hermetikus lexikon - daniel tarr · web viewa zedler lexikon 1732/2. k. szerint "azoknak...

Hermetikus Lexikon – A Betű

Hermetikus lexikonA betű

A Abrahadabra TALIZMÁNOK – V.IGE Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Abrakadabra TALIZMÁNOK – V.IGE Biedermann – Mágikus Művészetek Drury – A Miszticizmus Lexikona

--ok

Abraxas TALIZMÁNOK – V.IGE Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Abraxasgemma TALIZMÁNOK Biedermann – Mágikus Művészetek ok

Achát TERMÉSZETMÁGIA Biedermann – Szimbólum Lexikon ok

Adam Kadmon MÁGIKUS ALAPOK Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Adeptus MÁGIKUS ALAPOK Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Adjuratio DEMONOLÓGIA Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Adonai KABBALA Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Agla TALIZMÁNOK Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Ain Sof Aur KABBALA Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Akác TERMÉSZETMÁGIA Biedermann – Szimbólum Lexikon --

Alectorius TERMÉSZETMÁGIA Drury – A Miszticizmus Lexikona

Algol (Lilith) DEMONOLÓGIA Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Alkaheszt ALKÍMIA Biedermann – Mágikus Művészetek

Alkímia ALKÍMIA Biedermann – Szimbólum LexikonBiedermann – Mágikus Művészetek

ok

Aloé TERMÉSZETMÁGIA Biedermann – Szimbólum Lexikon --

Almutin ASZTROLÓGIA Biedermann – Mágikus Művészetek ok

Alraun TERMÉSZETMÁGIA Biedermann – Mágikus Művészetek ok

Ametiszt TERMÉSZETMÁGIA Biedermann – Szimbólum Lexikon ok

Amiante TALIZMÁNOK Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Amulett TALIZMÁNOK Biedermann – Mágikus Művészetek ok

Androgün ALKÍMIA Biedermann – Szimbólum LexikonBiedermann – Mágikus MűvészetekDrury – A Miszticizmus Lexikona

okokok

Ankh TALIZMÁNOK Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Anima Mundi MÁGIKUS ALAPOK Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Anyag MÁGIKUS ALAPOK Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Aphóphisz MÁGIKUS ALAPOK Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Aquila ALKÍMIA Biedermann – Mágikus Művészetek ok

Arany ALKÍMIA Biedermann – Szimbólum LexikonDrury – A Miszticizmus Lexikona

okok

Ararita TALIZMÁNOK (VIGE) Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Aratron DEMONOLÓGIA Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Arbatel DEMONOLÓGIA Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Arbor Philosophica

ALKÍMIA Biedermann – Mágikus Művészetek ok

Arcandiszciplína ALKÍMIA Biedermann – Mágikus Művészetek ok

Arcanum ALKÍMIA Biedermann – Mágikus Művészetek ok

Arkhón DEMONOLÓGIA Drury – A Miszticizmus Lexikona --

Asmodeus DEMONOLÓGIA Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Asiah KABBALA Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Astarot DEMONOLÓGIA Drury – A Miszticizmus Lexikona ok


Aszfodélosz DEMONOLÓGIA Biedermann – Szimbólum Lexikon --

Aszklépiosz-bot MÁGIKUS ALAPOK Biedermann – Szimbólum Lexikon ok

Asztrális sík MÁGIKUS ALAPOK Drury – A Miszticizmus Lexikona --

Athama MÁGIKUS ALAPOK Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Athanor ALKÍMIA Biedermann – Mágikus Művészetek ok

Atlantisz SZIMBÓLUMOK Biedermann – Szimbólum Lexikon ok

Aura MÁGIKUS ALAPOK Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Aureola MÁGIKUS ALAPOK Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Aurum Nostrum ALKÍMIA Biedermann – Mágikus Művészetek ok

Axis Mundi [Világtengely]

MÁGIKUS ALAPOK Biedermann – Szimbólum Lexikon Drury – A Miszticizmus Lexikona

okok

Aziluth KABBALA Drury – A Miszticizmus Lexikona ok

Azoth ALKÍMIA Biedermann – Mágikus Művészetek ok

ABRAHADABRA: mágikus szó, mely a középkori Abrakadabra varázsigéhez kapcsolódik. A modern Crowley-féle okkultizmusban a Hóruszi Aión Nagy Művének mágikus neve.

[Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)]

ABRAKADABRA: A kései ókorból származó híres varázsszó, ma ugyanúgy „csalást” fejez ki a köznyelvben… Hiányzik!

[Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . Kentaur, Budapest, 1973, 1989)]

Mágikus kántálás vagy ráolvasás. Severus császár orvosa, Quintus Sevenus Sammonicus az i. sz. 208-ban indított Britannia elleni hadjárat során használta e formulát lázas megbetegedések és asztma gyógyítására. Egy darab papírra háromszög alakban írták fel a szót; azután a papirost a beteg kilenc napig hordta magánál, majd egy folyóba dobta. Azt tartották, ahogy a szó eltűnik a papirosról, úgy hagyja el a betegség a testet. Maga a szó talán a gnosztikus Abraxas istenség nevéből származik.


ABRAXAS: Gnosztikus istenség, akinek görög betűvel írott neve számértékben 365-öt tesz

ki, így kapcsolva össze az istent az év napjaival. Baszilidész pantheonjának egyik fő isteneként Abraxas történelmi kapcsolatban állt a görög Aiónnal, az iráni Zurvan időistennel és Varunával, az indiai égistennel. Képét gyakran ábrázolták talizmánokon. Abraxasnak, az egy alakban összefonódó jó és gonosz istenségének szimbolikus jelentését helyezi előtérbe Carl Jung a Septem Sermones-ban és a regényíró Hermann Hesse a Demian című munkájában.


ABRAXASGEMMA: Olyan talizmán, amely a világ teljességét sűríti magába. Az abraxas vagy abrasax szóban szereplő betűk számértéke a görög számolás szerint 365, ami az év napjainak számaként az egészet, vagyis az isteni abszolútumt szimbolizálja. (A=1 B=2 R=100 A=1 X=60 A=1 S=200). Ennek az egyik alakja az ABRAKADABRA varázsige is, amely segítségül hívja a jó szellemeket és amulett formájában elhárítja az ártó mágiát. Hasonló szám-misztikát használ a kabbalista gemátria és notarikon mágikus tudománya is. Például a Mitrász [Meithras (''?")] szó értéke is 365, míg a Jézus [Iesous] szó számértéke 888. Egy számérték több jelentést is takarhat így a 666 egyik megoldása


A.KAI.DOMET.SEB.GE azaz Autokrator Kaiser Dometianos Sabastos Germanikos (in: János apostol apokalipszise [13:18]), vagy egy másik anagrammikus megoldás a "Nagy Fenevad" TO MEGA THERION (in: Aleister Crowley)

[Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)]

ACHÁT: már az ókorban is kedvelt drágakő, amelyet színárnyalatának megfelelően hol a Holdhoz, hol a Merkúr bolygóhoz kapcsolódó szimbólumnak tekintettek. Erezetében az emberek az isteni tanítás jeleit vélték felismerni, és mágikus hatóerőt tulajdonítottak a kőnek: elhárítja a zivatart, megakadályozza, hogy a folyók kilépjenek medrükből, győzelemre segíti a bajvívókat, és szerelmi vágyat ébreszt a nőkben. A középkori természetbúvár, Lonicerus (Lonitzer) az achátkövek tarka erezetére gondolt, amikor azt írta, hogy az alvók feje mellé helyezve nagyon változatos álmokat hoznak. Jean de Manderville olyan képességet tulajdonított nekik, hogy szellemességgel és ékesszólással ruházzák fel birtoklójukat. Pseudo-Albertus Magnus azt írja a fekete erezetű achátról, hogy hozzásegíti az embert a bajok leküzdéséhez, „és erőt ad a szívnek, szeretetre méltóvá és közkedveltté teszi a hatalmasokat, továbbá megvidámítja őket, és segítséget nyújt minden kellemetlenséggel szemben”.

[Biedermann, Hans – Szimbólum Lexikon. (Corvina, 1996)]

ADAM KADMON : Az archetipikus ember judaikus alakja, a világmindenség teremtésekor

megformált ősi emberi lény. Úgy tartják, minden ember ezt az archetípust tükrözi vissza. Adam Kadmon metaforikusan "Isten testét" is jelenti.


ADEPTUS: Beavatott vagy okkult mester; olyan ember, aki beavatáson keresztül nagy mágikus hatalmat és ismereteket szerzett. A teozófikus rendszerben az adeptusok alkotják a Nagy Fehér Páholy egy részét, amely misztikus vezetőkből áll. E páholy tagjai vezérlik a világot és annak lakóit a spirituális fejlődés folyamataiban. Az Arany Hajnal Hermetikus Rendben {Golden Dawn} az adeptusnak négy szertartásos fokozata volt: Zelator Adeptus Minor, Theoricus Adeptos Minor, Adeptus Major és Adeptus Exemptus. E fokozatokat az Élet Fáján szerzett beavatási tapasztalatok fokozataival hozták összefüggésbe.


ADJURATIO: Az ördögűző által használt utasítási forma, amelyek a gonosz szellemhez

szól. Az ördögűző megparancsolhatja a szellemnek, hogy hagyja el a megszállott ember testét. [Lásd még: ördögűzés]


ADONÁJ: (héber: Adonai, jelentése "az Úr") Ezt a szót használják, amikor Izrael Istenéről, Jehováról beszélnek vagy írnak, illetve amikor utalnak rá. Isten félelmetes nevét olyan tisztelet övezte, hogy a zsidók nem ejtették ki, hanem JHVH rövidítéssel, az úgynevezett Tetragrammatonnal helyettesítették. Az Arany Hajnal Hermetikus Rend mágikus szertartásaiban istennévként használják a Föld pentagrammjának megformálásakor.


AGLA: Az „Ata Gabor Leolahm, Adonaj” héber kifejezés kezdőbetűiből alakult, amelynek

jelentése „Hatalmas és örökkévaló vagy, Uram”. Kabbalista mágikus formula, melyet


gonosz szellemet kiűzésére használnak. A modern mágiában Salamon Kisebb Kulcsainak {Lesser Pentagramm} száműző rítusának egyik istenneve. Továbbá olyan amulett vagy talizmán, amelyen a kabbalista notarikon szerint készült aglavéset található. A szó az Atár Gibo /Gebir Leolahm Adonai ("Mindenható vagy te az örökkévalóságban, Ó Uram") hálaima kezdőbetűiből áll össze. Az aglavéset boldogságot hoz és elhárítja a lázat és az ártó mágiát.


ÁJIN SZÓF AUR: (héber kifejezés, jelentése "halhatatlan fény") A kabbalában ez jelenti a forrást, amiből minden más származik.


ALECTORIUS: Mágikus kő, általában kristálytiszta, néha azonban hússzínű erek futnak

keresztül rajta. A hiedelem szerint sok okkult tulajdonsága van, például hírnevet és szerelmet szerez tulajdonosának.


ALGOL: fényes csillag a Perszeusz konstellációjában. Különböző neveken ismerték: az arabok "démoni fejnek", a zsidók "Lilith"-nek; de mindenütt gonosznak tartották. Ennek oka talán az a sötét csillag, amely az Algol körül kering, időről időre elhomályosítja annak fényét, s ezzel egy gonosz, kacsintó szem benyomását kelti.


ALKAHESZT: az alkimisták által gyakran emlegetett szubsztancia, többnyire azonosnak

tekintik a bölcsek kövéből készített elixírrel egy párszor azonban általánosan "menstruum universale", azaz általános oldószer is, amelynek minden szilárd anyagot fel kell oldania. Csak a vízre hatástalan az Alkaheszt oldó ereje. Gessmann 1922-ben megemlíti, hogy az Alkaheszt javára írták egyebek közt azt a képességet, hogy plasztikusan formálhatóvá (kalapácsolhatóvá) teszi az üveget, és felhoz egy paracelsusi receptet, amely tiszta marómészre öntött alkohol ismételt desztillálását ajánlja az előállításhoz.

[Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona .(Kentaur, Budapest, 1973, 1989)]

ALKÍMIA: alkimista szimbólumok: az alkímia semmiképpen sem pusztán „csaló aranycsinálás”, hanem inkább az egyháztól független léleknemesítő tan, amely a hagyományoktól eltérő doktrínái miatt a laboratóriumok készlettárából merítette képi világát (bár akadtak tanainak olyan képviselői is, akik reménykedtek a nemesfém mesterséges előállításának sikerében). Mivel Jung csaknem kizárólag tudománytörténeti vonatkozásait vette figyelembe, és „hamis úton járó elő-kémiának” fogta fel, ideológiai vonatkozásai eddig alig kaphattak kellő figyelmet. Pedig elsőrendűen a szellemi világosság birodalmának kiterjesztésére irányuló törekvésről volt szó, a földi súlyosságúnak és sötétségűnek felfogott anyagi világ módszeres visszaszorítása útján – a sokféle szekta különböző útjait követve. A késő középkor kézirataiban, a reneszánsz és a barokk kor rézmetszetű nyomtatott könyveiben zavarba ejtő sokféleségben megjelenő szimbolikus-allegorikus képek célja nem a kívülállók felvilágosítása volt, hanem meditációs segítséget kívántak nyújtani a tudás egész építményét ismerő beavatottaknak. Az ősanyagból (materia prima) a megtisztítás több fokozatán keresztülhaladva akarták előállítani a bölcsek kövét, mert hitük szerint ennek birtoklása teszi lehetővé többek között, hogy közönséges fémekből aranyat és ezüstöt – Nap- és Hold-fémet – nyerjenek,


és előállítsák minden baj egyetemes orvosságát. Ezt az ideológiát sok szimbólum kapcsolja a rózsakeresztes szövetség és a szabadkőművesség képi világához. A legfontosabb alkimista képi motívumok közé tartozik az arany, a caduceus, az egyszarvú, a Hold, a korall, a Nap, az ólom, az oroszlán, a páva, a pelikán, a pentagramma, a sárkány, a sas, a sulphur és mercurius, a Szaturnusz, a varangyosbéka stb.


ALKÍMIA : (a középkorban alkímia, valószínűleg a görög chemeia szóból származik, ami magyarul benedvesítés-tant jelent; vö. chümosznedv, chéo -öntök; az al-előtag, ugyanúgy, mint az alkoholnál, algebránál, alkálinál, az arabok közvetítő szerepét tanúsítja a kései ókorból) alchimia, alchymia is, nemcsak – ahogy a legtöbb lexikon világosít fel róla – „állítólagos aranycsináló művészet", hanem szellemtörténetileg rendkívül érdekes és heterogén eszmekomplexum is, amely elsősorban megtisztítással és megnemesítéssel (egyrészt magával az emberével, másrészt ennek -.megfelelésében, a természetével is) foglalkozik. A szerves és a szervetlen természetet nem különítik el szigorúan, de elsősorban a fémeknek olyan titkos életet tulajdonítanak. amely végül is azt eszközli ki, hogy bizonyos idő múlva „nemes” fém, elsősorban arany, fejlődjön a "nemtelen"-ből [-arborphilosophica]. Ezt az eljárást próbálja az alkimista lerövidítve utánozni, miközben szimbólumokat vetít ki valamely szubjektív, belső érettség és megtisztulás végett az élettelen természetbe. Az adódik ebből, hogy „az alkimisták tana nemcsak kémiai fantasztikum volt, hanem filozófiai rendszer is, amelyet ók a kozmoszra, az elemekre, sót az emberre is alkalmaztak, és hogy az arany nemtelen fémekből való előállítására csak annak részeként törekedtek, hogy a dolgokat általánosan átváltoztassák egy bizonyos isteni és maradandó szubsztanciává" (W. Butler Yeats, a Rosa alchymicá -ban; vö. Hitchcock). Az alkimista törekvés sikertelensége sem rémítette el e kutatókat, Gerhard Dorn például így ír: "És ha bár mindent ki bíró fáradozás, búzös és egészségtelen gózók beszivása nem tsekély költségek el vesztése érén, végre magát á láradozást és a' munkát is el veszNe telálnám tsak meg, amit kere-sek.mindazonáltalmindezakkorsetudnáelvenniá kedvemetettól á múvészettől". Az állhatatosan úlra mey úlra munkába vett -~rnagnum opus is arra készteti a balcset, hogy valamilyen általános gyógyszert állitson elö (-.elixGJ, eml az A. tulajdonkáppeni folytonos célja, az.aranyszintézisY'viszontcsak mellékmunkának tekintse. E szintézis nem kezdeményezheti közvetlenúl a nemtelen fémek (kúlönösen az ólom As a h7gany) bórmiféle folyamatát hanen, csak egy por alakú exbactum (a -BÖlcsek köve, lapis philosophorumJ segítségével. amelymotorkéntvégziazegyébkéntészrevehetetleneslassanvégbe

menófémérlel8dástEmellettelsbsoróanazisfontos,hogya"~i,,~, , t~ amely a ~pzima materia, megtaláljuk, ill. megismerjük mint "ly"~~; g sxemléltetésevégett,ámbármindigcsakallegóriákkalésmetatn,;~kE~ii rf frjók körül. n E-P/oss(Mánchen1970)-szemelótttartvaefémek~harr.s:.~~,;" h crájának szemléletét-arra a tényre utal, hogy sok érc semnul.~"~. ,,.. s fémszerú; "a réz-, 6n-, ólom-, vas- és ezüstérc külsóleg ehP c ;~,.- t mint az ósanyag, és a kohósítás elótt mig szét is zúzták ókot." M~nr 3 aho9Y kemánnyé tették a higanyt, ha ezüsttel (ezüstamalgám) otvön.ték, éppúgy hittekabban a lehetőségben is, hogyvalamelyfehérfémen tingálással (tinktúra, színezés) sárga minóségúvé tehetnek.A mai tdrténészeket igencsak zavaró sötét szimbólumnyelvet nem in. tézhetjúk el kizárólag valamiléle szándékolt ,.eszmevédelmezéssel', ehelyett inkább töviról hegyire össze kell hasonlitanunk a tudomany konvencionólisan használt szimbálumaival ás formuláival. Közben persze (sok alkimista kijelentése szerint) azt is el kell kerülni, hogy néltatlanok jussanak a titkok birtokához és telhasználják önzó célja~ kra; ezért aligha fogunk mellé, ha e9yfajta ~arcan(um) disz<iplín5ra /ondolunk, amelyet a tanltók és mesterek az ..adeptns° személyes bewatása kozben adtak át, mert az írásban lefektetett tanasatalamkat


,.~.~.~ v.,.." ,...,.....".,. .,.,_~,..."....... ,.~...,n ,. , ". ,.~ .,~.~ .,~rurru. nogV méltatlanok jussanak a tltkok birtokához és felhasználják önzó cAl'la. ikra;ezértalighafogunkmellé,haegyfajta-.arcan(un,)diszciplinira gondolunk, amelyet a tanitók és mesterek az "adeptus" személyes 6e. avatása kózben adtak á4 mert az irásban lefektetelt tapasztalatokat önmagukból már nem lehetett megerteni. Az óssztörekvés alapja, a mestertbl kapott útmutatáson kívül, isteni sugallat is lehet: ígymonólaezt az (ál)paracelsusi "Manuale de lapide philosophico medicinalr~ ' (Kézikönyv az orvosi lilozofikus kóröl, idézi Peuckert 1956)~. "isten annak adja ezt, akinek akarla, nem engedsemmiterószakkal ki tsikamide akinek Isten nem adja ajándékba, az soha és semn,ikor se éri el".Az alkimista könyvek szimbólumnyelvéröl nagyon gorombán nyilat kozik Fischart (-.BOdrir/;..Vagy úgy írl. hogy megértsük í vagy u írás egy garast se ér. / ha azt akarod, hogy ne tudjuk, mit írsz, akkor hadd inkább az Papírt be iratlanul".Azt a szempontot, hogy tudatosan beburkolják és mindent összekutyulóbibliográfiai és nyelvi kitejezésekkel áór5zoljáka múveletmozzanatokat, általában mindig féfreértették. Azt a tényt pedig többnyúe elhanyayolják, hogy az illetó könyveket sxándékosan nem a láratlanok kedviért írták kommunikatív közlás gyan3nt, hanem csak e beavatottak útbaigazítása és megerósítése vé9ett a kutatómunka kör ben. Valbben a -.gndzis eszmelörténeli alaplán úgy is lehetna értel~

. ._ .._. _ , .. .., ... ,-- ~ .ayv az frás egy garast se ér: / ha~azt akarod, ~hogy ne tudjuk, mit írsz, akkor hadd inkább az papírt be íratlanul". Azt a szempontot, hogy tudatosan beburkolják és mindent összekutyuló biblio9ráfiai és

nyelvi kifelezésekkel ábrázolják a múveletmozzanatokat, általában mindi9 félreértették. Azt a tényt pedig többnyire elhanyagolják, hogy az illetó könyveket szándékosan nem a járatlanok kedvéért írták kommunikatív közlés gyanánt, hanem csak a be~ avatottak út6aigazítása és megerósítése végett a kutatómunka kóz. ben. Valóban a -.gnózis eszmetörténeti alapján úgy is lehetne értelmezni a kryptikus kifejezésmódot, amikor is az olvasót nem kímélik meg a szövegek vizsgálatától, hogy ezzel épp a saját "allegorézé"jéhez (az inspirált értelmezéshez, mint a szellemi tartomány kitáyításának eszközéhez) vezetó utat is egyengesse."Ezta csak szellemi ember számára elérhetá feltogást persze nem lehet megközelíteni egy (mai értelemben vett) tudományos kutalói tevékenység tolyamatában... Ittaztkellettmegfejteni, amit például a régi mesterek már ismertek-tehát a szellem és az igazság birodalmába vezetó mindig azonos út szubjektív megtételét: a spekulatív gnózis volt a cel" (Biedenn.rnn

1973, 46. o.). Ebból a szempontból meg lehet talán érteni az alkímia gyakran talányosnak tetszá képvilégát rendkivül változatos metaforáival (vo. Klossowski de Rola 1974, különöstekintettel az illumináltek kézirataire-)F1a mágikus is a belsö és külsó -me9leleiASieszme, azért a különbözá szubsztanciákkal

végzett gyakarlati munka (a nemtudományas kündulópant el lenére) iyy is folYtnn a természettudomenyos kutatás közelébe kanyarodott, és sok vonatkozásban csakugyan megvetette az újkori kémia és fizika fundamemumát, míg a reális bázisától mindjobban megfoszton alkímia splrituálls része mint elbGvöló képekkel illusztrált megtisztulási törekvés elmenekült a ~ ·teozólia, az ~aranyes rózsakeresztesek óirodalmába és a szabadkón,úvesséy néhány rendszerébe (lásd Lennhoff-POSner, 40/41 hasáb).Az A. történetére itt csak röviden utalhatunk. Kezdetei bizonyára Egyiptomban kereshetök, de csak a ptolemaioszi korszakban válnak tapinthatóvá /~Hermész TrismnegisztoszJ, a nevét is (az arab a/elóta9 össze van kötve a ..chemá"-val) hipotetikusan egyiptomi gyö-kerúnek tartották. A hellenizmus korában az alkimista törekvés zsidó. görög és keletijellegzetességekkel gazdagodik. E szinkretizn,us fejleszti ki ez újplatonikus-gnosztikus elemeket, amelyek továbbhatnak mGn e 4n>ónknr ác an iűknr nvunatl A -i.áhen is éc valnwínülcn cn..~ m

görög ás keleti jellegzetességekkel gazdagodik. E szinkretizmus fejleszti ki az


úlVl2tonikus-gnoszukus elemeket, amelyek továbhhatnak móga középkor és az úlkor nyugati A.-jában is, ésvalószínúleg együu felelósek a kívülAllók számára erthetetlen jelképes kl(elezésmód kerasáséért. Keleten az A. tredlcíóla túlélte az Izlamkálásp ás az araboktól átörökitett, ill. újonnan megfogalmazott szövegek hozz5járultak ahhoz, hogy eljuttassák nyugatra az A. szellemiségét (-GeberJ. Még jelentósebb a harráni vagy mandei ~szaf>irnk alkimiála Mezoputámiában, ahol eflészen a 10. századig eleven voh az antik csillagkultúra ésa fémek-bolygók rokonszenvtana. Az alkimista allegorika sok részlete (pl. az -.androgün, ami a szabirok "kétnemü" Holdjának felel meg) etérségból származhat Nyugaton nemcsak nagytudósok foglalkoztak az A.-val (-.Albertus Magnus, Ro9er ·Bacon), hanemkülónösen a reneszánsz idelén-rengeteg szerencselovag és sarlatán is l~Boni. -.CagliostroJ, ami egyre rosszabb hírbe hozta az egész rendszert Ettöl függetlenül azért hagyományos alapon még az úlabb iddkben is végeriekalklmista klsérleteket (-.TiBereauJ, dolllvet Castellot a Comment on devienf alchymisie c. könyv szerzöle. Parrzs 1897. Gessmann 1922-Gen megentlíti még F. Wurzen. W. G. Kas(nen, W. F. Wackenrotlert, Hellenbach bárót és másokat: lásd az -.Ar~ gen(aurumCompenyt is es az igaz, bártévelygó törekvés bizonyítéka~ ként a Lelbes smla chnmie-t (Levelek a kémiAról). 1896/97, valemlnt


ALMUTIN: almuden, almuth, a horoszkóp uralkodójának minősített planéták régi asztrológiai elnevezése bizonyos szempontok szerint. Arról lehet felismerni, hogy „amikor figyelembe vesszük az egyes kérdéseket, különösen a planétákat, neki van a legtöbb méltósága, hatalma és... a legtöbb jelentősége... Az élettartam kérdésére vonatkozóan megvan a saját neve [] hylech" (hyleg) (J. W. Pfaff: Astrologie, München 1816).


ALRAUN : (hímnemű), alraune-ként is, bfelnémet aliüna, a -n7na yyri. kérrokona a gótrunának, annyi, minttltok (vö. rúnák), Ieg9Yakeabban a radix mandragorae jelölése, a ~·rnandragbragyökér. E répaszerir gyekran ketliválb és szétágezb gyokértörzs nagyj3ból az ember alakjára emlékeztet, am7 már az ókorban megmozgatta a rizotómusok (gyökérásók) fantáziáját Már Theophrnsms (meghalt i. e. 287-öen) szóba hoz bizonyos cerembniákat a gyökér kiásásán`el, ez arra enyed következtetni, hogy az A.-t afrodiziákum gyanánt alkalmazták. Josephus Flavius (i. u.37-93) arról tájékoztat a 8ellumJudaicurrrban (VI1.6,3), hogY az A. azzal vonja ki magát a kiásója hatalma alól, hogy az illető halálát okozza; ezért inkább kutyával híaatlák ki a gyökeret a földből, amely aztán mint "helyettesítő áldozat" szépen elpusztul. Az így nyert gyökérnek, amil baarának neveztek, el kellett volna hajtania a démonokat Ugyanezt meséli el Claudius Aelianus (kb. i. u. 770-235), aki az A..t az epilepszia és a szembetegségek gyógyszereként írja le. Szép késő ókori Alraun ábrázolás található az Anicia-JulianaCodex (a bécsi -.Oio.szkuridész) dedikációs oldalán (i. u.512 korup. Az A.-gyökér kiásásával kapcsolatos jeleneteket ábrázol a többi közt a Hausbuch der Cerruti (Tacuirumr Sanitalis/, Codex Vindob. S. N. 2644. fol-40 reuto- (Hasonmás kiadása Graz 1967).

Arról a kiáltásról, amelyet az Alraun akkor ad ki, amikor kihúzzák a földből említést tesz Shakespeare is IRámeó esJúliaJ; már a középkorban azt mondták, hogy ezt a kiáltást trombitaszóval kell túlharsogni ós ugyanakkor bedugni a fület, nehogy kárt szenvedjen a gyökér kiásásakor. A néphit úgy tartotta, hogy az Alraun akasztófa alatt nő, éspedig a felakasztott tolvaj spermájából. Ilyféleképpen tájékoztat a Secretmn me9L:um c. álparacelsusi írás is (Peuckert szerint, 1956), az Alraun-gyökérnek olyan alakúnak kell lennie, "mint egy embernek és ezt az gyökeret az akasztótárul le vágott erfisiadarabval kell


kiásni egy könyök mélyrül (az akasztófa alatt)... És meg kell jegyezned az napot, amikor az embert felakasztották vala, és az ki ásásnak az szerint kell történni, az évnek azon az napján. De nem az nappali órában, hanem az éjszaka ugyan azon órájában" (1616). Az A. nemcsak szerelmet szerez a tulajdonosának, hanem gazdagságot is. A "szerencsemanó”-t vagy ”kobold"-ot alkalmilag spirilus lamiliarisnak /~lamiliarJ is nevezték; a Grimm-testvérek német mondáiban az áll, hogy az A.-t zórt palackooskában órizték, amI a blrtokos számára lehetővé tette. Hogy rejtett - kincsekre bukkanjon, de amúgy is szerencsét hozott neki, megoltalmazta börtöntől és sebesüléstől [-sebezhetetlenné tevés]. A tulajdonosnak persze arra kell törekednie, hogy lehetőleg t01adlon az A.-ján, ami nem könnyű feladat; aki a haláláig megtanja, állítólag a pokolba jut miatta. Ebben az értelemben mára,.Ralna menti keresztény Szibilla", Hildegard von Bingen is azt ína, hogy az Alraun gyökérben jobban lehet érezni az ördög befolyását, mint más növényben; állítólag jóra vagy rosszra ösztönöz, az ember vágyainak megfelelően. Jeanne d'Arc (az orléans-i szűz) elleni ~boszorkányperben a többi közt azt is vádként hangoztatták, hogy Alraun gyökeret hordott magával. Ilyen "akasztófaemberkéket" (amennyiben keletről importált. valódi mandragóragyökérről volt szó) bizonyos vágásokkal még világosabban emberhez hasonlóvá alakították és Németország némely vidékén ládikóban őrizték, felöltöztették és meg is fürdették (vö. Aehim von Arnim: Isabella von Agypten; J. Framsehmidt: Bericht, woher man die sogenannleAraunigen oder Goldmannlein bekommt, Tudósítás, hogy honnan kapjuk az úgynevezett araunigokat vagy aranyemberkéket, h, n. 1768). A ház védőszellemeként állítólag szerencsét és gazdagságot kellett hoznia (aranyemberke, házi manó). A házaló kenőcsárusok által drága pénzért árusított Alraun gyökerek valójában többnyire hamisítványok voltak. A Zedler Lexikonban (77y2) ezt olvassuk: „amit egyébként a mandragóráról vagy alrunáról, alreonáról, alraunról, alrunkéról mondogatnak, úgy ezt a tsavar96k.., árusítják és ~homunculumnak, akasztótaemberkének, manó=-ember. kénok, alreun 5ryökérnek, pisa-tolvajnak szoktak nevezni, ez tsupán fabula-tsinálmány, mert nem alraun, hanem bryonl = gyökerek. ból tsinált képmás, meleg homakbann aszalva..." (Marzell szerinr Felsöhajororseágban még 1955-ben is perbe fogtak egy cigányasz. szonyt, aki 30-50 márkáért olYan ..valódi A.-gyökeret' adott el, ami voltaképpen csak salátagyokAr volt) A valódi A. helyett gyakran páF lékul szolgált a "kerek kardvlrág" (gladiolus cammunisJ, valamint a „hosszú kardvirág" névvel árusított ~kardvirág.Achim von Arnimon kívül még F. de le Motte-Fouquénál domborodik ki irodalmilag az A. hatókonyságában való hit (Oas Galgem mannlein, 1810, és Mandiagora, 1827~, véyül H, H, Ewerstöbbszor meyfilmesiteu rriviális regényéhen: ,.Alraune. Die Geschichte eines lebenden Wesens" (1913). Abra Agrrppa-Nowotnyban 1967. Appendix III: sok bizonyító passzus Grimmben, Oeutsche Mythologie, úny. 1953,1005. o. és a következők. Vö. W. Hwernick: Wunderwuozeln, Alraurrea und Hausgeisfer efc., Beilrag ru deutschen Vo/ks~ und Glrnrturnakundn


AMETISZT: e kedvelt ékkövet, a kvarc halványkék-lila válfaját a szerénység, a lelki béke és a jámborság szimbólumának tekintették, de kapcsolatba hozták a lelki gyógyító erő jótékony képességével is. Az ókortól kezdve olyan erőt tulajdonítottak neki, amely megóv a részegségtől. E. Mörike egyik írásában ez áll: „A bor nehéz gőzét gyorsan kiűzi a fejből, sőt már kezdettől megóvja a jó borivót az ittasságtól; ezért mind a világi, mind az egyházi uraságok gyakran hordják ujjukon.” A „bűnbánat színe”, lilasága miatt drága rózsafüzérek készítésére alkalmas anyag. Conrad von Megenberg (14. század) szerint hatalmában áll elűzni a rossz gondolatokat és meghozni a „józan észt”. A kövekről szóló régi könyvek a Szaturnusz bolygóval hozzák kapcsolatba, és azt az állítólagos tulajdonságát említik, hogy megóv a méregtől és a gonosz varázslattól. Az újabb ezoterikus tanok szerint misztikus, hideg sugárzásával ez a drágakő felel meg leginkább a „Vízöntő-korszaknak”, amely hamarosan a „Halak-korszak” helyébe lép.



AMIANTE: Tűzálló kő, melyet Plinius ajánl mágikus varázsigék ellen.


AMULETT, latinul amuletum, az arnolioA-elháritani szóból. Mágikus védóeszköz az ellenséges hatalmak ellen, például a ~szemmelverés ellen, tartalmilag rokon a ~telinnannal, vonzania kell a stereneséL lehetóley úgy, nehogy megszúnjön valaha is. Az ókor "apotropeikus" képzómúvészeti mút8rgyai, Peldául a Gorgoneion (a Medúzafej, amelymindenkil kóvévAlloriat, aki rápillant), efelfogás régiséye mellett szólnak, aho9y azt a "maleficia posse, per artem quam facta sunt destrui" (a gonosz szellemeket olyan múvészettel, amely nekik megfelel, el lehet pusnltanl) mondás k7 is fe7ezr A klassalkusés az őstörténeti tárgyakon nem ritkán olyan szemdiszítések láthatók, amelyek arra szolgáltak, hogy semlegesítsék az ellenséges tekintet.emanációkaL A mágikus eróktól terhelt genitáliák szimbolikusan gyakran felbuk. kannak az A. farmájában: például a.,fica"-mutatásban (ami az okülbe szorltott kéz mutató-és kózépsóulla közé dugott hüvelykujj), képzómúvészeti mútárgyakra (ékszertüggelékek, fafaragványok) vayy fallikus A.-ekre erósítve a -.szemnrelvenés elhárítása végett.Némelytermészeti produktum önmagában is A..hatású: ilyen például a korall, amely a monda szerint a Perszeusz által levágott Gorgófej véréb8l keletkezett, s amelyból gyakran készítettek ékszerp ilyen még a csiszolás következtében szemszerúnek ható achát (..szemkó"), aztén az ametisrt, mint a melankólla elúzóle, a gyémánt mint a gyötrelmes álmok elhárltója stb. Sok ~kerekferhezállltóleg A.-karakter illik. példáula-.pentagrammahoz.Areneszánszkarábanviselttalizmánok és A..ek gyakran asztrológiai szimbólumok (asztrológiai ~medaüonok). Az A. történetének fonms forrása mindenekelótt Agrippa von Nettesheim (az 1967-es kiadás), Gaffarel (1676) és Arpe (1717).AzA.hatékonyságóbanvalbhitafelvilágosodássalegykettóre eltúnt: a Zedier Lexlkon 1732/1 úgy beszél róluk. ..hogy milyen hiábavaldéstsaldkaezá múvészet.. (hát) azértelmesemberekmindenkor részinl babonás bolondságnak tarton3k, részint tsalásnak, ezértazelsó egyház mártilalmazta és eltiltotta. Canon. XXXVI. Concil. Laodicen,amelytilalomnaka'tsászárhatározottparantsokkalésedictumokkal többször nyomatékot adott". Vö, a J. Fickertdl valb A.cfmszót a (Herzog-Hauck) Reaiencyklopadie lür protestantische


ANDROGÜN: "Kettőslény" (görög), azaz „hermafrodita”. Az alkímiában és a miszticizmusban az androgün szent szimbólumbak számít, mert a női és a férfi jellegek egy szimbólumban egyesülnek, és ennélfogva e lény jelképezi a teljességet, egységet és egyetlenséget. [Lásd még: dualizmus]


A kétnemű, hímnős lényt hermafroditának szokták nevezni, de ez a szó inkább interszexuális alkatra utal. Szimbólumokkal foglalkozó régebbi művekben a két kifejezést többnyire azonos értelemben használták. Míg a mai ember nemi szempontból meghatározhatatlan torzszülöttre gondol, az ősi kultúrákban a női és a férfi jelleget egyaránt megtestesítő lényre esett a hangsúly. A kétpólusú feszültséget nem minden esetben fogták fel kizárólag szexuális értelemben, hanem más ellentétpárokat is jelenthet. Az alkímia képi világában például az androgün a két őselem, sulphur és mercurius megtestesítője, amelyek jelen vannak az ősanyagban, a „nagy mű” (opus magnum) kiindulási anyagában, és megtisztulás után a „bölcsek kövében” a legmagasabb fokon képviselik az eszményi teljességet. Az androgün minden esetben az


újból visszanyert ősi egységet jelenti, az anyai és az atyai világának isteni tökéletességű teljességét, amelyben minden feszültség feloldódik.


Férfinő kettőslény, az alkimista allegória gyakran megtévesztően hermafroditának nevezi, itt egyaránt szolgál egyfelől a -.materia prima, másfelől a -.bölcsek köve szimbólumául is, amely utóbbi feloldja magában a poláris ellentéteket („coincidentia oppositorum"). Az A. alakban nyilván a régi kozmogóniai elképzelés ölt formát és a két, később egymást kereső ellenpólus eredeti egységét ábrázolja~. például az ősóriás Ymir (germán), Purusa (ind), Gajomard (perzsa) alakjában, emlékeztetve az orfikus ősistenre. Phanészre, az Eurüximakhosz beszédében emlegetett őslényekre [Platón: A lakoma], a hermafrodita szobrokra eardeszanész Dandamisz elbeszélésében [Schultz 1910, LV old.]; a -.gnózis különböző rendszerein át áramlott be az a gondolat, hogy minden teremtés bizonyos mértékben nemzés, és ezért szükség volt egy férfi és egy női elemre, amelyek kezdetben elválaszthatatlanul egyek voltak és a végén ismét egymásba oldódnak fel, az -.alkímia képvilágába. A gnosztikus szimbolikában gyakran beszélnek SzoLa (a bölcsesség) szent házasságáról Szátérral (a meyvbltó). és ezért helyettesíti gyakrnn az egyetlen A,-lényt a nemzó ülelkazés l--kémíai menyegzdJ képe, például a Napé és a Holdé (ooniunctioJ-Az A. álcázóleldlése a "rebis". a res hlnából származlk (a. m-a kbtszeres). Az A. ismert képi ábrázolasalt Miahael Cochem kézirata, Bibliothek Vadiana. Sankt Gal len bs a Zentral bibliothek Zürich Rh 172-es kézirata tartalmazza (reprodukélta Burckhardt 1960). Az a nagy Iclentőség, ami e szimbólumnak jutott osztályrészül az alkimista irodalomban, kiderül pL Grassaeus Kleinen Bauern-léból, valeminC ez (BI)Ketnria Vere /-.arany-és rózsekereszteseh) Kompass derWeissn-jéből (A bólcsek Iránylűje), 2. kladás Berlin 17B2, 401. o..,A' [~] Mercuripsnak, amelyröl Montesnyders beszél, kett8s természeti vannak, ée emiett hermafroditának mondafik. Két ezülöi vannak, vagy két másik Mercuriueból kelelkezik. amelyeknek egyike fehér, a' mésika pirus. A' Lunarla [Zedler Lexnknn 7 738/7 8.1166-os heséb~. aL.-ról azalkln4sták beszélnek, amitegyébkénl Aquam mercurialem, acelum phllosnphorum, Mercurium mlneralum és Sputumlunae gyanánt is szokták említeni a] a'fehérMercun. us; a' Mercunusa' Hold foredöje, és a' piros Mercuriusa' NaVferedóje... Végúl a' menyasszonltés a'völegénjl betsukom egyvilágos kamrAba" /-.krimfoimenyagzBJ sthAz A.-elképzelés alapjául szolgáló szellemvilágot így határozza meg pl. a szíriai (apokrif) Tamás-evangélium 22. verse: "Ha ti férfiúit és a nőit egyesítitek... akkor ti behatoltok a királyságba".


ANKH: Egyiptomi szimbólum, amely keresztre emlékeztet, tetején hurokkal. Az ankh az élet szimbóluma: minden főbb egyiptomi istenséget ankhkal a kezében ábrázoltak. Néhányan azt állítják, hogy a szimbólum szexuális eredetű, mivel a péniszt és a vaginát egy motívumban egyesíti; az egyiptológus Wallis Budge szerint azonban ez a magyarázat valószínűtlen. Az ankhot CRUX ANSATA néven is ismerik.


ANIMA MUNDI : A világléleknek avagy a világegyetemnek ama irányító erejének kozmológiai fogalma, amely lehetővé teszi, hogy az isteni gondolat anyagi törvényekké alakuljon. A misztikus Marsilio Ficcino szerint a világlélek mindenütt jelen van, de emellett csillagdémonok segédkeznek a szellem és anyag egyesítésében. Ficcinora Plótinosz és más neoplatonisták voltak hatással, akik hittek abban, hogy a világlélek alakította ki a mennyország folyamatait, meghatározta és befolyásolta a földi


dolgokat. Filozófiailag a világlélek a szellem és az anyag között áll, a lenti világ energiájának és életerejének dimenziójában.


ANYAG: Számos okkult, teozófiai és gnosztikus rendszerben a szellem antitézise, s a Teremtés folyamatában a gonosz legerősebb emanációja. Az okkultisták szerint az agyagot egy belső, vibráló erő kelti életre, amely az életet és az erőt biztosítja a világegyetemben, és tulajdonképpen Istennel azonos. Az agyagot nem valóságnak tekintik, hanem egy belső, transzcendens folyamat külső formájának. A gnosztikusok az anyagot gonosznak tartották, mivel távol áll a szellemtől. [Lásd még: teozófia]


APÓPHISZ: Apepin néven is ismert hatalmas kígyó, amely a Nílusban élt, s szerette volna

megakadályozni, hogy Ré, a napisten, hajóján átutazzon az égen. Apóphisz a sötétség képviselője és egyike az egyiptomi mitológia számos alakjának, kiket átvett az úgynevezett baloldali ösvény mágiája.


AQUILA: "Sas" (latin) : Sokértelmű alkimista terminus, többnyire komplex jelkép a – Mercurius, a víz, a lélek megjelenítésére, amikor is ez az elem a koagulációban (egy bizonyos mozzanatnál a bölcsek köve előállítása közben) egyesül a sulphur "férfias" elvével [kémiai menyegző] A Zedler Lexikon 1732/2 ezért emeli ki az Aquila "chymicusok között való" jelentőségeként "a' philosophusok vagy fémek mercuriusát... amely az első állapotába helyezett fém" (Rulandus szerint). Az Aquila azonban helyettesítheti a szalmiákot is, és Aquila Alba szerepelhet ahelyett, "amit a' sale ammoniacoból... készítenek, ami a' digerálóüveg felső részébenn lassan gőzzé vagy köddé válik" (a gőzök mint madarak hermetikus), és akkor "Mercurius vitae"-nek vagy "Flores salis ammoniaci"-nak nevezik a sublimatumot" (Libavius szerint) – "Így ama böltsek köve elkészítése közbenn is, a' szellemi és átlátszóvá sublimalt lény, amelynek enyve [parázslás] az igazi Aqua Mercurialis, e' névvel jelöltetik meg... Az Aquila Coelestis, egyébként Sulphurnak vagy Tinctura Mercurii-nek is nevezik, leírhatatlan hatású és minden betegséget kiküszöböl. (bártsak igaz volna) a Mercurio essentificatoból tsinálják". Az Aquila Nigra megfelel a "Spiritus Cadmiae"-nak vagy kobalt-nak, az "Aquila Venerist pedig a 'rézrozsda crocojából [crocus] és szalmiákszeszből hétszer sublimálják... Aquila volans per aerem & bufo gradiens per terram, hogy ez mitsoda titkosan, meg lehet látni a' Rosar. abbreviat Tract v. Th. Chym. Vol. III.-ben p. 679. Lagn.-nál (Laigneau) Harm. Chym. Vol. IV. p.727 [ bölcsek kövének] is neveztetik".

[Vö. Káosz][Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona .(Kentaur, Budapest, 1973, 1989)]

ARANY: A Nap képzetéhez kapcsolódó fém. Az arany képviseli a misztikus

megvilágosodás „belső fényét”; ebből a szempontból felsőbbrendű, „spirituális” fémnek tartják. [Lásd még: alkímia]


A „nemesfém” kifejezés (az ezüstre is) tulajdonképpen „morális” ítéletalkotás az anyagról, amit így fogtak fel a megtisztulás felé törekvő alkimisták is. A nem rozsdásodó, fénylő fémet majdnem minden kultúra a Nappal hozta összefüggésbe. Az alkimisták jelmondata: „Aurum nostrum non est aurum vulgi” (a mi aranyunk nem tömeg aranya) arra enged következtetni, hogy az alkímia szellemi világában az arany nem a


tulajdonképpeni fémet jelentette, hanem a szellemi fejlődés legmagasabb fokát, a beavatottak tudását. Az ókorban aranyszerszámokkal ásták ki az értékes gyógynövényeket, hogy hatóerejük ne csökkenjen; az aranyékszerekről pedig azt tartották, hogy elhárítják az ártó varázslatot (főleg ha drágakövek is társultak a fémhez). Az aranyékszer viselése azonban nem mindenütt volt megengedett (vö. gyűrű). Az aranyat a föld erőinek jelképeként fogták fel, és bár gyakorlati értéke alig volt mindig a magasabb hatalmakkal, az istenek világával hozták kapcsolatba. Sok régi kultúrában kizárólag szakrális tárgyak és uralkodói jelvények (vö. korona) készítésére volt szabad felhasználni.


ARARITA: A Kabbalában található isteni név. Egy héber mondatból alkották, mely lefordítva: „Egy a kezdet; Egy a személyisége; permutációja egy.” Az Ararita szót a modern mágia fohászkodásként használja, például a zöld hexagram rítusban és Aleister Crowley „Csillag-Zafií” szertartása során.


ARATRON: Az Arbatel of Magick című középkori grimoire szerint egy olümposzi

szellem, aki a világegyetem Szaturnusszal kapcsolatos aspektusait uralja. Aratron állítólag igen sokoldalú: képes láthatatlanná tenni az embereket, a mágia és az alkímia mestere, a növényeket kővé, a köveket kinccsé tudja változtatni. Uralma alá tartozik 49 király, 42 fejedelem, 35 elnök, 28 herceg, 21 miniszter 14 familiar, és 36000 szellemlégió.


ARBATEL OF MAGICK: Jelentős középkori mű a ceremoniális mágiáról. Előszőr latinul jelent meg Bázelben (1575), majd Robert Turner fordította angolra (London, 1655). A könyv hét angyalt nevez meg olyan szellemi lényként, akikkel a nagyratörő mágussal kapcsolatba kell lépnie. A hét angyalt égitestekkel azonosítja: Aratron (Szaturnusz), Béther (Jupiter), Phalek (Mars), Och (Nap), Hagith (Vénusz), Ofiél (Merkúr), Phul (Hold). A könyvben emellett megtalálhatók a hozzájuk kapcsolódó szigilek, különleges képességeik és igényeik.


ARBOR PHILOSOPHICA : higannyal vegyített híg ezüst-nitrátoldatból előidézett kristályosodási jelenség, amelynek az alkimisták nagy figyelmet szenteltek, men olyanok voltak a kristályok, mint valami fácskák és mintegy a fémek ,.növényszerűen fejlődő természetére" utaltak. A valóságban fonalkristályról (.,whiskers") van szó, ahogy ez az elektrolitikus fémkinyerés közben alkalmilag bekövelkezik (dr. F. Sauterdocens levélbeli közlése, Bécs). A Zedler Lexikon 1732/2 azt mondja, hogy az A. ph., amelyet Arbor Dianaenak vagy ezüst-fának is neveznek, elbállítását tekintve merő "chymiai bűvészmutatvány, mert ezüstből szeretnének fát növeszteni egy pohár vízbenn. Azt beszéllik, hogy ez a' művelet rendesen philosophiai fa, mert ilyeneket elsűnek a Philosophis per ignem vagy a Chymicis találtak ki és tettek ismertté". M. F. Teichmeyeraz Inszituciones Chemiae-ben. Jena 1729, ezt a csapadékkiv8lasztási jelenséget a 211. a -on (Praempitatio lunae per mercuriam, et arbor Dianae, azaz A hold leesése a mercurius által és a Dianafája) így írja le~..,...ita ex mixtura hac videbis excrescare in altum arbuscula diversae figurae" (így látsz majd a mixtúr5óál kinbni ma9as fává különléle alakokat). Hasonló "fácskát" említ E. Erd 1966. 103. o. Rudolf ~Glauber kutatásaival kapcsolatban: "Elsősorban vízüvegből és színes


fémsókból "faszerűen növekvő" fémszilikátok képződését állapítottam meg. Kémiai órán még ma is mutat a tanár diákjainak "kémiai kert"-ként.


ARCANDISZCIPLÍNA : a latin disciplina arcani vagy arcena; a 17. század óta olyan keresztény rítusokat jelölt amelyeken nem vehetett részt az, aki nem volt megkeresztelve, mégpedig az antik misztériumkultuszok titoktartási parancsának megfelelően. Ez a szokás a 3. században e hitújonc bevezatésével kezdfidött aztén eltelejtették, és csak a rsfor. mácíá korAban Idézték fel újra. Az A. tdgabb értolomben a titkostanttést (ezoterikát) jelentl. A kései középkorban agyfajta A, az-.elkimne is, amelynek lényegbevdgd tartalmát a tanítfi csak szdbeliley adta rovdbb a tanltv8nyainak, a kányvekben pedig esak burkoltan lehetetp rá utalnr A Peuckert éltal 7966. 470. o.-on cltdlt Alchimia vera sz 1604-es esztendfiböl ki isjelenti~, .,Aki ez dolog titkát meltatlanoknak kinyilatkoztatja és felfedi, az szét tóri ez égl petsétat.. Ennek okdérn mlnden Chrisnisbann hivfit.. szívbLil kérek, hogy senkmek se beszél. jenek ök rála, és senklvel se közöljék, Isak azokkal, az kik iémhoran élnek" srb- Valamiféle alkimista tirkostársaság gandclata kap mái hangota,Turba Philosophorunt" alapvetfiszövegében.VÓ.Thprndi. ke 1935/IV, 332. o.; ugyaníyy az "Alchln,la verá"-ban (I, í.Y ,Tudd meg, hogy az philasophi... elfivigyázato.sságbul kúlümb féledolgokai hordtak össze, hoyy tévúva vezessék az bolondokaL az kik tsak yenz után tórekednak, és az hútelen, nagyzoló embarekeY (Peuckert 1955. 496. o.I. Hasonló felfogásban ír erről Thomas Norton is az Ordinall ol Archemy-ben (megtalálható az Ashmole's Theatrum Chemicum Britannicumban): ....thls Science must ever secret be. The cause hereo[ asye maysee, If oneevil man had hereot hlswiII,AII Chnsuen Peaea he miyht easlly spill" stb., ugyenakkor az alkimiste múveletek közben felszabadított természeti eróket olyan veszelyes. nek tekintették, hogy azok ismeretét csak erkölcsileg emelkedeu em. berekre merték rábízni.A rózsakeresztes ..Ketmia Veré' l~arany- és rózsakeresztesek) az -.alkimiát és kúlönösen a ,.hermetikus edény" (vas hermetisj termi. szeteról szóló lam pl. úgy fogla fel, mim egyfalta A.-c .Ez az egyik körülmény. hogy a böllsek soha semmit se mertek leirni, amiért érdemes fíaikat szálról száfra tanították". Ehhez hasonló figyelmeztetes. amely óv a litkostudás könnyelmú kiszolgálnatásától. az ey:isz alkr mista irodalomhan tal5lható. -AZ A- reolóycu nrolnl,.n,a~ . . .~. szu. kebb értelemben vmsy5lje Heaog..Hauck. II k. 54 u, ,. ~ ~ . u vo. -.ezoterika.


ARCANUM: „a bezárt” (latin), azaz a titok, a misztérium kultuszok tartalma, a be nem avatott számára minden, ami megközelíthetetlen (- arcandiszciplína). Az ~alkímiában és a ~kémiátriában az A. jelenL a titkospreparátumot, az -elixirt, a ~bölcsek kövét. A Zedler Egyetemes Lexikonban (1732) ez áll: ”Mostan az arcanumok oly közönségesek, hogy minden fuseráló, különösen akinek arcanuma van, ditsekszik véle: sőt mindenki osztogathatná is az orvosságait arcanum gyanánt, csak az ingredentiat és a modum praeparandit kell el titkolnia..."-Zed/erkorában vitára adott alkalmat az afféle kérdés, hogy méltő-e a keresztény orvoshoz, ha titokban tartja a gyógyszerét, és oda lyukadtak ki a válasszal, hogy a titoktartás csak akkor volna helyénvaló, ha megelőzné vele a tudatlanok visszaéléseit.ZEDLER 1961-64


ASMODEUS: A démonológiában a gonosz szellem, a démonok királya, aki az emberek

szívét dühvel és vággyal töltötte meg. Asmodeus megharagította Salamon királyt, mert megszállta egyik feleségét; s az erős démont csak akkor tudták legyőzni, amikor Mikhael


arkangyal közbelépett, és egy mágikus gyűrűt ajánlott fel Salamonnak. Asmodeusról azt tartották, hogy jártas a geometriában, az asztronómiában, és képes megállapítani elásott kincsek helyét. Néha Samaéllal azonosítják.


ASIAH: A Kabbalában a négy manifesztálódó világ közül a „legtömörebb”. Az okkultisták a Tetragrammaton, a JHVH utolsó betűjéhez kapcsolják.


ASTAROT vagy Asztarot, Astoreth: bukott angyal, a Pokol nagyhercege, 40 ördöglégió

vezetője. A Goetia leírása szerint sárkányon lovagol, jobb kezében pedig egy viperát tart. Lehelete olyan ártalmas, hogy a megidéző mágusnak „mágikus gyűrűjével kell megvédenie arcát”.


ASZKLÉPIOSZ-BOT: bot, amely köré kígyó tekeredik. Az a szimbólum ma is a gyógyszertárak emblémája, de jelképe az orvosi hivatásnak is. Az elsőrendű indok a kígyók évenkénti vedlése, amit az ókorban megifjodásnak fogtak fel. Az újabbi időkben az orvosi szimbólumtól való megkülönböztetés céljából a gyógyszerészetet jelképező Aszklépiosz-botot átalakították: felső vége edényként kiszélesedik, és a kígyó ebből iszik.


ATHAMA: Rituális kard vagy tőr, melyet a papnő vagy a boszorkány használ mágikus

szertartás során. Markolata fekete, pengéjére mágikus jeleket vésnek. [Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)]

ATHANOR : (az arab at-tannur, azaz sütőkemence), az alkimisták homokfürdő-kemencéje

"fourneau cosmique" (kozmikus tűzhely)-nek vagy "piger Henricus"-nak, "lusta Riki"-nek is nevezték. Úgy építették az Athanort, hogy állandó langyos melegsége legyen. Egyfajta folyton égő széntüzelésű kályháról van szó, amelyben a fűtőanyag egyenletesen potyogott a rostélyra egy ferde síklapról, anélkül hogy szüntelenül utána kellett volna tölteni. Erre azért volt szükség, mert némely alkimista eljárás napokig vagy hetekig állandó meleget kívánt A 17, és 18. század laboratóriumaiban olyan központi kályhát neveznek Athanornak, amely egyszerre vezet több tűzhelybe forró levegőt. A hermetikus szimbolikában, például a rózsakeresztesekében, a hőséget ajándékozó Athanor jelképezi a hím, a hőséget befogadó cucurbiták a nőstény elemet (innen van a "kozmikus kályha" elnevezés s ez utal a kémiai menyegzőre is). A zárt kondenzáló lombikok (aludel a gyerekek, akik szopják az "anyjukat". – Az alkímiában használt kályhák másik fajtála a láng- vagy "tokos" kemence, amelyben a kezelendő anyagokat közvetlenül a tűzbe állították (reverberatorium).

GESSMANN 1922; SELIGMANN 1958; ZEDLER 1961-64[Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona .(Kentaur, Budapest, 1973, 1989)]

ATLANTISZ: Platón (i.e. 427-347) két dialógusában is szó van egy, a Nyugati-óceánban

elsüllyedt szigetbirodalomról, amelynek királyi székvárosa (Baszileia) szárazföld, illetve víz alkotta koncentrikus körökre épült. Ez az ország eredetileg a Paradicsomra emlékeztetett, a természet áldásait élvezte, és bölcs királyok kormányozták, de lakosai később felfuvalkodottakká és bűnösekké lettek, amiért az istenek elhatározták, hogy


elpusztítják a szigetet, és az egy szökőár következtében elsüllyedt az óceánban. Arisztotelész (i.e. 384-322) puszta mesének tartotta ugyan Platón elbeszélését, de az ókor óta számos tudós tett kísérletet arra, hogy megtalálja a mítosz ténybeli hátterét, és meghatározza a szigetbirodalom földrajzi helyét. A platóni mítosz szimbolikus jellegű, gyökere minden bizonnyal az ősi aranykorról általánosan elterjedt elképzelés, amely igen jelentős helyet foglal el a régi kultúrákban. „Atlantisz-kereszt” a neve a koncentrikus körökből és kereszt alakzatból alkotott kombinációnak. A szigetbirodalom szellemi örökségére hivatkozó beavatottak egyes csoportjai jelvényként használják.


AURA: Az okkult terminológiában a pszichikus energia, mely minden élő és élettelen dolgot körülvesz. Az aura lehet fakó vagy élénk színű. A pszichikus démonok – akik saját állításuk szerint érzékelik az aura színeit – az energia vibrálása alapján értékelik a személy vagy tárgy tulajdonságait. Az élénk vörös szín például dühöt jelent; sárga nagy intellektuális képességeket; a bíbor spiritualitást. Az okkultisták úgy gondolják, hogy Jézus Krisztus és a szentek feje körül ábrázolt fényudvar a misztikusan tiszta aura példái. A teofózusok ötféle aurát különböztetnek meg: az egészségaurát, az életaurát, a karmikus aurát, a karakter aurát és a spirituális természet auráját. Lásd még Kirlian-féle fénykép.


AUREOLA: Kerek vagy ovális fényudvar, mely állítólag szentek és misztikusok testét

veszi körül. Az aureola szimbolizmusa a naphoz, mint az életadó erőhöz, a spirituális energia képviselőjéhez kapcsolódik. Az ovális aureolát főképp Jézus Krisztussal hozták összefüggésbe. [Lásd még Aura]


AURUM NOSTRUM : azaz a mi aranyunk (vagyis az alkimistáké). amelyet nemtelen fémekből ~transzmutacióval hoztak létre, ugyan. akkor a megnsztult ember szimbóluma is. Egy gyakran citált mottó igy hangzik: aurum nostrum rron estaurum vu(qL azaz a mi aranyunk nem a tómeg aranya. Ez egyfelől az alkimista ezotérikára utalt, másfelől arra az egy-két írásban említett bizonyos különbségre is az ásványi arany és a között az arany közótt, amely ~projekcióval keletkezett Ezért írja ~Flamel hogy a művészete által nyert arany jobb, mint a "szokványos arany, ugyanis puhább és alakíthatóbb" [Burckhardt 1960, 203. o.]. ~Arneldus V7/lenovenus (..De vinis") azt tertja, hogy az alkimisták aranyában nincs meg az a :itkos eró, ami a természetes aranyban ven. Az alkim7sták aranya ezért gyógyszer elóállftására nem alkelmas~, a Zedler Lexikon 1735/11, 103. hasábjéban ez áll~. "A' fóként [~] böltsek kóvével mesterségesen készített philosophusi aranyvörösebb és tinomabb, mint a természetes. De oIY kevés van belöle, hogy bajos el végezni vele a'szükséges próóát". Lehmann, 1908, ú9y értelmezi az efféle közliseket, mint arra való utalést, hogy az alkim7stók velamilyen .,aranyhoz hasonló fémkeveréket" találtak fel, amiben csak kevés igazi arany volt. "Igy a bécsi éremgyúlteménynek (a Kunsthistorisches Museumban) van még egy medaljona alkimisztikus aranyból. ennek specifikus súlya azonban csak 12,6-et tesz ki, míg a valódi aranyé 19,3-et; eztehát nem igazi arany, 1675-ben dukátokatvertekalkimista aranyból Ausztriában /~medaljonokJ. A rajtuk levő felirat nAus Wenzel Seyler Pulvers Machtbin ich vonZinnzu Gold9emachto (W. S. pora hatalmából ánból arannyá váltam); nagyobbal. valtai. mint a szokásosak, de súlyban kisebbek, nem is készültek teh; ; a:w:. aranyból" (22fY26. o.); hasonlóan nyilatkozik W. Siggel 1951 Ezeket a medaljonokat (Bunfzszerint P/oss etal. 1970) nem 1675-ben, hanem 1677-ben verték, az .,aranytartalmuk csak 44 százalékos, a többi rész ezüst és réz" (idézett mű 188. o.) - Gessmann 1922-ben „csalóka aranyat" említ, amit "aurum sophisticum"-nak is neveztek, egyfajta .fózés által


rézviViololdatból higannyal vasedényben elóállított, aztán lepri·selt rézamalgámot, amely az újraolvasztás után aranysárga színű lett, és sokféleképp alkalmazták az alkimista csalásoknál" (65. o.). Azzal kapcsolatban, hagy a 16. századi technológia segítségével az ötvözéseket és szennyeződéseket milyen nehéz kimutatni, ,.úgyhogy egy-két alkimista eltökélten hitt abban, hogy véghez vitte a transzmutációt", [vö. Buntzot Ploss el al, München 1970. 181. és a következő ooldalak, éspedig Alexander von Suchten egyik írásából való idézet nyomán (róla W. Hubicki a Sudholl Archívumban 1960/44. 54. és a következő oldalak.]


AXIS MUNDI: Lásd: VILÁGTENGELY

AZILUTH: A kabbalában a manifesztáció négy világa közül a legtisztább. Néha archetipikus világnak is nevezik. Az okkultisták a Tetragammaton, a JHVH négy betűje közül az elsőhöz kapcsolják.


AZOTH: (azót) Az alkímiában az egyetlen orvosság, mely az Élet Fájának könyve szerint „tartalmazza az összes orvosságot, akárcsak minden más szubsztancia alapelemét”. Szimbolikusan megegyezik a természetben lakozó Istennel.


Különböző anyagok alkimista jelölése, pl. A Zedler Lexi kon 1732/2. k. szerint "azoknak a' fémeknek ős anyaga vagy közös anyaga, amelyből minden fém teremtetett, de "az érc gyantája is, az ezüstenyv is"; a hőségben el olvad, mint a vaj és a hidegben megdermed. Ez a gyanta hozzá adás nélkül digeralják [~digesztió] fekete lesz, aztán fehér és akkor a bölcsek-kövének [~bölcsek köve] nevezik . Paracelsusnál [~Paracelsus] ez azonban sok minden félét jelent, így 1) Mercurium Metallicum, amelyet a teljes l9mbM,. ~ talnek, 21 Mercurium phdosopnicumauPlrcamm, amrkorulln." ,. nbl, aranyból As kózónsépes Mercurrus601 való.3) egyoseknr.y .: . 166b remearumot lelenu, amely Mesunvsbbl, aranynól 4a ·:r~ való.4p Mercurrumfisum, ésvégul5l Paracelsr lepfbbborvv:., AraPrratok Paracelsusl AYakran ax Olaalón karaaelébrázolla. mar4alanpomblén 101lbtnalb az A szó, is nplvón az -ebsir r. sbra mal fbemmaqa pl SPrznaa 19a7. t 12-3 0.: Seligmanr éora). A Zealsl (I f.) lelqe egy bizonyos amalgámszer G A H~.:~ elóóllltósár, ae egy sxór sem op a lelhasxnblósáról - Genry:.,-. Cn. · zlusJ neutzem IlcencrAtus nlly:k Etto-kezése, amely egyun lul·.:~

a Chebela Chymsá~val éy a Corrcor~anna Chymicá-val, az Arn: /OSOPhorvmaob/ica/vmclrr.erarselrlknaataF KieseGMu~~~. 16C61.-BBDiliusVelBnhnueagyá konyve I hely nélkul.15'~-;nnt Ploth srve Aurelrae o<cultae pnilovopnomm' Gessne.v 192E.banaxA -otúgvmagyarézza,mrm..azbltalbnoséletelv.:~r ~ ben hasznólr kifelexését" Az ósch.Gmhez fnciWlopérlia r, rn gzgrinlazAlelenti..egyrésnafémbálvalóanyagckniyarry" mbvESriazunrveaólrsnökNtlorvo65ápol.av:·.lynvaenyr,41 :,---. és ezustból bll' 1527. o I tevoiaiez n 74'S 5a; i,:a . ., maneq5kanrtrogénlezple/meghalórpzósbv Er.:rr:c~r ..". . nGIaAazarabal-zariybólprganylaxirmama;


hermetikus lexikon - daniel tarr · web viewa zedler lexikon 1732/2. k. szerint "azoknak...

Documents