Készítette: Friedreich Dániel

Herman Ottó és a zene

Herman (Károly) Ottó

• született: Breznóbánya, 1835. június 26.

• meghalt: Budapest, 1914. december 27.

• magyar természettudós, zoológus, néprajzkutató, régész, politikus, azaz

polihisztor.• A madarak atyjának is

nevezték.

• Iskoláit Miskolcon kezdte.

– azt vallotta magáról, hogy itt is született.

• Néprajzkutatás és a madarak szeretete

köti össze a zenével, ezen belül is a népzenével.• Az igazi zenét

számára a természet hangjai jelentették.

• A bükkerdő című tanulmányában a

következőket írja erről:„Fenn az ág-bogas karzaton ekkor megszólal az aranybegy. Hangja oly mélázó, mint a furulya szava, valóságos ének – akár a Mozart meseszólója. ”

Madarak szeretete

Hallása megromlott•Hallása, sajnos a sok meghűlésnek köszönhetően, már egész fiatal korában romlani kezdett.

•Herman Ottó nagyon fájlalta, hogy nem hallhatja a madarak énekét.

„Látod madár barátodat, kinek éneke örömed volt (…) és semmi hang! Összerezzensz, az ijedelemtől eláll a szíved, a szemed mered, s elfog egy iszonyatos kín (…) Én tudom mi a veszteség, tudom: mi dúlhatott Beethovenben. ”

Pásztorélet és a zene• Több könyvet írt a pásztorélet részletes

vizsgálatáról, a különböző

tájegységek csikósainak, gulyásainak

népművészeti hagyományairól,

népdalairól, hangszereiről. • Lejegyezte a

pásztornóták szövegét, amelyekhez

életérzéseket, hangulatokat kötött. A

mai népzenei együttesek (pl. Muzsikás) is használják,

tanulmányozzák Herman Ottó leírásait.

Hangszerek• Feljegyezte a pásztorsípok

megszámlálhatatlanul sok formáját, és ő volt az első aki a magyar asztali

citera formatípusát hitelességgel lerajzolta – ezt nevezik szentesi

citerának.

• Leírásaiban szerepel a hangszerek hangjának meghatározása, a kiadott

hang mélysége, csengése.

• Leírásai, rajzai olyan hitelesek és pontosak, hogy ezek alapján

reprodukálni lehetne a pásztorok hangszereit, így a

hosszú-furulyát, tülköt, dudát, kürtöt és ezek számtalan

változatát.