2010

. 06.

30.

Küb

ekhá

za K

urír

Júni

us “

S”

(ele

je)

- cy

an m

agen

ta y

ello

w b

lack

A z ö n k o r m á n y z At i h A v i l A p

Kübekháza Kurír ÖrÖm:Olivér,köszönijól van!5. old.

Ajándék:Trambulin a kübeki

gyere-keknek!

3. old.

KÜ

BE

KH

ÁZA • KÜBECK

HA

USE

N

* 1843 *

HárOm mEGTÖrTénT ESET

Sokan vannak, akik magukat bölcsnek tartják, csak azért mert elvégeztek egy vagy több egyete-met, rendelkeznek ilyen vagy olyan tudományos fokozattal, menő munkahelyen fontos tisztséget látnak el, vagy hosszú életük során sok élettapasztalatot szereztek. Mindezek fontosak persze, de ki kell őket ábrándítanom: nem, ettől ők még nem lesznek bölcsek! Nem a már felsoroltak, de még nem is a vastag pénztárca vagy a sikeres vállalkozás teszi az embert bölccsé. A Biblia tudtunkra adja, hogy a valódi bölcsesség ott kezdődik, amikor valaki megismeri Istent és az Ő mércéje szerint – ami a Bibliában pontosan le van írva - kezdi élni életét. Rábízza magát minden nap újra és újra Jézusra és törekszik elhagyni rossz szokásait, felhagy sértődöttségével, kórós és káros szenvedélyeivel, nem háborog mások ellen, nem gyaláz, nem kritizál, nem hazudik, nem paráználkodik, nem pletykál és nem lop. Mások helyett meglátja a saját nyomorúságát. Alázatos lesz Teremtő Istene felé, hallgat az Ő szavára, kéri az Ő segítségét és vágyik a Vele és a hívő testvérekkel való szeretetközösségre. És ez csak a kezdet!Sok a képmutató ember manapság! Sokan hordanak nagy kereszteket a nyakukban, rendszeresen járnak templomba; azt mondván, hogy ők jó emberek és eljátszák azt is, hogy ők milyen kiváló hívők. Ezen emberek többségének semmi köze Istenhez! Csak attól, hogy valaki templomba jár és szájjal mormolja a leírt imát, még nem kerül a Mennybe! Attól sem, hogy megkeresztelték gyerekkorában és attól sem, hogy részt vesz a Caritas munkájában. Mert hisz nem cselekedetekből van az üdvösségünk, hanem hit által!Akarsz-e kedves olvasóm üdvözülni?Akkor borulj le Jézus elé és kérj bocsánatot életed bűneiért! De ne csak szájjal, mert az semmit sem ér. Ha így akarod, akkor inkább ne is tedd, mert csak magadat csapod be! Hanem kérd az Urat őszinte szívvel! Akkor Ő majd felemel és elindít a bölcsesség útján. Fontos az is, hogy naponta olvasd a Bibliát és járj olyan gyülekezetbe, közösségbe, ahol az élő Ige szól. Ahogy egy kis újszülöttnek, így neked is szükséged lesz majd a további táplálásra, ezért keresd a hívők közösségét. Ha így cselekszel, őszintén és szeretetből, akkor meg fog változni az életed! Sok gyümölcsöt termessz majd Istennek és tanítványként te is tanúságtevő leszel. Ez a bölcsesség és ez a szentség, nem más! Kezdj hozzá!

nE cSApd bE ÖnmAGAd!Az első oldali rövid igeszakasz magyarázata„A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.” példabeszédek 9, 10.

megkeresztelték a reménysugár Iskolát!

június 11-én délután, mintegy másfélszáz résztvevő előtt, ünnepélyes keretek között emelték be a re-ménysugár Iskola homlokfalára annak jelképét, azt a négyméteres keresztet, amelyet a falu lakói fából készítettek. A kereszt beemelése előtt áldást dr. kiss-rigó László megyéspüspök mondott. Az egyházi vezető az ünnepséget követően megtekintette az épületet és együtt ebédelt a beruházásban résztvevő kivitelezőkkel és munkásokkal. A keresztbeemeléssel véget ért a munkálatok első fázisa. A következő hetekben a belső kivitelezésre és a kertépítésre fókuszálódik a figyelem.

Iskolai összeállításunk a 2. és 5. oldalakon.

június 4-én, a Trianoni béke-szerződés aláírásnak évfordu-lóján, tizenhét percen át szól-tak a kübekházi Szent István király templom harangjai. ki-lencven évvel ezelőtt e napon írták alá a magyarországot megcsonkító és kifosztó igaz-ságtalan „békét”, amelynek következtében kübekházát is jugoszláviához csatolták és csak 1921. augusztus 19-én kerülhetett vissza magyaror-szághoz. Az évfordulót meg-előző napon, a szomszéd faluban, Tiszaszigeten emlé-keztek a szomorú évforduló-ra. Ünnepi beszédet polgár-mesterünk mondott.

Trianonra emlékeztettek a kübeki harangok

4. old.

Május 29-én, szombaton „Napfényfalva Fesztivál” címmel egynapos falu-napot tartottak. A heves délelőtti eső sem szegte kedvét az utcák főzőver-senyén versengő csapatoknak, majd a dél körül kitisztuló idő százakat és ezreket vonzott a falu főterére, ahol másnap kora hajnalig különböző programokon szórakozhattak az érdeklődők. A főzőversenyen túl a Ketyeró Ringnek és Szűcs Judithnak volt a legnagyobb sikere az idén. 5. old.

napfényfalva esőben és fényben Szenczy 3 millióval támogatja kübekházát!

Szenczy Sándor a Baptista Szeretetszolgálat vezetője a Reménysugár Iskola beépí-tett bútorzatának kivitelezésére az általa vezetett szeretet-szolgálat nevében 3 millió Ft támogatást nyújt Kübekháza Önkormányzatának. A támogatásról szóló jelképes csek-ket június 15-én, a településen rendezett „Remény Hete 2” program részeként Vujity Tvrtkoval tartott előadását követően, a jelenlévők vastapsa közepette nyújtotta át a

G. Hoffmann

A fiút egy táborban ismertem meg. Amikor énekeltünk, ő kísért bennünket orgonán. Nem kellett neki énekes könyv, fejből tudott kísérni mintegy kétszáz éneket. Napokig fel sem tűnt, hogy egy kutya is fekszik a lábánál. Igazán csak akkor tudatosult bennem, hogy vak, amikor kirándulni men-tünk. Kutyája hevederbe szíjazva ment elől, és mutatta gazdájának az utat. Évek óta elválaszthatatlan barátokként segítették egymást.Amikor egy kis tisztásra értünk, leültünk és beszélgetni kezdtünk. Viktor elmesélte, hogy ő nem tud-ja milyenek a színek, nem látott még virágot és felhőt, mert szü-letése óta alig lát, szinte teljesen vak. Koraszülőtt kisbabaként jött világra, és az inkubátortól vakult meg. Nem volt elégedetlenség a hangjában, sem harag. Senkit nem vádolt.- Egy ideig imádkoztam érte, hogy lássak, hogy én is meggyógyul-hassak, mint mások, de aztán Isten megmutatta nekem, hogy még a vakságban is lehet örömöt találni. Ha látó lennék, talán nem is ismertem volna meg Őt, mint ahogy a testvérem sem. Neki csak a szórakozáson jár az esze, fut a pénz, és a lányok után. Már nem imádkozom, hogy lássak, mert megértettem, hogy nem ve-szítettem semmit. Nem látom a szép tájakat, de nem látom a síró arcokat sem. Nem látom a színe-ket, de nem látom a mocskot és koszt sem. És ami a legnagyobb reménység, hogy Jézus eljövete-

Világosság a sötétségben!

jó tett helyébe...

A férfit Flemingnek hívták, szegény skót far-mer volt. Egy napon, miközben valami megél-hetést próbált szerezni a családjának, segély-kiáltást hallott egy közeli mocsárból. Eldobta a szerszámait és odaszaladt a láphoz. Egy ré-mült fiút talált ott, derékig elmerülve a fekete iszapban, aki kiáltozva próbálta kiszabadítani magát.Fleming farmer megmentette a fiút a hosszú, borzalmas haláltól. Másnap egy díszes hintó gördült a skót sze-gényes portájára. Egy elegáns nemes ember szállt ki belőle és a megmentett fiú apjaként mutatkozott be.- Szeretném megfizetni neked - mondta - hogy megmentetted a fiam életét!- Nem fogadhatok el fizetséget azért, amit tet-tem - válaszolta a skót farmer és egy legyin-téssel elutasította az ajánlatot. Ekkor a farmer saját fia jelent meg a család viskójának ajta-jában.- Ez a te fiad? – kérdezte a nemes ember. – Igen – válaszolta büszkén a farmer.

Egy átlagos falusi fiú voltam, akinek a családja szerény körülmények között élt. Ortodox val-lásúak voltunk mi is a többiekhez hasonlóan. Édesanyám hallott először az evangéliumról és átadta az életét Jézusnak, igyekezve teljes oda-adással szolgálni Őt. Sokat beszélt nekem az Istenbe vetett igazi hitről, a békességről, amit Ő ad és kérlelt, hogy adjam át én is az életem Istennek, ha nem akarok az örök kárhozatba jutni a bűneim miatt. Én dacosan ellenálltam, de azért valahogy éreztem azt, hogy édes-anyámnak igaza van, mert láttam a változást az életében. A békesség és a szeretet csak úgy su-gárzott az arcáról, amit én nehezen bírtam elvi-selni. Sokszor mondta, hogy imádkozik értem, ami engem nem nagyon érdekelt. Még azt sem hittem, hogy egyáltalán létezik Isten, vagy hogy a Biblia szavai igazak. Autóvezető voltam, te-hergépkocsin dolgoztam abban az időben. Itt nálunk az akkori rendszer beleszólt minden tevékenységbe. Olyan emberek irányították a vállalatokat, akiknek pártiskolán kívül semmi felkészültségük sem volt és sokszor egyáltalán nem értettek ahhoz, amivel a vállalat foglalko-zott. Így történt, hogy sokszor lerobbant autó-val is dolgoznom kellett, vagy balesetveszélyes műszaki állapotban lévő autókkal hosszabb utakat tettem meg. Mikor reggel beültem az autóba, arra gondoltam, vajon mennyi műszaki hibája van most a gépkocsinak. Ilyenkor min-dig egy fohász szállt fel az ajkamról: „Istenem, segíts meg!” Egy olyan Istenhez kiáltottam, akinek a létezésében nem hittem, de mégis féltem tőle és arra a gondolatra, hogy esetleg mégis létezik, a hideg borzongott végig rajtam.Így teltek az évek és a félelem mind jobban elhatalmasodott rajtam. Dühös voltam édes-anyámra, hogy miért imádkozik értem, hiszen nem vagyok én rosszabb, mint a többi fiatal. Miért kellene pont nekem megtérnem? Egyszer aztán már nem bírtam tovább és eldöntöttem, hogy elutazom hazulról messzire, ahol nem érnek utol édesanyám imádságai. Lakott egy nővérem a Zsil-völgyében, odautaztam. Hamar kaptam munkahelyet a szénbányában. Kezdet-ben egyszerű munkásként dolgoztam, később bányagéphez kerültem. Beleadtam minden erőmet a munkába, szorgalmasan dolgoztam, szinte eggyé lettem a bányászélettel. Egyik nap, miután a szokásos „Jó szerencsét!" kíván-sággal lementem a bányába, beindítottam a rakodógépet és elkezdtem dolgozni. Nagyon szűk volt a hely, ahol mozoghattam a géppel és egyszer csak azt vettem észre, hogy a meny-nyezetet tartó gerenda megmozdult. Azonnal láttam, hogy a gépnek az egyik kiálló része odaért a mennyezetet tartó gerendaláb egyiké-hez és egy kicsit meglökte. De nem volt időm gondolkodni. Gyorsan kellett cselekednem, ezért megmozdítottam a kart, amellyel a gépet rögzítő talpakat le lehet ereszteni. Leugrottam a gépről, alá akartam bújni, hogy megvédjem magamat a lehulló törmeléktől, de mivel na-gyon alacsony volt, csak a lábamat sikerült alá bedugni. Azonnal nagy zaj és csörömpölés kö-vetkezett, aztán hirtelen minden elsötétedett. Leszakadt a mennyezet és én hirtelen ott ta-

láltam magam eltemetve elevenen a törmelék alatt. De még éltem! Egy vastag deszka, amely éppen fölöttem állt meg, megóvott a rám zúdu-ló földtömegtől. Erős levegőnyomást éreztem, amely az arcomba fújta a port. Meg se tudtam mozdulni, csak az egyik karomat sikerült nagy nehezen megmozdítani. Körülöttem minden-ütt csak földtörmelék és deszkadarabok vol-tak. Ahogy megmozdítottam a karomat, érez-tem, hogy egy gumicső van a könyökömnél. Minden erőmet összeszedve nekifeszítettem a könyökömet és akkor hirtelen leállt a nagy port fújó levegő áramlása. A légnyomást bizto-sító csövet értem el a könyökömmel. Hirtelen lepergett előttem életem filmje és eszembe jutottak édesanyám kérlelő szavai: „Higgy fiam Istenben! Fogadd el Jézust, Isten egyszülött Fiát személyes Megváltódnak!” De magamban még mindig azt kérdeztem, hogy vajon léte-zik-e egyáltalán Isten? És akkor hirtelen felmér-tem a helyzetemet, rájöttem arra, hogy embe-rileg nézve az életemnek vége van. Hallottam, ahogy kiszaladtak a kollégáim, amikor a zajt hal-lottak. Ekkor egy felismerés született bennem: ha innen élve kikerülök, azt csak Isten teheti velem. Tehát ha Isten valóban létezik, akkor ki-szabadíthat innen, és ha ez megtörténik, akkor megtérek bűnös életemből, életem végéig hi-szek benne, és neki szolgálok. Még hallottam, ahogy távoli hangon a munkatársaim kérdezik: „Jóska, élsz még?" „Igen, itt vagyok a törmelék alatt!" — válaszoltam, aztán minden elmosódott körülöttem. Mikor felébredtem, egy kórházi ágyon feküdtem. Az első dolog, ami eszembe jutott, az ígéretem volt. Sérüléseim miatt fájdal-maim voltak, de semmit nem tartottam most fontosabbnak, mint azt, hogy hogyan tudok majd kapcsolatot találni hívő testvérekkel és mit kell tennem, hogy megbéküljek Istennel. Rájöttem, mennyire bűnös vagyok, és teljesen rám nehezedtek a bűneim. Hamar felépültem, és ahogy kikerültem a kórházból, felkerestem egy gyülekezetet, ahol a testvérek segítettek nekem abban, hogy találkozzam és megbé-küljek Istennel. Nagy megkönnyebbüléssel és örömmel olvastam: „...és Krisztusnak az Ő Fiá-nak vére megtisztít minket (1 Jn 1,7). Azóta Is-ten gyermeke vagyok. Ő várt rám és elfogadott engem úgy, ahogy voltam. Megbocsátotta bű-neimet és addig soha nem ismert békességgel és boldogsággal töltötte be a szívemet. Nem törődtem a kollégáim gúnyolódásaival. Akinek csak tudtam, elmondtam mit tett velem Isten. Azóta Őt szolgálom. Isten megajándékozott egy hűséges társsal és hat gyermekkel. Az út, amelyen Isten vezet nem is mindig a legköny-nyebb, nem is mindig egyszerű a lecke, amit tanítani akar. Mégis boldog vagyok, mert tu-dom, hogy Ő velem van! Mikor pedig véget ér ez a földi út, örökkön-örökké ott lehetek majd vele az Örök Dicsőségben. Imádhatom Őt, aki annyira szeretett és szeret engem most is. De nemcsak engem, hanem minden embert! Övé a dicsőség és a hála most és mindörökké! mihanta Iosif

jóska, élsz még?

- Akkor egyezzünk meg! Hadd biztosítsam neki azt az oktatást, amit az én fiam fog kapni. Ha a gyerek olyan, mint az apja, akkor bizonyosan olyan ember lesz belőle, akire mind a ketten büszkék leszünk.Igy is lett!Fleming fia a legjobb iskolákba járt és mikor eljött az ideje, diplomát szerzett a St. Mary’s kórház or-vosi karán Londonban, majd nemsokára az egész világ megismerte a nevét: ő volt a kiváló Sir Ale-xander Fleming, a penicillin feltalálója.Évekkel később, ugyanannak a nemesembernek a fia, aki egykor megmenekült a mocsárból, tü-dőgyulladást kapott. És ekkor mi mentette meg az életét? Az a penicillin, amely a szegény skót farmer fia talált fel! Hogy hívták a nemesembert? Lord Randolph Churchill. És a megmenekült fiát? Sir Winston Churchillnek, aki később Anglia mi-niszterelnöke és legendás államférfija lett. „A mit akartok azért, hogy az emberek ti vele-tek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cseleked-jétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták.” (Máté evangéliuma 7, 12)

lekor meggyógyít engem. A legcsodálatosabb, hogy Őt fo-gom először látni. Őt, aki az életét adta értem. Szavait néma csendben hallgattuk. Szégyeltük magunkat, mert mindennap eszünkbe kellene jutni, hogy milyen jó hozzánk az Isten, mert látóként mennyivel könnyebb az éle-tünk, mégis panaszkodunk.„Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei meg-nyittatnak. Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta, és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben.” (Ézsaiás 35,6)

polgármesternek, aki a falu, a gyermekek, valamint az iskola és az önkormányzat ne-

vében megköszönte a támogatást és Isten áldását kívánta a szeretetszolgálat nemzetközi és hazai missziójára.A felvételen középen Szenczy Sándor és Vujity Tvrtko a polgármester és az alpolgármester gyűrűjében. 4. old.

Fotó: Gémes Sándormunka és ünnep

Az idei ketyeró ring győztesei: mátyás utcai óriás bébik

2010. június 30. „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.” példabeszédek 9, 10. X. évfolyam 6. szám

Az oldalt szerkesztette: dr. Tóth ágnes

dr. Fleming churchill

2010. 06. 30. Kübekháza K

urír Június “W” (háta) - cyan m

agenta yellow black

Olivér, köszöni jól van!

molnár Olivér az a „hí-res” kisbaba, aki tavaly szeptember 23-án szülei kübekházi otthonában lát-ta meg a napvilágot, mivel édesanyjának váratlanul érkező tolófájásai miatt a mentővel való beszállítás-ra már nem volt elegendő idő. Így a kiérkező mentő-sök vezették le a szülést. Az esetet akkortájt fel-kapta a magyar sajtó. mi most nemcsak kis falunk egykori celebjét, hanem családját is bemutatjuk ol-vasóinknak. náluk vendé-geskedtünk a minap. – 2009. augusztus 20-án töl-töttük Kübekházán az első éjszakát és azóta vagyunk a falu lakói. Igaz, akkor még nem gondoltunk arra, hogy egy hónap múlva – négy héttel a tervezett időpont előtt – megszületik kisfiunk, Olivér. – kezdi a beszélge-tést Ági, az édesanya.– és nem is akár hogyan!– Erről nem is beszélve! – mosolyodik el Ági – miköz-ben a karjában ülő kisfiút ringatja. Szerencsére min-den rendben volt a szüléssel kapcsolatban. Olyan gyor-san történt minden, hogy szinte fel sem tudtam fogni. meséli a történteket.– Mentővel szerettünk volna bemenni, de feleségemnél a fájások olyan gyorsan to-

lófájásokká változtak, hogy nem volt más választás, mint az itthonszülés. – meséli a történteket Zoltán, a férj és édesapa.– A mentősök olyan maga-biztosak, határozottak és kedvesek voltak, hogy őket látva mindent természetes-nek vettem és sem az izga-lom, sem a félelem nem lett úrrá rajtam! – mondja Ági.– És valóban gyorsan ment minden. Olivér negyed óra alatt kibújt! – egészíti ki fe-leségét Zoltán, aki nyomban hozzá is teszi – Nem így ter-veztük, de egyáltalán nem bánjuk, hogy így történt.– Igen, ennek megtapasz-taltuk a bürokratikus oldalát, mert másfél hónap utána járásba került, míg sikerült a gyereket anyakönyveztetni. Ugyanis nem tudta sem a gyerekkórház, sem a men-tőállomás, hogy ilyenkor mi is a teendő. Ide-oda küldöz-gettek bennünket. Miután a mentőállomás vezetője ki-töltötte a nyomtatványokat, már gyorsan ment minden. Az anyakönyvezés, a TAJ-kártya és az egyéb teendők intézése. – avat be a részle-tekbe Ági.– Végülis a szülés pozitív oldalát nézzük és nem az azutáni hercehurcát, amit azért nem kívánunk sen-kinek. – nyomatékosítja

a férj, aki egyébként nem messze innen, Tiszaszigeten élte gyerekkorát, majd Ági-val való megismerkedésük és házasságkötésük után kö-zösen döntöttek úgy, hogy Szeged helyett egy csendes falut választanak maguknak és gyermekeiknek.– Mindketten falura vágy-tunk. Zoli ott nőtt fel azért, én pedig azért mert egy rókusi panelban. S az, hogy falura kell költöznünk, csak erősödött bennünk, ahogy egyre közeledtünk kisfiunk születéséhez. – mondja Ági. – Szeretünk itt élni. Kedve-sek az emberek, jó a levegő, tiszta a környezet. És ami a fő: nyugalom és csönd van! – teszi hozzá Zoltán.– és Olivér?– Olivér, köszöni jól van! – mondja nevetve a szemmel láthatóan büszke anyuka: szépen fejlődik, vidám és nagyon huncut baba. Szeret a középpontban lenni. Ma már nem látszik rajta, hogy koraszülött volt. Nagyon kedveli a hasát! Olyan iga-zi férfi! Ebben is az apjára ütött….

Szabó krisztina

Huszonöt éves vagyok. Abonyban éltem a szüleimmel és két testvéremmel 2007-ig, amikoris egy kedvező álláslehetőség miatt Kalocsára költöztem. Vallásomat gyakorló katolikus vagyok, de a kalocsai református gyülekezet tagjaival is jó kapcsolatom ala-kult ki különböző ökumenikus események alkalmával. Hajadon vagyok, egyedül élek. 2004-ben érettségiztem az újszászi Gimnázi-umban. 2004 és 2009 között a Kecskeméti Főiskola hallgatója voltam, ahol óvodapeda-gógus szakon végeztem. Gyakorlataim során megismerkedhettem egy speciális óvodai csoporttal. Az ott szerzett tapasztalatok és a gyógypedagógia iránti érdeklődésem sar-kallt arra, hogy szakdolgozatom témájául a sajátos nevelési igényű gyermekek családi és óvodai nevelését válasszam. Tanulmánya-imnak és hospitálásaimnak helyet adó intéz-ménynek köszönhetően az óvodai élet több területére is ráláthattam. A főiskola mellett pénzügyi-számviteli végzettséget is szerez-tem. Mottóm: „Akik Istent szeretik, minden javukra van, még a tépés, még a szaggatás is. Finommá, lággyá teszik az elkérgesedett emberi lelket, a szeretetnek olyan mélységét és erejét hozzák felszínre, amelyet e nélkül el sem lehet képzelni.” (Gyökössy Endre)

Az ünnepség résztvevőit Gyöngyösiné Széll Tímea önkormányzati képviselő köszöntötte. Üdvözlőbe-szédében kiemelte, hogy

sok még a beruházásban résztvevőkre váró munka, de a cél, hogy két év után újra becsöngessenek isko-lánkba, új és újabb lendüle-

A heves és szüntelen esőzések miatt jelenleg kéthetes csúszásban vannak az iskolaépület mögötti reménysugár park kialakításával, azonban megfeszí-tett munkával a lemaradás még behoz-ható. – mondta lapunknak Hegedűs Zoltán önkormányzati képviselő, a park megálmodója. A parképítéshez azon-ban számítanak a falu lakóinak közre-működésére is. Mint mondta, hamaro-san társadalmi munkát hívnak össze.

készül már a suli-park is!

Startra kész a reménysugár Iskola és Óvoda pedagóguskaraTöbb mint száz jelölt közül egy bizottság választotta ki azokat a személyeket, akik ősztől az is-kola és az óvoda pedagógusai és egyéb munkatársai lesznek. A Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság felajánlotta a továbbfoglalkoztatás lehetőségét a kübekházi pedagógusok mind-

egyikének, ám a felajánlással csak kevesen éltek. Akik viszont vállalták az egyházi intézmény keretein belül való további munkavégzést, azok mindegyikével szerződést köt új munkáltató-juk. Az elkövetkezendő lapszámainkban sorra mutatjuk be az új intézmény új munkatársait…

juhász Hajnalka

Ünnepélyes keretek között helyezték el június 11-én dél-után a reménysugár Iskola homlokfalára annak jelképét, a kübekháza lakói által készített négyméteres fakeresz-tet. A kereszt beemelésével félidejéhez érkezett a már-ciusban megkezdett iskola-beruházás.

tet ad mindenkinek. – mond-ta, majd kiemelte: Kübekháza az élet számtalan területén volt már úttörő, most is azt várjuk, hogy a Reménysugár Katolikus Iskola is egy úttörő, lelki-szellemi kezdeményezés lesz ebben az országban és a keresztény szellemiség ne csak címke, valami vallásos jelző, hanem komoly lelki tar-talom és gyakorlat is legyen! Mi szülők, fontosnak tartjuk, hogy a pedagógusokkal csalá-dias kapcsolat, gyümölcsöző együttműködés alakuljon ki.Bóna Judit igazgató az is-kola újjászületése kapcsán elmondta, hogy az intéz-ményben tanítók számára a homlokzaton elhelyezett kereszt arra a szeretetre kell

hogy emlékeztesse őket min-den nap, hogy Jézus minden-kit szeret. „Nekünk nevelők-nek célunk az, hogy minden idejáró gyermek megértse és szeresse ezt a keresztet.” – tette hozzá. Dr. Molnár Róbert polgármes-ter arról beszélt, hogy a szep-temberben átadásra kerülő intézmény több lesz, mint egy iskola. Világító toronynak és missziós központnak is szánják és nem titkolt céljuk a szülők elérése, megérintése és bevonása a munkába. „A reménysugár tavaly decem-berben még csak hit volt, ma már látható is!” – mondta. – Az, aki egy olyan folyamat-nak a részese lehet, amely jó szándékú összefogással

márton Attila

Nős, három gyermek édesapja vagyok. Gyer-mekkoromat Vaskúton, a soknemzetiségű faluban töltöttem, majd a bajai III. Béla Gim-náziumba jártam, ahol nagy hatással volt rám tanáraim embersége és tudása. Kiváló közös-ségben telt az a négy év. Ezek az élmények motiváltak a tanári pályára. 2001-ben kémia tanári, 2005-ben számítástechnika tanári dip-lomát szereztem a Szegedi Tudományegye-temen. Dolgoztam kémia tanárként Hódme-zővásárhelyen a Corvin Szakközépiskolában, számítástechnika tanárként és rendszergaz-daként a szegedi Kodály téri Általános Isko-lában. Hat éve a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék-ének meghívott oktatója vagyok. Médiain-formatikát tanítok a kommunikáció szakos hallgatóknak. A keresztény értékrend mellett elkötelezett pedagógusként hiszek abban, hogy a kübekházi Reménysugár Iskola a gyer-mekek lelki és szellemi gyarapodását szolgál-ja és örülök annak, hogy ennek a nagyszerű összefogásnak magam is részese lehetek.

Tóth diána Lupseáné ádám évaM

agya

r ny

elv

és ir

odal

om

Kém

ia é

s sz

ámít

áste

cnik

a

Óvo

dape

dagó

gus

Huszonhét éves vagyok, Orosházán szület-tem. Tanulmányaimat Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar és tör-ténelem szakán végeztem, majd a további kétéves képzés során, történelemből meg-szereztem az egyetemi diplomát is. Pályám során a 11 éves korosztálytól egészen a 18 éves, érettségiző korosztályig tanítottam tör-ténelmet, magyar nyelv és irodalmat. Az em-beri kapcsolatok terén a vallásos családi ne-velés mellett, a szegedi Szent Imre Katolikus Szakkollégiumban eltöltött évek alatt olyan további értékeket kaptam, amelyeket a gye-rekek nevelése során igyekeztem és igyek-szem mind a mai napig átadni. A lelki világuk és a személyes problémáik még mélyebb megismerése és megértése érdekében je-lenleg pszichológiai tanulmányokat folyta-tok. A tanítási órákon kívüli kiscsoportos be-szélgetések alkalmával igyekszem erősíteni a közöttük lévő kapcsolatot és az egymás iránt táplált tisztelet kialakítását is nagyon fontosnak tartom. Nagy örömmel tölt el a tu-dat, hogy a Reménysugár Általános Iskola ke-retében egy különleges és egyben Isten ke-gyelmében lévő közösségnek lehetek tagja.

Negyvenkilenc éves vagyok. Családom-mal együtt Szegeden lakom. Huszonöt éve házasodtunk össze férjemmel. Programo-zóként végeztem a Szegedi Egyetem. Je-lenleg egy könyvelői tanfolyamot végzek.

Isten iránti hála van a szívemben azért, hogy ősztől ebben az iskolában dolgozhatom. Há-rom gyermekes édesanya lévén jól tudom, hogy nagyon nehéz és fontos döntés, hogy hova küldjük gyermekeinket. Tizenöt évvel ezelőtt ehhez a döntéshez segítséget keres-ve jutottunk el férjemmel együtt Istenhez, azóta vagyunk az Ő gyermekei. Pál apostollal együtt én is vallom, amit a Timóteushoz írt 2. levele 3. fejezetében találunk: „Minden Írás, amit az Isten sugalmazott, jól használható a tanításra, az érvelésre, a feddésre, s az igaz életre való nevelésre, hogy az Isten embere tökéletes legyen és minden jóra kész legyen.”

Hiszem, hogy a keresztény értékrend alap-ján történő szeretetteljes nevelés biztos, szilárd talajt ad a gyermekek lába alá, meg-alapozza felnőtt életüket, megtanítja őket olyan dolgokra, ami bizony nagyon hiány-zik a mai világból. Ilyen például a szere-tet, a türelem, az elfogadás és a kitartás.

Isko

lati

tkár

ma már látható a kübekházi reménysugár!

Gyöngyösiné Széll Tímea Bóna Judit Dr. Kiss-Rigó LászlóDr. Molnár Róbert

egy jó cél érdekében valamit épít, annak a helyzete nagyon örömteli! – ezt már Dr. Kiss-Rigó László az ünnepségen jelen levő megyéspüspök mondta, majd kiemelte, hogy ennek a folyamatnak nem lesz végállomása, hiszen fo-lyamatosan jobbat és többet akarnak majd nyújtani. Az is-kola homlokzatán elhelyezett kereszt kapcsán a püspök em-lékeztetett arra, hogy ma ez egy szép és nemes jelkép, de kétezer esztendővel ezelőtt a kereszt a súlyos bűncselekmé-nyek büntetéseként kirótt ke-gyetlen kínszenvedést jelentő kivégzésnek, a kereszthalál-nak volt a jelképe. „Ezt a keresztet az értünk szeretetből tudatosan életét

áldozó Jézus lelkülete tette a szeretet jelévé és az Ő föltámadása tette a győzelem jelévé! Ezért számunkra ez ma már a szeretet és a győzelem szimbóluma!” – hangsú-lyozta a megyéspüspök, majd mielőtt emelőgép-pel a helyére emelték volna, áldást is mondott. A kereszt homlokfalra be-emelésekor megkondul-tak a Szent István király templom harangjai.Az ünnepség végén a résztvevők megtekin-tették az épület belső átalakítását is, majd a püspökkel közös hálaadó ebéden vettek részt.

Az iskola főbejárati homlokzata

A dél-nyugati homlokzat

Egynapos falunapot tartottak május 29-én, szombaton. A szakadó eső ellenére rengete-gen vettek részt a már hagyo-mányos utcák főzőversenyén. Mire a pörköltek elkészültek, az idő is megenyhült. A főző-versenyt a Mihók Józsefné ve-zette József Attila utca csapata nyerte. A nap további részében Gräfl Máté fantasztikus hajköl-teményeket varázsolt az ér-deklődőknek. Volt vízifocizás, vizicsúszda, íjászbemutató, sörivás, virsli- és palacsinta evő verseny is. A Bus4Life amerikai missziós szolgálat is megérkezett településre. Napközben játékokkal, báb-előadásokkal kedveskedtek a gyerekeknek és beszélge-tésekre várták a felnőtteket. Nagy sikert aratott a temesvári Bánát Néptáncegyüttes és a kiszombori Dáridó is. Az esti parádén többek között Szűcs

Judith szórakoztatta a jelenlé-vőket. A „Napfényfalva Feszti-válra” keresztelt falunapunkat tűzijáték zárta. Minden bizony-nyal a nap legnagyobb érdek-lődését kiváltó rendezvény a második alkalommal meg-rendezett Ketyeró Ring, azaz a "paraszt Forma1”-es futam volt. A falu lakói saját készítésű kistraktoraikkal, ketyeróikkal jelmezekbe öltözve verse-nyeztek. A tavalyihoz hasonló-an az idei győztesek is a Má-tyás utcai asszonyok voltak. Az „óriás bébik” boldogan vették át az elsőknek kijáró serleget és a virslikoszorút, azonban pezsgő helyett falusi szóda-vízzel fröcskölték le az őket ünneplő népes közönséget...A falunap műsorvezetője Gyöngyösiné Széll Tímea, Németh Istvánné és az el-maradhatatlan Gál István volt.

napfényfalva Fesztivál: akkor főztek amikor a legjobban esett...

A kereszt beemelése

A Molnár család

2010

. 06

30.

Küb

ekhá

za K

urír

Júni

us B

elsô

old

al 4

. old

al

2010

. 05

28.

Küb

ekhá

za K

urír

Máj

us B

elsô

old

al

blac

k 3.

old

al

Kübek

E-mail: ktransbt@hotmail.com

Telefon: 30/894-1070

Trans

Gräfl János

I m p r E S S Z U m - kübekháza kurírKübekháza Önkormányzatának ingyenes havilapja. Megjelenik havonta 1000 példányban.

Szerkesztőség: 6755 Kübekháza, Petőfi tér 2. tel.: 06 62 254-514 Fax: 06 62 254-571 Email: info@kubekhaza.hu Főszerkesztő: Solymosi Lajos

A szerkesztőség tagjai: Solymosi Lajosné, Juhász Lajosné, Szabó Krisztina, Kádár Márta, Dr. Tóth Ágnes, Kucsora Tamásné, Csáki Józsefné, Kovács Zoltán, Szabó Renáta,

Sikhegyi Erika, Karainé Suta Katalin, Sipos Attila.Bankszámlaszám: 11735005-15354343-10010000, Grafika: Polgármesteri Hivatal, Kübekháza. Nyomtatás: BEZSIT Bt, Székesfehérvár

A nemzeti kulturális Örökség minisztériumának nyilvántartási száma: 20/2005. (VI. 16.)

meghitt búcsú az ovitól

Június 5-én tizenhárom ovis intett búcsút a Százszorszép Óvodának. A meghitt ünnepség kereté-ben énekkel, versikékkel búcsúztak a kicsik ovijuktól és a szerető óvó- és dajka néniktől. Ősztől az iskolaérett óvodások túlnyomó többsége a Reménysugár Iskolába fog járni. Az ünnepségen jelen volt Bóna Judit az iskola igazgatója is, aki verssel köszöntötte az ünnepelteket, majd a teremben folytatódó ünnepségen a polgármesterrel együtt átadták a Reménysugár Iskolába szóló meghívó-levelüket és ballagási ajándékaikat.

Ajándék-trambulin az önkormányzattól gyereknapra!Egy hatalmas trambulint aján-dékozott az Önkormányzat a kübekházi gyerekeknek gyereknapra. A tarmbulint kucsera Istvánné alpolgár-mester adta át a falunapon, amelyet a megajándékozottak nyomban birtokba is vettek.- Sokat gondolkodtunk azon, hogy mivel lephetné meg ön-kormányzatunk a kicsiket. Tavaly a játékfalut kapták, az idén is szerettünk volna valami hasznos ajándékkal szolgálni. – mondja lapunknak Kucsera Istvánné.- Hogy jött ennek a hatalmas trambulinnak az ötlete?- Kikértük az óvónők véle-ményét is. Az ő ötletük volt – mondja az alpolgármester – bár ők egy kisebb méretűben gondolkodtak, de éppen azért, hogy egyszerre több gyerek élvezhesse ezt az ugráló sző-nyeget, mi egy jóval nagyobb méret mellett döntöttünk.

- Szemmel láthatóan örömmel fogadták a gyerekek!- Valóban nagy volt az öröm. Bol-dogok vagyunk, hogy az azóta az oviban elhelyezett trambu-linnak töretlen a népszerűsége. Örülünk, hogy egy új eszközzel gazdagíthattuk óvodánk játék-parkját és örömet szerezhettünk gyerekeinknek. Az a feladatunk ugyanis, hogy minden lehető-séget és minden eszközt fel-használjunk annak érdekében, hogy a mi óvodánkból kikerülő gyermekek minél többet kapja-nak játékban, élményekben és megtapasztalásban.- A játékfalunak is nagy sikere volt és van…- Hatalmas az érdeklődés. Va-lóságosan egymásnak adták a kilincset az utóbbi időben az idelátogató óvodai csoportok. Komoly híre van országszerte! Még Romániából is megkeres-tek bennünket, hogy jönnének. Már csak őszre tudunk vendég-

csoportokat fogadni.- milyen terveik vannak az óvodával kapcsolat-ban?- Az ovi is egyházi fenntartásba kerül. Sok új programra, újításra kerül sor szeptembertől. Sokkal több ze-nével, ének-kel, manó a n g o l l a l , bábelőadá-sokkal dúsítjuk a kübeki ovit választó gyere-kek mindennapjait. Nem beszélve arról, hogy egyetértve a szülőkkel, szeptem-bertől ismét három csoportban foglal-koznak majd a kicsik-kel. – mondta lapunk-nak Kucsera Istvánné alpolgármester.

nagyon fontos a mammográfiai szűrés!Idén februárban negyvenöt kübekházi hölgynek postáztak központi behívót mammográfiai szűrésre, azonban mindösz-sze csak nyolcan jelentek meg a vizsgálaton. Ebből kiindul-va a helyi védőnői szolgálat és az önkormányzat úgy hatá-rozott, hogy a település pályázaton elnyert mikrobuszával minden hónapban egy meghirdetett időpontban díjmente-sen nyolc helyi lakost mammográfiai szűrésre szállítanak. Az első ilyen szűrésre éppen ma került sor. A júliusi idő-pontot a Polgármesteri Hírlevél útján közli majd a hivatal.

Szabó Krisztina védőnő felhívja a 45 és 65 év közötti hölgyek fi-gyelmét, hogy kétévente szánjanak időt erre a rövid vizsgálatra és éljenek az önkormányzati segítség lehetőségével. Mint a védőnő elmondta, más településeken örömmel vennék, ha a helyi önkor-mányzat ennyire fontosnak tartaná a lakosság preventív szűrését.Mihókné Novodonszki Ildikó önkormányzati képviselő lapunk-nak elmondta, hogy a nyári hónapokban csak a mammográfiai vizsgálatokra kerül sor, szeptembertől viszont bőrgyógyászati szűréssel kezdődik ismét az ingyenes havi szűrővizsgálatok sora.

Tájékoztatjuk az Olvasókat, hogy a 2009. december 21-ig beadott második körös ÚmVp III. tengelyes pályázatok ad-minisztratív rögzítése, ellenőrzése, valamint hiánypótlása, illetve azok feldolgozása megtörtént.A Déli Napfény Nonprofit Kft. munkatársai 2010. június elején lefolytatták az építéssel járó beruházások esetében az előzetes helyszíni szemléket. Zsombó, Algyő, Tiszasziget, Domaszék tele-pülésen történt a szemlézés, amelynek célja a támogatási dön-tés meghozatalának megalapozása, a támogatási kérelemhez/pályázathoz szükséges mindazon releváns információk beszer-zése, amelyek a támogatási kérelemhez/pályázathoz benyújtott okmányok alapján nem támaszthatók alá teljes körűen, illetve a benyújtott okmányok által adott információk egybevetése a hely-színen tapasztaltakkal.A kérelmek kiválasztása:Miután az előzetes helyszíni szemle a támogatási kérelem/pá-lyázat elbírálását alapozza meg, a Helyi Akciócsoport (HACS) ügyintéző a támogatási kérelem/pályázat tartalmi vizsgálata alapján jelöli ki az érintett ügyfeleket. A kijelölésnél alapelvként követendő, hogy előzetes helyszíni szemlét kell tartani vala-mennyi felújítást, korszerűsítést tartalmazó beruházási támoga-tás esetén, továbbá minden olyan kérelem esetén, ahol az MVH előzetes helyszíni szemlét rendel el. Kiemelt figyelmet kell fordí-tani azokra az ügyfelekre és projektekre, ahol a megadott meg-valósulási helyszínen, helyrajzi számon, hasonló témában már volt beruházás a SAPARD / AVOP / ÚMVP programok keretében.Feladat: a kiindulási pont meghatározása, a támogatási kérelem/pályázat megalapozása. A megvalósítási helyszín meglévő állapotáról fényképek készül-nek. A fényképek és azok összesítői a jegyzőkönyv kötelező mellékletét képezik.

Szeged, 2010. június 10.

máté péterDéli Napfény Nonprofit Kft.

ügyvezető

A déli napfény jelenti!A Kossuth Iskolába járó tizenkilenc kübekházi diák bú-

csúzott június 12-én az iskolától. Tanulmányaikat ősztől gim-náziumokban, szakközép és szakképző iskolákban folytatják. A rendhagyó

és rendkívül színvonalas ünnepségen az iskola diákjai színpadi képekben villantották fel az Alma Materhez fűződő iskolás élményeiket. Polgármesterünk a ballagó diákoknak a balla-gás napján otthonaikba eljuttatott egy-egy szál rózsával és ballagási köszöntőlevélben gratulált.

Elballagtak az iskolásaink

2010. július 31., szombat 20 óra, Kübekháza fôtere

Kerényi Miklós Máté

Oszvald Marika

Kalocsai Zsuzsa

Kékkovács Mara

Fischl MónikaBenkóczy Zoltán

Vadász ZsoltVadász Dániel

Szabó Dávid

Peller KárolyBozsó József

Magyarország legnagyobb ingyenes szabadtéri operettgálájaa Budapesti Operettszínház együttmûködésével

A Csongrád Megyei Önkormányzatés az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

fő támogatásával bemutatjuk:

Rendezô:Kerényi Miklós Gábor - KERO®

az Operettszínház igazgatója

A Budapesti Operettszínház zenekaraVezényel: Makláry László

A Budapesti Operettszínház balettkaraKoreográfus: Lôcsei Jenô

Fellépők:

Közremûködik:

Bordás BarbaraSzendy Szilvi

A tavalyi sikerre tekintettel 2010. július 19 – 2010. július 23. között, délelőtt 9 és 14 óra idő-tartamban ismét megrendezésre kerül 8 és 14 éves kübekházi gyermekek részére spor-tos, kézműves foglalkozásokkal, ügyességi játékokkal és bemutatókkal tarkított, idén „Szélforgó” névre keresztelt nyári napközis táborunk. A tábor Kübekháza Önkormányza-ta, a Szociális Szolgáltató Központ, valamint más támogatók segítségével valósul meg. Ha úgy érzed, hogy szeretnél velünk tölteni egy hetet, legkésőbb július 9-ig, az Egész-ségügyi és Szociális Centrumban Szabó Krisztinánál vagy Laczi Zoltánnénál jelentkezz.A tavalyi évhez hasonlóan tudunk egy kis nassolni valót biztosítani a résztvevőknek, de az ingyenes részvétel nem lehetséges. Naponta, gyermekenként a térítési díj 200 Ft, egy hétre 1000 Ft, amelyet a jelentkezéskor kell befizetni. A három, vagy több gyermekes családok esetén a részvételi díjat az önkormányzat átvállalja. A létszám 20 fő, amelyet jelentkezési sorrendben tudunk figyelembe ven-ni. Bővebb információ: Szabó Krisztinánál és Laczi Zoltánnénál. 62/254-551/103;62/254-551/106.

Szélforgó nyári napközis tábor!

Szenczy Sándor és Vujity Tvrtko kübeken

június 15-én kübekházára látogatott Szenczy Sándor a világszerte ismert és el-ismert baptista Szeretet-szolgálat vezetője és Vujity Tvrtko a TV2 népszerű mű-sorvezetője, író, újságíró. A két neves közéleti sze-mélyiség a „remény Hete 2” programra érkezett, amelyen „mennyei és po-koli történetek” címmel tartottak előadást a faluvé-gén felállított nagysátorban. Szenczy Sándor a népes hallgatóság előtt azok-ról a megpróbáltatásokról mesélt, amelyek többek között Groznijban érték:„Segíteni mentünk, miközben meggyilkolták 19 éves kollé-gámat. Ordítottam mindenki-vel és komolyan elgondolkod-tam, hogy kell-e ezt nekem csinálnom! Isten megértette velem, hogy igen. Ha egy va-lakit megmentünk, a világot mentjük meg! Nem adhatjuk fel! Meg kell bocsátanunk, fel kell állnunk és tennünk kell a dolgainkat! Halottakon, embe-ri maradványokon lépdeltünk át, hogy élelmet vigyünk em-bereknek. És eljutottunk öz-vegy asszonyokhoz, akiknek megölték férjeiket, meghaltak

a gyerekeik, az unokáikat pe-dig eladták és jóformán hó-napok óta nem ettek rendes ételt. És mi vittünk nekik enni. És az egyik asszony azt mond-ta, amikor odahúzott magá-hoz: Te pásztor vagy! Nem enni való kell nekünk, hanem prédikálj, beszélj nekünk Is-tenről! És akkor megértettem - mondta Szenczy Sándor – hogy ebben a földi életben elveszíthetünk mindenkit és mindent, de ha van hitünk, azt nem veheti el tőlünk senki! Vujity Tvrtko többnyire meg-mosolyogtató észak-koreai és türkmenisztáni történe-teiről beszélt. Vujity Tvrtko kübekházi előadásáról útban hazafelé, Balástya térségé-ben szerencsés kimenetelű autóbalesetet szenvedett, miután egy szabálytalanul közlekedő gépjármű miatt el kellett rántania a kormányt. A gépkocsi totálkárosra tőrt, míg Tvrtko kisebb horzsolá-sokkal megúszta a balesetet. A Remény Hete 2 további programról terjedelmi okok miatt következő havi lap-számunkban számolunk be.

Emlékezés TrianonraTizenhét percen át szóltak kübekháza harangjai jú-nius 4-én, 16.15 és 16 óra 32 perc között, a Trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulójának időpont-jában. A tiszaszigeti temp-lomban előtte való nap, a csodaszarvas polgári kör szervezésében emlékez-tek a szomorú évfordulóra.Dobák Lászlóné, a polgári kör elnökének bevezető-jét és az emlékműsort kö-vetően Dr. Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere mondott ünnepi beszédet.A polgármester a magyar tör-ténelem egyik legfájóbb epi-zódjának nevezte Trianont. Egy olyan epizódnak – fogal-mazott - amely még ma is tart és azt hiszem tartani fog mindaddig, amíg egy magyar is él e földön. Majd folytat-ta: hisz a múltnak, legyen az dicső, vagy legyen szomo-rú, vannak következményei. Ahogy következménye van az egyéni életünkben elkö-vetett bűnöknek és nemes tetteknek; éppúgy egy ország életében is következményei vannak a jó és rossz kormány-zásnak, illetve a jó és rossz döntéseknek. Kiemelte, hogy a magyar történelem számta-lan viharon ment át az elmúlt ezer év alatt. Ha csak a Him-nusz sorait elolvassuk, hány és hány nemzeti tragédia, sorscsapás képe villan fel előt-tünk, de olyan csapás egyik sem volt talán, mint amelyet a Magyar Birodalom szenvedett el az elveszített I. világhábo-rút lezáró Trinanoni békeszer-ződésnek köszönhetően. A polgármester emlékeztetett arra, hogy 1920. június 4-e, a csak „Trianon”-nak nevezett esemény, azóta is gyásznap Magyarország számára. Akkor is, ha beszélhettünk róla és akkor is, ha nem. A szív gyá-szát sem egy kormány, sem egy elnyomó, idegen érdeke-

ket kiszolgáló hatalom sem tilthatta meg nekünk. Trianon a magyarság katasztrófája! – fogalmazott, majd elmond-ta, hogy a 21 milliós magyar birodalomból 13,3 millió ma-gyar ember a megrajzolt ha-tárainkon túlra került. A 325 ezer km2-nyi területünkből elvettek majd 233 ezer km2-t. Elveszett 17 millió szarvasmar-hánk, lovunk, sertésünk és juhunk. Elveszett feketeszén, barnaszén és vasérc-bányá-ink zöme és elveszett az ösz-szes rézérc, ezüst és arany-bányánk. Elvesztek gyáraink, vasútjaink, termőföldjeink, rétjeink, legelőink, erdőink, szőleink nagy többsége. És ami talán a legfájóbb: elve-szett a lelkiismeretünk és oda-veszett a nemzettudatunk is!Molnár Róbert Kübekháza polgármestereként kiemel-te, hogy Kübekházát Tri-anon Jugoszláviának adta és csak 1921. augusztus 19-én csatolták vissza a már csonka Magyarországhoz,

amely isteni kegyelem volt.Ez a nap már nem szétvá-laszt magyart magyartól, hanem összeköt! Ez a nap a Nemzeti Összefogás Napja! Mert tudnia kell mindenki-nek, hogy győzelem csak ott van, ahol az emberek össze-fognak! Ahol gyűlölködés, gyalázkodás, széthúzás van, ahol önző emberi érdekek vannak, ott nem lesznek időt álló gyümölcsök, ott nem lesznek eredmények! Trianon erre figyelmeztet! A hibákból mindig tanulni kell! Mert az a nép, amely nem tanul a tör-ténelméből, az az ember, aki nem tanul a hibáiból, méltó arra, hogy újra átélje azokat! Ma egy kis Magyaroszágon élünk. Elveszítettük minde-nünket, értékeinket, anyagi javainkat, de Trianon után megteltek a templomaink, imára kulcsolódtak kezek és tudtak az akkoriak imádkozni. Fel tudtak állni és újjáépült ez az ország. Amit aztán újból leromboltak a II világháború-

ban és 1956-ban is. De – és itt jön egy fontos momentum – nem lett vége! Magyaror-szág él és hiszem, hogy élni is fog! Nem tudta életerejét elvenni Trianon, az azt köve-tő időszak, de még az elmúlt nyolc év sem! Ez az ország nagy bajban mindig össze tudott fogni! Most is erre van szükség! Rajtatok fiatalokon és rajtunk múlik, hogy milyen lesz a jövendő! A Bibliában, a Lukács evangéliuma 11, 17-ben ez van írva: „Ő pedig (Jézus) tudván azoknak gondolatát, monda nékik: Minden ország, a mely magával meghason-lik, elpusztul; és ház a házzal ha meghasonlik, leomlik.”Ez figyelmeztetés ma is a számunkra! Minden ország elpusztul, amely meghason-lik magával és minden ház, minden emberi élet tönkre megy, amelynek nem Isten a fundamentuma. Trianon nemzetvesztés volt! Nem en-gedhetjük meg, hogy Magyar-országon még egyszer ez történjen. Akár anyagi, akár lelki legyen az! Ehhez azon-ban összefogásra van szük-ség! Nem az számít, hogy ki milyen vallású, ki milyen bőr-színű, vagy pártállású! Az szá-mít, hogy ki és mi van a szí-vekben. Először mindenkinek Istennel kell rendeznie a dol-gait. Ugyanezt kell megtennie országunknak is. Bocsánatot kell kérni az évszázados bű-nökért, aztán pedig felállva a hit, a szeretet fegyverzetével, neki kell látni az újjáépítő munkának. De „….keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek!” Ámen! – mondta Molnár Róbert.A templomban rendezett ün-nepségen többek között je-len volt Bodó Imre Tiszasziget polgármestere, a térség or-szággyűlési képviselője, B. Nagy László országgyűlési képviselő, Lengyel Antal plé-bános és az ünnepség vé-gén imát mondó Dr. Gruber László szőregi plébános is.

Kübekháza polgármestere

Ballagási Köszöntő

Szeretettel köszöntele

k Téged,

Damján Evelin

általános iskolai ba

llagásod alkalmából.

Köszönöm, hogy az elmúlt eszten

dőkben a mi kis falu

nk,

majd a kistérségi isk

olánk diákja voltál

.

Most véget ért életed

egy meghatározó szakasz

a, ám a

kihívásokkal, rejtelm

ekkel szegélyezett u

tad valójában csak

most kezdődik.

Ehhez kívánok Neked mindenekelő

tt hitet, bölcsessége

t és erőt!

Dr. Molnár Róbert

Kelt: Kübekházán, 2010.

június hó 12. nap

ján

Szenczy Sándor és Vujity Tvrtko