- 1 -

Hírlevél2015. ősz

IV. évfolyam 3. szám

TémáinkKutatóközponti újdonságok ............................................... 2Új munkatársak az ÖK-ban................................................................2

Megjelent publikációk, sikerek .......................................... 2Science cikk a növényi biomassza és a biodiverzitás össze-

függésének globális léptékű (újra)értékeléséről..................2A hazai természetvédelmi kutatási priooritások......................3Testing the ability of functional diversity indices to detect trait

convergence and divergence using individual-based simu-lation..........................................................................................4

A nádasok égetése és legeltetése növeli az élőhelyi sokfé-leséget és kedvező feltételeket biztosít számos békafaj számára....................................................................................4

Altmetric – az alternatív tudományos metrika..........................5Neonikotinoid rovarölőszerek kolinerg receptor gátló hatá-

sa...............................................................................................5Genetic diversity of riverine reed stands indicating the water

regime of the habitat................................................................6Nagygombák közösségszerkezetét meghatározó környezeti

faktorok őrségi erdőkben........................................................7Oázisunk neve: Kárpát-medence...............................................7Természetvédelemről magyarul.................................................8A Kubai Tudományos Akadémia kitüntette Borhidi Attilát.......9Főtitkári elismerésben részesült Egervári István.....................9

Geofizikai kutatási díj..................................................................9Dr. Boros Gergely (BLI) sikeres főmunkatársi habilitációja....9A vörösiszap-katasztrófa hatása..............................................10Gilles Boeuf előadása................................................................10Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének 85 éve............11Pályázataink, témáink ....................................................... 11OTKA pályázatok........................................................................11

Botanikus kerti hírek ........................................................ 12

Rendezvények, konferenciák ........................................... 15Beszámoló a LVII. Hidrobiológus Napokról............................15Egy erdőökológiai kísérlet terepi bemutatója a Pilisben........15MTA ÖK rendezvény a World Science Forum nyitónapján...16IPBES: A Milleniumi Ökoszisztéma Becslés és az IPCC kö-

zös gyermeke?........................................................................17Pirger Zsolt (MTA ÖK BLI) előadása........................................182nd Young Lichenologists’ Workshop in Hungary..................18Európai ökológusok konferenciája...........................................19Extrém élőhelyek – új dimenziók a tókutatásban...................19Tihanyi limnológusok novemberi látogatása Bukarestben...20Koszorúzás Gróf Klebelsberg Kuno születése 140. évforduló-

ja alkalmából..........................................................................21Student Conference on Conservation Science Tihany 2015.

.................................................................................................21A Duna láthatatlan titkai............................................................22

- 2 -

Új munkatársak az ÖK-ban

Endrédi Anett a Szent István Egyetem zoológus szakán végzett, tehát a Rottenbiller utcai alma mater újabb jeles termése. A Duna-kutató Intézetben az OTKA K 116071 pályázaton kapott alkalmazást, táplálékhálózatokkal foglalkozik, melyek iránt a szeptemberi tihanyi SCCS konferencia óta érdeklődik.

Senánszky Vera a Debreceni Egyetemen szerzett biológus diplomát és szeptember óta az ELTE Elméleti Biológia doktori iskolájának ösztöndíjas hallgatója. Korábban szikes tavak közösségeivel dolgozott (két tehetséges, ámde külföldre szakadt fiatal kutató, Horváth Zsófi és Vad Csaba vezetésével). Most a táplálékhálózatok kutatásába vetette bele magát a Duna-kutató Intézetnél.

Móréh Ágnes az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszékének korábbi doktorandusza, Scheuring Istvánnal és Müller Viktorral dolgozott korábban. Egy régebbi kollaborációt elevenítünk fel (Community Ecology, 2009, 10:236-243), amikor a túlha-lászás modellezését és új fenntarthatósági indikátorok kifejlesztését tűzzük ki célul. A kutatás szervesen kapcsolódik az OTKA K 116071 pályázat témájához. Ági fiatal kutatói álláshelyet tölt be a Duna-kutató Intézetben.

Bede-Fazekas Ákos ökológiai érdeklődésű okl. tájépítészmérnök (kerttervező) és okl. programtervező informatikus, aki a védéshez közeledő doktori tanulmányai során hazánk jövőbeli potenciális vegetációját modellezi, valamint az ökológia és a tájépítészeti dísznövény-alkalmazás közötti kapcsolódási pontokat keresi. Korábban a Budapesti Corvinus Egyetemen dísznö-vényismeretet és -alkalmazást tanított. Szeptembertől fiatal kutatóként dolgozik az ÖBI-ben Somodi Imelda témavezetésével. Az R-ben (és egyéb programozási nyelvekben), térinformatikában, nagy adatmennyiségek kezelésében, éghajlati adatok feldolgo-zásában, Excelben és SQL-ben, prediktív ökológiai modellezésben és dendrológiában szerzett tapasztalatait nagyon szívesen megosztja a munkatársakkal.

Kutatóközponti újdonságok

Endrédi Anett Senánszky Vera Móréh Ágnes Bede-Fazekas Ákos

Science cikk a növényi biomassza és a biodiverzitás összefüggésének globális léptékű (újra)értékeléséről

Worldwide evidence of a unimodal relationship between productivity and plant species richness.

Lauchlan H. Fraser, Jason Pither, Anke Jentsch, Marcelo Sternberg, Martin Zobel, Diana Askarizadeh, Sandor Bartha et al. (2015) Science 349: 302-305.

Az emberiség nagymértékben függ az ökoszisztémák fajgazdagságától (biodiverzitásától), ennek ellenére a klímaváltozás és a földhasználat változás miatt az emberiség történelme során soha nem volt olyan nagy mértékű a biodiverzitás csökkenése mint napjainkban.

A növényi produkció és a fajgazdagság közötti unimodális (maximum görbét leíró) összefüggés régóta ismert és minden ökológia tankönyvben szerepel. Egy globális összehasonlító vizsgálat alapján azonban Peter Adler és munkatársai nemré-giben megkérdőjelezték az összefüggés általános érvényességét (Adler et al. 2011, Science 333, 1750). Erre a tudományos kihívásra válaszol egy újabb a Science-ben megjelent cikk, amiben Dr. Lauchlan Fraser (Thompson Rivers University, Kanada) és társszerzői egy minden korábbinál nagyobb volumenű adatgyűjtésre alapozva kimutatták, hogy gyep ökoszisztémákban a legnagyobb biodiverzitás – az eredeti, Phillip Grime által leírt módon mégis a közepes növényi biomassza mellett jelenik meg. Alacsony növényi biomassza esetén csak kevés faj képes tolerálni a környezeti stresszt, míg magas biomasszánál néhány rend-

Megjelent publikációk, sikerek

- 3 -

kívül versenyképes faj dominál. Megállapították, hogy az unimodális összefüggés csak akkor teljesül, ha a mérés a produkció eléggé széles tartományában készül. Megerősítették emellett a korábbi cikk azon észrevételét, hogy az ökoszisztéma produkció mellett számos más tényező is felelős lehet diverzitás kialakításáért. Az eredmények a természetvédelem és a természetközeli élőhelyek fenntartása szempontjából globális szinten is érdekesek. A “Worldwide Evidence of an Unimodal Relationship Between Productivity and Plant Species Richness,” című cikk 6 kontinens, 19 országából 62 társszerző-kutató adatai alapján vonta le a következtetéseit. A cikk egyik társszerzője Dr. Bartha Sándor az MTA ÖK ÖBI tudományos tanácsadója.

Az első szerző szerint „Herkulesi munka” volt az egységes adatgyűjtés és az adatelemzés, amely a Herbaceous Diversity Network (HerbDivNet) mintaterületeken történt. Ezek a mintaterületek 6 kontinens 19 országában található gyepek, ahol rend-szeres kísérleteket és felvételezéseket végeznek.

Bartha Sándor

A hazai természetvédelmi kutatási prioritások nemzetközi összehasonlításban

Bridging the research-practice gap: Conservation research priorities in a Central and Eastern European country

Mihók et al. (2015) Journal for Nature Conservation 28: 133-148. doi: http://dx.doi.org/10.1016/j.jnc.2015.09.010

A hazai természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése c. MTA ÖK-ESSRG projekt eredményeit egy nemrég megjelent angol nyelvű publikációban elemeztük a nemzetközi szakpolitikai prioritások szempontjából.

A projekt keretében a természetvédelmi gyakorlati szakemberek (állami szakigazgatás érintett csoportjai, gazdálkodók, civil szervezetek) bevonásával egy részvételi kutatás indult a magyarországi természeti értékek védelme szempontjából kiemelten fontos kutatási kérdések feltárására. Összesen 792 kérdés érkezett be a kutatás keretén belül lebonyolított interjúzás és orszá-gos felmérés eredményeként, melyekből egy műhelybeszélgetés során a résztvevő gyakorlati szakemberek kiválasztották az 50 legfontosabbnak ítélt kutatási kérdést. Ezek a kérdések nagyobb célterületeket fednek le, a listában megjelennek a magyar vonatkozású nemzetközi szempontból is fontos élőhelyek (pl. ártéri erdők, pannon erdős sztyeppek), valamint fontos jellemző az alapkutatások, a szisztematikus, a hatásmonitorozó vizsgálatok és a meta-adatbázisok iránti igény megjelenése. Több kérdésben hangsúlyos a biodiverzitásnak mint szempontnak az integrálása a területhasználati döntésekbe, valamint a természetvédelem-gazdálkodás közti együttműködés megteremtése. Ez utóbbi (stratégiainak tekinthető) célok szorosan köthetők a nemzetközi biodiverzitási stratégiákban megjelenő célkitűzésekhez (Aichi Célok, EU Biodiverzitási Célok). Az európai stratégiai célok közül az 1. ill. az 5. is kifejezetten releváns: az európai direktívák megvalósítása és az invazív fajok elleni védekezés céljai. A nem-zetközi szakpolitikában kulcsfogalomként használt ökoszisztéma szolgáltatások és emberi jól-lét szempontok viszont a magyar listában kevésbé jelennek meg, jelezve, hogy ezen fogalmak térhódítása a hazai természetvédelemben még nem széleskörű.

- 4 -

További információk: Mihók et al. 2014: A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben (Term.véd.

Közlem. 20 pp. 1-23)tvk.mta.okologia.hu; mihok.barbara@okologia.mta.hu

Mihók Barbara

Testing the ability of functional diversity indices to detect trait convergence and divergence using individual-based simulation

Botta-Dukát Z., Czúcz B. Methods in Ecology and Evolution doi: 10.1111/2041-210X.12450

Az élőlényközösségekben a tulajdonságok eloszlása két hatás miatt tér el a fajkészlet-ből vett véletlen mintáétól: az együttélő fajoknak ugyanazt a környezetet kell „kibírniuk”, ezért hasonlóak lesznek (konvergencia), ugyanakkor a kompetitív kizárás elkerüléséhez eltérően kell regulálódniuk, amihez tulajdonságaikban is különbözni kell (divergencia).

Számos tulajdonság-alapú (trait-based) társulásszerveződési (community assembly) vizsgálat tesztelte ezeket a hatásokat, különböző módszereket használva. Azonban ezek-nek a módszereknek a megbízhatósága nem volt ismert. Ezért egyed-alapú szimulációval előállított közösségeken vizsgáltuk, hogy különböző módszereket alkalmazva mekkora az elsőfajú (ott is eltérést jelez a módszer, ahol nincs valódi hatás) és másodfajú hiba (a valódi hatást nem mutatja ki) valószínűsége.

A korábban használt tesztek nagy részéről kiderült, hogy valamelyik típusú hiba lé-nyegesen nagyobb az elvárt szintnél. A teszt-statisztikák közül csak a Rao kvadratikus entrópia és a funkcionális gazdagság (functional richness) bizonyult megfelelőnek; a tulaj-donság-értékek fajok közti randomizációjával jól alkalmasak a konvergencia kimutatására. A divergencia kimutatására teljesen kielégítő módszert nem találtunk.

Botta-Dukát Zoltán

A nádasok égetése és legeltetése növeli az élőhelyi sokféleséget és kedvező feltételeket biztosít számos békafaj számára

Spatiotemporally variable management by grazing and burning increases marsh diversity and benefits amphibians: A field experiment.

Mester B., Szalai M., Mérő T.O., Puky M., Lengyel Sz. (2015)Biological Conservation. 192: 237–246. [IF: 3,762]

A kétéltűek globális fogyatkozásának legjelentősebb oka a vizes élőhelyek leromlása és eltűnése. A folyamat mérséklésének egyik eszköze lehet az édesvízi élőhelyek természetvédelmi kezelése. Kutatásunkban a nádégetés és a legeltetés béka- és varangyfajokra gyakorolt hatását vizsgáltuk a Fekete-réten (Egyek-Pusztakócsi mocsarak, Hortobágy). A kvázi-kísérletes terepi elrendezésben – azaz mindkét vagy csak egyik évben égetett, legeltetett és kezelésmentes területek ill. azok kombiná-ciója révén – hat kezelési szintet különítettünk el és mértünk fel. Eredményeink szerint a nyár végén végzett égetés hatékonyan távolította el az öreg nádat és növelte az élőhelyi sokféleséget a következő tavasszal, ám később a nád megerősödését okozta. Az alacsony intenzitású szürkemarha-legeltetés azonban hosz-szabb távon is visszaszorította a nádat és nyílt vízfelületeket alakított ki. A kétéltűek faj- és egyedszáma csökkent a nádbo-rítással és nőtt az élőhelyi változatossággal. Az első évben a faj- és egyedszám az előző nyáron égetett mocsárrészekben volt a legnagyobb, ám egy évvel később a csak legelt területeken volt kiemelkedő. Eredményeink alapján a legeltetés és égetés kombinációja hatékony eszköz a homogén nádasok felnyitására, s az élőhelyi sokféleség növelésére. A kezelés a nyílt vízfelüle-

- 5 -

tek kialakítása révén a békafajok számára is kedvező feltételeket biztosít. Vizsgálatunk alapján a térben és időben mozaikosan változó kezelés kulcsfontosságú lehet a kétéltűfajok dinamikusan változó élőhelyeinek fenntartásában.

Mester Béla

Altmetric – az alternatív tudományos metrikaA tudományos teljesítmény, illetve a kutatói eredményesség mérésére számos mérőszám van használatban, például az impakt

faktor, citációszám, különböző citáción alapuló indexek (H, G, P, stb.), sokat idézett cikkek száma, stb. Ezek alkalmazása mindig is heves viták középpontjában van (lásd például a DORA deklarációt, Declaration on Research Assessment, http://www.ascb.org/dora/, amely a folyóiratokon, és nem a cikkeken alapuló indexek korlátaira mutat rá).

A 21. században azonban impaktot, hatást már nem csak a szűk tudományban érhet el egy cikk, hanem a tudományos közélet-ben, illetve a széles társadalomban is. Egy tudományos eredmény – ha ütős – akkor komoly hatása lehet a szakfolyóiratokban és könyvekben történő szokásos idézéseken túl is. Tényleg, minek is van nagyobb hatása, egy citációnak egy szaklapban, vagy ha egy blogon megjelenik egy hír a cikkről és ezrek olvassák?

Nem véletlen, hogy megszületett 2010-ben az altmetric, az alternatív metrika, amely pontosan ezt a célt tűzi ki, azaz hogy nyomon kövesse milyen hatást vált ki egy szakmai cikk a nem lektorált médiában. Ezáltal a cikk szerzői az ilyen irányú hatását, impaktját is nyomon tudják követni a cikküknek. Többek között a következő mérőszámokat lehet figyelni:

- letöltések száma,- citációk száma,- blog, twitter, facebook megjelenések száma,- egyéb közösségi média megjelenések,- mentések (pl. Mendeley-be) száma,- ajánlások, kommentek száma, stb.A legelterjedtebb a www.altmetric.com, amely négymillió

cikknél többet követ nyomon, de több nagy kiadó (BioMed Central, Elsevier, Nature Publishing Group, PLoS, stb.), már a saját honlapján megadja közvetlenül a cikkekhez a metrikákat. Egy példa erre az alábbi cikk, amely – többek között – a téma és a megjelenés helye miatt igen jelentős visszhangot váltott ki, a hasonló korú közel 158 ezer cikk közül a 274. legjobban „citált” cikk a közösségi médiában:

Zárójelben megjegyzem, hogy ez példa arra, hogy ökológiai témával is lehet a tudomány élvonalába kerülni. Természetesen, mint minden indexnek, ennek is megvannak a korlátai, nem szabad fetisizálni, mint korábban az impakt fak-

tort. Viszont ismernünk kell, hiszen a tudomány világa messze nem olyan zárt, mint korábban, számos új lehetőség, csatorna nyílt meg a nagyvilág elérésére. Érdemes erre is hangsúlyt fektetni, hiszen egy kis odafigyeléssel a publikációnk láthatósága könnyen növelhető. Ehhez egy korábbi cikkben mutattam be pár ötletet (ÖK Hírlevél, 2014 őszi szám, Cikkek utóélete címmel).

Báldi András

Neonikotinoid rovarölőszerek kolinerg receptor gátló hatása egy puhatestű modell szervezet (Lymnaea stagnalis) központi idegrendszerében

Neonicotinoid insecticides inhibit cholinergic neurotransmission in a molluscan (Lymnaea stagnalis) nervous system (2015)

Vehovszky Á., Farkas A., Ács A., Stoliar O., Székács A., Mörtl M., Győri J.Aquatic Toxicology 167. 172-179. IF: 3,451A 102 db Marine & FreshWater Biology témájú folyóiratból az 5. a 2014-ben az ISI Journal Citation Reports & Ranking alapján.

DOI: 10.1016/j.aquatox.2015.08.009

„Neurotoxikus hatású biológiailag aktív vegyületek és metabolitjaik azonosítása, és hatásuk kémiai/ökotoxikológiai jellemzé-se” címmel 2014-ben konzorciális OTKA pályázat (K 112712) indult a BLI Környezet-toxikológiai Kutatócsoport (főpályázó) és a budapesti NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézet Környezetanalitikai Osztálya részvételével.

Kutatásaink célja bizonyos neonikotionid vegyületek környezeti sorsának meghatározása speciális biológiai közegekben, valamint ökotoxikológiai hatásainak követése laboratóriumi modellekben és terepi körülmények között. A neonikotinoidok elter-jedten felhasznált szintetikus rovarölő szerek, melyek az emlősökön enyhén, míg (akár más rovarölő szerekre rezisztens) rovarok esetében erősen toxikusak. Hatásukat a rovar idegrendszerben a nikotin típusú acetilkolin-receptorok modulálásával váltják ki.

- 6 -

Egyéb, elsődleges célszervezeteknek nem tekintett (szárazföl-di- és vízi) gerincteleneken azonban hatásmechanizmusukra vonatkozó információval alig rendelkezünk.

Neonikotinoid hatóanyagú rovarölő szerek hatását teszteltük nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) központi idegrendszer-ében, melyek (0,01-0,1 mg/ml) gátolták az azonosított kolinerg (VD1-RPeD1) serkentő sejtkapcsolat működését és hasonlóan csökkent a posztszinaptikus sejt membránjára juttatott acetilkolin serkentő hatása is. Igazoltuk tehát, hogy a neonikotinoid tartalmú rovarölő szerek a puhatestű neuronokon ugyancsak az acetilkolin receptorokon fejtik ki hatásukat, így a sejtek közti kapcsolatok károsodása az acetilkolin neurotranszmitterrel működő (kolinerg) idegrendszeri funkciók – és az általuk szabályozott viselkedési mintázatok (táplálkozás, mozgás) megváltozását is előidézheti.

A környezetbe került neonikotinoid tartalmú rovarölő szerek tehát puhatestű szervezetekben is hosszan tartó károsító hatáso-kat okozhatnak. Adataink alátámasztják azt a feltételezést, mely szerint kiterjedt alkalmazásuk összefügghet egyes vízben élő (gerinctelen) élőlénycsoportok elterjedésének megváltozásával.

Győri János

Genetic diversity of riverine reed stands indicating the water regime of the habitatEngloner A., Szegő D. (2015)Ecological Indicators (IF 2014: 3.44), doi:10.1016/j.ecolind.2015.10.037

A nád (Phragmites australis) szaporodása és terjedése nagymértékben függ az élőhely vízzel való borítottságától: a csírázás feltételei csak néhány centiméteres vízborítás mellett biztosítottak, ennél nagyobb vízmélységben csak vegetatív ter-jedés mehet végbe. A vízborítás tehát hat a generatív/vegetatív szaporodás arányára, amely viszont befolyásolja a genetikai diverzitást. A nádasok klónális összetétele az élőhely vízzel való borítottságának jelzője lehet.

Tavakban, ahol a vízszint ingadozása csekély, a generatív-vegetatív szaporodás aránya a parti zóna vízmélység gradiense mentén változik. A parti sáv víz által ritkán (vagy soha nem) borí-tott területein sok klón fejlődik (nagy a genetikai diverzitás), míg a legmélyebb vizekben már csak a legjobban alkalmazkodott, legsikeresebb genetek találhatók meg (alacsonyabb genetikai diverzitás).

Folyók mentén a nádasok genetikai diverzitása nagyobb változatosságot mutat. Ahol jelentős a vízszintigandozás, ott dinamikusan változhatnak a generatív terjedésre alkalmas, illetve alkalmatlan területek. Az árasztás mértéke és időbeli lefolyása akár hosszú időre gátolhatja a szemről való csírázást és a fiatal növények kifejlődését, amely következtében a vegetatív szapo-rodás és kis genetikai diverzitás válhat uralkodóvá. Ugyanakkor lefűződött, az élő folyótól elválasztott holtágak nádasai a tavi állományokéhoz válnak hasonlóvá: a klónok száma a vízmélység növekedésével csökken. Sajátos, igen magas klóndiverzitás jellemzi az úszó nádszigeteket, ahol a generatív szaporodás feltételei az egész állományban adottak.

A különböző vízjárású élőhelyeken tehát eltérő genetikai diverzitású nádasok alakulnak ki, amelyeknek adaptációs, regenerációs képessége is potenciálisan különböző. Munkánkat az OTKA (K106177) és az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatta.

Engloner Attila

Neonikotinoidok gátló hatása szinaptikus válaszokra (EPSP) illetve lokális acetilkolin (Ach) mebránhatásokra.

- 7 -

Nagygombák közösségszerkezetét meghatározó környezeti faktorok őrségi erdőkben: funkcionális csoportok összehasonlítása

Drivers of macrofungal species composition in temperate forests, West Hungary: functional groups compared

Kutszegi, G., Siller, I., Dima, B., Takács, K., Merényi, Zs., Varga, T., Turcsányi, G., Bidló, A., Ódor, P. (2015)Fungal Ecology 17: 69–83.

A gombák három fő funkcionális csoportja nélkülözhetetlen szerepet tölt be az erdei életközösségekben. A fán élők bontják le a holt faanyag tetemes hányadát, miközben más holtfához kötődő szervezeteknek élőhelyeket alakítanak ki. A talajlakó szaprotrófok hasznosítják a már elkorhadt faanyagot és az avart. A mikorrhizaképzők kiterjedt hifarendszerükkel mobilizálják a feltalaj humusz- és ásványi anyagait, majd ezek egy részét átadva az élő növényeknek, tápanyagátadó és kommunikációs felületet biztosítanak a növényegyedek között. Munkánk során idős, de gazdálkodással érintett, elegyes erdőkben kerestük azon környezeti változókat, amik a szóban forgó gombacsopor-tok közösségszerkezetét leginkább meghatározzák. Ötvenkét környezeti változót mértünk, melyekkel a fafajösszetételt, a faállomány-szerkezetet, az avar és a feltalaj jellemzőit, a mikro-klímát, a táji környezetet, valamint a múltbéli tájhasználat hatásait reprezentáltuk. A közösségszerkezet feltárására többdimenziós skálázást és redundanciaanalízist alkalmaztunk. Kimutattuk, hogy közösségszerkezeteik tekintetében a nagygombák funk-cionális csoportjainak környezeti igényei eltérők. A fán élők közösségszerkezetét legerősebben az élő fák fajösszetétele alakította, míg szubsztrátumuk jellemzői és a mikroklíma kevésbé számított. A talajlakó szaprotrófok közösségét egy az erdeife-nyő elegyarányában és az avar pH-értékében megnyilvánuló gradiens határozta meg. A mikorrhizaképzők esetében nem sikerült nyilvánvaló háttérgradienst kimutatnunk, noha a fák mérete és az avar pH-értéke szignifikáns mértékben hatottak. Táji, valamint a múltbéli tájhasználatra irányuló változók egyik csoport számára sem voltak fontosak.

Kutszegi Gergely

Oázisunk neve: Kárpát-medenceTágabb környezetünk, a Kárpát-medence sokszínű, gazdag élővilágával európai unikum. A globális és lokális környezeti

hatások azonban komoly fenyegetést jelentenek. Botta-Dukát Zoltán, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének elnöke, a Magyar Nemzet részére foglalta össze a Kárpát-medence ökoszisztémáit fenyegető legfontosabb veszélyeket.

A Kárpát-medence az itt élő emberek több ezer éves tevékenysége nyomán ma már inkább kultúrtáj, mint ősvadon, ugyan-akkor mind a mai napig jelentős környezeti értékeket találunk itt – szögezte le rögtön a beszélgetés elején Botta-Dukát Zoltán. A Kárpát-medencei életközösségekre leselkedő legfontosabb veszélyek – saját rangsorolása szerint – az élőhelyek megszű-nése, az idegen fajok inváziója, a nem megfelelő tájhasználat, a klímaváltozás és a szennyezések. Ezek mindegyike az emberi tevékenységhez köthető veszély, amelyek nem elkerülhetetlenek, és csökkentésük nem összeegyeztethetetlen a fejlődéssel, az emberi jóllét növekedésével. Sőt, pont fordítva van, jóllétünk, globális viszonylatban pedig az emberiség fennmaradása is hosszú távon azon múlik, sikerül-e megőrizni a természetes ökoszisztémák működőképességét. A természeti rendszerek stabil működésének kulcsa ugyanis a sokféleségük. Vigyázzunk erre a sokféleségre! – foglalta össze a kutató.

Az interjú teljes szövege itt található: http://mno.hu/termeszet/oazisunk-neve-karpat-medence-1306696

forrás: okologia.mta.hu

- 8 -

Természetvédelemről magyarulNemrégiben jelent meg a Természetvédelmi Közlemények új száma. Ennek kapcsán

kérdeztem e-mailen Bereczki Krisztinát, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársát, a folyóirat egyik szerkesztőjét.

-Milyen esemény kapcsán állt össze a kötet tartalma?- 2014. november 20-23. között Szegeden került megrendezésre a IX. Magyar Természet-

védelmi Biológiai Konferencia, amely a hazai természetvédelmi szakemberek és kutatók legszélesebb körű szakmai összejövetele. A konferencia résztvevői számára lehetőséget biztosítottunk, hogy az elhangzott előadások és bemutatott poszterek teljes anyagát szak-mai cikk formájában beküldjék a Természetvédelmi Közlemények szerkesztőségébe. A beérkezett anyagokat a Természetvédelmi Közlemények Különszámaként megjelentettük.

- Hány cikket tartalmaz a mostani szám? Milyen főbb témák jelennek meg benne?- A konferenciakötet összesen 40 cikket tartalmaz, melyek mind témájukat, mind az alkal-

mazott módszereket tekintve nagy változatosságot mutatnak. A cikkek egy része valamely növény- vagy állatfaj védelmére vonatkozó kutatás eredményeit mutatja be, míg mások az élőhelyek leromlásának (pl. élőhelyek fragmentáládása, idegenhonos fajok terjedése, élőhely-szennyezés, stb.) vagy éppen az urbanizációnak az élővilágra gyakorolt hatását vizsgálják. Továbbá a cikkek jelentős része foglalkozik valamely ökoszisztéma szolgáltatás ökológiai vagy társadalmi vonatkozásainak vizsgálatával, értékelésével. Az alkalmazott mód-szereket tekintve ökológiai, analitikai kémiai vagy éppen szociológiai-társadalomtudományi

módszerekkel egyaránt találkozhatunk. Mindez jól jelzi a Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia több tudományterületet átívelő interdiszciplináris jellegét.

- Ha jól tudom, a lap ma már csak az Interneten jelenik meg, nyomtatásban nem. Miért döntöttetek így?- A nyomtatás magas költségei az internetes megjelenéssel elkerülhetők. Ráadásul az a tapasztalatunk, hogy a kutatók és

gyakorlati szakemberek egyaránt előnyben részesítik az internetes keresést, amely rendkívüli módon meggyorsítja a szakiroda-lomhoz való hozzáférést. A gyorsaság mellett nem elhanyagolható előny az ingyenesség. 2009 óta jelenünk meg kizárólag az interneten, az azóta megjelent kötetek teljes anyaga szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról.

- Sok munka van a folyóirat szerkesztésével? Miért érdemes ilyen munkát vállalnia egy tudományos kutatónak?- Egy folyóirat szerkesztése elég sok munkát és figyelmet igényel. A beérkezett kéziratok szerkesztői ellenőrzése, szakmai

bíráltatása, a bírálatok alapján átdolgozott kéziratok elfogadásáról, ill. elutasításáról való döntés, valamint az elfogadott kéziratok tördelésre való előkészítése mind szerkesztői feladat. E több lépésből álló folyamat során egy szerkesztő nagyon sok szakemberrel levelezik, amely kiváló lehetőség a kapcsolatépítésre. Emellett a folyóiratok szerkesztői elsőkézből értesülnek a legújabb kutatási eredményekről és irányokról. Emellett egy folyóirat szerkesztésében való részvétel nagyon hasznos tapasztalattal szolgálhat egy kutató számára. A szerkesztési folyamatra való jobb rálátás ugyanis számos módon megkönnyítheti a kutató számára a publikálást. Mindezen előnyök mellett a folyóirat-szerkesztést egy fontos és hasznos munkának tartom, amely eredményeként tudományos eredményeket teszünk széles körben ismertté. Ebben a folyamatban részt venni mindenképp örömteli dolog.

- Régebben, amikor a cikkek nyomtatásban is megjelentek, csak fekete-fehér képeket lehetett betenni a kéziratokba. A mostani cikkeket böngészve az interneten feltűnt, hogy most már színes ábrák, térképek is vannak. Gondolom a nyomdai költségek indokolták a korábbi irányelveket. Mennyire éltek a kutatók a mostani lehetőséggel?

-Valóban a nyomdai költségek tették indokolttá, hogy kizárólag fekete-fehér ábrákat állt módunkban megjelentetni. Mivel az internetes megjelenéssel a nyomdai költségek eltűntek, az ábrák mennyiségére és színére vonatkozó megkötések enyhültek. Jelenleg lényegében bármennyi színes ábra megjelenhet, amit a cikk tartalma indokol. Korábban a színes térképek, ábrák meg-jelenését egy online függelékben biztosítottuk.

- Hogy tapasztaltad, az Impakt Faktor vadászat mellett mennyire tartják fontosnak a magyar természetvédelmi bio-lógusok a hazai lapokban való publikálást?

- A kutatók számára kevésbé vonzó egy magyar nyelvű lapban publikálni egy angol nyelvű impaktos folyóirathoz képest. Ez teljes mértékben érzékelhető a Természetvédelmi Közlemények esetében is. Lapunkhoz kéziratok leginkább a pályájuk kezdetén álló fiatal kutatóktól, valamint a gyakorlati természetvédelemben dolgozó szakemberek részéről érkeznek. Ez utóbbit különösen fontosnak tartom, hiszen a természetvédelemben évtizedekig dolgozó szakemberek óriási tudást halmoznak fel egy-egy faj vagy terület védelmére/kezelésére vonatkozóan. Ezek az adatok publikálás nélkül nem jutnának el a szélesebb közönséghez, sokszor a kutatókhoz sem. Ugyanakkor fontosnak tartanám, hogy a kutatók is nagyobb kedvvel jelentessék meg kutatási eredményeiket magyar nyelvű lapok hasábjain is, ezzel is javítva az elméleti és gyakorlati szakemberek közötti információáramlást, valamint ápolva a magyar tudományos nyelvet.

Bajomi Bálint

- 9 -

A Kubai Tudományos Akadémia kitüntette Borhidi AttilátA Kubai Tudományos Akadémia kitüntette Prof. Dr. Borhidi Attila akadémikust Kubában végzett kiemelkedő botanikai, növény-

földrajzi és ökológiai munkásságáért. Az Academia de Ciencias de Cuba 150 éves fenállására kiadott jubileumi emlékérmet a 10th International Convention on Environment and Development konferencia ünnepélyes megnyitóján adták át Havannában.

Borhidi Attila az 1996-ban kiadott Phytogeography and Vegetation Ecology of Cuba monográfiában foglalta össze kubai kutatásainak legfontosabb eredményeit. A Rubiaceae növénycsaládra vonatkozó újabb botanikai eredményeit tanítványai és munkatársai segítségével ez évben állítják össze és jelentetik meg a Flora of Cuba sorozatban.

forrás: okologia.mta.hu

Főtitkári elismerésben részesült Egervári IstvánKiemelkedő tudományszervezői, igazgatási, fenntartási, szolgáltatási vagy üzemel-

tetési munkájáért tizenhét akadémiai dolgozónak adta át az MTA Székházában, Lovász László elnök jelenlétében, Török Ádám főtitkár a Főtitkári Elismerést.

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, az Akadémia szolgálatában magas színvo-nalon végzett, kiemelkedő munkájáért Főtitkári Elismerésben részesítette többek között:

Egervári Istvánt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont kertészét, gondnokát a Balatoni Limnológiai Intézet neoreneszánsz műemlék épületegyüttesének és egzotikus park-jának teljes műszaki felügyeletéért, fenntartásáért, példamutató szorgalommal és igényességgel végzett munkájáért.

További részletek a Magyar Tudományos Akadémia honlapján:Gratulálunk a kitüntetetteknek!

forrás: okologia.mta.hu

Geofizikai kutatási díj a Balaton klorofill-a eloszlásának tanulmányozásáértAz ELTE Természettudományi Kar Geofizika és Űrtudományi Tanszékének három mesterszakos szakdolgozata részesült

idén Agocs-díjban. A díjakat Mezey Barna, az ELTE rektora adta át ünnepélyes keretek között a rektori tanácsteremben 2015. szeptember 14-én. A díjátadón jelen volt Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja, Szalay Péter rektorhelyettes, Surján Péter, a Természettudományi Kar dékánja, valamint a kuratórium tagjai.

William B. Agocs (1911–2004) a Kutztown State College nyugalmazott tanszékvezető professzora Geofizikai Kutatási Alapot hozott létre 2000-ben. Az alapító okiratot az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora és az alapító írta alá, a kuratórium elnö-ke az egyetem mindenkori rektora. A kutatási alapot a Geofizikai Tanszéken megismert kutatások elismeréseként hozták létre.

A három díjazott szakdolgozat egyike a Balaton kutatásával foglalkozott, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet munkatár-sainak témavezetésével:

Koma Zsófia Viktória: A Balaton klorofill-a eloszlásának folyamatos monitorozása MODIS adatok alapján (Témavezetők: Zlinszky András tudományos munkatárs, Kern Anikó tudományos munkatárs, Stephanie Palmer)

forrás: okologia.mta.hu

Dr. Boros Gergely (BLI) sikeres főmunkatársi habilitációja

A 2015. november 13-án tartott KUTTA ülésnek egyetlen napirendi pontja Dr. Boros Gergely (BLI) tudományos munkatárs főmunkatársi habilitációs előadásának megtartása és megvitatása volt. Az MTA ÖK Tudományos minősítési szabályzata szerint a főmunkatársi kinevezéshez minősítési eljárás lefolytatása szükséges, amelynek során egy kutatóközponton belüli és egy külső opponens bírálja el az átminősítéshez beadott pályázatot,az abban foglalt kutatási koncepciót. Ezt követően a jelölt habilitációs előadást tart, ahol a KUTTA tagok legalább 2/3-ának kell támogatnia az átminősítést.

Dr. Boros Gergely pályázatával kapcsolatban mind a külső bíráló: Dr. Nagy Sándor Alex tanszékve-zető (DE Hidrobiológiai Tanszék) mind a belső opponens Dr. Erős Tibor osztályvezető (MTA ÖK BLI Hidrozoológiai Osztály) megállapította, hogy a pályázat a kinevezési feltételeket maximálisan teljesíti és javasolták a tudományos főmunkatársi kinevezést. A habilitációs előadásra Tihanyban került sor, a budapesti, vácrátóti és debreceni telephelyekről a kutatók videokonferenciával csatlakoztak. Dr. Boros Gergely „A halak tápanyag körforgalomban betöltött szerepe édesvízi ökoszisztémákban” címmel tartotta meg habilitációs előadását. A KUTTA tagok több mint 2/3-a részt vett az ülésen és a szava-zóképes 15 tagból 15 támogatta Dr. Boros Gergely részére a főmunkatársi átminősítés megítélését.

Kép forrása: mta.hu

- 10 -

A vörösiszap-katasztrófa hatása a természetes vizek élővilágára – hogyan éltek túl a halak?

Viszonylag gyorsan visszatelepültek a Marcalba az öt évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa után szinte teljesen megsemmi-sült halfajok – ez az egyik legfontosabb megállapítása azoknak a vizsgálatoknak, amelyeket az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete munkatársai végeztek. Eredmé-nyeiket a Hydrobiologia folyóirat közölte.

A 2010-es, Magyarország eddigi legnagyobb környezeti és anyagi károkkal járó ipari katasztrófája során a Torna patak teljes állatvilága kipusztult, és a Marcal folyó 70 km hosszú érintett szakaszán is szinte teljesen megsemmisült a halfauna. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intéze-tének munkatársai a szerencsétlenséget követően három éven át vizsgálták a halak visszatelepülését a Marcal folyóba, arra keresve a választ, hogy milyen gyorsan települ vissza a halál-lomány, és hogy a halközösségek milyen strukturális és egyéb jellemzői alapján lehet a leginkább előre jelezni az egyes fajok visszatelepülését.

Erős Tibor tudományos főmunkatárs és munkatársai a vörö-siszap-katasztrófát követő három évben vizsgálták a Marcal halfaunájának visszatelepülését a közel 100 km-nyi folyószakaszon. Kutatásaik újdonságát az jelentette, hogy hasonló primer szukcessziós vizsgálatokra eddig főként gleccserekben került sor, illetve hogy ilyen nagy léptékű szennyezés során még nem dokumentálták részletesen a halak visszatelepülésének dinamikáját.

A kutatók a szennyezés után két héttel a szennyezett szakaszról mindössze négy halfaj néhány egyedét tudták kimutatni. Eredményeik viszont azt bizonyították, hogy a fajok visszatelepülése viszonylag gyorsan zajlott. Egy évvel a szennyezés után, 2011 őszére már 31 faj jelenlétét igazolták a folyóban, a további két év évszakos gyakoriságú felmérései pedig már csupán négy új halfaj megjelenését mutatták ki. Köztük azonban olyan faj is volt, mint a fokozottan védett magyar bucó (Zingel zingel), amely a befolyó kisebb vízfolyásokban nem fordul elő, így ez a faj biztosan a kisebb mértékben szennyezett Rába felől érkezhetett a Marcalba. A visszatelepülési dinamikát leíró modellezés eredménye szerint a fajok elsősorban a vízgyűjtőn tapasztalt előfordulási gyakoriságuk és mennyiségi viszonyaik alapján települtek vissza a folyóba.

A teljes hír az mta.hu oldalon olvasható: http://mta.hu/tudomany_hirei/a-vorosiszap-katasztrofa-hatasa-a-termeszetes-vizek-elovilagara-hogyan-eltek-tul-a-halak-137027/

forrás: okologia.mta.hu

Gilles Boeuf előadása

Október 2-án előadást tartott a Karolina úti könyvtárban Gilles Boeuf, a Párizsi Pierre és Marie Curie (VI) Egyetem professzora, a Francia Természettudományi Múzeum igazgatója és a Banyuls-sul-Mer-i tengerbiológiai CNRS kutatóintézet csoportvezetője. Az előadás szenvedélyes és gondolatébresztő áttekintés volt a tengerökológia és a tengeri konzervációbiológia aktuális problémáiról.

Jordán Ferenc

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének 85 éve

Hatodik rész: Egy festmény nyomában, Vaszary János: „A mélység világa”, Tihany

Az idén november 13-án 140 éve született Gróf Klebelsberg Kuno vallás és közoktatási miniszter (1922-1931) törekvése a magyar tudomány mecénása és az oktatási reformok mellett a kortárs magyar festészet és literatúra propagálása volt az egyetemes kultúra nagy európai fővárosaiban. A Római Magyar Akadémiára több száz fiatal magyar festőművész nyert ösztöndíjat a XX. század első évtizedeiben. Közöttük a miniszter Vaszary Jánosban látta meg azt az expresszionista festőművészt, akitől tihanyi intézetének kurzusterme falára megrendelhette „A mélység világa” című hatalmas, 3x8 méteres festményt halakkal, korallokkal, po-lipokkal, a tengeri liliomokkal és a szirénekkel.

A Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészei 2007 nyarán kezdtek nyomozást a hatalmas Vaszary pannó után Tihanyban, amely a művész egyetlen, állami megrendelésre készült képe volt. Intézetünkben azonban évtizedek óta nyoma sincs a hatalmas képnek. A 91 éves Prof. Woynarovich Elektől tudtuk meg 2010-ben,

Fotó Takács Péter: A Marcal folyó színe Bobánál két héttel a vörösiszap-katasztrófa után

Vaszary János (1867-1939), önarc-kép

- 11 -

aki 1956 és 1961 között a tihanyi intézet igazgatója volt, hogy a vásznat még valamikor az 1940-es évek végén eltávolították a falról, mert a nagy termet két laboratóriumra és két dolgozószobára osztották. És az összetekert vásznat az 1950-es években még Ő indította útra egy teherautón Budapestre az MTA székházába, ahová talán meg sem érkezett, mert azóta híre-hamva sincs a vagyonokat érő festménynek.

Ez év júniusban Gosztola Kitti művészettörténész látogatást tett a tihanyi intézetben és minden elképzelhető dokumentumot és utalást összegyűjtött a Vazsary-vászonról. A képről fennmaradt korabeli fotókról pedig közösen megpróbáltuk a festőművész által ábrázolt lényeket beazonosítani. Ezután Gosztola Kitti a Tihanyi ARTplaccon egy kiállítást rendezett a kép részleteiről, magyarázatokkal kiegészítve. A kiállításról és a további kutatások eredményeiből később Német Szilvi művészettörténész írt tanulmányt az Artmagazin 2015. augusztusi számában.

Az eredeti írás itt olvasható: http://artmagazin.hu/artmagazin_hirek/lelektelen_allattablazat.3012.html?pageid=86

G.-Tóth László

Pályázataink, témáink

OTKA K 116071Az OTKA K 116071 pályázat támogatásával szeptemberben startolt Jordán Ferenc kutatócsoportja, mely táplálékhálózatok

szerkezete és működése között keresi a kapcsolatot, ily módon igyekezvén hozzájárulni a rendszeralapú, holisztikus termé-szetvédelem kiteljesedéséhez. Széleskörű nemzetközi kollaboráció keretein belül fogjuk elemezni egy sor (elsősorban vizes) ökoszisztéma metaadatait. Ennek keretein belül a pályázat terhére intézetünkbe látogatott már Simone Libralato, tengerökológus (OGS, Trieste, Olaszország) és Marco Scotti, ökológus (GEOMAR, Kiel, Németország). A pályázaton egyelőre egy fő került alkalmazásra, egy másik kutató pedig januárban tud csatlakozni hozzánk.

Jordán Ferenc

OTKA PD-115451Az Egri Ádám által elnyert, február elején induló OTKA PD 115451 számú „Vízi ízeltlábúak polarotaxisának vizsgálata különös

tekintettel az összetett optikai ökológiai csapdák és kiküszöbölésük lehetőségeinek kutatására” című 3 éves projekt keretében a poláros fény vizuális ökológiai vonatkozásainak kutatása a célunk. Leírjuk néhány tipikus összetett optikai ökológiai csapda működési mechanizmusait és az így szerzett új ismeretek birtokában ajánlásokat teszünk a vízirovarok és életterük védelmének tervezéséhez és szervezéséhez. Feltárjuk különböző vízirovar taxonok polarotaktikus viselkedésének részleteit és szerepét az életmenet-stratégiájukban. Kísérleteket végzünk víz alatti poláros fénycsapdákkal, amik egészen új és érdekes tudományos eredményeket hozhatnak a módszer újszerűsége miatt, továbbá választásos laborkísérletekben tanulmányozzuk vízi ízeltlábúak polarizációérzékelésén alalpuló viselkedését. Végül megmutatjuk, hogy hosszú záridő alkalmazásával miként lehet minimalizálni a hullámzó vagy turbulens természetes vizek forgó analizátoros képalkotó polarimetriájának mozgási műtermék hibáit.

Egri Ádám

Induló OTKA pályázat (K116275) az MTA ÖK Hidrobotanikai Osztályán - „A bakterioplankton működésének és sokféleségének szerepe különböző makrofiton borítottságú sekély tavakban - Előrelépés a parti régió hatásának megértésében”

A 2015. októberében indult munka az MTA ÖK BLI Hidrobotanikai Osztály (Dr. Tóth Viktor) és az ELTE Mikrobiológiai Tan-szék (Dr. Márialigeti Károly) közös konzorciális kutatási projektje. A munka a vízben lebegő baktériumokra (bakterioplankton) koncentrál, amelyek kicsiny méretük ellenére a vízi táplálékhálózat fő komponensei, meghatározó szerepet töltenek be a szén biogeokémiai ciklusában. A bakterioplankton a vízben oldott szerves szénvegyületeket használja fel anyagcseréje során. Utóbbiak származhatnak a vízben lebegő algáktól (fitoplankton) csakúgy, mint a vízinövényektől, illetve egyéb külső forrásból (pl. szeny-nyvíz bevezetésből). Amíg azokban a vízterekben (mély tavak, tengerek), ahol az algák képezik az elsődleges termelés döntő hányadát, a bakterioplankton anyagforgalmi jelentősége jól ismert, addig a vízinövényekkel borított vízterekben (sekély tavaink jelentős része, nagy tavak parti régiói) a bakterioplanktonról csak igen kevés információval rendelkezünk. A tervezett kutatás célja a bakterioplankton mennyiségének, dinamikájának, anyagforgalmi szerepének, funkcionális és taxonómiai diverzitásának megismerése különböző növényzetű sekély tavakban.

- 12 -

A munka során a Hidrobotanikai Osztály munkatársai azt vizsgálják, hogy a különböző eredetű (emerz, szubmerz és úszó levelű makrofitonok) és összetételű szerves szénvegyületektől miképpen függ a bakterioplankton abundanciája, produkciója és metabolizmusa. Célunk továbbá a bakteriális produkció és a vízi elsődleges szervesanyag termelés (fitoplankton + makrofitonok) közötti összefüggés feltárása különböző növényzetű sekély tavakban. A munka kezdeti szakaszában bevezettünk egy új, izotóp-technikai eljárást (3H-al jelölt leucin felvétel) a bakterioplankton produkciójának mérésére. Kijelöltünk három mintavételi helyet a Fertőn (nyílt vízi, belső tavi és nádas mintavételi pont) és elkezdtük a rendszeres, havi gyakoriságú mintavételeket és méréseket.

Somogyi Boglárka

A növényi eredetű szervesanyagok barnára festik a vizet a Fertő nádasai-ban és a belső tavakban

Közös „terepi munka” a Fertőn (Mentes Anikó, ELTE Mikrobiológiai Tanszék és Tugyi Nóra, MTA ÖK BLI)

Botanikus Kerti Hírek

TÉLI NYITVA TARTÁS: 2015. november 1-től életbe lépő látogatói változások

Az idei évtől állandó kiállító tereink, a Karbonház és a Berkenyeház télen is nyitva lesznek a látogatók számára. Üvegházaink közül pedig a Trópusi- és pálmaház és az Orchidea- és bromé-liaház is látogatható a téli időszakban.

GYŰJTEMÉNYEK FEJLESZTÉSE

Az évelő növénygyűjtemény 6 évtizedes ágyásai új életre keltek az Orchidea- és broméliaház előtti területen, immár foltszerű beültetésekkel nagyobb díszértéket képviselve a korábbi elrendezésnél. Előkészületben van a régi ágyások helyén egy újabb ágyásrendszer. Kiültettük a Csehországból kapott magas törzsre oltott fenyő bábaseprű gyűjtemény egy részét. A Christopher Lloyd emlék border- ágyás tervezés alatt van.

PROGRAMOK

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI - KERTTÖRTÉNETI SÉTA

Az idei évben három alkalommal tartottunk kerttörténeti sétát, hiszen Botanikus kertünk amellett, hogy hazánk leggazdagabb növény gyűjteménye, kerttörténeti örökségünk is, szentimentális tájképi kertként. Az idei utolsó kerttörténeti sétára szeptember 19-én került sor, az európai Kulturális Örökség Napjai programsorozat keretében. A programsorozat honlapján és a sajtóban, széles körben megjelent a programunk. A kedvező időjárásnak is köszönhetjük, hogy 24 lelkes, érdeklődő résztvevője volt a sétának.

FÖLDI JAVAK ASZTALUNKON

Az idei évben október 4-én rendeztük meg immár 8. alkalommal a Földi javak asztalunkon őszi családi napot és vásárt. Kézműves portékák és élemiszerek, növények közül válogathattak látogatóink, a 40 kiállítói standon. Botanikai és madaras sétákon, gyermek-foglalkozásokon, mese programon vehettek részt a látogatók és megtekinthették a rendszertani gyűjtemény gyógy- és fűszernövény bemutatóját, illetve az évelő és sziklakerti gyűjtemény kopasz őszi rózsa fajta bemutatóját. A rendezvényen 1680 belépőjegyes látogatónk

- 13 -

volt, nagyon sok 6 év alatti gye-rek és a Botanikus kert bérletes rendszeres látogatói, becslésünk szerint összesen közel 2000 lá-togató vett részt a rendezvényen.

A Magyar Madártani Egyesület és a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége programokkal színesítették a rendezvényt, melynek sikeres lebonyolításában 12 önkéntes is részt vett.

PROGRAMOK A NEMZETI ÜNNEP HOSSZÚ HÉTVÉGÉJÉN

Az október 23-ai hosszú hétvégén (október 23-25) a Botanikus kert 8:00-18:00 óra között volt nyitva, az üvegházak és az állandó kiállítások pedig a szokásos nyitva tartási programtól eltérően, mind a négy napon 8:00-15:45 óra között fogadták a láto-gatókat. Őszi színek kavalkádjával várta a Botanikus kert látogatóit. Térképes, növényleírásokat tartalmazó vezetőlappal tettük tartalmassá látogatóink sétáját: „ŐSZI SÉTA A KERTBEN” és „HÓNAP ÉRDEKESSÉGEI”. A vezetőlapok a jegypénztárban álltak a látogatóink rendelkezésére. A három nap alatt több mint 3.000 látogató érkezett Kertünkbe.

„A BOTANIKUS KERT VIRÁGAI” - AKVARELL FESTÉSZETI FOGLALKOZÁS

Festészeti foglalkozást tartunk havonta 1 alkalommal, mely-nek témája ’A botanikus kert virágai’. Botanikus kertünkben és az üvegházainkban mindig nyílnak, látványos egzotikus vagy honos virágok, melyek modellül szolgálhatnak egy szép akvarell képnek. A világ számos botanikus kertjében tartanak művészeti foglalkozásokat melyek nagymértékben hozzájárulnak a Botanikus kertek küldetéséhez, a növényvilág széles körű megismerteté-séhez. A programot Koncz Gyöngyi festő, művésztanár tartja, a fóti Népművészeti Szakközépiskola és Gimnázium tanára. Az időpontok a honlapunkon elérhetők: www.botanikuskert.hu

BOTANIKUS KERTÜNK A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPÉN

A Nemzeti Botanikus Kert interaktív standdal vett részt november 24-én a „DUNA LÁTHATATLAN TITKAI - A Gerinctelen gengszterektől a táplálékhálózatokig” programon, mely a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából került megrendezésre 2015. november 24-én kedden 10:00-15:00 óra között Budapesten az MTA ÖK Duna-kutató Intézet új Karolina úti székházban.

„TÚL NAGY LÁBON ÉLÜNK” C. KIÁLLÍTÁS

A „Túl nagy lábon élünk” c. kiállításunk 2012. október 7-én nyílt meg a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben található Kar-bonházban. Azóta sokan látogatták. Családok, csoportok és osztályok tanárai részéről számtalanszor szembesültünk azzal a kéréssel, hogy szeretnék írásban hazavinni az itt látottakat, hogy tovább tanulmányozzák, esetleg oktatásban használják. Ennek az igénynek kíván megfelelni a 2015. novemberben megjelent kiadvány, mely pontról pontra követi a kiállítás anyagát. A kiadvány ingyenes letölthető az alábbi linkről illetve megvásárolható a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert jegypénztárában.

http://www.botanikuskert.hu/sites/botkert.hu/files/Karbonhaz-web.pdf

Reméljük, hogy a kiállítás témájában elmélyedni kívánók örömmel forgatják majd kötetünket és további inspirációt kapnak. Akik pedig még nem látogatták meg a kiállításunkat, kedvet kapnak egy vácrátóti kirándulásra, ahol a kert értékeiben és szépségei-ben gyönyörködve a kiállítás további épülésükre szolgálhat, hiszen üzenete még ma is aktuális, ha az adatok azóta változtak is.

A szerzők: dr. Török Katalin, dr. Czúcz Bálint, Fráter Erzsébet, Oláh Krisztina, † dr. Puky Miklós, Sáry Sonja, Szakács Éva, Szenttornyai Andrea

- 14 -

- 15 -

Beszámoló a LVII. Hidrobiológus NapokrólA Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya, az MTA Ökológiai Kutatóközpont

Balatoni Limnológiai Intézete és az MTA Veszprémi Területi Bizottsága október 7. és 9. kö-zött rendezte meg a 2015-ös Hidrobiológus Napokat. A LVII. Hidrobiológus Napok központi témája a „Genetikai és molekuláris-biológiai kutatások jelentősége a hidrobiológiában”, ami 74 regisztrált résztvevőt vonzott Tihanyba. A Hidrobiológus Napok egyik plenáris előadását Márialigeti Károly, az ELTE egyetemi tanára tartotta a mikrobiális taxonómia és filogenetika területéről. Az előadásában Márialigeti professzor bemutatta hogyan változtatta meg a mo-lekuláris biológia, és azon belül az élőlények DNS-ének vizsgálata a kutatók rendszertanról alkotott képét. A második nap plenáris előadását Kovács Balázs, a Szent István Egyetem tudományos főmunkatársa tartotta a hazai halfajok populációin eddig elvégzett molekulá-ris genetikai vizsgálatokról a DNS szintű vizsgálatokra fókuszálva, valamint beszámolt a balatoni busaállomány populációgenetikai vizsgálatának eddigi eredményeiről. A plenáris előadásokon túl, hallhattunk további 28 előadást és 18 poszter bemutatót.

Ebben az évben a támogatóink révén számos különdíjjal vártuk a jelentkezőket. Az Aranyponty Halászati Zrt. 100 000 Ft-os pénzbeli támogatásában „A tógazdasági gyakor-latban legjobban hasznosítható tanulmány elkészítéséért” Berzi-Nagy László részesült a Berzi-Nagy László, Adorján Ágnes, J. Sándor Zsuzsanna, Nagy Zoltán, Tóth Flórián, Gál

Dénes, Kerepeczki Éva: „Előzetes eredmények a halastavak üledék- és vízminőségi paramétereinek változásairól különböző takarmányok alkalmazása mellett” előadásáért. Az Aranyponty Halászati Zrt. ajándékát „A természetes vízi erőforrások jobb megismerése és hasznosításuk optimalizálása „ témában Kati Sára nyerte a Kati Sára, Dagmara Błońska, Antal László, Nagy Sándor Alex, Tomasz Kakareko, Jarosław Kobak, Joanna Grabowska: „Versenyhelyzet az inva-zív amurgéb (Perccottus glenii Dybowski, 1877) és az őshonos lápi póc (Umbra krameri Walbaum, 1792) között” előadásával. Tihany Község Önkormányzatának 100 000 Ft-os díjat alapított a „Balaton kutatásban elért kiemelkedő eredményekért” címmel, amit ebben az évben Vitál Zoltán előadása nyerte a Vitál Zoltán, Specziár András, Mozsár Attila, Görgényi Judit, Borics Gábor, Vasas Gábor, Józsa Vilmos, Battonyai Izabella, Présing Mátyás, Horváth Hajnalka, Lehoczky István, Kovács Balázs, Boros Gergely: „A busaállo-mány helyzete és ökológiai szerepe a Balatonban” művel. A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának különdíját (SIL kongresszus regisztráció és tagság) Nyeste Krisztián előadása nyerte a Nyeste Krisztián, Dobrocsi Patrik András, Czeglédi István, Simon Edina, Fehérné Baranyai Edina, Harangi Sándor, Nagy Sándor Alex, Antal László „Fémakkumuláció vizsgálata a Szamos hazai szakaszán élő eltérő táplálkozású halfajok egynyaras (0+) ivadékaiban” címmel.

A baráti találkozó előtt megnyitottuk Takács Péter kollégánk fotóiból összeállított kiál-lítást. Ezt követően Boros Emil előadása („Kazahsztánról magyaroknak”) tovább növelte az este színvonalát.

Tóth Viktor

Egy erdőökológiai kísérlet terepi bemutatója a Pilisben2015. szeptember 18-án az MTA Ökológiai Kutatóközpont (MTA ÖK) Öko-

lógiai és Botanikai Intézetének kutatói, valamint a Pilisi Parkerdő Zrt. (PP. Zrt.) szakemberei egy erdőökológiai kísérlet terepi bemutatójára invitálták meg az érdeklődőket. A kísérleti terület a Pilisben, Pilisszántó községhatárához tartozó Hosszú-hegyen található, egy 40 hektáros, 70 éves gyertyános-tölgyes állomány-ban. Az MTA ÖK és a PP Zrt. közös kutatása kísérletesen vizsgálja a különböző erdőművelési eljárások termőhelyre, regenerációra és erdei biodiverzitásra gyakorolt hatását. A műszerekkel ellátott vizsgálati terület kialakítását a Magyar Tudományos Akadémia infrastruktúra fejlesztési támogatása tette lehetővé, a kutatás folytonosságát egy OTKA (111887) pályázat biztosítja. Olyan erdészeti beavatkozásokat vizsgálnak, amelyek részben a hagyományos vágásos, részben a jelenleg bevezetés alatt álló örökerdő gazdálkodás elemei. 2014-ben a még érintetlen állományban rögzítették a kiindulási állapotokat, a fahasználatokra

Rendezvények, konferenciák

A kísérleti kezelések blokkokba rendezett elhelyezke-dése a 40 hektáros erdőtömbben

- 16 -

2014-2015 telén került sor. Öt kezelést valósítanak meg hat ismétlésben, blokk elrendezésben, azaz hat területi egységben megvalósult mindegyik beavatkozás: tarvágás (fél hektár), lék-vágás (20 méter átmérő), hagyásfacsoport (a tarvágáson belül, 20 méter átmérő), fokozatos felújítóvágás-egyenletes bontása (fél hektár), érintetlen kontroll állomány. A kezelésekben nyomon követik a mikroklíma (fény, relatív páratartalom, léghőmérsék-let, talajhőmérséklet), a talajviszonyok (nedvességtartalom, tápanyagtartalom), a felújulás, az aljnövényzet és egyes állat-csoportok (futóbogarak, pókok, televényférgek) változásait. A természetes folyamatokat elkerített és kerítés nélküli mintanégy-zetekben vizsgálják, így a vadállomány hatása a kezelésekétől elválasztható lesz. A természetes folyamatok mellett egyes fafajok (bükk, cser, kocsánytalan tölgy, gyertyán, magas kőris) és lágyszárúak beültetett példányain egyedi megfigyeléseket is

végeznek. A kísérlet gyakorlati ismeretekkel kíván hozzájárulni az erdei biodiverzitást fenntartó fahasználatok kialakításához, a főbb fafajok természetes felújításához, a klímaváltozás hatásait kompenzáló gazdálkodáshoz. Az MTA ÖK és a PP. Zrt által koordinált vizsgálatba bekapcsolódott a Nyugat-magyarországi Egyetem Környezet és Földtudományi Intézete és az MTA ATK Növényvédelmi Kutatóintézete is.

A kb. 60 fő részvételével lezajlott bemutatón legnagyobb létszámban a kutatásban érintett két szervezet (MTA ÖK és PP. Zrt.), valamint a területileg illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai vettek részt, de szép számmal képvi-seltették magukat a kutatás iránt érdeklődő más intézményekben (NYME, NAIK ERTI, SZIE, Mecsekerdő Zrt, Sefag Zrt., WWF) dolgozó kutatók és gyakorlati szakemberek is.

A kísérletet ismertető tájékoztató tábla mellett először Farkas Viktor, a PP. Zrt. Pilisszent-kereszti Erdészetének vezetője köszöntette a résztvevőket, majd Dr. Ódor Péter, tudomá-nyos főmunkatárs (MTA ÖK) és Kovács Bence, PhD hallgató (ELTE, MTA ÖK) mutatták be a kísérlet céljait és módszereit. Ezt követően az egyes kezeléseket bejárva nyílt lehetőség a vendégeknek és a kutatás résztvevőinek megvitatni a vizsgálat részleteit. A jó hangulatú és szakmailag igen tartalmas terepbejárás után a Pilisszentkereszti Erdészet a Somhegyi-turistaház előterében látta vendégül a résztvevőket.

Ezúton szeretném az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet nevében megköszönni a vendégeknek a részvételt és a remélhetőleg hosszú-távon fenntartandó kutatást segítő ja-vaslataikat, valamint a PP. Zrt. Pilisszentkereszti Erdészet munkatársainak a jó szervezést és a szíves vendéglátást.

Ódor Péter

MTA ÖK rendezvény a World Science Forum nyitónapjánIdén november 4-én a World Science Forum (WSF) nyitónapján ren-

dezték meg az MTA/IPBES nyilvános rendezvényét „Improving Harmony between People and Nature through Linking Science és Policy” címmel. Az MTA Könyvtár konferenciatermében sok magyar érdeklődő, illetve WSF résztvevő jelent meg, hogy meghallgassa az IPBES felépítését, céljait és jelentőségét bemutató előadásokat. Az előadók között szerepelt az IPBES Titkársága részéről Thomas Koetz, Ivar Baste, a büro tagja, valamint Jacqueline McGlade, az UNEP vezető kutatója. A program második felében szó esett azokról a kutatási területekről, amelyekben a magyar kutatók is szerepet kapnak. Az Európai és Közép-Ázsiai régióval kapcsolatos elképzeléseket és feladatokat Markus Fischer, a felmérés vezetője ismertette. Pataki György, az IPBES szakértői paneljének tagja,

Szenthe Gábor, Farkas Viktor és Dr. Ódor Péter (balról jobbra) köszöntik a vendégeket

Egy kísérleti parcella megtekintése a bontás kezelésben, az elkerített terület közepén láthatóak a mikroklímát mérő műszerek

A kezelésekben folyamatosan mérik a relatív páratarta-lom, fény, talajhőmérséklet és talajnedvesség változókat

- 17 -

az „érték” munkacsoport vezetője a biológiai sokféleség értékelésének témáját járta körül. Takács András Attila az EU-s öko-szisztéma-szolgáltatás célkitűzést ismertette. Az MTA ÖK-t két kutató képviselte. Báldi András szervezőként (Pataki Györggyel) és levezető elnökként, Molnár Zsolt pedig egy a helyi és hagyományos tudásnak az IPBES programjában betöltött szerepéről szóló rövid előadással járult hozzá a rendezvény sikeréhez.

Báldi András és Palotás Brigitta

IPBES: A Millenniumi Ökoszisztéma Becslés és az IPCC közös gyermeke?

Az IPBES, magyarul a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Testület (Intergovermental Science-policy Platform for Biodiversity and Ecosystem Services) az ENSZ ernyője alatt, de önálló kormányközi testületként jött létre. Ezen új globális program célja a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások globális értékelése mégpedig azzal a céllal, hogy hatékonyan segítse kormányok és más szervezetek döntéshozatalát. A Milleniumi Ökoszisztéma Becslés (Millenium Ecosystem Assessment, MA) egyik fontos tanulsága, hogy kormányok nélkül nehéz változtatni a világ folyásán. Az MA hiába hívta fel a világ figyelmét a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások kritikus helyzetére, az értékelés hatása nem volt megfelelő. Az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, Intergovermental Platform for Climate Change) nagyobb hatékonyságát látva indult el az IPBES. A programban több ezer kutató, civil szakember és politikus vesz részt, köztük számos hazai kutató, többen az MTA ÖK munkatársai.

Báldi András a Multidiszciplináris szakértői panel tagja volt 2013-2014-ben, így részt vett az IPBES munkaprogramjának meghatározásában, elindításában, illetve az IPBES fogalmi rendszerének kialakításában (Díaz et al. 2015. COSUST 14: 1-16). Jelenleg az Európai-közép-ázsiai térségi értékelés harmadik fejezete egyik vezető szerzője. A fejezet a biodiverzitás és öko-szisztéma-szolgáltatások helyzetét és trendjét mutatja be. Ezenkvül tagja a Tudás, információ és adat munkacsoportnak. Bela Györgyi a Kapacitás-építési munkacsoport tagja, amelynek célja a kapacitás-építési igények azonosítása és rangsorolása, ösztöndíj, csere- és képzési programok kidolgozása, az erőforrások prioritásokhoz kapcsolása és a kulcsfontosságú partnerek és hálózatok bevonása. Benedek Zsófia a Szcenárió-építés és modellezés szakértői csoport tagja. Céljuk annak vizsgálata, hogy milyen módon lehet a biodiverzitás-kutatásból ismert szcenáriók és modellek eredményeire tekintettel lenni a döntéshoza-talt támogató (társadalomtudományi) modellek és módszerek alkalmazása során. Ezenkívül tagja még az Európai-közép-ázsiai térségi értékelés 6. fejezete szerzőgárdájának. Demeter László a Bennszülött és Helyi Tudásrendszerek munkacsoportja által szervezett ún. Dialógus műhelykonferencia Ukrajnából érkező résztvevője, aki a Kárpát-medence erdeihez kapcsolódó helyi, hagyományos ökológiai tudás hordozóit és tudásukat képviseli majd a fórumon. Horváth Ferenc a Tudás, információ és adat munkacsoport szakértője. Fő feladatuk a program szakértői munkájának informatikai támogatása. Kidolgozták az „Adat- és információ-kezelési tervet”. Céljuk a több ezer résztvevő szakértő, szerző, véleményező és döntéshozó munkájának segítése a szokásos és a „szürke” szakirodalom feltárásában, elérhetővé tételében és feldolgozásában. Kelemen Eszter az Érték és értékelési módszertanok szakértői csoport tagja. A csoport egy megalapozó háttéranyagot állít össze a biodiverzitás és öko-szisztéma-szolgáltatások értékelésének elméletéről és módszertanáról, amely az IPBES regionális és tematikus értékelések számára módszertani útmutatóként szolgál. Kertész Ádám a Tájdegradáció és tájrehabilitáció értékelése című tanulmány 6. fejezete írói munkaközösségében dolgozik. Feladata a válaszadásokról (responses) szóló alfejezet írásában való részvétel. Kovács-Hostyánszki Anikó az egyik első átfogó IPBES tanulmány, a Beporzók, beporzás és élelemtermelés írásában vesz részt, mint koordináló vezető szerző, azaz a beporzókat és beporzási folyamatokat befolyásoló tényezőket áttekintő fejezet egyik szerzője és az ezért felelős munkacsoport egyik koordinátora. Lengyel Szabolcs az Európai-közép-ázsiai térségi ér-tékelés 4. fejezete (hatótényezők) szerzőgárdájának tagja. Ezen belül a környezetszennyezés és a tájhasználat szerepével foglalkozó csoportok munkájában vesz részt. Molnár Zsolt a Bennszülött és helyi tudásrendszerek munkacsoport szakértője, e minőségében vesz részt az Európai-közép-ázsiai térségi értékelés munkájában, valamint egyik szervezője a helyi ökológiai tudással bírók és az Európai-közép-ázsiai térségi értékelés vezető szerzői közössége közti műhelykonferenciának. Pataki György a Multidiszciplináris szakértői Panel tagja, valamint az Érték és értékelési módszertanok szakértői csoport társelnöke. Ezenkívül tagja a Kapacitás-építési munkacsoportnak. Podmaniczky László a Közpolitikai döntéshozatalt támogató eszközök és módszerek katalógusa kialakítására létrehozott szakértői csoport tagja. A katalógus létrehozásának az volt a célja, hogy a helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi szinteken megjelenő, a természetvédelmi politikákat érintő eszközöket és módszerekek elérhetővé tegye a döntéshozók számára az eddigieknél hatékonyabb döntéshozatal és az azt követő megvalósítás érdekében. Török Péter az Európai-közép-ázsiai térségi értékelés 4. fejezete szerzőgárdájának tagja. Szerzőként az erőforráshasználat és tájhasználatváltozás szerzőcsoportokban dolgozik. Varga Anna kelet-európai, hagyományos ökológiai tudás szakértőként vesz részt az ún. Dialógus műhelykonferencián. Célterületei a fáslegelők, legelőerdők, azok kezelése, a helyi közösségek szerepe,

- 18 -

valamint a tudásátadás. Zlinszky András az Európai-közép-ázsiai térségi értékelés szerzői munkacsoportjában vesz részt. A készülő tanulmány bevezető fejezetében dolgozik, ahol a régió természet- és társadalomföldrajzi sajátosságait foglalja össze a biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatások szemszögéből.

Aki többet szeretne megtudni az IPBES működéséről, az forduljon bizalommal a hazai résztvevőkhöz, de a www. ipbes.net honlapon is sok érdekességet, ill. sok fontos dokumentumot talál.

Molnár Zsolt

Pirger Zsolt (MTA ÖK BLI) előadása a Nemzeti Agykutatási Program szegedi szimpóziumán

A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) „B” alprogramja keretében elindított kutatási projektek első eredményeiről a NAP Igazgatótanácsa és az MTA Neurobiológiai Tudomá-nyos Bizottsága által szervezett szegedi szimpóziumon számoltak be a projektvezetők.

„A hagyományos kutatási területek mellett új témák felé is nyit a magyar idegtudomány” címmel foglalja össze a szimpózium eredményeit a Magyar Tudományos Akadémia honlapja:

A NAP két alprogramból áll. Míg a 6,4 milliárd forintos költségvetésű „A” alprogram stratégiai célja a már meglévő egyetemi és kutatóintézeti idegtudományi kutatócsoportok megerősítése és az akadémiai-ipari kapcsolatok fejlesztése, az 5,6 milliárd forinttal gaz-dálkodó „B” alprogram az agyelszívást hivatott visszafordítani.

Az eddigi pályázatok eredményeként 31 új kutatási projekt indult, ezek támogatása megközelíti a Lendület programét: egy-egy új kutatócsoport 90 és 200 millió forint közötti összeggel gazdálkodhat. A szimpózium keretében azok a témavezetők számoltak be eredményeikről, akik elsőként kaptak lehetőséget önálló kutatócsoport indítására.

Pirger Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetében az adaptáció idegrendszeri folyamatainak jellemzésére szolgáló komplex vizsgálati rendszer

kifejlesztését tervezi. A BLI Adaptív Neuroetológiai Kutatócsoport vezetőjeként „Effects of priority pollutants at cellular level in an invertebrate model animal” címmel mutatta be a kutatócsoport eddigi tudományos eredményeit.

További részletek az mta.hu honlapon:http://mta.hu/tudomany_hirei/a-hagyomanyos-kutatasi-teruletek-mellett-uj-temak-fele-is-nyit-a-magyar-idegtudomany-137102/Az idegtudományi kutatások egyik legfontosabb feladata az idegsejtek közötti kapcsolatok, a szinapszisok működésének

megértése.

forrás: okologia.mta.hu

2nd Young Lichenologists’ Workshop in Hungary12–15 November 2015, Budapest

A Botanikai és Növénykémiai Kutatócsoport szervezésében került megrendezésre második alkalommal a Fiatal Lichenológusok Nemzetközi Találkozója Magyarországon, ezúttal Budapesten a DKI Karolina úti épü-letében. A program Ódor Péter, az ÖBI igazgatója megnyitó beszédével majd előadásával csütörtök délután indult. Pénteken a délelőtti szekcióban meghívott, illetve kiemelt előadók prezentációi hangzottak el. Sergey Kondratyuk (M. H. Kholodny Institute of Botany, National Academy of Sciences of Ukraine, Kiev) az általa leírt zuzmólakó gombataxonokat mutatta be, Farkas Edit zuzmókémiai kutatásairól tartott előadás, Engel Rita pedig a zuzmó-, gyógynövény- és mikorrhiza-kutatásaikkal kap-csolatos HPLC-vizsgálatokat ismertette. Összességében 34 szerző 13 előadása, valamint 3 poszter készült a találkozóra. Öt hazai intézmény kutatóin kívül brazil, cseh, finn, horvát, lengyel, lett, olasz, szlovák és ukrán kutatók eredményei szerepeltek a programban.

Szombaton a Budai-hegységben nyílt lehetőség terepi tanulmányokra, vasárnap Vácrátóton a botanikus kertben és környékén kirándultunk.

pdf: http://www.zuzmo.hu/images/Farkas_Varga_eds_YLW_2015.pdf

További információk:http://www.zuzmo.hu/workshop.html

Farkas Edit és Varga Nóra (szervezők)

kép forrása: mta.hu

- 19 -

Európai ökológusok konferenciája: a jövő ökológiája és az ökológia jövője2015. szeptember 21. és 25. között több mint 50 országból érkezett mintegy 700 ökológus részvételével került megrendezésre

Rómában a European Ecological Federation 13. és az Olasz Ökológiai Társaság 25. közös konferenciája. A kétévente megren-dezett eseményen ezúttal mintegy 700 ökológus vett részt, főként Európa déli és keleti országaiból, míg az északi országok kevesebb szakemberrel képviseltették magukat. A rendezvény átfogó témája az ökológia kapcsolódási területei voltak, melyet jól jelzett címe („Ecology at the Interface: Science-based Solutions for Human Well-being”) és programja is, melyben kitüntetett szerep jutott az ökológiával érintkező területeknek (pl. városi ökológia, mezőgazdaság, „társadalmasítás”: civilek bevonása meg-figyelésekbe és kutatásokba, épített környezet stb.) és az inter-, multi- és transzdiszciplinaritás gondolatának.

A tudományos program hétfő délutántól péntek délelőttig tartott, melynek során kilenc plenáris előadás, három kerekasztal-be-szélgetés, 29 résztvevők által szervezett szimpózium, 26 egyéb, az elfogadott absztraktok alapján a szervezők által összeállított szimpózium, hat kisebb műhelytalálkozó; összesen több mint 650 előadás- és poszter-prezentáció került bemutatásra. A konfe-renciáról és az érintett témakörökről részletesebben az ÖK Ökológia-blogján lehet olvasni és hozzászólni: http://okologiablog.hu/node/366.

dr. Lengyel Szabolcs

Extrém élőhelyek – új dimenziók a tókutatásban

2015. november 5-én rendeztük meg a szikes tavak kutatásáról szóló ötödik eszmecserénket az MTA ÖK kutatóházában, a fülöpházi „Fejes tanyán”. Ebben az esztendőben is több intézmény képviseltette magát: a találkozón az MTA ÖK BLI Hidrobo-tanikai Osztály, az ELTE Mikrobiológiai Tanszék, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Csíkszereda) kutatási eredményei hangzottak el, amelyen Kertész Miklós (MTA ÖK ÖBI Táj- és Restaurációs Ökológiai Osztály) is részt vett szimpatizáns kutatóként.

A korábbi gyakorlattól eltérően az idei találkozónk fő témája az elmúlt évek publikálatlan kutatási eredményeinek áttekintése, értékelése és az új, közös publikációk megtervezése volt. Nem csak a szikes vizek, hanem más extrém élőhelyek - pl. Erdélyi-medence hipersós tavai, a „desztillált vizű” Szent Anna krátertó, valamint a kazahsztáni sós tavak - vizsgálati eredményei is napirendre kerültek.

A mikrobaközösség génkészletének funkció szerinti megoszlása a Büdös-szék szikes tóból származó mintában (2012.11.29). Kiemelve az extrém környe-zethez való alkalmazkodásban és az algaeredetű tápanyagok hasznosításában szerepet játszó csoportokat

- 20 -

A találkozó megerősítette, hogy az új módszertani eljárásokkal a kutatás egészen új di-menziói nyílnak meg: az infravörös mikroszkópia segítségével olyan lényeket detektálhatunk, amelyek vizsgálatára korábban nem volt lehetőségünk (infravörös sugárzást hasznosító, bakterioklorofillokat tartalmazó baktériumok); az új generációs szekvenálási eljárások (NGS) segítségével pedig gyorsan, nagy mennyiségű adathoz juthatunk (egy mintából akár több százezer DNS szekvenciához), amely nagymértékben hozzájárul extrém élőhelyeink diverzitásának megismeréséhez.

A találkozón bemutatott eredmények várhatóan jelentős nemzetközi érdeklődésre tar-tanak majd számot.

Somogyi Boglárka

Tihanyi limnológusok novemberi látogatása BukarestbenVégéhez közeledik az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet (Tihany) és

a Román Akadémia Biológiai Intézete (Bukarest) 2013 – 2015 időszakban támogatott Zooplankton response to the main environmental changes over the past twenty years in Lake Balaton (Hungary) and in Danube Delta Lakes (Romania)-című kétoldalú együttműködése (MTA – RA „Mobilitás”). 2016 első hónapjaiban már csak a szintézis következik.

A projekt fő célja a Balaton és a Duna-delta kis tavai zooplanktonja hosszú távú taxonómiai és mennyiségi adatainak rendezése, és a zoop-lankton szezonális és hosszú távú változásai fő okainak (trofitás, táplálék összetétel, szezonalitás, a vizek elsődleges tápanyagai, klímatikus vál-tozások, vízszint ingadozás stb.) nyomozása és feltárása. Az egyébként évtizedes kooperációra visszatekintő közös munkában a BLI részéről Balogh Csilla, Baranyai Eszter, B.-Muskó Ilona, G.-Tóth László, Maroskövi Beáta, Németh Péter, P.-Klein Tünde és Tóth Adrienn vettek és vesznek részt. Román részről Laura Parpala, Larisza Florescu és Mirela Moldo-vaeanu vesznek részt a jelenleg futó kutatási témában, de áttételesen sokat jelentett a folyamatosságban Cristina Sandu és Victor Zinevici is.

2015 nyarán Laura Parpala dolgozott öt hetet a BLI-ben, mialatt zoop-lankton biomassza és produkció tanulmányokat folytatott. 2015. november 16-tól pedig a BLI-ből Balogh Csilla, Maroskövi Beáta és G.-Tóth László utaztak Bukarestbe a balatoni és a Duna-deltai zooplankton legújabb kutatási eredményeinek áttekintésére. Emellett a balatoni Dreissena polymporha zooplankton szűrésére irányuló kísérletek értékelése is napirenden volt. A magyar kutatók megtekintették, esetenként kipróbálták a román intézet

legújabb műszereit és tájékoztatást kaptak a román intézet jelenleg renoválás alatt álló Sulina-i kutatóállomása és a most készülő két új kutatóhajó jövőbeli technikai szolgáltatásait illetően. A magyar kutatók előadást tartottak a román együttműködő intézet éves beszámoló értekezletén és részt vettek a „The 7th International Zoological Congress of „Grigore Antipa” Museum”- nemzetközi tudományos eseményen is (16-21. November, Bucharest”; http://www.czga.ro), amelynek helyszíne a Román Akadémia volt. A kongresszuson a 15 országból érkezők összesen 181 előadás-sal és poszterrel szerepeltek. A kongresszuson a következő szekciókban zajlottak az események: Taxonomy, Faunistics and zoogeography; Phylogenetics, Evolution and systematics; Paleontology; Ecology; Invasive species; Parasitism in the animal kingdom; Biodiversity conservation; Studies and recovery of natural history Museum patrimony.

G.-Tóth László

A kutatás új dimenziói után vacsora a fülöp-házi „Fejes tanyán”

A Román Akadémia Biológiai Intézete új JEOL transzmissziós elektronmikroszkópja, amellyel éppen vírusok számlálása zajlik környezeti mintákból

G.-Tóth László, Balogh Csilla és Maroskövi Beáta a 7th CZGA kongresszu-son

- 21 -

Koszorúzás a MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetben Gróf Klebelsberg Kuno születése 140. évfordulója alkalmából

A tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézetet, Magyarország első önálló tudományos kutatóintézetét Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter alapította 1926-ban. Az intézet és Tihany Község Önkormányzata 2015. november 12-én ün-nepélyes megemlékezést tartott az alapítóról, Gróf Klebelsberg Kunoról, születése (1875. november 13, Magyarpécska) 140. évfordulójának alkalmából. Az ünnepi beszédek után a tisz-telgő egybegyűltek megkoszorúzták az intézet parkjában Gróf Klebelsberg Kuno bronz mellszobrát, amelyet Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész formázott 1942-ben.

Prof. G.-Tóth László, a Balatoni Limnológiai Intézet igazga-tója ünnepi beszédében bemutatta a tiroli eredetű Klebelsberg család történetét a XVI. századig visszamenően, Klebelsberg Kuno életének fő egyéni eseményeit, születése körülményeit, kisgyermekkorát, tanulmányainak fő állomásait, majd azt a töretlen kultúrpolitikusi életpályát, amely vallás- és közoktatási minisztersége éveiben, 1929 és1931 között teljesedett ki. Az intézetigazgató kiemelte Gróf Klebelsberg Kuno érdemeit a korabeli köznevelés minőségi emelésében ötezer népiskolai tanterem és tanítói lakás létrehozásával, amely a vidékenként 25-50% közötti írástudatlanságot volt hivatva felszámolni. A megreformált elemi népiskolai rendszerre a miniszter hármas tagozódású középiskolai rendszert szervezett, vallásos és nemzeti szellemű polgári iskolákat és reál, valamint humán gimnáziumo-kat azzal a hitvallással, hogy „a magyar hazát elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.” Az elitképzés, a tudomány és az elit kultúra támogatására a miniszter egyetemeket, kutatóintézeteket alapított, mint például a tihanyit, és a magyar kultúra és tudományosság külföldi megis-mertetésére létrehozta a berlini, bécsi, római és párizsi magyar kulturális intézeteket vagy kollégiumokat, ahol képzőművészek, irodalmárok, nyelvészek, természettudósok hosszú sora kapott lehetőséget más európai kultúrnemzetek életével megismer-kedni, a magyar kultúrát azokkal megismertetni, és önmagukat továbbképezni. Az igazgató megemlékezett arról is, hogy Gróf Klebelsberg Kuno a kultuszminiszteri bársonyszék elhagyása után az Országos Alföld Bizottságban vállalt újult erővel szerepet a Magyar Alföld gazdasági és társadalmi felemelésében, amelynek megvalósításában csak váratlan halála (1932. október 11., Budapest) akadályozta meg. A halál oka egy megfázásból és egy paratífusz fertőzésből következő általános legyengülés és szívmegállás volt. Miközben a halála előtti hónapokban a legfelsőbb körökben Klebelsberg Kunot a külügyminiszteri tárca várományosaként, sőt miniszterelnök jelöltként is emlegették.

A beszéd elhangzása után az intézetigazgató felolvasta Gróf Klebelsberg Éva Párizsban élő történész erre az alkalomra küldött írását „Gróf Klebelsberg Kuno a szolgáló politikus”-címmel. Ennek bevezetője így kezdődött: „A két jelző, hogy gróf és szolgáló nem zárja ki egymást.” Majd a fiatal Klebelsberg első nagy feladatával, a Julián Egyesület ügyvezetői tevékenységé-nek ismertetésével folytatódott, amely a Szlavóniában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában szétszórva élt magyar ajkú lakosság és az állandó lakhellyel nem rendelkező, nemcsak magyar anyanyelvű dunai hajósnép oktatási-kulturális, gazdasági, munkaügyi támogatása volt. Később már a miniszter Klebelsberget idézte a leszármazott rokon: „A miniszter szó olyan, mint a legrövidebb lejáratú váltó; ott a szót nyomban tettnek kell követnie.” A felolvasott írás Dr. Bakay Lajos sebészprofesszor Klebels-berg jellemzésével zárult: „Mélyen érző lelkét erősen érintették az események. Ez azonban nála nem érzelgősségben nyilvánult meg, hanem tettre való készségnek maximális növelésében.”

G.-Tóth László

Természetvédelmi biológia egyetemi hallgatóknak Cambridge-i mintára, azaz SCCS Tihany 2015

A Student Conference on Conservation Science (SCCS, http://www.sccs-cam.org/) a természetvédelmi biológia témakörében az egyetlen nemzetközi konferencia, amely kifejezetten az egyetemi hallgatókat és a fiatal kutatókat célozza meg. Az SCCS konferenciák már 15 éves múltra tekintenek vissza Cambridge-ben. Az elmúlt néhány évben a cambridge-i rendezvény több “testvér rendezvénnyel” bővült, például New Yorkban, Pekingben, Bangalore-ban vagy az ausztráliai Brisbane-ben, és most már

Németh Tünde, Tihany Község Önkormányzat jegyzője és Prof. G.-Tóth László intézetigazgató megkoszorúzzák Gróf Klebelsberg Kuno mellszobrát

- 22 -

ebbe a sorba illeszkedik Tihany is, ahol 2015. szeptember 1-5-ig rendeztük meg az SCCS Hungary - Connecting Eastern and Western Europe in conservation biology konferenciát (http://sccs.okologia.mta.hu/).

A rendezvényen a szakterület nemzetközi kiválóságai tartottak plenáris előadásokat és workshopokat: Julia Marton-Lefèvre (former Director General of IUCN) From Conservation Research to Influencing Policy, William Sutherland (Prof. Dept. of Zoology, Univ. of Cambridge): Conservation science and policy, Hartel Tibor (ass. prof. Sapientia Egyetem, Kolozsvár) Conservation bio-logy in changing cultural landscapes of Eastern Europe és Jordán Ferenc (MTA ÖK) Network analysis: tools for system-based conservation. A plenáris és hallgatói előadások mellett a fiatal résztvevők számára különösen tanulságosak voltak azok a hely-zetgyakorlatok, ahol angolul kellett érvelni pl. Julia Marton-Lefèvre és Persányi Miklós workshop-ján: hogyan kommunikáljunk egy ökológiai vészhelyzetben, mik a döntési lehetőségek? A Cambridge-ből érkezett oktatók tartalmi és kommunikációs szempontból is értékelték a hallgatói előadásokat és posztereket, a legjobb hallgatói előadás díját Virginia Morandini (V. Aguilar), Doñana Biological Station (EBD-CSIC), a legjobb poszter díját Ujhegyi Nikolett, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettu-dományi Kar, Vadvilág Megőrzési Intézet nyerte. A díjazottak jutalma a Flora & Fauna International által felajánlott díj, egyéves tagság és az ehhez kapcsolódó Oryx folyóirat egyéves előfizetése volt.

Az első Közép-kelet Európában megrendezett SCCS viszonylag kis konferencia volt, ennek eredményeként nagyon közvetlen kapcsolat alakult ki a meghívott előadókkal, minden hallgatónak/fiatal kutatónak sikerült személyesen beszélgetnie, a prezen-tációjára vonatkozó tanácsokat kapnia a meghívott előadóktól. A konferencia sikeréhez nagymértékben hozzájárult a tihanyi helyszín csodálatos környezete, a nyitott galériájú poszter kiállítás, a kirándulások, a bor- és sajt kóstoló, táncház a Veszprém-Bakony Táncegyüttessel. Mindezért a szervezők mellett köszönet illeti az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet munkatársait is!

Mázsa Katalin

A Duna láthatatlan titkai – A gerinctelen gengszterektől a táplálékhálózatokigAz MTA ÖK a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz csatlakozva 2015. november 24-én „Tárt Kapukkal” várta

a tudomány iránt érdeklődő közel százötven látogatót. A Duna-kutató Intézetben zajló rendezvény központi témája a vizekhez kapcsolódó ízeltlábúak élete volt, melyet filmvetítéseken, előadásokon, laborlátogatásokon és interaktív standokon keresztül ismerhettek meg az érdeklődők.

Az egyik legnagyobb érdeklődés Kriska György (a Duna-kutató Intézet tudományos főmunkatársa és osztályvezetője) és Magyar László Gerinctelen gengszterek című, 22 perces térhatású filmjét övezte, mely a 2015-ös Nemzetközi Természetfilm Fesztivál legjobb 3D versenyfilm címét érdemelte ki. Bemutatásra került Kriska György és az ELTE Videostúdió Hét vadász című – a

- 23 -

szolnoki Nemzetközi Tudományos Filmfesztivál versenyprogramjába is bekerült – filmje is, mely a víz alatti világ legérdekesebb és legeredményesebb ragadozó rovarjairól szól.

Az érdeklődők ismeretterjesztő előadásokat is hallgathattak a táplálékhálózatok szimulációjáról, az ízeltlábúak poláros fénnyel végezhető választásos kísérleteiről, a pollinációban kulcsfontosságú rovarcsoportokról, az élőhely-rekonstrukciókról, valamint a kétszárnyúak ökoszisztéma-szolgáltatásokban betöltött szerepéről.

A rendezvény teljes időtartama alatt nyitva álltak az érdeklődők előtt a Duna-kutató Intézet laboratóriumai is, ahol a Du-nában őshonos és invazív állatcsoportokkal, a pásztázó elektronmikroszkóp működésével, a makrofiton ökológiai laboratórium kutatásaival és különböző mintavételező módszerekkel lehetett megismerkedni. A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert munkatársai gyógynövény-bemutatóval és interaktív botanikával is várták az érdeklődőket.

Kálmánczhelyi-Farkas Alexandra

- 24 -

Impresszum – MTA Ökológiai Kutatóközpont HírlevélFelelős kiadó: Báldi András

Szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn, Mészárosné Kuska Éva Technikai szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn

Észrevételek a hírlevéllel kapcsolatban: hirlevel@list.okologia.mta.hu