6

Meg b´́un h´́od te már e nép A múl tat s jö ven d´́ot!

Bal sors a kit ré gen tép, Hozz rá víg esz ten d´́ot,

Bal sors a kit ré gen tép, Hozz rá víg esz ten d´́ot,

Nyújts fe lé je vé d´́o kart, Ha küzd el len ség gel,

Nyújts fe lé je vé d´́o kart, Ha küzd el len ség gel,

III.

II.

Is ten, áldd meg a ma gyart Jó kedv vel, b´́o ség gel,

I.Is ten, áldd meg a ma gyart Jó kedv vel, b´́o ség gel,

Meg b´́un h´́od te már e nép A múl tat s jö ven d´́ot!

Andante religioso ( = 60)

Himnusz Egynemû karra

Kölcsey Ferenc (1790–1838)

E R K E L F E R E N C

(1810–1893)

1.resz_2013.22.indd 6 2013.03.08. 7:54

7

Himnusz Vegyeskarra

Kölcsey Ferenc (1790–1838)

E R K E L F E R E N C

(1810–1893)

Meg b´́un h´́od te már e nép a múl tat s jö ven d´́ot!

Bal sors a kit ré gen tép, Hozz rá víg esz ten d´́ot:

Nyújts fe lé je vé d´́o kart, Ha küzd el len ség gel,

BT

SA

Andante religioso

Is ten, áldd meg

= 60

a ma gyart Jó kedv vel, b´́o ség gel,

1.resz_2013.22.indd 7 2013.03.08. 7:54

8

Szózat Vörösmarty Mihály (1800–1855)

E G R E S S Y B É N I

(1814–1851)

jen sors ke ze, itt él ned, él ned, hal nod kell!

cresc.

nin csen szá mod ra hely.

cresc.

Áld jon vagy ver

s el ta kar. A nagy vi lá gon e kí vül

ó, ma gyar! Böl cs´́od az s maj dan sí rod is, mely pol,

BT

SA

Ha zád nak ren dü let le nül légy hí ve

Andante maestoso

á

1.resz_2013.22.indd 8 2013.03.08. 7:54

Zenei nyelvjárásoknnnnnyyyyyyyyyyeeeeeellllllllvvvvvvvvjjjjjjjjjáááááááárrrrrrrráááááááááássssssssoooooooookkkkkkkkkkkkeeeeeeeennnnnnnnnnnneeeeeeeiiiiii ZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZe

Magyar népzene

1.resz_2013.22.indd 9 2013.03.08. 7:54

10

Zenei nyelvjárások

Népzenei hagyományunk nem egyenletesen oszlik meg a magyar nyelvterületen. Bartók Béla 1921-ben négy zenei nyelvjárást ál-lapított meg: I. Dunántúl, II. Észak, III. Alföld, IV. Erdély. A mai népzenekutatás részletesebb földrajzi beosztást alkalmaz. 1. Du-nántúl; 2. Szlavónia (Eszék környéki magyar falvak); 3. Észak-nyugat (Csallóköztôl a nyitrai Zobor-vidékig); 4. Észak (a Garam és a Hernád közti terület); 5. Észak-kelet (Felsô-Tisza-vidék); 6. Alföld; 7. Kalotaszeg és Mezôség; 8. Székelyföld (zeneileg idetar-toznak a bukovinai székelyek és a gyimes-völgyi csángók is); 9. Moldva.

Népzenegyûjtés

A népzene olyan dallamokból tevôdik össze, amelyeket sokan és sokáig énekelnek. Ezeket a dallamokat és szövegeket szájhagyo-mány útján adta át egyik nemzedék a másiknak, számtalan válto-zatban, de lényeges vonásaikat híven megôrizve. A népi dallamvilág tudatos megismerése – gyûjtése, lejegyzése, rendszerbe foglalása – alig száz éve kezdôdött meg. Európában az elsôk között Vikár Béla honosította meg a gyûjtés tudományos módszerét: 1895-tôl kezdve fonográffal örökítette meg a dalokat. A XX. század közepe óta a hangfelvételek magnetofonnal készül-nek. Bartók Béla tizennégyezer magyar dallamot ismert, Kodály Zoltán közel harmincezret. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében ma mintegy százötvenezer népdalt tartanak nyilván. E gyûjtemény világviszonylatban is kiemelkedô.A népdalgyûjtés kezdeti idôszaka után a feltárások kiterjedtek a néprajz minden területére. 1950-tôl – Martin György nevéhez fûzôdve – megkezdôdött a néptánckutatás is. A gyûjtemények bôvülése, a magas színvonalú kutatási eredmények, a hagyo-mányok fôként Erdélyben való továbbélése az 1970-es években lehetôvé tették a táncházmozgalom elindulását.

Tekerôlant

Citera

1.resz_2013.22.indd 10 2013.03.08. 7:54

Az elsô táncház Budapesten nyílt meg 1972-ben Sebô Ferenc, Halmos Béla, Martin György és Novák Ferenc irányításával. A népzenéket és táncokat színpadra vitték, koreografálták. Megje-lentek a hivatásos népzenészek, néptáncosok, népdalénekesek, tánc- és népzenekari együttesek, koreográfusok. A magyar kor-társtánc alapja a néptánc lett, és a népzenei gyökerek ihletésével ma már látványos show-tánc elôadások is születnek.

Régi örökség

A népek zenei hagyománya különbözô korú, eredetû és jellegû dallamokat ôriz. Bartók és Kodály kutatásai nyomán a magyar népzenében három jellemzô típust különböztetünk meg:I. ütempáros dallamokat (ide tartozik a legtöbb gyermekjáték és sok népszokás dallama);II. a) gyökereiben honfoglalás elôtti régi stílusú dallamokat, b) recitáló siratóénekeket;III. mintegy másfél évszázados új stílusú dalokat.Ezeken kívül sok egyéb – különféle származású, felépítésû és ren-deltetésû – dallamot is ismerünk.Tankönyvünk példái a magyar népzene régi stílusának és a szin-tén ôsidôkben gyökerezô siratóéneknek három jellegzetes rétegét mutatják be. Ezek nem válnak el élesen, tulajdonságaik több dal-lamban összefonódnak. A) ERESZKEDÔ ÖTFOKÚ DALLAMOK (12–19. old.) A–B) Összekötô láncszem az ereszkedô dallamok között (20. old.) B) ZSOLTÁR TÍPUSÚ DALLAMOK (22–24. old.) C) SIRATÓK ÉS SIRATÓ TÍPUSÚ STROFIKUS DALLAMOK (25–26. old.)

A) ERESZKEDÔ ÖTFOKÚ DALLAMOK

Régi népzenénk leggazdagabb rétege magasról ereszkedô, ezen belül sok esetben részleges vagy szabályos kvintváltó, leginkább oktávon vagy kvinten induló dallamokból áll. A tisztán vagy alap-jában ötfokú dallamok többsége lá végû. Körülbelül fele-fele arány-ban kötetlen (parlando-rubato), illetve kötött (giusto) ritmusúak; ezeket a dallamokat a magyar nyelvterület minden részén meg-találták a gyûjtôk.

A

A

A

AAAA

jj

11

Fonográf

1.resz_2013.22.indd 11 2013.03.08. 7:55

12

Röpülj, páva, röpülj

Tömör és arányos, tiszta ötfokú dél-dunántúli dallam. A magyar népzene régi stílusának egyik remeke. Ráillenek Kodály szavai: „pár hangnyi dallamok, mintha kôbe vésve állták volna századok viharát.” Szövege rabénekeinkben gyakran elôforduló verssza-kokból áll. A vármegye börtönében sínylôdôk számára a szabadon szárnyaló madár jelképezte a szabadságot. Ezt a jelképet használta fel Ady Endre is híres költeményében, melyet Kodály a fenti dal-lam felhasználásával zenésített meg férfi karra; ugyanezt a dallamot a Bicinia Hungarica sorozatban és nagyzenekari változatokban is feldolgozta.

ILLUSZTRÁCIÓ: Musica practica – 21.Bartók Béla: Este a székelyeknél – részlet

2. Felszállott a páva Vármegyeházára, De nem ám a rabokSzabadulására.

Doromb

Sza ba du lá sá ra.

A sze gény ra bok nak

Vár me gye há zá ra.

1. Rö

Parlando

pülj, pá va, rö pülj,

1.resz_2013.22.indd 12 2013.03.08. 7:55

13

2. Rakd meg, babám, rakd megLobogó tüzedet,Hadd melegítsem megGyönge kezeimet.

Megrakják a tüzet

Zalától Csongrádig, a dél-magyarországi hagyomány ôrizte meg ezt a dallamot. Benne két, tiszta ötfokú zenei gondolat szabályos kvintváltással jelenik meg. Különféle lírai – többnyire szerelmi – szövegek kapcsolódnak hozzá.

A dallam néhány változata aratószöveggel is társul:

Arass, rózsám, arass, Arattam, arattam,megadom a garast, Kévét is kötöttem,Ha én meg nem adom, Galambom tarlójánMegadja galambom. Meg is betegedtem.

O L V A S Ó G Y A K O R L A T :Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat – 318.

A mi el nem mú lik.

Nincs az a sze re lem,

Még is el a lu szik,

Parlando

1. Meg rak ják a tü zet,

1.resz_2013.22.indd 13 2013.03.08. 7:55

14

2. Lehajtom fejemetA babám ölébe,Hullajtom könnyeimRózsás kötényébe.

Megkötöm lovamat

Az elôzô dallaméval azonos kezdet után eltérô, változatosan hul-lámzó sorok követik egymást ereszkedô rendben. A dallam elsô és második fele saját ötfokú rendszerben mozog. Szövegváltozata az utóbbi idôben idegenszerû, mûdalos fordulatokkal teli dallammal vált népszerûvé. Bartók Béla Tizenöt magyar parasztdal címû zongoramûvének ez az elsô dallama.

Két el s´́o lá bá hoz.

Le haj tom fe je met

Szo mo rú f´́uz fá hoz,

l=m1. Meg

Rubato

kö töm lo va mat

1.resz_2013.22.indd 14 2013.03.08. 7:55

15

Madárka, madárka

Moldvai magyar dallam. Az alapjában ereszkedô dallamvonalat helyenként emelkedô fordulatok teszik változatossá. A kvintváltás csak nyomokban jelentkezik. Szövege a magyar nyelvterület keleti részén elterjedt Nagy hegyi tolvaj ballada egyik részlete. Jól megfi gyelhetô a régi népzenénk virágkorára jellemzô gazdag díszítés.

ZENEHALLGATÁS: Viva la Musica I. – 2.

Hogy i gyam be l´́o le,

Rubato

1. Ma dár ka, ma dár ka,

Ne za vard a vi zet,

Hogy ír jak le ve let.

2. Apámnak s anyámnak,Szívbéli mátkámnak,Hogy tudják meg ôk is,Kinek adtak férjhez.

3. Cifra katonának,Hatökrös gazdának,Hatökrös gazdának,Nagy hegyi tolvajnak.

4. Mert én már jóllaktamJó reggel felkelni,Jó reggel felkelni,A patakra menni.

5. A patakra menni,Véres ruhát mosni,Könyûvel áztatni,Jajszóval sulykolni.

1.resz_2013.22.indd 15 2013.03.08. 7:56

16

Feladat: Énekeljetek díszítve mindkét irányban lá-pentaton hangkészletet! Az ékesítéshez az alsó és a felsô váltóhangokat használjátok!

Annyi bánat a szívemen

Jellegzetes kelet-erdélyi dallam. A kisjárású 1. és 3. sort feltûnôen nagy terjedelmû 2. és 4. sor követi. Ezek együttese kvintváltás nélkül valósítja meg az ereszkedés elvét. Bartók Béla a Nyolc magyar népdal címû ének-zongorára írt mûvében dolgozta fel.

Rubato

1. Any nyi bá nat a szí ve men,

Két rét haj lott az e ge ken.

Ha még e gyet haj lott vol na,

Szí vem ket té ha sadt vol na.

2. Én elmegyek közületek,Isten maradjon veletek Tôlem több panaszt nem hallasz,Kit hallottál, avval maradsz.

3. Akkor jussak én eszedbe,Mikor kenyér a kezedbe.Akkor se jussak egyébrôl,Csak az igazi szeretetrôl.

1.resz_2013.22.indd 16 2013.03.08. 7:56

Béreslegény

KÍSÉRET: Musica practica – 3.Béres legény – népi zenekari kísérete

Jellegzetes kelet-dunántúli dallam és szöveg. Sajátossága a so-ronként egyformán ismétlôdô ütemváltás és a két, ötfokú rend-szerbe illô szabályos szerkezet: a dallam második fele öt hanggal mélyebben pontosan megismétli az elsôt. A dunántúli „ugrós”-t, régi néptáncaink egyikét ma is szívesen járják erre a dallamra.A 2/4-es táncmozgás a dallam 3/4-es ütemeivel különös feszült-séget hoz létre, amely kétsoronként oldódik. Erre épül Bartók Béla Négy régi magyar népdal címû férfi karának zárótétele. A szerzô ezt a dalt akkor még csak egy versszakkal ismerhette, ezért feldolgozásában – népköltészeti gyakorlatot követve – megkettôzte a szövegsorokat.

2. Béreslegény mezítláb ment szántani,Otthon hagyta a csizmáját patkolni,Kilenc kovács nem merte elvállalni,Egy sem tudott rózsás patkót csinálni.

l=m

Tempo giusto

1. Bé res le gény, jól meg rakd a sze ke ret,

Sar jú tüs ke bö kö di a te nye red.

Men nél job ban bö kö di a te nye red,

An nál job ban rakd meg a sze ke re det.

17

Feladat: a) Állapítsátok meg a dallam hangkészletét és sorszer-kezetét! Figyeljétek meg a sorzáró kadenciákat!b) Énekeljétek el szolmizálva a népdalt két rendszerben is, ezáltal az 1. és a 3. sor kezdôhangja azonos lesz.

1.resz_2013.22.indd 17 2013.03.08. 7:56

18

Hej, rozmaring, rozmaring

KÍSÉRET: Musica practica – 2. Hej, rozmaring, rozmaring – népi zenekari kísérete

A Duna-kanyartól nagyjából a Sajó völgyéig elterülô Palócföldön máig elevenen élô dallam. Részleges kvintváltás egyesül benne a szöveghez alkalmazkodó feszes ritmikával. Hangsora alapjában ötfokú. Népszerûségéhez hozzájárulnak a községenként változó játékos, tréfás szövegek.

Tempo giusto

l=m1. Hej roz ma ring, roz ma ring,

Le sza kadt ró lam az ing.

Van már né kem ked ve sem,

Ki meg varr ja az in gem.

2. Hej, rezeda, rezeda,Karcsú a lány dereka.Ha karcsú is, illeti,Barna legény szereti.

3. Hej, kendermag, kendermag,Jaj, de büszke legény vagy.Mit ér a büszkeséged,Ha nincs szép feleséged.

Magyar nemzeti viseletek

1.resz_2013.22.indd 18 2013.03.08. 7:56

19

Duna-parton van egy malom

KÍSÉRET: Musica practica – 1. Duna-parton van egy malom – népi zenekari kísérete

A dél-dunántúli hagyományban fennmaradt dallam. Szabályos a kvintváltás a 2. és 4., részleges az 1. és 3. sor között.Sajátosságai: – a feszes ritmusú páratlan és páros ütemek folyto- nos váltakozása, – a 2. és 4. sor bôvülése, – a dunántúli ötfokúságra jellemzô nagy terc és nagy szeptim használata. A kezdôszöveg tartalma és költôi hangvétele a közép-volgai népek hagyományában is elôfordul:„A dombháton a szélmalom vajon mit ôröl olyan sietve? Úgy látszik, az én bánatom ért oda.”A dallam különféle változatait Bartók Béla a Tizenöt magyar pa-rasztdalban zongorára, a Magyar parasztdalokban pedig zene-karra dolgozta fel.

ZENEHALLGATÁS: Viva la Musica I.– 4.

Tempo giusto

1. Du na par ton van egy ma lom,l=m

Bú bá na tot ´́ol nek* a zon, e je ha!

Ne kem is van bú bá na tom,

O da vi szem, le já ra tom, e je ha!

2. Ej, te kislány, ugorj egyet,Ne sajnáld a cipellôdet, ejeha!Ha elszakad, újat veszek,Azért én a tied leszek, ejeha!

* Ôlnek jelentése: ôrölnek

1.resz_2013.22.indd 19 2013.03.08. 7:57

20

Aj, sirass, édesanyám…

Az i ri gyek mi att e sett buj do sá som.

1. Aj, si rass é des a nyám, míg e l´́ot ted já rok,

Mer’ az tán si rat hatsz, ha út nak in du lok,

Út nak in du lá som, nin csen ma ra dá som,

Parlando

2. Istenem, Istenem, hol lészen halálom,Erdôn-e vagy mezôn, vagy pedig tengeren?Ha erdôn veszek el, ki temet el engem,Ha tengeren veszek, ki sirat meg engem?

3. El is eltemetnek az erdei vadak,Meg is megsiratnak az égi madarak.Tenger sûrû habja szemfedelem leszen,Tengernek zúgása harangszóm is leszen.

Kalotaszegi nôi és férfi viselet Moldvai csángó zsinóros mellény és viseletek

1.resz_2013.22.indd 20 2013.03.08. 7:57

21

Mint a magyarság annyi más régi hagyományát, ereszkedô ötfokú dallamaink jelentôs részét is a székelység ôrizte meg. Ezen belül a siratóénekekbôl kialakult és kötött formába rendezôdött dal-lamainkat is. Az effajta panaszos dalokat „keserves”-nek nevezik.A költôi hangvétel közel áll a siratók szövegeihez, de míg azokban az elhunyt hozzátartozótól búcsúznak, ezekben saját bánatukról énekelnek.E dallam hidat alkot az eresz-kedô és a zsoltár típusú dal-lamok között, mert oktávról indulva lassanként eresz-kedik, ugyanakkor a benne levô kötetlen ritmusú (par-lando) sûrû hangismétlések miatt a zsoltár típusú dal-lamokhoz hasonlít.Kodály Zoltán e dallamot két mûvében örökítette meg: elôször zongorára, az Op. 11. Hét zongoradarab-ban, majd szövegével együtt vegyeskarra, mindkét eset-ben Székely keserves cím-mel. A kórusmû 1934-ben készült Kôrösi Csoma Sán-dor születésének 150. év-fordulójára.jjj

Magyar (székely) ház. Farcád, Udvarhely megye

Magyar szobasarok, Kalotaszeg, Kolozs megye

1.resz_2013.22.indd 21 2013.03.08. 7:57