helyi vidékfejlesztési stratégia – zalai dombhátaktól a vulkánok völgyéig e

Budapest, 2009 November 27.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E.

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

OTTHONUNK A NAPSUGARAS NYUGAT-BALATON

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 37 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 35%-a, 13 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 37 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 35%-a, 13 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 25 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 25 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. területe 44 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 32,523 fő, a városokban élő lakosok száma 3,603 főA(z) Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. területe 44 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 32,523 fő, a városokban élő lakosok száma 3,603 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

32,523

44

3

7

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Gyenesdiás 3,481 fő

2,437 fő

2,117 fő

1,642 fő

Badacsonytomaj

Vonyarcvashegy

Zalaapáti

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

7

4

0

2

Fő fejlesztési prioritások száma 4

Fejlesztési intézkedések száma 16

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 37

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

25

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 1,366,893 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 6 ▪ 386,223

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 15 ▪ 1,366,893

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 5 ▪ 754,642

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 9 ▪ 865,522

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 8 ▪ 381,196

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 4 ▪ 133,700

▪ Leader képzés ▪ 5 ▪ 140,000

▪ Leader rendezvény ▪ 2 ▪ 103,513

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 1 ▪ 67,300

▪ Leader komplex projekt ▪ 1

▪ Leader tervek, tanulmányok

6

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ Nincs a térségnek egyedi arculata, és nagy részén jellemző a szezonalítás. Az attrakciók megközelíthetőségéhez szükséges utak rossz állapotúak, a fejlesztésre alkalmas helyeken sok esetben hiányos az infrastruktúra. Gyenge a marketing, hiányoznak a minőségi promóciós anyagok. A gazdasági szerkezet egyoldalú, a térség potenciáljának jó része kihasználatlan, jelentős a társadalmi-gazdasági eltérés a partközeli, és a háttértelepülések, a városok, és a kistelepülések között. Nem megoldott a helyi termékek előállításának, feldolgozásának, értékesítésének rendszere és az ezzel összefüggő minőségbiztosítás sem. Nincs térségi védjegy.

▪ A térségünk legfontosabb kitörési pontja a turizmus, s az arra épülő, kiegészítő profitorientált és nonprofit tevékenységek. A fejlesztésekhez jó alapot teremtenek a táji-természeti értékek, a történelmi-, és kulturális hagyományok, adottságok gazdagsága (karakterjegyek, vallás, apátságok, bazilikák, várromok, kúriák, kelta-, avar- és ókori emlékek), a domborzati sokszínűség (geológiai érdekességek, jelentős gyógy- és termálvízforrások, ásványvízkincs), helyi identitástudat, közösségi szellem, az aktív civil szféra, a partnerségre alapozott együttműködések.

7

A VIDÉKEN ÉLŐK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, A JÓLÉT ALAPJAINAK MEGTEREMTÉSE. ÚJ, FENNTARTHATÓ JÖVEDELEMSZERZÉSI LEHETŐSÉGEK TEREMTÉSE, A MUNKALEHETŐSÉGEK KÖRÜLMÉNYEINEK JAVÍTÁSA, MUNKAHELYTEREMTÉS, MUNKAHELYEK MEGŐRZÉSE A VIDÉKI TÉRSÉGEKBEN. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉZSÉG NÖVELÉSE ÉS A HELYI TÁRSADALOM SZERVEZETTSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, ÉLETKÉPES VIDÉKI KÖZÖSSÉGEK KIALAKÍTÁSA, ILLETVE TÁMOGATÁSA.

A VIDÉKEN ÉLŐK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, A JÓLÉT ALAPJAINAK MEGTEREMTÉSE. ÚJ, FENNTARTHATÓ JÖVEDELEMSZERZÉSI LEHETŐSÉGEK TEREMTÉSE, A MUNKALEHETŐSÉGEK KÖRÜLMÉNYEINEK JAVÍTÁSA, MUNKAHELYTEREMTÉS, MUNKAHELYEK MEGŐRZÉSE A VIDÉKI TÉRSÉGEKBEN. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉZSÉG NÖVELÉSE ÉS A HELYI TÁRSADALOM SZERVEZETTSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, ÉLETKÉPES VIDÉKI KÖZÖSSÉGEK KIALAKÍTÁSA, ILLETVE TÁMOGATÁSA.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

Térségünk nagy része társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott. A Balatonparti települések kivételével a térségre hagyományosan jellemző a mezőgazdasági termelés, a Tapolcai térségben főleg a szőlészet-borászat (kiemelten a hagyományos szőlőművelés). A földek átlagosan 16 AK értékűek, jó részükön még ma is jellemző a szántóföldi növénytermesztés. Szinte minden településhez tartozik zártkert, szőlőhegyek és gyümölcsösök, több évszázados sző-lőtermesztési- és borászati tradíciókkal rendelkezünk. A Kis-Balatonon a vízborított, fokozottan védett belső területek csak szakmai céllal, kísérettel, külön engedéllyel látogathatók. Ezen tájegység kiváló minőségű vörös- és fehérborait is szívesen kóstolják az idelátogatók. Nem ritkák a római kor 2000 éves emlékei, és feltehetőleg már a kelták is termesztettek itt szőlőt. Jellemző a kisméretű borászatok működése, de több nagy szőlőfeldolgozó és palackozó üzem is létesült. A népesség elöregedő és erősen fogyó, melynek egyik oka az is, hogy az elmúlt évtizedekben sem tudott térségen belül olyan gazdasági erőcentrum kialakulni, amely vonzaná belülről vagy kívülről a munkavállalókat. A foglalkoztatás aránya 60%-os az aktív korú népességre vetítve, ami kedvezőtlen. A foglalkoztatottak nagy része a tercier szektorban dolgozik, ahol a foglalkoztatás sok esetben csak szezonális. Erőforrásaink az élővizek (Balaton, Kis-Balaton), a Keszthelyi hegység, a Zala-völgye és a Zalai Dombhát üde színfoltjai, a Balaton-felvidék egyedülálló természeti kincsei, az ezeken alapuló gazdasági és turisztikai tevékenységek, szolgáltatások, s az ezekre épülő vállalkozói szektor. A "táj" hangsúlya indokolt, mint értékőrző, fő vonzerő (Európában egyedülálló) és egyben gazdasági hatóerő, de a fej-lesztés tudatos korlátja is. Erősségeinket a turizmus többirányú fejlesztéséhez jó alapot teremtő történelmi-, és kulturális hagyományok, adottságok gazdagsága (karakterjegyek, vallás, apátságok, bazilikák, várromok, kúriák, kelta-, avar- és ókori emlékek), a domborzati sokszínűség (geológiai érdekességek, jelentős gyógy- és termálvízforrások, ásványvízkincs), helyi identitástudat, közösségi szellem, az aktív civil szféra, jelentik. A térség nagy része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található, ami bizonyos esetekben fejlesztéseket befolyásoló tényező, ugyanakkor egyfajta garancia a természeti értékek megőrzésére.

Térségünk nagy része társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott. A Balatonparti települések kivételével a térségre hagyományosan jellemző a mezőgazdasági termelés, a Tapolcai térségben főleg a szőlészet-borászat (kiemelten a hagyományos szőlőművelés). A földek átlagosan 16 AK értékűek, jó részükön még ma is jellemző a szántóföldi növénytermesztés. Szinte minden településhez tartozik zártkert, szőlőhegyek és gyümölcsösök, több évszázados sző-lőtermesztési- és borászati tradíciókkal rendelkezünk. A Kis-Balatonon a vízborított, fokozottan védett belső területek csak szakmai céllal, kísérettel, külön engedéllyel látogathatók. Ezen tájegység kiváló minőségű vörös- és fehérborait is szívesen kóstolják az idelátogatók. Nem ritkák a római kor 2000 éves emlékei, és feltehetőleg már a kelták is termesztettek itt szőlőt. Jellemző a kisméretű borászatok működése, de több nagy szőlőfeldolgozó és palackozó üzem is létesült. A népesség elöregedő és erősen fogyó, melynek egyik oka az is, hogy az elmúlt évtizedekben sem tudott térségen belül olyan gazdasági erőcentrum kialakulni, amely vonzaná belülről vagy kívülről a munkavállalókat. A foglalkoztatás aránya 60%-os az aktív korú népességre vetítve, ami kedvezőtlen. A foglalkoztatottak nagy része a tercier szektorban dolgozik, ahol a foglalkoztatás sok esetben csak szezonális. Erőforrásaink az élővizek (Balaton, Kis-Balaton), a Keszthelyi hegység, a Zala-völgye és a Zalai Dombhát üde színfoltjai, a Balaton-felvidék egyedülálló természeti kincsei, az ezeken alapuló gazdasági és turisztikai tevékenységek, szolgáltatások, s az ezekre épülő vállalkozói szektor. A "táj" hangsúlya indokolt, mint értékőrző, fő vonzerő (Európában egyedülálló) és egyben gazdasági hatóerő, de a fej-lesztés tudatos korlátja is. Erősségeinket a turizmus többirányú fejlesztéséhez jó alapot teremtő történelmi-, és kulturális hagyományok, adottságok gazdagsága (karakterjegyek, vallás, apátságok, bazilikák, várromok, kúriák, kelta-, avar- és ókori emlékek), a domborzati sokszínűség (geológiai érdekességek, jelentős gyógy- és termálvízforrások, ásványvízkincs), helyi identitástudat, közösségi szellem, az aktív civil szféra, jelentik. A térség nagy része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található, ami bizonyos esetekben fejlesztéseket befolyásoló tényező, ugyanakkor egyfajta garancia a természeti értékek megőrzésére.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Fontos cél a települések népesség megtartó erejének helyreállítása a fenntarthatóság, a megmaradás érdekében. Fontos cél a települések népesség megtartó erejének helyreállítása a fenntarthatóság, a megmaradás érdekében.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A helyi akciócsoport által lehatárolt tájegység életföldrajzi, és természetföldrajzi szempontból kiemelkedő értékű, döntő hányada a Balatoni Nemzeti Park része, amely alapvetően határozza meg a fejlesztési lehetőségeinket. A környezet természetes állapota, a csendes, nyugodt pihenésre alkalmas táj meghatározó vonzerőt jelent. Térségünk területén változatos a domborzat. Mintegy hétmillió évvel ezelőtt a Pannon tenger borította a Kárpát-medencét, amely elveszítve kapcsolatát a távolabbi tengerekkel, idővel tóvá alakult. A térben és időben nagyléptékű földtörténeti események keretében a mindenkori helyi viszonyok befolyásolták a földrajzi viszonyokat. Ez az oka annak, hogy helyről helyre igen sokféle kőzettani felépítéssel és változatos formakinccsel találkozunk. Ennek eredményei: a Keszthelyi hegység nyúlványai, a Zalai dombhátak, a tanúhegyek, a Káli-medence, a Tapolcai medence, a kőtengerek, és a barlangok képződése. Gazdag a terület természetes felszíni- és felszín alatti vizekben (Balaton, Kis-Balaton, Zala folyó, források, karsztvizek, patakok). A táji adottságok változatossága magával hozza a klíma, és a talajok változatosságát is. A terület Kárpát-medencén belül elfoglalt földrajzi helyzete alapvetően meghatározza az éghajlati viszonyokat, melyre jellemző a kontinentális klímát nyugat felől befolyásoló atlanti, valamint a délnyugatról érkező mediterrán hatás keveredése. Mindezen változó mértékben érvényesülő éghajlati folyamatokat erősen módosítják a domborzatból eredő mikroklimatikus tényezők. Ezért fordulhat elő, hogy a területen a szőlőtermesztéstől, a szántóföldi- és kertészeti növénytermesztésen át, a gyógynövénytermesztés, és az intenzív és az extenzív állattenyésztés is megtalálható. Az ökológiai adottságok meghatározzák az uralkodó növény- és állatvilágot. Az akciócsoport ma együtt él a környezetével, annak minden változása kihat a térség gazdaságára, főleg az idegenforgalmi ágazatának eredményeire. Felismertük, hogy a létfeltétel a fenntartható fejlődés megvalósítása, mivel ennek hiányában azokat az erőforrásainkat éljük fel, melyekből jelenleg a legtöbben találják meg a megélhetésüket.

A helyi akciócsoport által lehatárolt tájegység életföldrajzi, és természetföldrajzi szempontból kiemelkedő értékű, döntő hányada a Balatoni Nemzeti Park része, amely alapvetően határozza meg a fejlesztési lehetőségeinket. A környezet természetes állapota, a csendes, nyugodt pihenésre alkalmas táj meghatározó vonzerőt jelent. Térségünk területén változatos a domborzat. Mintegy hétmillió évvel ezelőtt a Pannon tenger borította a Kárpát-medencét, amely elveszítve kapcsolatát a távolabbi tengerekkel, idővel tóvá alakult. A térben és időben nagyléptékű földtörténeti események keretében a mindenkori helyi viszonyok befolyásolták a földrajzi viszonyokat. Ez az oka annak, hogy helyről helyre igen sokféle kőzettani felépítéssel és változatos formakinccsel találkozunk. Ennek eredményei: a Keszthelyi hegység nyúlványai, a Zalai dombhátak, a tanúhegyek, a Káli-medence, a Tapolcai medence, a kőtengerek, és a barlangok képződése. Gazdag a terület természetes felszíni- és felszín alatti vizekben (Balaton, Kis-Balaton, Zala folyó, források, karsztvizek, patakok). A táji adottságok változatossága magával hozza a klíma, és a talajok változatosságát is. A terület Kárpát-medencén belül elfoglalt földrajzi helyzete alapvetően meghatározza az éghajlati viszonyokat, melyre jellemző a kontinentális klímát nyugat felől befolyásoló atlanti, valamint a délnyugatról érkező mediterrán hatás keveredése. Mindezen változó mértékben érvényesülő éghajlati folyamatokat erősen módosítják a domborzatból eredő mikroklimatikus tényezők. Ezért fordulhat elő, hogy a területen a szőlőtermesztéstől, a szántóföldi- és kertészeti növénytermesztésen át, a gyógynövénytermesztés, és az intenzív és az extenzív állattenyésztés is megtalálható. Az ökológiai adottságok meghatározzák az uralkodó növény- és állatvilágot. Az akciócsoport ma együtt él a környezetével, annak minden változása kihat a térség gazdaságára, főleg az idegenforgalmi ágazatának eredményeire. Felismertük, hogy a létfeltétel a fenntartható fejlődés megvalósítása, mivel ennek hiányában azokat az erőforrásainkat éljük fel, melyekből jelenleg a legtöbben találják meg a megélhetésüket.


A térség környezeti állapota 1/1

12

A 311/2007. Korm rend. 3-as melléklete szerint a Tapolcai kistérség az átmenetileg kedvezményezett kistérségek közé tartozik. A 240/2006. (XI.30) Korm rend. szerint hátrányos települések az akciócsoport területén a következők: Balatonhenye, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Mindszentkálla, Szentbékkálla és Vindornyalak. Bókaháza, Esztergályhorváti és Gétye települések Zalaapáti község körjegyzőségében a Zala völgyében fekszenek. Bókaháza 430 lakosú kisközség kedvező fekvése jó feltételeket kínál a pihenni vágyóknak. A körzetben található Kehidakustányban üzemelő termálfürdő, a 9 km-re lévő Hévíz, a viszonylag könnyen elérhető Zalakaros látogatóinak a nyugodt falusi pihenést biztosítja. Kiváló minőségű vörös- és fehérborait szívesen kóstolják az idelátogatók.Esztergályhorváti települést a Galambok–Zalaszentgrót fontosabb mellékút keresztezi, amelyre külterületén az egeracsa–dióskáli, belterületén a zalaszentmártoni bekötőút kapcsolódik. A település Keszthely, Nagykanizsa, Pacsa ás Zalakaros irányából autóbuszon rendszeresen elérhető, de Zalaegerszegre is járnak járatok innen. Itt még megtalálható a mezőgazdasági nagyüzemek utolsó hírmondói, a Mezőtek ZRt.Gétye a Zalai-dombság legkeletibb vonulatán fekszik. A Zala folyótól Bókaháza zárja el. A településre Zalacsány és a 75-ös főút közötti bekötőúton lehet eljutni. A településre pár Zalaapáti és Pacsa között közlekedő autóbuszjárat tér be.Vindornyalak a Keszthelyi-hegységben, a Vindornya kelet-nyugati völgyében fekszik, a Zalaszántó és Vindornyaszőlős közötti mellékúton félúton. A településre nem túl sűrűn járnak a Hévíz és Zalaszántó között járó autóbuszok. Pár járat köti össze Keszthellyel és Sümeggel. A település minden várostól messze esik, a legközelebbi, Hévíz közúton mintegy 12 kilométerre található.Balatonhenye, Mindszentkálla és Szentbékkálla a Káli-Medencében fekszik. Mindhárom település a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, bizonyos területeik a Natura 2000 alá tartoznak. Egyik településen sincs kiépített szennyvízelvezetési rendszer és a telekommunikációs lehetőségeik is erősen korlátozottak, minimális a szélessávú internet hozzáférési lehetőség, mely a betelepülést nagy mértékben csökkenti.

A 311/2007. Korm rend. 3-as melléklete szerint a Tapolcai kistérség az átmenetileg kedvezményezett kistérségek közé tartozik. A 240/2006. (XI.30) Korm rend. szerint hátrányos települések az akciócsoport területén a következők: Balatonhenye, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Mindszentkálla, Szentbékkálla és Vindornyalak. Bókaháza, Esztergályhorváti és Gétye települések Zalaapáti község körjegyzőségében a Zala völgyében fekszenek. Bókaháza 430 lakosú kisközség kedvező fekvése jó feltételeket kínál a pihenni vágyóknak. A körzetben található Kehidakustányban üzemelő termálfürdő, a 9 km-re lévő Hévíz, a viszonylag könnyen elérhető Zalakaros látogatóinak a nyugodt falusi pihenést biztosítja. Kiváló minőségű vörös- és fehérborait szívesen kóstolják az idelátogatók.Esztergályhorváti települést a Galambok–Zalaszentgrót fontosabb mellékút keresztezi, amelyre külterületén az egeracsa–dióskáli, belterületén a zalaszentmártoni bekötőút kapcsolódik. A település Keszthely, Nagykanizsa, Pacsa ás Zalakaros irányából autóbuszon rendszeresen elérhető, de Zalaegerszegre is járnak járatok innen. Itt még megtalálható a mezőgazdasági nagyüzemek utolsó hírmondói, a Mezőtek ZRt.Gétye a Zalai-dombság legkeletibb vonulatán fekszik. A Zala folyótól Bókaháza zárja el. A településre Zalacsány és a 75-ös főút közötti bekötőúton lehet eljutni. A településre pár Zalaapáti és Pacsa között közlekedő autóbuszjárat tér be.Vindornyalak a Keszthelyi-hegységben, a Vindornya kelet-nyugati völgyében fekszik, a Zalaszántó és Vindornyaszőlős közötti mellékúton félúton. A településre nem túl sűrűn járnak a Hévíz és Zalaszántó között járó autóbuszok. Pár járat köti össze Keszthellyel és Sümeggel. A település minden várostól messze esik, a legközelebbi, Hévíz közúton mintegy 12 kilométerre található.Balatonhenye, Mindszentkálla és Szentbékkálla a Káli-Medencében fekszik. Mindhárom település a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, bizonyos területeik a Natura 2000 alá tartoznak. Egyik településen sincs kiépített szennyvízelvezetési rendszer és a telekommunikációs lehetőségeik is erősen korlátozottak, minimális a szélessávú internet hozzáférési lehetőség, mely a betelepülést nagy mértékben csökkenti.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

13

Balatonhenye zsáktelepülés, elöregedő lakosságszám, magas elvándorlás jellemzi. Legfőbb foglalkoztatója az Önkormányzat. A ritka buszjáratok miatt kiesik a környék vérkeringéséből. Mindszentkálla alacsony lakosságszámú elöregedő település, magas munkanélküliséggel. A településen egy erősen leromlott infrastruktúrális állapotú idősek otthona működik. Szentbékkálla lakossága elöregedő, magas a munkanélkülisége, elvándorló fiatalság jellemzi. Infrastruktúrális szempontból is elmaradott. Mindhárom település fejlesztési lehetőségét a csodálatos táji környezetre, hagyományokra és az épített örökségre alapuló falusi turizmus, gyógy- és fűszernövény termesztés jelentheti, figyelembe véve a fenntartható fejlődés elveit.

Balatonhenye zsáktelepülés, elöregedő lakosságszám, magas elvándorlás jellemzi. Legfőbb foglalkoztatója az Önkormányzat. A ritka buszjáratok miatt kiesik a környék vérkeringéséből. Mindszentkálla alacsony lakosságszámú elöregedő település, magas munkanélküliséggel. A településen egy erősen leromlott infrastruktúrális állapotú idősek otthona működik. Szentbékkálla lakossága elöregedő, magas a munkanélkülisége, elvándorló fiatalság jellemzi. Infrastruktúrális szempontból is elmaradott. Mindhárom település fejlesztési lehetőségét a csodálatos táji környezetre, hagyományokra és az épített örökségre alapuló falusi turizmus, gyógy- és fűszernövény termesztés jelentheti, figyelembe véve a fenntartható fejlődés elveit.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

14Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

6%

8%

21%

14%

7%

15%

8%

0%

18%

3%

17

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

815

2,302

1,041

1,388

981

881

106

381

347

2,146

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

8%

22%

13%

9%

8%

4%

3%

21%

10%

1%

Egyéb tevékenység 0%

18Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 7.7%, ami 1.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 7.7%

▪ Változás 2003-hoz képest 1.3 százalékpont

19

A kistérség falvaira az aprófalvas településszerkezet a jellemző. A térség számos gazdasági nehézséggel küzd, kevés a munkahelyek száma, gondot okoz a közlekedés helyi kérdéseinek megoldása, csak összefogással tarthatók fenn az oktatási intézmények. Jellemző a falvakból a városi munkahelyekre történő ingázás, illetve a szezonális munkavégzés. A szellemi foglalkoztatottak száma ötöde a fizikai munkásokénak. A munkanélküliség problémája az általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkező 50 év feletti korosztályt sújtja a leginkább. E korcsoporton belül magas a vendéglátóiparban végzettek aránya, akik a turisztikai főszezonon kívül alig tudnak elhelyezkedni. A kisgyermekes anyák és az építőiparban dolgozók is fokozottan érintettek a munkanélküliség területén.A mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban átlagosan 4 %, az iparban 28 %, a szolgáltatóiparban több mint 40 % a foglalkoztatottak aránya az összfoglalkoztatottakon belül.Az elmúlt években fokozatosan csökkent az eltartottak aránya, viszont nőtt a munkanélküliek és az inaktív keresők aránya. A nyilvántartott álláskeresők aránya 6-8% körül mozog. A munkanélküliek a következő ellátási formákat vehetik igénybe: álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék, NYES, rendszeres szociális segély. A bejelentett új álláshelyek száma 1997-98-ban érte el a legnagyobb értéket, 2004-ig folyamatosan csökkent, majd enyhe emelkedést mutat napjainkig. Mindezek hátterében többek között az áll, hogy nem történtek jelentős munkahelyeket növelő beruházások, illetve nem voltak meghatározó leépítések sem.

A kistérség falvaira az aprófalvas településszerkezet a jellemző. A térség számos gazdasági nehézséggel küzd, kevés a munkahelyek száma, gondot okoz a közlekedés helyi kérdéseinek megoldása, csak összefogással tarthatók fenn az oktatási intézmények. Jellemző a falvakból a városi munkahelyekre történő ingázás, illetve a szezonális munkavégzés. A szellemi foglalkoztatottak száma ötöde a fizikai munkásokénak. A munkanélküliség problémája az általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkező 50 év feletti korosztályt sújtja a leginkább. E korcsoporton belül magas a vendéglátóiparban végzettek aránya, akik a turisztikai főszezonon kívül alig tudnak elhelyezkedni. A kisgyermekes anyák és az építőiparban dolgozók is fokozottan érintettek a munkanélküliség területén.A mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban átlagosan 4 %, az iparban 28 %, a szolgáltatóiparban több mint 40 % a foglalkoztatottak aránya az összfoglalkoztatottakon belül.Az elmúlt években fokozatosan csökkent az eltartottak aránya, viszont nőtt a munkanélküliek és az inaktív keresők aránya. A nyilvántartott álláskeresők aránya 6-8% körül mozog. A munkanélküliek a következő ellátási formákat vehetik igénybe: álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék, NYES, rendszeres szociális segély. A bejelentett új álláshelyek száma 1997-98-ban érte el a legnagyobb értéket, 2004-ig folyamatosan csökkent, majd enyhe emelkedést mutat napjainkig. Mindezek hátterében többek között az áll, hogy nem történtek jelentős munkahelyeket növelő beruházások, illetve nem voltak meghatározó leépítések sem.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

20

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Tapolca székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

6 db

4 db

1,814 fő

17%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 17%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

21Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás


▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ Építőipar

Fogl. száma (fő)

▪ 480

▪ 268

▪ 240

▪ 150

▪ 120

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Tapolca

▪ Zalahaláp

▪ Tapolca

▪ Tapolca

▪ Tapolca

Főtevékenység

▪ 3002 Számítógép, készülék gyártása

▪ 2010 Fűrészárugyártás

▪ 0202 Erdőgazdálkodási szolgáltatás

▪ 5510 Szállodai szolgáltatás

▪ 4532 Szigetelés

Név

▪ CELLKOMP KFT.

▪ BEFAG PARKETTAGYÁR

▪ BAKONYERDŐ ZRT

▪ HOTEL PELION

▪ ROCKWOOL HUNGARY KFT.

1

2

3

4

5

22Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység






▪ 120

▪ 116

▪ 115

▪ 105

▪ 100

▪ 698,750

▪ 7,237,341

▪ Esztergályhorváti

▪ Badacsonytomaj

▪ Nemesgulács

▪ Kékkút

▪ Zalahaláp

▪ 0113 Gyümölcs, fűszernövény termelése

▪ 1593 Bortermelés

▪ 2952 Bányászati, építőipari gép gyártása

▪ 4100 Víztermelés, -kezelés, -elosztás

▪ 2863 Lakat-, zárgyártás

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ MEZŐTEK RT.

Név

▪ DGA GÉPGYÁRTÓ ÉS AUTOMATIZÁLÁSI KFT.

▪ KÉKKÚTI ÁSVÁNYVÍZ ZRT.

▪ ZASA KFT.

▪ VARGA PINCÉSZET KFT

6

7

8

9

10

23

A térség önkormányzatainak kockázatviselő készsége kezd javulni, s vállalkozóibb szemmel hozzák meg a döntéseiket. Egyre több aktív civil szervezet jön létre, egyre több embert szólítanak meg, s általuk is formálódik a térségért tenni akaró polgárság. A lakosság zöme családi kis- és középvállalkozások keretében, illetve őstermelőként tevékenykedik. A nagytőke elkerülte ezt a vidéket, azonban az új infrastrukturális helyzet (M7-es autópálya, Fly Balaton repülőtér) megteremtette a lehetőséget a nagyobb vállalkozások számára, ugyanakkor a Balatoni Nemzeti Park előírásai és a Balaton törvény szabályozzák ezt. Az akciócsoport területén, különösen a Balaton-parton és Keszthely környékén a szállásnyújtás és vendéglátás irányában teremtettek gazdasági kibontakozási lehetőséget a lakosság számára. E tevékenységek képezik jelenleg is a térségben a megélhetés fő forrását, azzal, hogy összefoglalóan, a mai kor modernizált gazdaságában a turizmus fejlesztésének szükségességéről beszélünk, mint a térség meghatározó gazdasági adottságáról. A térség gazdasági életének alapja a turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások, amelyek viszont csak szezonálisan kínálnak munkalehetőséget a lakosság számára.A Balaton és a Kis-Balaton közelsége, a természetvédelmi területek megóvása, az élővizek tisztasága, a hőforrásokban és gyógyvizekben való gazdagság, az adottságoknak megfelelő területfejlesztés irányába mozdította el a térség fejlődését. Így került a minőségi turizmus a fejlesztési törekvések fókuszába. Vannak pincetulajdonosok, akik hálózatszerű együttműködésben is gondolkodnak. A földek AK értéke 13-21 között található, de átlagosan 16 AK. Jellemző a szántóföldi növénytermesztés, a gabonafélék és a takarmánynövények termesztése. A térségben szinte minden településhez tartozik zártkert, szőlőhegyek és gyümölcsösök; az itt élő gazdák több évszázados szőlőtermesztési és bortermelési hagyománnyal rendelkeznek. Az állattenyésztésben még a közelmúltban is nagy szerepet játszott a tej- és húshasznú tehenek tartása, de ez ma már kevésbé jellemző.A háttértelepüléseken magasabb a mezőgazdaságból élők aránya, de a falusi turizmus népszerűsödése itt is új lehetőségeket nyit.

A térség önkormányzatainak kockázatviselő készsége kezd javulni, s vállalkozóibb szemmel hozzák meg a döntéseiket. Egyre több aktív civil szervezet jön létre, egyre több embert szólítanak meg, s általuk is formálódik a térségért tenni akaró polgárság. A lakosság zöme családi kis- és középvállalkozások keretében, illetve őstermelőként tevékenykedik. A nagytőke elkerülte ezt a vidéket, azonban az új infrastrukturális helyzet (M7-es autópálya, Fly Balaton repülőtér) megteremtette a lehetőséget a nagyobb vállalkozások számára, ugyanakkor a Balatoni Nemzeti Park előírásai és a Balaton törvény szabályozzák ezt. Az akciócsoport területén, különösen a Balaton-parton és Keszthely környékén a szállásnyújtás és vendéglátás irányában teremtettek gazdasági kibontakozási lehetőséget a lakosság számára. E tevékenységek képezik jelenleg is a térségben a megélhetés fő forrását, azzal, hogy összefoglalóan, a mai kor modernizált gazdaságában a turizmus fejlesztésének szükségességéről beszélünk, mint a térség meghatározó gazdasági adottságáról. A térség gazdasági életének alapja a turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások, amelyek viszont csak szezonálisan kínálnak munkalehetőséget a lakosság számára.A Balaton és a Kis-Balaton közelsége, a természetvédelmi területek megóvása, az élővizek tisztasága, a hőforrásokban és gyógyvizekben való gazdagság, az adottságoknak megfelelő területfejlesztés irányába mozdította el a térség fejlődését. Így került a minőségi turizmus a fejlesztési törekvések fókuszába. Vannak pincetulajdonosok, akik hálózatszerű együttműködésben is gondolkodnak. A földek AK értéke 13-21 között található, de átlagosan 16 AK. Jellemző a szántóföldi növénytermesztés, a gabonafélék és a takarmánynövények termesztése. A térségben szinte minden településhez tartozik zártkert, szőlőhegyek és gyümölcsösök; az itt élő gazdák több évszázados szőlőtermesztési és bortermelési hagyománnyal rendelkeznek. Az állattenyésztésben még a közelmúltban is nagy szerepet játszott a tej- és húshasznú tehenek tartása, de ez ma már kevésbé jellemző.A háttértelepüléseken magasabb a mezőgazdaságból élők aránya, de a falusi turizmus népszerűsödése itt is új lehetőségeket nyit.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

24

Ezeken a területeken a szántóföldi növénytermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés egyaránt jelen van, bár gyakran csak jövedelem kiegészítést szolgál.Hiányoznak azok a komplex környezeti, gazdasági, infrastrukturális és humán erőforrás-fejlesztési irányok, javaslatok is, melyek megvalósítása garantálná, hogy a Balaton hosszú távon is az ország második legjelentősebb, a magyar polgárok körében is kedvelt turisztikai célpontja maradhasson, egyben megerősíthesse pozícióit a nemzetközi turizmusban, melynek révén a gazdaság erősítése és az emberek megélhetése jobban biztosítható.Fontos a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság integrált modellben történő alkalmazása.

Ezeken a területeken a szántóföldi növénytermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés egyaránt jelen van, bár gyakran csak jövedelem kiegészítést szolgál.Hiányoznak azok a komplex környezeti, gazdasági, infrastrukturális és humán erőforrás-fejlesztési irányok, javaslatok is, melyek megvalósítása garantálná, hogy a Balaton hosszú távon is az ország második legjelentősebb, a magyar polgárok körében is kedvelt turisztikai célpontja maradhasson, egyben megerősíthesse pozícióit a nemzetközi turizmusban, melynek révén a gazdaság erősítése és az emberek megélhetése jobban biztosítható.Fontos a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság integrált modellben történő alkalmazása.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 21

Vallással kapcsolatos tevékenység 7

Sporttal kapcsolatos tevékenység 21

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

47

Oktatással kapcsolatos tevékenység 19

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

1

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

3

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

6

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

9

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

11

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

40

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

11

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

0

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

19

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

1

Nemzetközi kapcsolatok 0

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

35

Politikai tevékenység 1

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

26

A civil szektor nélkülözhetetlen szerepet tölt be a közszolgáltatások ellátásában, a rétegek és különböző lakossági csoportok esélyegyenlőségének biztosításában, a társadalmi szolidaritás megerősítésében, az életminőség elemeinek biztosításában, a közéleti értékek fejlesztésében, a demokrácia kiteljesítésében. Céljaikat jobb kommunikációval, és szélesebb körű nyilvános szerepléssel próbálják megvalósítani.Kistérségi szinten a Keszthelyi és Hévízi kistérségekben van a legtöbb (385 db) non-profit szervezet, de hasonlóan sok (375 db) található a Tapolcai térségben is. Az 1000 lakosra vetített szervezetek száma a Balaton régióban 9,1. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez közelítő indexértékkel két régiót alkotó megye, Veszprém (43%) és Zala (20%) büszkélkedhet. A településeink nagy részén polgárőr szervezetekkel, sportegyesületekkel, valamint a környezet szépítéséért, fejlesztéséért létrejött civil szerveződésekkel találkozhatunk.A szervezetek mintegy 18 %-a elsősorban sport tevékenység folytatása érdekében alakult. A második helyen a kultúra, hagyományok ápolása (13,9%) céljából megalakított szervezeteket találjuk. Harmadik leggyakrabban szereplő célként a településen élők a polgár-, tűz-, és közbiztonságának védelmét (9,2%) határozták meg. Egyenként 5% feletti részarányt képvisel még az érdekvédelem (9,9%), környezetvédelem (7,8%), szabadidő (6,7%), oktatás (5,7%), egészségügy – szakellátás javítása (5,3%).Több településen alakult ifjúsági klub, melyek bejegyzett szervezetekként működnek. Van Természet- és Vagyonvédelmi Egyesület, melynek ügyeletes csoportjai járják éjszakánként az érintett falvakat. Néhány helyen alakultak nőklubok is, melyek keretében pl. kézimunka szakkör működik. A falvakon átutazók nemcsak a társadalmi élet sokszínűségéről, hanem az itt élők igényességéről is meggyőződhetnek. Az emberek folyamatosan gondozzák környezetüket, nyírják portájuk előtt és a köztereken füvet, virágokat ültetnek. A szervezetek egyharmadának működése leggyakrabban a településük egészére terjed ki.A parttól való távolság erőteljesen differenciálja a szervezetek számát, a legtöbb alapítvány, egyesület működési területe közvetlenül a vízparti településekre koncentrálódik, amely eredmények magyarázataként a partközeli infrastruktúra fejlettebb mivolta, a könnyebb megközelíthetőség, a magasabb településsűrűség szolgálhat.

A civil szektor nélkülözhetetlen szerepet tölt be a közszolgáltatások ellátásában, a rétegek és különböző lakossági csoportok esélyegyenlőségének biztosításában, a társadalmi szolidaritás megerősítésében, az életminőség elemeinek biztosításában, a közéleti értékek fejlesztésében, a demokrácia kiteljesítésében. Céljaikat jobb kommunikációval, és szélesebb körű nyilvános szerepléssel próbálják megvalósítani.Kistérségi szinten a Keszthelyi és Hévízi kistérségekben van a legtöbb (385 db) non-profit szervezet, de hasonlóan sok (375 db) található a Tapolcai térségben is. Az 1000 lakosra vetített szervezetek száma a Balaton régióban 9,1. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez közelítő indexértékkel két régiót alkotó megye, Veszprém (43%) és Zala (20%) büszkélkedhet. A településeink nagy részén polgárőr szervezetekkel, sportegyesületekkel, valamint a környezet szépítéséért, fejlesztéséért létrejött civil szerveződésekkel találkozhatunk.A szervezetek mintegy 18 %-a elsősorban sport tevékenység folytatása érdekében alakult. A második helyen a kultúra, hagyományok ápolása (13,9%) céljából megalakított szervezeteket találjuk. Harmadik leggyakrabban szereplő célként a településen élők a polgár-, tűz-, és közbiztonságának védelmét (9,2%) határozták meg. Egyenként 5% feletti részarányt képvisel még az érdekvédelem (9,9%), környezetvédelem (7,8%), szabadidő (6,7%), oktatás (5,7%), egészségügy – szakellátás javítása (5,3%).Több településen alakult ifjúsági klub, melyek bejegyzett szervezetekként működnek. Van Természet- és Vagyonvédelmi Egyesület, melynek ügyeletes csoportjai járják éjszakánként az érintett falvakat. Néhány helyen alakultak nőklubok is, melyek keretében pl. kézimunka szakkör működik. A falvakon átutazók nemcsak a társadalmi élet sokszínűségéről, hanem az itt élők igényességéről is meggyőződhetnek. Az emberek folyamatosan gondozzák környezetüket, nyírják portájuk előtt és a köztereken füvet, virágokat ültetnek. A szervezetek egyharmadának működése leggyakrabban a településük egészére terjed ki.A parttól való távolság erőteljesen differenciálja a szervezetek számát, a legtöbb alapítvány, egyesület működési területe közvetlenül a vízparti településekre koncentrálódik, amely eredmények magyarázataként a partközeli infrastruktúra fejlettebb mivolta, a könnyebb megközelíthetőség, a magasabb településsűrűség szolgálhat.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

27

A civil szervezeteink többsége elsődleges feladatának a környezetünk védelmét, az itt élő emberek egészségmegőrzését, az esélyegyenlőséget, valamint az élhető településformák megmaradásának segítését, és a fenntartható fejlődést tekinti.A Pannon Egyetem a felsőfokú szakemberképzésben, a tudományos kutatásban és szaktanácsadásban, az értelmiségi létre, a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására való felkészítésben felmerülő feladatait a jelenleginél korszerűbb oktatási és működési struktúrában kívánja megvalósítani.

A civil szervezeteink többsége elsődleges feladatának a környezetünk védelmét, az itt élő emberek egészségmegőrzését, az esélyegyenlőséget, valamint az élhető településformák megmaradásának segítését, és a fenntartható fejlődést tekinti.A Pannon Egyetem a felsőfokú szakemberképzésben, a tudományos kutatásban és szaktanácsadásban, az értelmiségi létre, a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására való felkészítésben felmerülő feladatait a jelenleginél korszerűbb oktatási és működési struktúrában kívánja megvalósítani.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 647 fővel nőtt, ami arányosítva 2%-os növekedést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 647 fővel nőtt▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal nőtt

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

31,876 32,051 32,186 32,392 32,523

175 135 206 131


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

2%

2%

63%

23%

9%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

3%

13%

7%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

9%

28%

10%

6%

21%

9%

26%

12%

10%

17%

31

A kistérségi területfejlesztési társulások a Balaton erőteljes üdülőövezeti hatása mellett - mivel az csak a nyári szezonban érvényesül - a rurális térségre jellemző problémákkal küzdenek: a falvakban folyamatosan csökken a népesség, a migráció mérlege negatív. Ez a csökkenés az elvándorlásból és az elöregedésből adódik. Nem csupán a lakosság száma csökken, hanem romlanak az iskolai végzettség mutatói is, hiszen a képzettebb emberek hagyják el először a települést, a fiatalok és mobilabb rétegek is elvándorolnak, nem épülnek új lakások és leáll a közművesítés. A statisztikai adatok szerint az általános iskolát be nem fejezők száma csökkent, a középiskolai végzettséggel rendelkezők száma dinamikusan növekszik, a felsőfokú végzettségűek arányának növekedése az átlagtól elmaradt ugyan, de térségi szinten magasabb az átlagnál. Célként fogalmazódik meg a települések lakosság megtartó erejének helyreállítása, mely a települések fenntarthatóságának, a megmaradás és a jövő egyik legfontosabb záloga. A lakónépességen belül a férfiak és nők aránya térségi és települési szinten is kiegyensúlyozott, a férfiak aránya 47% körüli. A demográfiai adatok vizsgálata azt mutatja, hogy a halálozások és az elvándorlások száma minden évben meghaladja a születések és a beköltözések számát, vagyis a lakosságszám változásai elsősorban az elvándorlás és a halálozási arány növekedésének hatásait mutatják. A gyermekkorú lakosság egyre szűkülő alapot képez a korfán, mely tény a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. A térségben jelentős a roma és a német kisebbség száma. A gyógy- és termálvizek, a természeti és egyéb értékek vonzzák a letelepülni szándékozó külföldi állampolgárokat, elsősorban a nyugdíjasokat. A területi fejlődés lehetőségeit, irányait jelentős mértékben meghatározza a korösszetétel.

A kistérségi területfejlesztési társulások a Balaton erőteljes üdülőövezeti hatása mellett - mivel az csak a nyári szezonban érvényesül - a rurális térségre jellemző problémákkal küzdenek: a falvakban folyamatosan csökken a népesség, a migráció mérlege negatív. Ez a csökkenés az elvándorlásból és az elöregedésből adódik. Nem csupán a lakosság száma csökken, hanem romlanak az iskolai végzettség mutatói is, hiszen a képzettebb emberek hagyják el először a települést, a fiatalok és mobilabb rétegek is elvándorolnak, nem épülnek új lakások és leáll a közművesítés. A statisztikai adatok szerint az általános iskolát be nem fejezők száma csökkent, a középiskolai végzettséggel rendelkezők száma dinamikusan növekszik, a felsőfokú végzettségűek arányának növekedése az átlagtól elmaradt ugyan, de térségi szinten magasabb az átlagnál. Célként fogalmazódik meg a települések lakosság megtartó erejének helyreállítása, mely a települések fenntarthatóságának, a megmaradás és a jövő egyik legfontosabb záloga. A lakónépességen belül a férfiak és nők aránya térségi és települési szinten is kiegyensúlyozott, a férfiak aránya 47% körüli. A demográfiai adatok vizsgálata azt mutatja, hogy a halálozások és az elvándorlások száma minden évben meghaladja a születések és a beköltözések számát, vagyis a lakosságszám változásai elsősorban az elvándorlás és a halálozási arány növekedésének hatásait mutatják. A gyermekkorú lakosság egyre szűkülő alapot képez a korfán, mely tény a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. A térségben jelentős a roma és a német kisebbség száma. A gyógy- és termálvizek, a természeti és egyéb értékek vonzzák a letelepülni szándékozó külföldi állampolgárokat, elsősorban a nyugdíjasokat. A területi fejlődés lehetőségeit, irányait jelentős mértékben meghatározza a korösszetétel.


A térség demográfiai helyzete 1/1


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

7

4

0

40

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

16%

9%

0%

91%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

33Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció



34

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat



Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35

A térség infrastrukturális adottságai változatos képet mutatnak, a legtöbb településünk elmarad a fejletteb régióktól. Vonatkozik ez a megállapítás kiskereskedelmi bolthálózatra, a kereskedelmi szállásférőhelyekre, a lakásellátottságra, a kórházi ágyellátottságra, továbbá a közoktatási infrastruktúrára. A térség lakásállományának csaknem fele kettő, illetve kettő és fél szobás, valamint 70%-a komfortos, illetve összkomfortos. A 100 lakásra jutó lakónépesség száma 2006-ban: 220 fő. A térségi települések nagy részén nincs háziorvosi székhely, ennél rosszabb a gyógyszertári ellátottság. A lakosság elöregedése ellenére öregek klubja a települések egytizedén van. A térség településeinek csaknem fele nem rendelkezik óvodai férőhellyel és általános iskolával. A középiskolai ellátottség mutatói is elmaradnak az országos irányszámoktól. Mindez az aprófalvas településszerkezettel magyarázható. Az egy háztartásra jutó villamosenergia általában a háztartások elektromos készülékekkel való felszereltségének nem éppen a leghatékonyabb felhasználási módjára utal. A közüzemi vízellátás kiugró értéke mellett a térség környezetvédelmi szempontból is fontos csatornázás és szennyvízkezelés eléri az országos átlagot. A csapadékvíz-elvezetés és az erózióvédelem nem megoldott. A térség minden települése rendelkezik vezetékes gázzal és a lakások döntő többsége igénybe is veszi. A helyi közösség úthálózata nem megfelelően kiépített, a településközi forgalmat 2 számjegyű főútvonalak, valamint alsóbbrendű összekötő utak biztosítják. A növekvő idegenforgalom és elsősorban az útépítéssel összefüggő áruszállítás ugrásszerű megnövekedése miatt szükségessé vált egyes útszakaszok megerősítése, továbbá településeket elkerülő utak megépítése és az egyes települések között az elsősorban a meglévő földutak megépítésével új összeköttetések biztosítása. Folytatni kell a kerékpárút hálózat további építését a térség teljes területén, kapcsolódva a meglévő hálózatokhoz. A belterületi utak a legtöbb településen felújításra szorulnak. A vasúthálózat korszerűtlen és hiányos. A megközelíthetőségben az átlagosnál nagyobb szerepet játszik a vizi és a légi közlekedés. A mezőgazdasági infrastruktúra kiépítetlen, a meglévő utak rossz állapotban vannak, az ivóvízbázis védelme korszerűsítésre szorul.

A térség infrastrukturális adottságai változatos képet mutatnak, a legtöbb településünk elmarad a fejletteb régióktól. Vonatkozik ez a megállapítás kiskereskedelmi bolthálózatra, a kereskedelmi szállásférőhelyekre, a lakásellátottságra, a kórházi ágyellátottságra, továbbá a közoktatási infrastruktúrára. A térség lakásállományának csaknem fele kettő, illetve kettő és fél szobás, valamint 70%-a komfortos, illetve összkomfortos. A 100 lakásra jutó lakónépesség száma 2006-ban: 220 fő. A térségi települések nagy részén nincs háziorvosi székhely, ennél rosszabb a gyógyszertári ellátottság. A lakosság elöregedése ellenére öregek klubja a települések egytizedén van. A térség településeinek csaknem fele nem rendelkezik óvodai férőhellyel és általános iskolával. A középiskolai ellátottség mutatói is elmaradnak az országos irányszámoktól. Mindez az aprófalvas településszerkezettel magyarázható. Az egy háztartásra jutó villamosenergia általában a háztartások elektromos készülékekkel való felszereltségének nem éppen a leghatékonyabb felhasználási módjára utal. A közüzemi vízellátás kiugró értéke mellett a térség környezetvédelmi szempontból is fontos csatornázás és szennyvízkezelés eléri az országos átlagot. A csapadékvíz-elvezetés és az erózióvédelem nem megoldott. A térség minden települése rendelkezik vezetékes gázzal és a lakások döntő többsége igénybe is veszi. A helyi közösség úthálózata nem megfelelően kiépített, a településközi forgalmat 2 számjegyű főútvonalak, valamint alsóbbrendű összekötő utak biztosítják. A növekvő idegenforgalom és elsősorban az útépítéssel összefüggő áruszállítás ugrásszerű megnövekedése miatt szükségessé vált egyes útszakaszok megerősítése, továbbá településeket elkerülő utak megépítése és az egyes települések között az elsősorban a meglévő földutak megépítésével új összeköttetések biztosítása. Folytatni kell a kerékpárút hálózat további építését a térség teljes területén, kapcsolódva a meglévő hálózatokhoz. A belterületi utak a legtöbb településen felújításra szorulnak. A vasúthálózat korszerűtlen és hiányos. A megközelíthetőségben az átlagosnál nagyobb szerepet játszik a vizi és a légi közlekedés. A mezőgazdasági infrastruktúra kiépítetlen, a meglévő utak rossz állapotban vannak, az ivóvízbázis védelme korszerűsítésre szorul.


A térség infrastrukturális adottságai 1/1

36

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.06 0.87

0.02 0.04

346% 2163%

3.21 7.97

1.81 0.68

177% 1170%

37

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...



▪ Közszféra

▪ Közszféra


Települések főbb jellemzői 1/7

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 550

▪ Város ▪ 2,437


▪ Község ▪ 1,127

▪ Község ▪ 1,027



A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Ábrahámhegy

Badacsonytomaj

Badacsonytördemic

Balatonederics

Balatongyörök

Balatonhenye

Balatonrendes

Munkanél-küliség (%)

▪ 4.55%

▪ 5.40%

▪ 7.71%

▪ 8.12%

▪ 4.93%

▪ 17.72%

▪ 9.78%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 589,699

▪ 485,397

▪ 405,409

▪ 422,990

▪ 578,857

▪ 170,908

▪ 591,132

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 10.959

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 28.999

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 8.591

▪ 22.853

▪ 8.668

▪ 2.254

▪ 27.176

▪ 0.000

▪ 8.108

38




▪ Kereskedelem, javítás





Jogállás


Lakosság (fő)




▪ Nagyközség ▪ 3,481





Bókaháza

Esztergályhorváti

Gétye

Gyenesdiás

Gyulakeszi

Hegyesd

Hegymagas


▪ 12.14%

▪ 12.71%

▪ 8.11%

▪ 6.11%

▪ 7.49%

▪ 4.91%

▪ 4.00%


▪ 375,000

▪ 346,000

▪ 286,266

▪ 544,000

▪ 392,417

▪ 325,785

▪ 365,471


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.852

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.975

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 6.523

▪ 1.103

▪ 1.040

▪ 0.596

39



▪ Építőipar

▪ Szállítási, raktározási, postai és távközl...

▪ Közszféra





Jogállás


Lakosság (fő)




▪ Város ▪ 554





Káptalantóti

Karmacs

Kékkút

Keszthely

Kisapáti

Kővágóörs

Köveskál


▪ 7.08%

▪ 10.00%

▪ 13.33%

▪ 6.34%

▪ 7.72%

▪ 6.21%

▪ 17.28%


▪ 371,000

▪ 412,218

▪ 514,559

▪ 601,988

▪ 398,417

▪ 383,828

▪ 385,401


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 5.782

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.525


▪ 1.427

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 3.004

▪ 0.020

▪ 9.425

▪ 0.905

40


▪ Közszféra


▪ Közszféra




▪ Szállítási, raktározási, postai és távközl...


Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,009

▪ Község ▪ 1,182


▪ Község ▪ 1,038




Lesencefalu

Lesenceistvánd

Lesencetomaj

Mindszentkálla

Nemesgulács

Nemesvita

Raposka


▪ 7.45%

▪ 5.46%

▪ 5.70%

▪ 16.30%

▪ 1.93%

▪ 10.82%

▪ 5.08%


▪ 267,179

▪ 454,345

▪ 392,767

▪ 287,256

▪ 400,901

▪ 412,860

▪ 428,236


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.090

▪ 0.000

▪ 1.954

▪ 0.000


▪ 1.110

▪ 0.120

▪ 0.000

▪ 4.823

▪ 0.585

▪ 2.480

▪ 0.000

41


▪ Közszféra

▪ Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás


▪ Építőipar

▪ Közszféra




Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 65




▪ Város ▪ 611



Révfülöp

Salföld

Sáska

Szentbékkálla

Szigliget

Tapolca

Uzsa


▪ 4.40%

▪ 5.74%

▪ 5.95%

▪ 14.19%

▪ 4.60%

▪ 5.17%

▪ 5.36%


▪ 539,501

▪ 132,959

▪ 433,235

▪ 238,396

▪ 439,017

▪ 572,243

▪ 620,733


▪ 11.627

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.919

▪ 0.133

▪ 8.157

▪ 0.000


▪ 46.253

▪ 3.892

▪ 0.000

▪ 1.622

▪ 9.814

▪ 0.108

▪ 0.000

42




▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,092




▪ Község ▪ 1,642

▪ Község ▪ 1,264


Vállus

Várvölgy

Vindornyafok

Vindornyalak

Vonyarcvashegy

Zalaapáti

Zalahaláp


▪ 6.74%

▪ 4.60%

▪ 3.00%

▪ 12.57%

▪ 5.42%

▪ 6.01%

▪ 5.93%


▪ 339,283

▪ 394,860

▪ 336,568

▪ 216,822

▪ 555,796

▪ 419,477

▪ 486,016


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 8.128

▪ 0.323

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.451

▪ 0.000

▪ 0.099

▪ 23.861

▪ 0.175

▪ 0.000

43


▪ Közszféra

▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)




Zalaszántó

Zalavár


▪ 4.00%

▪ 8.84%


▪ 410,908

▪ 169,215


▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.681

▪ 0.676

44

Települések egy mondatos jellemzése 1/22

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Ábrahámhegy ▪ „A VOLT ZÁRTKERTI, KÜLTERÜLETI INGATLANOK VÍZELLÁTÁSA, BELTERÜLETI VILLAMOS HÁLÓZAT BŐVÍTÉSE.”

▪ Badacsonytomaj

▪ „MUNKANÉLKÜLISÉG, INFRASTRUKTURÁLIS KIÉPÍTETTSÉG NEM TUDJA ELLÁTNI A NYÁRI IDEGENFORGALMI SZEZON TERHELÉSÉT, VÁROSKÖZPONT-KÖZÖSSÉGI HÁZ ÉS - TÉR HIÁNYA”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „TURISZTIKA FEJLESZÉSE,MELYNEK KÖVETKEZTÉBEN A KÖZSÉGBEN LAKÓK TÖBB LEHETŐSÉGHEZ JUTNÁNAK.”

▪ „BALATON-PART TURISZTIKAI VONZEREJE, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG, BORÁSZAT”

45





▪ Badacsonytördemic

▪ „BALATON-PARTI TELEPÜLÉS LÉVÉN HASZNÁLHATATLAN A STRAND ELŐTTI VÍZFELÜLET, ILLETVE A PARTSZABÁLYOZÁS ELKÉSZÍTÉSE FONTOS. A BADACSONY HEGY TURISZTIKAI, TERMÉSZETI, IDEGENFORGALMI LEHETETŐSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE. AZ ISKOLA ÉPÜLET HASZNOSÍTÁSA, FELÚJÍTÁSA BELÜLRŐL.”

▪ Balatonederics

▪ „FEJLESZTÉSI FORRÁSHIÁNY, FELSZÍNI CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, KÖZÖSSÉGI TEREK ÉPÜLETEI ELAVULTAK, KORSZERŰTLENEK, KÖZSÉG KÖZPONT TELJES REHABILITÁCIÓJA”


▪ „IDEGENFORGALOM, BORÚT - BORTURIZMUS”

▪ „TURIZMUS EZEN BELÜL LÁTVÁNY-, BOR-, VÍZITURIZMUS MEGLÉTE”

46





▪ Balatongyörök ▪ „CSAK AZ IDEGENFORGALOM AD MUNKALEHETŐSÉGET ÉS ENNEK SZEZONALÍTÁSA EGYRE RÖVIDÜL. ÉVES MUNKAHELYEK TEREMTÉSE, MUNKAHELYEK FEJLESZTÉSE.”

▪ Balatonhenye ▪ „MUNKANÉLKÜLISÉG, MUNKALEHETŐSÉG HIÁNYA. A KÖZLEKEDÉS SZEMPONTJÁBÓL PROBLÉMA A NAGYON RITKA BUSZJÁRAT.”


▪ „A MINŐSÉGI TURIZMUS MEGTEREMTÉSE, ÚJ KÍNÁLATOK LÉTREHOZÁSA - ÖKOTURIZMUS. A VÍZ, AZ ERDŐ, ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÖSSZEKAPCSOLÁSA. TURIZMUS FEJLESZTÉSE, TÉLI-NYÁRI BALATON MEGTEREMTÉSE.”

▪ „IDEGENFORGALOM KIAKNÁZÁSA”

47





▪ Balatonrendes

▪ „KÖZVILÁGÍTÁS BŐVÍTÉSE, GYALOGÁTKELŐHELY KIALAKÍTÁSA”

▪ Bókaháza ▪ „ELÖREGEDÉS, TURISZTIKAI ATRAKCIÓK ÉS INFORMÁCIÓK HIÁNYA, MUNKAHELYEK HIÁNYA, KERÉKPÁRÚT HIÁNYA”


▪ „TURISZTIKA FEJLESZÉSE,MELYNEK KÖVETKEZTÉBEN A KÖZSÉGBEN LAKÓK TÖBB LEHETŐSÉGHEZ JUTNÁNAK.”

▪ „A KÖZSÉG KÖZELSÉGE KEHIDAKUSTÁNYHOZ, REPÜLŐTÉR KÖZELSÉGE”

48





▪ Esztergályhorváti

▪ „ELÖREGEDÉS, SZENNYVÍZHÁLÓZAT ÉS TISZTITÓ HIÁNYA, TURISZTIKAI ATRAKCIÓK ÉS INFORMÁCIÓK HIÁNYA, MUNKAHELYEK HIÁNYA, TÖMEGKÖZLEKEDÉS KESZTHELY-HÉVÍZ IRÁNYÁBA A HÁROM MŰSZAKOS MUNKARENDHEZ NEM MEGOLDOTT.”

▪ Gétye ▪ „ELÖREGEDÉS, ZSÁKTELEPÜLÉS, NEHÉZ A KÖZLEKEDÉS”


▪ „KIS-BALATON ÉRINTETTSÉGE, VADÁSZATI LEHETŐSÉGEK, HORGÁSZATI LEHETŐSÉG KIÉPÍTETT, A KÖZSÉG KIVÁLÓ ELHELYZKEDÉSE”

▪ „CSEND, NYUGALOM ÉS BÉKÉRE ALAPOZOTT TURISZTIKAI LEHETŐSÉGEK”

49





▪ Gyenesdiás ▪ „UTAK ROSSZ ÁLLAPOTA, FORRÁSHIÁNYOK”

▪ Gyulakeszi ▪ „JELENTŐS FORRÁSHIÁNNYAL KÜZD AZ ÖNKORMÁNYZAT, EZÉRT NEM TUD A PÁLYÁZATOKHOZ ÖNRÉSZT BIZTOSÍTANI, OKTATÁSI INTÉZMÉNYÉNEK FENNTARTÁSA BIZONYTALAN.”


▪ „TURIZMUS”

▪ „A TÉRSÉGBEN MŰKÖDŐ MÁS ÖNKORMÁNYZATOKKAL EGYÜTTMŰKÖDVE A TERMÉSZETI TÁJ ADOTTSÁGAIT KIHASZNÁLVA FEJLESZTENI A TURISZTIKAI LEHETŐSÉGEKET, A TÖRTÉNELMI BORVIDÉK HAGYOMÁNYAIVAL TERVEZVE.”

50





▪ Hegyesd ▪ „A BÁNYA REKULTIVÁLÁSA FOLYAMATBAN VAN. A KITERMELT RÉSZEN HORGÁSZTAVAT KÍVÁNUNK KIALAKÍTANI, DE ANYAGI FORRÁS HIÁNYZIK A MEGVALÓSÍTÁSHOZ”

▪ Hegymagas ▪ „CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, HEGYI UTAK JAVÍTÁSA”


▪ „TURIZMUS”

▪ „TURISZTIKA FEJLESZTÉSE”

51





▪ Káptalantóti ▪ „FELÜLETI CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS”

▪ Karmacs ▪ „A TURISZTIKAI KÍNÁLAT SZEGÉNYESSÉGE MIATT KOMOLYABB BEAVATKOZÁS NÉLKÜL LEHETLEN KOMOLY FEJLESZTÉSEKET VÉGREHAJTANI. A LAKOSSÁG ALACSONY SZÁMA KISZORULNAK A VÁLLALKOZÓK A PÁLYÁZATI RENDSZEREKBŐL (PL. GOP).”


▪ „BORTURIZMUS, LOVAS-, ÖKOTURIZMUS, BIO-AGRO PIAC, GYALOGTÚRA-TANÖSVÉNYEK”

▪ „MEGLÉVŐ ÖRÖKSÉGEK TURISZTIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA. FIATALOK HELYBENTARTÁSA. KÖZÖSSÉGI TEREK KIALAKÍTÁSA.”

52





▪ Kékkút ▪ „A FALU DEMOGRÁFIAI HELYZETE, A LAKOSSÁG ALACSONY SZÁMA, A MUNKALEHETŐSÉG HIÁNYA, A TÖMEGKÖZLEKEDÉS HELYZETE”

▪ Keszthely ▪ „KEVÉS AZ ÉVES ÁLLÁSBAN,MAGAS LÉTSZÁMOT FOGLALKOZTATÓ VÁLLALKOZÁS,SZEZONALITÁS A JELLEMZŐ.MAKROREGIONÁLIS KAPCSOLATOK TEKINTETÉBEN VISZONYLAG PERIFÉRIKUS FEKVÉS-RÉGIÓK HATÁRÁN.NINCS KOOPERÁCIÓ KESZTHELY ÉS TÉRSÉGE(ELSŐSORBAN HÉVÍZ)KÖZÖTT.ELÖREGEDŐ,CSÖKKENŐ NÉPESSÉG.KÖZÚTI,VASÚTI MEGKÖZELÍTHETŐSÉG NEM OPTIMÁLIS.A HELYI ÉS HELYKÖZI KÖZÚTHÁLÓZAT FEJLESZTÉSRE SZORUL.”


▪ „ÁSVÁNYVÍZ, A FALUSI TURIZMUS FEJLESZTÉSE”

▪ „TERMÉSZETFÖLDRAJZI SZEMPONTBÓL GAZDAG TERÜLET.SÁRMELLÉKI REPÜLŐTÉR KÖZELSÉGE.IDEGENFORGALMI LÁTVÁNYOSSÁGOK (BALATON,KESZTHELYI-HEGYSÉG,KIS-BALATON).KONFERENCIATURIZMUS.KULTÚRÁLIS KÍNÁLAT,TÖRTÉNELMI VÁROS,ÉVSZÁZADOS HAGYOMÁNYOK.FESTETICS-KASTÉLY.GYÓGYTURISZTIKAI KÖZPONT KÖZELSÉGE(HÉVÍZ).A TÉRSÉGI SZEREPLŐK TAPASZTALATA A VENDÉGFOGADÁS TERÉN.KISTÉRSÉGI KÖZPONTI SZEREP.”

53





▪ Kisapáti ▪ „NAGYON KEVÉS FOGLALKOZTATÓ MŰKÖDIK A TELEPÜLÉSEN, MAGAS A MUNKANÉLKÜLISÉG, FORRÁSHIÁNYOS AZ ÖNKORMÁNYZAT, A FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIT ÉVEKKEL EL KELL HALASZTANI, MERT A TELEPÜLÉS MÉRETEI MIATT CSAK TÉRSÉGI ÖSSZEFOGÁSSAL KÉPES SZÁMOTTEVŐ EREDMÉNYT ELÉRNI.”

▪ Kővágóörs ▪ „ÖREGEDŐ TÁRSADALOM, MUNKALEHETŐSÉG KORLÁTOZOTT, TURIZMUS, INFRASTRUKTURA HIÁNYA”


▪ „A HAGYOMÁNYOS BORKULTÚRA ALAPJAIRA ÉPÍTVE, LEHETŐSÉG VAN A FEJLESZTÉSRE, A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK, A TÁJ SZÉPSÉGE A TURIZMUS FEJLESZTÉSÉT ALAPOZHATJA MEG.”

▪ „ÉPÍTETT ÉS TEMÉSZETI KÖRNYEZET ADOTTSÁGAI, KÁLI-MEDENCEI TELEPÜLÉS, BALATON-PARTI TELEPÜLÉS RÉSSZEL”

54





▪ Köveskál ▪ „MAGAS A MUNKANÉLKÜLISÉG, KEVÉS A MUNKALEHETŐSÉG”

▪ Lesencefalu ▪ „MUNKAHELY HIÁNYA▪ IDEGENFORGALMI

INFRASTRUKTÚRÁLIS HÁTTÉR HIÁNYA”


▪ „NÖVÉNYTERMESZTÉS, IDEGENFORGALOM KIHASZNÁLÁSA”

▪ „TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK KIHASZNÁLÁSA - IDEGENFORGALOM, TURIZMUS

▪ SZŐLÉSZET - BORÁSZAT”

55





▪ Lesenceistvánd

▪ „MUNKAHELYTEREMTÉS, A HAJDANI MEZŐGAZDASÁGBÓL ÉLŐK HELYZETE, ÉPÍTÉSI TELKEK KIALAKÍTÁSA”

▪ Lesencetomaj ▪ „LEROMLOTT ÁLLAGÚ KÖZÖSSÉGI INFRASTRUKTÚRA: RAVATALOZÓ, TEMPLOM, KULTÚRHÁZ”


▪ „EGY, A RENDEZÉSI TERVBEN LÉVŐ IPARI TERÜLET HASZNOSÍTÁSA”

▪ „TURIZMUS, SZŐLŐ, BOR”

56





▪ Mindszentkálla

▪ „A SZENNYVÍZRENDSZER HIÁNYA, AZ IDŐSEK OTTHONA LEROMLOTT FIZIKAI ÁLLAPOTA”

▪ Nemesgulács ▪ „CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, UTAK HELYREÁLLÍTÁSA”


▪ „A FALUSI TURIZMUS”

▪ „LOVAS-, BORTURIZMUS, BALATON KÖZELSÉGE”

57





▪ Nemesvita ▪ „HIÁNYOZNAK A KÜLTERÜLETI TELTÁRÓ UTAK, HIÁNYOZNAK A KÖZMÜVEK, TELEPÜLÉSEKET ÖSSZEKÖTŐ UTAK NEM MEGFELELŐEN, A TURIZMUSSAL FOGLALKOZÓ EMBEREK FELKÉSZÜLTSÉGE HIÁNYOS, AZ EGYES VÁLLALKOZÁSOK VÁLLALKOZÓI ISMERETEI HIÁNYOSAK,

▪ A PIACRA KERÜLÉSSELÉ KAPCSOLATOS ISMERETEK HIÁNYOSAK”

▪ Raposka ▪ „PROBLÉMA AZ ÖNKORMÁNYZAT SZŰKÖS ANYAGI HELYZETE, MIUTÁN MINDEN PÁLYÁZAT ÖNRÉSSZEL JÁR EZT NEM TUDJUK ELŐTEREMTENI. OLYAN TÖRTÉNELMI BORVIDÉK TERÜLETE TARTOZIK HOZZÁNK, AMELYEN AZ INFRASTRUKTURA KIÉPÍTÉSE NEM LEHETSÉGES AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSÉBŐL, CSAK KÖZPONTI VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ FORRÁSOKBÓL (HEGYI UTAK, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, IVÓVÍZ, ELEKTROMOS ÁRAM)”


▪ „TERMÉSZEIT TÁJI ADOTTSÁGOK ALAPJÁN TURIZMUS: KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK: BORTURIZMUS, A BALATON NYUJTOTTA LEHETŐSÉGEK, TURISTA UTAK, TERMELÉSI FELATÉTELEK ADOTTAK:GYÓGYNÖVÉNYEK, DISZNÖVÉNYEK, SZŐLŐ TERMESZTÉSHEZ”

▪ „TURISZTIKA, SZÁLLÁSHELYEK BŐVÍTÉSE, EZEN KERESZTÜL A FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSE. LAKÓTELKEK KIALAKÍTÁSA, ANNAK KIÉPÍTÉSÉHEZ KÖZPONTI TÁMOGATÁS (ÚT, KÖZMŰVEK, TERÜLETVÁSÁRLÁS)”

58





▪ Révfülöp ▪ „AZ AKTÍV NÉPESSÉG ELVÁNDORLÁSA, MUNKAHELYEK SZÁMÁNAK - SZÜLETÉSEK SZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE, TURISZTIKAI LÁTVÁNYELEMEK HIÁNYA, A TELEPÜLÉS SAJÁT BEVÉTELEINEK ARÁNYA”

▪ Salföld ▪ „CSATORNÁZOTTSÁG HIÁNYA, TURIZMUS HIÁNYA, MUNKALEHETŐSÉG HIÁNYA, ELÖREGEDŐ NÉPESSÉG”


▪ „TURISZTIKAI TERMÉKKÍNÁLAT FEJLESZTÉSE, OKTATÁS, KÖZMŰVELŐDÉS, EGÉSZSÉGÜGY TERÉN MIKROTÉRSÉGI SZEREPVÁLLALÁS. AZ ELŐNYÖS ÉS ADOTT KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK KIHASZNÁLÁSA (BALATON, FÜLÖP-HEGY), KIÉPÍTETT KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRA, JÓL MŰKÖDŐ TÁVOLSÁGI KÖZLEKEDÉS”

▪ „TURIZMUS LEHETŐSÉGE, TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN FEKSZIK SALFÖLD, HELYI MŰVÉSZEK”

59





▪ Sáska ▪ „A SZÉLESSÁVÚ INTERNET TELEFONOS KIÉPÍTETTSÉGE KORLÁTOZOTT, A T-COM NEM KÍVÁN FEJLESZTENI, ÍGY NINCS LEHETŐSÉG TÖBB FOGYASZTÓT BEKAPCSOLNI A HÁLÓZATBA”

▪ Szentbékkálla ▪ „MUNKANÉLKÜLISÉG, MUNKALEHETŐSÉG HIÁNYA”


▪ „A FALUHÁZ TETŐTERÉNEK BEÉPÍTÉSÉVEL LEHETŐSÉG NYÍLNA EGY HELYI, KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÓVODA ÉS ALSÓ TAGOZATOS ISKOLA ELSŐ, MÁSODIK OSZTÁLYÁNAK ELHELYEZÉSÉRE. TOVÁBBÁ A TETŐTÉR BEÉPÍTÉSÉVEL A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK IS CENTRALIZÁLÓDHATNAK, EZÁLTAL KÖLTSÉGHATÉKONYABBÁ VÁLNA A TELEPÜLÉS SZÁMÁRA.”

▪ „NÖVÉNYTERMESZTÉS, IDEGENFORGALOM KIHASZNÁLÁSA”

60





▪ Szigliget ▪ „JELENLEG KEVÉS A MINŐSÉGI SZÁLLÁSHELY A TELEPÜLÉSEN. NEM RENDELKEZIK A TELEPÜLÉS KÖZÖSSÉGI TÉRREL (KULTÚRHÁZ, FALUHÁZ).”

▪ Tapolca ▪ „MUNKALEHETŐSÉGEK, KORLÁTOLT GAZDASÁG”


▪ „A TEMÉSZETI ADOTTSÁGOK JÓ ALAPOT JELENTENEK A TURIZMUS FEJLESZTÉSÉRE.”

▪ „VOLT LAKTANYA ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓJA”

61





▪ Uzsa ▪ „MUNKAHELYTEREMTÉS”

▪ Vállus ▪ „A TELEPÜLÉS BELTERÜLETI RÉSZE A NEMZETI PARK VÉDETTSÉGE ALATT ÁLL, EZÉRT A TELEPÜLÉS BŐVÜLÉSE, FEJLESZTÉSE NEHÉZSÉGEKBE ÜTKÖZIK, TOVÁBBÁ MAGAS A MUNKANÉLKÜLISÉGI ARÁNY.”


▪ „ÉPÍTÉSI KERTEK ▪ IPAR TELEPÍTÉSE”

▪ „BALATONGYÖRÖK ÉS VÁLLUS KÖZSÉGEK KÖZÖTT LÉVŐ - AZ ERDÉSZET KEZELÉSÉBEN ÁLLÓ - ÁLLAMI ÚT FELÚJÍTÁSA ÉS A KÖZFORGALOMNAK TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA ÁLTAL, BEKAPCSOLÓDHATNA A TELEPÜLÉS A BALATONI TURIZMUSBA.”

62





▪ Várvölgy ▪ „CSÖKKENŐ LAKOSSÁG LÉTSZÁM, INFRASTRUKTÚRA (UTAK, KÖZÉPÜLETEK ROSSZ ÁLLAPOTA), ÉPÍTÉSI TELKEK HIÁNYA”

▪ Vindornyafok ▪ „BEVÉTELI FORRÁSOK HIÁNYA. A TELEPÜLÉS NAGYSÁGA MIATT KISZORULNAK A VÁLLALKOZÓK AZ EGYES PÁLYÁZATI RENDSZEREKBŐL. LÁTNIVALÓK HIÁNYA.”


▪ „ÉPÍTÉSI TELKEK KIALAKÍTÁSA, NÖVELHETŐ A LAKOSSÁG LÉTSZÁM, ÉPÜLETEK -, UTAK FELÚJÍTÁSA”

▪ „FIATALOK HELYBENTARTÁSA. KÖZÖSSÉGI TEREK LÉTREHOZÁSA. TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK BEINDÍTÁSA (FALUSI TURIZMUS).”

63





▪ Vindornyalak ▪ „KEDVEZŐ FELTÉTELEK MELLETT CSÖKKENŐ NÉPESSÉG, EGYRE SZAPORODÓ ÜRES LAKÁSOK SZÁMA, VÁLLALKOZÁSOK HIÁNYA, VIDÉKBEN REJLŐ POZITÍVUMOK KIHASZNÁLÁSÁRA KEVÉS LEHETŐSÉG, ELSŐSORBAN FORRÁSHIÁNY MIATT. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK INFRASTRUKTURAJÁNAK HIÁNYA KÜLTERÜLETEN (VÍZ, VILLANY, SZILÁRD BURKOLATÚ UTAK)”

▪ Vonyarcvashegy

▪ „EGYES TURISZTIKAI ÁGAK MEGJELENÉSÉHEZ NEM TUDUNK KELLŐ MÉRTÉKŰ FORRÁSOKAT LEHÍVNI (VALLÁSTURIZMUS, BORTURIZMUS). JELENTŐS A SZEZONALITÁS MINDEN TERÜLETEN.”


▪ „CSENDES NYUGODT KÖRNYEZET, ÉLHETŐ FALU, SZINTE 100%-OS INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG A TELEPÜLÉS BELTERÜLETÉN, SZÉP HÁZAK, KEDVEZŐ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK.”

▪ „KÖZÖSSÉGI TEREK KIALAKÍTÁSA (MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS SPORTCSARNOK). SZENT MIHÁLY KÁPOLNÁRA ALAPOZOTT VALLÁSI TURIZMUS FELFUTTATÁSA. HELYI ÖRÖKSÉGEK HASZNOSÍTÁSA.”

64





▪ Zalaapáti ▪ „ELÖREGEDÉS, ÚJ MUNKAHELYEK HIÁNYA, TURISZTIKAI INFORMÁCIÓ ÉS ATRAKCIÓK HIÁNYA, KERÉKPÁRUTAK, TÚRAÚTVONALAK HIÁNYA”

▪ Zalahaláp ▪ „A ZALAHALÁPON ÁTMENŐ TAPOLCA-GYŐR 4-ES SZÁMJEGYŰ ÚT NAGY FORGALMAT BONYOLÍT LE, KÜLÖNÖSEN MAGAS A TEHERGÉPJÁRMŰ FORGALOM, AMELY A KESKENY ÁTERESZTŐKÉPESSÉG MIATT JELENTŐS GONDOKAT OKOZ A TELEPÜLÉS ÉLETÉBEN.”


▪ „A KÖZSÉG ELHELYEZKEDÉSE (TERMÁL HÁROMSZÖG), REPÜLŐTÉR KÖZELSÉGE, TELJES INFRASTRUKTÚRA KIÉPÍTETT”

▪ „IPARI PARK BŐVÍTÉSE, TERÜLETÉN INFRATRUKTURA KIÉPÍTÉSE. TURIZMUSFEJLESZTÉS, LOVAS-, VADÁSZ- ÉS VÍZI.”

65





▪ Zalaszántó ▪ „NÉPESSÉGSZÁM FOKOZATOS CSÖKKENÉSE (LAKÓTERÜLET BŐVÍTÉS KORLÁTAI, MUNKALEHETŐSÉG HIÁNYA, AZ IPAR, A GAZDASÁG NEM BIZTOSÍT MEGFELELŐ SZÁMBAN MUNKAHELYET, MINŐSÉGI SZÁLLÁSHELYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK HIÁNYA, AZ ÖNKORMÁNYZAT KORLÁTOZOTT ANYAGI LEHETŐSÉGEI.”

▪ Zalavár ▪ „IDŐSKORÚAK SZÁMÁNAK NÖVEKEDÉSE, A 60 ÉV FELETTI LAKOSOK SZÁMA KB 30%. ALACSONY NYUGDÍJ, SZOCIÁLIS SZOCIÁLIS SZÜKSÉGLETEK FOLYAMATOS KIELÉGÍTÉSE. GYEREKLÉTSZÁM CSÖKKENÉSE, EMIATT KÖZÖS MŰKÖDTETÉSŰ ISKOLA LÉTÉNEK BIZONYTALANSÁGA.”


▪ „KEDVEZŐ ÉGHAJLATI, KLIMATIKUS ADOTTSÁGOK A SZŐLŐ ÉS A GYÜMÖLCSÖS TERMESZTÉSÉNEK KEDVEZNEK. A MINŐSÉGI BORTERMELÉS ÖSSZEKAPCSOLHATÓ A TURIZMUSSAL (ÉRDEKELTSÉG, PIACI FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE SZÜKSÉGES). A BALATON ÉS HÉVÍZ KÖZELSÉGE MIATT AZ IDEGENFORGALOM JELENLÉTE A TURIZMUS TÖBB ÁGÁBAN IS MEGTALÁLHATÓ. TERMÉSZETI ÉS TÁJI KÖRNYEZET SZÉPSÉGE, HELYI ADOTTSÁGOK LÉTE.”▪ „KULTURÁLIS ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI TERÜLETEK FELTÁRÁSA, EZZEL KAPCSOLATOS TURIZMUS (KULTUR- ÉS ÖKOTURIZMUS) KIBŐVÍTÉSE, FEJLESZTÉSE. A KIS-BALATON ÁLTAL NYÚJTOTT ÉRTÉKEK KIAKNÁZÁSA.”

66

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



67

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 4 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 16 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „TÁJI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME, REHABILITÁCIÓJA, FENNTARTÁSA”

▪ „HELYI KÖZÖSSÉGEK ÖSSZEKOVÁCSOLÁSA, HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS, INTEGRÁLT TÉRSÉGI MARKETING”

▪ „A VIDÉKI ÉLETMÓDHOZ KAPCSOLÓDÓ LEHETŐSÉGEK FEJLESZTÉSE”

▪ „HELYI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS A JÖVEDELEMSZERZŐ KÉPESSÉG NÖVELÉSE”

Fő fejlesztési prioritás

67

4 db

4 db

5 db

3 db

1,336,996

1,114,569

946,695

877,129

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

68

▪ AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGEK VÉDELME, MEGÚJÍTÁSA, FUNKCIÓBŐVÍTÉSE - ÖRÖKSÉGTURIZMUS, LÁTVÁNYTURIZMUS


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/4

A legtöbb forrás – 95,500 EUR – a(z) TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNYOK ÉS INFORMÁCIÓS HÁLOZATOK LÉTREHOZÁSA fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ KÖZÖSSÉGI TEREK KIALAKÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE, FUNKCIÓKKAL, PROGRAMOKKAL MEGTÖLTÉSE

▪ A TÁJI ELEMEK VÉDELME, FENNTARTÁSA, ALTERNATÍV ENERGIA BEVEZETÉSE, ALKALMAZÁSA STB.

▪ FALUSZÉPÍTÉS (VIRÁGOSÍTÁS, FÁSÍTÁS, JÁRDÁK-, UTAK FELÚJÍTÁSA, RENDBETÉTELE, ZÖLDTERÜLET NÖVELÉSE

Fő fejlesztési prioritás: TÁJI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME, REHABILITÁCIÓJA, FENNTARTÁSA

Allokált forrás (EUR)

381,999

381,999

305,599

267,399

69

▪ OKTATÁS, KÉPZÉS, EGYÜTTMŰKÖDÉS (SZAKMA SPECIFIKUS, SZABADIDŐ ELTÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS STB.)





▪ KÖZÖSSÉGI TEREK INFRASTRUKTÚRÁLIS ÉS TECHNIKAI HÁTTERÉNEK BIZTOSÍTÁSA. KÖZBIZTONSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK.

▪ BEMUTATÓHELYEK KIALAKÍTÁSA, FEJLESZTÉSE

▪ HAGYOMÁNYOKRA ÉPÜLŐ KÖZÖSSÉGMEGÚJÍTÁS, KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK, MARKETING, NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

Fő fejlesztési prioritás: HELYI KÖZÖSSÉGEK ÖSSZEKOVÁCSOLÁSA, HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS, INTEGRÁLT TÉRSÉGI MARKETING


93,413

647,543

202,800

170,813

70

▪ TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNYOK ÉS INFORMÁCIÓS HÁLOZATOK LÉTREHOZÁSA





▪ BOR- ÉS GASZTRONÓMIA, FALUSI TURIZMUS (BORÚTI ÁLLOMÁSHELYEK KIALAKÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE, HELYI ÉTEL- ÉS ITALSPECIALITÁSOK STB.)

▪ ÖKOTURIZMUS ÉS AKTÍV TURIZMUS (KERÉKPÁR, LOVAS-, BAKANCSOS-, VIZITURIZMUS, STB.) KIÉPÍTÉS FELTÉTELEINEK ÉS FENNTARTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA

▪ A TÉRSÉGRE JELLEMZŐ AJÁNDÉK- ÉS EMLÉKTÁRGYAK TERVEZÉSE, KÉSZÍTÉSE

▪ VIDÉKI VENDÉGFOGADÁS, SZÁLLÁSHELYEK BŐVÍTÉSE, MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSA

Fő fejlesztési prioritás: A VIDÉKI ÉLETMÓDHOZ KAPCSOLÓDÓ LEHETŐSÉGEK FEJLESZTÉSE


95,500

355,600

255,495

221,000

19,100

71

▪ HELYI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁS, CSOMAGOLÁS, FORGALMAZÁS (PL. AGRO-, ÖKO-, BIOPIAC, STB) MARKETING ÉS PR VONATKOZÁSOK, MINŐSÉGIGAZÍTÁS (PL. VÉDJEGY, LOGÓ, STB.)





▪ TÁJJELLEGŰ KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS, MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG DIVERZIFIKÁLÁSA

▪ GAZDASÁGFEJLESZTÉS, BELEÉRTVE A KISMESTERSÉGEKRE ALAPULÓ KÉZMŰVESSÉG FELÉLESZTÉSE, TERVEK, TANULMÁNYOK, KONFERENCIÁK (SPECIÁLIS GÉPEK BIZTOSÍTÁSA, SZAKKÉPZÉSEK KITERJESZTÉSE STB.)

Fő fejlesztési prioritás: HELYI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS A JÖVEDELEMSZERZŐ KÉPESSÉG NÖVELÉSE


395,219

252,523

229,387

72

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

73Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

6%

8%

21%

14%

7%

15%

8%

0%

18%

3%

10%

28%

17%

12%

11%

5%

4%

0%

13%

1%

20%

60%

0%

10%

0%

0%

0%

0%

10%

0%

8%

8%

5%

11%

0%

0%

35%

16%

16%

0%

0%

11%

11%

11%

0%

0%

22%

22%

22%

0%

74

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „A táji elemek védelme, valamint a fenntartható fejlődés érdekében végrehajtandó beavatkozások és az azokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „Megvalósul a táji elemek védelme, állapotuk javítása.”

2

75




Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „Az akciócsoportra kidolgozott és bevezetett védjegy- és logó, a hatósági előírásoknak megfelelően elkészített dokumentációk a vállalkozások tevékenységeire.”


▪ „Védjeggyel levédett minőségi szolgáltatások, garantált minőségi termékek, versenyképes vállalkozások. Az akciócsoport területére kidolgozott és bevezetett védjegy és logó segítségével hatékonyabb térségmarketing. Térségre beazonosítható minőségi paraméterekkel rendelkező termékek és szolgáltatások.”

76



Szektor

▪ „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”


3▪ „Az őstermelők, a feldolgozásban és az

értékesítésben érdekelt vállalkozások közötti együttműködési összhang elősegítése, támogatása, helyi termékeket feldolgozó üzemek létesítése, helyben előállított termékek értékesítési feltételeinek kialakítása, helyi erőforrások hasznosítása.”


▪ „Helyi gazdaságfejlesztési elképzelések érvényesülése, falusi turizmus fenntartható fejlesztési feltételeinek megteremtése, szinten tartása.”

▪ „Kereskedelem, javítás”4▪ „Közös projektek kidolgozása, a kapcsolatok

tartalommal való megtöltése, közös EU pályázatokon való indulás például kereskedelmi kapcsolatok, helyi termékek tekintetében, kismesterségek felélesztése közös projektek lévén. A forrás megteremtését követően megvalósíthatók lesznek a határokon átnyúló nemzetközi együttműködések, melynek költségeibe beletartoznak mind a vendégek fogadási, mind a kiutazási költségei. Ezen együttműködésekkel megismerhetők a különböző kulturák és alkalom nyílik a tapasztalatcserére. Együttműködések kiterjesztése az oktatás, képzés területére, közös projektek kidolgozása, megvalósítása. Közös programok, tapasztalatcserék szervezése és lebonyolítása.”

▪ „A kapcsolatfelvétellel, illetve –fenntartással hatékony kereskedelmi együttműködések, új munkahelyteremtő projektek, kisvállalkozások fellendülése, települések népességmegtartó képességének javulása. Az akciócsoportok hatékony együttműködése. Az együttműködések révén olyan közös projektek megvalósulása, melyek segítik a kismesterségek felélesztését, az iskolák, civil szervezetek közötti együttműködések létrejöttét.”

77



Szektor



78



Szektor

▪ „Építőipar”


5▪ „Szálláshely-fejlesztése, korszerűsítése,

csónakkikötők építése, információs táblák kihelyezése, információs pontok létesítése, járdaépítési program indítása. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.”


▪ „A térségben koncentrálódó belföldi és nemzetközi aktív-, és öko- és turizmus minőségi feltételinek, követelményeinek javulása, fenntartható turisztikai fejlődés lehetőségének biztosítása.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”6▪ „Bor-, gasztronómiai-,kulturális-, zenei-,

művészeti-, sport- és egyéb rendezvények, évente ismétlődő rendezvénysorozat, programok, fesztiválok, kiállítások térségi szintű koordinálása, marketingje és PR-ja, valamint azok támogatása.”

▪ „Színes, turisztikai szempontból jól értékesíthető rendezvénykínálati spektrum tartós kialakulása, programokra épülő célzott vendégforgalom növekedése.”

79




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

80



▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”


7▪ „Borkóstoló és gasztronómiai helyszínek

kialakítása, meglévők korszerűsítése, gasztronómiai, helyi tájbor kínálat bővítése, helyi kispincészetek szerves bekapcsolása a borút állomások borászati, gasztronómiai kínálatába. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.”


▪ „Falusi turizmus vendégvonzó eszköztárának fejlődése, a térség gasztroturisztikai kínálatának szélesedése, bővülése, sokszínűbbé válása.”

Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”8▪ „Szép és biztonságos gyalogos-, lovas-,

bakancsos-, felfedező-kalandtúra útvonalak kialakítása, jelzőtáblák kihelyezése, úttisztításhoz szükséges eszközök beszerzése, tájékoztató táblák kihelyezése, pihenő helyek kialakítása, természeti értékekhez turistaút kiépítése, tanösvények mentén köztéri- és erdei bútorok kihelyezése, turisztikai attrakciók fejlesztése.”

▪ „A térség öko-turisztikai lehetőségeinek bővülése, az aktív turizmus feltételrendszere fenntartható fejlődésének biztosítása.”

81



Szektor



82



Szektor

▪ „Építőipar”


9▪ „A kulturális, vallási és művészeti védett

örökséghelyszínek külső-belső felújítása, restaurálása, szigetelése, korszerűsítése, állagmegóvása, történelmi és kegyeleti emlékhelyek eredeti állapotának helyreállítása, új emlékhelyek kialakítása. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.”


▪ „Településkép javítása, kulturális, vallási és művészeti funkciókat betöltő védett épületek és építmények, az örökséghelyszínek megújulása.”

▪ „”10▪ „” ▪ „”

83



Szektor



84

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






85

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „A piacon sikeresen értékesíthető,

versenyképes termékek előállítása. A termékek terjesztéséhez járművek, eszközök beszerzése. Az érintett mikrovállakozások és őstermelők termékeihez marketing és PR tevékenységek beindítása.”

Megoldási javaslat

▪ „A helyi termékek piacra juttatásának eredménye, hogy több mezőgazdasági és feldolgozóipari munkahely jön létre, javulnak a turisztikai adatok, emelkedik az életszínvonal. A logo és védjegy elterjedése segíti a térség ismertségét minőséget garantálva ezzel.Helyi termelésű borok palackozása (kivéve a védett bor), hústermelés, kemenceépítés és a közösség területén helyi terméket árusító mozgó üzlet a várható eredmény.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Gazdaságfejlesztési szervezetek”

Fejlesztési téma

86




2▪ „A vidéki vendégfogadás feltételeinek javítása,

a turizmussal összefüggő háttérinfrastruktúra kialakítása.”

Megoldási javaslat

▪ „Az öko és aktív turizmus felébresztésével és fellendítésével nő a vendégéjszakák, illetve a munkalehetőségek száma, ezáltal növekszik a térségi bevétel. Továbbá javul az életszínvonal és az egészség a szelídturizmus igénybevételével.”



Fejlesztési téma

87




3▪ „Szükséges a térség jelentős védett

kultúrtörténeti emlékhelyeinek, vallási épületeinek, múzeumainak külső-belső felújítása, rekonstrukciója, ezek új funkciókkal való ellátása, valamint az elhagyott épületek hasznosítása, a helyi erőforrások használata turisztikai célokra is. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.”

Megoldási javaslat

▪ „Az épített örökségek védelmének, megújításának, funkcióbővítésének a megvalósulásakor nemcsak az idegenforgalom lendül fel, hanem az itt élők közérzete is javul. Növekszik a foglalkoztatottság, emelkedik az életszínvonal, erősödnek a nemzetközi kapcsolatok.”


▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

Fejlesztési téma

88




4▪ „A tájházak felújítása, honismereti

gyűjtemények fenntartása, tanösvények, szőlőtermesztéssel, borászattal, repüléssel kapcsolatos bemutató helyek kialakítása révén fokozódna az idegenforgalom, több munkahely létesülne, kiegyensúlyozottabbá válna a foglalkoztatottság. A többféle érdeklődésű emberek teljes körű tájékoztatása, igényeinek kielégítése válik lehetővé.”

Megoldási javaslat

▪ „A helyi néprajzi és régészeti hagyományokkal, a természeti értékekkel kapcsolatos kulturális és szabadidős helyek, néprajzi gyűjtemények bemutatásának javul a hatékonysága, az itt élők és az ide látogatók helyi kötődése erősödik, létszámuk növekszik, a szezon meghosszabbodik, ezáltal éves szinten csökken a munkanélküliségi ráta, továbbá a lakosság megélhetése javulna.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

89




5▪ „Mezőgazdasággal kapcsolatos

bemutatóhelyek létesítése, bor utakhoz egyes pincékhez hegyi utak fejlesztéséhez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúrális beruházások, szőlőtermesztés színvonalának emelése, tájrekonstrukció szükséges.”

Megoldási javaslat

▪ „A tájjellegű környezetgazdálkodás fejlődése, elterjedésének szélesedése, a mezőgazdasággal kapcsolatos munkahelyek számának növekedése.Borutak, pincék, hegyi utak korszerűsítése, szőlőtelepítés, tájfenntartó legeltetés.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Természeti adottságok”

90




6▪ „Helyi étel és italspecialitások

népszerűsítésével, borút fogadó állomások kialakításával, bővítésével, korszerűsítésével, továbbá a borászati technológia fejlesztésével a falusi turizmus fellendül.”

Megoldási javaslat

▪ „A bor- és gasztronómia, illetve falusi turizmus fellendülésével a minőségi szolgáltatások iránti kereslet növekedése várható. A turisztikai bevételek növekedésével javul az életszínvonal és a megélhetés, továbbá csökken a munkanélküliségi ráta.Borospincék átalakítása, korszerű, de hagyományőrző szőlőfeldolgozás, kóstoló helyek kialakulása.”



Fejlesztési téma

91




7▪ „A meglévő és az új ipari és kereskedelmi

vállalkozások ipari parkba történő kitelepülésének ösztönzése. A mikrovállakozások beruházásaihoz kapcsolódó tervek és az engedélyezési eljárások költségeinek támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „A környzeti ártalmaktól mentesített, élhetőbb települések. A tehermentesített településeken növekszik az idegenforgalom.Nő az önkormányzatok bevétele, új munkahelyek teremtődnek, javul a népességmegtartó képesség. Az életminőség javulásával nő a gyermekvállalási kedv.”


▪ „Ipari parkok”

Fejlesztési téma

92




8▪ „A települési fejlesztések támogatása annak

érdekében, hogy minél teljesebb és minél szélesebb kört megérintő adminisztratív szolgáltatásokat tudjanak nyújtani. A kereskedelmi szolgáltatók közül azokat kell támogatni, amelyek innovatív ötletekkel és megfelelő financiális háttérrel kívánnak fejleszteni.”

Megoldási javaslat

▪ „Minden településen az elvárható szintnek megfelelő tájékoztató helyek kialakítása és működtetése. Megfelelő színvonalú kerskedelmi szolgáltatások. Fenntartható innovatív ötletek megvalósítása.”


▪ „Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások”

Fejlesztési téma

93




9▪ „A települések természeti és kultúrális

adottságaira és erőforrásaira épülő minőségi és komplex turisztikai szolgáltatásokat bemutató információs kapuk, bemutató- és értékesító helyek létrehozása és működtetése. A települések egyedi arculatának és identitástudatának erősítésének megjelenítése érdekében olyan fejlesztések végrehajtása, amely felhívja a térségbe látogatók figyelmét a természeti értékeink és épített örökségeink sorára, a természettel organikus kapcsolatban álló turisztikai és gasztronómiai programkínálatunkra.”

Megoldási javaslat

▪ „Információs kapuk létrehozásával növekszik a térségbe látogatók információval való ellátottsága, jobban megismerik a látnivalókat, a helyi szokásokat, megvásárolhatják a helyi termékeket, és olyan szolgáltatásokhoz jutnak hozzá, amelyek révén kellemesebb élménnyel térnek haza.”



Fejlesztési téma

94




▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

10

95

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

96Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/62 Kód: KD-63-GF-A-11 Sorszám: 1484Prioritás: TÁJI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME, REHABILITÁCIÓJA, FENNTARTÁSA

Intézkedés: KÖZÖSSÉGI TEREK KIALAKÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE, FUNKCIÓKKAL, PROGRAMOKKAL MEGTÖLTÉSE

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térségben számottevő infrastruktúrával rendelkező, de minőségében jelentősen fejleszthető faluközpontok, közösségi szolgáltató házak működnek.

Helyzet/ adottság

▪ Problémát képez a meglévő közösségi funkciókban hasznos, vagy központi szerepet játszó eszközvagyon elavultsága, amortizáltsága. Ezek mellett a térségben regionális jelentőséggel bíró, szabadidő eltöltésére is alkalmas, idegenforgalmi vonzerőt növelő látványpiac nincs.

Probléma/ lehetőség

▪ Attrakciós központok létrehozása (nem IKSZT), közösségi szolgáltatóházak kisléptékű infrastruktúrális fejlesztése, látványpiac, játszóudvar-játszópark kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ Közösségi, szabadidő eltöltési programlehetőségek bővülése, színesedése, egyedivé válása, szolgáltatási minőség fejlődése.Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 18000 EUR ▪ Önkormányzatok 100%

438359 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 0%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 267399 EUR ▪ Non-profit szervezetek 100%

▪ Egyházak 100%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1000 EUR

▪ Természetes személyek 0%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 22 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/62 Kód: KD-63-GF-A-11 Sorszám: 1484

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Ábrahámhegy, Badacsonytördemic, Balatonederics, Balatongyörök, Balatonhenye, Balatonrendes, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Gyenesdiás, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Káptalantóti, Karmacs, Kékkút, Kisapáti, Kővágóörs, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Nemesgulács, Nemesvita, Raposka, Révfülöp, Salföld, Sáska, Szentbékkálla, Szigliget, Uzsa, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalahaláp, Zalaszántó, Zalavár

▪ ÚMVP, de nem LEADER

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat




Intézkedés: AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGEK VÉDELME, MEGÚJÍTÁSA, FUNKCIÓBŐVÍTÉSE - ÖRÖKSÉGTURIZMUS, LÁTVÁNYTURIZMUS

Szektor/fejlesztési téma: Építőipar

▪ A térség kiemelkedő jelentőségű épített kulturális, vallási és művészeti örökség ingatlanállománnyal rendelkezik, viszont ezeknek csak egy része van olyan állapotban, amely az örökség- és látványturizmus szempontjából optimális feltételeknek megfelel.

Helyzet/ adottság

▪ A kulturális örökség részét képező kulturális, vallási és művészeti épületek és emlékhelyek egy részének állapota méltatlan, nem felel meg a kor követelményeinek, felújításra, restaurálásra szorul.


▪ A kulturális, vallási és művészeti védett örökséghelyszínek külső-belső felújítása, restaurálása, szigetelése, korszerűsítése, állagmegóvása, történelmi és kegyeleti emlékhelyek eredeti állapotának helyreállítása, új emlékhelyek kialakítása. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.

Megoldási javaslat

▪ Településkép javítása, kulturális, vallási és művészeti funkciókat betöltő védett épületek és építmények, az örökséghelyszínek megújulása.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonederics, Balatongyörök, Balatonhenye, Balatonrendes, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Gyenesdiás, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Káptalantóti, Karmacs, Kékkút, Keszthely, Kisapáti, Kővágóörs, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Nemesgulács, Nemesvita, Raposka, Révfülöp, Salföld, Sáska, Szentbékkálla, Szigliget, Tapolca, Uzsa, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalahaláp, Zalaszántó, Zalavár





Megoldási javaslatok 3/62 Kód: KD-63-SzF-A-23 Sorszám: 1661Prioritás: TÁJI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME, REHABILITÁCIÓJA, FENNTARTÁSA

Intézkedés: AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGEK VÉDELME, MEGÚJÍTÁSA, FUNKCIÓBŐVÍTÉSE - ÖRÖKSÉGTURIZMUS, LÁTVÁNYTURIZMUS

Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A közösség akcióterületén található települések nagy részén jelentős védett épületállomány van, melynek egy része lepusztult állapotban van. A települések népességmegtartó ereje gyenge, az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok felújításra szorulnak, melyre anyagi okok miatt nincs lehetőség.

Helyzet/ adottság

▪ A lepusztult épített környezet rombolja a táj-, település- és faluképet, ezáltal a turizmus kiszolgálását is, továbbá gyengíti a település népességmegtartó erejét, nem felel meg az esélyegyenlőségi szempontoknak.


▪ Szükséges a térség jelentős védett kultúrtörténeti emlékhelyeinek, vallási épületeinek, múzeumainak külső-belső felújítása, rekonstrukciója, ezek új funkciókkal való ellátása, valamint az elhagyott épületek hasznosítása, a helyi erőforrások használata turisztikai célokra is. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.

Megoldási javaslat

▪ Az épített örökségek védelmének, megújításának, funkcióbővítésének a megvalósulásakor nemcsak az idegenforgalom lendül fel, hanem az itt élők közérzete is javul. Növekszik a foglalkoztatottság, emelkedik az életszínvonal, erősödnek a nemzetközi kapcsolatok.

Várható eredmény











Allokáció

Megoldási javaslatok 3/62 Kód: KD-63-SzF-A-23 Sorszám: 1661


Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: KÖZÖSSÉGI TEREK KIALAKÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE, FUNKCIÓKKAL, PROGRAMOKKAL MEGTÖLTÉSE

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térségben számos kulturális programot lebonyolító, azoknak teret, helyszínt biztosító épületingatlan, közpark állapota esélyegyenlőségi szempontok szerint sem megfelelőek, elhanyagoltak, továbbá diszharmonikusan illeszkednek a településképbe.

Helyzet/ adottság

▪ Források, támogatások hiányában elmaradtak a fejlesztések, felújítások. Az ilyen környezetben nem megfelelő az épületek turisztikai kihasználtsága sem.


▪ Az épületek felújításra, rekonstrukcióra szorulnak. Szükséges az új funkciók kialakítása, a helyi erőforrások kihasználása, illetve bevonása a turizmusba, továbbá a felújított intézmények, épületek programokkal való feltöltése az itt élők és a turisták számára. Az IKSZT-által nem érintett épületekre vonatkozóan.

Megoldási javaslat

▪ Az épületek korszerűsítésével, illetve infrastrukturális fejlesztésével javul a települési összkép, az itt lakók életminősége. Lehetőség nyílik az IKSZT által nem érintett közösségi terek használatba vételére, ahol különböző kulturális és szabadidős programokkal színesíthetik a mindennapjaikat, mellyel erősödnek a nemzetközi kapcsolatok, javulnak a foglalkoztatási lehetőségek.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A TÁJI ELEMEK VÉDELME, FENNTARTÁSA, ALTERNATÍV ENERGIA BEVEZETÉSE, ALKALMAZÁSA STB.

Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A közösség a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található, emiatt kiemelt fontosságú a természetvédelmi területek megóvása. Itt még nagy arányban maradtak fenn természetes, természet közeli területek, „hagyományosan” művelt tájak, melyek növényzete, állatvilága sokkal gazdagabb, mint amilyenek az ország más vidékein találhatók. Ez a természeti kincs megfelelő turisztikai vonzerőként is értelmezhető.

Helyzet/ adottság

▪ Bár a nehézipar – mint nagy környezetszennyező és tájromboló – gyakorlatilag nincs jelen a területen, mégis számos nehezen orvosolható probléma jelentkezik a védett vagy védelemre érdemes természeti és tájképi értékekkel kapcsolatosan. Térségünkben alig van előrelépés a megújuló energiaforrások hasznosítására.


▪ A turisztikai célú tájrehabilitáció mellett fontos az ökoturisztikai helyszínfejlesztés, a különleges turisztikai látványosságok kialakítása. Szükséges továbbá a klímaváltozás okozta felgyorsuló errózió megelőzése érdekében a legszükségesebb intézkedések megtétele.

Megoldási javaslat

▪ A táji elemek védelmével, fenntartásával, a helyi erőforrások igénybevételével szép, kulturált környezet alakítható ki, mellyel javul a térség összképe, növekszik az idelátogatók száma, ezáltal fellendül az idegenforgalom. Igényes környezetben számos programmal lehet ide csalogatni a turistákat és itt tartani a lakosokat, valamint erősíteni a nemzetközi kapcsolatokat.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A táji és épített környezet védelme, rehabilitációja, fenntartása a közösség területén nagy részben nem megoldott. Különleges értékeink például a Tanuhegyek, Káli-Medence, Tapolcai-Medence, Keszthelyi-hegység, Zalai Dombhátak, Balaton, Kis-Balaton védeleme és fenntartható fejlődése igényli a kellő mértékű környezet- és természetvédelmi, hatóságok által kontrollált szabályozást.

Helyzet/ adottság

▪ Hiányoznak a tájegységekre vonatkozó fenntartható fejlődést célzó tanulmányok, tervek. A közösség területén működő szervezetek saját erőből megalapozó illetve kivitelezői tanulmányok és tervek elkészítettésére nem képesek, amelyek alapvető fontosságuak az egyes beavatkozások és beruházások megkezdéséhez.


▪ A táji elemek védelme, valamint a fenntartható fejlődés érdekében végrehajtandó beavatkozások és az azokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.

Megoldási javaslat

▪ Megvalósul a táji elemek védelme, állapotuk javítása.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 7/62 Kód: KD-63-GF-B-03 Sorszám: 1483Prioritás: TÁJI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME, REHABILITÁCIÓJA, FENNTARTÁSA



▪ A térség különleges természeti képződményekben gazdag, több millió éves vulkanikus hegyei mára tanúhegyekké formálódtak, a tapolcai medence a Pannóniai-flóratartomány különleges helyzetű, adottságú, növényzetét tekintve is kiemelkedő értéket képviselő területe.

Helyzet/ adottság

▪ A térség táji elemeinek védelme, a meglévő kedvező állapot fenntartása számos helyszínen a megfelelő források híján nem, vagy nem megfelelő minőségben valósult meg.


▪ A klíma változás okozta erózió megelőzése érdekében a legszükségesebb intézkedések megtétele. Árkok, támfalak, víztárolók létesítése. Tanúhegyek erózió védelme, illegálisan kiszórt hulladék összeszedése, táj-rehabilitáció, zagy-kazetta rekultiváció.

Megoldási javaslat

▪ Korszerű táj- és környezetvédelmi szempontok teljesülése, minőségi rekreációs lehetőségek alapvető fenntarthatósági követelményeinek biztosítása.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪ Önkormányzatok 70%

EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 50%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪ Non-profit szervezetek 0%

▪ Egyházak 0%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Természetes személyek 0%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

Allokáció

Megoldási javaslatok 7/62 Kód: KD-63-GF-B-03 Sorszám: 1483


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonederics, Balatongyörök, Balatonhenye, Balatonrendes, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Gyenesdiás, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Káptalantóti, Karmacs, Kékkút, Kisapáti, Kővágóörs, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Nemesgulács, Nemesvita, Raposka, Révfülöp, Salföld, Sáska, Szentbékkálla, Szigliget, Uzsa, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalahaláp, Zalaszántó, Zalavár

▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: FALUSZÉPÍTÉS (VIRÁGOSÍTÁS, FÁSÍTÁS, JÁRDÁK-, UTAK FELÚJÍTÁSA, RENDBETÉTELE, ZÖLDTERÜLET NÖ...


▪ A térség települései jelenleg csak részben tükröznek vissza olyan külső arculatot, amely a vendégforgalom növelése, akár a települések helyi lakossága számára kívánatos lenne, miközben az arculatfejlesztések lehetőségei kínálják magukat. A térség települései számos kegyeleti parkkal, történelmi, háborús hősi emlékhellyel, vallástörténeti szempontból is jelenős építménnyel rendelkeznek.

Helyzet/ adottság

▪ Sok településen elmaradt, számos településen késedelmet szenvedett a parkok, közterek felújítása, rendbetétele, közterületek virágosítása, új fák ültetése. A közösségi terek környezeti infrastruktúrája is több esetben fejlesztésre, rendezésre, helyreállításra szorul.


▪ Virágosítás, faültetési programok indítása, járda, kerékpár- és egyéb települési utak felújítása, korszerűsítése, parkosítás, új utcanév táblák kihelyezése, közösségi terekhez kapcsolódó díszútburkolat készítése. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tanulmányok, tervek.

Megoldási javaslat

▪ Rendezett, igényes, vendégvonzó településkép kialakulása, mind a térségbe látogató, mind a helyi lakosság számára természetessé válása, amely ha fenntartható módon valósulhat meg, idővel attitűdökben, viselkedésben is megmutatkozó pozitív hatásokat eredményezhet a közértékek védelme, környezeti értékek megóvása terén.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ábrahámhegy, Badacsonytördemic, Balatonederics, Balatongyörök, Balatonhenye, Balatonrendes, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Gyenesdiás, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Káptalantóti, Karmacs, Kékkút, Kisapáti, Kővágóörs, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Nemesgulács, Nemesvita, Raposka, Révfülöp, Salföld, Sáska, Szentbékkálla, Szigliget, Uzsa, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalahaláp, Zalaszántó, Zalavár






Intézkedés: FALUSZÉPÍTÉS (VIRÁGOSÍTÁS, FÁSÍTÁS, JÁRDÁK-, UTAK FELÚJÍTÁSA, RENDBETÉTELE, ZÖLDTERÜLET NÖ...


▪ A térség számos kegyeleti parkkal, történelmi, háborús emlékhellyel, vallástörténeti szempontból is jelentős építménnyel rendelkezik, de a települési utak, járdák pénzhiány miatt nem megfelelően gondozottak, ezáltal a településkép évről évre romlik.

Helyzet/ adottság

▪ A pénzhiány miatt fel nem újított emlékhelyek, parkok, zöldfelületek hatására romlik a települési összkép, illetve csökken a lakosság településhez való kötődése, így alkalmatlanná válik a turizmusra is.


▪ Kegyeleti parkok, emlékművek felújítása, közparkok kialakítása, járdák építése. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.

Megoldási javaslat

▪ A településfejlesztés gazdasági hatásai mindenekelőtt érezhető beruházási tevékenységben és növekvő munkavállalási lehetőségekben mutatkoznak meg. A települések öntudatának, kulturális és szociális identitásának újraélesztése, illetve erősítése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 10/62 Kód: KD-63-SzF-A-36 Sorszám: 1815Prioritás: HELYI KÖZÖSSÉGEK ÖSSZEKOVÁCSOLÁSA, HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS, INTEGRÁLT TÉRSÉGI MARKETING

Intézkedés: KÖZÖSSÉGI TEREK INFRASTRUKTÚRÁLIS ÉS TECHNIKAI HÁTTERÉNEK BIZTOSÍTÁSA. KÖZBIZTONSÁGI SZOLG...

Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat

▪ A magánszálláshely értékesítés, vidéki vendégfogadás a térség turisztikai arculatának szerves része. A terület közbiztonsága részben megoldott.

Helyzet/ adottság

▪ A közbiztonság az aprófalvas településeken elmaradott, nem megfelelő minőségű a járőrszolgálat. A polgárőrök szakmailag nem megfelelően képzettek.


▪ A falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshelyek illetve a települések természeti, kulturális és gasztronómiai örökségére épülő minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kisléptékű infrastruktúrális fejlesztése (pl. vagyonvédelmi rendszer kiépítése egyes ingatlanokon).

Megoldási javaslat

▪ Az itt élők és a turisták biztonságérzete stabilizálódik, mely fokozza a bizalmat, továbbá az ide látogatók számát.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ A térség közmű ellátottsági helyzete jó, kivéve a hátrányos helyzetű településeket.Helyzet/ adottság

▪ A legkisebb és hátrányos helyzetű településeken a közműellátottság még korrekcióra szorul, amelyet rövid időn belül meg kell oldani az érintett települések felzárkóztatása érdekében.


▪ A település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúra fejlesztések.Megoldási javaslat

▪ A legtöbb településen megvalósuló kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, amelyek élhetőbbé teszik az egyes településeket és segítenek a felzárkózásban.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Balatonhenye, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Vindornyalak


▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat



Megoldási javaslatok 12/62 Kód: KD-63-GF-1-07 Sorszám: 6940Prioritás: HELYI KÖZÖSSÉGEK ÖSSZEKOVÁCSOLÁSA, HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS, INTEGRÁLT TÉRSÉGI MARKETING



▪ Nincsenek a térségben a fejlesztéshez szükséges egységek és a humánerőforrás működtetéséhez biztosított infrastrukturális háttér.Helyzet/ adottság

▪ A fejlesztőközpont hiányában a közösségek nem fejlődtek igazán, nincs olyan központ, amely összefogná azokat a képzéseket, tanácsadásokat, melyre széles körben igény van a térségben.


▪ Olyan fejlesztőközpont létrehozása, építése, már meglévő esetleges felújítása, mely vidék- és projektfejlesztő, marketing-, termékfejlesztő- és minősítő központként működne , és a vidékfejlesztésben dolgozó hálózatok számára infrastrukturális hátteret biztosítana, ahol az információs adatbázis valamennyi érdeklődő számára hozzáférhetővé.

Megoldási javaslat

▪ 1 többfunkciós szolgáltató-, fejlesztőközpont jön létre.Várható eredmény


▪ Ingatlan vásárlása a fejlesztés elismerhető összköltségének maximum 40%-ig. Információs technológia-fejlesztés, beleértve az online megjelenést, komplex infokommunikációs fejlesztések, üzleti alkalmazások támogatását is: hardver, szoftver (beleértve, Eszközbeszerzés (40%), Építés, felújítás (80%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 12/62 Kód: KD-63-GF-1-07 Sorszám: 6940


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés






Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás

▪ A kistelepülések jórésze elöregedő, ezeken a helyeken a szociális ellátás nem teljeskörűen megoldott. A szociális biztonságérzet hiányában fokozódik az elvándorlás, amely egyes települések létét veszélyezteti.

Helyzet/ adottság

▪ Az önkormányzatok forráshiányosak, csak a kötelezően ellátandó feladatokra van szűkös keret, melyből teljeskörűen e feladatokat ellátni csak részben tudják, szükség lenne a szolgáltatói kör bővítésére. Az időskorúak magukról gondoskodni nem képesek, a hozzátartozók pedig elvándoroltak.


▪ Az önkormányzati alapfeladatokon túli közszolgáltatásokhoz való teljeskörű hozzájutás megoldása.Megoldási javaslat

▪ Hiányzó közszolgáltatások bevezetésre kerülnek, javulnak a meglévő alapellátásokhoz való hozzájutás feltételei, javul az ott élők életminősége, a szociális biztonságérzetük, a települések népességmegtartó képessége.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A LEADER közösség akcióterületén található települések nagy részén jelentős az épített környezet, mely lepusztult állapotban van. A települések népességmegtartó ereje gyenge, az önkormányzati tulajdonban lévő épületek felújításra szorulnak, melyre anyagi okok miatt nincs lehetőség. A területen több civil szervezet tevékenykedik, melynek eredménye, hogy élénk a közösségi élet.

Helyzet/ adottság

▪ A lepusztult közösségi terek rombolják a faluképet, gyengítik a közösségi élet lehetőségeit. A szerteágazó tevékenységet végző civil szervezetekben, közösségekben igény van a hatékonyabb, jobb körülmények között való működéshez, szükséges az összetartozás érzésének növelése.


▪ A helyi közösségek összekovácsolásához elengedhetetlen a közösségi terek külső arculatának rendbetétele, a kor igényeihez való igazítása. (kivéve az IKSZT-be tartozó fejlesztés)

Megoldási javaslat

▪ A vidékfejlesztés és falumegújítás erősíti a régió lakosságának akaratát életkörülményeik önálló alakítására, hogy a vidéki kultúra belülről, a történelmileg kialakultból korszerűvé formálódhasson. Növelheti a falun élők identitását, vonzódását a vidéki közösségi élethez és előkészítheti az utat önálló, megújult falukultúrához.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ábrahámhegy, Badacsonytördemic, Balatonederics, Balatongyörök, Balatonhenye, Balatonrendes, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Gyenesdiás, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Káptalantóti, Karmacs, Kékkút, Keszthely, Kisapáti, Kővágóörs, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Nemesgulács, Nemesvita, Raposka, Révfülöp, Salföld, Sáska, Szentbékkálla, Szigliget, Tapolca, Uzsa, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalahaláp, Zalaszántó, Zalavár





Megoldási javaslatok 15/62 Kód: KD-63-GF-A-04 Sorszám: 1430Prioritás: HELYI KÖZÖSSÉGEK ÖSSZEKOVÁCSOLÁSA, HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS, INTEGRÁLT TÉRSÉGI MARKETING



▪ A helyi védelem alatt álló közösségi funkciókat betöltő épületek infrastruktúrájának számottevő része elavult, nem felel meg a kor követelményeinek, és nem teljesülnek a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatos esélyegyenlőségi elvek követelményei sem.

Helyzet/ adottság

▪ Források, támogatás hiányában alapvető jelentőségű fejlesztések, felújítások maradtak el, vagy befejezésük jelentős késedelmet szenved.Probléma/ lehetőség

▪ Helyi védelem alatt álló épület felújítás, korszerűsítés, rekonstrukció, nyílászáró csere, villamos hálózat felújítás, energetikai szigetelés, homlokzat felújítás, mozgássérültek számára teljeskörű akadály-mentesítés, látás-hallás sérültek számára tájékozódást segítő audiovizuális technikai eszközök felszerelése. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.

Megoldási javaslat

▪ Közösségi terek korszerűsödése, településkép minőségi javulása, esélyegyenlőségi kritériumok teljesülése.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A közösségi funkciókat betöltő települési infrastruktúra jelentős része korszerűsítésre, átalakításra, fejlesztésre szorul, elmarad a kor követelményeitől.

Helyzet/ adottság

▪ Források, támogatás hiányában a szükséges beruházások elmaradtak, vagy jelentős késedelemben vannak.Probléma/ lehetőség

▪ Közösségi terek, közösségi használatú (NEM IKSZT) zöldfelületek kialakítása, átalakítása, bővítése, szociális és hygieniés feltételeinek javítása, kultúrház technikai eszközeinek fejlesztése, alkotó tevékenység eszközeinek biztosítása.

Megoldási javaslat

▪ Korszerű, modern, minőségi szolgáltatást nyújtó közösségi épületek, fejlett technikai eszközök elterjedése, alkalmazása. Egységes, szebb településkép kialakítása.

Várható eredmény


▪ Közösségi terek, közösségi használatú zöldfelületek kialakításának, felújításának költségei. Információs technológia-fejlesztés, beleértve az online megjelenést, komplex infokommunikációs fejlesztések, üzleti alkalmazások támogatását is: hardver, szo, Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás (12%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés




Megoldási javaslatok 17/62 Kód: KD-63-SzF-B-04 Sorszám: 1896Prioritás: HELYI KÖZÖSSÉGEK ÖSSZEKOVÁCSOLÁSA, HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS, INTEGRÁLT TÉRSÉGI MARKETING


Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A térség megközelíthetősége átlagosan jónak mondható, de több kistelepülés részlegesen el van zárva a fő közlekedési útvonalaktól. Sok helyen rossz a tömegközlekedés, hiányos az ehhez tartozó infrastruktúra, a legtöbb településen felújításra szorulnak a buszmegállók és buszöblök, buszfordulók kialakítására is szükség van.

Helyzet/ adottság

▪ A települések többsége önállóan nem tud részt venni a pályázati rendszerben sem a közlekedési infrastruktúra javítása, sem az eszköz/gépbeszerzések területén. A pályázati rendszer szelektíven támogatja az önkormányzatokat. A Leader program a pályázatokból kiszoruló önkormányzatoknak is nyújthat támogatást.


▪ A tervezési program keretében támogatni kell azon önkormányzatokat, melyek kiszorultak pályázati rendszerek nyújtotta lehetőségekből, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével összefüggően.

Megoldási javaslat

▪ A program során több olyan önkormányzat tud korszerűsítéseket végrehajtani, illetve eszközöket beszerezni, amelyek eddig kiszorultak a pályázati lehetőségekből. Terveink szerint a Leader program első 7 éve alatt minden önkormányzat meg tudja oldani a közösségi közlekedéssel összefüggő fejlesztéseit.

Várható eredmény


Forrás ▪ KDOP - 4. prioritás - Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés









Allokáció

Megoldási javaslatok 17/62 Kód: KD-63-SzF-B-04 Sorszám: 1896


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonederics, Balatonhenye, Balatonrendes, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Káptalantóti, Kékkút, Kisapáti, Kővágóörs, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Nemesgulács, Nemesvita, Raposka, Révfülöp, Salföld, Sáska, Szentbékkálla, Szigliget, Tapolca, Uzsa, Zalahaláp

▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 18/62 Kód: KD-63-SzF-B-05 Sorszám: 2166Prioritás: HELYI KÖZÖSSÉGEK ÖSSZEKOVÁCSOLÁSA, HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS, INTEGRÁLT TÉRSÉGI MARKETING


Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A térség megközelíthetősége átlagosan jónak mondható, de több kistelepülés részlegesen el van zárva a fő közlekedési útvonalaktól. Sok helyen rossz a tömegközlekedés, hiányos az ehhez tartozó infrastruktúra, a legtöbb településen felújításra szorulnak a buszmegállók és buszöblök, buszfordulók kialakítására is szükség van.

Helyzet/ adottság

▪ A települések többsége önállóan nem tud részt venni a pályázati rendszerben sem a közlekedési infrastruktúra javítása, sem az eszköz/gépbeszerzések területén. A pályázati rendszer szelektíven támogatja az önkormányzatokat. A Leader program a pályázatokból kiszoruló önkormányzatoknak is nyújthat támogatást.


▪ A tervezési program keretében támogatni kell azon önkormányzatokat, melyek kiszorultak pályázati rendszerek nyújtotta lehetőségekből, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével összefüggésben.

Megoldási javaslat

▪ A program során több olyan önkormányzat tud korszerűsítéseket végrehajtani, illetve eszközöket beszerezni, amelyek eddig kiszorultak a pályázati lehetőségekből. Terveink szerint a Leader program első 7 éve alatt minden önkormányzat meg tudja oldani a közösségi közlekedéssel összefüggő fejlesztéseit.

Várható eredmény


Forrás ▪ NYDOP - 4. prioritás - Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra









Allokáció

Megoldási javaslatok 18/62 Kód: KD-63-SzF-B-05 Sorszám: 2166


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Balatongyörök, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Gyenesdiás, Karmacs, Keszthely, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalaszántó, Zalavár

▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: BEMUTATÓHELYEK KIALAKÍTÁSA, FEJLESZTÉSE


▪ A térség számos településén vannak olyan meglévő helyi védelem alatt álló ingatlanok, amelyek alkalmassá tehetők helytörténeti múzeum, bemutatóhelyszín létesítésére, ahol a rendelkezésre álló épületek felújítása segítségével alakítanának ki bemutatóhelyszíneket, múzeumot.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő, fejlesztendő épületek állaga több esetben nem felel meg a korszerű minőségi feltételeknek, és hiányoznak a hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségét biztosító kritériumok.


▪ Helyi védelem alatt álló helytörténeti múzeumok, bemutató helyek felújítása, szigetelése, külső-belső homlokzat felújítása, nyílászárók cseréje, tetőzet felújítás elvégzése, teljeskörű akadálymentesítése. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.

Megoldási javaslat

▪ Kitűzött céloknak, feladatoknak megfelelő korszerű, igényes, esélyegyenlőségi kritériumoknak is megfelelő szolgáltatásra képes ingatlanállomány létrehozása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Zalai Dombhátak, a Keszthelyi-hegység és a Balatonfelvidék településein számos, a jelenlegieken túli bemutatásra alkalmas néprajzi gyűjtemény, kulturális érték található, amelyek eddig nem voltak széles körben ismertek, megtekinthetők.

Helyzet/ adottság

▪ Sok esetben nincs a kulturális értékek, gyűjtemények bemutatásra alkalmas helyszín.Probléma/ lehetőség

▪ Tájház, művészeti emlékház kialakítása néprajzi gyűjtemények, régészeti leletek, mezőgazdasági népi-eszközök, művészeti alkotások számára, kiállítási tárgyak beszerzése, restaurálása. Minden olyan fejlesztés, amely más forrásból nem támogatható.

Megoldási javaslat

▪ Turisztikai vonzerőt növelő helyi-térségi kulturális, néprajzi, természeti értékek bemutatási megismerési lehetőségeinek bővülése.Várható eredmény


▪ Néprajzi gyűjtemények, régészeti leletek, mezőgazdasági népi-eszközök beszerzésének költségei, restaurálása. , Eszközbeszerzés (12%), Építés, felújítás (30%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség számos olyan értékkel rendelkezik, amely lehetővé teszi történeti-, néprajzi-, kulturális-, tájjellegű értékek érdeklődők elé tárását, demonstratív bemutatását.

Helyzet/ adottság

▪ A lehetséges kulturális és természeti, épített örökségi bemutatóhelyszínek egy része jelenleg nincs megfelelően felkészítve a látogatói igények kielégítésére.


▪ Jól felszerelt bemutatóhelyek létesítése, tárlatok és rendszeres bemutatók lehetőségeinek megteremtése, tanösvények kiépítése (például az Ördög-sziklánál, Révfülöp és Kővágóörs közelében, valamint a Kis- Balatonnál és a Tanuhegyek környékén). Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.

Megoldási javaslat

▪ Kulturális-, tájjellegű-, mezőgazdasági-, néprajzi-, műszaki-, épített környezet értékmegóvása, a bemutatóhelyszínek értékeivel kapcsolatos ismeretek széleskörű belföldi és nemzetközi kiterjedése turisztikai érdeklődést növelő hatást eredményezhet.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A közösség akcióterületén jelentősége van a helyi néprajzi és régészeti hagyományoknak, melyek közül kiemelkednek a szőlőtermesztés és borászat emlékei. A települések nagy gondot fordítanak arra, hogy megőrizzék múltjukat, bemutassák értékeiket, nemcsak a térség lakosainak, hanem az ide látogatóknak is. A FlyBalaton repülőtér nagyban növeli a térség idegenforgalmát. A jelentős természeti értékek – Kis-Balaton, Balaton, Keszthelyi-hegység, Tanuhegyek, Káli- és Tapolcai medence, Vulkánok Völgye élővilága – különlegessé teszik a térséget.

Helyzet/ adottság

▪ Problémát jelent, hogy az önkormányzatok pénzszűke miatt nem tudják a falusi tájházakat, honismereti gyűjteményeket, tanösvényeket, bemutatóhelyeket bemutatni, és kellő marketinggel ismertségét növelni, mellyel növelhetők lennének az idegenforgalom bevételei. A térségnek gondot okoz a szezonalítás.


▪ A tájházak felújítása, honismereti gyűjtemények fenntartása, tanösvények, szőlőtermesztéssel, borászattal, repüléssel kapcsolatos bemutató helyek kialakítása révén fokozódna az idegenforgalom, több munkahely létesülne, kiegyensúlyozottabbá válna a foglalkoztatottság. A többféle érdeklődésű emberek teljes körű tájékoztatása, igényeinek kielégítése válik lehetővé.

Megoldási javaslat

▪ A helyi néprajzi és régészeti hagyományokkal, a természeti értékekkel kapcsolatos kulturális és szabadidős helyek, néprajzi gyűjtemények bemutatásának javul a hatékonysága, az itt élők és az ide látogatók helyi kötődése erősödik, létszámuk növekszik, a szezon meghosszabbodik, ezáltal éves szinten csökken a munkanélküliségi ráta, továbbá a lakosság megélhetése javulna.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 23/62 Kód: KD-63-SzF-1-08 Sorszám: 2866Prioritás: HELYI KÖZÖSSÉGEK ÖSSZEKOVÁCSOLÁSA, HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS, INTEGRÁLT TÉRSÉGI MARKETING


Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A Balaton-parti települések kivételével a térségre hagyományosan jellemző a mezőgazdasági termelés, a Tapolcai térségben túlnyomó részt a szőlészet-borászat (kiemelten a hagyományos szőlőművelés). A földek jó részén még ma is jellemző a szántóföldi növénytermesztés. Szinte minden településhez tartoznak külterületek (zártkert), szőlőhegyek és gyümölcsösök, és több évszázados szőlőtermesztési- és borászati tradíciókkal rendelkezünk. Az akciócsoport területén jellemző mezőgazdasági tevékenységek (termelés,állattenyésztés, stb.) bemutatóhelyeken történő ismertetése nem kielégítően megoldott.

Helyzet/ adottság

▪ A falvakban felnövő gyermekek nem ismerik a hagyományos mezőgazdasági tevékenységeket, folyamatokat, növényeket, állatokat, ezért szükséges bemutatóhelyek kialakítása, valamint a mezőgazdasági folyamatok ismertetésével kapcsolatos előadások, oktatások, programok szervezése.


▪ Mezőgazdasági bemutatóhelyek kialakítása, a meglévők korszerűstése, felújítása, működésének támogatása. Oktatási anyagok készítése. Előadások, oktatások, programok szervezése.

Megoldási javaslat

▪ Javul a felnövekvő generáció ismeretanyaga, identitástudata a vidéki élet vonatkozásában.Várható eredmény


▪ Irodaszer, nyomtatványok, bérleti díj, posta, telefon, kommunikációs díj, oktatás, továbbképzési díj, szakkönyvek, költségtérítés, reprezentációs költségek, reklámköltségek, megbízási díj, esetleg kis értékű tárgyi eszköz, tanulmány készítése, eszköz, Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció

Megoldási javaslatok 23/62 Kód: KD-63-SzF-1-08 Sorszám: 2866


Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: HAGYOMÁNYOKRA ÉPÜLŐ KÖZÖSSÉGMEGÚJÍTÁS, KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK, MARKETING, NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰ...


▪ A térség hagyományokra épülő, közösségi rendezvények százainak nyújt otthont az év egészében, beleértve a téli, valamint az idegenforgalmi főszezon elő és utószezon időszakát is. Szőlő, bortermeléshez kapcsolódó Orbán-, Vince-, Márton napi rendezvények, Kéknyelű virágzás ünnep, szüreti mulatságok, bornapok, fesztiválok, hegyi búcsúk, a Balatonhoz, élő vízekhez kapcsolódó rendezvények, és az egyes települések egyedi ünnepei, "Élő-Betlehem”, gasztronómiai rendezvények, közösségi programok zajlanak.

Helyzet/ adottság

▪ Támogató források és a települések közötti koordináció hiányában a rendezvények egy része akár el is maradhat, színvonala és látogatottsága csökken, aminek következtében szegényedik, szűkül a térség rendezvény kínálata, bevételek maradnak el, és csökken a vendégforgalom.


▪ Bor-, gasztronómiai-,kulturális-, zenei-, művészeti-, sport- és egyéb rendezvények, évente ismétlődő rendezvénysorozat, programok, fesztiválok, kiállítások térségi szintű koordinálása, marketingje és PR-ja, valamint azok támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Színes, turisztikai szempontból jól értékesíthető rendezvénykínálati spektrum tartós kialakulása, programokra épülő célzott vendégforgalom növekedése.

Várható eredmény


▪ Irodaszer, nyomtatványok, bérleti díj, posta, telefon, kommunikációs díj, reprezentációs költségek, reklámköltségek, megbízási díj, fellépők útiköltség térítése: a megítélt támogatás max. 10 %-át elérő összegben. Szállítási költségek (személy és tehe, Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény






Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ Az akciócsoport települései külön-külön rendelkeznek testvértelepülési nemzetközi kapcsolatokkal, melyek elsősorban kulturális együttműködésben nyilvánulnak meg. A testvértelepülési találkozókon kívül kevés lehetőség van más, egyéb nemzetközi együttműködésre, határon átnyúló közös projektek kidolgozására. A hasonló adottságokkal rendelkező német és osztrák akciócsoportokkal a HVS tervezés folyamán felvettük a kapcsolatot. Amely elsősorban egymás megismerésére és a Leader tapasztalataik adaptálására vonatkozik.

Helyzet/ adottság

▪ A fenti kapcsolatok gazdasági, vidékfejlesztési részei kiaknázatlanok, nincsenek közös projektek. A nemzetközi együttműködések megindítására, fenntartására nincs elegendő forrás. A korábban létesült nemzetközi kapcsolataink erősen lekorlátozódtak a kulturális, illetve települési együttműködési szintre. A pályázati rendszerek eddig nem segítették a nemzetközi térségi együttműködést, mely önerőből nem megvalósítható.


▪ Közös projektek kidolgozása, a kapcsolatok tartalommal való megtöltése, közös EU pályázatokon való indulás például kereskedelmi kapcsolatok, helyi termékek tekintetében, kismesterségek felélesztése közös projektek lévén. A forrás megteremtését követően megvalósíthatók lesznek a határokon átnyúló nemzetközi együttműködések, melynek költségeibe beletartoznak mind a vendégek fogadási, mind a kiutazási költségei. Ezen együttműködésekkel megismerhetők a különböző kulturák és alkalom nyílik a tapasztalatcserére. Együttműködések kiterjesztése az oktatás, képzés területére, közös projektek kidolgozása, megvalósítása. Közös programok, tapasztalatcserék szervezése és lebonyolítása.

Megoldási javaslat

▪ A kapcsolatfelvétellel, illetve –fenntartással hatékony kereskedelmi együttműködések, új munkahelyteremtő projektek, kisvállalkozások fellendülése, települések népességmegtartó képességének javulása. Az akciócsoportok hatékony együttműködése. Az együttműködések révén olyan közös projektek megvalósulása, melyek segítik a kismesterségek felélesztését, az iskolák, civil szervezetek közötti együttműködések létrejöttét.

Várható eredmény


▪ Fordítás és tolmácsolás költségei; nemzetközi szervezetekben való tagsági díj;konferencia részvételi díja; belépők; biztosítás, utazás költségei (repülőgép, busz). Irodaszer, nyomtatványok, bérleti díj, posta, telefon, kommunikációs díj, oktatás, tov, Kapcsolattartás költségei (25%), Képzés/Oktatás (20%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (15%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések






Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás

▪ Az akciócsoportunk települései elöregedett és rossz egészségi állapotú a lakosság. A szűrővizsgálatokra a kedvezőtlen közlekedési feltételek miatt nem tud eljutni az idősebb korosztály a szomszédos városokban, továbbá a kistelepülésekre nem települnek ki az egészségügyi szolgáltatók.

Helyzet/ adottság

▪ A szakorvosi ellátások távol vannak a lakosságtól, a rossz tömegközlekedés miatt problémát jelent a szűrővizsgálatokra történő eljutás, az egészségügyi körzetesítés szétszórtan érinti az akciócsoportot. Hiányoznak a felvilágosító, megelőző előadások, tanácsadások is.


▪ Helyben szervezzük meg az Egészségügyi Minisztérium programjaiban nem kötelező jellegű szűrővizsgálatokat, és azokat előírt gyakorisággal ismételjük és törekszünk a komplexitásra. Egészségügyi felvilágosító, megelőző előadásokat, tanácsadásokat tartunk.

Megoldási javaslat

▪ A megelőzés, valamint az időben felismert és kezelt betegségek hozzájárulnak a lakosság életminőségének javításához, a településekre eljutó szűrővizsgálatok révén az emberek elsajátítják az öngondoskodás képességét, megpróbálnak változtatni az életmódjukon.

Várható eredmény


▪ Eszközbérlet, oktatók javadalmazása, képzési mentorok, szakértők díjazása (ami lehet váll-i szerződés vagy bérköltség, vagy megbízási díj alapján, valamennyi járulékával együtt.), képzéshez kapcsolódó anyagköltség (e költség nélkül számított összkölt, Eszközbeszerzés (25%), Építés, felújítás (12%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: OKTATÁS, KÉPZÉS, EGYÜTTMŰKÖDÉS (SZAKMA SPECIFIKUS, SZABADIDŐ ELTÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS STB.)


▪ A térség hét települése hátrányos helyzetű. Az itt élők potenciálisan veszélyeztetettebbek a munkanélküliség, kiszolgáltatottabbak a munkaerő-piaci változások negatív hatásaival szemben.

Helyzet/ adottság

▪ A helyben élő munkaképes korú, munkaerő-piaci belépésre aspiráló lakosság képzettségi foka elmarad a térség egyéb településein tapasztaltaktól, ami csökkenti tartós munkavállalási, munkavégzési esélyeiket.


▪ Iskolarendszeren kívüli felnőtt szakképzési programok indítása, vállalkozási kompetenciák fejlesztése, célzott szakképzés indítása helyi munkahelyteremtés, önfoglalkoztatás lehetőségeinek megteremtése.

Megoldási javaslat

▪ Foglalkoztatási helyzet javulása, munkanélküliség csökkenése, tartós munkaerő-piaci belépés elősegítése.Várható eredmény


▪ Irodaszer, nyomtatványok, bérleti díj, posta, telefon, kommunikációs díj, oktatás, továbbképzési díj, szakkönyvek, költségtérítés, reprezentációs költségek, reklámköltségek, megbízási díj, tanulmány készítése, eszközbérlés, oktatók javadalmazása, kép, Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Képzés







▪ Keszthelyen működik a Pannon Egyetem, továbbá Tapolcán és Keszthelyen több középfokú oktatási intézmény található, melyekben felnőttképzés is folyik, ezáltal megvalósul az élethosszig tartó tanulás lehetősége. Az oktatási intézmények többsége hagyományos képzési struktúrát valósít meg.

Helyzet/ adottság

▪ Problémát jelent, hogy az oktatási intézmények kínálata nem minden esetben felel meg a jelenkori elvárásoknak, egyes szakmákból túlképzés van, míg máshol hiányok jelentkeznek. Kevés a gyakorlati tapasztalatokon alapuló oktatás, a közvetlen érzékelésen nyugvó ismeretszerzés. Az alternatív jövedelemszerzés lehetőségeinek oktatása nem megoldott.


▪ Kihalóban lévő szakmák ismertetése, betanítása. A természeti környezetben megvalósuló oktatás, ismeretszerzés elterjesztése, oktatási tananyag összeállítása. Hagyományokon alapuló mezőgazdasági tevékenységekre való oktatás. Horizontális kapcsolatok kialakítása szükséges a partnerek között. Szakkönyvtárak szakmai anyaggal történő kiegészítése, kiadványok készítése és terjesztése.

Megoldási javaslat

▪ Az ismeretek bővítése által megvalósul az élethosszig tartó tanulás lehetősége, melynek eredménye, hogy a képzésen részt vevők képzettebben tudnak a kor kihívásainak megfelelni, jobban eligazodnak az élet dolgaiban. Megismerik a múltat, segítségével könnyebben megoldják a jövő feladatait. A képzések színvonalának emelésével a tanulók 90 %-a eredményesebb vizsgát tesz.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Az akciócsoport területén élő lakosságot a klímaváltozás hatásai fokozottan érintik természeti adottságaink miatt. (Vulkáni hegyek, Balaton, Kis-Balaton, mezőgazdasági művelt területek). A megújuló erőforrások felhasználására és hasznosítására a HACS településein is többnyire rendelkezésre állnak a lehetőségek (nap-, szél- és vízenergia, hulladék hő, csapadékvíz, komposzt hasznosítása) az intézmények és részben a magán, a civil és vállalkozói szektor előtt is. Ezek kihasználása azonban jelentéktelen mértékű.

Helyzet/ adottság

▪ A társadalom nincs kellőképpen tájékoztatva, felkészítve a klíma változás hatásairól, a várható károk megelőzéseinek enyhítésének lehetőségeiről. E témában nincsenek kidolgozott terület specifikus tervek, tanulmányok. A megújuló, környezetkímélő energiákat és egyéb természeti erőforrásokat felhasználó és hasznosító eljárásokkal kapcsolatos ismeretek nagymértékben hiányosak. Több tréninggel, képzéssel, továbbképzéssel a megújuló erőforrások hasznosítását hatékonyan segíthetnénk elő.


▪ A HACS településein az életen át tartó tanulás készségének erősítése az önképzés és gyakorlati hasznosítás módszereinek megismertetésével különböző tréningek, fórumok, non-formális képzések segítségével az alábbi területeken: megújuló erőforrások felhasználása, energiahatékonyság a gyakorlatban, a csapadékvíz megfogására és hasznosítására, komposztálás a mindennapokban, települési, mikrotérségi, térségi klímastratégiák készítésének módja. A támogatás magában foglalja a képzések előkészítését, szervezését, lebonyolítását.

Megoldási javaslat

▪ Felkészült emberek a klímaváltozás elviselésére, a témára alapozott képzés, oktatás megvalósulása. Környezetvédelmi tudatosság fejlődése, annak a viselkedési normákban, attitűdökben való megnyilvánulása, a megújuló erőforrások felhasználásának jelentős növekedése. A klímaterhelés enyhülése. A megújuló erőforrások hasznosításának folyamatos emelkedése.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület területéről hiányzik a kifejezetten az innovációhoz, a fejlesztéshez, a tervezéshez, a képzésekhez szükséges objektum és a humánerőforrás működtetéséhez szükséges infrastrukturális háttér. Nincsen a térségben olyan képzőhely, melyek a fejlesztésekhez, a vidékfejlesztéshez, a Leader-programhoz is kapcsolódó, a képzések típusához illeszkedő és azoknak megfelelően felszerelt és a szükségletek szerint kialakított képzések számára helyet ad.

Helyzet/ adottság

▪ Ilyen többfunkciós központ hiányában nem indulhatott meg a közösségek igazi fejlődése. Nincs olyan központ, mely széles volumenben összefogná a térségben szükséges képzések, oktatások, tanácsadások lebonyolítását.


▪ A projekt keretében a HVS megvalósításához fűződő többfunkciós fejlesztőközpont létrehozása, mely egyszerre funkcionál innovációs-, vidék- és projektfejlesztő, marketing-, termékfejlesztő- és minősítő központként, képzőközpontként, kulturális- és művészeti központként, rendezvényhelyszínként, valamint a vidékfejlesztésben dolgozó hálózatok számára infrastrukturális háttérként. Biztosítani egy helyen a társadalom részére a vidékfejlesztés érdekében összegyűjtött adatokhoz való hozzáférés lehetőségét, együttesen szervezni a térség fejlődését segítő programokat, kölcsönös információáramlásnak és rendezvényeknek helyet adó közösségi tér létrehozása, mely képzések helyszíne is lehetne, a térség turisztikai sajátosságainak, jellemzőinek bemutatótereként szolgál, de a helyi lakosság számára igényként jelentkező szolgáltatásokat is biztosít. E központ munkatársai a térségeken belüli, a térségek közti, és nemzetközi együttműködéseket is generálnák, igény szerint vidékfejlesztési, jogi, pályázati tanácsadás rendszeres időközönként biztosított lesz.

Megoldási javaslat

▪ 1 többfunkciós innovációs-, szolgáltató-, képző- és fejlesztőközpont jön létre.Várható eredmény


▪ Ingatlan vásárlása a fejlesztés elismerhető összköltségének maximum 40%-ig. Irodaszer, nyomtatványok, bérleti díj, posta, telefon, kommunikációs díj, oktatás, továbbképzési díj, szakkönyvek, költségtérítés, reprezentációs költségek, reklámköltségek,, Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás (30%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés (15%), Marketing tevékenység (30%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)





▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪ Önkormányzatok %

EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪ Non-profit szervezetek %

▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Komplex projekt




Megoldási javaslatok 31/62 Kód: KD-63-SzF-A-32 Sorszám: 1643Prioritás: A VIDÉKI ÉLETMÓDHOZ KAPCSOLÓDÓ LEHETŐSÉGEK FEJLESZTÉSE

Intézkedés: BOR- ÉS GASZTRONÓMIA, FALUSI TURIZMUS (BORÚTI ÁLLOMÁSHELYEK KIALAKÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE, H...


▪ Több évszázados szőlőtermesztési és borkultúrával rendelkezik a terület, mely jelentős borvidék. A térség egyedi gasztronómiai értékei, illetve borai az ország turisztikai kínálatának fontos részét képezik. A térségi gasztronómiai és borturisztikai kínálat dinamikusan fejlődik, a gasztronómiai rendezvények, borfesztiválok, borkóstolók a programok fontos részét képezik.

Helyzet/ adottság

▪ A térség gasztronómiai és borturisztikai kínálatát azonban nem értékelik egyértelműen pozitívan, mivel az egyén szintjén a bor és gasztronómiai turizmus iránti kereslet nem jelenik meg karakterisztikusan, ennek következtében az ilyen motivációjú utazások aránya is meglehetősen alacsony. A terület bor és gasztronómiai lehetőségei kihasználatlanok még, fejlesztésükre igény mutatkozik.


▪ Helyi étel és italspecialitások népszerűsítésével, borút fogadó állomások kialakításával, bővítésével, korszerűsítésével, továbbá a borászati technológia fejlesztésével a falusi turizmus fellendül.

Megoldási javaslat

▪ A bor- és gasztronómia, illetve falusi turizmus fellendülésével a minőségi szolgáltatások iránti kereslet növekedése várható. A turisztikai bevételek növekedésével javul az életszínvonal és a megélhetés, továbbá csökken a munkanélküliségi ráta.Borospincék átalakítása, korszerű, de hagyományőrző szőlőfeldolgozás, kóstoló helyek kialakulása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 32/62 Kód: KD-63-GF-A-14 Sorszám: 1489Prioritás: A VIDÉKI ÉLETMÓDHOZ KAPCSOLÓDÓ LEHETŐSÉGEK FEJLESZTÉSE



▪ A térség Magyarország egyik legfontosabb bor- és gasztronómiai célterületét képezi. Kiemelt jelentőségű terület a Tapolcai medence, a Badacsony és a Szent György-hegy, és Keszthely térsége is.

Helyzet/ adottság

▪ A térség vendégfogadásra, minőségi szolgáltatásra alkalmassá tehető présháza, borkóstolásra alkalmasnak mutatkozó helyszíne által nyújtható lehetőségek fejlesztési források hiányában kiaknázatlanok maradnak számos, a Balaton háttérterületét képező településen, például Nemesvitán, Sáskán, Balatongyörökön ahol a terület szőlész-borász vállalkozásai összefogva fejlesztenék a borúti állomáshelyszíneket.


▪ Borúti állomáshelyszínek fejlesztése, présházak, ó-pincék bővítése, borkóstoló helyek kialakítása, helyi ételek kínálata, hagyományos szőlőfeldolgozás, borpalackozás, palackozott borok korszerű tárolási feltételeinek megoldása. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.

Megoldási javaslat

▪ Impulzív bor- és gasztronómiai turizmus, minőségi szolgáltatások iránti kereslet növekedése, az akciócsoport részét képező Balaton-felvidéki háttértelepülések bor és gasztroturisztikai vendégfogalmának növekedése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség tradícionális bortermelő helyekkel ( Badacsonyi-, Balatonfelvidéki- Balatonmelléke borvidék ), gasztronómiai értékekkel ( halápi lángos, sáskai rétes, tördemici kocsonya, tóti tócsi, badacsonyi halászlé, szántói sonka), a külföldi és belföldi idegenforgalom szempontjából jól kiaknázható falusi turisztikai lehetőségekkel rendelkezik, melyeknek az alap infrastruktúrája hiányos. Nemzetközi kapcsolatok vannak kialakulóban.

Helyzet/ adottság

▪ A jelenlegi realitásokhoz képest növelni lehet azoknak a minőségi kínálatot nyújtó borút állomásoknak a számát, amelyek minőségi körülményeket biztosítanak a lehetőségekkel élni kívánók számára. Őstermelők kívánnak kialakítani vizesblokkal ellátott borkóstoló helyszíneket. A borkóstolás a helyi látnivalók bemutatásával társulna.


▪ Borkóstoló és gasztronómiai helyszínek kialakítása, meglévők korszerűsítése, gasztronómiai, helyi tájbor kínálat bővítése, helyi kispincészetek szerves bekapcsolása a borút állomások borászati, gasztronómiai kínálatába. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.

Megoldási javaslat

▪ Falusi turizmus vendégvonzó eszköztárának fejlődése, a térség gasztroturisztikai kínálatának szélesedése, bővülése, sokszínűbbé válása.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: ÖKOTURIZMUS ÉS AKTÍV TURIZMUS (KERÉKPÁR, LOVAS-, BAKANCSOS-, VIZITURIZMUS, STB.) KIÉPÍTÉS ...


▪ A Tapolcai-, Káli medence, a Zalai dombhátak és Zalavölgye települései kiemelkedően kedvező lehetőségeket kínálnak az aktív-, és öko-turizmus iránt érdeklődők számára. Sajnos azonban ezek a lehetőségek háttér infrastruktúra hiányában nincsenek teljeskörűen kihasználva.

Helyzet/ adottság

▪ Az aktív és öko-turizmus térségi feltételrendszerei számos esetben elavultak, amortizálódtak, kiépítetlenek.Nincsenek megfelelő számban hideg – melegvizes pihenőhelyiségek,sok településen nincs járda az egyébként különösen nyáron, a különböző rendezvények látogatottsága miatt nagy forgalmat bonyolító településeken belül futó utak mentén.Nincs elég tájékoztató tábla sem az utak mellett.


▪ Szálláshely-fejlesztése, korszerűsítése, csónakkikötők építése, információs táblák kihelyezése, információs pontok létesítése, járdaépítési program indítása. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.

Megoldási javaslat

▪ A térségben koncentrálódó belföldi és nemzetközi aktív-, és öko- és turizmus minőségi feltételinek, követelményeinek javulása, fenntartható turisztikai fejlődés lehetőségének biztosítása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A helyi gazdaság jövedelemtermelő képessége nagyobb részt a turizmus ágazat adottságihoz, vonzerőihez kötődik. A térség kiváló és változatos lehetőségeket nyújt az öko- és aktív turizmus valamennyi típusa számára, beleértve a barlangászatot, kerékpár-, lovas-, bakancsos-, és vízi turizmust is.

Helyzet/ adottság

▪ A vidéki életmódhoz kapcsolódó turisztikai lehetőségek nem megfelelően vannak kihasználva, egyrészről mert nincsenek ezek az értékek feltárva, másrészről mert az infrastruktúra kiépítése hiányos.


▪ A vidéki vendégfogadás feltételeinek javítása, a turizmussal összefüggő háttérinfrastruktúra kialakítása.Megoldási javaslat

▪ Az öko és aktív turizmus felébresztésével és fellendítésével nő a vendégéjszakák, illetve a munkalehetőségek száma, ezáltal növekszik a térségi bevétel. Továbbá javul az életszínvonal és az egészség a szelídturizmus igénybevételével.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A helyi gazdaság jövedelemtermelő képessége részben a turizmus ágazat adottságihoz, vonzerőihez kötődik. A térség kiváló és változatos lehetőségeket nyújt az öko- és aktív turizmus valamennyi típusa számára, beleértve a barlangászatot, kerékpár-, lovas-, bakancsos-, és vízi turizmust is.

Helyzet/ adottság

▪ A vidéki életmódhoz kapcsolódó turisztikai lehetőségek nem megfelelően vannak kihasználva, egyrészről mert nincsenek ezek az értékek feltárva, másrészről mert infrastruktúra kiépítése hiányos.


▪ Természeti értékek feltárása, látogathatóvá tétele, túraútvonalak, tanösvények feltérképezése és kialakítása, ökoturisztikai szálláshelyek kialakítása, a turizmushoz kapcsolódó háttérinfrastruktúra kiépítése megvalósításával orvosolható a probléma, melyek természetesen csak a természeti környezet megóvásával, és az esélyegyenlőség biztosításával létesíthetők.Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.

Megoldási javaslat

▪ Az öko- és aktívturizmus felébresztésével és fellendítésével nő a kulturális és szabadidős programok száma, ezáltal a vendégéjszakák száma is, melynek eredménye a térségi bevételek gyarapodása. Továbbá javul az életszínvonal és az egészség a szelídturizmus igénybevételével.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség változatos lehetőségeket nyújt az öko- és aktív turizmus valamennyi lehetősége számára, beleértve a természeti, a vízi, a barlangi lehetőségeket, például Vállus és Balatonederics környékén, de a különféle sportágakat is.

Helyzet/ adottság

▪ A lehetőségekhez képest jelenleg szerény kínálat mutatkozik az öko- és aktív turizmus vonatkozásában.Probléma/ lehetőség

▪ Szép és biztonságos gyalogos-, lovas-, bakancsos-, felfedező-kalandtúra útvonalak kialakítása, jelzőtáblák kihelyezése, úttisztításhoz szükséges eszközök beszerzése, tájékoztató táblák kihelyezése, pihenő helyek kialakítása, természeti értékekhez turistaút kiépítése, tanösvények mentén köztéri- és erdei bútorok kihelyezése, turisztikai attrakciók fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ A térség öko-turisztikai lehetőségeinek bővülése, az aktív turizmus feltételrendszere fenntartható fejlődésének biztosítása.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: VIDÉKI VENDÉGFOGADÁS, SZÁLLÁSHELYEK BŐVÍTÉSE, MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSA


▪ A magánszálláshelyek egy része felújításra, korszerűsítésre szorul. Kiemelhető a Tapolcai-, Káli medence, a Zalai dombhátak, Zalavölgye több települése. Fejlesztések hiányában ezeknek a magánszálláshelyeknek a versenyképessége nem biztosítható, nem jelenthetnek kitörési pontot a helyiek számára, nem biztosíthatnak segítséget a helyi-térségi turizmus, mint gazdasági húzóágazat irányában.

Helyzet/ adottság

▪ A magánszálláshely értékesítés, vidéki vendégfogadás a térség turisztikai arculatának szerves része. Hatékony infrastruktúrafejlesztés hiányában a vidéki magánszálláshely szolgáltatók versenyképessége csorbul, szolgáltatásaik minősége romlik, vagyis a kívánatossal ellenkező hatások érhetőek el.


▪ Miőségi magánszálláshelyek felújítása, bővítése, új szálláslehetőségek kialakítása, meglévők korszerűsítése. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.

Megoldási javaslat

▪ Összhatásként a térség fenntartható turisztikai fejlődésének elősegítése, minőségi rekreációs szolgáltatások és lehetőségek biztosítása.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség települései, szabadteres vidékei számtalan lehetőséget nyújtanak a családok, kisgyermekes családok, kirándulók aktív, rekreációs szabadidő eltöltéséhez, kikapcsolódásához.

Helyzet/ adottság

▪ A térség szabadtéri-egyéni programkínálatának bővülése szükségessé teszi a vidéki vendégfogadás kapacitásainak, feltételeinek, minőségének a jelenleginél sokkal hatékonyabb érvényesülését.


▪ Pihenőhelyek kialakítása, szabadtéri főzés feltételeinek megteremtése, teljeskörűen akadálymentesített szállás- és vendéglátóhelyek kialakítása, fejlesztése, korszerűsítése, valamint a szálláshelyek hatékony működését és kihasználtságát segítő sportszolgáltatások (kivéve a természeti és környezeti értékeket károsító sportturisztikai tevékenység) feltételeinek megteremtése.

Megoldási javaslat

▪ A külföldi-, belföldi vendégforgalomra épülő szabadidős-, rekreációs aktivitás növekedése, szálláshely kapacitásásának, szolgáltatási színvonalának növekedése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség rendelkezik minőségi vendégfogadásra is alkalmas, vagy alkalmassá tehető vidéki vendégfogadóval, panzióval, szálláshellyel, amelyek további fejlesztések alapjainak tekinthetők.

Helyzet/ adottság

▪ A vidéki vendégfogadóhelyek nagyobb része nem képes jelenleg az egyes turisztikai trendeknek megfelelő teljeskörű szolgáltatást nyújtani a térségbe látogatók számára.


▪ Vendéglátóhelyek korszerűsítése, minőségi szálláshelyek kialakítása, vendégházak szolgáltatásának bővítése. Például a tanyai vendéglátóhelyek korszerűsítése, wellness-fittness szolgáltatással egybehangolt vendégház szolgáltatásfejlesztés ( kivéve KDOP és NYDOP keretből támogatható fejlesztés). Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.

Megoldási javaslat

▪ Korszerű, a kor követelményeinek megfelelő térségi, vidéki vendégfogadók létrejötte, bővülő minőségi vendégkör megjelenése, az igényeknek megfelelő minőségi szolgáltatás kínálatának bővülése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 41/62 Kód: KD-63-GF-B-01 Sorszám: 2164Prioritás: A VIDÉKI ÉLETMÓDHOZ KAPCSOLÓDÓ LEHETŐSÉGEK FEJLESZTÉSE




Helyzet/ adottság



▪ Vendéglátóhelyek, udvarházak, kúriák korszerűsítése, minőségi szálláshelyek kialakítása, vendégházak szolgáltatásának bővítése. Például a Nemesvitán működő Idrányi lovas udvar tanyai vendéglátóhelyek korszerűsítését végezné, Gyulakeszin a Dion Kft végezne wellness-fittness szolgáltatással egybehangolt vendégház szolgáltatásfejlesztést. Fejlesztést megalapozó tervek, tanulmányok készítése.

Megoldási javaslat


Várható eredmény


Forrás ▪ KDOP - 2. prioritás - Regionális turizmusfejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonederics, Balatonhenye, Balatonrendes, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Káptalantóti, Kékkút, Kisapáti, Kővágóörs, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Nemesgulács, Nemesvita, Raposka, Révfülöp, Salföld, Sáska, Szentbékkálla, Szigliget, Tapolca, Uzsa, Zalahaláp

▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 42/62 Kód: KD-63-GF-B-02 Sorszám: 2165Prioritás: A VIDÉKI ÉLETMÓDHOZ KAPCSOLÓDÓ LEHETŐSÉGEK FEJLESZTÉSE




Helyzet/ adottság



▪ Vendéglátóhelyek, udvarházak, kúriák korszerűsítése, minőségi szálláshelyek kialakítása, vendégházak szolgáltatásának bővítése. Fejlesztést megalapozó tervek, tanulmányok készítése.

Megoldási javaslat


Várható eredmény


Forrás ▪ NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása)









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Balatongyörök, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Gyenesdiás, Karmacs, Keszthely, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalaszántó, Zalavár

▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNYOK ÉS INFORMÁCIÓS HÁLOZATOK LÉTREHOZÁSA


▪ Az egyes települések jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik, gazdaságának fő pillére a turizmus. Turisztikai egyesületek, tourinform irodák segítik a tájékozódást.

Helyzet/ adottság

▪ A települések természeti és kulturális adottságaira és erőforrásaira épülő minőségi és komplex turisztikai szolgáltatások bemutatásával A térség bemutatásával kapcsolatos kapcsolatos turisztikai kiadványok száma csekély. A meglévő néhány tájékoztató pont közötti információáramlás akadozik. A térség szempontjából fontos kérdés, hogy az utazók megfelelő tájékoztatást kapjanak a régióra, tájegységre, településre jellemző adottságokról, programlehetőségekről. A turisták nincsenek tisztában azzal, hogy hol informálódhatnak ezzel kapcsolatban.


▪ A települések természeti és kultúrális adottságaira és erőforrásaira épülő minőségi és komplex turisztikai szolgáltatásokat bemutató információs kapuk, bemutató- és értékesító helyek létrehozása és működtetése. A települések egyedi arculatának és identitástudatának erősítésének megjelenítése érdekében olyan fejlesztések végrehajtása, amely felhívja a térségbe látogatók figyelmét a természeti értékeink és épített örökségeink sorára, a természettel organikus kapcsolatban álló turisztikai és gasztronómiai programkínálatunkra.

Megoldási javaslat

▪ Információs kapuk létrehozásával növekszik a térségbe látogatók információval való ellátottsága, jobban megismerik a látnivalókat, a helyi szokásokat, megvásárolhatják a helyi termékeket, és olyan szolgáltatásokhoz jutnak hozzá, amelyek révén kellemesebb élménnyel térnek haza.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNYOK ÉS INFORMÁCIÓS HÁLOZATOK LÉTREHOZÁSA

Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

▪ A térségben működő információszolgáltatással megbízott tourinform irodák, valamint egyéb közösségi szolgáltató helyek infrastruktúrája, eszközellátottsága hiányos. Kereskedelmi szolgáltatások terén a térség ellátottsága megfelelő, a kistelepülések fejlesztése indokolt.

Helyzet/ adottság

▪ Az információ szolgáltató helyek fejlesztését az önkormányzatok kizárólag önerőből megoldani nem tudják, viszont a pályázati rendszerek sem adnak erre támogatást. A kereskedelmi szolgáltatások esetében egyes településeken van lehetőség fejleszteni pályázatok útján, de ebben is segítséget kell nyújtani a Leader program keretében.


▪ A települési fejlesztések támogatása annak érdekében, hogy minél teljesebb és minél szélesebb kört megérintő adminisztratív szolgáltatásokat tudjanak nyújtani. A kereskedelmi szolgáltatók közül azokat kell támogatni, amelyek innovatív ötletekkel és megfelelő financiális háttérrel kívánnak fejleszteni.

Megoldási javaslat

▪ Minden településen az elvárható szintnek megfelelő tájékoztató helyek kialakítása és működtetése. Megfelelő színvonalú kerskedelmi szolgáltatások. Fenntartható innovatív ötletek megvalósítása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A TÉRSÉGRE JELLEMZŐ AJÁNDÉK- ÉS EMLÉKTÁRGYAK TERVEZÉSE, KÉSZÍTÉSE


▪ A térség turisztikai kínálata széles skálán mozog, szinten minden településen található természeti-, épített, vagy kulturális látnivaló. Az ehhez kapcsolódó ajándék és emléktárgypiac szegényes.

Helyzet/ adottság

▪ A szegényes ajándék- és emléktárgypiac miatt a térség turisztikai vonzereje a potenciálhoz képest nem elég nagy.Probléma/ lehetőség

▪ Az akciócsoport területére jellemző kismesterségeket űző kisiparosok, kézművesek által ajándék- és emléktárgyak létrehozása, marketingje, értékesítése szükséges.

Megoldási javaslat

▪ Fellendülő ajándék- és emléktárgypiac eredménye az idelátogatók elégedettsége, számuk növekedése, a gyártó készítői és kereskedelmi vállalkozások megerősödése, munkahelyek létesülése.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 46/62 Kód: KD-63-SzF-A-28 Sorszám: 1629Prioritás: HELYI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS A JÖVEDELEMSZERZŐ KÉPESSÉG NÖVELÉSE

Intézkedés: HELYI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁS, CSOMAGOLÁS, FORGALMAZÁS (PL. AGRO-, ÖKO-, BIOPIAC, STB) MARKETING...


▪ Az akciócsoport területén legjellemzőbb gazdasági ág a turizmus. A területen jelen van továbbá a kertészeti-, szántóföldi növénytermesztés valamint az állattenyésztési tevékenység.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi termékek piacra jutása nem megoldott. Nincs megfelelő marketing tevékenység. Hiányoznak a helyi specialitások.Probléma/ lehetőség

▪ A piacon sikeresen értékesíthető, versenyképes termékek előállítása. A termékek terjesztéséhez járművek, eszközök beszerzése. Az érintett mikrovállakozások és őstermelők termékeihez marketing és PR tevékenységek beindítása.

Megoldási javaslat

▪ A helyi termékek piacra juttatásának eredménye, hogy több mezőgazdasági és feldolgozóipari munkahely jön létre, javulnak a turisztikai adatok, emelkedik az életszínvonal. A logo és védjegy elterjedése segíti a térség ismertségét minőséget garantálva ezzel.Helyi termelésű borok palackozása (kivéve a védett bor), hústermelés, kemenceépítés és a közösség területén helyi terméket árusító mozgó üzlet a várható eredmény.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 47/62 Kód: KD-63-GF-A-02 Sorszám: 2163Prioritás: HELYI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS A JÖVEDELEMSZERZŐ KÉPESSÉG NÖVELÉSE


Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A térség hátrányos helyztű települései kedvező adottságokkal rendelkeznek a különböző biotermékek előállítása, üzemszerű termelése vonatkozásában. A hátrányos helyzető települések területén a térségre alapvetően jellemző szőlő és gyümölcstermesztés, vagy bio-méhészeti tevékenység is zajlik.

Helyzet/ adottság

▪ Tőkehiányosak, jellemzően mérsékelt hatékonyságú marketing tevékenységgel bírnak, elavult, amortizálódott gépi-termelési infrastruktúrával rendelkeznek a feldolgozóiparban működő vállalkozások. Kevés vállalkozás tud róla, hogy az EU-s irányelvek, külön engedély alapján, lehetővé teszik az állatok levágását a származási helyen.


▪ Gépi-technikai eszközfejlesztési támogatások biztosítása a pályázó térségi feldolgozóipari vállalkozások számára (pl.mobil vágóhíd, stb.), marketing tevékenység fejlesztési támogatás, borházfejlesztési program indítása, biotermékek piacra juttatásának elősegítése, (kivéve a GOP keretében támogatható fejlesztés).

Megoldási javaslat

▪ Feldolgozóipari vállalkozások fenntartható fejlődésének biztosítása, a térségre jellemző egyedi márkanév minőségi védjeggyé válása, a feldolgozóipari vállalkozások folyamatos munkaerő-piaci jelenléte munkanélküliség mérséklő hatást eredményezhet.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 48/62 Kód: KD-63-GF-2-01 Sorszám: 1426Prioritás: HELYI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS A JÖVEDELEMSZERZŐ KÉPESSÉG NÖVELÉSE


Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térségben, például Hegyesden, illetve néhány hátrányos helyzetű településen, Bókaházán és Vindornyalakon kereskedelmi érdeklődésre számot tartó biomangalica, húsmarha farmok, bioméhészetek, -gyümölcs gazdálkodások működnek. A biogazdálkodás előnye a mikroelemekben, vitaminokban gazdag, kevés káros anyagot tartalmazó biotermék. A bio állattenyésztésnél az állatok megfelelő tartás mellett bio takarmányt kapnak. A legszigorúbb ellenőrzések garantálják, hogy a „bio” minősítéssel rendelkező termékek a minősítéshez szükséges szigorú feltételeknek megfelelnek.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdasági növénytermesztéssel és állattartással, feldolgozóiparral foglalkozó vállalkozások tőkehiányosak, fejlesztésekre, legfeljebb szinten tartás vonatkozásában nyílik módjuk, az eszköz infrastruktúra számos esetben amortizálódott, amely tényezők gazdasági hasznosságuk és kereskedelmi értékességük mellett versenyképességi hátrányt növelnek.


▪ Fontos a borászati fejlesztési programok indítása, biotermékek piacra juttatásának elősegítése, térségre jellemző egyedi védjeggyel történő ellátása, az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése. Értékesítést segítő szövetkezet létrehozása, termelési PR és marketing javítása. Fenntartható és versenyképes újszerű helyi eljárások ösztönzése. A vidéki gazdasági potenciál megerősítése és fenntartható hasznosítása.

Megoldási javaslat

▪ Mezőgazdasági, valamint térségi feldolgozóipari vállalkozások fejlődésének biztosítása, együttműködésének erősödése, a helyi termelés minőségi, egyedi védjegyének kialakulása. Különösen a bio állattartással, bio-növény termesztéssel foglalkozó hátrányos helyzetű településeken működő vállalkozások versenyhátrányának csökkenése. A feldolgozóipari vállalkozások folyamatos munkaerő-piaci jelenléte munkanélküliség mérséklő hatást eredményezhet.

Várható eredmény


▪ Együttműködések kiépítését, fejlesztését szolgáló képzések, szemléletformáló fórumok, műhelymunkák szervezése, vagy ezeken való részvétel, együttműködéseket bemutató kiadványok, kisfilmek tervezése, elkészítése (multimédiás is), honlapok ezirányú fej, Eszközbeszerzés (25%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ Erősségeinket a turizmus többirányú fejlesztéséhez jó alapot teremtő történelmi-, és kulturális hagyományok, adottságok gazdagsága, a domborzati sokszínűség, helyi identitástudat, közösségi szellem, az aktív civil szféra, jelentik. A térség idegenforgalomi szempontból kiemelt terület, jelentős része a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén fekszik. A kereskedelmi vállalkozások az idegenforgalom szezonális változásaihoz igazodtak, amivel párhuzamban a versenyképesség fenntartása érdekében az idegenforgalomban tapasztalható minőségi igények változásával is lépést kívánnak tartani.

Helyzet/ adottság

▪ A kereskedelmi vállalkozások forráshiánya a szükséges, minőségi fejlesztések elmaradásában, vagyis a versenyképességi potenciál csökkenésében csapódik le, aminek következménye a helyi kiskereskedelem fokozatos térvesztése a multinacionális áruházláncok kereskedelmi árusítóhelyeivel szemben.


▪ Kereskedelmi árusítás minőségi elemeit biztosító infrastruktúrafejlesztés, előregyártott felépítmény beszerzése mozgó üzlet működtetése számára, korszerű kiszolgáló, szociális és higiéniás helyiség kialakítása, kulturált vásárlókörnyezet megteremtése, minőségi áruk piaci értékesítése. Szimbiotikus együttműködés helyi kistermelőkkel, áruvédjegy, logó kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ Helyi-térségi kiskereskedelem fennmaradása, fellendülése, versenyképessége, munkaerő-piaci potenciáljainak fennmaradása és fejlesztése.

Várható eredmény


▪ A kereskedelmi árusítás minőségi elemeit biztosító infrastruktúra fejlesztéssel összefüggő eszközök beszerzése, technológiai fejlesztést, korszerűsítést eredményező új eszközök beszerzése. Marketing tevékenység az összes költség max. 15 %-ig, marketi, Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás (12%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Az akciócsoport nem rendelkezik önálló védjeggyel illetve logóval, melyek a minőségirányítás szempontjából jelentőséggel bírnak. A mikro-, kis- és középvállalkozások hatósági előírásoknak való megfelelés érdekében több olyan dokumentáció elkészítésére kötelezettek (HACCP, kockázatbecslés stb.), melyekhez nehezen vagy egyáltalán nem tudnak forrást biztosítani.

Helyzet/ adottság

▪ Az akciócsoport hatékonyan nem tudja segíteni a vállalkozások piacra jutását és versenyképességét. A vállalkozók viszont nem tudják saját erő hiányában a minőségügyi, munkaügyi- és munkavédelmi hatóság előírásokat teljesíteni.


▪ Az akciócsoportra kidolgozott és bevezetett védjegy- és logó, a hatósági előírásoknak megfelelően elkészített dokumentációk a vállalkozások tevékenységeire.

Megoldási javaslat

▪ Védjeggyel levédett minőségi szolgáltatások, garantált minőségi termékek, versenyképes vállalkozások. Az akciócsoport területére kidolgozott és bevezetett védjegy és logó segítségével hatékonyabb térségmarketing. Térségre beazonosítható minőségi paraméterekkel rendelkező termékek és szolgáltatások.

Várható eredmény


▪ marketing tevékenység az összes költség max. 20 %-ig, marketingeszközök elkészítése, beszerzése, helyi termékek, minőségi áruk nemzetközi piacra jutásával, idegenforgalmi értékesítésével kapcsolatos költségek, szórólapok, kiadványok költségei, hatósá, Eszközbeszerzés (20%), Tradicionális eszközbeszerzés (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség kedvező adottságokkal rendelkezik a különböző termékek, biotermékek előállítása, nagy volumenű termelése vonatkozásában. Számos településen a területre alapvetően jellemző szőlő és gyümölcstermesztés (kiemelten a hagyományos szőlőművelés), vagy bio-méhészeti tevékenység is zajlik. Ezen tájegység kiváló minőségű vörös- és fehérborait is szívesen kóstolják az idelátogatók.

Helyzet/ adottság

▪ Tőkehiányosak, jellemzően mérsékelt hatékonyságú marketing tevékenységgel bírnak, elavult, amortizálódott gépi-termelési infrastruktúrával rendelkeznek a feldolgozóiparban működő vállalkozások.


▪ A feldolgozóipari gépi-technikai eszközfejlesztési támogatások (pl. mobil vágóhíd, stb.) biztosítása a térségi vállalkozások számára. Marketing tevékenység, borászati fejlesztési programok indítása, biotermékek piacra juttatásának elősegítése, térségre jellemző egyedi védjeggyel történő ellátása. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése.

Megoldási javaslat

▪ Térségi feldolgozóipari vállalkozások fenntartható fejlődésének biztosítása, a térségre jellemző egyedi márkanév minőségi védjeggyé válása, a feldolgozóipari vállalkozások folyamatos munkaerő-piaci jelenléte munkanélküliség mérséklő hatást eredményezhet.

Várható eredmény


▪ Feldolgozóipari gépi-technikai eszközök beszerzése, technológiai fejlesztést, korszerűsítést eredményező új eszközök beszerzése, ezek szállítása és üzembe helyezése, az esetleges betanítás költségei. Az eszközök felszerszámozásához az új szerszámok, , Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás (12%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség településeinek vendégforgalomban érdekelt vállalkozásai jelenleg nem kellő mélységben kiaknázott lehetőséggel rendelkeznek a helyi termékek előállítása és forgalmazása területén, amivel párhuzamban értékesítési célú reklámozás vonatkozásában is jelentős lemaradásban vannak. Nincs olyan megmozdulás, mely összehozná, majd összekovácsolná a térségi kismesterségekkel, feldolgozóiparral foglalkozó szakembereket, akik bemutathatnák mind a helyi lakosoknak, mind a turistáknak a termékeiket.

Helyzet/ adottság

▪ Nincs megoldva a meglévő, már most is értékesíthető helyi termékek megfelelő marketingje, PR-ja, nem állnak rendelkezésre megfelelő forgalmazási, értékesítési feltételek.


▪ Helyi szabadtéri hagyományőrző programok indítása, helyi termékek előállításának támogatása. Rendezvények során bemutatásra kerülnének a térségre jellemző kínálati elemek. Ezen programokon kóstolókkal, közös főzéssel, helyi termékek előállításának bemutatójával népszerűsíthető lenne a Keszthelyi és Tapolcai kistérség.

Megoldási javaslat

▪ Hagyományok ápolása, gasztronómiai és kismesterségek által előállított helyi specialitások készítése és értékesítése helyben.Várható eredmény


▪ Irodaszer, nyomtatványok, bérleti díj, posta, telefon, kommunikációs díj, reprezentációs költségek, reklámköltségek, megbízási díj, fellépők útiköltség térítése: a megítélt támogatás max. 10 %-át elérő összegben. Szállítási költségek (személy és tehe, Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény







▪ A térség településeinek vendégforgalomban érdekelt vállalkozásai jelenleg nem kellő mélységben kiaknázott lehetőséggel rendelkeznek a helyi termékek előállítása és forgalmazása területén, amivel párhuzamban értékesítési célú reklámozás vonatkozásában is jelentős lemaradásban vannak. A térség számos olyan értékes, helyben előállított termékkel rendelkezik, amelyek bemutatásra és értékesítésre érdemesek.

Helyzet/ adottság

▪ Nincs megoldva a meglévő, már most is értékesíthető helyi termékek megfelelő marketingje, PR-ja, nem állnak rendelkezésre megfelelő forgalmazási, értékesítési feltételek, a termékeket nem jelzi egységes, minőséggaranciát nyújtó védjegy, logó.


▪ A helyi termékek népszerűsítése, termelőinek reklámozása. Minőségi védjegy, logó bevezetése, a védjegy támasztotta követelmények kidolgozása, elfogadtatása, a termékek idegenforgalmi értékesítése, nemzetközi piacra jutása. A védjegy támogatása tipikus reklámtevékenységgel társul. Olyan marketing tevékenység megvalósítása, mely meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat.

Megoldási javaslat

▪ Belföldön és nemzetközileg elismert, a térség termékeire jellemző védjegy kialakításával népszerűbbé és elterjedtebbé válnak a helyi termékek.

Várható eredmény


▪ Helyi termékek népszerűsítésével összefüggő marketing tevékenység az összes költség max. 15 %-ig, marketingeszközök elkészítése, beszerzése, helyi termékek, minőségi áruk nemzetközi piacra jutásával, idegenforgalmi értékesítésével kapcsolatos költség, Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás (12%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: TÁJJELLEGŰ KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS, MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG DIVERZIFIKÁLÁSA


▪ A térség mezőgazdasági vállalkozásai a tájfenntartó jelleget célozzák, miközben az állat- és a termelési-értékesítési célú növényállományt a versenyképesség fenntartása érdekében lehetőségek maximumára állítják be. A nagyüzemi intenzív termelés hatására a hagyományos tájra jellemző kertészeti kultúrák a területről szinte teljesen eltűntek. Számos önkormányzati és magán tulajdonú ingatlan van a térségben, melyek művelése nem megoldott, parlagon állnak.

Helyzet/ adottság

▪ Sok esetben elmarad, források hiányában késedelmet szenved a tájrekonstrukció, a területre hagyományosan jellemző szőlőfajták és gyümölcsös fák telepítése, a tájat eredetileg meghatározó növényzet pótlása. A természeti környezet lehetővé tenné a területre jellemző gyümölcsfák telepítését, gyógy- és aromanövények termesztését. Az üres telkek általában gyomosak, elhanyagoltak, melyek a települési, vidéki összképet nagyban rombolják.


▪ Tájrekonstrukciós beruházások, valamint a tájjelleg fenntartásának támogatása a természeti környezet védelme érdekében. Gyógy- és aromanövények termesztése, a térségre egykor jellemző gyümölcsösök ültetése, hagyományos-ősi szőlőfajták ültetése, újratelepítése. A parlagon maradt területek bérbeadása a szociálisan rászorult lakosság számára, saját termesztés céljára. Kisparcellás gazdálkodás beindítása, a műveléshez szükséges feltételek, eszközök biztosítása (vetőmag, kerti szerszámok, külső vállalkozói szolgáltatás igénybevétele pl:őszi szántás, stb). A mezőgazdasági parcella különféle növénykultúra termelésével hasznosításra kerül, ide értve a terület pihentetését is, amikor gyommentes állapotban kell tartan, a nem kívánatos lágy-, és fás-szárú növényektől meg kell tisztítani.

Megoldási javaslat

▪ A tájjellegű környezetgazdálkodás szemléletének erősödése, természeti környezet védelmének erősödése, a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességi feltétel lehetőségeinek megteremtése. Elhanyagolt mezőgazdasági területek művelése, gondozása, hasznosítása.

Várható eredmény


▪ Tájrekonstrukciós beruházások, valamint a tájjelleg fenntartásának költségei. Gyógy- és aromanövények, a térségre egykor jellemző gyümölcsösök, hagyományos-ősi szőlőfajták. Ingatlan vásárlása a fejlesztés elismerhető összköltségének maximum 10%-ig. P, Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás (25%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A hátrányos helyzetű települések mezőgazdasági vállalkozásai a tájfenntartó jelleget célozzák, miközben az állat- és a termelési-értékesítési célú növényállományt a versenyképesség fenntartása érdekében lehetőségek maximumára állítják be. A nagyüzemi intenzív termelés hatására a hagyományos tájra jellemző kertészeti kultúrák a területről szinte teljesen eltűntek.

Helyzet/ adottság

▪ Elmarad, források hiányában késedelmet szenved a települések mezőgazdasági területeinek tájrekonstrukciója, a területre hagyományosan jellemző szőlőfajták és gyümölcsös fák telepítése, a tájat eredetileg meghatározó növényzet pótlása. A természeti környezet lehetővé tenné a területre jellemző gyümölcsfák telepítését, gyógy- és aromanövények termesztését.


▪ Nem üzemi méretű területen megvalósuló jövedelemkiegészítő beruházások, valamint a tájjellegű fenntartásának támogatása a természeti környezet védelme érdekében. Gyógy- és aromanövények termesztése, a térségre egykor jellemző gyümölcsös fák ültetése, hagyományos-ősi szőlőfajták ültetése, újratelepítése.

Megoldási javaslat

▪ A tájjellegű környezetgazdálkodás szemléletének erősödése, természeti környezet védelmének erősödése, a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességi feltétel lehetőségeinek megteremtése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A közösség akcióterületének mezőgazdasági adottságai nem minden mezőgazdasági növény termesztésére jók, a földek aranykorona értéke átlagosan 16 AK. A térségben minden területhez tartozik zárt kert, gyümölcsös és szőlőhegy, az állattenyésztés hanyatlóban van.

Helyzet/ adottság

▪ A térség egyik fő problémája a mezőgazdasági tevékenység stabilitásának hiánya, a kevés munkahely és a rossz infrastruktúra.Probléma/ lehetőség

▪ Mezőgazdasággal kapcsolatos bemutatóhelyek létesítése, bor utakhoz egyes pincékhez hegyi utak fejlesztéséhez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúrális beruházások, szőlőtermesztés színvonalának emelése, tájrekonstrukció szükséges.

Megoldási javaslat

▪ A tájjellegű környezetgazdálkodás fejlődése, elterjedésének szélesedése, a mezőgazdasággal kapcsolatos munkahelyek számának növekedése.Borutak, pincék, hegyi utak korszerűsítése, szőlőtelepítés, tájfenntartó legeltetés.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: GAZDASÁGFEJLESZTÉS, BELEÉRTVE A KISMESTERSÉGEKRE ALAPULÓ KÉZMŰVESSÉG FELÉLESZTÉSE, TERVEK,...


▪ A térség a faipari tevékenység, fafeldolgozás szempontjából frekventált, de kihasználatlan terület. Az akciócsoport területén belül működő, faipari tevékenységet folytató mikrovállalkozások ( kivéve a GOP keretében támogathatókat) technikai korszerűsítése, versenyképességének fokozása, minőségi termékelőállítás feltételeinek megteremtése. Több térségi településen, köztük Bókaházán a Fa-Forma Kft tevékenységi körén belül helyi gazdaságot élénkítő, értékteremtő faipari munkák elvégzésére nyílhat lehetőség.

Helyzet/ adottság

▪ A fafeldolgozással foglalkozó mikrovállalkozások gépi-technikai infrastruktúra fejlesztése elmaradt, vagy jelentős késedelmet szenved, amely rontja a vállalkozások versenyképességét, és a munkahelyek megőrzésének lehetőségét veszélyezteti.


▪ Fafeldolgozás gépi-technikai korszerűsítésének, faipari gépek beszerzésének támogatása a versenyképesség fenntartása és a munkahelyek megőrzése érdekében.

Megoldási javaslat

▪ Korszerű, a kor követelményeinek megfelelő gépi-technikai háttérrel rendelkező mikrovállalkozások jönnek létre ( meglévő munkahelyek megőrzése, és újak létrehozása ). Értékteremtő faipari munkák kivitelezésére adhat módot. Fenntartható módon fejlődő kismesterségek.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Az akciócsoport területén a foglalkoztatási helyzet eltérő képet mutat. A foglalkoztatottak lakosságon belül mért százalékos aránya egyes településeken 20-25 % körüli, míg csak néhány településen haladja meg a 40 %-ot. Ez a kép is rendkívül összetett, és jelentős belső egyenlőtlenségeket tartalmaz. Legtöbben a szolgáltatási és az ipari, építőipari szektorban dolgoznak. A turizmus, mint szolgáltatási ágazat még mindig a legjelentősebb foglalkoztatási szektor.

Helyzet/ adottság

▪ A gazdaság területi egyenlőtlenségei nagyban kihatnak a foglalkoztatásra a Balaton-parti és háttértelepülések viszonylatában. Eltűnőben vannak a kismesterségekre alapuló kézműves szakmák.


▪ Régi iparos kultúrák felélesztésével, falusi életmódhoz köthető szakmák népszerűsítésével, mikrovállakozások létrehozásával illetve ezek megismertetésével lehetséges a problémák megszüntetése. Ehhez speciális gépek biztosítása is fontos.

Megoldási javaslat

▪ A hagyományokhoz és a településekhez való kötődés javul, egyre többen ismerik meg a rég elfelejtett szakmákat. A felélesztett szakmák által a foglalkoztatottság is javul, mikrovállakozások megjelenésével a gazdasági egyenlőtlenségek csökkennek.Hagyományápolás, értékteremtő kisipari munkák, kihalóban lévő szakmák felélesztése a LEADER térségben, régi iparos kultúra ápolása valósul meg a térségben.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok

▪ A térségben két ipari park működik, Zalaváron és Zalahalápon. Mindkét helyszín rendelkezik megfelelő infrastruktúrális háttérrel, és folyamatosan bővül a jelen lévő szolgáltatások és szolgáltatók köre. A zalavári ipari park forgalmas főút mellett található és a FlyBalaton repülőtérrel is kapcsolatban áll.

Helyzet/ adottság

▪ Olyan meglévő ipari és kereskedelmi vállalkozások terhelik településeinket és a Balatont, melyek zaj- és porterhelést, környezeti ártalmat okoznak és jelentős az érintett települések forgalomterhelése. Ugyanezeket a problémákat vetik fel az újonnan létrejövő vállalkozások is.


▪ A meglévő és az új ipari és kereskedelmi vállalkozások ipari parkba történő kitelepülésének ösztönzése. A mikrovállakozások beruházásaihoz kapcsolódó tervek és az engedélyezési eljárások költségeinek támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A környzeti ártalmaktól mentesített, élhetőbb települések. A tehermentesített településeken növekszik az idegenforgalom.Nő az önkormányzatok bevétele, új munkahelyek teremtődnek, javul a népességmegtartó képesség. Az életminőség javulásával nő a gyermekvállalási kedv.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség jelenleg kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik a helyben előállított termékek kismesterségekre épülő üzemszerű feldolgozása, értékesítése területén. Helyi őstermelőkkel összefogva falusi turizmust fellendítő hatást gyakorolhat az akciócsoport területén tervezett feldolgozó üzem, illetve a helyben előállított bio-termékek értékesítésének megoldása.

Helyzet/ adottság

▪ Ritka a térségben a helyi őstermelők, a feldolgozást, illetve az értékesítést végző vállalkozások közötti együttműködés, szinergia, és nem elégségesek a helyben előállított termékek feldolgozásának és értékesítésének feltételei és körülményei sem.


▪ Az őstermelők, a feldolgozásban és az értékesítésben érdekelt vállalkozások közötti együttműködési összhang elősegítése, támogatása, helyi termékeket feldolgozó üzemek létesítése, helyben előállított termékek értékesítési feltételeinek kialakítása, helyi erőforrások hasznosítása.

Megoldási javaslat

▪ Helyi gazdaságfejlesztési elképzelések érvényesülése, falusi turizmus fenntartható fejlesztési feltételeinek megteremtése, szinten tartása.Várható eredmény


▪ Együttműködések kiépítését, fejlesztését szolgáló képzések, szemléletformáló fórumok, műhelymunkák, szakmai konferenciák szervezése, lebonyolítása, vagy ezeken való részvétel, együttműködéseket bemutató kiadványok, kisfilmek tervezése, elkészítése (m, Eszközbeszerzés (12%), Építés, felújítás (30%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben fogyatkozó mozgáskörrel, de még mindig jelen vannak a népi-kulturális értéket képviselő, helyi örökségekhez szervesen kapcsolódó népi kismesterségek, amelyek a hagyományőrző funkciókörön túl munkahelyeket is biztosítanak.

Helyzet/ adottság

▪ Globális tendenciák érvényesülésével párhuzamban a népi kismesterségek iránti érdeklődés számottevően csökkent, a kismesterségek folytatásából eredeztethető megélhetési körülményeket garantáló tényezők érvényesülése nagymértékben mérséklődött, aminek kedvezőtlen következményei jelentkeznek a munkahelyek fenntarthatósága vonatkozásában is.


▪ Kihalóban lévő, megfelelő szakmai utánpótlás nélküli, főképpen falusi életmódhoz köthető kézműves szakmák (kovács, bognár, szövés, fazekasság) tanműhelyeinek kialakítása, berendezése oktatás és bemutatás céljából.Iskolarendszeren kívüli ( az I. tengelybe nem tartozó ) oktatás keretében.

Megoldási javaslat

▪ Kulturális, művészeti örökséget jelentő szakmák felélesztése, értékességének társadalmi közvetítése, hagyományápolás. Meglévő munkahelyek védelme, munkahelyek teremtése és megőrzése.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség jelentős mennyiségű szabadon termő gyógy- és aromanövénnyel rendelkezik, ezek kultúrában történő termesztésével, begyűjtésével, felhasználásával, értékesítésével kapcsolatos ismeretek terjesztésére, oktatására alapvető igény mutatkozik.

Helyzet/ adottság

▪ Jelenleg nem kielégítő, jelentősen fejleszthető a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálásával kapcsolatos ismeretek oktatása és terjesztése.


▪ Tájjellegű környezetgazdálkodással kapcsolatos ismeretek oktatása és terjesztése.Megoldási javaslat

▪ Szemléletformálás, korábbi tevékenységhangsúlyok átrendeződése, korszerű szakmai ismeret integrálódása a mindennapos szak-tevékenységek körébe.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Badacsonytomaj, Balatonederics, Gyenesdiás, Kővágóörs, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Révfülöp, Szigliget, Várvölgy, Zalahaláp



220

A fejlesztési stratégia prioritásainak kapcsolódásaA fejlesztési stratégia intézkedés prioritásai, alintézkedései egymással szinergikus és komplementer kapcsolatban állnak. Alapvető cél a helyi közösségek megújítása közösségi programok, nemzetközi együttműködése kialakítása, ápolása terén. A társadalmi tőke erősítése korszerű ismeretek közvetítése segítségével, oktatás-képzés vonatkozásában. Az akciócsoport a fejlesztési stratégián belül kiemelt figyelmet szentel az örökségvédelmi, falufejlesztési, gazdaságfejlesztési, helyi hagyományokra épülő közösségmegújítást célzó intézkedés csoportokra, amelyek a térség fenntartható fejlődése szempontjából megkerülhetetlenek. A térség gazdasági környezetének fejlesztése progresszív módon segíti elő a térség vállalkozásainak versenyképesség megőrzését. A gazdaság, turizmusfejlesztési célok elérésére irányuló intézkedések érvényesülése jelentős mértékben fejleszteni fogja a térség mezőgazdasági, turisztikai, építőipari, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb vállalkozásainak eszköz infrastrukturális ellátottságát, illetve a térségi vállalkozási környezetet. Hosszabb távon várható eredmény a minőségvédett gasztronómiai, borászati, kézműves helyi termékek iránti belföldi-, és uniós kereslet növekedése. A gazdaságfejlesztési célokat szolgáló intézkedések primer hatása a térség kedvezőbb vállalkozási környezetének megteremtésében, a vállalkozások infrastrukturális felszereltségének javulásában mérhető le. A stratégia céljainak teljesülése várhatóan eredményezi a térségre jellemző helyi mezőgazdasági termékek, helyi feldolgozóipari termékek iránti kereslet növekedését, a foglalkoztatási helyzet javulását a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban. A közösségi infrastruktúrafejlesztések hatásaiként fejlődhetnek a térség előnyös turisztikai tulajdonságaira jellemző turizmusformák, a szálláshely-szolgáltatás és a kiskereskedelem.A program oktatási, képzési céljainak teljesülésével kedvezően változhat a térség munkavállalóinak tudás- és szakirányú kompetencia szintje, a szolgáltatási szektorban ugyanúgy, mint a vállalkozások körében. Javulhat a vállalkozások együttműködési opciója, erősödhetnek a helyi hagyományteremtő és hagyományvédő közösségek. Jelentősen növekszik a szervezett szabadidős programok gyakorisága, kedvezően módosul ezek területi és időbeni kiterjedése.

A fejlesztési stratégia prioritásainak kapcsolódásaA fejlesztési stratégia intézkedés prioritásai, alintézkedései egymással szinergikus és komplementer kapcsolatban állnak. Alapvető cél a helyi közösségek megújítása közösségi programok, nemzetközi együttműködése kialakítása, ápolása terén. A társadalmi tőke erősítése korszerű ismeretek közvetítése segítségével, oktatás-képzés vonatkozásában. Az akciócsoport a fejlesztési stratégián belül kiemelt figyelmet szentel az örökségvédelmi, falufejlesztési, gazdaságfejlesztési, helyi hagyományokra épülő közösségmegújítást célzó intézkedés csoportokra, amelyek a térség fenntartható fejlődése szempontjából megkerülhetetlenek. A térség gazdasági környezetének fejlesztése progresszív módon segíti elő a térség vállalkozásainak versenyképesség megőrzését. A gazdaság, turizmusfejlesztési célok elérésére irányuló intézkedések érvényesülése jelentős mértékben fejleszteni fogja a térség mezőgazdasági, turisztikai, építőipari, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb vállalkozásainak eszköz infrastrukturális ellátottságát, illetve a térségi vállalkozási környezetet. Hosszabb távon várható eredmény a minőségvédett gasztronómiai, borászati, kézműves helyi termékek iránti belföldi-, és uniós kereslet növekedése. A gazdaságfejlesztési célokat szolgáló intézkedések primer hatása a térség kedvezőbb vállalkozási környezetének megteremtésében, a vállalkozások infrastrukturális felszereltségének javulásában mérhető le. A stratégia céljainak teljesülése várhatóan eredményezi a térségre jellemző helyi mezőgazdasági termékek, helyi feldolgozóipari termékek iránti kereslet növekedését, a foglalkoztatási helyzet javulását a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban. A közösségi infrastruktúrafejlesztések hatásaiként fejlődhetnek a térség előnyös turisztikai tulajdonságaira jellemző turizmusformák, a szálláshely-szolgáltatás és a kiskereskedelem.A program oktatási, képzési céljainak teljesülésével kedvezően változhat a térség munkavállalóinak tudás- és szakirányú kompetencia szintje, a szolgáltatási szektorban ugyanúgy, mint a vállalkozások körében. Javulhat a vállalkozások együttműködési opciója, erősödhetnek a helyi hagyományteremtő és hagyományvédő közösségek. Jelentősen növekszik a szervezett szabadidős programok gyakorisága, kedvezően módosul ezek területi és időbeni kiterjedése.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

221

Előrelépések tehetők az esélyegyenlőség megteremtésének kiterjesztése felé, akár a térségben élő, nem számottevő mértékű etnikai kisebbség társadalmi integrációjának irányába, akár a fogyatékkal élők, halmozottan sérült, hátrányos helyzetű társadalmi rétegek és csoportok vonatkozásában, beleértve az időseket, a nagycsaládosokat, és a siker esélyével vehető fel a küzdelem a térségi gyermekszegénység csökkentése felé. Az intézkedések teljesülésének közvetlen hatásaiként várható a környezetszennyezés mértékének csökkenése, környezetvédelmi tudatosság erősödése, a változó éghajlati körülményekhez történő alkalmazkodás, alternatív energiahasználat terjedése vonatkozásában történő társadalmi szintű előremozdulása. A megújuló, nap, szél és vízenergia felhasználása iránti igény a támogatások függvényében várhatóan szélesedni fog, társadalmi elfogadottsága jelentősen növekedik, amivel párhuzamban az alternatív energiahasználattal kapcsolatos lakossági ismeretek is mélyülnek.

Prioritások ütemezéseAz akciócsoport fejlesztési stratégiájából a tervek szerint a III. tengelybe tartozó, valamint a LEADER intézkedések megvalósítása egyszerre indul el. A harmadik tengely intézkedései a táji és épített környezet védelme, rehabilitációja, fenntartása, a falu, vidék- és épített örökségvédelmet célozzák. Ezek alapján várhatóan 2009 első felében már le lehet kötni a III. tengely intézkedésforrásainak 40 %-át, két évvel később 2011 első felére újabb 40 %-át, 2013 első felére a maradék 20 %-ot. A LEADER források esetében tehát szintén 2009 első felében várhatóak szerződések, majd ezt követően, hasonlóan a III. tengely esetében vázoltakhoz 2-2 éves ciklus szerint teljesülhetnek a kifizetések, viszont a LEADER források 35 %-a helyeződik ki az első 2 éves ciklusban, a másodikban újabb 35 %, majd a harmadikban a maradék 30 %.

Előrelépések tehetők az esélyegyenlőség megteremtésének kiterjesztése felé, akár a térségben élő, nem számottevő mértékű etnikai kisebbség társadalmi integrációjának irányába, akár a fogyatékkal élők, halmozottan sérült, hátrányos helyzetű társadalmi rétegek és csoportok vonatkozásában, beleértve az időseket, a nagycsaládosokat, és a siker esélyével vehető fel a küzdelem a térségi gyermekszegénység csökkentése felé. Az intézkedések teljesülésének közvetlen hatásaiként várható a környezetszennyezés mértékének csökkenése, környezetvédelmi tudatosság erősödése, a változó éghajlati körülményekhez történő alkalmazkodás, alternatív energiahasználat terjedése vonatkozásában történő társadalmi szintű előremozdulása. A megújuló, nap, szél és vízenergia felhasználása iránti igény a támogatások függvényében várhatóan szélesedni fog, társadalmi elfogadottsága jelentősen növekedik, amivel párhuzamban az alternatív energiahasználattal kapcsolatos lakossági ismeretek is mélyülnek.

Prioritások ütemezéseAz akciócsoport fejlesztési stratégiájából a tervek szerint a III. tengelybe tartozó, valamint a LEADER intézkedések megvalósítása egyszerre indul el. A harmadik tengely intézkedései a táji és épített környezet védelme, rehabilitációja, fenntartása, a falu, vidék- és épített örökségvédelmet célozzák. Ezek alapján várhatóan 2009 első felében már le lehet kötni a III. tengely intézkedésforrásainak 40 %-át, két évvel később 2011 első felére újabb 40 %-át, 2013 első felére a maradék 20 %-ot. A LEADER források esetében tehát szintén 2009 első felében várhatóak szerződések, majd ezt követően, hasonlóan a III. tengely esetében vázoltakhoz 2-2 éves ciklus szerint teljesülhetnek a kifizetések, viszont a LEADER források 35 %-a helyeződik ki az első 2 éves ciklusban, a másodikban újabb 35 %, majd a harmadikban a maradék 30 %.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

222

Stratégiánkban hangsúlyt fektetünk az esélyegyenlőség és a fenntarthatóság érvényesülésére. Fejlesztési prioritásaink biztosítják a diszkriminációmentes feltételeket nem, életkor, etnikai hovatartozás, betegség, fogyatékosság, szociális helyzetre való tekintet nélkül. Az esélyegyenlőség szempontjai áthatják projektjeinket, a pályázat megfogalmazásától az utóértékelésig. A projekt előkészítések során a célcsoportok érdekképviseleti szervezetével minden alkalommal konzultálunk. Közösségi tereink, közhasznú épületeink, falusi turizmus, vidéki vendégfogadás bővítésére irányuló projektjeink magukba foglalják a mozgáskorlátozottak igényeit kielégítő akadálymentes közlekedés feltételeit. Közösségi házaink működtetése során a munkanélküli fiatalok, a hátrányos helyzetűek, egyenrangú félként vehetik igénybe szolgáltatásainkat. A közösségi házaink a képzésre irányuló projektjeink helyszínei is, ahol a lakossági képzéseket, átképzéseket, hagyományos kismesterségek oktatását végezzük, esélyt adva a munkanélküli álláskeresők számára. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására gondolva indítjuk a helyi termék előállítására, csomagolására, valamint a kismesterségeken alapuló kézművesség felélesztésére vonatkozó projektjeinket. Turizmus-projektjeink megvalósítása során a teljes akadály-mentesítés mellett a településeken élő gyermekes anyák részmunkaidős, valamint az 50 év feletti nők foglalkoztatását is tervezzük. Stratégiánk prioritásaihoz tartozó projektjeink valamennyi életciklusába betervezzük a fenntarthatóság, a környezettudatos fejlesztés elveit, a rendszerszemléletet érvényesítve. A képzések szakterületén a fenntarthatóság sajátosságainak megfelelően integráljuk a környezeti ismereteket. Fejlesztéseink az elővigyázatosság elvére épülnek, vizsgálják a környezeti hatásokat, kockázatokat, előnyben részesítik a megújítható energiaforrások alkalmazását. A mezőgazdasági fejlesztéseink során az organikus gazdálkodás módszereinek elterjesztését, a természetes anyagok használatát, az ökológiai rendszer összességének figyelembevételével érvényesítjük. Előnyben részesítjük a tájképi sajátosság figyelembevételét, az eredeti állapot helyreállítását, a hagyományos tájhasználat és az épített környezet megőrzését. Prioritásainkban a helyi kulturális sajátosságok, a helyi kultúra tárgyi, szellemi alkotásainak megőrzése, fejlesztése dominál.

Stratégiánkban hangsúlyt fektetünk az esélyegyenlőség és a fenntarthatóság érvényesülésére. Fejlesztési prioritásaink biztosítják a diszkriminációmentes feltételeket nem, életkor, etnikai hovatartozás, betegség, fogyatékosság, szociális helyzetre való tekintet nélkül. Az esélyegyenlőség szempontjai áthatják projektjeinket, a pályázat megfogalmazásától az utóértékelésig. A projekt előkészítések során a célcsoportok érdekképviseleti szervezetével minden alkalommal konzultálunk. Közösségi tereink, közhasznú épületeink, falusi turizmus, vidéki vendégfogadás bővítésére irányuló projektjeink magukba foglalják a mozgáskorlátozottak igényeit kielégítő akadálymentes közlekedés feltételeit. Közösségi házaink működtetése során a munkanélküli fiatalok, a hátrányos helyzetűek, egyenrangú félként vehetik igénybe szolgáltatásainkat. A közösségi házaink a képzésre irányuló projektjeink helyszínei is, ahol a lakossági képzéseket, átképzéseket, hagyományos kismesterségek oktatását végezzük, esélyt adva a munkanélküli álláskeresők számára. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására gondolva indítjuk a helyi termék előállítására, csomagolására, valamint a kismesterségeken alapuló kézművesség felélesztésére vonatkozó projektjeinket. Turizmus-projektjeink megvalósítása során a teljes akadály-mentesítés mellett a településeken élő gyermekes anyák részmunkaidős, valamint az 50 év feletti nők foglalkoztatását is tervezzük. Stratégiánk prioritásaihoz tartozó projektjeink valamennyi életciklusába betervezzük a fenntarthatóság, a környezettudatos fejlesztés elveit, a rendszerszemléletet érvényesítve. A képzések szakterületén a fenntarthatóság sajátosságainak megfelelően integráljuk a környezeti ismereteket. Fejlesztéseink az elővigyázatosság elvére épülnek, vizsgálják a környezeti hatásokat, kockázatokat, előnyben részesítik a megújítható energiaforrások alkalmazását. A mezőgazdasági fejlesztéseink során az organikus gazdálkodás módszereinek elterjesztését, a természetes anyagok használatát, az ökológiai rendszer összességének figyelembevételével érvényesítjük. Előnyben részesítjük a tájképi sajátosság figyelembevételét, az eredeti állapot helyreállítását, a hagyományos tájhasználat és az épített környezet megőrzését. Prioritásainkban a helyi kulturális sajátosságok, a helyi kultúra tárgyi, szellemi alkotásainak megőrzése, fejlesztése dominál.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

223

Hangsúlyt fektetünk az épített örökség megőrzését szolgáló templomfelújítására. Törekszünk rá, hogy turisztikai fejlesztéseink, beruházásaink, a helyszínek turisztikai potenciálján alapuljanak, figyelembe véve a turisztikai attrakció eltartó képességét. Vigyázunk arra, hogy a fejlesztés ne veszélyeztesse a természeti attrakció minőségét, hogy a fejlesztés alternatív környezetbarát megoldásokat alkalmazzon, fejlesztéseink ne veszélyeztessék a védett természeti területek közelségét, turisztikai fejlesztéseink a helyi kulturális sajátosságok figyelembe vételével történjenek. A helyi termék előállítása és jövedelemszerző képesség növelése miatt ne sérüljenek a helyi kulturális és egyéb értékeink.

Hangsúlyt fektetünk az épített örökség megőrzését szolgáló templomfelújítására. Törekszünk rá, hogy turisztikai fejlesztéseink, beruházásaink, a helyszínek turisztikai potenciálján alapuljanak, figyelembe véve a turisztikai attrakció eltartó képességét. Vigyázunk arra, hogy a fejlesztés ne veszélyeztesse a természeti attrakció minőségét, hogy a fejlesztés alternatív környezetbarát megoldásokat alkalmazzon, fejlesztéseink ne veszélyeztessék a védett természeti területek közelségét, turisztikai fejlesztéseink a helyi kulturális sajátosságok figyelembe vételével történjenek. A helyi termék előállítása és jövedelemszerző képesség növelése miatt ne sérüljenek a helyi kulturális és egyéb értékeink.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

224

A Tapolcai kistérség projektjeiA többcélú kistérségi társulások megalakulását a kormány támogatta. Rendezvénysátor beszerzése,Területfejlesztési feladatok ellátására,Közösségi busz vásárlásaA „Turisztikai Portál kiépítése, a települések belterületi útjainak fenntartása, az utak környezetének karbantartása,a háztartási és egyéb kommunális hulladék összegyűjtése, elszállítása kijelölt lerakóhelyre, parkosítás, szabad zöldterületek kialakítása, parkfenntartás, önkormányzati tulajdonú közös helyiségek építése, kialakítása, karbantartása, állami és önkormányzati közintézmények felújítása, karbantartása, temetkezési és kegyeleti helyek és környezetük rendbetétele.Közmunka program- 44 fő alkalmazását lehetett megoldani. Az ellátott munkák köre:házi segítségnyújtás, önkormányzati intézmény-felújítási belső munkálatok, kül- és belterületi, önkormányzati tulajdonú csapadékvíz, és belvízelvezető csatornahálózatának kialakítása, helyreállítása, karbantartása.Szenior sportprogramjában, sport táboroztatási programban, és az aktív életmód rendezvénysorozatban is. A nyári rendezvényekre benyújtott TU_Balaton II. turisztikai program,a Közkincs Kerek-asztal működését is pályázati támogatásból oldottuk meg, pályázati támogatásból működött az elmúlt évben a Helyi Vidékfejlesztési Iroda is,Szőlészeti-borászati klaszter kiépítése, Fertő-Hanság-Balaton kerékpárút kiépítése, Devecser-Tapolca gyorsforgalmi út elkerülő utakkal,Zalahalápi mezőgazdasági Ipari park fejlesztés

Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás projektjeiKESZTHELY-HÉVÍZI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI INTEGRÁLT PROJEKTCSOMAG Hídépítés a régiók partjai között (PHARE CBC Kisprojekt Alap)A projekt célja a Fertő-tó térségében megvalósult eredményeinek megismerése, legjobb gyakorlatainak alkalmazása a Nyugat-Balaton térségében.

A Tapolcai kistérség projektjeiA többcélú kistérségi társulások megalakulását a kormány támogatta. Rendezvénysátor beszerzése,Területfejlesztési feladatok ellátására,Közösségi busz vásárlásaA „Turisztikai Portál kiépítése, a települések belterületi útjainak fenntartása, az utak környezetének karbantartása,a háztartási és egyéb kommunális hulladék összegyűjtése, elszállítása kijelölt lerakóhelyre, parkosítás, szabad zöldterületek kialakítása, parkfenntartás, önkormányzati tulajdonú közös helyiségek építése, kialakítása, karbantartása, állami és önkormányzati közintézmények felújítása, karbantartása, temetkezési és kegyeleti helyek és környezetük rendbetétele.Közmunka program- 44 fő alkalmazását lehetett megoldani. Az ellátott munkák köre:házi segítségnyújtás, önkormányzati intézmény-felújítási belső munkálatok, kül- és belterületi, önkormányzati tulajdonú csapadékvíz, és belvízelvezető csatornahálózatának kialakítása, helyreállítása, karbantartása.Szenior sportprogramjában, sport táboroztatási programban, és az aktív életmód rendezvénysorozatban is. A nyári rendezvényekre benyújtott TU_Balaton II. turisztikai program,a Közkincs Kerek-asztal működését is pályázati támogatásból oldottuk meg, pályázati támogatásból működött az elmúlt évben a Helyi Vidékfejlesztési Iroda is,Szőlészeti-borászati klaszter kiépítése, Fertő-Hanság-Balaton kerékpárút kiépítése, Devecser-Tapolca gyorsforgalmi út elkerülő utakkal,Zalahalápi mezőgazdasági Ipari park fejlesztés

Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás projektjeiKESZTHELY-HÉVÍZI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI INTEGRÁLT PROJEKTCSOMAG Hídépítés a régiók partjai között (PHARE CBC Kisprojekt Alap)A projekt célja a Fertő-tó térségében megvalósult eredményeinek megismerése, legjobb gyakorlatainak alkalmazása a Nyugat-Balaton térségében.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

225

A projekt célcsoportja a Keszthely-Hévízi kistérség 27 településének fejlesztéssel foglalkozó önkormányzati, civil, és vállalkozói döntéshozó, azt előkészítő szakemberei, 60 fő. A projekt keretén belül a kistérségben 18 órás előadássorozatot, két tanulmányutat, továbbá egy, a Fertő-menti nemzetközi együttműködést értékelő, határmenti partnerségi módszertanra javaslatot tevő tanulmányt készítünk el.A határrégiók sajátosságainak vizsgálata, és a gazdaság igényeinek megfelelő képzési program kialakítása a határrégiók versenyképességének javítása érdekében Magyarországon és Horvátországban (Interreg III. A.)A gazdaság igényeihez illeszkedő képzési program kidolgozás. A projekt célcsoportjai a vidékfejlesztésben szakemberek. Fő tevékenységek: a vidékfejlesztés állapotát, jogszabályi hátterét feltáró kutatás, a határrégiók fejlődési sajátosságait tárgyaló tanterv és tananyag készítése, kísérleti oktatása.Fejlesztési célú normatív támogatás-Közoktatási feladat ellátás, gyermekjóléti alapellátási rendszer, egészségügyi feladatra, belső ellenőrzési feladatokra, kistérségi ügyintézés korszerűsítésére."Keszthely-Hévíz kistérségi foglalkoztatási paktum létrehozása és határ-menti tapasztalatcsere" (Phare CBC pályázat-paktum) cél a kistérségi foglalkoztatási partnerség kialakítása. Átfogó térségi elemzés, nemzetközi módszertani tapasztalatcsere és adatbázis összeállítása, ezek alapján Foglalkoztatási stratégia és Akcióterv kidolgozása, a Foglalkoztatási Paktum szervezeti, jogi, pénzügyi hátterének kialakítása, a menedzsment és az infrastrukturális háttér létrehozása.

A projekt célcsoportja a Keszthely-Hévízi kistérség 27 településének fejlesztéssel foglalkozó önkormányzati, civil, és vállalkozói döntéshozó, azt előkészítő szakemberei, 60 fő. A projekt keretén belül a kistérségben 18 órás előadássorozatot, két tanulmányutat, továbbá egy, a Fertő-menti nemzetközi együttműködést értékelő, határmenti partnerségi módszertanra javaslatot tevő tanulmányt készítünk el.A határrégiók sajátosságainak vizsgálata, és a gazdaság igényeinek megfelelő képzési program kialakítása a határrégiók versenyképességének javítása érdekében Magyarországon és Horvátországban (Interreg III. A.)A gazdaság igényeihez illeszkedő képzési program kidolgozás. A projekt célcsoportjai a vidékfejlesztésben szakemberek. Fő tevékenységek: a vidékfejlesztés állapotát, jogszabályi hátterét feltáró kutatás, a határrégiók fejlődési sajátosságait tárgyaló tanterv és tananyag készítése, kísérleti oktatása.Fejlesztési célú normatív támogatás-Közoktatási feladat ellátás, gyermekjóléti alapellátási rendszer, egészségügyi feladatra, belső ellenőrzési feladatokra, kistérségi ügyintézés korszerűsítésére."Keszthely-Hévíz kistérségi foglalkoztatási paktum létrehozása és határ-menti tapasztalatcsere" (Phare CBC pályázat-paktum) cél a kistérségi foglalkoztatási partnerség kialakítása. Átfogó térségi elemzés, nemzetközi módszertani tapasztalatcsere és adatbázis összeállítása, ezek alapján Foglalkoztatási stratégia és Akcióterv kidolgozása, a Foglalkoztatási Paktum szervezeti, jogi, pénzügyi hátterének kialakítása, a menedzsment és az infrastrukturális háttér létrehozása.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

226

A programunk készítésekor már a helyzetfeltárási szakaszban figyelembe vettük az „integrált megközelítés” elvét, (gazdaság, társadalom, környezet) illetve ez a koncepció alapvetően meghatározta a Vidékfejlesztési Tervünk elkészítését.A stratégia-alkotási folyamat lezárta után a Leader Egyesület munkaszervezete a LEADER menedzser vezetésével és az Elnökség felügyeletével, az alapszabályban és költségvetésben meghatározottak szerint működik. A rendelkezésre álló működési költségek nem léphetik túl a teljes támogatási összeg 20%-át.Folyamatos működőképessége érdekében fontos az egyesület likviditásának fenntartása.A LEADER+ program elemeinek szakmai koordinálását a Leader Egyesület végzi. A helyi pályázati rendszeren belül a projektkiválasztás részletes szempontjait az egyesület munkaszervezete dolgozza ki a LEADER-stratégiának és a hatályos rendeletnek megfelelően, az Irányító Hatóság irányelveit szem előtt tartva. A Leader közösség felel a felhívással kapcsolatos információk közzétételéért, a kiválasztás feltételeinek meghatározásáért, a projektek kiválasztásáért, a megfelelőség ellenőrzését.A Leader egyesület tevékenységével élénkíteni fogja az együttműködést a helyi szereplők, a gazdaság különböző ágai, valamint a projektek között.A működési költségek között a nemzeti és európai hálózatok találkozóin való részvétel költségei is elszámolhatók.

A programunk készítésekor már a helyzetfeltárási szakaszban figyelembe vettük az „integrált megközelítés” elvét, (gazdaság, társadalom, környezet) illetve ez a koncepció alapvetően meghatározta a Vidékfejlesztési Tervünk elkészítését.A stratégia-alkotási folyamat lezárta után a Leader Egyesület munkaszervezete a LEADER menedzser vezetésével és az Elnökség felügyeletével, az alapszabályban és költségvetésben meghatározottak szerint működik. A rendelkezésre álló működési költségek nem léphetik túl a teljes támogatási összeg 20%-át.Folyamatos működőképessége érdekében fontos az egyesület likviditásának fenntartása.A LEADER+ program elemeinek szakmai koordinálását a Leader Egyesület végzi. A helyi pályázati rendszeren belül a projektkiválasztás részletes szempontjait az egyesület munkaszervezete dolgozza ki a LEADER-stratégiának és a hatályos rendeletnek megfelelően, az Irányító Hatóság irányelveit szem előtt tartva. A Leader közösség felel a felhívással kapcsolatos információk közzétételéért, a kiválasztás feltételeinek meghatározásáért, a projektek kiválasztásáért, a megfelelőség ellenőrzését.A Leader egyesület tevékenységével élénkíteni fogja az együttműködést a helyi szereplők, a gazdaság különböző ágai, valamint a projektek között.A működési költségek között a nemzeti és európai hálózatok találkozóin való részvétel költségei is elszámolhatók.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1

helyi vidékfejlesztési stratégia – zalai dombhátaktól a vulkánok völgyéig e

Documents