbbá térségünk, hanem a helyi lakosság számára is komfortosabbá, igényesebbé tehető vidékünk. A falvaink élhetőbbé tételéhez hozzá tartozik a lakosság számára elérhető szolgáltatások körének bővítése, minőségének javítása. A szolgáltatások városi szintre emelésével valós alternatívát nyújthatunk a vidéki lakosság számára.Ezen fejlesztési irányok mentén érhető el, hogy a térség gazdasági- társadalmi életének meghatározó szereplői összefogjanak és közösen egy új LEADER szerű gondolkodásmódot honosítsanak meg a térségben a társadalmi tőke fejlesztésével /prioritás 6./. A térségek közötti együttműködések és tapasztalatcserék elengedhetetlen feltételei működésünknek, hiszen az új innovatív technológiák megismerése, és a helyes gyakorlatok átvételének alapfeltétele.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

219

Környezetünk megóvása csak közös összefogással lehetséges. A megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzésével, az intézmények energetikai racionalizálásával, az illegális hulladéklerakók felszámolásával, valamint a Natura 2000 területek védelmével és fenntartható hasznosításával gondoskodunk térségünk egészséges jövőjéről.A stratégia várható hatása:A stratégia megvalósulása folyamán és azt követően a vidéki élet vonzóvá és valós alternatíva kialakulását várjuk a városi élettel szemben. A szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség javulásával, a meglévő és létrejövő vállalkozások fejlesztésével élhetővé válik vidékünk, a munkanélküliség csökken. Az önkormányzati és civil fejlesztéseknek köszönhetően az élet komfortosabbá, vonzóbbá válik. A kulturális örökségek megóvásával és bemutatásával, a közösségi programokkal, a térség marketinggel kialakul egy egészséges térségi összetartás és öntudat, mely kifelé kedvezőleg hat a turisztikai arculatra. Féltve óvjuk természeti kincseinket, erdeinket, folyóinkat, melynek következtében a biodiverzitás csökkenésének üteme lassul, az erdőterületek és a Natura 2000 területek nagysága növekszik, a káros anyag kibocsájtás csökken, az energia felhasználás racionalizálódik és környezet barátabbá válik. Mindennek következtében a negatív demográfiai mutatók stagnálóvá válnak.

Környezetünk megóvása csak közös összefogással lehetséges. A megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzésével, az intézmények energetikai racionalizálásával, az illegális hulladéklerakók felszámolásával, valamint a Natura 2000 területek védelmével és fenntartható hasznosításával gondoskodunk térségünk egészséges jövőjéről.A stratégia várható hatása:A stratégia megvalósulása folyamán és azt követően a vidéki élet vonzóvá és valós alternatíva kialakulását várjuk a városi élettel szemben. A szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség javulásával, a meglévő és létrejövő vállalkozások fejlesztésével élhetővé válik vidékünk, a munkanélküliség csökken. Az önkormányzati és civil fejlesztéseknek köszönhetően az élet komfortosabbá, vonzóbbá válik. A kulturális örökségek megóvásával és bemutatásával, a közösségi programokkal, a térség marketinggel kialakul egy egészséges térségi összetartás és öntudat, mely kifelé kedvezőleg hat a turisztikai arculatra. Féltve óvjuk természeti kincseinket, erdeinket, folyóinkat, melynek következtében a biodiverzitás csökkenésének üteme lassul, az erdőterületek és a Natura 2000 területek nagysága növekszik, a káros anyag kibocsájtás csökken, az energia felhasználás racionalizálódik és környezet barátabbá válik. Mindennek következtében a negatív demográfiai mutatók stagnálóvá válnak.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

220

A „HVS” tervezés során a tervezést koordináló csoport folyamatosan biztosította a programinformációkhoz jutást, a tervezés folyamatára való rálátást. Nem csak a Helyi Közösség tagjait, hanem a térség teljes lakosságát folyamatosan tájékoztatta a vidékfejlesztés aktuális kérdéseiről a hirdetőújságon, helyi tv-adásokon, a Somogyi Hírlapon, és az interneten keresztül. A tervezést koordináló csoportülések nyilvánosak voltak, a havi közgyűlések nagy létszámú részvétellel zajlottak. A megoldási javaslatok elkészítésének alapját képező projektötletek jelentős része a Helyi Közösség tagságán kivüli együttműködőktől érkezett, melyet fontosnak tartunk, hiszen a tervezési területen mindenki egyenlő eséllyel pályázhat majd a forrásokra.A stratégiában külön figyelmet fordítottunk a falusi szolgáltatások színvonalának városi szintre való emelésére, az információkhoz, tudáshoz jutás lehetőségének biztosítására, például vállalkozói tanácsadással, képzéssel, a falugondnoki szolgálat és integrált közösségi szolgáltató terek fejlesztésével, a falusi boltokban a helyi termékek piacra jutásának segítésével, őstermelői vágóhidak létrehozásával, de ezt a célt szolgálják a játszóterek és a sportlétesítmények fejlesztései, valamint az állatmenhelyek létrehozása is.Térségünkben magas annak az elsősorban roma néprétegnek az aránya (kb. 20%), akik megfelelő képzettség hiányában 8 osztály gyakorlatilag esélytelenek elhelyezkedni. Ennek a problémának a megoldására felzárkóztató-, kiegészítő képzéseket indítunk melytől az általános képzettségi és foglalkoztatottsági szint növekedését várjuk.Kiemelkedően kezeljük a nők, a romák, a fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességűek helyzetét. Az akadálymentesítésen belül az infokommunikációs akadálymentesítésre is hangsúlyt fektetünk. A nők munkahelyi integrációja, különösen a roma származású nők családon belüli szerepének megváltoztatása egy hosszú szocio-kulturális folyamat, melyet közösségünk tagjai felismertek. Társadalmi és gazdasági érdek, hogy a más kulturális identitással rendelkező roma lakosság felzárkóztatását hangsúlyosan kezelje programunk, melyben első sorban a roma származású fiatal nők és gyermekek humán erőforrás fejlesztésére koncentráltunk.A stratégiánkban azokat az eljárásokat és technológiai fejlesztéseket ösztönözzük, melyek óvják a környezetünket, lehetővé teszik annak fenntartható használatát.

A „HVS” tervezés során a tervezést koordináló csoport folyamatosan biztosította a programinformációkhoz jutást, a tervezés folyamatára való rálátást. Nem csak a Helyi Közösség tagjait, hanem a térség teljes lakosságát folyamatosan tájékoztatta a vidékfejlesztés aktuális kérdéseiről a hirdetőújságon, helyi tv-adásokon, a Somogyi Hírlapon, és az interneten keresztül. A tervezést koordináló csoportülések nyilvánosak voltak, a havi közgyűlések nagy létszámú részvétellel zajlottak. A megoldási javaslatok elkészítésének alapját képező projektötletek jelentős része a Helyi Közösség tagságán kivüli együttműködőktől érkezett, melyet fontosnak tartunk, hiszen a tervezési területen mindenki egyenlő eséllyel pályázhat majd a forrásokra.A stratégiában külön figyelmet fordítottunk a falusi szolgáltatások színvonalának városi szintre való emelésére, az információkhoz, tudáshoz jutás lehetőségének biztosítására, például vállalkozói tanácsadással, képzéssel, a falugondnoki szolgálat és integrált közösségi szolgáltató terek fejlesztésével, a falusi boltokban a helyi termékek piacra jutásának segítésével, őstermelői vágóhidak létrehozásával, de ezt a célt szolgálják a játszóterek és a sportlétesítmények fejlesztései, valamint az állatmenhelyek létrehozása is.Térségünkben magas annak az elsősorban roma néprétegnek az aránya (kb. 20%), akik megfelelő képzettség hiányában 8 osztály gyakorlatilag esélytelenek elhelyezkedni. Ennek a problémának a megoldására felzárkóztató-, kiegészítő képzéseket indítunk melytől az általános képzettségi és foglalkoztatottsági szint növekedését várjuk.Kiemelkedően kezeljük a nők, a romák, a fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességűek helyzetét. Az akadálymentesítésen belül az infokommunikációs akadálymentesítésre is hangsúlyt fektetünk. A nők munkahelyi integrációja, különösen a roma származású nők családon belüli szerepének megváltoztatása egy hosszú szocio-kulturális folyamat, melyet közösségünk tagjai felismertek. Társadalmi és gazdasági érdek, hogy a más kulturális identitással rendelkező roma lakosság felzárkóztatását hangsúlyosan kezelje programunk, melyben első sorban a roma származású fiatal nők és gyermekek humán erőforrás fejlesztésére koncentráltunk.A stratégiánkban azokat az eljárásokat és technológiai fejlesztéseket ösztönözzük, melyek óvják a környezetünket, lehetővé teszik annak fenntartható használatát.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

221

Ilyenek az erdőgazdálkodás eszközparkjának fejlesztése, az erdei melléktermékek hasznosítása, a bio-termesztés ösztönzése, a megújuló energiaforrások felhasználása, az erdőterületek bővítése, a földutak rendbetétele, a natura 2000 fenntartási fejlesztési tervek készítése. A turizmusnak is a természet közeli ágait támogatjuk, ilyenek a horgász-, lovas-, vadász-, gyógy-turizmus. A környezettudatos gondolkodás erősítését már gyermekkorban megkezdjük az erdei iskolák fejlesztése által.Stratégiánkban olyan fejlesztéseket ösztönzünk, melyek nem csak környezetileg, de gazdaságilag is fenntarthatók, a támogatás lejárta után életképesek maradnak.

Ilyenek az erdőgazdálkodás eszközparkjának fejlesztése, az erdei melléktermékek hasznosítása, a bio-termesztés ösztönzése, a megújuló energiaforrások felhasználása, az erdőterületek bővítése, a földutak rendbetétele, a natura 2000 fenntartási fejlesztési tervek készítése. A turizmusnak is a természet közeli ágait támogatjuk, ilyenek a horgász-, lovas-, vadász-, gyógy-turizmus. A környezettudatos gondolkodás erősítését már gyermekkorban megkezdjük az erdei iskolák fejlesztése által.Stratégiánkban olyan fejlesztéseket ösztönzünk, melyek nem csak környezetileg, de gazdaságilag is fenntarthatók, a támogatás lejárta után életképesek maradnak.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

222

A Nagyatádi és Barcsi kistérségben Szociális Felzárkoztató Program valósult meg 2004-2007 között, mely két stratégiai programból állt:1, Életminőség javítása – szociális biztonság megteremtése a helyi ellátórendszer kiépítésével és korszerűsítésével:Falugondnoki Szolgáltatások jöttek létre a kis lélekszámú településeken a szolgáltatásokhoz való hozzáférés kiépítése és javítása érdekében (Bakháza, Kaszó, Kisbajom, Rinyabesenyő és Rinyaszentkirály).Meglévő alapellátás minősége javult, új szolgáltatások jöttek létre. Ilyen a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás minőségi fejlesztése, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése (Beleg, Bolhás, Csokonyavisonta, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Tarany, Szabás és Nagyatád).Mikrotérségi (gondozási) központok kialakításával a szociális alapellátás minőségi fejlesztése valósult meg, Csokonyavisonta, Lábod, Segesd, Tarany községekben. Folyamatos szakmai műhely működtetése kezdődött (képzések, esetmegbeszélések, szupervízió) a (kis)települések szociális dolgozói részére.2, Többszörös hátránnyal küzdők kirekesztődésének megelőzésére, a hátrányok enyhítésére, az esélyegyenlőség megalapozása érdekében két alprogram valósult meg:a, Speciális igényű csoportok szükségletét szolgáló ellátások jöttek létre.Az Idősek Otthona és Gondozóháza feltételei javultak a kistérségben a nagyatádi, lábodi intézményekben.b, Preventív családsegítő alapszolgáltatások bővűltek, elérhetőbbé váltak és minőségük javult (családsegítő szolgáltatás, nappali ellátás, szupervízió).Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat tárgyi feltételei javultak, a hátrányos helyzetű fiatalok programjainak fejlesztése valósult meg.

A Rinyamenti Kistérség Stratégiai Fejlesztési Programjában (2005) meghatározott fejlesztési prioritások keretében az alábbi projektek valósultak meg/folyamatban a megvalósulásuk.

A Nagyatádi és Barcsi kistérségben Szociális Felzárkoztató Program valósult meg 2004-2007 között, mely két stratégiai programból állt:1, Életminőség javítása – szociális biztonság megteremtése a helyi ellátórendszer kiépítésével és korszerűsítésével:Falugondnoki Szolgáltatások jöttek létre a kis lélekszámú településeken a szolgáltatásokhoz való hozzáférés kiépítése és javítása érdekében (Bakháza, Kaszó, Kisbajom, Rinyabesenyő és Rinyaszentkirály).Meglévő alapellátás minősége javult, új szolgáltatások jöttek létre. Ilyen a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás minőségi fejlesztése, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése (Beleg, Bolhás, Csokonyavisonta, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Tarany, Szabás és Nagyatád).Mikrotérségi (gondozási) központok kialakításával a szociális alapellátás minőségi fejlesztése valósult meg, Csokonyavisonta, Lábod, Segesd, Tarany községekben. Folyamatos szakmai műhely működtetése kezdődött (képzések, esetmegbeszélések, szupervízió) a (kis)települések szociális dolgozói részére.2, Többszörös hátránnyal küzdők kirekesztődésének megelőzésére, a hátrányok enyhítésére, az esélyegyenlőség megalapozása érdekében két alprogram valósult meg:a, Speciális igényű csoportok szükségletét szolgáló ellátások jöttek létre.Az Idősek Otthona és Gondozóháza feltételei javultak a kistérségben a nagyatádi, lábodi intézményekben.b, Preventív családsegítő alapszolgáltatások bővűltek, elérhetőbbé váltak és minőségük javult (családsegítő szolgáltatás, nappali ellátás, szupervízió).Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat tárgyi feltételei javultak, a hátrányos helyzetű fiatalok programjainak fejlesztése valósult meg.

A Rinyamenti Kistérség Stratégiai Fejlesztési Programjában (2005) meghatározott fejlesztési prioritások keretében az alábbi projektek valósultak meg/folyamatban a megvalósulásuk.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

223

Az Ökoturisztikai attrakciók keretében a A Dráva medence Ökoturisztikai Projektjén belül a nagyatádi művésztelep épületének átalakításával, illetve bővítésével egy - a térség természeti értékeit bemutató - látogatóközpont került kialakításáraSomogyszob községközpontjának felújítása az AVOP forrásból nyert támogatással valósult meg.

A programokban megvalósított projektek eredményeként a térségben (főként a kistelepüléseken) élők minőségi szolgáltatásokhoz való hozzájutása javult. A szociális alapszolgáltatások kiépülésével és fejlesztésével a térség rászoruló lakói (idősek, betegek) magasabb színvonalú ellátásban részesülnek. A családsegítő és gyerekjóléti szolgáltatások fejlesztésével a kistérségben élő, hátrányokkal küzdő családok felzárkoztatása kezdődött el. A mentális problémákkal küzdő, marginalizálódott társadalmi csoport számára speciális alapellátási formák biztosítása vált lehetővé.

Az Ökoturisztikai attrakciók keretében a A Dráva medence Ökoturisztikai Projektjén belül a nagyatádi művésztelep épületének átalakításával, illetve bővítésével egy - a térség természeti értékeit bemutató - látogatóközpont került kialakításáraSomogyszob községközpontjának felújítása az AVOP forrásból nyert támogatással valósult meg.

A programokban megvalósított projektek eredményeként a térségben (főként a kistelepüléseken) élők minőségi szolgáltatásokhoz való hozzájutása javult. A szociális alapszolgáltatások kiépülésével és fejlesztésével a térség rászoruló lakói (idősek, betegek) magasabb színvonalú ellátásban részesülnek. A családsegítő és gyerekjóléti szolgáltatások fejlesztésével a kistérségben élő, hátrányokkal küzdő családok felzárkoztatása kezdődött el. A mentális problémákkal küzdő, marginalizálódott társadalmi csoport számára speciális alapellátási formák biztosítása vált lehetővé.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

224

A LEADER szerű működés egy élethosszig tartó tanulási folyamat, melynek érdekében megalakult a Helyi Közösség és elkészítette a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát. A HVS megvalósulásának alapja az, hogy a közösségnek be kell fektetnie a stratégia megvalósításában aktív szerepet vállaló emberek továbbképzésébe. A LEADER szerű tanulási folyamat elindításához ágazati pályázati forrásokat is igénybe kívánunk venni (pl.: TÁMOP 2.1.2. TÁMOP 5.5.3.). A térség jelenlegi és jövőbeni gazdasági sikertényezőinek 3 fő forrása van: az emberek, a rendszerek, és az eljárások.A LEADER szerű működésben kiemelt szerepet kell kapnia az új mikrovállalkozások létrehozásának valamint az életképes vállalkozások megerősítésének, ahhoz, hogy a munkaerőpiacon fellelhető szakképzett munkaerőt integrálni tudjuk a gazdaságba. Ezt támogatják a következő intézkedések: 2; 5; 11; 12; 13.A Rinya-Dráva Szövetség a tervezés folyamán non-profit egyesületté alakult és felállította 10 tagú döntéshozó testületét, mely a tervezői csoport tagjaiból állt össze, így a legnagyobb szakmai rálátással bíró emberek irányítják a szervezetet. Az eddigieknek megfelelően, folyamatosan tájékoztatják a közösséget az aktuális kérdésekről levélben, kör e-mailen, internetes honlapon keresztül, a főbb döntési pontokat a közgyűlés elé terjesztik.Az operatív feladatokat a munkaszervezet végzi, ide értve a program megvalósításának pénzügyi igazgatását, a pályázati lehetőségekkel kapcsolatos információ szolgáltatást, a pályázatok kezelését, kiértékelését. A pályázatokról döntést az elnökség hoz, melyet közvetlenül a közgyűlés választ. A pályázatok elbírálásakor minden pályázó egyenlő eséllyel indul, függetlenül attól, hogy tagja-e a közösségnek vagy sem. A munkaszervezet vezetőből, illetve szakemberekből (projekt managerek, pénzügyi ügyintéző) áll. Munkáját az elnökség felügyeli.Az egyesület demokratikusan működik. Van lehetőség a csatlakozásra, érvényesül az egy tag egy szavazat elv, a civil, a köz és az üzleti szféra megfelelő arányban képviselteti magát, mind a tagságban mind az elnökségben.Az elnökség és a munkaszervezet tagjai nyitottak az innovációra, folyamatosan tájékozódnak és keresik azokat az újszerű megoldásokat, melyek alkalmazását beépíthetik a működésbe.

A LEADER szerű működés egy élethosszig tartó tanulási folyamat, melynek érdekében megalakult a Helyi Közösség és elkészítette a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát. A HVS megvalósulásának alapja az, hogy a közösségnek be kell fektetnie a stratégia megvalósításában aktív szerepet vállaló emberek továbbképzésébe. A LEADER szerű tanulási folyamat elindításához ágazati pályázati forrásokat is igénybe kívánunk venni (pl.: TÁMOP 2.1.2. TÁMOP 5.5.3.). A térség jelenlegi és jövőbeni gazdasági sikertényezőinek 3 fő forrása van: az emberek, a rendszerek, és az eljárások.A LEADER szerű működésben kiemelt szerepet kell kapnia az új mikrovállalkozások létrehozásának valamint az életképes vállalkozások megerősítésének, ahhoz, hogy a munkaerőpiacon fellelhető szakképzett munkaerőt integrálni tudjuk a gazdaságba. Ezt támogatják a következő intézkedések: 2; 5; 11; 12; 13.A Rinya-Dráva Szövetség a tervezés folyamán non-profit egyesületté alakult és felállította 10 tagú döntéshozó testületét, mely a tervezői csoport tagjaiból állt össze, így a legnagyobb szakmai rálátással bíró emberek irányítják a szervezetet. Az eddigieknek megfelelően, folyamatosan tájékoztatják a közösséget az aktuális kérdésekről levélben, kör e-mailen, internetes honlapon keresztül, a főbb döntési pontokat a közgyűlés elé terjesztik.Az operatív feladatokat a munkaszervezet végzi, ide értve a program megvalósításának pénzügyi igazgatását, a pályázati lehetőségekkel kapcsolatos információ szolgáltatást, a pályázatok kezelését, kiértékelését. A pályázatokról döntést az elnökség hoz, melyet közvetlenül a közgyűlés választ. A pályázatok elbírálásakor minden pályázó egyenlő eséllyel indul, függetlenül attól, hogy tagja-e a közösségnek vagy sem. A munkaszervezet vezetőből, illetve szakemberekből (projekt managerek, pénzügyi ügyintéző) áll. Munkáját az elnökség felügyeli.Az egyesület demokratikusan működik. Van lehetőség a csatlakozásra, érvényesül az egy tag egy szavazat elv, a civil, a köz és az üzleti szféra megfelelő arányban képviselteti magát, mind a tagságban mind az elnökségben.Az elnökség és a munkaszervezet tagjai nyitottak az innovációra, folyamatosan tájékozódnak és keresik azokat az újszerű megoldásokat, melyek alkalmazását beépíthetik a működésbe.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

225

Ennek érdekében rendszeresen részt vesznek a belföldi és az európai hálózatok találkozóján, képzéseken. A munkát az Irányító hatósággal kötött szerződés és iránymutatások alapján végzik. Képviselik az akciócsoportot a különböző tanácskozásokon és eseményeken. Tanulmányokat készítenek az érintett területekről.A működés folyamán az akciócsoport érvényesíti a terület-alapú megközelítés elvét. Csak az ACS területén tevékenykedik. Az akciócsoporton kívüli területekkel területközi együttműködések keretében, illetve tapasztalat csere programokon keresztül érintkezik. Az akciócsoport két kistérséget fed le, ezért mindkét kistérségben működtet irodát. Előreláthatólag Barcson lesz a székhelye és Nagyatádon egy telephelye, így mindkét kistérség lakói gyorsan, egyenlő eséllyel érhetik el a szükséges információkat.

Ennek érdekében rendszeresen részt vesznek a belföldi és az európai hálózatok találkozóján, képzéseken. A munkát az Irányító hatósággal kötött szerződés és iránymutatások alapján végzik. Képviselik az akciócsoportot a különböző tanácskozásokon és eseményeken. Tanulmányokat készítenek az érintett területekről.A működés folyamán az akciócsoport érvényesíti a terület-alapú megközelítés elvét. Csak az ACS területén tevékenykedik. Az akciócsoporton kívüli területekkel területközi együttműködések keretében, illetve tapasztalat csere programokon keresztül érintkezik. Az akciócsoport két kistérséget fed le, ezért mindkét kistérségben működtet irodát. Előreláthatólag Barcson lesz a székhelye és Nagyatádon egy telephelye, így mindkét kistérség lakói gyorsan, egyenlő eséllyel érhetik el a szükséges információkat.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

helyi vidékfejlesztési stratégia – rinya-dráva szövetség

Documents