Hírszerzési modellek, a titkos információgyűjtés és a leplezett

eszközök

Dr. Nyeste Péter

NKE-RTK KI Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszék

2017.10.25.

Hírszerzési modellek, a titkos információgyűjtés és a leplezett eszközök

Szakmatörténeti oldalról a rendészeti közjog egyes klasszikusainak munkássága a titkos rendészetről.

A hazai bűnüldözési célú titkos információgyűjtés modern, szektorjellegű felosztása és szabályozása.

Az Európai Unióban alkalmazott „titkos információgyűjtés” és „ leplezett eszközök” rövid bemutatása.

A hazai bűnüldözési célú titkos információgyűjtő tevékenység, és a leplezett eszközök az új büntetőeljárási törvény tükrében.

Egyes rendészeti modellek

Hírszerzésen és elemzésen alapuló bűnüldözési tevékenység ( Intelligence led policing)

Elemzett hírszerzési információkból rendészeti műveletek/ büntetőeljárás. Proaktív. NIM.

(hírszerzési-elemzési egységek, hírszerzési modell, szervezetszerű gondolkodásmód)

Célpontkijelölés, prioritások

Hatékony a főbb bűnügyi problémák ellen, de az új bűnelkövetési minták feltárására nem alkalmas, közösségi hírszerzést nem használja elég jól.

Probléma-orientált rendészet (POP) reaktív rendészet kritikája SARA, vizsgálódás,elemzés, reagálás,értékelés – bonyolult, rendkívüli elemző kapacitás

Prediktív rendészet

Mennyiségi adatokból bűnelemzési technikákkal lehetséges célpontok, elkövetők, áldozatok előrejelzése, profilalkotás

Külföldi hírszerzési modellek

A szervezett bűnözés elleni modellek

Svédország - Integrált megközelítés (integrált adatbázis)

Nemzeti Hírszerző Központ (Rendőrség, Parti Őrség, Vámőrség, Adóhatóság, Gazdasági Bűnözés Elleni Hatóság, Bevándorlási Hivatal, Ügyészség, Társadalombiztosítási Ügynökség)

Közös Stratégiai Végrehajtó Tanács - stratégiai döntések nemzeti helyzetjelentés alapján

Közös operatív Tanács - operatív döntések

Módszertana a bűnügyi arborisztikus eljárás

Finnország- rendvédelmi szervek szoros együttműködése ( külön adatbázisok)

Rendőrség - Határőrség és Vám - és Pénzügyőrség egységes Nemzeti Adatfeldolgozó és Elemző központban működik a Nemzeti Nyomozó Iroda részeként.

Közös fellépést igénylő esetekben egymás adatbázisaihoz hozzáférési jogosultság.

Regionális szinten is adatfeldolgozó-elemző központok működnek. ( konkrét nyomozások)

Külföldi hírszerzési modellek

USA- National Intelligence Modell (CFR Part 23.- Szövetségi jogszabályok)

Cél: hírszerzési feladatok támogatása, nyomozások támogatása, más osztályok támogatása, stratégiai tervezés támogatása

Hírszerző egység felépítése

1 vezető, 3-12 fő hírszerző és hasonló számú elemző, 75 fős szervezet felett javasolt, ennél kisebb egységeknél nem különülnek el hírszerzők, hanem nyomozók végzik a hírszerzést is, 1-2 fő elemzővel.

Legtapasztaltabb hírszerzők-elemző stratégiai elemzés, kisebb tapasztalatúak ügyelemzés

Az elemzők szakterületekre specializálódnak ( pl. pénzügyi elemzés, kábítószeres ügyek), adatbeviteli támogatók, specialisták.

Külföldi hírszerzési modellek

Nemzeti Hírszerzési Modell (NIM) 1999-

módszertan – feladat meghatározó és koordináló csoportmegbeszélések (szolgálati ágak vezetői, hírszerzési egység vezetője, elemzők) stratégiai és taktikai megbeszélések

Taktikai menü: prioritásoknak megfelelő elkövetők beazonosítása, hot-spot menedzsment, sorozatjellegű bcs., szabálysértések felderítése, megelőző intézkedések

Hírszerzési termékek: stratégiai értékelés ( prioritási sorrend), taktikai értékelés, célpontképzés ( személy és csoportorientált célzott műveletek), problémaazonosítás

Tudás termékek (oktatási anyagok, eljárások, adatvédelem, információk osztályozása…)

Rendszer termékek ( adatbázisok, TIAR, fedett nyomozati lehetőségek…)

A rendészeti közjog egyes klasszikusainak nézetei a titkos rendészetről

Fekete Gyula – A titkos rendészet jelentősége és szervezete (1877. Jogtudományi Közlöny 43. sz.)

Titkos rendészet: -polgári (bűnüldözési) -politikai (állambiztonsági)

-Természete: „ közönségesnek a jobb keze s a jogszolgáltatás nélkülözhetetlen támogatója… kivételes rendőreszköz, mely a legnagyobb megszorítások és óvatosság alapján alkalmazható…a bírósági rendészet érdekében”

- Alkalmazásának feltételei: célszerűség, jogszerűség, erkölcsösség, a visszaélések elleni védrendszabályok megállapítása. Eljárási eszközeit tekintve mindig olyanok lehetnek, melyek által a tisztelet iránta nem szenved csorbát.

Petrovics László - Közrendészeti tudomány és magyar rendőri gyakorlat (1884.)

A rendőrség ténykedései:

- figyelő (szakadatlan őrködő)

- megelőző (alapos valószínűség kell valamely közrend ellenes cselekményre)

- visszanyomó (közrend tényleges megzavarása)

- felfedező (a bűnügyek nyomozása)

célja a tiltott tevékenység megakadályozása, a közrendet és közbiztonságot fenyegető veszélyek elhárítása.

A rendészeti közjog egyes klasszikusainak nézetei a titkos rendészetről

Concha Győző – Politika (1905)

Megkülönbözette:

- biztonsági , jogvédő rendőrség (a bírói működés előfeltételeit megteremtő)

- (köz)igazgatási rendőrség

„A biztonsági rendőrség a jogvédte állapotokat tényleg külső hatalommal fenntartja, ,azok jogellenes megzavarását folytonos éber őrködéssel megakadályozva, bűnkísérleteket eredménytelenné téve a jog eszményi uralmának fenntartását lehetségessé teszi. E két feladatának betöltése végett nemcsak tények hanem valószínűségek alapján is megszoríthatja a személyes szabadságot.”

A rendőri működés határai. „ határát először is a jogrend képezi, amelyet a rendőrség át nem léphet, a rendőrség nem lehet jogalkotó. - A politikai (magas) rendőrség az államnak vagy a társadalomnak egészbeni biztonságával foglalkozik, a rendőrség diszkrecionárius hatalma itt a legnagyobb. ( nem csak az előfeltételek megteremtése, hanem az állami rend fenntartása)

A rendészeti közjog egyes klasszikusainak nézetei a titkos rendészetről

Tomcsányi Móricz - Rendészet, Közigazgatás, bírói jogvédelem (1929.)

A rendészeti közigazgatás: - biztonsági és (köz)igazgatási rendészetre osztható. A biztonsági rendészet : - igazságügyi és közbiztonsági ( államrendészet, magas rendészet és közrendészet) A rendőri működés alapelvei: - törvényességéhez nem elegendő, hogy az eljárás célja jogilag megengedett legyen, hanem a kitűzött cél eléréséhez alkalmazott eszköz minden tekintetben megfelelőnek, a cél elérésével arányosnak és az eljárási formák szigorú betartásával alkalmazottnak kell lenniük. A személyi szabadságjogot korlátozó rendőri intézkedések csak törvényi felhatalmazás alapján alkalmazhatóak.

A diszkrecionális intézkedésekkel szembeni visszaélések kiküszöbölése érdekében a független bíróságnak van ellenőrzési és jogorvoslati jogosultsága, azzal, hogy csak az intézkedések jogszerűségét vizsgálhatja.

A „titkos információgyűjtés” és „leplezett eszközök” a bűnvádi perrendtartás alapján

A „titkos információgyűjtés”, puhatoló eljárások és a

nyomozás

- események, helyek, személyek, tárgyak megfigyelése „őrködés”

puhatoló eljárások (nyomozó cselekmények nyílt foganatosítása nélkül támpontok szerzése a megállapító eljárás megindításához)

- megfigyelés, besúgók előzetes alkalmazása, feltűnés nélküli érdeklődés, les

Célja a megállapító eljárás előkészítése és egyéb bűnüldözési feladatok ellátása.

A nyomozás második része és a vizsgálat

- megállapítás ( ha a nyílt fellépéshez szükséges adatok, gyanú már rendelkezésre áll, nyomozó cselekmények sorozata)

Alaki feltételekhez kötött, joghátránnyal járó cselekmények.

- vizsgálat ( gyanúsított védelme érdekében, bírói ellenőrzés)

A nyomozás második része és a vizsgálat célja a bírói eljárás

előkészítése.

„A titkos információgyűjtés” a II. világháborút követően a rendszerváltásig

• Általános és konkrét megelőzés ( a társadalom teljes ellenőrzésére törekvés)

• Operatív adatgyűjtés és operatív feldolgozás (bűnügy)

• Előzetes ellenőrzés és bizalmas nyomozás (ÁB)

Nincs közvetlen kapcsolat a büntetőeljárással.

Titkos információgyűjtés

Szigorúan titkos!

• A felderítés, nyomozás, a „leplezett eszközök” helye, szerepe a szocialista rendszerben a jog uralmán kívülre került.

Kialakult a büntetőeljáráson kívüli „bizonyítás” (operatív bizonyítás) eljárása és eszközrendszere.

• Elsődleges cél a párt információs igényének

a biztosítása.

Felderítés

a jog uralmán

kívül

A „titkos információgyűjtésre” és a „leplezett eszközökre„ vonatkozó nézetek a rendszerváltást követően

Nyíri Sándor:

A büntetőeljárási törvény a nyomozás előtti felderítésre, kutatásra, fürkészésre, bizonyítékok megismerésére nem tartalmaz előírást. A titkos információgyűjtő tevékenység a megismerésben betöltött szerepét illetően a büntetőeljárás körébe tartozó intézmény. Alkalmazásának feltétele konkrét tény, adat, de ugyanakkor informátor, bizalmi személy alkalmazható nem konkrét bűncselekményeknél is.

A titkos információgyűjtés jogi alapjai.1997.

Bócz Endre:

A jövőre vonatkozó elképzelések a múltból táplálkoznak és a jelenben gyökereznek.

Az előkészítő szakasz a vádemelés kérdésében való döntés megalapozásához szükséges információk felderítésére és összegyűjtésére irányuló tevékenység (formalitás nélkül) .

Bűnüldözés és büntetőeljárás összefüggése

A bűnüldözés az a bűnügyi szaktevékenység, amely egyrészt arra irányul, hogy a hatóság hivatalból nyomára bukkanjon egyébként fel nem jelentett bűncselekményeknek, másrész az ismertté vált bűncselekmények ismeretlen tettesei kilétének megállapítása. A nyomozás nem redukálható büntető eljárásjogi úton szabályozott cselekmények összességére. ( adatgyűjtés, tanúkutatás, „titkosszolgálati módszerek” stb. utóbbi a nyomozó hatósági munka magától értetődő eleme!)

Milyen legyen a büntetőeljárás? Rendészeti Szemle XXXIX. évf. 7.sz. 1991.

Finszter Géza: A rendészet feladata a bűnüldözés, ami a felderítési és nyomozási eljárási szakaszokra tagolható. A nyomozás nem rendészeti eljárás, hanem a büntető eljárás előkészítése. A rendészet elmélete, 2003.

A „titkos információgyűjtés” és „leplezett eszközök” az Európai Unióban

Processzuális igazságosság kontra gyanú küszöbérték kitolódása.

Az elmúlt 15-20 évben az Európai Unió tagállamaiban is elterjedt a hírszerzés alapú rendészet eszközeként alkalmazott proaktív természetű fedett, és gyakran állampolgári jogokat korlátozó, hehatoló (intruzív) nyomozási módszerek alkalmazása.

2015. évi kutatás során az alábbi tagállamok válaszoltak a kérdőívre:

Hollandia, Észtország, Litvánia, Finnország, Lengyelország, Horvátország, Szlovákia, Szlovénia, Málta, Ciprus, Bulgária. ( Németország, Franciaország, Románia)

Minden tagállamban jelentkeznek olyan bűnüldözési feladatok, amelyek általában a rendőrségi (ágazati) törvényben vannak meghatározva, és más célú és karakterisztikájúak, mint a formális büntetőeljárás keretei között végrehajtható feladatok. Ezek tipikusan a tagállami törvényekben meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, elkövetőik beazonosítása, amely általában a büntetőeljárás elrendelését megelőző „ előstádiumnak ” tekinthető nyomozás során valósítható meg.

Ennek a tevékenységnek a rendeltetése a kezdeti információk ellenőrzése, pontosítása, további információk, esetleg bizonyítékok beszerzése. Tagállamonként eltérő, hogy melyik törvény szabályozza és hova helyezi el ennek keretét.

A titkos nyomozati lehetőségek szabályozása Európában 2015-ös kutatás

8 tagállam válaszolt: Hollandia,Lengyelország,Finnország,Horvátország, Észtország,Szlovénia,Ciprus,Málta)

A kérdőív felépítése:

a Be. előtt/nélkül ,konkrét gyanú nélkül vagy Be. alatt alkalmazzák,

Ügyészi,bírói engedéllyel vagy anélkül

Időtartam

Az alábbi titkos lehetőségek szabályozásának adatai:

- Informátorok, fedett nyomozók alkalmazása

- Megfigyelés közterületen,magánterületen

- Bizalmi,álvásárlás,ellenőrzött szállítás

- Telefonlehallgatás,email -,levél, csomagellenőrzés, titkos kutatás

A titkos nyomozati lehetőségek szabályozása Európában 2015

Szlovénia és Hollandia csak a Be. keretein belül szabályozza (de un. felderítő nyomozás van!), többi tagállamban Be./Rtv. alapján is

Informátorok és fedett nyomozók bűnügyi információszerzése a be. előtt és alatt is lehetséges ügyészi engedély nélkül/ ügyészi engedéllyel

Telefon -, email -, levélellenőrzés általában bírói engedélyhez kötött, kivétel Finnország levélellenőrzés ügyészi engedéllyel is lehet.

Titkos kutatás általában nem lehetséges

A titkos nyomozati lehetőségek szabályozása Európában 2015

Bizalmi, álvásárlás,ellenőrzött szállítás ügyészi/bírói engedélyhez kötött

A Holland Be. civil személyek által végrehajtott bizalmi,álvásárlást, bűnszervezetbe beépülést is engedélyez ügyészi jóváhagyással

Holland Be. terrorcselekmények felderítésére általános file nyitását is engedélyezi, amelyet a jóváhagyott szervek töltenek, majd az ügyész konkrét ténybeli gyanú esetén nyomozást rendelhet el.

Hazai titkos nyomozati lehetőségek helyzete

Statisztikai szemlélet alapján túlbizonyításra törekvő titkos nyomozások (konkrét személy,megalapozott gyanú stb.)

Minősítési automatizmus (forrás védelme automatikusan)

Bizonyítékok elvesztése ( be. nélküli titkos nyomozás)

Magas költségigényű rendvédelmi képességek hiánya ( figyelés,technikai eszközök stb.)

A „leplezett eszközök” az Európai Unióban

„ Speciális nyomozási eszközökön azokat a technikákat kell érteni, amelyeket az arra feljogosított hatóságok alkalmaznak súlyos bűncselekmények és elkövetőik felderítése és nyomozása során abból a célból, hogy az érintett tudta nélkül információkat szerezzenek.”

- fedett/leplezett műveletek, fedőintézmények, megfigyelés, informátorok alkalmazása, ellenőrzött szállítás, hírközlési szolgáltatások ellenőrzése, minta-, bizalmi-, álvásárlás, tikos kutatás

(Recommendation Rec (2005) 10 of the commitee of Ministers to member states on „ special investigation techniques” in relation to serious crimes including acts of terrorism)

„ Különleges nyomozási eszközök (SIM) alatt azokat a speciális eszközöket, módszereket értjük, amelyek segítségével fedett módon, az érintett tudta nélkül szerezhetőek be bizonyítékok vagy információk, elemzett információk. Alkalmazásuk kivétel nélkül az állampolgári jogok különböző mértékű sérelmével jár, amely jogosságának az igazolása az alkalmazó nyomozó hatóság vagy igazságszolgáltatási hatóság felelőssége.”

(Council of Europe Office in Belgrade: Deployment of special investigative means, Belgrade, 2013. p. 12-13.)

A „leplezett eszközök” az Európai Unióban

A Miniszterek Tanácsának ajánlása szerint speciális nyomozási eszközöket akkor alkalmazhatnak az arra jogosult hatóságok, ha „elegendő okkal feltételezhető, hogy súlyos bűncselekményt követtek el vagy megkíséreltek, illetve terveznek, egy vagy több meghatározott személy vagy még ismeretlen személy, csoport .”

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata alapján az „ elegendő, megfelelő gyanú” alatt azt kell érteni, hogy feltételezhető olyan tények vagy információk létezésének a fennállása, amelyek egy független, kívülálló személyben azt a képzetet kelthetik, hogy az érintett személy bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban áll.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga alapján a felügyelt vagy ellenőrzött fedett műveletek, akkor felelnek meg az állampolgári jogok védelmének, ha a műveleteket a bűnügyi nyomozások (igazságszolgáltatás által felügyelt) során hajtják végre és a vádlottnak vagy a védőnek lehetősége van az anonim tanú szavahihetőségének ellenőrzésére.

A „titkos információgyűjtés” és „leplezett eszközök” az Európai Unióban

A Tanács ajánlása szerint a különleges nyomozási eszközök nemzeti szabályozási keretének az alábbiaknak kell megfelelnie:

tartalmaznia kell azokat a körülményeket, feltételeket, amikor ilyen eszközöket lehet alkalmazni (nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy a közerkölcsök, illetve mások jogainak szabadsága és védelme érdekében)

a nemzeti jognak megfelelő szabályokat kell tartalmaznia az ilyen eszközök használatának az ellenőrzése és felülvizsgálata érdekében (igazságszolgáltatási vagy más független hatóság által)

az eszközök alkalmazhatóságának a súlyos bűncselekmények felderítésére, nyomozására kell korlátozódnia és arányosnak kell lennie

a jogosult hatóságok csak akkor alkalmazhatnak ilyen eszközöket, ha más módon nem elérhető a kívánt cél

az eszközök alkalmazásának az eredménye bíróság előtt felhasználhatónak kell lennie

a különleges nyomozási eszközök olyan eszközök lehetnek, amelyek megfelelnek a bizalmasság, integritás, felhasználhatóság követelményének

Az Európai Bizottság Migrációügy és Uniós Belügyek Igazgatósága jelentése alapján a speciális nyomozási eszközök, technikák

DI NICOLA, Andrea – GOUNEV, Philip – LEVI, Michael – RUBIN, Jennifer: Study on paving the way for future policy initiatives in the field of fight against organised crime: the effectiveness of specific criminal law measures targeting

organised crime. Final report, February 2014, Brussel.

Technikai vagy elektronikus kommunikáció ellenőrzés (interception of communication)

A felderítés, megfigyelés, ellenőrzés (surveillance tevékenység) , nem egységesen értelmezett a tagállamokban.

A fedett nyomozó tevékenységei, nyomozása (covert investigations)

Ellenőrzött szállítás (controlled deliveries)

Együttműködők foglalkoztatása (Informants)

Közös nyomozócsoportok (joint investigation teams)

Tanúvédelem (witness protection)

Határon átnyúló üldözés (hot pursuit)

Európai titkos nyomozati eszközök

technikai eszközökkel való hírszerzés (telefonlehallgatás)

28 tagállam válasza alapján:

- a rendvédelmi szervek a szolgáltatóktól kapják meg a vonalakat, amelyeket a nyomozók közvetlenül a saját számítógépükön vagy az erre kialakított helyiségben ellenőrzik vagy a rendőrségen belüli erre a célra rendelt egység dolgozza fel.

Kivétel Horvátország, ahol egy kormányzati szerv kapja meg a vonalakat, aki azt a központi szervek felé továbbítja ( pl. ORFK), valamint Bulgária, ahol kormányzati szolgáltató szerv végzi

Titkos információgyűjtés és „Leplezett eszközök” mint a bűnüldözési célú felderítés szektorai

A bűnüldözési célú felderítés szektorai

A bűnüldözési célú hírszerzés:

- stratégiai

- taktikai

(források, egyéb gyanúok nélküli, bűnözésre utaló, előnyomozás)

Speciális, fedett nyomozási eszközök, tevékenységek

Bűnüldözési és nemzetbiztonsági célú

felderítés összehasonlítása

Hasonlóságok:

- alkalmazott erő, eszköz módszerek (alapjogokat korlátozó eszközök)

- forrás védelme, végrehajtás bizalmassága

- költségesség

- Különbségek:

eltérő cél, bizonyítottság, végrehajtási mód

A titkos információgyűjtés és „leplezett eszközök” az új büntetőeljárási és ágazati törvény alapján

Ágazati szabályozású titkos információgyűjtés ( rendészeti

célú)

Bűnüldözési /rendészeti feladatok, célok érdekében ( pl. személy, objektumvédelem, együttműködők foglalkoztatása,fedőokiratok) titkos információgyűjtés

Bűncselekmények megelőzése a bűnözési körülmények, bűnözési jelenségek értékelése-elemzése, erre utaló elsődleges információk feltárása, beazonosítása által. (bűnmegelőzés)

Leplezett eszközök

Alapvető jogok korlátozásával járó, az érintett tudta nélkül, büntetőeljárásban végzett különleges tevékenység.

Szükségesség-arányosság

Bűncselekmény gyanújának

megállapítása, kizárása a nyomozás

elrendelését megelőző előkészítő

eljárás során, valamint

a felderítés és vizsgálat (nyomozás)

keretében.

„Rendészeti” célú felderítés, titkos információgyűjtés az ágazati törvény új szabályozása alapján

A titkos információgyűjtés az alapvető jogok korlátozásával járó, a rendőrség (NAV) által , az érintett tudta nélkül végzett különleges tevékenység.

Arányosság törvényi megjelenése

Célok:

bűncselekmény megelőzés, megbízhatósági vizsgálat, körözés, személyvédelem, személybiztosítás, létesítményvédelem, nemzetközi együttműködés, bírói engedélyhez kötött leplezett technikai eszköz be- és kiszerelése, fedett nyomozó, fedőintézmény, együttműködő személyek alkalmazása

A bűnmegelőzés olyan bűnügyi hírszerző tevékenység, amelynek tárgya nem egy adott bűncselekmény, hanem a Magyarország társadalmi rendjét veszélyeztető bűnözés. (Rtv. ind.)

Titkos információgyűjtés:

Bírói engedélyhez nem kötött eszközök ( adatkérés ügyészi engedéllyel)

Bírói engedélyhez kötött eszközök (bűnmegelőzés céljából csak ha szervezett bűnözéssel kapcsolatos, szervezett bűnözői körök azonosítására alkalmas)

A nyomozás ( előnyomozás, felderítés, vizsgálat) információszerző lehetőségei, modellje

az új Be. alapján

Az ágazati törvényből a titkos információgyűjtés rendszere és az egyéb adatszerzés, valamint titkos adatszerzés integrálódik egységgé. (fokozott garanciarendszer)

Leplezett eszközök :

bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött (a fogalmilag bcs. gyanúját feltételezők csak nyomozás keretében) , új elem a belső szabályzatból a dezinformáció, ellenőrzött szállítás jogsegélyes

ügyészi engedélyes ( új elem a fizetési műveletek megfigyelése, fedett nyomozó, fedőokirat szabályozása)

bírói engedélyes ( titkos kutatás lehetősége)

Adatszerző tevékenység:

Adatkérés , feltételes adatkérés ( passzív, adatkezelőktől, más szervezetektől, előkészítő eljárásban ügyészi engedély is)

Adatgyűjtés ( aktív, jelenlegi egyéb adatszerzés, de vádemelést követően is lehet)

Egyéb adatszerzés (összetettebb jogintézmények, körözés büntetőeljárásban, szaktanácsadó, DNS, daktiloszkópiai , arcképelemzési nyilvántartásból adattovábbítás, SIS jelzés, rejtett figyelés elhelyezés)

A titkos információgyűjtés és „leplezett eszközök” az új büntetőeljárási és ágazati törvény alapján

• A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés döntő többségének integrálása a büntető eljárási törvénybe. Élesen elválik a büntetőeljárást elősegítő és a „rendészeti” felderítés.

• Ügyészi törvényességi felügyelet, irányítás (vizsgálat, törvény módosítással felderítés is!)

• Titkosság – jogi szabályozottság, előre láthatóság, kiszámíthatóság. ( súlyosság nem kitétel)

• Felderítési célok - ágazati törvény megelőző klauzulája korlátozásra került, de még így is tágan értelmezhető. Bírói eszköz csak a szervezett bűnözéssel összefüggésben.

• Az információkat nem monopolizálja, mivel nincs lehetőség gyanú vagy a „gyanú gyanúja” esetén „TIGY”- elni.

• Szemléletváltás, minőségi változás, de ehhez a szervezetrendszernek is idomulnia kell. • A forrás védelmével bizonyíték biztosítása az előkészítő szakaszban. ( nem minősített)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!