hŐtani jelensÉgek

25
HŐTANI JELENSÉGEK A hő terjedése létrejöhet hővezetéssel, hősugárzással és hőáramlással

Upload: garrett-rivas

Post on 04-Jan-2016

34 views

Category:

Documents


5 download

DESCRIPTION

HŐTANI JELENSÉGEK. A hő terjedése létrejöhet hővezetéssel, hősugárzással és hőáramlással. Hővezetés esetén a hő a testben részecskéről részecskére halad Hőáramláskor a részecskék elmozdulnak helyükről Hősugárzáskor a hő áthatol a közegen, míg el nem nyelődik. - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: HŐTANI JELENSÉGEK

HŐTANI JELENSÉGEK

A hő terjedése létrejöhet hővezetéssel, hősugárzással

és hőáramlással

Page 2: HŐTANI JELENSÉGEK

1. Hővezetés esetén a hő a testben részecskéről részecskére halad

2. Hőáramláskor a részecskék elmozdulnak helyükről

3. Hősugárzáskor a hő áthatol a közegen, míg el nem nyelődik

• A hőtani jelenségeket azon természetüknél fogva tárgyaljuk, hogy mi változik az adott jelenség esetén az anyagban

Page 3: HŐTANI JELENSÉGEK

HŐVEZETÉS(Fourier)

Hővezetésről akkor beszélünk, ha a hőenergia úgy terjed, hogy közben az anyag nem mozog

Page 4: HŐTANI JELENSÉGEK

Tény:

Forró italba (például kávéba, teába) kiskanalat téve, a kanál vége egy kis időn belül forróvá válik

Magyarázat:

Ennek a jelenségnek a magyarázata a hővezetésben rejlik.

A kanál folyadékban lévő vége melegszik a forró folyadéktól és ez a melegedés adódik át atomról atomra, végül elérkezve a kanál másik végéhez, ami így meleggé válik.

Ebben a folyamatban a hőenergia úgy terjed a kanálban, hogy a kanál maga nem mozdul el!

Page 5: HŐTANI JELENSÉGEK

HővezetésA szilárd testekben és nyugvó közegekben (folyékony vagy gáz) lezajló hőterjedési jelenség.

2

m

W

x

tq

(W/m·K) a hővezetési tényező, anyagjellemző

Stacionárius körülmények között az egységnyi keresztmetszeten vezetéssel átvitt hő egyenesen arányos a hőmérsékletkülönbséggel és fordítottan arányos a távolsággal.

Page 6: HŐTANI JELENSÉGEK

Az anyagokat hővezetés szempontjából két nagy csoportba soroljuk. Vannak jó hővezető anyagok, mint például a fémek, és vannak rossz hővezető agyagok, mint például a fa és a műanyagok.

Néhány anyag hővezetési tényezője (W/mK)ezüst ................... 420réz ....................... 400alumínium ........... 220sárgaréz ............. 93 - 117víz ........................ 96acél ..................... 47 - 58ólom .................... 35üveg .................... 0,6 - 1téglafal ................ 0,3 - 0,6fa ......................... 0,2 - 0,5gyapjúszövet ...... 0,05levegő ................. 0,02

Page 7: HŐTANI JELENSÉGEK

A jég is rossz hővezető, ezért a mélyebb tavak nem fagynak be fenékig, élővilága nem hal ki télen sem.

Milyen hőterjedési módot nevezünk hővezetésnek?Hővezetésről akkor beszélünk, ha a hőenergia úgy terjed, hogy közben az anyag nem mozog

Írja fel és értelmezze a hővezetés FOURIER-féle alapegyenletét!

Stacionárius körülmények között az egységnyi keresztmetszeten vezetéssel átvitt hő egyenesen arányos a hőmérsékletkülönbséggel és fordítottan arányos a távolsággal.(W/m·K) a hővezetési tényező, anyagjellemző

2

m

W

x

tq

Miért nem hal ki a tavak élővilága télen sem?

Page 8: HŐTANI JELENSÉGEK

HŐÁRAMLÁS

a hő terjedésének azon módja, amikor az anyag különböző hőmérsékletű részecskéi helyüket

megváltoztatják

a hőáramlás addig tart, amíg a folyadékban vagy a gázban hőmérséklet-különbség, ezért

sűrűségkülönbség van

Page 9: HŐTANI JELENSÉGEK

Folyadékokban történő hőáramlás megértéséhez gondoljunk a vízfűtésrendszerre. Gázokban történő hőáramlás megértéséhezképzeljünk el „papírkígyót”, melyet egy kötőtűre támasztunk. Ha a kígyót a fűtőtest fölé helyezzük, akkor a feláramló meleg levegő hatására forgásban jön. Ezért fázik a lábunk hagyományos fűtésnél.

Page 10: HŐTANI JELENSÉGEK

Lávalámpa működési elve:A lávalámpában a viasz és a hordozó folyadék eltérő expanzióját használja ki a különböző hőmérsékleteken. Folyékony szén-tetrakloridban (CCL4-erősen mérgező) viaszt helyeznek el. Melegítés hatására ezen elegynek enyhén kisebb lesz a sűrűsége a vízénél, azonban alacsonyabb hőmérsékleten nagyobb, szobahőmérsékleten pedig szilárd halmazállapotú.Mivel a viasz a vízben oldhatatlan, ezért egyben marad.Az üveghengerrel alulról folyamatosan hőt közölnek, így hőáramlás útján a benne lévő megolvadt viaszból buborékok szakadnak le, és az üveghenger felső része felé kezdenek áramolni.Az üvegkúp csúcsához érkezve a hőközlő forrástól távolabb kerülnek, így sűrűségük az enyhe hőmérséklet-különbség hatására ismét nagyobb lesz, mint a hordozó közegé, aminek következtében a buborékok ismét leszállnak az üvegkúp aljára, ahol a hőközlés hatására a folyamat megismétlődik.Környezeti hőmérséklet hatása:nyáron általában több és kisebb viaszbuborék keletkezik, télen pedig kevesebb és nagyobb.A viaszbuborékok keletkezése és áramlása teljesen véletlenszerű, matematikai függvényekkel nem írható le.

Page 11: HŐTANI JELENSÉGEK

Órán elvégzendő kísérlet

Kéménymodell bemutatása Helyezzünk háromlábra egy száraz homokkal töltött fémcsészét! Állítsunk fölé egy 5-6 cm széles üvegcsövet, ez alá pedig vízszintesen két kisebb átmérőjűt! Melegítsük meg kissé a homokot, majd tegyünk a vízszintes csövekbe egy-egy égő cigarettát.A széles csőben feláramló levegőt beszívja a füstöt, és magasan kilöki.

Page 12: HŐTANI JELENSÉGEK

Két kis kísérlet

Szellőztetés elve• Folyosóra nyíló tanterem

résnyire nyitott ajtajában helyezzünk egy égő gyertyát a padlóra, egy másikat pedig tartsunk magasra a mennyezet közelébe! Az alsó láng befelé, a felső kifelé hajlik, jelezve, hogy a levegőt felül kifelé, alul pedig befelé áramlik.

Kis léggömb elv• Egy papírszalvétát

csavarjunk hengerré, és állítsuk az asztalra! Gyújtsuk meg a papír felső szélét! A hőáram hatására a lángoló szalvéta felszáll.

Page 13: HŐTANI JELENSÉGEK

Hőáramlás

A hőmérséklet-különbség sűrűségkülönbséggel jár: a melegebb, nagyobb sűrűségű részecskék elmozdulnak, hőtartalmukat is magukkal viszik, és helyükbe hidegebb, alacsonyabb sűrűségű részecskék áramlanak(Szellőztetésnél, mi a célszerű? Bukóra nyitni az ablakot? Vagy teljesen kitárni? )

Page 14: HŐTANI JELENSÉGEK

Mi a hőáramlás jelensége?a hő terjedésének azon módja, amikor az anyag különböző

hőmérsékletű részecskéi helyüket megváltoztatják.

Miért áramlanak felfelé a gázok és a folyadékokmelegítés hatására?A folyadékok és a gázok a melegítés helyén kitágulnak,

sűrűségük kisebb lesz, ezért felfelé áramlanak.

Milyen anyag kerül az eltávozott anyag helyére?Az eltávozott anyag helyére hidegebb, nagyobb sűrűségű

anyag kerül.

Meddig tart a hőáramlás?A hőáramlás addig tart, amíg a folyadékban vagy a gázban

hőmérséklet-különbség, ezért sűrűségkülönbség van.

Page 15: HŐTANI JELENSÉGEK

HŐSUGÁRZÁS

a hő terjedésének azon módja, amikora hő nem részecskéről-részecskére halad, hanem

rendkívüli gyorsasággal hatol keresztül a közegeken(levegőn, vízen stb.)

közvetítő anyag illetve közeg nélküli hőterjedési jelenség (elektromágneses sugárzás)

Page 16: HŐTANI JELENSÉGEK

• Bármely test, amelyik melegebb az abszolút nulla foknál (0 K = -273,15 °C) hőmérsékleti sugárzás bocsát ki magából. A hősugárzás egyszerre többféle különböző hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást is tartalmaz, de van egy a hőmérséklettől függő jellemző maximuma, hogy melyikből a legtöbbet. (itt már átsétálnánk a fizika egy másik területére, a Wien eltolódáshoz, melyet majd 12 osztályban tárgyalunk)

Page 17: HŐTANI JELENSÉGEK

Hősugárzásalapfogalmak

Elektromágneses hullámokat egy test részben:

• átengedi (átengedési tényező D1), D= declining

• visszaveri (visszaverődési tényező R1), R=reflection

• elnyeli (abszorpciós, elnyelési tényező a1). a= absorption

a+R+D=1

Közvetítő anyag illetve közeg nélküli hőterjedési jelenség. (elektromágneses sugárzás)

Page 18: HŐTANI JELENSÉGEK

A NAPHősugárzás útján jut a Földre a Nap melege is. melegítő hatása

azonban csak akkor lesz, ha a sugarakat valamely test elnyelni képes. A forró testek hősugarakat bocsátnak ki magukból. Minden test annál jobban sugároz, minél melegebb. A nagyon magas hőmérsékleten izzó testek világítanak is. (pld csillagok)

Néhány adat a napról:• Felszíni hőmérséklete: 6000 0C• Maghőmérséklet: 15 millió 0CHogy a Nap fénye és hősugarai eljussanak a Földre, ahhoz nem kell

semmilyen különleges közeg, mert az elektromágneses hullámok a vákuumban akadálytalanul közlekednek (c = 3*108 m/s sebességgel). Sőt, valójában éppen az a helyzet, hogy a tiszta vákuumban terjed a legkönnyebben (és gyorsabban), de ha pl. csillagközi gáz és por van jelen, akkor lelassulhat, vagy el is akadhat.

Page 19: HŐTANI JELENSÉGEK

A NAP BELSEJE

• a mag

• a sugarzasizona;egy foton szabad úthosszakb. 0,5 cm

• áramlásizóna

Page 20: HŐTANI JELENSÉGEK

ABSZOLÚT FEKETE TEST• Olyan feltételezett test, amely teljes egészében

elnyeli a ráeső hő- és fénysugarakat (semmit sem ver vissza és nem is ereszt át sugárzást). Jellemző elméleti tulajdonsága még, hogy adott hőmérsékleteken több hő- és fényenergiát sugároz ki, mint bármely más test. Az abszolút fekete test tulajdonságait jól megközelíti a belül kormozott falú, zárt, üres doboz falán levő kicsiny nyílás. Az abszolút fekete test sugárzásának, az ún. fekete sugárzásnak a vizsgálata alapján jutott el Max Planck Nobeldíjas német fizikus 1900-ban a kvantumelmélet alapgondolatához.

Page 21: HŐTANI JELENSÉGEK

Hősugárzás kérdésekMi a hősugárzás jelensége?Az energia úgy is eljuthat egyik testről a másikra, hogy a

közbeeső levegőréteg vagy más közeg nem melegszik fel. Ez a hősugárzás.

Mitől függ a testek sugárzásának mértéke?A forró testek hősugarakat bocsátnak ki magukból. Minden test

annál jobban sugároz, minél melegebb.Mire képesek még a rendkívül magashőmérsékleten izzó testek (a melegítés mellett)?A nagyon magas hőmérsékleten izzó testek világítanak is. Melyik felület nyeli el nagyobb mértékben a hősugarakat?A sötét, érdes felület nagyobb mértékben nyeli el a hősugarakat,

mint a fényes, sima.

Page 22: HŐTANI JELENSÉGEK

Most pedig jöjjenek az érdekes mindennapi jelenségekkel

kapcsolatos kérdések

Szerepelhetnek a dolgozatban!!!

Page 23: HŐTANI JELENSÉGEK

Miért forog a fűtött kályha tetejére állított papírkígyó?A kályha felmelegíti a felette lévő levegőt. A meleg levegő felszáll, helyébe hideg levegő tódul, amit a kályha ismét felmelegít, mely ismét felszáll, stb.

Milyen hőterjedési módot nevezünk hővezetésnek?Hővezetésről akkor beszélünk, ha a hőenergia úgy terjed, hogy közben az anyag nem mozog

Miért áll bordákból a fűtőtest?Mert több meleget ad, mintha ugyanekkora sima tartály lenne, nagyobb a hőleadási felület

Miért fázunk jobban, ha fúj a szél? Az emberi test hőmérséklete 36-37 0C. Mivel itt a szervezetünkben állandó belső égés van, a testünk körül mindig egy a testünk által felmelegített levegőréteg van. Ez a hőköpeny. A szél elsöpri, vagy megbontja ezt a hőköpenyt, és ezért már a néhány fokkal hűvösebb levegőt is nagyon hidegnek érezzük.

Miért emelkedik felfelé szárnycsapás nélkül a gólya? A Föld felületét felmelegíti a Nap sugárzása (hősugárzás útján, tehát a levegőt ez nem melegíti fel!) A Föld pedig a vele érintkező levegőréteget melegíti fel , majd a felmelegített levegő, szűk kéményszerű oszlopokban száll felfelé (hőáramlás jelensége). Ezekre a hőrétegekre fekszenek rá a gólyák.

Page 24: HŐTANI JELENSÉGEK

ÉRDEKES LINKEK

http://phet.colorado.edu/en/simulations/category/physics(EZ UGYAN ANGOL NYELVŰ, de hát Önök jól tudnak angolul!)www.sdt.sulinet.huhttp://www.szertar.com/http://realika.educatio.hu/http://metal.elte.hu/~phexp (kísérletek) Dr. Juhász András

HA VALAKI VALAMILYEN ÉRDEKESET TALÁL A NETEN SZÓLJON NEKEM, HOGY BŐVÍTHESSÜK A LISTÁT!!!

Page 25: HŐTANI JELENSÉGEK

FELHASZNÁLT IRODALOM

Fizika 10-Maxim Kiadówww.sdt.sulinet.huÖtösöm lesz fizikából-Gulyás János...-Műszaki KiadóFizika Középiskolásoknak - Dr. Siposs András-Korona KiadóFizika Hőtan - Dr. Zátonyi – Ifj. ZátonyiFizika Szakközépiskolai Összefoglaló Feladatgyűjteményhttp://metal.elte.hu/~phexp (kísérletek) Dr. Juhász Andráshttp://www.sg.huwww.magfuzio.huWikipedia, stb más internetes anyagokwww.tar.hu/fizfotowww.tar.hu/fizrajzwww.extra.hu/keretfizikawww.ntk.huwww.nettankonyv.hu