H.G. Wells és José Martí

A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,◦ a Föld lakosainak száma négyszeresére,

◦ az energiafelhasználás a tizenhatszorosára,

◦ az ipari termelés a negyvenszeresére nőtt.

Két kihívás◦ mekkora méreteket ölt(ött) a környezeti változás

◦ hogyan láthatunk a problémák megoldásához

Cápa vagy patkánystratégia?

„Isten nem játszik kockajátékot a világgal!”(A. Einstein)

És az EMBER?

a környezettörténet szédületes sebességű folyamatokat hozott + újak is megjelentek

Népességnövekedés

Az emberiség lélekszámának növekedése

Az anyag- és energiafogyasztás, a környezetszennyezés növekedési üteme gyorsabb, mint a népességnövekedés.

Millió fő

1850 1900 1950 1996

Ázsia 749 937 1386 3501

Európa 266 401 576 728

Afrika 95 120 206 732

Észak- Amerika 26 81 167 295

Dél-és Közép-Amerika

33 63 162 486

Ausztrália és Óceánia

2 6 13 29

Dátum Népességszám (milliárd)(éves növekedési ráta %)

1820 1

1850 1,2(0,5)

1900 1,6(0,6)

1950 2,5(0,8)

1990 5,3(1,8)

2000 6(1,5)

2013 7,2

Népességnövekedés

Gazdasági tevékenység ◦ Termelékenyebb technológiák

◦ Munkaszervezési megoldások

Dátum Globális GDP

1500 1(240 milliárd dollár)

1820 2,9 (695 milliárd dollár)

1870 4,7

1900 8,23(1980 milliárd dollár)

1913 11,36

1929 15,40

1950 22,38

1973 66,93

1992 116,64 (28 billió dollár)

Viszonyított arányszámok a Kr.u. 1500-ban számított adatokhozForrás. J. R. McNeill

Szomatikus energiarendszer kora

Exoszomatikus energiarendszer (1800-) Fosszilis energia kora

Kőolaj kora (belső égésű motorok teljesítménye, 1900-, villanymotorok)

Földgáz

Nukleáris E

Energiafelhasználás fokozódása soha nem látott ütemben (adatok)

Tűzelőanyag-típus 1800 1900 1990

Biomassza (millió t)

1000 1400 1800

Szén (millió t) 10 1000 5000

Kőolaj (millió t) 0 20 3000

Energiafelhasználás (millió tonna olajból származó energiának megfelelő)

250 800 10000

1995 2000 2005 2008

Kína 917 967 1429 2177

India 236 295 362 469

USA 2117 2310 2342 2182

Brazília 150 183 198 242

EU 1635 1705 1771 1623

Magyarország

24 23 26 22

Világ 8545 9260 10565 11164

Millió tonna olajegyenérték (biomassza E-t nem tartalmazza)

Népességnövekedés üteme soha nem látott módon gyorsult

Városok száma növekszik Mezőgazdaság kemizálása Meg nem újuló energiaforrások exponenciális ütemű

kiaknázása Esőerdők irtása Nukleáris energia megjelenése Műanyagok megjelenése Közlekedés elterjedése, légi közlekedés megjelenése Elektromágneses hullámok, hang-és rezgések

terjedése Turizmus

óriási mennyiségű energiafogyasztás

Hatalmas mennyiségű égéstermék kibocsátás

Megtermelt javak elfogyasztása

Turizmus hatása

A környezetszennyezés növekedési ütemegyorsabb, mint a népességnövekedésé

- veszélyezteti az embert

A gazdasági növekedésnek ára volt/ van „alkotó pusztítás”

Rachel Carson szerepe: Néma tavasz

Környezetterhelés

Környezetszennyezés

Környezetkárosítás

„Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése, és megelőzése.

Emberi tevékenységből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése,

az élővilág és az ember fennmaradása érdekében.

A károkat megelőző védelem

Az okozott károk megszüntetése

A környezet fejlesztése

A természeti erőforrásokkal való ésszerű

gazdálkodás

KÖRNYEZETVÉDELEM Környezet-egészségtan

Települési környezet védelme

Nemzetközi Konferenciák:

1968. Római Klub;1972. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm) 1975. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet

(Helsinki, 1975);1984-1987. Környezet és Fejlesztés Világbizottság

- Bruntland Bizottság: Közös jövőnk jelentés1992. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája

II. Környezetvédelmi Világkonferencia(1992. június 2-14. Rio de Janeiro)

1997. A Kiotói – Konferencia;

2002. Fenntartható Fejlődés Világtalálkozója –Johannesburgi Konferencia (191 ország);

1972. Június 5-16. Az első Környezetvédelmi Világkonferencia;

113 tagállam vett rajta részt (nem vett rész Kína és Románia

kivételével a szoc. országok, de még ebben az évben Mo. is

aláírta);

A konferencia mérföldkövet jelentett;

Eredménye: (a 4 dokumentum)

1. Nyilatkozat az emberi környezetről

2. Nyilatkozat az irányelvekről

3. Akcióprogram javaslat

4. Szervezeti intézkedések.

Nemzetközi Konferenciák:

1968. Római Klub;1972. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm) 1975. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet

(Helsinki, 1975);1984-1987. Környezet és Fejlesztés Világbizottság

- Bruntland Bizottság: Közös jövőnk jelentés1992. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája

II. Környezetvédelmi Világkonferencia(1992. június 2-14. Rio de Janeiro)

1997. A Kiotói – Konferencia;

2002. Fenntartható Fejlődés Világtalálkozója –Johannesburgi Konferencia (191 ország);

178 ENSZ tagállamból 172 küldött hivatalos delegációt, ebből 112-őt államfő vezetett;

761 nem kormányzati (mindenekelőtt környezet- és természetvédelmi) szervezet;

8700 fő külföldi sajtótag;

Magyarországról jelen volt:

Gönc Árpád köztársasági elnök (Ő írta alá az Éghajlat-változási Keretegyezményt és a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt)

Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter(a tárgyalási szakaszban ő vezette a magyar delegációt).

1. A Riói Nyilatkozat;

2. Feladatok a XXI. Századra (AGENDA 21);

3. Nyilatkozat az erdők védelméről;

4. Kertegyezmény az Éghajlati Változásokról;

5. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről.

Nemzetközi Konferenciák:

1968. Római Klub;1972. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm) 1975. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet

(Helsinki, 1975);1984-1987. Környezet és Fejlesztés Világbizottság

- Bruntland Bizottság: Közös jövőnk jelentés1992. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája

II. Környezetvédelmi Világkonferencia(1992. június 2-14. Rio de Janeiro)

1997. A Kiotói – Konferencia;

2002. Fenntartható Fejlődés Világtalálkozója –Johannesburgi Konferencia (191 ország);

Kiotói jegyzőkönyv

1992-ben véglegesített keretegyezmény kiegészítő jegyzőkönyve

1997. XII. 11. Kiotó (2006. hatályba)

2008-2012 között 5,2%-al csökkenteni a üvegházhatású gázok kibocsátást a bázisévhez (1990) képest

2012 Doha

ENSZ Johannesburg, 2002

- Rió óta eltelt időszak értékelése,

- A vállalt kötelezettségek végrehajtásának

felmérése

- Új feladatok kijelölése

Hazánkban az első törvényi szintű szabályozásra a környezet védelmében 1976-ban került sor (1976. évi II. tv.),

Majd az 1995. évi LIII. tv értelmében föld, a vizek, a levegő, az élővilág, a táj, a

települési környezet, a zaj és a sugárzás elleni védelemmel kapcsolatos tevékenységek irányítását a mindenkori Környezetvédelmi Minisztérium látja el, ma a Vidékfejlesztési Minisztérium felelős

államtitkárságaForrás :Környezet- és Természetvédelmi Lexikon/

A Környezetügyért Felelős Államtitkárság

◦ érvényesíti a környezetvédelmi szempontokat a törvényhozásban, a gazdasági és a mindennapi életben is.

◦ Támogatja a kutatásfejlesztést, illetve növelni kívánja a vízügy és környezetvédelemi oktatás színvonalát.

◦ A Környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárság

Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum).

Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata.

Szupraindividuális szerveződési szintek (populáció, biocönózis, holocönózis, biom, bioszféra) és topográfiájuk.

Ökoszisztéma értelmezése, szerkezete és működése. Természetes, félkultúr és kultúrökoszisztámák jellemzői.

A Föld kőzetburkának (litoszféra), vízburkának (hidroszféra), levegőburkának (atmoszféra) azon része, ahol van ÉLET és biológiai folyamatok mennek végbe.

Minden élőhely összessége, az egész élővilág otthona (benne az emberé)

Bioszféra értelmezése

Egyed alatti (intraindividuális) szintekKoacervátum (makromolekulák) >sejt, sejttelep > szövet >szerv

> szervrendszerek

Egyed (individuális szint(soksejtű egyed)

Egyed feletti (szupraindividuális) szintpopuláció >>>>>bioszféra

A magasabb szerveződésű szintek mindig magukban foglalják az alacsonyabb szerveződésű szinteket !

bioszféra

biom

holocönózis

biocönózis

populáció kollektivum

populáció

Egyed feletti szerveződési szintekkel foglalkozó tudomány

Szünfenobiológia Ökológia

Az egyed feletti szerveződési szintek térbeli és időbeli elhelyezkedését, mintázatát írja le.

Mintázatok kialakulásánakokait vizsgálja

Az élőlények és élettelen környezetük teljes kapcsolatrendszere, mely nyílt rendszer, de bizonyos mértékű önszabályozásra képes. Az ökoszisztéma alkotórészei között anyag- és energiafolyamatok játszódnak le.

1./ Köznapi értelmezés= bármilyen élőlényközösség (entitás)

az élőhelyével együtt (pl. erdő)2./ Ökológiai értelmezés (Juhász-Nagy P.)

= valamely ökológiai entitásról készültszimulációs modell

Természetes

- emberi hatás nélküli

Félkultúr

- kismértékű emberi hatás

Kultúr

- ember által meghatározott

Tudomány

A biológia résztudománya. Az élőlények és

környezetük közötti kapcsolatok vizsgálata.

"öko" (görögül oikosz="lakás, "ház", "háztartás") és a lógia (görögül logosz="tudomány") szavakból.

ÉLŐ SZERVEZETEK KÖRNYEZET

KAPCSOLAT

Biológiai tudományágFeladat: külső tényezők hatásainak és az élő szervezet reakcióinak vizsgálata

• vizsgálja és kutatja az élővilág jelzéseit, indikációit

TERMÉSZETES-,

ÁTALAKÍTOTT-,

MESTERSÉGES

KÖRNYEZET EMBER

KAPCSOLAT

Célja: életet befolyásoló külső tényezők (ember által okozott változásainak) követése

Feladata: a megengedhető legnagyobb mértékű emberi tevékenység megállapítása

Eszköze: modellek Hatóköre: földi szférák (rendszere)

INTERDISZCIPLINÁRIS, gyakorlatias tudomány

Mikróbák és az ember Betegségek elleni védekezés (antibiotikumok,

vakcinák, környezeti feltételek javulása)

Mikróbák rezisztanciája (multidrogrezisztens)

Újraéledő és új fertőző betegségek

Állatok és az ember Új csatorna az állatok terjedésére

Állatok életterének kiszélesedése

Közös evolúció zajlik, túl a tudatos irányításon

Erdők Trópusi erdők és boreális erdők fogyatkozása

Erdőségek eltűnése (Közép-India - É-Kína, Madagaszkár, Európa, Anatólia, Brazília atlanti óceáni partvidéke

(2010-es erdőterületek)

Erdők Trópusi erdők és boreális erdők fogyatkozása

Erdőségek eltűnése (Közép-India - É-Kína, Madagaszkár, Európa, Anatólia, Brazília atlanti óceáni partvidéke

Bálnavadászat, halászat Simabálnák és egyéb fajok veszélyeztetése

veszélyeztetése (tökéletesedő technikai fejlődés)

Halászterületek túlhalászása, összeomlása

◦ (Halfogás adatok)

Tengeri fogás Belvízi fogás Akvakultúra

1800 1

1850 1,5

1900 2,0

1950 15

1961-1963 33

1982-1984 60 6 7

1988-1990 71 6 12

1994-1996 74 7 21

millió tonna

Biológiai sokféleség

- faji sokféleség

- genetikai sokféleség

- alaktani sokféleség

- életmódbeli

sokféleség

>> ÖKOLÓGIAI

SOKFÉLESÉG

• Az IUCN jelentése szerint kb. 45000 veszélyeztetett fajból mára kb. 900 kihalt

• kétéltűek mintegy harmadát, az emlősök negyedét, a madaraknak pedig 12 százalékát fenyegeti kihalás veszélye

Az a jelenség, hogy az élőlények hiányukkal vagyfenetikai tulajdonságaikkal (viselkedésükkel) jelzik a környezeti tényezőket, illetve azok változását.

Köszönöm a figyelmet!