helyiérdekű vasutak létesítésének korabeli indokai és mai aktualitása
DESCRIPTION
Helyiérdekű vasutak létesítésének korabeli indokai és mai aktualitása. Majdán János Térségi közlekedés, a vidék élhetősége Budapest, 2009. október 27. 1836. XXV. tcz. az ország közjavát és kereskedését gyarapító magános vállalatokról. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Helyiérdekű vasutak létesítésének korabeli indokai és mai aktualitása
Majdán János
Térségi közlekedés, a vidék élhetősége
Budapest, 2009. október 27.
1836. XXV. tcz. az ország közjavát és kereskedését gyarapító magános vállalatokról
Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül – Pozsony, 1948, január 25. – gróf Széchenyi István
Alapelv:
„ Közlekedések nem képezik az országok velejét ugyan, de csak olly hatásuk van, mint élő test vérereinek…”
A világ első komplex közlekedésfejlesztési terve
„a. Vasutak b. Csatornák és folyók c. Országos kőutak
b. Csatornák és folyók
Béga, Ferenc és Sió csatorna kiigazítása Duna szabályozása Tisza átvágásai és hajózhatóvá tétele Szamos, Maros, Bodrog, Körös
hajózhatósága Dráva szabályozása Vág és a Garam vizsgálata a hajózás
szempontjai szerint Rába, Lajtha, Rábcza, Repcze rendezése
c. Országos kőutak
Első-rendű vagyis sugár-utvonalak 29 – 526 mf ( km) 29 – 526 mf ( 2734 km)
Másodrendű vagyis kereszt-utvonalak18 – 212 ½ mf (1771 km)
Harmadrendű vagyis szárny-vonalak24 – 57 mf (469 km)
Összesen: 795 ½ mf (4974 km)
a. Vaspályák
Széchenyi napjainkig ható alapelve:
„A magyar kereskedelem s iparfejlődés gyúlpontja Budapest, ez az ország szíve, mellynek irányában ugy lehet tekinteni az egyes közlekedési vonalakat, mint megannyi főeret, melly a szivbül a vérforgást az ország véghatáráig eszközli”
Gróf Széchenyi István 1848
„… három rendű vaspálya vonalakat lehetne most megállapítani…”
A. Fővonalak(az 1-4 számozású) 173 mf (1463 km)
B. Mellékvonalok(5- 8 közötti számúak) 93 mf (776 km)
C. Szárnyvonalak(9- 12 számú vasutak) 32 mf (267 km)
Széchenyi István gróf vasúthálózati beosztása térképen
Széchenyi szárazföldi fejlesztési tervei
Országos kőutak - 795 ½ mf
(6468 km)
Vaspályák – 250 mf ( 2088 km)
Összegezett alapelv
Első tervtől van mellékvonal vagy szárnyvonal a vasúton és a közúton egyaránt
Helyiérdekű vasutak előtörténete
Skót előzmény: helyi érdekek alapján épített,olcsón kivitelezett ésolcsón fenntartott közutak
„local vicineau” – Elszász – 1850 Hollán Ernő emigráns mérnök francia
tapasztalatai
Hollán Ernő tevékenysége
Emigrációból hazatér – viták az Országos Magyar Gazdasági Egyesület keretében (1862-1865)
„Olcsó vasút” a kevéssé forgalmas helyek forgalomba kapcsolására
A helyiérdekű vasutak Magyarországon
" két ellenkező igénnyel találkozunk. -Még ugyanis az általános forgalmi érdekek azt kívánják, hogy a két végpont a legrövidebb, tehát legegyenesebb irányban kötessék össze, a vidéki érdekek tolmácsai azt követelik, hogy uj vonal minél több helyet érintsen meg."
Hollán Ernő megoldási javaslatai
" a vidéki helyi érdekek nagy része a fővonalak kiépítése után sem lesz kielégítve"
"kellenek m á s o d - r e n d ü, de szintén tökéletes közlekedési eszközök, melyek a népesség központjait a vasutak állomásaival közvetlenül összekössék."
"Domestice építeni s domestice kezelni
Alap a helyi társulat – az érintettek részvényjegyzése
Olcsó kisajátítás Helyi vállalkozók a kivitelezők (olcsó és
munkalehetőség) Helyben és a környéken talált építőanyagok Nappali forgalomra berendezett épületek,
szerelvények, szolgálat A vasútigazgatás helyi lakosokból, érintettekből Olcsó működtetés MÁV keretben
Helyi érdekek a vasútépítésben 1867 után
Mikó Imre gróf a miniszter – Hollán Ernő az „álladalmi titkár”
Arad – Kőrösvölgyi Vasút az első hév – 1875: Tiszavidéki Vasút 16 808 forint / mfNyugoti Vasút 38 000 forint / mf
helyett 4 500 forint / mf Törvényi szabályozások (1880 XXX, tc.,
1888. IV. tc.)
Eredmény:
0
5000
10000
1846-1848
1849-1866
1867-1874
1875-1881
1882-1899
1900-1804
1905-1914
Vasútépítések tulajdonos szerint 1846-1914
MÁV magánvasutak hév
Magyarország vasúthálózat 1914-ben
A gazdaságtalan vicinálisok problémájának megoldása 1890 táján
folyamatos menetrendi egyeztetések Baross Gábor radikális díjcsökkentése fuvarozási kedvezmények hivatali apparátus minimalizálása
Eredmény:1891: a veszteséges MÁV és a
kezelésében lévő helyiérdekű vasutak nyereségessé váltak
Az 1921 utáni magyar vasúti hálózat peremvonalai
A helyiérdekű vasutak államosítás
Érvek, indokok az építéskor-működtetéskor és ma
Vállalati-gazdasági érdekek (cukorgyár, bánya, mezőgazdasági nagyüzem, feldolgozó)
Járási székhelyek elérése
Megyeszékhelyek elérése
Nagyvárosok elérése
Stratégiai (katonai) érvek Új szerep: a határok hálózati
szétszabdalása
Eltűntek, közútra terelődött az áruszállítás
Részben fennmaradt – kistérségi központok elérése
Döntően fennmaradt és kibővült
Fennmaradt és kibővült a régióközpontok elérhetőségével
Létezik, de senki nem figyeli
Vicinálisok „nemzetközi” szerepe
Tanulságok
törvényi szabályozás külső szakemberekkel helyi érdekeltségek
feltárása nemzetközi közúti átmenő forgalom
árszabályokkal vasútra terelése 30 évre szóló törzsrészvények kibocsátása
helyiek és lejegyzők számára radikális tarifacsökkentés
Köszönöm a figyelmet !