134 Kôolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 11-12. szám, 2000. november-december

Hogyan tovább kôolaj- és gáz-ipar ? – A 16. Kôolaj Világkongresszus(WPC) fôbb üzenetei (2000. december 12., MOL Rt. Székház.)

AMagyarhoni Földtani Társulat, az OMBKEés a Magyar Kémikusok Egyesülete által

rendezett közös ankéton dr. Tóth József, a WPCalelnökének megnyitója után a következô elô-adások próbáltak feletet adni a rendezvény cí-mében is szereplô kérdésre:

Jakob Károly, a WPC Magyar Nemzeti Bi-zottság titkára: A kongresszus a sajtó és a plená-ris elôadások tükrében

Dr. Bérczi István, dr. Somfai Attila: Szénhid-rogén-kutatás, kôolajtermelés, készletek

Subai József, Kajári Gyula: Földgáztermelés,készletek, árak

Dr. Wilde György, dr. Deák Gyula: Kôolaj-fel-dolgozás, termékek és környezetvédelem

Cseh Béla: Petrolkémia.A tanácskozás dr. Tóth József elnöki zárszavá-

val ért véget. Az elhangzott elôadásokat lapunkkövetkezô számaiban tervezzük publikálni.

(A szerk.)

Borbála-kiállítás(Budapest, MOL Rt. Gázcentrum)

ASzent Borbáláról készült alkotásokat, re-likviákat bemutató MOIM vándorkiállítá-

son immáron hetedik alkalommal tiszteleg-hettünk szakmánkvédôszentjének em-léke elôtt. A belépôtrögtön megragadta abejárati tárlóban el-helyezett szép alu-mínium Borbála-szobor látványa (Bú-za Barna alkotását aszékesfehérvári Ma-gyar AlumíniumipariMúzeum adta köl-csön a kiállítás idejé-re). Mellette láthat-tuk azt az eozinmá-zas – Zsolnay Borbá-la-szobrot, melyet aMOIM 1998-ban vá-sárolt. (Borbálát atüzérek védôszentje-ként ábrázoló szo-bor egyike annak a 3szobornak, melyeketa pécsi és ahajmáskéri tüzérségialakulatok megren-delésére 1933-bankészítettek a pécsiZsolnay gyárban). Akiállítást megnyitó

Tóth János igazgató elmondta, miként határoz-ták el a Borbála-emlékek, alkotások gyûjtésétés a vándorkiállítások rendezését. Bemutatta agyûjtemény elsô darabját, a MAORT, vagy ola-jos Borbála-szobrot (képünkön), melyet a –múlt évben elhunyt – nagykanizsai Berkes Jó-zsef 1995-ben adományozott a múzeumnak ésa MOIM által most elôször bemutatott szépbronz szobrot, a tatabányai Borbálát, melyetdr. Dudics Endre tatabányai geológus adott köl-csön a kiállítás idejére. A gyûjtemény gyarapo-dásáról szólva megemlítette, hogy eleinteminden Borbála-emléket „befogadtak”, de ajövôben már célirányosan kívánják folytatni agyûjtést, és csak azokat az alkotásokat gyûjtik,melyek kimondottan bányászati indíttatásúak.A mostani kiállítás anyaga kissé eltért az elsôzalaegerszegi kiállításétól, annál változato-sabb, de kisebb. A rendezôknek igazodniukkellett a szûkösebb helyi adottsághoz, de kár-pótolták a látogatókat azzal, hogy olyan újszerzeményeket és kölcsönzött tárgyakat is be-mutattak, melyeket eddig ritkábban állítottakki. A múzeum 1995 óta folyamatosan gyarapítjaBorbála-gyûjteményét, azonban a sikeres kiál-lításokhoz szükség volt – van és lesz – az olyannagylelkû adományozóktól, mint Benke István,Berkes József, Csath Béla, Jármai Ervin, JármaiGábor, dr. Hermann Spörker, dr. Szûcs István, atársmúzeumoktól: a Magyar AlumíniumipariMúzeumtól (Székesfehérvár), az Érc-és Ás-ványbányászati Múzeumtól (Rudabánya), azOMBKE dorogi, tatabányai csoportjaitól ka-pott tárgyakra, támogatásra. A kiállítások nemjöhettek volna létre az OMBKE Kôolaj-, Föld-gáz- és Vízbányászati Szakosztálya és MolnárLászló, Farkas Zoltán és Simon István kollégáklelkes közremûködése nélkül. Tóth János befe-jezésül megköszönte, hogy a MOL Rt.Földgázkereskedelem és Energetika DivizióFöldgázkereskedelmi Üzletága helyet biztosí-tott a kiállítás számára, a Borbála nevû látoga-tóknak pedig közelgô névünnepük alkalmából„Szent Borbála tiszteletének hagyománya abányászatban” c. minikiadvánnyal kedves-kedett. Ezt követôen tekinthettük meg a Bor-bála-tárgyú és -motívumú relikviákat: szobro-kat, képeket, festményeket, korsókat, érmeket,irodalmi alkotásokat, egyesületi zászlókat ésegy fokost (dr. Simon Pál ajándéka). A novem-ber 17- 29 nyitva tartó kiállításon jelen voltSolti Károlyné üzletágigazgató, dr. Simon Pálnyugalmazott miniszter, nagykövet és számosérdeklôdô.

Borbála-kiállítás az Öntödei Múzeumban

A zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeumanyagából válogatott relikviákból rende-

zetett kiállítást Szent Borbála a képzô- és ipar-mûvészetben címmel az Országos Mûszaki Mú-zeum Öntödei Múzeuma Budapesten (Buda-pest, Bem József u. 20.). A december 1-jeimegnyitón megjelent vendégeket a TatabányaiBányász Dalkör köszöntötte (vezényelt: D.Marton Anita). A kiállítást dr. Tolnay Lajos, azOMBKE elnöke nyitotta meg. A látogatókörömére a rendezôk kupa- és minikönyvbörzétis szerveztek dr. Hatala Pál okl. kohómérnöksikeres és hozzáértô vezetésével. Az Öntödei

Múzeum ezzel az elsô alkalommal megrende-zett kupa- és minikönyvbörzével hagyománytszeretne teremteni, növelve és segítve a szak-mai emléktárgyak gyûjtôinek gyarapító ked-vét. A MOIM Alapítvány, a Bánya- és Energia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, azOMBKE, a FÉMALK és a Technoplus Kft.támogatásával létrejött kiállítás február végéigtekinthetô meg.

Borbála-napi istentisztelet

A z OMBKE Bányászati Szakosztály Buda-pesti Helyi csoportja december 4-én a bu-

dapesti Szent Gellért téri SziklatemplombanSzent Borbála, a bányászok és kohászok védô-szentjének tiszteletére tartott istentiszteletrehívta a tagtársakat, kollégákat.

Az istentiszteletet Imre Csanád pálos rendiperjel celebrálta.

Központi Borbála-napimegemlékezés(2000. december 4., Budapest,Gazdasági Minisztérium)

A z országos központi Szent Borbála ün-nepséget Schalkhammer Antal, a BDSZ el-

nöke nyitotta meg. Hónig Péter, a GazdaságiMinisztérium helyettes államtitkára ünnepibeszédét követõen miniszteri kitüntetéseketadott át. Az ünnepség Csethe András, a MagyarBányászati Hivatal elnökének zárszavával ésállófogadással ért végett. Az állófogadásonKovacsics Árpád az OMBKE új fõtitkára mon-dott pohárköszöntõt.

Az ünnepségen szakosztályunk tagjai az aláb-bi kitüntetésben részesültek:

„Borbála érem” miniszteri kitüntetés:Farkas László, üzemvezetõ (MOL Rt. Távve-

zetéki Üzem, Gellénháza), Magosi Imre, operatívegységvezetõ (MOL Rt. Algyõi GáztermelésiOperatív Egység), Szlávik Tibor, osztályvezetõ-helyettes (Rotary Rt.)

EGYESÜLETI HÍREK

Kép: 1890. körül készített aninai öntöttvas kály-ha Szent Borbálát ábrázoló ajtaja.

MAORT Borbála

135Kôolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 11-12. szám, 2000. november-december

„Kiváló Bányász” miniszteri kitüntetés:Szathmári László, berendezéskezelõ (MOL

Rt. Hajdúszoboszló), Trenka István, termelõ-mester (MOL Rt. Nagykanizsa)

Kitüntetett tagtársainknak gratulálunk, to-vábbi sikereket kívánunk és Jó szerencsét!

(a szerk.)

A bányászat és a kohászatszerepe az ezeréves magyarállam életében Tudományos konferencia (2000. december 8., Miskolc)

A z OMBKE, az OMBKE Egyetemi Osztá-lya és Bányászati Szakosztályának Borsodi

Csoportja, valamint a Miskolci Egyetem ran-gos szervezésében megtartott tudományoskonferencián dr. Szabó György, az OMBKE al-elnökének megnyitó beszéde után elhangzottelôadások:

Lóránt Miklós elnökletével:Benke István: Az ezeréves magyar bányászat

technikai fejlôdésének fontosabb korszakaiDr. Sziklavári János: Szemelvények a magyar

vaskohászat történetébôlDr. Zsámboki László: Fordulópontok a bá-

nyász-kohász felsôoktatás két és fél évszázadoséletében.

Dr. Dúl Jenô elnökletével:Dr. Reményi Gábor: A szénbányászat múltja,

jelene és jövôjeDr. Szabó György: A szénhidrogénipar fejlô-

dése és eredményeiDr. Valló Ferenc: A timföldgyártás helyzete és

eredményei Dr. Tardy Pál: Acélipar a legújabb korbanDr. Sándor József: Az öntôipar fejlôdése,

eredményei és perspektívái.A konferencia résztvevôi a lyukábrányi

fúvószenekar térzenéjének hangjai mellett te-kinthették meg a Herman Ottó Múzeumban azEgy ezredév magyarországi bányászata, kohászataés ásványkincsei c. kiállítást. A kiállítást dr. KovácsFerenc akadémikus, a ME dékánja nyitotta meg,köszöntôt mondott dr. Répássy Róbert ország-gyûlési képviselô és dr. Bessenyei Lajos egyetemitanár.

A hidrológiai tudomány hazaifejlôdésének története(Tudományos konferencia 2000. november 21., Budapest)

AMagyar Hidrológiai Társaság Hidrogeoló-giai Szakosztálya és a SITH magyarországi

szervezete által rendezett konferencián a követ-kezô elôadások hangzottak el a csaknem 50 fôsszakmai hallgatóság elôtt:

Pataki Nándor: A hévízhasznosítás helyzeteMagyarországon

Dobos Irma: A történelmi és a mai Magyaror-szág hévízhasznosításának fôbb vonásai

Liebe Pál: Magyarország hévízkészlete, kész-letgazdálkodási kérdések

Lorberer Árpád: Budapest és környékének hé-vízföldtani kutatása

Pálfalvi Ferenc: A termálkútépítés múltja ésjövôje

Szlabóczky Pál: Miskolc környéki hévizekÁrvai János: Egri gyógyforrások Vancsura Miklós: Hévíz múltja, jelene és jövôjeCsepregi András, Jocháné Edelényi Emôke, Tóth

György: A hévízi tó védôidomainak meghatáro-zására irányuló vizsgálatok eredményei

Pup Vilmos: A Büki termálvíz hasznosításánakmúltja, jelene és jövôje

Csath Béla: Hajdúszoboszló múltja, jelene ésjövôje.

(Cs.B.)

Koszorúzás a Bányász himnuszszerzôjének a síremlékénél

ABányász himnusz szövegének szerzôje,Kunoss Endre költô, író, szerkesztô, nyel-

vész, pedagógus, jogtudós, ügyvéd, politológus,mezôgazda Egyházashetyén született 1811. áp-rilis 8-án. Ez a sokszínû egyéniség, aki a bányászalakjának az elsô megformálója volt a magyarirodalomban, rövid és küzdelmes életét 1844.június 22-én fejezte be gróf Zichy Ödön Kálózibirtokán. Az idôvel feledésbe, majd a BakonyiBauxitbánya Rt. által felújított. síremléket azOMBKE és a BDSZ 1995. október 25-én avattafel. Azóta Kunoss Endre nyughelyét az OMBKESzékesfehérvári Területi Szervezete és KálózKözség Önkormányzata gondozza.

A két szervezet 2000. november 8-án a kálózireformátus temetôben rövid koszorúzási ünnep-ségen emlékezett Kunoss Endrére. A koszorúzá-son szakosztályunk is képviseltette magát.

(dé)

Erdész és bányász szenioroktalálkozója

A z Országos Erdészeti Egyesület (OEE)szenior szakosztályának meghívására az

OMBKE TSzT OB két tagja, dr. Pilissy Lajos ésSzebényi Ferenc vett részt a május 19-20. közöttrendezett erdész szenior találkozón. A vendégekelôször a házigazda Sofag Rt. (Somogyi Erdé-szeti és Faipari Rt. Kaposvár) képviselôinek kí-séretében, szívélyes és szakavatott kalauzolásá-val tekinthették meg a bôszénfalvi szarvasfar-mot. A kardosfai vadászházban Major László okl.erdômérnök, a Zselici Erdészet igazgatója, Hor-váth József okl. erdômérnök, a helyi OEE cso-port titkára és dr. Szász Tibor okl. erdômérnök,az OEE senior szakosztályának elnöke köszön-tötte a találkozó résztvevôit. A kölcsönös üdvöz-lések, tájékoztatások és a finom ebéd után aszennai Szabadtéri Néprajzi Gyûjteményt, a fes-tett fakazettás mennyezetû református templo-mot, és egy helyi fafaragó mûvész alkotásait,Böhönyén a magyar-német katonai temetôt,Mesztegnyôn a faluházat tekintették meg atisztelt szeniorok. A jól sikerült találkozó Kapos-váron végzôdött, ahol a kölcsönös meghívásokteljesítésének ígéretével vettek egymástól bú-csút. A tartalmas és feledhetetlen program szer-vezésért és a meghívásért dr. Szász Tibor és BerróCsaba erdômérnököket illeti a köszönet.

(Dr. Pilissy Lajos, a TSZT OB elnökének fel-jegyzése alapján)

Megemlékezés jeles elôdeinkévfordulóirólJubileumi ünnepség dr. Gyulay Zol-tán születésének 100. évfordulójaalkalmából

D r. Gyulay Zoltán okleveles olajmérnök, azOMBKE Kôolaj-, Földgáz- és Vízbányászati

Szakosztályának alapító tagja, az OMBKE1949–1952-ig tartó ciklusában elnöki tisztet töltöttbe. 1900. szeptember 22-én született Csáktornyán.Születésének 100. évfordulója tiszteletére a Mis-kolci Egyetem, a Magyar Olajipari Múzeum, az

OMBKE és az MTA Miskolci Akadémiai Bizottsá-ga 2000. november 24-én jubileumi emléküléstrendezett Miskolcon. A MAB székházában megje-lentek a mindnyájunk által igen tisztelt professzorúr egykori tanítványai, késôi pályatársai, kollégái,az egyetem, az MTA és az OMBKE számos képvi-selôje. A megnyitó beszédet dr. h. c. mult. dr. KovácsFerenc akadémikus, az egyetem dékánja tartotta.Dr. Gyulay Zoltán életérôl és munkásságáról dr.Zsámboki László, az egyetemi könyvtár fôigazgatójabeszélt. Dr. Szabó György, az OMBKE alelnökeGyulay Zoltán egyesületi, OMBKE elnöki tevé-kenységét méltatta. A hazai rezervoár- éstárolómérnöki iskola megalapítójaként tiszteltprofesszor szakmai munkásságáról az egykori ta-nítvány, dr. Pápay József akadémikus, egyetemi ta-nár emlékezett. A MOIM kamarakiállítása a gaz-dag életpálya eseményeibôl mutatott be szemelvé-nyeket. Az ünnepi megemlékezés méltó befejezé-seként a megjelentek megkoszorúzták a professzorsírját a miskolci Mindszenti temetôben.

(dé)

Mikovinyi Sámuel EmlékülésMiskolcon és Selmecbányán2000. október 24–25.

M ikoviny Sámuelre (1700–1750), a nagy ma-gyar polihisztorra – akit leginkább a ma-

gyar mûszaki felsôoktatás megteremtôjeként,valamint a hazai szakszerû térképezési munkamegindítójaként tart számon és tisztel a maiszakmai közvélemény – emlékeztek a magyarbányász-kohász Alma Mater ôsi és mai székhe-

EGYETEMI HÍREK

136 Kôolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 11-12. szám, 2000. november-december

lyén. Az ünnepségeket a Miskolci Egyetem, aZólyomi Mûszaki Egyetem (TechnickáUniverzitá Zvolen) és az OMBKE rendezte, fô-védnökök dr. Miklós László szlovák és dr. Ligetvá-ri Ferenc magyar környezetvédelmi miniszter,védnökök dr. Milan Marèok rektor, dr. BesenyeiLajos rektor és dr. Tolnay Lajos egyesületi elnökvoltak.

Október 24-én a Miskolci Egyetem SelmeciMûemlékkönyvtár dísztermében tartott emlék-ülést dr. Besenyei Lajos rektor nyitotta meg, majddr. Kovács Ferenc dékán, dr. Jan Novák múzeum-igazgató, dr. Eugen Kladivik osztályvezetô, dr.Juhász József professzor és dr. Hevesi Attila tan-székvezetô tartott Mikovinyi életpályájáról elô-adást. A könyvtári aulában rendezett Mikoviny-kiállítást dr. Zsámboki László könyvtári fôigazga-tó nyitotta meg, majd megkoszorúztákMikoviny mellszobrát.

Október 25-én Selmecbányán a Szlovák Bá-nyászati Múzeum dísztermében rendezett kon-ferenciát dr. Miklós László miniszter nyitottameg. Köszöntôt dr. Besenyei Lajos mondott. Dr.Ján Novák, dr. Zsámboki László, dr. Hevesi Attila,Milan Hock, Elena Kašiarova tartott elôadást. Arésztvevôk megtekintették a múzeum új bányá-szattörténeti kiállítását, majd a Szlovák Közpon-ti Bányászati Levéltárban az egykori akadémiaközponti épületében rendezett Mikoviny-em-lékkiállítást. A rendezvényeket baráti összejöve-tel zárta.

Az egyetem szervezésében negyven fôs ma-gyar csoport is utazott Selmecbányára, ahol azakadémiai emlékhelyek megtekintése után meg-koszorúzták a temetôkben a neves professzoroksírját is. További kétnapos szlovákiai útjuk soránAbelován fölkeresték Mikoviny szülôházát, illet-ve az annak romjain elhelyezett emléktáblát is.

A kétnapos konferencián elhangzott elôadá-sok anyagát a tervek szerint magyarul ésszlovákul is meg fogják jelentetni a rendezôk.

(Zs. L.)

Az 1955-ben Sopronbanvalétált bányamérnökök találkozója

A z 1955. november 5-én, a Selmeci Bányásza-ti Akadémia alapításának 220. évében Sop-

ronban valétált bányamérnökök 2000. augusztus8-án tartották 45. éves találkozójukat Sopronban.Az évfolyam tagjai a valétálást követôn hét alka-lommal ebben a városban és egyszer Miskolcontalálkoztak egymással és oktatóikkal. Az egykor133 fôs létszámú végzôs évfolyamot – elhalálo-zás, vagy egészségi állapot miatt – sajnálatos mó-don már csak 69 kolléga és családtag képviselte. Atalálkozó állandó vendége Molnár László, okl. bá-nyamérnök, nyugalmazott múzeumigazgató,ultrissimus supra-veterán, az OMBKE tiszteletitagja, az Évfolyam örökös firmája is jelen volt. ANyugat-Magyarországi Egyetem rektori tanács-termében megjelenteket dr. Koloszár József pro-fesszor, okl. erdômérnök, tanszékvezetô, az egye-tem rektora köszöntötte, majd elhunyt oktatóik-

ra (akiknek sírját a Szent Mihály temetôben márdélelôtt megkoszorúzták) és évfolyamtársaikraemlékeztek a mécsesek lángjainál, a klopacskahangja mellett. Az évfolyam megbízására dr.Szalai László okl. bányamérnök, a mûszaki tudo-mányok kandidátusa készítette el az évfolyamje-lentést dr. Zambó János professzor részére (aki az

1955-ös tanévben dékánjuk volt), melyet az ün-nepi ülésen is fel olvasott. Ezt követôen életút-beszámolók és visszaemlékezések hangzottak el.A találkozó emlékére közös fénykép is készült(1.- 3.kép)

(Simon Sándor okl. bányamérnök feljegyzésealapján)

HAZAI HÍREK

137Kôolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 11-12. szám, 2000. november-december

Geológus-festômûvész kiállí-tása Nagykanizsán

S aáry Éva (festômûvész), aki 1952-ben szer-zett geológus diplomát az Eötvös Lóránd

Tudo-mány Egyetemen, 1952-1956 között aMASZOLAJ (Magyar Szovjet Olaj Rt.) vállalat-nál Zala megyében, és Budapesten a PestvidékiÁsványbánya Vállalatnál volt kutató geológus.

1960 óta Svájcban él és dolgozik, mint új-ságíró, festô- és fotómûvész. 1990-tôl Magyar-országon is publikál és kiállítást rendez. Mû-veit a MOIM szervezésében 2000. október 6-án immár második alkalommal mutatták be Za-la megyében.

Az MGE vándorgyûlése

AMagyar Geofizikusok Egyesülete Észak-Magyarországi és Alföldi Csoportja 2000.

szeptember 15–16-án vándorgyûlést szervezettSzolnokon a Technika Házában. A Vándorgyû-lés mottója: „A geomûszaki tudományok kihívá-sai az évezred küszöbén” volt. A szervezésbensegített a Magyarhoni Földtani Társulat és Al-földi Területi Szervezete, az Országos MagyarBányászati és Kohászati Egyesület Kõolaj-,Földgáz- és Vízbányászati Szakosztálya, vala-mint a Society of Petroleum Engineers Magyar-országi Szekciója.

A 82 fõ résztvevõ regisztrálása után a vándor-gyûlést köszöntötte dr. Kiss Bertalan, az MGEAlföldi Csoportjának elnöke, a szervezõbizott-ság vezetõje. A megnyitó beszédet dr. Szûcs Ist-

ván, az MGE elnöke tartotta. Kiemelte, hogy 40éve alakult meg az Alföldi Csoport, és felsoroltaa jelentõsebb rendezvényeit, eseményeit.

A következõ elõadások hangzottak el:Plenáris elõadások:A hazai szénhidrogén-kutatás a MOL Rt.-

ben, Szilágyi Imre igazgató, MOL Rt. HKTD.A MOL Rt. felkészülése a gázpiaci liberalizáció-

ra, Solti Károlyné igazgató, MOL Rt.Földgázkeres-kedelem.

Új Millennium – új kihívások – állami földta-ni feladatok a XXI. század elején, Farkas Istvánfõigazgató, MGSZ.

Poszterek bemutatása:Összetett geofon jel szétválasztásán alapuló

szeizmikus mérési és feldolgozási módszer,Scholtz Péter, ELGI.

A Nyírség üledékes kõzeteinek szeizmikussebességterébõl származtatott sûrûségmodell,Detzky Gergely, Kiss János, ELGI

Régészeti célú geofizikai kutatások EM–31elektromágneses módszerrel, Kaszás István,Stickel János, ELGOSCAR International Kft.

Útdiagnosztika földradarral, Elek Barbara,Neducza Boriszlav, Tildy Péter, ELGI.

Gondolatok egy sikeres magfúrás kapcsán,id. Õsz Árpád, MOL Rt., Schwendtner Imre, MBKõolajkutató Rt.

Petrofizikai modellezések, Krasznavölgyi Ta-más, Tóth József, Kiss Bertalan, Vargáné Tóth Ilo-na, Szalainé Bánlaki Emília, MOL Rt. HKTD,MGF, PETROFIZIKA.

Mélyfúrási geofizikai adatok inverziója glo-bális optimalizációs módszerekkel, Szabó Nor-bert Péter, Bráz Anett, Dobróka Mihály, MiskolciEgyetem Geofizikai Tanszék.

Elsõ magyarországi földgázkitörés, id. ÕszÁrpád, MOL Rt.

A Mecsekért Rt. rekultivációs tevékenységé-nek bemutatása, Berta Zsolt, Szûcs István, Várhe-gyi András, Mecsekérc Rt., Pécs.

Szóbeli elõadások:A bányászati projektek kockázatosságának

értékelési módszerei, Komlósi Zsolt, MOL Rt.A computer tomográf alkalmazási lehetõsé-

gei Triász karbonátos tárolók paramétereinek

A négy rendezô egyesület emblémája

A vándorgyûlés hallgatóságának egy csoportja

Elkészült a „slambuc” a szenttamási pikniken A szenttamási kastélypark körbekocsikázása

Kiss Bertalan elôadását tartja

meghatározásában, Árgyelán Gizella, MOL Rt.KKTD, Bogner Péter, Repa Imre, KaposváriEgyetem Diagnosztikai Intézet, Földes Tamás,Kiss Balázs, MOL Rt. HKTD.

Az Ima Geo magszkennerrel kombinált lé-zerindukált plazma spektrométer, mint egy újkorszerû eszköz a fúrómag vizsgálatokban,Andrássy L., Zilahi L., MÁELGI, Maros Gy.,Sallay E., MÁFI, Vihar L., OPLAB OptikaiElektronikai Fejlesztõ Mérnöki Kft.

A szeizmikus sebességterek egyes numerikustulajdonságai és azok jelentõsége az adatbázis-építésben, Tevan Katalin, Detzky Gergely, ELGI.

Eltemetett, szennyezett közegek nyomozásafelszíni geofizikai módszerekkel, Draskovits Pál,ELGOSCAR International Kft.

Árvízvédelmi töltéskörnyezetek minõség-ellenõrzött geofizikai vizsgálata, Salát Péter,ELTE Geofizikai Tanszék.

Szelvénykiegyenlítés kõolajföldtani vonat-kozásai egy konkrét külföldi példán bemutatva,Illés Klára Anna, MOL Rt. HKTD Mûveléster-vezési Osztály.

A geotermikus energia állami nyilvántartásá-nak koncepciója, Szõts András, Hámor Tamás, Fo-dor Béla, MGSZ.

Néhány érdekes termálkút-vizsgálat történe-te, Szongoth Gábor, Geo-Log Kft., Rigler György,ELGI.

Kõolajtelítettség kimutatása béléscsõ mö-gött, Bock János, Geoinform Kft.

A petrofizikai értelmezések felhasználási le-hetõségei az integrált szénhidrogén-kutatásban,Császár János, Marton Tibor, Tóth László, MOLRt. HKTD, MGF, PETROFIZIKA.

A geológiai valóság alternatívái, Geiger János,Kissné Veres Katalin, MOL Rt. HKTD Operatívmûveléselemzés és irányítás, Szeged.

Antarktiszi légimágneses adatok együttesszelvénymenti feldolgozása, Bodrogi Marilla,BTIX Bt., Kiss János, ELGI.

Pénteken este baráti találkozó, szombatondélután pedig a Szenttamásiban megrendezett„piknik” tette emlékezetessé a jól sikerült ván-dorgyûlést.

Id. Õsz Árpád

60 éve állították termelésbea lovászi szénhidrogén-mezôt(Szakmai nap és ünnepi szakestély2000. december 15-én Lovásziban)

A z OMBKE Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányá-szati Szakosztályának Dunántúli Helyi Szer-

vezete, valamint a HKTD Nagykanizsai Olaj- ésGáztermelési Operatív Egységei szakmai naponemlékeztek a lovászi mezõ felfedezésére és a ter-melésbe állítás 60. évfordulójára. A Lovászi Olaj-bányász Mûvelõdési Házban megjelent olajbá-nyászokat és vendégeket Jármai Gábor, a helyiOMBKE csoport elnöke köszöntötte. Buda Ernõokl. bányamérnök, tiszteleti tag visszaemlékezésea „Képek a Lovászi mezõ történetébõl” c. elõadá-sában hangzott el. A kõolajkihozatali eljárásokmegújító hatásáról Bíró Zoltán okl. olajmérnökbeszélt a Lovászi mezõ növelt hatékonyságú mû-velésének tapasztalatai” címû elõadásában.

A szlovén olajipar, a NAFTA LENDAVAképviselõi, akiket a dunántúli olajbányászokhoz

sok éves szakmai partnerség és baráti együttmû-ködési kapcsolat fûz, szintén jelen voltak és elõ-adást tartottak „A kút- és mezõfelszámolás elviés gyakorlati megközelítése Szlovéniában” cím-mel. Az elõadásokhoz Paczuk László, az Olajter-melési Operatív Egység vezetõje kapcsolódottkorreferátumával. A szakmai nap hivatalos prog-ramját követõ baráti beszélgetések és az ünnepiszakestély kíváló alkalmat teremtett a régi kollé-gák, barátok számára a visszaemlékezésekhez.

(dé)

Fluidumbányászati évfordulók: 2001

1991. – 10 éve: – Az Országos Kôolaj-és Gázipari Tröszt

(OKGT) jogutódjaként megalakult a MagyarOlaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.).

– Március 13-án halt meg dr. Kántás Károly(Bécs) Kossuth-díjas matematikus és fizikus, azMTA tagja. Magyarországon a 30-as évek közepénmegkezdett intenzívebb olajkutatásban elôbb geo-fizikai mágneses szelvényfelméréseket végzett,majd a szelvényezési munkálatokat irányította. Al-kotó szerepe volt a jetperforálás hazai kialakításá-ban, bevezetésében. Nevéhez fûzôdik a tellurikusmérések magyarországi elindítása. 1952- tôl aSopronban mûködô Bányászati, Kohászati és Er-dészeti Egyetemen önálló geofizikai tanszéketszervezett, és fizikaprofesszorként oktatott. 1956-ban Ausztriába távozott, ahol geofizikai tudását azÖMW tanácsadójaként és a Leobeni BányászatiEgyetem elôadójaként hasznosította. (Született:1912. december 2. Sóly, Veszprém megye)

– Június 4-én hunyt el dr. h. c. dr. Szilas A. Pál(Miskolc) okleveles bányamérnök, a MiskolciEgyetem professzora, az Olajtermelési Tanszékvolt vezetôje (1966–84), a Bányamérnöki Karvolt dékánja, a mûszaki tudományok doktora, aME díszdoktora.

A magyar olaj-és gázmérnökképzés egyik iskola-teremtôje, a kôolaj-, földgáztermelés és -szállításnemzetközileg elismert szaktekintélye volt. Olaj-üzemi gyakorlatát a Dunántúlon Puszta-szentlás-zlón és Lovásziban szerezte meg. Az ô irányításaalatt kezdôdött meg Nagylengyelben az olajterme-lés. 1953-ban került a Soproni Egyetem Olajterme-lési Tanszékére, majd 1959-tôl Miskolcra, ahol1970-tôl egyetemi tanár, közben 4 évig dékán is volt.1957-ben kandidátus, 1976-ban a mûszaki tudomá-nyok doktora, halála után díszdoktori címet kapott.Kutatásának fô területei a kôolajtermelô rendszerekés a nem newtoni folyadékok rheológiája. Munkájá-ról számos, száznál is több publikáció tanúskodik.Az NDK-ban, az NSZK-ban, az USA-ban, Norvé-giában, Mexikóban, a SZU-ban tartott nagy sikerûelôadásokat. A bányászhagyományoknak a diákokkörében való felelevenítésében volt nagy szerepe.Elnöke volt az OMBKE Kôolaj-, Földgáz és Vízbá-nyászati Szakosztályának. (Született: 1921. január 8.Hegybánya, Hont megye)

1986. – 15 éve: – Hunyt el Jeney Gyula (Budapest) fúrási

technikus. A „Jeney-Testvérek KútfúróVállalatá”-nál dolgozott 1938-tól elôbb fúróta-noncként, majd mint fúrómester. A cég államo-sítása után a Mélyfúró Vállalatnál tevékenyke-dett. 1951-tôl a pápai üzemvezetôségen terme-

lés-irányító, 1954-tôl a Kaposvári MélyfúróVállalat fômérnöke. Elsônek kezdte meg a vízfú-ró berendezések egységesítését. 1958-ban aMélyfúróanyag-beszerzô és -Elosztó Vállalat(MAEV) ellenôrzési osztályának a vezetôje.1951–1963 között Guineában fúrási mûszaki ve-zetô. Hazatérése után a Tokodi Mélyfúró Válla-latnál üzemvezetô. 1968–1973 között aVIKUV mûszaki osztályán dolgozott. Egy évimarokkói külföldi kiküldetés után, 1975–1980között ismét a VIKUV dolgozója. Élete útjátszámos szakmai alkotás fémjelezte. (Született:1922. február 21. Nagykáta)

1981. – 20 éve:– Március 7-én halt meg Csigó József bánya-

mérnök (Nagykanizsa). 1937-tôl a József NádorMûszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem bá-nyamérnöki karának geodéziai és bányamérésitanszékén dolgozott. Onnan került 1941 elején aMAORT-hoz. Pályakezdésének szolgálati helyei:Bázakerettye, Lovászi. 1942-ben a MagyarKincstár részére Tiszakürt térségében mélyítettkutatófúrás munkálatait irányította. A szénhidro-génre meddô kút igen értékes hévizet tárt fel, amimegalapozta a cserkeszôlôi strand hírnevét. Abudafai mezô fúrási munkálatainak indításakorBázakerettyén fúrási üzemvezetô. 1954-tôl anagykanizsai központban a kutatófúrások irányí-tója, majd 1959-ig a költségvetési és beruházásiosztály, ezt követôen a fúrási mûszaki dokumen-tációs osztály vezetôje. Részt vett a fúrási API-szabványok kiadásában. 1973-tól nyugalombavonulásáig a Zsigmondy Vilmos Kôolajbá-nyászati és Mélyfúróipari Technikum szakelô-adója volt. (Született: 1906. december 12. Sopron-bánfalva.)

– Június 8-án halt meg Németh Ferenc bánya-mérnök (Budapest) A soproni egyetem bánya-mérési karán ismerkedett meg az olajkutatással.Pályája egybeesett a szénhidrogén-kutatásnakmesterségbôl tudományos mérnöki munkáváválásával. Az Alföldön és a Dunántúlon dolgo-zott. Utolsó munkás éveiben az OKGT fúrásifôosztályán sokat tett a szakmai újdonságok be-vezetésért. (Született: 1925. november 1. Iván,Sopron megye)

1976. – 25 éve: – Február 3-án hunyt el Papp Károly (Buda-

pest) nyugalmazott igazgató. Munkáscsalád gyer-mekeként elôbb az élelmiszeriparban, majd a bá-nyaiparban dolgozott. Az államosítás után Lová-sziban elôbb üzemvezetô-helyettes, majd azösszevont olajipari vállalatok elsô, munkásból lettvezérigazgatója. 1956–57-ben a Csepeli Mûvekkormánybiztosa, ezt követôen ismét Lovászibandolgozott, a Lovászi Kôolajtermelô Vállalat igaz-gatója volt 1964-ig, nyugalomba vonulásáig.Nagy szerepe volt számos, az ésszerû ásványva-gyon-gazdálkodást célzó intézkedés bevezetésé-ben. (Született: 1906. január 25., Budapest)

1971. – 30 éve: – Elkészült a korszerû mûszer- és irányító köz-

ponttal felszerelt szeged-algyôi fôgyûjtôállomás.– Augusztus 20-án lejárt az Iraki Nemzeti

Olajvállalat (INOC) és az OKGT-CHEMO-KOMPLEX társulás között 1969. október 28-án létrejött szerzôdés.

– A Bauxitkutató Vállalatnál végzett mûszakifejlesztési tevékenység eredményeként 2 db Wirth

138 Kôolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 11-12. szám, 2000. november-december

139Kôolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 11-12. szám, 2000. november-december

gyátrmányú B típusú fúróberendezést helyezteküzembe a termelékenység növelése, valamint a ne-héz fizikai munka könnyítése érdekében.

– A Mûv. Min. 110896/1969. XX. sz. leirataértelmében a Miskolci Nehézipari MûszakiEgyetemen a II. félévben megkezdôdött a gáz-mérnökképzés. A szakmérnökképzéssel az egye-tem Olajtermelési Tanszékét bízták meg.

– A nagylengyeli szénhidrogénmezôben rob-bantásos rétegkezelési kísérletet végeztek.

1966. – 35 éve: – Január 20-án jelent meg elôször a

Dunaántúli Kôolaj- és Földgáztermelô Vállalat-nál a Dunántúli Olajmunkás c. üzemi lap. Az1991. december 31-ig kéthetente megjelenôlapban az iparági és dunántúli szénhidrogén-bá-nyászat eseményeirôl, valamint a dolgozók éle-térôl jelentek meg cikkek. Felelôs szerkesztôjeFerencz Gyôzô volt.

– Megindul a mélyfúrási tevékenység a Du-nántúlon.

– Megszûnik a gázkoromgyártás a Dunántú-lon.

– December 27-én hunyt el dr. Scheffer Viktor(Budapest) gépészmérnök, geofizikus, címzetesegyetemi tanár. 1933-ban kapcsolódott be a szén-hidrogén-geofizika területén folyó munkákba tor-ziós és gravitációs mérésekkel. Nagykanizsán fúró-lyuk-szelvényezési geofizikai munkákat végzett.Ezt követôen az OKGT geofizikai szakértôjevolt.1963–66 között a Lipcsei Egyetem elôadója.(Született: 1900. december 14., Budapest).

1961. – 40 éve: – Vízvár-mezô felkutatása, termelésbe állítása.– December 31-i hatállyal a Bázakerettyei Kô-

olajtermelô Vállalatot (BKV-t) beolvasztották aLovászi Kôolajtermelô Vállalatba (LKV- be), avállalat új neve: Dunántúli Kôolaj- és Földgázter-melô Vállalat (DKFV), székhelye: Bázakerettye.

1956. – 45 éve: – Demjén- K, Demjén- Ny kôolajmezôk, va-

lamint a buzsáki kôolaj-elôfordulás felfedezése.

1951. – 50 éve:–Tótkomlós-7 kúton vadgázkitörés, kráter-

képzôdéssel.– A Nehézipari Minisztérium 5500/ 1951.

sz. rendelete alapján április 1-jén Nagykanizsánolajmérnöki átképzô tanfolyam kezdôdött, erremérnök végzettségû hallgatókat vettek fel. (az1952-ben szigorlatot tett hallgatókat a NMEtörzskönyvezte).

– A Népgazdasági Tanács a 647/ 33/ 1950. sz.határozatával február 28-ával elrendelte a Du-nántúli Ásványolajipari Központ (DÁIK) meg-szûnését. Jogutód a Dunántúli Ásványolajter-melô Vállalat (DÁT) lett, ezt a NT. 311/ 15/1951 sz. határozattal decentralizálták, és üzeme-ibôl alakultak a Lovászi és a Budafai Kôolajter-melô Vállalatok. Október 1-jétôl a jogutód aBudafai Kôolajtermelô Vállalat.

– Megalakul a Dunántúli ÁsványolajipariGépgyár (DKG) Nagykanizsán.

– Szeptember 1-jével nevezték ki GyulayZoltánt a Miskolci Egyetem Soproni Olajter-melési Tanszékére egyetemi tanárnak, ezzelmegkezdôdött a hazai nappali rendszerû olaj-mérnökképzés. A szaktárgyi oktatás gerincéthárom tárgykör képezte: a mélyfúrás, a rezer-

voármechanika, továbbá a szénhidrogén ter-melése és szállítása.

– Szeptemberben kezdôdött el a hazai geofi-zikus mérnökoktatás a Mûszaki Egyetem Sopro-ni Földmérnöki Karán, ezzel az alkalmazott ge-ofizikai tudomány gyors fejlôdésnek indult.

– Ugyancsak szeptemberben kezdôdött mega középfokú olajipari szakemberképzés aZsigmondy Vilmos Kôolajbányászati ésMélyfúróipari Szakközépiskolában, Nagykani-zsán. A mélyfúróipari és kôolajbányász techni-kusok képzésén túlmenôen az iskola megterem-tette a mérnökutánpótlás feltételeit is.

– Szeptember 2-án tartották az elsô ünnepé-lyes bányásznapot, melyen a huzamosabb ideigaz iparban dolgozó bányászok külön hûségjuta-lomban részesültek. Ezt követôen minden évbenmegünnepelték a bányásznapot.

– Ez évtôl számítjuk a nagylengyeli olajmezôfelfedezésének évfordulóit. A nagylengyelitemplom közelében 1950-ben megtelepítettNL-1 sz. fúrás nem járt sikerrel. Az NL-2 sz.kutatófúrást ettôl 600 m-re kezdték el mélyíteni,s ennél 1951-ben megtalálták az alsó pannonko-rú zöld homokkô olaját. 1952. május elejétôl a2300m mély kút felszálló üzemmódban napi 60-70 tonna kôolajat termelt.

1946. – 55 éve: – Április 8-án megalakul a Magyar Szovjet

Olaj Rt. (MASZOLAJ), ebbe 1952. július 1-jétôlaz összes magyar kôolajkutató, -feltáró és -fel-dolgozó vállalatot beolvasztották.

– Ebben az évben mélyült öblítéses rotaryfúrási módszerrel a National Royalties 1. sz.5076 m mély szénhidrogénfúrás (MiramonteArea, Country, Kalifornia)

1941. – 60. éve:– December 20-án vették kincstári használatba

a Shell Kôolaj Rt.-t, a Vacuum Oil Co-t, valaminta MAORT magyarországi területen lévô összesüzemét, és a hadigazdaság szolgálatába állították.

– Termelésbe vonják a lendvaújfalui olajmezôt.– Április 17-én Nagykanizsán megalakul az

OMBKE Dunántúli Olajvidéki Osztálya, aKFVSz elôdje.

– November 28-án megindul a kôolajszállí-tás az Újudvar-Csepel 8”-os kôolajvezetéken.

– Megkezdôdik Hahót–Pusztaszentlászlón aszénhidrogén-elôfordulások feltárása.

1936. – 65 éve: – Elkészült az 1256 m talpmélységû

Városliget-II. sz. hévízkút, mely a triász dechsteinimészkô repedésébôl 76 °C-os, 3750 l / min felszál-ló hévizet termelt. A vizet fürdôi és gyógyászaticélokon kívül épületek, kórházak fütésére is fel-használták.

– Ez évben kezdték a következô fúrások mélyí-tését: Inke-I (május 10.–október 2.) Budafapuszta-1(július 13.–1937. március 13.), Bükkszék-1 (de-cember 16.–1937. február 21.)

1935. – 66 éve: – December 12-én végezték az elsô hazai geo-

fizikai szelvényezést a Görgeteg-1. sz. fúrásban.

1931. – 70 éve: – December 6-án halt meg Böckh Hugó (Buda-

pest) geológus, a kôolajföldtan világszerte ismertmûvelôje, a korszerû szénhidrogén-kutatás megin-

dítója. Egyetemi tanulmányait Münchenben ésBudapesten végezte. Elôször tanársegéd a Buda-pesti Mûegyetemen, 1899-tôl a selmecbányai Bá-nyászati és Erdészeti Akadémia tanára.

Javaslatára kezdték meg a Nyitra megyeiEgbell határában az elsô magyar kôolajfeltá-rást.1921-tôl az Ánglo Persian Oil Co. szakértô-je Perzsiában. Nevéhez fûzôdik az Eötvös-féletorziós inga (mérleg) alkalmazása olajlelôhelyekfelkutatására, kimutatására. Született: 1874. jú-nius 15. Budapest.)

– Ez évben született olajipari szakemberek:Horváth Róbert geofizikus mérnök (meghalt:1987. Budapest); Király László okl. olajmérnök(1931. január 1. Homokmégy–1983. Zalaeger-szeg); Lakatos Péter okl. olajmérnök (1931. ápri-lis 29. Belgium, meghalt 1989-ben).

– Két világrekord mélységû fúrást mélyítet-tek Hobson A-2 jelû, 3057 m-est (Rincon, Kali-fornia) Jardn-35 jelû, 3226 m-est (Tuxpan,Mexiko)

1926. – 75 éve: – Július 28-án halt meg Halaváts Gyula (Buda-

pest) bányamérnök, paleontológus. A selmec-bányai Bányászati és Erdészeti Akadémia elvég-zése után 1874-1918 között a Földtani Intézet ge-ológusa, fôgeológusa, fô bányatanácsosa. Mun-kásságának fô eredménye az Alföld földtani viszo-nyainak összefoglaló ismertetése az artézi kútfú-rások adatai alapján. Ô készítette el az elsô víz-kútkatasztert (1986). Jelentôsek még a pontusi ré-tegekkel foglalkozó tanulmányai (Született: 1853.július 7., Zsena).

– Július 15-én a pénzügyminiszter Hajdúszo-boszló városának 95 évre bérbe adta a Hajdúszo-boszló-I. sz. kutat gáz- és gyógyvízkihasználásra(82.219/ 1926. XV. sz. leirat).

– December 31-én lejárt a Hungarian OilSyndicate Ltd. és a magyar állam közötti kutatá-si szerzôdés, ezt az angolok nem hosszabbítottákmeg, mert sikertelenek voltak a Budafán, Kur-don és Baján mélyített fúrásaik.

1921. – 80 éve:– Január 8-án született dr. h. c. dr. Szilas A.

Pál okl. bányamérnök, egyetemi tanár, dékán éstanszékvezetô. Oktatómunkájának nagy ered-ménye a nappali tagozatos gázipari mérnökkép-zés, majd a posztgraduális gázipari szakmérnök-képzés megteremtése. ENSZ megbízatásbanvégzett szakértôi tevékenységet Indiában.

– November 17-én született Komornoki Lász-ló (Eperjes) okl. bányamérnök. 1945-48 közöttMarosvásárhelyen dolgozott. Diplomáját Sop-ronban 1950-ben szerezte meg, és a Bányamû-veléstan Tanszéken lett tanársegéd. Olajbányá-szati tevékenységét Bázakerettyén, Lendvaújfa-luban kezdte, majd Nagylengyelben fúrómér-nökként folytatta. A zalai nagymélységû fúrásokszakértôje lett. Élete utolsó szakaszában a Kô-olajvezeték Vállalatnál dolgozott, a távveze-téképítést irányította (meghalt: 1974. május 27.Merscheburg., NDK).

– November 21-én született Zoltán Gyôzô(Nagybakónak) okl. bányamérnök, a mûszakitudományok doktora. 1952-ben szerzett diplo-mát Sopronban, a Mûegyetem BányamérnökiKarán. Az olajtermelési tanszéken tanársegéd,adjunktus. Budapesti kitérô után a NagylengyeliKôolajtermelô Vállalatnál fôtechnológus. AzMTA Olajbányászati Kutató Laboratóriumának

140 Kôolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 11-12. szám, 2000. november-december

tudományos munkatársa, majd fômunkatársa1958-85 között. A magyar olajbányászatot többmint 70 tudományos publikációjával, elméleti ésgyakorlati ismereteivel gazdagította (meghalt:1986. június 20. Miskolc).

– Ez évben születtek: Száva Nándor (Buda-pest) vegyészmérnök. A kôolajfeldolgozó ipar-ban tevékenykedett 1944-tôl. Állomáshelyei:Shell Kôolaj Rt., állami iparirányítás, múzeum.

Prunner Gyula (Szentmargitfalva) Az olaj-iparban sok helyen tevékenykedett, tragikusanbekövetkezett halála elôtt a mélyfúrási geofizikaterületén dolgozott (meghalt: 1974. június 28.Nagykanizsa).

Varga József (1921. augusztus 8. Kisfalud)okl. bányamérnök. 1943-1950 között Lovászi-ban, 1950-tôl a Kôolajipari Minisztérium köz-ponti irányítói apparátusában dolgozott. Ô ala-pította és 30 éven át fôszerkesztôként gondoztaa „ Kôolaj és Gázipari Tájékoztató”-t (meghalt:1987. november 2. Budapest).

– Február 24-én 691/1921 számon adta ki aBudapesti Bányakapitányság az ez évben megala-kult Brit-Magyar Ásványolaj és Földgáz Rész-vénytársaság számára a kutatási engedélyt (arészvénytársaságot Hungarian Oil Syndicat Li-mited néven jegyezte be a budapesti cégbíróság).

1916. – 85 éve: – Március 24-én született Bese Vilmos

(Bánhida). A háború elôtt a szénbányászatbandolgozott, majd a Gazdasági és Mûszaki Akadé-mián (Vörös Akadémia) szén- és olajbányászatiismereteket szerzett. Állomáshelyei: 1951. Be-lügyminisztérium, fôosztályvezetô, 1952. vegyesvállalati miniszterhelyettes, 1955. az OrszágosFöldtani Fôigazgatóság (OFF) vezetôje, 1957. aKôolajipari Tröszt vezetôje, 1960–1999 között,nyugalomba helyezéséig az OKGT vezérigazga-tója. Tevékenysége alatt a magyar olaj- és gázipartalán legeredményesebb idôszakát élte. (Meg-halt: 1995. január 13., Budapest.)

– Június 12-én halt meg Zsigmondy Béla (Buda-pest) gépészmérnök, fúrómérnök, vállalati igazga-tó. Zürichben szerzett diplomát. 1870-tôl gyakor-nok a Földtani Intézet szolgálatában. 1872-bennagybátyja, Zsigmondy Vilmos maga mellé vette ésnevelte ki utódául, s mint ilyen, kiváló fúrós szak-ember lett. Eleinte együtt dolgoztak, majdZsigmondy Vilmos halála után mûködési területétaz Alföldre helyezte át, megkezdve áldásos tevé-kenységét, az artézi kutak fúrását. A fô tevékenysé-gi területén, a kútfúrásokon kívül talajmechanikai(kémfúrások) szénfúrásokkal, valamint a hídpillé-rek alapozásával kapcsolatos fúrásokkal is foglal-kozott. A Zsigmondy Vilmos által alapított cégelôbb közkereseti (Zsigmondy Dezsô belépésé-vel), majd betéti társasággá alakult át. (ZsigmondyBéla született 1848. március 7., Budapest.)

1911. – 90 éve:– Augusztus 8-án született Gráf László (Sop-

ron) vegyésztanár, a kémiai tudományok kandi-dátusa. 1938-ban állt a MAORT szolgálatábaBázakerettyén, ahol megszervezte az üzemi ve-gyészeti laboratóriumot. Nagykanizsán kidol-gozta a rotary fúrás öblítôiszapjainak fizikokémiaivizsgálatára szolgáló módszereket, megszerveztea rétegvizek, a kôolaj- és gázminták elemzését.1954-tôl vezette a MASZOLAJ, majd az OKGTlaboratóriumát, ebbôl alakult az OGIL és azSZKFI. (Meghalt: 1968. május 16., Budapest.)

– Október 13-án született Purman Jenô (Buda-pest) vegyészmérnök, petrolkémikus. 1938-bankezdte munkáját a MAORT-nál, Bázakerettyén.Részt vett a bázakerettyei mosóolajos gazolintelepés a lovászi aktívszenes gazolinleválasztási techno-lógiában. A háború után ô tervezte a pusztaedericsikondenzátummezô mûszaki berendezéseit.1959–63 között a NIM szerves vegyipari fôosztá-lyának vezetôje, 1963-tól a Gyógyszeripari Trösztelsô vezérigazgatója, 1969-ig a GyógyszeripariEgyesület elnöke volt. (Meghalt: 1974. március 20.)

– Az 1911. VI. tc. kimondta a kôolaj- és föld-gázkutatás, továbbá -termelés állami monopóliu-mát, de lehetôvé tette a kutatás bányászati jogánakhazai és külföldi vállalkozókra való átruházását.

– Október 17–20. között a fúrómérnökök éstechnikusok 25. jubileumi vándorgyûlésén Bu-dapesten vetôdött fel az évenkénti találkozókgondolata. Az elnöki teendôket dr. WilhelmZearinger, nordhauseni igazgató látta el. A nem-zetközi vándorgyûlések alapítói közül ekkor márcsak A. Fauck és Zsigmondy Béla élt. Utóbbi avándorgyûlésen a „Tecklenburg emlékérem”ezüst fokozatát kapta meg.

– Az elsô öblítéses rotary fúrás Izbugyarad-ványon (Parker–Rotary rendszerû fúróberende-zéssel).

1906. – 95 éve: – December 1-jén állították fel a PM. X. fô-

osztályát, melynek feladata volt az ásványolaj ésföldgáz bányászata és értékesítése, továbbá érc- ésszénbányászati kutatásokra vonatkozó ügyek in-tézése, a fôosztály vezetôje Böckh Hugó volt.

– Megalakult 27 millió korona alaptôkével aMagyar Földgáz Rt. (Alapította a Deutsche Bank.)

– Október 8-án született Rosta Ferenc (Sop-ron) okl. bm. Sopronban szerzett bányamérnökioklevelet, majd 1939-tôl a MAORT szeizmikuskutatásának részlegéhez szerzôdött. 1941-tôlLovásziban fúrómérnökként, a Lendvaújfalukezdô fúrásánál, majd az erdélyi Erdôszent-györgyön dolgozott. További munkahelyei:Csokonyavisonta, Lábod, Hahót-Ederics,Nagylengyel (itt a fúrások mûszaki felügyelôjevolt). 1957-ben koholt vádak alapján 4 évi bör-tönbüntetésre ítélték. 1961-tôl az NKFV kútja-vítási munkáit vezette. 1967-ben a Bauxit Válla-latnál átvette a vízmentesítô, nagyátmérôjû ak-nák fúrásának irányítását. Nyugállományos éve-iben Sopronban, a Központi Bányászati Múze-umban (KBM) hasznosította tevékeny szelle-mét. (Meghalt: 1986. február 12., Sopron.)

– Született Széll Kálmán fôfúrómester. 1923-ban Hajdúszoboszlón a kincstár ütve mûködôfúróberendezésén gépészkovács, fûtô, majd fú-rómester. 1934 végén az EUROGASCO szolgá-latában, Mihályiban az ország elsô rotary beren-dezésénél dolgozott. Ezt követôen a MAORT ésaz olajbányászat dunántúli kutatásainál tevé-kenykedett 1955-ig. Elsôként ért el fôfúrómes-teri fokozatot, és ô volt az elsô Oltárc-1 jelûmélyfúrás fôfúrómestere, 1966-ig, nyugállo-mányba vonulásáig a DKG-ben a fúrási üzemátvevôjeként dolgozott. (1973. november 12-énvolt a temetése Budapesten.)

1901. – 100 éve:– Február 6-án született Ajtai László (Homo-

ródalmás, Székelyföld) okl. bm. 1925-ben Sop-ronban szerezte bányamérnöki oklevelét. 1926-tól a romániai olajiparban tevékenykedett, ahol

többek között a ferdefúrásokat, mágneses éselektromos fúrólyukferdeség-méréseket és a bé-léscsô-perforálási munkákat irányította. 1941-ben az erdélyi földgázkutatásokat vezette. 1944-tôl elôbb a MAORT-nál, majd a MANÁT-nál,ill. a megalakult MASZOVOL-nál dolgozottelôbb vidéken, majd Budapesten a vállalat köz-pontjában 1961-ig. (1982. augusztus 3-án volt atemetése Budapesten.)

– Március 6-án született Angyal Ferenc (Vul-kán, ma Vulcan, Románia) okl. bm. Oklevelét1936-ban szerezte Sopronban. Elôbb Vulkán-ban, majd az EUROGASCO és a MAORT al-kalmazottjaként Lispén fúrómérnökként, fúrás-vezetôként, Nagykanizsán kerületvezetô fôfe-lügyelôként dolgozott. A kitelepítésbôl, Bajor-országból hazatérve, a MASZOLAJ alföldi kuta-tási munkahelyein dolgozott. 1954-tôl a szénbá-nyászatban tevékenykedett Herenden és Várpa-lotán. (Meghalt: 1961. április 23., Várpalota.)

– Március 7-én született Pokker Ernô(Fertôszentmiklós) okl. bm. Sopronban szerzettdiplomával elôbb a bányaméréstani tanszékendíjnok, 1938-ban Mecsekszabolcson bányász,ezt követôen a MAORT alkalmazásában állt.Részt vett az elsô közép-európai gazolinlevá-lasztó és kompresszortelep tervezésében és épí-tésében, Lovásziban szakértelemmel választja kia gazolintelephez az abszorpciós technikát. Aháború okozta károk helyreállítása közben semtéveszti el a gazdálkodás feltételeinek biztosítá-sát. 1948-ban, a MAORT-szabotázsperrel kap-csolatos értelmetlen erôszakkal szemben kiutatnem találva, önként választotta a halált, leugorvaa B–132-es ponton álló fúrótoronyból. (Meg-halt: 1948. szeptember 9., Bázakerettye.)

– Április 24-én született Bélteki Lajos(Mándok) okl. gépészmérnök. 1954–64 közöttaz Országos Földtani Fôigazgatóság (OFF) cso-portvezetôje, ezt követôen 1974-ig a VITUKIosztályvezetôje volt. 1936-tól foglalkozott kút-fúrásokkal, a mélyfúrási kutak problémáival, afalusi vízellátással. Részt vett az elsô magyar kút-szabvány kidolgozásában. Nevéhez fûzôdik ahazai falusi „törpevízmûvek” mûszaki megvaló-sítása. 1949-tôl 1979-ig beszámolókban állítjaössze a hazai kútépítés éves eredményeit. (Meg-halt: 1980. december 12., Budapest.)

– Szeptember 18–22. között tartották a Fú-rómérnökök és technikusok 15. vándorgyûlésétJulius Thiele elnökletével.

– Megjelent a „Magyar Bányajog” dr. BalkayBálint budapesti ügyvéd és dr. Szeôke Imre okl.bm. összeállításában.

– Megépült a Sátoraljaújhelyi Petróleum Fi-nomító a Bihar-Szilágyi Olajfinomító finanszí-rozásában.

1891. – 110 éve: – Február 29-én született Mazalán Pál (Igló,

Szepes vm.) okl. bm., geofizikus és hidrogeológus,a mûszaki tudományok kandidátusa. Sopronbanszerzett diplomájával az I. világháború alatt az er-délyi gázmezôkön végzett torziós ingás mérése-ket. 1921–23 között az Anglo–Persian OilSyndicate fúrási üzemvezetôje Budafapusztán a„B–0” jelû fúrásnál. Késôbb Új-Guineában, Ja-pánban kôolajkutatásoknál, az USA-ban és Kana-dában kôolaj-távvezetékeknél dolgozott. 1934után mélyfúróipari gépgyártóüzemet létesített,melybôl késôbb a Mélyfúróberendezések Gyáraalakult. A háború után a Bányászati Kutatóintézet

141Kôolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 11-12. szám, 2000. november-december

olajosztályának vezetôje. (Meghalt: 1959. decem-ber 3., Budapest.)

– Február 8-án született Varga József (Buda-pest) vegyészmérnök, akadémikus, Kossuth-díjas.1912-ben szerezte vegyészmérnöki diplomáját,1923-tól a BME kémiai technológiai tanszékénektanára, 1939–43 között iparügyi miniszter. 1952-tôl a Veszprémi Vegyipari Egyetemen tanszékve-zetô és a Nagynyomású Kísérleti Intézet igazga-tója. Kutatási eredményei kb. 150 közleménybenjelentek meg. (Meghalt: 1956. december 28.)

– Október 9–12. között Drezdában tartot-ták a Fúrómérnökök és technikusok 16. ván-dorgyûlését, ahol Karl Köbrich bányafelügyelôelnökölt.

1886. – 115 éve: – Február 14-én született dr. Papp Simon

(Kapnikbánya, Szatmár megye), a magyar kô-olajipar egyik legnagyobb egyénisége, a külföl-dön is elismert szaktekintélyû olajgeológus.Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte.1922-tôl Selmecbányán Böckh Hugó professzortanársegédjeként telepismerettant és ôslénytantoktatott. 1915–1919 között a Pénzügyminiszté-rium megbízásából geológiai térképezést vég-zett Erdélyben, Egbellben, Bujavicán (Horvát-ország) és Budafapusztán. 1920–1932 között azAnglo– Persian Oil Co. alkalmazottjaként Al-bániában, Kis-Ázsiában, Új-Guineában, Kana-dában, az USA-ban és Németországban dolgo-

zik mint geológus. Az ô érdeme, hogy azEUROGASCO vállalat a Dunántúlon megkez-di a kôolaj- és földgáz kitermelését célzó kutatá-si és feltárási munkákat (1935. Mihályi, 1937.Budafapuszta, 1940. Lovászi, 1941. Lendvaúj-falu, Pusztaszentlásztó). 1945–48 között aMAORT vezérigazgatója, 1948–1955 között –koholt vádak alapján kirótt halálos, majd élet-fogytiglanra módosított ítéletét töltve – bör-tönben ül, ahol a nagylengyeli kôolajkincs fel-kutatásával kapcsolatos munkákkal foglalko-zott. Szakmai rehabilitációjára 1987-ben kerültsor. (Meghalt: 1970. július 27., Budapest. Ham-vait 1991-ben helyezték el a Magyar OlajipariMúzeum szoborparkjában.)

1876. – 125 éve: – Zsigmondy Vilmos átadja vállalatát 28 éves

unokaöccsének, Zsigmondy Bélának, aki a követ-kezô években mûködési területét az Alföldre he-lyezte át, megkezdve az artézi kutak készítésé-nek sorozatát.

1871. – 130 éve: – Május 16-án a Pennsylvánia állambeli

Wilkes Barreben 22 alapító tag létrehozta azEgyesült Államok egyik elsô intézményeként azAmerican Institute of Mining Engineers-et(Amerikai Bányamérnökök Egyesülete). 1956-tól az Olajmérnökök Egyesülete (Society ofPetroleum Engineers, SPE) is csatlakozott azanyaegyesülethez.

– Befejezôdött a Berlin melletti Sperenbergben

a merevrudazatos ütôfúrással és ejtôkészülékkelkészített 1271 m-es világrekord mélységû sófúrás.

1866. – 135 éve: – Fejezôdött be Franciaországban (Rochefort)

az 1861-ben elkezdett és korának világrekordmélységû fúrása, melyet 856,78 m-es merevru-dazatos ütôfúrási ejtôkészülékkel mélyítettek.

1841. – 160 éve: – Elkészült Párizs mellett a Grennelle-i 548 m-

es világrekord mélységû vízkút, melyet merevru-dazatos száraz ütôfúrási módszerrel mélyítettek.

1821. – 180 éve: – Május 14-én született Zsigmondy Vilmos (Po-

zsony) okl. bm. A selmeci Bányászati Akadémia el-végzése után gyakorlati idejét letöltve elôbb a bé-csi bányaigazgatóságnál, majd Resicabányán dol-gozott. A szabadságharc alatt ágyúkat öntött és lô-port gyártott a honvédség részére, ezértOlmützben várfogságra ítélték. Kiszabadulásaután Annavölgyön dolgozott, majd Budapestreköltözve magánmérnökként mûködött, és ekkorkezdett el foglalkozni a hévízkutakkal. Nevéhezfûzôdik a harkányi, a margitszigeti, a lipiki, az alc-suti és a 970,48 m mély városligeti kutak mélyíté-se. Akadémiai tagként kifejtett tudományos és or-szággyûlési képviselôként végzett közéleti tevé-kenysége meghatározó szerepet játszott a magyarmûszaki értelmiség iránti tisztelet megteremtésé-ben hazánkban és külföldön egyaránt. (Meghalt:1888. december 21., Budapest).

KöszöntésKöszöntjük dr. CsíkyGábor okl. geológust85. születésnapja al-kalmából!

Dr. Csíky Gábor, amagyar olajipar, ahazai és a külfölditudományos életnagyra becsült tagja,aki számos tudomá-nyos egyesületben

tevékenykedett és a mai napig is tevékenykedik.1942-ben lépett az olajipar szolgálatába, aholtöbb mint 30 évig tevékenykedett. A MANÁT-nál és a MASZOVOL-nál geológus, a MASZO-LAJ Geofizikai Vállalatánál a hazai sekélyfúrá-sok fôgeológusa. Az OKGT kutatási fôosztályána demjéni terület kutatásait irányította és az Egervidéki szénhidrogén-kutatási terület geológiaifeltérképezését végezte. 1976-ban történt nyu-galomba vonulása után egy ideig a MÁFI fômun-katársa volt. Szakmai tudományos tevékenységeelsôsorban a kôolajföldtan mûvelésére és a kô-olajipari történeti kutatásokra összpontosult.Munkásságát több mint 400 földtani tudomány-történeti, ismeretterjesztô cikk, megemlékezés,referátum fémjelzi. Számos tudományos, társa-dalmi szervezet tagja: a Magyarhoni FöldtaniTársulat tiszteleti és választmányi tagja, a társulatTudománytörténeti Szakosztályának alapítója,tagja a MTESZ Tudomány -és Technikatörténe-

ti Bizottságának, a Magyar Földrajzi Társaság-nak, a Nemzetközi Földtudomány-történeti Bi-zottságnak (INHIGEO) és Egyesületünknek.

További sikeres aktív életet és jó egészségetkívánunk Neki.

Jó szerencsét!

Köszöntjük Hajdú Lajos okl. okl. gépész-mérnököt 75. születésnapja alkalmából.

Hajdú Lajos

Köszöntjük dr.Kókai János okl. bá-nyamérnököt, okl.geológus mérnököt70. születésnapjaalkalmából. Mis-kolci egyetemi ok-tató munkáját fel-cserélve, az OKGTmeghívására kerültaz olajiparhoz, a re-

zervoármérnöki kutatási szakterületre. Az olaj-bányászati tudományos kutatás területén végzetteredményes alkotó és szervezô munkáját fôgeo-lógusi kinevezéssel ismerték el. Több idegen

nyelv ismeretének birtokában biztonsággal ésnagy szakértelemmel vezette – a Földtani Hivatalmegbízása alapján – a hazai szénhidrogén-kuta-tási koncessziók kiadásának elôkészítésével kap-csolatos munkák elôkészítését. 1994-ben vonultnyugállományba. Szerény és mértékletes élet-módja ellenére hamarosan agyvérzést kapott.

Azóta türelemmel és megbékélve viseli a sorscsapását, lassú de folyamatos javulás közepette.

A sokat Rá gondoló munkatársai és barátai,valamint a szakosztály nevében kívánunk Nekitovábbi türelmet és javuló egészséget.

(K.L.)*Gratulálunk az egyesületi tagságuk és sikeres

szakmai, egyesületi tevékenységük elismeréséülaz OMBKE 89. Küldöttgyûlése alkalmából ki-tüntetett tagtársainknak és további sikereket kí-vánunk Nekik.

„50-éves tagságért” SÓLTZ VILMOS em-lékérmet kapott:

Farkas Béla okl. bányamérnök, Hollandai Jó-zsef okl. bányamérnök, Klaffl Gyula okl. bánya-mérnök, Szentirmai Attila okl. olajmérnök.

„40 éves tagságért” SÓLTZ VILMOS emlé-kérmet kapott:

Ertli Mihály okl. bányagépész mérnök, Fa-lucskai Lajos okl. olajmérnök, Trombitás Istvánokl. olajmérnök.

„Egyesületi munkáért OMBKE-plakett” ki-tüntetést kapott:

Török Károly okl. bányamérnök.„Egyesületi munkáért oklevél” elismerést

kapott: Dencs László okl. bányamérnök.Kitüntetett tagtársaink fényképes méltatásait a

három BKL lap által kiadott közös – 2001. elsôszámaként megjelenô – lapszámban tesszük közzé.

(a szerk.)

SZEMÉLYI HÍREK

(folytatás a 140. oldalról)

142 Kôolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 11-12. szám, 2000. november-december

Millennium Energy Atlas (Millenniumi Energiaatlasz)

A z új atlasz a világ kôolaj- és földgáztermelôországairól, színes térképmellékletekkel

gazdagított és részletes áttekintést ad. A na-gyobb kôolaj- és gáztermelô régiókról a napiirányítás és stratégiai tervezés számára használ-ható információkat a 200 oldalas kiadvány feje-zetei a következô bontásban tartalmazzák:

• Az összes nagyobb kôolaj- és földgázmezô• Az összes nagyobb gázkezelô- és tároló üzem • Az összes nagyobb kôolajfinomító• Az összes nagyobb kôolaj- és földgáztávve-

zeték• Az összes LNG-, export-, importlétesít-

mény • A tartályhajó-terminálok• Az építés alatt álló és tervezett létesítmé-

nyek.Kiadó: Petroleum Ecomonist, LondonÁra (a CD-ROM-mal együtt): 395 GBP, 650

USD Petroleum Economist

Világi Rudolf: Emberi erôforrások a KÖGÁZ Rt. történetében

K onrad Kreuzer, a Felügyelôbizottság elnökeszavai vezetik be a KÖGÁZ Rt. történetét

feldolgozó munkát. „Egy vállalkozás sikerét nemfeltétlenül múltjának idôtartama határozza meg.A KÖGÁZ esetében azonban az elmúlt fél évszá-zadban a kedvezô fejlôdési lehetôségekkel szeren-csésen találkozott az itt dolgozó szakemberekszorgalma, szakmai hozzáértése és tenniakarása.”Igényes kiállítású, a Dürer Nyomda és Kiadó(Gyula) meg a Mátrix Marketing Mûhely (Nagy-kanizsa) gondozásában készült szakmatörténettelgazdagodott a hazai gazdaságtörténet-írás. VilágiRudolf áldozatos és kitartó munkával, aprólékosösszeállítással készítette el A KÖGÁZ Rt. mûködé-sének elsô ötven éve (1950–2000) címû mûvét. A kö-tet történelmi dátummal: 1937. február 9-cel kez-dôdik, amikor a Budafa I. kutatófúrásban éghetôföldgázra bukkantak. A KÖGÁZ Rt. a trianoniMagyarország szénhidrogén-termelésének kez-dete nyomán az 1950-tôl alapított NagykanizsaiFöldgázüzemi Vállalattól napjainkig terjedô idô-szakban a vállalati átalakulásokat, a mûszaki léte-sítmények telepítését, építését képekkel illuszt-rálva mutatja be a szerzô. Részletesen a Somogy,Veszprém és Zala megyei gázszolgáltatás alakulá-sáról. A mûszaki fejlesztés eredményeit, a háló-zatépítést és gázforgalmat bemutató fejezetré-szekben mindig bemutatja az embereket, akik al-kotásaikkal vagy közösségi munkájukkal elisme-rést szereztek a vállalat számára. Érdekes eredetidokumentumokat (elsô törzsszámrendszer 1966-ból, korabeli újságcikkek, fényképek, tablók)közöl az énekkari munkáról, a vállalati szervezetéletérôl, a participativ munkáról és a vezetôváltá-sokról, az MTESZ helyi és egyesületi szervezeti

tevékenységérôl, a sikeres hôlégballonozásrólszóló leírások, valamint a kiemelkedô munkátvégzôk név szerinti megemlítése teszi a munkát aKÖGÁZ Rt. sajátjává, az érdeklôdôk számára pe-dig tanulságossá. A magyar alkotómunka, a gázmint energiaforrás értékének tudatosítása és piacihelyének megteremtése, fenntartása olyanok ke-zében van, akik felelôsen és szakmai elkötelezett-séggel vállalták és vállalják a sokrétû, mindig abiztonságot, hatékonyságot szem elôtt tartó tevé-kenységet. A sikerek alapjait jelentô ember akönyv minden eseményében jelen van. Világi Ru-dolf zárószavaiban arról ír, hogy a történetiségetés az ember szerepét együttesen szándékoztak be-mutatni. Ez jól sikerült. A könyv méltó hazaienergiatermelô és szolgáltató vállalatunk gazdagtörténetéhez, visszatekintve az ötven évre, amúltra, amelyre a következô évtizedek alapozód-nak.

(Világi Rudolf: A KÖGÁZ Rt. mûködésénekelsô ötven éve 1950–2000. Nagykanizsa,KÖGÁZ Rt. 2000, 148 o.)

Dr. Krisztián Béla

Petroleum Refinery ProcessEconomics, 2nd EditionKôolajfinomító folyamatokgazdaságossága, 2. kiadás

Akiadvány az egyedüli technológiákra és akomplett finomítói folyamatokra vonatko-

zóan egyaránt alapos értékelést ad. A szerzô be-mutatja, hogyan kell felhasználni a kihozataliadatokat, a termékek jellemzôit, valamint a tô-ke- és üzemi költségeket a gazdasági értékelés-ben. A könyv tartalmazza a kihozatali összeha-sonlításokat, az üzemeltetési követelményeket,szükségleteket (pl. közmûszolgáltatások, katali-zátorok, vegyianyagok) és egy teljes tipikus egy-ség tôkeköltségét, minden fontos, nagyüzemilegkifejlesztett eljárásra vonatkozóan. Minden fo-lyamathoz egyszerûsített folyamatábrát és rövidleírást is közöl. Terjedelme 400 oldal, megjelent2000 áprilisában.

Szerzô: Robert E. MaplesKiadó: Penn Well Publishing Co., Tulsa (USA)Ára: 89,95 USD

Oil and Gas Journal

The Model Oil and GasCompanyOlaj- és gáztársaságok modellje

H asonlóan más iparokhoz, az olaj- és gáziparis növekvô versenykörnyezetrôl tesz bi-

zonyságot. Az olajárak kiszámíthatatlanok, újkutatási és termelési lehetôségek tûnnek fel, akis ráfordítású eljárások lehetôsége csökken, ésezért fontos a siker érdekében jól átgondolt stra-tégia kialakítása. A kiadvány vizsgálja a világtényleges példáit, és segít meghatározni az opti-mális megközelítést. Esettanulmányok alapjánismerteti a tanulságokat, és segíti az olvasót ab-ban, hogy az olaj- és gáztársaságok közül melyi-

ket tekintse követendô modellként. A múltbanelkövetett hibákat és félreértéseket megvilágítja,hogy a jövôben a megfelelôbb lehetôségeket ve-gyék figyelembe. A könyv irányelveket tartal-maz azoknak a vezetôknek és beruházáselem-zôknek a részére, akik a készletek megszerzésé-nek értékelésével vagy beruházási stratégiávalfoglalkoznak. A könyv fejezetei magukban fog-lalják a fejlesztés, termelés és kutatás stratégiá-ját, a mûszaki és értékelési kérdéseket, a sikerkritikus tényezôit, a nemzetközi stratégia opti-malizálását és a stratégiai tanulságokat. Bô feje-zet foglalkozik a vállalatok gyakorlatában meg-valósuló stratégiával és a technológiai stratégiá-val. Az utolsó fejezetben ismertetett stratégiaimodell a vállalati szerkezettel, mérettel, ellenôr-zéssel stb. foglalkozik.

(Publikálva 2000. februárban)Szerzô: Michael R. SmithKiadó: Financial Times Energy, LondonÁra: 445 GBP, 712 USD, 690 EURO

FT Energy Gas Catalogue, 2000

Turkovich Gy.

Új típusú fáklyaégô

Hollandiában olyan fáklyaégôrendszertteszteltek, mely teljes terheléssel nappal

csaknem teljesen láthatatlan és zajmentes, éjjelpedig kis mértékben látható és hallható égéstbiztosít és nem bocsát ki sugárzó hôt. A beren-dezésben a gázbelépésnél levegôinjektor(Venturi-csô) biztosítja a megfelelô (l :12-tôl1:17-ig terjedô arányú) levegômennyiséget. Agáz-levegô elegy egy diffuzoron keresztül jut aspeciális – fémszálakból szôtt, permeábilisfonatbetétes – elôkeverô kamrába. Az elôkevertgáz és levegô ezen a fémszálas szövetbetétenáramlik keresztül, miközben a keveréket egyôrlánggal meggyújtják. A betét fémszálainaknagy felülete lehetôvé teszi, hogy az égô felületehamar lehûljön. Az égô belsô felületénekhômérséklete soha nem lépi túl a 150 °Chômérsékletet és minimális az infravörös sug-árzása is. A kísérletek bebizonyították, hogycsaknem 100%-os hatékonyságú égést lehetbiztosítani, az eddig használt égôk 80-86%-oshatásfokával szemben. A 186 000m3/d. névlegeskapacitású fáklya üzemelése során a környezetihômérséklet csak 5°C-kal emelkedett.Atelepítési helyigénye is kedvezô, csupán 6,2 x2,6 m alapterületre van szüksége. World Oil

Hírek néhány kelet-európaiország szénhidrogéniparából

B ulgária: Annak ellenére, hogy a kôolajter-melés 1999-ben 22%-kal emelkedett, ez

abszolút értékben nem nagy (785 b/d, 219 ter-melô kútból). A fúrási tevékenység 50%-kalemelkedett (6 kutat fúrtak összesen 18 000 mmélységben). A kilátások nem túl jók, mert csakegy kis méretû új mezô van feltárás alatt, ameglevô mezôk pedig a termelés végsô fázisábanvannak, és nagy víz/olaj aránnyal termelnek.

KÖNYVISMERTETÉS

KÜLFÖLDI HÍREK

143Kôolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 11-12. szám, 2000. november-december

Horvátország: Az Ivana tengeri mezôben 1999.novemberben 7 kútból indult meg a földgázter-melés (695 000 m3/d). A földgázt az Agip olasztársaság 67,2 km-re levô „ Garibaldi K” platfor-mjára, majd az olasz és szlovén gázvezeték-rend-szeren át Horvátországba juttatják. A mezô kész-letét mintegy 28,5 Mrdm3-re becsülik. A csúcster-melést 2001-re várják, addigra 4 szatellit platformés Olaszország–Horvátország között egy 330 km-es gáztávvezeték épül meg.

Cseh Köztársaság: Az átlagos kôolajtermelés3690 b/d volt. A fúrási teljesítmény 1999-ben40%-kal csökkent és várhatóan 2000-ben is ezena szinten (14 900 m/év ) marad. A RamcoEnergy társaság egy továbbmélyített fúrás 3608m-es mélységében. földgázt talált, de a vizsgála-tok eredményeit még nem publikálták.

Lengyelország: 1999-ben a nyersolaj- és konden-zátumtermelés az elôzô évhez képest csaknem vál-tozatlan maradt (7500 b/d), a földgáztermelés eny-hén csökkent (12,150 Mm3/d szinten volt.), a fúrásitevékenység 4%-kal emelkedett, ez évre pedigtovábbi 2,5%-os növekedést becsülnek. Az ApachCorp. és az FX Energy Inc., valamint a LengyelKôolaj és Gáztársaság a Visztula térségében levôkoncessziós területen gáz/kondenzátum elôfor-dulást talált a Wilga-2 kút tesztelése során (akútvizsgálat 478 300 m3/d földgázt és 570 b/d kon-denzátumot eredményezett). A Varsótól 40 km-redélre fekvô területen további kutatófúrásokmélyítése van folyamatban.

A Lengyel Kôolaj- és Gáztársaság és az FXEnergy 2000 júniusában Nyugat-Lengyelor-szágban új földgázlelôhelyet tárt fel. A Kleka-11. kút vizsgálata 971 275 m3/d földgázt ered-ményezett (3000 m mélységbôl). A társaság alelôhely tovább kutatását és feltárását tervezi. AKleka-vonulatban végzett 3D-os szeizmikusmérések értékelése alapján további struktúrákmegfúrása várható.

Románia: A közlemény elsôsorban az ország-ban folyamatban levô és tervezett szeizmikuskutatási tevékenységrôl számol be. 1999-benösszesen 2310 km szeizmikus felmérést végeztek,és 2000-ben 1490 km 2D-os és 185 km 3D-osfelmérést terveznek. A kôolajtermelés 2,7%-kalcsökkent (128 000 b/d szintet), a földgáztermelés7,3%-kal emelkedett (15,7 Mm3/d mennyiség).2000-ben mintegy 300 kút lemélyítését tervezik.

Jugoszlávia: Az ország elszigeteltsége miatta kutatásra, termelésre vonatkozó információkhiányosak. Az ország mintegy 19 000 b/d kôola-jat termelt, többnyire Szerbia Vajdasági-tar-tományának északi területeirôl. A többi ter-melést az új mezôk adták Szerbia központiterületeirôl, Belgrádtól délre és délkeletre. AVajdaságban az elmúlt 50 évben 90 kôolaj- ésgázmezôt találtak és 2000 kutat fúrtak. Szerbiaközponti területén összesen 5 olajmezô van, itt100-nál kevesebb kutat fúrtak. A szövetségihivatalos közlemények szerint új projektet indí-tanak a kutatás és a nyersolajtermelés foko-zására a Száva és a Duna folyóktól délre esôterületeken.

Szlovákia: 1999-ben 60%-kal csökkent afúrási tevékenység. A Nafta Gbely állami vállalat909 b/d kôolajat (123 olajtermelô kútból) és598,9 ezer m3/d földgázt (58 gázkútból valamint256 b/d kondenzátumot termelt. A kôolaj- ésföldgázkészletek gyakorlatilag nem változtak.(70,7 Mb kôolaj és 26,3 Mrdm3 földgáz).World Oil

Korrózióvédelmi program ja-vítja a nafténes nyersolajokfeldolgozásának gazdaságos-ságát

A finomítók jelentôsen növelhetik profitju-kat, ha árengedményes nagy savtartalmú

nyersolajat dolgoznak fel, mivel költségeik csak-nem 80%-át fordítják a nyersolaj vásárlására. Agazdasági tanulmány szerzôi megállapítják,hogy a világon egyre emelkedik a savanyú tartal-mú nyersolajok aránya, különösen Nyugat-Afri-kában (itt 2005-ben a teljes kôolajtermelésmintegy 12%-a lesz ilyen típusú nyersolaj). A vi-lág nagy acidtartalmú nyersolajtermelése 1999-ben mintegy 3,2 Mb/d volt, ez az érték 2005-ben már meghaladja az 5 Mb/d szintet. A szer-zôk összehasonlító gazdasági számításokat vé-geztek a korrózióvédelmi és -ellenôrzési több-letköltséggel járó, de olcsóbb nafténes nyersolaj,valamint a Brent nyersolaj feldolgozási költsé-geire vonatkozóan. Megállapították, hogy azAlba-mezô nafténes nyersolajának feldolgozásaa korrózióvédelem, a folyamatos korrózió-ellen-ôrzés többletköltségeinek ellenére is 54–64 c/ bgazdasági elônyt jelent. Oil and gas Journal

Akusztikus emulzióbontó

A z USA-ban egy kutatóintézet által szaba-dalmaztatott akusztikus olajszeparációs el-

járás a nyersolaj-emulzió bontására és gázmen-tesítésére is alkalmazható. A termelô kút vezeté-kébe épített eszköz egy megszabott frekvenciánindikált nagy nyomású hanghullámok segítsé-gével választja szét a három fázist (gázt, a vizetés az olajat). Egy nagy szilárdanyag-tartalmú ne-hézolajat termelô kút termelvényének víztartal-mát az eszköz 1%-ra csökkentette. A hagyomá-nyos kémiai leválasztáshoz képest 50%-kalcsökkent a vegyianyag-felhasználás, ami a ter-melô üzemnél több mint 1,2 MUSD/év megta-karítást eredményezett. Az akusztikus eszközüzemeltetési költsége mintegy 2,4 USD/ d.World Oil

Európában nô az LPG-üzemûgépjármûvek száma

A „Datamonitor” legújabb közleménye sze-rint a folyékony gáztermékek gépjármû-

vekbeni felhasználása folyamatosan emelkedika következô évtizedben. A brit kormányzat tá-mogatja az LPG-üzemeltetésû gépjármûvekforgalmának növekedését, mivel ezáltal jelen-tôsen csökkenthetôk a közlekedés okozta károsemissziók.

Az ipari szakértôk úgy vélik, hogy 1999 és2009 között Európában a gépjármûvek által fel-használásra kerülô LPG mennyisége 5,3%/évszinttel nô, és eléri az 5,4 Mt/ év mennyiséget. Afogyasztás növekedése természetesen függ a ver-senyképes ártól, és az infrastruktúra megfelelôfejlesztésétôl. A felmérés szerint a 12 európaiországban (köztük Magyarországon is) az LPG-üzemeltetésû jármûvek száma 2009-ben el fogjaérni az 5 milliót (ez 6,5%/év növekedés). Becs-

lések szerint Olaszországnak lesz a legnagyobbilyen típusú jármûparkja (1,5 millió). Lengyel-ország 725 ezer jármûvel a második, Törökor-szág és Anglia 500 ezer jármûvel a megosztottharmadik helyen lesz.OIL GAS European Magazine

Benzin kénmentesítése biológiai technológiával

A z USA Energiaügyi minisztériuma 900ezer USD-t biztosít az Enchira Biotech-

nology Corp. számára, hogy a benzin alapanya-gok bio-kéntelenítését célzó kutatásokat és fej-lesztéseket végezzen. A kutatóintézet a sajátgéntechnológiai szabadalmát felhasználvakezdte meg egy olyan biokatalizátor kifejleszté-sét, mellyel megoldható a benzin kénmentesíté-se. A három éves kutatási program elsô két fázi-sában analitikai módszereket dolgoztak ki, kite-nyésztettek számos baktériumfajt és modelleketalkottak a programhoz. A projekt harmadik fá-zisában kezdik meg a kéntelenítési kísérleteket.Az ezzel kapcsolatos munkák 2001 májusábanfejezôdnek be.Oil and gas Journal

Energiainnovációk a következô évtizedben

ABattelle Intézet szerint 2010-ig a következôa 10 legfontosabb innovációs témával kell

foglakozni: Az energiaipar struktúrájának módosítása:

folytatódik a gáz- és a villamosipari szolgáltatóvállatok deregulációja, nagyobb versenyhelyzetalakul ki. Az olajtársaságok energiatársaságokkáválnak.

Hibrid jármûvek: nagyon sok jármûvet áta-lakítanak, de a teljes átalakulás több évtizedetvehet igénybe.

Ötletes energiairányítási rendszerek: a szá-mítógépek, az internet és a globális pozicionálórendszerek növelni fogják a szállítás hatékonysá-gát (csökkentve a forgalmi torlódásokat és a szál-lítási késedelmeket), és alkalmazni fogják a ház-tartási és ipari fûtô- és légkondicionáló beren-dezésekben.

Elosztott áramfejlesztés: A jelenlegi országos(nemzeti) villamos hálózatok nem képesek telje-síteni az ugrásszerûen emelkedô igényeket. Avillamos áramot a környékbeli fogyasztók részé-re helyileg kell fejleszteni mikroturbinák, belsô-égésû motorok és tüzelôanyag-cellák útján. Azerômûvek növekvô mértékben földgázt fognakfelhasználni.

Tüzelôanyag-cellák: A tüzelôanyag-celláknépszerûsége a következô 10 évben növekedni foga szállítás és az energiaelltátás területén. Ahhoz,hogy a tüzelôanyag-cellákat szélesebb körben iselfogadják és alkalmazzák, ezeket kisebb méretbenés olcsóbban kell gyártani.

GTL (a földgáz cseppfolyós termékké alakí-tása): A tudósok becslése szerint, a jövôben egy-re jobban tért hódít a gázok szénhidrogén-kom-ponenseinek folyadékká alakítása.

Korszerû akkumulátorok, elektromos tele-pek: A következô 20 évben folytatódni fog a te-lepek tökéletesítése. Az új típusok lítium-poli-

144 Kôolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 11-12. szám, 2000. november-december

mer bázisú technológián alapulnak, és kapacitá-suk a ma kaphatókhoz képest mintegy három-szorosára nô.

Energiafarmok: Folytatódni fog az olyan bio-energia-ültetvények telepítése, melyekenüzemanyagok (pl. etanol) elôállítására alkalmasnövényeket termesztenek. Részben így akarjákmérsékelni az olajimport-függôséget.

Napenergia: A Battelle Intézet szakértôi úgyítélik meg, hogy a következô évtizedben továbbijelentôs korszerûsítések lesznek ezen a téren is,különösen a fotoelektromos cellák fejlesztésében.

Metán-hidrát kristály bányászata: A geoló-gusok gazdag telepeket fedeztek fel az óceánokmélyén, melyek fagyott földgáz-hidrátokat tar-talmaznak. Feltételezik, hogy ezek az energia-források a következô évtizedben már hozzájárul-hatnak a földgázigények kielégítéséhez.World Oil

Vegyipari társaságok elektro-nikus piacot alapítanak

A z ATOFINA, BASF, Bayer, BP Amoco,Dow, DuPont, Mitsui, Mitsubisi, Rohm

and Haas, Sumitomo Chemical, Van Waters andRogers egyetértésre jutottak abban, hogy atranzakciók elektronikus lebonyolítására új vál-lalatot alapítanak. Ez a közös vállalkozás fogjamûködtetni a vezetô vegyipari piacot az egészvilágon. A megcélzott piac nagyságát 400 Mrdeurora becsülik. Ez módszer lehetôvé teszi,hogy lényegesen csökkenjenek a költségek az in-tegrált vételi és értékesítési folyamatokban. Atársaságok termékpalettája: kémiai alapanyagok,középtermékek, speciális vegyi anyagok és a fi-nomvegyszerek.Erdöl, Erdgas, Kohle

Az InterGen gázerômû építé-sét tervezi Németországban

ARoyal Dutch/Shell és a Bechtel Corpo-ration közös vállalata, az InterGen, egy 600

–1000 MW-os gázerômû építését terveziBocholtban (Németország). A társaság az épí-tésre 1 MrdDM-t irányzott elô. Az erômû szá-mára már biztosították a területet, és rövidesenmegkezdôdik a környezeti hatások vizsgálata is.A létesítményt 2003. december 31-ig üzembekell helyezni, és legalább 57,5 %-os mûködésihatásfokot kell biztosítani, mert az erômûbeneltüzelt földgáz csak ebben az esetben mentesülaz „öko-adó” alól. Az amerikai Dynegy, a finnFortum és a Concord Power GmbH and Co. ésa Lublin KG. után az InterGen a negyedik vál-lalat,amelyik Németországban erômûvet akarlétesíteni. Erdöl, Erdgas, Kohle

Sikeres folyadékmentesítésa kanadai fúrásoknál

D ean N. Gaddy ismerteti azt a sikeres, csak-nem zárt rendszerû (NCLS rendszer)

víztelenítési technológiát, mellyel megfelelôüzemeltetési követelmények között a környe-zetvédelmi elôírásoknak is eleget tudtak tenni.Ez a technológia a folyadékfázisból teljesen sze-

parálja a homokot, az iszapot, és a kolloid álla-potú szilárd szemcséket. A rendszert sikeresenalkalmazták olyan fúrásnál, ahol három eltérôminôségû öblítôfolyadékot alkalmaztak a fúrásegyes intervallumaiban: az elsô szakaszt ben-tonitos zaggyal, a közbensô szakaszt vízzel, majda végsô szakaszt költséges, olaj-bázisú iszappalmélyítették. Oil and gas Journal

200 Mt/év nyersolaj a Kaszpi-régióból

Akövetkezô 15 évben a Kaszpi-tenger mel-letti Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkme-

nisztán és Üzbegisztán nyersolajtermelése amostani 15 Mt/évrôl 200 Mt/évre emelkedhet.A Wood Mackenzie intézet tanulmányából kitû-nik, hogy e négy ország földgáztermelése is je-lentôsen nôhet és 2020-ben elérheti a mintegy3 Mrdm3/év szintet.A tanulmány a még rendel-kezésre álló kôolaj- és földgázkészleteket többmint 10 Mrd t kôolaj egyenértékre becsüli (en-nek csaknem kétharmada földgáz). Erdöl, Erdgas, Kohle

NMR processzanalizátor sze-repe a finomítói költségekcsökkentésében

A z eddig használatos online elemzô készülé-kekkel szemben, az NMR (nukleáris mág-

neses rezonancia) processzanalizátorok gyor-sabban és pontosabban szolgáltatnak értékesadatot a finomító termékáramainak összetételé-rôl. A petrolkémiai üzemekben a teljes folyamatvezérlésére egyre több optimalizáló és szabályo-zó szoftvert alkalmaznak. Ezek az optimalizálóés szabályozó rendszerek egyre több adatot igé-nyelnek, egyre gyorsabban. Ezt biztosítják azNMR processzanalizátorok. C. Renner közlemé-nyébôl kitûnik, hogy a pontosabb és gyorsabbadatfelmérés és -továbbítás a finomító üzemel-tetését oly mértékben optimalizálja, hogy az egybarrel feldolgozott nyersolajra vetített megtaka-rítás 0,2 - 0,5 DM közötti érték.Erdöl, Erdgas, Kohle

Szintetikus paraffinok növe-lik a bitumen stabilitását

A z elmúlt 20-30 évben a növekvô nehézte-herforgalom következtében az európai

aszfaltozott közutakon erôs deformáció jelent-kezett. A bitumenhez aránylag kis mennyiségûszintetikus, nagy olvadáspontú Fischer-Tropsch (FT) paraffin hozzáadásával a bitu-men kiinduló keménysége – és ezáltal a kész út-építési aszfalt merevsége – lényegesen emelhe-tô anélkül, hogy az a mélyhômérsékleti tulaj-donságokat befolyásolná. A bitumennél kisebbviszkozitású FT-paraffin megkönnyíti az asz-falt keverését és beépítését. A szokásos asz-faltfeldolgozási hômérsékletek tapasztalt nagyhôstabilitása és az FT-paraffin bitumenbenvaló jó oldhatósága miatt használata lényege-sen elônyösebb az eddig alkalmazott polimer-

vagy észterbázisú adalékokkal szemben. A sza-badalmaztatott FT-paraffin a kereskedelemben„Sasobit” néven kapható. Erdöl, Erdgas, Kohle

Az orifice-mérô beépítésihosszának minimalizálása

A z USA-ban érvényes elôírások szerint, hanincs áramláskondicionáló az orifice-mérô

elôtt, akkor a beépítés elôtti egyenes vezeték-szakasz hosszának legalább a csôátmérô 145-szörösének kell lennie. Ennek a pénzügyi hatá-sa különösen a tengeri fedélzetek, ill. szigetekesetében igen jelentôs lehet, a megnövekedôterületigény miatt. Egy amerikai kutatóinté-zet olyan eszközökkel végzett kísérleteket, me-lyekkel a beépítésnél az egyenes csôszakaszhossza csökkenthetô anélkül, hogy a méréspontosságát befolyásolnák. Dr. ThomasMorrow és társai 8 oldalas közleményben is-mertetik az egyes technikai megoldásokat és aa kísérletek eredményeit. A tesztek alapjánmegállapították, hogy az orifice-mérôhidakegyenes szakaszának hosszát 10D vagy ennélkisebb értékre is le lehet rövidíteni anélkül,hogy növekedne a mérés pontatlansága, ha amérô elôtt megfelelôen kiválasztott áramlás-kondicionálót építenek be.Pipeline and Gas Journal

Szennyezett talajok termikuskezelése

B remenben 2000. július 1-jétôl egy új termi-kus deszorpciós üzem dolgozza fel a káros

anyagokkal szennyezett talajokat. Az üzem há-rom mûszakban, folyamatosan mûködik, és többmint 120 000 t/év talaj feldolgozására képes. Abeszállított talajok a 11 000 m2 felületû új foga-dócsarnokban a feldolgozásig tárolhatók.

A 80 000m2 területû létesítménynek közúti,vasúti és hajóúti csatlakozása is van. Az üzem in-dulása után a TÜV-tôl megkapta a szaküzemi mi-nôsítést. A Bremenben levô (UMWELT-SCHUTZ NORD által üzemeltetett) és a Lipcsé-tôl délre fekvô (az UMWELTSCHUTZDEUTZEN által üzemeltetett) talajtisztító üze-mek együttes kapacitása, a mobil létesítményekkelegyütt, meghaladja a 300 000 t/év mennyiséget. Erdöl, Erdgas, Kohle

Metanol elôállítása nehézolajból

ADEA Mineraloil AG a németországiWesselingben levô finomítójában üzembe

helyezte a második olajelgázosító üzemét, mely-ben a finomítói technológiákban keletkezô ne-hézolajokat szintézisgázzá alakítják, amelyetazután metanolgyártásra használnak fel. A meta-nol a festékanyagok, enyvek, gyanták, ecetsav, azoldószerek és környezetkímélô motorhajtó-anyag (dimetil-éter – DME) alapanyaga lehet.

A DEA ezzel a beruházással teljes mérték-ben ki tudja használni a 435 000 t/év nagyság-rendû metanolgyártó kapacitását. A projektmegvalósítására a DEA 90 MDEM összeget ru-

házott be. Ezzel a technológiai megoldással a fi-nomítóban keletkezô, nehezen értékesíthetô ne-hézfûtôolaj gazdaságosan hasznosítható, vala-mint növelhetô a feldolgozásra kerülô nyers-olajban az olcsóbb kéntartalmú olajok aránya.(A kéntartalmú maradékokból a Claus-üzembenelemi kenet állítanak elô.) Erdöl, Erdgas, Kohle.

A ramaskinoi mezô „újra-élesztése”

Ahatalmas mezô ismert a magyar szakembe-rek és egyéb olvasók körében is, hiszen na-

gyon sok importkôolaj került errôl a mezôrôl ahazai finomítókba. A mezôn jelenleg összesen24 853 kút van. A kutak 78,2%-a a devon és21,8%-a a karbon korú homokokra települt.1970-ben a devon telepekbôl 81,5 Mt/év, 1998-ban 11,2 Mt/év kôolajat termeltek. A Bobric-horizontból a maximális kihozatalt 1980-ban ér-ték el (7,2 Mt/év), a jelenlegi termelése 2,8Mt/év. Az „újjáélesztés” folyamán részben azegyéb produktív területek termelésbe állításáttervezik, a meglevô kutak átképzésével, vagy –korlátozott számban – új kutak fúrásával. A ku-tak fele nem termel gazdaságosan (nagyon nagya termelvény víz-olaj aránya). Ezeket a kutakatmeg kell javítani, a kimerült rétegeket ki kellzárni. A jelentések szerint 1999. január 1-jéig akezdetben becsült kitermelhetô kôolajkészlet86%-át kitermelték (42,1%-os olajkihozatal). Amezô kôolajtermelése 1971-tôl fokozatosancsökkent, és 1985-ben a kutankénti átlagos kô-olajtermelés 4,4 t/d-re esett vissza (l32 t/d összesfolyadék kitermelése mellett)

A jelenleg érvényes adózási rendszerkövetkeztében a devon rétegekbôl termelô kutaktöbb mint 65%-ának gazdaságtalan a termeltetése(ezek a kutak adják mezô olajtermelésének 25%-át). A közlemény szerzôi úgy vélik, ha a kormány-zat nem változtat az ipart érintô adórendszeren,akkor ezeket a kutakat rövidesen le kell állítani.

A mezôfejlesztés során számos problémávalkell megküzdeni. Mivel a legjobb tároló telepe-ket már eddig mûvelték, és csak a kisebb kapaci-tású tárolótelepekbôl számíthatnak kôolaj kiter-melésére, új megoldások (korszerû fúrási tech-nológiák, hatékonyabb vízkezelési módszerek,kihozatalnövelô EOR-eljárások) alkalmazásaválik szükségessé. R. N. Diyashev és A. F. Blinovkétrészes közleményben ismerteti a fejlesztésfôbb célkitûzéseit. Oil and Gas Journal

A világ földgáz-perspektívái(Tömörítvény az IGU tanulmányából)

2000 júniusában, Nizzában a 21. földgáz-vi-lágkongresszuson terjesztette elô az IGU a

földgáz hosszú távú perspektívájára vonatkozótanulmányát. A kedvezô készlethelyzetre ala-pozva, az elmúlt három évtizedben a gázpiaci ér-tékesítés mennyisége világszerte több mint dup-lájára emelkedett, és elérte a 2300 Mrdm3 szin-tet. Az IGU szakemberei szerint a földgázpiacvilágszerte erôsen fejlôdik és 2030-ig a világenergiaszükségletének 27%-át fogja kielégíteni(3800–4800 Mrdm3 mennyiséggel).

A folyamatos innovációnak, a kutatási éselemzési módszerek fejlôdésének köszönhetôena szakemberek megbízhatóan átértékelhették aföldgázkészleteket. A munkát végzô munkacso-port úgy becsüli, hogy a hasznosítható (kiter-melhetô) földgázkészletek 260 000 Mrdm3-tôl500 000 Mrdm3-ig terjedhetnek, és a jelenlegitermelési szinten 210 évig elegendôek.

Háromszorosára nô a nemzetközi földgáz-ke-reskedelem

A nemzetközi földgáz-kereskedelem kilátásaijók. A kereskedelmi mennyiség az 1997. évihezképest várhatóan 2010-ig megduplázódik, 2030-ig pedig a háromszorosára emelkedik. A nemzet-közi kereskedelemben 1997-ben 242 Mrdm3

földgázt forgalmaztak, ez a világ földgázfogyasz-tásának 11%-a. Úgy becsülik, hogy a kereskedel-mi volumen 2030-ban a világ energiafogyasztá-sában 17%-os részarányú lesz, nagysága 630-830 Mrdm3-re emelkedhet 2030-ig, az LNG- ésa csôvezetékes földgáz szállítás volumene 1997-hez képest szintén a háromszorosára nô. A nem-zetközi gázkereskedelem 55%-a csôvezetéken át,45%-a pedig LNG útján bonyolódik. A fogyasz-tás növekedése és az ahhoz kapcsolódó erôsebbföldgáz-kereskedelem miatt nagyobb beruházá-sok válnak szükségessé a szállító rendszerek, azelosztó rendszerek és a tároló létesítmények te-rületén. A szakértôk a következô 30 évre szüksé-ges infrastrukturális beruházások nagyságrendjét(beleértve a meglévô létesítmények bôvítését is)2000-2600 Mrd USD-re becsülik, ebbôl Nyu-gat- és Közép-Európa várható igénye 410-460Mrd USD.

Jól kiépített infrastruktúraA kereskedelem számára a gázipar jelentôs

infrastruktúrát: 1,08 Mkm gázvezetéket, 22földgáz-cseppfolyósító üzemet (együttes kapaci-tás: 91 Mt/év), 102 LNG szállító tartályhajót(összesen 260 Mrdm3/év kapacitással), 38 újra-elgázosító üzemet, csaknem 300 Mrdm3 összesmobilgáz kapacitású 600 föld alatti gáztárolót és4,4 Mkm elosztóhálózatot alakított ki.

Regionális különlegességekA 2030-ig figyelembe vett perspektíva alap-

ján a kereskedelem számára legfontosabb régiókimport szempontjából:

1. Közép- és Ny.-Európa (interregionálisimporttal együtt 60% feletti mennyiséggel),

2. Kelet-Ázsia (25% import), 3. Dél-Ázsia. más országokba exportáló régiók: 1.Kelet-Európa és Észak-Ázsia (50 %)2. Közép-Kelet, 3. Afrika, 4. DK.-Ázsia és Óceánia, 5. Dél- és Észak-Amerika

Nyugat- és Közép-Európa országainak külö-nösen az erômûszektor területén jók a kilátásai abôvülô piacnak köszönhetôen. Saját készleteikazonban nem elegendôek, így szükségletükmintegy harmadát importálják. A földgázfel-használás a térségben 600–690 Mrdm3/év-renövekszik. (1998-ban 423 Mrdm3 volt). 2030-ban a legnagyobb növekedés a villamos áram-fejlesztés területén várható (a gázfogyasztás az1998. évihez képest megháromszorozódik,36%-ra nô). Az IGU szakértôi úgy becsülik,

hogy a következô három évtizedben e térségbelföldi készletei tovább csökkennek, és 2030-ban az importfüggôség 66%-ra (az összes fo-gyasztás csaknem kétharmadára) fog emelkedni.

Kelet-Európa és É.-Ázsia rendelkezik a világbiztosan kinyerhetô földgázkészleteinek több mint40%-ával, és ezzel a világ gázpiacán É.-Amerikamögött a második helyen áll. A helyi termelésmennyiségét nagymértékben a belföldi igényekhatározzák meg. A jövôben új felvevô piacokat ke-resnek, elsôsorban Dél- és Kelet-Ázsiában.

Közép-Kelet rendelkezik a világ biztosan ki-nyerhetô földgázkészletének mintegy harmadá-val. A régión belüli szükséglet azonban a világszükségletének csak a 8%-a, így a nagy szállításitávolságok ellenére hatalmas lehetôségei vannaka belföldi piacok fejlesztésére, valamint az ex-port bôvítésére. A régió fô problémája a szüksé-ges tôke biztosítása a rendelkezésre álló lehetô-ség megvalósításához.

Észak-Amerika a világ legnagyobb gázpiacaés az marad a következô harminc évben is, mertaz elôrejelzések alapján minden piaci szegmens-ben erôs növekedés várható. Ebben a régióban alehetséges igénynövekedés és a kínálati lehetô-ség aránylag egyensúlyban van. Ebben a térség-ben a sok értékesítô közötti intenzív a verseny, anem-konvencionális gázkészletek erôteljesebbhasznosítása, valamint az új technikák alkalma-zása következtében hosszú távon a fogyasztóiárak alacsony színvonalon tarthatók.

A tanulmány foglalkozik Dél-Amerika ésÁzsia, valamint az Óceánia helyzetével is.

Jelentôsen növekedtek a földgázkészletekAz IGU a gázkészleteket három csoportba

sorolja: összesen kinyerhetô készletek, biztosankinyerhetô készletek és reménybeli készletek. Aföldgázkészletek minden kategóriában emelked-tek. Az IGU 1998. évi jelentése óta a biztosan ki-nyerhetô készletek csaknem 50%-kal növeked-tek (104 000 Mrdm3-rôl 150 000 Mrdm3-re).

Az IGU 1997. évi utolsó jelentése óta elteltidôszakban a kitermelt földgáz mennyisége 4%-kal növekedett (25 000 Mrdm3 volt). A növeke-dés a biztosan kinyerhetô készlet kategóriájábanaz érintett területeken végzett fokozottabb éshatékonyabb kutatási, feltárási munkáknak ésazoknak a technikáknak köszönhetô, melyekkela meglevô készletek egy részét fel-, ill. nagyobb-ra lehetett értékelni.

Az összes kinyerhetô gázkészletekre vonat-kozóan hasonló fejlôdés látszik, ezek 1988 ótamintegy 60%-kal növekedtek, a jelenlegi becs-lések szerint több mint 500 000 Mrdm3-rel szá-molnak. Legjelentôsebb növekedés a közép-ke-leti térségében mutatható ki.

Az IGU szakértôi a reménybeli készleteket260 000 Mrdm3-re becsülik, ez kb. az összeskészlet felének felel meg.

Az IGU jelentése, ill. tanulmánya megerôsí-ti, hogy a földgáz hosszú távon jelentôs részéttudja fedezni a világ energiaszükségletének, aföldgázzal jó eredménnyel helyettesíthetôkegyéb fosszilis tüzelôanyagok, mindaddig amíg amegújuló energiák nagyobb szerepet nem kap-nak a világ energiaellátásában.Erdöl, Erdgas, Kohle

Turkovich Gy.