horn dániel mta kti és ceu polsci [email protected]
DESCRIPTION
Oktatási intézmények kapcsolata az eredményességgel és az esélyegyenlőséggel országok közötti összehasonlítás a PISA felvétel adatai alapján. Horn Dániel MTA KTI és CEU POLSCI [email protected]. Előszó. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Oktatási intézmények kapcsolata az eredményességgel és az esélyegyenlőséggelországok közötti összehasonlítás a PISA felvétel adatai alapján
Horn DánielMTA KTI és CEU POLSCI
Előszó
• Cél: Rendszerezni az oktatási intézményrendszer (egyes intézmények) hatását az oktatási eredményességre és esélyegyenlőségre– A terület empirikusan és teoretikusan is „kifejlett”, de
a tanulmányok általában egy-egy intézményre vagy kimenetre fókuszálnak
– Van átfogó elméleti koncepció az intézményrendszer felépítésére (stratification-standardization – Allmendinger, 1989) de nincs tesztelve
– Melyik az a kulcs intézmény amely a leginkább magyarázza a kimeneteket?
a Fogalmak esetlen fordítása
• Teljesítmény (performance): a diákok matematikai és olvasás pontszámai
• Eredményesség (effectiveness): a teljesítmény kontrolálva egyéni szinten a családi háttérre, nemre, korra, évfolyamra, bevándorlókra.
• Esélyegyenlőség (equality of opportunity): a családi háttér hatása az eredményességre
• Rétegződés (stratification): azonos képességű, családi hátterű, érdeklődési körű diákok kiválasztása homogén csoportokba (osztályok, programok, iskolák), amelyek között nincs vagy kicsi az átjárhatóság
• Standardizálás/Szabványosítás (standardization): az oktatás színvonala az egész országban ugyan olyan, illetve egy „standardizált” oktatási rendszerben nem számít, hogy a tanulók hol/hova járnak iskolába, hiszen ugyan azt az oktatási szolgáltatást kapják mindenütt
– Központosítás (centralization): a központi irányítás ereje– Elszámoltathatóság (accountability): standardizált ösztönzők
Hipotézisek 1(H1) - Rétegzett rendszerek egyenlőtlenebbek:
tracking, sorting, streaming, grouping - szelekció, illetve diákok „csoportosítása” erősíti a családi háttér hatását az oktatási kimenetekre (e.g. Dustmann, 2004; Erikson & Jonsson, 1996; Betts & Shkolnik, 2000; Wösmann 2007; Ammermüller 2005; Marks 2005; Hanushek & Wössmann 2005)
(H2) - Rétegzett rendszerek kevésbé eredményesekEmpirikus eredmények (OECD 2001) arra utalnak, hogy a kevésbé
méltányos rendszerek eredménytelenebbek (csak korreláció!).Csökkenő határhaszon elve az oktatásban is érvényesül (Chiu & Khoo
2005), az erőforrások (pl. a csoporthatás) többet használnak ott ahol kevés van belőlük – azaz egyenletes erőforrás eloszlás (heterogén iskola) eredményesebb
Viszont: „safety net” hipotézis (Arum & Shavit 1995), a legrosszabb diákoknak a korai szakmai képzés lecsökkenti a jövőbeli munkanélküliségi esélyeit
Hipotézisek 2(H3) - Standardizált rendszerek egyenlőbbek
Központosítás: Minél egységesebb a rendszer, annál kevésbé számít a családi háttér az iskolában, mivel annál kisebb a helyi csoportok (szülők, önkormányzat…stb) szerepe az iskolai tanterv, felvételi, költségvetés, tantestületi döntések meghozatalában (Gamoran 1996)
Elszámoltathatóság: Minél átláthatóbb a rendszer, minél több információ nyilvános a szülők/társadalom számára az iskolák működéséről, annál kisebb a magasabb státuszú szülők információs előnye (Bishop & Mane 2000)
(H4) - A standardizált rendszerek és az eredményesség kapcsolata nem egyértelmű
A decentralizáció (nem központosítás) elősegíti a versenyt, illetve az alkalmazkodást a helyi igényekhez, így növeli a teljesítményt (azaz a központosítás csökkenti az eredményességet) (Wössmann 2007)
Az elszámoltathatóság, megfelelő ösztönzők felállításával, növeli a teljesítményt (e.g. Carnoy, Loeb, & Smith, 2001; Dolton, 2002; Ladd, 2001; Murnane & Levy, 2001)
Változók
Változók
Változók
Módszer
• PISA 2003. egyéni és országos adatok
• Lineáris, random hatás regressziók
ahol
Literacy – matematikai és olvasási pontszám (2*5 plauzibilis érték)
ESCS – egyéni családi háttér (economic social and cultural status)
INST – intézmény (lásd fent)
X – egyéni szintű kontrolok
r- az egyéni, u – az ország szintű hiba
Rétegző intézmények teszt
Standardizáló intézmények - központosítás
Standardizáló intézmények - elszámoltathatóság
Összegzés• Az eredmények azt mutatják, hogy
– A rétegző intézmények együtt mozognak az esélyegyenlőtlenséggel (H1 nincs elutasítva)
– A standardizálás pedig – bár kevésbé egyértelműen – együtt mozog az esélyegyenlőséggel (H3 nincs elutasítva)
– A rétegző intézményrendszerek nem jobbak mint a nem rétegzők (H2-t elutasíthatjuk, de az ellenkezőjét is el kellene utasítani)
– A standardizáló intézményrendszerek:• A központosítás ellentétesen mozog együtt az eredményességgel (H4a
nincs elutasítva)• Az elszámoltathatóság eredményei inkonklúzívak (bár H4b-t nem tudjuk
elutasítani az ellenkezőjét sem tudnánk)
Legfőbb eredmény:– A korai szelekció esélyegyenlőtlenséghez vezet és biztos nem segíti az
eredményességet, sőt egyes specifikációkban gyengíti azt.A korai szelekció a komprehenzív rendszerek legjobb elérhető (negatív)
proxyja -> nem komprehenzív rendszerek egyenlőtlenebbek és nem jobbak.
Köszönöm a figyelmet!
vissza